Szervezeti és Működési Szabályzat

Száraznád Nevelési – Oktatási Központ

Szervezeti és Működési Szabályzat


2012.



Tartalomjegyzék I. Általános rendelkezések Az SZMSZ célja, jogi háttere, hatály Az intézmény jellemzői, jogállása Az alapdokumentumai Az intézmény jogosultságai Az intézmény feladatellátása

4

II. Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése Szervezeti ábra Vezetői beosztások

12

III. Az intézmény gazdálkodása Az intézmény gazdálkodási feladatai A gazdálkodási jogkörök gyakorlása A gazdálkodással kapcsolatos egyéb szabályozások

16

IV. Az intézmény testületi szervei, közösségei

19

V. Az intézmény testületi szerveinek és közösségeinek kapcsolattartása VI. Az intézmény külső kapcsolatai

29 33

VII. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

34

VIII. Az intézmény működési rendje A működési rendet meghatározó dokumentumok A működési rend közzététele Az intézmény nyitva tartás A tanítási órák rendje Az óraközi szünetek rendje Az intézményi felügyelet szabályai

36

IX. Az intézmény munkarendje A vezetők intézményben tartózkodásának rendje A közalkalmazottak munkarendje A tanulók munkarendje Az intézményben való tartózkodás rendje A pedagógiai szakszolgálat munkarendje

39

X. A tanórán kívüli foglalkozások rendje Általános feltételek A napközis foglalkozások rendje Szakkörök működése A könyvtár működési rendje Felzárkóztatás, korrepetálás, egyéni fejlesztés, habilitáció Hitoktatás A multicenter működése rendje Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások 2

43



XI. Az iskolai gyakorlati oktatás rendje A gyakorlati oktatás rendje A gyakorlati oktatás feltételrendszere A gyakorlati oktatás juttatási rendszere

49

XII. A tanulói jogviszony létesítése, megszűntetése

50

XIII. A tanulók dicséretének és jutalmazásának elvei és formái

52

XIV. A tanulókkal szembeni fegyelmező és fegyelmi büntető intézkedések

53

XV. A létesítmények és helyiségek használati rendje Az épület egészére vonatkozó rendszabályok A helyiségek és berendezéseik használati rendje XVI. Az intézmény hagyományainak ápolása és az ünnepélyek rendje XVII. A rendkívüli eseményekkel kapcsolatos intézkedések XVIII. Az egészséget védő, óvó szabályok A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás Az egészséget védő, óvó tevékenységek Az egészséget védő, óvó szabályok XIX. A tankönyvellátás rendje

54

56 57 59

62

XX. A térítési díjjakkal kapcsolatos szabályozások XXI. Gyermek-, ifjúság és családvédelem

64 65

XXII. A közalkalmazottak juttatási rendszere

66

XXIII. Egyéb rendelkezések Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Az iratkezelés szabályai

67

XXIV. Záró rendelkezések

69

Mellékletek Szabálytalanságkezelési Szabályzat Gyűjtőköri Szabályzat

3



I. Általános rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogi háttere, hatálya Az SZMSZ célja A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. Az SZMSZ jogszabályi háttere 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VII.31.) EMMI rendelet a nevelési - oktatási intézmények működési rendjéről 4/2010. (I.19.) OKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 20/2007 (V.21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 1999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról 4/2002. (II. 26.) OM rendelet. az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről 44/2007. (XII.29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól

4



335/2005. (XII.29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 2007. évi CLII. Törvény a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről Az SZMSZ elkészítése, elfogadása, jóváhagyása és módosítása Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát, annak kiegészítéseit, módosításait az intézmény vezetője készíti el a jogszabályok, illetve azok változásai, valamint az alkalmazotti közösség javaslatai, észrevételei alapján. A szabályzat elfogadásakor egyetértési jogával él: az intézmény nevelőtestülete az intézményben működő Szülői Szervezet az iskolai Diákönkormányzat A szabályzatot a fenntartó hagyja jóvá. Az SZMSZ személyi és időbeli hatálya Az SZMSZ és a mellékleteit képező belső szabályzatok, intézményvezetői utasítások az intézmény valamennyi dolgozójára és tanulójára nézve kötelező érvényűek. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Az SZMSZ kihirdetése, nyilvánosságra hozatala A kihirdetés és nyilvánosságra hozatal formái, lehetőségei: egy példány elhelyezése az intézmény könyvtárában, egy példány elhelyezése az igazgatói irodában, internetes honlapon történő megjelentetés, szülői, tanulói tájékoztatás szülői értekezleteken, osztályfőnöki órákon. Az intézmény jellemzői, jogállása Az intézmény adatai Neve:

Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Száraznád Nevelési - Oktatási Központ, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Szakszolgálat és Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató

Rövidített neve:

Száraznád NOK

5



OM azonosítója:

035077

Törzsszáma:

792613

Székhelye:

1156 Budapest, Pattogós u 6-8., Hrsz.91158/127

Telephelyei:

1158 Budapest, Neptun u 57./hrsz. 82937/20 1156 Budapest, Pattogós u 4/a.hrsz. 91158/121

Az intézmény alapítója:

Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzat Képviselő-testülete 1153 Budapest, Bocskai u 1-3.

Az alapítás éve:

2011.

Az intézmény fenntartója, felügyeleti és irányító szerve: Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzat Képviselő-testülete 1153 Budapest, Bocskai u 1-3. Az intézmény működési területe:

Budapest Főváros XV. kerület közigazgatási területe

Az intézmény körzethatára:

Budapest és agglomerációs körzete

Az intézmény jogállása:

Az intézmény önálló jogi személy

1. Az intézmény 1.1. Típusa:

többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény: összetett iskola, pedagógiai szakszolgálat, és gyógypedagógiai szakmai szolgáltató

1.2. Intézményegységei:

a) Iskola (gyógypedagógiai, konduktív általános iskola, szakiskola, speciális szakiskola) b) Pedagógiai Szakszolgálat és Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató

1.3. Tagozata:

felnőttoktatás

1.4. Feladatai: sajátos nevelési igényű tanulók integrált iskolai nevelése-oktatása, iskolaotthonos nevelés-oktatás, sajátos nevelési igényű (értelmi-, beszéd- és halmozottan fogyatékos) tanulók szegregált iskolai nevelése-oktatása,

6



hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítése (képesség-kibontakoztató program), kerületi szintű számítógépes oktató-fejlesztő rendszer működtetése szakmai képzés 2. Iskolai évfolyamok száma: 1+8+1+2

(előkészítő, általános iskolai, felzárkóztató, szakképző)

1+8+2+1

(előkészítő, általános iskolai, 9. 10. évf., szakképző)

1+8+2+2


1+8+2+3


1+8+2+4


8+1+2

(általános iskolai, felzárkóztató, szakképző)

8+2

(általános iskolai, 9. 10. évf.)

8 + 2 + 0,5

(általános iskolai, 9. 10. évf., szakképző)

8+2+1


8+2+2


8+2+3


3. Maximálisan felvehető létszám: gyógypedagógiai, konduktív általános iskola: 312 szakiskola, speciális szakiskola: 442 4. Az intézmény gazdálkodása: önállóan működő költségvetési szerv A gazdálkodással, működtetéssel összefüggő feladatait a Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Gazdasági Működtetési Központ és a hozzárendelt önállóan működő költségvetési szervek közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről szóló megállapodás tartalmazza. 5. Az intézmény tevékenységei: Alaptevékenységei: 852000-1 Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 852012-1 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852022-1 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 7



853000-1 Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 853131-1 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 853132-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) 853134-1 Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10. évfolyam) 853211-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása szakképzési évfolyamokon 853212-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853221-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 855912-1 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855915-1 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 855917-1 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés 855918-1 Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése 856011-1 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység 856012-1 Korai fejlesztés, gondozás 856020-1 Pedagógiai szakmai szolgáltatások 856091-1 Szakképzési és felnőttképzési támogatások 856099-1 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 562913-1 Iskolai intézményi étkeztetés Vállalkozási tevékenységei: ---

6. A feladat ellátását szolgáló vagyon: A feladat ellátására az Önkormányzat az intézmény használatába adja a tulajdonában lévő és az alapító okirat 1. pontjában meghatározott ingatlanokat, valamint a leltár szerinti tárgyi eszközöket. 7. A vagyon feletti rendelkezési jog: A vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Kormányrendelet 15.§ (2) bekezdése és a 16.§ (1) bekezdése, illetve a

8



mindenkor hatályos Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat vagyonának gazdálkodási szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően történik. 8. Az intézmény vezetőjének megbízási rendje: Az intézmény vezetőjét a Budapest Főváros XV. Kerület Önkormányzat Képviselő-testülete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján határozott időre bízza meg. 9. Az intézmény képviselete Az intézményt az intézményvezető képviseli. A képviseleti jogát az intézményvezető az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon átruházhatja az intézmény más közalkalmazottjára is. 10. Az intézmény foglalkoztatási jogviszonyai: A foglalkoztatottakat az intézmény vezetője közalkalmazotti jogviszony (Kjt.), munkaviszony (Mt.), illetve megbízási jogviszony (Pt.) keretében alkalmazza. Az Alapító Okirat száma: 709/2011. (VII.13.) ök, számú határozat kelte: 2011. július 13. hatálya: 2011. augusztus 1. Az intézmény alapdokumentumai 1.1. Alapító Okirat 1.2. Pedagógiai Program 1.3. Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei 1.4. Intézményi Minőségirányítási Program 1.5. Intézményi szabályzatok 1.6. Éves munkaterv Az intézmény jogosultságai: a.) általános iskolai bizonyítványok kiállítása. b.) szakiskolai végzettség tanúsítása c.) OKJ szakképesítés tanúsítása. d.) szakmai vizsgák szervezése, bonyolítása e.) pedagógiai szak- és gyógypedagógiai szakmai szolgálat f.) kerületi számítógépes oktató-fejlesztőrendszer működtetése 9



Az intézmény feladatellátása Általános iskola, speciális szakiskola, szakiskola: Ép intellektusú tanulók általános műveltségének megalapozása, pályaorientálása, szakmai előkészítése és alapozása, valamint szakképzése. A megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók általános műveltségének megalapozása, pályaorientálása, szakmai előkészítése és alapozása, továbbá szakképzése szegregált és integrált formában. Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók általános műveltségének megalapozása, pályaorientálása, szakmai előkészítése és alapozása, továbbá szakképzése szegregált és integrált formában. Hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítése. Pedagógiai Szakszolgálat Logopédiai ellátás: A beszédhibás gyermekek, tanulók logopédiai ellátása, terápiája. Utazó gyógypedagógiai hálózat működtetése: A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók gyógypedagógiai megsegítése, fejlesztő foglalkoztatása. Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók gyógypedagógiai megsegítése, fejlesztő foglalkoztatása. Részképesség-kieséssel (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia] rendelkező tanulók iskolai nevelése, oktatása. Pszichés fejlődési zavarokkal, illetve magatartási problémákkal küzdő gyermekek, tanulók pszichológiai megsegítése. Gyógytestnevelés Konduktív pedagógiai ellátás

10



Gyógypedagógiai szakmai szolgáltatás Gyógypedagógiai szaktanácsadás (oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése, pályaválasztási tanácsadás). Pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése. Tanulók tájékoztatása, tanácsadó szolgálat (tanulók, tanulóközösségek, diákönkormányzatok segítése – ismeretnyújtás, információ közvetítés). Felnőttképzés Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás. Szakiskolai felnőttoktatás. Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőtt oktatás.

11



II. Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése

fenntartó (XV. kerületi Önkormányzat)

GMK

Száraznád NOK intézményvezető Pedagógiai Szakszolgálat és Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató intézményegység vezető

gyakorlati oktatásvezető

Iskola intézményegység vezető

intézményegység - vezető helyettes munkaközösség vezetők munkaközösség vezetők

pedagógusok pedagógusok

technikai dolgozók Vezetői tanács, Igazgatótanács, Közalkalmazotti tanács

Szülői Szervezet, Diákönkormányzat

Iskola: 50 álláshely Pedagógiai Szakszolgálat és Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató : 41 álláshely Technikai: 28.5 álláshely

12



1. Vezetői beosztások -

intézményvezető

-

intézményegység vezető

-

intézményegység - vezető helyettes

-

gyakorlati oktatásvezető

Az intézmény vezetését igazgatótanács, közalkalmazotti tanács, valamint vezetői tanács segíti. 1.1. Az intézményvezető - az intézmény szakszerű és törvényes működéséért,

felel

- a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja

- a munkáltatói jogokat,

dönt

- az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amit a jogszabály nem utal más hatáskörbe,

képviseli

- az intézményt.

Feladatai: a. a nevelőtestület vezetése, b. a nevelő-oktató munka irányítása és ellenőrzése, c. az intézményi döntési folyamatok előkészítése, végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése, d. a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, e. az iskolai szervezetekkel (szülői szervezet, diákönkormányzat, érdekképviseleti szervek) való együttműködés, f. a nemzeti és iskolai ünnepek megszervezése, g. a gyermek-és ifjúságvédelmi munka irányítása, h. a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységek irányítása. Az intézményvezetői jogkörök gyakorlásának átruházása Az intézményvezető a jogköreinek gyakorlását átruházhatja. Az átruházás tényét írásban, a felhatalmazott személy (név, beosztás) megjelölésével teszi meg.

13



Az intézményvezető helyettesítése Az intézményvezetőt szabadsága, betegsége alatt, hivatalos távolléte, valamint tartós távolléte esetén az írásos felhatalmazásban megjelölt személy helyettesíti. A helyettesítés során: tanulói jogviszony létesítése, megszüntetése, felmentési határozatok, munkáltatói jogkör és személyzeti feladatok más hatáskörbe nem átadott területei témakörben a helyettesítési feladatokat a megbízott személy csak a vezető tartós távollét esetén láthatja el. 1.2. Az intézményegység – vezető Az intézményegység - vezető munkáját munkaköri leírása alapján, az intézményvezető közvetlen irányításával végzi. Az intézményegység-vezető feladat- és hatásköre átfogja egész munkaterületét. Beszámolási kötelezettsége érinti az intézmény egész működését és a pedagógiai munkát, a belső ellenőrzések tapasztalatait, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzését. Vezetői tevékenységét a vezetőtársakkal együttműködve végzi Irányítja, szervezi és ellenőrzi az intézményegység szakmai munkáját, szakmai ügyekben képviseli az intézményegységet. Irányítja és ellenőrzi a napközi otthon munkáját, a tanórán kívüli-, szabadidős tevékenységeket. Dönt az intézményegység működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyek előzetes egyeztetése nem tartozik az intézmény vezetőjéhez. Közreműködik a pedagógus továbbképzési tervek elkészítésében, javaslatot tesz a pedagógus továbbképzésben résztvevő személyekre. Végzi a jogszabályban meghatározott tanügy-igazgatási és a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos vezetői feladatokat. Előkészíti, vezeti az intézményegység nevelőtestületi értekezleteit, a nevelőtestületi javaslatokat előzetes egyeztetésre az intézményvezető elé terjeszti. Javaslatot tesz az intézményegységben kinevezendő pedagógusok tekintetében. Az éves költségvetés tervezetének időszakában felméri, s az intézményvezetőhöz juttatja az intézményegység személyi és dologi jellegű igényeit. Ellátja az intézmény Munkavédelmi és Tűzvédelmi Szabályzatában a vezetők részére előírt feladatokat. 14



Munkaterületén kapcsolatot tart a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, az intézményegység szülői közösségével és diákönkormányzat tagságával. Részt vesz az iskola által szervezett vizsgák előkészítésében, lebonyolításában. Javaslatot tesz az intézményvezető döntési jogkörébe tartozó ügyekben. Szervezi a nemzeti ünnepeket és ápolja az intézményegység hagyományait. 1.3. Az intézményegység – vezető helyettes Vezetői munkáját az intézményegység vezető közvetlen irányításával végzi. Feladatköre azonos az intézményegység vezető feladatkörével. Az intézményegység-vezető, intézményegység - vezető helyettes helyettesítése Az intézményegység-vezetőt távollétében, illetve akadályoztatása esetén az intézményegység - vezető helyettes helyettesíti. A vezetők esetleges együttes távolléte esetén a helyettesi feladatokat az intézményvezető által megbízott személy látja el. 1.4. A gyakorlati oktatás vezető Munkavégzését közvetlenül az intézmény vezetőjének irányítása mellett látja el. Feladatai: Gyakorlóhelyek felkutatása, tanulók gyakorlóhelyen történő elhelyezése, együttműködési megállapodások előkészítése. Gyakorlóhelyekkel történő folyamatos kapcsolattartás; tanulói hiányzások, értékelések bekérése, gyakorlati képzéssel kapcsolatos jelzések tisztázása, rendezése. A tanulókról kapott nyilvántartások, információk továbbítása az osztályfőnököknek, szükség szerint az intézményvezetőnek Gyakorlóhelyek látogatása. Szakmai vizsgák szervezésében, lebonyolításában való részvétel. Az ösztöndíj program kezelése, bonyolítása.

 A vezetők közötti munkamegosztást, feladat-és hatásköröket a munkaköri leírások tartalmazzák.

15



Kiadmányozási (aláírási) jogkör, bélyegző-használat a. Az intézmény nevében aláírási jogkörrel az intézményvezető rendelkezik. Távolléte, vagy akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott személy. b. Bélyegző használata intézményvezetői aláírással, illetve a megbízott személy aláírásával történhet. c. Az intézményegység vezetők és helyetteseik, valamint a gyakorlati oktatás vezető aláírási jogköre a vezetésük alá tartozó intézményegység szakmai tevékenységével kapcsolatos ügyekre, illetve a munkakörükkel összefüggő tevékenységükre terjed ki; szülők értesítése, gyermekjóléti szolgálati, nevelési tanácsadói, családsegítő szolgálati levelezés, szakértői bizottságokkal történő levelezés, gyakorlóhelyekkel való kapcsolattartás, saját hatáskörben tett (pl. dicséret, fegyelmezés) intézkedésekre, tanügyigazgatás körébe tartozó iratokra terjed ki az intézményvezető hatáskörébe utalt ügyek kivételével. Az intézmény fej-és kör bélyegzőjének szövege a következő: Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Száraznád Nevelési –Oktatási Központ Általános Iskola, Szakiskola, Speciális szakiskola Pedagógiai Szakszolgálat és Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató 1156 Budapest, Pattogós u. 6-8. Tel.:418 28 54 . Fax: 418 24 58

16



III. Az intézmény gazdálkodása Az intézmény gazdálkodása a Gazdasági és Működtetési Központ, valamint az intézmény közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét tartalmazó megállapodás alapján történik. A munkamegosztás általános szabályai szerint az intézmény vezetője felel: az általa ellátott gazdálkodási részfeladatok végrehajtásáért, az általa teljesített adatszolgáltatások valódiságáért, a mindenkori költségvetési előirányzatok betartásáért. Az intézmény gazdálkodási feladatai a munkamegosztáson belül 1. Éves költségvetés tervezése -

szakmai feladatok pénzügyi igényeinek meghatározása,

-

az elemi költségvetés (GMK-val közösen) összeállítása, valamint a részelőirányzatok kialakítása.

2. Költségvetési előirányzat-módosítások kezdeményezése  Az előirányzatok felhasználásának jogosultsága az intézményt illeti meg az étkeztetési- és közüzemi díjak előirányzatai kivételével. 3. Önálló bérgazdálkodás -

az engedélyezett létszámkerettel való gazdálkodás (bérmaradvány kimutatás),

-

a túlmunkáról és helyettesítésről szóló havi jelentés,

-

jogviszony létesítés (új dolgozó felvétele, megbízás) feltételeiről való nyilatkozat,

-

jogviszony megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozat,

-

távollétről szóló nyilatkozat,

-

szabadságos tömbök nyilvántartása, vezetése,

-

jutalom, nem rendszeres kifizetésekkel kapcsolatos adatszolgáltatás.

4. Pénzellátás, pénzkezelés -

készpénz-kifizetések (dologi vásárlások): ellátmányból, elszámolásra kiadott előlegből,

-

étkezési térítési díjak beszedése, túlfizetések visszafizetése,

-

eseti bérleti díjak beszedése.

17



5. Analitikus nyilvántartások vezetése -

tárgyi eszközök, kis értékű tárgyi eszközök,

-

készletek (élelmiszer és egyéb raktári készlet),

-

intézményi bevételek kiadások,

-

pályázati bevételek, felhasználása, elszámolása,

-

létszám-, munkaügyi és bérnyilvántartás,

-

szigorú számadású nyomtatványok,

-

munka- és védőruha,

-

normatíva, kötött állami támogatások alapját képező nyilvántartások.

6. Adatszolgáltatás (mérleg összeállításához) -

immateriális javak leltára

-

tárgyi eszközök leltára

-

készletek leltára

-

feladatmutatók

-

létszámadatok

A gazdálkodási jogkörök gyakorlása az intézményben Kötelezettségvállalás Az intézmény kötelezettségvállalási jogkörét az étkeztetési és közüzemi díjak előirányzatai kivételével az intézmény valamennyi előirányzatára kiterjedően gyakorolja 100.000 Ft értékhatárig. A 100.000 Ft - ot meghaladó értékű kötelezettségvállalás csak a GMK gazdasági igazgatójának ellenjegyzésével engedélyezett. Szakmai teljesítés igazolása A kötelezettségvállalások teljesítését az intézmény igazolja az erre készített pecsét lenyomatával, a teljesítés dátumának feltüntetésével, az igazolásra jogosult személy aláírásával. Utalványozás Az utalványozás (kiadások teljesítés, bevételek beszedése és elszámolása) az étkeztetési és közüzemi díjak előirányzatai kivételével az intézmény feladata. Az utalványozást az intézmény az erre készített pecsét használatával, az utalványozás dátumának feltüntetésével és az utalványozásra jogosult személy aláírásával teszi meg.

18



A gazdálkodási jogkörök gyakorlásának rendje A kötelezettségvállalási és utalványozási jogkört csak az intézmény vezetője, szabadsága, betegsége, hivatalos távozása, tartós távolléte esetén az intézményvezető helyettesítésével megbízott személy gyakorolhatja. A szakmai teljesítés igazolására az intézmény gazdasági ügyintézője jogosult. Szabadsága, betegsége, hivatalos távozása, tartós távolléte esetén a szakmai teljesítések igazolását az intézmény vezetője, illetve a helyettesítésével megbízott személy láthatja el. A gazdálkodással kapcsolatos egyéb szabályozások A bérmaradvány felhasználása a fenntartó előzetes engedélye alapján történhet. Az intézménynek a munkaüggyel kapcsolatos teendőket a megállapodásban feltüntetett határidők szerint kell végrehajtania. Az ellátmánnyal, illetve az egyéb kifizetésekkel a GMK által meghatározott ideig, de legkésőbb a hónap végéig kell elszámolni. Kintlévőség az intézménynél nem maradhat. A készpénzes bevételeket aznap be kell fizetni - a befizetés jogcímének megjelölésével – a GMK bankszámlaszámára. A szándékozott kötelezettségvállalási kérelmek (beszerzés, megbízási díj…) benyújtásakor közölni kell azt a forrást és szakfeladatot, amelynek a terhére a kifizetés történne. A különböző egyéni kifizetések (étkezési kedvezmény, útiköltség elszámolás, tankönyvtámogatás…) jogosultságát az intézményvezetőnek kell ellenőriznie az azokat igazoló határozatok, nyilatkozatok bekérésével, irattárazásával.

19



IV. Az intézmény testületi szervei, közösségei Az igazgatótanács 1. Összetétele a.) Tagjai: intézményegységenként 2-2 fő b.) Elnöke: az igazgatótanács tagjaiból, általuk titkos szavazás útján választott képviselő c.) Részvételi joggal rendelkezők: szakszervezet képviseletében 1 fő közalkalmazotti tanács képviseletében 1 fő. a szülői szervezet képviseletében 1 fő 2. Választása: Az igazgatótanács tagjait az intézményegységek nevelőtestületi közösségei nyílt szavazással, egyszerű többséggel választják meg. Megbízatásuk a megválasztásuktól számított 3 évig tart. 3. Jogköre: Dönt: az intézményegység-vezetői megbízásokról, az intézményegység-vezetői megbízások visszavonásáról. Az intézményegység-vezetői megbízáshoz, a megbízás visszavonásához az igazgatótanács teljes létszámának legalább kétharmados – titkos szavazás keretében adott – igenlő szavazata szükséges. 4. Feladata: az intézményvezető munkájának segítése, az intézményegységek munkájának összehangolása. 5. Ülésrendje: Az igazgatótanácsot az intézmény vezetője, illetve az igazgatótanács elnöke hívja össze.

20



Rendkívüli igazgatótanácsi értekezlet összehívására kerül sor, ha azt a nevelőtestületi közösség többsége szükségesnek ítéli meg. Az igazgatótanács akkor határozatképes, ha a tagjainak legalább kétharmada jelen van. A közalkalmazotti tanács 1. Összetétele a) Tagjai: intézményegységenként 2-2 fő b) Elnöke: a közalkalmazotti tanács tagjaiból, általuk titkos szavazás útján választott képviselő c) Részvételi joggal rendelkezők: szakszervezet képviseletében 1 fő igazgatói tanács képviseletében 1 fő. a szülői szervezet képviseletében 1 fő 2. Választása: A közalkalmazotti tanács tagjait az alkalmazotti közösség nyílt szavazással, egyszerű többséggel választja meg. Megbízatásuk a megválasztásuktól számított 3 évig tart. 3. Jogköre: dönt: a jóléti célú pénzeszközök felhasználása, az intézmény és ingatlanok hasznosítása tekintetében. Véleményez: a gazdálkodásból származó bevételek felhasználásáról, a belső szabályzatok tervezetéről, a munkáltató nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetéről, a korengedményes nyugdíj és a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációs elképzeléseiről, a közalkalmazottak képzési tervéről, az intézmény munkarendjének kialakításáról.

21



A vezetői tanács 1. Összetétele a) Tagjai: intézményvezető intézményegység vezető(k), intézményegység - vezető helyettes(ek) kibővített tanács: gyakorlati oktatásvezető, munkaközösség vezetők b) Részvételi joggal rendelkezők: szakszervezet képviselője igazgatói tanács képviselője közalkalmazotti tanács képviselője 2. Feladatköre: Alkalmazotti közösség munkájának – intézményegységek összehangolásával irányítása, ellenőrzése. Pedagógiai munka szervezése, irányítása, ellenőrzése az éves munkaterv alapján. Folyamatszabályozások végrehajtása. Döntési folyamatok előkészítése, végrehajtása Személyi és tárgyi feltételek folyamatos ellenőrzése. Fejlesztések, innovációs tevékenységek meghatározása. Alkalmazottak felvételének, munkaviszony megszüntetésének javaslata. Jutalmak, kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítések elosztása. Beszámolók, statisztikai kimutatások, adatszolgáltatások készítése. Intézmény képviselete. Az intézményegységek Az intézmény szervezetileg és szakmailag önálló egységei. Az intézményegységek különböző típusú közoktatási intézmények feladatait látják el, alapvetően az egyes feladatoknak megfelelő tananyag és követelményrendszer megvalósulásával. Az intézményegységek szakmai munkája így egyértelműen meghatározható és egymástól elkülöníthető tevékenységeket jelent. Az intézményi specialitás (gyógypedagógiai nevelés-oktatás) mentén az intézményegységek azonban egy egységes szervezeti egységet alkotnak egymásra épülő és egymást kiegészítő feladat ellátásukkal, napi szintű kapcsolattartásukkal.

22



A nevelőtestület A nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. a.) Tagjai: -

az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja,

-

a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottja.

Az intézményegységek nevelőtestülete az intézményi nevelőtestülettel azonos módon és jogokkal működnek kizárólagosan az intézményegységre vonatkozóan. b.) Jogköre: dönt: az intézmény dokumentumok elfogadásáról, kiegészítéseiről, módosításairól, az intézmény éves munkatervének elfogadásáról, az intézmény munkáját összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógusok megválasztásáról, az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakításáról, a középtávú továbbképzési program és éves továbbképzési terv elfogadásáról, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének, az osztályozóvizsgára bocsátás megállapításáról, a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás és döntés meghatározásáról. véleményez: a tantárgyfelosztásról, a pedagógusok külön megbízásának elosztásáról, intézményegység vezetői megbízásokról, a megbízások visszavonásáról, iskolai felvételi követelmények meghatározásáról. c.) Jogkörének gyakorlása: -

Nevelőtestületi értekezleten, melyet évente legalább háromszor (tanév eleje, félév, tanév vége) kell megtartani.

23

Száraznád Nevelési – Oktatási Központ -


Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet az intézményvezető, illetve a nevelőtestület kétharmadának kérésére is összehívható.

-

Döntési jogkörrel óraadói státuszban lévő alkalmazott (Kt.57§ (1) g.-h. pontja kivételével nem élhet.

A jogkörök gyakorlásának módját maga a nevelőtestület/intézményegységi nevelőtestület határozza meg. d.) Különleges szakmai feladata: -

mérés-értékelési csoport működtetése,

-

minőségirányítási csoport működtetése.

e.) A nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyek átruházása: A nevelőtestület a hatáskörébe tartozó ügyek előkészítésével, döntésével megbízhatja a diákönkormányzatot, szülői szervezet, szakmai munkaközösséget. Átruházáskor pontosan meg kell jelölni az átruházott feladatok körét, a hatásköröket és határidőket, valamint a feladatok elvégzése utáni beszámolási kötelezettség módját, formáját, idejét. Az átruházás tényét, valamint az átruházott feladatok végrehajtását jegyzőkönyvezni kell. Az alkalmazotti közösség a.) Tagjai: az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó  pedagógusok  nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők  további foglalkoztatottak b.) Jogköre: véleményez: intézményátszervezés, megszüntetés esetén, intézményi feladatváltozás esetén, intézményvezetői pályázati eljárás során a pályázó személyéről. c.) Jogkörének gyakorlása: Alkalmazotti értekezleten, melyet a fenntartói döntések meghozatala előtt, illetve az intézményvezetői pályázat eljárása során kell összehívni. A vélemények kialakításának módját maga a közösség határozza meg.

24



A szakmai munkaközösségek a.) Összetétele: Tagjai: pedagógusok, akik műveltségi területenként, a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszaiként, vagy a feladatellátás típusaként hozzák létre munkaközösségüket. Vezetője: a munkaközösség javaslata alapján az intézményvezető által megbízott pedagógus. A megbízás visszavonásig érvényes. b.) Feladata: A pedagógiai munka szakmai, módszertani segítése a tervezési, szervezési, értékelési és ellenőrzési tevékenységeken keresztül: -

a szaktárgyi oktatás tartalmi fejlesztése, módszertani eljárások tökéletesítése,

-

a tantárgycsoporttal kapcsolatos pályázatok megírása, felhasználása, elszámolása,

-

egységes követelményrendszer kialakítása,

-

a tanulók ismeretszintjének felmérése és értékelése, tervező, elemző tevékenység biztosítása,

-

vizsgák írásbeli és szóbeli feladat- és tételsorainak összeállítása,

-

taneszközök, tankönyvek kiválasztása,

-

helyi tantervek, tanmenetek kidolgozása, módosítása, a munkaközösség tagjainak szakmai megsegítése, pályakezdő fiatalok mentorálása a gyakornoki szabályzatban foglaltak szerint, a munkaközösségek közötti, illetve az egyes szervezetek közötti együttműködés megvalósítása, intézmény képviselete bemutatóórák tartásával, versenyek szervezésével, szakmai műhelyek működtetésével, ügyeleti rend kialakítása, szükség esetén a helyettes ügyeletesek beszervezése, igazolatlan hiányzások nyomon követése.

c.) munkarendje: Az egyes szakmai munkaközösségek havonta munkaközösségi értekezletet tartanak, szükség szerint az érintett intézményegység vezető és/vagy az intézményvezető jelenlétében. Az értekezletről jegyzőkönyv készül.

25



d) együttműködése: munkaközösség vezetőkön keresztül; vezetői értekezleteken, egymás közötti megbeszéléseken, munkaközösségi tagokon keresztül; óralátogatások, hospitálások során, személyes megbeszéléseken keresztül. e) külső kapcsolatrendszere: szakmai bemutató órákon keresztül, szakmai műhely működtetésével, kerületi, fővárosi szakmai munkaközösségek szakmai munkájában való részvétellel. A közalkalmazottak  Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályozza.  Munkavégzésüket határozatlan, vagy határozott idejű foglakoztatás keretében végzik.  Feladataikat a munkakör megnevezésével a munkaköri leírásuk tartalmazza.  Napi tevékenységeiket a közvetlen feletteseik utasításai szerint végzik.  A közalkalmazottak létszámát a közoktatási törvényben leírtak mellett a fenntartó által engedélyezett álláshelyek száma határozza meg. Az engedélyezett álláshelyek száma: 91 pedagógus álláshely 28.5 technikai álláshely A tanulók közösségei 1. Az osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó, s azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a felelős intézményegység vezető javaslatát figyelembe véve az intézményvezető bízza meg. Az osztályfőnök jogosult –az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására – az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni.

26



Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám. A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja. Az osztályközösséget 2 fő tanuló képviseli a diákönkormányzatban. 2. Egyéb tanulói közösségek A tanulók tanórán kívüli foglalkozások keretében is alkothatnak közösséget. Ezen közösségek az azonos érdeklődési tartalmak, a délutáni tanulási idő megszervezése, a fejlesztési kötelezettségek, a tanulók megőrzése céljából szerveződnek. Formái lehetnek: szakkörök, fejlesztő foglalkozások, napközis foglalkozások, ügyeleti csoportok… Az egyes csoportok munkájának vezetését az intézményvezető által megbízott pedagógusok látják el. A csoportokat alkotó tanulók osztályfoka eltérő is lehet. A csoportok munkáját éves munkaterv, szakértői vélemények határozzák meg. A diákönkormányzat szervezete A tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját az intézmény egy pedagógusa segíti az intézményvezető megbízása alapján. a)

Összetétele:

A diákönkormányzat tagjait az intézményben működő osztályokból delegált 2-2 fő alkotja, kivéve az 1-3. osztályokat és a foglalkoztató csoportokat. A diákönkormányzat vezetőjét titkos szavazás útján a tanulók választják, aki egyben képviseli az intézményt a fenntartói szinten szervezett képzéseken, rendezvényeken, diákönkormányzati üléseken. b)

Jogköre:

dönt: Az intézményi SZMSZ és házirend elfogadásáról, kiegészítéseiről, módosításáról, A tanulói szociális juttatásainak elosztásáról, Az ifjúságpolitikai célokra kapott pénzeszközök felhasználásáról, Egy tanítás nélküli munkanap programjáról. Véleményez: az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

27



c) Jogkörének gyakorlása: Diákönkormányzati üléseken, a diákönkormányzatot segítő pedagógus jelenlétében. A diákönkormányzat akkor határozatképes, ha a tagok több mint 50%-a képviseli magát. d) Ülésrendje: A diákönkormányzat évente legalább egyszer kötelezően ülésezik. Diákönkormányzati ülést kell összehívni, amennyiben a joggyakorlás azt időszerűvé teszi. Diákönkormányzati ülés hívható össze, ha a tanulók többsége bármely őket érintő kérdésben véleménynyilvánítási szándékát jelzi. e) A DÖK és a vezetés kapcsolatrendszere: Diákönkormányzatot segítő tanárral történő személyes megbeszélés a hivatalos feladatok elvégzését, iskolai rendezvények lebonyolítását megelőzően, illetve a feladatvégzés után. Diákönkormányzati képviselő támogatása (közvetítés az intézmény és a fenntartó között, intézményképviselet biztosítása kerületi rendezvényeken, ünnepeken). Rendkívüli megbeszélés a diákönkormányzat kezdeményezésére. A Szülői Szervezet A szülők közössége a szülők jogainak érvényesítésére, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet hoz létre. A szülői szervezet tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. a) Összetétele: A szülői szervezet tagjait az intézményben működő osztályokból delegált 2-2 fő alkotja. A szülői szervezet vezetőjét nyílt szavazással a szülői szervezet tagjai választják. a) Jogköre: dönt: Az intézményi SZMSZ és házirend elfogadásáról, kiegészítéseiről, módosításáról. A maximális osztálylétszám túllépés engedélyeztetéséről. A kötelező ellátáson felüli, költségekkel járó szolgáltatások és az ezekhez kapcsolódó eszközök beszerzésének maximális díjáról.

28



véleményez: Az intézményi Pedagógiai Program, Minőségirányítási Program elfogadásáról, kiegészítéseiről, módosításáról. Intézményátszervezés, megszüntetés, feladatváltozás esetén. Intézményvezetői pályázati eljárás során a vezetői programról és a pályázó személyéről. Javasol: Az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. b) Jogkörének gyakorlása: Szülői szervezeti üléseken. A szülői szervezet akkor határozatképes, ha a tagok több mint 50%-a képviseli magát. f) Ülésrendje: A szülői szervezet évente legalább egyszer kötelezően ülésezik. Szülői szervezeti ülést kell összehívni, amennyiben a joggyakorlás azt időszerűvé teszi. Szülői szervezeti ülés hívható össze, ha a szülők többsége bármely őket, illetve a tanulókat érintő kérdésben véleménynyilvánítási szándékát jelzi. g) Az SZMK és a vezetés kapcsolatrendszere: SZMK tájékoztató (évente egyszer) keretében, SZMK vezetővel történő (telefonon, írásban, személyesen) rendszeres kapcsolattartás formájában.

29



V. Az intézmény testületi szerveinek, közösségeinek kapcsolattartása Az intézmény belső kapcsolatrendszerének színterei és formái 1. vezetői szint intézményvezető - intézményegység vezetők és helyettesek - munkaközösség vezetők intézményvezető – gyakorlati oktatásvezető intézményegység vezetők és helyettesek - munkaközösség vezetők - vezetői tanács értekezletei - munkaközösségi értekezletek - személyes megbeszélések 2. testületi szervek, közösségek szintje intézményvezető – testületi szervek, közösségek intézményegység vezetők és helyettesek - testületi szervek, közösségek testületi szervek, közösségek egymás közötti kapcsolatai -

igazgatótanács, közalkalmazotti tanács ülései az intézményvezető és/ vagy az intézményegység vezetők és helyetteseik részvételével

-

igazgatótanács, közalkalmazotti tanács, vezetői tanács ülései a másik szervezet képviselői részvételével

-

nevelőtestület, alkalmazotti közösség értekezletei a testületi szervek képviselőinek részvételével

-

diákönkormányzati ülés, szülői szervezet ülései az intézményvezető és/vagy az intézményegység vezetők és helyettesek részvételével

-

diákönkormányzati ülés, szülői szervezet ülései a munkaközösség vezetők részvételével

-

személyes megbeszélések,

-

írásos tájékoztatók, telefonos megbeszélések

3. közalkalmazotti szint intézményvezető – közalkalmazottak intézményegység vezetők és/vagy helyettesek – közalkalmazottak munkaközösség vezetők – közalkalmazottak testületi szervek, közösségek – közalkalmazottak 30



közalkalmazottak egymás közötti kapcsolatai -

értekezleteken, üléseken való részvétel

-

szakmai fórumokon való részvétel

-

nyílt napon, közösségi ünnepeken, rendezvényeken való részvétel

-

személyes megbeszélések

-

hirdetőtáblán történő tájékoztatás, értesítés

-

honlapon történő tájékoztatás

A testületi szervek, közösségek kapcsolattartásának célja a. Az intézmény jogszerű, hatékony működtetése. b. Az érdekképviseletek joggyakorlásának biztosítása. c. A pedagógiai folyamatok, tevékenységek összehangolása. d. Véleménynyilvánítások biztosítása. e. Eljárási folyamatok szabályszerű lebonyolítása. f. Megfelelő tájékoztatás biztosítása. g. Észrevételek, javaslatok intézményi hasznosítása (innováció). A testületi szervek, közösségek működésének, kapcsolattartásának rendje Az egyes szervezetek, közösségek működését meghatározó tényezők: jogszabályi-, belső szabályzati előírások, tanév rendje, éves munkaterv, intézményi dokumentumok, rendkívüli események, 

Az intézmény szervezeteinek, közösségeinek tevékenységét- a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével- az intézményvezető fogja össze.



A kapcsolattartások különböző formái közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést.



A különböző értekezletekről, ülésekről, illetve az ezeken készült határozatokról, nyilatkozatokról, véleményezési javaslatokról jegyzőkönyvet kell készíteni.



Az értekezletekre, ülésekre történő meghívók, valamint a döntéseket megelőző előterjesztések, tájékoztató anyagok eljuttatásáról a jogszabályi kötelezettségek tekintetében az intézményvezető felel, egyéb esetekben az értekezletet, ülést összehívó szerv, közösség vezetője.

31

Száraznád Nevelési – Oktatási Központ 


A szervezetek, közösségek működésnek feltételeit (pl. helyiséghasználat) az intézmény vezetője térítésmentesen biztosítja.



A testületi szervek, közösségek által megfogalmazott javaslatokra, észrevételekre, indítványokra tett vezetői intézkedésekről, döntésekről az érintetteket tájékoztatni kell

A szülők tájékoztatásának formái a. Írásbeli tájékoztatás: - üzenő füzetben, ellenőrző könyvben, bizonyítványban, - hirdetőtáblán, honlapon - levelezés útján. b. Szóbeli tájékoztatás: - csoportos tájékoztatás szülői értekezleten, - egyéni tájékoztatás fogadó órán A szülők írásbeli tájékoztatásának rendje - rendszeres tájékoztatás: érdemjegyekről, hiányzások alakulásáról - eseti tájékoztatás: dicséretek, fegyelmező intézkedések alakulásról, rendkívüli időpontok, események alakulásáról 

Osztályfőnökök, szaktanárok aláírásával, vezetők aláírásával és pecsétjével.

A szülői értekezletek rendje Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként 3, a munkatervben rögzített időpontban szülői értekezletet tart az osztályfőnök (csoportvezető) vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól, az osztályban (csoportban) oktató –nevelő új pedagógus beállásáról. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására, a rendkívüli események, programok megtárgyalására. A szülői fogadóórák rendje Fogadóórák tartására szükség szerint, előzetesen egyeztetett időpontban kerül sor. A fogadóórák során a tanító pedagógusok tájékoztatást adnak a tanuló tanulmányi és magatartási előmeneteléről.

32



VI. Az intézmény külső kapcsolatai A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a nevelési-oktatási feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, a továbbtanulás, pályaválasztás és munkába állítás érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. A kapcsolattartás az intézményben fellelhető valamennyi munkakör és beosztás szintjén működik a társintézmények azonos foglalkozású és beosztású alkalmazottaival. A kapcsolattartás formái és módjai: értekezletek tartása, szakmai előadásokon, konferenciákon és konzultációkon való részvétel, esetmegbeszélések, intézménylátogatások, bemutató órák, szakmai műhelyek tartása, közös rendezvények (ünnepek, versenyek, nyílt napok…) bonyolítása, terepgyakorlatok biztosítása, közös pályázatokon való részvéte, hivatalos ügyintézés levélben, vagy telefonon. Rendszeres külső kapcsolatok  fenntartó: XV. Kerületi Önkormányzat  GMK  szakértői és rehabilitációs bizottságok  családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó  iskolaorvos és védőnők  társintézmények (iskolák, szakiskolák, pedagógiai szakszolgálatok)  felsőoktatási intézmények  szakmai műhelyek, vállalatok  civil szervezetek  különböző hivatali szervek  AVM német partneriskola

VII. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

33



1.) A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének legfontosabb feladata az intézményben folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának, minőségének biztosítása. A belső ellenőrzési tevékenység főbb mozzanatai: tájékozódás, feladatok, utasítások végrehajtásának ellenőrzése, eredményesség-, hatékonyságvizsgálat, problémafeltárás. Az ellenőrzés a tanítási órák mellett kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését ellenőrzési terv tartalmazza. 2.) A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: az intézményvezető, az intézményegység-vezetők és helyetteseik, munkaközösség-vezetők, pedagógus külön megbízás szerint. Az intézményvezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrzi. Az intézményegység-vezetők és helyetteseik az ellenőrzési tevékenységüket az általuk vezetett intézményegységben végzik. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladataikat a munkaközösség tagjainak munkájával kapcsolatban látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes intézményegység-vezetőt, rendkívüli eset kapcsán az intézményvezetőt. 3.) Az ellenőrzés módszerei: a tanórák, vizsgák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, írásos dokumentumok vizsgálata, a munkafegyelem ellenőrzése, beszámoltatás szóban, írásban. .4.) Az ellenőrzés dokumentumai: vezetői éves ellenőrzési terv a) ellenőrzés területe b) ellenőrzés rendszeressége, időpontja vezetői ellenőrzési napló a. ellenőrzés dátuma 34



b. ellenőrzött személy és munkaköre c. ellenőrzés tárgya d. vezetői észrevételek e. vezetői intézkedés, utasítás f. vezető, ellenőrzött személy aláírása Vezetői intézkedés dokumentumai: jegyzőkönyv, vezetői utasítás, írásos figyelmeztetés, fegyelmi határozat - szükség esetén. 5.) Az intézményvezető, intézményegység-vezető – tervben nem szereplő – rendkívüli ellenőrzést is elrendelhet, illetve tarthat. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti a szakmai munkaközösség és a szülői szervezet is. Az utóbbi esetben a tapasztalatokról és az esetleges intézkedésekről az ellenőrzést kezdeményezőket megfelelően tájékoztatni kell. 6.) Az ellenőrzés tapasztalatait minden esetben az ellenőrzött személlyel egyénileg kell megbeszélni. A pedagógus az ellenőrzés megállapításaira észrevételt tehet. 7.) Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek kiértékelik és ennek eredményeként a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az intézményegység-vezetőknél. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

35



VIII. Az intézmény működési rendje Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok: Az intézmény működését alapvetően két dokumentum határozza meg: - Tanév rendje, mely rendelkezik a tanév, illetve a szorgalmi idő fontosabb időpontjairól, eseményeiről. - Éves munkaterv, mely meghatározza a működés lényegesebb állomásait a tanítás nélküli munkanapok, az időpontok, a felelősök konkrét megjelölésével. A tanév általános rendjéről az oktatásért felelős miniszter évenként rendelkezik, míg az éves munkatervet az intézmény vezetője készíti el. Az intézmény működési rendjének közzététele A tanév rendjét, valamint az éves munkaterv kiemelten a tanulókat és szülőket érintő pontjait az intézményi honlapon jelentetjük meg. Ezen túlmenően az osztályfőnökök adnak tájékoztatást a tanulóknak az első tanítási napon, illetve a szülőknek az első szülői értekezleten. Az intézmény nyitva tartása Az intézmény nyitva tartása az iskolai szolgáltatásokat igénybe vevők számára - Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: 06.30 órától 17.00 óráig tart nyitva. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. - Tanítási szünetek alatt, valamint hétvégén a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz, valamint az ügyelet ellátásához kapcsolódhat. - Hivatalos ügyek intézésére tanítási napokon, 7 – 15 óráig van lehetőség, kivéve az étkezési térítési díjak, valamint a készpénz ki-és befizetések tekintetében. - A Pedagógiai Szakszolgálat nyitvatartási rendje igazodik a szolgáltatást igénybe vevő óvodák és iskolák rendjéhez. Július 1. utáni időszakban a tanítás megkezdésének napjáig heti egy alkalommal szükség szerinti nyitva tartást biztosít. Az intézmény nyitva tartása külső bérlők számára - Hétköznap: 16.00-tól 21.20 óráig. - Hétvégeken: bérleti szerződésekben meghatározott sportesemények versenykiírása szerint.  Az épületek nyitásáért, zárásáért a riasztási kóddal rendelkező személyek felelnek az intézményvezetővel egyeztetett előzetes beosztás szerint.

36



A tanítási órák rendje Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben.  A napi tanítási órák számát a jogszabály szerint kell meghatározni, mely előírja az egy nap tanítható maximális óraszámot.  A tanítási órák 45 percesek. Az első tanítási óra reggel 8:00 órakor kezdődik. A speciális szakiskolában és szakiskolában ettől eltérő módon is szervezhető a munkarend.  Iskolaotthonos oktatás keretében a tanítási órák tartására délelőtt és délután is sor kerül.  Indokolt esetben az intézményvezető rövidített órákat rendelhet el.  A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető és az intézményegység vezetők tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza.  A csengetési rend a következő:

1 óra

8.00 – 8.45

2. óra

9.00 – 9.45

3. óra 10.00 – 10.45 4. óra 11.00 – 11.45 5. óra 12.00 – 12.45 6. óra 12.55 – 13.40 7. óra 13.50 – 14.35 8. óra 14.45 – 15.30 Az óraközi szünetek rendje  Az óraközi szünetek időtartama: a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint.  Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. A speciális szakiskolában és szakiskolában az oktatás folyamán ettől eltérő is lehet a gyakorlati oktatás idején.  Az óraközi szünetekben a tanulók csak pedagógus jelenlétében tartózkodhatnak a tanteremben indokolt esetben, egyébként a folyosón, vagy udvaron ügyeletes pedagógusok felügyelete mellett.  Az első szünet reggeli szünet, amikor a tanulók az iskola ebédlőjében, vagy osztálytermükben tartózkodhatnak, minden esetben pedagógus jelenlétében.

37



 A folyosói és az udvari óraközi szünetek elrendelését az intézményegység vezetők teszik meg az időjárás függvényében. Az intézményi felügyelet rendszabályai  Tanuló az intézmény területén felügyelet nélkül nem tartózkodhat.  Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel.  Az óraközi szünetekben a tanulókért az ügyeletes pedagógusok felelnek az 5. óráig. Azt követően a tanulókra az órát tartó kollégák ügyelnek.  A reggeli és esti ügyelet ellátását pedagógusok és pedagógiai asszisztensek biztosítják az alábbiak szerint: - 6.30 -7.30 pedagógiai asszisztens - 7.30 – 7.45 pedagógus - 16.00 – 17.00 pedagógus  A tanítás nélküli munkanapokon és a tanítási szünetekben ügyeletet igénylő tanulók felügyeletét az intézményegység vezetők által kijelölt pedagógusok és pedagógiai aszszisztensek látják el.

38



IX. Az intézmény munkarendje A vezetők intézményben tartózkodásának rendje A vezetői feladatok ellátását mindaddig biztosítani kell az intézményvezető és vezető társai közül valakinek az intézményben történő jelenlétével, míg tanuló az intézményben tartózkodik. A vezetők intézményben történő tartózkodását a tanévre elkészített „munkaidő beosztás és ügyeleti rend” dokumentum tartalmazza. Reggeli, illetve esti ügyelet idejére, valamint a vezetők távolléte esetén vezetői feladatok ellátására közalkalmazott is megbízható az intézmény működésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre kiterjedően. Az intézményegység vezetők és helyetteseik az intézményvezető tájékoztatásával hagyhatják el az intézményt. A közalkalmazottak munkarendje a) Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét - a hatályos jogszabályok betartásával - az intézményegység-vezetők véleménye alapján az intézményvezető állapítja meg. b) A közalkalmazottak munkarendjének kialakítása során elsődleges szempont az intézmény zavartalan működése, így a munkaidők meghatározása, a szabadságok kiadása, a helyettesítések, rendkívüli műszakcserék, távolmaradások engedélyezése ennek figyelembe vételével történik. c) A közalkalmazottak munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik d) Általános szempont, hogy a közalkalmazottaknak a munkakezdésük előtt 15 perccel korában kell megjelenniük, valamint távolmaradásuk esetén az intézményegységek vezetőit előzetesen értesíteniük kell. A pedagógusok munkarendje 1.

Az intézményben dolgozó pedagógusok heti munkaidejét (40 óra) törvény szabályozza; tantárgyfelosztásban szereplő tanórák, tanórán kívüli foglalkozások tartása, helyettesítések ellátása,

39



ügyelet ellátása, iskolai rendezvényeken, az iskola által szervezett külsős programokon való részvétel, táboroztatások ellátása, nevelőtestületi értekezleteken, szakmai munkaközösségi értekezleteken, szakmai konferenciákon, belső továbbképzéseken való részvétel, tanügyi dokumentumok megírása, intézményen kívül: tanórákra való felkészülés, továbbképzéseken való részvétel. A munkarendet az éves munkaterv, az órarend, a pedagógusok helyettesítési rendje, az ügyeleti rend, egyéni megbízások és a tanári szobában kifüggesztett hirdetőtáblán meghirdetett programok, feladatok alakítják. 

Az iskolai rendezvényeken való részvétel minden pedagógus és pedagógiai asszisztens számára kötelező a rendezvény kezdetétől a végéig.

2.

A pedagógusok kötelesek a tanórák, valamint a tanórán kívüli foglalkozások kezdése előtt 15 perccel, illetve a reggeli ügyelet ellátása előtt 5 perccel korábban megjelenni.

3.

A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen, de legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt negyed órával jelezni kell az intézményegység vezetőjének.

4.

A pedagógusok munkarendjének kialakításakor ügyelni kell az egyenletes leterhelésre.

5.

A szorgalmi idő előtti és utáni bejárás idejét az intézmény vezetője határozza meg.

A technikai dolgozók munkarendje A technikai dolgozók munkarendjét a Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza. A tanulók munkarendje A tanulók napi munkarendjét az órarend, a tanulók és a szülők igényeihez igazodó tanórán kívüli foglalkozások rendje, valamint az eseti iskolai rendezvények programtervezete szabályozza. A tanulók legkésőbb 7.45-ig érkeznek meg az iskolába, ahol az aulában gyülekeznek az ügyeletes pedagógus felügyelete mellett. 7.45 –kor a tanulók az osztálytermükbe mennek az órát tartó pedagógussal. A tanulók az óraközi szüneteket az ügyeleti utasítás szerint a folyosón, vagy az iskolaudvaron töltik a reggeli szünet kivételével.

40



Az órarend készítése: Az órarendben a tanórák és a rendszeres tanórán kívüli foglalkozások feltüntetésére kerül sor. Az órarend készítésénél fontos; a pedagógusok egyenletes leterhelésben részesüljenek, a pedagógusok heti plusz óraterhelése ne haladja meg a 6 órát, a tanulók épületek közti átjárása minimális legyen, valamint az osztályok mindegyike lehetőség szerint a szaktantermekbe is eljusson. Az órarend készítését az intézményvezető által megbízott pedagógus(ok) végzi(k). Az intézményben való tartózkodás rendje a. Az intézmény területén engedély nélkül csak a közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban álló dolgozók és tanulók tartózkodhatnak A tanulók az intézmény által készített kártya (név, osztály, pecsét) bemutatásával léphetnek az intézménybe, illetve távozhatnak az intézményből. A tanulók az intézményt csak a tanórák és/vagy a tanórán kívüli foglalkozások befejeztével hagyhatják el. Ettől eltérően a gondviselő írásos kérelme alapján, az intézményegység vezetők engedélyével távozhatnak. A tanulók az épületek között kísérő pedagógiai asszisztenssel, vagy az órát tartó pedagógussal közlekedhetnek. A tanulók a hivatalos elfoglaltságon felül az intézményben nem tartózkodhatnak. b. A szülők gyermekeiket a porta előtti váróhelyiségig kísérhetik, illetve ott várakozhatnak a tanítást befejező tanulókra. Az intézményvezető kivételes esetekben (mozgássérült tanuló…) engedélyt adhat a tanuló bekísérésére az osztályterembe. c. Az intézménybe érkező személyeket az ügyintézés helyére a portás felkíséri. d. Tanítási szünetekben és a hétvégeken az intézménybe senki nem mehet be, kivéve az intézményvezetővel előzetesen egyeztetett programok résztvevői, valamint az intézményvezető által valamely feladattal megbízott személy. e. Bérlés esetén a bérlők csak az intézmény bérleti szerződésében meghatározott részét használhatják. Belépésük a bérlés időpontja előtt legfeljebb fél órával lehetséges.

A szaktantermekben, iskolai tanműhelyekben folyó oktatás munkarendje Igazodik a fejezetben leírtakhoz. Kiemelt fontosságú a baleset és munkavédelmi előírások betartása, így a pedagógusok fokozott felügyelete.

41



A pedagógiai szakszolgálat munkarendje A pedagógiai szakszolgálatban dolgozók munkarendje a feladat ellátási hely működési feltételeihez igazodik. A munkavégzés az évente elkészített beosztás szerint történik a felmerülő igények és a törvény által kötelezőn ellátandó feltételek figyelembe vételével, melyet megküldünk a kerület nevelési-oktatási intézményeinek, a fenntartónak, valamint a kerületi tisztiorvosi szolgálat vezetőjének.

42



X. A tanórán kívüli foglalkozások rendje Általános feltételek 1.

Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az intézményvezetőnél.

2.

A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény a tanév rendjében előírtak szerint hirdeti meg. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a szülők aláírásával.

3.

A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel a szorgalmi idő alatt kötelező.

4.

A tanulásban lemaradt tanulók felzárkóztatása, korrepetálása a pedagógusok ajánlása alapján történik a szülővel történő egyeztetés után.

5.

A tanórán kívüli foglalkozások szervezésekor elsődleges szempont az azonos életkor és/vagy azonos érdeklődés, fejlesztési területek figyelembevétele, de a csoportok indítását szabályozó jogszabályi előírások vegyes csoportok létrehozását is indokolja.

6.

A tanórán kívüli foglalkozások helyéről és időpontjáról, esetleges költségeiről a szülőket tájékoztatni kell a tanulók tájékoztató füzetében.

7.

A tanórán kívüli foglalkozások meghatározott tematika szerint zajlanak. Az egyes foglalkozások napi tartalmát és a jelenlevők, illetve hiányzók regisztrálását a foglalkozási naplókban vezetni kell.

A napközis foglalkozások rendje Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközis ellátását. A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jelezni az iskola formanyomtatványán. A napközis foglalkozások közvetlenül az órarendi órák után kezdődnek és délután 16 óráig tartanak. A foglalkozásról való távozás csak a szülő szóbeli, vagy a tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján, a tanár engedélyével történhet. A foglalkozások alatt a tanulók megebédelnek, majd ½ 3-ig szabadidős tevékenységeket folytatnak. ½ 3-tól tanulási időszak következik, amikor elkészítik a házi feladatokat, felkészülnek a következő napi tanórákra. A foglalkozások végén meguzsonnáznak, majd rendbe rakják a tantermet. A napköziből az ügyeletet igénylő tanulókat az ügyeletre kísérik a napközis nevelők, ahol az átadott tanulók nevét beírják az ügyeleti füzetbe.

43



A tanulók a foglalkozások végén szülői nyilatkozatok (egyedül hazajáró, vagy szülői kísérettel közlekedő tanuló) szerint hagyhatják el az intézményt. Szakkörök működése 1.

A különböző szakköröket a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségeként, valamint a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A szakkörök ugyanakkor nagymértékben segítik a különböző tanulmányi és sportversenyekre való felkészítést, illetve az iskolai rendezvények programjainak, előadásainak betanulását.

2.

A sportszakkörök és tömegsport foglalkozások a mindennapos testnevelés követelményeit teremtik meg.

3.

A szakköröket vezető pedagógusokat az intézményvezető bízza meg.

4.

A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja.

5.

Szakkörök idején a délelőtti tevékenységek során betartandó rendszabályok (teremhasználat, pedagógus felügyelet, baleseti szabályok betartása…) egyaránt érvényesek.

A könyvtár működési rendje Az iskolai könyvtár működtetéséért felelős személyek: Intézményvezető: a könyvtár éves költségvetésének tervezése, a könyvtár fejlesztési tervének előkészítése, a könyvtári tevékenységek ellenőrzése. Könyvtáros tanár: a könyvtári munka éves és távlati tervezése és szervezése. Az iskolai könyvtár használata: Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény tanulói és alkalmazottai vehetik igénybe ingyenesen. Beiratkozás: adatlap kitöltésével Nyitva tartás: minden nap a könyvtár ajtaján kifüggesztett kiírás, a honlapon feltüntetett időpont szerint, valamint előzetes egyeztetések alapján. Az iskola könyvtár használati lehetőségei: -

könyvtári tanórák szervezése,

-

tanórán kívüli foglalkozások szervezése,

-

könyvkölcsönzések,

-

gyűjtemények fejlesztése, gondozása, rendelkezésre bocsátása,

-

egyéni és csoportos helyben használat (folyóiratok, könyvek) biztosítása,

44



-

intézményi dokumentumok tárolása, a nyilvánosságuk biztosítása,

-

digitális tananyagok feldolgozása, filmek megnézése,

-

könyvtári programok szervezése (pl. könyvtárhasználati verseny…),

-

tankönyvellátás biztosítása.

Az állománygyarapítás formái: vásárlás, ajándékozás, pályázati beszerzés. Az állományapasztás formái:

selejtezés, kivonás.

A könyvtár működését segítő számítógépes program: SZIKLA integrált könyvkezelő (állományba vétel, könyvtári állomány feltárása, állományellenőrzés) program. Az iskolai könyvtár használatának fontosabb szabályai: A könyvtár használata csak a könyvtáros tanár jelenlétében lehetséges, rendkívüli esetekben az intézményvezető, vagy a helyettese engedélyével. A könyvtár helyiségéből csak a könyvtáros tudtával – kölcsönzést követően – lehet könyveket, dokumentumokat, digitális anyagokat kivinni. A könyvtárból kivitt dolgok állapotmegőrzésért, visszajuttatásáért a kölcsönző személy felel. A könyvtár helyiségében történő használat rendjét a könyvtáros határozza meg és felügyeli, a könyvtárhasználó az ő utasításait köteles betartani. Felzárkóztató foglalkozás, korrepetálás, egyéni fejlesztés, habilitáció, rehabilitáció Tartalmi elemeit az intézmény Pedagógiai Programja tartalmazza. A foglalkozások megtartására két féle módon kerül sor: -

tanítási időben a sávos órarend keretében biztosított időkeretben,

-

tanórán kívüli foglalkozások keretében; az iskolaotthonos oktatás szabadidős tevékenységének terhére, az órarendben rögzített időpontokban, illetve időszakosan a pedagógusok és tanulók együttes egyeztetése szerint.

A foglalkozások tartalmát a tanórák tematikájához kell igazítani. Hitoktatás

45



Az intézményben a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit-és vallásoktatást szervezhetnek.  A hit-és vallásoktatásokon a tanulók részvétele önkéntes. Az igényeket az iskola formanyomtatványán lehet benyújtani.  Az iskola a foglalkozásokhoz termet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva.  A tanulók hit-és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. A Multicenter működési rendje 1. A multicenter oktató terem eszközrendszere az iskola valamennyi tanulója részére rendelkezésre áll. 2. A multicenter az önálló és a tanórai csoportos ismeretszerzésre egyaránt alkalmas. 3. A multicenter igénybevételére külön beosztás készül a tanév elején felmért igények alapján. 4. A multicenterben tartott foglalkozások lehetőségei: 

tanórai tananyag feldolgozása,



differenciált fejlesztő foglalkozások tartása,



tehetséggondozó szakkörök tartása.

Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások 1. Versenyek és bajnokságok A tanulók tanulmányi-, szakmai-, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon vehetnek részt a kiemelkedő teljesítmények alapján. A versenyek intézményi, fővárosi és országos szinten szerveződnek. A versenyekre való felkészítést szaktanárok biztosítják. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A versenyekért felelős személyek a versenyek szervezése és lebonyolítása előtt az intézményegységek vezetőivel egyeztetnek. 2. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások - Az intézmény a tanulók részére tanulmányi és szabadidős kirándulásokat szervez, melyeknek célja - a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban - hazánk tájainak és kulturális örökségeinek megismertetése, az osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon, napközis foglalkozások időkeretében, hétvégeken és tanítási szünetben szervezhetők. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az intézményegység vezetőknek.

46



- A kirándulások tervezetét, annak költségeit a szülőkkel egyeztetni kell. A szülők hozzájárulását igazoló nyilatkozatokat az osztályfőnökök összegyűjtik és a tanév végéig megőrzik A kirándulásokra tanulókat kötelezni nem lehet. A tanulmányi kiránduláson részt nem vevő tanulónak iskolába kell jönnie, ahol az elhelyezéséről az intézményegység vezetője gondoskodik. - A kirándulások előtt az indulás és a várható érkezés időpontját, illetve a szükséges felszereléseket a tájékoztató füzetbe be kell írni. - A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, de minimum 2 főt. - A tanítási időben szervezett kirándulások esetében induláskor a résztvevők névsorát a portán le kell adni. 3. Kulturális intézmények látogatása Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az intézményvezető engedélye szükséges. 4. Egyéb rendezvények Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolítását minden esetben az intézmény vezetője engedélyezi, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt, egyéb esetben az intézményegység-vezetője. Az összejöveteleken biztosítani kell a kellő számú pedagógus részvételét.

47



XI. Az iskolai gyakorlati oktatás rendje A gyakorlati oktatás színterei 1. 9 - 10. évfolyamon: gyakorlatigényes elméleti oktatás (gyakorlati oktatás, szakmai alapozás) szakmacsoportos oktatás a helyi tantervben meghatározott órakeret szerint 2. szakképző évfolyamokon: gyakorlatigényes elméleti oktatás (kabinetfoglalkozások: tankerti-, tanbolti-, tankonyhaiés tanműhelyi oktatás) iskolai tanműhelyi gyakorlat (szakács) szakmai képzés a szakmai programokban meghatározott órakeret szerint A gyakorlati oktatás feltételrendszere  A gyakorlati oktatás, képzés megkezdése előtt elengedhetetlen a szakmához igazodó munka-és balesetvédelmi oktatás.  A gyakorlati oktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket (szakmai anyagok, berendezések, eszközök), valamint az iskolai tanműhelyben oktatott szakács szakmában tanulók munkaruházatát az intézmény biztosítja az éves költségvetési keretéből, illetve a szakképzési hozzájárulások által befolyt keretösszegből.  Az iskolai tanműhelyben zajló képzéshez elemi követelmény a résztvevők (szakoktató, tanulók) érvényes egészségügyi kiskönyvének megléte, illetve a munkaruházat viselése. A gyakorlati oktatás során megvalósuló juttatások rendszere  A szakmai anyagok felhasználása elsősorban a szakmák alapműveleteinek elsajátítását szolgálja, így vagyon értékű termékek előállítására az intézményben nem kerül sor. Ezáltal a díjazásra vonatkozó szabályok megalkotására nincs szükség. A gyakorlati oktatás „végterméke” egyrészt az iskola tárgyi berendezéseinek javításában, helyiségeinek állagmegőrzésében, szépítésében realizálódik, másrészt apróbb tárgyak elkészítésére korlátozódik. Ezek a termékek az iskolán belül ellenszolgáltatás nélkül kiosztásra kerülnek iskolai ünnepek, rendezvények alkalmával.  Az iskolai tanműhelyben folytatott szakács képzés során, a tanulók által elkészített ételeket a tanulók helyben elfogyasztják „természetbeni juttatás”-ként.

48



XII. A tanulói jogviszony létesítése, megszüntetése A tanulói jogviszony létesítése, feltételei 1.

Tanulói jogviszony létesítése felvétel, vagy átvétel útján lehetséges.

2.

A tanulók felvételére és átvételére az alapító okirat szerinti felvételi körzetből, Budapest és agglomerációs körzetéből van lehetőség.

3.

A speciális tantervű általános iskolába és szakiskolába a sajátos nevelési igényű tanulók elsődlegesen a TKVSZRB szakvéleménye alapján kerülhetnek.

4.

A szakiskolai osztályokba a hivatalos középfokú felvételi eljárás során nyernek felvételt a jelentkező tanulók, kivéve az évközi átvételt.

5.

A tanulói felvételek alapfeltétele: az iskolaérettséget igazoló javaslat (általános iskola 1. osztályába) a 8. osztályos bizonyítvány (szakiskola 9. osztályába) végzettséget igazoló bizonyítvány, pályaalkalmassági igazolás (szakképző évfolyamba) félévi értesítő, vagy előző évfolyamot igazoló bizonyítvány (tanév közi és következő tanévre szóló tanulói átvételkor)

6.

A tanulói jogviszony létesítéséről; a felvételről és az átvételről az iskola intézményvezetője dönt.

7.

A tanulói jogviszony kezdete a beiratkozás napjától él. A beiratkozások időpontját általános iskola esetében a fenntartó, szakiskola esetében az intézmény határozza meg a felvételi eljárásban rögzítettek figyelembe vételével.

8.

A tanulói felvétellel kapcsolatos információkat (ideiglenes felvételi rangsor, felvételi beszélgetések időpontja, beiratkozások időpontja…) az intézmény bejáratánál, valamint az intézményi honlapon nyilvánosságra kell hozni.

9.

Tanulói jogviszony létesítésekor túljelentkezések esetén a kerületi lakcímmel rendelkezőket előnyben kell részesíteni.

10.

A tanuló jogviszony létesítése magántanulóként is lehetséges a szakképző évfolyamok kivételével a szülő írásbeli kérelme, vagy a TKVSZRB javaslata alapján. A magántanulói státuszról - a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése mellett – az intézmény vezetője dönt.

49



11. A tanulói jogviszony indokolt esetben a szülő írásos kérelmével szüneteltethető. 12. A tanulói jogviszony létesítéskor elengedhetetlen a beiratkozásra váró tanuló felügyeleti jogával rendelkezők személyes megjelenése, vagy a hiányzó személy írásos nyilatkozata a beiratkozás tényének hozzájárulásához. 13. A tanulói jogviszony létesítésével életbe lépnek a tanulói jogok és kötelességek. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos vizsgák Az intézményben szervezett szakmai vizsgákat a központi szakképzési programokra (Országos Képzési Jegyzék, [OKJ]) épülő központi vizsgakövetelmények szerint kell megtartani. A tanulói jogviszony megszűntetése és feltételei 1.

A tanulói jogviszony megszűnhet: a tanulmányok befejeztével, a szülő, vagy tanuló írásos kérelmével, másik intézménybe történő beiratkozással, intézményvezetői döntés alapján.

 A tanulói jogviszony megszüntetése minden esetben csak a jogszabályok előírásai szerint lehetséges (tankötelezettség, hiányzások szóló felszólítások, befogadó nyilatkozatok….). 2.

A tanulói jogviszony megszüntetésről az intézmény a szülőt, gondviselőt minden esetben tájékoztatja az életkortól függetlenül, kivéve a tanulmányok befejeztével. A tanuló hiányzása és annak igazolása

1.

A tanulók hiányzásával kapcsolatos rendelkezéseket jogszabályok rögzítik.

2.

A jogszabályi előírások mentén meghatározott intézményi követelményeket az intézmény Házirendje tartalmazza.

50



XIII. A tanulók dicséretének és jutalmazásának elvei és formái A tanulói dicséretek és jutalmazások kritériumai: példamutató magatartás és szorgalom, kiemelkedő tanulmányi eredmény, kiemelkedő közösségi munka, kerületi, budapesti, országos versenyen elért kimagasló tanulmányi - és sporteredmény, iskolai és/vagy külső rendezvényen való színvonalas szereplés. A tanulói dicséretek és jutalmazások formái: szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél – és könyvjutalom, intézményi honlapon történő tájékoztatás a kiemelkedő teljesítményekről. A tanulói dicsértek és jutalmazások szintjei: osztályfőnöki, szaktanári, intézményegység vezetői, intézményvezetői, nevelőtestületi. A tanulói dicséretek és jutalmazások regisztrálása:  Az osztályfőnöki, szaktanári, intézményegység vezetői és intézményvezetői dicséreteket a tanulók tájékoztató füzetébe, illetve ellenőrző könyvébe kell beírni.  Az intézményvezetői dicséreteket az osztálynaplóba is be kell jegyezni.  A nevelőtestületi dicséreteket a bizonyítványba kell beírni.  A könyvjutalmak átadására a ballagási-, valamint a tanévzáró ünnepségen kerül sor. A jutalmazott tanuló aláírásával igazolja a könyv átvételét.

51



XIV. A tanulókkal szembeni fegyelmező és fegyelmi büntető intézkedések 1. A tanulói kötelességeket, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegő, nem méltó magatartást tanúsító tanulókkal szemben fegyelmező intézkedés alkalmazható. A fegyelmező intézkedés fokozatai: o osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás, o szaktanári figyelmeztetés, intés, megrovás, o intézményegység vezetői figyelmeztetés, intés, megrovás, o intézményvezetői figyelmeztetés, intés, megrovás A fegyelmező intézkedések regisztrálása:  A fegyelmező intézkedéseket a tanulók tájékoztató füzetébe, illetve ellenőrző könyvébe kell beírni.  Az intézményvezetői intézkedéseket az osztálynaplóban is jegyezni kell.  Egy cselekedetért csak egyféle intézkedés adható. 2. A fegyelmező intézkedések okainak körét meghaladó mértékű, a kötelezettségeit vétkesen és súlyosan megszegő tanulóval szemben fegyelmi eljárás indítható, amelynek lefolytatása előtt egyeztető eljárást kell biztosítani. (lásd. Házirend) A fegyelmi eljárás írásbeli határozata alapján az alábbi fegyelmi büntetések adhatók: o megrovás, o szigorú megrovás, o meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, o áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába, o eltiltás az adott tanév folytatásáról (nem tanköteles tanulók esetén), o kizárás az iskolából (nem tanköteles tanulók esetén).  A fegyelmi eljárás lefolytatására, valamint a tanulók kártérítési felelősségre vonásának eljárásrendjére a jogszabályi előírások az irányadók

52



XV. A létesítmények és helyiségek használati rendje Az épület egészére vonatkozó rendszabályok Az épület főbejárata mellett címtáblát kell elhelyezni, valamint gondoskodni kell az épület lobogózásáról. Az intézmény teljes területén; az épületekben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles: - a közösségi tulajdont védeni, - a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, - az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, - az energiával és a szükséges anyagokkal takarékosan gazdálkodni, - a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, - a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. Biztonsági és vagyonvédelmi okokból: - Az épület valamennyi utcára nyíló kapuját zárva kell tartani a nyitvatartási idő alatt is. - A használat nélküli tantermeket, szaktantermeket, szertárakat használat után be kell zárni. A bezárt helyiségek kulcsát a portára le kell adni. - A helyiségek kulcsát csak pedagógusnak adhatja ki a portás. - A kiemelten védett helyiségek (multicenter, számítástechnika-, technika terem, könyvtár, testnevelés szertár, orvosi szoba, tanműhelyek) kulcsát csak a helyiségért felelős személyek számára szabad kiadni. - A helyiségek végleges bezárása előtt az ott tartózkodó pedagógusok, illetve a takarító személyzet gondoskodik az ablakok bezárásáról, az elektromos berendezések kikapcsolásáról, a villanyok lekapcsolásáról. - A délutános portás az épület riasztása előtt végigellenőrzi az épületet, szükség esetén bezárja az ablakokat, ajtókat, gondoskodik a villanyok lekapcsolásáról. Idegen személyek épületbe való bejutása a portás tájékoztatásával történhet. A látogatás céljának ismertetése után a portás a személyt felkíséri az ügyintézés helyére. Probléma esetén értesíti az intézményegység vezetők valamelyikét. Tanulók be- és kilépése az intézmény által készített kártyával történhet. Terembérlés esetén a bérleti szerződés határozza meg az épület, vagy helyiség használati rendjét. A terembérlés a nevelő-oktató munka zavartalanságát nem akadályozhatja.

53



A főzőkonyhába, a tálalókonyhába és a tankonyhákba csak az egészségügyi kiskönyvvel rendelkező személyek léphetnek. Szülők az intézményben csak ügyintézés céljából, valamint a szülők számára is meghirdetett iskolai rendezvényeken tartózkodhatnak. Az iskola dolgozói, továbbá ügynökök, vagy más személyek az intézmény területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak (kivétel: az intézményvezető engedélyével tartott iskolai vásár). A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. A helyiségek és berendezésük használati rendje Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit a munkakörükhöz kacsolódó feladataik, valamint az egyéb iskolai megbízatásuk ellátásához használhatják. Ezen túlmenően az intézményvezető engedélye szükséges a teremhasználat idejének és céljának megjelölésével. Az SZMK és DÖK helyiséghasználata Az intézmény helyiségeit és az abban elhelyezett berendezési tárgyakat az SZMK és a DÖK ingyenesen használhatja. Használat előtt az érintett szervezet bejelentési kötelezettséggel tartozik. A tanulók, képzésben résztvevők helyiséghasználata A tanulók, képzésben résztvevők az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben, a képzés ideje alatt, valamint az iskola szervezett foglakozásain vehetik igénybe, minden esetben pedagógusok, vagy szakoktatók felügyeletével. A szaktantermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, a tanműhelyekben, az ebédlőben jól látható helyen az adott helyiségre vonatkozó használati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá.

54



A berendezések és felszerelések használata Az intézmény helyiségeinek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit a tanulók csak a pedagógusok jelenlétében használhatják, különös tekintettel a tanműhelyek és szaktantermek berendezéseire, felszereléseire, az intézmény egyéb elektronikus eszközeire. A helyiségek berendezési tárgyai és eszközei feletti leltárfelelősséget az intézményegység vezetők által kijelölt személyek (általában az adott helyiséget leggyakrabban, vagy kizárólagosan használó személy) viselik. A berendezések és eszközök helyiségek közötti cseréjét az intézményegység vezetők engedélyezhetik, a leltáríven történő „átvezetéssel”. Az intézmény területéről berendezéseket, eszközöket kivinni szigorúan tilos! Erre csak kivételes esetben van lehetőség az intézményvezető engedélyével írásos kérelem és eszközátvételi nyilatkozat alapján. Karbantartás és kártérítés Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse, vagy a hibát észlelő személy köteles az intézményegység - vezető, képzésért felelős tudomására hozni, aki gondoskodik a hiba elhárításáról, szükség esetén a hibaelhárítást megelőző óvó - védő intézkedésről. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett szándékos kárt a károkozónak meg kell téríteni. Tanuló esetén az okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A kár felmérése után az osztályfőnök gondoskodik a kártérítés rendezéséről. Reklámtevékenység. Az intézmény valamennyi helyiségében tilos a reklámtevékenység, kivéve a tanulók egészséges életmódjával, a környezetvédelemmel, a kulturális tevékenységükkel kapcsolatos reklámok tekintetében. A tilalom alá nem eső, külső személy általi reklámtevékenységet az intézményvezető engedélyezi eseti jelleggel.

55



XVI. Az intézményi hagyományok ápolása és az ünnepélyek rendje A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai a) Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti- és tanulóközösség minden tagjának kötelessége. b) A nemzeti ünnepek és jeles napok szervezése és megtartása a tanulók nemzeti identitástudatát, személyi és közösségi értékrendjét alakítja, fejleszti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, az együttalkotás örömét, az egymás iránti tiszteletet szolgálják. Nemzeti ünnepekről való megemlékezés A megemlékezések intézményi szinten, valamint osztályközösségekben zajlanak az éves munkatervben meghatározottak szerint. Az ünnepélyeken a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük. Az intézmény hagyományos rendezvényei tanévnyitó-, tanévzáró ünnepség, szalagavató, ballagás, tanulmányi- és sportversenyek, kulturális seregszemle, kihívás napja, egészségnap, gyermeknap, Mikulás, karácsony, farsang, hagyományőrző kézműves foglalkozások, A nevelőtestülettel kapcsolatos hagyományok: o szakmai napok, bemutatók, konferenciák szervezése, o pedagógus napi-, karácsonyi vacsora, nevelőtestületi kirándulás. 

Az ünnepekről való megemlékezések, a hagyományőrző rendezvények időpontját, módját, valamint a szervezésért felelős személyek megnevezését az intézményi munkaterv tartalmazza.

56



XVII. A rendkívüli eseményekkel kapcsolatos intézkedések Rendkívüli eseménynek tekinthető minden váratlanul bekövetkező történés, amely az intézmény épületeiben, vagyontárgyaiban, illetve az ott tartózkodó személyek egészségi állapotában károsodást idézhet elő. Rendkívüli események köre: a. tűzriadó b. bombariadó c. természeti katasztrófa (villámcsapás, földrengés, árvíz…) d. épület váratlan, súlyos sérülése (falomlás, tetősérülés, csőtörés…) e. áram-, fűtés-, gáz és ivóvíz szolgáltatás tartós kimaradása f. mérgezés (étel, ivóvíz…) g. közlekedési akadályok (sztrájk…) h. súlyos baleset, váratlan egészségügyi probléma i. betörés, lopás j. intézményen belüli agresszív magatartás, verekedés A rendkívüli esemény bekövetkeztekor szükséges intézkedések Intézkedésre elsősorban az intézmény vezetője jogosult, távolléte esetén az intézményegység vezetők és helyetteseik. A vezetőségen kívül az intézmény rendelkezik vészhelyzet megbízottal és helyettessel, valamint elsősegélynyújtó megbízottal, akiknek feladata az adott vész-és problémahelyzet szakszerű megoldása, a vészhelyzet mielőbbi felszámolása. A tűz-és bombariadó tényét, a fenyegető természeti katasztrófa bekövetkeztének lehetőségét és esetleges tényét az intézményegységek épületeiben működő elektromos, vagy mechanikus csengők folyamatos szaggatott hangjával kell jelezni. A jelzésre a kiürítési tervnek megfelelően a pedagógusok irányítása mellett el kell hagyni az épülete(ke)t. A kiürítés során a szekrényeket, ajtókat nyitva kell hagyni és a kijelölt gyülekezési helyeken kell várakozni. A kiürítést elrendelő, intézkedésre jogosult személynek azonnal értesítenie kell a kerületi rendőrkapitányságot, tűzoltóságot, illetve a mentőket az esemény jellegétől függően. A hatóság megérkezése után annak utasításai szerint kell eljárni, így a kiürített épületekbe is csak engedélyük után lehet bemenni. A rendkívüli eseményről feljegyzést kell készíteni és értesíteni kell a fenntartót. 57



Szolgáltatások kimaradásakor, az épület állagának súlyos károsodásakor, közlekedési akadályok fennállásakor az intézmény vezetője tanítási szünetet rendelhet el. Az épület egy részének sérülésekor gondoskodni kel az épületrész elkülönítéséről, elzárásáról. Mérgezések gyanúja esetén azonnal értesíteni kell az iskolaorvost, jelenléte hiányában a mentőket. A mérgezés okának kiderítéséig ki kell zárni a mérgezésre gyanús szolgáltatást, tevékenységet (étkeztetés, ivóvízellátás…). Baleset bekövetkeztekor, verekedés során történt sérülés esetén azonnal értesíteni kell az iskolaorvost, súlyosabb esetben a mentőt, szükség szerint a rendőrséget. Az eseményről jegyzőkönyvet kell készíteni. Betörés, lopás tényét a rendőrségen jelenteni kell, kivéve a házirendben szabályozott eszközök lopását. A kieső tanítási órák pótlásáról gondoskodni kell rendkívüli délutáni tanítási órák, vagy tanítási nap(ok) elrendelésével. A pótlások módjáról az intézmény vezetője dönt. A „rendkívüli eseményekkel” kapcsolatos ismeretek és intézkedések körét évente ismertetni, gyakoroltatni kell: o a tanulókkal az első osztályfőnöki óra keretében, o az alkalmazottakkal a tűz- és munkavédelmi oktatás során a tanévnyitó értekezleten, o konkrét (kivonulási) gyakorlat elrendelésével. A gyakorlat végrehajtásáról jegyzőkönyvet kell készíteni.  Az intézmény tűzriadó-, bombariadó-és vészhelyzet terve a portán, valamint az intézmény aulájában kifüggesztve megtalálható. Az intézményen kívül szervezett programokon részt vevő tanulók kísérői közül minden esetben intézkedésre jogosult megbízottat kell kijelölni.

58



XVIII. Az egészséget védő, óvó szabályok 1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje a. A tanulók az iskolában meghatározott rendelési időben egészségügyi ellátásban, ezen belül orvosi és védőnői ellátásban részesülnek. b. Az ellátás keretében végzett vizsgálatok fontosabb eredményei, megállapításai a tanulók egészségügyi törzslapjára kerülnek bejegyzésre, melyet az iskolaorvos vezet a lapra. c. Az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: a tanulók osztályonkénti vizsgálata, a könnyített- és gyógytestnevelés besorolások elkészítése, a tanulók kötelező védőoltásokban való részesítése, színlátás és látásélesség vizsgálat, fogászati kezelés, pályaalkalmassági vizsgálatok elvégzése, szükség szerint szakorvosi beutalók kiállítása, fejtetű vizsgálat, prevenciós foglakozások szervezése, bonyolítása. d. A jogszabályokban előírt kötelező vizsgálatokon kívül a tanuló nem kötelezhető vizsgálatokra. e. Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő az intézményegység vezetőkkel egyezteti, akik gondoskodnak az osztályfőnökök megfelelő tájékoztatásáról, a vizsgálatok szervezett lebonyolításról. f. Az iskolaorvos, illetve a védőnők a vizsgálat eredményétől függetlenül tanulót az intézményből nem küldhetnek haza az intézményvezető, vagy az intézményegység vezetők és helyetteseik tudta nélkül. g. Mentővel történő elszállítás, vagy szakrendelőbe történő kísérés esetén a szülőt értesíteni kell. h. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve a szakmai gyakorlaton lévő tanulók a gyakorlóhelyről minél kevesebbet hiányozzanak.

59



i. A jogszabályi előírásoknak megfelelően az alkalmazotti közösség minden évben munka alkalmassági vizsgálaton vesz részt. Az alkalmazottak csak a vizsgálat során kiállított „alkalmas” igazolással láthatják el munkaköri feladataikat. 2. Az egészséget védő, óvó tevékenységek a.) A mindennapos testnevelés és gyógytestnevelés rendje Intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében a jogszabályoknak megfelelően biztosítja a mindennapos testedzést, valamint gondoskodik a különböző egészségkárosodással küzdő tanulók könnyített - és gyógytestneveléséről. A mindennapos testedzés iskolai lehetőségei: testnevelés óra, tömegsport foglalkozás, sportszakkör és DSE foglalkozás. A könnyített - és gyógytestnevelésre utaltak tornatermi, valamint az iskolaorvos javaslata alapján uszodai foglalkozásban részesülnek. Az általuk végzett feladatok körét a szakorvosi vélemény, valamint a gyógytestnevelési besorolásuk szerinti tananyag szabja meg.  A foglalkozásokat szakirányú végzettséggel rendelkező pedagógusok tartják. A foglalkozások időpontját órarend rögzíti, tartalmát a szakorvosi vélemény, helyi tanterv, valamint a szakköri naplóban rögzített éves munkaterv határozza meg.  Az intézmény és a Diáksport Egyesület megállapodásban rögzíti, hogy az intézmény tanulói számára az iskola ingyenesen biztosítja a tornaterem, illetve az iskola sporteszközeinek használatát.  Testnevelés alóli felmentést csak szakorvos adhat átmeneti jelleggel, vagy teljes tanévre. Az erre jogosító orvosi igazolást az iskolaorvosnak át kell adni, valamint a testnevelő tanárnak be kell mutatni. A felmentéssel rendelkező tanulóknak - amennyiben a tanítási nap legelső, illetve legutolsó óráiban vannak a tanórák – a szülő írásos egyetértésével nem kell megjelenniük az iskolában.  Gyógytestnevelésre utalt tanuló csak szülő írásos nyilatkozatára utasíthatja el a gyógytestnevelés órán való részvételt.  Az eredményes egészségnevelés érdekében a testnevelők és gyógytestnevelők rendszeres konzultációt tartanak.

60



b.) Az egészséges életmódra nevelés A tanulók elsősorban osztályfőnöki óra keretében, de kiegészítésként prevenciós foglalkozások során felvilágosító órák, előadások részesei lehetnek. Ezeken a foglalkozásokon az osztályfőnökök, meghívott szakemberek életvezetési ismeretekkel szolgálnak, az élvezeti szerek káros hatásairól, veszélyeiről tájékoztatnak, valamint lehetőség nyílik kérdések felvetésére, személyes konzultációkra. Egészséget védő, óvó szabályok - Minden pedagógusnak kötelessége, hogy a rábízott tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön. Ezért: A tanév első tanítási napján az osztályfőnökök, ezen túlmenően az első gyakorlati oktatási napon a szakoktatók baleset-és munkavédelmi oktatást tartanak, melyet az osztálynaplóba bevezetnek. A pedagógusoknak minden „baleset és sérülés gyanús” helyzetet, veszélyforrást, illetve a konkrét tanulói baleseteket jelenteniük kell az intézmény vezetése felé a szükséges intézkedés meghozatala érdekében. A tanulói balesetet minden esetben a baleset- és munkavédelmi felelősnek is jelenteni kell a baleseti jegyzőkönyv elkészítése céljából. A beteg, lázas tanulót el kell különíteni. A sérülést szenvedett tanulót szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni, súlyos esetben mentőt kell hívni. Minden esetben gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről. - Az intézmény egész területén (épületben és iskolaudvaron) dohányozni tilos!

61



XIX. A tankönyvellátás rendje A tankönyvellátás célja: az iskolában alkalmazott tankönyvek biztosítása a tanulók számára. A tankönyvellátás feladatai: tankönyvbeszerzés, tankönyvek eljuttatása a tanulókhoz. A tankönyvek beszerzésével az iskola vezetője a könyvtárost (tankönyvfelelős) bízza meg. A beszerzésre tankönyvellátási szerződés keretében kerül sor, minek során a könyvtáros a tankönyvforgalmazótól értékesítésre veszi át a tankönyveket. A tankönyvellátást megelőző feladatok: 1. tankönyvek iskolai könyvtárból történő kölcsönzési igényének felmérése 2. normatív kedvezményre való jogosultság (törvényi szabályok szerint) igényének felmérése az arra csatolt igénylőlapon. 3. további kedvezmények felmérése (pl. fenntartói támogatás)  felmérés minden én év november 15-ig  felmérés eredményéről tájékoztatás november 30-ig (nevelőtestület, SZMK, DÖK)  tankönyvtámogatás módjának meghatározása december 15-ig A tankönyvrendelés elkészítése: A közoktatási törvény a nevelőtestület hatáskörébe utalja az iskolában alkalmazott tankönyvek kiválasztását. A tankönyvek kiválasztásánál fontos szempont, hogy: a tankönyv tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjon a tanuló és a tantárgy szükségleteihez, az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek, a tankönyvekhez lehetőség szerint munkafüzet, feladatlap is tartozzon, A tankönyvek jól olvashatók, jól áttekinthetők, figyelemfelhívók, szép kivitelezésűek és időtállóak legyenek, a tankönyvcsomagok ára igazodjon egyrészt a tankönyv támogatási normatíva öszszegéhez, másrészt a családok anyagi helyzetéhez. A tankönyvcsomagok összeállítása az iskolában készített formanyomtatványon, osztályonként történik az osztályfőnökök által, előzetesen megbeszélve a szaktanárok és fejlesztőpedagógusok igényeit a speciális kiegészítő tankönyvek miatt. A rendelés elkészítésénél figyelembe kell venni a tartós tankönyvek állományát, ezért fontos a tankönyvfelelőssel történő egyeztetés.

62



A tankönyvek szállítása, kiosztása A tankönyvek szállítását a tankönyvforgalmazó végzi a szerződésben meghatározott szállítási határidőkor. A szállítótól történő átvételt a tankönyvfelelős intézi. Átvétel után a tankönyvfelelős összeállítja az osztályonkénti tankönyvcsomagokat és előkészíti a tankönyvek átvételéről szóló nyilatkozatokat. A tankönyvek kiosztására az első tanítási napon kerül sor az osztálytermekben. Előző nap az osztályfőnökök átveszik a tankönyveket a tankönyvfelelőstől. A normatív kedvezményre való jogosultságot az igénylőnek a tankönyvek átvétele előtt igazolni kell az arra hivatott igazolással (határozat, MÁK szelvény, folyószámla…), kivéve az SNI státusz esetén, miután a szakértői véleményekkel az iskola minden érintett tanulójával kapcsolatban rendelkezik. Tankönyvelszámolás A tankönyvek elszámolását szintén a tankönyvfelelős végzi a tankönyvforgalmazó programjával. Az elszámolás folyamataként a tankönyvfelelős: - névre szóló számlát állít ki (támogatott, készpénzes tankönyvek esetében egyaránt), - a készpénzes befizetéseket postára adja, - számlaösszesítőt készít, mellyel elszámol a tankönyvforgalmazó, valamint a fenntartó felé, - statisztikai kimutatást készít osztályonként, támogatásonként, fizetési kötelezettségenként, f a tankönyvellátásban részesülő tanulók számáról, az összegekről. Tankönyvkölcsönzés Tankönyv kölcsönzésére az iskolai könyvtár állományát képező tartós tankönyvekből van lehetőség. A kölcsönzés ideje egy tanév (szeptember 1. – június 15.). A tankönyv tanév végi le nem adása esetén a szülő írásos felszólítást kap, amennyiben azonban a tankönyvet nem szolgáltatja vissza, a könyvek kifizetésére kötelezhető. A könyv értékét a könyvtáros javaslata alapján az iskola vezetője határozza meg.

63



XX. A térítési díjakkal kapcsolatos szabályozások

Az intézményi étkeztetés eljárásrendje a. A tanulók az intézményben két féle módon vehetik igénybe az étkeztetési szolgáltatást: 3-szori étkezést igényelhetnek napközis foglalkozások igénybevétele esetén, menzát kérhetnek a tanítási órák után hazamenők. b. A tanulók az étkezésért térítési díjat fizetnek. A térítési díjakat a fenntartó határozza meg, a fizetendő díj összegét az iskola intézményvezetője állapítja meg. c. Az összeg megállapításának alapja a szülők jövedelem bevallása, valamint a jogszabályokban előírt normatív kedvezmények és önkormányzati támogatások igénybevételének lehetőségei. A kedvezményre jogosító határozatokat, nyilatkozatokat, igazolásokat az iskolában be kell mutatni, illetve le kell adni. ( A dokumentumok fénymásolata is megfelelő.) Nem jár szakiskolába járó tanuló részére a kedvezmény azon napok után, amelyekre a szakképzésről szóló törvény rendelkezése alapján a tanulószerződés keretben kedvezményt kap. d. A térítési díjat havonként kell befizetni előzetesen a következő hónapra vonatkozóan. A befizetésre havonta két időpontban van lehetőség, melyről a tanév elején minden tanuló értesítést kap, valamint nyilvános közzétételéről is gondoskodik az intézmény a bejárati kapu melletti kifüggesztés és az intézményi honlapon történő megjelentetés formájában. e. Étkezést lemondani aznap 9.00 óráig lehet az iskolatitkárnál. A lemondás másnaptól él. A lemondott napokra eső térítési díj összege a következő havi befizetéskor írható jóvá. A be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. f. Az ellátást igénybevevőkről (létszám, adagszám, térítési díj, kedvezmények) nyilvántartást kell vezetni. Tandíjfizetési kötelezettség 1. Tandíjfizetésre csak a jogszabályban előírt szolgáltatásokért kötelezhető tanuló. 2. A tandíj fizetésével kapcsolatos eljárásrendet az intézmény vezetője határozza meg.

64



XXI. Gyermek-, ifjúság- és családvédelem 1. A gyermek-, ifjúság és családvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátására az intézmény vezetője gyermek-és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg, aki a pedagógus munkakörtől függetlenített, szakirányú végzettséggel rendelkező alkalmazott. 2. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős feladata: -

a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése, a velük kapcsolatos adatszolgáltatások,

-

a tanulói hiányzások jelentése az osztályfőnökök jelentése alapján a jogszabályi előírások szerint,

-

eseti gondnoki feladatok ellátása az iskoláztatási támogatás felfüggesztése esetén,

-

a „problémás” tanulókkal kapcsolatos jelzések megküldése, szükség esetén az ezzel kapcsolatos tárgyalásokon való részvétel,

-

pedagógiai vélemények elkészítésében való részvétel,

-

életvezetési tanácsadás tanulóknak és szülőknek,

-

a tanulókat megillető jogok biztosítása az esetleges veszélyeztetettség (életkörülmények, családon belüli agresszió…) körülményeinek feltárásával, megoldási javaslatok kidolgozásával, végrehajtásával,

-

közreműködés az iskola rendezvények szervezésében, bonyolításában,

-

a feladatellátással kapcsolatos nyilvántartások vezetése, dokumentációk kezelése.

A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatrendszere 1) intézményen belül: rendszeres kapcsolattartás az intézmény vezetőjével, osztályfőnökökkel, iskolapszichológussal (személyes megbeszélések, esetmegbeszélések, szóbeli, írásbeli beszámolók) szükség szerinti kapcsolattartás a tanulókkal (személyes beszélgetések, közös tanulói képviselet a hivatalos szerveknél, közös vásárlások az eseti gondnok szerepében) 2) intézményen kívül: hivatali szervekkel történő kapcsolattartás (telefonon, levelezés útján, személyes megbeszélések alkalmával, hivatali eljárásokon való részvétellel)

65



XXII. A közalkalmazottak juttatási rendszere A közalkalmazottak anyagi megbecsülése 1. Jutalmazás Átmeneti bérmegtakarítás szerint, a fenntartó jóváhagyásával. 2. Kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés A jogszabályban meghatározott keretösszeg szerint. Nem részesülhet jutalomban, kereset kiegészítésben:  távollévő dolgozó (fizetés nélküli szabadságot igénylő, három hónapnál hosszabb idejű betegállományban lévő közalkalmazott),  „Közalkalmazotti szabályzat”-ban megfogalmazott „ nem megfelelő munkavégzés, alkalmatlanná válás” szempontsorai alá eső közalkalmazott,  írásos figyelmeztetővel, fegyelmivel rendelkező közalkalmazott,  büntetőeljárás alatt álló közalkalmazott,  egy évnél kevesebb munkaviszonnyal rendelkező közalkalmazott,  nem főmunkaviszonyban dolgozó közalkalmazott. 3. A jutalom és a kereset kiegészítések elosztásának eljárásrendje - Juttatásban valamennyi közalkalmazott részesülhet a fent leírt kivételekkel. - A rendelkezésre álló keretösszeg a pedagógusok és a technikai dolgozók számának arányában kerül felosztásra. A pedagógusokra eső keret elosztása intézményegységenként, szintén létszámarányosan történik. - Az elosztás szempontsora a Minőségügyi Kézikönyvben található. - Az egyénre jutó juttatásokat az intézményvezető határozza meg a kibővített vezető tanács javaslatai alapján. - A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés juttatása havi rendszerességgel, határozott időre történik. A közalkalmazottak egyéb juttatásai Jogszabályban és Önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint.

66



XXIII. Egyéb szabályozások 1. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy: intézményvezető, intézményvezető helyettesítésével megbízott személy. A vagyonnyilatkozat-tétel megtétele: az intézményvezető esetében a fenntartóhoz történő leadással, a megbízott személy esetében az intézményvezetőnek történő leadással történik. A vagyonnyilatkozat-tétel eljárásrendje: „Vagyonnyilatkozat-tételi Szabályzat”-ban rögzített. 2. Az iratkezelés szabályai Az iratkezeléssel megbízott személyek: iskolatitkárok, gazdasági ügyintéző Iratkezelési tevékenységek: Küldemények átvétele

érkeztetés iktatás felbontás küldemények továbbítása az intézményvezetőhöz küldemények továbbítása a „célállomáshoz” felcímkézett irattartóba történő elhelyezéssel

Küldemények küldése

iktatás, bélyegzés, fénymásolás borítékolás, csomagolás kézbesítés, vagy postára adás

Irattárazás

ügyintézési anyagok, tanügyi-, intézményi dokumentumok irattári elhelyezése irattári anyagok selejtezése külső személyek, szervek által kért dokumentumok előkészítése, továbbítása

67



(A gazdasági iratok irattárazását a gazdasági ügyintéző, a munkaügyi anyagok irattárazását az intézmény vezetője végzi.) Dokumentumok, formanyomtatványok rendelése Iratkezeléssel kapcsolatos nyilvántartások vezetése Az iratkezelés felügyeletét ellátó személy: az intézmény vezetője, a helyettesítésével megbízott személy. Az iratkezelés részletes szabályait az „Iratkezelési Szabályzat” tartalmazza.

68



XXIV. Záró rendelkezések

1. Az SZMSZ mellékleteit képező belső szabályzatok jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások, vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszik. 2. Az intézmény a jogszabályban előírt intézményi adatokat közzéteszi (elektronikus változatban az intézmény honlapján). 3. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megszegése szankciókat von maga után a be nem tartott rendelkezések tartalmától és mértékétől függően. 4. Ezen SZMSZ jóváhagyásával egyidejűleg a megelőző SZMSZ hatályát veszti.

Budapest, 2012.szeptember 01.

Zádoryné Leiner Erika intézményvezető

69


Szervezeti és Működési Szabályzat 1.sz. melléklet

Szabálytalanságkezelési Szabályzat

70



I. Általános rész A szabályzat jogszabályi háttere: 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről  A költségvetési szerv vezetőjének kötelessége a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét kialakítani. A szabálytalanság fogalma: A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat...) való eltérést jelent. A fogalomkörbe a korrigálható mulasztások, hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési- és kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. Alapesetei lehetnek: 1. a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, …) 2. a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, … származó szabálytalanságok) A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan fontos, hogy: a jogszabályok előírásai szerint elkészített szabályzatok alapján működjön a szervezet, a vezető folyamatosan figyelemmel kísérje a szabályok betartását, szabálytalanság esetén hatékony intézkedésre kerüljön sor. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja: a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozása, az előírások sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállítása, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása. A szabálytalanságok kezelésének fázisai: 1. eljárási rend kialakítása, 2. szükséges intézkedések meghozatala, 3. kapcsolódó nyomon követés, 4. keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása.

71



II. A szabálytalanságok kezelésének folyamata A szabálytalanságok megelőzése -

A vezető felelős: 1.

a feladatellátáshoz a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért,

2.

az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeinek megfelelő ellátásáért,

3.

a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért,

4.

a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért.

-

A vezető beszámol a költségvetési szerv folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésének, valamint belső ellenőrzésének működtetéséről.

-

A vezető feladata: a munkavállalók munkaköri leírásának elkészítése a munkaviszonyból származó kötelezettségek, a konkrét feladatok, hatáskörök, felelősségi körök, a beszámoltathatóság meghatározására.

A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerben A költségvetési szerv valamely munkatársa által észlelt szabálytalanságok a) Amennyiben a szabálytalanságot a szervezeti egység valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét. Amennyiben a szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége estén a felügyeleti szervet kell értesítenie. b) Ha az a) pontban megfogalmazottaknak megfelelően értesített személy megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy erről értesíti a költségvetési szerv vezetőjét. c) A költségvetési szerv vezetőjének kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. A költségvetési szerv vezetője által észlelt szabálytalanságok A költségvetési szerv vezetőjének kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról.

72



Külső ellenőrzési szerv által észlelt szabálytalanságok A külső ellenőrzési szerv a szabálytalanságra vonatkozó megállapításait ellenőrzési jelentésben rögzíti. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el. A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgozni. A szabálytalanság észlelését követő intézkedések, eljárások megindítása 1. A költségvetési szerv vezetője vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat, indokolt esetben külső szakértőt is felkérhet. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ. 2. A költségvetési szerv vezetője a szükséges intézkedések meghozatalához az arra illetékes szerveket is értesíti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. A szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyomon követése: A költségvetési szerv vezetője nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a megindított eljárások folyamatát, figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását, beazonosítja

a

feltárt

szabálytalanság

alapján

a

további

„szabálytalanság-

lehetőségeket”, (a hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást céljából. A szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása: A költségvetési szerv vezetője gondoskodik a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről, a kapcsolódó írásos dokumentumok iktatásáról, nyilván tartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket,

73



figyelembe veszi a pályázati úton felhasználásra kerülő források, költségvetési előirányzatok tekintetében az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet „Szabálytalanságok kezelése” című fejezetében meghatározottakat. Jelentési kötelezettség: A külső szerv által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az intézmény vezetőjének intézkedési tervet kell készítenie. Az intézkedési tervben megfogalmazott feladatok és határidők teljesítéséről, a megállapítások és az ajánlások hasznosításáról, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére irányuló javaslatokról az ellenőrzést végző szerv felé jelentést kell tenni.

74



III. A szabálytalanságok kivizsgálását követő eljárások 1. Az intézmény saját hatáskörében alkalmazott eljárásai Szabályzatok, eljárásrendek felülvizsgálata, módosítása. A szabálytalanságot elkövető személy szóbeli figyelmeztetése, A szabálytalanságot elkövető személy írásbeli figyelmeztetése, A szabálytalanságot elkövető személy ellen indított fegyelmi eljárás. A fegyelmi eljárás tekintetében az Mt., a Ktv., a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók. Az alkalmazott eljárások dokumentálása: -

vezetői ellenőrzési naplóban,

-

jegyzőkönyv készítésével,

-

fegyelmi határozat meghozatalával.

Az alkalmazott eljárásokkal kapcsolatos elvárások: -

Írásos eljárást csak az egyértelműen bizonyítható információk, adatok alapján lehet kezdeményezni.

-

Az eljárásról (az eljárás tartalmáról) az érintett személyt tájékoztatni kell. A tájékoztatás tényét az eljárás alá vont személy aláírásával igazolja.

-

Az alkalmazott eljárással kapcsolatban az érintett személy szóban és/vagy írásban észrevételt tehet.

2. Külső szervek által indított eljárások Szabálysértési eljárás A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet, vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. Szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése, vagy tudomása alapján indulhat meg. Kártérítési eljárás A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól az, aki bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben álta-

75



lában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt) megfelelő rendelkezései. Büntetőeljárás A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be) (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni az ügyészségnél, vagy a nyomozati hatóságnál.

Budapest, 2012. szeptember 1. Zádoryné Leiner Erika intézményvezető

76



2. sz. melléklet

Gyűjtőköri Szabályzat

77

Szervezeti és Működési Szabályzat

Recommend Documents