SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2017 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT balkányi SZABOLCS VEZÉR általános iskola és alapfokú mŰVÉSZETI ISKOLA

4233 Balkány Kossuth út 5.

2

Balkányi Szabolcs Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Tartalom SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ................................................................................................. 1 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA .......................................................... 4 AZ SZMSZ CÉLJA, JOGI ALAPJA .................................................................................................. 4 AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI .................................. Error! Bookmark not defined. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE ÉS IRÁNYÍTÁSA ........................................................ 7 

AZ ISKOLA SZERVEZETI EGYSÉGEI ............................................................................... 7

AZ ISKOLA VEZETÉSI SZERKEZETE ...................................................................................... 7 AZ ISKOLA VEZETÉSI STRUKTURÁJA ................................................................................... 8 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE ......................................................................................... 9 A TANÉV HELYI RENDJE ............................................................................................................ 9 A TANÍTÁSI NAPOK RENDJE ................................................................................................... 10 AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE ........................................................................................... 11 A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ................................................................................. 12 RENDSZERES TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK...................................................... 12 ESETENKÉNTI TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK.................................................... 14 A HAGYOMÁNYÁPOLÁS CÉLJA ÉS TARTALMI VONATKOZÁSAI ............................... 16 A HAGYOMÁNYÁPOLÁS KÜLSŐSÉGEI, FELADATAI ....................................................... 18 INTÉZMÉNYI VÉDŐ- ÓVÓ ELŐÍRÁSOK .................................................................................... 19 A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE ..................... 19 A VEZETŐI MUNKA RENDJE ............................................................................................................... 23 AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE................................................................................................ 24 A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE . 23 

A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE ........................................................ 27

AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉGEK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK RENDJE ............... 29 A TANULÓI KÖZÖSSÉG KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE ....................................... 31 A DIÁK-ÖNKORMÁNYZAT ÉS MŰKÖDÉSE ......................................................................... 31

3


A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG ÉS A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ............................................ 32 AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAI............................................................................... 34 A TANULÓI JOGVISZONY ÉS A TÁVOLMARADÁS IGAZOLÁSA FEGYELMI ELJÁRÁS . 36 A TANULÓI JOGVISZONY ÉS A TÁVOLMARADÁS KÖVETKEZMÉNYEI.................... 36 A Balkányi Szabolcs Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Könyvtárának................ Error! Bookmark not defined. Szervezeti és Működési Szabályzata...................................................................................................... 40 1./ A KÖNYVTÁRRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ADATOK ................................................. 40 2./ AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK ALAPDOKUMENTUMAI: ........................................................................................................................................................... 41 3./ A KÖNYVTÁR FENNTARTÁSA ÉS FELÜGYELETE ........................................................... 41 4./A KÖNYVTÁR GAZDÁLKODÁSA........................................................................................... 42 5./ A KÖNYVTÁR MUNKARENDJE:............................................................................................ 42 6./ A KÖNYVTÁR FELADATAI: ................................................................................................... 42 7./ AZ ÁLLOMÁNY EGYSÉGEI .................................................................................................... 45 8./ A KÖNYVTÁR SZOLGÁLTATÁSAI ....................................................................................... 46 9./ AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRE ............................................................................. 46 10./ ÁLLOMÁNYVÉDELEM: ......................................................................................................... 49 11./ AZ ÁLLOMÁNY ELLENŐRZÉSE: ......................................................................................... 50 12. A KÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNYELHELYEZÉSE, TAGOLÁSA: ............................................. 51 1. számú melléklet: Köznevelési intézmények diákjainak utazással járó programjaikkal kapcsolatos intézkedés …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………52

4


A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA A Balkányi Szabolcs Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2017. 10. 12-én fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diák-önkormányzat és az iskolai szülői szervezet. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik. A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező.

A szervezeti és működési szabályzat normatív, kötelező szabályozó ereje nem vitatható. Előírásai a közoktatási intézménnyel kapcsolatban lévők esetében ugyanolyan erővel bírnak, mint a jogszabályok. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megtartásáért a közoktatási intézményben dolgozók fegyelmi felelősséggel tartoznak.

AZ SZMSZ CÉLJA, JOGI ALAPJA

5


A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény minden közalkalmazottjára, illetve munkavállalójára. A SZMSZ jogszabályi alapjai:  2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről  20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  2011. évi CXII. tv. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  1999. évi XLII. tv. a nemdohányzók védelméről  2011. évi XLI. törvénymódosítás a nemdohányzók védelméről  2001. évi XXXVII. tv. a tankönyvpiac rendjéről  16/2013. (II.28) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről  26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskolai-egészségügyi ellátásról 2 § Az intézmény jogállása A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21 § (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 123. §. (1) bekezdésében leírtak alapján. 1. Az intézmény hivatalos neve: Balkányi Szabolcs Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2. Feladatellátási helyei: 2.1 Székhelye: 4233 Balkány, Kossuth u. 5. 2.2 Telephelye: 4233 Balkány, Béketelep 31. 3. Alapító és fenntartó neve és székhelye 3.1 Alapításra jogosult szerv: Kormány 3.2 Alapításra jogosult szerv székhelye: 1055 Budapest, Kossuth Lajos utca 3. 3.3 Költségvetési szerv: Emberi Erőforrások Minisztériuma 3.4 Költségvetési szerv székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. 3.5 Fenntartó neve: Nyíregyházi Tankerületi Központ 3.6 Fenntartó székhelye: 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 31/B. 4. Típusa: Általános iskola 5. OM azonosító: 033534 6. Köznevelési és egyéb alapfeladata 6.1 4233 Balkány, Kossuth út 5. 6.1.1 általános iskolai nevelés-oktatás 6.1.1.1 nappali rendszerű iskolai oktatás 6.1.1.2 alsó tagozat, felső tagozat 6.1.1.3 felnőttoktatás – nappali 6.1.1.4 sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (értelmi fogyatékos, autista spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.1.1.5 képesség kibontakoztató felkészítés 6.1.2 alapfokú művészetoktatás

6


6.1.2.1 zeneművészeti ág (kifutó tanszakok: citera tanszak, furulya tanszak, fuvola tanszak, gitár tanszak, népi ének tanszak, népi furulya tanszak, népi hegedű tanszak, zongora tanszak) (új tanszakok: akkordikus tanszak, billentyűs tanszak, fafúvós tanszak, fúvós tanszak, pengetős tanszak, rézfúvós tanszak, vokális tanszak, vonós-és tekerős tanszak, vonós tanszak) 6.1.2.2 Zeneművészeti ág: előképző első-második, alapfok első-hatodik 6.1.3 iskola maximális létszáma: 970 fő 6.1.4 intézményegységenkénti maximális létszám általános iskolai nevelés-oktatás: 840 fő alapfokú művészetoktatás: 130 fő 6.1.5 iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 6.2 4233 Balkány, Béke telep 31. 6.2.1 általános iskolai nevelés-oktatás 6.2.1.1 nappali rendszerű iskolai oktatás 6.2.1.2 alsó tagozat 6.2.1.3 sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (értelmi fogyatékos, autista spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.2.1.4 képesség kibontakoztató felkészítés 6.2.2 iskola maximális létszáma: 60 fő 6.2.3 intézményegységenkénti maximális létszám. általános iskolai nevelés-oktatás: 60 fő 3. Az SZMSZ kiterjed:     

Az iskolába járó gyermekek közösségére; A gyermekek szüleire, törvényes képviselőire; A nevelőtestületre; Az intézményvezetőre, helyettesekre, A nevelő-oktató munkát segítőkre (pedagógiai asszisztens, iskolatitkár

7


AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE ÉS IRÁNYÍTÁSA

AZ ISKOLA SZERVEZETI EGYSÉGEI

Az intézmény az alábbi szervezeti egységekre tagolódik: Általános iskola

 Alsó tagozat / 1-4. osztály  Felső tagozat /5-8.osztály/ Alapfokú művészeti iskola (Zeneiskola)

AZ ISKOLA VEZETÉSI SZERKEZETE Az iskola vezetési szerkezete háromszintű: Általános vezetői szint: az intézményvezető, intézményvezető-helyettesek Szakmai közösség-vezetői szint: a tanári, szakmai közösségek vezetői. Ellátják a szakmai közösség szakmai munkájának szervezését, a szakmai munkacsoport vezetők irányítását, ellenőrzését a területért felelős igazgatóhelyettes útmutatása alapján. Az iskolavezetés tagjai munkamegosztáson alapuló munkaköri leírás szerint, önállóan, személyes felelősséggel végzik munkájukat. A döntéseik előtt szükség szerint konzultálnak egymással. A megtett intézkedésekről és a szerzett információkról kölcsönösen tájékoztatják egymást. Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségét az intézményvezető, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az intézményvezető közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak:  Alsós és felsős intézményvezető-helyettesek

-

Kibővített iskolavezetés: Tagjai az intézményvezetőség tagjain kívül: Szakmai közösségek vezetői Közalkalmazotti Tanács elnöke Diákönkormányzat vezetője Az SZMK elnöke

8


AZ ISKOLA VEZETÉSI STRUKTURÁJA

INTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTES I.

I G A

       

Humán szakmai közösség Reál szakmai közösség Osztályfőnöki szakmai közösség Diákönkormányzat Iskolaorvos Tanulószoba I. sz. Tanulás- és Képességvizsgáló Bizottság Iskolakönyvtár

Z INTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTES II.

G A T Ó

    

Alsós szakmai közösség Iskolaorvos SZMK I. sz. Tanulás- és Képességvizsgáló Bizottság Iskolakönyvtár



   

     

Fenntartó Iskolatitkár Pedagógiai asszisztens Az Oktatásért Alapítvány kuratóriuma Társadalmi szervezetek és társintézmények Iskolaorvos Pedagógiai Oktatási Központ Nyíregyházi Főiskola OM, OKMT, OH Almafa Alapfokú Művészeti Iskola

9


AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE A TANÉV HELYI RENDJE A tanév IX. 01-től a következő év VIII. 31-ig, a szorgalmi idő az első és az utolsó tanítási nap által meghatározott időszak. A tanév általános rendjéről az EMMI miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programját a nevelőtestület határozza meg, rögzíti a munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembevételével. 1. A tanév rendje és annak közzététele A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat:  a nevelőtestületi értekezletek időpontjait,  az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját,  a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját,  a kompetencia mérés időpontját  a vizsgák /osztályozó-, javító-, különbözeti-, helyi-, alap- / rendjét,  a tanítási szünetek / őszi, tavaszi, téli / időpontját a miniszteri rendelet keretein belül,  a bemutató órák és szakmai foglalkozások rendjét,  a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait / házirend / és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A fentieket, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni. 2. Az intézmény nyitva tartása A/ Székhely: Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: 7.00 órától 16.30 óráig tart nyitva. Bérleti szerződéssel rendelkezők számára 16.00 órától 20 óra 30 percig. A tanítási órák 8.00 órakor kezdődnek. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt - eseti kérelmek alapján. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani. Az intézmény a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. B/ Telephely: Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: 7.00 órától 16 óra 35 perci tart nyitva. A tanítási órák 8.00 órakor kezdődnek.

10


A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre a intézményvezető adhat engedélyt - eseti kérelmek alapján. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani. Az intézmény a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva.

A TANÍTÁSI NAPOK RENDJE 1. A tanítási órák rendje Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A napi tanítási idő / a kötelező órarend szerinti tanítási órák időtartama / 8.00 órától 16.00 óráig tart. A szakköri és sportköri foglalkozások csak 12 óra 35 perc után kezdődhetnek. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik, nulladik óra nem tartható. A telephelyen a tanítási órák 8.00 órakor kezdődnek és 16.00 óráig tartanak. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető, a vezető-helyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. 2. Az óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint alakulnak. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető. Minden szünet ideje alatt a tanulók egészsége érdekében ki kell szellőztetni. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére. A dupla órák az igazgatóhelyettesek engedélyével az óraközi szünet eltolásával is tarthatók, de a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig. 3. Az intézményi felügyelet rendszabályai Az iskolában a tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott pedagógusok és diákok látják el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott osztályfőnöki munkaközösség-vezető, a telephelyen a mindenkori két osztályfőnök a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás / foglalkozás / előtti és utáni alábbi időszakokra.

11


A/ Székhely: Reggel 7.00 órától 7 óra 45 percig, illetve 8.00 óráig és az óraközi szünetekben, valamint a délutáni foglalkozások előtt pedagógusok látják el. A délutáni foglalkozások után közalkalmazott felügyel a tanulókra. Az intézményi felügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza. B/ Telephely: Az iskolában reggel 7.00 órától 8.00 óráig és az óraközi szünetek idejében pedagógus látja el.. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 1. A vezetők intézményben való tartózkodása Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell tartózkodni az épületben. Ezért az intézmény vezetője, vagy vezető helyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ - ben rögzített helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatot ellátó személyt. 2. A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait a vezető-helyettesek készítik el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Az intézményvezető-helyettesek tesznek javaslatot a törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembe vételével a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására. Minden közalkalmazottnak és tanulónak be kell tartania az intézményben az általános munkaés balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést a Tankerület által megbízott szakember és az osztályfőnökök tartják.

3. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a oktatónevelő munkával, vagy a gyermekekkel, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, és a helyettesítési rendet az intézményvezető helyettesek állapítják meg, az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák, foglalkozások elcserélését a

12


vezető helyettesek engedélyezik. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. A pedagógusnak munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, a szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket, illetve a tanítási órák anyagát el kell juttatni a helyettesítést beosztó intézményvezető-helyettesekhez. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig kell jelezni az intézményvezetőnek, vagy helyetteseinek. 4. A nem pedagógus munkakörök munkarendje Az oktató – nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak, a technikai dolgozók munkarendjét, a távollévők helyettesítési rendjét az igazgató állapítja meg. Az egyes feladatkörök alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. 5. A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletében található Házirend határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület - az intézményvezető előterjesztése után - az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása érdekében az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. .

A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK RENDSZERES TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK

1. A tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 10-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 15-ig választhatnak. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén, a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:  Zeneiskola  Egyéb tanórán kívüli foglalkozások:

13


Szakkörök Énekkar Tömegsport Felzárkóztató foglalkozások Tehetségfejlesztő foglalkozások Továbbtanulásra előkészítő foglalkozások Magánművészeti iskola foglalkozásai Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit - és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes, a 2013-2014-es tanévtől 1. és 5. évfolyamon kötelező felmenő rendszerben. Az iskola a foglalkozásokhoz, az intézmény órarendjéhez igazodva tantermet biztosít. A tanulók hit – és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 2. Szakkörök A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség – vezetők javaslata alapján indítja az iskola, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. A szakköröket vezető pedagógusokat az intézményvezető bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működésért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A tanulók és a szülők igényeinek figyelembevételével lehetőség van önköltséges szakkörök szervezésére is. Ebben az esetben egyeztetni kell az intézményvezetővel. 4. Énekkar Az iskola énekkara a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Vezetője az intézményvezető által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját. 5. A mindennapi testedzés formái A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére a 2012-2013-as tanévtől 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben tantervi órakeretben, a többi évfolyamon a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak különböző sportági (kézilabda, labdarúgás, úszás, karate, síelés, szánkózás, atlétika, birkózás ) foglalkozásokon és versenyeken való részvételre. Egyesületek által szervezett versenyek csak délutáni időpontokban szervezhetőek. A délutáni sportfoglalkozásokat a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. A tömegsport – foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben és a tantárgyfelosztásban kell meghatározni.

14


6. Könyvtár Az iskola könyvtára a könyvtári tanórákon és minden tanítási napon nyitvatartási idejében áll a tanulók és pedagógusok rendelkezésére. A könyvek és folyóiratok, valamint az egyéb információhordozók igénybevételéről a könyvtár használati rendje intézkedik. Az iskolai könyvtár működési rendje az SZMSZ mellékletében található. 7. Felzárkóztató foglalkozások / korrepetálások / A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az első négy évfolyam korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára, kötelező jelleggel történnek. Az ötödik évfolyamtól a korrepetálás differenciált foglalkoztatással egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra kötelező jelleggel- a szaktanárok javaslatára történik.

ESETENKÉNTI TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 1. Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken valamint bajnokságokon való részvétele a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a területi, megyei és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek a lebonyolításukért. A szervezést a területfelelős munkaközösség – vezető irányítja. Ezeket a tevékenységeket a munkatervben kell rögzíteni. 2. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melynek célja - a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban - hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások az iskolai munkaterv alapján a szorgalmi időben, tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. Az osztálykirándulás tervezetét, időpontját a résztvevő tanulók névsorát írásban kell leadni az intézményvezető-helyetteseknek. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. Szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélő megoldásokat. A kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a költségek vállalásáról. A tanuló szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is.

15


3. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, - amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény - az intézményvezető engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az intézményvezetőnek írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kel a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. 3.1 A köznevelési intézmények diákjainak utazással járó programjaikkal kapcsolatos szabályok - az utas szállítást végző cégtől minden esetben kérjen írásos nyilatkozatot arról, hogy a szolgáltatás személyi és tárgyi feltételei megfelelnek a hatályos előírásoknak, valamint a személyszállító gépjármű megfelelő műszaki állapotban van és rendelkezik érvényes okmányokkal; - a megkötendő szerződésben térjenek ki arra is, hogy amennyiben a gépjárművel történő utazás nem fejeződik be este 23 óráig, azt a személyszállítást végző sofőrök pihenése érdekében meg kell szakítani. Éjjel 23 óra és hajnali 4 óra közötti idősávban szálláshelyen pihenőt kell tartaniuk ugyanott, ahol a diákokat is elszállásolják erre az időre; - az intézmény vezetője az utazásban résztvevőkről, az utazás helyszíneiről rendelkezzen megfelelő részletes információkkal, teljeskörű utaslistával, a tanulók törvényes képviselőjének neve és pontos elérhetőségével, utasbiztosítás megkötésének igazolásával; - a kísérő pedagógusok a hatályos szabályozás szerint felelősek a vonatkozó rendelkezések betartására; - a kísérőnek önként jelentkező nagyobb testvér, szülő, család baráti ismerőse, illetve egyéb jelen lévő személy(ek) nem helyettesítheti(k) a pedagógus-kíséretet, felelősség nem ruházható át. - tekintse át az intézmény vonatkozó belső szabályzatait, különös tekintettel a szervezeti és működési szabályzatot, a pedagógiai programot, házirendet szükség esetén módosítsák azokat; - fordítson különös figyelmet a tanulók általános felügyelete mellett, a tanórán kívüli bel,- és külföldi utazással járó programok szabályozása esetében az utazások megszervezésének eljárásrendjére, a tanulók biztonságára, egészségüket veszélyeztető helyzetek kizárására, bekövetkeztének kezelésére;

4. Kulturális intézmények látogatása Múzeum, színház, mozi, kiállítás - és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az intézményvezető engedélye szükséges. 5. Egyéb rendezvények

16


Az iskola tanulói, közösségei egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb rendezvények szervezéséről tájékoztatni kell a területfelelős intézményvezető-helyettest. 6.A belépés és benntartózkodás rendje Idegenek az épületbe csak a portás engedélyével léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát

A HAGYOMÁNYÁPOLÁS CÉLJA ÉS TARTALMI VONATKOZÁSAI

1. A hagyományápolás célja Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. 2. Nemzeti ünnepélyek A nevelőtestület döntése alapján intézményi szintű ünnepélyt tartunk az alábbi nemzeti ünnepek előtt:  március 15.  október 23.  június 4.

    3.   

A nevelőtestület döntése alapján az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések az alábbiak : anyák napja október 6. február 25. A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja április 16. A Holokauszt napja Az intézmény hagyományos rendezvényei tanévnyitó ünnepély ballagás tanévzáró ünnepély Az iskola névadó személyével kapcsolatos rendezvények:

 tanulmányi versenyek  kulturális versenyek / prózamondó, mesemondó, irodalmi műveltségi /  sportversenyek / kispályás foci, kézilabda, ügyességi, tornabemutató /

17


 kirándulás a szabolcsi földvárhoz A programokat a Szabolcs Vezér napok keretében a tanév utolsó előtti hetének két tanítási napján tartjuk. A részletes programot a tanévi munkaterv tartalmazza. Tanulmányi versenyek és vetélkedők:           

szavalóversenyek tantárgyi versenyek / az évfolyam legjobbjai / „Kazinczy” szép kiejtési verseny mese- és prózamondó verseny különböző sportversenyek vetélkedők a Föld napján Élj egészségesen! c. vetélkedő Idegen nyelvi versenyek Múltidéző történelmi vetélkedő 3-4. osztály Csodák palotája szánkóverseny Az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei:

    

Karácsonyi hangverseny Karácsonyi bazár Ballagó diákok búcsúestje Farsang Mikulás kupa - sportversenyek Hagyományos nyári táborok:

   

Honismereti tábor Kerékpártúra Diák-önkormányzat szervezésében a csoportvezetők által választott helyen sport- úszó, foci, kézilabda, természetvédelmi, Földünk élővilága, művészeti, nyelvi, természettudományi, kézműves, napközis jellegű táborok Az intézmény hagyományos csereutazásai és egyéb túrái:

    

Erdély- Lázári Általános Iskola Lengyelország – Slopnice Általános Iskola és Középiskola Tanulmányi kirándulások a tanév végén / 1 , 2, ill. 3 naposak / Nyári táborok- honismereti, cseretábor, sporttábor Nyelvi tábor

4. A hagyományápolás további formái Intézményünkben az iskolaújság alkalmanként jelenik meg, anyagának összeállításában a tanulók és a pedagógusok egyaránt részt vesznek. Az iskolarádió működéséért, műsorának összeállításáért a diákönkormányzat és az osztályfőnöki munkaközösség vezetője a felelős.

18


A HAGYOMÁNYÁPOLÁS KÜLSŐSÉGEI, FELADATAI 1. Intézményünk jelképei    

Az iskola címere Az iskola zászlaja Szabolcs Vezér szobra Szabolcs Vezér jelvény, sál és nyakkendő

2. A kötelező viselet: Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást történelmi múltunk kiemelkedő eseményei vagy követésre méltó személyei iránt. A tanulóknak ünneplő ruhában kell megjelenni a vizsgákon is. Az ünnepi öltözet: sötét szoknya ill. nadrág és fehér blúz ill. ing, iskolai nyakkendő és kitűző. 3. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre / ünnepélyekre, tanulmányi és sportversenyekre stb. / való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára - a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. 4. Az intézmény alapdokumentumai és jogosultságai Az intézmény jogszerű működését az Alapító Okirat, és az ezzel való nyilvántartásba vétel biztosítja. Az intézmény tartalmi működését meghatározza:  A Pedagógiai Program, amely tartalmazza a Nemzeti Alaptantervhez kapcsolódva a feladatellátás szakmai alapjait, A pedagógiai program tartalmazza:  a nevelés és oktatás céljait és feladatait,  a helyi tantervet és óratervet,  az egyes évfolyamok követelményeit és értékelését,  a minősítés szempontjait és módját,  az integrált oktatás elveit és programját,  a zeneiskola / alapfokú művészetoktatás / pedagógiai programját  egészségnevelési programot  környezeti nevelési programot  az intézmény fogyatékos-ügyi stratégiáját  Az inkluzív nevelés szempontrendszerét

19


 az SNI tanulók iskolai fejlesztésének elveit  Kompetencia alapú oktatás – megújulási alternatíváit A pedagógiai program minden érdeklődő számára elérhető az iskolai könyvtárban és iskola honlapján. A felmerülő kérdésekkel előzetes egyeztetés után az iskola igazgatójához lehet fordulni. Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve és feladat-ellátási terve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és határidők kitűzésével, - valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti.

INTÉZMÉNYI VÉDŐ- ÓVÓ ELŐÍRÁSOK A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE 1. Az egészségügyi prevenció rendje

        

Az intézményben heti egy alkalommal a rendelési idő alatt orvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók, ezen túlmenően a védőnő fogadja a gyerekeket egészségügyi problémáikkal kapcsolatban. Az iskolaorvosi ellátás külön jogszabályokban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. Az iskola igazgatója és az iskolaorvos közötti szerződéses megállapodás alapján az iskola egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése, a könnyített - és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése, a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése, színlátás és látásélesség vizsgálat, a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálata a tanulóknak az iskolai védőnő által végzett higiéniai - tisztasági szűrővizsgálata / havonta / a tornaterem és a mosdó helyiségek /WC -k/ egészségügyi ellenőrzése, fogászati kezelés / iskolafogászati rendelés keretében a tanulók fizikai állapotának mérése évente kétszer (tanév elején és végén) A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, a vizsgálatok a tanítás előtt vagy után történjenek. Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő az intézmény e célra rendszeresített hivatalos egészségügyi füzetébe jegyzi be. Az osztályfőnököket - akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek - az igazgatóhelyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról.

2. A testi és a gyógy-testnevelés rendje A közoktatási intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében biztosítja a mindennapos testedzést. A tanulók hetente az órarendbe illesztetten az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben a 2012/2013-as tanévtől, a többi évfolyamon három testnevelés órán vesznek részt , - a többi napon a testnevelő tanárok tömegsport keretében tartanak számukra

20


testedzéseket. Az egészséges tanulókat testnevelés óráról átmeneti időre csak az iskolaorvos mentheti fel, - szakorvosi vélemény alapján. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített - vagy gyógy-testnevelési foglalkozást írjon elő a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat - állapotától függően - nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos - a szakorvosi vélemény figyelembe vételével - a tanulókat gyógy-testnevelési foglalkozásokra utalhatja. A gyógy-testnevelési órákat szakképzett gyógy-testnevelő tanár vezetheti. A gyógy-testnevelési foglalkozásokon az érintett tanulók számára szükséges speciális gyakorlatokat végzik. A gyógy-testnevelési ellátás és a gyógy-úszás kötelező egészségvédő alapellátás a rászoruló tanulók számára, ezért időpontját az órarend rögzíti.

3. Az egészséges életmódra nevelés A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól / dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás , stb. / az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak. 4. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén / intézményi védő- óvó előírások / Az iskola minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.  Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az SZMSZ mellékleteiben található munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó és bombariadó terv rendelkezéseit.  A NAT és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.  A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset - megelőzési szabályokat a tanulókkal betartani.  Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - a házirend balesetvédelmi előírásait,

21


- a rendkívüli esemény / baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb./ - bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban,  Tanulmányi kirándulások, túrák előtt,  Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt,  A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét  A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.  A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket.  Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések / szemlék / keretében rendszeresen ellenőrzi.  Rendkívüli esemény / tűz, természeti katasztrófa, bombariadó stb./ esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tűzriadó előírásai szerint kell elvégezni. A tűzriadó tervben meg kell határozni:  a rendkívüli esemény jelzésének módjait  a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét,  a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalót / kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek - rendőrség, tűzoltóság - értesítése, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése /,  az iskola helyszínrajzát,  az építmények szintenkénti alaprajzát /a menekülési útvonalakkal, a vízszerzési helyekkel, a helyiségeket és a veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, közművezetékek központi elzáróival./

5. Az iskola dolgozóinak feladati a tanulóbalesetek esetén  A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tenni a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie.

22


 A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.  Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.  A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján:  A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani,  A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak / kiskorú tanuló esetén a szülőnek / A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.  A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.  Az iskola igény esetén biztosítja az iskolaszék / ha nem működik, akkor a szülői szervezet / és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat a Munkavédelmi szabályzat tartalmazza.

23


A VEZETŐI MUNKA RENDJE  A vezető személye Az intézmény vezetője csak a köznevelésisi törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az intézménytípusnak megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, közoktatásvezetői szakvizsga és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával, döntése előtt azonban be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolai szülői szervezetnek és az intézmény diákönkormányzatának a véleményét.  Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a köznevelési törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai:         

a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület vezetése a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját a közoktatási intézmény képviselete, együttműködés biztosítása az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőjével, és a diákmozgalommal a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése, a gyermek - és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló - és gyermekbalesetek megelőzésének irányítása a döntés - az egyetértési kötelezettség megtartásával - az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe,

 Az intézményvezető felelőssége: Az intézmény vezetője - a köznevelési törvénynek megfelelően - egy személyben felelős az alábbiakért:       

a szakszerű és törvényes működésért, az észszerű és takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, a gyermek - és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért.

24


AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE  Az intézményvezető, intézményvezető-helyettesek Az intézményvezető feladatait az intézményvezető-helyettesek közreműködésével látja el. A vezető-helyettesi megbízást- a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával- az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett pedagógusnak. A megbízás határozott időre szól. A intézményvezető-helyettesek a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább négy év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személyek. A pedagógiai vezető-helyettesek irányítják közvetlenül a pedagógusok munkáját.  A vezető-helyettesek jogköre és felelőssége A vezető-helyettesek munkájukat munkaköri leírásuk alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. A vezető-helyettesek feladat - és hatásköre, kiterjed egész munkakörükre. A vezető-helyettesek felelőssége kiterjed a munkaköri leírásukban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak az intézményvezetőnek. A vezetőhelyettesek beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. A vezető a helyettesek rendszeresen, minden hét első munkanapján, szükség esetén a probléma felmerülésekor tartanak megbeszélést az aktuális feladatokról.  A vezetőség Az intézmény vezetősége az igazgatón és a vezető-helyetteseken kívül a szakmai közösségekvezetőiből áll. A szakmai közösségek-vezetői az egyes szervezeti egységek, munkacsoportok munkáját irányítják, tervezik, szervezik, ellenőrzik és értékelik. Ellenőrzéseikről, tapasztalataikról beszámolnak közvetlen vezetőjüknek, kiemelkedő jelentőségű ügyben az intézményvezetőnek. A vezetőség félévente beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelőtestületnek. Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja.  Az intézményvezetőség tagjai:(igazgatói tanács) - az intézményvezető, - a vezető-helyettesek, - a szakmai közösségek vezetői, - az intézmény közalkalmazottainak választott képviselője, - a diákönkormányzat vezetője, - a szülői közösség vezetője  A vezetők kapcsolattartási rendje Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket.

25


A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat.  A vezetők helyettesítési rendje Az intézményvezető helyettesítése: Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén a pedagógiai igazgatóhelyettesek helyettesítik. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlását az általános helyettes látja el, melyre a fenntartó külön írásos intézkedésben ad felhatalmazás. A vezető-helyettesek helyettesítése: - az intézményvezető-helyettesek egymást helyettesítik, illetve a vezető-helyettesi tisztség betöltetlensége esetén az intézményvezető-helyettesi feladatok ellátását az intézményvezető javaslata alapján megbízott (az intézményben határozatlan idejű kinevezéssel és a jogszabályban az intézményvezető-helyettesi feladatok ellátáshoz szükséges iskolai végzettséggel és szakképesítéssel rendelkező) közalkalmazottak látják el, melyre írásos intézkedésben kapnak felhatalmazást. - Az intézményvezető és a vezető-helyettesek egyidejű távolléte, illetve akadályoztatása esetén a reál munkaközösség vezető helyettesít.

A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 1.A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének céljai:  biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű ( a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 2. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:  igazgató  igazgatóhelyettesek  munkaközösség-vezetők Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetekben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.

26


3. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő – oktató munka belső ellenőrzése során:          

A pedagógusok munkafegyelme. A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása. A nevelő – oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága A tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja. A tanár – diák kapcsolat, tanulói személyiség tiszteletben tartása. A nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon. Ezen belül különösen: Előzetes felkészülés, tervezés. A tanítási óra felépítése és szervezése. A tanítási órán alkalmazott módszerek. A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán.  Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése (tantárgyi eredménymérések)  A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.

27


 A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE TERÜLET

TANULÓK

Tanulmányi munka

Mérési pont belső ell. szerint esetenként

Versenyeredmények

tanévvégi értékelés

Vizsgák

évvége

Magatartás

Fegyelmi ügyek

folyamatos osztályozó értekezlet folyamatos osztályozó értekezlet esetenként

Jutalmazások (motiváció)

munkaterv szerinti

Belső mérések

tanmenet szerint 10. év végén esetenként

Szorgalom

Külső mérések

Az iskola ellenőrzési, értékelési rendszere ELLENŐRZÉS módszer Gyakorisá dokumentá felelős mérési pont g ció dokumentum- Havonta napló, of folyamatos elemzés ellenőrző intv.h. tanmenet intézmény szerinti félév, v. évvége elemzés Évente összesítése intv.h. versenyek k, intézmény jegyzőköny v. vek mkv. Évente jegyzőköny intv.h. vizsga v intézmény v. óralátogatás Folyamato feljegyzés intv.h. félév, évvége megbeszélés s feljegyzés intézmény Félévente v. óralátogatás Folyamato feljegyzés intv.h. félév, évvége megbeszélés s feljegyzés intézmény Félévente v. dokumentum- Esetenként jegyzőköny intv.h. félév, évvége elemzés v intézmény megbeszélés v. óralátogatás Rendszeres feljegyzés intv.h. félév, dokumentumnapló intézmény évvége elemzés v. mkv dokumentum- Folyamato napló intv.h. tanmenet elemzés s jegyzőköny intézmény szerint 10. év Évente v v. végén írásbeli Esetenként jegyzőköny intv.h. esetenként v intézmény v.

módszer

ÉRTÉKELÉS gyakoriság

dokumentáció

felelős

szóbeli írásbeli

eseti tanmenet szerinti, félévente

ellenőrző, napló, bizonyítvány

szaktanár

írásbeli, szóbeli, gyakorlati

évente

jegyzőkönyv

szaktanár

írásbeli, szóbeli, gyakorlati önértékelés megbeszélés

évente

jegyzőkönyv

vizsgáztató

félévente

napló

osztályfőn ök

önértékelés megbeszélés

félévente

napló

osztályfőn ök

megbeszélés

félévente

jegyzőkönyv

intézm. vez.

önértékelés félévente dokumentumelemzés

jegyzőkönyv

intv.h. intézmény v.

írásbeli szóbeli

rendszeres évente

napló jegyzőkönyv

írásbeli

eseti

jegyzőkönyv

szaktanár munkaköz. vez. intv.h. intézmény v.

28


TA NU LÓ K

TERÜLET

ISKOLA

PEDAGÓGUSOK

Tanmenet, program

Mérési pont IX. 10.

Tankönyv, taneszköz

IX. 15., II. 15.

Ofi, munkaközösségvezetői tevékenység

munkaterv szerint

Pedagógusok munkája

munkaterv szerint

Munkaközösségi szakmai munka

munkaterv szerint

Házirend

folyamatos

Ügyeleti rendszer

folyamatos

SZMSZ, Pedagógiai Program végrehajtása

ig. utasítás szerint

ELLENŐRZÉS módszer Gyakorisá dokumentá felelős g ció dokumentum- Évente tanmenet intv.h. elemzés intézmény v dokumentum- Félévente rendelések, intv.h. elemzés leltári intézmény megbeszélés jegyzőköny v v óralátogatás Munkaterv feljegyzés intv.h. dok.-elemzés szerint intézmény megbeszélés v óralátogatás Munkaterv feljegyzés intv.h. dokumentum- szerint napló intézmény elemzés v. mkv. óralátogatás Munkaterv napló intv.h. iskolai elemzés szerint feljegyzés intézmény beszélgetés v. iskolabejárás Folyamato feljegyzés intv.h. óralátogatás s intézmény dokumentumv. elemzés dokumentum- Folyamato feljegyzés intv.h. elemzés s intézmény beszámoltatás v. jogszabály és 2 évente feljegyzés intézm. dokumentumel vez. emzés

mérési pont

módszer

ÉRTÉKELÉS gyakoriság

dokumentáció

felelős

félév évvége

beszámoló

félévente

jegyzőkönyv

intézm. vez.

félév évvége

beszámoló

félévente

jegyzőkönyv

intézm. vez.

félév évvége

beszámoló

félévente

jegyzőkönyv

intézm. vez.

félév évvége

beszélgetés, félévente dokumentumelemzés

feljegyzések

intézm. vez.

tanév vége

önértékelés

évente

jegyzőkönyv

évente

beszámoló

évente

jegyzőkönyv

intv.h. intézmény v. intézm. vez.

évente

beszámoló

évente

jegyzőkönyv

intézm. vez.

2 évente

beszámoló

2 évente

jegyzőkönyv

intézm. vez.

A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE

AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉGEK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK RENDJE Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a köznevelésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzíti. 1. Közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket, jogaikat és kötelességeiket a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény az ezekhez kapcsolódó rendeletek, valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzíti. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott. (Pedagógiai munkát közvetlenül segítő közalkalmazottak - pedagógiai asszisztens, rendszergazda, iskolatitkár), valamint kisegítő munkát végző alkalmazottak. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját. A nevelőtestület tagjai még:, az iskolai könyvtáros tanító, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. (pszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus). A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

2. Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azon rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. (A meghívás történhet szóban, írásban, illetve lehet körözvény.) Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlója mérlegeli. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel egyetért.

30


A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet a jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50%+1fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. 3. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést.

A kapcsolattartás formái: 

Vezetői értekezlet



Tanévnyitó értekezlet



Nevelési értekezlet Felelős szervező: intézményvezető, intézményvezető-helyettesek

Időpontja: november, április A nevelőtestület kérésére rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni. Az iskola vezetője bármikor összehívhat rendkívüli nevelőtestületi értekezletet. 

Szakmai tanácskozás, tapasztalatcsere Szakmai tanácskozás évi két alkalommal a továbbképzéseken szerzett információk átadására, megvitatására, aktuális problémák megbeszélésére.



Szakmai közösség, team értekezletei A team, vagy teamek értekezletei alkalomszerűek.



Szülői közösségek választmányának értekezletei Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

31


A TANULÓI KÖZÖSSÉG KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE 1. Az osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a felelős intézményvezető-helyettes javaslatát figyelembe véve az intézményvezető bízza meg. Az osztályfőnök jogosult - az osztályközösségben tapasztalt problémák megbeszélésére, megoldására - az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám /idegennyelv-órák, technika órák / A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend indokolja. 2. A diákközgyűlés (iskolagyűlés) Az iskola tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyűlésen az iskola igazgatója és a diákönkormányzati- vezetők beszámolnak az előző közgyűlés óta eltelt időszak munkájáról. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetőségéhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. Rendkívüli diák-közgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. A DIÁK-ÖNKORMÁNYZAT ÉS MŰKÖDÉSE 1. A diák-önkormányzat szervezete A tanulóközösségek és a diákok a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diák-önkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diák-önkormányzat akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50%-nak képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat - a tanulóközösség által elfogadott, és a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje az intézményi SZMSZ mellékletében található. Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységei, minden osztályközösség megválasztja az Osztály Diákbizottságot és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. A tanulóközösségek ily módon önmaguk diákképviseletéről döntenek. Az intézmény teljes tanulóközösségének érdekképviseletét a választott diákbizottság látja el.

32


2. A diák-önkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben:  az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor,  a házirend elfogadásakor és módosításakor, 3. A diák-önkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A költségvetés biztosítja a diákönkormányzat működéséhez azokat a költségeket, amelyeket a diákönkormányzat minden tanév október 31-ig saját költségvetéseként megfelelő indoklással előterjeszt. 4. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját megbízott felnőtt vezető segíti, aki folyamatosan kapcsolatot tart az intézmény vezetőjévell és helyetteseivel. A tanulók egyéni gondjaikkal valamint kérdéseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét. Az intézményvezető heti fogadóórájának időpontja tanévenként változik. Az adott tanév intézményi fogadóóráját az intézmény munkaterve tartalmazza. Az időpont közzététele az osztályfőnök feladata. A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG ÉS A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 1. A szülői szervezetek és a Szülői Testület A köznevelési törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet / közösséget / hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. A szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. 2. A szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A Szülői Testületet az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább kétszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait.

33


A Szülői Testület elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel. 3. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény - a köznevelési törvénynek megfelelően - a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként kétszer, évfolyamonként és osztályonként szülői értekezletet tart. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban tanító új pedagógusokat is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető és az osztályfőnök, valamint a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megbeszélésére, megoldására. A szülői fogadóórák rendje: Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívhatja az intézményi fogadóórára. 4. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató / ellenőrző / füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató / ellenőrző / füzetében is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés érdemjegyét a kijavított feladatlap kiosztása napján. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben a hiányzó érdemjegyeket. Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról.

34


AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAI 1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyerekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival.

A kapcsolattartás formái és módjai:    

közös értekezletek tartása, szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, intézményi rendezvények látogatása, hivatalos ügyintézés levélben, telefonon vagy szóban.

2. Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti az intézményt a közös fenntartásban működő intézményekhez és szervezetekhez. Az intézmény partnerei:                     

A Barackvirág Óvoda Balkány, Szakolyi u. Szent Jácint Görögkatolikus Óvoda Balkány, Fő u. Lakásotthon Dél-Nyírségi Kistérségi Társulás A gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó intézmények, Házi orvosok, iskolaorvos, fogorvos, mentőállomás Védőnői Szolgálat, Gyermekjóléti szolgálattal, Balkányi Református Egyházközség Szociális és Gondozási Központja Balkány, Benedek u. A gyermek - és ifjúságvédelmi hatóságok A településen bejegyzett történelmi egyházak A Szent Miklós Szeretetotthon, Balkány, Fő u. Az intézményeket támogató alapítványok kuratóriuma, A Balkányi Sportegyesületek Pedagógiai Szakszolgálat Balkány telephely A Rendőrőrs és dolgozói, A város területén lévő vállalatok, vállalkozók A szállítók A Balkányi Romákért Egyesület Almafa Alapfokú Művészeti Iskola Tűzoltóság

35

   


Nyíregyházi Egyetem 1.sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Rehabilitációs Bizottság Nevelési Tanácsadó, Nyíregyháza Pedagógiai Oktatási Központ Nyíregyháza

36


ELJÁRÁSRENDEK

A TANULÓI JOGVISZONY ÉS A TÁVOLMARADÁS IGAZOLÁSA FEGYELMI ELJÁRÁS MULASZTÁSOK IGAZOLÁSA  A tanítási órák idején csak a szülő írásbeli (ellenőrző, tájékoztató könyvbe beírt) kérésére, az osztályfőnököd, vagy az órát tartó szaktanár írásbeli engedélyével hagyhatod el az iskola épületét.  Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyását csak az intézmény vezetője engedélyezheti.  Az óra megkezdése után érkező tanuló késését a tanár köteles bejegyezni az osztálynaplóba.  A tanuló hiányzása esetén a szülő legfeljebb 3 napot igazolhat évente. A hiányzásról szóló szülői igazolást a tanuló ellenőrző, tájékoztató könyvébe kell beírni. A 3 napot túlmenő hiányzás igazolása csak a kezelőorvos által adott eredeti igazolás vagy hivatalos dokumentum eredeti példányának bemutatásával történhet. Az eredeti (másolt) dokumentumokat az iskola megőrzi, azokat a tanuló nem kapja vissza.  A 7-8.évfolyamos tanulók két tanítási napon pályaválasztási, továbbtanulási célokon való részvételét igazoltnak kell tekinetni.  Az orvosi igazolást köteles vagy az iskolába jöveteled első napján bemutatnia az osztályfőnöknek, hogy igazolni tudja a hiányzást. Amennyiben a tanuló ezt öt napon belül elmulasztja, hiányzása igazolatlannak tekintendő. Az első igazolatlan óra esetén az intézményvezető felszólítja a szülőt, hogy gondoskodjon gyermeke rendszeres iskolába járásáról. A 10. óra után értesíti a szülőt, Gyermekjóléti Szolgálatot, valamint a Kormányhivatalt, a 30. igazolatlan óra esetén a Gyermekjóléti Szolgálatot, Kormányhivatalt, szabálysértési hatóságot; továbbá 50. igazolatlan óra esetén a Kormányhivatal szabálysértési osztályát. Hiányzás, illetve igazolatlan hiányzás esetén szükséges teendőket és következményeket a 20/2012 EMMI rendelet 50.§ (4) és 51.§ (1) – (10) tartalmazza. Három igazolatlan óra elérése esetén a tanulót osztályfőnöki figyelmeztetésben kell részesíteni.

37


A 6. igazolatlan óra elérésekor igazgatói, a 12. igazolatlan óra után nevelőtestületi figyelmeztetéssel büntetendő. A szülőnek a betegség, vagy más rendkívüli ok miatt történő hiányzás első napján lehetőség szerint értesítenie kell a tanuló osztályfőnökét.

Az igazolt és az igazolatlan hiányzások mértéke nem haladhatja meg a Nemzeti Köznevelési Törvényben foglaltakat (együttesen maximum 250 óra, vagy az egyes tantárgyak éves óraszámának 30%-a).

A TANULÓI JOGVISZONY ÉS A TÁVOLMARADÁS KÖVETKEZMÉNYEI 1. A tanulói jogviszony létesítése és feltételei Iskolánk tanulói közösségébe jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A köznevelési törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését, valamint a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. Az iskola - a körzeti feladatok ellátásán túlmenően - a tanulói jogviszony létesítését felvételi követelmények teljesítéséhez köti az alapfokú művészeti oktatás területén. Az intézmény megteremti a tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásának helyi szabályait az intézmény házirendje tartalmazza. Az intézmény az alapfokú művészeti oktatási területre a felvételi meghallgatás időpontját a tanév helyi rendjében meghatározott időben hozza nyilvánosságra.

2. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás szabályai: Fegyelmi vétség elkövetése esetén az érintett intézményvezető-helyettes, az osztályfőnök, a munkaközzöség vezető és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közösen működteti a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást.  Az egyeztető eljárás célja  a kötelességszegéshez vezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján  a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.  Az egyeztető eljárás rendje:  Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett (kiskorú esetén a szülő), valamint a kötelességszegő (kiskorú kötelességszegő esetén a szülő) egyetért.  A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben az iskola vezetője felhívja a kötelességszegő kiskorú szülőjének a figyelmét az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a kiskorú sértett szülője írásban a hozzájárulását adta az iskola igazgatójánál.  A kötelességszegő kiskorú szülője – az értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül – írásban bejelentheti az iskola vezetőjénél, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását.  A fegyelmi eljárás akkor is folytatódik, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.  Ha a kötelességszegő és a sértett szülei az egyeztetési eljárásban írásban megállapodtak a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb 3 hónapra az intézményvezető felfüggeszti.

38

 




Ha a felfüggesztés ideje alatt a kiskorú sértett szülője írásban nem kérte a fegyelmi eljárás lefolytatását az iskola vezetőjétől, a fegyelmi eljárást a fegyelmi bizottság megszünteti. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat az iskolai diákgyűlésen a diákönkormányzat vezetője nyilvánosságra hozza. Az egyeztető eljárást az iskola intézményvezető vezeti le. Az egyeztető eljárásban részt vesz a szülői közösség vezetője, a diákönkormányzat vezetője és a gyermekvédelmi felelős, mint a fegyelmi bizottság tagjai. Az egyeztető eljárásról emlékeztető készül.

39


AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT DOKUMENTUMOK KEZELÉSI RENDJÉT, Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: - az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, - az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, - a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az intézményvezető-helyettes) férhetnek hozzá. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat. - az intézményvezető-helyettesek számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, - az intézményvezető-helyettesek számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát.

40


Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata A Balkányi Szabolcs Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Balkány Kossuth út 5 sz. könyvtárának működését az érvényes törvényi szabályozással összhangban a következők szerint szabályozom. Az Iskolai Könyvtári Szabályzat intézményünk Szervezeti Működési Szabályzatának mellékletét képezi ALAPELVEK A Balkányi Szabolcs Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Könyvtára gyűjteményét, szolgáltatásait, működési rendjét az intézmény szükségleteinek és könyvtári környezetének megfelelően alakítja ki az igazgató irányításával és az iskola közösségei véleményének, javaslatainak figyelembe vételével. Munkáját összehangolja az iskolai élet különböző területein végzett tevékenységekkel.

1./ A KÖNYVTÁRRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ADATOK 1.1 A könyvtár adatai: A könyvtár neve: Balkányi Szabolcs Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Könyvtára Címe: 4233 Balkány, Kossuth út 5 sz. Telefon: nincs A könyvtár alapításának éve: I.: 1975-2006, II. 2008 A könyvtár bélyegzője: Balkányi Szabolcs Vezér Általános Iskola és AMI Könyvtára 1.2 A könyvtár fenntartója, irányítása, elhelyezése: A könyvtár fenntartója: Nyíregyházi Tankerületi Központ A könyvtár működtetője: Balkányi Szabolcs Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Működési feltételeit az iskola vezetője biztosítja, irányítja és ellenőrzi. Címe: 4233 Balkány, Kossuth út 5 sz. 1.3 A könyvtár jellege: iskolai könyvtár 1.4 A könyvtár elhelyezése: Földrajzi elhelyezkedése: A Balkányi Szabolcs Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Balkány város központjában található, a Városi Könyvtár közvetlen szomszédságában. A könyvtár a használók által könnyen megközelíthető, akadálymentesített, az iskola „E” épületének földszintjén, a 001-es teremben található. Alapterülete: ~ 90 m2-en. Helyiségeinek száma: 1 Könyvállományának egésze szabadpolcon, a raktározási rendnek megfelelően helyezkedik el. DVD. CD, CD-ROM, video és magnokazetta, multimédiás információ-hordozók üvegajtós szekrényben elzárva. Az iskolai könyvtár dokumentumainak számát 15 000 darabban határozom meg. 1.5 . A könyvtár használati rendje: Használók köre: Az intézménnyel jogviszonyban álló pedagógusok, tanulók, az iskola adminisztratív és technikai dolgozói. A könyvtár használata: ingyenes (az alapszolgáltatások igénybe vételénél) Az iskolai könyvtárat a könyvtáros kezeli, értékéről köteles elszámolni, azokért korlátozottan felelős. A könyvtár egyik kulcsának megőrzése az ő feladata, másik kulcsát a portán lezárt borítékban kell elhelyezni. A könyvtár helyiségeiben csak felügyelettel, a nyitvatartási időben tartózkodhatnak a tanulók. A nyitva tartás idejét a könyvtár ajtaján, jól látható helyen kell feltüntetni.

41


1.6. Személyi feltételek: A könyvtárban egy főállású könyvtáros-tanító dolgozik, végzettsége az előírásoknak megfelelő.

2./ AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK ALAPDOKUMENTUMAI: - 1997. évi CXL törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről (5.§ (2); 5 § (3); 55 § (1). - A művelődési és közoktatási miniszter 16/1998. (IV.8.) MKM rendelete és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet módosításáról - A művelődési és közoktatási miniszter 5/1998. (II.18.) MKM rendelete a tankönyvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről - A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter 3/1975. KM-PM számú együttes rendelete a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról - A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter együttes irányelve a 3/1975. (VIII.17.) KM-PM számú együttes rendelettel megállapított szabályzattal kapcsolatos kérdésekről - 1998. (VII.24.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet módosításáról - A 23/2004. OM rendelet a tankönyvé nyilvánításról, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről - A 28/2000. sz. rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról - A 42/1999. sz. OM rendelet az Országos Szakértői és Vizsgáztatási Névjegyzékről és a szakértői tevékenységről és ennek módosításai - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről - 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről - 110/2012.(VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról - 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről - 1997. évi CXL. törvény (könyvtári törvény) - 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (2013. szeptemberéig még hatályos az 1. sz. mellékletkönyvtáros létszám, könyvtáros kötelező óraszáma) - NAT, Kerettanterv, Helyi tanterv, MIP - A Szabolcs Vezér Oktatási Központ Szervezeti és Működési Szabályzata, Pedagógiai Programja, Éves munkatervek

3./ A KÖNYVTÁR FENNTARTÁSA ÉS FELÜGYELETE A könyvtár irányítása: Az iskolai könyvtár működését közvetlenül az iskola igazgatója biztosítja, irányítja és ellenőrzi, a nevelőtestület és a diákközösség véleményének, javaslatainak figyelembe vételével. A működéshez szükséges anyagi feltételeket előre tervezetten biztosítja, és jóváhagyja a szükséges dokumentumok beszerzését. A könyvtár szervezetileg egyrészt az oktatási rendszer része, másrészt az egységes könyvtári rendszer, valamint az iskolai könyvtári hálózat része. Az utóbbiból következik, hogy rendszeres kapcsolatot tart a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei Könyvtárral, a helyi Városi Könyvtárral, valamint a megye iskolai könyvtáraival a Szirén Integrált Könyvtári Rendszert használó könyvtárakkal, a Könyvtárostanárok Egyesületével, az Iskolai Könyvtárosok Munkaközösségével. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért a könyvtárat működtető iskola és a fenntartó KIK vállal felelősséget az intézmény mindenkori vezetőjével egyetemben. Az iskolai könyvtár a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei iskolai könyvtári rendszer tagkönyvtáraként működik.

42


Koordinációs központja az OPKM. Az iskolai könyvtárat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Intézet Könyvtára és a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár szakmai szolgáltatásokkal (szaktanácsadás, szakértői munka, továbbképzés, módszertani útmutatás, pedagógiai tájékoztatás ) segíti, bevonva ebbe a tevékenységbe a szaktanácsadókat, szakértőket, a könyvtári munkaközösség vezetőket is.

4./A KÖNYVTÁR GAZDÁLKODÁSA Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi, tárgyi feltételeket az éves intézményi költségvetés alapján kell kialakítani, meghatározni, biztosítani, úgy, hogy a tervszerű állományfejlesztés megvalósulhasson. A könyvtáros a mindennapi gazdálkodásához jogosult hozzájutni a központi költségvetésben a könyvtár-informatikai fejlesztésre fenntartott tanulónkénti összeg legalább feléhez havi bontásban, amelynek felhasználásáról félévente köteles számadást adni. A könyvtár fejlesztésére fordítható pénzösszeg úgy álljon az iskola, illetőleg a könyvtáros rendelkezésére, hogy az, az év folyamán fokozatosan felhasználható legyen. Az ellátmány az alábbi célokra fordítható: -

A tananyagban meghatározott kötelezőirodalmi anyag vásárlására. Szakkönyvek vásárlására. Gyermek.és ifjúsági irodalom vásárlására Ismeretterjesztő könyvek vásárlása A könyvtárban szükséges információhordozók beszerzésére. Nyomtatványok beszerzésére. Dokumentumállomány karbantartásához szükséges eszközök biztosítására.

A fejlesztésre fordítandó összeg megállapításához szükséges az iskolai szintű tervezés, ezáltal a pedagógiai programban meghatározott dokumentumszükséglet financiális oldala összehangolható a könyvtári költségvetéssel. Az iskola vezetője gondoskodik a napi működéshez szükséges eszközökről, irodaszerekről, szociális feltételekről. Az iskolai könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, információhordozók, nyomtatványok beszerzése – az iskola költségvetésében biztosított összegből – a könyvtáros feladata. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtárostanár felelős. Ezért csak a beleegyezésével lehet a könyvtár részére a könyvtári keretből bármilyen típusú dokumentumot vásárolni. Egyéb – az ellátmánynál nagyobb értékű – könyvtári eszközök vásárlása csak az intézmény vezetőjének írásbeli hozzájárulásával történhet. A folyamatos és egyenletes gyarapítás érdekében a könyvtári keret felhasználásáról a könyvtáros nyilvántartást vezet. A gazdasági-pénzügyi iratok (megrendelőjegyzékek, számlák, ajándékozási jegyzékek) fénymásolt példánya, mint a leltári nyilvántartás melléklete a könyvtár irattárában van elhelyezve.

5./ A KÖNYVTÁR MUNKARENDJE: A könyvtári teendőket egy főfoglalkozású könyvtáros tanító látja el. A könyvtár nyitva tartási rendjét úgy szervezi, hogy a tanítási időben, és utána is, lehetőséget adjon a könyvtár használatára. A kölcsönzésről füzetben vezet nyilvántartást. A kölcsönzési forgalomról folyamatosan statisztikát készít, amelyről szükség szerint statisztikai jelentést ad. A könyvtárhasználati ismeretek óráit tanterv szerint megtartja, a könyvtárhasználatra épülő szak órákat igény szerint előkészíti, segíti.

6./ A KÖNYVTÁR FELADATAI: 6.1. Törvény szerint:

43


A könyvtár feladatai a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 166. § (1) –ben megfogalmazottak szerint: 166. § (1) Az iskolai könyvtár alapfeladata (2) Az iskolai, kollégiumi könyvtár kiegészítő feladata a) az Nkt. 4. § 5 pontja szerinti egyéb foglalkozások tartása, (4. § 5 pontja egyéb foglalkozás: a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja,) b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, d) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. (3) Az iskolai könyvtár a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában 167. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár gyűjteményét a helyi pedagógiai programnak megfelelően, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni. (2) A köznevelési intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.. 6.2. Feladatok részletezve: Nyitvatartási idejében az iskola pedagógusainak, dolgozóinak, tanulóinak biztosítja a teljes állomány egyéni és csoportos helyben használatát. Tájékoztat a dokumentumokról és a könyvtári szolgáltatásokról, eligazítást ad a szükséges ismeretekről, illetve segíti, hogy a szakmai munkaközösségek állandóan tájékozódjanak az új dokumentumokról. A csak helyben használható állományrészek kivételével kölcsönzi állományát. Az informatika műveltségi és magyar nyelv és irodalom területen belül könyv- és könyvtárhasználati órák tartásával központi szerepet játszik az intézmény olvasás- és könyvtár-pedagógiai tevékenységében. Közreműködik a könyvtárhasználatra épülő tanítási órák előkészítésében. Közvetíti más könyvtárak és információs bázisok szolgáltatásait. Tájékoztat az iskolai könyvtárat, illetve a pedagógiai- szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények és nyilvános könyvtárak szolgáltatásairól. Lehetővé teszi más könyvtárak szolgáltatásainak elérését könyvtárközi kölcsönzés). Részt vesz a könyvtárak közötti dokumentumok és információk cseréjében. A könyvtár a tantervi követelményeknek megfelelően folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejleszti állományát gyűjtőköri szabályzata szerint. Az állományalakítás során figyelembe veszi az igazgató, a nevelői közösségek és a diákképviselet javaslatait, valamint az iskola könyvtári környezetének állományi adottságait. A gyűjtemény rendszeres és szakszerű gyarapításával és apasztásával elősegíti, hogy a könyvtári állomány tartalmi összetételében és mennyiségi szempontból egyaránt megfeleljen a korszerű oktatási követelményeknek. Beszerzi a nevelési, oktatási tevékenységben munkaeszközként használt műveket a szükséges példányszámban, és biztosítja a pedagógusok és a tanulók munkájához szükséges alapvető dokumentumokat. A könyvtár vétel, ajándék útján gyarapodik Az iskola költségvetésében biztosított beszerzési keretének 30%-ára szerződést köt a Könyvtárellátóval. A könyvbeszerzési keret felhasználásáért a könyvtáros felelős. Hozzájárulása nélkül könyvtári dokumentumot senki sem vásárolhat az iskolai könyvtár számára. A gyűjtőkörtől idegen dokumentum ellenőrizetlenül még ajándékként sem kerülhet a könyvtárba. A könyvtár állományából folyamatosan, de legalább a rendszeresen elvégzett állományrevízió során kivonja a tartalmi szempontból elavult, a változások következtében fölöslegessé vált, gyűjtőkörbe nem tartozó és a használatkövetkeztében elrongálódott, esztétikusan nem javítható dokumentumokat.

44


A könyvtár állományvédelmének feltételeit az iskolaigazgatója biztosítja. A könyvtáros minden dokumentumot folyamatosan nyilvántartásba vesz, hogy ennek alapján az állomány egészének a darabszáma és értéke bármikor megállapítható legyen. Az állományba vétel csak a számla és a dokumentumok együttes megléte alapján történhet. A dokumentumokat egy héten belül leltárba veszi – mennyiségtől és könyvtári teendőktől függően folyamatosan. Ellátja a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal és raktári jelzettel, valamint az állományi kiemelés megkülönböztető jelével. A dokumentumon feltünteti a leltári szám előtt az adott dokumentumtípus jelét, a dokumentumtípus nevének 1-2. betűjelét. Az ideiglenes megőrzésre beszerzett dokumentumok Br., a tartós tankönyvek TTK, a műsoros videokazetták V, a CD-ROM-ok CD, a DVD-k DVD betűjelet kapnak a szám elé. Külön címleltárkönyvekben (füzetben) veszi nyilvántartásba a tartós megőrzésre (3 évet meghaladó időtartam) szánt kiadványokat, videokazettákat, CD –ROM-okat, stb. ( Az ideiglenes megőrzésre szánt könyveket és tartós tankönyveket a tankönyvfelelős tartja nyílván.). Az ideiglenes megőrzésre szánt dokumentumok gyorsan avuló tartalmúak, vagy kötészetileg gyorsan rongálódóak. A beszerzett dokumentumokat számítógépen is nyilvántartásba veszi. A használt program a „Szirén” Integrált Könyvtári Adatbázis Kezelő Rendszer. Az iskolai könyvtárba járó folyóiratokat nyilvántartásba veszi. A hiánytalan, éves mutatóval ellátott folyóirat-évfolyamokat köttetés esetén címleltárkönyvben tartja nyilván. Az iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy szabályos időközönként, az érvényben lévő rendeletnek megfelelően ellenőrizzék az állományt. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok megrongálásával vagy elvesztésével okozott kárért. A tanulók és a dolgozók tanulói, illetve munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás után lehet megszüntetni. (Amennyiben mulasztás történik, a kiléptetést intéző személyt terheli a felelősség.) A könyvtár biztonsági zárainak kulcsai a könyvtáros-tanárnál, a könyvtárat takarítószemélynél és a portán (lezárt borítékban) vannak. A leltári felelősség így megoszlik, a könyvtáros korlátozottan felelős. A könyvtáros-tanár tartós betegsége esetén helyettese részarányos anyagi felelősséggel tartozik. Felelősségének idejét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A könyvtáros helyettesítését lehetőség szerint mellőzni kell. Az igazgató végrehajtja a szükséges tűzvédelmi óvintézkedéseket. Nyílt láng használata a könyvtárban tilos. A könyvtár előterében porral oltó készüléket kell elhelyezni. A könyvtár állományáról a „Szirén” program segítségével tájékozódunk. A könyvállományt számítógépen a „Szirén” programmal tárjuk fel. 2008. szeptember1-je óta a raktári katalógust lezártuk. A könyvtár a könyvtári helyiségekben szervezi meg állományát. A gyűjtőkörben meghatározott dokumentumtípusokat szabadpolcon, zárható szekrényben tartja. Minden állományegység elhelyezése a Könyvtári raktározási táblázatok szerint történik, az ismeretközlő irodalom szakrendben, a szépirodalom betűrendben. Alapvető funkciója a tanulás, az olvasás, a kölcsönzés optimális körülményeinek biztosítása, valamint szorgalmazza az olvasást, elősegíti a tanulók olvasási szokásainak kialakulását. A kezdő évfolyamokat könyvtárismertető órákkal indítja el a könyvtárhasználat felé. A felsőbb évfolyamokban további igény szerint (a kollégák kérése alapján) a tanterv által előírt könyvtárismereti, könyvtárhasználati órák keretében építi egymásra az ismereteket. A délutáni időszakban együttműködik a napközivel vetélkedők, foglalkozások formájában. Biztosítja és segíti az önálló ismeretszerzést, gyakorlási és tanulási lehetőséget. A könyvtár állományával kapcsolatos feladatok: - Az állomány rendszeres gondozása, épségének megóvása. - A használók igényeinek figyelembevételével a gyűjtőkörbe illő dokumentumok beszerzése (vásárlás, ajándék). - A szépirodalom és a szakirodalom előírt arányának megtartása (60-40%).

45


- Az elavult, elrongálódott dokumentumok törlése az állományból. - Az állomány feltárása: a könyvtár állományát alapkatalógusokkal (raktári katalógus, betűrendes és sorozati katalógus) feltárva bocsátja a használók rendelkezésére. A katalógusok építése a könyvtár folyamatos tevékenysége. - Az állomány nyilvántartása: köteles minden dokumentumát folyamatosan nyilvántartásba venni a megérkezéstől számítva folyamatosan, és ellátni a saját tulajdon- bélyegzőjével. - Az intézmény számára vásárolt, ajándékozott dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartások a következők: - Tartós megőrzésű dokumentumok egyedi nyilvántartása - Ideiglenes megőrzésű dokumentumok egyedi nyilvántartása - Tankönyvek egyedi nyilvántartása a tankönyvfelelős feladata - Audiovizuális dokumentumok egyedi nyilvántartása A folyóiratok nyilvántartása: A folyóiratok érkezésük évében ideiglenes nyilvántartásba kerülnek, őket egy évre visszamenőleg köteles megőrizni a könyvtár. - Az állomány 2 évenkénti ellenőrzése (leltározása): az állomány katalógussal történő összehasonlítása. Az eredményről minden esetben jegyzőkönyv készül, amelyet a leltárt végzők és az iskola igazgatója írnak alá. Az állományellenőrzéshez szükséges segítséget az iskola igazgatója biztosítja. Könyvtárostanár és még minimum 2 fő. - A könyvtári állomány folyamatos gépi adatfelvitele, a gépi visszakeresés biztosítása. - Az ingyenes tankönyvek biztosítása a tankönyvtámogatásban részesülő tanulók számára tanév elején a tankönyvfelelős és a tankönyvet osztó feladata a tartós tankönyvek rendelésével, nyílvántartásával együtt. - Érkező tanulók tartós tankönyvvel való ellátása lehetőség szerint a könyvtáros feladata. - Az állomány megóvása érdekében a tűz- és balesetvédelmi rendelkezéseket, biztonsági előírásokat érvényesíteni kell. A könyvtárostanár tudta és jelenléte nélkül nem lehet a könyvtárban tartózkodni. A könyvtár kulcsaiból egy a könyvtárostanárnál van, a másik pedig biztonsági okokból a portán került elhelyezésre (Borítékban lezártan.). (Simon,2013.)

7./ AZ ÁLLOMÁNY EGYSÉGEI 7.1. Nem kölcsönözhető állomány: Kézikönyvtár (elrendezésben is elkülönítve, piros színcscsíkkal jelölve szeretném) Periodikák ( polcon elkülönítve) Audiovizuális állomány (szekrényben) - videokazetta - CD/DVD - audiokazetta - CD-ROM - multimédiás inf. hordozók, oktató prg. 7.2. Kölcsönözhető állomány: - Szépirodalom – betűrendben - kötelező irodalom - ajánlott irodalom - felnőtt és ifjúsági szépirodalom - gyermekkönyvek - Ismeretterjesztő irodalom – szakrendben - Sorozatok

46


8./ A KÖNYVTÁR SZOLGÁLTATÁSAI A könyvtár zárt könyvtár, az iskola dolgozói, tanulói és kivételes esetben engedéllyel kívülállók is használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele a nyomtatás, fénymásolás kivételével térítésmentes. Szolgáltatások: -a dokumentumok kölcsönzése - tájékoztatás, referencia szolgáltatás - helyben olvasás - irodalomjegyzék készítése, irodalomkutatás - könyv-és könyvtárhasználati órák tartása, - más könyvtárak szolgáltatásainak megismertetése - versenyek szervezése,.segítése, zsűrízése ( versmondó, mesemondó, stb.) - pályázatok meghirdetése, keresése, közzététele ( pl. rajz pályázat) - az iskola honlapján és a helyi Balkányi Beszélőben - nyomtatás, fénymásolás - informatikai szolgáltatás - szabadidő hasznos eltöltése-társasjáték igénybevételével is

9./ AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRE 9.1. Gyűjtési tevékenységet meghatározó tényezők: Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az intézmény által megfogalmazott és a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai program határozza meg, állományalakítási szempontjait, kereteit a szervezeti és működési szabályzat rögzíti. A gyűjtőköri szabályzatnak megfeleltetett könyvtári állomány eszközül szolgál a pedagógiai program megvalósításához. A dokumentumok kiválasztása, pedagógiai felhasználása, ill. ennek megtervezése, megszervezése a könyvtárostanár és a tantestület együttműködésével történik. Az állomány tervszerű, meghatározott irányú fejlesztésekor az iskola pedagógiai programja által megfogalmazott cél- és feladatrendszeréből indultunk ki, amely meghatározza a könyvtár alapfunkcióját. Az ebből adódó feladatok megvalósítását segítő információhordozók tartoznak az állomány főgyűjtőkörébe. A tematikusan meghatározott ismeretterületek tükrözik a helyi tantervben rögzített tantárgyi eszközigényeket. Ide sorolandók: - a pedagógiai program, - a műveltségterületek tanításának/tanulásának alapdokumentumai, - az iskolában működő szakkörök: az adott tanévnek megfelelően - zenei oktatás - táncoktatás - idegen nyelv oktatása (angol, francia, német) - Hitoktatás - inkluzív pedagógia (gyógy-és fejlesztő pedagógia, stb.) A könyvtár másodlagos funkciójából eredő szükségletek kielégítését a mellékgyűjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik. Könyvtárunk a tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények kielégítését, kitekintve a középfokú oktatás felé- csak részlegesen tudja vállalni. Óvodapedagógia ismeretköre. 9.2.Gyűjteményszervezés: Az intézmény könyvtári állománya az általa összegyűjtött dokumentumok összessége. Az iskola könyvtár- állományalakítási tevékenysége az állomány gyarapítási és apasztási tevékenységéből tevődik össze. A folyamatosan, tervszerűen és arányosan alakított állomány tükrözi az iskola: - nevelési és oktatási célkitűzéseit, - pedagógiai folyamatának szellemiségét,

47


- tantárgyi rendszerét, - pedagógiai irányzatait, - módszereit, - tanári-tanulói közösségét. A szerzeményezés és apasztás helyes aránya növeli a gyűjtemény információs értékét, használhatóságát. 9.3. A gyarapítás: Könyvtárunk állománya vétel és ajándék útján gyarapodik. A beszerzés forrásai: Vétel: - a dokumentum megtekintése alapján készpénzes fizetéssel (könyvesboltoktól, kiadói üzletekből) - jegyzéken megrendeléssel és előfizetéssel Ajándék: - az ajándékozás mint gyarapítói mód független a könyvtári költségvetéstől. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörébe nem tartozó kiadványokat még ajándékként sem leltározunk be. Az intézmény a kéretlenül kapott ajándék dokumentumok átvételére, megőrzésére, nyilvántartásba vételére, vagy visszaküldésére nem vállal kötelezettséget, az ilyen dokumentumok hasznosítása vagy kezelése szakmai mérlegelés tárgyát képezi. 9.4. A dokumentumok állományba vétele: A könyvtárba érkező (gyűjtőkörbe tartozó) tartós megőrzésre szánt dokumentumokat 6 napon belül állományba vesszük – mennyiségtől függően változhat folyamatosan. A dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben ellátjuk a könyvtár, illetve mivel könyvtárunk nem rendelkezik vele, - az iskola tulajdon bélyegzőjével, leltári számmal és raktári jellel. A leltári nyilvántartás jellege szerint lehet időleges és végleges, formája szerint egyedi vagy összesített. 9.4.1Állománybavétel munkafolyamata: A könyvtári állománybavétel menete az időbeli sorrendben az alábbiak szerint történik: A számla ( szállítólevél ) és a szállítmány összehasonlítása -

-

Átvételkor össze kell hasonlítani a számla ( szállítólevél ) tartalmát a beérkezett küldeménnyel. Ha a szállítmány hiányos, vagy külalakilag hibás, akkor azt reklamálni kell, s bevételezni nem szabad. Amennyiben a számla ( szállítólevél ) és a küldemény tartalma között nincs eltérés, akkor a dokumentumot leltárba kell venni. Bélyegzés Az iskolai könyvtár állományába tartozó minden dokumentumot az iskola által használt BALKÁNYI SZABOLCS VEZÉR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS AMI KÖNYVTÁRA feliratú bélyegzővel le kell pecsételni az alábbi módon: - könyveknél, kiadványoknál a címlap hátlapját, valamint a könyv, kiadvány 17. oldalát, az utolsó összefüggő szöveges oldalt,

- időszaki kiadványoknál, folyóiratoknál a külső borítólapot, - audiovizuális dokumentumoknál a csatolt, rögzített címkét. 9.4.2. A könyvtári dokumentumok egyedi nyilvántartásba vétele a.) címleltárkönyv b.) csoportos ( összesített ) leltárkönyv a.) Címleltárkönyvi nyilvántartás - könyvek, kiadványok, brossúrák esetében címleltárkönyvet kell vezetni, melynek kötelező kitöltendő adatai: - leltári egyedi szám - leltározás dátuma - a dokumentum adatai ( címe, szerzője, kiadója ), - raktári jelzet száma

48


-beszerzés módja, értéke, - megjegyzés ( mely rovatban a törlés rovatát kötelező kitölteni ). - folyóiratokat, stb.,( melyek bekötött állapotban végleges megőrzésre kerülnek ), egyedi módon kell nyilvántartásba venni. A bekötött folyóiratokról készült nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza: - raktári jelzet száma, cím, - évfolyam száma, - megjelenés éve, Egy- egy számla ( szállítólevél ) tartalmának egyedi nyilvántartásba vétele után az állományba vett művek darabszámát, értékét folyamatosan göngyölítve összesíteni, majd azt záradékkal el kell látni ( „ leltárba került a címleltárkönyv …-tól - …- ig tételszám alatt … db könyv …Ft értékben” ). b.) Csoportos ( összesített ) leltárkönyv Papír alapon nem vezetjük. A SZIRÉN program segítségével végezzük. 9.5.Végleges nyilvántartás: Azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szánt, hat napon belül (mennyiségtől függően változhat, folyamatosan a munkavégzés befejezéséig) végleges nyilvántartásba vesszük, ez a dokumentumok egyedi nyilvántartásba vételét is jelenti. A végleges nyilvántartás formái: - leltárkönyv (cím/egyedi). Nem kötelező a vezetése, mert a könyvállományt digitálisan rögzítjük. 9.6. Időleges nyilvántartás: Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra (legfeljebb három évre szerez be), továbbá a végleges megőrzésre szánt periodikumok mindaddig, amíg köttetésre nem kerülnek. Azokat a periodikumokat, melyeket a könyvtár végleges megőrzésre szán, az igazgatóval és a nevelőtestülettel való egyeztetés után a működési szabályzatban rögzítjük. A nevelői kézipéldányokról, gyorsan avuló kiadványokról összesített (brosúra) nyilvántartást vezetünk. Az időleges (legfeljebb három évre) megőrzésre minősített dokumentumok körét az iskola igazgatójával egyeztetve a működési szabályzatban rögzítjük. Időleges megőrzésre minősíthetők a következő dokumentumok: - brosúrák, alkalmi műsorfüzetek, propagandaanyagok; - tankönyvek, módszertani segédanyagok, jegyzetek; - tervezési és oktatási segédletek; - tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok, gazdasági és jogi segédletek, rendelet- és utasítás gyűjtemények, törvénykönyvek, pályaválasztási és felvételi dokumentumok; - gyártmánykatalógusok; - kötéstől függően házi olvasmányok, egyéb dokumentumok - periodikumok. 9.7. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állományát 2008. szeptember 01. óta a SZIRÉN prg. segítségével feltárva bocsátjuk a használók rendelkezésére. 9.8. Állományapasztás: 9.8.1. Az állomány törlésének okai, indokoltsága Az apasztás szükségessége és mértéke függ: - a gyarapítás minőségétől, - az iskola szervezeti és profil váltásától, - a tanított szakterület forrásainak avulási rátájától, - a dokumentumok tárolásától, fizikai védelmétől, - a kölcsönzési fegyelemtől. Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhető: - tervszerű állományapasztás,

49


- természetes elhasználódás, - hiány, - a dokumentum elháríthatatlan esemény miatt megsemmisült /elemi csapás, bűncselekmény/. Minden kivonási folyamatot megelőz egy állományelemzési tevékenység. Az itt nyert információkat a gyarapítás gyakorlatánál is fel kell használni. Bármely okból kerül sor az állományapasztásra, a könyvtárostanár csak javaslatot tehet a törlésre, kivételt képez az időleges megőrzésű dokumentumok kivonása. A kivezetésre vonatkozó engedélyt az iskola igazgatója adja meg. A dokumentumok kivezetése a leltárkönyvből mindenkor az igazgató aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. 9.8.2.. Az állomány törlésének időbeli hatálya Az állomány törlése - rendszeres jelleggel ( évente ) , - elemi kár, vagy lopás esetén a hiány észlelésének időpontjában történik. 9.8.3.Az állomány törlésének dokumentálása A selejtezendő, vagy egyéb okból törlendő dokumentumokról, típusonként és a törlés okának feltüntetésével jegyzéket kell készíteni két példányban. A törlési jegyzékben fel kell sorolni a - leltári számot, - a mű címét, szerzőjét, - a dokumentum nyilvántartási értékét, - a dokumentum szakjelzetét, - a törlés indokoltságát.

A törlésre vonatkozó jóváhagyást követően az egyedileg nyilvántartott dokumentumokat ki kell vezetni. - a címleltárkönyvből oly módon, hogy pirossal át kell húzni a leltári számot, és a megjegyzés rovat törlés rovatába be kell írni a törlési dokumentum sorszámát, vagy iktatószámát, - a csoportos leltárkönyv vonatkozó rovataiból a címleltárkönyvnél leírt módon, - a katalóguscédulát ki kell emelni a betűrendes, szak- és raktári katalógusból. A törlési eljárásról szóló jegyzéket, illetve ügyiratot az iskola vezetőjével jóvá kell hagyatni, s az engedélyezés után annak egy-egy példányát át kell adni a gazdasági területnek könyvelés, illetve – ha szükséges- pénzügyi rendezés céljából.

10./ ÁLLOMÁNYVÉDELEM: Az iskola igazgatójának kötelessége biztosítani minden olyan körülményt, amely lehetővé teszi a könyvtári állomány megóvását. A könyvtári állomány fizikai állapotát védeni kell. Ennek érdekében gondoskodni kell szakszerű tárolásról, a könyvtári helységek megfelelő tisztaságáról. Az állományvédelem a könyvtár fogyóeszközeire is kiterjed. A könyvek, dokumentumok, ismeretközlő eszközök karbantartásáról, javíttatásáról gondoskodni kell, mely a könyvtáros egyik munkaköri kötelessége. Az intézményvezető köteles az állományvédelem munkafolyamatához szükséges eszközöket és anyagokat folyamatosan biztosítani, a könyvtáros munkáját segíteni. Az intézményvezetői irodába, tanári szobába, napközibe, osztály vagy szaktantermekbe kiadott gyűjteményt a könyvtáros jegyzékbe foglalja, s az átvételt aláírással igazoltatja. A tanév végén a könyvtáros az aláírók jelenlétében a könyveket ellenőrzi. Ha hiány merülne fel, azt a tanárok a 3/1975. (VII.17.) MM-PM. Rendelet 24. 25. §-a szerint térítik, melynek megvalósulásáért a mindenkori intézményvezető a felelős. 10.1. Az állomány jogi védelme: A könyvtáros tanár anyagilag és fegyelmileg korlátozottan felel a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért.

50


Szaktanári beszerzés esetén az állományba vétel csak a számla (kísérőjegyzék) és a dokumentum(ok) együttes megléte alapján történhet. A beszerzett dokumentumokról számlát, számla másolatot kötelesek adni, s azt a könyvtáros megőrizni. A tanulók és a dolgozók tanuló – és munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor a kiléptetést intéző személyt terheli az anyagi felelősség. A szaktanárok és a tanulók részére létesített letéti állományt névre szólóan kell átadni. A dokumentumokért az átvevő szaktanár anyagilag felelős, ha az intézmény által biztosított hely vagyonvédelmi szempontból dokumentum tárolására alkalmas. A könyvtár biztonsági zárainak kulcsai a könyvtárostanárnál és az iskola portáján helyezendők el. A kulcsok csak indokolt esetben (vis maior, betegség) adhatók ki az iskola igazgatójának. A könyvtárostanár hosszantartó betegsége esetén a könyvtári munkát ellátó helyettes részarányos anyagi felelősséggel tartozik. Felelősségének idejét rövid jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 10.2.Az állomány fizikai védelme: A könyvtár céljait szolgáló helyiségekben be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat. A könyvtárból való távozás előtt a helyiségeket áramtalanítani kell. Kézi tűzoltó készüléket kell elhelyezni a könyvtár bejáratánál. Tűz esetén vizet nem szabad használni az oltáshoz. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára. A helyiséget rendszeresen takarítani, fertőtleníteni kell. A dokumentumokat a lehetőséghez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól (fény, por, szélsőséges hőmérséklet, stb.) A beteg, rovarok által megtámadott, penészes dokumentumokat azonnal el kell különíteni, megmentésük féregtelenítéssel vagy fertőtlenítéssel történhet.

11./ AZ ÁLLOMÁNY ELLENŐRZÉSE: Az állomány ellenőrzést, akár rendkívüli, akár időszaki, az iskola igazgatójának írásban kell elrendelnie. A leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltételek biztosításáért a intézmény vezető – mint az iskola leltározási bizottság vezetője – a felelős. Az állomány ellenőrzése a 3/1975. VIII. 17. KM-PM. számú együttes rendelet alapján történik. 11.1 Az állományellenőrzés típusai: A könyvtári állományellenőrzés jellege szerint lehet időszaki vagy soron kívüli, módja szerint folyamatos vagy fordulónapi, mértéke szerint teljes vagy részleges. A teljes körű állományellenőrzés az állomány egészére kiterjed. Az időszaki leltározás közül minden második részleges is lehet. Ezt legalább a teljes állomány 20 %ára kell kiterjeszteni. Kivétel a letéti állomány, mivel ezt minden tanév végén ellenőrizni kell. 11.2.Az állományellenőrzés lebonyolítása: Állományellenőrzés előkészítése, minden kölcsönzés alatt lévő dokumentum visszaszolgáltatása (A kihelyezett állomány is.). A revíziót legalább három személynek kell lebonyolítania. Egyszemélyes könyvtár esetén az intézményvezető- a leltározási bizottság vezetője – köteles két állandó munkatársról gondoskodni, akinek a megbízatása az ellenőrzés befejezéséig tart. Az állományellenőrzés ideje alatt a kölcsönzés szünetel, ezért célszerű azt a szorgalmi időnkívül végezni. A leltározás befejeztével jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni: - az állományellenőrzés időpontját, - a leltározás jellegét, - a leltározás számszerű végeredményét.

51


12. A KÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNYELHELYEZÉSE, TAGOLÁSA: 12.1. A könyvtári helyiségben elhelyezett dokumentumok: - kézi és segédkönyvek - kölcsönözhető állomány - folyóiratok - audiovizuális dokumentumok - nevelői kézipéldányok - brosúrák - tartós tankönyvek 12.2 A könyvtárból kihelyezett letétek: - igazgatói iroda - szaktanterem A szaktantermek és az alsó tagozatos osztálytermek letéti anyaga a tanítás-tanulás kézikönyvtára, oda csak az egész évben folyamatosan használt könyvek kerülhetnek. Az egyes órákra szükséges könyveket esetenként kell a központi könyvtárból kölcsönözni. A letéti állományt a tanév elején veszik át és a tanév végén adják vissza a megbízott nevelők, akik az átvett állományért anyagilag és erkölcsileg felelősek. Mellékletek: 1. - Küldetésnyilatkozat 2.- Könyvtárhasználati szabályzat 3.- Gyűjtőköri szabályzat 4.- Katalógus-szerkesztési szabályzat 5.-Könyvtári pedagógiai program 6.- Tankönyvtári szabályzat 7.- Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára

52


MELLÉKLETEK 1. számú melléklet

Köznevelési intézmények diákjainak utazással járó programjaikkal kapcsolatos intézkedés

-

-

-

-

-

az utas szállítást végző cégtől minden esetben kérjen írásos nyilatkozatot arról, hogy a szolgáltatás személyi és tárgyi feltételei megfelelnek a hatályos előírásoknak, valamint a személyszállító gépjármű megfelelő műszaki állapotban van és rendelkezik érvényes okmányokkal; a megkötendő szerződésben térjenek ki arra is, hogy amennyiben a gépjárművel történő utazás nem fejeződik be este 23 óráig, azt a személyszállítást végző sofőrök pihenése érdekében meg kell szakítani. Éjjel 23 óra és hajnali 4 óra közötti idősávban szálláshelyen pihenőt kell tartaniuk ugyanott, ahol a diákokat is elszállásolják erre az időre; az intézmény vezetője az utazásban résztvevőkről, az utazás helyszíneiről rendelkezzen megfelelő részletes információkkal, teljeskörű utaslistával, a tanulók törvényes képviselőjének neve és pontos elérhetőségével, utasbiztosítás megkötésének igazolásával; a kísérő pedagógusok a hatályos szabályozás szerint felelősek a vonatkozó rendelkezések betartására; a kísérőnek önként jelentkező nagyobb testvér, szülő, család baráti ismerőse, illetve egyéb jelen lévő személy(ek) nem helyettesítheti(k) a pedagógus-kíséretet, felelősség nem ruházható áttekintse át az intézmény vonatkozó belső szabályzatait, különös tekintettel a szervezeti és működési szabályzatot, a pedagógiai programot, házirendet szükség esetén módosítsák azokat; fordítson különös figyelmet a tanulók általános felügyelete mellett, a tanórán kívüli bel,- és külföldi utazással járó programok szabályozása esetében az utazások megszervezésének eljárásrendjére, a tanulók biztonságára, egészségüket veszélyeztető helyzetek kizárására, bekövetkeztének kezelésére.

53


A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása

Az iskolai házirendet az iskolai diákönkormányzat 2017. év 10. hó 12. napján tartott ülésén véleményezte. …………………………………… iskolai diákönkormányzat vezetője

 Az iskolai házirendet a szülői munkaközösség iskolai vezetősége 2017. év 10. hó 12. napján tartott ülésén véleményezte.

…………………………………… szülői munkaközösség vezetője



Az iskolai házirendet az iskola nevelőtestülete 2017. év 10. hó 12. napján tartott ülésén elfogadta.

P.H.

…………………………………… intézményvezető

Jóváhagyta a Nyíregyházi Tankerületi Központ képviseletében 2017. év 10. hó 12. napja

P.H.

…………………………………. tankerületi igazgató asszony

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents