SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

A BZSH Scheiber Sándor Általános Iskola és Gimnázium

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Kékes Mária Kovács Bernadett

2013.

Az SZMSZ általános rendelkezései, az SZMSZ hatálya A BZSH Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2013. március 20. napján fogadta el. Elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt az SZMK. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény fenntartójának, a Budapesti Zsidó Hitközség képviselőjének 2013. március 21. napján történt jóváhagyásával lépett hatályba, és ezzel az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzat érvénytelenné vált. A 2013. augusztus 23-án elfogadott szervezeti változtatásokkal kiegészített SZMSZ a fenntartó által is jóváhagyásra került.

I Bevezetés, általános rendelkezések 1. 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, feladata, jogszabályi alapja Az Intézmény szervezeti felépítésének meghatározása. A Pedagógiai programban rögzített cél- és feladatrendszer hatékony megvalósításához az Intézmény működésének, belső rendjének kialakítása, a belső és külső kapcsolatok szabályozása és azoknak a rendelkezéseknek a megfogalmazása, amelyeket a jogszabályok nem utalnak más hatáskörbe. A Szervezeti és Működési Szabályzat a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az Intézmény más belső szabályaihoz, alapdokumentumaihoz. 1. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapjául szolgáló törvények és rendeletek 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyv többször módosított 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) többször módosított 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról A mindenkori költségvetési törvény 26/1997. évi (IX. 3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásról 1993. évi XCII. törvény a munkavédelemről A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény és a 16/2013. (II. 28) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, iskolai tankönyvellátás rendjéről

229/2012 (VIII. 28. Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 138/1992. évi (X. 8.) Korm. rendelet a KJt. végrehajtásáról

1

II Az intézmény adatai Az intézmény neve: Budapesti Zsidó Hitközség Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola; rövid név: BZSH Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola Székhelye: 1145 Budapest, Laky Adolf utca 38-40. Fenntartó: Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) Felügyeleti szerve: A BZSH, a törvényességi felügyeletet a Budapest Kormányhivatala Oktatási Főosztály (1111 Budapest, Budafoki út 59.)

Főváros

Működésről szóló határozatok száma: 14-211/2003; 14-499/2004. és 14-716/2/2004. (jelenleg érvényes) 14-600/2/2009; OM azonosító: 064-887 Alapító okirat : kelte: 2003. január 1.; 2003. június 16.; 2008. 11. 27. módosításokkal egységes szerkezetben; 2012. 12.05. módosításokkal egységes szerkezetben, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 97.§ (4) bekezdésében rögzített felülvizsgálat szerint. jogállása: Az Intézmény önálló jogi személy, egyházi fenntartású, vallásilag elkötelezett nevelési-oktatási intézmény, önálló gazdálkodással. tartalma: Az Iskola a Budapesti Zsidó Hitközség oktatási intézménye. Az Iskola feladatát általános iskola, 1+6 évfolyamos gimnázium („nulladik” idegen nyelvi előkészítő évfolyammal) szerkezeti rendben látja el. Az Iskola egyben az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem gyakorlóhelye is.

2

Az intézmény az alábbi feladat-ellátási rendben működik: Állami feladatként ellátott alaptevékenysége:

Az alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő, kiegészítő tevékenysége:

Az intézmény vállalkozási feladatai: Az alap-, kiegészítő és vállalkozási tevékenységek forrásai:

A feladatmutatók megnevezése és köre:

1-6. évf. tanulók általános iskolai 2011. évi CXC tv. oktatása, 7-13. évf. tanulók gimnáziumi oktatása, középfokú tanulmányokra való felkészítés, érettségi vizsgára való felkészítés, felsőfokú tanulmányokra való felkészítés, munkába állásra való felkészítés, sportfoglalkozások Napközi-tanuló szoba 2011. évi CXC tv. versenyek és verseny-előkészítők, szakkörök, fejlesztés, felzárkóztatás, helyiségek bérbeadása iskolai étkeztetés tanfolyamok központi költségvetési és fenntartói támogatás az intézményi költségvetés formájában, az intézmény saját bevételei, pályázati úton elnyert támogatások nappali rendszerű, az általános műveltséget megalapozó oktatás intézményi vagyon működtetése, iskolai étkeztetés

Az intézmény számlaszáma: Adószáma: Az intézmény az általános forgalmi adónak: Az intézményhez rendelt, részben önállóan gazdálkodó egység: A költségvetés végrehajtásával kapcsolatos különleges előírás:

11714006 – 20414319 OTP BANK NYRT 18178254-1-42 nem alanya nincs

az intézmény önállóan gazdálkodik a BZSH által jóváhagyott éves gazdasági terv alapján, negyedévenkénti beszámolási kötelezettséggel

3

az iskola tanulói, tanulócsoportjai az iskola tanulói, tanárai, dolgozói az étkezést igénybe vevő tanulók, az élelmezési napok száma

III.

Az intézmény szerkezete

III. 1 Az iskola szervezeti felépítése III. 1. sz. táblázat mellékelve (kelte: 2013. augusztus 23)

III. 2 Az iskola vezetése III. 2. 1 Az iskola vezetősége Az iskola élén az igazgató áll. Az Iskola vezetősége négytagú: igazgató, gazdasági vezető, elemi tagozat igazgatóhelyettese és gimnáziumi tagozat igazgatóhelyettese. Az Iskola vezetőségének tevékenységét az iskolatitkárok és technikai dolgozók segítségével látják el. Munkájukban a nevelői testületre, az osztályfőnöki és a vallástan-munkaközösségre, valamint a középvezetői testületre támaszkodnak. Képviselik az iskolát a BZSH vezetésével, illetve közgyűlésével, a MAZSIHISZ Anna Frank Kollégiumával, a zsidó intézményekkel és szervezetekkel, állami, fővárosi, kerületi és egyéb külső intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolatokban. Az igazgató feladatait, hatáskörét a nemzeti köznevelési törvény, a hatályos jogszabályok, az intézmény alapító okirata és a munkaköri leírása határozza meg. Feladata különösen az iskolában folyó pedagógiai munka és szervezési feladatok irányítása, valamint a fenntartóval, szülői szervezettel és a diákszervezettel való kapcsolattartás ill. annak szervezése. Az iskola szakszerű, törvényes és gazdaságos működésének biztosítása. Az igazgató feladata a pedagógiai, nevelési, szaktárgyi, munkáltatói érdekek figyelembe vételével a tantárgyfelosztási javaslatok ellenőrzése, jóváhagyása, funkciójából következően kötelessége az iskolavezetés munkájának összehangolása, ellenőrzése. Az igazgatóhelyettesek feladatait, hatáskörét munkaköri leírásuk határozza meg. Feladatuk különösen a megfelelő tagozat pedagógiai, nevelési munkájának szervezése, összehangolása, ellenőrzése. Az iskola rabbija (vallási tevékenységet irányító vezető) vallási feladatait, hatáskörét a nemzeti köznevelési törvény, az egyházi törvény, a hatályos jogszabályok és munkaköri leírása határozza meg. Feladata különösen az iskolában folyó vallási nevelés és oktatás irányítása, a vallási előírások megtartatása, a vallási ünnepek iskolai megünneplésének szervezése. III. 2. 2 Az igazgató feladatköréből átruházzák a pedagógiai igazgatóhelyettesre  a gimnáziumi beiskolázás és a felvételi vizsgák, beszélgetések szervezését  az érettségi, OKTV szervezését  az osztályozó- és javítóvizsgák szervezését  a statisztika elkészítését  a nemzetközi kapcsolatok alakítását, ápolását  pályázatok elkészítését  a világi ünnepségek szervezését 7 –13. évfolyamon  a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat

4

     

a fejlesztőpedagógiai és iskolapszichológiai tevékenység koordinálásával kapcsolatos feladatokat az elemis beiskolázás és a beiratkozás szervezését a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat a napközi szervezésével és irányításával kapcsolatos feladatokat a fejlesztőpedagógiai és iskolapszichológiai tevékenység koordinálásával kapcsolatos feladatokat kapcsolattartás az SzMK-val

a gazdasági vezetőre    

       

Az Iskola műszaki üzemeltetése, a működés technikai feltételeinek szervezését, irányítását Éves gazdasági terv készítését, elfogadásra való előkészítését (az Iskola vezetősége, majd a fenntartó felé), Számviteli, pénzügyi és leltárkezelési szabályzatban foglaltak szerinti gazdálkodás biztosítását, Bevételek esedékesség szerinti biztosítását (BZSH által elfogadott éves gazdasági terv szerinti működési járadék, és az állami normatíva a MÁK határozat szerint esedékes), valamint az Iskola saját erős bevételei (étkezési hozzájárulás, alapítványok – 1%) Kiadások ellenőrzése – fenntartó által elfogadott éves gazdasági terv szerint, Külső szolgáltatók megbízásainak előkészítését, munkájuk szervezését, irányítását, ellenőrzését, Az Iskola önálló gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartások, beszámolók elkészítését fenntartó és a törvényes felügyeleti szerv felé Szerződések, munkabérek, besorolások adminisztrációját A beszerzések, műszaki fejlesztések Karbantartások, felújítások tervezését, kivitelezését Az étkeztetés megszervezésével kapcsolatos feladatokat Tűzvédelemmel, munkavédelemmel, balesetvédelemmel, katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatokat

a vallástan munkaközösség vezetőjére, aki egyidejűleg a tanárképzés vezetője  a vallási ünnepek megünneplésének szervezésével kapcsolatos feladatokat  a vallási versenyekre történő felkészülés szervezésével kapcsolatos feladatokat  az integrált zsidó tárgyú ismereteket tanító szaktanárok részére (irodalom, történelem, művészeti tárgyak stb.) a szakirodalom biztosítását  

a tanárjelöltek munkájának szervezésével, beosztásával kapcsolatos feladatokat a tanárjelöltekkel folytatott munka pedagógiai és szakmai irányítását

a szervezési igazgatóhelyettesre  események, programok, tanulmányi versenyek, belső és külső helyszíneken szervezett rendezvények operatív szervezését, kommunikációját,

5

  

   

egyházi rendezvények operatív szervezését, marketing feladatok – pályázatokon való részvétel operatív szervezését, hirdetések reklám szervezését, megrendelését, média kapcsolatok, kommunikációs feladatok működtetését, kommunikációs „felületek” (honlap, iskolarádió, stb) működtetését, korszerűsítésének, karbantartásának szervezését a szakkörök, diákkörök, sportkörök és egyéb szabadidős tevékenységek koordinálásával kapcsolatos feladatokat az iskola növendékeinek fellépéseivel kapcsolatos feladatokat táborok, tanulmányi kirándulások, szünidei foglalkozások szervezésével kapcsolatos feladatokat adományok, és más pénzügyi és egyéb támogatások megszerzése érdekében keresi a megfelelő kommunikációs és tevékenységi formákat.

a tankönyvrendelést végző tanárra  az iskolai tankönyvellátással kapcsolatos munkák végzését, a védőnőre  a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának és szűréseinek, védőoltásainak, fogorvosi vizsgálatának megszervezését  a tanulók napi szintű egészségügyi problémáinak kezelését tanítási napokon, ill. szabad idős foglalkozások idején az intézményben  az alkalmazottak rendszeres egészségügyi szűrésének megszervezését az iskolaorvosra  a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát, és szűrését, és a védőoltások megfelelő időben való beadását az iskolatitkárra  Az iskola tanulóinak és dolgozóinak adatnyilvántartását, adatainak karbantartását  A tanuló felvételekkel kapcsolatos adminisztratív teendőeket  A diákigazolvánnyal kapcsolatos valamennyi adminisztratív tevékenységet (diákigazolványok és nyomtatványok átvétele, térítési díj begyűjtése, érvényesítés, diákigazolvány kiadása, bevonása, nyilvántartás vezetése)  Az iratkezeléssel kapcsolatos feladatokat,  Az intézmény levelezésének, postájának nyilvántartását, iktatását,  A pedagógusok igazolványainak beszerzésével és érvényesítésével kapcsolatos feladatokat a házipénztár kezelőjére  Az önálló gazdálkodással kapcsolatos pénzügyi, számviteli adminisztratív feladatokat,  A házipénztár kezelését,  A tanulói és dolgozói étkezési díjak beszedését,  Az Iskola önálló gazdálkodásához szükséges adatok nyilvántartását, gyűjtését és karbantartását.

6

a karbantartóra * Az épület műszaki állapotának ellenőrzését, * Az épület üzemeltetésével kapcsolatos teendőket

A vezetők intézményben tartózkodásának rendje Az iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy minden nap reggel ½ 8-tól az iskola által szervezett utolsó foglalkozás befejezéséig felelős vezető tartózkodjon az épületben.

III. 2.3 A helyettesítés rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő, kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel a pedagógiai igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén annak kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköreit is gyakorolja gazdasági ügyekben a gazdasági vezető. Tartós távollétnek minősül a legalább háromhetes, folyamatos távollét. Az igazgató és a pedagógiai igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése - a fentieknek megfelelően – a szervezési igazgatóhelyettes feladata. Mindhárom vezető tartós távolléte esetén az igazgatót gazdasági ügyekben a gazdasági vezető, más területeken, pedig az általa vagy helyettesítője által esetenként megbízott nevelőtestületi tag helyettesíti a fentieknek megfelelően. Az igazgatóhelyettesek egymást helyettesítik, egyidejű akadályoztatásuk esetén nevelési kérdésekben az osztályfőnöki munkaközösség vezetője helyettesíti őket. III. 2. 4 A vezetőség kapcsolattartási rendje A vezetőség hetente egyszer, az éves munkatervben meghatározott napon vezetőségi ülést tart. Kéthetente az iskolavezetés kibővül az elemis szakmai munkaközösség vezetőjével és az osztályfőnöki szakmai munkaközösség vezetőjével. Az operatív iskolavezetőség ezen kívül szükség szerint tart megbeszéléseket. III. 3 A nevelőtestület III.3.1 A nevelőtestület jogköre Az intézmény pedagógusainak közössége. Döntési és véleményezési jogkörét a nemzeti köznevelési törvény (2011. évi CXC nemzeti köznevelési tv. 70.§) és a hatályos jogszabályok határozzák meg. III.3.1.1 A nevelőtestület döntési jogköréből az adott osztályban tanító tanárok közösségének jogkörébe utalja:  a tanulók egyes fegyelmi ügyeiben való döntést,

7

 

a tanulók osztályozóvizsgára való bocsátását, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítását.

III.3.1.2 A nevelőtestület véleményezési, illetve javaslattevő jogköréből a szakmai és az osztályfőnöki munkaközösségek hatáskörébe helyezi:  a tantárgyfelosztásra történő javaslattételt,  az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztását  az Iskola gazdasági tervének nevelő-oktató munkát közvetlenül érintő tételeire javaslatot tesz III.3.2 A nevelőtestület kapcsolattartásának módja A nevelőtestület a feladatoknak megfelelően, de tanévenként négy alkalommal (a tanév kezdetén, minden negyedévben és a tanév végén), az éves munkatervben meghatározott napon az időszakot értékelő, illetve előretekintő értekezletet tart. Az igazgató a havi naptárban nem szereplő nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három munkanappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A nevelőtestület érvényes döntést csak akkor hozhat, ha a pedagógusoknak legalább kétharmada jelen van. Döntéseit szavazás útján, szótöbbséggel hozza. Ha szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az igazgató szavazata dönti el. A nevelőtestületi értekezletek témáiról rövid emlékeztető készül. A nevelőtestületi döntéseket hivatalos jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amit a nevelőtestület által választott két nevelőtestületi tag hitelesít. A félévenkénti nevelési értekezlet témáját az év eleji, illetve a félévi nevelőtestületi értekezlet határozza meg. III.3.2.1 A pedagógusok A pedagógus jogait és kötelességeit a 2011. évi CXC nemzeti köznevelési tv. 62.§ és 63. § tartalmazza, munkaköri leírást minden pedagógus a munkaszerződése mellékleteként megkapja, tanévenként aktualizálva. A pedagógusok munkájának belső értékelési rendszerét az Iskola Pedagógiai Programja írja le. Az iskola minden dolgozója köteles az iskola területén, illetve az iskolai rendezvényeken az iskola Rabbija által meghatározott vallási előírásokat megtartani. Magánéletében mindenki az Alaptörvény által meghatározott szabad vallásgyakorlással élhet. III.3.3 Az osztályfőnöki munkaközösség Az osztályfőnöki munkaközösség az iskola nevelési kérdéseiben az igazgató döntéselőkészítő és tanácsadó testülete. Feladatainak végzésére az igazgatótól kap megbízást. Ülésein megtárgyalja az aktuális feladatokat, a nevelési problémákat, és azokra lehetőség szerint megoldási javaslatot tesz. A tanév elején meghatározott témákban félévenként egy - egy alkalommal, az éves munkatervben meghatározott napon - a tantestület többi tagja számára is nyitott - pedagógiai továbbképzést tart. Munkáját munkaköri leírás alapján végzi, szakmai munkaközösségvezetői pótlékban részesül.

8

III..3.3a Az osztályfőnökök Az osztályok életét az osztályfőnök vezeti és fogja össze. Feladatának elvégzésére az igazgatótól kap megbízást. Munkájához meghallgatja a tanulókat és szüleiket, figyelembe veszi az igazgatótól és a tanároktól nyert információkat. Együttesen felel az osztállyal az osztályterem rendjéért és tisztaságáért. Feladatait munkaköri leírása alapján végzi. Munkájáért osztályfőnöki pótlékban részesül. III.3.3b A DÖK-patrónus tanár Összefogja az iskola diákéletének működését. A diákönkormányzat felkérését figyelembe véve az igazgató bízza meg határozott időtartamra, amely többször is meghosszabbítható. Tagja a munkaközösség-vezetői testületnek. Munkáját munkaköri leírása alapján végzi. Pótlékban részesül. III.3.3c A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tanár A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban és a az intézmény honlapján tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. Az igazgató bízza meg határozott időtartamra, amely többször is meghosszabbítható. Munkáját munkaköri leírása alapján végzi. Pótlékban részesül. A drog-prevencióval kapcsolatos feladatokat erre a feladatra külön kijelölt felelős végzi. A szülőket és a tanulókat a tanév kezdetekor az iskola honlapján tájékoztatni kell a drog-prevenció felelős személyéről és arról, hogy mely időpontban, hol kereshető fel. Az igazgató bízza meg határozott időtartamra, amely többször is meghosszabbítható. Munkáját munkaköri leírása alapján végzi. Igazgató által elfogadott munkaterv alapján, amelyet minden tanév kezdetekor a felelős jóváhagyásra benyújt az Igazgatónak. III.3.3d A szabadidő- szervező tanár A szabadidő-szervező segíti az iskola pedagógusainak és a tanulók szabadidő-szervezéssel, közösségi élet kialakításával összefüggő munkáját. A szabadidő-szervező feladata különösen az iskola pedagógiai programjához kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások, programok előkészítése, szervezése. Az igazgató bízza meg. Munkáját munkaköri leírása alapján végzi. III.3.4 A szakmai munkaközösségek Működését a részesül 2011. évi CXC nemzeti köznevelési tv. 62.§, 63. §és 71§, valamint a hatályos jogszabályok határozzák meg. Feladatai: a) gyakorolja a véleményezési és javaslattevői jogot a tantárgyfelosztás kérdésében, b) javaslatot tesz az egyes szaktanárok külön megbízásainak elosztására, c) javaslatot tesz a szertárak és a könyvtár fejlesztésére, d) részt vesz a szakterülethez kapcsolódó beszerzések tervezésében, e) közös felelőssége van a szaktárgyi felszerelések megőrzéséért és leltári nyilvántartásáért, f) részt vesz a tantárgy-pedagógiai fejlesztési és kutatási munkálatokban, g) folyamatosan megvitatja a szakmai kérdéseket, h) szervezi a szakterület iskolai versenyeit, i) felkészíti a pályázni kívánó tanulókat tanulmányi versenyekre,

9

j) javaslatot tesz a munkaközösség-vezető személyére, k) lehetőség szerint szakszerűen helyettesíti a hiányzó kollegákat, l) elkészíti a munkaközösség továbbképzési programját. Üléseit szükség szerint, de legalább 4 hetente, a szakmai munkaközösség éves munkatervében meghatározott napon tartja. III.3.4a A munkaközösség-vezető A szakmai munkaközösség képviseletét és munkája koordinálását látja el. Feladatára a munkaközösség javaslata alapján az igazgató öt évre ad megbízást, ami többször is meghosszabbítható. Munkáját munkaköri leírása alapján végzi. Munkájáért munkaközösség-vezetői pótlék illeti meg. III.3.5 A munkaközösség-vezetői testület Az oktatási, valamint tantárgy-pedagógiai és ehhez kapcsolódó költségvetési kérdésekben az igazgató, valamint helyetteseinek döntés-előkészítő és tanácsadó testülete. Elsődleges feladata az iskola pedagógiai programjának folyamatos fejlesztése, valamint az iskola minőségbiztosítási munkájának segítése. Üléseit az éves munkaterv szerint, az igazgató hívja össze.

IV Az iskola kapcsolatrendszere IV.1 Belső kapcsolatok A belső kapcsolatokat az Iskola dolgozóira vonatkozóan munkaköri leírásuk, a szervezeti egységekre vonatkozóan e Szabályzat határozza meg. IV.2 A szülői testületek IV.2.1 A szülői testületek A 2011.évi CXC nemzeti köznevelési törvény 73.§ alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. IV.2.2 Az osztályok szülői munkaközössége Az osztályok szülői munkaközösségét az osztályban tanuló diákok szülei alkotják. Az osztály szülői munkaközössége kéttagú vezetőséget választ. Az osztályok szülői munkaközösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott vezetőség vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az osztályok szülői munkaközösségei együttesen alkotják az iskola szülői testületét (Iskolai Szülői Tanács). IV.2.3 Az Iskolai Szülői Tanács Az intézményben működik az Iskolai Szülői Tanács (SzMK), amely képviseleti úton, az osztályok szervezeteinek küldötteiből (ezek az osztályok szülői munkaközösségeinek vezetői, osztályonként 2 fő) létrehozott szülői szervezet. A Szülői Tanács tagjait a tanulók szüleinek

10

több mint 50 %-a választotta meg, ezért ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. Az Iskolai Szülői Tanács feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az Iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az Iskola működését. Az Iskolai Szülői Tanács ülése akkor határozatképes, ha azon az érdekeltek több mint 50 %-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Iskolai Szülői tanácsot az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg:  megválasztja saját tisztségviselőit,  megválasztja a szülők képviselőit a Szülői Munkaközösség vezető testületébe  kialakítja saját működési rendjét,  az iskolai munkaprogramhoz igazodva elkészíti saját tanévre vonatkozó programját,  képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében,  véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, ill. a tanulókkal kapcsolatosak,  véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. IV.2.3.a Az Iskolai Szülői Tanács kapcsolattartásának rendje Az Iskolai Szülői Tanács ülését az elnök és az iskola igazgatója hívja össze. Az összehívás történhet levél útján (ezeknek célba juttatásában az iskola segítséget nyújt), telefonon vagy más módon. Az Iskolai Szülői Tanács ülésének időpontjáról és témájáról a tagokat legalább az ülés időpontja előtt 7 nappal értesíteni kell. IV.2.3.b Az Iskolai Szülői Tanács és az iskolavezetőség kapcsolattartásának rendje A Szülői Tanácsot az igazgató a munkatervben rögzített időpontokban, tanévenként legalább kétszer hívja össze, amikor tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A Szülői Tanács elnöke közvetlen kapcsolatot tart az igazgatóval, ill. az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével, és tanévenként kétszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről. IV.3 A Diákönkormányzat IV.3.1 A Diákönkormányzat jogai A Diákönkormányzatot az iskola tanulói hozzák létre érdekeik képviseletének, jogaik érvényesítésének, a kötelességeik teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtésének egyik eszközeként. Képviseletükkel demokratikusan választott diákképviselőket bíznak meg. A Diákönkormányzat működését a 2011. évi CXC nemzeti köznevelési tv. 48.§ alapján alakítja, szervezi. A Diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az Iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az Iskola működését. A fenntartó – a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében – gondoskodik a szülői szervezet (SzMK), továbbá az iskolai diákönkormányzat (DÖK) működési feltételeiről.

11

IV.3.2 A Diákönkormányzat és az iskolavezetőség kapcsolattartásának rendje A diákönkormányzat munkáját a tanulók által javasolt és az igazgató által megbízott pedagógus segíti (a DÖK patrónus tanár), aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat az IDB képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy és az IDB elnöke folyamatos kapcsolatot tart az iskola vezetőségével, első fokon az intézmény szervezési és pedagógiai igazgatóhelyettesével. A DÖK patrónus tanár tagja a munkaközösség-vezetők testületének. A DÖK megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskolavezetőségi, a nevelőtestületi, valamint az iskolaszéki értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. Az Osztály Diákbizottságának képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában. IV.3.3 Az iskolagyűlés Az iskola tanulóközösségének legmagasabb tájékoztató fóruma az iskolagyűlés. Az iskolagyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. Az iskolagyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy – a diákönkormányzat döntése alapján – a diákok küldöttei vesznek részt. Az iskolagyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Az iskolagyűlésen az iskola igazgatója és a diák-önkormányzati vezetők beszámolnak az előző iskolagyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A gyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. IV.4 Iskolai Sportnapok Az iskolában a tantervi testnevelési órákon kívül a Maccabi VAC által szervezett sportfoglalkozásokon sportolnak a tanulók. Az iskola vezetősége a diákoknak szervezett sportfoglalkozáshoz megfelelő feltételeket biztosít. Az iskola tanévente két alkalommal rendez sportnapot az intézmény épületében, ill. a szabadban. A Sportnapok célja, hogy diákjaink szüleikkel együtt vegyenek részt közös testedzésen, játék- és versenyzési lehetőséget nyújtsunk, minél több tanulót és szülőt nyerjünk meg a rendszeres testedzésnek és az egészséges életmódnak. IV.5 Véleménynyilvánítás, tájékoztatás IV.5.1 A tanulók tájékoztatása és véleménynyilvánítása A tanulóknak joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítsanak az őket érintő valamennyi kérdésben, valamint e körben javaslatot tegyenek, és kérdéseket intézzenek az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz. A diákok egyéni és csoportos véleményüket osztályképviselők által a Diákönkormányzaton keresztül is eljuttathatják az illetékeshez. Lehetőség van a tanárok munkájának szervezett véleményezésére is, a Diákönkormányzat által meghatározott, és szabályzatba foglalt rendben. Két típusa: az iskola minden pedagógusára kiterjedő rendszeres véleményezés és az igazgató vagy a Diákönkormányzat kezdeményezésére, külső szakértő bevonásával lebonyolított egyénenkénti véleményezés. A

12

tanárjelöltek az általuk tanított osztályokban kérhetik munkájuknak diákok által történő véleményezését. A tanulóknak joga, hogy hozzájussanak a jogaik gyakorlásához és kötelességeik teljesítéséhez szükséges információkhoz. A tájékoztatásról az iskola gondoskodik. A tanulók rendszeres tájékoztatásának legfontosabb fórumai az osztályfőnöki órák, az iskolarádió, a faliújságok és az iskolagyűlések. A tanulók írásos tájékoztatást kapnak az iskola házirendjéről és annak változásairól. Az iskolai életre és a tanulókra vonatkozó jogszabályok és az iskola működésének diákokat érintő területeiről szóló dokumentumok a Könyvtárban hozzáférhetők. Az iskola a tanév rendjéről írásban tájékoztatja a szülőket és a diákságot. Az iskolai élet eseményeiről - részben igazgatói utasításra - az osztályfőnöki óra keretében kapnak tájékoztatást a tanulók. Az igazgató tanévenként tájékozatja a szülőket és a diákságot az iskola életéről. A diákság folyamatos tájékoztatására hozza létre és működteti a Diákönkormányzat a diákmédiát. IV.5.2 A szülők szóbeli tájékoztatásának rendje Az intézmény a (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) törvénynek megfelelően – a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. IV.5.2a A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként kettő – a munkatervben rögzített időpontú rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. A februári szülői értekezlet elemzi az első félév eredményeit, problémáit. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői munkaközösség képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. IV.5.2.b A szülői fogadóórák rendje Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülőknek. Az intézmény tanévenként két – a munkatervben rögzített időpontú - szülői fogadóestet tart. Ezeken a fogadóesteken a tanítók kivételével a nevelőtestület valamennyi tagja a szülők rendelkezésére áll. Az iskola valamennyi pedagógusa, valamint a fejlesztő pedagógus, az iskolapszichológus és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős heti rendszerességgel fogadóórát tart. A fogadóóra időpontjáról a tanév elején az iskola honlapján (www.scheber.hu) megjelenő tájékoztatás ad információt. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. IV.5.3 A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Intézményünk a tanulóinkról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad az elektronikus „ellenőrző” formájában, folyamatosan on-line formában értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről, hiányzásairól. Az elektronikus ellenőrző olvasásához minden szülő egyéni kódot kap.

13

Tájékoztatjuk a szülőket az iskola honlapján (www.scheber.hu) az iskola házirendjéről, a tanév eseményeiről, a szaktanárok elérhetőségéről, az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről részletesen is, és a szükséges aktuális információkról. Az iskola honlapján olvashatók az intézmény legfontosabb szabályzatai, dokumentumai. A pedagógusok a tanulókra vonatkozó, minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az elektronikus osztálynaplóba kötelesek beírni, ezzel egyidejűleg az elektronikus ellenőrzőbe is bekerülnek a tanulók érdemjegyei és a rá vonatkozó írásos bejegyzések. A papír alapú tájékoztató füzetet (ellenőrző) a tanuló vezeti s az osztályfőnök havonta ellenőrzi annak vezetését. Az elemi tagozaton az osztályfőnök havonta ellenőrzi az elektronikus osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni, a hiány sorozatos előfordulása fegyelmi vétségnek számít. Az osztályfőnök indokolt esetben, írásban postai úton értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról. Az iskola a tanuló fejlődéséről, munkájáról negyed- és háromnegyedévkor az igazgató által elrendelt formában tájékoztatja a szülőket. Az iskola a tanuló félévi munkájáról a tájékoztató füzetben ad tájékoztatást, egész éves munkájáról, eredményeiről a tanév végén bizonyítványt állít ki. A bizonyítvány közokirat. IV.5.4 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanuló joga különösen, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön (2011. CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 46.§ (6. d). Az iskola egészségügyi ellátását saját iskolaorvos (heti két alkalommal) és védőnő (minden nap 8-16 óráig ) végzi. Az orvosi rendelőbe a tanulók szükség esetén az óraközi szünetekben vagy tanítás után mehetnek le. A vizsgálatot és az ellátást lehetőleg úgy kell lefolytatni, hogy a tanuló az óra megkezdésére visszaérjen osztálytermébe. Ha a vizsgálat, ellátás belenyúlik az tanórába, a védőnő írásos igazolást ad a tanulónak. Ezt az igazolást csak az órát tartó tanár hozzájárulásával fogadhatja el az osztályfőnök. Az iskolaorvos és a védőnő feladata a rendszeres egészségügyi vizsgálat megszervezése (fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálatok). Ők intézkednek az egészségügyi vészhelyzetek elhárításáról. Baleset esetén az iskolatitkárokkal együtt teszik meg a szükséges intézkedéseket. Évente minden tanuló általános szűrővizsgálaton vesz részt, valamint megkapja az esedékes védőoltásokat. A tanulók számára bármilyen gyógyszeres ellátást csak az orvos adhat. A fizikai állapot évente 2 alkalommal esedékes felmérését az iskolaorvos, a védőnő és a testnevelő tanárok közösen végzik. Az iskolaorvos évente egyszer tájékoztatja tapasztalatairól az iskolavezetést. Az iskolaorvos és a védőnő az osztályfőnök kérésére egészségügyi felvilágosító órát tart az osztályokban. Tanévenként egy alkalommal a tanulók szervezett fogorvosi rendelésen vesznek részt a szakorvosi rendelőintézetekben. A portán, a titkárságon és a szaktantermekben központi mentődoboz található, amelyet kisebb balesetek ellátására lehet igénybe venni. Az azonnali orvosi ellátást igénylő esetben a foglalkozást vezető tanár értesíti az iskolatitkárt, aki intézkedik. Rosszullét esetén az osztályfőnök, vagy az igazgató, illetve helyettesének írásos engedélyével mehet haza a tanuló. Az iskolatitkár értesíti a szülőket. Fertőző betegség gyanúja esetén a tanulót azonnal orvoshoz kell küldeni.

14

Az orvosi vizsgálatra rendelt tanulók tanári felügyelettel mennek a rendelőbe. Abban az esetben, ha az egész osztály, akkor az órát tartó tanár, vagy az osztályfőnök, ha csak az osztály egy csoportja vesz részt a vizsgálaton, akkor valamelyik helyettes tanár kíséri a tanulókat. A védőnő szervezi meg - a MAZSIHISZ Szeretetkórházban működő foglalkozásegészségügyi szolgálattal együttműködve - a dolgozók éves rendszeres szűrővizsgálatát. Az üzemorvosi igazolásokat eljuttatja az iskola titkárságára. Az oktatás-nevelés egészséges, biztonságos feltételeinek megteremtése, a balesetek megelőzése és körülményeinek feltárása az iskola valamennyi dolgozójának kötelessége. IV.5.4.a A tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége A tanuló- és gyermekbaleseteket az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezekről a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egyegy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a tanulónak; gyermek és kiskorú esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. A súlyos balesetet a nevelési-oktatási intézménynek - telefonon, telefaxon vagy személyesen - azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a BZSH-nak. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kelt bevonni. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely  a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette),  valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását,  orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást,  súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),  a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. IV.5.4.b Dolgozói balesetek Az iskola dolgozóinak a munkavégzés során elszenvedett baleseteit illetően a 2012. évi I. tv. a munka törvénykönyvéről (Mt) rendelkezik. A balesetről jegyzőkönyvet kell felvenni. IV.6 Külső kapcsolatok IV.6.1 Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartást a gyermekvédelmi felelős végzi.

15

IV.6.2 Az iskola vallási jellegéből következő kapcsolatok Az iskola vallási jellegéből következően rendszeres kapcsolatot tart fenn a többi zsidó iskolával, az Izraeli Kulturális Intézettel (IKI), egyéb zsidó kulturális szervezetekkel, a Bálint Zsidó Közösségi Házzal, a budapesti zsinagógai körzetekkel, a vidéki hitközségekkel és az ifjúsági szervezetekkel. IV.6.3 Kapcsolat a kollégiummal Az oktató-nevelő munka eredményessége érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a BZSH kollégiumával. A kollégium igazgatója részt vesz a fontosabb tantestületi értekezleteken IV.6.4 Kapcsolat szolgáltatókkal: a konyhával, a biztonsági szolgálattal és a takarítókkal Intézményünk működtetésének zökkenőmentessége érdekében a szolgáltatóink közül napi rendszeres kapcsolatot tartunk az épületünkben üzemelő, kóser konyha vezetőjével, a biztonsági őrszolgálat vezetőjével és a takarítók vezetőjével és nappalos képviselőjével. Kapcsolattartás szervezője a gazdasági vezető. V. A működés rendje V.1 A felvétel rendje Az iskola meghatározhatja a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit. A felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben köteles nyilvánosságra hozni. A tanulói felvétel rendjét a 2011. évi CXC. nemzeti köznevelésről szóló tv., valamint az egyéb hatályos jogszabályok és a Zuglói Önkormányzattal kötött egyoldalú nyilatkozatban foglaltak határozzák meg. A felvétel feltétele: zsidó családi kötődés, az iskola zsidó szellemiségének, az ebből fakadó vallási előírásoknak elfogadása. Más felekezethez tartozó tanuló szabad kapacitás, valamint az iskola házirendjében foglaltak maradéktalan elfogadása esetén nyer felvételt. Az iskola 1. és 7. osztályába újonnan jelentkezők felvételi beszélgetésen (alapvető készségek és vallási ismeretek), a 9. osztályba jelentkezők felvételi vizsgán (magyar nyelv és irodalom, matematika, vallási ismeretek) vesznek részt. A szóbeli bizottság legalább háromtagú. A bizottság elnöke az igazgató vagy helyettesei, illetve az igazgató által felkért tanár. A bizottságban részt vesz a vallási igazgató vagy az általa megbízott vallástanár. A szóbeli bizottság tagjait az igazgató kéri fel úgy, hogy lehetőleg a leendő osztályfőnökök is részt vegyenek a felvételi bizottság(ok) munkájában. A felvételi pontos idejéről és helyéről, valamint a felvételi eredményéről az iskola írásban értesíti a szülőket. A szülők előre megadott időpontban megnézhetik gyermekük kijavított munkalapját. A felvételről az iskola igazgatója dönt. A fel nem vett tanulók írásos kérvény alapján kerülnek várakozólistára. Felvételük akkor lehetséges, ha azt az évfolyam létszámváltozása lehetővé teszi. Egyéb évfolyamra vagy egyéb időpontokban a szülő írásos kérésére felvételt az iskola igazgatója engedélyezhet, az életkornak megfelelő és a fentiekkel egyenértékű felvételi eljárás után.

16

V.2. A napközibe, illetve tanulószobára jelentkezés A napközibe, illetve tanulószobára jelentkezés feltételeit és módját a Házirend szabályozza. 1 - 9. évfolyam tanulói kizárólag szülői írásos kérésre maradhatnak távol a tanítási időt követő és 16 óráig tartó foglalkozásokról ill. tanuló szobáról. V.3 Felügyelet A szünetekben a folyosón tanári felügyelet működik. A szünetben az ügyeletes tanár felelős a Házirendnek megfelelő magatartásért, a tanulók kulturált, másokat nem zavaró pihenéséért, az épület állagmegőrzéséért, a dohányzási tilalom megtartásáért. Felelős az udvarnak a Házirendben megadott beosztás szerinti használatáért. A folyosóügyelet rendjét az igazgató egy tanévre szólóan utasításban határozza meg. A tanulók, osztályuk tanítási ideje alatt, csak az osztályfőnök vagy az igazgató, illetve helyetteseinek írásos engedélyével hagyhatják el az iskola épületét. Az iskola hétfőtől csütörtökig 14.30 és 16 óra között tanulószobai felügyeletet kínál igény esetén. Az iskola könyvtárában minden nap délután 16 óráig tanulhatnak a diákok. Iskolán kívüli szervezett program esetén a tanulók csoportját legalább egy, de lehetőleg több felnőtt kíséri. V.4 Az iskola nyitvatartási rendje Az iskola nyitvatartási rendjét a Házirend szabályozza. V.5 Az intézmény munkarendje V.5.1 A vezetők intézményben való tartózkodása Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Az igazgató akadályoztatása esetén, az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki a felelős vezetői feladatokat ellátó személyt. V.5.2 Az alkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét - a hatályos jogszabályok megtartásával – az intézményvezető állapítja meg. Az alkalmazottak munkaköri leírásait a vezető helyettesek készítik el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Minden alkalmazottnak és tanulónak az intézményben meg kell tartania az általános munkaés balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény által megbízott személy tartja. A vezető helyettesek tesznek javaslatot – a törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására. V.5.2a A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a 2011.évi CXC. nemzeti köznevelési tv. rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A

17

munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatók és helyetteseik állapítják meg. A tanórák (foglalkozások) elcserélését a megfelelő tagozat igazgatóhelyettese engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 10 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell az igazgatóhelyetteseknek, ill. az iskolatitkárnak, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket hozzáférhető helyen kell tartani. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt negyedórával jelezni kell a tagozat igazgatóhelyettesének. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja – a vezető helyettesek és szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. V.5.2b A szakalkalmazottak munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő szakalkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét az intézményvezető állapítja meg. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. A szakalkalmazottaknak munkakezdésük előtt 5 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell a gazdasági vezetőt. V.5.3 A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletében található Házirend határozza meg. A Házirend szabályait a nevelőtestület – az igazgató előterjesztése után – az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A Házirend megtartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása végett az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. V.6. A tanév rendje V.6.1 A tanév rendjének meghatározása A tanév általános rendjéről az Emberi Erőforrások Minisztériumának közoktatási államtitkára évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti munkaprogramjában az érintett közösségek véleményének figyelembevételével. A tanév időtartama: tanévkezdéstől a következő tanév kezdéséig tart (pl. augusztus 28-tól, a következő év augusztus 29-ig). V.6.2 A tanév rendje és annak közzététele A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat:  a nevelőtestületi értekezletek időpontjait,  az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját,

18

   

a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, a vizsgák (felvételi és érettségi, osztályozó-, javító-) rendjét, a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját – a miniszteri rendelet keretein belül, a nyílt napok megtartásának idejét.

A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten, pedig a szülőkkel. A fentieket, a Házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény portájánál ki kell függeszteni. V.7 A mindennapi testedzés lehetősége Az iskolában a mindennapi testedzést a kötelező testnevelés órák, a kötelezően választható sportsáv foglalkozásai és a nem kötelező sport- foglalkozások és edzések teszik lehetővé. A nem kötelező foglalkozásokra a tanév elején lehet jelentkezni. Ezekért a foglalkozásokért, az iskola, térítési díjat kérhet. A mindennapi testedzéshez kapcsolódóan a testnevelő tanár feladatai különösen: a) sportszakkörök keretében szervezi az osztályok közötti sportversenyeket, b) irányítja és szervezi a sportnapok versenyeit és foglalkozásait, c) segíti a MACCABI VAC sportköreinek szervezését és rendezvényeinek szervezésében is részt vesz (pl. FUN RUN) Az iskola vezetése számára az iskolai sportélet finanszírozását a hatályos rendelkezések írják elő. V.8 A tanórán kívüli foglalkozások szervezett formái és rendje V.8. 1 Általános elvek A tanórán kívüli foglalkozásokon az iskolai szabályok és normák érvényesek, az adott körülményekre alkalmazva. Az iskolában és az iskola által szervezett iskolán kívüli programokon is a dohányzás, a szeszes ital és a drogok fogyasztása és terjesztése tilos. A fentiek megtartását a szervező és felügyelő tanárok ellenőrzik. A dohányzás az intézmény területén tilos. A kötelező és választott foglalkozások időtartamán kívül az iskola nem vállalja a diákok felügyeletét. Az 1 - 9. évfolyam tanulóinak iskolai tanítási napokon délután 16 óráig rendszeres foglalkozásokat tartunk. Ezután 17 óráig ügyeletet tartunk szülői igény (szülő írásbeli kérésére) szerint a diákok számára. V.8. 2 Rendszeres foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások a diákok igényeinek és az iskola lehetőségeinek összehangolásával szerveződnek. Ezek lehetnek többek közt az énekkar, a zenekar, a szakkörök, az előkészítők, a diákkörök és a sportfoglalkozások. A foglalkozások témáját és a hiányzó tanulók nevét a szaktanár az előírások szerinti naplóba rögzíti. A szakköri foglalkozások időtartama legfeljebb heti két alkalommal, alkalmanként 45 perc, ami adott esetben tömbösített formában is megtartható. A szaktanárok által tanév elején meghirdetett szakkörökre az osztályfőnöknél lehet jelentkezni. A jelentkezés a szakkör elindulása után válik véglegessé. Ettől kezdve a szakköri foglalkozásokon való részvétel kötelező. A diákönkormányzat saját munkaterv alapján működik. Irányítását a diákvezetőség és a DÖK támogató tanár látja el.

19

Az iskola tanárai, vagy bármely más szervezet az iskola diákjai számára az iskolában önköltséges tanfolyamokat igazgatói engedéllyel, és az érintett tanulók szüleinek írásos beleegyezésével szervezhetnek. A tanórán kívüli foglalkozások rendjét külön órarend rögzíti, amelyet az igazgató hagy jóvá. A tanulók egyéni fejlesztését, felzárkóztatását, korrepetálását, különbözeti vizsgára felkészítését az iskola állományában lévő pedagógusok kizárólag az iskola vezetősége által jóváhagyottan, igazgatói által engedélyezett, hivatalos formában folytathatják. V.8. 3 Alkalmanként szervezett foglalkozások Az iskola által egy-egy alkalomra szervezett foglalkozások lehetnek többek közt az osztálykirándulások, a tanulmányi kirándulások, a nyári táborok, az erdei iskolák, a diákcsoportok bel- és külföldi utazásai, valamint kulturális intézményekbe és ipari létesítményekbe történő látogatások. Ezek a programok iskolai keretek között csak tanári felügyelettel szervezhetők. A kirándulások, a táborozások, erdei iskolák és az utazások esetén húsz tanulónként minimum egy felnőtt kíséri a csoportot. Az iskolán kívül tartott foglalkozást a szervező tanár bejelenti az igazgatónak vagy helyettesének. Ha több tanítási órát is igénybe vesz a program, az érintett szaktanárok hozzájárulása szükséges. A tanítási idő alatt több napig tartó tanórán kívüli foglalkozást - írásos kérvény alapján - az igazgató engedélyezhet. A foglalkozást szervező tanár a faliújságon keresztül tájékoztatja a kollegákat a hiányzó tanulók névsoráról és a program időtartamáról. A tanulók távollétéről, ha olyan programokon vesznek részt, amelyeken az iskolát képviselik, az igazgató dönt. A tanítási időn kívüli iskolai szintű programokat a szervező tanár, írásban bejelenti az igazgatónak. A kirándulásokra és táborozásokra befizetendő összeget - a szülők meghallgatásával - úgy kell megállapítani, hogy az csak a legszükségesebb mértékben terhelje a családot. A szociálisan rászoruló diákok anyagi támogatására a tanuló és/vagy a szülő pályázatot adhat be az Alkotó Ifjúság Alapítvány kuratóriumához. A pályázathoz minden alkalommal kikéri az osztályfőnök véleményét is. V.9 Nemzeti, vallási és iskolai hagyományok ápolása A hagyományok ápolása, fenntartása és továbbadása az iskola minden tagjának joga és kötelessége. Szorosan hozzátartozik az iskola identitásához, pedagógiai programunkban megfogalmazott céljaink megvalósításának fontos eszköze. Feladatait és alkalmait az éves munkaterv határozza meg. V.9.1 Állami ünnepek Október 6. Október 23. Február 16. Március 15. Április 18. (vagy a zsidó naptár szerinti Jom hasoa)

20

V.9.2               

Vallási ünnepek Pénteki gyertyagyújtás Őszi mártír-megemlékezés a Kozma utcai temetõben Ros hasana Jom kipur Szukot Szimhat Tora Hanuka A budapesti gettó felszabadulása Tu bisvat Purim Pészah Jom hasoa Jom hazikaron Lag baomer Savuot

V.9.3        

Iskolai rendezvények Tanévnyitó ünnepség Megemlékezés az iskola alapításának kerek évfordulóiról Szalagavató Iskolanap – Sportnapok tanévenként két alkalommal Megemlékezés iskolánk névadójáról Ballagás Tanévzáró egyéb, az igazgató által jóváhagyott rendezvény

V.10 Reklámtevékenység szabályai az iskolában Az iskolában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól, és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi-közéleti, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. V.11 A tankönyvrendelés szabályai Az egyes tantárgyak oktatásához használható tankönyveket, segédkönyveket a szakmai munkaközösségek határozzák meg. Az iskola csak a hivatalos tankönyvjegyzékben szereplő tankönyveket rendeli meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét 16/2013 (II. 28) EMMI rendelet miniszteri rendelet szabályozza. A tankönyvellátással kapcsolatos feladatokat az igazgató által megbízott tankönyvfelelős tanár végzi. Munkájáért díjazásban részesül. Feladatai különösen: a) gondoskodik arról, hogy az oktatásban felhasználható tankönyvek, valamint segédkönyvek hivatalos jegyzéke a szakmai munkaközösségek rendelkezésére álljon, b) munkaközösség vezetők által leadott lista alapján elkészíti a tankönyvrendelést, c) kapcsolatot tart a KÖNYVTÁRELLÁTÓ kijelölt ügyintézőjével,

21

d) tájékoztatja a nevelőtestületet a tankönyvterjesztés rendjéről, e) a tanév kezdete előtt megszervezi az iskolai tankönyvterjesztést. V.12 Szociális támogatások Az iskola tanulója írásos szülői kérelemre, az osztályfőnök ajánlása mellett szociális támogatásban részesülhet. A támogatás odaítélését az iskola szociális bizottsága (szociális bizottsági tagok: Igazgató-helyettesek, gazdasági vezető, osztályfőnöki munkaközösség vezető, gyermekvédelmi felelős) alapítványi támogatási kérelem esetén az Alkotó Ifjúság Alapítvány (továbbiakban: Alapítvány) kuratóriuma dönt a támogatások ügyében (l. www.scheiber.hu). Támogatást lehet kérni az iskola szociális bizottságától étkezési hozzájárulás költségeinek max. 90%-ig, az ingyenes állami normatív tankönyvtámogatásra nem jogosultak esetében a könyvtárból nem kölcsönözhető tankönyvek bekerülési költségeire, rendkívül indokolt estben. Az Alapítványtól projektek támogatására lehet pályázni pl.: tanulmányi versenyek nevezési díjaira, önköltséges tanfolyamok, iskolai táborozások, tanulmányi kirándulások költségeihez, a támogatás mértéke sosem érheti el a bekerülés összegét. Az Alapítvány minden tanév kezdete előtt legkésőbb augusztus 31-ig tanulmányi ösztöndíj pályázatot hirdet az iskola honlapján. V.13 Térítési díj, tandíj befizetése és visszafizetése V.13.1 A díjfizetésekről általában A magyar közoktatás állami és önkormányzati fenntartású intézményeiben a pedagógiai szolgáltatások túlnyomó többsége a magyar állampolgárok számára ingyenesen vehető igénybe. Az alapellátás ingyenes területeiről a 2011. évi CXC nemzeti köznevelési törvény rendelkezik. Az esetleges tandíjakról és vizsgadíjakról a 2011. évi nemzeti köznevelési törvény rendelkezik. A térítési- és tandíj mérséklését vagy elengedését írásban kérvényezni kell. A kérvényben fel kell tüntetni a családban a keresők és eltartottak, a munkanélküliek, a leszázalékoltak és a nyugdíjasok számát. V.13. 2 Térítési díj fizetése A térítési díjak fizetéséről a 2011. évi CXC nemzeti köznevelési törvény rendelkezik. Intézményünkben térítési díjat kell fizetni mindazon tanórán kívüli foglalkozás és egyéb pedagógiai szolgáltatás igénybevételéért, amelynek finanszírozása sem a fenntartótól kapott működési járadékból, sem az állami normatívából nem fedezhető, de az iskola ezen szolgáltatásai helyi szükségleteket, igényeket elégítenek ki. Térítési díjat kell fizetni az intézmény következő szolgáltatásaiért:  étkezés igénybevételekor (étkezési hozzájárulás)  önköltséges tanfolyamok, szakkörök V.13.3 A visszatérítés Térítési vagy tandíjat teljes összegben csak akkor térítünk vissza, ha a befizető egészségügyi okok miatt nem kezdte meg tanulmányait, vagy nem vette igénybe a szolgáltatást. Megkezdett tanfolyami tanulmányok esetén csak különlegesen indokolt esetben térítünk vissza.

22

V.14

Állami nyelvvizsga-bizonyítvány beszámítása

A közép- illetve felsőfokú C típusú nyelvvizsgával rendelkező tanuló bizonyítványának bemutatásával írásban kérheti felmentését az adott nyelv óráinak látogatása alól. A felmentést az igazgató adhatja meg. Az engedéllyel együtt írásban rögzítik, hogy a felszabaduló időben a tanuló milyen tanulmányi munkát folytat.

V.15 Kétszintű érettségire való jelentkezés A közép- illetve emelt szintű érettségi vizsgára történő jelentkezés a 2011. évi CXC nemzeti köznevelési törvény, a Gimnáziumi Érettségi Vizsgaszabályzat, illetve egyéb végrehajtási rendeletek szerint történik. V.16. Mulasztások engedélyezése, igazolása A mulasztások engedélyezését és igazolását e szabályzat és a Házirend közösen szabályozza. V.16.1 Hiányzásnak nem minősíthető távolmaradás Ha a tanuló tanulmányi versenyen, nyelvvizsgán vagy más, az iskola érdekeit szolgáló okból van távol, a tényt az elektronikus naplóban jelezni kell, de ez a távolmaradás nem minősül hiányzásnak. Az esemény szervezője köteles az osztályfőnököt erről az eseményről előzetesen tájékoztatni. Tanulmányi versenyekre, nyelvvizsgákra - a szükséges dokumentumok bemutatása után - az osztályfőnök a következő felkészülési napokat adhatja:  helyi forduló 1-2 órás időtartammal: a verseny napjának 3 tanítási órája, ennél hosszabb verseny esetén az egész nap,  második forduló, illetve nyelvvizsga előtt 1 tanítási nap,  országos forduló előtt legfeljebb 3 nap. V.17 A tanulók jutalmazásának elvei és formái A tanulók kiemelkedő tanulmányi előmenetelükért, példamutató magatartásukért, közösségi munkájukért, illetve valamilyen kimagasló tevékenységükért részesülhetnek egyéni vagy csoportos jutalomban. A jutalmazás fomáit l. a Házirendben.

V.18. A fegyelmező intézkedések formái Az a tanuló, aki kötelességeit vétkesen megszegi, büntetésben részesíthető. A fegyelmező intézkedések tekintetében a 2011. évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről 58.§ szerint jár el az iskola vezetősége és nevelő testülete.

23

V.18.1 Tanuló ellen folytatott fegyelmi eljárás szabályai A 2011. évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről 58.§ megfogalmazottak alapján a Házirendben foglaltak szerint.

V.19 Munkavédelem, balesetvédelem Az intézményi védő, óvó szabályzat hatálya kiterjed a intézménnyel munkaviszonyban álló személyekre (főállásban, másodállásban, mellékfoglalkozásban, részfoglalkozásban alkalmazottakra egyaránt) . Tartalmazza:  az üzembe helyezési engedélyek kiadását,  a munkavédelmi hiányosságok megszüntetésének ellenőrzését,  a balesetek kivizsgálását, nyilvántartását, jelentését, illetve annak ellenőrzését. V.19.1 Az újonnan belépő dolgozókat a munka megkezdésekor a dolgozó közvetlen felettesének elméleti munkavédelmi oktatásban kell részesítenie. V.19.2 A tanítás időtartama alatt az iskola minden területén kell tartózkodnia legalább egy olyan személynek, akit elsősegélynyújtásra kiképeztek. Elsősegélynyújtó dobozokat kell elhelyezni az orvosi rendelőben, a fizika, kémia, biológia előadóteremben, illetve szertárban, a tornateremben. Az elsősegélynyújtó felszerelés helyét a közelükben elhelyezett táblákkal kell jelölni, és ott lehetőség szerint az elsősegélynyújtás módját, eszközeit és szemléltető táblákat is ki kell függeszteni. Az áramütéses baleset esetén alkalmazandó elsősegélynyújtás módját ábrázoló táblát ki kell függeszteni az elektromos főkapcsoló helyiségben, a konyhában és a kazánházban. V.19.3 Az alábbi munkakörökben és munkahelyeken a dolgozó egészségét és testi épségét károsító hatás áll fenn, illetőleg léphet fel, vagy az egyéni védőfelszerelés biztosítását közegészségügyi érdek indokolja. Munkakör fizika, kémia tanár, technikus épületgépészet kezelő, karbantartó iskolaorvos, védőnő

Biztosítandó felszerelés: köpeny , gumikesztyű, arcvédő vagy szemüveg köpeny, védőkesztyű fehér köpeny

Minden kézmosónál szappant vagy folyékony kézmosószert és törölközőt kell elhelyezni, és azokat rendszeresen cserélni. V.19.4 Az intézmény dolgozói kötelesek munkahelyükön biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni és így munkát végezni. Minden dolgozó csak olyan veszélyes munkát végezhet, amelyre kioktatták, és amely munkakörébe tartozik. A munkaeszközt (tornaeszközöket, fizika, kémia kísérletek során használt eszközöket) munkakezdés előtt meg kell vizsgálni. Az oktatás, illetve a munka csak akkor kezdhető meg, ha az eszköz kifogástalan állapotban van, az életet és a testi épséget nem veszélyezteti.

24

Az oktatás, illetve a munkavégzés közben észlelt, veszélyt jelentő rendellenességet a dolgozó - ha erre képes - köteles azonnal megszüntetni, illetőleg a munkavégzést felfüggesztve az igazgatótól intézkedést kérni. A balesetet, sérülést, rosszullétet, üzemzavart a dolgozó köteles azonnal jelenteni közvetlen felettesének. V.19.5 Az egyéni védőfelszerelésre jogosult munkakörben dolgozók kötelesek a rendelkezésükre bocsátott védőruhát vagy védőeszközt - munkavégzés közben rendeltetésének megfelelően használni. Az intézményben munkaidő alatt szeszes italt fogyasztani tilos! A tanulók sportfoglalkozást, a fizika, kémia, biológia, számítástechnika-szaktanteremben pedig gyakorlati foglalkozást csak pedagógus felügyelete mellett végezhetnek. Elektromos készüléket, berendezést vagy szerelvényt csak szakképzett villanyszerelő szerelhet, javíthat, előzetes feszültség-mentesítés után. V.19.6 Az alábbi munkahelyekre, illetve helyiségekbe az állandóan ott tartózkodókon, valamint az oda beosztott dolgozókon kívül más személy csak külön engedéllyel léphet be a következő helyiségekbe:  elektromos főkapcsoló helyiség, kazánház,  kémia, fizika, biológia szertár,  számítástechnika-terem,  konyha V.19.7 Az intézményhez tartozó építmények felújításának, új építmények létesítésének tervezésekor az intézményvezető vagy helyettese a tervezés során köteles figyelemmel kísérni és észrevételeivel segíteni a munkavédelmi követelmények kielégítését, és azok érvényesítésében közreműködni. Az intézmény saját beszerzése során csak olyan eszközt vásárolhat, amelyre megfelelő munkavédelmi minőség-tanúsítást, illetve minősítést adtak ki. Minden új eszköz első használatbavétele előtt, a felhasználó személy köteles meggyőződni arról, hogy az előírt okmányok szerint az eszköz rendeltetésszerű használatra alkalmas-e. Ha az előírt okmányok nem állnak rendelkezésre, akkor az eszközt oktatásban, munkavégzéshez nem szabad használni. V.19.8 Az iskola igazgatója évente egyszer, a tanév megkezdése előtt az egész intézményre kiterjedő átfogó szemle keretében vizsgálja meg az egészséges és biztonságos munkavégzés és oktatás feltételeit. V.19.9 Dohányzás Az intézmény területén dohányozni tilos! Nem jelölhető ki dohányzóhely a közoktatási intézmény területén. Dohányozni kizárólag az intézmény területén kívül az épülettől legalább 5 m-nél nagyobb távolságban lehet. V.20 Rendkívüli helyzetek Rendkívüli helyzetekben a fenntartó által alkalmazott Biztonsági Szolgálat határozza meg a teendőket.

25

V.21 A pedagógiai munka belső ellenőrzési, értékelési rendje V.21.1 A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének és értékelésének feladatai:  biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a kerettanterv, ill. a helyi pedagógiai program szerint előírt) működését,  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. V.21.2 A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére és értékelésére jogosult dolgozók:  igazgató  igazgatóhelyettesek  munkaközösség-vezetők Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetekben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. V.21.3 Az ellenőrzés és értékelés szervezése és szempontjai Az intézményen belüli általános ellenőrzési és értékelési szempontokat az iskola Pedagógiai Programja határozza meg. Az egyes tanévekre vonatkozó belső ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős.

VI.

A létesítmények és helyiségek használati rendje

VI.1 Az épület egészére vonatkozó rendszabályok VI.1.1 Az épület rendje Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles:  a közösségi tulajdont védeni,  a berendezéseket rendeltetésszerűen használni,  az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni,  az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni,  a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni,  a munka- és egészségvédelmi szabályokat megtartani. VI.1.2 A látogatás rendje Idegenek az épületbe csak az ügyeletes biztonsági őr kellő tájékozódása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját és az épületben

26

tartózkodás várható időtartamát. A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkezéséről a portán tartózkodó biztonsági őr telefonon értesíti a vendéglátót. VI.1.3 Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról – ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását – a gazdasági vezető javaslatára, az érintett közösségek véleményének kikérésével – az intézményvezető dönt. Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét. A terembérlőknek a bérbeadásra kijelölt termet a portán tartózkodó biztonsági őr nyitja ki a bérleti szerződésben megjelölt időtartamra. VI.2A helyiségek és berendezésük használati rendje VI.2.1 Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. VI.2.2A tanulók helyiséghasználata A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak - kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is a szaktanteremben lehetnek. Tanítási idő után tanuló tanteremben csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában – a Házirend megtartásával. VI.2.3 A szaktantermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben és a könyvtárban jól látható helyen ki kell függeszteni a Házirendben is szereplő helyiséghasználati rendet. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza:  a szaktanterem típusa, neve,  a terem felelősének neve és beosztása,  a helyiségben tartózkodás rendje,  a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása,  ezen tárgyak és eszközök használati utasítása. A helyiség felelősének engedélye kell a szaktantermek használatához. VI.2.4 A berendezések használata Az egyes helyiségek berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az épületből kivinni csak az igazgató írásos engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. A szaktantermekből a munkaközösség-vezető, az osztálytermekből az osztályfőnök írásos engedélyével lehet bármit elvinni.

27

Ha alkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az igazgató és a gazdasági vezető együttes aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, amelynek egyik példányát titkárságra kell leadni és iktatni. A berendezés visszaszolgáltatásakor az iktatott példányon fel kell tüntetni a dátumot, s ezt a gazdasági vezető aláírásával kell jelölni. VI.2.5 Karbantartás és kártérítés A karbantartó a felelős a tantermek, szaktantermek, előadók, laboratóriumok, tornatermek és más helyiségek tisztaságáért, balesetmentes használhatóságáért, és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért. A karbantartó minden második héten köteles felmérni az épület és a berendezési tárgyak állapotát, és erről a gazdasági vezetőnek írásbeli jelentést tenni. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles a gazdasági vezető tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a karbantartónak a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételről a karbantartó tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A gazdasági vezető és a karbantartó feladata a kár felmérése, és a kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendeztetése.

28