Szervezeti és Mőködési Szabályzat

Gubányi Károly Általános Iskola, Pilis OM-azonosító: 201192 Székhely: 2721 Pilis, Kossuth L. u. 30. Tel./Fax: 06-29-498-123 Email cím: [email protected]

Szervezeti és Mőködési Szabályzat

Hatálybalépés idıpontja: 2013. szeptember 01. Készítette:

Koblencz Andrea igazgató

1

TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A Szervezeti és Mőködési Szabályzat célja 5. oldal 1.2. Jogszabályi alapja 5. oldal 1.3. A szabályzat hatálya 5. oldal II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSI SZERKEZETE 2.1. Az intézmény szervezeti egységei 7. oldal 2.2 Az intézmény vezetése 7. oldal 2.2.1. Az intézmény vezetıje 9. oldal 2.2.2. Igazgató helyettesek 9. oldal 2.3. A vezetık közötti feladatmegosztás 9. oldal 2.3.1. Igazgató 9. oldal 2.3.2. Az igazgatóhelyettes I. (általános helyettes) 10. oldal 2.3.3. Igazgatóhelyettes II. (Szabadság tér 1. telephelyen) 10. oldal 2.3.4. Igazgatóhelyettes III. (Széchenyi u. 28. telephelyen) 11. oldal 2.3.5. Munkaközösség-vezetık 11. oldal 2.4. Az intézmény vezetısége 12. oldal 2.5. A helyettesítés rendje 12. oldal 2.5.1. Az intézményvezetı helyettesítése 12. oldal 2.5.2. A vezetı-helyettesek helyettesítése 12. oldal III. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK 3.1. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje 13. oldal 3.1.1. Az alkalmazotti közösségek jogai 13. oldal 3.1.2. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje 13. oldal 3.2. A nevelıtestület és mőködési rendje 15. oldal 3.2.1. A nevelıtestület kötelezettségei, feladatai és jogai 15. oldal 15. oldal 3.2.2. A nevelıtestület értekezletei 3.3. A nevelıtestület szakmai munkaközösségei 17. oldal 3.3.1. A szakmai munkaközösségek feladatai 18. oldal 3.3.2. Az iskolai munkaközösségek kapcsolattartási rendje 18. oldal 3.3.2.1. Kapcsolattartás az iskolavezetéssel 18. oldal 3.3.2.2. A munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje 18. oldal 3.4. A nevelıtestület feladatainak átruházása 18. oldal 3.4.1 A fegyelmi bizottság 18. oldal 3.4.2. Minıségirányítási munkacsoport 18. oldal 3.4.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok 18. oldal 3.4.4. A nevelıtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai 18. oldal 3.5. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje 19. oldal 3.5.1. Az osztályközösségek és tanulócsoportok 19. oldal 3.5.2. A diákközgyőlés (iskolagyőlés) 19. oldal 3.5.3. Diákönkormányzat 19. oldal 3.5.3.1. A diákönkormányzat szervezete 19. oldal 3.5.3.2. A diákönkormányzat jogai 19. oldal 3.5.3.3. A diákönkormányzat mőködési feltételei 19. oldal 3.5.4. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás 19. oldal

2

3.6. A szülıi közösség és a kapcsolattartás rendje 3.6.1. A szülıi szervezetek 3.6.2. A szülı szervezetet jogai 3.6.3. Vezetıi kapcsolat a Szülıi Szervezettel, a Szülıi Választmányi testülettel 3.7. A szülık szóbeli tájékoztatási rendje 3.7.1. A szülıi értekezletek rendje 3.7.2. Nyílt napok rendje 3.7.3. A szülıi fogadóórák rendje 3.8. A szülık írásbeli tájékoztatási rendje IV. AZ INTÉZMÉNY KÜLSİ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE 4.1. A külsı kapcsolatok célja 4.2. A kapcsolattartás formái és módjai 4.3. Rendszeres külsı kapcsolatok 4.3.1. Az intézmény a következı szervezetekkel, társintézményekkel áll kapcsolatban V. AZ INTÉZMÉNY MŐKÖDÉSI RENDJE 5.1. Nyitva tartás, tanulók fogadása 5.2. Belépés, benntartózkodás rendje 5.2.1. Hivatalos ügyek intézése 5.3. Az intézmény munkarendje 5.3.1. Vezetık benntartózkodásának rendje 5.3.2. A közalkalmazottak munkarendje 5.3.3. A pedagógusok munkarendje 5.3.4. A nem pedagógus munkakörőek munkarendje 5.4. Székhely és a telephelyek közötti kapcsolattartás rendje 5.5. A tanítás rendje 5.6. Az óraközi szünetek rendje 5.7. Az iskola helyiségeinek használati rendje VI. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 6.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások 6.1.1. A napközis és a tanulószobai foglalkozások rendje 6.1.2. Az egyéb, tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok 6.1.3. Szakkörök 6.1.4. Énekkar 6.1.5. Sportkörök 6.1.5.1. Iskolai sportkör és a vezetés közötti kapcsolattartás 6.1.6. A könyvtár 6.1.7. Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) 6.1.8. Tehetséggondozó foglalkozások 6.2. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások 6.2.1. Versenyek és bajnokságok 6.2.2. Tanulmányi és közösségfejlesztı kirándulások 6.2.3. Kulturális intézmények látogatása 6.2.4. Egyéb rendezvények

3

21. oldal 21. oldal 21. oldal 21. oldal 22. oldal 22. oldal 22. oldal 22. oldal 23. oldal 24. oldal 24. oldal 24. oldal 24. oldal 24. oldal 26. oldal 26. oldal 26. oldal 26. oldal 26. oldal 26. oldal 26. oldal 27. oldal 27. oldal 28. oldal 28. oldal 29. oldal 29. oldal 31. oldal 31. oldal 31. oldal 31. oldal 31. oldal 31. oldal 32. oldal 32. oldal 32. oldal 32. oldal 32. oldal 33. oldal 33. oldal 33. oldal 34. oldal 34. oldal

VII. A PEDAGÓGIA MUNKA BELSİ ELLENİRZÉSÉNEK RENDJE 35. oldal 7.1. Az ellenırzés feladata 35. oldal 7.2. Az ellenırzés tervezete 35. oldal 7.2.1. Az ellenırzés formái 35. oldal 7.2.2. Az ellenırzés-értékelés felelısei 35. oldal 7.3. Az ellenırzés módszerei 35. oldal 7.4. Az ellenırzés rendszere 36. oldal 7.4.1.Tanulással kapcsolatos ellenırzési terület 36. oldal 7.4.2. Tanórán kívüli ellenırzési területek 36. oldal 7.4.3. A pedagógiai munka komplex ellenırzése 37. oldal 7.5. A belsı ellenırzés rendje 38. oldal 7.5.1. Az iskolai belsı ellenırzés célja 38. oldal 7.5.2. A belsı ellenırzéssel járó jogok és kötelezettségek 38. oldal 7.6. Kiemelt ellenırzési szempontok a nevelı-oktató munka 39. oldal belsı ellenırzése során 7.7. A belsı ellenırzésre jogosult alkalmazottak és általános ellenırzési feladataik 39. oldal 7.8. Vezetıi ellenırzés 40. oldal 7.8.1. Az igazgató konkrét ellenırzési feladatai 40. oldal 7.8.2. Az igazgatóhelyettesek ellenırzési feladatai 40. oldal VIII. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŐKÖDÉSI RENDJE 41. oldal IX. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI 42. oldal X. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA 10.1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 44. oldal 10.1.1. Az egészségügyi prevenció rendje 44. oldal 10.1.2. Kötelezı orvosi vizsgálatokat, védıoltások 44. oldal 10.2. A gyógytestnevelés rendje 44. oldal 10.3. Az egészséges életmódra nevelés 45. oldal XI. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELİZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDİ, ÓVÓ ELİÍRÁSOK) 11.1. Az iskola dolgozóinak feladatai, intézkedései tanulóbalesetek esetén 46. oldal XII. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE 47. oldal 12.1. Az épület egészére vonatkozó rendszabályok 47. oldal 12.1.1. Az épület rendje 47. oldal 12.1.2. Az épület kilobogózásának rendje 47. oldal 12.2. Biztonsági rendszabályok 47. oldal 12.3. A látogatás rendje 47. oldal 12.4. Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje 47. oldal 12.5. A helyiségek és berendezésük használati rendje 48. oldal 12.6. A berendezések használata 48. oldal 12.7. A telefonhasználat szabályai 49. oldal 12.8. Rendszeres karbantartás és dokumentálása 49. oldal 12.9. Kártérítés 50. oldal

4

XIII. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE 13.1. A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai 50. oldal 13.1.1. A hagyományápolás célja 50. oldal 13.1.2. Nemzeti ünnepek, ünnepélyek 50. oldal 13.1.3. Az intézmény hagyományos rendezvényei és táborai 50. oldal 13.2. A hagyományápolás külsıségei, feladatai 51. oldal 13.2.1. Az intézmény jelképei 51. oldal 13.2.2. Az iskolai ünnepélyeken kötelezı viselet 51. oldal 13.2.3. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok 51. oldal 13.2.4. Kisebbségek nyelvhasználata, hagyományápolása 51. oldal XIV. AZ ISKOLA ALAPDOKUMENTUMAINAK NYILVÁNOSSÁGA 52. oldal XV. ELJÁRÁS RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK BEKÖVETKEZÉSEKOR 53. oldal 15.1. Eljárás bombariadó esetén 54. oldal XVI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 55. oldal

MELLÉKLETEK:

1. sz. melléklet: Gubányi Károly Általános Iskolai Könyvtár Győjtıköri Szabályzata. 2. sz. melléklet: Adatkezelési és Adatvédelmi Szabályzat. 3. sz. melléklet: A Gubányi Károly Általános Iskola szabályzata az egyes vagyonnyilatkozattételi kötelezettségekrıl. 4. sz. melléklet: Gubányi Károly Általános Iskola iskolai tanulói tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés helyi rendjének szabályzata.

5

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A Szervezeti és Mőködési Szabályzat célja A szervezeti és mőködési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény mőködésének belsı rendjét, a külsı kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más szervezeti dokumentum hatáskörébe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél-és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. 1.2. Jogszabályi alapja • • • • • • • •

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésrıl 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelmérıl 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjérıl 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjérıl 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 16/2013. EMMI rendelet (II.28.)

1.3. A Szabályzat hatálya A Szervezeti és Mőködési Szabályzatban valamint az egyéb belsı szabályzatokban foglaltak megismerése és elıírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelezı. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelezettsége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetve igénybe veszik, használják az intézmény létesítményeit. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke. A Gubányi Károly Általános Iskola Szervezeti és Mőködési Szabályzata belsı jogi norma. Az SZMSZ és a mellékletét képzı egyéb szabályzatok (vezetıi utasítások) betartása kötelezı érvényő az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerzıdéses jogviszonyban állókra. Megtartásáért az intézményben dolgozók fegyelmi felelısséggel tartoznak. A szabályzatot nyilvánosságra kell hozni. Személyi hatálya kiterjed: a) az iskolába járó gyermekekre, illetve annak közösségeire, b) a gyermekek szüleire, illetve törvényes képviselıire, c) a tantestületre, d) az intézményvezetıre, az intézményvezetés tagjaira, e) a nevelımunkát segítıkre, és egyéb munkakörben dolgozókra, f) az iskolának szolgáltatást nyújtókra, g) az iskola szolgáltatását igénybe vevıkre. Területi hatálya kiterjed: a) az iskola épületére, valamint az iskolai intézményhez tartozó ún. intézményi területre, 6

b) az iskola területén kívül szervezett, az iskolai tanítás idejében, keretében zajló program, esemény esetében a program, esemény helyszínére, c) az intézmény képviselete szerinti alkalom, külsı kapcsolat esetén az alkalom helyszínére. Idıbeli hatálya kiterjed: a) az intézmény teljes nyitva tartásának idejére, b) az iskolai tanítás idejében, keretében zajló külön programok, események idıtartamára, illetve az iskola külsı képviseleti alkalmai idıtartamára.

7

II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSI SZERKEZETE 2. A megfelelı színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos mőködés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével az intézmény szervezeti felépítése az alábbi: 2.1. Az intézmény szervezeti egységei a) Szabadság tér 1. szám alatti telephelyen általános iskola 1-4. évfolyamán, a napköziben tanító pedagógusok csoportja igazgatóhelyettes vezetésével. b) Kossuth Lajos út 30. szám alatti telephelyen általános iskola 5-8. évfolyamán, a tanulószobán tanító pedagógusok csoportja igazgatóhelyettes vezetésével. c) Széchenyi utca 28. szám alatti telephelyen általános iskola 1-8. évfolyamán, a napköziben tanító pedagógusok csoportja igazgatóhelyettes vezetésével. IGAZGATÓ

iskolatitkár adminisztrátor

Igazgatóhelyettes III.

Igazgatóhelyettes I.

Igazgatóhelyettes II.

(általános helyettes)

fejlesztı pedagógus könyvtár

reál munkaközösségvezetı

Humán munkaközösségvezetı Természettud. mkköz.vezetı

iskolatitkár pedagógusok

pedagógusok

pedagógusok

magyar történelem idegen nyelvet tanítók fizika informatika matematika kémia testnevelést

- biológia - földrajz - technika - média - rajz - ének

Technikai egység karbantartó

takarítók

Alsó tagozatos Munkaközösségvezetı

pedagógusok

1-4. osztályban tanítók napközis ped.

tanítók

8

A szervezeti egységek vezetıi csak saját munkaterületükön járhatnak el. Az intézmény képviselıjeként teljes hatáskörben kizárólag az igazgató járhat el, ettıl eltérı rendelkezés a jelen SzMSz-ben a helyettesítés rendjében meghatározott hatáskörök szerint, valamint esetenkénti külön megbízással lehetséges. 2.2 Az intézmény vezetése Az iskola vezetı beosztású alkalmazottai: a) igazgatóhelyettes I. (általános igazgató helyettes – székhelyen), b) igazgatóhelyettes II. (a Szabadság téri telephelyen), c) igazgatóhelyettes III. (a Széchenyi utcai telephelyen). 2.2.1. Az intézmény vezetıje: A közoktatási intézmény vezetıje az igazgató, aki teljes hatáskörrel képviseli az intézményt. Vezetıi tevékenységét három igazgató helyettes közremőködésével látja el. Munkáját a magasabb jogszabályokban foglaltak, a fenntartó, valamint az iskola egyéb szabályzatai által elıírtak szerint végzi. Megbízása a fenntartó rendelkezései szerint az alapító okiratban foglaltaknak megfelelıen történik. Kizárólagos jogkörébe tartozik: a) az intézmény alkalmazottai feletti teljes munkáltatói, b) a kötelezettségvállalási, a gazdálkodást szabályozó munkamegosztási (együttmőködési) megállapodásban rögzített mértékben utalványozási jogkör gyakorlása, c) a külön megállapított ügyekben a kiadmányozás. Az intézményi tanügyi iratok, dokumentumokhoz kapcsolódó kiadványozás joga az igazgatót és helyetteseit illeti meg. 2.2.2. Igazgatóhelyettesek: A vezetı beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek a vezetıi tevékenységüket az igazgató közvetlen irányítása mellett, egymással együttmőködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el, közvetlenül az igazgatónak tartoznak beszámolási kötelezettséggel. A vezetıhelyettesi megbízást – a nevelıtestületi véleményezési jogkör megtartásával – az intézményvezetı adja az iskola határozatlan idıre kinevezett közalkalmazottjának. A megbízás visszavonásig érvényes. Az igazgatóhelyettesek a törvényben meghatározott felsıfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezı személyek lehetnek. Vezetıi megbízás további feltétele a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelıssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. 2.3. A vezetık közötti feladatmegosztás 2.3.1. Igazgató: Az igazgató fıbb tevékenységei és felelıssége: a) Az igazgató az intézmény egyszemélyő felelıs vezetıje. b) A demokratikus elvek betartása mellett kialakítja az intézmény sajátos arculatát, elkészíti a pedagógiai programját. c) Jogkörökkel ruházza fel az intézményen belül mőködı szervezetek vezetıit.

9

d) Gondoskodik a szervezeti egységek koordinálásáról. e) Felelıs az ágazati, helyi közoktatás-politikai feladatok végrehajtásáért. f) Gyakorolja a létszám-, a munkaerı-gazdálkodási jogkört, rendelkezik az együttmőködési megállapodásban számára megjelölt jogkörökkel. g) Rendelkezik az intézmény eszközállományának, helyiségeinek kihasználása optimális módjáról, az intézmény tereinek és eszközeinek hasznosításáról, szerzıdéses bérbeadásáról. Dönt a helyiségbérletekbıl származó többletbevételek felhasználásáról. h) Figyelemmel kíséri az üzemelés folyamatosságát és színvonalát, a felszerelési, berendezési tárgyak kihasználtságát. i) Javaslatot tesz a pénzeszközök, költségvetési költséghelyek közötti elıirányzatok szükséges átcsoportosítására, maradványok, költségkeretek felosztására, a fejlesztésekre és az ezt szolgáló személyi, tárgyi feltételekre. j) Gondoskodik az intézmény egészségügyi ellátásáról (pl. iskolaorvos alkalmazásával). k) Dönt az intézményen belül felmerülı hatásköri vagy egyéb vitákban, ha a döntést jogszabály vagy egyéb szabályzat nem utalja más szerv hatáskörébe. l) Mint az intézmény egyszemélyi állami vezetıje, indoklás alapján jogosult bármely ügyet magához venni és abban személyesen dönteni. Döntésérıl tájékoztatnia kell az érintett testületet, dolgozói csoportot. m) Meghatározza az intézmény tantárgyfelosztását és túlórakeretét, a munkaközösség-vezetık javaslatait ismerve. n) Megbízza az órarend elkészítésével az igazgatóhelyetteseket. o) Közremőködik a feladatfinanszírozáson alapuló költségvetés elkészítésében. p) Irányítja, ellenırzi az intézmény szakmai, nevelési, szervezeti, és gazdasági tevékenységét. Rendszeresen tájékozódik a tanórai munkáról (óralátogatás). r) Folyamatosan figyelemmel kíséri a szervezeti egységek vezetıinek tevékenységét, s ıket rendszeresen beszámoltatja a végzett munkáról. Erre fórum lehet az iskolavezetési értekezlet. s) Az igazgató értékeli az iskola helyzetét, eredményeit, a szükséges mértékben tájékoztatja errıl az iskolavezetést és a tantestületet. sz) Ellenırzi a pedagógiai program és a helyi tantervek érvényre jutását. t) Figyelemmel kíséri az energiafelhasználást. ty) Ellenırzi a hatályos erıforrás felhasználást. u) Ellenırzi a költségvetés arányos teljesítését. ü) A munkavédelem területén folyamatos ellenırzést végez. Gondoskodik az észlelt hiányosságok felszámolásáról, megszüntetésérıl. 2.3.2. Az igazgatóhelyettes I. (általános helyettes): a) Eseménynaptárt készít a tanév idıtartamára vonatkozóan, havi bontásban, az éves munkaterv alapján. b) Intézi a helyettesítések beosztását a többi igazgatóhelyettessel egyeztetve, ügyel ezek szakszerőségére. c) Segítséget ad az igazgatónak a munkatársak minısítésében. Kitüntetésre, jutalmazásra javaslattételi joggal rendelkezik. d) Részt vesz a félévi és év végi osztályozó értekezleteken. e) Irányítja az órarendkészítést és a tanrend szervezését. f) A székhelyen történı pályaválasztás lebonyolítása, irányítása kiemelt feladata. g) Elkészíti a statisztikai jelentéseket. h) Elıkészíti az osztályozó vizsgákat, ezeket megszervezi, az ezzel kapcsolatos dokumentációt ellenırzi. i) Ellenırzi a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátását (ügyeletek, iskolai-szülıi ház kapcsolata stb.).

10

j) Beszámol a tanítási órák ellenırzési tapasztalatairól az igazgatónak. k) Óralátogatáskor ellenırzi a haladás ütemét, az órákra való felkészülést, a házi füzeteket, az ellenırzıket, a dolgozatfüzeteket. l) Havonta ellenırzi az osztálynaplókat, csoportnaplókat. m) Folyamatosan ellenırzi az anyakönyveket, a törzskönyv vezetését. n) Munkájáról a vezetıi értekezleten és - elızetes megbeszélés alapján - vezetıségi, illetve nevelıtestületi értekezleten köteles beszámolni. 2.3.3. Igazgatóhelyettes II. (Szabadság tér 1. telephelyen): a) Eseménynaptárt készít a tanév idıtartamára vonatkozóan, havi bontásban, az éves munkaterv alapján. b) Intézi a helyettesítések beosztását a többi igazgatóhelyettessel egyeztetve, ügyel ezek szakszerőségére. c) Segítséget ad az igazgatónak a munkatársak minısítésében. Kitüntetésre, jutalmazásra javaslattételi joggal rendelkezik. d) Részt vesz a félévi és év végi osztályozó értekezleteken. e) Irányítja az órarendkészítést és a tanrend szervezését. f) A székhelyen történı pályaválasztás lebonyolítása, irányítása kiemelt feladata. g) Elkészíti a statisztikai jelentéseket. h) Elıkészíti az osztályozó vizsgákat, ezeket megszervezi, az ezzel kapcsolatos dokumentációt ellenırzi. i) Ellenırzi a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátását (ügyeletek, iskolai-szülıi ház kapcsolata stb.). j) Beszámol a tanítási órák ellenırzési tapasztalatairól az igazgatónak. k) Óralátogatáskor ellenırzi a haladás ütemét, az órákra való felkészülést, a házi füzeteket, az ellenırzıket, a dolgozatfüzeteket. l) Havonta ellenırzi az osztálynaplókat, csoportnaplókat. m) Folyamatosan ellenırzi az anyakönyveket, a törzskönyv vezetését. n) Munkájáról a vezetıi értekezleten és - elızetes megbeszélés alapján - vezetıségi, illetve nevelıtestületi értekezleten köteles beszámolni.

2.3.4. Igazgatóhelyettes III. (Széchenyi u. 28. telephelyen): a) Intézi a helyettesítések beosztását az I. igazgatóhelyettessel egyeztetve, ügyel ezek szakszerőségére. b) Segítséget ad az igazgatónak a munkatársak minısítésében. Kitüntetésre, jutalmazásra javaslattételi joggal rendelkezik. c) Részt vesz a félévi és év végi osztályozó értekezleteken. d) Irányítja az órarendkészítést és a tanrend szervezését. e) A telephelyen történı pályaválasztás lebonyolítása, irányítása kiemelt feladata. f) Elkészíti a statisztikai jelentéseket. g) Elıkészíti az osztályozó vizsgákat, ezeket megszervezi, az ezzel kapcsolatos dokumentációt ellenırzi. h) Ellenırzi a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátását (ügyeletek, iskolai-szülıi ház kapcsolata stb.). i) Beszámol a tanítási órák ellenırzési tapasztalatairól az igazgatónak. j) Óralátogatáskor ellenırzi a haladás ütemét, az órákra való felkészülést, a házi- füzeteket, az ellenırzıket, a dolgozatfüzeteket. k) Havonta ellenırzi az osztálynaplókat, csoportnaplókat. l) Folyamatosan ellenırzi az anyakönyveket, a törzskönyv vezetését.

11

m) Munkájáról a vezetıi értekezleten és - elızetes megbeszélés alapján - vezetıségi, illetve nevelıtestületi értekezleten köteles beszámolni. 2.3.5. Munkaközösség-vezetı(k): A szakmai munkaközösség tagjai tanévenként saját szakmai tevékenységük irányítására, koordinálására kimagasló felkészültségő és jól szervezı munkaközösség-vezetıt választanak. A munkaközösség-vezetıt az igazgató bízza meg feladatainak ellátásával, munkáját a Ktv. alapján elıírt órakedvezmény igénybe vételével látja el. A munkaközösség vezetıje képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetısége felé, és az iskolán kívül. Feladatai: a) irányítja és felelıs a munkaközösség tevékenységéért, b) havonta értekezletet tart, c) bemutató foglalkozásokat szervez, d) összeállítja a Pedagógiai Program alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, e) ellenırzi a munkaközösség tagjainak munkáját, f) félévente beszámol a tantestületnek, a munkaközösség munkájáról. A szakmai munkaközösség vezetı jogai: a) bírálja és jóváhagyásra javasolja (vagy nem javasolja) a munkaközösségi tagok tantervhez igazodó tanmeneteit, b) ellenırzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti elırehaladást és az eredményességet, c) hiányosságnál intézkedést kezdeményez a vezetık felé, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására. 2.4. Az intézmény vezetısége Az intézmény vezetısége – az igazgatóból és a helyettesekbıl álló operatív testület – heti rendszerességgel megbeszélést tart. A kibıvített vezetıség tagjai: a) igazgató, b) igazgatóhelyettesek, c) munkaközösség-vezetık, d) diákönkormányzat vezetıi, e) Közalkalmazotti Tanács elnöke, f) iskolai érdekképviseleti szervek vezetıi. A kibıvített vezetıség rendszeresen, havonta, kéthavonta tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélések összehívása az igazgató feladata. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a székhelyen és telephelyeken a nevelıi szobában elhelyezett hirdetıtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelıket. 2.5. A helyettesítés rendje 2.5.1. Az intézményvezetı helyettesítése: Az igazgatót akadályoztatása esetén - azonnali döntést nem igénylı kizárólagos hatáskörben,

12

valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével - az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén - legalább két hét - gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Az intézményvezetı tartós távolléte esetén, a teljes vezetıi jogkör gyakorlására külön írásban ad felhatalmazást. 2.5.2. A vezetı-helyettesek helyettesítése: Az igazgatóhelyettes I.-t hivatalos távolléte, szabadsága és betegsége alatt a Gubányi Károly Általános Iskola székhelyén tanító munkaközösség-vezetı – amennyiben számuk kettınél több, akkor az igazgató által kijelölt – munkaközösség-vezetı helyettesíti. Az igazgatóhelyettes II-t hivatalos távolléte, szabadsága és betegsége alatt a Gubányi Károly Általános Iskola Szabadság tér 1. számú telephelyén tanító munkaközösség-vezetı – amennyiben számuk kettınél több, akkor az igazgató által kijelölt – munkaközösség-vezetı helyettesíti. Az igazgatóhelyettes III.-t hivatalos távolléte, szabadsága és betegsége alatt a Gubányi Károly Általános Iskola Széchenyi u. 28. számú telephelyén tanító munkaközösség-vezetı – amennyiben számuk kettınél több, akkor az igazgató által kijelölt – munkaközösség-vezetı helyettesíti. Az igazgató és az igazgatóhelyettesek egyidejő hivatalos távolléte, szabadsága és betegsége alatt az igazgató írásbeli megbízásával rendelkezı közalkalmazott látja el a helyettesítést.

13

III. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK 3. Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülık és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogaikat az e fejezetbe felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 3.1. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok elıírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és az ezekhez kapcsolódó rendeletek szabályozzák, valamint az intézmény Kollektív Szerzıdése rögzíti. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelı munkát végzı pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelı munkát közvetlenül vagy közvetetten segítı más közalkalmazott. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelıtestületét. A nevelıtestület (tantestület) határozza meg alapvetıen az intézmény tartalmi munkáját, melynek tevékenységével az SzMSz önálló fejezete foglalkozik. 3.1.1. Az alkalmazotti közösségek jogai: Az alkalmazotti közösséget és azok képviselıit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívást kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés elıkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevıvel, véleményezıvel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkezı személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelısséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testületi egyszerő többség (50% + 1 fı) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. 3.1.2. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje: Az intézmény különbözı közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetık és a választott közösségi képviselık segítségével - az intézményvezetı fogja össze. A kapcsolattartásnak különbözı formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelıbben szolgálja az együttmőködést. A kapcsolattartás formái a különbözı értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi győlések. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét idıpontjait a munkaterv tartalmazza,

14

melyet a hivatalos közlések helyén kell közzétenni. A belsı kapcsolattartás általános szabálya, hogy különbözı döntési fórumokra, nevelıtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselıt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzıkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség győlését az intézményvezetı akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály elıírja, vagy az intézmény egészét érintı kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteirıl jegyzıkönyvet kell vezetni. 3.2. A nevelıtestület és mőködési rendje A nevelıtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelıtestület tagja, az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltı alkalmazottja. 3.2.1. A nevelıtestület kötelezettségei, feladatai és jogai: A nevelıtestület kötelezettségeit a Nkt. 2011. évi CXC. törvény 70.§ tartalmazza. A nevelıtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelıen a nevelıtestület véleményezı és javaslattevı jogkörrel rendelkezik az intézményt érintı valamennyi ügyben. A nevelıtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat mőködésével kapcsolatban. A nevelıtestület konkrét feladatai: a) a pedagógiai program elfogadása, b) az SzMSz és a házirend elfogadása, c) a tanév munkatervének jóváhagyása, d) átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, e) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, f) a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, g) az intézményvezetıi programok szakmai véleményezése, h) a nevelıtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, i) a diákönkormányzat mőködésének jóváhagyása, j) saját feladatainak és jogainak részleges átruházása. A nevelıtestület döntési és véleményezési joga: A nevelıtestület új jogosítványa a Nkt. 2011. évi CXC. törvény 70.§ bekezdése értelmében a nevelési program, pedagógiai program, továbbá a Szervezeti és Mőködési Szabályzat elfogadásán kívül és a Házirend elfogadása is a nevelıtestület át nem ruházható döntési jogkörébe került. Döntési jogkörök: a) az intézmény hosszabb (távlati) és rövidebb (éves) pedagógiai programjainak kialakítása, b) a pedagógiai program és mellékleteinek a Ktv. szerinti elfogadása, c) nevelési program, d) házirend, e) bizottságok létrehozása, f) tanévenként három nevelési értekezlet témájának megállapítása, g) tankönyvtámogatás módjának megállapítása, h) a pedagógiai program jóváhagyásának megtagadása esetén, a bírósághoz kereset

15

benyújtása, i) félévenkénti értékelı értekezleteken a félévi érdemjegyektıl lényegesen eltérı osztályzat módosítása, j) a pedagógusok minıségi munkavégzéséért adható kereset kiegészítés elveinek megállapítása, a figyelembe vett tevékenységi területek körének tanévenkénti felülvizsgálata és megállapítása. Véleménynyilvánítási jogkörök: a) az igazgatói pályázattal kapcsolatban, b) az igazgatóhelyettesek kinevezésével kapcsolatban, c) a tanulók elismerésében és büntetésében, d) a munkaközösségek vezetıinek megbízásában, e) a diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatával kapcsolatban, f) az éves tantárgyfelosztás és éves munkaterv vonatkozásában. 3.2.2. A nevelıtestület értekezletei: A nevelıtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezletet tart a tanév során. Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti. A nevelıtestületi értekezletre vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók – szülıi szervezet, diákönkormányzat stb. – képviselıjét meg kell hívni. A nevelıtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (kivéve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. A tanév rendes értekezletei az alábbiak: a) alakuló értekezlet, b) tanévnyitó értekezlet, c) félévi és év végi osztályozó értekezlet, d) félévi értekezlet, e) tanévzáró értekezlet, f) kiemelt alkalmak ünnepi tantestületi értekezlete. Ezek idıpontja az éves munkatervben rögzített. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelıtestület tagjainak egyharmada, vagy a közalkalmazotti tanács, vagy az intézmény igazgatója vagy vezetısége szükségesnek látja. Ennek idıpontját – a lehetıségek figyelembevételével – legalább két nappal az értekezlet elıtt közölni kell. Határozati szavazás (döntés) eljárása és rögzítése: A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint, a nevelıtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelıtestület döntéseit és határozatait általában - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerő szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a testület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki, a nevelıtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlısége esetén, az intézményvezetı szavazata dönt. A nevelıtestületi értekezletek lényegkiemelı, emlékeztetı jegyzıkönyvét az iskolatitkár vezeti. A jegyzıkönyvet az intézményvezetı, a jegyzıkönyvvezetı és a nevelıtestület jelenlevı tagjai közül két hitelesítı írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába

16

kerülnek határozati formában. 3.3. A nevelıtestület szakmai munkaközösségei A munkaközösségek célja: Az azonos mőveltségi területen tevékenykedı pedagógusok a közös minıségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenırzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. Az intézmény szakmai munkaközösségeinek típusai: a) Humán munkaközösség Szakterülete: magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv. b) Reál munkaközösség II. Szakterülete: biológia, földrajz, technika, rajz, médiaismeret, ének. c) Reál munkaközösség I. Szakterülete: fizika, matematika, informatika, kémia, testnevelés. d) Alsó tagozatos munkaközösség Szakterülete: 1-4. évfolyam, napközi. 3.3.1. A szakmai munkaközösségek feladatai: A munkaközösség tagjai a magas színvonalú munkavégzés érdekében: a) fejlesztik a szakterület módszertanát és az oktató munkát, b) kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, c) javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai elıirányzatainak felhasználására, d) támogatják a pályakezdı pedagógusok munkáját, e) összehangolják az egységes szaktárgy intézményi követelmény-rendszert és értékelési rendszert, f) felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét, g) összeállítják a vizsgák (osztályozó-, javító-, helyi-, stb.) feladatait és tételsorait, h) kiírják és lebonyolítják a pályázatokat, a tanulmányi versenyeket, az igazgató engedélyével. Döntési jogkörök: a) a munkaközösség tevékenységével kapcsolatos szokásrend és a szakmai önállóság kialakításában, figyelembe véve az egyéni, az intézményi és a fı iskolai érdekeket, b) javaslattétel a munkaközösség-vezetıjének személyére, c) szaktanácsadás kérésében, d) felterjesztés kitüntetésre az iskolavezetés részére. 3.3.2. Az iskolai munkaközösségek kapcsolattartási rendje: 3.3.2.1. Kapcsolattartás az iskolavezetéssel A szakmai munkaközösségekkel illetve azok vezetıivel való operatív kapcsolattartásért, az intézményvezetés részérıl felelıs: a) igazgatóhelyettes I.: a humán, illetve reál munkaközösségek, b) igazgatóhelyettes II.: alsós munkaközösség.

A vezetık ennek megfelelıen:

17

a) részt vesznek a munkaközösségek tanév eleji (munkaterv megvitató és elfogadó) továbbá tanév végi (beszámoló megvitató és elfogadó) értekezletén, b) jóváhagyják a munkaközösség vezetı által ellenırzött tanmeneteket, c) gondoskodnak arról, hogy a munkaközösség vezetıkhöz eljusson minden olyan információ, amely a folyamatos munkavégzéshez szükséges. 3.3.2.2. A munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje: a) az éves munka tervezésében: az egyes munkaközösségek által összeállított éves munkaterveiket a munkaközösség vezetık a tanévet elıkészítı értekezleten ismertetik, b) nevelési-oktatási feladatok elvégzésében: a munkaközösségek közötti folyamatos kapcsolattartásért a munkaközösség vezetık felelnek, ennek érdekében félévente legalább egy megbeszélést tartanak, melyen közös álláspontot alakítanak ki a valamennyi munkaközösséget érintı, olyan oktatási-nevelési és módszertani kérdésekrıl, melyeknél célszerő egységességre törekedni iskolai szinten, c) féléves és éves munka értékelésében: a munkaközösség-vezetık beszámolnak a munkaközösség által elvégzett munkáról, a feladatok teljesítésérıl, ezáltal biztosítva a többi munkaközösség számára eredményeik megismerését. 3.4. A nevelıtestület feladatainak átruházása 3.4.1. A fegyelmi bizottság: Az egyes feladat – és jogkörök átadása. A nevelıtestület a feladatkörébe tartozó ügyek elıkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott idıre vagy alkalmilag – fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság feladata: a) a Házirendet súlyosan megszegı tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata, b) az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. Tagjai: a) Állandó tagok: - telephelyenként egy pedagógus, - az intézmény vezetıje vagy egyik helyettese. b) Változó tagok: - az érintett tanuló osztályfınöke, - egy, a tanuló által felkért pedagógus, - a diákönkormányzat képviselıje. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelıtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekrıl, amelyekben a nevelıtestület megbízásából eljár, legkésıbb a munkatervben rögzített félévi értekezletek idıpontjában. 3.4.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok: Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelıtestület vagy az iskolavezetés döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az iskolavezetés hozza létre, errıl tájékoztatnia kell a nevelıtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelıtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. Feladatuk ellátása során szervezési, ellenırzési, értékelési jogkörrel rendelkeznek. A feladat elvégzése után írásban beszámolót készítenek az iskolavezetés felé.

18

3.4.4. A nevelıtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai: A nevelıtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogkörébıl munkaközösségekre, az alábbi jogköreit ruházza át: a) a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, b) továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, c) jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel, d) a határozott idıre kinevezett pedagógusok véleményezése, e) a szakmai munkaközösség-vezetı munkájának véleményezése.

a

szakmai

3.5. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje 3.5.1. Az osztályközösségek és tanulócsoportok: Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott. Az osztályközösség élén pedagógus vezetıként az osztályfınök áll. Az osztályfınököt, az igazgatóhelyettesek javaslatát figyelembe véve, az igazgató bízza meg. Az osztályfınökök osztályfınöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályfınök jogosult, az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására, az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. İ felelıs az osztály neveléséért, ı képviseli az osztály és a tanulók érdekeit a tantestület és az iskolavezetés elıtt; ismerteti és megvalósítja az iskolavezetés és a tantestület határozatait az osztályban. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelv, számítástechnika, matematika, magyar nyelvtan, testnevelés órák stb.). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja. 3.5.2. A diákközgyőlés (iskolagyőlés): Az iskola tanulóközösségének a diákközgyőlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyőlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekő észrevételeit, javaslatait. A diákközgyőlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat szervezeti és mőködési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyőlést tartani, amelyen az iskola valamennyi tanulója, vagy a diákönkormányzat döntése alapján, a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyőlés napirendjét, a közgyőlés rendezése elıtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyőlésen az iskola igazgatója és a diákönkormányzati vezetık beszámolnak az elızı diákközgyőlés óta eltelt idıszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetérıl, érvényesülésérıl. A közgyőlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyőlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetıi vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. 3.5.3. Diákönkormányzat: A tanulók, a tanuló közösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait, az iskolai

19

diákönkormányzat vezetısége, illetve annak választott tisztviselıi érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét, a saját Szervezeti és Mőködési Szabályzata szerint alakítja. 3.5.3.1. A diákönkormányzat szervezete A tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintı valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat akkor járhat el az intézmény egészét érintı ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50%-ának képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat mőködési rendjét – a tanulóközösség által elfogadott, és a nevelıtestület által jóváhagyott – diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzata tartalmazza. Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységei, minden osztályközösség megválaszthatja az Osztály Diákbizottságát (ODB) és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetıségébe. A tanulóközösségek ily módon önmaguk diákképviseletérıl döntenek. Az intézmény teljes tanulóközösségének érdekképviseletét a választott Diákönkormányzat (DÖK) látja el. 3.5.3.2. A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény mőködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következıkben: a) az intézmény szervezeti és mőködési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor, b) a házirend elfogadásakor és módosításakor, c) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor. A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: a) saját mőködésére és hatásköre gyakorlására, b) a mőködéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására, c) egy tanítás nélküli munkanap programjára, d) tájékoztatási rendszerének létrehozására és mőködtetésére, e) vezetıinek, munkatársainak megbízására. 3.5.3.3. A diákönkormányzat mőködési feltételei: Az intézmény tanévenként megadott idıben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan mőködésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SzMSz és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az intézmény a minden tanév októberében szervezett papírgyőjtés bevételének egy részébıl biztosítja a diákönkormányzat mőködéséhez azokat a költségeket, amelyeket a diákönkormányzat minden tanév november 15-ig, saját költségvetéseként megfelelı indoklással elıterjeszt az iskolavezetés részére. 3.5.4. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás: A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat az DÖK képviseletében. A diákönkormányzatot képviselı felnıtt személy vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. Az Iskolai Diákönkormányzat megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola

20

vezetıségi, a nevelıtestületi, valamint a szülıi szervezeti értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a tanulók nagyobb közösségét érintı kérdésekben. Nagyobb közösségnek az azonos évfolyamra járó tanulók összessége minısül. Az Osztály Diákbizottságának képviselıje járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetıjét, szükség szerint elıre egyeztetett idıpontban. 3.6. A szülıi közösség és a kapcsolattartás rendje 3.6.1. A szülıi szervezetek: A közoktatási törvény alapján a szülık meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülıi szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülıi szervezet dönt saját szervezeti és mőködési rendjérıl, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselıinek megválasztásáról és képviseletérıl. Az osztályok szülıi szervezetének közösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülıi szervezetének közössége osztályonként - az SZK Szervezeti és Mőködési Szabályzata szerint - 2 szülıt választ meg, akik az iskolai oktatási intézmény szülıi szervezetét alkotják. Az osztályok szülıi szervezetének tagjai kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy osztályfınök segítségével juttatják el az iskola vezetıségéhez. Az iskolai szülıi szervezet legmagasabb szintő döntéshozó szerve az iskolai szülıi szervezet vezetısége. 3.6.2. A szülı szervezet jogai: A szülıi szervezetet véleményezési jog illeti meg: a) a Házirend elfogadásában, b) az SZMSZ elfogadásában, c) az iskolai pedagógiai program elfogadásában, d) az éves munkaterv és a tanév rendjének elfogadásában, e) a hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásában, f) a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásában, g) az iskola mőködési rendje tekintetében, nyitva tartásában, h) a vezetık és a szülıi szervezet kapcsolattartásának formáiban, i) a külsı partnerekkel való kapcsolattartás formáiban, j) a mulasztásokra vonatkozó rendelkezések, k) a térítési díjra vonatkozó rendelkezések, l) az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje tekintetében, m) a napközibe történı felvétel elvei tekintetében, n) a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáiban, o) fegyelmezı intézkedések formái és alkalmazásának elveiben. A szülıi szervezet döntési jogkörei: a) megválasztja saját tisztségviselıit, b) kialakítja saját mőködési rendjét, c) az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, d) képviseli a szülıket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében,

21

e) véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülıkkel és tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A gyermek, illetve kiskorú tanuló szülıjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan döntéshez, amelybıl a szülıre fizetési kötelezettség hárul. A nyilatkozat beszerzése történhet az ellenırzı könyv aláírásával is. 3.6.3. Vezetıi kapcsolat a Szülıi Szervezettel, a Szülıi Választmányi testülettel: Egy osztály tanulóinak szülıi szervezetével az osztályfınök közvetlen kapcsolatot tart. A szülıi szervezet intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülıi szervezet vezetıje juttatja el az intézmény igazgatójához, - a meghirdetett vezetıi fogadóra idejében. A szülıi szervezetet az intézményvezetı a munkatervben rögzített idıpontban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülıi szervezet véleményét és javaslatait. Az iskolai szülıi szervezet vezetısége akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50 %-a jelen van. A szülıi szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetıvel, és tanévenként legalább egyszer beszámol a nevelıtestületnek a szülıi szervezet tevékenységérıl. Mőködésüket saját szervezeti és mőködési szabályzatban határozták meg. 3.7. A szülık szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény pedagógusai (osztályfınök, szaktanár) – a közoktatási törvénynek megfelelıen – a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tartanak. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülık csoportos tájékoztatásának módja lehet a szülıi értekezleteken és a nyílt napokon, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon, családlátogatásokon történik. 3.7.1. A szülıi értekezletek rendje: Az osztályok szülıi közössége számára az intézmény tanévenként három, a munkatervben rögzített idıpontú szülıi értekezletet tart az osztályfınök (napközis csoportvezetı) vezetésével. A szeptemberi szülıi értekezleten a szülık értesülnek a tanév rendjérıl, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelı új pedagógusokat is. A februári szülıi értekezleten kerül értékelésre a féléves munka, ismertetésre a második félév feladatai. A májusi szülıi értekezleten az osztálykirándulással kapcsolatos tudnivalók és a tanév végi teendık megbeszélése történik. Rendkívüli szülıi értekezletet bármikor hívhat össze az intézményvezetı, az osztályfınök és a szülıi szervezet képviselıje a gyermekközösségben felmerülı problémák megoldására. 3.7.2. Nyílt napok rendje: Az intézmény évente nyílt napokat tart, amikor a szülık, illetve a meghívott vendégek (leendı elsı osztályosok szülei) részt vehetnek a tanítási órákon, foglalkozásokon. A nyílt napok idıpontját, az intézmény adott tanévre szóló munkaterve rögzíti. A nyílt napok idıpontjáról írásban kell tájékoztatni a szülıket a diákok üzenı füzetében, illetve az óvodák vonatkozásában meghívó levélben, illetve plakátokon. 3.7.3. A szülıi fogadóórák rendje:

22

Az intézmény pedagógusai a szülıi fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülık számára. Az intézmény tanévenként, a munkatervben rögzített idıpontban, havi rendszerességgel szülıi fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentısen visszaesı tanuló szülıjét az osztályfınök írásban hívja be az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselı a munkatervi fogadóórákon kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban idıpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. 3.8. A szülık írásbeli tájékoztatási rendje A tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi elımenetelérıl írásban értesítik az intézmény pedagógusai. A szülık az osztályfınökön keresztül tájékoztatást kapnak az intézményi élet kiemelkedı eseményeirıl és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelı érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben, ellenırzıben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel ellátni - a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján. A tanulóval az osztály, illetve a csoport nyilvánossága elıtt a bejegyzéskor közölni kell az osztálynaplóba beírt érdemjegyet. Az érdemjegyeket a napló megfelelı hónap és tantárgy rubrikájába kell beírni. A naplóba beírt szöveges értékelést a szaktanárnak a tájékoztató füzetbe is be kell írni (dátum, aláírás). A félévi osztályzatokról az ellenırzı könyvben (tájékoztató füzetben) hivatalos bejegyzés készül. Az osztályfınök havonta ellenırzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet, ellenırzı érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja, kézjegyével és dátummal ellátja a tájékoztató füzetben, ellenırzıben a hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete, ellenırzıje hiányzik, ezt az osztálynapló „Feljegyzések” rovatában dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni. Az intézmény a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató füzetekben. A szöveges értékelés és minısítés rendszere az 1-4. évfolyamon a Pedagógiai Programban meghatározottak szerint történik. A tanuló igazolatlan hiányzásáról és annak következményeirıl a szülıt írásban kell értesíteni.

23

IV. AZ INTÉZMÉNY KÜLSİ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE 4.1. A külsı kapcsolatok célja Az intézmény a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében, az óvodások beiskolázása és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel, támogatókkal. A vezetık, valamint az oktató-nevelı munka különbözı szakterületeinek képviselıi rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, - meghívás vagy egyéb értesítés alapján. 4.2. A kapcsolattartás formái és módjai: a) b) c) d) e) f)

közös értekezletek tartása, szakmai elıadásokon és megbeszéléseken való részvétel, módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, intézményi rendezvények látogatása, hivatalos ügyintézés, közös ünnepélyek rendezése.

4.3. Rendszeres külsı kapcsolatok Az intézmény a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti az intézményt a közös fenntartásban mőködı intézményekhez és szervezetekhez. 4.3.1. Az intézmény a következı szervezetekkel, társintézményekkel áll kapcsolatban: a) a fenntartóval, b) a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel, c) Magyar Államkincstár területileg illetékes Igazgatóságával, d) a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel, e) a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, f) a nevelési tanácsadó szolgálattal, g) a családsegítı központtal, h) az OKÉV-vel, i) pedagógiai szolgáltatókkal, j) Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottságával (valamint a helyébe lépı, oktatási tárgyú feladatokat tárgyaló bizottsági szervével), k) a helyi hírközlı szervekkel, l) a tankönyvkiadókkal, tankönyvterjesztıvel, m) a könyvtárellátóval, n) egyéb szervezetekkel: tanulóétkeztetést biztosító vállalkozó, büfét üzemeltetı vállalkozó, rendırkapitányság, polgárırség, o) Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, illetve illetékes tankerülete. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelıs.

24

Az iskola vezetése rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaorvossal, az iskolai védınıvel és ennek segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját a szervezeti és mőködési szabályzat X. fejezete szabályozza. A tanulók veszélyeztetettségének megelızése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a Kistérségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat pilisi tagintézményével. A munkakapcsolat felügyeletéért telephelyenként az igazgatóhelyettesek a felelısök. Az eredményes oktató- és nevelımunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn, az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: a) az iskolát támogató „Segítünk” és az „Epres” Alapítvány kuratóriumával, b) a városi közmővelıdési intézménnyel, c) az egyházak helyi gyülekezeteivel, d) a városi civil szervezetekkel. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az általános igazgatóhelyettes a felelıs.

25

V. AZ INTÉZMÉNY MŐKÖDÉSI RENDJE 5.1. Nyitva tartás, tanulók fogadása Az iskola épületei szorgalmi idıben hétfıtıl péntekig reggel 730 órától délután 17 óráig tartanak nyitva. A szokásos nyitvatartási rendtıl való eltérésre az intézményvezetı adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezetı által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani. Az intézmény a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Szorgalmi idıben hétfıtıl péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 730 óra és délután 1600 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskola székhelyén kell tartózkodnia. 5.2. Belépés, benntartózkodás rendje Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézık tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). 5.2.1. Hivatalos ügyek intézése: Szorgalmi idıben a nevelıi és a tanulói hivatalos ügyek intézése székhelyen, illetve a Széchenyi u. 28. szám alatti telephelyen lévı ügyviteli helyiségben történik. Hétfıtıl csütörtökig: 800-1600 óráig Péntek: 800-1200 óráig Tanítási szünetekben az iskola a hivatalos ügyek intézésére székhelyén, külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, a szülık és a tanulók az ügyeleti rendrıl a hirdetıtáblán elhelyezett írásos tájékoztatón keresztül szerezhetnek tudomást. A tanulók tanulmányi munkájával, magatartásával kapcsolatos ügyintézése fogadóórán, szülıi értekezleten és elıre egyeztetett idıpontban történik. 5.3. Az intézmény munkarendje 5.3.1. Vezetık benntartózkodásának rendje: Szorgalmi idıben székhelyen: Hétfıtıl-péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 730 és délután 1600 óra között, az iskola igazgatójának vagy általános helyettesének a Kossuth Lajos út 30. szám alatti székhelyen az iskolában kell tartózkodnia. A vezetık benntartózkodásának pontos beosztását az éves munkatervben kell írásban meghatározni. Szorgalmi idıben: a) Szabadság tér 1. szám alatti telephelyen az igazgatóhelyettes 730-1530 között b) Széchenyi utca 28. szám alatti telephelyen az igazgatóhelyettes 730-1530 között

26

köteles a telephelyen tartózkodni. Székhelyen, Szabadság tér 1.és a Széchenyi utca 28. telephelyen a reggeli nyitva tartás kezdetétıl a vezetı beérkezéséig az ügyeletes nevelı, délután a távozó vezetı után székhelyen és telephelyeken egyaránt az esetleges foglalkozást tartó rangidıs pedagógus felelıs az iskola mőködésének rendjéért, valamint ı jogosult és köteles a mőködés érdekében szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelıtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. 5.3.2. A közalkalmazottak munkarendje: Az intézmény zavartalan mőködése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával az intézményvezetı állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait az intézményvezetı készíti el, a vezetı-helyettesekkel együtt. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. Az alkalmazottak munkarendje az intézmény mőködéséhez igazodik, melyet munkaköri leírásuk tartalmaz. 5.3.3. A pedagógusok munkarendje: A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelezı órákból, valamint a nevelıoktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelı foglalkozással összefüggı feladatok ellátásához szükséges idıbıl áll, ami heti 40 óra. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezetı-helyettesek állapítják meg, - az intézményvezetı jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az intézményvezetı engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdése elıtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak a reggeli ügyelet kezdésnél 5 perccel kell korábban érkezni. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását elızetesen jelentenie kell az igazgatónak, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén, lehetıség szerint szakszerően kell helyettesíteni. A hiányzó nevelınek a szakszerő helyettesítés érdekében rendelkezésre kell bocsátani a tanmenetet, vagy a tananyag megnevezését, esetleg óravázlatot. Ezért a tanmenete egy példányát az igazgató helyettesi irodában kell tartani. A rendkívüli távolmaradást legkésıbb az adott munkanapon az elsı tanítási óra megkezdése elıtt fél órával jelezni kell az igazgatóhelyettesnek. A pedagógusok számára - a kötelezı óraszámon felüli - tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezetı adja a vezetı-helyettesek javaslatainak meghallgatása után. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét.

27

5.3.4. A nem pedagógus munkakörőek munkarendje: Az oktató-nevelı munkát segítı alkalmazottak munkarendjét, a távollevık helyettesítési rendjét az igazgató állapítja meg. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenımentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük elıtt 10 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell az igazgatót. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak munkarendje: a) iskolatitkár 700 órától 1500 óráig 00 b) ügyviteli dolgozó 8 órától 1600 óráig c) karbantartó 600 órától 1400 óráig 00 00 00 d) takarító I. 7 órától – 10 óráig és 13 órától – 1800 óráig e) takarító II. 1000 órától 1800 óráig 5.4. Székhely és a telephelyek közötti kapcsolattartás rendje A székhely és a telephelyek közötti kapcsolattartásért az általános igazgatóhelyettes a felelıs. A telephelyek közötti kapcsolattartásért az igazgatóhelyettes II. és az igazgatóhelyettes III. a felelıs. 5.5. A tanítás rendje Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelıen, a tantárgyfelosztással összhangban levı órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. 800 órától - 1340 óráig

A napi tanítási idı (a kötelezı órarend szerinti tanítási órák idıtartama) A napközi otthon A tanulószobai foglalkozások A szakkörök, tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások

1145 órától – 1700 óráig 1145órától - 1430 óráig 1245 órától - 1600 óráig

A tanítási órák idıtartama: 45 perc. Az elsı tanítási óra reggel 800 órakor kezdıdik, nulladik óra nem tartható. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A napközis csoportok munkája a délelıtti tanítási órák végeztével a csoportokba járó tanulók órarendjéhez igazodik és 1700óráig tart. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak az intézmény vezetıi jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezetı-helyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a Házirend tartalmazza. Az iskolában reggel 730 órától 800 óráig és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet mőködik. Az ügyeletes nevelı köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók

28

magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megırzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenırizni. Az ügyeletes nevelık beosztása az órarendhez igazítva készül, a tanáriban kifüggesztésre kerül, minden tanév elején és félévkor. A tanórán kívüli foglalkozásokat székhelyen és valamennyi telephelyen 1245 órától 16 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettıl eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. A tanuló a tanítási idı alatt csak a szülı személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfınöke (távolléte esetén az igazgató vagy a telephelyen lévı igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülıi kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 5.6. Az óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek idıtartama: 10-15 perc között, a csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek legkisebb idıtartama 10 perc. Minden szünet ideje alatt - a tanulók egészsége érdekében - a tantermekben szellıztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési idın kívül a tanulók a tantermen kívül töltik el. A harmadik tanítási óra után - az idıjárástól függıen – a tanulók az udvaron töltik el a szünetet. Szünetekben a gyermekekre ügyeletes nevelık felügyelnek. Az ebédelést 1130 óra - 1400 óra között kell lebonyolítani. A dupla órák az igazgatóhelyettesek engedélyével – az óraközi szünet eltolásával – tarthatók, de a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig. 5.7. Az iskola helyiségeinek használati rendje Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelıen kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelısek: a) az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, b) az iskola rendjének, tisztaságának megırzéséért, c) a tőz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, d) az iskola szervezeti és mőködési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott elıírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületébıl elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit – elsısorban a hivatalos nyitvatartási idın túl és a tanítási szünetekben – külsı igénylıknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külsı igénybe vevık, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti idıben és helyiségekben tartózkodhatnak.

29

Az iskola épületében dohányozni TILOS. Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze.

30

VI. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 6.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások rendjét a Nkt. 2011. CXC törvény 6. sz. melléklet és a 20/2012 (VIII.31) EMMI Rendelet 4. § (2) bekezdése határozza meg. Az intézményben a tanulók számára az alábbi - iskola által szervezett - tanórán kívüli rendszeres foglalkozások mőködnek: a) b) c) d) e) f) g) h) i)

napközi otthon, tanulószoba, egyéb tanórán kívüli foglalkozások, szakkörök, énekkar, diáksportkör, felzárkóztató foglalkozások, tehetségfejlesztı foglalkozások, továbbtanulást elıkészítı foglalkozás.

Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklıdése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülıi szervezetek, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. 6.1.1. A napközis és a tanulószobai foglalkozások rendje Az iskola – a szülıi igények alapján – köteles megszervezni a napközis és a tanulószobai foglalkozásokat. A napközis és a tanulószobai foglalkozásokat olyan módon kell megszervezni, hogy a szülık igényei szerint eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggı feladatoknak. A napközi otthonba - tanévenként elıre minden év májusában, illetve elsı évfolyamon - a beiratkozáskor szándéknyilatkozatot kell tenni. A szülı tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. Tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. A tanulószobai felvétel tanév közben is lehetséges. A napközi otthonba, illetve tanulószobába minden jelentkezı tanulót fel kell venni. A napköziben való részvételre az osztályfınök is javaslatot tehet. A napközis és tanulószobai foglalkozásról való eltávozás csak a szülık személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis vagy tanulószobai nevelı engedélyével. 6.1.2. Az egyéb, tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok: A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkóztató foglalkozások kivételével - önkéntes. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény a tanévkezdés elsı hetében hirdeti meg, és a tanulók érdeklıdésüknek megfelelıen szeptember 15-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a szülık aláírásával.

31

A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményük alapján a tanító, szaktanárok jelölik ki, a szülı hozzájárulása mellett. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon kötelezı. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezetı nevét, mőködésének idıtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülıi, nevelıi igényeket a lehetıségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetıit az igazgató bízza meg, - akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, - aki nem az iskola pedagógusa, megfelelı szakmai végzettséggel rendelkezik, és az iskola célkitőzéseivel, feladataival, programjával azonosulni tud. 6.1.3. Szakkörök: A különbözı szakköröket a tanulók érdeklıdésétıl függıen indítja az iskola. A szakköröket vezetı pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások elıre meghatározott tematika alapján történnek. Errıl, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetıje felelıs a szakkör mőködéséért. A szakköri aktivitás tükrözıdhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök mőködésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. 6.1.4. Énekkar: Az intézményben énekkar mőködik a tantárgyfelosztásban meghatározott idıkeretben. Az énekkar célja a megfelelı adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztés. Vezetıje az igazgató által megbízott kórusvezetı tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját. 6.1.5. Sportkörök: A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelı tanárok. Az intézmény lehetıséget nyújt a tanulók számára a különbözı sportági foglalkozásokon és versenyeken való részvételre. A délutáni-, az iskolai sportkör (ISK) és a tömegsport keretében kell sportfoglalkozásokat megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai sportkör mőködéséhez a feltételeket az iskola biztosítja. Munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelı tanár segíti, aki a végzett munkáról az iskolai munkatervben rögzített idıpontban beszámol. Az iskolai sportkör foglalkozásait tanévenként a tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és idıben, az ott meghatározott sportágakban felnıtt vezetı irányításával kell megszervezni.

32

A délutáni tömegsport foglalkozások feltételeit az iskola biztosítja. A tömegsport foglalkozások pontos idejét, a foglalkozásokat vezetı pedagógus nevét a tantárgyfelosztásban kell meghatározni. 6.1.5.1. Iskolai sportkör és a vezetés közötti kapcsolattartás: Az intézményben mőködı iskolai sportkör munkaterve része az iskola éves munkatervének. Az ISK vezetıje az adott évre vonatkozó munkatervet a tanévnyitó értekezleten ismerteti az intézmény vezetıivel, illetve a nevelıtestülettel. Az ISK vezetıje a félévi és tanév végi nevelési értekezleten szóbeli és írásbeli tájékoztatást ad a végzett munkáról és az eredményekrıl. Az ISK vezetıje által készített beszámoló része a Gubányi Károly Általános Iskola félévi és tanév végi beszámolójának. 6.1.6. A könyvtár: A tanulók önképzésének egyéni tanulásának segítségére az intézményben iskolai könyvtár mőködik. Az iskola könyvtára a könyvtári tanórákon és meghatározott nyitvatartási idejében áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. Az iskola könyvtárát a tanulókon és a pedagóguson kívül az iskola dolgozói is igénybe vehetik. A könyvek és a folyóiratok, valamint az egyéb információhordozók igénybevételérıl a könyvtár használati rendje intézkedik. 6.1.7. Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások): A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az elsı négy évfolyam korrepetálásai órarendbe illesztett idıpontban, az osztályban tanító pedagógusok javaslatára, kötelezı jelleggel történnek. Az ötödik évfolyamtól a korrepetálás differenciált foglalkoztatással - egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra ajánlott jelleggel - a szaktanárok javaslatára történik. 6.1.8. Tehetséggondozó foglalkozások: A tehetséggondozó foglalkozások célja, hogy a tehetséges tanulók további ismeretekre tegyenek szert az adott szaktantárgyakból. A foglalkozáson való tanulói részvétel önkéntes alapon történik. 6.2. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások 6.2.1. Versenyek és bajnokságok: Az iskola a tehetséges tanulók fejlıdésének elısegítése érdekében tanulmányi-, sport- és kulturális versenyeket, vetélkedıket szervez. A versenyek megszervezéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok felelısek. A szervezést a megbízott munkaközösség-vezetık irányítják. A versenyeken való részvétel a tanulók számára önkéntes jelentkezés után kötelezı. Az iskola tanulói az intézményi, a települési és országos meghirdetéső versenyeken vehetnek részt szaktanári felkészítést igénybe véve. 6.2.2. Tanulmányi és közösségfejlesztı kirándulások: Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek célja a pedagógiai program célkitőzéseivel összhangban, hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése, és az osztályok közösségi életének fejlesztése.

33

Az osztályfınökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelımunka elısegítése érdekében évente egy alkalommal meghatározott idıpontban az osztályaik számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek. Rögzíteni kell a programon résztvevık névsorát, a kirándulás tervezett helyét és idejét, stb. az erre rendszeresített táborozási/osztálykirándulási adatlapon. Szülıi értekezleten kell az osztály szülıi közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélı megoldásokat. A kirándulás várható költségeirıl a szülıket az ellenırzı útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. Az osztálykirándulás abban az esetben valósítható meg, ha az osztály tanulóinak legalább fele a költségeket vállalja, és részt kíván rajta venni. A kiránduláshoz annyi kísérı nevelıt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább 2 fıt. Gondoskodni kell az elsısegélynyújtáshoz szükséges felszerelésrıl is. Az iskola nevelıi, illetve a tanulók szülei az igazgató elızetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. A tanulmányi és közösségfejlesztı kirándulást szervezı pedagógusnak két héttel az utazás megkezdése elıtt az erre rendszeresített „Osztálykirándulási és táborozási adatlap”-ot kitöltve, két példányban le kell adni az intézmény vezetıjének. Tanítási idı alatt, szorgalmi idıben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény, - az igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülı, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelıs csoport vezetıje, az utazás elıtt legalább egy hónappal, az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás idıpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevı tanulók számát, a kísérı tanárok nevét, a várható költségeket, a táborozási/osztálykirándulási adatlapon. 6.2.3. Kulturális intézmények látogatása: Múzeum-, színház-, mozi-, kiállítás- és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási idın kívül bármikor szervezhetık az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási idıben történı látogatásra az igazgató engedélye szükséges. 6.2.4. Egyéb rendezvények: Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegő rendezvények lebonyolításához kérvényt kell benyújtani az intézmény vezetıjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény idıtartama érinti a tanítási idıt.

34

VII. A PEDAGÓGIA MUNKA BELSİ ELLENİRZÉSÉNEK RENDJE 7.1. Az ellenırzés feladata a) biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerő (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint elıírt) mőködését, b) segítse elı az intézményben folyó nevelı és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, c) az igazgatóság számára megfelelı mennyiségő információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzésérıl, d) szolgáltasson megfelelı számú adatot és tényt az intézmény nevelı- és oktató munkájával kapcsolatos, belsı és külsı értékelések elkészítéséhez. 7.2. Az ellenırzés tervezete Az ellenırzési-értékelési rendszer tervezetét a vezetıség állítja össze, a munkaközösségvezetık segítségével, tantestületi egyeztetéssel. 7.2.1. Az ellenırzés formái: Az ellenırzési vizsgálatok, óralátogatások keretében szervezendık, amelyen jelen lehetnek: a) igazgató, b) igazgatóhelyettes, c) az aktuális terület munkaközösség-vezetıje. A tervezet összeállítása: egy tanévben minden osztály és pedagógus sorra kerüljön. Az ellenırzésrıl elıre kell tájékoztatni a kollégákat. Az igazgató különbözı problémák felmerülésekor, - rendkívüli ellenırzést is elrendelhet. Az ellenırzés eredményének tanulókra vonatkozó részérıl az osztályfınökök tájékoztatják a diákokat, szüleiket. Az iskola helyi tanterveiben lévı tantárgyi követelményrendszerrıl felvilágosítást adhat az intézmény a szülıknek, amennyiben ellenırizni kívánják gyermekük haladását. 7.2.2. Az ellenırzés-értékelés felelısei: a) szaktanár (érdemjegyek megállapítása), b) osztályfınök, c) munkaközösség-vezetı, d) igazgatóhelyettes, e) igazgató. 7.3. Az ellenırzés módszerei Tanórákon, osztályfınöki órákon az ellenırzés kiterjedhet: a) az oktatási anyag közvetítésének módjára, a feldolgozáshoz használatos eszközökre, a koncentrációs lehetıségek kihasználására, b) a tanulók aktivizálására, magatartására, c) a tanulók tudásszintjére, az értékelés módjára, az erre fordított idıre, d) a tanulókhoz való viszonyra, az adott óra légkörére, e) a házi feladat mennyiségének, kijelölésének módjára, a megoldáshoz nyújtott útmutatás

35

módjára, mélységére, és a házi feladat ellenırzésének formájára, hatékonyságára, illetve hogyan épül be a tanított vagy soron következı óra anyagába a házi feladat, f) a tanmeneti fegyelemre, g) az adminisztrációs feladatok ellátására, h) a tanterem, a környezet rendjére, i) a munkavédelemre. Tanórákon kívüli foglalkozásokon, az ellenırzés kiterjedhet: Szakköri foglalkozásokon, korrepetálásokon: a) a foglalkozások idıben történı megtartására, b) a foglalkozási anyag feldolgozásának módjára, c) a tanulók aktivitására, d) a tanulók létszámára. Könyvtárban: a) a látogatottságra, b) a tanulókkal való foglalkozás módjára, c) a könyvtárfejlesztés színvonalára. Tömegsport foglalkozásokon: a) a foglalkozások idıbeni megtartására, b) a foglalkozások tartalmára, c) a tanulók létszámára. 7.4. Az ellenırzés rendszere Az ellenırzés kiterjed: a) a tanulási idıre, b) a tanórán kívüli rendezvények).

foglalkozásokra

(óraközi

szünetek,

Az ellenırzés lehet: a) személyre szóló, b) csoportos. Az ellenırzés módja: a) írásbeli, b) szóbeli, c) gyakorlati (egyes órákon pl. technika, rajz, ének, testnevelés). Az ellenırzés prioritásai: a) ismeretek nagysága, b) kreativitás, c) feladatvégzı képesség, d) eszközhasználat, e) tevékenységbıl lemérhetı viselkedés, f) együttmőködési képesség, g) együttélési sajátosságok, h) szabálytisztelet.

36

szakkör,

sportkör,

DÖK

7.4.1.Tanulással kapcsolatos ellenırzési terület: Egyéni Írásbeli Órai munka Felelet Témazáró Felmérés(év végi)

Csoportos Szóbeli Órai munka Felelet

Írásbeli Differenciált csoportmunka

Szóbeli Differenciált csoportmunka

a) órai munka - a tanulók tanórán végzett tevékenysége (írásbeli: feladatmegoldás, szóbeli: kérdésekre adott válasz), b) differenciált csoportmunka - a tanulók csoportjai, képességeik szerint a tanórán különbözı feladatokat kapnak, ezekrıl feljegyzést kell készíteniük, majd beszámolniuk, c) felelet - az elızı tanóra anyagának számonkérése (szóban önállóan, esetleg segítı kérdésekkel, írásban rövid kérdésekre adott válaszokkal), d) témazáró - a témakörök összefoglalással történı lezárása után dolgozat formájában, e) év végi felmérés - az évfolyamok számára egységesen a munkaközösségek által kidolgozott feladatsorok megoldása a helyi tantervben szereplı minimum követelmények alapján, százalékos értékeléssel (a továbbhaladás szempontjából meghatározó lehet). 7.4.2. Tanórán kívüli ellenırzési területek:

Óraközi szünetekben Magatartás --

Egyéni és csoportos is Szakkör, sportkör DÖK rendezvények Tevékenység ellenırzése szervezési munka -feladatok végrehajtása

7.4.3. A pedagógiai munka komplex ellenırzése: Történhet: a) egy adott osztályban, egy-egy évfolyam osztályaiban, b) adott munkaközösség tagjainál. A komplex ellenırzés során vizsgálni kell: a) milyen mértékben érvényesülnek az adott közösség munkájában a közös megállapodások, a már kialakított egységes álláspontok, b) milyen mértékben használják fel a kínálkozó nevelési lehetıségeket az anyag tárgyalása során, c) a szemléltetés formáit, d) a tanulók ismereteit, gyakorlati tapasztalatait. Ellenırzési jelentések tartalma: Az intézményben a belsı ellenırzésrıl jegyzıkönyvet kell vezetni. Az SZMSZ 6. számú melléklete tartalmazza az óralátogatási jegyzıkönyvet. Ellenırzések dokumentálása, iratkezelés: Az ellenırzések során készült jegyzıkönyveket, dokumentumokat az SZMSZ 3. számú mellékletében felsorolt Ügyviteli és iratkezelési szabályzat szerint kezeli az intézmény.

37

7.5. A belsı ellenırzés rendje 7.5.1. Az iskolai belsı ellenırzés célja: a) biztosítja az intézmény törvényes (jogszabályokban és az iskola belsı szabályzataiban elıírt) mőködését, b) segítse elı az intézményben folyó nevelı és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, c) segítse elı az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony mőködését, d) az iskolavezetés számára megfelelı mennyiségő információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzésérıl, e) feltárja és jelezze az iskolavezetés valamint a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi elıírásoktól, követelményektıl való eltérést, illetve megelızze azt, f) szolgáltasson megfelelı számú adatot és tényt az intézmény mőködésével kapcsolatos belsı és külsı értékelések elkészítéséhez. 7.5.2. A belsı ellenırzéssel járó jogok és kötelezettségek A belsı ellenırzést végzı alkalmazott jogosult: a) az ellenırzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni, b) az ellenırzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, c) az ellenırzött alkalmazott munkavégzését esetenként és folyamatosan figyelemmel kísérni, ellenırizni, d) az ellenırzött alkalmazottról írásban vagy szóban tájékoztatást, felvilágosítást kérni. A belsı ellenırzést végzı közalkalmazott köteles: a) az ellenırzéssel kapcsolatban a jogszabályi és az iskola belsı szabályzataiban foglalt elıírásoknak megfelelıen eljárni, b) az ellenırzés során tudomására jutott hivatali titkot megırizni, c) az észlelt hiányosságokat szóban és írásban közölni az érintett alkalmazottal és annak felettesével, d) a hiányosságok feltárása esetén az ellenırzést a közvetlen felettesétıl kapott utasítás szerinti idıben megismételni. Az ellenırzött dolgozó jogosult: a) az ellenırzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni, b) az ellenırzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenırzést végzı közvetlen feletteséhez. Az ellenırzött alkalmazott köteles: a) az ellenırzést végzı alkalmazott munkáját segíteni, b) a feltárt hibákat, hiányosságokat és szabálytalanságokat megszüntetni. A belsı ellenırzést végzı alkalmazott feladatai: a) a jogszabályoknak, az iskola belsı szabályzatának és a személyre szóló munkaköri leírásnak megfelelıen, az ellenırzési ütemtervben elıírtak szerint a tanév során ellenırzési munkáját folyamatosan végezni, b) az ellenırzések teljesítésérıl, az ellenırzés megállapításairól közvetlen felettes tájékoztatni köteles, c) az ellenırzés tényét írásba foglalva az ellenırzést elrendelı, az ellenırzést végzı és az

38

ellenırzött kérheti. A hiányosságok feltárása esetén az ellenırzést végzınek: a) a hiányosságok megszüntetésére fel kell hívnia az ellenırzött alkalmazott figyelmét, b) a hiányosságok megszüntetését visszatérı ellenırzéssel kell vizsgálni. 7.6. Kiemelt ellenırzési szempontok a nevelı-oktató munka belsı ellenırzése során a) a pedagógusok munkafegyelme, b) a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, c) a nevelı-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, d) a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, e) a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, f) a nevelı és oktató munka színvonala a tanítási órákon, g) az órára történı elızetes felkészülés, tervezés, h) a tanítási óra felépítése és szervezése, i) a tanítási órán alkalmazott módszerek, j) a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, k) az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, l) a tanórán kívüli nevelımunka, az osztályfınöki munka eredményei, a közösségformálás. A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján, - az iskola vezetısége határozza meg. Az óralátogatások tapasztalatait a függelékben lévı őrlapon kell rögzíteni. Szükség esetén kiegészítı oldal vehetı igénybe. 7.7. A belsı ellenırzésre jogosult alkalmazottak és általános ellenırzési feladataik Igazgató: a) ellenırzési feladatai az iskola egészére kiterjednek, b) ellenırzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási, ügyviteli és technikai jellegő munkáját, c) ellenırzi a munkavédelmi és tőzvédelmi szabályok megtartását, d) ellenırzi a gyermek-és ifjúságvédelmi munkát, e) összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenırzési tervet, f) felügyeletet gyakorol a belsı ellenırzés egész rendszere és mőködése felett. Igazgatóhelyettesek folyamatosan ellenırzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelı-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: a) a szakmai munkaközösségek vezetıinek tevékenységét, b) a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét, c) a pedagógusok adminisztrációs munkáját, d) a pedagógusok nevelı-oktató munkájának módszereit és eredményességét, e) az igazgató által elrendelt ellenırzési témákat. A munkaközösség-vezetık folyamatosan ellenırzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelı-oktató munkáját, ennek során különösen a nevelı és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel).

39

Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belsı ellenırzési feladat elvégzésére kijelölni. 7.8. Vezetıi ellenırzés 7.8.1. Az igazgató konkrét ellenırzési feladatai: a) meghatározza a szervezeti egységek és beosztottjainak munkaköri feladatait, b) biztosítja az ellenırzési munka zavartalan feltételeit, c) figyelemmel kíséri, hogy az ellenırzési tevékenységek a gyakorlatban hogyan valósulnak meg, d) technikai dolgozók munkájának ellenırzése, e) iskolatitkári és adminisztrációs tevékenység ellenırzése, f) beíratás rendjének ellenırzése, g) az iskolai épületek külsı-és belsı állagának ellenırzése és ellenıriztetése. 7.8.2. Az igazgatóhelyettesek ellenırzési feladatai: a) munkaköri kötelezettségük szerint a szakmai munkaközösségek tevékenységének ellenırzése az iskolai munkaterv figyelembe vételével, b) a tanítási órák látogatása, ezek megbeszélése illetve feljegyzés készítése, az igazgató tájékoztatása a tapasztalatokról, c) a pedagógusok tanítási óráival kapcsolatos adminisztratív feladatainak ellenırzése, d) az osztályfınökök adminisztrációs tevékenységének ellenırzése, e) a tanórák közötti szünetek ügyeleti tevékenységének ellenırzése az adott telephelyen, f) a tanórán kívüli foglalkozások, napközi otthonos foglalkozások, tanulószoba látogatása, ezek megbeszélése illetve feljegyzés készítése, az igazgató tájékoztatása a tapasztalatokról, g) a pedagógusok tanórán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos adminisztratív feladatainak ellenırzése, h) a napközi otthonos ellátással, tanulószobával kapcsolatos adminisztrációs tevékenység ellenırzése.

40

VIII. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŐKÖDÉSI RENDJE Az iskolában a nevelı-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elısegítése érdekében, - iskolai könyvtár mőködik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres győjtése, feltárása, nyilvántartása, ırzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, amelyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár mőködéséért felelıs pedagógus kapcsolatot tart fenn a többi könyvtárral: a) Kármán József Városi Könyvtár, b) Könyvtári szakmai szervezetek, c) Könyvkiadók stb. Az iskolai könyvtár mőködtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros a felelıs. Az iskolai könyvtár győjteményének gyarapítása a mellékletben található Győjtıköri Szabályzat alapján, - a nevelık és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével - történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: a) tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, b) tanórán kívüli foglalkozások tartása, c) a könyvtári dokumentumok helyben történı használatának biztosítása, d) a könyvtári dokumentumok kölcsönzése, e) a számítógépes informatikai szolgáltatások és a számítógép használatának biztosítása, f) tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A könyvtár szolgáltatásait az iskola dolgozói és a tanulói jogviszony alapján az iskola tanulói, - ingyenesen vehetik igénybe. A könyvtár szolgáltatásait kizárólag az az iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár tudomására kell hoznia. A könyvtári tagság a tanulói jogviszonnyal együtt szőnik meg. A nevelıknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros közremőködésével tervezett tanórán kívüli foglalkozások várható idıpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 4 hét idıtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idı 1 alkalommal hosszabbítható meg.

41

A tartós könyveket, segédkönyveket a rászoruló tanulók egész tanévre kölcsönözhetik a könyvtárból, amelyeket a tanév végén használható állapotban vissza kell hozni, - a könyvtáros-tanár által megjelölt idıpontig. Az iskolai könyvtárból nem kölcsönözhetık: a) kézikönyvek, b) lexikonok, szótárak c) CD-k és hangkazetták stb. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülıje) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az elıírt határidıre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban elıirt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhetı. A kártérítés pontos mértékét - a könyvtáros javaslata alapján, - az iskola igazgatója határozza meg.

42

IX. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: a) Az elsı-negyedik évfolyamon heti öt kötelezı testnevelés óra a 2012/2013-as tanévtıl felmenı rendszerben b) Az ötödik-nyolcadik évfolyamon ba) heti öt kötelezı testnevelés óra a 2012/2013-as tanévtıl felmenı rendszerben, bb) az iskolai sportkör, különféle sportágakban szervezett foglalkozásai c) A napközi otthonban ca) a játékos, egészségfejlesztı testmozgás. Az iskolai sportkör munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelı tanár segíti. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját, - minden évben - az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai sportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni. A tanulói igények alapján szükséges órák felhasználásáról a testnevelı tanárok tájékoztatják az igazgatót, a tantárgyfelosztás elkészítése elıtt. A sportköri foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai órarendben kell meghatározni.

43

X. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA 10.1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében, az iskola fenntartója megállapodást köt a gyermekorvossal és a védınıvel. 10.1.1. Az egészségügyi prevenció rendje: Az intézményben heti 1 alkalommal a rendelési idı alatt orvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók. Ezen túlmenıen a védını fogadja a gyerekeket egészségügyi problémáikkal kapcsolatban. Az iskolaorvosi ellátás a külön jogszabályokban rögzített, megelızı orvosi intézkedéseket és szőrıvizsgálatokat tartalmazza. Az iskola-egészségügyi ellátás, az alábbi területekre terjed ki: a) a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szőrése, b) a könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése, c) a gyermekek kötelezı védıoltásokban való részesítése, d) színlátás- és látásélesség vizsgálat, e) a konyha, az étterem, a tornaterem és a mosdó helyiségek (WC-k) egészségügyi ellenırzése, f) fogászati kezelés szervezése. 10.1.2. Kötelezı orvosi vizsgálatokat, védıoltások: A kötelezı orvosi vizsgálatokat, védıoltások idıpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehetı legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, a vizsgálatok a tanítás elıtt vagy után történjenek. Az orvosi vizsgálatok idıpontját a védını a kapcsolattartással megbízott vezetı-helyettessel 3 nappal elıre megbeszéli. Az osztályfınököket – akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek – az igazgatóhelyettes tájékoztatja, az aktuális egészségügyi ellátásról. A szőrıvizsgálatok idejére az iskola nevelıi felügyeletet biztosít. 10.2. A gyógytestnevelés rendje A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elı a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függıen – nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembe vételével – a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógytestnevelı tanár vezeti. A gyógytestnevelési ellátás kötelezı egészségvédı alapellátás a rászoruló tanulók részére, ezért idıpontját az órarend rögzíti.

44

10.3. Az egészséges életmódra nevelés A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlıdése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos és a védını - az osztályfınök kérésére, a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében, - felvilágosító elıadásokat tarthat. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztetı élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás, stb.) az életkoruknak megfelelı módon tájékozódhassanak.

45

XI. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELİZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDİ, ÓVÓ ELİÍRÁSOK) 11.1. Az iskola dolgozóinak feladatai, intézkedései tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelınek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie, a következı intézkedéseket: a) a sérült tanulót elsısegélyben kell részesítenie, b) a helyszínt biztosítania kell, c) ha szükséges, orvost kell hívnia, d) a balesetet, sérülést okozó veszély forrást a tıle telhetı módon meg kell szüntetnie, e) a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévı többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsısegélynyújtásban részesítı dolgozó a sérülttel kizárólag azt teheti, amihez biztosan ért. Amennyiben bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia (20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 168.§). A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhetı a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelızése érdekében, - és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok elıírásai alapján a) a tanulóbalesetet az elıírt nyomtatványon nyilván kell tartani, b) a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekrıl az elıírt nyomtatványon jegyzıkönyvet kell felvenni. A jegyzıkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülınek). A jegyzıkönyv egy példányát az iskola ırzi meg. c) A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába, - legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezı személyt kell bevonni. d) Az iskolának igény esetén biztosítania kell a szülıi szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselıjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.

46

XII. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE 12.1. Az épület egészére vonatkozó rendszabályok 12.1.1. Az épület rendje: Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: a) a közösségi tulajdont védeni, b) a berendezéseket rendeltetésszerően használni, c) az iskola rendjét és tisztaságát megırizni, d) az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, e) a tőz- és balesetvédelmi elıírások szerint eljárni, f) a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani, g) bombariadó esetén az épület kiürítését segíteni. 12.1.2. Az épület kilobogózásának rendje: Valamennyi iskolai épület fıbejárata mellett a jogszabályi elvárásoknak megfelelı címtáblát, illetve az épületen nemzeti színő zászlót és az Európai Unió zászlóját kell elhelyezni. A zászlók jogszabályban elvárt minıségének folyamatos biztosításáért, tisztaságáért az Intézmény vezetıje a felelıs. 12.2. Biztonsági rendszabályok Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt a székhely épületének nyitott fıkapuján kívül, a többi ajtót zárva kell tartani. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idı alatt is az üresen hagyott tantermeket, különös tekintettel az informatika szaktanteremre, szertárakra és egyéb helyiségekre. A karbantartó gondoskodik a zárak használhatóságáról. A bezárt termek kulcsát a tanáriban kialakított kulcstárolón kell elhelyezni. Az osztálytermeket a takarító, a tanítási órát tartó szaktanár nyitja és zárja. A tantermek zárását tanítási idı után, a területen dolgozó takarító ellenırzi, akinek feladata a riasztó beüzemelése is. 12.3. A látogatás rendje Tanítási idı alatt a tantermekben, valamint az iskola tantermek elıtti folyosóin csak az iskola dolgozói, a tanulók, illetve azok tartózkodhatnak, akik az intézmény igazgatójától erre külön engedélyt kaptak. A gyermekeiket kísérı, illetve váró szülık az iskola adott telephelyének fıbejáratánál tartózkodhatnak. Munkaidıben a hivatalos ügyeit intézıket az ügyeletes tanulóknak kell kísérnie az ügyintézıhöz. 12.4. Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje Az intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat az intézmény alapító okirata szerint, amelynek egyik fı formája lehet: az iskola létesítményeinek,

47

helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadása, - ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását. Az intézmény létesítményeinek, helyiségeinek bérbeadásról, vagy használatba adásáról a szervezeti egység vezetı írásos javaslata alapján a Klebelsberg Intézmény Fenntartó Központ Monori Tankerületének Igazgatója, mint bérbeadó dönt. Az intézmény (helyiség)bérleti szerzıdésében ki kell kötni az épületben tartózkodás idejét, a rendeltetésszerő használat módját és a bérlı kártérítési kötelezettségét. A terembérlıknek a bérbeadásra kijelölt termeket az igazgató által kijelölt technikai dolgozó nyitja és zárja. 12.5. A helyiségek és berendezésük használati rendje Az alkalmazottak helyiséghasználata: A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási idıben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelı-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási idın túlmenıen igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetıtıl írásban kell kérvényeznie a használat céljának és idıpontjának megjelölésével. Szaktermek használati rendje: A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, az ebédlıben – jól látható helyen – külön helyiség-használati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelıse állítja össze, és az intézményvezetı hagyja jóvá. A számítástechnika tanterem használatához igazgatói engedély szükséges. A helyiséghasználati rend a következıket tartalmazza: a) a szaktanterem típusa, neve, b) a terem felelısének neve és beosztása, c) a helyiségben tartózkodás rendje, d) a helyiségben végzett tevékenység regisztrálása, e) a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása, f) a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása, g) a helyiség felelısének engedélye kell a szaktantermek (pl. számítástechnika terem) használatához. 12.6. A berendezések használata Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelései eszközeit nem lehet elvinni abból a terembıl, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelısének (szertáros pedagógus, osztályfınök) engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata – oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések stb. – csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Ha a közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérı alkalmazottnak a tárgy átvételérıl és az anyagi felelısségrıl elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az igazgató aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidıt is. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek

48

egyik példányát a titkárságon kell leadni és iktatni, másik példánya a kölcsönzınél marad. A berendezés visszaszolgáltatásakor a kölcsönzı példányát meg kell semmisíteni. 12.7. A telefonhasználat szabályai Magánjellegő telefonhívások rendkívül indokolt esetben, az igazgató által engedélyezettek. Az intézmény területén az alkalmazott munkaidejében – tanítási óra alatt - mobil telefonját nem használhatja. 12.8. Rendszeres karbantartás és dokumentálása A karbantartó ellenırzi a tantermek, szaktantermek, tornatermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságát. A tantermekben, szaktantermekben, valamint oktatástechnikai eszközökben észlelt hibákat a használó pedagógus köteles a tanáriban elhelyezett karbantartói füzetbe dátummal bejegyezni és a telephelyen lévı igazgatóhelyettes tudomására hozni. 12.9. Kártérítés Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban elıidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni. Ha a tanuló az intézménynek szándékosan, vagy gondatlanságból kárt okoz, a kár értékének megállapítása után, a kárt meg kell téríteni a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 61.§-ban megfogalmazottak szerint. A tanulók által okozott károkról az osztályfınök köteles a szülıt értesíteni. A kártérítés összegét az igazgató határozza meg. Az intézmény felelıssége, a dolgozók által az intézmény területére bevitt tárgyakban, értékekben keletkezett kárért: a) Az intézmény valamennyi alkalmazottja az intézmény területére behozott – a munkába járáshoz szükséges és szokásos - személyi tulajdonát képezı dolgokat a tanári szobában zárható asztalában köteles elhelyezni. b) Az intézmény kizárólag akkor vállal felelısséget az itt elhelyezett tárgyért, ha ba) közalkalmazott a dolgok elhelyezésére, megırzésére szolgáló szekrényt használta és bezárta, és bb) a kár a bezárt szekrény erıszakos feltörésével keletkezett, továbbá bc) a közalkalmazott bizonyítani tudja, hogy az eltőnt tárgyat a szekrényben elhelyezte és bezárta. c) A mindennapi életben szokásosnál nagyobb értéket képviselı, illetıleg a munkába járáshoz nem szükséges tárgyakat (jelentısebb értéket képviselı ékszer, készpénz, értékpapír, rádió stb.) a szekrényben nem szabad elhelyezni, mert elvesztésükért az intézmény nem vállal felelısséget.

d) Személygépkocsit az intézmény területére behozni nem lehet. Az iskolaépület elıtti, melletti parkolás esetén, az intézmény anyagi felelısséget nem vállal a gépkocsiban keletkezett bárminemő kárért.

49

XIII. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE 13.1. A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai 13.1.1. A hagyományápolás célja: Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bıvítése, valamint az intézmény jó hírnevének megırzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége: A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. Az állami ünnepeket, valamint az iskola hagyományos rendezvényeit az adott tanév munkatervében rögzített módon teszi emlékezetessé az intézmény. 13.1.2. Nemzeti ünnepek, ünnepélyek: Városi szintő ünnepély: a) Október 23-a, a Köztársaság kikiáltásának évfordulója, b) Március 15-e, 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója. Intézményi Ünnepély: a) tanévnyitó ünnepély, b) tanévzáró ünnepély, c) ballagási ünnepély. 13.1.3. Az intézmény hagyományos rendezvényei és táborai: Rendezvények: a) csibeavató, b) október 6-a, Aradi vértanúkra emlékezés, c) egészségdélután, d) karácsonyi kézmőves délután, e) farsangi rendezvények, f) Gubányi-napok, g) iskolai gála, h) diáknap, i) télapó Bécsben, j) kisállat-bemutató, k) pályaválasztási délután. Táborok, tanulmányi utak: a) b) c)

osztálykirándulások, iskolai kerékpáros tábor, iskolai dráma tábor.

50

13.2. A hagyományápolás külsıségei, feladatai 13.2.1. Az intézmény jelképei: A Gubányi Károly Általános Iskolának intézményi jelképe, zászlaja van. A tervet véleményezni kell a diákönkormányzat képviselıjének, a szülıi szervezet képviselıjének és a nevelıtestületnek. 13.2.2. Az iskolai ünnepélyeken kötelezı viselet: Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplı ruhában illik megjelenniük kifejezve ezzel is a tiszteletadást a történelmi múlt kiemelkedı eseményei vagy követésre méltó személyei iránt. Ajánlott ünnepi viselet: fehér blúz/ing, sötét alj/nadrág. 13.2.3. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok: A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, idıpontokat, valamint felelısöket az intézmény a munkatervben határozza meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.) való megfelelı színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára - a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve - egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintő ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelezı az alkalomhoz illı öltözékben. 13.2.4. Kisebbségek nyelvhasználata, hagyományápolása: Az intézményben az Köznevelési Törvény kisebbségekre vonatkozó rendelkezései érvényesülnek. Amennyiben a törvényi elıírások érvényesülnek, az iskola biztosítja a kisebbségek számára a nyelvhasználatot, valamint az intézmény hagyományai ápolását.

51

XIV. AZ ISKOLA ALAPDOKUMENTUMAINAK NYILVÁNOSSÁGA 14. Az iskola Szervezeti és Mőködési Szabályzata, Pedagógiai programja, valamint Házirendje nyilvános, minden érdeklıdı számára elérhetı, megtekinthetı az alábbi helyeken: a) igazgatóhelyettesi iroda, b) iskola titkári iroda, c) iskolai könyvtár, d) tanári szoba, e) az iskola honlapja. Az iskolai könyvtárban elhelyezett dokumentumokat az egyéni érdeklıdık helyben olvashatják a könyvtár nyitva tartási idejében. A dokumentumok változásairól az osztályfınökök szóbeli tájékoztatást adnak a szülıknek. Az intézmény alapdokumentumairól a szülık az intézmény titkárságán kérhetnek tájékoztatást. A házirendet az osztályt tanító-, ill. az osztályfınök tanévkezdéskor ismerteti a tanulókkal és a szülıkkel. A szülık az iskola dokumentumairól a szülıi szervezeten keresztül, továbbá a szülıi értekezleten kapnak általános tájékoztatást minden tanév indításakor. Ettıl eltérı idıpont az aktualitásnak megfelelıen alakul. A tanulók az iskolai dokumentumokról a diák önkormányzati üléseken kapnak tájékoztatást. Az intézményi mőködés egyes területeit szabályozó belsı szabályzatokat – amennyiben a jogszabály másként nem rendelkezik - az igazgató adja ki.

52

XV. ELJÁRÁS RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK BEKÖVETKEZÉSEKOR Mindennapi gyakorlattól eltérı helyzeteket eltérı helyzeteket, amelyek a tanulók és a dolgozók nagy részénél különleges lelki állapotot, veszélyeztetettséget, stressz helyzetet, pánik hangulatot vált ki, tekintjük rendkívüli eseménynek. Ilyenek például: elemi csapás, bombariadó, tőzeset, mőszaki katasztrófa, terror-cselekmények, stb. A rendkívüli esetekben való sikeres intézkedésnek elıfeltétele az épületek megfelelı mőszaki, építészeti, biztonságtechnikai elıkészítése, a tanulócsoportok megfelelı elhelyezésének, evakuálásának átgondolt terve, a prevenciós intézkedések, gyakorlatok és az adott helyzetre való tudatos felkészülések. A különleges helyzetekben az emberi magatartás lényegesen eltér a mindennapi gyakorlattól, másrészt az emberek közötti kapcsolat sok, elıre kiszámíthatatlan helyzetet teremt. Ezekben a helyzetekben – a tapasztalat szerint – egyértelmő, szakszerő, határozott és gyors utasításokra van szükség, amelyet elsısorban az iskola vezetésének, a pedagógusoknak és az iskola dolgozóinak kell megtenniük. Minden elmulasztott perc, bizonytalanság áldozatokat követelhet. Ezért fontosak például a munkavédelemmel, tőzvédelemmel kapcsolatos szabályzatok pontos ismerete és az ilyenkor szükséges feladatok maradéktalan végrehajtása. A speciális feladatokat az egyes szabályzatok tartalmazzák. Általános elvként a következı mondható el: a) a veszélyeztetett helyrıl a személyeket mihamarabb menekítsük ki, b) tanulócsoport esetén ennek felelıse a pedagógus, aki határozott magatartásával fékezheti a kialakuló pánik hangulatot, c) a tanulócsoportot biztos helyen (ha lehet, az iskola területén) kell elhelyezni, és együtt tartani a további intézkedésig, d) a menekülési akció megkezdése elıtt és nyugvópontra jutáskor is ellenırizni kell a létszámot, e) a felnıttek a mentési munkálatokban a szabályok betartása mellett azonnal vegyenek részt (miután a rábízottakat biztonságba helyezték), f) fontos, fıleg a nevelık részérıl a nyugalmat sugárzó magatartás. Minden pedagógusnak ismernie kell a mentı erık tájékoztatása érdekében a következıket: a) hol vannak az épületben a közmővek elzárói (gázelosztó, kazánház, elektromos fıkapcsoló), b) van-e labor, mőhely, c) milyen veszélyes anyagfajták, milyen mennyiségben, hol találhatók, d) vannak-e gázpalackok vagy egyéb nyomás alatti tárolók és azok hol, milyen mennyiségben, e) a gépkocsik száma, helye, az üzemanyag mennyisége, f) a tőzoltás célját szolgáló vízrendszer mőködtetésének lehetıségei, víznyerési helyek, g) az épület gépkocsival való megközelíthetısége, be- és a kijutás az épületbe, h) a gyermekek biztonságos elhelyezésének lehetıségei.

53

15.1. Eljárás bombariadó esetén A fenyegetés leginkább telefonbejelentéssel történik. Ezért a bejelentést vevı személy próbáljon meg idıt nyerni, és amennyiben lehetséges, a hangrögzítést bekapcsolni. Az idıhúzás technikái: pl. a visszakérdezés, a fenyegetett azonosítása, „Valóban ide szánták a fenyegetést?” stb. A bejelentést vevı teendıi: a) az idıpont pontos megjegyzése, leírása, b) az iskolavezetés értesítése. Az iskolavezetés feladata: a) azonnali jelentés a rendırségnek, b) konzultáció a rendırséggel a teendıkrıl, c) a mozgósítható embereknek feladatkiosztás, d) az intézkedéseket lehetıleg ne hangos beszélın, hanem fokozatosan osztályonként közöljük, e) a kivonulási utakat és a gyülekezési helyeket a gyermekek lekísérése elıtt biztonsági szempontból ellenırizni kell, f) a telefonközponttól információszerzés a hívóról, a hívási idıpont alapján, g) a mentési tevékenységek vezénylése, ellenırzése. Alapelv: a bomba akárhol ott lehet, s a legcsekélyebb mozdításra is robbanhat. A pedagógus teendıi bombariadó esetén: a) az iskolavezetési bejelentésre a tanulókat minden pedagógus vezesse le a hátsó udvarra vagy a vezetık által megadott helyre, b) a ruházatot, táskát mindenki vigye magával, c) az ajtókat, ablakokat hagyjuk nyitva az esetleges robbanás hatásának csökkentése miatt, d) a helyzet alapján döntsük el, hogy mit mondunk a gyermekeknek, e) a kivonuláskor a gyerekek semmihez se nyúljanak, f) a kiürítésnél vegyük figyelembe az idıjárási viszonyokat is, g) a tanulókat a kijelölt menekítési helyrıl csak további intézkedés után lehet elengedni, h) a létszámellenırzés a kivonulás elıtt és a gyülekezési helyen alapvetıen fontos. Amennyiben a bombariadó miatt tanítási nap elmarad, úgy azt pihenı- vagy szabadnapon az igazgató rendelkezése, mérlegelése szerint pótolni kell.

54

XVI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatályba lépése: A Szervezeti és Mőködési Szabályzatot az intézményvezetı elıterjesztése után a tantestület fogadja el. Elfogadásakor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt az iskolai Diákönkormányzat. Elfogadása elıtt az iskola Szülıi Közössége, illetve az intézmény Közalkalmazotti Tanácsa véleményezte. Fenti tényeket a szabályzat záradéka rögzíti. A Szervezeti és Mőködési Szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelızı Szervezeti és Mőködési Szabályzat hatályát veszti. Érvényességéhez a fenntartói nyilatkozat dokumentuma vagy képviselıjének aláírása szükséges. Módosítása: Az SZMSZ módosítására akkor kerül sor, ha a rendelkezı jogszabályokban, az intézmény szervezetére és mőködési rendjére vonatkozólag változás áll be, illetve ha a szülık, vagy a tantestület minısített többséggel erre javaslatot tesz. Az SZMSZ módosítása alkalmával az eljárási rendre a Nkt.25.§ az irányadó. Nyilvánosságra hozatala: A Gubányi Károly Általános Iskola Szervezeti és Mőködési Szabályzata a helyben szokásos módon a következı helyiségeiben kerül közzétételre: a) igazgatói iroda, (1. sz. hitelesített példány), b) iskolai könyvtár, (2. sz. hitelesített példány), c) iskola honlapja, c) Pilis Város honlapja.

55

18.2. A SzMSz mellékletei: 1. sz. melléklet: Gubányi Károly Általános Iskolai Könyvtár Győjtıköri Szabályzata. 2. sz. melléklet: Adatkezelési és Adatvédelmi Szabályzat. 3. sz. melléklet: A Gubányi Károly Általános Iskola szabályzata az egyes vagyonnyilatkozattételi kötelezettségekrıl. 4. sz. melléklet: Gubányi Károly Általános Iskola iskolai tanulói tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés helyi rendjének szabályzata.

56

2. számú melléklet

ADATKEZELÉSI ÉS ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT

Tartalomjegyzék

I. Az Adatkezelési és Adatvédelmi Szabályzat hatálya II. Értelmezı rendelkezések az adatvédelem alkalmazásában III. Általános rendelkezések IV. A személyi iratok kezelésének adatvédelme V. Nyilvántartási eljárások VI. Az adatszolgáltatás rendje VII. Záró rendelkezések

57

3. 3. 5. 6. 9. 10. 12.

A Gubányi Károly Általános Iskola Adatkezelési és Adatvédelmi Szabályzatát a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. VIII. fejezete, a közszolgálati nyilvántartásról szóló 68/1993. (V.5.) Kormányrendelet, valamint a közszolgálati nyilvántartás egyes kérdéseirıl szılı 19/1993. (XII. 14.) BM rendelet alapján állapítom meg. A szabályzat magába foglalja az intézményben történı adatkezelést és az adatvédelem rendjét is. I. Az Adatkezelési és Adatvédelmi szabályzat hatálya Az Adatkezelési és Adatvédelmi Szabályzat (továbbiakban: AASz) hatálya kiterjed a Gubányi Károly Általános Iskolában közalkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi közalkalmazottra, az intézménnyel munkaviszonyban álló munkavállalókra, továbbá a megbízási szerzıdéssel foglalkoztatottakra (továbbiakban: közalkalmazottakra). A szabályzat hatálya kiterjed az intézménynél folyó személyi adatkezelésre. A szabályzat tárgyi hatálya kiterjed az intézményben folyó valamennyi ügyintézési és ügyiratkezelési eljárásra. II. Értelmezı rendelkezések az adatvédelem alkalmazásában Adat: az információ megjelenési formája, azaz tények, elképzelések nem értelmezett, de értelmezhetı közlési formája. Személyes adat: a meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adatkezelés során mindaddig megırzi e minıségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Különleges adat: - a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más meggyızıdésre és az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre, valamint büntetett elıéletre vonatkozó személyes adatok. Közérdekő adat: iskolai feladatok, valamint egyéb, tanórán kívüli feladatot ellátó személy kezelésében levı, a személyes adat fogalma alá nem esı adat. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok győjtése, felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt) és törlése. Adatkezelésnek számít az adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is. Adatfeldolgozás: az adatkezelési mőveletek, technikai feladatok elvégzése, függetlenül a mőveletek végrehajtásához alkalmazott módszertıl és eszköztıl, valamint az alkalmazás helyétıl. Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetıvé teszik. Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetıvé teszik.

58

Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk nem lehetséges. Adatállomány: valamennyi manuális vagy informatikai rendszerben levı adat közös ismérvvel, illetıleg azonos elvek alapján történı logikai rendszerbe foglalása. III. Általános rendelkezések A közalkalmazotti nyilvántartásban szereplı személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerőségéért az iskola igazgatója a felelıs. Az adatvédelmi szabályzat rendelkezéseit minden közalkalmazott köteles betartani. A szabályzat elıírásainak érvényesülését az igazgató az igazgatóhelyettesek és a gazdasági vezetı útján folyamatosan ellenırzi. Az igazgatóhelyettesek személyesen felelnek az irányításuk alá tartozó szervezeti egységeknél az adatok védelmének biztosításáért, melyek a következıkre terjednek ki: a) a feladat ellátása során keletkezett és kezelt adatok, b) más szervtıl átvett adatok, c) azon adatok, amelyekre betekintési, illetve felhasználási jogosultságot kaptak és minden olyan adat, amely a feladataik elvégzéséhez közvetlenül nem szükséges, de a munkavégzés során a különbözı információs csatornákon tudomást szereztek róla. Az adatvédelem az iskola teljes szervezeti egységét érintı feladat, amely magába foglalja: a) a mőködéshez szükséges információk törvényességének, alaposságának, pontosságának, teljességének és sérthetetlenségének biztosítását, b) a kezelt adatok megóvását a jogosulatlan hozzáférés, módosítás vagy nyilvánosságra hozatal ellen és c) a kezelt adatok törlésének, illetve minden fajta fizikai megsemmisülésének megakadályozását. Az iskola által kezelt nyilvántartások csak a törvényben meghatározott esetekben kapcsolhatók össze egymással, illetve más nyilvántartásokkal. A személyes adatállományok kezelése során a személyes adatok védelméhez főzıdı jogot és az érintett személyiségi jogait az adatkezeléshez főzıdı más érdekek nem sérthetik. Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhetı, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig. Az adathozzáférési jogosultsággal rendelkezı dolgozó a tudomására jutott információkat csak feladatainak ellátására használhatja fel, vezetıje engedélye nélkül semmilyen információt nem adhat ki. Az adatkezelı a tudomására jutott adatok kezeléséért személy szerinti felelısséggel tartozik.

59

Minden közalkalmazott, ha jogellenes adatkezelést észlel, köteles a közvetlen vezetıt tájékoztatni a jogellenes magatartás észlelésérıl, a kezelı személyrıl és a kezelt adatok körérıl. Az adatkezelı köteles a közvetlen vezetıjét tájékoztatni minden olyan eseményrıl, amelyben ıt jogszerően adatkezelésre kérték fel, utasították, illetve a saját rendszerében illetéktelen adathozzáférést, vagy adatkezelést tapasztalt. A Gubányi Károly Általános Iskola kezelésében levı valamennyi adatállományra az általános adatvédelmi elıírások vonatkoznak. IV. A személyi iratok kezelésének adatvédelme Személyi irat minden olyan adathordozó, amely a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz, a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, vagy annak megszőnésekor keletkezett. A személyi iratok köre: a) a személyi anyag iratai, b) a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggı egyéb iratok, c) a közalkalmazotti jogviszonyhoz kapcsolódó más jogviszonnyal kapcsolatos iratok (adóbevallás, fizetési letiltás) és d) a közalkalmazott saját kérelmére kiállított, vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok. Az adatvédelmi követelmények betartása miatt a személyi iratra csak olyan adat vagy megállapítás vezethetı rá, amelynek alapja: a) közokirat, vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, b) az igazgató írásbeli rendelkezése, c) a bíróság, vagy más hatóság döntése és d) jogszabályi rendelkezés. Együttesen kell kezelni (személyi anyagban) a közalkalmazottnak a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos következı iratokat: a) az adatnyilvántartó lapot, b) a közalkalmazotti igazolás másolatát, c) az iskolai végzettséget igazoló dokumentumokat, d) az önéletrajzot és erkölcsi bizonyítványt, e) a kinevezést, a besorolást és a minısítést, f) a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntetı okiratot, g) a hatályban lévı fegyelmi büntetést kiszabó határozatot és h) a munkaköri leírást. A személyes iratokba és a közalkalmazotti nyilvántartásba indokolt mértékig jogosult betekinteni: a) saját adataiba a közalkalmazott, b) a közvetlen munkahelyi vezetı (igazgató, igazgatóhelyettes), c) az adatvédelmi felelıs (gazdasági vezetı), d) a törvényességi ellenırzést végzı személy, e) a fegyelmi eljárást lefolytató testület,

60

f) a nyomozóhatóság, ügyészség, bíróság (a közalkalmazottal szemben indult büntetıeljárás esetén) és g) munkaügyi per esetén a bíróság. A közalkalmazott a róla nyilvántartott adatokba és iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kaphat. Jogosult továbbá a róla nyilvántartott helytelen adat helyesbítését, jogellenesen nyilvántartott adat törlését kérni és a jogellenesen kért adatközlést megtagadni. A közalkalmazott nem közérdekő, személyes adatait kizárólag a törvényben meghatározott esetben és célokra lehet átadni harmadik személynek. Személyi iratokból statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat. V. Nyilvántartási eljárás A Gubányi Károly Általános Iskolában a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. tv. Alapján meghatározott módon egységes nyilvántartást kell vezetni az intézmény kezelésében levı, illetve a feladat ellátásához szükséges adatállományról. Az adatok nyilvántartása történhet elektronikus, illetve manuális módon. A manuális úton vezetett, illetıleg a kinyomtatott adatnyilvántartások ügyiratkezelése és irattározása az iratkezelési szabályzat szerint történik. A közszolgáltatási nyilvántartás célja, hogy adatokat biztosítson a közszolgálati jogviszonyból, valamint más ehhez kapcsolódó jogviszonyból eredı jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítéséhez és a jogok gyakorlásához. A közszolgálati alapnyilvántartás vezetése „Adatlapon” történik. Az „Adatlap” a személyi anyag része. Adatlapot kell kitölteni: a) a határozott és a határozatlan idıre kinevezett, b) a teljes, illetve részmunkaidıben foglalkoztatott és c) a nyugdíjasként foglalkoztatott közalkalmazottakról. Az „Adatlap” elsı alkalommal való kitöltésekor az érintett közalkalmazott aláírásával igazolja, hogy a felvett adatok a valóságnak megfelelnek. A közalkalmazott az adataiban bekövetkezı változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az intézmény vezetıjét. Az intézmény vezetıje a bekövetkezı változások átvezetésérıl 3 napon belül köteles gondoskodni. A közszolgálati alapnyilvántartás adatai közül az intézmény megnevezése, a közalkalmazott nevére és besorolására vonatkozó adat közérdekő, ezeket a közalkalmazott elızetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. VI. Az adatszolgáltatás rendje Az adatszolgáltatás kérelemre a hivatalból történhet. A kérelemre történı adatszolgáltatás szóban és írásban is történhet. Az írásbeli kérelmeket iktatni kell, manuális vagy elektronikus

61

úton nyilván kell tartani. Személyes adatot az iskola kizárólag akkor szolgáltathat, ha az igénylı jogszabályi hivatkozással igazolja kérelme alapját. A közszolgálati jogviszonnyal összefüggı adatok kezeléséért felelıs: a) az intézmény vezetıje, b) az igazgatóhelyettesek, c) az iskolatitkár és d) a közalkalmazott, saját adatainak közlése vonatkozásában. Az intézmény vezetıje felel a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggı adatok védelmére, kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint az e szabályban rögzített elıírások megtartásáért, a követelmények teljesítményének ellenırzéséért. A minısítést végzı vezetı (igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetı) köteles gondoskodni arról, hogy a minısítés folyamatában jogszabály alapján esetlegesen bevont harmadik személy kizárólag csak jogszerő és tárgyilagos minısítéshez szükséges adatokat ismerhesse meg. A személyi irat kezelését ellátó közalkalmazott köteles: gondoskodni arról, hogy a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amely a IV. fejezet 2. pontjában meghatározott adatforráson alapul. A közszolgálati jogviszonnyal összefüggı adat helyesbítését és törlését kezdeményezheti az intézmény vezetıje, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplı adat a valóságnak már nem felel meg. A közalkalmazott felelıs azért, hogy az általa a közoktatási intézmény számára átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. Az adatszolgáltatást az igazgató engedélyezi, ha nincs jelen, akkor az igazgatóhelyettes, akinek a vezetése alatt álló szervezeti egység kezelésébe tartozik az igényelt adat. Az igazgató, illetve annak helyettese a kérelem megvizsgálását követıen dönt annak teljesíthetıségérıl, illetıleg segítséget nyújt a kétséges körülmények tisztázásához. A tantestületi értekezletekkel kapcsolatos jegyzıkönyveket a mellékletekkel együtt iktatni kell. A jegyzıkönyvekbıl történı adatszolgáltatás (másolás) nem tartalmazhat személyes adatot. Az adatszolgáltatást úgy kell végrehajtani, hogy a személyes adatokat tartalmazó részeket törölni kell. VII. Záró rendelkezések Az adatvédelmi szabályzatban meghatározott feladatokat, illetve jogosultságokat a munkaköri leírásokban fel kell tüntetni! A jelen szabályzatban foglalt rendelkezések megszegése a közalkalmazott jogviszonyból eredı kötelezettség szegésnek minısül. E szabályzat hatályba lépésének ideje: 2010. május hó 01. Pilis, 2010. április hó 30. napján. Koblencz Andrea igazgató

62

3. számú melléklet A Gubányi Károly Általános Iskola szabályzata az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrıl A 2007. évi CLII. törvényben foglaltak alapján a Gubányi Károly Általános Iskolában az alapvetı jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelızése céljából az a személy, aki az 1. pontban felsorolt feladatot lát el, tisztséget, illetve munkakört tölt be (a továbbiakban együtt: kötelezett), az e szabályzat 1. pontjában meghatározott esetekben a szabályzat mellékletében rögzített adattartalommal nyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élı hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyon helyzetérıl (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat). E szabályzat alkalmazásában: a) közszolgálatban álló személy: aki közalkalmazotti jogviszonyban áll, b) hozzátartozó: a házastársa, az élettárs, valamint a közös háztartásban élı szülı, gyermek, a házastárs gyermeke, ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is. A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett: Vagyonnyilatkozatra kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki javaslattételre, döntésre, vagy ellenırzése jogosult a) közbeszerzési eljárás során, b) feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami, vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében, c) állami, vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámoltatás során. Ennek értelmében, intézményünkben vagyonnyilatkozat tételére kötelezett, aki utalványozásra vagy kötelezettség vállalásra vagy ellenjegyzésre jogosult, vagyis: a) igazgató, b) igazgató helyettesek. A törvényben meghatározott, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekkel kapcsolatos értesítéseket, iratokat az iskolatitkár készíti elı és a munkáltatói jogkört gyakorló aláírását követıen átadja a kötelezett részére. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek a kötelezett: a) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás létrejötte, munka-vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelızıen, b) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszőnését követı harminc napon belül, c) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör fennállása alatt az elsı vagyonnyilatkozatot követıen, az 1. pontban meghatározott személyek két évenként kötelesek eleget tenni.

63

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget a szabályzat 3/c) pontjában foglalt esetben az esedékesség évében június 31-ig kell teljesíteni. Nem kell a szabályzat 3/a) pontja szerint vagyonnyilatkozatot tenni a közszolgálatban álló személy beosztásának, munka- vagy feladatkörének megváltozása, továbbá jogviszonyának megszőnése és egyidejőleg új jogviszony létesítése esetén, ha a korábbi és az új jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör is vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget alapoz meg. Nem kell a szabályzat 3/b) pontja szerint vagyonnyilatkozatot tenni a közszolgálatban álló személy foglalkoztatására irányuló jogviszony áthelyezéssel történı megszőnésekor, feltéve, ha az áthelyezés vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörbe, illetve feladatkörbe történik. A vagyonnyilatkozat ırzése A vagyonnyilatkozat ırzéséért a munkáltatói jogkör gyakorlója – az intézmény igazgatója – felelıs. A vagyonnyilatkozatokat az intézményi páncélszekrényben kell ırizni, egyéb iratoktól elkülönítetten. Az intézmény igazgatója (mint az ırzésért felelıs személy) köteles a kötelezetteket a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének idıpontjáról az esedékességet – legalább 30 nappal – megelızıen tájékoztatni. A vagyonnyilatkozat-tétel formai követelményei Vagyonnyilatkozatot két példányban kell kitölteni és a kötelezett által valamennyi oldalán aláírva példányonként külön-külön zárt borítékba kell helyezni. A vagyonnyilatkozatot elektronikus úton is ki lehet tölteni. A nyilatkozó és az ırzésért felelıs a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejőleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadására zárt borítékba került sor. Az ırzésért felelıs személy a nyilatkozatot nyilvántartási azonosítóval látja el. A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik példányát az ırzését felelıs az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli. A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokat – a nyilatkozó és az ırzésért felelıs példányát is – csak a 10. pontban meghatározott vizsgálat során az eljáró szerv bonthatja fel. Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszőnt, vagy a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, az ırzéséért felelıs a vagyonnyilatkozat általa ırzött példányát 8 napon belül a kötelezettnek visszaadja. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését az ırzésért felelıs személy ellenırzi. A nyilatkozat tartalmát abban az esetben ismerheti meg, ha a 10. pont rendelkezései szerint dönteni kell a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezésérıl. Az átvevı személy (iskolatitkár) a nyilatkozatot nyilvántartási azonosítóval látja el. (A nyilvántartási azonosító betőbıl és számból áll. Pl.: VNYT-P-1/2008 G – Gubányi Károly Általános Iskola 1 – nyilvántartási sorszám a nyilvántartó lapon

64

2010 – a nyilatkozat leadásának évszáma) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az teljesíti, aki annak esedékességekor valós tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatot a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetrıl, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel idıpontját megelızı öt naptári évben szerzett bármilyen jogviszonyból származó jövedelemrıl kell kitölteni. A vagyonnyilatkozat tartalmazza: a) a kötelezett nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, valamint a munkáltatójára vonatkozó adatokat, b) a kötelezettel egy háztartásban élı hozzátartozójának nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, c) a kötelezett és a vele egy háztartásban élı hozzátartozója jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat. Az ırzésért felelıs köteles a kötelezettet a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének idıpontjáról az esedékességet megelızıen legalább 30 nappal tájékoztatni, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget keletkezı jogviszony, beosztás létesítése, munka-vagy feladatkör betöltése kivételével. A tájékoztatás tartalmazza: a) az e törvény melléklete szerinti nyomtatványt, b) a nyomtatvány kitöltéséhez szükséges írásbeli útmutatást, c) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire való figyelmeztetést. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményei Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményei: a) Annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát – az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül – meg kell szüntetni, és a jogviszony megszőnésétıl számított három évig közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet, valamint az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el. b) Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, az ırzésért felelıs köteles a kötelezettet írásban felszólítani arra, hogy e kötelezettséget a felszólítás kézhezvételétıl számított nyolc napon belül teljesítse. Ha a felszólításban jelzett határidı eredménytelenül telik el, azt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadásának kell tekinteni, kivéve, ha a kötelezett a kötelezettségének önhibáján kívül nem tudott eleget tenni.

65

Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének az akadály megszőnésétıl számított nyolc napon belül köteles eleget tenni, ennek elmulasztását a vagyonnyilatkozat-tétel megtagadásának kell tekinteni. Közszolgálatban álló személy foglalkoztatására irányuló jogviszonyt, illetve vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakör, beosztás, vagy feladatkör – a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállása esetén – a vagyonnyilatkozat teljesítéséig és a 9/a. pont szerinti tilalom fennállása alatt nem lehet létrehozni, illetve a tilalom fennállása alatt nem látható el ilyen feladat, arra a kötelezettet kinevezni, megbízni, vagy vele más szerzıdéses jogviszonyt létrehozni nem lehet. A vagyongyarapodási vizsgálat 1. A vagyongyarapodási vizsgálat szabályzata: a) Ha a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett ellen bejelentés érkezik az ırzésre jogosult személy – az intézmény igazgatója – a bejelentés kézhezvételétıl számított 8 napon belül megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a törvényi szabályozóknak. Ellenırzési eljárás kezdeményezése elıtt az ırzésért felelıs a nyilatkozattételre kötelezettet meghallgatja, ha vagyoni helyzetére vonatkozó valamely bejelentés szerint alaposan feltehetı, vagy vagyongyarapodása a nyilatkozattételi kötelezettségét megalapozó jogviszonyából, illetve az ırzésért felelıs által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható. Nem lehet meghallgatást sem kezdeményezni, ha a bejelentı névtelen, illetve a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényre, körülményre utal, amelyet az ırzésért felelıs már korábbi meghallgatás során tisztázott. Meghallgatásra érdekképviselet jelenlétében, jegyzıkönyvezetés mellett kerülhet sor. b) Jogos bejelentés esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója folytatja le az ellenırzési eljárást megelızı meghallgatást. A meghallgatáson részt vesz: ba) az ırzésért felelıs – az intézmény igazgatója, bb) szakszervezeti tisztségviselı(k), bc) iskolatitkár. c) A meghallgatásról a kötelezettet, valamint az iskolába mőködı érdekképviseleti szerv vezetıjét írásban értesíteni kell oly módon, hogy az értesítést az érintettek a meghallgatás idıpontját megelızıen legalább 3 munkanappal igazoltan átvegyék. Az értesítésnek tartalmaznia kell a figyelemfelhívást arra vonatkozóan, hogy a kötelezett vagyonnyilatkozatának általa zárt borítékban ırzött példányát a meghallgatásra vigye magával. d) Amennyiben az érdekképviselet a szabályszerő értesítés ellenére a meghallgatáson nem jelent meg, az a távollétében lefolytatható. Amennyiben szabályszerő értesítés ellenére a kötelezett nem jelenik meg a meghallgatáson, a meghallgatásra a c., pontban foglalt szabályok szerint újabb idıpontot kell kitőzni. e) Amennyiben szabályszerő értesítés ellenére a kötelezett az ismételt meghallgatáson sem jelenik meg, a munkáltatói jogkör gyakorlója a vagyongyarapodási vizsgálatot haladéktalanul kezdeményezni.

66

f) A meghallgatáson ismertetni kell a kötelezettel a bejelentés tartalmát. A meghallgatáson a kötelezett jelenlétében lehet és kell az intézményben és a kötelezettnél zárt borítékban ırzött vagyonnyilatkozatokat felbontani és tartalmukat ismertetni. g) A kötelezett indítványozhatja, hogy részére a munkáltatói jogkör gyakorlója további 5 munkanapot biztosítson arra, hogy állításait bizonyítékokkal támassza alá. Az indítványt és a következı meghallgatás idıpontját a jegyzıkönyvben rögzíteni kell és ebben az esetben további írásbeli értesítés nem szükséges. h) A meghallgatásról jegyzıkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza: ha) a kötelezett nyilatkozatát a bejelentésben foglaltakra, hb) az érdekképviselet véleményét, hc) a munkáltatói jogkört gyakorló megállapításait, továbbá tájékoztatását arról, hogy kezdeményezi-e a vagyongyarapodási vizsgálat lefolytatását. A jegyzıkönyvhöz csatolni kell a kötelezett által írásban beterjesztett bizonyítékokat. A jegyzıkönyv egy példányát a kötelezett részére át kell adni. 2. A vagyonnyilatkozat átvétele-átadása, valamint a 10. pontban szabályozott megállapítás során az érintettek a tudomásukra jutott adatokról harmadik személynek tájékoztatást nem adhatnak, kivéve: a) az állami adóhatóság részére a vagyonnyilatkozatról szóló törvény szerinti vagyongyarapodási vizsgálat lefolytatásához szükséges adatok vonatkozásában, b) a bíróság részére a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel, vagyongyarapodással kapcsolatos eljárás során. 3. A meghallgatást követı 15. napon az ırzésért felelıs az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élı hozzátartozója ellen vagyongyarapodásának vizsgálatát kezdeményezheti, ha a meghallgatási eljárás során a bejelentésben szereplı tények, adatok, körülmények, nem tisztázódnak hitelt érdemlıen. Az ırzésért felelı a vagyonnyilatkozat megküldésével az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élı hozzátartozója vagyongyarapodása bejelentési kötelezettség alá esı tevékenységbıl származik, de a kötelezett a bejelentést elmulasztotta. Az állami adóhatóság a vagyongyarapodási vizsgálat alapján lefolytatott hatósági eljárásban hozott határozatában – az adózás rendjérıl szóló törvényben meghatározottakon túl – megállapítja, hogy milyen összegő jövedelem fedezi a kötelezett vagy vele egy háztartásban élı hozzátartozó törvényesen megszerzett jövedelmét meghaladó mértékő vagyongyarapodást, illetve életvitelre fordított kiadásokat. Az állami adóhatóság a jogerıs határozat megküldésével, valamint a vagyonnyilatkozatok visszaküldésével értesíti az ırzésért felelıst. Ha az adóhatóság által a jogerıs határozat megküldésével, valamint a vagyonnyilatkozatok visszaküldésével értesíti az ırzésért felelıst. Ha az adóhatóság által megállapított összeg meghaladja a vagyonnyilatkozat-tétel évét megelızı naptári évben a vagyonnyilatkozat-tétel évének elsı napján érvényes kötelezı legkisebb munkabér havi összegének húszszorosát, az állami adóhatóság vagyongyarapodási vizsgálata alapján hozott jogerıs határozatának, illetve – ha annak bírósági felülvizsgálatát kezdeményezték – a bíróság határozatának az ırzésért felelıs általi kézhezvételétıl számított második hónap elsı napján a kötelezett vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó

67

megbízatását vagy jogviszonyát – az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési októl függetlenül – meg kell szüntetni. Jelen szabályzat 2013. szeptember hó 01. napján lép hatályba.

Pilis, 2013. március hó 31. napján.

Koblencz Andrea igazgató

68

4. számú melléklet

Gubányi Károly Általános Iskola iskolai tanulói tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés helyi rendjének szabályzata Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés helyi rendje szabályozására: • 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésrıl • 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjérıl • 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjérıl alapján. A szabályzat hatálya kiterjed: - a közoktatási intézményre, - az iskola tanulóira, - az iskola pedagógusaira, más alkalmazottaira, - az iskola tanulóinak szüleire, - a tankönyvellátásban részt vevı kiadóra, forgalmazóra. I. rész A tankönyvmegrendelés elıkészítése, a tankönyvtámogatás 1. Alapfogalmak 1. Tankönyv: az a könyv, melyet jogszabályban meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánítottak. Tankönyvvé a nyomtatott formában megjelentetett, vagy elektronikus adathordozón (pl. CD, videokazetta, floppylemez stb.) rögzített kiadvány, könyv, imprimatúra, oktatási program (pedagógiai rendszer) részeként jóváhagyott információhordozó (a továbbiakban együtt: könyv), illetve a digitális tananyag nyilvánítható. 2. Tartós tankönyv: az a tankönyv (szöveggyőjtemény, atlasz, szótár stb.), amely tartalma és kivitele alapján alkalmas arra, hogy a tanulók több tanévben használják. 3. Tankönyv forgalmazói tevékenység: a tankönyv iskolai tankönyvrendelés teljesítése keretében történı eljuttatása a felhasználók (iskolák, szülık, tanulók) részére. 2. Az alkalmazandó tankönyvek kiválasztása 2.1. Az iskolaigazgató feladata a tankönyvválasztással kapcsolatban Az iskolaigazgató, illetve az iskolaigazgató által megbízott személy (a továbbiakban: iskolaigazgató) feladata, hogy a pedagógusok számára hozzáférhetıvé tegye a tankönyvjegyzéket, valamint a tankönyvnek nyilvánított egyéb könyveket, segédleteket. Az iskolaigazgató biztosítja az intézményen belül azt, hogy a pedagógusok az internetet is igénybe vegyék a tankönyvkínálat megismerése céljából.

69

2.2. A pedagógusok feladata a tankönyvválasztással kapcsolatban 2.2.1. A pedagógusok az iskolaigazgató által rendelkezésükre bocsátott tankönyvjegyzék, valamint tankönyvnek nyilvánított egyéb könyvek, segédletek listái, illetve egyéb információforrás alapján kiválasztják a tantárgyanként alkalmazandó tankönyveket, egyéb segédleteket. Amennyiben a következı tanévre vonatkozó hivatalos tankönyvjegyzék nem jelenik meg, a korábbi évek tankönyvjegyzékei alapján kell megkezdeni a munkát. 2.2.2. A pedagógusok a tankönyvválasztással kapcsolatos feladataikat az alábbiak figyelembe vételével végzik: - szakmai, valamint - anyagi, költségvetési szempontok, - annak mérlegelése, hogy adott tankönyv egy tanéven belül nem változtatható meg. 2.2.3. Szakmai szempontok figyelembe vétele A pedagógus joga és egyben kötelessége, hogy az oktatási intézmény nevelési programjához, valamint a helyi tantervéhez igazodva tegyen javaslatot az alkalmazandó tankönyvekre. Amennyiben egy tantárgyat több pedagógus is tanít, akkor a pedagógusok által létrehozott szakmai munkaközösség határozza meg, - mely tankönyvek kerülnek alkalmazásra. 2.2.4. Anyagi, költségvetési szempontok figyelembe vétele A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus – a minıség, típus és ár megjelölése nélkül – felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejőleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. 2.2.5. A választott tankönyv megváltoztathatatlanságának figyelembe vétele Tanítási év közben a meglévı tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha az a szülık fizetési kötelezettségével járna. 2.2.6. A pedagógus az általa javasolt tankönyvekrıl, segédletekrıl tájékoztatja a szakmai munkaközösséget. 2.3. A szakmai munkaközösségek feladata a tankönyvválasztással kapcsolatban 2.3.1. A szakmai munkaközösség feladata, hogy az adott tantárgyat tanító pedagógusok véleményét figyelembe véve meghatározza az alkalmazandó tankönyvek, segédletek körét. A szakmai munkaközösségnek is figyelembe kell vennie az anyagi, költségvetési szempontokat is. 2.3.2. A szakmai munkaközösség vezetıje az általa javasolt tankönyvekrıl, segédletekrıl tájékoztatja a szakmai munkaközösség tagjait.

70

3. A tankönyvrendelés elıkészítése 3.1. A normatív kedvezmények biztosítása a tankönyvrendelés során 3.1.1. A normatív kedvezmények biztosításáért – a tankönyvpiac rendjérıl szóló 2001. évi XXXVIII. törvény 8. § (4) bekezdése alapján – az iskolai oktatási intézmény tartozik felelısséggel. 3.1.2. Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy a nappali rendszerő iskolai oktatásban rész vevı minden olyan tanuló részére, aki: - tartósan beteg, - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, - pszichés fejlıdési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kórós hyperkinetikus vagy kórós aktivitászavar), - három- vagy többgyermekes családban él, - nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre. 3.1.3. A tankönyvek ingyenes rendelkezésre állásának biztosítása történhet: - az iskolától történı tankönyv-kölcsönzés, - a napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevételével, - a használt könyvek biztosítása útján, illetve - a tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján. 3.1.4. Nem adható normatív kedvezmény a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülı nevelıszülınél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedı – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmenti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után. 3.1.5. A tartós használatra készült tankönyvet, - a normatív kedvezményre jogosult számára tankönyvkölcsönzés útján kell biztosítani. 3.2. Tankönyvrendelés elıkészítési feladatok Az iskolaigazgató a tankönyvrendelés elıkészítési feladatai során, a következı tevékenységeket látja el: - összegyőjti a tankönyvhasználatra vonatkozó javaslatokat, - összeállítja a javasolt tankönyv csomagokat, - a tankönyvjegyzékben nem szereplı könyvekkel kapcsolatban megszerzi az érintett szervezetek egyetértését, - kikéri az érintett szervezetek véleményét, - összeállítja a tankönyv megrendelési javaslatot.

71

3.3. A tankönyvhasználatra vonatkozó javaslatok összegyőjtése Az iskolaigazgató - a tankönyvrendelés elıkészítése érdekében -, fogadja a szakmai munkaközösségek tankönyvekre, segédletekre vonatkozó javaslatait. 3.4. Tankönyvcsomagok összeállítása 3.4.1. A javaslatok alapján tervezetet készít évfolyamonként, illetve indokolt esetben – ha a helyi tanterv alapján eltérı tantárgyak oktatása folyik – évfolyamokon, illetve osztályokon belüli csoportonként arról, hogy milyen tankönyvek, segédletek kerülnek alkalmazásra. A tervezetben feltüntetésre kerülnek a tankönyvek, segédanyagok: - azonosító adatai (száma, neve), - a forgalmazója, - fogyasztói ára, valamint - utalás arra, hogy szerepel–e a tankönyvjegyzékben vagy sem. 3.4.2. Ha a tankönyvjegyzék a tankönyvcsomagok összeállításakor hivatalosan még nem jelent meg, akkor a tájékoztatás a korábbi év tankönyvjegyzéke alapján történik, és a fogyasztói árak tájékoztató jellegőek. 3.4.3. A listák alapján el kell készíteni, hogy egy-egy tankönyvcsomag várhatóan mennyibe fog kerülni. 3.5. A tankönyvjegyzékben nem szereplı tankönyvekkel kapcsolatos egyetértés kialakítása 3.5.1. A tankönyvjegyzékben nem szereplı tankönyvekkel kapcsolatban át kell tekinteni, hogy a tankönyv fogyasztói ára nem jelent-e nagy terhet - a szülıkre, valamint, - az iskolai oktatási intézmény költségvetése számára, a kötelezı tankönyvellátás miatt rá háruló kiadások miatt. 3.5.2. A tankönyvjegyzékben nem szereplı tankönyvekkel kapcsolatban az iskolaigazgató a végleges tankönyvjegyzék összeállítását megelızıen kéri: - elıször a szakmai munkaközösség egyetértését, majd: - annak egyetértése esetén az iskolaszék, - annak hiányában az iskolai szülıi szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat egyetértését. 3.5.3. Az iskolaigazgató a fenti pontban rögzített szervezetek tankönyvjegyzéken nem szereplı tankönyvekkel való egyetértését - az érintettek aláírását is tartalmazó - írásbeli dokumentumban megırzi, és csatolja a tankönyv megrendelési javaslathoz. 3.5.4. Ha a szakmai közösség, a korábbi javaslatát megváltoztatva mégsem ért egyet a tankönyvjegyzéken nem szereplı tankönyv végleges tankönyvjegyzékre való felvételével, akkor javaslatot tesz más tankönyvre.

72

3.5.5. Az iskolaigazgató ekkor a már módosított, a szakmai munkaközösség egyetértésével rendelkezı javaslatot terjeszti az iskolaszék, illetve ennek hiányában az iskolai szülıi szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat elé. 3.5.6. A 3.5. alpontban felsorolt szervezetek elıtt indokolni kell a szakmai munkaközösség képviselıjének, hogy miért választották a tankönyvjegyzékben nem szereplı tankönyvet. Tájékoztatásul közölni kell a tankönyvjegyzéken szereplı hasonló tankönyvek árait is. 3.5.7. Ha az iskolaszék, illetve ennek hiányában az iskolai szülıi szervezet és az iskolai diákönkormányzat együttes egyetértését nem adja a tankönyvjegyzéken nem szereplı tankönyv végleges tankönyvjegyzékben való szerepeltetéséhez, az igazgató egyeztetést kezdeményez a szakmai munkaközösség és az egyetértést nem adó szervek között. Ha az egyeztetés eredményre vezet, akkor az iskolaigazgató annak megfelelıen módosítja a tankönyv megrendelési javaslatot. Ha az egyeztetés nem vezet eredményre, mert az iskolaszék, illetve az iskolai szülı szervezet és az iskolai diákönkormányzat nem adja egyetértését valamely tankönyvjegyzéken nem szereplı tankönyv megrendelésre való felvételérıl, az iskolaigazgató törli a tankönyv megrendelési javaslatról a tankönyvet, és felkéri a pedagógusokat, illetve a szakmai munkaközösséget más tankönyv választására. 3.6. A tankönyv megrendelési javaslat véleményeztetése 3.6.1. A 3.5. alpontban rögzített szempontok alapján összeállított tankönyv megrendelési javaslatot az iskolaigazgató véleményezteti - az iskolai szülı szervezettel (közösséggel). 3.6.2. Az iskolaigazgató a véleményeket írásbeli formában szerzi meg. A véleményeket áttekinti, és indokolt esetben a szakmai munkaközösséget, illetve a pedagógusokat tájékoztatja a véleményekrıl. Ezt követıen lehetıséget ad az érintetteknek arra, hogy a korábbi javaslatukat megváltoztassák. 3.6.3. Az iskolaigazgató mérlegeli az új javaslatokat, majd dönt arról, hogy korrigálja-e a tankönyv megrendelési javaslatot. Döntésérıl értesíti az érintetteket. Amennyiben a javaslatban módosítást végez, módosítja a változással érintett évfolyamok, csoportok tankönyvcsomag összeállítását. Ezt követıen gondoskodik a szükséges feladatok (3.4.-3.5.) ismételt ellátásáról, az egyetértés megszerzésérıl (akkor, ha a tankönyv nem szerepel a tankönyvjegyzéken), illetve a tankönyv megrendelési javaslat véleményeztetésérıl. 3.6.4. A szervezetek által adott véleményeket a tankönyv megrendelési javaslat mellett megırzi. 3.6.5. A tankönyvrendelés végleges elkészítése elıtt az iskolának lehetıvé kell tennie, hogy azt a szülık megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülıi szervezet – a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. 3.7. A tankönyv megrendelési javaslat összeállítása

73

3.7.1. Az iskolaigazgató gondoskodik arról, hogy évfolyamonként, ezen belül ha indokolt osztályonként, csoportonként rendelkezésre álljon az érintett szervek egyetértését elnyerı, véleményezett tankönyvcsomag. 3.7.2. Ez a lista képezi alapját az egyes tankönyvekkel kapcsolatos mennyiségi szükséglet felmérésének. 4. A kedvezményekre vonatkozó igények felmérése 4.1. A kedvezményekre vonatkozó igények felmérésének általános szabályai 4.1.1. Az iskolaigazgató tankönyvkedvezmények felmérési feladatainak ellátására felelıst jelöl ki. 4.1.2. A felelıs köteles felmérni november 15-ig azt, hogy hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást: - az iskolai könyvtárból, (könyvtárszobából) történı tankönyvkölcsönzéssel, - napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáféréssel, illetve - használt tankönyv vásárlással. 4.1.3. A felelıs feladata az, hogy ellássa a tankönyvellátással kapcsolatos normatív kedvezmény igényléssel kapcsolatos: - tájékoztatási, - igényfelmérési, valamint - igény összegyőjtési feladatokat. A 2013/2014-es tanévtıl felmenı rendszerben, elsıtıl nyolcadik évfolyamig, az állam biztosítja, hogy a tankönyvek térítésmentesen álljanak a tanulók rendelkezésére. Ezen rendelkezéssel egyidejőleg a matematika tantárgy kivételével- amennyiben a tankönyvjegyzéken szerepel- az adott tantárgyból tartós tankönyv rendelésével kell a tankönyvellátást megoldani. 4.1.4. Az iskolaigazgató a felelıs számára rendelkezésre bocsátja az évfolyamonként, indokolt esetben osztályonként, csoportonként összeállított tankönyvcsomag adatokat. 4.1.5. A felelıs megszervezi a tanulók, illetve a szülık tankönyvcsomagokról való tájékoztatását, amelyben szerepel az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömege. 4.1.6. A tájékoztatást úgy kell megszervezni, hogy az érdekeltektıl az iskola részére visszaérkezzen az az információ, hogy a tanuló számára összeállított tankönyvcsomagból: - mely könyveket kívánja megvásárolni, - mely könyveket kíván használt könyvként megvásárolni, illetve - mely könyvek tekintetében kíván könyvet kölcsönözni, - mely könyvekre nem tart igényt, mivel rendelkezik vele. 4.1.7. A tájékoztatás mellett gondoskodik arról, hogy a tanulók, illetve a szüleik tájékoztatást kapjanak a tankönyv kedvezmények rendszerérıl. 4.1.8. A tankönyvkedvezmények iránti igények felmérése:

74

- minden év november 15-ei határidıig történik azoknál a tanulóknál, akik a határidı idıpontja elıtt 15 nappal az iskola tanulói, - az iskolába belépı osztályok új tanulói esetében a beiratkozás napjáig történik. 4.1.9. A tankönyvekkel és a tankönyvkedvezményekkel kapcsolatos igények felmérését célszerő egyszerre megoldani. A tankönyvkedvezményekkel kapcsolatban tájékoztatni kell az érintetteket arról, hogy: - a normatív kedvezmény és a normatív kedvezmény körébe nem tartozó kedvezményre vonatkozó kérelmet, jogszabályban meghatározott igénylılapon kell bejelenteni, és - az igénylı a jogosulatlanul igénybe vett kedvezményért a jogszabály(ok)ban meghatározott módon felel. 4.2. Az iskolában tanulói jogviszonnyal már rendelkezık tankönyvkedvezményei iránti igények felmérési rendje 4.2.1. A tankönyvkedvezményekkel kapcsolatos igénybejelentés idıpontja minden év november 15-e. 4.2.2. Az igény bejelentési határidı elıtt legalább 15 nappal a felelıs gondoskodik arról, hogy a tanuló, kiskorú tanuló esetében a szülı írásbeli tájékoztatást kapjon az igény bejelentési határidırıl, valamint - az igénybe vehetı normatív kedvezményekrıl, és a normatív kedvezményen túl is igénybe vehetı kedvezményekrıl, ha az iskola állapított meg ilyen kedvezményeket, - arról, hogy a kedvezményeket mely formanyomtatványon lehet benyújtani, - arról, hogy a formanyomtatványokhoz hogyan lehet hozzájutni, - arról, hogy milyen okmányokat kell bemutatni. 4.2.3. Az iskola által meghatározott, normatív kedvezményen túli kedvezményekrıl az iskola – a helyben szokásos módon – hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját, és az igénylés elbírálásának elveit. 4.2.4. A felelıs gondoskodik arról, hogy a szükséges formanyomtatványok rendelkezésre álljanak, hogy az igénylık a nyomtatványokhoz hozzájussanak. 4.2.5. A felelıs összegyőjti a beérkezı igényeket. 4.3. Az iskolába belépı osztályok új tanulói tankönyvkedvezmény iránti igényeinek felmérési rendje 4.3.1. A tankönyv kedvezményekkel kapcsolatos igénybejelentés idıpontja a beiratkozás napja. 4.3.2. Az igénybejelentési határidı elıtt legalább 15 nappal a felelıs gondoskodik arról, hogy a tanuló, kiskorú tanuló esetében a szülı írásbeli tájékoztatást kapjon az igénybejelentési határidırıl, valamint - az igénybe vehetı normatív kedvezményekrıl, és arról, hogy az iskola a normatív kedvezményen túl is állapíthat meg kedvezményt, - arról, hogy a kedvezményeket mely formanyomtatványon lehet benyújtani, - arról, hogy a formanyomtatványokhoz hogyan lehet hozzájutni,

75

- arról, hogy milyen okmányokat kell bemutatni. 4.3.3. A felelıs gondoskodik arról, hogy a szükséges formanyomtatványok rendelkezésre álljanak, hogy az igénylık a nyomtatványokhoz hozzájussanak. 4.3.4. A felelıs összegyőjti a beérkezı igényeket. 4.4. Az igények áttekintése alaki és tartalmi szempontból 4.4.1. Az igényeket azok átvételekor ellenırizni kell alaki és tartalmi szempontból. Hiányos kitöltés esetében segíteni kell a kitöltésben. 4.4.2. A normatív kedvezményre való jogosultság elbírálásánál: - a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, három– vagy többgyermekes családban élı, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosultnak tekinteni – kivéve, ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt szőnt meg – a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény II. fejezetében rögzítetteket, - sajátos nevelési igényőnek tekinteni, és a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 29. pontjában foglaltakat kell alkalmazni. 4.4.3. Az igények átvételekor ellenırizni kell, hogy a szükséges dokumentumokat az igénylı bemutatta-e, és az azokon szereplık megfelelnek-e a kedvezmény nyújtási feltételeknek. Ha a dokumentumok bemutatásra kerültek, és megfelelınek bizonyultak, akkor az igénylésen az iskolaigazgató, illetve az általa felhatalmazott személy e tényt rögzíti. Azok az igények, melyekhez a dokumentumokat nem mutatták be, vagy azok nem feleltek meg a feltételeknek, rögzíteni kell ezt a tényt, s azokat tényleges igényként kezelni nem lehet. 5. A kedvezményekre érkezett igények összesítése 5.1. A kedvezményekre érkezett igények összesítésével kapcsolatos általános szabályok 5.1.1. Az igazgató felelıst jelöl ki a kedvezményekre érkezett igények összesítésére. 5.1.2. A felelıs a kedvezményekre érkezett igényeket elıször november 15-i határidıre beérkezett igények alapján összesíti. Az összesítést az alábbi fı tagolásban készíti: - I. normatív kedvezményre való igény, - II. normatív kedvezményen túli igény, további kedvezményre. 5.2. A normatív kedvezményre való igény összesítése 5.2.1. A felelıs a normatív kedvezményre való igény összesítése során az összesítést, az alábbi rendben végzi el: - osztályok szerinti összesítés, - évfolyamonkénti összesítés. 5.2.2. Az osztályonkénti összesítés – az osztály megnevezésével – tartalmazza: - a tanulók - nevét, - lakcímét,

76

- a szülık (gondviselı) - nevét, - lakcímét, - a normatív kedvezményre jogosító feltételt, - a tanuló által igényelt tankönyvcsomag összegét, - összesítést arra, hogy - a kedvezmény hány tanulót érint, - mennyi a kedvezményezett tankönyvcsomagok összértéke. 5.2.3. Az évfolyamonkénti összesítés tartalmazza: - az évfolyam megjelöléssel az egyes osztályokra vonatkozó összesített adatokat, azaz - az érintett tanulólétszámot, - az osztályonkénti összesített tankönyvcsomagok értékét, - iskolai szintre összesítve - az érintett tanulólétszámot, - a kedvezménnyel érintett tankönyvcsomagok értékét. 5.3. A normatív kedvezményen túli kedvezményre való igény összesítése 5.3.1. A felelıs a normatív kedvezményen túli kedvezményekre való igény összesítése során, az összesítést az alábbi rendben végzi el: - osztályok szerinti összesítés, - évfolyamonkénti összesítés. 5.3.2. Az osztályonkénti összesítés – az osztály megnevezésével – tartalmazza: - a tanulók - nevét, - lakcímét, - a szülık (gondviselı) - nevét, - lakcímét, - a normatív kedvezményen túli kedvezményre jogosító feltételt, - a tanuló tankönyvcsomag összegét, - összesítést, hogy - a kedvezmény hány tanulót érint, - mennyi a tankönyvcsomagok összértéke. 5.3.3. Az évfolyamonkénti összesítés tartalmazza: - az évfolyam megjelöléssel az egyes osztályokra vonatkozó összesített adatokat, azaz - az érintett tanulólétszámot, - az osztályonkénti összesített tankönyvcsomagok értékét, - iskolai szintre összesítve - az érintett tanulólétszámot, - a kedvezménnyel érintett tankönyvcsomagok értékét. 6. A kedvezményekre érkezett igények teljesítési lehetıségeinek áttekintése 6.1. A kedvezményekre érkezett igények tankönyvellátási felelıs kiemelt feladata.

77

teljesítési

lehetıségeinek

áttekintése

a

6.2. Az iskolaigazgató - döntés elıkészítése céljából - javaslatot készít a rendelkezésre álló tankönyvtámogatás felhasználására. 6.3. A tankönyvtámogatás felhasználásával kapcsolatban az iskolaigazgató javaslata tartalmazza: - a normatív kedvezményre jogosultak összesített igényeit, valamint - a normatív kedvezmény körén kívül esı kedvezményekre érkezett összesített igényeket, - javaslatokat az igények kielégítésére vonatkozóan. 6.4. Az iskolaigazgató a tájékoztatás során ismerteti - az intézményt megilletı tankönyvtámogatás összegét, - a tankönyvtámogatás összegébıl azt az összeget (a tankönyvtámogatás 25 %-át), melyet legalább - tankönyv, illetve - az iskolában alkalmazott - ajánlott és kötelezı olvasmányok, - elektronikus adathordozón rögzített tananyag, - kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani, melyek az iskola tulajdonában maradnak, és az iskolai könyvtár állományába kerülnek, - a tankönyvtámogatás összegébıl azt az összeget, melybıl: - a normatív kedvezményre jogosultak tankönyv kiadásai finanszírozhatóak, - a normatív kedvezmény körébe nem tartozó kedvezmények adhatóak. 6.5. Az iskolaigazgató a teljesítendı igények, valamint a tankönyvtámogatás kötött (könyvtári állományt növelı könyvbeszerzések), valamint szabad felhasználású részek közötti egyensúly megteremtésével állítja össze javaslatát. 6.6. Ha az iskolaigazgató úgy látja, hogy lesznek olyan igények, amelyek teljesítésérıl az iskolai oktatási intézmény az iskolai tankönyvtámogatás rendszerében várhatóan nem tud gondoskodni, november 30-áig kezdeményezi a tankönyv– és tanszerellátás támogatásának megállapítását a települési önkormányzatnál. 7. Az érintett szervek tájékoztatása a kedvezményekre benyújtott igényekrıl és a tankönyvtámogatás összegérıl 7.1. Az iskolaigazgató a kedvezmények biztosítási lehetıségérıl, a kedvezményekre benyújtott igényekrıl és a tankönyvtámogatás összegérıl minden év november 30-áig tájékoztatja: - a nevelıtestületet, - az iskolaszéket, - az iskolai szülıi szervezetet (közösséget), és - a diákönkormányzatot. 7.2. Az iskolaigazgató tájékoztatást ad arról is, ha kezdeményezte a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a helyi önkormányzatnál. Tájékoztatása kiterjed a támogatás iránti igény nagyságrendjére is. 7.3. Az iskolaigazgató az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához a tájékoztatással egyidejőleg kikéri a szervezetek véleményét is.

78

8. Az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott fenntartói támogatás felhasználása 8.1. Az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott fenntartói támogatásból: - elsısorban a normatív kedvezményeket kell biztosítani, - a fennmaradó összegbıl - támogathatók a normatív kedvezményre nem jogosult tanulók, továbbá - támogatás nyújtható a tanulói munkatankönyv, munkafüzet megvásárlásához. 8.2. A normatív hozzájárulásból: - elsısorban az iskolai könyvtár, könyvtárszoba részére a normatív kedvezmények biztosításához szükséges tankönyv, - a fennmaradó összegbıl ajánlott és kötelezı olvasmány, digitális tananyag, oktatási program szerezhetı be. 9. A tankönyvellátás rendje 9.1. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-éig. 9.2. Az iskolaigazgató figyelembe veszi: - a kedvezményekre vonatkozó igények osztályonkénti, és iskolai szintre elkészített összesítését, valamint - azt a felmérést, mely tartalmazza, a tanulók új tankönyv, használt tankönyv, valamint tankönyv kölcsönzési igényét, továbbá - a szakmai munkaközösség véleményét. 9.3. A tankönyvellátás rendjének meghatározásakor az iskolaigazgató áttekinti a korábbi belépı évfolyamok tankönyv és kedvezmény iránti igényeit, valamint a várható létszám adatokat. Az iskolaigazgató a rendelkezésre álló információk alapján megbecsüli a belépı évfolyammal kapcsolatos támogatási igényeket. Ezeket az igényeket is figyelembe kell vennie a már ténylegesen nyilvántartott igények mellett. 9.4. Az iskolaigazgató a tankönyvellátás, s azon belül a tankönyvtámogatás felelısét, módját írásban is rögzíti. Az iskolaigazgató az osztályfınökök bevonásával értesíti a tankönyvellátás rendjérıl (beleértve a tankönyvtámogatás felelısét, módját is) a tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülıt. 9.5. Az iskolaigazgató a tankönyvtámogatás módjának tankönyvcsomagokhoz igazodva meghatározza, hogy mely példányszámban kívánja megvásárolni: - az iskolai könyvtár számára, illetve - az igénylıknek ingyenes tankönyvellátásként.

meghatározásakor a tankönyveket milyen

10. A tankönyvmegrendelés összeállítása és a megrendelés 10.1. A megrendelés elıkészítése

79

10.1.1. Az iskolaigazgató gondoskodik a tankönyvmegrendelés összeállításáról. 10.1.2. Az összeállítás során az igazgató figyelembe veszi: - a tanulók, szülık által jelzett új tankönyv igényeket, - az iskolai tankönyvtámogatás felhasználási módja meghatározása alapján megvásárolandó további könyveket, - az iskolába belépı új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát. 10.1.3. A tankönyvmegrendelés összeállításának határideje minden év február 15-e. 10.1.4. A tankönyvmegrendelés összeállításának véglegesítése elıtt a rendelést ismételten át kell tekinteni abból a szempontból, hogy az iskola a tankönyvrendelés alapján az iskola minden tanulója részére biztosítani tudja-e a tankönyvhöz jutás lehetıségét: - új tankönyv vásárlásával, - tankönyvtámogatással,- a könyv iskola általi megvásárlásával és a tanuló számára történı ingyenes átadással, - tankönyv kölcsönzéssel – a könyvtári állományból, - tankönyv napközis, illetve tanulószobai hozzáférésével. 10.2. A megrendelés véglegesítés és a megrendelés 10.2.1. Az iskolaigazgató minden év február 28-áig készíti el a végleges tankönyvmegrendelést, és gondoskodik a megrendelés elektronikus rendszeren keresztüli megküldésérıl a kiadónak, és a közoktatás információs rendszerének. 10.2.2. A kiadó a megrendeléseket 30 napon belül: - elfogadja, majd az elfogadást az iskolának visszaigazolja, vagy - az iskolai oktatási intézménynél a megrendelés módosítását, vagy visszavonását kezdeményezi. 10.2.3. Az iskola a megrendelését azzal véglegesíti, hogy a kiadó visszaigazolását 5 napon belül elfogadja (szerzıdéskötés). 10.3. A pótmegrendelés 10.3.1. Az iskolai oktatási intézmény pótmegrendeléseket szeptember 15-ig küldhet a kiadónak. 10.3.2. A kiadó a pótmegrendeléseket 10 napon belül: - elfogadja, és visszaigazolja, vagy - az iskolai oktatási intézménynél a pótmegrendelés módosítását, vagy visszavonását kezdeményezi. 10.3.3. Az iskola pótmegrendelése azzal válik érvényessé, ha a kiadó visszaigazolását 5 napon belül elfogadja (szerzıdésmódosítás). 11. A kölcsönözhetı könyvek jegyzékének közzététele 11.1. Az iskolaigazgató gondoskodik arról, hogy minden év június 10-éig közzétételre kerüljön azoknak

80

- a tankönyveknek, - az ajánlott és kötelezı olvasmányoknak a jegyzéke, melyeket az iskola könyvtárából a tanulók kikölcsönözhetnek. 11.2. A közzétételrıl a helyben szokásos módon, legalább az iskolai faliújságon való hirdetmény kifüggesztésével kell gondoskodni. II. rész A tankönyvellátás rendje 1. Az iskolai tankönyvellátás rendjére vonatkozó döntés 1.1. Az iskolai tankönyvellátás rendjében kell meghatározni a tankönyvellátási feladatok végrehajtását. 1.2. A tankönyvellátás rendjérıl évente az iskolaigazgató a továbbiakban szabályozottak figyelembe vételével köteles dönteni. 2. A tankönyv ellátásban közremőködık kijelölése 2.1. Az iskolai tankönyvellátás rendjében az iskolaigazgató meghatározza azt, hogy a tankönyvellátásban kiknek és hogyan kell részt venniük: - meghatározásra kerül a tankönyvfelelıs, - tankönyv értékesítési feladatok ellátása esetében meghatározzák a tankönyv-értékesítésben közremőködı személyt. 2.2. Az iskolaigazgató gondoskodik arról, hogy az érintett személyek tényleges kijelölése és megbízása – az elsı megbízás, feladat megkezdése elıtt, határidıben - megtörténjen. 3. Az iskolai tankönyvellátás keretében ellátandó feladatok 3.1. Az iskolai tankönyvellátás keretében ellátandó általános feladatok 3.1.1. Az iskolai tankönyvellátás keretében biztosítani kell, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatóak legyenek. 3.1.2. Az iskolai tankönyvellátás keretében a tanuló évfolyamonként legfeljebb kettı alkalommal jogosult a tankönyvjegyzékben szereplı áron megvásárolni ugyanazt a tankönyvet. Második alkalommal a tanuló e jogával akkor élhet, ha a tankönyv használhatatlanná vált, megsemmisült, elveszett, feltéve, hogy nem terheli szándékosság ezek bekövetkeztében, és azt az iskola igazolja. Ha a tanuló iskolát vált – az e tényrıl kiállított iskolai igazolás felmutatásával – az új iskolában alkalmazott tankönyvet a tankönyvjegyzékben szereplı áron jogosult megvásárolni. 3.1.3. Az iskolai tankönyvellátás során el kell látni a következı feladatokat: - a tankönyv beszerzését, - a tankönyv tanulókhoz való eljuttatását. Az iskolai tankönyvellátási feladatok elláthatóak: - csak az iskola közremőködésével,

81

- az iskola részvételével, és az iskolán kívüli szervezetek bevonásával. Felelısségi szabályok: - a tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért az iskola felel – függetlenül attól, hogy a feladatokat, vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak átadja-e vagy sem.

3.2. A tankönyvellátási feladatok végrehajtása 3.2.1. Az iskola tankönyvellátás feladatainak végrehajtása az alábbiak szerint történhet: - csak az iskola végzi a tankönyvellátás feladatainak végrehajtását, - az iskola nem, vagy csak részben látja el a tankönyvellátási feladatait. 3.2.2. Az iskolaigazgatónak év vége elıtt javaslatot kell tennie a korábbi évek tapasztalatai alapján, hogy a tankönyvellátási feladatokat a következı évben hogyan lenne célszerő megoldania. 3.2.3. A kidolgozott javaslatot célszerő az iskolaigazgatónak elızetesen véleményeztetnie: - a nevelıtestülettel, - az iskolaszékkel (iskolaszék hiányában az iskolai szülıi szervezettel, illetve a diákönkormányzattal.) Az érintettek véleményét figyelembe véve az iskolaigazgató átgondolja a korábbi javaslatát, indokolt esetben módosítja azt. 3.2.4. Az iskolaigazgató a tankönyvellátás rendjében határozza meg azt, hogy az iskola milyen feladatokat lát el, a tankönyvellátás megszervezése során. 4. Tankönyvellátási szerzıdés kötése 4.1. Tankönyvellátási szerzıdés kötésével kapcsolatos általános szabályok 4.1.1. Az iskolaigazgató a tankönyvellátási szerzıdés megkötése érdekében - elızetesen, a döntés elıtt - tájékozódik a tankönyvforgalmazókról, megkeresi azon forgalmazókat, amelyek garantálják azt, hogy a tankönyvek az iskola által meghatározott idıpontban a tanévkezdéskor rendelkezésre állnak, illetve hogy az év közben jelentkezı igényeket is zökkenımentesen kielégítik. 4.1.2. Az iskolaigazgató a tankönyvellátás rendjének meghatározásakor dönt arról, hogy az iskola a tankönyvellátás feladatainak végrehajtására mely tankönyvforgalmazóval, illetve tankönyvforgalmazókkal milyen tárgykört érintıen köt megállapodást, azaz tankönyvellátási szerzıdést. 4.1.3. A tankönyvellátási szerzıdést minden év február utolsó munkanapjáig kell megkötni, illetve szükség szerint módosítani (a Polgármesteri Hivatal jegyzıje, vagy az általa meghatalmazott személy, szervezeti egység bevonásával.) 4.2. Szerzıdéskötés elıtti feladatok A tankönyvellátási szerzıdés elıtt:

82

- ellenırizni kell, hogy az érintett forgalmazó rendelkezik-e a kiadótól kapott igazolás alapján a tankönyv forgalmazásának jogával, - az iskolaigazgatónak, illetve megbízottjának be kell szereznie az iskolai szülıi szervezet (közösség) egyetértését. 4.3. A szerzıdés tervezet tartalmi ellenırzése 4.3.1. A tankönyvellátási szerzıdés megkötése elıtt ellenırizni kell, hogy az tartalmazza-e a jogszabályban meghatározott alábbi kötelezı, min. tartalmi elemeket: - az iskola nevét, székhelyét, OM azonosító számát; - a tankönyvforgalmazó azonosító adatait (név, cím, székhely, adószám, bankszámlaszám, képviselı neve, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének kódszámai,); - azt a tanévet (tanéveket), amelyekre a szerzıdés szól; - az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyét, az iskolai mőködés kereteit; - annak a személynek a nevét, aki a tankönyvforgalmazó, illetve az iskola részérıl (a továbbiakban: iskolai tankönyvfelelıs) a tankönyvellátás végrehajtásáért felel; - szükség esetén a használt tankönyvek visszavásárlásával és forgalmazásával kapcsolatos feladatmegosztást; - az elızetes megállapodást az iskola legalacsonyabb évfolyamára belépı tanulók ellátására. 4.3.2. Az igazgató gondoskodik arról, hogy minden, az iskolai tankönyvellátásban forgalmazóként meghatározásra került forgalmazóval a 4. pontban meghatározott határnapig a tankönyvellátási szerzıdés megkötésre kerüljön. A szerzıdés hiányában a tankönyvellátási feladatokat a forgalmazóval nem lehet elláttatni. 4.4. A tankönyvellátási szerzıdésre vonatkozó egyéb szabályok 4.4.1. Tankönyvellátási szerzıdést lehet több évre is kötni. 4.4.2. Az iskolaigazgató köteles figyelemmel kísérni, hogy a tankönyvellátási szerzıdésben lehetıség szerint több évre elıre ne kerüljön konkrét megrendelési darabszám meghatározásra, mivel a tényleges igények változhatnak az év(ek) során. 4.4.3. A tankönyvellátási szerzıdésben a kötelezı elemeken túl más területre vonatozóan is ki lehet térni. 4.4.4. A tankönyvellátási szerzıdést az iskola nevében az iskolaigazgató írja alá, mivel ı képviseli az iskolát, - az Önkormányzat részérıl a Hivatal jegyzıje ellenjegyzi. 4.4.5. A tankönyvellátási szerzıdésben meg kell határozni az érintett tankönyvek: - pontos nevét, azonosító számát, kiadási évét, - fogyasztó árát. 4.4.6. A tankönyvellátási szerzıdésben javasolt kitérni arra is, hogy a tankönyvellátás megszervezése során milyen feladatokat vállal az iskola (felelıs), és melyeket kell ellátni a forgalmazónak.

83

5. Adatszolgáltatás a tankönyvforgalmazó részére 5.1. Az iskola gondoskodik arról, hogy valamennyi tankönyvforgalmazó részére a jogszabályban meghatározott adatszolgáltatást biztosítsa. 5.2. Az iskola a kötelezı adatszolgáltatás keretében a tankönyvforgalmazónak átadja a tanulók következı adatait: - tanuló neve, - diákigazolvány száma, - diákigazolvány hiányában a tanuló anyja neve és a születési ideje, - az iskolai tankönyvellátás keretében megvásárolt tankönyvek, illetve a vételéhez kapott támogatás összege. 5.3. Ha az iskola a tankönyvek vásárlásához pénzben támogatást biztosít a tanuló részére, errıl értesítést küld a tankönyvforgalmazónak. 6. Tankönyv értékesítési feladatok 6.1. Tankönyv értékesítéssel kapcsolatos általános feladatok 6.1.1. A tankönyv értékesítési feladatok ellátása történhet: - az iskola közremőködésével, illetve - a tankönyvforgalmazó, tankönyvkiadó, valamint - a Könyvellátó Közhasznú Társaság által. 6.1.2. Ha az iskola a tankönyvellátási szerzıdésben vállalta, hogy a tankönyveket a tankönyvforgalmazótól értékesítésre átveszi, és a tankönyvforgalmazó nevében értékesíti azokat, akkor köteles arról gondoskodni, hogy az értékesítés feltételei fennálljanak. 6.2. Az értékesítés feltételeinek biztosítása Az értékesítés feltételeiként gondoskodni kell: - az átvett könyvek biztonságos tárolási, ırzési feltételeinek biztosításáról, - a könyv értékesítési helyének biztosításáról, azaz megfelelı helyiség rendelkezésre bocsátásáról, - a szülık, tanulók értesítésérıl az értékesítés idıpontjával és helyszínével kapcsolatban. 6.3. A tankönyvek biztonságos tárolási, ırzési feltételeinek biztosítása 6.3.1. Az iskolaigazgató a tankönyvfelelıs bevonásával gondoskodik arról, hogy a tankönyvek az iskolán belül biztonságos helyen ırzésre kerüljenek. 6.3.2. A tankönyvek magas értékére való tekintettel az ırzésrıl olyan helyiségben kell gondoskodni, mely riasztóberendezéssel védett, és/vagy rácsos ablakkal és ajtóval ellátott. 6.3.3. A biztonságos ırzés érdekében az iskolaigazgató elrendelheti ırzési célú ügyelet tartását. 6.4. Az értékesítési hely biztosítása

84

6.4.1. Az iskolaigazgató a tankönyvfelelıs javaslatára kijelöli azt a helyiséget, ahol a tankönyv értékesítést bonyolítani kell. 6.4.2. A helynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a tankönyvcsomagok elhelyezésre kerüljenek, a tanulóktól és szülıktıl a tankönyvek áraként átvett összegek biztonságosan tárolhatóak legyenek.

6.5. A tankönyv értékesítésre vonatkozó tájékoztatás megadása 6.5.1. Az iskolaigazgató és a tankönyvfelelıs szervezik meg a tanuló, a kiskorú tanuló szülıje tájékoztatását: - tankönyv értékesítésének helyszínérıl, valamint - tankönyv értékestés idıpontjairól. 6.5.2. Az értékesítés idıpontjaként több idıpontot is meg kell határozni, hogy ahhoz az érintettek alkalmazkodni tudjanak. 6.5.3. A tájékoztatás formája: iskolai hirdetmény, amelyet az értékesítési idıpont elıtt legalább 10 nappal a felelıs köteles kifüggeszteni. 6.6. A tényleges értékesítés 6.6.1. A könyveket a felelıs a tankönyv értékesítés meghirdetett helyszínén és idıpontjában, a tankönyvcsomagok elıre történı összeállításával értékesíti. 6.6.2. A felelıs a tankönyv árát beszedi azoktól, akik normatív kedvezményben, illetve a normatív kedvezmény körébe nem tartozó kedvezményben nem részesülnek, és ezért a tankönyvek teljes árát kötelesek kifizetni. 6.6.3. A felelıs a tankönyvek átadásáról, osztályonként név szerinti nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban jelöli a fizetett tankönyv vételárát, valamint bejegyzi a kedvezményre való jogosultságot. 6.6.4. A felelıs teljes anyagi felelısséggel tartozik az általa beszedett tankönyvek vételáráért. 6.6.5. A felelıs a beszedett vételárral - az iskola útján - elszámol a tankönyvforgalmazónak. 6.7. A tankönyv értékesítésben közremőködı díjazása 6.7.1. A tankönyvforgalmazó az iskolának az értékesítésben való közremőködésért anyagi ellenszolgáltatást biztosít. 6.7.2. A díjazás összegét a tankönyvforgalmazónak a tankönyvellátási szerzıdés szerint kell kifizetnie az iskola részére. 6.7.3. Az értékesítésért járó díjazás iskola részére való biztosításának tényét, az iskolaigazgató kíséri figyelemmel.

85

6.7.4. A díjazás összegébıl az iskolaigazgató a tankönyv-értékesítésben közremőködı személy és a felelıs díjazását fizeti ki, - kivéve, ha a feladatellátásban való közremőködés valamelyikük munkaköri feladata. 6.7.5. Az iskolaigazgató a (tankönyv)felelıssel - ha a feladat ellátásáért díjazás illeti meg megbízási szerzıdést köt, a tankönyvekkel kapcsolatos feladatok ellátására. A megbízási szerzıdést az aktuális tanévvel kapcsolatos tankönyvellátási feladatellátásra, és nem idıtartamra kell kötni. 6.7.6. Az iskolaigazgató a tankönyvellátási rendjében dönt arról, hogy az értékesítéssel kapcsolatos díjazásban kik részesülhetnek, és milyen fıbb elvek, szempontok alapján. 6.8. A tankönyvtámogatás összegének kezelése 6.8.1. A tankönyvtámogatás összegét az iskola a tankönyvforgalmazónak utalja át. 6.8.2. A tankönyvtámogatás összegérıl a tanuló, illetve a szülı nevére szóló számla nem állítható ki. 7. A kis példányszámú nemzetiségi, szakmai, speciális tankönyvforgalmazás A kis példányszámú nemzetiségi, szakmai, speciális tankönyvforgalmazás keretében az iskolák részére eljuttatott tankönyveket az iskolai könyvtárban, könyvtárszobában kell elhelyezni, és könyvtári kölcsönzés útján kell a tanulókhoz eljuttatni. 8. A tankönyv és tartós tankönyv kölcsönzéssel kapcsolatos szabályok 8.1. Használati jog biztosítása 8.1.1. A tartós használatra készült tankönyvet (így különösen: szótárt, szöveggyőjteményt, atlaszt) tankönyvkölcsönzés útján kell a normatív kedvezményre jogosult tanuló birtokába adni. 8.1.2. Ha az iskola a tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján adja a normatív kedvezményre jogosult tanuló birtokába, a használat jogát a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az idıpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból vizsgát lehet tenni. 8.2. A tankönyv kölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálódásával kapcsolatos szabályok 8.2.1. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülıje köteles a tankönyv elvesztésébıl, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. 8.2.2. A kártérítés összege tekintetében az iskola a házirendben foglalt elıírásoknak megfelelıen köteles eljárni. 8.2.3. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerő használatából származó értékcsökkenést.

86

8.2.4. A kölcsönzött tankönyv, szótár, szöveggyőjtemény, atlasz a tanuló részére értékesíthetı. 9. Összeférhetetlenségi szabályok 9.1. Általános összeférhetetlenségi rendelkezés, szabály A tankönyvellátással kapcsolatban, az alábbi területre terjednek ki az összeférhetetlenségi szabályok: - a tankönyvkiadóra, a forgalmazóra, - a tankönyvellátás szervezésében közremőködı iskolai alkalmazottra, - a tankönyvválasztásban közremőködı pedagógusra. 9.2. A tankönyvkiadót, forgalmazót érintı összeférhetetlenségi szabályok 9.2.1. Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséhez nem vehetı igénybe az a tankönyvkiadó, illetve az a forgalmazó: - amelyben az iskola vezetıi megbízással rendelkezı alkalmazottja, valamint annak Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója - üzletrésszel rendelkezik, vagy - részt vesz az ügyvezetésben, a felügyelı bizottságban, továbbá - amellyel az iskola vezetıi megbízással rendelkezı alkalmazottja munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. 9.3. A tankönyvellátás szervezésében közremőködı iskolai alkalmazott 9.3.1. Nem vehet részt az iskolai tankönyvmegrendelés elkészítésében és az iskolai tankönyvellátás megszervezésében az iskolának az az alkalmazottja, aki a tankönyvforgalmazóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. 9.3.2. A tankönyvellátás szervezésében részt vevı iskolai alkalmazott a tankönyvkiadótól, tankönyv forgalmazótól nem fogadhat el – semmilyen formában - juttatást, - kedvezményt. III. rész Vegyes és hatályba léptetı rendelkezések 1. Pénzügyi bonyolítási feladatok 1.1. A (tankönyv)felelıs által beszedett összegek kezelése, könyvelése 1.1.1. A (tankönyv)felelısnek a beszedett tankönyvek áráról olyan megbízható nyilvántartást kell vezetnie, amelyet a tankönyvforgalmazó elfogad, és amely alapján az eladott könyvekrıl és a beszedett összegekkel elszámol. 1.1.2. A felelısnek az értékesített tankönyvek áráról számlát az iskola nevében nem szabad kiállítania, mivel nem az iskola tulajdonát képezik a könyvek.

87

1.1.3. A felelıs az értékesítés során: - a tankönyvforgalmazó nevében nyugtát ad, vagy - annak a tanulónak, vagy szülınek, akik számlát kérnek, feljegyzi számla igényét, és jelzi a tankönyvforgalmazónak, illetve a tankönyvforgalmazó nevében, a tankönyvforgalmazó számlatömbjében számlát állít ki. (A tankönyvellátási szerzıdésnek kell tartalmaznia.) 1.1.4. A felelıs a beszedett összegeket az igazgató beleegyezésével letétbe helyezheti az iskola pénztárába. Az iskola pénztárosa a tankönyv árát ekkor az iskola pénztárától elkülönítetten köteles kezelni. 1.1.5. A pénztáros a letétet letéti bevételi pénztárbizonylat kitöltésével veheti be a pénztárba, és ez esetben a bevételi pénztárbizonylat nyugta példányát átadja a felelısnek. Amikor a felelıs a forgalmazónak történı elszámolás céljából kéri a pénztárból a letétként elhelyezett összegeket, a pénztáros letéti kiadási pénztárbizonylatot állít ki a kifizetésrıl. 1.1.6. A pénztáros a letétek forgalmáról letétek pénztárjelentést készít. 1.1.7. A letétként kezelt pénzforgalom a fıkönyvi könyvelésben az intézmény saját költségvetését nem érintı, költségvetésen kívüli letéti forgalomként kerül rögzítésre. 1.1.8. Amennyiben a tankönyvfelelıs a pénz megırzésérıl nem a pénztár révén gondoskodik, a pénzmozgás egyáltalán nem jelenhet meg a könyvelésben. 1.2. A tankönyvtámogatással kapcsolatos pénzügyi és nyilvántartási feladatok 1.2.1. A tankönyvforgalmazótól ténylegesen átvett könyvek ára és a (tankönyv)felelıs által beszedett összeg közötti különbséget az iskola egyenlíti ki. A különbözetrıl a tankönyvforgalmazó számlát állít ki az iskola részére. 1.2.2. Az iskola a tankönyvforgalmazó számláját, mint könyvvásárlást könyveli le. 1.2.3. A számla alapján részletezı nyilvántartást tankönyvtámogatással való elszámolás érdekében.

kell

készíteni

a

normatív

1.2.4. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: - mely tanulók részesültek ingyenes tankönyvben úgy, hogy a könyv részükre átadásra került, - melyek azok a könyvek, melyek a napköziben, tanulószobán állnak a tanulók rendelkezésére, - melyek az iskolai könyvtár állományát gyarapító tankönyvek. 1.2.5. Az ingyenes tankönyvben részesülık tankönyv átvételét a felelıs által az értékesítéskor vezetett nyilvántartása igazolja – amelyben a jogosultak aláírásukkal igazolják az átvételt. 1.2.6. A napközibe, tanulószobába kiadott könyvek átvételét a napközis, illetve tanulószobai foglalkozást tartó pedagógusoknak kell a felelıs, illetve az iskolaigazgató felé igazolniuk. 1.2.7. Az iskolai könyvtár állományát gyarapító tankönyveknek ténylegesen be kell kerülniük a könyvtár könyv állományába. A könyvtárnak írásban kell dokumentálnia a tankönyvek átvételét, a felelıs, illetve az iskolaigazgató felé.

88

2. Hatályba léptetı rendelkezések 2.1. A szabályzat 2013. szeptember 01. napján lép hatályba. 2.2. A tankönyvpiac rendjérıl a szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdésének 2007. január 1. napjától életbe lépett módosulása nem érinti a 2006/2007. évre megállapított iskolai tankönyvrendelést, a tanulók részére a tankönyvellátáshoz biztosított normatív és más kedvezményeket. 2.3. A tanuló részére kölcsönzés útján biztosított tankönyv az eredeti kölcsönzési ideig a tanulónál maradhat. 2.4. A tanuló részére a kölcsönzött tankönyv értékesíthetı. Kelt: Pilis, 2013. március 31.

…………………………………………… Koblencz Andrea iskolaigazgató Mellékletek: 1. sz. melléklet: Felmérés a ……/…… tanévben alkalmazandó könyvek igénylésérıl 2. sz. melléklet: Normatív kedvezményekre vonatkozó igények összesítése …../….. tanévre ……… osztályra 3. sz. melléklet: Normatív kedvezményekre vonatkozó igények összesítése …../….. tanévre (intézményi szintő összesítés) 4. sz. melléklet: A tankönyvellátás rendje ……/…….. tanévre (MINTA).

89

1. sz. melléklet:

Felmérés a ……./….. tanévben alkalmazandó könyvek igénylésérıl

…… évfolyam……… osztály …………csoport

A tanuló neve: …………………………………………….

Tankönyvek Neve

Igények Ára

Új könyv vásárlás

Használt könyvet igényel

Kölcsönözni szeretné

Igényelt új könyvek ára öszesen:

A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokra az érintett tanévben igényt tart / nem tart igényt

90

Nem igényli

2. sz. melléklet: Normatív kedvezményekre vonatkozó igények összesítése ……./….... tanévre …… osztály S.sz.

Tanuló

Szülı

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

……. fı összesen.

Kedvezmény feltétele* a) b) c) d) e) f)

Tankönyv csom. ára

Összesen:

Megjegyzés*: a) tartósan beteg b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, c) pszichés fejlıdés zavarai miatt nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott d) három- vagy többgyermekes családban él e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül

91

3. sz. melléklet: Normatív kedvezményekre vonatkozó igények összesítése ……./….... tanévre (intézményi szintő összesítés)

Évfolyam

Osztály

Tanuló létszám

Kedvezmény feltétele* a)

b)

c)

d)

e)

f)

Tankönyv Csomagok ára

Megjegyzés

Összesen: Megjegyzés*: a) tartósan beteg b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, c) pszichés fejlıdés zavarai miatt nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott d) három- vagy többgyermekes családban él e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül

92

4. sz. melléklet: A tankönyvellátás rendje ……/…… tanévre (MINTA) Az iskolaigazgató a tankönyvpiac rendjérıl szóló 2001. évi CCCVII. törvény 7. § (1) bekezdése, valamint a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérıl szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet 23. § alapján az alábbiak szerint dönt a tankönyvellátás rendjérıl. 1. Tankönyvellátásban közremőködı személy(ek) Az iskolaigazgató a tankönyvellátásban közremőködı személyként - tankönyvfelelıs,* - a tankönyvfelelıs személyén kívül további értékesítésben közremőködı személy* kijelölését tartja szükségesnek. A tankönyvellátásban közremőködı személyek a következık: név közremőködés jellege ……………………………………….. ………………………………………………………. ……………………………………….. ………………………………………………………. A tankönyv értékesítés során az értékesítéssel kapcsolatban a díjazás az alábbi fıbb elvek, szempontok alapján történik: - az értékesítéssel kapcsolatos díjazásra csak azt az összeget lehet felhasználni, amelyet a tankönyvforgalmazótól az értékesítés díjazása fejében az iskola megkap; - a forgalmazótól megkapott díjazásnak csak azt a részét lehet a pedagógus díjazására fordítani, melybıl már leszámításra kerültek az iskola tankönyv forgalmazással kapcsolatban felmerült költségei. Ha a tankönyvforgalmazásban több személy is részt vesz, akkor a díjazás kialakításánál figyelembe kell venni: - a feladatra fordított idıt (munkaórákat), - a feladattal járó felelısséget. A díjazás meghatározásánál figyelembe kell venni azt is, hogy a díjazásra rendelkezésre álló összeg a járulékokkal növelt juttatás összegével egyenlı, azaz ebbıl vissza kell számolni a közremőködıt megilletı bruttó díjazás összegét. 2. A tankönyvellátás megszervezése során az iskola által ellátandó feladatok A tankönyvellátás megszervezése során az iskola az alábbi feladatokat látja el* (az érvénytelen részeket áthúzással törölni kell!): - gondoskodik a biztonságos tárolási, ırzési feltételek biztosításáról, - értékesítési helyet biztosít, - tájékoztatást ad az értékesítés helyszínérıl és idıpontjáról, - közremőködik az értékesítésben, - gondoskodik a tankönyv értékesítésében közremőködık díjazásáról, - gondoskodik a tankönyvtámogatás összegének kezelésérıl.

93

3. A tankönyv forgalmazók kiválasztása Az iskolaigazgató az iskolai tankönyvellátás feladatainak végrehajtására a mellékletben felsorolt tankönyvforgalmazókat jelöli ki. 4. A tankönyvellátási szerzıdésben meghatározandó speciális igények, elvárások Az iskolaigazgató az alábbiakban határozza meg azokat a területeket, melyekre vonatkozóan a tankönyvellátási szerzıdéseknek ki kell térniük: ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

Kelt: …………………………

……………………………… Iskolaigazgató

94