SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KECSKEMÉTI LESTÁR PÉTER SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

OM azonosító: 200930

2013.

1

Tartalomjegyzék Bevezetés ................................................................................................................................... 4 1. Általános rendelkezések...................................................................................................... 5 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja ................................. 5 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése........... 5 2. Az intézmény vezető szervei, az intézmény munkarendje................................................ 7 2.1 Az intézmény vezetője ................................................................................................... 7 2.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre...................... 8 2.3 Az intézmény vezetősége ................................................................................................ 9 2.4 Intézményvezető-helyettes ............................................................................................. 9 2.5 A kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása ............................................................ 9 2.6 Az intézménybe történő belépés és benntartózkodás idegenek részére................... 10 2.7 Az intézmény munkarendje......................................................................................... 10 2.7.1 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása....................................................11 2.7.2 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások...............................................13 2.7.3 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ................................14 2.8 A pedagógiai felügyelet ................................................................................................ 14 3. Az intézmény szervezeti felépítése .................................................................................... 15 3.1 Együttműködés a diákönkormányzattal/iskolai diákközösséggel .................................. 15 3.2 Az intézmény nyitva tartása ........................................................................................... 16 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje........................................................... 17 5. Az intézmény és a szülői közösség közötti kapcsolattartás rendje................................. 18 6. A külső kapcsolatok rendszere.......................................................................................... 20 7. Az intézmény gyermek – és ifjúságvédelmi feladatai...................................................... 21 8. A fegyelmi eljárás és a kártérítési felelősség részletes szabályai.................................... 24 8.1 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai.......................... 25 9. Az intézmény létesítményeinek, helyiségeinek és felszerelési tárgyainak használata .. 27 10. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolása ............................. 29 11. Az egészségmegőrzés formái ........................................................................................... 30 2

11.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje ....................................... 30 11.2 A gyermek- és tanulóbalesetekre vonatkozó szabályok .......................................... 30 11.2.1. Az intézmény dolgozóinak feladatai a gyermek- és tanulóbaleset megelőzésével kapcsolatosan.....................................................................................................................31 11.2.2. A dolgozók feladatai a tanulóbalesetek esetén ......................................................31 11.2.3 A gyermek- és tanulóbalesetekkel kapcsolatos feladatok a jogszabályok alapján .32 11.3 A mindennapi testedzés formái az intézményben.................................................... 32 12. Rendkívüli események, bombariadó esetén szükséges teendők .................................. 34 13. Az intézmény dokumentumai.......................................................................................... 37 14. Elektronikus nyomtatványok hitelesítése, kezelési rendje ........................................... 38 15. Tanítási órákon kívüli foglalkozások rendje ................................................................. 40 16. Felnőttoktatás formái....................................................................................................... 42 17. Kapcsolattartás gyakorlati képzést folytató intézetekkel ............................................. 43 18. Az intézményi tankönyvellátás rendje............................................................................ 45 Mellékletek .............................................................................................................................. 48

3

Bevezetés A köznevelési intézmény 1. Hivatalos neve: Kecskeméti Lestár Péter Szakközépiskola és Szakiskola 2. Feladatellátási helye: 6000 Kecskemét, Kvarc u. 2. 3. Típusa: -

középiskola

4. OM azonosító: 200930 5. Az irányító, felügyeleti szerv megnevezése, székhelye:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) Kecskeméti Tankerülete 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.

6. Alapfeladata: 6.1.

Köznevelési alapfeladatok:

6.1.1 Szakiskolai nevelés-oktatás − nappali rendszerű iskolai oktatás − felnőttoktatás - nappali − sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos) − évfolyamok: három

6.1.2 Szakközépiskolai nevelés-oktatás - nappali rendszerű iskolai oktatás - felnőttoktatás - nappali, esti, levelező - sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos) - érettségire felkészítő négy évfolyam - évfolyamok: négy, öt

4

1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.

A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: •

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről

•

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

•

1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről

•

2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről

•

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

•

23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről

•

26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzat megtekinthető az intézményben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. augusztusi határozataival fogadta el.

5

A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára – ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket – nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

6

2. Az intézmény vezető szervei, az intézmény munkarendje 2.1 Az intézmény vezetője Az intézmény élén a magasabb beosztású intézményvezető áll. A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – o felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, o dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe, o felel a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, o gondoskodik az iskola pedagógiai programja megvalósításának személyi, tárgyi, valamint módszertani feltételeiről, o ellenőrzi

a

tagintézmény

gazdálkodását,

figyelemmel

kíséri

az

üzemelés

folyamatosságát és gazdaságosságát, o eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségeinek, o teljes körűen képviseli az iskolát a fenntartóval történő egyeztetéseken, o ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat.

2.1.1 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend

o Az iskola intézményvezető helyettese, akinek hatásköre a saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. o A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik. 2.1.2. Az intézményvezető által átadott feladat és hatáskörök Az intézményvezető - egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett- a következő hatásköröket ruházza át: o a képviseleti jogosultság köréből 7

- az intézmény szakmai képviseletét az intézményvezető-helyettesekre, o irányítási jogköréből - a munka- és tűzvédelmi feladatok ellátását, a munka- és tűzvédelmi felelősök tevékenységének irányítását, valamint tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok ellátását az intézményvezető-helyettesekre.

2.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezető-helyettesek. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

8

2.3 Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét)

középvezetők

segítik

meghatározott

feladatokkal,

jogokkal

és

kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai.

Az intézmény vezetőségének tagjai: •

intézményvezető,

•

intézményvezető-helyettesek,

•

szakmai munkaközösségek vezetői.

Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével.

2.4 Intézményvezető-helyettes
Irányítja az intézmény szakmai munkáját, szakmai ügyekben képviseli az intézményt.
Hatáskörébe tartozó ügyekben eleget tesz az egyeztetési kötelezettségeknek.
A jogszabályban meghatározottak szerint végzi a tanügyigazgatási feladatokat.
Végzi a vezetők részére előírt ellenőrzéseket, valamint a tagintézmény Munkavédelmi Szabályzatában és a Tűzvédelmi Szabályzatában előírt feladatokat, ellátja, illetve irányítja a pedagógiai, szakmai munka ellenőrzését.
Szoros kapcsolatot tart fenn a nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálattal, az egészségügyi ellátókkal, a helyi társadalmi szervezetekkel.
Felelősséggel tartozik feladata ellátásáért, az intézmény szakmai munkájáért.

2.5 A kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása o Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult.

9

o Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. Az intézményvezető távollétében vagy akadályoztatása esetén az aláírásra az általános helyettesítést ellátó személy jogosult. o Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az intézményvezető minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök és az érettségi/szakmai vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. o Az intézményvezető-helyettesek aláírási jogköre a vezetésük alá tartozó egység szakmai tevékenységével kapcsolatos levelekre, a saját hatáskörben tett szakmai intézkedésekre, a tanügyigazgatás körébe tartozó ügyekre terjed ki. o Saját területén aláírási joga van az iskolatitkárnak is: postai küldemények, szállítmányok átvételekor. 2.6 Az intézménybe történő belépés és benntartózkodás idegenek részére Az intézmény területére gépjárművel - engedély nélkül- behajtani szigorúan tilos! Akik nem állnak jogviszonyban az iskolával csak engedéllyel és ellenőrzés mellett tartózkodhatnak az iskolában. Engedélyezésre az intézményvezető jogosult, biztosítva a pedagógiai tevékenység zavartalanságát. Csak azok léphetnek be az intézmény épületébe, akiknek: - hivatalos ügyintézésük ezt megköveteli, - szülők, akik gyermekeikért jöttek, - tanulói jogviszonyban nem álló tanulók, személyek csak azt a helyiséget vehetik igénybe, ahol a foglalkozásokat tartják – csoportvezető, hitoktató felnőtt jelenléte kötelező, - az intézményi javítási, karbantartási és egyéb munkát végzőkre a munkavégzés előtt történt megbeszéltek betartása kötelező. 2.7 Az intézmény munkarendje Az intézményvezető vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű foglalkozások vannak. Ezért a vezető vagy helyettesei közül legalább egy hétfőtől csütörtökig 7.20 és 15.00 óra között, pénteken 7.20 és 14.00 óra között az intézményben tartózkodik. 10

Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.

2.7.1 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása

Az intézmény pedagógusai – a június hónap kivételével – heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A vezető a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg.

A 2011. évi CXC. nemzeti köznevelésről szóló törvény 62. §. szerint:

„5) A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által - az e törvény keretei között - meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. (6) A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. (7) Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.”

A kötött munkaidőben ellátott feladatok az alábbiak a) foglalkozások, tanítási órák előkészítése, b) a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, c) az intézmény kulturális- és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, d) a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása,

11

e) előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók – tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete, f) a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, g) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, h) eseti helyettesítés, i) a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, j) az intézményi dokumentumok készítése, vezetése k) a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, l) osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, m) pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, n) a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, o) munkaközösség-vezetés, p) az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, q) környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, r) iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, s) különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, t) pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása u) tanulmányi kirándulás, v) kollégiumban tanulók éjszakai felügyeletének megszervezése

A kötött munkaidőbe tartozik továbbá az egyéb foglakozások jelentős része valamint a rendszeres, nem tanórai foglakozások köre:

a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, b) sportkör, tömegsport foglalkozás, c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, e) napközi, f) tanulószoba, g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, h) pályaválasztást segítő foglalkozás, i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, 12

j) diákönkormányzati-foglalkozás, k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás

A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulmányi versenyek anyagának összeállítása d) kulturális műsorok, sportfoglalkozások forgatókönyvének elkészítése e) digitális napló vezetése f) részvétel továbbképzésekben

2.7.2 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások

A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető vagy a tagintézmény-vezető állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi

munkabeosztások

összeállításánál

az

intézmény

feladatellátásának,

zavartalan

működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen.

13

A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani.

2.7.3 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje

Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. A napi munkaidő

megváltoztatása

az

adminisztratív

és

technikai

dolgozók

esetében

az

intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.

2.8 A pedagógiai felügyelet o a foglalkozások teljes időtartama alatt, órarend szerinti tanítási órák és óraközi szünetek alatt a gyermekek, tanulók felügyelet nélkül nem hagyhatják el az intézmény területét o az intézményben tanítási napokon az első órarendi órát megelőző gyülekezési idő kezdetététől az utolsó órarendi órát követő óraközi szünet végéig, az óraközi szünetek idején tanári ügyeletet, a foglalkozások ideje alatt teljes pedagógiai felügyeletet kell biztosítani o a

pedagógiai

felügyelet

megszervezéséről,

ellátásáról

ás

ellenőrzéséről

az

intézményvezető vagy helyettesei kötelesek gondoskodni o a tanórákon, a tanórán kívüli foglalkozások ideje alatt a gyermekek, tanulók felügyeletét a foglalkozást tartó pedagógus látja el o az intézmény rendezvényein a gyermekek tanulók felügyeletét az osztályfőnökök és az őket segítő, külön beosztás szerint ügyeleti teendőket ellátó pedagógusok biztosítják o a tanítási szünetek alatt az intézményekben irodai ügyelet csak a kijelölt napokon működik, ennek időpontját az intézmény titkársága koordinálja o a nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás ideje alatt az intézmény vezetője és helyettesei közül legalább egy személy, vagy helyettesítésüket a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint ellátó dolgozó az intézményben tartózkodik

14

3. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését az 1. számú Melléklet tartalmazza.

3.1 Együttműködés a diákönkormányzattal/iskolai diákközösséggel - A tanulók érdekeinek képviseletét a Diákönkormányzat/diákközösség látja el. Tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki - a Diákönkormányzat/diákközösség megbízása alapján - eljárhat a Diákönkormányzat/diákközösség képviseletében. - A DÖK/diákközösség - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, az ehhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról. - A DÖK/diákközösség egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben:
jogszabályban meghatározott ügyekben az SZMSZ, a pedagógiai program és a házirend elfogadásakor valamint módosításakor,
a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor,
az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. - A DÖK/diákközösség véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. - Az évi rendes Diákgyűlésen az intézményvezető és a DÖK/diákközösség képviselője beszámol:
az adott területen végzett tevékenységéről,
a tanulói és gyermeki jogok érvényesüléséről,
a házirend végrehajtásának tapasztalatairól. - A DÖK/diákközösség feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza azok működését. - A Diákönkormányzat/diákközösség véleményét a nevelőtestületi értekezleten a Diákönkormányzatot/diákközösséget

segítő

tanár

képviseli.

A

értekezletére a választott diákképviselő is meghívható. - Az iskola más helyiségeinek használatához előzetes engedély szükséges. 15

nevelőtestület

- A Diákönkormányzat/diákközösség anyagi támogatásáról a költségvetés előkészítésekor gondoskodik.

3.2 Az intézmény nyitva tartása Hétfő -tól

-ig

06.00 22.00

Kedd

Szerda

-tól

-ig

-tól

-ig

06.00

22.00

06.00

22.00

16

Csütörtök -tól

-ig

06.00 22.00

Péntek -tól

-ig

06.00

22.00

4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A nevelő-oktató munka belső szakmai ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működéséért az intézményvezető felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszereit és ütemezését az évenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolyásáról az intézményvezető dönt. Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésére jogosultak: -

az intézményvezető és helyettesek,

-

a munkaközösség-vezetők,

-

a nevelőtestület tagja (külön megbízás alapján).

Az intézményvezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az intézményvezetőt. Az ellenőrzés módszerei: -

a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása;

-

írásos dokumentumok vizsgálata;

-

tanulói munkák vizsgálata;

-

beszámoltatás szóban, írásban.

Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végzők az érintett pedagógussal, szükség esetén a munkaközösség tagjaival megbeszélik. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – tantestületi értekezleten összegezni kell.

17

5. Az intézmény és a szülői közösség közötti kapcsolattartás rendje A szülők a köznevelési törvény értelmében jogaik, kötelességeik érvényesítéséhez közösséget hozhatnak létre. A szülői szervezet jogszabályban meghatározott véleményezési jogkörrel rendelkezik. Jogköreik a következők:

Döntési jogkör: •

szülők képviseletében eljáró személy megválasztása,

•

munkaterv, tisztségek meghatározása.

Egyetértési jog: •

anyagi tehervállalás szabályai,

•

jogszabályban meghatározott kérdésekben.

Véleményezési, javaslattevő jogok: •

az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben,

•

Pedagógiai program, SZMSZ, Házirend elfogadása előtt,

•

szülői értekezletek témája,

•

éves munkaterv szülőkre vonatkozó megállapításai,

•

iskola-család együttműködési formái,

•

vállalkozás, szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor.

A szülői közösségek vezetőit meg kell hívni a tanévnyitó és a tanévzáró értekezletre. A szülői közösségek megkeresésére szükséges tájékoztatást, információt az intézményvezető adja meg. Azokban az ügyekben, amelyben a szülői közösségnek az SZMSZ vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt a intézményvezető kéri meg az írásos anyagok átadásával. Az intézmény szülői közössége részére az intézményvezető tanévenként legalább két alkalommal tájékoztatást ad a tagintézmény munkájáról.

Az osztályok szülői közösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. A kapcsolattartás formái:

18

•

napi beszélgetések,

•

fogadóórák,

•

iskolai ünnepek, rendezvények,

•

szülői értekezletek,

•

családlátogatások.

19

6. A külső kapcsolatok rendszere Az intézményvezető és helyettesek az alábbi szervekkel tartanak fenn szoros kapcsolatot: a.) A fenntartóval: napi kapcsolatban áll a tankerületi igazgatóval, folyamatosan tájékoztatja őt a fontosabb történésekről, a problémákat felveti, közös megoldást várva attól, év végén beszámol a tanév történéseiről, a jövő évi tervekről. b.) Települési önkormányzattal: a település adott polgármesterével és képviselőtestületével tart fenn kapcsolatot. c.) A helyi nemzetiségi önkormányzatokkal: partneri kapcsolatot tartanak fenn a települések nemzetiségi szerveivel. d.) A pedagógiai és szaktárgyi szervekkel e.) A pedagógiai szakszolgálattal: a jelzőrendszerén keresztül értesíti a nevelési tanácsadót, továbbá a tanulási képességet vizsgáló bizottságot, ha valamely gyermeknek tanulási nehézségei, zavarai támadnak. Erről minden esetben előtte értesítik a szülőt is. f.) A gyámügyi, családsegítő és gyermekjóléti szervekkel: jelzi, ha valamely gyermek veszélynek van kitéve. A gyermekjóléti szervekkel napi kapcsolatban áll, ha lehetőség van rá, közös programot szervez a hátrányos helyzetű gyermekeknek. A problémás gyermekekről esetmegbeszélést tartanak. g.) A környező oktatási intézményekkel: partneri kapcsolatot tartanak fenn a környező települések

iskoláival,

óvodáival.

Tapasztalatcsere

útján

megbeszélik

közös

problémáikat, amelyek az előbbre haladást, a munka zökkenőmentességét segítik. h.) Az egészségügyi szervekkel: közvetlen kapcsolatot tart fenn az egészségügyi szolgáltatókkal.

20

7. Az intézmény gyermek – és ifjúságvédelmi feladatai Az intézmény gyermekvédelmi tevékenysége komplex tevékenység három területre terjed ki: 1. megelőzés, 2. feltárás, 3. megszüntetés.

Az intézmény alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelmi területén: - fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit; - jelezni kell a felmerült problémákat a családsegítő szolgálat szakembereinek; - meg kell keresni a problémák okait; - segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához.

A pedagógiai munkán belül az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósulását. - az indulási hátrányok csökkentése kis létszámú osztályok szervezésével; - a felzárkóztató foglalkozások; - a tehetséggondozó foglalkozások; - a differenciált oktatás és képességfejlesztés; - a pályaválasztás segítsége; - a személyes, egyéni tanácsadás szülőknek, tanulóknak; - egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése; - a családi életre való nevelés; - napközi otthoni és tanulószobai foglalkozások; - az iskolai étkezési lehetőség; - az egészségügyi szűrővizsgálatok; - a tanulók szabadidejének szervezése; - a tanulók szociális helyzetének javítása a pénzbeli és természetbeli támogatás megszervezése formájában; - a szülőkkel való együttműködés; - tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatról, szolgáltatásról.

21

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében a tantestület minden tagja közreműködik. Az osztályfőnökök feladatai a gyermek – és ifjúságvédelem területén: - a tanulók és szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, melyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak; - a családsegítő szolgálat munkatársaival családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében; - a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a családsegítő szolgálatot; - segíti a családsegítő szolgálat tevékenységét; -

a

tanulók

anyagi

veszélyeztetettsége

esetén

gyermekvédelmi

támogatás

megállapítását kezdeményezi; - segíti a szabadidős programok szervezését - kiemelten figyelmet fordít o a szenvedélybetegségek megelőzésére, o a gyógyultak beilleszkedésére, o továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásra o roma származású gyermekek helyzetére o alapvető gyermeki jogok biztosítására o mentálhigiénés gondozásra - a tanulói hiányzásokkal kapcsolatos feladatokat a hatályos jogszabály alapján végezzük

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése érdekében iskolánk évek óta szorosan együttműködik a területileg illetékes: - Nevelési Tanácsadóval; - Gyermekvédelmi és családsegítő szolgálattal; - Szociális osztállyal - Gyámhivatallal - gyermekorvossal, védőnővel; - Pedagógiai Intézettel - Drogambulanciával 22

- Rendőrség Ifjúságvédelmi Szolgálatával; - gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.

Kiemelt feladatként kezeljük a gyermekbántalmazás megelőzését, ennek érdekében szülői értekezleteken felhívjuk a szülők figyelmét a gyermekek fizikai bántalmazásának következményeire. Ha bármely nevelő testi fenyítést vagy pszichés fenyegetettséget észlel, azt jelzi az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek. Amennyiben a családban ez mégis bekövetkezik, úgy az iskola orvosi látleletet kér a gyermek védelmének érdekében. Ha a bántalmazás rendszeressé válik, úgy az iskola javasolja a Gyermekjóléti Szolgálatnak a gyermek családból való kiemelését.

Az utóbbi években országos szinten emelkedő tendenciát mutat a fiatalok kábítószer fogyasztása, egyre korábbi életkorra tehető a szerek kipróbálásának kezdete. A tanulók életkorának megfelelő hiteles tájékoztatás az első lépés a megelőző tevékenységben. A dohányzás, az alkohol és a drogfogyasztás, mint legfontosabb problémák képezik a megelőző program alapját. o Osztályfőnöki órák: A tanterv alapján lehetőség nyílik a tanulók tájékoztatására a kábítószerek fajtáiról és élettani hatásukról.

23

8. A fegyelmi eljárás és a kártérítési felelősség részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.

A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni. A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 24

8.1 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: • az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről • a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét • az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége • a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni • az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény vezetője tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket • az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei • az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges • a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza

25

• az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése • ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti • az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon • az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá • az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása • az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.

26

9. Az intézmény létesítményeinek, helyiségeinek és felszerelési tárgyainak használata Az intézmény épületeinek helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően használják. Minden dolgozó érdeke és kötelessége az intézményi felszerelés megóvása, szakszerű használata. Az intézmény alkalmazottai az energiatakarékosság, gazdaságosság figyelembe vételével látják el napi teendőiket. Az intézmény épületeiben az előírásoknak megfelelően történik a napi takarítás, fertőtlenítés. Az intézmény alkalmazottai törekednek az esztétikus környezet kialakítására, megőrzésére. A gyermekek az intézmény területén csak felnőtt felügyelet mellett tartózkodhatnak, megelőzve a gyermekbaleseteket, valamint a használati tárgyak megrongálását. Az intézmény dolgozóira nézve a tűz-, baleset- és munkavédelmi szabályok betartása kötelező érvényű. Az intézmény helyiségeinek külső szervek, magánszemélyek általi igénybevétele díjazás ellenében terembérleti szerződéssel vagy megbízási szerződéssel történik.

Az iskolaépületeket címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót, az Európai Unió zászlaját.

Az intézmény minden munkavállalója és tanulója felelős:

Az

•

a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,

•

a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,

•

az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,

•

az energiafelhasználással való takarékoskodásért,

•

a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.

intézmény

tantermeit,

szaktantermeit,

könyvtárát,

tornatermét,

számítástechnikai

felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják.

Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai 27

rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be.

28

10. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolása Az intézmény bekapcsolódik a nemzeti és állami ünnepek lakóhelyi megemlékezésébe, a hagyományok ápolásába, a település rendezvényeibe. Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint jó hírnevének megőrzése, öregbítése a közösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: - a tanévnyitó és tanévzáró ünnepély, - a hivatalos állami ünnepek (márc.15., október 23.) - megemlékezések (október 6., június 4.), helyi megemlékezések - egyéb helyi programok o Karácsonyi ünnep o Fecskenap o Lestár Napok o Szalagavató bál o Pályaválasztási napok o Diáknap Az ünnepélyeken dolgozóinktól és gyermekeinktől is elvárjuk a megfelelő ünnepi öltözéket.

29

11. Az egészségmegőrzés formái 11.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje Az intézményben a gyermekek egészségügyi gondozását a háziorvos, illetve a védőnő látja el. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, és gondoskodni kell a szülők azonnali értesítéséről. A szülő ilyenkor köteles gyermekét a lehető legrövidebb időn belül az intézményből elvinni és egészségügyi ellátásáról gondoskodni. Fertőző gyermek az intézményt nem látogathatja. Fertőző betegség esetén a szülőnek kötelessége a tagintézményt is tájékoztatni. Lázas, betegségre gyanús gyermeket az iskolába nem szabad bevinni. Ha a gyermek az intézmény területén lesz lázas, el kell különíteni a közösségtől, és értesíteni kell a helyi illetőségű orvost. Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az intézményt nem látogathatja. Az intézmény tanulói rendszeresen vesznek részt
az iskolaorvos és a védőnő által végzett szűréseken,
fogorvosi szűréseken,
prevenciós foglalkozásokon. Az intézmény biztosítja az egészségügyi munka feltételeit, gondoskodik a szükséges felügyeletről (pedagógus), szükség szerint a gyermek vizsgálatának előkészületeiről. A tanulók beiratkozását egészségügyi pályaalkalmassági orvosi vizsgálat előzi meg. Az orvosi alkalmassági igazolást a beiratkozás napján le kell adni a tanuló nyilvántartónak.

11.2 A gyermek- és tanulóbalesetekre vonatkozó szabályok Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

30

11.2.1. Az intézmény dolgozóinak feladatai a gyermek- és tanulóbaleset megelőzésével kapcsolatosan a) Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkavédelmi szabályzat, valamint a tűzvédelmi szabályzat és a tűzriadó terv rendelkezéseit. b) Az iskola helyi tanterve alapján egyes tantárgyak keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. c) A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. d) Az osztályfőnököknek ismertetniük kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. e) A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. f) A fokozott balesetveszélyes tanítási órákat vezető nevelők baleset megelőzési feladatait a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. h) A tagintézmény vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi.

11.2.2. A dolgozók feladatai a tanulóbalesetek esetén a) a gyermek felügyeletét ellátó nevelőnek a gyermeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérült gyereket elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia; - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie; - minden gyerekbalesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell a tagintézmény/ - intézményegység-vezetőnek. E feladatok ellátásában a gyermekbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. 31

b) A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. c) A tagintézményben történt mindenféle balesetet, sérülést a tagintézmény vezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

11.2.3 A gyermek- és tanulóbalesetekkel kapcsolatos feladatok a jogszabályok alapján - A balesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani. - Három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát a tagintézmény/intézményegység őrzi meg. Ugyanakkor az interneten keresztül jelezni kell a balesetet az illetékes minisztérium felé. - A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell a fenntartónak. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. - A tagintézmény igény esetén biztosítja a szülői közösség képviselőjének részvételét a balesetek kivizsgálásában.

11.3 A mindennapi testedzés formái az intézményben

2012 szeptemberétől az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamtól kezdve, tanévenkénti felmenő rendszerben: heti 5 testnevelés óra. A többi évfolyamon: - a Pedagógiai Programban meghatározott óraszámban kötelező testnevelő óra, - játékos, egészségfejlesztő testmozgás - sportköri foglalkozások

32

A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportköri foglalkozások, valamint az iskolai tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai diáksportkör munkáját a testnevelő tanár segíti. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni. A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja testnevelő tanár felügyelete mellett. A sportfoglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai tantárgyfelosztásban kell meghatározni.

33

12. Rendkívüli események, bombariadó esetén szükséges teendők Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az intézményben foglalkoztatott gyermekek és dolgozóik biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül: - a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz stb.), - a tűz, - a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az intézmény épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni a tagintézmény vezetőjével, az intézmény vezetőjével, illetve bármely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezető az intézmény vezetője. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell a. a fenntartót, b. tűz esetén a tűzoltóságot; c. robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget; d. személyi sérülés esetén a mentőket; e. egyéb

esetekben

az

esemény

jellegének

megfelelő

rendvédelmi,

illetve

katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt a tagintézmény vezetője szükségesnek tartja. A bombariadót azonnal be kell jelenteni a rendőrségen (107-es szám). A bejelentésnek a következőket kell tartalmaznia: - a veszélyeztetett épület pontos címe, - a bejelentés időpontja és módja, - a bejelentés pontos helye, - a bejelentő neve, telefonszáma, - az épületben tartózkodók létszáma. A rendkívüli esemény észlelése után az intézményvezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket hosszú, szaggatott csengetéssel kell értesíteni, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez, a helyi tűzriadó terv szerint. 34

A tanulócsoportnak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy foglalkoztatást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: - Az épületből minden gyermeknek távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek, a tantermen/csoportszobán kívül (pl. mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! - A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! - A tanóra/foglalkozás helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, hogy nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben. - A gyerekeket a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az intézményvezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: - a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, - a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, - a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, - az elsősegélynyújtás megszervezéséről, - a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az intézményvezetőnek tájékoztatnia kell az alábbiakról: - a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, - a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, - az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), - a közmű (víz-, gáz-, elektromos- stb.) vezetékek helyéről, - az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, - az épület kiürítéséről.

35

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetésért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért tagintézmény vezetők a felelősek. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért a tagintézmény-vezető a felelős.

36

13. Az intézmény dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: o szakmai alapdokumentum - tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. o a szervezeti és működési szabályzat o a pedagógiai program - a köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. o a házirend

Az intézményi működés egyes területeit szabályozó belső szabályzatokat – ha jogszabály vagy e szabályzat másként nem rendelkezik – az intézményvezető adja ki. Az intézményi alapdokumentumok egy-egy példánya az intézmény könyvtárában van elhelyezve, továbbá az intézmény internetes honlapján olvasható. Az intézmény alapdokumentumairól a tanulók és a szülők kérhetnek tájékoztatást munkanapokon, a tanulói ügyfélfogadás ideje alatt vagy előre egyeztetett időpontban.

37

14. Elektronikus nyomtatványok hitelesítése, kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott

elektronikus

kapcsolatban

elektronikusan

előállított,

hitelesített

és

tárolt

dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: • az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, • az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, • a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, • az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.

Amennyiben intézményünkben bevezetésre kerül a digitális napló használata, az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje a következő:

o A digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása az iskola e célra használatos szerverén történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. o Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által bejegyzett órákat, azokat elsődlegesen pedagógusonként, másodsorban dátum szerint sorba rendezve ki kell 38

nyomtatni. A pedagógusok a havonta megtartott óráikat kötelesek aláírni, az aláíráskor nem kell minden megtartott órát külön aláírni, de az aláírásnak át kell nyúlnia az aláírt tartományon. o Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. o Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. o A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. o Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben.

39

15. Tanítási órákon kívüli foglalkozások rendje Az intézményben tanulók számára az alábbi - iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: − szaktantermi ügyelet (informatika, tornaterem, tornacsarnok, edzőterem) − szakkörök − énekkar − diáksportköri foglalkozások − tömegsport foglalkozások − felzárkóztató foglalkozások (igény szerint korrepetálás) − tehetségfejlesztő foglalkozások − továbbtanulásra előkészítő foglalkozások − diákköri foglalkozások A foglakozásokra jelentkezés – a felzárkóztató oktatás kivételével – önkéntes. − A tanórán kívüli foglalkozásokra jelentkezés a tanév elején történik és egy tanévre szól (heti rendszerességű foglalkozások) vagy a pedagógiai program, helyi tanterv, éves munkatervben meghatározott időben, és időtartamra vonatkozik. Nem heti rendszerességű foglalkozások. − A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. − A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, valamint a tanítói, szaktanári, szakértői, szakoktatói igényeket figyelembe kell venni. − Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes. A kirándulások tervezett helyét, idejét az intézményvezetőnek írásban jelezni kell, és az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. − Egy-egy tantárgy néhány témájának a feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben tett látogatások, művészeti előadások, múzeumi, kiállítási, könyvtári csoportos látogatások, foglalkozások kötelezőek és tanítási időben van akkor az intézménynek kell fedezni a költségeket, 40

ezek tervezése mindig igazgatói hozzájárulást igényel. A tanulók részvétel ezeken a foglalkozásokon – ha a tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. − A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület felkészíteni a tanulókat. − A felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez. (pl. túrák, kirándulások, színház, mozi látogatás, klubdélután, táncos rendezvények stb.) A tanulók részvétele önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. − A tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport, kulturális felkészítéseket és versenyeket, vetélkedőket szervez. A tanulók felkészítését, a versenyek megszervezéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a pedagógusok felelősek. − A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának a segítésére az intézményben könyvtár működik.

41

16. Felnőttoktatás formái Az intézményben felnőttoktatási tagozat jelenleg nem működik, lehetőségét fenntartjuk. Munkarendjét beindítását követően szabályozzuk. o A felnőttoktatás nappali rendszerű és esti oktatás munkarendje szerint szervezhető. o Szakképesítésre felkészítő tanfolyamok szervezhetők. o Iskolarendszerű felnőtt képzek szervezhetők az OKJ követelményei szerint. A felnőttoktatás részletes szabályozását a Pedagógiai Program tartalmazza.

42

17. Kapcsolattartás gyakorlati képzést folytató intézetekkel A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 4 § (2) (c) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a szakképző iskola a gyakorlati képzést folytatókkal és a szervezőkkel való kapcsolattartásának formáját, rendjét. A gyakorlati oktatás célja a sikeres szakmunkásvizsgára való felkészítés és a munkára nevelés.

A gyakorlati képzés a következő intézményekben zajlik:

10. évfolyam bolti eladó: Dobos Lakberendezés, Tesco, Spar Magyarország, Hervis, Univer

11. évfolyam bolti eladó: Univer, Tesco, Alföld, Baumax, Match, Ez+Az

12. évfolyam bolti eladó: Univer, Voál, Tesco, Euronics, Ádám Kálmán műszaki kereskedő, Spar

13. évfolyam kereskedő: Szelei ABC, Tesco, Auchan

13. évfolyam logisztikai ügyintéző: Univer, Praktiker, JYSK, Fornetti, Wolf Kft, Auchan, Sealed Air, Alföld Pro.Coop, Richlik Trans, M-Nar Hungaria, Bosal

14. évfolyam kereskedő: Auchan, JYSK

14. évfolyam logisztikai ügyintéző: Praktiker, Autóflex, Univer, Auchan, Ez+Az, M-Nar Hungaria, Sealed-Air, Bertrans, Matrix 2000 Kft, Gajdácsi Flakon Kft, Deák és Társa Bt, T+V Transz Kft.

43

A gyakorlati képzőhelyeken együttműködési megállapodással illetve tanulószerződés alapján foglalkoztatottak tanulóink.

44

18. Az intézményi tankönyvellátás rendje A köznevelési törvény rendelkezik arról, hogy 2013. szeptember 1-jétől az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelésoktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre. A térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott tanulók számára, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítani. A tankönyvtörvény 2011 novemberében történt módosítása létrehozza és a 2013/2014-es tanévtől

kezdődően

bevezeti

a

tankönyvforgalmazás

új

rendszerét.

Az

országos

tankönyvellátás biztosítása a tankönyvtörvény módosítása szerint állami közérdekű feladat, amelyet az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságon keresztül lát el. Az iskolai támogatási és megrendelési igények felmérésének folyamata o Az intézményvezető minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a Nkt. 46. § (5) bekezdése alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdése alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. o Az iskola a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanuló a) esetében kell biztosítani az Nkt. szerinti ingyenes tankönyveket, b) esetében kell biztosítani a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt, c) igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás;

45

b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt, tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat.

A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt.

Az iskola - a helyben szokásos módon - hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit.

Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet az Nkt. szerint, vagy a szülő hozzájárulásával kezel. A felmérés eredményéről az intézményvezető minden év január 20-áig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az intézményvezető a (7) bekezdésben meghatározott véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év január 25-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt, vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót. A Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszeren keresztül a) a központ a központ fenntartásában működő iskolák tekintetében, b) a nem a központ által fenntartott iskola a Könyvtárellátónak tankönyv rendelését március 31-ig, a tankönyv rendelés módosítását június 15-ig, pótrendelését szeptember 5-ig (tankönyvrendelés és pótrendelés bármelyike vagy együtt a továbbiakban: tankönyvrendelés) küldi el.

A tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulóknak (ha ismert) és a tanulót esetlegesen megillető támogatás feltüntetésével. 46

Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetni, akik számára nem rendel tankönyvet az okok megjelölésével. A módosításra és a pótrendelésre csak indokolt esetben, így különösen az osztálylétszám változása esetén kerülhet sor. A módosítás és a pótrendelés során csak a végleges rendelésben megadott tankönyvek darabszámát lehet módosítani. A módosítás az eredeti rendeléstől maximum 10 %-ban térhet el. A tankönyvrendeléseket a Könyvtárellátó tíz napon belül összesíti és az érintett kiadóknak továbbítja. A kiadó a Könyvtárellátótól kapott megrendeléseket öt napon belül a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus rendszeren keresztül a Könyvtárellátónak visszaigazolja, amiről a Könyvtárellátó a rendelést leadó intézményeket értesíti. A tankönyvrendelés leadására jogosult intézmény a pótrendelés leadásán túli időszakban a tankönyvellátási szerződésben meghatározott feltételekkel jogosult tankönyvrendelést leadni, amelynek teljesítése érdekében a Könyvtárellátó minden tőle elvárható erőfeszítést köteles megtenni. Ha az iskola a tankönyveket a Könyvtárellátótól értékesítésre átveszi, a tankönyvellátás rendjének elkészítésével egyidejűleg a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos feladatok ellátásában. Ha a feladatellátásban való közreműködés a tankönyvfelelősnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. A díjazás összege nem lehet kevesebb az ügyeleti díj összegénél. A díjazás forrása a) a nem a központ által fenntartott iskolák esetében a Könyvtárellátó által a tankönyvellátási szerződés alapján a fenntartónak b) a központ által fenntartott iskolák esetében a Könyvtárellátó által a tankönyvellátási szerződés alapján a központnak átengedett összeg.

47

Mellékletek

48

1. számú melléklet – Kecskemét Lestár Péter Szakközépiskola és Szakiskola szervezeti felépítése

Intézményvezető

Intézményvezető-helyettesek (2 fő)

Iskolatitkár (1 fő) Rendszergazda (1 fő) Könyvtáros (1 fő)

Alapítvány DSK

Ügyintézők (3 fő)

Munkaközösségek (3 db)

Pedagógusok

Pénzkezelő-gondnok (1 fő) Portás (2 fő), karbantartó (1 fő)

49

2. számú melléklet – Adatkezelési szabályzat Törvényi háttér:

o A nemzeti köznevelésről szóló törvény o A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet o A 20/2012. EMMI rendelet o A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló– többször módosított – 1992. évi LXIII. törvény, o A polgárok személyes adatainak nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, o Az államtitkokról és a szolgálati titkokról szóló 1995. évi LXV. törvény, o Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésének egyes kérdéseiről szóló 62/1997. (XII. 21.) NM rendelet, o A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, o A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet I. Nyilvántartható adatok

1. A köznevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. 2. A köznevelési intézmény nyilvántartja a pedagógus oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványának számát, a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét. 3. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény az óraadó tanárok: a) nevét, b) születési helyét, idejét, c) nemét, d) lakóhelyét, tartózkodási helyét, e) végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat, f) oktatási azonosító számát tartja nyilván. 4. A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván: a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar 50

állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, b) szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, c) a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok: •

felvételivel kapcsolatos adatok,

•

az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul,

•

jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok,

•

tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok,

•

kiemelt figyelmet igénylő tanulóra vonatkozó adatok,

•

a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,

•

a tanuló oktatási azonosító száma,

•

mérési azonosító,

•

a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok:

•

a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok,

•

a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,

•

a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,

•

a tanuló diákigazolványának sorszáma,

•

a tankönyvellátással kapcsolatos adatok,

•

évfolyamismétlésre vonatkozó adatok,

•

a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka,

•

az országos mérés-értékelés adatai.

II. Adatok továbbítása

1. A 2–3. pontban foglalt adatok – az e törvényben meghatározottak szerint, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával – továbbíthatók o

a fenntartónak,

o

a kifizetőhelynek,

o

a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek,

o

a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek,

o

a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak,

o

a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 51

2. A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások,

kedvezmények,

kötelezettségek

megállapításával

és

teljesítésével,

az

állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A 63. § (3) bekezdésében meghatározott pedagógusigazolványra

jogosultak

esetében

a

pedagógusigazolvány

kiállításához

szükséges valamennyi adat a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közre-működők részére továbbítható.

3. A tanuló adatai közül a) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség,

ügyészség,

települési

önkormányzat

jegyzője,

közigazgatási

szerv,

nemzetbiztonsági szolgálat részére, b) iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett iskolához, c) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása

céljából

az

egészségügyi,

iskola-egészségügyi

feladatot

ellátó

intézménynek, d) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, e) az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, f) a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz, 52

g) az állami vizsgája alapján kiadott bizonyítványainak adatai a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez továbbítható.

4. A tanuló a) sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között, b) az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, c) magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés alanyainak vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, d) diákigazolványa kiállításához szükséges valamennyi adata a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható.

5. A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

III. Titoktartási kötelezettség

1. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. 53

2. A kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. 3. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adat-továbbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.

IV. Adattovábbítás

Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. 1. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. 2. A fentiekben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

V. A köznevelés információs rendszere

1. A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) központi nyilvántartás keretében a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, és tanulói adatokat tartalmazza. A KIR keretében folyó adatkezelés jogszerűégéért az oktatásért felelő miniszter felel. 2. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény, a jegyző, a közneveléssel összefüggő igazgatási, ellenőrzési tevékenységet végző közigazgatási szerv és az e törvényben meghatározott

feladatok

végrehajtásában

közreműködő

intézményfenntartók

intézmények adatokat szolgáltatnak a KIR-be. 3. A KIR működtetője oktatási azonosító számot ad ki annak, b) aki tanulói jogviszonyban áll, c) akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak, d) akit nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmaznak, e) akit pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak, f) akit óraadóként foglalkoztatnak. 54

és

4. Egy személynek csak egy oktatási azonosítója lehet. 5. A tanulói nyilvántartás a tanuló a) nevét, b) nemét, c) születési helyét és idejét, d) társadalombiztosítási azonosító jelét, e) oktatási azonosító számát, f) anyja nevét, g) lakóhelyét, tartózkodási helyét, h) állampolgárságát, i) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, j) diákigazolványának számát, k) jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, l) jogviszonya keletkezésének, megszűnésének időpontját, m) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, n) jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, o) nevelésének, oktatásának helyét, p) tanulmányai várható befejezésének idejét, q) évfolyamát tartalmazza. 6. A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve részére. A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó 55

bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 7. Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott a) nevét, anyja nevét, b) születési helyét és idejét, c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, e) munkaköre megnevezését, f) munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, g) munkavégzésének helyét, h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i) vezetői beosztását, j) besorolását, k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, l) munkaidejének mértékét, m) tartós távollétének időtartamát. 8. Óraadó esetében a munkakörként az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését kell megadni. 9. Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv részére. 10. A KIR-ben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított tíz évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 11. A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve 56

az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. 12. A társadalombiztosítási azonosító jel bejegyzésére irányuló kérelem esetén a társadalombiztosítási azonosító jel hitelességét a KIR működtetője az országos egészségbiztosítási szerv nyilvántartásával elektronikus úton megfelelteti. Eltérés esetén a személyi- és lakcím adatok helyességére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

57