SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

1

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Kölcsey Ferenc Általános Iskola

és Óvoda

HODÁSZ

KÖLCSEY FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA HODÁSZ Széchenyi út 1-3.sz. Tel/Fax : 44 – 550 - 062 , 44 – 550 – 063 ; WEB :www.hodasz.sulinet.hu ; e – mail : [email protected]

I.) A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI , A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA A szervezeti és működési szabályzat ( SZMSZ ) célja, jogi alapja : Az SZMSZ célja, hogy meghatározza a Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvoda szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott cél – és feladatrendszer tevékenységeinek és folyamatainak összehangolt, racionális és hatékony megvalósulását szabályozza. Az SZMSZ jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: 1993. Évi LXXIX. Törvény 1995. ÉVI CXXI. Törvény 1996. ÉVI LXII Törvény 1999. ÉVI LXXIX. Törvény 1992. ÉVI XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról 138/1992. (X.8.)

Kormányrendelet : a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról

11/1994. (VI.8)

MKM rendelet: a nevelési-oktatási intézmények működéséről

8/2000. (V. 24. )

OM rendelet: a nevelési- oktatási intézmények működéséről

5/1998. (II.8 )

MKM rendelet: a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

Az SZMSZ működési szabályzat hatálya: 1.1 A Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvoda szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület

2010. év június hó 01. napján fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség.

1

HODÁSZ 2010. 06. 01.


1.2. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az azt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik.

A képviselőtestület jóváhagyását tanúsító okirat ezen szabályzat része ! A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező! 2008.szeptember 01-től a Kölcsey Ferenc Általános Iskola és az Eszterlánc Önkormányzati Óvoda a képviselő testület KT 55 /2008.(VII.31. ) határozat alapján összevont egyesített intézménnyé alakult át.

1.3.

Az intézmény általános jellemzői: Az intézmény neve:

Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvoda

Az intézmény székhelye: 4334 Hodász

, Széchenyi út 1-3.sz.

Feladatellátási helyek: 1./ 4334 Hodász

, Széchenyi út 1-3.sz. 2./4334 Hodász, Bem J.út 3-5.sz. 3./4334 Hodász, Ady Endre út 4.sz.

Az intézmény fenntartója: Hodász

Nagyközség Önkormányzata

Az intézmény alapító okiratának -száma: 115/2009. -kelte:

(XI. 23.) 2009. XI. 23.

Az intézmény alaptevékenységei :         

Általános műveltséget megalapozó, alapfokú nevelés és oktatás tanköteles koron belül Kompetencia alapú oktatás ,nevelés Napközis, tanulószobai és iskolaotthonos ellátás Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése – oktatása Nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamokon Felnőttképzés Roma kisebbségi nevelés és oktatás magyar nyelven Tehetséggondozás , felzárkóztatás Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel való foglalkozás,integrált nevelésük.  Iskolai étkeztetés  Művészeti oktatás

2

HODÁSZ 2010. 06. 01.


Az intézmény által ellátandó vállalkozási tevékenység nincs ! A szervezeti és működési szabályzat megtekinthető: - az igazgatói irodában - a nevelői szobában - az iskola honlapján A közoktatási intézmény jogállása és képviselete:  Az intézmény önálló jogi személy, felelős vezetője az igazgató

Az intézmény bélyegzőinek lenyomata :

Hosszú bélyegző

Körbélyegző

Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban lévő dolgozók jogosultak:  igazgató  hatáskörükben igazgató helyettesek  iskolatitkár  esetenként adott feladathoz megbízás alapján osztályfőnök, szaktanár

Használat után a bélyegzőket elzárva kell tartani! ( munka időben az igazgató zárható komódjában , munkaidő után a páncélszekrényben !) II.) AZ ISKOLA SZERVEZETE ; AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE , IRÁNYÍTÁSA 1.Az iskola szervezete:

2.1.1 Az összevont intézmény igazgatója : Az intézmény felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb vezetőkre vonatkozó jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb vezetőkre vonatkozó jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az iskola igazgatóságát a tagintézmény vezető, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az tagintézmény vezető munkáját az igazgatóhelyettes segíti. Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Az igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesi megbízás határozatlan időre szól. 3

HODÁSZ 2010. 06. 01.


Az igazgatóhelyettes munkáját munkaköri leírása, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzi. Az igazgatót , távollétében (az alábbi jogkörök kivételével): Kinevezés , közalkalmazotti jogviszony létesítése , megszüntetése 

Tagintézmény vezető és igazgatóhelyettes ( - ek ) helyettesíti (- k ).

A helyettesítés további rendje: Akadályoztatás esetén a tagintézmény vezető, helyettes , távollétükben a munkaközösség vezetők , , teljes felelősséggel , beszámolási kötelezettséggel.

2.1.2 Az iskola vezetősége: Az iskola vezetőségének tagjai: az összevont intézmény igazgatója : tagintézmény vezető: igazgatóhelyettes: munkaközösség vezetők:

Tóthné Darabánt Anikó Szováti Zoltánné ; Suszter Sándorné Likvácsikné Vass Angéla , Oroszné Radványi Ildikó,

minőségi kör vezetője: diákönkormányzat vezető:

Szilasi Éva Nagy Anita Adrienn

 Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület.  Az iskola vezetősége rendszeresen tart megbeszélést az aktuális feladatokról.  A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az iskola vezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti.  Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

2.1.3 Az iskola dolgozóinak felvétele és foglalkoztatása: Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az összevont intézmény igazgatója alkalmazza . Az iskola dolgozói, munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik , amit a munkáltató (az összevont intézmény igazgatója) a munkakörökre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével , a helyi sajátosságokra vonatkozóan készít el . A munkaköri leírásokban foglaltak betartása a munkavállalókra nézve , az esetleges hivatalos módosításokig kötelező , az attól való eltérés , vagy az abban foglaltak be nem tartása fegyelmi szankciókat von maga után . A fegyelmi intézkedések lefolytatásában az összevont intézmény vezetője köteles eljárni !

4

HODÁSZ 2010. 06. 01.


2.1.4 Az iskola szervezeti egységei , szervezeti felépítése : A szervezet élén az alábbi felelős beosztású vezető áll:

 Összevont intézmény Igazgatója Őt követik az iskola többi dolgozói az alábbi sorrendben:       

Tagintézmény vezető) Igazgatóhelyettes (-ek) Osztályfőnöki munkaközösség vezető --Alsós munkaközösség vezető --Természettudományi munkaközösség vezető Iskolatitkár Pedagógiai asszisztens

szaktanárok tanítók --- szaktanárok

III.) AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI , EZEK EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL

KAPCSOLATAI

3.1 Az iskolaközösség: 3.1.1 Az iskolaközösséget az iskola dolgozói és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség 3.2

tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége:

3.2.1 Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban

álló dolgozók alkotják. 3.2.2 Az iskolai szakalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (MT, Kjt és ezekhez kapcsolódó rendeletek / , valamint az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata rögzíti, amely része az SZMSZ - nek

4.1. A nevelők közösségei: A nevelőtestület: A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:

5

HODÁSZ 2010. 06. 01.


       

a foglalkozási, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadás a nevelőtestület nevében eljáró pedagógus kiválasztása, a házirend elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, osztályozó vizsgára történő bocsátása a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása.

A nevelőtestület véleményt nyilvánít:     

a nevelési - oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint igazgató, helyettesi megbízás, illetve visszavonás esetén. A pedagógusok továbbképzésben való részvétele, Az iskolai költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználása

A nevelőtestület dönt:  A foglalkozási, illetve a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról.  A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaibólmeghatározott időre vagy alkalmilag- bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, , vagy a diákönkormányzatra.  Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet köteles tájékoztatni – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon- azokról az ügyekről, melyekben, a nevelőtestület megbízásában eljárt. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat elfogadásánál.

Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:      

alakuló értekezlet tanévnyitó értekezlet, félévi és év- végi osztályozó értekezlet, nevelési értekezlet, munkaértekezlet tanévzáró értekezlet.

6

HODÁSZ 2010. 06. 01.


Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 30%-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja.

A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint:  a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven %-a jelen van,  a nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. A nevelők szakmai munkaközössége:   

A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A munkaközösség vezetőjét az igazgató egyetértésével a munkaközösség tagjai választják meg. Tisztségében évente egy alkalommal, a tanévnyitó értekezleten megerősítik.

A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül:         

a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a pedagógus továbbképzések, önképzések szervezése, lebonyolítása, a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, a munkaközösség vezetőjének megválasztása, vagy javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére, segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez.

A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösségek tagjainak javaslatai alapján összeállított tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok:

7

HODÁSZ 2010. 06. 01.


Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. Az IPR menedzsment és a munkacsoportok felállása, feladatai:

IPR menedzsment munkacsoport Az IPR menedzsment tagjait az egyéni érzékenység és az elkötelezettség alapján választottuk ki. Tagjai az igazgató és a két igazgatóhelyettes. Alapvető feladatai: Komplex IPR alapú intézményfejlesztési stratégia kialakítása. Működtetési és dokumentációs rend kialakítása, ellenőrzése. Az alapdokumentumokban történő megjelenítés. A cselekvési ütemtervben meghatározott célok és feladatok végrehajtásához szükséges pedagógiai, infrastrukturális és humánerőforrás, illetve ezekhez szükséges anyagi erőforrás biztosítása. A vonatkozó jogszabályi változások követése, szükséges intézkedések megtétele. Működéshez, fejlesztéshez forrásbővítés pályázatok útján.

Iskolai környezeti munkacsoport A munkacsoport feladata az intézményi környezet képviselőinek megnyerése, bevonása az IPR alapú fejlesztésbe, az intézményi működtetésbe, a program fenntarthatóságába. Együttműködési megállapodások megkötése. Szülők képviselőivel, Óvodával, Gyermekjóléti Szolgálat Vezetőjével, Czine Mihály Nyugdíjasklub Vezetőjével, Kisebbségi Önkormányzat Vezetőjével, Háziorvossal,Védőnői Szolgálattal, Czine Mihály Községi Könyvtár vezetőjével, Idősek Klubja vezetőjével Önkormányzat Gyermekvédelmi felelősével

Óvoda- iskola átmenetet segítő munkacsoport A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek sikeres iskolakezdését befolyásolja az Óvoda megfelelő minőségű, és felkészítő jellegű munkája. A tudatos Óvodai pedagógiai munka elősegíti a hátrányok csökkentését. Cél és feladat az iskolába lépés előtt: Közös programok szervezése az óvodásokkal. 8

HODÁSZ 2010. 06. 01.


Állandó kapcsolattartás az óvodapedagógusokkal ( a leendő iskolások fejlettségi szintje, szociális háttér stb. ) Iskolába lépés előtt a szülők megismerése. A szülők rendszeres tájékoztatása a gyermek fejlődéséről. A szülők bevonása az iskolai rendezvényekbe. Az eltérő kultúra feltárása, közvetítése. A társadalomba való beilleszkedés elősegítése.

Módszertani adaptációt segítő munkacsoport A szoció-kulturális hátrányok csökkentése érdekébe vezettük be a képességkibontakoztató és integrált nevelés alkalmazását. Intézményünk új tanulási-tanítási módszerekkel, programokkal, a pedagógusok szemléletváltásával elindított egy olyan folyamatot, melynek segítségével iskolánk beállhat azon intézmények sorába melyek megfelelnék a XXI. század elvárásainak. A felzárkóztatást segítő tevékenységi formák: Differenciálás megvalósítása egyénre szabott feladatokkal. Egyéni foglalkozások, beszélgetések. Hatékony együttműködés a szülőkkel a gyerek segítése érdekében. Tanulóközpontúság. Tevékenység központúság. Három havonta a szöveges értékelés a szülők bevonásával. Megváltozott pedagógus szerep.

Pályaorientációt segítő munkacsoport A pályaválasztás életünk döntő eseménye. A pályaválasztásnál fontos figyelembe venni, hogy az adott tanulónak milyenek a képességei, adottságai és megkeresni számára a legmegfelelőbb foglalkozást. Szülői értekezleten keresztül megfelelő tájékoztatást adni a továbbtanulási lehetőségekről,menetéről. Továbbtanulási tájékoztató könyvek ismertetése. Nyílt napok biztosítása a középiskolákba (tanuló, szülő ). A tudás pontosságának kiemelése. Segítségadás a jelentkezési lapok kitöltésénél.

3.1.3. A szülői szervezet (közösség):  Az iskolában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközössége / SZMK / működik.  Az iskolai szülői-szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői szervezet vezetősége.  Az iskolai szülői szervezet vezetőségének munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei, helyettesei vehetnek részt.

9

HODÁSZ 2010. 06. 01.


 Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői értekezlet.  Az iskolai szülői szervezet vezetősége az iskolai szülői értekezlet a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai szülői szervezet tisztségviselőit.  Az iskolai szülői szervezet elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot.  Az iskolai szülői szervezet vezetősége vagy az iskolai szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50%-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.  Az iskolai szülői szervezet vezetőségét az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívni, és ezen tájékoztatni kell az iskola feladatairól, tevékenységeiről . Az iskolai szülői szervezetet az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg:      

megválasztja saját tisztségviselőit, kialakítja saját működési rendjét, az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatosak. véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

3.1.4. A tanulók közösségei: Az osztályközösség: Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén-, mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgatói bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe képviselőt delegál.: Az iskolai diákönkormányzat: A tanulók, a tanulóközösségek, érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesíti. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja.

10

HODÁSZ 2010. 06. 01.


Az iskolai diákközgyűlést évente egy alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, ő a felelős az összehívásáért.

IV.) AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSA 4.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület: A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:   

az iskolavezetőség ülései a különböző értekezletek, megbeszélések.

Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket.

4.2 Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:  az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,  az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményeit, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével. 4.3. A nevelők és a tanulók: A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról    

a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus (az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésein havonta) a diákközgyűlésen (évente legalább egy alkalommal) a kihelyezett hirdetőtáblán folyamatosan, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják.

A tanulót és a tanulók szüleit , a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.

11

HODÁSZ 2010. 06. 01.


4.4. A nevelők és a szülők: A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról: A projektheteken való együttműködésről, részvételről. Az igazgató:   

a szülői szervezet vezetőségi ülésén igény szerint, az iskolai szülői értekezleten tanévenként egy alkalommal, az elhelyezett hirdető táblán keresztül.

tájékoztatja . Az osztályfőnökök: az osztály szülői értekezletein tájékoztatják a szülőket. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatására az alábbi lehetőségek szolgálnak:     

a családlátogatások, a szülői értekezletek, az igazgatói fogadóórák, a nyílt tanítási nap írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben.

A szülői értekezletek időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. (meghatározva az évnek azokat a heteit , amikor a szülői értekezleteket az osztályfőnököknek le kell bonyolítaniuk! Rendkívüli szülői értekezletek megszervezésére , természetesen más időpontban is van lehetőség , de erről az iskola vezetősége előtte haladéktalanul köteles tájékoztatni az osztályfőnök ! ) A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógia programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógia programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógia program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: o az iskola irattárában, o az iskola igazgatójánál, o a nevelői szobában 12

HODÁSZ 2010. 06. 01.


o iskola honlapján

V.) AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI 5.1 Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandóan kapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:           

Az intézmény fenntartójával. Az iskolát támogató vállalkozókkal, intézményekkel, alapítványokkal Óvodával a jó gyakorlat bevezetése által hospitálás megszervezése. Az iskolaorvossal , védőnők Más oktatási intézményekkel, középiskolákkal a jó gyakorlat átadása. A megyei, fővárosi pedagógia intézettel. A területileg illetékes nevelési tanácsadóval. A Gyermekjóléti szolgálattal Mátészalkai kistérségi társulás Iskolaszövetség Kisebbségi Önkormányzat

A munkakapcsolatok megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.

5.2 Az eredményes oktató-és nevelőmunka érdekében az iskola, rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a községi könyvtárral . A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tar fenn a helyi orvosi rendelőintézet dolgozóival és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát.

5.3

5.4 A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebbé tétele érdekében az iskola, rendszeres kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős. A közoktatási törvény 39§ (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.

5.5

VI.)AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 6.1 Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától délután az utolsó foglalkozás végéig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történő előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók.

13

HODÁSZ 2010. 06. 01.


6.2 Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel fél 8 és délután fél 4 óra között az iskola igazgatójának vagy valamelyik igazgatóhelyettesnek az iskolában kell tartózkodnia.

A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben meg kell meghatározni! 

A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő  A délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola rendjéért.  Amennyiben az igazgató vagy helyettesei rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt nem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozó tudomására kell hozni.

VII.) AZ ISKOLA MUNKARENDJE Az iskolában a tanítás helye az iskola épülete, udvara, sport és gyakorló tere. Az iskolába érkezőket az ügyeletes nevelő és az ügyeleti szolgálatot teljesítők fogadják. A tanórákat a délelőtti napszakban 8 órától, 13 óra 30 percig kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc , az óraközi szünetek hossza 10 perc , (a második óra utáni szünet 20 perc). Délutáni tanítás szervezhető-ha a tanulócsoportok száma meghaladja a tanítás céljából igénybe vehető tantermek számát.

A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha:    

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, egy tanítási évben 250 tanóránál többet mulasztott magántanuló volt,

A felmentett tanuló köteles tanórára járni (a tantárgy értékelése alól van felmentve)

7.1. Az osztályozó és javítóvizsgák rendje: Az osztályozó és javítóvizsgák bizottságait az igazgató jelöli ki. A javítóvizsga lebonyolításának rendje:

14

HODÁSZ 2010. 06. 01.


A javítóvizsgák időpontja minden év augusztus utolsó hete. A pontos időpontot az éves munkatervi kiegészítésben rögzíteni kell. A javító vizsga helye az iskola. A javítóvizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Írásbeli vizsgát azokból a tantárgyakból kell tenni amelyekből a tanterv dolgozatok írását követeli meg. A javítóvizsgát bizottság előtt kell tartani. Ennek elnöke az igazgató vagy megbízottja, tagjai a kérdező és még egy , lehetőleg rokon szakos pedagógus. A javítóvizsgán a feladatokat előre ki kell adni, hogy elegendő idő álljon a tanuló rendelkezésére a felkészüléshez. Hivatkozva 41/2007. (XII.22.) OKM rendeletnek a 2008. szeptember 01-én hatályba lépő rendelkezései szerint , ha a tanuló tanévvégén elégtelen osztályzatot kapott függetlenül a tantárgyak számától javítóvizsgát tehet. A jövőben megszűnt a nevelő jogosítványa , a szülő és a tanuló jogosult eldönteni, hogy megkísérli –e a tanuló a javítóvizsgára való felkészülést és a javítóvizsga letételét abban az esetben, a három vagy esetleg több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A javítóvizsga nem nyilvános, díjtalan és nem ismételhető. A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba, a záradékot az igazgató , valamint az osztályfőnök írja alá. Az eredményhirdetés a bizonyítványok kiosztásával történik.

Az osztályozó vizsga lebonyolítása: Az osztályozó vizsga ideje a tanév utolsó hete. A vizsga napját az igazgató jelöli ki és erről a vizsgázót legalább két héttel a vizsga előtt írásban értesíti. Amennyiben a tanköteles tanuló nem jelenik meg és távolmaradását 1 napon belül nem igazolja vizsgája eredménytelen. Elfogadható indok esetén az igazgató új vizsga időpontot tűz ki. Az osztályozó vizsga a javítóvizsgánál megfogalmazottak szerint írásbeli és szóbeli részből áll.

A vizsga anyaga kiterjed a tantervben szereplő tantárgyak közül: 1-4. évfolyam: Magyar nyelv és irodalom ,szövegértés kompetencia, matematika ,kompetencia környezetismeret , 4. évfolyamon idegen nyelv,technika. 5-6. évfolyam: Magyar irodalom, magyar nyelvtan ,szövegértés kompetencia, történelem , matematika , kompetencia, természetismeret, technika.

15

HODÁSZ 2010. 06. 01.


7-8. évfolyam: Magyar irodalom , magyar nyelvtan ,szövegértés kompetencia, történelem , matematika , kompetencia fizika , biológia , kémia, földrajz, technika, életpálya-építési kompetencia, idegen nyelvi kompetencia.  Az írásbeli vizsga befejezése után az illetékes szaktanárok által elbírált dolgozatokat a szóbeli vizsga megkezdése előtt be kell mutatni az elnöknek.  Akinek az írásbeli dolgozata elégtelen a kérdéses tantárgyból, különös tekintettel a dolgozatokban elkövetett hibákra, alaposabban meg kell vizsgálni a szóbeli vizsgán.  Az osztályozó vizsga a javító vizsgánál megjelöltek szerint bizottság előtt történik.  Az osztályozó vizsga díjtalan, nem nyilvános.  Az osztályozó vizsgán jegyzőkönyvet kell készíteni.  A vizsga eredményét a javítóvizsgánál meghatározott módon kell adminisztrálni.  Az összevont osztályozó vizsga eredményeit évfolyamonként külön-külön kell jegyzőkönyvbe foglalni, illetőleg az anyakönyvbe bevezetni.

7. 2. Az iskolai időbeosztás alapdokumentuma , az órarend : Készítésénél az alábbi elveket kell alkalmazni: - a tantárgyak egyenletes elosztása - a tanulók egyenletes terhelése - a nevelők folyamatos munkavégzése A tanítási napokat és az egyes tantárgyakból megtartott órákat sorszámozni kell. Tanítási napnak számítanak a tanmenetek szerinti a helyi tantervben rögzített 3 órát meghaladó tanulmányi kirándulások, séták is.

A tanítási óra zavartalanságának biztosítása érdekében a pedagógust és a tanulót az óráról kihívni, az órát más módon zavarni nem lehet ! A tanítási órák között szünetet kell biztosítani. Az óraközi szünetek időtartama 10 perc. Minden tanítási műszakban egy szünet 20 perc időtartamú, hogy a tanulók tízóraijukat, uzsonnájukat elfogyaszthassák. A 2. óra után van a tízórai szünet. A tanulók a szünetekben az udvaron , rossz idő esetén , a folyosón és a tantermekben is tartózkodhatnak.  Az óraközi szünetekben nevelői felügyeletet kell biztosítani. A tanítás befejeztével a termekben a székeket fel kell rakni, a szemetet a padokból ki kell szedni. Az utolsó órán az ott tartózkodó nevelő a felelős a fent említett feladatok végrehajtatásáért. A tanítási idő után az iskola területén csak szervezett foglalkozásokon résztvevő tanulók tartózkodhatnak.  A szervezett foglalkozások időpontjanak szerepelnie kell a folyosói hirdető táblán és a tanulók ellenőrzőjében is! 16

HODÁSZ 2010. 06. 01.


A hazainduló gyerekeket az utolsó órát tartó nevelő az osztályteremből sorakozás után engedje el! A napi munka további részleteinek szabályozását, a ügyeletes nevelők, beosztását a Házirend tartalmazza.  A napközi, a tanulószoba munkarendje ,iskolaotthon munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik. A napközis foglalkozás 16 óra 10 percig ,a tanulószobai foglalkozás 16 óráig tart.  Az iskolában fél 8 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelők kötelesek a rájuk bízott épületben, az udvaron, a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjét, tisztaságát felügyelni, a balesetvédelmi szabályok betartatását megkövetelni.  Az iskolában egyidejűleg 6 ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az ügyeletes nevelő az udvaron, a folyosón az emeleten, az új épületben (1997 – es) látja el feladatát .Az udvari ügyeletes köteles a két kisebb iskolaépületben is odafigyelni a gyerekekre az ügyeleti rendszabályok betartásának érdekében !  A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató adhat engedélyt.  A tanórán kívüli foglalkozásokat a délutáni nyitva tartás végéig kell szervezni.  Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése a titkárságon a 20 perces szünetben és délután 13 óra 30 perc és 15 óra 30 perc közötti időben történik.  Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza .Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni.

7.3. A helyiségek használati rendje: A tantermek használata:  





A hetesek a hetesi rendben rögzített feladatokat végzik el a tanítás kezdetéig. Szünetekben az egyik hetes felelős a tanterem rendjéért, az ott található berendezési tárgyakért, tanulói eszközökért .( Az eseti , vagy rendszeres károkozást , azonnal jelentenie kell az ügyeletes tanárnak , és lehetőség szerint esetleg később az osztályfőnöknek , akik a problémát az igazgató felé továbbítják. ) A szándékos , vagy nem rendeltetésszerű használatból eredő iskolai károkozásért a , károkozó tanuló szülei , anyagi felelősséggel tartoznak!!! (A káresemény körülményeinek kivizsgálását az ügyeletes nevelő , az osztályfőnök és az igazgató együttesen végzik el .Ennek során megállapítják , hogy ki ( -k) okozta a kárt , mekkora mértékű és szándékosság , vagy nem rendeltetésszerű használat szóba jöhetett –e a káreseménynél .) A kárfelmérést az iskola igazgatója szakember és lehetőség szerint a károkozó kiskorú tanuló Szülei jelenlétében végzi el , és megállapítják az anyagi következményeket a hiba 17

HODÁSZ 2010. 06. 01.


 

elhárításához , amelyet a Szülő köteles gyermeke után megtéríteni .A befizetett összeget az intézményvezető a fenntartó felé továbbítja , amelyről a pénzügyi osztály hivatalos nyugtát állít ki a Szülő felé. Minden osztály köteles az utolsó óra után a termet rendben elhagyni, ill. átadni. A tantermekben bonyolítható a tanórán kívüli foglalkozás. A tantermek beosztását az éves munkaterv tartalmazza. A tanteremért első fokon a terem osztályfőnöke, csoportvezetője, illetve a foglakozást vezető nevelő a felelős .

A szertárak használata: A szertárak a tanteremben nem tárolható taneszközök - könnyen hozzáférhető – tárolására szolgálnak. Rendjéért az ott eszközöket tároló nevelők együtt felelnek. A szertárban a tanuló csak nevelő kíséretével léphet be . A taneszközök tanuló segítségével történő szállítását , a szaktanár köteles végig kísérni a szertártól a tanteremig oda- vissza ! A szertárakhoz (stúdió , fizika , kémia , testnevelés stb.) használatos kulcsokat az iskola titkárságán található „iskolai kulcskészletben kell tárolni , onnan a szaktanár veheti csak el , és vissza hoznia is neki kötelessége . A szertárakhoz önkényesen kulcsot másolni és azt egyéni módon birtokolni tilos ! A szertárak taneszköz készletért és az egyéb oktatási segédeszközökért a használó nevelők anyagi kötelezettséggel felelősek . Az esetleges használat közben keletkező károkról „káresemény feljegyzést” kell készíteni , amit haladéktalanul el kell juttatni az igazgatóhoz !(egyértelműen ki legyen mutatva benne a kár mértéke , a felelős ( - ök) kiléte , valamint az eszköz javíthatóságára vonatkozó megállapítások !) A szaktanároknak a taneszköz készleteket és a szertár berendezési tárgyait félévente tételes leltározási eljárás keretében kell feltérképezni , amely leltáríveket az iskola igazgatójának kötelesek leadni ! Tornaterem: Itt bonyolódnak a testnevelés órák , az iskolai oktatással összefüggő edzések és tömegsport jellegű foglalkozások . A tornateremben gyerek csak megfelelő felszerelésben (a Házirendben előírtak szerint ) és csak tanári felügyelet mellett tartózkodhat ! Lehetőleg , „nem indokolt esetben” az iskola dolgozói se lépjenek be utcai cipőben a tornaterembe ! A helyiség használatára vonatkozó szabályozást az iskola Házirendjének ide vonatkozó rendelkezései , valamint közegészségügyi (ÁNTSZ) rendelkezések határozzák meg . A tornaterem helyet ad az iskolai rendezvények megtartásához is .( Rossz idő esetén itt kerülnek megrendezésre az iskolai ünnepségek is ). (Ilyenkor főleg a kötetlenebb rendezvények pl.:Mikulás DISCO , alkalmával különös gonddal megszervezett ügyelet biztosítja a helyiség és berendezési tárgyai épségének maximális megóvását .A felügyelet megszervezéséért az iskola igazgatója felelős ! Az iskola helyiségeinek használói felelősek:

18

HODÁSZ 2010. 06. 01.


     

 

   

Az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, Az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, A tűz és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak ! Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. (Az estleges engedélyezés során az eszközök , tárgyak igénylői írásos nyilatkozatban vállalják a nem redeltetésszerű használat miatti kártérítési felelősséget !) Az eseti bérbeadásoknál is mérlegelendő az amortizációs értéktelenedés , amelynek kompenzálásához , gazdasági kalkulációt követő használati díj megállapítása szükséges . Ezt az intézmény vezetője végzi el . Az iskola helyiségeit-elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben-külső igénylőknek külön megállapodás alapján lehet átengedni , ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja , valamint ha nem közcélú igényként merült fel az épület , vagy valamelyik helyisége –(i) iránti igény , az előbb már említett gazdasági kalkulácót követő bérleti díj megállapítása kötelező az igénylő felé . A bérleti , valamint használatbavételi megállapodásokat az intézmény vezetője köti meg . A bérleti , használatbavételi díjakat az intézmény vezetőjének előre kell átadni , aki a fenntartó felé továbbítja a befizetést , amiről a fenntartó pénzügyi osztálya hivatalos elismervényt ad ki az igénylőnek . A befolyó bérleti bevételeket az iskola igazgatója intézményének megfelelő előirányzatainak bővítésére használhatja . Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak , valamint kötelesek betartani a megállapodás valamennyi előírását és azoktól nem térhetnek el .(Az esetleges szándékos eltérések a szerződés érvénytelenségéhez vezethetnek és a bérlő bérleti díjának elvesztését okozhatják .Mindez a szerződésben rögzítésre kerül , amelyet mindkét fél egyöntetűen fogadva el , ír alá . (igénybevevő , vagy annak hivatalos képviselője + az iskola igazgatója )

Az iskola épületében dohányozni csak a kijelölt helyen lehet! A kijelölt dohányzó helyet tanítási napokon , munkaidőben csak az intézmény dolgozói használhatják ! Az iskola épületeinek 50 m – es közterületi környezetében szintén tilos a dohányzás !

19

HODÁSZ 2010. 06. 01.


VIII.) A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Az intézményben a tanulók igényeinek megfelelően az alábbi - iskola és partnerei által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: napközi otthon szakkörök énekkar diáksportköri foglalkozások tömegsport foglalkozások felzárkóztató foglalkozások, tehetségfejlesztő foglalkozások kisebbségi oktatás művészeti oktatás A szakkörök heti egy - két , órában működnek , október 1-május 31-ig. A szakkörökben résztvevő tanulók létszáma minimum12 fő. Az egyes szakköröknek az átlagosnál kisebb vagy nagyobb létszámmal való működéséről, továbbá a tanév közben bekövetkezett létszámcsökkenés miatti megszüntetésről az igazgató dönt. A szakkör vezetésével az igazgató az iskola pedagógusát, vagy az iskolavezetés egyetértésével külső szakembert is megbízhat. A szakkörvezető a szakkör működéséért szakmailag és pedagógiailag is felelős. Szakköri naplóban hivatalosan dokumentálja a tevékenységet . A jelentkezés önkéntes. A felvétel az egész iskolaévre szól, ehhez a szülő írásbeli beleegyezése szükséges. A vállalás esetén , a gyereknek az aktuális tanévben kötelessége részt venni a foglalkozásokon , arról csak indokolt esetben hiányozhat ! A szakkör munkatervét és működési rendjét a szakkörvezető készíti el, s az igazgató hagyja jóvá. Minden tanév október 15-ig az iskola munkatervében rögzíteni kell a tanévben induló szakköröket, azok vezetőinek nevét. A szakkörvezető és a tagság javaslata alapján az igazgató kizárhatja a tanulót a szakkörről ha:  fegyelmezetlenségével a munkát akadályozza,  tanulmányi eredménye tanév közben erősen romlik. Amennyiben a tanuló magatartásában, tanulmányi munkájában javulás mutatkozik a szakkörbe visszavehető. A művészeti oktatás keretében kínált foglalkozások költségei a szülőt terheli !

VETÉLKEDŐK, SZEMLÉK, PÁLYÁZATOK

20

HODÁSZ 2010. 06. 01.


A tanulók képességeinek fejlesztése, aktivitásuk ösztönzésére az iskola az alábbi vetélkedőket, szemléket, pályázatokat hirdeti meg: tantárgyi vetélkedők, szavalóverseny, mesemondó verseny, komplex tanulmányi verseny sportverseny Kölcsey –hét programján való részvétel. A vetélkedőkön való részvétel önkéntes. A helyi fordulókat tanórán kívül kell lebonyolítani. A magasabb fordulókban továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órán való részvétel alól. Az igazgató gondoskodik arról, hogy a helyi és felsőbb szintű fordulókon helyezést elért tanulók eredményeit a tanulóközösség méltó körülmények között megismerje.

A NAPKÖZI OTTHON MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik - az iskolában a tanítási napokon a délutáni órákban az 1- 4. évfolyamokon napközi otthon, az 5-8. évfolyamokon tanulószoba működik az iskolában . A jelentkezés a tanévet megelőző tanév május 20 .- ig történik. A tanítási szünetekben –a munkanapokon- összevont napközi otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik. A napközis tanulók házirendje az iskola tanulói házirendjének részét képezi. A napközis, tanulószobai foglalkozásról távol maradni csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján lehet. Rendkívüli esetben –szülői kérés hiányában- az eltávozásra az igazgató adhat engedélyt.

8.1. A napközis és a tanulószobai foglalkozásokra való jelentkezés és felvétel elvei: Tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelezni a felvétel iránti igényt. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni, tanulószobai elhelyezését Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételnél előnyt élveznek azok a tanulók: -

akiknek napközben otthoni felügyeletük nem megoldott, akiknek mindkét szülője dolgozik, akik állami gondozottak, akik nehéz szociális körülmények között élnek.

21

HODÁSZ 2010. 06. 01.


IX.) AZ EGYÉB TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkóztató foglalkozás kivételével-önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményük alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a foglalkozásokon kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülésére, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente 1 alkalommal az iskola, éves munkatervében meghatározott időpontban osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A kirándulás önkéntes, a költség a szülőt terheli. A kirándulás tervezett helyét, idejét a helyi tanterv valamint az osztályfőnöki munkaterv tartalmazza. Az iskola nevelői, illetve a tanulók szülei az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért a résztvevő tanulók felkészítéséért a szaktanárok a felelősek. Projektnapok szervezése: Mikulás futás,Fenyőünnep, farsang, Húsvétvárás, Anyák napi készülődés,Gyermeknap. Az iskola –az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit-és vallásoktatást szervezhetnek. A hit-és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskolában művészeti nevelés folyik szakemberek által – néptánc – cigánytánc moderntánc

22

HODÁSZ 2010. 06. 01.


A tanulók hit-és vallásoktatását az egyházak által kijelölt hitoktató végzi.

X.) A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ-OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A pedagógia munka belső ellenőrzésének feladatai:     

biztosítsa az iskola pedagógia munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előír) működését. segítse elő az intézményben folyó nevelő-oktató munka eredményességét, hatékonyságát az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. Az ellenőrzés részletes leírását az IMIP tartalmazza.

A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: -

az összevont intézmény igazgatója tagintézmény vezető, igazgatóhelyettes, munkaközösség vezetők szakmai vezetők szerepe az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógus, valamint külső szakértő.

Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős.

KIEMELT ELLENŐRZÉSI SZEMPONTOK A NEVELŐOKTATÓ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE SORÁN a pedagógusok munkafegyelme, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolata, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon. kompetencia fejlesztés a HHH és SNI-s tanulók integrálása.

23

HODÁSZ 2010. 06. 01.


Ezen belül különösen: az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, a tanítási óra felépítése szervezése a tanítási órán alkalmazott új módszerek,technikák a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, a tanulók továbbtanulásának irányítására, segítésére irányul tevékenység, Az intézményen belüli általános ellenőrzési feladatokat, valamint az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók jogait és kötelességeit a „BELSŐ ELLENŐRZÉSI SZABÁLYZAT „ igazgatói utasítás határozza meg. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képző belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős .

XI.) A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a helyi tanterv óratervében meghatározott kötelező tanórai testnevelési órákon, valamint a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. Az első-negyedik évfolyamon:   

a heti három kötelező testnevelés óra /1o. heti 3,5ó./ a többi tanítási napon a játékos, egészségfejlesztő testmozgás tömegsport órák

Az ötödik-nyolcadik évfolyamokon:  

heti 2,5 kötelező testnevelés óra tömegsport foglalkozás

A napközi otthonban és a tanulószobán: 

játékos, egészségfejlesztő testmozgás

A délutáni foglalkozásokat az iskolai diáksportköri foglalkozások, valamint a tömegsport órák keretében szervezzük meg. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait a testnevelő vezeti.

24

HODÁSZ 2010. 06. 01.


A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja , hogy az őszi és tavaszi időszakban : a sportudvar, a tornaterem, téli időszakban tanári felügyelet mellett nyitva legyen. A foglalkozások idejét tanévenként az iskolai munkatervben meg kell határozni . Az iskolai sportkör szakmai programjának tartalmazni kell, hogy mely sportágban, milyen tevékenységi formában és feltételekkel lehet részt venni a foglalkozásokon. Március 31-ig fel kell mérni, hogy a következő tanítási évben milyen sportköri foglalkozásokat igényelnek a tanulók. Sportcsoportonként hetente kétszer negyvenöt perc áll rendelkezésre.

XII.)A TANULÓK MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSA A tanulók tanítási óráról való távolmaradását, az órát tartó pedagógus köteles bejegyezni az osztálynaplóba az óra megkezdését követően. A tanulók havi mulasztásait az osztályfőnöknek a napló megfelelő rovatában a hónap elteltével összesíteni kell.

A szülők előzetes kérése alapján a tanuló: Az osztályfőnök engedélyével három napig terjedően, az igazgató engedélyével három napot meghaladóan mulaszthat. A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. Amennyiben ez elmarad, az osztályfőnök kötelessége a mulasztás okának felderítése a mulasztás megkezdésétől számított három napon belül. Amennyiben a felderítés során az osztályfőnök igazolatlan mulasztásra utaló jeleket észlel, köteles öt napon belül családlátogatáson meggyőződni a mulasztás okáról. Amennyiben a családlátogatás során a szülő nem tudja érdemben igazolni gyermeke mulasztását, úgy az igazolatlan mulasztásnak minősül. Első igazolatlan hiányzás esetén az osztályfőnök a Tájékoztató füzet utján figyelmezteti a szülőt az igazolatlan mulasztás következményeire. Egy héten belüli újabb igazolatlan mulasztás esetén az iskola felszólítja a szülőt a rendszeres iskolába járás biztosítására. A második és minden további hasonló hiányzás esetében az iskola havonta egy szabálysértési eljárást kezdeményez az iskola székhelye szerint illetékes jegyzőjénél. Minden szabálysértési eljárás kezdeményezése előtt az osztályfőnök köteles családlátogatást végezni és esetjelző lapot kitölteni. A rendkívüli tárgyak óráiról a napközi otthon, tanulószoba foglalkozásairól az igazolatlanul hiányzó tanuló kizárható. A későn érkező tanulókat felelősségre kell vonni. Ha a tanuló a kötelező foglalkozásokról elkésik, az osztályfőnök erről írásban tájékoztatja a szülőket. Ha a tanuló saját hibájából ismételten késik, az eset súlyosságához mérten büntetésben kell részesíteni, s ezt a magatartási osztályzat megállapításakor figyelembe kell venni. 25

HODÁSZ 2010. 06. 01.


A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt napon belül - három napig terjedő mulasztás esetén szülői, - három napon túli betegség esetén pedig orvosi igazolással igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos alábbi teendők ellátása az osztályfőnökök feladata. A megtett intézkedéseket dátummal ellátva az osztálynapló jegyzet rovatában írásban rögzíteni kell. Első igazolatlan hiányzásnak minősül, ha a tanuló ugyanazon a naptári héten belül mulaszt. Ha a tanuló az iskola figyelmeztetése ellenére újabb naptári héten mulaszt, távolmaradása második igazolatlan mulasztásnak minősül. A második igazolatlan mulasztást követően minden további tanítási napról való távolmaradás újabb igazolatlan mulasztás.

XIII.) A TANULÓK JUTALMAZÁSA Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon részt vesz, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola, jutalomban részesítheti. Az iskolai jutalmazás formái: Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - napközis nevelői dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásáért és kiemelkedett szorgalmáért

26

HODÁSZ 2010. 06. 01.


dicséretben részesíthető. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. Az egyes tanévek végén, a kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Aki valamely tantárgyból kimagasló eredményt ér el szaktanári dicséretben részesül . Az egyes tanévek végén a nyolcadikosok közül osztályonként ( egy-egy ) tanuló, aki a nyolc év során folyamatosan kiemelkedő (legalább jeles) tanulmányi eredményt ért el, és közösségi munkája példamutató volt .(következő oldal)

KÖLCSEY – díjban részesül .

(Ez oklevél és tízezer forint értékű ajándékutalvánnyal jár.) A minősítő javaslatot a nevelőtestület és a DÖK teszi. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösségeket csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A felsorolt dicséretekre, jutalmakra az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről, az erre jogosult nevelő (szaktanár, napközis nevelő, osztályfőnök, igazgató) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell vezetni.

XIV.) A TANULÓKKAL SZEMBENI FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK Azt a tanulót, aki: - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái: - szaktanári figyelmeztetés, - napközis nevelői figyelmeztetés, - osztályfőnöki figyelmeztetés, - osztályfőnöki intés, - osztályfőnöki megrovás, - igazgatói figyelmeztetés, 27

HODÁSZ 2010. 06. 01.


- igazgatói intés, - igazgatói megrovás, - tantestületi figyelmeztetés, - tantestületi intés, - tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A felsorolt büntetések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetés adásáról az erre jogosult nevelő, illetve a nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, valamint az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy nevelőtestülete dönt. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét az iskola igazgatója határozza meg.(lásd.feljebb)

XV.) A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA A gyermekek, tanulók csoportos fogászati szűrővizsgálata évente két alkalommal történik . a 7. osztályos tanulók hallásvizsgálatát évente egy alkalommal a mátészalkai kórházban történik. Az utazáshoz szükséges anyagiak biztosítása a szülőt terheli. A tanulók fizikai állapotának mérése ősszel és tavasszal testnevelés órán történik, Belgyógyászai, szemészeti szűrővizsgálat 1, 3 , 5 ,7, 8 osztályban az iskolai orvosi rendelőben történik. A továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálata szintén a helyi orvosi rendelőben történik. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. Az utazási költség a szülőt terheli. A szülőket a szűrővizsgálat időpontjáról írásban értesíti az intézmény.

XVI.) AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK, FELADATAI A TANULÓI-ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN Az iskola minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye ! Az iskola dolgozóinak feladata a tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan: Minden dolgozónak ismernie és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági szabályzatát, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit.

28

HODÁSZ 2010. 06. 01.


Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy kertében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglakozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő estekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban, tanulmányi kirándulások, túrák előtt, közhasznú munkavégzés megkezdése előtt. a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. a nevelőknek ki kell oktatni a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. a tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni.

A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket! A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuknak tartalmaznia kell. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkavédelmi szabályzata tartalmazza.

AZ ISKOLA DOLGOZÓINAK FELDATAI A TANULÓBALESETEK ESETÉN A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: 29

HODÁSZ 2010. 06. 01.


a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást tőle telhető módon meg kell szüntetnie, a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni ! A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt tehet amihez biztosan ért Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

A TANULÓBALESETEKKEL KAPCSOLATOS ISKOLAI FELADATOK A MAGASABB JOGSZABÁLYOK ELŐÍRÁSAI ALAPJÁN A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásában legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolának igény esetén biztosítania kell a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági szabályzata tartalmazza.

XVII.)RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: 30

HODÁSZ 2010. 06. 01.


a természeti katasztrófa, a tűz, a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamennyi intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult: - az összevont intézmény igazgatója, - tagintézmény vezető, - helyettes - tűzvédelmi felelős - az iskola titkár - megbízott nevelő A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: -

az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a „Tűzriadó terv” és a mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportnak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát tartó pedagógus a felelős.

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: - Az épületből minden tanulónak távozni kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl: mosdó, szertár) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! - A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell. - A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, hogy nem maradt-e esetleg valamelyik tanuló bent az épületben. - A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! 31

HODÁSZ 2010. 06. 01.


Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével -gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: - a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, - a közművezetékek (gáz,áram ) elzárásáról. - a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, - az elsősegélynyújtás megszervezéséről. - a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon pótolni kell. A tűz estén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” tartalmazza. A tűzriadó terv elkészítésért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakoroltatni kell. A gyakorlat megszervezésért az iskola igazgatója a felelős A tűzriadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára és tanulójára kötelező érvényű. A tűzriadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: - igazgatói iroda - nevelői szoba

XVIII.) AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. Az éves munkatervben rögzíteni kell a felelős dolgozó nevét, aki az adott tanévben elkészíti a tankönyv rendelést, részt vesz a tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben részt vevő munkatárssal az igazgató megállapodást köt

A megállapodásnak tartalmaznia kell: a felelős dolgozó adatait a szükséges határidőket a terjesztés módját , helyét, idejét a felelős dolgozó díjazásának módját és mértékét

32

HODÁSZ 2010. 06. 01.


Az iskolai tankönyvellátás rendjéről a szaktanárok véleményének kikérésével évente a nevelőtestület dönt az alábbiak figyelembevételével: nem választható olyan tankönyv, amely igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanuló részére. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább 25% át tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül.

TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Az osztályonként összeállított tankönyvcsomagot meg kell ismertetni az szülőkkel és a diákönkormányzattal. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, kompetencia alapú tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.) Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak anyagának feldolgozásához szükséges kötelező tanulói eszközöket az egyes szaktanárok, osztálytanítók határozzák meg az iskola tanterve alapján. 1. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév utolsó szülői értekezletén) tájékoztatjuk. A nyomtatott taneszközöket egységesen az iskola rendeli meg a tanulók számára. 2. A taneszközök kiválasztásánál a nevelők a következő szempontokat veszik figyelembe:    

Az eszköz feleljen meg az iskola tantervének. A kiválasztásnál előnyben kell részesíteni a több éven át használható eszközöket. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk; új eszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be. A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályokban foglaltak alapján a költségvetés évente meghatároz.

3. Az iskola törekszik arra, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más forrásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján a szaktanárok kiválasztják a szükséges tankönyveket, az igazgató beszerzi az SZMK és a DÖK véleményét.

XIX.) AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK:

33

HODÁSZ 2010. 06. 01.


Az iskola névadója:

Kölcsey Ferenc

Hagyományos ünnepségeink: Névadónk emlékére minden évben megtartjuk a Kölcsey – hetet január hónapban. Tanévnyitó-hagyományos aktusa az először iskolába lépő tanulók fogadása. Tanévzáró-amely a 8 -os tanulók búcsúzásával zárul. Felelőse a 8. osztályok osztályfőnökei. Az ünnepségek technikai lebonyolításért a 7.osztály vezetője a felelős.

Megemlékezések, ünnepségek, rendezvények: Tanévnyitó , Október 6. , Október 23. , Jótékonysági bál , Mikulás – Mikulás futás , Karácsonyi ünnepség , Kölcsey – hét , Farsang , Március 15. , Húsvétvárás ,Anyák napi készülődés , Gyermeknap , DSK – nap , A Föld napja , Madarak és fák napja , Házi műveltégi versenyek , Házi Sport versenyek , Meghívásos sportversenyek (labdarúgás , kézilabda ) , A kihívás napja , Tanévzáró-ballagás, Témahetek, modulok: -

Kölcsey –hét Természetvédelmi moduláris hét Játékhét Tantárgytömbösített oktatás

Az iskola helyi innovációja: - Egészségvédelmi

34

HODÁSZ 2010. 06. 01.


XX.) ZÁRÓ RENDEKEZÉSEK: Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, az iskolaszék (ennek hiányában) SZMK , a diákönkormányzat (DÖK) egyetértésével és a fenntartó önkormányzat képviselőtestületének jóváhagyásával lehetséges.

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A Szervezeti és Működési Szabályzatot az iskola diákönkormányzat 2010.06.03. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Hodász, 2010.06.03.

Nagy Anita Adrienn Diákönkormányzatot segítő tanár A Szervezeti és Működési Szabályzatot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a 2010.06.02. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt:…Hodász,.2010.06.02. Repelik Györgyné Szülői munkaközösség elnöke A Szervezeti és Működési Szabályzatot az alkalmazotti közösség a 2010.06.01. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Hodász, 2010.06.01. Tóthné Darabánt Anikó iskola igazgatója A Kölcsey Ferenc Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát a Hodász Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestülete …………………………………………………… napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt: ……………………………….. ……………………………………… polgármester 35

HODÁSZ 2010. 06. 01.


A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti: a fenntartó, a nevelőtestület, az iskola igazgatója, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége, a diákönkormányzat iskolai vezetősége.

Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok , igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola igazgatója a szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja. Az SZMSZ mellékleteit képező önálló szabályzatok: I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.

Belső ellenőrzési terv és szabályzat Belső szabályzatok Pótlékok, egyéb juttatások Tűzvédelmi utasítás és tűzriadó terv Munkavédelmi szabályzat Intézményi védő – óvó előírások Az intézményvezető közvetlen munkatársainak munkaköri leírása A munkaközösség vezetők munkaköri leírása A munkahelyi kockázatértékelési szabályzat A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) FEUVE mellékletei Költségvetési ellenőrzési terv

Tóthné Darabánt Anikó Igazgató

Ph.

36

HODÁSZ 2010. 06. 01.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents