SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Baktay Ervin Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola 2330 Dunaharaszti, Baktay tér 1. Tel./fax: 370-324

SZ

ERVEZETI

SZ

UNESCO ASSOCIATED SCHOOL

ÉS

M

ABÁLYZAT

Készítette: Sziráki György igazgató

Dunaharaszti, 2010. augusztus 30.

ŰKÖDÉSI

2 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ................................................................................................................... 4 1.1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA ............................................................................................... 4 1.2. ALAPELVEK ......................................................................................................................................................... 4 1.3. AZ SZMSZ ALAPJÁT KÉPEZŐ JOGSZABÁLYOK .................................................................................................... 5 1.4. AZ INTÉZMÉNY ALAPADATAI AZ ALAPÍTÓ OKIRAT SZERINT ................................................................................. 5 1.5. AZ ALKALMAZOTTAK KÖRE, AZ ALKALMAZÁSI FELTÉTELEK............................................................................. 10 1.6. AZ ISKOLAI ÉLET JELLEMZŐI.............................................................................................................................. 10 1.7. A SZAKKÖZÉPISKOLAI OKTATÁS PROFILJÁRÓL RÉSZLETESEBBEN:..................................................................... 11 1.8 AZ ISKOLA BÉLYEGZŐINEK HASZNÁLATA ............................................................................................ 11 2. AZ INTÉZMÉNY IRÁNYÍTÁSI – SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA........................................................... 13 2. 1. AZ OKTATÓI MUNKA KÖVETELMÉNY RENDSZERE ............................................................................................. 13 2. 2. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ÉS EGYSÉGEK ............................................................................................................... 13 2.3. AZ ISKOLA VEZETÉSI SZERKEZETE, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS ................................................ 14 2.3.1. Alapelvek: .................................................................................................................................................. 14 2.3.2. Az intézmény vezetője, az igazgató ............................................................................................................ 15 2.3.3 Összeférhetetlenség .............................................................................................................................. 16 2.3.4.Az igazgatóhelyettes ................................................................................................................................... 16 2.3.4.1 Az igazgatóhelyettes feladata ................................................................................................................. 16

2.3.5. A középvezető .............................................................................................................................17 2.3.5.1. A reál és műszaki területekért felelős középvezető feladatai ...................................................17 2.3.5.2. A humán területekért felelős középvezető feladatai .................................................................18 2.4. AZ ISKOLA VEZETŐSÉGE .................................................................................................................................... 19 2.5. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI .................................................................................................................................... 19 2.5.1. Az iskolaközösség ...................................................................................................................................... 19 2.5.2. A közalkalmazottak közössége .................................................................................................................. 19 2.5.3. A nevelők közösségei ................................................................................................................................. 19 2.6. NEVELŐTESTÜLETI ÉRTEKEZLETEK .................................................................................................................. 19 2.7. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK, A BESZÁMOLÁS RENDJE ........................................... 20 2.7.1. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik ............................................................................................... 20 2.7.2. Nevelőtestületi jogkörök átruházása ......................................................................................................... 20 2..8. A NEVELŐK SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI ...................................................................................................... 20 2.9. ALKALMI FELADATOKRA ALAKULT MUNKACSOPORTOK .................................................................................. 22 2.10. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK, ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDJE................................................... 22 2.11. A SZÜLŐK KÖZÖSSÉGEI .................................................................................................................................. 26 2.12. A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI ................................................................................................................................ 27 2.13. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI ............................................................................. 27 2.14. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSA EGYMÁSSAL ÉS A VEZETÉSSEL ........................................ 28 2.15. A TANÁROK ÉS A SZÜLŐK ............................................................................................................................. 30 2.16. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI. ............................................................ 30 2.17. AZ EREDMÉNYES OKTATÓ ÉS NEVELŐ MUNKA ÉRDEKÉBEN AZ ISKOLA RENDSZERES MUNKAKAPCSOLATOT TART FENN A KÖVETKEZŐ INTÉZMÉNYEKKEL, SZERVEZETEKKEL, GAZDÁLKODÓKKAL : ......................................... 31 3. MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK ............................................................................................................................. 33 3.1. A MŰKÖDÉS ÁLTALÁNOS RENDJE .................................................................................................................... 33 3.2. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE ........................................................................................................................ 34 3.3. AZ ISKOLA KIALAKULT HAGYOMÁNYOS RENDEZVÉNYEI ................................................................................. 36 3. 4. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÉS A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................ 37

3.4.1.Az iskola zászlója és címere ..............................................................................................................38 3.4.2. A tanulók ünnepi viselete .................................................................................................................38 3.4.3. Az iskolai évkönyv ...........................................................................................................................38 3.4.4. Az iskola névadója emlékének ápolása ............................................................................................38 3.4.5. Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények .................................................................................39 3.4.6. Az állami ünnepek ............................................................................................................................39

3 3.4.7. Állandó rendezvény - a kortárs művészeti gyűjtemény....................................................................40 3.4.8. Az iskola dolgozóinak jutalmazása 3.4.9. Az iskolaújság ..................................................................................................................................41 3.5. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSE ................................................................................................................. 41 3.6. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ......................................................................................................... 43 3. 7. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK .................................................................................... 44 3. 8. AZ ISKOLA DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓ-ÉS GYERMEKBALESET MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOSAN:47 4. ALAPVETŐ SZABADSÁGJOGOK BIZTOSÍTÁSA ...................................................................................................... 47 5. AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD KÖVETELMÉNYÉNEK BIZTOSÍTÁSA ............................................................................. 47 6. A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA .......................................................................................................................... 47 7. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEI, VAGYONA, ÉS EZEK MEGÓVÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ..................... 48 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK.................................................................................................................................. 49 A dokumentum nyilvánossága ............................................................................................................................. 50 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ...................... 51

4 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szervezeti és működési szabályzat célja

1.1.

A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg az iskola szervezeti felépítését, az iskola működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított célrendszerek, tevékenységi csoportok és folyamatok összehangolt működését, kapcsolati rendszerét tartalmazza. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok betartása az iskola valamennyi közalkalmazottjára és egyéb foglalkoztatói, valamint tanulói jogviszonyban álló alkalmazottjára, tagjára nézve kötelező érvényű.

1.2.

Alapelvek

A közoktatási feladatok végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe. A közoktatásban a gyermek mindenek felett álló érdeke különösen, hogy -

a közoktatási törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet,

-

a közoktatási törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez,

-

ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbben választva döntsenek.

A közoktatás működtetésében, a feladatok végrehajtásában a gyermekekkel, tanulóval kapcsolatos döntések, intézkedések meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét kötelező megtartani. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy vele összehasonlítható helyzetben levő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú ellátásban. Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit orvosolni kell, amely azonban nem járhat más gyermek, tanuló jogainak megsértésével, csorbításával.

5 1.3. Az SZMSZ alapját képező jogszabályok A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9. § (4), a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 37. § (5), az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 87.§ (1), 88. § (3) és 96. § (1-2), 99. § (2), valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. r. 10. §, 14. §, 15. §, 17. § alapján Dunaharaszti Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Fenntartó) az alábbi K Ö L T S É G V E T É S I

S Z E R V

(a továbbiakban: szakmai intézmény) alapító okiratát hagyja jóvá:

1.4. Az intézmény alapadatai az Alapító Okirat szerint Az eredeti, azóta többször módosított Alapító Okiratot Dunaharaszti Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 137/2008. (VIII. 26.) Ök. sz. határozattal adta ki. 1.) A költségvetési szerv neve:

Baktay Ervin Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola (a továbbiakban: költségvetési szerv)

1.1.) A költségvetési szerv idegen neve:

-

1.2.) A költségvetési szerv rövid neve:

-

2.) A költségvetési szerv székhelye:

2330 Dunaharaszti, Baktay tér 1.

2.1.) A költségvetési szerv OM azonosítója:

032568

2.2.) A költségvetési szerv törzskönyvi azonosítója:

653442

2.3.) A költségvetési szerv KSH statisztikai számjele:

15393173-8531-321

2.4.) A költségvetési szerv telephelye:

2330 Dunaharaszti, Fő út 268.

3.) A költségvetési szerv létrehozásának ideje:

1962.

4.) A költségvetési szerv közvetlen jogelődjének neve, székhelye: -5.) A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata: 1.5. középiskolai oktatás 6.) A költségvetési szerv államháztartási szakágazati rend szerinti besorolása: 853100 Általános középfokú oktatás 7.) A költségvetési szerv tevékenységei: a.) Gimnáziumi oktatás: 1. 6 évfolyamos gimnázium 7-12. évfolyama

6 2. 4 évfolyamos gimnázium 9-12. évfolyama 3. 1+4 évfolyamos (nyelvi előkészítős) gimnázium 9-13. évfolyama b.) Szakközépiskolai oktatás 9-12. évfolyama Kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nemzeti Alaptantervben meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás folyik környezet- és vízgazdálkodási technikus / vízgazdálkodási technikus szakmában. c.) Érettségi utáni szakképzés 13-14. évfolyama Technikusképző szakközépiskola környezet- és vízgazdálkodási technikus / vízgazdálkodási technikus szakmában, nappali és esti tagozaton.” 7.1.) Ellátandó alaptevékenysége 2010. január 1-jén hatályos szakfeladatrend szerint: 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (7-8. évfolyam) 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (7-8. évfolyam) 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 853111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) 853112 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9-12/13. évfolyam) 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) 853124 Szakközépiskolai felnőttoktatás (13-14. évfolyam) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon (13-14. évfolyam) 853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon (13-14. évf.) 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon (13-14. évfolyam) 853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon (13-14. évf.) 855917 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 842153 Nemzetközi kulturális együttműködés 856091 Szakképzési és felnőttképzési támogatások esti oktatás: 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 7.2.) A költségvetési szerv kiegészítő tevékenysége: 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 7.3.) A költségvetési szerv kisegítő tevékenysége: -7.4.) A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem végez és nem folytat. 8.) A költségvetési szerv működési köre:

Dunaharaszti város közigazgatási területe

7 9.1.) Alapítói jogokkal felruházott irányító szervének neve, székhelye: 2. Dunaharaszti Községi Tanács VB-testülete jogutódja 3. Dunaharaszti Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2330 Dunaharaszti, Fő út 152. 9.2.) A fenntartó neve, székhelye: Dunaharaszti Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2330 Dunaharaszti, Fő út 152. 10.) A költségvetési szerv típus szerinti besorolása: 10.1.) A tevékenységek jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv 10.2.) A közszolgáltató szerv fajtája: közoktatási intézmény 10.3.) A közoktatási intézmény típusa: középiskola 10.4.) A költségvetési szerv feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerinti besorolása: önállóan működő költségvetési szerv A költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági feladatait Dunaharaszti Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala látja el. A munkamegosztás rendjét képező Együttműködési Megállapodást a Képviselő-testület 92/2008. (VI. 30.) sz. Kt. határozatában hagyta jóvá. 10.5.) A költségvetési szerv jogállása:

önálló jogi személy

11.) A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje: Az intézmény vezetőjét az alapítói jogokkal felruházott irányító szerve (képviselő-testület) – a közalkalmazottakról szóló, többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. §-a, és annak végrehajtására kiadott a 138/1992.(X.8.) Korm. rendelet 5.§-a, továbbá a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 18. §-a, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 11-14. §-ai figyelembevételével – a közalkalmazotti jogviszony keretein belül, pályázat útján, öt év, határozott időtartamra nevezi ki. 12.) A költségvetési szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése: A költségvetési szerv a foglalkoztatottjainak kinevezésére, kinevezése módosítására, illetve a költségvetési szervvel (munkáltatóval) fennálló jogviszony megszűnésére, megszüntetésére elsődlegesen a közalkalmazottak jogállásáról szóló, többször módosított 1992. XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), a Kjt. kifejezett rendelkezése hiányában, másodlagosan a Munka Törvénykönyvéről szóló, többször módosított 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezései az irányadók. 13.) A költségvetési szerv intézményegységei: - hatosztályos gimnázium - négyosztályos gimnázium - szakközépiskola - 2 évfolyamos technikusképző szakközépiskola

8 14.) A költségvetési szerv feladatellátását szolgáló vagyon: A Képviselő-testület a költségvetési szerv részére biztosítja, használatra átadja - a Dunaharaszti Város Önkormányzata kizárólagos tulajdonát képező alábbi ingatlanokat: - Baktay tér 1. sz. alatt lévő 3694/2. és 1273/49. hrsz-ú, - Fő út 268. sz. alatt lévő 1268/2. hrsz-ú, belterületi felépítményes ingatlanokat, - továbbá leltár szerint a benne lévő berendezést és szakmai felszerelést.

9 15.) A költségvetési szerv vagyona feletti rendelkezés joga: A költségvetési szerv használatában és birtokában lévő ingatlan vagyont kizárólag az irányító szerv, Dunaharaszti Város Önkormányzatának Képviselő-testülete idegenítheti el és terhelheti meg (jegyeztethet be az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény rendelkezései szerint bármely jogot vagy tényt, kötelezettséget) a Képviselőtestület által megalkotott, a jogügylet előkészítése időpontjában érvényes és hatályos, az Ötv., valamint az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet keretei között. 16.) A költségvetési intézménybe felvehető maximális tanulólétszám:

587 fő

17.) A tagozat megnevezése

felnőttoktatás

18.) Az évfolyamok száma: nappali:

7 - 14. évfolyam 6 évfolyamos gimnázium 4 évfolyamos gimnázium 1+4 évfolyamos gimnázium (nyelvi előkészítő évfolyam) 4+2 évfolyamos technikusképző szakközépiskola 2 évfolyamos technikusképző szakközépiskola szakközépiskolai szakmai felnőttoktatás 2 évfolyam

esti:

19.) A sajátos nevelési igényű tanulók alábbi típusait látja el az intézmény: A területileg illetékes Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján 1. enyhe fokban testi, érzékszervi fogyatékos, (mozgás-, látás-, hallássérült) 2. beszédfogyatékos, 3. a fentiek közül több enyhe fokú fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, 4. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő, a többi tanulóval együtt (integráltan) oktatható-nevelhető tanulók. A sajátos nevelési igényű tanulók speciális szakellátását a Dunaharaszti Nevelési Tanácsadó szakemberei végzik.

10 1.5

Az alkalmazottak köre, az alkalmazási feltételek

Az iskola munkavállalói, illetőleg közalkalmazottai tekintetében a Munka Törvénykönyvét és/vagy a közalkalmazotti törvényt kell alkalmazni. Pedagógus munkakör ellátására az óraadó tanár kivételével polgárjogi jogviszony nem létesíthető. Pedagógus munkakörben a jogszabályban meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező személy foglalkoztatható. A pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott oktatói munkájának ellátása során a tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban, a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatokat ellátó személy.

1.6

Az iskolai élet jellemzői

A középiskola több iskolatípust foglal magában, ezért a feladatok és tevékenységek a közismereti tárgyakat illetően találkoznak, a specialitásokat illetően különlegességeket tartalmaznak. A klasszikus gimnáziumi oktatást intenzív nyelvi képzéssel egészítettük ki: főnyelv és második idegen nyelv választhatóságát biztosítjuk. A főnyelvben emelt óraszámmal, csoportbontással, társalgási órák és lehetőség szerint anyanyelvi lektorok beállításával biztosítjuk az állami nyelvvizsga elérhetőségét – második idegen nyelvből az érettségi letételét. A nyelvi előkészítő évfolyam heti 15 órában teszi lehetővé az idegen nyelv tanulását. A választható idegen nyelvek: - főnyelvként: angol, német - második idegen nyelvként: angol, német, orosz (feltétel-függően: francia, latin). Az intenzív nyelvi képzés mellett a reál és a humán tantárgyak egyforma erősségűek. A tizenegyedik évfolyamtól elméleti tárgyak választható fakultációi segítik az érdeklődés és képességek szerinti differenciálódást, az emelt szintű érettségire való felkészülést. A helyi tantervben meghatározott tananyag csak a nem kötelező tanítási órákon való részvétellel teljesíthető. Önképzőkörök és szakkörök mélyítik el a tanulók tudását. Sportszakosztályok és tömegsport-foglalkozások biztosítják a testmozgást. Az informatika-számítástechnika oktatásra nagy hangsúlyt helyezünk. Mennyiben más a Baktay középiskola? UNESCO társult iskola vagyunk. A Magyar Unesco Bizottság biztosít ezen iskolák számára olyan oktatási-nevelési programokat, melyekben a jövő műveltségi tartalmait próbálják ki, és a

11 jelen globális kihívásaira készítik fel a fiatalokat. Iskolánk nemzetközi kapcsolatrendszere ezért nyitott és széleskörű – ezt a jövőben is megtartjuk. Az iskola ápolja hagyományait, rendezvényeinek sorát megtartja, ezek közül kiemelkedő Baktay Ervin kultuszának ápolása. Gondot fordítunk a különböző tanulmányi és sportversenyekre való felkészítésre, ezek között legfontosabbak az OKTV és OSZTV fordulók. A nappali tagozatos gimnáziumba felvételi vizsgát szervezünk a jelentkezők számára magyar nyelvből és matematikából, azzal a könnyítéssel, hogy a félévi 4,7 tantárgyi átlagot elérő tanulókat automatikusan felvesszük. A dunaharaszti lakosok pontazonosság esetén előnyt élveznek. A hat évfolyamos gimnáziumi osztályba jelentkezőket 1999-től tanulmányi eredmény alapján vesszük fel, valamint a személyes megismerkedés céljából általános műveltségi tárgyú elbeszélgetést tartunk.

1.7

A szakközépiskolai oktatás profiljáról részletesebben:

4+2 éves, technikusi oklevelet adó műszaki középiskoláról van szó. 2010/1011-ig különleges végzettséget szerezhetnek itt érettségi után a diákok: környezet- és vízgazdálkodási technikusképzés keretében, hiszen elsajátíthatják az építőtechnikus szakma elméleti és gyakorlati ismereteit, kiegészítve a vízzel kapcsolatos építő és üzemeltető tananyaggal. A környezetvédelem - természetvédelem szakfeladatait is megismerhetik. Végzettségük és képzettségük vízgazdálkodási technikus . Szakközépiskolásaink is gimnáziumi képzés keretében kezdték meg tanulmányaikat, majd az érettségi után szakmai tárgyakat tanulnak. A technikusképzés elméleti oktatást, és tanterv szerinti évközi valamint nyári szakmai gyakorlatokat jelent. A szakterület igényei szerint felszerelt tanműhelyeket és gyakorlóterületet üzemeltetünk.

1.8. Az iskolai bélyegzők leírása és használati jogköre Az iskola hosszú bélyegzője 18X55 mm nagyságú. Felirata Baktay Ervin Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola, 2330, Dunaharaszti, Baktay tér 1. Tel.:24/370-324 Pf.7. A hosszú bélyegző az erre alkalmas dokumentumokon (boríték, érettségi pótlap, diákigazolvány-igénylő lap) használható. Az iskola bármely pedagógusa és irodai munkakörben alkalmazott technikai dolgozója használhatja. Az iskola kerek bélyegzője közepén a Magyar Köztársaság címere látható. Felirata: Baktay Ervin Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola, 2330, Dunaharaszti, Baktay tér 1. Az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese vagy középvezetője aláírásával együtt iskolai dokumentumok hitelesítésére alkalmas. Az iskolatitkár aláírásával tanulói jogviszony igazolására alkalmas.

12 Az iskola érettségi bizonyítványok kiadásához A dunaharaszti Baktay Ervin Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola mellett működő érettségi vizsga bizottsága feliratú bélyegzőjét használja, amely az igazgató és az érettségi vizsga elnökének aláírásával együtt érvényesíti a dokumentumot. Ennek közepén a Magyar Köztársaság címere látható. Az iskola szakképzettséget igazoló bizonyítványok kiadásához A dunaharaszti Baktay Ervin Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola mellett működő szakmai vizsga bizottsága feliratú bélyegzőjét használja, amely az igazgató és az szakmai vizsga elnökének aláírásával együtt érvényesíti a dokumentumot. Ennek közepén a Magyar Köztársaság címere látható. Az iskola gyakran ismétlődő szövegek kiírásának helyettesítésére bélyegzőket készíthet. Mivel ezeknek hitelesítő szerepük nincs, használatuk sincs korlátozva. Az iskola bélyegzőiről nyilvántartást a fenntartó képviseletében a Dunaharaszti Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályán vezetnek.

13 2.

AZ INTÉZMÉNY IRÁNYÍTÁSI-SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA

2. 1. Az oktatói munka követelményrendszere Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet. Az iskola fenntartja magának azt a jogot, hogy a kerettantervtől eltérjen, ennek keretében -

tantárgyakat összevonhat

-

műveltségi területeket alakíthat ki

-

az egyes tantárgyak tananyagának átadására szánt időkereteket a tantárgyak és évfolyamok között átcsoportosíthatja

-

az egyes tantárgyak tananyagának átadását korábbi, vagy későbbi időpontra áthelyezheti.

Az előzőekben részletezett jogát azzal a megkötéssel gyakorolja, hogy az oktatás időkerete nem csökkenhet, valamint a helyi tantervnek az iskolában folyó tanulmányok befejezéséig biztosítania kell a nevelés és oktatás kötelező és közös követelményeinek teljesítését, továbbá a rendelkezésre álló – e törvény alapján meghatározott – időkeretet nem lépi túl, és a tanulók heti és napi terhelésére vonatkozó korlátozásokat megtartja. 2. 2. Szervezeti felépítés és egységek Az iskola belső szervezeti egységeinek, vezető szintjeinek meghatározásával alapelv, hogy a feladatokat zavartalanul és a legeredményesebben láthassák el, a szakmai felkészültségüknek megfelelően. Az iskola az alábbi szervezeti egységekre tagolódik:

14

FENNTARTÓ ÖNKORMÁNYZAT ↔

-

Diákönkormányzat Szülői Munkaközösség

-

gondnok adminisztrátor iskolatitkár

Gondnok

-

technikai dolgozók

Igazgatóhelyettes, az intézményvezető általános helyettese

-

középvezető 1. középvezető 2. rendszergazda osztályfőnöki munkaközösség-vezető

Középvezető 1.

-

gyakorlati oktatás vezető szakmai műszaki elm.mk.vezető matematika – fizika – informatika mk.vez. biológia – kémia – földrajz mk.vez.

Középvezető 2.

-

Magyar . történelem – könyvtár mk.vez Idegennyelvi mk.vez. Készségtárgyak mk.vez. Diákönkormányzatot segítő tanár

IGAZGATÓ

Igazgató

2.3. Az iskola vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás A vonatkozó jogszabályok és határozatok betartása mellett – az iskola sajátosságaiból fakadóan – az alábbi elvek követése indokolt: 2.3.1. Alapelvek: -

A vezetőség képesítés szerinti összetétele lehetőleg fedje le az iskola képzési szerkezetét. A nagyobb létszámú tantárgycsoportok munkáinak pedagógiai irányítását képesítésben a hozzá legközelebb álló vezető irányítsa. Ha ez rész- vagy teljes függetlenítéssel nem oldható meg (mint a műszaki szakmai tárgyak esetében), akkor a munkaközösség vezetője kapjon az általánostól nagyobb hatáskört.

-

Az iskolai közösség, valamint tagjainak teljesítményét folyamatosan fejleszteni kell. Ez érdemben úgy oldható meg, ha gyakorolják a vezetési tevékenység valamennyi elemét (tájékozódás, elhatározás és döntés, végrehajtás, szervezés, összehangolás, ellenőrzés és értékelés). E cél elérésének alapfeltétele a jog- és feladatkörök arányosítása, decentralizálása és azok világos meghatározása.

15 2.3.2. Az intézmény vezetője, az igazgató Feladat és jogkörét a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv., valamint ennek végrehajtására kiadott – a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM. rendelet szabályozza. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg, a következők szerint: Az intézményvezetői megbízás feltétele:  a pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség  pedagógus szakvizsga  legalább 5 év pedagógus munkakörben szerzett szakmai gyakorlat  megbízással egyidejűleg, pedagógus munkakörben történő határozatlan időre szóló alkalmazás Ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat. Előkészíti és az illetékesekkel megvitatja a különböző kötelező iskolai szabályzatokat, dokumentumokat. A vezetőség segítségével elkészíti az éves munkatervet, ellenőrzi és irányítja annak betartását. Irányítja és ellenőrzi az iskola külföldi kapcsolatait. Évente egyszer részt vesz egy-egy szakmai munkaközösség megbeszélésén. Az iskolavezetés által meghatározott program és szempontok szerint óralátogatást végez. Az intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért. Gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az igazgató felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Az igazgató rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. Az igazgató képviseli az iskolát.

16 Az igazgató az előzőekben meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az igazgatónak feladatkörébe tartozik különösen

 a nevelőtestület vezetése;  a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése;  a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése;

 a rendelkezésre álló költségvetés alapján az iskola működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása;

 az

iskolaszékkel, a diákönkormányzatokkal, együttműködés;

munkavállalói illetve szülői

érdek-képviseleti szervekkel és a szervezetekkel (közösségekkel) való

 a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása;  a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. 2.3.3. Összeférhetetlenség Nem lehet az előzőekben meghatározott vezető az, aki közoktatási intézmény fenntartója, illetve, aki közoktatási intézmény fenntartójánál vezető állású munkavállaló vagy vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő, közalkalmazott. Ez a korlátozás nem vonatkozik a fenntartói jogot gyakorló testület (közgyűlés, képviselő-testület, kuratórium) tagjaira. 2.3.4. Az igazgatóhelyettes Az igazgatóhelyettest az igazgató bízza meg. Új személy megbízásakor, vagy határozott idejű igazgatói megbízás lejártakor a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 138/1992 (X.8) kormányrendelet szerinti feltételekkel az intézmény igazgatója a magasabb vezetőkre vonatkozó szabályok alapján pályázatot ír ki a beosztás elnyerésére. Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. 2.3.4.1. Az igazgatóhelyettes feladata A vezető beosztás ellátásával az igazgató bízza meg. Működési körébe tartozik:

   

A tanév megkezdése előtt az oktatási terv elkészítése, összhangban a gyakorlattal. A tantárgyak oktatásának megszervezése, közvetlen irányítása és ellenőrzése. Az oktatással kapcsolatos adatközlés. (ADAFOR, KIR) A korrepetálás, felzárkóztatás és a javítóvizsgák megszervezése.

17

    

Az érettségi vizsgák előkészítése, lebonyolítása. A javító és osztályozó vizsgák előkészítése és lebonyolítása. Helyettesítések elrendelése, elszámolása, túlórák összesítése. Az iskolába jelentkező továbbtanulni szándékozó tanulók nyilvántartása. Operatív egyeztetés az iskola vezetésével rendszerességgel, illetve igény szerint.

(középvezetők

és

igazgató)

heti

2.3.5. A középvezetők Az intézmény nevelőtestülete úgy döntött, hogy a hatékonyabb munkavégzés érdekében középvezetői rendszert működtet. Egy második igazgatóhelyettesi megbízás helyett az igazgató két középvezetőt választ ki, és bíz meg határozott időre konkrét vezetői feladatok elvégzésével. A középvezetők feladata heti 12 tanóra ellátása mellett a munkaköri leírásukban szereplő operatív feladatok elvégzése, folyamatok irányítása és ellenőrzése, a hatáskörükbe tartozó szakmai munka megszervezése. A középvezetőt megilleti az „igazgatóhelyettes” megszólítás. Anyagi kötelezettségvállalási, keretgazdai és munkáltatói kérdésekben nem helyettesítik az igazgatót, de ügyeleti rendszerben vezetői feladatot látnak el. Munkájukat egymással mellérendeltségi viszonyban végzik. Tagjai az iskola vezetőségének, a vezetés többi tagjával heti rendszerességgel, illetve igény szerint egyeztetnek. 2.3.5.1. Reál és műszaki szakterületért felelős középvezető feladatai (Középvezető 1.)  Az éves iskolai munkaterv szakképzésre vonatkozó részének elkészítése  A szakterületei illetően az oktató-nevelő munka személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, fejlesztése  Segíti a műszaki munkaközösség tantárgyfelosztásának elkészítésében.

munkaközösség-vezetőjét

a

szakképzés



Figyeli a szakképzéssel kapcsolatos pályázatokat.



Figyelemmel kíséri a szakképzéssel kapcsolatos jogszabályok változását.



Előkészíti a szakmai vizsgákat.



Feladata a továbbtanulás koordinálása, segítése az iskola minden tanulója számára.



Az elektronikus napló bevezetésének, majd működtetésének megszervezése, felügyelete.

 Kapcsolattartás a műszaki munkaközösség, a biológia-földrajz-kémia munkaközösség, a matematika – fizika – informatika munkaközösség tagjaival. 

Az élővíz környezetvédelmi oktatóközpont felügyelete.

2.3.5.2. A humán szakterületeket felügyelő középvezető feladatai (Középvezető 2)  A szakterületet illetően az oktató-nevelő munka személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, fejlesztése

18  Az OKTV iskolai fordulójának előkészítése.  A kompetencia-mérés nyilvántartása, a kompetencia alapú módszerek népszerűsítése.  A Baktay-pontverseny összehangolása, szervezése, felügyelete.  Az iskola külkapcsolatainak segítése, fejlesztése, koordinálása.  Kapcsolattartás szülői szervezetekkel, fogadóóra, szülői értekezlet esetén operatív szervezés.  Gólyatábor és egérbál szervezése.  Nemzeti ünnepeink méltó megünneplésének megszervezése.  Pályázatok figyelése.  Kapcsolattartás az idegennyelvi munkaközösség, a magyar-történelem-filozófia munkaközösség, a rajz- ének – testnevelés munkaközösségek vezetőségével és tagjaival. Szakmai munkájuk segítése. 2.4. Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségének tagjai: - igazgató - igazgatóhelyettes - középvezetők - a szakmai munkaközösségek vezetői - a diákönkormányzat vezető tanára - a közalkalmazotti tanács elnöke Az iskolavezetőség az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége a feladatok függvényében tart megbeszélést az aktuális témákról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskolavezetőség tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A helyettesítés rendje Az iskola igazgatójának helyettesítését az igazgatóhelyettes végzi, de esetenként írásbeli megbízással a vezetőség más tagjai is megtehetik.

19 2.5. Az iskola közösségei 2.5.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogaikat az alább szereplő kapcsolattartás szerint érvényesíthetik. 2.5.2. A közalkalmazottak közössége E közösség az iskolával közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok - Mt., Kjt.- és ezekhez kapcsolódó rendeletek írják elő. 2.5.3. A nevelők közösségei A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület a közoktatási törvényben megfogalmazott döntési jogkörrel rendelkezik. 2.6. Nevelőtestületi értekezletek Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: - tanévnyitó értekezlet - tanévzáró értekezlet - félévi és tanév végi osztályozó értekezlet - félévente egy nevelési értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 51 %-a ezt kéri, illetve, ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. - A közoktatási törvényben, jogszabályokban megfogalmazottak szerint: -

a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 51 %-a jelen van;

-

a nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály, ill. az SZMSZ másként nem rendelkezik -, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

A nevelőtestület személyi kérdésekben - többségi kérés alapján - titkos szavazással is dönthet.

20 A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyvet kell vezetni. A tantestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten (ilyen például a rétegértekezlet, a munkaközösségi értekezlet). 2.7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek, a beszámolás rendje 2.7.1. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik -

a pedagógiai program és módosításának elfogadása,

-

a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása,

-

az intézmény éves munkatervének elkészítése,

-

az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,

-

a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása

-

a házirend elfogadása,

-

a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása,

-

az intézményegység – vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása

A nevelőtestület vélemény nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. A nevelőtestület dönt a foglalkozási, ill. a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról. 2.7.2. Nevelőtestületi jogkörök átruházása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, ill. egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. 2.8.1. A nevelők szakmai munkaközösségei - Az iskolában a következő szakmai munkaközösségek működnek: 1. Osztályfőnöki munkaközösség - tagjai a gimnázium és a szakközépiskola osztályfőnökei 2. Humán munkaközösség - tagjai a gimnázium és a szakközépiskola magyar nyelv és irodalom szaktanárai, történelem szaktanárai, rajz, ének szakos tanára, és az Irodalmi Színpadot vezető tanár.

21 3. Matematika-fizika-számítástechnika munkaközösség - tagjai a gimnázium és a szakközépiskola matematika, fizika és számítástechnikát tanító tanárai 4. Idegen nyelvi munkaközösség - tagjai a gimnázium és a szakközépiskola német, angol, igény szerinti esetben más idegen nyelvet tanító tanárai 5. Természettudományi munkaközösség - tagjai a gimnázium és szakközépiskola biológia, földrajz, kémia, környezetvédelem, egészségnevelés, testnevelés szakos szaktanárai 6. Műszaki munkaközösség - tagjai a szakközépiskola szakirányú elméleti tárgyakat és gyakorlatokat oktató műszaki illetve mérnöktanárai - A szakmai munkaközösségek a közoktatási törvényben megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. - A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületen belül: -

szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját,

-

részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében,

-

egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése,

-

pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,

-

szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a tanárok önképzéséhez,

-

összeállítják az érettségi, - ill. képesítő vizsgák tételsorait, ezeket értékelik, javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására,

-

segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját,

-

segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez.

-

A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, 1 évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik.

-

A munkaközösségek külön-külön is felvállalják a szabadidős, illetve gyermek és ifjúságvédelmi feladatokban való részvételt, erdei iskolák, kiállítások szervezését, menedzselését.

-

A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség vezetője irányítja.

-

A munkaközösség vezetőjét az igazgató bízza meg, de az ő egyetértésével a munkaközösség tagjai választják.

-

A munkaközösség vezetők munkájukat az SZMSZ mellékletében található munkaköri leírás alapján végzik.

22 2.8.2. A munkaközösségek kapcsolattartása A szakmai munkaközösségeket a munkaközösség-vezető fogja össze. A munkaközösség a tanév elején az iskola munkaterve részeként kialakítja saját munkaközösségi éves munkatervét. Ebben a munkaközösség köteles évente legalább egy munkaközösségi gyűlést betervezni. A szakmai munkaközösségek vezetői a kibővített vezetőségi üléseken tanácskoznak az iskola vezetésén belül a többi munkaközösség-vezetővel, illetve a középvezetőkkel és igazgatóhelyettessel, igazgatóval.

2.9. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok  Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak elkészítéskor a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján.  Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a tantestületet.  Az alkalmi munkacsoport tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 2.10. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének, értékelésének rendje A belső ellenőrzés célja: az oktató-nevelő munka minőségének, szabályokkal való összhangjának megállapítása. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, ütemezését úgy kell meghatározni, hogy minden egység ellenőrzésre kerüljön. Az ellenőrzés szempontjait, a vizsgálat módszereit, az új feladatok meghatározását az iskola vezetése készíti el.

23 Az intézmény belső ellenőrzési rendszere Kit,

Ki ellenőriz?

amit ellenőriznek ?

Milyen rendszerességgel ellenőriznek ?

Milyen formában ellenőriznek ?

Az iskolai neveléssel, oktatással kapcsolatos munka Pedagógiai program

Iskolavezetés

Évente

Írásban v. szóban

Helyi tanterv alapján végzett munka

Igazgató, ig.helyettes, Évente munkaközösségek

Írásban

Kiemelkedő tanulmányi és sporteredmények

Szaktanár, osztályfőnök, Aktualitása szerint diákmozgalmat segítő pedagógus, igazgató

Írásban ill. a közösség előtt szóban

Nagyobb Osztályfőnök, rendezvények (osztály ig.helyettes és iskolai)

Aktualitása szerint

Osztály, iskola közössége, tantestület előtt szóban, kiemelkedőt írásban

Magatartás, szorgalom

Osztályfőnök

Esetenként, félévenként

Szóban, érdemjeggyel írásban

Tanulmányi munka

szaktanár, osztályfőnök, igazgató

Folyamatosan, havonta legalább egyszer, félévkor, év végén

Érdemjegy, osztályzat ellenőrzőbe, bizonyítványba írásban

Május végén

Szóban és írásban

Tanév végi tantárgyi felmérése

Szaktanár, munkaközösségvezető, ig. helyettes, igazgató

Dolgozatok, témazárók

Munkaközösségvezető

Április

Írásban

Pedagógusok munkája

Igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösségvezető

Aktualitása szerint, évente

Szóban

Könyvtáros, szabadidő szervező, rendszergazda, gyermekvédelmi felelős

Igazgató, igazgatóhelyettes

Évente

Szóban

Diákmozgalom tevékenysége

Diákmozgalmat segítő pedagógus

Évente

Írásban

24 Kit,

Ki ellenőriz?

amit ellenőriznek ?

Milyen rendszerességgel ellenőriznek ?

Milyen formában ellenőriznek ?

Az iskolai neveléssel, oktatással kapcsolatos munka Tanmenetek, munkatervek

Igazgató

Tantermek, szaktantermek rendje

Pedagógiai adminisztráció

A tanulók írásbeli munkái (füzetek, rajzok stb.) A felzárkóztatás, korrepetálás helyzete

Tanév elején, folyamatosan

Szóban

Igazgatóhelyettes, diákönkormányzatot segítő pedagógus, osztályfőnök

Negyedévente

Szóban

Igazgatóhelyettes, osztályfőnöki munkaközösségvezető

Folyamatos

Szóban

Szaktanár

Aktualitása szerint

Írásban

Félévente

Szóban

Osztályfőnök, munkaközösségvezető

Tanulók egészségvédelme, gyermek és ifjúságvédelem

Igazgató

Évente (március)

Írásban

Munkaközösségek munkája

Munkaközösségvezető

Félévente

Írásban

Évente

Szóban

Oktató-nevelő munka Szülők Közössége értékelése

Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésére jogosultak: Az igazgató és helyettese, valamint szakmai területük szerinti illetékességben a középvezetők. Az ellenőrzés a munkaköri leírásban rögzített területre vonatkozik. Az igazgató közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes és a középvezetők munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. A munkaközösség-vezetők ellenőrzési tapasztalataikról folyamatosan írásban tájékoztatják az illetékes középvezetőt. Az ellenőrzés módszerei:  a tanórák és tanórán kívüli foglalkozások látogatása,  írásos dokumentumok vizsgálata,

25

 tanulói munkák vizsgálata, Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzött pedagógussal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. A megbeszélés következménye lehet:

 az elismerés kifejezése  a hiányosságok pótlása,  következtetések levonása,  új feladat a pedagógusnak, illetve a munkaközösségnek. Az általánosítható tapasztalatokat a testületi értekezleteken összegezni kell, az esetleges adódó feladatokat meg kell fogalmazni. Az ellenőrzés tapasztalatai felhasználhatók:

 az iskola irányításában  nevelési értekezleteken,  tantestületei értekezleteken,  jutalmazásoknál,  minőségi bérpótlék odaítélésénél,  a munkaközösségek év végi értékelésénél.

26 2.11. A szülők közösségei Az iskolában a szülőknek az közoktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik. -

Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják.

-

Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: - elnök - elnökhelyettes

 Az osztályok szülői munkaközösségei észrevételeiket, kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott SZMK elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez.  Az iskola szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SZMK választmánya. Az iskolai SZMK választmányának munkájában az osztály szülői munkaközösségek elnökei, elnökhelyettesei vesznek részt. Az iskola SZMK választmánya a szülők javaslatai alapján megválasztott iskolai SZMK alábbi tisztségviselőit: - elnök - elnökhelyettes - pénztáros  Az iskolai SZMK elnöke közvetlen az iskola igazgatójával illetve az igazgató által a koordinációval megbízott tanárral tartja a kapcsolatot.  Az iskolai SZMK választmánya akkor határozatképes, ha azon a választmány tagjainak több mint 50 %-a jelen van: döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.  Az iskolai SZMK választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább két alkalommal össze kell hívnia és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről.  Az iskolai szülői munkaközösséget az alábbi jogok illetik meg :  rendkívüli ülést hív össze bármely szülő kérésére  megválasztja saját tisztségviselőit  kialakítja működési rendjét  az iskolai munkarendhez igazodva elkészíti saját munkatervét  képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében  véleményt nyilvánít, javaslattal él az oktatással, a szülőkkel- tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.  véleményt nyilvánít a Házirenddel kapcsolatban  iskolai hagyományőrző rendezvényeken védnökséget vállal.

27 2.12. A tanulók közösségei Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösséget az osztályfőnök vezeti, őt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírás alapján végzik, (ez a tanári munkaköri leírás 2. része). Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg : - küldött ill. küldöttek az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe - pénztáros  A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörök tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.  A tanulók, az osztályok és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el.  Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő tanár érvényesíti. A diák önkormányzat tanár vezetőjének véleményét minden esetben ki kell kérnie.  Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az SZMSZ mellékletben lévő szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja.  Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a pedagógusok javaslatai alapján a nevelőtestület és az iskolai diákönkormányzat vezetőségének egyeztetésével az igazgató bízza meg.  Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős.  A diákközgyűlés osztályonként egy éves időtartamra a tanulók javaslatai alapján két fő diákképviselőt választ.

2.13. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A pedagógus a tanuló tudását, előmenetelét – tanév közben – rendszeresen érdemjeggyel értékeli. Félévkor és a tanév végén osztályzattal minősíti. Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. A tanuló év végi osztályzatai az évközi érdemjegyei vagy a különbözeti vizsgán, javítóvizsgán nyújtott teljesítmény alapján kerülnek megállapításra. Ha az elégtelen osztályzatok száma kettőnél több, a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát.

28 2.14. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása egymással és a vezetéssel A. Az igazgatóság és a nevelőtestület  A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott tanár vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. - A kapcsolattartás fórumai: -

igazgatósági értekezletek,

-

iskolavezetőségi értekezletek,

-

tantestületi értekezletek,

-

célfeladatok megbeszélései,

-

rendkívüli értekezletek, megbeszélések

Ezen fórumok időpontjai az iskolai munkatervben szerepelnek, ill. a havi ütemtervekben jelennek meg.  Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobákban elhelyezett hirdetőtáblákon, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül is értesítheti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:  az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni a vezetés felé.  az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól.  A tanárok kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban; egyénileg vagy munkaközösség-vezetőjük útján közölhetik az igazgatóval és az iskola vezetőségével. B. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás - a diákönkormányzat - a hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt - a diákönkormányzatot segítő tanár útján kéri ki a nevelőtestület, illetve az igazgató véleményét, - a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzat véleményét az ennek m működését segítő tanár képviseli, - a diákönkormányzatot segítő tanár a diákközgyűlés levezető elnöke. A közgyűlésen jelen lehetnek a nevelőtestület meghívott tagjai,

29 - a nevelőtestületi értekezletre a diákképviselő is meghívható, ha a tanulók egészét érintő témákról van szó. C. A tanulók szervezett vélemény nyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának formája A véleménynyilvánítók köre: - a tanulók egyénileg, - osztály közösségei vagy képviselői, - az iskola közössége vagy képviselői - az iskola diákkörének közössége A véleménynyilvánítás formái, helye: - személyes megbeszélés útján, négyszemközt, - az iskola valamely közössége előtt, az adott közösség megfelelő fórumain, - iskolai közgyűlésen, - tantestületi értekezleten, - diák-önkormányzati napon. D. A nevelők és a tanulók  Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról és rendkívüli eseményekről az igazgató vagy ezzel a feladattal megbízott helyettese tájékoztatja a tanulókat a következő módokon:  az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen évente legalább egy alkalommal;  rendkívüli közgyűlésen  a folyosói hirdetőtáblákon;  levélben  az osztályokban kihirdetett körözvényekben;  az osztályfőnökök útján, osztályfőnöki órákon.  A tanulót egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell.  A tanulók kérdéseiket, véleményüket, panaszaikat, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, tanári testületével.

30 2.15. A tanárok és a szülők  Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról a szülők az alábbi keretben kapnak tájékoztatást: Az igazgató: - a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy iskolai szülői értekezleten, illetve sürgős esetben rendkívüli ülésen - alkalmanként írásbeli tájékoztatón keresztül, -

alkalmanként osztály-szülői értekezleten

-

rendkívüli eseményről levélben

Az osztályfőnök: - az osztályszülői értekezleten - írásbeli értesítésekkel konkrét esetekben. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak : -

családlátogatások

-

szülői értekezletek

-

fogadó órák

-

nyílt napok

-

írásbeli tájékoztatók az ellenőrző könyvben

-

esetenként levélben való megkeresés

A szülői értekezletek és fogadóórák idejét a havi ütemterv tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, panaszaikat, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, v. választott képviselőik útján közölhetik az igazgatóval és a tanári testülettel. 2.16. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai. Az iskolavezetésnek álladó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - a Dunaharaszti Önkormányzat Képviselő-testületével (Dunaharaszti, Fő út 152.) - a Dunaharaszti Önkormányzat Polgármesteri Hivatalával (Dunaharaszti, Fő út 152.) - Oktatási Hivatal (1054 Budapest, Városház u. 7.) - KIR, Győr - a Pest Megye Önkormányzata Művelődési Osztályával (Budapest V. Városház u. 7) - a helyi oktatási intézmények vezetőségével: - Hunyadi János Általános Iskola (Dunaharaszti, Fő u. 152.)

31 -

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola (Dunaharaszti, Eötvös u. 32.) II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola (Dunaharaszti, Rákóczi u. 28.) Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat (2330 Dunaharaszti, Andrássy u. 14.) Dunaharaszti Nevelési Tanácsadó (2330 Dunaharaszti, Rákóczi u. 3.)

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. A gyermekjóléti szolgálattal az iskolában működő gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tartja a kapcsolatot. Ebben a tekintetben közvetlenül az igazgató ellenőrzi őt. 2.17. Az eredményes oktató és nevelő munka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: 1. Az iskola mellett működő alapítvány kuratóriumával. Az alapítvány neve: Pro Alma Mater Alapítvány A folyamatos kapcsolattartás megszervezéséért felelős : - az iskola igazgatója. 2. A szakképzés területén az országban működő kilenc vízügyi szakképzést folytató középiskolával, ezek a következők: - Tóth Kálmán Szakközépiskola - Baja - Erdészeti és Vízügyi Szakközépiskola - Barcs - Építőipari és Környezetvédelmi Szakközépiskola-Szolnok - Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola-Szeged - Vásárhelyi Pál Szakközépiskola - Nyíregyháza - Vásárhelyi Pál Szakközépiskola - Békéscsaba - Kós Károly Szakközépiskola - Miskolc - Irinyi János Szakközépiskola – Kazincbarcika 3. Az iskola oktatási kísérleteit, fakultációit, intenzív képzési formáit támogató, segítő szervezetekkel, főhatóságokkal: - a környezetvédelmi kísérleti képzés terén a szakminisztériummal, - az egyszakos vízügyi technikusképzés terén a szakminisztériummal, - az UNESCO ASP iskolahálózattal kapcsolatban a Magyar UNESCO Bizottsággal a környezetvédelmi kísérleti képzés terén Magyarország nemzeti parkjaival, - az iskola intenzív nyelvi képzése segítése érdekében a Dunaharaszti Német Ifjúsági Hagyományőrző Egyesülettel, a Dunaharaszti Fiatal Svábok Egyesületével, a Heimatland Harast Alapítvánnyal.

32 Az iskola külkapcsolatait nem tekinti lezártnak, ezért az oktatás-nevelés sikerének érdekében, valamint a gazdálkodás javítása érdekében nyitott minden kapcsolatra intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal. A külső kapcsolatok létesítésének feltétele: azok tantestületi, többségi elfogadása.

33 4. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét, ellátását, szakmai-egészségügyi alkalmassági vizsgálatát, egészségügyi nyilvántartását a jogszabályi előírásoknak megfelelően az iskolaorvos végzi. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettesek által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. Amennyiben az iskolaorvos további egészségügyi szakrendelésre utalja a tanulót, és a tanuló nem jelentkezik az iskolaorvosnál a szakrendelés eredményével, úgy az iskolaorvos értesíti erről az iskola igazgatóját. Az iskola igazgatósága megbízási szerződést köt egy helybéli háziorvossal és az ő segítségével megszervezi a tanulók rendszeres iskolaorvosi szűrését. Az iskolaorvos mellett egy védőnőt is foglalkoztat az intézmény. - A szakképzésben résztvevő tanulók részére a pályaalkalmassági szakorvosi szűrővizsgálatot az iskolaorvos végzi el. - Az iskolában a Vöröskereszt feladatainak ellátását megbízott tanár végzi. - A szociális problémák kezelését, a veszélyeztetett tanulók helyzetét gyermek és ifjúságvédelmi felelős követi figyelmemmel, ő teszi meg az önkormányzat, illetve Gyermekjóléti és Családsegítő felé a megfelelő lépéseket. 3. MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK 3.1. A működés általános rendje Az iskolának rendelkeznie kell a feladatok ellátásához szükséges feltételekkel. Az iskola az alapító, illetőleg a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. Az iskola fenntartási és működési költségeit az évente összeállított és a fenntartó által megállapított költségvetés tartalmazza. Az intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében, részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülők, illetőleg a képviselőik. Az iskola helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működtethet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az iskola ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. Az iskolában az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 10 és 11 óra között.

34 Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: -

az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,

-

az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,

-

a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,

-

az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani. (A portaszolgálatot ellátó dolgozó köteles feljegyezni a belépő nevét, a belépés célját, a belépés és a távozás idejét.) Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az iskola épületében dohányozni csak a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhelyek kijelölése az igazgató feladata. Bármilyen reklámtevékenység az intézmény területén belül csak igazgatói engedély alapján lehetséges. 3.2. Az intézmény munkarendje A Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló felnőtt dolgozóinak munkarendjét szabályozza. Ezen alkalmazottak körét a pedagógusok, a nevelőoktató munkát közvetlenül segítő és más munkavállalók alkotják. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok munkarendjét alapvetően az oktatási miniszter tanév rendjére vonatkozó rendelete alapján az intézmény vezetése határozza meg. - A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célokra öt munkanapot - tanítás nélküli munkanapként - használhat fel. - A különböző iskolatípusok tanév végi vizsgáinak idejét rendelet határozza meg.

35 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni az intézmény vezetőségének javaslatait- az elkészített órarend (foglalkozási rend) függvényében. A munkaidő tanítással le nem kötött részében ellátandó feladatok A feladatellátás helye Kizárólag az Az intézményen intézményen kívül és belül is belül kívül ellátható Tanítással le nem kötött ellátandó feladatok Foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálatok Felkészülés elrendelt feladatok elvégzésére Tanítási órák előkészítése Tanulói balesetek megelőzése, a testi épség védelme Tehetséggondozás Felzárkóztatás Kapcsolattartás a nevelőtestület tagjaival Szülői értekezleteken való részvétel Fogadó órák Kapcsolattartás a szülőkkel Adminisztrációs feladatok (naplók, törzskönyv stb.) Belső és külső ellenőrzések jogszerű adatainak átadása Folyosóügyelet, versenyfelügyelet Egyéb ügyeletek Továbbképzéseken való részvétel Dolgozatjavítás Értekezleteken való részvétel Iskolai rendezvényeken való részvétel Nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

Az iskola szorgalmi időben tanulók és pedagógusok számára 6 óra 00 perctől 20 óra05 percig tart nyitva. A portaszolgálat a takarítással egyidejűleg 4.30-tól kezdődik, az épület lezárása 20.30-ig történik meg. Az iskolát (szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon) - kivételes esetektől eltekintve zárva kell tartani. Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek használatba adása külső személy részére - Az igénybevétel történhet térítésmentesen, illetve térítéssel. - Térítéssel történő használatba adás esetén bérleti szerződést kell kötni, amelyet az intézet igazgatóján kívül a fenntartót képviselő polgármesteri hivatal illetékese (vagyongazda, pénzügyi főelőadó illetékességtől függően) is ellenjegyez. - A térítés díját a fenntartó rendelete szabályozza. - Az iskolában található helyiségeket térítésmentesen oktatási és közérdekű célra az önkormányzat felügyelete alá tartozó intézménynek lehet átadni.

36 A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje

Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: - énekkar, - diák sportkör, tömegsport foglalkozás, - szakkörök, önképzőkörök - korrepetálások - tantárgyi formában, előkészítők, - Irodalmi Színpad, - képzőművészeti kör, - tánccsoport, - eseti tanfolyam, - tanulmányi és sportversenyek, - hagyományőrző rendezvények, - kulturális rendezvények, - állami ünnepek rendezvényei, - könyvtárlátogatás A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. 3.2.1. Az énekkar a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Az énekkarba való belépés önkéntes, a kórusvezető javaslatára történik. Az énekkarból való kilépést a szülő írásban, a kilépés indoklásával a kórusvezetőtől kérheti. 3.2.2. A tömegsport órák a mindennapos testmozgás, sport lehetőségét biztosítják a tanulók számára. 3.2.3. Szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembe vételével, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján lehet indítani. A jelentkezés egész tanévre szól. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom osztályzatában. - A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkörök térítésmentesek. - Az önképzőkörök a művészetek, a természettudományok és a technika területén teszik lehetővé a kiemelkedő képességekkel rendelkező fiatalok szaktanári irányítás melletti tehetséggondozását. Az önképzőkör munkája során nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására és önfejlesztő tevékenységére. Az önképzőköröket az intézmény a tanulók érdeklődésétől függően indítja kiváló pedagógusok és az iskolával szerződéses jogviszonyban álló szakemberek vezetésével. 3.2.4. A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálás ingyenes, osztályonként/tárgyanként heti egy óra lehet. - Az előkészítők célja a felsőoktatásban továbbtanulni szándékozók felkészítése a felvételi tantárgyakban.

37 3.2.5. Az Irodalmi Színpad tanórán kívüli órakeretben működik. Az Irodalmi Színpad tagjai sorába jelentkezni lehet, a felvétel a színpadvezető tanár javaslatára történik. A kilépést indokolni kell, ill. a vezető tanár javasolhatja. 3.2.6. A képzőművészeti kör délutáni órakeretben működik. Ide a felvétel a körvezető tanár javaslata és jelentkezés alapján történik. A kilépést indokolni kell, ill. a vezetőtanár javasolhatja. 3.2.7. A fakultatív hit és vallásoktatás lehetőségét az iskola felmerülő igények alapján biztosítja. 3.3. Az iskola kialakult hagyományos rendezvényei (Egérbál, Hidrológus Szilveszter, Diáknap, Baktay-nap, Spot nap/éjszaka, Környzetvédelmi nap, Szalagavató, ballagás) a munkatervben szerepelnek, meghatározva, hogy az adott iskolaévben melyek kapnak tanítás nélküli munkanapot, és melyeken van projektterv szerinti oktatás. A rendezvény megbízott tanár-felelőssel működik. 3.3.1. Kulturális rendezvények: - az iskola október hónapban rendezi a szavalóversenyt, a magyar munkaközösség szervezésében. E háziverseny célja a tehetségek felkutatása, az Irodalmi Színpad utánpótlásának biztosítása, - március hónapban rendezi a műszaki munkaközösség a Víz Napját. E rendezvény célja a közösség fejlesztése, a környezettudatos életmód népszerűsítése. - április hónapban rendezi az iskola a Föld Napját, felelős szervezője a műszaki munkaközösségért felelős középvezető, operatív résztvevői a környezetvédelem-biológia tanárok. - április hónapban rendezi az iskola a Költészet Napját, felelős szervezője a humán munkaközösség. A kulturális rendezvények csak indokolt esetben köthetők tanítás nélküli munkanaphoz. Munkatervben rögzíteni kell helyüket és időpontjukat. III.3.2. Állami ünnepek rendezvényei Az iskola ünnepélyes keretek között köteles megemlékezni az állami ünnepekről osztálykeretben, vagy az iskolaközösség együtt. Az állami ünnepek megemlékezése történhet az adott munkaszüneti napon a település hivatalos ünnepségén való részvétellel, vagy a munkaszüneti napot megelőzően az iskolában. III.3.3. Az iskola könyvtára nyitvatartási idejében áll a tanulók rendelkezésére. Használati rendjéről a Házirend intézkedik.

38 3. 4. Az iskolai hagyományok és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 3.4.l. Az iskola zászlója: - A zászló nemzeti színű, selyem, középen az iskola címerével, a zöld mezőben hímzett felirattal: " A tüzet ne hagyjátok kihalni " A zászló másik oldalán középen a magyar állami címer van. A zászlót a ballagó osztályok hagyományosan szalagfelkötéssel díszítik. - A zászlót a gimnázium gondnoka őrzi. - Iskolai ünnepélyeken a zászlóvivő tanulókat a felsőbb évfolyamosok közül az osztályfőnöki munkaközösség jelöli ki. Az iskola címere: Piros és kék színű vágott címerpajzs kék mezőben. UNESCO felirat, a piros mezőben nyitott könyv és folyót jelképező ábra látható. A felső részben Baktay Ervin, az alsó részben Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola 1962 felirat. A feliratok fehérek. 3.4.2. A tanulók ünnepi viselete: - lányoknak fekete szoknya vagy női nadrág, fehér blúz, iskola címerrel díszített kendő - fiúknak sötét öltöny, iskola címerével díszített nyakkendő - köznapi viseletre iskolai egyenruha nincs. Az ünnepi viselet hordása: iskolai ünnepélyeken, megemlékezéseken, nyilvános alkalmakkor. 3.4.3. Az iskolai évkönyv: Az iskola Évkönyvét 1994-ig többéves periódussal jelentette meg, 1994-től minden évben. Az Évkönyv megjelenési időpontja a Baktay-naphoz kötődik. Az Évkönyv gondozását szerkesztőbizottság végzi, benne tanárok, tanulók, szülők írásai jelennek meg. Felépítése az Évkönyv általános hagyományok szerint: záró anyagát a tanári - tanulói névsorok képezik. Az Évkönyv feletti védnökséget a Baktay Emlékbizottság látja el. A Baktay emlékbizottság jelöli ki tanévenként az Évkönyv felelős szerkesztőjét, aki az iskola tanára. 3.4.4. Az iskola névadója emlékének ápolása: A gimnázium 1973-ban vette fel Baktay Ervin nevét. 1974. január 26-án a nevelőtestület ünnepélyes határozatban nyilvánította ki, hogy ettől az időponttól kezdve minden évben Baktay-napot rendez. A Baktay Emlékbizottság feladata a névadó emlékének ápolása és a Baktay-nap védnöksége. A Baktay Emlékbizottság tagjai:az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese, középvezetői, az irodalmi színpadért, énekkarért felelős tanár, az iskola legrégebben itt tanító tanára, valamint három választott tag. A Baktay-nap részei:

39 -

színvonalas ünnepi előadás diákok és meghívott vendégek közreműködésével a Baktay-díjak ünnepélyes átadása

A Baktay-díjak rendszere: -

Baktay Vándordíj - osztályok közötti éves pontverseny keretében a legtöbb pontot szerző osztály nyeri el. Minden évben a Baktay Emléknapon kerül kiosztásra 2 db Baktay Emlékérem : -

-

egy érmet kap az a tanuló, aki a jelölt 3 tanuló közül egyéves példamutató munkája alapján a diákok és a tantestület legtöbb szavazatát kapja (1 tanári szavazat 10 diák szavazatnak felel meg) a gimnázium tanulói közül Minden évben az iskola minden osztályának egy-egy tanulója kap l-l Baktay-kisérmet. Az erre érdemes tanulót az osztályfőnök és a tanulók szavazatai alapján kell kiválasztani az előre javasolt 3 személy közül.

A mindenkori lehetőségek szerint mind a Baktay-díjhoz, mind a Baktay-érmekhez pénzjutalom is tartozzék. A jutalmakat a Szülői Munkaközösség biztosítja. - Minden évben a tanári testület egyik tagja részesüljön Baktay Nagyérem kitüntetésben. A választás titkos szavazással történik 3 jelölt közül. - Külső személyek szintén részesíthetők Baktay Nagyérem kitüntetésben, ha az iskola, vagy a Baktay kultusz érdekében végzett munkájukkal kimagasló érdemeket szereztek. 3.4.5. Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények Az iskolai hagyományrendben szereplő rendezvények: - Egérbál - az első osztályosok köszöntésére, rendezik a második osztályosok, időpontja október eleje - Hidrológus Szilveszter - a vízügyi képzés XII.-XIII. osztályosai rendezik, sajátosan a képzéshez kötődő szakmai ünnep. Időpontja: október 31-hez legközelebbi péntek délután - Diáknap - tanítási szünettel járó egész napos rendezvény. Vidám műsorokkal, sportversenyekkel, vetélkedőkkel, reggel diákigazgató választással. Tanulókból alakuló rendezőbizottság készíti elő. Időpontja: február. - Szalagavató bál - a IV. osztályosok ünnepi műsorral egybekötött szalagfeltűző rendezvénye. Szervezik a XI. osztályosok. Időpontja: december-február között. - Baktay-nap - április 26. körüli péntek vagy hétfő - Ballagás - a IV. osztályosok ünnepélyes elbúcsúztatása. A végző osztályok utolsó tanítási napjának délutánján, nyilvános rendezvény. Szervezői a XI. osztályok, rendezési munkákban alsóbb évfolyamok vesznek részt. 3.4.6. Állami ünnepek:

40 A mindenkori, érvényes, Közlönyben közzétett rend szerint. Iskolai szintű ünnepi műsor van március 15-én, október 23-án. Osztálykeretben megemlékezés október 6-án. Február 25. a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja; április 16. a holokauszt áldozatainak emléknapja. 3.4.7. Állandó rendezvényként az intézmény "Baktay kortárs képzőművészeti galéria" néven művészeti gyűjteményt alapított 1994 októberében. A galéria célja a vizuális nevelés segítése, a települési környezet esztétikai igényeihez szolgáltatás. A galéria művészeti vezetője az ezzel megbízott tanár vagy külső szakértő. 3.4.8. Az iskola dolgozóinak jutalmazása: Elismerés módjai: - jegyzőkönyvi dicséret - pénzjutalom, célprémium, - rendkívüli feljebb sorolás - állami kitüntetés, Az elismerés alapelvei: Jutalmazásban valamennyi iskolai dolgozó részesíthető, aki arra munkája alapján érdemesnek bizonyul. Kiemelkedő minőségi munkáért járó rendszeres juttatás a technikai dolgozók esetében is megvalósítható, amennyiben egyenletesen lelkiismeretes, gondos munkát végeznek. Jutalmat csak kiemelkedően végzett, ill. önként vállalt többletmunkáért adunk, figyelembe véve a differenciálás elvét: a) a nevelő-oktató munkában nyújtott teljesítmény eredményességét: -

az új dokumentumokban foglalt feladatok, követelmények kiemelkedő teljesítését,

-

új módszerek, eljárások kimunkálásában, kipróbálásában történő közreműködést (pl. tankönyvírás, pályázatokon való részvétel stb.)

-

kísérletezést, pedagógiai kísérletekbe való alkotó részvétel,

-

a továbbtanulásról, szakmatanulásról történő felkészítést, a tehetséggondozást, a tanulmányi versenyekre való felkészítés eredményességét (XII. osztály és az érettségi)

-

pályakezdők patronálása és beilleszkedésük segítése

-

szakmai munkaközösségben való alkotó részvételt (házi bemutatók, előadások tartása)

-

szakmai továbbképzéseken való aktív és eredményes részvételt, ösztönző hatását a testületre,

-

a példamutató fegyelmet, annak másokra gyakorolt hatását (mulasztások csökkentése, tankötelezettségi fegyelem, házirend stb. betartása)

-

a hátrányos helyzetű tanulókkal való törődést, felzárkóztatásuk mértékét,

-

a társadalmi tulajdon védelme érdekében végzett nevelési tevékenységet,

41 -

a tanulók szabadidős tevékenységének szervezését (nyári tábor, sport, kulturális versenyek, vetélkedők)

-

diákönkormányzatot fejlesztő tevékenységért,

-

iskolai ünnepélyek megszervezésében, kivitelezésében történő alkotó közreműködését,

-

az iskola egész közösségére gyakorolt fejlesztő hatását (tanulók, testület, szülőkkel való együttműködés színvonala)

b) Az iskolák működési feltételeiben nyújtott teljesítmény eredményességét -

a szakmai és egyéb tárgyi eszköz, felszerelés gondozásában és fejlesztésében végzett tevékenységet,

-

az évi munka szervezésében tanúsított kiemelkedő tevékenység (órarend, ügyeleti rend, terembeosztás stb.)

-

a munkaidő fegyelmezett és hatékony kihasználását (technikai dolgozóknál különösen)

-

a jó munkahelyi légkör megteremtéséért végzett tevékenységet

-

a gazdálkodási fegyelem példaszerű megtartását (leltározás, állagvédelem, karbantartás stb.)

3.4.9. Iskolaújság A Diákönkormányzat védnöksége alatt havi - félévi gyakorisággal Iskolaújság jelenik meg. Szerkesztőbizottsága diákokból áll, a Diákönkormányzatot segítő tanár támogatásával dolgoznak. 3.5. Az iskolai könyvtár működése A könyvtár használóinak köre: -

az iskola tanulói

-

az iskola alkalmazottai: pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói

A könyvtár elhelyezése: -

az iskolában a földszinten

-

alapterülete: könyvtárterem 79 m2, Internet-terem 24 m2, UNESCO-szoba 20 m2, iroda 20 m2

-

helyiségei: galériás könyvtárterem, Internet-terem, előtér, iroda, kiskönyvtár-UNESCO szoba

Személyi feltételek: Az iskolai könyvtár működéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros-tanár a felelős, akinek munkáját a könyvtáros asszisztens segíti. A könyvtáros-tanár és a könyvtáros asszisztens részletes feladatait a KMSZ 4. és 5. sz. mellékletében található munkaköri leírások tartalmazzák.

42 -

munkatársak: könyvtáros-tanár, végzettsége: egyetem

-

könyvtáros asszisztens, végzettsége: középiskola, középfokú könyvtáros szakképesítés

A könyvtár alapfeladatai: Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa, gyűjtőkörével igazodik a NAT és a kerettanterv követelményrendszeréhez, a helyi pedagógiai programhoz, szolgáltatásaival biztosítja a -

tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanári-tanulói igények teljesíthetőségét,

-

a könyvtár pedagógiai program megvalósíthatóságát.

Az iskolai könyvtár alapfeladatai, szolgáltatásai a 16/1998.(IV.8.) MKM rendelet alapján: -

gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása -

kölcsönzés

-

helybenolvasás

-

tájékoztatás

-

csoportos használat: könyvtári és könyvhasználati órák keretében

Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai lehetnek: -

tanórán kívüli foglalkozások tartása,

-

dokumentumok másolása

-

számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása

Az iskolai könyvtár vezetője rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal, illetve intézményekkel: - Városi Könyvtár, Dunaharaszti - Könyvtárellátó Közhasznú Társaság,1391 Bp. Pf. 204 - Könyvtáros-tanárok Egyesülete, 1088 Budapest, Múzeum u. 7 - Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 1055 Bp. Honvéd u. 19., 1089 Bp, Könyves Kálmán körút 40

A könyvtári állomány védelme: -

a könyvtáros-tanár a rábízott könyvtári állományért, rendeltetésszerű működtetéséért - az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül – anyagilag és erkölcsileg felelős.

43 A könyvtáros-tanár hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumokat senki sem vásárolhat. -

a kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok megrongálásával vagy elvesztésével okozott kárért.

A tanulók és dolgozók tanuló- és munkaviszonyát csak a könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. A letétbe adott állományrészekért az átvevő szaktanár anyagilag felelős. A könyvtár biztonsági zárainak kulcsai a portán helyezendők el, felvételük csak a kulcskiadási füzetben aláírással ellátott bejegyzés után lehetséges. Tanuló a könyvtár kulcsait tanár jelenléte nélkül nem veheti fel. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: Az iskolai könyvtár legfőbb feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órákon kívül lehetővé tegye a gyűjteménye használatát és az Internet-teremben a világháló használatát az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói számára. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan (beleértve az Internet használatot is, amíg az iskola számára a Sulinet keretében ingyenes). Beiratkozás: A könyvtár szolgáltatásait csak az az iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat az érintett dolgozónak vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros-tanár tudomására kell hozni. A tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a szaktanároknak a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros-tanárral egyeztetniük kell.

3.6. Az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: -

elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,

-

részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.

A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: -

a felelős dolgozók feladatait,

44 -

a szükséges határidőket,

-

a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét,

-

a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét.

Az iskola igazgatója iskolán kívüli vállalkozóval is megállapodást tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell: -

az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját,

-

a tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozók díjazásának módját és mértékét,

-

a szükséges határidőket,

-

a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét.

köthet

a

A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével a nevelőtestület dönt. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, állományába kerül. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. 3. 7. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: -

a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),

-

tanulót, tanárt ért támadás, fenyegetés, veszélyeztetés

-

a tűz,

-

a robbantással történő fenyegetés.

45 -

tanulót társa(i) vagy pedagógus(ok) által ért sérelem

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: -

igazgató

-

igazgatóhelyettes

-

középvezetők

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell -

az intézmény fenntartóját,

-

tűz esetén a tűzoltóságot,

-

robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,

-

személyi sérülés esetén a mentőket,

-

egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: -

Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!

-

A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!

-

A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.

-

A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia és név szerinti jelenlét ellenőrzést tartania.

46 Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: -

a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,

-

a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,

-

a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,

-

az elsősegélynyújtás megszervezéséről,

-

a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: -

a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,

-

a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,

-

az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),

-

a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,

-

az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,

-

az épület kiürítéséről.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. 3. 8. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: a) Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a munkavédelmi szabályokat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. b) Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. c) A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.

47 d) Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetni kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tiltott és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait, o a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülés útvonalát, a menekülés rendjét,  tanulmányi kirándulások, túrák előtt,  közhasznú munkavégzés megkezdése előtt,  rendkívüli események után,  a tanév végén (a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét). e) A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat előtt, tanórai vagy iskolán kívüli program előtt, a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor a követendő magatartásra. f) A tanulóknak átadott balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. 4. Alapvető szabadságjogok biztosítása Az iskolában a tanulók nevelését és oktatását, a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek közötti türelmesség elve alapján kell szervezni. Az iskolában tiszteletben kell tartani a gyermek, tanuló, szülő, alkalmazott lelkiismereti és vallásszabadságát. A tanuló, a szülő és az alkalmazott nem késztethető lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződésének megvallására, megtagadására. A tanulót, a szülőt és az alkalmazottat nem érheti hátrány világnézeti, lelkiismereti, politikai meggyőződése miatt. 5. Az egyenlő bánásmód követelményének biztosítása A fenntartó irányítás, illetőleg az iskolai hatáskörbe hozott, az egyenlő bánásmód követelményét sértő, illetve a gyermek mindenekfelett álló érdekével ellentétes döntés semmis. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmiség megállapítását felülbírálati, illetve törvényességi eljárás keretében lehet orvosolni. A semmiség megállapítására indított eljárásban a döntéshozónak kell bizonyítania, hogy nem áll fenn a semmiségi ok. 6. A nyilvánosság biztosítása A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet, az intézményi minőségirányítási programot és a pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben

48 a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. 7. Az intézmény létesítményei, vagyona és az ezek megóvásával kapcsolatos feladatok Az iskola Dunaharaszti település határán belül két telephelyen működik, mindkét helyen az ingatlan több épületből áll. Ezek a következők: 1. Dunaharaszti, Baktay tér l: Épületek: -

3 szintes központi épület

-

élelmezési szárnyban az étkező helyisége

-

tornaterem épület a fűtési szárnnyal

-

különálló karbantartói épület

-

garázs

Udvari létesítmények: -

fészer-sor zárt udvarral

-

burkolt-kerített sportpálya

-

előudvar és díszudvar

A központi épület, kapcsolódnak.

élelmezési

szárny,

tornaterem-fűtés-épület

közlekedőfolyosóval

Az épület felelőse a gondnok. Az épület-bejárat kulcshasználati rendje: nyilvántartás szerint kapnak kulcsot a karbantartó, a portások, gondnok, igazgató. Az épületegyüttes főbejáratánál címtábla van címerrel. Ünnepeken az épület lobogózása a gondnok feladata. Gyászlobogó kitétele intézményi dolgozó, kiemelt közéleti személyiség elhunytakor indokolt. 2. Dunaharaszti, Fő u. 268. Tanműhely-telephely: Épületek: -

2 szintes főépület

-

vízmű és géptan épülete

-

anyagvizsgáló és automatika épülete

49 Udvari létesítmények: - fészer - salakos sportpálya - építési gyakorlóterület - mérőcsatorna A Fő u. 268. épület felelőse a gondnok. Az épület-bejárat kulcshasználati rendje: nyilvántartás szerint kap kulcsot a műszaki munkaközösség vezetője, a műszaki tárgyak oktatói, a gyakorlati oktatás vezetője, a gondnok, a fűtő, az épületben illetékes portás. Az épületegyüttes főbejáratánál címtábla címerrel. Lobogózási rend a Baktay tér l. szerinti. 3. Az iskola vagyona Összetétele a mindenkori vagyoni leltár szerinti. Az iskolának önálló számlaszáma nincs, a Dunaharaszti Város Önkormányzatának központi számláján zajlik minden pénzügyi művelet. Ennek száma: 11742180 - 15393180 4. A létesítmények és a vagyon megóvásával kapcsolatos feladatok Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: - az iskolai tulajdon védelméért - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért - az energia felhasználásával való takarékosságért - a fogyóeszköz felhasználással való takarékosságért Ráccsal vagy kettős biztonsági vagyonbiztonságáról: - számítástechnika termek - irattár

zárral

kell

gondoskodni

a

következő

helyiségek

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak nevelőtestületi elfogadás, diákönkormányzati egyetértés és fenntartói jóváhagyás esetén lehetséges.

50 A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását kezdeményezheti: -

a fenntartó,

-

a nevelőtestület,

-

az iskola igazgatója,

-

a szülői munkaközösség iskolai vezetősége,

-

a diákönkormányzat iskolai vezetősége.

Az iskola eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola igazgatója a Szervezeti és Működési Szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja. A dokumentum nyilvánossága Az iskola alapdokumentumai az iskola könyvtárában annak nyitva tartása alatt tekinthetők meg.

51

ZÁRADÉK 1. A Baktay Ervin Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület megtárgyalta, és azt a mellékelt Megismerési nyilatkozat aláírásával 2010. augusztus 30. napján elfogadta.

.............................................. Sziráki György igazgató Az elfogadást megelőzően a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt: - az Iskolai Diákönkormányzat: 2010. augusztus hó 31 nap Egyetértek:

…………………………….. a Diákönkormányzat képviselője - a Szülői Szervezet: 2010. augusztus hó

nap

Egyetértek: …………………………….. a Szülői Munkaközösség képviselője

Az SZMSZ 2010. évi aktualizálását az Oktatási Bizottság szakmai egyetértésével a fenntartó képviseletében jóváhagyom. ……………………………..

P. H. Dr. Szalay László polgármester

Dunaharaszti, 2010. szeptember 2. A hatályba lépés időpontja: visszamenőlegesen 2010. év szeptember hó 1. 3. A szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az intézmény korábbi SZMSZ-e.

52 Megismerési nyilatkozat A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Név

Beosztás

Kelt 2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

Aláírás

53 Név

Beosztás

Kelt 2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

Aláírás

54 Név

Beosztás

Kelt 2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

Aláírás

55 Név

Beosztás

Kelt 2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

Aláírás

56 Név

Beosztás

Kelt 2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

Aláírás

57 Név

Beosztás

Kelt 2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

2010.08.30.

Aláírás