SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CZUCZOR GERGELY BENCÉS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM (030698) 9022 Győr, Széchenyi tér 8.

2013. március 21. Szent Benedek Atyánk ünnepe

0

Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések .......................................................................................................................... 6 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) célja, jogszabályi alapja ............... 6 1.2 Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, megtekintése ........................................................................ 6 2. Az intézmény alapító okirata, feladatai ................................................................................................... 6 2.1 Az intézmény neve, alapító okirata ................................................................................................ 6 2.2 Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje ...................................................................... 7 3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői ................................................................................................ 7 3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre ........................................................................ 7 3.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása .......................................................................... 8 4. Az intézmény szervezeti felépítése ......................................................................................................... 9 4.1 Az intézmény vezetője.................................................................................................................... 9 4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre ....................................... 10 4.3 Az intézmény szervezeti felépítése .............................................................................................. 11 4.4. Az intézmény szervezeti vázrajza ................................................................................................ 12 4.4 Az intézmény vezetősége ............................................................................................................. 13 5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok............................................................ 13 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai .......................................... 13 5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje ............................................. 15 6. Az SZMSZ-nek a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§-ának való megfelelése ................................... 18 (1) ........................................................................................................................................................... 18 a) a működés rendje, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje ......................................................... 18 a-1) A gimnáziumra vonatkozó szabályok.............................................................................................. 18 a-1.1. Általános szabályok .................................................................................................................. 18 a-1.2. A tanulók fogadásának rendje (az intézmény nyitva tartása) .................................................. 19 a-2. A kollégiumra vonatkozó szabályok ................................................................................................ 19 a-3. Az intézmény vezetője vagy helyettesei .......................................................................................... 19 a-4. Az intézmény pedagógusai.............................................................................................................. 19 a-5. Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók ....................................................................... 21 b) a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ................................................................................. 22 c) a belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel .............................................................................................................................................. 22 d) ha a nevelési-oktatási intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel rendelkezik, a tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendje ......................................................... 23

1

e) a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje ................................................................................................................................ 23 f) az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje . 23 g) a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje ............................. 23 g-1. Az iskolaközösség ............................................................................................................................ 23 g-2. A munkavállalói közösség ............................................................................................................... 23 g-3. A szülői szervezet............................................................................................................................. 23 g-4. A diákönkormányzat ....................................................................................................................... 24 g-5. Az osztályközösségek ...................................................................................................................... 24 h) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések .................................................................................................. 25 i) a külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást ...................................................................... 25 i-1. A fenntartóval való kapcsolattartás: ................................................................................................ 25 i-2. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás ......................................................................... 26 i-3. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás ........................................................ 26 i-4. Az egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel való kapcsolattartás ......................... 26 i-5. A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartás ........................................................................ 26 i-6. A pedagógia szakmai szolgálatokkal való kapcsolattartás ............................................................. 27 i-7. A gyermekjóléti szolgálattal és egyéb gyermekvédelmi, családjogi szervezettel való kapcsolattartás ................................................................................................................................................................ 27 i-8. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás ...................................................................... 28 i-9. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása .............................................................. 28 j) az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ............... 28 j-1. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje .......................................................................................... 28 j-2. Iskolánk ünnepeinek, megemlékezéseinek nevesítése: .................................................................... 28 j-3. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ......................................................................... 29 k) a szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében ............................................................................................................................ 29 l) az alapfokú művészeti iskola kivételével a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ......... 30 l-1. Az iskolaorvos ................................................................................................................................... 31 l-2. Az iskolai védőnő feladatai ............................................................................................................... 31 m) az intézményi védő, óvó előírások ........................................................................................................ 31

2

n) bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ....................................................................... 34 o) annak meghatározása, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról .................................................................................................................................................................... 35 p) azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel ................................................................................................................................................................ 35 q) a nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás, valamint a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai .................................................................................................................................................................... 36 q-1. Az egyeztető eljárás célja: ............................................................................................................... 36 q-2. Az egyeztető eljárás lefolytatásának kérése ................................................................................... 36 q-3. Nincs helye egyeztető eljárásnak .................................................................................................... 36 q-4. Feladat-és hatáskörök az egyezető eljárásban ............................................................................... 36 q-5. Az egyeztető személye .................................................................................................................... 36 q-6. Az egyeztető eljárás lefolytatása .................................................................................................... 37 q-7. Megállapodás az eljárás során ....................................................................................................... 37 q-8. Oktatásügyi közvetítő ..................................................................................................................... 38 r) az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje .............................. 38 r-1. A hitelesítés követelménye .............................................................................................................. 38 r-2. A hitelesítés módja ........................................................................................................................... 38 r-3. A hitelesítésre jogosultak ................................................................................................................. 38 s) az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje ......................... 39 s-1. Az elektronikus dokumentum .......................................................................................................... 39 s-2. Az elektronikus aláírás ..................................................................................................................... 39 s-3. Az elektronikus dokumentumok tárolása ........................................................................................ 39 s-4. Az elektronikus dokumentumok selejtezése, megsemmisítése ....................................................... 40 s-5. Egyéb szabályok ............................................................................................................................... 40 t) az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták .................................................................................................................................................................... 40 u) mindazokat a kérdések, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdés, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni .................................................................. 40 u-1. Közösségi szolgálat.......................................................................................................................... 40 (2) Az iskola, kollégium SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül .............................................. 40 a) az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei................................................................... 41 b) a felnőttoktatás formái .......................................................................................................................... 42

3

c) a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) ......................................................................................................... 42 d) az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje .................... 43 e) szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje ..................................................................................................................................................... 43 f) a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend ................. 44 f-1. Kockázatfelmérés, és védő, óvó előírások ........................................................................................ 44 f-2. Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátása ................................................................................ 44 g) az alapfokú művészeti iskola kivételével az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét tartalmazza .......... 44 (4) Az SZMSZ-ben meghatározhatók azok a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek ...................................................... 44 (5) Ha iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék nem működik, az SZMSZ elfogadásakor az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség véleményét kell beszerezni. ........................................................... 45 (6) A közös igazgatású köznevelési intézmény és általános művelődési központ SZMSZ-e tartalmazza a működés közös szabályait és – intézményegységenként külön-külön – az egyes intézményegységek működését meghatározó előírásokat......................................................................................................... 45 7. Munkaköri leírás-minták ........................................................................................................................ 45 7.1. Tanár munkaköri leírás-mintája ...................................................................................................... 45 7.2. Testnevelő munkaköri leírás-mintája .............................................................................................. 47 7.3. Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája.......................................................................... 48 7.4. A könyvtáros-tanár munkaköri leírás-mintája................................................................................. 50 7.5 A gazdasági vezető munkaköri leírás-mintája .................................................................................. 50 7.6. Gazdasági ügyintéző munkaköri leírás-mintája............................................................................... 51 7.7. Iskolatitkár munkaköri leírás-mintája.............................................................................................. 52 7.8. Takarító munkaköri leírás-mintája .................................................................................................. 53 7.9. Portás munkaköri leírás-mintája ..................................................................................................... 54 7.10. Laboráns munkaköri leírás-mintája ............................................................................................... 55 7.11. Kollégiumi ápoló munkaköri leírás-mintája................................................................................... 55 7.12. Karbantartó munkaköri leírás-mintája .......................................................................................... 56 7.13. Élelmezésvezető munkaköri leírás-mintája ................................................................................... 56 7.14. Konyhai műszakvezető (szakács) munkaköri leírás-mintája ......................................................... 57 7.15. Konyhai segédmunkás munkaköri leírás-mintája.......................................................................... 57 7.16. Rendszergazda munkaköri leírása ................................................................................................. 58 8. Az iskolai könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata ........................................................................ 59

4

1.

sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez: Gyűjtőköri szabályzat ........................................ 63

2.

sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez: Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat 68

3.

sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez: Katalógusszerkesztési szabályzat ...................... 71

4.

sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez: Tankönyvtári szabályzat .................................... 73

5.

sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez: Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára76

Záró rendelkezések – hitelesítő záradékok ................................................................................................ 77

5

1. Általános rendelkezések 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az SZMSZ határozza meg. Megalkotása a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (1)-ben foglalt felhatalmazás alapján történik. Az SZMSZ határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az SZMSZ létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:        

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról (a továbbiakban: NAT) 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet

1.2 Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. március 21-i határozatával fogadta el. Az SZMSZ és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

2. Az intézmény alapító okirata, feladatai 2.1 Az intézmény neve, alapító okirata Az intézmény neve: Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium Címe: 9022 Győr, Széchenyi tér 8-9. 6

Oktatási azonosítója: 030698 Alapító okiratának azonosítója: Szent Mór Bencés Perjelség (2012.12.01.) Alapító okiratának kelte: 2012. december 01. Az intézmény alapításának időpontja: 1626 Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. 2.2 Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok Szakf.sz.

Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok

852000 852021 853000 853111 855921

Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (7-8. évfolyam) Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12. évfolyam) Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység M.n.s. egyéb felnőttoktatás Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése Iskolai intézményi étkeztetés Tanulók kollégiumi étkeztetése Munkahelyi étkeztetés

856099 855937 900400 562913 562914 562917

Az intézmény vállalkozási feladatot nem végezhet.

3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény a fenntartó Szent Mór Bencés Perjelség által jóváhagyott költségvetés alapján önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint, az intézmény igazgatójának vezetői felelőssége mellett. Az intézmény a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait az intézmény a székhelyén látja el, a fenntartó által jóváhagyott költségvetési kereten belül önálló bérgazdálkodást folytat, de a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat a fenntartó gyakorolja. Az intézmény székhelyét képező épületet, a telket és a feladatellátáshoz szükséges ingóságot (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) leltár szerint használatra a fenntartó átadta az intézmény számára. Az intézmény által vásárolt tárgyi eszközök és készletek felett tulajdonosként az intézmény vezetője rendelkezik. Az intézmény az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az ingatlanokat az illetékes tulajdonos és a fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg, nem 7

adhatja bérbe. Az intézmény igazgatója a rábízott vagyon felhasználásáról évente beszámolót ad a fenntartónak, az intézmény átmeneti szabad kapacitását az igazgató az alaptevékenység sérelme nélkül a fenntartó hozzájárulásával jogosult bérbe adni vagy egyéb módon hasznosítani. 3.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása 3.2.1 A gazdasági szervezet feladatköre A köznevelési intézmény „gazdasági szervezet” elnevezéssel saját gazdálkodásának lebonyolítása érdekében szervezeti egységet működtet, amelynek feladata az intézmény költségvetésének megtervezése, a költségvetés végrehajtása, valamint a következő bekezdésben részletezett feladatok ellátása. Az intézmény gazdasági szervezetének engedélyezett létszáma három fő. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos irányítási feladatait a gazdasági vezető látja el. Az intézmény önállóan rendelkezik a költségvetés kiemelt előirányzatai felett – személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, felhalmozási, felújítási kiadások – vonatkoztatásában. Az intézmény vezetőjének döntése és a munkavállalók munkaköri leírásában meghatározottak alapján a gazdasági ügyintézők érvényesítésre, szakmai teljesítés igazolására, a térítési díjak beszedésére, a házipénztár kezelésére jogosultak. Az intézmény vezetője és helyettesei kötelezettségvállalási és utalványozási joggal rendelkeznek; ellenjegyzésre a gazdasági vezető jogosult. Ellenjegyzési jogával élve aláírásával igazolja, hogy a kiemelt előirányzatok feletti rendelkezés gazdasági szempontból jogszerű, valamint a teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll. A gazdasági vezető a gazdálkodással kapcsolatos szerződések, azok teljesítésének igazolása, a költségvetés végrehajtása ügyeiben az intézmény képviselőjeként járhat el. 3.2.2 A konyha szervezeti egysége Az intézmény saját konyhát működtet. A konyha szervezeti egységének vezetője az élelmezésvezető, a hozzá tartozó szervezeti egység engedélyezett létszáma hét fő. A konyha szervezeti egységének feladata a tanulók, dolgozók és az étkezést igénybe vevő külsős személyek számára az étkeztetés biztosítása. Feladata továbbá az étlap összeállítása, a havi elszámolások lebonyolítása, az élelmiszer-szállítási szerződések előkészítése. Az élelmezési nyersanyagnormát a fenntartó állapítja meg. Az étkezési díjat – az étkezési nyersanyag-norma alapul vételével – a jogszabályok és a fenntartó határozata rögzíti. A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 151. §-ban meghatározott családok gyermekei a normatíva 50%-át fizetik. Az élelmezésvezető a következő ügykörökben járhat el a költségvetési szerv képviselőjeként: a konyha szervezeti egység munkájának szervezése, a szállítókkal történő kapcsolattartás, a szállított áru megrendelése és átvétele, a konyhai hulladék elszállításának megszervezése, a közegészségügyi feltételek biztosítása.

