SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA /Debrecen, Monostorpályi u. 63. / OM 031079

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az 1995. május 18 - i 1998. augusztus 31-i kiegészítés, módosítás; 2000. december 18 - i kiegészítés, 2005. március 8 - i módosítás, 2006. március 13-i, 2008. szeptember 9-i, 2009. szeptember 28-i és 2010. január 15. kiegészítés egybeszerkesztése

Elfogadta: 2010.január 15. a nevelőtestület

Összeállította: Bányai Miklós igazgató

1/42

TARTALOM I. Általános rendelkezések..........................................................................................................…4 II. Az iskola vezetése, határkörök átruházása, ellenőrzése, külső kapcsolatok..........................….5 1. A vezetők és szervezeti egységek közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje..................................................................................................................5 1.1 Az intézmény vezetője..............................….............................................................................5 1.2 Az igazgatóhelyettesek.……………………………….............................................................5 1.3 Az iskolavezetőség...........……………………………………….............................................6 1.4 A szakmai munkaközösség-vezetők feladatai……………………………………………...…6 1.4.1. Munkaközösségek kapcsolattartásának rendje ………………………………………….…6 1.4.2. Pedagógusok munkájának segítése ………………………………………………………...6 1.4.3. Munkaközösségek közötti kapcsolatrendszer ………………………………………….…..6 1.4.4. Munkaközösségek közötti kapcsolatrendszert érintő területek ……………………………6 2. A helyettesítés rendje............................................................................................……..............8 3. A vezetők és az iskolaszék, valamint a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje...8 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje.......................................................................9 5. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja..........................................................................10 5.1 A gyermekjóléti szolgálattal történő kapcsolatrendszer formái és módja………………………………………………………………………………………...…..11 5.2Az egyházi jogi személlyel való együttműködés…………………………………………….11 III. Működési szabályok..........................................................................................……..............12 1.A működés rendje, nyitvatartás, vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje…12 2. Létesítmények és helyiségek használatának rendje.................................................................13 3. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok……....14 4. A tanulói jogviszony létesítése és megszűnése………………………………………………14 5. A tankötelezettség teljesítésének formái……………………………………………………..15 6. A tanuló távolmaradásának rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok.................15 7. A térítési díj befizetésére vonatozó rendelkezések..................................................................16 8. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje.......................................................16 9.1. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvételi kérelmek elbírálásának elvei...18 9.2 A nem kötelező órákra történő jelentkezés módja, formája………………………………..19 10. A mindennapi testedzés formái, a sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje............………………………………………………………………...........20 11. A rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje....................................…….........20 12. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek...............……...20 13. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának, formája....…………………………………………………………………………………....21 14. A tanulók jutalmazásának elvei és formái............................................................……...........21 15. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei...........................................…......22 16. A tanulói kártérítés esetei……………………………………………………………………23 17. A tankönyvrendelés szabályai...............................................……..........................................24 18. Az intézményi védő-óvó intézkedések............................…....................................................24 19. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők………….............................................……..26 20. Szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei....................................….........28 21. Tájékoztatás kérése a pedagógiai programról, szervezeti és működési szabályzatról, házirendről……………………………………………………........................…...................28 2

22. Az iskolai könyvtár működési rendje......................................................................................28 23. Gazdasági összekötő feladatai……………………………………………………………….30 24. Hatáskör ……………………………………………………………………………………..30 25. Gazdálkodáshoz kapcsolódód és pénzügyi kihatással bíró szabályozás ……………………31 26. Beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárási rend……………………………………..31 27. Beszerzések lebonyolítása…………………………………………………………………...32 28. Vezetékes és rádiótelefonok használata …………………………………………………….32 29. Közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézése, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendje…………………………………………32 IV. Zárórendelkezések..................................................................................................................33 Záradék..........................................................................................................................................34 Mellékletek 1. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete...................................................…....35 2. A nevelőtestület működésére és a szakmai munkaközösségekre vonatkozó általános szabályok………………………………………………………………………………………...36 3. Vezető munkaköri leírása - igazgatóhelyettes ……….…………………...…………………..38 Egyéb belső szabályzatok………………………………………………………………………..39 Függelék 1.sz. függelék ………………………………………………………………………….………...40 2.sz. függelék ……………………………………………………………………………………41

3

I. Általános rendelkezések 1. Az intézmény Elnevezése: József Attila Általános Iskola Székhelye: 4030 Debrecen, Monostorpályi u. 63. OM: 031079

2. Az intézmény alapítója és fenntartó szerve Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata /mint jogutód/ Címe: Debrecen, Piac utca 20.

3. Az alapító okirat, törzskönyvi kivonat A költségvetési szerv létrehozásáról szóló jogszabály, határozat, az ellátandó és a szakfeladat rend szerinti alaptevékenységek: • az intézmény alapító okirata 1.sz. függelékben • törzskönyvi kivonat 2.sz. függelékben található

4. Az intézmény jogállása Önállóan működő költségvetési szerv, előirányzatai felett részjogkörrel rendelkezik. A személyi juttatások, munkaadót terhelő járulékok és szakmai a tevékenységgel összefüggő speciális kiadások előirányzatai felett jogosult rendelkezni. Önálló jogi személy, amelynek pénzügyi és gazdasági feladatait a Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény látja el. A munkamegosztás, a felelősségvállalás rendjét, valamint az előirányzat feletti jogkör gyakorlásának rendjét együttműködési megállapodás rögzíti.

5. Az intézmény tevékenysége Az intézmény alaptevékenysége az alapító okiratban megállapított 1-4. és 5-8. évfolyamos általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása, iskolaotthon is, napközi otthoni nevelés, tanulószobai nevelés, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók nevelése-oktatása, sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása, - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető taratós és súlyos rendellenességgel küzdő tanulók. Könyvtári állománygyarapítás, nyilvántartás, feltárás, megőrzése, védelem, könyvtári szolgáltatások, iskolai diáksport tevékenység és támogatása, iskolai intézményi étkezés, munkahelyi étkezés, nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése.

6. Az intézmény közalkalmazotti létszáma Az intézmény engedélyezett közalkalmazotti létszámát Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának mindenkori hatályos költségvetési rendelete tartalmazza.

4

II. Az iskola vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzése, külső kapcsolatok 1. A vezetők és szervezeti egységek közti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közti kapcsolattartás rendje Az intézmény szervezeti felépítését és vezetési szerkezetét a Szervezeti és Működési Szabályzat - továbbiakban SZMSZ - 1. sz. melléklete tartalmazza. A nevelőtestület működésére, valamint a szakmai munkaközösségekre vonatkozó általános szabályok a 2. sz. mellékletben találhatók.

1.1. Az intézmény vezetője Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét igazgatóhelyettes közreműködésével látja el. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. A magasabb vezető megbízásáról nyilvános pályázat alapján a DMJV Közgyűlése dönt. A megbízást határozott időre, 5 évre kapja az intézményvezetője. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Közoktatási törvény - továbbiakban Ktv. - állapítja meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt - és át nem ruházott - feladatokat. Az igazgató aláírásával képviseli az intézményt minden gazdasági, munkaügyi és egyéb, az intézmény működését alapvetően befolyásoló és át nem ruházott kérdésekben. Kizárólagos jogkörébe tartozik: • az iskola dolgozói /közalkalmazottai/ feletti teljes munkáltatói, valamint • a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása a szakmai és a bér előirányzatok terhére.

1.2 Az igazgatóhelyettes A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettes vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett, látja el. Megbízását az intézmény vezetője adja, mely határozatlan idejű megbízás az érvényes jogszabályok szerint. Részletes feladatát az SZMSZ 3. sz. melléklete szerinti munkaköri leírás tartalmazza. Az igazgatóhelyettes • az igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését, • átruházott hatáskörben és ügyben képviseli az iskolát, • közvetlenül irányítja az 1-4, 5-8. évfolyamon napköziben tanító pedagógusokat, a pedagógiai asszisztenseket, takarítókat, portásokat. • felelős: a közvetlenül irányítása alá tartozók munkájának ellenőrzéséért, munkaköri leírásában foglaltakért • kapcsolatot tart a gazdasági egység munkaügyi előadójával.

5

1.3. Az iskolavezetőség Az igazgató döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. A szakmai vezetőség tagjai: • az igazgató • az igazgatóhelyettes • a munkaközösség-vezetők Az igazgató által javasolt és az iskolavezetőség által jóváhagyott munkaprogram alapján havonta tanácskoznak. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az ülésre - napirendi ponttól függően - tanácskozási joggal meghívható a diákönkormányzat vezetője, a közalkalmazotti tanács elnöke és tagjai, a diákszövetség vezetője, az iskolai munkavédelmi képviselő, iskolapszichológus, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, szabadidő-szervező.

1.4. A szakmai munkaközösség-vezetők feladatai A szakmai munkaközösség irányítását a munkaközösség-vezető látja el. A munkaközösségvezető személyét a munkaközösség tagjai választják a munkaközösség szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint, a megbízást az intézményvezetője adja. A munkaközösség-vezető megbízatása öt évre szól, igazodva az intézményvezető megbízásának ötéves periódusához. Részletes feladataikat az SZMSZ 2. sz. melléklete szerinti munkaköri leírás tartalmazza.

