Szervezeti és Működési Szabályzat

Intézmény neve:

Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola

Szabályzat típusa:

Szervezeti és Működési Szabályzat

Intézmény címe:

8420 Zirc, Rákóczi tér 3-5.

Intézmény OM-azonosítója:

037047

Intézmény fenntartója:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Működtetője:

Zirc: Zirc Városi Önkormányzat Bakonybél, Lókút, Olaszfalu: KLIK

Hatályba lépés:

2015. szeptember 1.

Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2015.

I. Bevezetés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a

Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola 8420 Zirc, Rákóczi tér 3-5. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.

1. A SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogilag szabályozott magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a köznevelési intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.

2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok:      

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet (a továbbiakban: R.) a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a Kjt. végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet

További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok:          

Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény -2-


                

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet (a továbbiakban: Nkt. Vhr.) a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) kormányrendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OMrendelet és a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM-rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM-rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet a nevelésért-oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről

3. A SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.

II. Intézményi alapadatok 1. Intézményi azonosítók  

hivatalos név: Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola feladatellátási helyek: — Székhely: 8420 Zirc, Rákóczi tér 3-5. Telephely: 8420 Zirc, Köztársaság út 3. — Tagiskola: Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Szent Gellért Tagiskolája 8427 Bakonybél, Pápai utca 3/5. -3-




— Tagiskola: Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Lókúti Tagiskolája 8425 Lókút, Bem József utca 75. — Tagiskola: Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Villax Ferdinánd Tagiskolája 8414 Olaszfalu, Váci Mihály utca 17. OM azonosító: 037047

2. Az intézmény típusa Általános iskola

2.1. Az intézmény alapfeladata Köznevelési alapfeladatok 2.1.1. Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola 8420 Zirc, Rákóczi tér 3-5.  általános iskolai nevelés-oktatás - nappali rendszerű iskolai oktatás - alsó tagozat, felső tagozat - felnőttoktatás - levelező - sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, értelmi fogyatékos - enyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - látási fogyatékos) - sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, értelmi fogyatékos - enyhe értelmi fogyatékos,értelmi fogyatékos - középsúlyos értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - látási fogyatékos) - nemzetiségi nevelés-oktatás (nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás (német)) 2.1.2. Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola 8420 Zirc, Köztársaság út 3.  általános iskolai nevelés-oktatás - nappali rendszerű iskolai oktatás - alsó tagozat, felső tagozat - sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, értelmi fogyatékos - enyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - látási fogyatékos) - nemzetiségi nevelés-oktatás (nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás (német)) 2.1.3. Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Szent Gellért Tagiskolája 8427 Bakonybél, Pápai utca 3/5.  általános iskolai nevelés-oktatás -4-


- nappali rendszerű iskolai oktatás - 1-6. évfolyamok - sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, értelmi fogyatékos - enyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - látási fogyatékos) - nemzetiségi nevelés-oktatás (nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás (német)) 2.1.4. Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Lókúti Tagiskolája 8425 Lókút, Bem József utca 75.  általános iskolai nevelés-oktatás - nappali rendszerű iskolai oktatás - alsó tagozat - sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, értelmi fogyatékos - enyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - látási fogyatékos) - nemzetiségi nevelés-oktatás (nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás (német)) 2.1.5. Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Villax Ferdinánd Tagiskolája 8414 Olaszfalu, Váci Mihály utca 17.  általános iskolai nevelés-oktatás - nappali rendszerű iskolai oktatás - 1-6. évfolyamok - sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, értelmi fogyatékos - enyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - látási fogyatékos) - nemzetiségi nevelés-oktatás (nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás (német))

2.2. Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek Iskolai könyvtár ellátásának módja: — saját szervezeti egységgel Délutáni tanodai ellátás

2.3. Vállalkozási tevékenység Az intézmény az állami közszolgálati feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

-5-


III. Szervezeti felépítés 1. A szervezeti egységek megnevezése, (helye) Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola, (székhely és telephely Zircen) Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Szent Gellért Tagiskolája, (Bakonybél) Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Lókúti Tagiskolája, (Lókút) Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Villax Ferdinánd Tagiskolája, (Olaszfalu)

1.1. Vezetők, vezetőség 1.1.1. Iskolavezetés Az iskolavezetést az igazgató, valamint közvetlen vezetőtársai alkotják. Az igazgató közvetlen vezetőtársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: — az igazgatóhelyettesek, — tagintézmény-vezetők Az iskola vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Vezetői tevékenységét a KLIK Zirci Tankerülettel és Zirc Városi Önkormányzattal együttműködve végzi. Megbízatása a jogszabályokban megfogalmazott módon és meghatározott időtartamra történik. Az igazgató munkáját 2 igazgatóhelyettes és minden tagiskolában tagintézmény-vezető segíti. Az igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezetők és más vezető beosztású dolgozók munkáját munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgatót távollétében a felső tagozatos igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató és a felső tagozatos igazgatóhelyettes távollétében az alsó tagozatos igazgatóhelyettes, távollétében az általa megbízott közalkalmazott, ha erre nem került sor az intézményben tartózkodó legmagasabb besorolású (fizetési fokozat - fizetési kategória) közalkalmazott helyettesíti. A tagiskolákban a tagintézmény-vezetőt az általa megbízott közalkalmazott, ha erre nem került sor, akkor az intézményben tartózkodó legmagasabb besorolású (fizetési fokozat - fizetési kategória) közalkalmazott helyettesíti. (Több a feltételnek megfelelő dolgozó esetén a betűrendben előrébb álló. Az iskolavezetés tagjának helyettesítésre távollétük esetén - az iskola bármelyik pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozóját megbízhatja.) 1.1.2. Vezetőség Tagjai: — az igazgató, — az igazgatóhelyettesek, — tagintézmény-vezetők, — a szakmai munkaközösségek vezetői, Állandó meghívottak a vezetőség üléseire (szavazati jog nélkül): — munkahelyen képviselettel rendelkező reprezentatív szakszervezet vezetője, — a közalkalmazotti tanács elnöke, — a diákönkormányzatot segítő pedagógusok, -6-


— gyermek és ifjúságvédelmi segítő, — tantestület tagjai (zártnak minősített napirendek tárgyalásának kivételével), A vezetőség az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége, az éves munkaterv szerint, illetve szükség szerinti gyakorisággal tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről amennyiben szükséges írásban emlékeztető készül. A vezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Vezetőségi megbeszélés összehívását a tantestület tagjainak legalább öt százaléka írásban, indokolással együtt kezdeményezheti. A megbeszélést az igazgató 15 munkanapon belül köteles összehívni. Az iskola vezetőségének a tagjai az éves ellenőrzési tervben foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 1.1.3. Az iskola nem pedagógus dolgozói Az iskola nem pedagógus dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatójának javaslata alapján a fenntartó alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 1.1.4. Az iskola szervezeti egységei Az iskola szervezeti egységei és felelős beosztású vezetői (zárójelben közvetlen felettes, ha az nem az igazgató): felső tagozat felsős munkaközösség-vezetők (felsős igh.) gyógypedagógiai tagozat munkaközösség-vezető (felsős igh.) alsó tagozat alsós munkaközösség-vezetők (alsós igh.) délutáni tanoda tanoda mk.-vez. (a. igh. (felsős csoport - f.igh.)) ügyvitel iskolatitkárok Szent Gellért Tagiskola tagintézmény-vezető (Bakonybél-Pénzesgyőr) Lókúti Tagiskola tagintézmény-vezető (Lókút) Villax Tagiskola tagintézmény-vezető (Olaszfalu)

-7-


1.2 Pedagógusok közösségei 1.2.1. A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű (amennyiben van ilyen) szabadidő szervező és könyvtáros. A nevelőtestület a jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: — tanévnyitó értekezlet, — tanévzáró értekezlet, — félévi és év végi osztályozó értekezlet (tagozatonként és tagiskolánként), — félévi nevelőtestületi értekezlet, — szükség szerint: nevelői munkaértekezlet, tagozatok alkalmi értekezletei, szakalkalmazotti értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 30 százaléka kéri, illetve ha az iskola igazgatója az iskola vezetése vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. Az értekezleteken elhangzottak a dolgozók és tanulók személyiségi jogainak valamint az iskola érdekeinek védelme érdekében hivatali titoknak minősülnek. A titoktartás megszegése fegyelmi vétségnek minősül. A jogszabályokban megfogalmazottak szerint: — A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, — A nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másképpen nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. — A nevelőtestület személyi kérdésekben – az érintett személy kérése, vagy a nevelőtestület többségének döntése alapján – titkos szavazással dönt. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a testület egy része (többnyire az azonos beosztásban dolgozók) vesz részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet például az egy osztályban tanító pedagógusok értekezlete. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni. 1.2.2. A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek — Alsó tagozat 1-2. — Alsó tagozat 3-4. — Reál-testnevelés — Humán — Német nyelvi — Gyógypedagógiai -8-


— Tanodai A munkaközösségek szükség és igény szerint átszervezhetők, vagy megszüntethetők. A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen: — A pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, az intézmény vezetővel, helyettesével illetve a tagintézmény-vezetővel. — Az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése. — Egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése. — Pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása. — A pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése. — Rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználásának véleményezése. — A pályakezdő pedagógusok munkájának segítése. — Javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére. — Segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az igazgató bízza meg minden tanév megkezdése előtt a következő tanévre. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. A szakmai munkaközösség-vezető munkáját tantárgyi felelősök segítik az alábbi területeken: — Kapcsolattartás az adott szaktárgyat tanító pedagógusokkal. — Felel a szaktárgyhoz megfelelő tankönyvek, eszközök igényfelméréséért. — Segíti a szaktárgyi versenyek megszervezését, lebonyolítását. — A tantárgy eszköz és felszerelési állományának leltári felelőse. — Figyeli a szakirodalmat, segíti annak célirányos felhasználását. 1.2.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az iskola vezetés döntése alapján. — Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató jelöli ki. — Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgató jelölte ki, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet. — Az alkalmi munkacsoport feladatait a nevelőtestület vagy az igazgató határozza meg (a csoportot választó, illetve kijelölő). Eltérő megállapodás hiányában a munkacsoport döntési rendjére a nevelőtestület döntési rendjére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

-9-


Amennyiben a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyet egy személyre vagy csoportra átruház, az átruházást meghozó döntéssel egy időben meg kell határozni a teljesítés határidejét és a beszámoltatás módját.

1.3 Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, álló nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozók alkotják. Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok valamint az intézmény saját dokumentumai rögzítik.

1.4 Tanulók közösségei 1.4.1. Az osztályközösség A közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az 5-8.osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: — 1 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 1.4.2. A diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörök fajtáit a házirend tartalmazza. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 1.4.3. Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákönkormányzat a jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű segítő nevelőt (nevelőket) a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg legfeljebb öt évre. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtási tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés 1 tanév időtartamra a tanulók javaslatai alapján 1 fő diákképviselőt választhat. A diákközgyűlés az iskola magas tanulólétszáma miatt évfolyamonként is összehívható. A minden tagiskolában külön diákönkormányzat működik, melynek segítője a tagintézményvezető. - 10 -


A diákönkormányzat működéséhez szükséges tárgyi feltételeket az iskola minden feladatellátási helyén biztosítja.

1.5 Szülői szervezetek (közösségek) A bázisintézményben és a tagiskolákban a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezetek (közösségek) működnek. Az osztályok szülői szervezeteit (közösségeit) az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szervezetei (közösségei) a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: — elnök, — elnökhelyettes. Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetéséhez. A bázisintézmény illetve a tagiskolák szülői szervezeteinek (közösségeinek) legmagasabb szintű döntéshozó szerve a szülői szervezet (közösség) vezetősége. A szülői szervezet (közösség) vezetőségének munkájában az osztály szülői szervezetek (közösségek) elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Minden osztály 1 szavazati joggal. A szülői szervezet (közösség) legmagasabb szintű döntéshozó szerve a bázisintézményi, tagiskolai szülői értekezlet. A szülői szervezet (közösség) vezetősége a szülők javaslatai alapján megválasztja a bázisintézményi, tagiskolai szülői szervezet (közösség) alábbi tisztségviselőit: — elnök, — elnökhelyettes. A bázisintézmény szülői szervezet (közösség) elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával, a tagiskola szülői szervezet (közösség) elnöke a tagintézmény-vezetővel tart kapcsolatot. A szülői szervezet (közösség) vezetősége, a bázisintézményi, tagiskolai szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az osztályok több mint ötven százaléka képviselve van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A bázisintézmény iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőségét az iskola igazgatójának tanévenként legalább 1 alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia a bázisintézmény feladatairól, tevékenységeiről. A tagiskola iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőségét a tagintézmény-vezetőnek tanévenként legalább 1 alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia a tagiskola feladatairól, tevékenységeiről. A bázisintézményi, tagiskolai szülői szervezetet (közösséget) az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: — Megválasztja saját tisztségviselőit. — Megválasztja a szülők képviselőit az iskolaszékbe. — Kialakítja saját működési rendjét. — Az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét. — Képviseli a szülőket és a tanulókat a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében. — Véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak.

- 11 -


— Véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája Az iskolavezetés kapcsolattartása folyamatos. A vezetők napi szinten kommunikálnak egymással, az igazgató és helyettesei elsősorban személyesen, a tagintézmény-vezetőkkel telefonon és e-mail-ben tartanak kapcsolatot.

2.1. Az iskolavezetés és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: — az iskolavezetés ülései, — a vezetőség ülései, — a különböző értekezletek, — megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv, illetve körözvény határozza meg. A kapcsolattartás további formái: telefonon történő információcsere, levél vagy e-mail. Az iskola egyes szervezeti egységei közötti kapcsolattartáshoz a szükséges csatornákat az iskola biztosítja. Az iskolavezetés az aktuális feladatokról a tanárikban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint papír alapú és elektronikus levél körözvényeken keresztül, illetve szóbeli tájékoztatással értesíti a nevelőket. A vezetőség tagjai kötelesek: — Az irányításuk alá tartozó pedagógusok kéréseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetés illetve a vezetőség felé. — Az ülések után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskolavezetéssel illetve a vezetőséggel. A tagiskolákkal való kapcsolattartás felelőse az igazgató. Az igazgató igény szerinti gyakorisággal a tagiskolákba látogat. A tagiskolák tantestülete az alakuló, a közös tanévnyitó, a félévi nevelőtestületi értekezleten, és a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten részt vesz. A tagiskolák pedagógusai részt vesznek az aktuális munkaközösségi összejöveteleken.

2.2. A pedagógusok és a tanulók A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató vagy megbízottja tájékoztatja: - 12 -


— az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén, — a diákközgyűlésen évente legalább egy alkalommal, — a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán, hangosbemondón keresztül. Az osztályfőnökök az osztályukat közvetlenül tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a pedagógusoknak tájékoztatniuk kell.

2.3. A pedagógusok és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató vagy megbízottja: — a szülői szervezet (közösség) vezetőségi ülésén évi 1 alkalommal, — szükség szerint iskolai szülői értekezleten, — a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül, — az időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül, az osztályfőnökök: — az osztályszülői értekezleteken, — fogadóórákon tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: — szülői értekezletek, — a nevelők fogadóórái, — a nyílt tanítási napok, — az írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, illetve ellenőrző könyvben. Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló ellenőrzőjében, tájékoztató füzetében is feltüntetni. Az ellenőrzőben, tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátnia, a szerzett érdemjegyet a tanórán, de legkésőbb az azt követő tanórán be kell írni. Amennyiben a tanulónál nincs tájékoztató füzet illetve ellenőrző, ezt a tényt a napló megjegyzések rovatában rögzíteni kell. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők és a tanulók a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján az iskola vezetéséhez, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, vagy a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A szülők és a tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik.

3. A kiadmányozás és a képviselet szabályai 3.1. Aláírási jogkör Az iskolai ügyekben a kiadmányozás joga az iskola igazgatóját illeti meg, melyet bizonyos területeken átruházhat. A tagiskolák esetében – átruházott jogkörökkel kapcsolatban – aláírásra a tagintézmény-vezető is jogosult az alábbi megkülönböztetéssel: - 13 -


— Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Szent Gellért Tagiskolája — Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Lókúti Tagiskolája — Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Villax Ferdinánd Tagiskolája Az iskolai ügyben kimenő valamennyi ügyirat, levelezés csak cégjelzéses levélpapíron, iktatószámmal ellátva intézhető. Az általános aláírásra való jogosultság szabályozása az alábbi: — Az igazgató valamennyi ügyben, amely az intézménnyel összefügg. — A tagintézmény-vezetők, az igazgatóhelyettesek a feladatkörükbe tartozó oktatási ügyekben. — Az iskolatitkárok a tanulói igazolási ügyekben. — A könyvtáros az anyagi terhet nem jelentő könyvtári ügyekben. Az intézményi bélyegzők használatára és aláírásra az alábbi dolgozók jogosultak: — Iskolai bizonyítványok, azok másodlatai aláírására jogosult az igazgató, akadályoztatás esetén a helyettesítési rend szerint. A tagiskolákban a bizonyítványok aláírására a tagintézmény-vezető jogosult. — Tanulókkal kapcsolatos igazolási ügyekben a tagintézmény-vezető és az iskolatitkárok jogosultak, iskolalátogatási igazolás kiadására a tanulói nyilvántartás alapján a megbízott pedagógiai asszisztens is jogosult.

3.2. Külső kapcsolattartás, képviselet Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetésének állandó munkakapcsolatban kell állnia fenntartójával, a működtető önkormányzattal, az intézményi tanáccsal, a városi nevelési, oktatási és közművelődési intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal, az iskolát támogató alapítványok kuratóriumaival. A munkakapcsolatok megszervezéséért, irányításáért, felügyeletéért az igazgató a felelős. Az intézményt külső kapcsolataiban az intézményvezető képviseli. A feladatát megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársainak és más személyeknek eseti vagy állandó megbízás alapján. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola vezetése rendszeres kapcsolatot tart fenn az illetékes egészségügyi dolgozókkal: — Iskolaorvos — Védőnő — Fogorvos Segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi segítő rendszeres kapcsolatot tart fenn a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. A pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal való kapcsolattartás, a szükséges vizsgálatok kérése, nyilvántartása, az ezzel kapcsolatos határozatok elkészítése a Gyógypedagógiai munkaközösség-vezető feladata. A munkakapcsolatok felügyeletéért az igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezetők felelnek.

- 14 -


IV. A működés rendje 1. Az intézmény működési rendje A nevelési-oktatási intézményben a munka pedagógiai program (PP) szerint folyik. A tanév helyi rendjét – a miniszter és a közoktatásért felelős államtitkár rendelkezései és a PP alapján – a nevelőtestület minden tanév első nevelőtestületi értekezleten határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben. Az éves munkaterv az iskola hivatalos dokumentuma, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. A munkaterv függelékei a bázis és a tagiskolák részletes programterve. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, véglegesítésére, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor.

1.1. Nyitva tartás Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 630 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 2200 óráig tartanak nyitva. Az iskola igazgatójával illetve a tagintézmény-vezetővel történt előzetes egyeztetés alapján az egyes épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. A bázisintézmény, tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva, előre közölt rend szerint. A reggeli a gyermekek korai felügyeletét szolgáló ügyelet a bázis iskola „F” épületében 630 és 730 között vehető igénybe. Az iskola épületeiben és területén illetéktelenek nem tartózkodhatnak. Az iskola minden dolgozója köteles ismeretlen vagy illetéktelennek vélt személytől érdeklődni jövetele céljáról, ha szükséges felszólítani a távozásra.

1.2. Vezetői benntartózkodás, felelős vezető A bázisiskolában szorgalmi időben vezetői ügyelet működik. Az igazgató munkáját saját maga által meghatározott a fenntartó utasításainak megfelelő munkabeosztásban végzi. Szorgalmi időben hétköznap az igazgató és a helyettesek, az ügyeleti beosztás szerint 730 és 1600 között az iskolában kötelesek tartózkodni. Az ügyeletes igazgatóhelyettesnek a benntartózkodás befejezése után is telefonon elérhetőnek kell lennie. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig - amennyiben munkabeosztás szerint van - az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Több nevelő esetén a helyettesítési rend szerint.

1.3. Pedagógusok munkarendje A pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének (40 óra) nyolcvan százalékát (kötött munkaidő, heti 32 óra) az intézményvezető által a jogszabályban meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, heti 22-26 óra) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő - 15 -


fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. A pedagógusok napi munkarendjét, az ügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető állapítja meg az iskola tanóra rendjének (foglalkozási rendjének) függvényében. A napi munkabeosztások összeállításánál az iskola zavartalan feladatellátásának, működésének biztosítását kell figyelembe venni. A pedagógus köteles a napi első tanítási óráját megelőzően 15 perccel a munkavégzés helyén megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 730-ig köteles jelezni az igazgatóhelyettesnek, tagintézményvezetőnek, hogy a helyettesítéséről intézkedni tudjon. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor - amennyiben nem áll fenn elháríthatatlan akadály - a tananyag kiírást illetve ha szükséges a tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez, tagintézmény-vezetőhöz eljuttatni, hogy a helyettesítő biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást, betegség miatti hiányzás esetén köteles a munkába állása előtti munkanapon az igazgatóhelyettesnek, tagintézmény-vezetőnek jeleznie munkaképességét. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani.

1.4. Ügykezelési munkarend Az ügykezelési munkatársak hétfőtől csütörtökig 730 és 1600 között, pénteken 730 és 1400 óra között végzik munkájukat. Az irodák nyitva tartása az ajtókon megjelenített rend szerint történik. Az iskola többi dolgozójának munkarendjét a munkaköri leírásaik szabályozzák. A munkaköri leírásokat az igazgató, a tagiskolákban a tagintézmény-vezetők készítik el, amelyeket az igazgató aláírásával hitelesít.

1.5. Tanórák, tanodai foglalkozások munkarendje Az intézmény tanulóinak munkarendjét a szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseinek megfelelő házirend tartalmazza. A házirend a bázisintézmény és a tagiskolák helyi sajátosságát figyelembe véve készül el. A tagiskola saját házirendet használ, ami illeszkedik a bázisintézmény dokumentumához. A tagiskolai házirendet a bázisintézmény házirendjével összehangolva a tagintézmény-vezető készíti el és a tagiskola nevelőtestülete fogadja el. Az oktatás és nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezetők adhatnak engedélyt. A tanítási óra zavartalansága érdekében a tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, a tanárt és a tanulókat az óráról kihívni, vagy az órát más módon zavarni nem szabad. Indokolt esetben az igazgató kivételt tehet.

- 16 -


A tanítás a bázis intézményben 7.45 órakor, a tagiskolákban 8.00 órakor kezdődik. Egy tanítási óra időtartama (a felnőtt képzés kivételével) 45 perc. Az egyes tanítási órákat szünetek közbeiktatásával, az órarendben rögzített időben és helyen kell megtartani. Az óraközi szünetek rendjét a Házirend rögzíti. Az órarendben egymást követő foglalkozások óráit (pl. rajz, testnevelés, technika órák, önként vállalt foglalkozások stb.) igazgató helyettesi, tagintézmény-vezetői engedéllyel szünet közbeiktatása nélkül, folyamatosan is meg lehet tartani legfeljebb kilencven perc időtartamban. Az óraközi szünet más esetben nem rövidíthető. A csengetési rend a következő: (A tagiskolákban a helyi sajátosságok figyelembe vételével megváltoztatható, az áttanításokat szem előtt tartva. Az eltérést a tagiskola házirendjében kell rögzíteni.) Óra 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

7.45 8.45 9.45 10.40 11.35 12.30 13.20

-

8.30 9.30 10.30 11.25 12.20 13.15 14.05

A tanórán kívüli foglalkozásokat a délutáni foglalkozási rend tartalmazza. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozásokat az igazgató helyettesek, tagintézmény-vezetők összehangoló munkájával kell megszervezni. Az órarendben és a délutáni foglalkozási rendben nem szereplő oktatási célú foglalkozások az iskolában csak az igazgató engedélyével, működtető önkormányzat esetén a bérleti szerződés ellenjegyzésével tarthatók. A bemutató órák és foglalkozások, nyílt nap tartásának rendjét és idejét az éves munkaterv rögzíti. A tanodai csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 17.00 óráig tart. A délutáni tanoda működésére vonatkozó általános szabályok — A délutáni tanodába történő felvétel a szülő írásbeli kérésére történik. — A délutáni tanoda működésének rendjét a tanodai nevelők munkaközössége alakítja ki a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. — A tanodás tanulókra vonatkozó szabályok az iskolai tanulói házirend részét képezik. — A tanodai foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, telefonos vagy írásbeli kérelme alapján történhet a tanodai nevelő engedélyével. Az iskola rövid idejű elhagyása - szülői kérelem hiányában - csak a tanodai nevelő vagy felettese engedélyével az őt elengedő felelősségére történhet. Az iskola feladata - a szakmai alapdokumentumban foglaltaknak megfelelően - biztosítani az általános iskolai felnőttoktatást, az alapfokú iskolai végzettség megszerzését. Az oktatás a pedagógiai program iránymutatásai alapján a rendes (délelőtti) tanítási időn kívül szervezhető. A szervezés tanévenként a felsős igazgatóhelyettes feladata. - 17 -


A felnőttoktatás levelező rendszerben a tanítási évhez igazodik. Az egyes félévek értékelésére a félévek utolsó hetében kerül sor. A tanítási órák 35 percesek, a szünetek 15 és 10 percesek. A tanórák hetente egy napon (délután) vannak, a napot a tanulókkal történő megegyezés alapján jelöljük ki.

1.6. Ügyeleti rend A folyosókon és az udvaron 7.30-tól a tanítás kezdetéig, valamint az óraközi szünetekben, továbbá az ebédeltetés alatt, az ebédlőben (pedagógiai asszisztens is elláthat ügyeleti feladatot) pedagógusi ügyelet működik, az ügyeleti rendben rögzítettek alapján. Az ügyeleti rendet az igazgatóhelyettesek és a tagintézmény-vezetők készítik el. Az iskola a tanítás nélküli munkanapokon előre írásban bejelentett igény esetén felügyeletet biztosít. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, telefonos vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató, az igazgatóhelyettes, vagy a tagintézményvezető), illetve a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el az iskola területét. Tanulóknak az iskola rövid idejű elhagyása - szülői kérelem hiányában - csak pedagógus engedélyével az őt elengedő felelősségére történhet. 12.00 óráig a tanulók csak írásbeli engedély birtokában, vagy felnőtt kísérettel hagyhatják el az iskola területét.

1.7. Tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozásokat csak a tanítási időn kívül lehet megszervezni. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek, a tagintézmény-vezetők rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. Ettől eltérni kivételes esetben csak az igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető beleegyezésével lehet. Az egyes foglalkozások a pedagógusok tantárgyfelosztásában kötelező óraként is tervezhetőek, az ilyen esetben a foglalkozást a tanév kezdetétől a végéig (illetve az egész tanévre eső óraszámban) kell megtartani. Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működhetnek: — délutáni tanoda, — szakkörök, — énekkar, — iskolai sportköri foglalkozások, — tömegsport foglalkozások, — tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások, — tanórán kívüli egyéni foglalkozások, — tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások, — továbbtanulásra előkészítő foglalkozások, — egyéb foglalkozások. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok: A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok javasolják (amiről a

- 18 -


szülőt a javaslattevőnek értesítenie kell), részvételük a foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. Iskolai sportkör: A sportkör keretében sportcsoportok szervezhetők. Az iskola tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken való részvételre. Tagjai önkéntesen éves tagdíjat fizethetnek, amellyel a sportkör vezetője elszámolási kötelezettség mellett gazdálkodhat. A tanulók részvétele a sportkörben önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet olyan személy is, aki nem az iskola pedagógusa.

1.8. Tanulmányi kirándulások A szorgalmi időben, tanítási munkanapokon akkor lehet a tanítási órák terhére megszervezni, ha ezt a tanmenetek tartalmazzák. Az igénybe vehető napok számát évfolyamonként az éves munkaterv rögzíti, ettől való eltérést az igazgató engedélyezhet. Az előkészítéséért és lebonyolításáért az osztályfőnök, tagozatonkénti koordinálásáért az igazgató helyettesek, a tagiskolákban a tagintézmény-vezetők felelősek. A kirándulások költségeit úgy kell megállapítani, hogy az a szülőket a lehető legkisebb mértékben terhelje, az anyagi vállalás a szülők részéről csak önkéntes lehet. A kirándulások várható költségeiről a szülőt írásban kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a költségek vállalásáról. A költségszámítás módja, a tervezett összköltség elosztva a résztvevő tanulók számával. A tanulmányi kirándulásra csak azon tanulókat lehet kötelezni, akik szülei elfogadóan nyilatkoztak. A kiránduláshoz minden megkezdett 20 tanuló után legalább 1 fő pedagógust vagy iskolai dolgozó felnőttet kell biztosítani. A kiránduláson létszámtól függetlenül legalább 2 fő felnőttnek részt kell venni.

1.9. Utazások A tanulók tanítási idő alatti három napot meghaladó utazásához az igazgató engedélye szükséges. A tanulók csoportos az iskola által szervezett utazása esetén minden esetben az igazgató engedélye szükséges.

1.10. Fakultatív hitoktatás Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak a kötelező hit- és erkölcstan órákon felül a kötelező oktatással nem érintett évfolyamokon hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatásokon való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

1.11. Ügyfélfogadási idő Szorgalmi időben a nevelői és tanulói hivatalos ügyek intézése az iskola titkárságán történik hétfőtől csütörtökig 7.30 és 16.00, pénteken 7.30 és 14.00 óra között az iroda ajtón megjelenített rend szerint.

1.12. Tanítási szünetben történő nyitva tartás Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése - 19 -


előtt az „A” épület bejárati ajtón és az iskola honlapján nyilvánosságra hozza. Az irodai ügyeletet az ügyeleti napokon 8.00 és 12.00 óra között kell megszervezni.

1.13. Létesítmények, eszközök használata Az iskola épületét, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: — az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, — az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, — a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, — az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak iskolai dolgozó felügyeletével használhatják. Tanítási időn túl a tanulók csak indokolt esetben tartózkodhatnak az iskolában, minden egyéb esetben a kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozások befejezése után az intézmény területét kötelesek elhagyni. Az iskola épületeiben az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl. helyiségbérlet esetén). Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az interaktív táblacsomagokhoz tartozó informatikai eszközöknek a pedagógusok részére történő rendelkezésre bocsátása esetén, az erről szóló engedélyt az informatikai eszköz állandó helyén (fali tartódobozban) kell elhelyezni. A tanórákra csak olyan sajátkészítésű eszközt szabad bevinni, amely megfelel az iskola tűz és balesetvédelmi előírásainak, a tanulók számára semmiféle veszélyt nem jelent.

1.14. Helyiség bérlet Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek Zircen a működtető önkormányzattal, a tagiskolákban a működtető KLIK Zirci Tankerülettel kötött külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. A bérbevevő anyagi felelősséggel tartozik az épület, a környezet és az iskola eszközeinek épségének megóvásáért. Az iskola helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról az igazgatóval, tagintézmény-vezetővel egyeztetve az illetékes működtető dönt. A bérbeadás szabályait a bérleti szerződés szabályozza, melynek megkötése minden esetben szükséges. A szerződések elkészíttetéséért az illetékes működtető felelős. A termek bérleti díjait minden év augusztus 31-ig az illetékes működtető felülvizsgálja, dönt az új bérleti díj összegéről. Az iskola helyiségei, épületei az illetékes működtető eseti döntése alapján térítésmentesen is használhatók. Az ilyen esetekben is a felelősség vállalás miatt bérleti szerződést kell kötni, nulla forintos bérleti díjjal. Az iskola helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az iskola ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.

- 20 -


1.15. Osztálytalálkozók az iskolában Engedélyt az iskola igazgatója ad előzetes bejelentés alapján. A találkozón a résztvevők kötelesek betartani a terem rendjére vonatkozó szabályokat. Az engedélyt kérő az iskola titkárságán egyezteti az időpontot. Osztálytalálkozó céljából a termek igénybevétele ingyenes.

1.16. Étkeztetés A tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna), részesülhetnek, amit az illetékes helyi önkormányzat biztosít. Az étkezési térítési díjat a gyermekétkeztetésre kötelezett önkormányzat határozza meg. A térítési díjat - az ezzel megbízott személynek - a kiadott tájékoztatás szerint, kell befizetni. A befizető a bázisintézményben étkezési jegyet kap (kivéve az alsó tagozatos tanulók), mely ellenében jogosult az étkezésre. Az étkezés lemondása a megelőző napon 14.00 óráig, vagy előre nem látható esetben az adott napon reggel fél 8-ig történhet meg. Hiányzást követő napon az összes fel nem használt étkezési jegyet névvel, osztállyal ellátva egyben kell leadni az „F” épület irodáján. A bázisintézményi iskolai ebédlőben az étkezés 12.00 és 14.30 óra között lehetséges. A tagiskolákban az étkeztetést az illetékes helyi önkormányzat saját szabályai alapján a tagiskola működéséhez igazodva végzi. Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója, tagiskolában a tagintézmény-vezető felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze.

2. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul, ennek megfelelően az iskola tanulói és pedagógusai az ünnepi rendezvényeken alkalomhoz illő viseletben jelennek meg. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei a következők: — tanévnyitó (elsősöknek), tanévzáró, ballagás — nemzeti ünnepek, megemlékezések  október 6. Aradi vértanukra  október 23. Megemlékezés 1956. október 23.-ai forradalom és szabadságharc eseményeiről  február 25. Megemlékezés a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatairól  március 15. Megemlékezés az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről  április 16. Megemlékezés a holokauszt áldozatairól  június 4. Nemzeti Összetartozás Napja — osztály karácsony — iskolai gála — adventi vásár — nemzetiségi hagyományokhoz kapcsolódó kulturális és ünnepi rendezvények - 21 -


— a tagiskolák hagyományos rendezvényei Az iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények: klubdélutánok, vetélkedők, Regulynapok, rajzkiállítás, Mikulás nap, anyák napja, kulturális és sportrendezvények, farsang. A tanulóknak az iskolában lehetőségük van az iskola faliújságai és az iskolai weblapjának tartalommal való megtöltésére, iskolaújságot jelentethetnek meg. Az iskola vezetése minden olyan kezdeményezést támogat, amely az iskolához tartozás érzetét erősíti. A dolgozók számára az alábbi hagyományos programok szervezésére kerül sor: karácsonyi köszöntés, nyugdíjba vonulók búcsúztatása, nyugdíjas tanítók találkozója.

3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: — Biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését. — Segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát. — A vezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről — Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény, nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: — igazgató, — igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezetők, — munkaközösség-vezetők, tantárgyfelelősök. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: — Igazgató:  ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek,  ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját,  ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását,  összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet,  felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzési feladatok végrehajtása felett. — Igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető:  folyamatosan ellenőrzi a hozzá beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:  a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét,  a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét,  a pedagógusok adminisztrációs munkáját,  a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét,  a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. — Munkaközösség- vezetők, tantárgyfelelősök:  ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen,  a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket,  a nevelő és oktató munka eredményességét. - 22 -


Az ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei — Az ellenőrzést végző dolgozó jogosult:  az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni,  az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni,  az ellenőrzött dolgozó munkavégzését - előzetes bejelentéssel figyelemmel kísérni,  az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. — Az ellenőrzést végző dolgozó köteles:  az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni,  az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni,  az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével,  hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: — Az ellenőrzött dolgozó jogosult:  az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni,  az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. — Az ellenőrzött dolgozó köteles:  az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni,  a feltárt hiányosságok, szabálytalanságok megszüntetését kezdeményezni. Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: — a pedagógusok munkafegyelme, — a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, — a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, — a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, — a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, — a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon:  az órára történő előzetes felkészülés, tervezés,  a tanítási óra felépítése és szervezése,  a tanítási órán alkalmazott módszerek,  a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán,  az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.) — a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás. - 23 -


4. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai Fegyelmi eljárás alapján fegyelmi büntetésben a tanuló akkor részesül, ha kötelességeit vétkesen és súlyosan szegi meg. Az indított fegyelmi eljárást a szülő vagy törvényes képviselő jelenlétében kell lefolytatni. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, és a szülője, törvényes képviselője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja.

4.1 Egyeztető eljárás — A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett (aki lehet az iskola közössége is, akit az igazgató vagy megbízottja képvisel), kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított és a szülő egyetért. — Az egyeztető eljárást az iskola már a fegyelmi eljárás megindítása előtt is kezdeményezheti. — Az egyeztető eljárást az ifjúságvédelmi segítő hívja össze és vezeti. Az eljárás tárgyalására minden érintettet meg kell hívni. A tárgyalásról és az ott született megállapodásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amit az érintetteknek és törvényes képviselőjüknek alá kell írni. — Ha a kötelességszegéssel gyanúsított és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. — Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá a házirendben meghatározott nagyobb közösségben nyilvánosságra lehet hozni.

- 24 -


4.2. Fegyelmi eljárás — A fegyelmi eljárást – a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. — A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. — A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület tagjaiból álló legalább háromtagú bizottság folytathatja le. Amennyiben nem áll fenn összeférhetetlenség, a bizottság állandó tagja az ifjúságvédelmi segítő. — A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. — A bizottság köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. — A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. — A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését a bizottság legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. — A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha  a tanuló nem követett el kötelességszegést,  a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását,  a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el,  a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy  nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. — A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek. — Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. — A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. — A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát.

- 25 -


— A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. — Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. — A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. — Kizárás a fegyelmi eljárásból:  A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett.  A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt az sem, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt.  Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola igazgatója, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója megállapítja meghatározott kizárási ok fennállását. — A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza, oly módon, hogy az eljárás megindítását az igazgatóra, az eljárás technikai lebonyolítását az ifjúságvédelmi segítőre, az eljárás lefolytatását háromtagú - az adott cselekményben nem érintett - az iskola pedagógusaiból álló ad hoc bizottságra ruházza át. — Az iskolai, diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. — A fegyelmi büntetés formái:  Megrovás  Szigorú megrovás  Meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása  Áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, iskolába  Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától  Kizárás az iskolából

5. A könyvtár működése Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása.

- 26 -


Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár vezetője, a könyvtáros rendszeres kapcsolatot tart a Zircen található többi könyvtárral. Az iskolai könyvtár működéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros a felelős. A könyvtáros részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. Az iskolai könyvtárnak saját szervezeti és működési szabályzata van. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: — tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, — tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, — könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, — könyvtári dokumentumok kölcsönzése, — számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása, — tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A beiratkozás minden tanév elején a dolgozók és tanulók számára automatikusan történik, és egy tanévre szól. Az iskolai könyvtárak tanítási napokon a tanév elején kifüggesztett rend szerint tartanak nyitva. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, a könyvtárossal egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtár kölcsönözhető dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 3 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A tartós tankönyvek, segédkönyvek a tanév végéig kölcsönözhetők. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.

6. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás iskolai szabályai Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. Az iskola, éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozóinak a nevét, aki az adott tanévben: — elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, - 27 -


— részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület dönt az alábbiak figyelembe vételével: — A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, közreműködésével – felméri, hogy a tanulók közül, ki milyen kedvezményre jogosult. Ki kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, melyik tankönyveket tudja más forrásból beszerezni. — A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket a jogszabályban kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A határidőn túli igényeket az iskola nem köteles figyelembe venni. — Az iskola által megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.

7. Intézményi védő, óvó előírások 7.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulók rendszeres egészségügyi ellátásáról az iskola gondoskodik. Az ellátást iskolaorvosok és védőnők végzi. — az iskolaorvosok az igazgatóval illetve a tagintézmény-vezetővel egyeztetett rend szerint végzik a tanulók egészségügyi ellátását, — a tanulók egészségügyi állapotának felmérésére az alábbi területeken kerül sor:  tanulók általános egészségi állapotának szűrése, követése: évente 1 alkalommal  fogászat: évente 1 alkalommal  bőrgyógyászat: évente 1 alkalommal az úszásoktatásban részesülő tanulóknak az oktatás megkezdése előtt — a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálata — a tanulóknak a védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente 1 alkalommal, illetve szükség szerint — egészségvédő, egészségnevelő tevékenység, — a tanulók fizikai állapotának mérése évente 2 alkalommal (testnevelés óra keretében az órát tartó tanítók és tanárok). A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít.

- 28 -


7.2 Az intézmény alkalmazottjainak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén, a tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 7.2.1 Az iskola dolgozóinak feladata a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamin tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és a testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: — A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán (illetve az első napon). Ennek során ismertetni kell:  az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,  a házirend balesetvédelmi előírásait,  rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét,  A tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. — Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások, stb.) előtt. — A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A fokozottan balesetveszélyes órákon külön balesetvédelmi oktatást kell tartani (testnevelés, fizika, kémia, technika, informatika). A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzés (szemle) keretében minden tanév megkezdése előtt munkavédelmi szakember bevonásával ellenőrizteti. - 29 -


7.2.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: — a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, — ha szükséges orvost kell hívnia, — a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, — a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának, helyettesének, tagintézmény-vezetőnek. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést ki kell vizsgálnia az iskola igazgatójának. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okot és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 7.2.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon és módon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A tanuló- és munkahelyi baleseteket jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolának igény esetén biztosítania kell a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

7.3. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: — a tűz, — a robbantással történő fenyegetés. — a rendkívüli időjárási helyzet, — a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.) Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel (igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető).

- 30 -


Minden tanév elején bomba- és tűzriadó próbát kell tartani annak érdekében, hogy éles helyzetben mindenki biztonságosan el tudja hagyni az épületeket. A kiürítési és intézkedési tervet a munkavédelmi és tűzvédelmi feladatokkal megbízott személy készíti el és ismerteti a tanév előkészítő értekezleten, valamint megszervezi és vezeti a próbariadót. — Bombariadó esetén végrehajtandó feladatok:  A fenyegetés vételekor törekedni kell a fenyegető kikérdezésére, esetleg beazonosítására.  A bejelentést követően az igazgató azonnal intézkedik az érintett épület kiürítéséről, az osztálylétszámok azonnali megállapítása mellett.  Az ajtókat, ablakokat nyitva kell hagyni, ezzel is csökkentve az esetleges robbanás hatását.  Az épületet a tűzriadó tervben leírtaknak megfelelő sorrendben hagyják el a tanulók az osztályokban tartózkodó pedagógus vezetésével, oly módon, hogy a pedagógus elől haladva figyeli az esetleges veszélyforrásokat. Ügyel arra, hogy tanuló ne menjen vissza az épületbe.  A tanulókat a várakozás idejére, fedett helyre kell vezetni. Ez bármelyik intézmény épület lehet, de nem lehet az iskola közvetlen udvara, vagy az ott található épület. Az osztálynaplót a pedagógusnak vinni kell!  A kivonulás pontosságáért az a pedagógus felel, aki a fenyegetés időszakában a foglalkozást vezeti.  Az osztályban tanító pedagógusok gondoskodnak a tanulók felügyeletéről. A kijelölt helyszínt a tanulók a riadó végéig nem hagyhatják el.  Az igazgató haladéktalanul értesíti az illetékes rendőrőrsöt.  A rendőrség megérkezéséig gondoskodik az épület őrzéséről.  A rendőrség utasításait, minden pedagógus, tanuló köteles végrehajtani.  Az épületet, csak a szakértők engedélyével lehet újra elfoglalni.  Az igazgató minden esetben feljelentést tesz, közveszély okozás címmel.  A bombariadóval fenyegető személy tettéért fegyelmi felelősséggel tartozik.  Az elmaradt tanítási napot a hét szombatján minden esetben pótolni kell.  A szombati tanítás ebben az esetben nem számít rendkívüli munkavégzésnek. — Rendkívüli időjárás esetén az iskolabuszosokra és bejárókra vonatkozó eljárás  Az iskola értesíti az iskolabuszos és bejáró tanulókat a rendkívüli helyzetről és arról, hogy ki az iskola által kijelölt intézkedésre jogosult személy.  A tanulók a megadott időben és helyen kötelesek gyülekezni.  Minden tanuló köteles további utasításig a megadott helyen tartózkodni, az iskola megbízott felnőtt dolgozójának szót fogadni, az utasításait megtartani.  Külön távozni csak az intézkedésre jogosult személy engedélyével lehet úgy, hogy a távozást az a személy jelenti be az intézkedésre jogosult személynek, aki a gyermeket elviszi.

- 31 -


8. Egyéb kérdések 8.1. Dokumentum és adatkezelés Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a személyes adatok védelméről szóló és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló, valamint a köznevelésről szóló törvény előírásainak. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (pl. statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál, stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő: — papír alapú nyilvántartás, — elektronikus nyilvántartás. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: — Az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják:  igazgatóhelyettes,  tagintézmény-vezető,  iskolatitkár. — A tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják:  igazgatóhelyettes,  tagintézmény-vezető,  iskolatitkár,  osztályfőnök,  tanodai nevelő,  gyermek- és ifjúságvédelmi segítő,  iskola pedagógusai — A tanulók témazáró dolgozatait az iskolában megőrzik:  tanítók, szaktanárok. (A megőrzési idő egy év, melynek során a szülőt vagy gondviselőt az iskolában szabad betekintés illeti meg.) Az adatok továbbításával megbízott dolgozók engedélyezett esetekben: — Az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan:  igazgatóhelyettes,  tagintézmény-vezető,  iskolatitkár. — A tanulók adatait továbbíthatja:

- 32 -


 



 

 

Fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja: igazgató. A sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi segítő. A magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, iskolatitkár. A diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja: iskolatitkár. A tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához kapcsolatosan adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető, iskolatitkár, osztályfőnök, védőnő (az egészségügyi törzslapot a másik intézmény védőnőjének). Az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat: igazgató. A családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi segítő.

Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért az iskolatitkár, rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős. A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni: — összesített tanulói nyilvántartás (vezetéséért felelős: iskolatitkár), — törzskönyv (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető, osztályfőnök), — bizonyítvány (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető, osztályfőnök), — beírási napló (vezetéséért felelős: iskolatitkár), — osztálynaplók (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető, osztályfőnök), — tanodai csoportnaplók (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, tagintézményvezető, tanodai nevelő), — diákigazolványok nyilvántartása (vezetéséért felelős: iskolatitkár). A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatai kezeléséért a tankönyvek esetében az iskolatitkár a felelős. - 33 -


Az intézmény adatkezelési szabályainak a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az igazgató a felelős. 8.1.1. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje A papíron előállított dokumentumok hitelesítése aláírással és bélyegző használatával történik a III. fejezet 3.1. pontban részletezett aláírási jogosultságoknak megfelelően. 8.1.2. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az intézményvezetője nem rendelkezik hitelesített elektronikus aláírással, így a papír alapon elküldött (aláírt, lepecsételt) iratok felelnek meg a hitelesség kritériumainak. Az intézmény nem használ elektronikus naplót.

8.2. Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai Az iskola valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában az iskola szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket az intézmény biztosította. Ha az iskola, a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt – kérelemre – a tanuló részére legkésőbb a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából az iskola számára származik bevétel.

9. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok Az intézménnyel közvetlen jogi kapcsolatban nem álló személyek (az intézmény területén tartózkodó szülők, gondviselők, gyám illetve az intézménnyel kapcsolatban nem álló minden más személyek) magatartásukkal, viselkedésükkel az intézményben folyó pedagógiai és szabadidős, tanórán kívüli tevékenységet nem zavarhatják. Az intézmény rendezvényein, ünnepségeken és más az intézmény által szervezett programokon, foglalkozásokon olyan magatartás, viselkedés várható el, amely másokban megbotránkozást, riadalmat nem kelt. Tilos a botrány, garázdaság, közösségellenes, erőszakos magatartás tanúsítása. Az intézmény az elvárt normák megszegése esetén eljárást kezdeményez. Az iskola területén - szabadtéren is - tilos a dohányzás.

10. Intézményi dokumentumok nyilvánossága Az iskola pedagógiai programja és szervezeti és működési szabályzata nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program és a szervezeti és működési szabályzat a következő helyeken tekinthető meg: — az iskolai honlapon: www.reguly.hu — az iskolai székhely könyvtárában, — az iskola igazgatójánál, igazgatóhelyetteseinél és a tagintézmény-vezetőknél.

- 34 -


A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend a következő helyeken megtekinthető: — az iskolai honlapon: www.reguly.hu — az iskolai székhely könyvtárában, — az iskola igazgatójánál, igazgatóhelyetteseinél és a tagintézmény-vezetőknél, — az osztályfőnököknél, — a diákönkormányzatot segítő nevelőknél. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni, vagy tájékoztatni kell annak elérhetőségéről. A szülők és más érdeklődők az iskola dokumentumaival kapcsolatban az iskola igazgatójától, igazgatóhelyetteseitől valamint a tagintézmény-vezetőktől kérhetnek tájékoztatást. A fenntartó a KIR-ben publikált intézményi közzétételi listán közzéteszi az intézmény dokumentumait.

V. Záró rendelkezések 1. A SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ 2015. szeptember hó 1. napján a nevelőtestület általi elfogadásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2013. év szeptember hó 2. napján készített (előző) SZMSZ.

2. A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzat, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Kelt: Zirc, 2015. év szeptember hónap 1. nap

Lingl Zoltán igazgató

P.H.

- 35 -


3. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai A Szülői szervezet a Diákönkormányzat és az Intézményi Tanács a nyilatkozataikat külön dokumentumban rögzítették. A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2015. június 24. napján tartott értekezletén elfogadta.

Hitelesítő nevelőtestületi tagok:

Berkó Éva

Kőrös Erika

4. Fenntartói és működtetői nyilatkozat Jelen szervezeti és működési szabályzatot a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése értelmében az alábbi, a fenntartóra többletkötelezettséget telepítő rendelkezések: Jelen SZMSZ a fenntartóra többletkötelezettséget nem telepít. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése értelmében az alábbi, a működtetőre többletkötelezettséget telepítő rendelkezések: Jelen SZMSZ a működtetőre többletkötelezettséget nem telepít.

Mellékletek 1. Adatkezelési szabályzat 2. Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzat Függelék Munkakörileírás-minták Házirend

- 36 -


Tartalomjegyzék 1. A SZMSZ célja, tartalma ....................................................................................................................... 2 2. Jogszabályi háttér ................................................................................................................................ 2 3. A SZMSZ hatálya .................................................................................................................................. 3 II. Intézményi alapadatok ........................................................................................................................ 3 1. Intézményi azonosítók......................................................................................................................... 3 2. Az intézmény típusa ............................................................................................................................ 4 2.1. Az intézmény alapfeladata ............................................................................................................... 4 2.2. Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek........................................................................... 5 2.3. Vállalkozási tevékenység .................................................................................................................. 5 III. Szervezeti felépítés ............................................................................................................................. 6 1. A szervezeti egységek megnevezése, (helye) ...................................................................................... 6 1.1. Vezetők, vezetőség ........................................................................................................................... 6 1.2 Pedagógusok közösségei ................................................................................................................... 8 1.3 Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak .................................................................................. 10 1.4 Tanulók közösségei .......................................................................................................................... 10 1.5 Szülői szervezetek (közösségek) ...................................................................................................... 11 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája ................................... 12 2.1. Az iskolavezetés és a nevelőtestület .............................................................................................. 12 2.2. A pedagógusok és a tanulók ........................................................................................................... 12 2.3. A pedagógusok és a szülők ............................................................................................................. 13 3. A kiadmányozás és a képviselet szabályai ......................................................................................... 13 3.1. Aláírási jogkör ................................................................................................................................. 13 3.2. Külső kapcsolattartás, képviselet ................................................................................................... 14 IV. A működés rendje ............................................................................................................................ 15 1. Az intézmény működési rendje ......................................................................................................... 15 1.1. Nyitva tartás ................................................................................................................................... 15 - 37 -

Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2015. 1.2. Vezetői benntartózkodás, felelős vezető ....................................................................................... 15 1.3. Pedagógusok munkarendje ............................................................................................................ 15 1.4. Ügykezelési munkarend ................................................................................................................. 16 1.5. Tanórák, tanodai foglalkozások munkarendje ............................................................................... 16 1.6. Ügyeleti rend .................................................................................................................................. 18 1.7. Tanórán kívüli foglalkozások .......................................................................................................... 18 1.8. Tanulmányi kirándulások................................................................................................................ 19 1.9. Utazások ......................................................................................................................................... 19 1.10. Fakultatív hitoktatás ..................................................................................................................... 19 1.11. Ügyfélfogadási idő ........................................................................................................................ 19 1.12. Tanítási szünetben történő nyitva tartás ..................................................................................... 19 1.13. Létesítmények, eszközök használata ............................................................................................ 20 1.14. Helyiség bérlet .............................................................................................................................. 20 1.15. Osztálytalálkozók az iskolában ..................................................................................................... 21 1.16. Étkeztetés ..................................................................................................................................... 21 2. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ......... 21 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ............................................................................ 22 4. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai ................................ 24 4.1 Egyeztető eljárás ............................................................................................................................. 24 4.2. Fegyelmi eljárás .............................................................................................................................. 25 5. A könyvtár működése ........................................................................................................................ 26 6. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás iskolai szabályai .................................. 27 7. Intézményi védő, óvó előírások......................................................................................................... 28 7.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje .................................................................. 28 7.2 Az intézmény alkalmazottjainak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén, a tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend ......... 29 7.3. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők............................................................................. 30 8. Egyéb kérdések .................................................................................................................................. 32 - 38 -

Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2015. 8.1. Dokumentum és adatkezelés ......................................................................................................... 32 8.2. Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai ................. 34 9. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok ............................................................. 34 10. Intézményi dokumentumok nyilvánossága ..................................................................................... 34 V. Záró rendelkezések ........................................................................................................................... 35 1. A SZMSZ hatálybalépése.................................................................................................................... 35 2. A SZMSZ felülvizsgálata ..................................................................................................................... 35 3. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai............................................................ 36 4. Fenntartói és működtetői nyilatkozat ............................................................................................... 36

- 39 -

Intézmény neve:

Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola

Szabályzat típusa:

Adatkezelési Szabályzat

Intézmény címe:

8420 Zirc, Rákóczi tér 3-5.

Intézmény OM-azonosítója: 037047

Intézmény fenntartója:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Adatkezelési Szabályzat A Szervezeti és Működési Szabályzat 1. sz. melléklete

A Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola nevelőtestülete a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 43. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján – a törvény 70. §-ának (2) bekezdésében biztosított jogkörében – az intézmény szervezeti és működési szabályzata 1. számú mellékleteként a következő adatkezelési szabályzatot fogadta el.

I. Általános rendelkezések 1. Az adatkezelési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja: az alkalmazottak, valamint a tanulók adatainak nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása. 2. A Szabályzat alapját képező jogszabályok:  a a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)  az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény  a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 3. A szabályzat hatálya: A Szabályzat hatálya kiterjed az intézmény vezetőjére, vezető beosztású alkalmazottjaira, minden közalkalmazottjára, továbbá az intézménnyel jogviszonyban álló tanulóra. 4. E szabályzat alapján kell ellátni  a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését (továbbiakban együtt: közalkalmazotti adatkezelés), valamint  a tanulók adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését (továbbiakban: tanulói adatkezelés). 5. E szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszonyok megszűnése után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. 6. A Szabályzatban használt fogalmakat a Függelék értelmező rendelkezései tartalmazzák.

II. A közalkalmazottakra vonatkozó adatkezelés 1. Felelősség a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért Az intézményben a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért  az intézmény vezetője,  az érintett közalkalmazottak tekintetében a teljesítményértékelést végző vezető (vezető-helyettes),  az iskolatitkár (más megbízott személy)


 személyügyi adatkezelésben bármely formában közreműködő közalkalmazott,  a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel. Az intézmény vezetője felelős a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint e Szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények ellenőrzéséért. A vezető felelős azért, hogy az illetményszámfejtés körébe tartozó adatok intézményen belüli feldolgozása és továbbítása során az adatvédelmi rendelkezéseket betartsák. 2. Az alkalmazottak nyilvántartott adatai 2.1 A köznevelésről szóló törvény alapján nyilvántartott adatok:  név, anyja neve,  születési hely és idő,  oktatási azonosító szám, pedagógusigazolvány száma,  végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatok: felsőoktatási intézmény neve, a diploma száma, a végzettség, szakképzettség, illetve a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének ideje,  munkakör megnevezése,  munkáltatója neve, címe, valamint OM-azonosítója,  munkavégzésének helye,  jogviszonya kezdetének ideje, megszűnésének jogcíme és ideje,  vezetői beosztása,  besorolása,  jogviszonya, munkaviszonya időtartama,  munkaidejének mértéke,  tartós távollétének időtartama,  óraadó esetében a munkakörként az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezése. 2.2 A köznevelésről szóló törvény szerint nyilvántartott és kezelt adatok köre alapvetően megegyezik a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 5. számú mellékletében meghatározott adatkörök adataival, ezért az alkalmazottak adatainak nyilvántartására a közalkalmazotti alapnyilvántartás szolgál a Szabályzat melléklete szerinti adatlapok formájában. 2.3 A közalkalmazotti alapnyilvántartás rendezetten tárolja és feldolgozza a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyával összefüggésben keletkezett és az azzal kapcsolatban álló adatait. 2.4 A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörén kívül – törvény eltérő rendelkezése hiányában – adatszerzés nem végezhető, ilyen adat nem tartható nyilván. 2.5 Az intézmény külön törvény alapján nyilvántartja a közalkalmazott bankszámlaszámát, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagságával kapcsolatos adatokat. 2.6. A köznevelésről szóló törvény által előírt, de a közalkalmazotti törvény alap-nyilvántartási adatkörébe nem tartozó nyilvántartás vezetését a munkaköri leírással


feladatkörébe utalt ügyintéző végzi, aki titoktartási kötelezettségre vonatkozó nyilatkozatot köteles tenni. 3. A közalkalmazotti adatkezelésben közreműködők feladatai 3.1 Az intézmény közalkalmazottainak adatkezelését az iskolatitkár/munkaügyi előadó (továbbiakban: megbízott személy) végzi. Feladatkörén belül a megbízott adatokat kezeli. 3.2 A magasabb vezető beosztású vezető tekintetében a közalkalmazotti adatkezelést a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el. 3.3 A közalkalmazotti alapnyilvántartás VII. adatköréből a munkából való rendes szabadság miatti távollét időtartamának nyilvántartását a megbízott személy vezeti. 3.4 A közalkalmazotti alapnyilvántartás személyi juttatásokról szóló VI. adatköréhez tartozó nyilvántartást a megbízott személy vezeti, amelyből egy példányt a tárgyév zárását követően a személyzeti anyagok közé kell helyeznie. 3.5 A megbízott személy felelősségi körén belül köteles gondoskodni arról, hogy  az általa kezelt, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat és megállapítása az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának;  a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amelynek alapja közokirat vagy közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés,  a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését egyeztesse az intézményvezetővel, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg,  ha a közalkalmazott nem általa szolgáltatott adatainak kijavítását vagy helyesbítését kéri, kezdeményezze az intézményvezetőnél az adathelyesbítés, illetve kijavítás engedélyezését,  a közalkalmazott írásbeli hozzájárulását beszerezze az önkéntes adatszolgáltatás körébe tartozó adatok nyilvántartását megelőzően. 3.6 Személyügyi nyilvántartási feladatban működik közre minden olyan közalkalmazott, aki az intézménynél tevékenysége során közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörével és a személyi irattal összefüggő adatot is kezeli. 4. A közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése, az adatok továbbítása 4.1 A közalkalmazotti alapnyilvántartás számítógépes módszerrel is vezethető. Ez esetben – a következő kivétellel – papíralapú adatlapot nem kell vezetni. A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni a közalkalmazott  adatainak első alkalommal történő felvételekor, ebben az esetben az érintett közalkalmazott aláírásával igazolja az adatok valódiságát,  áthelyezéskor,  közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, valamint  a betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére (azokat az adatokat, amelyekre betekintési joga kiterjed).


4.2 A 4.1 pont alapján készített iratokat személyi iratként kell kezelni. 4.3 A számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból a közalkalmazotti jogviszony megszűnése és végleges áthelyezése esetén azonnal és véglegesen törölni kell a közalkalmazott személyazonosító adatait. Statisztikai célokból a személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók. 4.4 Az oktatási azonosító szám a közalkalmazott egyéni azonosítására szolgáló számjegy. Az egyéni azonosítót az intézmény nem változtathatja meg a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt. Az oktatási azonosító számról az adatok megismerése végett a jogosultakon kívül másnak tájékoztatás nem adható. 4.5 Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés, jogosulatlan továbbítás és nyilvánosságra hozatal ellen. A számítógépen vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás technikai védelmére vonatkozó szabályokat az informatikai szabályzat tartalmazza. 4.6 A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. 4.7 A közérdekű adatokon kívül a közalkalmazott nyilvántartott adatairól – a 4.8 pont szerinti adattovábbítás kivételével – tájékoztatás nem adható. A közalkalmazott személyi anyagát az áthelyezéshez kapcsolódó eset kivételével kiadni nem lehet. 4.8 Az intézmény a nem nyilvános személyes adatokat csak jogszabályban meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett közalkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, vagy adhatja át harmadik személynek. 4.9 Az adattovábbítás a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírásával történik. Az illetményszámfejtő hely részére történő adattovábbítást a megbízott személy irányítja. 5. A közalkalmazott jogai és kötelezettségei 5.1 A közalkalmazott a saját anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet a személyi irataiba való betekintésről, az adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez történő megküldéséről. 5.2 A közalkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és kijavítását a nyilvántartás vezetőjétől, egyéb esetekben az intézményvezetőtől írásban kérheti. A közalkalmazott felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. 5.3 A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az iskolaigazgatót, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról.


6. Személyi irat 6.1 Közalkalmazotti szempontból személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor (ideértve a közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat is), felhasználása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. 6.2 A közalkalmazotti álláshelyekre kiírt pályázatokra (álláshirdetésekre) beérkezett, valamint az elbírálás során keletkezett iratokat személyi iratként, de más ügyiratoktól elkülönítve kell iktatni és kezelni. 6.3 A személyi iratok körébe az alábbiak tartoznak:  a személyi anyag iratai,  a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok,  a közalkalmazottnak az alkalmazotti jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratai (adóbevallás, fizetési letiltás),  a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott, adatokat tartalmazó iratok. 6.4 Az iratokban szereplő személyes adatokra az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak. 7. Személyi irat kezelése 7.1 Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése, személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetése a megbízott feladata. 7.2 A személyi iratokba a következő szervek és személyek jogosultak betekinteni: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/D §-ában meghatározott személyek:  a közalkalmazott felettese,  a minősítést végző vezető,  feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző vagy a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv,  munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság,  a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,  a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül,  az adóhatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv. 7.3 Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen Szabályzat, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet iratkezelési előírásai alapján történik. 7.4 A közalkalmazotti jogviszony létesítésének elmaradása esetén a közalkalmazotti jogviszony létesítését kezdeményező iratokat vissza kell adni az érintettnek, illetve a személyi anyagot annak a szervnek, amely azt megküldte.


7.5 A személyi anyag tartalma:  a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai,  a pályázat vagy szakmai önéletrajz,  az erkölcsi bizonyítvány,  az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata,  iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata,  a kinevezés és annak módosítása,  a vezetői megbízás és annak visszavonása,  a címadományozás,  a besorolás iratai, közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok,  a minősítés,  a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat,  a közalkalmazotti igazolás másolata. 7.6 A 7.5 pontban felsorolt iratokat (személyi anyagként) minden esetben együttesen kell tárolni. 7.7 A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a közalkalmazotti alapnyilvántartást el kell készíteni. A megbízott személy összeállítja a közalkalmazott személyi anyagát. Törvény eltérő rendelkezésének hiányában a személyi anyagban a személyi iratokon kívül más irat nem tárolható. 7.8 A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keltezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is. 7.9 A személyi anyagnak „Betekintési lap”-ot is kell tartalmaznia, amelyen jelölni kell a személyi anyagba történő betekintés tényét, jogosultjának személyét, a betekintés időpontját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A „Betekintési lap”-ot a személyi anyag részeként kell kezelni. 7.10 A közalkalmazott személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba a Kjt. 83/D §-ában felsorolt személyek a „Betekintési lap” kitöltését követően jogosultak betekinteni, kivéve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 40. §-ában foglalt eseteket. 7.11 A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési lapot le kell zárni, és a személyi anyagot irattározni kell. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése után a közalkalmazott személyi iratait az irattározási tervnek megfelelően a központi irattárban kell elhelyezni. Az irattározás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását rögzíteni kell. 7.12 A személyi anyagot – kivéve, amellyel áthelyezés esetén átadták – a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. A személyi anyag 50 évig nem selejtezhető.


III. A tanulók adatainak kezelése, továbbítása 1. Felelősség a tanulók adatainak kezeléséért 1.1 Az intézmény vezetője felelős a tanulók adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és jelen Szabályzat előírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért. 1.2 Az arra kijelölt személy felelős a vezetői feladatmegosztás szerint irányítása alá tartozó területen folyó adatkezelés szabályszerűségéért. 1.3 A pedagógusok, az osztályfőnöki feladatokat ellátó pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, iskolapszichológus, valamint az arra kijelölt személy a munkaköri leírásukban meghatározott adatkezeléssel összefüggő feladatokért tartoznak felelősséggel. 1.4 Az arra kijelölt személy (például: munkaügyi, személyi ügyintéző, iskolatitkár) és a feladatköre szerint illetékes ügyintéző felelős a pénzügyi elszámolásokhoz kapcsolódó személyes adatok szabályszerű kezeléséért. 2. Nyilvántartható és kezelhető tanulói adatok 2.1 A tanulók személyes adatai a köznevelésről szóló törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, pedagógiai célból, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, egészségügyi célból, társadalombiztosítási, szociális juttatás céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők. 2.2 A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 41. § (4) bekezdése alapján nyilvántartott adatok:  a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma,  szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma,  a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok,  a gyermek óvodai jogviszonyával, a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok – felvételivel kapcsolatos adatok, – az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, – jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, – a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, – kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok, – a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, – a gyermek, tanuló oktatási azonosító száma, – mérési azonosító,  a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: – a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok, – a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, – felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatok, – a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,




– a tanuló diákigazolványának sorszáma, – a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, – évfolyamismétlésre vonatkozó adatok, – a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka, az országos mérés-értékelés adatai.

3. Az adatok továbbítása A tanulói adatok a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben meghatározott célból továbbíthatók az intézményből: a) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása, a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozástól való távolmaradás jogszerűségének ellenőrzése és a tanuló szülőjével, törvényes képviselőjével való kapcsolatfelvétel céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére, b) óvodai, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett óvodához, iskolához, c) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, d) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, e) az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, f) a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz, g) az állami vizsgája alapján kiadott bizonyítványainak adatai a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez 4. Az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendje 4.1 A gyermeki/tanulói adatkezelésre és továbbításra jogosultak: az intézményvezető, a helyettes, a pedagógus feladatköre vagy megbízása szerint, a gyermekés ifjúságvédelmi felelős, a balesetvédelmi felelős, az iskolatitkár. 4.2 Az iskolatitkár feladata a tanulói nyilvántartásra szolgáló névsor vezetése. A névsort és a nyilvántartásokat biztonságos módon elzárva tartja, a hozzáférést csak az arra illetékes személynek biztosítja.


4.3 A balesetvédelmi felelős kezeli a gyermekbalesetekre vonatkozó adatokat a jogszabályban meghatározottak szerint. 4.4 A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, vagy az igazgató által megbízott személy kezeli a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatokat, a 3. d) pontban írt adattovábbításra vonatkozó iratot. Nyilvántartja és kezeli a kedvezményes intézményi étkezési díj megállapításához szükséges adatokat. A kedvezmények megállapításához szükséges adatok kezelésében feladatkörén belül részt vesz az intézményvezető-helyettes. 4.5 Az intézményvezető adhatja ki a 3. a), b), e), f) és g) pontban írt adattovábbításról szóló iratokat. Az irat előkészítőjét az intézményvezető jelöli ki. 4.6 Az illetékes vezetőhelyettes adja ki a 3. c) pont szerinti adattovábbításról szóló iratokat. 4.7 A pedagógus, osztályfőnök a tanuló haladásával, tanulmányai, magatartása és szorgalma értékelésével, hiányzásával összefüggő adatokat közölheti a szülővel. 4.8 Az adatkezelő az adatfelvételkor tájékoztatja a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. A kötelező adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapul szolgáló jogszabályt. Az önkéntes adatszolgáltatásnál fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. 4.9 Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. 4.10 A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, vagy az igazgató által megbízott személy köteles gondoskodni az adatok megfelelő eljárásban történő megsemmisítéséről, ha azok nyilvántartása már nem tartozik a köznevelésről szóló törvényben és a jelen Szabályzatban leírt célok körébe. 5. Titoktartási kötelezettség 5.1 A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. 5.2 A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. 5.3 A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az


adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. 5.4 A köznevelésről szóló törvényben meghatározottakon túlmenően a gyermekkel kapcsolatban adatok nem közölhetők.

