Szervezeti és Mőködési Szabályzat

Szervezeti és Mőködési Szabályzat Békési Kistérségi Általános Iskola, Alapfokú Mővészeti Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

Összeállította:

Farkas Lászlóné igazgató

1

TARTALOMJEGYZÉK I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK II. RÉSZ AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETE, VEZETİK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS 1. Az igazgató, az igazgató helyettesítése 2. Az igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezetık 3. A gazdaságvezetı 4. Az igazgatótanács, az iskolavezetıség 5. Az irányítás mechanizmusa III. RÉSZ A NEVELİTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 1. A nevelıtestület jogállása 2. A nevelıtestület értekezletei 3. A nevelıtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása 4. A szakmai munkaközösségek 5. Szakmai munkaközösségek tevékenysége 6. Az osztályfınök IV. RÉSZ AZ INTÉZMÉNY MŐKÖDÉSI RENDJE MINDEN TAGINTÉZMÉNYBEN 1. A közalkalmazottak munkarendje a./ A pedagógusok munkarendje b./ A nevelı-oktató munkát közvetlenül segítı és más alkalmazottak munkarendje 2. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének rendje 3. Az intézményben tartózkodás rendje 4. Tiltott és megengedett reklámtevékenység 5. Intézményi védı, óvó elıírások. 6. A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok 7. Tőz, egyéb katasztrófa elhárítás esetén szükséges intézkedések 8. Rendkívüli esemény, bombariadó, 9. Elmaradt órák pótlása V. RÉSZ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA MŐKÖDÉSI RENDJE 1. Tanulói jogviszony 2. Az intézmény tanulóinak munkarendje 3. A tanév helyi rendje 4. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, idıtartama 5. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 6. Fakultatív hit-, és vallásoktatás idıpontját és helyét biztosító eljárások rendje 7. Az iskolai könyvtár mőködési rendje 8. A tankönyvellátás rendje 9. A vizsgáztatás rendje VI. RÉSZ AZ ALAPFOKÚ MŐVÉSZETI ISKOLA MŐKÖDÉSI RENDJE 1. Az alapfokú mővészeti iskola feladata, és az ellátást meghatározó jogszabályok 2. A tanulói jogviszony, az értékelés módja, elırelépés 3. A tanév helyi rendje 4. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, idıtartama 5. A szakkönyvtár mőködési rendje 2

VII. RÉSZ AZ EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT MŐKÖDÉSI RENDJE 1. Feladatellátás helyszínei 2. Ellátási terület: 3. A mőködés rendje 4. Szakszolgálati tevékenység igénybevételének módja a./ Nevelési tanácsadó igénybevétele b./ Logopédia szolgálat igénybevétele c./ Rehabilitációs foglalkozások igénybevétele d./ Gyógytestnevelés igénybevétele VIII. RÉSZ A TANÍTÁSI, KÉPZÉSI IDİ, TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE 1. Általános iskola 2. Alapfokú mővészeti iskola 3. Egységes pedagógiai szakszolgálat IX. RÉSZ AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, ÉS A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 1. A felnıttek közösségei - A szülıi munkaközösség - Az iskolaszék - Szakszervezetek - Közalkalmazotti tanács 2. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat - A diákönkormányzat - Osztályközösség - ISK 3. Az iskolai közösségek közötti kapcsolattartás formája és rendje - Kapcsolattartás a tagintézményekkel - Nevelıtestület és a szakmai munkaközösségek - Nevelıtestület – tanulóközösség - diákönkormányzat - Szülıi Munkaközösséggel való kapcsolat - Iskolaszékkel való kapcsolat - Mindennapi testedzés, a sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje 4. Külsı kapcsolatok rendszere, a kapcsolattartás formái, módja és rendje X. RÉSZ A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI FEGYELMEZİ INTÉZKEDÉSEK XI. RÉSZ AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK XII. RÉSZ AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK, HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE XIII. RÉSZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉS XIV. RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

3

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szervezeti és Mőködési Szabályzat jogi háttere: - a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény - a 11/1994. évi (VI. 8.) MKM rendelet - a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, ill. - a végrehajtásáról rendelkezı 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet, - az elızı módosítását elrendelı 186/2006. (VIII. 31.) Korm. rendelet

Az SzMSz hatálya: A Szervezeti és Mőködési Szabályzat és mellékletei kötelezı érvényőek az intézmény minden közalkalmazotti jogviszonyban lévı dolgozójára, s az iskolával szerzıdéses jogviszonyban állókra. A Szervezeti és Mőködési Szabályzatot az igazgató készíti el, terjeszti elı. Az SzMSz-t a nevelıtestület fogadja el. Az iskolaszék, iskolai szülıi szervezet és az iskolai DÖK egyetértési jogot gyakorol. Az SzMSz a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, határozott idıre szól. Az SzMSz hatályba lépésével egyidıben hatályát vesztik a tagintézmények elızı SzMSz-i.

1. Az intézmény elnevezése: Békési Kistérségi Általános Iskola, Alapfokú Mővészeti Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat rövid név: Békési Kistérségi Iskola székhelye: 5630. Békés, Jantyik u. 21-25. e-mail címe: [email protected] tagintézményei: - Eötvös József Intézményegység (székhelyen mőködı iskola) - Karacs Teréz Tagiskola - Hepp Ferenc Tagiskola - Tarhosi Tagiskola - Muronyi Tagiskola - Kamuti Tagiskola - Egységes Pedagógiai Szakszolgálat - Alapfokú Mővészeti Iskola 2. Az intézmény alapítója és fenntartója: A Békési Kistérségi Intézményfenntartó Társulás (Békés Város Önkormányzata és Tarhos, Murony, Kamut Község Önkormányzata). A fenntartói jogokat Békés Város Önkormányzata gyakorolja. 3. Az alapító okirat száma és kelte: Békés Város Képviselı-testülete 238/2008. (V. 29.), Tarhos Község Képviselı-testülete 58/2008. (VI. 05.), Kamut Község Képviselı-testülete 54/2008. (V. 29.) és Murony Község Képviselı-testülete 55/2008.(VI. 16.) számú határozatával 2008. július 1-jével alapított intézmény. Alapító okirat kelte: Békés, 2008. május 20. 4. Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre:

4

Önálló jogi személy. Teljes jogkörő, önálló költségvetési szerv, felújítási, beruházási tartalékot nem képezhet. Adóalanyiság szempontjából tárgyi adómentes. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Számlavezetı bank neve: ERSTE BANK HUNGARY NYrt. Békési Fiókja 5630 Békés, Széchenyi tér 4/2. Bankszámla száma: Adónyilvántartási szám:

11600006-00000000-24003825 (fıszámla száma) 15583556-2-04

5. Az intézmény felügyeleti szerve: Békés Város Önkormányzata 6. Az intézmény törzsadatai: OM azonosító: PIR azonosító: KSH területi számjel:

200901 583550 000 04 09760

7. Az iskola beiskolázási körzete: Békés Kistérségi Iskolafenntartó Társulás településeinek közigazgatási területe 8. Az intézmény típusa: Közös igazgatású közoktatási intézmény Szakágazat: Alapvetı szakfeladat:

852010 801 214

9. Az intézmény tevékenysége: Az intézmény alaptevékenységét az Alapító Okiratban foglaltak határozzák meg. Az intézmény alapfeladata: 1-8. évfolyamos általános iskolai nevelés-oktatás mővészetoktatás, pedagógiai szakszolgálat.

és

vizsgáztatás,

alapfokú

Az intézmény egyéb feladatai: Az Alapító Okirat alapján Az intézmény specialitása: Testnevelés és ének-zene tantárgyak emelt szintő oktatása (1-8. évfolyamon) Matematika és idegen nyelv tantárgyak emelt szintő oktatása (5-8. évfolyamon) Iskolaotthonos oktatás (1-4. évfolyamon) Az intézmény tagozatos oktatást nem folytat. 10. Az intézmény bélyegzıje: hosszú bélyegzı:

kerek bélyegzı:

5

11. Az intézmény alapdokumentumai: - Alapító Okirat - A tartalmi mőködést meghatározó Pedagógiai program - Szervezeti és Mőködési Szabályzat - Munkaterv, amely egy tanévre szól, s a tantestület tanévnyitó értekezletén hagyja jóvá - Minıségirányítási Program - Házirend 12. Az intézmény jogosultsága: Általános iskola elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása. 13. Az intézmény alapítványai: - Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola Gyermekeiért Alapítvány Számlaszáma: 53200077-10000070 Adószáma: 1 8373978-1-04 - Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola Diáksportjáért Alapítvány Számlaszáma: 53200077-10000087 Adószáma: 1 8373961-1-04 - Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola Informatikai és Könyvtári Fejlesztéséért Alapítvány Számlaszáma: 53200077-11063630 Adószáma: 1 8388161 1 04 - Tarhos Iskolájáért Közalapítvány Számlaszáma: 53200077-10004768 Adószáma: 1 8378186 1 04 - Békési Nebulók Alapítványa (Eötvös) Számlaszáma: 11733072-20020309 Adószáma: 1 8382622-1-04 - Kállai Jenı Alapítvány (Eötvös) Számlaszáma: 53200077-10000049 Adószáma: 1 8371794-1-04 - Diákjainkért Alapítvány (Karacs) Számlaszám: 11733072-20018827 Adószám: 18377130-1-04 Alapítvány a Muronyi Óvodásokért és Iskolásokért Számlaszám: 53200060-10000049 adószám: 18379156-1-04 - Békési Muzsikáló Gyermekekért Alapítvány (Mővészeti) Számlaszám: 11733072-20016557 Adószám: 18373590-1-04 14. Az intézmény jellegébıl adódó egyéb sajátosságok: - A feladatellátást szolgáló vagyon a fenntartó tulajdona, melyet forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyonként bocsátott az intézmény rendelkezésére. Az alapításkori vagyont az alapító okirat, az azt követı vagyont az intézményi vagyonkimutatás tartalmazza. -

A vagyon feletti rendelkezési jogosultság elsısorban a fenntartót illeti meg. Az intézmény vezetıje egyes vagyontárgyak bérbeadására vonatkozó jogosítványait, selejtezési jogkörét az alapító okirat, az intézményre vonatkozó önkormányzati vagyonrendelet és selejtezési szabályzat határozza meg.

6

II. RÉSZ AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETE, A VEZETİK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS 1. Az igazgató A Kt. 55§ (3) szakasza értelmében az intézmény élén álló magasabb vezetı, a fıigazgató áll (alapító okirat szerint a közös igazgatású, többcélú közoktatási intézmény felvehetı tanulóinak száma meghaladja az 1500 fıt, illetve tagintézményei négy településen mőködnek). Vezetıi munkáját az igazgatótanáccsal együttmőködve végzi. Az igazgató jogállását a magasabb vezetı ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az fıigazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelısségét, képviseleti és döntési jogkörét, valamint feladatait a közoktatási törvény állapítja meg. A fıigazgatói állás pályáztatása az önkormányzat jogköre. A fıigazgató kinevezése, bérmegállapítása, felmentése, fegyelmi eljárás indítása, ill. büntetés kiszabása tekintetében Békés Város Önkormányzata Képviselı-testülete dönt. A kinevezés öt évre szól. Az fıigazgató ellátja a jogszabályok által a vezetı hatáskörébe utalt feladatokat. Kizárólagos jogköre: - teljes munkáltatói jogkör gyakorlása - kötelezettség vállalási jogkör - kiadmányozás. Az fıigazgató az intézmény egyszemélyi felelıse. A fıigazgató munkaidejére nem kell alkalmazni a Kt. 16§ (4) bekezdésében és az 1 sz. melléklet kötelezı óraszámot megállapító rendelkezéseit. Az igazgató helyettesítése Az igazgatót akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylı kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási és munkáltatói jogkörbe tartozó ügyek kivételével az általános igazgatóhelyettes teljes felelısséggel helyettesíti. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejő akadályoztatása idején az igazgató helyettesítését az intézmény székhelyén dolgozó intézményegység-vezetı látja el; mindhármuk távolléte esetén a rangidıs tagintézmény-vezetı. Valamennyi vezetı távolléte esetén a helyettesítést a külön megbízást kapott pedagógus végzi. A helyettesek csak olyan ügyekben járhatnak el, amelyek a napi zökkenımentes mőködés szempontjából halaszthatatlanok. Az igazgató tartós távolléte esetén a teljes vezetıi jogkör gyakorlására külön intézkedés ad felhatalmazást. Tartós távollétnek minısül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését a gazdasági igazgató helyettes látja el. Hatáskörébıl átruházza: - az általános igazgató helyettesre a munkaközösségek és az intézményi minıség fejlesztési munkacsoport tevékenységének irányítását, a KIR-be tartozó adatszolgáltatást, kapcsolattartást az óvodákkal, a középiskolákkal, mővelıdési intézményekkel. - az intézményegység-vezetıre, tagintézmény-vezetıkre – folyamatos vezetıi egyeztetés mellett - a tanulókkal, pedagógusokkal, szülıkkel kapcsolatos napi ügyek intézését, a tanügyi, szakmai munka irányítását, ellenırzését.

7

2. Az igazgatóhelyettes, az intézményegység-vezetı és a tagintézmény-vezetık A székhelyen mőködı intézményegység munkáját (Eötvös telephely) intézményegységvezetı, a székhelyen kívül mőködı tagintézményeket tagintézmény-vezetık irányítják. A vezetı beosztás (intézményvezetı-helyettesi beosztás) ellátásával megbízott általános igazgatóhelyettes, az intézményegység-vezetı és a tagintézmény-vezetık vezetıi tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttmőködve látják el. Az igazgatóhelyettes az igazgatóval alárendelt, az intézményegység-vezetıvel és a tagintézmény-vezetıkkel fölérendelt viszonyban áll. Az intézményegység-vezetı és a tagintézmény-vezetık egymással mellérendeltségi viszonyban dolgoznak. Feladatukat a munkaköri leírás tartalmazza. Kötelezı óraszámuk a közoktatási tv. 1sz. mellékletében az igazgató számára megállapított értékkel egyezik meg. Az intézményegység-vezetı és a tagintézmény-vezetık megbízása az igazgatótanács jogköre, a megbízást az igazgató öt évre adja. Az intézményegység-vezetı/tagintézmény-vezetı egyetértési joggal rendelkezik az intézményegység/tagintézmény alapfeladatára létesített munkakörre benyújtott pályázat esetén. 3. A gazdasági vezetı Közvetlenül az iskola igazgatójának irányítása alá tartozik. A vezetı beosztás ellátására adott megbízás alapján, az igazgató átadott hatáskörébıl adódóan irányítja az "ügyviteli", a "technikai" (kisegítı), és „konyhai dolgozó” munkakörbe besorolt közalkalmazottak valamint a mőszaki asszisztens munkáját. Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. Felelıs: - a költségvetési és gazdálkodási terv, a beszámolók, az adatszolgáltatások elkészítéséért és helyességéért, - a számviteli, a pénzügyi, az adó- és a társadalombiztosítási jogszabályok betartásáért, - az intézmény gazdálkodását érintı helyi szabályzatok tervezetének elkészítéséért és folyamatos karbantartásáért, - a vagyonvédelem körébe tartozó intézkedésekért, - a munkavédelmi és tőzvédelmi elıírások megtartásáért. Ellenjegyzési, utalványozási jogkört gyakorol. A gazdasági vezetıt távollétében a személyzeti elıadó, hiányzása esetén a fıkönyvi könyvelı helyettesíti. 4. Az igazgatótanács és az iskolavezetıség Az igazgatótanács mőködését a Kt. 33. § (9), a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 50. §, valamint a 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet 18. § (4) szabályozza. Tagjai: az intézményegység/tagintézmények 2-2-fıs, azaz egyenlı számú választott képviselıi. Megválasztásuk titkosan történik. Akkor érvényes a szavazás, ha a szavazáson részt vesz az alkalmazotti közösség 75 %-a. A két legtöbb érvényes szavazatot kapott jelölt tekinthetı megválasztott képviselınek. A szavazás elıkészítése az igazgató feladata. A megválasztott igazgatótanács tagjainak száma: 16 fı (határozatlan idıre kinevezett teljes állású pedagógus és egyéb alkalmazott). Nem lehet tagja az igazgató és az intézményegység-vezetı, a tagintézmény-vezetık egyike sem. Jelölhetı, ill. megválasztható minden határozott idıre kinevezett teljes munkaidıs közalkalmazott. Az újonnan megválasztott igazgató tanács tagjai közül 15 napon belül megválasztja a vezetıjét, azaz az elnököt.

8

Feladata: Az igazgatóval történt egyeztetés mellett az alkalmazotti értekezletek elıkészítése, összehívása. Meghatározza az alkalmazotti értekezlet helyét, idıpontját, napirendjét. Ismerteti állásfoglalását az értekezleten. Jogköre: az igazgató tanács dönt az intézményegység-vezetı és a tagintézmény-vezetık vezetıi megbízásáról, valamint a megbízásuk visszavonásáról. Dönt a vezetıi pályázat kiírásának feltételeirıl, saját ügyrendjérıl. Véleményt nyilváníthat az alkalmazotti értekezlet napirendjérıl, elıterjesztésérıl, a költségvetés, a létszám-gazdálkodás, felújítás, fejlesztés, beruházás tervezésének kérdéseiben. Javaslatot tehet a tagintézmények közötti kapcsolattartás, információcsere ügyében, a tagintézmények munkavégzésének összehangolása érdekében az éves munkaprogram, eseménynaptár összeállításakor. Az intézményegység-vezetı/tagintézmény-vezetık közti munkamegosztás biztosítására, az intézmény mőködésével kapcsolatos kérdésekben, az alkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerése szempontjainak meghatározásakor javaslattételi joggal rendelkezik. Ügyrendje: Az IT összehívásáról, levezetésérıl az elnök gondoskodik. Éves munkaterv szerint, évi három alkalommal meghatározott napirend szerint tartja üléseit, amelyhez írásos elıterjesztést készít, vagy készíttet. Az ülésekrıl jegyzıkönyvet készíttet, amit az elnök és egy felkért tag aláírásával hitelesít. Döntés esetén határozatait – kivonat formájában – eljuttatja az intézkedésre jogosult vezetınek. A határozatok végrehajtásának ellenırzése az igazgató feladata. Üléseit kéthavonta tartja. Az igazgatótanács összehívása a tanács vezetıjének, az elnöknek a feladata. Az ülésekrıl feljegyzést készíttet, állásfoglalásait egyszerő szótöbbséggel alakítja ki, és azt továbbítja az igazgatónak. Munkájáról félévenként – szóban vagy írásban - tájékoztatja az alkalmazotti közösséget tagintézményenként. A szakmai vezetıséget az igazgató, az igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezetık, tagintézmény-vezetı helyettesek és a munkaközösség-vezetık alkotják. Havi gyakorisággal tartanak vezetıi munkaértekezletet. Az iskola szakmai vezetısége, mint testület: véleményezı, konzultatív és javaslattevı joggal rendelkezik. Tagjai ellenırzési feladatokat is ellátnak. Az kibıvített iskolavezetıség tagjai: igazgató, igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezetık, gazdaságvezetı, tagintézmény-vezetı helyettesek, szakmai munkaközösségek vezetıi, az iskolaszék képviselıje, a diákönkormányzat vezetıje, a PSZ képviselıje, KT képviselıje, minıségi körök vezetıje, az élelmezésvezetı. Negyedévente üléseznek. 5. Az irányítás mechanizmusa: 2. számú mellékletben ábrázoltak szerint.

9

III. RÉSZ A NEVELİTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 1. A nevelıtestület jogállása A nevelıtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Kt. 56-57. § valamint a 11/1994. MKM. rendelet a 29-30. § tartalmazzák. A nevelıtestület feladata a pedagógiai program és a helyi tanterv megalkotása, az abban foglaltak megvalósítása. Az intézményt érintı ügyekben véleményezı és javaslattevı jogkörrel rendelkezik. Dönt: - a pedagógiai program, IMIP, házirend, SZMSZ, az éves munka értékelésének elfogadásáról - az éves munkaterv és a féléves feladat ellátási terv jóváhagyásáról - a tanulók magasabb évfolyamba lépésérıl - a tanulók fegyelmi ügyeiben - a tanulók osztályozó vizsgára bocsátásáról - a DÖK mőködésének jóváhagyásáról - a tantárgyfelosztás elfogadásáról - a továbbképzési terv elfogadásáról A nevelıtestület véleményezheti a vezetıi programot, az osztályfınökök, felelısök jelölését, az esélyegyenlıségi, gyakornoki, tankönyvellátási szabályozást. A nevelıtestület indokolt esetben tagjai közül bizottságot választhat. A bizottságok eljárhatnak: - döntés elıkészítési ügyekben, - választások esetén, - fegyelmi ügyekben. 2. A nevelıtestület értekezletei A tanév során a nevelıtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: - tanévnyitó, félévi (tagintézményenként) és tanévzáró - félévi és év végi osztályozó (tagintézményenként) - ıszi, tavaszi nevelési értekezlet - havonta egy-egy tagintézményi munkaértekezlet. Összintézményi értekezleteket az igazgató vagy az ı megbízásából az általános igazgatóhelyettes, a tagintézményekben a tagintézmény-vezetı hívhat össze meghatározott napirenddel - az értekezletet megelızıen két nappal. Amennyiben a nevelıtestület tagjainak 50 % + 1 fı, valamint az intézmény igazgatója vagy vezetısége szükségesnek tartja, rendkívüli nevelıtestületi értekezlet hívható össze – a kezdeményezéstıl számított nyolc napon belül - az intézmény lényeges problémáinak megoldására. A nevelıtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak kétharmada jelen van. Döntéseit egyszerő szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlıség esetén az igazgató (tagintézmény-vezetı) szavazata dönt. A döntéseket határozat formájában kell megszövegezni. A nevelıtestület értekezletein emlékeztetı feljegyzés készül az elhangzottakról. A nevelıtestület döntései és határozatai – a kihirdetéstıl számított három napon belül hitelesítve - az intézmény iktatott anyagába illetve a fenntartóhoz kerülnek. 3. A nevelıtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása Az intézmény a Kt. 57. § (4) bekezdésének figyelembe vételével a következık szerint szabályozza a nevelıtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízottak beszámolására vonatkozó rendelkezéseket.

10

A nevelıtestület nem ruházhatja át a következı jogköreit: - pedagógiai program, IMIP elfogadása, módosítása - a szervezeti és mőködési szabályzat, a házirend elfogadása, módosítása. - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása - véleménynyilvánítási jogkörét az igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezetık megbízása, illetve a megbízás visszavonása esetén A nevelıtestület Kt. 57.§ (1) bekezdésében rögzített döntési jogkörébıl átruházhatja a következıket: - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; munkaközösségeire, - a nevelıtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; munkaközösségeire, - a házirend elfogadása; osztályfınöki munkaközösségre, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; osztályozó konferenciára, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés; fegyelmi bizottságra, - a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; az osztályozó konferenciára, - az intézményvezetıi, intézményegység-vezetıi pályázathoz készített vezetési programmal összefüggı szakmai vélemény kialakítása; alkalmazotti közösség által választott bizottságra, - jogszabályban meghatározott más ügyek; alkalmi bizottságra. Véleménynyilvánítási jogkörébıl átruházhatja (Kt. 57.§ (2) bekezdése): - a tantárgyfelosztás elfogadása elıtt; a szakmai munkaközösség vezetıkre, - a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében; szakmai munkaközösségre, - a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában; iskolaszékre, - az intézmény helyiségeinek használatára, bérbeadására vonatkozó véleményezési jogát. Javaslattételi jogkörét – a nevelési-oktatási intézmény mőködösével kapcsolatos – valamennyi kérdésben az iskolaszéken és szakmai munkaközösségeken kívül a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelıtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekrıl, amelyekben a nevelıtestület megbízásából eljár. 4. Szakmai munkaközösségek A szakmai munkaközösségek javaslattételi és véleményezési jogkörük gyakorlásával kapcsolódnak be az iskola vezetésébe (Kt. 58. §; Vhr. 30. §). Az intézmény szakmai munkaközösségei: - tagintézményenként egy-egy alsó tagozatos (Eötvös- Murony, Karacs- Kamut, Dr. HeppTarhos) - magyar – történelem –könyvtár - idegen nyelvi - matematika –technika- informatika - természettudományos - testnevelés – sport - mővészetek - napközis - osztályfınöki –pályaválasztási – diákjóléti - fejlesztı A szakmai munkaközösségek az általuk kidolgozott szempontok szerint ellenırzik a munkaközösség tagjainak szakmai-pedagógiai tevékenységét.

11

5. A szakmai munkaközösségek tevékenysége -

Meghatározzák saját mőködési rendjüket, teendıiket az éves munkaterv figyelembe vételével, az év végi értékelésbıl eredı határozatok szerint. - Javítják az intézményben folyó nevelı-oktató munka szakmai színvonalát, minıségét. Közremőködnek a helyi tanterv kidolgozásában, módosításában. - Erısítik a tagintézmények közötti együttmőködést, feltárják az egységesebb taneszközök használatának lehetıségeit. - Fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat. - Végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését. - Kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét. - Szervezik a pedagógusok belsı továbbképzését. - Javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai elıirányzatok felhasználására. - Támogatják a pályakezdı pedagógusokat. - Döntenek az emelt szintő tanulócsoportba való felvételrıl (idıpont, felvételi követelmény). - Javaslatot tesznek a tanulók számára kiválasztott tankönyvek, taneszközök listájára. A szakmai munkaközösség-vezetı feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. A munkaközösségek vezetıit határozatlan idıre választják a munkaközösség tagjai. Javaslattevı, tanácsadó és szakmai-módszertani tekintetben ellenırzési tevékenységet végez. Éves munkatervet készít, melyet a munkaközösség tagjai hagynak jóvá. Szervezi a munkaközösség tagjainak továbbképzését, tanítási órákon, foglalkozásokon hospitál, külön megbízás esetén segíti a gyakornokot, vagy maga helyett javaslatot tesz egy szakmai segítıre. Tapasztalatairól beszámol az igazgatónak, a tagintézmény-vezetınek. Javaslatot tesznek tagjaik jutalmazására, értékeléskor véleményezik munkatársaikat. A szakmai programkoordinátorokkal megosztva elvégzik a tanmenetek ellenırzését. A programkoordinátorok ezen kívül tagintézményi szinten szervezik a szakmai programokat, rendezvényeiket, tanulmányi versenyeket, mérés-értékelés feladatait. 6. Az osztályfınök Az osztályfınököket az igazgató bízza meg, figyelembe véve a szakmai vezetık véleményét. Az osztályfınök feladatai és hatásköre: -

-

Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlıdés tényezıit figyelembe véve. Felkészíti tanulóit a pályaválasztásra. Együttmőködik a diákönkormányzattal, segíti a tanulóközösség kialakulását. Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülıi munkaközösségével, a tanulók életét, tanulmányait segítı személyekkel. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi elımenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Különös gondot fordít a hátrányos helyzető tanulók segítésére. Minısíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minısítési javaslatát a nevelıtestület elé terjeszti. Szülıi értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenırzı könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülıket a tanulók magatartásáról, tanulmányi elımenetelérıl. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat. (Az osztálynapló precíz vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt stb.).

12

-

-

-

Saját hatáskörében – indokolt esetben – évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását. Gondoskodik osztálya kötelezı orvosi vizsgálatáról. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola elıtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közremőködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, lebonyolításában. Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére. Részt vesz az osztályfınöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elısegíti a közösség tevékenységének eredményességét. A nevelı-oktató munkájához tanmenetet készít.

Pályaválasztási feladatok ellátása Az igazgató által megbízott pályaválasztási felelıs a munkaköri leírásában foglaltak alapján, az iskolavezetéssel és az érintett osztályfınökökkel együttmőködve végzi tevékenységét.

13

IV. RÉSZ AZ INTÉZMÉNY MŐKÖDÉSI RENDJE MINDEN TAGINTÉZMÉNYBEN 1. A közalkalmazottak munkarendje A közalkalmazottak körét a közoktatási törvény 15. §-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a 16. § és 17. §-a, a pedagógusok jogát és kötelességeit a törvény 19. §-a rögzíti. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának szabályait a Kollektív Szerzıdés, ill. a Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti törvény, ill. a végrehajtásáról rendelkezı 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben foglaltakkal, valamint a többször módosított Közoktatási törvénnyel. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok napi munkarendjét a tagintézmény-vezetık állapítják meg, a feladatellátásiterv, valamint a tanórákra elkészített órarend függvényében. Az intézmény vezetıje határozza meg, hogy a pedagógus a munkakörére jellemzı kötelezı óráján felül, a nevelı-oktató munkával összefüggı feladatok ellátásához mennyi idıt köteles az intézményben tartózkodni. Az intézmény vezetıje a fentiekkel összhangban elrendeli, hogy minden pedagógus munkakörben alkalmazott dolgozó heti átlag 5 órát tartózkodjon az intézményben a munkakörére jellemzı kötelezı óráján felül, a nevelı-oktató munkával összefüggı feladatok ellátása céljából. A nevelı-oktató munkával összefüggı feladatokat a Kt. 1. sz. melléklet 3. rész II./9. pontja határozza meg. Az intézmény pedagógusai napi rendszerességgel munkaidı nyilvántartást vezetnek. A dokumentálás a „Munkaidı-nyilvántartás” táblázatban történik. Tartalma: - érkezés - távozás - munkakörre és beosztásra elrendelt kötelezı óra csoportosítva - tényleges tanítási óra - tanórán kívüli tevékenység - egyéni foglalkozás - nevelı-oktató munkával összefüggı egyéb feladat óraszáma. - a távollét napja, oka Ha a távollétnek az igazgató által elrendelt oka van (továbbképzés, versenyeztetés, értekezlet) mellékelni kell a mentesítést a tanítási órák megtartása alól. A munkaidı nyilvántartás naprakész, pontos vezetéséért, annak ellenırzéséért a tagintézmény-vezetık és helyetteseik felelısek. Minden 2. hónap végén történik a tanítási idıkeret, és a munkaidıkeret teljesítésének elszámolása, ellenırzése, a teljesítménymutató megállapítása, illetve az óradíj kötelezettség megállapítása. A rendes munkaidın belül végzett a tanítási idıkereten felül teljesített többlet tanításért állapítható meg óradíj. Az óradíj megállapítása a 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet alapján történik. Az idıkeret egyeztetést a pedagógusok és a szakmai vezetık közösen végzik. A pedagógusok aláírásukkal igazolják, hogy a munkáltatóval szemben, az elszámoláson túl további követeléseket nem támasztanak.

14

Az elszámoló dokumentum egy példányát a pedagógus kapja, s egy példánya alapján történik a számfejtés, ill. az esetleges túlmunka elszámolása. A munkaidı nyilvántartás vezetéséért, elszámolásáért az igazgató az egyszemélyi felelıs. A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája elıtt 15 perccel köteles megjelenni a munkahelyén. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetıleg elızı nap, de legkésıbb az adott munkanapon reggel 7,30-ig köteles jelenteni a tagintézmény vezetıjének, vagy helyettesének. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit, a tanóra anyagát az ıt helyettesítınek eljuttatni. A pedagógusok számára - a kötelezı óraszámon felüli - nevelı-oktató munkával összefüggı rendszeres, vagy esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést a tagintézményvezetı adja a szakmai vezetıség javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus saját tanítványait magántanulóként nem taníthatja. A nevelı-oktató munkát közvetlenül segítı és más alkalmazottak munkarendje A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét - a Munka Törvénykönyve és a Kjt. rendelkezéseivel összhangban - az intézményvezetı állapítja meg, az intézmény zavartalan mőködése érdekében. A törvényes munkaidı és pihenıidı figyelembevételével az igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezetık és a gazdaságvezetı tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A nem pedagógus alkalmazottak munkaidı beosztását munkaköri leírásuk tartalmazza.

2. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének rendje A pedagógiai munka belsı ellenırzésének célja: a munka hatékonyságának fokozása, hiányosságok, szabálytalanság, helytelen gyakorlat feltárása. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének rendjét a pedagógiai programban meghatározott célok megvalósítása érdekében szükséges meghatározni, figyelembe véve a pedagógusok szakmai szabadságát. A belsı ellenırzés megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenırzése az igazgató feladata. Az ellenırzés területeit, módját, ütemezését az éves ellenırzési terv tartalmazza, amit nyilvánosságra kell hozni. Esetenkénti ellenırzést az igazgató rendelhet el. Az igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezetık, szakmai munkaközösség-vezetık az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint vesznek részt az ellenırzési feladatokban, amely az intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka - belsı, valamely témára, területre vonatkozó – ellenırzésére az intézmény bármely dolgozója javaslatot tehet. Minden évben a következı területeket kötelezı ellenırizni: - Igazgatói felkérés alapján szakértıi ellenırzés a szaktanári munka segítésére - Tanügyi nyilvántartás ellenırzése (általános helyettes, tagintézmény-vezetık) - Tanítási órák, tanórán kívüli foglakozások látogatása - Pedagógusok, munkaközösség-vezetık, felelısök beszámoltatása szóban vagy írásban - Gyakornok ellenırzése a gyakornoki szabályzatban foglaltak szerint. - Dokumentumok ellenırzése: a haladási és osztályozónaplók (mulasztás vezetése, érdemjegyek beírása, SNI tanulók szakértıi bizottságtól származó határozatának bejegyzése, stb.), szakköri, fejlesztési naplók, munkatervek, tanmenetek, mentori naplók ellenırzése - A tanulók munkájának ellenırzése szóban és írásban. Eredményvizsgálatok, mérések.

15

-

A munkaközösség-vezetı a szaktárgyával összefüggı, a helyi tantervi követelményeknek és a szaktanári tanmeneteknek megfelelıen győjti össze tapasztalatait, amelyeket a vezetıi megbeszélésen, illetve a félévi, év végi beszámolójában rögzít.

Az ellenırzés az ellenırzött fél tudtával történik, elızetes bejelentés alapján. Az ellenırzésekrıl feljegyzések készülnek, amelyet az év végéig meg kell ırizni. Az ellenırzés tapasztalatainak általánosítható tapasztalatait tantestületi értekezleten kell összegezni, értékelni és meghatározni a feladatokat. 3. Az intézményben tartózkodás rendje A vezetık intézményben való tartózkodási rendje Az intézmény hivatalos munkaidejében a vezetık egyikének benn kell tartózkodnia. Az ügyeletes vezetıi feladatokat éppen ezért vagy az igazgató, vagy a helyettese tagintézményekben a tagintézmény-vezetı vagy a tagintézmény-vezetı helyettese - látja el. Muronyban a tagintézmény-vezetı és helyettese egyidejő akadályoztatása esetén délelıtt a rangidıs pedagógus, délután a mindenkori felsıs napközis nevelı látja el a napi zökkenımentes mőködés szempontjából halaszhatatlan ügyeket. Az intézmény nyitva tartása: szorgalmi idıben 06.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésıbb 20 óráig tart. Muronyban a tagiskola 19.00 óráig tart nyitva. Kamuton a tagiskola 06.30 - tól 16.30-ig tart nyitva. A fenti idıponttól eltérést az intézményvezetı engedélyezhet. A székhelyintézmény, a tagintézmények tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tartanak nyitva. Ennek meghatározása az igazgató és a gazdaságvezetı jogköre. A tanulók tanítási idı alatt csak az osztályfınök engedélyével hagyhatják el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás további rendjét a Házirend szabályozza. Az intézményben tartózkodás rendje a nem tanulói jogviszonyban, ill. nem az iskolában dolgozókra vonatkozóan Az iskola épületeiben portai ügyelet van. Szülık, idegenek csak indokoltan léphetnek be: gyermekeik iskolába kísérésekor, szülıi értekezlet, nyílt nap, fogadó óra, esetmegbeszélés, rendezvények, térítési díj fizetés és más hivatalos ügyintézés céljából. Ettıl eltérı esetekben csak az épület hivatalos helyiségeibe kérhetnek bebocsátást (irodák, pénztár). Osztálytermekbe és a tanulók egyéb tartózkodási helyeire – a tanítási órák védelme érdekében – nem mehetnek. A tanítási órákat, a napközis és tanulószobai foglakozásokat, szakköri, sportköri munkát nem szabad zavarni. Ügyintézés céljából az iskolatitkárt (a városi általános iskolák, Murony, Kamut esetében) vagy a gazdasági ügyintézıt kereshetik fel. Ha az igazgatóval, tagintézmény-vezetıvel pedagógussal kívánnak személyesen beszélni, az iskolatitkárnak vagy az ügyintézınek jelentik be szándékukat. A székhely intézményben és a telephelyeken mindenféle ügynöki, házalói tevékenység nem megengedett. Az iskolával jogviszonyban nem lévı, és belépését kellıen indokolni nem tudó személyt az iskola elhagyására szólíthatja fel a portás, vagy az ügyeletes vagy az ott dolgozó hivatalos személy. 4. A tiltott és megengedett reklámtevékenység Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól; és a következı tevékenységekkel kapcsolatos: - egészséges életmód, - környezetvédelem,

16

- társadalmi tevékenység, - közéleti tevékenység, - kulturális tevékenység. Az intézményben a fentiek kivételével tilos a reklámtevékenység. A reklámtevékenység engedélyeztetése A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezetı engedélyével lehetséges. Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni: - a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérı és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét; - a reklámtevékenység egyértelmő leírását, a reklámtevékenység formáját, módját; - a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb idıtartam kikötéseket. Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az intézmény ıriz, másik példánya átadásra kerül az engedélykérınek. Az intézményvezetı az engedély visszavonására bármikor jogosult. A reklámtevékenység jellegének besorolása Az intézményvezetı önállóan, illetve az általa jelentısnek minısített reklámtevékenység esetében a nevelıtestület, a szülıi közösség, a gyermek közösség bevonásával állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét. Az intézményvezetı köteles a pedagógusoktól, a szülıktıl, a gyermekektıl, tanulóktól érkezı, az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai - újságok terjesztése, - szórólapok, - plakátok, - szóbeli tájékoztatás, stb. Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezetı által kiadott engedély határozza meg. 6. Az intézményi védı - óvó elıírások A tanulókkal az iskolai tanítási év, valamint szükség szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás stb. elıtt ismertetni kell a következı védı-óvó elıírásokat. Védı-óvó elıírás: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó elıírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. Az iskola házirendjében kell meghatározni azokat a védı, óvó elıírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. Az intézményvezetı/tagintézmény-vezetı feladatai - Felelıs az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek a biztosításáért. - Gondoskodik a nemdohányzók védelmét biztosító jogszabályok betartatásáról. - Gondoskodik a dolgozók – elıírt orvosi vizsgálaton való megjelenésérıl, munkakörének megfelelı munkavédelmi oktatáson való részvételrıl. - Rendszeresen munkavédelmi ellenırzést tart, a tapasztalatokat írásban rögzíti. - Gondoskodik a jogszabályban, szabványokban, szabályzatokban elıírt munkavédelmi rendelkezések megtartásáról. - Fegyelmi jogkört gyakorol.

17

-

Az elıforduló munkabalesetek kivizsgálásában részt vesz, a törvényben elıírtak alapján intézkedik, értesíti a fenntartót.

A munkavédelmi képviselı feladatai - A munkavédelmi szakemberrel egyezteteti a munkavédelmi szemlék idejét, a résztvevıket értesíti, részt vesz a szemléken. - Koordinálja a munkavédelmi szakember utó, vagy soron kívüli ellenırzéseit. - Elıkészíti a tanév eleji munka - és balesetvédelmi oktatást, üzemi baleset esetén illetve új dolgozó belépésekor a rendkívüli oktatást. - Üzemi baleset alkalmával - az igazgatóval együtt - értesíti a munkavédelmi szakembert. A tanulói baleseteket nyilvántartja, kivizsgálja, jegyzıkönyvet vesz fel, azt továbbítja az önkormányzat jegyzıjének, negyedévenként statisztikát, félévenként jelentést készít. - Évente egy alkalommal – a munkavédelmi szakemberrel együtt - próba tőzriadót szervez. - Folyamatos kapcsolatot tart az intézménnyel szerzıdéses viszonyban álló munkavédelmi szakemberrel. Az intézmény dolgozóinak a feladatai - Az osztályfınökök az elsı tanítási napon balesetvédelmi és tőzvédelmi oktatást tartanak a tanulók számára. Ismertetik a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó elıírásokat, veszélyforrásokat, az elkerülendı és az elvárható magatartásformákat. - A tanév megkezdésekor (szükségszerően máskor is) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelıen kell megtartani a szaktanároknak az elsı szakórán, a gyakorlati, a testnevelési órákon, tanulmányi kirándulások alkalmával a tanulók munkavédelmi oktatását. A tanulók munkavédelmi oktatását a naplóban dokumentálni kell. 6. A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezetı/tagintézmény-vezetı feladatai Kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja. Nem súlyos baleset esetén intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekrıl jegyzıkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követıen, de legkésıbb a tárgyhót követı hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanuló szülıjének, egy példány megırzésérıl gondoskodik. Ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényrıl az okok ismertetésével jegyzıkönyvet készíttet. Súlyos baleset bekövetkeztekor a balesetet azonnal jelenti az intézmény fenntartójának, gondoskodik a baleset munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezı szakember bevonásával történı kivizsgálásáról. Súlyos az a tanulóbaleset, amely a sérült halálát okozza. Halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétıl számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette. Súlyos az a baleset, ha valamely érzékszerv (érzékelı képesség) elvesztését, illetve jelentıs mértékő károsodását, vagy orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujj nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), vagy a beszélıképesség elvesztését, vagy feltőnı eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott. Lehetıvé teszi az iskolaszék, az iskolai szülıi szervezet és a diákönkormányzat részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Intézkedik minden tanulóbalesetet követıen a megelızésrıl, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg.

18

A tagintézmények munkavédelmi képviselıinek feladata A tagintézmény-vezetı utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok a tagintézmény-vezetı utasítására: - közremőködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, - e balesetekrıl jegyzıkönyvet vesz fel, - jegyzıkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, Súlyos balesetekkel kapcsolatban: - a balesetet azonnal jelenti az intézményvezetınek/tagintézmény-vezetınek, illetve a vezetı távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelıen gondoskodik a balesetet jelentésérıl, - közremőködik a baleset kivizsgálásában. Közremőködik az iskolaszék, az iskolai szülıi szervezet és diákönkormányzat tájékoztatásában. Intézkedést javasol minden tanulóbalesetet követıen a megelızésre Az intézményvezetı/tagintézmény-vezetı megelızéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. Pedagógus és nem pedagógus alkalmazott: - azonnal jelenti az iskolavezetésnek a tanulói balesetet, és az elsısegélynyújtó vagy orvosi segítség megérkezéséig gondoskodik a tanuló felügyeletérıl. - az intézményvezetı utasításának megfelelıen mőködik közre a tanulóbaleseteket követı feladatokban. A tanulóbalesetek megelızése érdekében ellátandó feladatok Az intézményvezetı/tagintézmény-vezetı feladata: - ellenırizze, hogy az intézményben keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen - szakkivitelezı által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével - nem végezhetı; - az intézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb idıtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehetséges; - az intézményben a tanulók jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minısített gépeket, eszközöket ne használhassanak; - az intézmény tízévesnél idısebb tanulói csak pedagógus felügyelete mellett használhassák, használják a következı eszközöket, gépeket; villamos-fúrógép; barkácsgép a következı tartozékokkal: korong - és vibrációs csiszoló, dekopírfőrész, polírkorong; törpe feszültséggel mőködı forrasztópáka; 220 V feszültséggel mőködı, kettıs szigeteléső, ún. „pillanat”forrasztópáka; villamos háztartási gépek (tőzhely, fızılap, mikrohullámú sütı, olajsütı, szendvicssütı, gyümölcsaszaló, kukoricaszem pattogtató, robotgép, vasaló, varrógép, stb.); segédmotoros kerékpár szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti tanuló); - csak pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép, a video, a projektor, az interaktív tábla, a televízió és egyéb szórakoztató elektronikai berendezés (DVD, CD, video lejátszó, magnó). - a krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági elıírások kibıvítése. A pedagógusok feladata, hogy haladéktalanul jelezzék az intézményvezetınek a veszélyforrásokat, melynek ellenırzéséért, elhárításáért az intézményvezetı a felelıs. Feladatuk továbbá, hogy gondoskodjanak a tanulók biztonságáról.

19

Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére. Veszélyforrást hordozó munkahelyüket mindig zárják a tanulók elıl. 7. Katasztrófavédelem, tőzvédelem, polgári védelem szervezeti és végrehajtási rendje A védelmi teendık megszervezését és a fenti események valamelyikének bekövetkeztekor a végrehajtást „A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól” szóló 37/2001. (X. 12.) OM. rendelet 3. § (2) bekezdése szerint végzi az intézmény. Az intézményi szabályozáshoz elkészíti a katasztrófa védelmi szabályzatát, amelyet a városi Polgár Védelmi parancsnokkal jóváhagyat. A védelmi feladatok megszervezéséért az intézmény igazgatója a felelıs. Megbízási szerzıdés keretében középfokú végzettséggel rendelkezı munkavédelmi felelıst foglalkoztat, aki elvégzi a tőzvédelmi szabályzat felülvizsgálatát, a tőzoltóság hatósági ellenırzésekor megállapított hiányosságok elhárítására javaslatot tesz. A munkavédelmi oktatással együtt megtartja a tőzvédelmi oktatást, ismerteti a legfontosabb tudnivalókat az intézmény katasztrófa védelmi, polgárvédelmi kötelezettségeirıl. A fenti események bármelyikének bekövetkeztekor a legfontosabb az emberi élet mentése. A megfelelı szakhatóságok értesítése után az épület kiürítésekor a rendkívüli eseményeknél és a bombariadónál leírtak alapján járunk el. A nagy erısségő vihar elırejelzése esetén a tanulókat az épületen belül, jól védett helyen tartjuk mindaddig, amíg a veszély el nem múlik. Árvíz esetén az emeleti tantermekben helyezzük el a csoportokat. 8. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendık A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetıt. Az intézményvezetı a rendkívüli esemény jellegének megfelelıen a) haladéktalanul értesíti: az érintett hatóságokat, fenntartót, a szülıket; b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, tanulók védelmét, biztonságát szolgálják. Az értesítésnek a következı adatokat kell tartalmazniuk: - az intézmény/tagintézmény/telephely pontos nevét, címét, - a bomba állítólagos helyét, - az emberélet veszélyeztetésének mértékét, - a bejelentı nevet, címét, telefonszámát, a bejelentés pontos idejét. Bomba elhelyezésérıl értesülı, vagy bombát észlelı személy köteles ezt azonnal jelenteni az intézmény vezetıjének, és a környezetét riasztani mindaddig, amíg a létesítmény központi riasztása meg nem történt. A bombariadót hosszantartó szaggatott csöngetés vagy kolompolás jelzi. Az intézmény kiürítését a bombariadó elrendelésekor azonnal meg kell kezdeni. A tanulók az órát tartó nevelı vezetésével a tőz esetére begyakorolt menekülési útvonalon keresztül hagyják el az épületet. Ablakot, ajtókat ki kell nyitni. Az épület gondos átvizsgálását követıen, ha a tőzszerészek ezt megengedik, újra elfoglalják helyüket a tanulók. Rendkívüli eseménynek számít – a bombariadón túl - különösen: - a tőz, - az árvíz, - a földrengés, - egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelımunkát más módon akadályozó, nehezítı körülmény.

20

Az egyéb intézkedést követelı rendkívüli események bekövetkeztekor az intézmény/tagintézmény-vezetı a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítésérıl. Ezt a tőzvédelmi szabályzatban rögzítettek szerint kell végrehajtani. Az épület elhagyása, kiürítése bombariadó esetén a katasztrófa védelmi szabályzatban foglaltakkal egyezik meg. A váratlan eseményt tőz esetén három szaggatott csengı, egyéb rendkívüli helyzetben hosszan tartó szaggatott csengı jelzi: a tagiskola vezetıje rendeli el a szükséges intézkedést – akadályoztatása esetén a helyettesi rendben megjelölt személy – az épület elhagyására, az állag – és vagyon megóvására. Az áramtalanítást, a gázcsapok elzárását, az ablakok kitárását, az épület ırzését az intézményvezetı/tagintézmény-vezetı a gondnok segítségével biztosítja. 9. Bombariadó vagy egyéb ok miatt elmaradt tanórák pótlása Az elmaradt tanórákat az eseménytıl számított egy hónapon belül pótolni kell. Elmaradt órának számít az a tanóra, amelynek legalább a fele (20 perc) nem telt el az épület elhagyásáig. Amennyiben az elmaradt tanórák száma három vagy több, a pótlására új, külön, a hivatalos rendben nem szereplı napot kell kijelölni. Az új alkalom kijelölése az igazgató feladata. Amennyiben az elmaradt tanórák száma egy vagy kettı, akkor ezek pótolhatók a rendes iskolai napokon. A pótló órák száma nem lehet több napi egy óránál.

21

V. RÉSZ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA MŐKÖDÉSI RENDJE 1. A tanulói jogviszony Intézményünkbe jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel alapján lehet bejutni, elsısorban a beiskolázási körzetünkbıl, ill. emelt szintő osztályainkba a város környékérıl. Az elsıs tanulók beíratásakor – lehetıség szerint a tanulók átvételekor is – az osztályba/csoportba sorolást az esélyegyenlıség biztosításával, a halmozottan hátrányos tanulók elkülönítése nélkül végezzük. 2. Az intézmény tanulóinak munkarendje (a HÁZIREND) Az intézményi rendszabályok (a házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint az iskola belsı rendjének, életének részletes szabályozását. A rendszabályok betartása kötelezı, erre elsısorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok felügyelnek. A házirendet az osztályfınöki munkaközösség, a minıségi kör és az igazgató készíti el, és a nevelıtestület fogadja el a törvényben megfogalmazottak egyetértésével. Egyetértési jogot gyakorol: Diákönkormányzat, SZM, Iskolaszék. 3. A tanév helyi rendje A tanév általános rendjérıl az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév szeptember 1-jétıl a következı év augusztus 31-ig tart. A szorgalmi idı az ünnepélyes tanévnyitóval kezdıdik, és a tanévzáró ünnepéllyel fejezıdik be. A tanév helyi rendjét, programját, a nevelıtestület határozza meg az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével a tanévnyitó értekezleten, amit a munkatervben rögzítenek. A munkatervben szereplı feladatok végrehajtásáért – annak elfogadását követıen – az igazgató a felelıs, minden pedagógusra kötelezı érvényő. A tanévnyitó értekezleten döntenek: - a nevelı és oktató munka lényeges tartalmi változásairól (házirend, pedagógiai program, stb.) - az iskolai szintő rendezvények, ünnepélyek tartalmáról, idıpontjáról, a tanítás nélküli munkanapok felhasználásáról, - a tanórán kívüli foglalkozások formáiról, - a nevelıtestület jogkörébe tartozó feladatok átruházásáról (pl. iskolaszék), bizottságok létrehozásáról, munkaközösség-vezetık megbízásáról, stb. - az éves munkaterv jóváhagyásáról. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait, balesetvédelmi elıírásokat az osztályfınökök az elsı tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az elsı szülıi értekezleten a szülıkkel. 4. A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, idıtartama -

Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévı heti órarend alapján a pedagógus vezetésével a kijelölt termekben történik. Tanítási órák idıtartama 45 perc. Az óraközi szünetek rendjét a Házirend szabályozza. A bemutató órák és foglalkozások tartásának rendjét és idejét - a munkaközösségvezetık javaslata alapján - a munkaterv rögzíti.

22

-

-

A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a munkaközösség-vezetık és az igazgatóság jogosult. Minden egyéb esetben csak az igazgató – az érintett pedagógus tájékoztatása mellett - adhat engedélyt. Osztályfınökök a szakos kolléga engedélyével mehetnek be az órára.

5. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A közoktatási törvény 121. § (1) bekezdés a) pontja az alapszolgáltatások körébe sorolja a rendszeres egészségügyi felügyeletet. Az ellátás rendjét az iskolaorvos és a védını saját hatáskörben szervezi. Iskolaorvos Feladata: - védıoltások elvégzése - osztályok szőrése (ortopéd szőrés is) - az iskola jellegébıl adódóan a sporttagozatos osztályok orvosi ellátása, tanévenként 2 alkalommal - 8. osztályosok pályaalkalmassági vizsgálata (színlátás) - testnevelés alóli felmentések, gyógytestnevelésre, könnyített testnevelésre utalás - testnevelés tagozatra jelentkezık orvosi vizsgálata (alkalmassági vizsga) - közremőködik az egészségnevelési programok lebonyolításában; a konyha, a büfé szolgáltatásaiban az egészséges táplálkozás követelményei betartatásában. - a tanulók gyógyítása érdekében a gyermekorvossal, a szakorvosi hálózattal egyeztet. Munkarend: alkalmanként (folyamatosan) Iskolavédını - védıoltások szervezése, levezetése - szőrések elıkészítése - minden évfolyamon, minden osztályban az alapszőrés végzése - a kiszőrt tanulók figyelemmel kísérése - tanulók látogatása (körzetbe tartozók) - pályaalkalmassági vizsgálat elıkészítése - egészségügyi törzslapok vezetése - tisztasági vizsgálat - elsısegélynyújtás, távollétében a tagintézményi vöröskeresztes tanár vagy a mentálhigiéné szakos tanár által - a pedagógiai programban lefektetett egészségnevelési programban való aktív közremőködés (órák, csoport foglalkozások tartása, mérések) az iskolai mentálhigiéné szakos pedagógussal közösen - gyógyszer, vegyszer megrendelése, mentıládák feltöltése Munkarend: Az egészségügyi ellátás munkatervben foglaltak alapján történik. Az iskolafogászaton ellenırzik a tanulók fogazatát, szájápolási szokásait. Szükség esetén a szülı beleegyezésével elvégzik a kezelést. A nyolcadik évfolyam tüdıszőrésen vesz részt. Közegészségügyi, járványügyi feladatok elvégzését a regionális ÁNTSZ utasításai alapján végzi az intézmény. Járványos, fertızı betegség idején jelentési kötelezettsége van az intézmény igazgatójának. Kötelezı feladata a szakhatóságnak a konyhák, éttermek, mosdók, tantermek egészségügyi ellenırzése. A jegyzıkönyvben rögzített kifogásokat az intézmény igazgatója köteles haladéktalanul elhárítani, akadályoztatása esetén a fenntartót értesíteni.

23

6. A fakultatív hit- és vallásoktatás idıpontját és helyét biztosító eljárás rendje A tanévnyitó ünnepélyen meghirdetésre kerül a hit-, és vallásoktatás lehetısége. Szervezıje a tagintézmény-vezetıvel egyezteti a felhívás módját, a részt vevık létszámát, az oktatás helyét és idejét. 7. Az iskolai könyvtár mőködési rendje A könyvtár mőködésének átfogó és részletes szabályozása külön szerkesztett könyvtári szabályzatban található. Muronyban, Kamuton, Tarhoson községi könyvtár mőködik. Az iskolai könyvtárnak tagja: - minden olyan tanuló, akinek jogviszonya van az intézménnyel - az iskola nevelıi és az iskola egyéb alkalmazottai, akinek szerzıdéses vagy kinevezett jogviszonya van az intézménnyel. Ingyenes szolgáltatások: - dokumentumok (könyvek, CD-k, DVD-k, videokazetták) helyben használata - könyvek kölcsönzése (egy tanuló egyszerre legfeljebb 3 könyvet kölcsönözhet egy hónapra) - számítógépek és az Internet használata - tartós tankönyvek kölcsönzése Térítéses szolgáltatások: - fénymásolat dokumentum részletekrıl, - dokumentumok nyomtatása. A könyvtárhasználat szabályai: - a könyvtári szolgáltatásokat a könyvtár nyitvatartási idejében, a rendeltetés szerinti használat szabályainak megfelelıen lehet igénybe venni, - a könyvtárat a tanulók könyvtárhasználati órákon és a kiírt kölcsönzési idıpontban, a könyvtáros jelenlétében használhatják, - a könyvtárból senki nem vihet ki könyvet a könyvtáros tudta nélkül, - a könyvtárba enni-inni valót bevinni nem szabad, - a könyvtár állományában okozott mindennemő kárt napi áron; pótolhatatlan vagy muzeális könyvekben okozott kárért a napi ár kétszeresét köteles megtéríteni a kárt okozó - a kölcsönzött könyveket egy hónapon belül vissza kell vinni. Ez a kölcsönzési idı a könyvtáros engedélyével meghosszabbítható - a könyvtár technikai eszközeit csak a könyvtáros engedélyével szabad használni - saját floppyt, CD-t csak a könyvtáros engedélyével szabad a számítógépbe tenni - az Interneten nem szabad a gyermek lelki fejlıdésére károsan ható oldalakat látogatni (durva, erıszakos oldalak, pornográf oldalak, chat). Könyvtári nyitvatartás - a törvény alapján meghatározott óraszámban, a könyvtáros által kiírt idıpontokban - A nyitva tartást a bejárati ajtón jól látható módon kell elhelyezni. - könyvtárhasználati órák ideje a nevelıkkel elızetesen egyeztetett idıpontban. A könyvtár mőködtetésének szakmai követelményei A könyvtár mőködtetésének általános alapkövetelményei A könyvtár helyiséggel szemben támasztott követelmények - a könyvtár helyiség könnyen megközelíthetı legyen a könyvtár használók számára;

24

-

a könyvtári helyiség alkalmas legyen legalább egy iskolai osztály befogadására, a tanulók zavartalan könyvtárhasználatára, a könyvtár helyiségben a könyvállomány jelentıs része (60 %) szabadpolcos rendszerben legyen elhelyezhetı.

Könyvtár mőködtetésének személyi feltételei: Könyvtáros tanár dolgozhat az iskolai könyvtárban, heti munkaideje 40 óra, munkarendjét és feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. A könyvtárban könyvtáros asszisztens az lehet, aki középiskolai végzettséggel és legalább középfokú könyvtárosi szakképesítéssel rendelkezik. A könyvtáros asszisztens a könyvtáros tanár irányításával közremőködik az állomány nyilvántartásba vételével, a raktári rend fenntartásával, az állomány megóvásával, a dokumentumok könyvtári felszerelésével, adatbevitelével kapcsolatos feladatok ellátásában, továbbá elláthat minden olyan feladatot, amely megfelel a szakmai végzettségének. Könyvtári dokumentumokkal szemben támasztott követelmények: - a könyvtárban legalább háromezer könyvtári dokumentumnak meg kell lennie. - a könyvtár győjteményének széleskörően tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre az iskolai nevelı és oktató tevékenységhez szükség van. - az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. - a tartós tankönyvek listáját az olvasótermi részben nyilvánosságra kell hozni. Könyvtár mőködtetésének egyéb technikai feltételei: A könyvtárnak rendelkeznie kell a különbözı információhordozók használatához szükséges eszközökkel, így legalább egy osztály elhelyezéséhez szükséges mennyiségő asztallal, és székkel. Legalább egy CD és vagy DVD lejátszóval, lehetıség szerint, számítógéppel, nyomtatóval, a dokumentumok kiadásához szükséges eszközökkel, így a könyvtári dokumentumok megfelelı nyilvántartásával (könyvtár katalógussal szerzı, illetve cím szerint) számítógépes nyilvántartással, a könyvtárhasználók által kölcsönzött könyvek számítógépes nyilvántartásával. A könyvtár mőködése során kapcsolattartás más könyvtárakkal A könyvtárnak kapcsolatot kell tartania a következı könyvtárakkal: - más iskolai könyvtárral, - a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, - a nyilvános könyvtárakkal. A könyvtárnak együtt kell mőködnie az iskola székhelyén mőködı könyvtárral.

25

8. A tankönyvellátás rendje Csak olyan tankönyvet rendelhet az iskola a tanulói számára, amelyet külön jogszabályban meghatározott eljárás keretében tankönyvvé nyilvánítottak, és szerepel az OKM hivatalos jegyzékében. Tankönyvként forgalmazható szótár, szöveggyőjtemény, feladatgyőjtemény, feladatlap, atlasz, kislexikon, munkafüzet, CD, videokazetta, digitális tananyag, oktatási szoftver. A kiadónak a tankönyvek borítóján vagy kolofon oldalán jól látható módon fel kell tüntetnie a tankönyvvé nyilvánítás tényét, a jogerıs határozat számát, idıpontját. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskola igazgatója a szakmai munkaközösség véleményének figyelembe vételével, az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértésével készíti el a tankönyvek megrendelését. Az intézmény igazgatója szerzıdést köt a tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek megrendelés szerinti határidıre történı leszállításáról. Az iskolai terjesztési ár tartalmazza az ÁFÁ-t is. A forgalmazóktól értékesítésre átvett könyvek értékesítéséért a tankönyv felelısöket díjazás illeti meg. A költségvetési törvényben meghatározott tankönyvtámogatás keretébıl a felmérési adatok figyelembe vételével a rászorulók esetében az iskola átvállalja, vagy csökkenti a tankönyv vásárlás költségeit. A napköziben, tanulószobán is biztosítani kell, hogy megfelelı számú tankönyv segítse a tanulók másnapi felkészülését. Az iskolai tankönyvellátás keretében a tanuló ugyanazon az évfolyamon második alkalommal csak akkor jogosult a jegyzékben szereplı áron megvásárolni ugyanazt a tankönyvet, ha tıle függetlenül vált használhatatlanná, vagy elveszett. Másik iskolából év közben érkezı tanuló részére az új iskolában alkalmazott tankönyvet a tankönyvjegyzékben szereplı áron jogosult megvásárolni. A tankönyvtámogatás keretösszegének 25 %-át tartós tankönyvekre, valamint elektronikus adathordozón rögzített tananyag vásárlására fordítjuk. Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy a tanulók vagy tartós tankönyvek és más tankönyv könyvtári kölcsönzésével, vagy a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek igénybevételével, illetıleg a tankönyvek vásárlásához nyújtott támogatással jusson taneszközeihez. A normatív támogatottak körét a tv. 8.§ (4) bekezdése szerint kell figyelembe venni, amit a szülı által benyújtott igénylı lap alapján lehet megállapítani. A kölcsönzött tankönyveket egy tanévre bocsátja az iskola a tanuló rendelkezésére, de legkésıbb addig, amíg a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik. A tanuló szülıje az elvesztett vagy megrongált tankönyvekért kártérítést köteles fizetni. A kártérítés mértéke nem lehet több annál, mint a darabonkénti beszerzési ár. A kártérítés akkor mérsékelhetı a beszerzési ár felére, ha a tankönyvet már nem az elsı tulajdonosa használta, majd elvesztette vagy megrongálta. A kártérítés abban az esetben engedhetı el, ha a tankönyv a következı tanévben már nem lesz forgalomban, vagy az iskola nem kívánja használni. Az iskola tankönyvfelelısét az igazgató bízza meg a tankönyvigény és szükséglet felmérésével, az általános igazgatóhelyettest a tankönyvtámogatás jogosultságának felmérésével, a szülık tájékoztatásával. Az iskola pénztárosát a befizetések, az utalások, az elszámolás elkészítésére kéri fel. A tankönyvfelelıs és a pénztáros megbízása visszavonásig érvényes. A tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje -

-

November1-jéig az iskola értesíti a szülıket a tankönyvellátás rendjérıl, a kedvezmények iránti igénybejelentés módjáról, a jogosultság igazolásának formáiról (R. 5. számú melléklete). November 15-ig az iskolai tankönyvfelelıs felméri, hogy hány tanuló kívánja igénybe venni a normatív tankönyvtámogatást vagy az iskola által nyújtott további kedvezményeket, hányan, melyik tankönyvet nem rendelik meg, mert használt tankönyvet kívánnak használni.

26

-

-

-

-

-

-

Az igazgató a felmérés alapján november 30-ig tájékoztatja a nevelıtestületet, az iskolaszéket, a szülıi szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot, hogy hány tanulónak kell biztosítania normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel egyéb támogatást. A nevelıtestület december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, errıl értesíti a szülıket. Az iskola által megadott határidı jogvesztı, azaz a határidı elmulasztása esetén a szülı elesik az ingyenes tankönyvtıl. A pedagógusok írásban közlik minden év január 31.-ig a tankönyvfelelıssel, a munkaközösség vezetıjével az általuk használni kívánt tankönyvre vonatkozó igényüket. A szakmai munkaközösségek minden év február 7. napjáig megtárgyalják és véleményezik az adott tantárgyból a pedagógus által választott tankönyveket, és felügyelik a tankönyv választás rendjét az intézmény Pedagógiai Programjában, helyi tantervében foglalt szakmai elveknek megfelelıen. A választott tankönyvek összessége nem lépheti túl a beszerzési keretet. Az iskola tankönyvfelelıse február 15-ig elkészíti a tankönyvrendelést, megbecsülve a várható elsısök számát, a megrendelést eljuttatja a tankönyv - forgalmazóhoz, és a KIR – rendszerben február 28-ig közli a rendelést. Június 10-ig az iskolai könyvtárban közzé kell tenni a kölcsönözhetı tankönyvek jegyzékét.

Az iskolai tankönyvtámogatás rendjét, a tankönyvellátás szabályozását külön szabályzat tartalmazza. Ennek elkészítése az igazgató kötelessége. Ezt a feladatot átruházza az általános igazgató helyettesre, a szabályozást az igazgató ellenırzi.

27

VI. RÉSZ AZ ALAPFOKÚ MŐVÉSZETI ISKOLA MŐKÖDÉSI RENDJE 1. Az alapfokú mővészeti iskola alapfeladata, és az ellátást meghatározó jogszabályok -

-

-

-

-

Az alapfokú mővészetoktatási intézményegység feladata az alapító okiratban meghatározott iskolarendszerő mővészetoktatás kielégítése, egyfelıl a zeneoktatás, másfelıl a néptánc kultúra fejlesztése érdekében. Az alapfokú mővészetoktatási intézményben mővészeti nevelés és oktatás folyik. Az alapfokú mővészeti oktatás megalapozza a mővészi kifejezı készségeket, illetve elıkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra. Az intézményben a tankötelezettség nem teljesíthetı, illetve a tanuló nem készülhet fel az alapmőveltségi vizsga letételére. Az alapfokú mővészetoktatási intézménynek - az Alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programjában meghatározottak szerint - legalább hat és legfeljebb tizenkettı évfolyama van, melynek keretei között az oktatás elıképzı, alapfokú és továbbképzı évfolyamokon folyik. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követıen mővészeti alapvizsgát tehet, az utolsó továbbképzı évfolyam elvégzését követıen pedig mővészeti záróvizsgát tehet. A mővészeti alapvizsga a továbbképzı évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít. A mővészeti alapvizsgát és a mővészeti záróvizsgát jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni. Az alapfokú mővészetoktatási intézményben a helyi tanterv az oktatási miniszter által mővészeti áganként - kiadott Alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programjára épül. A mővészeti ágak a következık: zenemővészet, táncmővészet.

Az alapfokú mővészetoktatási intézmény tevékenysége Sajátos iskolatípus, amelyben elıképzı, hangszeres elıképzı, alap és középfokú hangszeres oktatás folyik zenemővészeti és táncmővészeti tagozaton. Választható hangszerek: zongora, hegedő, cselló, furulya, fuvola, klarinét, trombita, kürt, tenorkürt, harsona, tuba, bariton és ütı. Választható tánc: néptánc Az oktatási idı: 2 évfolyam elıkészítı, 6 évfolyam alapfok (rövid tanszak esetén 4 év) és 4 év középfok, összesen 12 év. 2. A tanulói jogviszony, az értékelés módja, elırelépés A tanulók felvétele A felvételi vizsgákat általában május közepén kell megtartani. Szeptember elsı hetében az esetleges üres helyek betöltésére pótfelvételi vizsgát lehet tartani. Új tanuló felvételérıl az tagintézmény-vezetı a felvételi bizottság javaslatát és az iskola engedélyezett tanuló létszámát figyelembe véve dönt. A felvétel eredményét írásban vagy az iskola hirdetıtábláján kell a tanulókkal és a szüleikkel, gondozójukkal (továbbiakban szülı) közölni. Ha egy hangszer tanulására több jelentkezı van, mint a férıhely a jelentkezıket, a vizsga eredménye az alkati megfelelés alapján kell rangsorolni. A tanulók osztályba sorolására - a felvételi vizsgán nyújtott teljesítmény alapján – a felvételi bizottság tesz javaslatot. A hangszeres és a kötelezıen választható tantárgy osztályba sorolása eltérhet egymástól. Beiratkozás - Általában az évzáró ünnepélyt követı két munkanapban - Az új növendékek részére beiratkozási nyilatkozat leadása május végig (régi növendékek)

28

-

A tanulók beírását a nevelıtestület tagjai végzik. A beiratkozásnál – egyes személyi adatok változása miatt – a tanuló mővészeti iskolai növendék-nyilvántartó lapján lévı adatokat egyeztetni kell. Képességvizsgálat a szaktanárok bevonásával történhet.

A tanulmányi eredmény értékelésének módja A tanulónak minden olyan tantárggyal összefüggı lényeges megnyilatkozását, teljesítményét, amelyre félévkor, illetve a tanév végén számszerő osztályzatot kap, tanulmányi eredménye és szorgalma alapján havonként érdemjeggyel kell értékelni. Az osztályzatot a tantervi követelmények, valamint a tanulók gyakorlati és elméleti eredményeinek egybevetése alapján kell megállapítani. A fıtárgy, az elıképzı, a szolfézs, a zeneelmélet és a zeneirodalom tárgyak esetén: jeles /5/, jó /4/, közepes /3/, elégséges /2/, elégtelen /1/. A kamarazene és a zenekar tantárgyak esetén kiválóan megfelelt, jól megfelelt, nem felelt meg. Havonkénti értékeléstıl pedagógiailag indokolt esetben (pl. felnıtt tanulóknál) el lehet tekinteni. Érdemjegyekrıl a tanuló szülıjét – felnıtt tanulók kivételével – az ellenırzı könyv útján tájékoztatni kell. A félévi és a tanév végi osztályzás - A mővészeti iskolai tanulók munkáját – kivéve a hangszeres elıképzı tanulóit – félévkor és tanév végén osztályozni kell. A félévi, illetıleg a tanév végi beszámolón nyújtott teljesítményét kell tükröznie az adott érdemjegynek. - A félévi osztályzatot a tanár állapítja meg, az elsı félév eredménye alapján. - A tanév végén fıtárgyból, hangszeres elıképzıbıl, valamint szolfézsból, bizottság elıtt, beszámolót kell tennie. A beszámolón az érdemjegyet a fıtárgy tanárnak javaslata alapján bizottság állapítja meg. A bizottság elnöke az tagintézmény-vezetı vagy megbízottja /tanszakvezetı/ Tagjai: a tanuló fıtárgyi tanára és még legalább egy lehetıleg azonos, vagy rokon szakos tanár. Ha a nevelıtestületben több azonos szakos tanár van, lehetıleg valamennyi vegyen részt a beszámolón. - Kamarazene, és zenekar tantárgyakból tanév végén nincs beszámoló, az érdemjegyet a végzett munka alapján a tanár adja. - Néptánc tanszakon nyilvános elıadás jelenti a vizsgát. - Az egész tanév munkája alapján kell osztályozni azt a tanulót, aki betegség vagy testi sérülés miatt a beszámolón megjelenni nem tud, és távolmaradásának okát orvosi igazolással bizonyítja. Ebben az esetben a bizonyítvány és a törzslap megjegyzési rovatába fel kell tüntetni, hogy az év végi beszámolón nem vett részt. - A tanév végi beszámolóra nem bocsátható az a tanuló, akinek a tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják az elıírt kötelezı óraszám egyharmadát - A fıtárgyi elégtelen osztályzat /a tanév végén/ a tanulói jogviszony megszőnését jelenti. Összevont beszámoló - A rendkívüli elırehaladás esetén a szaktanár és a tanszakvezetı tanár együttes javaslata alapján az tagintézmény-vezetı engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév végén két, esetleg több osztály anyagából tegyen összevont beszámolót. A fıtárgyi beszámoló anyagát kétharmad részben a magasabb osztály anyagából kell összeállítani. A kötelezı tantárgynál a magasabb osztály anyaga alapján kell az osztályzatot megállapítani. - Összevont beszámolót a tanév végi beszámolókkal egyidejőleg, vagy az tagintézményvezetı által megadott idıben lehet megtartani. - Az összevont beszámoló engedélyezését írásban kell kérni. - A kérelmet legkésıbb május 10-ig lehet a tagintézmény-vezetıhöz benyújtani.

29

Felsıbb osztályba lépés Az alapfokú mővészeti iskola legfelsıbb osztályba az a tanuló léphet, aki a közvetlenül megelızı osztályt sikeresen elvégezte, arról bizonyítványt kapott, és tanulmányaiban nincs megszakítás. Felmentés vagy más ok miatt a tanuló osztályba tartozása szolfézs, illetve a fıtárgy esetében eltérhet egymástól. Ezt a bizonyítványban és az anyakönyvben is fel kell tüntetni. Ebben az esetben a felsıbb osztályba lépésnél a hangszeres osztályt kell figyelembe venni. Tanulmányok folytatása ugyanabban az osztályban - Az a tanuló, aki osztálya tantervi anyagát önhibáján kívül elvégezni nem tudja, a tagintézmény-vezetıtıl legkésıbb május 10-ig kérheti, hogy tanulmányait a következı tanévben ugyanannak az osztálynak a tanulójaként folytassa. A tagintézmény-vezetı a szaktanár meghallgatása után dönt. Ebben az esetben a tanuló osztályzatot nem kap. A bizonyítvány és az anyakönyvbe a fenti tényt be kell jegyezni. - Az elızı osztályban folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akinek igazolt mulasztása valamely tantárgyból meghaladja az összes óraszám egyharmadát, kivéve, ha a tananyagot elsajátította, és az tagintézmény-vezetı engedélyével beszámolót tesz. - A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követıen mővészeti alapvizsgát tehet, az utolsó továbbképzı évfolyam elvégzését követıen pedig mővészeti záróvizsgát tehet. - A mővészeti alapvizsga a továbbképzı évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít. A mővészeti alapvizsgát és a mővészeti záróvizsgát jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni. Tanulói jogviszony megszőnik - Ha a szülı, illetve a felnıtt tanuló bejelenti, hogy kimarad az iskolából, a bejelentésben megjelölt napon. - Az utolsó alapfokú évfolyam utolsó napján, ha a tanuló nem tesz mővészeti alapvizsgát, valamint az utolsó továbbképzı évfolyam záróvizsga letételének napján. Ha a tanuló nem tesz záróvizsgát, az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány kiállításának napján. - Ha fizetési hátralék miatt a tagintézmény-vezetı a szülı, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerıre emelkedésének napján. E rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a tanuló hátrányos helyzető. 3. A tanítási év rendje Tevékenység megtervezése - A Békési Kistérségi Iskola éves munkatervét az igazgató, felettes szervek intézkedéseinek, valamint az igazgatótanács, a szakmai vezetıség, nevelıtestület határozatainak és javaslatainak figyelembevételével kell elıkészíteni és vitára bocsátani. A munkaterv véglegesítésérıl, elfogadásáról a nevelıtestület határoz. - A tantárgyfelosztást a tagintézmény-vezetı az október 1-i állapotnak megfelelıen állítja össze. A tantárgyfelosztás alapja az óraterv, valamint a tanulók és tanulócsoportok száma. Biztosítani kell a „B” tagozatos növendékek megfelelı szintő szakmai felkészítését. - A tanulónak tanév közben más tanárhoz való beosztását a tagintézmény-vezetı csak alapos indokok, elsıdlegesen pedagógiai szempontok alapján a tanszakvezetı véleményének kikérése után engedélyezheti, illetve rendelheti el. - A végleges órarendet legkésıbb szeptember 20-ig, illetve február 15-ig kell összeállítani. A tanulók órabeosztását, a fıtárgyi naplóban és az összesítıben kell feltüntetni. - A tanulók egyéni és csoportos óráit lehetıleg egyenletesen a hét párhuzamos napjaira kell elosztani.

30

-

Az alapfokú mővészetoktatási intézmény a helyi tantervét az „Alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja” alapján készíti el.

A tanév beosztása -

A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg (tanév rendje). A tanév rendjében határozza meg a tanév szervezésével kapcsolatos feladatokat, így különösen a tanév kezdı és befejezı napját, azt az idıszakot, amelynek keretében az iskolai nevelés és oktatás folyik (szorgalmi idı, tanítási év), a tanítási szünetek szervezésének idıszakát és idıtartamát, a felvételi kérelmek elbírálásának idıszakát. Az iskola - a tanév rendjében meghatározottak figyelembevételével - éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat és tanítási szünnapokat. - Az órarend szerint megtartott foglalkozásokon felüli tanítási napnak, illetıleg megtartott órának kell tekinteni a tanterv által elıírt meghallgatásokat, tanév végi beszámolókat, a növendékhangversenyeket, bemutatókat, közös órákat is, ha azokon a tanuló és a tanár részvétele kötelezı. Egyéni foglalkozás tartható az alapfokú mővészetoktatás zenemővészeti ágában – az elıképzı kivételével – a tanórai foglalkozások megszervezéséhez rendelkezésre álló órakeret terhére heti három órában, ha a tanuló részére a tanítási év átlagában – jogszabályban meghatározott idıtartamban – legalább heti négy foglalkozás biztosított. Heti másfél órában, ha ennél kevesebb foglalkozás biztosított. Az egyéni foglalkozást az alapfokú mővészetoktatás zenemővészeti ágában a hangszeres és énekes fıtárgyi óra esetén egyegy tanuló részére kell biztosítani. 4. Tanítási órák, óraközi szünetek rendje, idıtartama -

-

A tanítás helye: a mővészeti iskola épülete, valamint együttmőködési megállapodás alapján másik intézményben biztosított olyan helyiség, amely az oktatás számára megfelel. A tanítás reggel 8 órától este 20 óráig tarthat. Az iskolában folyó szakmai munka rendjét, beosztását, idıtartamát – tanszakonkénti tantervét és óratervét – külön jogszabály írja elı. A tanulók óráit úgy kell beosztani, hogy azok a közismereti oktatási órákkal ne ütközzenek. A fıtárgyi órák beosztásánál ügyelni kell arra, hogy a távolabb lakó tanulók óráit – ha lehetséges – kapcsoljuk a kötelezı tantárgyi órákhoz. A csoportos órákat szünet közbeiktatásával kell megtartani. Kivételes esetben a helyi körülményektıl függıen az órák összevonásáról az igazgató is rendelkezhet. A tanítási órák zavartalansága érdekében a tanárt és tanulót az órákról kihívni vagy a tanítási órát más módon zavarni nem szabad. Rendkívüli esetekben az igazgató, vagy helyettese kivételt tehet.

Tanulók száma, csoportos órák tanulólétszáma - A tanulók létszámkeretét (felvett tanulók száma) a hatályos rendelkezéseket és a tanterveket figyelembe véve az önkormányzattal egyeztetve kell meghatározni. - A csoportos órák tanulólétszáma általában 15 fı. A maximális létszámot a jogszabály 20 fıben határozza meg. Tanítási órák idıtartama - 45 perces tanítási órával esik egy tekintet alá – kiselıképzı, elıképzı, a csoportos hangszeres elıképzı, a szolfézs, a zeneelmélet, néptánc, - 1,5 foglalkozási órának számít a fıtárgy B-tagozat 2x45 perces órája.

31

5. Szakkönyvtár mőködési rendje A könyvtár mőködésére álljon rendelkezésre olyan helyiség, ahol a kotta és könyvállomány szabadpolcos, illetve zárt szekrényben elhelyezhetı és a tanárok számára bármikor elérhetı. Fontos a tanszakoknak megfelelı kottamennyiség, könyv megléte. A pedagógiai szakkönyvtárnak tartalmaznia kell azokat az információkat, amelyekre az oktató tevékenység során szükség lehet. Dokumentumnak tekintendı: a szakkönyvtár állományába vett szakkönyv, kotta, oktatási, mővészeti, közmővelıdési könyv, segédkönyv, jogszabály győjtemény, közlöny, pedagógiai program és szabályzat, kép, adat- és hanganyag, beleértve az elektromos ismerethordozót is. A pedagógiai szakkönyvtár feladata A kotta-, könyv-, és a dokumentum tárgykörébe tartozó állomány folyamatos fejlesztése, ırzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Tájékoztatás nyújtása a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól. Számítógépes szakirodalmi információs szolgáltatások biztosítása. A szakkönyvtárral kapcsolatos helyi rendelkezések - Álljon olyan helyiség a könyvtár mőködtetésre, ahol a kotta és könyvállomány szabadpolcos, illetve zárt szekrényben elhelyezhetı és a tanárok számára bármikor elérhetı. Erre a célra kijelölt hely a földszint 2-es terem. - Könyvtáros alkalmazására az intézmény költségvetése nem ad lehetıséget, ezért a dokumentumok kezelését az iskolatitkár látja el a feladatot. - A szakkönyvek tárolása az igazgató, illetve a tanár szobában történik. A kották tárolása a tanszakvezetık tantermében az erre a célra kialakított szekrényben történik. A kölcsönzésért a tárolással megbízott tanár a felelıs. Az iskola rendjébıl adódóan, valamint a szoros együttmőködés eredményeként a tanárok egymás között egyeztetik kottaigényüket. A fıtantárgyi tanártól kapja a tanuló kölcsönzésre az igényelt kottát, szakkönyvet. A fıtantárgyi tanár felelıssége és kötelessége azt a tanszakvezetınek visszaszolgáltatni. Új szerzemények esetén a számla megérkezése után a kotta-, illetve szakkönyvnyilvántartó könyvbe való bevételezés után számmal, bélyegzıvel ellátva a felelıs tanszakvezetı tanárnak kerül átadásra. A fıtantárgyi tanárok kölcsönzik azokat a tanulóknak.

32

VII. RÉSZ AZ EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT MŐKÖDÉSI RENDJE A szülı és a pedagógus nevelı munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását a pedagógiai szakszolgálat segíti. ( Ktv. 34.§ ) 1. Feladatellátás helyszínei -

Nevelési tanácsadás: EPSZ tagintézmény, Kossuth u 4.sz. Logopédiai szolgáltatás : Eötvös J. tagintézmény, Jantyik u. 21 -25 sz. Gyógytestnevelés: Dr. Hepp F. tagintézmény, József A. u. 12 sz. Fejlesztı- és rehabilitációs tevékenység: minden tagintézményben 2. Ellátási terület

-

-

-

-

A nevelési tanácsadó és a logopédia szolgáltatása biztosított a Békés Város illetékességi körzetében állandó lakhellyel bíró gyermekek és szüleik részére, illetve a város oktatási nevelési intézményeibe járó 3 – 16 éves gyermekekre. A fejlesztı és rehabilitációs tevékenység biztosítása valamint a gyógytestnevelés feladatellátása kizárólag a Békési Kistérségi Általános Iskola intézményébe beíratott tanköteles tanulókra vonatkozik. A tanuló akkor veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, ha a nappali oktatás munkarendje szerint folytatja tanulmányait. Ha a tanuló nem veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, abban a kérdésben, hogy különleges gondozásra jogosult-e, a jogszabályban meghatározott szakértı szakvéleménye alapján kell dönteni. A meghatározott igénybevevık részére térítésmentes a szolgáltatás. A mőködtetı az ellátási körzeten kívül külön térítési díj ellenében nyújthat szolgáltatást.

3. A mőködés rendje Az EPSZ folyamatosan tevékenykedik, mőködési rendje igazodik az oktatási intézmények munkarendjéhez. Éves feladatainak ellátásához munkatervet készít. A szakszolgálat munkatársai kötelezı tanórai tevékenységüket órarend szerint végzik. - A nevelési tanácsadó és a logopédia mőködési rendje folyamatos. Tanítási szünetben egy-egy fogadónappal, nyári szünetben július elsı munkanapjától a tanév elsı tanítási napjáig legalább heti egy fogadónap szervezésével kell biztosítani a szolgáltatások igénybevételét. A fogadónapok idıpontjai a fıépület bejárati és az irodahelyiségek ajtaján kerül kifüggesztésre. - A Nevelési Tanácsadó nyitva tartásának rendje: hétfıtıl-csütörtökig 8 -16 óráig, fogadórák esetén 8 – 17 óráig, pénteken 8- 15 óráig. 4. A szakszolgálati tevékenység igénybevételének módja a./ Nevelési tanácsadó igénybevétele -

-

A Nevelési Tanácsadó, ellátja azt a gyermeket, tanulót, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Békés Város mőködési körzetében van, illetıleg aki az illetékességi területén jár óvodába, iskolába. A Nevelési Tanácsadóba való beutalás szóban vagy írásban (javaslati lapon) történhet. A szolgáltatást elıjegyzés alapján lehet igénybe venni. A sürgıs, rendkívüli esetekben (aktuális krízishelyzet, stb.) lehetıség szerint azonnali ellátást kell biztosítani. A Nevelési Tanácsadó munkáját úgy kell megszervezni, hogy az önkéntesség maradéktalanul érvényesüljön mind a személyiségvizsgálat, mind a gondozás folyamán.

33

-

-

-

-

A kiskorúak vizsgálatát kérhetik az óvodák, iskolák, gyámhatóság, egészségügyi, gyermekvédelmi intézmények és bármelyik szülı. A kiskorút a szülı tudtával, de a szülı jelenléte nélkül is lehet vizsgálni. A gyámhatóság kötelezheti eljárás során - a vonatkozó jogi elıírások figyelembe vételével - a szülıt (gondviselıt) arra, hogy a kiskorúval keresse fel a Nevelési Tanácsadót szakvélemény, illetve tanácsadás végett. Sem a Nevelési Tanácsadó, sem a vizsgálatot kezdeményezı állami és társadalmi szervek részérıl bárminemő fizikai illetve pszichikai kényszer a beutaláskor megengedhetetlen. Vizsgálatot kezdeményezheti a szülı, az oktatási - nevelési - egészségügyi-és gyermekvédelmi intézmények, vagy a gyámhivatal. A fiatalkorú gyermek a szülı tudta és beleegyezése nélkül nem vizsgálható. A gyermek érdekét szolgáló szakvélemények és konzultációk kivételével a tanácsadó minden munkatársát titoktartási kötelezettség terheli azon tények, adatok tekintetében, amelyek a kiskorúakkal és családjukkal kapcsolatosak. A 14/1994 (VI.24) MKM rendelet18/A § alapján: a gyermek, tanuló érdekében államigazgatási eljárás megindítását kezdeményezi a nevelési-oktatási intézmény vezetıje, ha a gyermek, tanuló vizsgálaton való részvételének szükségességével a szülı nem ért egyet, illetve a vizsgálaton a gyermekével nem jelenik meg. Az eljárásra az a jegyzı illetékes, akinek a mőködési területén a gyermek lakhelye van.

b./ Logopédiai ellátás igénybevétele A logopédia órarendnek megfelelıen mőködik. Az év eleji rendszeres óvodai és iskolai szőrések alapján kerülnek a gyerekek logopédiai ellátásba. A tanév elején kialakított órarend szerint folyik a mikro- vagy kiscsoportos fejlesztés. A szülık számára folyamatos kapcsolattartást, tájékoztatást kell nyújtani (üzenıfüzet, nyílt nap, a szülı részvételének lehetısége a foglalkozáson). Az elérhetıséget fogadóórával kell biztosítani. c./ Rehabilitációs foglalkozások igénybevétele A különleges gondozást igénylı tanulók ellátása a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság külön jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint elkészített szakvéleménye alapján történik. Az intézmény számára kötelezı biztosítani a sajátos nevelési igényő tanulók számára a rehabilitációs foglalkozásokat a szakvéleményben meghatározottak szerint. A szülı lemondhat igénybevételi jogáról. d./ Gyógytestnevelés igénybevétele Az iskola, illetve az iskolafenntartó helyi önkormányzat (a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 8. bekezdése szerint) feladata az érintett tanulókkal kapcsolatos feladatok ellátásának megszervezése. Az orvosi, szakorvosi vélemény alapján a gyógytestnevelésre utalt gyereket a fenntartó döntése szerinti kijelölt iskolában, a feltételeket biztosítva kell foglalkoztatni. e/ Iskolapszichológia igénybevétele Heti három órában az Eötvös tagiskolában mőködik. A gyermek ellátását kérheti a szülı és a pedagógus. Az ellátáshoz minden esetben hozzá kell járulni a szülınek, vagy a gyámnak. A szolgáltatás elıjegyzés alapján lehet igénybe venni. A pszichológust titoktartási kötelezettség terheli és köteles betartani a Pszichológusok Etikai Kódexét.

34

VIII. RÉSZ A TANÍTÁSI KÉPZÉSI IDİ, A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE

1. A tanítási, képzési idı az általános iskolában Tanítási idı A közoktatási törvény 52. §-a alapján, ill. fenntartó által meghatározott órabank alapján. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje A közoktatási törvény 53. §-a alapján, ill. fenntartó által meghatározott órabank alapján. Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezeti foglalkozási formák vannak: - napközis és tanulószobai foglalkozások - szakkörök - iskolai sportköri foglalkozások - könyvtári foglalkozások - tanulmányi kirándulások - tanulmányi és sportversenyek, házibajnokságok - kulturális rendezvény - énekkar - fejlesztı foglalkozások - diáknapok - projektoktatási formák - erdei iskola a.) A napközis foglalkozás a tanórákra való felkészülés, a pihenés, a játék, mindennapos testnevelés, a szabadidı hasznos eltöltésének színtere. A napközis csoportokban a tanulók felügyeletét a napközi vezetık látják el. A napközi rendjét az otthonrend szabályozza, amelyet a munkaközösség készít el, az igazgató hagy jóvá. Mőködésének rendjét munkaközösség-vezetı koordinálja. b.) Szakköröket a tanulók érdeklıdésétıl függıen, önkéntes jelentkezésük alapján, az iskolai tantárgyfelosztás lehetıségeinek figyelembevételével a munkaközösség-vezetık javaslata, ill. a diákönkormányzat javaslata alapján indítunk. A szakkörök vezetıit az igazgató bízza meg. A foglalkozások elıre meghatározott tematika szerint mőködnek. Látogatottságáról naplót kell vezetni. A foglalkozások 45 percesek. c.) Az énekkar a tantárgyfelosztásban meghatározott idıkeretben mőködik. Az énekkarba való belépés önkéntes, a kórusvezetı javaslatára történik. Az énekkarból való kilépést a szülı írásban, a kilépés indoklásával a kórusvezetıtıl kérheti. d.) Az ISK – önálló szabályzata szerint - a gyermekek mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakult meg. Az ISK, mint szervezeti forma iskolánk tanulóinak önkéntes alapon nyújt lehetıséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken, házibajnokságon való részvételre. A mindennapos testnevelés megvalósításának egyik színtere. e.) A fejlesztı foglalkozások célja követelményekhez való felzárkóztatás.

az

alapképességek

fejlesztése,

a

tantervi

35

f.) A tanulmányi és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedı teljesítmények függvényében lehetséges. Szaktanári irányítást igényel. A legeredményesebb tanulókat a tagintézmény-vezetı a diákközösség elıtt elismerésben részesíti. g.) Az iskola pedagógiai programjában valamint éves munkatervében rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás (környezeti nevelés, az egészségnevelés), erdei iskola, projekthét, a kulturális, illetıleg sportrendezvény jellemzıi: - az ilyen foglalkozások megtartását az intézményvezetéssel elızetesen egyeztetni kell, - az ilyen foglalkozások alkalmával biztosítani kell pedagógus részvételét, aki gondoskodik a felügyeletrıl. A tanulmányi kirándulások szervezése és az azon történı részvétel ingyenes. A tanulmányi kirándulások alatt a kísérı tanárok ügyeletet látnak el. A tanulmányi kirándulást az iskola igazgatója nem pihenınapon és nem munkaszüneti napon rendeli el. A tanév rendjében meghatározott utolsó tanítási hét munkanapjain legfeljebb két tanítási napot vehetnek igénybe az osztályok. A kirándulás költségeire a szülıtıl pénzt kérni nem lehet. 2.

-

-

-

-

-

A tanítási, képzési idı az alapfokú mővészeti iskolában A tanórán kívüli foglalkozások Tanulmányi kirándulásnak minısülnek az egyes csoportok kölcsönös látogatásai, cserehangversenyei, zenei hangversenyeken való részvétel, a zenei intézmények és kiállítások szervezett látogatásai, a Jeunesses Musicales programokon való részvétel. Tanórán kívüli foglalkozásnak minısülnek a növendékhangversenyek, az intézményben zajló nyilvános hangversenyek és más táncmővészeti bemutatók, melyeken a tanulók szervezett formában vesznek részt. A tanítási napokon szervezett tanulmányi kirándulás esetében a tanulók részvételéhez az iskola igazgatójának hozzájárulása szükséges. A mővészeti iskola által szervezett nyilvános hangversenyen, bemutatón való szerepléshez a szülıi hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. Tanulmányi kirándulások alkalmával annyi kísérıtanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább 1 fıt. A kísérı tanárok felelısek a rendért, a tanulók testi épségéért. Ha a tanulók szereplésére is sor kerül, lehetıleg biztosítani kell a szaktanárok részvételét. Önként jelentkezhet szülı kísérıül, de a tanári kíséretet nem helyettesítik. Kirándulásokra, ha az iskola székhelyét elhagyják az elsısegélyhez szükséges felszerelést vinni kell. A tanítási szünetekben önállóan vagy egyéni szervezetekkel közösen tábor szervezhetı. A fıbb célkitőzés: a közösségi nevelés a közös muzsikálás, táncolás a kisegyüttesek fejlesztése. A tanulók tanórán kívüli részvétele önkéntes. A kísérı tanárok, valamint a szakmai versenyeken és a tanári továbbképzéseken, értekezleteken részt vevı tanárok és tanulók költségeirıl a mővészeti iskola gondoskodik.

Szakmai versenyek A szakmai versenyek célja a kiemelkedı teljesítményekre való ösztönzés. A versenyek formái: helyi, megyei, területi és országos versenyek. Országos verseny csak a Minisztérium engedélyével rendezhetı. - Az igazgató és helyettese – szakmai tanácsadók és a tanszakvezetık bevonásával – ellenırzik, hogy a területi, országos versenyeken csak olyan tanulók induljanak, akik elért eredményeik, készségük alapján – méltón képviselik az intézményt. A területi, -

36

-

országos versenyen résztvevı tanulókat a verseny idejére iskolájuk igazgatójától ki kell kérni. Az igazgató gondoskodik arról, hogy a gyıztes, illetıleg a helyezést elért tanuló eredményét mind az iskolában, mind a tanuló iskolájában megismerjék. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az ezekre vonatkozó felhívásokat a tanárok és a tanulók idıben megismerjék.

3. A tanítási, képzési idı az egységes pedagógiai szakszolgálatban A tanítási idı A pedagógus a kötelezı óraszám keretében ellátja a tanulókkal való közvetlen feladatokat egyéni és/vagy csoportos foglalkoztatási formában. Továbbá ellátja a tanácsadással, a különbözı gondozói tanfolyamok megtartásával kapcsolatos feladatokat. A pedagógus a kötelezı tanórai foglalkozásokon kívül ellátja a tanításra való felkészülésselfejlesztési tervek készítésével, értékeléssel-, kapcsolattartással-, önképzéssel-, szakvélemény készítéssel kapcsolatos feladatokat valamint az adminisztratív, nyilvántartási teendıket. Tanórán kívüli tevékenység a fogadó-, és esetmegbeszélı órák. A fogadóórát a szülık és szakemberek vehetik igénybe. A szakemberek órabeosztását órarend rögzíti, melyben fogadó-, vizsgálati- rehabilitációs fejlesztı- és esetmegbeszélı órák fel vannak tüntetve. a./ A nevelési tanácsadó feladata és tevékenysége A nevelési tanácsadás feladata a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı gyermekek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülı bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi. / Kt. 35.§ (4) / Feladatait az alábbi tevékenységek szervezésével látja el: Preventív tevékenységek: - Szőrıvizsgálatokat végez, tanulási - nevelési és pszichológiai tanácsadással megelızi az irreverzibilis fejlıdési folyamatokat és a zavarok korai felismerésére törekszik. - Nevelési tanácsadással, pszichológiai gondozással megelızi a nevelési ártalmak kialakulását. - Terjeszti a pedagógiai és pszichológiai kultúrát. Diagnosztikai tevékenység Elvégzi az óvodai szőrések alapján kijelölt készség-, képességvizsgálatokat. Elvégzi a fejlettség szerinti beiskolázáshoz szükséges iskolaérettségi vizsgálatokat. Pedagógiai és pszichológiai vizsgálatot végez a tanulási akadályozottság gyanújával beutalt, valamint a tanulási-, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdı tanulók körében. Pszichodiagnosztikai eljárásokkal feltárja a gyermekkori pszichés zavarok hátterét. Szakvélemény készítési feladat A vizsgálatok eredményeit szakvéleményben rögzíti, ismerteti a szülıkkel, valamint a szülık tudtával és beleegyezésével az érintett intézményeknek továbbítja. Szükség esetén a gyermeket a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottsághoz, szakorvosi vizsgálatra, logopédiai fejlesztésre és egyéb vizsgálatokra tesz javaslatot. Meghatározza a fejlesztési területeket, a fejlesztés gyakoriságát, a szükséges mentesítések körét, a kontrollvizsgálat idejét.

37

Rehabilitációs tevékenység Személyiségállapot rendezéséhez szükség szerint - egyéni vagy csoportos- pszichológiai terápiát, pedagógiai gondozást végez. Készség- és képességfejlesztı foglalkozással segíti az óvodás és iskolás gyerekek felzárkózását. Speciális programjaival segíti a magatartási-, beilleszkedési nehézséggel küzdıket és fejleszti a hatékony tanulási stratégiák elsajátítását. Tanácsadás, felvilágosítás Nevelési tanácsot ad, szakmai segítséget nyújt a szülıknek és a nevelési-oktatási intézményeknek a felmerülı konkrét probléma megoldására. Pedagógiai, pszichológiai elıadásokkal, tájékoztatók készítésével felvilágosító munkát végez a szülık és pedagógusok körében. b./ A logopédiai szolgálat feladata és tevékenysége A feladat az ellátási körzetbe tartozó gyermekek/tanulók beszéd- és nyelvi fejlettségének és állapotának szőrése; a beavatkozást igénylı gyermekek/tanulók logopédiai vizsgálata; logopédiai vizsgálati vélemény készítése. A kapott és saját vizsgálati eredmények alapján a gyermek logopédiai ellátásának megtervezése, szükség esetén a gyermek/tanuló egyéni fejlesztési tervének elkészítése; és ez alapján rendszeres fejlesztése. Az egyéni fejlesztési terv készítésének szabályai megegyeznek a pedagógiai munka tervezésének általános szabályaival. A beszédhibás/beszédfogyatékos gyermekek/tanulók hatékony fejlesztése során a csoportra irányuló munka folyamatában kell kialakítani az egyénre szabott terápiás programok megvalósításának a módját. c./ A rehabilitációs és fejlesztı tevékenység feladata A gyógypedagógus a sajátos nevelési igényő és eltérı tanterv szerint haladó tanulók ellátásában A sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelését, oktatását, fejlesztését a tanórai foglalkozásokon kívül a fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkezı gyógypedagógiai tanár/terapeuta támogatja. a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására c) segítséget nyújt a tanuláshoz, mővelıdéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetıségekrıl; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri, a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttmőködik a többségi pedagógusokkal, iránymutatásai során figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztı tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben –, ennek során támaszkodik a tanuló meglévı képességeire, az ép funkciókra. A fejlesztı pedagógus A tanulási nehézséggel küzdı tanulók megsegítése, felzárkóztatása a feladata. Prevenciós és korrekciós fejlesztést végez. Együttmőködik az osztálytanító tanárral. Ennek lehetıségei: kéttanáros modell, egyéni foglalkoztatás, kiscsoportos foglalkozás. a) Diagnosztikus tevékenységet végez kompetencia határain belül b) Fejleszti a normál intelligencia övezetbe tartozó gyermekeket c) Munkáját egyéni fejlesztési terv alapján végzi d) Figyelemmel kíséri, a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;

38

d./ A gyógytestnevelés feladata és tevékenysége A gyógytestnevelés során betegségtípusok szerinti és testi képességeikben visszamaradott tanulók, tantervbe foglalt differenciált képességfejlesztése folyik, mindazok részvételével, akiket a szakorvos javaslatára az iskolai gyermekgyógyász gyógytestnevelésre utal. A gyógytestnevelés célja a mozgásszervi (aszténiások, mellkasi, gerinc és láb) deformitásokkal és belgyógyászati (neurotikus szívbántalmak, szívbetegek, ifjúkori hipertónia, endokrin zavarok és egyéb) panaszokkal küszködı, a testi képességekben visszamaradó, azaz a gyógytestnevelésre utalt tanulók panaszainak csökkentése, a panaszok megszüntetése a testnevelés (torna, úszás, játék stb.) eszközeivel. Az I. II. III. kategóriába sorolt tanulók névjegyzékét az orvos készíti el - az adott tanévet megelızı tanév május 15-ig -, melyet továbbít a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának. A könnyített és gyógytestnevelés szervezésének és a gyógytestnevelési órára történı beosztásnak rendje: I. kategória: a könnyített testnevelés általában a normál testnevelési órán kerül megszervezésre, az adott iskolában tanító testnevelı tanár vezetésével. II/A kategória: Az orvosi javaslat alapján testnevelési órán is és gyógytestnevelésen is részt vesz. A féléves és év végi osztályzatát a gyógytestnevelı tanár állapítja meg. II/B kategória: csak a gyógytestnevelés órán vehet részt, az egészségügyi diagnózisnak megfelelı foglalkozásokon. A féléves és év végi osztályzatát a gyógytestnevelı tanár állapítja meg. III. kategória: fel kell mentenie a tanulót a testnevelési órán való részvétel alól.

39

IX. RÉSZ AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK,

KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 1. A felnıttek közössége a./ A szülıi munkaközösség A közoktatási törvény 59., 60. és 61. §-a rendelkezik a szülık közösségérıl, valamint az iskolaszékrıl. A szülıi munkaközösség dönt saját mőködésérıl. A szülıi munkaközösség mőködését a Szülıi Munkaközösség SzMSz-e szabályozza, feladatait az éves munkaterv tartalmazza, kapcsolódva az intézmény éves munkatervéhez. A szülıi munkaközösségek tagintézményenként önállóan mőködnek, de képviselıik útján élnek a jogszabályban elıírt jogaikkal a teljes intézményt érintı ügyekben is. A szülıi szervezet részére a jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg. A szülıi munkaközösség részére a Kt. 59 § alapján a nevelıtestület által átruházott jogok: Véleményezési jogkört gyakorol: - A munkaterv, ezen belül a tanév rendjének meghatározásában - Az SzMSz, a PEPO szülıket, tanulókat érintı rendelkezéseiben - A Házirend megállapításában - A szülıket anyagilag is érintı ügyekben - A szülıi értekezletek támájának, meghívottjainak ügyében - Az iskola és a család kapcsolattartásának rendjében - Tanórán kívüli foglalkozások körének kialakításában, választható tantárgyak megajánlásakor - Tankönyvtámogatás módjáról, a tankönyv rendelés elveirıl. Egyetértési jogot gyakorol: Az elsı tanítási óra 8 óránál legfeljebb 45 perccel korábbi megkezdése tárgyában Az iskolai SzM-re átruházott döntési jogkörök: - Az iskolai helyiségek, eszközök bérbe adhatóságának mértékérıl, a bérleti díjak nagyságáról. - A sportköri, szakköri, tanfolyami díjak nagyságáról, felhasználhatóságáról (mire, milyen feladatok támogatására használhatja fel az iskola). b/ Iskolaszék Az oktató-nevelı munka segítésére, az iskola hatékony mőködésében érdekelt szervezetek együttmőködésének elımozdítására, azonos számú szülı, diák és pedagógus képviseletébıl álló iskolaszék mőködik, amely mőködési rendjének, választási eljárásnak és képviseletének rendjét illetve jogkörét külön szervezeti szabályzatban rögzíti a Kötv. 60. §-a szerint. A nevelési-oktatatási intézmény vezetıjének feladata az iskolaszékkel való együttmőködés. Az együttmőködés és kapcsolattartás során a vezetık feladata az iskolaszék jogainak gyakorlásához szükséges információs bázis megadása: valamennyi nyilvános, az intézmény mőködésével kapcsolatos irat, dokumentum hozzáférésének biztosítása, illetve meghatározott dokumentumok közvetlen rendelkezésre bocsátása. Közvetlenül rendelkezésre kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek az iskolaszék jogainak /pl. véleményezési, javaslattevı, illetve egyetértési/ gyakorlásához szükségesek.), Az intézményvezetı feladata továbbá egy iskolai helyiség biztosítása a mőködéshez a szükséges berendezési tárgyakkal együtt.

40

Az iskolaszék feladata, hogy éljen a jogszabály és az iskola más, belsı szabályzataiban megadott jogosítványaival, s jogainak gyakorlásával, segítse az intézmény hatékony mőködését, támogassa a vezetık irányítási, döntési tevékenységét. Az iskolaszék kiemelt feladata, hogy: a) javaslatot tegyen az intézmény mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különösen: - az intézmény irányítását érintı kérdésekben, - a vezetı személyével kapcsolatos kérdésekben, - az intézmény egészét, vagy a tanulók nagyobb csoportját érintı kérdésekben; b) egyetértési jogot gyakoroljon - a jogszabályban meghatározott kérdésekben, így a szervezeti és mőködési szabályzat elfogadásakor - a házirend elfogadásakor - IMIP elfogadásakor c) az iskolaszék véleményt nyilváníthat: - a nevelési-oktatási intézmény mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, így a pedagógiai program elfogadása elıtt. E jog gyakorlásához az iskola vezetıje, illetve az általa kijelölt pedagógus köteles tájékoztatást adni a programhoz. A tájékoztatás adása az iskolaszék kérése alapján történhet. A tájékoztatás kérésére vonatkozó szabályokat egy következı fejezet tartalmazza. - véleményt mondhasson a nevelési-oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásáról. A véleményalkotásra legalább 5 napot kell biztosítani. Az intézményi iskolaszék évente legalább három alkalommal ülésezik. c./ Szakszervezetek (PSZ): A szakszervezetek jogait a MT. 18-19. §-a határozza meg. A törvény a szakszervezetnek különbözı jogokat biztosít. Ezek: - tájékozódási és tájékoztatási jog; - képviseleti jog, - ellenırzési jog, - kifogásolási jog, - egyetértési jog, - véleményezési jog, - egyeztetési jog. (Bıvebb kifejtését lásd a MT. 19., 21-27., 29. §-ban) A szakszervezeteknek a MT-n és a Kjt-n kívül más jogszabályok is biztosítanak jogokat. Ezek a sztrájktörvény és a munkavédelmi jogszabályban rögzített jogosítványok. A munkahelyi szakszervezeti bizottsággal (titkárok tanácsával) az intézmény igazgatója a Kollektív Szerzıdésben meghatározottak szerint történik a kapcsolattartás. d./ Közalkalmazotti tanács: Együttmőködési megállapodás szerint mőködik. 2. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat A Kt. 62., 63. és 64. §-a rendelkezik a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintı kérdésekben. a./ A diákönkormányzat és mőködési rendje: "A tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintı valamennyi kérdésre kiterjed." Minden általános iskolai tagintézményben mőködik diákönkormányzat.

41

A diákönkormányzat felnıtt vezetıje készíti el a diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatát. A választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelıtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat dönt: saját mőködésérıl, ennek feltételeit szabályozó alapszabályának, szervezeti és mőködési szabályzatának elfogadásáról, tisztségviselıinek megválasztásáról, a diákság képviselıinek kiválasztásáról, pénzeszközeinek felhasználásról, évente két diáknap programjának kialakításáról, az iskolaújság tanulói szerkesztıjének megbízásáról. A fenti döntéseihez kikéri a tantestület véleményét. A diákönkormányzatot képviselı tanár és a diákönkormányzat diák vezetıje terjeszti elı a tervezetet. Véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az iskola mőködésének a tanulók széles körét érintı kérdésekben. A diákság véleményét a diákönkormányzatot segítı pedagógus és a diákvezetı az iskola igazgatójának/tagintézmény-vezetıjének adja át. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formája: A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyőlés. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. A diákközgyőlés napirendjét az igazgató/tagintézmény-vezetı és a diákképviselı közösen állapítja meg. A napirend nyilvánosságra hozatala 15 nappal a közgyőlés rendezése elıtt történik az osztályokban. A diákközgyőlésen jelen vannak a nevelıtestület tagjai. A diákközgyőlés levezetı elnöke a diákönkormányzatot segítı tanár. A tanulók részére az igazgató ad tájékoztatást az elızı diákközgyőlés óta eltelt idıszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetérıl, érvényesülésérıl, és válaszol a tanulók által felvetett kérdésekre – 30 napon belül legkésıbb. A DÖK-i vezetık is beszámolnak az elıbbiekben említettekrıl. b./ Osztályközösség: Az osztályközösség megválasztja vezetıit, valamint küldöttet delegálnak az intézmény diákönkormányzatának vezetıségébe. c./ ISK: Az intézményben ISK mőködik, alapszabályzatában rögzített módon. Az ISK-nak tagja minden, az iskolával tanulói jogviszonyban álló – nem magántanuló - tanuló. Az ISK éves munkaterv alapján végzi a feladatát, melyet az ISK vezetıje készít el. Maga alakítja ki mőködési rendjét. Kapcsolatot tart az iskola vezetıjével. Mőködésüket a központi költségvetésbıl az iskola igazgatója biztosítja. 3. Az iskolai közösségek közötti kapcsolattartás formája és rendje a./ A tagintézményekkel való kapcsolattartás rendje Az intézményi feladatok zavartalan ellátása, valamint a gazdaságos mőködtetés érdekében az eltérı tevékenységet folytató szervezeti egységek munkájukat összehangoltan végzik, egymást kölcsönösen tájékoztatják tevékenységükrıl. Az intézmény irányítása és tagintézményei között a folyamatos együttmőködést az alábbi tevékenységekkel biztosítjuk: - az igazgatótanács ülései (havonta legalább két alkalommal) - az alapdokumentumok közös kidolgozása, egységes honlap mőködtetése - a szakmai munkaközösségek programjai - közös rendezvények (állami ünnepek, gála, gyermeknap) - a tantestület értekezletei - a tagintézmények rendezvényeinek látogatása (bemutató órák, szakmai napok) - beszámolók, statisztikák elemzése - belsı ellenırzés

42

b./ A nevelıtestület és a szakmai munkaközösségek kapcsolatát az igazgató, az igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezetık, tagintézmény-vezetık helyettesei és a munkaközösség-vezetık szervezik. - A nevelıtestület döntését, javaslatát és véleményét általában a munkaközösségek elızetes állásfoglalása alapján alakítja ki. - A munkaközösség-vezetı a nevelıtestületi értekezleten szóban ismerteti a munkaközösség álláspontját. Írásban továbbítja az igazgatóhoz a nevelıtestület által elkészítendı munkatervhez a munkaközösség javaslatát, valamint a munkaközösség saját mőködési területére vonatkozó beszámolót, az intézmény munkáját átfogó elemzés, értékelés elkészítéséhez. c./ A nevelıtestület és a tanulóközösségek, valamint a diákönkormányzat kapcsolata Az intézményvezetı és a DÖK közötti kapcsolattartás a diákönkormányzatot képviselı felnıtt tanár személyén keresztül valósul meg, aki a vezetıségi értekezleteken a diákságot érintı napirendhez meghívót kap. A Kt. 62. § (2) bekezdésében, a 63. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakhoz: -

-

-

A tanulóközösségek, valamint a diákönkormányzat a hatáskörébe tartozó döntések meghozatala elıtt egy hónappal a diákönkormányzatot segítı tanár (vagy szülı) útján kéri a nevelıtestület véleményét, illetıleg a diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatának jóváhagyását. A diákönkormányzatot segítı tanár (vagy szülı) a véleményezés tárgyát képezı írásos anyagot, illetıleg a szabályzat-tervezetet az igazgatónak adja át, aki gondoskodik annak nevelıtestület elé terjesztésérıl. A nevelıtestület véleményét, illetıleg a jóváhagyással kapcsolatos döntését az igazgató írásban közli a diákönkormányzat (tanulóközösség) képviselıjével. A diákönkormányzat (tanulóközösség) a döntést hozó értekezletére az igazgatót meghívhatja, illetıleg az igazgató azon részt vehet.

A Kt. 64. § (2) bekezdéséhez, 63. § (7) bekezdéséhez, a 13/1986. (VIII. 01.) MM. r. 38. § (3) bekezdéséhez: - Az igazgató a mőködési szabályzat, az éves munkaterv, a PEPO tervezetének a tanulókat érintı részét, valamint a házirend tervezetét a döntést hozó nevelıtestületi értekezlet elıtt - lehetıleg 15 nappal korábban - írásban adja át a diákönkormányzat képviselıjének. - Az igazgató a diákönkormányzatot a tervezetek elıkészítésébe bevonhatja, a diákönkormányzattól azokra elızetesen javaslatot kérhet. - A diákönkormányzat véleményét a diákönkormányzatot segítı tanár (vagy szülı) képviseli a nevelıtestület értekezletén. A nevelıtestület értekezletére a diákönkormányzat tanuló képviselıje is meghívható. A Kt. 63. § (5) bekezdéséhez: Az iskola több tagintézményének tanulóit egyaránt érintı ügyekben a diákönkormányzat - a segítı tanár támogatásával - az iskola igazgatójához, a tanulók egyes csoportját érintı ügyekben az illetékes tagintézmény-vezetıhöz fordulhat. Az ISK-val való kapcsolattartás rendjét az együttmőködési megállapodás tartalmazza. d./ Kapcsolat a szülıi munkaközösséggel Az iskolában megalakított szülıi munkaközösség az általa elfogadott szabályok szerint mőködik. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülıi munkaközösségnek a jogszabály és az SZMK véleményezési jogosultságot biztosít, a szülıi munkaközösség véleményét az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával.

43

A szülıi munkaközösség képviselıjét a nevelıtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Évente három alkalommal kell összehívni az iskolai SZMK-t, ahol az intézmény vezetıje tájékoztatót köteles adni az elvégzett munkáról, a tervekrıl, meghallgatja véleményüket, javaslataikat, kérheti segítségüket. Az osztályfınökök évente 4-5 alkalommal tartanak szülıi értekezletet. A szülıi értekezlet témájáról feljegyzés készül, s ezt a jelenléti ívvel együtt a tagintézmény-vezetınek le kell adni. Az osztályok szerinti szülıi munkaközösségekkel az osztályfınökök tartanak kapcsolatot. A szülıkkel való közvetlen kapcsolat formái: nyílt napok, szülıi értekezletek, fogadóórák, családlátogatások. e./ Az iskolaszék és a vezetık kapcsolattartási formái - szóbeli személyes megbeszélés, - értekezletek, - írásbeli tájékoztatók, - az iskolaszék nevére szóló levelek bontás nélküli átadása, - dokumentum, irat az iskolaszék által gyakorolt jogok írásba foglalásával. Az iskolaszék és a vezetık kapcsolattartásának egyik speciális eszköze a nevelıtestület összehívásának kezdeményezési joga. Az iskolaszék által a nevelıtestület összehívására tett kezdeményezésrıl a nevelıtestület dönt. Az iskola igazgatója és az iskolaszék képviselıje az együttmőködés tartalmát és formáját évente az iskolai munkaterv, illetve az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. Az iskolaszék képviselıje jelen van minden olyan iskolai döntési alkalmon, amelyekben az iskolaszéknek egyetértési, vagy véleményezési jogosultsága van. Az iskolaszéket az elnök képviseli. Ha az iskolaszék az intézmény mőködésével kapcsolatos valamely kérdésben véleményt nyilvánított, vagy a nevelıtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, a nevelıtestület tájékoztatásáról az igazgató gondoskodik, elıterjeszti a véleményt, javaslatot. Az iskolaszék az átruházott hatáskörben hozott döntésérıl a döntést követı 3. munkanapon belül az igazgató útján értesíti a nevelıtestületet. A tanév során az iskolaszék elnöke egy alkalommal legalább tájékoztatja a nevelıtestületet az iskolaszék munkájáról. f./ Mindennapi testedzés, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje A Békési Kistérségi Iskola a mindennapos testedzést a következıféleképpen valósítja meg: - Kötelezı tanórai foglalkozások - Nem kötelezı tanórai foglalkozások (emelt szintő testnevelés 1-8. osztály egy-egy évfolyamon, egy-egy osztály) - Gyógytestnevelés - Úszásoktatás - Iskolai sportköri foglalkozások - Mindennapos játékos testedzés - Sítábor 4. Külsı kapcsolatok rendszere, a kapcsolattartás formái, módja és rendje Az iskolát a külsı kapcsolatokban az intézmény igazgatója képviseli, egyes külön meghatározott esetekben az igazgatóhelyettes, valamint a tagintézmény-vezetık. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: - a fenntartóval, - az óvodákkal - más oktatási intézményekkel: társiskolákkal, a középiskolákkal

44

-

az intézményt támogató szervezetekkel. a gyermekjóléti szolgálattal, gyámhatósággal, az egészségügyi szolgáltatóval Zeneiskolák és Mővészeti Iskolák Szövetségével, valamint az Ifjú Zenebarátok Magyarországi Szervezetével szakmai szolgáltatókkal egyéb közösségekkel, az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, a település egyéb lakosaival.

A fenntartóval való kapcsolat Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsısorban a következı területekre terjed ki: - az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, - az intézmény tevékenységi körének módosítására, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsısorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), - az intézmény ellenırzésére: - gazdálkodási, mőködési törvényességi szempontból, - szakmai munka eredményessége tekintetében, - az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint - a tanuló és gyermekbalesetek megelızése érdekében tett intézkedések tekintetében, - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. - a minıségirányítási program mőködtetésének vizsgálatára. - a kompetencia mérés eredményével kapcsolatos intézkedések alkalmával Az intézmény és a fenntartó kapcsolatának esetei: - az intézmény SzMSz-e jóváhagyása és módosítása, a nevelési/pedagógiai programja, házirendje, IMIP-je jóváhagyása tekintetében. - órabank, továbbképzési terv, tantárgyfelosztás, többletmunka ellenırzésére. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás adása, - írásbeli beszámoló adása, - egyeztetı tárgyaláson, értekezleten, győlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. - statisztikai adatok szolgáltatása Óvodákkal való kapcsolattartás Az iskola kapcsolatot tart a beiskolázási körzetébe tartozó óvodákkal. A kapcsolatok lehetnek: - szakmai és kulturális - egyéb jellegő Formái: - Tájékoztató jellegőek az iskolában folyó programokról - Hospitálás a nagycsoportban - Rendezvényeken való részvétel - Nyílt nap, fórum az iskolában - Konzorciumi partnerség pályázatokban.

45

Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézményünk más oktatási intézményekkel, az iskolaszövetségen belül a kistérség iskoláival is kapcsolatot alakított ki. A kapcsolatok lehetnek: - pedagógiai szakmai szolgáltatás, - kulturális, - sport és egyéb jellegőek. A kapcsolatok formái: - továbbképzések, szakmai napok, bemutató foglalkozások - rendezvények, - versenyek. - mérések A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétıl függıen alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai: - a támogató megfelelı tájékoztatást kapjon az intézmény anyagi helyzetérıl, - a támogatással megvalósítandó elképzelésérıl és annak elınyeirıl, - az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerősége stb. egyértelmően megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthetı legyen. Az intézményvezetı feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. A támogatások fogadására a tagintézmények alapítványai szolgálnak. Kapcsolat hírközlési szervekkel A hírközlési szervekkel közvetlen kapcsolatot az intézmény vezetıje, megbízás esetén az iskolavezetés tagjai tartanak. Az iskola dolgozói iskolát érintı kérdésekben a hírközlı szerveknek tájékoztatást csak az intézményvezetı tudtával adhatnak. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelızése és megszüntetése érdekében: - gyermekjóléti szolgálattal, - gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, - intézményekkel, - hatóságokkal (gyámhatóság, rendırség). Ha az iskola a veszélyeztetı okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére,

46

-

a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetıvé téve a közvetlen elérhetıséget, - elıadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. - részvétel közös pályázatokon, konzorciumi partnerség A kapcsolattartás az iskola gyermekvédelmi felelıse és a gyermekjóléti szolgálat munkatársai révén valósul meg. A gyermekvédelmi felelıst e feladat részmunkaidıs ellátásával az intézményvezetı bízza meg. Szakmailag az általános helyettes irányítja. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg, azaz iskolaorvos, fogorvos, védını látja el e tevékenységet. Velük az intézménynek folyamatos kapcsolata van (szőrések, vizsgálatok, felvilágosító és ismeretterjesztı elıadások, stb.). A szolgáltatatást a fenntartó és a szolgáltató közötti szolgáltatási szerzıdés alapján biztosítja az intézménynek az iskolaorvosi szolgálat esetében. A szolgáltatás díját az intézmény költségvetésében évente tervezi. A dolgozók munka alkalmassági vizsgálatát évente végzi el a szakorvos a fenntartó és a szolgáltató közötti megállapodás szerint. Ennek ütemezését az iskolatitkár végzi. 5. A kapcsolattartás formái, módja és rendje az egységes pedagógiai szakszolgálatnál Külsı kapcsolatrendszerek A szakszolgálat alaptevékenysége a nevelı- oktató munka segítése, ezért rendszeresen tartja a kapcsolatot írásban és személyes látogatásokkal az oktatási intézményekkel. Számukra a szülı és gyermekek tudta és beleegyezésével írásos szakvéleményt ad. 1. A tanév során évi két alkalommal szakmai egyeztetı értekezletet szervez az óvodák és általános iskolák érintett szakemberei számára. 2. A gyermekvédelmi jelzırendszer részeként kapcsolatot tart a jelzırendszer tagjaival, szükség esetén részt vesz esetkonferenciákon. Vizsgálataival és nevelési tanácsadással segíti a gyermekek veszélyeztetettségének megszüntetését. 3. Együttmőködik a gyermekorvosi- és a gyermekpszichiátriai ellátással a gyermekek lelki egészségének megırzése érdekében. 4. A sajátos nevelési igény megállapítása érdekében napi kapcsolatot tart a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottsággal. 5. Tevékenységérıl beszámol a felügyeletét ellátó Békés Város Polgármesteri Hivatal Sport- és Mővelıdési Osztályának, a Városi Mővelıdési- és Oktatási Bizottságnak. a) A külsı kapcsolattartás formái, módja és rendje •

• • •

A pedagógiai szakszolgálat együttmőködik a nevelési-oktatási intézmények vezetıivel, alkalmazottaival a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékosság valamint a beilleszkedési, a magatartási, tanulási nehézség feltárása, a gyermekek, tanulók fejlıdésének elısegítése céljából. Tevékenysége során szoros kapcsolatot tart a szülıvel, segítséget nyújt a gyermek otthoni neveléséhez. Szükség esetén a gyermek érdekében álló további vizsgálatokat javasol és segíti az ehhez való hozzájutást információnyújtással, tanácsadással illetve személyes megkereséssel. A tanév során évi két alkalommal szakmai egyeztetı értekezletet szervez az óvodák és általános iskolák érintett szakemberei számára.

47

• • • • •

Részt vesz társintézmények szakmai fórumán. Kapcsolatot tart a fenntartói szervekkel, nevelési-oktatási intézményekkel, A gyermekvédelmi jelzırendszer részeként kapcsolatot tart a jelzırendszer tagjaival, szükség esetén részt vesz esetkonferenciákon. Vizsgálataival és nevelési tanácsadással segíti a gyermekek veszélyeztetettségének megszüntetését. Együttmőködik a gyermekorvosi- és a gyermekpszichiátriai ellátással a gyermekek lelki egészségének megırzése érdekében. A sajátos nevelési igény megállapítása érdekében napi kapcsolatot tart a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottsággal.

b./ A belsı kapcsolattartás formái, módja és rendje • •

• •

A pedagógiai Szakszolgálat egyes szervezeti egységei közötti kapcsolatot a rendszeres tagintézményi szakmai megbeszélés biztosítja. Ezek gyakorisága havonta két alkalom. A tagintézmény vezetı a szakmai munka színvonalát a nevelési tanácsadóban rendszeres heti esetmegbeszélésekkel biztosítja. Belsı továbbképzésekkel és más a szakmai fejlıdést biztosító rendezvényeken való részvétellel támogatja a színvonalas szakmai tevékenységet. Az éves feladatok meghatározását a munkatársi közösség által közösen készített munkaterv rögzíti. A vezetı távolléte esetén helyettesíti ıt a jelenlévı pedagógus, illetve az információ továbbításában az adminisztrátor.

48

X. RÉSZ A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI A TANULÓKKAL SZEMBENI FEGYELMEZİ INTÉZKEDÉSEK A jutalmazás alapja a tanulmányi munkában, a sportban, a kulturális területen elért eredmény, a jó közösségi teljesítmény, az iskola jó hírének növelése, a példás magatartás és szorgalom. Fegyelmezı, illetve fegyelmi intézkedést von maga után a házirend megsértése, a tanuló kötelességszegése. A jutalmazás és a fegyelmezés módját, formáit a házirend tagintézményenként részletezi. XI. RÉSZ

AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bıvítése, valamint az intézmény jó hírnevének megırzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nevelıtestület feladata, hogy a meglévı hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megırzésérıl is. A nemzeti és állami ünnepek (okt. 6., okt. 23., márc. 15.) megszervezésének feladatait minden évben a tanév rendje állapítja meg. Iskolai ünnepek: - Tanévnyitó ünnepség - Ballagás - Tanévzáró ünnepség Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, a rendezvények idıpontját és szervezési felelısét a munkaterv tartalmazza. - A tagiskola névadójának tiszteletére rendezett megemlékezés - Az iskola/tagiskola alapításának kerek évfordulói - Tanulmányi versenyek - Sportversenyek - Kulturális rendezvények - Mikulás, karácsonyi ünnep - Farsang - Sítábor - Gála - Ki mit tud? - Anyák napja - Gyermeknap, Családi nap - Tanulmányi kirándulások - Jótékonysági bál A kiemelkedı rendezvényeinkrıl videó és digitális felvétel készül. Kiemelkedı események felvételét a média kapcsolatért felelıs pedagógus továbbítja a városi honlapra. Az iskola krónikájában a fontos eseményeket az arra kijelölt pedagógus dokumentálja. A vendégkönyvben nyomon követhetı a rendezvények látogatóinak bejegyzése, neve. A mővészeti iskola hagyományai - növendékhangversenyek - Békés-Tarhosi Zenei Napok - Ifjú zenebarátok hangversenye - Filharmónia hangversenyei - néptánc gálák - mővészeti fesztiválok 49

XII. RÉSZ AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK, HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE a./ Az iskola minden dolgozója és tanulója felelıs: - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megırzéséért, - az iskola rendjének, tisztaságának megırzéséért, az energia felhasználással való takarékoskodásért, - a tőz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. b./ Az iskola különbözı helyiségeinek tanulókra vonatkozó használati rendjérıl az iskolai rendszabályok (házirend) intézkednek részletesen. A vagyonvédelmi okok miatt az iskola területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat. c./ Az iskola dolgozóinak joga az iskola valamennyi helyiségének és létesítményének a rendeltetésszerő használata. A használatkor a helyiség felelısének engedélye szükséges. d./ Nem iskolai célra csak az igazgató engedélyével vehetık igénybe a helyiségek és létesítmények, megszabott összeg ellenében. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseinek, felszereléseinek épségéért, rendjéért a használatba vevı - a használatbavétel ideje alatt - anyagilag felelıs. Az iskola helyiségeinek, létesítményeinek bérbeadása

Amennyiben az iskola rendeltetés szerinti mőködését nem zavarja - az igazgatóval kötött érvényes bérleti szerzıdés birtokában lehetséges. XIII. RÉSZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉS Az intézmény alapdokumentumait (pedagógiai program, SzMSz, IMIP, házirend, munkaterv) a kidolgozásában, véleményezésében részt nem vevık a következıképpen ismerhetik meg: - A dokumentumok olvashatók az intézmény honlapján. - 1-1 példány megtalálható az irányítás tikárságán és a tagintézmények tanári szobáiban. - Az iskolai könyvtárban is elhelyezésre kerül 1-1 példány, ahol bárki betekinthet a dokumentumba a nyitva tartás figyelembe vételével. - A fenntartó is rendelkezik egy-egy példánnyal, ahol szintén betekintést nyerhetnek a dokumentumba, a munkaidıben való bejelentkezés alapján. - A házirendet a tanulói jogviszony létesítésekor megkapják az érintettek; minden tanév kezdetén ismertetik az osztályfınökök. Az iskolai munkaterv megismertetése a tanévnyitó értekezleten történik. A szülık részére az éves programot az elsı SzMK választmányi megbeszélésen ismertetjük. A beszámolókat a tagintézmény-vezetık, munkaközösség-vezetık, a reszortfelelısök beszámolóit összesítve, félévkor az igazgatóhelyettes, év végén az igazgató készíti el. Egy példányt (a félévi, ill. az év végi) beszámolókból megküldünk a fenntartónak. A beszámolók nyilvánosságra kerülnek a tantestületi, illetve az alkalmazotti értekezleten. A költségvetés megismertetése a félévi értekezleten történik. Betekintést kaphatnak a szakszervezet és KT elnökei. Megtekintésük a gazdasági vezetınél lehetséges. 50

XIV. RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A Szervezeti és Mőködési Szabályzatot az iskola nevelıtestülete fogadja el. A SzMSz a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A hatálybalépés napja az SzMSz jóváhagyásának napja. A hatálybalépéssel egyidejőleg érvényét veszti a tagintézmények elızı SzMSz-ei. Amennyiben az SzMSz felterjesztésére válasz nem érkezik, a hatályba lépés napja a felterjesztéstıl számított 31. nap, illetve – ha felterjesztésrıl a képviselıtestület dönt – a felterjesztést követı 30. nap utáni elsı képviselıtestületi ülés napja.

B é k é s, 2008. november 12.

Farkas Lászlóné igazgató

ZÁRADÉK

A Szervezeti és Mőködési Szabályzatot a nevelıtestület a 2008. november 12-i ülésén elfogadta. Az iskolaszék, az iskolai szülıi munkaközösség, a diákönkormányzat a jogszabályban meghatározott kérdésekben az SzMSz elfogadásakor egyetértését adta. A jelen Szervezeti és Mőködési Szabályzat módosítása csak a nevelıtestület elfogadásával, és a közoktatási törvény által meghatározott közösségek egyetértésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Az SzMSz a fenntartó jóváhagyása után az intézmény valamennyi alkalmazottjára kötelezı, megszegése esetén az igazgató munkáltatói jogkörében intézkedik. Az intézmény eredményes és hatékony mőködésében szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. Az SzMSz mellékleteiben foglaltak jelen SzMSz változatása nélkül is módosíthatók. Az elfogadott SzMSz és a nevelıtestületi értekezlet jegyzıkönyve felterjesztésének napja:

B é k é s, 2008. november ….

51