SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
Kossuth u. 2. sz.
Hatályba lépés időpontja: 2007. szeptember 1.
1
2
Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK..................................................................................................3 ......................................................................................................................................6 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.............................................................................7 1. Az SZMSZ célja...................................................................................................................................................7 2. Az intézmény működése, jogállása.....................................................................................................................9 3. Az intézmény gazdálkodása..............................................................................................................................11 4. Szakmai és működési alapdokumentumok ....................................................................................................14 5. Szervezési dokumentumok és a nyilvánosság.................................................................................................14
II. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETE, ÉS A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS.................................................17 1. Az intézmény vezetési szerkezete:....................................................................................................................17 2. Az intézmény vezetője.......................................................................................................................................18 3. Igazgatóhelyettes...............................................................................................................................................18 4. Tagintézményvezető..........................................................................................................................................19 5. Gazdasági vezető...............................................................................................................................................19 6. Vezetők helyettesítési rendje akadályoztatás esetén.......................................................................................19 7. A vezetők közötti kapcsolattartás.....................................................................................................................20 8. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje......................................................................................20
III. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, KAPCSOLATA EGYMÁSSAL ÉS A VEZETÉSSEL..................................................22 1. Az intézményi alkalmazottak közössége..........................................................................................................22 2. A nevelőtestület..................................................................................................................................................22 3. Kéthavi tanítási időkeret...................................................................................................................................24 4. Szakmai közösségek..........................................................................................................................................30 5. Munkakör átadás-átvétel módja......................................................................................................................31 6. Az intézményi közösségek közötti kapcsolattartás formája és rendje..........................................................33
IV. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI..........................................................................34
3
1. A gyermekek szülei, törvényes képviselői........................................................................................................34 2. A szülők közössége: SZMK...............................................................................................................................35 3. Külső kapcsolatok.............................................................................................................................................37
V. AZ ÓVODÁK MUNKARENDJE..............................................................................38 1. Az óvoda alapfeladata:......................................................................................................................................38 2. A nevelési év munkarendje...............................................................................................................................38 3. Tankötelezettség.................................................................................................................................................38 4. Óvodai felvétel...................................................................................................................................................39 5. Az óvodai elhelyezés megszűnése.....................................................................................................................39 6. A távolmaradás igazolására vonatkozó szabályok.........................................................................................40 7. A működés általános rendje..............................................................................................................................40 8. Nyitva tartás.......................................................................................................................................................42 9. Nyilvántartások vezetése...................................................................................................................................42 10. Térítési díjak befizetése...................................................................................................................................42 11. Hagyományok ápolása....................................................................................................................................42 12. Az intézményben alkalmazottak köre, alkalmazási feltételek és a munkavégzés egyes szabályai...........43 13. Az óvoda egészségvédelmi szabályai..............................................................................................................43 14. Védő-óvó előírások..........................................................................................................................................44
VI. AZ ISKOLA MUNKARENDJE...............................................................................46 1. A tanév beosztása...............................................................................................................................................46 2. A tanítási nap rendje.........................................................................................................................................46 3. Ügyeleti rend......................................................................................................................................................47 4. A tanulók felvétele, beíratása............................................................................................................................48 5. Átiratkozás.........................................................................................................................................................48 6. A tanulók közösségei..........................................................................................................................................49 7. A tanulók továbbtanulása.................................................................................................................................51 8. A tanulók felmentése.........................................................................................................................................51 9. A tanórán kívüli foglalkozás szervezési formái, rendje..................................................................................52 10. A javító- és osztályozóvizsgák lebonyolításának rendje...............................................................................54 11. Mulasztás igazolására vonatkozó rendelkezések..........................................................................................57
4
12. A tanulók jutalmazásának elvei.....................................................................................................................58 13. Fegyelmező intézkedések................................................................................................................................59 14. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei...................................................................59 15. A térítési díjak befizetése................................................................................................................................60 16. Tankönyvellátás rendje...................................................................................................................................60 17. Az iskolai könyvtár..........................................................................................................................................61 18. A diákigazolványok kiadásának, nyilvántartásának rendje........................................................................61 19. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása ..........................................................................62 20. Tanuló és gyermekbalesetek megelőzése.......................................................................................................62 21. Reklám tevékenység........................................................................................................................................62 22. Az iskolai hagyományai..................................................................................................................................62 23. Nyitvatartási rend............................................................................................................................................63
VII. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEI ÉS HELYISÉGEI.......................................63 VIII. MELLÉKLETEK..................................................................................................66 2. számú melléklet Gyermek és ifjúságvédelmi szabályzat.............................................................................100 3. számú melléklet Az iskolai könyvtár működése...........................................................................................102 4. számú melléklet Munkavédelmi szabályzat..................................................................................................106 5. számú melléklet Bombariadó terv.................................................................................................................122 6. számú melléklet Az iskola kötelező feladatának átadása.............................................................................125 7. számú melléklet Együttműködési megállapodás az egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatóval........................................................................................................................................126 8. számú melléklet A tanuló és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatokról..............................................................................130 9. számú melléklet Selejtezési szabályzat..........................................................................................................133 10. számú melléklet Leltározási szabályzat.......................................................................................................138 11. számú melléklet Adatkezelési szabályzat.....................................................................................................141 12. számú melléklet:
Kéthavi tanítási időkerethez szükséges dokumentumok..........................................147
IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK..................................................................................154 X. EGYETÉRTÉSI, ELFOGADÓ, JÓVÁHAGYÁSI ZÁRADÉK ..............................156
5
6
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az SZMSZ célja 1. A szabályzat célja, tartalma A szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) célja, hogy meghatározza az intézmény számára a struktúra és a működés alapvető irányelveit és rendszerét. Az SZMSZ biztosítja: •
a szervezeti felépítettség kialakítását,
•
a működés közben megvalósítandó rendezettséget,
•
az alkalmazottak számára követendő magatartási szabályokat.
Az SZMSZ a pedagógiai programban rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. 2. Az SZMSZ jogszabályi alapjai:
A közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát a közoktatási intézmény vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el, a szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol (1996. évi LXII. Törvény. 31.§.) Az SZMSZ létrejött az alábbi törvények, jogszabályok alapján: ♦ 1992. évi XXII. törvény:
A munka törvénykönyve
♦ 1992. évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról (KJT.) ♦
138/1992. évi (X. 8.) Kormány rendelet: A KJT. végrehajtásáról közoktatási intézményekben
♦ 1993. évi LXXX. Törvény A közoktatásról. ♦
1996. évi LXII. Törvény A közoktatásról szóló törvény 1993. évi LXXIX. Törvény módosításáról.
♦
16/1998. (IV. 8.) MKM rendelet nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról.
♦
11/1994. évi (VI. 8.) MKM rendelet: A nevelési-oktatási intézmények működéséről
♦ 137/1996. (VIII. 23.) kormányrendelet Az Óvodai nevelés Alapprogramjának kiadásáról.
7
♦
277/1997. (XII.22.) Kormányrendelet A pedagógus továbbképzésről, szakvizsgáról, juttatásokról, kedvezményekről.
♦
217/1998. évi (XII. 30.) Kormány rendelet: Az államháztartás működési rendjéről
♦
2002. évi XXI. törvény A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Tv. módosításáról
♦ 57/2002. (IX.18.) OM rendelet Nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM r. módosításáról. ♦
3/2002. (II.15.) OM r. A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről.
♦
8/2000. (V.24.) OM r. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM r. módosításáról.
♦ 2003: LXI. tv. A közoktatásról szóló törvény módosításáról ♦
2006. LXXI. törvény módosítást hozott az 1993. évi LXXIX törvényben. (Magyar Közlöny 2006/2007)
3. A szabályzat hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező szabályzatok betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és a szerződéses jogviszonyban állókra. A SZMSZ -t az intézményvezető terjeszti elő, és a nevelőtestület fogadja el, - a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ.
8
2. Az intézmény működése, jogállása 1. Intézményi adatok OM azonosító: 031513 Az intézmény neve: Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola Az intézmény székhelye: 3246. Mátraderecske, Kossuth Lajos út 2 sz. Telefon: 36/476-476; 576-005; 476-091 E-mail cím:
[email protected] Az intézmény tagintézményei: - 1. tagintézmény: Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola Mátraderecskei Óvodája Telephely: 3246. Mátraderecske, Mátra út 14. - 2. tagintézmény: Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola Mátraballai Óvodája és Alsótagozatos Iskolája Telephely: 3247. Mátraballa, Iskola út 2. – alsó tagozatos iskola 3247. Mátraballa Fő út 71. - óvoda Az intézmény alapító okiratának száma: Mátraderecske-Mátraballa Községi Önkormányzatok Képviselőtestületeinek 3/2007. (VII. 09.) sz. együttes határozata Típus: alapfokú oktatási intézmény Évfolyamok száma: - Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola: 8 évfolyam - Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola Mátraderecskei Óvodája: 3 csoport - Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola Mátraballai Óvodája: 1 csoport - Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola Mátraballai Alsótagozatos Iskolája: 4 évfolyam Engedélyezett maximális gyermek (tanuló) létszám: - Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola: 200 fő - Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola Mátraderecskei Óvodája: 75 fő - Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola Mátraballai Óvodája: 30 fő - Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola Mátraballai Alsó tagozatos Iskolája: 60 fő
9
2. Az intézmény jogállása
Az intézmény jogállása: Az intézmény a közoktatási törvényben foglaltak alapján önálló jogi személy, az intézmény élén a fenntartó által kinevezett igazgató áll, aki az intézmény dolgozóinak tekintetében munkáltatói joggal rendelkezik. A tagintézmények szakmai önállósággal rendelkeznek. Fenntartó: Mátraderecske-Mátraballa Intézményfenntartó Társulás címe: 3246 Mátraderecske, Hősök tere12. Az intézmény gazdaságilag önálló. Számlaszám: OTP Bank NyRT. Egri fiók 11739009-15383129 Adószám: 15383129-1-10 ÁFA alanyiság: alanyi adómentes. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 3. Az intézmény tevékenysége: Az iskola közös igazgatású többcélú intézmény: amely óvodai nevelési és alapfokú oktatásinevelési feladatokat lát el. Az óvoda gondoskodik a 3-6 (7) éves korú gyermekek egészséges, harmonikus személyiségfejlesztéséről, a testi, szociális és értelmi érettség kialakításáról. Az iskola alaptevékenysége Mátraderecskén az alapító okiratban meghatározott 8 évfolyamos, Mátraballán a 4 évfolyamos általános iskolai nevelés-oktatás ellátása, melynek keretében a tanuló érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül a középfokú továbbtanulásra, valamint a társadalomban való helytállásra. Az iskola alaptevékenysége során gondoskodik a tanulók napközbeni ellátásáról, felügyeletéről, étkeztetéséről, a GYIV feladatok ellátásáról, a tehetséggondozásról, a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók neveléséről-oktatásáról, a tanulók szabadidős tevékenységének megszervezéséről. Az óvoda és iskola ellátja továbbá mindazon feladatokat, amelyeket a közoktatási törvény és más jogszabály az intézménynek előír.
10
3. Az intézmény gazdálkodása A gazdálkodás módja: önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési szerv. Az intézmény fenntartási és működési költségei a fenntartót terhelik. A fenntartó önkormányzat által évenként jóváhagyott költségvetés irányozza elő a feladatok ellátásához szükséges pénzeszközöket. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv saját gazdasági szervezetének kell megoldania a költségvetési tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel, és a beszámolási kötelezettséggel, valamint az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedő feladatokat. Az elemi költségvetés, valamint az elemi beszámolók elkészítése, illetve az évközi adatszolgáltatás a székhely intézmény feladata. A kiadásokat és bevételeket befolyásoló feltétel és követelményrendszer A bevételeket befolyásoló tényezők: -
normatíva alapján kapott támogatás: ezt a bevételt a tanulólétszám befolyásolja
-
céltámogatások (pedagógus szakkönyv, továbbképzés): a foglalkoztatott pedagógusok után kapott, 1 fő/évre megállapított összeg
-
saját bevételek: az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke a.) az iskolabusszal történő személyszállítás ellenértéke b.) terembérleti díj
Az intézményi költségvetési támogatást a szükségleteknek megfelelően a gesztor fenntartó önkormányzat utalja az elszámolási betétszámlára. A kiadásokat befolyásoló tényezők: -
személyi juttatások (közalkalmazottak létszámától és besorolásától függ)
-
munkáltatót terhelő járulékok (személyi kiadásoktól függ)
-
dologi kiadások a, gyógyszer b, irodaszer, nyomtatvány c, könyv, folyóirat d, anyag, kis értékű tárgyi eszköz e, munka és védőruha f, egyéb készletbeszerzés 11
g, készletbeszerzés h, kommunikációs szolgáltatás i, gázenergia j, villamos energia k, víz- és csatornadíj l, karbantartás, kisjavítás m, ÁFA fizetési kötelezettség A kiadások a bevételeket nem haladhatják meg. A pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatköre és munkaköre a feladatot ellátó munkavállalók személyi anyagában megtalálható. A költségvetés tervezésénél elsősorban a személyi juttatásokat kell figyelembe venni a megfelelő fizetési osztály és fokozatok betartásával. A fennmaradó részből lehet a dologi kiadásokat megtervezni, aminél elsődleges a közüzemi számlák fizetése. A tagintézmények helyett a számviteli, nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatokat, a munkaügyi feladatokat, a székhely intézmény végzi. A karbantartási anyagok, gyógyszer, egyéb anyagok vásárlása esetén a vásárolt készletek azonnal kiadásként elszámolhatók a pénzügyi teljesítés bizonylatául szolgáló alapokmányon, vagy a mellé csatolt – a számla sorszámát is tartalmazó – bizonylaton történő átvevői aláírás és a felhasználási cél (szakfeladat) feltüntetése mellett. Az analitikus nyilvántartások vezetése az alábbiak szerint történik: A kis értékű tárgyi eszközöket (100.000 Ft értékhatár felett), valamint az azonnal el nem számolható eszközöket (műszerek, szerszámok, bútorok, egyéb eszközök ) az analitikus nyilvántartásba be kell vételezni. Az egy éven túl elhasználódó eszközöket helyiségleltáron kell a használó részére kiadni, amit az átvevő aláírásával igazol. Az intézmény által nyilvántartott eszközökről helyiségleltár készül. A megnevezett leltárfelelős a helyiségleltárban feltüntetett eszközök meglétéért felelősséggel tartozik. Az eszközök intézményen belüli mozgatását a helyiségleltárba fel kell jegyezni. 12
A dolgozónkénti munka és védőruha nyilvántartást a székhely intézmény végzi. Az elszámolásánál az alábbi szempontok figyelembe vétele szükséges: -
Munkaruha vásárlás esetén az intézmény nevére kiállított számla értékének kifizetése mindenkori költségvetésben meghatározott összeg határáig történhet. A beszerzés - a kihordási idő szerint -,de legkésőbb minden év október 15-ig kerül elszámolásra .
-
A kihordási idő lejáratot követő 30 napon belüli vásárlás esetén kihordási idő folyamatos.
-
30 napon túli vásárlás esetén a kihordási idő kezdete a vásárlás napja.
-
Védőruha beszerzése az elhasználódott eszköz pótlására történik.
-
Védőruhára az alábbi dolgozók jogosultak: (óvónő, dajka: védőpapucs; takarító: munkaköpeny, csúszásgátlós cipő).
Fentiektől eltérni csak akadályoztatás esetén az intézmény vezető eseti hozzájárulásával lehet. Az elhasználódott, javíthatatlan eszközök, bútorok selejtezését el kell végezni, és azokat a nyilvántartásból a selejtezési jegyzőkönyv alapján ki kell vezetni. Az gazdaságosan nem javítható gépek selejtezéséhez a javítással, karbantartással foglalkozó szakember által kiadott selejtezési javaslat megléte szükséges. Dologi kiadások esetében írásbeli megrendelés, igénylés szükséges, mely az igazgató kötelezettségvállalása nélkül érvénytelen. A kötelezettségvállalás írásbeli visszajelzése után lehet csak az igényelt vásárlást lebonyolítani, és a szolgáltatást elvégeztetni. Kivétel ez alól a halaszthatatlan szolgáltatások elvégeztetése, de ebben az esetben is szükséges telefonon előzetesen egyeztetni. A kiadások teljesítése előtt az intézmény gazdasági vezetője az okmányok alapján ellenőrzi és érvényesíti azok jogosultságát, összegszerűségét és a fedezet meglétét. Az érvényesített okmányt az iskola igazgatója utalványozza. Az utalványozás ellenjegyzője az iskola igazgató helyettese. Amennyiben az ellenjegyző az utalványozással nem ért egyet, úgy „az utalványozás ellenjegyzése utasításra történt” záradékkal látja el az utalványt, és erről 3 napon belül értesíti Mátraderecske Községi Önkormányzatának képviselőtestületét. 13
3. Kiadványozási (aláírási) jogkör Az intézmény nevében aláírási joga az igazgatónak van. A pénzügyi kötelezettségeket vállaló iratok kivételével az igazgató egymagában ír alá. Akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó ügyiratokat az igazgatóhelyettes írja alá. Tartós távolléte esetén az aláírási jogot a helyettesítés rendje szerint lehet gyakorolni. A pénzügyi kötelezettségeket vállaló iratok esetében az aláírási jogosultságot külön szabályzat állapítja meg. Igazgatóhelyettes írja alá a gyermek - és ifjúságvédelem körében keletkező iratokat. Az igazgatóhelyettes írja alá a szülő felszólítását a tanuló első igazolatlan mulasztása esetén, valamint az értesítéseket az iskolaváltoztatásról és a beiratkozásról. 4. Szakmai és működési alapdokumentumok ♦ Alapító okirat ♦ Pedagógiai program ♦ Minőségirányítási program ♦ Házirend ♦ Szervezeti és működési szabályzat 5. Szervezési dokumentumok és a nyilvánosság 1. Intézményi munkaterv Az intézmény egy tanévre szóló helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben, az érintettek véleményének figyelembe vételével. 2. Feladat-ellátási terv A feladat ellátási terv tartalmazza:
14
•
a konkrét feladatok, tevékenységek megnevezését,
•
a kitűzött időpontok és határidők dátumát,
•
a munkatevékenységet ellátó felelősök név szerinti felsorolását.
3. Tantárgyfelosztás A tantárgyfelosztás tanügyigazgatási dokumentum, amit a pedagógiai irányításért felelős igazgató tanévenként készít el, – a minisztérium engedélyezett nyomtatványára. A tantárgyfelosztást a nevelőtestület véleményezi, és a fenntartó fogadja el. Tartalmazza: •
évfolyamonként a tanulócsoportokat és a csoportbontásokat,
•
az óraterv alapján tartandó tantárgyakat,
•
az alkalmazott pedagógusok név szerinti feladatait: a megtartandó tanórákat, foglalkozásokat,
•
mindezek intézményi szintű összesítését.
Elkészítésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni. ♦ kötelező óraszámok, órakedvezmények; ♦
az osztályfőnök saját osztályában lehetőleg minden általa tanítható tantárgyat tanítson;
♦ felmenő rendszerben folyamatosság. A tantárgyfelosztás a pedagógus munkarend alapokmánya: a feltüntetett, kötelező óraszámba beszámítható feladatok összegzésével magában foglalja az intézmény pedagógia tevékenységének időráfordítását. 4. Órarend A tantárgyfelosztás alapján a pedagógusok konkrét napi munkaidő beosztása órarend szerint történik Heti órarend írja elő a pedagógusok és a diákok részére, hogy mikor, kinek és milyen tanítási órán (foglalkozáson) kell részt venni. Az órarendet az alsó tagozatban az osztályfőnök, a felső tagozatban az igazgató által megbízott személy készíti el. Órarend készítési szempontjai: •
az egyes tanulócsoportok héten belüli egyenletes terhelése,
•
a csoportbontások végrehajthatósága,
•
a szaktantermek kihasználtsága,
•
a tanulók napi változatos tanóra összeállítása,
•
a pedagógus beoszthatósága.
15
5. Felügyeleti beosztás (ügyeleti rend) A pedagógusi felügyelet célja a biztonságos intézményi környezet megvalósítása. A közoktatási törvény kiemelt felelősséget hárít az intézményekre az egészségvédelem és baleset elhárítás terén. A felügyeletre beosztott pedagógus köteles a biztonsági feladatkört teljes figyelemmel ellátni, mert személyesen felelős a rábízott fiatalokért. A felügyeleti beosztás órarendhez igazodó tanügyi dokumentum, amely a tanítási idő tartamára név szerint jelöli ki ügyeletre a pedagógusokat. A beosztás azonos időtartamban minden helyszínre megnevezi az ügyeletes pedagógust, hiányzás esetén az iskola igazgatója vagy helyettese gondoskodik az ügyelet ellátásáról. A törvényesség biztosítására a fenntartó ellenőrzi az intézmény gyermek- és tanulóbaleset
megelőző tevékenységét.
6. A dokumentumok kötelező nyilvánossága Az intézmény köteles a működési alapdokumentumokat nyilvánosságra hozni, hogy az alkalmazottak, a szülők, érdeklődők tájékozódhassanak a helyi tantervről, programokról, rendszabályokról. A dokumentáció hivatalos hozzáférési helyei: Az intézmény honlapja és az igazgatói iroda. Az igazgatói irodában a következő dokumentumokból kell tartani 1−1 hiteles példányt: •
pedagógiai program,
•
SZMSZ,
•
házirend,
•
minőségirányítási program,
•
éves munkaterv,
•
belső szabályzatok;
•
pedagógus felügyeleti beosztás.
A dokumentumok hozzáférhetőségét az érdeklődők számára oly módon kell biztosítani, hogy az iratok helyben olvashatók legyenek
16
II. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETE, ÉS A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS 1. Az intézmény vezetési szerkezete: Fenntartó Mátraderecske-Mátraballa Önkormányzatai Gesztor önkormányzat: Mátraderecske Község Önkormányzata Igazgató 1.tagintézményvezető óvónők, dajkák tók
igazgatóhelyettes
2.tagintézmányvezető
munkaközösség vezetők technikai dolgozók
gazdaságvezető
óvónők, dajkák, taní-
Pedagógusok Pedagógusok:
igazgató
1 fő
igazgatóhelyettes
1 fő
tagintézmény vezetők
2 fő
munkaközösség vezető
2 fő
GYIV felelős
3 fő
Diákönkormányzat vezető
2 fő
Pályaválasztási felelős
1 fő
Munkavédelmi megbízott
3 fő
Tűzvédelmi megbízott
3 fő
Technikai dolgozók: gazdasági vezető
1 fő
iskolatitkár
1 fő
takarító
2 fő
dajka
4 fő
Iskolavezetőség: igazgató, igazgatóhelyettes, tagintézmény vezetők
17
Szakmai vezetőség: Igazgató, igazgatóhelyettes, tagintézmény vezetők, munkaközösség-vezetők Gazdasági vezetőség Igazgató, igazgatóhelyettes, tagintézmény vezetők, gazdasági vezető Munkajogi és érdekvédelmi kérdésekben: Az iskolavezetőség tagja még az előbbieken kívül a szakszervezeti bizottság titkára és a közalkalmazotti tanács elnöke. Az intézmény valamennyi alkalmazottjának feladatait részletesen a munkaköri leírás tartalmazza. (Ld. 1. sz. melléklet)
2. Az intézmény vezetője Az intézmény élén az igazgató áll, aki vezetői munkáját az igazgatóhelyettes és a tagintézmény-vezetők közreműködésével végzi. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét, valamint feladatait a közoktatási törvény állapítja meg. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben jogkörét az előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A jogszabályok és nevelési-oktatási dokumentumok alapján – a tagintézményvezetők véleményének kikérésével – meghatározza az intézmény valamennyi dolgozójának munkaköri és megbízatási kötelezettségeit, ellenőrzi azok teljesítését. Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei: ♦
az intézmény dolgozói feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása,
♦ a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása. Az igazgató főbb tevékenységei és felelőssége a munkaköri leírásban: Melléklet 1/a
3. Igazgatóhelyettes A nevelőtestület véleményének meghallgatásával – annak javaslatára – az igazgató bízza meg. Az igazgatóhelyettes az igazgató közvetlen munkatársa, belső munkamegosztás alapján az igazgató irányításával végzi munkáját: a szakmai, módszertani munka összehangolását az intézményi adminisztrációs munka irányítását 18
a tagintézmények közötti információs rendszer működésének koordinálását a belső ellenőrzések lebonyolítását. Az igazgatót akadályoztatása esetén felelősséggel és teljes jogkörrel helyettesíti. Az igazgatóhelyettes főbb tevékenységei és felelőssége a munkaköri leírásban: Melléklet 1/b 4. Tagintézményvezető A nevelőtestület véleményének meghallgatásával – annak javaslatára – az igazgató bízza meg. Irányítja a tagintézményben dolgozók munkáját, de munkáltatói jogokkal nem rendelkezik. Felelős a tagintézmény szakszerű és törvényes működtetéséért. A tagintézményvezető főbb tevékenységei és felelőssége a munkaköri leírásban: Melléklet 1/c 5. Gazdasági vezető Az intézmény működésével összefüggő gazdálkodási és pénzügyi feladatok tekintetében az intézmény igazgatójának helyettese. Pénzügyi, számviteli útmutatást ad. Az intézmény részére pénzügyi és gazdálkodási intézkedéseket hoz. Felelős az intézmény gazdálkodásáért, a számviteli rendért, a vonatkozó előírások betartásáért. Az információ szolgáltatás során közölt adatok valódiságáért és egyezőségéért az intézmény vezetőjével együtt felelős. A gazdasági vezető főbb tevékenységei és felelőssége a munkaköri leírásban: Melléklet 1/d
6. Vezetők helyettesítési rendje akadályoztatás esetén Az igazgató a helyettesével közösen elkészített rend szerint tartózkodik az iskolában. Ha az igazgató és helyettese egy időben vannak távol az iskolától, átmenetileg a munkaközösség vezetőket kell megbízniuk a helyettesítéssel. A tagintézményvezetőt távolléte esetén az általa kijelölt pedagógus diplomával rendelkező közalkalmazott helyettesíti. Az igazgató, az igazgatóhelyettes és a tagintézményvezetők együttesen felelősök azért, hogy intézkedéseiket összehangolják, egymás tekintélyét elvszerűen megóvják, minden lényeges ügyről, eseményről egymást kölcsönösen tájékoztassák. Az igazgatót akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes teljes felelősséggel helyettesíti. A helyettesítés - az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - általános jellegű. Az igazgató átruházza a GYIV felelősre az iskola képviseletét a gyermekvédelmi ügyekben. 19
7. A vezetők közötti kapcsolattartás Operatív vezetési ügyekben az igazgató, az igazgatóhelyettes, a tagintézmény vezetők napi munkakapcsolatban vannak. Az igazgató pedagógiai, szakmai ügyekben döntés előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete a szakmai tanács: Tagjai: ♦ igazgató ♦ igazgatóhelyettes ♦ tagintézmény vezetők ♦ munkaközösség vezetők Az ülések összehívása szükség szerint történik és az igazgató feladata. Az ülésre – napirendi ponttól függően – meghívható a DÖK vezetője, a KT elnöke, valamint az intézményi érdekképviselet vezetője. 8. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: ♦ az igazgató ♦ az igazgatóhelyettes. ♦ tagintézményvezetők Az igazgató és az igazgatóhelyettes az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. A tagintézményvezetők az adott tagintézményekben végzik ellenőrző tevékenységüket. Az ellenőrzési tervet a mindenkori munkatervben kell meghatározni. Az ellenőrzés kiterjed: ♦
A pedagógiai munkára, a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére, szakmai felkészültségére
♦
A pedagógus személyiségére, nevelési attitűdjeire, gyermekekkel való bánásmódjára
♦
Pedagógiai-pszichológiai kulturáltságának, továbbképzéseken tanultak alkalmazására
♦ A gyermekek megfigyelésére, a korrekt gyermekismeretre
20
♦ Szülők valósághű tájékoztatására ♦
A pedagógiai programban meghatározott fő szempontok megvalósítására
Ellenőrzések célja: a célszerűség és a minőségjegyek ellenőrzése, elemzése, értékelése. A nevelőtestület tagjainál végzendő ellenőrzések ütemezésénél kiemelt figyelmet fordít a pályakezdőkre és az iskolához újonnan érkezett pedagógusokra. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése kiterjed az óvodai csoportfoglalkozásokra, a tanítási órákra,és a tanórán kívüli foglalkozásokra is. Az ellenőrzés módszerei: ♦ tanórák, tanórán kívüli foglalkozok látogatása ♦ írásos dokumentumok vizsgálata ♦ tanulói munkák vizsgálata ♦ beszámoltatás szóban, írásban. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. Az értékelő-elemző munka folyamán támaszkodunk a szaktanácsadói hálózatra is. Az ellenőrzést - ha rendkívüli esemény nem indokolja - az ellenőrzési terv alapján végezzük. A félévi, illetve az év végi követelmények alapján felmérés összeállításához a munkaközösség vezetők kérhetik a szaktanácsadó segítségét. Az adott tanév feladatainak konkrét ellenőrzését a munkatervhez csatolt ellenőrzési terv tartalmazza.
21
III. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, KAPCSOLATA EGYMÁSSAL ÉS A VEZETÉSSEL 1. Az intézményi alkalmazottak közössége Az intézményi alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. Az intézményi közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az intézményen belüli érdekérvényesítő lehetőségeit a Munkatörvénykönyve, a Kjt. valamint az ezekhez kapcsolódó jogszabályok, a Közalkalmazotti megállapodás és a Kollektív Szerződés rögzíti. 2. A nevelőtestület A nevelőtestület nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógusa, valamint a nevelő-oktató munkát segítő felsőfokú végzettségű közalkalmazott. A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program megalkotása és egységes megvalósítása. Döntési jogköre Át nem ruházható jogkörök: ♦ Az intézmény éves munkatervének elfogadása ♦ Az intézmény munkáját értékelő átfogó elemzések, beszámolók elfogadása ♦ Pedagógiai program elfogadása ♦ SzMSz, Házirend elfogadása ♦ IMIP elfogadása ♦
A nevelőtestület nevében eljáró pedagógus kiválasztása
♦
A tanulók magasabb évfolyamra lépésének megállapítása, osztályozóvizsgára vagy évismétlésre bocsátása
♦ Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetői program véleményezése ♦ Tantárgyfelosztás elfogadása Nincs olyan jogkör, amelyet a nevelőtestület más testületre átruház. Javaslattevő jogkörét a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatban valamennyi kérdésben gyakorolja.
22
Fegyelmi bizottság A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából fegyelmi bizottságot hoz létre. Tagjai: A fegyelmi bizottság állandó tagjai: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök. Változó tagjai: az a két pedagógus, akik a tanulót a legmagasabb óraszámban tanítják. A fegyelmi bizottság állandó tagjai a tanulói fegyelmi ügyekről a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten adnak tájékoztatást. A nevelőtestületi értekezletek rendje: A nevelőtestület összehívása az igazgató feladata. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni: ♦ a nevelőtestület egyharmadának kezdeményezésére; ♦
az érdekvédelmi szervezet kezdeményezésére
♦
diákönkormányzati vezető javaslatára;
♦ ha olyan esemény történik, amely jelentősen hátráltatja a nevelő-oktató munkát. Az intézmény tanévenként az alábbi nevelőtestületi értekezleteket tartja: ♦
tanévnyitó értekezlet: az intézmény éves munkatervének elfogadása;
♦
Félévi és év végi nevelőtestületi értekezletek: a nevelő-oktató munka értékelése;
♦
Nevelési értekezletek: intézményi működés hatékonyságának elemzése, új pedagógiai módszerek megismerése stb.
Az általános iskola nevelőtestülete értekezletet tart: ♦
félévi és év végi osztályozó értekezletek: magatartás, szorgalom, és tantárgyi érdemjegyek megállapítása; osztályozó és javítóvizsgára való utalás esetén.
Döntéshozatal A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50%-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Személyi kérdésekben titkos szavazással dönt. Egyenlő szavazat esetén az igazgató szavazata a döntő. A döntési, véleményezési jogkörébe tartozó határozatokról jegyzőkönyv készül, melyet irattárba kell helyezni. A nevelőtestület döntése mindenki számára kötelező érvényű. A nevelőtestület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a nevelőtestület tagjainak és a tanulók személyes ügyeiben.
23
3. Kéthavi tanítási időkeret 2006. évi LXXI. Törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosításáról 20 § (2) bekezdése előírja, hogy a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját a munkaidőkeretre vonatkozó rendelkezések (Mt.118/A §) alapul vételével és kéthavi tanítási időkeret megállapításával kell megszervezni.
A 186/2006. (VIII. 31.) Kormány rendelet 2 § (1) bekezdése szerint: „A nevelési-oktatási intézményben vezetett munkaidő nyilvántartásnak tartalmaznia kell a tanítással le nem kötött munkaidő keretében ellátott feladatokat, külön megjelölve a nevelési-oktatási intézményben és a nevelési-oktatási intézményen kívül ellátott feladatokat. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a munkaidő nyilvántartás vezetésének eljárási szabályait.”
A pedagógus munkaidejét (heti 40 óra) a tanítási órák megtartásával valamint a tanítási órákkal le nem kötött munkaidőben ellátott feladatok elvégzésével teljesíti.
A tanítási időkeret teljesítésébe számít a pedagógus kötelező órájába számítandó kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozás (Kt. 52.§/7/), egyéni-, napközis- és tanulószobai foglalkozás, valamint a tanórán kívüli foglalkozások (Kt.53.§/2/b-d). A tanítási időkeret teljesítésébe számít a szakszerű helyettesítés is. Szakszerű a helyettesítés, ha óravázlat alapján pedagógus végzettséggel rendelkező dolgozó végzi a hiányzó pedagógus helyettesítését. Egyéni-, szabadidős-, tanórán kívüli foglalkozás megtartása óradíj fizetése mellett akkor rendelhető el, ha előtte a díjazás nélküli foglalkozást elrendelték. A tanítási időkeretet a jogszabályban meghatározottakon túl csökkenteni kell -
Ha a pedagógus kötelező, akkreditált, az iskola továbbképzési, és beiskolázási tervében szereplő továbbképzésen vesz részt.
-
Ha – nem pedagógus továbbképzési rendszerbe tartozó – az iskola pedagógiai programja, működése szempontjából fontos továbbképzésben vesz részt, és amelyet az iskola igazgatója írásban engedélyezett.
-
Konferencián, tapasztalatcserén vesz részt, amely az iskola működése, stratégiai céljai szempontjából jelentőséggel bírnak, és amelyet az iskola igazgatója írásban engedélyezett
24
-
Tanítási időben – az igazgató kirendelése alapján – gyermekeket kísér orvosi vizsgálatra, olyan versenyre, amely az iskola céljai szempontjából preferálandó.
Az időkeretet annyi órával kell csökkenteni, amennyit az adott napon a tartárgyfelosztás, és az órarend alapján a pedagógus tartott volna.
A pedagógus a munkaidő-keret tanítási órákkal le nem kötött részében a 2006/LXXI és LXXII tv. 20§.9 pontja alapján az alábbi munkaköri feladatokat kell ellátni (minden pedagógusra vonatkozik):
Óraközi ügyelet, felkészülés a következő órára, foglalkozásra, szemléltetőeszközök előkészítése, tanulók munkájának értékelése, pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, nevelőtestületi feladatok, hátrányos helyzetűekkel való foglalkozás, tehetséggondozás, kulturális és sporttevékenység, szabadidős tevékenység, gyermekfelügyelet, diákönkormányzatot segítő munka, balesetmegelőzés, gyermek- és ifjúságvédelmi munka, intézményi dokumentációk, az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály-, csoportprogramok. A fenti feladatok elvégzése a pedagógus munkaköri kötelessége. A tanítással le nem kötött munkaidőben ellátott feladatok részletezése, megjelölve a teljesítés helyszínét.
Az óra előkészíté- se -
Kiadványok, szakirodalom, folyóiratok stb. tanulmányozása szemléltetőeszközök előkészítése kísérletek előkészítése
kívül
Felkészülés a tanítási órákra, foglalkozásokra Önképzés -
Helyi megvalósítás, munkaforma
belül
Jogszabályi előírás
A teljesítés helyszíne: intézményen
X
X
X
X
X
25
Tanulói teljesítmény mérése, értékelése
-
szöveges értékelés diagnosztizáló felmérés háromhavonkénti értékelés dolgozatok javítás füzet, munkafüzet ellenőrzés osztályozó értekezlet dokumentumok vezetése
X X X
X
X X
X X
-
statisztikák, beszámolók készítése
X
-
nevelőtestületi értekezlet munkaértekezlet hospitálások munkaközösségi megbeszélések IPR irányítása Kreatív tevékenységre épülő foglalkozások az alsó tagozatban Szociális kompetenciák fejlesztése 1.-2. oszt Szociális kompetenciák fejlesztése 5.-6. oszt Kooperatív tanulás szervezés Hospitálásra épülő együttműködés Önálló tanulást segítő program Patrónusi rendszer működtetése Multikulturális tartalmak beépítése Szakkörök működése
X X X X
Pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli feladatok ellátása
Részvétel a nevelőtestület munkájában
-
Hátrányos helyzetű tanulók felké- szülésének segítése Tehetséges tanulók felkészülésének segítése Az iskola kulturá- lis életének szerve- zése Az iskola sportéle- tének szervezése Szabadidős tevé- kenységek szerve- zése 26
Levelezős feladat megoldó versenyek Énekkar Zenekar Mesemondó verseny Rajz kiállítás szervezése Minden napos testnevelés lehetőségének biztosítása
X X
X X X X X X X X X
X X X X X X
X
X
X
Házi bajnokságok szervezése
X
Sportversenyek
X
Túrák, szánkózás Színház, mozi, kiállítás látogatás Klubdélutánok, Mikulás, Karácsony,
X
X X X
X
A tanulók felügye- lete A diákmozgalom segítése Tanulói balesetek megelőzésével összefüggő tevé- kenységek Ifjúságvédelmi fel- adatok Intézményi doku- mentumok készítése -
Reggeli ügyelet Óraközi ügyelet Ebéd ügyelet Utazási felügyelet Baleset és tűzvédelmi előadások Tűzriadó Munkabiztonsági ellenőrzés, veszélyhelyzetek feltárása Családlátogatás Gyámügyi feladatok Környezet tanulmányok készítése Gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás helyi tanterv átdolgozása, pedagógus munka értékelési szempontjának kidolgozása
-
SZMSZ kiegészítése
-
WEB lap frissítése
X X X X X X X X X X
X X X
X
X
X
X
X
X
X X
X X
A teljesítés helyszíne: intézményen kívül
Helyi megvalósítás, munkaforma
belül
Várható feladat
Intézményi minőségbizto-sí- - Kérdőív felvétel, elemzés tási feladatok ellátása Szülőkkel való kapcsolattar- Szülői értekezletek tás Nyílt nap Megbeszélések Családlátogatás Továbbtanulással kapcsola- Felvételi előkészítő tos feladatok ellátása Szülői tájékoztató
X
X
Pályaválasztási felkészítés (üzemlátogatás, iskolalátogatás) Iskolai ünnepélyek, megem- - Tanévnyitó lékezések szervezése - Nemzeti ünnepek (okt. 23.)
X
-
X
Pályázati lehetőségek figyelése, pályázatírás Kapcsolattartás -
Jeles évfordulók (aradi vértanúk) Fenntartóval Más iskolákkal Szakértőkkel, szaktanácsadókkal, pedagógiai intézettel
X X X
X X
X X X
X X
X
X
X
X X X
X X X
27
Szociális támogatások bizto- sítása -
Ingyenes, kedvezményes étkeztetés megállapítása Ingyenes tankönyvre jogosultság megállapítása
X X
Azok az adminisztrációs tevékenységek, melynek során tanulók adatait tartalmazó dokumentumok (napló, bizonyítvány, törzslap stb.) kerülnek használatra, csak az intézményen belül végezhetők! Ezek a dokumentumok az intézményből nem vihetők ki. A tanulók teljesítményének értékelése során a dolgozatjavítás történhet az intézményen kívül is, de a személyiségi jogok szigorú betartásával. Munkaidő nyilvántartás vezetésének eljárása A munkáltató meghatározza az adott időszakra vonatkozó munkaidőkeret és a tanítási időkeret kiszámításához: •
a munkanapok számát,
•
a tanítási napok számát
•
a tanításnélküli munkanapok számát.
Ezt követően kerül kiszámításra a munkaidő keret: munkanapok száma x 8. A munkaidőkeret kiszámításánál figyelembe kell venni a közalkalmazotti tanács tagjainak (10%), a közalkalmazotti tanács elnökének (15%), a szakszervezeti tisztségviselőnek szakszervezeti tagok létszámától függő munkaidő-kedvezményét, melyet a munkáltató köteles kiadni számukra. (Munkaidőkeret és tanítási időkeret adatlap) A tanítási időkeretet a munkáltató személyre szólóan határozza meg a munkakörre vonatkozó kötelező tanítási órák számának és az órakedvezmények figyelembevételével. (Tanítási időkeret adatlap) A munkáltató ezt követően írásban közli a pedagógus munkakörben dolgozóval az „Adatlap a teljesítménymutató kiszámításához” adatlapon az adott időszakra vonatkozó
28
•
munkanapok valamint a tanítási tanítási napok számát,
•
a munkaidőkeretet valamint a tanítási időkeretet,
•
a pedagógus heti kötelező tanítási óra számát,
•
a pedagógus órakedvezményét,
•
az elrendelt díjazás nélküli többlettanítást.
A pedagógus ezzel egyidőben kézhez kapja még az alábbi nyilvántartási lapokat: 1. Tanítási órakeret nyilvántartása 2. Munkaidő nyilvántartás összesítése 3. Tanítással le nem kötött munkaidő nyilvántartása A dolgozó aláírásával igazolja az „Átvételi elismervény”-en a dokumentumcsomag átvételét. A dolgozó köteles a dokumentumcsomagot naprakészen vezetni A tanítással le nem kötött munkaidő nyilvántartásának igazolása naponta történik. Az igazolásra jogosultak: •
munkaközösség-vezetők
•
igazgatóhelyettes
•
igazgató
A munkaközösség-vezetők és az igazgatóhelyettes hetente ellenőrzi a bejegyzések helyességét. A teljes dokumentumcsomag végleges leadása a teljesítést követő hónap 2. napja. A leadott dokumentumok alapján történik a teljesítménymutató, a túlóra elszámolása az idevonatkozó jogszabályok fegyelembevételével. A dolgozó naponta a „Jelenléti ív”-en jelöli az iskolában való bent tartózkodásának - vagyis a munkahelyre történő érkezésének és a munkahelyről történő távozásának - idejét, Kéthavi tanítási időkeret és a munkaidő nyilvántartásának dokumentumai: Pedagógusonként: 1. Adatlap a teljesítménymutató kiszámításához 2. Tanítási órakeret nyilvántartása 3. Munkaidő nyilvántartás összesítése Iskolai összesítések, kimutatások nyilvántartására: 1. Munkaidőkeret és tanítási időkeret meghatározás 2.
Átvételi elismervény: összesítő a kéthavi tanítási időkeret meghatározása és a munkaidő nyilvántartására vonatkozó dokumentumok átvételéről.
3.
Összesítő a teljesítménymutatók, (túlórák) elszámolásáról.
4. Jelenléti ív. 29
4. Szakmai közösségek Az azonos oktatási szinten dolgozó pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére, ellenőrzésére szakmai munkaközösséget hoznak létre. Az intézmény munkaközösségei: ♦ óvodapedagógusok közössége ♦ alsós, tanítói munkaközösség ♦ felsős, tanári munkaközösség. A munkaközösség feladatai: Javaslattételi és véleményezési jogkörök gyakorlásával kapcsolódnak be az intézmény munkájába; A munkaközösség a munkaprogramjának meghatározásakor figyelembe veszi az intézmény munkatervét és a nevelőtestület által átruházott feladatok ellátását. Munkaközösség vezető feladatai: A munkaközösség-vezetői feladatok ellátásának időtartamáról a választással egyidejűleg a munkaközösség dönt. A munkaközösséget a munkaközösség-vezető képviseli az intézményvezetés felé valamint a külső fórumokon. ♦ Szakmai munkaterv előkésztése, összehangolása, ellenőrzése ♦
Szaktárgyi javaslat a tantárgyfelosztás elkésztéséhez.
♦
Pályakezdők, képesítés nélküliek patronálásának megszervezése.
♦ Módszertani és szakmai továbbképzés irányítása, önképzés irányítása. ♦ A szakirodalom figyelemmel kisérésének megszervezése. ♦ A tantárgyak közötti koordináció kidolgozása, az időbeli egyeztetés, a tervezőmunka során, ♦
Hospitálások szervezése.
♦ Nyílt órák, házi bemutatók, viták megszervezése. ♦ Javaslattétel a munkaközösség tagjainak jutalmazására, továbbképzésére. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az intézményi munka egyes feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgató döntése alapján. Amennyiben az igazgató döntése alapján jön létre a munkacsoport, úgy arról a nevelőtestületet tájékoztatni kell. 30
A pedagógusok nevelő-oktató munkájával összefüggő teendőkre való kijelölésének, megbízásának elvei A pedagógusok munkaköri kötelezettségeit, a munkavégzés szabályait a közoktatási törvény, az intézmény működéséről szóló miniszteri rendelet, a nevelési és oktatási tervek, valamint a kollektív szerződés tartalmazzák. A nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok ellátásáért a 138/1992./X.8./ korm. rendelet szerint jár illetménypótlék. A kollektív szerződés állapítja meg, hogy a feladatok közül melyeket lehet a kötelező óraszámba beszámítani, valamit azt, hogy külön díjazás nélkül a pedagógusnak munkakörbe tartozó feladatként kell ellátni. A nevelő-oktató munkával összefüggő teendők ellátására bármely pedagógus megbízható önkéntes jelentkezés és megállapodás vagy kijelölés alapján. A megbízást az igazgató adja és vonja vissza, amelyet - a nevelőtestülettől átruházott hatáskörükben - a munkaközösségek előzetesen véleményeznek. A megbízás, kijelölés általános elvei: ♦ megfelelő szakmai, pedagógiai felkészültség az adott területen ♦ szervezőkészség, rátermettség, megújulási készség ♦
az önkéntesség elve és a feladat ellátási kötelezettség összeegyeztetése
♦
az arányos terhelés figyelembevétele
Főbb megbízások: ♦ osztályfőnöki: megbízás alapján ♦ munkaközösség-vezetői: választás és megbízással ♦ diákönkormányzatot segítő tanári: felkérés és megbízással ♦ gyermekvédelmi felelősi ♦ szakkörvezetői, karvezetői, sportkör vezetői, ♦ szertárfelelősi ♦ munka- és tűzvédelmi felelősi: megállapodással. 5. Munkakör átadás-átvétel módja Áthelyezés, nyugdíjazás, vagy a munkakör egyéb okból történő megváltozása (a továbbiakban: felmentés) esetén az intézményben bármely vezetői vagy anyagi felelősséggel járó más munkakört közvetlen felettes személy, illetőleg a fenntartó önkormányzat képviselőjének jelenlétében - át kell adni az új vezetőnek (felelősnek) a munkakör átadását-átvételét a felmentés napjától számított 3 napon belül el kell kezdeni, és azt 30 napon belül kell befejezni. Ha a felmentett vezető (igazgató, igazgatóhelyettes, gazdasági vezető,) a továbbiakban vezető munkakörének átadása nyomós és felettesei által is ismert ok miatt akadályozva van, az át31
adást helyettese, illetőleg a felettes által megbízott más személy hajtja végre. Ha a felmentéskor az új vezetőt még nem nevezték ki (nem bízták meg) a munkakört a helyettesnek, illetőleg az ügyek ideiglenes vezetésével megbízott más személynek kell átadni. A munkakör átadásáról, illetőleg átvételéről 3 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, egy az átadó, egy az átvevő, egy az irattár példánya. A jegyzőkönyv tartalmazza: ♦
azokat a legfontosabb adatokat, amelyeknek ismerete az átadott munkakör ellátáshoz feltétlenül szükséges,
♦
az átadott-átvett leltárak, nyilvántartások, anyagszámadások és egyéb dokumentációs anyagok felsorolását,
♦ az esetleges leltári hiányokat tartalmazó mellékletek megnevezését, ♦ az átadó, illetőleg átvevő esetleges megjegyzéseit, ♦
az átadó, az átvevő és a jelenlévő felettes személy vagy szerv képviselőjének aláírását a jegyzőkönyv minden példányán,
♦ az átadás-átvétel bejegyzésének időpontját. Az igazgató személyében történt változás esetén a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a folyamatban levő ügyek felsorolását, továbbá az irattár, az iskola bélyegzőjét, a munkaügyi iratok, az anyakönyvek és egyéb fontos iratok átadását-átvételét, illetőleg az azokban tapasztalt hiányosságokat is. Gazdasági ügyek intézését a gazdasági vezető végzi. Személyében történt változás esetén az előírt gazdasági okmányok felülvizsgálatát a legutolsó gazdasági ellenőrzést követő időre vonatkozóan kell elvégezni, és annak eredményét jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie a pénzügyi és elszámolási ügyek egészére, a leltárakra, s azok tartalmára. Ha az átadás-átvétel során a felmentett által kezelt vagyontárgyakban hiány mutatkozik, az igazgatónak ezzel kapcsolatban a hatályos jogszabályok szerint kell eljárnia. A pedagógusok megbízatásának alapvető dokumentuma a tantárgyfelosztás. A tantárgyfelosztással kapcsolatos észrevételeiket a nevelők az alakuló értekezleten tehetik meg. A tantárgyfelosztás elkészítése kibővített vezetőségi ülésen történik, ahol a javaslatokat figyelembe veszik, korrigálják és megtörténik a jóváhagyás. A nevelőkkel a végleges tantárgyfelosztás kerül ismertetésre a tanévnyitó értekezleten. Minden beosztásnál az adott szakterületen végzett átlagon felüli munkát a jutalmazásnál figyelembe vesszük, de egyben az adott szakterületen fellépő hiányosságokért a megbízott egyénileg felel. 32
6. Az intézményi közösségek közötti kapcsolattartás formája és rendje A vezetőség és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás színterei: ♦ vezetői megbeszélések ♦ munkaértekezletek ♦ nevelőtestületi értekezletek ♦ megbeszélések Az értekezletek időpontjait az intézmény munkaterve tartalmazza. Rendkívüli megbeszélés összehívásáról az igazgató dönt. Az intézmény vezetője az aktuális feladatokról a nevelői szobákban kihelyezett hirdetőtáblán, valamint írásban, a „Körözvény”-ben értesíti a nevelőket. Az intézmény vezetése köteles: ♦
a vezetői megbeszélések után az irányításuk alá tartozó pedagógusokat tájékoztatni az ülés döntéseiről, határozatairól;
♦
a nevelőtestület tagjainak kérdéseit, véleményét, javaslatait döntéshozatal előtt figyelembe venni.
Tagintézmények közötti kapcsolattartás A tagintézmények között a kapcsolattartás biztosítása az igazgató, igazgatóhelyettes, tagintézményvezetők és a gazdasági vezető feladata. A kapcsolattartás módszerei: személyes megbeszélés, telefonon történő egyeztetés, információszolgáltatás e-mailen illetve faxon.
33
IV. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI 1. A gyermekek szülei, törvényes képviselői ♦ A szülőt megilleti a szabad intézmény megválasztásának joga. ♦
A szülőnek joga, hogy megismerje az intézmény pedagógiai programját, házirendjét, továbbá tájékoztatást, magyarázatot kapjon az abban foglaltakról.
♦ Gyermek fejlődéséről, magaviseletéről tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. ♦
A szülőnek joga van meglátogatni az intézményt, részt venni az intézmény életében, így információt kap az itt folyó nevelésről és gyermeke óvodai tevékenységéről, magatartásáról.
♦
Joga továbbá, hogy véleményt nyilvánítson az intézményben folyó nevelésről, kéréseire és felvetéseire érdembeli választ kapjon.
♦ Képviselje gyermeke érdekeit. ♦
Részt vegyen a szülői munkaközösség megválasztásában, mint választó és képviselő személy, és közreműködjön annak tevékenységében.
♦
Személyesen vagy képviselő útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.
Pedagógusok és a szülők közötti kapcsolat Az intézmény egészének életéről, az aktuális feladatokról a szülők az alábbiak szerint tájékozódhatnak: ♦ a szülői munkaközösség ülésein ♦ a szülői értekezleteken ♦ a hirdetőtábláról ♦ alkalmanként írásban ♦ az iskolavezetés személyes megkeresésével. A gyermekek egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: ♦ szülői értekezletek ♦ fogadóórák ♦ egyéni megbeszélések ♦ nyílt napok ♦ családlátogatás
34
♦ írásbeli tájékoztatás ellenőrzőn keresztül vagy levélben. A szülői értekezletek időpontját az éves munkaterv rögzíti. A szülők kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat egyénileg, vagy választott képviselőjük útján közölhetik az intézményvezetéssel.
2. A szülők közössége: SZMK Az intézmény vezetésében a szülők képviseletét az intézmény szülői munkaközösségének választmánya látja el. Az egy óvodai csoportba és az egy osztályba járó tanulók szülei szülői munkaközösségi tagokat választanak. Tagjai maguk közül elnököt és tisztségviselőket választanak. Az iskolai szülői munkaközösség döntési jogkörébe tartozik: ♦ működési rendjének, munkaprogramjának megállapítása, ♦ a képviseletében eljáró személyek megválasztása, ♦ a szülők körében társadalmi munka szervezése. Az intézményi SzMK véleményezési jogkört gyakorol az alábbi dokumentumok elfogadása előtt: ♦ pedagógiai program ♦ szervezeti és működési szabályzat ♦ házirend A szülői munkaközösség működése: •
az intézményben megalakított szülői munkaközösség az általa elfogadott Szülői munkaközösség szervezeti és működési szabályzata szerint működik
•
azokban az ügyekben, melyekben a szülői munkaközösségnek a jogszabály és az SZMK véleményezési jogosultságot biztosít, a szülői munkaközösség véleményét az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával.
•
A szülői munkaközösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni
•
Az óvodai csoportok és az osztályok szülői munkaközösségének tagjaival az óvónők és az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot
•
Szabadidős programok szervezésénél a tantestület együtt működik az SzMK-val.
•
A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől és tanácskozási joggal részt vehet az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor. Nagyobb csoporton 10 főt értünk. 35
•
Összefogják a szülőket, a kapott információkat közvetítik, hogy az minden egyes szülőhöz eljusson.
•
Javaslattevő jogkörrel rendelkezik az intézményvezető személyének megválasztásakor, és minden olyan esetben, ami a gyermekek nagyobb csoportját érinti
•
Használhatja munkája során az intézmény helyiségeit, berendezéseit, de ezzel a működés nem korlátozható.
36
3. Külső kapcsolatok
Terület
Feladat
Külső intézmény kapcsolattartója
Intézményben a feladat ellátásáért felelős
A gyermek és ifjúságvédelmi rendszer működtetése Gyermek és ifjúságvédelem
Önkormányzat gyám- igazgató, igazgatóhelyettes, Szociális támogatások ügyi előadója; gyermekjóléti szolgáGYIV felelősök megállapítása lat munkatársai Veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók feltérképezése, fokozottabb odafigyelés a segítés érdekében.
Rendszeres egészségEgészségügyi intézmé- ügyi ellátás megszernyek vezése, működtetése
Pályaorientáció, pályaválasztás, a megfelelő középiskola kiválasztása
Továbbtanulás
Pedagógia szolgáltató
Iskolaorvos fogorvos, védőnő
igazgató, igazgatóhelyettes
Középiskolák pályaválasztási felelősei, megyei pedagógiai inté- igazgató, zet, munkaügyi köz- pályaválasztási felelős pont
Továbbképzések, módigazgató, az intézet munkatársai igazgatóhelyettes, munszakmai szertani anyagok, mérőlapok, szakkönyvtár kaközösségvezetők területek felelősei
Pedagógiai szakszolgálat - Nevelési Tanácsadó: - Gyógypedagógiai Központ:
Speciális pedagógiai szolgáltatások igénybevétele; Logopédiai ellátás Gyermekek vizsgálata Pályaválasztási tanácsadás
a szakszolgálat munkatársai
igazgató, igazgatóhelyettes, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógusok
Cigány kisebbségi Ön- Esélyegyenlőség bizto- Cigány kisebbségi ön- igazgató, kormányzat kormányzat elnöke igazgatóhelyettes sítása Munkaegészségügyi szolgálat
Alkalmassági vizsgálat az intézmény dolgozói számára
üzemorvos
igazgató, igazgatóhelyettes
37
V. AZ ÓVODÁK MUNKARENDJE 1. Az óvoda alapfeladata: A 3 éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb 7 éves korig a gyermekek nevelése az intézményben. A helyi óvodai életet magába foglaló foglalkozások, az életkornak megfelelő napi háromszori étkezés biztosítása. Az iskolai életmódra felkészítő foglalkozások szervezése a gyermekek részére 5 éves kortól. A hátrányos helyzetű gyermekek részére felzárkóztató programok szervezése. A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel, beszédhibával küzdő gyermekek részére beilleszkedést elősegítő rehabilitációs foglalkozások szervezése. A feladatok ellátásához rendelkezésre állnak az óvoda leltárában nyilvántartott tárgyi eszközök, melyeket a nevelő valamint az egyébként alaptevékenység körébe tartozó feladatainak ellátásához szabadon használhat. 2. A nevelési év munkarendje A nevelési év szept. 1-től következő év aug. 31-ig tart. Az óvoda a fenntartó egyetértésével tart nyári takarítási szünetet, melynek időpontja aug. hó. A takarítási szünetről a szülők értesítést kapnak. Az intézményben a téli szünet időtartama minden naptári évben a karácsony és szilveszter közötti időszak, a szülők előzetes igényeinek felmérése alapján. 10 fő jelentkezés alatt az intézmény a két ünnep között zárva tart. A szünet igazodik az iskolai téli szünethez. Hétfőtől péntekig tartó 5 napos munkarenddel működik az intézmény.
3. Tankötelezettség Az óvoda a gyermek 3 éves korától a tankötelezettség kezdetéig látja el a nevelési feladatokat. Az óvoda a gyermek 3. éves korától ellátja- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. A gyermek abban az évben, melyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. Az óvodai foglalkozásokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvoda a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel, a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainak. A heti ötven órát indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő fel38
adatokhoz szükséges idővel. A gyermek utoljára abban az évben kezdheti meg az óvodai évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született és szakértői bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon óvodában. Szakértői bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet. Tankötelezetté válik a gyermek attól a naptári évtől, amelyben a 6. életévét máj. 31. napjáig betölti. A szülő kérelmére a gyermek tankötelessé válhat akkor is, ha 6. életévét dec. 31-ig tölti be. A gyermeket, kérelemre, ha családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja, az óvodavezetője felmentheti az óvodai nevelés alól.
4. Óvodai felvétel Az óvodába az a gyermek vehető fel, aki a harmadik életévét betöltötte, a felvétel folyamatosan történik az év során. A felvételről az intézményvezető dönt, de a felvételt csak helyhiány miatt tagadhatja meg. Ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét, nem tagadható meg a felvétel a hátrányos helyzetű gyermeknél, továbbá aki a gyermekek védelméről és a gyámügyigazgatásról szóló tv 41. §-a alapján jogosult a napközbeni ellátás igénybevételére ill. akinek a felvételét a Gyámhatóság kezdeményezte. Az óvónő felvételnél felhívja a szülő figyelmét arra, hogy az óvodai ellátást rendszeresen vegyék igénybe, indokolatlanul, igazolatlanul ne hiányozzon a gyermek. Az intézmény látogatása nem lehet esetleges, az igazolatlan mulasztások következményeiről már a felvételnél tudomást kell szerezni a szülőknek. A felvételnél különösen indokolt esetben kivételt tehet az intézményvezető szülői kérés alapján az életkori megkötésben, amennyiben a szülő munkahelye ettől függ. Ilyen esetekben egyeztetési kötelezettsége van a fenntartóval. A csoportbeosztásról az intézményvezető dönt, figyelembe véve a szülői kéréseket, ill. a nevelők véleményét.
5. Az óvodai elhelyezés megszűnése ♦ A gyermeket másik óvodába átvitte a szülő. ♦ Ha a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad. ♦ Fizetési hátralék miatt. ♦
Igazolatlan mulasztások miatt 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 28.§. 1. bekezdésében foglaltak alapján. 39
♦
Kirívó esetben, ha a szülő olyan magatartást tanúsít, amivel akadályozza a zavartalan munkavégzést, valamint nem tartja be a kulturált viselkedés szabályait.
♦
8.-dik életévét betöltötte
6. A távolmaradás igazolására vonatkozó szabályok ♦ A gyermek távolmaradását a szülőnek be kell jelenteni. ♦
Egészséges gyermek hiányzását indokolt esetben az intézményvezető engedélyezi.
♦
3 napon túli hiányzás után csak orvosi igazolással fogadhatja az óvónő a gyermeket.
♦ Betegségből felgyógyult gyermek csak orvosi igazolással jöhet óvodába. ♦
A 11/1994/VI. 8. MKM. r 28§ (1) bek. értelmében 10 nap igazolatlan hiányzás után a gyermek kizárható az óvodai nevelésből ill. amennyiben tanköteles korú és a 7 napot meghaladja az igazolatlan mulasztása, abban az esetben a mulasztó szülő felelősségre vonható
♦ Erről legalább két alkalommal értesíteni kell a szülőt ♦
Igazolatlan hiányzásnak minősül az, amikor a szülő nem jelenti gyermeke távolmaradását
7. A működés általános rendje ♦
A pedagógus, valamint a nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazott büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy
♦
Az intézményben párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható
♦
Az állami, helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmények vallási és világnézeti kérdésekben nem foglalhatnak állást, ilyen tekintetben semlegesnek kell maradnia.
♦
Az intézményben szülői kérések, igények alapján lehetőség van hit és vallásoktatás megszervezésére oly módon, hogy az elkülönül az óvodai foglalkozásoktól, és figyelembe veszi az óvodai életrendet.
40
♦
Hit és vallásoktatásban csak azok a gyermekek vehetnek részt, akiknek a szülei ezt igényelték. E feladat ellátását a tagintézményvezető nem ellenőrizheti.A hitoktatót az egyházi jogi személy alkalmazza és ellenőrzi.
♦
11/1994. (VI. 8.) MKM r. 2.§ 6. bekezdése szerint az óvoda együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel, a hit és vallásoktatatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni a szülői munkaközösség véleményét.
♦ Tilos a hátrányos megkülönböztetés a közoktatásban. ♦
A gyermek hátrányos megkülönböztetésének minősül minden olyan közvetlen vagy közvetett különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés, melynek célja vagy következménye az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása, továbbá a gyermek zaklatása.
♦
Zaklatás minden olyan magatartás, késztetés, amelynek célja a gyermek megalázása, megfélemlítése, emberi méltóságának megsértése, ill. ilyen hatást kiváltó légkör, környezet kialakítása
♦
A döntések, intézkedések meghozatalakor a gyermekek mindenek felett álló érdekét kell figyelembe venni. A közoktatásban a gyermek mindenek felett álló érdeke különösen hogy
♦
A szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet
♦
Minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez
♦
Ügyeiben méltányosan, humánusan döntsenek
♦ A hátrányos megkülönböztetés következményeit orvosolni kell. ♦
A pedagógus és a nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a gyermekekkel, családjaikkal kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad.
♦
A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezletre, a gyermek érdekében végzett megbeszélésre.
♦
A titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyek a törvény alapján kezelhetők és továbbíthatók.
♦
A titoktartási kötelezettség kiterjed azokra is, akik részt vesznek a nevelőtestületi ülésen.
♦ Az óvodai nevelés ingyenes. 41
♦ A nevelés nyelve a magyar. ♦ Az intézményben szeszes ital fogyasztása TILOS! ♦ Az intézményben testi fenyítés, lekezelő, gúnyolódó bánásmód TILOS! 8. Nyitva tartás Az óvoda 7-tól 17-ig tart nyitva, napi 10 órában. A nyitva tartás teljes időkeretében óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. A munkakezdés és befejezés lépcsőzetesen kezdődik és ér véget.
9. Nyilvántartások vezetése Gyermekekre vonatkozóan az óvodapedagógusok vezetik: Felvételi és mulasztási napló, Csoportnapló, Egyéni fejlesztési tervek.
10. Térítési díjak befizetése A befizetés minden hónap 01 - 10-e között történik. A befizetés pontos dátumát az óvodában jól látható helyre kell kifüggeszteni. A megadott időpontot a szülőnek be kell tartani. Amenynyiben a kijelölt határidőt nem tartja be, abban az esetben jelezni kell az önkormányzat felé, és letiltást kell kezdeményezni. A szülő igénybe veheti a gyermekvédelmi támogatást. A térítési díjat a konyha vezetője szedi. 11. Hagyományok ápolása Az óvodában. gyermekközpontú, élményszinten történő megemlékezésnek van helye Ennek megfelelően: ♦ Mikulás ♦ Karácsonyi előkészületek, a karácsonyi ünnepe ♦ Farsang, bolondozós nap ♦
Március 15. emlékműdíszítés
♦ Húsvét, locsolkodás ♦
Anyák napi ajándékkészítés, ünnepi műsor
♦
Tanévzáró ünnepség
♦ Gyermekhét, kirándulások.
42
12. Az intézményben alkalmazottak köre, alkalmazási feltételek és a munkavégzés egyes szabályai ♦ Az óvodában óvodapedagógusi képesítéssel tölthető be a munkakör. ♦ Büntetlen előélet. ♦
A 7 évenkénti, legalább 120 órás továbbképzési kötelezettséget teljesíteni kell.
♦
Az óvodapedagógus törvényes munkaideje napi 8, heti 40 óra. A csoportban töltendő kötelező óraszámot a közoktatási törvény határozza meg.
♦
Heti munkaidejét (napi 8 óra) köteles munkakörében foglaltaknak megfelelően elvégezni, az intézményvezető ellenőrzi ennek teljesülését.
♦
Amennyiben a napi 1,5 órás óvodapedagógusi munkájával összefüggő feladatokat a dolgozó nem végzi el, ellene szankciók alkalmazhatók. Ezek formái: szóbeli figyelmeztetés, írásbeli figyelmeztetés, fegyelmi eljárás, jutalom megvonás, szakmai alkalmasság felülvizsgálata. A napi 1,5 órás időben köteles családlátogatást végezni, fogadóórát tartani, értekezleten részt venni, adminisztrációs munkákat elvégezni, felkészülni másnapra, eszközöket készíteni.
♦
A kötelező órát köteles a gyermekekkel való közvetlen foglalkozásra fordítani.
A pedagógus létszámot ♦ az óvodai csoportok száma ♦ kötelező órák száma ♦ kötelező órákba beszámítható feladatok ♦ óvoda nyitvatartási ideje alapján kell meghatározni oly módon, hogy a teljes nyitvatartási időben minden csoportban óvodapedagógus foglalkozzon a gyermekekkel. ♦
Csoportonkénti dolgozók: 2 fő óvodapedagógus, 1 fő dajka. Az óvodapedagógusok átfedési ideje napi 2 óra. A dolgozók munkaköri leírása az SZMSZ mellékleteiben található.
♦
A dolgozók munkaidejük megkezdésekor kötelesek pontosan, munkára alkalmas állapotban megjelenni, munkájukat kifogástalanul elvégezni.
13. Az óvoda egészségvédelmi szabályai Az óvoda működtetése során az ÁNTSZ által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. Az óvodában megbetegedő lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie. Az óvónőnek addig is gondoskodnia kell a gyermek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, ha szükséges, orvosi ellátásáról is. 43
A gyermek felvételekor minden óvónőnek tájékozódnia kell az esetleges gyógyszerérzékenységről. Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát teljes gyógyulásig nem látogathatja. Betegség után a gyermek csak orvosi igazolással jöhet ismét óvodába. Fertőző gyermekbetegségek esetén az óvodát azonnal értesíteni kell. A további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre és a tisztaságra. Az óvoda dolgozóinak érvényes egészségügyi kiskönyvvel kell rendelkezni. Csoportszobában szülő csak engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat. Az óvoda területén dohányozni tilos. 14. Védő-óvó előírások A gyermekek környezetét úgy kell kialakítani, hogy az semmilyen balesetforrást ne eredményezzen. Minden dolgozó kötelessége ennek azonnali jelentése, az intézményvezető, pedig haladéktalanul elkezdi a balesetforrás elhárítását. ♦
A tisztítószereket, vegyi anyagokat, mérget úgy kell tárolni, hogy ahhoz a gyermekek semmilyen körülmények között ne férhessenek hozzá.
♦
A tagintézményvezető feladata annak a megszervezése, hogy a gyermekek óvodai tartózkodásuk alatt állandó pedagógus felügyelet alatt legyenek.
♦
Az óvodában teljes nyitva tartásban, nyitástól zárásig, óvónők tartózkodnak és foglalkoznak a gyermekekkel.
♦
Az udvaron, sétán, kiránduláson körültekintően kell megszervezni a felnőtt kíséretet, ill. felügyeletet. Minden 10 gyermekhez biztosítani kell legalább egy felnőtt kísérőt.
♦
A magatartási szabályokat, baleseti lehetőségeket előre meg kell beszélni a gyermekekkel is.
♦
Ha gyanús személy megjelenését tapasztalja a dolgozó az óvoda területén, azonnal köteles jelenteni a vezetőnek, aki megteszi a szükséges intézkedéseket.
♦
A gyermekek kiadása csak a szülőnek történhet, ha a szülő akadályoztatva van, köteles azt előre jelezni, ha más személy érkezik a gyermekért. Ellenkező esetben meg kell tagadni a kiadását.
♦ Láthatóan ittas személynek a gyermek kiadását meg kell tagadni, ugyanakkor erről a tényről azonnal értesíteni kell az intézményvezetőt és a család más tagjait is. ♦
A pedagógus nem fogadhatja el más személy hivatkozását, ha azt a szülő nem jelezte. Ilyen esetben körültekintően kell eljárnia, a gyermekeket semmilyen esetben nem hagyhatja magukra.
♦
Csak úgy kezdhet intézkedni, jelezni, ha más óvodai dolgozó (óvónő, dajka) átvette a felügyeletet, ill. azokat lehet megbízni az intézkedésre.
♦
Ha azt tapasztalja az óvónő, hogy a gyermeken sérülések nyomai vannak (ami származhat verésből is), azt köteles azonnal jelenteni a tagintézményvezetőnek.
44
♦
A gyermekek védelmében figyelni kell minden olyan tényezőre, ami veszélyes lehet testilelki egészségükre, ha ilyen dolgot, esetet tapasztalnak a dolgozók, azt jelezni kell a vezetőnek.
Bombariadó, tűz esetén:
♦ A nyílászárók kulcsainak helyét minden dolgozónak ismernie kell, azonnali elérhető helyen kell tartani. ♦
Minden dolgozó elsősorban azokért a gyermekekért felel, akik az ő csoportjába tartoznak.
♦
Pánik keltés nélkül, szervezetten, a legrövidebb úton azonnal ki kell vinni a gyermekeket az épületből, oly módon, hogy legelöl és legvégül felnőtt lép ki az épületből, meggyőződve arról, hogy senki nem maradt benn.
♦
Lehetőség szerint azonnal, de a kimenekítés után értesíteni kell a rendőrséget, a fenntartót vagy a tűzoltókat.
♦
A gyermekeket biztonságos helyen kell elhelyezni, felnőtt felügyelet mellett, ilyen esetben is érzelmi biztonságot, megnyugtatást kell kapniuk.
♦ Szükség szerint értesíteni kell az orvost, mentőket és a szülőket is. ♦
A Munkavédelmi Szabályzatban, ill. Tűzriadó tervben kell megállapítani konkrétan, hogy ilyen esetben kinek mi a feladata, de elsődleges a gyermekek biztonságos elhelyezése.
♦ A hivatalos szervekkel együtt kell működni a helyzet felderítése folyamán. ♦
A biztonsági előírások betartása minden dolgozónak kötelessége, anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozik a biztonságos működésért.
♦
Ilyen helyzetben a jelen lévő dolgozónak kötelessége a gyermekek védelmében mindent megtenni, és azonnali segítséget hívni.
45
VI. Az iskola munkarendje 1. A tanév beosztása Iskolánkban a tanítás az önkormányzat által jóváhagyott Pedagógiai program és helyi tanterv alapján folyik. A szorgalmi idő szeptember 1-től és június 15-ig tart, a mindenkori tanév rendjében meghatározottak szerint. A tanévzáró ünnepélyt az utolsó tanítási napot követő egy héten belül kell megtartani, úgy, hogy az általános munkaidőn kívüli időpontban legyen. A tanévnyitó ünnepély megtartásának időpontja általában az első tanítási napot megelőző nap. A tanítási napokat és az egyes tantárgyakból megtartott órákat az osztálynaplóban sorszámozni kell. Tanítási napnak számítanak a tanmenet szerint tanulmányi séták és kirándulások napjai is. Az iskolában való tartózkodás: kötött foglalkozásokra (szakkörök, korrepetálások) a tanulók az osztálytermeket délután is igénybe vehetik, szabadidős tevékenységre csak akkor, ha tanári felügyelet biztosítva van. Az iskolai ünnepélyek, a szülői értekezletek, nyílt napok tartása idején az iskola munkarendje az igazgató döntése szerint módosul. A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 és 14 óra között. Az épületbe belépő szülőket, illetve látogatókat az irodához kell kísérni. A nyári szünetben csak a beosztásuk szerint munkát végző dolgozók tartózkodhatnak az intézményben. Az órarend ciklusra készül a tanév időtartamára. Készítésének elvei: ♦ a tantárgyak egyenletes elosztása ♦ a tanulók egyenletes terhelésének figyelembevétele ♦ a nevelők folyamatos munkavégzésének biztosítása A tanév 5 tanítás nélküli munkanapjának felhasználását a nevelőtestület dönti el a tanévnyitó értekezleten, amit az igazgató a mindenkori munkatervben rögzít. 2. A tanítási nap rendje A tanítás ideje a munkanapok délelőttje. A tanítás reggel 8 órakor kezdődik. A tanítási órák időtartama 45 perc. Iskolába érkezés: ügyeletes nevelő: 7 óra 30 perckor, tanulók: 7 óra 30 és 7 óra 45 perc között, nevelők: órájuk megkezdése előtt 15 perccel.
46
A tanítási órákat 10 perces, egy alkalommal 20 perces szünet közbeiktatásával kell megtartani. Az óraközi szünetek pihenésre, a helyiségek szellőztetésére szolgálnak. A szüneteket a tanulók lehetőleg az udvaron töltsék el. A csengetési rendet a „Házirend” tartalmazza. A 20 perces szünet a tízórai elfogyasztására szolgál. Ilyenkor a tanulók a tanteremben fogyaszthatják el tízóraijukat. A tanítás megkezdése előtt és az óraközi szünetekben a nevelőknek és a gyerekeknek egyaránt a beosztásnak megfelelő ügyeletet kell ellátni. A tanítási óra zavartalanságának biztosítása érdekében a pedagógust illetve a tanulókat az óráról kihívni csak rendkívül indokolt esetben lehetséges. A közleményeket a szünet utáni sorakozókor kell a tanulókkal tudatni. A tanóra időtartama semmilyen körülmények között sem haladhatja meg a 45 percet. A tanítási órák közül a pedagógiai érdekek figyelembevételével az alábbi órákat lehet tömbösíteni: rajz, technika, testnevelés, fakultációs órák, szakköri foglalkozások, ezt azonban 3 nappal előbb be kell jelenteni az igazgatónak, vagy helyettesének. 3. Ügyeleti rend A vezetők benntartózkodása Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 8 óra és délután 16 óra között az intézmény igazgatójának vagy igazgatóhelyettesének az intézményben kell tartózkodni. Amennyiben a vezetők közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az intézményben tartózkodni, úgy az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját, elsősorban a munkaközösség-vezetőt kell megbízni. Pedagógus ügyelet Az ügyeletes pedagógus 7 óra 30 perckor fogadja a gyerekeket. 7 óra 45 perckor csenget, vagy csengettet, 8 órakor kezdődik a tanítás. A tanítás megkezdéséig és az óraközi szünetekben a gyerekek között tartózkodik (folyosón, udvaron, tanteremben) ügyel a rendre. Önállóan dönt a gyerekek tartózkodási helyéről a szünetekben: udvaron vagy épületben - az időjárástól függően. Ha az udvaron vannak, csengetéskor sorakoztat. Nagyszünetben a tanulók a tanteremben maradnak. A tanítás befejezése után az utolsó órát tartó nevelő ellenőrzi a tantermeket: ablak nyitva ne maradjon, villany ne égjen. Helyettesítés esetén, ha a helyettesített nevelő ügyeletes lenne, a helyettesítő nevelő látja el az ügyeletesi teendőket. Délutáni ügyeletet a foglalkozást vezető pedagógus látja el. 47
4. A tanulók felvétele, beíratása A tanulók felvételénél az oktatási törvény szerint kell eljárni. A tankötelezettségi kort elért gyerekek iskolába történő beíratását az iskola igazgatójának döntése alapján a megadott időhatárokon belül az iskola bonyolítja le. A tanulók beíratásához az óvoda által kiadott szakvélemény szükséges. Az intézmény fenntartója a mátraballai Községi Önkormányzattal társulási megállapodást kötött, amelynek értelmében iskolánk 5. osztálytól kezdve köteles a mátraballai diákokat felvenni. Más településről érkező diákok felvételérők az iskola igazgatója dönt a nevelőtestület véleményének kikérése után. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elveit a Pedagógiai Program tartalmazza. A tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként is eleget tehet. A magántanulóvá válásról – a szülő írásbeli kérelme alapján – az osztályfőnök és a nevelőtestület véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 5. Átiratkozás A tanuló a szülők elköltözése vagy egyéb méltányolható ok esetén bármikor átiratkozhat más iskolába. Az iskolából távozó tanuló szüleinek vagy gondviselőjének a távozáshoz szükséges dokumentumokat a tanuló volt osztályfőnöke adja át. A távozás helyét a szülőtől meg kell kérdezni. Az eltávozó tanuló bizonyítványát az értesítés 2. számú szelvényének megérkeztéig az iskolában vissza kell tartani. A visszaigazolás megérkezése után az átiratkozott tanuló anyakönyvét záradékolni kell, és a bizonyítványt postán kell elküldeni a felvevő iskolának, s egyidejűleg a tanulót törölni kell a nyilvántartásból. Ha intézményünk a tanköteles iskolaváltoztatásáról kiiratkozástól számított két hét elteltével nem kapja vissza a tanuló nyilvántartásba vételét igazoló értesítés 2. szelvényét , azt az igazgató a felvevő iskolánál megsürgeti. Amennyiben a felvevő iskola ismeretlen, a sürgetést annak a helyi Polgármesteri Hivatalnak kell megküldeni, amelynek területére a szülő a távozást bejelentette. A tanulónak elbocsátásakor vissza kell adnia az iskolától használatra kapott kölcsön vett könyveket, tanszereket. A hozzánk érkező tanuló esetében, intézményünk köteles az értesítés 2. számú szelvényét (visszaigazolás) a tanuló nyilvántartásba vételét (megérkezését) követő 48 órán belül kitöltve az elbocsátó iskolának visszaküldeni. Az értesítést, illetőleg a visszaérkezett szelvényt a Nyilvántartó könyvben megőrizni és bejegyezni kell.
48
6. A tanulók közösségei Osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó, közös csoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. A közösség élén, mint pedagógusvezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök osztályfőnöki tevékenységét az SzMSz mellékletében található munkaköri leírás alapján végzi. (Ld. 1/f melléklet) Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja: ♦ diákönkormányzati vezetők Az osztály tanulói a csoportbontásban vesznek részt azokon a tanítási órákon, ahol eredményesebb az oktatás kisebb csoportokban. (pl. idegen nyelv) Diákközösségek Az intézmény tanulói a tanulói „Házirendnek” megfelelően diákköröket hozhatnak létre. A tanulói közösségek döntési jogkört gyakorolnak saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőjük megválasztásában. Jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. Az intézmény tanulóinak tájékoztató fóruma a diákközgyűlés. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a DÖK vezetője kezdeményezi. Ezen a DÖK és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról. Diákönkormányzat (DÖK) A tanulók érdekeinek védelmére, a szabadidős tevékenységek megszervezésére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A DÖK tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi területre kiterjed. A DÖK saját hatáskörébe tartozó döntések előtt a nevelőtestület véleményét az igazgatón keresztül kéri meg. A kapcsolat formái: ♦ személyes megbeszélés ♦ tárgyalás, értekezlet, diákgyűlés ♦ írásos dokumentumok átadása Az intézményvezetés: ♦
Átadja a diákönkormányzatnak a véleményezési, egyetértési, javaslattételi jogok gyakorlásához szükséges dokumentumokat
♦ A dokumentumokhoz kérésre tájékoztatást, felvilágosítást biztosítanak ♦ Megjelennek a diákközgyűlésen ♦ Döntéseik meghozatalakor figyelembe veszik a DÖK javaslatait, véleményét.
49
A diákönkormányzat ♦ Gondoskodik a véleményezési, egyetértési, javaslattételi joggal kapcsolatos dokumentumok áttekintéséről. ♦ Aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, amelyeken megjelenni jogosultak. ♦ Gondoskodnak az intézményvezetés tájékoztatásáról. A DÖK a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: ♦ saját működéséről; ♦ hatásköreinek gyakorlásáról; ♦ egy tanításnélküli munkanap programjáról. A DÖK véleményét ki kell kérni: a tanulók nagyobb közösségét érintő döntések meghozatalánál; a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésénél; a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához. A DÖK munkáját egy pedagógus segíti, aki eljárhat a DÖK képviseletében. A DÖK szervezeti és működési szabályzatát a tanulói közösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Azokban az ügyekben, amelyekben a DÖK véleményének kikérése kötelező, illetve amelyekben egyetértési jogot gyakorol, a határidő előtt legalább 15 nappal meg kell küldeni az anyagot a diákönkormányzatnak. Jogainak megsértése esetén 15 napon belül törvényességi kérelmet nyújthat be az iskola fenntartójához. A nevelők és a tanulók közötti kapcsolat A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat egyénileg vagy választott képviselőjük útján juttatják el a nevelőtestület tagjaihoz. A tanulók rendszeres tájékoztatása A tanulók tájékoztatása az információ tartalmától függően történhet élőszóban vagy írásban. Színterei: ♦ tanítási órák, különösen osztályfőnöki órák ♦ diákönkormányzati ülések ♦ iskolagyűlésen ♦ szórólapokon ♦ iskolai faliújságra kitett hirdetményen 50
7. A tanulók továbbtanulása Az érintett korosztályok (4., 6. és 8. osztály) továbbtanulásával kapcsolatos teendőket az iskola a következő módon végzi: ♦
a szülők és a tanulók tájékoztatása a továbbtanulási lehetőségekről szülői értekezleteken;
♦
az iskolavezetés gondoskodik a pályaválasztási tájékoztató kiadványok igény szerinti beszerzéséről;
♦
lehetőség biztosítása a tanulóknak, hogy részt vegyenek a középfokú intézmények nyílt napjainak rendezvényein;
♦
az osztályfőnök gondoskodik az időpontról, amikor az iskolaorvos elvégzi a szükséges vizsgálatokat;
♦
az osztályfőnök kitölti a jelentkezési lapokat és azok megfelelő időben történő továbbításáról gondoskodik;
♦ az osztályfőnök figyelemmel kíséri és feljegyzést készít a felvételi értesítésekről; ♦
az osztályfőnök az esetleges fellebbezések elkészítésében segítséget nyújt.
8. A tanulók felmentése Az igazgató a tanulót a szülő kérelmére mentesítheti a készségtantárgyak (rajz, ének-zene, technika, testnevelés órák) tanulása alól, amennyiben az egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi alkalomszerűen vagy időszakosan. A mentesítés azt jelenti, hogy nem kell elsajátítani az előírt követelményeket és ennek megfelelően tudásáról sem kell számot adni. A testi, érzékszervi, beszéd- és más fogyatékos tanulót, illetve a beilleszkedési zavarral , tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulót szakértői és rehabilitációs bizottság vagy nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesítheti az egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése és minősítése alól. Alkalomszerű felmentést, saját hatáskörében a pedagógus is adhat, a tanulót ért rosszullét, sérülés, s egyéb akadályoztatás esetén.
51
9. A tanórán kívüli foglalkozás szervezési formái, rendje Napközi otthon Napközi otthon - a szülők kérésétől függően - minden évfolyamon működhet. Szervezése elsősorban az 1-4. évfolyamon történik. A csoportok kialakításának szempontja az évfolyamok szerinti működtetés. A napközi otthonba minden jelentkező tanulót fel kell venni, amíg a tanulók összlétszáma el nem éri a közoktatási törvényben meghatározott tanulólétszám felső határát. Ha a jelentkező tanulók száma meghaladja a törvényileg meghatározott létszám felső határát, a felvételről bizottság dönt. A bizottság tagjai: ♦ az iskola igazgatója ♦ a gyermekvédelmi felelős nevelő, ♦ az érintett tanuló osztályfőnöke ♦ a napközis nevelő. A napköziből kizárható az a tanuló, aki magatartásával zavarja a többi tanuló munkáját, aki nem tud a közösséghez alkalmazkodni, aki képtelen nevelőjének utasításait betartani. A téli és a tavaszi szünetben, valamint a tanítás nélküli munkanapokon, amennyiben a szülők kérik a napközis ellátást, a napközis csoportok összevonhatók. A napközi otthon a szorgalmi időszak alatt működik. A napközis ellátás 11óra 45 perctől 16 óra 15 percig tart. A napközi rendjét külön otthonrend szabályozza, amelyet a napközis munkaközösség készít el és az igazgató hagy jóvá. A napközi otthoni étkeztetésre a szülők az önkormányzat által megállapított térítési díjat fizetnek. Térítési díj fizetésére kötelezett az a szülő, akinek gyermeke: ♦
a napköziben háromszor étkezik,
♦ csak ebédet igényel. Az önkormányzat által meghatározott térítési díj csökkenthető a szociálpolitikai támogatásból. Az egyénre szabott, differenciált szoc.pol. támogatással csökkentett térítési díj megállapítása a GYIV felelősök feladata, az osztályfőnökök véleményének figyelembevételével. A térítési díj befizetése minden hónap 10-ig az étkezési napok számát figyelembe véve történik az iskolatitkárnál. Az igénybe nem vett, de előre kifizetett étkezési díjat az iskola túlfizetésként a következő hónapra elszámolja. Ha ez nem lehetséges, akkor visszafizeti.
52
Aki a megadott időpontig a térítési díját nem fizeti ki, 11-től nem veheti igénybe az étkezést, (természetesen a délutáni napközis foglalkozásokon részt vehet) amíg tartozását nem rendezte. Szakkörök A szakkörök számát és fajtáját a helyi körülmények és lehetőségek mérlegelésével az igények felmérése után évenként kell meghatározni. A szakkörök szervezéséről az igazgató dönt a nevelőtestülettel, a szülői munkaközösség, és diákönkormányzat javaslata alapján. A szakköri foglalkozásokra a felhasználható órakerettel és összeggel az igazgató rendelkezik. A szakkörök személyi és dologi kiadásáról az iskolának költségvetésében kell gondoskodnia. Ez az összeg kiegészíthető a szakkörökön készített termék, használati tárgy értékesítéséből, fellépti díjakból, valamint a társadalmi és egyéni támogatásokból. Ezekből képezhető a szakköri keret. A csoportok létszáma átlagosan 15 fő. Az egyes szakköröknek az átlagosnál kisebb vagy nagyobb létszámmal való működéséről, továbbá a tanévközben bekövetkezett létszámcsökkenés miatti megszüntetéséről az igazgató dönt. A szakkörök legfeljebb heti 2 órában működhetnek. A felvétel az egész iskolai évre szól, a tanuló szakkörbe való felvételéről a szülőt tájékoztatni kell. A szakkör munkatervét a szakkörvezető a tagok bevonásával készíti el. A munkatervet az igazgató hagyja jóvá. Szakkörvezető A foglalkozásokat munkanaplóban vezeti, amelyeket az elszámolás végett havonként köteles bemutatni. A tanulók szakkörbe való jelentkezése önkéntes, de jelentkezés után a tanév tartamára kötelezően vesznek részt. A versenyeken való sikeres szereplés, bemutatókon látott munkája és az egész évi tevékenysége alapján a szakkörvezető és a diákönkormányzat javaslata alapján jutalomban részesül a tanuló. Énekkar Az énekkar a szorgalmi időszak alatt heti rendszerességgel működik. A tanulók önkéntesen jelentkeznek, kiválasztásukról, felvételükről a karvezető dönt. Az énekkar feladata közé tartozik, hogy az iskolai ünnepélyeket szereplésükkel ünnepélyesebbé tegyék.
53
Mindennapos testedzés formái Az iskola mindennapos testedzési kötelező feladatát a kötelező évfolyamonként változó számú tanórai testnevelési órákon, valamint a DSE-vel kötött megállapodás alapján teljesíti, amelyet az önkormányzat a
/1998. számú határozatával hagyott jóvá. Lásd 6. számú mel-
léklet. Differenciált fejlesztések 1) Korrepetálás A korrepetálások célja a tanulási nehézséggel küzdő, a szociális hátránnyal rendelkező tanulók felzárkóztatása. 2)
A minél nagyobb hatékonyság elérése érdekében a korrepetálási órákon lehetőleg 5 főnél több tanuló ne vegyen részt. Tanév elején helyzetfelmérés után korrepetálási tervet kell készíteni. A korrepetálások adminisztrációs munkája az osztálynaplóban, valamint foglalkozási naplóban kerül rögzítésre.
3)
Részképesség hiányában szenvedő tanulók fejlesztése a Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság javaslata alapján.
4)
Tehetségfejlesztés Szakkörök Felvételi előkészítő: matematika, valamint magyar nyelv és irodalom tantárgyakból elsősorban 8. osztályban, a középiskolákba készülő tanulóknak emeltszintű tananyag oktatásának biztosítása, a szakiskolákban tovább tanulni kívánó tanulóknak pedig az alapszint begyakoroltatása.
10. A javító- és osztályozóvizsgák lebonyolításának rendje A javító- és osztályozó vizsgán résztvevők körét a Pedagógiai program az "Iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele" részben szabályozza. A javító- és az osztályozóvizsgák - igazgató által kijelölt - időpontjáról és a vizsgák követelményeiről az igazgató értesíti a tanulókat és a szülőket. A korrepetálási lehetőségekről az év végi bizonyítvány kiosztásakor történik a szülők, tanulók tájékoztatása. A vizsgabizottság kijelölése az igazgatóhelyettes feladata. A vizsgabizottság elnöke a munkaközösség vezetője, tagjai: a vizsgáztató tanár (tanító) és egy azonos szakú pedagógus, aki a jegyzőkönyvet is vezeti. A jegyzőkönyvet mindhárman aláírják. Az eredmény kihirdetése a bizonyítvány kiosztásával egyidejűleg történik. Javító vizsgák 54
Javítóvizsgára kell utalni azt a tanulót, aki a tanév végén egy vagy két tárgyból bukott. A javítóvizsga lebonyolítása: ♦
a tanuló elköltözése esetén ott tesz javítóvizsgát, ahol a tanévet befejezte;
♦
a javítóvizsga idejét az igazgató állapítja meg, s legkésőbb augusztus 15-ig írásban értesíti a szülőket;
♦
a javítóvizsga a tanítás megkezdése előtt augusztus 21- 31. között kerül lebonyolításra;
♦ a javítóvizsga írásbeli és szóbeli részből áll; ♦
a szóbeli felelet nem lehet több ill. hosszabb 20 percnél. A tanuló számára megfelelő időt kell hagyni a felkészülésre.
♦ a javítóvizsga díjtalan, nem nyilvános és nem ismételhető meg. A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be a bizonyítványba, a záradékot ő és az igazgató írja alá. A felső évfolyamra lépéshez szükséges osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha: ♦
felmentették az iskola látogatása alól, kivéve, ha gyógyintézetben ill. külföldön tanulmányokat folytat.
♦ tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték ♦
egy vagy több tantárgy követelményeinek rövidebb idő alatti teljesítését engedélyezték
♦
felmentették egyes tantárgyak óráinak látogatása alól és ennek időtartama meghaladta a tantárgy évi tantervi óraszámainak felét.
♦ mulasztás miatt erre kötelezték. Ha a tanuló osztályvizsgán szerezte valamennyi tantárgyi osztályzatát, magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az igazgató az osztályozóvizsga egyes tantárgyai (ének-zene, rajz, testnevelés, technika, idegen nyelv) alól felmentést adhat. Szorgalmi időben szeptember 1. és október 31. között szervezhető osztályozó illetve javítóvizsga abban az esetben: ♦ a tanuló szüleivel ebben az időben érkezik haza külföldi kiküldetésből és nem rendelkezik az előző tanévről érvényes bizonyítvánnyal. ♦
ha a tanuló elháríthatatlan akadályok (hosszas betegség, kórházi ápolás stb) miatt nem tud részt venni az augusztusi vizsgákon
♦
a javító és osztályozóvizsga időpontját a szülő írásbeli kérésére az igazgató határozza meg és gondoskodik a lebonyolításról
55
Minden esetben mérlegelni kell, hogy eredményes vizsga esetén a tanuló zökkenőmentesen tudja-e folytatni a következő évfolyamot, be tudja-e pótolni az elmaradást. A döntés - a szülővel való egyeztetés után - az igazgató feladata.
56
11. Mulasztás igazolására vonatkozó rendelkezések A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolai foglalkozásokról (betegség, hivatalos idézés). A mulasztás okát ez esetben is jelezni kell. Ha a bejelentés elmarad, az osztályfőnök intézkedik a mulasztás okának felderítéséről. A távolmaradást a szülő kérésére legfeljebb 3 tanítási napra, illetőleg tanévenként 3 alkalommal egy-egy tanítási napra az osztályfőnök engedélyezi. Az iskolai tanítástól 3 napnál hoszszabb idejű távolmaradás engedélyezéséről az igazgató az osztályfőnök véleményének meghallgatásával dönt. Kivételesen, indokolt esetben egy-egy tanítási óráról távolmaradásra a szaktanár is adhat engedélyt. Betegség esetén a távolmaradását a szülő 3 tanítási nap időtartamra igazolhatja. Ezt meghaladó hiányzás esetén orvosi igazolás szükséges. Igazolni kell a tanítási órákról történt előzetes engedélykérés nélküli távolmaradást is. A szülői igazolás módja a tájékoztató füzetbe, illetve ellenőrző könyvbe való bejegyzés. A szülő a tájékoztató füzet útján kéri a távolmaradás engedélyezését is. A mulasztás igazolását a tanulónak a távolmaradást követő első osztályfőnöki órán be kell mutatni. Amennyiben a tanuló 3 napot hiányzik és a szülő nem jelezte a távolmaradás okát, „Felszólítás a rendszeres iskolába járásra” című nyomtatványt az osztályfőnök elküldi a szülőnek. Ezt a nyomtatványt minden esetben el kell küldeni, amennyiben a tanuló 3 napot hiányzik. Két „Felszólítás a rendszeres iskolába járás” nyomtatvány elküldése után 3. esetben "Feljelentés igazolatlan mulasztás miatt" című nyomtatvány kitöltése következik, amit a jegyzőnek továbbítunk. 10 igazolatlan óra esetén az iskola igazgatója értesíti a jegyzőt Mindkét nyomtatvány kiállításának időpontját az osztálynaplóba rögzíteni kell. Ha a hiányzások továbbra is megismétlődnek, akkor minden hét lezártakor ki kell tölteni a "Feljelentés igazolatlan mulasztás miatt" című nyomtatványt és a jegyzőnek továbbítani. A rendkívüli tantárgyak óráiról, foglalkozásairól, napközi otthonból az ismételten mulasztó tanuló kizárható. A későn érkező tanulókat felelősségre kell vonni, ha a tanuló a kötelező foglalkozásokról rendszeresen elkésik az osztályfőnök erről az ellenőrző könyvön keresztül írásban értesíti a tanuló szülőjét. Ha a tanuló saját hibájából ismételten késik, az eset súlyosságához mérten büntetésben kell részesíteni, és ezt a magatartási osztályzat megállapításakor figyelembe kell venni.
57
12. A tanulók jutalmazásának elvei A jutalmazás alapja a tanulmányi munkában, a sportban, a kulturális területen elért eredmény, jó közösségi teljesítmény, az iskola jó hírének növelése, a példás magatartás és szorgalom. Jutalom egy-egy időszak eredményes munkájáért vagy valamely kiemelkedő teljesítményért adható. Ha a tanuló a tanítási szünetben elismerésre méltó cselekedetet hajt végre, a tanítás megkezdése után jutalomban részesíthető. A kiemelkedő eredményt elért tanulók jutalmazása a közösség előtt történik. Az iskolai jutalmazás formái. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:
b)
-
szaktanári dicséret,
-
napközis nevelői dicséret,
-
osztályfőnöki dicséret,
-
igazgatói dicséret,
-
nevelőtestületi dicséret.
Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén -
szaktárgyi teljesítményért,
-
példamutató magatartásért,
-
kiemelkedő szorgalomért,
-
példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért,
-
kiemelkedő közösségi munkáért dicséretben részesíthetők.
A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Nevelőtestületi dicséretről a huzamosabb ideig tartó példamutató kötelességteljesítés, kiváló tanulmányi eredmény elismeréseként a nevelőtestület dönt, amelyet félévkor a tájékoztató füzetbe, év végén a bizonyítványba be kell jegyezni. A nevelőtestületi dicséretet a tanévzáró ünnepségen jutalomkönyv átadása mellett ismertetni kell. Közösségnek adható dicséretek, jutalmak: A jó közösségi összefogást, a kiváló eredménnyel végzett együttes munkát a nevelőtestület elismerésben részesítheti. Az elismerés lehet jutalomkirándulás, továbbá színház, film, hangverseny megtekintése. Az elismerésre a munkaközösségek tesznek javaslatot. 58
A tanévzáró ünnepségen a tanulók különféle jutalmazásban részesülnek - oklevél és/vagy könyvjutalom - a pedagógiai programban leírtak alapján címek adományozása. 13. Fegyelmező intézkedések A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - vétség súlyára tekintettel - el lehet érni. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható: szaktanári figyelmeztetés, napközis nevelői figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, vagy megrovás,
igazgatói figyelmeztetés, intés, vagy megrovás,
nevelőtestületi figyelmeztetés, intés, vagy megrovás. : •
Szaktanári: a tantárgy követelményeinek nem teljesítése, felszereléshiány, házi feladat többszöri hiánya, valamint az órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt.
• Osztályfőnöki: a tanítás előtt vagy az óraközi szünetben történt fegyelmezetlenség miatt; a tanuló halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségszegése és a házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt. Az osztályfőnök írásbeli intést az osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetést követően adhat, kivéve, ha a cselekmény súlya az azonnali intés alkalmazását teszi szükségessé. Az igazgatói írásbeli intést - a körülmények mérlegelésével - az osztályfőnök kezdeményezi. Súlyos kötelezettség szegés esetén a tanuló ellen az igazgató fegyelmi eljárást indít. A tanulók fegyelmi ügyeiben a fegyelmi bizottság dönt. Fegyelmi bizottság tagjai: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök. A jogerős fegyelmi határozatot a tanulóval ismertetni kell. Abban az esetben, ha a tanuló súlyos vétséget követ el (pl. társai testi épségét szándékosan veszélyezteti), nem szükséges betartani a büntetési fokozatokat. 14. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei A iskola fenntartója a tanulók étkezési díjának csökkentéséhez, valamint tankönyv vásárláshoz ad támogatást. A támogatás odaítélésénél illetve mértékének megállapításánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: ♦ egy vagy mindkét szülő munkanélküli, 59
♦ egyik szülő egyedül neveli gyermekét, ♦ a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb munkabér 50%-át, ♦ család által eltartott gyermekek száma, ♦ a gyermek tanulmányi munkája és magatartása. A tankönyvvásárláshoz biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente a tantestület dönt. Amennyiben a támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előzőekben megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. 15. A térítési díjak befizetése Az intézményben térítési díjat kell fizetni: ♦ étkezést igénybevevő tanulóknak. A térítési díj nagyságát minden évben a fenntartó, a helyi önkormányzat határozza meg az éves költségvetésében. A térítési díjak megállapításánál szociális kedvezmények adhatók. Ennek keretösszegét szintén az éves költségvetés határozza meg. A térítési díj befizetése minden hónap 10-ig utólagosan, az étkezési napok számát figyelembe véve történik az iskolatitkárnál.
16. Tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatóhelyettese a felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíti a tankönyvfelelős nevét, aki az adott tanévben elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. Alsó tagozatban az osztályfőnökök, a felső tagozatban a szaktanárok választják ki az oktatás során felhasznált tankönyveket. A pedagógusok a megadott határidőig közlik a tankönyvfelelőssel a kiválasztott tankönyvek, taneszközök címét, kiadóját, a következő évre rendelendő mennyiséget. A tankönyv kiválasztás elveit a pedagógiai program tartalmazza. A tankönyvfelelős feladatai: ♦ a pedagógusokat tájékoztatja a lehetőségekről, a választékról; ♦ a pedagógusok által szolgáltatott adatok alapján a megrendelést elvégzi; ♦
az év közben bekövetkezett változások alapján korrekciót hajt végre;
♦
tartja a kapcsolatot a kiadókkal;
♦ gondoskodik a tankönyvek árának beszedéséről; 60
♦ gondoskodik az ingyenes tankönyv ellátásra jogosult tanulók felméréséről; ♦ átveszi a tankönyveket a kiadóktól, szállítóktól; ♦
kiosztja a tankönyveket a gyerekek körében;
♦ gondoskodik a számlák kiegyenlítéséről; ♦ elszámol a szülők felé. A tankönyvrendelést a 23/2004. (VIII. 27.) OM számú rendelet alapján kell lebonyolítani. 17. Az iskolai könyvtár Az iskolai könyvtár feladatait, fejlesztésének elveit, a dokumentumok nyilvántartásba vételét a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet tartalmazza. Az iskolai könyvtár működése: ♦
Az iskolai könyvtárat az intézmény tanulói, pedagógusai és technikai dolgozói használhatják. Kívülállók a könyvtárat az igazgató engedélyével vehetik igénybe.
♦
Beiratkozás a könyvtárosnál történő jelentkezéskor, az arra meghatározott nyomtatványon történik.
♦
A könyvtári szolgáltatásokat a beiratkozottak, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokon részt vevők vehetik igénybe.
♦ A könyvtárhasználat szabályait a jelentkezőkkel és használókkal ismertetni kell és jól látható helyen a könyvtárban ki kell függeszteni. ♦ A könyvtárat tanítási óra megtartására bármikor igénybe lehet venni. ♦ A könyvtárhasználat szabályait nyilvánosságra kell hozni. A könyvtár nyitvatartási ideje: kedd és csütörtök 14 órától 16 óráig. A könyvtár gyűjtőköri szabályzatát a 3. számú melléklet tartalmazza. 18. A diákigazolványok kiadásának, nyilvántartásának rendje A kormány 30/1999. (II. 15.) számú rendelete alapján az Oktatási Miniszter 15/1999. (III. 24.) számú rendelete szabályozza az igénylőlapok rendelésének, kitöltésének, beküldésének módját, valamint a térítési költséget. Az igénylőlapok megrendeléséről, átvételéről, visszaigazolásról, nyilvántartásról, az összesített igénylés visszaküldéséről a rendeletben meghatározott időkeret szerint az iskolatitkár gondoskodik. Az osztályfőnökök felelősek az igénylőlapok helyes kitöltéséért, a fénykép, a térítési díj öszszegyűjtéséért és annak határidőre történő leadásáért.
61
19. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója megállapodást köt a helyi egészségügyi intézmény vezetőjével, valamint a községben működő fogorvossal. A megállapodásnak biztosítani kell: a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók orvosi vizsgálatát a tanulóknak a védőnő által végzett higiéniai-tisztasági szűrővizsgálatát Az együttműködési megállapodást az egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatóval a 7. számú melléklet tartalmazza. 20. Tanuló és gyermekbalesetek megelőzése A pedagógus kötelessége, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, azok elsajátításáról meggyőződjön. A tanuló és gyermekbalesetek megelőzését, ezzel összefüggő feladatok ellátását a 8 sz. melléklet tartalmazza. 21. Reklám tevékenység Az intézményben tilos a reklám tevékenység, kivéve, ha a reklám a gyerekeknek, a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, kulturális vagy sport tevékenységgel függ össze. 22. Az iskolai hagyományai Az iskolai ünnepélyek tartalmukban és külsőségükben a tanulók nevelését, az iskola hagyományainak ápolását szolgálják. Az ünnepek felelőseinek kijelölése és a lebonyolítás formájának meghatározása az éves munkatervben történik. A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul: ennek megfelelően az intézményben ünnepi viseletünk a fehér blúz, illetve ing, és a sötét szoknya, illetve nadrág. Az intézmény hagyományos ünnepi rendezvényei: ♦ nemzeti ünnepek, megemlékezések, (október 6.; március 15.) ♦ tanévnyitó ünnepély, elsősök fogadása ♦
Mikulásl
♦ karácsonyi ünepség ♦
farsangi karnevál
♦ gyermeknap ♦ pedagógusnap 62
♦
ballagás (8. osztályosokat búcsúztatják a 7.-es tanulók)
Az intézményi szabadidős rendezvények szervezését, lebonyolítását a DÖK végzi a nevelőtestülettel és az SzMK-val közösen. 23. Nyitvatartási rend ♦ Iskola nyitvatartási rendje szorgalmi időszakban munkanapokon: reggel 730 órától este 17 óráig tart nyitva. ♦
Szombati napokon az iskola nyitva tartása a szervezett programokhoz igazodik, ekkor az iskola igazgatójával vagy helyettesével egyeztetni szükséges.
♦ Az épületben a nyitvatartási időn kívül csak előzetes engedély alapján lehet tartózkodni. ♦
A technikai dolgozók munkanapokon a munkaköri leírásban meghatározott időben tartózkodnak az intézményben, mindenkor biztosítva, hogy az épületek nyitvatartási időben nyitva legyenek.
♦ Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint van nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az intézményben. ♦ A nyári szünet ügyeleti rendjét az igazgató határozza meg, melyet tanévzáró értekezleten közöl a nevelőtestülettel. A nyári ügyeleti rendet a bejáratnál el kell helyezni a szülők tájékoztatására.
VII. Az intézmény létesítményei és helyiségei Használati rend Az intézmény létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Az intézmény rendjének és tisztaságának megtartása minden tanulóra, alkalmazottra és az esetenkénti külső használóra vonatkozó kötelezettség. Az intézmény területén okozott kárt a károkozónak meg kell téríteni. Az iskolákban a tanulók által szándékosan okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. Az igazgatóhelyettes és a munkaközösségvezetők feladata a kár felmérése és a kártérítés részleteinek a szülővel, gondviselővel történő tisztázása az érvényben lévő szabályok szerint. Az osztálytermeket, a csoportszobákat a foglalkozások, a tanítási órák, a délutáni foglalkozások után, az óvoda, az iskola épületét este legkésőbb 19 órakor zárni kell. Zárás előtt gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról. Ennek felelőse az épületet záró személy. A zárás rendezvények alkalmával történhet később is. 63
Az osztály- és a foglalkoztatási termek dekorálásáról az óvónők, az osztályfőnök és a szaktaná-rok gondoskodnak. A kabátokat, váltócipőket a gyerekek számára kijelölt helyen kell tartani. Az iskolai számítástechnikai teremben, valamint a szertárakban csak pedagógus illetve szaktanári felügyelet mellett tartózkodhatnak a tanulók. A termek biztonságos zárása a szaktanárok feladata. A technikai műhely használatát és rendjét a tanulók előtt kihirdetett és a teremben kifüggesztett külön szabályzat állapítja meg. A sportcsarnokban a tanulók csak a pedagógus jelenlétében tartózkodhatnak. A tanulók az öltözőbe a foglalkozások előtt 10 perccel korábban érkezhetnek. A tornaterembe csak tiszta tornacipővel lehet belépni. Mindezek vonatkoznak az edzésekre és a sportfoglalkozásokra is. Az iskola udvaron testnevelési órát, szabadidős foglalkozást lehet tartani. Jó időben a tanítás előtt a gyülekezés az udvaron történhet és a szüneteket az udvaron lehet tölteni. Az udvar tisztaságának megóvása minden tanuló kötelessége. A tanári szoba a pedagógusoknak a tanítási órákra, foglalkozásokra való felkészülésének helye, valamint itt kerülnek tárolásra az osztálydokumentumok is. A tanári szobában tanuló és az iskolához nem tartozó külső személy csak pedagógus jelenlétében tartózkodhat. Az intézményhez nem tartozó külső igénybevevők a helyiségek átengedéséről létrejött megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. Az óvodában a csoportszobák, az iskolákban a tantermek és egyéb helyiségek takarítás utáni zárásáért a dajkák, illetve a takarítók a felelősek. A reggeli nyitás a dajkák, illetve a takarítók feladata.
A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel: Nem kell az intézményben való tartózkodáshoz engedélyt kérni: ♦ szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre, fogadóórákra érkezőknek ♦ a meghívottaknak az intézmény rendezvényeire érkezéskor. 64
Az intézménybe érkező külső személyeknek be kell jelentkeznie, közölve jövetele célját, illetve azt, hogy kit keresnek. A vendéget a fogadó felnőttnek, vagy az iskolatitkárnak el kell kísérni a keresett személyhez. A fenntartó képviselőit, a szak- és szakmai szolgáltatóktól érkezőket és más hivatalos személyeket az igazgató illetve a tagintézményvezetők fogadják. A tanórák, és egyéb foglalkozások látogatására külső személynek az igazgató adhat engedélyt.
65
VIII. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet:
Munkaköri leírások
2. számú melléklet:
Gyermek és ifjúságvédelmi szabályzat
3. számú melléklet:
A iskolai könyvtár működése
4. számú melléklet:
Munkavédelmi szabályzat
5. számú melléklet:
Bombariadó terv
6. számú melléklet:
Az iskola kötelező feladatának átadása
7. számú melléklet:
Együttműködési megállapodás az egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatóval
8. számú melléklet:
A tanuló és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatokról
9. számú melléklet:
Selejtezési szabályzat
10 számú melléklet:
Leltározási szabályzat
11 számú melléklet:
Adatkezelési szabályzat
12. számú melléklet:
Kéthavi tanítási időkerethez szükséges dokumentumok
66
1. sz. melléklet
Munkaköri leírások 1/a
Igazgató
1/b
Igazgatóhelyettes
1/c
Tagintézmény-vezető
1/d
Gazdasági vezető
1/e
Óvodapedagógus
1/f
Dajka
1/g
Pedagógus
1/h
Tanító
1/i
Szaktanár
1/j
Munkaközösség vezető
1/k
Osztályfőnök
1/l
Gyógypedagógus
1/m
Fejlesztő pedagógus
1/n
Napközis nevelő
1/o
GYIV felelős
1/p
Könyvtáros
1/q
Munka- és tűzvédelmi felelős
1/r
Minőségügyi megbízott
1/s
Iskolatitkár
1/t
Takarító
67
1/a melléklet INTÉZMÉNYVEZETŐ, IGAZGATÓ Az intézmény élén az igazgató áll, aki vezetői munkáját az igazgatóhelyettes és a tagintézmény-vezetők közreműködésével végzi. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét, valamint feladatait a közoktatási törvény állapítja meg. Az igazgató ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt - és át nem ruházott - feladatokat. Kizárólagos jogkörébe tartozik: ♦
az intézmény dolgozói feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása,
♦ a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása. Feladat és hatásköre: Az igazgató a társult intézmény egyszemélyi felelős vezetője, aki a nevelőtestület élén állva, vele szorosan együttműködve látja el a vezetési feladatokat. Arra törekszik, hogy az intézményi közösség fokozódó öntevékenységgel vállaljon részt a feladatok megoldásából, az intézményi élet demokratikus szervezéséből, a vezetés gondjaiból. ♦
Képviseli az intézményt az állami szervek, a társadalmi szervezetek, magánszemélyek előtt, ápolja az intézmény külső kapcsolatait.
♦
A pedagógia elveinek megfelelően irányítja a nevelő-oktató munkát, gondoskodik a nevelői-oktatói tevékenység személyi, tárgyi feltételeiről és szervezeti kereteiről.
♦
Az igazgató tervezi, szervezi, ellenőrzi és értékeli a nevelő-oktató munkát, a tagintézményekben a tagintézmény-vezetőkkel egyeztetve.
♦
Elkészíti a tantárgyfelosztást, kijelöli a különböző felelősöket, az osztályfőnököket, megbízza a pedagógus munkaközösségek vezetőit
♦
Előzetes terv szerint ellenőrzi az alapdokumentumok felhasználását, a nevelőtestületi határozatok végrehajtását, látogatja a tanítási órákat és az iskola által szervezett tanórán kívüli foglalkozásokat, ezekről feljegyzéseket készít, tapasztalatit megbeszéli az érdekelt pedagógusokkal, ellenőrzi a felelősök munkáját, útmutatást ad a munka további folytatatásához.
♦
Gondoskodik a saját, valamint a pedagógusok tervszerű, folyamatos pedagógiai és szakmai továbbképzéséről, a nevelői munkaközösségek megalakításáról s működéséről, a kezdeményező, újító, korszerű törekvések kibontakoztatásáról, a felettes szervek által engedé-
68
lyezett kísérletek eredményes végzéséről. A nevelési szempontból fokozott törődést igénylő tanulók segítését, illetőleg a valamely területen jó képességgel rendelkezők megfelelő foglalkoztatását / a tehetséggondozást / szolgáló eljárások kialakításáról, gyakorlatáról. ♦
Törekszik az intézmény dolgozóinak alapos megismerésére, fejlődésük elősegítésére és elismerésére, a nevelőtestületben az egymást segítő emberi kapcsolatok megerősítésére, bensőséges óvónő-gyermek, tanár-diák viszony kialakítására.
♦
Az iskolákban irányítja és figyelemmel kíséri a tanulói közösségek életét, fejlődését, a tanulóknak a szorgalmi időben szervezett nevelési célú - külön jogszabályban szabályozott foglalkozását, elősegíti a szabadidejük kulturált eltöltését.
♦
Intézkedik az intézmény munkatervében nem rögzített feladatok megoldásáról / a tanév közben érkező felsőbb utasítások végrehajtása, rendkívüli teendők felelőseinek kijelölése, megbeszélések összehívása, orvosi vizsgálatok rendjének kialakítása stb. /
♦
Dönt az intézményi dolgozók főálláson kívüli foglalkozatásának kérdésében.
♦
Szervezi és ellenőrzi az intézményi dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos nyilvántartásokat: A kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző dolgozókat az igazgató -a helyettes, az iskolai szakszervezet, a Közalkalmazotti Tanács és a munkaközösség-vezetők meghallgatásával - pénzjutalomban, béremelésben részesítheti, kitüntetésre felterjesztheti. Törekedjék arra, hogy az elismerés, jutalmazás előkészítésében a nevelőtestület minél szélesebb körben vegyen részt.
♦
Az intézményvezetője gondoskodik a munkafegyelem és a törvényesség megtartásáról, a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegő dolgozó fegyelemi felelősségre vonásáról.
♦
Felelősök útján gondoskodik a munkavédelmi , a tűzvédelmi és balesetvédelmi előírások megtartásáról.
Első fokon dönt a tanulók ügyeiben, ezek közé tartozik: ♦
felvétel és beosztás a tanulócsoportokba,
♦ az átiratkozás engedélyezése, a tanköteles felmentése az iskolába járás alól, ♦ eltiltás az iskolába járás alól, ♦ eltiltás az iskola látogatásától, ♦ az osztályozó vizsga és vizsgahalasztás engedélyezése, ♦ felmentés egyes tantárgyak gyakorlati része alól, ♦ kizárás napköziből, ♦ bizonyítvány másolat, iskolalátogatási igazolás kiállításának engedélyezése, ♦ a kárt okozó tanulók felelősségre vonása, a kár megtérítése. 69
♦ irányítja és ellenőrzi az iskola ügyviteli munkáját : − a pedagógusok és az iskolatitkár adminisztrációs tevékenységét, − a naplók, leltárak, nyilvántartások és elszámolások vezetését, − a folyóiratok, nyomtatványok megrendelését, − a baleseti jegyzőkönyvek elkészítését, − az iskolai dokumentáció elkészítését, − az iratselejtezést. Az igazgató, mint munkáltató- a szakszervezettel és a Közalkalmazotti Tanáccsal együttműködve végzi illetőleg az igazgatóhelyettes útján végezteti mindazokat a feladatokat, melyeket a MT-e és végrehajtási jogszabályai továbbá az egyéb munkaügyi jogszabályok a hatáskörébe utalnak.
70
1/b melléklet IGAZGATÓHELYETTES Az igazgatóhelyettes az igazgató közvetlen munkatársa, segíti az intézmény vezetőjét a nevelő-oktató munka irányításában, ellenőrzésében, az igazgatót akadályoztatása esetén felelősséggel és teljes jogkörrel helyettesíti. Feladat és hatásköre ♦
Az igazgatóval egyeztetett ellenőrzési terv alapján látogatja a tanítási órákat, a napközis foglalkozásokat, a tanórán kívüli foglalkozásokat. A látogatások után elemzéseket készít.
♦ Szakmai segítséget ad a pályakezdő nevelőnek. ♦ Gondoskodik a távollévők helyettesítéséről, naprakészen vezeti a helyettesítési naplót. ♦ Részt vesz a munkaterv, a statisztikai lapok, jelentések összeállításában. ♦
Irányítja, ellenőrzi az intézmény ügyviteli munkáját: pedagógiai adminisztrációs munkát, a naplók, szakköri füzetek vezetését, nyomtatványok megrendelését.
♦
Az egész intézményre vonatkozóan vezeti a kéthavi tanítási időkeretet.
♦ Megszervezi az első osztályosok beiratkozását. ♦ Elkészíti az intézmény dolgozóinak szabadságolási tervét. ♦
Tanulók és szülők részére igazolásokat ad ki.
♦ Megszervezi a javító és osztályozóvizsgákat, ellenőrzi ennek dokumentációját. ♦ Intézkedik a tanulók fegyelmi ügyeinek kérdésében. ♦ Megszervezi a tanulók egészségügyi vizsgálatait. ♦
Javaslatot tesz jutalmazásra, kitüntetésre.
♦ Technikai dolgozók feletti ellenőrzési jogkört gyakorol. ♦
Napi kapcsolatot tart fenn a tagintézmény-vezetőkkel a zökkenőmentes oktató-nevelő munka biztosítása érdekében.
71
1/c melléklet TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐ Feladata: -
a tagintézmény szakszerű és törvényes működtetése
-
a tagintézmény pedagógiai munkájának irányítása
-
a tagintézmény rendezvényeinek szervezése, lebonyolítása
-
a helyi tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében prevenciós tevékenységet végez
-
az intézményben dolgozó pedagógusok útján gondoskodik a szülők folyamatos szóbeli és írásbeli tájékoztatásáról
-
javaslattevő jogkörrel bír a nevelőtanárok erkölcsi és anyagi elismerésére
-
óvodában elkészíti a pedagógusok munkabeosztását, az iskolában pedig a tantárgyfelosztást
-
elkészíti a tagintézmény feladat-ellátási tervét
-
részt vesz az intézmény alapdokumentumainak aktualizálásában
-
a szakmai munkához szükséges eszközök beszerzésére javaslatot tesz az igazgatónak
-
közreműködik a félévi és az év végi értékelésnél
-
részt vesz a pályázatok elkészítésében
-
ellenőrzi a dolgozók munka- és foglalkozási rendjét, a pedagógusi munkavégzés adminisztrációját
-
cél- és tematikus ellenőrzést végez a tagintézményi ellenőrzési terv alapján
-
rendszeres és egyeztető munkakapcsolatot tart az intézmény gazdasági vezetőjével
-
rendszeresen adatokat szolgáltat a társult intézményi statisztikák elkészítéséhez
Különleges felelőssége: -
irányítja az intézményben dolgozók munkáját, de munkáltatói jogokkal nem rendelkezik
-
közreműködik a dolgozók minősítésének elkészítésében, elkészíti a tagintézmény házirendjét, működési és munkarendjét, és felel ennek betartásáért
-
ügykezelési szabályzat szerint végzi az ügyviteli munkát
-
az SZMSZ alapján szervezi a tagintézmény szakmai ellenőrzését
-
részt vesz mindazon fórumon, ahol dönteni kell a tagintézményeket érintő lényeges kérdésekben
72
-
a társult intézmény igazgatójával egyeztetve lehetővé teszi a dolgozók továbbképzését, továbbtanulását
-
ellenőrzi, értékeli a környezeti kultúrát, az épület rendjét, tisztaságát
-
a munka-, baleset-, és tűzvédelmi szabályzat betartásáért felel, részt vesz a munkahelyi szemlén, bejáráson
-
látogatja a csoportfoglalkozásokat, ezeket szakmailag elemzi, értékeli, tapasztalatairól feljegyzést készít
-
a tagintézmények minden fontos történéséről, eseményéről tájékoztatja az intézmény vezetőjét vagy helyettesét
-
a személyiségi jogokat érintő (tanári, szülői, gyermeki), illetve titkosnak minősített információkat megőrzi, a mindenkor hatályos jogszabályok szellemében jár el
73
1/d melléklet GAZDASÁGI VEZETŐ -
biztosítja a társult intézmény működéséhez a tárgyi, pénzügyi, gazdálkodási feltételeket
-
az igazgatói jogkört érintő gazdasági jellegű döntések előkészítője, a végrehajtási folyamat ellenőrzője, és szervezője
-
az intézmény kötelezettségvállalásait regisztrálja, ellenjegyzi, illetve kötelezettséget vállal az igazgatóval egyeztetve
-
az intézmény gazdasági ügyeinek iránytója és közvetlen lebonyolítója
-
elkészíti és nyomon követi az intézmény gazdasági terveit, beszámolóit, adatszolgáltatásait, költségvetését és annak módosítását
-
gondoskodik az intézmény folyamatos működéséhez szükséges pénzgazdálkodásról, pénzellátásról
-
irányítja a vagyonkezelést
-
gondoskodik a bér és munkaügyi tevékenységgel összefüggő jogszabályok betartásáról, biztosítja az önálló bérgazdálkodás operatív feltételeit
-
gondoskodik a személyi nyilvántartás vezetéséről
-
ellátja a belső ellenőrzési szabályzatban részére megjelölt feladatokat
-
hasznosítja, koordinálja az intézmények létesítményeinek igénybevételét
-
felel a számviteli rend kialakításáért és annak irányításáért
-
gondoskodik az intézmény gazdasági jellegű szabályzatainak elkészítéséről
-
költségvetési tervezés során együttműködik az intézményvezetéssel
-
tervezi az intézményi költségvetést, és figyelemmel kíséri annak alakulását
-
figyelemmel kíséri e felújítási munkálatokat
-
utalványozási és aláírási jogkörét az SZMSZ-ben rögzítettek alapján végzi, teljes anyagi és ügyrendi felelősséggel
-
szervezi, irányítja és ellenőrzi a társult intézmény szabályos gazdasági működését, pénzügyi és bizonylati fegyelmét
74
1/e melléklet ÓVODAPEDAGÓGUS Az óvodapedagógusok alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése, gondozása, ezzel öszszefüggésben különösen: ♦
Gondoskodjon a gyermekek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, valamint az ismeretek tárgyilagos és több oldalú közvetítéséről
♦
Nevelő munkája során vegye figyelembe a gyermek egyéni képességeit, fejlődési ütemét, szociokulturális helyzetét, esetleges fejlődésbeli zavarait, segítse a gyermek képességeinek kibontakoztatását, és bármely okból hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását
♦
Közreműködjön a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében
♦
Gyermekbántalmazást, családon belüli erőszakot különösen kísérje figyelemmel, azonnali jelzési kötelezettsége van ilyen esetekben
♦ A gyermekek, szülők emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben ♦ A szülők nevelési elveit tartsa tiszteletben ♦ Tájékoztassa a szülőket, a gyermekeiket érintő kérdésekről, figyelmeztesse őket, ha a gyermeke jogainak megóvása, vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek ♦ Partner kapcsolatot építsen ki a szülőkkel, iskolával, és mindenkivel, aki kapcsolatot tart az intézménnyel ♦ A szülők kérdéseire, javaslataira érdemi választ adjon ♦
Irányítsa és értékelje a gyermekek munkáját
♦ A nevelőtestület tagjaként részt vegyen az óvoda pedagógiai programjának szervezésében, értékelésében, gyakorolja a nevelőtestületet megillető jogokat ♦ Szakmai ismereteit, tudását folyamatosan gyarapítsa ♦
Az érvényben lévő dokumentumok előírásai alapján készüljön fel a tervszerű nevelőmunkára, készítsen és alkalmazzon szemléltető eszközöket a különböző tevékenységekhez
♦ Elvégzi a csoportjával és munkájával kapcsolatos ügyviteli és adminisztrációs teendőket ♦ Részt vesz az iskolaérettség megállapításában, javaslatot tesz a szülőnek az iskolakezdés gyermeke számára optimális időpontjáról ♦ Ellenőrzi a csoportszoba tisztaságát és gondoskodik az egészségvédelemi követelmények betartásáról
75
♦
Mindennap biztosítja a gyermekek számára a szabadlevegőn történő tartózkodást és mozgást
♦ A dajkával megbeszéli az aktuális nevelési feladatokat, bevonja őt a gondozási feladatok elvégzésébe, a kitűzött célokat együtt valósítják meg ♦
Munkaidő alatt csak a tagintézményvezető engedélyével távozhat az intézményből
♦ Munkakezdés előtt 15 perccel köteles megjelenni a munkahelyén ♦
Ha munkáját betegség vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, köteles a legrövidebb időn belül jelezni a tagintézmény-vezetőnek, ill. a csoportban vele dolgozó óvónő kollégájának
♦
Az óvónő a rábízott gyermekcsoportot felügyelet nélkül egy pillanatra sem hagyhatja
♦
Kötelező óraszámán kívüli feladatait a tagintézmény-vezető útmutatásai alapján köteles elvégezni
♦
Köteles a baleset-megelőzésre fokozottan figyelni, különös tekintettel az udvaron tartózkodásra, ill. kirándulások, túrák szervezésénél
♦ Az esetlegesen előforduló baleset esetén köteles azonnal orvosi segítséget igénybe venni, a lehető legrövidebb időn belül a szülőt értesíteni, ezzel egyidejűleg gondoskodni kell csoportjának felügyeletéről ♦
A gyermekek kiadásáról szóló házirendet pontosan betartja
♦
Fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik az óvoda leltári tárgyaiért, anyagaiért, és a munkaruháért
♦
Munkájával, a gyermekekkel valamint családjaikkal kapcsolatos információkat hivatali titokként köteles megőrizni, e kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad.
♦ Törekszik arra, hogy a nevelési programban foglaltakat maradéktalanul teljesítse ♦
Olyan óvodai életet szervez, ami gyermek és tevékenység központú, élményszinten közvetít ismereteket, tapasztalatokat, alkalmazza az észrevétlen tanulás módszereit
♦
Belső kontroll személyiségű gyermekek nevelését tekinti mérvadónak, kerüli a tekintélyelvű, formális ismeretek nyújtását
♦
A rábízott gyermekek érzelmi támasza, velük szereteten, bizalmon alapuló partnerkapcsolatot kell kialakítania
♦ Magatartása nem lehet el és megítélő, a gyermekekkel és a szülővel szemben sem ♦
Alkalmazza az egyéni és differenciált bánásmódot, nem uniformizál, hanem egyéniséget nevel
♦
Tisztában van a programunk filozófiájával, törekvéseivel, azt a gyakorlatban szakszerűen alkalmazza, legjobb képességei szerint munkálkodik azon, hogy a gyermekek mindennap jól érezzék magukat az óvodában, partnereink elégedettségi szintjét növelve ezzel
76
♦ Szabadságra vonatkozó rendelkezések: ♦
1. a 138/1992 (X.8.) Korm.rend. ad tájékoztatást. Ennek értelmében a Vhr. 11.§-a mondja ki, hogy a nevelési-oktatási intézményben, pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott szabadsága két részből tevődik össze: a Kjt. 56.§-a alapján jár 21 nap szabadság, továbbá az 57.§ 3. bek.-ben szabályzott 25 nap pótszabadság
♦ 2. A Vhr. 11.§-a szabályozza a szabadság kiadásával kapcsolatos alapvető kérdéseket. Ennek értelmében: a közalkalmazott részére a szabadságot oly módon kell kiadni, hogy az ne veszélyeztesse a nevelési-oktatási intézmény rendeltetésszerű működését. ♦ A munkavállaló előzetes meghallgatása után a munkáltató határozza meg a szabadság kiadását. ♦ 3. Az alapszabadság ¼-ét – a munkaviszony első 3 hónapját kivéve – a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb 15 nappal be kell jelenteni ♦
4. A 25 munkanap pótszabadságból a munkáltató maximum 15 munkanapot a nevelő-oktató munkával összefüggésben vehet igénybe.
77
1/f melléklet DAJKA Munkáltató: intézményvezető Munkaidő: heti 40 óra, az éves munkarend szerint Munkaköri jogai és kötelezettségei: ♦ ♦
♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦
♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦
♦ ♦ ♦ ♦ ♦
♦ ♦ 78
Segít a tízóraiztatásban, ebédeltetésben, uzsonnáztatásban. Előkészíti az edényeket, felügyel a gyermekek önkiszolgáló vagy naposi tevékenységére. Étkezések után az edényeket összeszedi, felsöpör, szükség esetén felmossa a padlót. Segít a terem átrendezésében, a gyermekek öltöztetésében, vetkőztetésében. Meglocsolja a virágokat, a vágott virágot naponta friss vízbe teszi. Szalvétát, rajzlapot vág, zsebkendőt készít a tartóba. A ceruzákat hetente kétszer megfaragja. A csoportszoba lambériáit hetente lemossa. Az ágyakat lerakja, pihenés után elágyaz. Segít a gyermekek ébresztésében. Nedves ruhával naponta végig törli a polcokat, asztalokat, ablakpárkányokat. Az egyedül járó gyermekek öltözködésére felügyel. A gyermekek távozása után a szőnyeget lesöpri, porszívózza, a csoportszobát felmossa. A tornatermet az egyes csoportok foglalkozásai után kitakarítja, a kézi szereket letörölgeti. A csoportszoba ablakait szükség szerint tisztítja, a függönyöket kimossa. Az óvoda textíliájából (törölköző, abrosz, takaróhuzat, ágyzsák, takaró) a ráeső részt kimossa, kivasalja. Háromhetente a gyermekek takaróit, az ágyneműjét lecseréli. Nyári nagytakarítás idején kimossa a gyermekek takaróit, az ágyzsákokat. A babaruhákat hetente egyszer kimossa, kivasalja, megjavítja, a babákat megfüröszti. A kockákat és egyéb játékokat rendszeresen lemossa, fertőtleníti. Az ivópoharakat, a fogmosó felszerelést tisztán tartja. A szőnyeget alkalmanként kiporolja, kitisztítja. Séták, kirándulások alkalmával segít az óvónőnek a gyermekek felügyeletében. Vízhiány esetén gondoskodik elegendő ivóvízről, mosdóvízről. A kézbesítést, kisebb szállítási teendőket, vásárlásokat elvégzi. Az arra rászoruló gyermeket szükség esetén lemossa, tisztába teszi. Alkalmanként javítja az óvoda textíliáit, felszerelési tárgyait, segít a foglalkozásokhoz, játékhoz, gondozáshoz szükséges eszközök előkészítésében. A gyermekek óvodai magatartásáról a szülőknek felvilágosítást nem adhat. Külön utasításra ellátja gyermekek felügyeletét. Szervezett foglalkozást nem tarthat. Amennyiben utolsónak hagyja el az óvoda épületét, felelősséggel eleget tesz a tűzbiztonsági és egyéb biztonsági előírásoknak. Ha munkáját betegség vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, köteles azt jelenteni a tagintézmény-vezetőnek. Munkaidejében az óvodából külön engedély nélkül nem távozhat. Szabadságolás, betegség vagy egyéb ok miatt – a mindenkori jogszabályoknak megfelelően – kötelesek egymás helyettesítésére. Végzi az óvoda nyári nagytakarítását.
További feladatok Kiscsoportos dajka részére A gyermekek csendes pihenője alatt lemossa az öltözőben, előtérben lévő ajtókat, az ablakok párkányát, a járdát, a lépcsőt felsöpri. ♦ Az öltöző, az előtér ablakait szükség szerint tisztítja, a függönyöket kimossa. Az itt lévő virágokat gondozza. A homokozót naponta felássa, meglocsolja a többi dajkával együtt, az udvart felsöprik. ♦ A heti mosást közösen végzik. ♦
Középső csoportos dajka feladatai
♦ A gyermekek csendes pihenője alatt lemossa a fürdőszoba csempéjét, kisúrolja
a mosdókagylókat, a WC ülőkéket. ♦ Elvégzi az iroda, a nevelői szoba, a felnőtt WC napi rendszeres és időszakos takarítási munkáit. (ablaktisztítás, porszívózás, függönymosás, virágok gondozása, lemosása, portörlés). ♦ A homokozót naponta felássa, meglocsolja a többi dajkával együtt, az udvart felsöprik. ♦ A heti mosást közösen végzik. Nagycsoportos dajka feladatai A gyermekek csendes pihenője alatt lemossa az öltözőben, az előtérben lévő és a fürdőszobai ajtókat, a csempét, az ablakpárkányokat, kisúrolja a mosdó és a WC kagylókat, a járdát, a lépcsőt felsöpri. ♦ Az öltöző és fürdőszoba ablakait szükség szerint tisztítja, a függönyöket kimossa. ♦ A homokozót naponta felássa, meglocsolja a többi dajkával együtt, az udvart felsöprik. ♦ A heti mosást közösen végzik. ♦
Közösen végzett feladatok ♦ Alkalmanként és szükség szerint végzik a mosókonyha, a pince előterének, a kazánháznak, a rakodópincének, az épület előtti járdának a takarítását. ♦ A szemetes kukák ürítéséről hetente gondoskodnak.
79
1/g melléklet PEDAGÓGUS 1. A pedagógus feladatai általában: a.)
A pedagógus felelősséggel és önállóan a tanulók nevelése érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelességeinek tartalmát és kereteit a Közoktatási törvény és a pedagógiai szaktárgyi útmutatók, módszertani levelek, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai, továbbá az igazgató, illetőleg a felettes szerveknek az igazgató útján adott útmutatásai alkotják. Nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi.
b.)
A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerint nevelő-oktató munkából az egyes munkaköröknek (tanító, tanár, napközis nevelő) megfelelően minden nevelőre kötelezően vonatkozik.
c.) Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. Alkotó módon részt vállal: ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦
a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, a közös vállalások teljesítéséből, az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből, az iskola hagyományainak ápolásából, tanulók folyamatos felzárkóztatásából, a tehetséggondozást szolgáló feladatokból, pályaválasztási feladatokból, a gyermekvédelmi tevékenységből, ♦ a tanulók egésznapos foglalkoztatásának tervezéséből, szervezéséből, irányításából, ♦ a diákönkormányzat kialakításából, ♦ az iskolai élet demokratizálásának fejlesztéséből. d.) Tanítási (foglalkozási) órán minőségi munkát végez (felkészülés, szervezés, ellenőrzés, értékelés).
e.) Önképzés, továbbképzés, munkaközösségi munkában való aktív részvétel. f.) A nevelő-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken való részvétel.
80
g.)
Egyes adminisztratív és szervezési feladatok elvégzése, melyeket az intézmény nevelő-oktató munkája tesz szükségessé, illetve az érvényben lévő jogszabályok előírnak.
h.)
Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. A tanmenetet a igazgató által meghatározott időpontban a munkaközösség-vezető véleményével, az igazgatónak jóváhagyásra bemutatja. Ha az alapdokumentumok nem változnak, a bevált tanmenetet – folyamatos kiegészítéssel – több
éven át használhatja. Saját tanmenettel minden pedagógusnak rendelkeznie kell, melyet ellenőrzéskor kérésre be kell mutatni. i.)
Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 10 napon belül kijavítja. A felmérő dolgozatok megírását előre jelzi. A házi feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal javíttatja és velük együtt értékeli. Az alsó tagozaton az írásgyakorlatokat a következő órára javítja.
j.) Részt vesz az iskola szülői értekezletein, fogadóórát tart. Az intézmény egészére kötelezően háruló feladatok közül egyes teendőket, az intézményen belüli szakértelmen és az egyenlő teherviselés elvein alapuló munkamegosztás szerint – egy-egy pedagógus lát el Ezek a pedagógiai többletmunkák a következők elehetnek: k.)
♦ vezetők esetében a hatáskörükbe rendelt terület közvetlen pedagógiai, szakmai irányítása és ellenőrzése ♦ egyes, óraszámmal is kifejezhető feladatok (pl. korrepetálás, helyettesítés, énekkar vezetése, szakkörök, tanulmányi kirándulás, tanulókíséret, tábori ügyelet, stb.) ♦ osztályfőnöki munka ♦ versenyekre való felkészítés ♦ szertárakért a felelősség vállalása (fejlesztés, rendezés, selejtezés) ♦ könyvtári munka ♦ munkavédelmi és tűzvédelmi munka α) Minden pedagógus ügyeletes nevelői feladatokat lát el. 2. A pedagógus kötelességei A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben az alábbi kötelességei vannak: a.) A tanulók fejlődését figyelemmel kísérje és elősegítse. b.)
A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.
c.) A szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon. d.)
Nevelő-oktató tevékenységében, a tanítás során a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan nyújtsa.
e.) A gyermekek, tanulók, emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben. 3. A pedagógus jogai A pedagógust munkakörével összefüggésben az alábbi jogok illetik meg: a.) A pedagógiai program alapján a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválaszthatja. 81
b.)
A szakmai munkaközösség véleményének meghallgatásával megválaszthatja az alkalmazott taneszközöket, tankönyveket és tanulmányi segédleteket.
c.) Irányítja és értékeli a tanulók munkáját. d.) Minősíti a tanulók tudását. e.) Hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez. f.) A nevelőtestület tagjaként részt vegyen az iskola pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat.
82
g.)
Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában.
h.)
Szakmai egyesületek, kamarák tagjaként, vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában.
i.)
Személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét elismerjék.
1/h melléklet TANÍTÓ A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri leírásban foglaltakon túlmenően a következő feladatokat kell ellátnia, illetve hatáskörrel rendelkezik: 1.
Az osztály órarendjét elkészíti.
2. Az osztálynaplót pontosan, naprakészen vezeti. 3. A tanuló személyiségének fejlődését figyelemmel kíséri, a gyermek jogait tiszteletben tartja. 4. Távolmaradása esetén időben, előre értesíti az igazgatót vagy az igazgatóhelyettest és gondoskodik, arról, hogy a tanmenet, a tankönyv a helyettesítő nevelő rendelkezésére álljon. 5.
Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére (a tanulók, kollégák véleményét figyelembe véve).
6. Az oktatói nevelői tevékenység során: 7. az általa tanított tantárgyra tematikus, éves tanmenetet készít, az új tankönyvek alapján, az előírt szakmai követelményeket figyelembe véve 8. a tanítási órákra felkészül, az írásbeliség a kezdő nevelőknél kötelező 9. a taneszközöket a munkaközösség vezetőtől beszerzi, egy tanévre átveszi, majd tanév végén azokkal elszámol 10. az általa átvett eszközöket megőrzi, hiány esetén anyagi felelősséggel tartozik 11. a tanulók számára a témazáró dolgozatot előre jelzi 12.
a tanulók füzetét számonkérés alkalmával láttamozza és jelzi az esetleges hiányokat
13. félévenként minden füzetet ellenőriz (helyesírás javítás minden tantárgyból kötelező) 14. a házi feladatot közösen javítja a tanulókkal és értékeli 15. Ügyeletet, helyettesítést vállal és megbízott feladatát ellátja.
16. Személyi adataiban történt változást (név, lakcím, szabadság idején a tartózkodási helyét) az igazgatónak azonnal jelenti. 17. Az iskolai rendezvényeken a részvétel kötelező. 18.
A tanítási időn kívül – a tanév programjának megfelelően – szakmai tanácskozáson, értekezleten részt vesz.
19.
Oktató-nevelő tevékenysége során ellátja a tehetséggondozás, korrepetálás és képességfejlesztés feladatát, tevékenységét.
20. A nevelés-oktatás biztonságos és balesetmentes körülményeit megteremti.
83
1/i melléklet SZAKTANÁR Feladatai a pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően a következők: 1. Az általa tanított tantárgyakra tematikus, éves tanmenetet készít, az új tankönyvek alapján, illetve a követelményeket figyelembe véve. 2. A tanítási órákra felkészül, az írásbeliség a kezdő nevelőknél kötelező. 3.
A taneszközöket a munkaközösségvezetőtől beszerzi, egy tanévre átveszi, majd tanév végén elszámol azokkal.
4. Az általa átvett eszközöket megőrzi, hiány esetén anyagi felelősséggel tartozik. 5. A tanulók számára a témazáró dolgozatot előre jelzi. 6. A tanulók füzetét számonkérés alkalmával láttamozza és jelzi az esetleges hiányokat. Félévente minden füzetet ellenőriz (helyesírás javítás minden tárgyból kötelező). 7. A házi feladatot közösen javítja a tanulókkal és értékeli. 8. Ügyeletet, helyettesítést vállal és megbízott feladatát ellátja. 9. Személyi adataiban történt változást (név, lakcím, szabadság idején a tartózkodási helyét) az igazgatónak azonnal jelenti. 10.
Távolmaradása esetén időben, előre értesíti az igazgatót és gondoskodik, arról, hogy a tanmenet, a tankönyv a helyettesítő nevelő rendelkezésére álljon.
11. Az iskolai rendezvényeken a részvétel kötelező. 12.
A tanítási időn kívül a tanév programjának megfelelően szakmai tanácskozáson, értekezleteken részt vesz.
13. A nevelői házirend betartása kötelező, vétség esetén fegyelmi eljárás kezdeményezhető. 14.
Oktató-nevelő tevékenysége során ellátja a tehetséggondozás, tehetség-kiválasztás feladatát, tevékenységét.
15. A nevelés –oktatás biztonságos és balesetmentes körülményeit megteremti.
84
1/j melléklet MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ 1. Szakmai munkaterv előkésztése, összehangolása, ellenőrzése. 2. Képviseli a munkaközösséget szakmai megbeszéléseken, értekezleteken. 3. Pályakezdők, képesítés nélküliek patronálásának megszervezése. 4. Módszertani és szakmai továbbképzés irányítása, önképzés irányítása. 5. A szakirodalom figyelemmel kisérése 6. Hospitálások szervezése. 7. Nyílt órák, házi bemutatók, viták megszervezése. 8. Javaslattétel a munkaközösség tagjainak jutalmazására, továbbképzésére.
85
1/k melléklet OSZTÁLYFŐNÖK Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki az osztályfőnöki munkaközösség javaslata alapján. Osztálya közösségének felelős vezetője. A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően pedig az alábbiak a szakmai feladatai és hatásköre: 1. Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve. Segíti a munkaközösség kialakulását. 2. Együttműködik, összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli. 3. Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványait oktató, nevelő tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pl. GYIV stb.). 4. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. 5. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a tanártársai elé terjeszti. 6. Szülői értekezletet tart, amelyen beszámol az osztály neveltségi és tanulmányi helyzetéről, ismerteti a soron következő feladatokat. 7. Szükség esetén családot látogat, tájékoztató füzet útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. 8. Ellenőrzi, hogy a szülők tudomásul vették-e az ellenőrző könyvbe beírt értesítéseket, nevelői észrevételeket. 9. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló naprakész vezetése, félévi és év végi statisztikák, továbbtanulással, gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tennivalók, stb.). 10. Mint osztályfőnök saját hatáskörében az SzMSz-ben felruházott jogainál fogva indokolt esetben 3 nap távollétet engedélyezhet és igazolhat osztálya tanulójának. 11. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. 12. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére (a tanulók, kollégák véleményét figyelembe véve). 13. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét. 14. A nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít. 15. Segíti a tanulók pályaválasztását, pályaorientációját, azok személyiségének ismeretében. 16. Ügyel a reá bízott tanulókra, valamint az oktató-nevelő munka biztonságos működésére.
86
1/l melléklet GYÓGYPEDAGÓGUS A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri leírásban foglaltakon túlmenően a következő feladatokat kell ellátnia, illetve hatáskörrel rendelkezik: 1. Az osztály órarendjét elkészíti. 2. Az osztálynaplót pontosan, naprakészen vezeti. 3.
A tanuló személyiségének fejlődését figyelemmel kíséri, segíti, a gyermek jogait tiszteletben tartja.
4. Távolmaradása esetén időben, előre értesíti az igazgatót vagy az igazgatóhelyettest és gondoskodik, arról, hogy a tanmenet, a tankönyv a helyettesítő nevelő rendelkezésére álljon. 5.
Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére (a tanulók, kollégák véleményét figyelembe véve).
6. Az oktatói nevelői tevékenység során: 7.
az általa tanított tantárgyra tematikus, éves tanmenetet készít, az új tankönyvek alapján, az előírt szakmai követelményeket figyelembe véve
8. a tanítási órákra felkészül, az írásbeliség a kezdő nevelőknél kötelező 9.
a taneszközöket a munkaközösség vezetőtől beszerzi, egy tanévre átveszi, majd tanév végén azokkal elszámol
10. az általa átvett eszközöket megőrzi, hiány esetén anyagi felelősséggel tartozik 11. a tanulók számára a témazáró dolgozatot előre jelzi 12.
a tanulók füzetét számonkérés alkalmával láttamozza és jelzi az esetleges hiányokat
13. félévenként minden füzetet ellenőriz (helyesírás javítás minden tantárgyból kötelező) 14. a házi feladatot közösen javítja a tanulókkal és értékeli 15. Ügyeletet, helyettesítést vállal és megbízott feladatát ellátja.
16. Személyi adataiban történt változást (név, lakcím, szabadság idején a tartózkodási helyét) az igazgatónak azonnal jelenti. 17. Az iskolai rendezvényeken a részvétel kötelező. 18. A tanítási időn kívül – a tanév programjának megfelelően – szakmai tanácskozáson, értekezleten részt vesz. 19.
Oktató-nevelő tevékenysége során ellátja a tehetséggondozás, korrepetálás és képességfejlesztés feladatát, tevékenységét.
20. A nevelés-oktatás biztonságos és balesetmentes körülményeit megteremti. 21. A nevelői házirend betartása kötelező, vétség estén fegyelmi eljárás kezdeményezhető. 22. Vizsgálatkérés, kontrollvizsgálatok nyomon követése. 23.
Kontrollvizsgálatok nyomon követése, a kérelmek megírása az osztálytanító pedagógiai véleményét figyelembe véve.
A kontrollvizsgálati kérelmek továbbítása a Heves Megyei Gyógypedagógiai Módszertani Központ felé, illetve vizsgálati időpont 87
1/m melléklet FEJLESZTŐPEDAGÓGUS Feladatai a pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően a következők: 1. Az adott tanévben a Heves Megyei Gyógypedagógiai Módszertani Központ szakértői véleménye alapján a sajátos nevelési igényű tanulók adatainak nyilvántartásba vétele 2.
A speciális részképesség zavarok figyelembe vételével a tanulók csoportjainak kialakítása
3.
A forgalmi napló folyamatos vezetése, adatainak frissítése az aktuális naptári év figyelembevételével
4. A tanulók egyéni fejlesztési naplóinak folyamatos vezetése 5.
Az egyéni fejlesztési tervek évenkénti elkészítése, illetve folyamatos aktualizálása a tanulók fejlettségi szintjéhez igazodva, a szakértői vélemények által javasolt fejlesztési területekhez alkalmazkodva
6.
A tanuló osztályfőnökével, illetve a szaktanárokkal való folyamatos konzultálás a fejlesztés hatékonyságáról, az esetleges módosításokról
7. Kontrollvizsgálatok időpontjainak nyomon követése, a kérelmek megírása az osztálytanító pedagógiai véleményét figyelembe véve 8. A kontrollvizsgálati kérelmek továbbítása a Heves Megyei Gyógypedagógiai Módszertani Központ felé, illetve vizsgálati időpont egyeztetése 9. Tájékoztatás a szülők felé tanévenként legalább három alkalommal 10.
Lehetőség biztosítása a szülőknek a személyes tanácsadásra, illetve a szakértői vizsgálatot végző szakemberrel való konzultálásra (a kontrollvizsgálatok, és az iskolai szülői értekezletek alkalmával)
11.
A tanév első hónapjában a belső vizsgálatok elvégzése, a tanulási képességek szintjének felmérése, a tanulók személyiségének megismerése óralátogatások alkalmával (1. osztály – osztályszinten, a továbbiakban csak a már fejlesztésbe bevont tanulóknál)
12. A tanulók szülői hátterének megismerése, a szülők lehetőség szerinti bevonása a gyermek fejlesztésébe, együttműködés kialakítása 13.
Fél éves hatásvizsgálatok elvégzése, az eredmények tükrében az esetleges fejlesztési irányok módosítása
14. Év végi fejlődési eredmények rögzítése az egyéni fejlesztési naplóban, a következő tanév haladási irányainak meghatározása 15.
Kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadó munkatársaival, szükség esetén szakmai szolgáltatásuk igénybevétele (pl. pszichológus, családgondozó, logopédus)
88
1/n melléklet NAPKÖZIS NEVELŐ A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri leírásban foglaltakon túlmenően az alábbi feladatokat kell ellátnia: 1)
A napközis tanulók rendszeres, hatékony foglalkoztatása érdekében heti foglalkoztatási tervet készít.
2) A foglalkozási terv keretében biztosítja a napközis tanulók részére a másnapi felkészülést: ♦ ♦ ♦ ♦
megismerteti velük az önálló és módszeres tanulást szükség esetén segítséget nyújt a felkészülésben gondoskodik az írásbeli házi feladatok tanulók általi elkészítéséről rendszeresen ellenőrzi az elkészített házi feladatokat ♦ a szóbeli feladatokat a napközis tanulóktól kikérdezi, szükség esetén gyakoroltatja ♦ rendszeresen együttműködik a napközis csoportot tanító pedagógusokkal 3)
A tanítási órák végeztével a felügyeletére bízott napközis tanulók csoportját ebédelteti, melynek során gondoskodik a kultúrált étkezési viselkedésről, a személyi higiénia szabályainak megtartásáról.
4) Ebéd után kötetlen szabadidőben biztosítja a tanulók mozgását, kikapcsolódását, rossz idő esetén a tanteremben, jó idő esetén pedig a szabad levegőn. 5) A színvonalas szabadfoglalkozások érdekében csoportja számára kulturális, sport, játék és munkafoglalkozásokat szervez. 6) Kötelezően részt vesz a iskolai rendezvényeken. 7)
Tanítási időn kívül – a tanév programjának megfelelően – szakmai tanácskozáson, értekezleten vesz részt.
8) A nevelés-oktatás biztonságos és balesetmentes körülményeit megteremti.
89
1/o melléklet GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELELŐS Segíti és összehangolja az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységét. A székhely és a a tagintézményekben is működik külön-külön gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. 1.
Főbb feladataik:
Rendszeresen figyelemmel kísérik a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi változásokat és ezekre felhívják az igazgató és a pedagógusok figyelmét. Minden tanév elején elkészítik az intézményi munkaterv részeként az óvoda és az iskola gyermekvédelmi munkatervét. Gyermekvédelmi munkájukat önképzéssel és a szakirodalom tanulmányozásával folyamatosan fejlesztik. A csoportvezető óvónő és az osztályfőnökök jelzései alapján nyilvántartják a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő, a védelembe vett, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekeket és tanulókat. Minden tanév elején írásban tájékoztatja a szülőket és a tanulókat saját tevékenységéről, feladatairól és arról, hogy milyen jellegű problémákkal mikor és hol kereshetik fel. Tájékoztatja a szülőket és a gyerekeket, tanulókat arról, hogy problémáikkal az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel. Az óvodákban és az iskolákban a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszik a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát. Az iskolákban a tanulók részére egészségvédő, mentálhigiéniás és szenvedélybetegség megelőző programokat szervez. Figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatokat és lehetőség szerint részt vesz a pályázatokon. 2. Különleges feladatai, jogköre: A veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal kapcsolatos feladatai a következőkre terjednek ki: • • • • •
• •
90
az ilyen jellegű problémákkal küzdő tanulók feltárására, nyilvántartására családlátogatásaikra, a tanulók családi környezetének megismerésére tanulmányi eredményük, magatartásuk és mulasztásaik figyelemmel kísérésére anyagi problémák esetén gyermekvédelmi támogatás vagy természetbeni juttatás megállapítását kezdeményezheti a polgármesteri hivatalnál a gyermekvédelemmel foglalkozó szolgálat, hatóság részére e tanulókról az osztályfőnökkel közösen környezettanulmányt készít figyelemmel kíséri és segíti pályaválasztásukat, továbbtanulásukat szükség esetén védő-óvó intézkedéseket javasol, és közreműködik ezek megvalósításában
• •
• •
• •
az osztályfőnökök javaslatai alapján kezdeményezi a rászoruló tanulók számára pénzbeli támogatás vagy természetbeni juttatás megállapítását a polgármesteri hivatal felkérése alapján személyesen is részt vesz a támogatások elosztásában, a családokhoz történő eljuttatásában munkája ellátásával kapcsolatban betekinthet az iskola összes tanulókkal kapcsolatos iratába, nyilvántartásába gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén haladéktalanul értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, és ennek felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken a tudomására jutott bizalmas információkat megőrzi, a tanulókkal kapcsolatban bárminemű információt csak a munkaköri leírásában rögzített körben szolgáltathat ki a bizalmas szülői közléseket a pedagógiailag szükséges mértékben tárja a pedagógusok elé
3. Ellenőrzés, értékelés Munkájáról minden félév végén írásban összefoglalót készít, és ezt ismeretei a nevelőtestülettel. Az igazgató megbízása alapján beszámol az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységéről. Az igazgató kérésére értékeli az osztályfőnökök gyermekvédelmi munkáját. 4. Kapcsolatai Munkáját az igazgató utasításai alapján végzi. A gyermekvédelemmel kapcsolatos intézkedéseiről rendszeresen tájékoztatja az igazgatót. Rendszeres munkakapcsolatban kell állnia nyilvántartott tanulók osztályfőnökeivel. Rendszeres kapcsolatban áll az iskolán kívüli gyermekvédelmi intézményekkel, hatóságokkal, így különösen a gyermekjóléti szolgálattal. 5. Munkakörülmények Feladatainak ellátásához előzetes egyeztetés után igénybe veheti az iskolatitkár segítségét (iratok összekészítése, gépelés, sokszorosítás, postázás stb.). Munkájához használhatja az iskola iroda helyiségében található számítógépet, az intézmény telefonját.
91
1/p melléklet
KÖNYVTÁROS A könyvtáros által ellátandó feladatokat valamint az iskolai könyvtár működését "Az iskolai könyvtár működése" tartalmazza. A könyvtáros feladata, hogy az iskola oktató-nevelő munkáját a gyűjtőköri szabályzatban meghatározott információhordozók gyűjtésével, feldolgozásával és szolgáltatásával segítse. Munkáját az Igazgató irányításával, ellenőrzésével és támogatásával végzi. Fokozottan ügyel a pedagógusok szakirodalommal történő ellátására. Szakmai feladatai 1. Állománygyarapítás - felelős az évi költségvetés tervszerű és folyamatos felhasználásáért - a megjelenő kiadványokról tájékozódik - szükség esetén egyedi beszerzéseket is végez - a beszerzéseknél konzultál a munkaközösségek vezetőivel (tagjaival), figyelembe veszi az iskola vezetőségének javaslatait. 2.
Állománybavétel - a beszerzett dokumentumokat a könyvtárba érkezés után azonnal a könnyvtári szabályzatban meghatározott módon nyilvántartásba veszi. - a nyilvántartásokat naprakész állapotban tartja - rendszeresen (évenként) állománygyarapítást végez. A felesleges, elhasználódott, tartalmilag elavult műveket a rendeleti előírásoknak megfelelően törli az állományból.
3.
Állományvédelem - a könyvtáros tanár felelős a könyvtár rendeltetésszerű használatáért. - állományellenőrzés: rendeleti előírás szerint, az Igazgató utasítására előkészíti a leltározást, (raktári rend, raktári katalógus ellenőrzése, leltározási ütemterv elkészítése), valamint rész vesz a leltározás lebonyolításában. - pontosan vezeti a kölcsönzési nyilvántartást. - a rábízott könyvtári állományért anyagi felelősséggel is tartozik.
4.
Szolgáltatások - kölcsönzés: a működési szabályzatban meghatározott módon - könyvtárbemutató foglalkozásokat, könyvtárhasználati ismereteket nyújtó órákat vezet, előkészíti a könyvtári szakórákat rendszeresen tájékoztatást ad a könyvtár új szerzeményeiről.
92
- az iskolai munkatervben meghatározott feladatokat - nevelési értekezlet, évfordulós események, tanulmányi verseny, vetélkedő, stb. - ajánlójegyzék összeállításával segíti. Egyéb feladatok 1.
A könyvtáros kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, a munkaközösség vezetőkkel, a szaktanárokkal.
2. Szakmai kapcsolatot tart a helyi (közművelődési) könyvtárral. 3. Nyitvatartási feladatok során ellátja a - kölcsönzés, - tájékoztatás - könyvtárbemutató foglalkozások - raktári rendezés teendőit. 4. Belső munkálatok során elvégzendő feladatai: - állománygyarapítás (leltárkönyvek vezetése) - katalógusszerkesztés, - bibliográfia készítése, - felkészülés a foglalkozásokra, - egyéni továbbképzés 5. Külső tevékenységei: - tájékozódás a könyvpiacon, - egyéni beszerzések, - továbbképzés, - tapasztalatcsere.
93
1/q melléklet Munkavédelmi és tűzvédelmi felelős Az intézményi védő, óvó előírásokat a következő szabályzatok tartalmazzák Munkavédelmi Szabályzat Lásd 3. számú melléklet Tűzvédelmi Szabályzat
Lásd 4. számú melléklet
Bombariadó
Lásd 5. számú melléklet.
A munkavédelmi felelős segíti az iskola vezetését a munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos tennivalók - tervezésében, - szervezésében, - lebonyolításában, - ellenőrzésében. Feladatai: 1)
Segítséget nyújt - az iskolavezetésen belüli munkamegosztásnak megfelelően - a munkaés tűzvédelemmel megbízott igazgatóhelyettesnek a középtávú és az éves tennivalók tervezésében.
2)
Közreműködik a munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos iskolai dokumentumok tervezetének elkészítésében, azok szükség szerinti átdolgozásában (IMSZ, tűzvédelmi szabályzat, tűzriadó terv, munkavédelmi fejlesztési terv, intézkedési terv. stb).
3) Figyelemmel kíséri a vonatkozó jogszabályokat, rendelkezéseket és azok megtartását. 4)
Gondoskodik a munkavédelmi szemlék lebonyolításáról, jegyzőkönyvvezetéséről. Figyelemmel kíséri a tapasztalt hiányosságok felszámolását, megszüntetését.
5)
Az iskolai dolgozók részére megszervezi a szükséges munkavédelmi oktatást, elvégzi annak dokumentálását.
6)
Nyilvántartást vezet a munkavédelmi vizsgára kötelezettekről. Gondoskodik a munkavédelmi vizsgáztatás tervezéséről. lebonyolításáról és dokumentálásáról.
7) Előkészíti és lebonyolítja a tűzriadó gyakorlatokat. 8) Ellenőrzi a tanulói baleset-oktatást, annak dokumentálását. 9) Bekapcsolódik a munkahelyi balesetek kivizsgálásában. 10) Közreműködik
a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartások, adminisztráció pontos, napra-
kész vezetésében, a baleseti jelentések elkészítésében, továbbításában. 11)Figyelemmel kíséri a dolgozók munka- és védőruhával való ellátását. Javaslatot tesz a munka- és védőruha szabályzat kiegészítésére, módosítására.
94
12) Új
berendezés, felszerelés beállításánál ellenőrzi a munka- és tűzvédelmi előírások érvé-
nyesülését. Az esetleges problémát azonnal jelzi az illetékes igazgatóhelyettesnek. (Nagyobb horderejű ügyekben az igazgatót is tájékoztatja). 13) Az
iskolai költségvetés (részköltségvetés) készítésénél javaslatot tesz a munka és tűzvéde-
lemmel összefüggő felújítások, karbantartások, beszerzések költségvetésbe való beállítására. /A beszerzési keret felhasználásnál a munka- és tűzvédelem biztosítását szolgáló igényeknek elsőbbséget kell biztosítani.) Jogköre: a)
Döntési joga van: - a munkavédelmi oktatás módjának, formájának, időpontjának meghatározásában. (A vonatkozó jogszabályokat és a felettes szervek rendelkezéseit betartva.) - A munkavédelmi szemlék és a tűzriadó gyakorlatok ütemezésében, lebonyolításában.
b)
Javaslattételi joga van: - a munka és tűzvédelmi dokumentumok összeállításával, kiegészítésével, módosításával kapcsolatban. - Az intézményi költségvetés (részköltségvetés) készítésében, a költségvetési összegek felhasználásában- A munka- és védőruházattal kapcsolatos kérdésekben - A munka- és tűzvédelmi szabályokat megszegők, balesetet okozók felelősségre vonásával összefüggő ügyekben. - Jutalmazási és kitüntetési kérdésekben.
1.
Ellenőrzési jogköre kiterjed: - A munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos minden területre. - Tervszerű, folyamatos ellenőrzéseivel a tanulói és a dolgozó balesetek megelőzését segíti elő. - Önálló ellenőrzési jogkörrel is rendelkezik. - Tevékenysége során kapcsolatot tart a munkavédelemmel megbízott igazgatóhelyettessel.
Tevékenységéről szükségéről szükség szerint, de legalább negyedévenként beszámol az igazgatónak.
95
1/r melléklet MINŐSÉGÜGYI MEGBÍZOTT 1. A megbízottnak rendelkeznie kell minimum minőségbiztosítási alapismeretekkel, munkáját csak a szükséges ismeretek birtokában végezheti el 2.
Partnereinkkel közvetlen kapcsolatot tart, elégedettségi szintjüket évente felméri az általunk elfogadott módszerekkel
3. A kérdőívek, eszközök meglétéről gondoskodnia kell 4. Koordinálja a felméréseket, határidőt és felelősöket jelöl ki 5. Az eredményeket összesíti, ezekről kimutatásokat készít 6. Az eredményeket ismerteti a partnereinkkel (nevelőtestület, intézményvezető, szülők stb.) 7.
Az eredmények birtokában kezdeményezi az intézkedési tervek meghozatalát, figyelembe véve a PDCA rendszert
8. Partnereinknek visszajelzi az eredményeket 9.
Folyamatosan figyelemmel kíséri az intézkedési tervek megvalósulását, szükség szerint kezdeményezi a korrekciós tervek elkészítését
10.
Összehasonlításokat végez az előző évek eredményeivel, különösen figyel arra, ha egy probléma évente ismétlődik
11.
Ennek okait azonnal fel kell tárni, a felelősökkel egyeztetni kell és a probléma megoldását azonnal el kell kezdeni
12.
A már megtanult módszereket alkalmazza az önértékelésnél, a SWOT analízis elkészítésénél
13.
A módszerek felfrissítése, ismertetése, hogy mindenki számára érthető legyen az elvégzendő feladat
14. A partnereket kétévente azonosítja 15.
Háttér anyagokat, a keletkezett dokumentumokat kezeli, megőrzi, szükség szerint a nevelőtestület rendelkezésére bocsátja
16. Az intézményvezetőnek beszámol az elvégzett munkáról.
96
1/s melléklet ISKOLATITKÁR 1. Fogadja és rendszerezi a naponta érkező postai küldeményeket 2. Bonyolítja a kimenő postai küldeményeket 3. Hivatalos levelezést folytat, vezeti az iktatást 4. Vezeti a postai feladókönyvet 5. Telefonbeszélgetéseket folytat információkat szerez be és továbbít 6. Pedagógiai és adminisztrációs írásos anyagot sokszorosít 7. Szakszerűen vezeti és tárolja az irattári anyagot 8.
Közreműködik az iskolabútor, a tanszerek és irodaszerek megrendelésében, azokat szám szerint és minőségileg ellenőrzi, átveszi
9.
Feladata a diákigazolvánnyal, a tanulói biztosítással, a pedagógus- és a vasúti igazolványokkal kapcsolatos teendők lebonyolítása
10. Fogadja a vendégeket 11. A nem dokumentum jellegű, elavult iratok folyamatos selejtezése 12. Iratrendezés 13. A dokumentumok szabályszerű vezetése a törvényben előírt megőrzési idő betartásával 14. Megtervezi a tárolt iratok könnyebb kezelhetőségét 15. Számítógépen tartja nyilván a dolgozók legfontosabb adatait 16. Munkája során telefonbeszélgetéskor, levelezés kezelésekor rendkívül körültekintően jár el. 17. Személyi, pénzügyi adatokat csak igazgatói engedéllyel adhat ki. 18.
Bizalmasan kezeli a dolgozók személyi adatait, az intézmény vezetőjével folytatott beszélgetések témáit
19.
Kezeli a diákokról, pedagógusokról, technikai és adminisztratív dolgozókról szóló nyilvántartást
20. Feljegyzéseket vezet a pedagógusok, a többi dolgozó adatváltozásairól 21. Ellenőrzi a megvásárolt és beszállított berendezéseket, egyezteti a számlával 22. Intézkedik az aktuális garanciális szervizelés és karbantartás elvégzéséről 23. Vezeti az étkezők nyilvántartását, gondoskodik az étkezési térítési díj beszedéséről. Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, köteles azt jelenteni az igazgatóhelyettesnek. Az igazgatóhelyettes engedélye nélkül munkaidőben az iskolából nem távozhat el.
97
1/t melléklet TAKARÍTÓ Napi rendszerességgel végzett munka: 7 órától 9 óráig: • • •
Az iskola épületének kinyitása, ellenőrzés (nem volt-e idegen az épületben) virágok locsolása, portalanítása, gondozása lépcsők, járdák söprése, lábtörlők kiporolása (bejárati ajtóknál, az iskola épülete előtt)
13 órától 19 óráig • • •
• • • • •
• •
a helyiségek felsöprése, tisztítószeres vízzel történő felmosása tantermi padokból szemét kiszedése padok, asztalok, székek letörlése, portalanítása szükség esetén (festék, ragasztó) lemosása táblák lemosása ablakpárkányok portalanítása portörlés szükség szerint folyamatosan: polcokon, szekrényeken, faliképeken szeméttárolók kiürítése (WC-ben is) mellékhelyiségek, WC-k (felnőtt és gyermek WC-k egyaránt) takarítása, fertőtlenítése az iskola udvarának és környékének takarítása nevelői felseprése, felmosása
19 órakor az iskola bezárása, ellenőrzés: ne maradjon nyitva ablak, ne égjen villany a helyiségekben. Hetenkénti beosztással: Minden nap egy tanterem alaposabb takarítása • tantermek padjainak mosószeres vízzel történő lemosása • a tantermek póktalanítása • fejlesztőszoba szőnyegének porszívózása • rendezvények után takarítás, a tantermek eredeti rendjének visszaállítása Tanítási szünnapokon, szünetekben: • • •
az épület ablakainak, ajtóinak tisztítása, lemosása függönyök mosása, vasalása radiátorok lemosása
Szükség szerint az évszaknak megfelelően • • • • •
hóseprés udvartakarítás lomtalanítás karbantartási munkálatok utáni takarítás nyári nagytakarítás
Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, köteles azt jelenteni az igazgatóhelyettesnek. Az igazgatóhelyettes engedélye nélkül munkaidőben az iskolából nem távozhat el.
98
TAKARÍTÓ II. Napi rendszerességgel végzett munka: 7 órától 9 óráig: • • •
Az iskola épületének kinyitása, ellenőrzés (nem volt-e idegen az épületben) virágok locsolása, portalanítása, gondozása lépcsők, járdák söprése, lábtörlők kiporolása (bejárati ajtóknál, technika teremnél, az iskola épülete előtt)
13órától 1óráig • • •
• • • • •
• •
a helyiségek felsöprése, tisztítószeres vízzel történő felmosása tantermi padokból szemét kiszedése padok, asztalok, székek letörlése, portalanítása szükség esetén (festék, ragasztó) lemosása táblák lemosása ablakpárkányok portalanítása portörlés szükség szerint folyamatosan: polcokon, szekrényeken, faliképeken szeméttárolók kiürítése (WC-ben is) mellékhelyiségek, WC-k (felnőtt és gyermek WC-k egyaránt) takarítása, fertőtlenítése az iskola udvarának és környékének takarítása nevelői, iskolatitkári, igazgatói szoba felseprése, felmosása
20 órakor az iskola bezárása, ellenőrzés: ne maradjon nyitva ablak, ne égjen villany a helyiségekben. Hetenkénti beosztással: Minden nap egy tanterem alaposabb takarítása • tantermek padjainak mosószeres vízzel történő lemosása • a tantermek póktalanítása • igazgatói iroda szőnyegének porszívózása • rendezvények után takarítás, a tantermek eredeti rendjének visszaállítása Tanítási szünnapokon, szünetekben: • • •
az épület ablakainak, ajtóinak tisztítása, lemosása függönyök mosása, vasalása radiátorok lemosása
Szükség szerint az évszaknak megfelelően • • • • • •
virágoskert gondozása, (kapálás, ásás stb.) hóseprés udvartakarítás lomtalanítás karbantartási munkálatok utáni takarítás nyári nagytakarítás
Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, köteles azt jelenteni az igazgatóhelyettesnek. Az igazgatóhelyettes engedélye nélkül munkaidőben az iskolából nem távozhat el.
99
2. számú melléklet
Gyermek és ifjúságvédelmi szabályzat
A Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola pedagógusai közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.
Minden pedagógus kötelezettsége, hogy: • részt vegyen a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában • a gyermek, tanulófejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében • segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, a hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkóztatását • nagy figyelmet fordítson a szenvedélybetegségek megelőzésére. Mind a székhely intézményben, mind a tagintézményekben működnek gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök: Általános iskola: Mátraderecske: Kis Lászlóné és Béresné Nemcsák Ilona Óvoda, Mátraderecske: Lakatos Gézáné Általános iskola és óvoda, Mátraballa: Forgó Zsolt Az iskolában a tanulókat és szüleiket, óvodában a szülőket tanév kezdetekor írásban – iskolában ellenőrző útján - tájékoztatni kell a gyermek és ifjúságvédelmi felelősök személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel.
A gyermek és ifjúságvédelmi felelősök teendői: ⇒ Segítik az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját ⇒
Az osztályokat felkeresve tájékoztatják a tanulókat arról, hogy milyen problémával és milyen időpontban fordulhatnak hozzájuk, az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.
⇒
A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - veszélyeztető okok feltárása érdekében a gyermekjóléti szolgálat családsegítőjével családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét.
100
⇒
Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot
⇒ A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken ⇒
A gyermekek anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi kedvezmény megállapítását kezdeményezi a tanuló lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására.
Az óvoda és az iskola feladata, hogy ⇒ részt vegyen a gyermekek, tanulók napközbeni ellátásának megszervezésében ⇒ közre kell működniük a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és feltárásában ⇒
mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a beiratkozott gyermekek és tanulók egészséges és biztonságos fejlődése megvalósuljon.
⇒
Meg kell ismerni azokat az okokat, amelyek az iskolából való kimaradásra, távolmaradásra vezettek és a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a szülők eleget tegyenek a törvényben meghatározott kötelezettségüknek - rendszeresen járassák a tanköteles korú tanulót iskolába. Már az első igazolatlan mulasztás után értesíteni kell a tanuló szülőjét. Ha az értesítés nem vezetett eredményre és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve kell megkeresni a tanuló szülőjét.
⇒
A feladatokat elsősorban pedagógiai eszközökkel kell megvalósítani, abban az esetben, ha ezek nem vezettek eredményre, a gyermekjóléti szolgálattól kell segítséget kérni.
⇒
Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzé kell tenni a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát.
⇒ Továbbra is feladata az iskolának, hogy segítse a tanulók és a szülők pályaválasztását a középiskolai, szakiskolai tanulmányok megválasztását, megkezdését.
Barcziné Horváth Márta iskolaigazgató
101
Az iskolai könyvtár működése
3. számú melléklet
A könyvtár elnevezése: Általános iskolai könyvtár A könyvtár székhelye: 3246 Mátraderecske, Kossuth út 2. sz. telefon: 36/ 476-476 A könyvtár fenntartója: Mátraderecskei Községi Önkormányzat, az iskola költségvetésében gondoskodik az iskolai könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója irányítja és ellenőrzi a nevelőtestület véleményének és javaslatának meghallgatásával.
Szakmai és módszertani segítséget a Heves Megyei Pedagógiai Intézet biztosit. Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges feltételeket az iskola költségvetésében tervezi és biztosítja.
1. Az iskolai könyvtár feladata •
Szakszerűen fejlesztett és feltárt gyűjteményével az iskolai könyvtár az iskolai nevelő-oktató munka szellemi bázisa.
•
Biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére a neveléshez, oktatáshoz szüksége ismerethordozókat, információkat.
•
Központi szerepet tölt be az olvasóvá-nevelés és a könyvtár-pedagógiai tevékenységben.
•
Biztosítja a pedagógusok alapvető pedagógiai és szakirodalmi igényeinek kielégítését.
• Könyvtári és szaktárgyi órák megtartására lehetőséget biztosit. •
Biztosítja a dokumentumok kölcsönzését, helyben olvasását, tanárok kézikönyvekkel, s az arra rászoruló tanulók tankönyvekkel való ellátását.
•
Lehetőséget biztosit tanórán kívüli foglalkozások kötetlen, szabadidős programok tartására is.
• Óvja az iskola muzeális értékű könyvállományát és gyűjti az iskola pedagógusainak munkáit, kiadott dokumentumait.
102
2. A könyvtár működése •
A könyvtár gyűjteményét a tanulók, a pedagógusok, az érdeklődők igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni.
• a könyvtár használóinak köre: az intézmény tanárai, dolgozói, tanulói. •
Az iskola minden dolgozója és tanulója ingyenesen kölcsönözheti a könyvtári dokumentumok kölcsönözhető részét.
•
A vásárolt dokumentumokat a könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról (osztály, tanterem) lelőhely - nyilvántartást kell vezetni.
•
A kézikönyvek, hangzóanyagok, videokazetták helyben használhatók, illetve tanórákra kölcsönözhetők. A könyvek kölcsönzési ideje 3 hét, amelyet szükség esetén 1 héttel meghosszabbíthat a könyvtáros.
• A könyvtár rendjét a könyvtári foglalkozásokon, a kölcsönzés ideje alatt, illetve a könyvtárban tartott órák minden tanuló és pedagógus köteles betartani. •
A könyvtár audiovizuális eszközeit a diákok csak a könyvtáros vagy az órát tartó tanár engedélyével illetve felügyelete mellett használhatják.
•
A kölcsönzött könyv elveszítése, megrongálódása a könyv akkori vételi árának megfizetésével jár.
3. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai •
Helyben használat az iskola tanulói és nevelői számára egyénileg vagy csoportosan
• Tájékoztatás és segítségnyújtás a könyvek használatához. • Aktuális feladatokhoz, versenyekhez, eseményekhez irodalomgyűjtés. 4. Az állomány feltárása Az iskolai könyvtár állományáról a raktári és a betűrendes katalógusok nyújtanak képet. •
Az állományba kerülő dokumentum leltári számot kap, amelyet a könyvtár bélyegzője hitelesít. A számlán is feltüntetjük a címleltár, a csoportos leltár számát, az állományba vétel dátumát, s aláírással adjuk át a gazdasági csoportnak.
•
Gyűjteményszervezés: Folyamatosan és tervszerűen vásárlás útján.
103
Vásárlás: megrendelés útján, készpénzes fizetéssel vagy átutalással. Az számlanyil-
•
vántartás a gazdasági vezető feladata. Állományapasztás szempontjai: rongálódás, elavulás.
•
• Selejtezés: a dokumentumok tartalmi értékelés alapján, a munkaközösség-vezetők, szaktanárok bevonásával. Törlés az állományból: tervezett állományapasztásnál. leltározáskor az iskolavezetés
•
jóváhagyásával töröljük az állományból a selejtezett könyveket, s ezeket a tanulók rendelkezésére bocsátjuk. Állományellenőrzés: személyi változás esetén, az iskola igazgatójának, illetve mun-
•
kaközösségi vezető kezdeményezésére történhet az állomány leltározása, amely lehet teljes körű, illetve részleges. Az ellenőrzés eredményét jegyzőkönyvben rögzítjük. • Kölcsönzési nyilvántartás: a cédulás rendszerű kölcsönzés a legcélszerűbb.
5. Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata Az iskolai könyvtár a tantervi követelményeknek megfelelően folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejleszti állományát. •
Az iskolai könyvtár elsődleges gyűjtőkörbe tartoznak azok a dokumentumok, amelyeket iskolánk szerkezete, illetve a NAT és a pedagógiai programunkban meghatározott követelmények teljesítéséhez nyújtanak segítséget. Iskolánk képzési rendszerében kiemelt helyet kapnak az idegen nyelvek és a természettudományos tárgyak, amelyek tanításához, tanulásához szükséges könyvek beszerzését elődlegesen fontosnak tartjuk.
•
A teljesség igényével egyetlen szakterület dokumentumait sem gyűjtjük, de igyekszünk a legfrissebb és legkorszerűbb kézikönyveket, tankönyveket és egyéb tanulói segédleteket beszerzi.
•
Gyűjtjük az országos tanulmányi versenyekre felkészüléshez szükséges feladattárakat, segédanyagokat.
• Válogatással gyűjtjük az ismeretközlő és a szépirodalmi műveket, figyelembe véve az alap érettségi vizsgák, illetve a felsőfokú oktatás felvételi követelményeit. •
A kötelező és ajánlott irodalmat, illetve az egyéb szakterületen szükséges feladatgyűjteményeket, segédkönyveket osztály- vagy csoportlétszámoknak megfelelő példányszámban gyűjtjük.
104
• Törekszünk a pedagógia szakterületének minél teljesebb gyűjtésére. • Könyvtári szakirodalom: A folyamatos munkavégzéshez szükséges friss könyvek megvásárlását fontosnak tartjuk, különös tekintettel a könyvtár-pedagógiára. •
Hivatali segédkönyvtár: az intézményvezetéssel illetve ehhez kapcsolódóan munkaüggyel, gazdálkodással kapcsolatos könyveket szelektálva vásároljuk meg.
• A teljesség igénye nélkül gyűjtjük a hagyományos nyomtatott dokumentumokon túl az audiovizuális és elektronikus ismerethordozókat is. •
Másodlagos gyűjtőkörünkbe tartoznak azok a dokumentumok, amelyek a tanulók érdeklődésének, egyéni művelődési szokások kielégítésére szolgálnak.
• A teljesség igényével egyetlen szakterület anyagát sem tudjuk gyűjteni, de nagyon jó kapcsolatban állunk a Községi Könyvtárral., ahonnan a hiányzó dokumentumokat be tudjuk szerezni. •
Könyvtár-pedagógiai feladatok az eddigi gyakorlattól eltérően már nem csak a könyvtáros-tanár feladata, hanem minden szaktanáré.
• Könyvtári órák tervezése, lebonyolítása azokban az osztályokban is, ahol a NAT még nem szabályozza a könyvtárhasználat tanítását. • Segítségnyújtás a szaktanároknak könyvtárórák előkészítéséhez, lebonyolításához.
Barcziné Horváth Márta iskolaigazgató
105
4. számú melléklet
Munkavédelmi szabályzat
Vonatkozó törvény: 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről.
I. Fejezet
1. Munkavédelmi szabályzat (továbbiakban MVDSZ) hatálya Területi hatály A szabályzat területi hatálya kiterjed a Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola minden munkahelyére és a tulajdonát képző gépekre, berendezésekre, munkaeszközökre.
Személyi hatály A szabályzat rendelkezései kiterjednek a Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola • valamennyi dolgozójára • azokra a dolgozókra kik hivatásszerű foglalkozásukból eredően vagy alkalmilag az intézményben munkát végeznek, vagy egyéb tevékenységet folytatnak, • tanulói jogviszonyra. • egyéb munkaviszony alapján foglalkoztatott személyekre A nem szabályozott kérdésekben a jogszabályok előírásai az irányadóak. Az MVSZ-ben foglaltak be nem tartása a törvény keretei között munkajogi következményeket és kártérítési eljárást vonhat maga után. Az MVDSZ előírásait módosítani vagy hatályon kívül helyezni csak az iskola vezetője jogosult a közalkalmazotti tanácsa, vagy más érdekképviseleti szerv egyetértésével. A módosítást az alkalmazottak között bárki kezdeményezheti.
106
II. Fejezet
l. A munkavédelmi ügyrend Az intézmény vezetőjének feladatai ⇒ Az intézmény vezetője a saját hatáskörében teljes körűen felelős az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításáért. ⇒
Indokolt esetben illetve szükség esetén a jelen szabályzat előírásainak figyelembevételével saját hatáskörében szabályozhatja az intézmény sajátosságaiból adódó munkavédelmi feladatokat.
⇒
Köteles gondoskodni arról, hogy: - a dolgozók az előírt orvosi vizsgálatokon megjelenjenek, - a dolgozók az előirt munkaköröknek megfelelő munkavédelmi oktatáson részt vegyenek, - amennyiben szükséges az arra kötelezett dolgozók az előirt munkavédelmi továbbképzésen részt vegyenek.
⇒ Köteles rendszeresen munkavédelmi ellenőrzést tartani, az ellenőrzés tényét és az ott észrevételezett hiányosságokat írásban bizonylatolni. ⇒ Felelős az irányítása alatt álló intézményben a munkavédelmet érintő tevékenységért az ott dolgozók munkavédelmi jellegű feladatainak ellátásáért. ⇒ Köteles gondoskodni a jogszabályokban, szabványokban és a szabályzatokban előirt munkavédelmi rendelkezések végrehajtásáról, azok ellenőrzéséről és folyamatos megtartásáról. ⇒
A munkavédelmi előírások be nem tartása esetén gyakorolja a jogszabályok által hatáskörébe utalt munkajogi eljárásokat (fegyelmi jogkör).
Munkavédelmi felelős feladatai ⇒
A biztonsági megbízott az igazgató irányításával dolgozik. Munkavédelmi kérdésekben az igazgató tanácsadója, képviselője. Feladatát az érdekképviseleti szerv munkavédelmi felügyelőjével szorosan együttműködve végzi.
⇒
Összeállítja a szemlék idejét, résztvevőket értesíti, a szemléről jegyzőkönyvet vezet.
⇒ Időszakonként utóellenőrzéseket vagy soron kívüli ellenőrzéseket tart. ⇒ Ellenőrzi, hogy a védőfelszereléseket, védőruhákat a dolgozók használják-e. 107
⇒ A dolgozók munkavédelmi oktatását az előírásoknak az IMSZ-nek előírásai alapján előkészíti, az oktatási jegyzőkönyvet elkészíti. ⇒
A tanév elején oktatásban részesíti az intézmény összes dolgozóját. Szükséges tantárgyaknál a tanulók oktatását ellenőrzi. A tanulók alkalmankénti oktatását ellenőrzi.
⇒ Üzemi belesetek esetén rendkívüli oktatást tart. ⇒
Évközben alkalmazott dolgozót munkába állás előtt oktatásba részesíti.
⇒ Nyilvántartja a vizsgára kötelezetteket, s a vizsgát megszervezi. ⇒ Üzemi, tanulói baleseteket nyilvántartja, kivizsgálja, jegyzőkönyvet vesz fel, s azt bejegyzi az üzemi baleseti, illetve a tanulói baleseti naplóba. ⇒
Negyedévenként az igazgatóhelyettessel baleseti statisztikai jelentést készít, s megküldi a fenntartóhoz, a tanulókról, évenként, január 5.-ig készít jelentést.
⇒
Az üzemi balesetet szenvedett dolgozó kártérítéssel kapcsolatos igényét véleményezi, a kártérítés kifizetését kezdeményezi.
⇒
Havonta szóban, évente egyszer írásban köteles tájékoztatni munkájáról az intézmény vezetőjét.
⇒ Irányítja, szervezi a dolgozók előzetes és időszakos orvosi vizsgálatát: tüdőszűrés évente. ⇒
Minden év december 15-ig az intézmény következő évi intézkedési tervének elkészítésében részt vesz.
⇒
108
Minden év október 15-ig köteles a fűtési szezonra történő felkészülést ellenőrizni.
III. Fejezet Az alkalmazás munkavédelmi feltételei Az előzetes és időszakos orvosi vizsgálat rendje A munkaköri alkalmasság elbírálása céljából a munkaviszony létesítése, a munkakör, a munkahely megválasztása előtt előzetes, a munkaviszony fennállása alatt pedig időszakos alkalmassági orvosi vizsgálatot kell végezni. Az előzetes alkalmassági orvosi vizsgálat A munkaviszony létesítése, továbbá a munkakör megváltoztatása előtt orvosi vizsgálatra kell küldeni minden konyhai dolgozót. Az új belépőt vagy új munkakörben dolgozókat az intézmény vezetőjének vagy a munkaviszony létesítésével megbízott vezető beosztású dolgozónak kell alkalmassági vizsgálatra küldeni. Az orvosi alkalmassági vizsgálatra küldött dolgozót formanyomtatvánnyal kell ellátni, mely formanyomtatványon közölni kell a munkahelyre, munkakörre és a munkavégzésre vonatkozó, az alkalmasság elbírálhatóságához szükséges adatokat. Előzetes munkaalkalmassági vizsgálat nélkül a dolgozót munkába állítani tilos.
IV. Fejezet A munkavédelmi oktatások és továbbképzések rendje A munkavédelmi oktatások rendje munkába álláskor A munkába lépés előtt előzetes, a munkaviszony alatt pedig minden dolgozót és alkalmazottat ismétlődő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. Az oktatási kötelezettség kiterjed a nyugdíjasokra a tanulókra, a másodállásban vagy a mellékfoglalkozásban illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzőkre is. Kiterjed továbbá az oktatási kötelezettség a társadalmi munkát végzőkre és a közmunkát végző dolgozókra is. A tanulókat munkavédelmi oktatásban kell részesíteni minden tanév megkezdésekor, gyakorlati és testnevelési foglalkozás, tanulmányi kirándulás, sportfoglalkozás és társadalmi munkavégzés megkezdése előtt. Az iskola tanulóinak a munkavédelmi oktatását az éves tanterv keretében kell beiktatni.
109
Az alkalmazottak és a fizikai munkakörben foglalkoztatott dolgozók munkavédelmi oktatását a munkavédelmi felelős tartja meg és adminisztrálja.
A munkavédelmi oktatás elméleti és gyakorlati oktatásából áll. Az oktatáson ismertetni kell: • az egészséges és biztonságos munkavégzés szabályait, • a munkavédelmi szabályzat előírásait, • foglalkozási baleset alkalmával követendő eljárás és magatartás szabályait •
a munkakörhöz szükséges személyi és kollektív védőfelszerelés jelentőségét és használatának szükségességét a munkaterülten a munkavégzéshez szükséges gépek, berendezések, szerszámok, eszközök használatát ezek kezelésének és karbantartásának módját és rendjét.
• a balesetveszélyes munkaműveletek elvégzésének megfelelő módját
Ismétlődő munkavédelmi oktatások rendje: • Az alkalmazottakat, a fizikai dolgozókat évente ismétlődő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. Az ismétlődő munkavédelmi oktatást csoportosan (intézményenként) kell megtartani. Az oktatás megtartása és adminisztrálása a munkavédelmi felelős feladata. •
Az oktatáson foglalkozni kell - ha volt munkabaleset, ennek ismertetésével, a megelőzés lehetőségeivel, a szükségessé vált műszaki intézkedések elemzésével - az elmúlt időszak munkavédelmi helyzetével, a szükséges intézkedések megtételével, és az elvégzendő feladatok ismertetésével - egyéb munkavédelmet is érintő hatósági intézkedések kapcsán felmerült feladatok elemzésével és ebből adódó feladatok végrehajtásával. - Leggyakrabban előforduló veszélyforrások és veszélyhelyzetek ismertetésével
110
Rendkívüli oktatás rendje Rendkívüli oktatást kell tartani: •
munkahelyi oktatást kell tartani: - munkahely vagy munkakörülmény megváltozásakor valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeinek változásakor, - munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor - új technológia bevezetésekor, - rendkívüli esemény bekövetkezésekor - azonnali bejelentési kötelezettség alá tartozó munkabaleset esetén.
•
A rendkívüli oktatást a fenntartó vezetője (polgármester) rendeli el. Az oktatás megtartása és az adminisztráció elvégzése a munkavédelmi felelős feladata.
A munkavédelmi továbbképzés rendje •
A vezető beosztású alkalmazottak továbbá a jogszabály által meghatározott munkakörökben foglalkoztatott dolgozók évente - a jogszabályi meghatározások szerint munkavédelmi továbbképzésen vesznek részt.
•
Azon vezető beosztású dolgozók, akiknek irányítása alatt fokozottan veszélynek minősülő tevékenységet végeznek, kötelesek munkavédelmi továbbképzésen részt venni. A továbbképzés módjáról a törvényességi felügyeletet ellátó főhatóság vagy az intézmény vezetője által előírtak szerint külön kell intézkedni.
•
A munkavédelmi továbbképzéssel kapcsolatos adminisztrációs feladat a munkavédelmi felelős feladata.
V. Fejezet Egyéni védőfelszerelések, tisztálkodási eszközök, szerek és bőrvédő készítmények juttatásának rendje Az egyéni védőfelszerelések juttatásának rendje •
Az intézmény védőöltözettel és egyéni védőeszközökkel köteles ellátni a dolgozóit, ha a munkakörében, illetve munkahelyén egészséget vagy testi épségét károsító hatás lép fel, illetőleg léphet fel, vagy az egyéni védőfelszerelés biztosítását közegészségügyi érdek indokolja. Az intézmény az egyéni védőfelszerelés helyett pénzbeni megváltást nem adhat. 111
A védőfelszerelések beszerzéséről, készletezéséről és nyilvántartásáról az intézmény
•
vezetője vagy az általa megbízott személy gondoskodik. Csak szabványos, illetve minősített védőfelszerelés szerezhető be. A védőfelszerelés az intézmény tulajdona. Az egyéni védőfelszerelés személyhez kö-
•
tött, kihordási ideje nincs. Elhasználódás esetén az intézmény vezetője köteles cseréről gondoskodni. A védőfelszerelések munkakör szerinti csoportosítását és fajtáit az intézmény kollek-
•
tív Szerződése tartalmazza. A munkát az előirt védőfelszerelés nélkül megkezdeni, illetve végeztetni tilos. A vé-
•
dőfelszerelés munka közbeni használata kötelező. A védőfelszerelést a dolgozó köteles rendeltetésszerűen használni, számára megálla-
•
pított módon megőrizni, jó állapotban tartásáról gondoskodni, meghibásodást, elhasználódást azonnal jelenteni. A meghibásodott vagy elhasználódott védőfelszerelést az intézmény vezetőjének jelenteni, a lecserélést kérni kell. •
Mulasztást követ el az a vezető vagy felettes, aki a szükséges vagy előirt védőfelszerelés használatát nem követeli meg, nem ellenőrzi vagy ellenőrizteti.
Tisztálkodási szerek, eszközök és bőrvédő készítmények juttatásának rendje •
A hatóság által jóváhagyott ipari tisztálkodási szerek megrendelése, beszerzése és folyamatos biztosítása az intézmény vezetője által megbízott személy feladata.
•
A tisztálkodási eszközre, tisztítószerekre és bőrvédő készítményekre jogosult munkaköröket a Kollektív Szerződés tartalmazza. A tisztálkodási anyagokat és eszközöket havonta kell a dolgozóknak természetbeni juttatásként kiadni.
•
Étkezőben, pihenőkben és illemhelyeken melegvizes kézmosási lehetőséget, kézmosószert és kéztörlési lehetőséget kell biztosítani. Az illemhelyekre WC papírt kell biztosítani.
112
VI. Fejezet A munkavégzésre vonatkozó rendelkezések 1. Az általános magatartási szabályok
• A munkahelyen csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban szabad megjelenni. Betegen vagy olyan sérüléssel, amely az adott munkakörülmények között elfertőződhet vagy kellően nem gyógyulhat, továbbá alkoholtól befolyásoltan munkára senki sem jelentkezet, illetve munkába állítani nem szabad.
• Fokozottan veszélyes vagy nagyfokú koncentrálást, jól működő reflexet igénylő munkakörökben dolgozók jól kipihent alkoholos állapottól és gyógyszerek utóhatásától mentesen állhatnak munkába.
• A vezetőmunkakörben alkalmazottak kötelessége, hogy az irányításuk alá tartozó dolgozók és tanulók biztonsága és egészségvédelme érdekében szükséges intézkedéseket megtegyék és a munkavédelmi jogszabályban előirt rendelkezések megtartását ellenőrizzék.
• Ha az intézmény dolgozója balesetet előidéző vagy testi épség sérelmével járó veszélyt észlel, kötelessége megszüntetni, vagy a megszüntetése érdekében intézkedni. Amenynyiben az elhárításban való részvétel képzettségét és intézkedési jogkörét meghaladja, úgy az veszélyt közvetlen felettesének, vagy az intézmény vezetőjének jelenteni kell.
• Közvetlen balesetveszély esetén a munkát irányító vezetőnek a munkavégzést le kell állítania az intézmény vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett. A veszélyhelyzet megszüntetése után a munka folytatására engedélyt a munkát leállító szerv, vagy az intézmény elsőszámú vezetője adhat.
• A dolgozó munkahelyén csak olyan tevékenységgel bízható meg, amelyhez a szükséges szakmai képesítéssel, kellő gyakorlattal és munkavédelmi ismeretekkel rendelkezik és a munkavégzésre egészégileg alkalmas.
• A dolgozó a munkahelyen köteles a rendet és a fegyelmet megtartani. A biztonságos munkavégzést akadályozó rendzavarás, ittasság esetén a dolgozóval szemben a jogszabályok szerint kell eljárni. A rendelkezések megszegőivel szemben fegyelmi eljárást kell kezdeményezni. Az ittas állapotban levő dolgozót a munkavégzéstől el kell tiltani. A súlyosabb vagy ismétlődő esetekben a legsúlyosabb munkajogi előírást kell alkalmazni.
113
• Az intézmény munkaterületein, ahol az adottságok más dolgozóra vagy tanulóra veszéllyel járnak, a munkaterületre a helyiségbe való belépést, illetve az ott tartózkodást meg kell tiltani. A tilalmat megfelelő táblával, jól látható módon elhelyezve jelölni kell. A tilalmat előíró rendelkezések betartásáért a közvetlen vezető a felelős.
• Minden olyan munkahelyen, ahol egészségre veszélyes anyagokat tárolnak, veszélyes anyagok keletkeznek a tevékenység során, az étkezést a pihenést és a dohányzást lehetőleg külön helyiségben biztosítani kell.
• Az új munkafolyamat, új technológia bevezetése esetén, vagy új gép üzembeállítása alkalmával a munkaterület vezetője gondoskodni köteles arról, hogy az érintett dolgozók a munkavégzés szabályait megismerjék és a munkavégzés során gyakorlatban is tudják alkalmazni. A munkafolyamat legfontosabb feltételeit a kezelési és használati utasításban kell előírni. Kiemelten kell kezelni az új munkafolyamatban előfordulható balesetveszélyes műveleteket és ezek egyes fázisaiban előforduló balesetveszélyeket.
• A fokozott veszélyforrást jelentő munkahelyeken az illetékes vezetőnek gondoskodnia kell a megelőzés műszaki feltételeiről, a munkahely rendszeres ellenőrzéséről és arról, hogy a munkavégzésben az előírások szerint vehessenek részt a dolgozók.
• A biztonságos munkavégzésre képes állapotot, ezek közül is kiemelten az alkoholos befolyásoltságot, a személyi védőeszközök és védőfelszerelések meglétét, a sérülés és gyógyszermentes állapotot naponta köteles a munkát irányító vezető ellenőrizni. A tapasztalt vagy tudomására jutott rendellenesség felszámolására intézkedni köteles.
2. A villamosberendezések használatának munkavédelmi előírásai
• A villamos energia ellátását biztosító feltételek megteremtése és a szükséges fejlesztések biztosítása az intézmény vezetőjének a feladata.
• A szabványoknak vagy az előírásoknak nem megfelelő vagy meghibásodott villamos berendezést gépet és szerelvényt használni vagy üzemben tartani nem szabad.
• Minden villamos üzemzavart, rendellenességet vagy meghibásodást haladéktalanul jelenteni kell a közvetlen vezetőnek és a szakszerű felülvizsgálatig, illetve a hiba kijavításáig a villamosberendezést üzemeltetni vagy bekapcsolni tilos.
• Üzembehelyezés előtt az üzemeltetőnek a villamosberendezést szakképzett személlyel felül kell vizsgálnia. Csak felülvizsgált elektromos berendezés helyezhető üzembe. 114
• Törött, repedt, csorbult dugaljzatot és csatlakozót, kapcsolót, vagyis hibás szerelvényt és készüléket nem szabad használni. Az elektromos szerelvényeket és készülékeket a munka megkezdése előtt ellenőrizni kell, hiba észlelése esetén a szükséges intézkedést meg kell tenni. Nedves kézzel elektromos készüléket és szerelvényeit megérinteni tilos.
• Olyan feszültség alatt lévő elektromos készüléket, szerelvényt vagy kapcsolószekrényt, amelynek burkolatát vagy szigetelését eltávolították, őrizetlenül hagyni nem szabad. A kijavításáig el kell zárni, illetve az érintett területet le kell zárni.
• Minden villamosgépet és berendezést a munka befejezése, illetve a használat után feszültségmentesíteni kell. Kivételt képeznek azon berendezések, melyek felügyeletet nem igényelnek.
3. A munkahelyek megvilágítására vonatkozó előírások
• Minden munkahelyen és oktatóhelyiségben gondoskodni kell a helyiség megfelelő megvilágításáról - természetes, mesterséges - a vonatkozó szabvány előírása szerint.
• A megvilágítás tervezése és kivitelezése alkalmával törekedni kell a káprázatmentesség megvalósítására és látást nem zavaró (meleg fény) világítás kialakítására.
4. A fűtésre és a szellőztetésre vonatkozó előírások
• Minden munkahelyen és oktatóteremben a helyiség rendeltetésének és a vonatkozó szabványoknak megfelelő légállapotot kell biztosítani.
• Azokban a helyiségekben, ahol a levegőnek a mérgező, vagy robbanásveszélyes gázokkal való keveredése a veszélyes koncentráció mértéket elérheti. Ahol porszennyeződés, vagy páraképződés keletkezik, ott megfelelő szellőztető berendezést kell beszerezni.
• A fűtő-, hűtő- és szellőző berendezéseket olyan állapotban kell tartani, hogy a légellenállást folyamatosan és megfelelően biztosítani lehessen. Az éves karbantartást úgy kell ütemezni, hogy az ez irányú feladatokat az idény megkezdése előtt el lehessen végezni, illetve a szükséges vizsgálatok után az idényre a berendezések üzemképes állapotban legyenek.
115
5. A létesítmények helyiségeire vonatkozó előírások
• A helyiségek, közlekedők és fogadóterek padozatát kellő szilárdságú, könnyen javítható, jól tisztítható és csúszásmentes burkolattal kell kialakítani. A helyiségek munkaterületein és a közlekedő utak padozatában botlást okozó tárgyak nem lehetnek.
• A mechanikus, savas, vagy lúgos sérüléseknek kitett, továbbá a víz, vagy más kiömlő anyag miatt csúszóssá vált padozat megfelelő állapotban tartásáról, illetve az eredeti állapot visszaállításáról gondoskodni kell.
• A munkaterületeken, raktárakban a túlzsúfoltságot kerülni kell és biztosítani kell, hogy közlekedésre alkalmas utak álljanak rendelkezésre. A villanykapcsolókat és elosztódobozokat, a közműveket záró és nyitó szerelvényeit eltorlaszolni nem szabad, azok mindig megközelíthetően, szabadon maradjanak.
• A létesítményekben a lépcsőt és pihenőket mindig szabadon kell tartani. Eltorlaszolni, vagy raktározás céljára használni még ideiglenesen sem szabad. A lépcső csúszásmentességéről gondoskodni kell.
6. A közlekedés és szállítás előírásai
• Gépjárművet csak 18. életévét betöltött, orvosi vizsgálaton erre alkalmasnak minősített, az előirt vizsgán megfelelt és ennek megfelelő igazolvánnyal rendelkező dolgozó vezethet. 7. A fokozottan veszélyes munkaterületek és gépek
• Fokozottan veszélyes munkahelynek minősülő munkahelyeken egyedül munkát végezni, illetve végeztetni nem szabad. A munkahely vagy a munkafolyamat veszélyessége miatt előfordulhat olyan helyzet, hogy a dolgozó egyedül nem tudja a veszélyhelyzetet elhárítani, vagy ha baleset éri segítségre szorul.
• A létesítmények területén veszélye munkahelyek és gépek a következőek: - karbantartó helyek, - villamos kapcsolóterek, 220 V-nál nagyobb feszültséggel működő erősáramú berendezések, - gázmérő helyiségek, - fizikai és kémiai szakterem - tűzveszélyes anyagtárolók. 116
8. A próbaüzem, az üzemi próba és műszeres vizsgálatok előírásai
• A próbaüzemet megkezdeni csak a következő eljárások sikeres befejezése után szabad: - előzetes műszaki vizsgálat, ezt követően: - mechanikai próba - üzemi próba.
• az előzetes műszaki vizsgálat során a hatósági és munkavédelmi vizsgálatok feladata megállapítani, hogy a vizsgált berendezés, gép vagy eszköz a munkavédelmi és egészségvédelmi, valamint a vonatkozó hatósági előírásoknak megfelel-e.
• Az előzetes műszaki vizsgálathoz az érintésvédelmi mérési jegyzőkönyvet, a mechanikai próba jegyzőkönyveit, a gép, berendezés káros termelési tényezőinek a gyártó által megadott értékeit tartalmazó bizonylatot, szabványossági vizsgálatok jegyzőkönyveit, valamit a szükséges hatósági engedélyeket be kell szerezni. Az előzetes műszaki vizsgálatokról jegyzőkönyvet kell felvenni, s ha a műszaki, munkavédelmi és hatósági vizsgálatok a berendezést első indításra alkalmasnak találták, el kell végezni a mechanikai próbát, ami a gyártó vagy szállító vállalat feladata.
• A sikeres mechanikai próbán megfelelt berendezésekkel meg kell kezdeni az üzeni próbát. Az üzeni próbához már az intézmény dolgozóit kell kirendelni, hogy a próbaüzem megkezdéséig a berendezések kezelését a munkavégzés biztonságos fogásait elsajátítsák, illetve az esetleges veszélyhelyzeteket megismerjék.
• A próbaüzemeltetés feltételei általában azonosan a végleges üzemeltetés feltételeivel. Mivel a próbaüzemeltetés célja az, hogy a termelőeszközök vagy a termelési folyamatok hibáira fény derüljön, ezért a következő feltételek mellett szabad csak engedélyezni: - a létesítmények, termelőeszközök, gépek és berendezések műszaki és biztonsági állapota megfelelő, - a megfelelő munkahelyi körülmények, a szükséges védőfelszerelések, egyéni védőeszközök megléte - az előirt technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasítások megléte - a középtávú és rövidtávú karbantartási terv megléte. - az üzemeltetéshez szükséges nemben, korban szakképzettségben megfelelő létszámú kiszolgáló és kezelő személy jelenléte, - a megfelelő irányító és ellenőrző személyek jelenléte, - a próbaüzemeltetésben részt vevők részletes technológiai és munkavédelmi oktatása. 117
• A termelőeszközt próbaüzemnek csak akkor szabad alávetni, ha a munkahely kielégíti a munkavédelmi követelményeket és a szükséges biztonsági berendezések, mérő- és jelzőberendezések üzem- és működőképesek, illetőleg a műszaki mentés eszközei rendelkezésre állnak. A próbaüzem sikeres befejezéséről a lezáró jegyzőkönyvet csak akkor szabad kiállítani, ha a feltárt összes veszélyes munkavédelmi hiányosságot, hibát már megszüntették.
9. Az idegenvállalat által végzett munkák előírásai
• Az intézmény területén külső vállalkozó által végzett tevékenység esetén szerződésbe kell rögzíteni: - ki a felelős a dolgozók oktatásáért - ki biztosítja a szükséges védőeszközöket, - ki irányítja a helyszíni munkavégzést, - ki ellenőrzi a munkát és az előírások betartását, - kinek a feladata a biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani, vitás esetben kinek a hatáskörébe tartozik a döntés.
• Az intézmény területén munkát végző idegen vállalat dolgozóinak is be kell tartaniuk az MVSZ rájuk vonatkozó részében előírtakat.
• Az intézmény részéről az idegen vállalat megbízottja mellé ellenőrzést végző személyt kell kijelölni. A kijelölt személy feladata, hogy az idegen vállalat dolgozóinak munkavégzését rendszeresen ellenőrizze és a biztonsági előírások betartását megkövetelje. A további feladat meghatározásokat és a felelőseket szerződésben kell rögzíteni.
10. Az intézményen kívüli munkavégzés előírása
• A vezetéssel megbízott személynek kell gondoskodnia a biztonságos, balesetmentes munkavégzés feltételeiről, a munkavédelmi oktatásról és a munkavégzéshez szükséges védőeszközökről és védőfelszerelésekről.
• Az intézmény dolgozóinak az intézmény területén kívüli munkavégzését az intézmény vezetője rendelheti el írásban. A más gazdálkodó szervezet területén végzett munkánál a munkavégzés feltételét szerződésben kell rögzíteni. A szerződésnek tartalmaznia kell legalább: 118
- a munkavégzés irányítását, az ellenőrzések rendjét, - az oktatásokat és az elsősegélynyújtást. - a védőeszközök, egyéni védőfelszerelések biztosítását, - a munkaterület átadásával - átvételével kapcsolatos feladatokat.
11. Az elsősegélynyújtás előírásai
• Az intézmény vezetőjének elsősegélynyújtó helyet kell kijelölni a létesítményekben. Az elsősegélynyújtó helyet szabványban meghatározott táblával kell jelölni.
• Az elsősegélynyújtó hely felszerelését jól látható, könnyen elérhető, lehetőleg központi fekvésű helyen, pormentesen és elsősegélynyújtásra alkalmasan kell készenlétben tartani.
• Az elsősegélynyújtó eszközök, felszerelések és mentődobozok megőrzése és kezelésez az elsősegélynyújtó feladata. E célra az intézmény vezetője, az intézmény jellegéből és veszélyességéből adódóan megfelelő végzettségű elsősegélynyújtót köteles kijelölni. Az elsősegélynyújtás főbb szabályait munkavédelmi oktatáson ismertetni kell.
VII. Fejezet A munkavédelmi eljárások rendje l. Az építmények használatba vételének, a gépek berendezések üzembe helyezésének előírásai • Új vagy felújított épületben a munkavégzés, illetőleg az oktatás csak az egészséges és biztonságos működési feltételekről történt meggyőzősé után kezdhető meg.
• Nem kell üzembe helyezési eljárást lefolytatni, illetve engedélyt kiadni: - a kereskedelembe beszerezhető, nem helyhez kötött gépre, berendezésre ( amennyiben az előirt technológiai dokumentáció, gyári minőségtanúsítás rendelkezésre áll) - kísérleti, bemutatási célra készült, ideiglenes jellegű berendezésekre, de ezeknél feltétel a vonatkozó munkavédelmi előírások megfelelősége - a gyengeáramú , valamint a 2 kW alatti teljesítményű villamos berendezésekre.
• Az épület használatba vételi, a gépi berendezés üzembe helyezése engedélyét az intézmény vezetője adja meg. Az engedély kiadását műszaki átadás-átvételi eljárás előzi meg, melyet a beruházó vagy megrendelő kezdeményez, illetve szervez.
119
• Az épület használatba vételi eljárására az alábbi személyeket kell meghívni: - intézmény vezetőjét, - a létesítményt használó szervezet vezetőjét, - az OMMF területileg illetékes felügyeletét. - az érintett szakhatóságokat (Tűzoltóság, ANTSZ), - a tervező, beruházó és kivitelező képviselőjét.
• Az érintetteket a használatba vételi eljárást megelőzően 15 nappal előbb kell értesíteni. A szakhatóságok megjelenése nem kötelező, észrevételeiket 8 napon belül írásban is megadhatják.
• A használatba vételi eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv 1-1 példányát az illetékeseknek kérésükre át kell adni.
• A gép, berendezés üzembe helyezési eljárásra meg kell hívni: - az intézmény vezetőjét, - a gépet üzemeltető egység vezetőjét, - a karbantartás vezetőjét. Az üzembe helyezési eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni és az illetékeseknek megküldeni.
• Az üzembe helyezési engedélyt ideiglenesen (legfeljebb 6 hónapra), illetőleg végleges jelleggel kell kiadni. Ez az engedély nem azonos és nem helyettesíthető a szakhatóság által kiadott engedéllyel. Az okiratot a következő felújításig, vagy a gép, berendezés selejtezéséig mellékleteivel együtt meg kell őrizni.
• A használatba vételi és üzembe helyezési eljáráson a munkavédelmi felelősnek nem szükséges jelen lennie. Az eljárásról felvett jegyzőkönyvben nem nyilatkozhat. A szakvéleményét külön nyilatkozatban köteles megtenni, amelyben javasolhatja az üzembe helyezést, illetve a használatba vételt. Ha az építmény vagy gép, berendezés elégíti ki az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, úgy nem javasolhatja az engedély kiadását.
2. A technológiai dokumentációk
• Gépet, berendezést csak megfelelő technológia és műszaki dokumentáció birtokában szabad üzemeltetni. A technológiai és műszaki dokumentáció meglétének biztosítása az intézmény vezetőjének feladata. 120
• A technológiai dokumentációnak ki kell elégítenie az MSZ 14399-es szabvány formai, tartalmi és alaki követelményeit. A műszaki dokumentációknak meg kell felelniük az MSZ-KDST 1978-as szabvány előírásainak.
• Az üzemeltetés feltétele a gyártó, forgalmazó által készített dokumentáció, amely tartalmazza a gép műszaki adatait, kezelési és karbantartási utasítását és a gyártó minőségtanúsítását.
• A gépkönyvet, üzemeltetési dokumentációt az üzemeltető szervezeti vezetőjének kell átadni és ellenőrzés során kérésre be kell mutatni.
• A régi gépeknél az üzemeltetéshez szükséges műszaki dokumentációt el kell készíteni. Ez az intézmény vezetőjének a feladata.
121
Bombariadó terv
5. számú melléklet
Bombariadó esetén értesítendők névsora és elérhetőségük:
1. Munkaidőben a.) Rendőrség: - Körzeti megbízott Mátraderecske
telefon: 36/ 476-228
b.) Polgári vezetők: - Polgármester: Zám Ferenc
telefon: 36/ 476-240
- Jegyző: Dr. Csóti Dorottya
telefon: 36/ 476-125
Az értesítést végzi az intézmény vezetője.
2. Munkaidőn kívül a.) Rendőrség: - Körzeti megbízott
telefon: 36/ 476-228
b.) Polgári vezetők - az intézmény igazgatója: Barcziné Horváth Márta Mátraderecske, Ady út 12. telefon: 36/ 476-415 - az intézmény igazgató helyettese: Kovács Jánosné Mátraderecske, Baross Gábor út 21. Telefon: 476-408 Az értesítést végzi: a bombariadót vevő személy Óvoda, Mátraderecske: Tagintézményvezető: Csortosné Horváth Magdolna Mátraderecske, Dobó út 43 sz. Tel: 36/476-040 Általános iskola és óvoda, Mátraballa: Tagintézményvezető: Király Béláné Mátraballa, József Attila út 5 sz. Tel: 36/475-174
Az intézmény ajtókulcsainak fellelhetősége: 1. a régi iskola épület (Kossuth út 2. sz. alatt): Barcziné Horváth Márta Mátraderecske, Ady út 12. telefon: 36/ 476-415 2. az új iskola épület (Nagy L. út 85. sz. alatt) : Kis Lászlóné Mátraderecske, Ady út 10. Telefon: 476-312 122
3. Óvoda, Mátraderecske: Tagintézményvezető: Csortosné Horváth Magdolna Mátraderecske, Dobó út 43 sz. Tel: 36/476-040 4.Általános iskola és óvoda, Mátraballa: Tagintézményvezető: Király Béláné Mátraballa, József Attila út 5 sz. Tel: 36/475-174
Riasztás 1,
Munkaidőben történő bombariadó esetén, amennyiben az épületben személyek tartózkodnak, az intézményvezető, vagy annak megbízottja 60 másodpercen keresztül elektromos jelző csengő szakaszos (rövid) üzemeltetésével riaszt, miközben gondoskodik küldönc útján az élő riasztásról is.
2,
Az épületben tartózkodók közül minden személy részére kötelező az érintett épület haladéktalan elhagyása a menekülési utak betartásával. Az óvodákban csoportonként, az iskolában a tanulók tanulócsoportonként, rendezetten, az éppen foglalkozást vezető pedagógus vezetésével a részükre kijelölt menekülési útvonalon hagyják el az intézmény területét.
3,
A kiürítés ideje alatt az intézmény vezetője vagy közvetlen megbízottja telefonon értesíti az értesítendő személyeket, hivatalokat. Gondoskodik olyan telefon - rádiótelefon összeköttetésről, hogy a kiürítés után is kommunikációs lehetőséggel, kapcsolattal bírjon a rendőrség, tűzszerészek, mentők, tűzoltók területileg illetékes bázisával. E telefon a helyi polgármesteri hivatal telefontja: 36/ 476-123
Kiürítési tervek, menekülési útvonalak A riasztás után a pedagógusok csoportjukat, osztályukat a legközelebb eső kijáraton a szabadba vezetik és ott gyülekeztetik. A nevelők kötelesek meggyőződni arról, hogy valamennyi gyermek elhagyta az óvoda, az iskola épületét. A levonulás rendje a Mátraderecske, Kossuth úti épületben: Az épület elhagyása az 1. 2. 3. számú tanteremből, valamint a számítógépes teremből a 2. sz. kijáraton történik a következő sorrendben: - 2. számú tanterem tanulói - 1. számú tanterem tanulói - 3. számú tanterem tanulói 123
Ezzel egyidejűleg a 4. és 5. sz. tanteremből az l. sz. kijáraton hagyják el az épületet a tanulók. Mátraderecske, Mátra út 14. Óvoda levonulási rendje: A kiscsoport és a középső csoport az 1. sz. ajtón, a nagycsoport a 2. sz. ajtón. A többi tagintézményben egy kijárat található, a gyermek csoportok vész esetén azon távoznak. Biztosítsuk az épület gyors elhagyását, kerüljük az anarchiát! Vigyázzunk egymás testi épségére!
Barcziné Horváth Márta iskolaigazgató
124
6. számú melléklet
Az iskola kötelező feladatának átadása
Megállapodás (iskolai sportkör feladatainak átvállalására) Mely létrejött egyrészről a Mátraderecskei Általános Iskolai Diáksportkör (3246 Mátraderecske, Kossuth Lajos út 2. képviseli: Fónad Ottó elnök), mint feladatot átvállaló – a továbbiakban : DSK másrészről a Mátraderecske _ Mátraballa Óvoda és Általános Iskolai (3246 Mátraderecske, Kossuth Lajos út 2. képviseli: Barcziné Horváth Márta igazgató), mint feladatot átadó – a továbbiakban : Iskola, között az alábbi helyen időben és feltételek mellett a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételek megteremtése érdekében: 1.
Iskola köteles megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket, valamint köteles biztosítani az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja.
2.
DSK az 1. pontban körülírt feladatot e megállapodás aláírásával határozatlan időre átvállalja.
3.
A DSK az önkormányzat által biztosított támogatásból fedezi a mindennapos testnevelés biztosításához szükséges költségeket.
4.
Iskola térítés nélkül bocsátja a DSK rendelkezésére az iskolabuszt a sportversenyekre történő utazáshoz.
A megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. évi törvény rendelkezései irányadóak. Szerződő felek jelen megállapodást – mint akaratukkal mindenben megegyezőt – közös elolvasás és értelmezés után jóváhagyólag írták alá. Mátraderecske, 2008. január 23.
Fónad Ottó DSE
Barcziné Horváth Márta igazgató
125
7. számú melléklet
Együttműködési megállapodás az egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatóval Az Országgyűlés 1997. XII. 15-i ülésnapján elfogadta az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényt. Néhány rendelkezése közvetlenül érinti a közoktatási intézményekben folyó munkát. A közoktatási törvény 10. §(1) meghatározza a tanulónak azt a jogát, hogy egészséges környezetben neveljék. A közoktatási törvény 41. § (5) meghatározza az iskola felelősségét és feladatait. Az iskola orvosával történt személyes egyeztetés alapján az előírásoknak megfelelően rendszeresen végzi azokat a feladatokat, amelyeket az iskola-egészségügyi kézikönyvben megfogalmaztak. A 26/1997.(IX.3.) NM rendelethez: A nevelési-oktatási intézmény orvosa által ellátandó iskola-egészségügyi feladatok: 1, A gyermekek, tanulók egészségi állapotának szűrése, követése
a.) Az iskolai tanulók időszakos vizsgálata meghatározott évfolyamoknál. A hetenkénti vizsgálatokra vonatkozó szakmai előírásokat az erről szóló módszertani irányelv tartalmazza (minimális követelmény: általános iskola 1, 3, 5, 7,8. osztálya, valamint a védőoltások előtt). b.)
A krónikus beteg, valamint a testi, szellemi, érzékszervi fogyatékos tanulók háziorvossal egyeztetett fokozott ellenőrzése, kiemelt gondozása szakrendelések, gondozóintézetek igénybevételével. Ezen gyermekek egészségesek között történő integrált oktatása esetén orvosi vélemény adása
c.)
A testi, érzékszervi, értelmi és beszédfogyatékosságot megállapító szakértői bizottság elé utalás esetén a bizottság részére a tanulói egészségi állapotára vonatkozó adatok közlése
d.) Üdülés, táborozás előtti orvosi vizsgálatok elvégzése. e.)
Az átfogó gyermekfogászati program szervezésében való közreműködés és végrehajtásának ellenőrzése.
126
2, Alkalmassági vizsgálatok elvégzése Pályaalkalmassági vizsgálatok elvégzése, pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatainak elvégzése (az OMÜI Ifjúsági Egészségvédelmi Intézetének irányelvei alapján). 3, Közegészségügyi és járványügyi feladatok a.) Az iskolai életkorhoz kötött és kampányoltások elvégzése b.) A járványügyi előírások betartásának ellenőrzése, fertőző megbetegedések esetén járványügyi intézkedések elrendelése, a megtett intézkedésekről az ÁNTSZ illetékes intézetének értesítése. c.) A nevelési-oktatási intézményben folyó étkeztetés ellenőrzése. d.) Közegészségügyi-járványügyi hiányosságok észlelésekor javaslattétel a hibák megszüntetésére, valamint az ÁNTSZ illetékes intézetének értesítése 3, Elsősegélynyújtás Az iskolában bekövetkező balesetek, sérülések, akut megbetegedések elsődleges ellátása, majd a tanuló háziorvoshoz, házi gyermekorvoshoz, illetve egyéb intézménybe irányítása 4, Részvétel a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében a.) Részvétel az iskolai egészséges életmódra nevelésben, a Nemzeti Alaptanterv végrehajtásában. b.) Egészségügyi információk közlése a szülőkkel és a pedagógusokkal. 5,
Környezet-egészségügyi feladatok a.) Az intézményi környezet - tantermek, gyakorlati helyiségek, tornaterem, egyéb kiszolgáló helyiségek - ellenőrzése, a hiányosságok észlelése, intézkedések megtétele. b.) A tanulók gyakorlati oktatásával kapcsolatos munkaügyi körülmények figyelemmel kisérése.
A vizsgálatokat és szűréseket az orvosi rendelőben, vagy a tanácsadóban végzi az orvos, előzetes egyeztetés alapján. Iskolánk orvosa: Dr. Donkó József Mátraderecske, Baross Gábor út 13. telefon: 476-000.
Az iskola-egészségügyi tevékenység keretében a védőnő által önállóan ellátandó feladatok: 1, Alapszűrések elvégzése a vonatkozó módszertani irányelv szerint - testi fejlődés (súly, hossz, mellkörfogat), 127
- pszichomotoros, mentális, szociális fejlődés, - érzékszervek működése (látásélesség, színlátás, hallás) - BCG-heg ellenőrzése, - Mozgásszervek szűrése (lúdtalp, gerincelváltozások), - golyvaszűrés, - vérnyomásmérés. 2,
A gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi, fejlődésük ellenőrzése, regisztrálása
3, Elsősegélynyújtás 4, Az orvosi vizsgálatok előkészítése 5, A védőoltásokkal kapcsolatos szervezései, előkészítési feladatok elvégzése 6, A krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése. 7,
Részvétel az egészségtan oktatásában elsősorban az alábbi témákban: - az egészséggel kapcsolatos alapismeretek (személyi higiéné, egészséges életmód, betegápolás, elsősegélynyújtás), - családtervezés, fogamzásgátlás - szülői szerep, csecsemőgondozás - szenvedélybetegségek megelőzése.
8,
Testnevelés, gyógytestnevelés, technikai órák, iskolai helyiségek és környezet, az étkeztetés higiénés ellenőrzésében való részvétel.
9, Kapcsolattartás a szülőkkel (szülői értekezlet, családlátogatás). 10, Pályaválasztás segítése Az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése (egészségügyi törzslapok, ambuláns
11,
napló, védőoltások szakorvosi beutalások, veszélyeztetettek nyilvántartása stb) 12,
Rendszeres kapcsolattartás az óvónőkkel, tanárokkal, osztályfőnökökkel, iskolavezetéssel.
A védőnő feladatait a tanácsadóban, valamint az óvoda csoportszobáiban és az iskola osztálytermeiben (alkalmankénti Tisztasági vizsgálat) látja el. A védőnőnek az érintett tanulók adatait az iskolatitkár szolgáltatja. Iskolánk védőnője: Nováki Győzőné Mátraderecske, Baross G. út 13. telefon: 576-041.
128
Az iskolafogászati tevékenységet ellátó fogorvos feladatai: 1, A körzetéhez tartozó gyermekeket - egyénileg és csoportosan - fogászati gondozásban részesíti, a preventív és terápiás ellátást a szükségleteknek megfelelően végzi. 2, Tervezi és szervezi a csoportos és egyéni kezelések rendjét. 3,
Évente két alkalommal a rendelőben elvégzi a tanulók csoportos fogászati vizsgálatát és kezelését. A további kezelésre szorulókat visszarendeli. Szakellátásra (pl.: fogszabályzó kezelésre) irányítja a rászorultakat.
4, Az intézmény vezetőivel rendszeres kapcsolatot tart. 5,
Az iskolafogászati névsorokat és az aktuális tájékoztató nyomtatványokat a tanév elején eljuttatja az oktatási intézménybe.
6,
Kiemelt gondozásban részesíti a fogyatékos és más módon veszélyeztetett gyermekeket. Ellátásukat a háziorvossal, iskolaorvossal egyeztetett módon végzi.
7,
Egészségügyi felvilágosító és nevelő tevékenységet folytat, részt vesz a nevelés-oktatási intézményben folyó egészséges életmódra nevelésben, az egészségtan oktatásában.
8, Szervezi és irányítja a komplex fogászati megelőző programot.
A mátraderecskei általános iskola tanulóinak fogorvosa : Dr. Háy Benedek, Mátraderecske, Kossuth út 13/a Mátraballai tanulók fogorvosa: Dr. Aradvári Mária, Recsk, Táncsics út 9.
......................................... Dr. Donkó József iskolaorvos ..................................................... Nováki Győzőné védőnő
................................................................ Barcziné Horváth Márta iskolaigazgató
129
8. számú melléklet A tanuló és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatokról A gyermekekkel és a tanulókkal az egészségük és a testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint a szükség szerint életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. A pedagógusok kötelezettsége, hogy a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, azok elsajátításáról meggyőződjön, továbbá, ha észleli, hogy a gyermek illetve tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, megtegye a szükséges intézkedéseket.
A balesetek leggyakoribb okai: • figyelmetlenség (személyek és tárgyak ütközése) • fegyelmezetlenség (lépcsőkorláton csúszkálás, verekedés) • erőt, képességet meghaladó tevékenység (tornai gyakorlat közben) • ismeretek hiánya (kísérletezés) • rögzítetlen vagy rosszul rögzített tárgyak (tábla, kézilabdakapu, polc) • hibás politechnikai eszközök (nem megfelelő elektromos szigetelés, sérült szerszám nyele) • alkalmatlan testnevelési eszközök (hibás svédszekrény, ugródeszka) • éles szegélyű, kiálló helyes tárgyak (táskaakasztó) • csúszós padló, sérült lépcső • forró tárgy vagy forró víz okozta sérülés (fűtőtest, zuhanyzó) • légszennyezés okozta baleset vagy egészségkárosodás (kémiai kísérlet) A balesetek megelőzése érdekében az intézmény épületeinek és berendezéseinek ellenőrzése céljából fél évente munkavédelmi szemlét kell tartani.
130
A munkavédelmi szemlén részt vevők: • iskolavezetők • munkaközösség vezetők • munkavédelmi felelős
A munkavédelmi szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni a hiányosságok megszüntetéséért felelős megnevezésével és a határidő megjelölésével. Minden közalkalmazott kötelessége az észlelt hiányosság azonnali jelentése, a megfelelő intézkedés megtétele. •
Abban az esetben, ha az iskolában a gyermekeket, tanulókat baleset éri, az e célra központilag előállított és forgalomba hozott nyomtatványon nyilvántartást kell készíteni.
•
A három napon túl gyógyuló sérülést okozott balesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni és a központilag meghatározott nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni.
•
A baleseti jegyzőkönyv egy-egy példányát a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, továbbá át kell adni a tanulónak, illetőleg a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az intézmény őrzi meg.
•
Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.
•
A súlyos balesetet a nevelési-oktatási intézménynek - telefonon vagy személyesen azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a fenntartónak. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.
Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely: • a sérült halálát, • valamely érzékszerv elvesztését illetve jelentős mértékű károsodását, • orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, •
súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek)
•
beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást illetve elmezavart okozott.
131
A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni, hogy a szülői szervezet, az iskolaszék és az iskola diákönkormányzat képviselője részt vegyen a tanuló és gyermekbalesetek kivizsgálásában. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.
A tanuló által nem vagy csak felügyelet mellett használható eszközök, gépek: 1,
Az iskolában keményforrasztás, ív- és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületben szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető.
2,
A tanulók által nem használható gépek, eszközök: - villamos köszörűgép, - barkácsgép faesztergálásra, - faipari szalagfűrész, körfűrész, kombinált gyalugép, - szalagfűrészlap - hegesztőkészülék, - valamint a jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek eszközök.
3,
A tíz évesnél idősebb tanulók által pedagógus felügyelete mellett használható eszközök, gépek: - villamos fúrógép, - barkácsgép a következő tartozékokkal: korong és vibrációs csiszoló dekopirfűrész, polírkorong, - törpefeszültséggel működő forrasztópáka, - 220 V feszültséggel működő kettős szigetelésű ún. „Pillanat" forrasztópáka, - villamos háztartási gépek (tűzhely, főzőlap, kávéfőző, vasaló, varrógép stb) segédmotoros kerékpár szerelési gyakorlathoz, - kerti gépek szerelési gyakorlathoz.
4, Pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép.
Barcziné Horváth Márta iskolaigazgató
132
9. számú melléklet
Selejtezési szabályzat
A felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata A mátraderecskei Általános és Zeneiskola kezelésében lévő felesleges vagyontárgyak hasznosításával és selejtezésével összefüggő feladatait a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. tv. és a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeiről intézkedő 54/1996 (IV.12.) korm.sz. rendelet határozza meg. 1. Általános szabályok A vagyontárgy fogalma
∗
Vagyontárgynak minősül minden olyan tárgyi eszköz és készlet, melynek nyilvántartásáról a számlarendben foglaltak szerint az intézmény gondoskodik. A selejtezés célja
∗
A természetes elhasználódás, meghibásodás, illetve egyéb okból használatra alkalmatlanná vált eszközök fizikai elkülönítése, számviteli nyilvántartásából történő kivezetése. ∗
A selejtezés szükségessége A selejtezés szükségességét az intézmény vezetője által megbízott selejtezési bizottság állapítja meg. A selejtezési bizottság tagjai : A selejtezés vezetője: az intézmény vezetője - Barcziné Horváth Márta A selejtezés felelőse: Székhely intézményben: Igazgatóhelyettes - Kovács Jánosné Tagintézményekben Mátraderecskei Óvoda - Csortosné Horváth Magdolna Mátraballai Alsótagozatos Iskolája és Óvodája – Király Béláné A selejtezés tagja: az iskolatitkár – Forgó Sándorné a selejtezés ellenőre: a fenntartó részéről – Molnár Zoltánné. A selejtezési hasznosítás határideje: Minden páros évben (2006, 2008…) december 1.- 31 közötti időintervallumban.
133
∗
A használhatatlanná válás és a javítás gazdaságtalanságára vonatkozó megállapításokat célszerű szakértő szerv véleményezésére alapozva megállapítani. A felesleges vagyontárgyak értékesítése nem tartozik a selejtezés fogalma alá.
∗
Selejtezést csak az intézmény felelős vezetőjének engedélyével szabad végrehajtani.
∗
A hasznosíthatatlan vagyontárgyakkal kapcsolatos feladatok Azokat a vagyontárgyakat, amelyeknek hasznosítására a selejtezési bizottság megállapítása szerint lehetőség nincs, meg kell semmisíteni, illetve haladéktalanul a szeméttelepre kell elszállítani. Az anyagként értékesíthető anyagokat, alkatrészeket értékesíteni kell.
∗
A gazdasági vezető feladata A gazdasági vezetőnek munkaköri kötelessége, hogy folyamatosan gondoskodjon a felesleges, vagy rendeltetésszerű használatra már nem alkalmas vagyontárgyak öszszegyűjtéséről és raktárban való elhelyezéséről, Hasznosításáról, selejtezéséről. A selejtezés során messzemenően szem előtt kell tartani a takarékosság elvét.
2. A feleslegessé vált vagyontárgyak feltárása ∗
A kezdeményezés módja A feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének kezdeményezése történhet: - a költségvetési szerv vezetője által - a körzeti leltárfelelősök javaslatára - a személyi használatra kiadott eszközök esetében az eszközöket használó dolgozó javaslatára, az analitikus nyilvántartást vezetők jelzése alapján.
∗
A feleslegessé vált eszközök, készletek jegyzéke A kezdeményezésre jogosultak kötelesek a feleslegessé vált eszközöket jegyzékbe foglalni és azt a leltározás megkezdése előtt legalább három nappal a vagyongazdálkodásért felelős vezető részére megküldeni. A jegyzéknek a következőt kell tartalmaznia: - sorszám, nyilvántartási szám - eszköz megnevezése - mennyiségi egység - a feleslegessé válás oka
134
- a használatból való kivonás időpontja - a hasznosítás módjára javaslat - a jegyzék készítésének időpontja - az összeállításért felelős személy. A feleslegessé válás okánál a külön kódjegyzékben meghatározott fogalmakat, vagy kódszámokat kell beírni. A hasznosítás módjánál "értékesítés", vagy "selejtezés" megjelölést kell alkalmazni. ∗
A jegyzék felülvizsgálata Az összeállított jegyzéket a vagyongazdálkodásért felelős gazdasági vezető összegyűjti és azt felülvizsgálja. A felülvizsgálat során a következőket kell elvégezni: - a feleslegessé válás oka megfelel-e a valóságnak - ha szükséges, szakértői véleményeket szerez be a feleslegessé válás okának egyértelmű megállapítása értekében - gondoskodik az eszközök nyilvántartási árának megállapításáról, és annak a jegyzékben történő feltüntetéséről - értékesítés esetén az eladási ár megállapításáról - javaslatokat tesz a hasznosítás módjára A felesleges vagyontárgyak eladási árát az adott időpontban rendelkezésre álló legmegbízhatóbb adatokra támaszkodva kell megállapítani.
∗
A felcserélhetőség elkerülése, az azonnali selejtezés Annak érdekében, hogy a selejtezési eljárásban vont vagyontárgyak ne legyenek felcserélhetők a többi vagyontárggyal, gondoskodni kell azok megjelöléséről, vagy elkülönített nyilvántartásáról. Azonnali selejtezést csak akkor lehet elrendelni, aha a megsemmisítést hatósági előírás teszi kötelezővé (pl.: fogyasztásra alkalmatlan, mérgezett élelmiszer, lejárt gyógyszerek stb.).
∗
Csökkent értékű készletek Készleteket csökkent értékűnek kell tekinteni, ha tárolásuk folyamán károsodás következett be az állagukban.
3. Felesleges vagyontárgyak fajtái ∗
Felesleges vagyontárgynak kell tekinteni azokat a tárgyi eszközöket, amelyek: - az intézmény működéséhez már nem szükségesek - eredeti rendeltetésüknek már nem felelnek meg - a leltárkezelő szerint felesleges 135
- rongálódás, természetes elhasználódás, vagy elavultság miatt használatra nem alkalmas - szavatossági ideje lejárt. ∗
A tárgyi eszközök vonatkozásában feleslegesnek kell tekinteni azokat a vagyontárgyakat, amelyek hasznosítása azok: - műszaki állapota - rendeltetés szerinti használatra való korszerűtlensége - szükségesnél nagyobb mennyisége - hasznosítása belátható időn belül nem várható, vagy véglegesen megszűntnek tekinthető.
4. A felesleges vagyontárgyak hasznosítása A feleslegessé vált eszközök vonatkozásában a megsemmisítés előtt meg kell kísérelni a hasznosítást. A hasznosítás bérbeadás utján, térítés ellenében történő átadással, térítés nélküli átadással, magánszemélyek részére történő értékesítés utján történhet. ∗
Bérbeadás A bérbeadás utján történő hasznosítás esetén a bérlővel szerződést kell kötni, melyben rögzíteni kell: - a bérlemény tárgyát - a bérleti idő kezdő és befejező időpontját - a bérleti díj beszedésének módját - esedékességét - a bérlemény fenntartásával, működtetésével és megőrzésével kapcsolatos kikötéseket - a bérleti szerződés felmondásának körülményeit, egyéb kikötéseket.
∗
Térítéssel történő átadás. A térítés ellenében történő átadás történhet nyilvántartási értékben, vagy azon felül, illetve alul. A nyilvántartási értéken aluli átadás csak a selejtezési bizottság írásos nyilatkozata alapján lehetséges, az igazgatóengedélyével.
∗
Térítés nélküli átadás. A feleslegessé vált vagyont ingyenesen átruházni csak az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.t. 108.§. (2) bekezdésében foglaltak szerint lehet.
∗
Vagyontárgyak értékesítése magánszemélyek részére. A feleslegessé vált vagyontárgy magánszemély számára a legkedvezőbb értékesítési áron adható el. Az intézmény dolgozója magánszemélynek minősül, azonban az értékesítésnél egyéb magánszemélyekkel szemben előnyben kell részesíteni. A vagyontárgyat csak azonnali készpénzfizetés elle-
136
nében lehet értékesíteni, az értékesítést ki kell számlázni. Az értékesítés teljesítését követően az eladott eszközöket a nyilvántartásokon a számlarendben foglalta előírások alapján át kell vezetni.
137
10. számú melléklet
Leltározási szabályzat
A számviteli törvény (1991.XVVIII.Tv.) 42. §. Előírása szerint a könyvek év végi zárásához leltárt kell összeállítani, amely tételesen ellenőrizhető módon tartalmazza a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket és forrásokat mennyiségben és értékben. Az intézmény leltárkészítési kötelezettségét és az azzal kapcsolatos feladatokat az alábbi igazgatói utasítással szabályozom az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékleteként:
1.
A leltározás fogalma, célja, leltárkészítési kötelezettség 1.1. a leltározás fogalma A leltározás az intézmény kezelésében lévő, vagy használatába adott illetve tulajdonát képező befektetett – és forgóeszközök, valamint azok forrásainak, továbbá a birtokában lévő idegen eszközök valóságban meglévő állományának, mennyiségének megállapítása, a különbözet megállapítása, s azok elszámolása. 1.2. A leltározás célja A leltározás célja egyrészt az intézmény vagyonának védelme, a készleteinek, vagyonának felmérése, az anyagi felelősök elszámoltatása, másrészt a mérleg valódiságának alátámasztása. 1.3. a leltározási kötelezettség A leltározási kötelezettség kiterjed: az épületekre, építményekre, gépekre, beruházási és felszerelési tárgyakra, készletekre. Nem vonatkozik a leltározási kötelezettség a számlakeretbe foglalt készletek közül azokra – az anyagokra, amelyeket beszerzéskor, - a munkahelyen lévő felhasználatlan azon anyagokra, melyeket kiadáskor, - a fogyóeszközökre, amelyeket teljes értékben a kiadáskor költségként elszámoltak, és mennyiségi nyilvántartási kötelezettség alá nem tartoznak.
2.
A leltározási ütemterv és a leltározás előkészítése 2.1. A leltározás megkezdése előtt leltározási ütemtervet kell készíteni. A leltározási ütemtervnek tartalmaznia kell a leltár felvételéve és értékelésével, valamint ellenőrzésével kapcsolatos összes munkafolyamat megkezdésének és befejezésének időpontját, a leltáro-
138
zási színhelyeket, felelős személyek megnevezését. 2.2. a leltározási bizottság három tagból áll: - a bizottság vezetője – a bizottság tagja – a leltározandó egység leltárfelelőse 2.3. Leltározás előtti feladatok – a készletek rendezése – azonos készletek egy helyre csoportosítása – nyilvántartáshoz szükséges nyomtatványok biztosítása – selejtes eszközök kiselejtezése – idegen tulajdont képező eszközök elkülönítése
3.
A leltározás módja 3.1. a közvetlen mennyiségi felvétel megszámlálással, vagy mérés útján történik. Mennyiségi felvétellel kell létrehozni: - a raktári készleteket – a házipénztár készletét – az összes állóeszközt – a munkahelyen lévő fogyóeszközöket – a követeléseket és tartozásokat – a munkavállalók tartozását és követelését, a kétéves és behajthatatlan követeléseket – a pénzintézetekkel, az állami költségvetéssel, a társadalombiztosítással, adóhatóságokkal szemben fennálló követeléseket, illetve tartozásokat, valamint a házipénztár pénzkészletét, esetleges egyéb értékeket, vagyontárgyakat. 3.2. A közvetlen felvétel, vagy egyeztetés A könyvelési, statisztikai nyilvántartások belső egyeztetése és ellenőrzése utján készül. Az egyeztetés a főkönyvi számláknak az analitikus nyilvántartásokkal való összehasonlítását jelenti. 3.3. Rovancsolás Nyilvántartások alapján a tárgyi eszközök megszámlálása. Minden második évben rovancsot végzünk.
139
4.
A leltárakkal szemben támasztott követelmények 4.1. A leltár teljessége Az intézmény valamennyi eszközét és forrását tartalmazza. 4.2. A leltár valódisága a leltárnak a valódiságot kell tükröznie. 4.3. A leltár világosságának követelménye A leltárnak áttekinthetően, leltározási helyenként és ezen belül fajta és típus, méret és minőség szerinti készletezéssel kell tartalmaznia az eszközöket. Egy helyen tárolt és összecserélhető tételeket összevonni csak vonatkozó jogszabály előírásai szerint szabad.
5.
A leltározást szervezők, irányítók és bonyolítók feladatai, felelőssége 5.1. a gazdasági vezető a leltározással kapcsolatban felelős: - a jogszabályi rendelkezések betartásáért – a személyi felelősség pontos elhatárolásáért, és ennek ügyrendben való rögzítéséért – a leltár hiányok (többletek) miatti felelősségre vonás határidőben való megtörtéért – a leltározás lebonyolításához szükséges feltételek biztosításáért – a leltárellenőr kiválasztásáért – a leltár teljességét, valódiságát biztosító leltárutasítás kidolgozásáért – a leltárbizonylatok beszerzésének, elszámoltatásának és megőrzésének biztosításáért – a bizonylati rendért – a leltárellenőrzés végrehajtásáért – a leltári többletek és hiányok kimunkálásáért. 5.2. a leltározási bizottság tagjai: A leltározás vezetője: az iskola igazgatója – Barcziné Horváth Márta, a leltározás ellenőre: az iskola igazgatóhelyettese – Kovács Jánosné a leltározás felelőse: Kis Lászlóné Béresné Nemcsák Ilona. a leltározás tagja: iskolatitkár - Forgó Sándorné
6. A leltározás ideje: minden páros évben (2004, 2006…) december 1. és 31. között.
140
11. számú melléklet
Adatkezelési szabályzat
1. A szabályzat célja Az adatvédelmi törvény célja annak biztosítása, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse. A szabályzat biztosítja az adatvédelem és adatbiztonság intézményi kialakítását és működtetését. Rendelkezései kiterjednek: •
a közalkalmazotti nyilvántartásra,
•
a személyi iratok teljes adatkezelési folyamatára,
•
az adatszolgáltatás, az adattovábbítás teljesítési rendjére,
•
biztonsági követelmények és feladatok összefoglalására.
2. Személyes adatok kezelése, nyilvánosságra hozatala Személyes adat akkor kezelhető: ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény, - és annak felhatalmazása alapján - a helyi önkormányzat elrendeli. Az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell. Erre a tényre az érintett figyelmét fel kell hívni. A személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait az adatkezeléshez fűződő más érdekek, ideértve a közérdekű adatok nyilvánosságát is, nem sérthetik. Törvény közérdekből az adatok körének kifejezett megjelölésével elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása, különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges.
3. A személyügyi adatok igazolása, megalapozása A közalkalmazotti nyilvántartást csak teljes körű adatkezelési jogkörrel rendelkező személyügyi munkatárs vezetheti, akit az adatnyilvántartás és a tárolás minden szakaszában terhel az adatvédelmi kötelezettség. A személyügyi alkalmazott személyi iratra adatot, megállapítást csak akkor tehet, ha azt a következők alapozzák meg: •
eredeti közokirat, vagy közjegyző által hitelesített másolat, 141
•
a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata,
•
a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése,
•
bíróság vagy más hatóság döntése,
•
jogszabályi rendelkezés alapján tehet.
A személyügyi dolgozó köteles kezdeményezni vezetőjénél, ha megítélése szerint a valóságnak nem megfelelő adatot észlel.
4. A személyi irat fogalma és fajtái Személyi irat minden - bármilyen anyagon és eszköz felhasználásával keletkezett - adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A közalkalmazott személyi iratfajtái: •
a személyére vonatkozó iratok (személyzeti iratok),
•
a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő iratok,
•
egyéb jogviszonyokkal kapcsolatos iratok,
•
a közalkalmazott kérelmére kiállított, vagy önként átadott iratok.
5. Az intézményben nyilvántartott és kezelt személyes adatok 1 .A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköre I. SZEMÉLYES ADATOK
142
•
neve (leánykori neve),
•
születési helye, ideje,
•
anyja neve,
•
lakóhelye (lakáscím, tartózkodási hely, telefonszám),
•
állampolgársága,
•
családi állapota,
•
gyermekeinek születési ideje (eltartottak száma, kezdete).
II. KÉPESÍTÉSEK •
legmagasabb iskolai végzettsége (több esetén valamennyi),
•
szakképzettsége (bizonyítványok, diplomák, oklevelek),
•
iskolarendszeren kívül szerzett szakképesítései,
•
meghatározott munkakörre jogosító okiratok adatai,
•
tudományos fokozata,
•
idegennyelv-ismerete.
III. MUNKAVISZONYOK •
korábbi munkaviszonyok időtartama,
•
a munkahelyek megnevezése,
•
beosztások, besorolások,
•
a megszűnés módja.
IV. A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY ADATAI •
a közalkalmazotti jogviszony kezdete,
•
erkölcsi bizonyítvány száma, kelte,
•
szakvizsga adatai,
•
a jubileumi jutalom és a végkielégítés kiszámítása alapjául szolgáló időtartamok,
•
esküokmány száma, kelte.
V. AZ INTÉZMÉNYI MUNKA JELLEMZŐI •
az alkalmazó intézmény neve, székhelye, statisztikai számjele,
•
az intézményi közalkalmazotti jogviszony kezdete,
•
közalkalmazott besorolása, besorolási időpontja,
•
vezetői megbízás, FEOR – szám,
•
a címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai,
•
a minősítések időpontja,
•
hatályos fegyelmi büntetése. 143
VI.
SZEMÉLYI JUTTATÁSOK ADATAI
VII. A MUNKÁBÓL VALÓ TÁVOLLÉT ADATAI •
jogcíme,
•
időtartama.
VIII. A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE •
időpont,
•
mód,
•
a végkielégítési adatok.
2. A közalkalmazott további, különleges adatai •
munkavégzés ideje, túlmunka ideje,
•
munkabér, illetmény, a terhelő tartozás és annak jogosultja,
•
szabadság, kiadott szabadság,
•
alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei,
•
az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei,
•
alkalmazott munkáltató felé való tartozásai, azok jogcímei,
•
a többi adat az érintett hozzájárulásával.
3. A közalkalmazott tájékozódási joga A közalkalmazott tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről. A közalkalmazott kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt, feldolgozott adatairól, az adatkezelés:
144
•
céljáról, jogalapjáról, időtartamáról,
•
az adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről),
•
az adatkezeléssel összefüggő tevékenységről,
•
arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat.
6. A személyi iratok iktatása, nyilvántartása Az intézmény személyzeti iratanyagainak kezelése és tárolása csak fokozott biztonságú helyiségekben és feltételek megvalósulása mellett történhet. A személyi iratokból másolati példányt az iktató kézi irattárába nem kell elhelyezni. A személyzeti iratok tárolása a közalkalmazotti munkaviszony fennállása alatt elkülönítetten, a személyügyi iratok között történik. A névre szóló személyi iratgyűjtőben tartott, és a folyamatos elhelyezéssel bővülő iratállomány biztonságos tárolása (személyzeti irattározás) a személyzeti vezető hivatali helyiségben történik.
7 A személyi anyag irattározása, őrzése A közszolgálati jogviszony megszűnése után a közalkalmazott személyi iratait - az irattári tervnek megfelelően – az intézményi irattárban kell elhelyezni. A személyi anyagot a jogviszony megszűnésétől számított 50 évig meg kell őrizni. Tárolásáról és levéltárba helyezéséről az ügyviteli és iratkezelési szabályzat rendelkezik.
8. A személyi iratokba történő betekintés szabályai Más közalkalmazott személyi irataiba csak az alábbi beosztású személyek jogosultak betekinteni: •
az intézményvezető,
•
a közalkalmazott felettese,
•
a minősítést végző vezető,
•
a törvényességi ellenőrzést végző személy,
•
a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy,
•
munkaügyi per kapcsán a bíróság,
•
feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok,
•
a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,
•
a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó munkatársak feladatkörükön belül. 145
9. A gyermekek adatai ♦ neve, születési helye, ideje, állampolgársága ♦
lakcíme, telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma
♦ a szülő neve, címe, telefonszáma ♦ a gyermek óvodai felvételével kapcsolatos adatok ♦ sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó adatok ♦ gyermekbalesetre vonatkozó adatok ♦ a többi adat az érintett hozzájárulásával
Az adatok továbbíthatók: Fenntartó, Bíróság, Rendőrség, Ügyészség, Államigazgatási szerv, Nemzetbiztonsági Szolgálat részére.
10. Az adatok statisztikai célú felhasználása A felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.
11. Egyebek ♦ Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. ♦
Önkéntes adatszolgáltatás esetén a szülőt tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező.
♦
Adatok kezelésére és adattovábbításra az intézmény vezetője jogosult. Akadályoztatása, tartós távolléte esetén az intézmény vezetője a meghatalmazás keretei között más alkalmazottat jelöl ki e feladatok elvégzésére.
146
12. számú melléklet:
Kéthavi tanítási időkerethez szükséges dokumentumok
Munkaidőkeret és tanítási időkeret Időszak Munkanapok száma: Hónap: Hónap: Összesen:
nap nap nap
Tanítási napok száma: Hónap: Hónap: Összesen:
nap nap nap
Tanításnélküli munkanapok:
Munkaidőkeret: nap x óra =
óra
Tanítási időkeret: Személyre szólóan meghatározva a kötelező tanítási órák számát és az órakedvezményeket figyelembe véve. Mátraderecske, 2007 Barcziné Horváth Márta igazgató
147
Tanítási időkeret Tanítási napok száma: nap
Tanítók
Kötelező óraszám
Órakedvezmény
Tényleges kötelező óraszám
Tanítási időkeret
Napközi
Kötelező óraszám
Órakedvezmény
Tényleges kötelező óraszám
Tanítási időkeret
Tényleges kötelező óraszám
Tanítási időkeret
Tanárok
148
Kötelező óraszám
Órakedvezmény
Átvételi elismervény ………………………………. Alulírott igazolom, hogy ……………………. hónapokra vonatkozó Kéthavi tanítási időkeret meghatározása és a munkaidő nyilvántartására vonatkozó dokumentumokat átvettem. Végleges leadási határidő: Név
Munkaidőkeret
Foglalkozásiási időkeret
Aláírás
Dátum
Összesítő: Teljesítménymutatók, túlórák számáról 149
Név
150
Kijelölt tanítási időkeret
Megvalósított tanítási óra
Elrendelt többlettanítás díjazás nélkül
186/2006. (VIII. 31.) 6.§ 1. bek.. alapján levonásra kerülő óra
Tényleges túlóra Óradíj Tanítási óra
Helyettesítés
Elszámolt összeg
Megjegyzés
ADATLAP A TELJESÍTMÉNYMUTATÓ KISZÁMÍTÁSÁHOZ
NÉV IDŐSZAK: Munkaidőkeret: Kötelező óra
Órakedvez mény
Tényleges kötelező óra (ko)
Tanítási napok száma (tn)
Képesség Tényleg teljeEgyéni fejkibont, Tanórán kívüsített tanítási lesztés szakv hátránykomp li foglalkozás óra (tto) alapján (ef) tehetséggond (tkf) (kht)
Tanítási időkeret
Kieső napok miatt levonható órák száma (kno)
tik =
ko ⋅ tn 5
Helyettesítés (h)
Összesen.
Összesen:
Teljesítménymutató [tm] (túlóra)
tm = [tto+ef+kht+tkf+kno+h]−tik
___________________________________ pedagógus
___________________________________ ellenőrizte
151
Tanítási órakeret nyilvántartása PEDAGÓGUS NÉV: IDŐSZAK: EGYÉNI ÓRAKEDVEZMÉNY:
HÉTFŐ Tényleg teljesített tanítási óra
Egyéni fejl.szakv alapján
Képkibont hátrányk tehetség
KEDD Tanórán kívüli foglal
Helyettesít
Tényleg teljesített tanítási óra
Egyéni fejl.szakv alapján
Képkibont hátrányk tehetség
SZERDA Tanórán kívüli foglal
Helyet-tesít
Tényleg teljesített tanítási óra
Egyéni fejl.szakv alapján
Képkibont hátrányk tehetség
CSÜTÖRTÖK Tanórán kívüli foglal
Helyettesít
Tényleg teljesített tanítási óra
Egyéni fejl.szakv alapján
Képkibont hátrányk tehetség
PÉ Tanórán kívüli foglal
hét hét hét hét hét hét hét hét hét Össz :
pedagógus aláírása ellenőrizte Megjegyzés: Távol töltött nap esetén az adott naphoz 'T' betű irandó
Munkaidő nyilvántartás összesítése PEDAGÓGUS NÉV: 152
Helyettesít
Tényleg teljesített tanítási óra
Egyéni fejl.szakv alapján
Képki nyk
IDŐSZAK: EGYÉNI ÓRAKEDVEZMÉNY:
HÉTFŐ Tanítással Tanítási le nem idő kötött feladatok
KEDD Tanítási idő
Tanítással le nem kötött feladatok
SZERDA Tanítási idő
Tanítással le nem kötött feladatok
CSÜTÖRTÖK Tanítási idő
PÉNTEK TanításTanítással sal le le nem kö- Tanítási nem kötött feladaidő tött feltok adatok
hét hét hét hét hét hét hét hét
Megjegyzés: Távol töltött nap esetén az adott naphoz 'T' betű irandó
ellenőrizte
153
Összese
IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A Szervezeti és Működési Szabályzatot az iskola nevelőtestülete fogadja el. A SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A hatályba lépés napja az SZMSZ jóváhagyásának napja. Amennyiben az SZMSZ felterjesztésére válasz nem érkezik, a hatályba lépés napja a felterjesztéstől számított 3l. nap, illetőleg - ha felterjesztésről a képviselőtestület dönt - a felterjesztést követő 30. nap utáni első képviselőtestületi ülés napja.
154
155
X. EGYETÉRTÉSI, ELFOGADÓ, JÓVÁHAGYÁSI ZÁRADÉK
Egyetértés A közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXIX. törvény 64.§(3) bekezdése értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy a Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának a tanulókra vonatkozó tartalmával egyetértünk.
A diákönkormányzat nevében: ……………………………………… diák-önkormányzat elnöke Mátraderecske, 2007. december 19.
A közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXIX. törvény 61.§(3) bekezdés b) pontja értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy a Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának szülőkre vonatkozó tartalmával egyetértünk.
A szülői munkaközösség nevében: ……………………………………… szülői munkaközösség elnöke Mátraderecske, 2007. december 18.
156
157
Elfogadó határozat A közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXIX. törvény 64.§(3) bekezdése értelmében a SzMSz módosításához a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség egyetértését beszereztük, a törvényben biztosított jogunknál fogva a Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát elfogadjuk.
A nevelőtestület nevében:
……………………………………… nevelőtestület képviseletében Mátraderecske, 2008. január 3.
Jóváhagyás A közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXIX. törvény 40.§(9) bekezdés utolsó mondata értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy a Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát mellékleteivel együtt a 2008. február 25. ülésen hozott ………….számú határozatával jóváhagyjuk.
A fenntartó nevében:
……………………………………… polgármester Mátraderecske, 2008. február 25.
158