8

4. Az intézmény szervezeti felépítése 4.1 Az intézmény vezetője 4.1.1 A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, a gazdasági vezetőre átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, a gazdasági vezető, a gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök és az érettségi vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. 4.1.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Távollétében (ebben a sorrendben) a tanulmányi (általános), a kollégiumi (nevelési) igazgatóhelyettes. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a nevelőtestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását. 4.1.3 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat.    

a tanulmányi igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, a gazdasági vezető számára – a szóbeli egyeztetést követően – az élelmiszerszállítási szerződések megkötését, a terembérleti és más bérleti szerződések megkötését, a gazdasági vezető számára a gazdasági, ügyviteli és technikai alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát. a tankönyvfelelős számára a tankönyvek megrendelésével, a kedvezményre jogosultság megállapításával kapcsolatos valamennyi feladatot.

9

4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai:  az igazgatóhelyettesek,  a gazdasági vezető. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyetteseket az igazgató bízza meg, de megbízásukhoz a fenntartó egyetértési jogot gyakorol (Knt. 32.§ (1)b)). Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettesek feladatés hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény igazgatójával egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. 4.2.1. Az igazgatóhelyettesek: 4.2.1.1. Tanulmányi (általános) igazgatóhelyettes  Az igazgató állandó helyettese, aki az igazgatót távollétében az azonnali döntést igénylő ügyekben teljes joggal és felelősséggel helyettesíti (aláírás, pénzügyek, stb.), halaszthatatlan ügyekben intézkedik, dönt, ha az igazgató másként nem rendelkezik. A nem sürgős ügyeket, melyek kihatnak az iskola egészére, elnapolja s az igazgató döntésére bízza. Az eseményekről és az intézkedéseiről köteles beszámolni az igazgatónak. Az igazgató közvetlen munkatársa az iskola tanulmányi életének szervezésében.  Valamennyi területen az igazgató segítőtársa, ezért figyelemmel kíséri az iskola minden tevékenységét. Biztosítja az iskola rendjét, fegyelmét, a nevelés és oktatás egységes megvalósulását.  Ügyel arra, hogy az iskola az alapdokumentumok jegyében működjék. Részt vesz az iskola Szervezeti Működési Szabályzatának (SZMSZ), Házirendjének kialakításában, illetve annak végrehajtásának ellenőrzésében.  Az egységes oktatási-nevelési eljárások biztosítása érdekében munkáját az igazgatóval és a kollégiumi (nevelési) igazgatóhelyettessel való egyeztetés alapján végzi.  Munkájában igénybe veszi az iskolatitkár és a gazdasági iroda munkatársainak segítségét, illetve egyes részmunkák elvégzéséhez felkér tanárokat illetve azok csoportját. Önálló munkaterületeit a munkaköri leírása tartalmazza. 4.2.1.2. Kollégiumi (nevelési) igazgatóhelyettes A Gimnázium és Kollégium egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, aki a Kollégium vonatkozásában a jogokat az alábbi módon delegálja.  A kollégiumi igazgatóhelyettes jogállását a magasabb vezetői beosztásra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. A kollégiumi igazgatóhelyettes részt vesz az intézmény vezetésének munkájában. A kollégiumi igazgatóhelyettes a kollégium vezetésére jogosult a Szervezeti és Működési Szabályzatban előírtak szerint. 10

     

A kollégiumi igazgatóhelyettest a fenntartó Szent Mór Bencés Perjelség perjelének jóváhagyásával az intézmény igazgatója nevezi ki, menti fel, gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, illetve határozza meg munkarendjét. A kollégiumi igazgatóhelyettes a Kollégium alkalmazottai felett gyakorolja a munkáltatói jogokat. Közvetlen vezetése alá tartoznak a kollégiumi nevelők, a kollégiumi személyzet. Valamennyi területen az igazgató segítőtársa, ezért figyelemmel kíséri az iskola minden tevékenységét. Biztosítja az iskola rendjét, fegyelmét, a nevelés és oktatás egységes megvalósulását. Ügyel arra, hogy az iskola az alapdokumentumok jegyében működjék. Részt vesz az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának, Házirendjének kialakításában, illetve a végrehajtás ellenőrzésében. Az egységes oktatási-nevelési eljárások biztosítása érdekében munkáját az igazgatóval és a tanulmányi igazgatóhelyettessel egyeztetve végzi. Munkájában igénybe veszi az iskolatitkár és a gazdasági iroda munkatársainak egyes részmunkák elvégzéséhez felkér tanárokat illetve azok csoportját. segítségét, illetve Önálló munkaterületeit a munkaköri leírása szabályozza.

4.2.1.3. A gazdasági vezető    



Gazdasági szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. a gazdasági vezető irányítja. Felügyeli és irányítja a gazdasági iroda dolgozóinak, az élelmezésvezetőnek és az intézmény technikai dolgozóinak munkáját A gazdasági vezető feladat- és hatásköre kiterjed az intézményi költségvetés tervezésére és végrehajtására, a számlarendben foglaltak teljesítésére, az irányítása alá tartozó dolgozók szabadságolásának tervezésére és lebonyolítására, az élelmiszer-szállítási szerződések megkötésére, az intézmény megbízási szerződéseinek megkötésére, azok ellenőrzésére. A gazdasági vezető távolléte esetén helyettesítése a gazdasági ügyintéző feladata. A helyettesítést ellátó munkavállaló döntési jogköre – a saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – a helyettesítendő munkakörrel kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki.

4.3 Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését a következő oldalon szereplő szervezeti diagram tartalmazza.

11

4.4. Az intézmény szervezeti vázrajza

FENNTARTÓ

IGAZGATÓ

Hit- és erkölcstantanárok

Tanulmányi (általános) igazgatóhelyette s

Gazdasági vezető

Kollégiumi (nevelési) igazgatóhelyettes

Iskolatitkár

Kollégiumi nevelők, kollégiumi személyzet

Technikai dolgozók (karbantartás, takarítás)

Élelmezésvezető

Konyhai dolgozók (szakács, segítők) Osztályfőnökök

Munkaközösségvezetők

Pedagógusok

12

Könyvelő, adminisztrátor, pénztáros

4.4 Az intézmény vezetősége 4.4.1 Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai:  az igazgató,  az igazgatóhelyettesek,  a gazdasági vezető,  a szakmai munkaközösségek vezetői. 4.4.2 Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői szervezet vezetőjével, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. 4.4.3 Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.

5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:    

az alapító okirat a Szervezeti és Működési Szabályzat a pedagógiai program a házirend

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). 5.1.1 Az alapító okirat 13

Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. 5.1.2 A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. A pedagógiai program tartalmát a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet határozza meg. Az iskola pedagógiai programja meghatározza:    

     

Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét,1 ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a középszintű érettségi vizsga témaköreit. a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.

A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 5.1.3 Az éves munkaterv 1

2013. szeptember 1-jétől a választott kerettanterv megnevezésével.

14

Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján (www.czuczor.hu) és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. 5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük:  a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,  a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény,  a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről.  A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. 5.2.1 A tankönyvellátás célja és feladata

5.2.1.1 Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. 5.2.1.2 Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át.

15

5.2.1.3 Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. 5.2.1.4 Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé.

16

5.2.2. A tankönyvfelelős megbízása 5.2.2.1 Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el a törvényi előírások figyelembe vételével. 5.2.2.2 Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét,2 amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. 5.2.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése 5.2.3.1 Az iskolai tankönyvfelelős minden év január 10-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. 5.2.3.2. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. 5.2.3.3 A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával.3 Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. 5.2.3.4 A tankönyvfelelős az 5.2.3.1 pontban meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában január 10-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. 5.2.3.5 A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. 5.2.3.6 A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, b) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; c) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. 5.2.3.7 A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. 5.2.3.8 Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés 2 3

Ld. a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet 22.§ (7) bekezdésében foglaltakat, továbbá a 23.§ (1) és (6) bekezdéseit. A 2001. évi XXXVII. tv. 8.§ (7)

17

elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. 5.2.3.9 Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel. 5.2.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása 5.2.4.1 A 5.2.3.1. pontban meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év január 31-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. 5.2.4.2 Az intézmény igazgatója minden év január 10-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót. 5.2.5 A tankönyvrendelés elkészítése 5.2.5.1 A tankönyvfelelős minden év március 31-ig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét a 5.2.2.2 pontban szereplő megállapodás szabályozza. 5.2.5.2 A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. 5.2.5.2 A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. 5.2.5.4 Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége.

6. Az SZMSZ-nek a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§-ának való megfelelése (1) a) a működés rendje, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje a-1) A gimnáziumra vonatkozó szabályok a-1.1. Általános szabályok Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: 18

– az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, – a szünetek időtartamát, – a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, így különösen az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak (február 25.), a holokauszt áldozatainak (április 16.), a Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.), a március 15-ei és az október 23-ai nemzeti ünnepek, valamint az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját, – az iskolai élethez kapcsolódó ünnepek megünneplésének időpontját, különösen a bencés iskolához kötődő egyházi ünnepekkel kapcsolatos közös alkalmakat: Szent Mór püspök, iskolánk fenntartójának védőszentje (október 25.), Szent Márton a Magyar Bencés Kongregáció védőszentjének ünnepe (november 11.), Szent Benedek Atyánk ünnepe (március 21.). – az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját. Az iskolai tanítás nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. a-1.2. A tanulók fogadásának rendje (az intézmény nyitva tartása) Az intézmény szorgalmi időben – tanítási napokon reggel 6:45-től a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 16 óráig van nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására – előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. A nyitva tartás rendjét bővebben a Házirend tartalmazza. a-2. A kollégiumra vonatkozó szabályok A kollégiumi tanév helyi rendjét a kollégiumi munkaterv határozza meg. Az kollégiumi tanév helyi rendjében meg kell határozni: – a kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapokat, – a szünetek időtartamát, – a megemlékezések, a kollégiumi ünnepek megünneplésének időpontját, – az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját. A kollégium tájékoztatja az iskolát az elfogadott tanév helyi rendjéről. A kollégium nyitva tartásának rendjét bővebben a Házirend tartalmazza. a-3. Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.00 és 16.00 óra között, pénteken 7.00 és 14.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. a-4. Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – az igazgató határozza meg. Az Nkt. 62.§ (5) szerint a pedagógus a heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát az intézményvezető által 19

megszabott feladatok ellátásával köteles eltölteni. A heti teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékára tanórai, vagy egyéb foglalkozás rendelhető el. A nyolcvan százalékból fennmaradó részben egyéb a nevelés-oktatói munkával kapcsolatos feladatokat lát el (Nkt. 62.§ (6)). A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje két részre oszlik: I. (a heti teljes munkaidő 80%-a, vagyis 32 óra): a.) tanórai, vagy egyéb foglalkozások megtartása (55% - 65% = 22-26 óra); b.) nevelést-oktatást előkészítő, illetve azzal összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést, illetve egyéb az intézményvezető által adott megbízás szerinti, a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatot lát el (15% - 25% = 6-10 óra, az előző a.) pontban fennmaradó rész). II. (a heti teljes munkaidő 20%-a, vagyis 8 óra): ezen idő beosztását, vagy felhasználását a pedagógus maga jogosult meghatározni. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb. A tanítási óraszám keretében ellátott feladatokat óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.00 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhoz eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában.

20

Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelőoktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. A pedagógusok kötött munkaidejükről nyilvántartást vezetnek. A megkönnyítéséhez számítógépes programot kapnak, amelyből a havi kinyomtatható és benyújtható teljesítésigazolásra az intézmény vezetőjének.

nyilvántartás nyilvántartás

a-5. Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató és a gazdasági vezető közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető vagy a gazdasági vezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.

21

b) a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása tartalmazza. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit:  a tanulmányi (általános) igazgatóhelyettes,  a kollégiumi (nevelési) igazgatóhelyettes,  gazdasági vezető  a munkaközösség-vezetők,  az osztályfőnökök,  a pedagógusok. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal világosan meg kell meghatározni. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:  tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők),  tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával,  az elektronikus napló folyamatos ellenőrzése,  az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,  az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán,  a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. Az ellenőrzési feladatok végrehajtásáról feljegyzések készülnek, amelyeket legalább öt évig meg kell őrizni. c) a belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az épületbe való belépésükkor a portaszolgálatnál kell bejelentkezniük, ahol belépésük céljáról a portás értesíti a keresett személyt.

22

Az intézménnyel vállalkozási, vagy karbantartási szerződéssel rendelkezők, a szerződésben meghatározott tevékenység elvégzésének idején szabadon tartózkodhatnak az intézményben. d) ha a nevelési-oktatási intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel rendelkezik, a tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendje Intézményünkre nem vonatkozik, mert nem rendelkezik tagintézménnyel, intézményegységgel. e) a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Ld. SZMSZ-ünk 4. pontjában. f) az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Ld. SZMSZ-ünk 4.1.2. g) a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje g-1. Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, az alapítvány elnökének és kuratóriumi tagjainak, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége. g-2. A munkavállalói közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot:  szakmai munkaközösségek,  szülői szervezet,  diákönkormányzat,  osztályközösségek. g-3. A szülői szervezet Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői szervezet (a továbbiakban: SZM). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:  saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,  a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői szervezet elnöke, tisztségviselői),  a szülői szervezet tevékenységének szervezése,  saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. Az SZM munkáját az iskola tevékenységével az SZM patronáló tanára koordinálja. A patronáló tanárt az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra. A SZM vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SZM véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. 23

g-4. A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját Szervezeti és Működési Szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – jelen szabályzat 5.8 fejezetében írottak szerint – szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  a házirend elfogadása előtt A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. g-5. Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak:  az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása,  küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,  döntés az osztály belügyeiben.

24

h) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések Az intézmény 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 117.§ (1) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. 1. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: – bizottságára, – a szakmai munkaközösségre, – a diákönkormányzatra. A nevelőtestület átruházza az igazgatóra a továbbképzési program elfogadásáról való jogát. A nevelőtestület a számára meghatározott hatásköröket a 2. pontban meghatározottak kivételével átruházhatja. 2. Át nem ruházható hatáskörök A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: – pedagógiai program elfogadása, – a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, – házirend elfogadása, i) a külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartóval, - más oktatási intézményekkel, - az intézményt támogató szervezetekkel; - egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel, b) a pedagógiai szakszolgálatokkal, c) a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, d) a gyermekjóléti szolgálattal; e) az egészségügyi szolgáltatóval; f) egyéb közösségekkel: - az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, - a település egyéb lakosaival. i-1. A fenntartóval való kapcsolattartás: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: – az intézmény szakmai működtetése, – az intézmény működéséhez szükséges eszközök, feltételek megteremtése, – az intézmény nevének megállapítására, – a fenntartó által a köznevelési intézmény tantárgyfelosztásának, továbbképzési programjának jóváhagyására, - a hit- és erkölcstanoktatással kapcsolatos valamennyi kérdés,

25

– az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, beleértve a tanulóbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket, valamint – az intézményben folyó szakmai munka értékelésére, – a pedagógiai program, a házirend és az SZMSZ ellenőrzése. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: – szóbeli tájékoztatás adás, – írásbeli beszámoló adása, – dokumentum átadás jóváhagyás céljából, – egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, – a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, – speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. i-2. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakít ki. A kapcsolatok lehetnek: – szakmai, – kulturális, – sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: – egymás kölcsönös tájékoztatása az oktatás színvonaláról, valamint az elvárásokról, – rendezvények, – versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor. i-3. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: – a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény anyagi helyzetéről, – támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, – az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. i-4. Az egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart: – a Kormányhivatallal, – más az oktatás területén létrehozott hivatalos szervvel. A kapcsolat tartás módja a szervek működését meghatározó jogszabályok szerinti. A konkrét feladatokat az Intézményvezető, illetve az általa kijelölt személy látja el. i-5. A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény a nevelési-oktatási feladatainak ellátása érdekében kapcsolatot tart a pedagógiai szakszolgálattal. A pedagógiai szakszolgálat és az intézmény a következő területen működik együtt: – a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, – a fejlesztő nevelés, 26

– szakértői bizottsági tevékenység, – a nevelési tanácsadás, – a logopédiai ellátás, – a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, – a konduktív pedagógiai ellátás, – a gyógytestnevelés, – az iskolapszichológiai ellátás, – a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása. A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakszolgálat működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák. i-6. A pedagógia szakmai szolgálatokkal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat nyújtó, az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézménnyel. A pedagógiai szakmai szolgáltatás és az intézmény a következő területeken működik együtt: – a pedagógiai értékelés, – a szaktanácsadás, tantárgygondozás, – a pedagógiai tájékoztatás, – a tanügy-igazgatási szolgáltatás, – a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése, – a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása, – tanulótájékoztató, - tanácsadó szolgálat. A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakszolgálat működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák. i-7. A gyermekjóléti szolgálattal és egyéb gyermekvédelmi, családjogi szervezettel való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart szükség esetén a tanulók súlyos veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében: – a gyermekjóléti szolgálattal, illetve – a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: – személyekkel, – intézményekkel és – hatóságokkal, – oktatásügyi közvetői szolgálattal, – az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattal. Az intézmény segítséget kér, ha a tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A segítséget az alábbi intézményektől, szervektől kéri: – a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálattól, – az oktatásügyi közvetítői szolgálattól, – az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Az intézmény a fenti szervekkel közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: – a szervek értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, – a gyermekjóléti szolgálat közreműködésének kérése a tanuló igazolatlan mulasztása miatt, – esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére,

27

– a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, – előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. – az oktatásügyi közvetítő esetében a közvetítő fenntartó egyetértésével történő felkérése, és írásban történő megbízása, együttműködés az egyeztetési eljárásban. i-8. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a tanulók mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét az iskolaiegészségügyi feladatokat ellátó egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. A szolgáltatás díját az intézmény költségvetésében tervezni kell. A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni. i-9. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. j) az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok j-1. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, időtartamát az ünnepély, megemlékezés nevének és az irányadó, hozzávetőleges időpontjának megjelölésével az éves munkarend tartalmazza, amit a tanév első napján hozunk nyilvánosságra. j-2. Iskolánk ünnepeinek, megemlékezéseinek nevesítése: A) Közös iskolai ünnepek: - Ünnepélyes tanévnyitó („Veni Sancte”); - Megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharcról; - Szent Mór püspöknek, az iskolánkat fenntartó perjelség védőszentjének ünnepe; - Szent Márton püspök, a Magyar Bencés Kongregáció védőszentjének ünnepe; - Megemlékezés iskolánk elhunyt diákjairól, tanárairól (november első napjai); - Megemlékezés az 1948-as forradalom és szabadságharcról; - Szent Benedek Atyánk ünnepe (március 21.); - Ballagás; - Ünnepélyes tanévzáró („Te Deum”). B) Megemlékezések osztályonként: - Az aradi vértanúkról való megemlékezés (október 6.); - A kommunista és egyéb diktatúrák áldozatairól való megemlékezés (február 25.); - A holokauszt áldozatairól való megemlékezés (április 16.); - A Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.).

28

A megemlékezéseket az osztályfőnökök szervezik, akik segítséget kérhetnek az iskola vezetésétől, illetve a nevelőtestület más tagjaitól. j-3. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 1.) Jelképek, szimbólumok használata: - az osztálytermekben és szaktantermekben Magyarország címere mellett elhelyezzük a feszületet és Szent Benedeket ábrázoló képet; - diákjaink az iskola címerével ellátott nyakkendőt, stólát, pólót vásárolhatnak. 2.) Meghatározott ünnepeken, vagy egyházi rendezvényeken ünnepélyes öltözetben jelennek meg diákjaink: fiúk sötét öltönyben nyakkendővel, lányok kosztümben, vagy nadrágkosztümben. 3.) Diákjaink részére lelki napokat („rekollekció”) szervezünk évente négyszer: a tanév elején, Karácsony és Húsvét előtt, valamint a tanév végén. 4.) A nevelőtestület hagyományos közös programjai az iskolai ünnepeket kiegészítve: - tanév eleji lelki nap munkaebéddel; - Szent Mór püspök ünnepén közös ebéd; - A karácsonyi szünet megkezdése után közös ünnepi fogadás, együttlét; - Szent Benedek Atyánk ünnepén közös ünnepi ebéd; - A tanévzáró konferencia után kötetlen együttlét a pinnyédi sporttelepen. k) a szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak  

       

Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; a fakultációs irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek, véleményt mondanak az emelt szintű osztályok tantervének kialakításakor. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket (saját hirdetésű megyei versenyként a Nagy László fizikaversenyt szervezzük meg), háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Szervezik a pedagógusok továbbképzését. Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát. Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák, a próba érettségi vizsgák írásbeli tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik. Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására.

29

  

Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására. Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek. Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.

A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai 

Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.  Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.  Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól.  Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.  Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat.  Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének.  Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül.  Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára.  Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie.  Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező. l) az alapfokú művészeti iskola kivételével a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot az intézmény biztosítani köteles, ennek keretében gondoskodnia kell arról, hogy a tanulók a tankötelezettség végéig évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt. Ezt a feladatot az iskolaorvos és a védőnő szervezi. Az iskola-egészségügyi ellátás: – az iskolaorvos és – a védőnő – alkalmanként az iskolapszichológus együttes szolgáltatásából áll. Az iskola-egészségügyi ellátásban közreműködik még a fogorvos és a fogászati asszisztens.

30

Az orvosi szoba jogszabályban előírt eszközökkel, felszereléssel történő ellátását folyamatosan biztosítani kell. l-1. Az iskolaorvos Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NMrendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján a gimnázium tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Rendes városi tiszti főorvosa irányítja és ellenőrzi. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. l-2. Az iskolai védőnő feladatai  A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).  A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével.  Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.  Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára.  Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja.  Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.). Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermekés ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. m) az intézményi védő, óvó előírások Általános előírások A tanulókkal: 31

– az iskolai tanítási év, valamint a kollégiumi nevelési év, – szükség szerint tanóra, kollégiumi és egyéb foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: – a tanulók egészsége és testi épsége védelmére vonatkozó előírás, – a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, – a szakmai képzés során felmerülő veszélyforrások, – a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az intézmény védő, óvó előírásai, amelyeket a tanulóknak az intézményben való tartózkodás során meg kell tartaniuk. – Az intézmény a tanév megkezdésekor a tanulókat, illetve a kiskorú tanuló szülőjét tájékoztatja az intézményben betartandó védő és óvó előírásokról, ennek keretében ismertetik a tűzvédelmi szabályzatot, beleértve a tűzriadó tervet, valamint a balesetvédelmi előírásokat. A tanuló, illetve a tanuló szülője a tájékoztatás tudomásulvételét a tájékoztatás megtörténtéről szóló dokumentumon aláírással köteles elismerni. – Az intézmény gondoskodik a pedagógusok és más intézményi dolgozók tűz- és munkavédelmi szabályzatban meghatározott oktatásainak lebonyolításáról, adminisztrálásáról. – Az intézmény egyes helyiségeire vonatkozó speciális védő, óvó előírások az adott helyiségben kifüggesztésre kerülnek – különösen: sportlétesítmények, géptermek, számítógép termek esetében. – Testnevelés órára nem vihető be semmilyen, a testneveléshez nem szükséges dolog, eszköz, valamint a balesetvédelmi, ill. a védő-óvó intézkedések szempontjából tiltott eszköz: pl.: nyaklánc, óra, gyűrű, mobiltelefon stb. A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy: – olyan környezetet teremtsen, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására, – a tanórai és az egyéb foglalkozások során a nevelési-oktatási intézmény sajátosságaira figyelemmel kialakuljon a tanulókban a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készsége, – átadásra kerüljenek a baleset-megelőzési ismeretek legalább az alábbi témakörökben: – közúti közlekedési balesetek, – mérgezés, – fulladás, – égés, – áramütés, – esés. Az intézmény vezetőjének feladata, hogy gondoskodjon arról, – hogy az intézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett legyen; – hogy az intézményben keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése (az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével) ne legyen; – hogy a tanulók elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az aljzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével; – hogy a tanulók az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe nem juthassanak be. 32

– hogy csak pedagógus felügyelete mellett legyen használható a számítógép. A pedagógusok feladata, hogy: – haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az intézményvezető felelős, – a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a tanulók ne férhessenek hozzá; – javaslatot tegyenek az iskola épületének és az osztálytermeinek a kollégiumi szobák, valamint az intézmény közösségi helyiségeinek még biztonságosabbá tételére. Az intézmény nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy: – a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a tanulók biztonságára, testi épségére, – a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb. A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése szintén az intézményvezető feladata. A pedagógus az intézménybe ezen szabályzatban meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével hozhat be a foglalkozásra, tanórára az ő általa készített, használt pedagógiai eszközöket. A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok 1) Az intézményvezető feladatai: – megszervezi azt, hogy az intézmény nyitvatartási idejében biztosítva legyen a tanulók felügyelete, védelme, – kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja; – nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: – intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, – a kivizsgálás során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat, – a balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel (elektronikusan vezetett jegyzőkönyvvezető rendszeren, illetve ha az nem lehetséges, papír alapon), – a jegyzőkönyvet továbbítani kell, – a jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek, – súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: – intézkedik arról, hogy a baleset az intézmény fenntartója felé azonnal jelentésre kerüljön, – gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. – súlyos az a tanulóbaleset, amely a gyermek tanuló: – a halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette), – valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását, – számára az orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodását, – súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), – tekintetében a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, bénulását, vagy agyi károsodását okozza. 33

– lehetővé teszi az iskolaszék, kollégiumi szék, ennek hiányában az iskolai, kollégiumi szülői szervezet részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában; – intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. 2) A pedagógusok feladata: – az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése, – nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok esetében az intézményvezető utasítására: – közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, – e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, – jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, – súlyos balesetekkel kapcsolatban: – balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, – közreműködik a baleset kivizsgálásában, – közreműködés az intézményi szék, ennek hiányában a szülői szervezet tájékoztatásában, és a tanulóbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában, – intézkedési javaslat kidolgozása minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításainak végrehajtása. Nem pedagógus alkalmazott az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a tanulóbaleseteket követő feladatokban. n) bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően a) haladéktalanul értesíti: – az érintett hatóságokat, – a fenntartót, – a szülőket; b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a tanulók, védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít különösen: – a tűz, – az árvíz, – a földrengés, – bombariadó, – egyéb veszélyes helyzet, illetve az oktató, illetve a kollégiumi munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény: – egész napos gázszünet, – az épület biztonságos használhatóságát veszélyeztető körülmény, – az ellátottak és a dolgozók közlekedését nehezítő helyzet (hó). – járvány, melynek során az ellátottak 50 %-át érinti, – az intézmény egy-egy intézményegységét, elkülönült szervezeti egységét érinti az előzőek szerint.

34

Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény, intézményegység kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. A rendkívüli esemény során az intézményvezetőnek gondoskodnia kell: – amennyiben a tanulók intézményben történő elhelyezését meg kell szüntetni, a szülők mielőbbi értesítéséről, a tanulók hazajutásának, illetve más intézményben, intézményegységben történő elhelyezésének megszervezéséről,, – a következő napot, esetleg napokat érintő tanítási (kollégiumi nevelési) szünet elrendeléséről, s a szülők tájékoztatásáról, – a tanulók kollégiumi felügyeletének biztosításáról, ha az indokolt, – olyan intézkedések meghozataláról, melyek biztosítják a tanulók maximális védelmét. Az intézményvezető az egyes rendkívüli eseményekkel kapcsolatos teendőkre vonatkozóan előre intézkedési terveket készíthet, melyet a jelen szabályzat mellékleteként kell kezelni. o) annak meghatározása, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról Az intézmény figyelembe véve a hivatkozott EMMI rendelet 82. § -át az alábbiak szerint szabályozza a tájékoztatás szabályait: A pedagógiai program nyilvánossága A pedagógiai program nyilvános. Annak érdekében, hogy a szülők és a tanulók a pedagógiai programot szabadon megtekinthessék, az intézmény vezetője gondoskodik arról, hogy pedagógiai program: a) papír alapú példányai közül egy példány mindig rendelkezésre álljon az igazgatói irodában és a tanári szobában, ahol az intézmény nyitvatartási idejében bárki számára elkérhető legyen. b) elektronikus úton is elérhető legyen az intézmény honlapján. Ez egyúttal a pedagógia program helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatalának módja. A pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás Az intézményvezető saját maga, vagy alkalmanként egy által kijelölt pedagógus kérésre a tanulók, illetve a szülők részére tájékoztatást ad a pedagógiai programról. A tájékoztatás kérhető szóban és írásban. A tájékoztatást: – lehetőség szerint azonnal meg kell adni akkor, ha a kérdés jellege megengedi, – legkésőbb a feltett kérdéstől számított 14 napon belül meg kell adni akkor, ha a kérdés összetett. (Minél előbb tájékoztatást kell adni akkor, ha a kérdés valamely jogvesztő határidővel kapcsolatban érkezik, s a késedelmes tájékoztatás a tanuló, vagy a szülő jogát, jogos érdekét sértené.) A tájékoztatást írásba kell adni akkor, ha az érintett ragaszkodik az írásbeliséghez. A tájékoztatásra jelen szabályzaton kívül alkalmazni kell a közérdekű adatok szabályzatát. p) azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel A szülői szervezetet a jogszabályokban meghatározott véleményezési jogokon túl a szervezeti és működési szabályzat a következő véleményezési joggal ruházza fel: A szülői szervezet – ezen SZMSZ alapján – az iskolában történt bármely ügyről vélemény nyilvánítási joggal rendelkezik.

35

q) a nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás, valamint a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai q-1. Az egyeztető eljárás célja: Az egyeztető eljárás célja: – a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, – a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A fegyelmi ügy lefolytatása előtt vizsgálni kell, hogy az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetősége nyitva áll-e, azaz az egyeztető eljárással egyetért-e: a) a sérelmet elszenvedő fél: – a nagykorú sérelmet elszenvedő fél, – a kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, b) a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló: – a kötelességszegéssel gyanúsított nagykorú tanuló, és – a kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő. q-2. Az egyeztető eljárás lefolytatásának kérése A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. Ebben az értesítésben kell már tájékoztatni az érintetteket az egyeztető eljárást vezető személyre vonatkozó javaslatról, valamint arról, hogy a felek más személyt is javasolhatnak e feladatra. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. q-3. Nincs helye egyeztető eljárásnak A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha: – az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha – a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. q-4. Feladat-és hatáskörök az egyezető eljárásban A fegyelmi jogkör gyakorlója: – felel az egyeztető eljárás lefolytatásáért, – az eljárás lefolyatása érdekében javaslatot tesz az egyeztető eljárást vezető személyre. Az intézmény vezetője biztosítja az egyeztető eljárás lebonyolításához szükséges technikai feltételeket, ezen belül különösen: – rendelkezésre bocsátja az egyeztetési eljáráshoz szükséges helyiséget, termet, – felkéri az egyeztető eljárást vezető személyt, – az adminisztrációs feladatokat ellátó intézményi dolgozók közreműködésével segíti az egyeztető eljárás adminisztrációs feladatait. q-5. Az egyeztető személye Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad.

36

E személyre a fegyelmi jogkör gyakorlója javaslatot tesz az érintetteknek, illetve kéri javaslatukat. Az egyeztető személyre vonatkozó javaslatot, illetve javaslattételi jogot a fegyelmi eljárásról szóló értesítésben kell már közölni az érintettekkel. A mindkét fél által elfogadott személyt az intézmény igazgatója, illetve az általa felhatalmazott személy kéri fel az egyeztető eljárás levezetésére. A felkérést az egyeztetési eljárás lefolytatása iránti kérelem beérkezését követő 5 napon belül meg kell tenni. Az egyeztető eljárást vezető személy írásban nyilatkozik arról, hogy a feladatot vállalja. q-6. Az egyeztető eljárás lefolytatása Az egyeztető eljárás során az egyeztető eljárást vezető személy: – megvizsgálja, áttekinti a rendelkezésre álló iratokat, bizonyítékokat, – külön-külön meghallgathatja az érintett feleket, – tárgyalást tarthat az érintett felek részvételével, – szükség esetén szakértőt vehet igénybe. Az egyeztető eljárást vezető személy írásban értesíti: – a sérelmet szenvedő felet, valamint – a kötelezettségszegő felet arról, ha az eljárásban meghallgatást, illetve tárgyalást kíván tartani. Az értesítésben meg kell adni az eljárási cselekmény pontos időpontját, helyét, tartalmát. Az értesítést úgy kell megküldeni, hogy azt az érintettek a meghallgatás, tárgyalás előtt legalább 8 nappal előbb kézhez kapják. Az egyeztető eljárás során történő meghallgatásról, illetve tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni. Az egyeztető eljárás lefolytatására az egyeztető eljárást vezető személy kijelölésétől számított 15 nap áll rendelkezésre. Az egyeztető eljárást vezető személy: – az eljárás során megállapíthatja, hogy a felek megállapodtak, illetve – legkésőbb az eljárási határidő lejártakor megállapíthatja, hogy a felek az egyeztető eljárásban nem állapodtak meg. q-7. Megállapodás az eljárás során Ha a felek külön-külön a meghallgatásukon, illetve együtt a tárgyaláson megállapodnak a sérelem orvoslásáról, a megállapodást jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvet az érintettek és az egyeztető eljárást vezető személy aláírják. 1) A fegyelmi eljárás felfüggesztése Megállapodás esetén bármelyik fél kezdeményezheti a fegyelmi eljárás felfüggesztését. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell: – az írásbeli megállapodást - mellékelve, – a kezdeményezést arra vonatkozóan, hogy a sérelem orvoslásához szükséges időre a fegyelmi eljárás felfüggesztésre kerüljön. – a kezdeményező által a sérelem orvoslásához szükségesnek tartott időtartamot. A fegyelmi eljárás vezetője a kezdeményezés alapján legfeljebb a sérelem orvoslásához szükséges időtartamra, de legfeljebb 3 hónapra felfüggeszti az eljárást. Az eljárás felfüggesztéséről szóló döntését írásban megküldi az érintetteknek. A döntésben tájékoztatja az érintetteket arról, hogy ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. 2) A fegyelmi eljárás folytatása A fegyelmi eljárást - ha a fegyelmi eljárás felfüggesztése alatt - a sérelmet elszenvedő fél kéri, folytatni kell. 37

Az eljárás lefolytatására a fegyelmi eljárás általános szabályai szerint kerül sor. 3) A fegyelmi eljárás megszüntetése A fegyelmi eljárást - ha a fegyelmi eljárás felfüggesztése alatt nem kérték, és a felfüggesztés időtartama lejárt - meg kell szüntetni. Az eljárás megszüntetésére a fegyelmi eljárás általános szabályai szerint kerül sor. 4) A megállapodás nyilvánossága Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, – az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá – az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. q-8. Oktatásügyi közvetítő Az egyeztető eljárásban igénybe lehet venni az oktatásügyi közvetítőt. r) az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje r-1. A hitelesítés követelménye Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványokat: – ha azok folyamatosan kerülnek kinyomtatásra, folyamatosan, – ha időszakosan kerülnek kinyomtatásra, a kinyomtatást követően hitelesíteni kell. r-2. A hitelesítés módja Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatvány jellegétől függően el kell végezni: – az utolsó bejegyzést követő sorok áthúzással történő érvénytelenítését, – el kell helyezni a papír alapú dokumentumon a hitelesítési záradékot, mely tartalmazza: – a hitelesítés időpontját, – a hitelesítő aláírását, – az intézmény hivatalos körbélyegző lenyomatát. A füzet jelleggel összetűzött, kapcsozott dokumentumok esetén a füzet külső lapján, vagy annak belső oldalán kell elhelyezni a hitelesítési záradékot, ahol fel kell tüntetni azt is, hogy a dokumentum hány lapból, illetve oldalból áll. Ez esetben a hitelesítés szövege: Hitelesítési záradék Ez a dokumentum ....... folyamatosan sorszámozott oldalból/lapból áll. Kelt: ................................................ PH .......................................... hitelesítő r-3. A hitelesítésre jogosultak A hitelesítésre feljogosított személyeket és a hitelesítési jogosítványuk tartalmát az intézményvezető határozza meg és a nevelőtestület tudomására hozza.

38

s) az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje s-1. Az elektronikus dokumentum Az intézmény használhat elektronikus iratokat, dokumentumokat. Elektronikus dokumentumnak minősül: az elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes. Az elektronikus dokumentumokon belül külön szabályok érvényesek: – az elektronikus okiratnak minősülő dokumentumokra, valamint – az egyéb elektronikus dokumentumokra. s-1.1 Az elektronikus okirat kezelési rendje Elektronikus okiratnak minősül az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított irat. Az ilyen iratot: – elektronikus aláírással kell ellátni, és – elektronikusan kell tárolni. s-1.2. Az egyéb elektronikus dokumentumok kezelési rendje Egyéb dokumentumnak minősül minden elektronikus úton létrehozott dokumentum, amely nem az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszerben keletkezett. Az ilyen iratokat: – amennyiben az intézményvezető elrendeli, elektronikus aláírással kell ellátni, – elektronikusan kell tárolni. s-2. Az elektronikus aláírás Az elektronikus aláírásra jogosult az aláíró. Az aláíró az, – aki intézmény nevében az aláírás létrehozó eszközt birtokolja, és – az intézmény nevében, mint az intézményt képviselő természetes személy jár el, – aki jogosult az elektronikus aláírás elhelyezésére. Elektronikus aláírásra csak megfelelő elektronikus aláírási terméket (szoftver, hardver, más elektronikus aláírás alkalmazáshoz kapcsolódó összetevőt) lehet használni. Az elektronikus aláíró köteles az elektronikus aláírást létrehozó eszközzel kapcsolatban minden adatvédelmi és biztonsági előírást megtartani. Az intézményvezető az elektronikus dokumentumok jellegéhez kapcsolódóan dönt arról, hogy milyen szintű elektronikus aláírási rendszert kell működtetni (fokozott biztonságú elektronikus aláírás, minősített elektronikus aláírás). s-3. Az elektronikus dokumentumok tárolása Az elektronikusan tárolt adatok, iratok utólagos olvashatóságát, használhatóságát a selejtezési idő lejártáig, vagy levéltárba adásáig biztosítani kell. Ennek megfelelően olyan tárolórendszert kell alkalmazni, amely biztosítja a megőrzéshez szükséges feltételeket. Az elektronikus dokumentumok számítógépen kívüli elektronikus tárolásához szükséges tárgyi, technikai feltételeket az intézményvezető biztosítja. Ennek érdekében az elektronikus dokumentum kezelője számára rendelkezésre bocsátja a szükséges: – adathordozókat, – az adathordozók biztonságos elhelyezéséhez szükséges páncélszekrényt, illetve tűzbiztos lemezszekrényt. Adathordozók külső felületén, vagy az adathordozó külső borítóján egyértelműen meg kell jelölni az adathordozón tárolt adatokat. Az adatok tárolásakor be kell tartani az általános adatvédelmi szabályokat.

39

s-4. Az elektronikus dokumentumok selejtezése, megsemmisítése s-4.1. Az elektronikus rendszerből való selejtezés, megsemmisítés Amennyiben az elektronikus adathordozón levő iratok iktatott iratok, selejtezésükre az iratkezelési szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha az elektronikus dokumentumok nem iktatott iratok, a dokumentumot előállító rendszerben az érintett, megsemmisítendő iratot fizikailag nem szabad törölni, de a felhasználó számára a törölt dokumentum vonatkozásában csak a törlés ténye lehessen hozzáférhető. s-4.2. Az elektronikus adathordozón lévő adatok megsemmisítése Az elektronikus adathordozón lévő adatok megsemmisítése az adathordozótól függően történhet: – törléssel, – az adathordozó fizikai megsemmisítésével. s-5. Egyéb szabályok Az elektronikus dokumentumok kezelésére vonatkozóan továbbá az adatkezelési, és az informatikai szabályzatot kell alkalmazni. Az intézmény által alkalmazott elektronikus úton előállított nyomtatványok: – elektronikus napló – diákigazolvány és pedagógus igazolvány igénylő rendszer t) az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök tekintetében ld. jelen SZMSZ 4.1.3. és 4.2. pontját. A munkaköri leírásokat pedig jelen SZMSZ 7. pontjában adjuk meg. u) mindazokat a kérdések, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdés, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni u-1. Közösségi szolgálat A diákoknak az érettségi vizsgára való jelentkezés előtt 50 óra közösségi szolgálatot kell teljesíteniük. Első alkalommal ez a 2012. szeptember 1-jén 9. évfolyamot kezdő tanulókat érinti. A közösségi munka megszervezésére az igazgató iskolai koordinátort nevezhet ki, ennek hiányában a közösségi munka megszervezése az igazgató és az igazgatóhelyettesek feladata. Az érintett tanulók a tanév megkezdésekor közösségi szolgálati naplót kapnak, amelyben az egyes teljesített feladatokat igazoltatják. Az érintett osztályfőnökök végzik a közösségi munka adminisztrálását: - összeszedik a tanulóktól a szolgálati naplót, átnézik az egyes órák igazolását; - megfelelő módon bevezetik tanévenként a munkavégzés tényét, óraszámát a hivatalos iskolai dokumentumokba (napló, törzskönyv, bizonyítvány). (2) Az iskola, kollégium SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül

40

a) az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. 

A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösség-vezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni.



A tanulók öntevékeny diákköröket hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését és működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatékozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységre. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével.



Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SZMSZ és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni.



A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az igazgatóhelyettes felelősek.



A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja.



Az iskola énekkara és zenekara sajátos diákkörként működik, vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Elsősorban az egyén közös éneklésének igényét hivatott kielégíteni, de az iskola, és városi kulturális rendezvények színesítését is szolgálja. A kóruspróbák, zenekari próbák meghatározott időben – a rendkívüli eseteket leszámítva, heti két alkalommal tarthatók. Ez időben egyéb foglalkozások csak az igazgató vagy helyettesének külön engedélyével szervezhetők.



A zenei kultúra fejlesztése érdekében minden tanuló számára évi négy alkalommal a tanítási időben filharmóniai hangversenyen veszünk részt. A diákok az osztályfőnökök vezetésével, valamint a nevelőtestület tagjaival vesznek részt ezeken az alkalmakon ünnepi öltözetben.



Szervezett külföldi kapcsolatok révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket. Ezek során közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az Európai Unió országairól és az ottani oktatási intézményekről. Külföldi utazások az igazgató engedélyével és pedagógus vezetésével, a szülők hozzájárulásával szervezhetők. 41



A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit igazgatói utasításban kell szabályozni.

b) a felnőttoktatás formái Intézményünkben nincs felnőttoktatás. c) a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) A kapcsolattartás formái: – személyes megbeszélés, – tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés, – írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása. Az intézményi vezetők a kapcsolattartás során: – átadják a diákönkormányzat képviselőjének a diákönkormányzat joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat; – a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják; – megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre; – a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során. A diákönkormányzat, illetve diákképviselők a kapcsolattartás során: – gondoskodnak a jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintéséről, és az érintett jog gyakorlásáról; – aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, s az az intézmény működésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint; – gondoskodnak az intézményvezetők megfelelő tájékoztatásáról (írásbeli meghívó) a diákönkormányzat gyűléseire, illetve egyéb programjairól. Az intézményi vezetők és diákönkormányzat közötti kapcsolattartásban közreműködik a diákönkormányzatot segítő pedagógus. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. Az intézmény a működés feltételeként biztosítja: – a diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséget, – a diákönkormányzat működéséhez szükséges berendezési tárgyakat, – a működéshez anyagi támogatást, – a diákönkormányzatot segítő pedagógust, akit az intézményvezető bíz meg a feladattal. A diákönkormányzat működéséhez közvetlenül szükséges helyiség: az iskolai és a kollégiumi klub helyiség.

42

A diákönkormányzat működéséhez rendelkezésre bocsátott berendezések: A diákönkormányzat az iskola tulajdonában lévő eszközöket az igazgató, vagy igazgatóhelyettes engedélyével használhatja. A diákönkormányzat támogatása: – a diákönkormányzat az intézmény által a számára kijelölt helyiséget és berendezéseit a működése erejéig térítés nélkül használhatja, – a diákönkormányzat kérésre, az intézményvezető beleegyezésével jogosult térítés nélkül használni az intézmény egyéb helyiségeit is (pl. közgyűlés, egyéb rendezvény stb.) Azok az ügyek, melyekben a diákönkormányzatot a szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 120. § (5) bekezdés g) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni azokat az ügyeket, melyekben a diákönkormányzatot e szabályzat véleményezési joggal ruházza fel. A diákönkormányzatot a jogszabályokban meghatározott véleményezési jogokon túl a szervezeti és működési szabályzat a következő véleményezési joggal ruházza fel. A diákönkormányzatot további véleményezési jog illeti meg a következő esetekben: – a szervezet az iskola és kollégium diákjait érintő bármely ügyben véleményt nyilváníthat. d) az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskolai sportkör és az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje: Az intézményi sportkört a testnevelő tanárok szervezik. Formái: edzések, közös foglalkozások, városi/megyei amatőr diákbajnokságokra nevezés, önkéntes részvétellel. Az intézmény ezen sportköri formákhoz eszközbeli és anyagi támogatást nyújt. A kapcsolattartás formái: – szóbeli tájékoztatás adása, – írásbeli beszámoló adása, – dokumentum átadás, – egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, – intézményi belső szakmai ellenőrzés, – egyéb az intézmény által meghatározott speciális információszolgáltatás kérése. Az intézményi sportkört vezető testnevelő tanár(ok) legalább tanév lezárásakor tájékoztatja az intézményt az általa elért szakmai eredményekről. e) szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje Intézményünkre nem vonatkozik.

43

f) a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend f-1. Kockázatfelmérés, és védő, óvó előírások Az intézményben minden tanév megkezdése előtt sor kerül a munkavédelmi, tanulók egészségét veszélyeztető, egészségvédelmi helyszíni bejárásra, melynek során megtörténik az intézményi kockázatok felmérése, majd a kockázatok értékelése. f-2. Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátása A feladatok ellátása a következők szerint történik: – Az intézmény vezetője gondoskodik az intézményben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és a feladatok megfelelő ellátásáért. – A gyermek és ifjúságvédelmi felelős ellátja a tevékenységét. – A pedagógusok, alkalmazottak, valamint a tanulók eleget tesznek a veszélyeztető helyzetekkel kapcsolatos feladatuknak. Az intézményvezető gondoskodik arról, hogy az intézményben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelős foglalkoztatásra kerüljön. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevét, elérhetőséget ki kell függeszteni az intézmény hirdetőtáblájára. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, továbbá valamennyi pedagógus, illetve intézményi alkalmazott feladata, hogy az intézményvezetőnek haladéktalanul szóban jelezze, ha valamely gyermek, tanuló egészségét veszélyeztető helyzetét: – alaposan felételezi, – tapasztalja. Az intézményvezető köteles a veszélyeztetés tényének kivizsgálása céljábólmegbeszélni a jelzést: – az észlelővel, – a gyermek, tanuló osztályfőnökével, – a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel. A veszélyeztetés tényállás tisztázása érdekében meghallgatható az érintett tanuló. g) az alapfokú művészeti iskola kivételével az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét tartalmazza A könyvtári SZMSZ-t jelen dokumentum 8. pontja tartalmazza. (4) Az SZMSZ-ben meghatározhatók azok a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek Az intézménnyel jogviszonyban nem állók kötelesek betartani és elfogadni az intézmény következő szabályzatait: – a nemdohányzók védelmének helyi szabályai, az iskola területén tilos a dohányzás – tűzvédelmi szabályzat, – munkavédelmi szabályzat, Az intézménnyel jogviszonyban nem állók kötelesek az intézményben az intézményhez méltó ruházatban, öltözetben, valamint állapotban tartozódni, illetve megjelenni. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók nem zavarhatják magatartásukkal, viselkedésükkel az intézményben folyó pedagógiai munkát, szabadidős foglalkozást, tanórán kívüli foglalkozást, valamint rendezvényét. 44

. (5) Ha iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék nem működik, az SZMSZ elfogadásakor az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség véleményét kell beszerezni. Jelen SZMSZ elfogadása előtt megkértük a szülői szervezet véleményét. (6) A közös igazgatású köznevelési intézmény és általános művelődési központ SZMSZ-e tartalmazza a működés közös szabályait és – intézményegységenként külön-külön – az egyes intézményegységek működését meghatározó előírásokat Jelen SZMSZ előírásai egyaránt vonatkoznak a gimnáziumra és a kollégiumra. A gimnázium és kollégium működését meghatározza továbbá a külön-külön elkészített éves munkarend és a házirend.

7. Munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását. 7.1. Tanár munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: tanár/ idegen nyelv-tanár Közvetlen felettese: az igazgató Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak az érettségi vizsgára való sikeres felkészítése. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása      

megtartja a tanítási órákat, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak, munkaidejének beosztását az SZMSZ megfelelő szakaszai részletezik, a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl, legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni,

45

               

        

a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik, a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja, tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi a digitális naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat, rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot (de legalább félévi 3 osztályzatot) ad minden tanítványának, összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja, a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal, az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a digitális naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható (kivételt képez a magyar nyelv és irodalom dolgozatok értékelése), tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról, javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, évente két alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg, megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, az igazgató beosztása szerint részt vesz az érettségi, felvételi, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken, helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a feladattal, egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit – a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében – az igazgatóhelyetteshez eljuttatja, bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket, folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat, elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, színházlátogatásra, stb. szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel, a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja, beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét, 46



közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában.

2. Különleges felelőssége   

felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve a nevelési igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.

7.2. Testnevelő munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: testnevelő Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek és tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, szemléletük formálása, az érettségi vizsgára és továbbtanulásra történő sikeres felkészítésük. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása                 

szakszerűen, legjobb tudása szerint megtartja a tanítási órákat feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása a munkaközösség által elkészített, vagy saját maga által alkotott tanmeneteket betartja, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak munkaidejének beosztását az SZMSZ tartalmazza a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl, legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik gondot fordít környezete tisztaságára; a tantermekben, folyosókon és egyéb helyiségekben a tanulókkal fölszedeti a szemetet a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja tanítási óráit két napon belül bejegyzi az osztálynaplóba, pontosan nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot, de félévenként legalább három osztályzatot ad minden tanítványának a tanulóknak adott osztályzatokat azonnal ismerteti a tanulókkal az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a digitális naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein, az iskola rendezvényein évente három alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, 47

        



az igazgató beosztása szerint részt vesz az érettségi, felvételi, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legkésőbb az óra megtartása előtti napon bízták meg a feladattal egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, azt a munkaközösség-vezetőhöz eljuttatja bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai tanulmányi versenyeket, folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra, stb. kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye a tanuló kárára jelentősen eltér az osztályzatok átlagától, akkor erre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, projektfoglalkozáson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét

2. Speciális feladatai  külön feladatleírás alapján osztályfőnöki feladatokat lát el  kapcsolatot tart a gyógytestnevelési órákra beosztott diákok szüleivel  kapcsolatot tart a Pedagógiai Szakszolgáltató Központtal  a tanév első tanítási óráján megtartja a tantárgyhoz kapcsolódó tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatást 7.3. Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája A kiegészítő munkakör megnevezése: Osztályfőnök Közvetlen felettese: az igazgató Megbízatása: az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása       

feladatairól és hatásköréről irányadóak az SZMSZ megfelelő fejezetében leírtak, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg, részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: digitális napló, anyakönyv, bizonyítványok, stb. vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket,

48

              

előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői szervezettel, az osztály diákönkormányzati vezetőségével, biztosítja az osztály képviselőinek a diákönkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákközgyűlésen való részvételét, folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal, a konferenciát megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére, előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenységében, közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában, részt vesz osztálya bemutatkozó műsorának, szalagavató műsorának, stb. előkészítő munkálataiban, minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira, közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulónak a felsőfokú tanulmányokra történő jelentkezését folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására, minden év szeptemberének 10. napjáig leadja az ifjúságvédelmi felelősnek a hátrányos és halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsorát, az ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi a digitálisnaplóba folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a digitális naplóban a diákok adatainak változását, a bejárók, a menzások, a kollégisták adataiban bekövetkező változásokat a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal.

2. Ellenőrzési kötelezettségei     

figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket, a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén elektronikus üzenetben vagy levélben értesíti a szülőket, értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén az SZMSZ előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, ha a tanuló bukásra áll, valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzás esetén, a konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára.

3. Különleges felelőssége   

felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat, maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat, 49

 

bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.

4. Pótléka 

a pedagógusok számára a Knt. 8. melléklete által meghatározott pótlék.

7.4. A könyvtáros-tanár munkaköri leírás-mintája A könyvtáros-tanár pedagógus besorolású, az intézmény nevelőtestületének tagja., pedagógiai és könyvtárszakmai végzettséggel kell rendelkeznie (1993. évi LXXIX. sz. közoktatási törvény 17. §.; 2011. CXC. Tv.; 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról) Munkaidejét, a kölcsönzésre fordítható időt és a könyvtár nyitva tartását az iskolavezetés a törvénynek megfelelően szabályozza, határozza meg. A könyvtáros a könyvtár kínálta lehetőségekkel segíti az intézmény oktató-nevelő munkáját. Felelős a könyvtár és felszereléseinek állagmegőrzéséért, a könyvek leltári meglétéért. A könyveket szakszerűen tárolja, katalogizálja. Külön kezeli a tanári kézipéldányokat és az ifjúságnak kölcsönözhető állományt. Segíti a szaktantermi letéti állomány kialakítását. A könyvekről gépi leltárkönyvet vezet. A késlekedőket felszólítja a könyvek visszahozására. Könyvtári szolgáltatást népszerűsítő anyagot helyez el az iskolai hirdetőtáblán, és rendszeresen ajánlja az új könyveket/folyóiratokat. Állandó kapcsolatot tart fenn az iskola vezetőségével és a szaktanárokkal. A könyvtári szolgáltatás fejlesztésével kapcsolatos igényeket felméri. A szerzeményezést folyamatosan, szakszerűen és az igényeknek megfelelően végzi, a beszerzésre fordítható könyvkeret figyelembe vételével. Javaslatot tesz az iskolavezetésnek az elveszett könyvek megtérítésével kapcsolatban. Az időszakos és szükséges selejtezést elvégzi, az ide vonatkozó előírások betartásával. Segíti a tehetséggondozást, a tanulmányi versenyekre való felkészülést. A tantervi előírások szerint, a szaktanárokkal egyeztetve könyvtári órákat tart, ütemezett rendszerességgel és témában. A könyvtár programját rendszeresen egyezteti az iskola vezetésével. Részt vesz továbbképzéseken, szakmai ismereteit önképzés útján is gyarapítja. Figyeli a pályázati lehetőségeket, pályázatokat készít. Kapcsolatot tart más könyvtárakkal Szakmai továbbképzéseken vesz részt. -

7.5 A gazdasági vezető munkaköri leírás-mintája Közvetlen felettese: az igazgató Kinevezése: határozatlan időtartamra 50

Munkaideje: 08:00 – 16:00 Legfontosabb feladata: az intézmény Számviteli Törvényben előírt számlatükrének elkészítése, szükség szerinti módosítása, az éves költségvetés törvények szerinti elkészítése, az éves költségvetés végrehajtása, valamint a gazdasági egység időszaki és éves költségvetési beszámolójának elkészítése. A főbb tevékenységek összefoglalása · elkészíti a gazdasági egység éves költségvetését, és azt jóváhagyásra előterjeszti az iskola igazgatójának · a költségvetést érintő évközi törvény és rendelet módosulásáról azonnal tájékoztatja az iskola igazgatóját · figyelemmel kíséri az iskola vagyonállagát és szükség esetén javaslatot tesz annak állagmegóvására, költséggazdálkodást illető megoldhatóságára · az éves jóváhagyott költségvetés alapján végzi a gazdasági egység pénzgazdálkodásával kapcsolatos teendőket · a Számvitel és Adótörvények alapján gondoskodik a főkönyvi és analitikus könyvelés vezetéséről · a költségvetés évközi módosítását (szükség szerint) kidolgozza és jóváhagyásra előterjeszti az iskola igazgatójának · elkészíti az időszakos jelentéseket, beszámolókat és azokat igényeknek megfelelően továbbítja. · ellenőrzi a házipénztárból kifizetésre kerülő pénzeszközök jogosságát, az ezzel kapcsolatos bizonylatok alaki, tartalmi és formai előírásainak betartását · ellenőrzi az irányítása alá tartozó alkalmazottak munkaidejének, munkájának és munkarendjének betartását · gondoskodik arról, hogy a gazdasági egység munkafolyamataiban a kapcsolódó ellenőrzés biztosítva legyen (folyamatba épített ellenőrzés) · elkészíti és jóváhagyásra előterjeszti a gazdasági egység éves költségvetési beszámolóját és gondoskodik a felügyeleti szervhez történő továbbításáról és elfogadtatásáról. · elvégzi a számlakivonatok összeszerelését, a számlák kontírozását és a banknapló vezetését. Járandósága · a munkaszerződésében meghatározott munkabér · a munkáltató által biztosított étkezési támogatás. 7.6. Gazdasági ügyintéző munkaköri leírás-mintája Munkaköre: gazdasági ügyintéző Közvetlen felettese: a gazdasági vezető Kinevezése: határozatlan időtartamra Munkaideje: naponta 6:30 – 14:30 Munkabére: munkaszerződése alapján A gazdasági ügyintéző munkaköri feladatainak összefoglalása 



Kezeli az iskola házipénztárát. A házipénztárból kifizetést csak az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese engedélyével végezhet. A házipénztárt tíznaponként ellenőrzi, lezárja, számítógépen rögzíti. Havonta elvégzi a szükséges zárlati feladatokat a könyvviteli szabályoknak megfelelően. Anyagi felelősséggel tartozik a házipénztárban kezelt valamennyi eszköz és egyéb értékek kezeléséért. A számlák mellé csatolja a teljesítési igazolást, gondoskodik a felhasználás bizonylatolásáról. 51

     

  

Hó végét követően legkésőbb a következő hónap 6. napjáig a pénztárbizonylatokat megküldi a gazdasági vezető részére könyvelés céljából. Az intézmény bevételeiről számlát állít ki (terembérlet, ételhulladék, tanfolyami díj stb.). A befolyt bevételt bevételezi a házipénztárba vagy befizeti az intézmény folyószámlájára attól függően, hogy mennyi a házipénztár egyenlege. Tartós távollét esetén a házipénztárt jegyzőkönyv alapján adja át. Kezeli az intézmény munkavállalóinak személyi anyagát. Munkaügyi feladatai részeként: o új felvétel esetén elkészíti a munkaszerződéseket az igazgatóval történő egyeztetést követően, o kiállítja az adatfelvételi lapot, elkészíti a személyi anyagot, gondoskodik arról, hogy a bérszámfejtés minden adatot időben megkapjon a biztosítotti bejelentéshez, bérszámfejtéshez, o munkaviszony megszüntetésekor az igazgatóval történő egyeztetetést követően elkészíti a megfelelő dokumentumokat és eljuttatja a bérszámfejtő részére, o elkészíti a megbízási szerződéseket, gondoskodik a hozzá tartozó nyilatkozatok, dokumentumok elkészítéséről, o havonként kimutatást készít a távollét adatokról, összegyűjti a táppénzes dokumentumokat, szabadságengedélyeket, fizetés nélküli szabadság engedélyeket, majd ezeket megküldi a bérszámfejtő részére o folyamatosan vezeti a dolgozók szabadság nyilvántartását, o az igazgatóhelyettes által készített túlóra, távolléti díj, tanulókíséret, stb. elszámolást továbbítja a megfelelő kimutatáson keresztül a bérszámfejtő részére o gondoskodik a technikai dolgozók jelenléti ívének havonkénti zárásáról Részt vesz az iskola vagyonának leltározásában, selejtezésének, hulladék hasznosításának lebonyolításában. Megrendeli, bevételezi és kiadja a tisztító- és takarító eszközöket. A menzavezető távollétében helyettesíti a menzavezetőt, feladatait ellátja.

2. Járandóság   

a munkaszerződésében meghatározott munkabér, a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg a munkavédelmi szabályzatban rögzített védőeszközök az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás

7.7. Iskolatitkár munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: iskolatitkár Közvetlen felettese: az igazgató Kinevezése: határozatlan időtartamra Munkaideje: naponta 06:30 – 14:30 A főbb tevékenységek összefoglalása · elvégzi a titkárnői feladatokat; gépelés, levelezés, iktatás, postázás · gépeli az átsorolásokat, munkaszerződéseket, megbízási szerződéseket, munkaviszony megszüntetőt, tételeket, szabályzatokat 52

· elvégzi a vasúti kedvezményekkel kapcsolatos adminisztrációt · naprakészen vezeti a tanulói és kollégiumi nyilvántartást (beírási naplók, elektronikus napló: érkezett és távozott tanulók adatai) · a diákok és a tanárok ki-be jelentése a KIR-rendszerben (jogviszonykezelés, adatmódosítás, TAJ-szám bejelentése) · a kiszignált postai küldeményeket továbbítja az érintettnek · szükség szerint elvégzi az ügyvitellel kapcsolatos fénymásolást · igény szerint kiadja az iskolalátogatási bizonyítványt, · megrendeli és érvényesíti a diákigazolványokat és a pedagógusigazolványokat · kezeli és irattározza a tanügyi nyomtatványokat · gondoskodik az igazgatói hirdetések továbbításáról · statisztikákhoz adatokat szolgáltat - minden olyan feladat, amellyel az igazgató megbízza. Járandósága · a munkaszerződésében meghatározott munkabér · túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj · a munkáltató által biztosított étkezési támogatás 7.8. Takarító munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: takarító Közvetlen felettese: az gazdaságvezető Kinevezése, munkaideje:  határozatlan időtartamra,  munkabére munkaszerződése szerint  munkaideje megállapodás szerint 1. Legfontosabb munkaköri feladatainak összefoglalása            

az gazdaságvezető közvetlen utasításai szerint jár el az épület takarítási munkálataiban napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó tantermeket, padlózatukat felmossa, tiszta langyos vízzel lemossa a táblát napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó folyosórészeket gazdaságvezetői utasításra a takarítógéppel végez folyosói nagytakarítást naponta lemossa a WC-kagylókat és az ülőkéket, naponta fertőtleníti azokat, szükség szerint tisztítja az ajtókat, falburkolókat, csaptelepeket a tanulók iskolába érkezését követően felmossa a folyosókat mindennemű olyan takarítási munkát szükség szerint elvégez, amely biztosítja az épület állandó tisztán tartását szükség szerint elvégzi az ajtók lemosását, napi gyakorisággal tisztítja a villanykapcsolókat, fertőtleníti az ajtókilincseket és területéhez tartozó számítógépek billentyűzetét napi gyakorisággal takarítja a tanulói és tanári asztalokat és székeket, rendkívüli esetben az asztalok lapját fertőtleníti kötelessége a tantermekben és a folyosókon elhelyezett szemétgyűjtő edényzet rendszeres ürítése, tisztítása porszívózza a szőnyegeket, szükség szerint fölkeni a parkettát szükség szerint öntözi a tanteremben és a folyosón lévő virágokat 53

    

nagytakarítást végez a nyári, téli és tavaszi szünetben elvégzi folyosóterületének súrolását, a függönyök mosását, a padok és falburkolók súrolását a nagytakarítások időszakában – a többi takarítóval közösen – az gazdaságvezető utasítása szerint az egész épületben elvégzi az ablakok tisztítását a nagytakarítások alkalmával – az gazdaságvezető utasítása szerint – a szokásosnál alaposabban elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyek napi munkájához tartoznak a használaton kívüli tantermekben lekapcsolja a villanyt, takarékosan bánik a vízzel, elektromos energiával folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény napi működése során keletkezett, a biztonságos munkavégzést veszélyeztető hibákat, azt jelzi a karbantartónak, szükség esetén az gazdaságvezetőnek

2. Járandóság  a munkaszerződésében meghatározott munkabér,  a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg a munkavédelmi szabályzatban rögzített védőeszközök  az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás 7.9. Portás munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: portás Közvetlen felettese: a gazdasági vezető Kinevezése, munkaideje:  határozatlan időtartamra,  munkabére munkaszerződése szerint  munkaideje megállapodás szerint Munkaideje: heti 40 óra, beosztástól függően a tanítási órák idejéhez igazítva. A munkaidejéről, távolléteiről (szabadság, táppénz, fizetés nélküli szabadság) jelenléti ívet köteles vezetni. Fizetett szabadsága kiadását az igazgató engedélyezi. Munkáját a gazdasági vezető irányítása szerint végzi. Az intézmény nyitásával zárásával kapcsolatos teendők elvégzése: - A gimnázium főkapuját munkaideje kezdetekor kinyitja, a munkaidő befejezése után bezárja. - Tanítási időben csak igazgatói engedéllyel engedhet ki diákot. - Feljegyzi az elkésett tanulók nevét. - A jelenléti ívek beírása céljából rendelkezésre bocsátja a jelenléti ívek dossziét. - Értesíti a címzettet a portán leadott küldeményekről. - Kezeli a telefonközpontot, átveszi és továbbítja az üzeneteket, valamint bekapcsolja a telefonhívásokat az illetékesekhez. - Figyel és kérdez, hogy illetéktelen személyek ne menjenek be az intézménybe. - A szülőket eligazítja az igazgató, illetve a pedagógusokhoz. - Szülői értekezlet, ballagás, évnyitó, évzáró alkalmával ügyeletet tart. - Az intézmény működésével összefüggő bármilyen problémát észlel azonnal értesíti az igazgatót, vagy a gazdasági vezetőt. - Munkavégzése során különös tekintettel betartja a tűzrendészeti előírásokat. 54

- Munkaidején belül esetenként, külön utasításra elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel az intézményvezető, az igazgatóhelyettesek, a gazdasági vezető, vagy az iskolatitkár megbízza. Járandósága: · a munkaszerződésében meghatározott munkabér · túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj · a munkáltató által biztosított étkezési támogatás 7.10. Laboráns munkaköri leírás-mintája Munkakör megnevezése: laboráns Közvetlen felettese: igazgató Főbb felelősségek és tevékenységek összefoglalása · feladata a rábízott laboratórium közvetlen felügyelete, a laboratórium leltár állományának és anyagkészletének felelős őrzése és időszakonkénti ellenőrzése · a laboratórium berendezések műszaki állagának fenntartása és óvása · a fizika, kémia tantárgy tanórai és fakultációs óráinak előkészítésében való részvétel, esetleg önálló előkészítés, az órák utáni rend visszaállítása. · a szükséges anyagok (vegyszerek, felszerelések...) beszerzése, megrendelésében való részvétel (az előzőekben felsorolt tantárgyakhoz). · a fizika, kémia szertár rendjének fenntartása, az ennek leltározásában való részvétel. · a laboratórium leltárállományának és anyagkészletének felelős megőrzése és időszakonkénti ellenőrzése. · a laboratóriumi berendezések műszaki állagának fenntartása, ill. megóvása, a laboratórium rendjének biztosítása. · a tanulói mérések feltételeinek biztosítása, az ehhez szükséges intézkedések időbeni megtétele, beleértve a balesetvédelmi karbantartást és a tanulók balesetvédelmi oktatását is. · a laboratóriumban betartja és betartatja a munkavédelmi és tűzrendészeti előírásokat. Járandóságok: · a munkaszerződésében meghatározott munkabér · túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj · a munkáltató által biztosított étkezési támogatás 7.11. Kollégiumi ápoló munkaköri leírás-mintája Munkaköre: kollégium ápoló Közvetlen felettese: a kollégium vezetője Kinevezése: határozatlan időtartamra Munkabére: munkaszerződése alapján Fontosabb feladatai: - a kollégiumi betegszobát napi rendszerességgel felügyeli; - kapcsolatot tart az iskolaorvossal (kollégiumi orvos); - szükség esetén orvost, mentőt hív; - megoldja a betegszobába került diákok étkezéssel való ellátását; - tisztán tartja a betegszobát, orvosi szobát, a hozzá tartozó vizes helyiségekkel együtt; - gondoskodik a betegápoláshoz szükséges eszközökről, azok beszerzéséről; - minden olyan feladatot ellát, amellyel az intézményvezető, vagy a kollégium vezetője megbízza. Járandóságok: · a munkaszerződésében meghatározott munkabér · túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj 55

· a munkáltató által biztosított étkezési támogatás 7.12. Karbantartó munkaköri leírás-mintája Munkaköre: karbantartó Közvetlen felettese: a gazdasági vezető Kinevezése: határozatlan időtartamra Munkabére: munkaszerződése alapján A főbb tevékenységek összefoglalása: · Minden nap munkakezdést követően bejárást tart a gimnázium és kollégium épületében, és szükség szerint kijavítja a hibákat. · A hibajegyzék füzetbe beírt hibák elhárításáról, kijavításáról gondoskodik. · A karbantartást folyamatosan végzi, ezzel megelőzve a nagyobb hibák kialakulását. · Fűtési időszakban gondoskodik a megfelelő hőmérséklet biztosításáról. Gondoskodik a kollégium, konyha részére a megfelelő hőmérsékletű meleg víz szolgáltatásról. · Felel a gázkazánok biztonságos üzemeltetéséért. · Tisztán tartja a gimnázium udvarát. Minden szükséges feladatban intézkedik, amellyel az igazgató, vagy a gazdasági vezető megbízza. Járandósága: · a munkaszerződésében meghatározott munkabér · túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj · a munkáltató által biztosított étkezési támogatás 7.13. Élelmezésvezető munkaköri leírás-mintája Közvetlen felettese: a gazdasági vezető Kinevezése: határozatlan időtartamra Munkabére: munkaszerződése alapján A főbb tevékenységek összefoglalása: · a tanulók és dolgozók étkeztetésének biztosítása, a konyha működtetése · a szabályszerű higiénés követelményeknek megfelelően köteles a kiszolgáló helyiségek tisztaságáról és rendjéről gondoskodni · megrendeli a főzéshez szükséges élelmezési anyagokat, vezeti ezek nyilvántartását, elkészíti a hó végi elszámolást · összeállítja a heti étlapot · beszerzi és kiadja a szakácsnőknek a napi főzéshez szükséges élelmiszereket · a konyhai dolgozók orvosi vizsgálatait az egészségügyi könyvek alapján nyilvántartja és figyelemmel kíséri · a konyhán lévő befektetett és kis értékű tárgyi eszközökben bekövetkezett változásokat, meghibásodásokat a karbantartóknak jelzi · az intézmény alapfeladataihoz kapcsolódó rendezvényein segítséget nyújt igény szerint (érettségi, szalagavató, ballagás, stb.). · a vegyi áru folyamatos biztosítása érdekében gondoskodik azok megrendeléséről · a raktárak kezeléséért anyagi felelősséggel tartozik · gondoskodik a HACCP rendszer előírásainak betartásáról · a szakács, konyhai kisegítők munkájának szervezése a feladatellátás érdekében · a műszakban elvégzendő feladatok kiosztása, ellenőrzése (hűtőhőmérséklet mérése stb.) · irányítja és szervezi az árurendeléseket és az áruátvételt · kialakítja és irányítja az eszközellátottság rendjét. Járandósága 56

· a munkaszerződésében meghatározott munkabér · túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj · a munkáltató által biztosított étkezési támogatás. 7.14. Konyhai műszakvezető (szakács) munkaköri leírás-mintája Munkaköre: szakács Közvetlen felettese: az élelmezésvezető Kinevezése: határozatlan időtartamra Munkabére: munkaszerződése alapján A főbb tevékenységek összefoglalása: · átveszi az ételek elkészítéséhez szükséges nyersanyagokat, és aláírásával igazolja a kiszabaton, hogy mennyiségileg és minőségileg hiánytalanul átvette feldolgozás céljából · irányítja a konyhai kisegítő dolgozók előkészületi munkáit (zöldségtisztítás, szeletelés stb.) · a főzési eljárásokat felügyeli, irányítja · az elkészült ételekről ételmintát rak el, az erre rendszeresített ételmintás üvegekben szabályszerűen és gondoskodik az előírásoknak megfelelő 3 napig történő megőrzéséről · az előírt étkezési időben gondoskodik az étel adagolásáról, kiszolgálásáról. · elvégzi a maghőmérőzést, feladata az étel megfelelő hőkezelése,a tárolási hőmérsékletet ellenőrzi és dokumentálja a hűtőterek hőmérséklet ellenőrzési lapján, illetve a készentartást igazoló lapon. · a munkaterületre kihelyezett befektetett és kis értékű tárgyi eszközökben bekövetkezett változásokat, meghibásodásokat az élelmezésvezetőnek jelzi. · ellenőrzi a kisegítő dolgozók munkáját, hogy a járulékos helyiségeket rendeltetésszerűen használják-e, a higiénés előírásoknak megfelelően takarítottak-e · ellenőrzi, hogy a kivételezett nyersanyag maradéktalanul feldolgozásra került-e · ellenőrzi, hogy a megmaradt étel megsemmisítésre került-e, ellenőrzi, hogy a mosléktároló tisztántartása biztosított-e. Járandósága: · a munkaszerződésében meghatározott munkabér · túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj · a munkáltató által biztosított étkezési támogatás 7.15. Konyhai segédmunkás munkaköri leírás-mintája Munkaköre: konyhai kisegítő Közvetlen felettese: a gazdaságvezető Kinevezése: határozatlan időtartamra Munkabére: munkaszerződése alapján A főbb tevékenységek összefoglalása · a szakácsnő irányításával részt vesz a főzés előkészítő munkálataiban (tisztítás, szeletelés stb.) · hűtőszekrények, hűtőládák, hűtőkamrák hőmérsékletének napi ellenőrzése, amit a hűtőterek hőmérséklet ellenőrzési lapon dokumentálni köteles. · az előkészítés során kizárólag az adott nyersanyag előkészítésére szolgáló eszközöket szabad használnia · a szabályszerű higiénés követelményeknek megfelelően köteles a konyha és a kiszolgáló helyiségek tisztaságáról és rendjéről gondoskodni · takarítás · az étel kiszolgálásánál segítséget nyújt a szakácsnak

57

· gondoskodik az étkezésből visszakerült edények háromfázisú mosogatásáról és szabályszerű tárolásáról. Járandósága: · a munkaszerződésében meghatározott munkabér · túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj · a munkáltató által biztosított étkezési támogatás 7.16. Rendszergazda munkaköri leírása A munkakör megnevezése: rendszergazda Közvetlen felettese: az igazgató Kinevezése: határozatlan időtartamra Munkaideje: naponta 7.30 – 15:30 A főbb tevékenységek összefoglalása: · figyelemmel kíséri az iskola számítástechnikai eszközeinek működését és működtetését: · feladata az eszközpark évenkénti rendszeres karbantartása, ezen belül a gép belsejének portalanítása, a gép ventillátorainak ellenőrzése, tesztprogramok segítségével a lemezmeghajtók működésének felülvizsgálata, a nyomtató tisztítása és írásképének ellenőrzése · feladata felmérni a fogyóeszköznek számító kellékanyag-szükségletet, javaslatot tenni a zökkenőmentes munkát lehetővé tevő készletezésre · feladata a nyomtatókban, fénymásoló gépekben a festékszalag, festékpatron cseréje · feladata a hibásnak mondott eszközök megvizsgálása, és ha lehetséges, a hiba orvoslása, illetve kapcsolat felvétele az illetékes szakszervizzel · felügyeli, hogy az állomány- és nyomtató-szolgáltatásban, valamint az Internet hálózatban oktatási idő alatt még technikai okokból se legyen szünet.

58

8. Az iskolai könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata 1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SZMSZ-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, d) rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal. Könyvtáros-tanárunk nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.

2. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára 59

g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. Az iskolai, kollégiumi könyvtár kiegészítő feladatai továbbá: a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása, b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, d) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.

3. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros-tanár – részben munkaköri feladatként, részben megbízásos formában – a következő feladatokat látja el:  előkészíti az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok végrehajtását előkészítő felmérést végez, és lebonyolítja azt  közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében,  megbízást kap a tankönyvek értékesítésének megszervezésére és lebonyolítására,  folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását,  követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását,  követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét,  az éves tankönyvrendeléskor beszerzi azokat az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket,  a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására. Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján.

kérdéseit

4. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok

60

meghatározó

rendelkezéseit

Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása   

az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni

A könyvtár szolgáltatásai a következők  szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban),  tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése,  információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével,  lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata,  tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról.  más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása  könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása  nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése  tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza. A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes. A nyomtatásért és a fénymásolásért a mindenkor érvényes árjegyzék szerinti díjat kell megfizetni. A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik.

61

A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni. A könyvtárban elhelyezett tanulói gépek forgalmazását ellenőrizzük. A tanári kézikönyvtár Az iskolai könyvtár részét képezi a „Tanári kézikönyvtár” is, amelynek anyagai a tanáriban egy erre a célra kijelölt szekrényben vannak elhelyezve; s a vele kapcsolatos kölcsönzési és egyéb feladatokat szintén az iskolai könyvtáros tanár látja el.

62

1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez: Gyűjtőköri szabályzat 1. Az iskolai könyvtár feladata: „Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel.” 16/1998. (IV.8) MKM rendelet. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. 2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai: Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg. Az állománybővítés fő szempontjai: Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre. Az állománybővítés főbb irányai a következő tényezők figyelembe vételével határozhatók meg:  A klasszikus szerzők mindhárom műnemhez tartozó köteteiből (kötelező és nem kötelező olvasmányok körébe tartozó könyvekből egyaránt) az elmúlt időszakban jelentős mennyiségűt köttettünk be. Ennek ellenére - amint az a nemrég elkészült felmérésből kiderül - még bőven van pótolnivaló elsősorban az ajánlott olvasmányokból, különös tekintettel az emelt szintű érettségire készülő, fakultációs és a hatosztályos gimnáziumi tanulók újonnan jelentkező igényeire. Viszonylag alacsony a határainkon túl élő magyar nyelvű írók és költők műveinek száma, ezért ezek beszerzése elengedhetetlen.  Egyre több szakkönyv beszerzését tesz szükségessé a reál tagozatos diákok körében folyamatosan felmerülő igények kielégítése (például: a biológia tantárgyból, de más tárgyakból is).  A szaktanárok gondos választása ellenére is néha elengedhetetlenné válik, hogy a tanulók által nem használt tankönyvekből is szerezzünk be néhány könyvtári példányt - elsősorban tartós tankönyvekből -, mert azok olyan információkat tartalmazhatnak, amelyek különösen hasznosak lehetnek az egyes tantárgyakkal elmélyültebben foglalkozó diákok számára (pl. matematika, fizika, kémia feladatgyűjtemények).  Iskolánkban az utóbbi években célkitűzéssé vált, hogy minden érettségizett tanulónk rendelkezzen a középfokú, állami nyelvvizsgával az első idegen nyelvből, és lehetőleg 63



minél több tanuló tegyen ilyen vizsgát második idegen nyelvből is. (A 2011 szeptemberében nyilvánosságra került, új oktatási stratégia tartalmazza azt a tervezetet, hogy a felsőoktatási felvételi alapkövetelménye lesz a nyelvvizsga. ) A felkészüléshez szükséges segédletek viszont sok tanuló által nem vagy csak nagyon nehezen fizethetők meg. Ezért a korábbinál még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az ő felkészülésüket segítő könyvtári kínálat bővítésére (könyvek, tesztkönyvek, idegen nyelvű folyóiratok, CD-ROM-ok stb.). Az emelt szintű informatika oktatás bevezetésének köszönhetően folyamatosan növekszik a számítástechnikával középfokon ismerkedők számaránya is. Számukra igen nagy segítség, ha az iskolai könyvtár rendelkezik az ő tanulásukat elősegítő szakkönyvekkel, tankönyvekkel és CD-ROM-okkal.

3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők 3.1. Könyvtárunk típusa: iskolánk középfokú oktatási intézmény, ahol nappali rendszerben a hat évfolyamos gimnáziumi oktatás, az öt évfolyamos nyelvi tagozatos képzés, valamint a történelem, matematika vagy informatika tantárgyak négy éven át emelt szinten történő tanulására alapozó specifikációs osztályok képzése történik. Könyvtárunk típusa szerint jogilag a Don Bosco Szalézi Társasága fenntartásában működik, korlátozottan nyilvános, könyvtár (10 000 kötet alatti dokumentummal), mely az intézmény része. 3.2. Földrajzi elhelyezkedése: az iskola városunk központjában található, a Városi Könyvtár közvetlen szomszédságában. Könyvtárunk biztosítja tehát a közelben elérhető könyvtárközi kölcsönzés lehetőségét. 3.3. Az iskola pedagógiai programja: Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, illetve az érettségi vizsgákra, ahol biztosítja a szükséges dokumentumok, pl. verseskötetek, kötelező olvasmányok, növényhatározók, atlaszok stb. használatát is. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a könyvtáros segítségével a magyar nyelv és irodalom tantárgy tantervi követelményeiben szereplő könyvtári órák megtartásra kerüljenek, és a gyűjtőköri szabályzatban szereplő dokumentumok, valamint a katalógus és a könyvtár mint rendszer használatát a diákok elsajátíthassák. 4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai: Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató - nevelőmunkát. A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt. 4.1 Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör): Fő gyűjtőkör: A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés. A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg:  lírai, prózai, drámai antológiák  klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei 64

                      

egyes klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom) tematikus antológiák életrajzok, történelmi regények ifjúsági regények általános lexikonok enciklopédiák az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek a középiskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok a megyére és városunkra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok, kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához, pl. mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek, az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei

Mellék gyűjtőkör:  

a fő gyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak).

4.2. Tipológia / dokumentumtípusok: a) Írásos nyomtatott dokumentumok  könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv  periodikumok: folyóiratok  térképek, atlaszok b) Audiovizuális ismerethordozók  képes dokumentumok (diafilm, DVD, videokazetta)  hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD, bakelitlemez) c) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k 65

Egyéb dokumentumok:  pedagógiai program  pályázatok  oktatócsomagok 4.3 A gyűjtemény tartalmi összetétele, a gyűjtés témaköre, szintje, mélysége: a) A teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül A Nemzeti alaptantervhez kapcsolódva a teljesség igényével:  lírai, prózai és drámai antológiák  klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei  klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei  közép- és felsőszintű általános lexikonok A Nemzeti alaptantervhez közvetlenül nem kapcsolódóan a teljesség igénye nélkül:  a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató - alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek  a középiskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok  a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok  az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok  a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek  a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek  a felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok  az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások  családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei  az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei  a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei b) Válogatva gyűjti magyar nyelven (az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembe véve):  nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom)  tematikus antológiák  életrajzok, történelmi regények  ifjúsági regények  általános lexikonok  enciklopédiák  a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek  az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások  pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana  napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok  kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához (mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek)

66



audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak).

c) Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységi szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtési szintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása pénzügyi, tárgyi és egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján abban az esetben, ha a könyvtáros részére rendelkezésre álló keretösszeget a beszerzés meghaladja. Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak keretösszege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, a munkaközösség-vezetők szakmai tanácsait figyelembe véve, kikérve felettese véleményét.

67

2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez: Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat 1. A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói és a tanulókon keresztül a szüleik használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri:     

név (asszonyoknál születési név), születési hely és idő, anyja neve, állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli, személyi igazolvány vagy útlevél száma.

Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. 2. A könyvtárhasználat módjai    

helyben használat, kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés, csoportos használat

2.1 Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: 

a kézikönyvtári állományrész, 68



a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok)

A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad:    

az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában, a technikai eszközök használatában.

2.2 Kölcsönzés o A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával szabad kivinni. o Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. o A kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközökkel történik. A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. A kölcsönzési határidő lejárta után egy hét határidőt ad a könyvtár, amely után a dokumentumokat késve visszahozó tanulók dokumentumonként és munkanaponként 10 Ft késedelmi díjat fizetnek a könyvtárnak, amely díjak összegét a könyvtár a tanév végén könyvtári dokumentum vásárlására fordítja. A könyvtárral szemben fennálló türelmi időn felüli késedelem, tartozás ideje alatt a kölcsönzés nem vehető igénybe. Az iskolából távozó, illetőleg az érettségiző tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat SZMSZ-ünk 4. sz. melléklete tartalmazza. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. A könyvtár nyitva tartási ideje 69

A nyitvatartási rendet a könyvtáros tanár az éves munkarend, az órarend függvényében határozza meg és a könyvtár ajtajára jól látható módon kifüggeszti. Tanítási év folyamán a könyvtár hetente legalább 30 órát tart nyitva. 2.3 Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer - szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség. A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról. 2.4 Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. 3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai      

információszolgáltatás, szakirodalmi témafigyelés, irodalomkutatás, ajánló bibliográfiák készítése internet-használat fénymásolás (a szerzői jogok figyelembe vételével)

70

3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez: Katalógusszerkesztési szabályzat 1. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza:  raktári jelzet  bibliográfiai és besorolási adatokat  ETO szakjelzeteket  tárgyszavakat 1.1 A dokumentumleírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai:        

főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat szerzőségi közlés kiadás sorszáma, minősége megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret - sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám megjegyzések kötés: ár ISBN szám

A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük:  a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe)  cím szerinti melléktétel  közreműködői melléktétel  tárgyi melléktétel 1.2 Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. 71

A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. 1.3 Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) - tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) Dokumentumtípusok szerint: - könyv Formája szerint: - digitális nyilvántartás a SZIRÉN könyvtári program segítségével

72

4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez: Tankönyvtári szabályzat I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről:   

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény; a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény; A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet

Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. II. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 4. A kölcsönzés rendje

A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege:

NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról:  Az iskolai könyvtárból a ……… tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam.  …. június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket  A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más 73

forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. Sorszám

Aláírás

osztály

A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 5. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít:  az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos)  a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember)  összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október)  összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig)  listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november)  listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról 4. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:  az első év végére legfeljebb 25 %-os  a második év végére legfeljebb 50 %-os  a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os  a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével,

74

a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

75

5. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez: Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára Közvetlen felettese: az igazgató Kinevezése: munkaszerződése szerint Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása  felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért,  kezeli a szakleltárt, a gazdaságvezető által előírt időszakban a leltárakat kezelő dolgozóval elvégzi a leltározást,  folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását, a digitalizálással kapcsolatos feladatokat, amelyeket az igazgató határoz meg számára az alábbi elvek szerint:  a digitalizálás ütemezésére a könyvtáros minden év október 15-ig ütemtervet készít, amelyet elfogadtat az igazgatóval,  az ütemterv havi bontásban tartalmazza a digitalizálandó kötetek számát, amely éves bontásban nem lehet kevesebb mint 2.000 kötet  azonnal jelzi a gazdaságvezetőnek a köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt,  felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmel kíséri a nagy értékű eszközöket (számítógép, projektor, DVD-lejátszó, erősítő, stb.)  munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel valamint a magyar nyelv és irodalom munkaközösség minden tagjával, jelzi az esetleges problémákat.  minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről,  a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről,  statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről,  minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új könyvekről, amelyet a tanári szobában és a könyvtári hirdetőtáblán kifüggeszt,  gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről,  a könyvtár működésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatait a tanév eleji magyar nyelv és irodalmi munkaközösségi értekezleten összefoglalja,  minden év februárjában konzultációt tart a magyar munkaközösség értekezletén, amelyen véleménycserét kezdeményez a könyvtár működésének javítása érdekében,  kezeli a tanári kézikönyvtárat,  elvégzi a normatív tankönyvellátás felmérésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az összegzést, kiosztja a normatív tankönyveket, begyűjti a kölcsönzéssel biztosított normatív tankönyveket,  kifüggesztéssel és elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét,  lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást,  minden tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos kölcsönzési igényekről,  minden tanévben június 20-ig a tanáriban és a tanulók számára egyaránt közzéteszi a kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek listáját,  biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését,

 felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért. 76

Záró rendelkezések – hitelesítő záradékok 1.) Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot (SZMSZ) csak a nevelőtestület módosíthatja a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. 2.)

Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok mint igazgatói utasítások jelen SZMSZ változtatása nélkül módosíthatók.

Győr, 2013. március 21. ………………………… igazgató A nevelőtestület jelen SZMSZ-t egyhangúlag elfogadta. Győr, 2013. március 21. Hitelesítők: ______________________________

_________________________

Borbély Marianna

Békési Barbara

Nyilatkozat A Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium Szülői szervezetének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy Az SZMSZ elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Győr, 2013. március 21. ……….…………………………. a Szülői Szervezet képviseletében Nyilatkozat A Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy Az SZMSZ elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A diákönkormányzat a tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét szabályozó SZMSZrendelkezésekhez egyetértését adja. Győr, 2013. március 21. ……………………………… a diákönkormányzat vezetője

77

Fenntartói jóváhagyás Alulírott Horváth Dori Ottó Tamás perjel, mint a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégiumot fenntartó Szent Mór Bencés Perjelség vezetője a fenti Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmával egyetértek. Győr, 2013. március 21.

_______________________________ Horváth Dori Ottó Tamás perjel

78