Szervezeti és Működési Szabályzat

József Attila Általános Művelődési Központ 5820 Mezőhegyes, Béke park 1. Tel/Fax: (68) 466-103; +36 (30) 445-54-32 [email protected] www.mezohegyesamk.hu

Szervezeti és Működési Szabályzat József Attila Általános Művelődési Központ 5820 Mezőhegyes, Béke park 1.

1


TARTALOM Bevezető I.

Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja 1. Intézményi alapadatok 2. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 3. Az intézmény szervezeti rendje, jogkörök meghatározása

II.

Az óvoda és bölcsőde – intézményegység működési szabályai 1. Az óvoda és bölcsőde működési rendje 2. Az intézményegység szervezeti felépítése és vezetése 3. A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete, gyermekvédelmi feladatok ellátása 4. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok 5. Hagyományápolás 6. Az intézményegység kapcsolatrendszere 7. Az óvoda és bölcsődei dokumentumok nyilvánossága

III.

Közművelődés és könyvtár – intézményegység működési szabályai

IV.

Centrál élelmezési és szolgáltató – intézményegység működési szabályai

V.

Gazdasági és üzemeltetési – intézményegység működési szabályai

Záró rendelkezés Mellékletek 1. Adatkezelési szabályzat 2. Általános munkaköri leírás minták

2


BEVEZETŐ A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.)alapján a .

József Attila Általános Művelődési Központ (székhelye: 5820 Mezőhegyes, Béke park 1.) Telephelyek: Bölcsőde

5820 Mezőhegyes, Csokonai u.1. szám

Óvoda:

5820 Mezőhegyes, Kozma Ferenc u. 17. szám 5820 Mezőhegyes, Ruisz Gyula utca u. 2. szám 5820 Mezőhegyes, Csokonai u. 1. szám

Centrál Étterem Mezőhegyes, Kozma Ferenc utca 22 mint köznevelési intézmény működésére,belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat, továbbiakban SZMSZ-ben állapítom meg.

Az szervezeti és működési szabályzat célja, tartalma 

A József Attila Általános Művelődési Központban a jogi szabályozókban foglaltak érvényre juttatása; a jogszabályokba foglalt jogi magatartások minél hatékonyabb érvényesülése;



a gazdaságos, takarékos, hatékony, jogszerű és zavartalan működés garantálása;



minden intézményhasználó jogainak érvényesülése; az intézményhasználók közötti kapcsolat erősítése;



a működés átláthatóságának és demokratikus rendjének való megfelelés a törvényesség, a szakmai hatékonyság és gazdaságosság érdekében.

A szervezeti és működési szabályzat tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.

3


A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja 

2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről



2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról



20/2012.

(VIII.31.)

EMMI

rendelet

a

nevelési-oktatási

intézmények

működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 

229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról



2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.)



368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.)



2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről



2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről



2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról



2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól



62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól



1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról



1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről



335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről



1995. évi LXVI. törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről



44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól

4


A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya: Hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit, szolgáltatásainak igénybe vevői, programjainak, rendezvényeinek résztvevői. Előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. Az szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megtartása, fegyelmi felelősség terhe mellett kötelező az intézmény valamennyi alkalmazottja számára. Elfogadás: szakalkalmazotti értekezlet Jóváhagyás: Intézményvezető Érvényességi idő: határozatlan

5


I. rész Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja 1. Intézményi alapadatok Az intézmény neve:

Mezőhegyes Város Képviselőtestületének József Attila Általános Művelődési Központja

Rövidítve:

József Attila Általános Művelődési Központ

Székhelye:

5820 Mezőhegyes, Béke park 1. szám Telefon: 06-68/466-103

Telephelyek:

Bölcsőde Cím: 5820 Mezőhegyes, Csokonai u.1. szám; Telefon: 30/445-9088 Óvoda Cím: 5820 Mezőhegyes, Kozma Ferenc u. 17. szám Telefon: 30/445-9086 Cím: 5820 Mezőhegyes, Ruisz Gyula utca u. 2. szám Telefon: 30/445-9087 Cím: 5820 Mezőhegyes, Csokonai u. 1. szám Telefon: 30/445-9088 Közművelődés és könyvtár Cím: 5820 Mezőhegyes, Béke park 1. szám Telefon: 68/466-103 Centrál Étterem Cím: 5820 Mezőhegyes, Kozma Ferenc utca 22 Telefon: 68/466-043

Alapító okirat kelte, száma:

Mezőhegyes, 2013. május 28. - 191/2013. (V.28.) sz.

Alapító szerv neve, székhelye:

Mezőhegyes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 5820 Mezőhegyes, Kozma Ferenc u. 22.

Az intézményfenntartója:

Mezőhegyes Városi Önkormányzatának Képviselő-testülete

6


5820 Mezőhegyes, Kozma Ferenc u. 22. Költségvetési szerv típus szerinti besorolás: Köznevelési tv. szerint:

Többcélú intézmény – általános művelődési központ

Gazdálkodási besorolás: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv Működési kör:

Mezőhegyes Város Közigazgatási területe

Törzsszám:

344201

KSH azonosító:

15344203 – 8520 – 322 - 04

Szakágazati szám:

851020

Költségvetési szerv alaptevékenysége Szakfeladat Óvodai nevelés, ellátás

851011

Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelése, ellátása

851012

Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

910121

Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése

910502

Bölcsődei ellátás

889101

Iskola egészségügy

869042

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése 5-8 évfolyam (épület üzemeltetés)

852021

Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanulók kollégiumi ellátása (épület üzemeltetés)

855921

Óvodai intézményi étkeztetés

562912

Iskolai intézményi étkeztetés

562913

Tanulók kollégiumi étkeztetése

562914

Egyéb vendéglátás (szociális, bölcsődei étkeztetés, közétkeztetés)

562920

Önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások elszámolásai

841901

Maximális gyermeklétszám óvoda és bölcsőde

Férőhelyek száma (fő)*

Bölcsőde – Mezőhegyes, Csokonai u. 1. szám

10

Óvoda - Mezőhegyes, Kozma Ferenc u.17. szám

50

Óvoda - Mezőhegyes, Ruisz Gyula u.2. szám

50

Óvoda - Mezőhegyes, Csokonai u.1. szám

25

7

József Attila Általános Művelődési Központ 5820 Mezőhegyes, Béke park 1. Tel/Fax: (68) 466-103; +36 (30) 445-54-32 [email protected] www.mezohegyesamk.hu *

Férőhelyek száma = általános + sajátos nevelési igényű gyermek létszáma

Az óvodára vonatkozó 25 fős maximális létszámot, legfeljebb 20 %-kal (+5 fő) lehet átlépni a nevelési év indításánál, ha az óvodában legfeljebb két óvodai csoport indul, továbbá függetlenül a csoportok számától, ha a nevelési év során új gyermek átvétele, felvétele miatt indokolt Csoportok száma: Óvoda

5

Bölcsőde

1

Az intézmény hosszú- és körbélyegzőinek hivatalos szövege Hosszúbélyegző: József Attila Általános Művelődési Központ 5820 Mezőhegyes, Béke park. Körbélyegző: 1. József Attila Általános Művelődési Központ Mezőhegyes 2. József Attila Általános Művelődési Központ Óvoda és Bölcsőde Mezőhegyes 3. József Attila Általános Művelődési Központ Közművelődés és könyvtár 4. József Attila Általános Művelődési Központ Centrál étterem

2. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői Az intézmény a Mezőhegyes Város Önkormányzata által megállapított költségvetés alapján önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint, az intézmény vezetőjének, vezetői felelőssége mellett. Az intézmény a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait a - Gazdasági, üzemeltetési intézményegység - látja el. A fenntartó által jóváhagyott költségvetési kereten belül önálló bérgazdálkodást folytat, de a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. Az intézmény székhelyét képező épületek és telkek vonatkozásában a tulajdonosi jogot Mezőhegyes Város Önkormányzata gyakorolja. Az intézmény székhelyét és telephelyeit

8


képező épületeket, a telkeket és a feladatellátáshoz szükséges ingóságot (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) leltár szerint használatra az Önkormányzat átadta az intézmény számára. Az intézmény által vásárolt tárgyi eszközök és készletek felett tulajdonosként az intézmény vezetője rendelkezik. Az intézmény az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az ingatlanokat az illetékes tulajdonos a fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe. Az intézmény vezetője a rábízott vagyon felhasználásáról évente beszámolót ad a fenntartónak, az intézmény átmeneti szabad kapacitását az intézményvezető az alaptevékenység sérelme nélkül a fenntartó hozzájárulásával jogosult bérbe adni vagy egyéb módon hasznosítani.

3. Az intézmény szervezeti rendje, jogkörök meghatározása Az Általános Művelődési Központ, különböző alaptevékenységeinek ellátása, a szervezeti és szakmai tekintetben önálló, egymással együttműködő és tevékenységüket összehangoló intézményegységek működésében valósul meg.

JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT

Óvoda és bölcsőde intézményegység

Közművelődés és könyvtár intézményegység

Centrál élelmezési és szolgáltató intézményegység

Gazdasági , üzemeltetési intézményegység

Az intézmény vezetési struktúrája Intézményvezető Az intézmény élén a magasabb vezető beosztású intézményvezető áll. A Szervezeti és Működési Szabályzatnak biztosítani kell, hogy eleget tudjon tenni jogszabályban előírt kötelezettségének, figyelembe véve, hogy egyszemélyi felelőssége kiterjed az intézmény működésének valamennyi területére. Minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy biztosítsa az intézmény szakszerű, törvényes és gazdaságos, takarékos, hatékony működését. Felelős az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény 97. § (1) bekezdése szerint:

9




a feladatai ellátásához az intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért



az intézmény Alapító Okiratában előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért



az intézmény gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért



a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért



a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért



az intézményi számviteli rendért



a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért.



Az

intézményvezető

kizárólagos

jog és

hatásköre

a

munkáltatói,

a

kötelezettségvállalási és az utalványozási jogkör. 

Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre.



Képviseleti joga: az intézmény, mint jogi személy teljes körű képviselete.

Az intézmény által kibocsátott dokumentumok, hivatalos levelek, iratok és szabályzatok aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény bélyegző lenyomatával érvényes. Az intézményvezető jogosult, az intézmény hivatalos képviseletére. Az Általános Művelődési Központ intézményvezetője egyben az óvoda és bölcsőde intézményegység vezetője. Az intézmény képviselőjeként történő eljárás rendje Hatáskörök átruházása A vezető képviselet jogkörét az alábbi esetekben ruházhatja át: betegség, tartós távollét, vagy más akadályoztatás esetén kivéve, ha a fenntartó másként nem rendelkezik. Az intézmény képviselőjeként járhatnak el az egyes vezetők a következők szerint: 

Az egyes vezetők a helyettesítési rend szerint járhatnak el az intézmény képviselőjeként

10




Az intézményvezető egyedi felhatalmazása alapján a felhatalmazásban meghatározott ügyben és időtartamig jogosult az intézmény képviselőjeként eljárni



az egyes vezetők a fenntartó előtt az adott területük ügyében jogosultak külön felhatalmazás nélkül is képviselni az intézményt.

Az intézmény vezetője egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett a következő hatásköröket ruházza át: a) képviseleti jogosultság köréből:  az intézményegység szakmai képviseletét az intézményegység vezetőkre  az intézmény képviseletét gazdasági kérdésekben a gazdasági vezetőre b) gazdálkodási jogköréből:  nem ad át c) kötelezettségvállalási jogköréből:  nem ad át d) utalványozási jogköréből:  nem ad át e) munkáltatói jogköréből:  a közalkalmazotti jogviszony létesítése és megszüntetése kivételével a munkáltatói jogkörbe tartozó egyéb feladatokat az intézményegységvezetőkre az irányításuk alá tartozó közalkalmazottak tekintetében f) kiadmányozási jogköréből:  „Az intézményvezető megbízásából” kiegészítéssel „intézményegység vezető” névhasználat és aláírási jogkör az intézményegységi, szervezeti egységi szakmai dokumentációk, levelezés tekintetében g) a munka- és tűzvédelmi szervezet, illetve felelősök tevékenységének irányítását:  a gazdasági üzemeltetési intézményegység vezetőre Az intézményvezető akadályoztatása esetén – távollétében, az általános helyettes a közművelődési

intézményegység

vezető

helyettesíti.

Hatásköre

az

intézményvezető

helyettesítésekor – saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az intézményvezető döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy

11


egészben átruházhatja az intézményegység vezetőkre. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik. Bélyegzőhasználati jogkör Bélyegzőt az intézményvezető, a vezető helyettese, és az intézményegység vezetők használhatnak. Valamennyi körbélyegző tartalmazza köriratban az intézmény és az adott intézményegység nevét, középen Magyarország címerét. Az intézményegység bélyegzőire semmiféle kifizetés, anyagi kötelezettségvállalás nem történhet. A használaton kívüli bélyegzőt el kell zárni. A bélyegzőkről leltárt kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni a lenyomatát és azt, hogy ki a felelős a megőrzéséért. Az intézményvezető munkáját középvezetők (intézményegység vezetők) segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. Intézményvezető helyettes - közművelődési intézményegység-vezető Az Általános Művelődési Központ vezetőjének első helyettese, közvetlen munkatársa. Az intézményvezető távollétében teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti őt az Általános Művelődési Központ valamennyi intézményegységére vonatkozóan. 

Vezetői megbízásáról az ÁMK - tanács dönt. Felette a munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja.



Irányítja, szervezi intézményegysége szakmai munkáját, szakmai ügyekben képviseli az intézményegységet. Szervezi az együttműködést külső szervekkel, civil szervezetekkel.



Dönt az intézményegység működésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amely előzetes egyeztetése nem tartozik az ÁMK központi szerveihez, illetve amelyben a döntés nem tartozik más közösségek hatáskörébe.



Döntései közzététele előtt köteles tájékoztatni az intézményvezetőt.



Intézményegységében gondoskodik a vagyonvédelemről, és a takarékos működésről, végzi a gazdálkodás területén a vezetők részére előírt ellenőrzéseket, irányítja a szakmai munkát, valamint az ÁMK munka- és tűzvédelmi szabályzatában előírt feladatokat az intézményegysége működési szabályzatában foglaltak szerint.

12




Elkészítik

az

intézményegységre

vonatkozó

szervezeti

és

működési

szabályzatot, az éves munkatervet és az éves statisztikai jelentést. 

Gondoskodik

az

egységében

dolgozók

szabadságának

kiadásáról,

helyettesítéséről. 

Az intézményegységek közötti, illetve intézményen kívüli kapcsolattartás, együttműködés érdekében tett intézkedései előtt köteles egyeztetni az intézményvezetővel.



Felelőssége a feladatai ellátásáért, az általa vezetett intézményegység szakmai munkájáért és a korlátozott gazdálkodói jogkörében tett intézkedésekért áll fenn.

Centrál élelmezési és szolgáltató intézményegység vezető 







Dönt az intézményegység működésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amely előzetes egyeztetése nem tartozik az ÁMK központi szerveihez, illetve amelyben a döntés nem tartozik más közösségek hatáskörébe.






Intézményegységében gondoskodik a vagyonvédelemről és a takarékos működésről. Ellátja a gazdálkodás területén a vezetők részére előírt ellenőrzéseket, irányítja a szakmai munkát, valamint az ÁMK munka- és tűzvédelmi szabályzatában előírt feladatokat az intézményegységek működési szabályzatában foglaltak szerint.



Elkészítik

az


vonatkozó

szervezeti

és

működési


Gondoskodik

az

egységében

dolgozók

szabadságának

kiadásáról,


Az intézményegységek közötti, ill. intézményen kívüli kapcsolattartás, együttműködés érdekében tett intézkedései előtt köteles egyeztetni az intézményvezetővel.

13




Felelősséggel tartozik a feladatai ellátásáért, az általa vezetett intézményegység szakmai munkájáért

Gazdasági üzemeltetési intézményegység vezető 







Dönt az intézményegység működésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amely előzetes egyeztetése nem tartozik az ÁMK központi szerveihez, ill. amelyben a döntés nem tartozik más közösségek hatáskörébe.






Intézményegységében gondoskodik a vagyonvédelemről és a takarékos működésről. Ellátja a gazdálkodás területén a vezetők részére előírt ellenőrzéseket, irányítja a szakmai munkát, valamint az ÁMK munka- és tűzvédelmi szabályzatában előírt feladatokat az intézményegységek működési szabályzatában foglaltak szerint.



Elkészítik

az


vonatkozó

szervezeti

és

működési


Gondoskodik

az

egységében

dolgozók

szabadságának

kiadásáról,


Az intézményegységek közötti, ill. intézményen kívüli kapcsolattartás, együttműködés érdekében tett intézkedései előtt köteles egyeztetni az intézményvezetővel.



Felelősséggel tartozik a feladatai ellátásáért, az általa vezetett intézményegység szakmai munkájáért

Vezetői és szakértői testület létesítése, működési elve, jogköre ÁMK - tanács Elnöke: Intézményvezető. Tagjai: Óvoda és bölcsőde intézményegység, 1választott képviselője Közművelődés és könyvtár intézményegység, 1választott képviselője Centrál élelmezési intézményegység, 1választott képviselője

14


Gazdasági, üzemeltetési intézményegység 1választott képviselője Tagjainak jelölése és választása Az ÁMK - tanács intézményegységenkénti képviselőit jelölés után a szakalkalmazottak titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel választják meg. Jelöltnek az az alkalmazott tekinthető, akit az intézményegység 15 %-a támogat. Az ÁMK tanács tagjainak megbízatása 1 évre szól. A megbízás több alkalommal meghosszabbítható. Feladata Az ÁMK - tanács feladata az alapító okiratban meghatározott intézményi feladatok végrehajtásához, az intézmény szakszerű, rendeltetésszerű, törvényes és gazdaságos működéséhez elengedhetetlen döntések meghozatala, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése. Feladatkörébe tartozik az alkalmazotti értekezlet előkészítése. Ennek érdekében dönt az alkalmazotti értekezlet összehívásának időpontjáról és napirendjéről. Az alkalmazotti értekezlet elé kerülő előterjesztést előzetesen véleményezi. Állásfoglalását az értekezleten ismertetni kell. Az ÁMK - tanács készíti elő az alkalmazotti értekezletet akkor is, ha annak összehívását a fenntartó kezdeményezi, kivéve az intézményvezetői megbízás tárgyában tartandó értekezleteket, amelyeket az előkészítő bizottság végez. 

koordinálja az intézményegységek munkáját,



javaslatot tesz az ÁMK éves munkatervének összeállítására,



állást foglal a belső szabályzatok tervezéséről, a képzési, továbbképzési, szabadságolási tervről,



vizsgálja a személyi és tárgyi körülmények alakulását,



állást foglal, ill. dönt mindazon kérdésekben, amelyeket az intézményvezető előterjeszt.

Döntési jogköre: 

az intézményegység-vezetői pályázat kiírása és a pályázat feltételeinek meghatározása,



az intézményegység-vezetői megbízás és a megbízás visszavonása,



az intézményegységek feladatainak összehangolása,

Döntéseit általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza – kivétel az intézményegység-vezetői megbízás, amely titkos szavazáshoz kötött.

15


Javaslattételi jogköre: az intézmény működésével kapcsolatos minden kérdésben. Összehívása Az ÁMK - tanácsot – az általa elfogadott munkaterv szerint – negyedévenként az intézményvezető hívja össze. Rendkívüli értekezlet összehívására kerül sor, ha azt egyik tagja az okok megjelölésével indítványozza, vagy azt a vezetői tanács vagy az intézményvezető szükségesnek tartja. Határozatképessége Az ÁMK - tanács akkor határozatképes, ha tagjainak legalább 2/3-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézményegység-vezetői megbízáshoz, a megbízás visszavonásához az ÁMK - tanács tagjai 2/3-ának titkos szavazás keretében adott igenlő szavazata szükséges. A döntéssel érintett személy a szavazásban nem vehet részt. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. Szakalkalmazotti értekezlet Nevelési-oktatási és közművelődési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Vezetője: az ÁMK igazgatója Tagjai: Az intézmény alapfeladatának ellátásával összefüggő munkakörben foglalkoztatott főfoglalkozású, részfoglalkozású, nyugdíj mellett foglalkoztatottak, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak. Az intézmény alapfeladatának ellátásával összefüggő munkakörök: 

a vezetői munkakörök



óvodapedagógus



kisgyermeknevelő



közművelődési szakalkalmazott



könyvtáros

Az alapfeladatot közvetlenül segítő munkakörök: 

oktatás-technikus



óvodatitkár



dajka



iskolai védőnő



ügyviteli dolgozók

16




rendszerinformatikus

Döntési jogkörébe tartozik: 

az intézmény közművelődési - pedagógiai programjának elfogadása



az intézmény szervezeti és működési szabályzatának és módosításának elfogadása, a jóváhagyást megtagadó döntés elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása



az intézmény éves munka- és feladattervének és a házirend módosításának elfogadása



az intézmény munkáját összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása



a

szak-alkalmazotti

értekezlet

képviseletében

eljáró

pedagógus

(ok)

megválasztása 

az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai

vélemény

kialakítása,

a

szakmai

tanács

és

a

szakmai

munkaközösségek véleményének megtárgyalását követően Véleményezés és javaslattétel 

A szak-alkalmazotti értekezlet véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.



Ha a szak-alkalmazotti értekezletet az intézmény működését érintő bármely azonnal meg nem válaszolható - kérdésben véleményt nyilvánított, vagy javaslatot tett, az intézmény igazgatója köteles azt megvizsgálni, és arra 30 napon belül indokolt írásbeli választ adni, közzétételéről gondoskodni.

Összehívása, határozatképessége 

Az értekezletet általában évente kétszer, a művelődési év indításakor és a szorgalmi időszak végén kell összehívni.



Össze kell hívni akkor is, ha azt a napirend megjelölésével az intézmény más vezető testülete vagy a szakalkalmazottak egyharmada írásban kéri az intézményigazgatótól.



Az értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Döntéseit nyílt vagy titkos szavazással hozza.



Az intézményvezetői pályázattal kapcsolatos rendkívüli értekezlet az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések

17


támogatásáról vagy elutasításáról titkos szavazással határoz. A döntésben érintett személy a szavazásban nem vesz részt. Az alkalmazotti közösség, az alkalmazotti értekezlet Az alkalmazotti közösséget az Általános Művelődési Központban közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott valamennyi dolgozó alkotja. Véleményezési joga, összehívása 

A véleményezési jog gyakorlásának fóruma az alkalmazotti értekezlet.



Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az ÁMK átszervezésével, feladatának megváltozásával, költségvetésének módosításával, az intézményvezető megbízásával és a megbízás visszavonásával összefüggő döntésekben.



Az alkalmazotti értekezlet évente legalább egyszer, a művelődési év indításakor, valamint a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt kell összehívni. Össze kell hívni akkor is, ha azt az igazgatótanács valamely kérdés megtárgyalására összehívását elhatározza. Az alkalmazotti értekezlet összehívását az alkalmazottak 50%-a, a napirend megjelölésével írásban kezdeményezheti.

Határozatképessége Az alkalmazotti értekezleten a dolgozó legalább 2/3-ának jelenléte szükséges. Az alkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét.

II. rész Óvoda és bölcsőde intézményegység működési szabályai 1. Az óvoda és bölcsőde működési rendje A nevelési év rendje A nevelési év rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket, időpontokat: 

a nevelőtestületi értekezletek időpontját



az intézményi ünnepek és rendezvények idejét, a megünneplés módját



a nevelésnélküli napok programját és időpontját



a szülői értekezletek, nyílt napok időpontját

18


A nevelési év szeptember 1-től-a következő év augusztus 31-ig tart. A nyári időszakban a csoportok összevontan működnek, a nyitvatartási rendeletben meghatározott ügyeleti rend szerint. A nyári ügyeletről a szülőket minden csoport faliújságján kihelyezett hirdetményben február 15-ig értesíteni kell. Az intézmény egy nevelési évben legfeljebb 5 nevelésnélküli munkanapot szervez. A nevelési év rendjét minden csoport faliújságján kifüggesztve kell tartani, továbbá a nevelési év első szülői értekezletén ismertetni kell a szülőkkel. A nevelés nélküli munkanapokról a szülőket 14 nappal előbb értesíteni kell. A nyitva tartás rendje Az óvoda és bölcsőde 5 napos munkarenddel működik. Nevelési évben hétfőtől péntekig telephelyenként meghatározott egyéni rend szerint tart nyitva. Heti pihenőnapon és munkaszüneti napon az óvodát zárva kell tartani. Az óvodába érkezés reggel 8.45 –ig történik. Az ebéd után hazajáró gyerekeket 12.15 és 12.30 között lehet hazavinni, délután a hazamenetel 14.30-tól történik. Az időpontok közötti időszakokban az óvoda kapuját zárva kell tartani. Az óvoda egész nyitva tartása alatt intézkedésre jogosult személynek kell ott tartózkodnia. A közalkalmazottak munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét a Nkt. 15.§, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a 16.-17.§ rögzíti. Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett, a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az óvodapedagógusok és kisgyermeknevelők munkarendje Az óvodapedagógusok jogait és kötelességét a Nkt. 62§ (1) rögzíti. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, az Óvodai nevelés országos alapprogramja és az óvoda pedagógiai programja szerinti nevelése. Az óvodapedagógusok munkarendje: A Nkt.62.§ (4)-(5) és (8) bekezdéseiben meghatározott szabályozás szerint: 

munkaidő heti 40 óra



kötött munkaidő heti 32 óra



a heti 40 órás munkaidő fennmaradó részéből, azaz heti 8 órából maximum 4 órát a 62.§ (8) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására kell fordítaniuk.

A kisgyermeknevelők munkarendje:

19


A KJT. 7.§-ban meghatározott szabályozás szerint 

munkaidő heti 40 óra



kötött munkaidő heti 35 óra

Az óvodapedagógusok és kisgyermeknevelők napi munkaidejét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményegység vezető állapítja meg, az intézmény foglalkozási rendjének megfelelően. A heti munkaidő beosztást az intézményegység vezető a helyettessel közösen készíti el. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának zavartalan biztosítását, a gyermekek érdekeit kell figyelembe venni. A dolgozók a fenti alapelvek betartása mellett javaslatot tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő közalkalmazottak munkarendje Az óvodatitkár és a dajkák munkarendjét az intézményegység vezető állapítja meg, az intézmény zavartalan működése érdekében. A dajkák és az óvodatitkár munkarendje: 

heti munkaideje:40 óra

Az egyéni rend szerinti napi munkaidő beosztást, a munkaköri leírás tartalmazza. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a munkaidő kezdete előtt 10 perccel megjelenni. A munkából való rendkívüli távolmaradás esetén annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7 óráig köteles jelenteni az intézményegység vezetőjének, hogy a helyettesítésről intézkedhessen. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése A munkavégzés teljesítése az intézményegység vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányokban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően, nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint szakmai elvárásoknak megfelelően köteles elvégezni. Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. A hivatali titok megsértése fegyelmi

20


vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap. Egyéb a működés rendjére vonatkozó rendelkezések 

Az épületeket címtáblával és nemzeti színű zászlóval kell ellátni.



Az óvoda és bölcsőde helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni.



A tálaló konyhákba csak egészségügyi könyvvel rendelkező személy léphet be.



Tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha az egészséges életmóddal, kulturális tevékenységgel, környezetvédelemmel függ össze.



Az óvoda és bölcsőde helyiségeiben párt, politikai célú mozgalom, vagy párthoz köthető tevékenység nem működhet.



A dolgozók az intézmény területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak.



Az épületeket zárni kell! (a kulcsot tűzvédelmi szempontból a zárból kivenni tilos)



Egyéb foglalkozást a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazott tarthat.



Az intézmény felszerelési tárgyait, eszközeit, berendezési tárgyait csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében vihetik ki az intézményből.

Minden dolgozó felelős: 

A közösségi tulajdon védelméért, állagának megóvásáért



Az intézmény rendjének és tisztaságának megőrzéséért



A takarékos energia felhasználásért



A tűz- balesetvédelem és munkavédelmi szabályok betartásáért



Az intézmény egész területén tilos a dohányzás!

Az intézmény felvételi rendje A gyermek három éves kortól részesülhet óvodai ellátásban mindaddig, amíg eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget.

21


Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a körzetében élő hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesített, és még van üres óvodai férőhely. Az óvoda biztosítja felvételét vagy átvételét annak a gyermeknek, aki köteles óvodába járni (5 éves), ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. A gyermek igénybe veheti az óvodát, amikor:  a felvételhez szükséges kort betöltötte  teljesen egészséges (kivéve a sajátos nevelési igényű gyermekeket) Az óvodába történő felvétel a beiratkozással válik érvényessé. Az óvodai felvétellel jogviszony keletkezik az óvoda és a nevelésre átvett gyermek (szülője, gyámja) között, amelyet a házirend szabályoz. E naptól illetik meg az óvodás gyermeket a házirendben foglalt jogok és kötelességek. Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. A fenntartó által meghatározott jelentkezési határidőt legalább 30 nappal a jelentkezés előtt nyilvánosságra hozzuk. A jelentkezés a gyermek és a szülő személyes megjelenésével történik. A jelentkezési időpont előtt lehetőséget biztosítunk az óvodai élet megtekintésére. Túljelentkezés esetén 2014. szeptember

01.-ig

előnyben

részesülnek

azok

a

gyermekek,

akinek

rendszeres

gyermekvédelmi támogatásról szóló határozata van, szülei dolgoznak, valamint testvére már az intézményünkbe jár. A létszám beteltét követően a jelentkező gyermekeket az intézmény vezetője előjegyzésbe veszi, és megüresedő hely esetén jelentkezési sorrendben –telefonon értesíti a szülőket. A felvételről a törvényi előírások értelmében az intézmény vezetője, túljelentkezés esetén az e feladatra alakult bizottság dönt. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt. Bölcsődés gyermekek átvétele, a nevelési évben folyamatos. Más óvodából történő átjelentkezés esetén a korábbi óvodából a gyermek egészségügyi törzslapját, fejlődési lapját/naplóját, és az óvoda igazolását szükséges csatolni az óvodánkba történő beiratkozáskor. A jelentkezéshez szükséges személyi okmányok

22

József Attila Általános Művelődési Központ 5820 Mezőhegyes, Béke park 1. Tel/Fax: (68) 466-103; +36 (30) 445-54-32 [email protected] www.mezohegyesamk.hu 

a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót (születési anyakönyvi kivonata, annak igazolására, hogy betöltötte a harmadik életévét)



lakcímet igazoló hatósági igazolványt



a gyermek TAJ kártyája



a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványa



a gyermek oltási könyve, annak igazolására, hogy a kötelező oltásokat megkapta.

Az óvodaköteles korú gyermek felvételének és óvodába járásának eljárásrendje Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki köteles óvodába járni (5 éves), ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. A szülő az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles beíratni az önkormányzat által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban. A gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi 4 órát köteles óvodai nevelésben részt venni. Az az óvodaköteles gyermek, aki halmozottan hátrányos helyzetű napi 6 órában óvodai foglalkozáson köteles részt venni. Elutasítás esetén a jogorvoslati lehetőség eljárásrendje Az intézmény vezetője az óvodai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról, a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással 15 munkanapon belül értesíti a szülőt, továbbá az óvodai nevelésre kötelezett gyermek felvétele, átvétele esetén indokolás nélkül értesíti az előző óvoda vezetőjét is. Az óvodavezető által első fokon hozott elutasító határozat ellenei jogorvoslati kérelmet, másodfokra a jegyzőnek címezve az intézményvezetőnek kell benyújtani 15 napon belül. Az óvodai elhelyezés megszűnésének eljárásrendje Megszűnik az óvodai elhelyezés ha:  ha a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján (ebben az esetben a gyermek kimaradását a szülőnek be kell jelentenie jelezve, hogy gyermeke melyik óvodába távozik),  az étkezési térítési díj felszólításra történő befizetésének elmulasztása esetén  ha a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján,

23


 megszűnik az óvodai elhelyezés – a köznevelési törvény 74. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével –, ha a gyermek az óvodából igazolatlanul tíznél több napot van távol, feltéve, hogy az óvoda a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A gyermek óvodai jogviszonyának megszűnéséről az óvoda írásban értesíti a gyermek állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét. A távolmaradás kérésének, elbírálásának, engedélyezésének és igazolásának eljárásrendje  Beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az óvodát.  Ha az óvodapedagógus megítélése szerint a gyermek beteg, gondoskodik a többi gyermektől való elkülönítéséről, és a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek szüleit.  Azt, hogy a gyermek ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időszakát is. Ennek elmaradása esetén a pedagógus nem veheti be a gyermeket, a többi kisgyermek egészségének védelme érdekében. Ennek megvalósulását az óvónőknek a felvételi és hiányzási naplóban dokumentálni szükséges  A hiányzás igazolásának dokumentumait az óvoda fenntartója tanügy-igazgatási ellenőrzés keretében vizsgálja. Amennyiben a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha - a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába, - a gyermek beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, Az igazolatlan mulasztás következményeinek eljárásrendje Ha a távolmaradást a szülő nem igazolja, a mulasztás igazolatlan. Ha a gyermek tankötelesként vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben tíz napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a gyermekjóléti szolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda bevonásával haladéktalanul intézkedési

24


tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, továbbá a gyermek érdekeit szolgáló feladatokat. Ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult, a gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon legalább hat órát az óvodában kell tartózkodnia. Az óvoda vezetője az első igazolatlan nap után írásban tájékoztatja a szülőt a mulasztás következményeiről. A kifizetés esedékességét megelőzően – a jegyző által meghatározott időpontban – tájékoztatja a jegyzőt azoknak a napoknak a számáról, amelyről a gyermek igazoltan és igazolatlanul az óvodából mulasztott, feltéve, hogy a január–június, illetve a július–december időszakokban a mulasztott napok száma együttesen meghaladja az óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, illetve arról, hogy a mulasztott napok száma nem érte el a fenti mértéket. A térítési díj fizetésére vonatkozó rendelkezések A szülők, a gyermekük által igénybe vett étkezésért térítési díjat kötelesek fizetni, a fenntartó által megállapított összegben. A térítési díj befizetése minden hónapban a faliújságon jelzett időpontban válik esedékessé. A be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. Az étkezési térítési díj csökkentését a szülő kérheti, a megfelelő dokumentumok alapján, kedvezményes étkezésben részesülhet a gyermek.

2.

Az intézményegység szervezeti felépítése és vezetése

Szervezeti felépítés

25


Az óvoda dolgozóit - a köznevelési törvény alapján meghatározott munkakörökben - a fenntartó által jóváhagyott létszámban, az óvodavezető alkalmazza. Munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. Az óvoda dolgozói Alkalmazotti közösség: 

óvónők,



nevelőmunkát segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottak



dajkák, gondozónő



konyhai dolgozók

Nevelőtestület: 

Óvodapedagógusok



Kisgyermeknevelők



Nevelőmunkát segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottak

Vezetési szerkezet, feladatmegosztás Intézményegység-vezető feladatköre 

az intézményegység szakszerű és törvényes működtetése



az ésszerű és takarékos gazdálkodás



az óvoda és bölcsőde működésének ellenőrzése



a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése



az

óvodapedagógusok,

bölcsődei

kisgyermeknevelők

továbbképzésének

szervezése 

a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése



a nevelőtestületi és az alkalmazotti közösség értekezleteinek előkészítése, vezetése



a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése



szükség esetén a helyettesítés megszervezése



a szülőkkel való együttműködés



az óvodai tevékenységektől elkülönített fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatok ellátásában az egyházi jogi személyekkel való együttműködés

26




minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe,



az éves szabadságolási és munkaterv elkészítése,



az intézményegység teljes jogú képviselete.

Óvodapedagógusok és bölcsődei kisgyermeknevelők Az óvoda helyi programjának irányelvei, illetve a Bölcsődei Szakmai Program alapján szervezik a gyermekek napi tevékenységeit. A nevelőmunka tartalmát, a pedagógusokkal szembeni elvárásokat, a nevelőtestület döntési, véleményezési és javaslattevő jogkörét az Óvodai nevelés országos alapprogramja, a helyi nevelési program, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 62-63. §§ és a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 117. § határozza meg. Munkájukat gondozónők, dajkák segítik. Nevelési időn túli tevékenységekben az óvónővel a gyermekek, csak a szülő írásos engedélyével vehetnek részt. A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak és kisgyermeknevelőinek közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület feladatai és jogai ( Nkt.70.§ (2) A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és megvalósítása, ezáltal a gyerekek magas színvonalú nevelése és oktatása. 

a pedagógiai program elfogadása



az SZMSZ és a Házirend elfogadása



a nevelési év munkatervének jóváhagyása



átfogó értékelések és beszámolók elfogadása



az intézményvezetői programok szakmai véleményezése



jogszabályban meghatározott más ügyekben

A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében rendszeresen értekezletet tart. A rendszeres nevelőtestületi értekezletek időpontját és napirendjét az óvoda és bölcsőde munkaterve rögzíti. Rendszeres nevelőtestületi értekezlet

27




a nevelési évet nyitó,



a nevelési évet záró értekezlet, valamint,



munkaközösségi foglalkozások a munkaterv alapján

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívása történhet 

az intézményegység-vezető elhatározásából, ha fontos érdek szükségessé teszi,



a nevelőtestület 1/3-ának kérésére,



a szülői szervezet kezdeményezésére, ha azt a nevelőtestület elfogadja.

Határozati szavazás (döntés) eljárása és rögzítése: A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a testület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezletek lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Döntési jogkörébe tartozik: 

az óvoda és bölcsőde pedagógiai programjának elkészítése, elfogadása,



az szervezeti és működési szabályzat és a házirend, ill. módosításának elfogadása,



a nevelőtestület képviseletében eljáró személy kiválasztása,



az éves munkaterv elkészítése, elfogadása,



az óvoda és bölcsőde munkájára vonatkozó beszámoló értékelések elfogadása,



az intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő vélemény kialakítása,



a szülők által kezdeményezett nevelőtestületi értekezlet összehívása.

Véleménynyilvánítási joggal rendelkezik: 

az óvoda és bölcsőde működésével kapcsolatos kérdésekben,



az óvodai és bölcsődei fejlesztések, beruházások tervezésekor,



a gyermekek csoportba történő beosztásakor,

28




a pedagógusok külön megbízásának elosztásakor.

Alkalmazotti közösség értekezlete Össze kell hívni 

a Kt.-ben meghatározott fenntartói döntések előtt, továbbá



ha az intézményegység-vezető szükségesnek tartja, ill.



ha az alkalmazotti közösség 1/3-a írásban, az ok megjelölésével kéri.

Minden nevelési év indítása előtt szükséges összehívni tájékoztatás, ill. a feladatok ismertetése céljából. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szabályozása Az intézményvezető kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve – a helyettesítést kivéve – az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló minőségi munkavégzést (kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés). 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § u) A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható – a köznevelési intézmény bármely alkalmazottja részére – egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A havi rendszerességgel fizetett kereset-kiegészítés egy nevelési évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható. A kereset-kiegészítés megállapítása során figyelembe kell venni a vezetői feladatot ellátók, továbbá a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit.

3.

A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete, gyermekvédelmi feladatok ellátása

A bölcsőde egészségvédelmi szabályai: 

A bölcsődébe, csak egészséges gyermek hozható. A közösség egészsége érdekében lázas (37,5 C és ennél magasabb hőmérsékletű), antibiotikumot szedő, vagy fertőzésre gyanús gyermek a bölcsődét nem látogathatja. A családban előforduló fertőző betegségről a bölcsődét értesíteni kell.



Tetűfertőzés esetén a gyermek csak védőnői igazolással jöhet újból bölcsődébe. A szülő köteles a gyermek ágyneműjének fertőtlenítéséről gondoskodni.

29




Ha a gyermek, betegségre gyanús vagy beteg, nem szabad a bölcsödébe bevenni.



Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek a bölcsödét a tejes gyógyulásig nem látogathatja.



A gyermek teljes gyógyulása után csak orvosi igazolással jöhet bölcsődébe.



Az intézmény teljes területén tilos a dohányzás!



Az intézményben szeszes ital fogyasztása tilos!



A bölcsőde helyiségeit más, nem nevelési – oktatási célra átengedni csak a gyerekek távollétében, az intézményvezető engedélyével lehet.



A bölcsödébe járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását a gyermekorvos és a védőnő látja el:

Orvos: A bölcsődébe felvett gyermeket a bölcsőde orvosa a felvételtől számított 4 héten belül általános vizsgálatban részesíti. 1 éves kor felett negyedévente történik. A bölcsőde orvosa heti egy-két alkalommal látogatja a bölcsődét. Gyermekeknek minden évszakban az időjárástól függően biztosítani kell a napi egyszeri levegőn tartózkodást, törekedni kell a levegőn való altatás feltételeinek biztosítására. A bölcsődei szakemberek és az élelmezésvezető felelősek a gyermekek korszerű táplálásáért, az egészséges életmódra neveléséért. Az óvoda egészségvédelmi szabályai: Az óvoda működése során az ÁNTSZ által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. Tetűfertőzés esetén a gyermek csak védőnői igazolással jöhet újból óvodába. A szülő köteles a gyermek ágyneműjének fertőtlenítéséről gondoskodni. Fertőző megbetegedés esetén az óvodát azonnal értesíteni kell. A további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre, tisztaságra. A csoportszobában szülő csak engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat (nyílt nap, szülői értekezlet, stb.) Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az orvos és a védőnő látja el: Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül az óvodából el kell vinnie. Addig az óvónő gondoskodik a gyermek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, esetleg orvosi ellátásáról.

30


Gyógyszeres kezelés alatt álló, lábadozó gyermek a teljes felgyógyulásig közösségbe nem hozható. Az óvónő a gyermeknek gyógyszert nem adhat be, a gyógyszeres kezelést nem fejezheti be. Kivételt képeznek a krónikus betegségek. (pld. asztma, az allergia) A gyermek betegsége után csak orvosi igazolással jöhet óvodába. Fertőző betegségekről az óvodát azonnal értesíteni kell. A további fertőzések elkerülése végett fokozottan kell fertőtleníteni. A baleset megelőzésére és a balesetre vonatkozó rendszabályokat az óvoda Munka és Balesetvédelmi Szabályzata tartalmazza. A baleset és munkavédelmi oktatást minden év szeptember 15-ig meg kell tartani. Az óvodában dolgozóknak érvényes egészségügyi könyvvel kell rendelkezniük. Az üzemorvos évente érvényesíti ezeket. A dohányzásra vonatkozó szabályokat minden dolgozónak és szülőnek kötelessége betartani! Ennek értelmében az óvoda egész területén tilos a dohányzás! Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja. Ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Gyermekvédelmi feladatok. Az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az intézmény vezetője indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

4.

Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok

A létesítmények és helyiségek belső használati rendje A gyermekek az óvoda helyiségeit, berendezéseit csak felnőtt felügyelete mellett használhatják. A csoportszobákban csak óvodapedagógus felügyeletével tartózkodhatnak. A szülők gyermekeikkel az öltözőben tartózkodhatnak. Gyermeküket az óvodapedagógusnak

31


átadják át, illetve óvodapedagógus tudtával vihetik el. A szülőkre vonatkozó intézményi szabályozásokat a házirend tartalmazza. Az épületek használati rendje Az intézmény épületeit címtáblával, zászlóval kell ellátni. Az intézmény saját bevételének növelése érdekében, - ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását – szabad helyiségeit, berendezéseit bérbe adhatja. A bérlő a bérbeadás idejére az intézmény épületéért, vagyontárgyaiért és berendezéseiért teljes anyagi és kártérítési felelősséggel tartozik. A nyitva tartástól eltérő időponttól az engedélyezett helyiséghasználat esetén értesíteni szükséges az épület riasztását biztosító szervet. Az udvar használatának rendje Az udvaron a gyermekek csak óvodapedagógus, illetve kisgyermeknevelő felügyeletével tartózkodhatnak és használhatják az udvaron lévő játékokat. Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles: 

A közös tulajdont védeni.



A berendezéseket rendeltetésszerűen használni.



Az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni.



Az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni.



Tűz és balesetvédelmi előírások szerint eljárni.



A munka és egészségvédelmi szabályokat betartani.

Belépés és benntartózkodás rendje, azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az intézményegység vezetővel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az intézményegység vezető engedélyezi kivételes és indokolt esetben. Védő, óvó előírások Az intézményegység-vezető feladata a gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása, a balesetek veszélyforrásainak megszüntetése, kiküszöbölése, a balesetveszélyes eszközök megjavíttatása, az eszközök rendeltetésszerű használatának, a tisztítószerek megfelelő tárolásának ellenőrzése.

32


Feladata

a

gyermekbalesettel

kapcsolatos

nyilvántartási

és

jelentési

kötelezettség

teljesítésének ellenőrzése. Minden óvodapedagógus, kisgyermeknevelő és gondozónő a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 62. §-ban meghatározott feladatát képezi az, hogy 

a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és



ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá



ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

Ezért 

minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban – a gyermekek életkorának megfelelően – ismertetni kell az egészségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformákat. Az ismertetés tényét dokumentálni kell a csoportnaplóban.



Az óvoda csak megfelelő jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus

köteles

a

játékon

feltüntetett

v.

ahhoz

mellékelt

figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert eszerint alkalmazni. 

Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Ha a balesetet vagy a veszélyforrást a dajka észleli, köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig az intézményegység-vezető figyelmét haladéktalanul felhívni.



A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni és le kell fektetni.



Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről.



Kerti szerszámok, szúrásra, vágásra alkalmas eszközök csak fokozott felügyelet mellett adhatók a gyermek kezébe.



Udvari tartózkodás esetén védeni kell a gyermekeket a környezeti ártalmak, az erős UV sugárzás ellen.



A napközi konyháról szállított ételeket előírás szerint forralva, megfelelő hőfokra hűtve vagy melegítve kell tálalni.



Forró víz és ételek közelében óvodások nem tartózkodhatnak.

33




Az óvodásokkal csak egészségügyi könyvvel rendelkező, munka alkalmassági vizsgálaton részt vett felnőttek foglalkozhatnak.



A tálalókonyhán az előírt védőfelszerelés használata kötelező.

Az óvoda és bölcsőde házirendje tartalmazza azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodása során meg kell tartaniuk. Rendkívüli esemény, esetén szükséges teendők Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvodába és bölcsődébe járó gyermekeknek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: 

a természeti katasztrófa



(pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),



a tűz,



a robbantással történő fenyegetés.

Amennyiben az intézmény bármely dolgozójának az intézmény épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az intézmény vezetőjével, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: 

intézményvezető



vezető helyettes (Az egyéni sajátosságoknak megfelelően kell meghatározni.)

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: 

a fenntartót,



tűz esetén a tűzoltóságot,



robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,



személyi sérülés esetén a mentőket,



egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve

katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézmény vezetője szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az intézményvezető vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket kiáltással (meg kell fogalmazni, hogy

34


az intézmény helyi jellegének megfelelően milyen módon történik a benntartózkodó személyek riasztása, értesítése a rendkívüli eseményről.) értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodóknak (gyermekeknek, dolgozóknak) a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét, az intézmény vezetőjének vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: 

a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,



a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,



az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),



a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,



az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,



az épület kiürítéséről.



az épületek kiürítését évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az intézmény vezetője a felelős.

5.

Hagyományápolás

A helyi és a magyar hagyományok ápolása, ezek fejlesztése, bővítése, a jó hírnév megőrzése az intézményegységi közösség minden tagjának joga és kötelessége. Az éves munkaterv tartalmazza ezek lebontását, időpontját, felelőseit. Az ünnepeket mindenkor az életkori sajátosságoknak megfelelően kell előkészíteni, lebonyolítani. Hangsúlyos szerep kell hogy jusson a készülődésnek, gyűjtőmunkának, a külsőségeknek, a gyermek világához közel álló mozzanatok kiemelésének. A készülődés nem lehet megterhelő a gyermek számára. A gyermeki élet hagyományos ünnepei Óvodában: 

őszi barkácsolás: csoportonként szülőkkel



Mikulás-várás: csoportonkénti szervezésben



karácsonyváró barkácsolás: csoportonként szülőkkel



fenyőünnep: óvodai szintű programszervezés délelőtt



farsang: óvodai szintű programszervezés délelőtt



húsvétváró barkácsolás: csoportonként szülőkkel



családi délután: műsoros rendezvény szülőkkel

35




közös gyermeknap



anyák, apák napja: csoportonkénti szervezésben nyílt nap szülőknek, nagyszülőknek



nevelési év zárása, ballagás: óvodai szintű szervezés szülőkkel.

Bölcsődében: 

Ringató – délután szülőkkel



Bölcsődekóstolgató, játszóház új szülőkkel



Mikulás-várás:



fenyőünnep: óvodai szintű programszervezés délelőtt



farsang: óvodai szintű programszervezés délelőtt



családi délután: műsoros rendezvény szülőkkel



anyák, apák napja: szülőkkel, nagyszülőkkel.

A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felül az ünnepekkel összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást, vagy a kijelölést az intézményegység vezető adja. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az egyenletes terhelés. Az intézményi szintű rendezvényeken a pedagógus részvétele kötelező. Az óvodapedagógusoknak lehetőségük van óvodán kívüli programok szervezésére is: 

kirándulás, séta



sport programok



iskolalátogatás stb.

A szülők a nevelési év kezdetén írásban nyilatkoznak, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy gyermekük az óvodán kívül szervezett programokon részt vegyen. Az óvodapedagógusok feladatai: 

A csoport faliújságján tájékoztatják a szülőket a program helyéről, indulási és érkezési időpontjáról, a közlekedési eszközről.



Az óvodavezetőt előzetesen szóban, majd a program megkezdésekor helyi formanyomtatvány (helyszín, résztvevők neve, kísérők neve, időtartam, közlekedés eszköz, indulás és várható érkezés, útvonalterv) kitöltésével írásban.



Az óvodapedagógusoknak az óvodai foglalkozásokon a gyermekekkel ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat,

a

különböző

veszélyforrásokat,

36

a

tilos

és

elvárható


magatartásformákat. Az ismertetés tényét a pedagógus a csoportnaplóban köteles dokumentálni. A program akkor tekinthető engedélyezettnek, ha azt az óvodavezető vagy helyettese írásban ellenjegyezte. Különleges szabályok: A programhoz a gyermeklétszámnak megfelelő kísérőt kell biztosítani. 

Tömegközlekedés igénybe vételekor 8 gyermekenként 1- 1 fő felnőtt kísérő de minimum 2 fő.



Bérelt autóbusz esetén 10 gyermekenként 1- 1 fő felnőtt kísérő.

Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről.

6.

Az intézményegység kapcsolatrendszere

A szülői közösségek, szülői szervezet és a kapcsolattartás rendje A szülői szervezetek A köznevelési törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. A szülői szervezet vezetőit képviseleti úton választják, mivel a gyerekek szüleinek több mint 50 % -a választotta őket, ezért a szülői szervezet vezetősége jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. A csoportok szülői szervezetének közösségeit az egy csoportba járó gyerekek szülei alkotják. A csoportok szülői szervezetének tagjai kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a szülői munkaközösség tanácskozásain ismertetik a kapcsolattartó intézményegység vezető helyettessel. A szülői szervezetek jogai A szülői szervezet véleményezési, javaslattételi és egyetértési jogait gyakorolja a Nkt.71.§ meghatározott jogkörök alapján. A szülői szervezet működésének rendjéről saját maga dönt. Az együttműködés és kapcsolattartás során a vezetők feladata, hogy az óvodai Szülői Szervezet jogainak gyakorlásához szükséges: 

információs bázis megadása (az intézmény nyilvános dokumentumai, az intézmény működésével kapcsolatos irat), a hozzáférés biztosítása

37




a Szülői Szervezet jogainak gyakorlásához szükséges dokumentumok közvetlenül rendelkezésre bocsájtása



megfelelő helység, szükséges berendezés biztosítása

A szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az óvodai szülői szervezet vezetősége. A vezetőség munkájában a csoportok szülői szervezetének elnökei vesznek részt. Véleményezési jog illeti meg 

a hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározására.

Egyetértési jog illeti meg: 

a Házirend elfogadásában



az SZMSZ elfogadásában



az óvodai Pedagógiai program elfogadásában.

Döntési jogkörei: 

megválasztja saját tisztségviselőit,



kialakítja saját működési rendjét,



az óvodai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét,



képviseli a szülőket és a gyerekeket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében,

véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a gyerekekkel kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egyeztetni kell a szülő szervezettel a következő témakörökben: 

az óvoda működési rendje, nyitva tartása



a benntartózkodás rendje (gyerekek, vezetők) a vezetők és a szülői szervezet kapcsolattartásának formái,



a külső partnerekkel való kapcsolattartás formái



a mulasztásokra vonatkozó rendelkezések,



a térítési díjra vonatkozó rendelkezések,



az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje,



védő, óvó előírások,



bombariadó esetén az intézkedést,

A szülői szervezet intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezet vezetője juttatja el a kapcsolattartással megbízott intézményegység-vezető helyettessel.

38


A szülői szervezetet az intézményegység-vezető helyettes a munkatervben rögzített időpontban nevelési évenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A szülői szervezet vezetősége akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50 %-a jelen van. A szülői szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményegység-vezető helyettessel, és tanévenként legalább egyszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői szervezet tevékenységéről. A szülői értekezletek rendje A csoportok szülői közössége számára az intézménynevelési évenként kettő, a munkatervben rögzített időpontú szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet bármikor hívhat össze az intézményvezető, az óvodapedagógus és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Nyílt napok rendje Az intézményegység évente egyszer nyílt napokat tart. A nyílt napok időpontját az intézmény adott tanévre szóló munkaterve rögzíti. A nyílt napok időpontjáról a faliújságokon tájékoztatni kell a szülőket. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere A külső kapcsolatok célja, formája és módja Az intézmény a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint az óvodások beiskolázása és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, cégekkel, és támogatókkal. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres

személyes

kapcsolatot

tartanak

a

társintézmények

alkalmazottaival meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai: 

közös értekezletek tartása



szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel



módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása



intézményi rendezvények látogatása



hivatalos ügyintézés



közös ünnepélyek rendezés

39

azonos

beosztású


Rendszeres külső kapcsolatok: Kapcsolat

Kapcsolat célja

Fenntartó önkormányzat

Működési feltételek és törvényesség biztosítása

Szülői szervezet

Partneri igényeknek megfelelő pedagógiai tevékenység folytatása

József Attila Általános Iskola Történelmi egyházak helyi képviselői Gyermekekért Alapítvány Gyermekorvos, védőnők, fogszakorvos

Pedagógiai együttműködés Pedagógiai együttműködés Pedagógiai munka feltételeinek javítása Egészségügyi ellátás biztosítása

Kapcsolattartó intézményvezető Intézményegységvezető helyettes óvodapedagógusok intézményvezető, óvodapedagógusok intézményvezető intézményvezető intézményvezető

Családsegítő Szolgálat

Gyermekvédelem

Mezőkovácsházi Pedagógiai Szakszolgálat

Szakmai szolgálat és szakszolgálat Nevelési Tanácsadó

intézményvezető gyermekvédelmi felelős intézményvezető gyermekvédelmi felelős

Rendőrség, polgárőrség

Biztonság, bűnmegelőzés

intézményvezető

Gyakoriság Munkaterv és igény szerint Munkaterv szerint Munkaterv szerint Munkaterv szerint Pályázati lehetős. alkalmával Együttműködési megállapodás Folyamatos

Folyamatos Rendezvények alkalmával

III. rész

A közművelődés és könyvtár – intézményegység működési szabályai IV. rész

Centrál élelmezési és szolgáltató – intézményegység működési szabályai V. RÉSZ

Gazdasági és üzemeltetési – intézményegység működési szabályai Záró rendelkezés A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény szak-alkalmazotti közössége fogadja el és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. A hatálybalépés napja a szervezeti és működési szabályzatot jóváhagyásának napja. A hatályba lépett szervezeti és működési szabályzatot meg kell ismertetni az Általános Művelődési Központ minden dolgozójával, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel és meghatározott körben használják helyiségeit.

40


Az intézmény alapdokumentumai és jogosultságai Az intézmény alapdokumentumai Az intézmény jogszerű működését hatályos Alapító okirat biztosítja. Az intézmény tartalmi működését a Helyi Nevelési program határozza meg. Az intézmény egy nevelési évre szóló elkészülő Munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület nevelőtestületi értekezleten véglegesíti. A Helyi program, a és az adott tanévre elfogadott Munkaterv, a nevelői szobában, a Házirend a csoportok hirdetőtábláin kerül közzétételre telephelyenként. Az internetes nyilvánosságra vonatkozó feladatok: Adatszolgáltatás a KIR-be: A Nkt.44.§(1)bekezdés szerint a Köznevelési Információs Rendszerbe központi nyilvántartás keretében a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazza. A KIR működtetése, az adatok szolgáltatás kötelező. A köznevelési intézmény vezetője, a KIR-ben az oktatási azonosító számmal kapcsolatosan nyilvántartott adatok változását a változást kövező öt napon belül köteles bejelenteni. Az intézményi közzétételi lista tartalma: 

a felvételi lehetőségről szóló tájékoztató,



a beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által engedélyezett csoportok száma,



köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcímét és mértékét, továbbá nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéket, a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is,



a fenntartó nevelési intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításait és idejét, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos – nyilvános megállapításokat tartalmazó – vizsgálatok, ellenőrzések felsorolását, idejét, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításait, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításait,

41




a nevelési intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait,



a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával,



a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza.

Az Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával és a Nemzeti Köznevelési Törvény által meghatározott közösségek egyetértésével, lehetséges. Az intézmény további szabályzatai Az

intézmény

eredményes

és

hatékony

működéséhez

szükséges

további

rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. Ezeket a szabályzatokat az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben a jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi. MELLÉKLET 3. Adatkezelési szabályzat 4. Általános munkaköri leírás minták

42

Szervezeti és Működési Szabályzat

Recommend Documents