Szervezeti és Működési Szabályzat

1

Ady Endre Gimnázium Alapítva: 1950 Nemzetközi Vizsgaközpont 2300. Ráckeve, Kossuth Lajos u. 82. (Pf.:12) Tel./Fax.:06-24/519-050 e-mail: [email protected] szerver1.rag.sulinet.hu

Szervezeti és Működési Szabályzat

Ráckeve 2013

2

TARTALOMJEGYZÉK 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ) CÉLJA, JOGI ALAPJA ÉS HATÁLYA.......................................................................................................................................... 5 1.1. AZ INTÉZMÉNY MEGHATÁROZÁSA ................................................................................. 5 1.1.2. Az intézmény neve, címe, típusa, speciális képzési területe: ............................................... 5 1.1.3. Intézmény fenntartója, tulajdonosi viszonyok, irányítása ................................................... 5 1.1.4. Az intézményi vagyon feletti rendelkezés joga: ................................................................... 6 1.1.5. Az intézmény alapvető feladatai .......................................................................................... 6 1.1.6. Az intézményirányítás folyamatábrája ................................................................................ 7 2. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDJE ............................................................................... 8 2.1. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI EGYSÉGEI, FELÉPÍTÉSE .................................................................... 8 2.2. A SZERVEZETI EGYSÉGEK KAPCSOLATTARTÁSI MÓDJAI ÉS RENDJE: ............................................ 8 2.3. AZ INTÉZMÉNY FELELŐS VEZETŐJE ............................................................................................. 8 2.4. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ (IGAZGATÓ) KÖZVETLEN MUNKATÁRSAI: ............................................ 10 2.5. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE .................................................................................................... 11 2.5.1. Az iskola vezetősége által végzett ellenőrzések ................................................................. 12 2.5.1.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje és értékelése: Részleteket a mellékletben szabályozzuk. ..................................................................................................... 12 2.5.1.1. Az ellenőrző tevékenység teljes körűen kiterjed az iskola szervezetére. .................... 12 3. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE ........................................................................................ 12 3.1. A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKBEN ALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE..................................... 12 3.1.1. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje ...................................................... 12 3.1.1.2. Az iskolavezetés kapcsolattartása és az igazgató helyettesítésének rendje ................ 13 3.1.2. A pedagógus munkarendje ................................................................................................ 13 3.1.3. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje .............. 14 3.1.3.1. Az intézmény nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottai...................... 14 3.1.3.2. Az intézmény más alkalmazottai ................................................................................ 14 3.1.4. Helyettesítések és megbízások rendje ................................................................................ 15 3.2. AZ INTÉZMÉNY TANULÓINAK MUNKARENDJE (A HÁZIREND) .................................................... 15 3.3. A TANÉV HELYI RENDJE ............................................................................................................ 15 3.4. A TANÍTÁSI (FOGLALKOZÁSI) ÓRÁK, ÓRAKÖZI SZÜNETEK RENDJE, IDŐTARTAMA ..................... 16 3.5. AZ INTÉZMÉNYBEN TARTÓZKODÁS RENDJE .............................................................................. 17 4. FOGLALKOZÁSI VAGY PEDAGÓGIAI PROGRAM ......................................................... 17 4.1. A TANÍTÁSI, KÉPZÉSI IDŐ .......................................................................................................... 18 4.2. A TANÓRÁN KÍVÜL, EGYÉB FOGLALKOZÁSOK CÉLJA, SZERVEZETI FORMÁJA ÉS IDŐKERETEI .... 18 4.3. HIT- ÉS VALLÁSOKTATÁS DÉLUTÁNI FOGLALKOZÁS KERETÉBEN .............................................. 19 4.4. A TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉNEK ÉS VISSZAFIZETÉSÉNEK RENDJE (ÉTKEZÉSI- ÉS VIZSGADÍJAK, INGYENES TANKÖNYV) .................................................................................................................... 19 4.5. ÜNNEPÉLYEK ÉS MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE ............................................................................ 20 5. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK ................................... 21 5.1. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE .......................................................................................... 21 5.2. A NEVELŐTESTÜLET ÉRTEKEZLETEI .......................................................................................... 22 5.3. A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK .............................................................................................. 22 5.4. A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK TEVÉKENYSÉGE .................................................................... 22 5.4.1. Kapcsolattartás az iskolavezetéssel: ................................................................................. 23 5.4.2. A munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje........................................................... 23 5.4.3. A szakmai munkaközösség-vezető feladatai: ..................................................................... 24

3

6. A PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉS RENDJE ....................................................................... 24 6.1. A TOVÁBBKÉPZÉS CÉLJA ........................................................................................................... 24 6.2. AZ IRÁNYELVEK, ISKOLAPOLITIKA ........................................................................................... 24 6.3. A TOVÁBBKÉPZÉSI TÁMOGATÁS ELOSZTÁSÁNAK SZABÁLYZATA .............................................. 25 6.4. VÉGREHAJTÁS ........................................................................................................................... 26 7. INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK ÉS A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE .... 26 7.1. A FELNŐTTEK KÖZÖSSÉGEI: ...................................................................................................... 26 7.1.1.A szülői munkaközösség ..................................................................................................... 26 7.1.2. Az iskolaszék ...................................................................................................................... 26 7.2. A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI, A DIÁKÖNKORMÁNYZAT .................................................................. 27 7.2.1. A diákönkormányzat és működési rendje .......................................................................... 27 7.2.2. Az osztályközösségek ......................................................................................................... 27 7.2.3.Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök ..................................................................... 28 7.3. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI ÉS RENDJE ................................ 28 7.3.1. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái:....................................................... 28 7.3.2. A szülők tájékoztatási formái............................................................................................. 28 7.3.3. A szülői értekezletek .......................................................................................................... 29 7.3.4. Szülői fogadóórák ............................................................................................................. 29 7.4. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAI ....................................................................................... 29 8. A TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE ............................................................................ 30 8.1. A TANULÓI JOGVISZONY ........................................................................................................... 30 8.2. A TANULMÁNYOKKAL KAPCSOLATOS VIZSGAKÖTELEZETTSÉGEK ............................................ 30 9. GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK ............................................................. 31 KIEMELT FELADAT: ......................................................................................................................... 31 A FEGYELMI ELJÁRÁST MEGELŐZŐ EGYEZTETŐ ELJÁRÁS................................................................. 32 FOKOZOTTABB EGYÜTTMŰKÖDÉS A TANULÓ VESZÉLYEZTETETTSÉGE ESETÉN ................................ 33 10. AZ ISKOLAI SPORTKÖR (ISK) ............................................................................................ 33 10.1. AZ ISKOLAI SPORTKÖR CÉLJA ÉS FELADATAI........................................................................... 33 10.2. AZ ISKOLAI SPORTKÖR TAGSÁGA ............................................................................................ 33 10.3. AZ ISKOLAI SPORTKÖR TAG JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI .............................................................. 34 10.4. AZ ISKOLAI SPORTKÖR SZERVEI .............................................................................................. 34 10.5. A SPORTKÖRI VEZETŐSÉG FELADATAI: ................................................................................... 34 10.6. A SPORTCSOPORTOK (SZAKOSZTÁLYOK) FELADATAI: ............................................................. 35 11. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE ............................................................................................................................................ 35 12. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS ÉS FELÜGYELET RENDJE ............... 36 13. AZ ISKOLA VÉDŐ-ÓVÓ INTÉZKEDÉSEI ......................................................................... 37 13.1. PORTASZOLGÁLAT FELADATA................................................................................................. 37 13.2. BOMBARIADÓ, TŰZRIADÓ, RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ÉS KATASZTRÓFA ELLENI VÉDEKEZÉSI TERV ........................................................................................................................................................ 37 13.3. NAPONKÉNTI VAGYONVÉDELEM ............................................................................................. 38 14. A TANULÓBALESETEKKEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ................................ 38 15. AZ ISKOLA BELSŐ NORMÁINAK NYILVÁNOSSÁGA .................................................. 39 15.1. KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA ................................................................................................ 39

4

16. A FELÜLVIZSGÁLAT RENDJE ............................................................................................ 40 17. MELLÉKLETEK .......................................................................................................................... 17.1. ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT (I. MELLÉKLET) ........................................................................ 41 17.1.1. Adatgyűjtési és adatfelvételi szabályzat (II. Melléklet) ................................................... 41 17. 2. A FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS (FEUVE) RENDJE (III. MELLÉKLET) ............................................................................................................................ 41 17. 3. A KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (IV. MELLÉKLET) ................................................... 41 17.3.1 Könyvtári gyűjtőköri szabályzat (V. Melléklet) ................................................................ 41 17.3.2. Szakértői vélemény a Könyvtár gyűjtőköri szabályzatáról (VI: Melléklet) ..................... 41 17.4. A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE (VII: MELLÉKLET) ................................................................. 41 17.5. PEDAGÓGUS TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT (VIII. MELLÉKLET) ............................ 41 17.6. MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK (IX: MELLÉKLET) .............................................................................. 41 18. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ..................................................................................................... 42

5

1. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja meghatározni a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. (Nktv. 25.§ (1) bekezdés) A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény a következőek figyelembevételével fogalmazta meg:  1993: LXXIX. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról,  23/2004 (VIII.27) OM rendelet,  217/1998 (XII. 30.) Kormány Rendelet,  193/2003 (XI. 26.) Kormány Rendelet,  37/2001 (X. 12.) OM rendelet,  11/1994/VI.(módosítva 2009.XII: 9-iki hatállyal)  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény (Nktv.)  2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

1.1. AZ INTÉZMÉNY MEGHATÁROZÁSA 1.1.2. Az intézmény neve, címe, típusa, speciális képzési területe: Az intézmény neve:

ADY ENDRE GIMNÁZIUM

Az intézmény székhelye, címe:

2300 RÁCKEVE, KOSSUTH L. UTCA 82 - 84. (hrsz.50)

Az intézmény telephelye(i):

nincs

Az intézmény típusa:

gimnázium, OM 032554

Alapítva:

1950

Az intézmény működési területe: Budapest; Pest megye; és a határos megyék

1.1.3. Intézmény fenntartója, tulajdonosi viszonyok, irányítása Intézmény fenntartója:

Pest Megyei Intézményfenntartó Központ (1052 Budapest, Városház utca 7.)

Intézmény épületének tulajdonosa: Ráckeve Város Önkormányzata Intézmény irányítása: a) az alapító jogot gyakorló, irányító szerv neve és székhelye: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4.) b) középirányító szerv neve és székhelye: Pest Megyei Intézményfenntartó Központ (1052 Budapest, Városház utca 7.) Az intézmény közfeladata:

Közoktatási intézmény, amely nevelő-oktató munkát folytat.

Az alapító okirat száma:

IX-09/30/240/2012 kelte: 2012. július 5.

6

1.1.4. Az intézményi vagyon feletti rendelkezés joga: A rendelkezésre álló vagyont az intézmény feladatainak ellátásához a vagyonról és vagyongazdálkodásról szóló jogszabályokban, valamint a fenntartó és Ráckeve Város Önkormányzata vagyonrendeleteiben, szabályzataiban, továbbá a Ráckeve Város Önkormányzatával kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően használhatja, hasznosíthatja. Az iskola a köznevelési törvényben foglaltak alapján önálló jogi személy. Vagyonának működtetésével, alaptevékenységéhez kötődő hasznosításával, költségvetésével részben önállóan gazdálkodik, igazgatója gyakorolja a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak alapján a munkáltatói jogokat. Az intézmény bélyegzőinek lenyomata: hosszú (fej)bélyegző:

körbélyegzői:

Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak:  Igazgató  Igazgatóhelyettes-ek  Gazdasági ügyintéző  Iskolatitkár

1.1.5. Az intézmény alapvető feladatai Alaptevékenységei: 853100 Általános középfokú oktatás  gimnázium (7-12. évfolyamon)  gimnázium (9-12. évfolyamon)  nyelvi előkészítő gimnázium (9-13. évfolyamon) Alaptevékenységek szakfeladatrendi besorolása 562913 562917 680002 852021 853111 855917 855931 856011 890505 910121

Iskolai intézményi étkezés Munkahelyi étkezés Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Általános iskolai nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység (gyógytestnevelés) Helyi közösségi tér biztosítása, működtetése Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

7

1.1.6. Az intézményirányítás folyamatábrája KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS SZAKSZERVEZET

Igazgató

ISKOLA SZÉK

Gazdasági ügyintéző Igazgató helyettes(ek)

Iskolatitkár

Oktatástechnológus Rendszergazda

Könyvtáros

Szabadidő szervező

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős DÖK tanár

Munkaközösség vezetők Beosztott tanárok

A szintek alá- fölérendeltségi viszonyt tükröznek. Helyettesítési rend a nem pedagógus közalkalmazotti állománynál: Gazdasági ügyintéző - Iskolatitkár Rendszergazda - Informatika szakos tanár

8

2. Az intézmény szervezeti rendje 2.1. Az intézmény szervezeti egységei, felépítése A közoktatási intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően, kimagasló színvonalon. Az intézmény az alábbi intézményegységekre tagolódik:  4 évfolyamos gimnázium 9 - 12. osztály  6 évfolyamos gimnázium 7 - 12. osztály  Nyelvi előkészítő évfolyam 9 – 13. osztály  ECDL vizsgaközpont A szervezeti (működési) egységek operatív irányítását az igazgatóhelyettes(ek) végzi a munkaközösség vezetők bevonásával.

2.2. A szervezeti egységek kapcsolattartási módjai és rendje: A munkaközösségek vezetői kibővített intézményvezetői értekezleteken számolnak be a csoportok működéséről. A pedagógusok és az egyéb közalkalmazottak a mindennapi tevékenységek során a szükséges mértékű közvetlen munkakapcsolatot tartják.

2.3. Az intézmény felelős vezetője Munkáját Pest Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője által kiadott 2012. augusztus 1. dátumú munkaköri leírás alapján végzi. Az intézmény vezetője A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény (Nktv.) 69. § alapján: (1) A köznevelési intézmény vezetője a) felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, b) gyakorolja a munkáltatói jogokat, c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, f) képviseli az intézményt. (2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a) a pedagógiai munkáért, b) a nevelőtestület vezetéséért,

9

c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, d) a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, e) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, g) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, h) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért,

és

a

i) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, j) a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, k) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. (3) A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. (4) A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi. (5) A nevelési-oktatási intézmény vezetője munkaideje felhasználását és beosztását, a mindenkori tantárgyfelosztásban foglalt tanórák, foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni. (6) A korábban legalább két ciklust intézményvezetőként dolgozó pedagógus „címzetes igazgatói” pótlékban részesülhet, ha intézményvezetői megbízásának lejártát vagy megszűnését követően továbbra is az intézményben marad alkalmazásban. A pótlék mértéke a volt intézményvezető korábbi vezetői pótlékának huszonöt százaléka. Érvényesíti a vezetés, a tervezés, a szervezés, az ellenőrzés, az elemzés és az értékelés funkcióit. Biztosítja és ellenőrzi a belső szervezeti egységek működését. A közoktatási intézmény vezetője képviseli és menedzseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére, vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. (IV. fejezet 1/b) Mind a pedagógusok, mind a nem pedagógus közalkalmazottak esetében gyakorolja a teljes munkáltatói jogkört. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen:  a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése: ellenőrzési terv alapján óralátogatás (különösen a pályakezdők órái, illetve osztályfőnöki és munkaközösség-vezetői kérésre),

10

 a nevelőtestület a törvény által számára fenntartott jogkörökben kivétel nélkül a döntés jogát magának tartja fönn, így az igazgató feladata különösen a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése,  a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi, tárgyi és a jóváhagyott költségvetési feltételeken túl lehetőség szerint saját bevételek biztosítása,  az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákmozgalommal való együttműködés,  irányítja és ellenőrzi az iskola tanügy igazgatási, ügyviteli, gazdasági-adminisztratív munkáját,  a törvényi változások figyelemmel kísérésével a reprezentatív szakszervezettel naprakész állapotban tartja az iskola kollektív szerződését,  gyakorolja az első fokú tanügy-igazgatási hatáskört,  igény szerint képviselni az iskolát pályaválasztási szülői értekezleteken.

2.4. Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai: Az igazgató közvetlen munkatársai:  Igazgatóhelyettes(ek)  Gazdasági ügyintéző  Iskolatitkár Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az igazgatóhelyettes(ek) megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozatott időre szól. Az igazgatóhelyettes(ek) feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Beszámolási kötelezettsége és felelőssége kiterjed a munkaköri leírása szerinti feladatokra. Igazgatóhelyettes(ek) Az igazgató távollétében működésük teljes jogkörrel kiterjed az iskola egészére. Az igazgatóhelyettesek munkájukat az igazgatóval egyeztetve, az igazgató irányításával, de egyéni felelősséggel, önállóan végzik. A gimnáziumban igazgatóhelyettes működik: általános, oktatási, nevelési igazgatóhelyettes. A mindenkori tényleges feladatmegosztást az igazgatóhelyettesek munkaköri leírása tartalmazza. Az igazgatóhelyettesek főbb feladatai:  tantárgyfelosztás, órarend, terembeosztás elkészítése  óracserék, helyettesítések megszervezése, ellenőrzése  ügyeletek, délutáni foglalkozások megszervezése  pedagógusok ellenőrzése, értékelése ellenőrzési terv alapján  javaslattétel jutalmazásokra  a gimnázium oktatási struktúrájának folyamatos figyelemmel kísérése, fejlesztése  a tagozatos rendszer tervezése, óratervek kialakítása, tantervek koordinálása  szakkörök, rendkívüli tárgyak szervezése, ellenőrzése  statisztikai adatszolgáltatás az intézményről

11

               

kapcsolattartás az iskola-egészségügyi szolgálattal az igazgató helyettesítése annak távolléte esetén tankönyvrendelés koordinálása a munkaközösség-vezetőkkel és a tankönyvfelelőssel az érettségi vizsgák szervezése osztályozó-, különbözeti és javítóvizsgák szervezése helyi tanulmányi versenyek, belső vizsgák, iskolai ünnepélyek, rendezvények szervezése, a szabadidő szervezővel közösen, lebonyolításuk ellenőrzése a gimnáziumi tanulók felsőfokú továbbtanulásának figyelemmel kísérése egyéb óralátogatások szervezése az adminisztrációs feladatok tanárok általi elvégzésének ellenőrzése havi túlóra- és helyettesítés-elszámolás az igazgatóval és a gazdasági ügyintézővel a gimnáziumi beiskolázás szervezése (felvételi vizsgák szervezése; a gimnázium oktatási és felvételi rendjének közzététele pályaválasztási ismertetőkben) pályázatok figyelemmel kísérése az iskolai étkezés rendjének meghatározása az intézmény dolgozóinak figyelmét felhívja az intézményi dokumentumok tartalmának esetleges változásaira a felmerült problémákról (pedagógiai, gazdasági, személyi) folyamatosan tájékoztatni az igazgatót megszervezni a szabadon választott tantárgyakra (fakultáció) való jelentkezéseket a 10. évfolyamon.

A fenti igazgatóhelyettesi feladatkörök nem szigorúan elhatároltak; változhatnak az időben és a személyektől függően is. Az igazgatóság tagjai külön beosztás szerint ellátják az egyes munkaközösségek tevékenységének ellenőrzését is.

2.5. Az intézmény vezetősége Az intézményvezetés tagjai:  Igazgató  Igazgatóhelyettes(ek)  Gazdasági ügyintéző A kibővített iskolavezetés tagjai:       

Igazgató Igazgatóhelyettes(ek) Gazdasági ügyintéző Szakszervezeti titkár Közalkalmazotti tanács elnöke Munkaközösség-vezetők Diákönkormányzat munkáját segítő tanár

Az iskola vezetősége, mint testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik.

12

Az intézményvezetés tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az iskola vezetősége rendszeresen (általában hetente egyszer) megbeszéléseket tart, melyről írásban, szükség esetén emlékeztető feljegyzés készül. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel: kibővített iskolavezetés, diákönkormányzat vezetője, közalkalmazotti tanács tagjai.

2.5.1. Az iskola vezetősége által végzett ellenőrzések 2.5.1.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje és értékelése: Részleteket a mellékletben szabályozzuk. Az ellenőrzést a vezetők ellenőrzési éves terv alapján végzik. Az igazgatónak és az igazgatóhelyettes(ek)nek joga van bármely foglalkozást bármikor látogatni. A munkaközösségvezetők munkaközösségük tagjaival kapcsolatosan ugyanezen joggal rendelkeznek. A nevelőtestület bármely más tagja előzetes egyeztetés után látogathat órát. Külső személy csak az igazgató engedélyével hospitálhat. Az óralátogatási joggal és kötelezettséggel rendelkező vezetők tapasztalataikat óralátogatási naplóban vezetik. A tematikus ellenőrzés után az ellenőrzést végző személy illetve személyek tapasztalataikat megvitatják a látogatott beosztott pedagógussal illetve a munkaközösség- vezetővel. Szükség esetén a vitás kérdések tisztázása érdekében bármelyik fél kezdeményezheti a munkaközösség szakmai véleménynyilvánítását, ill. külső szakértő bevonását. A naplók, törzskönyvek kitöltésének ellenőrzését az igazgatóhelyettes(ek) végzi(ik). Az egyes tantárgyak oktatásának ütemezett teljesítését, tartalmi megfelelését a munkaközösségvezetők ellenőrzik az igazgatóhelyettes(ek) irányításával (tanterv, tanmenetek, ütemtervek, osztálynaplók) alapján, munkaközösségi értekezleteken, illetve az aktuális feladatok napi megbeszélésével csatolják vissza a szaktanárokhoz 2.5.1.1. Az ellenőrző tevékenység teljes körűen kiterjed az iskola szervezetére.Konkrét tartalmát pedig az éves munkaterv tartalmazza

3. Az intézmény munkarendje 3.1. A köznevelési intézményekben alkalmazottak munkarendje A köznevelési intézményekben alkalmazottak körét A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény (Nktv.) 61. §-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a 66. §-a, a pedagógusok jogait és kötelességeit a törvény 62. § és 63. §-a tartalmazza. A működés rendjét, a nyitva tartást, a benntartózkodás rendjét 20/2012 EMMI rendelet 4.§ (1) rögzíti.

3.1.1. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje Az intézmény hivatalos munkaidejében, illetve amíg tanuló szervezett foglalkozás keretében van jelen felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője, vagy kijelölt vezető helyettese ügyeleti beosztás alapján köteles az intézményben tartózkodni. Az ügyeletes

13

felelős vezető akadályoztatása esetén az intézményvezető jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. 3.1.1.2. Az iskolavezetés kapcsolattartása és az igazgató helyettesítésének rendje Az igazgató, helyettese(i) és a gazdasági ügyintéző hetente áttekintik a tervezett és várható feladatokat, megbeszélik azok megoldási módjait, jelzik estleges távollétüket, és megállapodnak a helyettesítésekről. Az előbbi hétindítás szükség esetén kiegészíthető az munkaközösség-vezetőkkel és/vagy a szabadidő szervezővel, DÖK tanárral. Az igazgatót nem tartós távolléte és bármilyen akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes(ek), az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos illetve gazdasági hatáskörbe tartozó ügyek kivételével, teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti. Tartós távollét esetén – írásbeli megbízás alapján – az igazgatóhelyettes(ek) a kizárólagos hatáskörű ügyekben is teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesít(enek). Tartós távollétnek számit a legalább kéthetes folyamatos távollét. A vezetők egyidejű hiányzása kerülendő! Ha vis maior esetén mégis bekövetkezne; írásbeli megbízás alapján a tantestület legidősebb tanára helyettesít, ebben az esetben a helyettesítő semmilyen kötelezettség vállalásra nem jogosult.

3.1.2. A pedagógus munkarendje A pedagógus munkáját a 211-2/2007 iktatószámú munkaköri leírás alapján végzi. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény (Nktv.) 62. §-a határozza meg pedagógus heti teljes munkaidejét és annak részeit. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet 20/2012 EMMI rendelet alapján az igazgatóhelyettes(ek) állapítja(ák) meg. A konkrét napi munkabeosztás összeállításánál figyelembe kell venni az intézmény vezetőségének javaslatait a tanórákra elkészített tanórarend (foglalkozási rend) függvényében. A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 10 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 15 perccel annak helyén köteles megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7 óra 30 percig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője a helyettesítésről intézkedhessen. Ha önhibájából nem jelenti, először szóbeli, másodszor írásbeli figyelmeztetésben részesül, harmadik esetben fegyelmi eljárást von maga után. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására. A tanmenettől, ütemtervétől eltérő tartalmú foglalkozás megtartását a tanóra (foglalkozás) elcserélését az igazgatóhelyettes(ek) engedélyezi. A pedagógus kérésére a gyermekek után járó rendkívüli szabadság kiadását az igazgató engedélyezi.

14

A hiányzó pedagógus köteles előrelátható hiányzásának kezdetekor az óra anyagát az ügyeletes vezetőhöz eljuttatni, hogy a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet, ütemterv szerinti előrehaladást. Ennek érdekében a tanítási időn kívül a haladási naplókat a kijelölt helyükön, a tanmeneteket, ütemterveket a pedagógus asztalán elérhető helyen kell tartani. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő - oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes(ek) és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után, a Nktv. rendelkezéseinek figyelemmel tartásával. Az intézmény vezetője akkor rendelhet el tanórán kívüli, a tanulókkal kapcsolatos vagy a munkaköri leírásban nem szereplő túlmunkát, ha erre az iskolai költségvetésben a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll. Ellenkező esetben a munkavállaló részéről a feladat elvégzése önkéntes. Utóbbi feltétel nem vonatkozik életveszély illetve katasztrófahelyzet esetére! Az éves munkatervben kell meghatározni, melyek azok az intézményi szintű rendezvények, ünnepélyek, amelyeken a pedagógusi jelenlét kötelező az alkalomhoz illő öltözékben, kötelezően viselve az iskolai nyakkendőt.

3.1.3. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje 3.1.3.1. Az intézmény nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottai Az intézményben az alábbi közalkalmazottak segítik a nevelő-oktató munkát, akik tevékenységüket munkaköri leírás alapján végzik, melyekre vonatkozó munkaköri leírások a mellékletben találhatók.       

Oktatástechnológus* Rendszergazda* Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős* Szabadidő szervező* Könyvtáros pedagógus Iskolatitkár Gazdasági ügyintéző*

* Ha ezt a munkát pedagógus látja el külön megbízás alapján, akkor a következők nem vonatkoznak rá. A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét - a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel összhangban - az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. 3.1.3.2. Az intézmény más alkalmazottai Az intézményben az alábbi más alkalmazottak dolgoznak, akik tevékenységüket munkaköri leírás alapján végzik, melyekre vonatkozó munkaköri leírások a mellékletben találhatók. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az egyes részlegvezetők (igazgatóhelyettes, gazdasági ügyintéző) tesznek javaslatot a napi munkarend kialakítására,

15

változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A munkahelyről való bármilyen távolmaradást (kivétel betegszabadság) az igazgató engedélyezhet, erről a helyettesítésért felelős vezetőt minden esetben tájékoztatja.

3.1.4. Helyettesítések és megbízások rendje A tantestület legidősebb tanára az igazgatóság minden tagjának távollétében, egyedi megbízással, időben és jogkörben (kötelezettségvállalás kivételével) korlátozva helyettesíti az igazgatót. Pedagógus hiányzása esetén helyettesítését a munkaközösségen belül, szakjának megfelelő módon kell biztosítani. Amennyiben ez nem lehetséges, az osztályfőnöknek vagy az osztályban tanító tanárnak kell órát tartania. Nem szakos, és/vagy a tanulócsoportot nem tanító pedagógus csak az előbbi feltételek hiánya esetén osztható be. Technikai dolgozók esetében a helyettesítés rendjét munkaköri leírásuk, illetve az SZMSZ-ben található folyamatábra szerint kell végezni. Intézményi szintű megbízások esetén a legfőbb véleményezési fórum a nevelőtestület, de előtte ki kell kérni az illetékes munkaközösség vezető, helyi középszintű vezető, szükség szerint az érdekképviseletek véleményét.

3.2. Az intézmény tanulóinak munkarendje (a Házirend) Az intézményi rendszabályok (Házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint az iskola belső rendjének, életének részletes szabályozását. Az érvényben lévő Házirend a dokumentum melléklete. Maradéktalan betartása minden az iskolával jogviszonyban álló tanulóra nézve kötelező.

3.3. A tanév helyi rendje A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart az oktatásért felelős miniszter rendelete alapján. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten, amit a munkatervben rögzítenek. A tanévnyitó értekezleten döntenek:  a nevelő és oktató munka lényeges tartalmi változásairól  iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról, felelőseiről és időpontjáról, valamint a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról  a tanórán kívüli foglalkozások formáiról  éves munkaterv és a tantárgyfelosztás jóváhagyásáról  intézményi szintű megbízásokról  az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását;  a szünetek időtartamát;  az iskolában a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, így különösen az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak (február 25.), a holokauszt áldozatainak (április 16.), a

16

    

Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.), valamint az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját; a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját; az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadó órák időpontját; az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai, iskolai nyílt nap tervezett időpontját; a tanulók fizikai állapotát felmérő vizsgálat időpontját és minden egyéb a nevelőtestület által szükségesnek ítélt kérdést.

A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök és a szaktanárok az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal. A tanulói jogviszony létesítésekor, beiratkozáskor a szülő köteles aláírásával igazolni a házirend tudomásul vételét. A házirendet az intézmény honlapján vagy az intézményben olvashatja el.

3.4. A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján a pedagógus vezetésével a kijelölt termekben történik. Tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama: 45 perc, az első tanítási óra reggel 8:15 órakor, a 0. óra 7:25-kor kezdődik. A tanóra becsengetéstől kicsengetésig tart. Az óraközi szünetek időtartama: 10, illetve 25 perc. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! Az óraközi szünet tartama csak rendkívül indokolt esetben rövidíthető. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben igazgató tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek. Idegen személyek kizárólag az aulában tartózkodhatnak, amíg az általuk keresett iskolai személy meg nem érkezik. Az iskola portásának feladata, hogy értesítse a keresett személyt. Azok az idegenek, akik nem iskolai célra igénybevett bérelt helyiségben tartózkodnak csak a bérelt objektumban és a hozzá legközelebb eső mellékhelyiségben tartózkodhatnak. Az intézet területén reklámtevékenység nem folytatható,.Kivéve igazgatói engedéllyel, ha a reklám tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi-közéleti-kulturális tevékenységgel függ össze.

17

3.5. Az intézményben tartózkodás rendje Az intézmény nyitva tartása: szorgalmi időben reggel 06:45 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 21.00-ig tart. A tanórák alatt az iskola biztosítja a tanulók felügyeletét. A fenti időponttól való eltérést az intézményvezető engedélyezheti eseti kérelmek alapján. Az intézmény tanítási szünetekben szerdánként 08:00-13:00 között tart nyitva, ügyintézés céljából. Azok a személyek, akik nem állnak jogviszonyban intézményünkkel portaszolgálatnál jelzik, kit és milyen célból keresnek. Benntartózkodásuk ideje alatt helyi kísérő nélkül az aulát nem hagyhatják el. Az épületben szükség esetén helyi kísérettel mozoghatnak. A keresett személlyel történt megbeszélés és/vagy ügyintézés után a portaszolgálaton jelezniük kell távozásukat. Indokolt esetben az osztályfőnök hiányzása esetén az igazgatóság valamelyik tagja a tanuló kérésére az ellenőrző könyvben engedélyt adhat az iskola elhagyására. A dokumentumnak tartalmaznia kell a távozás okát és időtartamát. Lyukasórákat a tanulók a könyvtárban, a Penészgödörben vagy az iskola egyéb helyiségeiben tölthetik olyan tevékenységgel, mellyel nem zavarják a tanítás rendjét.

4. Foglalkozási vagy pedagógiai program A nevelőtestület által elfogadott és a fenntartó által tudomásul vett foglalkozási vagy Pedagógiai program képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola nevelési programját, ennek keretén belül aa) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, ab) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, ac) a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, ad) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, ae) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, osztályfőnök feladatait, af) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, ag) a tanulók részvételi jogai gyakorlásának rendjét az intézményi döntési folyamatban, ah) a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit, ai) a tanulmányok alatti vizsgák szabályait, aj) a tanulói felvételi, átvételi kérelmek teljesítésének – az Nkt.-ben foglalt előírások keretein túli – sorrendjére vonatkozó helyi szabályokat, ak) a felvétel és az átvétel – az Nkt. keretei közötti – helyi szabályait, al) az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül

18

ba) a választott kerettanterv megnevezését, ideértve bármely az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervet, bb) a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, illetve a nem kötelező tanórai foglalkozások kerettantervben meghatározottakon felül megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, bc) a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait, bd) a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját, ha azt nem a heti öt testnevelés óra keretében oldják meg, be) a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül történő választás szabályait, bf) azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát, bg) az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit, bh) a tanuló tanulmányi munkája ellenőrzésének és értékelésének módját, úgy mint írásban, szóban vagy gyakorlatban, továbbá formáit, úgy mint diagnosztikus, szummatív, fejlesztő, a magatartás és szorgalom minősítésének elveit, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének szabályait, bi) a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit, bj) a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot, bk) a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, bl) az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, bm) a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, bn) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket,

4.1. A tanítási, képzési idő A tanítási év időbeosztása az oktatásért felelős miniszter tanév rendjére vonatkozó rendelete alapján történik.

4.2. A tanórán kívül, egyéb foglalkozások célja, szervezeti formája és időkeretei A fenti foglalkozások célját és szervezeti formáját a nevelőtestület határozza meg a tanév programja alapján.

19

A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes(ek) a szabadidő-szervező bevonásával rögzíti a tanórán kívüli órarendben, az ifjúsági klub esetében a DÖK az igazgatóval történt egyeztetést követően. Szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indítunk. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg a tantárgyfelosztásban. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. Az Iskolai Sportkör (ISK) a gyermekek mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakult meg, a mindennapos testedzés segítése. Az ISK mint szervezeti forma iskolánk tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken való részvételre. Tanulószobai foglalkozásokat - a szülő igénye alapján a felügyeletre szoruló tanulók részére a 10 évfolyam befejezéséig a törvényben meghatározott időkeretben szervezünk, ha a jelentkezők létszáma meghaladja a csoportképzéshez szükséges alsó létszámhatárt. A fenti pedagógiai foglalkoztatásra minden tanulót felveszünk. Tantárgyfelosztásban nem szereplő tanfolyamokat, szakköröket az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalásának függvényében indít. A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Igény szerint szülői kérésre is indítható önköltséges felzárkóztatás. A fizetés alól az igazgató adhat felmentést. A tanulmányi - és sportversenyeken való részvétel minden tanuló számára lehetséges. Tanulóink az intézmény a település és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az esetleges nevezési díjat a szülő vagy egyedi elbírálás (igazgató, osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős) alapján az iskolai alapítványok támogathatják. Az iskola könyvtára nyitvatartási idejében valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók rendelkezésére. A részletek az idevonatkozó mellékletben olvashatók

4.3. Hit- és vallásoktatás délutáni foglalkozás keretében A hit- és vallásoktatáson való részvétel a délutáni foglalkozások keretében a tanuló számára önkéntes. A jelentkezés a tanuló és a szülő együttes döntése alapján történik a hitoktatónál. Az intézmény együttműködik a területileg illetékes történelmi egyházakkal. Megfelelő létszámú foglalkozáshoz tantermet biztosít az intézmény tanítási rendjéhez igazodva. A fiatalok hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

4.4. A térítési díj befizetésének és visszafizetésének rendje (étkezési- és vizsgadíjak, ingyenes tankönyv) Az intézmény igazgatója a tanuló által fizetendő térítési díj összegéről értesíti a tanulót, megjelölve a tanuló által igénybe vett szolgáltatás térítési díjának alapösszegét, a szociális helyzet alapján figyelembe vett kedvezmény mértékét. A kedvezményekre való jogosultságot hivatalos dokumentumokkal kell igazolni a vonatkozó jogszabályok alapján.

20

A fizetendő térítési díj összeget a tanulónak az intézmény igazgatója által megszabott időpontban kell megfizetnie. A vizsgákkal kapcsolatban előírt térítési díj fizetési kötelezettségének a tanuló az intézmény igazgatója által megszabott időpontban egy összegben tesz eleget. A tanulói jogviszony létesítésekor (beiratkozáskor), ill. térítési díj fizetési kötelezettséggel igénybe vehető szolgáltatás igénylésekor a tanuló köteles írásos nyilatkozatot adni arról, hogy a jogerősen megállapított szolgáltatás térítési díját az arra megszabott időben és módon megfizeti, valamint arról, hogy tudomásul veszi, miszerint a térítési díj fizetésének elmaradása a szolgáltatásból való kizárással jár. Az intézmény igazgatója a térítési megállapításával, megfizetésével kapcsolatos adatokról tanulónként nyilvántartást vezet. E rendelet alkalmazásakor a tanuló számára megszabott nyilatkozattételi és fizetési kötelezettség a kiskorú és nagykorú eltartott tanuló esetében törvényes képviselőjét illetve az eltartásról gondoskodó személyt, míg a nagykorú, eltartásról önmaga gondolkodó tanuló esetében magát a tanulót terheli. Amennyiben a tanuló tanulói jogviszonya az intézményben a tanév folyamán megszűnik, túlfizetés esetén visszatérítés illeti meg.

4.5. Ünnepélyek és megemlékezések rendje A diákok ünnepekhez és megemlékezésekhez méltó öltözékét a Házirend szabályozza. A lebonyolítás rendjét az éves munkaterv határozza meg. Évnyitó: A tanév rendjében meghatározott első tanítási nap, első tanítási órájában, igazgatói óra keretében. 1956-os forradalom és szabadságharc: október 23. előtti utolsó tanítási napon iskolai megemlékezés keretében. a városi ünnepséget szervezők megemlékezése. Ady-hét: november 22-e hetében a munkaközösségek szervezésében. Szalagavató: az Ady-hét kezdeteként vagy befejezéseként, a 12. évfolyam szervezésében. Karácsony: a téli szünet előtti utolsó tanítási napon, a 8. évfolyam szervezésében, 1-3. óra megtartása után. Ady Endre halála – Ady-diák díj átadása: január 27., vagy a hozzá legközelebb eső munkanap, az igazgató szervezésében, a nagyszünetben. A kommunista diktatúrák áldozatairól: február 25., vagy az időponthoz legközelebb eső osztályfőnöki óra, osztálykeretben, az osztályfőnök által szervezve. Történelmi napok: február 1-március 15 között egy teljes hét, vetélkedő a történelem munkacsoport szervezésében, évfolyamonként, 14 órától.

21

1848-as forradalom és szabadságharc: március 15-e előtti utolsó tanítási nap, a városi ünnepséget szervezők megemlékezése. Megemlékezés a holocaust-áldozatairól: április 16., vagy az időponthoz legközelebb eső osztályfőnöki óra, osztálykeretben, az osztályfőnök által szervezve. Nemzeti összetartozás napja: június 4, formája a tanév programja szerint Szerenád: a 12. évfolyam szervezésében és igénye szerint. Ballagás: a tanév rendjében meghatározott első írásbeli érettségi vizsganapot megelőző hét utolsó munkanapján vagy szombatján a 11. évfolyam szervezésében. Évzáró: a középszintű szóbeli érettségi vizsga után, az igazgató szervezésében.

5. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek 5.1. Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület - a Nkt. 71.§ (2) és a 20/1012. EMMI rendelet 4.§ (1) alapján-: " a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozható szerve. Ennek megfelelően a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, a gazdasági titkár valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete nevelési és oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik." A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörei közül a következő jogot ruházza át:  a szakmai munkaközösségekre a tantárgyfelosztás elfogadása előtti véleményezési jogkörét. A munkaközösség-vezető a nyitóértekezleten ad tájékoztatást a hozott döntésről Minden egyéb kérdésben a tantestület magának tartja fönn a jogot a döntések meghozatalára. A nevelőtestület tagjainak lehetősége van arra, hogy az intézmény tulajdonát képező, az oktatáshoz használatos eszközöket, határozott vagy határozatlan időre, megkapják. A fő szempont, hogy munkavégzésükhöz az eszközhasználata szükséges legyen. Ennek mérlegelése az igazgató jogköre. A használat idejét és jogcímét átvételi jeggyel kell dokumentálni, melyet az igazgató és a használó ír alá, a felelősség pontos meghatározásával.

22

5.2. A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:    

tanévnyitó, tanévzáró félévi és év végi osztályozó félévi és évzáró nevelési értekezlet havonként "Aktuális" igazgatói tájékoztató

Amennyiben a nevelőtestület tagjainak 50 %-a, valamint az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja, rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. A nevelőtestület döntései és határozatai az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

5.3. A szakmai munkaközösségek A Nktv. szerint: " A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában." Az intézmény szakmai munkaközösségeit a nevelőtestület határozza meg. A szakmai és nem szakmai munkaközösség tagjainak véleményét meghallgatva az igazgató munkaközösség-vezetőt nevez ki 5 évenként a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására.

5.4. A szakmai munkaközösségek tevékenysége A szakmai munkaközösségek feladatait a közoktatási intézmény pedagógiai programja és éves munkaterve határozza meg. A szakmai munkaközösségek (éves munkaterv alapján) az alábbi tevékenységeket folytatják:  javítják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét;  egységes szakmai és pedagógiai követelményrendszert alakítanak ki munkaközösségi szinten;  részt vesznek a tantárgyfelosztás elkészítésében (véleményezési joggal), a tankönyvmegrendelésben, döntenek az intézményben egységesen használatos tankönyvcsaládról,  közösen dolgozzák ki a helyi tantervet, a kerettanterv alapján  fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát és a módszertani eljárásokat;  végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, a szabadidő-szervező bevonásával

23

 kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, eredményéről a tanévzáró értekezleten számolnak be.  javaslatot tesznek a pedagógusok továbbképzésére;  javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására;  kölcsönösségi alapon meglátogatják egymás óráit, illetve más munkaközösségekhez tartozóéit;  a pályakezdő és az újonnan belépő pedagógusok mentorálása;

5.4.1. Kapcsolattartás az iskolavezetéssel: A szakmai munkaközösségekkel illetve azok vezetőivel való operatív kapcsolattartásért az iskolavezetés részéről az igazgató jogosult. A tanév elején javaslatot tesz a munkaközösség-vezető az éves munkaterv megvalósítására, tanév végén beszámolót készít a végzett munkáról. Szükség szerint évközben tájékoztatja az iskolavezetést a zajló munkafolyamatokról. Az iskolavezetés köteles kikérni a munkaközösség-vezetők véleményét minden az iskolaéletet befolyásoló kérdésben. Ennek fórumai a kibővített iskolavezetés nem rendszeres megbeszélései. A vezetők ennek megfelelően:  részt vesznek a munkaközösségek tanév elejei (munkaterv megvitató és elfogadó) továbbá tanév végi (beszámoló megvitató és elfogadó) értekezletén,  jóváhagyják a munkaközösség vezető által ellenőrzött tanmeneteket,  az éves belső ellenőrzési tervnek megfelelően ellátják a munkaközösség vezetők és munkaközösségi tagok teljesítményértékelésével kapcsolatos feladatokat gondoskodnak arról, hogy a munkaközösség vezetőkhöz eljusson minden olyan információ, amely a folyamatos munkavégzéshez szükséges. Ezeket az információkat a munkaközösség vezetők adják át az érintett szaktanároknak.

5.4.2. A munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje Az éves munka tervezésében: az egyes munkaközösségek által összeállított éves munkaterveiket a munkaközösség vezetők a tanévet előkészítő nevelőtestületi értekezleten ismertetik, majd gondoskodnak arról, hogy a munkatervek havi bontásban tartalmazva a feladatokat a tanáriban nyilvánosságra kerüljenek A nevelési-oktatási feladatok elvégzésében: a munkaközösségek közötti folyamatos, operatív kapcsolattartásért a munkaközösség vezetők felelnek. Ennek érdekében a munkaközösség vezetők félévente legalább egy megbeszélést tartanak. Melyen közös álláspontot alakítanak ki a valamennyi munkaközösséget érintő, olyan oktatási, nevelési és módszertani kérdésekről. Amelyeknél célszerű egységességre törekedni iskolai szinten: a munkaközösségi munkatervek és beszámolók szempontrendszere, tartalmi elemei, a teljesítményértékelés elvei, az iskolai belső szabályzatok,a helyi tantervek felépítése, a tanulók beszámolási és értékelési rendszerének elvei, különös tekintettel a tanulmányi idő alatti vizsgák rendjére.

24

A féléves és az éves munka értékelésében: a tanévzáró elemző értekezleten a munkaközösség vezetők a nevelőtestület előtt beszámolnak a munkaközösség által elvégzett munkáról, a feladatok teljesítéséről, ezáltal biztosítva a többi munkaközösség számára eredményeik megismerését.

5.4.3. A szakmai munkaközösség-vezető feladatai: A szakmai munkaközösség-vezető feladatai:  összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves munkatervét;  részt vesz munkaközössége képviseletében a tantárgyfelosztás előkészítésében;  összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéről;  elbírálja, jóváhagyja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, ütemterveit;  módszertani és szaktantárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez;  irányítja a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását, a továbbképzést;  munkatervben rögzített módon, illetve szükség szerint igazgatói felkérésre óralátogatást végez a munkaközösség tagjainál, a pályakezdő pedagógus esetében kötelező jelleggel;  javasolja az igazgatónak a munkaközösségi tagok jutalmazását, kitüntetését, közalkalmazotti átsorolását;  képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül;  ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját és munkafegyelmét;  felügyeli a tantervek és tanmenetek, ütemtervek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést;  tájékoztatja a szabadidő-szervezőt a munkaközösség tevékenységéről, hogy segíthessen a programok megvalósításában. A nem szakmai munkaközösségek feladatukat aktualizált tartalommal, éves munkaterv alapján végzik. A munkaközösség vezető feladatának ellátásáért pótlékban és órakedvezményben részesül.

6. A pedagógus-továbbképzés rendje 6.1. A továbbképzés célja A pedagógusok szaktárgyi és mesterségbeli tudásának folyamatos fejlesztése az iskola pedagógiai programjában, illetve a helyi tantervben foglaltak végrehajtása érdekében.

6.2. Az irányelvek, iskolapolitika A továbbképzés tartalmának és formájának meghatározása a törvényben előírtak, a szaktanár minősítésén, azaz az iskolavezetés és a szaktanár közös döntésén - az iskolai és az egyéni érdekek összehangolásán alapszik.

25

Az iskola az alábbi képzéseket, továbbképzéseket támogatja kiemelten:  A megkezdett, már támogatott továbbképzések - mint előzetes kötelezettségvállalás befejezése.  Jogszabály által előirt továbbképzési kötelezettség teljesítése.  Másoddiploma megszerzése, amely a pedagógiai programhoz kapcsolódik, az iskolai munka személyi feltételeit javítja - kiemelt feladat a gimnáziumi oktatás biztosítása, a NAT műveltségterületeinek szakképesítésével történő ellátása.  Szakvizsga megszerzése.  Számítástechnikai ismeretek elsajátítása (120 órás tanfolyam) - szakképesítés megszerzése (OKJ-ben szereplő)  A nem nyelvtanárok állami középfokú nyelvvizsgára történő felkészítése.  Módszertani továbbképzés - a pedagógus szakma fejlesztését szolgáló ismeret bővítése (elsősorban tehetséggondozás, felzárkóztatás módszerei - fejlesztő pedagógiai továbbképzés), életvezetési ismeretek oktatása.  Tudományos fokozat megszerzése  Ha az intézmény pénzbeli, illetve időbeli keret engedi további képzések támogatását (akkreditált, pedagógiai folyóiratokban megjelent tanfolyamok).

6.3. A továbbképzési támogatás elosztásának szabályzata  A továbbképzésen résztvevő költségeinek (részvételi díj, utazási és szállásköltségek, kötelezően előírt jegyzetek, tankönyvek) maximum 80 %-át fizetjük ki központi támogatásból. Amennyiben a rendelkezésre álló összeg kevesebb, mint az intézmény továbbképzési szükséglete, a fenti sorrend szerint elégítjük ki az igényeket.  A költségeket számlával, jeggyel igazolni kell.  A továbbképzésen, illetve átképzésen résztvevő pedagógusok helyettesítését a központi forrásból fedezzük.  Amennyiben a pedagógus távollétét cserével oldja meg, számára is kifizethető a helyettesítési díj - ha a továbbképzési keret engedi (ehhez előzetes egyeztetés szükséges!)  Azok a pedagógusok, akiknek a továbbképzés pihenőnapjukra (szombat, vasárnap) esik, napi 4 órának megfelelő díj fizethető ki. Hasonló a helyzet az igénybe nem vett tanulmányi szabadsággal is (ez a kifizetés is a továbbképzési keret függvénye).  A továbbképzések fennmaradó 20 %-át, ha az intézmény anyagi helyzete engedi - az iskola fizeti.  A támogatásra rendelkezésre álló összeg maximum 10 %-a fordítható a továbbképzésben résztvevő pedagógusok anyagi ösztönzésére.  Azokkal a pedagógusokkal, akik az intézmény által finanszírozott képzésen vesznek részt, tanulmányi szerződést kell kötni. A tanulmányi szerződésben rögzíteni kell a

26

biztosítandó kedvezményeket, a tanulmányi eredménnyel kapcsolatos elvárásait, valamint a képzés során megszerzendő tudás hasznosításának majdani módját.  Amennyiben a pedagógus - saját hibájából - a megállapodásban rögzített időpontig nem fejezi be sikeresen a megkezdett tanulmányokat, a támogatási összeg 50 %-t vissza kell fizetnie az iskola költségvetésébe.  Annak a pedagógusnak a munkaviszonyát meg kell szüntetni, aki a továbbképzési tervben meghatározott képzésben nem vesz részt, vagy azt hét évig nem teljesíti.  Meg kell szüntetni annak a pedagógusnak a munkaviszonyát, aki nem rendelkezik a beosztásának megfelelő végzettséggel.

6.4. Végrehajtás Az egyéni továbbképzések számbavétele, ellenőrzése: felelős: iskolavezetés határidő: folyamatos  beiratkozást igazoló okmányok összegyűjtése  konzultációs időpontok egyeztetése - helyettesítés megszervezése  várható tanulmányi szabadságok időpontjának rögzítése  bizonyítványok, indexek, tanúsítványok bekérése, ellenőrzése  a továbbképzések értékelése - a tanultak hasznosságának ellenőrzése - az iskolai munka értékelésének részét képezi.

7. Intézményi közösségek és a kapcsolattartás formái és rendje A nevelőtestület, a szülői szervezetek csak a törvényben előírt jogokkal rendelkeznek, ennek megfelelően átruházott feladataik sincsenek.

7.1. A felnőttek közösségei: 7.1.1.A szülői munkaközösség Az osztályok szülői közössége dönthet arról, hogy az intézmény munkájának támogatása érdekében munkaközösséget hoz létre. A szülői munkaközösség dönt saját működéséről.

7.1.2. Az iskolaszék Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartó, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék alakul.

27

Az iskolaszék működési rendjét külön szabályzat alapján szervezi, de legalább tanévenként két alkalommal ülésezik. Az iskolaszék kapcsolatot az iskolavezetés és a nevelőtestület felé elnökén keresztül tartja. Kapcsolattartásuk igény szerinti, de biztosítani kell, hogy élhessenek véleményalkotási és egyetértési joggal, minden olyan kérdésben, melyben a törvény az iskolaszéket felruházza: így különösen az éves munkatervről, a házirendről,a pedagógiai programról,magasabb vezetői megbízásról. Az iskolaszék a szülők, a nevelőtestület és a diákok azonos számú képviselőiből áll, a nevelésioktatási intézményfenntartó képviselőt delegál. Az iskolaszék alakuló ülésén megállapítja működésének rendjét megválasztja tisztségviselőit. Az iskolaszék ülésein emlékeztető készül, melynek tartalmát az igazgató a legközelebbi nevelőtestületi értekezleten ismerteti.

7.2. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat 7.2.1. A diákönkormányzat és működési rendje "A tanulók, a tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed." A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. A tanulói közösségek élén megbízott felnőtt vezető (Diákönkormányzat munkáját segítő tanár), választott gyermekképviselők (pl. diák-önkormányzati küldöttek) állnak. A diákönkormányzat munkáját segítő tanár kapcsolatot tart a tanulók, a tantestület és az igazgató között. Feladatainak ellátásáért pótlékban részesül. A DÖK vezetősége és az igazgató minden év októberében diákparlamentet hív össze, a tanulók szervezett véleménynyilvánításra.

7.2.2. Az osztályközösségek „Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget hoznak létre.” Az osztályközösségek diákjai a tanórákat (foglalkozásokat) az órarend szerint közösen, illetve csoportbontásban látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságának tagjait és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegálnak az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt.

28

7.2.3.Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes és az nevelési munkaközösség-vezető javaslatát meghallgatva az igazgató bízza meg. Az osztályfőnököt feladatainak ellátásáért pótlék és órakedvezmény illeti meg. Az osztályfőnök feladatait és hatáskörét az osztályfőnöki munkaköri leírás tartalmazza. Ez a leírás a mellékletben olvasható.

7.3. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje 7.3.1. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái:  különböző értekezletek, „Aktuálisok” (pedagógus, technikai)  fórumok: meghatározott tematika szerint  team ülések  iskolagyűlések: igazgatói órák, Diákparlament, DÖK-, ISK gyűlés  nyílt napok  diáktanácskozások Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét, a kapcsolattartás rendszeres formáit a megbízott pedagógus vezetők és a választott diákképviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A különböző kapcsolattartási események konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A helyszínt valamennyi esetben az intézmény biztosítja.

7.3.2. A szülők tájékoztatási formái A szülő joga és kötelessége, hogy tanköteles gyermeke tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított viselkedéséről rendszeres tájékoztatást és visszajelzést kapjon. Ezért az iskola a tanév során előre meghatározott, az általános munkaidőn túli időpontokban szülői értekezleteket és fogadóórákat tart. A szülői közösségnek egyetértési joga van minden olyan kérdésben, melynek anyagi vonatkozása van (egyenruha, iskolai kirándulás, sportfelszerelés, stb.). Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztály- e naplóba beírni (a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján). A csoportnaplókba beirt jegyeket a hónap utolsó munkanapjáig a pedagógus köteles átvezetni az osztálynaplóba.

29

Az iskola működésével kapcsolatos dokumentumok: Házirend, Szervezeti és működési szabályzat, különösen a pedagógiai program nyilvános. Elérhető az iskola honlapján, vagy előzetes időpont egyeztetés után az intézmény vezetőjénél.

7.3.3. A szülői értekezletek A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást az igazgatótól és gyermekük osztályfőnökétől. A tanév során osztályonként 2 szülői értekezletet tartunk. Amennyiben az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség szükségesnek látja, rendkívüli szülői értekezletet hívnak össze.

7.3.4. Szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa félévente (decemberben és áprilisban) egyszer szülői fogadóórát tart. Amennyiben a gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal.

7.4. Az intézmény külső kapcsolatai A közoktatási intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenntartójával, az iskolaszékkel, és a következő társintézményekkel:  Árpád Fejedelem Általános Iskola  Szent Imre Katolikus Általános Iskola  Ránki György Művészeti Iskola  A beiskolázási körzetbe tartozó általános iskolákkal és fenntartójával  Ráckeve Város Önkormányzata  Ács Károly Művelődési Ház  Városi Könyvtár  A helyi önkormányzatok gyermekjóléti szolgálataival  Ráckeve Város Rendelőintézete, Iskola-egészségügyi Szolgálata  A közoktatás irányítás szerveivel  Az állami gazdaságirányítás szerveivel  A fenntartó által megbízott pedagógiai szakszolgálattal  Karl von Frisch Gimnázium Dusslingen (Németország)

30

Az intézményt külső kapcsolataiban az intézményvezető képviseli. Az intézményvezető ezen feladatát megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársainak és más személyeknek eseti vagy állandó megbízás alapján.

8. A tanulói jogviszony létesítése 8.1. A tanulói jogviszony A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel, vagy átvétel útján lehet bejutni. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanuló más iskolából való átvételénél egyedi elbírálás alapján az iskola pedagógiai programja előírja tantárgyi különbözeti vizsga letételét. Az iskola a felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban adja közre, melyet eljuttat az általános iskolákba, minden tanév október 31-ig. A fenti időpontig köteles nyilvánosságra hozni a nevelőtestület által elfogadott dokumentum tartalmát pályaválasztási szülői értekezleteken, a helyi és a körzeti médiában. Az iskola előrehozott felvételi vizsgát tart minden meghirdetett tagozatán! A felvételi eredmény meghatározásánál figyelembe vesszük az általános iskolából hozott eredményeket (6 évfolyamos: 5. osztály év vége, négy évfolyamos és nyelvi előkészítő: 8.osztály félév) azokkal a tantárgyakkal, melyek a jelentkezési lapon szerepelnek, 50% erejéig. A másik 50%-ot az általános írásbelin elért magyar és matematika eredmény adja. A felvételi rangsor tanulóra vonatkozó helyezési számának meghatározásakor figyelembe vehető a diák sportteljesítménye: ha legalább országos területi eredményt ért el (sportágak:atlétika,kajakkenu,labdarúgás,röplabda), melyet írásos dokumentummal kell igazolnia, és mellékelni a jelentkezési laphoz, illetve ha a tanulmányi átlageredménye legalább 4,00. A két feltétel együttes megléte esetén maximum 5 pont adható az elért versenyeredmény helyezési számától függően. A pluszpontot a hozott és felvételi eredmény pontszámához adjuk hozzá. Felvételt az a tanuló nyer, aki az alábbiakban megadott felvételi keretszámba, az adott tagozatra, teljesítménye alapján belefér. A tanulói jogviszony a beiratkozással jön létre.

8.2. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek Az intézményben lefolytatandó állami vizsgák lebonyolításának, értékelésének és ügyvitelének rendelkezéseit az érettségi vizsgaszabályzat határozza meg. Az intézményben folyó tanulmányokkal kapcsolatos helyi vizsga lebonyolításának rendjét és módját az iskola pedagógiai programja és az éves munkaterve tartalmazza. A helyi vizsgák az alábbiak:    

osztályozó, javító, tantárgyi szintfelmérő, évfolyamvizsga és

31

 kétszintű érettségi vizsgák A fejezetcímben hivatkozott, de itt nem szabályozott pontok a Házirendben, illetve a Pedagógiai Programban találhatók.

9. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok 1. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok sikeres ellátásának feltétele a tanuló és körülményeinek minél alaposabb ismerete, amit a tantestület együttműködése nélkül nem lehet megvalósítani. Ebben a folyamatban hangsúlyos felelőssége van az osztályfőnöknek, de minden szaktanár kötelessége, hogy az általa tapasztaltakról az illetékes személyt (osztályfőnököt, ifjúságvédelmi felelőst, iskolavezetést) tájékoztassa. 2. A tanuló anyagi és erkölcsi körülményeinek feltárásában nagy jelentőségű a családlátogatás, amelyet szükség szerint az osztályfőnök illetve az ifjúságvédelmi felelős lát el. A megfelelő segítségadáshoz elengedhetetlen a jogszabályi háttér folyamatos figyelése és az illetékes önkormányzattal való kapcsolattartás (ifjúságvédelmi felelős). 3. Az ifjúságvédelmi felelős, aki feladatát heti 4 órában látja el nyilvántartást vezet a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókról. A változásokat naprakészen átvezeti. Feladat továbbá, hogy figyelemmel kíséri az ifjúságvédelmi és szociális pályázatokat, segít az érintetteknek a pályázatok elkészítésében. Növekszik azoknak száma, akik csonka családban nőttek fel, félárvák, de még teljesen árva is akad. Ők anyagi helyzetüktől függetlenül kiemelt figyelemre szorulnak. Gondoskodik arról az iskolaorvossal közösen, hogy az arra rászoruló diákok, amennyiben szükséges az iskolaszintet meghaladó ellátásban részesüljenek. 4. A tanuló és munkahelyi balesetek elkerülése érdekében testnevelés és a tanulói kísérleteket igénylő órákon a foglalkozást megelőzően diákokat munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. A közalkalmazott munkavállalókat évente egy alkalommal munkavédelmi oktatásban kell részesíteni, melyet vizsga zár. Félévente munkavédelmi bejárást tart az igazgató, a gazdaságvezető, a munkavédelmi felelős kíséretében. Tapasztalataikról jegyzőkönyv és intézkedési terv készül. A naponkénti vagyonvédelem keretében (XVI. 2. ) kell figyelemmel kísérni azokat a műszaki hibákat, illetve gondoskodni elhárításukról, melyek magas kockázatot jelenthet, mind a tanulók, mind a közalkalmazottak vonatkozásában. A munkahelyi balesetekről jegyzőkönyvet kel készíteni!

Tanulói támogatások: Az ifjú sorsának alakulásában nagy jelentősége van a pályaválasztásnak. Különösen azoknál a tanulóknál fontos az állami továbbtanulási lehetősége ismertetése, akiknek szülei alacsony iskolázottságúak. Meg kell találni azokat az anyagi forrásokat, amelyek a rászorulókat nemcsak a gimnáziumi évek alatt segítik, hanem az érettségi utáni tanulásukat is lehetővé teszik. (ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnökök) Középiskolában tanuló diákot az alábbi támogatások illethetik meg:

32

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás: abban az esetben, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. Igényelhető:

A lakóhely szerinti illetékes önkormányzatnál.

Igényelheti:

szülő vagy törvényes képviselő

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás: a megállapítást a nevelési-oktatási intézmény kezdeményezheti. Természetben nyújtott ellátás is lehet (pl. tankönyvtámogatás) Igényelhető:

A lakóhely szerinti illetékes önkormányzatnál.

Igényelheti:

szülő vagy törvényes képviselő

Roma gyerekek részére nyújtható anyagi támogatás Igényelhető:

Országos Cigány Önkormányzatnál

Igényelheti:

szülő vagy törvényes képviselő, de a nevelési-oktatási intézmény is kezdeményezheti.

A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás Az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy közösen működtessék a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztetető eljárást. Az egyeztető eljárás célja  a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján  a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal kiskorú sértett vagy kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő kiskorú szülőjének figyelmét fel kell hívni arra, hogy igénybe veheti az egyeztető eljárást, feltéve, hogy ehhez a szülő hozzájárult. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, illetve a házirendben meghatározott nagyobb közösségben nyilvánosságra lehet hozni.

33

Fokozottabb együttműködés a tanuló veszélyeztetettsége esetén Ha a gimnázium a tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel (osztályfőnök, szaktanár, gyermekvédelmis tanár) nem tudja megszüntetni, vagy az iskolaközösség, illetve a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet  a gyermekjóléti szolgálattól, illetve  az oktatásügyi közvetítői szolgálattól vagy  más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Ha további intézkedésre van szükség, az intézmény megkeresésére a gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az iskola a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen.

10. Az iskolai sportkör (ISK) Az iskolai sportkör neve (rövidítése): ISK (nevében az intézmény nevét használhatja) Ady Endre Gimnázium Ifjúsági Sportkör Alapításának éve: jogutódként 1998.

10.1. Az iskolai sportkör célja és feladatai  tagjainak rendszeres helyi- intézményen belüli és intézmények közötti - testedzési és sportolási lehetőségek megteremtése, szervezése.  A testedzés, a sportolás népszerűsítése, a rendszeresen sportoló tanulók számának növelése  A testedzés, a sportolás intézményi feltételeinek javítása, az iskola népszerűsítése a különböző versenyeken, bajnokságokon, sporttalálózókon.  Kapcsolatok kiépítése és ápolása más intézményekkel, iskolai és diáksportszervezetekkel.  Támogatók, segítők szervezése a testedzési, sportolási feltételek javításához, a sportkör célkitűzéseinek megvalósításához.

10.2. Az iskolai sportkör tagsága Az iskolai sportkör tagja lehet az iskola nappali tagozatának minden tanulója. Minden tanuló csak egy iskolai sportkörnek lehet tagja. Az iskolai sportkör támogatója lehet bármely nagykorú magyar állampolgár, továbbá Magyarországon letelepedett, illetve magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, aki vállalja a sportkör célkitűzéseinek erkölcsi, anyagi támogatását. Az iskolai sportkörbe való be- és kilépés önkéntes.

34

A sportköri tagság a tanulói jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig tarthat.

10.3. Az iskolai sportkör tag jogai és kötelességei A sportköri tag jogai:  - részt vehet a sportcsoportok munkájában, rendszeres sporttevékenységet folytathat,  - használhatja a sportkör rendelkezésére álló sportlétesítményeket, sporteszközöket, sportfelszerelést  - a sportkör képviseletében részt vehet a sportversenyeken,  - véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a sportkört érintő kérdésekben. A sportköri tag kötelességei:  - folytasson rendszeres sporttevékenységet,  - tartsa be a sportkör alapszabályát,  - óvja a sportkör rendelkezésére álló testnevelési és sportlétesítményeket, sportszereket és eszközöket, sportfelszereléseket.  - magatartása legyen mindenkor sportszerű.

10.4. Az iskolai sportkör szervei Az iskolai sportkör működését vezetőség irányítja. Az iskolai sportkör elnöke az igazgató. Tagjai: a testnevelés tárgyat tanító pedagógusok, a vezetőségben biztosítani kell a sportcsoportok (sportági szakosztályok) képviseletét: a diákok képviseletét a sportági szakosztályok diákfelelősei adják röplabda, torna, labdarúgás, atlétika, kajak, kenu. Az intézmény vezetője, vagy képviselője a vezetőségnek hivatalból tagja, munkájában aktívan részt vesz.

10.5. A sportköri vezetőség feladatai:  a sportkör tevékenységének általános irányítása,  a tanévre szóló sportköri munkaterv és eseménynaptár tervezetének - az iskola pedagógiai programját figyelembe vevő, ahhoz igazodó - összeállítása,  az iskolai sportköri foglalkozásoknak a kötelező nyomtatványok sorába tartozó "iskolai sportköri napló"-ba történő vezetése,  sportcsoportok (szakosztályok) létrehozása és megszüntetése,  a foglalkozásvezetők (edzők) és a csoport- (szakosztály)vezetők megbízása,  a sportkör támogatóinak megszervezése,  kapcsolattartás más sportszervezetekkel, illetve az iskolai sportban érdekelt állami és önkormányzati szervekkel, intézményekkel,  a sportkört megillető egyetértési jogkör gyakorlása,  a sportköri foglalkozásokon a balesetvédelmi és más biztonsági előírások betartása,

35

 a sportban tehetséges tanulók kiválasztásának, tehetségük kibontakoztatásának elősegítése,  a Jó tanuló - jó sportoló mozgalom népszerűsítése A vezetőségi ülés akkor határozatképes, ha a tagoknak több mint a fele jelen van. A vezetőség határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a sportkör vezetőjének a szavazata dönt. A sportkörben - a helyi lehetőségek figyelembevételével - a tagság igénye, az intézmény tanulóinak életkori összetétele és a vezetőség határozata alapján sportági sportcsoportok (szakosztályok) működnek.

10.6. A sportcsoportok (szakosztályok) feladatai:  rendszeres játék, gyakorlási (edzési) és versenyzési lehetőségek biztosítása,  az intézményen belüli játékok, vetélkedők, versenyek megszervezése és lebonyolítása,  turisztikai események (túrák, táborok) szervezése,  a vezetők által meghatározott egyéb feladatok ellátása (pl. sportszervező diákképzés, önköltséges tanfolyamok szervezése, edzőtáborok szervezése, stb.),  fair play, az olimpiai eszme ápolása,  a sportcsoport (szakosztály) munkájának népszerűsítése, az arra történő mozgósítás,  a sportban tehetséges tanulók kiválasztása, gondozása, illetőleg társadalmi sportegyesületbe vagy tehetséggondozó műhelyekbe történő irányítása,  az iskolai sportünnepélyek megszervezésében való részvétel.

11. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskola épületét címtáblával és a fenntartó önkormányzat, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyarország címerével lehet ellátni. A gimnázium bejárati homlokzata fölé helyeztük el azt az intézményi címert, melyet dr. Juhász József tanár úr tervezett. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős:  a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért  az energia-felhasználással való takarékoskodásáért  a tűz és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. Az iskola különböző helyiségeinek tanulókra vonatkozó használati rendjéről az iskolai rendszabályok (házirend) intézkednek részletesen. (Pl. lásd az osztálytermek, könyvtár, szaktantermek, ebédlő, tornatermek, szertárak, udvar és folyosó használati rendjét). A vagyonvédelmi okok miatt az iskola területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat.

36

Az iskola dolgozóinak joga az iskola valamennyi helyiségének és létesítményének a rendeltetésszerű használata. A használatkor a helyiség felelősének engedélye szükséges. Nem iskolai célra csak az igazgató engedélyével vehetők igénybe a helyiségek és létesítmények. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseinek, felszereléseinek épségéért, rendjéért a használatba vevő a használatbavétel ideje alatt - anyagilag felelős. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Tilos az intézményben politikai rendezvényt, illetve agitációt folytatni. A politika tanórákon csak az ismeretközlés szintjéig juthat el, a tanulókhoz. Mindenfajta reklámtevékenység tilos az intézmény területén, kivéve, ha a reklám a tanulóifjúság számára szól, az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, társadalmi közéleti- (nem pártokhoz kötött politikai) illetve kulturális tevékenységgel függ össze.

12. A rendszeres egészségügyi ellátás és felügyelet rendje A tanulók számára biztosított iskola-egészségügyi szolgálatot a Ráckeve Város Szakorvosi Rendelőintézetével 1997. május 30-án kötött szerződés alapján gyermekorvos és védőnő látja el. A munkavállalók számára a munkaegészségügyi szolgálatot az igazgató által megbízott munkaegészségügyi szakorvos a üzemorvos látja el. Ifjúság egészségügyi feladatok az iskolában:  A tanulók megelőző jellegű szűrővizsgálata: a kötelező megvizsgálandó osztályok: 8., 10., 12. évfolyamok, illetve a kijelölt 16 évesek  testnevelési csoportbeosztás (könnyített-, gyógytestnevelés és teljes felmentett) és az sportversenyeken induló tanulók vizsgálata  a egészségügyileg veszélyeztetett tanulók ellenőrzése, szakorvosi vizsgálatra irányítása  Az akut megbetegedések és balesetek ellátása elsősegély-nyújtási szinten  Életkorhoz kötött kampányoltások lebonyolítása  Egészségnevelő előadások tartása, egészséges életmódra nevelés  Alkalmankénti tanfolyamok tartása  Egészségügyi nap, egészségügyi verseny szervezése, lebonyolítása  Közétkeztetés felügyelete (javaslattétel az egészséges étkezés jegyében)  Iskolai higiénés, járványügyi rendeletek betartásának ellenőrzése  Szoros kapcsolat fenntartása a tantestülettel, valamint az eü. intézményekkel

37

13. Az iskola védő-óvó intézkedései Az évenkénti szükséges tudnivalókat, minden munkavállalóra kiterjedő módon munka-, balesetvédelmi- és tűzvédelmi oktatás keretében ismerik meg az alkalmazottak. A részvétel mindenki számára kötelező a tanév indítást megelőző héten. Az iskolában csak olyan munkavállaló alkalmazható aki, az évenkénti munka alkalmassági vizsgálaton „alkalmas” minősítést kapott. A szolgáltatást az intézmény biztosítja. Minden olyan tantárgy esetében, ahol bármilyen egyészséget veszélyeztető helyzet állhat elő, a tantárgyat tanító pedagógus a tanév első tanítási óráján balesetvédelmi (érintés- és balesetvédelmi) oktatást köteles tartani. Ennek adminisztrációját a haladási naplóban köteles a szaktanár megtenni. Intézményben az oktatási időszakban (7:25 – 15:00 között), valamint a tanítás utáni időszakban, amikor különböző foglalkozások (sport, -szakköri, -klub stb) vannak az iskola területén, rendszeres portaszolgálat működik (6:45 – 21:00-ig).

13.1. Portaszolgálat feladata A minta munkaköri leírás alapján Az intézmény vezetősége az épületek biztonsága érdekében (vagyonvédelem) a védő-óvó intézkedései vonatkozásában riasztó készülékkel szereltette fel az iskola épületeit. (Központi, B, C épület, Penészgödör) A riasztóközpont mozgásérzékelők, nyitásérzékelők és üvegtörés mikrofon segítségével érzékeli az épületekbe történő behatolást. Az intézmény vezetősége a riasztóközpont működtetésére személyjogosultságot dolgozott ki. A kioktatott, személyjogosultsággal rendelkező intézeti dolgozók (igazgató, igazgatóhelyettes(ek), gazdasági ügyintéző, portás, házgondnok) kezelhetik a riasztókészüléket. A behatolás érzékelő jelzésére a működésbe lépő riasztókészülék éles- és fényjelzést ad. Szorgalmi időben illetve azon kívül a riasztás okának azonosítása a felügyelő cég feladata. Vakriasztás esetén az iskola igazgatóját szóban kell tájékoztatni, éles riasztás alkalmával a rendőrséget és az igazgatót.

13.2. Bombariadó, Tűzriadó, rendkívüli esemény és katasztrófa elleni védekezési terv Intézkedések:  Épületek kiürítése (A,B, C)  A Kiürítési tervben kidolgozott sorrendben vonulnak a tanulók és a dolgozók az épületekből a számukra kijelölt biztonságos helyekre.  Az épületekben senki sem tartózkodhat!  Minden eszközzel és módon meg kell akadályozni a pánikhangulat kialakulását.  Intézkedés esetén azonnal értesíteni kell a Ráckevei Városi Rendőrkapitányság ügyeletét az alábbi telefonszámokon: 518-680, 518-690, és a 107.

38

 Bombariadó vagy tűz esetén az intézkedő csoport megérkezéséig biztosítani kell a kiürített épületeket. A munkájuk elvégzéséhez minden segítséget biztosítani kell. Törekedni kell arra, hogy a csoportot minél bővebb információval tudjuk ellátni. A helyiségek ajtajának nyitását, a helyiségekbe való bejutást, ha szükséges még ajtóbetöréssel is biztosítani kell. Az iskola épületeibe a diákok és dolgozók csak akkor térhetnek vissza, ha a bombakutatók illetve a tűzszerészek erre engedélyt adnak. (Írásos engedély) A nyomozás befejezésekor a nyomozási jegyzőkönyvből 1 példányt kap az iskola vezetősége. A veszély elmúlásával, a szabályos oktatási rend kialakulása után az iskola vezetőségének ki kell értékelnie, a szükséges tapasztalatokat a jövő érdekében le kell szűrni és a tanulóifjúsággal ismertetni kell. A kiürítési tervet az intézmény dolgozóival a munkavédelmi oktatás során ismertetni kell. A terv hatálya kiterjed az iskola valamennyi dolgozójára, tanulójára és mindazon személyekre, akik az iskola területén a riasztás idejét tartózkodnak. Intézkedések katasztrófa esetén Katasztrófa illetve természeti csapás idején az intézmény igazgatója a katasztrófa elhárítási csoport vezetőjének utasítás szerint köteles eljárni. A katasztrófavédelmi csoport irányítója Ráckeve város polgármestere.

13.3. Naponkénti vagyonvédelem A takarítók a tanítás végeztével végignézik az összes helyiséget, melyben aznap foglalkozás volt, vagy bármilyen okból használták. A felmerülő hibákat, rongálásokat 15:30-ig közvetlenül jelzik a karbantartónak, ha a fenti idő után észlelnek problémát, a karbantartó füzet segítségével jelzik. A házgondnok reggel az épület nyitásakor minden helyiséget végignéz és szükség esetén a karbantartó füzetbe bejegyzi a tapasztalt problémát. A karbantartó, ha önerőből képes a javítást elvégezni, azonnal elhárítja, ha vásárolni kell, vagy külső segítséget szükséges hívni a hiba elhárításához az épület működtetőjével egyeztet és tájékoztatja az intézményvezetőt.

14. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos intézkedések Az Nkt előírásai szerint a közoktatási intézményekben bekövetkezett tanulóbaleseteket ki kell vizsgálni, nyilván be kell tartani, és a „Baleseti Jegyzőkönyv” megküldésével jelenteni kell a fenntartónak. A balesetekről Baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni, ha a sérült 3 napon túl gyógyult meg. A jegyzőkönyvet a balesetet követően 72 órán belül kell felvenni. A jegyzőkönyv rovatait értelem szerint, röviden, tényszerűen kell kitölteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:  a baleset pontos helyszínét

39

 a sérült tevékenységét a baleset idején  a balesetben szereplő környezeti tényezőket (világítás hiánya, hibás járófelület, elektromos áram)  a tanuló esetleges szerepét a baleset bekövetkezésében (rosszúllét,-betegség,figyelmetlenség,-fegyelmezettség,-szabályszegő magatartás)  a pedagógus neve, akinek a felügyelte alatt történt a baleset ill. sérülés.  „A hasonló balesetek megelőzéséhez szükséges intézkedés” C. rovatokat különösen nagy figyelemmel kell kitölteni, ezek ugyanis később alapját képezhetik az iskola ellen indított kártérítési pernek. A jegyzőkönyvet legalább 3 példányban kell készíteni. A jegyzőkönyv egy példányát legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig át kell adni a tanulónak,-szülőnek,-1 példányt meg kell küldeni a fenntartónak, -további példányt az oktatási intézmény baleseti nyilvántartásához kell lefűzni. Súlyos tanulóbaleset esetén meghatározott módon (telefon.-fax,-e-mail, stb.) haladéktalanul tájékoztatni kell a fenntartót. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iratokat tíz évig meg kell őrizni a nevelési-oktatási intézmény irattárában. (iskolatitkár munkaköri feladata).

15. Az iskola belső normáinak nyilvánossága Az iskola külső partnerei a Pedagógiai Programról, a Házirendről, valamint az SZMSZ-ről az igazgatóval előzetesen egyeztetett időpontban tájékozódhatnak, helyszíni betekintéssel, vagy az iskola honlapján tekintheti meg. A tanulók a Házirend egy példányát osztálytermükben használhatják. A többi dokumentum esetében a diákok az igazgatón keresztül juthatnak információhoz. A közalkalmazottak közvetlen munkahelyi vezetőjüktől kérhetik el a dokumentumokat, vagy megtekinthetik a tanári szobában és/vagy a titkárságon.

15.1. Különös közzétételi lista Az alábbiakban meghatározott adatokat internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosításra alkalmatlan formában, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen hozzáférhetővé kell tenni. A különös közzétételi listát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, illetve tanévenként felül kell vizsgálni.  A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához.  A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége.

40

 Az országos mérés-értékelés eredményei területenként, évenként feltüntetve.  Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói.  Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége.  Hétvégi házi feladatadás és iskolai dolgozatírás szabályai.  Az iskolai tanév rendje: hónapokra bontva szeptembertől augusztusig  Iskolai osztályok száma, illetve az egyes osztályokban a tanulók létszáma.

16. A felülvizsgálat rendje A dokumentum felülvizsgálatát az intézmény nagyobb közösségei az indok megjelölésével írásban bármikor kezdeményezhetik. Javaslatot tehet a módosításra az igazgató és kezdeményezheti a fenntartó. Törvényi vagy fenntartói szabályozók megváltozása esetén az igazgató azonnal kezdeményezi a felülvizsgálatot.

41

17. Mellékletek A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő mellékletekkel rendelkezik:

17.1. Adatvédelmi szabályzat (I. Melléklet) 17.1.1. Adatgyűjtési és adatfelvételi szabályzat (II. Melléklet)

17. 2. A könyvtár működési szabályzata (III. Melléklet) 17.2.1 Könyvtári gyűjtőköri szabályzat (IV. Melléklet) 17.2.2 Könyvtár adatfelvételi szabályzat 17.2.3. Szakértői vélemény a Könyvtár gyűjtőköri szabályzatáról (VI: Melléklet) 17.3. A fegyelmi eljárás rendje (VII: Melléklet) 17.4. Pedagógus teljesítményértékelési szabályzat (VIII. Melléklet) 17.5. Munkaköri leírások (IX: Melléklet)

A mellékletek RADYG_SZMSZ_Mellékletek.doc állományban találhatók

42

18. Záró rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.

Az Ady Endre Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzat módosításának átdolgozásával az iskola nevelőtestülete a Nkt. 70§ (2) a pontja és 26§ alapján elfogadta. Ráckeve, 2013. 03 19. Molnár László igazgató

Az Ady Endre Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzat módosításának átdolgozásával az iskolai Diákönkormányzat a Nkt. 48§ (4) a pontja és a 20/2012 EMMI rendelet alapján egyetért. 2013. 03. . Szécsi Gergő DÖK elnök

Baranyi Ágota DÖK tanár

Az Ady Endre Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzat módosításának átdolgozásával az Iskolaszék a 20/2012 EMMI rendelet alapján 122§ (8) a. pontja alapján véleményezte. Ráckeve, 2013. 03 21. Bukovszky István Iskolaszék elnök