SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola

Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Hatályos: 2013. szeptember 1 –jétől* *Az intézmény 2012. szeptember 1-jén hatályba lépett SZMSZ-e helyébe lép az 2011. évi CXC. törvény 97. § 14) bekezdésében foglaltak alapján átdolgozva.

1



Bevezetés ............................................................................................................................ 7

I.

1.1.

A Szervezeti és Működési Szabályzat jogi alapja ....................................................... 7

1.2.

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja ................................................................ 9

1.3.

A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya ............................. 9

A közoktatási intézmény általános jellemzői ................................................................... 10

II.

2.1 Az intézmény adatai ....................................................................................................... 10 2.2 Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: ........................................................ 13 2.3 Az intézmény alaptevékenysége ..................................................................................... 14 2.4 Az intézmény szakmai felügyelete ................................................................................. 15 2.5 Az intézmény alapdokumentumai .................................................................................. 15 2.5.1 Az alapdokumentumok hozzáférhetőségének lehetőségei ...................................... 16 2.6 Belső szabályzatok ......................................................................................................... 17 2.7 Az elektronikus napló használatának rendje .................................................................. 18 III.

Az intézmény szervezeti felépítése, vezetése ............................................................... 19

3.1 Az intézmény szervezeti felépítése................................................................................. 19 3.1.1 Az intézmény vezetésének általános elvei .............................................................. 19 3.1.2 Az intézmény irányítási struktúrája......................................................................... 21 3.1.3Az intézmény vezetői ............................................................................................... 22 3.1.4 A vezetők közötti feladatmegosztás ........................................................................ 22 3.1.4.1 Az igazgató ...................................................................................................... 22 3.1.4.2 A gazdasági szervezet vezetője ........................................................................ 23 3.1.4.3 Általános igazgatóhelyettes .............................................................................. 24 3.1.4.4 Tanügyi igazgatóhelyettes ................................................................................ 25 3.1.4.5 Szak- és felnőttképzési igazgatóhelyettes ........................................................ 26 3.1.4.6 A tagintézmény-vezetők ................................................................................... 28 3.1.4.7 Általános iskolai tagintézmény-vezető helyettes ............................................. 29 3.1.4.8 Iskolalelkészek ................................................................................................. 29 3.1.4.9 Gyakorlati oktatásvezető .................................................................................. 29 3.2 Képviseleti jog ................................................................................................................ 30 3.2.1 A tagintézmény képviselete..................................................................................... 32 3.3 A kiadmányozási, kiadványozási, utalási, utalványozási jogkör gyakorlása ................. 32 3.4 Helyettesítési rend .......................................................................................................... 33 2


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat 3.5 A vezetők kapcsolattartási rendje ................................................................................... 34 3.5.1 A kibővített iskolavezetés tagja ............................................................................... 34 3.5.2 A munkaközösség-vezetők szakmai közössége ...................................................... 34 3.5.3 A diákönkormányzat munkáját segítő tanár ................................................................ 36 3.6 Titkárság ......................................................................................................................... 36 3.7 Gazdasági szervezet ........................................................................................................ 37 3.8 Igazgatótanács ................................................................................................................ 38 3.8.1 Az Igazgatótanács feladatai és hatásköre ................................................................ 38 3.9 Szervezett együttműködések .......................................................................................... 39 3.10 A döntés-előkészítés és a döntéshozatal fórumai ......................................................... 39 3.10.1 A tagintézményi alkalmazotti értekezlet ............................................................... 39 3.10.2 A tagintézményi szak-alkalmazotti értekezlet....................................................... 39 3.10.3 Nevelőtestület ........................................................................................................ 41 3.10.3.1 Az óvodapedagógus és pedagógus megbízási feltételei és kötelessége ......... 43 3.10.3.2 Helyettesítési rend a pedagógusok között ...................................................... 43 3.10.3.3 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására vonatkozó rendelkezések ............................................................................................................... 43 3.11 Egyéb intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje ............... 44 3.11.1 Szülők közösségei ................................................................................................. 44 3.10.2 Tanulói közösségek ............................................................................................... 46 3.10.2.1 Az osztályközösség ........................................................................................ 46 3.10.2.2 Diákönkormányzat ......................................................................................... 47 3.11.Az intézményvezetés és a tanulói közösségek közötti kapcsolattartás .................... 49 3.11.1 A diákképviselő és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái, rendje .. 49 3.11.2 Az iskolai sportkörök és az intézmény vezetői közötti kapcsolattartás formái és rendje ............................................................................................................................ 49 IV.

Az intézmény működési és Munkarendje .................................................................... 49

4.1 A tanév rendje ................................................................................................................. 49 4.1.1 Óvoda ...................................................................................................................... 49 4.1.2 Általános iskola, középiskola .................................................................................. 50 4.2 Nyitva tartás, munkarend ................................................................................................ 51 4.2.1 Általános iskola, középiskola, gazdasági szervezet ................................................ 51 4.2.2 Óvoda ...................................................................................................................... 51 4.3 A vezetők benntartózkodásának rendje .......................................................................... 52 3


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat 4.4 Az alkalmazottak munkarendje ...................................................................................... 52 4.4.1 Az általános és a középiskolai tagintézményekben dolgozó pedagógusok munkarendje ..................................................................................................................... 53 4.4.2 Az óvodapedagógusok munkarendje ...................................................................... 55 4.4.3 A nem pedagógus munkakörűek munkarendje ....................................................... 55 4.5 Túlmunka és szabadságolás rendje ................................................................................. 55 4.5.1 A szabadságolás rendje intézményünkben .............................................................. 56 4.6 Védő- és munkaruha juttatás .......................................................................................... 57 4.7 A tanulók munkarendje .................................................................................................. 58 4.8 A foglalkozási, tanítási napok rendje ............................................................................. 58 4.8.1 Óvoda ...................................................................................................................... 58 4.8.2 Általános iskola, középiskola .................................................................................. 58 4.9 A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje, időbeosztása ....................... 60 4.9.1 Intézményen belüli megtartott tanórán kívüli foglalkozások .................................. 60 4.9.2 Intézményen kívül megtartott tanórán kívüli foglalkozások ................................... 61 4.9.2.1 Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások ............................................... 61 4.9.2.2 A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok ..................................................... 61 4.9.2.3 Kulturális intézmények látogatása ................................................................... 61 4.10 Felnőttképzés, felnőttoktatás ........................................................................................ 62 4.10.1 Szakképzési tanfolyamok ...................................................................................... 62 4.10.1.1 A képzések tervezése, előkészítése ................................................................ 62 4.10.1.2 Tanfolyamszervezés ....................................................................................... 62 Jelentkezés, előzetes tudásszint felmérése ................................................................... 62 Befizetések adminisztrációja ........................................................................................ 63 Csoportszervezés .......................................................................................................... 63 Tanárok kiválasztása és megbízása .............................................................................. 63 Órarend készítése, tantermek beosztása ....................................................................... 64 Tanmenet készítése, tanárok felkészítése ..................................................................... 64 4.10.1.3 Tanfolyamok lebonyolítása ............................................................................ 64 Tanfolyamok indítása ................................................................................................... 64 Hallgatók tananyagellátása ........................................................................................... 64 Elméleti és gyakorlati oktatás ...................................................................................... 65 Jelenlét és haladás ellenőrzése ..................................................................................... 65 4


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat Visszajelzések adminisztrációja ................................................................................... 65 Halasztási kérelmek és reklamációk kezelése .............................................................. 65 4.10.1.4 Modulzáró vizsgák, OKJ-s vizsga szervezése................................................ 66 4.10.1.5 Tanfolyamok zárása, utógondozás ................................................................. 67 Elégedettség mérése ..................................................................................................... 67 Kifutó hallgatók utókövetése........................................................................................ 67 Dokumentumok archiválása ......................................................................................... 67 A folyamatellenőrzés .................................................................................................... 69 4.10.2 Érettségire felkészítés ............................................................................................ 69 4.10.2.1 A jelentkezés, felvétel feltételei ..................................................................... 69 4.10.2.2 A jelenléti foglalkozások rendje ..................................................................... 70 4.10.2.3 Internetelérés: szolgáltatási pontok ................................................................ 71 4.11 A nevelő-oktató munka ellenőrzése ............................................................................. 71 4.11.1 Az értékelés színterei ............................................................................................ 72 4.11.2 A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények. . 72 4.12 Fegyelmi intézkedések, illetve a tanuló anyagi felelőssége ......................................... 73 4.12.1 A fegyelmi eljárás ............................................................................................. 73 4.12.2 A fegyelmi eljárás rendje ...................................................................................... 75 V.

Ünnepélyek, megemlékezések, hagyományok ápolása .................................................... 76

5.1

A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai .................................................. 76

5.2

Tanítás nélküli munkanapok, ünnepélyek, megemlékezések .................................... 77

5.2.1 Tanítás nélküli munkanapok ................................................................................... 77 5.2.2 Iskolai ünnepélyek, megemlékezések ..................................................................... 77 5.2.3 Egyéb, évente megrendezhető rendezvények .......................................................... 77 VI.

Az Intézmény létesítményei használatának rendje ....................................................... 78

6.1

Az épület egészére vonatkozó rendszabályok ........................................................... 78

6.2

A sportcsarnokra vonatkozó speciális szabályok ...................................................... 78

6.3

A tanterületre vonatkozó speciális szabályok ............................................................ 79

6.4

Óvodai csoportszobák használati rendje.................................................................... 79

6.5

A szaktermek használati rendje ................................................................................. 80

VII.

A tagintézményi könyvtárak működése ....................................................................... 80

VIII.

Az intézményi tankönyvellátás rendje ......................................................................... 81

IX.

Intézményi védő, óvó előírások.................................................................................... 81 5


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat 9.1 A tanulók, gyerekek rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátásának rendje ........... 81 9.1.1 Iskola ....................................................................................................................... 82 9.1.2 Óvoda: ..................................................................................................................... 82 9.2 Beteg gyermekkel kapcsolatos szabályok ...................................................................... 82 9.3 Tűz-, baleset- és munkavédelmi előírások ..................................................................... 83 9.3.1 A legfontosabb alapelvek ........................................................................................ 83 9.4 Üzemorvosi vizsgálat rendszeressége: ........................................................................... 84 9.5 Az intézményi védő. óvó előírásokkal kapcsolatos jogkörök, feladatok........................ 84 9.5.1 Igazgató ................................................................................................................... 84 9.5.2 Tagintézmény-vezetők ............................................................................................ 84 9.5.3 A tűz- és munkavédelmi, biztonságtechnikai megbízottak ..................................... 84 9.5.4 Osztályfőnökök, óvónők, szakoktatók .................................................................... 84 9.5.5 Szaktanárok, szakoktatók ........................................................................................ 85 9.6 Eljárás baleset és tűz esetén ............................................................................................ 85 9.7 Bombariadó .................................................................................................................... 85 X. XI.

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ................................................... 86 Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere, formája, módja .................................. 86

11.1 A külső kapcsolatok rendszere, formája, módja ........................................................... 86 11.2 A kapcsolattartás formái és módjai .............................................................................. 87 11.3 A tagintézmények kapcsolatai ...................................................................................... 88 XII.

a Reklámtevékenység szabályai az intézményben ....................................................... 88

XIII.

Nyilvánosságra hozatal ................................................................................................ 89

Az SZMSZ, Házirend, Pedagógiai program kinyomtatott példányait az igazgatói/tagintézmény-vezetői irodákban, az iskolatitkári irodákban és a székhely könyvtárában tároljuk, illetve megküldjük a fenntartónak. A dokumentumok nyilvánosak. .. 89 XIV. Záró rendelkezések ....................................................................................................... 90 Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti: ............................................................................. 90 Az SZMSZ mellékletei: ........................................................................................................... 90 XV.

Legitimációs záradék .................................................................................................... 92

6



I.

BEVEZETÉS

A Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola (székhely: 6200 Kiskőrös, Árpád utca 4.; OM 201575) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (2) bekezdésre való utalással és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25§ (1) bekezdése alapján módosított működési rendjének, szervezeti felépítésének, belső és külső kapcsolatainak szabályzatát tartalmazza ez a dokumentum.

1.1.

A Szervezeti és Működési Szabályzat jogi alapja

A Szervezeti és Működési Szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai, valamint az intézmény feladatát, működési rendjét alapvetően meghatározó jogszabályok: o Magyarország Alaptörvénye o A Magyarországi Evangélikus Egyház 1997. évi VIII. törvénye az egyház intézményeiről és egyesületeiről o 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről o 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról o 229/2012.

(VIII. 28.)

Korm.

rendelet

a nemzeti

köznevelésről

szóló

törvény

végrehajtásáról o A Magyarországi Evangélikus Egyház törvényei, a 2005. évi VIII. törvény különösen a 2012. évi VI. törvény (X.1.) módosítása o A Magyarországi Evangélikus Egyház szabályrendeletei, különösen az 5/2008. (XII.22) oktatási tartalékalapról szóló szabályrendelet o A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről o a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben o 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról o 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról o 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól

7


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat o 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól o 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól o 335/2005.(XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről o 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és annak az 1999. évi LXVIII. törvényi módosításai (továbbiakban: Ktv.) o 1992. évi XXXIII. törvény és annak módosításai a közalkalmazottak jogállásáról (a továbbiakban: Kjt.) és ennek végrehajtási rendelete (a továbbiakban: Vhr.) o 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről o A 2012. évi CCXV. törvény az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról (megjelenés dátuma 2012. december 27.). o 1996. (VIII. 28.) kormányrendelet (az óvodai nevelés országos alapprogramja) o A Kormány 221/2010. (VII. 30.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról

o Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról o 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet a NAT - ról o 100/1997. (VI. 13.) sz. kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról o 277/1997 (XII. 22.) sz. kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről o 28/2000. (IX. 21.) sz. OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról o 17/2005 (II.8.) Korm. rendelet a diákigazolványokról 11§ o 37/2001. (X.12.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatiról 3.§ (2) o 16/2013 (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről o 14/2004. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 3/A és 4.§ o 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról 8


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat o 1997. évi CXL. tv. A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről o LXVI. törvény a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvénynek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról o 2012. évi CXVIII. törvény egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról o 1993. évi III. tv.: A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról o 1992. évi LXIII. tv.: A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról o A tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet o Pedagógiai Program o és minden nevelésre-oktatásra vonatkozó egyéb jogszabály, rendelet, utalás.

1.2.

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, hogy az intézmény szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben szabályozzon, melyet jogszabály nem utal más hatáskörbe, s melyben lehetőség adódik az intézmény helyi sajátosságainak megfelelő szabályozásra. Rendelkezéseivel, a pedagógiai és nevelési programmal összhangban biztosítja az intézmény által kitűzött feladatok racionális, hatékony és optimális megvalósítását. Meghatározza az o intézmény szervezeti felépítését, o intézményműködés belső rendjét, o intézmény belső és külső kapcsolatait.

1.3.

A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya

Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata olyan átfogó dokumentum, amely a helyi feladatokat, az ezek megoldásához rendelkezésre álló feltételeket figyelembe véve az intézmény valamennyi dolgozójára és az intézménnyel jogviszonyban álló valamennyi tanulóra, illetve gyermekre érvényes. Az SZMSZ rendelkezéseit azok is kötelesek betartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, és igénybe veszik annak szolgáltatásait. Rendelkezéseit az intézmény egyéb dokumentumainak elkészítésekor figyelembe kell venni. 9


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat Az intézmény minden gyermekközösségének és dolgozójának kötelessége az SZMSZ-ben, illetve annak mellékleteiben meghatározottak szerint tevékenykedni, annak előírásait betartani. Az intézmény egészére vonatkozóan az igazgató, az egyes tagintézmények esetében a tagintézmény-vezetők felelősek az SZMSZ végrehajtásáért, végrehajtatásáért. Az SZMSZ-ben foglaltak megtartásáért az intézmény dolgozói fegyelmi felelősséggel tartoznak. A tanulókra, gyermekekre, valamint az intézménnyel kapcsolatban álló személyekre (szülők, külső kapcsolatok) vonatkozó szabályozást az érintettekkel ismertetni kell, kérve annak betartását. Ha a vonatkozó jogszabályok változnak, vagy az intézmény szervezetével és működésével kapcsolatban változások történnek, az SZMSZ – t módosítani kell. A módosítás a tanévzáró értekezlet feladata. A módosítást az igazgató, a tantestület, de legalábbis annak egyharmada, illetve az egyes területeket illetően a véleményezési jogkörrel rendelkezők kezdeményezhetik. A módosítás rendje megegyezik az elfogadás rendjével. Az SZMSZ-t az igazgató készíti el, melyet a nevelőtestület elfogad. Elfogadáskor az igazgatótanács, a diákönkormányzat a jogszabályban meghatározottak szerinti mértékben és tartalmi rész vonatkozásában egyetértési jogot gyakorol. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával lép életbe, és visszavonásig érvényes. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata.

II.

A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 2.1 Az intézmény adatai

Neve: Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola Rövid neve: Kiskőrösi Evangélikus Középiskola Rövidített neve: Kiskőrösi Evangélikus Iskola Tagintézmények rövid neve: Kiskőrösi Evangélikus Középiskola Harangvirág Óvodája

10


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat Kiskőrösi Evangélikus Középiskola Petőfi Sándor Általános Iskolája Székhelye: 6200 Kiskőrös, Árpád u. 4. Tagintézmények címe: Kiskőrösi Evangélikus Középiskola Harangvirág Óvodája: 6200 Kiskőrös, Árpád u. 6. Kiskőrösi Evangélikus Középiskola Petőfi Sándor Általános Iskolája: 6200 Kiskőrös, Petőfi Sándor út 7. OM azonosítója: 201575 Telefonszáma: 78/ 311-933 (székhely, középiskola) 78/ 311-064 (általános iskolai tagintézmény) 78/ 415-575 (óvodai tagintézmény) Fax száma: 78/ 311-933 (székhely, középiskola) 78/ 311-064 (általános iskolai tagintézmény) E-mail címe: [email protected] Internet elérhetősége: www.kevi.hu Az intézmény alapítója: Kiskőrösi Evangélikus Egyházközség 6200 Kiskőrös, Luther tér 3. Az intézmény fenntartója: Magyarországi Evangélikus Egyház (1085 Budapest, Üllői út 24.) Az intézmény felügyeleti szervei: A Magyarországi Evangélikus Egyház az intézmény feletti szakmai, törvényességi és gazdasági felügyeletet az egyházi törvényben meghatározottak szerint látja el. Az intézmény felett hatósági ellenőrzési jogkört gyakorol: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal

11


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat (6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.) Az intézmény alapításának éve: 2011. Az intézmény ingatlanának, épületének tulajdonosa: Kiskőrös Város Önkormányzata A működési engedélyt kiadó szerv: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal A működési engedély kelte: 2012. 08. 03. száma: 403/5/2012. Az intézmény működési területe: középiskola: országos óvoda, általános iskola: Kiskőrös, illetve vonzáskörzete Az intézmény típusa: világnézetileg elkötelezett, többcélú, közös igazgatású köznevelési intézmény, melyben óvoda, általános iskola, gimnázium és szakközépiskola működik. Az alapító okirat kelte: 2012. május 22. Az intézmény jogállása: önállóan gazdálkodó, belső egyházi jogi személy Az intézmény gazdálkodása: Az intézmény önállóan működő és gazdálkodó, vezetője teljes jogkörrel

és

felelősséggel

rendelkezik

a

költségvetésben

előirányzott

összegek

felhasználásáról. Az intézmény éves beszámolóját és költségvetését az intézményvezető készíti, majd az igazgatótanács javaslata alapján, az Országos Nevelési és Oktatási Bizottság, valamint a Gazdasági Bizottság támogató szakvéleménye után az Országos Presbitérium hagyja jóvá. A vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jogok és azok korlátai: Tulajdonos: Kiskőrös Város Önkormányzata Használó: az intézmény Az intézmény rendelkezik az ingó vagyon fölött, melynek kezeléséről évente beszámol az igazgatótanácsnak. Az intézmény számlaszáma: 11732057-20032946 Az intézmény adószáma: 18222009-2-03 Az intézmény KSH törzsszáma: 18222009-851055903 Az intézmény nyilvántartásba-vételi száma: BKM/40-3/2013 12


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat Az intézmény az általános forgalmi adónak teljes körűen alanya, de mivel az oktatás ez alól mentesül, így csak az étkezés tekintetében áfa- köteles.

2.2 Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: hosszú bélyegző:

hosszú bélyegző adószámmal:

körbélyegző:

érettségi körbélyegző lenyomata:

könyvtári bélyegző lenyomata:

tagintézményi bélyegzők:

13


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat Kiskőrösi Evangélikus Középiskola

Kiskőrösi Evangélikus Középiskola Petőfi

Harangvirág Óvodája

Sándor Általános Iskolája

A bélyegzők elhelyezése az igazgatói irodában, a tagintézmény-vezetőknél, iskolatitkároknál, valamint a gazdasági irodákban. A bélyegzők csak szabályosan elkészített dokumentumokra, levelekre használhatók, üres papírt (kivéve dolgozati űrlapok), ki nem töltött nyomtatványt lebélyegezni nem szabad. A bélyegzők valamelyikének eltűnését, sérülését jelenteni kell az igazgatónak. Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak azon iskolai dolgozók, akik az adott bélyegzők átvételét aláírásukkal igazolták. Az egyéb használatban lévő bélyegzők lenyomatát, valamint a használatára jogosultak listáját az iktatóban kell helyezni. Egyéb bélyegzők: A tagintézmények által a napi munkavégzést segítő téglalap alakú bélyegzők. A gyakorlat során használatuk melletti kézjegy, szignó, aláírás stb. csak jelzés értékű.

2.3 Az intézmény alaptevékenysége o óvodai nevelés o nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése (nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda) o a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása o általános iskolai nevelés-oktatás o nemzetiséghez

tartozók

általános

iskolai

nevelése-oktatása

(nyelvoktató

nemzetiségi nevelés-oktatás) o gimnáziumi nevelés-oktatás o szakközépiskolai nevelés-oktatás o nemzetiség gimnáziumi nevelés-oktatása (nyelvoktató nemzetiségi nevelésoktatás) o nemzetiség szakközépiskolai nevelés-oktatása (nyelvoktató nemzetiségi nevelésoktatás) 14


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat o felnőttoktatás o intézményi gyermekétkeztetés

2.4 Az intézmény szakmai felügyelete Az intézményben folyó képzés szervezeti felépítése, a tanítási napok száma, az oktatónevelő munka rendje és a vizsgák lebonyolítása az állami előírásoknak megfelelő. A rendes, az emelt szintű és a rendkívüli közismereti tárgyak tantervére, a használandó könyvekre vonatkozóan az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Nemzeti Erőforrás Minisztérium) rendelkezései az irányadóak. Az intézmény szakmai felügyeletét a MEE Országos Irodája illetékes osztályain keresztül végzi. Az intézmény gazdasági felügyeletét az MME országos számvevőszéke végzi. Az evangélikus hitoktatás tantervéről, tankönyveiről és taneszközeiről, valamint a hitoktatás szakmai felügyeletéről az Evangélikus Hittudományi Egyetem iránymutatásával gondoskodunk

2.5 Az intézmény alapdokumentumai Alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Pedagógiai Program és helyi tanterv Az intézmény pedagógiai programja foglalja össze az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi és szakmai kereteit, teremti meg az intézmény szakmai önállóságának alapját. Tartalmát jogszabály határozza meg.

SZMSZ A szabályzat célja az intézmény szervezeti felépítésének meghatározása. A pedagógiai és nevelési programban rögzített cél- és feladatrendszer hatékony megvalósításához az intézmény működésének, belső rendjének, a belső és külső kapcsolatok szabályozása és azoknak a rendelkezéseknek a megfogalmazása, amelyeket a jogszabályok nem utalnak más hatáskörbe o DÖK SZMSZ 15


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat o Iskolai könyvtári SZMSZ Házirend A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. Éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve, a felelősök megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület közreműködésével az igazgató készíti el. Véglegesítésére, elfogadására az évnyitó nevelőtestületi értekezleten kerül sor. A tagintézmények sajátos feladataik miatt önálló munkatervet készítenek, melyeket az intézmény vezetője (egyeztetés után) egybeszerkeszt. Beszámolási kötelezettség Az intézmény a fenntartónak szóló beszámolási kötelezettségének éves (féléves) munkájáról szóló, a nevelőtestület által elfogadott beszámolóval tesz eleget. 2.5.1 Az alapdokumentumok hozzáférhetőségének lehetőségei Az alapdokumentumok nyilvánosak, minden érdeklődő számára elérhetőek az intézmény honlapján (www.kevi.hu), illetve egy-egy példányaik a következő helyeken és személyeknél: Pedagógiai program, SZMSZ: o az intézmény fenntartójánál o az intézmény irattárában o az intézmény nevelői szobájában o az intézmény könyvtárában o az intézményvezetőnél és helyetteseinél o tagintézmények vezetőinél o tagintézmények nevelői szobájában, könyvtárában

16


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat Alapító okirat: o az intézmény fenntartójánál o az intézmény irattárában o az intézmény vezetőjénél és helyetteseinél Házirend: o a fenntartónál o az intézmény irattárában o az intézmény könyvtárában o az intézmény tanári szobájában o az intézményvezetőnél o a tagintézmény-vezetőknél o a tagintézmények könyvtárában o a tagintézmények nevelői szobájában o az igazgatóhelyetteseknél, tagintézmény-vezető helyettesnél o az osztályfőnököknél o valamint átadjuk – a közoktatási törvény, valamint a köznevelési törvény előírásainak megfelelően – minden beiratkozott tanulónak

2.6 Belső szabályzatok o Munkaköri leírások o Belső ellenőrzési szabályzat o Iratkezelési szabályzat o Pénzkezelési szabályzat o Leltározási szabályzat o Selejtezési szabályzat o Bizonylati szabályzat o Számviteli szabályzat o Tűz - és munkavédelmi szabályzat o Tűvédelmi utasítás

17


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat 2.7 Az elektronikus napló használatának rendje Intézményünk elektronikus naplót használ. A felhasználók különböző jogosultsági szinten férhetnek hozzá az információkhoz. Adminisztrátori jogosultsággal bírnak az intézmény vezetői, kiemelt felhasználói státusszal rendelkeznek az iskola munkatársai, pedagógusai, valamint egyszerű felhasználóként léphetnek be a rendszerbe a hallgatók és gondviselőik. Az intézmény adminisztrátor jogosultságú felhasználói jogosultak további jogosultságokat létrehozni és kiosztani, melyek létrehozásukat követően azonnal használhatóak. Az adminisztrátori jogosultság, illetve a további jogosultságok megfelelő létrehozása és kiosztása az intézményvezető felelőssége. Az információs rendszer speciális alkalmazások nélkül, minden Internet-hozzáféréssel rendelkező számítógépről használható. Az elektronikusan rögzített adatok archiválásának, papír alapon történő kinyomtatásának szakaszait, időpontjait a következő táblázat tartalmazza: Tanév rendje szerinti I. félév utolsó tanítási nap

Tanév rendje szerinti utolsó tanítási nap

Osztályadatok

x

x

Tanulói adatok

x

x

Tanulmányi adatok

x

x

Haladási napló

x

Mulasztási napló

x

1. félévi tanulmányi adatok

x

2. félévi (tanév végi) tanulmányi adatok

x

Záradékok

x

Tanév végén a megfelelő záradékokkal ellátott, kinyomtatott dokumentumokat hitelesítjük.

18


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat Az elektronikus naplóban a helyettesítéseket és óracseréket a tagintézmény-vezetők adminisztrálják. A naplókat havi rendszerességgel ellenőrzik. A hitelesítést végző személyek: o első félév végén: tagintézmények vezetői, illetve a digitális naplóért felelős helyettes o 2. félév utolsó tanítási napja: osztályfőnökök (osztályozó napló, mulasztások), tagintézmények vezetői Hitelesítés után nemzeti színű szalaggal átfűzve, iskolai pecséttel ellátva tároljuk a kinyomtatott naplót a mindenkori iratkezelési szabályzat által rögzített időpontig.

III.

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, VEZETÉSE 3.1 Az intézmény szervezeti felépítése

Az intézmény intézményegységei – óvoda, általános iskola, középiskola - közös irányítás alatt működnek. Ez a vezetési modell a nevelési elvek egysége mellett a szervezés, a munkáltatói és gazdálkodási feladatok ellátása szempontjából is célszerű.

Intézményvezetés - titkárság - gazdasági szervezet

Óvoda

Általános iskola

Középiskola

3.1.1 Az intézmény vezetésének általános elvei A közös irányítású intézmény élén az igazgató áll, aki a nemzeti köznevelésről szóló, 2011. évi CXC törvény 69. §-a alapján felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az észszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény 19


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, melyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben jogkörét jogszabályokban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire, a tagintézmény-vezetőkre vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.

20

Óvodapedagógusok

Tagintézményvezető (óvoda)

21

Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak

Gimnáziumi pedagógusok

Munkaközösség vezetők

Tanügyi igazgatóhelyettes

Szakközépiskolai pedagógusok

Gyakorlati oktatás vezető

Szakmai igazgatóhelyettes

Hittant oktatók

Iskolalelkészek

Gazdasági vezető

Technikai dolgozók

Munkaügyi ügyintéző

Általános iskolai pedagógusok

Tagintézményvezető helyettes

Tagintézményvezető (általános iskola)

Általános igazgatóhelyettes

Igazgató

Igazgatótanács

Oktatásszervező iskolatitkár



3.1.2 Az intézmény irányítási struktúrája

Középiskolai titkár

Általános iskolai titkár

Gazdasági ügyintézők (székhely, tagintézmény)

Pénztáros


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat 3.1.3Az intézmény vezetői o Igazgató o Óvodavezető o Általános iskolai tagintézmény-vezető o Igazgatóhelyettesek o Tagintézmény-vezető helyettes o Gazdasági vezető o Gyakorlati oktatás vezetője o Iskolalelkészek 3.1.4 A vezetők közötti feladatmegosztás 3.1.4.1 Az igazgató 1. Az intézmény élén a magasabb vezető beosztású igazgató áll, akinek feladata és

hatásköre az alábbiakra terjed ki: o Irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai, igazgatási és gazdasági életét. o Az intézmény dolgozóinak munkáltatója (biztosítva a tagintézmények vezetőinek egyetértési jogát az alapfeladatokra létesített munkakörökre vonatkozó jogviszony létesítésénél és megszüntetésénél) o Felel a vezetői feladatok szakszerű ellátásáért és összehangolásáért. o Az igazgatótanács tájékoztatása. o Gondoskodik a pedagógiai program megvalósításának személyi, tárgyi és módszertani feltételeiről. o Gondoskodik a belső szabályzatok elkészítéséről, végrehajtásáról, módosításáról. o Az intézmény egészére kiterjedően gyakorolja a bér-, a létszám és a munkaerőgazdálkodás jogát. o Előkészíti

az

Igazgatótanács

jogkörébe

tartozó

döntéseket,

ellenőrzi

végrehajtásukat. o Irányítja és ellenőrzi az intézmény gazdálkodását, figyelemmel kíséri az üzemelés folyamatosságát és gazdaságosságát, rendelkezik az eszközállomány és a helyiségek kihasználásának optimális módjáról. o Gondoskodik a munka- és tűzvédelmi, valamint a katasztrófavédelemmel összefüggő feladatok ellátásáról. 22


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat o A tagintézmény-vezetők állásfoglalása alapján dönt a dolgozók anyagi és erkölcsi elismerésének elveiről és módjáról. o Dönt az intézményen belül felmerülő hatásköri és egyéb vitákban, ha azokat jogszabály vagy az SZMSZ nem utalja más hatáskörbe. o Teljes körűen képviseli az intézményt a külső szervek előtt, de a képviseletre – meghatározott ügyekben – eseti vagy állandó megbízást adhat; meghatározza a képviselet mértékét és gyakorlatának módját. o Érvényesíti aláírási, kötelezettségvállalási és utalványozási jogosultságát. o Mint az intézmény egyszemélyi vezetője, rendkívüli esetben, indoklás alapján jogosult bármely ügyet magához vonni, és abban személyesen dönteni. o A tanulók, a szülők kiértesítését megelőzően felülvizsgálja a tanulói felvételekkel kapcsolatos vezetői döntéseket, a létszám és csoportszám alakulását. o Jóváhagyja a tagintézmények tantárgyfelosztását, túlóra-, pótlékkeretét. o A fenntartóval, a kamarákkal, a képzésben együttműködő szervekkel való kapcsolattartás. Az igazgatót munkájában 3 igazgatóhelyettes, gazdasági vezető, illetve tagintézmény-vezetők segítik. Az intézmény egyházi arculatának kialakításában a két iskolalelkész tölt be vezető szerepet. igazgatóhelyetteseket az igazgató választja és nevezi ki, a tantestület véleményének ismeretében és az igazgatótanács egyetértésével. A helyettes megfelelő gyakorlattal rendelkező, határozatlan időre kinevezett tanár lehet, lehetőleg – de nem kizárólag – evangélikus vallású. A gazdasági vezetőt az igazgató nevezi ki, igazgatóhelyettesnek minősül. A munkakör betöltéséhez szakirányú felsőfokú végzettséget igazoló diploma kell. A munkakör fő és mellékállásban is betölthető. A gazdasági vezető hivatalból tagja az igazgatótanácsnak. 3.1.4.2 A gazdasági szervezet vezetője Határozatlan idejű vezetői megbízását az igazgató adja, aki gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A munkakör betöltéséhez szakirányú felsőfokú végzettséget igazoló diploma, illetve mérlegképes könyvelői végzettség kell. A gazdasági vezető hivatalból tagja az igazgatótanácsnak. Feladata: 23


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat o Irányítja, szervezi és ellenőrzi a gazdasági szervezet munkáját, o A számviteli és pénzügyi vonatkozású kérdésekben az intézmény egészére kiterjedő érvényű intézkedéseket tehet az intézmény igazgatójának egyetértésével és ellenjegyzésével. o Folyamatosan aktualizálja az intézmény belső gazdálkodási szabályait. o Az utalványozás érvényesítésének és a kötelezettségvállalás ellenjegyzésének jogkörét gyakorolja. o Összeállítja a költségvetést, és az Igazgatótanáccsal együttműködve a végrehajtás során irányítja és ellenőrzi a költségvetési előírások betartását. o Ellenőrzi az intézmény könyvviteli elszámolási, vagyon-nyilvántartási és bizonylati rendjének betartását, az intézmény vagyonvédelmét. o Gondoskodik

a

tagintézmények

pénzügyi

ügyintézőinek

rendszeres

tájékoztatásáról, belső képzéséről. o Elvégzi a beszámolással kapcsolatos feladatokat. 3.1.4.3 Általános igazgatóhelyettes o Az intézmény egészére nézve az intézményvezető tájékoztatása mellett általános ellenőrzési, felügyeleti és utasítási jogkörrel élhet. Előkészíti és segíti a szakszerű és hatékony vezetői döntéseket és azok megvalósítását. Előkészíti és felügyeli a középiskolai felvételi és beiratkozási rendet. Segíti a munkaközösségek működését, különös tekintettel az osztályfőnöki munkaközösségekre. o Koordinálja az intézmény fejlesztési terveit, különös tekintettel a pályázatokra. o Közreműködik a továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítésében. Részt vesz a továbbképzési kötelezettségek és a kötelezettség teljesítésének nyomon követésére alkalmas nyilvántartások vezetésében. o Közreműködik

a

gyermekvédelmi

hatóságok

által

működtetett

veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszerben, indokolt esetben jelzi az igazgatónak, ha a tanuló veszélyeztetettségét tapasztalja. Közreműködik az intézményi foglalkoztatottakra vonatkozó esélyegyenlőségi terv kidolgozásában és végrehajtásában. Segíti az iskolaigazgatót az oktatás milyensége tekintetében az esélyegyenlőség érvényesítésében.

24


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat o Segíti a nevelőtestület vezetését. Támogatja a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítési feladatait, részt vesz azok megszervezésében, valamint azok végrehajtása ellenőrzésében. Támogatja az iskolaigazgató nevelő és oktató munkát irányító és ellenőrző tevékenységét. Segíti az alkalmazotti közösséggel kapcsolatos feladatok ellátását. Segíti a szakmai munkaközösség tevékenységét. o Döntés-előkészítési feladatokat lát el az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, melyben az intézményvezető dönt, s a döntés-előkészítésre utasította. Döntés-előkészítési feladatokat lát el a tanuló intézményi jogviszonya keletkezése és megszűnése tárgyában, melyben az intézményvezető dönt, s a döntés-előkészítésre utasította. o Közreműködik a tanulók nevelésének, oktatásának megszervezésében. Részt vesz a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatási feladatok ellátásában. Közreműködik a pedagógusok szakmai tevékenységének ellenőrzése, felmérése megszervezésében. o Közreműködik a nemzeti és az iskolai és egyházi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezésében. Segíti az iskolaigazgató gyermek- és ifjúságvédelmi

munkát

irányító

tevékenységét.

Segíti

a

tanulóbaleset

megelőzésével kapcsolatos irányítási tevékenységet. o Közreműködik a tanuló felvételével, a tanulói jogviszony megszűnésével, a tanuló fejlődésével, tanulmányi előmenetelével kapcsolatos, továbbá a működés rendjéről való értesítési feladatok ellátásában. Segíti a nevelési tanácsadóval, valamint a szakértői rehabilitációs bizottsággal való kapcsolattartást. o Közreműködik a speciális oktatást igénylő tanuló iskolai oktatása feltételeinek megszervezésében, az oktatáshoz szükséges személyes és tárgyi feltételek biztosításában. o Az intézmény önálló gazdálkodásból fakadó, nem költségvetési szervként való működésével kapcsolatos gazdasági feladatok elvégzésében szükség szerint közreműködik. 3.1.4.4 Tanügyi igazgatóhelyettes o Részt vesz az intézményi működéséhez szükséges adatvédelmi szabályok kialakításában, ennek érdekében közreműködik az alkalmazottak személyi adatai,

25


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat a tanulók személyi adatai, valamint a közérdekű adatok kezelésére vonatkozó belső szabályzatok elkészítésében. Közreműködik a helyi iratkezelési szabályzat elkészítésében. o Felel a tanügy-igazgatási tevékenység szabályszerű megvalósításáért. Felügyeli a munkatervben meghatározott határidők betartását, a tanügyi dokumentumok rendeltetésszerű és pontos vezetését. Előkészíti és felügyeli az érettségi vizsgák és kompetenciamérések megszervezését és lebonyolítását. o Elkészíti a túlóra elszámolást, és ellenőrzi az analitikus tanügyi nyilvántartások vezetését. Személyesen, illetve a további – munkakörnek közvetlenül alárendelt – vezetői munkaköröket ellátók bevonásával, a feladat ellátására történő utasítással látja el az intézmény dolgozóit. o Közreműködik

a

gyermekvédelmi

hatóságok

által

működtetett

veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszerben, indokolt esetben jelzi az igazgatónak, ha a tanuló veszélyeztetettségét tapasztalja. Közreműködik az intézményi foglalkoztatottakra vonatkozó esélyegyenlőségi terv kidolgozásában és végrehajtásában. Segíti az iskolaigazgatót az oktatás milyensége tekintetében az esélyegyenlőség érvényesítésében. o Közreműködik abban, hogy a tagintézmények összehangoltan, egy intézményként működjenek. Segíti az iskolaigazgatót az intézmények tevékenységének, szakmai munkájának irányításában. 3.1.4.5 Szak- és felnőttképzési igazgatóhelyettes o Elkészíti szakmai tárgyaknál a tantárgyfelosztást, segíti az órarendkészítést és a tanév szervezését. o Összefogja az iskolában folyó tanterv korszerűsítésre irányuló munkákat. o Figyelemmel kíséri az óraadók munkáját. o Felügyeli az intézményben folyó felnőttképzést. o Részt vesz a szakmai pályázatok írásában. o Az intézményi nyílt nap megszervezése, lebonyolítása, irányítása is kiemelt feladata. o Koordinálja a tájékoztató kiadványok elkészítését.

26


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat o Részt vesz az általános iskolákban a beiskolázási szülői értekezleteken, koordinálja a pályaválasztási kiállításon való részvételt. o Segíti az iskolai diákönkormányzat munkáját. o Szervezi a dolgozók munka melletti továbbtanulásának, továbbképzésének ügyeit. o Intézi a szakmai helyettesítések beosztását, ügyel ezek szakszerűségére, ellenőrzi a havi munkaidő elszámolást. o Besegít az érettségi lebonyolításának szervezésébe, e téren ügyel a törvényesség betartatására. o Havi 4 órában tanítási órát látogat. Beszámol a tanítási órák ellenőrzési tapasztalatairól. Óralátogatáskor ellenőrzi a haladás ütemét, az órákra való felkészülést. o Segítséget ad az igazgatónak általa látogatott munkatársak minősítésében. Kitüntetésre, jutalmazásra javaslattételi joggal rendelkezik. o Előkészíti és megszervezi az utóvizsgát. o Kiemelt feladata a szakmai vizsgák szervezése, lebonyolítása. o Végzi a 12. osztályos (végzős) tanulók továbbtanulásával kapcsolatos szervező és adminisztrációs munka irányítását, lebonyolítását. o Osztályonként felméri a halmozottan hátrányos tanulókat. o Részt vesz a félévi és év végi osztályozó értekezleteken. o Nagyobb iskolai rendezvényről értesíti a tűzoltóságot. o A gyakorlati oktatás vezetőjével közösen megtervezi a tangazdaságban megvalósítandó fejlesztéseket. o Kapcsolatot tart országos szakmai szervezetekkel. o Munkájáról a vezetői értekezleten és nevelőtestületi értekezleteken beszámolót tart. o Felkészíti a tanulókat helyi és országos szakmai versenyekre. o Ismeri és betartja a szakképzési dokumentumok előírásait és szakmai vizsgaszabályzatot (SZVK, Központi Program, Helyi Tanterv). o Ellenőrzi a gyakorlati csoportnaplókat. o A gyakorlati foglalkozásokon fokozottan ügyel a munkavédelmi előírásokra. o Minden tanulót balesetvédelmi oktatásban részesít, amiről jegyzőkönyvet készít.

27


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat 3.1.4.6 A tagintézmény-vezetők Az óvodai tagintézmény élén óvodavezető, az általános iskolaiban tagintézmény-vezető áll. Közvetlen felettesük az igazgató. Vezetői megbízásukról és a megbízás visszavonásáról az igazgatótanács dönt, a megfelelő tagintézményi fórumok véleménye alapján. Megbízásuk öt évre szól. A további munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. Feladatuk: o Irányítják, szervezik tagintézményük szakmai munkáját, szakmai ügyekben képviselik a tagintézményt. o Döntenek tagintézményük működésével kapcsolatos minden olyan szakmai kérdésben,

amelyek

előzetes

egyeztetése

nem

tartozik

az

intézmény

igazgatójához, ill. amelyekben a döntés nem tartozik a tagintézmény más közösségének hatáskörébe. o A jogszabályban meghatározottak szerint végzik tanügy-igazgatási, illetőleg más, törvényben előírt kötelezettségeiket a tagintézményben. o Gondoskodnak a jogkörükbe tartozó munkaerő-gazdálkodási feladatok ellátásáról, ezek során egyeztetnek az igazgatóval. o Az

intézmény

belső

szabályzataiban

szereplő

valamennyi

területen

együttműködnek egymással. o Szervezik az együttműködést külső szervekkel, civil szervezetekkel. o Szorosan együttműködnek egymással. o Az igazgató által átruházott hatáskörben korlátozott gazdálkodási és munkáltatói jogkörrel rendelkeznek. o Végzik a gazdálkodás területén a vezetők részére előírt, valamint a munka- és tűzvédelmi szabályzatban előírt ellenőrzéseket. o Ellátják és irányítják a pedagógiai, szakmai munka belső ellenőrzését a tagintézmény belső működési szabályzatának megfelelően. o Az eredményes gazdálkodás érdekében az éves költségvetés tervezésének időszakában felmérik és a gazdasági szervezet vezetőjéhez eljuttatják a tagintézmény következő évi személyi és dologi jellegű igényeit. o Felelősségük a feladataik ellátásáért, az általuk vezetett tagintézmény szakmai munkájáért és korlátozott gazdálkodói jogkörükben tett intézkedésekért áll fenn. o Elkészítik a tagintézmény éves munkatervét, javaslatot tesznek a beiskolázási tervre. 28


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat o Kidolgozzák,

meghatározzák

a

pedagógiai

program,

a

házirend,

kockázatértékelési szabályzat, egyéb szabályzatok tagintézményi sajátosságait. o Gondoskodnak az intézményi adminisztrációs rendszerek naprakész vezetéséről. 3.1.4.7 Általános iskolai tagintézmény-vezető helyettes Megbízása öt évre szól. A megbízást az igazgató adja, a tagintézmény-vezető és a tagintézmény nevelőtestületének javaslata alapján. Új tagintézmény-vezető helyettesi státusz létrehozásához szükséges a fenntartó engedélye. Munkáját a tagintézmény-vezető irányítja. Feladata: o A tagintézmény-vezetőt távolléte esetén, megbízás alapján teljes joggal helyettesíti. o A munkaköri leírásokban foglaltak ellátása. 3.1.4.8 Iskolalelkészek Mind az általános, mind a középiskolai tagintézményben főállású iskolalelkész irányítja az intézmény keresztény szellemiségének kialakítását. Munkáltatójuk a Magyarországi Evangélikus Egyház, melynek törvénykönyve így fogalmazza meg feladatukat: o az igazgatóval és a hitoktatókkal együttműködve az intézmény keresztyén szellemiségének biztosítása; o a pedagógusok, az alkalmazottak, a tanulók – különösen is a kollégista diákok – lelki gondozása, tanári és diák csendesnapok, istentiszteletek, áhítatok, bibliaórák szervezése, illetve megtartása; o az intézményben elfogadott pedagógiai program és tanterv alapján hittanórák tartása; o kapcsolattartás a tanulók szüleivel, gyülekezeteivel; o a tanárok és diákok segítése, irányítása a gyülekezeti élet felé; o részvétel a területileg illetékes egyházmegye lelkészi munkaközösségének munkájában. 3.1.4.9 Gyakorlati oktatásvezető Megbízása öt évre szól. A megbízást az igazgató adja a tagintézmény nevelőtestületének javaslata alapján. Feladata: 29


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat o Az intézmény vezetőjének alárendelve, felelős vezetője a szakmai gyakorlóhelyeken folyó gyakorlati képzésnek. o Irányítja és ellenőrzi a gyakorlati oktatásban résztvevő szakoktatók és gyakorlati oktatók szakmai pedagógiai módszertani tevékenységét, ellenőrzi a tanulók előmenetelét, az intézményvezetővel együttműködve biztosítja a zavartalan munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételeket. o Felügyeli az elméleti és a gyakorlati képzés összhangjának megteremtését, egységesíti a két terület nevelési eljárásait. o Minősíti a gyakorlati oktatás folyamatában résztvevők munkájának szakmai színvonalát,

az

intézményvezetőnek

javaslatot

tesz

jutalmazásukra,

továbbképzésükre, alkalmazásukra, felmentésükre. o A tanév megkezdése előtt biztosítja a tanulók számának megfelelő szakmai gyakorlóhely igénybe-vételi lehetőségét, előkészíti az igazgató és gazdálkodó szervezetek közötti együttműködési szerződések megkötését. o Biztosítják, hogy a tanulók munkába állásuk előtt munka- és tűzvédelmi oktatásban részesüljenek. o Megszervezik a gyakorlati záróvizsgákat és a szakmai gyakorlati vizsgát. o Megszervezik, irányítják és ellenőrzik a nyári összefüggő szakmai gyakorlatokat. Tapasztalatairól jelentést készít, amelyet a következő tanév nyitóértekezletén ismertet a tantestülettel. o A szakmai képzés színvonalának emelése érdekében rendszeresen figyelemmel kíséri a szakma területén bekövetkező fejlődést, javaslatot tesz új oktatási módszerek és eszközök bevezetésére és új eszközök beszerzésére. A gyakorlati oktatásvezető konkrét feladatait a részletes munkaköri leírása tartalmazza.

3.2 Képviseleti jog Alapító okiratunk szerint az intézmény képviseletére az intézményvezető (igazgató) jogosult. Az

igazgató e jogkört az ügyek meghatározott csoportjára nézve –az SZMSZ rendelkezés szerint– az intézmény adott dolgozójára átruházhatja. A cégszerű aláírás formája: az intézmény képviseletére jogosult az intézmény cégnevéhez (körbélyegző használatával) saját névaláírását csatolja.

30


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat Intézményi jogosultságok o Óvodai felvételi előjegyzési napló o Iskolai bizonyítványok és tanulói törzslapok kiállítása o Beírási napló vezetése o Elektronikus napló alkalmazása o Érettségi és szakmai vizsgabizonyítvány kiállítása o Érettségi és szakmai törzslapkivonat kiállítása o Érettségi tanúsítvány kiállítása o Bizonyítvány másodlatok készítése o Tanulói jogviszonnyal kapcsolatos hivatalos igazolások kiadása o Az alkalmazottakkal kapcsolatos munkáltatói igazolások kiadása o Önálló gazdálkodással összefüggő könyvelés és analitikák vezetése o Önálló bankszámla vezetése A tagintézmény saját szakmai feladataik ellátásához tartozó valamennyi iratát a tagintézményvezető írja alá, a tagintézményi bélyegző egyidejű használatával. Az aláírás jogszerűségét jelen SZMSZ, illetve egyedi speciális esetben a tagintézmény-vezető egyedi, írásbeli rendelkezése kiterjesztheti. Jogosulatlan aláírás és bélyegző használatból származó kárért az aláíró a felelős. A tagintézmény nevében kötelezettséget 100 000 Ft-ig csak a tagintézmény-vezető, 100 000 Ft felett csak az igazgató vállalhat a gazdasági szervezet vezetőjének ellenjegyzésével. Ettől

eltérő

bármilyen

aláírás

és

bélyegző

használat

érvénytelen,

az

esetleges

jogkövetkezmények az aláírót terhelik. A tagintézményekben használt speciális bélyegzőkre vonatkozó egyedi szabályokat a használó tagintézmény dolgozza ki, betartásáért a tagintézmény-vezető felel. Az intézményt az igazgató képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. Az igazgató e jogkört az ügyek meghatározott csoportjára nézve az intézmény dolgozóira az alábbiak szerint ruházza át: o A tagintézmény-vezetőkre a szakmai képviseletet abban az esetben, ha a képviselet nem haladja meg az érintett tagintézmény illetékességét. o Bármely ügyben egyedi írásbeli meghatalmazás alapján.

31


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat A képviselet főbb elvei, szabályai: o Az intézményt a nyilvánosság előtt képviselő csak olyan kérdésekről nyilatkozhat, amelyekről van információja és nyilatkozattételre jogosult. A jogosultságot jelen SZMSZ fejezetei tartalmazzák. o Az intézmény egészét, terveit, stratégiai céljait illetően az igazgató jogosult nyilatkozni. o Az alkalmazottak csak az illetékes vezető engedélyével nyilatkozhatnak. o Nem adható nyilatkozat a titoktartási körbe tartozó tényekről, adatokról. o A közölt adatok valódiságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozatot adó a felelős. o A nyilatkozattevő nem járulhat hozzá nyilatkozatának közléséhez a tartalma előzetes megismerése nélkül. o A nyilatkozattevő kötelessége a nyilvánosság előtt az intézmény jó hírnevének megőrzése. 3.2.1 A tagintézmény képviselete A tagintézmény szakmai képviseletét abban az esetben, ha a képviselet nem haladja meg a tagintézmény illetékességét, a tagintézmény-vezető látja el. A vezető e jogkört a tagintézmény dolgozóira az alábbiak szerint ruházza át: o Akadályoztatása esetén helyettesére (helyetteseire). o Képviseleti jogát írásbeli meghatalmazás alapján a tagintézmény más dolgozójára.

3.3 A kiadmányozási, kiadványozási, utalási, utalványozási jogkör gyakorlása Az intézmény nevében aláírásra az igazgató jogosult. A pénzügyi dokumentumok kivételével egymagában ír alá, távolléte, akadályoztatása esetén általános helyettese, mindkettőjük távolléte esetén pedig a helyettesítést ellátó igazgatóhelyettes. A tagintézmény-vezetők aláírási jogköre a vezetésük alá tartozó egység szakmai tevékenységével kapcsolatos levelekre, a saját hatáskörben tett intézkedésekre, a tanügyigazgatás és a szakmai kompetencia körébe tartozó ügyekre terjed ki.

32


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi kötelezettséget vállaló iratokban a kötelezettségvállalást az igazgató, ellenjegyzését a gazdasági vezető végzi. Pénzfelvétel, banki forgalom terén csekk-kibocsátási ügyekben a pénzintézethez bejelentettek közül két személy együttes aláírása szükséges. Az aláírók aláírásuk mellett körbélyegzőt használnak. A tagintézmények által készített pályázatok aláírási módja: o a pályázatok szakmai felelőse a tagintézmény-vezető, o kötelezettséget vállaló az igazgató vagy helyettese, ellenjegyzője a gazdasági vezető.

3.4 Helyettesítési rend Az igazgatót távollétében az általános igazgatóhelyettes helyettesíti az azonnali döntést igénylő kérdésekben. Mindkettejük távolléte esetén a szak- és felnőttképzési igazgatóhelyettes helyettesíti az azonnali döntést igénylő kérdésekben. Mindhárom vezető távolléte esetén a középiskolai tanügyi igazgató jogosult az azonnali döntést igénylő kérdésekben intézkedni. Az igazgatót helyettesítő személy az intézmény képviseletét is ellátja. A helyettesítő személynek a bélyegző mellett „h” betűvel aláírási joga is van. A beérkezett posták bontását szintén a helyettesítő végzi. A számlák feletti aláírási jogot az általános igazgatóhelyettes és a gazdasági vezető együtt látja el. Az igazgató távollétét a fenntartó felé jelzi. A gazdasági vezetőt távollétében az igazgató helyettesíti, s a számla feletti aláírási jogot az igazgató és a mérlegképes könyvelő együtt látja el. A gimnáziumi tanügyi igazgatóhelyettest távollétében az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Mindkettejük távolléte esetén a szak- és felnőttképzési igazgatóhelyettes veszi át a tanügyi igazgatóhelyettes feladatait. Az általános iskolai tagintézmény-vezetőt távollétében a tagintézmény-vezető helyettese helyettesíti. Mindkettejük távollétében az azonnali döntést igénylő kérdések kapcsán az igazgató jogosult intézkedni.

33


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat Az óvodavezetőt távollétében az a személy képviseli, akit a vezetőség megbízott Ez a személy az igazgató vagy óvodavezető által aktuálisan megfogalmazott felelősségi és végrehajtási jogot gyakorolhat. Az óvodavezető köteles előre látható hiányzását az igazgatónak bejelenteni a kijelölt helyettes megnevezésével. Váratlan akadályoztatás esetén a helyettes ( a rangidős óvónő) tájékoztatási kötelezettséggel rendelkezik.

3.5 A vezetők kapcsolattartási rendje Az igazgató és a helyettesek, tagintézmény-vezetők kapcsolattartása folyamatos, rendszeres. Minden héten hétfőn 14.30-tól vezetőségi gyűlés, ugyanakkor rendkívüli vezetői értekezletet az igazgató bármikor összehívhat munkaidőn belül. Havonta egyszer kibővített vezetőségi értekezletet tartunk, amelyre más tantestületi tag, aki a témában érintett, szintén meghívást kaphat. Az esetenkénti ideiglenes szervezeti egységek, bizottságok kapcsolattartási rendjéről az igazgató saját hatáskörében rendelkezik. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontját a munkaterv tartalmazza.

3.5.1 A kibővített iskolavezetés tagja o munkaközösségek vezetői o diákönkormányzat munkáját segítő tanár 3.5.2 A munkaközösség-vezetők szakmai közössége Az igazgatóság tagjai és a szakmai munkaközösségek vezetői alkotják ezt a szervezeti egységet, amely az igazgató vezetésével és irányításával működik. Szükség szerint, de általában havonta ülésezik. Intézményünkben a következő szakmai munkaközösségek működnek: o Alsós és napközis munkaközösség o Nyelvi munkaközösség o Reál munkaközösség o Humán munkaközösség o Matematika munkaközösség o Kertész munkaközösség o Sport, művészetek munkaközösség o Óvodai munkaközösség o Osztályfőnöki munkaközösség (általános iskolai) o Osztályfőnöki munkaközösség (középiskolai)

34


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat A hitoktatók munkájának koordinálásában a középiskolai iskolalelkész segíti az igazgató munkáját. A munkaközösségek tagjai a tagintézmények pedagógusai. A munkaközösségek vezetőit a tagok javaslata alapján az igazgató bízza meg. A nagy létszámú közös szakmai munkaközösségnél (humán) a munkaközösség-vezető munkáját, illetve a rugalmasabb munkavégzést segíti a másik tagintézményből választott helyettes. Munkaközösségeink döntési és véleményezési jogkörrel rendelkeznek a következőkről: o a munkaközösség szakterületét érintő továbbképzési program, o az iskolai tanulmányi versenyek, o saját működése és munkaterve, o a pedagógiai program elveinek megfelelően arról, hogy milyen tankönyvet használnak. A munkaközösségek véleményét ki kell kérni az alábbi kérdésekről - szakterületüket érintően: o a szakmai munka eredményességével kapcsolatban a munka továbbfejlesztéséről, o a pedagógiai program elfogadásához, o a felvételi követelmények meghatározásához, o a tantárgyfelosztásról, o új kollégák pályázatáról. Az egyes munkaközösségek éves munka- és ellenőrzési terv alapján dolgoznak, melyek elkészítése a munkaközösség-vezetők feladata, s e dokumentumok részei az intézmény éves munkatervének. A munkaközösség-vezetők egyeztetik a munkaközösségek programjait az átfedések elkerülése érdekében. Az oktatás színvonalának szinten tartásához, emeléséhez szükséges eszközöket igényelnek. Közösen állítják össze a következő évi tankönyvek listáját. Elmondják tapasztalataikat az alkalmazott módszerekről, taneszközökről. Megvitatják a tantervek, tanmenetek beválását. Megbeszélik az aktuális iskolai feladatokat, elvégzik a szükséges előkészítő, szervezőmunkát, amelyeket a munkaközösség éves munkatervében vállalt. Értékelik a munkaközösség munkáját, a tanulók teljesítményét, a versenyeredményeket, meghatározzák a további feladatokat. Munkaközösségi megbeszéléseket átlagosan havonta tartunk, a foglalkozások időpontját a munkaközösség munkatervében rögzítjük.

35


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat 3.5.3 A diákönkormányzat munkáját segítő tanár Intézményünkben külön-külön pedagógus segíti az általános iskolai és a középiskolai DÖK munkáját. Intézményi szintű kérdés kapcsán képviseleti joggal a nagyobb létszámú DÖK, azaz a középiskolai rendelkezik, azonban a középiskolai DÖK segítő tanárának akadályoztatása esetén az általános iskolai helyettesíti őt. Feladataik: o Részt vesznek a tagintézményi diákönkormányzat testületi ülésein. o Szervezik és segítik a diákönkormányzat és az iskolavezetés, illetve a diákönkormányzat és a nevelőtestület közötti kapcsolattartást: 

gondoskodnak az információk kölcsönös közvetítéséről,



segítik a diákönkormányzat képviselőinek felkészülését az értekezletekre, fórumokra.

o Figyelemmel kísérik a diákönkormányzat munkájával kapcsolatos jogszabályokat. o Közreműködnek a diákönkormányzat és az iskola munkatervének összehangolásában. o Segítik a diákönkormányzat rendezvényeinek szervezését és lebonyolítását.

3.6 Titkárság Az igazgató közvetlen irányítása alatt áll. o Belső szabályzat alapján végzi az érkező iratok központi iktatását, a központi irattárazást, a központi postázást. o Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségéből fakadó adminisztratív jellegű feladatokat lát el. o Végzi a vezető és a szakmai testületek összehívásával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, vezeti az ülések jegyzőkönyveit/emlékeztetőit. o Nyilvántartja az állásfoglalásokat, határozatokat és a határidőket. o Koordinálja az intézményegységek kapcsolattartásából adódó adminisztrációs feladatokat. o Előkészíti és szervezi az intézményvezetés közszerepléseivel, társadalmi kapcsolataival összefüggő feladatokat. o Végzi a pályázatok adminisztrációjával kapcsolatos feladatokat. 36


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat 3.7 Gazdasági szervezet A gazdasági szervezet feladata az intézmény működtetése, a gazdálkodás megszervezése, irányítása, a számviteli rend betartása, továbbá az intézményi vagyon használatával és a vagyonvédelemmel összefüggő feladatok ellátása. Élén a gazdasági vezető áll. Az intézmény vezetésének folyamatos tájékoztatása mellett ellátja o a költségvetési tervezéssel, o az előirányzat felhasználással, o a pénzellátással, o az intézmény hatáskörébe tartozó előirányzat módosítással, o az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, o a bér- és munkaerő-gazdálkodással, o a készpénzkezeléssel, o a könyvvezetéssel, o a beszámolási kötelezettséggel, o az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat, végzi a pályázatok nyilvántartását a fenntartó szabályzata alapján. A gazdasági vezetőt pénzügyi, számviteli területen a könyvelő, munkaügyi területen a munkaügyi előadó helyettesíti. A gazdasági vezető és az igazgató hetente legalább egy alkalommal megbeszélést tart az aktuális feladatokról. A gazdasági szervezet a székhelyen működik, személyi és dologi kiadásaihoz évente kétszeri elszámolással a tagintézmények is hozzájárulnak (az intézményen belül a Libra rendszer segítségével elkülönítve is könyveljük a tagintézmények kiadásait, bevételeit). Alapelv: az óvoda 1 középiskolai végzettséggel rendelkező dolgozó bérével és járulékaival, az általános iskola pedig 1,5 munkavállalói bérével és járulékaival, illetve egyeztetés alapján egyéb közös költséggel (pl. posta-, irodaszer) járul hozzá a gazdasági szervezet működtetéséhez.

37


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat 3.8 Igazgatótanács Az intézmény mellett az egyházi és állami törvények által biztosított jogkörrel Igazgatótanács működik, mely az intézményt közvetlenül irányító és segítő választott testület. Feladatát és hatáskörét a MEE 2005. évi VIII. törvénye szabályozza. Tevékenységével elősegíti az intézmény rendeltetésszerű működését, közvetítő szerepet tölt be a fenntartó és a felhasználók (szülők, tanulók, dolgozók) között. Tagjainak száma intézményünkben a maximális 13 fő. Az Igazgatótanács tagjai a 176/12/2012. (X.25.) számú országos presbitériumi határozat alapján: intézményvezető, intézményi lelkészek, gazdasági vezető, egyházközség küldötte, egyházmegye küldötte, 2 fő mint fenntartói küldött, egyházkerületi képviselő, szülői képviselő, 2 fő az intézmény képviselőjeként, szomszédos egyházközség képviselője. Az Igazgatótanács elfogadott ügyrend alapján végzi munkáját. 3.8.1 Az Igazgatótanács feladatai és hatásköre o Ellátja az intézményvezetői pályázatokkal kapcsolatban a törvény, illetve a fenntartói testület által ráruházott feladatokat.

o Véleményezi az intézmény nevelési-oktatási programját, szervezeti és működési szabályzatát, munkarendjét, házirendjét, jóváhagyásra felterjeszti a fenntartónak. o Megtárgyalja és véleményezi az intézmény éves költségvetését és zárszámadását, s azt jóváhagyásra felterjeszti a fenntartónak. o Az intézmény személyi ügyeiben (álláshelyek kiírása, pályázatok, kinevezések, bérügyek stb.) egyetértési jogköre van. o Figyelemmel kíséri az intézményben folyó nevelő-oktató munkát, különös tekintettel az egyházi nevelés helyzetére. o Segíti az intézményt az igényes nevelő-oktató munka személyi és tárgyi feltételeinek megteremtésében, fejlesztésében. o Támogatja az intézmény külső kapcsolatainak kialakítását. o Másodfokon dönt az intézmény dolgozóinak fegyelmi ügyeiben. o Kivizsgálja az intézményvezetői vagy nevelőtestületi döntésekkel kapcsolatos panaszokat, és állást foglal ezekben az ügyekben. o Rendszeresen tájékoztatja a fenntartói testületet az intézmény helyzetéről. Az igazgatótanács a munkájáról évente beszámolót készít. o Megalkotja ügyrendjét, és elfogadásra fenntartói testület elő terjeszti. 38


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat 3.9 Szervezett együttműködések A

tagintézmények

munkájukat

összehangolják,

egymással

együttműködnek.

Az

együttműködés formái: o közös éves munkaterv o rendszeres vezetői értekezletek o közös tanulmányutak, tréningek o közös tanévnyitó ünnepség, illetve istentisztelet o intézményi elektronikus információs rendszer o pályázati együttműködések o közös szakmai munkaközösségek o nevelőtestület részére közös csendesnap o szükség esetén, de tanévenként minimum egyszer közös nevelőtestületi, alkalmazotti értekezlet

3.10 A döntés-előkészítés és a döntéshozatal fórumai 3.10.1 A tagintézményi alkalmazotti értekezlet Tagjai: a tagintézményben munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége. A tagintézményi alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. Véleményezési jogköre: az igazgató, tagintézmény-vezetők és helyetteseik megbízása és a megbízás visszavonása Összehívás

módja:

Az

összehívását

a

tagintézmény-vezető

vagy

az

igazgató

kezdeményezheti. Az alkalmazotti értekezlet döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a vezetők megbízásával kapcsolatos döntéseket, melyeket titkos szavazással hozza meg. 3.10.2 A tagintézményi szak-alkalmazotti értekezlet Tagjai: intézményvezető, tagintézmény-vezető, valamint az Alapító okiratban meghatározott alaptevékenységre létesített munkakörökben, a tagintézményben munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusok, azaz nevelőtestületi tagok.

39


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat Összehívásának módja: A tagintézmények nevelőtestületei évente egyszer vesznek részt közös (intézményi szintű) nevelőtestületi értekezleten, illetve szükség szerint más közös alkalmakon is. Emellett évente legalább 5 alkalommal a tagintézmény-vezető által meghatározott időben és a helyi tanév rendjében meghatározott időpontban ülésezik (kötelező jelleggel évnyitó, féléves értékelő és nevelési évzáró, valamint az iskolai tagintézményekben félévi és év végi osztályozó értekezleten, míg az óvodában szakmai értekezleten). Szükség esetén összehívható rendkívüli módon, jogszabály által meghatározott döntéshozatal céljából vagy a tagintézményi nevelőtestület egyharmadának kezdeményezésére. A szak-alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az igazgatói, tagintézmény-vezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli szak-alkalmazotti értekezlet határozatképességéhez legalább kétharmados jelenlétre van szükség. A vezetésre vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról a szakalkalmazotti értekezlet titkos szavazással határoz. Amennyiben a tagintézményi szak-alkalmazotti értekezlet az intézmény működését érintő bármely kérdésben véleményt nyilvánított vagy javaslatot tett, az igazgató azt megvizsgálja, és arra 30 napon belül indokolt írásbeli választ ad. A szak-alkalmazotti értekezlet üléseiről jegyzőkönyv készül. A nevelőtestületek jogkörei: Döntési jogkör: o Az éves munkaterv elkészítése és elfogadása. o A pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat fenntartói jóváhagyásának meg-tagadása esetén a bírósághoz történő kereset benyújtása. o A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása. o A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása. o Az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadását. Véleményezési jogkör: o Az intézmény pedagógiai programjának módosítása. o Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának módosítása. o Az intézmény házirendjének módosítása. o Az igazgatói, tagintézmény-vezetői megbízással összefüggő kérdésekben. 40


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat o A tantárgyfelosztás elfogadása előtt. o Az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során. o A tagintézmény-vezetőhelyettes megbízás, illetve a megbízás visszavonása előtt. o A

tagintézmény

költségvetésében

szakmai

célokra

rendelkezésre

álló

pénzeszközök felhasználásának megtervezésekor. o A tagintézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában. o A tagiskolai felvételi követelmények meghatározásakor. o Külön jogszabályban meghatározott ügyekben. 3.10.3 Nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, az iskola gazdasági vezetője, valamint az iskolalelkész és a hitoktatók. A nevelőtestület szavazati jogú tagjai azok a pedagógus munkakörben több mint egy éve alkalmazott dolgozók, akik határozatlan idejű munkaviszonyban vagy legalább 50%-os munkaidejű alkalmazásban állnak, valamint az iskolalelkész és az intézményben több mint egy éve hitoktatást végző személyek. Az óraadó, vagy akinek a munkaviszonya nem éri el az egy évet a tantestület tanácskozási joggal felruházott tagja Általános elvárások a nevelőtestületi tagokkal szemben: o A pedagógus hivatali és magánéletében egyházához és a magyar hazához való hűséggel, feddhetetlen életmódjával, és rendezett családi életével példát mutat tanítványainak és környezetének. o Szakmáját lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint a gyermekek fejlődése érdekében gyakorolja. o A pedagógus köteles betartani az intézmény pedagógiai programjában, házirendjében és szervezeti és működési szabályzatában foglaltak, illetve köteles annak megfelelően eljárni.

41


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat o A pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó tagja a nevelőtestületnek és rendelkezik annak jogaival és kötelességeivel egyaránt, ezért közreműködik: 

az

intézmény

pedagógiai

programjának

kidolgozásában

és

elfogadásában 

a helyi tanterv elkészítésében



az éves munkaterv elfogadásában



az intézmény házirendjének kidolgozásában



megszervezi, megvalósítja és értékeli a tanulók tanulmányi és közösségi munkáját



aktívan részt vállal a nevelési feladatok megvalósításában



részt vállal a tanulók felügyeletében



aktívan közreműködik a közösségi alkalmak megvalósításában



véleményformálásával segíti a tantestületi döntések meghozatalát

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület – magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint – akkor határozatképes, ha tagjainak több mint ötven százaléka jelen van. Az iskola jövőjét meghatározó, az éves munkatervet, pedagógiai programot, nevelési célokat, éves tantárgyfelosztást tárgyaló nevelőtestületi értekezlet csak akkor határozatképes, ha a nevelőtestületi tagok kétharmada jelen van. A nevelőtestület a döntéseit általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A döntés akkor érvényes, ha a jelenlévők ötven százaléka plusz egy fő elfogadta az előterjesztést. Amennyiben titkos szavazásra kerül sor, a nevelőtestület tagjai közül szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató dönt. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A tagintézményi nevelőtestületi tanévnyitó, tanévzáró és félévi értékelő értekezletről, valamint az intézményi nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni.

42


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat 3.10.3.1 Az óvodapedagógus és pedagógus megbízási feltételei és kötelessége Az intézmény óvodapedagógusai és tanárai a MEE Törvényei 31-36. §-ában meghatározottak szerinti pedagógusok lehetnek. A képesítési feltételeket a mindenkor érvényben lévő közoktatási, illetve köznevelési törvény írja elő. Anyanyelvi lektorként szakképzett külföldi állampolgár, óraadóként tanárjelölt is alkalmazható. Hitoktatást lelkészi diplomával vagy hittantanári képesítéssel rendelkező személy végezhet, illetve az óvodában lelkészi irányítás mellett az óvónők. Pedagógusnak hivatása iránt elkötelezett, a keresztyén értékeket elfogadó jelöltet lehet megválasztani, aki megfelelő végzettséggel rendelkezik, és a munkakörével kapcsolatos feladatok ellátására alkalmas. 3.10.3.2 Helyettesítési rend a pedagógusok között Az általános iskolában, illetve a középiskolában a helyettesítési rend a heti órarend betartásával eseti jelleggel készül. Az órarendben "H"-val megjelölt időpontokra a pedagógus helyettesítésre van kijelölve, ezért ezekben az órákban köteles az iskolában és azon belül is olyan helyen tartózkodni (pl. tanári), ahol az igazgatóhelyettesek perceken belül elérhetik. Az óvodában az óvodapedagógusok, dajkák tartós hiányzása esetén a helyettesítés az óvodavezető intézkedése alapján történik, figyelembe véve az egyenletes terhelés elvét. Napi hiányzás, illetve váratlan helyzet esetén a váltótárs helyettesít. 3.10.3.3 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: o a szakmai munkaközösségre, o az SZMK-ra vagy a diákönkormányzatra. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: o pedagógiai program véleményezése, o a szervezeti és működési szabályzat véleményezése. A nevelőtestület esetenként átruházhatja a következő jogköreit: o vélemény-nyilvánítási jogköre közül: 

a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, 43


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat 

az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során,



a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében,



a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában,



az iskolai felvételi követelmények meghatározásnál,



más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben.

Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntési jogkörét a tagintézményi nevelőtestület a fegyelmi bizottságra ruházza át. A fegyelmi bizottságnak tagja az igazgatóhelyettes, az iskola gyermekés ifjúságvédelmi felelőse, a DÖK segítőtanár és az érintett tanuló osztályfőnöke, osztályfőnök helyettese. A fegyelmi bizottság tevékenységéről a tagintézményi tantestületi értekezleten számol be.

3.11 Egyéb intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje 3.11.1 Szülők közösségei Az intézmény a gyermekek keresztyén szellemű nevelése érdekében szoros kapcsolat kialakítására törekszik a szülőkkel. Minden fontosabb kérdésben kikéri véleményüket, számít támogató közreműködésükre. A szülők jogai: o A szülő joga, hogy tájékoztatást kapjon az intézmény nevelési céljáról, működési rendjéről, gyermeke előmeneteléről, s bármilyen kérdésről, ami a szülők és a nevelők közös céljait segíti. o Választott képviselői útján részt vehet az intézmény munkájában

az

Igazgatótanácson és a Szülői Munkaközösségen keresztül. o Javaslataival, véleményével segíti az intézmény munkáját. o Véleményezési jogát gyakorolja a házirend, SZMSZ, pedagógiai program módosításával kapcsolatban, a tankönyvek tankönyvrendelésbe való felvételekor.

44


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat A szülők kötelességei: o A nemzeti köznevelési törvény rendelkezéseinek értelmében biztosítsa gyermeke rendszeres iskolába járását. o Elfogadva az egyházi intézmény sajátos nevelési rendszerét, példamutató módon együttműködik a nevelőkkel a gyermek egészséges lelki, értelmi, testi fejlődése érdekében. o Lehetőség szerint részt vállal az intézmény feladatainak megoldásában. A szülők tájékoztatásának formái: Óvoda: o Szülői értekezlet: évi három alkalommal (1 összevont, 2 csoport). o Rendkívüli értekezlet szükség szerint összehívható. o Fogadóóra igény szerint, bejelentkezés alapján. o Családlátogatás: szükség szerint. o Nyílt nap: mikulás, karácsony, farsang, évzáró, gyermeknap. o Faliújságra kifüggesztett információkon keresztül. o Napi érintkezések, rövid információcsere. o Igazgatótanácson keresztül az óvoda egészét illető átfogó kérdésekben. o Családok tea-délutánja (évi egy alkalom). o Munkadélutánok: különböző tematikával (pl. kézművesség, népi kismesterségek). o Honlapon keresztül (folyamatos frissítés). o Óvodavezető és a Szülői szervezet vezetői közötti kapcsolattartás a nevelési év elején értekezlet keretében, év közben - szükség szerint - személyes találkozás alkalmával történik. Iskola: o Szóbeli tájékoztatás a kisgyermeket kísérő szülők részére

45


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat o Szóbeli tájékoztatás szülői értekezleteken és szülői fogadóórákon, az iskola évente 2 szülői értekezletet tart. o Írásbeli tájékoztatás az ellenőrző könyvön keresztül vagy hivatalos levél formájában. o Nyílt tanítási napok o A szülői értekezletek időpontjait az éves munkaterv tartalmazza. o A pedagógusok az éves munkatervben meghatározott időponton felül, előre megbeszélt időpontban igény szerint fogadóórát tartanak. Ezt az időpontot azonban telefonon vagy írásban rögzíteni kell az érintett pedagógussal. o Heti egy vagy kétórás tantárgyból félévenként 3-4, heti 3 vagy több óraszámú tantárgyból havonta legalább 1-2 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. o A tanuló vagy szülő részéről benyújtott kérelmekkel kapcsolatos határozatokat is minden esetben meg kell küldeni a szülőnek is írásos, hivatalos levél formában. o A vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás formája: évente minimum 2 alkalommal az iskola vezetői és a szülői munkaközösség tagjai közös értekezletet tartanak (az intézmény mérete és jellege miatt ez történhet tagintézményenként is, s szavazás esetén az eredményeket összesítjük). Tanév közben a tájékoztatás vagy javaslattétel e-mailes levelezési formában történik. Ezekről az értekezletekről jegyzőkönyv készül, melynek tartalmát a szülői munkaközösségi tagok önállóan ismertetik az osztályonkénti szülő értekezlet keretein belül. A tanév zárásaképpen a szülői munkaközösség is önállóan elkészíti éves munkájának beszámolóját, melyet az iskolavezetés rendelkezésére bocsát, és amelyet a következő tanév első szülői értekezletén ismeretet. 3.10.2 Tanulói közösségek 3.10.2.1 Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztály diákjai a tanórák túlnyomó többségét az órarend szerint közösen 46


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat látogatják. Az osztály az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége. Küldötteket delegál a diákönkormányzat vezetőségébe, így az osztály maga dönt diákképviseletéről. Az osztály pedagógusvezetőként az osztályfőnök áll. Kérésére a tantestületből az iskolavezetés pótosztályfőnököt jelöl ki. 3.10.2.2 Diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzat hozható létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai vezetők és az iskolai közösségek közötti kapcsolattartásnak biztosítania kell a hatékony vezetés feltételeit, a helyzetértékelést, a tervezés megalapozottságát, az információk megfelelő áramlását, a vélemények összevetését, az értékeléseket. Biztosítani kell az őszinte, nyílt véleménycserét, az iskola mint szervezet optimális működését és az iskola minden tagjának munkájához szükséges rendszeres információkat. A diákönkormányzatba 5. évfolyamtól minden tanulócsoport 2-2- főt delegálhat. Az intézmény sajátosságait figyelembe véve vezetőjét tagintézményenként választanak a diákönkormányzat tagjai önmaguk közül, akinek munkáját patronáló tanár segíti. Intézményi szintű véleményezésnél, döntésnél a tagintézményi diákönkormányzatok szavazatait összesíteni kell, s az intézményi DÖK –öt a középiskolai DÖK vezetője képviseli. A diákönkormányzat javaslatot tehet az alábbi kérdésekben: o az iskola házirendje o szabadidős foglalkozások szervezése o tanulók jutalmazása, elmarasztalása o közös programok szervezése o mindazon kérdésekben, amelyek a tanulók, illetőleg a csoportok életét, munkáját érintik A diákönkormányzat feladatai: o az iskola iránti nagyobb felelősségérzet és a jó légkör kialakítása o a csoportok közötti tanulmányi, magatartás-, sport-és egyéb versenyek megszervezése o az iskola és környéke tisztaságának megőrzése 47


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat o önképzés, más diákszervezetekkel való kapcsolattartás, városi rendezvényeken való részvétel o az igazgatóval, tagintézmény-vezetővel való kapcsolatfelvétel kezdeményezése

Döntési joggal él: o a működése, munkája szervezésében, o a szervezeti és működési szabályzatának megalkotásában, o tisztségviselői megválasztásában, o a működéséhez szükséges pénzeszköz felhasználásában, o saját tájékoztatási rendszerének létrehozásában és működtetésében, o az iskolarádió és iskolaújság szerkesztésében segítő munkatársak megbízásában. Véleményezési joggal él: o az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, o a tanulókat érintő kérdésekben, o a tanuló ellen folyó fegyelmi eljárásban, o a tankönyvtámogatás elosztási módjának meghatározásában, o fegyelmező intézkedések alkalmazása, o a házirend, pedagógiai program és SZMSZ jogszabály által kiemelt részeinek módosításával kapcsolatban. A DÖK működéséhez szükséges feltételek: Az iskola biztosít a DÖK számára igénybe vehető termet, helyiséget, ahol megbeszéléseit, üléseit, munkaalkalmait megtarthatja. Az ülések nem zavarhatják a tanítási órák rendjét. A költségvetés biztosítása: A DÖK céljára rendelt pénzeszközöket az iskola maradéktalanul a diákönkormányzat rendelkezésére bocsátja.

48


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat 3.11.Az intézményvezetés és a tanulói közösségek közötti kapcsolattartás 3.11.1 A diákképviselő és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái, rendje A DÖK segítő tanár és/vagy a bizottsági tagok bármelyike kezdeményezheti az igazgatóval, tagintézmény-vezetővel történő kapcsolatfelvételt. A találkozásra mindkét részről előre egyeztetett időpontban kerül sor. Az iskolavezetés legalább két tagja részt vesz az évente megrendezésre kerülő diákfórumon és válaszol a tanulók által feltett kérdésekre. 3.11.2 Az iskolai sportkörök és az intézmény vezetői közötti kapcsolattartás formái és rendje Az intézményben a mindennapos testedzést a kötelező és választható testnevelési órák mellett az alábbiak szolgálják: sportköri foglalkozások, sportversenyek. Tanítási napokon, tömegsport keretében az alábbi sportágakban nyílik lehetőség testedzésre: asztalitenisz, foci, tollaslabda, kézilabda, aerobic. Az intézmény mind általános, mind középiskolai tagintézményében biztosítja az iskolai sportkör működési feltételeit. Az iskolai sportkörrel a kapcsolatot a tagintézmény-vezetők tartják, akik a sportkör vezetőjével negyed évenkénti rendszerességgel áttekintik a sportkör előtt álló feladatokat, a sportkör tervezett rendezvényeit, egyeztetik a rendezvények időpontját, helyét. Az intézmény vezetője minden tanév elején a sportkörök vezetőivel áttekinti a sportkör működésének feltételeit, a sportkör működéséhez biztosított időkereteket, a sportkör programjának tervezetét.

IV.

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI ÉS MUNKARENDJE

4.1 A tanév rendje 4.1.1 Óvoda A nevelési év helyi rendjét az éves munkaterv tartalmazza (szünetek, nevelés nélküli munkanapok). o Szept. 1-jétől jún. 15-ig a gyermekek folyamatos fogadásáról, pedagógiai program szerinti foglalkoztatásáról gondoskodnak az óvodapedagógusok. 49


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat o Jún. 16-tól aug. 4-ig az óvoda a nyári életrend szerint működik, a gyermekek foglalkoztatása ennek megfelelően történik. o A fenntartó jóváhagyásával a nyári takarítás alatt négy hétig az óvoda zárva tart. o Nevelés nélküli munkanap egy nevelési évben maximum öt lehet. E napok továbbképzés, intézményi csendes napok, valamint évi egy alkalommal nevelői kirándulás lebonyolítására fordíthatók. o A szünetekről vagy a munkarendben történő bármely változásról legalább egy héttel korábban kifüggesztés útján értesítjük a szülőket. o A szünetekben legalább 10 gyermek részére történő igény esetén ügyeletet biztosítunk. o Az óvodában a nevelési év helyi rendjét, a házirendet, a gyermekvédelemmel kapcsolatos információkat az óvodapedagógusok az első szülői értekezleten ismertetik a szülőkkel. 4.1.2 Általános iskola, középiskola A nevelési év és a tanév beosztása az EMMI által, évente kiadott rendeleteknek megfelelően történik. Az ettől eltérő időbeosztáshoz be kell szerezni a fenntartó egyetértését, valamint a szülők és a nevelőtestület egyetértését. A pedagógusok éves szabadságát a fentiek figyelembe vételével évente, személyre szólóan, az arányos terhelést szem előtt tartva az igazgató adja ki. Alapelv, hogy szeptemberben, decemberben, valamint május 15-e után anyasági nap csak rendkívüli esetben adható. A nevelési és a tanév helyi rendje és programjai a tanítás nélküli munkanapok felhasználásával együtt az éves munkatervben kerül rögzítésre. A nevelés és a tanév helyi rendjét, a házirendet, a munkavédelmi és balesetvédelmi előírásokat, a gyermekvédelemmel kapcsolatos információkat az osztályfőnökök a tanulókkal az első tanítási napon, a szülőkkel pedig az első szülői értekezleten ismertetik. Szokásrend szerint a tanév helyi rendjéről összefoglaló készül, s az mindenki számára elérhető az iskolai honlapon keresztül. Az iskolai rendezvényekre egyenletes terhelést adó és a tanulók képességeit figyelembe vevő felkészülést kell végezni. Az ünnepélyeken a pedagógusok és a tanulók megjelenése (jelenléte) kötelező, az alkalomhoz illő öltözetben, melyet a házirend szabályoz.

50


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat 4.2 Nyitva tartás, munkarend 4.2.1 Általános iskola, középiskola, gazdasági szervezet o A gazdasági szervezet munkája hétfőtől csütörtökig 7.30 -16.00-ig, pénteken 7.3013.30-ig tart. o A tagintézmények munkája általában 7.00 - 18.00-ig tart. A tagintézményi eltéréseket a házirend tartalmazza. o A tanítási órák legkorábban 7.15-kor kezdődhetnek és 14.20 óráig tarthatnak, a felnőttoktatás kezdete 14.20 óra. o A tanítási órán kívüli programok 14-18 óra között bonyolíthatók le (szakkörök, érdeklődési körök, szakosztályi foglalkozások, tömegsport, stb. a tanítási órán kívüli foglalkozások tagintézményenkénti rendjében meghatározott helyen és időben). o A tanítási órán kívüli programok tartására a tagintézményben csak a tagintézmény-vezetővel történt előzetes megbeszélés alapján kerülhet sor a helyi szokásrend szerint. Az időpontot a rendezvény előtt legalább egy héttel egyeztetni kell. o Az óraközi szünetek 5, 10, 15 percesek. o A gyakorlaton lévő tanulók munkaidejét, étkezési idejét a gyakorlati oktatás vezetője határozza meg. 4.2.2 Óvoda o Az óvoda 7.00-17.00 óráig tart nyitva. o A nyitva tartás teljes ideje alatt óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel. o A nevelési év a tárgyév szeptember hó 1. napjától a következő év augusztus hó 31. napjáig tart. o Meghatározott időszakban az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása miatt, valamint a nagytakarítás ideje alatt szünetel. o A nyári zárás idejéről a szülők tájékoztatást kapnak tárgyév február 15- ig, a tudomásulvételt aláírásukkal igazolják.

51


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat 4.3 A vezetők benntartózkodásának rendje Az intézmény tagintézményeiben mindaddig az időpontig, amíg gyermekek, tanulók vannak, felelős vezetőnek is kell lennie. Felelős vezető: a tagintézmény vezetője, helyettese, távollétükben a vezető által írásban megbízott közalkalmazott. Az óvoda vezetője 7.30 órától 16 óráig tartózkodik az óvoda épületében. Az általános iskolában a tagintézmény-vezető és helyettese hétfőtől csütörtökig 7.30-tól 16.30 -ig tartózkodik az épületben, péntekenként (heti váltásban) 7.30-tól 15.00-ig vagy 7.30-tól 13 óráig. A középiskolában, ami az intézmény telephelye is egyben, a vezetők a következő munkarendben tartózkodnak: o intézményvezető: hétfőtől csütörtökig 8.00-tól 17.00 óráig, pénteken: 8.00-tól 14.30 óráig; o igazgatóhelyettesek váltott munkarendben az egyik héten 7.30-kor kezdenek, másik héten 8.00 órakor. Ehhez mérten egyik héten hétfőtől csütörtökig16.30-kor végeznek, a másikon pedig 17 órakor, pénteken pedig 14.00-kor, illetve 14.30-kor. A tanítási szünetek ideje alatt az egyes tagintézményekben előre kihirdetett napokon tartunk ügyeletet.

4.4 Az alkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét – a hatályos jogszabályok

betartásával

–

az

intézményvezető

állapítja

meg,

melyet

a

munkaszerződésekben és a munkaköri leírásokban rögzít. Az alkalmazottak munkaköri leírásait tagintézményenként a tagintézmény-vezetővel közösen az igazgató készíti el. A házirend minden alkalmazottra, tanulóra és az intézményben tartózkodó személyre érvényes. Az alkalmazottaknak és tanulónak az intézményben be kell tartaniuk az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat, valamint a házirendet. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. Az alkalmazottak munkaidejüket a munkaköri leírásban meghatározott módon tartják nyilván.

52


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat 4.4.1 Az általános és a középiskolai tagintézményekben dolgozó pedagógusok munkarendje A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje (a törvény szerint 40 óra) kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a székhelyen az igazgató-helyettes, a tagintézményekben a tagintézmény-vezető állapítja meg, az igazgató jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését a tagintézmény-vezető engedélyezi. A pedagógus munkaideje reggel 8.00-tól kezdődik, nulladik óra esetén 7.15-től. A napi óraszervezés biztosítása érdekében kötelesek a munka kezdése előtt 15 perccel munkahelyükön megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 15 perccel kell korábban érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen (lehetőleg előző nap, de legkésőbb munkájának kezdete előtt 15 perccel) jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobáiban kell tartani. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén lehetőség szerint szakszerűen kell helyettesíteni. A pedagógusok délelőtti és délutáni műszakban egyaránt dolgoznak. A pedagógusok munkájukat a tantárgyfelosztásnak megfelelően több tagintézményben is végezhetik. Az előre tervezhető órarendi és napi beosztási változásokat a tagintézmény-vezető vagy helyettese a tárgynapot megelőző nap 12.30 percig köteles elkészíteni és kifüggeszteni. A helyettesítés lehet szakszerű, óracsere, összevonás, felügyelet vagy más szakóra. A tanári órarendben a „H” helyettesítésre kijelölt órákban a pedagógus köteles a tanári szobában tartózkodni.

A helyettesített és összevont órákat, óracseréket a haladási naplóba, a

helyettesítési naplóba és a teljesítménymutató lapra is be kell írni. A tanítási idő alatt 8.00-

53


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat 15.20-ig távollévő tanár helyettesítésére beosztott vagy felkért pedagógus köteles a helyettesítést ellátni. A pedagógus számára – a kötelező óraszámon felül – a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres, vagy esetenkénti feladatokra megbízást, vagy kijelölést az igazgató adhat. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a tudás, az egyenletes terhelés. A munkáltató által elrendelt túlmunka felső határa évi 280 óra. A pedagógus által készített pályázat esetén a pedagógust külön díjazás illeti meg, mely díjazás nyertes pályázat esetén tovább növelhető. A külön díjazás mértékét az igazgató a költségvetés ismeretében, valamint a pályázat készítésére fordított időszükséglet alapján határozza meg. A pedagógus munkaidőkeretében ellátandó feladatok csoportosítása intézményünkben: o kizárólag az intézményen belül ellátható feladatok: 

a tanórák és tanórán kívüli foglalkozások megtartása



a tanulók munkájának értékelése, vizsgáztatása



az intézményi értekezleteken való részvétel,



szülői értekezlet és fogadóóra tartása



az őszi-, téli-, és tavaszi szünetekben beosztás szerinti munkavégzés,



az intézményből ki nem vihető dokumentációk elkészítése



az éves munkatervben meghatározott feladatok;

o az intézményen belül és az intézményen kívül ellátható feladatok: 

a tanításra való felkészülés, pedagógiai munka tervezése, vázlatok, segédanyagok készítése,



dolgozatok javítása,



szakmai önképzés, szervezett továbbképzéseken való részvétel, szakmai bemutatókon való részvétel,



az intézmény rendezvényeinek előkészítése és azokon való részvétel,



a tanítás nélküli munkanapokon szervezett programokon való részvétel,



a munkakörhöz tartozó adminisztrációs feladatok végzése,



a versenyekre, más intézmények által szervezett programokra történő kísérés;

o kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatok, tevékenységek 54


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat 

a helyi tantervben szereplő szakmai kirándulások szervezése és azokon való részvétel,



az osztályfőnöki munkatervben rögzített kirándulások, rendezvények szervezése és lebonyolítása,



kapcsolattartás a szülőkkel (pl.: családlátogatás), más oktatási intézményekkel (pl. kollégium, óvodák).

A rendes munkaidő intézményünkben hétfőtől péntekig tart. A pedagógusok napi munkaidő beosztása a tanév óratervében és a tanév rendjében meghatározottak szerint történik: A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató adja a vezetőhelyettesek és a szakmaimunkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét is. 4.4.2 Az óvodapedagógusok munkarendje Az óvodapedagógusok kötelező óraszáma heti 32 óra, amit a gyermekcsoporttal kapcsolatos feladatok ellátására fordítanak. Az óvodapedagógusok munkaidő-beosztása az óvodavezető által elkészített munkarend szerint történik, heti váltásban. Csoportbontás 7.30 órától, csoportösszevonás

16.00

órától.

Nyitástól

zárásig

óvodapedagógus

foglalkozik

a

gyermekekkel. Ha a szülő valamilyen oknál fogva nem viszi haza gyermekét 17.00 óráig, az óvónő feladata a szülő értesítése s a gyermek felügyeletének biztosítása 4.4.3 A nem pedagógus munkakörűek munkarendje A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét az intézményvezető helyettesei állapítják meg az igazgató jóváhagyásával. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a köznevelési intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak távolmaradásukról értesíteniük kell közvetlen felettesüket vagy az igazgatóhelyettest.

4.5 Túlmunka és szabadságolás rendje A

túlmunka

és

szabadságolás

meghatározásában

a

mindenkor

hatályos

Munka

Törvénykönyve az irányadó. A szabadságolási kérelmek a tanév rendjét nem sérthetik. A 55


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat dolgozói többletmunkát csak a vezetőség írásos engedélyével vagy annak írásos utasítására lehet elvégezni. A nem pedagógus munkakörben dolgozók munkaidejüket jelenléti-íveken, vezetik. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak és a pedagógus munkakört segítő alkalmazottak munkavégzésüket a naplókban vezetik. Túlmunkát a törvény által meghatározott rendben, a tantárgyfelosztás és külön megbízások alapján végeznek. A pedagógusok minden hónapban megkapják a tanügyi igazgatóhelyettes, illetve a tagintézmény-vezető helyettes által elektronikusan elkészített, majd kinyomtatott munkaidő elszámoló lapot, s aláírásukkal jelzik annak pontosságát. 4.5.1 A szabadságolás rendje intézményünkben A munkavállaló írásban kérvényezi a tagintézmény vezetőjénél a szabadság iránti kérését. Azok a munkatársak, akik a gazdasági osztály irányítása alá tartoznak, a gazdasági vezetővel egyeztetnek, illetve az adminisztratív dolgozók azzal a tagintézmény-vezetővel, akiknek a vezetése alá tartoznak. A tagintézmény vezetője véleményezi, ellenjegyzi, majd továbbítja a munkaügyi előadónak, aki ráírja a kérvényre, hogy van-e szabadsága a dolgozónak. Ezek után az intézményvezető eldönti, hogy engedélyezi-e a munkavállaló szabadságát. A dolgozó szóbeli visszajelzést kap. Az alkalmazottak, pedagógusok számára előírt speciális szabályokat a 138/1992. (X.8) Kormányrendelet tartalmazza: 11. § (1) A pedagógusnak az iskolában az őszi, a téli és tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok. (2) A pedagógus szabadságát - a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével - elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a június 1jétől augusztus 31-ig tartó időszakban kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni. Az új Mt. előírásai szerint a munkavállalónak jár a pótszabadság 16 éven aluli gyermeke után, a következők szerint: 118. § (1) A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő, 56


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat b) két gyermeke után négy, c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A szabadság kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg a fenti előírások betartásával. A jogszabály szerint a tavaszi, téli stb. szünetek napjai munkanapok, ezeken a napokon a munkáltató utasításai szerint munkát kell végezni, hacsak az alkalmazott nincs szabadságon. Azt, hogy szabadságon van-e az alkalmazott vagy sem, a munkáltatónak előzetesen világosan közölnie kell. A szabadságigény benyújtásának határideje a Mt. által meghatározott 15 nap. Ugyanakkor „Ha a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a munkavállaló erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot – legfeljebb három alkalommal – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni.”

4.6 Védő- és munkaruha juttatás A munkaruha (formaruha) juttatásra jogosító munkaköröket, a ruhafajtákat, a juttatási időket külön szabályzat tartalmazza. A munkaruha beszerzése az alkalmazott feladata. Részére a számla szerinti összeg kerül kifizetésre, amely nem lehet magasabb, mint az intézmény által előre meghatározott összeg. A munkaruha kifizetése az iskola költségvetésének helyzetétől függ, anyagi források hiányában a kifizetés megtagadható, erről az érintett dolgozót még a vásárlás előtt tájékoztatni szükséges. A munkaruha juttatásról az intézmény munkaügyi előadója kimutatást vezet, melyben nyilvántartja, hogy a jogosultak közül ki, mikor és mekkora összegért vásárolt munkaruházatot. A jogosult aláírásával hitelesíti a nyilvántartást (a munkaruhára biztosított összeg felhasználását). A munkaügyi előadó figyelemmel kíséri a kihordási időt és annak lejárta előtt egy hónappal, felhívja az érintett dolgozó figyelmét a munkaruházat vásárlására.

57


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat Meghatározott munkakört ellátó alkalmazottak védőruházat viselésére jogosultak. (3/1979 (V. 29.) EüM. Rend.) Ezen munkakörben dolgozó alkalmazottak a részükre juttatott védőruházatot kötelesek használni. A védőruházat használata nincs kihordási időhöz kötve, ezért ha az használhatatlanná válik, azonnal ki kell cserélni. Csak az a ruházat fogadható el védőruhaként, ami nyilvántartott és hivatalosan erre a célra rendszeresített, és csak szaküzletben megvásárolható. A tönkrement védőruházatot selejtezni kell, amiről a gazdasági ügyintéző két tanú ellenjegyzésével jegyzőkönyvet vesz fel. A konyhai személyzet részére kötelező a napi tiszta, esztétikus munkaruha, munkacipő és védőruha használata, az óvodapedagógusok nevelőtestületi döntés alapján használnak munkaruhát.

4.7 A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a házirend határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület – az intézményvezető (igazgató) előterjesztése után – az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása érdekében az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező

4.8 A foglalkozási, tanítási napok rendje 4.8.1 Óvoda Csoportbontás 7.30 órától, csoportösszevonás 16.00 órától. Nyitástól zárásig óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Ha a szülő valamilyen oknál fogva nem viszi haza gyermekét 17.00 óráig, az óvónő feladata a szülő értesítése s a gyermek felügyeletének biztosítása Az étkezést nem igénylő gyermekek 11.45 óráig; az étkezők, amennyiben a délutánt már nem az óvodában töltik, a napirendben meghatározott ebédidőig (legkésőbb 13.00 óráig) tartózkodhatnak az óvodában. 4.8.2 Általános iskola, középiskola Az iskola hétköznapokon 7.00 órától 19 óráig tart nyitva. Iskolai rendezvényeken igazgatói vagy tagintézmény-vezetői engedéllyel a nyitva tartás meghosszabbítható. 58


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat A tanítási órák rendje: a tanítási órák és az egyéb foglalkozások (olyan tanórákon kívüli egyéni

vagy

csoportos,

pedagógiai

tartalmú

tevékenykedtetése

az

iskolába

járó

gyermekeknek, melyek a tanulók fejlődését szolgálják Nkt. 4. § 5.) 45 percesek. A csengetés, valamint a szünetek rendjét a Házirend tartalmazza. Indokolt esetben engedéllyel két egymást követő szaktárgyi óra összevonható, ez esetben biztosítani kell az órák menetének zavartalanságát. Az iskola az éves munkatervben meghatározott napközis és tanulószobai, illetve egyéb délután foglalkoztatásokat biztosít szülői kérésre a tanulók számára. A napközis foglalkozásokat minden nap 16 óráig vehetik igénybe a gyerekek. A napközis foglalkozások céljai: o Segítségnyújtás a házi feladatok elkészítéséhez, az önálló tanulás elsajátításának segítése. o A tananyag megértéséhez és elsajátításához kapcsolódó többlet pedagógiai támogatás azoknak a tanulóknak, akik egyéni tanulási nehézséggel vagy a tananyag értelmezési problémájával küzdenek. o Játékos

szabadidős

sport,

kézműves,

könyvtári,

művészeti

és

egyéb

foglalkozásokon megvalósuló készség- és képességfejlesztés. Lehetőleg el kell kerülni az általános iskolában a 0. és a 7. órák tartását. A tanulók órarendjének összeállításánál ügyelni kell a terhelésre, a közismereti és készségtantárgyak arányos elosztására. Az

intézményben

igazgatói,

tagintézmény-vezetői

engedély nélkül

idegenek

nem

tartózkodhatnak (tanítási idő alatt a szülők is csak ügyintézés miatt, méghozzá a következő helyeken: irodák, irodák folyosói, illetve az általános iskolában a főbejárat aulája) . A tanulókat a tanítási órák vagy napközis foglalkozások végén a bejáratoknál és az aulában várhatják a hozzátartozók. A tanítási óra védelme érdekében: o Tanítási óráról tanárt, diákot kikérni és az óra megkezdését követően oda bemenni, az órát hirdetéssel, körözvénnyel zavarni csak vezetői engedéllyel lehet. o Szaktanár csak alapos okkal engedhet el tanulót az óráról, ehhez vezetői engedélyt kell kérnie, az elkért tanulók nevét a tanári szobában ki kell függeszteni.

59


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat o A tanulók a tanítási idő alatt – az óraközi szüneteket is beleértve –nem hagyhatják el az iskola területét. Indokolt esetben engedélyt az osztályfőnök vagy az ügyeletes tanár adhat. o Csoportbontás a hitoktatás/etika, az informatika, nyelvi és fakultációs/specializációs órákon és a középiskolában matematika tantárgyból lehetséges. o Több osztály tanítási óráját érintő, tanórán kívüli elfoglaltságot csak az igazgató vagy a tagintézmény-vezető engedélyével, lehetőség szerint az általános tanórákon kívüli időkben lehet szervezni. Óraközi szünetek: A tanórák közötti szünetekben - meghatározott beosztás alapján - tanári ügyeletet kell biztosítani. A tanár ügyeleti beosztását az osztályfőnöki munkaközösség-vezető készíti el az igazgató-, illetve tagintézmény-vezető helyettessel. Az ügyeletet az iskolavezetés ellenőrzi.

4.9 A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje, időbeosztása 4.9.1 Intézményen belüli megtartott tanórán kívüli foglalkozások A tagintézmények intézményen belüli - tanórán kívüli - foglalkozások általában 14-18 óráig tarthatnak. Ettől eltérő időpontban tartandó foglalkozáshoz tagintézmény-vezetői engedély szükséges. Az intézményen belüli - tanórán kívüli - foglalkozások lehetnek a pénzügyi lehetőségek figyelembe-vételével: állandó heti foglalkozások o tehetséggondozás (szakkörök, érdeklődési körök, énekkar stb.) o felzárkóztatás (korrepetálások stb.) o mindennapos testedzés, o sportköri (szakosztályi) foglalkozások ( a jogszabályok szerint meghatározott óraszámban); időszakos foglalkozások o házi tanulmányi versenyek, o házi bajnokságok, o kulturális rendezvények, 60


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat o ünnepi megemlékezések, o egyéb rendezvények. 4.9.2 Intézményen kívül megtartott tanórán kívüli foglalkozások 4.9.2.1 Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok, illetve óvodás gyermekek részére tanulmányi kirándulásokat szervez, amelyek célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az adott közösségek közösségi életének fejlesztése. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. Szülői értekezleten kell a szülői közösségével a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélő megoldásait ismertetni. A kirándulás várható költségeiről a szülőket az iskolában ellenőrző útján, az óvodában faliújsági hirdetményen keresztül kell tájékoztatni. A tanulók szülei írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. Amennyiben a tanuló szociális helyzete indokolja, a kirándulás költségeihez az iskola is (alapítványain keresztül) hozzájárulhat. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, de minimum két főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is.

4.9.2.2 A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport- és tudományos rendezvény, az igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén az utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a részt vevő tanulók számát, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket és a biztosítást.

4.9.2.3 Kulturális intézmények látogatása Múzeum-, színház-, mozi-, kiállítás- és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatáshoz a tagintézmények vezetőinek engedélye szükséges.

61


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat 4.10 Felnőttképzés, felnőttoktatás 4.10.1 Szakképzési tanfolyamok A

felnőttképzés

keretében

iskolánk

egyénileg

és/vagy

csoportosan

jelentkező

magánszemélyek és vállalati megrendelők részére szervez és bonyolít különböző tanfolyamokat, szakképzéseket. Az iskola tanfolyami választékát a piac igényeinek megfelelően alakítjuk ki, reklámozzuk. A képzésekre való beiratkozást a felnőttképzési szerződés megkötése, majd tanfolyamon való részvétel követi. A tanfolyamok végén a tanfolyam zárása és utógondozás következik. 4.10.1.1 A képzések tervezése, előkészítése Az intézmény vezetősége képzési tervet dolgoz ki a következő naptári évre, melyben meghatározza, hogy az adott évben milyen szakmacsoportokban milyen szakképzéseket kíván indítani. A képzési terv tartalmazza a tervezett hallgatói létszámokat, a tervezett bevételeket, valamint a képzések lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeket. Az iskola oktatásszervezője - a képzési terv alapján - hirdetési tervet készít. Ebben rögzíti, hogy az iskola o milyen képzéseket kínál a hirdetésekben a célközönségnek; o milyen médiumokat használ fel a hirdetésekhez; o mennyi költséget és milyen ütemezésben használ fel a hirdetésekhez. A célközönség tájékoztatása céljából az iskola reklámanyagokat és a tervezett képzéseket bemutató tájékoztató anyagokat készít, valamint frissíti a honlapján a felnőttképzésre vonatkozó információkat. Az intézmény minden felnőttképzéssel kapcsolatos reklámanyagán feltünteti a nyilvántartási számát. 4.10.1.2 Tanfolyamszervezés Jelentkezés, előzetes tudásszint felmérése Ha egy adott képzésre jelentkező a képzés által érintett szakterületen már előzetesen megszerzett tudással bír, intézményünk felméri tudásszintjét s megvizsgálja, hogy a jelentkező rendelkezik-e a képzés megkezdéséhez előírt végzettséggel.

62


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat Ha a jelölt rendelkezik az előírt végzettséggel, kitölti és aláírja a Jelentkezési lapot, valamint a Felnőttképzési szerződést. Amennyiben a jelentkező egy - a képzés részét alkotó – modul elvégzését okirattal igazolni tudja, a modul alól felmentést kap. Amennyiben a képzés jellege, illetve a jelentkező korábbi tanulmányai megkívánják, előzetes tudásszint-felmérést végzünk, a gyakorlások során is alkalmazott teszttel. A teszteket az oktatók javítják és értékelik, és az eredmények alapján mérlegelik, hogy mentesítik-e a hallgatót a képzés bizonyos óráin való részvétel alól. Az összegyűjtött jelentkezési lapot és felnőttképzési szerződést az oktatásszervező tárolja az adott képzés végéig, azt követően archiválja és öt évig megőrzi. A tesztek megőrzéséért az elméleti tanfolyam végéig a szak- és felnőttképzési igazgatóhelyettes felel. Befizetések adminisztrációja A képzésre jelentkező hallgatók befizetéseiket átutalással vagy csekken teljesítik, melyet intézményünk biztosít számukra. A befizetést igazoló csekkszelvény bemutatásakor számlát állítunk ki részükre. Vállalati megrendelőink átutalással teljesítik befizetéseiket. A hallgatók által befizetett tandíjat az iskola gazdasági vezetője külön felnőttképzési szakfeladaton tartja nyilván. Csoportszervezés A jelentkezések, szintfelmérések és eszközök figyelembevételével az intézményvezető és a képzésért felelős vezető dönt az adott képzési időszakban ténylegesen indítandó tanfolyamokról. A megfelelő számú jelentkező esetén a jelentkezőket csoportokba szervezzük és telefonon és/vagy e-mailben kiértesítjük a kezdési dátumról, a tanfolyamindító pontos helyszínéről és időpontjáról. Tanárok kiválasztása és megbízása A képzésért felelős vezető a tanárokat a tanári névsorból választja ki. A kiválasztásnál figyelembe kell vennie a képzési igényeket, a tanár szakmai végzettségét, felnőttképzési gyakorlatát, felkészültségét, időbeosztását. Amennyiben a tanári erőforrásból hiány mutatkozik, az igazgató gondoskodik új tanár felvételéről, illetve megbízásáról. A képzésben résztvevő tanárokkal az iskola munkaszerződést vagy megbízási szerződést köt.

63


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat Órarend készítése, tantermek beosztása A beiratkozások lezárásával egyidejűleg a felnőttképzésért felelős igazgatóhelyettes órarendet készít, amely információt ad az adott tanfolyami ciklusban indított tanfolyamokról: tanfolyamok kódja, ideje, helye, tanár neve. A tanfolyami csoportok részére tantermeket jelöl ki. Tanmenet készítése, tanárok felkészítése A képzésért felelős vezető minden képzés megkezdése előtt csoportra szabott tanmenetet ad át a tanárnak, amelyet a tanár a képzés során a csoport igényeihez igazítva követ. Ha speciális igények merülnek fel, a képzésért felelős vezető ehhez igazított tanmenetet készít. Amennyiben a szak- és felnőttképzésért felelős igazgatóhelyettes szükségesnek ítéli meg, az adott képzési programban oktató tanárt csoportos vagy személyes képzés, megbeszélés keretében készíti fel a képzésre, amely során ismerteti a tanárral a tanfolyam során alkalmazandó szakmai dokumentumokat és követelményeket (tanmenet, óravázlat, a tanfolyam zárásához szükséges dokumentumok). A szakmai felkészítést egy adminisztrációs felkészítés követ, amely során a felnőttképzésért felelős igazgatóhelyettes bemutatja az adminisztratív dokumentumokat (csoportnévsor, haladási napló, jelenléti ív). 4.10.1.3 Tanfolyamok lebonyolítása Tanfolyamok indítása Megfelelő számú jelentkező esetén az iskola az adott szakmában tanfolyamot indít. A tanfolyam indításához szükséges minimális létszám 10 fő, a maximális létszám 25 fő. Az indítás az alábbiak meghatározását jelenti: tanfolyam neve (és kódja), szakma, tanár, képzésért felelős vezető, tananyagok, helyszín, indulási időpont és órarend, hallgatói névsor. Hallgatók tananyagellátása A hallgatók a tanfolyamon való eredményes részvételhez szükséges tananyagot, kötelező irodalmat vagy az iskolától rendelhetik meg, vagy maguk szerzik be. Abban az esetben, ha a hallgató a tananyagot az iskolán keresztül szerzi be, kitölti és aláírja a tankönyvrendelő

lapot.

A

felnőttképzésért

felelős

igazgatóhelyettesnek

úgy

kell

megszerveznie a tankönyvek beszerzését, hogy a képzés megkezdése előtt, de legkésőbb a kezdéstől számított 5 munkanapon belül a hallgatók megkapják a szükséges tankönyveket. A

64


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat hallgatók a tankönyveket számla ellenében, azok ellenértékének megfizetésével egyidejűleg vehetik át. Elméleti és gyakorlati oktatás Az oktatás meghatározott órarend szerint történik. Az oktatáshoz az iskola által megbízott, megfelelő végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező tanárok állnak a rendelkezésre. Ügyelnek arra, hogy munkájuk során betartsák az iskola által készített tanmenetet, tantervet, használják a képzési program, tanmenet által meghatározott tankönyveket. Felkészülten, pontosan érkezzenek az óráikra, figyelemmel kísérjék az egyes hallgatók fejlődését és időben korrigálják hiányosságaikat, meghatározzák a házi feladatot, rendszeres számonkérésekkel ellenőrizzék, hogy a hallgatók milyen mértékben sajátították el a szakmai anyagot. Jelenlét és haladás ellenőrzése A tanárok a hallgatók képzésben való részvételét úgy regisztrálják, hogy minden órán körbeadják a jelenléti ívet, melyen a jelen lévő hallgatók aláírnak. A tanároknak a tanmenet végrehajtásával biztosítani kell a kitűzött szakmai célok elérését. Az órai munka során a tanár rendszeresen ellenőrzi, hogy a képzésben résztvevők közül mindenki elsajátította a szükséges ismereteket. A gyengébb eredményeket, hiányosságokat külön feladatokkal, gyakorlatokkal igyekszik javítani. Az előrehaladást a tanár a haladási naplóban dokumentálja. Visszajelzések adminisztrációja A hallgatók minden tanfolyam során hallgatói kérdőívet töltenek ki, amelyben véleményt nyilvánítanak a képzés körülményeiről, illetve a képzésben részt vevő dolgozók munkájáról. A tanfolyamról való visszajelzéseket a képzésért felelős igazgatóhelyettes figyelemmel kíséri, és törekszik a visszajelzésekben jelölt problémák megoldására, illetve pozitív visszajelzések esetén a pozitív tendenciák erősítésére.

A tanárok az általuk kitöltött kérdőíveken

nyilváníthatják ki véleményüket, melyeket a képzésért felelős vezető összesít és értékel. Halasztási kérelmek és reklamációk kezelése A hallgató a képzés feléig kérheti a képzésben való részvételének halasztását. Ezt külön kérelem benyújtásával teheti meg. A benyújtott kérelmet a képzésért felelős igazgatóhelyettes elbírálja, és erről a hallgatót értesíti. Az engedélyezés vagy az elutasítás közlése írásban történhet meg. Amennyiben a halasztást az intézmény engedélyezi, a hallgató beiratkozhat a 65


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat legközelebb azonos szakmai tartalommal induló képzésbe és a már korábban befizetett díjat beszámítjuk. A hallgató egyéb – bármely a képzéssel kapcsolatos - problémáját szóban vagy írásban közölheti a tanárral vagy a felnőttképzésért felelős igazgatóhelyettessel. A reklamációt a felnőttképzésért felelős igazgatóhelyettes a tanár segítségével kivizsgálja és a vizsgálat eredményéről és a megfelelő intézkedésekről a reklamálót tájékoztatja, meghozza a szükséges intézkedéseket. 4.10.1.4 Modulzáró vizsgák, OKJ-s vizsga szervezése A szakmai képzések egyes moduljait írásbeli és szóbeli vizsga zárja. A modulzáró vizsgát a képzés utolsó hetében, lehetőleg a tanfolyam utolsó 2-4 tanóráján teszik a hallgatók. A tesztek összeállítását a tanár végzi el, majd a tanár szervezi és lebonyolítja az írásbeli és szóbeli záróvizsgákat. Az írásbeli modulzáró vizsgadolgozatokat a tanár javítja és a javítás után visszaadhatja a hallgatóknak, egy üres példányt pedig lefűz a haladási napló mellé. A hallgató modulzáró vizsgája akkor minősül sikeresnek, amennyiben annak eredménye eléri a 60%-ot. Sikeres modulzáró vizsga esetén a tanár a hallgató részére kiállítja az „Igazolás modulzáró vizsgáról” nevű dokumentumot. Amennyiben a hallgató a záróvizsgán nem éri el a 60%-os eredményt, a hallgató szakmai vizsgára nem bocsátható. Ilyen esetben a hallgatónak javasoljuk, hogy újból végezze el az adott modult. A tanuló az „Igazolás modulzáró vizsgáról”, valamint az előírt iskolai végzettségét igazoló dokumentumokkal az előírt nyomtatványon (Jelentkezési lap szakmai vizsgára) jelentkezik a szakmai vizsgára. A képzésért felelős igazgatóhelyettes a vizsga időpontját megelőző 30 nappal jelentést küld az illetékes szakminisztériumnak és az illetékes kamarának a szakmai vizsga előkészítéséről (Jelentés a szakmai vizsga előkészítéséről). A szakmai vizsgák időpontját az illetékes szakminisztérium teszi közzé honlapján. Az illetékes szakminisztérium kijelöli a vizsgaelnököt, a kamara pedig felkéri a vizsgára a kamarai képviselőt, melyről írásban értesíti a vizsgaszervezőt. A vizsgabizottság további tagjait (kérdező tanárt, javító tanárt, felügyelő tanárt, továbbá a jegyzőt) a vizsgaszervező kéri fel és írásban bízza meg.

66


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati részből áll. Az írásbeli és a szóbeli vizsga során a hallgatók az illetékes minisztérium által, központilag összeállított feladatsorból / tételsorból áll, melynek őrzése a vizsga időpontjáig a jogszabályokban meghatározott módon történik. A gyakorlati vizsgán a hallgatók az intézmény (tanár és területi vezető) által kidolgozott – és a szakmai vizsga elnöke által jóváhagyott - feladatokat oldanak meg. A szakmai vizsga előkészítése, szervezése és lebonyolítása során minden esetben a hatályos jogszabályi előírások alapján járunk el. 4.10.1.5 Tanfolyamok zárása, utógondozás Elégedettség mérése Az iskola a hallgatók elégedettségét a tanfolyam során egyszer, lehetőleg a tanfolyam második felében a hallgatói kérdőív segítségével méri fel. A kitöltött kérdőíveket az oktatásszervező rögzíti számítógépen. A felnőttképzésért felelős igazgatóhelyettes a feldolgozott kérdőíveket áttanulmányozza, értékeli és a kapott eredményekről a tanárokat is tájékoztatja. Az intézményvezetés az eredmények alapján meghatározza a korrekcióra szoruló folyamatokat az elégedettség pozitív irányba történő befolyásolására. Kifutó hallgatók utókövetése A tanfolyamokat elvégzett hallgatókat a további képzési lehetőségekről az oktatásszervező tájékoztatja a tanfolyam befejezése előtt, illetve részükre a továbblépés lehetőségéről tájékoztatást ad reklámanyagok átadásával vagy megküldésével. Ennek leggyakoribb formája az e-mailen küldött hírlevél. Dokumentumok archiválása Az intézmény iratkezelési szabályzata alapján az OKJ-s vizsgára irányuló képzések lezárása után a törzslapokat, osztályozó íveket, vizsgajegyzőkönyveket, a vizsga eredményéről szóló kimutatásokat és a bizonyítvány-összesítő lapokat beköttetjük, majd az anyag az iskola irattárába kerül. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnak a törzslapok és a vizsgajegyzőkönyvek egy-egy példányát megküldjük, aki a Megyei Levéltárba továbbítja azokat.

67


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat A szakmai felügyeleti szervnek megküldjük a vizsgajegyzőkönyvet és a vizsgaeredmények összesítőjét. A szakmai vizsga után a vizsgával kapcsolatos adatokat az NSZFI felé elektronikus úton jelentjük. Minden képzés lezárását követően legfeljebb 8 napon belül az OSAP 1665 statisztikai jelentést az ügyfél-szolgálat elkészíti és a megfelelő web-es felületen, elektronikus úton megküldi az NSZFI-nek. A képzések dokumentumait a mindenkor érvényes jogszabályi előírások betartásával a felnőttképzésért felelős igazgatóhelyettes archiválja. A lezárt tanfolyami dossziéban a következő kitöltött dokumentumok találhatóak: o tanfolyam-nyilvántartás o csoportnévsor o haladási napló o jelenléti ív (a hallgatók aláírásával) o jelentkezési lapok o szintfelmérő tesztek (ha van) o felnőttképzési szerződések o tanúsítványok másolatai o hallgatói kérdőívek o halasztási kérelem, amennyiben használatban volt o OKJ-s vizsgára történő jelentkezési lap o OKJ-s vizsga dokumentumai: 

igazolás modulzáró vizsgáról



jelentés a szakmai vizsga előkészítéséről iskolarendszeren kívül



jelentkezési lap szakmai vizsgára



szakmai vizsga – egyéni adatlap



szakmai vizsga összesítő adatlap



tételigénylő lap



bizonyítvány



törzslap



összesítő a kiadott bizonyítványokról

o ECDL vizsgák dokumentumai: 68


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat  

vizsgakártya vizsgakártya átvételi elismervény

A folyamatellenőrzés A képzési folyamat követése a Tanfolyami dokumentációk nevű dokumentum folyamatos vezetésével történik. A folyamat követése a felnőttképzésért felelős igazgatóhelyettes feladata. 4.10.2 Érettségire felkészítés A felnőttoktatási tagozat az intézményben sajátos munkarend szerint működik: az ún. digitális középiskola az interneten keresztül történő táv- és a hagyományos jelenléti órákra épülő oktatás keveréke. E képzésformát választó tanulóink a felsőoktatáshoz hasonló rendben dolgoznak: a szeptember elején induló 15 hetes szorgalmi időszakot (konzultációk és egyéni felkészülés az interneten) háromhetes vizsgaidőszak követi. A vizsgaidőszakban írásban vagy szóban kell számot adni arról, hogy az egyes tárgyakból sikerült-e az adott félév tananyagát teljesíteni. Február elejétől a 15 + 3 hetes ciklus megismétlődik, az év végi vizsgákra júniusban kerül sor. A jelenléti órákat hétköznap délutánonként tartjuk Kiskőrösön, a gimnázium épületében 14.20-tól 18.30-ig.

Évfolyamonként kb. 500 tanórát kell teljesíteni, ennek kb. 35%-a jelenléti óra, melyet heti egy délután tartunk. Az órák fennmaradó részét (kb. 65%-át) minden tanuló egy interneten elérhető elektronikus portálon (az ITAK-on) keresztül teljesíti. 4.10.2.1 A jelentkezés, felvétel feltételei Csak a tanköteles életkort ( 18 év) meghaladók vehetők fel. A jelentkezés a pontosan kitöltött jelentkezési lap és bizonyítvány egyidejű bemutatásával fellelhető tanulmányi eredmények alapján rangsorol: a legjobb eredményűek nyernek felvételt.

69


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat A jelentkezés határideje minden évben augusztus 21. Nem megfelelő számú vagy tanulmányi eredményű jelentkezők esetében a fenti határidő az első tanítási héttel bezárólag meghosszabbodik. 4.10.2.2 A jelenléti foglalkozások rendje Tapasztalataink szerint a jelenléti órákon való megjelenés nagyban befolyásolja e-tanulóink teljesítményét, ezért a konzultációk jelentősége kiemelkedő. A hagyományos, jelenléti órák az előzetes ismeretek felidézését, a tantárgyi vagy tantárgyak közötti kapcsolatok feltárását szolgálják. Ha szükséges, a szaktanár javaslatot tud tenni korábbi vagy kiegészítő tananyagrészek ismétlésére, elsajátítására. A konzultációk másik fő funkciója az ismeretközlés, magyarázat. A szaktanár magyarázatokkal, szemléltetéssel segíti a tananyag feldolgozását, megértését, esetleg más tantárgyakkal való kapcsolatát. Az órán elvégzett gyakorló feladatok segítik a tárgyi ismeretek elsajátítását, rögzülését. Az órákon a tanuló visszajelzést kaphat a tananyag elsajátításának eredményességéről, a szaktanár pedig a tananyag használhatóságáról, valamint az esetleges egyéni problémákról.

A tanítási órák látogatása kötelező, a hiányzásokat igazolni kell. Az igazolást a hiányzást követő első héten, de legkésőbb a hiányzástól számított egy hónapon belül kell átadni az osztályfőnöknek. E tekintetben kivételt az osztályozó vizsgát megelőző időszak jelent, amikor az igazolást a vizsga megkezdése előtt legalább 3 nappal kell benyújtani. A fenti határidőkig nem tisztázott hiányzásokat igazolatlannak kell tekinteni. Elfogadható igazolások: o orvosi, o munkahelyi, o állampolgári kötelezettség teljesítéséből származó, o közlekedési vállalat igazolása késésről vagy járatkimaradásról. A vállalkozók mentesülnek a hiányzások egyedi igazolásának kötelezettsége alól, ha vállalkozói igazolványukat minden félév elején bemutatják, azzal a korlátozással, hogy ők sem léphetik túl az alábbiakban ismertetendő 20%-os határt. 70


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat A tíz óránál több igazolatlan órával rendelkezők tanulói jogviszonya megszűnik. Az a tanuló, akinél az igazolt és az igazolatlan hiányzások összege meghaladja a kötelező tanórai foglalkozások 20 %-át, nem osztályozható, tanulmányait az osztály megismétlésével folytathatja, kivéve azt az esetet, ha a nevelőtestület engedélyezi az osztályozó vizsgára bocsátást. A beszámolók és az osztályozó vizsga egyedi halasztására az intézményvezető adhat engedélyt. A beszámolóról igazolatlanul távolmaradó tanulók elégtelen érdemjegyet kapnak. Osztályozó vizsga esetében javítóvizsgára kell utasítani a tanulókat. 4.10.2.3 Internetelérés: szolgáltatási pontok Csengődön, Kecelen, Soltvadkerten és Kiskőrösön működnek ún. „Szolgáltatási pontok”, ahol a digitális középiskola e-tanulói ingyenesen használhatják az internetet. Így azok is elérik az ITAK nevű oktatási portált, akiknek otthon nincs erre lehetőségük. A szolgáltatási pontok hétköznap és egy hétvégi napon is nyitva tartanak, a részletek felől érdeklődjön az iskolában!

4.11 A nevelő-oktató munka ellenőrzése A munka belső ellenőrzésére jogosultak: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a tagintézményvezetők, a tagintézmény-vezető helyettesek, a munkaközösség-vezetők, valamint a pedagógiai, vezetési, szervezési feladatokban résztvevők. A

munka

belső

ellenőrzése

kiterjed

az

intézményben/tagintézményben

és

az

intézményen/tagintézményen kívül folyó nevelő-oktató munka minden területére. A belső ellenőrzésre jogosultak a munkaköri leírásukban meghatározott területeket ellenőrzik. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái: o szóbeli beszámoltatás o írásbeli beszámoltatás o értekezlet o foglalkozások, órák látogatása o speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok.

71


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat 4.11.1 Az értékelés színterei o nevelőtestületi értekezletek, melyek a tanév során a munkatervben rögzített időpontban 3 alkalommal - tanév kezdetén, félévkor, tanév végén- kell tartani (tagintézményi szinten) o nevelési értekezletek (a munkatervben rögzített időpontban és témákban) o minősítések (minősítési ütemterv szerint, a vonatkozó jogszabályok alapján) A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az intézményben folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. Az ellenőrzési tervet a tagintézmény-vezetők és a szakmai munkaközösség vezetők javaslatai alapján az igazgató készíti el. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszerét, ütemezését. Az ellenőrzési tervet az intézményben nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az igazgató dönt. A nevelési év záró értekezletén értékelni kell a tagintézményi pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. 4.11.2 A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szembeni követelmények a következők: o fogja át a pedagógiai munka egészét; o segítse elő valamennyi pedagógiai jellegű tevékenység emelkedő színvonalú ellátását; o a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje, értékelje a pedagógus által elért eredményeket; o ösztönözzön a minél jobb eredmények elérésére; o támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását; o segítse az utasítások, rendelkezése következetes végrehajtását, megtartását; o

hatékonyan működjön a megelőző szerep, és kiemelt legyen a gyermekközpontú szemlélet.

72


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat 4.12 Fegyelmi intézkedések, illetve a tanuló anyagi felelőssége Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető, melynek fokozatai a következők: o szigorú megrovás o meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása o áthelyezés: másik osztályba/ tanulócsoportba o eltiltás a tanév folytatásától o kizárás az iskolából A fentieket csak a törvényi szabályoknak megfelelően lebonyolított fegyelmi tárgyalást követően adhatja a tagintézmény nevelőtestülete. 4.12.1 A fegyelmi eljárás A fegyelmi eljárás szabályait 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 32§, 37§, 38§, 53§, 56§,58-59§ valamint az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletének 53-62 paragrafusai határozzák meg. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés csak fegyelmi eljárás alapján szabható ki, melynek megindításáról a tanulót, illetőleg a kiskorú tanuló szülőjét - a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével - értesíteni kell. Az értesítésben meg kell jelölni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő vagy a meghatalmazott ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő és képviselőjük különkülön a tárgyalás előtt legalább egy héttel megkapja. 4.12.1.1 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás rendje Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal kiskorú sértett vagy kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő kiskorú szülőjének figyelmét fel kell hívni arra, hogy igénybe veheti az egyeztető eljárást, feltéve, hogy ehhez a szülő hozzájárult. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető 73


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, illetve a házirendben meghatározott nagyobb közösségben nyilvánosságra lehet hozni. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. 4.12.1.2 Az egyeztetés szabályai A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás megindításának előfeltétele, hogy a kötelességszegő, a sértett személye valamint a sérelem konkrétan ismert legyen. Ha a tanuló tagadja a kötelességszegést, vagy nem egyértelmű a sértett személye, úgy a fegyelmi eljárás folytatása javasolt. Az egyeztetést az érintett felek (sértett, vétkes) között egyeztető bizottság koordinálja, amelynek tagjai: kiskorú tanuló esetén a szülő (nagykorú tanuló esetén is ajánlott a szülő jelenléte), a tanuló osztályfőnöke, a szülői szervezet elnöke, a DÖK (Diákönkormányzat képviselője), a gyermekvédelmi felelős, aki egyben a bizottság vezetője is. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Erről a feleket írásban kell értesíteni.

74


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat 4.12.2 A fegyelmi eljárás rendje A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság elnöke intézményünkben annak a tagintézménynek a vezetője, ahová a tanuló jár. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor fel kell hívni a tanuló figyelmét a jogaira, majd elé kell tárni a tényállást, illetve a meglévő bizonyítékokat. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti. A fegyelmi eljárást - megindításától számított harminc napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson és bizonyítási indítvánnyal élhessen. Érvényesülnie kell a védelemhez való jognak, az ártatlanság vélelmének, a személyes jelenlét jogának, a képviselet jogának, az adatok, dokumentumok teljes megismerése jogának, a személyiségi jogoknak. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, illetve a tanuló mellett szól.

75


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, a kötelességszegés ténye nem bizonyítható. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát, a határozat meghozatalának napját, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. Intézményünkben a másodfokú jogkör gyakorlója az igazgatótanács.. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. A tanulók anyagi felelősségének megállapítása és kártérítési kötelezettsége az érvényes jogszabályok alapján történik.

ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK, HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA

V.

5.1 A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai

76


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik.

5.2 Tanítás nélküli munkanapok, ünnepélyek, megemlékezések 5.2.1 Tanítás nélküli munkanapok A tanév során adható tanítás nélküli munkanapok elosztását a nevelőtestület a tanév elején az állami szabályok alapján - évente határozza meg. 5.2.2 Iskolai ünnepélyek, megemlékezések o Tanévnyitó és záró ünnepi istentiszteletek a tanévet megelőző első vasárnapon, valamint a tanévzáró utolsó napján. o Ballagás o Október 6.: aradi vértanúk napja o Október 23-i megemlékezés o Október 31.: Reformáció ünnepe és istentisztelet o Szalagavató o Adventi istentiszteletek o Karácsonyi istentisztelet és osztályok karácsonyi műsora o Magyar kultúra napja o Farsang o Szülők-nevelők bálja o Február 25.: a kommunizmus áldozatainak emléknapja o Június 4.: a nemzeti összetartozás napja o Március 15.: megemlékezés az 1848-as forradalom és szabadságharcról o Április 16.: Holokauszt-emléknap o Húsvéti istentisztelet o Anyák napja o Pünkösd o Június 4.: A nemzeti összetartozás napja 5.2.3 Egyéb, évente megrendezhető rendezvények o tanulmányi versenyek és vetélkedők

77


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat o madarak, fák napja o költészet napja o Föld Napja o családi nap o tanári és diák csendesnapok o takarékossági világnap o a tudomány világnapja o szociális akciók világnapja o „Ne vásárolj semmit!” nap o energiatakarékossági világnap o a víz világnapja o a Vöröskereszt világnapja o gyermeknap o környezetvédelmi világnap VI.

AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEI HASZNÁLATÁNAK RENDJE

6.1 Az épület egészére vonatkozó rendszabályok Az épületek használatára a házirendben foglaltak érvényesek. Az intézmények teljes területén, az épületekben és az udvarokon, az épületekhez tartozó közterületen valamint az evangélikus templom területén és épületében tartózkodó minden személy köteles: o a közösségi tulajdont védeni, o a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, o az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, o az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, o a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, o a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani.

6.2 A sportcsarnokra vonatkozó speciális szabályok A sportcsarnok ingyenes használata a városi önkormányzat által támogatott sportegyesületek számára hétköznaponként 16 órától 20 óráig biztosított (illetve az intézményvezetővel egyeztetett időpontban a városi köznevelési intézmények számára is); 20 órától 22 óráig a 78


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat teremhasználat térítésköteles. A hétvégi programok közül a városi önkormányzat által támogatott sportegyesületek által szervezettek szintén térítésmentesek, míg a többiért írásbeli szerződés alapján – bérleti díjat kell fizetni. Az intézményünk által szervezett foglalkozások ideje alatt a sportcsarnokban tanuló csak az iskolánkban munkaviszonnyal rendelkező tanár felügyeletével tartózkodhat, s intézményünk balesetekkel kapcsolatos felelősségvállalása is csak ezekre a foglalkozásokra terjed ki.

6.3 A tanterületre vonatkozó speciális szabályok A szakmai gyakorlati oktatás heti órarend alapján történik oktató vezetésével a tanterületen vagy kijelölt munkahelyen. A gyakorlati foglalkozások időtartama 60 perc, reggel 6 óra előtt nem kezdődhet és 22 óra után nem tartható. Az óraszám szakmánként és évfolyamonként meghatározott. A gyakorlati órák látogatására a vezetők, az osztályfőnök és a szaktanár jogosult. Szervezett

formában

a

foglalkozásokat

a

gyakorlati

oktatásvezető

engedélyével

pályaválasztási célból idegenek is látogathatják. Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és félórát meghaladja, a tanuló részére legalább 30 perc megszakítás nélküli szünetet a képzési időn belül biztosítani kell. A tanterület helyiségeiben és területén a dohányzás szigorúan tilos. A tanterület helyiségeiben csak oktatói felügyelettel tartható foglalkozás. A foglalkozások megkezdése előtt fokozottan fel kell hívni a tanulók figyelmét a balesetvédelmi, munkavédelmi szabályok betartására egészségük és testi épségük megóvása érdekében. Az iskola és a tanterület közös intézmény, ennek figyelembe vételével az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak érvényesek a tanterületre is. Valamennyi képzés szakmai gyakorlata intézményi tevékenység, szervezésükért az intézmény a felelős.

6.4 Óvodai csoportszobák használati rendje Az óvodai csoportszobák kizárólag gondozási-nevelési feladatokra használhatók.

79


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat 6.5 A szaktermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben (számítástechnika-, kémia-, tornaterem) a könyvtárban, az ebédlőben – jól látható helyen – külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: o a szaktanterem típusa, neve o a terem felelősének neve és beosztása o a helyiségben tartózkodás rendje o a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása és használati utasítása.

VII.

A TAGINTÉZMÉNYI KÖNYVTÁRAK MŰKÖDÉSE

A feladatok ellátásához szükséges financiális feltételeket a tagintézmények költségvetése biztosítja. A fejlesztésre fordítható keret a tagintézményi könyvtáros rendelkezésére áll, az alkalmas arra, hogy a folyamatos beszerzés biztosítható legyen. A működéshez szükséges szakmai nyomtatványok beszerzése a könyvtáros tanár feladata. A költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtáros tanár a felelős. Az iskolai könyvtár feladata o a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanári - tanulói igények teljesítése, o a könyvtár pedagógiai programjának megvalósítása, o a tanulók tankönyvvel való ellátása, o a tartós tankönyvek kezelése, kölcsönzése. Az iskolai könyvtár gyarapítása vásárlás, pályázat útján történik. A vásárlás a Könyvtárellátó KHT jegyzéke alapján könyvesboltból, könyvkiadótól történik. A dokumentumok állományba vétele: o tulajdonbélyegzővel

80


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat o leltári számmal o raktári jellel. Az intézmény tanítási napokon biztosítja tanulói és dolgozói részére a könyvtár használatát, akik közül a tanulók egyszerre 3 db könyvet kölcsönözhetnek (3 hét kölcsönzési idővel); a tanárok igény szerinti számú könyvet ( kölcsönzési határidő: tanév vége). Használóinak köre: az iskola tanulói, tanárai, az iskolával munkaviszonyban álló dolgozók. A szolgáltatást, a használati rendet a pedagógiai program és a tagintézményenkénti könyvtári SZMSZ határozza meg. A tagintézményi könyvtár nyitva tartását a tagintézmény-vezetők határozzák meg. A könyvtárosi teendőket a tagintézményben könyvtáros látja el munkaköri leírás alapján.

VIII. AZ INTÉZMÉNYI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE A tanulók tankönyvtámogatásának megállapítása, az iskolai tankönyvellátás megszervezése, a tankönyvrendelés a következő jogszabályi háttér alapján történik: o 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről o A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről o A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról Az adott tanévre vonatkozó részletes eljárásrendet, a kedvezmények igénybevételének módját minden évben az „Iskolai tankönyvellátás rendje” című igazgatói tájékoztatóban tesszük közzé iskolánk honlapján.

IX.

INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK

9.1 A tanulók, gyerekek rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátásának rendje A tanulók és óvodás gyermekek egészségügyi ellátását a városunkban működő egészségügyi szolgálat biztosítja.

81


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat 9.1.1 Iskola o .A tanulók szűrésen való megjelenését a helyi szabályozás, hagyomány szerint biztosítják. Az egyéb szervezési feladatokat az iskolatitkár látja el. o Az ifjúsági orvosi rendelés és a védőnői fogadóóra rendjéről az iskolatitkár hirdetőtáblákon tájékoztatja a tanulókat, szülőket, pedagógusokat. o Az iskola tanulóinak egészségügyi törzslapját az egészségügyi szolgálat orvosa, védőnője vezeti, tartja nyilván. Ugyancsak a szolgálat gondozza az egészségügyi és mentálhigiénés okok miatt veszélyeztetett tanulókat. o Az Egészségügyi Szolgálat minden évben szeptember 15-ig elvégzi a gyógytestnevelési vizsgálatokat. 9.1.2 Óvoda: Az óvodás gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az intézmény vezetője megállapodást köt az Egészségügyi Szolgálattal. A megállapodásnak biztosítania kell: o az óvodás gyermekek egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: 

belgyógyászati vizsgálat: évente 1 alkalommal,



szemészet: évente 1 alkalommal,

o az óvodás gyermekeknek a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente 2 alkalommal. A kötelező védőoltások az óvodában nem adhatók be! A tanköteles korú gyermekeknél az iskolai beiratkozás előtt a kötelező egészségügyi vizsgálatokat a gyermekorvos az Egészségházban végzi. Az óvodavezető biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit, gondoskodik a gyermekek szükséges óvónői felügyeletéről és szükség szerint a vizsgálatokra történő előkészítésről.

9.2 Beteg gyermekkel kapcsolatos szabályok o Betegségre gyanús, lázas gyermeket nem szabad bevenni az óvodába, iskolába. o A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, azonnal értesíteni kell a szülőt, aki gondoskodik a gyermek orvoshoz viteléről. 82


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat o Szükség esetén azonnal orvost kell hívni, vagy ha a szülő nem érhető el, odavinni a gyermeket.

9.3 Tűz-, baleset- és munkavédelmi előírások Az intézmény minden dolgozójának alapvetően fontos feladata a tanulók testi épségének megóvása. Az ebből fakadó feladatokat és azok ellátásának felelőseit megadó szabályzat alapját a munkavédelemről szóló 1993. évi XIII. törvény, a 16/1998. (IV.8.) MKM rendelettel módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet és intézményünk munkavédelmi szabályzatának utasításai képezik. 9.3.1 A legfontosabb alapelvek A gyerekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. Minden pedagógus, technikai dolgozó közoktatási törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy: o a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék; o ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye; o Mindenki saját munkaterületén fokozott óvatossággal járjon el, ügyelve a gyermekek testi épségére. o A Különböző anyagokat, szerszámokat a biztonsági előírásoknak megfelelően kell tárolni. Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai és tanulói csoportban a gyermekek életkorának megfelelően ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát. A konyhai alkalmazottak fokozott figyelemmel legyenek a konyhák élelmiszerbiztonsági (HACCP) előírásainak betartására. Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus és gondozónő köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt

83


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert a szerint alkalmazni. Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó pedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Tájékoztatni kell a vezetőt a gyermek kisebb sérüléseiről is. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettséget jogszabály szerint kell teljesíteni.

9.4 Üzemorvosi vizsgálat rendszeressége: Az intézmény valamennyi dolgozója évente köteles szűrővizsgálaton részt venni. A szűrővizsgálatok időpontja évente és tagintézményenként kerül meghatározásra.

9.5 Az intézményi védő. óvó előírásokkal kapcsolatos jogkörök, feladatok 9.5.1 Igazgató Előírja a tűz- és munkavédelmi szemléket, ellenőrzi a feltárt hiányosságok megszüntetését. Ellenőrzi a tűz- és munkavédelmi oktatások megtartását, ellenőrzi a tanulóbalesetek kiküszöbölésére hozott tagintézmény-vezetői intézkedések megvalósítását. 9.5.2 Tagintézmény-vezetők Irányítják és ellenőrzik a tűz- és munkavédelmi szervezet munkáját, vezetik a tűz- és munkavédelmi szemléket, utasítást adnak a szemlék során tapasztalt hiányosságok kiküszöbölésére, felügyeli a tanulói balesetek kivizsgálását, és intézkedéseket hoznak a további balesetek megelőzése érdekében, elrendelik a tűz- és munkavédelmi oktatásokat. 9.5.3 A tűz- és munkavédelmi, biztonságtechnikai megbízottak Elvégzik a tűz- és munkavédelemmel kapcsolatos ügyviteli feladatokat, irányítják a tanulói balesetek előzetes kivizsgálását, azok eredményéről tájékoztatják a tagintézmény-vezetőt. 9.5.4 Osztályfőnökök, óvónők, szakoktatók A tanulókat a tanév kezdetekor, továbbá tanulmányi kirándulást megelőzően, a gyakorlati foglalkozás megkezdése előtt tűz- és munkavédelmi oktatásban részesítik, az oktatás megtartásáról a tanulókkal is aláíratott jegyzőkönyvet készítenek, amelyeket átadnak a tűz- és

84


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat munkavédelmi megbízottaknak. Különös gondot fordítanak a tanulók egészséges életmódra nevelésére. 9.5.5 Szaktanárok, szakoktatók Pedagógiai munkájuk során figyelemmel kísérik a tanulók munkakörnyezetét, a testi épséget veszélyeztető tényezőket elhárítják. Amennyiben erre saját hatáskörükben nem képesek, akkor haladéktalanul értesítik az intézményvezetőt. Ha tantárgyuk tanítása során szaktantermet is igénybe vesznek, akkor az első tanítási órájukon a tanulókat a helyi veszélyforrásokra specializált tűz- és munkavédelmi oktatásban részesítik, az oktatás megtartásáról a tanulókkal is aláíratott jegyzőkönyvet készítenek, amelyet elkészülte után átadnak a tűz- és munkavédelmi megbízottnak. Foglalkozásaikon betartatják az intézmény szabályzataiba foglalt tűz- és munkavédelmi előírásokat. Baleset esetén gondoskodnak a tanuló

haladéktalan

ellátásáról,

elsősegélynyújtó-helyre

szállításáról,

értesítik

a

munkavédelmi megbízottat, súlyosabb esetben az intézményvezetőt.

9.6 Eljárás baleset és tűz esetén A sérülést szenvedett tanulót kisebb mértékű sérülés esetén a kijelölt elsősegélynyújtó helyen kell ellátni, komolyabb sérülés esetén a tagintézmény-vezető értesíti a mentőszolgálatot. A 16/1998.(IV.8.) MKM rendelet 2. sz. mellékletében súlyosnak minősített balesetet a tagintézmény-vezető haladéktalanul jelenti az intézmény igazgatójának. A 3 napnál hosszabb gyógyulási időt igénylő baleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 2. sz. mellékletében előírt jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak. Egy példány a tagintézményi és intézményi irattárba kerül, egyet pedig a szülőnek (felnőtt korú tanuló esetében a tanulónak) kell átadni.

9.7 Bombariadó Bombariadó esetén az intézmény tanulói és dolgozói a tűzriadó tervben meghatározott módon hagyják el a tagintézmény épületeit. A tagintézmény-vezető haladéktalanul értesíti a rendőrséget, az igazgatót. Minden további intézkedést a helyszínre érkező biztonsági szakemberek útmutatásai alapján kell megtenni.

85



A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE

X.

A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ennek megfelelően elsősegélynyújtás céljából a védőnő vagy a titkárság kereshető fel. Sürgős esetekben a diákok a tanárok segítségét is kérhetik. Az intézményben a védőnő rendelési ideje: hétfő: 8.00-16.00, kedd: 8.00-12.00, szerda: 8.00-16.00, csütörtök 8.0012.00 óra. A védőnő alapfeladatai: o megelőzéssel kapcsolatos teendők o egészségnevelési témák o elsősegélynyújtás o aktívan részt vesz a tanulók egészségügyi felvilágosításában az osztályfőnökökkel együttműködve Az iskolaorvos a vizsgálatok keretében a következő feladatokat látja el: o szűrővizsgálatok, o védőoltások, o továbbtanuláshoz alkalmassági vizsgálat, o krónikus beteg gyermekek gondozása, o iskolai sportversenyhez sportorvosi igazolás kiadása, o akut rosszullétek ellátása, o gyógytestnevelésre javasolt, könnyített testnevelésre jogosult, illetve testnevelés tantárgy alól felmentésre javasolt tanulókról való döntés.

XI.

AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE, FORMÁJA, MÓDJA

11.1 A külső kapcsolatok rendszere, formája, módja Az intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel: o a Magyarországi Evangélikus Egyházzal mint fenntartóval o a Kiskőrösi Evangélikus Egyházközséggel o a Magyarországi Evangélikus Egyház oktatási intézményeivel 86


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat o a Római Katolikus és a Református Egyház helyi egyházközségeivel o a szakminisztériumokkal o Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatallal o Kiskőrös Város Önkormányzatával o Kiskőrös város oktatási intézményeivel, óvodáival o a Bács-Kiskun Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal o Kiskőrös város polgármesteri hivatalának gyámügyi irodájával o Gyermekjóléti szolgálattal o a Városi Alapfokú Művészeti Iskolával o a közművelődési és sportintézményekkel o külföldi oktatási intézményekkel, illetve gyülekezetekkel (Románia, Hollandia, Görögország, Németország) o a Petőfi nevét viselő középiskolákkal o kertészeti és borászati szakközépiskolákkal o térségi borászüzemekkel, kertészeti vállalkozásokkal o különböző megyei és országos szakmai egyesületekkel, szervezetekkel o egészségügyi szervezetekkel, védőnőkkel o Jó Pásztor Szeretetotthonnal o helyi és kistérségi, megyei sajtóval Az egész intézményt érintő ügyekben a kapcsolattartás joga az intézmény igazgatójáé.

11.2 A kapcsolattartás formái és módjai o közös értekezletek tartása o szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel o módszertani bemutatók és gyakorlatok tartása o közös ünnepélyek rendezése o intézményi rendezvények látogatása o hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon

87


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat 11.3 A tagintézmények kapcsolatai A tagintézmény-vezetők szakmai ügyekben közvetlenül is tartják a kapcsolatot a szakmai szervezetekkel. Az óvodában a kapcsolattartás az óvodavezető feladata, aki a nevelési tanácsadóval az indokolt iskolaérettségi vizsgálatok miatt; a közművelődési, köznevelési intézményekkel a gyermekek közös programokon való részvétele érdekében ápol kapcsolatokat. Az

általános

iskolai

tagintézmény

vezetője

az

óvodákkal,

a

közművelődési

intézményekkel, a térségi általános iskolákkal, illetve a beiskolázással kapcsolatos teendők miatt az érintett középiskolákkal tartja a kapcsolatot; míg az iskolai egészségügyi ellátásban részt vevőkkel a tagintézmény-vezetők helyettesei, attól függően, hogy melyik tagozatot érinti az ellátás. A megyei, térségi, illetve az egyházi szakmai fórumokkal a szakmai munkaközösségvezetők tartják a kapcsolatot, míg a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájával az intézmény- és tagintézmény-vezetők. A gyermekjóléti szolgálattal szükség esetén minden osztályfőnök felveheti a kapcsolatot, az általános információáramlás az általános iskolában az intézményi gyermekvédelmi felelősön, míg az óvodában az óvodavezetőn, a középiskolában pedig az iskolatitkáron keresztül történik.

XII.

A REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI AZ INTÉZMÉNYBEN

Ügynökök, üzletszerzők vagy más személyek az intézmény területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak (kivéve az intézmény meghívására szervezett szakmai jellegű vásárokat - pl. tankönyvvásár). Cégek, magánvállalkozók számára reklámtevékenységet az intézmény csak a sportcsarnok területén folytat. Azon kívül hirdetőtábláira csak saját, társ-, illetve partnerintézményei hirdetményei, valamint az intézmény működéséhez kapcsolódó oktatási, egyházi, sport és kulturális programok kerülhetnek ki.

88


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat Plakát, hirdetés kihelyezése az intézményben csak az igazgató vagy a tagintézmény-vezető pecsétes aláírásával engedélyezett.

XIII.

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL

Az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelően, illetve a tanulók, szülők és az iskola munkája iránt érdeklődők tájékoztatása érdekében az alábbi írásos dokumentumok elérhetőségét biztosítja:

ELHELYEZÉS kifüggesztéssel,

DOKUMENTUM Házirend

MEGJEGYZÉS óvodában, iskolában

illetve honlapon Szervezeti és Működési Szabályzat

könyvtár, honlap

Pedagógiai program

könyvtár,

honlap, helyi tanterv: igazgatónál,

vezetői irodák

tagintézmény-vezetőknél, helyetteseknél

A gyermekvédelmi feladatokat ellátó kifüggesztéssel

Ifjúságvédelmi-felelős

intézmények elérhetőségei

elérhetőségeivel

együtt

(védőnő) Az

SZMSZ,

Házirend,

Pedagógiai

program

kinyomtatott

példányait

az

igazgatói/tagintézmény-vezetői irodákban, az iskolatitkári irodákban és a székhely könyvtárában tároljuk, illetve megküldjük a fenntartónak. A dokumentumok nyilvánosak.

89


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat XIV.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Az SZMSZ - t az intézmény nevelőtestülete fogadja el és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a köznevelési törvény által meghatározott közösségek (SZMK, diákönkormányzat) egyetértésével, valamint az igazgatótanács, majd a fenntartói testület jóváhagyásával lehetséges. A nevelőtestület – legalább évenként – felülvizsgálja a szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseit.

Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti: o a fenntartó o a nevelőtestület o az intézmény igazgatója o a szülői munkaközösség o az igazgatótanács. Az iskola eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák, ezek a szabályzatok az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletei. A belső szabályzatokon az iskola igazgatója technikai változtatásokat eszközölhet a fenntartó felügyeleti szervének egyidejű tájékoztatásával. Az SZMSZ mellékletei: o Az Igazgatótanács ügyrendje

2. sz

o Munkaköri leírások

3. sz.

o Belső ellenőrzési szabályzat

4. sz.

o Ügyiratkezelési és irattározási szabályzat

5. sz.

o Házipénztár- kezelési szabályzat

6. sz.

o Leltározási szabályzat

7. sz.

o Selejtezési szabályzat

8. sz.

o Szabályzat munkaruha és védőruha juttatásáról

9. sz.

o Iskolai könyvtár működési szabályzata

10. sz.

o Házirend

11. sz.

o Munkavédelmi szabályzat

12. sz.

o Tűzvédelmi és tűzriadó- szabályzat

13. sz.

90


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat o Adatkezelési szabályzat

14. sz.

Kiskőrös, 2013. március 31-én igazgató

91


Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat XV.

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola (6200 Kiskőrös, Árpád u. 4.) szervezeti és működési szabályzatát a szülői szervezet 2013. március 26. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. A tanulók tankönyvtámogatásának megállapítása, az iskolai tankönyvellátás megszervezése, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje vonatkozásában a szülői szervezet egyetértési jogkört gyakorolt, a meghatározott rendelkezésekkel egyetért. Kelt: Kiskőrös, 2013. március 26. ……………………………………………… szülői szervezet elnöke A Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola (6200 Kiskőrös, Árpád u. 4.) szervezeti és működési szabályzatát az intézmény diákönkormányzata 2013. március 27. napján tartott ülésén megtárgyalta és véleményezte. A

diákönkormányzat

tankönyvellátás

a

tanulók

megszervezése,

tankönyvtámogatásának a

tankönyvrendelés

megállapítása,

elkészítésének

az

iskolai

helyi

rendje

vonatkozásában egyetértési jogot gyakorolt, a meghatározott rendelkezésekkel egyetért. Kelt: Kiskőrös, 2013. március 27. ……………………………………………… diákönkormányzat elnöke A Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola (6200 Kiskőrös, Árpád u. 4.) szervezeti és működési szabályzatát az intézmény nevelőtestülete 2013. március 26. napján tartott értekezletén megtárgyalta és elfogadta.

92



Kelt: Kiskőrös, 2013. március 26. ……………………………… hitelesítő nevelőtestületi tag ……………………………… hitelesítő nevelőtestületi tag Aláírásommal tanúsítom, hogy a Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola (6200 Kiskőrös, Árpád u. 4.) igazgatótanácsa a Magyarországi Evangélikus Egyház AZ EGYHÁZ INTÉZMÉNYEIRŐL SZÓLÓ 2005. ÉVI VIII. TÖRVÉNYÉNEK 14. § d) pontjában meghatározottaknak

megfelelően az intézmény szervezeti és működési szabályzatát 2013.

hó

napján tartott ülésén megtárgyalta és véleményezte. AZ

IGAZGATÓTANÁCS

Az

intézmény

szervezeti

és

működési

szabályzatának

rendelkezéseivel egyetért. Kelt: ……………….., 2013. év …………….. hó ……… nap ……………………………………………… igazgatótanács elnöke

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 32.§ (1) i) pontja, valamint AZ EGYHÁZ INTÉZMÉNYEIRŐL SZÓLÓ 2005. ÉVI VIII. TÖRVÉNY 7. § (1) b) pontjában meghatározottak alapján a Magyarországi Evangélikus Egyház, mint a Kiskőrösi Petőfi

Sándor

Evangélikus

Óvoda,

Általános

Iskola,

Gimnázium

és

Kertészeti

Szakközépiskola (6200 Kiskőrös, Árpád u. 4.) fenntartója, az intézmény szervezeti és működési szabályzatának rendelkezéseit jóváhagyja. Kelt: Budapest, 2013. ………. hó ……….. nap

93



……………………………………………… fenntartó képviselője P.H.

94



95

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents