SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KISS FERENC Erdészeti Szakképző Iskola OM: 202741

Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola 6721 Szeged, József Attila sgt. 26. Tel/Fax: 62/548-931 http://www.kissf-szeged.sulinet.hu

2013.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola

TARTALOMJEGYZÉK 1

ALAPADATOK.......................................................................................................... 6 1.1 Az iskola adatai ........................................................................................................... 6 1.2 Az állami feladatként ellátott tevékenység forrásai .................................................... 6 1.3 Az iskola feladatai ....................................................................................................... 7 1.3.1 Nappali tagozat ................................................................................................... 7 1.3.2 Levelező munkarend (felnőtt oktatás) ................................................................ 7 1.3.3 Feladatmutatók (alapító okirat alapján) .............................................................. 7 2 SZERVEZETI FELÉPÍTÉSRE VONATKOTÓ SZABÁLYOZÁSOK ..................... 8 2.1 Az iskola szervezeti és működési felépítése................................................................ 8 2.1.1 Az iskola szervezeti felépítése ............................................................................ 8 2.2 Szervezeti egységek és feladataik ............................................................................. 10 2.2.1 Szervezeti egységek .......................................................................................... 10 2.2.2 Szervezeti egységek feladata és működése....................................................... 10 2.3 A vezetők feladatai .................................................................................................... 10 2.3.1 Vezetői szintek.................................................................................................. 10 2.3.2 A vezetőség kiemelt feladatai ........................................................................... 11 2.3.3 Az intézmény vezetője ...................................................................................... 11 2.3.4 Hatáskörök átruházása ...................................................................................... 12 2.4 Vezetők feladatai, vezetők közti kapcsolattartás formái ........................................... 13 2.5 Az intézmény képviselete.......................................................................................... 17 2.6 A helyettesítés rendje ................................................................................................ 18 2.7 A nevelőtestület ......................................................................................................... 18 2.7.1 A nevelőtestület feladatköre és jogköre ............................................................ 18 2.7.2 Nevelőtestületi értekezletek .............................................................................. 19 2.7.3 Nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása .................................... 20 2.7.4 Szakmai munkaközösségek feladat és jogköre, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében ................................................................................... 20 2.7.5 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok ................................................... 22 2.7.6 Közös eljárási szabályok................................................................................... 22 2.8 A belső kapcsolatok rendszere, az intézményi közösségek és a kapcsolattartásuk formái és rendje ......................................................................................................... 23 2.8.1 Az alkalmazotti közösség ................................................................................. 23 2.8.2 Szakszervezet tagszervezete ............................................................................. 23 2.8.3 Intézményi Tanács ............................................................................................ 23 2.8.4 Osztályközösségek ............................................................................................ 23 2.8.5 Diákönkormányzat ............................................................................................ 24 2.8.6 Iskolai sportkör ................................................................................................. 26 2.8.7 Szülői munkaközösség (SZMK) ....................................................................... 26 2.8.8 A szülőkkel való kapcsolattartás formái ........................................................... 27 2.9 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja .................................................... 29 2.9.1 Kapcsolattartás szakmai szervezetekkel ........................................................... 30 2.9.2 Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal .................................................... 30 2.9.3 Kapcsolattartás pedagógiai szakszolgálati intézményekkel ............................. 30 2.9.4 Kapcsolattartás pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekkel .. 31 2.9.5 Kapcsolattartás az egészségügyi ellátást végzőkkel ......................................... 31 2.9.6 Kapcsolattartás a közösségi szolgálat elvégzését biztosító helyekkel .............. 32 2.10 Tájékoztatásra vonatkozó egyéb szabályok .............................................................. 32 2.10.1 Iskolai dokumentumokról való tájékoztatás ..................................................... 32 2.10.2 Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére.................................................. 32

2

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola A MŰKÖDÉS RENDJÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ................................... 33 Az iskolákban dolgozók munkarendje ...................................................................... 33 Az iskola nyitva tartása ............................................................................................. 34 Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával ............................................................................................................ 35 3.4 A csemetekerti dolgozók munkarendje ..................................................................... 35 3.5 Tangazdaság /Csemetekert/ ....................................................................................... 37 3.6 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje .................................................... 38 3.7 A tanórán kívüli foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei ......................... 41 3.7.1 Tehetséggondozás ............................................................................................. 42 3.7.2 Esetenkénti tanórán kívüli foglalkoztatás ......................................................... 43 3.7.3 Egyéb tanórán kívüli foglalkozás ..................................................................... 43 3.7.4 Szintre hozó foglalkozások ............................................................................... 43 3.7.5 Mindennapos testnevelés .................................................................................. 44 3.7.6 Közösség szolgálat............................................................................................ 44 3.8 Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ............................................................................................................ 45 3.9 Reklámtevékenység az iskolában, politika................................................................ 47 3.10 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ........................................................ 47 3.11 Bombariadó esetén szükséges teendők...................................................................... 50 3.12 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ............................................ 50 3.13 A dohányzással kapcsolatos előírások ...................................................................... 52 3.14 Egészségvédelem ...................................................................................................... 52 3.15 Balesetvédelem .......................................................................................................... 53 3.16 Intézményi védő, óvó előírások................................................................................. 53 3.17 Iskolai dolgozók feladatai tanulói baleset esetén ...................................................... 56 3.18 A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend........ 57 3.19 Az iskola dolgozóinak, jogai és kötelességei a létesítmények, helyiségek használatával kapcsolatban........................................................................................ 57 3.20 Az intézmény helyiségeinek és eszközeinek külső célra történő átengedési rendje . 58 3.21 Térítési díj, tandíj, igazgatási díj, étkezési díj ........................................................... 58 3.21.1 Térítési díj, tandíj .............................................................................................. 58 3.21.2 Igazgatási díj ..................................................................................................... 59 3.21.3 Étkezési díj........................................................................................................ 59 3.22 Tankönyvtámogatás, tartós tankönyvek .................................................................... 60 3.23 Szociális támogatás ................................................................................................... 60 3.24 Ellenőrző könyv ( értesítő), e-napló .......................................................................... 60 3.25 A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni joga................................... 61 3.26 Felnőttoktatás ............................................................................................................ 61 4 GAZDÁLKODÁS ..................................................................................................... 62 4.1 Az intézmény gazdasági tevékenysége ..................................................................... 62 4.2 Kiadományozási jogkör gyakorlása .......................................................................... 63 4.3 Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés szabályai, bélyegzők használata. ............................................................................................................ 63 4.3.1 Kötelezettségvállalásra jogosult ....................................................................... 64 4.3.2 Ellenjegyzésre jogosult ..................................................................................... 64 4.3.3 Pénzügyi teljesítéssel járó utalványozás, valamint tárgyi eszközök, készletmozgások ............................................................................................... 64 4.3.4 Érvényesítésre jogosult ..................................................................................... 64 4.3.5 Jogosultságok tartalmi meghatározása ............................................................. 64 3

3.1 3.2 3.3

3

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola Bélyegzők használata ................................................................................................ 65 HATÁLYBA LÉPTETÉSSEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK ................. 65 5.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya .......................................................... 66 5.2 A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és a módosításának szabályai ..... 66 5.3 A Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvánossága ............................................... 67 5.4 Az Szervezeti és Működési Szabályzatot véleményező nyilatkozatok ..................... 67 5.4.1 Diákönkormányzat ............................................................................................ 68 5.4.2 Iskolai SZMK ................................................................................................... 68 5.4.3 Intézményi Tanács ............................................................................................ 68 5.5 Az Szervezeti és Működési Szabályzatot elfogadó, jóváhagyó, egyetértő nyilatkozatok ............................................................................................................ 69 5.5.1 Nevelőtestület elfogadó nyilatkozata ................................................................ 69 5.5.2 Intézményvezető jóváhagyó nyilatkozata ......................................................... 69 5.5.3 Fenntartó egyetértő nyilatkozata....................................................................... 69 6 MELLÉKLETEK ...................................................................................................... 70 6.1 sz. Melléklet Az iskolai könyvtár működési szabályzata ......................................... 70 6.2 sz. Melléklet A fegyelmi eljárás, egyeztető eljárás szabályai .................................. 93 6.3 sz. Melléklet Az intézmény ellenőrzési nyomvonala ............................................... 98 6.4 sz. Melléklet A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a FEUVE rendszerében .......................................................................................................... 102 6.5 sz. Melléklet Adatkezelési szabályzat. Adatkezelés és továbbítás intézményi rendje .......................................................................................................... 103 6.6 sz. Melléklet Informatikai Biztonsági Szabályzat .................................................. 109 6.7 sz. Melléklet Iratkezelési szabályzat ...................................................................... 117 6.8 sz. Melléklet Iratkezelési rend és záradékok .......................................................... 126 6.9 sz. Melléklet Diákönkormányzat (DÖK) működési rendje .................................... 132 6.10 sz. Melléklet Szülői Munkaközösség (SZMK) működési rendje ........................... 134 7 FÜGGELÉKEK ...................................................................................................... 135 7.1 sz. Függelék: Munkaköri leírás minták .................................................................. 135 7.1.1 Közismereti tanár munkaköri leírás mintája ................................................... 135 7.1.2 Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája ........................................ 138 7.1.3 A munkaközösség-vezető kiegészítő munkaköri leírás-mintája..................... 139 7.1.4 Osztályfőnöki munkaközösség-vezető kiegészítő munkaköri leírás-mintája . 141 7.2 sz. Függelék: A tankönyvkölcsönzés, a tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje ............................................................................................. 142 7.3 sz. Függelék: Bélyegző nyilvántartás ..................................................................... 144 7.4 sz. Függelék Intézményi Tanács működési rendje ................................................. 146 4.4

5

4

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola A Szervezeti és Működési Szabályzat A

köznevelési

intézmény

működésére,

belső

és

külső

kapcsolataira

vonatkozó

rendelkezéseket, a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe, a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Az SZMSZ és a mellékletét képező belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi tanulójára és közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik.

SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 10. § (5) bekezdése 368/2011. Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (államháztartás részét képező intézmények számára) 13. § szól az SZMSZ kötelező elemeiről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról

5


1

ALAPADATOK

1.1 Az iskola adatai 1.

Az intézmény neve: Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola Az intézmény OM azonosítója: 202741

2.

Székhelye: Telephelye:

6721 Szeged, József A sgt. 26. 6728 Szeged Külterület 4.

3.

Létrehozásának éve:

1955.

4.

Maximális tanulói létszám:

500 fő

5.

Működési területe:

országos

6.

Irányító, fenntartó és működtető szerve: Vidékfejlesztési Minisztérium, 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.

7.

Alapító okirat száma: Hatályos:

KGF/1172/2/2013. 2013. augusztus 1-től

7.1. Jogállása:

költségvetési szerv

7.2. Besorolása:

önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

8.

Alaptevékenység:

a Nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. 4.§-ában meghatározott szakközépiskolai oktatás-nevelés, valamint felnőtt oktatás, a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése oktatása. A szakközépiskolai képzés keretében az általános műveltség megalapozása, a szakmai előkészítés az első négy évfolyamon, felkészítés érettségi vizsgára illetve felsőfokú tanulmányok megkezdésére. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII.tv. 4.§-ában meghatározott szakképző iskolai képzés, a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése oktatása

9.

Vállalkozási feladatok:

10.

Az iskola bankszámlakezelő pénzintézete: Magyar Államkincstár

Alapító Okiratban megtalálható

1.2 Az állami feladatként ellátott tevékenység forrásai -

Költségvetési támogatás – csak alaptevékenységgel összefüggő feladatok megvalósítására használható fel.

-

Saját bevételek

6


1.3 Az iskola feladatai 1.3.1 Nappali tagozat Általános középfokú oktatás az iskola pedagógiai programja szerint: Szakközépiskolai nevelés-oktatás (közismereti képzés, szakképzés): -

általános feltételek szerinti nevelés-oktatás

-

sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása.

Az érettségire felkészítő általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyam mellett szakmai oktatás is folyik a 9-12. évfolyamon a mezőgazdasági szakmacsoportban az -

erdésztechnikusi

-

erdészeti és vadgazdálkodási technikus szakképesítésekben

Érettségi után a következő szakmákban folyik szakmai képzés: -

utoljára 2012. szeptemberi kezdéssel (érettségi utáni szakképző évfolyam), felmenő rendszerben Erdésztechnikus (OKJ 54 623 01 0000 00 00)

-

2013. szeptemberétől Erdészeti és vadgazdálkodási technikus (54 623 01) 1.3.2 Levelező munkarend (felnőtt oktatás)

-

utoljára

2012.

szeptemberi

beiskolázással,

felmenő

rendszerben

Erdésztechnikus (OKJ 54 623 01 0000 00 00) -

2013. szeptemberétől Erdészeti és vadgazdálkodási technikus (54 623 01) 1.3.3 Feladatmutatók (alapító okirat alapján) Államháztartási szakágazat szerinti besorolása: 853200

Szakmai középfokú oktatás

Alaptevékenységek államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolása 853121

Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam)

853122

Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam)

853124

Szakközépiskola felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam)

853212

Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon

853214

Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőtt oktatás

853221

Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon

7


2

853222

Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon

853224

Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás

853231

Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképző évfolyamokon

853234

Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés

855917

Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés

855918

Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése

562913

Iskolai intézményi étkeztetés

931204

Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

856099

Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

910121

Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

910122

Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme

910123

Könyvtári szolgáltatások

SZERVEZETI FELÉPÍTÉSRE VONATKOTÓ SZABÁLYOZÁSOK

2.1 Az iskola szervezeti és működési felépítése 2.1.1 Az iskola szervezeti felépítése A Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola 2013. augusztus 1-től önálló jogi személy, valamint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Az engedélyezett létszámkeret 51 fő, ebből a gazdasági létszám 1 (gazdasági vezető ) + 2 fő

8

Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola szervezeti működése


2.2 Szervezeti egységek és feladataik 2.2.1 Szervezeti egységek Az iskola szervezeti egységeit a szervezeti felépítést, működést tartalmazó ábra tartalmazza. 2.2.2 Szervezeti egységek feladata és működése -

közoktatás (9-12. évfolyam)

-

szakképzés -

utoljára 2012. szeptemberi kezdéssel (érettségi utáni szakképző évfolyam), felmenő rendszerben Erdésztechnikus (OKJ 54 623 01 0000 00 00): 1/13.évf., 2/14.évf

-

2013. szeptemberétől Erdészeti és vadgazdálkodási technikus (54 623 01) 13. évf.

1. Az intézmény alapító okiratában foglalt feladatainak végrehajtása a fenntartó által jóváhagyott intézményi alapdokumentumok alapján folyik: -

Pedagógiai Program

-

Szervezeti és Működési Szabályzat

-

Házirend

2. Az intézményi alapdokumentumok egy-egy példánya az intézmény könyvtárában van elhelyezve, valamint az intézmény internetes honlapján olvasható. http://www.kissf-szeged.sulinet.hu 3. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor, illetve lényeges módosítás esetén a szülőnek, tanulónak át kell adni. 4. Az intézmény alapdokumentumairól a tanulók és a szülők előre egyeztetett időpontban kérhetnek tájékoztatást az intézmény igazgatójától. 5. Az intézményi működés egyes területeit szabályozó belső szabályzatokat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az igazgató adja ki. 6. Az intézményi belső szabályzat rendelkezése jogszabállyal vagy az intézményi alapdokumentumok tartalmával nem lehet ellentétes, az ilyen rendelkezés semmis.

2.3 A vezetők feladatai 2.3.1 Vezetői szintek Az intézményben a vezetői szintek a következőképpen alakulnak: Magasabb vezető:

Igazgató

10

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola Vezető beosztások:

Általános igazgatóhelyettes Szakmai igazgatóhelyettes Gazdaságvezető Gyakorlati oktatásvezető

Az igazgató és a vezető beosztású dolgozók alkotják az intézmény vezetőségét. A vezetőség üléseit az igazgató hívja össze és vezeti le. Az üléseket szükség szerint, a legalább havonta 2 alkalommal kell tartani. 2.3.2 A vezetőség kiemelt feladatai -

Az intézményi munka koordinálása, összehangolása

-

Az intézmény egészét érintő átfogó döntések előkészítése

-

Az tanulókat, alkalmazottakat és szülőket érintő problémák megvitatása, megoldása

-

Az alkalmazottak erkölcsi, anyagi elismerésének véleményezése

-

Az intézmény belső szabályzatainak (SZMSZ, Pedagógiai Program,házirend) előkészítése, kialakítása

A vezetőség üléseit az igazgató hívja össze és vezeti le. Az üléseket szükség szerint, a legalább havonta 2 alkalommal kell tartani. 2.3.3 Az intézmény vezetője A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működésért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban, minden olyan ügyben amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az igazgató az intézmény képviselőjeként jár el (az intézményvezető magasabb vezetői megbízásának megszűnése esetén az intézményvezetői feladatokat a fenntartói döntésig az általános igazgatóhelyettes látja el). Az igazgató elsődleges feladatai: Az intézményi feladat ellátásával, a vagyonkezelési szerződésben használatba adott vagyon rendeltetésszerű működtetése Az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátása A költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítése

11

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola A tervezési, beszámolási, információ szolgáltatási kötelezettség hiteles teljesítése A vezetői feladatok szakszerű összehangolása és ellátása Az intézmény Pedagógiai Programjában rögzítetteknek megfelelően gondoskodik a személyi, tárgyi és módszertani feltételekről Gyakorolja a közalkalmazotti jogviszony létesítésével és megszűnésével kapcsolatos valamennyi közalkalmazottra kiterjedő kizárólagos munkáltatói jogkört. Lefolytatja a közoktatási intézményben az alaptevékenység ellátására létesített munkakörök betöltésére meghirdetett pályázati eljárást Irányítja és ellenőrzi az intézmény gazdálkodását, figyelemmel kíséri a működés folyamatosságát és szabályszerűséget Eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségeinek az intézményi szinten működő szülői és tanulói szervezetek választmányaival, a szakszervezettel és a Közalkalmazotti Tanáccsal kapcsolatban. A vezetőség javaslatai alapján dönt az alkalmazottak anyagi és erkölcsi elismerésének elveiről és módjairól Kialakítja és működteti az intézményi ellenőrzési rendszert, előkészíti a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát. 2.3.4 Hatáskörök átruházása Az intézmény igazgatója – az egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett – a következő hatásköröket ruházza át: Általános igazgatóhelyettes -

a tanulók felvételi ügyeiben való döntést

-

az órarend készítés során felmerülő problémákban a döntési jogot

-

az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntési jogot

-

a szervezeti felépítés alapján hozzátartozó kollégák munkaköri leírásának elkészítését

-

a szervezeti felépítés alapján hozzá tartozó alkalmazottak munkavégzésének ellenőrzését, értékelését és teljesítményértékelését.

12

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola Szakmai igazgatóhelyettes -

a szakmai rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntési jogot

-

a szakmai tantárgyfelosztás elkészítését

-

a szervezeti felépítés alapján hozzá tartozó kollégák munkaköri leírásának elkészítését

-

a szervezeti felépítés alapján hozzá tartozó alkalmazottak munkavégzésének ellenőrzését, értékelését és a teljesítmény értékelést.

Gazdasági vezető -

a gazdasági ügyviteli és technikai dolgozók szabadságolási rendjének megállapítását

-

szóbeli egyeztetést követően a terem és más bérleti szerződések megkötését

-

a szervezeti felépítés alapján hozzá tartozó alkalmazottak

munkaköri leírásának

elkészítését és munkavégzésének ellenőrzését.

2.4 Vezetők feladatai, vezetők közti kapcsolattartás formái Az intézményben az igazgató mellett a vezetők látják el az irányítási feladatokat. Vezetői munkakörben dolgoznak -

általános igazgató helyettes

-

szakmai igazgató helyettes

-

gyakorlati oktatás vezető

-

gazdasági vezető

A gazdasági vezető kivételével a vezetőket a jogosultak véleményének figyelembe vételével az igazgató bízza meg és továbbiakban a munkáltatói jogkört is gyakorolja. A gazdasági vezetőt a Vidékfejlesztési Minisztériumban a miniszter nevezi ki, bízza meg és továbbiakban a munkáltatói jogkört az intézmény igazgatója gyakorolja A) Általános igazgató helyettes Az igazgató közvetlen munkatársa, az iskola munkájának irányításához az igazgatót, annak akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti. Elsődlegesen irányítja és ellenőrzi az elméleti oktatást, feladatai ehhez kapcsolódnak -

a pedagógiai program általános részének és a helyi tanterv közismereti részének dolgozásáért

-

az általa felügyelt területen az intézményi szintű adatszolgáltatásért, statisztikák elkészítéséért

-

az iskolai rendezvényterv összeállításáért

13

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola -

a tantárgyfelosztás és órarend elkészítéséért

-

az intézményi szintű tanulói és szülői szervezetekkel történő kapcsolattartásért, annak dokumentálásáért

-

az intézményi szintű rendezvények, nevelési értekezletek megszervezéséért

-

az érettségi vizsgák megszervezéséért

-

a kompetencia mérések lebonyolításáért

-

a nyílt napok megszervezéséért

-

a helyettesítések megszervezéséért

-

a sajátos nevelési igényű tanulókhoz kapcsolódó különböző nyilvántartások és foglalkozások megvalósításáért

-

a fegyelmi eljárások előkészítéséért, lefolytatásáért

-

a diáksport, szabadidő sport, szakkörök, tehetséggondozás megszervezéséért

-

az iskolai hagyományok ápolásáért

-

a beiskolázás megszervezéséért

B) Szakmai igazgatóhelyettes Az érintettek véleményének figyelembe vételével az igazgató bízza meg feladatainak ellátásával. Az igazgató, valamint az általános igazgatóhelyettes távolléte esetében őket teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti. Elsődleges feladata a szakmai elméleti és gyakorlati képzés összehangolása, koordinálása. -

Szervezi, koordinálja, felügyeli a szakmai munkaközösség munkáját

-

Irányítja a szakmai pályázatok elkészítését, azok végrehajtását

-

Az általános igazgatóhelyettesnek segítséget nyújt a szakmai tantárgyfelosztás elkészítésében

-

Szervezi a beiskolázást és segítséget nyújt a pályaválasztási orientációban

-

Irányítja a szakmai versenyekre való felkészülést

-

Szervezi a szakmai vizsgákat

-

Segítséget

nyújt

az

általános

igazgatóhelyettesnek

a

statisztikai

jelentések

elkészítésében -

Feladata a pedagógiai program helyi tanterve szakmai részének kidolgozása

-

Részt vesz az iskolai munkaterv ellenőrzési terv és feladat ellátási terv összeállításában

-

Szervezi és irányítja az iskolában folyó szakmai fenőttképzést 14

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola C) Gazdasági vezető A gazdasági vezetői állás pályázati úton kerül betöltésre, a pályázatot a Vidékfejlesztési Minisztérium írja ki, és a gazdasági vezetőt a miniszter nevezi ki. Továbbiakban a munkáltatói jogkört az iskola igazgatója gyakorolja. Az intézmény gazdasági vezetője irányítja és ellenőrzi az intézmény gazdasági szervezetét, gazdasági intézkedéseket hoz, ellátja a költségvetési szerv működtetésével, üzemeltetésével, vagyongazdálkodásával kapcsolatos feladatokat. -

Irányítja, szervezi és ellenőrzi a gazdasági szervezet munkáját

-

Folyamatosan aktualizálja az intézmény belső gazdálkodási szabályait

-

Összeállítja az intézmény költségvetését

-

A vezetőséggel együttműködve a végrehajtás során irányítja és ellenőrzi a költségvetési előírások betartását,

-

Ellenőrzi az intézmény könyvviteli, elszámolási, vagyon nyilvántartási és bizonylati rendjének betartását, az intézmény vagyonvédelmét

-

Együttműködik és részt vesz a munkaterv, ellenőrzési terv, és feladat ellátási terv összeállításában

-

Együttműködik a közvetlenül alárendelt dolgozók kiválasztásában, értékelésében

-

irányítja, szervezi és ellenőrzi a munkaügyi feladatok ellátását

-

Gondoskodik az intézményi pályázatok pénzügyi kezeléséről, elszámolásáról

D) Gyakorlati oktatás vezető Határozatlan idejű vezetői megbízását az érintettek véleményének figyelembe vételével az intézmény igazgatója adja, aki gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A szakmai igazgató helyettes távolléte esetén teljes hatáskörrel és felelősséggel - az igazgatóval történő egyeztetéseket követően – helyettesíti. -

Szervezi, és irányítja az iskolában folyó gyakorlati képzési tevékenységet.

-

A gyakorlat feltételeinek biztosítása érdekében szervezi az anyagrendelést, anyag- és szerszám kiadást, munka és védőruha, védőfelszerelés juttatást

-

Intézményi szinten irányítja a munka, tűzvédelmi és biztonságtechnikai feladatokat

-

Szervezi a tanulók üzemi gyakorlatának (évközi, nyári összefüggő gyakorlat) megvalósítását

-

Segíti a szakmai munkaközösség tevékenységét

15


Irányítja a tangazdaságban (csemetekertben) folyó munkákat, közvetlen felettese a műszaki vezetőnek

-

Segítséget nyújt a szakmai pályázatok elkészítésében

-

Segítséget nyújt a pályaválasztást segítő iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában

-

Irányítja az iskola gépjárművezetőinek a munkáját

-

Szervezi a gyakorlatokhoz kapcsolódó munkavállalásokat (felmérés, ajánlattétel, megvalósítás, számlázás előkészítés)

A vezetők további és részletes feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza. A vezetők rendszeres kapcsolatot tartanak egymással, egymás munkáját kölcsönösen segítik, a konkrét feladat szétosztások a kéthetente megtartandó vezetői megbeszéléseken kerülnek rögzítésre. A vezetőség rendszeres kapcsolatot tart az iskola munkáját, tevékenységét segítő szervezetekkel. Közalkalmazotti Tanács A Közalkalmazotti Tanács a közalkalmazottak érdekeit képviseli, mely 3 tagú. A három közalkalmazotti tanácstag által az intézmény összes dolgozójának biztosított a képviselete. A Közalkalmazotti Tanáccsal az igazgató tartja a kapcsolatot. A

Közalkalmazotti

közalkalmazottakat

Tanács érintő

elnöke

rendszeresen

legfontosabb kérdésekről,

beszámol

az

igazgatónak

a

észrevételekről, mely felvetett

problémáknak a megoldási módját egyezteti az igazgatóval. Intézményi Tanács Az Intézményi Tanács tagjai a SZMJV. területileg illetékes önkormányzati képviselője, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviselője, a nevelőtestület egy tagja, a Szülői Munkaközösség képviselője, valamint a Diákönkormányzat képviselője. Az Intézményi Tanáccsal az igazgató tartja a kapcsolatot. Az Intézményi Tanács évente kétszer ülésezik, önálló jogi személyként működik, melyet a hatóság bejegyez. Az említett két alkalommal meghallgatja az igazgató beszámolóját, az általa felvetett problémákat, és ezeket továbbítja az Intézményfenntartója felé a megoldás érdekében.

16

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola Diákönkormányzat Az osztályokat képviselő tanulókból szerveződik. Saját szervezeti és működési szabályzat szerint működik. A Diákönkormányzat munkáját, az iskola alkalmazásában lévő közalkalmazott segíti. Heti rendszerességgel tartja megbeszéléseit, melyeken a diákságot érintő problémák, feladatok, programok kerülnek megvitatásra. Fő feladata az évente kötelezően megtartandó Diákközgyűlés megszervezése. A Diákönkormányzattal elsődlegesen a kapcsolatot az általános igazgatóhelyettes tartja. Szülői Munkaközösség A Szülői Munkaközösséget az osztályok által megválasztott szülők alkotják. Értekezleteiket szükség szerint, de tanévenként legalább kettő alkalommal tartják. Az igazgató ezen két alkalommal tájékoztatást ad a Szülői Munkaközösség részére az iskola aktuális helyzetéről. Azokban az ügyekben melyekben a Szülői Munkaközösségnek véleményezési joga van, a véleményt az igazgató útmutatásai alapján az általános igazgatóhelyettes kéri meg az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének bevonásával.

2.5 Az intézmény képviselete Az intézményt az igazgató képviseli más személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. Az igazgató az ügyek meghatározott csoportjára nézve ezen jogot átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, gazdaságvezetőre valamint a gyakorlati oktatásvezetőre. A képviselet főbb elvi szabályai -

Az intézményt a nyilvánosság előtt képviselő csak olyan kérdésekről nyilatkozhat, amelyekről van információja és nyilatkozattételre jogosult

-

Az intézményt egészében érintő kérdésekről, terveiről stratégiai céljairól kizárólagosan az igazgató jogosult nyilatkozni – indokolt esetben a Vidékfejlesztési Minisztérium előzetes engedélyével

-

Alkalmazottak csak az igazgató engedélyével nyilatkozhatnak

-

Nem adható nyilatkozat a titoktartási körbe tartozó tényekről, adatokról

17


A közölt adatok valódiságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozatot adó a felelős

-

A nyilatkozattevő nem járulhat hozzá nyilatkozatának közléséhez annak előzetes megismerése nélkül

-

A nyilatkozattevő kötelessége a nyilvánosság előtt az intézmény jó hírnevének megőrzése

2.6 A helyettesítés rendje -

Az Intézmény igazgatóját távollétében az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Mindkettőjük távolléte esetén a helyettesítési feladatokat a szakmai igazgatóhelyettes látja el.

-

Az intézmény igazgatóhelyetteseinek távolléte esetén helyettesítésükről az igazgató gondoskodik.

-

Az általános igazgatóhelyettest elsődlegesen a társadalomtudományi munkaközösségvezető, a szakmai igazgatóhelyettest pedig a gyakorlati oktatásvezető helyettesíti.

-

További helyettesítések rendjéről az igazgató dönt.

-

A helyettesítést ellátó közalkalmazottak a helyettesítendő személy akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul kötelesek beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedésekről.

2.7 A nevelőtestület 2.7.1 A nevelőtestület feladatköre és jogköre A nevelőtestület feladatkörét és jogkörét a 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről (kiemelve e tv. 70.§-át) és a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről (kiemelve e rendelet 117.§-át) jogszabályok meghatározzák. A nevelőtestület nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó (határozathozó) szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. A pedagógus kötelességeit és jogait a 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 61-63. §-a határozza meg. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete döntési jogkörrel rendelkezik: 18


a nevelési és oktatási kérdésekben,

-

a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben,

A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete véleményezési, javaslattevő jogkörrel rendelkezik -

tantárgyfelosztás elfogadása előtt,

-

az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt

-

az iskolai felvételi követelmények meghatározásában

-

a gyakornoki szabályzat megalkotásában.

-

a nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. 2.7.2 Nevelőtestületi értekezletek

-

Az időpontokat és témákat az éves munkaterv tartalmazza.

-

Tanévzáró és tanévnyitó értekezlet

-

Félévi és év végi osztályozó konferencia,

-

Tájékoztató és munkaértekezlet (hétfőnként nagyszünetben)

-

Nevelési értekezlet

-

Egy osztályban tanító tanárok értekezlete,

-

Rendkívüli értekezletek

A nevelőtestületi értekezletet össze kell hívni, ha azt a napirend megjelölésével az intézmény igazgatója, vagy a nevelőtestület egyharmada kéri. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Azt, akinek a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya szünetel, az alkalmazotti közösségi értekezlet és a nevelőtestületi értekezlet határozatképességének meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni, amennyiben meghívás ellenére nem jelent meg. Az

intézményvezetői

megbízással

kapcsolatos

rendkívüli

nevelőtestületi

értekezlet

határozatképességéhez legalább kétharmados jelenlétre van szükség. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége eseten az igazgató szavazata dönt. A nevelőtestület értekezleteiről jegyzőkönyv készül.

19

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola 2.7.3 Nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület által átruházott feladatokról, az átruházott feladatok ellátásával megbízott nevelőtestületi tag a feladat teljesítését követően 3 napon belül közvetlen felettesének vagy az igazgatónak köteles beszámolni, véleményét írásban átadni 2.7.4 Szakmai munkaközösségek feladat és jogköre, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében A szakmai munkaközösségek feladatköre és jogköre A szakmai munkaközösségek feladatkörét és jogkörét a 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről (kiemelve e tv. 71.§-át) és a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelésioktatási

intézmények

működéséről

(kiemelve

e

rendelet

118.§-át)

jogszabályok

meghatározzák. Szakmai

munkaközösségek

főbb

tevékenységei:

együttműködés,

kapcsolattartás,

pedagógusok munkájának segítése. A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. Iskolánkban az alábbi munkaközösségek működnek: -

Természettudományi munkaközösség

-

Társadalomtudományi munkaközösség

-

Osztályfőnöki munkaközösség

-

Szakmai munkaközösség

Saját munkaprogrammal rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek együttműködnek az iskolai programok kialakításában, megszervezésében. A szakmai munkaközösségek vezetői összehívják, vezetik a munkaközösségi értekezleteket, megbeszéléseket. A munkaközösségi értekezleteken elhangzottakról az értekezleteket követő egy héten belül tájékoztatják az igazgatót. A szakmai munkaközösségek feladatai: -

Tanévenként legalább 5 munkaközösségi ülést kell tartani.

-

Megszervezik és lebonyolítják a munkaközösség által gondozott tantárgyak tanulmányi versenyeit.

-

Szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adnak a nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez

-

Részt vesznek - az iskola oktató-nevelő munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés)

20


egységes követelményrendszer kialakításában, a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérésében és értékelésében. pályázatok, tanulmányi versenyek kiírásában, szervezésében, lebonyolításában.

-

Segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez és a pedagógus továbbképzés szervezéséhez

-

Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására.

-

Segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját.

-

Javaslatot tesznek a tanév eleji alakuló ülésen az adott tárgytanévre, a munkaközösség vezetőjének személyére, akit az igazgató nevez ki

-

Segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez.

A szakmai munkaközösségek jogkörei: -

Dönt működésének rendjéről, éves munkatervéről, továbbképzési program-tervezetéről, az iskolai tanulmányi versenyek megrendezéséről, a munkaközösséghez tartozó tantárgyak tankönyveinek kiválasztásáról.

-

A szakmai munkaközösség vezetőjét az igazgató bízza meg a munkaközösség kezdeményezése alapján.

-

Véleményezési jogkörébe tartozik - intézményi pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat elfogadása - tantárgyfelosztás, órarend - a felvételi követelmények meghatározása, - a köztes vizsga részeinek és feladatinak meghatározása.

A munkaközösség vezetők: -

a munkaközösség tagjaival együtt összeállítják az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves programját

-

irányítják a közösség szakmai és pedagógiai munkáját, segítik a szakirodalom felhasználását

-

óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének

-

javaslatot tesznek a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésre

-

felügyelik a követelményrendszernek való megfelelést

-

elemzést, értékelést készítenek a munkaközösség tevékenységéről

-

véleményezik, ellenőrzik a tanmeneteket az igazgatónak történő elektronikus leadás előtt

-

az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát végez

21


képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és a munkaközösség-vezetők értekezletein (állásfoglalása, javaslata, vélemény nyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait) 2.7.5 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok

-

Az intézményi munka egyes, aktuális feladatainak megoldására a nevelőtestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgató döntése alapján.

-

A munkacsoport feladatát, jogkörét a feladatellátás idejét és beszámolási kötelezettségét a megbízó rögzíti.

-

Az alkalmi munkacsoport tevékenységének segítésébe külső személyek is felkérhetők. 2.7.6 Közös eljárási szabályok

-

Az intézmény és közösségei ezen Szervezeti és Működési Szabályzatban megnevezett szervei határozatképesek, ha a szavazásra jogosultak több mint fele jelen van a határozathozatalnál.

-

Határozatnak tekintendő az a javaslat, melyet a határozatképes értekezleten jelen lévők több mint 50 %-a támogatott.

-

A szavazás, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt.

-

A testületi ülések összehívását a napirend közzétételével és az írásos anyagok biztosításával az értekezletet megelőzően 4 munkanappal korábban meg kell tenni. Ettől indokolt esetben el lehet térni.

-

A testületi üléseket az igazgató köteles összehívni, ha azt tagjainak legalább 30 %-a a napirend megjelölésével, írásban kéri.

-

Az ülésekről 5 munkanapon belül jegyzőkönyvi kivonatot kell készíteni, mely tartalmazza a jelenléti ívet, az igazoltan és igazolatlanul távollévők felsorolását, a meghozott határozatokat, a szavazási arányokat, a felmerült érdemi javaslatokat és minden olyan tényt, amelyet bármely tanácskozási joggal részt vevő kér. A döntési jogkörben hozott határozatokat sorszámozni kell, s meg kell jelölni a végrehajtásért felelős nevét, valamint a végrehajtás határidejét. A jegyzőkönyvi kivonatot két személynek hitelesíteni kell, majd az intézmény titkárságára iktatás céljából át kell adni.

-

A jegyzőkönyvekbe bármely tanácskozási jogú tag betekinthet.

22


2.8 A belső kapcsolatok rendszere, az intézményi közösségek és a kapcsolattartásuk formái és rendje 2.8.1 Az alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösség irányító, szervező testülete a Közalkalmazotti Tanács. Az alkalmazotti közösség az intézménynél közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége. Az alkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait valamint az iskolán belüli érdekérvényesítés lehetőségeit a jogszabályok, valamint a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. A Közalkalmazotti Tanáccsal az igazgató tartja a kapcsolatot. Alkalmazotti értekezletet kell tartani abban az esetben, ha a jogszabály valamely kérdés eldöntésére a nevelőtestület helyett az alkalmazotti közösséget hatalmazza fel. Az alkalmazotti értekezletre – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – a nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 2.8.2 Szakszervezet tagszervezete Tevékenységét önálló jogi személyként végzi az alapszervezet. Intézményi szinten az alapszervezet titkára képviseli a Szakszervezet tagságát. Az intézményvezetés részéről a kapcsolatot az igazgató tartja, a Munka törvénykönyvében, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben és a Kollektív szerződésben rögzítettek szerint. 2.8.3 Intézményi Tanács A Köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosit a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásénak körülményeit. Iskolánkban az Intézményi Tanács megalakult, amely kialakítja a saját működési rendjét és munkaprogramját. Az Intézményi Tanáccsal az igazgató tartja a kapcsolatot. 2.8.4 Osztályközösségek Az osztályközösségek az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Az osztályközösség döntési jogkörébe tartoznak:

23


Az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása

-

Küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,

-

Döntés az osztály belügyeiben.

-

Az iskolavezetéshez intézett osztály szintű javaslatok, kérdések megfogalmazása

Az osztályközösségek vezetője az osztályfőnök. Az osztályközösségekkel elsődlegesen az általános igazgató-helyettes tartja a kapcsolatot. 2.8.5 Diákönkormányzat A Diákönkormányzat feladatkörét és jogkörét a 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről (kiemelve e tv. 48. §-át) és a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelésioktatási

intézmények

működéséről

(kiemelve

e

rendelet

120.§-át)

jogszabályok

meghatározzák. A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a DÖK javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A DÖK célja: -

-A diákság összefogása.

-

-A diákélet fellendítése.

-

-A tanárok és diákok közti jó együttműködés kiépítése és fenntartása.

-

-A diákjogok védelme.

-

-A tanulók és a diákkörök érdekeinek képviselete, a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjesztve.

-

A tankönyvek megvásárlásának támogatásáról.

A DÖK véleményét ki kell kérni: -

az iskolai SZMSZ, Házirend jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

-

a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

24


az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

-

munkaterv,

-

a házirend elfogadása előtt,

-

a tanulókat érintő döntések meghozatalakor

-

a tanulók helyzetét elemző beszámolók elkészítésekor, elfogadásakor

-

a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésénél, szervezésénél

-

az iskolai sportkör működési rendjének megállapításánál

-

a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor

-

a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításakor

-

Kiss Ferenc Díjra jelölt tanuló személyéről

-

a fegyelmi eljárásban

-

egyéb más, a tanulókat érintő döntés kapcsán is

A DÖK-tagjait a Osztály Diákbizottság titkárai alkotják, akiket a tanév első hetében az osztályközösségek választanak meg, egyszerű többséggel és nyílt szavazással. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi a tanév rendjében meghatározottak szerint. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője, vagy az iskola igazgatója kezdeményezhet. A Diákközgyűlés fogadja el és módosítja a DÖK SZMSZ-ét, illetve választja meg a DÖK titkárt. A DÖK részletes működését az intézmény SZMSZ-ében lévő DÖK SZMSZ szabályozza. Költségvetési támogatást az adott pénzügyi év lehetőségei alapján kap a DÖK. A diákönkormányzat dönt többek között -

saját működéséről,

-

a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,

-

egy tanítás nélküli munkanap programjáról,

-

az

iskolaújság,

iskolarádió

létrehozásáról,

tanulói

vezetőinek,

munkatársainak

megbízásáról. -

a tanulói vezetők, munkatársak megbízásáról

A diákönkormányzattal elsődlegesen az általános igazgató-helyettes tartja a kapcsolatot

25

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola 2.8.6 Iskolai sportkör Iskolai diáksportkörök igény alapján szerveződhetnek, az iskolai sportkör munkáját munkaterv alapján végzi. Az iskolai sportkörök is – melyek éves munkaterv alapján működnek – biztosítják a lehetőséget a mindennapos testedzésre és az intézményi, valamint az iskolák közötti versenyekre, való felkészülésre. Az iskolai sportkörök tanári felügyelet biztosítása mellett használhatják az előzetesen egyeztetett helyiségeket és területeket. Az iskola térítésmentesen biztosít helyiséget az iskolai sportkörök számára. Az iskolai sportkörökkel elsődlegesen az általános igazgató-helyettes tartja a kapcsolatot 2.8.7 Szülői munkaközösség (SZMK) A Szülői munkaközösség feladatkörét és jogkörét a 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről (kiemelve e tv. 73. §-át) és a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelésioktatási

intézmények

működéséről

(kiemelve

e

rendelet

119.§-át)

jogszabályok

meghatározzák. A tanév elején szülői értekezleteken az osztályok szülői munkaközössége, a szülők legalább 50%-a 2 fős vezetőséget választ. Az osztályok szülői munkaközösségének vezetőségei alkotják az iskolai SZMK tagjait. Az iskolai SZMK járhat el az intézmény valamennyi szülőjének képviseletében A SZMK figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Az SZMK feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. Az SZMK dönt: -

saját működési rendjéről

-

munkatervének elfogadásáról,

-

tisztségviselői megválasztásáról

Az SZMK javaslattevő jogkörrel rendelkezik -

a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben,

26


különös tekintettel a nevelési-oktatási intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben.

Az SZMK véleményezési jogot gyakorol a következőkben: -

az éves munkaterv, pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend, órarend elfogadásakor, vagy módosításakor

-

jogszabályban meghatározott kérdésekben

-

az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a szülők tájékoztatási formáinak meghatározásában,

-

a fakultatív foglalkozások iskolai programjának kialakításában,

-

a szülőket anyagilag is érintő ügyekben,

-

a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában.

-

a gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

-

a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

-

A fenntartó a köznevelési intézmény a) megszüntetésével, b) átszervezésével, c) feladatának megváltoztatásával, d) nevének megállapításával, e) vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt beszerzi az SZMK véleményét.

A szülők észrevételüket írásban beterjeszthetik a tagintézmény-vezetőnek, melyre 15 napon belül írásos, érdembeli választ kell kapniuk. Az SZMK vezetőségének elnökével az osztályfőnöki munkaközösség-vezető, ill. elsődlegesen az általános igazgató-helyettes tartják a kapcsolatot. 2.8.8 A szülőkkel való kapcsolattartás formái 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 62. §-a tartalmazza a pedagógus kötelességeit. A 62.§ f) a pedagógus kötelessége, hogy a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről. A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről jogszabály is rendelkezik a szülőkkel való kapcsolattartás kötelező formáiról. A szülőkkel elsődlegesen az osztályfőnökök tartják a kapcsolatot.

27

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola A szülők írásbeli tájékoztatása Az érdemjegyek az elektronikus napló internetes felületén megtekinthetők. Az érdemjegyek ellenőrzőben való vezetése a tanulók feladata. Az osztályfőnök évente legalább 5 alkalommal ellenőrzi, hogy a diák minden osztályzata szerepel-e az ellenőrzőben. A szülő aláírásával és dátummal igazolja, hogy látta az ellenőrzőt. Az osztályfőnök ellenőrző útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök ellenőrző könyv útján, szükség esetén email-ben vagy levélben tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményről, lehetőleg egy héttel, de legalább három nappal az esemény előtt. Az osztályfőnök hivatalos levélben írásban értesíti a szülőt a fél év ill. az év vége előtt négy héttel, amennyiben valamely tantárgyból a tanuló bukásra áll. A házirendben leírtak szerint az osztályfőnök írásban értesíti a szülőt, ha a tanuló -

fegyelmező intézkedésben

-

jutalomban (dicséretben) részesült,

-

igazolatlanul mulasztott

-

mulasztása eléri a jogszabályban ill. a házirendben leírt mértéket.

Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Iskolánkban tanévenként legalább két szülői értekezletet tartunk (egyet ősszel, egyet tavasszal). Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az iskola igazgatója, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet is összehívhat. Rendkívüli szülői értekezletet kell tartani abban az esetben, ha azt az osztályban tanuló diákok szüleinek legalább 30 százaléka kéri írásban. Osztályok összevont szülői értekezletét az iskola igazgatója hívhatja össze. Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként a két szülői értekezlet után fogadóórát tart. A fogadóórák időtartama legalább 60 perc. Amennyiben a gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy írásban történő időpont egyeztetés után is sor kerülhet.

28

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok A gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokat végző pedagógus feladata különösen: a.) az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, b.) a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatáson megismerheti a tanuló családi környezetét, c.) gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, d.) a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken, e.) a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes települési önkormányzat polgármesteri

hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott

szervnél, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására, f.)az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon, gyermekek átmeneti otthona, stb.) címét, illetve telefonszámát, Az iskolának kiemelt figyelmet kell fordítania a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére.

2.9 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. § (1) i) A külső kapcsolatok alakítása természetszerűen nemcsak az iskolán múlik. Egy kapcsolat akkor lehet gyümölcsöző, ha a kapcsolat létesítése és fenntartása minden érdekelt félnek a szándékában áll. A kapcsolatok sokszínűek. Vannak alá- és fölérendeltségi viszonyon alapuló kapcsolatok és mellérendeltségi viszony keretében folyó kapcsolatok.

29

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola A sokrétű külső kapcsolatok tételes felsorolása az iskola Pedagógiai programjában szerepel. Az iskolán kívüli szervezetekkel való kapcsolattartásért az igazgató a felelős. Munkájában az általános és szakmai igazgatóhelyettes, műszaki vezető, a gyakorlati oktatásvezető, a gazdasági vezető segíti. A külső szervezetekkel való kapcsolattartás módja sokrétű. 2.9.1 Kapcsolattartás szakmai szervezetekkel Szakmai szervezetekkel való kapcsolattartás formái:: - egymás szakmai rendezvényeinek látogatása, - szakmai tanulmányutak szervezése, - szakmai gyakorlatok számára helyszín biztosítása - kérdőíves vélemény-nyilvánítás az iskolai minőségbiztosítási program kapcsán éves gyakorisággal - helyszín biztosítása szakmai rendezvényekhez - egyéb az iskola alaptevékenységéhez kapcsolódó minden program Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a fenntartóval. A kapcsolattartás az igazgató feladata. A kapcsolattartásban közreműködnek az iskola vezetőségének tagjai. 2.9.2 Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal a.) A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus feladata: - A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokért felelős pedagógus minden tanévnyitón tájékoztatja a szülőket és a tanulókat a fogadóórák időpontjáról. - A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős köteles a tanulók szociális helyzetét, körülményeit felmérni, szükség esetén az intézkedéseket megtenni. - A tanuló igazolatlan hiányzásakor a gyermekjóléti szolgálattal az osztályfőnök is kapcsolatot tart. b.) A gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel való kapcsolattartás az igazgató feladata. 2.9.3 Kapcsolattartás pedagógiai szakszolgálati intézményekkel A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről meghatározza a pedagógiai szakszolgálatok működését. Sajátos nevelési igény ill. tanulási nehézség gyanúja esetén a szaktanárok az osztályfőnökkel, szülővel együttműködve szakértői vizsgálatot indítanak, a szakszolgálati intézmény kérése szerint pedagógia szakvéleményt készítenek.

30

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola A

pedagógiai

szakszolgálati

intézményekkel

való

együttműködésért

az

iskola

igazgatóhelyettese a felelős. 2.9.4 Kapcsolattartás pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekkel A 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet rendelkezik a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről. A pedagógia szakmai feladatoktól függően iskolánk kapcsolatot tart fent a -

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel

-

Oktatási Hivatallal

-

Az állami intézményfenntartó központtal

-

Állami szakképzési és felnőttképzési szervvel

-

Megyei kormányhivatallal

A kapcsolattartásért az iskola igazgatója felel. 2.9.5 Kapcsolattartás az egészségügyi ellátást végzőkkel A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet (a nevelési-oktatási intézmények működéséről) szerint az iskolának gondoskodnia kell a rájuk bízott gyermekek, tanulók egészségének megóvásáról. Az iskola egészségügyi ellátással foglalkozó jogszabályok: -

26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról,

-

49/2004. (V. 21.) ESZCSM rendelet a területi védőnői ellátásról,

-

51/1997. (XII. 18.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról

A tanuló joga különösen, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Az iskolaorvosi felügyelet és ellátás éves rendjét az igazgató az iskolaorvossal és a védőnővel egyezteti. Az együttműködés előkészítése és lebonyolítása az igazgatóhelyettes feladata. Az egészségügyi ellátást folytató szervekkel történő kapcsolattartás az iskola általános igazgatóhelyettesének a feladata.

31

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola 2.9.6 Kapcsolattartás a közösségi szolgálat elvégzését biztosító helyekkel A Kn. törvény 2016-tól az érettségi bizonyítvány kiadását 50 óra közösségi szolgálat teljesítéséhez köti – így az érettségi a tantárgyi tudás mérésén túl a szociális készségek, a társadalmi érzékenység kialakításában is szerepet játszik . Jogszabályi háttér: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényen túl a 110/2012. (VI.04) Korm. rendelet (NAT), a 20/2012. (VII.31.) EMMI rendelet, a közérdekű önkéntességről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény, a 1068/2012. (III.20.) Korm. határozat (nemzeti önkéntes stratégia 2011-2020), a 2011. évi CLXXV. törvény (civil törvény) A közösségi szolgálat megvalósulása érdekében a teendők: -

Az iskola igazgatója iskolai koordinátort jelöl ki, aki munkaköri feladataként látja el a közösségszolgálattal kapcsolatos tevékenységet. Az iskolai koordinátor felelős:

-

- a tanulók felkészítéséért, mentorálásért, pedagógiai feldolgozásért, - a fogadó helyekkel való kapcsolattartásért, - adminisztrálásért, dokumentálásért, igazolásért, - a tanulók bevonásáért - a tanulók tevékenységének elismeréséért. A fogadó szervezetekkel az iskola együttműködési megállapodást köt. A tanulókat és szülőket tájékoztatjuk a választható lehetőségekről, a tanuló önként választhatja ki azt a helyet, tevékenységet, amely számára a legvonzóbb, leghasznosabb, amelyhez kellően motivált.

2.10 Tájékoztatásra vonatkozó egyéb szabályok 2.10.1 Iskolai dokumentumokról való tájékoztatás Az iskola alapdokumentumai (Pedagógiai Program, Házirend, Szervezeti és Működési Szabályzat) az iskola honlapján és a Titkárságon megtalálhatóak. Az alapdokumentumokkal kapcsolatos értelmező jellegű tájékoztatást az osztályfőnöktől, vagy az iskola igazgatóhelyettesétől lehet kérni. Egyéb iskolában alkalmazott dokumentumról tájékoztatást kéni az ügyet intéző személytől lehet. 2.10.2 Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük. Nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat:

32


Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult.

-

Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon.

-

A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel.

-

A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire.

-

Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.

-

A nyilatkozattevőnek kötelessége a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerni, közlés előtt egyeztetni.

3

A MŰKÖDÉS RENDJÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

3.1 Az iskolákban dolgozók munkarendje Pedagógus: munkaideje heti 40 óra, amelyből 32 óra kötött munkaidőt az iskolában kell töltenie. A 32 óra kötött munkaidő két részből tevődik össze: -

Neveléssel-oktatással lekötött rész

-

Neveléssel-oktatással le nem kötött rész

A pedagógus a heti munkaideje terhére 32 órát (kötött munkaidő) köteles az iskolában tartózkodni: -

az órarendben előírt órák idején, a folyosóügyelet alatt, az elrendelt helyettesítések ideje alatt, a szalagavató, ballagás, és egyéb ünnepségek alatt, a szülői értekezletek idején, az igazgató vagy helyettese által elrendelt időszakban, az elrendelt készenlét és ügyelet idején, a tanulókkal való egyéni foglalkozás idején, szertárrendezés, műhelyrendezés idején. nevelőtestületi értekezleteken továbbá a 326/2013. (VIII.30) Kormányrendelet 17. § (1)) –ban leírt feladatok végzése céljából.

33

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola Nem pedagógus munkakörben dolgozók: munkaideje heti 40 óra Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét az intézmény zavartalan működése érdekében a munkaköri leírásukban, a jogszabályok betartásával az intézmény igazgatója állapítja meg.

3.2 Az iskola nyitva tartása a) Az iskola hétköznapokon 7,00-tól 17,00 óráig tart nyitva. Portaszolgálat 5,00 –tól 21,00 óráig van az épület takarítottságának biztosítása érdekében. Az iskolai oktatás valamennyi évfolyamon és képzési formában 7.15-kor kezdődik órarend szerint. Az elméleti órák 45 percesek, köztük 10 perc szünettel. A 3. óra után 20 perces tízórai szünet van. Pénteki tanítási napon a hétvégi hazautazás megkönnyítése érdekében 3. óra után 10 perces tízórai szünetet tartunk. Az elméleti tanítási órákon minden osztály a saját tantermében, vagy előadóteremben, vagy szaktanteremben van. Gyakorlati foglakozások általában iskolán kívül, a Csemetekertben, a tanműhelyben vagy külsőterepen vannak. A gyakorlatra vonatkozó munkavédelmi és általános előírások az iskola területén kívül szervezett gyakorlatokra is vonatkoznak. b) Szorgalmi időben a tanulói ügyek hivatalos intézése a titkárságon történik. Hétfőtől csütörtökig 12-14,30 óra között, pénteken az első tanítási óra utáni szünetben. c) Tanítási szünetek alatt az intézményben irodai ügyelet csak a kijelölt napokon működik. Az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az igazgató állapítja meg, melyet a titkársági ajtóra történő kiírással hoz nyilvánosságra. d) A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás ideje alatt az igazgató és igazgatóhelyettesei közül egy személy, vagy a helyettesítésüket a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint ellátó dolgozó az intézményben tartózkodik. e) A szaktantermeket, tanműhelyt tanári-oktatói felügyelet mellett lehet használni. A foglalkozás befejezése után a termek zárásáról a tanítást, oktatást végző, felügyeletet ellátó pedagógusnak kell gondoskodni. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre csak az igazgató adhat engedélyt eseti elbírálás alapján. f) Az iskola könyvtárát és szolgáltatásait a nyilvántartási idő alatt a dolgozók és a diákok bármikor igénybe vehetik.

34

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola g) Az intézmény létesítményei, helyiségei az alapító okiratnak megfelelően bérbe adhatók. A bérleti díjat az önköltségek és az érvényes jogszabályok szerint kell megállapítani és a feltételeket bérleti szerződésben rögzíteni.

3.3 Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával Belépés és benn tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel a) Az iskolával közalkalmazotti vagy tanulói jogviszonyban nem állók által az intézmény látogatása csak az alábbi feltételek mellett lehetséges: -

jelentkezés a portaszolgálatnál, a látogatás céljának közlése;

-

a keresett személy értesítése, illetve a vendég elkísérése a keresett személyhez;

-

hivatalos ügyben az iskolába érkezőket a titkárságra kell irányítani.

-

tanuló tanítási időben közvetlen családtagon kívül mást nem fogadhat

-

A csemetekert területére a nagyobb (3 főnél több) csoportok belépése csak előzetes bejelentkezés alapján, a műszaki vezető engedélye alapján történhet.

Nem kell tartózkodási engedélyt kérni: -

a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezésekor illetve,

-

a meghívottnak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodásakor.

b) Az iskola tanulóinak, dolgozóinak és mindazoknak, akik belépnek az intézmény területére, kötelessége: a., az intézmény épületeinek, helyiségeinek, eszközeinek, berendezési és felszerelési tárgyainak, rendeltetés szerű használata, mások tulajdonának megóvása és védelme, b., az iskola rendjének és tisztaságának megőrzése, c., a tűz- , munkavédelmi és a balesetvédelmi előírások betartása, d., a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, és más belső szabályzatok rájuk vonatkozó előírásainak a betartása. c) A nem intézményi dolgozók az intézmény területén csak igazgatói, gazdasági vezetői engedély alapján végezhetnek munkát (kivéve azok, akik Szerződés alapján teljesítik feladataikat, pl. SULI-HOST Kft., SZINT Kft. dolgozói).

3.4 A csemetekerti dolgozók munkarendje A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet, 4. § (1)/a,c szakaszai értelmében:

35

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola Az iskola és a csemetekert (mint a Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola Tangazdasága) egy szervezeti egységet alkot, ezért a szakoktató illetve a technikai munkakörben (gépkezelő, festő) alkalmazottak az alábbi munkarend szerint dolgoznak: -

a pedagógus és a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét az intézmény zavartalan működése érdekében a munkaköri leírásukban, a jogszabályok betartásával az intézmény igazgatója állapítja meg,

-

a munkaköri leírás elkészítéséről és átadásáról a gazdasági vezető gondoskodik,

-

a munkaidő heti 40 óra, mely hétfőtől péntekig reggel 7.00 órától délután 15.00 óráig tart,

-

tanulmányi időben biztosítják a saját munkavégzésükhöz valamint az elméleti és gyakorlati képzéshez szükséges megfelelő rendet az adott tanulócsoportot kísérő tanárkollégával együtt,

-

gondoskodnak az egészségügyi, munka- tűz- és balesetvédelmi valamint az Erdészeti Biztonsági Szabályzatban foglalt előírások betartásáról illetve betartatásáról,

-

a gyakorlatot tartó tanár koordinálja az oktató-nevelő szakmai munkát, melynek végeztével tájékoztatja a műszaki vezetőt, aki véleményezi, jóváhagyja illetve adott esetben, ha az elvégzett munka nem felel meg a szakmai igazgatóhelyettes – gyakorlati oktatásvezető – előírásában foglaltaknak, akkor azt jegyzőkönyvben rögzíti és intézkedik a feladat elvégzését illetően,

-

a műszaki vezető irányítja és felelősséggel tartozik a csemetekertben folyó szakmai munkáért valamint napi, heti és havi tájékoztatási kötelezettsége van a szakmai igazgatóhelyettes – gyakorlati oktatásvezető – felé,

-

a képzésre vonatkozó szakmai kerettantervi előírások (pl.: nyári gyakorlat, összefüggő gyakorlat) valamint az iskola rendezvénytervében foglalt időbeosztás (szünetek időpontja, munkanapok áthelyezése, átcsoportosítása) a csemetekerti dolgozókra is vonatkozik

-

a munkakörülményekben jelentkező illetve a dolgozó munkavégzésére vonatkozó változást (balesetveszély, sérülés, de ide értve a hivatalos távollétet, betegséget, szabadságot is) a lehető legrövidebb idő alatt jelenteni kell a szakmai igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető felé, aki az iskola igazgatójának haladéktalanul átadja az információt,

-

amennyiben

a

távollétből

eredően

helyettesítésre

van

szükség,

a

szakmai

igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető az igazgató jóváhagyásával úgynevezett helyettesítési rendet készít!

36


3.5 Tangazdaság /Csemetekert/ A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Csongrád Megyei Területi Igazgatóság 3-45/2013 számú határozata értelmében: A vagyonvédelemmel biztosított csemetekert az iskolával egy szervezeti egységet alkot, funkcióját tekintve tangazdaság, melynek elsődleges célja az oktatási tevékenység elősegítése. Alapadatok: -

Szeged II. kerület, külterület 01107/6 helyrajzi számon 4.158 m2 kiterjedésű ingatlan

-

Szeged II. kerület, külterület 01107/7 helyrajzi számon 2.445 m2 kiterjedésű ingatlan

Jelmagyarázat: 1. Bejárat 2. Szaktanterem a. Preparátorműhely, szakköri foglalkozások 3. Kiszolgáló épületek, raktárak 4. Rutinpálya 5. Rönktér (választékolás, számbavételezés, fekvő fa térfogatának meghatározása) 6. Íjász- illetve légpuskapálya (szakköri foglalkozások) 7. Használat gyakorlópálya (motorfűrész és erdészeti gépkezelés, szakköri foglalkozások, versenyfelkészítések) 8. Oktatási célú intenzív és szabadföldi erdészeti szaporítóanyag termelés 9. Faipari műhely szociális helyiségekkel (másodlagos faipar gépei, fafeldolgozási alapismeretek) 10. Gépészeti szaktanterem a. 10 férőhelyes garázssor műhelyekkel 11. Filagória bográcsozó hellyel (tanulócsoportok, osztályok szabadidős tevékenységéhez; iskolai rendezvények megtartásához – Szakmai Nap) 12. Szociális helyiség 1971 óta (a Délalföldi Erdő-és Fafeldolgozó Gazdaság átadja csemetekertjét az iskolának) gyakorlati bázisként a képzés elméleti órái mellett fajsúlyosan a gyakorlati órák megtartásának helyszíne. Továbbá a ”T” illetve a ”B” kategóriájú vezetői engedély gyakorlati képzésének színtere (rutinpálya, oktatótraktor, pótkocsik).

37


A Tangazdaság célja az oktató-nevelő munka elősegítése mellett az oktatási célú erdészeti szaporítóanyag termesztése, valamint a lehetőségek figyelembevételével a kutatás és a kikapcsolódás,

-

A Tangazdaságban folyó szakmai munka irányításáért a mindenkori műszaki vezető a felelős, ezért személyének meg kell felelnie az erdészeti szakszemélyzettel szemben támasztott követelményeknek, Szakmai munkák: -

szakmai kerettanterv szerint elméleti, gyakorlati foglalkozások szakoktató felügyelete mellett

-

naposi szolgálat szakoktató felügyelete mellett

-

összefüggő gyakorlat szakoktatói, pedagógusi felügyelet mellett

-

szakkörök,

versenyfelkészítések

tanórán

kívüli

foglalkozás

keretében

is

szakoktatóval -

vezetői engedély gyakorlati képzése szakoktató irányításával

A Tangazdaságban a szabadidő hasznos eltöltésére, osztályközösség építésére is van lehetőség az osztályfőnök és/vagy szaktanár-szaktanárok felügyelete mellett,

-

Egyéb, fent nem említett tevékenység gyakorlásához a műszaki vezető véleményezésével az iskola igazgatója valamint a szakmai igazgatóhelyettes – gyakorlati oktatásvezető – jóváhagyása szükséges,

-

A speciális munka- tűz- és balesetvédelmi szabályok betartásáért, a jelentési kötelezettségekért, felülvizsgálatokért a műszaki vezető a felelős.

3.6 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A szakmai munka ellenőrzése lehet külső és lehet belső ellenőrzés. A külső ellenőrzés esetén a teendőnk minden kért információ biztosítása illetve az ellenőrzés eredményeinek ismeretében a hatékonyság javítása. A belső szakmai ellenőrzés, mérés, majd értékelés csak akkor lesz átfogó és hatékony: -

ha minden kapcsolódási pontot és kimenetet érint

-

ha rendszeres

-

ha hierarchikusan egymásra épül

-

megfelelően dokumentált

-

mindig követi visszacsatolás, beavatkozás.

38

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola A belső ellenőrzést végzik az igazgató, igazgatóhelyettes, a gyakorlati oktatás-vezető, a munkaközösség-vezetők. Az ellenőrzöttek a diákok, a pedagógusok, a munkaközösség-vezetők. 1. Az ellenőrzés célja, feladata -

A nevelő-oktató munka hatékonyságának elősegítése. A nevelő-oktató munka minél magasabb szintű ellátása. A vezetők és a nevelőtestület folyamatos kapcsolattartása. A pályakezdők segítése. A szülők és diákok tájékoztatásának biztosítása.

2. Az ellenőrzés elvei -

A pedagógiai ellenőrzés során a pedagógiai önállóságot tiszteletben kell tartani. Az ellenőrzéseket előre kell megtervezni. Általános esetben az óralátogatásokat egy nappal előre be kell jelenteni intézményen belül. A nevelőtestület ismerje az ellenőrzés koncepcióját, célját, módszerét és időpontját.

3. Az ellenőrzés szempontjai és területei -

Szakmai felkészültség. Az optimális módszer megválasztása és a módszertani lehetőségek kiaknázása. Kontaktusteremtés az osztállyal és az egyes tanulókkal. A pedagógus alkalmazkodása a közösség képességeihez, váratlan helyzetekhez. A tanulók motiválása, munkáltatása, differenciált foglalkoztatása. A tanulók munkájának objektív értékelése. A tanórán kívüli tevékenységek szervezése, kapcsolat a diákokkal, diákközösségekkel. Szervezési és tanügy-igazgatási feladatok. Tanulók, tanulócsoportok eredményességének vizsgálata.

4. Az ellenőrzés módjai -

óralátogatás, helyszíni ellenőrzés, tapasztalatcsere, beszámoltatás, eredményvizsgálatok, felmérések, a nevelő-oktató munka tanulói véleményezése

5. Az ellenőrzésre jogosultak -

Vezetők. Munkaközösség vezetők. Munkaközösségi tagok külön megbízás szerint. Külső szakértők (igazgatói engedéllyel).

6. Egyéb megállapítások -

A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a nevelőtestület tagjai jogosultak az adott szaktanárral történt előzetes egyeztetés alapján. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt.

39


-

-

-

-

-

A tanítási órák, tanórán kívüli foglalkozások megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt rendkívül indokolt esetben az igazgató vagy a helyettese tehet. Tanévkezdéskor a pedagógusok az általuk tanítandó tantárgyak tanmeneteit elkészítik és egy-egy példányban a munkaközösség-vezetőnek leadják. Az igazgató és helyettese valamint a munkaközösség vezetők óralátogatási tervet készítenek, és ennek megfelelően végzik ellenőrző munkájukat. A nevelőtestület a munkatervben meghatározott időpontokban nevelőtestületi értekezleten értékeli az eltelt időszak pedagógiai munkájának eredményeit, és meghatározza a feladatokat. Félévkor és a tanév végén a vezetők mellett, az osztályfőnökök a közösséget, a szaktanárok a szaktantárgyi munkát összefoglalóan írásbeli beszámolóikban értékelik. Félévkor és a tanév végén írásbeli beszámolókban értékelik munkájukat a munkaközösségek, egészségnevelési és környezetvédelmi felelős, a Közalkalmazotti Tanács, a DÖK segítő pedagógus, az ifjúságvédelmi és a szabadidő szervezéssel megbízott pedagógus Az elektronikusnaplót és a egyéb tanórán kívüli naplókat legalább havonta egyszer az igazgató illetve a helyettese ellenőrzi

A tantervi követelmények teljesítése, az oktató nevelő tevékenység színvonalának javítása, a szükséges, gazdaságos személyi, tárgyi feltételek biztosítása érdekében eredmény-centrikus ellenőrzéseket kell végezni. Az ellenőrzést és értékelést végzők komplex módon minősítsék az ellenőrzött tevékenységet, állapítsák meg az eredmény vagy hiányosság okait, elemezzék annak motiváló tényezőit, és szabják meg a módosításra váró feladatokat. A vezetők hatáskörükben saját területükön jogosultak és kötelesek az ott folyó tevékenységet, beosztottaikat ellenőrizni, annak eredményét az ellenőrzési naplóban rögzíteni, és az ellenőrzött beosztott, valamint a közvetlen felettes tudomására hozni. A pedagógiai munka belső ellenőrzését az intézmény éves munkatervében meghatározott ellenőrzési terv az igazgató végzi, az igazgatóhelyettesek, a gyakorlati oktatásvezető és a munkaközösség-vezetők segítségével. A belső ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az igazgató haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket. 1.

Az igazgató ellenőrző tevékenysége kiterjed az iskolai élet minden területére s azt az igazgatóhelyettessel a gyakorlati oktatásvezetővel és a munkaközösség vezetőkkel a munkaköri leírásokban foglaltak szerint osztja el.

2.

Az általános igazgatóhelyettes ellenőrzési területei: 40

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola az iskola Pedagógiai Programjában és Működési Szabályzatában foglaltak betartatása tanügyi dokumentumok: törzskönyv bizonyítvány osztálynapló (elektronikus napló) beírási napló szakszerű vezetésének ellenőrzése A nevelőtestület és diákönkormányzat által hozott határozatok érvényesítésének ellenőrzése. Tanórákon folyó oktató-nevelő munka ellenőrzése Ügyeletek, tanórán kívüli elfoglaltságok ellenőrzése Munkaközösség-vezetők, ifjúságvédelmi feladatokkal, szabadidő szervezési feladatokkal megbízott pedagógus munkájának ellenőrzése Az ellenőrzés módszerei: tanórák látogatása iskola épületének bejárása rendszeres konzultáció a munkaközösség-vezetőkkel, osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, diákönkormányzat képviselőivel -

3.

A szakmai igazgatóhelyettes ellenőrzi: az alapdokumentumok felhasználását a nappali és a felnőtt oktatásban. látogatja (ellenőrzi és értékeli) a szakmai és szakmai előkészítő tantárgyak tanítási és gyakorlati óráit és az ezekhez kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozásokat a nappali és a felnőtt oktatásban. segíti és ellenőrzi a szakmai munkaközösség munkáját. elkészíti, karbantartja a felnőttképzés munkarendjét. -

4.

A gyakorlati oktatásvezető ellenőrzi: - a heti gyakorlatok rendjét, adminisztrációját - a naposi szolgálatok rendjét, adminisztrációját - az összefüggő gyakorlatok rendjét, adminisztrációját - a gyakorlatokhoz szükséges eszközök, gépek állapotát - a gyakorlatokhoz szükséges anyagok mennyiségét, felhasználását - a gyakorlati területek, csemetekert állapotát, szociális ellátottságát - a munka és tűzvédelmi előírások betartását - a gyakorlati osztályzatokat

5.

A munkaközösség-vezetők ellenőrzik a munkaközösségi tagok oktató-nevelő munkáját és osztályfőnöki tevékenységét.

A belső ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az igazgató haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket.

3.7 A tanórán kívüli foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei A tanórán kívüli foglalkozások létrehozását kezdeményezhetik: a nevelőtestület, szakmai munkaközösségek, a tanulók, a szülők. A foglalkozások számát és jellegét az iskola igazgatója állapítja meg. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti a

41

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozások éves cselekvési program, rendezvényterv, illetve munkaterv szerint működnek. A foglakozás vezetője általában az iskola pedagógusa, de külső szakember is lehet, akit egy évre az igazgató bízza meg. 3.7.1 Tehetséggondozás -

diákkör (szakkör, önképzőkör, művészeti csoport, érdeklődési kör);

-

versenyfelkészítő foglalkozások

-

érettségi felkészítő foglalkozások (közép- és emelt szintű)

-

nyelvvizsga felkészítő foglalkozások (az igazgató döntése alapján önköltségesen is működhet)

-

tanfolyamok (az igazgató döntése alapján önköltségesen is működhet)

Ezen diákkörök együttes taglétszáma legalább annyiszor 8 fő, ahány diákkör működik. Működési idejük a diákkör, foglalkozás céljától függően lehet időszakos ill egész éves (szeptember 20-tól május 31-ig). A megbízás tartalmazza a konkrét tevékenységi területet, az időbeosztást, s külső szakember esetén az esetleges tiszteletdíjat vagy másfajta anyagi elismerést. A diákkörök az iskola helyiségeit, eszközeit az igazgató engedélyével használhatják. A diákkörök működéséhez a tiszteletdíjon felül szükséges anyagi feltételeket az iskola biztosítja. A diákkörökbe való jelentkezés önkéntes. A diákkörök saját működési rend és program alapján dolgoznak, a foglalkozásokról naplót kell vezetni. Az iskola nyelvvizsga felkészítő foglalkozásokat, s egyéb tanfolyamokat is indíthat a tanulók érdeklődésének függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyam vezetőjétől. A tanfolyamokon való részvételért félévenként előre térítési díj fizethető. A versenyfelkészítő foglalkozások a tanulók - tanulmányi-, - szakmai-, - kulturális

42

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola versenyekre és vetélkedőkre való felkészítését szolgálja. 3.7.2 Esetenkénti tanórán kívüli foglalkoztatás Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg és felelősek azok lebonyolításáért. A versenyek szervezését a pedagógiai igazgatóhelyettes irányítja. Kulturális intézmények látogatása Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlat látogatása, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek vagy tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. 3.7.3 Egyéb tanórán kívüli foglalkozás - Sportkör, tömegsport foglalkozások - A pedagógiai programban szereplő, tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozás (környezeti nevelési, egészségnevelési, kulturális és sportrendezvény). - Felkészítés különbözeti vizsgára A különbözeti vizsgájára való felkészítő foglalkozások célja a szakmai évfolyamra vagy más, nem 9. évfolyamra felvett tanulók eredményes különbözeti vizsgájának segítése. 3.7.4 Szintre hozó foglalkozások - felzárkóztatás - korrepetálás - a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása - fejlesztő foglalkozások A foglalkozásokon az iskola minden tanulója részt vehet. A bukásra álló tanulók felzárkóztatáson, korrepetáláson való részvétele kötelezővé tehető, amelyről a szaktanár dönt az osztályfőnök és a szülővel és való megbeszélés alapján. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók részére a szakértői vélemény figyelembe vételével külön foglalkozásokat szervezünk, amelyet az iskolánk pedagógusai tartanak.

43

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését az érintett tanulók nehézségeihez alkalmazkodóan, külső szakember, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus látja el. A fejlesztő foglalkozások kiscsoportos, vagy egyéni felzárkóztató foglalkozások keretében történnek. Azoknak a tanulóknak, akik a szakértői vélemény alapján, mentességet kaptak egyes tantárgyak, vagy tananyagrészek értékelése alól, a foglakozások látogatása kötelező. 3.7.5 Mindennapos testnevelés Diákjaink számára kerettantervi előírásoknak megfelelően 2012. évtől felmenő rendszerben heti öt testnevelés órát tartunk órarendbe iktatva. E heti öt órából jelenleg három órát a szomszéd Dózsa György Általános iskola üzemeltetésében lévő sportcsarnokban tartunk, két órát pedig iskolán kívül szervezünk meg (költség). E heti két iskolán kívüli testnevelés órát évfolyamonként különböző sportolási lehetőséggel szervezzük meg. A 9. évfolyam számára az úszás oktatást szervezünk. Heti két testnevelés óra alól a tanuló felmenthető a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással, a köznevelési törvényben meghatározott tartalmú igazolás és szülői kérelem benyújtásával 3.7.6 Közösség szolgálat 2016. évtél akkor adható a tanulónak érettségi bizonyítvány, ha a bizonyítványában szerepel az 50 óra közösségi szolgálat igazolása. A közösségi szolgálat jogszabályi vonatkozásaival és kapcsolattartási területével a Szervezeti és működési szabályzatunk 2.9.6. Kapcsolattartás a közösségi szolgálat elvégzését biztosító helyekkel fejezete foglalkozik. A kapcsolattartáson túl jelen fejezetben az alábbiakat kívánjuk kiemelni: A közösségi szolgálat megvalósulása érdekében a teendők: -

A már meglévő jó gyakorlatok és ötletek összegyűjtése, helyi és intézményen belüli lehetőségek feltérképezése a tantestület, tanulók, szülők segítségével.

-

Iskolánk tanulói a közösségi szolgálatot elsősorban a környezet- és természetvédelmi területeken valósítják meg. A szülők támogató szerepére számítunk a program során: ötletek, lelki kísérés, szállítás… egyéb tevékenységekben.

-

A 9-11. évfolyamos tanulók számára lehetőség szerint három évre arányosan elosztva szervezzük meg a legalább 50 órás közösségi szolgálatot. Ettől indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. 44

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola A közösségi szolgálattal kapcsolatos teendők: A tanulók - jelentkezési lapot töltenek ki, amely tartalmazza a szülő beleegyező nyilatkozatát is, - naprakészen kötelesek közösségi szolgálati naplójukat vezetni: mikor, hol, milyen időkeretben, milyen tevékenységet folytattak, esetleges reflexiók megfogalmazása, Az iskola koordinátora - az iskola dokumentumaiban rögzíti a közösségi szolgálatra vonatkozó szabályokat, - az éves munkatervben rögzíti a felelősöket, feladatokat, - együttműködési megállapodást köt a fogadó szervezetekkel, rögzíti az egyes feladatköröket - a jelentkezési lapok alapján elkészíti a beosztást, - intézményváltás esetén igazolást ad ki a teljesítésről, - megszervezi az iskolai szintű programzárást. Az osztályfőnök - iskolai szervezésű közösségi szolgálati munkán – más pedagógusokkal együttesen- a tanulók kíséretét biztosítja - ellenőrzi a diák szolgálati naplóját - a diák szolgálati naplója alapján naplóban, törzskönyvben, bizonyítványban rögzíti a teljesített órák számát, - kapcsolatot tart, támogatást nyújt a diákoknak, feldolgozza velük az élményeket (osztályfőnöki órai beszélgetés, értékelő lap, poszterek, stb) Ha a tanuló intézményt vált, az igazolásnak az addig teljesített szolgálatot tartalmaznia kell.

3.8 Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A hagyományápolás célja Az intézmény hagyományainak ápolása ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitás tudatát fejleszti, hazaszeretetét mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymásiránti tiszteletre nevelik. Iskolai ünnepségek a) Tanévnyitó ünnepség

45

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola b) c) d) e) f) g)

Október 23. Nemzeti ünnep December 20. Karácsonyi ünnepség Március 15. Nemzeti ünnep Kiss Ferenc Napi ünnepség Ballagási ünnepség Tanévzáró ünnepség

Az iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények időpontját a tanév rendje alapján az iskola éves munkaterve határozza meg. A rendezvények szervezésével, az ünnepi műsor összeállításával és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a felelősök megnevezésével a munkaterv határozza meg. Az iskolai ünnepségeken ünnepi öltözetben kell megjelenni. A tanulók ünnepi öltözetének leírását a Házirend melléklete tartalmazza. Iskolai megemlékezések (osztályközösségek szintjén) a)

Aradi vértanúk emléknapja (október 6.)

b)

Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (február 25.);

c)

Holokauszt áldozatainak emléknapja (április 16.)

d)

Nemzeti összetartozás napja (június 4.)

Az intézmény hagyományos rendezvényei a)

Az iskola névadójával kapcsolatos rendezvény: - Kiss Ferenc Nap

b)

Az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei: - Szalagavató bál - Erdészavató - Diáknap - Szakmai nap

Az intézmény hagyományos csereutazásai: - testvériskolai kapcsolat: egy svédországi iskolával A hagyományápolás további formái a)

Az intézmény működésének kerek évfordulóira évkönyvet ad ki.

b)

Az iskolai újság féléves rendszerességgel jelenik meg, anyagának összeállításában intézményünk tanulói és pedagógusai egyaránt részt vesznek.

c)

Intézményünk iskolarádiót is működtet, melynek műsorát a tanulók közreműködésével és igényeik figyelembevételével állítja össze az iskolarádióért felelős pedagógus.

d)

Intézményünk honlapjának címe: http://www.kissf-szeged.sulinet.hu

Az intézmény jelképei Az intézmény címerének szimbólumai és a címer leírása: 46

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola Fehér mezőben stilizált szegedi Dóm képe, mögötte zöld erdész csillag, körülötte Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola Szeged felirat.

Az intézmény zászlajának leírása: Nemzeti színű zászló, egyik oldalán az iskola neve olvasható, másik oldalán a koronás állami címer látható. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint a felelősöket a munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sport rendezvényekre) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára – a képességeket és a rátermettségeket figyelembe véve egyenletes terhelést adjon.

3.9 Reklámtevékenység az iskolában, politika Az iskolában a reklámtevékenység, és párthoz kötődő politikai célú tevékenység folytatása tilos! Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója engedélyt adhat akkor, ha a reklám a gyermekeknek,

tanulóknak

szól,

kapcsolatban

van

az

egészséges

életmóddal,

a

környezetvédelemmel, a társadalmi közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel. A reklám felület helyét az iskola, az igazgató jelöli ki. Az intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az iskola ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.

3.10 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet, 4. § (1)/n szakasz értelmében: Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti.

47

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola Rendkívüli eseménynek minősül: - természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz) -

a tűz

-

robbanás illetve robbantással történő fenyegetés

A rendkívüli események megelőzése érdekében az intézmény alkalmazottjai a mindennapi feladatok végzésekor kötelesek ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Intézkedésre jogosult felelős vezetők: - az intézmény igazgatója -

az igazgató távolléte esetén az általános igazgató helyettes, a szakmai igazgatóhelyettes, a gyakorlati oktatásvezető, a gazdasági vezető

-

továbbiakban a helyettesítési rendben rögzítettek szerint

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell továbbá: - a fenntartót, -

tűz esetén a tűzoltóságot,

-

robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,

-

személyi sérülés esetén a mentőket,

-

egyéb

esetekben

az

esemény

jellegének

megfelelő

rendvédelmi,

illetve

katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelését követően az igazgató illetve az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítása szerint az épületben tartózkodó személyeket a tűzriadó tervnek megfelelő módon riasztani kell, mindemellett haladéktalanul meg kell kezdeni a veszélyeztetett épület kiürítését. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodóknak a kiürítési terv alapján kell elhagyniuk. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletéért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. Fokozottan ügyelni kell a következőkre:

48


Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!

-

A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!

-

A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.

-

A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!

Az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: -

a kiürítési tervben szereplő kijáratok szabaddá tételéről,

-

a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,

-

a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,

-

az elsősegélynyújtás megszervezéséről

-

a

rendvédelmi,

illetve

katasztrófaelhárító

szervek

(rendőrség,

tűzoltóság,

tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: -

a rendkívüli esemény bekövetkezte óta lezajlott történésekről,

-

a veszélyeztetett épület jellemzőiről,

-

az épületben található veszélyes anyagokról,

-

a közművezetékek helyéről,

-

az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,

-

az épület kiürítéséről.

A helyszínre érkező rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek illetékes vezetője rendelkezik a további biztonsági intézkedésekről, mely utasítások betartása az intézmény minden dolgozójára és tanulójára nézve kötelező érvényű! Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell! A gyakorlat megszervezéséért a szakmai igazgatóhelyettes – gyakorlati oktatásvezető – vagy az iskolagondnok a felelős!

49


3.11 Bombariadó esetén szükséges teendők -

Amennyiben az oktatási intézmény munkavállalója az épületben bombát, robbanószert talál illetve ezen anyagok bejelentésére irányuló telefonhívásban részesül, akkor a rendkívüli esemény létét azonnal továbbítja az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének. Az értesített vezető a közlemény valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót!

-

A bombariadóra a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzése figyelmeztet.

-

Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni!

-

A felügyelő tanárok kötelesek a jelen lévő és a tantermen kívül tartózkodó tanulókat haladéktalanul

megszámolni,

a

tanulók

kíséretét

és

felügyeletét

ellátni,

a

tanulócsoportokkal a gyülekezőhelyen tartózkodni! -

A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos!

-

Amíg a rendőrség az épületet nem ítéli biztonságosnak az épületben tanuló, dolgozó nem térhet vissza!

-

A bombariadó végét folyamatos csengés jelzi, melyet szóbeli tájékoztatás is alátámaszt.

-

Az elmaradt tanítási órák esetleges pótlásáról, a jogszabályok figyelembevételével az iskola igazgatója dönt.

3.12 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulók egészségügyi ellátásának rendje Az intézmény saját orvosi rendelőjében heti egy alkalommal, orvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók. A többi napokon a körzeti kollégiumi, ill. háziorvosokhoz fordulhatnak diákjaink. Az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: - a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata - a könnyített és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése - a színlátás és látásélesség vizsgálata - pályaalkalmasság vizsgálatok végzése

50

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola A kötelező orvosi vizsgálatokat időpontját úgy kell megszervezni, hogy a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá a vizsgálatok a tanítás előtt vagy után történjenek. A tanulók egészségi állapotának szűrése, követése: -

Tanévenként meghatározott időpontban heti kettő alkalommal iskolaorvos és védőnő áll a tanulók rendelkezésére.

-

Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola tanulóinak a rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását.

-

Évente minden tanuló általános szűrővizsgálaton vesz részt.

-

A tanulók számára bármilyen gyógyszeres ellátást csak az orvos adhat.

-

Tanévenként egy alkalommal a tanulók szervezett fogorvosi rendelésen vesznek részt.

-

A gazdasági irodában ill. a titkárságon gyógyszerek és központi mentődoboz található, amelyet kisebb betegségek ill. balesetek ellátására lehet igénybe venni.

-

A tanulóknak rendelkezniük kell kullancs által terjesztett vírus elleni védőoltással, amelyről szóló igazolást a védőoltást követően a tanulóknak be kell mutatniuk az iskolaorvosnak.

Közegészségügyi és járványügyi feladatok ellátását: -

Az iskola életkorhoz kötött és kampányoltások elvégzése és dokumentálása.

-

A járványügyi előírások betartásának ellenőrzése, fertőző megbetegedések esetén járványügyi intézkedések elrendelése, a megtett intézkedésekről az ÁNTSZ illetékes intézetének értesítése.

Elsősegélynyújtást: -

Az iskolában a bekövetkező balesetek, sérülések, akut megbetegedések elsődleges ellátása, majd a tanulók háziorvoshoz, házi gyermekorvoshoz illetve egyéb intézménybe irányítása az iskolaorvos ill. az iskolai védőnő feladata. Az iskolaorvos ill. védőnő távolléte esetén a szükséges intézkedéseket az osztályfőnök, vagy szaktanár teszi meg.

Részvételt a nevelési – oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében: -

Az iskolaorvos és a védőnő az osztályfőnökkel egyeztetve egészségügyi felvilágosító órát tart az osztályokban.

-

Egészségügyi információk közlése a szülőkkel és a pedagógusokkal.

Az iskolaorvos évente egyszer tájékoztatja tapasztalatairól az iskolavezetést.

51

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola Az egészségügyi ellátást folytató szervekkel történő kapcsolattartás az iskola általános igazgatóhelyettesének a feladata. Az alkalmazottak egészségügyi ellátásának rendje Az alkalmazottak egészségügyi ellátása érdekében az iskola megállapodást kötött a Foglalkoztatás-egészségügyi Ellátást végző üzemorvossal. Az üzemorvos ez alapján végzi az új munkatársak egészségügyi alkalmasságának elbírálását, valamint a többi dolgozó kötelező, rendszeres felülvizsgálatát.

3.13 A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a csemetekertet, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás tilos és az egészségre káros élvezeti cikkek (alkohol, drog) fogyasztása tilos ! A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4. § (8) által meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az iskola igazgatója.

3.14 Egészségvédelem -

A tankötelezettség végéig tanulóinknak évente legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.

-

A tanulók részére - egészségi állapotuk napi ellenőrzésére, felülvizsgálatára, szükség szerinti ellátására – meghatározott rendelési időben háziorvos és védőnő áll rendelkezésre.

-

A fenti szolgáltatásokat tanítási időben a tanulók csak indokolt esetben igénybe vehetik.

-

Iskolán kívüli szervezett egészségügyi ellátásra (melyről előzetesen az osztályfőnök vagy kijelölt pedagógus értesíti a tanulókat) a tanulócsoportokat, osztályokat kijelölt pedagógus kíséri.

-

Az iskola-egészségügyi ellátás keretében a védőnő a 10., a 12. évfolyamoknál, valamint a 16. életévüket betöltött tanulóknál védőnői szűrővizsgálatot végez a jogszabályokban foglaltak szerint.

-

A védőnői vizsgálatokról a szülők írásbeli tájékoztatást kapnak.

-

Az iskola-egészségügyi ellátás keretében elvégzendő feladatok tervezett menetrendje az intézményi munkatervben is szerepel.

-

Az intézmény területén, valamint az intézményben és az intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII.

52

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola törvény hatálya alá tartozó, továbbá alkohol- és dohánytermék nem árusítható és nem is fogyasztható. -

Tilos és bűncselekmény bármiféle kábító hatású szer fogyasztása!

3.15 Balesetvédelem -

Mindenkinek kötelessége, hogy ügyeljen saját és társai testi épségére!

-

Az észlelt baleseteket, balesetveszélyes forrást, helyzeteket azonnal jelezni kell a pedagógusnak, intézményvezetőnek.

-

Minden tanulónak a tanév megkezdésekor oktatásokon (általános és speciális) kell részt vennie, melyet jegyzőkönyvben rögzíteni kell!

-

A tanulóbalesetek megelőzése érdekében az osztályfőnökök és a szaktanárok balesetvédelmi oktatást tartanak a tanév elején minden osztályban, melyet dokumentálnak.

-

A tanulóbalesetek nyilvántartásáért és a nyolc napon túl gyógyuló sérülések haladéktalan kivizsgálásáért az intézményvezető illetve a szakmai igazgatóhelyettes a felelős.

-

Tanulóbaleset esetén jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napján meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a tanulónak. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézmény őrzi meg. A baleset körülményeit rögzítő jegyzőkönyvet az a pedagógus veszi fel, aki az adott időpontban felelt a tanuló testi épségéért.

-

A tanuló- és gyermekbalesetek kivizsgálásába be kell vonni a Szülői Munkaközösség és a diákönkormányzat képviselőjét.

-

Minden 18. életévét betöltött tanulónknak érdemes rendelkeznie biztosítással. A tanulóbiztosítást a tanulók kötik a nekik legmegfelelőbb forma kiválasztásával.

-

A szünidők megkezdése előtt a veszélyhelyzetekre az osztályfőnökök hívják fel a tanulók figyelmét.

3.16 Intézményi védő, óvó előírások A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet, 4. § (1)/m szakasz valamint a 168. § (1) bekezdés valamint a Köznevelési Törvény 25. § (6) bekezdés és a 62.§ (1)/g szakasz értelmében: Az iskola minden dolgozójának alapvető feladata, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadják, ezért a dolgozóknak ismerniük és be kell tartaniuk a Munkabiztonsági Szabályzat valamint a Tűzvédelmi Szabályzat rendelkezéseit!

53

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola A nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a munkabiztonsági és tűzvédelmi szabályokat a tanulókkal betartatni! A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat valamint a tilos és az elvárható magatartásformákat a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint a tanórai, tanórán kívüli foglalkozás során, iskolai rendezvény előtt életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell! Az ismertetés a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint iskolai rendezvény előtt az osztályfőnöknek vagy az osztály gyakorlatvezető tanárának, tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógusnak a kötelessége! Az ismertetés tényét és tartalmát a meghatározott formanyomtatványon dokumentálni kell! Az intézmény vezetője felelős a tanulói balesetek megelőzéséért, a rendszeres egészségügyi vizsgálat megszervezéséért. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása! Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy: -

nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse,

-

nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos a helyzetben lévők felzárkóztatását,

-

a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye,

-

az iskola valamennyi balesetveszélyes helyiségében mentődobozt kell elhelyezni (szertárak, testnevelői tanári),

54


a szaktanárok külön ismertetőt tartanak a szaktantermekre, szertárakra vonatkozó sajátos veszélyforrásokról. A munkavédelemmel, tűzvédelemmel kapcsolatos részletes teendőket a megfelelő szabályzatok tartalmazzák,

-

az iskola dolgozói részére az intézmény megbízott munkavédelmi és tűzvédelmi felelőse tart oktatást minden év szeptemberében, a dolgozók aláírásukkal igazolják, hogy részt vettek az oktatáson,

-

a számítógépeket a tanulók tanári felügyelet mellett használhatják. A felügyeletet az informatikatanárok, a rendszergazda és a könyvtáros látják el,

-

az iskola sportlétesítményeit (tanítási időn kívül) az intézmény közalkalmazottjai egészségük megóvása érdekében térítésmentesen használhatják. Egyéb iskolai helyiségek tanrenden kívüli használatát az igazgató tanévenként engedélyezi,

-

az iskolában és iskolai rendezvényeken az egészségre káros szereket árusítani és fogyasztani tilos!

Az osztályfőnökök feladatai: -

munkaköri leírásának megfelelően figyelemmel kíséri a tanulók iskolába járását, hiányzását, magatartásának alakulását és saját hatáskörében

-

folyamatosan kapcsolatot tart az iskolavezetéssel, a kollégiumi nevelőtanárokkal, a Szülői Munkaközösséggel és a szülőkkel,

-

a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetnie kell az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,

-

a Házirend munkabiztonsági előírásait,

-

a rendkívüli események (baleset, tűriadó stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket,

-

a tanulmányi kirándulások előtt ismertetnie kell a legfőbb egészségügyi és balesetvédelmi előírásokat,

-

tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire fel kell hívnia a tanulók figyelmét!

A gyakorlatot tartó tanároknak ki kell oktatniuk a tanulókat a gyakorlaton várható baleseti veszélyforrásokra, a munkavédelmi kockázati tényezőkre, a védőfelszerelések fontosságára, a munkaruházat meglétére és a kötelező viselkedés szabályaira! A felvett jegyzőkönyveket a szakmai igazgatóhelyettesnek le kell adniuk!

55

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola A nevelőknek visszakérdezéssel meg kell győződniük arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket! Az iskola tűz- és munkabiztonsági felelőse az intézmény gondnoka. A csemetekert tűz- és munkabiztonsági felelőse a szakmai igazgatóhelyettes. Az iskola igazgatója valamint a tűz- és munkabiztonsági felelős, az egészséges és biztonságos munkavégzés

tárgyi

feltételeit

munkavédelmi

ellenőrzések

keretében

ellenőrzi

a

Munkabiztonsági Szabályzat előírásai szerint. Rendkívüli esemény (bombariadó, tűzriadó) esetén a szükséges intézkedésekről a Tűzvédelmi Szabályzat rendelkezik. Szeged Megyei Jogú Város, 2009. évi Közgyűlési rendelete értelmében tilos a dohányzás az oktatási – ide értve a Tangazdaságot is –, kulturális, közművelődési, egészségügyi, szociális, valamint gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokat ellátó épületek és temetők főbejárat szerinti utcai frontját érintő járdán, a járdát szegélyező, részben vagy egészben növényzettel borított zöldsávban, a főbejárat szerinti utcai frontja előtti úttesten! Az iskolába csak szabványos és minősített eszközök és felszerelések vihetők be! A tanuló az iskolában számítógépet és a nevelő-oktató munkához szükséges egyéb eszközt, berendezést csak a szaktanár felügyeletével használhat! A szaktanár felügyelete mellett sem használható azonban olyan eszköz, berendezés, amelyet jogszabály vagy az eszköz, berendezés használati utasítása veszélyesnek minősít! Tanórán és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus, óraközi szünetekben és iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét ellátó pedagógus felelős a tűzvédelmi és munkabiztonsági előírások betartatásáért!

3.17 Iskolai dolgozók feladatai tanulói baleset esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tenni a következő intézkedéseket: -

a sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, szükséges esetén orvost kell hívni,

-

a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,

-

minden tanulói balesetet sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskolavezetés felé,

-

baleseti jegyzőkönyvet kell felvennie!

56

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola Az iskolában történt balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia, a vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset! Minden balesetet (tanuló, felnőtt) jelenteni kell a Tűz- és munkavédelmi feladatokat ellátó PRECÍZ Kft. felé! A 8 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulói baleseteket jelenteni kell a fenntartó felé! Az életveszéllyel járó, súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola Fenntartójának! Kivizsgálására legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni! Az iskola igény esetén biztosítja az iskolai Diákönkormányzat képviselőinek részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.

3.18 A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend Amennyiben az intézményben a tanulók egészségét veszélyeztető helyzet adódik, azonnal értesíteni kell az intézmény vezetőjét! Az intézmény vezetője- mérlegelési jogkörében eljárva- értesíti a megfelelő hatóságokat és a fenntartót, szükség esetén szaktanácsot kér.

3.19 Az iskola dolgozóinak, jogai és kötelességei a létesítmények, helyiségek használatával kapcsolatban 1. Az iskola dolgozóinak joga az iskola valamennyi helyiségének és létesítményének rendeltetésszerű használata. 2. A helyiségek magáncélra csak igazgatói engedéllyel vehetők igénybe. 3. Az egyes helyiségek felszerelésének épségéért, rendjéért a használatba vevő a használatbavétel időtartama alatt anyagilag felelős. 4. Az egyes helyiségek felszereléseit, eszközeit az iskolából kivinni tilos. Kivételes esetekben erre az igazgató adhat engedélyt átvételi elismervény ellenében. 5. A helyiségek használatakor az áramtakarékossági, tűzvédelmi és balesetvédelmi előírásokat be kell tartani. 6. A helyiségek iskolai tanítás céljából hétfő 7 óra 15 perctől pénteken 15 óráig vehetők igénybe. Ettől eltérni csak az igazgató engedéllyel lehet. 7. A szertárakat az igazgató által kijelölt szertárfelelősök kezelik. 8. A szertáros gondoskodik a szertári felszerelések rendben tartásáról és a szertárak eszközkészletének előírásszerű pótlásáról, fejlesztéséről.

57

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola Feladata: -

az eszközök rendeltetésszerű használata és azok biztonságos megóvása, javaslattétel új eszközök beszerzésére, a meglévő eszközök fenntartására, karbantartására, jogában áll, hogy a hozzáértő szülőket és tanulókat felkérje a szertárak gyarapítására, a hibás eszközök kijavítására, napra készen vezeti a leltárt.

3.20 Az intézmény helyiségeinek és eszközeinek külső célra történő átengedési rendje -

A helyiségek egyszeri, időszakos vagy tartós használatát, külső szervnek, vagy magánszemélynek az igazgató engedélyezheti.

-

A gazdasági vezető az érvényben lévő jogszabályok alapján előkészítteti a szerződéseket, gondoskodik a szerződésben megfogalmazott feltételek - mindkét szerződő fél által történő – megtartásáról és az átengedéssel kapcsolatos gazdasági feladatokat végrehajtásáról.

-

Az intézmény tulajdonában, illetve használatában lévő eszközöket a leltárban szereplő helyről csak tanítási órára szabad elvinni és gondoskodni kell, hogy az óra után visszakerüljön a helyére. Más célból eszközt az iskolából, és a Csemetekertből kivinni csak az igazgató előzetes hozzájárulásával lehet átvételi elismervény ellenében.

-

Az iskola helyiségei, eszközei szabad-kapacitásának kihasználása érdekében az Önköltség-számítási Szabályzatban meghatározott feltételekkel bérbe adhatók.

3.21 Térítési díj, tandíj, igazgatási díj, étkezési díj Az iskola tanulói a nemzeti köznevelésről szóló 2011.. évi CXC. törvény (Nkt..), a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28) Korm rendelet (Nkt. Korm.re.), alapján a következő esetekben térítési és tandíjakat kötelesek fizetni. 3.21.1 Térítési díj, tandíj Térítési díj - Az intézmény alapszolgáltatásain felüli szolgáltatásokért térítési díj szedhető. -

Nem tanköteles tanulónak a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam 2. és további alkalommal való megismétlése. (Nkt. Korm.r-e. 34. § 1.c ).

-

Az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második, vagy további javító- és pótló vizsgája. (Nkt. Korm. r. 34.§. 1/e)

58

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola Tandíj -

Tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további megismétlése (Nkt. Korm. r. 36.§. 1/c)

-

A 2. vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve a második, vagy további szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit. (Nkt. Korm. r. 36.§. 1/d)

A levelező oktatási rendben tanulók részére a szeptemberi tanévkezdéskor az intézmény rögzíti a szakmai alapfeladatokra számított folyó kiadások és jogszabályok alapján az egyes tanulóra jutó térítési díj és tandíj összegét A jogszabályi előírásoknak megfelelően a fenntartó útmutatása alapján az iskola határozza meg az október 1-jei és a február 1-jei állapotok szerint, a szeptemberi tanévkezdéskor rögzíti szakmai alapfeladatokra számított folyó kiadások és a jogszabályok alapján az egy tanulóra jutó térítési díj és tandíj összegét, az adható kedvezményeket, jogosultsági és igénylési feltételeket. 3.21.2 Igazgatási díj Meg kell fizetni, - ha kérelemre az iskola, névváltozás esetén (nemzetiségi név felvétele esetén nem díjköteles) bizonyítványt cserél, vagy bizonyítvány másodlatot állít ki. -

ha kérelemre az elveszett, megsemmisült bizonyítvány helyett másodlat kerül kiadásra

-

összege az elkészítés évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tíz százaléka. 3.21.3 Étkezési díj

-

A tanuló joga, hogy az intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban

meghatározott

esetekben

kérelmére

kedvezményes

étkezésben,

részesüljön. -

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 151. § 1-11. bekezdésben meghatározottak alapján térítési díjat kell fizetni az étkezésért,

-

A megrendelt étkezés lemondására, csak a lemondás tárgynapját megelőző munkanapon 9 óráig van lehetőség,

-

Az igénybe vehető kedvezményeket csak a megfelelő igazolások ellenében lehet igénybe venni,

-

Mindig előre történik a fizetés, a tárgyhónapot megelőzően két befizetési nap megjelölésével. 59


3.22 Tankönyvtámogatás, tartós tankönyvek -

A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével és az igazgatóval történt egyeztetés, véglegesítés mellett megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket.

-

A szülőket az iskola a megelőző tanítási év végén tájékoztatja azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben szükség lesz, valamint az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről.

-

A kedvezményeket a jogszabályok o 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről és a o 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről alapján, a megfelelő igazolások ellenében lehet igénybe venni.

-

Tartós tankönyvet a tanuló szociális helyzete alapján kaphat az iskola könyvtárából, amelyet a kölcsönzés szabályai alapján tanév végéig használhat.

3.23 Szociális támogatás A nehéz sorsú tanulóinknak intézményünk igyekszik pályázati úton segítséget adni, főként az Útravaló program keretében

3.24 Ellenőrző könyv ( értesítő), e-napló -

Az iskola által kötelezően használt nyomtatvány, mely az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás egyik legfőbb eszköze.

-

Az ellenőrző könyv okirat, melyet a tanuló köteles magánál tartani, állagát megóvni, rendszeresen vezetni.

-

Tanévkezdéskor kerül kiosztásra térítési díj ellenében.

-

A bejegyzéseket a tanuló köteles a legrövidebb időn belül (heti rendszeresség) otthon a szülővel aláíratni és ezt az osztályfőnöknek bemutatni.

-

Az elhagyott, elveszett, megrongált ellenőrző könyv helyett újat kell vásárolni, és tájékoztatni kell a szülőt az új 2. és az esetleges további dokumentum meglétéről.

-

a szülő és az iskola közötti kapcsolattartás egyik legfőbb eszköze az e-napló, melynek segítségével a szülő rendszeresen nyomon tudja követni gyermeke előmenetelét.

60


3.25 A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni joga -

A tanuló a jogviszonyból, az abból eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve

a

tanulói

jogviszonyhoz

kapcsolódó,

azonban

az

abból

származó

kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor előállított dolog feletti vagyoni jog az iskolát illeti. -

A tanulót díjazás csak akkor illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át. A megfelelő díjazásban a tizennyolc évnél idősebb tanuló – vagy a tizennégy évnél idősebb, de még nem nagykorú tanuló esetén a szülő és a tanuló – és az iskola állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik.

-

A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen osztály, csoport keretében elkészített dolog vagyoni jogának átruházása esetén a végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell meghatározni a tanulókat megillető részt és azt az érdekeltségi szabályzat szerint diákjóléti kiadásokra kell fordítani.

3.26 Felnőttoktatás Az intézményünkben felnőttoktatás is működik. Érettségire épülő formában a 13. és 14. évfolyamokon. -

Jelenleg érvényben lévő Pedagógiai Programunk alapján az alábbi Országos Képzési Jegyzékben szerelő képzési formákban folyik képzés 54 623 01 0000 00 00

-

Erdésztechnikus kifutó képzés csak a 14. évfolyamon

54 623 01 Erdészeti és vadgazdálkodási technikus A felnőtt oktatás a hallgatók elfoglaltságát figyelembe véve a fent említett évfolyamokon levelező formában működik

-

A levelező képzésben részt vevők a tanév során 6 x 1 hetes konzultáción vesznek részt. A konzultációkon való részvétel ajánlott. A konzultációk ideje alatt délelőtt elméleti, délután pedig gyakorlati foglalkozások kerülnek megtartásra.

-

A tanév során a levelező képzésre járó hallgatóknak 2 beszámolót kell letenniük mindegyik tanult tantárgyból.

-

A beszámolók letétele kötelező, ez alapfeltétele a tanév végi osztályvizsga megszerzéséhez.

-

(A beszámolókon elért elégtelen eredmény nem kizáró ok az osztályvizsga letételéhez)

-

Az első beszámoló eredményei a tanuló félévi eredményét határozzák meg .

61


A második félév tananyagából tett beszámoló feltétel az osztályvizsga letételéhez, melynek eredmény az év végi jegyet adja.

-

Az év végi jegy kialakításában az év végi osztályvizsga eredménye a meghatározó, de figyelembe vehető a beszámolók eredménye.

-

A levelező képzés térítési díj köteles a mindenkori jogszabályi előírások alapján. A térítési díj időben történő befizetése alapfeltétele a képzésben való részvételre.

-

A térítési díjat évente kettő részletben kell a hallgatóknak befizetniük, melyről a levelező konzultációs rendben kapnak tájékoztatást.

4

GAZDÁLKODÁS

a., Az iskola - mint önálló költségvetési intézmény - feladatainak megoldásával kapcsolatos pénzügyi, gazdálkodási, nyilvántartási és elszámolási teendőit a gazdasági dolgozók látják el. Fő feladatuk, hogy a pénzügyi-anyagi feltételek megteremtésével az iskola feladatainak ellátását a számviteli előírások betartásával elősegítsék. Meg kell oldani az étkeztetés, karbantartás, szállítás, takarítás és gondnoksággal járó feladatokat is. A gazdálkodás élén a gazdasági vezető áll. b., Az iskola költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírásokat, feltételeket a fenntartó határozza meg. c, A költségvetési szervek belső ellenőrzése a belső ellenőrzési szabályzat alapján történik.

4.1 Az intézmény gazdasági tevékenysége -

költségvetési tervezés,

-

előirányzat felhasználás,

-

pénzellátás,

-

intézmény hatáskörébe tartozó előirányzat módosítás,

-

vagyonüzemeltetés, fenntartás, működtetés,

-

beruházással kapcsolatos teendők ellátása,

-

szabadkapacitás hasznosítás,

-

közbeszerzési eljárás lebonyolítása

-

projektek pénzügyi menedzselése,

-

bevételekhez kapcsolódó bérbeadási, hasznosítási, felnőttképzési tevékenység,

-

térítési és tandíj beszedése,

-

bér- és munkaerő-gazdálkodás,

-

készpénzkezelés,

-

könyvvezetés, 62


adatszolgáltatás,

-

beszámolás elkészítése a FEUVE-i kötelezettséggel.

Munkaügyi tevékenység: -

az állások pályáztatása

-

közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony létesítése, megszűntetése,

-

megbízással, besorolással, átsorolásokkal, munkaköri leírással, fegyelmi eljárással kapcsolatos feladatok,

-

munkaügyi adatszolgáltatás,

-

számfejtés,

-

jutalmazással, természetbeni juttatásokkal kapcsolatos tevékenységek

-

távollétek, szabadságok nyilvántartása,

-

továbbtanulással, továbbképzéssel kapcsolatos feladatok menedzselése.

Az iskola gazdálkodási rendje a mindenkor érvényes – költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó – jogszabályok alapján történik. A pénzkezelés az intézmény pénzkezelési szabályzatában meghatározottak szerint történik.

4.2 Kiadományozási jogkör gyakorlása -

Az intézmény nevében aláírásra az intézmény igazgatója jogosult.

-

A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egyedül egymaga ír alá.

-

Pénzügyi kötelezettség vállalásnál a gazdaságvezetővel együtt jogosultak aláírásra.

-

Az igazgató távolléte, akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó iratokat helyettesei- az általános igazgatóhelyettes vagy a szakmai igazgatóhelyettes írja alá.

4.3 Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés szabályai, bélyegzők használata. a.)

Kötelezettségvállalás – mely szerint a kötelezettségvállalási jogkörrel rendelkezők az intézményi szabályozásban meghatározott körben -

a költségvetési előirányzat erejéig összeghatár nélkül,

-

az igazgató által megállapított gazdálkodási keret erejéig vállalhatnak kötelezettséget.

b.)

Utalványozás: a teljesített szállítás, szolgáltatás mértéke kifizetésre, a készletek felhasználásra kerülnek.

63

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola Mind a kötelezettségvállalás, mind az utalványozási jogkör akkor válik hatályossá, ha a fenti beosztást ellátó személyek személyenként erre megbízást kapnak. Kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási és ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységet közeli hozzátartozója vagy maga javára látná el. További követelmény, hogy a kötelezettségvállaló és az ellenjegyző, az utalványozó és az érvényesítő azonos személy nem lehet. 4.3.1 Kötelezettségvállalásra jogosult Az intézmény költségvetési előirányzatának betartása mellett összeghatárra tekintet nélkül -

igazgató, távolléte esetén

-

igazgatóhelyettes 4.3.2 Ellenjegyzésre jogosult

-

gazdasági vezető

-

gazdasági ügyintéző

Az ellenjegyző véleményeltérés esetén a kötelezettség-vállalást jelentő okmányt „az ellenjegyzés utasításra történt” záradékkal köteles ellátni, melyről a pénzellátást végző szervet 8 napon belül értesíteni kell. 4.3.3 Pénzügyi teljesítéssel járó utalványozás, valamint tárgyi eszközök, készletmozgások -

igazgató, távollétében átruházott hatáskörben

-

igazgatóhelyettes.

Utalványozás ellenjegyzője véleményeltérés esetén az utalványrendeletre köteles rávezetni „az ellenjegyzés utasításra történt” záradékot, melyről a pénzellátást végző szervet 8 napon belül értesíteni kell. 4.3.4 Érvényesítésre jogosult -

gazdasági vezető

-

gazdasági ügyintéző 4.3.5 Jogosultságok tartalmi meghatározása a.) Kötelezettségvállalás Az intézmény feladatának ellátására vonatkozó fizetési, vagy más teljesítési kötelezettség vállalása az intézmény bankszámlája anyagi javai terhére.

64

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola b.) Utalványozás A kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelése. c.) Ellenjegyzés A kötelezettségvállalás illetve utalványozás ellenjegyzése. (Az ellenjegyzésre jogosultnak a kötelezettségvállalást, illetve az utalványt – ha nem ért vele egyet – „az ellenjegyzés utasításra történt” záradékkal kell ellátni és a hivatkozott jogszabály szerint eljárni.) d.) Érvényesítés A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése (utalványozás) előtt okmányok alapján ellenőrizni és igazolni, vagy érvényesíteni kell azok jogosságát, összegszerűségét, a fedezet meglétét, és azt, hogy az előírt alaki követelményeknek a bizonylat megfelel-e. (Szükség esetén szakértő véleményét is ki kell kérni.)

4.4 Bélyegzők használata -

Cégbélyegzőnek tekintendők mindazon bélyegzők, amelyek az intézmény hivatalos elnevezését tüntetik fel, és lenyomatuk az intézmény központi nyilvántartásában szerepel.

-

A bélyegzők igénylésével, kezelésével, nyilvántartásával kapcsolatos teendőket az igazgató által megbízott személy látja el. A bélyegzők nyilvántartására előre oldal és sorszámozott, hitelesített nyilvántartókönyvet kell használni.

-

A cégbélyegzők használatára azon dolgozók jogosultak, akiket az igazgató ezen jogkörrel felruház.

-

A bélyegzőt használó dolgozó a rábízott bélyegzőkért, annak rendeltetésszerű használatáért munkaidőben és munkaidőn kívüli biztonságos tárolásáért, elzárásáért felelősséggel tartozik.

-

A bélyegző elvesztését, vagy más módon történt megsemmisülését az érintett dolgozó azonnal köteles jelenteni a bélyegzők nyilvántartásával megbízott személynek, aki a bélyegző érvénytelenítését a hivatalos közlönyökben köteles nyilvánosságra hozni.

5

HATÁLYBA LÉPTETÉSSEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Az SZMSZ elfogadásának, módosításának, hatálybalépésének rendjét a nemzeti köznevelési szóló 2011. évi CXC. tv. 24-25. §-a, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről

65

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012 (VIII. 31.) EMMI r. 4. §-a szabályozza.

5.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya Az iskola valamennyi tanulójára, pedagógusára, dolgozójára vonatkozik a hatályos magyar jogrendszer valamennyi szabálya, és kötelességük ezek megtartása az iskola területén is. Így különösen érvényes rájuk a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, valamint a 229/2012. Kormány rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról hatályos rendelkezései, valamint az SZMSZ Bevezető fejezetében részletezett SZMSZ szabályozási körét meghatározó többi jogszabály. A szervezeti és működési szabályzat személyi hatálya kiterjed az iskolával tanulói jogviszonyban álló minden tanulóra, (a tanulók szüleire) az iskola vezetőire, pedagógusaira és más alkalmazottaira, a látogatókra, az intézmény szervezeti egységeire, közösségeire. A szervezeti és működési szabályzat területi hatálya kiterjed az intézmény minkét telephelyére, valamint a telephelyeken kívüli mindazon helyszínekre, amelyet nevelő és oktató munka céljára igénybe vesznek, vagy ahol az intézmény egyéb célból szervezett vagy felügyelt módon jelen van. A szervezeti és működési szabályzat időbeli hatálya kiterjed azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.

5.2 A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és a módosításának szabályai A szervezeti és működési szabályzatot a nevelőtestület fogadja el. A szervezeti és működési szabályzat azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az elfogadott szervezeti és működési szabályzatot a tanév első napjától kezdődően kell alkalmazni. A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti a szülői munkaközösség, a diákönkormányzat, az intézményi tanács és a nevelőtestület. Módosításáról a nevelőtestület a

66

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola kezdeményezéstől számított 30 napon belül dönt, a módosításhoz a fenntartó egyetértése szükséges (amennyiben a fenntartóra többletkötelezettség hárul). A szervezeti és működési szabályzat tervezetét, illetve a módosítási javaslatokat megvitatja és véleményezi az intézményi tanács, a nevelőtestület, a diákönkormányzat és a szülői szervezet.

5.3 A Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvánossága A szervezeti és működési szabályzat megtekinthető az iskola -

titkárságán,

-

elektronikus formában az iskola honlapján (www.kissf-szeged.sulinet.hu).

Az elfogadott, illetve módosított és jóváhagyott szervezeti és működési szabályzatot az osztályfőnökök ismertetik a tanulókkal. A szervezeti és működési szabályzatból 1-1 példányt elektronikusan kapnak: -

nevelőtestület tagjai

-

DÖK tagjai

-

SZMK tagjai

-

az Intézményi Tanács tagjai

5.4 Az Szervezeti és Működési Szabályzatot véleményező nyilatkozatok A szervezeti és működési szabályzatot véleményezte a DÖK, az SZMK, a nevelőtestület, az Intézményi Tanács. A véleményező ülésről, értekezletről jegyzőkönyv készült, amely az iskola irattárába került elhelyezésre.

67


5.4.1 Diákönkormányzat A DÖK ülésről készült Jegyzőkönyvben leírtak szerint a diákönkormányzati tagok a Szervezeti és Működési Szabályzatot megismerték, megértették, a benne foglaltakkal egyetértettek. Külön véleménnyel nem kívántak élni. Szeged, 2013. november 19. _________________ Faragó Attila 12.B iskolai DÖK titkár 5.4.2 Iskolai SZMK A SZMK értekezleten készült Jegyzőkönyvben leírtak szerint a szülői munkaközösségi tagok a Szervezeti és Működési Szabályzatot megismerték, aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Szeged, 2013. november 22. _________________ Deli Miklós iskolai SZMK elnök 5.4.3 Intézményi Tanács Az Intézményi Tanács tagjai a Szervezeti és Működési Szabályzatot megismerték, a benne foglaltakkal egyetértettek. Külön véleménnyel nem kívántak élni. Szeged, 2013. november …... _________________ Kovács Hegedűs Mária Intézményi Tanács elnöke

68


5.5 Az Szervezeti és Működési Szabályzatot elfogadó, jóváhagyó, egyetértő nyilatkozatok 5.5.1 Nevelőtestület elfogadó nyilatkozata Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az iskola igazgatójának előterjesztése után a nevelőtestület elfogadta. Szeged, 2013. november _________________ Makra Ágnes jegyzőkönyvvezető 5.5.2 Intézményvezető jóváhagyó nyilatkozata Szervezeti és Működési Szabályzatot jóváhagyta. Szeged, 2013. november _________________ Halápi Nándor igazgató 5.5.3 Fenntartó egyetértő, jóváhagyó nyilatkozata A Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatával egyetért. Budapest, 2013. …………………… _________________ ……. a fenntartó képviselője

69


6

MELLÉKLETEK

6.1 sz. Melléklet Az iskolai könyvtár működési szabályzata

A KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Szeged, 2013

70

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola TARTALOM I. Iskolai könyvtári szabályzat ..................................................................................................... 73 1. Az iskolai könyvtár működését meghatározó jogszabályok ............................................ 73 2. Az iskolai könyvtárra vonatkozó általános adatok ........................................................... 73 3. A könyvtár feladatai ......................................................................................................... 74 3.1. A könyvtár alapfeladatai .............................................................................................. 74 3.2. A könyvtár kiegészítő feladatai .................................................................................... 74 4. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok .............................. 74 5. A könyvtár gazdálkodása ................................................................................................. 75 II. Könyvtári állományalakítás .................................................................................................... 75 1. Az állománygyarapítás forrásai, mértéke ......................................................................... 75 1.1. Az állománygyarapítás forrásai .................................................................................... 75 1.2. A gyarapítás mértéke .................................................................................................... 75 2. Az állománybavétel munkafolyamatai ............................................................................. 75 2.1. A számla (szállítólevél) és a szállítmány összehasonlítása .......................................... 76 2.2. Előrendezés .................................................................................................................. 76 2.3. Bélyegzés ..................................................................................................................... 76 2.4. Nyilvántartásba vétel .................................................................................................... 76 2.4.1. Időleges nyilvántartás ..................................................................................................................... 76 2.4.2. Végleges nyilvántartás ................................................................................................................... 76 2.4.3. Egyedi (cím)leltárkönyv ................................................................................................................. 77 2.4.4. Csoportos leltárkönyv .................................................................................................................... 77

3. Az állományapasztás ........................................................................................................ 77 3.1. Az állomány törlésének okai, indokoltsága.................................................................. 77 3.2. Az állomány törlésének időbeli hatálya és az állomány törlésének dokumentálása .... 77 3.3. A törléssel kapcsolatos egyéb szabályok ..................................................................... 78 4. Állománygondozás, -védelem, -ellenőrzés ...................................................................... 78 4.1. A könyvtári állomány elhelyezése ............................................................................... 78 4.2. A könyvtári állomány védelme .................................................................................... 78 4.2.1. Az állomány jogi védelme .............................................................................................................. 78 4.2.2. Az állomány fizikai védelme .......................................................................................................... 79

4.3. A könyvtári állomány ellenőrzése ................................................................................ 79 4.3.1. Az állományellenőrzés fajtái .......................................................................................................... 79 4.3.2. Az ellenőrzés előkészítése .............................................................................................................. 79 4.3.3. A leltározás lebonyolítása .............................................................................................................. 79 4.3.4. Az ellenőrzés lezárása .................................................................................................................... 80

5. A könyvtári állomány feltárása ........................................................................................ 80 5.1. A dokumentumleírás szabályai .................................................................................... 80 5.1.1. A bibliográfiai leírás ...................................................................................................................... 80 5.1.2. A besorolási adatok ........................................................................................................................ 80

5.2. Osztályozás................................................................................................................... 80 5.3. Raktári jelzetek ............................................................................................................. 80 5.4. Az iskolai könyvtár katalógusa .................................................................................... 81 III. Zárórendelkezések ................................................................................................................. 81 I. sz. melléklet ............................................................................................................................. 82 A Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola Könyvtárának gyűjtőköri szabályzata ................... 82 1. A gyűjtőköri szabályzat alapdokumentumai .................................................................... 82 2. A könyvtár feladata .......................................................................................................... 82 3. A könyvtár fő- és mellékgyűjtőköre................................................................................. 82 II. sz. melléklet ............................................................................................................................ 86 A Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola könyvtárának Könyvtárhasználati szabályzata ....... 86 1. A könyvtár használóinak köre .......................................................................................... 86 71

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola 2. A könyvtár szolgáltatásai ................................................................................................. 86 2.1. Az 1.pontban felsorolt személyeket ingyenesen megilletik az alábbi alapszolgáltatások: ............................................................................................... 86 2.2. Egyéb szolgáltatások .................................................................................................... 86 3. A könyvtár használata ...................................................................................................... 86 3.1. Helyben használat ........................................................................................................ 87 3.2. A kölcsönzés ................................................................................................................ 87 3.3. Csoportos használat ...................................................................................................... 88 4. A könyvtár nyitva tartási rendje ....................................................................................... 88 III. sz. melléklet ........................................................................................................................... 89 A Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola könyvtárának Tankönyvtári szabályzata ................ 89 1. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről ................................ 89 2. Az ingyenes tankönyvi ellátás szabályai az iskolában ..................................................... 89 2.1. Az ingyenes tankönyvek kölcsönzésének rendje ......................................................... 89 2.2. Kártérítés ...................................................................................................................... 90 2.3. A tankönyvek nyilvántartása ........................................................................................ 90 2.4. A tankönyvek kezelése ................................................................................................. 90 2.5. Kivonás az állományból ............................................................................................... 90 IV. sz. melléklet .......................................................................................................................... 91 A Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola könyvtárának Katalógusszerkesztési szabályzata... 91 1. A könyvtári állomány feltárása ........................................................................................ 91 1.1. A dokumentumleírás szabályai .................................................................................... 91 1.2. Osztályozás................................................................................................................... 91 1.3. Raktári jelzetek ............................................................................................................. 92 2. Az iskolai könyvtár katalógusa ........................................................................................ 92 1.1. Dokumentumtípusok szerint ........................................................................................ 92 1.2. Formája szerint ............................................................................................................. 92

72

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola I. Iskolai könyvtári szabályzat Az iskolai könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata intézményünk Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi. 1. Az iskolai könyvtár működését meghatározó jogszabályok – 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról – 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről – 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról – 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról – 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról – 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről – 2012. évi CLII. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról – 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról – 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről és az 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről módosítása – Az iskola pedagógiai programja 2. Az iskolai könyvtárra vonatkozó általános adatok 2.1. A könyvtár neve: Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola Könyvtára 2.2. A könyvtár címe, telefonszáma: 6721 Szeged, József Attila sgt. 26. Tel: 62-548930/108. 2.3. A könyvtár létesítésének időpontja: 1976. 2.4. A könyvtár fenntartójának neve: Vidékfejlesztési Minisztérium 2.5. A könyvtár fenntartójának címe: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. 2.6. A könyvtár tagja a Csongrád megyei iskolai könyvtárhálózatnak, szakmai érdekvédelmi szervezete a Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesülete (székhelye: Somogyi-könyvtár, 6720 Szeged, Dóm tér 1–4.) és a Könyvtárostanárok Egyesülete (székhelye: 1088 Budapest, Múzeum u. 7.) 2.7. A könyvtár jellege: korlátozottan nyilvános könyvtár (csak a Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola tanulói, tanárai és nem pedagógus dolgozói vehetik igénybe). 2.8. A könyvtár elhelyezése: az iskola magasföldszintjén működik, területe 70,8 m2, hozzá tartozik a könyvtáros irodája (21,3 m2) és egy raktárhelyiség (4 m2). 2.9. A könyvtár berendezése: számítógépek, nyomtató, televízió, videomagnó, házimozi rendszer, interaktív tábla, polcok, bútorok az iskolai leltár szerint 2.10. A könyvtár használata: ingyenes 2.11. A könyvtár bélyegzője: ovális, 4,5×2,5 cm-es, felirata: Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola Könyvtára, Szeged

73

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, d) rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel. Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő Somogyi-könyvtárral. 3. A könyvtár feladatai Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. 3.1. A könyvtár alapfeladatai a) gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az intézmény helyi pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. 3.2. A könyvtár kiegészítő feladatai a) az Nkt. 4. § 5. pontja szerinti egyéb foglalkozások tartása, b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, d) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, g) közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. 4. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Ennek végrehajtására az iskolai könyvtárostanár a következő feladatokat látja el: – Közreműködik a tankönyvrendelés előkészítésében. – Folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását.

74

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola – Követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását. – Követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét. – Az éves tankönyvrendeléskor beszerzi az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket. – A tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására. Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. 5. A könyvtár gazdálkodása – Az iskolai könyvtár feladataihoz szükséges pénzügyi, tárgyi feltételeket az éves intézményi költségvetés alapján kell kialakítani, meghatározni. – A könyvtár fejlesztésére tervezett kerettel az igazgató rendelkezik, figyelembe véve a könyvtárostanár és a szaktanárok igényeit. – Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. II. Könyvtári állományalakítás Az iskolai könyvtár állományalakítási tevékenysége az állománygyarapítási és -apasztási tevékenységéből tevődik össze. 1. Az állománygyarapítás forrásai, mértéke – A könyvtár szakmai és gazdaságossági szempontok alapján, pénzügyi keretek figyelembevételével köteles gyarapítani állományát. – A könyvtárostanár anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a könyvtári keret felhasználásáért, ezért hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumokat senki nem vásárolhat. – Szaktanári beszerzés esetén az állományba vétel csak a számla és a dokumentumok együttes megléte alapján történhet. 1.1. Az állománygyarapítás forrásai a) vétel (v): az adott könyvterjesztőtől szerződéses szállítással, előfizetéssel (főként folyóiratok), könyvkereskedésektől, kiadóktól, magánszemélyektől, készpénzes számlával, átutalással, esetleg utánvéttel. b) csere (c): történhet intézmények közötti cserével, illetve a kölcsönzők által elveszített példányok azonos témájú és értékű dokumentumokkal való pótlásával. c) ajándék (a): más könyvtáraktól, intézményektől, magánszemélyektől elfogadhatók a gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok. d) egyéb (e): az iskola belső iratai, audiovizuális felvételei, műsorainak forgatókönyvei, oktatási segédletei 1.2. A gyarapítás mértéke A Gyűjtőköri szabályzatnak megfelelően. 2. Az állománybavétel munkafolyamatai

75

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola – A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése az iskola gazdasági szakemberének a feladata. – A számlák fénymásolt példányait a könyvtári irattárban is el kell helyezni. – A dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal és raktári jelzettel. A könyvtári állománybavétel menete időbeli sorrendben az alábbiak szerint történik: 2.1. A számla (szállítólevél) és a szállítmány összehasonlítása Átvételkor össze kell hasonlítani a számla (szállítólevél) tartalmát a beérkezett küldeménnyel. Ha a szállítmány hiányos vagy külalakilag hibás, akkor reklamálni kell és nem szabad bevételezni. 2.2. Előrendezés Előfordulhat, hogy a szállítmány egészét nem azonos módon kell nyilvántartásba venni. Ebben az esetben a dokumentumokat az állománybavétel jellege (időleges vagy véglegesen megőrzendő) és típusa szerint (könyv, periodikum vagy audiovizuális anyag) kell csoportosítani. 2.3. Bélyegzés Minden dokumentumot le kell pecsételni a könyvtár bélyegzőjével az alábbi módon: – könyvekben a címlap hátoldalán (verzóján) és a könyv utolsó szövegoldalán (eltérő számozás esetén a könyv főrészének utolsó lapján), valamint minden különálló (kiemelhető) melléklet, tábla, térkép hátoldalán, – időszaki kiadványoknál a borítólapon vagy az első szövegoldalon és az utolsó szövegoldalon, – CD és DVD lemez, videokazetta, CD-ROM esetén a dokumentumhoz szorosan kapcsolódó címkén vagy más felületen, – könyvtárunk az általános gyakorlatnak megfelelően a könyveket lebélyegzi a könyv 17. oldalán is, bár ez a szabvány szerint nem kötelező. 2.4. Nyilvántartásba vétel 2.4.1. Időleges nyilvántartás – Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időszakra szerez be, továbbá a végleges megőrzésre szánt periodikumok egyes számai mindaddig, amíg kötésre nem kerülnek. – Időleges megőrzésre (legfeljebb három évre) minősíthetők a következő dokumentumok: tanári kézipéldányok, tankönyvek, munkafüzetek, útmutatók, módszertani segédanyagok, alkalmi műsorfüzetek, brosúrák, gyártmánykatalógusok, szabványok, prospektusok, gyorsan avuló kiadványok (gazdasági és jogi segédletek, rendelet- és utasítás-gyűjtemények, törvénykönyvek, pályaválasztási, felvételi tájékoztatók) vagy kötésük miatt előreláthatólag gyorsan tönkremenő kötetek (háziolvasmányok, stb.) – Az időleges nyilvántartás formái: – kardex az időszaki kiadványok számára – összesített (brosúra) nyilvántartás a gyorsan avuló, elhasználódó anyagok és tankönyvek számára. Ezek leltári száma B betűjelet kap. 2.4.2. Végleges nyilvántartás

76

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola – Azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szán, hat napon belül végleges nyilvántartásba kell venni. Ez a dokumentum egyedi nyilvántartásba vételét jelenti. – Könyvtárunkban számítógépes nyilvántartás működik a SZIRÉN Integrált Könyvtári Rendszer segítségével. Párhuzamosan – biztonsági intézkedésként – a leltárkönyvet is vezetjük. – A számítógépes nyilvántartás vezetésére az egyedi nyilvántartás követelményei vonatkoznak. A nyilvántartás nyomtatott formáját pénzügyi okmányként kell kezelni. 2.4.3. Egyedi (cím)leltárkönyv – a leltárkönyv folyamatosan számozott oldalakból áll, – csak tollal vezethető, – a téves bejegyzést csak egyszeri áthúzással, aláírással és dátummal hitelesített javítással lehet módosítani, – pénzügyi okmány, nem selejtezhető, – használatbavétel előtt az előzéklapon hitelesíteni kell, – a betelt leltárkönyvet a hátsó tábla belső oldalán le kell zárni. – A különböző típusú dokumentumoknak (könyv, lemez, stb.) külön leltárkönyvet vezetünk. – A leltárkönyvben a beírás folyamatos, megszakítani sem ellenőrzés sem átadás átvétel, sem összegzés céljából nem lehet. Ezeket a tevékenységeket a jegyzőkönyvek rögzítik. 2.4.4. Csoportos leltárkönyv Könyvtárunkban a SZIRÉN Integrált Könyvtári Rendszer automatikusan készít csoportos leltárkönyvet az egyedi leltárkönyv adatainak feldolgozásával. 3. Az állományapasztás 3.1. Az állomány törlésének okai, indokoltsága A könyvtár állományának apasztása, törlése abban az esetben történhet meg, ha – a dokumentum tartalmi, szakmai szempontból elavult (a) Helyismereti, muzeális értékű dokumentumok elavulás címén nem törölhetők. – a dokumentum felesleges példánynak minősül (f) – természetes elhasználódás miatt (e) – hiány miatt (h) 3.2. Az állomány törlésének időbeli hatálya és az állomány törlésének dokumentálása – A SZIRÉN Integrált Könyvtári Rendszer Selejtezésre javasolt dokumentumok című listájába folyamatosan történik a dokumentumok bevezetése, melyek évente egyszer átsorolhatók a Törölt dokumentumok listájába. – A törölt dokumentumok jegyzéke típusonként, a törlés okának feltüntetésével kinyomtatandó, melyet az iskola vezetőjével jóvá kell hagyatni és az aláírásával valamint az iskola bélyegzőjével hitelesíteni kell. – A törlésre vonatkozó jóváhagyást és a türelmi időt követően az egyedileg nyilvántartott dokumentumokat ki kell vezetni a címleltárkönyvből és SZIRÉN Integrált Könyvtári Rendszer adatbázisából. – A jegyzőkönyv mellékletei a következők: – törlési jegyzék (egyedi nyilvántartásúaknál), – gyarapodási jegyzék (megtérített vagy megvett dokumentumok ill. állományellenőrzési többlet esetén).

77

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola 3.3. A törléssel kapcsolatos egyéb szabályok – Bármely okból kerül sor az állományapasztásra, a könyvtárostanár csak javaslatot tehet a törlésre, kivételt képez az időleges megőrzésre szánt dokumentumok kivonása. A kivezetésre vonatkozó engedélyt az iskola igazgatója adja meg. – A kivont dokumentumok közül a fölös példányokat fel lehet ajánlani: – más könyvtáraknak (cserealapként vagy könyvtári áron) – antikváriumoknak (megvételre) – az iskola dolgozóinak, tanulóinak (térítés nélkül). – A fizikailag sérült példányokat az iskola ipari felhasználásra eladhatja. Az elszállításáról a gazdasági vezető köteles gondoskodni. A dokumentumok eladását/megvételét igazoló bizonylat fénymásolata a törlési jegyzőkönyv mellékleteként a könyvtár irattárában marad. 4. Állománygondozás, -védelem, -ellenőrzés 4.1. A könyvtári állomány elhelyezése Az áttekinthetőség és világos rendszerezés céljából biztosítani kell a könyvtári állomány megfelelő tárolását és raktári rendjét. Ezért az alábbi fizikai feltételeket kell biztosítani: – könyvtári állomány kézikönyveit és kölcsönözhető részét szabadpolcokon helyezzük el az ETO főosztályai, ill. a saját raktári jelzeteink szerint, – a hasonló témakörű dokumentumok elhelyezését a rendszó betűrendjében biztosítjuk, – az elrendezést eligazító táblákkal, feliratokkal, magyarázó jelzésekkel tesszük áttekinthetővé, – a napilapokat külön polcon helyezzük el, időbeli sorrendben, – a hangzó- és videoanyagokat, szoftvereket zárható szekrényekben tároljuk, – a szaktantermekbe, tantermekbe, tanulószobákba, nevelői és igazgatósági irodákba tartós használatra kiadott letéti állományokat névre szólóan kell átadni. A dokumentumokért az átvevő szaktanár anyagilag felelős. 4.2. A könyvtári állomány védelme 4.2.1. Az állomány jogi védelme – A könyvtárostanár anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. Így hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumokat senki sem vásárolhat. – Iskolánkban a könyvtárostanár felelőssége részarányosan csökken, mivel a helyiséget oktatási célokra más tanárok is igénybe veszik (3–4 fő). – Így a fentiekből következően a könyvtárostanáron kívül más kolléga is felelősségre vonható a dokumentumok – és/vagy eszközök hiányáért, ha: – bizonyíthatóan nem tartotta be a könyvtár nyilvántartási, kezelési, használati és működési szabályait, – a leltározáskor mutatkozó hiány túllépte a megengedett mértéket. – A könyvtárostanár hosszantartó betegsége esetén a könyvtári munkát ellátó helyettes részarányos felelősséggel tartozik. Felelősségének idejét rövid jegyzőkönyvben rögzíteni kell. – A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok megrongálásával és/vagy elvesztésével okozott kárért. – A tanulók tanulói jogviszonyát, illetve a dolgozók munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor a kiléptetést intéző személyt terheli az anyagi felelősség. 78

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola 4.2.2. Az állomány fizikai védelme – A könyvtár helyiségében be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat. Dohányozni és nyílt lángot használni tilos, az erre vonatkozó tilalmi táblát el kell helyezni. A könyvtárból való távozás előtt a helyiségben használt gépeket áramtalanítani kell. Kézi tűzoltó készüléket kell elhelyezni a könyvtárban. Tűz esetén vizet nem szabad használni az oltáshoz. – A helyiséget rendszeresen takarítani kell. A dokumentumokat a lehetőséghez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól (fény, por, szélsőséges hőmérsékletek). – A beteg, rovarok által megtámadott, penészes dokumentumokat azonnal el kell különíteni, mentésük féregtelenítéssel vagy fertőtlenítéssel történhet. – A rongált könyvek állagának házi kis javítása folyamatosan valósuljon meg. 4.3. A könyvtári állomány ellenőrzése 4.3.1. Az állományellenőrzés fajtái – Könyvtárunk 10000–25000 kötet közötti példányszámmal rendelkezik, ezért 3 évenként kell időszaki leltározást végeznünk, amely szabályos, előírt időközben történő leltározást jelent. – Az időszaki leltározás közül minden második részleges is lehet. Ezt legalább a teljes állomány 20%-ra kell kiterjeszteni. – Kivétel a letéti állomány, mivel ezt minden tanév végén ellenőrizni kell. – Részleges állományellenőrzésre kerül sor vis maior esetén. Ekkor csak a károsodott állományrészt kell ellenőrizni. – Soron kívüli ellenőrzésre kell végezni, ha – az állományt valamilyen rendkívüli károsodás éri, – a fenntartó az ellenőrzést valamilyen okból elrendeli, – egy személy által kezelt könyvtárban személyi változás következik be. – Az időleges megőrzésre szánt dokumentumok nem leltárkötelesek. – A leltározás alatt a könyvtári szolgáltatás szünetel, ezért kell az ellenőrzést a szorgalmi időn kívül elvégezni. 4.3.2. Az ellenőrzés előkészítése – Az ellenőrzés előkészítéséhez a könyvtárnak leltározási ütemtervet kell készítenie, melyet be kell nyújtani jóváhagyásra az iskola igazgatójának, és rendezni kell a nyilvántartásokat. Az ütemtervnek tartalmaznia kell: – a lebonyolítás módját (folyamatos vagy fordulónapi), – a leltározás kezdő időpontját, tartamát, valamint a záró jegyzőkönyv előterjesztésének határidejét, – a leltározás mértékét (teljes vagy részleges), – a munkálatokban részt vevő személyek nevét. 4.3.3. A leltározás lebonyolítása – A revíziót legalább két személynek kell végeznie. A gazdasági vezető – a leltározási bizottság vezetője – köteles egy állandó munkatársról gondoskodni, akinek a megbízatása az ellenőrzés befejezéséig tart. – Az ellenőrzés módszere: számítógépes ellenőrzés.

79

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola 4.3.4. Az ellenőrzés lezárása – A revízió befejezéseként el kell készíteni a záró jegyzőkönyvet. – A jegyzőkönyv mellékletei: – a leltározás kezdeményezése, – a jóváhagyott leltározási ütemterv, – a hiányzó, illetve többletként jelentkező dokumentumok jegyzéke. – A jegyzőkönyvet a könyvtárostanár, személyi változás esetén az átadó és az átvevő írja alá. – A hiány illetve a többlet okait a könyvtárostanár köteles indokolni. – A megengedhető hiány (mivel az állomány 75%-a szabadpolcon van) az összes dokumentum évi 4 ezreléke (3/1975. r.). – Az engedélyezés után történik a dokumentumok kivezetése az állománynyilvántartásból. (Az egyedi címleltárkönyvből és a SZIRÉN Integrált Könyvtári Rendszer adatbázisából.) 5. A könyvtári állomány feltárása – Az iskolai könyvtár állományát alapkatalógusoknak megfelelő számítógépes feltárással kell a használók rendelkezésére bocsátani. – Az adatoknak tartalmazniuk kell: – a raktári jelzetet, – a bibliográfiai leírási és besorolási adatokat, – ETO szakjelzeteket, – tárgyszavakat. – Könyvtárunkban a SZIRÉN Integrált Könyvtári Rendszer az egyedi címleltárkönyv számítógépes adataiból automatikusan készít katalóguscédulákat, amelyek szükség szerint kinyomtathatók. 5.1. A dokumentumleírás szabályai 5.1.1. A bibliográfiai leírás – Szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. – A leírás forrása a mindenkori dokumentum. – Az iskolai könyvtárak használhatják az egyszerűsített leírást, melynek elve az egyes adatok elhagyása. 5.1.2. A besorolási adatok Ezek biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Megválasztásukat szabványok rögzítik. 5.2. Osztályozás A könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze az ETO és a tárgyszó. 5.3. Raktári jelzetek – A könyvtári állományt a felhasználói igényeknek megfeleltetve meg kell bontani. – A raktári jelzetnek szerepelnie kell a leltárkönyvben, a számítógépes adatokban és a dokumentumon. – Könyvtárunkban a következő állományegységek szerepelnek: – folyóiratok (F) – audiovizuális és számítógéppel olvasható dokumentumok: – videokazetták (V) – CD-k (C) – DVD-k (D) – hanglemezek (KL, NL, LA)

80

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola – könyvállomány: – könyvek (betűjelzet nélküli) – tankönyvek, brosúrák (B) 5.4. Az iskolai könyvtár katalógusa Iskolánkban számítógépes katalógusépítés folyik a SZIRÉN Integrált Könyvtári Rendszer segítségével. A katalógusépítés szabályait a Katalógusszerkesztési szabályzat tartalmazza. III. Zárórendelkezések 1. Az iskolai könyvtár az iskola szerves része. 2. Az iskolai könyvtár Működési Szabályzata az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi. 3. A jelen szabályzatban nem tárgyalt kérdésekben az érvényben lévő jogszabályokat kell érvényre juttatni. 4. Az iskolai könyvtár Működési Szabályzatának gondozása a könyvtárostanár feladata, aki köteles jogszabályi változások esetén vagy az iskolai körülmények megváltozása miatt szükséges módosításokra javaslatot tenni. A szabályzatot az igazgató a jogszabályban előírtak szerint módosíthatja. 5. Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználatra vonatkozó kérdéseit maghatározó rendelkezéseket nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján. 6. Jelen Működési Szabályzat a tantestület által 2013. november 20-án elfogadott SZMSZ melléklete.

81

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola I. sz. melléklet A Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola Könyvtárának gyűjtőköri szabályzata

1. A gyűjtőköri szabályzat alapdokumentumai – Nemzeti alaptanterv – Az iskola pedagógiai programja és helyi tantervei – 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről és az 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről módosítása – 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról – 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról 2. A könyvtár feladata Gyűjteményének folyamatos fejlesztésével biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére, az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott céloknak megfelelően, a neveléshez– oktatáshoz szükséges ismerethordozókat, információkat. 3. A könyvtár fő- és mellékgyűjtőköre – Az iskolai könyvtár fő gyűjtőkörében tartoznak a tanított tárgyak tankönyvei, a tantervben és tankönyvekben felsorolt házi és ajánlott olvasmányok, a tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó szakirodalom és szépirodalom, kézikönyvek, az órákon és az egyéni vagy kiscsoportos tanulás során használt szemléltetőanyagok, a tanárok alapvető pedagógiai szakirodalmi igényét kielégítő dokumentumok és a tanított tárgyak tanári segédkönyvei. Iskolánk erdészeti és vadgazdálkodási technikusokat képez. Ennek megfelelően kiemelten kezelendő az erdészeti, faipari, gépészeti, vadgazdálkodási, környezetvédelmi, természetvédelmi, és természettudományos általános művek gyűjtése, gyarapítása. – A mellékgyűjtőkör a tananyaghoz nem közvetlenül kapcsolódó, a tananyagon túlmutató, ill. a könyvtár kevésbé hangsúlyos feladatai szempontjából beszerzett dokumentumok. 4. A könyvtár gyűjtőköre témakörök szerint 4.1. Könyvek a) kézikönyvek – általános lexikonok és enciklopédiák – az erdészettudomány és a hozzá kapcsolódó tudományok (pl. biológia, ökológia, környezetvédelem, vadászat) szaklexikonjai és enciklopédiái – az egyéb tudományok, a kultúra a hazai és egyetemes művelődéstörténet összefoglalói – egy- és többnyelvű szótárak, határozók a munkáltató oktatásnak megfelelően (pl: Kis növényhatározó) – atlaszok, adattárak

82

– teljességgel (1–1 péld.) – teljességgel (1–2 péld.) – teljességre törekedve (1–1 péld.) – 10–15 péld. – válogatva (1–1 péld.)

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola b) ismeretközlő művek – a magyar erdészettudománnyal, vadászattal kapcsolatos irodalom – a dél-alföldi védett területekkel kapcsolatos kiadványok – a híres vadászegyéniségek, erdészek által írt, ill. munkásságukat bemutató művek – a közép- és emelt szintű érettségi és a technikus minősítő vizsga tantárgyaihoz tartozó ismeretterjesztő irodalom a vizsgák követelményeinek megfelelően – a többi oktatott tantárgyhoz kapcsolódó ismeretterjesztő művek – az egyes tantárgyak kiegészítő irodalma (pl. néprajz, vallások) – a tudományok és művészetek nagy alakjairól szóló életrajzok, képes monográfiák művészeti albumok – az egyéni érdeklődéshez kapcsolódó népszerű ismeretterjesztő munkák (pl. méhészet, gyümölcstermesztés, ufók) – helytörténeti és helyismereti kiadványok térképek, (pl. Magyarország földrajzával történelmével foglalkozók) – a szakkörökhöz kapcsolódó irodalom c) szépirodalom (az érettségi vizsga követelményeinek megfelelően) – a szakközépiskolai tantervekben megjelölt házi- és ajánlott olvasmányok, szakmai kötelező olvasmányok – a híres vadászegyéniségek, erdészek által írt művek – a tananyagban szereplő klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei és gyűjteményes kötetei – a magyar és külföldi népköltészet antológiái – a magyar és külföldi líra reprezentáns alkotói – ifjúsági, kalandos és fantasztikus regények – életrajzi és történelmi (ifjúsági) regények – angol és német nyelvű könnyített olvasmányok d) pedagógiai szakirodalom – pedagógiai lexikonok, fogalomgyűjtemények – a legfontosabb pedagógiai és neveléstörténeti összefoglalók, , a pedagógia klasszikusaira vonatkozó művek – a nevelés és oktatás elméletével foglalkozó, elsősorban módszertani tanulmányok, gyűjtemények – a személyiségformálás egyes területeivel a család és az iskola kapcsolatával foglalkozó, a konfliktushelyzetek megoldását segítő munkák

83

– kiemelten (3–5 péld.) – kiemelten (3–5 péld.) – kiemelten (3–5 péld.) – teljességgel (a szaktanárok által jelzett példányszámban) – teljességre törekedve (1–5 péld.) – válogatva (1–2 péld.) – válogatva (1–2 péld.) – erősen válogatva (1–1 péld.) – válogatva (1–2 péld.) – válogatva (1–2 péld.)

– kiemelten (20–30 péld.) – kiemelten (3–5 péld.) – teljességre törekvően (1–2 péld.) – erősen válogatva (1–2 péld.) – erősen válogatva (1–2 péld.) – erősen válogatva (1–1 péld.) – erősen válogatva (1–1 péld.) – erősen válogatva (1–2 péld.) – 1–1 péld. – 1–1 péld. – 1–1 péld. – 1–2 péld.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola – valamennyi tantárgy oktatását elősegítő tanári kézikönyvek – a pedagógia határtudományai, elsősorban a pszichológia, szociológia és a tehetséggondozás szakirodalma – az iskola pedagógiai programja, az egyes tantárgyak tantervei – az oktatási intézmények tájékoztatói – az iskola történetével foglalkozó, az iskola névadójáról szóló dokumentumok e) egyéb szakirodalom – az iskola működéséhez szükséges jogszabályok (munkaügyi, oktatásügyi, ifjúságpolitikai stb.) – az intézményi költségvetéssel, gazdálkodással kapcsolatos dokumentumok – a régió természetvédelmi (múzeumi) kiállításainak katalógusai – fontosabb általános bibliográfiák, az oktatott szakmához kapcsolódó szakbibliográfiák, tantárgyi bibliográfiák – a könyvtári feldolgozó munkához szükséges szabványok, módszertani segédletek – az olvasáspedagógia és könyvtárhasználattan módszertani kiadványai, feladatgyűjteményei – könyvtárügyi jogszabályok, irányelvek – az iskolai újság dokumentációi – tanulói pályázatok, előadások anyagai f) tartós tankönyvek – a tanított tantárgyakhoz használt tankönyvek, segédkönyvek

– 1–3 péld. – 1–2 péld. – 1–2 péld. – 1–1 péld. – 1–1 péld.

– teljességre törekvően (1–1 péld.) – teljességre törekvően (1–1 péld.) – kiemelten (1–2 péld.) – 1–1 péld. – 1–1 péld. – 1–1 péld. – 1–1 péld. – teljességre törekvően (1–1 péld.) – 1–1 péld. – 15–30 péld.

4.2. Audiovizuális és elektronikus dokumentumok (1–1 péld.) – a tanórákon való szemléltetéshez alkalmas CD-k, CD ROM-ok – a tanulók önálló ismeretszerzését segítő, az ismeretek gyakorlására alkalmas CD-k, CD ROM-ok – a tanulók irodalmi és történelmi ismereteit gazdagító, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló mozifilmek (DVD-n) – a tanulók szakmai ismereteit bővítő természetfilmek (DVD-n) – az iskolai eseményeket megörökítő filmek (DVD-n) – a SZIRÉN Integrált Könyvtári Rendszer és a hozzá tartozó adatbázis időnkénti frissítése 4.3. Folyóiratok (1–1 péld.) – pedagógiai, tantárgymetodikai szaklapok – a tananyag kiegészítését szolgáló lapok – a további tájékozódáshoz szükséges népszerű ismeretterjesztő folyóiratok

84

(válogatva) (válogatva) (válogatva)

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola – az intézményvezetéshez szükséges közlönyök, folyóiratok

85

(válogatva)

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola II. sz. melléklet A Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola könyvtárának Könyvtárhasználati szabályzata

1. A könyvtár használóinak köre – A könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár, csak a Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola tanulói, tanárai és nem pedagógus dolgozói vehetik igénybe. A szolgáltatások használóinak körét az iskola igazgatója bővítheti illetve szűkítheti. – A beiratkozás a tanulói jogviszony vagy munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A beiratkozás ingyenes, számítógépes nyilvántartással történik. Beiratkozáskor az alábbi adatokat rögzítjük: – név, – osztály/szak vagy munkakör Mivel az iskola tanulóinak és dolgozóinak adatai az iskola központi nyilvántartásában szerepelnek, ezért több adat nyilvántartását nem tartjuk szükségesnek. – A könyvtáros a személyes adatok védelméről az adatvédelmi szabályok figyelembe vételével köteles gondoskodni. – 9. osztályban a tanulók könyvtárbemutató óra keretében megismerik a könyvtárhasználat szabályait, és ezzel ennek betartása rájuk nézve kötelezővé válik. – A tanulónak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgatóhelyettes tájékoztatja a könyvtárostanárt. Az iskolából távozó, illetőleg a végzős tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. – A nyugdíjba vonuló vagy más okból az iskolából távozó pedagógusok és nem pedagógus dolgozók a kölcsönzött dokumentumokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. 2. A könyvtár szolgáltatásai 2.1. Az 1. pontban felsorolt személyeket alapszolgáltatások: – könyvtárlátogatás, – a könyvtári gyűjtemény helyben használata, – állományfeltáró eszközök használata, – információ a könyvtár szolgáltatásairól.

ingyenesen

megilletik

az

alábbi

2.2. Egyéb szolgáltatások – információszolgáltatás a gyűjtemény dokumentumai, a könyvtár adatbázisa és más könyvtárak adatbázisa alapján, – irodalomkutatás, – ajánló bibliográfiák készítése, – másolatszolgáltatás. 3. A könyvtár használata Az iskolai könyvtár használata során, melyben az olvasót a keresett dokumentumhoz el kell juttatni, az alábbi használati módokat kell biztosítani: – egyéni és csoportos helyben használat, – kölcsönzés.

86

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola 3.1. Helyben használat – A könyvtárostanárnak szakmai segítséget kell adnia: – az információhordozók közötti eligazodásban, – az információk kezelésében, – a szellemi munka technikájának alkalmazásában, – a technikai eszközök használatában. – A helyben használt dokumentumokat az egyéni kölcsönzési nyilvántartásban nem kell rögzíteni. – A csak helyben használható dokumentumok köre: – kézikönyvtári állományrész, – muzeális értékű dokumentumok, – bizonyos folyóiratok és audiovizuális anyagok. – A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A kézikönyvek duplumai letétbe helyezhetők. 3.2. A kölcsönzés – A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával lehet kivinni. – A könyvtári tagok a könyvtárostanárral nap mint nap találkoznak, információt cserélhetnek, ezért olvasójegyet nem használunk. – A kölcsönzés kölcsönzőfüzetben, valamint a SZIRÉN Integrált Könyvtári Rendszer segítségével történik. A füzetben a kölcsönzés dátumának feltüntetése után rögzítésre kerül a kölcsönzött dokumentumok leltári száma. A dokumentumok átvételét a kölcsönzők aláírásukkal hitelesítik. A kölcsönzési adatok naponta bekerülnek a SZIRÉN Integrált Könyvtári Rendszerbe. – A dokumentumok visszavétele a SZIRÉN Integrált Könyvtári Rendszerben történik. A visszahozott dokumentumok a kölcsönző jelenlétében a kölcsönzési adatokból törlésre kerülnek. – A könyvtár tagjai az általuk kikölcsönzött dokumentumokról a SZIRÉN Integrált Könyvtári Rendszer segítségével az internetről is tájékozódhatnak. – Amennyiben a keresett anyag a könyvtárban pillanatnyilag nem áll rendelkezésre, a könyvtáros törekszik azt – előjegyzés, – másolatkészítés, – helyben használat – vagy könyvtárközi kölcsönzés útján biztosítani. – A kölcsönözhető dokumentumok száma (a tankönyveket nem számítva): 5 db. – Kölcsönzési idő: – tanároknak, dolgozóknak: amíg munkájuk során a dokumentumokra szükségük van, illetve amíg a Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskolában dolgoznak. – tanulóknak: könyvek: 3 hét, tankönyvek: 1–4 tanév, folyóiratok, videokazetták, CD-k, DVD-k: 1 hét, folyóiratok legfrissebb számai: 1 nap, régebbi számok: 1 hét. – Az ingyenes tankönyvek kölcsönzésével kapcsolatos szabályokat a Tankönyvtári szabályzat tartalmazza. – A tanév végén, illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtári tartozást rendezni kell. A végzős tanulók az érettségi vagy technikus minősítő vizsgára való felkészüléshez szükséges tankönyveket a szóbeli vizsgájuk napjáig, a vizsgákhoz nem szükséges tankönyveket és egyéb könyvtári dokumentumokat (könyveket, DVD-ket stb.) az utolsó tanítási napig kötelesek a könyvtárba visszahozni.

87

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola – Az elveszett vagy erősen megrongált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan (lehetőleg ugyanazon kiadású) példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más hasonló témájú és értékű művel pótolni. – A tanulók által határidőre vissza nem hozott dokumentumokat az osztályfőnökök bevonásával kell a könyvtárba visszajuttatni. – A szaktanárok a kikölcsönzött dokumentumokért anyagilag felelnek, tehát, ha már nincs szükségük rájuk, kötelesek azokat a könyvtárnak (és nem a következő pedagógus-felhasználónak) átadni. 3.3. Csoportos használat Az osztályok, tanulócsoportok, szakkörök részére a könyvtárostanár, az osztályfőnökök, szaktanárok szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A könyvtárostanárnak segítséget kell adnia a szakórák, foglalkozások megtartásához. 4. A könyvtár nyitva tartási rendje – Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. – A könyvtárat az igényeknek megfelelően és az órarendhez igazítva kell nyitva tartani. – A könyvtárostanár munkaidejének beosztását az Nkt. 62. § (12) bekezdése határozza meg. Az könyvtárostanár a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő (22–26 óra) keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. – A könyvtárostanártól valamennyi olvasója csak nyitvatartási időben kérhet szolgáltatásokat, hogy egyéb munkáinak elvégzését ne zavarja.

88

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola III. sz. melléklet A Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola könyvtárának Tankönyvtári szabályzata

1. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről – a 2012. évi CXXV. törvény A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény módosításáról – 16/2013.(II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint, az iskolai tankönyvellátás rendjéről 2. Az ingyenes tankönyvi ellátás szabályai az iskolában – Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. – Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja a további tanulmányaihoz, a tanév végén az utolsó tanítási napig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. –Az iskola könyvtárából kapott ingyenes tankönyvek igény esetén a tanév végén megvásárolhatók. 2.1. Az ingyenes tankönyvek kölcsönzésének rendje – A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. – Az iskolai könyvtár állományába került tankönyvek csak könyvtári bélyegzés után kölcsönözhetők. – A tanulók aláírásukkal igazolják a tankönyvek átvételét. A könyvtárból kölcsönzött tankönyvek számítógépes kölcsönzési nyilvántartásba kerülnek. – A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. A kölcsönzés időtartama: – az érettségi és a technikus minősítő vizsgára való felkészüléshez szükséges tankönyvek, amelyeket a tanulók több évig használnak, a vizsgákig náluk maradhatnak – az egyéb tantárgyakhoz kapcsolódó tankönyvek az adott tanév végéig kölcsönözhetők A tankönyvek visszavételének folyamata: – A tanulók a tanév befejezése előtt, legkésőbb az utolsó tanítási napig kötelesek a tankönyveket a könyvtárban leadni. – A végzős tanulók a vizsgatárgyaikhoz kapcsolódó tankönyveiket legkésőbb az érettségi vagy a technikus minősítő vizsgájuk utolsó napján, az egyéb tantárgyak tankönyveit az utolsó tanítási napig kötelesek visszajuttatni a könyvtárba.

89

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola 2.2. Kártérítés – Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. – Hanyag kezelés, elvesztés vagy szándékos rongálás esetén a tankönyvet pótolni kell. – Amennyiben a tanuló iskolát vált, az ingyenesen kapott tankönyveket köteles a könyvtárnak visszaadni, illetve tanulói jogviszonya megszűntekor az elveszett vagy megrongált tankönyvek pótlására, kifizetésére kötelezhető. – A kártérítés módjai: – ugyanolyan tankönyv beszerzése – anyagi kártérítés – A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható. 2.3. A tankönyvek nyilvántartása – A tartós tankönyvek közé sorolt szótárak, lexikonok, kötelező- és ajánlott olvasmányok, oktatást segítő kiadványok egyedi nyilvántartásba kerülnek. – Az ingyenes tankönyvek időleges megőrzésre szánt leltárba kerülnek. – A munkafüzetek, munkatankönyvek, mindazok, amelyekben kitöltendő feladatok vannak, nem kerülnek nyilvántartásba. Az iskolai könyvtár nyilvántartást vezet: – az egyedi kölcsönzésekről, – igény szerint összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről, – listát készít a selejtezendő tankönyvekről. 2.4. A tankönyvek kezelése Elhelyezés: Iskolánkban a tartós tankönyvek a többi állományrésztől elkülönítve a könyvtárosi iroda helyiségében vannak elhelyezve. 2.5. Kivonás az állományból – A tartós tankönyvek selejtezése azok tartalmának elévülése, természetes elhasználódás illetve megrongálódás, behajthatatlan követelés esetén lehetséges. Állományból való kivonásuk a könyvtári SZMSZ-ben rögzített szabályok alapján történik. – Az ideiglenes leltárba vett tankönyvek, ingyenes tankönyvek nem leltárköteles dokumentumok.

90

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola IV. sz. melléklet A Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola könyvtárának Katalógusszerkesztési szabályzata

1. A könyvtári állomány feltárása A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentumleírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő számítógépes rekord tartalmazza: – raktári jelzetet, – a bibliográfiai leírási és besorolási adatokat, – ETO szakjelzeteket, – tárgyszavakat. 1.1. A dokumentumleírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása mindenkor az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra azonban ugyanazok a szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: – főcím = párhuzamos cím : egyéb címadat – szerzőségi közlés – kiadás sorszáma, minősége – megjelenési hely : kiadó neve, megjelenés éve – oldalszám : illusztráció ; méret + mellékletek – (sorozatcím, ISSN-szám ; sorozatszám.) – megjegyzések – kötés : ár – ISBN-szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. A besorolási adatok megválasztását szabványok rögzítik. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: – a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe), – közreműködői melléktétel (szerkesztő, összeállító, válogató, átdolgozó, fordító, illusztrátor) – tárgyi melléktétel 1.2. Osztályozás A könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze az ETO és a tárgyszó.

91

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola 1.3. Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A szépirodalmat Cutter-számokkal, a szakirodalmat ETO szakrendi jelzetekkel látjuk el. 2. Az iskolai könyvtár katalógusa 1.1. Dokumentumtípusok szerint – Könyv (betűjelzet nélkül) – Brosúra és tankönyv (B) – CD (C) – DVD (D) 1.2. Formája szerint – Iskolánkban számítógépes katalógusépítés folyik a SZIRÉN Integrált Könyvtári Rendszer segítségével. – A katalógusok folyamatos gondozást igényelnek. A legfontosabb teendők: – az észlelt hibák azonnali kijavítása, – törölt művek rekordjának törlése. – A program elnevezése: SZIRÉN Integrált Könyvtári Rendszer – Készítők neve: Kulcslib Kft. (Mohai Lajos) – Üzembe helyezés dátuma: 1998 – A program a mindenkori iskolai könyvtáros számítógépén fut. – Jogosultságok: az állomány feldolgozását, a könyvtári adatbázis kezelését a mindenkori iskolai könyvtáros végzi. – A feldolgozás menete a program felhasználói kézikönyvének ajánlásai nyomán történik.

92


6.2 sz. Melléklet A fegyelmi eljárás, egyeztető eljárás szabályai A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A szakképző iskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni a területileg illetékes kamarát. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza és a DÖK véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. A FEGYELMI ELJÁRÁS részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 53-62.§ szakaszában foglaltaknak megfelelően a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. - A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivéve, ha a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegesről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. -

A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét írásban értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére sem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja.

-

A fegyelmi eljárást – a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. (Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a

93

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény.) A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, vagy a tanuló mellett szól. -

A fegyelmi tárgyalást lefolytató, legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A bizottság elnökét a tagok közül a bizottság választja meg.

-

A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat.

-

A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), törvényes képviselője, a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott

személyek

csak

a

bizonyítás

érdekében

szükséges

időtartamig

tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. -

A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevet, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri.

-

A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról felvett jegyzőkönyvet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni, és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak, és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak, illetve szülőjenek.

-

A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.

-

A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, a kötelességszegés

ténye

nem

bizonyítható,

vagy

nem

bizonyítható,

hogy

a

kötelességszegést a tanuló követte el. -

A fegyelmi tárgyalást lefolytató értekezleten a nevelőtestület meghozza az elsőfokú határozatát. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló 94

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola által elkövetett kötelességszegés érintett. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló ás kiskorú tanuló eseten a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola igazgatója állapítja meg a kizárási ok fennállását. -

Az elsőfokú fegyelmi határozatot szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló –kiskorú tanuló eseten a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott.

-

Az elsőfokú határozat rendelkező részének, indoklásának és záró részének eleget kell tennie a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 58.§ 5-6-7. pontjában szabályozott formai feltételeknek. A határozatot az első fokon eljáró nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egyik, a tárgyaláson végig jelenlevő tagja.

-

A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

-

Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló eseten pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani.

-

A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb -

meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál,

95

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések eseten tizenkét hónapnál. A fegyelmi jogkor gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást -

-

érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti. A fegyelmi eljárást megelőző EGYEZTETŐ ELJÁRÁS részletes szabályai A fegyelmi eljárást az 20/2012. EMMI rend. 53. §-ban szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a serelem orvoslása érdekében. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fel eseten a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló eseten a szülő egyetért. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: - • Az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége. -

• A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmet fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását.

-

• Harmadszori kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a lehetőségről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni.

-

• Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladata.

-

• Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fel, mind a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló elfogad. A levezetőt elsősorban vagy az iskola pedagógusai közül vagy az iskolánkkal kapcsolatban álló másik intézmény munkatársai (pl. pedagógus, vagy iskolapszichológus) közül kell felkérni. Amennyiben az egyeztető eljárás vezetőjének jelölt pedagógust a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülője is elfogadja, az intézmény vezetője írásos megbízásban kéri fel őt az egyeztető eljárás lebonyolítására. 96


• Az egyeztetés vezetője az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön megbeszélést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása, es a felek álláspontjának közelítése.

-

• Az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről írásban értesíti az érintett feleket.

-

• Az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 15 napon belül írásos megállapodással lezáruljon.

Az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal es az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása. - • Az egyeztető eljárás sikeres lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető írnak alá. -

• Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban

írásban

megállapodott

a

sérelem

orvoslásáról,

bármelyik

fél

kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. -

• A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.

97


6.3 sz. Melléklet Az intézmény ellenőrzési nyomvonala 1. A költségvetési szerv vezetője, az igazgató a szerv gazdálkodásának folyamatára (tervezés, végrehajtás, beszámolás) és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a FEUVE rendszerét. 2. A FEUVE a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője a felelős a NGM által közzétett irányelvek figyelembevételével 3. A FEUVE rendszer kialakítása és működtetése során az igazgatónak figyelembe kell venni a nemzetgazdasági miniszter által közzétett módszertani útmutatókban foglaltakat. 4. Az igazgató köteles elkészíteni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát. 5. Az ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv tervezési, végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges, illetve táblázatba foglalt és folyamatábrákkal szemléltetett leírása. 6. A belső ellenőr értékeli az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység ellenőrzési nyomvonalát, ellenőrzéseihez iránymutatásként használja. 7. Az iskola, mint költségvetési szerv működésének folyamatában a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, továbbá az irányítási és ellenőrzési folyamatokat a következő táblázat szemlélteti.

98


Ellenőrzési nyomvonal

Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola

Fenntartó

___________________________________________________________________________

T ET

A költségvetési koncepcióhoz igazodva elkészíti az intézmény a költségvetési koncepcióját a gazdálkodó szervezet által meghatározott határidőig

Tárgyévet megelőző év november 30-ig elkészíti a költségvetési koncepciót

E R R V E

Költségvetési egyeztető tárgyalás az intézmény és a fenntartó között

Z É S

Költségvetési rendeletet a fenntartó a tárgyév február végéig készíti el

A gazdálkodó szervezet a költségvetési rendelet alapján elkészíti az elemi költségvetést.

99

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola Önállóan működő költségvetési szerv

FENNTARTÓ

Az elemi költségvetés alapján, ill. a módosított előirányzatok keretein belül gazdálkodás. Eljárás lebonyolítása.

Finanszírozási terv készítése és benyújtása a gazdasági központhoz.

Kötelezettségvállalás V É

A fenntartó a finanszírozási terv alapján finanszíroz.

Ellenjegyzés (gazdasági vezető)

G A teljesítés műszaki ellenőrzése, szakmai teljesítés igazolása

R E

Érvényesítés

H A

Utalványozás

J Ellenőrzés

T Á

Pénzügyi teljesítés - átutalással - készpénzzel házipénztárból

S Havi információs jelentés (Pénzforgalmi)

Könyvelés

100


FENNTARTÓ

Önállóan működő költségvetési szerv

Előirányzat módosítási kérelem benyújtása szükség szerint (gazdasági vezető).

A fenntartó az előirányzat módosítást jóváhagyja, vagy nem hagyja jóvá

Gazdálkodás a módosított előirányzat keretein belül.

B E S

Költségvetési beszámoló egyeztetése a fenntartóval, majd benyújtása február végéig.

Költségvetési beszámoló készítése a tárgyévet követő február közepéig (gazdasági vezető) .

Z Á M

A tárgyévet követő év április 30-ig zárszámadás

O Pénzmaradvány felhasználáshoz előirányzat módosítás (gazdasági vezető)

L Á

Pénzmaradvány jóváhagyás

S

101


6.4 sz. Melléklet A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a FEUVE rendszerében 1)

A

szabálytalanságok

kezelésének

általános

célja,

hogy

a

különböző

jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének megelőzéséhez, megakadályozásához hozzájáruljon, illetve azok sérülése,

megsértése

esetén

a

megfelelő

állapot

helyreállítása,

hibák,

hiányosságok, tévedések korrigálása, felelősség megállapítása megtörténjen. 2)

Amennyiben a vezetői ellenőrzés vagy a belső ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás hiányosság gyanúja merül fel, a költségvetési szerv vezetőjének

feladata

a

szükséges

intézkedések

megtétele

a

következő

jogszabályok alapján: -

A Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli.

-

A szabálysértésekről szóló törvény szerint szabálysértés az a jogellenes tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet a törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget.

-

Fegyelmi és kártérítési felelősség tekintetében a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a Polgári Törvénykönyvről szólótörvény rendelkezései az irányadók.

3)

Szabálytalanságnak minősül a cselekmény, mulasztás vagy hiányosság, ha jogszabályban, vagy belső szabályzatban meghatározott előírásokat sért

4)

A költségvetési szerv vagy a szervezeti egység vezetője a feltárt szabálytalanság jellegétől függően – szükség esetén határidők és felelősök kijelölésével – gondoskodik a jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak megfelelő állapot helyreállításáról, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálásáról és megteszi a jogszabályban előírt intézkedéseket.

102


6.5 sz. Melléklet Adatkezelési szabályzat. Adatkezelés és továbbítás intézményi rendje TARTALOMJEGYZÉK 1. Az alkalmazottak adatai ....................................................................................................... 103 2. A gyermekek, tanulók adatai ................................................................................................ 103 3. Adatkezelés az iskolában ..................................................................................................... 105 4. Az adatok statisztikai célú felhasználása ............................................................................. 106 5. A közoktatás információs rendszere .................................................................................... 106 6. A pedagógusigazolvány ....................................................................................................... 107 7. A diákigazolvány.................................................................................................................. 107 8. Elektronikus adatkezelés ...................................................................................................... 108

1. Az alkalmazottak adatai 1. Nyilvántartott adatok: * név, születési hely és idő, állampolgárság; * lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám; * munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok - iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, - munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, - alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, - munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, - alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, - a többi adat az érintett hozzájárulásával. 2. Az 1. pontban felsorolt adatokat a magasabb vezető tekintetében a munkáltatói jog gyakorlója kezeli. 3. Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

2. A gyermekek, tanulók adatai 1. Nyilvántartott adatok: * gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar

103


* * *

Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma; a gyermek fejlődésével kapcsolatos adatok; a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok - felvételivel kapcsolatos adatok, - a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, - a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, - a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, - a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, - a tanuló diákigazolványának sorszáma, - a tanuló azonosító száma, - a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, - a többi adat az érintett hozzájárulásával.

2. Az adatok - az e törvényben meghatározott célból, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával - továbbíthatók - fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, - sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelési-oktatási intézménynek, illetve vissza, - iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, - a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, illetve, ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, - a diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat, - a gyermek átvételével kapcsolatosan az érintett, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza, - az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából, - a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából, - az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez, - a tankönyvforgalmazókhoz, a külön törvényben meghatározott körben és célból.

104

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola 3.

A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

3. Adatkezelés az iskolában 1.

A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában (a továbbiakban: pedagógus) hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. A gyermek, illetve a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek, tanuló érdekét. Az adat közlése akkor sérti vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek, tanuló érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek, tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermek, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestület ülésén. A titoktartási kötelezettség alól kiskorú esetén a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban felmentést adhat.

2.

Az 1. pontban meghatározott titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek, tanulók adatainak nyilvántartására és továbbítására. A közoktatási intézmény a gyermekek, tanulók személyes adatait pedagógiai célból, pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, iskolaegészségügyi célból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. Az e törvényben meghatározottakon túlmenően a közoktatási intézmény a gyermekkel, tanulóval kapcsolatban adatokat nem közölhet.

3.

A pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott, az iskola igazgatója (vezetője) útján - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényre is tekintettel - köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló - más vagy saját magatartása miatt - súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.

4.

A közoktatási intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan,

105

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola nemzetbiztonsági okokból, a törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. 5.

Adattovábbításra, adatkezelésre a közoktatási intézmény vezetője és - a meghatalmazás keretei között - az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult.

6.

Az iratkezelési szabályzat határozza meg az adatkezelés és - továbbítás intézményi rendjét. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, illetve módosításánál nevelési-oktatási intézményben a szülői szervezetet (közösséget) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg.

7.

Önkéntes adatszolgáltatás esetén a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Kiskorú tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásba történő bevonásához be kell szerezni a szülő engedélyét.

4. Az adatok statisztikai célú felhasználása A felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

5. A közoktatás információs rendszere 1.

A közoktatás információs rendszere - központi nyilvántartás keretében - a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazza. A közoktatás információs rendszeréből személyes adat csak az érdekelt kérése, illetve hozzájárulása esetén, illetve az érdekelt egyidejű értesítése mellett a 4. és 6. pontban meghatározott esetben adható ki. A közoktatási információs rendszer keretében folyó adatkezelés jogszerűségéért az oktatási miniszter felelős.

2.

A közoktatás információs rendszerébe - kormányrendeletben meghatározottak szerint kötelesek adatot szolgáltatni azok az intézményfenntartók, illetve azok az intézmények, amelyek közreműködnek az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában.

3.

A Közoktatási Információs Iroda azonosító számot ad ki annak, akit pedagógusmunkakörben, illetve nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak.

4.

A közoktatás információs rendszere tartalmazza azoknak a nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartás tartalmazza az érintett nevét, születési adatait, az azonosító számot, a végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatokat, a munkahely címét és típusát, valamint OM-azonosítóját. A nyilvántartásból 106

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola személyes adat - az érintetten kívül - csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. Az információs rendszerben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 5.

A Közoktatási Információs Iroda azonosító számot ad ki annak, aki tanulói jogviszonyt létesített.

6.

A közoktatás információs rendszere tartalmazza a tanulói nyilvántartást. A tanulói nyilvántartás tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, diákigazolványának számát, valamint az érintett nevelési-oktatási intézmény adatait. A tanulói nyilvántartásból személyes adat - az érintetten kívül - csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.

6. A pedagógusigazolvány A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben foglalkoztatottak részére - kérelemre - pedagógusigazolványt ad ki. A pedagógusigazolványt a Közoktatási Információs Iroda készítteti el és a munkáltató útján küldi meg a jogosult részére. A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja. A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását. A pedagógusigazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az igényléshez szükséges adatok a pedagógusigazolvány elkészítéséhez továbbíthatók. A pedagógusigazolvány elkészítője az adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti. Az adatkezelés kizárólagosan a pedagógusigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a Közoktatási Információs Irodával történő egyeztetését foglalja magában.

7. A diákigazolvány Az iskola a tanuló részére - kérelemre - diákigazolványt ad ki. A diákigazolványt a Közoktatási Információs Iroda készítteti el, és az iskola útján küldi meg a jogosult részére. A diákigazolvány tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, a tanuló aláírását, cselekvőképtelen tanuló esetén a szülő aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét. A diákigazolványon a kedvezmények igénybevételéhez szükséges további - nem személyes adatok - is 107

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola feltüntethetők. A diákigazolványt a jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az elkészítéshez szükséges adatok a diákigazolvány elkészítőjéhez továbbíthatók. A diákigazolvány elkészítője az adatokat kezelheti, az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig. Az adatkezelés a Közoktatási Információs Irodával folytatott adategyeztetés mellett kizárólag a diákigazolvány elkészítését, az adattárolást foglalja magában.

8. Elektronikus adatkezelés A nyilvántartott adatokkal való visszaélések kiküszöbölése végett:  a nyilvántartásokat tartalmazó számítógépek jelszavakkal védettek,  a jelszavakat lezárt borítékban páncélszekrényben helyezzük el. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok kinyomtatás után igazgatói aláírással kerülnek hitelesítésre. Az elektronikus úton előállított, hitelesített dokumentumok az irattárban, az iratkezelési szabályzatban előírtaknak megfelelően kerülnek tárolásra.

108


6.6 sz. Melléklet Informatikai Biztonsági Szabályzat

Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola INFORMATIKAI BIZTONSÁGI SZABÁLYZAT TARTALOMJEGYZÉK 1. Az Informatikai Biztonsági Szabályzat célja ..................................................................... 110 2. Műszaki alapfogalmak .................................................................................................... 110 3. A Szabályzat hatálya ....................................................................................................... 111 4. Kapcsolódó szabályozások ................................................................................................. 111 5. Védelmet igénylő adatok, eszközök köre ........................................................................... 111 5.1. A védelem tárgya: ....................................................................................................... 111 5.2. A védelem eszközei ..................................................................................................... 112 6. A kiemelt védelem felelősei és tevékenységi köreik ......................................................... 112 6.1. Az adatvédelmi felelős ................................................................................................ 112 6.1.1. Az adatvédelmi felelős feladatai: ............................................................................ 112 6.1.2. Az adatvédelmi felelős ellenőri feladatai: ......................................................... 112 6.1.3. Az adatvédelmi felelős jogai: ............................................................................ 112 6.2. Az Intézményi informatikus feladatai: .................................................................... 113 7. Az IBSZ alkalmazásának módja ........................................................................................ 113 7.1. Az IBSZ karbantartása ................................................................................................ 113 7.2. A védelmet igénylő adatok és információk osztályozása, minősítése, hozzáférési jogosultság .......................................................................................................... 113 8. Szervezeti egységek védelmi eszközei és módszerei ...................................................... 114 8.1. Általános rendelkezések .......................................................................................... 114 8.1.1. Tűzvédelem ....................................................................................................... 114 8.1.2. Vagyonvédelem, fizikai biztonság .................................................................... 114 8.1.3. Adathordozók védelme, tárolása, hordozása és karbantartása .......................... 114 8.1.4. Adatvédelemi feladatok: .................................................................................... 115 8.1.5. Vírusvédelem ..................................................................................................... 115 8.1.6. Szoftver védelem ............................................................................................... 115 8.1.7. Hardver védelem................................................................................................ 116 8.2. Az Intézmény további védelmi előírásai ................................................................. 116 Mellékletek: ............................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 7/1. számú melléklet: Géptermi rend ................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 7/2. számú melléklet: Adatvédelmi felelős kijelölése ........ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 7/3. számú melléklet: Az iskolánál alkalmazott számítógépes rendszerekHiba! A könyvjelző nem létezik.

109

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola A Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola (a továbbiakban: Intézmény) Informatikai Biztonsági Szabályzatát, a továbbiakban IBSZ, a következők szerint határozom meg: 1. Az Informatikai Biztonsági Szabályzat célja Az IBSZ alapvető célja, hogy az informatika alkalmazása során biztosítsa az Intézményben az alábbiakat: - a titok-, vagyon- és tűzvédelemre vonatkozó védelmi intézkedések betartását, - az üzemeltetett számítógépek, informatikai eszközök valamint azok kiegészítő eszközeinek rendeltetésszerű használatát, - az üzembiztonságot szolgáló karbantartást és fenntartást, - az adatok számítógépes feldolgozása és azok további hasznosítása során az illetéktelen felhasználásból származó hátrányos következmények megszüntetését, illetve minimális mértékre csökkentését, - az adatállományok tartalmi és formai épségének megőrzését, - munkaállomásokon lekérdezhető adatok körének meghatározását, - adatállományok biztonságos mentését, - a számítógépes rendszerek zavartalan üzemeltetését, - a feldolgozás folyamatát fenyegető veszélyek megelőzését, elhárítását, - az adatvédelem és adatbiztonság feltételeit, - a védelem működését a rendszerek fennállásának egész időtartama alatt a megtervezésüktől kezdve az üzemeltetésükön keresztül a felhasználásig. A jelen IBSZ az Intézmény adatvédelmének általános érvényű előírását tartalmazza, meghatározza az adatvédelem és adatbiztonság feltételrendszerét. Szabályozza a számítástechnikai, informatikai eszközök használatának adatvédelmi biztonsági szabályait. 2. -

-

-

Műszaki alapfogalmak

szerver: olyan hálózatra kapcsolt központi szerepet betöltő számítógép, amelynek alapvető feladata, hogy más, a hálózatra kapcsolt számítógépek vagy terminálok számára az erőforrásait megossza; munkaállomás: egy operátor vagy felhasználó számára, adott típusú feladathoz felszerelt számítógép vagy terminál; gépterem: az a légkondicionált/nem légkondicionált helyiség, ahol az Intézmény dolgozói hozzáférhetnek a számítástechnikai eszközökhöz és szolgáltatásokhoz; szerver terem: az a légkondicionált, biztonsági berendezésekkel ellátott helyiség, ahol a szerverek vannak, és csak a kijelölt dolgozók, regisztrálás után juthatnak be; rack szekrény: üvegezett, biztonságos fém szekrény, amelyben hálózati eszközöket, szervereket a szervertermen kívül üzemeltetnek; adat: a tények, az elképzelések nem értelmezett, de értelmezhető közlési formája; adatállomány: valamely informatikai rendszerben lévő adatok logikai összefogása, amelyet egy névvel jelölnek. Ezen a néven keresztül férhetünk hozzá a tartalmazott adatokhoz; adatbiztonság: az adatok jogosulatlan megszerzése, módosítása és tönkretétele elleni műszaki és szervezési intézkedések és eljárások együttes rendszere; adatfeldolgozás: az adatok gyűjtése, rendszerezése, törlése, archiválása; adatvédelem: az adatok kezelésével kapcsolatos törvényi szintű jogi szabályozás formája, amely az adatok valamilyen szintű, előre meghatározott csoportjára vonatkozó

110


-

-

-

adatkezelés során érintett személyek jogi védelmére és a kezelés során felmerülő eljárások jogszerűségére vonatkozik; alkalmazói program (alkalmazói szoftver): olyan program, amelyet az alkalmazó saját speciális céljai érdekében vezet be és amely a hardver és az üzemi rendszer funkcióit használja; felhasználó: az a személy vagy szervezet, aki (amely) egy vagy több informatikai rendszert használ feladatai megoldásához; hardver: az informatikai rendszer eszközeit, fizikai elemeit alkotó részei; hálózat: két vagy több számítógép összekapcsolása, amely informatikai rendszerek legkülönbözőbb komponensei között adatcserét tesz lehetővé; informatikai biztonság: olyan előírások, szabványok betartásának eredménye, amelyek az információk elérhetőségét, sérthetetlenségét és bizalmasságát érintik és amelyeket az informatikai rendszerek vagy komponenseik alkalmazása során biztonsági megelőző intézkedésekkel lehet elérni; rendszerprogram (rendszer szoftver): olyan alapszoftver, amelyre szükség van, hogy valamely informatikai rendszer hardvereit használhassuk és az alkalmazói programokat működtethessük. A rendszerprogramok legnagyobb részét az operációs rendszerek alkotják. 3.

A Szabályzat hatálya

Az IBSZ személyi hatálya az Intézmény valamennyi dolgozójára, tanulójára, illetve a számítástechnikai eljárásban résztvevő más szervezetek dolgozóira egyaránt kiterjed. Tárgyi hatálya kiterjed: - a védelmet élvező adatok teljes körére, felmerülésük és feldolgozási helyüktől, idejüktől és az adatok fizikai megjelenési formájától függetlenül, - az adatok felhasználására, tárolására vonatkozó utasításokra, - az adathordozók tárolására, felhasználására, - az Intézmény tulajdonában lévő valamennyi számítástechnikai, informatikai berendezésre, valamint ezek műszaki dokumentációra is, - a számítástechnikai folyamatban szereplő összes dokumentációra (fejlesztési, szervezési, programozási, üzemeltetési dokumentáció), - a rendszer- és felhasználói programokra. 4. Kapcsolódó szabályozások Az IBSZ-t az Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatával és mellékleteivel, továbbá az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzattal összhangban kell alkalmazni. 5. Védelmet igénylő adatok, eszközök köre 5.1. A védelem tárgya: - az alkalmazott hardver eszközök és azok működési biztonsága, - a számítástechnikai eszközök üzemeltetéséhez szükséges okmányok és dokumentációk, - az adatok és adathordozók megsemmisítésükig, illetve a törlésre szánt adatok felhasználásáig,

111

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola - az adatfeldolgozó programrendszerek, valamint a feldolgozást támogató rendszerszoftverek tartalmi és logikai egysége, előírásszerű felhasználása, reprodukálhatósága, - személyhez fűződő és vagyoni jogok, - az alkalmazott biztonsági intézkedések, azok tervei, tartalmi előírásai és eljárási szabályai. 5.2. A védelem eszközei A mindenkori technikai fejlettségnek megfelelő műszaki, szervezeti, programozási, jogi, ügyrendi intézkedések azok az eszközök, amelyek a védelem tárgyának különböző veszélyforrásokból származó kárt okozó hatásokkal, szándékokkal szembeni megóvását elősegítik, illetve biztosítják. 6. A kiemelt védelem felelősei és tevékenységi köreik 6.1. Az adatvédelmi felelős A jelen szabályzatban foglaltak szakszerű végrehajtásáról az Intézmény adatvédelmi felelősének kell gondoskodnia. Az adatvédelmi felelősi feladatok ellátásával megbízott dolgozó kijelölését ezen szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. 6.1.1. Az adatvédelmi felelős feladatai: - ellátja az adatfeldolgozás számítástechnikai felügyeletét, - ellenőrzi a védelmi előírások betartását, - ellátja a számítástechnikai titokvédelmi munka szervezését és felügyeletét, - a védelmi eszközök alkalmazására vonatkozó döntés elkészítése érdekében a szakterületek bevonásával biztonságot növelő intézkedések kialakítása, - felügyeli a számítástechnikai rendszerek üzembiztonságát, biztonsági másolatok, adatmentések készítését és karbantartását, - a védelmi eszközök működésének, szerviz ellátás biztosításának folyamatos felügyelete, - adatvédelmi tevékenységet segítő nyilvántartási rendszer kialakítása, - adatvédelmi feladatok ismertetése, -

a védelmi rendszer érvényesülésének felügyelete, az IBSZ kezelése, naprakészen tartása, módosítások átvezetése, ellenőrzi a vírusvédelem meglétét és használatát, frissítését tevékenységéről rendszeresen beszámol az Intézményvezetőnek.

6.1.2. Az adatvédelmi felelős ellenőri feladatai: - évente egy alkalommal részletesen ellenőrzi az IBSZ előírásainak betartását, - rendszeresen ellenőrzi a védelmi eszközökkel való ellátottságot, - ellenőrzi a számítástechnikai munkafolyamat bármely részét előzetes bejelentési kötelezettség nélkül, - adatvédelmi szempontból ellenőrzi az IBSZ naprakészségét, illetve azok végrehajtását. 6.1.3. Az adatvédelmi felelős jogai:

112

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola - az előírások ellen vétőkkel szemben felelősségre vonási eljárást kezdeményezhet az intézményvezetőnél, - bármely érintett szervezeti egységnél jogosult informatikai tárgyú ellenőrzésre, - javaslatot tesz az új védelmi, biztonsági eszközök és technológiák beszerzésére illetve bevezetésére, - adatvédelmi szempontból a számítástechnikai beruházásokat véleményezi. 6.2.

Az Intézményi informatikus feladatai:

Az informatikus feladatait a munkaköri leírása szerint látja el. Kiemelt feladatai: - a védelmi rendszer érvényesülésének biztosítása, - biztosítja a vírusvédelmi szoftver frissítését a szervezeti egységek számára, - a szervezeti egységek kisebb számítógépes bázisainak üzemeltetése és az ehhez kapcsolódó számítástechnikai, adatvédelmi szolgáltatások biztosítása. Védelmi feladata: - biztosítja az üzemképességet és a műszaki ellátást, biztonsági másolatokat készít, gondoskodik a helyi adatok védelméről, mentéséről, tárolásáról; - irányítja, segíti és ellenőrzi a munkatársak számítástechnikai munkáját; - közreműködik a hardver és szoftver eszköz bázis fejlesztésében. 7. Az IBSZ alkalmazásának módja Az IBSZ megismerését az érintett dolgozók részére az adatvédelmi felelős biztosítja, az egyes munkaköri leírásoknak és az IBSZ előírásainak megfelelően. 7.1. Az IBSZ karbantartása Az IBSZ-t a számítástechnikában, informatikában, valamint az Intézményben bekövetkező változások miatt időközönként aktualizálni kell. Ez az adatvédelmi felelős feladata. 7.2. A védelmet igénylő adatok és információk osztályozása, minősítése, hozzáférési jogosultság Az adatokat és információkat jelentőségük és bizalmassági fokozatuk szerint osztályozzuk: 1. közlésre szánt (bárki által megismerhető) adatok, 2. minősített adatok (titoknak minősülnek). A számítógépes feldolgozás során keletkező adatok minősítője annak a szervezeti egységnek a vezetője, amelynek védelme hatáskörébe tartozik. Az Intézményi titoknak minősülő adatok feldolgozásakor meg kell határozni írásban és névre szólóan a hozzáférési jogosultságot. A kijelölt dolgozók előtt a titokvédelmi és egyéb rendszabályokat, a betekintési jogosultság terjedelmét, gyakorlási módját és időtartamát ismertetni kell. A titkot képező adatok védelmét, a feldolgozás - adattovábbítás, tárolás - során az operációs rendszerben és a felhasználói programban alkalmazott titkosítással, illetve a hardver berendezésekben kiépített technikai megoldásokkal is biztosítani kell (szoftveres és hardveres adatvédelem).

113

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola 8. 8.1.

Szervezeti egységek védelmi eszközei és módszerei

Általános rendelkezések

8.1.1. Tűzvédelem A gépterem illetve kiszolgáló helyisége és a (szerverterem) a "D" tűzveszélyességi osztályba tartozik, amely mérsékelt tűzveszélyes üzemet jelent. A tűzvédelem feladatait, sajátos előírásokat a gépterem (számítógépes szoba), szerverterem "Tűzvédelmi utasítás"-a tartalmazza, amely az Intézmény tűzvédelmi szabályzatának részét képezi. 8.1.2. Vagyonvédelem, fizikai biztonság - a géptermeket biztonsági zárakkal kell felszerelni, - a gépterembe való be- és kilépés rendjét szabályozni kell, - a gépterem kulcsának felvétele és leadása csak aláírás ellenében a személyazonosság igazolása mellett történhet, - munkaidőn túl a gépteremben csak engedéllyel lehet tartózkodni, - a gépterembe történő illetéktelen behatolás tényét a szervezet vezetőjének azonnal jelenteni kell, - az irodahelyiségekben elhelyezett számítástechnikai eszközöket csak a kijelölt dolgozók használhatják, - a számítástechnikai eszközök rendeltetésszerű működéséért a felhasználó felelős. 8.1.3. Adathordozók védelme, tárolása, hordozása és karbantartása - könnyen tisztítható, jól zárható szekrényben kell elhelyezni úgy, hogy tárolás közben ne sérüljenek, károsodjanak, - az adathordozókat a gyors hozzáférés érdekében azonosítóval kell ellátni (erről nyilvántartást kell vezetni), - a nyilvántartásban az azonosító adaton kívül a felírás és megőrzés dátumát, a védettség tényét, a jogosultsági és illetékességi adatokat, valamint az adathordozó kiadására és visszavételezésére vonatkozó információkat kell feltüntetni, - a használni kívánt adathordozót (floppy disk, CD-ROM, stb.) a tárolásra kijelölt helyről kell kivenni és oda kell vissza is helyezni, - az adathordozók szállítása csak megfelelő módon kialakított fémdobozban történhet, - a munkaasztalon csak azok az adathordozók lehetnek, amelyek az aktuális feldolgozáshoz szükségesek, - adathordozót más intézménynek átadni csak az adatvédelmi felelős engedélyével lehet, - az adathordozók megőrzésének idejét, ha másképp nincs rendelkezés, a felelős vezető határozza meg, - az adathordozókat félévenként ellenőrizni és tisztítani kell, - olyan adathordozót, amelyet javíthatatlan fizikai károsodás ért, selejtezni kell. Selejtezendő: a) a fizikailag sérült, javíthatatlan, b) a gyári, raktározási hibából követően felhasználásra alkalmatlan (deformálódott), c) ha a kapacitás a névleges érték 75%-ánál kevesebb, d) véglegesen elhasználódott adathordozót, Az alkalmatlan adathordozókat fizikai roncsolással használhatatlanná kell tenni, bizalmas adatokat, felhasználói és rendszerprogramokat tartalmazó adattárolókról törlő

114

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola program segítségével kell az adatokat törölni, vagy fizikailag kell megsemmisíteni az adathordozót. A selejtezést a Selejtezési Szabályzatnak és az Intézményi Iratkezelési Szabályzatának megfelelően kell lefolytatni, Sokszorosítást, másolást csak az érvényben lévő rendeletek szerint szabad végezni, az üzemi másolás nem minősül másolásnak, biztonsági illetve archív adatállomány előállítása másolásnak számít. Az adathordozókat a Leltározási Szabályzatnak megfelelően kell leltározni. 8.1.4. Adatvédelemi feladatok: - az adatbevitel hibátlan műszaki állapotú berendezésen történjen, - csak tesztelt adathordozóra lehet adatállományt rögzíteni, - adatrögzítés szoftver védelme: a programokat és az adatokat ellenőrző funkciókkal, amennyiben szükséges titkosítással kell ellátni, - a bejelentkezési azonosítók használatával kell szabályozni, hogy ki milyen hozzáférési szinten férhet hozzá a programokhoz és adatokhoz (alapelv: a tárolt adatokhoz csak az illetékes szervezeti egységek személyei férjenek hozzá), - az adatok bevitele során alapelv: azonos állomány rögzítését és ellenőrzését ugyanaz a személy nem végezheti. Az adatállományok file-védelme során gondoskodni kell arról, hogy azok ne károsodjanak. A fontosabb file-okat tartalmazó adattárolókról másolatot kell időnként készíteni. A másolt lemezek csak az illetékes vezető engedélyével adhatók ki. 8.1.5. Vírusvédelem A munkaállomásokon és szervereken, ha másképp nincs rendelkezés, heti rendszerességgel vírusellenőrzést és vírusirtást kell tartani. Vírusfertőzés okozta hiba gyanúja esetén azonnal szólni kell az illetékes szakembernek, informatikusnak. Amennyiben nincs erre lehetőség (pl. munkaidőn kívül), a feldolgozásban lévő adatokat el kell menteni, majd a programból kilépve a gépet ki kell kapcsolni. A gépet addig bekapcsolni nem szabad, amíg azt az arra illetékes szakember, informatikus meg nem vizsgálta. A vírusfertőzést jelenteni kell a szervezeti egység vezetőjének, még akkor is, ha semmi hiba nem történt a fertőzés folyamán, valamint a szervezeti egység vezetőjének ki kell deríteni a fertőzés lehetséges okait, és a szükséges védelmi intézkedést meg kell hoznia. 8.1.6. Szoftver védelem Az üzemeltetésért felelős dolgozónak biztosítani kell, hogy a rendszerszoftver naprakész állapotban legyen és a segédprogramok, programkönyvtárak mindig hozzáférhetők legyenek az illetékes felhasználók számára. - Rendszerszoftver védelem: a) a rendszerszoftver módosításához az illetékes engedélye szükséges, b) a módosítással egyidőben a dokumentációban is át kell a változtatásokat vezetni, c) a rendszerszoftver-eseményekről és a változtatásokról nyilvántartást kell vezetni (eseménynapló). - Programhoz való hozzáférés, programvédelem: A kezelés folyamán az illetéktelen hozzáférést és próbálkozást ki kell zárni. Gondoskodni kell arról, hogy a tárolt programok, file-ok ne károsodjanak, a követelményeknek megfelelően működjenek. A feldolgozás biztonságának megvalósításához naprakész állapotban kell tartani a program dokumentációt.

115

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola - A programokról nyilvántartást kell vezetni, amelynek az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a) a program azonosítója, b) a program készítőjének neve, c) a feldolgozási rendszer megnevezése. - Programok megőrzése, nyilvántartása: a) a programokról naprakész nyilvántartást kell vezetni, b) a nyilvántartásból egyértelműen megállapíthatóak legyenek a program azonosítására és kezelésére vonatkozó adatok. - Programok fizikai védelme: A védelem érdekében a felhasználás helyétől elkülönítetten, behatolástól védetten egy-egy duplikált példányt kell tárolni 8.1.7. Hardver védelem - A számítógépeket óvni kell folyadéktól, túlzott páratartalomtól és hőigénybevételtől, - a számítógép közelében ételt és italt fogyasztani tilos, - a számítógépteremben és a szerver teremben klímaberendezés használata ajánlott, - szervereknél biztosítani kell a szünetmentes feszültségforrást és rack szekrényben vagy szerver-teremben kell elhelyezni, - a számítógép-hálózat csatornáit külön kábelcsatornában kell vezetni, melyre jól látható helyekre rá kell írni a hálózat típusát, - a fali csatlakozók megbontása szigorúan tilos, - csak földelt aljzatokat lehet használni számítógép üzemeltetéséhez, - a lengő kábeleket úgy kell elhelyezni, hogy azok balesetet ne okozhassanak, alapelv: sűrűn használt utat szabadon kell hagyni, - a számítógépek belsejébe nyúlni, és ott bárminemű változtatást okozni tilos, csak az illetékes szakember, illetve a szervizek szakemberei nyúlhatnak bele, - havi rendszerességgel a számítógépeken hardver teszteket kell lefuttatni. 8.2.

Az Intézmény további védelmi előírásai

A védelem felelőse az Intézményvezető. Védelmi előírások: - a számítógépeket csak indítójelszóval lehessen elindítani, - induláskor minden esetben vírus-ellenőrző programot kell elindítani, - a feldolgozáshoz szükséges programok elindításához és az adatok hozzáféréséhez jelszóvédelem kell, - mindkét esetben a jelszóknak különbözőknek kell lenniük - a bizalmas adatállományokat és dokumentumokat titkosítani kell, a titkosítás végezhető az adott szoftverrel, vagy külső programmal is, - a módosításokról napi mentést kell készíteni, ezeket a heti mentésekig kell megőrizni, - a teljes anyagról heti mentéseket kell készíteni, ezeket a havi mentésekig kell megőrizni, - a teljes anyagról havi mentéseket kell készíteni, ezeket a törvényekben meghatározott ideig kell megőrizni (pl. adótörvény, társadalombiztosítási törvény, számviteli törvény), - a felhasznált programokról biztonsági másolatot kell készíteni, és azokat az eredeti példánytól külön, tűzbiztos helyen kell tárolni.

116


6.7 sz. Melléklet Iratkezelési szabályzat TARTALOMJEGYZÉK I. ÜGYINTÉZÉS ÉS IRATKEZELÉS .................................................................................... 117 1. Az irat-és ügykezelési feladatok .......................................................................................... 118 2. A küldemények (beadványok) átvétele és iktatása .............................................................. 118 2.1. A küldemények átvétele: ............................................................................................. 118 2.2. Az iktatás: .......................................................................................................... 119 2.3. A táviratok, telefaxok és e-mailek iktatása: ................................................................ 119 2.4. Iktatásra nem kerülő iratfajták: ................................................................................... 119 2.5. Gyűjtőszámos iktatás: ................................................................................................. 119 2.6. Az iktatókönyv: .......................................................................................................... 119 3. Az ügyintézéssel kapcsolatos iratkezelés ............................................................................. 120 4. A kiadványok (küldemények) továbbítása a címzetthez ...................................................... 120 5. Irattári feladatok ................................................................................................................... 121 II. TANÜGYI NYILVÁNTARTÁSOK .................................................................................. 122 1. Tanügyi nyilvántartások dokumentumai .............................................................................. 122 A beírási napló, a felvételi és mulasztási napló ................................................................. 122 A foglalkozási napló .......................................................................................................... 123 A törzslap .......................................................................................................... 123 A bizonyítvány .......................................................................................................... 123 A tantárgyfelosztás és az órarend ....................................................................................... 124 Jegyzőkönyv .......................................................................................................... 124 2. A tanügyi nyilvántartások vezetése ...................................................................................... 124 3. A bizonyítvány-nyomtatványok kezelése ............................................................................ 125 I. ÜGYINTÉZÉS ÉS IRATKEZELÉS Az iratkezeléssel kapcsolatos feladatokat az iskolatitkár látja el az igazgató irányítása és ellenőrzése mellett. Az iskolatitkár a beérkező postát szétválogatja, a közlönyöket, folyóiratokat, szaklapokat. A névre szóló iratokat felbontás nélkül a címzetthez továbbítja. Amennyiben a névre szóló irat hivatalos elintézést igényel, úgy azt haladéktalanul az iratkezelőhöz vissza kell juttatni. Az iskolatitkár a beérkezett postát átadja az igazgatónak. Az iskolába érkezett és az ott keletkezett iratokat iktatni kell. Az iktatás az iktatókönyvbe történő bevezetéssel, naptári évenként újra kezdődő sorszámmal történik. A beérkezett iratokon és az iktatókönyvben fel kell tüntetni az érkezés napját, az iktatószámot, az ügyintéző nevét, az irat mellékleteinek számát. Az iskolából kimenő iratnak tartalmaznia kell a nevelési oktatási intézmény nevét, címét, székhelyét, OM azonosítóját, az iktatószámot, az ügyintéző nevét, az aláírójának nevét, beosztását és a nevelési oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. Az iskolából kimenő iratokat az igazgató, távolléte esetén az igazgatóhelyettes írhatja alá! Az elintézett iratokat az irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét a melléklet határozza meg. A selejtezéssel kapcsolatban a jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. 117

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola Ha az iratok száma egy naptári évben meghaladja a százat, évenként név-és tárgymutatót kell vezetni.

1. Az irat-és ügykezelési feladatok Az intézmény titkárságán az iratkezeléssel kapcsolatos feladatokat az oda beosztott adminisztratív dolgozók végzik. A munka irányítása és ellenőrzése az intézmény vezetőjének a feladata. Az iskolatitkár az intézménybe érkező küldeményekkel kapcsolatban az alábbi feladatokat látja el: * * * * * * * * *

küldemények átvétele, küldemények felbontása, az iktatás, az irodában iktatott iratok belső továbbítása, és az ezzel kapcsolatos nyilvántartás vezetése, a határidős iratok kezelése és nyilvántartása, az irodában iktatott iratok postázása, kézbesítése az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése, az irattár kezelése, rendezése, közreműködés az irattári anyag selejtezésénél és levéltári átadásánál.

Irattárban kell őrizni és kezelni a három évnél régebbi irattári anyagot. Az iskolatitkár lebonyolítja az iratok selejtezését és levéltárba adását, valamint gyűjti, rendszerezi az intézményi munkával kapcsolatos dokumentációs anyagot.

2. A küldemények (beadványok) átvétele és iktatása

2.1. A küldemények átvétele: A nyilvántartott küldemények (ajánlott, expressz ajánlott, csomag, tértivevényes és távirat) átvételét a posta szabályainak megfelelően végzik az igazgató által meghatalmazott személyek. Az intézménybe ajánlottan vagy kézbesítés útján érkezett küldeményeket a kézbesítőkönyvvel kell átvenni. Ha a küldemény címzéséből megállapítható, hogy az nem az intézményt illeti, felbontatlanul kell az illetékes szervhez továbbítani. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell. A küldemények felbontása: Az intézményhez továbbított küldeményeket az iskolatitkár bontja fel. Felbontja az olyan küldeményeket is, amelyeken az intézmény neve címzés előtt vagy után névre szóló címzés is szerepel, ha a küldemény hivatalos szervtől, iktatószámmal ellátva érkezik, tehát a boríték külleme alapján hivatalos küldeményt tartalmaz.

118

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola Ha névre szóló levelek címzettjei az átvett küldeményről megállapítják, hogy annak tartalma nem magán jellegű, kötelesek azt iktatás céljából még az átvétel napján az iratkezelőnek átadni. Azt a küldeményt, amelyről csak felbontás után állapítható meg, hogy a kérdéses ügy nem tartozik az intézményre, ajánlottan kell továbbítani az illetékes szervhez. Ha a küldeményből az intézkedésre jogosult szerv nem állapítható meg, az iratot - értesítés kíséretében – vissza kell küldeni a feladónak. Az iskolatitkárnak a küldemény felbontásakor egyeztetnie kell a borítékon és a benne levő iraton feltüntetett és a ténylegesen beérkezett mellékletek számát. Ugyancsak fel kell tüntetni azt is, ha a küldemény sérült borítékban érkezett, vagy azon felbontás jelei állapíthatók meg. Ha a küldeményhez illetékbélyeg, pénz, vagy nemzetközi válasz-bélyegszelvény van mellékelve, ezt az iraton külön fel kell tüntetni. Ha a feladó neve és címe csak a borítékról állapítható meg, továbbá ha a küldemény névtelen levél, végül, ha a feladás időpontjához feltehetően jogkövetkezmény fűződik (pl. fellebbezés, bírósági idézés, jelentkezés, pályázat stb.) a borítékot az irathoz kell csatolni és ezt az iraton a mellékletek feltüntetése mellett (+ boríték) jelezni szükséges. 2.2. Az iktatás: Az intézmény iktatási rendszere évente újrakezdődő sorszámos rendszer, melyet iktatókönyvbe kell rögzíteni. Az iktatás – a hivatali okból szükséges soron kívüli iktatástól eltekintve – az iratok beérkezése sorrendjében történik. Iktatáskor az iratot el kell látni az iktatási bélyegző lenyomatával, és ki kell tölteni annak egyes rovatait. Az iktatószámot és az irat egyéb lényeges nyilvántartási adatait be kell jegyezni az iktatókönyv megfelelő rovataiba. 2.3. A táviratok, telefaxok és e-mailek iktatása: Az értesítés szövegét a vonatkozó irathoz kell csatolni. Ha azonban az ügynek még nincs előzménye, a távirati, fax-szöveget vagy e-mailt az igazgató általi szignálást követően be kell iktatni. Az érkezett e-maileket ki kell nyomtatni, és szignálásra átadni az igazgatónak. 2.4. Iktatásra nem kerülő iratfajták: Nem kell iktatni a jogkövetkezménnyel nem járó tömeges értesítéseket, meghívókat, prospektusokat, közlönyöket, szaklapokat, folyóiratokat, sajtótermékeket, reklámcélú kiadványokat. 2.5. Gyűjtőszámos iktatás: Az időszakos jelentések, adatszolgáltatások – különösen, ha elintézésük együttesen történik – közös iktatószám alatt is gyűjthetők. Gyűjtőszám alatt iktathatók az egy személytől származó, vagy pályázati kiírásra beérkező jelentkezések, azonos ügyre vonatkozó panasz-iratok is. 2.6. Az iktatókönyv:

119

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola Iktatás céljára Tü. 804. . iktatókönyvet kell használni. Az iktatás első iktatószámától megszakítás nélkül folyamatosan halad. A dátumot naponta csak az elsőnek beiktatott iratnál kell feltüntetni. Az irat tárgyát úgy kell megjelölni, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki. Ha az irat idegen nyelvű, vagy a tárgy nem állapítható meg egyértelműen, az irodai dolgozó igénybe veheti az illetékes ügyintéző segítségét. Az iktatókönyvben iktatószámot üresen hagyni nem szabad, a tévedésből bejegyzés nélkül hagyott iktatószámot át kell húzni és meg kell jelölni az áthúzás okát. Az így megsemmisített számon újabb iratot iktatni nem szabad. A téves bejegyzéseket semmiféle technikai eszközzel megszüntetni, vagy más módon eltüntetni (pl. kiradírozni, kivakarni, leragasztani, lefesteni) nem szabad. A tévesen bejegyzett adatokat vékony vonallal át kell húzni, úgy hogy az eredeti téves bejegyzés olvasható maradjon, és e fölé kell a helyes adatot írni. Minden év végén (az utolsó iktatás alatt) keltezéssel és névaláírással le kell zárni az iktatókönyvet. 3. Az ügyintézéssel kapcsolatos iratkezelés Az ügyintéző: Az intézmény vezetője által szignált és a nyilvántartó könyvbe bevezetett iratokat még a szignálás napján át kell adni az ügyintézőnek. Intézkedéstervezet: Az ügyintéző az ügyeket érkezési sorrendben és sürgősségük figyelembevételével köteles elintézni. Az intézkedéstervezetet el kell készíteni és az intézmény vezetője részére bemutatásra előterjeszteni. Telefonon, vagy személyesen történő tájékoztatás: Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltakat telefonon vagy a jelen lévő érdekelt személyek tájékoztatásával is elintézhetők. Telefonon vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását. A boríték címzése: A borítékot az ügyintéző címzi meg, és ellátja a továbbítás módjára vonatkozó különleges utasításokkal (elsőbbségi, ajánlott, tértivevény), majd átadja a titkárságra postázásra. 4. A kiadványok (küldemények) továbbítása a címzetthez A kiadványok (küldemények) továbbítása a címzettekhez: A küldeményeket közönséges, ajánlott, elsőbbségi, tértivevényes, ajánlotttértivevényes levélként és csomagban (illetve e-mailben, telefaxon lehet elküldeni, továbbítani.

120

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola Az elküldés módjára – ha az nem közönséges levélként történik – az ügyintéző köteles az iraton utasítást adni. Elsőbbségi levélként, – indokolt esetben – csak soron kívüli postai kézbesítést igénylő küldeményeket, illetve értesítéseket szabad továbbítani. Ajánlott levélként csak fontos, vagy nehezen pótolható iratokat (okmányokat, bizonyítványokat stb.) szabad küldeni. Ha az irat átvételének időpontjáról az intézményeknek tudomást kell szereznie, az iratot tértivevénnyel kell elküldeni. E-mail-ben küldött levelekből, kinyomtatva irattárba kell helyezni! A faxon küldött levelek mellé az igazoló cédulát hozzá kell csatolni. Az érkezett faxról fénymásolatot kell készíteni. Kézbesítéssel csak sürgős, kivételes esetekben szabad küldeményeket továbbítani. Ekkor a küldeményeket hivatalosan át kell vetetni a címzettel. A határidős iratok nyilvántartása: Ha az iraton határidőt jelöltek meg, azt az iktatókönyv megfelelő rovatába a hónap és a nap feltüntetésével kell bejegyezni. Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen. 5. Irattári feladatok Az irat irattárba helyezése: Az iratot az elküldés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon irattárba kell tenni. Csak olyan iratot szabad az irattárba helyezni, amelynek kiadványai továbbításra kerültek a címzetthez és határidős kezelést már nem igényel. Ezek hiányában is irattárba kell tenni az iratot, amelynek érdemi intézkedés nélkül irattárba helyezését rendelték el. Idegen irat, továbbá, hogy minden kezelési utasításnak eleget tettek-e. Az irattárba helyezést az iktatókönyv megfelelő rovatában aláírással, a hónap és nap feltüntetésével kell feljegyezni. A kézi irattár kezelése: Az intézmény három évnél nem régebbi iratait a kézi irattárban kell kezelni és őrizni. A kézi irattárban az iratokat évek, ezeken belül az iktatószámok sorrendjében, jól zárható szekrényben kell elhelyezni. Minden egyes tételt külön dossziéban a dossziékat pedig dobozokban, vagy fedőlemezek között kell tárolni, úgy hogy egy-egy iratköteg 15 centiméternél nagyobb ne legyen. Amennyiben használat közben az iratok rendje felbomlik, gondoskodni kell azok rendezéséről. A kézi irattár kezelése, folyamatos rendezése az iskolatitkár feladata.

121

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola Másolatok (másodlatok) kiadása: Az irattárban kezelt iratról másolat kiadását az ügyben kiadványozási joggal felruházott illetékes ügyintéző felettese engedélyezheti. A másolat kiadásának engedélyezését az iratra az engedélyező köteles rávezetni. A másolatot „A másolat hiteles” záradékkal, keltezéssel és névaláírásával az iroda illetékes dolgozója hitelesíti. Az intézmény által kiállított bizonyítványról (oklevélről) csak másodlatot lehet kiadni akkor, ha az eredeti okmányt a tulajdonosa elvesztette, vagy az megsemmisült. Másodlat kiadása a mindenkor érvényes illeték törvény alapján történhet. Az irattári anyag selejtezése: Az irattári anyagnak azt a részét, amely nem történeti értékű és amelyre az ügyvitelben már nincs szükség, a vonatkozó jogszabályok szerint ki kell selejtezni. A selejtezés az irattári terv alapján történik. Ennek megfelelően az irattár anyagát ötévenként legalább egyszer a selejtezés szempontjából felül kell vizsgálni és ki kell választani azokat az irattári tételeket, amelyeknek őrzési ideje az irattári terv szerint lejárt, tehát kiselejtezhetők. A megőrzési időt az utolsó érdemi intézkedés lezárásának keltétől kell számítani. Az iratselejtezési jegyzőkönyv: Az iratselejtezés alkalmával három példányban selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell, hogy * mely intézmény, szervezeti egység selejtezéséről és mikor készült, * mely évfolyam iratanyagát érinti, * mely tételek kerültek (felsorolva) selejtezésre, illetve a tételekből mely iratokat tartottak esetleg vissza, * mely mennyiségű (kg) iratot selejteztek ki, * a selejtezést kik végezték és kik ellenőrizték. A selejtezési jegyzőkönyv két példányát meg kell küldeni a levéltárnak. Az iratok átadása a levéltárnak: A ki nem selejtezhető iratokat az irattári terven megjelölt átadási időben – legalább 15 év őrzési idő után, öt évenként egyszer- levéltárnak kell átadni. Az irattárban őrzött iratokat legalább ötévenként felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat, amelyeknek az őrzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. Az iratok selejtezését az igazgató rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést harminc nappal előbb be kell jelenteni az illetékes levéltárnak.

II. TANÜGYI NYILVÁNTARTÁSOK 1. Tanügyi nyilvántartások dokumentumai A beírási napló, a felvételi és mulasztási napló Az iskolába, felvett tanulók nyilvántartására beírási naplót kell vezetni. A beírási napló a tanköteles tanulók iskolai nyilvántartására is szolgál. A beírási naplót az osztályfőnökök vezetik és az igazgatóhelyettes félévente ellenőrzi.

122

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola A gyermeket, a tanulót csak akkor lehet a felvételi és mulasztási naplóból, illetve a beírási naplóból törölni, ha a tanulói jogviszony megszűnt. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani. A foglalkozási napló A tanórai, a tanórán kívüli foglalkozásokról a nevelő munkát végző, illetve a foglalkozást tartó pedagógus, foglalkozási naplót (csoportnaplót, osztálynaplót, sportnaplót stb.) vezet. A törzslap Az iskola a tanulókról – a felvételt követő harminc napon belül – nyilvántartási lapot (a továbbiakban: törzslap) állít ki. A törzslapon fel kell tüntetni az iskola nevét, címét és az OM azonosítót. A törzslap csak a meghatározott adatokat tartalmazhatja. Az iskolában a törzslapon fel kell tüntetni a teljes tanulmányi időre kiterjedően – a tanuló év végi osztályzatait, továbbá a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat. A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett – a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján – póttörzslapot kell kiállítani. A póttörzslapot a törzslappal megegyezően kell kiállítani. A bizonyítvány A közoktatásban a tanuló által elvégzett évfolyamokról kiállított év végi bizonyítványokat egy bizonyítványkönyvbe (a továbbiakban együtt: bizonyítvány) kell bevezetni, függetlenül attól, hogy a tanuló hányszor változtatott iskolát, iskolatípust. Az egyes évfolyamokról a bizonyítványt a törzslap alapján kell kiállítani. A tanuló által elvégzett évfolyamokról év végi bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványban fel kell tüntetni az OM azonosítót. A bizonyítványban záradék formájában fel kell tüntetni az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga, a művészeti alapvizsga és záróvizsga letételét. Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelmére – a törzslap (póttörzslap) alapján másodlat állítható ki. A másodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni. Törzslap (póttörzslap) hiányában az iskolában meglévő nyilvántartások alapján – kérelemre- pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot, mikor végezte el. Ha az iskolában minden nyilvántartás megsemmisült, a pótbizonyítványban csak azt lehet feltüntetni, hogy az abban megjelölt személy az iskola tanulója volt. Ilyen tartalmú pótbizonyítvány akkor állítható ki, ha a volt tanuló

123

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola * * *

írásban nyilatkozik arról, hogy a megjelölt tanévben az iskola mely évfolyamán tanult, és nyilatkozatához csatolja volt tanárának vagy két évfolyamtársának igazolását. a tanár nyilatkozata akkor fogadható el, ha a jelzett időszakban az iskolában tanított. A volt évfolyamtársaknak be kell mutatniuk bizonyítványukat.

A tantárgyfelosztás és az órarend Az iskolai pedagógiai munka tervezéséhez, a pedagógusok kötelező óraszámának (foglalkozási idejének), a kötelező óraszámba beszámítható feladatainak, munkáinak meghatározásához tantárgyfelosztást kell készíteni. A tantárgyfelosztást az iskola igazgatója – a nevelőtestület véleményének kikérésével – hagyja jóvá. A tantárgyfelosztás alapján készített órarend tartalmazza a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét. Jegyzőkönyv Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a nevelési – oktatási intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), illetőleg ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja, s elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a hozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá. 2. A tanügyi nyilvántartások vezetése A pedagógus csak a nevelő-oktató munkával összefüggő nélkülözhetetlen ügyviteli tevékenységet köteles elvégezni.

feladatokhoz

Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot és kiállítja a bizonyítványt, vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást. A törzslap személyi és tanév végi adatainak bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök és az iskola igazgatója által kijelölt két összeolvasó pedagógus, illetve a pedagógus a felelős. A törzslapra és a bizonyítványba a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a megfelelő záradékkal kell feltüntetni. Az iskola által vezetett törzslap közokirat.

124

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, oly módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni. Névváltozás esetén – a volt tanuló kérelmére, az engedélyező okirat alapján – a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni, az iskolai bizonyítványt, beleértve az alapvizsgáról és az érettségi vizsgáról és a szakmai vizsgáról kiállított bizonyítványt ki kell cserélni. A bejegyzést és a cserét a bizonyítványt kiállító iskola, illetve jogutódja, jogutód nélkül megszűnt iskola esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték. Ha a bizonyítvány kiadását követően derül ki, hogy az iskola hibás adatokat vezetett be a bizonyítványba, a hibás bizonyítványt ki kell cserélni. A cseréért díjat nem kell fizetni. 3. A bizonyítvány-nyomtatványok kezelése Az iskola az üres bizonyítvány-nyomtatványokat köteles zárt helyen elhelyezni oly módon, hogy ahhoz csak az igazgató és az iskolatitkár férjen hozzá. Az iskola az elrontott és nem helyesbíthető, illetve a kicserélt bizonyítványról jegyzőkönyvet készít, és a bizonyítványt megsemmisíti. Az iskola nyilvántartást vezet * az üres bizonyítvány-nyomtatványokról, * a kiállított és kiadott bizonyítvány-nyomtatványokról, * az elrontott és megsemmisített bizonyítványokról.

125


6.8 sz. Melléklet Iratkezelési rend és záradékok 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 1. sz. melléklete Irattári terv

Irattári tételszám Ügykör megnevezése

Őrzési idő (év)

I. Vezetési, igazgatási és személyi ügyek 1.

Intézménylétesítés, -átszervezés, -fejlesztés

nem selejtezhető

2.

Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek

nem selejtezhető

3.

Fenntartói irányítás

10

4.

Szakmai ellenőrzés

10

5.

Munkatervek, jelentések, statisztikák

5

6.

Szakmai ellenőrzés

10

7.

Belső szabályzatok

10

8.

Polgári szabályzatok

10

9.

Személyzeti, bér-, és munkaügy

50

10.

Panaszügyek

5

11.

Munkavédelem, tűzvédelem

10

II. Nevelési-oktatási ügyek 12.

Nevelési-oktatási kísérletek, újítások

10

13.

Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók

nem selejtezhető

14.

Felvétel, átvétel

20

15.

Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek

5

16.

Naplók

5

17.

Diákönkormányzat szervezése, működése

5

126


Pedagógiai szakszolgálat

5

19.

Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése

5

20.

Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások

5

21.

Gyakorlati képzés szervezése

5

22.

Vizsgajegyzőkönyvek

5

23.

Tantárgyfelosztás

5

24.

Gyermek- és ifjúságvédelem

3

25.

Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai

1

26.

Az érettségi vizsga, szakmai vizsga

1

27.

Közösségi szolgálat teljesítéséről szóló dokumentum

5

III. Gazdasági ügyek G- Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, épülettervrajzok, 1. helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek

határidő nélküli

G- Társadalombiztosítás 2.

50

G- Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés 3.

10

G- Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok 4.

5

G- A tanműhely üzemeltetése 5.

5

G- A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak 6.

5

G- Szakértői bizottság szakértői véleménye 7.

20

Az iskolák által alkalmazott záradékok Záradék

Dokumentumok

1.

Felvéve [átvéve, a(z) ......... számú határozattal áthelyezve] a(z) Bn., N., TI., B. (iskola címe) .................... iskolába.

2.

A ........ számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján tanulmányait a(z) (betűvel) .......... évfolyamon folytatja.

Bn., TI.

Felvette a(z) (iskola címe) ..................... iskola.

Bn., TI., N.

3.

127


Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, vagy osztályozó vizsga letételével folytathatja.

Bn., TI., N.

5

. ..... tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi.

N., Tl., B.

6.

Mentesítve ..... tantárgyból az értékelés és a minősítés alól

N., Tl., B.

7.

..... tantárgy ..... évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következők szerint: ....

N., Tl., B.

8.

Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól az 20......../..... tanévben felmentve ............................................ miatt.

N., TI., B.

Kiegészülhet: osztályozó vizsgát köteles tenni 9.

Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény alapján) magántanulóként folytatja.

N., TI.

10.

Mentesítve a(z) [a tantárgy(ak) neve] ....................... tantárgy tanulása alól.

N., TI., B.

Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát is. 11. 12. 13.

Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) ................... évfolyam tantárgyaiból osztályozó vizsgát köteles tenni.

N., TI.

A(z) évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a tanulmányi idő megrövidítésével teljesítette.

N., TI., B.

A(z) ....................... tantárgy óráinak látogatása alól felmentve .................... -tól ........................ -ig. N. Kiegészülhet: Osztályozó vizsgát köteles tenni.

14.

Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet.

N., TI.

15.

A nevelőtestület határozata: a (betűvel) .............. évfolyamba N., TI., B. léphet, vagy A nevelőtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait .......................... évfolyamon folytathatja.

16.

A tanuló az .................. évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig, .................. hónap alatt teljesítette.

N., TI.

17.

A(z) .................. tantárgyból javítóvizsgát tehet.

N., TI., B.,

A javítóvizsgán ..................... tantárgyból .......................... osztályzatot kapott ....................... évfolyamba léphet.

TI., B.

18.

A .................. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot meg kell ismételnie.

N., TI., B.

19.

A javítóvizsgán ................ tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

TI., B.

128

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola Évfolyamot ismételni köteles. 20.

A(z) ........................ tantárgyból .......... -án osztályozó vizsgát tett.

N., TI.

21.

Osztályozó vizsgát tett.

TI., B.

22.

A(z) .................. tantárgy alól ............... okból felmentve.

TI., B.

23.

A(z) ................... tanóra alól .................. okból felmentve.

TI., B.

24.

Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-) vizsga letételére .............................-ig halasztást kapott.

TI., B.

25.

Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z) ................................ iskolában független vizsgabizottság előtt tette le.

TI., B.

26.

A(z) .......................... szakképesítés évfolyamán folytatja tanulmányait.

TI., B., N.

27.

Tanulmányait ......................................... okból megszakította, a tanulói jogviszonya .......................................-ig szünetel.

Bn., TI.

28.

A tanuló jogviszonya

Bn., TI., B., N.

a) kimaradással, b) ................... óra igazolatlan mulasztás miatt, c) egészségügyi alkalmasság miatt, d) térítési díj, tandíj fizetési hátralék miatt, e) ........................ iskolába való átvétel miatt megszűnt, a létszámból törölve. 29.

............................. fegyelmező intézkedésben részesült.

N.

30.

............................ fegyelmi büntetésben részesült. A büntetés Tl. végrehajtása .............. ........................-ig felfüggesztve.

31.

Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén

Bn., TI., N.

a) A tanuló ............... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülőt felszólítottam. b) A tanuló ismételt ....................... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem. Az a) pontban foglaltakat nem kell bejegyezni a Bn. és TI. dokumentumokra. 32.

Tankötelezettsége megszűnt.

Bn.

33.

A ................. szót (szavakat) osztályzato(ka)t ....................-ra helyesbítettem.

TI., B.

34.

A bizonyítvány .......... lapját téves bejegyzés miatt

B.

129

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola érvénytelenítettem. 35.

Ezt a póttörzslapot a(z) ........................ következtében elvesztett (megsemmisült) eredeti helyett ............... adatai (adatok) alapján állítottam ki.

36.

Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett (megsemmisült) Pót. TI. eredeti helyett ................ adatai (adatok) alapján állítottam ki.

37.

A bizonyítványt ..... kérelmére a ..... számú bizonyítvány alapján, téves bejegyzés miatt állítottam ki.

38.

Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név Pót. B. ......................................................................, anyja neve ................................................................................................... a(z) .............................................. iskola ............................................. szak (szakmai, speciális osztály, két tanítási nyelvű osztály, tagozat) ...................... évfolyamát a(z) ........................ tanévben eredményesen elvégezte.

39.

Az iskola a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedő tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez ................ vizsga eredményének befejezéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szereplő, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, továbbá megfelelő záradékot alakíthat ki.

40.

Érettségi vizsgát tehet.

TI., B.

41.

Gyakorlati képzésről mulasztását .......................-tól .....................-ig pótolhatja.

TI., B., N.

42.

Beírtam a ......................................... iskola első osztályába.

43.

Ezt a naplót .................... tanítási nappal (órával) lezártam.

44.

Ezt az osztályozó naplót ................ azaz .................... (betűvel) osztályozott tanulóval lezártam.

45.

Ezt az osztályozó naplót ................ azaz .................... (betűvel) osztályozott tanulóval lezártam. N.

46.

Igazolom, hogy a tanuló a ……../…….. tanévig …….. óra közösségi szolgálatot teljesített.

B.

47.

A tanuló teljesítette az érettségi bizonyítvány kiadásához szükséges közösségi szolgálatot

TI.

48.

…..(nemzetiség megnevezése) kiegészítő nemzetiségi Tl., B. tanulmányait a nyolcadik/tizenkettedik évfolyamon befejezte

Beírási naplóBn. OsztálynaplóN.

130

Pót. TI.

Tl., B.

N.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola Törzslap

TI.

Bizonyítvány B.

131


6.9 sz. Melléklet Diákönkormányzat (DÖK) működési rendje A DÖK megalakulása, tisztségviselői és megválasztásuk -

Minden tanév 2. hetében megalakul a diákönkormányzat. Megválasztjuk az elnököt és a felelősöket. Az elnök koordinációs feladatokat lát el, illetve összegyűjt minden diákságot érintő információt, propagandaanyagot.

A Diákközgyűlésének rendje: -

-

Diákközgyűlést legalább egy alkalommal kell szervezni a DÖK működésének áttekintése céljából. A diákközgyűlésre meghívást kap az iskola vezetője, a DÖK munkáját segítő pedagógus, és a nevelőtestület tagjai. A diákközgyűlés helyszíne az iskola tornaterme, melyben a közgyűlés parlamentáris formában zajlik. Ezért felelős a DÖK. A diákközgyűlést minden tanév november 1-től január 31-ig terjedő időszakában kell összehívni. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását kezdeményezheti a DÖK elnöke, az iskola igazgatója, valamint a tanulók nagyobb közössége (egy osztály, vagy az iskola tanulóinak 20 %-a.) A diákközgyűlésen a tanulók az iskola és a kollégium életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a DÖK, illetve az iskola vezetéséhez.

A DÖK ülései: -

A DÖK heti rendszerességgel ülésezik, illetve szükség szerint. Az ülésekre minden esetben jelen van a DÖK-öt segítő pedagógus, illetve évente kétszer az iskola vezetője. Az üléseknek helyiséget az iskola biztosítja a DÖK teremben. Rendkívüli ülés összehívását kezdeményezheti a DÖK bármely tagja, a DÖK-öt segítő pedagógus, az iskola vezetője. Az ülések időpontját minden esetben egyeztetni kell a DÖK-öt segítő pedagógussal. Az üléseken jelenléti ívet vezetünk. A DÖK-ön elhangzott hirdetéseket minden osztálytitkár nyomtatásban megkapja.

A DÖK működési feltételei A DÖK működési feltételeit az iskola biztosítja. A költségvetési igényt minden tanév október 30-ig kell az iskola igazgatójának benyújtatni. Szükséges helyiségek: DÖK terem /14-es/ Járművek: szükség esetén: busz, mikrobusz, személygépkocsi (sofőrrel) A DÖK kapcsolattartása Vezetői szinten: - Iskolaigazgató: félévente a programnak megfelelően egyeztetett időpontban a DÖK képviselőivel megbeszélést folytat a felmerülő kérdésekről, illetve ha szükséges, sűrűbben. - Tantestületi szinten: a DÖK állandó kapcsolatot tart a DÖK-öt segítő pedagógussal. - Tanulói szinten: a DÖK tagjai az egyes osztályok képviseletét látják el, így a kapcsolattartás folyamatos. 132

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola A DÖK programjai -

Minden tanév szeptember 30-ig az egész tanévet átfogó programot kell készíteni, mely az iskolai SZMSZ-t, a házirendet és a diákság érdeklődését szem előtt tartva készül. A programtervet egyezteti, véleményezteti, engedélyezteti az iskolaigazgatóval a DÖK, valamint a megvalósításhoz segítséget és költségvetési támogatást kér. A programba be kell szőni az iskola hagyományos rendezvényeit is. (Sportnap, Karácsonyi ünnep, Szalagavató) A programok olyanok legyenek, hogy minél szélesebb körben érintsék a diákságot.

133


6.10 sz. Melléklet Szülői Munkaközösség (SZMK) működési rendje Megalakulás, képviselet, legalitás - A tanév eleji szülői értekezleten az osztályok szülői közössége 2 fős vezetőséget választ. -

Az osztályok SZMK vezetőségei alkotják az intézményi SZMK vezetőségét.

Az SZMK ülései - Az SZMK üléseit szükség szerint és saját belátása alapján tartja. -

Az ülések összehívását az értekezletet megelőzően 1 héttel korábban meg kell tenni. Ettől indokolt esetben el lehet térni.

-

Összehívásában az intézmény segítséget ad.

-

Az intézmény munkanapokon 15.00 - 19.00 között termet biztosít.

-

Az ülésekről azonnali jegyzőkönyv készül, melyet az intézmény iktatásában elhelyez az SZMK elnöke. A jegyzőkönyvek nyilvánosak, melyet minden intézményünkkel tanulói jogviszonyban álló gyermek szülei megtekinthetnek, munkanapokon, munkaidőben a Titkárságon.

-

Az intézményi SZMK vezetőség üléseit az évi 2 szülői értekezlet előtt illetve szükség szerinti időpontban tartja

Az SZMK tisztségviselőinek választása SZMK elnök, elnökhelyettes A jelenlévő intézményi SZMK vezetőség egyszerű szótöbbséggel választja meg elnökét és elnökhelyettesét, a tanév első szülői értekezlete alkalmával. Mandátuma minden tanév első szülői értekezletéig tart (kivéve, ha időközben megszűnik gyermekének tanulói jogviszonya), akkor azonban újraválasztható.

134


7

FÜGGELÉKEK

Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány héten belül megkap, átvételét aláírásával igazolja.

7.1 sz. Függelék: Munkaköri leírás minták 7.1.1 Közismereti tanár munkaköri leírás mintája Munkáltató: Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola Cím: 6721 Szeged,József Attila sgt. 26. Tel./Fax: 62/548-931 , OM azonító: 202741 Munkáltatói jogok gyakorlója: igazgató Munkaköri leírás 1. Munkavállaló neve: 2. Munkakör megnevezése:

Középiskolai tanár

3. Munkavégzés helyszíne: Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola a mindenkor érvényes tantárgyfelosztás és órarend alapján 4. Munkarend: 1. Neveléssel-oktatással lekötött munkaidő: heti 22 -26 óra Kötött munkaideje: heti 32 óra Teljes munkaideje: heti 40 óra 2. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő a tantárgyfelosztásban rögzített tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokból tevődik össze. 3. Órakedvezmény kiadásának módja (KT elnöke, tagja vagy Szakszervezeti tisztségviselő esetén): 5. Közvetlen felettesei:

igazgató igazgatóhelyettes munkaközösség-vezető(k)

6. Járandósága:

a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott besorolás alapján a a Nkt.-ben lévő bértábla alapján

7. Teljesítményértékelés: 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról; a 2011. CXC. tv. Nemzeti köznevelési tv. 64., 65.§; 7. melléklet jogszabályok alapján 8. Főbb tevékenységek, felelősségek, kötelességek - Oktató-nevelő munkáját köteles az oktatásban - nevelésben érvényben lévő jogszabályok, különösen a 2011. CXC. tv. Nemzeti köznevelési tv; 20/2012. EMMI rendeletben és az iskolai alapdokumentumokban leírtak alapján végezni.

135


-

-

-

Legjobb tudása szerinti munkavégzés, pontosság, példamutatás A tanulók személyiségét megismerve végezze oktató tevékenységét (a tanulók személyiségének formálása, általános műveltség, viselkedés, társadalmi érintkezés szabályainak megismertetése, törekedjék a tanulók megfelelő értékrendjének kialakítására, egészséges életmódra nevelés, nyelvi viselkedéskultúra fejlesztése, esztétikai nevelés, hazafias nevelés, …) A tanulók testi épségének megóvása, erkölcsi védelme. A tanítási órára való érkezéskor és távozáskor köteles figyelmet fordítani a tanterem állapotára. A tanórák zavartalan rendben, szakmailag jó színvonalon való megtartása, dokumentumok pontos vezetése Alkotó részvétel az iskolai közösségek munkájában A rendelkezésre álló feltételek maximális hasznosításával minél jobb eredmény elérése A NAT-ban, a kerettantervben, a pedagógiai programban, valamint az érettségi követelményekben és a szakmai munkaközösség által kidolgozott irányelvekben meghatározottak betartása Éves pedagógiai munkájának tanmenet szerinti végzése Felkészül a tanítási órákra Tanórákat pontosan kezdi és fejezi be A tanulók teljesítményeinek folyamatos, rendszeres, következetes értékelése Szülők tájékoztatása az elektronikus napló és az ellenőrző útján. A tájékoztatás témájától függően mindkét fél által elfogadott úton (pl. email, telefon) is történhet a tájékoztatás, figyelembe véve az írásbeliség, költségkímélés, hitelesség szempontokat is. Az elektronikus napló pontos vezetése:  osztályzatoknak a pedagógiai programban foglaltak szerinti mennyisége, kialakítása,  a haladási rész (tanórán végzett tananyag, osztályzatok, hiányzó és késő tanulók, hivatalos bejegyzések beírása) pontos vezetése  műszaki hiba esetén a tanórák beírására, a hiányzó és késő tanulók és az érdemjegyek bejegyzésére a hiba megszűnésétől számított 7 nap áll a tanár rendelkezésére  indokolt esetben óracserét kérelmezhet az igazgatótól  az elrontott jegyek, hiányzások javításának kérelmezése az igazgatótól Az írásbeli dolgozatok, feladatlapok két héten belüli kijavítása a pedagógiai program szerint Az iskolai élettel kapcsolatos értekezleteken, megbeszéléseken történő részvétel, (tanév eleji - végi, félévi, osztályozó, nevelési, nevelőtestületi, rendkívüli értekezlet, fogadóórák, iskolai ünnepségek stb.) Szükség esetén helyettesítés Beosztás szerint: Megadott helyen és időben óraközi felügyelet ellátása (tanítás kezdete előtt 10 perc; tanítási óráról való kicsöngetéstől a következő tanítási órára való becsöngetésig) Egyéb tanulói felügyelet ellátása Beosztásával kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása Leltározás

136


Szertárfejlesztés Érettségi vizsgára felkészítés Írásbeli vizsgákon felügyelet, szóbeli vizsgákon kérdező tanár vagy vizsgabizottsági tagként való részvétel - Vizsga dolgozatok javítása, értékelése - Értékőrző, értékteremtő tevékenységek közvetítése - Tehetséges tanulókkal való foglalkozás, helyi és országos versenyekre való felkészítés - Baleset esetén intézkedés, az iskola vezetőjének a tájékoztatás, a jegyzőkönyv elkészítéséről történő gondoskodás. Szaktanárként: a ………………………… munkaközösség tagja. - ………………..tantárgyakból érettségire készít fel. - Felkészíti tanulóit: - a szaktárgyaihoz kapcsolódó iskolai, területi, országos versenyre - Kiss Ferenc Napi előadásokra - szükség esetén ………………………tantárgyaiból felzárkóztató tanulószobai foglalkozásokat, korrepetálást tart - A szaktárgyához kötődő további feladatokat elvégzi…….. 9. Különleges felelősségek: - A ………………szertárat és a …………………. előadót közösen használókkal együtt az ott lévő eszközökért közösen felel. - Az átvett eszközökért, berendezésekért azokat használó kollégákkal együtt közös anyagi felelősséggel tartozik - Amennyiben a felsoroltakon kívül más feladat elvégzése válik szükségessé arra az igazgatótól a feladat jellegétől függően írásban vagy szóban kap utasítást 10. Kapcsolatok - Nevelő-oktató munkája során a szülőkkel, a kollégiumi nevelőkkel,ifjúságvédelmi felelőssel a diákképviseleti szervekkel kapcsolatot tart, együttműködésre törekszik - Folyamatosan érdeklődik a tanulók tanulmányi, szociális, egészségügyi problémái iránt, probléma esetén igyekszik megoldást találni. - A tanulók, szülők személyiségi jogait érintő információkat megőrzi, a problémák megoldásához szükséges feladatokat az illetékesekkel megbeszéli. - Az osztályban vagy az óráján történt rendkívüli, a szokottól eltérő eseményről tájékoztatja az iskola vezetőit. - Az osztály programjairól, rendezvényeiről beszámol az igazgatónak. - Részt vesz a nevelőtestület fórumain, és aktívan törekszik az intézményi célok megvalósítására. 11. Munkakörülmények - Íróasztala van a tanáriban. - Fénymásolási és telefonálási lehetősége van az igazgatói utasításban meghatározott mérték szerint. - Oktató-nevelő munkájához használhatja az iskolai könyvtár és számítástechnikai hálózat által biztosított lehetőségeket. - A munkaközösség által meghatározott számban kap pendrive-ot. 12. Fizetés és egyéb juttatások - A fizetés a közalkalmazotti bértábla alapján a besorolásnak megfelelően történik.. 137


Egyéb juttatások:  Munkaköpeny ( külön szabályozás szerint)  Étkezési hozzájárulás ( külön szabályozás szerint)

Jelen munkaköri leírás visszavonásig érvényes. Szeged, ……………………… ……………………………………….. ………………….. igazgató A munkaköri leírás egy példányát átvettem, annak tartalmát megismertem és magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Tudomásul veszem, hogy a munkaköri leírásban foglaltak maradéktalan végrehajtásáért anyagi, fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. ……………………………………….. munkavállaló Visszavonva: Szeged, ……………..év, ……………………………….hónap……………nap ……………………………………….. ……………………… igazgató 7.1.2 Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő. Munkakör megnevezése pont kiegészítése: osztályfőnök Járandósága pont kiegészül: a Nkt. 8. melléklete szerinti osztályfőnöki pótlék Főbb tevékenységek, felelősségek, kötelességek pont kiegészítése: Osztályfőnöki feladatokat lát el - Elvégzi az osztályával kapcsolatos adminisztrációt: - elektronikus napló kitöltése, vezetése, ellenőrzése - hetente áttekinti az elektronikus naplóban az osztályában tanító szaktanárok naplóvezetését: tanórán végzett tananyag, osztályzatok, hiányzó és késő tanulók, hivatalos bejegyzések beírását. A hiányosságokra felhívja a kollégái figyelmét, megkéri a szaktanárt az e-napló pontos vezetésére (többszöri figyelmeztetés után kérje a vezetői segítséget), - az elektronikus naplóban rendszeresen ellenőrzi az osztálya tanulóinak tanulmányi előmenetelét, az érdemjegyeinek számát, melyről szükség esetén tájékoztatja az igazgatóhelyettest - figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan késéseit, hiányzását, 8 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket, - minden hónap 10-ig az osztályában az elektronikus naplóban áttekinti a tanulói hiányzásokat, szükség esetén lezárja az elmúlt havi még lezáratlan tanulói hiányzásokat - e-napló, törzskönyv, bizonyítvány, beírási napló kitöltése, változások beírása - statisztikai adatok rendelkezésre bocsátása - egyéb aktuális teendők

138

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola - Minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira, az évfolyam aktuális teendőire - A tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal, - Évente legalább 5 alkalommal írásban tájékoztatja a tanulók szüleit a gyermekük tanulmányi előmeneteléről - Félév, évvége előtt 4 héttel írásban értesíti a valamely tantárgyból bukásra álló tanulók szüleit gyermekük tanulmányi előmeneteléről. - Házirend szerint a szülőket írásban tájékoztatja a tanulóval kapcsolatos fegyelmező intézkedésekről, jutalmazásokról (dicséretekről) - Közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulóinak a felsőfokú tanulmányokra történő jelentkezését, - Közreműködik az osztálya tanulóinak tankönyvrendelési folyamatában, ingyen tankönyvhöz szükséges igazolások begyűjtésében - Az osztályozó értekezletet megelőzően az E-naplóba legalább 2 nappal előbb bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére, - Közreműködik az iskolai közösségi szolgálat szervezésében, adminisztrálásában. - Biztosítja, segíti az osztályközösség fejlődését. - Közös programokat szervez : - Pedagógiai Programban rögzített az osztálya évfolyamához kötődő hagyományos iskolai rendezvények - mozi , színház látogatás - kiállítás megtekintése - tanulmányi kirándulás - Az épület lépcsőházának, folyosójának, osztálytermeinek, azok dekorációjának megóvása, a helyileg odatartozó osztályok osztályfőnökeinek is feladata. - Az iskola területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A vezetők feladata a kár felmérése és a kártérítés részleteinek az osztályfőnök segítségével a szülővel-, gondviselővel történő tisztázása. - Kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diákönkormányzati vezetőségével, - Szülői értekezleteket, fogadó órákat az iskolai munkaterv alapján szervezi. - Amennyiben szükségesnek érzi, időközben is összehívhat szülői értekezletet. Rendkívüli szülői értekezletet kell tartani abban az esetben, ha azt az osztályban tanuló diákok szüleinek legalább 30 százaléka kéri. 7.1.3 A munkaközösség-vezető kiegészítő munkaköri leírás-mintája Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő. Munkakör megnevezése pont kiegészítése: munkaközösség-vezető Járandósága pont kiegészül: a Nkt. 8. melléklete szerinti munkaközösségvezetői pótlék Főbb tevékenységek, felelősségek, kötelességek pont kiegészítése: Munkaközösség-vezetői feladatokat lát el - A munkaközösség-vezető elsősorban szakmai és módszertani kérdésekben működik közre az iskolavezetésben, valamint részt vesz a nevelő-oktató munka reá vonatkozó részterületeinek tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében. A jogszabályokban meghatározott ügyekben dönt, egyébként véleményező és javaslattevő jogköre van. Szakmai munkaközösség hozható létre az iskolában

139

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola dolgozó legalább öt azonos tantárgyat, tantárgycsoportot tanító, illetve azonos nevelési feladatot ellátó pedagógus kezdeményezésére. - A munkaközösség vezetőjének személyére a munkaközösség tagjai tesznek javaslatot, a munkaközösség vezetőjét az iskola igazgatója bízza meg 5 évre. - A munkaközösség-vezető a tevékenységéről köteles beszámolni a munkaközösség tagjainak, valamint meghatározott rendszerességgel az intézményvezetőnek, illetve az illetékes intézményvezető helyettesnek. A munkaközösség-vezető feladatai: Az iskolavezetés munkájának segítése terén: - A munkaközösség-vezető teljes jogú tagja a kibővített iskolavezetésnek, abban fontos, főleg szakmai szerepet tölt be. - Tanév indulásakor javaslatot tesz az iskolai munka tervezéséhez. - Elkészíti a munkaközösség éves munkatervét. - A szakmai tartalmi munkát erősíti, fejleszti, integrálja. - Figyelemmel kíséri a szakirodalmat, erről informálja a munkaközösség tagjait. - Munkaközösségével való konzultáció után javaslatot tesz a megjelenő és hasznosítható szakirodalom és egyéb oktatási segédanyag beszerzésére. - Kezdeményezi az egyes objektív értékelés, mérés gyakorlatának kimunkálását. - Segíti a helyi tanmenetek, iskolai dokumentumok kidolgozását és alkalmazását. - Irányítja az iskola szaktárgyi versenyei előkészítését és lebonyolítását. - Szorgalmazza és szervezi a városi, megyei és országos versenyekre való tehetséges tanulók kiválasztását, elősegíti azok felkészítését a versenyekre. - Képviseli az iskolát, a munkaközösséget az iskolán kívüli szakmai fórumokon, megbeszéléseken. - Részterületén közreműködik a tantárgyfelosztás elkészítésében. - Az intézményvezetővel együttműködve ellenőrzi a tanmenet szerinti haladást, a tanulói teljesítmények rendszeres értékelését. - Az intézmény és vezetői számára értékeli a szaktanárok munkáját. Erről kérésre tájékoztatja az iskolavezetést. - Az intézményvezető számára segítséget nyújt a szaktanárok minősítésének elkészítéséhez. - Véleményt nyilváníthat a munkaközösség és az egész iskolai közösség esetében a jutalmazásról, béremelésről és a kitüntetésre való felterjesztésről. - Véleményt nyilvánít új szaktanár kinevezésével kapcsolatban. Az iskolai munka területén: - A munkaközösség-vezető a szaktárgyi oktatás elsőfokú irányítását végzi. - Összefogja, szervezi, segíti, ellenőrzi a munkaközösség munkáját - Évente legalább 5 alkalommal munkaközösségi összejövetelt szervez. Előkészíti, vezeti a munkaközösség értekezleteit - A munkaközösségi értekezletekről feljegyzést készít. - Egymás munkájának közvetlen megismerése, tapasztalatcsere érdekében havonta 2 tanítási órát, tanórán kívüli foglalkozásokat látogat. Tapasztalatairól mindkét irányban információt ad. - Ellenőrzi a szaktanárok tanmeneteinek elkészítését. - Együttműködik a könyvtárossal szakkönyvek beszerzésénél. - A tanítás nélküli munkanapok esetében javaslatot tesz a szakmai tevékenységre. - Évvégi beszámolót készít a munkaközösség munkájáról

140

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola 7.1.4 Osztályfőnöki munkaközösség-vezető kiegészítő munkaköri leírás-mintája Megegyezik a 7.1.3 A munkaközösség-vezető kiegészítő munkaköri leírás-mintájával, s az alábbiakkal egészül ki: Főbb tevékenységek, felelősségek, kötelességek pont kiegészítése: Osztályfőnöki munkaközösség-vezetői feladatokat lát el - Elkészíti a szülői értesítések formanyomtatványait - Megszervezi az iskolai szülői értekezleteket, elkészíti az osztály szülői értekezlet és szaktanári fogadó órák rendjét - Az iskolai szülői munkaközösség munkáját koordinálja, segíti. - Értesíti a SZMK tagjait a szülői munkaközösségi értekezletek idejéről - Vezeti a szülői munkaközösség értekezleteit - Koordinálja külső szakemberek osztályfőnöki órákon való előadását - A szülői munkaközösség értekezleteiről feljegyzést készít. - Kéthavonta ellenőrzi az elektronikus naplóban: - az osztályok elektronikus naplójának vezetését, - a hiányzások lezárását, - igazolatlan hiányzások miatti értesítéseket, azok bejegyzését a naplóba - érdemjegyek számát - az osztálynapló ellenőrzéseiről, az osztályfőnöki munkával kapcsolatos tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatja az igazgatóhelyettest, igazgatót

141


7.2 sz. Függelék: A tankönyvkölcsönzés, a tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje A tankönyvkölcsönzés szabályait az iskolai könyvtár működési szabályzatának III. számú melléklete: A Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola könyvtárának Tankönyvtári szabályzata tartalmazza. A tankönyvtámogatás rendjét a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat 3.22 fejezete tartalmazza. Az iskolai tankönyvellátás rendje (Az iskolai tankönyvellátásról szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8.§ (8) bekezdése, 8/E.§ és a 29.§ (3) bekezdése; a 16/2013.(II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről) 1. Az iskolai tankönyvrendelést és tankönyvterjesztést az igazgató által megbízott tankönyvfelelős végzi. 2. Az igazgató az osztályfőnökök és a ifjúságvédelmi felelős segítségével november 15ig felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyv kölcsönzésével támogatást kapni. 3. A tankönyvfelelős gondoskodik arról, hogy az OM által minősített és felhasználható tankönyvek és segédletek jegyzéke időben álljon rendelkezésre az iskolában a nevelőtestület számára. 4. A közismereti és a szakmai elméleti tantárgyakat oktató pedagógusok a tankönyvkiadók által kiadott tankönyvjegyzék alapján január 10-ig leadják az igazgatóhelyettesnek a tantárgyhoz kapcsolódó tankönyvrendelési igényeket. 5. Az iskola vezetősége véleményezi a pedagógusok által kiválasztott tankönyvek és segédletek felhasználhatóságát, a pedagógiai program elvei alapján. 6. A tankönyvrendelést az Intézményi Tanács és az iskolai diákönkormányzat véleményezi. 7. A tanulók február 15-ig megkapják a részükre megrendelni kívánt tankönyvek, segédkönyvek (a továbbiakban: tankönyvek) listáját, amelyen február 28-ig kell bejelölniük a megvásárolni vagy kölcsönözni kívánt tankönyveket. 8. A tankönyvrendelést minden év március végéig kell elkészíteni az alábbiak szerint:

142

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola a. A tankönyvrendelést az egyes tantárgyakra vonatkozóan az osztályt, csoportot tanító szaktanár, ennek hiányában az igazgató által kijelölt szaktanár készíti el a pedagógiai

programban

foglalt

előírások

és

a

tantárgy

helyi

tanterve

figyelembevételével. A szaktanár felelős a szaktárgyi tankönyvrendelés tartalmáért. b. A szaktanárok tankönyvrendeléseit az iskola vezetése szakmai szempontból véleményezik, szükség esetén javasolják, hogy azt a szaktanár a pedagógiai programban foglalt előírásoknak, illetve a helyi tantervnek megfelelően módosítsa. c. Az iskola vezetése által szakmai szempontból jóváhagyott tankönyvrendeléseket a tankönyvfelelős összesíti. 9. Az iskolai könyvtár kezelésével megbízott pedagógusnak közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. 10. Az újonnan induló osztályok tanulói május 31-ig megkapják az osztály számára megrendelni kívánt tankönyvek listáját. A tanulónak be kell jelölnie a listán a megvásárolni kívánt könyveket, és nyilatkoznia kell az igényelt tankönyvtámogatás formájáról. A tankönyvtámogatási kérelmeket ezzel együtt kell leadni a beiratkozásig. 11. A tankönyveket minden tanév első tanítási napján kapják meg a tanulók az iskolában A tankönyvtámogatásban részesülő tanulók tankönyveiket a könyvtárban, a könyvtár működtetésével megbízott pedagógustól vehetik át. 12. A

tankönyvrendelést

tankönyvfelelősnél.

A

indokolt

esetben

tankönyvrendelés

június

15-ig

módosításánál

lehet a

elkészítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

143

módosítani

a

tankönyvrendelés


7.3 sz. Függelék: Bélyegző nyilvántartás

144


145


7.4 sz. Függelék Intézményi Tanács működési rendje

146

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents