SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CSAPÓKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA OM: 031072
Debrecen, 2013. március
Tartalomjegyzék I. AZ SZMSZ CÉLJA..........................................................................................................4 1. A szabályzat tartalma és hatálya .............................................................................................. 4 II. INTÉZMÉNYI JELLEMZŐK, DOKUMENTUMOK..........................................................6 1. Jogállás, gazdálkodás, szakfeladatok ....................................................................................... 6 2. Intézményi alapdokumentumok ............................................................................................... 6 3. Szervezési dokumentumok és a nyilvánosság .......................................................................... 7 III. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ÉS VEZETÉS......................................................................9 1. Az intézmény szervezeti egységei ............................................................................................ 9 2. Az intézmény vezetője ........................................................................................................... 11 3. Vezető helyettes és a vezetőség.............................................................................................. 12 IV. ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉGEK, KAPCSOLATAIK..................................................19 1. Alkalmazotti jogok és kapcsolattartási rend ........................................................................... 19 2. Nevelőtestületi feladatok és jogok ......................................................................................... 20 3. Szakmai munkaközösségek .................................................................................................... 22 4. Nevelőtestületi bizottság ........................................................................................................ 24 5. Külső intézményi kapcsolatok ............................................................................................... 24 V. TANULÓK ÉS KÖZÖSSÉGEIK, KAPCSOLATAIK.......................................................25 1. Osztályközösségek és diákközgyűlések ................................................................................. 25 2. Diákönkormányzati működés, a működéséhez szükséges feltételek ..................................... 26 3. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás szabályai .................................... 27 VI. SZÜLŐI KÖZÖSSÉGEK.............................................................................................29 1. Szülői szervezettel való kapcsolattartás és a tájékoztatás rendje ........................................... 29 2. Szülői szervezet és a kapcsolattartá ........................................................................................ 30 VII. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE.....................................................................31 1.Az intézmény általános rendje, nyitva tartása ......................................................................... 31 2. A dolgozók munkarendje ....................................................................................................... 32 VIII. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK RENDJE.....................................................45 1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások ............................................................................... 45 2.Alkalomszerű foglalkozások ................................................................................................... 47 3. Szabadidős rendezvények....................................................................................................... 48 IX. LÉTESÍTMÉNY HASZNÁLATI REND........................................................................48 1. Intézményi védő, óvó előírások .............................................................................................. 48 2. Helyiségek használata ............................................................................................................ 49 2
3. Karbantartás és kártérítés ....................................................................................................... 51 X. INTÉZMÉNYI EGÉSZSÉGNEVELÉS..........................................................................,51 1. Az egészségügyi felügyelet rendje ......................................................................................... 51 2. Testi nevelés és egészséges életmód ...................................................................................... 52 3. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend . 53 XI. HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA, ÜNNEPEK...................................................................54 1. Hagyományápolási cél és tartalom ......................................................................................... 54 2. Hagyományőrző feladatok, külsőségek .................................................................................. 54 XII. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE....................................................55 1. Ellenőrzési célok, területek, értékelés .................................................................................... 55 2. Vezetői és hatásköri ellenőrzés .............................................................................................. 57 XIII. TANKÖNYVRENDELÉS ÉS TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉNEK SZABÁLYAI.............57 1. Tankönyvrendelés................................................................................................................... 57 2. Térítési díjak fizetése .............................................................................................................. 58 XIV. AZ ELEKTRONIKUSAN ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT DOKUMENTUMOK KEZELÉSI RENDJE.........................................................................58 XV. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA................60 1. Felhasznált jogszabályok.................................................................................................60 2. Alapelvek.....................................................................................................................60 3. Könyvtárra vonatkozó adatok...........................................................................................60 4. A könyvtár fenntartása és felügyelete...............................................................................61 5. A könyvtár gazdálkodása................................................................................................61 6. A könyvtár munkarendje................................................................................................61 7. A könyvtár feladatai.........................................................................................................61 8. A könyvtár gyűjtőköre...................................................................................................62 9. Gyűjteményszervezés.....................................................................................................62 10. Az állomány védelme..................................................................................................64 11. A könyvtári állomány tagolása......................................................................................65 12. A könyvtári állomány feltárása..................................................................................... 65 13. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai....................................................................................65 14. A könyvtáros munkaköri feladatai...................................................................................66 A könyvtár szervezeti és működési szabályzatának mellékletei...............................................67 1. sz. melléklet Gyűjtőköri szabályzat..................................................................................67 2. sz. melléklet Könyvtárhasználati szabályzat.....................................................................72 3. sz. melléklet Könyvtárostanár munkaköri leírása.............................................................74 4. sz. melléklet Katalógusszerkesztési szabályzat.................................................................76 5. sz. melléklet Tankönyvtári szabályzat..............................................................................78 MELLÉKLET: ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT.................................................................... 85
3
I. AZ SZMSZ CÉLJA 1. A szabályzat tartalma és hatálya 1.1 A szabályzat célja, tartalma A szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) célja az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása valamint, meghatározza az intézmény (szervezet) számára a struktúra és a működés alapvető irányelveit és rendszerét. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25.§-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. Az SZMSZ biztosítja: a szervezeti felépítettség kialakítását, a működés közben megvalósítandó rendezettséget, az alkalmazottak számára követendő magatartási szabályokat. Az SZMSZ a pedagógiai programban rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza:
az intézmény szervezeti felépítését és vezetését,
a benntartózkodás és a működés belső rendjét,
a tanulók és az alkalmazottak munkarendjét,
a nevelőtestület feladatkörét és munkarendjét,
a pedagógiai munka ellenőrzési rendjét,
munkaköri leírás-mintákat, feladat – és hatásköröket,
a vezetők helyettesítésének rendjét,
az elektronikus úton előállított nyomtatványok, dokumentumok hitelesítésének és kezelésének rendjét,
a szülők tájékoztatásának szabályait, a kapcsolattartás rendjét,
az intézményi közösségek jellemzőit, a kapcsolatok formáit,
a hagyományok és az ünnepségek rendjét,
az egészségügyi ellátás megvalósítását,
a balesetmegelőző, védő és óvó rendszabályokat,
rendkívűli események esetén szükséges teendőket,
a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás szabályait,
azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetnek véleményezési joga van,
a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, 4
az iskolai könyvtár SZMSZ - ét
a rendelkezéseket, amit jogszabály nem utal más hatáskörbe.
1.2 Az SZMSZ jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 22/2013. (III.22) EMMI rendelet egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. 1.3 A szabályzat hatálya Az SZMSZ betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és a szerződéses jogviszonyban állókra. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya kiterjed:
az iskolába járó gyermekek közösségére a nevelőtestület valamennyi pedagógusára az intézmény vezetőjére a nevelő – fejlesztő munkát segítőkre a gyermekek szüleire, törvényes képviselőikre
Ezen Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik azt. Az SZMSZ-t az intézményvezető terjeszti elő, és a nevelőtestület fogadja el, - a diákönkormányzat és a szülői közösség véleményezési jogának gyakorlását követően. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ.
5
II. INTÉZMÉNYI JELLEMZŐK, DOKUMENTUMOK 1. Jogállás, gazdálkodás, szakfeladatok 1.1 Intézmény adatok Név: Csapókerti Általános Iskola Cím: (székhely): 4033 Debrecen, Jánosi u. 86. Típus: 8 évfolyamos általános iskola OM azonosító: 031072 Felvehető maximális tanulólétszám: 350 fő Telephelyek: 4033 Debrecen, Jánosi u. 86. 4033 Debrecen, Jánosi u. 99. 1.2 Az intézmény jogállása, gazdálkodási módja Közoktatási intézményünk önálló jogi személy. Alapító: Debrecen Megyei Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ címe: 1055 Budapest, Szalay u 10-14. Az intézmény működtetője: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata címe: 4024 Debrecen, Piac utca 20. Az intézményi vagyon haszonélvezeti joga: Csapókerti Általános Iskolát illeti meg. Az intézmény fenntartási és működési költségei a fenntartót és a működtetőt terhelik. Az intézmény törzskönyvi nyilvántartási száma: 675134 Az intézmény alapítványa: Csapókerti Iskoláért Alapítvány nyilvántartási száma: Apk.60.069/2009/4 bankszámlaszáma: 60600084-11053954 1.3 Ellátandó alaptevékenysége Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó alapfokú iskolai oktatás. Egyéb feladatok: idegen anyanyelvű gyerekek magyar nyelvre történő oktatása.
2. Intézményi alapdokumentumok 2.1 Alapító okirat Az intézmény jogszerű működését a B/38. határozati számú alapító okirat, melynek kelte 266/2012. (XII.13.) Öh. és a nyilvántartásba vétel 133/2004. (VI.30.) Kh. biztosítja.
2.2 Szervezeti és Működési Szabályzat 6
Tartalmazza az intézmény jogszerű működésének biztosításához, a zavartalan működés garantálásához szükséges eljárásrendet, valamint meghatározza az intézmény (szervezet) számára a struktúra és a működés alapvető irányelveit és rendszerét. 2.3 Pedagógiai (nevelési) program Az intézmény szakmai működését, feladatait – a Nemzeti Alaptanterv alapján – a pedagógiai program határozza meg, melynek tartalma: a nevelés és az oktatás alapelvei, céljai, feladatai, a pedagógiai munka eljárásai, eszközei és felszerelései, személyiség- és a közösségfejlesztés feladatai, a szülők és a pedagógusok együttműködésének formái, a tehetségfejlesztő és a felzárkóztató pedagógiai tevékenység, a gyermek- és ifjúságvédelmi, és a szociális feladatok, a munka ellenőrzési, értékelési rendszere, a környezeti- és egészségnevelési program, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program, a szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, a helyi tanterv, ezen belül: - a tantárgyak és az óraterv (óraszámok) évfolyamonként, - előírt tananyag a kötelező és választható foglalkozásokra, - követelmények, a magasabb évfolyamra lépés feltételei, - a beszámoltatás és a számonkérés módjai, - a tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei, - a tanulók értékelésének, minősítésének szempontjai. 2.4 Házirend Az iskola Házirendje állapítja meg a jogszabályban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskola tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokkal, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos helyi szabályokat.
3. Szervezési dokumentumok és a nyilvánosság 3.1 Intézményi munkaterv Az intézmény egy tanévre szóló helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben, az érintettek véleményének figyelembe vételével. A munkaterv tartalmazza: a konkrét feladatok, tevékenységek megnevezését, a kitűzött időpontok és határidők dátumát, a munkatevékenységet ellátó felelősök név szerinti felsorolását. 3.2 Tantárgyfelosztás A tantárgyfelosztás tanügyigazgatási dokumentum, amit az igazgató tanévenként készít el. A 7
tantárgyfelosztást a nevelőtestület véleményezi, és a fenntartó fogadja el. Tartalmazza: évfolyamonként a tanulócsoportokat és csoportbontásokat, az óraterv alapján tartandó tantárgyakat, az alkalmazott pedagógusok név szerinti feladatait: a megtartandó tanórákat, foglalkozásokat, mindezek intézményi szintű összesítését. A tantárgyfelosztás a pedagógus munkarend alapokmánya: a feltüntetett, kötelező óraszámba beszámítható feladatok összegzésével magában foglalja az intézmény pedagógia tevékenységének időráfordítását, sőt a gazdasági és pénzügyi konzekvenciáit is. 3.3 Órarend és terembeosztás A tantárgyfelosztás alapján a pedagógus konkrét napi munkaidő beosztása órarend szerint történik. Heti órarend írja elő a pedagógusok és a diákok részére, hogy mikor, kinek és milyen tanítási órán (foglalkozáson) kell részt venni. Órarend készítésének szempontjai: az egyes tanulócsoportok héten belüli egyenletes terhelése, a csoportbontások végrehajthatósága, a szaktantermek kihasználtsága, a tanulók napi változatos tanóra összeállítása, a pedagógus beoszthatósága, tanulók élettani funkcióihoz való alkalmazkodása, pedagógus egyenletes munkabeosztása pedagógus élet- és családi körülményei (kisgyermekesek) A heti órarendet terembeosztás egészíti ki, ami az órarend szerinti órák, foglalkozások pontos helyszínét: a kijelölt helyiségeket (tantermek, előadók, ajtószámát) tünteti fel. 3.4 Felügyeleti beosztás (ügyeleti rend) A pedagógusi felügyelet célja a biztonságos intézményi környezet megvalósítása. A felügyeletre beosztott pedagógus köteles a biztonsági feladatkört teljes figyelemmel ellátni, mert személyesen felelős a rábízott diákokért. A felügyeleti beosztás órarendhez igazodó tanügyi dokumentum, amely a teljes nyitvatartási időtartamban név szerint jelöli ki ügyeletre a pedagógusokat, nagy pontossággal (óra, perc). 3.5 A dokumentumok kötelező nyilvánossága Az intézményi dokumentáció hivatalos tárolási helyei: könyvtár, vezető helyettesi iroda, nevelői szoba. Ezekben a helyiségekben a következő dokumentumokból kell tartani 1-1 hiteles példányt: pedagógiai (nevelési) program, SZMSZ, 8
belső szabályzatok, házirend, minőségirányítási program, éves munkaterv, pedagógus felügyeleti beosztás, órarend teremrend
A fenti dokumentumok közül az intézmény köteles az alábbi működési alapdokumentumokat, SZMSZ, Házirend, Pedagógiai Program, nyilvánosságra hozni úgy, hogy az alkalmazottak, szülők, érdeklődők tájékozódhassanak azok tartalmáról. A dokumentumok hozzáférhetőségét az érdeklődők számára a szülők és tanulók által használatos közforgalmú helyen, az iskola könyvtárában oly módon kell biztosítani, hogy azok helyben olvashatók legyenek munkaidőben, illetve a könyvtár nyitvatartási idejében. A törvényi előírásoknak megfelelően az iskola honlapján is hozzáférhetőek az alapdokumentumok.
III. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ÉS VEZETÉS 1. Az intézmény szervezeti egységei 1.1 Szervezeti egységek és vezetői szintek A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásának alapelve, hogy az intézmény a feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A szervezeti forma racionális és gazdaságos működtetés, a helyi adottságok és az igények figyelembe vételével került kialakításra. Az intézmény szervezeti egységei és az egységek felelős vezetői: 1.számú egység: Alsós munkaközösség vezetője: a mindenkori megválasztott vezető 2.számú egység: Társadalomtudományi munkaközösség vezetője: a mindenkori megválasztott vezető 3.számú egység: Természettudományi munkaközösség vezetője: a mindenkori megválasztott vezető 4.számú egység: Pedagógiai munkaközösség vezetője: a mindenkori megválasztott vezető 9
5.számú egység: Tehetséggondozó munkaközösség vezetője: a mindenkori megválasztott vezető 1.2 Szervezeti egységek kapcsolattartása Az intézmény szervezeti vázrajza (a szervezeti felépítés grafikus megjelenítése) bemutatja a szervezeti egységek egymásközti alá és mellérendelő helyzetét és szerepét, valamint a vezetői szintek függelmi viszonyait. Az alkalmazottaknak, a szervezeti egységeknek, úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy a feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes, valamint összehangolt legyen. Kapcsolattartás rendszere az intézményen belül igazgató
érdekképviselet (szakszervezet, közalkalmazotti tanács)
igazgatóhelyettes
diákönkormányza tmunkáját segítő pedagógus
könyvtárostanár
pedagógiai munkaközösség vezetője
tehetséggondozó munkaközösség vezetője
szakmai munkaközösségek vezetői
tanítók, szaktanárok
osztálytanítók, osztályfőnökök
oktató - nevelő munkát segítők (iskolatitkár, pedagógiai asszisztens)
10
2. Az intézmény vezetője 2.1 A vezető személye A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. 2.2 Intézményvezetői jogkör Az intézményvezető kiemelt feladatai és hatásköre: a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület vezetése és döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának szakszerű szervezése, ellenőrzése, a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, az intézményt irányító belső szabályzatok vezetői utasításként való kiadása, a hatályosságról történő gondoskodás, a közoktatási intézmény képviselete, együttműködés a szülőkkel, a diákokkal, az érdekképviselettel, a nemzeti és intézményi ünnepélyek méltó szervezése, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása, döntés minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe, tankönyvrendelés szabályozása. Az intézményvezető kizárólagos hatáskörében általánosan nem helyettesíthető feladatok: a munkáltatói jogkör gyakorlása, kötelezettségvállalási jogkör. 2.3 Intézményvezetői felelősség Az intézményvezető az Nkt.69.§ alapján egy személyben felel a Csapókerti Általános Iskola alapító okiratában meghatározott tevekénységi körök szakszerű és szabályszerű ellátásért és a rábízott vagyonnal történő rendeltetésszerű gazdálkodásért. Az intézményvezető egy személyben felelős: az intézmény szakszerű és törvényes működésért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, a dolgozói közösség időben történő tájékoztatása, bevonásuk a döntési helyzetekbe és megfelelő konfliktuskezelés, a tanulókkal való egyenlő bánásmód megköveteléséért, a tanulók érdekeinek elsőbbségéért, 11
a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanulóbalesetek megelőzéséért, a tanulók egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért, a méltányos és humánus ügykezelésért és döntésekért.
A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Az intézményvezető kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatokat tartós távolléte esetén meghatalmazással az igazgatóhelyettesre ruházza át.
3. Vezető helyettes és a vezetőség 3.1 A vezető helyettes (igazgatóhelyettes) személye Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársa az igazgatóhelyettes közreműködésével látja el, aki a felső tagozatban tanító tanárok és az alsó tagozatban tanító tanítók közvetlen felettese. A vezető helyettesi megbízást az intézményvezető adja - a nevelőtestületi véleményezés megtartásával -, a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. Megbízása 5 évre szól. 3.2 Vezető helyettes jogköre és felelőssége A vezető helyettes munkáját munkaköri leírása alapján és az intézményvezető közvetlen irányításával végzi. A vezető helyettes hatásköre és felelőssége kiterjed teljes feladatkörére és tevékenységére. Tevékenységében személyes felelőséggel tartozik az intézmény vezetőjének. Beszámolási kötelezettsége az intézmény egész működésére és minden alkalmazott munkájára vonatkozik. Ellenőrzési tapasztalatait, észrevételeit, az intézmény problémáit jelzi az intézményvezetőnek, konkrét megoldási javaslatokat tesz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért Az igazgató hatásköréből átruházza az igazgatóhelyettesekre:
a tanulók egészségügyi vizsgálatának koordinálását, a távollévő kollega helyettesítésének megoldását, a nevelő-oktató munka, tanügyi dokumentumok ellenőrzését, az iskolai órarend és ügyeleti rend elkészítésének koordinálását, meghatározott esetekben az intézmény képviseletét, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését, nemzeti és iskolai ünnepek megszervezését, a munka és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítását és ellenőrzését, munkaértekezletek, esetmegbeszélések összehívását és levezetését, vizsgabizottságok tagjainak kijelölését, vizsgák lebonyolítását.
Igazgatóhelyettes munkaköri leírása Az iskolai munkaköri leírások minden dolgozó esetében két részből állnak. személyre szóló egyéni lap, mely tartalmazza a dolgozó személyes adatait, végzettségét, és sajátos egyéni feladatait az alábbiak szerint: 12
CSAPÓKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA _______________4033 Debrecen, Jánosi u. 86. Tel./Fax:412-571,535-240_______________ MUNKAKÖRI LEÍRÁS
Név: Végzettsége: főiskola / egyetem Kjt. besorolás: Munkahely (szervezeti egység neve): Csapókerti Általános Iskola 4033 Debrecen, Jánosi u. 86. Beosztás (a munkakör megnevezése): pedagógus / szaktanár, igazgatóhelyettes A 2012/2013-as tanévben érvényes munkaköri leírások száma: 1, 4 Függelmi felettese (beosztás megnevezése): Nagy Zsolt, igazgató Közvetlen felettese (beosztás megnevezése): Nagy Zsolt, igazgató Munkaköri feladata konkrétan a tantárgyfelosztásban meghatározott. (A feladatok a mellékletben megtalálhatók.) Információs szolgáltatás a mindenkori törvényi előírások alapján. Egyéni feladatok: -
Nyelvi fejlesztő foglalkozásokat tart A Városi Tehetséggondozó Program keretén belül az idegen nyelvi (angol) modulok foglalkozásainak megtartása Tehetséggondozást végez a 7. évfolyamon Kapcsolatot tart a menekülttábor szociális munkásával Félévi értekezlet megszervezése, megtartása Napló ellenőrzése havonta Októberi és egyéb statisztikák Negyedéves és osztályozó értekezletek lebonyolítása Tanügyi dokumentumok megrendelése, ellenőrzése Elsős beiratkozás megszervezése, lebonyolítása Tanévnyitó ünnepély szervezésének koordinálása Aktuális pályázatok nyomon követése, feladatok koordinálása
13
Ezen munkaköri leírás 2012. szeptember 5-től lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A munkaköri leírást kiadta Debrecen, 2012. szeptember 5. ___________________ munkáltató A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem, aláírásommal igazolom, hogy azt magamra nézve kötelező érvényűnek fogadom el, és annak egy (1) példányát átvettem. Debrecen, 2012. szeptember 5. ___________________ munkavállaló
a munkakörével kapcsolatos feladatokat tartalmazó mellékleteket
14
1. sz. melléklet IGAZGATÓHELYETTES MUNKAKÖRI LEÍRÁSA Munkaköri kötelességeit a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 19.§-a, az iskola szervezeti és működési szabályzata, pedagógiai programja, helyi tanterve, valamit munkaterve tartalmazza. A munkakör célja: Az igazgató munkájának segítése az iskolavezetés szerteágazó feladatainak ellátásában; egyes munkaterületének a vezetői munkamegosztásban rögzített teljes munkakörrel való irányítása, az igazgató távollétében az SZMSZ-ben meghatározó jogkörrel és felelősséggel járó helyettesítése. Alapvető felelősségek, feladatok: Az igazgatóhelyettes az igazgató közvetlen munkatársa, felelősséggel vesz részt az iskolakoncepció kialakításában, a tervek elkészítésében. Munkájával és magatartásával hozzájárul a nyugodt iskolai élet és demokratikus légkör kialakításához. A nevelő-oktató munka irányításában: -
-
-
Részt vesz a pedagógiai program kialakításában. Az igazgatóval történő egyeztetés után elkészíti a tantárgyfelosztást (átszámolja az órakeretet). Irányítja, segíti és ellenőrzi: a pedagógusok (alsó, felső) munkaközösség-vezetők munkáját. A vezetői munkamegosztásban megjelölt területen fokozott figyelemmel kíséri a nevelők munkáját, óralátogatásokat végez, szakmai tanácsaival segíti a nevelő-oktató munkát, alkalmanként felméréseket végez. Ellenőrzi és segíti az ügyeletet. Tapasztalatairól feljegyzéseket készít, folyamatosan tájékoztatja az a igazgatót. Ellenőrzi az adminisztrációs munkát. Ellenőrzi a túlórát, helyettesítést, s azt el is számolja. Tantestületi értekezleteken vitaindítót tart, egy-egy nevelési-oktatási helyzetet önállóan elemez, félévi értekezletre beszámolót készít. Irányítja a nevelőtestület helyettesítési munkáit. Részt vesz a rendezvények, kulturális versenyek koordinálásában. Felelős a vizsgák (osztályozó, javító év végi) és a tanulmányi versenyek zökkenőmentes lebonyolításáért. Gondoskodik arról, hogy minden információt, hirdetést megismerjenek a pedagógusok. Ellenőrzi a napközis étkeztetés rendjét. Vezeti a menekült gyerekekkel kapcsolatos adminisztrációs munkát. Tartja a kapcsolatot a Menekült Táborral és a BM Hivatallal. Részt vesz a nevelők minősítésében, ellenőrzi tapasztalatait (a felelősségre vonás vagy elismerés kezdeményezésével is) közli az intézmény igazgatójával.
15
Személyzeti-adminisztratív feladatok: -
Nyilvántartja a hatáskörébe tartozó nevelők munkából való távolmaradását. Elkészíti a dolgozók éves szabadságolási tervét, gondoskodik arról, hogy a szabadság idejére eső átlagbér kifizetésre kerüljön. A törvényi előírásoknak megfelelően elkészíti a pedagógusok éves beiskolázási tervét a bővített iskolavezetőség döntése alapján.
Hivatali-adminisztratív feladatok: -
Elkészíti, vagy elkészítteti az iskolai órarendet. Elkészíti a statisztikát (okt.1., félév, év vége). Gondoskodik az első osztályosok beírásával kapcsolatos feladatok ellátásáról. Fokozott figyelemmel kíséri az 1. osztályosok munkáját; szükség esetén segíti a tanulók bizottsághoz való irányítását. Ellenőrzi az osztálynaplók, törzslapok, bizonyítványok, vizsga- és egyéb jegyzőkönyvek pontos vezetését.
Gazdálkodással kapcsolatos feladatok: Javaslataival segíti az igazgatót a béralap takarékos és szakmailag hatékony felhasználásában. - Javaslatot tesz a minőségi bérpótlék elosztásáról. - A nevelőktől összegyűjtött információk alapján javaslatot tesz az oktatási eszközök rendelésére. - Az iskolatitkárt segíti a szükséges nyomtatványok beszerzésében. - Segíti az intézményvezetőt az éves költségvetési tervezet elkészítésében. Szervezeti kapcsolatok: -
Iskolán belül: - Az igazgatóval naponta kölcsönösen tájékoztatják egymást a végzett munkáról és a feladatokról. - Napi kapcsolatot tart fenn a hatáskörébe közvetlenül tartozó dolgozókkal. Iskolán kívül: - A szülőkkel való kapcsolatában: rendszeresen látogatja a szülői értekezleteket, egyéni fogadóórát tart. - Az igazgató felkérésére képviseli az intézményt a különböző szakmai, társadalmi és érdekvédelmi szervezetek rendezvényein (alkalmanként meghatározott tárgyalási, javaslattételi, döntési, aláírási jogkörrel). Hatáskörök: Aláírási és ellenőrzési jogköre kiterjed a következő területekre: a tanulói munkaviszony igazolása, másolatok kiállítása, hitelesítése, 16
az iskola címére érkező küldemények átvétele, a nem névre szólók felbontása, anyagi felelősség az általa kezelt értékekért.
Munkája során a tanulókról, a pedagógusokról és az iskola belső életéről szerzett információkat hivatali titokként kezeli. A feladatok között tételesen fel nem sorolt mindazon tevékenységeket is ellátja, amelyekre munkakörével összefüggésben az iskola vezetői felkérik. Debrecen, 2012. szeptember 5.
___________________ igazgató
17
3.3
Vezetők kapcsolattartása és helyettesítési rendje
Az intézményvezető és a helyettes kapcsolattartása folyamatos: a szükségletnek és a konkrét feladatoknak megfelelő rendszerességű. Az intézményvezető helyettesítése: Az igazgatót szabadsága, valamint hivatalos távolléte esetén az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. Az igazgatót és az igazgatóhelyettest tartós távollétük esetén a kijelölt munkaközösség-vezető helyettesíti. 3.4 Az intézmény vezetősége A vezetőség a vezetőkből és a középvezetőkből áll: ők irányítják, tervezik, szervezik, ellenőrzik és értékelik a szervezeti egységeket. A középvezető ellenőrzéseiről, tapasztalatairól az igazgatóhelyettesnek számol be, kiemelkedő jelentőségű ügyben az intézményvezetőnek. Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joga van és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. A vezetőség tagjai: az intézményvezető, a vezető helyettes, a munkaközösség-vezetők, alkalmanként: az alkalmazottak választott képviselője, a diákság választott segítője, a szakszervezet vezetője tanácskozási joggal. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető bármikor összehívhat. A vezetői értekezleteken a résztvevők beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. A vezetőség félévenként beszámolót tart a nevelőtestületi értekezleten a munkatervben vállalt feladatok elvégzéséről, a tapasztalatokról és az előttük álló feladatokról. 3.5 Az iskolabizottság Az iskolabizottság, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni.
18
Az iskolabizottság tagjai igazgató igazgatóhelyettesek munkaközösség-vezetők közalkalmazotti tanács elnöke iskolai érdekképviseleti szerv vezetője diákönkormányzati vezetők
IV. ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉGEK, KAPCSOLATAIK 1. Alkalmazotti jogok és kapcsolattartási rend 1.1 Közalkalmazotti jogok A közalkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat a munka törvénykönyve és közalkalmazotti törvény szabályozza. A szakmai munkát végző pedagógusok mellett a többi dolgozó a nevelő-oktató munkát közvetlenül vagy közvetve segíti. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézmény jogviszonyban álló közalkalmazottait és közösségeit. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntési jogkör gyakorlójának kell mérlegelnie. A döntést hozó személynek (közösségnek) az írásos javaslatra, véleményre álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója csak úgy rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50% + 1fő) alapján dönt. Döntést hozó testület kétharmados jelenlétnél határozatképes. 1.2 A kapcsolattartás formái Az intézmény közösségeit – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartási formák közül azt kell alkalmazni, amelyik a leghatékonyabban szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás különböző formái:
tanévnyitó értekezlet félévi értekezlet 19
tanévzáró értekezlet nevelési értekezlet negyedéves értékelési értekezlet munkaértekezlet munkaközösségi megbeszélés kibővített vezetőségi gyűlés vezetőségi gyűlés.
Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti gyűlést az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.
2. Nevelőtestületi feladatok és jogok 2.1 A nevelőtestület és tagjai A nevelőtestület (tantestület) az intézményi pedagógusainak közössége, nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület összehangolt pedagógiai munkával valósítja meg a pedagógiai program céljait és feladatait: az intézményre bízott fiatalok magas színvonalú nevelését és oktatását. A nevelőtestület tagjai: a pedagógusok, a pedagógiai munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottak. 2.2 Nevelőtestületi feladatok A nevelőtestület jogköre és feladatai összhangban vannak. A nevelőtestületi közösség gyakorolja a jogokat, és tagjai hajtják végre a nevelőtestületi feladatokat, melyek a következők: a pedagógiai program feladatainak minőségi megvalósítása, a tanulók egységes szellemű nevelése és oktatása, a tanulók személyiségének, képességeinek fejlesztése, munkájuk értékelése és minősítése, a szülők, az alkalmazottak, a tanulók emberi méltóságának tiszteletben tartása és jogaik érvényre juttatása, a közösségi élet szervezése és a hagyományőrzés ellátása, a környezeti és egészségnevelési program megvalósítása, a szervezett minőségfejlesztési program végrehajtása, a tanév munkatervének elkészítése, átfogó értékelések és beszámolók készítése, a törvények, a rendeletek, a belső szabályzatok és a munkafegyelem előírásainak betartása, a létesítmények és környezet rendben tartása, védelme, 20
a tanulók testi épségének védelme.
2.3 Nevelőtestületi jogkör A nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden intézményt érintő ügyben. Egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működési rendjéhez. A nevelőtestület döntési jogköre:
a pedagógiai program elfogadása és módosítása, az SZMSZ és a házirend elfogadása és módosítása, környezeti- egészségnevelési program elfogadása, a tanév munkatervének elfogadása, átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének és osztályozó vizsgára bocsátásának megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, a nevelőtestületet képviselő pedagógus kiválasztása, a diákönkormányzat működésének jóváhagyása, saját feladatainak és jogainak részleges átruházása.
A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. 2.4 Nevelőtestületi értekezletek, határozatok A nevelőtestület feladatainak ellátására számos értekezletet tart. Az értekezletek egy részét az éves munkaterv rögzíti. Az értekezletek vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók (szülői szervezet, diákönkormányzat, stb.) képviselőjét meg kell hívni. A tanév értekezletei az alábbiak: tanévnyitó értekezlet, félévi és tanév végi osztályozó értekezlet, negyedéves értékelés, őszi nevelési értekezlet, tavaszi nevelési értekezlet, tanévzáró értekezlet, munkaértekezlet. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint az érdekképviselet és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét a megválasztott jegyzőkönyvvezető vezeti, melyet a jegyzőkönyvvezető és 2 hitelesítő ír alá. Az így meghozott döntések és határozatok az érintettekre vonatkozóan kötelező érvényűek. 21
2.5 Nevelőtestületi jogok átruházása A nevelőtestület a jogkörébe tartozó ügyek előkészítésére, végrehajtására, eldöntésére tagjaiból bizottságot hozhat létre, egyes feladatait átruházhatja másra. A határozatlan időre vagy esetenként átruházott jogkör gyakorlói kötelesek munkájukat felelősségteljesen ellátni, és beszámolási kötelezettséggel tartoznak félévenként a nevelőtestületi értekezleteken. 2.5.1 A tanulók értékelésének átadása A nevelőtestület az érintett tanulóközösséggel, tanulókkal közvetlenül foglalkozó pedagógus közösségre ruházza át: a tanulmányi, magatartási, szorgalmi értékelést és minősítést, az osztályközösség problémáinak megoldását, A beszámolási kötelezettség az osztályfőnök kötelessége. 2.5.2 Szakmai munkaközösségeknek átadott jogkörök A nevelőtestület a szakmai munkaközösségekre ruházza át az alábbi feladatokat:
a helyi tanterv kidolgozása, módosítása, a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, a továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, a jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel, a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése, a szakmai munkaközösség vezető véleményezése.
A beszámolási kötelezettség a munkaközösség vezető kötelessége.
3. Szakmai munkaközösségek 3.1 Munkaközösségi célok és feladatok Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A munkaközösség feladatai: fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát, javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, szervezi a pedagógusok továbbképzését, egységessé teszi az intézményi követelményrendszert, felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, összeállítja az osztályozó-, javítóvizsgák stb. feladatait, kiírja a helyi pályázatokat, lebonyolítja a versenyeket, javasolja az iskolában használandó tankönyveket, taneszközöket (tantárgyak, évfolyamok, csoportok szerint), végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat.
22
3.2 Az intézmény szakmai munkaközösségei Alsós munkaközösség szakterülete: alsó tagozat Társadalomtudományi munkaközösség szakterülete: magyar, történelem, idegen nyelv, művészeti tárgyakat tanító tanárok Természettudományi munkaközösség szakterülete: matematika, informatika, fizika, kémia, biológia, földrajz, testnevelés tantárgyakat tanító tanárok Pedagógiai munkaközösség szakterülete: neveléssel foglalkozók (pedagógusok) köre Tehetséggondozó munkaközösség szakterülete: tehetséggondozó programok koordinálása 3.3 Munkaközösség vezetői feladatok és jogok A szakmai munkaközösség tagjai tanévenként saját szakmai tevékenységük irányítására, koordinálására kimagasló felkészültségű és jól szervező munkaközösség vezetőt választanak. A munkaközösség vezetőt az intézményvezető bízza meg feladatainak ellátásával, aki tevékenységéért havonta fizetendő pótlékban és heti órakedvezményben részesül. A munkaközösség vezetője képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, tájékoztatja őket az értekezletek szakmai napirendi pontjairól. 3.3.1 A munkaközösség vezető feladatai:
irányítja és felelős a munkaközösség tevékenységéért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez, szakmai, módszertani segítséget nyújt a munkaközösség tagjainak, összeállítja a pedagógiai program alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, ellenőrzi a munkaközösség tagjainak munkáját, beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, részt vesz az intézményt érintő döntési folyamatok előkészítésében.
1.3.2 Szakmai munkaközösség vezető jogai: bírálja és jóváhagyásra javasolja (vagy nem javasolja) a munkaközösségi tagok tantervhez igazodó tanmeneteit, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és az eredményességet, hiányosságnál intézkedést kezdeményez a vezetők felé, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására (a minőségi szempontsor alapján)
23
4. Nevelőtestületi bizottság Fegyelmi Bizottság feladatai: A házirendet megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata. Tárgyilagos döntés hozatala és indoklása, dokumentálása. A fegyelmi bizottság tagjai: - az intézmény vezetője vagy vezető helyettese, - az érintett tanuló osztályfőnöke, - egy, a tanuló által felkért pedagógus, - a diákönkormányzat diákképviselője.
5. Külső intézményi kapcsolatok 5.1 Külső kapcsolatok célja és módjai Az intézmény feladatai ellátása és a gyermekek érdekében rendszeres kapcsolatban van más intézményekkel, szervezetekkel. Az egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális gondozás, a továbbtanulás, a pályaválasztás, stb. indokolják a rendszeres munkakapcsolatot más szervezetekkel. A vezetők és a szakterületek képviselői munkakapcsolatot tartanak a társintézményekkel és azok azonos beosztású alkalmazottaival az alábbi módokon: közös értekezletek tartása, ünnepélyek rendezése szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása versenyek rendezése, lebonyolítása hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. 5.2 Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk az eredményes munkavégzés érdekében rendszeres kapcsolatot tart a következő szervezetekkel: az intézmény fenntartójával, az intézmény működtetőjével, közös fenntartású többi intézménnyel, a beiskolázási körzethez tartozó óvodákkal, az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval, a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, a történelmi egyházak szervezeteivel, az intézményt támogató alapítványokkal, az iskola helyiségeinek bérlőivel, ENSZ Menekültügyi Főbizottsággal, Belügyminisztérium Bevándorlási Hivatalával, Csapókerti Lakóterületi Diák- és Tömegsport Egyesülettel, Debreceni Egyetem Pedagógiai és Pszichológiai Tanszékével, Sodexo Magyarország Kft-vel, 24
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézettel, Debreceni Tehetséggondozó Központ Pedagógiai Szakszolgálattal, DMJV Családsegítő és Gyermekjóléti Központtal, Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, kertségi polgárőr szervezettel.
Az iskolának az alábbi intézményekkel, szervezetekkel van együttműködési megállapodása: Kocka Kör Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola Mesekert Óvoda Csapókerti Közösségi Ház Hungaricum Közhasznú Alapítvány Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Magyar Vöröskereszt Hajdú-Bihar Városi Szervezete Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Befogadó Állomás Debrecen Hajdú- Bihar Megyei Balesetmegelőzési Bizottság Magyar Hospice Alapítvány Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Csapókerti Diáksport Egyesület
V. TANULÓK ÉS KÖZÖSSÉGEIK, KAPCSOLATAIK 1. Osztályközösségek és diákközgyűlések 1.1 Osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó tanulók közül az egy osztályba járók órarendje azonos. A tanulólétszámuk jogszabályban meghatározott. Az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezető és a pedagógiai munkacsoport vezető javaslatát meghallgatva, az igazgató bízza meg, aki szervezi és irányítja a közösségi életet, jelentős nevelő hatást fejt ki és érdemben foglalkozik a rábízott fiatalok egyéni gondjaival. Az osztályfőnök indokolt esetben jogosult – a vezető helyettes tudtával – nevelői osztályértekezletet összehívni, melyen az osztályban tanító pedagógusok kötelesek megjelenni! Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyek a pedagógiai programban szerepelnek és eredményességük érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelvi, technika, informatika órák, választott tantárgyak stb.). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja.
25
1.2 Diákközgyűlés A tanulóközösség legmagasabb tájékoztató és véleményező fóruma a diákközgyűlés. A diákközgyűlésen az igazgató és a diákönkormányzat vezetői tájékoztatást adnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok és kötelességek helyzetéről, érvényesüléséről. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait személyesen vagy küldöttei útján. A tanulók kérdéseket intézhetnek a vezetőséghez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását, melyekre legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kell kapniuk. Rendes diákközgyűlés az igazgató által, vagy a diákönkormányzat működési rendje szerint hívható össze, tanévenként legalább 2 alkalommal. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés előtt 5 nappal nyilvánosságra kell hozni. Indokolt esetben rendkívüli diákközgyűlést is összehívhat a diákönkormányzat vezetősége és az intézményvezető. Havi rendszerességgel a DÖK vezetője meghallgatja és tájékoztatja a gyermekeket a soron következő feladatokról. Minden iskolai szintű rendezvényt követően az értékelés és jutalmazás az iskolaközösség előtt, iskolagyűlésen történik. Minden jelentős ünnep, rendezvény előtt a DÖK vezetője, az igazgató vagy igazgatóhelyettes és a tanulók képviselői tanterem és dekoráció ellenőrzést végeznek.
2. Diákönkormányzati működés, a működéséhez szükséges feltételek A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezési és működési szabályzata szerint alakítja, melyet a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. Az iskolai diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. Az iskola helyiségeit, berendezéseit az igazgatóval történő egyeztetés után, szabadon használhatja. 2.1 A diákönkormányzat kapcsolattartási rendje A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízásával – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az igazgatóval. A diákönkormányzat megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi és a szülői közösség értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. Az 26
osztályközösség problémáinak megoldásában az Osztály Diáktanács (ODT) képviselője: az osztálytitkár jár el.
3. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 3.1 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a Köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti 27
megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határideje az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni
28
VI. SZÜLŐI KÖZÖSSÉGEK 1. Szülői szervezettel való kapcsolattartás és a tájékoztatás rendje Az iskola nevelési stratégiájának legfőbb partnere a család.Minden szülő tagja az iskolai szülők munkaközösségének. Osztályonként három fő választott vezető képviseli őket a Szülői Választmányban. Szülői szervezet Osztályok szülői munkaközössége: a tanév eleji első szülői értekezleten a szülők megválasztják az osztály szülői munkaközösségének vezetőségét, mely 3 főből áll. Ők jogosultak eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. Iskolai szülői munkaközösség tagjai az osztály szülői munkaközösségének képviselői. Ez a választmány képviseli a szülőket az iskolai választmányi értekezleteken. A választmány élén a választmányi tagok közül megválasztott 3 fős elnökség áll. Választmányi értekezlet Tanítási évenként több alkalommal az iskola vezetősége vagy a választmány tagjai hívják össze, hogy tájékoztassák a Szülői Választmány tagjait az iskola éves oktatási és nevelési feladatairól, rendkívüli eseményekről, szervezeti változásokról. A választmányi értekezleten a szülők nemcsak az iskola pedagógiai programját ismerik meg, hanem az iskola igazgatójától részletes tájékoztatást kapnak az iskola helyzetéről és az iskola életét érintő eseményekről. Szülői értekezlet A szülői értekezlet célja a szülők tájékoztatása: az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásáról, a helyi tanterv követelményeiről az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről az osztályközösség programjairól az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetése felé 1.2 Szülők szóbeli tájékoztatása Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás csoportos vagy egyéni. A szülők csoportos tájékoztatása a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. 29
Szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként legalább három alkalommal, a munkatervben rögzített időpontban szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet a közösség problémáinak megoldására. Fogadóórák rendje: A pedagógusok a fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként a szülői értekezletekkel egy időben fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja a fogadóórára. Tanulási, magatartási problémák miatt előzetesen egyeztetett időpontban kezdeményezheti a szaktanár vagy a szülő a rendkívüli fogadóórát is. A pedagógusoknak heti egy alkalommal egyéni fogadóórák is vannak, melyek időpontjáról a tanulók tájékoztató füzetéből és az iskola honlapjáról tájékozódhatnak a szülők. 1.3 Szülők írásbeli tájékoztatása A pedagógus tájékoztatja a szülőket a tájékoztató füzetben vagy (alsó tagozaton) üzenő füzetben a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról, valamint rövidebb, közérdekű közleményeket hozhat a szülő a pedagógus tudomására. A szülő figyelemmel kíséri a bejegyzéseket, aláírásával jelez vissza a pedagógusnak. A szülő hiteles tájékoztatásához hozzátartozik, hogy az osztályzatok az értékeléssel egy időben a naplóban és a tájékoztató füzetben is megjelennek. A tájékoztató füzetbe a dicséretek, figyelmezetések is bekerülnek. Nem kerülhet a tájékoztató füzetbe, az üzenő füzetbe a családot bántó megjegyzés, vagy tanári titoktartás alá tartozó bejegyzés.
2. Szülői szervezet és a kapcsolattartás 2.1 Intézményi szülői szervezet: a Szülői Választmányi Testület A szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. Az intézményi szülői szervezet dönt saját működési rendjéről, munkatervéről, tisztségviselői megválasztásáról, a képviseletről. Egy-egy tanulóközösség szülői közösségével az osztályfőnök tart közvetlen kapcsolatot. A szülők véleményét, javaslatait az osztályközösség szülői szervezetének vezetője, vagy képviselője juttatja el az intézmény vezetőségéhez. Az intézmény Szülői Választmányi Testülete képviseleti úton választott szülői szervezet. A Szülői Választmányi Testület jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében és az intézmény egészét érintő ügyekben véleményezési, egyetértési jogot gyakorolhatnak.
2.3 Kapcsolattartás a Szülői Választmányi Testülettel 30
A Szülői Testületet az intézményvezető egyeztetett időpontban, tanévenként legalább kétszer hívja össze. Hivatalos tájékoztatást ad az iskolában folyó munkáról és feladatokról, meghallgatja a szülői szervezet véleményét, javaslatait. A Szülői Testület elnöke folyamatos kapcsolatot tart az intézményvezetővel és véleményt nyilváníthat a következő kérdésekben: a gyermekek érdekeinek és jogainak érvényesülése, a pedagógiai munka eredményessége, az iskolai rendezvények, programok színvonala, az intézményi működés rendje, a pedagógusok munkájáról, a szülői közösség tevékenysége.
VII. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 1.Az intézmény általános rendje, nyitva tartása 1.1 Nyitva tartás tanítási napokon: 700 – 1930 munkaszüneti napokon: zárva tart az intézmény tanítási szünetekben: ügyeleti rend szerint Az épület nyitásért és zárásért az iskola gondnoka felel. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt, kérelem alapján. Az intézmény területét a tanulók tanítási időben csak pedagógus engedélyével a főbejáraton keresztül hagyhatják el Az iskolában pedagógus ügyelet 700 – 1700-ig van. 1.2 A tanév helyi rendje A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart, a szorgalmi idő rendjéről a miniszter tanévenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét és a kapcsolódó fő feladatokat a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti, így meghatározásra kerül: a nevelőtestületi értekezletek időpontja, a rendezvények és ünnepségek módja és időpontja, a tanítás nélküli munkanapok programja és időpontja, a vizsgák rendje, a tanítási szünetek időpontjai, a bemutató órák és foglalkozások rendje, a nyílt napok megtartásának rendje és ideje, a szülői értekezletek, fogadóórák rendje és ideje, tanulmányi kirándulások ideje. A munkaterv havonkénti feladatsorát, programjait, felelőseit az aktuális hónapra a tanári szobában és a portán is ki kell függeszteni. 31
A tanév helyi rendjét a munka- és balesetvédelmi oktatással és a Házirenddel együtt, az osztályfőnök az első tanítási napon ismerteti a diákokkal. A szülők tájékoztatására az első szülői értekezleten kerül sor. 1.3 Tanítási órák rendje A tanítási órák az óratervnek és a tantárgyfelosztásnak megfelelően, az órarend alapján, a terembeosztás szerinti tantermekben folynak. A tanítási idő 800 órától 1330-ig tart. Az első tanítási óra 800 órakor kezdődik. „0.” óra csak igazgatói engedéllyel és szülői belegyezéssel tartható. A választható tanórákat 1500 óráig be kell fejezni. Az igazgató szükség esetén rövidített órákat és szüneteket rendelhet el, engedélyezhet. A tanítási órák időtartama: 45 perc. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására csak a tantestület tagjai jogosultak. Egyéb esetekben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák nem zavarhatók, azokról sem tanuló, sem nevelő nem hívható ki csak rendkívüli esetben, igazgatói vagy igazgató-helyettesi engedéllyel. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend részletesen tartalmazza. 1.4 Óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek legkisebb időtartama 10 perc, a csengetési rend szerint a második és a harmadik szünet 15 perces. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető. A második óra utáni tízórai szünetben a tanulók a tantermekben fogyasztják el a tízórait. A többi óraközi szünetet az időjárás függvényében a tanulók a folyosókon, aulában, tantermekben vagy az udvaron töltik az ügyeletes tanárok felügyelete mellett. Az étkezést az ebédlőkben 1145 és 1415 óra között kell lebonyolítani a csoportbeosztás szerint. Az intézményi élet részletes szabályozását, a tanulók munkarendjét, a Házirend határozza meg. A Házirend betartása – a pedagógiai program megvalósítása érdekében – minden tanuló számára kötelező.
2. A dolgozók munkarendje 2.1 Vezetők munkarendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodnia. Ezért az intézményvezető és helyettese heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ vezetői helyettesítési rendje jelöli ki az ügyeletes vezető személyt. A vezető (vezetők) 730 – 1600 óráig az intézményben tartózkodnak, az ettől az időponttól eltérő intézményi tartózkodás csatlakozik az iskolai eseményekhez (pl.: szülői értekezletek, ünnepségek, egyéb intézményi események). A vezetők a szorgalmi időn túli időszakban ügyeletet tartanak a meghatározott napokon, amelyekről tájékoztatást adnak. 2.2 Alkalmazottak általános munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a pedagógus és a pedagógiai munkát közvetlenül segítő alkalmazottak munkarendjét az intézmény vezetője állapítja meg. A munkaköri leírásokat 32
az igazgató készíti el és a dolgozó egyetértése után hagyja jóvá. A vezető helyettes tesz javaslatot, – a törvényes munka és pihenő idő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. 2.3 Pedagógusok munkarendje A pedagógus teljes munkaideje heti 40 óra, mely kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, és a gyermekekkel való foglalkozáshoz szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg, az intézményvezető jóváhagyásával. Írásos kérelemre a tanórák (foglalkozások) elcserélését a vezető helyettes engedélyezheti. A pedagógus köteles munkakezdés előtt 15 perccel korábban munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyelet kezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. Az intézményi felügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza. A munkából való távolmaradást előzetesen kérvényezni kell, hogy feladatellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. Rendkívüli távolmaradást legkésőbb az 1. tanítási óra megkezdése előtt 15 perccel jelezni kell az igazgatónak, vagy a helyettesnek. Táppénzes távollét esetén a munkába állásról, az azt megelőző nap 1200 óráig kell jelezni az igazgatóhelyettes felé. A gyermekek után járó pótszabadság igénybevételére csak írásos kérelem engedélyezése után kerülhet sor. A pedagógus hiányzása esetén köteles a tanmeneteket az őt helyettesítő pedagógusnak átadni. 2.4 Pedagógusok felügyeleti rendszere Az egészségvédő és biztonsági rendszabályokat fokozottan kell érvényesíteni az intézményre bízott tanulók esetében, akik testi épségének megóvása a pedagógus kiemelt feladata. Az intézményben tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat, ezért az iskola tanévenként az órarend függvényében felügyeleti rendet határoz meg. A beosztásért az igazgatóhelyettes és az ügyeletvezető pedagógus a felelős. Az óraközi szünetekben, valamint a tanítási idő előtt és után a gyermekfelügyeletet az ügyeletes pedagógusok látják el az ügyeleti rend beosztása szerint. A felügyeletre beosztott pedagógus és a hiányzó ügyeletest helyettesítő pedagógus felelős az ügyeleti területen a házirend betartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az órarend szerinti tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát (foglalkozást) tartó pedagógus felügyel. Tanítás nélküli munkanapokon akkor tartunk gyermekfelügyeletet, ha azt legalább 15 tanuló számára írásban igénylik a szülők. Az intézményi felügyelet konkrét feladatait, egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza. 2.5 A többi alkalmazott munkarendje Az nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, – a vonatkozó jogszabályok betartásával – az igazgatóhelyettes állapítja meg, az intézményvezető jóváhagyásával. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a feladatok zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 15 perccel kell munkahelyükön megjelenniük. Távolmaradásukról előzetesen értesíteniük kell a vezető helyettest. 33
A távollévők helyettesítési rendjét úgy kell megszervezni, hogy a hiányzó kolléga feladatainak időszakos ellátása ne jelentsen aránytalan terhelést. Biztosítani kell a feladatok szükséges szakértelemmel való ellátását! 2.6 Dolgozók megbízásának és kijelölésének elvei Az alkalmazottak feladatokra való kijelölésének és megbízásának, a munkabeosztások összeállításának alapelvei: az intézmény zavartalan feladatellátása, a dolgozók egyenletes terhelése, a rátermettség és alkalmasság, a szükséges szakmai felkészültség, személyes ambíció. A 3 hónapnál hosszabb időtartamra vonatkozó megbízást (pl. állandó helyettesítés, pedagógusok kötelező óraszám feletti tanítása, munkatervi feladat ellátása, stb.) az intézményvezető adja, a vezető helyettes javaslati segítségével. A vezető helyettes jogosult rövidebb távú, vagy alkalmankénti kijelölésekre. Munkaköri leírások: Az iskolai munkaköri leírások minden dolgozó esetében két részből állnak. személyre szóló egyéni lap, mely tartalmazza a dolgozó személyes adatait, végzettségét, és sajátos egyéni feladatait az alábbiak szerint: a munkakörével kapcsolatos feladatokat tartalmazó mellékleteket a) Egyéni lap:
34
CSAPÓKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA _______________4033 Debrecen, Jánosi u. 86. Tel./Fax:412-571,535-240_______________ MUNKAKÖRI LEÍRÁS Név: Végzettsége: Kjt. besorolás: Munkahely (szervezeti egység neve): Beosztás (a munkakör megnevezése: A tanévben érvényes munkaköri leírások száma: Függelmi felettese (beosztás megnevezése): Közvetlen felettese (beosztás megnevezése): Munkaköri feladata konkrétan a tantárgyfelosztásban meghatározott. (A feladatok a mellékletben megtalálhatók) Információs szolgáltatás a mindenkori törvényi előírások alapján. Egyéni feladatok: Ezen munkaköri leírás 2012. szeptember 1-től lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A munkaköri leírást kiadta Debrecen, 2012. szeptember 1.
___________________ munkáltató
35
A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem, aláírásommal igazolom, hogy azt magamra nézve kötelező érvényűnek fogadom el, és annak egy (1) példányát átvettem.
Debrecen, 2012. szeptember 1.
___________________ munkavállaló b) Mellékletek:
36
4. sz. melléklet A PEDAGÓGUS / SZAKTANÁR MUNKAKÖRI LEÍRÁSA Munkaköri kötelességeit a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 19.§-a, az iskola szervezeti és működési szabályzata, pedagógiai programja, helyi tanterve, valamit munkaterve tartalmazza. Általános feladatok: A pedagógus - így a szaktanár – alapvető feladata a rábízott tanulók oktatása és nevelése. Feladatai ebből a kettős tevékenységből adódnak. -
-
Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Közoktatási törvény, a pedagógiai szaktárgyi útmutatók, módszertani levelek, az intézmény pedagógiai programja és munkaterve, a nevelőtestület határozatai, továbbá az igazgató, illetve a felettes szerveknek az igazgató útján adott útmutatásai adják. Nevelő-oktató munkáját egységes elvek és alkalmazott program alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi. Alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerinti nevelő-oktató munkából minden nevelőre kötelezően vonatkoznak: közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében, alkotó módon részt vállal a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, a közös vállalások egyéni feladatait teljesíti, az ünnepségek és a megemlékezések rendezéséből kiveszi a részét, az iskola hagyományait ápolja.
Szaktanári feladatok: -
-
-
-
A mindenkor hatályos tantárgyfelosztásban megjelölt tantárgyára/tantárgyaira vonatkozó tematikus, éves tanmenetet készít, vagy a központi, vagy a bevált tanmeneteket – ha az alapdokumentumok nem változtak – a saját viszonyok, a mérési eredmények, és követelmények figyelembe vételével használja, megjegyzéseivel kiegészíti. A tanítási órákra felkészül, azon igyekszik minőségi munkát végezni (előkészítés, szervezés, ellenőrzés, értékelés). Gondot fordít a differenciált foglalkoztatásra, segíti az egyéni fejlesztést. Tanítványai körében szorgalmazza az önművelést (szakirányú folyóiratok, tv műsorok, színház- és múzeumlátogatás, szakkönyvek). Kapcsolatot tart az alsó tagozaton tanító nevelőkkel. A szakmai munkaközössége véleményének meghallgatásával az alkalmazott taneszközöket, tankönyveket és tanulmányi segédleteket megválasztja és használja, állagát megóvja, és a tanév végén azokkal elszámol (hiány esetén anyagi felelősséggel tartozik), illetve a rá bízott szakszertár leltárfelelőse és mindenkori rendjéért felelős. Pedagógiai és szakmai önképzést folytat, illetve továbbképzésen vesz részt, a munkaközösségi foglalkozásokon, a nevelő-oktató munkával kapcsolatos megbeszéléseken, értekezleteken ismereteivel, aktív részvételével segíti az intézményben folyó tevékenységrendszert. Ezeken az iskolai fórumokon részvétele kötelező. 37
-
-
-
-
-
-
-
Pontosan végzi adminisztrációs tevékenységét (osztálynaplók, vizsgajegyzőkönyvek, tanulói értesítők stb.) Saját maga és a tanítványai által végzett munkával kapcsolatosan tájékoztatja kollegáit, munkaközösségét, az iskolavezetést, valamint a szülőket; segítséget nyújt az intézményen kívüli adatszolgáltatáshoz: rendszeresen értékeli, ellenőrzi és javítja a tanulók szóbeli, valamint házi és tanórai írásbeli munkáját, minősíti tudásukat, a tanórák anyagát és az általa adott jegyeket a naplóba beírja, rendszeresen ellenőrzi és egyezteti a tanulók által az ellenőrzőbe beírt jegyeket (tanítási egységenként, témakörönként, de a szülői értekezletek előtt feltétlenül), a felmérő és témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról tájékoztatja a tanulókat, a megírt dolgozatokat 2 héten belül kijavítja, kijavíttatja (kivétel készségtantárgyak), a munkaidőkeret elszámoló lapját határidőre leadja az igazgatóhelyettesnek, és az elszámolás alapjául szolgáló dokumentumokat egymással egyezteti, beosztása esetén megírja a javító- és az osztályozóvizsga jegyzőkönyvét, elvégzi a tantárgyával/tantárgyaival kapcsolatos mérési feladatokat, azokat dokumentálja, a felmérési eredményekről szükség esetén beszámol, azokat szakmai tevékenysége során felhasználja. Tanév elején az egységes követelményrendszer érdekében a munkaközösségen belül egyeztetett szakmai követelményeit közli a tanulókkal, és azokról a szülőket is tájékoztatja. Meghatározza a szükséges tanszereket és taneszközöket. A szülői értekezletek utáni fogadóórákon szóban tájékoztatja a szülőket gyermekük tanulmányi előmeneteléről. A tantárgyából/tantárgyaiból bukásra állók, illetve a tanóráin kirívó fegyelmezetlenséget tanúsító tanulók szüleit az ellenőrzőn keresztül írásban tájékoztatja a szaktanár. Mindezekről az osztályfőnököt is informálja. Buktatás esetén a bukás okát írásban vagy szóban meg tudja indokolni. Ügyeletet, helyettesítést vállal, az iskola által szervezett versenyeken, rendezvényeken aktívan részt vesz, megbízott feladatát teljesíti. A személyi adataiban történt változást (név, lakcím, szabadság idején tartózkodási hely) az igazgatónak a legrövidebb időn belül jelenti. Munkakezdése előtt 15 perccel köteles az iskolában megjelenni. Távolmaradása esetén időben (előre, vagy váratlan okok esetén, a hiányzás napján) értesíti az igazgatót (az intézményt), és gondoskodik a szakszerű továbbhaladás feltételeiről (tanmenet, tankönyv, kulcs, stb.). A nevelőtestület által elfogadott viselkedési normákat betartja, a házirendet a tanítványaival betartatja. A tanulók vétsége esetén fegyelmi eljárás kezdeményezhet. Oktató-nevelő tevékenysége során ellátja a tehetséggondozás, tehetség-kiválasztás, valamint a felzárkóztatás feladatait. Tehetséges tanítványait tanulmányi versenyekre irányítja. A nevelés és oktatás biztonságos és balesetmentes körülményeit megteremti. Sérülés esetén gondoskodik a sérült gyors és szakszerű ellátásáról. Tanulók sérülése esetén gondoskodik a szülő (közvetlen hozzátartozó) értesítéséről. Munkájáról félévenként a munkaközösség-vezető által megadott szempontok alapján írásban beszámolót készít. Az oktatás és nevelés sikeressége érdekében rendszeres és építő jellegű kapcsolatot tart fenn tanártársaival, az intézmény vezetőségének tagjaival, a szülőkkel. 38
-
Szükség esetén, az intézményvezető kérésére főiskolai, egyetemi hallgatókat fogad hospitálásra, hallgatói gyakorlatra.
A feladatok között tételesen fel nem sorolt mindazon tevékenységeket is ellátja, amelyekre munkakörével összefüggésben az iskola vezetői felkérik.
Debrecen, 2012. szeptember 1.
___________________ igazgató
39
6. sz. melléklet OSZTÁLYFŐNÖK MUNKAKÖRI LEÍRÁSA
Munkaköri kötelességeit a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 19.§-a, az iskola szervezeti és működési szabályzata, pedagógiai programja, helyi tanterve, valamit munkaterve tartalmazza. Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki. Munkáját az SZMSZ és mellékleteiben meghatározottak, valamint egyéb iránymutatások alapján végzi. Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma a foglalkozási terv. Osztálya közösségének felelős vezetője. A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően még az alábbiak a szakmai feladatai és a hatásköre: -
-
-
-
-
-
Alaposan ismeri tanítványai személyiségét, a közösségben kialakult viszonyokat, a közösség által képviselt legfontosabb értékeket, s mindezeket az iskola pedagógiai programjában rögzített főbb elvek figyelembe vételével alakítja és fejleszti tovább. Együttműködik, összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, szükség szerint óralátogatásokat végez. Észrevételeit az érintett nevelőkel megbeszéli. Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványait oktató, nevelő tanárokkal, a szociálismunkással, fejlesztő pedagógussal. Osztályában (első, ötödik, illetve új osztály átvétele esetén) lehetőség szerint minden családot meglátogat, probléma esetén tájékoztatja a szociálismunkást, a gyermekvédelmi felelőst és az iskola vezetését. Indokolt esetben a családlátogatás tapasztalatait hasznosítva, szülőkkel, szociális munkással konzultálva oldja meg az aktuális problémákat, krízishelyzeteket. Ha a fentiekben nehézségekbe ütközik kérésére külső segítség biztosítható. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. Minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait megosztja az osztályban tanító kollegáival és a szülőkkel. Kéthavonta a naplóban érdemjeggyel is értékel. Szülői értekezleten és az ellenőrzőn keresztül rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók iskolai tevékenységéről, valamint az iskola pedagógiai programjáról, házirendjéről, értékelési rendjéről. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló naprakész vezetése, félévi és év végi statisztikák, továbbtanulással, gyámüggyel kapcsolatos teendők, hiányzások igazolása, igazolatlan hiányzás esetén szükséges intézkedések, stb.). Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére (a tanulók, kollegák véleményét is figyelembe véve). Részt vesz a nevelési munkaközösség munkájában. Javaslataival, észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét. 40
-
-
-
-
-
-
A nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít, vagy a központi, vagy a bevált tanmeneteket a saját viszonyok, és követelmények figyelembe vételével használja, megjegyzéseivel kiegészíti. Az osztályfőnöki órák témáinak feldolgozásával törekszik arra, hogy a tanulók személyisége fejlődjön, a közösségi szellem erősödjön, általános tájékozottságuk szélesedjen, a felmerülő problémákra, kérdésekre választ adjon. Segíti a tanulók továbbtanulását (számon tartja az alapdokumentumok meglétét), szándékaikat felméri, személyiségük ismeretében támogatja pályaorientációjukat. Ügyel a rábízott tanulók fizikai épségére, valamint az oktató-nevelő munka biztonságos működésére. Változatos módon, különböző programokkal törekszik tanítványai megismerésére és osztályának közösséggé szervezésére, hogy hatékonyan tudja végezni személyiségformálásukat. Kéthavonta egyezteti a naplót az ellenőrzőkkel, az ellenőrzés időpontját az ellenőrző hátuljában bejegyzi, a bukásra állók szüleit értesíti. Megszervezi, és elkíséri a tanulókat orvosi vizsgálatra (tüdőszűrés, fogászat). Mint osztályfőnök saját hatáskörben - az SZMSZ-ben felruházott jogainál fogva – indokolt esetben a szülő kérésére, a tanév folyamán 3 nap távollétet engedélyezhet és igazolhat osztálya tanulójának. Az iskolai ünnepségek, rendezvények alkalmával felhívja tanulóinak figyelmét az alkalomhoz illő megjelenésre, és részvételre. Szervezi és koordinálja az osztályszintű rendezvényeket (Mikulás, farsang, Anyák napja), illetve részt vállal osztálya tanulóival az iskolai, illetve iskolán kívüli ünnepségek, programok lebonyolításában. Szülőkkel egyetértve szervezi a tanulmányi kirándulásokat és személyes felelősséget vállal a lebonyolításáért.
A feladatok között tételesen fel nem sorolt mindazon tevékenységeket is ellátja, amelyekre munkakörével összefüggésben az iskola vezetői felkérik.
Debrecen, 2012. szeptember 1.
___________________ igazgató
41
5. sz. melléklet A PEDAGÓGUS / ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÍTÓ MUNKAKÖRI LEÍRÁSA Munkaköri kötelességeit a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 19.§-a, az iskola szervezeti és működési szabályzata, pedagógiai programja, helyi tanterve, valamit munkaterve tartalmazza. A munkakör célja: Az iskoláztatás kezdő szakaszában a gyerekek iskolai életre szocializálása, kötelességtudatuk és feladattartásuk kialakítása, alapkészségek fejlesztése. Az egészséges életmódnak megfelelő szokások, követelmények megismertetése, gyakoroltatása a gyerekekkel. A tanulók életkoruknak megfelelően – fejlesztő foglalkoztatása a kerettanterv követelményeinek és az iskola pedagógiai programjának szellemében. Alapvető felelősségek, feladatok: A tanító felelős a rábízott gyerekek tanulmányi és erkölcsi fejlődéséért, jogait és kötelességeit a Közoktatási törvény 19.§-a tartalmazza, de kötelezőek rá nézve is a Közoktatási törvény végrehajtási rendeletei, az intézmény pedagógiai programja és belső szabályzatai. -
-
-
-
-
-
Osztálytanítóként osztályában a lehetőségek szerint a legtöbb tantárgyat ő tanítja. Az iskola pedagógiai programjának megfelelően a tanításhoz maga választja meg a felhasználni kívánt taneszközöket és módszereket. Választásánál azonban tekintettel kell lennie arra, hogy munkájával a tantestület által kialakított pedagógiai koncepciót szolgálja. Ennek érdekében konzultál a szakmai munkaközösség vezetőjével is. Az általa tanított tantárgyak tanításához tanmenetet készít, vagy a központi, vagy a bevált tanmeneteket a saját viszonyok, és követelmények figyelembe vételével használja, megjegyzéseivel kiegészíti. A felelős taneszköz és módszerválasztás feltétele, hogy a tanító megismerje a rendelkezésre álló tanítási programokat és eszközöket, folyamatos önképzéssel kell tájékozódnia az új szakmai törekvésekről. Tanórára és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül. Nagy gondot fordít a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására. Tanórai munkáját a gyerekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi. A lemaradó tanulók számára a lehetőségek szerint felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat. Szükség esetén időben szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez. Gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására is, ami tanórai differenciáláson kívül szakkörökbe való javaslat, tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet. Gondoskodik arról, hogy minden tanuló – ha különböző ütemben is – megszerezze a kerettanterv követelményeiben meghatározott alapkészségeket, a képességeinek megfelelő ismereteket. 42
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
A gyerekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja. Maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról. Épségének megőrzéséről. Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyerekek tanulmányi munkáját úgy, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen. Az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására. A kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal együtt értékeli. Tanításában kiemelten kezeli a szóbeli és írásbeli kommunikatív képességek fejlesztését. A tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi. Feladata a gyerekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók folyamatos tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével, családlátogatások, és különböző vizsgálatok segítségével érhet el. Fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti velük az iskola házirendjét. Biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes elfogadó környezetben fejlődjenek. A tanítónak meghatározott szerepe van a gyerekek tanuláshoz való viszonyának kialakításában, feladat a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyereke spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése. Felelős azért, hogy a gyerekek a tanulmányi foglalkozások szüneteiben egészséges körülmények között kikapcsolódhassanak, játszhassanak, megfelelő időt töltsenek szabad levegőn való mozgással is. Tanórákon kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez. A tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozáson különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségének, önállóságának és öntevékenységének alakítására. A közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait. Tiszteli a gyerekek emberi méltóságát, a másik ember tiszteletét megköveteli a tanulóktól is. Gondoskodik a szociális segítségre szoruló, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek segítéséről, ha szükségesnek látja, hatósági intézkedést is kezdeményez (segélyezés, étkezési és tanszerellátás, gyámügyi intézkedés). Együttműködik az iskolában dolgozó szociális munkással és fejlesztő pedagógussal. Munkakörében ellátja az osztály tanulóival kapcsolatos iskolai adminisztrációs munkát, naprakészen vezeti az osztálynaplót, a tanulók törzslapját, az osztályára vonatkozóan adatokat szolgáltat a statisztika készítéséhez. Vezeti a tanulók tájékoztató füzetét, ellenőrző könyvét. Szoros kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, őket minden az osztályt, illetve az egyes gyerekeket érintő kérdésről haladéktalanul tájékoztatja. A tanulók előmeneteléről szóló minősítéseket, érdemjegyeket folyamatosan bejegyzi az ellenőrző könyvbe, illetve tájékoztató füzetbe. A munkatervben meghatározott időközönként szülői értekezletet, fogadóórát tart. Tájékoztatja a szülőket az iskolában használatos taneszközökről, meghatározza a szükséges füzetek és íróeszközök körét. Szervezőmunkát végez a szülői munkaközösségek megalakításában, majd velük együttműködve kapcsolja össze az iskola és a helyi társadalom igényeit. Az arra alkalmas és vállalkozó szülőket bevonja a tanulmányi munka és a szabadidős foglalkozások, kirándulások, táborozások megszervezésébe. 43
-
-
-
-
A szülőket tájékoztatja az iskola pedagógiai programjáról, házirendjéről, az iskolai értékelési rendszerről. A tanító, mint a nevelőtestület tagja, részt vesz a nevelőtestület döntéseinek meghozatalában, véleményét elmondja az értekezleteken, részt vesz a közös iskolai rendezvényeken. Az iskolai ünnepélyek méltó megtartásához osztálya megfelelő felkészítésével - a gyerekek életkorától függően műsorok betanításával – járul hozzá. Kötelessége az iskolai munkatervben ráosztott feladatok végrehajtása, ügyeleti teendők ellátása. Ügyeletet, helyettesítést vállal, az iskola által szervezett versenyeken, rendezvényeken aktívan részt vesz, megbízott feladatát teljesíti. Naponta 15 perccel az első tanítási óra megkezdése előtt köteles munkahelyén megjelenni. Akadályoztatása esetén a tanítási nap első órája előtt értesíti a munkáltatóját, és az első hiányzási napon a tanítási anyag, valamint a taneszközök átadásával hozzájárul a helyettesítés szakszerűségéhez. Kapcsolatot tart a felső tagozaton tanító nevelőkkel. Szakmai munkaközösségében aktívan részt vesz a szervezett önképzésben, az iskola által biztosított továbbképzési lehetőségeket kihasználja. Újonnan szerzett ismereteiről beszámol munkaközösségében. Munkaközösségével együtt alkotó munkát vállal az iskola pedagógiai programjának kialakításában. Mindennapi munkáját az iskola általános céljai alapján tervezi, és ezek szolgálatában szervezi. A személyi adataiban történt változást (név, lakcím, szabadság idején tartózkodási hely) az igazgatónak a legrövidebb időn belül jelenti.
A teljesítményértékelés módja: -
Munkájáért felelősséget vállal, felelős a rábízott gyerekek tanulmányi fejlődéséért, amit iskolai belső és külső értékelések minősítenek. Munkájáról az iskolavezetés által adott szempontok alapján évente (félévente) írásos beszámolót készít. Felkészül az iskolavezetés és a munkaközösség-vezetőjének óralátogatásaira. Ismerje az OM által kiadott szöveges értékelés anyagát és a hozzákapcsolódó adminisztrációs feladatokat.
A feladatok között tételesen fel nem sorolt mindazon tevékenységeket is ellátja, amelyekre munkakörével összefüggésben az iskola vezetői felkérik.
Debrecen, 2012. szeptember 1.
44
___________________ igazgató
Munkaköri leírások (mellékletek): munkaközösség-vezetők munkaköri leírása diákönkormányzatot segítő pedagógus munkaköri leírása napközis tanító munkaköri leírása szakkörvezető munkaköri leírása pályaválasztási felelős munkaköri leírása fejlesztőpedagógus munkaköri leírása tankönyvfelelős munkaköri leírása pedagógiai asszisztens munkaköri leírása gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
VIII. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK RENDJE 1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások 1.1 Tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetnek az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember első hetében hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 15-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetében a foglalkozásokon a részvétel kötelező! A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. 1.2 Napközis foglalkozások Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja minden tanuló számára a napközi otthoni ellátást. A jelentkezés az előző tanév végén illetve a beiratkozásnál történik a szülői nyilatkozat kitöltésével és a szülő (gondviselő) aláírásával. Napközis tanuló az lehet, aki pontosan fizeti a térítési díjat és megfelelő a szocializációja. 1.2.1 A napközis foglalkozások rendje: A napközi otthoni ellátás keretében tanítási napokon a tanítási órák befejezésétől 1600 óráig pedagógusok foglalkoznak az iskolában maradó gyermekekkel. Biztosítják számukra az étkezési lehetőségeket, a másnapra való tanulmányi felkészülést és a szabadidős foglalkozásokat, a szabadban való mozgást. 45
Ezt követően 1630 óráig összevont ügyeletet tartanak. Napközi rendjét Napközis szabályzat rögzíti, melyet évente felülvizsgálnak, ha kell, módosítanak és a napközis tanulók szülei minden év első szülői értekezletén megismernek. 1.3 Szakkörök A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. A szakkörök ismeretanyagáról és látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkört vezető pedagógust az igazgató bízza meg, aki felelős a szakkör működéséért. 1.4 Önképzőkörök, énekkar Az iskola ismeretterjesztő, művelődési, művészeti, képesség- és közösségfejlesztő célokkal önképző köröket szervez. Az önképzőkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére (színjátszó kör, filmklub, táncklub, stb.). Az önképzőkörök szakmai irányítását kimagasló felkészültségű pedagógusok, vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével és a működés feltételeinek támogatásával. Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját. 1.5 Sportkörök A sportolási lehetőségeket az iskolában a Csapókerti Diáksport Egyesület (CSDSE) biztosítja. Az alsó tagozatban tömegsport keretek között, a felső tagozatban korcsoportos megoszlásban sportolhatnak a tanulók. Tömegsport Részt vehet a foglalkozásokon valamennyi tanuló. Cél: biztosítani az iskola tárgyi és személyi feltételeivel, hogy lehetőleg minden tanuló a tanórán kívül is szervezett, szakmailag megfelelően vezetett testgyakorlásban, testedzésben, játéklehetőségben részesüljön. A tevékenységi formákat minden tanév elején hirdetjük meg. CSDSE - tagja lehet az iskola valamennyi tanulója. Működése a CSDSE alapszabálya szerint. Az egyesületben három sportágban folyik sportági edzés és versenyeztetés: a) fiú labdarúgás b) leány kézilabda c) leány röplabda Az Egyesület hagyományos versenyei: „Mikulás Kupa” és a „Tavasz Kupa”. A CSDSE és az iskolavezetés között a kapcsolattartás 46
A CSDSE és az iskolavezetés között a kapcsolattartás a közgyűléseken való igazgatói részvétellel valósul meg. Aktuális problémák megoldásához, bármikor elérhető és együttműködő a vezetőség bármely tagja.
2.Alkalomszerű foglalkozások 2.1 Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést az igazgatóhelyettes irányítja. 2.2 Közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére kirándulásokat szervez, melyek célja (a pedagógiai program célkitűzései alapján): a természet és a hazai kulturális örökség megismerése, a fiatalok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások a munkaterv alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. Az osztálykirándulás tervezetét (időtartam, útvonal, program, közlekedési eszköz, szálláshely, étkezés módja, létszám, kísérők neve, stb.) írásban kell leadni az igazgatóhelyettesnek. A kirándulásokat az igazgató engedélyezi a felelős pedagógus kijelölésével. A kirándulások úti célját, programjait az intézményi kirándulási program alapján kell összeállítani úgy, hogy a tanulók a teljes tanulmányi idő végére megismerhessék szűk, majd távoli környezetük nevezetességeit, hazánk valamennyi tájegységét. Az osztálykirándulások tematikáját az osztályfőnöki tanmenetben kell tervezni. Szülői értekezleten a szülői közösséggel egyeztetni kell a kirándulás szervezését és a költségkímélő megoldásokat. A várható költségekről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a költségek vállalásáról. A tanuló szociális helyzetétől, szorgalmától függően költségekhez az iskola, az alapítvány és a diákönkormányzat is hozzájárulhat. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. A kirándulás megkezdése előtt gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. A tanulókat balesetmegelőző oktatásban kell részesíteni. Szülői kíséret is engedélyezett, de felelőssége nincs és a 2 fő pedagógus biztosítása után lehetséges csak.
2.3 Kulturális programok látogatása Múzeum, színház, mozi, hangverseny és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. A 47
kulturális rendezvények látogatása az anyagi vonzatok miatt a szülők engedélyéhez kötött, ezért az információkat előzetesen be kell jegyezni a tájékoztató füzetbe (program, időtartam, helyszín, várható költség). A tanítási időben az igazgató engedélye szükséges.
2.4 Tanfolyamok Az iskola tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalkozásának függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért havonta térítési díj fizetendő.
3. Szabadidős rendezvények Az iskola tanulói közösségei: osztályközösségek, diákkörök, szakkörök, stb. egyéb szabadidős rendezvényeken is részt vehetnek. A rendezvényekhez akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit és létesítményeit igénybe kívánják venni, vagy ha a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. Az intézmény gondoskodik a szabadidő szervezés feltételeiről.
IX. LÉTESÍTMÉNY HASZNÁLATI REND 1. Intézményi védő, óvó előírások Az intézményi vagyon és a személyi védelem miatt az épület nyitott főkapuja mögötti üveges bejárati ajtót a portás nyitvatartási időben is köteles zárva tartani. Ugyancsak zárva kell tartani – nyitvatartási időben is – az intézmény üresen hagyott termeit, a tantermeket, szaktantermeket, szertárakat, öltözőket és egyéb helyiségeket. A szaktantermeket a tanítási óra előtt és után a tanórát tartó szaktanár nyitja és zárja. A gondnok feladata, hogy az udvar bejárati ajtaja és kapuja zárva legyen, hogy illetéktelen személyek azokon se juthassanak az intézmény területére. A gondnok a felelős a zárak használhatóságáért. A tantermek zárását tanítási idő után a takarítók ellenőrzik. Az épületet nyitvatartási ideje után a gondnok ellenőrzi, akinek feladata, hogy az elektromos berendezéseket áramtalanítsa, a nyílászárókat ellenőrizze és a riasztórendszert aktivizálja. Baleset esetén a tanulónak értesíteni kell az érte felelős iskolai személyt (tanár, tanító, napközis nevelő, stb.) a baleset tényéről. A baleset súlyosságától függően a felelős személy feladata a sérült ellátásának megszervezése (könnyű sérülés esetén iskolatitkárhoz irányítás, bizonytalan mértékű sérülés esetén a mentők és a szülő értesítése). A sérülésről jegyzőkönyvet kell készítenie az azért felelős pedagógusnak. 1.1 Katasztrófavédelmi szabályozás 48
Az intézménybe tilos tűz- és robbanásveszélyes anyagokat, eszközöket behozni. Ilyen anyagokat az intézmény épületeiben csak a tűzvédelmi rendszabályok betartásával lehet tárolni és felhasználni. A balesetveszélyes felszerelési tárgyakat el kell különíteni. Tűz- és robbanásveszély, bombariadó esetén az intézmény épületéből a tanulókat és a többi ott tartózkodó személyt el kell távolítani a tantermekben és a folyosókon feltüntetett menekülési útvonalaknak megfelelően, és értesíteni kell a rendőrséget. A további teendőkről a rendőrség szakemberei döntenek. A dohányzás tilos az iskola egész területén és annak környezetében, az erre vonatkozó jogszabályok értelmében. 1.2 Reklámtevékenység tilalma Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos! Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, a közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. 1.3 Intézményben tartózkodás rendje Az intézménnyel jogviszonyban nem állók az épületben – vagyonvédelmi és biztonsági okok miatt – csak az ügyeletes portás kellő tájékozódása után léphetnek! A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt, vagy jövetel célját és az épületben tartózkodás várható időtartamát. A portás a vendégekről köteles dátum szerinti nyilvántartást vezetni! Tanulók a portán nem tartózkodhatnak! A meghívott vendégek, és az előzetesen bejelentett látogatók érkezéséről a portás értesíti az iskolavezetőt és a fogadó munkatársat. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: védeni a közösségi tulajdont, megőrizni az iskola rendjét és tisztaságát, betartani a tűz- és balesetvédelmi előírásokat, betartani a munka- és egészségvédelmi szabályokat, rendeltetésszerűen használni a berendezéséket. 1.4 Bérbeadási rend Az intézmény működtetője anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytat, melynek fő formája a vagyon bérbeadása. A helyiségek, létesítmények, berendezések bérbeadásáról – nem veszélyeztetve az alapfeladatok ellátását – a működtető kapcsolattartója gondoskodik az igazgató véleményének kikérésével.
2. Helyiségek használata 2.1 Alkalmazottak és tanulók helyiséghasználata 49
A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben csak úgy használhatják, hogy ne zavarják a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény más feladatainak ellátását. Kötelesek betartani mindenütt a munkavédelmi és balesetvédelmi szabályzat előírásait és az iskolai házirendet. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is kizárólag pedagógusi felügyelettel használhatják! 2.2 Nevelőszoba használata A nevelőszoba a nevelők felkészüléséhez és adminisztrációs feladatainak ellátásához biztosított helyiség. Felszereltsége: minden nevelő számára íróasztal és szék fali hirdetőtábla (helyettesítés, határidők, felhívások, stb. helye) osztálynaplók tároló polca tároló szekrények. A nevelőszobában idegenek nem tartózkodhatnak, az ajtó biztonságos zárásáról minden esetben gondoskodni kell. A nevelőszoba munkahely, ezért közvetlen környezetének rendjéről mindenki maga gondoskodik. 2.3 Szaktermek használata A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, a tornateremben, az ebédlőben jól látható helyen külön helyiség-használati rendet kell feltüntetni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: a szaktanterem típusa, neve, a terem felelősének neve és beosztása, a helyiségben tartózkodás rendje, a használati engedélyhez kötött tárgyak felsorolása, a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. A helyiség felelősének engedélye kell a szaktantermek használatához. A tanulók a szaktantermekben (kémiaterem, tornaterem, technikaterem, számítástechnika-terem) csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak. A könyvtár használatát a jelen szabályzat XV. pontjában található könyvtári szervezeti és működési szabályzat és annak mellékletei részletezik. 2.4 Berendezések és felszerelések használata A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata – oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések, stb. – csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a tanteremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Indokolt esetben a székek és a padok másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (osztályfőnök) engedélyével lehetséges. Ha közalkalmazott szeretne kölcsönbe venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell 50
kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazott a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt köteles aláírni. A kiviteli engedély csak kölcsönzési határidővel, az igazgató aláírásával érvényes. A kiviteli engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát az iskolatitkárnak kell leadni, és iktatni. A másik példányt a berendezés visszaszolgáltatásakor kell leadni.
3.
Karbantartás és kártérítés
A karbantartó felelős a tantermek, a szaktantermek, tornatermek és egyéb helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles az igazgatóhelyettes tudomására hozni. A hiba megjelölésével az eszközöket le kell adni a karbantartónak. Újbóli használatbavételről a karbantartó tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket a szabályzat alapján selejtezni kell. Az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni a kártérítési szabályok szerint. A tanuló által okozott kárról az osztályfőnök köteles a szülőt írásban tájékoztatni. A vezető helyettes feladata a kár felmérése és a kártérítés rendezése a szülővel, gondviselővel.
X. INTÉZMÉNYI EGÉSZSÉGNEVELÉS 1. Az egészségügyi felügyelet rendje 1.1 Egészségügyi prevenció: az iskolaorvosi ellátás Az egészségügyi ellátás a vonatkozó jogszabályokban rögzített egészségvédő orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. Az intézményvezető és az iskolaorvos közötti szerződéses megállapodás alapján az iskola-egészségügyi ellátás a következőkre terjed ki: a tanulók vizsgálata és ortopéd szűrése, a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése, könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése, színlátás és látásélesség vizsgálata, fogászati kezelés szervezése, egészségügyi felvilágosítás tartása. A kötelező orvosi vizsgálatok, védőoltások időpontját az egyes tanulócsoportok részére a védőnő az intézmény hivatalos egészségügyi füzetébe jegyzi be. A kapcsolattartásért felelős vezető helyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról az érintett osztályfőnököket, akik gondoskodnak osztályuk tanulóinak az orvosi vizsgálaton való pontos megjelenéséről. Az intézmény tanulói az iskolaorvosi rendelési idő alatt orvosi ellátásban részesülhetnek, heti egy alkalommal. Védőnő fogadja a gyerekeket egészségügyi problémáikkal kapcsolatban minden héten, a rendelő ajtaján feltüntetett fogadóidőben. Az iskolaorvosi ellátást úgy kell megszervezni, hogy az a tanulmányi munkát a legkisebb 51
mértékben zavarja. Ha mód van rá, a vizsgálatok tanítási szüneteiben, vagy azt követően történjenek.
2. Testi nevelés és egészséges életmód 1.1 Testnevelés és egészségfejlesztő testmozgás Intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében egészségnevelési programot, azon belül egészségfejlesztési feladatokat valósít meg. Kiemelt feladatként kezeljük – a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások keretében – a szervezett testmozgást, tekintettel az intenzív testi fejlődésben levő fiatalkorúak nagy mozgásigényére. Biztosítjuk: a tanulók mindennapi testedzését, a játékos egészségfejlesztő testmozgást a szabadban, az iskolai sportkör működését, a könnyített és a gyógytestnevelést a rászorulóknak A tanulók hetente az órarendbe illesztetten 5 testnevelési órán vesznek részt az első és ötödik évfolyamon, valamint 2013. szeptember 1-től a 2. és 6. évfolyamon is. A testnevelők tömegsport keretében mindennap tartanak testedzéseket. A tanulókat testnevelés óráról – szakorvosi vélemény alapján – csak a háziorvos, vagy az iskolaorvos mentheti fel. Az írásos felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az 1-4. évfolyamon a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztő testmozgást tartunk – az időjárási viszonyoktól függően – a szabadban. Az egészségfejlesztő testmozgást a tanítási órák részeként, naponta kétszer tizenöt perces foglalkozás keretében tartják a tanítók minden olyan napon, amikor nincs órarendi testnevelés. A napközi és tanulószobai foglalkozások között is biztosítani kell a tanuló életkorához igazodó játékos testmozgást lehetőség szerint a szabadban. Időtartama – a törvény alapján – legalább napi 45 perc. Téli időben is minimum 20 perc. 2.2 Könnyített testnevelés és gyógytestnevelés A tanulók egy részét – egészségi állapota miatt – az iskolaorvos könnyített- vagy gyógytestnevelési foglalkozásra utalja. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat, gyakorlatokat – állapotától függően – nem végez. A testnevelő differenciált foglalkozása biztosítja a megfelelő gyakorlatok végzését. 2.3 Egészséges életmódra nevelés, egészségügyi felvilágosítás Az intézmény nevelési programjainak kiemelt része az egészségnevelés és a környezeti nevelés programja. A program részletesen tartalmazza az egészségfejlesztési célokat és a konkrét feladatokat Az iskolaorvos az osztályfőnök kérésére felvilágosító előadásokat tart. Az iskolaorvos és a védőnő fogadja, és tanáccsal látja el a tanulókat a rendelési időben egyéni problémáikkal kapcsolatban is.
52
3. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend Az iskolaorvos és a védőnő az osztályfőnökök igénye alapján egészségügyi előadást tart előzetes egyeztetés szerint. A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, védelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés, technika és életvitel. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott balesetvédelmi felelős végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják.
53
XI. HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA, ÜNNEPEK 1. Hagyományápolási cél és tartalom 1.1 A hagyományápolás célja Az intézményi hagyományok ápolása, ezek fejlesztése, valamint az intézmény jó hírének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepek, megemlékezések megtartása a fiatalok nemzeti identitását és hazaszeretetét mélyíti. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepségekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.
2. Hagyományőrző feladatok, külsőségek 2.1 A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápoló feladatokat, időpontokat, felelősöket a munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy a rendezvényekre, ünnepélyekre való megfelelő színvonalú pedagógusi felkészítés és tanulói felkészülés – képességeket és rátermettséget figyelembe véve – egyenletes terhelést adjon. 2.2 Intézményünk jelképei Az intézményi jelvény szimbólumai és a jelvény leírása: Kör alakú, iskolás gyerekeket ábrázoló, a peremén körbe futó feliratozással. 2.3 Kötelező viselet Az intézményi ünnepélyeken, vizsgákon a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt az alkalomhoz illő öltözetben kell megjelenniük. 2.4 Iskolánkban eddig kialakított hagyományaink, hagyományos rendezvényeink:
Tanévnyitó ünnepély, első osztályosok fogadása Október 6-i megemlékezés Október 23-i megemlékezés Március l5-i megemlékezés Június 4. A Nemzeti összetartozás napja Ballagás Tanévzáró ünnepély 54
az iskolánk és környékének a rendszeres tisztántartása és takarítása a szelektív hulladékgyűjtés szorgalmazása hagyományos szakkörök megszervezése kézműves napok tartása egészségnap DÖK-hét szüreti nap (DÖK nap) évente két alkalommal papírgyűjtés Halloween-party megyei műveltségi vetélkedő mikulásdélután napközis-hét, karácsonyi vásár karácsonyi műsor a szülők részére farsang táncverseny alapműveleti matematikaverseny Bolyai matematikaverseny diákgála
XII. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE 1. Ellenőrzési célok, területek, értékelés 1.1 Belső ellenőrzési célok és típusok A munkavégzés tartalmának, színvonalának és az eredmények belső vizsgálatának célja, hogy: biztosítsa a vezetőnek a megfelelő mennyiségű és minőségű információt, segítse a vezetői irányítást, a döntések megalapozását, jelezze az alkalmazottaknak és a vezetőknek a pedagógiai, gazdasági és jogi követelményektől való eltérést, megszilárdítsa a belső rendet és fegyelmet, tárja fel a szabálytalanságokat, hiányosságokat, mulasztásokat, biztosítsa az intézmény pedagógiai, gazdasági, pénzügyi és munkaügyi előírások szerinti működését, munkaügyi előírások szerinti működését, vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosságot. Átfogó az ellenőrzés, ha az adott tevékenység egészére irányul, áttekintő módon értékeli a pedagógiai feladatok végrehajtását, azok összhangját. A célellenőrzés: egy adott részfeladat, s azon belül egy vagy több meghatározott probléma feltárására irányuló eseti jellegű vizsgálat. A témaellenőrzés: azonos időben, több érintettnél ugyanarra a témára irányuló, összehangolt összehasonlító vizsgálat. Célja az általánosítható következtetések levonása az intézkedések érdekében. 55
Utóellenőrzés: egy korábban lefolytatott ellenőrzés alapján tett intézkedések végrehajtására, az eredmények felülvizsgálatára irányul. 1.2 A pedagógiai ellenőrzés területei A pedagógiai tevékenység területén kiemelkedő ellenőrzési feladatok: a pedagógiai program feladatainak végrehajtása, a helyi tanterv megvalósítása, a tagozatok megfelelő működése, a munkatervi feladatok határidős megvalósítása, a nevelés-oktatás tartalmának, színvonalának viszonyítása a követelményekhez, a pedagógusok szakmai és módszertani munkájának vizsgálata, valamennyi dolgozó munkafegyelmének ellenőrzése, a tanulók elméleti, gyakorlati tudásának, képességeinek magatartásának és szorgalmának felmérése, értékelése, tanügyi dokumentumok szabályszerű vezetésének ellenőrzése, a napközis nevelőmunka hatékonysága, pótvizsgák, osztályozó, különbözeti, és egyéb vizsgák szabályszerű lefolyatása, a szakmai felszerelések, a szertárak, laboratóriumok, előadótermek berendezéseinek szabályszerű használata, a tanulók egészség- és balesetvédelmi, tűzrendészeti oktatása, a fenntartó által előírt ellenőrzések végrehajtása, 1.3 Értékelő (realizáló) megbeszélés
Az ellenőrzési jelentés leadását követő héten értékelő megbeszélésen kell megállapítani a vizsgálat tapasztalatait. A feltárt hiányosságokat, és a kedvező tapasztalatokat is célszerű bemutatni és értékelni. Az értékelő megbeszélésen mindig rá kell mutatni: a hibák és a mulasztások jellegére, a rendszerbeli okokra, az előidéző körülményekre, a felelős személyekre. A megállapított hiányosságok megszüntetésére, a megállapítások hasznosítására, az ellenőrzött tevékenység javítására vonatkozó intézkedési javaslatokat is az értékelő megbeszélésen egyeztetik. Az értékelő megbeszélésen részt vesznek: az ellenőrzést végző személyek, az ellenőrzött terület felelős vezetője és az intézményvezető által kijelölt személyek. 1.4 Az ellenőrzést követő intézkedések Az értékelő megbeszélés után a szükséges szóbeli vagy írásbeli intézkedéseket a felelős vezető helyettes köteles elvégezni. Intézkedik: a hibák, hiányosságok javításáról, a káros következmények ellensúlyozásáról, a megelőzés feltételeinek biztosításáról, az intézményvezető és az érintett kollégák tájékoztatásáról, a felelősség vizsgálatáról, annak módjáról, a kedvező tapasztalatok alapján a megfelelő elismeréséről. Kirívó szabálytalanság vagy hiányosság esetén az intézmény vezetője rendeli el a szükségesnek 56
ítélt intézkedéseket, az esetleges fegyelmi eljárást.
2. Vezetői és hatásköri ellenőrzés 2.1 Az intézményvezető ellenőrző tevékenysége Az egyszemélyes felelős vezető a belső ellenőrzés irányítója. Ellenőrzési joga mindenre kiterjed: az összes alkalmazottra, munkavégzésükre, és a teljes intézményi működésre. Az intézményvezető ellenőrzési feladatai: biztosítja ellenőrzési rendszert: a tárgyi- és személyi feltételeket, határidőket ad az éves ellenőrzési ütemterv és az ellenőrzési programok összeállítására, megköveteli a belső ellenőrzési rendszer hatékony működését, megtartja (megtartatja) az értékelő megbeszéléseket, elrendeli az ellenőrzéseket, a számonkérést, az intézkedéseket, 2.2 Vezető helyettes, középvezetők hatásköri ellenőrzése: A vezetői ellenőrzés az irányító tevékenység szerves része. A vezetők alapvető feladata a beosztott alkalmazottak munkájának és a területnek a folyamatos ellenőrzése. A vezetői ellenőrzés az intézmény hierarchikus felépítésének megfelelően megosztottan történik. Az intézményvezető, a vezető helyettes és a középvezetők (munkaközösség-vezetők) ellenőrzéseinek le kell fedniük a teljes intézményi működést. A vezetői ellenőrzés kiemelt vizsgálati területei: a hatályos jogszabályok: belső szabályzatok előírásainak betartása, az igazgatói utasítások, döntések, intézkedések végrehajtása, tanügy-igazgatási, szaktantárgyi, módszertani, statisztikai, számviteli és egyéb belső végrehajtási utasítások megtartása, a határidős feladatok teljesítése, alkalmazottak munkavégzésének színvonala, pontossága. A vezetők hatáskörét és ellenőrzési körét munkaköri leírásuk tartalmazza.
XIII. Tankönyvrendelés és térítési díj befizetésének szabályai 1. Tankönyvrendelés Tankönyvrendeléssel az iskolai tankönyvfelelőst az igazgató bízza meg. A tankönyvjegyzék közzétételét követően a szülői választmány állást foglal a tankönyvek maximális árával kapcsolatban. A tankönyvfelelős a jegyzékelérhetőségét közzéteszi a munkaközösségek körében. A mindenkori hatályos rendeletben kijelölt időpontig az iskola a fenntartó jóváhagyásával, 57
megköti a tankönyv ellátási szerződést a KELLO – val. A pedagógusok – a szülői választmány és a szakmai munkaközösség véleményét figyelembe véve – döntenek a használandó tankönyvekről, segédkönyvekről és tartós tankönyvekről. Ezt követően az osztályfőnökök kiosztják a rendelőlapokat a tanulóknak. A tankönyvfelelős – igazgatói jóváhagyással – a szerződésben foglalt határidő betartásával a tankönyvrendelést elkészíti a KELLO internetes felületén. A tankönyvfelelős és az osztályfőnökök gondoskodnak a tankönyvek osztályonkénti szétosztásáról. A szülők a tankönyvek árát a KELLO-nak fizetik átutalásos, vagy csekkes formában. Az iskola a tankönyvet addig nem adja át a gyermeknek, míg a befizetés igazolása meg nem történik A tankönyvekkel kapcsolatos osztályon belüli segítő közreműködés az osztályfőnök kötelessége.
2.
Térítési díjak fizetése
Intézményünkben térítési díjat kell fizetni mindazon tanórán kívüli foglalkozás és egyéb szolgáltatás igénybevételéért, aminek finanszírozását a fenntartó nem vállalta, de a tevékenységgel az intézmény helyi szükségleteket elégítik ki. Térítési díjat kell fizetni: étkezés igénybevételéért, költségtérítéses foglalkozásokon való részvételért. Napközis és menza térítési díjat minden hónap megadott napjain a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó hetében kell befizetni a gazdasági összekötőnek. Pótbefizetés a tárgyhónap első hetében kijelölt nap. A befizetés időpontjai tájékoztató jelleggel az adott félévre előre a tanulók üzenő füzetébe kerül, valamint az iskola honlapján is megtekinthető.
XIV. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. 58
Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskolai informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá.
59
XV. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata 1. Felhasznált jogszabályok
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről –
módosította a 30/2004. (X. 28.) OM rendelet 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 163-167. § 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 22/2013. (III. 23.) EMMI rendelet egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (és a későbbi módosításai) 1992. évi XXII. törvény (és későbbi módosításai) a munka törvénykönyvéről 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM számú együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter együttes irányelve a 3/1975. (VIII. 17.) KMPM sz. együttes rendelettel megállapított - a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból törlésről kiadott - szabályzattal kapcsolatos kérdésekről 1997. évi CXL törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről (5.§ (2) bek. ; 5 § (3) bek. ; 55 § (1) bek. A Csapókerti Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata és Pedagógiai Programja
2. Alapelvek A Csapókerti Általános Iskola könyvtára gyűjteményét, szolgáltatásait, működési rendjét az intézmény szükségleteinek és könyvtári környezetének megfelelően alakítja ki az igazgató irányításával és az iskola közösségei véleményének, javaslatainak figyelembevételével. Munkáját összehangolja az iskolai élet különböző területein végzett tevékenységekkel. 3. Könyvtárra vonatkozó adatok Neve: Csapókerti Általános Iskola könyvtára Címe: 4033 Debrecen, Jánosi utca 86. Létesítésének időpontja: 1896 Elhelyezése: - alapterülete: 60 m2 + 10 m2 - helyiségek száma: 2 (nyilvános tér + raktár) Személyi feltételek:
60
- munkatársak száma: 1 - munkatárs beosztása: főhivatású könyvtárpedagógia-tanár Használói köre: pedagógusok, tanulók, valamint az iskola adminisztratív és technikai dolgozói A könyvtár pecsétjének leírása: felső ívben: Csapókerti Általános Iskola alsó ívben: KÖNYVTÁR DEBRECEN (50X30 mm ovális) 4. A könyvtár fenntartása és felügyelete A könyvtár fenntartója a Csapókerti Általános Iskola. Működését az iskola igazgatója biztosítja, irányítja és ellenőrzi. Felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerület Szakmai, módszertani felügyeleti szerv: Hajdú-Bihar megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet 5. A könyvtár gazdálkodása A köznevelési intézmények gazdálkodási jogkörrel nem rendelkeznek. 6. A könyvtár munkarendje A könyvtári teendőket egy főfoglalkozású könyvtárostanár látja el. A könyvtár nyitvatartási rendjét úgy szervezi, hogy tanítási időben és utána is lehetőséget adjon a könyvtár használatára. A kölcsönzés a Szirén Integrált Könyvtár Rendszer segítségével történik. A könyvtáros a kölcsönzési forgalomról folyamatosan statisztikát készít, amelyről minden év szeptemberében statisztikai jelentést ad. A könyvtári foglalkozásokat a Kerettanterv alapján elkészített helyi könyvtárhasználati tanterv szerint tartja. 7. A könyvtár feladatai a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 166. § szerint 7.1 Alapfeladatok
gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról az iskola helyi pedagógiai programja és könyvtárpedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, valamint közreműködés a könyvtárhasználatra épülő tanítási órák előkészítésében könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós könyvek, segédkönyvek kölcsönzését
61
7.2 Kiegészítő feladatok
az Ntk. 4. § 4. pontja szerinti egyéb foglalkozások tartása a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében muzeális értékű könyvtári gyűjtemény gondozása
8. A könyvtár gyűjtőköre Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az intézmény által megfogalmazott és a tantestület által elfogadott pedagógiai program határozza meg. Az állományalakítás szempontjait, kereteit a könyvtár szervezeti és működési szabályzata rögzíti. A könyvtárban elkülönítve kell gyűjteni, és a diákok, a pedagógusok, az iskola dolgozói, valamint a szülők számára nyitvatartási időben hozzáférhetővé kell tenni az iskola alapdokumentumait. A könyvtár a gyűjtőköri szabályzata szerint (1. Számú melléklet) a tantervi követelményeknek megfelelően folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejleszti állományát. Az állományalakítás során figyelembe veszi az igazgató és a szakmai munkaközösségek javaslatait. 9. Gyűjteményszervezés A folyamatosan és tervszerűen alakított állomány tükrözi az iskola nevelési és oktatási célkitűzéseit, pedagógiai folyamatának szellemiségét, tantárgyi rendszerét, pedagógiai irányzatait, módszereit, tanári-tanulói közösségét. A szerzeményezés és apasztás helyes aránya növeli a gyűjtemény információs értékét, használhatóságát. 9.1 Az állomány gyarapítása Az iskolai könyvtár állománya a gyűjtőköri elveknek megfelelően vétel, ajándék és csere útján gyarapodik. A vásárlás történhet megrendeléssel, előfizetéssel vagy a dokumentum megtekintése alapján készpénzzel. Az ajándékozás és csere, mint gyarapítási mód, független a könyvtár költségvetésétől. Az intézmény számára szerzeményezett dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. 9.2 A dokumentumok állományba vétele A dokumentumokat a megérkezéskor, de legkésőbb 8 napon belül a Szirén Integrált Könyvtári Rendszerben történő rögzítéssel állományba kell venni. A könyveket ezzel 62
egyidőben - az érvényben lévő könyvtári szabályok szerint - el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal, raktári jelzettel és vonalkóddal. A dokumentumokon a leltári szám előtt fel kell tüntetni az adott dokumentumtípus jelét. Az ideiglenes megőrzésre beszerzett dokumentumok B, a tartós tankönyvek T, a műsoros videokazetták V, a CD-ROM-ok, CD-k C és DVD-k D betűjelet kapnak a szám elé. Az időleges megőrzésre szánt dokumentumok gyorsan avuló tartalmúak vagy kötészetileg gyorsan rongálódóak. Ezek a következők: - brosúrák, alkalmi műsorfüzetek, propagandaanyagok - tankönyvek, módszertani segédanyagok, jegyzetek - tervezési és oktatási segédletek - jogi segédletek, rendelet- és utasításgyűjtemények, pályaválasztási és felvételi dokumentumok - kisnyomtatványok, szabványok, prospektusok - kötéstől függően kötelező- és ajánlott olvasmányok, melyek több éven át történő kötésbeli tartóssága nem biztosított 9.3 Állományapasztás Az állomány apasztása az állomány gyarapításával egyenrangú feladat. Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhető: tervszerű állományapasztás Az iskolai könyvtár állományából folyamatosan, évente legalább egy alkalommal ki kell vonni az elavult tartalmú, a fölöslegessé vált és a természetes elhasználódás következtében alkalmatlanná vált dokumentumokat. Tartalmi elavulás jellemzi. természetes elhasználódás Ide sorolhatók azok a dokumentumok, melyek használat közben megrongálódtak. Kivonásukra az esztétikai nevelés érdekében sort kell keríteni. hiány Az állományból hiányzó dokumentumot az alábbi címeken lehet kivezetni a nyilvántartásból: - elháríthatatlan esemény (elemi csapás, bűncselekmény) - kölcsönzés közben elveszett dokumentumok (behajthatatlan és megtérített követelés) - állományellenőrzési hiány (megengedhető és normán felüli) A végleges nyilvántartásba vett dokumentumok törlése a könyvtárostanár javaslatára az igazgató engedélyével, valamint az iskola bélyegzőjével és az igazgató aláírásával hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kivezetés okát, a dokumentumok azonosító adatait, amelyeket a jegyzőkönyv mellékletében kell rögzíteni. Törlési jegyzék az egyedi nyilvántartású dokumentumokról a dokumentumok tételes felsorolásával készül. A Szirén rendszerben is jelölni kell a törölt dokumentumokat. Az ideiglenes megőrzésre szánt dokumentumok törlése a könyvtárostanár hatáskörébe tartozik, így nem kell engedélyt kérni a nyilvántartásból való kivezetésre.
63
9.4 Az állomány ellenőrzése Az iskolai könyvtár állományának ellenőrzését rendelet szabályozza. A könyvtár revízióját – akár időszaki, akár rendkívüli - az iskola igazgatója rendeli el, kivéve, ha személyi változás esetén az átvevő könyvtárostanár kezdeményezi az állományellenőrzést. A letéti állományt minden tanév végén ellenőrizni kell. Az állományellenőrzés ideje alatt a könyvtárban a kölcsönzés szünetel, könyvet se bevinni, se kivinni nem lehet. Az állományellenőrzés során a végleges nyilvántartásba vett dokumentumokat tételesen kell egyeztetni az egyedi nyilvántartással. Az időleges nyilvántartásba vett dokumentumok nem leltárkötelesek. Az időszaki állományellenőrzés előtt az összes könyvet be kell gyűjteni. Az állományellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ebben a felmerülő hiányok tételes felsorolásán kívül a könyvtár működésére vonatkozó megjegyzéseket, az elvégzendő feladatokat is rögzíteni kell. A leltározás lebonyolítása Az állományellenőrzés történhet számítógépes program segítségével, de mindenképpen két személynek kell lebonyolítani. Egyszemélyes könyvtár esetén az iskola igazgatója köteles egy állandó munkatársról gondoskodni, akinek a megbízatása az ellenőrzés befejezéséig tart. A leltározás lezárása zárójegyzőkönyvvel történik. Ennek mellékletei: a leltározás kezdeményezése a jóváhagyott leltározási ütemterv a hiányzó vagy többletként jelentkező dokumentumok jegyzéke 10. Az állomány védelme 10.1 Az állomány jogi védelme A könyvtárostanár felel a gyűjtemény tervszerű gyarapításáért, a könyvtári keret felhasználásáért. Így hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumo(ka)t senki sem vásárolhat. Állományba vétel csak számla (kísérőjegyzék) és a dokumentum(ok) együttes megléte alapján történhet. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok és/vagy a technikai eszközök megrongálásával és/vagy elvesztésével okozott kárért. A tanulók és a dolgozók munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor a kilépést intéző személyt terheli az anyagi felelősség.
64
A letéti állományért a dokumentumokat átvevő szaktanár és/vagy a munkaközösség a felelős. 10.2 Az állomány fizikai védelme A könyvtárban be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat. Tűz esetén tilos a vízzel oltás! A dokumentumokat a lehetőséghez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára (takarítás, portalanítás, fertőtlenítés, féregtelenítés). A könyvtár biztonsági zárához állandó használatra kulcs van: a könyvtárostanárnak, a gondnoknak és a terület takarítójának. Pótkulcs található a portán, amelyet indokolt esetben (vis maior, betegség) igazgatói engedéllyel nyilvántartás mellett lehet elvinni. A könyvtárostanár hosszantartó betegsége esetén helyettese részarányos anyagi felelősséggel tartozik. felelősségének idejét rövid jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A könyvtárostanárt csak olyan pedagógus helyettesítheti, aki tud a könyvtári állományban tájékozódni, ismeri a kölcsönzés mechanizmusát. 11. A könyvtári állomány tagolása A könyvtár jól megközelíthető helyen, az épület földszintjén a felső tagozat szárnyában működik. A könyvtár a könyvtári helyiségekben (nyilvános tér és raktár) szervezi meg állományát. A gyűjtőkörben meghatározott dokumentumtípusokat szabadpolcon és zárható szekrényben tartja. A könyvtári helyiségekben az állomány elhelyezése a könyvtári raktározási táblázat szerint történik: az ismeretközlő irodalom szakrendben, a szépirodalom betűrendben. Letéti állományok: A letéti állományért az átvevő pedagógusok anyagi felelősséggel tartoznak. A letéti állományba adott dokumentumok csak zárható szekrényben tárolhatók. A letétekről a könyvtár nyilvántartást vezet. A könyvtárból kihelyezhetők letétek a tantermekbe, napközis termekbe és az irodákba (hivatali segédkönyvtár). 12. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtári állományát feltárva kell a használók rendelkezésére bocsátani. Iskolánkban a különböző átrendezések és egyéb ismeretlen okok miatt nem használható a katalógus. A hagyományos katalógus építése nem kezdődik el, helyette a könyvtári állomány a Szirén Integrált Könyvtári Rendszerben elektronikusan kerül feltárásra. Bővebben: a 4. sz. melléklet, katalógusszerkesztési szabályzatban. 13. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai Az iskolai könyvtár feladata, hogy gyűjteményével és szolgáltatásaival segítse az iskolában folyó oktató-nevelő munkát. Ennek megfelelően mind a pedagógusoknak, mind a tanulóknak lehetővé teszi teljes állománya használatát. A csak helyben használható dokumentumok kivételével állományát kölcsönzi. A könyvtár szolgáltatásait, a használatra jogosultak körét, azok jogait és kötelességeit, a használat módját, valamint a könyvtár rendjét könyvtárhasználati szabályzat (2. sz. melléklet) rögzíti, melyet jól látható helyen a könyvtárban is ki kell függeszteni.
65
14. A könyvtáros munkaköri feladatai A könyvtári teendőket egy főfoglalkozású könyvtárostanár látja el, aki rendelkezik a törvényi előírásoknak megfelelő képesítéssel. Munkaköri feladatait a munkaköri leírása tartalmazza (3. sz. melléklet). 15. Záradék A szabályzat az Csapókerti Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának része. Az iskolai könyvtár működési szabályzatát felül kell vizsgálni, és át kell dolgozni, ha a jogállásban, szervezeti felépítésben, a feladatok rendszerében alapvető változások következnek be. A szabályzat a jóváhagyás napján lép életbe.
Debrecen, 2013. ...............................……….
…………………………………… igazgató
……................................................ könyvtárostanár
66
1. sz. melléklet: Gyűjtőköri szabályzat Cél A gyűjtőköri szabályzat célja az iskolai könyvtár gyűjtőkörének olyan körülhatárolása, részletes kimunkálása, amely képes az iskolai könyvtár megnövekedett feladatköréből adódó szakmai igények kielégítésére. Alapelvek Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre az iskolai nevelő és oktató tevékenységéhez szükség van, ezért az iskolai könyvtár gyűjtőkörének meghatározásánál az iskola szerkezetéből, profiljából, valamint pedagógiai programjából kell kiindulni, és természetesen fel kell mérni a külső források használatának lehetőségeit is. Az iskola lehetőségei és az iskolán kívüli források együttesen határozzák meg a könyvtár alap- és kiegészítő funkcióit. Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjti anyagát, ezért a gyűjtőköri szabályzatnak rögzítenie kell az egyes állományrészek speciális sajátosságait. A dokumentumok kiválasztása, pedagógiai felhasználása, ill. ennek megtervezése a könyvtárostanár és a nevelőtestület együttműködését igényli. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre a könyvtár funkciója szerint Az iskolai könyvtárnak a fentiek figyelembevételével költségvetési keretén belül aszerint kell válogatnia a dokumentumok közül, hogy eleget tehessen a könyvtár alap- és kiegészítő funkciójából eredő követelményeknek. Főgyűjtőkör Az iskolai könyvtár feladata biztosítani a tanulók ás tanárok ellátását olyan információhordozókkal, amelyek fontos szerepet töltenek be a nevelő-oktató munka folyamatában. A könyvtár alapfunkciójából adódó feladatainak megvalósítását segítő dokumentumok tartoznak az állomány főgyűjtőkörébe: kézi- és segédkönyvek a helyi tantervben meghatározott házi olvasmányok az óravezetés során munkáltató eszközként használt művek a tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó ismeretközlő- és szépirodalom időszaki kiadványok a tanítást-tanulást segítő nem nyomtatott ismerethordozók (hanglemezek, hangkazetták, CD-k, floppyk, videokazetták) aktuális témák irodalma, iskolai ünnepélyek, megemlékezések, vetélkedők megrendezéséhez szükséges dokumentumok legfontosabb helytörténeti kiadványok, az iskola életével kapcsolatos dokumentumok az iskola kéziratos pedagógiai dokumentumai
67
Mellékgyűjtőkör A könyvtár kiegészítő funkciójából eredő szükségletek megvalósítását a mellékgyűjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik: a pedagógusoknak a szaktárgyi órákra való elmélyültebb felkészülését biztosító művek azok a dokumentumok, amelyek a tanulók nyelvtudását, irodalmi-művészeti ismeretit gazdagítják a tanult tantárgyakból a részletesebb ismereteket közlő dokumentumok a különös társadalmi érdeklődés által kísért szépirodalmi művek a szakirodalom olyan újdonságai, amelyek megjelenését igen nagy társadalmi érdeklődés kíséri Az iskolai könyvtár könyvtárközi kölcsönzéssel is biztosítja a mellékgyűjtőkörébe tartozó dokumentumokat, valamint épít a különböző kerületi, fővárosi, megyei, országos szakmai szolgáltató intézmények, báziskönyvtárak számítógépen elérhető információs forrásainak, adatbázisainak használatára is. (ez benne volt a régi gyűjtőköriben, nem tudom, hogy kell-e) Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai szempontból Írásos dokumentumok könyv brosúra periodika Kéziratok az iskola pedagógiai dokumentumai pályázati munkák iskolai rendezvények forgatókönyvei, dokumentumai Audiovizuális dokumentumok hangszalag, hanglemez, hangkazetta videokazetta DVD CD Elektronikus dokumentumok CD-ROM oktatócsomag A gyűjtés szintje és mélysége állományrészenként A gyűjtés mélységéről, irányáról folyamatos egyeztetés történik a munkaközösség-vezetőkkel. Kiemelten fejlesztjük a kézikönyvtári és segédkönyvtári állományt, fokozottan figyelembe vesszük a földrajz, a történelem, a számítástechnika és idegen nyelvek tanításának dokumentum igényeit. Gyűjtjük a tartós használatú tankönyveket, segédkönyveket. Nem gyűjtünk krímit, lektűr irodalmat; még ajándékba sem fogadunk el olyan dokumentumokat, amelyek nem tartoznak a könyvtár gyűjtőkörébe. Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjti anyagát, ezért a gyűjtőköri szabályzatnak rögzítenie kell az egyes állományrészek speciális sajátosságait.
68
Kézikönyvtári állomány A műveltségterületek alapdokumentumai közül az általános iskolai életkornak megfelelően. Teljességgel gyűjteni kell: a magyar nyelvű általános és szaklexikonokat általános és szakenciklopédiákat szótárakat fogalomgyűjteményeket kézikönyveket összefoglalókat Válogatással: adattárakat atlaszokat periodikákat a tantárgyaknak megfeleltetett nem nyomtatott ismerethordozókat Szépirodalom Teljességgel gyűjteni kell: a magyar irodalom bemutatására szolgáló átfogó antológiákat házi és ajánlott olvasmányokat a tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők életrajzait a magyar és külföldi népköltészetet és meseirodalmat reprezentáló műveket az egyes szerzők válogatott és gyűjteményes munkáit Válogatással: a gyermek és ifjúsági regényeket, elbeszéléseket és verses köteteket a kiemelkedő (de a tananyagban nem szereplő) kortárs alkotók műveit regényes életrajzokat, történelmi regényeket az iskolában tanított nyelvek életkornak megfelelő olvasmányos irodalmát a nemzetek irodalmát bemutató klasszikus és modern antológiákat Ismeretközlő irodalom Teljességgel gyűjteni kell: az alapvizsga követelményrendszerének megfeleltetett alapszintű irodalmat az egyes tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alapszintű elméleti és történeti összefoglalóit a munkaeszközként használatos dokumentumokat a tanulókat érintő pályaválasztási kiadványokat, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványokat az iskola történetével kapcsolatos műveket Válogatással: helytörténeti műveket a tananyagon túlmutató tájékozódást segítő ismeretközlő műveket az iskolában oktatott nyelvek tanításához felhasználható idegen nyelvű segédleteket 69
Pedagógiai gyűjtemény A gyűjteménybe a pedagógiai szakirodalom és a határtudományok dokumentumai tartoznak. Alapszinten gyűjteni kell: a pedagógiai lexikonokat, szótárakat, enciklopédiákat pedagógiai összefoglalókat, dokumentum-gyűjteményeket a nevelési-oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalmat az egyes tantárgyak, műveltségi területek módszertani segédkönyveit, segédleteit tantárgymódszertani folyóiratokat Válogatással: a határtudományok szakirodalmát (pszichológiai lexikonokat, szótárakat, enciklopédiákat, a pszichológia és szociológia különféle területeihez kapcsolódó műveket) a tanítási órán kívüli foglalkozások dokumentumait általános pedagógiai folyóiratokat az iskolával kapcsolatos jogi, statisztikai, közigazgatási gyűjteményeket Könyvtári szakirodalom (segédkönyvtár) Teljességgel gyűjteni kell: könyvtári jogszabályokat, irányelveket a könyvtári feldolgozó munka szabályait tartalmazó segédleteket az iskolai könyvtárral kapcsolatos módszertani kiadványokat Válogatással: a kurrens és retrospektív jellegű tájékozódási segédleteket a könyvtárhasználat módszertani segédleteit módszertani folyóiratokat Periodika gyűjtemény Teljességgel gyűjteni kell: az általános pedagógiai és tantárgymódszetani folyóiratokat Válogatással: az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani folyóiratokat a tanítás folyamatában felhasználható napilapokat, folyóiratokat gyermek és ifjúsági lapokat Erős válogatással: a tudományos, irodalmi és művészeti folyóiratokat Kéziratok Gyűjteni kell: az iskola pedagógiai dokumentációit pályázati munkákat iskolai rendezvények forgatókönyveit, dokumentációit iskolaújság és rádió dokumentációit 70
Audiovizuális dokumentumok és számítógéppel olvasható programok, ismerethordozók gyűjteménye A tananyag szemléltetését, többoldalú bemutatását, interaktív elsajátítását segítő anyagok gyűjteménye. A tantárgyaknak megfeleltetett dokumentumokból válogatva: a tantervi követelményekhez igazodó zenei CD-ket kötelező és ajánlott olvasmányok filmadaptációit értékes szépirodalmi műveket egyes tantárgyak, műveltségi területek ismeretit felölelő multimédiás alkotásokat az iskolában tanított nyelvek, nyelvkönyvek, tanári kézikönyvek hangzó anyagait Hivatali segédkönyvtár az iskola lapdokumentumainak 1-1 példányát Különgyűjtemény muzeális értékű könyveink iskolatörténeti gyűjtemény A beszerzendő könyvek példányszámai A példányszámokat az határozza meg, hogy a dokumentum a könyvtár fő- vagy mellékgyűjtőkörébe tartozik-e, illetve hány elkülönített állományrészbe kell osztani. házi olvasmányok: 5 tanulónként 1 pld. ajánlott olvasmányok: 10 tanulónként 1 pld. a szakórákon munkaeszközként használatos dokumentumokból: 2 tanulóként 1pld. a szaktanárok által kijelölt és az oktató-nevelő munkában használt művekből: 3-4 pld. a mellékgyűjtőkörbe tartozó és egyéb művekből: 1-2 pld. A megadott példányszámok a minimumot jelentik, de kedvezőbb anyagi feltételek esetén nagyobb példányszám beszerzésére is van lehetőség.
71
2. sz. melléklet: Könyvtárhasználati szabályzat 1. A könyvtár szolgáltatásai A könyvtár állományának egyéni és csoportos használata A könyvtárban tartott tanítási órák (könyvtárhasználati órák, könyvtáralapú szakórák), foglalkozások Könyvtári tájékoztatás Kölcsönzés Könyvtári rendezvények szervezése, lebonyolítása Könyvtárközi kölcsönzés Internethasználat 2. A könyvtár használata A könyvtár csak könyvtári célra és a könyvtáros jelenlétében használható. 2.1. A könyvtár használói Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. A könyvtárat az iskola nevelői, tanulói, adminisztratív és technikai dolgozói ingyenesen használhatják. Állományát kötelesek megóvni. A könyvtárhasználók adatait (név, anyja neve, lakcíme, osztálya) a könyvtár nyilvántartja a könyvtárhasználati programja segítségével. Az iskolából eltávozó tanuló, alkalmazott távozási lapját továbbküldés előtt az iskolai könyvtárossal igazoltatni kell, ameddig könyvtári tartozása van, a tanuló nem körözhet ki az iskolából. 2.2 . A könyvtár igénybe vétele A könyvtár az ott megtartott, tanterv szerinti tanítási órák kivételével csak a nyitvatartási időben vehető igénybe. Nyitva tartás: HÉTFŐ: 1100 - 1500 KEDD: 1000 - 1500 SZERDA: 900 - 1500 CSÜTÖRTÖK: 1200 - 1500 PÉNTEK: 1000 - 1400 2.3. A könyvtárhasználat módjai 2.3.1
Helybenhasználat a kézikönyvtári állományrész nagyobb értékű könyvek (a gerincen piros csíkkal megjelölt dokumentumok) audiovizuális- és elektronikus dokumentumok internet, melynek elsődleges célja a tanulás segítése és az információszerzés, ezentúl egyéb célokra egy gyerek egy alkalommal maximum 20 percig használhatja; az iskola szelleméhez nem illő honlapok nem látogathatóak 72
2.3.2
Kölcsönzés A könyvtári könyveket vagy egyéb dokumentumokat csak a könyvtáros tudtával, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabad kivinni. A kölcsönzésről a könyvtáros nyilvántartást vezet. A tanulók iskolai beiratkozása, valamint a dolgozói munkaviszony egyben az iskolai könyvtár használatára is jogosít. Az iskolából eltávozó tanulónak, illetve dolgozónak - eltávozása előtt - a könyvtárossal igazoltatnia kell, hogy nincs tartozása. Egy-egy alkalommal maximum 2 dokumentum kölcsönözhető 2 hét időtartamra (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével). Szükség esetén 1 alkalommal hosszabbítást lehet kérni. A kikölcsönzött könyveket a kölcsönzési határidő lejártakor, de legkésőbb a tanév vége előtt 2 héttel vissza kell vinni a könyvtárba. Ennek elmulasztása jogi lépéseket von maga után. Az elveszett vagy használhatatlanságig megrongálódott könyvet a használónak be kell szereznie és beadnia az elveszett példány helyett a könyvtárba. Amennyiben az nem szerezhető be, árát az olvasónak napi forgalmi áron meg kell térítenie.
2.3.3. Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, szakkörök részére a könyvtárostanár könyvtárhasználati órákat, az osztályfőnökök és a szaktanárok könyvtáralapú szakórákat tarthatnak a könyvtárostanár jelenlétében. 3. Általános szabályok A könyvtár munkahely, ezért minden használójától elvárjuk a fegyelmezett, csendes magatartást. A könyvtárban ételt és italt fogyasztani nem szabad. A könyvtárhasználók figyelmébe ajánljuk a könyvtári illemtan betartását. KÖNYVTÁRI ILLEMTAN A könyvtárban tartsd be azokat a viselkedési szabályokat, amelyek minden könyvtárhasználóra vonatkoznak! Kabátot, táskát nem viszek be a kölcsönzőtérbe. Amikor bemegyek a könyvtárba, illedelmesen köszönök. A visszahozott könyvet az olvasójegyemmel együtt leteszem a kölcsönzőpultra. Halkan beszélgetek a társaimmal, nem zavarok másokat. Ügyelek a tisztaságra, ételt és italt nem fogyasztok a könyvtárban. Ha nem tudok valamit, segítséget kérek a könyvtárostól. Mielőtt eldöntöm, hogy kikölcsönzöm-e a könyvet belelapozok, beleolvasgatok. Azokat a könyveket, amelyeket levettem, de nem kölcsönzöm ki, az asztalra teszem. A kiválasztott könyveket leteszem a kölcsönzőpultra. A kölcsönzés befejeztével illedelmesen elköszönök. 73
3. sz. melléklet: Könyvtárostanár munkaköri leírása 10. sz. melléklet A könyvtárostanár munkaköri leírása Személyi feltételek (munkakör, képzettség, besorolás): A könyvtárostanár az iskolai könyvtári szolgáltatásokért felelős pedagógus, aki az intézménynek megfelelő felsőfokú pedagógusi végzettséggel és felsőfokú könyvtárostanári képzettséggel rendelkezik. A könyvtárostanár pedagógus besorolású, az iskola nevelőtestületének tagja. Könyvtárosi munkakörét a munkamunkaidejének 70%-ában látja el. Főfoglalkozású könyvtárostanár heti munkaideje 40 óra. Munkaköri feladatainak megoszlása heti bontásban: › 22 óra kötelező óraszámból 14 óra könyvtári nyitvatartási időre, illetve könyvtári órák tartására fordítja, 7 órában német nyelvet tanít, munkaközösség-vezetőként heti 1 óra kedvezményre jogosult. › munkaidejének további 18 órából 5 óra tanórai felkészülésre, 9 óra könyvtári belső munkák elvégzésére (ügyvitel, állományfejlesztés, dokumentum-feldolgozás és gondozás, felkészülés nyitva tartásra, könyvtárhasználati órák előkészítése, stb.), 4 órát iskolán kívül végzett munkára fordítja (kapcsolattartás külső intézményekkel, továbbképzés, tájékozódás és állománygyarapítás, felkészülés a foglalkozásokra, továbbá a pedagógus munkakörrel összefüggő egyéb tevékenység ellátására). A könyvtárostanár munkaköri feladatai A könyvtár vezetésével összefüggő feladatok: Éves munkatervet, tanév végi beszámolót, könyvtári statisztikát készít, tájékoztatja a nevelőtestületet a tanulók könyvtárhasználatáról. Jelentéseket készít a könyvtári szükségletekről, javaslatokat ad a könyvtári költségvetés készítéséhez. Figyelemmel kíséri és végzi a könyvtári költségvetési keret tervszerű, gazdaságos felhasználását. Végzi a könyvtári iratok kezelését. (visszamenőleg nem) Nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleten képviseli a könyvtárat. Részt vesz szakmai értekezleteken. Szakmai ismereteit önképzés útján is gyarapítja. Állományalakítás, feltárás, állományvédelem: Végzi az állomány folyamatos, tervszerű gyarapítását, vezeti a megrendelések, beszerzési összegek felhasználásának nyilvántartásait. Végzi a dokumentumok állományba vételét, rekatalogizálást végez. (a SZIRÉN integrált könyvtári rendszer segítségével.)
74
Az iskola oktatási-nevelési programjából kiindulva lehetőségeihez mérten biztosítja a tanítási - tanulási folyamathoz és a szabadidős tevékenységhez szükséges forrásanyagokat. Segíti a tankönyvfelelős munkáját: tartós könyvek kezelése. Az állománygyarapítás mellett folyamatosan végzi a szükséges állományapasztást. A raktári rend folyamatos kialakítása. Olvasószolgálat, tájékoztatás, kapcsolatok: Lehetővé teszi és segíti az állomány egyéni és csoportos helybenhasználatát, végzi a kölcsönzést. Segítséget ad az információk közötti eligazodásban, az információk kezeléséhez szükséges ismeretek elsajátításában. Tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról, adatszolgáltatást, esetenként irodalomkutatást, témafigyelést végez, bibliográfiát készít. Ösztönzi a külső források használatát, indokolt esetben könyvtárközi kölcsönzést bonyolít le. A nevelőtestülettel együttműködésben segíti a tanulókat a szellemi technikák elsajátításában. A tantárgyi programok alapján a szakmai munkaközösség-vezetőkkel közösen összeállítja a könyvtári foglalkozások, könyvtári órák éves tervét. Vezeti a kölcsönzési nyilvántartásokat, figyelemmel kíséri a kikölcsönzött dokumentumok visszaszolgáltatását. Az iskola alapdokumentumait felügyeli és biztosítja a hozzáférhetőséget. Könyvtárpedagógiai tevékenység: A nevelőtestülettel közösen elkészíti az iskola könyvtárpedagógiai programját. Biztosítja a pedagógusok és a tanulók számára az ismeretszerzés folyamatában a könyvtár teljes eszköztárát, tájékoztató apparátusát, szolgáltatásait. Megtartja a tantervekben rögzített alapozó jellegű könyvtárhasználati órákat. A könyvtárhasználatra épülő szakórákat a szaktanár vezeti, a könyvtárostanár ennek tervezésében, előkészítésében vesz részt, illetve az óra könyv- és könyvtárhasználattal kapcsolatos részét tarthatja. A könyvtár nyitva tartása: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek:
1100 - 1500 1000 - 1500 900 - 1500 1200 - 1500 1000 - 1400
75
4. sz. melléklet: Katalógusszerkesztési szabályzat 2. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állományát feltárva kell a használók rendelkezésére bocsátani. Iskolánkban a különböző átrendezések egyéb ismeretlen okok miatt nem használható a katalógus. A hagyományos katalógus építése nem kezdődik el, helyette a könyvtári állomány a Szirén Integrált Könyvtári Rendszerben elektronikusan kerül feltárásra. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentumleírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő rekord tartalmazza: leltári szám vonalkód bibliográfiai és besorolási adatok ETO szakjelzetek tárgyszavak a. A dokumentumleírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok a szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat szerzőségi, közreműködői közlés kiadás száma, minősége megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret, sorozatcím, megjegyzések kötés: ár ISBN szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek elektronikus úton történő visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületi név vagy a mű címe), cím szerinti melléktétel (a mű címe, kivéve, ha semmitmondó vagy általános jelentésű szó) közreműködői melléktétel (szerkesztő, összeállító, válogató, átdolgozó) tárgyi melléktétel
76
b. Osztályozás A könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze az ETO és a tárgyszó.
c. Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentum verzójára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést szolgálja. A művek az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a polcokon elrendezésre. d. Az iskolai könyvtár katalógusa Formája szerint katalógusunk digitális nyilvántartás alapján folyamatosan épül a SZIRÉN integrált könyvtári szoftver segítségével. Dokumentumtípusok szerint a katalógusban az alábbi jelzéseket használjuk a dokumentum leltári száma előtt: jelzet nélkül B V C D T F
könyv brosúra videokazetta CD DVD tartós tankönyv folyóirat
3. A könyvtári állomány számítógépes nyilvántartása A program elnevezése: SZIRÉN Integrált Könyvtári Rendszer (Szirén9.0) Készítő neve: Mohai Lajos Üzembe helyezés dátuma: 2008. A program a mindenkori könyvtáros gépén fut. Jogosultságok: az állomány feldolgozását, a könyvtári adatbázis kezelését a mindenkori könyvtárostanár végzi A feldolgozás menete a program ajánlásai nyomán történik.
Debrecen, 2013. .............................................. …………………………………… igazgató
…………………………………. könyvtárostanár
77
5. sz. melléklet: Tankönyvtári szabályzat 1. Jogszabályok a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánításról, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 2. Fogalmak 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról 7. § d) és f) pontjai szerint: „tankönyv az a könyv, amelyet jogszabályban meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánítottak, tankönyvvé nyilvánítható a szótár, a szöveggyűjtemény, az atlasz, a kislexikon, tartós használatra készült tankönyv az a tankönyv, amely tartalma és kivitele alapján alkalmas arra, hogy a tanulók több tanévben használják, feltéve, hogy a kiadó a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban vállalja – atlasz esetén legalább három évre, tankönyv, szöveggyűjtemény, szótár, kislexikon esetén legalább öt évre – a tankönyv változatlan kiadását.” A tankönyvtár az ingyenes tankönyvellátás alapjául szolgáló és egyre bővülő tankönyvbázis. A tanulók számára a tankönyvek újrahasználásával, kölcsönzésével biztosítja a rászoruló tanulók ingyenes tankönyvhöz jutását. Kezelése egyszerűsített nyilvántartási és kölcsönzési szabályok szerint történik a tankönyvellátás jogi szabályozóinak figyelembevételével. A tankönyvtár nem képezi az iskolai könyvtár állományának részét. Az iskolai könyvtár tankönyvi állományrésze a gyűjtőköri szabályzat alapján kis példányszámban tartalmazza és hozzáférhetővé teszi az iskola teljes közössége számára az iskolában használatos tankönyvek teljes körét és az iskolatípusnak megfelelő tankönyvek válogatott gyűjteményét. Nyilvántartása és kölcsönzése a könyvtárszakmai követelményeknek megfelelően történik. 3. Az iskolai könyvtár tankönyvi állományrésze A 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 7.§ (4) szerint: „Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell
78
fordítani. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül.” Az így vásárolt tankönyvek, elektronikus adathordozón rögzített tananyagok képezik iskolánk könyvtárának tankönyvi állományrészét, melyek tartósan nem kölcsönözhetőek. A tankönyvtámogatás 25 % - ából megvásárolt kötelező és ajánlott olvasmányok, lexikonok is a könyvtár egyedi végleges nyilvántartásába kerülnek. Rájuk a tankönyvtári szabályzat nem érvényes. 3.1 Gyarapításra vonatkozó elvek Minden tanévben a tankönyvrendelés összesítése után a könyvtárostanár áttekinti a listát. Megállapítja, hogy melyek azok az újdonságok, amelyekből nem tanítottak még az iskolában, mit kell beszerezni és milyen példányszámban, majd lehetőség szerint a tanulói tankönyvrendeléssel együtt megrendeli azokat. A tanév folyamán, ha beszerzési kéréssel fordulnak hozzá, de a vásárlásra nincs anyagi lehetőség és a tankönyvi támogatásból megvehető dokumentumról van szó, az igényt feljegyzi a kívánságjegyzékbe, és ha a tankönyvtámogatás felhasználhatóvá válik, beszerzi azokat. Ugyanez a helyzet azokkal a dokumentumokkal is, amelyből a munkáltatáshoz, csoportos feldolgozáshoz több példányra lenne szükség, illetve amelyek az év során megrongálódtak, elhasználódtak. 3.2 A nyilvántartás formája A törvényi előírások megfelelően tehát iskolánkban a tankönyvtámogatás 25 % -ából vásárolt dokumentumok az iskolai könyvtár állományába és nyilvántartásába kerülnek. Állandó leltárba kell venni a kézikönyveket, szótárakat, atlaszokat, szakkönyveket, keménykötésű házi és ajánlott olvasmányokat, CD-ket, CD-ROM-okat, DVD-ket, elektronikus tananyagokat, videókat. Brosúra (időleges) nyilvántartásba (a 3/1975-ös KM-PM rendelet alapján) kell venni a puha kötésű, kis terjedelmű tankönyveket, nyelvkönyveket, tanári segédleteket. Ezeknek a dokumentumoknak a leltári száma elé, mind a dokumentumban, mind a Szirén rendszerben egy „B” betű kerül. Hasonló módon a tankönyvek „T” betűt kapnak. A tankönyvtámogatás 25%-ából vásárolt dokumentumok nyilvántartása és kölcsönzése a könyvtárszakmai követelményeknek megfelelően történik az iskolai könyvtár által használt Szirén rendszeren keresztül. 3.3 A kölcsönzés módja Az iskolai könyvtár tankönyvi állományrészének kölcsönzésére a könyvtár kölcsönözhető állományrészeinek könyvtárhasználati szabályzatban (2. számú melléklet) megfogalmazott kölcsönzési szabályai érvényesek. 3.4 A kártérítés módja Az iskolai könyvtárból kikölcsönzött tankönyvek megrongálódásából, elvesztéséből adódó kárért a kölcsönző a könyvtárhasználati szabályzatban (2. számú melléklet) foglaltak szerint felel. 79
3.5 A nyilvánosságra hozatal módja A tankönyvtámogatásból a könyvtárra jutó 25% beszerzési listáját az iskolai könyvtár a törvényi előírásoknak megfelelően az iskola honlapján és a könyvtárban kifüggesztve hozza nyilvánosságra. 4. Tankönyvtár A 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 8.§ (4) kimondja, hogy az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell azt, hogy a normatív kedvezményre jogosult tanulók számára a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre. 4.1 Az ingyenes tankönyv biztosításának lehetőségei az iskolából történő tankönyvkölcsönzés napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele használt tankönyvek biztosítása tankönyvek vásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók, ill. szüleik dönthetnek úgy is, hogy nem az iskolából kölcsönzik ki a tankönyveket, hanem megvásárolják azokat. Ezt a tankönyvrendelés előtt kötelesek jelezni, később ugyanis módosításra nincs lehetőség. A megvásárolt tankönyvekre a tankönyvtári szabályzat nem vonatkozik. 4.2 A tankönyvtár gyarapítására vonatkozó elvek, törlés módja Az iskola a már meglévő tartós tankönyvi állományát igyekszik minden évben gyarapítani, frissíteni, hogy maradéktalanul eleget tudjon tenni a törvényi előírásoknak. Ennek érdekében egyrészt a rászoruló tanulóknak kikölcsönzött tartós tankönyvek visszaszolgáltatását szigorúan nyomon követi, másrészt a jogszabályi előírások figyelembe vételével (csak a valóban tartós használatra alkalmas tankönyvek közül) szükség esetén (kevés példányszám, új típusú tankönyv) újakat szerez be. A tankönyvtárba a nem rászoruló tanulók felajánlhatják a számukra már nem szükséges tartós használatra alkalmas tankönyveket. A tankönyvtári állományt minden tanévben felül kell vizsgálni. A kötészetileg elhasználódott, megrongálódott, esetleg elveszett tankönyveket selejtezni kell. Ugyancsak meg kell vizsgálni, melyek azok a tankönyvek, amelyek tartalma megváltozott, amelyeket már 2-3 éve nem használnak a tanítás-tanulás során, mivel ezek selejtezése szintén szükségszerű. A selejtezésre szánt dokumentumokról készült jegyzőkönyvet a tankönyvtár kezelője készíti el, és terjeszti fel az iskola igazgatójának. Az ő jóváhagyásával kerül sor a tényleges selejtezésre, oly módon, hogy ezekre a tankönyvekre rávezetjük a törlés pecsétet és töröljük azokat a nyilvántartásból. A selejtezett tankönyveket papírként kell elszállíttatni, és az így kapott számlát a selejtezési jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A selejtezett tankönyvek hulladékként történő értékesítéséből befolyt összeget célszerű tartós könyvek beszerzésére fordítani.
80
4.3 A tankönyvtár nyilvántartása Az ingyenes tankönyvek az iskola tulajdonába és időleges nyilvántartásba kerülnek az iskola pecsétjével ellátva. Nyilvántartásuk a könyvtári állománytól függetlenül történik, külön erre a célra szolgáló számítógépes „program” segítségével. A tankönyvek tanévek és osztályok szerint kerülnek rögzítésre, oly módon, hogy melyik osztályban, mely tantárgy, melyik tankönyvét (tankönyvi számot feltüntetve, rövid címleírással) kik kapták. 4.4 A tankönyvtár elhelyezése és kezelője A tankönyvtár az iskolai könyvtártól elkülönítve, külön helyiségben kerül elhelyezésre. A tankönyvek tantárgyanként, azon belül évfolyamonként vannak rendszerezve. Kezeléséért az iskola igazgatója által megbízott személy/személyek a felelős/felelősök. 4.5 A kölcsönzés módja, szabályai a tankönyvet csak egész évre kehet kölcsönözni (szeptember 1-től június 15-ig), kivétel, ha a tanuló jogviszonya az intézménnyel megszűnik a tankönyveket a tanulók (bizonyítványaik kézhez vétele előtt) legkésőbb június 15-ig kötelesek a tankönyvtárba leadni a kölcsönzés számítógépes nyilvántartás alapján történik aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét. illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozó nyilatkozatot Tudomásul veszem, hogy a kölcsönzött tankönyv a Csapókerti Általános Iskola tulajdona. A tankönyvet rendeltetésszerűen használom, tudatosan nem rongálom. A tanév végén visszajuttatom az iskolai könyvtárba. Tudomásul veszem iskolánk könyvtárának tankönyvtári szabályzatában rögzített kártérítési kötelezettséget. Név………………………………………………..
Osztály……………….
Aláírás……………………………………………. 4.6 Kártérítés A tanuló köteles egész évben megóvni könyveit, amiről egy nyilatkozatot is aláír. A tankönyv hanyag kezelése, elvesztése vagy szándékos rongálása esetén anyagi kártérítéssel tartozik a szülő. A kártérítés pontos mértékét a tankönyvtár kezelőjének javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. Nem kell megtéríteni a könyv árát a tankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenés esetén. Az elhasználódás mértéke: első tanév végére legfeljebb 25 %-os 81
második tanév végére legfeljebb 50%-os a harmadik év végére legfeljebb 75%-os a negyedik év végére 100%-os lehet Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a tankönyvtár kezelőjének a feladata. Vitás esetben az igazgató dönt. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, akkor a rongálódás idejére érvényes Tankönyvjegyzékben szereplő vételárnak megfelelő hányadát kell fizetni: első tanév végére legfeljebb 75 %-os második tanév végére legfeljebb 50%-os a harmadik év végére legfeljebb 25%-os Ha a tanuló a használati idő letelte után e tankönyveket meg kívánja vásárolni, a vételár megállapításakor ugyanúgy kell eljárni, mint a kártérítés esetén. A tankönyv rongálásából, elvesztéséből eredő kártérítési összeget tankönyv beszerzésére kell fordítani.
82
83
84
CSAPÓKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK MELLÉKLETE
ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA OM: 031072
Debrecen, 2013. 85
A szabályzat jogi alapjai: 1. 1993. évi LXXIX. Törvény: A közoktatás 2. 1995. évi LXVI. Törvény: A közokiratok, a közlevéltárak és a magán levéltári anyagok védelme. 3. 38/1998. (IX.4.) A helyi önkormányzatok iratkezelési minta szabályzata 4. 1994. (VI.8.) MKM. Rendelet: A nevelési-oktatási intézmények működéséről 5. 1992.évi LXIII. Törvény: A személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága. 6. 1993. évi XLVI. Törvény: A statisztika 7. 233/2001. (XII.10.) Kormány rendelet: A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatkezelésre és a közszolgálati nyilvántartásra vonatkozó szabályok. A szabályzat célja: Az adatvédelmi törvény célja annak biztosítása, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat és körét mindenki megismerhesse. A szabályzat biztosítja az adatvédelem és adatbiztonság intézményi kialakítását és működtetését. Rendelkezései kiterjednek: -
A közalkalmazotti nyilvántartásra,
-
A személyi iratok teljes adatkezelési folyamatára,
-
Az adatszolgáltatás, az adattovábbítás teljesítési rendjére,
-
Biztonsági követelmények és feladatok összefoglalására.
Az adatvédelem szabályait meghatározó rendelkezések leglényegesebb vonása, hogy minden szervezet jogszerűen csak olyan személyes adathoz juthat hozzá, csak olyan személyes adatot vehet birtokba, amelyre törvény felhatalmazza, vagy amelynek birtoklásához az érintett hozzájárul. Az ily módon benyújtott adatoknak a szervezeten belüli és szervezeten kívüli mozgása, kezelése korlátok közé van szorítva. E korlát a célhoz kötöttség. A célhoz kötöttség lényege, hogy az információk gyűjtése felhatalmazott szervezet -
csak olyan adatot gyűjthet össze, tárolhat, vagyis vehet birtokba, amely a feladataink ellátásához feltétlenül szükséges,
-
ezeket az adatokat saját szervezetén belül is csak olyan körben ismertetheti meg, adhatja tovább, amely körben az indokolt,
86
-
saját szervezetén kívül csak akkor és olyan mértékig továbbíthatja a birtokában lévő személyes adatokat, amilyen mértékben arra egy konkrét meghatározott cél elérése érdekében szükség van.
-
Az intézményi információ áramlás rendszerén belül az intézmény működésében közreműködők feladatait, jogait és kötelességeit az információ gyűjtésben, feldolgozásban, birtoklásban és továbbításban betöltött helyét, szerepét az intézmény vezetőjének kell meghatározni.
Az intézmény ügykörei: Az ügykör a szervezet vagy az alkalmazott hatásköre és illetékessége által meghatározott, összetartozó egyedi ügyek összessége, csoportja. Az intézmény ügykörei: -
fenntartói ügykör (utasítások, intézkedések)
-
vezetői ügykör (igazgatás, irányítás)
-
nevelési és oktatási ügykör (szakmai munkavégzés)
-
gazdasági ügykör (pénz- és vagyongazdálkodás)
-
alkalmazotti ügykör (személyi-, bér-, és munkaügyek)
-
tanulói ügykör (tanulói nyilvántartás, kérelmek, engedélyek)
-
egészség-, gyermekvédelmi ügykör (szociális, egészségügyi, ellátás, hatósági eljárások)
Az intézményvezető joga és felelőssége: Az intézményvezető irányító tevékenységével összefüggésben felelős: -
Az adatvédelmi szabályzat kiadásáért,
-
A szabályzatban foglalt ellenőrzések működtetéséért,
-
A jogszabályok és helyi követelmények közzétételéért.
Az intézményvezető jogosult a teljes személyi nyilvántartásba és az összes iratanyagaiba betekinteni, a személyügyi munkavégzést bármikor ellenőrizni. Írásos kérésre kizárólagosan jogosult az intézmény nyilvántartásából – betartva az adatvédelmi jogszabályokat – a munkavégzéstől függetlenül adatokat szolgáltatni.
87
Teljes körű jogosultság és adatvédelmi felelősség: Minden olyan vezető, ügyintéző, ügykezelő (adatrögzítő), aki adatnyilvántartással, személyi irattal összefüggő adatokat kezel, személyügyi feladatokat is ellát. A munkavégzéshez szükséges teljes körű adatkezelési jogosultsággal és a hozzá tartozó teljes körű adatvédelmi kötelezettséggel, valamint felelősséggel rendelkező személyek köre korlátozott az intézményben. Jogosultságuk kiterjed: -
Az adatrögzítésre,
-
A betekintésre,
-
A felhasználásra és a másolatkészítésre,
-
Az adattárolásra és jogszerű továbbításra.
Az intézmény teljes körű adatkezelési joggal felhatalmazott munkatársai: -
igazgatóhelyettesek
-
iskolatitkár
Az intézményben bármely üggyel kapcsolatban érdemi felvilágosítást csak az ügyben eljáró illetékes ügyintéző, vagy az intézményvezető és helyettesei adhatnak. Tanulónak és szülőjének (igazolt képviselőjének) a tanuló irataiba való betekintést úgy kell biztosítani, hogy ez mások személyiségi jogait ne sértse. Hivatalos
szerveknek
adatokat
és
információkat
csak
írásos
megkeresés
alapján,
intézményvezetői engedéllyel lehet rendelkezésre bocsátani. Iratot a munkaköri feladat ellátásán kívül az intézményi munkahelyről kivinni, munkahelyen kívül tanulmányozni, feldolgozni, tárolni csak felelős vezetői engedéllyel lehet. Az iratok tartalmát illetéktelen személy nem ismerheti meg, abba nem tekinthet be. A közoktatási intézmények sajátossága, hogy a szolgáltatást igénybe vevők, a gyerekek, tanulók felkészítésében közreműködők, részt vevők a munkájukkal összefüggésben szükségszerűen jutnak hozzá olyan ismeretekhez, adatokhoz, tényekhez, amelyek személyes adatnak minősülnek.
88
Az 1992. évi LXIII. törvény megkülönbözteti a személyes, illetve a különleges adatokat. Ez a két adatfajta az, mellyel az iskolai oktatás, nevelés során elsősorban találkozhatunk. A fent említett törvény 2.§-a értelmében: A személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságra jellemző tényező alapján azonosítani lehet. Különleges adat: a.) a faji eredete, a nemzeti és etnikai kissebséghez tartozásra, a politikai véleményre, vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, b.) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, c.) a bűnügyi személyes adat Adatkezelés: Az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet, vagy műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása, vagy összekapcsolása,
zárolása,
törlése
és
megsemmisítése,
valamint
az
adatok
további
felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek minősül a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése. Adattovábbítás: Ha az adatokat meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik Személyes adatok kezelése, nyilvánosságra hozatala:
89
Személyes adat akkor kezelhető: ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény – és annak felhatalmazása alapján – a helyi önkormányzat elrendeli. Az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell. Erre a tényre az érintett figyelmét fel kell hívni. A személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait az adatkezeléshez fűződő más érdekek, ideértve a közérdekű adatok (az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv, vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységre vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső adat) nyilvánosságát is, nem sérthetik. Személyes adatok feldolgozása Az adatfeldolgozónak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit az adatkezelő határozza meg. Az adatkezelési műveletek jogszerűségéért az adatkezelő felel. Az adatfeldolgozó tevékenységi körén belül felelős a személyes adatok feldolgozásáért, megváltoztatásáért, törléséért, továbbításáért és nyilvánosságra hozataláért. Az adatkezelés célhoz kötöttsége Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig. Kötelező adatszolgáltatáson alapuló adatkezelést közérdekből lehet elrendelni. (Közérdekből nyilvános adat: minden olyan, természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezelésében lévő vagy rá vonatkozó, a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.) Tanügyi nyilvántartások: 1. A beírási és foglalkozási naplók Az intézménybe felvett gyerekek (tanulók) nyilvántartására beírási, (felvételi és foglalkozási mulasztási) naplót kell rendszeresíteni. A beírási naplót az intézményvezető által kijelölt személynek kell vezetnie.
90
Gyermeket csak akkor lehet a foglalkozási és mulasztási naplóból, illetve a beírási naplóból törölni, ha a tanulói jogviszony elhelyezés miatt megszűnt. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani. A pedagógiai foglalkozásokról a feladatot ellátó pedagógus a foglalkozási napló (osztály-, csoportnapló) megfelelő rovatának kitöltésével és aláírásával (kézjegyével) igazolja a nevelő-oktató munka elvégzését. Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, kiállítja a bizonyítványt, vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást. 2. Törzslapok Az iskola a tanulókról a felvételt követően 30 napon belül nyilvántartási lapot ( törzslapot) állít ki. A törzslapon fel kell tüntetni az iskola nevét, címét és az OM azonosítót. A törzslapon fel kell tüntetni a teljes tanulmányi időre: -
a tanuló tanév végi osztályzatait,
-
az ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat,
-
a továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket, záradékokat.
A törzslap közirat, személyi, tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök és az igazgató által kijelölt 2 összeolvasó pedagógus a felelős. A megsemmisült vagy elvesztett törzslap helyett – a rendelkezésre álló iratok alapján póttörzslapot kell kiállítani. 3. Tanulói nyilvántartások vezetése Az intézményi dokumentumokban a jogszabályi előírásoknak megfelelően az alábbi adatok tarthatók nyilván: -
a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága (nem magyar állampolgárság esetén a tartózkodás jogcíme, okirat megnevezése, száma)
-
állandó és ideiglenes lakcíme és telefonszáma,
-
a szülő neve, állandó lakásának címe, telefonszáma
-
felvételi adatok
-
a tanuló fejlődésével, a jogviszonnyal kapcsolatos adatok, 91
-
a magatartás, szorgalom és a tudás értékelése és minősítése,
-
a fegyelmi és kártérítési ügyek adatai,
-
a testi, érzékszervi, értelmi, beszédsérülési, más zavarral, nehézséggel küzdő gyermek erre vonatkozó adatai,
-
a balesetre vonatkozó adatok,
-
a diákigazolvány sorszáma, azonosító száma.
Minden egyéb adat az érintett hozzájárulásával tartható nyilván és továbbítható. Sérült gyermek nevelésénél, ellátásánál a beírási naplóba be kell írni: -
a szakvélemény számát, keltét,
-
a felülvizsgálat időpontját,
-
a szakértő nevét, címét.
Önkéntes adatszolgáltatás esetén a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt (gondviselőt) tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Kiskorú tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásba történő bevonáshoz be kell szerezni a szülő írásos engedélyét. Adatok továbbíthatók: -
a fenntartó,
-
a rendőrség,
-
az ügyészség,
-
az önkormányzat,
-
államigazgatási szerv,
-
nemzetbiztonsági szerv,
-
pedagógiai szolgálat,
-
családvédelemmel, ifjúságvédelemmel foglalkozó intézmények
veszélyeztetettség feltárása, megszüntetése céljából.
92
Az adatok statisztikai célra felhasználhatóak, és a személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. Tanügyi nyilvántartásokban a hibás bejegyzéseket áthúzással kell érvényesíteni úgy, hogy a bejegyzés olvasható maradjon, és fölötte helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni. Névváltozás esetén -.a volt tanuló kérelmére az engedélyező okirat alapján – a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni, a kiállított bizonyítványt ki kell cserélni. Bizonyítványok: A tanuló elvégzett tanulmányairól a tanév végi értékelést a törzslap alapján ugyanabba a bizonyítványba kell bevezetni, függetlenül az iskola, vagy az iskolatípus váltástól. A bizonyítványban fel kell tüntetni az OM azonosítót, és záradék formájában az alapműveltségi, az érettségi, a szakmai, a művészeti vizsga letételét. Az üres nyomtatványokat zárva kell tartani, hogy csak az igazgató és megbízottja férjen hozzá. Jegyzőkönyvet kell készíteni a helyesbíthető, és a kicserélt bizonyítványokról, a rontott bizonyítványt meg kell semmisíteni. A visszaélések elkerülésére nyilvántartást kell vezetni: -
az üres bizonyítványokról, nyomtatványokról,
-
a kiállított és kiadott bizonyítványokról,
-
az elrontott és megsemmisített bizonyítványokról.
Az elvesztett, megsemmisült bizonyítványról kérelemre a törzslap alapján másolat adható ki, melyért illetéket kell leróni. Törzslap hiányában a nyilvántartások alapján kérelemre pótbizonyítvány állítható ki, mely azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot mikor végezte el. Ha minden nyilvántartás megsemmisült, csak azt lehet igazolni, hogy a személy az iskola tanulója volt. (Ennek feltétele: a volt tanuló írásban nyilatkozzon a tanévről, az évfolyamról, és csatolja volt tanárának vagy két évfolyamtársának igazolását.)
93
Jegyzőkönyvek: Az intézményben jegyzőkönyvet kell készíteni azokban az esetekben: -
ha a jogszabály előírja, vagy az intézményvezető elrendeli,
-
a nevelőtestület határozatot hoz (dönt, véleményez, javasol),
-
ha rendkívüli esemény indokolja.
A jegyzőkönyv tartalma: -
az elkészítés helye, ideje, a jelenlévők névsora,
-
a napirendi téma, az ügyre vonatkozó lényeges megállapítások, nyilatkozatok, határozatok, döntések,
-
aláírások (jegyzőkönyv vezetője, intézményvezető)
94
ZÁRÓRENDELKEZÉSEK A szabályzat időbeli és személyi hatálya A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi közalkalmazottjára és más munkavállalójára. Jelen igazgatói utasítás ……….. év ……………………………. hónap ………… napjával lép hatályba és ezzel egyidejűleg minden korábbi vonatkozó belső utasítás hatályát veszti. A szabályzat hozzáférhetősége és módosítása A szabályzat tartalmát az intézmény vezető helyettesei kötelesek ismertetni a beosztott munkatársakkal. A szabályzat egy példányát hozzáférhetővé kell tenni az intézmény valamennyi alkalmazottja számára a vezető helyettesi irodában és a könyvtárban. A felelős vezető helyettesnek gondoskodni kell jelen szabályzat olyan módosításáról, amely az új törvények és rendeletek hatálybalépése miatt szükséges. Kelt: ………………………., ……….év …………………hó ………nap
…………………………………. intézményvezető
PH.
95
