SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Bocskai István Általános Iskola

1

Szervezeti és működési szabályzat

TARTALOMJEGYZÉK 1.

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA........................................... 3

2.

AZ INTÉZMÉNY ADATAI ............................................................................................. 3

3.

TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS .......................................................................................... 5

4.

AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA ............................................. 6

5.

AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL ......................................................................................... 8

6.

AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI ........... 18

7.

AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE .............................................................................. 19

8.

A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK .................................................................. 21

9.

AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 22

10.

A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ........................................................................................................................ 25

11.

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE ........................................................ 26

12.

A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI ..................................................................... 27

13.

A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA ......... 28

14.

AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN ................ 28

15.

RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK ...................................... 30

16.

AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE............................................................. 33

17.

KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI........ 34

18.

AZ ISKOLA HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPEK RENDJE ...................... 35

1. SZ. MELLÉKLET

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT ....................................................... 36

2. SZ. MELLÉKLET

A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSE ........................................... 38

2



1.

A SZERVEZETI

ÉS

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI,

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA

A szervezeti és működési szabályzat előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező.

2.

AZ INTÉZMÉNY ADATAI

A költségvetési szerv neve:


A költségvetési szerv intézmény székhelye, címe:

2071 Páty, Bocskai u. 9.

A költségvetési szerv telephelyei:

2071 Páty, Iskola u. 16.

A költségvetési szerv gazdasági szervezetének helye:

2071 Páty, Kossuth L. u. 83.

A költségvetési szerv vezetője: A költségvetési szerv vezetője határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszonyba törtnő kinevezése Páty Község Önkormányzat Képviselőtestülete kizárólagos jogkörébe tartozik. A költségvetési szerv típus szerinti besorolása: a) tevékenységének jellege szempontjából: közszolgáltató költségvetési szerv, közoktatási feladatot ellátó közintézmény b) feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint: önállóan működő a költségvetési előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. c) pénzügyi-gazdasági feladatait ellátja az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szer: Páty Község Polgármesteri Hivatala A költségvetési szerv fenntartója: A költségvetési szerv alapító okiratának száma: A költségvetési szerv alapító okiratának kelte: Az intézmény alapításának éve: A költségvetési szerv jogállása:

Bocskai István Általános iskola

Páty Község Önkormányzat 231./2009. (05. 27.) 2009. 05. 27. 1948 önálló jogi személy

3


Az intézmény tevékenységei:  alaptevékenységek és forrásaik A szakfeladat megnevezése

Száma

Alapfokú oktatás Általános iskolai nevelés, oktatás alsó tagozaton Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4.évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanuló nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Általános iskolai nevelés, oktatás felső tagozaton Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelés, oktatása (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanuló nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)

8520 85201 852011 852012 85202 852021 852022

 kiegészítő tevékenységek és forrásaik: A szakfeladat megnevezése Közoktatáshoz kapcsolódó egyéb nevelés Általános iskolai napközi otthoni nevelés Általános iskolai tanulószobai nevelés Diáksport Iskolai intézményi étkeztetés

Száma 85591 855911 855914 931204 562913

A költségvetési szerv számlaszáma:

11742001-15390235

A költségvetési szerv statisztikai számjele:

650661

A költségvetési szerv OM azonosítója:

032447

4



3.

TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS

Jogszabályi előírások:  A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.)  A közoktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. MKM rendelet (a továbbiakban: R.)  A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet  A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény  A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X.8.) kormányrendelet  Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) kormányrendelet  Nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény  A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. (X. 12) OM rendelet


5


4.

AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA

4.1. Az iskola szervezete a.) Iskolavezetőség Az iskolavezetőséget az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak:  az igazgatóhelyettes  alsós munkaközösség-vezető  felsős munkaközösség-vezető A közoktatási intézményvezető felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe. Az iskola egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a hatályos jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Kinevezése az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az intézményvezető a munkavállalók foglalkoztatására, életés munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az igazgató képviseli az intézményt más szervek felé, egyszemélyi joggal és felelősséggel. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. A közoktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik: - az intézmény munkavállalói feletti teljes munkáltatói jogkör, továbbá kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása - a nevelő- és oktatómunka irányítása és ellenőrzése - az intézmény ellenőrzési-, mérési, értékelési- és minőségirányítási programja működésének ellenőrzése - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése - a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása - a Szülői Választmánnyal, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és diákönkormányzattal való együttműködés - a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése - a gyermek- és ifjúságvédelmi munka - a nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a tanuló és gyermekbaleset megelőzésének irányítása Az igazgató munkáját igazgatóhelyettes segíti. Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestület előzetes véleményének kikérésével az igazgató adja az iskola határozatlan időre kinevezett 6



közalkalmazottjának. A megbízás visszavonásig érvényes. A tantestület az igazgatóhelyettes személyéről titkos szavazással nyilvánít véleményt. Az igazgatóhelyettes és más vezető beosztású dolgozó munkáját munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az intézmény általános helyettesére átruházott feladatok: -

a pedagógiai programban meghatározott felvételik, vizsgák szervezése ügyviteli feladatok ellátása (helyettesítés stb.) ügyeleti rend és ebédeltetési rend kialakítása, havi programok elkészítése órarend készítése az iskolai munkatervek előkészítése a felsős munkaközösségek munkájának felügyelete a minőségfejlesztési csoportvezető munkájának irányítása szakvéleménnyel rendelkező tanulókkal kapcsolatos tevékenységek tanuló-nyilvántartással és tanulókkal kapcsolatos felmentések vezetése első osztályosok beíratásának előkészítése, lebonyolítása ügyviteli feladatok (szabadság-nyilvántartás, a dolgozók hiányzásának nyilvántartása, stb.) iratkezelés ellenőrzése ünnepélyek, iskolai rendezvények felügyelete az iskolai tankönyvellátás megszervezése a pedagógiai program megvalósulásának folyamatos nyomon követése a gyermekvédelmi felelős munkájának ellenőrzése kapcsolattartás a fejlesztőpedagógussal és a logopédussal.

Az igazgatót távollétében korlátozott jogkörrel az igazgatóhelyettes helyettesíti, mely kizárólag a fent leírt feladatokra, baleset megelőzésére, stb. korlátozódik. Gazdasági, ill. az intézmény költségvetését érintő ügyekben nem járhat el. Az igazgató és az igazgatóhelyettes távollétében a felsős munkaközösség-vezető, az ő távollétében az alsós munkaközösség-vezető,valamennyi vezető együttes távolléte esetén az intézményben tartózkodó legmagasabb besorolású (fizetési osztály-fizetési fokozat) közalkalmazott helyettesíti a magasabb vezetőt korlátozott jogkörben. A vezető tartós távolléte esetén (min: 2 hónap) kap felhatalmazást arra, hogy az intézmény vezetője helyett teljes jogkörben eljárjon. Előtte azonban egyeztetnie kell a mindenkori pénzügyi irodavezetővel, s amennyiben megoldható, az intézmény vezetőjével is telefonon Az intézmény vezetője, helyettese és a munkaközösség-vezetők kapcsolattartása folyamatos. Az vezetőség rendszeresen, szükség szerinti gyakorisággal tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az iskolavezetőségi megbeszélést az igazgató vezeti. b.) A vezetői tanács  az igazgató,  az igazgatóhelyettes,


7


     

a szakmai munkaközösségek vezetői, munkahelyen képviselettel rendelkező szakszervezet tisztségviselői a közalkalmazotti tanács elnöke, a szülői szervezet vezetője, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, a diákönkormányzat által megválasztott diákképviselő.

A vezetői tanács az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége rendszeresen, szükség szerinti gyakorisággal tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. c.) Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 4.2. Az iskola szervezeti egységei Az iskola szervezeti egységei: alsó tagozat, felső tagozat, napközi otthon. A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll:  felső tagozat igazgatóhelyettes  alsó tagozat alsós munkaközösség-vezető  napközi otthon napközis munkaközösség-vezető 4.3. A 2007. évi CLII. törvény 3 § (1.c) pontja értelmében a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett személyek az iskolában:  az intézmény vezetője  és az igazgatóhelyettes Az iskola szervezeti felépítésének vázlata (mellékletben).

5.

AZ

INTÉZMÉNY

KÖZÖSSÉGEI,

EZEK

KAPCSOLATAI

EGYMÁSSAL

ÉS

AZ

INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL

5.1. Az iskolai közösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 5.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják.

8



Az iskolai alkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi törvény XXXIII., a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek) valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzítik. 5.3. A nevelők közösségei a.) A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület az alábbi döntési jogkörökkel rendelkezik. a) a nevelési, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása; b) a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; e) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; f) a házirend, az intézményi minőségirányítási program elfogadása; g) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; h) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; i) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; j) a nevelési program, illetve a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról; k) jogszabályban meghatározott más ügyek. l) nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, az iskolaigazgató, továbbá, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha iskolai szülői szervezet, közösség, iskolai diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt.

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. A nevelőtestület rendjét.


meghatározza

működésének

és

döntéshozatalának

9


A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a) a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, b) a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, c) az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, d) külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület az intézményi minőségirányítási program következő rendelkezéseiről hoz döntést: a) az intézményben vezetői feladatokat ellátók és a pedagógusmunkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai, valamint az értékelés rendje, b) a teljes körű intézményi önértékelés periódusa, módszerei. (5) Az intézményi minőségirányítási programot a nevelőtestület által történő elfogadását követően terjesztheti a közoktatási intézmény vezetője az alkalmazotti értekezlet elé. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:  tanévnyitó értekezlet,  tanévzáró értekezlet,  félévi és év végi osztályozó értekezlet,  két alkalommal nevelési értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 30 százaléka kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja.  nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van,  a nevelőtestület döntéseit – ha erről jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másképpen nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.  a nevelőtestület személyi kérdésekben – az érintett személy kérése, vagy a nevelőtestület többségének döntése alapján - titkos szavazással dönt.  A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a testület egy része (többnyire az azonos beosztásban dolgozók) vesz részt egyegy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet például az egy osztályban tanító pedagógusok értekezlete, amely a magasabb évfolyamba lépésről, a tanulói kitüntetésekről dönt. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a hozott döntéseket, továbbá a

10



jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá. b.) A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek  osztályfőnöki,  alsós,  humán (magyar, történelem, rajz),  reál (matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika),  idegen nyelvi (angol, német)  napközis (napközi, tanulószoba)  ÖKO munkacsoport A munkaközösségek szükség és igény szerint átszervezhetők, vagy megszüntethetők. A szakmai munkaközösségek a hatályos jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen:  a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése,  az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése,  egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése,  pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,  a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,  a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása,  a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése,  javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére,  segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az igazgató bízza meg. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. A szakmai munkaközösség meghatározza működésének rendjét, elfogadja munkatervét. A szakmai munkaközösség vezetőjét az iskola igazgatója bízza meg a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján. A megbízás többször meghosszabbítható.


11


A szakmai munkaközösség dönt szakterületén a) a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, b) a továbbképzési programokról, c) az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. A szakmai munkaközösség - szakterületét érintően - véleményezi a nevelésioktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz továbbfejlesztésére. A szakmai munkaközösség véleményét - szakterületét érintően - be kell szerezni a) a nevelési, illetőleg a pedagógiai program elfogadásához, b) a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához, c.) Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy vezetőség apján.  Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató jelöli ki.  Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgató jelölte ki, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet.  Az alkalmi munkacsoport feladatait a nevelőtestület vagy az igazgató határozza meg (a csoportot választó, illetve kijelölő). Eltérő megállapodás hiányában a munkacsoport döntési rendjére a nevelőtestület döntési rendjére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 5.4. A szülői szervezet (közösség) Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet (közösség) működik. Az osztályok szülői szervezeteit (közösségeit) az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szervezetei (közösségei) a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják:  elnök,  elnökhelyettes. Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői szervezet (közösség) legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet (közösség) vezetősége. Az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőségének munkájában az osztály szülői szervezetek (közösségek) elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Az iskolai szülői szervezet (közösség) legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői értekezlet.

12



Az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetősége az iskolai szülői értekezlet a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai szülői szervezet (közösség) alábbi tisztségviselőit:  elnök,  elnökhelyettes. Az iskolai szülői szervezet (közösség) elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetősége, az iskolai szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőségét az iskolai szülői értekezlet az iskola igazgatójának tanévenként legalább 1 alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól , tevékenységeiről. Az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg:  megválasztja saját tisztségviselőit,  megválasztja a szülők képviselőit az iskolaszékbe,  kialakítja saját működési rendjét,  az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét,  képviseli a szülőket és a tanulókat az közatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében,  véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak,  véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 5.5 A tanulók közösségei a.) Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg:  osztálytitkár,  1 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe b.) A diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörök fajtáit a házirend tartalmazza. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.


13


c.) Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákönkormányzat az alábbi jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a) a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, e) a napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelem elbírálása elveinek meghatározásához, f) a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, g) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, h) külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai, a kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: a) jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor; b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor; c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; d)a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 2 alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtási tapasztalatairól. A diákközgyűlés 14



összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés 1 tanév időtartamra a tanulók javaslatai alapján 1 fő diákképviselőt választhat. 5.6 Az iskola közösségeinek kapcsolattartása a.) A vezetőség és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:  az iskolavezetőség ülései,  a különböző értekezletek,  megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. A vezetőség az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. A vezetői tanács tagjai kötelesek:  üléseik után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,  az irányításuk alá tartozó pedagógusok kéréseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség és a vezetői tanács felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével és a vezetői tanács tagjaival b.) A nevelők és a tanulók A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az igazgató:, o a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal, o a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan,  az osztályfőnökök: o az osztályfőnöki órákon tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján – az iskola vezetőségéhez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.


15


A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. c.) A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az igazgató: o a szülői szervezet (közösség) vezetőségi ülésén évi 1 alkalommal, o az iskolai szülői értekezleten tanévenként 2 alkalommal, o a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül, o az időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül,  az osztályfőnökök: o az osztályszülői értekezleteken, o fogadóórákon tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak:  családlátogatások,  szülői értekezletek,  a nevelők fogadóórái,  a nyílt tanítási napok,  az írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, illetve ellenőrző könyvben. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők és a tanulók a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján az iskola vezetőségéhez, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél illetve intézményeknél található meg:  az iskola fenntartójánál,  az iskola irattárában, 16



  

az iskola könyvtárában, az iskola tanári szobájában az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyettesénél.

A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető:  az iskola portáján,  az iskola irattárában,  az iskola könyvtárában,  az iskola tanári szobájában,  az iskola igazgatójánál,  az iskola igazgatóhelyettesénél,  az osztályfőnököknél,  a diákönkormányzatot segítő nevelőnél,  az iskolaszék elnökénél,  az iskolai szülői szervezet vezetőjénél. A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.


17


6.

AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:

      

a fenntartóval, a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel, a nem a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel, a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó költségvetési szervekkel, a gyermek és ifjúságvédelmi hatóságokkal, a nevelési tanácsadó szolgálattal, a Pedagógiai Szolgáltató Központtal, a Máltai Szeretetszolgálat családsegítő csoportjával, a Pátyi Diáksport Egyesülettel, a Pátyi Művelődési Házzal, és a Pátyi Községi és Iskolai Könyvtárral a Pátyi Közösségi Házzal

  

Oktatási és Kulturális Minisztériummal, Országos Közoktatási Intézettel, Oktatási Hivatallal.

   

A munkakapcsolatok megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola vezetősége rendszeres kapcsolatot tart fenn az illetékes egészségügyi dolgozókkal:  Iskolaorvos  Védőnő  Gyermekfogászat  Nevelési tanácsadó (pszichológus) Segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját a szervezeti és működési szabályzat 13. pontja szabályozza. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősei rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a Gyermekjóléti Szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős. Az iskola helyiségeit, épületét az igazgató döntése alapján térítésmentesen használhatják azok a szervezetek és egyesületek, melyek az intézmény tanulóit foglalkoztatják, vagy az intézmény alkalmazotti közösségéből szerveződnek sportolási és egyéb szórakozási, önképzési jelleggel. A Kt. 39.§. (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.

18



7.

AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel hat órától este tíz óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel fél nyolc és délután négy óra között az iskola igazgatójának, helyettesének vagy a helyettesítési rendben felsorolt nevelőknek az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben írásban kell meghatározni. A reggel nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Az iskolában a tanítási órákat 8 óra és 13 óra 30 perc között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10 perc (kivéve: 2., tízórai szünet, mely 15 perces). A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16 óráig tart. Ügyeletet 17 óráig biztosítunk. Az iskolában reggel hét órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületrész rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár (írásos) engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat 11óra 30-tóll 18 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 12 óra és 16 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója


19


határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza Az iskola épületét, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl. helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles a megfelelő helyre irányítani. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az iskola épületében dohányozni csak a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhely kijelölése az igazgató feladata. Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgok vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 50 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

20



8.

A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:  napközi otthon,  tanulószoba,  szakkörök,  énekkar,  iskolai sportköri foglalkozások,  tömegsport foglalkozások,  felzárkóztató foglalkozások,  egyéni foglalkozások,  tehetséggondozó foglalkozások,  továbbtanulásra előkészítő foglalkozások.

8.1. A napközi és a tanulószoba működésére vonatkozó általános szabályok A napközi otthonba és tanulószobára történő felvétel a szülő kérésére történik. A napközis és tanulószobai foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

8.2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi


21


háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. Külön szülői kérésre lehetőséget biztosít az iskola ezen tanulóknak csak a menza igénybevételére. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatásokon való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

9.

AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az iskola belső ellenőrzési feladatai:  biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és az egyéb belső szabályzataiban előírt) működését,  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését,  az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről,  tárja fel és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve előzze meg azt,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei  A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: o az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni, o az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, o az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni, o az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. 

22

A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: o az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni, o az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni, o az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével,



o

hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni.

Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei:  Az ellenőrzött dolgozó jogosult: o az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni, o az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. 

Az ellenőrzött dolgozó köteles: o az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni, o a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni.

A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai:  Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni.  Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell.  Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. 

Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét, o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell.

A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik:  Igazgató: o ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek, o ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját, o ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását, o elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát, o összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet, o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. 

Igazgatóhelyettes: o folyamatosan ellenőrzi a hozzá beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:


23


o o o o o 

a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét, a pedagógusok munkavégzését, munkafelügyeletét, a pedagógusok adminisztrációs munkáját, a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit eredményességét, a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát.

és

Munkaközösség- vezetők: o folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen, o a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket, o a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel).

Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős.

24



10. A

PEDAGÓGIAI

(NEVELŐ

ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK

RENDJE

A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:  biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  az vezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:  igazgató,  igazgatóhelyettes,  munkaközösség-vezetők. Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt során:  a  a  a  a  a  a o o o o



ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése

pedagógusok munkafegyelme, tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, a tanítási óra felépítése és szervezése, a tanítási órán alkalmazott módszerek, eszközök, a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.) a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.


25


11. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskolában nem működik iskolai könyvtár, feladatait a községi könyvtár látja el. Feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. A könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. A könyvtár szolgáltatásai:  tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,  tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása,  könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,  könyvtári dokumentumok kölcsönzése,  számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása,  tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tudomására kell hoznia. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtárossal egyeztetniük kell. A könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 1 hónap időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 3 alkalommal meghosszabbítható. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők:  kézikönyvek,  számítógépes szoftverek,  muzeális értékű dokumentumok. 26



A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár vagy -tanító javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.

12. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:  Az első-negyedik évfolyamon o a heti három kötelező testnevelés óra o a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás  Az ötödik-nyolcadik évfolyamon o a heti kettő vagy három kötelező testnevelés óra, o az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, o a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak.  A napközi otthonban és a tanulószobán o a játékos, egészségfejlesztő testmozgás. A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportköri foglalkozások, illetve az iskolában működő diáksportköri egyesület szakosztályainak, valamint az iskolai tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai diáksportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az iskola igazgatója által megbízott tanár segíti. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni. A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja  az őszi és a tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem,  a téli időszakban: a tornaterem használatát. A tömegsport-foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni.


27


13. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt az Egyesített Egészségügyi Intézmények vezetőjével. A megállapodásnak biztosítania kell:  az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott napokon és időpontban),  a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését,  a tanulók fizikai állapotának mérését évente 2 alkalommal,  a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát,  a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente több alkalommal,  egészségvédő, egészségnevelő tevékenységet. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít.

14. AZ

INTÉZMÉNY

DOLGOZÓINAK

FELADATAI

A

TANULÓI-

ÉS

GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN

Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 14.1. Az iskola dolgozóinak feladata a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamin tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és a testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: 28

a

balesetek





 

A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait, o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, o A tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások, stb.) előtt. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők balesetmegelőzési feladatait részletesen a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. 14.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie,  ha szükséges orvost kell hívnia,  a szülőt haladéktalanul értesíteni a balesetről, annak súlyosságáról és az addig tett intézkedésről,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Bocskai István Általános iskola

29


Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést ki kell vizsgálnia az iskola igazgatójának. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okot és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 14.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányát pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolának igény esetén biztosítania kell az iskolaszék, a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

15. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.)  a tűz,  a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:  igazgató  igazgatóhelyettes  szaktanár, tanító  munkaközösség-vezető

30



A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:  az intézmény fenntartóját,  tűz esetén a tűzoltóságot,  robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,  személyi sérülés esetén a mentőket,  egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket hangjelzéssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:  Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!  A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!  A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.  A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,  az elsősegélynyújtás megszervezéséről,  a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek, stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, Bocskai István Általános iskola

31


    

a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos, stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Tűzriadó terv c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségében kell elhelyezni:  igazgatói iroda A menekülési útvonalat minden osztályteremben ki kell függeszteni!

32



16. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozóinak a nevét, aki az adott tanévben:  elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,  részt vesz az iskola tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben, illetve tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:  a felelős dolgozók feladatait,  a szükséges határidőket,  a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét,  a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. Az iskola igazgatója iskolán kívüli vállalkozóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell:  az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját,  a tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozók díjazásának módját és mértékét,  a szükséges határidőket,  a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét. Az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület dönt az alábbiak figyelembe vételével:  A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre.  A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot.  A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.  A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, és erről az iskola igazgatója írásban értesíti a szülőket.  Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez.


33






Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.

Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.

17. KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI Az intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el a dolgozók munkateljesítményét, illetve – a helyettesítést kivéve – a többletfeladatok ellátását, minőségi munkavégzést. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható – a közoktatási intézmény vezetője és bármely alkalmazottja részére – egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A havi rendszerességgel fizetett kereset-kiegészítés egy tanítási évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei:        

34

első és nyolcadik osztály osztályfőnöke, iskolai ünnepségekért felelős nevelő, iskolán kívüli rendezvények felelőse, tanulmányi, kulturális és sportversenyekre felkészítő nevelők, bemutató tanítást végző nevelő sikeres pályázatok írását végző nevelő tanítási időn kívül szervezett kirándulás, színház, mozi, múzeum, stb. látogatás szervezése, iskolai, városi szintű rendezvény megszervezése.



A költségvetésben a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésre az adott gazdasági évre biztosított összegből esetlegesen fennmaradó összeget a tárgyév végén az iskola dolgozóinak jutalomként lehet kifizetni a tartósan magas színvonalú, kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munka szempontjainak figyelembe vételével. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés, dolgozóknak történő odaítéléséről a vezetői tanács tagjainak javaslata alapján az iskola igazgatója dönt.

18. AZ ISKOLA HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPEK RENDJE A hagyományok célja:  az iskolai közösség építése,  egymás iránti tisztelet, megbecsülés növelése,  a hazaszeretet elmélyítése. Ünnepélyek: Intézményi szintű ünnepélyt tartunk az alábbi ünnepek alkalmából:  Október 23.  Március 15. Az intézmény hagyományos rendezvényei:  tanulmányi versenyek és vetélkedők,  iskola-nap  kulturális, művészeti versenyek  sportversenyek,  nyári tábor. A hagyományápolás további formái:  tanár-diák sportversenyek  lampionos felvonulás  farsang Az iskola ünnepélyeken és rendezvényeken pedagógusoknak és diákoknak egyaránt az alkalomhoz illő ruhában kell megjelenni. A hagyományápolással kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint a felelősöket a munkatervben határozzuk meg.


35


1. SZ. MELLÉKLET

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT A BOCSKAI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK MELLÉKLETE

1.

Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a személyes adatok védelméről szóló és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény előírásainak, valamint a közoktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet előírásainak.

2.

Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a hatályos jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (pl. statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál, stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes.

3.

Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő:  papír alapú nyilvántartás,  számítógépes (elektronikus), helyi és központi nyilvántartás.

4.

Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon.

5.

Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan:  Az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják: o igazgatóhelyettes, o iskolatitkár. 

6.

36

A o o o o o

tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják: igazgatóhelyettes, iskolatitkár, osztályfőnökök, napközis nevelők, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök.

Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a Kt. 2. sz. mellékletében engedélyezett esetekben:  Az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: o igazgatóhelyettes, o iskolatitkár.  A tanulók adatait továbbíthatja: Bocskai István Általános Iskola


Fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja: igazgató. o A sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. o A magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a tanulószerződés kötőjének, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, iskolatitkár. o A diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja: iskolatitkár. o A tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához kapcsolatosan adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök. o Az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat: igazgató. o A családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermekés ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. 7. Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős. 8. A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni:  összesített tanulói nyilvántartás (vezetéséért felelős: iskolatitkár),  törzskönyv (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnök),  bizonyítvány (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),  beírási napló (vezetéséért felelős: iskolatitkár),  osztálynaplók (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),  napközis és tanulószobai csoportnaplók (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, napközis nevelők, tanulószoba vezető),  diákigazolványok nyilvántartása (vezetéséért felelős: iskolatitkár). 9. A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartáshoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény kincstárnoka a felelős. 10. Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az igazgató a felelős. o


37


2. SZ. MELLÉKLET

A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSE Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. Rendelet 161.§-a értelmében az intézmény vezetőjének kötelessége a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét kialakítani. A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési, eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, stb.) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben, stb. előfordulhat. 1. A szabálytalanságok alapesetei A szabálytalanságok alapestei: 

a szándékosan okozott szabálytalanságok sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan kifizetés, stb.)

(félrevezetés, csalás, okozott szabálytalan



a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság)

(Egyes eljárások értelmezése a szabálytalanságok során: A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés

10. § (1) bekezdése törvény a gondatlan cselekmény, amely kiszabását rendeli.

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni.

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) bek. szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy 38



önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.), valamint a hivatalos állományúak jogviszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény megfelelő rendelkezései. Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt., a Htv. megfelelő rendelkezései az irányadók. 2. A szabálytalanságok megelőzése A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok elsődlegesen az intézményvezető felelőssége. A szabálytalanságok felelőssége, hogy:

megelőzésével megfelelő

kapcsolatosan szabályzatok

az

megakadályozása intézményvezető



a jogszabályoknak intézmény

alapján

működjön

az



a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel a vezető,



szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság.

A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy: 

megakadályozza a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megszegését, (megelőzés)



keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen.

3. A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerében


39


A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt.

3.1. Az intézmény munkatársa észlel szabálytalanságot Amennyiben a szabálytalanságot az intézmény valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a z iskola vezetőjét. Amennyiben az iskola vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége estén a felügyeleti szervet kell értesítenie. Az intézmény vezetőjének kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. 3.2. Az intézményvezető észleli a szabálytalanságot Az intézményvezető észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. 3.3. Az intézmény belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. Az iskolának intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania.

ellenőrzés

3.4. Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, az EU ellenőrzést gyakorló szervei, stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján az intézménynek intézkedési tervet kell kidolgozni. 4.

A szabálytalanság észlelését eljárások megindítása

követő

szükséges

intézkedések,

Az intézményvezető felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Büntető- vagy szabálysértési ügyekben a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa.

40



Fegyelmi ügyekben az intézményvezető vizsgálatot rendel el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat (indokolt esetben külső szakértőt) kér fel a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. 5. Intézkedések, eljárások nyomon követése Az intézmény vezetője:  nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntéseket, illetve a megindított eljárások helyzetét, 

figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását,



a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanságlehetőségeket” beazonosítja, (a hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.

6. A szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása Az intézményvezető feladata: 

a szabálytalanságokkal (jogszabály szabályozza) vezetéséről gondoskodik;



egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat;



nyilván tartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket;



a pályázati úton felhasználásra kerülő források, költségvetési előirányzatok tekintetében figyelembe veszi az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet VII. Szabálytalanságok kezelése című fejezetében meghatározottakat.


kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának naprakész és pontos

41

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents