Hétszínvirág Művészeti Óvoda OM azonosító: 033021
Szervezeti és Működési Szabályzat
Dokumentum jellege: Nyilvános Hatályos: Határozatlan időre Verzió: 3 Hatálybalépés időpontja: 2013. április 1.
Készítette: Szabó Istvánné óvodavezető Kelt: 2013. március 29.
1
Tartalomjegyzék
BEVEZETŐ........................................................................................................................................................... 4 I. RÉSZ AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN FOGLALTAK RÉSZLETEZÉSE ÉS EGYÉB – A SZERV KÖLTSÉGVETÉSI SZERVKÉNT VALÓ MŰKÖDÉSÉBŐL FAKADÓ – SZABÁLYOZÁSOK .............. 7 II. RÉSZ A NEVELÉSI OKTATÁSI INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ............................ 11 1. MŰKÖDÉS RENDJE, EZEN BELÜL A GYERMEKEK, TANULÓK FOGADÁSÁNAK (NYITVA TARTÁS) RENDJE, ÉS A VEZETŐK NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN VALÓ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE ................................. 11 1.1. A működés rendje ................................................................................................................................... 11 1.1.1. Általános szabályok .......................................................................................................................................... 11 1.1.2. ........................................................................................................................................................................... 12 A nyitva tartás rendje .................................................................................................................................................. 12 1.1.3. Napirend............................................................................................................................................................ 12 1.1.4. A gyermekek benntartózkodásának rendje........................................................................................................ 13 1.1.5. Az alkalmazottak benntartózkodás rendje ......................................................................................................... 13 1.1.6. Az óvodapedagógusok munkarendje................................................................................................................. 14 1.1.7. Az óvodapedagógusok munkáját segítő és más közalkalmazottak munkarendje .............................................. 14 1.1.8. A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje................................................... 15 A vezetők közötti feladatmegosztás, kiadmányozás és képviselet .............................................................................. 16 1.1.10. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás ............................................................................ 17
2. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ........................................................................................................ 18 2.1. Szakmai munkaközösség......................................................................................................................... 19 2.1.1. Szakmai munkaközösség-vezető ....................................................................................................................... 19
3. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE .............................................................................. 21 4. A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN A NEVELÉSIOKTATÁSI INTÉZMÉNNYEL ................................................................................................................................. 23 4.1. Az óvoda helyiségeinek, létesítményeinek használati rendje.................................................................. 24 4.2. Külső szolgáltatást nyújtók belépése, benntartózkodása........................................................................ 25 5. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ VAGY INTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTES AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉRE A HELYETTESÍTÉS RENDJE ..................................................................................................................................... 26 6. A VEZETŐK ÉS A SZÜLŐI SZERVEZET KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS ................................................................ 28 6.1. A vezetők és a Szülői Szervezet közötti kapcsolattartás.......................................................................... 28 6.2. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje ............................................................... 29 6. 3. Az óvodapedagógusok és a szülők kapcsolattartási rendje ................................................................... 30 7. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK, FELADATOK ELLÁTÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................................................................................ 32 7. 1. A nevelőtestület jogkörei:...................................................................................................................... 32 8. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA, BELEÉRTVE A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATTAL, VALAMINT AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁST BIZTOSÍTÓ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓVAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁST ......................................................................................................................................... 34 8.1. A fenntartóval való kapcsolat: ............................................................................................................... 34 8. 2. Más oktatási intézményekkel és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Vecsési Tankerülettel való kapcsolattartás .............................................................................................................................................. 35 8. 3. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás................................................................ 36 8. 4. A Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás...................................................... 37 8. 5. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás ............................................................................ 38 8. 6. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása..................................................................... 38 9. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK 40 9.1. ................................................................................................................................................................ 40 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje ........................................................................................................ 40 9.2. ................................................................................................................................................................ 40 Az ünnepélyek, megemlékezések, és a hagyományápolás rendje .................................................................. 40 10. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE ............................................................... 42 10.1. Egészségügyi vizsgálatok ..................................................................................................................... 42 11. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁS RENDJE ....................... 44 11.1. A gyermekvédelmi felelős és az óvodavezető feladatai: ....................................................................... 44
2
11.2. Általános előírások............................................................................................................................... 45 12. A RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ STB. ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK ............................................... 49 13. EGYÉB JOGSZABÁLY ÁLTAL SZABÁLYOZANDÓ – DE MÁS SZABÁLYOZÁSBAN NEM SZABÁLYOZHATÓ – KÉRDÉSEK .......................................................................................................................................................... 51 13.1. Az alkalmazottak munkakezdésének elvárt feltételei ............................................................................ 51 13.2. A biztonságos intézmény feltételeinek megteremtéséről való rendelkezés............................................ 51 13.4. Az óvoda létesítményeinek bérbeadási rendje...................................................................................... 54 13.5. Hivatali titok megőrzése....................................................................................................................... 54 13.6. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére ...................................................................................... 55 13.7. Az intézmény felelőssége a dolgozók által az intézmény területére bevitt tárgyakban, értékekben keletkezett kárért ........................................................................................................................................... 55 14. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS ODAÍTÉLÉSÉNEK FELTÉTELEI.......................... 57 15. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG ......................................................................... 60 16. EGYÉB SZABÁLYZÁSOK................................................................................................................................ 62 16.1.Speciális jogszabályok: ......................................................................................................................... 62 16.2. Feladatellátás követelményei:.............................................................................................................. 62 17. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍR ALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSÉNEK ÉS TÁROLÁSÁNAK, VALAMINT KEZELÉSÉNEK RENDJE ............................................................................................ 62 18. MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTA ......................................................................................................................... 62 19. AZ SZMSZ MELLÉKLETEIT KÉPEZŐ SZABÁLYZATOK:.................................................................................. 62 20. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................................................................ 63 21. NYILATKOZATOK ......................................................................................................................................... 64
3
Bevezető
Az intézmény – a jogszabályi előírásoknak megfelelendő – alapító okiratában foglaltakat a Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján e szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. Az SZMSZ-t az óvoda igazgatója készíti el, és a nevelőtestület fogadja el [Nkt. 25. § (4) bek.]. A nevelőtestületi döntés meghozatala előtt az intézményi Közalkalmazotti Tanács véleményezési jogot gyakorol. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint az óvoda Szülői Szervezete előzetes véleményezési jogot gyakorol [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 122. § (9) bek.]. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény nevelőtestületének jóváhagyásával a kihirdetés napján lép hatályba és ezzel az ezt megelőző, 118/2010. (VI. 23.) Képviselőtestületi határozata által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat érvénytelenné válik. Az Szervezeti és Működési Szabályzat a következő törvények alapján készült: •
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv.(Nkt.)
•
A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.)
•
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) és annak módosításai
•
A gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény
•
1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól
•
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
•
2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról.
Az SZMSZ alapjául szolgáló rendeletek:
4
•
138/1992. évi (X. 8.) Kormányrendelet a Kjt. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben
•
363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról
•
20/2012. évi (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
•
368/2011.
(XII.
31.)
Kormányrendelet
az
államháztartásról
szóló
törvény
végrehajtásáról •
132/2000. (VII. 14.) Kormányrendelet a középületek lobogózásáról
•
308/2004. (XI. 13.) Kormányrendelet az európai zászló és európai lobogó használatának részletes szabályairól
•
26/1997. évi (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásáról
•
32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról.
Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkednie kell az óvoda más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz is. E dokumentumok a következők: 1. Az óvoda tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályok: •
·Alapító okirat
•
·Nevelési program
•
·SZMSZ, belső szabályzatok és óvodavezetői utasítások
•
·Házirend
2. Munkaügyi, munkajogi belső szabályok: •
·Közalkalmazotti szabályzat
3. Az óvoda egyes közösségeiből szerveződő testületek /szervezetek/ működését meghatározó szabályok
5
Az SZMSZ hatálya kiterjed: •
Az óvodába járó gyerekek közösségére
•
A gyermekek szüleinek illetve törvényes képviselőinek közösségére
•
A nevelőtestületre
•
Az intézményvezetőre, a vezetés tagjaira
•
A nevelőmunkát segítő dolgozókra
•
Az óvodának szolgáltatást nyújtókra
•
Az óvoda szolgáltatását igénybe vevökre
•
Az egyéb munkakörbe dolgozókra.
Az SZMSZ területi hatálya kiterjed •
Az óvoda épületére, udvarára
•
Az óvoda területén kívül szervezett, az óvoda nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre
•
Az intézmény képviselete szerinti alkalomra, külsó kapcsolati alkalomra
Hatálybalépés: A Szervezeti és Működési Szabályzat a nevelőtestület jóváhagyásával a kihirdetés napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban változás áll be, vagy ha a Szülői szervezet, illetve a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi óvodás gyermekére, közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. A nevelőtestület által jóváhagyott SZMSZ egy hitelesített példánya az óvoda többi dokumentumával (Házirend, Pedagógiai Program) az igazgató irodájában, továbbá a mindenki által elérhető nevelői szobában és a Titkárságon lesz megtalálható. A szülőket erről a jóváhagyást követő első szülői értekezlet keretén belül tájékoztatjuk. Kérésre bármikor a szülő rendelkezésére kell bocsátani áttanulmányozás céljából.
6
I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb – a szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó – szabályozások
1. A költségvetési szerv neve: Hétszínvirág Művészeti Óvoda Az intézmény OM azonosítója: 033021
2. Az intézmény székhelye 2234 Maglód, Rákóczi utca 1-3.
3. Ellátandó alaptevékenységek 3.1. Az ellátandó tevékenységek leírása az alapító okirat szerint: Óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés 3.2. Az intézmény tevékenysége a TEÁOR szerinti megjelöléssel: TEÁOR szám
Megnevezés
8010
Alapfokú oktatás
5551
Munkahelyi étkeztetés
7514
Közigazgatást kiegészítő szolgáltatás
9231
Alkotó- és előadó művészet
7
3.3. Az intézmény által ellátandó feladatok szakfeladat megjelöléssel: Szakfeladat száma
Megnevezése
80111-5
Óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés
80111-6
Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése: • Beszédfogyatékos • Megismerő
funkciók
vagy
a
viselkedés
fejlődésnek organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő • Megismerő
funkciók
vagy
a
viselkedés
fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő. 55231-2
Óvodai intézményi étkeztetés
75176-8
Intézményi vagyon működtetése
92171-6
Egyéb művészeti tevékenység
3.4. Szakágazati besorolása: - száma: 80110 - megnevezése: Óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés
4. Gazdálkodással összefüggő jogosítványok A szerv a gazdálkodása megszervezésének módjára tekintettel önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amely az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörrel rendelkezik Az intézmény egyes pénzügyi-gazdasági feladatait- az alapító szerv kijelölése, továbbá az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.(Xii.30.)Korm. Rendelet 14.§(6) bekezdése
8
alapján megkötött megállapodás szerint- Maglód Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv látja el.
5. Felügyeleti szerve: Maglód Városi Önkormányzat Képviselőtestülete 2234 Maglód, Fő utca 12.
6. Alapító szerve: Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestülete 2234, Maglód, Fő utca 12.
7. Az intézmény jogállása: Maglód Város Önkormányzat önálló jogi személyiséggel rendelkező alapfokú nevelésioktatási intézménye (óvoda).
8. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési (megbízási) rendje: Az intézmény vezetője az óvodavezető, akit az alapító szerv, a képviselőtestület- a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 23.§ (1) bekezdésében, a végrehajtásra kiadott 138/1992. (X.2.) Korm. Rendelet 5.§-ában, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 18.§-ában foglalt feltételekkel és eljárási rend szerintnyilvános pályázat útján nevez ki.
9. Az intézmény vállalkozói tevékenységet nem folytat. 10. Az intézmény oktatási funkciójával kapcsolatos előírások: 10.1. Az intézmény nevelési-oktatási funkciót tölt be. 10.2. Az óvodai csoportok száma: 7 csoport 10.3. Az intézménybe felvehető maximális gyermek, tanulólétszám: 175 fő.
9
10.6. Az intézményben folytatható reklámtevékenységre vonatkozó előírások: Az intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze.
11. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság Maglód Városi Önkormányzat 17/1993.(XII.25.) Kt. Rendelet 3.§-ában szabályozva (tulajdonosi jogosítványok illetik meg, és terhelik a kötelezettségeket). 11.1. A feladat ellátását szolgáló ingatlan vagyon: Használatba adott két óvoda épület Maglód Városi Önkormányzat 17/1993.(XII.25.) Kt. Rendeletének 3.§-ában szabályozva.
12. Az intézmény megszüntetése Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító határozattal dönt.
10
II. rész A nevelési oktatási intézményre vonatkozó szabályok
1. Működés rendje, ezen belül a gyermekek, tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 1.1. A működés rendje 1.1.1. Általános szabályok Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai éves munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: •
a nevelőközösség
•
az óvodai szülői szervezet véleményét.
Az óvodai nevelési év rendjében meg kell határozni: •
az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását,
•
a szünetek időtartamát,
•
a megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját,
•
a nevelőtestületi, és a szülői értekezletek, valamint fogadóórák időpontját,
•
az intézmény bemutatkozását szolgáló nyílt nap időpontját.
11
1.1.2. A nyitva tartás rendje Az óvoda nyitva tartásával, a nevelési év rendjével összefüggő szabályozást az óvoda Házirendje tartalmazza. Részletezi: •
az óvoda nyitva tartására;
•
a gyerekek érkezésének-távozásának rendjére;
•
a nevelési év rendjére;
•
az óvodai csoportok napirendjére vonatkozó szabályokat.
Az óvodában szeptember 1-től augusztus 31-ig tart a nevelési év. A gyermekek nyári napirendjét, a csoport összevonásokat a szülőkkel hat héttel előre közölni kell. Az óvoda nyári zárása négy hétig tart, melynek idejéről február 15-ig tájékoztatást kapnak a szülők. A nyári életet meghatározó óvodai nevelés a június 1 - és augusztus 31. közötti időszak öleli fel, mely időszakban összevont csoportokban történik a nevelés. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A zárások előtt legkésőbb 30 nappal össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket. Nevelés nélküli szakmai napot tanévenként 5 alkalommal tarthat az óvoda nevelőközössége. Az óvodai nevelés nélküli munkanapon gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről. Elhelyezést biztosíthatunk a Napsugár Óvodában. A nyitvatartási rend értelemszerűen a munkanapokra, illetve a nevelés nélküli munkanapokra vonatkozik. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására (előzetes kérelem alapján) az intézmény fenntartója illetve a jegyző adhat engedélyt.
1.1.3. Napirend Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők – a házirendben szabályozottak szerint – gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék.
12
Az óvoda: •
nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig,
•
a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell.
A tájékoztatás módját a házirend- A gyermekek óvodai életrendjével kapcsolatosrendelkezése szabályozzák.
1.1.4. A gyermekek benntartózkodásának rendje Az intézmény: •
reggel 6 órától – 18,00 óráig fogad gyermekeket.
Összevont óvodai ügyeletet tartunk: •
reggel 6 órától 7:30 óráig
•
délután 16,30 órától 18 óráig,
mely idő alatt az ügyeletes óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott nagykorú személy viheti el. A gyermeket az óvodába érkezéskor az óvodai csoportba vezetéssel kell átadni az óvodapedagógusnak , távozáskor pedig az óvodapedagógustól kell átvenni. A gyermek az óvoda helyiségeit csak pedagógus, esetenként szakszolgálati szakember közreműködésével használhatja. A kizárólagosan felnőttek által használt helyiségekben konyha, mosdó, mosókonyha, kazánház, öltöző gyermek nem tartózkodhat.
1.1.5. Az alkalmazottak benntartózkodás rendje Az alkalmazottak munkaköri feladatait a munkaköri jegyzék és a megbízások tartalmazzák. A munkakörbe tartozó feladatok leírását a túlórák és megbízások pénzügyi vonzata miatt, mindenki kézbe kapja.
13
1.1.6. Az óvodapedagógusok munkarendje Az óvodapedagógusok a pedagógiai programnak megfelelően kéthetes váltásban dolgoznak. Az óvodapedagógusok munkarendjét a munkaidő beosztás, valamint a munkaköri leírás határozza meg. Az
óvodapedagógusok
bérezésének
és
a
munkavégzésének
egyes
szabályait
a
Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény határozza meg.
1.1.7. Az óvodapedagógusok munkáját segítő és más közalkalmazottak munkarendje Az óvodai dajka és a pedagógiai asszisztens heti munkaideje 40 óra. A munkarend összeállításánál az óvoda zavartalan működését, valamint munkavégzésének egyes szabályait a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt vesszük figyelembe. A logopédus és a gyógypedagógus megbízási szerződés alapján látja el feladatát, heti 8 órában. Óvodai karbantartó napi 4órában közalkalmazottként látja el feladatát, a konyhás és a takarító pedig napi 6 órában. Az alkalmazottak napi munkarendjét és a helyettesítési rendet a vezető-helyettes állapítja meg, az óvoda foglalkozási rendjének megfelelően. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátását, zavartalan biztosítását, és a pedagógusok feltétlen jelenlétét és közreműködését a teljes nyitva tartás idejében kell figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai és a dolgozói javaslatot tehetnek egyéb szempontok és kérések figyelembevételére is. Az alkalmazott köteles a munkarendjének megfelelően ápoltan, munkaruházatban pontosan megjelenni. A munkából való rendkívüli távolmaradás esetén azonnal köteles jelenteni a vezetőnek vagy a vezető helyettesnek, hogy a helyettesítésről intézkedjen. Az óvónők számára a kötelező órán felüli pedagógiai munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást, vagy kijelölést az óvoda vezetője adja. A közösségi tulajdon érdekében a riasztó és az épület kulcsainak biztonságos használata a nyitó és záró dajka feladata.
14
Kulcsmásolat az óvodavezetőjénél és annak helyettesénél van.
1.1.8. A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg: Az óvoda nyitva tartásának ideje alatt az óvodavezetőnek vagy a helyettesnek az intézményben
kell
tartózkodnia.
Akadályoztatásuk
esetén
az
általuk
megbízott
óvodapedagógus jogosult intézkedni. A nyári zárás ideje alatt az óvodavezető gondoskodik a haladéktalanul intézkedést igénylő ügyek lebonyolítása miatt. Megszervezi és kihirdeti a nyári zárás alatti ügyelet rendjét.
Vezetői beosztás megnevezése
Az intézményben való tartózkodásának rendje
Óvodavezető
7.30 – 13.00
Óvodavezető helyettes
6.30. – 13.00 vagy 13.00 – 17.00
Megbízott
13.00 – 17.00 vagy 6.30 – 13.00
15
Munkavállalót terhelő felelősség megál-lapítása Munkavállaló kártérítésével kapcsolatos intézkedés Ellátandó feladatok a vezetők Közalkalmazottak munka-köri leírásabesorolása, alapján nyilvántar-tások Szakszerű és törvényes működés Szükségés szerint közalkalmazottak Célszerű takarékos gazdálkodás minő-sítése Pénzügyi és gazdálkodási feladatok Alkalmazottak erkölcsi és anyagi elisme-rése Szabadságok tervezése, ütemezése Szünetek alatti ügyelet biztosítása Munkarend szervezése, ellenőrzése Tanügy igazgatási feladatok
Óvodavezető
Óvodavezető helyettes
folya
Óvodavezető
Óvodavezető helyettes
4 hé
Feladatot ellátó vezető Óvodavezető
Egyéb /helyettes, ellenőr stb. Óvodavezető helyettes
Megj 4 hé
Óvodavezető Óvodavezető Óvodavezető Óvodavezető Óvodavezető
Óvodavezető helyettes Óvodavezetőhelyettes helyettes Óvodavezető Óvodavezető helyettes Óvodavezető helyettes
folyam h 412 héte 2 héte 12 h kivéte szerző folya költsé folya helye elszám folya száml 2 hé rendk kivé Humá kapc enged folya 2 héte kivéte folya kíván felme 4 hé folyam folyam folya
Óvodavezető helyettes Óvodavezető helyettes Óvodavezető helyettes Óvodavezető
Óvodavezető Óvodavezető Óvodavezető Óvodavezető helyettes
Kapcsolattartás szülői közösséggel Óvodavezető Óvodavezető helyettes Gyermek ifjúságvédelem Óvodavezető Óvodavezető helyettes és egyébés partnerekkel Nyilvántartások naprakész Óvodavezető Óvodavezető helyettes vezetése, Szabályzatok dokumentumok Óvodavezető Óvodavezető helyettes Gyermekbalesetek megelőzése Óvodavezető Óvodavezető helyettes elkészítése, hozzáférhetősége Egészségügyi vizsgálat Óvodavezető helyettes Óvodavezető Csoportok adminisztratív Óvodavezető Óvodavezető helyettes megszervezése teendőinek el-lenőrzése Ellenőrzési, mérési, értékelési Óvodavezető Óvodavezető helyettes Tűz és munkavédelmi Óvodavezető Óvodavezető helyettes rendszer működtetése előírások betartása Pedagógiai program végrehajtása, Óvodavezető Óvodavezető helyettes Leltározás selejtezés Óvodavezető Óvodavezető helyettes ellenőrzése. Épület és vagyontárgyak védelme Óvodavezető Óvodavezető helyettes Éves munkaterv elkészítése, Óvodavezető Óvodavezető helyettes Intézmény képviselete Óvodavezető Óvodavezető helyettes értékelése Biztosítja a gyermekek Óvodavezető helyettes Óvodavezetőhelyettes Beiskolázási feladatok részvételét Óvodavezető Óvodavezető városi eseményeken lebonyolítása Pedagógus továbbképzési program Óvodavezető Óvodavezető helyettes és beiskolázási terv elkészítése Nemzeti ünnepek és egyéb Óvodavezető helyettes Óvodavezető hagyományok ápolása Álláshelyek betöltése, kinevezés Óvodavezető Óvodavezető helyettes határo-zott időre Álláshelyek betöltése,határozatlan Óvodavezető Óvodavezető helyettes A vezetők közötti feladatmegosztás, kiadmányozás és képviselet
folyam folya
folyam folya folya 4 héte folya 4folya héte
4 héte
folyam
2 héte
12 hé
16
1.1.10. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás
Vezetői szint
Szervezeti egység
Rendje és formája
Legfelsőbb vezetői szint
szervezeti egység neve: nevelőtestület
- Értekezletek ideje, rendszeressége: évente 5 alkalom, nevelés nélküli munkanapokon -Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: havonta, kötelező órákon túl -Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon túl -Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: szükség szerint, dokumentumok, faliújság, körlevél - Értekezletek ideje, rendszeressége: évente 2-szer nevelés nélküli munkanapokon - Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: havonta, kötelező órákon túl
(intézmény-vezető)
szervezeti egység neve: alkalmazotti közösség
17
2. Az intézmény szervezeti felépítése
Valamennyi munkakörhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat a munkaköri leírások tartalmazzák.
Intézményvezető Intézményi Vezetőségi Tanács
Intézményvezető, Általános Helyettes, Belső Értékelési
Munkavezető,
Támogató
Szervezet, Közalkalmazotti Tanács Elnöke, A Szülői Közösség Elnöke
Intézmény dolgozói Óvoda közösség
Óvodai alkalmazottak, gyermekek, szülők
18
2.1. Szakmai munkaközösség 2.1.1. Szakmai munkaközösség-vezető Az igazgató bízza meg a nevelőtestület egyetértésével határozott időre, egy nevelési évre. Megbízatása többször meghosszabbítható. Az intézményvezetés felelős tagja, aki munkáját megbízása és az éves munkatervben szabályozottak alapján felelősséggel, önállóan, munkaköri leírás, továbbá a jelen SZMSZ-ben meghatározottak alapján végzi. [Nk.t 71. § (2) bek.] Megbízásának elvei az óvodában •
legalább 5 éves kiemelkedő szakmai tevékenység,
•
a nevelőtestület által elismert tekintély,
•
továbbképzéseken való aktív részvétel,
•
jó szervező, irányító és kiváló pedagógiai érzék,
•
az igazgató szakmai, módszertani segítése.
A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítése céljából feladatait az alábbiak szerint tervezi és szervez: •
Közreműködik az intézménybe belépő új pedagógus munkájának segítésében
•
A belső továbbképzési rendszer keretében: o Figyelemmel kíséri a szakterületén folyó munkát o Szakterületén – figyelembe véve az intézmény kiemelt nevelési területeit – gyakorlati bemutató foglalkozásokat szervez, mely arányait tekintve az éves foglalkozásainak legalább 40 %-a. o Szükség és igény szerint feladatot vállal a dajkák belső képzésében.
•
Az intézményvezető belső ellenőrzési feladatainak segítésében: o A munkaközösség vezetője az éves munkaterv ütemezése szerint ellenőrzi a pedagógiai adminisztráció (csoportnapló, fejlődési napló) tartalmi és formai megfelelőségét. o Hospitálásai és segítő látogatásai alkalmával értékeli a teljesítményértékelés során megállapított egyéni és intézményi szinten is megfogalmazott fejlesztési feladatok teljesülését is
19
o A teljesítményértékelés eljárásrendje szerint értékeli a munkaközösség tagjainak munkáját. •
Kapcsolattartás és együttműködés: o Éves munkaterv szerint szervezi a munkaközösség foglalkozásait és programjait o Tervezési,
szervezési
és
egyéb
munkálatai
során
együttműködik
vezetőtársaival o Felkészülten vesz részt az intézményi munkatervben rögzített vezetőségi értekezletein o A munkaközösség eredményeiről félévente beszámolót készít o Felhatalmazottként képviselhető az óvodát az intézmény partnerintézeteinél.
20
3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A
belső
ellenőrzés
legfontosabb
feladata
az
intézményben
folyó
tevékenység
hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területeken kell és szükséges erősíteni a pedagógus munkáját, milyen területeken kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, ill. bővíteni. A pedagógiai munka ellenőrzés ütemtervét az óvodai pedagógiai munkáért felelős intézményvezető – helyettes és amennyiben működik a szakmai munkaközösség – javaslatai lapján az intézményvezető készíti el. Az igazgató az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja •
az igazgató-helyettest, ,
•
a szakmai munkaközösség-vezetőt
A gondozási munka ellenőrzési ütemtervét a helyettes készíti el. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszerét és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az intézményben nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzés kiterjed az egyes feladatok elvégzésének módjára minőségére, a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az intézményvezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: •
az igazgató-helyettes,
•
szakmai munkaközösség,
•
a szülői munkaközösség.
Belső értékelés A nevelési év során az intézményvezető valamennyi óvodapedagógus és dajka munkáját értékeli legalább egy alkalommal. Az óvodapedagógus esetében az óvodai szervezeti egység vezetőjének véleményét is kikéri
21
Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. A nevelési év záró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.
22
4. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: •
Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely: o
a gyermek érkezéskor: a gyermek átöltöztetésére és óvónőnek felügyeletre átadására, valamint a kísérő távozására,
o
a gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges.
Ezekben, az időpontokban az intézmény dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. •
Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: o
a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény
nyitvatartási
rendjében
meghatározott
időben
érkezik
az
intézménybe, valamint, o
minden más személy.
A külön engedélyt az óvoda vezetőjétől vagy helyettesétől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: •
a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve
•
a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor.
23
4.1. Az óvoda helyiségeinek, létesítményeinek használati rendje Az intézmény minden dolgozója felelős a közösségi tulajdon védelméért, a berendezési tárgyak felszerelések állagának megőrzéséért, az energiatakarékos felhasználásáért, a tűz- , baleset-, és munkavédelmi szabályok betartásáért. A gyermekek az óvoda helyiségeit és udvarát csak az óvodapedagógusi felügyelet mellett használhatják. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszerelési tárgyait, eszközeit csak az óvodavezető engedélyével, lehet onnan elvinni. A nevelői szobát az óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát közvetlen segítők használják, ez a nevelőtestületi értekezletek helye is. A szülői közösség értekezletire is rendelkezésre áll. Továbbá a horizontális tanulásra érkező hospitálók konzultációjára is használható. Az udvar elsősorban a gyermekek levegőn való foglalkoztatására használható, a tavaszi, nyári időszakban a foglalkozások levezetésére. A gyermekek levegőztetését naponként biztosítani kell az évszaktól függetlenül és az időjárásnak és a pedagógiai programnak megfelelően. A rendért, a játékok és eszközök kíméletes használatáért, elrakásáért az óvodapedagógus felel. A fejlesztő szobában a Szakértői Bizottság szakembere, logopédus, és az utazó gyógypedagógus dolgozik. Egyéni fejlesztési szükség esetén az óvoda pedagógusai is igénybe vehetik. Az óvoda helyiségeiben párt nem működhet. 2011. évi CXC. törvény 24& (3) Az óvoda ingyenes helyiséghasználatot biztosít a szakszervezet, a közalkalmazotti tanács, a szülői szervezet részére. A helyiségek használatra való átengedéséről az óvodavezető dönt. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az óvoda munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. Az épület biztonságos zárásáért, nyitásáért, és a kulcsok őrzéséért a mindenkori reggeles és a délutános dajka a felelős.
24
4.2. Külső szolgáltatást nyújtók belépése, benntartózkodása A nevelési időn túli – délutáni órákban szervezett – fakultatív programok összekötőinek, oktatóinak belépése, benntartózkodása: •
a nevelési évenként megkötött szerződések alapján a szolgálatot nyújtó személy a szerződésben rögzített időtartamra és időbeosztásban tartózkodhat az intézményben, a tevékenységhez biztosított helyiségben;
•
az óvoda nevelési időn belül szervezett programjainak szolgáltatói (előadások) a meghívásuk szerinti alkalomra szóló módon léphetnek be, tartózkodhatnak az óvodában;
•
a külső tanfolyamok szervezői a gyermekek elvitele és vissza hozatala, valamint a kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás alkalmával tartózkodhatnak az intézményben.
25
5. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: •
vezetői,
•
vezető helyettesi,
- tagóvoda-vezetői feladatokat ellássák. A vezető 4 hetet meghaladó tartós hiányzása esetén (előre tervezhető esetben a hiányzás 5. napjától) a helyettes 6 kötelező órában látja el vezetői feladatait, s a csoportja ellátásáról túlóra elrendelésével, vagy határozott idejű kinevezett pedagógus által kell gondoskodni Ha egyértelművé válik, hogy •
az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia;
•
az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat az 6/1. számú mellékletben megjelölt személynek kell ellátnia.
A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: •
a helyettes csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyettes helyett,
•
a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott,
26
•
a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.
A vezető, illetve a vezető helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje
A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell A helyettesítő megnevezése (munkakör és név) Intézményvezető
Általános helyettes
Általános helyettes
Belső Értékelési munkaközösség vezető
Belső Értékelési Munkaközösség vezető
Közalkalmazoti Tanács elnök
Ezen túlmenően a benntartózkodás alapján intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.
27
6. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás 6.1. A vezetők és a Szülői Szervezet közötti kapcsolattartás A
nevelési-oktatatási
intézmény
vezetőjének
feladata
a
szülői
szervezettel
való
együttműködés. Az együttműködés és kapcsolattartás során a vezetők feladata a szülő szervezet jogainak gyakorlásához szükséges: •
Információs bázis megadása (Az információ bázis megadása alatt kell érteni valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irat, dokumentum, pedagógiai
program,
vezetői
munkaterv
hozzáférésének
biztosítását,
illetve
meghatározott dokumentumok közvetlen rendelkezésre bocsátását. Közvetlenül rendelkezésre kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek a szülői szervezet jogainak /pl.: véleményezési, javaslattevő, illetve egyetértési gyakorlásához szükségesek), •
óvodán belül megfelelő helyiség biztosítása a szükséges berendezési tárgyakkal;
•
a szülői szervezet feladata, hogy éljen a jogszabály, és az óvoda más belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, s jogainak gyakorlásával: o
segítse az intézmény hatékony működését,
o
támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét.
A szülői szervezet kiemelt feladata, hogy •
javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különösen: o
az intézmény irányítását érintő kérdésekben,
o
a vezető személyével kapcsolatos kérdésekben,
o az intézmény egészét, vagy a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben; •
egyetértési jogot gyakoroljon az óvodai nevelési program elfogadásakor. E jog gyakorlásához az óvoda vezetője, illetve az általa kijelölt óvodapedagógus köteles tájékoztatást adni a programról,
28
•
egyetértési jogot gyakoroljon a házirend elfogadásakor.
A szülői szervezet és a vezetők kapcsolattartásának egyik speciális eszköze a nevelőtestület összehívásának kezdeményezési joga. A szülői szervezet által a nevelőtestület összehívására tett kezdeményezésről a nevelőtestület dönt.
A Szülői Szervezet és a vezetők kapcsolattartási formái: •
szóbeli személyes megbeszélés,
•
értekezletek,
•
írásbeli tájékoztatók,
•
a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek,
•
dokumentum, irat a szülői szervezet által gyakorolt jogok írásba foglalásával.
6.2. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre, melynek vezetőségébe minden csoport szülői közössége 2 főt delegál. Legalább évi 2 alkalommal, az óvoda vezetésével közös értekezlete tartanak a hatékony együttműködés érdekében. Amennyiben
szülők
szülői
szervezetet,
szervezeteket
létrehoztak,
azok
nevét,
megalakításának időpontját a melléklet tartalmazza. A vezetőknek biztosítani kell, hogy a szülői szervezet: •
az óvodai nevelési év rendjét annak elfogadása előtt véleményezze – a nevelési év rendjére vonatkozó dokumentumot a szülői szervezetnek úgy kell átadni, hogy legalább 7 nap rendelkezésre álljon a véleményalkotásra;
•
amennyiben az óvodában óvodaszék nem működik, véleményt mondhasson a nevelési-oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásáról. A véleményalkotásra legalább 5 napot kell biztosítani;
A szülői szervezet köteles véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni. Az intézmény vezetőjének feladata a szülői szervezettel való együttműködés. 29
Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel A szülői szervezetet a vonatkozó jogszabályok alapján megilletik a következő jogok: a) véleményezési jog: munkaterv véleményezése – a 229/2012. (VIII.28.)EMMI rendelet alapján, ha az intézményben nem működik óvodaszék, akkor minden olyan kérdésben, mely-ben jogszabály rendelkezése alapján az óvodaszék egyetértési jogot gyakorolna, a szü-lői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni – a 229/2012. (VIII.28.) EMMI ren-delet alapján b) egyetértési jog: ha nem működik óvodaszék akkor egyetértési jog illeti meg a szülői szervezetet a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatás adásra vonatkozó szabályozása terén – a 229/2012. (VIII.28.) EMMI rendelet alapján A szülő szervezetet – ezen SZMSZ alapján – megillető további jogokat nem határoz meg.
6. 3. Az óvodapedagógusok és a szülők kapcsolattartási rendje Az óvodapedagógusok •
a csoport szülői értekezleteken
•
faliújságon és egyéb módokon tájékoztathatják a szülőket
A gyermekek egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: •
családlátogatások
•
szülői értekezletek
•
fogadó órák
•
nyílt napok
•
faliújság
•
óvodai rendezvények 30
A szülői értekezletek és fogadó órák idejét az éves munkaterv tartalmazza. A szülők a véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőségével, nevelőtestületével. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés A szülők és más érdeklődők az intézmény pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és a házirendről az intézmény vezetőjétől, valamint az intézményvezető helyettestől, az intézményi munkatervben meghatározott fogadó órákon kérhetnek tájékoztatást. Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető és megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: •
Az intézmény fenntartójánál
•
Az intézmény irattárában
•
Az intézmény vezetőjénél
A házirendet minden beiratkozó betekintésre átveszi, ezt aláírásával igazolja, egy példány a bejárat melletti faliújságon folyamatosan megtekinthető. Az óvoda dokumentumai az intézmény honlapján is megtalálhatóak.
31
7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek, feladatok ellátására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület feladatai ellátása során döntései előkészítésére, véleményének kialakításához szükséges
előzetes
kutatások,
összefoglalók,
egyéb
írásos
anyagok
elkészítésére,
részfeladatok elvégzésére tagjait megbízhatja. Az egyes feladatok elvégzésére történő megbízást a nevelőtestület által megbízott munkacsoport vezetője is megteheti. A megbízott a rábízott feladatot legjobb tudása szerint köteles ellátni. A megbízott beszámoltatása (témától függően) az éves munkatervben meghatározott időben történik, ahol az elvégzett feladatról tartozik írásban számot adni.
7. 1. A nevelőtestület jogkörei: Döntési jogkör: •
a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése;
•
a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása;
•
a nevelőtestület képviseletében eljáró óvodapedagógus választása,
•
a házirend elfogadása;
•
az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása;
•
jogszabályban meghatározott más ügyek.
Véleménynyilvánítási jogkör: •
a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben,
•
az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során,
•
az intézményvezető-helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt,
32
•
a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében,
•
a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában,
•
más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben.
Javaslattételi jogkör – a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos – valamennyi kérdésben. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, a feladatok ellátásával megbízottak beszámolására vonatkozó rendelkezések Az intézmény a nemzeti köznevelés szóló 2011 évi CXC törvény figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket A szakmai munkaközösség, alkalmi bizottság, tevékenységének befejezésekor köteles írásban tájékoztatni a nevelőtestületet az átruházott hatáskörben kifejtett tevékenységéről. A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja •
a szakmai munkaközösségre
A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit •
foglalkozási program elfogadása,
•
a szervezeti és működési szabályzat elfogadása.
33
8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: •
Egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: o
a fenntartóval, Nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Képviselő Testületével, Polgármesterrel, Jegyzővel, Bizottságok tagjaival, Hivatal dolgozóival, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Vecsési Tankerületével
o
más oktatási intézményekkel, Vermesy Péter Általános és Művészeti Iskolával, Napsugár Óvodával, Művészeti Programmal dolgozó óvodákkal, Péceli Testvéróvodával, referencia intézményekkel „jó gyakorlat”-ot átvett óvodákkal
o
az intézményt támogató szervezetekkel;
•
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal
•
az egészségügyi szolgáltatóval, gyermekorvossal, védőnői szolgálattal
•
egyéb közösségekkel: o
az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival,
o
a település egyéb lakosaival
o
egyházak képviselőivel
o
civil szervezetekkel.
8.1. A fenntartóval való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: •
az intézmény átszervezésére, megszüntetésére,
•
az intézmény tevékenységi körének módosítására,
•
az intézmény nevének megállapítására,
34
•
az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.),
•
az intézmény ellenőrzésére: o gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, o szakmai munka eredményessége tekintetében, o az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint o a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében,
•
az intézményben folyó szakmai munka értékelésére.
Az intézmény és a fenntartó kapcsolat eseti: •
az intézmény SZMSZ-e jóváhagyása és módosítása,
•
a helyi pedagógiai programja jóváhagyása tekintetében amennyiben szükséges.
A fenntartóval való kapcsolattartás formái: •
szóbeli tájékoztatás adása,
•
írásbeli beszámoló adása,
•
egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel,
•
a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából,
•
speciális információ szolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan.
8. 2. Más oktatási intézményekkel és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Vecsési Tankerülettel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek: •
szakmai,
•
kulturális,
•
sport és egyéb jellegűek.
A kapcsolatok formái:
35
•
szakmai napok,
•
továbbképzések,
•
ünnepélyek,
•
rendezvények,
•
versenyek.
A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értekesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor. Intézményközi munkaközösség jöhet létre közös megegyezés alapján.
8. 3. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: •
•
a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény o
anyagi helyzetéről,
o
támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről,
az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen.
Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. Pedagógiai szakszolgálatokkal
Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek fejlődésé, speciális szükségletek biztosítása, érdekében a megyei, járási Szakértői Bizottsággal illetve Országos Intézetek
Az intézmény segítséget kér, ha a gyermek fejlesztését pedagógiai eszközökkel nem tudja biztosítani.
36
Az intézmény a Megyei Szakértői Bizottsággal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: •
A Megyei, járási Szakértői Bizottság értesítése – ha az intézmény a beavatkozást szükségesnek látja, o
esetmegbeszélés – az intézmény részvételével,
o a
Megyei,
járási
Szakértői
Bizottság
címének
és
telefonszámának
intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, o előadásokon rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére,
8. 4. A Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: •
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve
•
gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: o
személyekkel,
o
intézményekkel és
o
hatóságokkal.
Az intézmény gyermekvédelmi megbízottja éves munkaterv alapján látja el munkáját. Az intézmény segítséget kér a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: •
a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja,
•
esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére,
•
a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget,
•
előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére.
37
8. 5. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval vagyis a gyermekorvossal, védőnői szolgálattal az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A kapcsolattartás formái: •
évenkénti orvosi szűrővizsgálat
•
5-6-7 évesek iskolai életmódra való orvosi alkalmassági vizsgálat elvégzése
•
negyedéves védőnői vizsgálatok
•
5-6-7 évesek fogorvosi szűrővizsgálata
8. 6. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény kapcsolatot tart a Művelődési Házzal valamint a Könyvtárral. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek Az
intézményi
kapcsolat A kapcsolatot jelentő szervezet neve és címe
típusa
1. Fenntartó:
Maglód Városi Önkormányzat Képviselő Testülete és Polgármestere 2234 Maglód, Fő utca 12.
2. Más oktatási intézmény:
- Klebesberg Intézményfenntartő Központ Szivárvány Óvoda (Testvéróvoda), Pécel, Szent Imre krt.
38
- Maglódi Általános és Vermesy Péter Művészeti Iskola, - Napsugár Óvoda Maglód, József Attila krt. - Pest Megyei Művészeti Munkaközösség Óvodái
3.
Intézményt
támogató - „Óvodától-Iskoláig” Közalapítvány
szervezetetek
4. Pedagógiai szakszolgálat
Klebesberg Intézményfenntartó Központ Szakértói Bizottság Cegléd
5.
Pedeagógiai
szakmai Klebesberg Intézményfenntartó Központ
szolgáltató 6. Gyermekjóléti szolgálat
- Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Maglód, - Nevelési Tanácsadó és Gyermekjóléti Szolgálat Gyömrő
7. Egészségügyi szolgáltató
Dr Sudhoff Margit, dr Király Balázs, Sósné, Bácskainé Lakner Erika
8. Egyéb
Maglódi Művelődés Háza
9. Munkaközösség
A
csatlakozni
kívánó
intézmények
együttműködési
megállapodás alapján
39
9. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 9.1. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az óvoda ünnepeit, hagyományait a gyermekek közösségére vonatkozóan az óvoda pedagógiai programja tartalmazza. Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A hagyományápolás célja az intézmény hagyományainak ápolása. Ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az óvoda egész közösségére nézve kötelező. Az intézmény helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a gyermekeket az egymás iránti tiszteletre nevelik. A nemzeti ünnepekről való megemlékezések a gyermekek hazaszeretetét mélyítik el. A hagyományápolás érvényesülhet az alábbi módozatokban: •
jelkép használatával – az óvoda hivatalosan használt logója:
•
a gyermekek, felnőttek ünnepi viseletével
•
az intézmény belső dekorációjával
közös készülődés a pedagógiai programban meghatározott ünnepekre
9.2. Az ünnepélyek, megemlékezések, és a hagyományápolás rendje
Az ünnepély, megemlékezés (irányadó) időpontja Az ünnepély, megemlékezés neve
40
Mihály-nap
Szeptember 29.
Mikulás
December 6.
Adventi készülődés
November - december
Március 15.
Március 15.
Farsang
Vezetői terv szerint
Húsvét
Vezetői terv szerint
Május 1.
Május 1.
Anyák napja
Május első vasárnapja előtti hét
Pünkösd
Május vége- június eleje
Nagycsoportosok búcsúztatása
Május 20-31
Gyereknap
Vezetői terv szerint
41
10. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles. Az intézmény egészségügyi ellátását biztosító szolgáltatóval az igazgató tart kapcsolatot. Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását a fenntartó által kijelölt orvos és védőnő látja el. Valamennyi dolgozónak érvényes egészségügyi nyilatkozattal és munkaköri alkalmasságiorvosi véleménnyel kell rendelkezni.
10.1. Egészségügyi vizsgálatok •
Az
intézményvezető
kötelessége
gondoskodni
a
gyermekek
egészségügyi
vizsgálatának megszervezéséről. •
Az intézménybe járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az intézménybe járó orvos és védőnő látja el.
•
Óvodai szervezeti egységben a gyermeknél az évenkénti vizsgálatot szakorvos látja el. A védőnő negyedévente egyszer egy órában látogatja az intézményt és megvizsgálja a gyermekeket.
•
Óvodában az 5 éves óvodásokról kötelező az adatszolgáltatás, mely feladatot a védőnő látja el.
•
Az intézményvezető biztosítja az egészségügyi (orvos-védőnői) munka feltételeit, gondoskodik a szükséges felügyeletről és szükség szerint a gyermekek vizsgálatra való előkészítéséről.
A vizsgálatok elvégzéséhez a szülő írásbeli beleegyezését kérjük. Amennyiben az orvosi vizsgálatok elvégzéséhez a szülő nem járul hozzá, erről írásban kell nyilatkoznia. •
A fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodában évente egy alkalommal fogorvosi szűrés történik
42
•
Betegségre gyanús, lázas gyermeket az intézménybe bevinni nem szabad. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni és a szülőt a lehető leggyorsabban értesíteni kell.
•
Az intézmény működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. o Fertőtlenítés, o Takarítás, o Mosogatás, o Ételminta vétel, stb.
•
- az intézmény konyhájába csak érvényes egészségügyi könyvvel rendelkező személy léphet be.
•
Csoportszobában szülő csak az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat (nyílt nap, szülői
•
értekezlet, stb.)
Az óvoda területén tilos dohányozni, és dohányzóhely sem jelölhető ki a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2. § (2) bekezdésének b) pontja szerint.
•
Az intézményen belül, továbbá az intézmény előtt szeszesital fogyasztása tilos!
43
11. Az intézményi védő, óvó előírások, gyermekvédelmi feladatok ellátás rendje 11.1. A gyermekvédelmi felelős és az óvodavezető feladatai: A gyermekvédelmi felelős a nevelőtestület tagja, az intézmény vezetőjének a megbízásából, az óvodavezetővel együtt képviseli a gyermek és ifjúságvédelmi szempontokat, szervezi, irányítja, és személyes részvételével elősegíti ezek érvényesülését. A családdal és a pedagógusokkal együttműködve kiküszöböli a veszélyeztetett gyermekekre ható ártalmakat, védi őket a testi, lelki, erkölcsi károsodásoktól illetve ellensúlyozza a veszélyeztető hatásokat. A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkaprogramot. Munkájáról évente beszámol a nevelőtestületi értekezleten illetve egyéb esetekben az intézményvezető utasítására. Kapcsolatot tart konkrét esetekben a Szakértői Bizottsággal, gyámhatósággal, pártfogókkal, nevelőszülői felügyelőkkel, rendőrséggel, valamint a családokkal foglalkozó szakemberekkel Rendszeresen figyeli a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását, a helyi önkormányzat kapcsolódó rendeleteit, és ezt a vezető óvónő és kollégái tudomására hozza. Segíti és szorgalmazza a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet kritériumainak intézményi szintű megállapítását. Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodában dolgozó óvónők között. Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket, az intézkedéseket, az eredményeket. Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket, az intézkedéseket, az eredményeket.
44
11.2. Általános előírások A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer biztosítása, javítása állandó feladata az óvoda valamennyi dolgozójának. Az óvodában gondoskodni kell a ránk bízott gyermekek felügyeletéről, valamint a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről. [Nkt. 25. § (5) bek.] [K.t. 41. § (5) bek.] Az igazgató feladata az intézmény óvó-védő előírásainak betartása érdekében •
A biztonsági előírások betartásához szükséges eszközök, felszerelés biztosítása.
•
A munkavédelmi felelős és a vezetői ellenőrzés, valamint az óvoda dolgozói által feltárt balesetveszélyek megszüntetése érdekében a szükséges intézkedések megtétele.
•
Az óvó-védő előírások betartásának ellenőrzése a helyettesek és munkavédelmi felelősök bevonásával.
•
A gyermek- és felnőtt balesetek kivizsgálása, intézkedések megtétele, adminisztrálása
Az óvodapedagógusok feladata az intézmény óvó-védő előírásainak betartása érdekében A gyermekekkel az óvodai nevelési év, valamint szükség szerint a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat: •
az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírások;
•
a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások;
•
a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése.
A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni a nevelési év megkezdésekor, illetve az óvodai csoportfoglalkozáson, kirándulások előtt, rendkívüli események után. Az ismertetés tényét, tartalmát és időpontját a csoportnaplóban dokumentálni kell. Az óvoda házirendje kell tartalmazza azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk.
45
11.3. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze: •
hogy az óvodában keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető;
•
hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet;
•
hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével;
•
hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be.
Az óvodapedagógusok feladata, hogy: •
haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésében az intézményvezetők felelősek;
•
a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek
az elektromos
berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá; •
javaslatot tegyenek az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére.
Az óvoda nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy •
a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére,
•
a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb.
A védő-óvó előírások a következők: •
az óvoda környékére vonatkozó közlekedési szabályok
•
a gyermeki magatartás szabályai
•
a házirend balesetvédelmi előírásai
46
•
a gyermekek figyelmének felhívása a veszélyforrásokra, a tilos és elvárható viselkedés szabályaira
•
idénybalesetekre felhívni a figyelmet
•
a gyermekek kötelességeinek ismertetése a balesetek megelőzésével kapcsolatosan.
•
Az óvoda épületében és udvarán gyermek felnőtt felügyelete nélkül nem tartózkodhat, intézményen kívüli kísérés esetén 10 gyermek után egy felnőtt kísérőt (óvónőt vagy dajkát) kell biztosítani.
•
Az óvoda elhagyása esetén a távozást az erre rendszeresített nyomtatványon regisztrálni kell (melyik csoport hány fővel és kísérővel hova távozott, mikor érkezik).
•
A balesetveszélyes tevékenység esetén egyszerre kevesebb gyermekkel, fokozott figyelemmel lehet csak foglalkozni (pl. ollóhasználat…).
•
A szervezett mozgásos tevékenység alkalmával a tornateremben fokozott figyelemmel kell irányítani a tevékenységeket, az eszközök használatát.
•
A gyermekek az intézmény létesítményeit, helységeit csak óvodapedagógus felügyelete mellett használhatják.
•
A 24/1998. (IV. 29.) IKIM-NM együttes rendeletében kiadta a gyermekjátékszerek biztonsági követelményeinek vizsgálatáról és tanúsításáról szóló rendeletet, mely meghatározza számunkra az intézménybe megvásárolható játékok körét.
•
A játékokat, eszközöket a használati utasításnak megfelelően kell alkalmazni.
•
Az udvaron a balesetveszélyes helyek és tárgyak, eszközök, játékszerek közelében kell tartózkodnia az óvónőnek.
•
Az udvari tartózkodás esetén védjük a gyermekeket a környezeti ártalmak, az erős UV sugárzás ellen.
•
Az óvodások nem használhatják, és nem férhetnek hozzá a háztartási gépekhez, elektromos berendezésekhez, konyhai eszközökhöz. Ennek ellenőrzése, betartatása az óvodapedagógusok feladata, kötelessége.
•
Házi készítésű vagy használatú elektromos berendezéseket az óvodába nem lehet behozni.
•
A csoportszoba elektromos kapcsolói, ha nincsenek használatban, védett állapotban legyenek.
•
A csoportszobában gyógyszert tárolni tilos.
•
Az óvoda házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk.
47
•
A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel.
•
A gyermekek részére vásárolt eszközöknek igazodniuk kell az óvodások testméretéhez, szükségleteihez.
•
Forró víz és forró ételek közelében a gyermekek nem tartózkodhatnak.
•
Az óvoda dolgozói a gyermekek között utcai ruhában nem tartózkodhatnak, kötelező a munka-, védőruha, munkacipő használata.
Az intézményvezető felelős azért, hogy az intézmény területe, - beleértve a belső termeket, szobákat, valamint az udvart – felmérésre kerüljön a védő, óvó intézkedések szükségessége szempontjából. A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel.
48
12. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően •
haladéktalanul értesíti: o az érintett hatóságokat, o a fenntartót, o a szülőket;
•
megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, tanulók védelmét, biztonságát szolgálják.
Rendkívüli eseménynek számít különösen: •
a tűz,
•
a földrengés,
•
bombariadó,
•
egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény.
Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény: •
kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint történik.
A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az óvoda vezetője a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért a tűzvédelmi felelős és az igazgató felel.
49
A jogszabály érvénybe lépésének idejétől a tűz- és munkavédelmi felelős feladata a bombariadóval kapcsolatos tennivalókkal egészül ki (alkalmazotti közösség oktatása). Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt.
50
13. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdések 13.1. Az alkalmazottak munkakezdésének elvárt feltételei Az alkalmazottak kötelesek az óvodában olyan időpontban megjelenni, hogy a munkavégzés pontos megkezdésére átöltözve rendelkezésre álljanak. Valamennyi alkalmazott részére kötelező a napi tiszta, esztétikus munkaruha, munkacipő és a dajkák, konyhai dolgozók és kertész-karbantartók részére a védőruha használata. A munkavégzés előtt a ruháit, értékekeit a dolgozó köteles elzárni. A munkába érkezést és a távozást a jelenléti íven vezetni és aláírással igazolni szükséges, melynek rendszeres (hetenkénti) ellenőrzése az igazgató-helyettes feladata.
13.2.
A
biztonságos
intézmény
feltételeinek
megteremtéséről
való
rendelkezés A biztonságos intézmény működtetésének megteremtése céljából az épületek bejárati ajtaját délelőtt 10 órától zárva tartjuk a gyermekek testi - lelki védelme, továbbá a személyi védelem biztosításának érdekében. A délelőtt 10h után érkező látogatók csak csengetésre tudnak bejutni az épületbe. A hivatalos ügyintézés az igazgató és az óvodatitkár irodájában történik.
13.3. Fakultatív szolgáltatások szervezése A gyermekeknek szervezett egyéb programok szolgáltatások rendje Óvodánkban a gyermekek személyiségének fejlődését elősegítő, nevelőmunkánkon kívüli terítés ellenében igényelhető szolgáltatásokat biztosítunk az óvodai időkeretbe ágyazottan. Intézményünkben csak olyan szolgáltatás megszervezése lehetséges, amely összeegyeztethető a pedagógiai programunk szellemiségével, a nevelőtestület által elfogadott értékrenddel,
51
kiegészítik nevelőmunkánkat, és szülői igényt elégítenek ki. A szolgáltatások formáját, tartalmát, időpontját hirdetmény formájában tesszük közzé. A foglalkozásokat úgy kell szervezni, hogy a külön szolgáltatáson való részvétel ne gátolja meg a gyermeket abban, hogy az óvoda által biztosított alap-szolgáltatásban részt vegyen. A fakultatív programok választásáról a szülő dönt. A szolgáltatások szervezésének időpontja a nevelési év eleje. A tanfolyamra jelentkezés, írásban történik, mellyel a szülők a tanfolyam költségét is vállalják. A foglalkozásokat a szolgáltatás nyújtója az erre kijelölt helyen (……..) tartja. A szülő év elején, egy nevelési évre érvényes nyilatkozatot ad arról is, hogy gyermeke részt vehet-e az óvoda által szervezett külső (kirándulások) és belső (művészek, együttesek) programokon. Amennyiben a szülő nem járul hozzá a gyermekének a csoport programján való részvételéhez, úgy a programok ideje alatt a gyermek felügyeletéről az óvoda köteles gondoskodni. A térítési díjat a szolgáltatást nyújtó személy szedi szed be. Az igazgató a szolgáltatást nyújtójával megbízási szerződést köt, melyben meghatározásra kerül : •
a szolgáltatás nyújtása a nevelési időn kívül történik, mely azt jelenti, hogy ez idő alatt azoknak a gyerekeknek a biztonságáért akik részt vesznek az adott szolgáltatásban, a szolgáltatást nyújtó felel, melyről a szülőket tájékoztatni kell.
•
a szolgáltatást nyújtó félévente köteles tájékoztatást adni a szülőknek
•
a vezető köteles rendszeresen ellenőrizni a szolgáltatások színvonalát.
•
a szolgáltatást végző külső személy, a gyereket az óvoda épületéből nem viheti ki.
A fakultatív hit- és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje Az óvoda biztosítja a szülő kérése alapján, a gyerekek számára történelmi egyházak számára szervezett fakultatív hit- és vallásoktatást. Ehhez szükséges az egyház által biztosított hitoktató. Az óvodával kötött megállapodás alapján a hitoktatás nem zavarhatja az óvodai életet, a nevelés folyamatát. Az óvoda biztosítja a tevékenységhez szükséges feltételeket. Az
52
óvodában tiszteletben kell tartani a gyermekek, szülők, alkalmazottak lelkiismereti- és vallásszabadságát. Nevelési időben szervezett, óvodán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos szabályok Ilyen programok a következők: helyszíni foglalkozás, kirándulás, séta, színház- és múzeumlátogatás, kulturális és sport programok, iskolalátogatás, stb. A szülők tájékoztatása Általánosságban szülői engedélyek, nyilatkozatok beszerzése a nevelési év elején történik. Az engedélyezési dokumentumnak tartalmaznia kell a tervezett foglalkozás, kirándulás időpontját, helyszínét, a közlekedés útvonalát, eszközét, a foglalkozás költségvonzatát .Ennek a részletes engedélynek a beszerzése a foglalkozás időpontja előtt minimum 15 nappal szükséges. A szülő aláírásával adja beleegyezését a programon való részvételre. Az óvodavezető tájékoztatása A tervezett foglalkozás, kirándulás előtt 3 munkanappal szóbeli tájékoztatást kell adni az óvodavezető részére a kirándulás feltételeiről. Egyeztetés után a foglalkozás engedélyezési kérelmének írásbeli benyújtása a kísérők aláírásával, hitelesített formában, a külső foglalkozás megkezdése előtt. Az óvodán kívüli foglalkozás csak abban az esetben tekinthető engedélyezettnek, ha azt az intézmény vezetője ellenjegyezte. Az óvodavezető engedélyezési feltétele: 25 fős gyermek-csoportnál a kíséretet két óvónő és egy dajka látja el; •
a csoport felkészítésének megléte (hogyan kell biztonságosam közlekedni)
•
a szülői engedélyek megléte, megfelelőssége.
A pedagógus kötelessége: A külső programok, foglalkozások szervezésére vonatkozó szabályok maradéktalan betartása, valamennyi az előzőekben felsorolt és részletezett feltétel biztosítása.
53
13.4. Az óvoda létesítményeinek bérbeadási rendje Az óvoda anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat, melynek egyik fő formája az ingatlan bérbeadása. Az óvoda helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról – ha nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását – az igazgató dönt. A létesítmény kiadásakor ki kell kötni az épületben tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját, a bérleti díj összegét és a bérlő kártérítési kötelezettségét.
13.5. Hivatali titok megőrzése Az intézmény minden alkalmazottja köteles a hivatali titkot megtartani, nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatokat, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. Amennyiben adott esetben jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, melyek hivatali titoknak minősülnek, és amely nyilvánosságra kerülése az óvoda érdekeit sértené. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az óvoda valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni. Óvodánkban hivatali titoknak minősülnek a következők •
amit a jogszabály annak minősít,
•
a dolgozó személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok,
•
a gyermekek és a szülők személyiségi jogaihoz fűződő adatok [Nkt. 42. § (1) bek.],
•
továbbá, amit az óvoda vezetője az adott ügy vagy a zavartalan működés biztosítása, illetve az óvoda jó hírnevének megőrzése érdekében vezetői utasításban annak minősít.
54
13.6. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A televízió, a rádió, az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az óvoda dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: •
Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az igazgató vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult.
•
Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon.
•
A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel.
•
A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az óvoda jó hírnevére és érdekeire. o Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az óvoda tevékenységében, működésében zavart, anyagi vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. o
A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse.
13.7. Az intézmény felelőssége a dolgozók által az intézmény területére bevitt tárgyakban, értékekben keletkezett kárért A közalkalmazott az intézmény területére behozott – a munkába járáshoz szükséges és szokásos – személyi tulajdonát képező dolgokat az öltözőben, illetve a csoportszobában zárt szekrényben köteles elhelyezni. •
Az intézmény csak akkor vállal felelősséget az itt elhelyezett tárgyakért, ha a közalkalmazott a dolgok elhelyezésére, megőrzésére szolgáló szekrényt bezárta, és a kár a bezárt szekrény erőszakos feltörésével függ össze, továbbá a közalkalmazott bizonyítani tudja, hogy az eltűnt tárgyakat a szekrényben elhelyezte, és bezárta.
55
•
A szokásosnál nagyobb értéket képviselő, illetőleg a munkába járáshoz nem szükséges tárgyakat (ékszer, pénz, értékpapír, rádió stb.) a szekrényben nem szabad elhelyezni, mert elvesztésükért az intézmény nem vállal felelősséget.
•
Abban az esetben, ha a dolgozó valamely okból kénytelen nagyobb értéket magával hozni, azt köteles a felettesének bejelenteni, és az irodában elhelyezni.
•
Az óvodaépület előtti, melletti, valamint a kijelölt parkoló használata esetén az intézmény anyagi felelősséget nem vállal a gépkocsiban keletkezett kárért.
56
14. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés odaítélésének feltételei Az intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el a kiemelkedő munkavégzést. Döntésének előkészítésében véleményezési és javaslattevő jogkörrel részt vesznek: •
igazgatóhelyettes
•
Közalkalmazotti Tanács elnöke
•
Szakmai munkaközösség-vezető.
A javaslattétel időpontja: az előző időintervallumra megszavazott kereset-kiegészítés lejárta előtt egy héttel. Javaslattételi lehetőséggel élhet minden óvodapedagógus a kidolgozott elvek alapján. Nem részesülhet kereset-kiegészítésben, aki a megelőző egy évben •
fegyelmi büntetésben részesült
•
igazolatlanul távolmaradt
•
munkafegyelme nem megfelelő
•
ha igazolt távollétének időtartama meghaladta a 30 munkanapot.
Egyéb szabályok •
bizonyítási idő – egységesen 1 év ( új kolléga és GYES-ről visszatérő kolléga esetében is)
•
ha a felsorolt szempontok közül legalább 3 feltételnek megfelel
•
a külön díjazásos megbízatások végzése nem szempont a megállapításnál
•
január 01-jétől augusztus 31-ig és szeptember 01-jétől december 31-ig szól, meghosszabbítható.
A kiemelkedő munkavégzés elismerésére szolgáló szempontrendszer Az óvoda nevelőközösségére vonatkozó szempontrendszer
57
•
Az építő jellegű kritikát elfogadja, magáévá tetszi.
•
Az együttműködés igénye kiterjed minden kapcsolatára, legyen az partnerkapcsolat, vagy pl. társintézmény.
•
Munkavégzés közben háttérbe szorítja magánéletét, esetleges személyes problémája nem befolyásolja tevékenységét.
•
Munkaidőn kívüli tevékenységekben lehetőségekhez képest aktívan részt vesz.
•
Külön programok, óvodai ünnepélyek szervezésében aktív, tevékeny részt vállal.
•
Tiszteli és elfogadja a másságot (feltétel nélküli elfogadás).
•
Oda figyel társas kapcsolataira (kolléga, szülő).
•
A bátorító nevelés módszerét alkalmazza (gyermek önállóságának, kreativitásának figyelembe vétele, megfelelő mennyiségű és minőségű segítség nyújtása, gyermek individualizmusának tiszteletben tartása, szabadság biztosítása ésszerű határok között).
•
Igényesség saját környezetére, munkájára, külsejére, megnyilatkozásaira.
•
Példamutató munkafegyelem, megbízhatóság, pontosság, alaposság jellemzi
•
Egyéniségével,
emberi
magatartásával
hozzájárul
a
jó
munkahelyi
légkör
kialakításához, a harmonikus együttműködéshez, életvitele példaértékű. 1. Óvodapedagógusra vonatkozó szempontrendszer •
Magas színvonalú nevelőmunka végzése, a Pedagógiai Program teljes körű megvalósítása
•
Speciális
fejlesztési
igényű,
valamilyen
szempontból
hátrányos
helyzetű,
beilleszkedési és magatartás zavaros, képességeiben lemaradást mutató, tehetséges gyermek sikeres integrációja és egyéni fejlesztése •
A foglalkozásokra változatos eszközökkel, nagyfokú odafigyeléssel készül fel.
•
Nyitottság és törekvés pedagógiai és pszichológiai ismeretek bővítésére, módszertani újdonságok megismerésére, sikeres adaptálásra, terjesztésére
•
Pedagógiai kísérletben való részvétel, szakmai értékelése, továbbadása
•
Probléma és konfliktus helyzetben kompromisszumot keres és alkalmazza is.
•
Hospitáló pedagógus jelöltek felkészítése, irányítása
•
Gyakornok mentorálása
•
Szakmai, módszertani tudás magas művelése.
•
Tudását megosztja kollégáival, kérésre segítséget nyújt, nyitott a tapasztalatcserére. 58
•
A Szakmai Munkaközösség munkájában aktívan részt vesz.
•
Szívesen vesz részt továbbképzéseken, önképzésre nagy gondot fordít.
•
Az óvoda igényes képviselete különböző rendezvényeken, eseményeken: szakmai napok,
előadások,
konferenciák,
ünnepélyek,
pályázatok,
sportrendezvények,
intézménylátogatások. Gyermekek felkészítése és kísérete. •
Információszerzés pályázati lehetőségekről, pályázat elkészítése
•
Szülők elégedettsége
•
Referencia intézményi szolgáltatásokban való aktív részvétel
•
Példamutató munkafegyelem, megbízhatóság, pontosság, alaposság jellemzi
•
Egyéniségével,
emberi
magatartásával
hozzájárul
a
jó
munkahelyi
légkör
kialakításához, a harmonikus együttműködéshez, életvitele példaértékű. 2. Technikai dolgozókra vonatkozó szempontrendszer •
A pedagógiai program főbb jellemzőit ismeri, munkája során ő is alkalmazza a bátorító nevelés elveit.
•
A nevelési terv egészséges életmódra, illetve közösségi nevelésre vonatkozó részeit jól ismeri, ötleteivel, tapasztalataival kiegészíti azt, segít a kiértékelésben.
•
Csoportos óvó nénijével jó kapcsolatot tart fenn, segíti munkájában, elképzelései megvalósításában.
•
Szívesen és aktívan részt vesz az óvodai ünnepélyeken, külön programokon.
•
Beszoktatási időszakban vagy különleges helyzetekben többet tartózkodik a csoportban, ilyenkor előtérbe helyezi a gyermekkel való interperszonális kapcsolatot.
•
Érdeklődik a csoportban folyó pedagógiai munka eredményességéről.
•
Példamutató munkafegyelem, megbízhatóság, pontosság, alaposság jellemzi
•
Egyéniségével,
emberi
magatartásával
hozzájárul
a
jó
munkahelyi
légkör
kialakításához, a harmonikus együttműködéshez, életvitele példaértékű. A differenciált odaítéléséről e szabályzat alapján az igazgató dönt
59
15. Az intézményben folytatható reklámtevékenység Az
intézmény
a
következők
szerint
szabályozza
az
intézményben
folytatható
reklámtevékenységet: A tiltott és megengedett reklámtevékenység Az intézményben a következők kivételével tilos a reklámtevékenység. Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám: •
a gyermekeknek szól, és
•
a következő tevékenységekkel kapcsolatos:
•
egészséges életmód,
•
környezetvédelem,
•
társadalmi tevékenység,
•
közéleti tevékenység,
•
kulturális tevékenység.
A reklámtevékenység engedélyeztetése A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni: •
a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét;
•
a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját;
•
a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket.
Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az intézmény őriz, másik példánya átadásra kerül az engedélykérőnek. Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult.
60
A reklámtevékenység jellegének besorolása Az intézményvezető önállóan, illetve az általa jelentősnek minősített reklámtevékenység esetében: •
a nevelőtestület,
•
a szülői közösség, valamint bevonásával állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét.
Az intézményvezető köteles: •
az óvodapedagógusoktól,
•
a szülőktől érkező az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni.
Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai: •
újságok terjesztése,
•
szórólapok,
•
plakátok,
•
szóbeli tájékoztatás.
Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezető által kiadott engedély határozza meg. Az intézményi hirdetőtábla használatának szabályai A hirdetőtáblára csak az intézmény vezetője által megbízott személy tehet ki hirdetményeket (szórólapokat, plakátokat). Minden hirdetményen szerepelnie kell az óvoda körbélyegzőjének és a vezető aláírásának. Szülő, illetve más idegen személy nem tehet ki hirdetést a faliújságra. Politikai hirdetmények, vallási hovatartozásra vonatkozó hirdetmények kifüggesztése szigorúan tilos. A faliújság-felelős mellett a vezető, illetve a helyettes a hirdetőtáblát rendszeresen ellenőrzi.
61
16. Egyéb szabályzások 16.1.Speciális jogszabályok: A Hétszínvirág Művészeti Óvoda munkavédelmi szabályzatában, tűzvédelmi szabályzatában található.
16.2. Feladatellátás követelményei: A munkaköri leírások tartalmazzák az alkalmazottak jogait, kötelezettségeit, konkrét feladatait és azok ellátásának követelményeit.
17. Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatványok hitelesítésének és tárolásának, valamint kezelésének rendje Nem releváns
18. Munkaköri leírás minta Lásd 2.sz. melléklet
19. Az SZMSZ mellékleteit képező szabályzatok: (1.) Adatkezelési Szabályzat (2) Munkaköri leírások
62
20. Záró rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat elkészítése az intézményvezető felelőssége, az óvoda nevelőtestülete fogadja el, az alkalmazotti közösség és a szülői szervezet véleményének figyelembevételével, amely az óvodavezető jóváhagyásával válik érvényessé. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda előző Szervezeti és Működési Szabályzata. Az SzMSz-ben foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. Felülvizsgálata: évenként, illetve jogszabályváltozásnak megfelelően Módosítása: az óvodavezető hatásköre, kezdeményezheti a fenntartó, a nevelőtestület, a szülői közösség és a KT elnöke és a jogszabályi kötelezettség. Az SzMSz nyilvánossága: •
A hatályba lépett SzMSz-t meg kell ismertetni az óvoda minden alkalmazottjával, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával és meghatározott körben használják helyiségeit.
•
Az SzMSz-ben foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell.
•
A hozzáférhetőség biztosítását jelen Szabályzat tartalmazza.
Dátum: 2013.03.29.
63
21. Nyilatkozatok
A szülői képviselet, a Hétszínvirág Művészeti Óvoda SzMSz-ének elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez (a dokumentumok nyilvánosságának biztosítása, az intézmény, tájékoztatási kötelezettsége, valamint a gyermekek adatainak kezelésével kapcsolatban) a véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. Kelt: 2013 év március hó …….. napján
………………………………………… A szülői szervezet elnöke
A Közalkalmazotti Tanács a Hétszínvirág Művészeti Óvoda SzMSz-ének elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez általános véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg.
................................................................... A Közalkalmazotti Tanács elnöke Dátum: 2013.03.29.
64
A
Hétszínvirág
Művészeti
Óvoda
nevelőtestülete
határozatképes
ülésén
készült
jegyzőkönyvben szereplő 100 %-os igenlő elfogadó határozat alapján 2013 év március hó 29 napján a Szervezeti és Működési Szabályzatát ..3/2013.. határozatszámon elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselője az alábbiakban hitelesítő aláírásával tanúsítja.
………………………………… nevelőtestület képviselője Kelt: 2013. március 29.
Szabó Istvánné Óvodavezető Ph
Az elfogadott szervezeti és működési szabályzat kihirdetésének napja: 2013. április 1.
65