1.4.1. Munkaközösségek kapcsolattartásának rendje Oktatási intézményünkben a szakmai munka minőségét alapvetően meghatározzák az iskolában működő munkaközösségek. Együttműködésük elengedhetetlen az intézmény egészét érintő alapdokumentumok kidolgozásában, megszerkesztésében /IMIP, SZMSZ, Kollektív szerződés, Pedagógiai program egyéb szakmai anyagok, rendezvények/ oktató-nevelőfeladatok ellátásában. A munkaközösségek az alapdokumentumban meghatározott időrendben, de legalább negyedévenként konzultálnak az elvégzett és az esedékes szakmai feladatokról. Erről minden esetben jegyzőkönyv készül. Ha a feladat nem érinti valamennyi munkaközösséget, akkor csak az érintett vezetők és szaktanárok vesznek részt a megbeszélésen. Az eseményről jegyzőkönyv készül. Az általános szakmai fórum összehívásáért felelős az intézményvezető. A részfeladatok megoldásáért felelős az adott munkaközösség vezetője.

6

1.4.2. Pedagógusok munkájának segítése Az IMIP által előírtak és a munkaközösség-vezetők munkaköri leírásában foglaltak szerint látogatják és értékelik a pedagógusok óráját és szakmai munkáját. Erről az IMIP-ben szabályozott módon feljegyzések készülnek. Továbbá az munkaközösség-vezető szükség szerint betekint a szaktanárok által vezetett tanügyi dokumentumokba, és tapasztalatait az érintettekkel megosztja. Új pedagógus érkezése esetén a munkaközösség-vezető segítséget nyújt a szakmai beilleszkedéséhez. 1.4.3. Munkaközösségek közötti kapcsolatrendszer Minden munkaközösséget érintő, közösen végzendő területek: 1. IMIP által meghatározott feladatok, iskolai mérések 2. Intézményi működést szabályozó feladatok 3. fegyelmi helyzettel kapcsolatos megbeszélések, döntések 4. József Attila napi rendezvények szervezése, lebonyolítása 5. Nem szakarendszerű oktatás bevezetése, tapasztalatok megbeszélése 6. továbbképzések tapasztalatainak megbeszélése 1.4.4. Munkaközösségek közötti kapcsolatrendszert érintő területek Minden munkaközösséget érintő, közösen végzendő területek: 1.

IMIP által meghatározott feladatok, iskolai mérések elkészítése

2.

Intézményi működést szabályozó dokumentumok elkészítése, módosítása

3.

Fegyelmi helyzettel kapcsolatos intézkedések, döntések

4.

Nem szakrendszerű oktatás bevezetése, tapasztalatok megbeszélése

5.

Továbbképzések tapasztalatai

Néhány munkaközösséget érintő területek: 1. Komplex vetélkedő (házi, városi) beszerzése, lebonyolítása – természettudomány – reál – magyar, történelem munkaközösség – alsós munkaközösség 2. Fejlesztési tervek kidolgozása – reál – magyar munkaközösség 3.

Tantermek dekorációja – osztályfőnöki – készségtárgyak munkaközösség – DÖK

4.

Pályaválasztás előkészítése, lebonyolítása – osztályfőnöki – készség, képességfejlesztési munkaközösség

5.

Tavaszi Gála szervezése, lebonyolítása – idegen nyelv – magyar – készségtárgyak – osztályfőnöki munkaközösség

7

6.

Március 15-i ünnepségek lebonyolítása – magyar- történelem – készségtárgyak munkaközösség

7.

Farsang lebonyolítása – Diákszövetség – osztályfőnöki – készségtárgyak munkaközösség

8.

Karácsonyi műsor – alsós munkaközösség – szabadidő szervező

1.5. Félévi és év végi osztályozó értekezlet A tanulók félévi és év végi értékelése, osztályzata az osztályozó értekezleten kerül megállapításra. A nevelőtestület jogkörét képviselhetik az értékeléskor: a) alsó tagozatos tanulók: - az adott osztályban tanító pedagógusok - az alsó tagozatban tanító összes pedagógus - a napközis tanulókat érintően a napközis nevelők - fejlesztőpedagógus, iskolapszichológus b) felső tagozatos tanulók: - az adott osztályban tanító pedagógusok - a felső tagozatban tanító összes pedagógus - a napközis tanulókat érintően a napközis nevelő - fejlesztőpedagógus, iskolapszichológus

2. A helyettesítés rendje Az igazgató akadályozása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Az igazgató és az igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése Szecskő-Szetei Ágnes főtanácsos – volt igazgatóhelyettes -, akadályoztatása esetén sorrendben a közalkalmazotti tanács vezetője és egy tag, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, matematika – fizika - kémia- számítástechnika munkaközösség vezetője. Az intézményvezető kizárólagos jogkörébe tartozó munkáltatói és kötelezettségvállalási jogkört a helyettesítő kizárólag írásos meghatalmazás alapján gyakorolhatja, melyet az intézményvezető, vagy a fenntartó adhat. Ha a helyettesítés ideje eléri az öt munkanapot, akkor a helyettesítő kötelező óraszámát – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 1. számú melléklete harmadik részének II. fejezet 19. pontja értelmében – az igazgató részére meghatározott mértékben kell megállapítani. A Munka Törvénykönyve 106.§-ának (4) bekezdése szerint, ha a közalkalmazott a munkakörébe nem tartozó munkát végez, a ténylegesen végzett munka alapján jogosult a vezetői pótlékra.

3. A vezetők és az iskolaszék, valamint a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje 3.1. Az iskolaszékkel való együttműködés szervezése az igazgató feladata. Az iskola igazgatója és az iskolaszék képviselője az együttműködés tartalmát és formáját évente az iskolai munkaterv illetve az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. Az iskolaszék képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjának tárgyalásához, amelyekben az iskolaszék egyetértési vagy véleményezési jogosultsága van. 8

Ha az iskolaszék a intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésben véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, a nevelőtestület tájékoztatásáról illetőleg a vélemény és a javaslat előterjesztéséről az igazgató gondoskodik.

3.2. Az iskolaszék részére biztosított jogok Az iskolaszék működését, jogait – döntési-, egyetértési-, véleményezési- és javaslattevő jogkör - a közoktatási törvény ide vonatkozó paragrafusai szabályozzák.

3.3. A szülői munkaközösség iskolaszintű képviselőjével az iskola igazgatója tart kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaközösségnek az SZMSZ vagy jogszabály véleményezési jogot biztosit, a véleményt az igazgató kéri meg írásos anyagok átadásával. A szülői munkaközösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet, véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Az intézmény szülői munkaközössége részére az iskolai igazgatója tanévenként legalább 3 alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az osztályok szülői munkaközösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot.

3.4. A szülői munkaközösség részére biztosított jogok Az iskolai szülői munkaközösség véleményezési jogkört gyakorol. A Ktv. vonatkozó bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján a jelen SZMSZ a szülői munkaközösség részére jogokat biztosít. Véleményezési joga van: • a működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben • a házirend megállapításában • a szülőket anyagilag is érintő ügyekben • a magasabb vezetői megbízatáshoz a vezetői programról • a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában • az iskolai és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában

4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 4.1 A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra, és a tanári ügyeletre is. 4.2. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezést az éves munkatervvel együtt elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzésének lefolytatásáról az igazgató dönt.

4.3. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: 9

• • • •

igazgató igazgatóhelyettes munkaközösség-vezetők munkaközösségi tagok külön megbízatás szerint

Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettes ellenőrzési tevékenysége a vezetői feladatmegosztásból következő saját területén végzi. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjairól, a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az igazgatóhelyettest.

4.4. Az ellenőrzés módszerei: • • • •

a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása írásos dokumentumok vizsgálata tanulói munkák vizsgálata beszámoltatás szóban, írásban

4.5. Az ellenőrzés tapasztalatit a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munka-közösség tagjaival meg kell beszélni. 4.6. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával tantestületi értekezleten összegezni kell.

5. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettes a vezetői feladatmegosztás szerint tart kapcsolatot a külső szervekkel. Az iskola rendszeres kapcsolatot tart: • • • • • • • •

az iskola körzetéhez tartozó óvodával a pénzügyi és gazdasági tevékenységet közvetlenül segítő szervvel. nevelési tanácsadóval gyermekjóléti szolgálattal iskola-egészségügyi szolgálattal a fenntartó szakirodáival gyermekjóléti szolgálattal Főnix Alapfokú Művészeti Nevelést folytató Intézménnyel

10

5.1 A gyermekjóléti szolgálattal történő kapcsolatrendszer formái és módja A gyermekjóléti szolgálattal az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse/i/ tartja a kapcsolatot. A kapcsolattartás előre meghatározottak szerint, illetve a probléma jelentkezésekor azonnal történik. A kapcsolattartás formái: Esetjelző-lap: ha egy gyermekkel kapcsolatosan problémát észlelünk (nehezen nevelhető, szociálisan inadaptált, deviáns viselkedésű az iskolai házirendet sorozatosan súlyosan megsértő, igazolatlanul mulasztó), akkor küldünk a szolgálat felé. Ekkor visszajelzést kap az iskola, melyben tájékoztatást adnak a családgondozó személyéről, illetve az esetkezelés módjáról. Telefonon keresztül történő kapcsolattartás az alapellátásban, védelemben és utógondozásban részesülő gyermek esetén. Célja a gyors információcsere. Esetmegbeszélés: havonta egy alkalommal történik, résztvevői a gyermekjóléti szolgálat szakemberei és az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősei. Eseti konferencia: szervezésekor az adott gyermekkel kapcsolatos problémák megbeszélése. Résztvevői: gyermek, szülő, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, gyermekjóléti szolgálat szakembere, pszichológus. Családlátogatás: a probléma felmerülésekor azonnal, osztályfőnökkel, gyermekjóléti szolgálat munkatársával együtt, ha a probléma így kívánja. A tapasztalatok rögzítése környezettanulmányban, esettanulmányban történik.

5.2. Az egyházi jogi személlyel való együttműködés Az iskola a Ktv. 4.§ - a alapján biztosítja a szülőknek, gondviselőnek azt a jogát, hogy gyermekük vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessen. A fakultatív hit- és vallásoktatás szervezésének szempontjai: Hit- és vallásoktatást egyházi jogi személy szervezhet az intézmény vezetőjével egyeztetve a szülők igénye szerint. A hitoktatás időpontja alkalmazkodjon a tanulók kötelező tanórai foglalkozásának rendjéhez. Nem az iskola feladata a hitoktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, a bizonyítványok kiadása, a foglalkozások ellenőrzése. Az iskola feladatai a fakultatív hit- és vallásoktatás szervezésének szempontjából: Biztosítja a saját eszközeiből a helyiségek rendeltetésszerű használatát, a helyiségek fűtését, áram-, vízellátását, a helyiségek berendezését (működési feltételek), takarítást. Biztosítja továbbá a jelentkezés feltételeit. 11

Együttműködik az érdekelt egyházi jogi személy képviselőjével. Az egyeztetést az iskola igazgatója, akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes végzi az egyházi jogi személy képviselőjének kezdeményezése után.

12

III. Működési szabályok 1. A működés rendje, nyitva benntartózkodásának rendje.

tartás,

vezetők

intézményben

való

1.1. Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6 órától 20 óráig tart nyitva. A portai szolgálat szorgalmi időben munkanapokon 5 óra 30 perctől 20 óra 30 percig tart. 1.2. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. 1.3. A reggeli ügyelet legkorábban 6.30 - kor kezdődik és 7.30 - ig tart pedagógiai asszisztens felügyelete mellett. 1.4. A tanítás kezdete 8 óra. A tanítási óra: 45 perc. A szünetek idejét, valamint a tanulói ügyelet rendjét a házirend határozza meg. 1.5. A folyosókon és az udvaron 7 óra 30 perctől a tanítás kezdetéig, valamint az óraközi szünetekben, továbbá – a tízórai szünetben és ebédeltetés alatt - az ebédlőben tanári illetve pedagógiai asszisztensi ügyelet működik. 1.6. A tanítási idő végén a tanulók csoportosan távoznak az iskolából. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján az osztályfőnöke, távollétében az igazgató, vagy igazgatóhelyettes engedélyével hagyhatja el az iskolát. A fentiek vonatkoznak a napközis foglalkozásokról való távozásra is a foglalkozások ideje alatt. Itt a napközis csoportvezető engedélye szükséges. 1.7. Azok a tanulók, akik nem vesznek igénybe napközis ellátást, de a délutáni elfoglaltságukra (szakkör, korrepetálás) várnak, a tanítási idő befejezése után kötelesek a porta előtti előtérben, vagy nyitva tartás idején a könyvtár olvasóhelyiségében tartózkodni a várakozás ideje alatt. 1.8. Hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik tanítási időben munkanapokon 8 és 15.45 között. Az étkezési térítési díj befizetése külön meghatározottak szerint, melyről a szülőt előre tájékoztatja a térítési díj beszedője. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl. helységbérlet esetén) • Az iskola épületébe érkező szülők illetve idegenek beléptetését a portai szolgálat látja el. • A tanulókra várakozó szülők a kicsengetést az iskola főbejárata előtt kötelesek várni, kivétel a rossz időjárási körülmény (eső, havazás, nagy hideg stb.) Kedvezőtlen időjárási feltétel esetén a szülők az épület fedett előterében várakozhatnak.

13

1.9. Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg.

1.10. A vezetők benntartózkodása Az iskola nyitvatartási idején belül 7.30 és 16.00 óra között az igazgató és helyettese közül rendkívüli akadályoztatást nem számítva - egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétől, a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A 16 órakor távozó nevelő után a szervezett foglalkoztatást tartó pedagógus illetve pedagógiai asszisztens tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért.

2. A létesítmények és helyiségek használati rendje 2.1. Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. 2.2. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős • a közös tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, • az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, • az energiafelhasználással való takarékoskodásáért, • a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. 2.3. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi vagy pedagógiai asszisztensi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanítási időn kívül rendszeres foglalkozásokon való részvételt a szülő írásban kéri, amit az osztályfőnök, illetve az adott szaktanár hagy jóvá. A továbbiakról a házirend intézkedik. 2.4. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni, csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 2.5. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket, helyiségeket zárni kell. 2.6. Az iskolai könyvtár használati rendjét, a könyvtár működési szabályzata állapítja meg. 2.7. Az iskolához nem tartozó külső igénybevevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodnak az épületben. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskolai munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat.

14

3. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok 3.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. 3.2. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei Első osztályosok fogadása, október 6., október 23.., Télapó, Karácsony, Március 15., Költészet napja, József Attila Nap, Anyák napja, ballagás, tanévzáró. Az iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények. Szaktárgyi versenyek alsó és felső tagozatban, a munkaközösségek éves terve szerint. Disco a diákönkormányzattal egyeztetve - negyedévenként egyszer. Az iskola a tanév folyamán iskolarádiót működtethet, iskolaújságot jelentethet meg évente 4-5 alkalommal. 3.3. A hagyományápolás külsőségei Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: lányok: sötét színű szoknya vagy nadrág, fehér blúzzal fiuk: sötét színű nadrág fehér inggel Az iskola hagyományos sportfelszerelése lányok: fehér póló, fehértalpú tornacipő, rövidnadrág fiuk: fehér póló, fehértalpú tornacipő, rövidnadrág

4. A tanulói jogviszony létesítése és megszűnése A tanulói jogviszony létesítése A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvételről az igazgató dönt a Ktv.42.§ (1)-(2) bekezdésében és a 46-47.§-ban meghatározottak alapján. Felvételi vizsga nem szervezhető. Az intézmény kötelező felvételt biztosít a fenntartó által meghatározott körzetből jelentkező gyermekek számára. A felvétel a körzetes tanulók esetében csak helyhiány miatt utasítható el. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre A beiratkozáskor igazolni kell a szülő és a tanuló személyazonosságát és a lakcímet (születési anyakönyvi kivonat, személyi igazolvány, lakcímet igazoló igazolvány). Első osztályos tanulók beíratásakor szükséges még az óvoda által kiállított óvodai szakvélemény, vagy a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye arról, hogy a gyermek iskolaérett, és megkezdheti az adott tanévben az általános iskola első osztályát. Amennyiben átvételről van szó, szükséges az előző iskola által kiállított „Értesítés iskolaváltásról” c. nyomtatvány. 15

A tanulói jogviszony megszűnése Megszűnik a tanulói jogviszonya a tanulónak az iskolával azon a napon, melyen: Ha a szülő kérése alapján a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján. A nyolcadik osztályt végzett bizonyítványának kiállítása napján. A tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni. A tankötelezettség megszűnése után az iskola is megszüntetheti a tanulói jogviszonyt, ha a tanuló nem végezte el a nyolcadik évfolyamot, mert az intézményben felnőttoktatás nincs.

5. A tankötelezettség teljesítésének formái A tankötelezettség a Ktv. alapján iskolába járással, vagy magántanulóként teljesíthető. Magántanulói jogviszony létrejöhet a szülő kérése - Ktv. 7.§ (1) és (2) bekezdései -, vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság határozata alapján. Ha a szülő, gondviselő kéri a magántanulói jogviszony engedélyezését, az iskola igazgatója a döntés előtt megkéri az illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét arról, hogy a tanulónak megítélése szerint nem hátrányos – e, hogy tankötelezettségét magántanulóként teljesítse. Ha az iskola igazgatója, vagy a gyermekjóléti szolgálat megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, az iskola igazgatója értesíti a DMJV jegyzőjét, aki dönt a kérdésben. A magántanulót megilleti minden olyan jog, mely a rendszeresen iskolába járó gyermeket megilleti. Használhatja az intézmény helyiségeit, és igénybe veheti az intézmény szolgáltatásait (étkezés, könyvtár). A magántanuló vizsgáztatásával kapcsolatos feladatok: A magántanulói jogviszony engedélyezésével egy időben a tanuló, szülő tájékoztatást kap írásban az egyes tantárgyak tananyagáról. Amennyiben erre a lehetőségek adottak, biztosítja az iskola a tanuló egyéni felkészítését az osztályozó vizsgára. Az értékelő és osztályozó vizsga időpontja 1 – 8. évfolyamokon adott tanév június hónapban. A nyolcadik évfolyamon félévi osztályozó vizsgát is kell tennie a tanulónak a félév zárása előtt. Az osztályozó vizsga időpontjáról legalább 30 nappal előbb értesíteni kell írásban a tanulót, szülőt. A vizsga bizottságkijelölése az értesítéssel egy időben. A tanulóvizsga időpontjának meghatározásakor törekedni kell arra, hogy a tanuló egy nap három tantárgynál több tantárgyból ne vizsgázzon.

6. A tanuló távolmaradásának igazolására vonatkozó rendelkezések A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi írással igazolni. /Az igazolás módját a házirend tartalmazza./

16

A szülő tanévenként 4 tanítási napról való távolmaradást igazolhat - egy alkalommal maximum 2 napot. A tanuló számára előzetes távolmaradásról tanévenként 4 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásának mennyiségét és azok okait. A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba, az osztályfőnök pedig a tájékoztató füzetbe illetve az ellenőrzőbe bejegyzi. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel /szociál-pedagógussal/ együtt jár el, kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

7. A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések A napközi és menza térítési díját a beszedés napján átutalási postautalványon kell befizetni. Az étkezési térítési díjakat az igazgató által megbízott személy/ek/ szedi/k/ be az e célra meghatározott napokon. A befizetési napokat félévenként az igazgató és a térítési díjat beszedő dolgozó közösen állapítják meg, figyelembe véve a szülők javaslatát. A tanulói jogviszony bármely okból történő megszűnése vagy szüneteltetése esetén a többletbefizetés visszatérítéséről a megszűnést illetőleg a szüneteltetés kezdetét követő egy hónapon belül az iskola intézkedik. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre befizetett térítési díjat, a bejelentést követő harmadik naptól kezdődően a következő befizetés alkalmával beszámítja. A lemondás telefonon, írásban vagy személyesen történhet. A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket a hatályos jogszabályok, rendeletek, állapítják meg.

8. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje 8.1. Szervezeti formák • • • • • • •

napközi otthon tanulószoba szakkör differenciált képességfejlesztés (korrepetálás, fejlesztő foglalkozás, stb.) énekkar iskolai sportkör tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közti verseny, diáknap

Érdeklődési kör, önképzőkör a tanulók és a szülők igényei szerint szervezhetők.

8.2. Napközi otthon A napközi otthon a szorgalmi időszak alatt működik. Napközi otthon - a szülők kérésétől függően - minden évfolyamon működhet. Szervezése elsősorban az 1-6. évfolyamon történik. A csoportok kialakításának szempontja az évfolyamok szerinti működtetés. Tanítás nélküli munkanapokon a napközis csoportok összevonhatók. A nyári szünetben a körzeti napközis tábor üzemel. Az őszi, téli és tavaszi szünidőben a szülői igényeknek megfelelően ügyeletet kell biztosítani. Nyári tábor az iskolában is szervezhető. 17

A napközis ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik és 16 óráig tart. A szülők kérésére ezt követően 17 óráig tartó összevont ügyeletet kell szervezni. A napközi rendjét külön otthonrend szabályozza, amelyet a napközis munkaközösség készít el és az igazgató hagy jóvá. A szabályzatot kétévenként, illetve a működés feltételeinek megváltozásakor felül kell vizsgálni.

8.3. Iskolaotthon • • • • •

az iskolaotthon a nappali időszak alatt működik a szülők kérését figyelembe véve szerveződik szervezése 1-4 évfolyamon történik az első tanítási óra kezdetétől 16 óráig tart 16-17 óráig ügyelet biztosít az intézmény

8.4. Tanulószoba A tanulószoba szervezése elsősorban a 7-8. évfolyamon történhet a szülői igényeknek megfelelően. A tanulószoba a szorgalmi időszak alatt működik tanítási napokon 13.30-tól 16 óráig az erre a célra kijelölt tanteremben. A tanulószobai foglalkozást tartó tanár feladata, hogy segítse a tanulókat az önálló tanulási módszerek kialakításában, az iskolai tananyag elsajátításában. Külön gondot kell fordítani a hiányos felkészültségű tanulókra.

8.5. A szakkörök Az iskola a hagyományainak megfelelő /természettudományos, technikai, környezetvédelmi, művészeti illetve egyéb jellegű/ szakköröket hirdeti meg, de a tanulók és a szülők újak szervezését is kezdeményezhetik. A szakköri foglalkozásokra, a szorgalmi időszak keretén belül lehet jelentkezni - elsősorban szeptember 10-ig. A jelentkezés írásban történik, a szülő egyetértő aláírásával. A szakkörök indításáról és arról, hogy mely szakköri foglalkozás legyen ingyenesen igénybe vehető, a szakmai munkaközösség és a szülői munkaközösség véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. A szakköri foglalkozások a szorgalmi időben folynak. A foglalkozás időtartama heti 1 óra /45 perc/ vagy ciklusonként összevontan 2 x 45 perc.

8.6. Az énekkar Az énekkar a szorgalmi időszak alatt, órarendben rögzített időpontban, heti kétszer 45 perces időbeosztással működik. A tanulók önkéntesen jelentkeznek, kiválasztásukról, felvételükről a karvezető dönt.

18

8.7. Az iskolai sportkör A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt.

8.8. A szakkör, az énekkar, a sportkör vezetőjét az igazgató bízza meg. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a szakkör, az énekkar és a sportkör működéséért. Éves munkaprogramot dolgoznak ki, melyet a munkaközösség vezető véleménye mellett az igazgató hagy jóvá. Az énekkar szerepléseit, külső fellépéseit is az igazgató engedélyezi. 8.9. A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportvetélkedő, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A megyei, területi és országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti órákon való részvétel alól. 8.10. Az igazgató a diákönkormányzat vezetőjével gondoskodik arról, hogy az országos, a megyei, a helyi vagy házi versenyeken győztes illetőleg helyezést elért tanulók - továbbá az énekkar - eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje. 8.11. A tanulók iskolán kívüli szervezet, egyesület, intézmény munkájában rendszeresen részt vehetnek. A részvételt az osztályfőnöknek be kell jelenteni.

9. 1. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei A szülő igénye alapján minden felügyeletre szoruló tanuló részére biztosított a napközi otthonban illetve a tanulószobába való felvétel. A következő tanévre a napközi otthonba való felvételt a szülő május 20-ig kérheti. Indokolt esetben mód van arra is, hogy a felvételt tanév elején, illetőleg közben igényelje. Az igénylés írásban történhet. Az első osztályosok jelentkezése a beiratkozáskor történik. A tanulószobai felvételre a tanév elején lehet jelentkezni. Az osztályfőnök szorgalmazza a tanulószoba évközi igénybevételét a gyengébb tanulmányi eredményű /elégséges átlagteljesítményű/ tanulók esetében, a hosszabb hiányzást követően, valamint akkor, ha azt gyermekvédelmi szempontok indokolják. A szülő /gondviselő/ a gyermeke tanulószobai felvételét évközben is kérheti.

19

9. 2. A nem kötelező órákra történő jelentkezés módja, formája A szabadon választható tanórai foglalkozások választásánál a tanuló, illetve szülő 1 – 4. évfolyamon maximum két tantárgyat választhat, 5 – 8. évfolyamokon maximum három tantárgyat. A szabadon választható tárgyak oktatásának feltétele - az emelt szintű matematika oktatás kivételével -, hogy 1 – 4. évfolyamon 13 fő, 5 – 8. évfolyamokon pedig 15 fő válassza az adott tantárgyat. Az emelt szintű matematikát osztályszinten van lehetőség oktatni. Az iskola minden év május 20– ig felméri, hogy hány tanuló, milyen szabadon választható tanítási órán kíván részt venni a pedagógiai programban kínált lehetőségeken belül. Ezt a tanuló gondviselőjének írásban kell bejelentenie. Az iskola igazgatója minden év április 15–ig teszi közzé a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók, szülők választhatnak. A tájékoztatónak tartalmaznia kell: a tantárgyat – előreláthatóan – oktató pedagógus nevét. A jelentkezés minden év május 20-ig történik. Ha a tanuló a következő tanévben nem kíván részt venni a szabadon választható tanítási órán, akkor ezt a tényt a szülőnek írásban kell bejelentenie ugyancsak minden év május 20–ig. Ha a tanuló, illetve gondviselője iskolaváltás miatt nem tud élni választási jogával, a felvételi kérelme elbírálásakor egyezteti elképzeléseit az igazgatóval. Ha a tanulót – kérelmére felvette az igazgató a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig köteles azon részt venni. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. Erről a tényről – a jelentkezés előtt – a tanulót és gondviselőjét írásban tájékoztatni kell. A szülőnek írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette.

20

10. A mindennapi testedzés formái, a sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje. Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett az iskolai sportkörök működésének támogatásával biztosítja. Az iskola biztosítja továbbá, hogy őszi és tavaszi időszakban a sportudvar, téli időszakban a tornaterem - testnevelő tanár felügyelete mellett - a tanulók rendelkezésére álljon, a testnevelő tanárok által összeállított program szerint. Az iskolai sportkör működése saját szervezeti és működési szabályzata alapján történik. A sportkör vezetését az intézmény egy testnevelés szakos pedagógusa látja el. Az intézmény vezetőjével a sportkör vezetője tartja a kapcsolatot, és képviseli az iskolai sportkört a nevelőtestületi értekezleteken, illetve egyéb fórumokon.

11. A rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje Az iskola tanulói tanévenként szervezett fogorvosi rendelésen és a 8. évfolyamos tanulók tüdőszűrő vizsgálaton vesznek részt a szakorvosi rendelőintézetben. Tanévenként meghatározott időpontban, heti két alkalommal védőnő, heti egy alkalommal iskolaorvos áll a tanulók rendelkezésére. Az általánosítható tapasztalatokról tanévenként tájékoztatják az iskolavezetést. Az egészséges környezet biztosítása érdekében tett javaslataikat az iskola lehetőségei függvényében megvalósítja. A testnevelés órák látogatása alóli felmentést az igazgató adja az iskolaorvos javaslata alapján. A tanuló, illetve szülő az iskolaorvoshoz adja be leleteit, szakorvosi javaslatát. Az így beadott szakvélemény alapján az iskolaorvos dönti el, mely felmentési kategóriába tartozik a tanuló. A kategóriába sorolás után adja a mentesítést az iskola igazgatója, melyről a szülőt, a tanulót, az osztályfőnököt és a testnevelő tanárt értesíteni, tájékoztatni kell.

12. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők és az iskolai vezetők közti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek. 12.1. A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve SZMSZ-ének jóváhagyását, a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri meg. 12.2. A Ktv. vonatkozó bekezdéseiben, valamint jogszabályban meghatározott esetekben a diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az igazgató gondoskodik az előterjesztés legalább 12 nappal korábban történő átadásával. 12.3. Az igazgató a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. 12.4. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. A nevelőtestület értekezletére a választott diákképviselő is meghívható. 21

12.5. Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat - a segítő tanár támogatásával - az igazgatóhoz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az illetékes igazgatóhelyetteshez fordulhat. 12.6. A diákönkormányzat részére az iskola egy kijelölt állandó helyiséget biztosít. Az iskola más helyiségeinek használatához előzetes engedély szükséges. A diákönkormányzat anyagi támogatásáról a költségvetés előkésztésekor figyelembe veszi.

13. A tanulók szervezett vélemény nyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formája 13.1. A tanulók szervezett vélemény nyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. A diákközgyűlés napirendjét az igazgató és a diákképviselő közösen állapítja meg. A napirend nyilvánosságra hozatala az osztályokban illetve a diák-önkormányzati faliújságon való kifüggesztéssel történik. 13.2. A diákközgyűlésen jelen vannak a nevelőtestület tagjai A diákközgyűlés levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő tanár. A tanulók részére az igazgató ad tájékoztatást. 13.3. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a diákönkormányzat a segítő tanár közreműködésével a közgyűlést megelőző írásban is eljuttathatja az iskola igazgatójához. Az írásban illetőleg szóban feltett kérdésekre az illetékes vezető ad érdemi választ. 13.4. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője a javasolt napi-rend megjelölésével a segítő tanár útján kezdeményezi az igazgatónál. Az igazgató a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik a rendkívüli diákközgyűlés összehívásáról a napirend közzétételével. Ha az igazgató rendkívüli diákközgyűlés összehívását nem tartja szükségesnek, gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendelkezéséről.

14. A tanulók jutalmazásának elvei és formái 14.1. Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. 14.2. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki • eredményes kulturális tevékenységet folytat • kimagasló sportteljesítményt és el • a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez 22

14.3. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 14.4. A jutalmazás formái a/. Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: • szaktanári • napközi-vezetői • osztályfőnöki • igazgatói • nevelőtestületi Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanévvégén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről - a pedagógusok és az osztályközösség javaslatának meghallgatása után - az osztályfőnök előterjesztésére az igazgató dönt. b/. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye, jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. A jutalmazásokat az intézmény faliújságján és az iskolarádióban ki kell hirdetni. c/. Csoportos jutalmazási formák Jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás /színház vagy kiállítás látogatásához/.

15. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei 15.1. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozottság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára tekintettel - el lehet térni.

15.2. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható: • • • • • •

szóban, vagy írásban szaktanári, ügyeletes tanári osztályfőnöki, napközis csoportvezetői írásbeli figyelmeztetés, intő illetőleg megrovás igazgatói figyelmeztetés, intő, rovó nevelőtestületi figyelmeztetés, intő, rovó fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal kiszabható fegyelmi büntetések / az 1999. évi LXVIII. tv. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. módosításáról 76. § alapján / A fenti pontok sorrendiséget is jelölnek. Az ettől való eltérést írásban indokolnia kell a fegyelmező intézkedést tevőnek.

15.3. A szóbeli és írásbeli figyelmeztetés lehet • Szaktanári: a tantárgy követelményeinek nem teljesítése, felszereléshiány, házi feladat többszöri hiánya, valamint az órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt. • ügyeletes tanári: a tanítás előtt vagy az óraközi szünetekben törtét fegyelmezetlenség miatt 23

• osztályfőnöki /napközis csoportvezetői /: a tanuló halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli kötelezettség-szegése és a házirend enyhébb megsértése. 15.4. Az osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetést illetőleg írásbeli intőt, rovót adhat a tanulónak, aki egy hónapban több mint kettő szaktanári figyelmeztetést vagy intőt kapott, illetve abban az esetben, ha a tanuló megsértette az iskolai házirendet, az együttélés szabályait, az alapvető erkölcsi normákat. A napközis csoportvezetői írásbeli figyelmeztetést illetőleg intőt a házirend sorozatos megszegéséért, igazolatlan mulasztásért. 15.5. Az iskola igazgatója az osztályfőnök javaslatára igazgatói figyelmeztetést, intőt vagy rovót adhat annak a tanulónak, aki kiemelkedően súlyos fegyelemsértést követett el, illetőleg aki már a félévben kapott osztályfőnöki intőt és újabb osztályfőnöki intőt kellene részére adni. 15.6. Az iskola nevelőtestülete az igazgató javaslatára nevelőtestületi figyelmeztetést, intést, vagy megrovást adhat annak a tanulónak, aki különösen súlyosan megszegte az intézmény házirendjét, illetve a fokozatosság elvét betartva megkapott fegyelemsértése miatt minden előző büntetést. Ezt a büntetési fokozatot a nevelőtestület hagyja jóvá.

16. A tanulói kártérítés esetei A tanulói kártérítés eseteit szabályozza a többször módosított közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 77. § (1) és (2) bekezdései. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben, az iskola vagyonában – ingó és ingatlan - jogellenesen kárt okoz, a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kell helytállnia. 16.1. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg: a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egy havi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öt havi összegét. 16.2 A károkozást bizonyítottnak kell tekinteni, ha a tanuló elismeri cselekményét, vagy el nem ismerés esetén, ha legalább két – három tanú egyhangúan, egymástól függetlenül bizonyítják az adott tanuló cselekményét. A tanuló gondviselőjét minden esetben tájékoztatni kell.

16.3 A kártérítés módja lehet: a kár helyreállítása, az adott eszköz, felszerelési tárgy pótlása azonos eszközzel az okozott kár helyreállítása költségeinek megtérítése a 14.1 pontban megfogalmazott mértékig. A kártérítés összegét az intézmény által biztosított csekken kell befizetni a gazdasági egység számlájára.

24

17. A tankönyvrendelés szabályai A tankönyvrendelés elkészítésével megbízott saját hatáskörében gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, valamint a segédkönyvek hivatalos jegyzéke az igazgató által engedélyezett példányszámban álljon rendelkezésre a szakmai munkaközösségeknek, illetve a pedagógusoknak. Az iskolaszék, állást foglal abban a kérdésben, melyik az a legmagasabb beszerzési ár, mely felett a tankönyv kiválasztását nem javasolja a pedagógusoknak. A szakmai munkaközösségek minden év január 15-ig adnak véleményt a pedagógus által választott tankönyvről. A pedagógusok 20-ig írásban közlik az általuk használni kívánt tankönyvre vonatkozó igényüket a tankönyv megrendelésére megbízott alkalmazottal, aki ezek megfelelő összesítésével három munkanapon belül aláírásra elkészíti a rendelést. A tankönyvellátás szabályait a hatályos jogszabályok mellett az intézmény „Tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje” c. szabályzat határozza meg, melyet az intézmény vezetője készít el, és a nevelőtestület hagyja jóvá az iskolaszék, diákönkormányzat és a szülői szervezet véleményének kikérése mellett.

18. Intézményi védő, óvó intézkedések Az előírások célja a tanuló és gyermek balesetek megelőzése, a tanulói önfegyelem, kulturált magatartás erősítése, a diáktársakért érzett felelősség érzet tudatosítása, mélyítése. A tanulóknak kötelességük olyan magatartást tanúsítaniuk, mellyel nem veszélyeztetik sem saját, sem mások testi épségét, tudatosan balesetveszélyes helyzetet nem idéznek elő. Ez a magatartás vonatkozik az iskola teljes működési területére illetve az iskola, osztályok, csoportok által szervezett, de működési területen kívül eső rendezvényekre /pl. kirándulás/. A balesetvédelmi szabályok betartása, betartatása valamennyi pedagógus, valamint egyéb dolgozó és ügyeletes tanuló feladata. Általános szabályok: Tilos a tanulóknak: • a tanteremben, folyosókon, lépcsőn rohangálni, csúszkálni • a központi épület udvarán, az intézmény előtti, melletti közterületen, buszmegállókban hógolyózni, jégen csúszkálni • kő, homok és egyéb tárgyakat dobálni • tűz- és robbanásveszélyes anyagok behozatala • dohányzás, szeszesital, kábítószer illetve egyéb egészségre káros anyagok behozatala és az ezzel összefüggő tevékenység folytatása • szúró, vágó eszközök behozatala - kivétel, ha tanári utasításra történik • áramforrások, elektromos eszközök, tanári felügyelet nélküli igénybevétele, használata • a kazánházban, a kémia-fizika szertárban, a kijelölt dohányzó helyen és a karbantartó műhelyben tartózkodni • az iskola működési területét, tanári engedély nélkül nem hagyhatja el a tanuló A tanulók szervezett és egyéni közlekedése során kötelesek a közlekedés és a kulturált viselkedés szabályait betartani. Általános magatartásukban az elővigyázatosság, körültekintés érvényesüljön. Az általános szabályokat egészítik ki a speciális védő, óvó előírások. Ezeket az adott területen tanító szaktanár/ok/ készítik el, foglalják írásba és ismertetik a tanulókkal. Speciális területnek 25

minősül a technika, háztartástan, számítástechnika, testnevelés, kémia, fizika órák, kerékpáros és segédmotoros közlekedés. A tanulók által nem, vagy csak felügyelet mellett használható eszközök, gépek /részlet a 16/1998. /IV.8./ MKM rendelet 2 sz. mellékletéből/ 18.1. Az iskolában a tanulókkal keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető. 18.2. A tanuló által nem használható gépek, eszközök: • villamos köszörűgép • barkácsgép, faesztergálásra • faipari szalagfűrész, körfűrész, kombinált gyalugép • szalagfűrészlap • hegesztő készülék • valamint jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök 18.3. A tíz évesnél idősebb tanulók által pedagógus felügyelete mellett használható eszközök, gépek: • villamos fúrógép • barkácsgép a következő tartozékokkal: korong- és vibrációs csiszoló • dekorfűrész, polírkorong • törpefeszültséggel működő forrasztópáka • 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű, úgynevezett "pillanat" - forrasztópáka • villamos háztartási gépek /tűzhely, főzőlap, kávéfőző, kávédarálógép, robotgép, vasaló, varrógép, stb./ • segédmotoros kerékpár szerelési gyakorlathoz /az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló • kerti gépek szerelési gyakorlathoz /az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló/ • egyéb kézi eszközök, melyek használatát a helyi tanterv előírja. 18.4. Pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép. 18. 5. A liftet nyolc éven aluli tanuló felnőtt felügyelete nélkül nem használhatja. A nyolc évet betöltött tanuló is csak szülői hozzájárulással az igazgató írásbeli engedélye alapján használhatja felügyelet nélkül indokolt esetben. (fogyatékosság) 18.6. Krónikusan beteg valamint testi fogyatékos tanuló esetében, az iskolaorvos véleményezésével, szükség esetén ki kell terjeszteni az 1-4. pontokban felsorolt korlátozásokat. Az általános és speciális védő-óvó szabályokat az első osztályfőnöki illetve szakórán az osztályfőnöknek illetve szaktanárnak ismertetnie kell a tanulókkal, melynek tényét az adott pedagógus dokumentálni köteles, - a tanuló aláírásával igazol. A tájékoztatóból kimaradt tanulókat számon tartja, és pótlólag ismerteti a védő, óvó szabályokat. A tanulói balesetek megelőzésében, kivizsgálásában, dokumentálásában illetve ezzel összefüggő egyéb feladatok ellátásában munkavédelmi felelős segíti az intézményvezető munkáját, aki külön munkaköri leírással rendelkezik. Tanulói baleset bekövetkezése esetén az észlelő felnőtt azonnal intézkedik a balesetet szenvedett tanuló gyors, szakszerű, hatékony ellátásáról. Amennyiben nem tud szakszerű segítséget adni, azonnal gondoskodik ennek megteremtéséről külső segítség bevonásával 26

/iskolaorvos, védőnő, mentők stb./. Tevékenységével a gyors szakszerű segítségnyújtást kell szolgálnia, kerülnie kell a pánikkeltést. A balesetet szenvedett tanuló hozzátartozóját ezután haladéktalanul értesíti és tájékoztatja a megtett intézkedésekről, a baleset körülményeiről, történéséről. Szükség esetén a tanulót mentővel kórházba kíséri, illetve gondoskodik felnőtt kísérő személyről. A balesetet észlelő felnőtt - miután meggyőződött arról, hogy a sérült szakszerű ellátást kapott illetve szakszerű ellátásban részesül, a hozzátartozó értesítést kapott - tájékoztatja az iskola vezetőjét, illetve helyettesét valamint munkavédelmi felelősét a balesetről és a tett intézkedésekről, várható következményekről. A védő, óvó előírások egyben a házirend részét is alkotják.

19. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 19.1. Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő-oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületeit, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: • a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés stb.); • a tűz; • robbantással történő fenyegetés 19.2. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személy biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles az azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: - igazgató, igazgatóhelyettesek - tűzvédelmi felelős - baleset és munkavédelmi megbízott - a rendkívüli eseményt észlelő illetve tudomást szerző iskolai dolgozó 19.3. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell • a fenntartót • tűz esetén a tűzoltóságot • robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget • személyi sérülés esetén a mentőket • egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. 19.4. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket - tűz és bomba riadó esetén hangjelzéssel (csengő vagy iskolaharang) - egyéb esetben szóbeli gyors hírlánc útján (iskola dolgozóinak közreműködésével) értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv kiürítésre vonatkozó utasítása szerint kell végrehajtani. 27

19.5. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezéséért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére a foglalkozást tartó pedagógusok, pedagógiai asszisztensek, vagy szabadidő-szervező a felelősek. 19.6. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: • Az épületből minden tanulónak távoznia kell. ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! • A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! • A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, hogy nem ragadt-e esetleg valamelyik tanuló az épületben. • A tanulókat a terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezésekor a nevelőnek meg kell számolnia! 19.7. Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésénél egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: • kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról • közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról • vízszerzési helyek szabaddá tételéről • a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról 19.8. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatni kell az alábbiakról: • rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről • a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról • az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről) • a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről • az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról • az épület kiürítéséről 19.9. A rendvédelmi, illetve a katasztrófa elhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi illetve a katasztrófa elhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója köteles betartani. 19.10. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott időpontban be kell pótolni. 19.11. A tűz esetén szükséges teendők részletes szabályozását a „Tűzriadó terv” tartalmazza • A robbanással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Bombariadó terv” tartalmazza. • A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója, tűzvédelmi és balesetvédelmi felelőse, vagy az e feladatok ellátásra megbízott cég munkatársa felel. • Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő leírás alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. • A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. 28

•

A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell lehelyezni: - titkárság - nevelői szobák - technikai dolgozók öltözőhelyisége.

20. Szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei A szociális támogatásra jogosultság megállapításához nélkülözhetetlen a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnök, napközis nevelő és a tanuló által érintett többi pedagógus közreműködése, tényeken alapuló véleménye. Elsőrendű feladat a döntéshez szükséges megfelelő mennyiségű, körültekintő információ. Az információgyűjtését a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős koordinálja, összegzi, rangsorolja, és javaslatot tesz az igazgatóhelyettesnek. Döntést az igazgató, igazgatóhelyettes és a gyermek és ifjúságvédelmi felelős közösen hoz, az érvényes jogszabályok szerint. A támogatásról és mértékéről tájékoztatni kell a szülőt - szükség szerint írásban -, az osztályfőnököt illetve a napközis nevelőt.

21. Tájékoztatás kérése a pedagógiai programról, a szervezeti és működési szabályzatról, a házirendről Az iskola pedagógiai programját, az iskola szervezeti és működési szabályzatát és házirendjét a szülők és a tanulók szabadon megtekinthetik, ezzel kapcsolatban információkat kérhetnek. Az előzőekben említett dokumentumok megtekinthető az iskola titkárságon vagy az iskola könyvtárában tanítási napokon 9-15 óráig. A pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatást adhat az iskola egészét érintően az igazgató és helyettesei. A részterületekről az adott szakmai munkaközösség vezetője, illetve az érintett szaktanárok. A szervezeti és működési szabályzattal, illetve a házirenddel kapcsolatos tájékoztatást adhat az iskola egészét érintően az intézmény vezetője, vezető helyettese. Az egyes részterületekről a diákönkormányzat vezetője, az adott munkaközösség vezetője. A házirenddel kapcsolatos tájékoztatást annak egészéről az igazgatón és helyettesein kívül az osztályfőnöki munkaközösség vezetője is adhat. Szülőkön és tanulókon az adott időpontban az iskolával jogviszonyban állókat értjük, hasonlóan a pedagógusok vonatkozásában is érvényes közalkalmazotti jogviszonyt kell érteni az intézmény és a tájékoztatást adó közt.

22. Az iskolai könyvtár működési rendje • Az iskolai könyvtár gyűjteményét a tanulók, és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni. • Az iskola számára vásárolt dokumentumokat /könyvek, brosúrák stb./ könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumról lelőhely nyilvántartást kell vezetni. • A könyvtárat díjmentesen veheti igénybe az a tanuló, akinek tanulói jogviszonya van az iskolával, valamint az iskolával jogviszonyban lévő valamennyi munkavállaló. 29

• A beiratkozást a könyvtár nyitvatartási idejében a könyvtáros tanárnál lehet megtenni. Az időközben adatváltozásokat az érintett tanuló /felnőtt/ köteles két héten belül jelezni a könyvtárosnak. • Az a személy, akinek a könyvtárral szemben egy hónapot meghaladó tartozása van, a tartozás kiegyenlítéséig nem veheti igénybe a könyvtár szolgáltatásait. • A könyvtár nyitva tartását a váltott tanítási rendhez kell igazítani, melyet a könyvtáros alakít ki. • A könyvtár használóinak köre: - az iskola valamennyi diákja, illetve az intézménnyel munkáltatói jogviszonyban álló személye. A beiratkozás módja: A beiratkozás a tanulók ellenőrzőjébe bejegyzett szülői engedély alapján lehetséges. Ez által a szülő anyagi felelősséget vállal a gyermek által kölcsönzött könyvtári dokumentumért. Az adatokban bekövetkezett változások bejelentése írásban, az ellenőrzőben történik, szóban az osztályfőnök, illetve a szülő jelzése alapján. A szolgáltatások igénybevételének feltételei: A könyvtár használata, a dokumentumok kölcsönzése mindenki számára ingyenes. A tanulók csak az ellenőrzőben bejegyzett szülői engedély alapján iratkozhatnak be. A diákok számára nem kölcsönözhetőek: - a tanári segédkönyvek - hangkazetták, videokazetták - a 2000 Ft-nál értékesebb illetve 1 példányos dokumentumok A könyvtárhasználat szabályai: • A kölcsönzés módja: A kölcsönzött dokumentumokat az "Olvasói nyilvántartásba" vezetjük be az olvasó neve mellé, ahol fel kell tüntetni a kölcsönzött dokumentum leltári számát, címét, a kölcsönzés időpontját, és az olvasó aláírását. • A kölcsönzés időtartama: A diákok és felnőttek számára három hét, a pedagógusok számára igény szerint • A tanulók egy alkalommal 3 dokumentumot kölcsönözhetnek, a pedagógusok igény szerint többet is. • A könyvtárba táskát, kabátot, sapkát és ételt bevinni tilos. • Minden tanév végén minden kölcsönzött dokumentumot vissza kell szolgáltatni a könyvtár számára /tanuló; pedagógus/. A könyvtárban tartózkodóknak csendben kell tevékenységüket folytatni, úgy hogy mások munkáját ne zavarják.

30

23. Gazdasági összekötői feladatok Igazgatóhelyettes és iskolatitkár: • Selejtezéssel, leltározással kapcsolatos feladatok • Munkavállalókkal kapcsolatos adatok ellenőrzés utáni továbbítása a gazdasági egységhez • Költségvetéshez, beszámolóhoz, negyedéves mérleghez adatszolgáltatás /gazdasági egység által kért adatok/. • Részvétel a költségvetés elkészítésében. • Előirányzatok egyeztetése Iskolatitkár: • Megrendelések továbbítása • Alleltárak közötti mozgások jelentése negyedévenként. • Az intézményhez érkezett számlák továbbítása a gazdasági egység felé /igazoltatás, ellenőrzés, felszerelés/ • Élelmezéssel foglalkozó dolgozó: •

Élelmezéssel kapcsolatos adatszolgáltatás ellenőrzés után /adatösszesítő, anyagkiszabat, nyersanyag felhasználási összesítő/.

Az igazgató tartós távolléte esetén a „Helyettesítési rendben” /2. pont/ foglaltakat kell alkalmazni, mely az aláírást is tartalmazza. Igazgató távolléte esetén az iskola működését alapvetően veszélyeztető tényező elhárítására tett vezetői intézkedés esetén is a „Helyettesítési rendben” foglaltak az irányadók a vezetői aláírást is ideértve. A működést alapvetően veszélyeztető tényezőn elsősorban elemi kár okozta tényezők, járvány – tömeges fertőzés gyanúja /esete/, a víz és energia /gáz – elektromos/ rendszer meghibásodása, bombariadó valamint egyéb előre nem látható eseményt az intézmény dolgozóinak munkavégzését, a tanítást – tanulást és testi épséget veszélyezteti.

24. Hatáskörök Valamennyi munkakörhöz tartozó feladatokat a munkavállaló részére készített munkaköri leírás tartalmazza. Feladatok és hatáskörök gyakorlásának módja. Munkakör • Pedagógusok: tantárgyfelosztás szerinti tanórák és tanórán kívüli foglalkozások adott tanuló közösségre vonatkozóan (hatáskör). Ügyelet – feladat a házirendben foglaltak betartatása, hatáskör: az intézmény tanulói ill. adott gyermek közösség. • Iskolapszichológus: adott tanuló problémájával kapcsolatos feltáró, segítő megoldásra orientált munka. Hatásköre: az érintett tanulók. • Fejlesztő pedagógus: adott tanuló problémájával kapcsolatos feltáró, segítő megoldásra orientált munka. Hatásköre: az érintett tanulók. • Könyvtáros tanár: a könyvtár foglalkozásait igénybe vevők kiszolgálása, mint feladat. Hatásköre: a könyvtárban tartózkodók. • 31

• • • •

Rendszergazda: hatásköre az intézmény informatikai rendszerével kapcsolatos tevékenységek. Szabadidő-szervező: hatásköre az általa szervezett programban érintett tanulók közössége. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős: hatásköre a pedagógusok által munkáját érintő kérdések, problémák. A nyilvántartásba vett tanulók, ill. prevenciós jelleggel az iskola tanuló közössége ill. kisebb csoportjai. Pedagógiai asszisztens: hatásköre kiterjed az iskola tanulóközösségére 1-8. évfolyam.

A hatáskörök gyakorlása személyesen történik. Helyettesítés rendje: Elsősorban szakszerű helyettesítés figyelembevételével, pedagógusok által ill. pedagógiai asszisztens igénybevételével. Felelősségi szabályok: Az adott helyettesítő teljes mértékben felelősséggel tarozik a foglalkozások megtartásáért, a balesetmentesség biztosításáért, a foglalkozás időtartalmának betartásáért,a házirend betartatásáért.

25. Gazdálkodáshoz kapcsolódó és pénzügyi kihatással bíró szabályozás Az intézmény részére, a dologi kiadások beszerzéséhez kötelezettségvállalás szükséges, melyet az intézmény készít el. A szakmai anyagok, eszközök beszerzésének kötelezettség vállalását az intézmény igazgatója írja alá, és a gazdasági egység ellenjegyzi. Az egyéb beszerzésekhez a kötelezettségvállalást a gazdasági egység ellenjegyzi. Minden számlát az intézmény a „szakmai teljesítést és a kifizetés szükségességét igazolom”, a körbélyegző és dátumbélyegző lenyomatával kell ellátni, melyet az igazgató aláír. A számlákat utalvánnyal, kötelezettségvállalással együtt kell a gazdasági egységre megküldeni. A fentiek elvégzésére kijelölt személy: a gazdasági egységgel való egyeztetés alapján intézményvezető. Az adatszolgáltatások teljesítése Az adatszolgáltatást érintő személy/ek/: • Igazgatóhelyettes, gazdasági összekötő, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, tankönyvfelelős, könyvtáros, testnevelők.

26. Beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárási rend • • • • •

Árajánlat kérése minimum 2 cégtől Kötelezettségvállalás Megrendelés Minőségi, mennyiségi átvétel Garancia, szavatosság.

32

27. Belföldi és külföldi kiküldetések elrendelése és lebonyolítása, elszámolása Elrendelés: Továbbképzés esetén útiköltség, szállás, étkezés térítés – belföldi kiküldetési utasításnak megfelelően Külföldi kiküldetés elrendelése – nyertes pályázat alapján. Lebonyolítás Meghívó, nyertes pályázat, tájékoztató, konzultáció – az intézmény működésével, pályázatával szorosan összefüggő esetben. Az előzőekben felsorolt kiküldetések setén útiköltség előleget a gazdasági egység pénztárából kell felvételezni, melyhez - Belföldi kiküldetési utasítás - Kötelezettségvállalás - Engedély - Utalvány szükséges. A felvett pénzzel a visszaérkezéstől számított 3 napon belül – számlával - el kell számolni. A számlát az igazgató a „szakmai teljesítést és a kifizetés szükségességét igazolom” és körbélyegzővel, dátummal és aláírással lát el.

28. Vezetékes és rádiótelefonok használata Az intézmény működésével, programjaival, tanulókkal kapcsolatban használható a vezetékes és a rádiótelefon. Magánhívásra kivételes és indokolt esetben. A beszélgetéseknél törekedni kell a lehető legrövidebb idő igénybevételére. A mobil hívásokat az intézmény mobil telefonján kell lebonyolítani. Ettől eltérni a mobil hívás használhatatlansága miatt lehet.

29. Közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézése, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendje A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmeket az iskola titkárságán kell benyújtani. A kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatala az érvényes jogszabályok alapján.

33

Záró rendelkezések

Az SZMSZ-t az iskola nevelőtestülete fogadja el. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A hatályba lépés napja az SZMSZ jóváhagyásának napja. Amennyiben az SZMSZ felterjesztésére válasz nem érkezik, a hatályba lépés napja a felterjesztéstől számított 31. nap illetve - ha felterjesztésről a képviselőtestület dönt - a felterjesztést követő 30. nap utáni első képviselőtestületi ülés napja. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény 2009. szeptember 28-án kelt SZMSZ-e. A József Attila Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát a hatálybalépés után nyilvánosságra kell hozni. A tanulókat és szülőket érintő pontokról a tájékoztatást, a hatálybalépést követő szülői értekezleten kell megtenni. A tájékoztatás helye és időpontja kifüggesztésre kerül a szülők tájékoztatására szolgáló faliújságon is. A József Attila Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata megtekinthető a titkárságon. Ki kell függeszteni az alsó tagozatos és felső tagozatos tanári szobákban, és a technikai dolgozók öltözőhelyiségében.

Mellékletek: 1. sz. melléklet: Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete 2. sz. melléklet: A nevelőtestület működésére, valamint a szakmai munkaközösségekre vonatkozó általános szabályok 3. sz. melléklet: Igazgatóhelyettes munkaköri leírása Függelék 1.sz. függelék: Alapító okirat 2.sz. függelék: Törzskönyvi kivonat

Debrecen, 2010. január 15.

Bányai Miklós igazgató 34

Záradék Az SZMSZ-t a nevelőtestület a 2010. január 15- i ülésén a nevelőtestület tagjainak 100 %-os szavazatával elfogadta. Az iskolaszék, a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség a jogszabályban meghatározott kérdésekben az SZMSZ elfogadásakor egyetértését adta.

Debrecen, 2010. január 15.

Bányai Miklós igazgató

35

1. sz. melléklet

Az intézményben dolgozók csoportjai: - nevelő-oktató munkát közvetlenül folytatók - nevelő-oktató munkát segítők - a szervezet működését biztosító dolgozók (nem pedagógus dolgozók)

Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete IGAZGATÓ

Igazgatóhelyettes -- iskolatitkár -- gyermek és ifjúságvédelmi felelősök -- szabadidő-szervező -- fejlesztő pedagógus -- rendszergazda -- tankönyvfelelős -- DÖK vezető -- szülői munkaközösség -- műszaki ellenőr -- munkavédelmi megbízott -- gazdasági összekötő -- udvaros -- fűtő, karbantartó

-- 1-4. évfolyamon tanító pedagógusok -- 5-8. évfolyamon tanító pedagógusok -- napközi otthonban tanító pedagógusok -- könyvtáros -- oktató-nevelő munkát segítő dolgozók - pedagógiai asszisztensek - portások - takarítók - eljáró

36

2. sz. melléklet A nevelőtestület működésére, valamint a szakmai munkaközösségekre vonatkozó általános szabályok. A nevelőtestület jogállását, döntési véleményezési és javaslattételi jogkörét a Ktv. 56-57. §-ai, valamint a Vhr. 29. §-a határozza meg. A nevelőtestület döntését, javaslatát és véleményét általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezletei az osztályozó értekezleteken kívül: tanévnyitó, tanévzáró és nevelési értekezletek. A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv összeállításáról, illetve elfogadásáról. A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze. Az igazgató a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével, illetve rendkívüli eseménykor pl. elemi kár, közegészségügyi probléma, intézményi működést veszélyeztető technikai probléma stb. azonnal vagy szükség szerint intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések: • A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat SZMSZ-ének jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. • A munkaközösség-vezető a nevelőtestület előtt szóban ismerteti a munkaközösség véleményét. Írásban továbbítja az igazgatóhoz a nevelőtestület által elkészítendő munkatervhez a munkaközösség javaslatát, valamint a munkaközösség saját működési területére vonatkozó értékelést az intézmény munkáját átfogó éves elemzés elkészítéséhez. • A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló iskolaszék illetőleg a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét, meg lehet hívni illetve írásbeli véleményükről az igazgatónak tájékoztatót kell adnia. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló diákönkormányzat tanuló képviselőjét. • A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatai az általános igazgatóhelyettes látja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ.

37

• Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésnél szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az igazgató szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni és azokat nyilvántartásba kell venni. • A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét az iskolatitkár vezeti. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapot követően kell elkészíteni. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő írja alá. • A szakmai munkaközösség javaslattételi és véleményezési jogköre gyakorlásával kapcsolódik be az iskola vezetésébe. • A munkaközösség a munkaprogramjának meghatározásakor figyelembe veszi az iskola munkatervét és a nevelőtestület által átruházott feladatok ellátását. • A munkaközösség vezetője az azonos tantárgyat, tantárgycsoportot oktató, illetőleg az azonos nevelési feladatát ellátó pedagógusok által megválasztott és az iskola igazgatója által megbízott pedagógus. A munkaközösségvezető-választása igazodik az intézményvezető választási periódusaihoz. A választásra meg kell hívni az intézmény igazgatóját. A soron következő választást 2010. augusztus 21-31. közt esedékes.

38

3. sz. melléklet

Igazgatóhelyettes munkaköri leírása A SZMSZ-ben foglaltakon túl az alábbi feladatok ellátása is a munkakörébe tartozik. Igazgatóhelyettes Fő tevékenységi területe az alsó /1-4. osztály/ és felső tagozat /5-8. osztály/ nevelő-oktató munkájának segítése, ellenőrzése, melyhez az adott kísérleti illetve alternatív oktató-nevelő programok, szakköröket, felzárkóztatásokat, korrepetálásokat is tartalmaznak. A havonkénti esedékes túlóra és helyettesítés elszámolását végzi. Az intézményt érintő adatszolgáltatást, statisztikát, felmérést, stb. elvégzi, és szükség szerint összesíti, egyeztet az iskolatitkárral. Irányítja, szükség szerint /pl. tanítási szünetek/ szervezi a kisegítő dolgozók /takarítók, és pedagógiai asszisztens, eljáró, tevékenységét. Kapcsolatot tart a beiskolázási körzet óvodáival. Figyelemmel kíséri az alsós munkaközösségvezetők által előkészített és szervezett szakmai tapasztalat-cseréket, tájékoztatókat, közös szülő értekezleteket. Felügyeli, koordinálja, ellenőrzi a napközi otthonban folyó tevékenységet. A fentieken túl felügyeli, ellenőrzi: Az egyes tantárgyak rendszeres tanórai látogatása alóli felmentési kérelmeket összegyűjti, koordinál szülő, szaktanár, igazgató között, döntési javaslatot készít. Felügyeli az első osztályos tanulók beiskolázását. Felügyeli a 9. évfolyamra történő jelentkezéseket. Ellenőrzési feladatait részben önállóan, részben az igazgatóval egyeztetve végzi. Az ellenőrzés tapasztalatairól az úgynevezett "Ellenőrzési naplóban" írásbeli rögzítést tesz, melyet ismertet és aláírattat az ellenőrzött személlyel, illetve személyekkel. Heti munkaideje 40 óra, melynek részletezését az adott félév órarendje tartalmazza.

39

Egyéb belső szabályzatok Tűzvédelmi utasítás – Tűzriadóterv Katasztrófavédelmi Szabályzat Munkavédelmi Szabályzat Munkáltató támogatás szabályozása Pénzkezelés szabályzata Iskolaszék Szervezeti és Működési Szabályzata Közalkalmazotti Szabályzat Diákönkormányzat SZMSZ Iskolai Sportköri Szabályzat Belső ellenőrzési szabályzat Az ellenőrző könyvek és tájékoztató füzetek ellenőrzésének rendje Bizonyítványkezelési szabályzat Bélyegző nyilvántartás Ügyviteli- és iratkezelési szabályzat Diákigazolvány kezelési szabályzat Könyvtári működési szabályzat Könyvtár gyűjtőköri szabályzata Könyvtár könyvtárhasználati szabályzata Házirend, Számítógép kezelési szabályzat, Ügyeleti rend Továbbképzési szabályzat Továbbképzési program Átlagon felüli munkateljesítmény elismerése szabályzat Selejtezési szabályzat Leltározási szabályzat Önköltségszámítás szabályzata Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje A partneri elvárás, elégedettség és elégedetlenségmérés szabályzata A nem dohányzók munkahelyi védelme Esélyegyenlőségi terv 40

Függelék 1.sz. függelék Alapító okirat Utolsó alapító okirat: B/48. 184/2011. (VI.30.) Öh.

41

2. sz. függelék Törzskönyvi kivonat – 2011. szeptember 13.

42