SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnázium 1165 Budapest, Táncsics u. 7-9.

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Készítette: Vámos Tibor Jóváhagyva (hatályos): a Budapest Főváros XVI. ker-i Önkormányzat

OIGYB 366/2009 (XII. 14.) sz. határozatával

2009

-1-

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK .......................................................................... 2. Előszó ....................................................................................................... 5. I. fejezet: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK............................................ 6. 1. Az SzMSz célja .................................................................................... 6. 1.1. Az SzMSz felülvizsgálatának rendje ............................................ 6. 1.2. Az SzMSz nyilvánossága elhelyezési rendje ................................ 6. 1.3. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség ......................................... 6. 2. Az intézmény legfontosabb adatai ........................................................ 6. 2.1. Alap-, kiegészítő-, kisegítő tevékenység ...................................... 7. 2.1.1. Ált. Iskolai és gimnáziumi szakfeladatrendje .............................. 7.

3. A költségvetési szerv működési köre .................................................. 9. 4. A fenntartó szerv neve, címe ................................................................ 9. 5. Intézmény típus .................................................................................... 9. 6. Az intézmény jogállása ...................................................................... 10. 7. A szervezeti és működési szabályzat hatálya ................................... 111. II. fejezet: AZ INTÉZMÉNY FELADATAI ............................................ 122. 8. Az intézmény feladatai és hatásköre ................................................ 122. III. fejezet: AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETEI ÉS ................................. 133. 9. Az intézmény szervezeti felépítése .................................................. 133. 10. Az intézmény belső szervezeti egységei és feladataik ..................... 13. 11. Munkaköri leírások ........................................................................ 133. 12. Az intézmény vezetése és a vezetők feladatai .................................. 14. 12.1. Intézményvezető .................................................................. 144. 12.2. Intézményvezető-helyettes(ek) .............................................. 14. 12.3. Gazdasági vezető ................................................................. 155. 12.4. A nevelőtestület ..................................................................... 15. 12.5. Tagozatvezető(k) és szakmai munkacsoport-vezető(k) ....... 166.

-2-

13. Az intézmény munkáját segítő testületek, szervek, közösségek .... 166. 13.1. Az intézmény munkáját segítő belső testületek, szervek..... 166. 13.2. Az intézmény munkáját segítő külső kapcsolatok ................. 19. IV. fejezet: AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FŐBB SZABÁLYAI .......... 22. 14. Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos szabályai ..................... 22. 14.1. A tanítási idő .......................................................................... 23. 14.1.2. A munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó szabályok ..... 233. 14.1.2.1. A munkaidő-nyilvántartás tartalma ............................ 23. 14.1.2.2. A nyilvántartás vezetésének eljárási szabályai........... 23. 14.1.3. Tanítási időkeret ............................................................ 23. 14.2. A tanórán kívüli foglalkozások............................................ 255. 14.3. A munkarend ....................................................................... 255. 14.4. Be-és kiléptetés az intézménybe ............................................ 27. 14.5. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ................... 277. 14.6. A munkaviszony létrejötte ................................................... 288. 14.7.A munkavégzés teljesítése, munkaköri .. hivatali titkok ...... 299. 14.8.Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére........................ 30. 14.9.A munkaidő beosztása ............................................................ 30. 14.10.Szabadság ........................................................................... 311. 14.11.Az intézménnyel munkaviszonyban állók díjazása ............ 311. 14.12. Saját gépkocsi használata .................................................. 311. 14.13. A tanuló által készített dologért járó díjazás ...................... 31. 15. Kártérítési kötelezettség ............................................................... .322. 16. Anyagi felelősség............................................................................ 322. 17. Az intézmény ügyfélfogadása ......................................................... 322. 18. A munkaterv ................................................................................... 333. 19. A kapcsolattartás rendje.................................................................. 333. 20. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ............ 34. 21. Az intézmény ügyiratkezelése ........................................................ 355. 22. A kiadmányozás rendje................................................................... 355. 23. Bélyegzők használata, kezelése ...................................................... 366. -3-

24. Az intézmény gazdálkodásának rendje ........................................... 366. 25. Belső ellenőrzés .............................................................................. 377. 26. A helyettesítés rendje ...................................................................... 388. 27. Munkakörök átadása ....................................................................... 388. V.fejezet: ZÁRÓRENDELKEZÉSEK ....................................................... 39. MELLÉKLETEK

-4-

ELŐSZÓ Egy szervezet zavartalan működésének elengedhetetlen feltétele, hogy feladatainak ellátása során a vele szemben megfogalmazott elvárások tisztán megmutatkozzanak, a célkitűzések megvalósításához vezető út, a tevékenység szabályozott legyenek, s olyan mechanizmust sikerüljön felépíteni, amely a döntési akaratot a lehető leghatékonyabban közvetíti és viszi át a végrehajtás szintjére. A szabályozással szemben alapvető elvárás, hogy külön operatív beavatkozások nélkül biztosítsa egy szervezet működőképességét, követhetővé tegye a működése során jelentkező folyamatokat, tisztázza mindazon viszonyrendszer összefüggéseit, amelynek keretei között a szervezet a szerepkörét betölti. Messzemenően figyelembe kell venni azokat az előírásokat, amelyek az össztársadalmi szabályozás keretében elvárásként megjelennek mint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM és az ezt módosító 8/2000. (V.4.) OM, vagy a 217/1998. (XII.30.) Korm. ill. a módosító 327/2008. (XII.30.) Korm. rendelet. Utóbbiakkal és a többi jogszabályi háttér anyaggal

• a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) • • • •

• • • • • •

10/1994.(V.13.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKMrendelet (továbbiakban: R.) az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (Ámr.) az 1992. évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról és annak végrehajtásáról szóló a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) Munka Törvénykönyv 92. évi XXII. Tv. a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM-rendelet 100/1997.(VI.13.) Korm. rend. a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet

• a 193/ 2003. ( XI. 26. ) Kormányrendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről •

a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet

• 2008. évi CV. Státusztörvény való szinkron a működés törvényességének garanciája.

-5-

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) célja, hogy rögzítse az intézmény adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, az intézmény működési szabályait. 1.1. Az SZMSZ felülvizsgálatának rendje: Az SzMSz módosítását kezdeményezheti az igazgató, az iskolai nevelő- oktató munka közösségei a Szülői Szervezet DÖK útján a tanulók közössége Felülvizsgálatra kerül sor jogszabály változáskor, törvényi előírások esetén. 1.2. Az SZMSZ nyilvánossága, elhelyezési rendje A Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvános okmány . Az iskola alapdokumentumaként a Pedagógiai Program, a Minőség Irányítási Program valamint a Házirenddel együtt megtekinthetők az iskola könyvtárában, és a titkárságon. 1.3. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII.törvény alapján elkészítettük a „Vagyonnyilatkozat-tételi” szabályzatot, melyben szabályoztuk a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek körét, a vagyonnyilatkozat-tétel esedékességét, és a vagyonnyilatkozatok őrzésére vonatkozó kérdéseket.

2. Az intézmény legfontosabb adatai Az intézmény megnevezése: Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnázium Az intézmény székhelye, címe: 1165 Budapest, Táncsics u.7-9. Az intézmény OM azonosítója: 035310 Telefon: 407-2806 Telefax: 407-2807 E-mail: [email protected] Honlap: www.tmbp.sulinet.hu Az intézmény alapdokumentumai: • • •

Alapító okirat Szervezeti és működési szabályzat (SzMSz) Pedagógiai program és helyi tanterv (PP)

-6-

• • • • •

Házirend A Diákönkormányzat SzMSz-e A Szülői Szervezet SzMSz-e Közalkalmazotti Tanács Ügyrendje és szabályzata Intézményi Minőségirányítási program (IMIP)

Az intézmény alaptevékenysége: általános iskolás, és középiskolás korú gyermekek oktatása, nevelése, alapellátása, melynek tartalmát a mindenkor érvényben levő Közoktatási Törvény, az érvényben levő NAT, valamint a kerettanterv alapján elkészített iskolai pedagógiai program anyaga, követelményrendszere határozza meg, kiegészítve az iskola sajátosságaiból adódó feladatokkal és követelményekkel, melyeket a jelen SZMSZ fogalmaz meg. 2.1. Alap-, kiegészítő-, kisegítő-, tevékenysége: Az oktatási kínálatot az intézmény alapító okirata és pedagógiai programja tartalmazza. 2.1.1. Általános iskolai és gimnáziumi szakfeladatrendjei: Szakágazati rend szerinti alaptevékenysége: alapfokú oktatás: 852010 Alaptevékenységhez kapcsolódó szakfeladat-számok: 80121-4 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás - évfolyamonként egy osztályban német kisebbségi nyelvoktatás 80214-4 Nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás 55232-3 Iskolai intézményi közétkeztetés 80511-3 Napközi otthoni és tanulószobai ellátás 80122-5 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, integrált általános iskolai oktatása - ennek keretében: Beszéd és értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, illetve vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása 80215-5 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, integrált gimnáziumi iskolai oktatása – ennek keretében: A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, illetve vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása 80521-2 Pedagógiai szakszolgálat /logopédiai ellátás, gyógytestnevelés/ 92403-6 Diáksport Könyvtári, levéltári tevékenység (TEÁOR 91.01) Mindenfajta iskolai könyvtári, olvasótermi tevékenység, szolgáltatás 2010. január 1-től alkalmazandó szakfeladatrend Az intézmény szakágazati rendbe sorolása: 852010 Alapfokú oktatás Alaptevékenységhez kapcsolódó szakfeladatszámok: 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852013 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) évfolyamonként egy osztályban német kisebbségi nyelvoktatás

-7-

852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (4-8. évfolyam) 852023 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) - évfolyamonként egy osztályban német kisebbségi nyelvoktatás 853111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855913 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi otthoni nevelése 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855916 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon), ennek keretében ennek keretében beszéd és értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, illetve vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam), érmek keretében beszéd és értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, illetve vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 853112 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, gimnáziumi oktatása (9282/2009.(V. 6,) Kt. 12/13. évfolyam) - ennek keretében a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, illetve vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkezés 856011 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység (logopédiai ellátás, gyógytestnevelés/ 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása (Mindenfajta iskolai könyvtári, olvasótermi tevékenység és szolgáltatás) 2009. december 31-ig alkalmazandó szakfeladatrend A közoktatási intézmény kiegészítő 75195-2 Közoktatási intézményben végzett tevékenysége: kiegészítő tevékenységek 80591-5 Oktatási célok és egyéb feladatok A közoktatási intézmény kisegítő 70101-5 Saját helyiség, terület bérbeadása. tevékenysége: Felső határának aránya a költségvetési szerv kiadásaiban: 5 %

-8-

2010. január 1-től alkalmazandó szakfeladatrend A közoktatási intézmény kiegészítő tevékenysége: 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység A közoktatási intézmény kisegítő tevékenysége: 682002 Saját helyiség, terület bérbeadása. Felső határának aránya a költségvetési szerv kiadásaiban: 5 %

3. A költségvetési szerv működési köre: Általános iskolai oktatás: Budapest Főváros XVI. kerületének a fenntartó által kijelölt körzete, középfokú oktatás: országos beiskolázású

4. A fenntartó és felügyeleti szerv neve, címe: Budapest, Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete 1163 Budapest, Havashalom u. 43.

5. Intézmény típusa: a többcélú, összetett iskola közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX Törvény előírása szerint: Nyolc évfolyamos általános iskola és gimnázium Az alapítás éve: 1956 Alapító okirat száma: 282/2009. (V.6.) Kt. Kelte: 2009. V/12. Az alapító megnevezése: Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat 1163 Budapest, Havashalom u. 43. A közoktatási intézmény működési területe: • Általános iskolai oktatás vonatkozásában: Budapest Főváros XVI. kerületének a fenntartó által kijelölt körzete •

Középfokú oktatás vonatkozásában: országos beiskolázású

A közoktatási intézmény fenntartója: Budapest Főváros XVI.kerületi Önkormányzat 1163 Budapest, Havashalom u. 43. A közoktatási intézmény irányító szerve: Budapest Főváros XVI.kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete Jogkörét a Polgármesteri Hivatal útján gyakorolja 1163 Budapest, Havashalom u. 43.

-9-

6. Az intézmény jogállása Az intézmény önálló jogi személy. Vezetője az igazgató, akit az alapító önkormányzat képviselő-testülete nyilvános pályázat keretében, a törvényes előírások szerint határozott időre nevez ki. (A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, ill. a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet szerint.) Gazdálkodás formája: A közoktatási intézmény típusa a 2008. évi CV. törvény előírása szerint: Közszolgáltató költségvetési szerv, közoktatási feladatot ellátó közintézmény. • Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. • Éves költségvetési keretét az önkormányzat a költségvetési rendeletében hagyja jóvá, továbbá a pénzügyi-gazdasági feladatokat az intézmény teljes jogkörrel látja el. • Feladatainak ellátására további forrásokat biztosít egyéb bevételeivel (pl. terembérlet ). • Minden előirányzata felett rendelkezési jogosultsággal bír. • Adószáma: 15516130-2-42 (Az intézmény ÁFA körbe tartozik az étkezés vonatkozásában.)

• Számlaszám: OTP Bank Nyrt. 11784009-15516130 A közoktatási intézmény feladatellátását szolgáló vagyona: A rendelkezésre bocsátott- 105.662 hrsz.-ingatlanvagyon Budapest Főváros XVI.kerület Önkormányzat tulajdona. Az intézmény mérleg szerinti induló vagyona: épület: 62.011.000 Ft gépek: 59.820 Ft A közoktatási intézmény vagyon feletti rendelkezés joga: A közoktatási intézmény jogosultsága ezen vagyontárgyak rendeltetésszerű hasznosítására terjed ki az Önkormányzat vagyonáról és vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló rendelet alapján. A közoktatási intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény általános képviseletét az igazgató látja el. Az igazgató távolléte esetén ezen szabályzatban meghatározott sorrendben következő helyettes képviseli.

- 10 -

7. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya Az intézmény számára jogszabályokban, testületi döntésekben megfogalmazott feladatés hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SzMSz-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. Az SZMSZ hatálya kiterjed: − az intézmény vezetőire, − az intézmény dolgozóira, − az intézményben működő testületekre, szervekre, közösségekre, − az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre. Az SzMSz a fenntartó Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat OIGYB jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes.

- 11 -

II. fejezet

AZ INTÉZMÉNY FELADATAI 8. Az intézmény feladatai és hatásköre Az intézmény alaptevékenységét az alapító okirat 9. pontja határozza meg. Az alaptevékenység szerinti feladatok ellátására a közoktatásról szóló törvény vonatkozik. Az intézmény - az alapító okirat III/2. pont értelmében - vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Az intézmény közhasznú vagy gazdasági társaságban nem vesz részt. Az intézmény számára meghatározott feladatoknak és hatásköröknek az intézmény szervezeti egységei, dolgozói közötti megosztásáról az intézmény vezetője gondoskodik. A feladatok és hatáskörök megosztása nem lehet ellentétes a jogszabályok és az alapító, fenntartó által az intézmény egyes szervezeti egységeire, vezetőire és dolgozóira kötelezően előírt feladatokkal, hatáskörökkel. A közoktatásban alkalmazottak körét a közoktatási törvény 15. §-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a 16. és 17. §-a, a pedagógusok jogait és kötelezettségeit a törvény 19. §-a rögzíti. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a 2006. szeptemberben hatályba lépő tanítási időkeret szabályozásáról készült SzMSzkiegészítés, és a Kollektív Szerződés tartalmazza.

- 12 -

III. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 9. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését alá- és fölérendeltség, illetőleg munkamegosztás szerint az SzMSz 1.számú melléklete tartalmazza.

10. Az intézmény belső szervezeti egységei és feladataik A közoktatási intézmény belső szervezeti egységei az alapító okiratban meghatározott funkciókkal összhangban kerültek kialakításra. Cél az, hogy minden szervezeti egység a feladatait zavartalanul és a követelményeknek megfelelően magas színvonalon lássa el. Az intézmény szervezeti egységei A közoktatási intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 842 tanuló Általános iskola 1-8. évfolyam 8 évfolyamos képzés, ezen belül 1-4. évfolyam alsó tagozatosok, 5-8. évfolyam felső tagozatosok. Gimnázium 9-12. évfolyam, 4 évfolyamos képzés 9-13. évfolyam, 5 évfolyamos képzés Nyelvi előkészítő 9. évfolyam Gazdálkodási és technikai csoport Alapvető feladata az intézmény fenntartásával és gazdálkodásával kapcsolatos feladatok elvégzése. Két egymástól elkülönülő egységből áll: - a gazdálkodási csoport, amelybe a gazdasági vezető, a gazdasági előadó (pénztáros) a munkaügyi előadó és az iskolatitkár tartoznak. - a technikai csoport, amelybe a gondnok és a technikai személyzet tartozik.

11. Munkaköri leírások Az intézményben foglalkoztatott dolgozók feladatainak leírását a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaköri leírások a személyi anyagokban megtalálhatók. A munkaköri leírásoknak tartalmazniuk kell a foglalkoztatott dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelően feladatait, jogait és kötelezettségeit névre szólóan. A munkaköri leírásokat a szervezeti egység módosulása, személyi változás, valamint feladat változása esetén azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül módosítani kell. A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért felelős: a) a nevelőtestület esetében az igazgató, b) a technikai dolgozók tekintetében az I.sz. igazgatóhelyettes, és a gazdasági vezető

- 13 -

12. Az intézmény vezetése és a vezetők feladatai 12. 1. Intézményvezető: • • • • • • • • •

az intézmény igazgatója felelős az intézmény működéséért és gazdálkodásáért, képviseli az intézményt külső szervek előtt, tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai és gazdasági működésének valamennyi területét, gyakorolja a munkáltatói jogokat, ellátja az intézmény működését érintő jogszabályokban, önkormányzati rendeletekben és döntésekben a vezető részére előírt feladatokat, elkészíti, elkészítteti az intézmény SzMSz-ét és más, kötelezően előírt szabályzatait, rendelkezéseit, kapcsolatot tart a társintézményekkel, helyi, területi és országos szakmai szervezetekkel, intézményekkel, támogatja az intézmény munkáját segítő testületek, szervezetek, közösségek tevékenységét, folyamatosan értékeli a vezetés, a szervezeti egységek, az intézmény tevékenységét, munkáját.

12. 2. Intézményvezető-helyettesek: • •

• •

• •

•

munkájukat közvetlenül az igazgató útmutatásai szerint az érvényes jogszabályok betartásával önállóan végzik, az intézményvezető távolléte esetén az intézményvezető megbízása alapján az 1. számú ig.h. ellátja a vezető feladatait – ha ő is akadályoztatva van, akkor mindkettejük helyett a 2. számú ig.h látja el a feladatköröket, a 2. számú ig.h. ellátja a megbízásban foglalt tagozatok vagy funkcionális feladat felügyeletét, irányítását, ellenőrzését és értékelését, a 2. számú ig.h. kapcsolatot tart az intézmény tagozatainak vezetőivel, a munkacsoportok vezetőivel, a gyermek-és ifjúságvédelmi felelőssel, a tagozatához tartozó valamennyi munkatárssal, a 1. számú ig.h. nyilvántartja és szervezi a tanulásirányítás tagozati megvalósítását, ellenőrzi és értékeli azt, mindkét ig. h. az intézményvezető megbízása alapján közreműködik az iskolai szintű tervezési, szervezési, ellenőrzési, értékelési, döntési feladatok ellátásában, az intézményvezető megbízása alapján mindkét ig. h. képviselheti az intézményt külső szervek előtt.

- 14 -

12.3. Gazdasági vezető: • felelős az intézmény gazdasági és pénzügyi tevékenységéért, pénzügyi fegyelem megtartásáért, • elkészíti az intézmény költségvetését, gazdálkodásáról szóló beszámoló jelentéseit, gondoskodik az adatszolgáltatásról, • elkészíti, folyamatosan karbantartja az intézmény gazdasági, műszaki szabályzatait, • gyakorolja az ellenjegyzési jogkört az intézményvezető kötelezettségvállalása, utalványozása esetén, • kialakítja az anyaggazdálkodás rendjét, megszervezi és biztosítja az intézmény anyagellátását, • megszervezi a tárgyi eszközök, műszaki berendezések üzemeltetését, karbantartását, javítását, • szervezi az intézmény gazdasági, pénzügyi belső ellenőrzését, • kialakítja és szervezi az intézmény könyvviteli, elszámolási, vagyonnyilvántartási, vagyonvédelmi rendjét, rendszerét. 12.4. A nevelőtestület: • • •

• • •

•

• •

A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a közoktatási törvény tartalmazza. A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezletei: o a tanévnyitó értekezlet, o az osztályozó értekezletek, o a félévi és a tanévzáró értekezletek. A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv és munkarend összeállításáról, illetve elfogadásáról. A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze. Az igazgató szükség esetén, a tanítási időn kívülre rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról is intézkedhet, vagy a nevelőtestülettel rövid megbeszélést tarthat. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását a nevelőtestület (tagjai egyharmadának aláírásával) és a Közalkalmazotti Tanács kezdeményezheti, az ok és a cél megjelölésével. Az egy osztályban tanítók értekezletét az osztályfőnök kezdeményezésére az igazgató hívja össze. A nevelőtestület értekezleteinek napirendjéről és döntési rendjéről maga határoz.

- 15 -

12.5. Szakmai munkaközösség-vezető(k): • • • •

• •

• • •

szervezi, irányítja és ellenőrzi a munkaközösség szakmai munkáját, az irányítási területén utasítási, ellenőrzési és értékelési jogkörrel rendelkezik, az intézményvezető utasításának megfelelően elkészíti a munkaközösség éves munkaprogramját, a munkaközösség szakmai tevékenységéről rendszeresen beszámol az intézményvezetőnek, illetve a felügyelettel megbízott intézményvezetőhelyettesnek, éves munkaterv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, gondoskodik a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről, új kolléga munkájáról, beilleszkedésének tapasztralatairól, negyedévente beszámol az intézményvezetőnek, figyelemmel kíséri a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők tevékenységét, és segíti a gyakornokok beilleszkedését, az igazgató megbízása alapján a pedagógus értékelési rendszerben szakmai ellenőrzőmunkát, továbbá óralátogatásokat végez, segíti az intézményvezető személyzeti feladatainak ellátását, elvégzi az e körben rábízott feladatokat.

13. Az intézmény munkáját segítő testületek, szervek, közösségek 13.1. Az intézmény tevékenységét meghatározó, illetve munkáját segítő belső testületek, szervek, közösségek: • • • • • • • • •

kibővített vezetőség, vezetői értekezlet, tantestületi (tagozati) értekezlet, dolgozói munkaértekezlet, dolgozói érdekképviseleti szervezetek, nevelőtestület, szakmai munkaközösségek, Szülői Szervezet, Diákönkormányzat.

Kibővített vezetőség: Az intézményvezető tanácsadó szerveként működik. Üléseit az intézményvezető szükség szerint, de évente legalább két alkalommal hívja össze. A vezetőség tagjai: •

intézményvezető,

•

intézményvezető-helyettesek, gazdasági vezető,

•

szakmai munkaközöség vezetők,

•

az érdekképviseletek és a Közalakalmazotti Tanács delegáltja(i) .

- 16 -

A kibővített vezetőség véleményezi és értékeli: • az intézményt érintő szervezeti és működési kérdéseket, • az intézmény dolgozóit érintő élet- és munkakörülményeket befolyásoló kérdéseket, fejlesztések, felújítások rangsorolását, • az intézmény működésével összefüggő terveket, szabályokat, • mindazokat a javaslatokat, amelyeket az intézményvezető vagy a tantestület tagjai a vezetőség elé terjesztenek. Vezetői értekezlet: Az intézmény vezetője szükség szerint, de havonta legalább egy alkalommal vezetői értekezletet tart. A vezetői értekezleten részt vesznek az intézmény vezető, intézményvezető-helyettesek, szükség szerint gazdasági vezető, szakmai munkaközösségek vezetői. A vezetői értekezlet feladata: • tájékozódás a belső szervezeti egységek, szakmai munkaközösségek munkájáról, • az intézmény, valamint a belső szervezeti egységek, szakmai munkaközösségek aktuális és konkrét tennivalóinak áttekintése. Szakmai munkaközösség értekezlet: A szakmai munkaközösségek vezetői szükség szerint, de legalább negyedévenként értekezletet tartanak. A szakmai munkaközösség értekezletét annak a vezetője hívja össze és vezeti. Az értekezletre meg kell hívni a szakmai munkaközösség valamennyi dolgozóját és az intézmény vezetőjét, illetve a felügyeletet gyakorló tisztségviselőjét. A szakmai munkaközösség értekezlet feladata: •

a szervezeti egység eltelt időszak alatt végzett munkájának értékelése,

•

a szervezeti egység munkájában tapasztalt hiányosságok feltárása és azok megszüntetésére intézkedések megfogalmazása,

•

a munkafegyelem értékelése,

a szervezeti egység előtt álló feladatok megfogalmazása, a szervezeti egység munkáját, munkaközösségeit megtárgyalása. Dolgozói munkaértekezlet: • •

érintő

javaslatok

Az intézmény vezetője szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közalkalmazotti munkaértekezletet tart. Az értekezletre meg kell hívni az intézmény valamennyi fő- és részfoglalkozású dolgozóját. Az intézményvezető az alkalmazotti értekezleten: • beszámol az intézmény eltelt időszak alatt végzett munkájáról, • értékeli az intézmény programjának, munkatervének teljesítését, • értékeli az intézményben dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását, • ismerteti a következő időszak feladatait.

- 17 -

Az értekezlet napirendjét az intézményvezető állítja össze. Az értekezleten lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel és azokra választ kapjanak. Dolgozói érdekképviseleti szervezetek: Az intézmény vezetése együttműködik az intézményi dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme. Az intézmény vezetése támogatja, segíti az érdekképviseleti szervezetek működését. Az intézményben két országos szervezet helyi alapszervezete működik, nevezetesen a „Pedagógusok Szakszervezetének” és a „Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének” helyi csoportja. Az intézmény vezetője a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjáról, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjéről, az érdekvédelmi szervezetek támogatásának mértékéről, a működési feltételek biztosításáról, jogszabályok idevonatkozó rendelkezései alapján megállapodást köt, ennek hiányában megállapodást köthet. Az intézmény működését segítő testületek, szervek és közösségek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, megőrzéséről az intézmény vezetője gondoskodik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: • az ülés helyét, időpontját, • a megjelentek nevét, • a tárgyalt napirendi pontokat, • a tanácskozás lényegét, • a hozott döntéseket. Szülői Szervezet: Munkatervét, SzMSz-ét és működési rendjét maga határozza meg. Jogait és tevékenységi körét az oktatási törvény előírásai szerint gyakorolhatja. Működéséhez szükséges feltételeket az intézmény biztosítja. Diákönkormányzat: Munkatervét, SzMSz-ét és működési rendjét maga határozza meg. Jogait és tevékenységi körét az oktatási törvény előírásai szerint gyakorolhatja. Működéséhez szükséges feltételeket az intézmény biztosítja.

- 18 -

13.2. AZ INTÉZMÉNY MUNKÁJÁT SEGÍTŐ KÜLSŐ KAPCSOLATOK: • Fenntartó Önkormányzat osztályai, • Kerületi iskolák, óvodák, • Iskola-egészségügyi ellátás, • Gyámügyi Iroda, • Táncsics Mihály Jubileumi Alapítvány, • Rácz Aladár Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, • Erzsébet-ligeti Színház, • Német Kisebbségi Önkormányzat, • Napraforgó Gyermekjóléti Központ, Családsegítő Szolgálat és Nevelési Tanácsadó, • Német testvériskola (Robert Reiss Real Schule Bad Liebenwerda) • Történelmi egyházak területi képviselői, • Göllesz Viktor Óvoda, Általános Isk. Elők. Szakisk. Nappali Ellátó, és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani intézmény. A fenntartóval való kapcsolat alá- és fölérendeltségi viszonyban valósul meg. Az intézmény vezetője - vagy személyes megbízottja - szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal egyeztet az intézményhez kapcsolódó, velünk együttműködő és munkánkat segítő szervekkel. Ekkor alakul ki a közös cselekvési program, amelyet az elkövetkező időszakban a két szervezet együtt valósít meg. Az intézmény vezetője megbízza az egyes kapcsolatokért felelős munkatársait a kapcsolattartásra önálló döntési és felelősségi jogkörrel (közvetlen tervezés, szervezés, megvalósítás és ellenőrzés).

Kapcsolattartó megbízottak: Szervezet

Kapcsolattartó

Fenntartó Önkormányzat illetékesei

Igazgató és eseti megbízatás alapján

Iskola-egészségügyi ellátás

Az iskolatitkár és a védőnő

Gyámügyi Iroda

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök

Táncsics M.Jubileumi Alapítvány

Igazgató és eseti megbízatás alapján

Rácz Aladár Zeneiskola

Intézményvezető

Erzsébet-ligeti Színház

Szabadidőszervező

Német Kisebbségi Önkormányzat

Igazgató és eseti megbízatás alapján

Napraforgó Gyerm.Jóléti Kp. Családsegítő A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök. Szolgálat és Nevelési Tanácsadó Dr. Kresz Mária Alapítvány

Napközis munkaközösség-vezető

Történelmi egyházak területi képviselői

Igazgató és eseti megbízatás alapján

Német testvériskola

Igazgató és eseti megbízatás alapján

Kerületi iskolák és óvodák

Igazgató és eseti megbízatás alapján

- 19 -

Az együttműködés konkrét rendjét minden tanévre vonatkozóan együttműködési megállapodásban is rögzítjük. Az együttműködés kiterjed a tanulóinkat és dolgozóinkat az együttműködésben érintett partnerszervezettel közös kérdésekre. Az együttműködés formáit és rendszerét a kapcsolattartó felek közösen határozzák meg. A végzett munkák értékelésekor közös elemzés és egyeztetés szükséges. A kapcsolattartó a vezetőségi értekezleten negyedévente: • beszámol az eltelt időszak alatt végzett munkájáról, • értékeli a közös programokat, • ismerteti a következő időszak feladatait, • javaslatot tesz az együttműködés módosítására, • javaslatot tehet jutalmazásra, a közös akciók és tevékenységek végzésében kiemelkedő munkát végző munkatársainkra. 1. A rendszeres egészségügyi ellátás kiterjed mind a tanulókra: iskola fogászat, iskolai gyermekorvosi vizsgálatok, védőoltások stb., mind a dolgozókra az üzemorvosi ellátás (Foglalkozás Egészségügyi Szolgáltatás) keretében. 2. A rendszeres egészségügyi ellátás rendjét az iskolaorvos munkaterve és munkarendje határozza meg. Az intézmény orvosi szobát biztosít a vizsgálatokra és a védőoltások beadására. A tanulók egészségügyi törzslapját az iskolaorvos vezeti, őrzéséről az iskola gondoskodik. 3. Szociális támogatásra (kedvezményes étkeztetés) fordítható összeget iskolánk a mindenkori költségvetési keretből biztosítja - normatíva szerint. A támogatás megállapításának és felosztásának elvei: •

Az egy főre jutó családi nettó kereset alapján, a leginkább rászoruló tanulók kiválasztása.

•

A nagycsaládos szülők gyermekeinek kikeresése.

•

A tanulókat vagy az osztályfőnökök terjesztik fel, vagy a szülők kérik a gyermekük szociális támogatását.

•

A Gyámügyi Irodával együttműködve a gyermek- és ifjúsági vezetők készítik el a végleges kiválasztást, és terjesztik elő jóváhagyásra a javaslatot. A konkrét kifizetéseket az igazgató engedélyezi.

4. A tankönyvrendelés és iskolai forgalmazás, valamint az ingyenes tankönyvellátás a jogszabályi előírások szerint, a 2001. évi XXXVII. Törvény 6-7 §., 23/2004.(VIII.27.) OM rendelet és a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX tv 19. § (1) c. pont valamint a 118. § (5) pont szerint történik. A nem alanyi jogon adható tankönyvtámogatás elvei a Házirend mellékletében a 12.2. alatt szerepelnek. Konkrétan: az intézményvezető felméreti: - hány tanuló kíván az iskolától tartós tankönyvet kölcsönözni, - hány tanuló részére szükséges napköziben, tanulószobában tartós tankönyvet biztosítani,

- 20 -

A felmérés eredményéről tájékoztatni kell a Szülői szervezetet és a Diákönkormányzatot. A két szervezet véleményét ki kell kérni a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához végül döntés a szakmai munkaközösség véleményét is figyelembe véve születik. A fent említett jogszabályok, illetve a helyi sajátosságok beépítésével az igazgató minden év december 15-ig szabályozza az iskolai tankönyvrendelés rendjét és ebben megnevezi a tankönyvfelelős(ök) személyét. A Szülői Szervezet a tankönyvrendelés elkészítésekor az évfolyamonkénti tankönyvcsomag súlyát, kilogrammban kifejezett tömegét illetően EGYETÉRTÉSI JOGGAL rendelkezik! A tankönyvrendelés előtt az igazgató köteles beszerezni a Diákönkormányzat és a Szülői szervezet véleményét. A tankönyvrendelés határideje minden év február 28-a.

- 21 -

IV. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FŐBB SZABÁLYAI 14. Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos szabályai Az iskola vezetőinek az intézményben tartózkodásának rendje: •

• •

•

•

•

Az intézményben a vezetői feladatok ellátását biztosítani kell az alatt az idő alatt, amelyben tanulók az intézményben tartózkodnak, (az ügyeleti idő kivételével) a következők szerint: az intézményvezető vagy helyettesei közül az egyik tartózkodjon az iskolában! Ha betegség vagy más ok nem teszi lehetővé a vezetői feladatok ellátását, akkor a Szervezeti és Működési Szabályzatban alább meghatározott helyettesítési rendben kijelölt közalkalmazott felel az intézmény biztonságos működéséért. Az igazgatót és helyetteseit távollétükben a gazdasági vezető, ha ő sincs, akkor a fenti személyek által kijelölt pedagógus, lehetőleg munkaközösség vezető helyettesíti. A helyettesítő felelőssége, intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Ha a tartós távollétnek nem minősülő szabadság, betegség vagy hiányzás miatt a vezető vagy helyettesei benttartózkodása szerint nem oldható meg, úgy a helyettesítés rendjére vonatkozóan kell eljárni.

Az iskola igazgatója 40 órát dolgozik, kötelező órája és a 40 órás munkaideje között látja el vezetői teendőit. Az igazgatóhelyettes munkaideje szintén 40 óra, munkaidő-beosztását úgy kell megállapítani, hogy az iskola fő működési idejében - hétfőtől péntekig 7 30 -16 00 óra között - az igazgatót is beszámítva valamelyik vezető az iskolában tartózkodjon. A helyettesítés rendje: A vezető

A helyettesítője

Igazgató

I.sz igazgatóhelyettes II.sz igazgatóhelyettes Gazdasági vezető

I.sz. Igazgatóhelyettes

II.sz. igazgatóhelyettes Gazdasági vezető

II.sz igazgatóhelyettes

I.sz. igazgatóhelyettes Gazdasági vezető

Gazdasági vezető

Kijelölt pedagógus (ill.mkv.vez.)

- 22 -

14.1. A tanítási idő A tanítási év szorgalmi idejét a közoktatási törvény 57. §-a alapján a mindenkori Oktatási és Kulturális Miniszteri rendelet határozza meg. A szorgalmi idő csak azokon az évfolyamokon rövidebb, ahol záróvizsgák vannak (érettségi vizsga a 12. osztály végén ). A konkrét dátumokról az oktatási és kulturális miniszter évente a tanév rendjéről szóló rendelete intézkedik. Az iskolában a -a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások 45 percesek, melyek között szünetet kell tartani - a napközi (tanulószobai) foglalkozás 60 perces. A csengetési rend része a Házirendnek. 14.1.2. A munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó szabályok 14.1.2.1. A munkaidő-nyilvántartás tartalma A nevelési-oktatási intézményben vezetett munkaidő-nyilvántartás tartalmazza: • a tanórai és a tanórán kívüli munkaidő keretében ellátott feladatokat, külön megjelölve, • a nevelési-oktatási intézményben, • a nevelési-oktatási intézményen kívül ellátott feladatokat. 14.1.2.2. A nyilvántartás vezetésének eljárási szabályai: A nyilvántartás vezetésére az előző pontban foglalt adatokkal: • •

tanévenként, heti bontásban, kéthavonkénti elszámolással, pedagógusonkénti bontásban az igazgatóhelyettes ellenőrzésével.

A nyilvántartás: • •

az ellátott tanítási órák, a tanórán kívüli tevékenységek, az egyéni foglalkozások nyilvántartásával a tanítási időkeret meghatározására szolgál.

14.1.3. Tanítási időkeret A tanítási időkeret jelentősége, fontossága abban van, hogy a rendes munkaidőn belül végzett tanításért óradíj csak a tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért jár. A Munka Törvénykönyve (továbbiakban: Mt.) 118/A. §-a szerint a munkaidő legfeljebb kéthavi keretben határozható meg, a 6. pont szerinti tanítási időkeret is két hónapra szól, amelynek megállapítása a következő: A két hónapra eső tanítási napok számát meg kell szorozni a pedagógus munkakörére megállapított kötelező óraszám egy ötödével. Ezt a személyenként megállapított tanítási időkeretet csökkenteni kell a heti kötelező óraszám egy ötödével minden olyan esetben, amikor a pedagógus kieső tanítási napja az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében megjelölt távollét napjaira esik, vagyis amikor a pedagógus távolléti díjra jogosult, és hasonlóképpen csökkenteni kell akkor, ha a kieső tanítási nap a pedagógus keresőképtelensége idejére esik, amikor is általában táppénzben részesül. A munkaidőkeret befejező időpontjában, vagyis a két hónap elteltével, a munkáltatónak minden pedagógus esetében meg kell állapítani a tanítási időkeret

- 23 -

teljesítését, amely azt jelenti, hogy összegezni kell a kötelező órába beszámítható ténylegesen megtartott óráit. Óradíj pedig a tanítási időkeretet meghaladó többlettanításért jár. A tanítási időkeret megállapításának, teljesítése kiszámításának menetét a jogszabály tartalmazza. A Kjt. végrehajtási utasítás 7. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás szerint a munkaidő-nyilvántartás helyi szabályozását az alábbiak szerint rendelem el. 1. A teljes munkaidő a munkavégzés helye szerint lehet: A. A nevelési-oktatási intézményben ellátandó feladatok: a pedagógusok tantárgyfelosztásban rögzített tan-és tanórán kívüli órái, kapcsolattartás a szülőkkel (fogadóóra, szülői értekezlet, stb.), a Diákönkormányzat munkájának segítése, munkaközösségi vagy nevelőtestületi és közalkalmazotti értekezleteken való közreműködés, iskolai rendezvények segítése, ügyviteli és adminisztrációs tevékenység végzése, részvétel a nevelőtestület munkájában, közreműködik a hátrányos és a tehetséges tanulók felkészítésében, segíti az iskola kulturális- és sport-rendezvényeinek előkészítését, lebonyolítását, közreműködik a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében, a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában, a tanuló és gyermek baleset megelőzésében részt vesz, közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok ellátásában és végrehajtásában, az intézményi dokumentumok készítésében. B. A nevelési-oktatási intézményen kívül is ellátható feladatok: a pedagógiai programban rögzített tanulmányi kirándulások szervezése és vezetése, felkészülés a foglalkozásokra és tanítási órákra, tanórák és foglalkozások előkészítése, a gyermekek tanulók értékelése, tanulói munkák és dolgozatok javítása, pedagógiai munkájához kapcsolódó önképzés és továbbképzés végzése, kapcsolattartás külső szervezetekkel, közművelődési intézmények látogatása, iskolai és osztály kirándulások szervezése és vezetése. 2. A pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben ellátandó feladatkör esetében a tanulókkal való foglalkozásokat pedagógiai adminisztráció keretében osztály- és foglalkozási naplókba rögzítik (óraszám, foglalkozás anyaga, aláírás). A munkavégzést a megbízott igazgató-helyettes – beosztás szerint – hetente ellenőrzi. A kéthavi tanítási időkeret szakmai számfejtésekor a pedagógus által összeállított nyilvántartás alapján az igazgatóhelyettes ellenőrzi és igazolja, az elvégzett munkát. Az így ellenőrzött óraszámok alapján az igazgató engedélyezi a pénzügyi számfejtést és a munkabérek kifizetését.

- 24 -

14.2 A tanórán kívüli foglalkozások Az intézményben csak engedélyezett tanórán kívüli foglalkozások szervezhetők. 14.2.1. A szervezett és engedélyezett foglalkozási formák: szabadidős tevékenység az iskola tanulóinak, emelt szintű érettségire felkészítés, differenciált foglalkozások, énekkar, szakkörök, diáksportkör, tanulószoba, tanulmányi- és sportversenyek, kulturális rendezvények, könyvtárlátogatás, hitoktatás. A foglalkozások helyét és idejét, a megbízott igazgató-helyettes határozza meg a tanterembeosztással együtt, melyet az igazgató hagy jóvá. 14.2.2. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató vagy a kijelölt igazgatóhelyettes bízza meg. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. 14.2.3. Szakköri és önképző jellegű foglalkozások térítésmentes és térítéses (önköltséges) formában szervezhetők. 14.2.4. Az iskolai könyvtár a nyitvatartási idejében, a könyvtári órákon áll a tanulók rendelkezésére. A könyvtár használatának rendjét a könyvtári SzMSz tartalmazza. 14.2.5. A hit- és vallásoktatásban való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az intézmény a történelmi egyházak területileg illetékes képviselőivel működik együtt, foglalkozásaikra tantermet biztosít. A hitoktatást az illetékes egyház által megbízott hitoktató végezheti. 14.2.6. Az iskolában érvényes pedagógiai program alapján az 1-4.osztályok tanulói napközi otthonos ellátásban részesülnek. A tanulószobai ellátást igénylő valamennyi tanulót fel tudunk venni, a felvételi eljárást és elbírálási szempontokat ezért nem tettünk közre. 14.2.7. Az iskolában a kötelező tanórán felül a mindennapos testedzés lehetőségét, napi fél órát az iskola biztosítja az iskolai sportkör (ISK) keretében. A mindennapi testedzés programját az ISK éves munkaterve tartalmazza. Ilyen lehetőség például: • játékos atlétika, • kézilabda, • kosárlabdázás (felső és gimnáziumi tagozatban), • kispályás labdarúgás (külön alsó-, felső és gimnáziumi tagozatban), • házi versenyek, diákolimpia. 14.2.8. Iskolai sportkör tényleges működtetése, a feltételek biztosítása kiemelt figyelmet kap a vezetők elkötelezettsége révén. Az érvényes jogszabályok szerint az ISK működését az alapító okirat is tartalmazza. A testnevelők kidolgozták a ISK alapszabályát, tevékenységi rendszerét, és az eredményes működtetést lelkiismereti kérdésnek tekintik. 14.3. A munkarend 1. Az iskola a szorgalmi idő alatt hétfőtől péntekig reggel 5.00 órától este 19.00-ig tart nyitva.A tanulók számára 6.30-tól tanári felügyeletet biztosítunk. Egyéb időpontokban az iskola nyitva tartása a szervezett programokhoz (pl. fogadóórák, szülői értekezletek) igazodik. A programokat az igazgató vagy helyettesei engedélyezheti, előzetes egyeztetés (egy héttel előbb) alapján. 2. A tanítás kezdete: 8.00 óra. 3. A tanulóknak a tanítás megkezdése előtt legalább 10 perccel korábban meg kell jelennie az iskolában. 4. A tanítási órák 45 percesek, a napközis és tanulószobai foglalkozások 60 percesek. 5. A tanítási órákat zavarni nem lehet. A közleményeket a tanítás kezdete előtt vagy a szünetekben kell tudatni a tanulókkal.

- 25 -

6. Ha pedagógiailag indokolt, az órák tömbösítve is megtarthatók. A tömbösített időfelhasználásra vonatkozó pedagógus-igényeket az érintett igazgatóhelyettesnek be kell jelenteni. 7. A szünetek időtartama az 1-2-3. óra között 15 perc, a 4-5. óra után 10 perc, a 6. óra után 20 perc. 8. A Közoktatási Törvény szerint "a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő-, illetve a nevelő- és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll." • A helyettesítési rendet az igazgató-helyettes állítja össze. • Az tanórán kívüli iskolai programok, rendezvények beosztását a megbízott igazgatóhelyettes határozza meg. • Az órarendkészítés alapelve: a tanulók szempontjait veszi első helyen figyelembe (terhelés, azonos napon elhelyezhető páros óra stb.), a pedagógusok esetleges igényei csak ezek után teljesíthetők. • A pedagógus a beosztása szerinti órája előtt 10 perccel köteles megjelenni a munkahelyén. A pedagógus munkából való távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 07.45-ig - vagy az első órája előtt 15 perccel - köteles bejelenteni az ügyeletes vezetőnek, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen. • A nevelő- oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkaidejét a kijelölt igazgatóhelyettes, ill. a gazdasági vezető állapítja meg, és az igazgató hagyja jóvá. 9. Az iskolai ünnepélyek, a szülői értekezletek, nyílt napok tartása idején az iskola munkarendje az igazgató döntése szerint módosul. 10. Az iskolai könyvtár működésének szabályozását, nyitva tartását, a kölcsönzés rendjét, a könyvtár használóinak körét, a szolgáltatás igénybe vételének rendjét a könyvtári SzMSz tartalmazza. 11. A hivatalos ügyek intézése a titkárságon történik szorgalmi időben munkanapokon 8.00 és 15.30 óra között. 12. Tanítási szünetben, illetve a hétvégén a beosztásuk szerint munkát végzőkön kívül csak vezetői engedéllyel lehet az épületben tartózkodni. 13. Iskolai szünetekben (téli, őszi, tavaszi, nyári) az iskola vezetőségének egyik tagja külön beosztás szerint, előre meghatározott napokon 9.00 és 13.00 óra között ügyeletet tart.

- 26 -

14.4. Be- és kiléptetés az intézménybe A) A közoktatási intézmény tanulói, közalkalmazottai, ill. egyéb munkaviszonyban állók részére szabad belépést biztosítunk. Az intézménybe csak a főkapun, illetve rendkívüli esetben vagy igazgatói engedéllyel a Rácz Aladár Zeneiskola bejáratán át szabad be- és kilépni. B) Az intézmény dolgozóinak a benntartózkodását a jelenléti ív igazolja, ezért minden alkalmazott a be- és kilépés időpontját jegyezze és írja alá! C) A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti, ill. egyéb munkaviszonyban nem állók részére - biztonsági okok miatt - az alábbi módon határozzuk meg az intézmény látogatását: • a szülők és hozzátartozóik gyermekeiket a foglalkozásokra bekísérhetik az intézmény aulájáig, • a szülők a foglalkozások végén gyermekeikért az iskolába bejöhetnek, a tanulókra a földszinti aulában várakozhatnak, • a szülői értekezletek és fogadó órák ideje alatt az intézmény a szülők számára szabadon látogatható, • minden más esetben a portás irányítja el a vendégeket az általuk megnevezett intézeti alkalmazotthoz, a további időre a munkatárs társaságában tartozódhat az intézményben, • tanulók csak az osztályfőnökök, illetve vezetők engedélyével hagyhatják el az intézményt - be- és kiléptető kártya használatával. • betegség, rosszullét esetén a tanulók csak kísérővel távozhatnak az épületből. A tanulók és külső személyek az iskola létesítményeit csak engedéllyel és felügyelettel használhatják. Tanítási időn kívül csak szervezett és engedélyezett foglalkozások tarthatóak az intézményben. 14.5. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Rendkívüli eseménynek számít: a tűz, az árvíz, a földrengés, bombariadó, egyéb veszélyes helyzet, illetve a tanulók biztonságát, a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. Rendkívüli esemény bekövetkeztekor az alábbi szabályok szerint kell eljárni: 1. Minden esetben értesíteni kell: • az intézmény ügyeletes vezetőjét, • az iskolai gondnokot, • az eseménynek megfelelő hatóságot (rendőrség, tűzoltóság stb.). • A rendkívüli eseményről az ügyeletes vezető haladéktalanul tájékoztatja az önkormányzat jegyzőjét. 2. Természeti katasztrófa és tűzvédelmi riadó esetén a tűzriadó-tervben leírt és gyakorolt menekülési terv szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési útvonal rajzát minden tanterem és több ponton jól látható helyen a tűzvédelmi szabályzatnak megfelelően ki kell függeszteni. • • • • •

- 27 -

3. Bombariadóval fenyegetés esetén a bejelentést fogadó azonnal értesíteni köteles az iskola igazgatóját, illetve az azonnali intézkedésre jogosult felelős vezetőt. Az intézkedésre jogosult mérlegelés nélkül azonnal értesíti a rendőrséget, és elrendeli a bombariadót. Ennek elrendelésekor a tanulók és az iskolában tartózkodó dolgozók a menekülési útvonalnak megfelelően kötelesek elhagyni az épületet. Kerülni kell a felesleges hangulatkeltést. Az elrendelt riadót gyorsan és pontosan kell pedagógusi vezetéssel végrehajtani! A megérkezés és létszámellenőrzés után: • Az osztályok tanulói a számukra kijelölt helyen várakoznak az órát tartó pedagógusok felügyeletével. • Az épületbe visszatérni csak a rendőrségi tűzszerész vizsgálata után, a bombariadó parancsnokának engedélyével lehet. A bombariadó miatt elmaradt tanórákat munkanapon (pótórák beiktatásával), vagy szombati napon rendkívüli tanítási nappal pótolni kell! 4. A pedagógus feladata tanulói baleset esetén: • • • •

Nem súlyos balesetekkel kapcsolatban az intézményvezető utasítására adatot szolgáltat a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetéséhez; Minden sérülést okozó balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel; A három napon túl gyógyuló baleseteket a felsőbb szerveknek jelenteni köteles az erre a feladatra megbízott pedagóguson keresztül Közreműködik a súlyosabb tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában.

5. A pedagógus feladata súlyos balesetekkel kapcsolatban: A balesetet azonnal jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelő vezetőnek. • Közreműködik a baleset kivizsgálásában. • Intézkedést javasol minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre. • Az intézményvezetőnek a további balesetek megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. 6. A nem pedagógus alkalmazott: •

az intézményvezető utasításának megfelelően közreműködik a tanulóbaleseteket követő feladatokban. 14.6. A munkaviszony létrejötte A közoktatási intézmény foglalkoztatottaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony: • közalkalmazotti jogviszony • megbízási szerződéses jogviszony. Az intézmény az alkalmazottak esetében a belépéskor határozott idejű vagy határozatlan idejű kinevezéssel, avagy megbízási szerződéssel határozza meg, hogy az alkalmazottat milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen mértékű alapbérrel foglalkoztatja. A kinevezéseket, és a megbízási szerződéseket a vonatkozó jogszabályok szerint írásba kell foglalni. Saját dolgozónak megbízási díj, szerződéssel járó díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírása szerint, számára előírható feladatra nem fizethető. Más esetben a konkrét feladatra vonatkozóan, előzetesen kötött megbízási szerződés alapján a megbízó által igazolt teljesítés után kerülhet sor.

- 28 -

A szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szerződés külső személlyel, szervezettel csak jogszabályban vagy a felügyeleti szerv által szabályozott feladatok elvégzésére köthető. Külső személlyel vagy szervezettel szellemi tevékenységre, eseti alapon az alábbi feladatokra köthető szerződés: a) érettségi elnök díjazása, b) tanügyigazgatási szakértő díjazása, c) jogi szaktanácsadás. 14.7. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a megbízási szerződésben vagy a kinevezési okmányban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. (részletesen: Adatkezelési szabályzat) Amennyiben - adott esetben - jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit, vagy tanulóink, ill. munkatársaink személyi jogait sértené. Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők: • A tanulók személyes adatai, a tanulmányaikkal, egészségi állapotukkal, családi helyzetükkel kapcsolatos információk és adatok. • A dolgozók személyes adatai, a tanulmányaikkal, egészségi állapotukkal, családi helyzetükkel kapcsolatos információk és adatok. • Az intézmény belső – még nem publikált - szakmai információi, mérési és vizsga anyagai (a nyilvános kihirdetésig). A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt kap.

- 29 -

14.8. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató szervek munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: 1. A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. 2. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: •

Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult.

•

Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel.

•

A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire.

•

Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.

•

A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse.
Külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat minden esetben csak az intézményvezető engedélyével adható

14.9. A munkaidő beosztása (A munkarendet a szakmai törvények és egyes központi jogszabályok, valamint a kollektív szerződésben foglaltak szerint kell kialakítani. Ennek hiányában a munkarendet a felügyeleti szerv engedélyével a munkáltató állapítja meg. A munkaviszonyra vonatkozó belső szabályok kialakításánál a Munka Törvénykönyvéről szóló, többször módosított 1992. évi XXII. törvény /MT/, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény előírásai az irányadók.) Az intézményben a hivatalos munkarend, mely a munkaidőt és a pihenőidőt (ebédidő) tartalmazza a következő: hétfőtől – péntekig 7.00-16.00 –ig tart A hivatalos munkarendtől eltérő, külön beosztás szerint dolgoznak: • a pedagógusok munkabeosztását alapvetően a tantárgyfelosztás és az órarend határozza meg, • a könyvtáros, a logopédus, a szabadidőszervező, gyermekvédelmi felelősök • a takarítók, • a fűtő-karbantartó, konyhai dolgozók és a portások.

- 30 -

14.10. Szabadság Az éves rendes és rendkívüli szabadság kivételéhez előzetesen a munkahelyi vezetőkkel egyeztetett tervet kell készíteni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak az intézményvezető jogosult, egyéb esetekben a közvetlen munkahelyi vezető. A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a közalkalmazottak jogállásáról szóló, valamint a Munka Törvénykönyvében foglalt előírások szerint kell megállapítani. A dolgozókat megillető és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. Az intézményben a szabadság nyilvántartás vezetéséért a munkaügyi előadó felelős. 14.11. Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók díjazása A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat megbízási szerződésben vagy kinevezési okiratban kell rögzíteni. Ennek részletes szabályait a közalkalmazottak jogállásáról szóló, valamint a Munka Törvénykönyvében foglalt előírások, továbbá a Kollektív Szerződés tartalmazza. 14.12. Saját gépkocsi használata A saját tulajdonú gépjárművek használatának térítési díját és elszámolási rendszerét a 78/1993.(V.12.) Korm.rend., illetve a 1995. évi CXVII.tv.25.§(2) bek. szerint kell kialakítani. A saját gépkocsi használatot az igazgató engedélyezheti, amennyiben erre a fenntartó az éves költségvetés alapján fedezetet nyújt. •

Hivatalos kiküldetésen a saját gépkocsi használatáért fizetendő díj mértéke: az APEH által megadott üzemanyagnorma és ár, plusz 9 Ft/km gépkocsi kopási költségtérítés.

•

Rendszeres munkába járás esetén 9 Ft/km költségtérítés fizethető.

14.13. A tanuló által készített dologért járó díjazás A közoktatási törvény előírásait figyelembe véve – amennyiben az intézmény, valamint a tanuló között a következőktől eltérő megállapodás nem születik - a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Ellenben a tanulót díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog szellemi alkotás (Ptk. 86. §), e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

- 31 -

15. Kártérítési kötelezettség A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. Megjegyzés: A kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződés legfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatja meg, ettől érvényesen eltérni nem lehet. Amennyiben a Kollektív Szerződés nem rendelkezik másként, akkor bármekkora is a kár, a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost e nélkül is terheli felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. Megjegyzés: A leltárhiányért való felelősség előbbiektől eltérő szabályait a Kollektív Szerződésben szabályozzuk. Leltárhiánynak minősül a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban ismeretlen okból keletkezett, természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. Amennyiben az intézménynél a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. A kár összegének meghatározásánál a Munka Törvénykönyve 172-173.§-a az irányadó.

16. Anyagi felelősség A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak az intézményvezető engedélyével hozhat be munkahelyére, illetve vihet ki onnan. (Pl. multimédiás eszköz, számítógép, stb.) Az intézmény valamennyi dolgozója felelős az intézményi berendezési, felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek stb. megóvásáért.

17. Az intézmény ügyfélfogadása Az intézmény vezetője és az intézmény kijelölt dolgozói fogadóórát tartanak. Az ügyfélfogadást tartó dolgozók kijelölése, a fogadás rendjének (ideje, helye, elhangzottak értékelése stb.) szabályozása az intézmény vezetőjének feladata. A tanulókkal és szülőkkel minden év szeptember elején az adott tanévre érvényes fogadóórák rendjét ismertetni kell, majd azt az iskolai hirdető táblákra ki kell függeszteni! Az intézmény ügyfélfogadásának szabályai nyilvánosak.

- 32 -

18. A munkaterv Az intézmény vezetője az intézmény feladatainak végrehajtására intézményi munkatervet készít. A munkaterv összeállításához, annak tervezésekor javaslatot kell kérni az intézményben működő, vezetést segítő testületektől, szervektől, közösségektől. A munkatervnek tartalmaznia kell: •

a feladatok konkrét meghatározását,

•

a feladat végrehajtásáért felelős(ök) megnevezését,

•

a feladat végrehajtásának határidejét,

•

a végrehajtásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségeket.

A munkatervet a tantestület nyitó értekezletén fogadja el. Az elfogadott munkatervet az intézmény dolgozóival ismertetni kell, valamint meg kell küldeni az intézményben működő, vezetést segítő testületek, szervek, közösségek képviselőinek és a felügyeleti szervnek. Az intézmény vezetője a munkaterv végrehajtását folyamatosan ellenőrzi és értékeli.

19. A kapcsolattartás rendje Az intézmény feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a belső szervezeti egységek egymással szoros kapcsolatot tartanak. Az együttműködés során a szervezeti egységeknek minden olyan intézkedésnél, amelyik másik szervezeti egység működési területét érinti, az intézkedést megelőzően egyeztetési kötelezettségük van. Az eredményesebb működés elősegítése érdekében az intézmény szakmai szervezetekkel, társintézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködési megállapodást köthet. 19.1. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösség-vezető kapcsolatát az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség vezetők szervezik. A nevelőtestület döntését, javaslatát és véleményét általában az érintett közösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. • A munkaközösség vezető írásban továbbítja az igazgatóhoz a nevelőtestület által elkészítendő munkatervhez a munkaközösség javaslatát, valamint a munkaközösség saját működési területére vonatkozó beszámolót az intézmény munkáját átfogó elemzés, értékelés elkészítéséhez. 19.2. A nevelőtestület és a tanulóközösségek, valamint a Diákönkormányzat kapcsolata •

•

• •

Az igazgató a működési szabályzat, az éves munkaterv tervezetének a tanulókat érintő részét, valamint a házirend tervezetét a döntést hozó nevelőtestületi értekezlet előtt írásban adja át a diákönkormányzat képviselőjének. Az igazgató a Diákönkormányzatot a tervezetek előkészítésébe bevonhatja, a diákönkormányzattól azokra előzetesen javaslatot kérhet. A Diákönkormányzat véleményét a Diákönkormányzat megbízottjai képviselik a nevelőtestület értekezletén.

- 33 -

•

• •

Az iskola tanulóit egyaránt érintő ügyekben a Diákönkormányzat az iskola igazgatójához, a tanulók egyes csoportját érintő ügyekben az illetékes szakmai munkaközösség vezetőhöz fordulhat. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának fóruma a Diákönkormányzat. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola által megbízott nevelő segíti.

19.3. A szülők tájékoztatásának formái: • A szülők jogos igénye, hogy gyermeke tanulmányi előmeneteléről, az iskolában tanúsított viselkedéséről rendszeresen tájékoztatást kapjon. • Félévenként egy alkalommal az általános munkaidőn kívüli fogadóórát kell szervezni. Ha a szülő a fenti alkalmakon kívül találkozni kíván gyermeke pedagógusával, akkor telefonon vagy a nevelő által megjelölt heti fogadóóráján erre lehetőséget biztosítunk. • A leendő 1. ill. 9. évfolyam szüleit az igazgató hívja össze, de azon a leendő osztályfőnökök is részt vesznek. • A tanév folyamán legalább 2 szülői értekezletet tartunk, melynek időpontját a tanév rendje tartalmazza. Amennyiben az osztályfőnök, az osztályban tanítók, az iskolavezetés, ill. a szülők szükségesnek tartják, rendkívüli szülői értekezlet is összehívható. • A szülői értekezlet célja az osztály minden tanulóját érintő kérdések megvitatása, illetve információk nyújtása. A szülői értekezletet az osztályfőnök hívja össze és vezeti. A szülők rendszeres tájékoztatása érdekében a pedagógus az érdemjegyet a naplón kívül a tájékoztató füzetbe, ellenőrzőbe is beíratja. Törekedni kell arra, hogy a tanulók havonta kapjanak a tantárgyakból osztályzatot. • A szóbeli feleletek eredményét azonnal közölni kell a tanulókkal. Az írásbeli feleletek, a röp- és a nagydolgozatok eredményét legkésőbb öt napon, illetve tíz munkanapon belül kell ismertetni. • Az intézmény tanévenként a leendő első, illetve kilencedik évfolyamos tanulók és szüleik részére nyílt napokat szervez, melynek keretében a tanórák látogathatók. Az ősz folyamán pályaválasztási nyílt napokat tartunk a középiskolában.

20. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, a rendezvények időpontját és szervezési felelősét a tanév helyi rendje tartalmazza. Legfontosabbak a nemzeti és állami ünnepek, március 15-e, október 6-a és kiemelten október 23-a – a történelmi események megismertetése és az azokról való méltó megemlékezés. Az iskola hagyományos rendezvényei: • • • • • • • •

Tanévnyitó- és tanévzáró ünnepélyeink, Elsősők fogadása, Teremszépségverseny évente két alkalommal, Ballagási ünnepély nyolcadikosok.és tizenkettedikesek részére, Gólya-bál – a kilencedikesek beilleszkedésének megkönnyítése érdekében, Szalagavató ünnepély, Január 22. Magyar Kultúra Napja, Karácsony – osztályonként bensőséges, családias hangulatú esemény,

- 34 -

• • • • • • • • • • • •

Klubdélutánok, játékos vetélkedők, Mikulás, Farsang, Anyák napja, Márton napi vigasságok – kerületi német kisebbségi önkormányzattal közösen szervezve, Táncsics-nap – a névadó tiszteletére születésének évfordulóján kulturális műsor az Erzsébet-ligeti Színházban, Diáknap, Kihívás napja (Challenge day), Hallowen, Holokauszt áldoztaira emlékszünk április 16-án, Ének-zenei osztályok évzáró hangversenye, Téli sítáborok, nyári táborok. erdei iskola, Tanév egész során sport-bajnokságok, házi- és diákolimpia.

Az ökoiskolai cím elnyerése óta jelentős szerephez jutnak a környezettudtosság elmélyítését segítő rendezvények • Föld napja • Madarak, fák napja stb. • Állatok világnapja

21. Az intézmény ügyiratkezelése Az intézményben az ügyiratok kezelése központosított rendszerben történik. Az ügyiratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért az intézmény vezetője felelős. Az ügyiratkezelést az Iratkezelési Szabályzat-ban foglalt előírások alapján kell végezni.

22. A kiadmányozás rendje A kiadmányozás érinti az alábbi igazolások, igazolványok kiadását: - munkáltatói igazolás, mely igazolja az egészségügyi hozzájárulás megfizetését és a munkaviszony tartamát; - pedagógusigazolvány; - kereseti igazolás; - kedvezményes vasúti igazolvány; - fizetési jegyzék az illetményekről; - bizonyítvány, bizonyítvány másodlat; - diákigazolvány. Az intézményben a kiadmányozás rendjét az intézményvezető szabályozza. 1./ Az intézményvezető jogosult kiadmányozni. 2./ Az intézményvezető távolléte esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az általános intézményvezető-helyettes. 3./ Az intézmény valamennyi vezetője jogosult a saját szakterületére vonatkozóan kiadmányozni. 4./ Belső szervezeti egység vezetője (munkaközösség-vezető, osztályfőnökök, gyermekvédelmi- és ifjúsági felelős) jogosult a revíziós területére kiadmányozni. 5./ Vezetők távolléte esetén a kiadmányozási jog gyakorlója a megbízott (munkaközösség vezetők) pedagógus.

- 35 -

23. Bélyegzők használata, kezelése Az intézmény körbélyegzőjének felirata tartalmazza az intézmény teljes nevét, közepén a Magyar Köztársaság címerét. Az intézmény fejbélyegzője tartalmazza az intézmény teljes nevét, címét, OM azonosító számát és a telefonszámait. Az intézmény gazdasági fejbélyegzője tartalmazza az intézet teljes nevét, címét, telefonszámait, adóigazgatási számát és az átutalási számlaszámát. Valamennyi cégszerű aláírásnál körbélyegzőt kell használni. A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent. Az intézmény bélyegzőit a gazdasági vezető köteles naprakész állapotban nyilvántartani. Az iskola bélyegzők átvételét aláírással ismerik el munkatársaink. Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak az intézmény vezető beosztású közalkalmazottai. •

intézményvezető,

•

intézményvezető helyettesek,

•

gazdasági vezető,

•

pénzügyi előadó,

•

alkalmi vezetői megbízással az intézmény munkatársai.

Az intézmény cégszerű aláírását a banki bejelentésnek megfelelően gyakorolják a vezetők. Első aláírási jog az intézményvezető az I.sz. igazgatóhelyettes a gazdasági vezető

Második aláírási jog A II.sz. igazgató- helyettes a gazdasági előadó

Az átvevők személyesen felelősek a intézményi bélyegzők megőrzéséért. A bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről és évenkénti egyszeri leltározásáról a gazdaságvezető gondoskodik, illetve a bélyegző elvesztése esetén az előírások szerint jár el.

24. Az intézmény gazdálkodásának rendje Az intézmény gazdálkodásával, ezen belül kiemelten a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, az intézmény kezelésében lévő vagyon hasznosításával összefüggő feladatok, hatáskörök szabályozása - a jogszabályok és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembevételével - az intézmény vezetőjének feladata. A gazdálkodási feladatokat a külön Ügyrend-ben meghatározott módon kell végezni. a) A gazdálkodás vitelét elősegítő belső szabályzatok • Számlarend, • Ügyrend • Számviteli politika, • Iratkezelési szabályzata, • Bizonylati szabályzat,

- 36 -

• • • • •

Belső ellenőrzési szabályzat, Önköltségszámítási szabályzat, Pénzkezelési szabályzat, Leltárkészítési és leltározási szabályzat, Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata.

b) Bankszámlák feletti rendelkezés A banknál vezetett számla feletti rendelkezésre jogosultakat az intézményvezető jelöli ki. Nevüket és aláírásukat be kell jelenteni az érintett pénzintézethez. Az aláírás-bejelentési kartonok egy-egy másolati példányát a gazdasági vezető köteles őrizni. Az intézmény számláinak kiegyenlítését a banki bejelentésnek megfelelően gyakorolják a vezetők. Első helyen aláír Az intézményvezető Az I.sz. igazgató-helyettes A gazdasági vezető

Aláírási jogosultság Második aláíró A II sz.igazgató-helyettes a gazdasági előadó

c) Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendje A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjét az intézménynél az intézményvezető határozza meg. Ennek részletes szabályait a gazdasági szervezet feladat és hatáskörét szabályzó ügyrendben kell meghatározni.

25. Belső ellenőrzés Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az intézmény vezetője a felelős. A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja az intézményben folyó


szakmai tevékenységgel összefüggő és


gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat. A szakmai ellenőrzések éves ellenőrzési terv alapján történnek, az ellenőrzési terv az intézményi munkaterv melléklete. Az ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell: • • • • • • •

az ellenőrzés formáját, az ellenőrzési területeket, az ellenőrzés főbb szempontjait, az ellenőrzött időszak meghatározását, az ellenőrzést végző(k) megnevezését, az ellenőrzés befejezésének időpontját, az ellenőrzés tapasztalatai értékelésének időpontját és módját.

- 37 -

A belső ellenőrzést a Belső ellenőrzési szabályzat és a FEUVE szabályzatban foglaltak szerint kell megszervezni és elvégezni. Az ellenőrzések tapasztalatait az intézményvezető folyamatosan értékeli, és azok alapján a szükséges intézkedéseket megteszi, illetve kezdeményezi. Az ellenőrzések tapasztalatairól eredményéről az érintetteket, a vizsgált terület vezetőit, valamint dolgozói értekezleten az intézmény dolgozóit az intézmény vezetője tájékoztatja.

26. A helyettesítés rendje Az intézményben folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés rendjének kidolgozása az intézmény vezetőjének, illetve az általa megbízott igazgató-helyettes feladata. A tartós helyettesítéssel kapcsolatos, egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásokban kell rögzíteni. Az intézményen belüli helyettesítés rendjét az intézmény vezetője belső utasításban szabályozhatja.

27. Munkakörök átadása Az intézmény vezető állású dolgozói, valamint az intézményvezető által kijelölt dolgozók munkakörének átadásáról, illetve átvételéről személyi változás esetén jegyzőkönyvet kell felvenni. A kijelölt dolgozók köre megegyezik a leltárfelelősökkel Az átadásról és átvételről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: • az átadás-átvétel időpontját, • a munkakörrel kapcsolatos tájékoztatást, fontosabb adatokat, • a folyamatban lévő konkrét ügyeket, • az átadásra kerülő eszközöket, • az átadó és átvevő észrevételeit, • a jelenlévők aláírását. Az átadás-átvételi eljárást a munkakörváltozást követően legkésőbb 15 napon belül be kell fejezni. A munkakör átadás-átvételével kapcsolatos eljárás lefolytatásáról a munkakör szerinti felettes vezető gondoskodik.

- 38 -