2015 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola
TARTALOMJEGYZÉK 1.
A szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései .............................................................. 3
2.
Az intézmény alapadatai ..................................................................................................................... 6
3.
Az intézmény szervezeti felépítése.................................................................................................... 12
4.
Az iskola közösségei......................................................................................................................... 19
5.
Az iskola munkarendje ..................................................................................................................... 34
6.
Az iskola működésének rendje .......................................................................................................... 35
7.
A tanulói fegyelmi eljárás ................................................................................................................. 43
8.
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja és rendje ................................................................. 44
9.
Az iskolába történő felvétel rendje .................................................................................................... 48
10.
Az iskolai hagyományok és a hagyományápolással kapcsolatos feladatok......................................... 49
11.
A tanórán kívüli egyéb foglalkozások célja és rendje ........................................................................ 49
12.
A mindennapos testnevelés formái, az iskolai sportkör ..................................................................... 52
13.
A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása ................................................................ 52
14.
A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló védő-óvó szabályok .......................... 53
15.
Teendők rendkívüli esemény, bombariadó, egyéb katasztrófák esetén............................................... 54
16.
Egyéb rendelkezések ........................................................................................................................ 56
17.
Záró rendelkezések ........................................................................................................................... 57
18.
Legitimációs záradék ........................................................................................................................ .59.
MELLÉKLETEK: 1. sz. függelék
Alapító okirat
2. sz. függelék
Gazdálkodási Szabályzat
3. sz. függelék
Gazdasági Ügyrend
1. sz. melléklet
Adatkezelési szabályzat
2. sz. melléklet
Könyvtári SZMSZ
3. sz. melléklet
Tankönyvellátás rendje
4. sz. melléklet
Munkaköri leírás minták
5. sz. melléklet
Az intézmény bélyegzőinek használata
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata
1.
A szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései
A Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata mint helyi dokumentum a magasabb jogszabályok figyelembevételével, különös tekintettel a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.), valamint a 20/2012. (VII.31.) EMMI rendelet alapján meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, valamint a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket. Szabályozza a pedagógiai programban rögzített cél és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását. 1.1.
Az SZMSZ jogszabályi háttere
1.1.1. Külső szabályozók 1.1.1.1. Törvények 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (módosított) 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről (módosított) 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 2011. évi XLI. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.)
1.1.1.2. Kormányrendeletek 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 370/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről 193/2003.(XI.26.) Kormányrendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről 277/1997. (XII.22.) Kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a képzésben résztvevők juttatásairól (többször módosított) 3
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 130/1995. (X. 26.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról (többször módosított) 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
1.1.1.3. Miniszteri rendeletek A tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 44/2007. (XII. 21.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 4/2002.(II.26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettanterv kiadásáról (többször módosított) 37/2001.(X.12.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 26/1997. (XII.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról (többször módosított)
1.1.2. Belső szabályozók Alapító okirat Pedagógiai program (nevelési program és helyi tanterv) Házirend Közalkalmazotti tanács szervezeti és működési szabályzata Iskolaszék szervezeti és működési szabályzata A szülői szervezet szervezeti és működési szabályzata A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata A jogszabályban előírt együttműködő partnerekkel egyetértésben (diákönkormányzat és iskolaszék) az alábbiakban rendelkezik az iskola szervezetéről és működéséről.
1.2.
A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya, nyilvánossága
A szervezeti és működési szabályzat előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára és tanulójára nézve kötelező, az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, 4
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. A szervezeti és működési szabályzat hatálya a benne foglaltak és a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok betartása kötelező érvényű az intézmény valamennyi dolgozójára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. Előírásai az intézmény szolgáltatásait igénybevevőkre – tanulókra és szüleikre – is vonatkoznak, kiterjed mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyási időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. Az SZMSZ-t az elfogadástól számított 5 munkanapon belül nyilvánosságra kell hozni, amelyről az intézményvezető köteles intézkedni. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők munkaidőben megtekinthetik az intézményvezető irodájában, valamint az intézmény honlapján.
5
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata
2.
Az intézmény alapadatai, gazdálkodása
Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörrel a fenntartó által megbízott intézményvezető látja el.
A Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola alapadatai és gazdálkodási módjának jogi alapja: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. § (3)-(5), (7) bekezdésében, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XLI. 31.) Korm. rendeletben foglaltak alapján, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXIX. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével az IfPF/67/2/2014. számon az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, a földművelésügyi miniszter által kiadott alapító okirat. Az intézmény neve: Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Székhelye, címe: 2760 Nagykáta, Dózsa György út 26/A OM azonosító: 032563 A Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola alapítói jogot gyakorló, irányító, fenntartó és működtető szerve és székhelye: Földművelésügyi Minisztérium, 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. A költségvetési szerv működési köre: országos A közvetlen jogelőd: Klebelsberg Intézményfenntartó központ, 1051 Budapest, Nádor utca 32. A Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola közfeladatai és típusa: Típusa: Összetett iskola Közfeladatai: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. §. alapján létrejött köznevelési intézmény (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola), amely nevelő-oktató munkát folytat. A Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola a nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény 4. §-a alapján az alábbi feladatokat látja el: A Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola a szakközépiskolai nevelés-oktatás, szakiskolai nevelés-oktatás, gimnáziumi nevelés-oktatás, felnőttoktatás, a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai neveléseoktatása alapfeladatokat látja el. 6
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata A Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola működési rendje: A költségvetési szerv működésére, külső és belső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és működési Szabályzat (SzMSz) határozza meg. Az SzMSz-t a költségvetési szerv igazgatója készíti el, amely a nevelőtestület általi elfogadását követően a fenntartó egyetértésével válik érvényessé. A fenntartó egyetértésével válnak érvényessé a költségvetési szerv működését szabályozó azon dokumentumok is, amelyeknek elkészítését és fenntartói egyetértését a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény írja elő. A Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony: A költségvetési szerv dolgozói a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az e törvény végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, valamint a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény hatálya alá tartoznak. A költségvetési szerv dolgozói felett a munkáltatói jogokat a költségvetési szerv igazgatója gyakorolja. A Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola alaptevékenysége: A Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola alaptevékenységébe tartozik a gimnáziumi nevelés-oktatás, szakképző iskolai nevelés-oktatás, szakiskolai nevelésoktatás, felnőttoktatás, a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése, oktatása. A sajátos nevelési igényű tanulók tekintetében, nevelhető, oktatható az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos. Az iskola alaptevékenységébe tartozik a nevelő gimnáziumi, szakképző tevékenység, a szakiskolai képzés, a szakközépiskolai képzés keretében az általános műveltség megalapozása, a szakmai előkészítés az első négy évfolyamon, felkészítés érettségi vizsgára, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Államháztartási szakágazat szerint besorolása: 853200
Szakmai középfokú oktatás
Alaptevékenységek kormányzati funkció szerinti besorolása: 081043 082042 082043 082044 092211 092212 092221
Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme Könyvtári szolgáltatások Gimnáziumi oktatás, nevelés szakmai feladatai Sajátos nevelési igényű tanulók gimnáziumi nevelésének, oktatásának szakmai feladatai Közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti 7
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 092231 092260 092270 096020
oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban Szakképesítés megkezdésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban Gimnáziumi és szakképző iskola tanulóinak közismereti és szakmai elméleti oktatásával összefüggő működtetési feladatok Szakképző iskolai tanulók szakmai gyakorlati oktatásával összefüggő működtetési feladatok Iskolai intézményi étkeztetés
A Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola vállalkozási tevékenysége: A Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola az Áht. 46. § (2) bekezdésében foglaltak szerint vállalkozhat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységét és ebből fakadó kötelezettségeinek teljesítését. A Damjanich János Gimnázium es Mezőgazdasági Szakképző Iskola vállalkozási tevékenységének felső határa az intézmény módosított kiadási előirányzatainak a 30 %-a. A vállalkozásból származó bevételeket és a vállalkozási tevékenység kiadásait az alaptevékenységektől elkülönítetten kell megtervezni, nyilvántartani es elszámolni. A Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskolába felvehető maximális tanulólétszám: 890 fő Nappali képzésben: Esti képzésben: Levelező képzésben
660 fő 80 fő 150 fő
Iskola típusonként az évfolyamok száma: Gimnáziumi képzés 2014/15-ös tanévtől induló (új) 4 évfolyamos emelt szintű idegen nyelvi gimnáziumi képzés (1 osztály) 2014/15-ös tanévben is induló (folyamatos) 4 évfolyamos általános tantervű gimnáziumi képzés (1 osztály) 2014/15-ös tanévtől már nem induló (kifutó képzés) 5 évfolyamos gimnáziumi képzés nyelvi előkészítővel (1 osztály) Szakközépiskolai képzés 2014/15-ös tanévtől induló (új) 4+1 évfolyamos környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportú képzés (1 osztály) 2014/15-ös tanévben is induló (folyamatos) 4+1 évfolyamos mezőgazdaság szakmacsoportú képzés (l osztály)
8
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2014/15-ös tanévtől már nem induló (kifutó képzés) 4 évfolyamos informatika szakmacsoportú képzés (1 osztály) Az általános képzés és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint oktatható szakképesítések megnevezése és azonosító száma: Kifutó rendben: Szakközépiskolai képzés: Mezőgazdaság szakmacsoport: OKJ 54 581 02 Parképítő és fenntartó technikus Informatikai szakmacsoport: OKJ 54 481 04 Informatikai rendszergazda 2014/2015. tanévtől: Gimnáziumi képzések: 4 évfolyamos, általános tantervű 4 évfolyamos, általános tantervű, emelt idegen nyelvi Szakközépiskolai képzések: Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport: OKJ 54 850 01 Környezetvédelmi technikus Mezőgazdaság szakmacsoport: OKJ 54 581 02 Parképítő és fenntartó technikus OKJ 54 581 01 Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus OKJ 55 581 03 Térképész szaktechnikus
Szakközépiskolai ágazati képzés: XIII. Informatika XXII. Környezetvédelem-vízgazdálkodás XXXIII. Mezőgazdaság XXXIV. Kertészet és parképítés XXXV. Földmérés
A feladatellátást szolgáló vagyon és a vagyonkezelés módja: A Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola kezeli a feladatainak ellátásához szükséges, a Magyar Állam tulajdonát képező ingatlan és ingó vagyont. A vagyonkezelési jogosultságot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdaság Szakképző Iskola, illetve a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet és a Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola közötti vagyonkezelési szerződés rögzíti. 9
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata A Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola feladatellátását szolgáló állami ingatlanok: 2760 Nagykáta, Dózsa György út 26/A Helyrajzi száma: 2209 Alapterülete: 14086 nm 2760 Nagykáta, Dózsa György út 26/A Helyrajzi száma: 2210 Alapterülete: 1028 nm 2760 Nagykáta, Dózsa György út 26/A Helyrajzi száma: 2211 Alapterülete: 706 nm 2760 Nagykáta, Dózsa György út 26/A Helyrajzi száma: 2212 Alapterülete: 306 nm 2760 Nagykáta, külterület Helyrajzi száma: 0620/8 Alapterülete: 14034 nm Az intézmény gazdálkodása: A Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola a rendelkezésére bocsátott vagyontárgyakkal, a kincstári vagyongazdálkodásra vonatkozó szabályok betartása mellett - ha jogszabály kivételt nem tesz - feladatainak ellátása érdekében önállóan gazdálkodik. Az intézmény a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait az intézmény a székhelyén látja el, a fenntartó által jóváhagyott költségvetési kereten belül önálló bérgazdálkodást folytat, de a gazdálkodással összefüggő többlet kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. A gazdasági szervezet feladatköre A köznevelési intézmény „gazdasági szervezet” elnevezéssel saját gazdálkodásának lebonyolítása érdekében szervezeti egységet működtet, amelynek feladata az intézmény költségvetésének megtervezése, a költségvetés végrehajtása, valamint a következő bekezdésben részletezett feladatok ellátása. Az intézmény gazdasági szervezetének engedélyezett létszáma négy fő. A gazdasági szervezet az intézmény működéséért, a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi számviteli rend betartásáért, a zavartalan működéshez és gazdálkodáshoz szükséges likviditás biztosításáért felelős: •
•
ellátja az előirányzat-felhasználással, előirányzat módosítással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel, a beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatásokkal, valamint a folyamatba épített belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat; feladatkörébe tartozik a munkaerő- és bérgazdálkodás; 10
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata •
• •
• •
ellátja az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával összefüggő feladatokat, valamint az energiagazdálkodással és műszaki fejlesztéssel kapcsolatos teendőket; elkészíti a beruházási és fejlesztési terveket és ezeket szervezi és folyamatosan ellenőrzi; elkészíti az intézmény Gazdálkodási szabályzatát és a gazdasági szervezet ügyrendjét, valamint a gazdálkodás pénzügyi elszámolás, vagyonnyilvántartás rendjére vonatkozó szabályzatokat; szervezi és koordinálja a vagyongazdálkodást; biztosítja a munka-, tűz-, és polgárvédelmi feladatok ellátását.
Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos irányítási feladatait a gazdasági vezető látja el. Az intézmény önállóan rendelkezik a költségvetés kiemelt előirányzatai felett – személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, felhalmozási, felújítási kiadások – vonatkoztatásában. Az intézmény vezetőjének döntése és a munkavállalók munkaköri leírásában meghatározottak alapján a gazdasági ügyintézők érvényesítésre, szakmai teljesítés igazolására, a térítési díjak beszedésére, a házipénztár kezelésére jogosultak. Az intézmény vezetője és az általános intézményvezető-helyettese kötelezettségvállalási és utalványozási joggal rendelkeznek; ellenjegyzésre a gazdasági vezető jogosult. Ellenjegyzési jogával élve aláírásával igazolja, hogy a kiemelt előirányzatok feletti rendelkezés gazdasági szempontból jogszerű, valamint a teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll.
11
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata
3. iskolaszék
intézményi tanács
általános intézményvezető -helyettes
iskolatitkár
Az intézmény szervezeti felépítése
szülői közösség
szakmai intézményvezető -helyettes
munkaközösségvezetők 1. osztályfőnöki 2. humán 3. reál 4. idegen nyelvi 5. természettudományi mk.
pedagógusok
gyakorlati oktatásvezető
közalkalmazotti tanács
rendszergazda
II. gazdasági ügyintéző
DÖK segítő tanár munkaközösségvezetők 1. osztályfőnöki 2. humán 3. reál 4. idegen nyelvi 5. természettudományi mk.
intézményvezető
gazdasági vezető
diákönkormányzat
könyvtárostanár
III. gazdasági ügyintő
karbantartók I. gazdasági ügyintéző mezőgazdasági gyakorlatot oktató tanárok informatika gyakorlatot oktató tanárok környezetvédelmi gyakorlatot oktató tanárok térképészeti gyakorlatot oktató tanárok kertész szakmunkás
takarítók, portás
12
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 3.1. Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az intézményvezető, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az intézményvezető közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: intézményvezető-helyettesek gyakorlati oktatásvezető gazdasági vezető Az intézmény igazgatósága hetenként egy alkalommal vezetőségi megbeszélést tart. Ezen az igazgatóság tagjai kötelesek részt venni. Mindazon esetben, amikor szélesebb kört érintő tárgyban tart megbeszélést az igazgatóság, úgy azon a kibővített vezetőség érintett tagjai, előzetes értesítés szerint kötelesek megjelenni. Az igazgatóság megbeszélésein tanácskozási vagy véleményezési joggal megjelenhetnek előzetes meghívás alapján az egyes érintett témák, területek felelős beosztottjai is. Az intézményben az alábbi magasabb vezetők - a jogszabályban írtak szerinti tartalommal és formában- vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni: intézményvezető intézményvezető-helyettesek gazdasági vezető 3.2. Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségének tagjai: intézményvezető intézményvezető-helyettesek gazdasági vezető gyakorlati oktatásvezető munkaközösség-vezetők a közalkalmazotti tanács elnöke Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület, szükség szerint ülésezik. A megbeszélést az intézményvezető készíti elő és vezeti. 3.3. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozói tekintetében - a jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban- a munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 3.4. A vezetők közötti feladatmegosztás 3.4.1. Az intézményvezető 13
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata A költségvetési szerv igazgatóját nyilvános pályázat kiírását és elbírálását követően - az oktatásért felelős miniszter egyetértésével - határozott időre, legfeljebb 5 évre a földművelésügyi miniszter nevezi ki (bízza meg), illetőleg menti fel. Egyéb tekintetben felette a munkáltatói jogokat a földművelésügyi miniszter gyakorolja. Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a köznevelési törvény, azok végrehajtási rendeletei, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai: a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó megszervezése és ellenőrzése,
döntések előkészítése,
végrehajtásuk szakszerű
a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló források alapján, a munkáltatói, a kötelezettség-vállalási valamint az utalványozási jogkör gyakorlása, a köznevelési intézmény képviselete, együttműködés biztosítása a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőjével és a diákönkormányzattal, a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése, a gyermek - és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló - és gyermekbaleset megelőzésének irányítása, a pedagógus etikai normák betartása és betartatása, döntés - az egyetértési kötelezettség megtartásával - az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. Az intézmény vezetője - a köznevelési törvénynek megfelelően - egyszemélyben felelős az alábbiakért: a szakszerű és törvényes működésért az ésszerű és takarékos gazdálkodásért a pedagógiai munkáért a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért A vezetői munkamegosztásban az intézményvezető fenntartja döntési jogát a dolgozók munkaviszonyával és a tanulók tanulói jogviszonyával kapcsolatos minden olyan ügyben, 14
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata amelyet jogszabály nem utal az iskola valamely közösségének hatáskörébe. Jogkörét esetenként, vagy egy adott ügyre vonatkozóan helyetteseire, illetve a gazdasági vezetőre átruházhatja. 3.4.2. Általános intézményvezető-helyettes Intézményvezető-helyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet, akinek a megbízását a tantestület véleményének kikérésével az intézményvezető 5 éves határozott időre adja, munkáját munkaköri leírása alapján az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Feladatai különösen: a munkaközösségek tanári munkájának szervezése, ellenőrzése, az egyéni tanári teljesítmények folyamatos követése a tantárgyfelosztás és az órarend elkészítése a tanulmányi versenyek, a tanórán kívüli foglalkozások szervezése a tanári ügyelet ellenőrzése a helyettesítések kijelölése, ellenőrzése a pedagógusok munkaidő-beosztásának elkészítése és az elrendelt munka teljesítésének ellenőrzése és rögzítése az éves KIR-STAT elkészítése a központi írásbeli felvételi vizsga megszervezése az érettségi jelentkezések és a közép- és emelt szintű érettségi vizsgák szervezése és lebonyolítása a pályaválasztási, pályairányítási munka vezetése, a végzett diákok pályakövetése az évfolyamvizsgák megszervezése az ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységek irányítása a szabadidő-szervezéssel, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok koordinálása, irányítása, ellenőrzése az iskolai könyvtár felügyelete a Diákönkormányzattal, az iskolai szülői közösséggel és az Iskolaszékkel való kapcsolattartás 3.4.3. Szakmai intézményvezető-helyettes Intézményvezető-helyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet, akinek a megbízását a tantestület véleményének kikérésével az intézményvezető 5 éves határozott időre adja, munkáját munkaköri leírása alapján az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Feladatai különösen:
15
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata a munkaközösségek tanári munkájának szervezése, ellenőrzése, az egyéni tanári teljesítmények folyamatos követése a tantárgyfelosztás elkészítésében való aktív részvétel az osztályozó, javító és különbözeti vizsgák szervezése, előkészítése a szakmai vizsgák szervezése a személyi és tárgyi feltételek biztosításának előkészítésben való részvétel a tanári továbbképzési rendszer gondozása, az éves beiskolázási tervek döntésre való előterjesztése az iskolai tűz- és balesetvédelmi munka megszervezése az iskola-egészségügyi ellátás terén az iskolaorvossal és az ifjúsági védőnővel való kapcsolattartás a felvételi eljárással kapcsolatos feladatok (felvételi vizsga előkészítése, lebonyolítása, tagozatonként a rangsorok összeállítása, értesítések, stb.) Az intézményvezető-helyettes feladat- és hatásköre kiterjed egész munkakörükre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak az intézményvezetőnek. Évente 2 alkalommal, félév és tanév végén írásbeli értékelést készítenek az intézményvezető számára. 3.4.4. Gazdasági vezető A gazdasági vezető a gazdasági szervezetet vezeti. A gazdasági vezetőt pályázat alapján a Földművelésügyi Miniszter nevezi ki (bízza meg), illetőleg menti fel, de egyéb tekintetben a munkáltatói jogokat a költségvetési szerv igazgatója gyakorolja. Gazdasági és pénzügyi kérdésekben általános utasítási és ellenőrzési jogkörrel rendelkezik, melynek gyakorlásáról az intézmény vezetőjének beszámolni köteles. A gazdasági vezető feladatait az intézményvezető közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. Pénzügyi és gazdasági feladatok tekintetében az intézményvezető helyettese. A gazdasági vezető feladatai és hatásköre különösen: • • •
• •
• •
irányítja, szervezi és ellenőrzi az intézmény gazdálkodását és gazdasági ügyvitelét; irányítja az egységes gazdasági szervezet munkáját; felelős az intézmény számviteli rendjéért, szakmai és törvényességi felügyeletet gyakorol a gazdasági, pénzügyi munka felett, ellenőrzi az ezzel kapcsolatos tevékenységet; az intézmény egészét érintő gazdálkodási és pénzügyi intézkedéseket ad ki; gyakorolja a vagyonellenőrzéssel, a munkavédelemmel, a tűzvédelemmel, a polgári és katasztrófa-védelemmel, továbbá a környezetvédelemmel kapcsolatos irányítási és ellenőrzési feladatokat; a gazdasági vezető az intézményvezető elé terjeszti jóváhagyásra az éves költségvetésére és a tárgy évi költségvetés felosztására vonatkozó javaslatokat; a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzése nélkül az intézményt terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő, és ilyen intézkedés nem tehető;
16
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata •
a gazdasági vezető átmeneti vagy tartós akadályoztatása esetén az intézményvezető haladéktalanul köteles gondoskodni helyettesítéséről, illetve a gazdasági vezetői álláshely megüresedése esetén annak betöltéséről. Az álláshely betöltéséig tartó átmeneti időszakra az intézményvezetője írásban a gazdasági szervezet vezetői feladatainak ellátásáért felelős, megfelelő végzettségű alkalmazottat jelöl ki a fenntartó vezetőjének egyetértésével.
A gazdasági vezető feladat és hatásköréről részleteiben az intézmény Gazdálkodási Szabályzata és a Gazdasági Szervezet Ügyrendje rendelkezik. 3.4.5.Gyakorlati oktatásvezető Gyakorlati oktatásvezető csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet, akinek a megbízását az intézményvezető a fenntartó által engedélyezett formában adja, munkáját munkaköri leírása alapján az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Feladatai különösen: az iskolai gyakorlati oktatás (üvegház, tankert) szakmai, pedagógiai és módszertani irányítása a gyakorlati oktatás feltételeinek folyamatos fejlesztése, termelési és bevételi tervek elkészítése, termékek értékesítésének szervezése, bonyolítása a külső szakmai gyakorlaton részt vevő tanulók gyakorlati képzésének koordinálása, ellenőrzése a belső ellenőrzési ütemtervben kitűzött feladatokat ellátása 3.5. Az intézmény feladatellátásával kapcsolatos iratok, dokumentumok aláírásának rendje 3.5.1. Intézményvezető (kötelezettségvállaló) 3.5.1.1. Tanulói jogviszonnyal összefüggő iratok Érettségi-, szakképesítést igazoló bizonyítványok, belső okmányok, tanulói áthelyezéssel összefüggő iratok, tanügyi nyilvántartások, tanügyigazgatással összefüggő jegyzőkönyvek, hivatalos iratok. 3.5.1.2.Munkáltatói jogkör gyakorlásával összefüggő iratok Közalkalmazotti és más munkavégzésre irányuló okmányok, kinevezések, átsorolások, közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére vonatkozó iratok, tanulmányi szerződések, minősítések, jutalmazások, kitüntetésre való felterjesztések. 3.5.1.3. Intézmény üzemeltetésével, fenntartásával összefüggő iratok Közüzemi szerződések, külső szervezetekkel történő megállapodások, vállalkozói szerződések, számlavezető pénzintézetnél bejelentett módon – a bankszámla-szerződés mellékletében meghatározottak szerint - a kötelezettségek banki átutalással történő teljesítését, valamint az intézmény egészét érintő a fenntartó által kért adatszolgáltatásokra vonatkozó iratok aláírását végzi. 3.5.2. Intézményvezető-helyettesek 17
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata Az intézmény intézményvezető-helyettesei az intézményvezető távollétében, illetve akadályoztatása esetén írhatnak alá. Az általános intézményvezető-helyettes aláírási joga kiterjed az intézményvezető távolléte/akadályoztatása esetén a pénzügyi és gazdasági feladatokra, külön írásbeli engedély alapján. Tartós távollét esetén /2 hét/ az intézményvezető külön írásban rendelkezik az iratok aláírásának jogosultságáról. Ebben az esetben az intézményvezető távolléte vagy akadályoztatása esetén a /tanügyigazgatással, szervezéssel, tanulói áthelyezéssel, dolgozókra vonatkozó adatokat tartalmazó/ iratokat az intézményvezető neve fölött helyettesként írják alá. 3.5.3. Gazdasági vezető Gazdálkodással kapcsolatos megrendelések, kötelezettségvállalások, megállapodások, közüzemi szerződések, vállalkozói szerződések esetében ellenjegyzőként ír alá. Közalkalmazotti jogviszony létesítésekor - mint bérgazdálkodó- ellenjegyzi a munkaügyi iratokat. 3.5.4. Gyakorlati oktatásvezető A gyakorlati oktatásvezető ügyintézői megjelöléssel szerepel a gyakorlati oktatást érintő kimenő iraton, aláírásra az intézményvezető jogosult. 3.5.5. Iskolatitkár Ügyintézőként szerepelhet minden tanulókkal kapcsolatos hivatalos értesítésen, de az aláíró csak az intézményvezető lehet. 3.5.6. Gazdasági ügyintéző Ügyintézőként szerepelhet minden gazdasági ügyintézéssel kapcsolatos dokumentumon, de az aláíró csak az intézményvezető és gazdasági vezető lehet. 3.5.7. Osztályfőnökök Ügyintézőként szerepelhetnek minden tanulókkal kapcsolatos hivatalos értesítésen, de az aláíró csak az intézményvezető lehet. 3.6. A vezetők helyettesítési rendje Mindazon időben, amikor az intézményben tanulók tartózkodnak, a vezetői feladatok ellátását biztosítani kell. Az intézmény vezetője és helyettesei közül legalább egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia. A helyettesítés sorrendjét az iskola igazgatósága fejezet felsorolás szerinti sorrendje határozza meg. Amennyiben az igazgatóság tagjainak mindegyike egyidejűleg hivatalos vagy más elfoglaltsága, akadályoztatása miatt nem tud az intézményben jelen lenni, úgy helyettesítésükről az intézményvezető dönt. Ha nem a vezetőség tagja jár el helyettesként, jogköre kizárólag az intézmény biztonságos működésével, a tanulók és a munkavállalók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A vezetőség tagjai részéről az intézményvezető helyettesítése a saját feladatkörükben rögzítettek szerint történik, az intézményvezetői jogkörökből a munkáltatásra vonatkozó jogköröket nem gyakorolhatják. A vezetőt helyettesítők beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és 18
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. 3.7. A vezetők kapcsolattartásának rendje Az intézmény vezetője és helyetteseinek kapcsolattartása folyamatos. Az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek a gazdasági vezető és a gyakorlati oktatásvezető a hét első munkanapján tartja heti értekezletét, ahol az operatív feladatok megbeszélése történik.
4.
Az iskola közösségei
4.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 4.2. Az alkalmazotti közösség Ezt a közösséget az oktató-nevelő munkát végző pedagógusok, az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő dolgozók és a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott más közalkalmazottak alkotják. Munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a nemzeti köznevelési törvény szabályozza. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, stb. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, a nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 4.3. A nevelők közösségei 4.3.1. A nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület teljes jogú szavazati joggal bíró tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. 4.3.1.1. A nevelőtestület működése A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, ill. az SZMSZ másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben – akár egy pedagógus kérésére is – titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestület döntését, javaslatát és véleményét általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. 19
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi rendes értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet félévi és év végi osztályozó értekezlet félévi és év végi záró értekezletek nevelési értekezletek munkaértekezletek A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola intézményvezetője hívja össze. Az intézményvezető szükség esetén a tanítási időn kívülre eső rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról is intézkedhet, vagy a tanítási időn kívülre eső időben a nevelőtestülettel rövid megbeszélést tarthat. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását az intézményvezető a nevelőtestület (tagjai egyharmadának aláírásával) valamint az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat kezdeményezheti az ok és a cél megjelölésével. Az értekezletet tanítási időn kívül, a kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell összehívni. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha - a tanév során tartósan távol lévőket nem számítva – tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Az érvényes szavazás akkor eredményes, ha az alapvető dokumentumok (Pedagógiai program, SZMSZ, Házirend) esetében 2/3-os arányú az elfogadó szavazatok, egyéb iskolai esetekben 50 % + 1 a támogató szavazatok száma. Ilyen esetek: az éves munkaterv elfogadása az intézmény munkáját átfogó elemzés, értékelés, beszámoló az intézményvezetői pályázatokhoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása egyes pedagógusok külön megbízásai elosztásának véleményezése intézményvezető-helyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtti vélemény kialakítása a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, előkészítése bizottság alakítása esetén 20
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. 4.3.1.2. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos rendelkezések A nevelőtestületi értekezletet az iskola intézményvezetője készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat SZMSZ-ének jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az intézményvezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal korábban elektronikusan megküldi a munkaközösségek vezetőinek, valamint gondoskodik egy példánynak a tanári szobában történő elhelyezéséről. A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az intézményvezető, akadályoztatása esetén az általános intézményvezető-helyettes látja el. A nevelőtestület értekezletéről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet a tantestület egy kijelölt tagja vezeti, hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő 3 munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyv-vezető és a két hitelesítő írja alá. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni, és azokat irattárban kell elhelyezni. 4.3.1.3. A nevelőtestület által átruházott hatáskörök és beszámoltatás rendje A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója köteles tájékoztatni a nevelőtestületet – meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben eljárt. A nevelőtestület átruházza hatáskörét: a tanuló osztályát tanító tanárok közösségére, amely közösség dönt az alábbi esetekben: - a tanuló magasabb évfolyamba lépésének engedélyezése - a tanuló számára a szaktanár által javasolt osztályzatnak a tanuló javára történő esetleges módosítása - a tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése a fegyelmi bizottságra és annak elnökére, (a fegyelmi bizottság tagjai: szakmai intézményvezető-helyettes, osztályfőnöki munkaközösség vezetője, diákönkormányzatot segítő tanár, a diákönkormányzat képviselője, az osztályfőnök) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés tekintetében (kivéve: kizárás az iskolából büntetési fokozat esetében) a szakmai munkaközösségekre a tantárgyfelosztás elfogadás előtti véleményezését azáltal, hogy a tantárgyfelosztás tervezetét saját tagjai számára minden munkaközösség maga készíti el az illetékes munkaközösségre - különbözeti vizsga esetén- a különbözeti vizsga tartalmának és időpontjának meghatározása tekintetében a Közalkalmazotti tanács részére a beruházási, fejlesztési tervek véleményezésével 21
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata kapcsolatban 4.3.2. A szakmai munkaközösségek A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. 4.3.2.1. Az iskolában működő munkaközösségek osztályfőnöki humán (a magyar nyelv és irodalom, dráma és tánc, mozgóképkultúra és médiaismeret, vizuális kultúra, ének-zene, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, etika, filozófia tantárgyat tanító pedagógusok munkaközössége) reál (matematika, fizika, informatika szakmai tárgyakat tanító tanárok) idegen nyelvi (angol, francia, német, olasz) természettudományi (biológia - egészségtan, kémia, földrajz, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport, mezőgazdasági szakmai tárgyakat tanító tanárok) A szakmai munkaközösség szakmai módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Működésük célja: az oktató-nevelő munka fejlesztése a pedagógusok továbbképzésének segítése az iskolavezetés munkájának segítése a szakmai ellenőrzés megszervezése A szakmai munkaközösség dönt: működési rendjéről és munkaprogramjáról szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről az iskolai tanulmányi versenyek programjáról A szakmai munkaközösség – szakterületét érintően – véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésére. A szakmai munkaközösség a szakterületét érintő alábbi kérdésekben gyakorolja véleménynyilvánítási jogát: a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásában az iskolai nevelés-oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásában a felvételi követelmények meghatározásakor a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásában 22
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 4.3.2.2. A munkaközösségek feladata: egységes nevelési - oktatási célkitűzések meghatározása az oktató-nevelő munka hatékonyságának növelése, módszertani eljárások fejlesztése az öntevékeny szakmai továbbképzés elősegítése bemutató órák szervezése egységes követelmények és értékelés kidolgozása az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése tanulmányi versenyek szervezése, tanulók versenyekre történő felkészítése pedagógiai, módszertani kérdések megvitatása a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése közösségi élet fejlesztése a szakterületen belüli külső, bel - és külföldi kapcsolatok kiépítése, fejlesztése a szakterület tárgyi feltételeinek tervszerű fejlesztése, ehhez pályázati úton anyagi erőforrások gyűjtése a meglévő felszerelések, berendezések állagmegóvása, őrzése az éves tervekben meghatározott munkaközösségi ülések tartása a szakterületére vonatkozó munka végrehajtásának, minőségének ellenőrzése szakmai tankönyvek kiválasztása A munkaközösség határozatai vonatkoznak az iskola minden, megfelelő szakos tanárára. A szakmai munkaközösségek munkájukat munkaterv alapján végzik. A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. 4.3.2.3. A munkaközösség-vezető feladatkörébe tartozik különösen: a munkaközösség szakmai irányítása írásbeli jelentés készítése - az év tervezett munkájáról (munkaterv) - az év végén a teljesített feladatokról (beszámoló) Minden év szeptember 20-ig aláírásával igazolva átadja az intézményvezetőnek a közösség évfolyamokra és osztályokra bontott tanmenetét. Ezek tartalmazzák a tananyag órákra lebontott tematikáját, az összefoglaló és a témazáró órákat, a témazáró dolgozatok számát és íratási idejét, valamint az alkalmazott tankönyv pontos adatait. Az érvényes közoktatási tankönyvjegyzék alapján elkészített tankönyvrendelést átadja a tankönyvfelelősnek. Igény szerint tanórát látogat munkaközössége minden tagjánál (a tervezett óralátogatás hétfőn 23
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata bejelentendő az egyik intézményvezető-helyettesnek), és az óralátogatásról feljegyzést készít. Folyamatosan figyeli a szaktárgyi versenyek rendjét, és ezekről tájékoztatja szakos kollegáit. Figyelemmel kíséri az érettségi követelmények és az érettségi vizsgaszabályzat leírását, s szakos kollégáit tájékoztatja annak változásairól. A munkaközösség-vezetők munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. 4.3.2.4.Osztályfőnöki munkaközösség-vezető egyéb feladatai: Fegyelemmel kíséri az osztályfőnökök munkáját és a különböző évfolyamok továbbhaladását érintő jogszabályi változásokat, és azokról - különösen a szülői értekezleteket megelőzőentájékoztatja osztályfőnök kollégáit. Megszervezi a tanári ügyeletet. Lebonyolítja az iskolai SZK választást. Kapcsolatot tart a SZK vezetőségével, szervezi annak üléseit. Ellenőrzi az osztályok SZK vezetőségének meglétét. Ellenőrzi a hiányzások szakszerű vezetését. Igény szerint előadókat hív az osztályfőnöki órákra. Figyelemmel kíséri a tanárok fogadóórájának rendjét. Elkészíti a szülői értekezletek témajavaslatait. A nevelőtestület átruházza a munkaközösség szakterületére vonatkozóan az éves szakmai munkaterv elkészítését, elfogadását és végrehajtását, értékelését. A tantervhez szükséges tankönyv és taneszköz meghatározását. A munkaközösség vezetője a tanév félévi és a tanévzáró értekezletén beszámol az átruházott jogkörben hozott döntésekről. 4.3.3. A pedagógusok A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése. Az iskola pedagógusai munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. 4.3.3.1. Feladata különösen, hogy nevelő és oktató tevékenység keretében az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse; nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz; a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye, a tanulói balesetet annak megtörténte esetén a munkavédelmi vezetőnek azonnal bejelentse, közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló 24
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében; a gyermekek, tanulók, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek; a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon; a házirendet és az egységes nevelési eljárásokat maradéktalanul betartsa. 4.3.3.2. A pedagógusok munkaidő-beosztása A köznevelési törvény alapján a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus számára a teljes munkaidő (40 óra/hét) ötvenöt-hatvanöt százalékában a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő keretében tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (32 óra) kötött munkaidő keretében az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, így különösen a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladat ellátásával bízzák meg. A pedagógus a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében
foglalkozások, tanítási órák előkészítése, a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő - felügyelete, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, eseti helyettesítés, a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, munkaközösség-vezetés, az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, 25
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata hangszerkarbantartás megszervezése, különböző feladat-ellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, valamint a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el. Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely
szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, sportkör, tömegsport foglalkozás, egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, pályaválasztást segítő foglalkozás, közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, diákönkormányzati foglalkozás, felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni foglalkozás, tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás lehet.
4.3.4. Az osztályfőnök Feladata különösen, hogy
együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását;
koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat, szükség esetén összehívja az osztályban tanító pedagógusok közösségét;
aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (iskolaorvos, védőnő, DÖK segítő tanár stb.);
figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, felzárkóztatására;
szülői értekezletet, fogadóórát tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről;
kiemelt felelősséggel ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat, az osztálynapló, a törzslap, bizonyítvány naprakész, precíz vezetését, a félévi és év végi pontos statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt;
indokolt esetben - évi három nap és részletekben 5 óra távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának szülői igazolása alapján;
26
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata
figyelemmel kíséri osztálya kötelező orvosi vizsgálatát;
tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében;
az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére;
részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét;
külön foglalkozik a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával;
minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát az egy osztályban tanító tanárok közössége elé terjeszti.
Az osztályfőnökök munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. 4.3.5. A diákönkormányzatot segítő tanár A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár - akit az intézményvezető a DÖK és a nevelőtestület véleményének figyelembe vételével 5 évre bíz meg - támogatja és fogja össze. A diákönkormányzatot segítő tanár:
irányítja az iskola diákönkormányzatának működését;
elősegíti az SZMSZ, a házirend, a szabadidős programok megvitatását és a diákönkormányzat véleményalkotási, illetve egyetértési joggyakorlását;
szükség esetén legalább havonta egy alkalommal részletes tárgyalást folytat a diákönkormányzat vezetőjével;
megszervezi az intézményvezető által a tanulóifjúságnak az iskola helyzetéről szóló éves tájékoztató beszámolását;
biztosítja a demokratikus iskolai közélet, a gyermeki jogok iskolán belüli érvényesítését, összehangolja a nevelőtestület és a gyermekközösségek igényeit;
gondoskodik a diákönkormányzat éves munkatervének elkészítéséről;
szervezi, irányítja a diák-önkormányzati választásokat;
javaslatot tesz a nevelőtestületnek a diákönkormányzat hatáskörének meghatározására;
szervezi és irányítja a diákparlament összehívását, lebonyolítását;
biztosítja a diákönkormányzat hatáskörébe utalt döntések előkészítését;
szükség szerint képviseli a diákönkormányzat érdekeit, közreműködésével az iskola intézményvezetőjéhez fordulva.
támogatásával
és
4.4. A tanulók közösségei 4.4.1.Az osztályközösség 27
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak, melynek pedagógusvezetője az osztályfőnök. Az osztályfőnököt az intézményvezető bízza meg, tevékenységét munkaköri leírása alapján végzi. Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére 5 fős diákbizottságot választanak, melynek tagjai az osztálytitkár és további 4 bizottsági tag. Az osztálytitkárt akadályoztatása esetén az osztály-diákbizottság bármelyik tagja helyettesítheti. Az osztálytitkárt és a diákbizottság tagjait minden tanév elején újra kell választani. Az osztálybizottság tagjának bármely tanuló választható. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, amelynek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulói létszám. Ezeknek a foglalkozásoknak a körét a Helyi tanterv tartalmazza. A csoportba sorolás a tanév elején az intézményvezetővel egyeztetett szempontok szerint az osztályfőnök feladata. Ha a csoportbontás bizonyos tantárgyakból szintfelérő eredménye alapján történik, az adott szaktárgy munkaközösség-vezetőjének, véleményét ki kell kérni a csoportba sorolás előtt (pl. nyelvi előkészítőben az 1. idegen nyelv vonatkozásában). Másik csoportba való áthelyezést – az érintett szaktanárok véleményének kikérésével az intézményvezető engedélyezhet. 4.4.2.Az iskolai diákönkormányzat (DÖK) 4.4.2.1.A diákönkormányzat szervezete és működése A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat (DÖK) működik. A DÖK illetékessége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az iskolai diákönkormányzat osztályonként két-két küldöttből áll. A 2 küldött az osztály-diákbizottság 2 tagja. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét 5 fős diák-önkormányzati vezetőség irányítja, amelynek leköszönő tagjai helyett minden tanévben a diákparlamenten kell új tagot választani. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola intézményvezetője által megbízott pedagógus segíti, akit a DÖK vezetőségi javaslata alapján a nevelőtestület véleményének kikérésével 5 évre bíz meg az intézményvezető. A DÖK-öt megilleti egy tanítás nélküli munkanap programjának eldöntése a nevelőtestület véleményének kikérése mellett. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A tanulók nagyobb közösségét érintő ügyek eldöntése előtt kötelezően ki kell kérni a DÖK véleményét. Az iskolai diákönkormányzat véleményét az Nkt. 48. § (4)-ben meghatározottakon túl ki kell kérni: a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, 28
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. A diákönkormányzat és az intézmény közötti együttműködésben kiemelkedő szerepe van a DÖK munkáját segítő pedagógusnak, aki folyamatos kapcsolatot tart az intézményvezetővel. A kapcsolattartást szolgálja továbbá az évente legalább egy alkalommal összehívott iskolai diákparlament, illetve rendkívüli esetben a tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézményvezetőt. 4.4.2.2.Az iskolai diákparlament Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákparlamentet kell összehívni (melyen az iskola valamennyi tanulója részt vehet, de legalább osztályközösségekként 5 fő) a DÖK működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. A diákparlament összehívásáért az intézményvezető a felelős. A diákparlamenten a diákönkormányzatot segítő pedagógus, valamint a diákönkormányzat vezetője beszámol az előző diákparlament óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola intézményvezetője tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákparlamenten a küldöttek véleményt nyilváníthatnak az iskolai élet bármely területével kapcsolatban. A diákparlament napirendjét rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli diákparlament is összehívható, ha ezt a DÖK vezetői vagy az iskola intézményvezetője kezdeményezi. 4.4.2.3.Diákkörök Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. A diákkör létrehozására javaslatot tehet az iskola intézményvezetőjének az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, pedagógus, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége vagy az iskolaszék. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterve elfogadásakor a nevelőtestület dönt. A diákköröket pedagógus, szülő vagy az iskola intézményvezetője által felkért nagykorú személy vezeti. A diákkörbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük. 4.5. A szülők közösségei 4.5.1. A szülői közösség (SZK) A köznevelési törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői közösséget hozhatnak létre. Az osztály tanulóinak szülői a 9. évfolyam első szülői értekezletén megválasztják az osztályszülői közösséget, mely elnökből, elnökhelyettesből és tagokból áll. A 10-12. évfolyamokon a tanév első szülőértekezletén megerősítik vagy újraválasztják a szülői közösséget. Az iskolai szülői közösséget – amely az osztályszülői közösség elnökeiből áll – a tanulók szüleinek több mint 50 %- a választja meg, ezért ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében. A SZK SZMSZ-e alapján megválasztja elnökét, elnökhelyettesét. A SZK-t az iskola intézményvezetője tanévenként legalább egy alkalommal összehívja, és tájékoztatja az iskola feladatairól, tevékenységéről.
29
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata A SZK-t az alábbi jogok illetik meg: Megválasztja saját tisztségviselőit. Megválasztja a szülők képviselőit az Iskolaszékbe. Kialakítja saját működési rendjét. Az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét. Képviseli a szülőket a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében. Véleményezik az iskolai dokumentumokat. Véleményt nyilvánít, javaslattal élhet a szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 4.5.2. Az Iskolaszék Az iskolában, a magasabb jogszabályokban előírtak szerint, az intézmény működésében érdekelt személyek és szervezetek együttműködésének előmozdítására, a nevelő-oktató munka segítésére, valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletéért Iskolaszék működik. Az Iskolaszék érdekegyeztető szerv. Az Iskolaszék létszáma: 10 fő. A szülőket, a nevelőtestületet, az iskolai diákönkormányzatot 3-3 fő, a fenntartót 1 fő képviseli. A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után a szülői közösség iskolai választmánya titkos szavazással választja meg minősített többséggel. Az iskolai diákönkormányzat képviselőit a diákparlament képviselői választják egyszerű többséggel. A tantestület képviselőit a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a tantestület titkos szavazással választja egyszerű többséggel. A fenntartó egy képviselőt delegálhat az Iskolaszékbe. Ha az Iskolaszék szülői, ill. nevelői képviselői helye megüresedik, az újabb választás előkészítéséért 30 napon belül az iskola intézményvezetője felelős. Az Iskolaszék a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik, ettől eltérő jogkörökkel az intézmény nem ruházza fel. 4.5.3. Intézményi tanács Az intézményben a törvényi előírásoknak megfelelően a helyi közösségek érdekeinek képviseletére létrehozott Intézményi tanács működik. Az intézményi tanács a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat 1-1 delegáltjából jött létre. Az intézményi tanács elnökével az intézmény vezetője tartja a kapcsolatot. Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. 4.6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 4.6.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület kapcsolattartása Az igazgatóság köteles az iskola életével kapcsolatos minden fontos eseményről tájékoztatni a nevelőtestületet. Ez történhet közvetlenül vagy a munkaközösség-vezetők, illetve a választott tisztségviselők útján. A kapcsolattartásért az intézményvezető felelős. 30
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata A kapcsolattartás fórumai:
az igazgatóság és az iskolavezetőség ülései
tantestületi, munkaközösségi értekezletek
alkalmi megbeszélések
heti villámértekezlet
a tanári szobában a hirdetőtáblán elhelyezett intézményvezetői tájékoztatók vagy utasítások.
Az iskola dolgozói kérdéseikkel, véleményükkel, javaslataikkal szóban vagy írásban, egyénileg, közvetlen felettesük vagy választott képviselőjük útján kereshetik meg az intézményvezetőt, az intézményvezető-helyetteseket, az iskola vezetőségét és az Iskolaszéket. A nevelőtestület tagjainak írásban benyújtott kérdéseire, javaslataira az intézményvezető köteles 30 napon belül írásban érdemi választ adni. 4.6.2. Az iskola és az Iskolaszék kapcsolattartása Az Iskolaszék az iskola közösségeivel az Iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. Az Iskolaszék tagjai rendszeres időközönként (évente legalább 1 alkalommal) kötelesek tájékoztatni az őket megválasztókat az Iskolaszék tevékenységéről. Kötelesek az őket megválasztók kérdéseit, véleményét, az Iskolaszék tevékenységével kapcsolatos javaslatait a felvetést követő ülésen az Iskolaszék elé tárni. Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről az iskola vezetője évente legalább 2 alkalommal tájékoztatja az Iskolaszéket. Az Iskolaszék ülésein állandó meghívottként az intézményvezető, illetve intézményvezető-helyettesei vehetnek részt. 4.6.3. A pedagógusok és a tanulók kapcsolattartása A tanulók kérdéseiket, véleményüket, szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik a vezetőséggel, a pedagógusokkal, a nevelőtestülettel vagy az Iskolaszékkel. A tanulók írásban benyújtott kérdéseire, javaslataira a címzett személy, vagy testület köteles szorgalmi időszakban 30 napon belül írásban érdemi választ adni. Az iskola életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető az évi rendes diákparlamenten, valamint az iskolában elhelyezett hirdetések útján ad tájékoztatást. A tájékoztatás módja lehet még az intézményvezetői hirdetés, az iskola honlapján elhelyezett, valamint az iskolarádióban közzétett információ. A tanuló tanulmányi előmeneteléről a szaktanárok folyamatosan szóban és írásban tájékoztatják a tanulót, illetve a szülőt. 4.6.4. A pedagógusok és a szülők közötti kapcsolattartás Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető tanévenként 2 alkalommal (minden félév elején) tájékoztatja a SZK-t. Az osztály tanulóit érintő minden kérdésről az osztályfőnökök tanévenként 3 alkalommal az osztály szülői értekezletein, a szaktanárok pedig a fogadóórákon tájékoztatják a szülőket. A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv tanévenként tartalmazza. A tanulók tanulmányi előmenetelével és magatartásával kapcsolatos tájékoztatása az alábbi módokon valósul meg: az érdemjegyek, szaktanári, osztályfőnöki stb. bejegyzések ellenőrző könyvben történő 31
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata vezetése a szülőnek címzett levél, elektronikus levél, telefonhívás stb. szülői értekezletek, fogadóórák családlátogatás, személyes megbeszélés A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az Iskolaszékkel. A szülők és más érdeklődők az iskola Pedagógiai programjáról, Szervezeti és működési szabályzatáról és Házirendjéről az iskola vezetőjétől, valamint az intézményvezetőhelyettesektől fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola fent említett szabályzatai nyilvánosak, minden érdeklődő számára elérhetők, megtekinthetők az intézmény honlapján, nyomtatott formában az iskola könyvtárában. 4.7. Az intézmény külső kapcsolatai Közoktatási intézményünk az intézmény működése, a gyermekek szociális-, gyermekvédelmi és nevelési ellátása, valamint a tanulók iskola- és pályaválasztása érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel az intézményvezető vagy megbízottak útján. 4.7.1. Az intézmény működését segítő külső kapcsolatok A fenntartóval az intézményvezető, illetve helyettesei állandó kapcsolatban állnak, szükség szerint szóban vagy írásban. Az intézményt támogató Közhasznú Alapítvány a Nagykátai Damjanich János Középiskoláért kuratóriumával az intézményvezetője tartja a kapcsolatot szóban és írásban. A kuratórium félévente tájékoztatja az iskola vezetőségét az alapítvány tevékenységéről, és javaslatokat kér a felhasználás elveiről, gyakorlatáról. Nagykáta Város Önkormányzata Képviselőtestületével és Polgármesteri Hivatalával az intézményvezető vagy az általa megbízott személy tart kapcsolatot közösen szervezett program, projekt, pályázat, stb. esetén. 4.7.2. Pedagógiai kapcsolatok A térség középiskoláival az intézményvezető vagy szakmai program esetén az illetékes szaktanár ápolja a kapcsolatokat. A térség általános iskoláival az intézményvezető és a beiskolázásért felelős intézményvezetőhelyettes tartja a kapcsolatot, melynek főbb formái az alábbiak: - felvételi tájékoztató megküldése az általános iskolák számára - meghívó a Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola nyílt napjaira - részvétel a 8. osztályosok pályaválasztási szülői értekezletein - értesítés a felvételi vizsga időpontjáról és követelményeiről - visszajelzés az általános iskoláknak volt 8. osztályosok tanulójuk 9. év végi 32
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata tanulmányi eredményéről - kölcsönös részvétel egymás kulturális rendezvényein - szakmai találkozók Városi Könyvtárral és Városi Művelődési Központtal elsősorban a szaktanárok és az iskolai könyvtáros tartja a kapcsolatot. Az intézmény mint ECDL vizsgaközpont szoros kapcsolatot ápol a Karakter Kft.-vel, a képzés szervezőjével. Felelősei: szakmai intézményvezető-helyettes és az informatikatanárok. Külső gyakorlati helyekkel való kapcsolattartás a gyakorlati oktatásvezető révén valósul meg. Testvérvárosi kapcsolat hagyományokon alapuló együttműködésének segítői az olasz nyelvtanárok. Tápió-vidék Természeti Értékeiért Közalapítvánnyal közösen szervezett programok és külföldi természetvédelmi táborok koordinátora a természettudományi munkaközösség. A tóalmási Élet Szava Alapítvánnyal történő együttműködés koordinátora az idegen nyelvi munkaközösség vezetője. Szakmai szervezetekkel és kulturális intézetekkel (pl.: British Council, Olasz Kultúrintézet, Goethe Intézet, stb.) való kapcsolattartás felelősei az adott terület nyelvtanárai. Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézettel a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő tanulóink ellátása az intézményvezető-helyettesek és az osztályfőnökök közreműködésével valósul meg. 4.7.3. Szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi kapcsolatok Gyermekjóléti szolgálat Az iskola együttműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, az ifjúságvédelmi feladatok végrehajtása érdekében a tanulók lakóhelye szerinti illetékes gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerekhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az együttműködés elsődlegesen a preventív feladatokra terjed ki, de a szociálisan, mentálisan vagy egészségkárosító szokások miatt veszélyeztetett tanulók érdekében esetmegbeszéléseken és közös intézkedések kezdeményezésében is együttműködnek. A kapcsolatot az intézményvezető-helyettesek tartják. Az intézmény vezetője a nevelőtestület, a diákönkormányzat, a szülői közösség, az osztályközösség, a tanuló vagy szülője megkeresésére, minden a résztvevők által indokoltnak ítélt, tanulót veszélyeztető esetben megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot, és azzal együttműködve törekszik a tanulót veszélyeztető körülmény feltárására és megszüntetésére. Egészségügyi szolgálat, iskolaorvosi ellátás Az egészségügyi felügyeletet egy iskolaorvos és egy védőnő látja el. A védőnő heti három napon látja el feladatait az iskolában. Feladatuk a tanulók pályaalkalmassági vizsgálatának elvégzése, a tanulók rendszeres orvosi vizsgálata, egészségügyi törzslapok vezetése, a tanulók általános egészségügyi ellenőrzése. Erre a célra az iskola egy orvosi szobát biztosított a szükséges felszereléssel. Az orvosi rendelőbe a tanulók csak az iskolaorvos vagy a védőnő hívására léphetnek be, ott felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak. Az iskolaorvos szükség szerint gondoskodik a tanulók szakrendelésre való beutalásáról, megszervezi az egészségügyi 33
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata szűrővizsgálatokat. Foglalkozás- egészségügyi szolgáltatás Az iskola dolgozói részére a szerződésben rögzített személy az iskolával kötött megállapodás alapján foglalkozás- egészségügyi szolgáltatást végez. Felvételkor vizsgálják a munkavállalók egészségügyi alkalmasságát, majd ellenőrzik azt időszakos és rendkívüli vizsgálatok keretében.
5.
Az iskola munkarendje
5.1. A közalkalmazottak munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét, az alkalmazás feltételeit és a munkavégzés szabályait, a közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának elemeit a hatályos törvények és rendelkezések rögzítik. 5.1.1. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak munkájukat a munkaköri leírásaik alapján végzik, munkarendjüket a zavartalan működtetés érdekében a jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az alábbiak szerint: gazdasági vezető gazdasági ügyintézők iskolatitkár takarító személyzet portás karbantartó kertész szakmunkás rendszergazda
08.00 – 16.00 08.00 – 16.00 7.30 – 15.30 06.00 - 20.00 közötti osztott munkaidő 07.30 - 15.30 07.00 - 15.00 07.30 - 15.30 08.00 - 16.00
5.1.2. A pedagógusok napi munkarendjét, az intézményvezető-helyettesek állapítják meg az intézmény órarendjének és a felügyeleti beosztás függvényében. A pedagógusok heti 40 órás munkaideje a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőből, a kötött munkaidőből és az általa szabadon felhasználható heti 8 órából áll. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítása a cél. 5.1.2.1. A pedagógus 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt, illetve a tanítás nélküli munkanapokon a programkezdet (felügyeletek, vizsgák, ünnepségek, kirándulások, megbeszélések stb.) előtt 15 perccel a munkahelyén megjelenik; munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 30 percig jelenti az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy az helyettesítéséről intézkedhessen; tartós távollétének idejére köteles elérhetőségét megadni; váratlan akadályoztatásáról, előre nem látható hiányzásáról az iskolavezetést haladéktalanul értesíti, minden egyéb esetben legalább 2 nappal előbb kérhet engedélyt óracserére, 34
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata távolmaradásra az igazgatóságtól javaslatot téve szaktárgyi helyettesítésének módjáról; munkáját a megfelelő tanmenet alapján végzi, az ettől való eltéréseket, a 2 hetesnél nagyobb lemaradást jelenti az intézményvezetőnek, és az iskolavezetéssel, valamint a munkaközösségvezetővel együtt konzultál a pótlás módjáról; tanári munkakörével összeférhetetlen ajándékot, kölcsönt, jogtalan előnyt nem fogad el és nem vesz igénybe, kivéve a mindennapos életben szokásos apró figyelmességeket; saját növendékeit az általa tanított tantárgyakból külön térítésért nem oktatja; a tanulókat kirándulásra kíséri; az iskolai és - igény esetén- városi ünnepségekre műsorokat készít és tanít be, megemlékezést tart meghatározott munkamegosztás szerint. 5.1.2.2. A pedagógusok szabadsága A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. A szabadság kiadása nem veszélyeztetheti az iskola szakszerű és törvényes működését. A pedagógusok alap- és pótszabadságát elsősorban a nyári szünetben kell biztosítani. Az őszi, téli, tavaszi szünet munkanapra eső napjai az iskolában munkanapok. Ebben az időszakban is kérhetnek szabadságot a dolgozók rendes évi szabadságuk terhére. Indokolt esetben – hozzátartozó betegsége, egyéni szociális problémák, szakmai képzés, külföldi út stb. – szorgalmi idő alatt is engedélyezhető szabadság a pedagógusok részére. 5.1.2.3. A pedagógusok rendszeres vagy esetenkénti feladataira az intézményvezetőhelyettesek és munkaközösség-vezetők javaslatai alapján az intézményvezető adja a megbízást. Ennek alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az egyenletes terhelés. A feladatokkal megbízott dolgozóknak beszámolási kötelezettségük van végzett tevékenységükről. A megbízottak a megbízónak számolnak be, előre meghatározott szempontok és forma alapján, a megbízáskor meghatározott időpontban. 5.2. Az intézmény tanulóinak munkarendje A tanulói jogokat és kötelességeket, a belső munkarendet az iskolai Házirend tartalmazza, melynek következetes betartása és betartatása mindenkire nézve kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok ügyelnek. A megvalósulást segíti a pedagógusi ügyelet, melynek megszervezése az osztályfőnöki munkaközösség - vezető feladata. 5.3. A felnőttoktatás munkarendje Az iskolában a felnőttoktatás levelező formában szervezhető, a konzultációk kedd és szerdai napokon 14:45 15.45 órától 19:10 20.10-ig tartanak. A hallgatók 8 hetenként beszámolnak, a tanév végén pedig kötelező szóbeli és írásbeli vizsgát tesznek.
6.
Az iskola működésének rendje
6.1. A tanév rendje A tanév rendjéről az EMMI rendelet évenként rendelkezik. E rendelkezés alapján a tanév helyi rendjét a nevelőtestület tanévenként a munkatervben és az éves ütemtervben határozza meg. 35
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata A szorgalmi idő két félévre oszlik, annak időbeosztását, a tanítási napok számát, a vizsgaidőszakot mindenkor a tanév rendje határozza meg. A szorgalmi idő befejezését követő első munkanapon kezdődik az összefüggő szakmai gyakorlat az éves munkatervben meghatározott rend szerint. Szorgalmi időben - az első és az utolsó tanítási nap között tanítási óra, illetve tanítási nap csak rendkívül indokolt esetben maradhat el. A tanítási idő védelme érdekében (pl. bombariadó esetén) a tanulók és dolgozók nem távozhatnak haza. A tanulók tanári, felügyelet mellett a menekülési terv szerint kötelesek távozni az épületekből és elhagyni az iskola területét, illetve rendben gyülekezni a kijelölt helyen. Amennyiben a rendőrség és a tűzszerészek a rendes munkaidőn belül megállapítják, hogy az épületben tovább folyhat a tanítás, akkor a félbeszakadt órával folytatódik az aznapi tanítás. Ha a bombariadó olyan időpontban történik, amikor már nem lehet a tanítást folytatni, akkor az elmaradt órákat ugyanazon a héten szombati napon a tanítás rendje szerint pótolni kell. 6.2. A tanítási nap rendje A tanítás helye az iskola épülete, sportpályái, udvara, üvegháza, valamint az intézmény tankertje. A tanítás reggel 8.00 órakor kezdődik. Az egyes tanítási órákat szünetek közbeiktatásával, az órarendben rögzített időben és helyen kell megtartani. A csengetési rend a következő: 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra 7. óra 8. óra
80.0-8.45 8.55-9.40 9.50-10.35 10.50-11.35 11.50-12.35 12.55-13.40 13.50-14.35 14.45-15.30
Egy tanítási óra időtartama 45 perc. A tanítási óra zavartalansága érdekében a tanárt és a tanulókat az óráról kihívni, vagy az órát más módon zavarni nem szabad. Rendkívüli esetben az intézményvezető kivételt tehet. Az óraközi szünetek a tanulók pihenésére, a helységek szellőztetésére szolgálnak. A levelező tagozaton ettől eltérő a tanítási órák és óraközi szünetek rendje. Tanítási időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 10 és 13 óra között. Nyári és más egyéb szünetek idején az előre kihirdetett ügyeleti rend alapján (általában szerdánként 8-12 óráig) intézhetők a hivatalos ügyek. 6.3. A nyitva tartás rendje Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától este 20 óráig van nyitva. Az intézményvezetővel történő előzetes egyeztetés alapján az épület szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Minden munkanapon portaügyelet van 07.30-tól 15.30 óráig. Az üvegházi épület hétfőtől péntekig 07 órától 16 óráig van nyitva. Ha olyan iskolai rendezvény van, amely nem az itt jelzett nyitvatartási időben, illetve napokon kerül megrendezésre, akkor a nyitva tartásról az intézményvezető külön rendelkezik. Az iskolában tartózkodó tanulók felügyeletét az iskola reggel 7.30-tól a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani.
36
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 6.4. A vezetők benntartózkodásának rendje Tanítási időben (hétfőtől-péntekig) 7:45 és 15.30 óra között az intézményvezető vagy valamelyik intézményvezető-helyettes vagy a gyakorlati oktatásvezető köteles az intézményben tartózkodni. Részletes ügyeleti rendjüket minden tanév elején a munkarendhez igazodva kötelesek nyilvánosságra hozni. 6.5. A tanári ügyelet rendje Munkanapokon az iskola teljes területén reggel 7.30-tól 13.50-ig tanári ügyelet működik. Az ügyeletes tanár köteles a rábízott épületrészben a Házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A pedagógus az ügyeleti beosztásában utasítási joggal rendelkezik a tanulók vonatkozásában. A tanulók az ügyeletes pedagógus utasításait kötelesek végrehajtani. Az iskolában intézményvezető-helyettesi beosztás alapján a tanórák közötti szünetekben és a tanórák alatt is pedagógusügyelet működik. A tanórák alatt az intézményben óránkénti váltásban látják el a pedagógusok ügyeletesi feladataikat, a tanórák közötti szünetekben viszont épületrészenként 1-1 ügyeletes tanár kerül beosztásra a tanévenkénti órarendtől függően. Az ügyeletes tanár az ügyeleti naplóban feljegyzést készít a rendkívüli eseményekről. A pedagógusügyelet célja, hogy tanítási idő alatt - óraközi szünetekben fenntartsa a fegyelmet, betartassa a tanulókkal a munka - és egészségvédelmi rendszabályokat, felügyelje az iskolai tulajdon védelmét. Az ügyeletes tanár a szünetekben a kijelölt területen felügyel a tantermek, a folyosók rendjére, tisztaságára, rendkívüli esetekben - baleset, tűz stb. bejelentést tesz, szükség szerint intézkedik. Nagyobb iskolaközösségi rendezvények (pl. bálok) alkalmával az arra vonatkozó, külön ügyeleti beosztás szerint látja el az ügyeleti munkát 6.6. Az iskola elhagyása a tanítási idő alatt Tanítási időben a tanulóknak az iskola épületét, illetve udvarát elhagyni szigorúan tilos. Az iskolát tanítási időben engedély nélkül elhagyó tanuló első esetben osztályfőnöki figyelmeztetésben, ismétlődő esetben intézményvezetői figyelmeztetésben részesül. A tanuló a tanítási órák idején csak indokolt és rendkívüli esetben, a szülő írásbeli kérelmére az osztályfőnöke vagy az intézményvezető-helyettesek, intézményvezető írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. 6.7. Belépés jogviszonnyal nem rendelkezők számára Tanítási idő alatt az épület főbejáratát, valamint az udvari bejáratokat zárva kell tartani. Idegenek az iskolába nem léphetnek be, az iskola területén nem tartózkodhatnak. Az iskola területén tanítási idő alatt csak az iskola dolgozói és tanulói tartózkodhatnak, illetőleg azok, akik hivatalos ügyet intéznek, vagy akik a benntartózkodásra az iskola intézményvezetőjétől engedélyt kaptak. Az iskola területére a tanulók, szülők, illetve idegenek kizárólag a főbejáraton keresztül léphetnek be. Az iskolával jogviszonyban nem álló belépőt a portaszolgálat regisztrálás után elkíséri a keresett személyhez vagy a titkárságra. 6.8. Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskola intézményvezetője a technikai személyzet révén gondoskodik arról, hogy az iskola épülete, udvara, egyéb létesítményei a tanulmányi, nevelési, egészségügyi követelményeknek megfeleljenek. A nevelőtestület és a tanulóközösség törekedjen arra, hogy az iskola 37
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata helyiségeit és felszerelését gazdaságosan, a takarékosság, az egészség-, a munka- és tűzvédelem követelményei szerint használják. Az iskola épületét címtáblával, nemzeti és európai uniós zászlóval, az osztálytermeket Magyarország címerével kell ellátni. Az iskolába kerékpárral, illetve motorkerékpárral érkező tanulók járműveiket kizárólag az iskolaudvar erre a célra kijelölt helyén tárolhatják. A szaktantermekben, tornateremben, könyvtárban, üvegházban a tanulók csak a tanárok felügyelete mellett tartózkodhatnak, a felszereléseket, műszereket csak a szaktanárok személyes irányításával használhatják. Az iskola dolgozóinak joga az iskola valamennyi helyiségének és létesítményének rendeltetésszerű használata, de a használathoz a helyiség felelősének engedélye szükséges. Az iskola létesítményeit és helyiségeit a rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. A létesítményekben, helyiségekben okozott kárt meg kell téríttetni. Az iskolai gyakorlókert megközelítése a szaktanár által kijelölt útvonalon, zárt csoportban, fegyelmezetten, tanári kísérettel a járdán történik. Az iskola tulajdonát képező eszközöket az intézményvezető írásbeli engedélye nélkül az intézményből kivinni nem lehet. Az iskola helyiségeit - ha az rendeltetésszerű működést nem zavarja – egyes esetekben át kell, más esetekben át lehet engedni. Át kell engedni az országgyűlési, önkormányzati választásokra, illetve a település más iskoláiban történt katasztrófa esetén a tanulók elhelyezésére. Az iskola helyiségeit díjazás ellenében át lehet engedni oktatási, sport vagy kulturális célokra, melynek feltételeit és díját bérleti szerződésben kell rögzíteni. Az iskolai számítógépek használatát a „Netikett” szabályozza, mely a számítástechnikai szaktantermekben és a könyvtárban is kifüggesztésre kerül. 6.9. Kártérítési felelősség Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg: gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének ötven százalékát; ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – öt havi összegét. Az iskola, a gyakorlati képzés szervezője a tanulónak - tanulói jogviszonnyal -, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelésioktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Ha a szakképző iskola tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének vagy a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 38
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata A közösségi szolgálat teljesítése esetén, ha a diák olyan utasítást kap, ami kárt idézhet elő, a tanuló köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. A tanuló nem felel az általa okozott kárért, amennyiben figyelem-felhívási kötelezettségének eleget tett. A tanuló által a közösségi szolgálat során végzett tevékenységgel összefüggésben harmadik személynek okozott kárért a fogadó szervezet felel. Amennyiben a kárt a tanulónak felróható magatartás okozta, a fogadó szervezet a tanulótól követelheti kárának megtérítését. Amennyiben a tanuló bizonyítja, hogy: a testi sérüléséből, illetve egészségkárosodásából eredő kára, a tulajdonában vagy használatában álló, a közösségi szolgálattal összefüggésben végzett tevékenység ellátásához szükséges dologban a közösségi szolgálati tevékenység végzésének helyén keletkező kára a Szervezettől kapott utasítással összefüggésben következett be, a fogadó szervezet akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a tanuló elháríthatatlan magatartása okozta. A fogadó Szervezetnek nem kell megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a tanulónak felróható magatartásából származott. 6.10. Az iskolai könyvtár működési rendje Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, tanórai- és tanórán kívüli foglalkozások. A nevelőknek az iskolai könyvtárban tervezett foglalkozások várható időpontját és témáját a könyvtárossal egyezetni kell. Az iskolai könyvtár vezetője rendszeres kapcsolatot tart fenn a pedagógiai- szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik a nagykátai városi könyvtárral. Az iskolai könyvtár működtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtár vezetője felelős. Feladatait munkaköri leírása tartalmazza. A könyvtár gyűjteményének gyarapítása az SZMSZ mellékletében található Könyvtári gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembevételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen vehetik igénybe az iskola dolgozói és a tanulók. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: tájékoztatás a könyvtár dokumentumairól foglalkozások tartása a könyvtár dokumentumainak helyben történő használata kölcsönzés (részletes szabályait nyilvánosságra kell hozni) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása tájékoztatás más könyvtárak szolgáltatásairól 39
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata A könyvtár szolgáltatásait csak az az iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki a könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás egyénileg történik. A beiratkozott tanulóknak az adatokban történt változásokat haladéktalanul a könyvtáros tudomására kell hozni. Az iskolai könyvtár tanítási napokon 8 órától 15 óráig tart nyitva, kivéve egy napot, amikor 811-ig. A tanulói jogviszony csak abban az esetben szüntethető meg, ha a tanulónak nincs könyvtári könyvtartozása. Az SZMSZ 2. számú melléklete az iskolai könyvtár SZMSZ-e. Az iskolai könyvtári SZMSZ-t a jelenleg érvényes jogszabályok alapján átírtuk, és a felkért iskolai könyvtári és közoktatási szakértő javaslatainak megfelelően kiegészítettük. 6.10.1. A tankönyvkölcsönzés szabályozása Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja meg, a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet, vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt. Iskolai tulajdonú tankönyv esetén meg kell téríteni a tankönyv árát, ha elveszik vagy megrongálódik (kivétel rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenés). A kár megtérítése alól a tanuló, illetve a szülő akkor mentesül, ha igazolja, hogy három egymást követő hónapon keresztül a családban az egy főre eső jövedelem a mindenkori minimális öregségi nyugdíj mértékét nem éri el. A tankönyvkölcsönzés részletes szabályozása a tankönyvtári szabályzatban (iskolai könyvtári SZMSZ 5. sz. melléklete) olvasható. 6.10.2. Könyvtári kártérítés A tanuló a támogatásként kapott térítésmentes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot, stb.) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv tanulmányai befejezéséig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtáros feladata. Vitás esetben az intézményvezető dönt. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie: az első év végén a tankönyv árának 75 %-át a második év végén a tankönyv árának 50 %-át a harmadik év végén a tankönyv árának 25 %-át. Tényleges használat alatt azt értjük, hogy a könyvet rendszeresen, a tanórai felkészüléshez használja a támogatott tanuló, így ha a tanuló az első évfolyamos magyar irodalmi szöveggyűjteményét az első évben használta, és utána magánál tartja, mert egy későbbi vizsgához az szükséges, az egy évnyi tényleges használatnak minősül. A könyvtári kártérítés további részletezése a tankönyvtári szabályzatban olvasható. 40
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 6.10.3. Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei Az iskolai könyvtárból akkor vásárolható meg egy használt tankönyv, ha elegendő darab áll rendelkezésre a tartóstankönyvi ellátáshoz. Az eladási ár a tankönyv használtsága függvényében a bolti ár 75, 50, vagy 25%-a. Az árat a könyvtáros állapítja meg, a gazdasági vezető hagyja jóvá. Az egyes tankönyvek megvásárlásával kapcsolatos feltételek további részletezése a tankönyvtári szabályzatban olvasható. 6.11. A tanulói tankönyvtámogatás és a tankönyvellátás rendje Az intézmény az érvényes jogszabályoknak megfelelően minden tanulója és tanára számára biztosítja a tankönyvek és a digitális tananyagok beszerzését az Oktatási Hivatal által az adott tanévre összeállított és közzétett közoktatási tankönyvjegyzék alapján. Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola intézményvezetője a felelős. Az iskolai tankönyvrendelést és tankönyvterjesztést az iskola intézményvezetője által megbízott személy (továbbiakban tankönyvfelelős) az intézményvezető felügyeletével végzi. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell a tankönyvfelelős nevét. Az iskola intézményvezetője a fenntartó jóváhagyásával szerződést köt a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.-vel (a továbbiakban Könyvtárellátó) a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A feladat végrehajtásában - a Könyvtárellátóval kötött megállapodás alapján - közreműködhet más tankönyvkiadó és tankönyvforgalmazó vagy egyéb teljesítési segéd. A tankönyvellátás a fenntartó jóváhagyásával és ellenőrzésével történik, így a tankönyvrendelés is. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola intézményvezetőjének jóváhagyásával a szakmai munkaközösségek készítik el a megbízott tankönyvfelelős koordinálásával. A tankönyvrendelet 27. § (6) bekezdése szerint az iskola intézményvezetője a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz csak olyan tankönyv rendelését hagyhatja jóvá, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása az új kerettantervek alapján történt. Abban az esetben, ha adott tantárgyhoz nem adtak ki új kerettantervet, vagy az új kerettantervhez nem szerepel tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken, az iskola a régi könyvek közül választhat. Az iskola minden évben március 20-ig elkészíti a tankönyvrendelést. Az elkészített rendelést az iskola a fenntartó jóváhagyása után a köznevelés információs rendszere és a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg. A fenntartó által jóváhagyott tankönyvrendelés elküldésének határideje március utolsó munkanapja. Könyvtárellátó áprilisban visszaigazolja az iskolának a kiadók rendelésfelvételét. A tankönyvrendelés módosításának határideje június 15-e, a pótrendelés határideje szeptember 5-e. A módosítás és a pótrendelés során csak a végleges rendelésben megadott tankönyvek darabszámát lehet módosítani. A módosítás az eredeti rendeléstől maximum 10 %-ban térhet el. Az iskolába belépő új osztályok esetén becsült létszámmal kell a tankönyvrendelést elkészíteni. A kiegészítő megrendelést a beiratkozás után az alaprendelésekkel azonos módon kell megtenni. Az iskola minden év január 10-éig felméri, hogy hány tanuló kíván tankönyvkedvezményt 41
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata igényelni a következő tanítási évben. Az iskolába belépő új osztályok kedvezményekkel kapcsolatos igénybejelentésének időpontja a beiratkozás napja. Mindkét igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal a szakmai intézményvezető-helyettes gondoskodik arról, hogy a tanuló és a szülő írásbeli tájékoztatást kapjon az igény-bejelentési határidőről, feltételekről és az igénybe vehető kedvezményekről. Az intézményvezető a kedvezményekre benyújtott igényekről és a tankönyvtámogatás összegéről minden év január 20-áig tájékoztatja a nevelőtestületet, az Iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet valamint a Diákönkormányzatot, és az Iskolaszék törvényben biztosított jogának alkalmazása mellett kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola intézményvezetője a véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év január 25-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót. A tanulók március 1-ig megkapják a részükre megrendelni kívánt tankönyvek listáját, amelyen március 15-ig kell bejelölniük a megvásárolni vagy kölcsönözni kívánt tankönyveket. A tankönyvrendelés összeállításának határideje minden évben március 20. A véglegesítés előtt a rendelést ismételten át kell tekinteni abból a szempontból, hogy a tankönyvrendelés alapján az iskola minden tanulója részére biztosítani tudja-e a tankönyvhöz jutás lehetőségét új tankönyv vásárlásával, a könyv iskola általi megvásárlásával és a tanuló számára történő térítés-mentes átadással vagy a könyvtári állományból történő tankönyvkölcsönzéssel. A tanulók a tankönyveket a könyvtári állományból egy tanévre kölcsönözhetik (kivéve érettségi tárgyak). (Lásd még: A Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Könyvtárának tankönyvtári szabályzata és a Tankönyvellátás rendje.) Amennyiben a könyvek megrongálódnak vagy használhatatlanná válnak, az intézményvezető által megszabott kártérítési kötelezettség terheli a tanulót. Az újonnan induló osztályok tanulói május 31-ig megkapják a számukra megrendelni kívánt tankönyvek listáját, amelyen be kell jelölniük a megvásárolni kívánt könyveket, és a listát beiratkozáskor le kell adniuk. A tankönyveket augusztus végén kapják meg a tanulók az iskolában, és akkor kell kifizetniük a tankönyvek árát is. A normatív kedvezményre jogosult tanulókra nem vonatkozik a térítési kötelezettség. A tankönyvek értékesítését a tankönyvfelelős végzi, aki ezért díjazásban részesül, amelynek fedezete a Könyvtárellátó által számolt jutalék. 6.12. A reklámtevékenység szabályozása Az iskolában üzleti célú reklámtevékenység folytatása nem engedélyezett. Plakátot, szóróanyagot, felhívást elhelyezni csak az oktató-nevelő munkával kapcsolatban lehet, ilyenek lehetnek: oktatással, továbbtanulással kapcsolatos felhívások; kulturális rendezvények és szolgáltatások; 42
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata sport rendezvények, az egészséges életmódra és a környezetvédelemre vonatkozó szóróanyagok (cég vagy márkanév megjelölés nélkül). Reklámanyagot csak intézményvezetői engedéllyel, a kijelölt helyen lehet kifüggeszteni, illetve a diákok számára közzétenni. 6.13. Dohányzás intézményi szabályai Az intézményben a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók számára, valamint az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos!
7.
A tanulói fegyelmi eljárás
A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait a Nkt. 37. és 58. §-nak és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1) /q szakaszában foglaltak alapján kell lefolytatni. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelezettségszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset. amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információk megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításáról az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A fegyelmi eljárást, megelőző egyeztető eljárás előzheti meg. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján akötelességszegő és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályai: Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett (kiskorú esetén a szülő), valamint a kötelességszegő (kiskorú kötelességszegő esetén a szülő) egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a fegyelmi jogkör gyakorlója felhívja a kötelességszegő kiskorú szülőjének a figyelmét az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a kiskorú sértett szülője írásban a hozzájárulását adta. A kötelességszegő kiskorú szülője – az értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül – írásban bejelentheti a fegyelmi bizottság elnökénél, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárás folytatódik, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Ha a kötelességszegő és a sértett szülei az egyeztetési eljárásban írásban megállapodtak a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához 43
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata szükséges időre, de legfeljebb 3 hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a kiskorú sértett szülője írásban nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szünteti. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik az egyeztető eljárás megállapításait, és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mindkét fél elfogad. (Az oktatásügyi szolgálat közvetítője is felkérhető.) A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola intézményvezetője dönt. Magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható azzal a tanulóval szemben, akik súlyos és vétkes kötelességszegést követ el: 20 000.-Ft feletti értékű felszerelés eltulajdonításakor; alkohol - és drogfogyasztás esetén; szándékos, súlyos rongáláskor; verekedés, mások bántalmazása miatt. Az iskola fegyelmi bizottsága által hozható büntetések: a) megrovás b) szigorú megrovás c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy, megvonása d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától f) kizárás az iskolából (erre a büntetési fokozatra a fegyelmi bizottság csak javaslatot tesz, a döntési jogot a nevelőtestület gyakorolja)
8.
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja és rendje
8.1. A belső ellenőrzés célja, hogy a pedagógiai programban megfogalmazott célok és a megvalósult összehasonlítása által feltárja a felmerülő hibákat, gátló tényezőket;
eredmények
elősegítse a hatékony oktató-nevelő munkát; alapját képezze a folyamatos önértékelésnek; legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze; biztosítsa a tantervi előírások betartását és az ezeknek megfelelő számonkérést; 44
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata biztosítsa az intézmény vezetője számára a megfelelő információt az intézményben folyó oktató- és nevelő munka tartalmáról, és annak színvonaláról; jelezze a pedagógusok és egyéb közalkalmazottak, valamint a vezetők számára a szakmai és jogi követelményektől való eltérést; biztosítsa az intézmény jogszabályokban és belső utasításokban előírt működését; biztosítsa a pénz- és egyéb eszközgazdálkodással, valamint az elszámolásokkal kapcsolatos kötelező előírások betartását. 8.1.2. A belső ellenőrzés rendje, az ellenőrzést végző személyek feladatai Az ellenőrzést végző személy jogosult az ellenőrzés végrehajtása céljából bármely helyiségbe belépni, a kapcsolódó iratokba betekinteni, azokról másolatokat készíteni. Jogosult az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. A belső ellenőrzési ütemtervben kitűzött feladatokat ellátja. A vizsgálatot végző személy a belső ellenőrzési ütemtervben kitűzött feladatokat ellátja, és a megállapításait írásba foglalja. Az ellenőrzést végző személy fegyelmileg és büntetőjogilag felelős megállapításai helyességéért, az észlelt hiányosságok feltárásának elmulasztásáért és az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titok megőrzéséért. 8.1.2.1. Az intézményvezetői ellenőrzési kötelezettség Az intézményvezető az intézmény egyszemélyes felelős vezetője, a belső ellenőrzés operatív irányítója. Az intézményvezető az intézményben folyó munka megszervezésére, a beosztott dolgozók irányítására és ellenőrzésére elsődlegesen jogosult és köteles. Ellenőrzési joga és kötelessége kiterjed az intézet összes dolgozójára, az általuk végzett munka helyességére és eredményességére. Folyamatos ellenőrzési kötelezettsége az alábbiakra terjed ki: előzetes terv szerint ellenőrzi az alapdokumentumok felhasználását, a köznevelési törvény előirányzatainak érvényesülését, a nevelőtestületi határozatok végrehajtását; elkészíti az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, és az ügyrendeket, amelyben meghatározza az egyes szervezeti egységek dolgozóinak ellenőrzési kötelezettségét, s azok végrehajtását ellenőrzi; gondoskodik a zavartalan belső ellenőrzési munka feltételeiről, - ellenőrzéseinek megállapításai alapján gondoskodik a szükséges intézkedések megtételéről és azok végrehajtásáról; ellenőrzi az általa átruházott jogkörök gyakorlását; gondoskodik a középvezetők beszámoltatásáról; vizsgálja a szaktevékenység ellátásának hatékonyságát, fejlesztésének tervszerűségét és gazdaságosságát; látogatja a tanítási és gyakorlati órákat, a tanórán kívüli foglalkozásokat, ezekről feljegyzést vezet, tapasztalatait megbeszéli az érdekelt vezetőkkel és pedagógusokkal; 45
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata a munkaerő foglalkoztatásának, az állóeszközök optimális kihasználtságának, fenntartásának, és fejlesztésének ellenőrzésével vizsgálja a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználását, a működés és a gazdálkodás szervezettségét; ellenőrzi a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi, számviteli és más általános érvényű rendelkezések megtartását, a belső szabályzatok és utasítások, a munkaköri leírások betartását, az intézményi vagyon védelmét, annak szervezettségét és hatékonyságát; vizsgálja a leltározás, selejtezés és egyéb zárlati munkák helyességét, a költségvetési beszámoló, az előző évi pénzmaradvány elszámolásának helyességét, megalapozottságát; a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett felügyeletet gyakorol. 8.1.2.2. Az intézményvezető-helyettesek ellenőrzési kötelezettsége Ellenőrzési feladatai kiterjednek az alábbi területekre: a szakmai- pedagógiai tevékenységgel összefüggő ellenőrzési feladatokra; az oktatási dokumentumokban, a határozatokban, a jogi szabályozásban foglaltak betartására; az intézményi nyilvántartások, statisztikák, összegzések, értékelések, az adminisztrációs pontos vezetésére; a nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok határidejének betartására; az intézményben oktatott tantárgyak tanterveire, tanmeneteire, a tantárgyak tanterv szerinti haladására; a tantárgyak tanóráira (észrevételeiket eredményességére;
óralátogatási naplóban rögzíti), a tanórák
a tanulók munkafüzeteire, a szóbeli feleletek és az írásbeli feladatok számára, mélységére; a pedagógusi ügyelet pontosságára, feladatellátására; a tanórán kívüli tevékenységekre (pl. szakkörök, könyvtár, tanfolyamok működésére); a gyermek- és ifjúságvédelmi munkára; a munkafegyelemre, az intézményi tulajdont károsító eseményekre. 8.1.2.3. A gyakorlati oktatásvezető ellenőrzési kötelezettsége A gyakorlati oktatásvezető a szakterületéhez kapcsolódó iskolai, szakmai gyakorlóhelyek szakmai irányítója, az ott folyó oktató-nevelő munka felelős vezetője. Elsődleges joga és kötelezettsége a gyakorlati oktatáshoz beosztott pedagógusok és egyéb dolgozók munkájának megszervezése és ellenőrzése. A vállalati gyakorlóhelyeken folyó oktatás pedagógia-módszertani irányítója. A gyakorlati tantárgyak oktatását ellátó tanárokkal és oktatókkal együttműködve irányítja a teendőket. Beosztásából kifolyólag az alábbi ellenőrzési területei vannak: intézményi vagyont károsító magatartások munkavédelmi és tűzrendészeti szabályok betartása munkafegyelmi szabályok betartása 46
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata óravédelem a gyakorlatvezetők munkája a gyakorlati oktatás munkafegyelme osztály-, gyakorlati és munkanaplók folyamatos vezetése az anyag- és eszközfelhasználás, az egészségügyi- és biztonságtechnikai körülmények 8.1.3. A pedagógiai munka ellenőrzésének módja, formái és területei Az iskola éves munkatervéhez kapcsolódva az intézményvezető összeállítja az éves belsőellenőrzési tervet, melyet a nevelőtestület fogad el. Ez tartalmazza azokat a kiemelt területeket, amelyeket az adott tanévben bizonyos felelősök ellenőriznek. Az ellenőrzés történhet előzetes bejelentés alapján, illetve bejelentés nélkül (pl. óralátogatás, az adminisztrációs feladatok ellenőrzése). Az ellenőrzés folyamatosságáért az intézményvezető a felelős. A pedagógiai munka ellenőrzésének formái: tanórák és tanórán kívüli foglalkozások ellenőrzése beszámoltatás írásos dokumentumok vizsgálata tanulói munkák vizsgálata felmérés szaktanácsadói, szakértői vélemény A pedagógiai munka ellenőrzését végzők: intézményvezető intézményvezető-helyettesek munkaközösség-vezetők Az ellenőrzés területei: a tanmenetek ellenőrzése a munkaközösségi munkatervek áttekintése a tanórai munka ellenőrzése az előírt tanterv és a megvalósított előrehaladás összehasonlítása a tanári értékelés a dolgozatok és témazárók megíratásának tartalmi elemei a megfelelő mennyiségű és folyamatos, érdemjegyekkel történő értékelés A tanügyigazgatási feladatok ellátása: a haladási napló vezetése az ellenőrzők és a bizonyítványok, valamint a tanulói törzslapok kitöltése, illetve záradékolása az értesítési kötelezettségek teljesítése (szülő, gyámhatóság, jegyző stb. felé) adatszolgáltatás a vezetőség számára 47
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata A nevelési célok megvalósítása: a tanulók általános fegyelmezettségi szintjének értékelése a pedagógus személyes példamutatása
9.
Az iskolába történő felvétel rendje
A köznevelési törvény részletesen szabályozza a tanulói jogviszony létrejöttét. Ezen jogszabályok alapján tanulói jogviszony kétféle módon létesíthető. 9.1. A 9. évfolyamra történő felvétel A 9. évfolyamra történő felvétel a 8. évfolyamosok jelentkezése alapján történik, törvény által meghatározott felvételi eljárás keretében. A felvételi vizsga a gimnáziumi tagozatainkra jelentkező tanulóknak kötelező. A hozott (max. 140) és a szerzett (max. 100: anyanyelv 50, és matematika 50) pontszám együtt alkotja a jelentkezők összpontszámát, amely alapján felvételi rangsor készül. A hozott pont: Tantárgy 5. Magyar irodalom 5 Magyar nyelvtan 5 Történelem 5 Matematika 5 Id. nyelv 5 Földrajz Fizika Kémia Biológia Összesen 25
6. 5 5 5 5 5
25
7. 5 5 5 5 5 5 5 5 5 45
8. félév 5 5 5 5 5 5 5 5 5 45
Az iskola a gimnáziumi osztályokba jelentkező tanulók számára a felvételi eljárást megelőző írásbeli felvételi vizsgát szervez, amely anyanyelvből és matematikából készített központi írásbeli vizsgatesztek alapján történik. A szakközépiskolai tagozatainkra jelentkezőknek központi felvételi vizsgát nem tartunk, a felvételi rangsor a hozott pontok alapján kerül meghatározásra. A felvételi eljárás keretében szóbeli meghallgatást nem szervezünk. Az intézményvezető minden év október 15-éig elkészíti az iskola felvételi tájékoztatóját, amelyben a felvétel feltételeit, a vizsga időpontját nyilvánosságra kell hozni. Ez a felvételi eljárás érvényes a gimnáziumba jelentkező összes tanuló számára, kivéve ha a tanuló rendkívüli elbírálás hatálya alá esik (fogyatékosság, súlyos betegség, baleset). Ebben az esetben az intézményvezető eseti eljárást alkalmazhat. 9.2. Más intézményből történő átvétel Indokolt esetben iskolánkba szülői kérésre más intézményből is átveszünk tanulót. Az 48
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata átvételről az intézményvezető dönt, de döntése előtt ki kell kérnie az illetékes intézményvezető-helyettes és a leendő osztályfőnök, valamint a lemaradás vagy különbözeti vizsga tantárgyában érdekelt szaktanár véleményét.
10.
Az iskolai hagyományok és a hagyományápolással kapcsolatos feladatok
Az iskola zászlóját a főbejárattal szembeni üvegezett vitrinben kell őrizni. Az iskola névadója (Damjanich János) emlékének ápolásáról december 8-án ill. október 6-án kell iskolai szintű rendezvénnyel gondoskodni. A megemlékezés módjáról és felelőséről a tanévnyitó tantestületi értekezleten a nevelőtestület dönt. Az állami ünnepeinkről (március 15., október 23.,) iskolai ünnepélyen kell megemlékezni. Osztályrendezvény keretében emlékezünk meg február 25-én, a kommunista diktatúra áldozatairól, április 16-án, a holokauszt áldozatairól, majd június 4-én Nemzeti Összetartozás Napján tisztelgünk őseink előtt. Az ünnepélyek, megemlékezések időpontját a tanévenkénti munkatervben kell rögzíteni. Iskolai szintű hagyományos ünnepségeink közösségi rendezvényeink még: tanévnyitó és tanévzáró ünnepség, gólyabál, szalagavató ünnepség, ballagás. A ballagás alkalmából kerül átadásra a Damjanich-emlékplakett, amelyet a tantestület adományoz a gimnáziumi és a szakközépiskolai tagozat egy-egy kiemelkedő végzős diákjának. Minden év decemberében tartjuk a Damjanich-napot, amely tanítás nélküli munkanap és egyben az iskolai DÖK rendezvénye. Az iskolában tanévenként két alkalommal (december 8. és ballagás) iskolaújság jelentethető meg. Az iskolaújságot a tantestület tagjai közül kijelölt felelős szerkesztő segítségével a diákönkormányzat jelenteti meg.
11.
A tanórán kívüli egyéb foglalkozások célja és rendje
Az egyéb foglalkozások célja, hogy a jogszabály által biztosított órakeretben minden tanuló a képességeinek és tehetségének megfelelő foglalkozások közül választhasson, és a folyamatosan fejleszthesse tudását. 11.1. A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A foglalkozásokra való jelentkezés önkéntes. A foglalkozásokra jelentkezés a tanév elején történik, és egy tanévre szól. A tanórán kívüli foglalkozásokat minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket figyelembe kell venni.
49
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 11.2. Az iskola által szervezett tanórán kívüli foglalkozások Tehetséggondozó, felzárkóztató, nyelvvizsga előkészítő és egyéni foglalkozások Iskolai sportkör, melynek tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Gyógytestnevelés az iskolai testi nevelés egyik formája. Gyógytestnevelési órára való beosztást a szakorvos igazolása alapján kaphat a tanuló, ahol megjelenése és aktív részvétele kötelező. A szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését az iskola intézményvezetőjének megbízása alapján az iskola dolgozója látja el. Versenyek, vetélkedők, bemutató foglalkozások, témanapok, mely a tehetségestanulók továbbfejlesztését segítik. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Kirándulások 11.3. A tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára. A közösségi szolgálat keretei között az egészségügyi, a szociális és jótékonysági, az oktatási, a kulturális és közösségi, a környezet- és természetvédelemi, a katasztrófavédelmi, az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területén folytatható tevékenység. A tanulót fogadó intézménynek a törvényben meghatározott tevékenységi területen szükség szerint mentort kell biztosítania. Az iskola törekszik arra, hogy a 9–11. évfolyamos tanulók lehetőség szerint három tanévben, arányosan elosztva teljesíthessék a legalább ötven órás közösségi szolgálatot, amelytől indokolt esetben, pl. a szülői kérésére el lehet térni. A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart. A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető. A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, 50
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként: a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát; az osztálynaplóban és a törzslapon a kijelölt pedagógusnak dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését; az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad; az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti; az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét. 11.4. Kirándulások, színház-, tárlat-, múzeumlátogatás Foglalkozási időn túl bármikor, oktatási idő alatt csak az intézet intézményvezetőjének előzetes engedélyével szervezhető. A tanév során tervezett osztálykirándulások időpontját minden vonatkozó tanév munkatervében a nevelőtestület meghatározza. A tanév kezdetekor a nevelőtestület a munkatervben rögzíti, a részletes programokat az osztályfőnöki munkaterv szerint, írásban az általános intézményvezető-helyettesnek kell leadni 15 nappal a kirándulás kezdete előtt egyeztetés és tájékoztatás céljából. A tanulmányi kirándulás, és a kulturális intézmények látogatása az iskolai munkaterv, továbbá az osztályfőnökök és a tanárok tanmenetének szerves része. A kirándulásokat a diákképviselőkkel, a szülői közösségekkel közösen, a tanulók és a szülők elfogadható kérésének, javaslatainak figyelembevételével kell megszervezni. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez. (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.) A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola által szervezett kirándulások, látogatások alkalmával annyi kísérő tanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulóként legalább 1 főt. Két vagy többnapos kirándulás csak tanítás nélküli munkanapokon, illetve tanítási szünetekben szervezhető, a nem az iskola munkatervében szervezett kirándulás felelőssége a szervezőt terheli.
51
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata A kirándulásokra el kell vinni az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelést. A kirándulások költségeit úgy kell megállapítani, hogy a szülőket csak a legszükségesebb mértékben terhelje. 11.5. Hit és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskolai nevelő és oktató tevékenységtől függetlenül – hit és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
12.
A mindennapos testnevelés formái, az iskolai sportkör
Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti testnevelési órákon és a szabadon választható délutáni diáksportköri foglalkozásokon biztosítja. A foglalkozásokat tanévenként kell meghatározni és adott sportágra kijelölt felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. Amennyiben a tanulók a heti legfeljebb két testnevelés órát az iskolai sportkörben vagy az iskolában működő diáksport-egyesületben történő sportolással veszik igénybe, akkor az iskolai sportkör és az iskolában működő diáksport-egyesület e feladatának ellátása kapcsán tagdíjat, egyesületi tagdíjat nem szed. A sportköri foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja a tornatermet, a sportpályákat és a kondicionáló termet. A tornateremben és a kondicionáló teremben testnevelő tanári felügyelet mellett lehet csak tartózkodni. Az iskolai sportkör foglalkozásainak vezetését az intézményvezető által megbízott testnevelő tanárok végzik. Esetenként olyan szakedzők vagy a sportterületén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező szakember is vezethetik, aki a felsőoktatási intézmény által szervezett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzésben vettek részt– végzik. A sportkör tevékenységét a munkaközösség vezető felügyeletével a testnevelő tanárok koordinálják, akik a tanév elején egyeztetik az iskolai sportkör igényeit az intézményvezetővel; tanulói balesetet vagy anyagi kár keletkezését azonnal jelzik a vezetőség valamely tagjának; a tanév végén beszámolnak az intézményvezetőnek a sportkör működéséről.
13.
A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása
A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola intézményvezetője megállapodást köt Nagykáta Város Rendelőintézetének vezetőjével. Az iskolában gyermekorvos és védőnői szolgálat működik a hét meghatározott napjain, akik főként a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését (szűrését) végzik, ill. szervezik: 52
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata belgyógyászati vizsgálat, szemészet, fogászati, általános orvosi vizsgálat, testnevelési kategóriákba sorolás, szakmai alkalmassági vizsgálat. A szakorvos és a védőnő rendelési idejét minden tanév elején az iskolai hirdetőtáblán közzé kell tenni. Iskolánkban az egészségügyi felügyelet nem folyamatos. A tanuló rosszulléte esetén, ha sem az iskolaorvos, sem a védőnő nem tartózkodik az épületben, az órát tartó pedagógus a tanulót csak a legenyhébb esetben láthatja el (leülteti, lefekteti vagy lekíséri az intézményvezetői irodába). Súlyosabb esetben szakorvoshoz kell fordulni, vagy mentőt kell hívni.
14.
A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló védő-óvó szabályok
A tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben biztonságos és egészséges környezetben, testi épségét és egészségét óvó berendezések, eszközök között vegyen részt az oktatásban. A balesetek megelőzése érdekében a tanulók balesetvédelmi oktatáson vesznek részt az alábbi esetekben: Minden tanév elején az első tanítási héten az osztályfőnök általános balesetvédelmi oktatást tart, amelyet írásban is dokumentálni kell (az oktatás tartalma, a tanuló aláírása). Minden tanév első testnevelési óráján a testnevelő tanár a tantárggyal kapcsolatos speciális balesetvédelmi oktatásban részesíti a tanulókat, melynek tényét az osztálynaplóban adminisztrálni kell. A testnevelési órákra és sportfoglalkozásokra vonatkozó külön szabályokat a Házirend tartalmazza. Minden tanév első gyakorlati képzésén a szakmai gyakorlatot vezető pedagógus speciális balesetvédelmi oktatást tart a tanulóknak az épület használati rendjéről, a leggyakrabban használt eszközök használatáról, veszélyeiről, a jellemzően előforduló tanulóbalesetek alapján a lehetséges veszélyforrásokról. Ennek tényét az osztálynaplóban adminisztrálni kell. Az oktatást a szakmai gyakorlaton félévente meg kell ismételni. Az új munkafolyamatok előtt a speciális munkavédelmi eljárásokat, veszélyforrásokat a tilos és elvárható magatartásokat ismertetni, tudatosítani kell. Arra kell törekedni, hogy a tanult ismeretek a tanulók életformájává és mindennapi gyakorlatává váljanak. Tanulmányi kirándulás, iskolán kívüli rendezvény látogatása előtt a kísérő tanár rövid balesetvédelmi oktatást tart a közlekedési eszközök használatáról, a lehetséges veszélyforrásokról. A tanulók és a dolgozók kötelesek a rábízott gépeket, berendezéseket, szerszámokat és eszközöket a munkavédelmi követelményeknek megfelelően használni, fegyelmezetten viselkedni, továbbá munkahelyén, valamint az egészségügyi és szociális létesítményekben a rendet megtartani. A tanuló tanítási idő alatti legkisebb sérülését, rosszullétét vagy megbetegedését köteles tanárának azonnal jelenteni és elsősegélyt kérni. Amennyiben ezt egészségi állapota megakadályozza, a jelentést valamelyik társának kell megtennie. A pedagógusok kötelesek a tanulók egészsége és testi épsége érdekében betartani és betartatni a tantárgyak oktatására vonatkozó munkabiztonsági előírásokat. A vezetők és alkalmazottak kötelesek mindent megtenni a balesetek megelőzése érdekében. 53
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén: A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: A sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges, orvost kell hívnia. A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie. Minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola vezetőjének. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és beavatkozással meg kell várnia az orvos segítségét. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola intézményvezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A balesetekről a jogszabályban írt módon nyilvántartást kell vezetni. A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és e balesetekről jegyzőkönyvet kell felvenni, annak egy példányát az iskolának meg kell őriznie. A súlyos baleset kivizsgálása legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyre tartozik. Az iskola igény esetén biztosítja az Iskolaszék és a Diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. A munka-, tűz és környezetvédelmi oktatás megtartása, a baleseti jegyzőkönyvek vezetése és az ezzel kapcsolatos adminisztráció a szakmai intézményvezető-helyettes feladata.
15.
Teendők rendkívüli esemény, bombariadó, egyéb katasztrófák esetén
Rendkívüli eseménynek számít minden olyan esemény, amely az intézmény folyamatos tevékenységét zavarja vagy veszélyezteti. Az iskola valamennyi vezető beosztású dolgozója (a pedagógusok is a tanulók vonatkozásában) köteles gondoskodni róla, hogy a tűz elleni védekezés szabályait az iskola dolgozói, tanulói és az iskola területén munkát végző más munkáltató által foglalkoztatott dolgozók megismerjék, azokat szükség esetén alkalmazni tudják. 15.1. Tennivalók tűz esetén 15.1.1. Általános előírások Aki tüzet vagy közvetlen tűzveszélyt észlel, illetve arról tudomást szerez, azt köteles a közvetlen munkahelyi vezetőjének jelenteni, aki köteles a tűzriadó elrendeléséről gondoskodni. Az iskola intézményvezetője köteles biztosítani, hogy a tűzesetek (a tűzoltóság 54
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata közreműködése nélkül eloltott, illetve emberi beavatkozás nélkül megszűnt is) haladéktalanul be legyenek jelentve a tűzoltóságnak. Aki nem jelzi vagy késedelemmel jelzi a tüzet, a tűz jelzését akadályozza, hamis tűzjelzést ad, vagy készülékét nem bocsátja rendelkezésre a bejelentéshez, szabálysértést követ el, és pénzbírsággal sújtható. Az intézményvezető elrendeli az iskola dolgozóinak és tanulóinak riasztását egy percig tartó szaggatott csengő jelzéssel vagy áramkimaradás esetén hangos élő szóval. 15.1.2. A tűzoltóság riasztása A tűzoltóság riasztását az iskola intézményvezetője, távollétében a jelen lévő legmagasabb beosztású vezetőnek kell megtenni, illetve a vezetők távollétében bármelyik dolgozónak. A tűzoltóság felé adott tűzjelzés tartalmi követelményeit a gazdasági irodában, a tanári szobában, titkárságon lévő telefonok mellett ki kell függeszteni, melynek az alábbiakat kell tartalmazni: - a tűzeset pontos címe, hol van a tűz; - mi ég, milyen terjedelmű a tűz; - van-e a tűzeset közelében, helyiségben gázvezeték; - vannak-e személyek életveszélyben, tartózkodik-e valaki a helyiségben (ha igen, hány fő); - mit veszélyeztet a tűz; - zárt helyen vagy szabadban van-e a tűz, milyen alapterületű a helyiség, ahol a tűz van; - a tűzesetet bejelentő neve és beosztása; - a tűzeset pontos időpontja; - a távbeszélő állomás hívószáma. A karbantartó gondoskodik az épület feszültségmentesítéséről, a gázvezetékek elzárásáról, a kijáratok szabadon tartásáról. A dolgozóknak és tanulóknaka lehető legrövidebb időn belül el kell hagyniuk az épületet. Az épület elhagyásának útvonalát mindig a tűzriadó terv határozza meg. A tanulókat az osztálytermekből az órát tartó tanárok vezetik ki az épületből a gyülekezési helyre – az iskola belső udvarára-, ahol a rendet és fegyelmet fenntartva további intézkedésig várakoznak. Az osztálynaplót, a személyes tárgyakat, egyéb ruhákat – lehetőség szerint- magukkal kell vinni, figyelembe véve az időjárási viszonyokat. Az órát tartó tanár felsorakoztatja a tanulókat, felméri a hiányzókat és jelenti azokat az intézményvezetőnek. Az intézményvezető a megérkező tűzoltóság vezetőjét tájékoztatja az eseményekről. 15.2. Tennivalók bombariadó esetén A bomba elhelyezéséről, robbanásról tudomást szerzőnek azonnal értesítenie kell az intézményvezetőt vagy az őt helyettesítő intézményvezető-helyettest. 55
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata Bombariadó elrendelésére az intézményvezető (akadályoztatása esetén az intézményvezetőhelyettesek) jogosult. Az intézményvezető gondoskodik a rendőrség értesítéséről. A bejelentésnek tartalmaznia kell: - az iskola nevét, címét, telefonszámát; - a bejelentést tevő nevét, adatait (ha ismert); - a bejelentés pontos idejét. Az intézményvezető elrendeli az iskola dolgozóinak és tanulóinak riasztását egy percig tartó csengő jelzéssel. Riasztásra az iskolarádiót is igénybe lehet venni. A karbantartó gondoskodik az épület feszültségmentesítéséről, a gázvezetékek elzárásáról, a kijáratok szabadon tartásáról. A dolgozóknak és tanulóknak a lehető legrövidebb időn belül el kell hagyniuk az épületet. Az épület elhagyásának útvonalát mindig a tűzriadó terv határozza meg. A tanulókat az osztálytermekből az órát tartó tanárok vezetik ki az épületből a gyülekezési helyre – az iskola belső udvarára-, ahol a rendet és fegyelmet fenntartva további intézkedésig várakoznak. Az osztálynaplót, a személyes tárgyakat, egyéb ruhákat – lehetőség szerint- magukkal kell vinni, figyelembe véve az időjárási viszonyokat. Bombariadó esetén a táskákat az épületből kivinni tilos! Az órát tartó tanár felsorakoztatja a tanulókat, felméri a hiányzókat, és jelenti azokat az intézményvezetőnek. Az intézményvezető a megérkező rendőrség (tűzszerészek) vezetőjét tájékoztatja az eseményekről. 15.3. Tennivalók egyéb esetekben Időjárás okozta rendkívüli esetben az intézményvezető vagy az általa megbízott személy utasításának megfelelően kell eljárni. Étkezéssel kapcsolatos rendkívüli eseményeknél (ételmérgezés, fertőzés) az iskolaorvos és az intézményvezető adhat utasítást (pl. általános fertőtlenítés, az érintett személyek orvosi vizsgálata, stb.). Tömeges baleset, robbanás esetén azonnal értesíteni kell a mentőket, tűzoltókat. Terrortámadás, fegyveres támadás esetén azonnal értesíteni kell az intézményvezetőt és a rendőrséget, majd azok utasításait maradéktalanul végre kell hajtani.
16.
Egyéb rendelkezések
16.1. Az intézmény szociális jellegű juttatásai Az iskola térítési díj ellenében étkezési lehetőséget (menzát) biztosít. Az étkezési térítési kedvezményekről az éves költségvetési törvény dönt, ennek értelmében lehet étkezési kedvezményt igényelni írásban minden tanév elején az osztályfőnököknél. Amennyiben tanév 56
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata közben a tanuló jogosulttá válik a térítési díjkedvezményre, év közben is igényelheti azt. Az ilyen kedvezmény az igénylést követő hónap első munkanapján lép érvénybe. A szociálisan nehéz helyzetbe jutott tanulók anyagi támogatást kérhetnek az iskolát támogató Damjanich Alapítványtól, a támogatás odaítéléséről az alapítvány kuratóriuma dönt. 16.2. A tanulók által előállított termékek tulajdonjoga A gyakorlati oktatás folyamán, az iskola alapanyagaiból elkészített termék vagy előállított termény az iskola tulajdonát képezi. A tanulót díjazás illeti meg, ha a tanuló által biztosított alapanyagból előállított termék értékesítéséből az intézmény bevételre tesz szert. Ennek egyedi esetekre vonatkozó részleteit az intézmény és a tanuló közötti megállapodás rögzíti. 16.3. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást jelenleg az intézmény általános intézményvezető-helyettese alkalmazza a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása; az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések; a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések. Az elektronikus úton előállított, fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény bélyegzőjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az intézményvezető-helyettes) férhetnek hozzá. 16.4. A nyilvánosság biztosítása A Szervezeti és Működési Szabályzatot, a Házirendet és a Pedagógiai Programot nyilvánosságra kell hozni. A fenti dokumentumok nyomtatott formában a könyvtárban, elektronikusan az iskola honlapján találhatók meg, a szülők és a tanulók számára is hozzáférhetően.
17.
Záró rendelkezések
Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, az Iskolaszék, a Szülői Közösség valamint a Diákönkormányzat véleményének kikérésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A SZMSZ módosítására sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a fenntartó, az iskola vezetősége, Diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, az Iskolaszék a Szülői közösség. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az 57
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata iskola intézményvezetőjéhez kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, intézményvezetői utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola intézményvezetője a Szervezeti és Működési Szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja. A szervezeti és működési szabályzat normatív, kötelező belső szabályozó. Előírásai a köznevelési intézménnyel kapcsolatban levők esetében ugyanolyan erővel bírnak, mint a jogszabályok. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megtartásáért a köznevelési intézményben dolgozók személyi felelősséggel tartoznak.
58
Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata
59