IV. Központi nyilvántartáshoz kapcsolódó adatkezelés és adattovábbítási kötelezettség 1. A tanuló fejlődésének nyomon követése 1.1 Az iskola és vezetője, továbbá a tanuló és a pedagógus – jogszabályban meghatározottak szerint – köteles részt venni az országos mérés-értékelés feladatainak végrehajtásában. A méréshez, értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelyből a kitöltő tanuló azonosítható. A tanulói teljesítmény mérése és értékelése céljából az országos mérés-értékelés során keletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével kapcsolatos adatok feldolgozhatók, s e célból a mérési azonosítóval ellátott dokumentumok átadhatók a hivatal részére. Az átadott dokumentumhoz személyazonosításra alkalmatlan módon kapcsolni lehet az önkéntes adatszolgáltatás útján gyűjtött, a tanuló szociális helyzetére, a tanulási és életviteli szokásaira, a szülők iskolázottságára, foglalkozására vonatkozó adatokat. Az adatokat a tanulói jogviszony megszűnését követő ötödik tanítási év végén törölni kell. Az iskola az önkéntes adatszolgáltatással gyűjtött adatokat a dokumentumoknak a hivatalnak történő megküldést követő három munkanapon belül törli. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a szülő egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a tanuló fejlődésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történő felhasználás céljára. Ha a tanuló átlépéssel iskolát vált, adatait – beleértve a mérési azonosítót is – a másik iskolának továbbítani kell. Az iskola értesíti a hivatalt arról, hogy a mérési azonosítót melyik iskolának küldte tovább. 1.2 A középfokú iskola minden év október 31-éig értesíti az általános iskolát arról, hogy az ott végzett tanulók – a középfokú iskola első két évfolyamán – a tanítási év végén milyen tanulmányi eredményt értek el. A középfokú iskola megküldi az általános iskolának a tanuló nevét, oktatási azonosítóját, továbbá az elért tanulmányi eredményeket. Az általános iskola a megküldött adatokat feldolgozza, és személyazonosításra alkalmatlan módon az iskola honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. 2. A pedagógusigazolvány A pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezelője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható.


3. A diákigazolvány A diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezelője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható.

V. Záró rendelkezések 1. A Szabályzathoz értelmező rendelkezéseket tartalmazó függelék kapcsolódik. 2. A jóváhagyott Szabályzat egy-egy példányát az iskolatitkári irodában, a tanári szobában hozzáférhető szervezeti és működési szabályzattal együtt kell kezelni. Rendelkezéseiről az intézmény vezetője és helyettese ad tájékoztatást. 3. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának 1. számú mellékletét képező jelen Szabályzat a nevelőtestületi értekezlet elfogadása, valamint többletkötelezettség keletkeztetése esetén a fenntartó jóváhagyása után válik érvényessé. Kelt: 2015. év június hónap 24. nap

Lingl Zoltán iskolaigazgató


VI. Záradék Az adatkezelési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete a 2015. év június hó 24. napján megtartott határozatképes értekezletén a szervezeti és működési szabályzat 1. számú mellékleteként elfogadta.


Függelék Értelmező rendelkezések az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. §-a alapján: érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további


felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelővel kötött szerződése alapján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskötést is – adatok feldolgozását végzi adatfelelős: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő közérdekű adatot előállította, illetve amelynek a működése során ez az adat keletkezett adatközlő: az a közfeladatot ellátó szerv, amely – ha az adatfelelős nem maga teszi közzé az adatot – az adatfelelős által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval

A Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola könyvtárának szervezeti és működési szabályzata

1. Felhasznált jogszabályok 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről.

2. Küldetésnyilatkozat Célunk olyan iskolai könyvtár működtetése, amely a tanulást segítő szolgáltatásokat, a könyveket és egyéb forrásokat biztosítja az iskolai közösség minden tagja számára. Támogatjuk a különböző típusú és formájú információhordozók hatékony felhasználását és a kritikus gondolkodás kialakítását. Biztosítjuk a könyvtári információs hálózathoz való szélesebb hozzáférést. Mindezt az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban kívánjuk megvalósítani. Ennek figyelembevételével alakítjuk gyűjteményünket, fejlesztjük szolgáltatásainkat, kapcsolódunk az intézmény oktatónevelő feladatához.

3. Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok 3.1. A Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Könyvtára 3.2. Címe: 8420 Zirc, Rákóczi tér 3-5. és Zirc, Köztársaság u. 3. 3.3. Létesítésének éve: 1988. január 1. 3.4. Elhelyezése: az iskola "B" épületében, egy 20 m2-es alapterületű helyiségben; az iskola "F" épületében, egy 60m2-es alapterületű helyiségben. 3.5. Használói köre: pedagógusok, tanulók, az iskola ügyviteli és technikai dolgozói,az. iskolában gyakorlatukat végző pedagógus hallgatók. 3.6. Nyitva tartása:

B épület

hétfő zárva

F épület

zárva

3.7 Bélyegzői:

kedd 11.3014.20 7.30-10

szerda 7.30-10

csütörtök 7.30-10

11.3024.20

11.3014.20

péntek 10.3013.30 7.30-10

Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Könyvtári Szervezeti és Működési Szabályzat A Szervezeti és Működési Szabályzat 2. sz. melléklete

4. Személyi feltételek a munkatársak száma: 1 a munkatársak besorolása: könyvtáros tanár

5. Az alapfeladatoknak megfelelő szakmai szolgáltatások 5.1. A nyitva tartás idejében a könyvtár mind a pedagógusok, mind a tanulók számára lehetővé teszi teljes állománya egyéni vagy csoportos helyben használatát, rendelkezik az ehhez szükséges eszközökkel. 5.2. Tájékoztató szolgálata keretében eligazítást ad a használathoz szükséges ismeretekről, bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást nyújt. Segít a nevelőknek és a tanulóknak az iskolai munkához kapcsolódó irodalom(információ)kutatásban, esetenként témafigyelést, önálló irodalomkutatást is végez. 5.3. A csak helyben használható gyűjteményrészek kivételével kölcsönzi állományát. 5.4. Az iskola vezetőjének irányításával, a tantestület és a szakmai munkaközösségekkel összehangoltan, együttműködve közreműködik a könyvtárhasználatra épülő tanítási órák, foglalkozások kialakításában, előkészítésében és megtartásában. 5.5. Közvetíti más könyvtárak és információs bázisok szolgáltatásait és továbbítja a helyben ki nem elégíthető igényeket. A 19/1981(XII.8.)MM.sz. rendelet alapján könyvtárközi kölcsönzést folytat. 5.6. Tájékoztató szolgálata keretében eligazítást ad a használathoz szükséges ismeretekről, bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást nyújt. Segít a nevelőknek és a tanulóknak az iskolai munkához kapcsolódó irodalom(információ)kutatásban, esetenként témafigyelést, önálló irodalomkutatást is végez. 5.7. A csak helyben használható gyűjteményrészek kivételével kölcsönzi állományát. 5.8. Az iskola vezetőjének irányításával, a tantestület és a szakmai munkaközösségekkel összehangoltan, együttműködve közreműködik a könyvtárhasználatra épülő tanítási órák, foglalkozások kialakításában, előkészítésében és megtartásában. 5.9. Közvetíti más könyvtárak és információs bázisok szolgáltatásait és továbbítja a helyben ki nem elégíthető igényeket. A 19/1981(XII.8.)MM.sz. rendelet alapján könyvtárközi kölcsönzést folytat.

6. Az iskolai könyvtár gazdálkodása 6.1. Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához(fenntartásához, fejlesztéséhez) szükséges financiális feltételekről a fenntartó gondoskodik. 6.2. Az iskolai könyvtár fejlesztésére fordítandó összeg megállapításakor figyelembe kell venni a pedagógiai programban meghatározott dokumentumszükségletet is.


6.3. Az iskolai könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtáros tanár (tanító) rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. 6.4. Az iskolai könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtáros tanár (tanító) feladata. 6.5. Az iskola könyvtári könyvbeszerzésre rendelkezésre álló anyagi eszközök célszerű felhasználásáért a könyvtáros tanár (tanító) a felelős, ezért csak a beleegyezésével lehet a könyvtár részére könyvet rendelni.

7. Az iskolai könyvtár feladatai 7.1. Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa, így gyűjtőkörének igazodnia kell a pedagógiai program követelményrendszeréhez és az iskola tevékenységének egészéhez. 7.2. Az iskolai könyvtár szakszerűen fejlesztett gyűjteménye által nyújtott szolgáltatásoknak alkalmazkodnia kell: a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanári-tanulói igényekhez, a könyvtár pedagógiai programban meghatározott célokhoz. Az iskolai könyvtár alapfeladatai(166§ (1). rendelet alapján): 1. Gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. 2. Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és a könyvtár szolgáltatásairól. 3. Tanórai foglalkozások tartása az intézmény helyi pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerint. 4. Közreműködés a könyvtárhasználatra épülő órák előkészítésében. 5. A gyűjtemény rendszeres és szakszerű gyarapításával és apasztásával elősegíti, hogy a könyvtári állomány tartalmi összetételében és mennyiségi szempontból egyaránt megfeleljen a korszerű oktatási feltételeknek. 6. Beszerzi az oktatási tevékenységben munkaeszközként használt műveket a szükséges példányszámban és biztosítja a pedagógusok és tanulók munkájához szükséges alapvető műveket. 7. Az egyéni és a csoportos helyben használat biztosítása. 8. Könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai (Nkt.4§ 5.) 1. Az oktató-nevelő munkához szükséges dokumentumok többszörözése. 2. Számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása. 3. Tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól.


4. Más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása. 5. Közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.

8. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre 8.1. A könyvtár a pedagógiai programnak és a gyűjtőköri szabályzatnak (melléklet) megfelelően folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejleszti állományát. 8.2. Állományalakítás során figyelembe veszi az igazgató, a nevelői közösségek és a diákképviselet javaslatait, az iskola könyvtári környezetének állományi adottságait. 8.3. Az állománygyűjtés szintje és mélysége mindig megfelel az iskola sajátosságainak ( pl. az iskolában működő tagozatok), cél-és feladatrendszerének. 8.4. Az iskolai könyvtárnak gyűjtenie kell a műveltségi területek alapdokumentumait az életkori fokozatok figyelembevételével. 8.5. Teljességgel kell gyűjtenie az alapvizsga követelményrendszerének megfelelő alapirodalmat. 8.6. Biztosítania kell a házi-és ajánlott olvasmányokat, a munkáltató eszközként használatos dokumentumokat. Gyűjtenie kell: 1. A pedagógiai gyűjtemény).

szakirodalom

és

határtudományainak

dokumentumait

(pedagógiai

2. A könyvtári szakirodalmat. 3. Az iskola működésével kapcsolatos kézikönyveket, jogi és szabálygyűjteményeket, folyóiratokat. 4. Az iskolán belüli kéziratokat (pályázatok stb.).

9. Gyűjteményszervezés 9.1. Az iskolai könyvtár állománya vétel, ajándék és csere alapján gyarapodik. 9.2. A könyvbeszerezési keret felhasználásáért s könyvtáros tanár (tanító) a felelős. Hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára könyvet vagy más dokumentumot senki nem vásárolhat. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörétől idegen anyagok még ajándékba sem kerülhetnek. 9.3. A szükséges, de elegendő anyagi eszközök hiányában be nem szerzett dokumentumokról, a pedagógiai program feladatainak teljesítéséhez hiányzó, régi kiadású művekről és az elhasználódott, pótlásra szoruló könyvekről deziderátát készít. Számlanyilvántartás 1. A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése a fenntartó feladata.


2. A folyamatos és egyenletes gyarapítás érdekében a könyvtári keret felhasználásáról nyilvántartást kell vezetnie a könyvtáros tanárnak (tanítónak). 3. A gazdasági-pénzügyi iratok megőrzése a fenntartó feladata, de fénymásolt példányát mint a leltári nyilvántartás mellékletét a könyvtári irattárban is el kell helyezni.

A dokumentumok állományba vétele A dokumentumokat a megérkezéskor, de legkésőbb egy héten belül leltárba kell venni. A könyveket a leltárba vétellel egy időben - az érvényben lévő könyvtári törvények szerint - el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal és raktári jelzettel, valamint az állományi kiemelés megkülönböztető jelével. Az audiovizuális dokumentumokon a leltári szám előtt az adott dokumentumtípus jelét is fel kell tüntetni (a dokumentum nevének első betűjét). Azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szánt, hat napon belül végleges nyilvántartásba kell venni. (A végleges nyilvántartás bármely formája pénzügyi okmány, nem selejtezhető.) Minden tartós megőrzésre (három évet meghaladó időtartamra) szánt dokumentumot egyedi(vagy cím)és összesítő(csoportos)leltárkönyvben kell nyilvántartani. A nevelői kézipéldányokról gyorsan avuló tartalmú vagy egy ívnél kisebb terjedelmű kiadványokról összesített (brosúra) leltárt kell vezetni. Ez utóbbi anyagok nem leltárkötelesek. Az egyedi nyilvántartású dokumentumokról csoportos leltárkönyvet kell vezetni, amely gyarapodási, törlési és összesítő (állománymérleg )részből áll. A ténylegesen meglévő dokumentumokról az összesítő nyilvántartás tájékoztat. Az állomány apasztása A leltár állományából folyamatosan, de legalább évente egyszer ki kell vonni: A tartalmi szempontból elavult, Fölöslegessé vált(természetes elhasználódás következtében alkalmatlanná vált), Elháríthatatlan esemény (vis major) miatt megsemmisült, A kölcsönzés közben elveszett dokumentumokat, és gondoskodni kell a törlés engedélyeztetéséről és az állomány nyilvántartásból, valamint a katalógusból való kivezetésről. A dokumentumok kivezetése a leltárkönyvből mindenkor az igazgató aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kivezetés okát(rongált, elavult stb.).


Az állományellenőrzés menete A könyvtár revízióját az iskola igazgatója rendeli el, kivéve ha személyi változás esetén az átvevő könyvtáros tanár (tanító) kezdeményezi az állományellenőrzést. Az ellenőrzéshez ütemtervet kell készíteni. Az állományellenőrzés előtti feladatok: - a rakatári rend megteremtése, a nyilvántartások felülvizsgálata, a revíziós segédeszközök előkészítése, a pénzügyi dokumentumok lezárása. A revíziót legalább két személynek kell lebonyolítania. Egyszemélyes könyvtár esetén az iskolatitkár köteles egy állandó munkatársról gondoskodni, akinek a megbízatása az állományellenőrzés befejezéséig tart. Az állományellenőrzés lezárásaként záró jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az esetleges törlési jegyzéket is.

Az állomány védelme A könyvtár állományvédelmének feltételeiről a fenntartó az igazgató közreműködésével köteles gondoskodni a 3/1975(VII.17.)KM-PM. Sz. rendelet és alkalmazásához készült 1978/M.K.V.5.-as irányelvek alapján. Az iskolai könyvtár köteles minden dokumentumot folyamatosan nyilvántartásba venni a fenti rendelet és az MSz 3448-78. szabvány szerint, hogy ennek alapján az állomány egészének a darabszáma és értéke, az egyes dokumentumok értéke bármikor megállapítható és ellenőrizhető legyen. Az iskolai könyvtár által kikölcsönzött és a kölcsönzőnél elveszett vagy megsemmisült, megrongálódott dokumentumok esetében az állományvédelmi rendeletben meghatározott kártérítési módokat kell alkalmazni. (Mivel az elveszett, megsemmisült stb. dokumentumok könyvtári értékét kell a kölcsönzőnek megtérítenie, ezért azt min. 500Ft/ dokumentumban határozzuk meg.) Az iskolai könyvtár által kikölcsönzött dokumentumokat (pedagógusok, tanulók, dolgozók) kötelesek minden esetben az adott tanév végén visszaszolgáltatni. A tanulók és a dolgozók tanuló-és munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. Az iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy az állományvédelmi rendelet szerint szabályos időközönként ellenőrizzék az állományt. könyvtári állomány megóvása érdekében az igazgató elrendeli és végrehajtja a szükséges tűzvédelmi óvintézkedéseket. A könyvtárban dohányozni és nyílt lángot használni nem szabad.(Tűz esetén vizet nem szabad használni az oltáshoz!) Szigorúan ügyelni kell a tisztaságra is. A helyiséget rendszeresen takarítani kell. A dokumentumokat a lehetőségekhez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól(fény, por, szélsőséges hőmérséklet).


A dokumentumok kölcsönzése Az iskola F épületének könyvtárában található dokumentumok kölcsönzését könyvkártyával ellátott tasakos nyilvántartással rögzítjük. A Bépületben a pedagógusok részére kölcsönzött dokumentumokat füzetben tartjuk nyilván. Kölcsönzés esetén egyszerre legfeljebb 4 dokumentum kölcsönözhető ( kivétel pedagógiai kézikönyvek). A kölcsönzés időtartama 3 hét. A kötelező olvasmányok esetében a kölcsönzési idő a mű tanórai feldolgozásáig tart. a korlátozottan kölcsönözhető állomány szükség esetén pedagógusoknak kölcsönözhető. Az audiovizuális állomány a korlátozottan kölcsönözhető állomány részét képezi. A könyvtáros tanár(tanító) a kölcsönzési nyilvántartás adatainak kezelésénél tartsa tiszteletben az olvasó személyiségi jogait. A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása, letétek Az iskolai könyvtár az iskolán belül a "B" és "F" épületben nyert elhelyezést. Az állomány tagolódása: Kézi-és segédkönyvtár : az alapgyűjteményen kívül tartalmazza a munkaeszközként használt, a házi és ajánlott irodalom egy-egy példányát. A gyűjtemény egy példányos és prézens tartalmú. Az ismeretközlő szakrendben, a szépirodalom a cutter - számok rendjében. Korlátozottan kölcsönözhető állomány: raktári rendje megegyezik a kézi könyvtáréval. A tananyagrészek feldolgozásához az ismeretanyag részét képező vagy ahhoz szorosan kapcsolódó dokumentumok megfelelő példányszámú, időleges helyben használatát biztosítani kell a könyvtár helyiségeiben vagy (szak)tantermekben. A könyvtár állományából kihelyezett letétek A szaktermekben, alsó tagozatos tantermekben, a napköziben, ha a könyvtár elegendő többes példánnyal rendelkezik, a szükséges dokumentumokból (könyv, folyóirat, egyéb nem nyomtatott dokumentum) a könyvtáros tanár (tanító) letétet helyezhet el.

Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Könyvtári Szervezeti és Működési Szabályzat A Szervezeti és Működési Szabályzat 2. sz. melléklete A letéteket a könyvtáros tanár (tanító)művenként és gyűjteményi helyük szerint tartja nyilván, minden tanév végén ellenőrzi. A kihelyezett gyűjtemény állományvédelméért az átvevő pedagógus a felelős.

A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állományát alapkatalógusokkal feltárva kell a használók rendelkezésére bocsátani. Az iskolai könyvtárban raktári katalógus, betűrendes leíró katalógus és szakkatalógus található. Ezek építése folyamatos, szerkesztésüket a Katalógusok Szerkesztési Szabályzata (lsd. melléklet) rögzíti.

Az iskolai könyvtár munkarendje A könyvtári teendőket függetlenített könyvtáros látja el. Munkafeladatainak részletes megfogalmazását a munkaköri leírás tartalmazza. A könyvtár heti és napi nyitvatartási rendje: Hetenként:22 óra az alábbiak szerint: B épület

hétfő zárva

F épület

zárva

kedd 11.3014.20 7.30-10

szerda 7.30-10


11.3024.20

11.3014.20

péntek 10.3013.30 7.30-10

A nyitvatartási időt az összesített órarendben fel kell tüntetni. A könyvtári foglalkozásokat a nyitvatartási időn kívül is meg lehet tartani. A nyitvatartási időt a könyvtár ajtajára és a tanári szobákban ki kell függeszteni . A könyvtár kölcsönzési forgalmáról és a könyvtári foglalkozásokról munkanaplót kell vezetni, amelyek alapján minden év szeptemberében statisztikai jelentést kell készíteni. A könyvtár használati rendjéről melléklet intézkedik. A könyvtáros tanár (tanító) munkaköri feladatait a munkaköri leírás tartalmazza


Az iskola működésére vonatkozó szabályzat a könyvtári tevékenységekre is érvényes. Ez a szabályzat a visszavonásig érvényes.


Mellékletek I.

Könyvtárhasználati Szabályzat

Iskolánk könyvtárának tagja valamennyi nevelő és tanuló, iskolánk ügyviteli és technikai dolgozói, valamint a gyakorlatukat iskolánkban töltő pedagógus hallgatók. A könyvtár használata díjtalan. Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje:

B épület

hétfő zárva

F épület

zárva

kedd 11.3014.20 7.30-10

szerda 7.30-10


11.3024.20

11.3014.20

péntek 10.3013.30 7.30-10

A könyvtár kölcsönzésre ebben az időpontban áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvtár állományegységei az iskola tulajdonát képezik. Ezek épségben tartása, megőrzése minden olvasó kötelessége. Egy alkalommal legfeljebb 2 könyv kölcsönözhető. 6. A kölcsönzési idő:

-könyvek esetében:

3 hét

-folyóiratok esetében: 1 hét A kölcsönzési idő kétszer hosszabbítható. A kikölcsönzött anyagokat a határidő lejártakor felszólítás nélkül vissza kell szolgáltatni. Aki a kikölcsönzött anyagot szándékosan vagy gondatlanságból megrongálja vagy elveszti, köteles a kárt megtéríteni. A könyvtár helyiségében hangoskodni, szemetelni, széket és padot firkálni, ételt, italt fogyasztani tilos! A könyvtár használója viselkedésével a jelen lévő könyvtárhasználókat nem zavarhatja. Ha az olvasó a kölcsönzés, helyben olvasás során magatartásával vét az iskolai házirend szabályai ellen, a könyvtárból ideiglenesen vagy véglegesen kitiltható. A könyvtár a délutáni nyitva tartása alatt lehetőséget biztosít a házi feladat elkészítésére és egyéb iskolai feladatok elvégzésére.

Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Könyvtári Szervezeti és Működési Szabályzat A Szervezeti és Működési Szabályzat 2. sz. melléklete 12. Előzetes egyeztetés (legalább 3 nappal előtte) után a d.e. időszakban a könyvtárban és olvasótermében tanítási óra tartható. 14. Hangkazetta, hanglemez, videó, CD a tanítási órákra kölcsönözhető. 15. A könyvtárba csak kabát és táska nélkül lehet bemenni. 16. A könyvtár használatával, ill. a könyvekkel kapcsolatos tanácsért, segítségért , bizalommal lehet a könyvtárostanárhoz(tanítóhoz)fordulni.

II.

Gyűjtőköri Szabályzat

1. Főgyűjtőkör: a könyvtár kiemelt feladattal gyűjti az alapfeladatokat, alapfunkciókat kielégítő irodalmat. Ezek a következő dokumentumok: - a tanítás-tanulás folyamatát zavartalanul biztosító dokumentumok (tankönyvek, munkafüzetek, térképek stb. ezen belül külön pedagógiai gyűjtemény) szükség szerinti példányban; a képzőművészettel kapcsolatos dokumentumokat 1-1 példányban (az iskolában működő rajz és vizuális tagozat támogatására); a technikai tevékenységre késztető, ill. a technikai tevékenységeket bemutató dokumentumokat 1-1 példányban (az iskolában működő rajz és vizuális tagozat, napközi támogatására); a német (nemzetiségi) dokumentumokat 1-1 példányban (az iskolában működő német nemzetiségi tagozat támogatására); az angol nyelvű dokumentumokat 1-1 példányban ( az iskolában működő angol nyelvoktatás támogatására) az iskola névadójával kapcsolatos dokumentumokat 11 példányban; a lakóhellyel, ill. az iskola életével kapcsolatos dokumentumokat 1-1 példányban; az ajánlott és házi olvasmányokat 1-1 példányban (ez utóbbit 1 példány/4tanuló/évfolyam); a kézikönyvtár állományába tartozó alapdokumentumokat szükség szerint 1-1 példányban (szótárak, lexikonok, enciklopédiák stb.)

Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Könyvtári Szervezeti és Működési Szabályzat A Szervezeti és Működési Szabályzat 2. sz. melléklete 2. Mellékgyűjtőkör:a könyvtár válogatással gyűjti a tanítás-tanulás folyamatán túli dokumentumokat. Ezek a következő dokumentumok: az egyes tananyagrészek feldolgozását az ismeretanyag egészét képező vagy ahhoz szorosan kapcsolódó szakirodalmi dokumentumokat 1-1 példányban (egyenlő arányban az egyes tudományterületek szerint), szépirodalmi dokumentumokat 1-1 példányban (regények, antológiák stb.); életrajzi dokumentumok szükség szerint 1-1példányban médiatárat 1-1 példányban a szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó dokumentumokat 1-1 példányban(folyóiratok) 3.Egyéb rendelkedések A szakirodalmat és a szépirodalmat általánosan - szükség szerint- egyenlő arányban gyűjtjük, kivétel a speciális feladattal bíró állományrész (képzőművészettel, német nemzetiségi, angol nyelvvel. kapcsolatos). Hivatali segédkönyvtár gyűjtése, szükség szerint 1-1 példányban. Az iskolai könyvtár közvetíti más könyvtárak és információs bázisok szolgáltatásait és továbbítja a helyben ki nem elégíthető igényeket (pl. Városi Könyvtárban működő számítógépes információs szolgáltatás).

III.

A Katalógusok Szerkesztési Szabályzata

A dokumentumokat a megérkezéskor, de legalább egy héten belül leltárba kel venni, melynek folyamata a következő: könyvsarok beragasztása, ha nincs, a dokumentum tulajdonbélyegzővel való ellátása, a dokumentum tartalom szerinti osztályozása, raktári jelzet meghatározása,

Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Könyvtári Szervezeti és Működési Szabályzat A Szervezeti és Működési Szabályzat 2. sz. melléklete a dokumentum bibliográfiai leírásának elkészítése; a dokumentum bevezetése a nyilvántartásokba (egyedi, csopotos leltárkönyv). Az iskolai könyvtárban raktári katalógus, leíró betűrendes katalógus és szakkatalógus található. A dokumentum katalóguscéduláit (állománybavétel után) katalógusba soroljuk. Mielőtt a cédulákat a katalógusba elhelyeznénk, elő kell készíteni a besorolásra: a dokumentum bibliográfiai leírásán jelölni kell, hogy a dokumentumról hol helyezünk el katalóguscédulát (besorolási tétel bejelölése) A dokumentum katalóguscéduláit előrendezés után beosztjuk a katalógusba. a katalógusokat folyamatosan, állománybavétel után szerkesztjük. A katalógusok használatakor a katalógusokból katalóguscédula nem emelhető ki, a szerkesztési rend megőrzése miatt.

IV.

Tankönyvtári szabályzat

A rendelés megkezdésétől a tankönyvek kiosztásáig (kölcsönzéséig) a folyamat a könyvtári szmsz szerint.

Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Munkaköri leírás

………………………………………

MUNKAKÖRI LEÍRÁS (A munkaköri leírás tartalmazza az iskolában előforduló leggyakoribb feladatokat, a pedagógus tanévhez tartozó munkabeosztásától eltérő feladatok helyettesítés esetén lépnek érvénybe.) A munkaköri leírás 6 számozott oldalt tartalmaz.

név: oktatási azonosító: munkakör:

pedagógus

heti munkaidő:

40 óra (32 kötelező benntartózkodás)

kötelező óraszám:

22 - 26 óra (az esetleges kedvezmény az éves tantárgyfelosztásban rögzítve)

szükséges végzettség:

pedagógus végzettség, részletesen a személyi anyagban

közvetlen felettes: 1. Általános feladatkörök 1.1. Feladatát a magasabb rendű jogszabályok, azok végrehajtási rendeletei, az intézmény pedagógiai programja és belső szabályzatai alapján végzi. 1.2. Munkáját felelősséggel, önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek figyelembevételével, személyiségük fejlesztése érdekében az iskolai pedagógiai program alapértékeinek megfelelően végzi. 1.3. A nevelőtestület tagjaként alakítója és részese a jó munkahelyi légkörnek, részt vesz a tantestületi értekezletek munkájában, támogatja a döntések végrehajtását. 1.4. Folyamatosan törekszik szakmai tudásának gyarapítására, a legkorszerűbb szakmai ismeretek elsajátítására. 1.5. Aktívan részt vállal az iskolai dokumentumok által meghatározott feladatok megvalósításában. 1.6. Ügyeletesi feladatot lát el külön rend alapján. 1.7. Köteles ismerni és betartani az intézmény belső szabályzatainak rendelkezéseit. 2. Feladatai a nevelő – oktató munkában, mint az iskola pedagógusa 2.1. Az iskola, alapító okiratában foglalt feladatokat a tanév tantárgyfelosztása és a tanévre vonatkozó egyéb beosztások alapján végzi. 2.2. Közreműködik az iskolai dokumentumok kialakításában, felülvizsgálatában. 2.3. Részt vesz az iskola, éves munkatervének tervezésében, megvalósításában, értékelésében. 2.4. Tervezi szaktárgyainak tanévi ütemezését, a tanterv alapján elkészíti, aktualizálja szeptember 30-ig a tanmeneteket, azt az illetékes felettesének leadja engedélyeztetés céljából. 2.5. Eszközfejlesztési igényét írásban jelzi az igazgatónak minden év október 31-ig. 2.6. Továbbképzési igényét írásban jelzi, közvetlen felettesének az elvégzett továbbképzések igazolásainak másolatát leadja a felső tagozatos igazgatóhelyettesnek. 2.7. Joga van az iskola által biztosított továbbképzéseken részt venni. 2.8. Munkájáról az igazgató utasításainak megfelelően időszakos beszámolót készít. 3. Feladatai, mint tanító, szaktanár 3.1. Tanóráira, egyéb foglalkozásaira rendszeresen felkészül, azokat szakszerűen és pontosan megtartja, hatékonyan szervezi. Szemléltető eszközöket használ, differenciált foglalkoztatást szervez, segíti a tehetséges tanulók fejlődését a gyengébb képességűek felzárkóztatását.

-1-


………………………………………

3.2. Minden tanév első órájában ismerteti a tanulókkal a tantárgy követelményeit, saját értékelési rendszerét, az iskola működésének szabályait (Házirend), a mulasztások következményeit. Javaslatot tesz az általános és egyénekre szabott tanulási módszerekre. 3.3. A helyi (keret) tanterv alapján a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválasztja a tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket a jogszabályi kereteken belül. 3.4. Folyamatos kapcsolatot tart és együttműködik az osztályfőnökkel. 4. Feladatai, mint osztályfőnök 4.1. Osztályfőnöki feladatait a pedagógiai program és az éves munkaterv szerint végzi. Keresi az osztályközösség kialakítását segítő iskolai és iskolán kívüli lehetőségeket. 4.2. Az iskolai élet szabályainak betartása érdekében a házirendet a tanulókkal és a szülőkkel megismerteti. 4.3. Gondot fordít arra, hogy tanulói a képességeiknek megfelelő szintet érjék el, valamint, hogy megismerjék a helyes tanulási módszereket. 4.4. Legalább havonta az osztállyal együtt értékelik a tanulmányi előmenetelt, a magatartást és a szorgalmat. 4.5. Tiszteletben tartja és tartatja a tanulói jogokat. Lehetőséget teremt tanulói számára a közéleti szereplésre való felkészülésre. 4.6. Felkészíti tanulóit az iskolai ünnepségeken, rendezvényeken való részvételre. 4.7. Segíti a diákönkormányzat munkáját. Lehetőséget biztosít az osztály diák önkormányzati képviselőjének az információk átadására. 4.8. Ha órarendje megengedi, látogatja osztálya tanítási óráit, egyéb foglalkozásait, tapasztalatait, észrevételeit az érintett szaktanárral megbeszéli. 4.9. Megtervezi és megszervezi, felelősséggel vezeti az osztálykirándulásokat. 4.10. Folyamatos kapcsolatot tart és együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, a diák önkormányzatot segítő pedagógussal, a gyermek és ifjúságvédelmi segítővel. 4.11. A gyermek és ifjúságvédelmi segítőnek jelzi a hetente készített összesítés alapján a tanulók igazolatlan mulasztásait (1-; 10-; 30-; 50 óra után), jelzi az észlelt veszélyeztetettséget. 4.12. Joga van arra, hogy osztályában szaktárgyait taníthassa. 5. Feladatai, mint fejlesztő pedagógus 5.1. Segíti a tanítók, szaktanárok munkáját a fejlődésben elmaradó, részképesség problémákkal küzdő, valamint tanulási zavarokat mutató gyermekek fejlesztésében és felzárkóztatásában. 5.2. A szülők és a pedagógusok jelzése alapján kiszűri a tanulási zavarokkal, részképesség kieséssel küzdő tanulókat. 5.3. Megállapítja a tanulási zavar vagy lemaradás okát. 5.4. Amennyiben szükséges, kéri a gyermek Nevelési Tanácsadó vagy a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálatát. 5.5. Elkészíti a foglalkozások beosztását, a tanulókat a kialakított munkarend szerint egyéni kiscsoportos felzárkóztatás keretében foglalkoztatja. 6. Feladatai, mint napközis csoportvezető, tanulószoba vezető 6.1. A csoport programjait az iskolai éves munkatervben rögzítettek szerint szervezi, azt a foglalkozási naplóban rögzíti.

-2-


………………………………………

6.2. Az iskolai élet szabályainak betartása érdekében a házirendet a tanulókkal és a szülőkkel megismerteti. 6.3. Nevelő munkáját foglalkozási tervben rögzített módon tudatosan tervezi, nagy gondot fordít a tanulók változatos foglalkoztatására. 6.4. A legfontosabb feladata a tanulók másnapi felkészülésének biztosítása, az önálló tanulás feltételeinek megteremtése, módszereinek megtanítása és a szükség szerinti segítségnyújtás. 6.5. Gondoskodik arról, hogy a tanulási időben zavartalanul tanuljanak, házi feladataikat lehetőleg teljes mértékben, hiánytalanul elkészítsék. Minden esetben mennyiségi, lehetőség szerint minőségi ellenőrzést végez. 6.6. A csoport számára programokat szervez. 6.7. Csoportját a tanítási órák befejezése után beosztás szerint étkezteti, ahol gondoskodik a kulturált étkezés szabályainak betartásáról és a tanulók fegyelmezett viselkedéséről. 6.8. Ebéd után kötetlen szabadidőben biztosítja a tanulóknak a szabad levegőn való mozgást, kikapcsolódást, a szabadidős programot. 6.9. A gyerekek munkájának ösztönzésére motiváló értékelési rendszert dolgoz ki. 6.10. Keresi a csoport közösségének kialakítását segítő iskolai és iskolán kívüli lehetőségeit. 6.11. Havonta legalább egyszer áttekinti a csoport helyzetét a csoportra háruló iskolai feladatokat. Elkészíti a kötelező nyilvántartási összesítőt, azt a munkaközösség-vezetőnek leadja. 6.12. Közreműködik az osztálykirándulások lebonyolításában. 6.13. Folyamatos kapcsolatot tart a csoportjába járók tanítóival, tanáraival, a diákönkormányzat segítővel, a gyermek és ifjúságvédelmi segítővel. 6.14. Feladata a gyerekek alapos megismerése, a tanulók folyamatos, tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével. 6.15. Lemaradó tanulók továbbhaladását lehetőség szerint egyéni segítségnyújtással biztosítja. 7. Feladatai, mint munkaközösség vezető 7.1. Tagja az iskola vezetőségének. Képviseli a munkaközösséget az iskolavezetés, a szakmai szervezetek előtt. Az intézmény döntéseiről tájékoztatja a munkaközösség tagjait. 7.2. Felelősen irányítja a munkaközösség tevékenységét. 7.3. Összeállítja – és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra – a munkaközösség munkatervét. 7.4. Véleményezi a szaktárgyi programokat, ellenőrzi a tantárgyi program előrehaladásának és követelményrendszerének teljesítését. 7.5. A tanév végén értékelést készít az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéről. 7.6. Javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, javaslatot tehet a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, ha van rá lehetőség illetménykiegészítésre, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra. 7.7. Állásfoglalásai, javaslatai, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. 7.8. Szervezi, koordinálja a tanulók szaktárgyi versenyeit. 7.9. Közreműködik a mérések szervezésében, lebonyolításában, értékelésében. -3-


………………………………………

7.10. Kezdeményezi a módszertani és szaktárgyi értekezlet, bemutató órák megvalósítását. 7.11. Szakirodalmat ajánl, segíti annak célirányos felhasználását. 7.12. Részt vesz a munkaközösségi és iskolai szintű döntések előkészítésében. 7.13. Részt vállal szakmai pályázatok készítésében. Ösztönzi és segíti kollegáit is ezen a területen. 8. Ellenőrzési, értékelési feladatok 8.1. Rendszeresen ellenőrzi, értékeli a tanulók tanulmányi, közösségi teljesítményét, melyről igény szerint munkaközösségi és más szakmai értekezleteken beszámol, év végén megadott szempontok alapján írásbeli értékelést készít. 8.2. A tanulók ellenőrzését és értékelését a pedagógiai programban rögzítettek szerint végzi, oly módon, hogy az a tanuló és a szülő számára egyértelmű legyen. 8.3. Az iskolavezetés a belső ellenőrzési tervben meghatározottak szerint ellenőrzi és értékeli a nevelő – oktató munkájával kapcsolatos feladatok teljesítését. 8.4. Az éves munkaterv alapján tanított tantárgyaihoz, szaktárgyához kapcsolódóan feladatot vállal az év végi felmérésekben. 8.5. Megbízás esetén feladatot vállal a tanév közbeni-, az osztályozó- és a javítóvizsgágban. 9. Adminisztrációs, dokumentációs tevékenység 9.1. A tanügyi nyilvántartások jogszabálynak megfelelő vezetése. 9.2. A javítóvizsgákkal, az osztályozó vizsgákkal kapcsolatos adminisztráció elvégzése. 9.3. Közreműködik az iskolai statisztika elkészítésében. 9.4. Adatot szolgáltat a belső és külső ellenőrzések, mérések lebonyolításához. 9.5. Munkalapját minden hónap ötödikéig - ha az munkaszüneti napra esik, az azt megelőző munkanapon - leadja. 10. Gazdálkodással kapcsolatos feladatok 10.1. Minden feladata elvégzése során törekszik a takarékosságra, a használt eszközök és felszerelések állagmegóvására. 10.2. A leltárilag átvett eszközöket, felszereléseket anyagi felelősséggel őrzi, gondoskodik annak rendbetartásáról. 10.3. A használatra alkalmatlanná vált eszközöket és felszereléseket szabályszerű selejtezési eljárás keretében, az igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető által jóváhagyott törlési jegyzék alapján selejtezi ki. 10.4. A tantermi berendezések, eszközök rongálódása, vagy hiánya esetén azonnal jelentést tesz az igazgatóhelyettesnek, melyről jegyzőkönyvet kell felvenni. 10.5. Feladataihoz szükséges anyagi forrás igényt (pl.: versenyre, továbbképzésre utazás, nevezési díj) tárgyhót megelőző huszadikáig - ha az munkaszüneti napra esik, az azt megelőző munkanapon - leadja az igazgatónak a személyes e-mail címére - összeg meghatározásával.

-4-


………………………………………

10.6. Amennyiben munkába járást, kiküldetést kíván elszámolni, akkor a számlát, jegyet, bérletet minden hónap nyolcadikáig - ha az munkaszüneti napra esik, az azt megelőző munkanapon - leadja az iskola titkárságán és kitölti az elszámoláshoz szükséges dokumentációt. 11. Ügyeletesi feladatok 11.1. Az igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető által jóváhagyott ügyeleti rend szerint felelősséggel köteles ellátni ügyeletesi feladatokat az alábbiak szerint: 11.2. Az ügyelet 7.30-tól az utolsó szünet végéig tart. 11.3. Ellenőrzi a rábízott területek rendjét. 11.4. A felmerülő problémát, a hiányosságokat köteles jelezni a munkahelyi vezetőjének, vagy az ügyeletes vezetőnek. 11.5. Szükség esetén a tanulók kísérését végzi az iskola épületei, feladatellátási helyei, külső helyszínek között. 12. Szervezeti kapcsolatok 12.1. Mint a nevelőtestület tagja köteles az értekezleteken, közös iskolai rendezvényeken részt venni, az ott meghatározottak szerint dolgozni. 12.2. Együttműködik mindegyik munkaközösséggel. 12.3. Kapcsolatot tart az iskola többi pedagógusával, dolgozójával. 12.4. Rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel: szülői értekezleteken, fogadó órákon, személyes találkozások alkalmával. Indokolt esetekben családlátogatást végez. Folyamatosan tájékoztatja a szülőket gyermekük előmeneteléről, a szülőket is érintő iskolai feladatokról. 13. Bizalmas információk kezelése 13.1. A tanulók, a szülők és a dolgozók személyiség jogait érintő információkat, különösen a munkája során tudomására jutott adatokat az adatvédelmi szabályokban foglaltak szerint megőrzi. 14. Hatáskörök 14.1. Anyagi felelősség: a leltári körzetébe tartozó, általa kezelt értékekért. 14.2. Aláírási és ellenőrzési jogköre a következő területekre terjed ki: - tanulói értékelések, osztályzatok, igazolása, aláírása - orvosi igazolások ellenjegyzése, elfogadása - szülői tájékoztatások aláírása - az igazgató által kijelölt ellenőrzési feladatok 15. Munkakörülmények

-5-


………………………………………

15.1. Munkaterülete: óráit az órarendi, csoportbeosztás szerinti termekben tartja. 15.2. Munkájához fénymásolási lehetőséget vehet igénybe. 15.3. A szülői kapcsolattartáshoz és hivatali ügyek intézéséhez a titkársági telefont igénybe veheti. 15.4. Számítógép használat. 16. Járandóság 16.1. Bérbesorolás szerinti havi illetmény. 16.2. Feladataihoz jogszabályban rögzített pótlékok. 16.3. Az éves költségvetés által biztosított juttatások. 17. A munkakör betöltését szabályozó jogi előírások 17.1. Erkölcsi bizonyítvány 17.2. Köznevelési törvény, Közoktatási törvény, Közalkalmazotti törvény 18. Egyéb rendelkezések 18.1. A közvetlen felettes napi munkavégzéshez kapcsolódó jogait áttanítás esetén a munkavégzés helye szerinti feladatellátási hely vezetője gyakorolja, de minden esetben az érintett vezetők egyeztetni kötelesek egymással. 18.2. A pedagógust az igazgató az éves munkatervben a munkaköri leírásban nem szereplő iskolai megbízatással is megbízhatja. 18.3. Az igazgató indokolt esetben, a munkakörrel összeegyeztethető rendkívüli megbízást adhat a pedagógus számára.

Zirc, 201…. ………………………………. ………………………………. igazgató A munkaköri leírásból 1 példányt átvettem. Zirc, 201…. …………………………….. ……………………………… pedagógus Munkaköri leírást kapja: 1. ……………………………… 2. Szervezeti és Működési Szabályzat

-6-

Szervezeti és Működési Szabályzat

Recommend Documents