Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat

I. Általános rész 1. A Szervezeti Működési Szabályzat célja: A SZMSZ meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatok rendszerét és tartalmazza azokat a megállapításokat és rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe.

A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított célrendszerek, tevékenységi csoportok és folyamatok összehangolt működését, kapcsolati rendszerét tartalmazza.

Alapelvek:

A

közoktatási

feladatok

végrehajtásában

közreműködők

döntéseik,

intézkedéseik meghozatalkor a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe. A közoktatásban a gyermek mindenek felett álló érdeke, különösen, hogy


A közoktatási törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák részére olyan

módon,

hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet.


A közoktatási törvényben meghatározottak szerint miden segítséget

megkapjon

képessége,

tehetsége

kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez,


Ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembe

vételével,

a

többi

gyermek

érdekeinek

mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára a legkedvezőbben választva döntsenek.

A gyermekekkel kapcsolatos döntések, intézkedések meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét mindenkor kötelező megtartani.

2

Az egyenlő bánásmód követelménye alapján minden gyermeknek joga, hogy vele

összehasonlítható helyzetben lévő más személyekkel, azonos feltételek

szerint részesüljön, velük azonos színvonalú ellátásban részesüljön. Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit orvosolni kell, amely azonban nem járhat más gyermek jogainak megsértésével és csorbításával.

2. SZMSZ jogszabályi alapja: Az államháztartás működési rendjéről szóló, módosított 217/98 (XII.30.) Korm. rendelet 10. § /4/ bekezdése értelmében az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy a felügyeleti szerv által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzatban kell részletezni. A nevelési- oktatási intézmények Szervezeti és Működésének szabályzatát érinti a többször módosult 11/1994. (VI.8.) MkM rendelet. Fontos szabály, hogy amennyiben az intézmények szervezeti szabályzatát

jogszabály változások

következtében módosítani kell, azokat a képviselőtestületeknek jóvá kell hagyni.

A vonatkozó jogszabályok:

A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény Az Óvodai Nevelés országos

alapprogramjának kiadásáról szóló, módosított

137/1996. (VIII.26.) kormányrendelet A gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. Törvény A nevelési- oktatási intézmények működéséről szóló, többször módosított 11/1994. (VI.8.) Mk rendelet A közoktatásról szóló törvény végrehajtására kiadott többször módosított 20/1997. (II.13.) Kormányrendelet A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény Az

1992.

évi

XXXIII.

törvény

végrehajtására

kiadott

138/1992.

(X.8.)

kormányrendelet A közoktatás minőségbiztosításról és minőségfejlesztésről szóló 3/2002. (III.15.) OM rendelet, illetve ennek módosítása 2005. évi CXLVII. törvény az intézményi minőségirányítási program pedagógiai program a nevelési – oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelés, és a fenntartó által meghatározott térítési díj tekintetében tartalmaz változásokat. 3

A közoktatási törvény 104. § (6) bekezdése rendelkezik a nevelési- oktatási intézmény munkájának értékeléséről és nyilvánosságra hozásáról. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXIX. törvény átfogó módosítása, melynek a helyi kisebbségi önkormányzatokat érintő rendelkezései felülvizsgálatra kerültek, ezek közül legjelentősebb a közoktatási törvény 90.§ (4) bekezdés a 102. § (3) bekezdés és (10) bekezdésben foglaltak módosítása.

3. Az SZMSZ személyi és időbeli hatálya: AZ SZMSZ a mellékletét képező belső szabályzatokkal együtt az óvoda valamennyi közalkalmazottjára kötelező érvényű. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól.

Az óvoda általános jellemzői: OM azonosító száma:

029998

Az intézmény neve:

Aranyalma Óvoda

Címe:

8124 Káloz, Óvoda u. 2.

Székhelye:

8124 Káloz, Óvoda u. 2.

Helyrajzi száma:

504- 505/1, 506 hrsz.

Tagintézményei:

Aranyalma Óvoda Napraforgó

Tagóvodája Címe:

8125 Sárkeresztúr, Szent István u.

50/B. Helyrajzi száma:

818 hrsz

Telephelye:

8125 Sárkeresztúr, Fő u. 38.

Helyrajzi száma:

108 hrsz.

Tagintézménye:

Aranyalma Meseerdő Tagóvodája

Címe:

8126 Sárszentágota, Erkel F. u. 12.

Helyrajzi száma:

78 hrsz.

Az intézmény típusa:

nevelési intézmény

Alapfeladata:

óvodai nevelés 4

Az intézmény jogállása:

önálló jogi személy, részben önállóan gazdálkodó

költségvetési előirányzatai felett rész jogkörrel – ezen belül önálló bérgazdálkodó rendelkező önkormányzati költségvetési szerv. Pénzügyi – gazdálkodói feladat Káloz Község Önkormányzata, Polgármesteri Hivatala látja el. Vállalkozói tevékenységet nem folytat.

Az intézmény költségvetését szolgáló számla száma: 11736051 - 15365549 OTP Fiók Sárbogárd, Ady E. u. 170.

Alapítója:

Község Önkormányzat Képviselőtestülete 8124 Káloz, Bajcsy Zs. u. 3.

Az Alapító okirat száma, kelte: 40/1996. /XII. 10./ kt. sz. határozat alapján. Az intézmény működési területe: Káloz – Sárszentágota - Sárkeresztúr Község teljes közigazgatási területe

Az intézmény közös fenntartója:

Káloz – Sárkeresztúr – Sárszentágota Intézményi Társulás. Az intézmény közös fenntartásával kapcsolatos feladat és hatáskörök gyakorlását: Káloz Község Önkormányzata Képviselőtestülete látja el. Székhelye: 8124 Káloz, Bajcsy-Zs. u. 3. szám

Az intézmény felügyeleti szerve: Káloz Község Önkormányzat Képviselőtestülete 8124 Káloz, Bajcsy-Zs. u. 3.

Az intézmény finanszírozása, feladatok, tevékenységek forrásai: önkormányzati támogatás, saját működési bevétel, egyéb forrásból származó bevétel.

5

Az intézmény által ellátott szakfeladatok megnevezése:

Megnevezés

Szakfeladat száma:

Óvodai nevelés

851011

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai

851012

nevelése Óvodai, intézményi közétkeztetés

562912

Iskolai intézményi közétkeztetés

562913

Munkahelyi vendéglátás

562917

Szociális étkeztetés

889921

Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés,

851013

ellátás Bölcsődei ellátás

889101

Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai

6

Az óvoda hosszú bélyegzője:

ARANYALMA ÓVODA 8124 Káloz, Óvoda u. 2.

/ lenyomat /

Aranyalma Óvoda 8l24, Káloz, Óvoda u. 2.

és körbélyegzője:

/középen / címer

/ lenyomat /

Az óvodát az óvodavezető képviseli.

A tagóvoda hosszú bélyegzője:

Aranyalma Óvoda Meseerdő Tagóvodája 8126 Sárszentágota, Erkel F. út 12.

Tel.: 06-25/509-425

lenyomat:

A tagóvoda hosszú bélyegzője:

Aranyalma Óvoda Napraforgó Tagóvodája 8125 Sárkeresztúr, Szent István út 50/B. Adószám: 15365549-2-07

7

lenyomat:

Az óvoda fenntartója és felügyeleti szerve: Káloz Község Önkormányzata 8124 Káloz, Bajcsy-Zs. u. 3. Tel: 06-25-506/448

Az Alapító Okiratának kelte:

A csoportok száma:

2006. július 18.

12

Aranyalma Óvoda: 4 csoport

Napraforgó Tagóvoda, Szent István utcai: 4 csoport

Fő utcai : 2 csoport

Meseerdő Tagóvoda: 2 csoport

Az intézményben felvehető legmagasabb gyermeklétszám: 305

8

Az intézményi társulás jelképe:

A székhely intézmény jelképei: Címer:

Aranyalmában mosolygó gyermek

Zászló leírása:

Fehér alapon, sárga szegéllyel aranyalma

Ünnepi viselet:

az óvoda ünnepélyein a dolgozóknak és

gyermekeknek egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenni.

Dolgozók ünnepi öltözete: Fehér blúz, fekete szoknya, nadrág. Lányok ünnepi öltözete:

Fehér blúz, piros pöttyös szoknya

Fiúk ünnepi öltözete:

Fehér ing, sötét hosszúnadrág.

II. Az óvoda működésének általános szabályai, munkarendje Az alapító okirat tartalmazza az óvoda és tagintézményei nevét, címét:

Aranyalma Óvoda, Káloz, Óvoda u. 2. Aranyalma Óvoda

Napraforgó Tagóvodája, Sárkeresztúr, Szent István

u.50/B. Aranyalma Óvoda Meseerdő Tagóvodája, Sárszentágota, Erkel F. u. 12.

A vagyon feletti rendelkezés kizárólag a képviselőtestület 10/1993. (XI.02.) sz. rendelete alapján történik.

9

Az intézmény az előirányzatok feletti rendlelkezési jogosultság szempontjából részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Önálló bérgazdálkodási jogkörrel rendelkezik, a dologi előirányzatainak módosításához a képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges. Ez a besorolás a költségvetési szerv jogi személyiségét és szakmai önállóságát nem érinti, az intézmény önálló jogi személy.

Az intézmény gazdálkodása megszervezésének módja szerint részben önállóan gazdálkodó szerv, a külön szabályozás szerinti meghatározott pénzügyigazdasági

feladatait

a

Polgármesteri

Hivatal,

mint

önálló

gazdálkodó

költségvetési szerv látja el. A feladatellátásról, utalványozásról, ellenjegyzésről szóló megállapodást a testület elé kell terjeszteni.

A

működéssel

kapcsolatos

döntések

előkészítésében,

végrehajtásában,

ellenőrzésében részt vesznek a pedagógusok, a szülők, ill. a képviselőik - a jogszabályban meghatározottak szerint. Ktv. 39. §. / 1 - 2 /.

Az alkalmazottak köre, az alkalmazási feltételek: Az intézmény munkavállalói, közalkalmazottai foglalkoztatásában a Munka Törvénykönyvét és vagy a közalkalmazotti törvényt kell alkalmazni. Pedagógus, óvodapedagógus munkakörben a jogszabályban meghatározott végzettséggel és képzettséggel rendelkező személy foglalkoztatható. A pedagógus, valamint a nevelő- oktató munkát közvetlen segítő alkalmazott munkájának ellátása során a gyermekekkel összefüggő tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatokat ellátó személy.

10

Az óvodákban dolgozó alkalmazottak létszámát a Ktv. 1. Sz. melléklete alapján határozzuk meg:

-

óvodavezető

-

tagóvoda vezetők

-

óvodavezető- helyettesek -

-

óvodapedagógusok

a nevelő- oktató munkát segítők /dajkák, konyhai alkalmazottak. /

A Ktv. 3. sz. melléklete alapján az óvodai csoport maximális létszáma 25 fő. Engedélyezett csoport száma: 13 Az óvoda a jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni:

Az adatok továbbíthatók a

-

az alkalmazottak adatait

-

a gyerekek adatait

fenntartó /önkormányzat /, bíróság, rendőrség,

ügyészség részére. Ktv. 2. sz. melléklet.

Az óvodában a nevelő és oktató munka foglalkozási, illetve pedagógiai program /HOP / alapján folyik, melyet nyilvánosságra kell hozni.

Az óvoda pedagógiai programja tartalmazza: -

azokat a nevelési feladatokat, amelyek biztosítják a gyermekek fejlődését, közösségi életre való felkészítését, a hátrányos, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztésének segítését, a tehetség gondozást.

-

Nemzeti

vagy

etnikai

kisebbséghez

tartozó

gyermekek

óvodai

nevelésében a kisebbségi kultúrának és nyelvének ápolását /szülői igény alapján /.

11

Az óvoda működési rendje: A nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart, hétfőtől péntekig tartó munkarenddel. Az óvoda a fenntartó rendelkezése szerint tart zárva, melyről a szülők két hónappal előbb írásban értesítést kapnak. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A zárva tartás ideje alatt a szülő kérése esetén a gyermeket az erre kijelölt másik óvodában kell elhelyezni - 10 szülő jogos igénye.

Nyitva tartás: - Aranyalma Óvoda, Káloz reggel 7-től 17 óráig, - Napraforgó Tagóvoda, Sárkeresztúr: reggel 6,30 órától 16 óráig, - Meseerdő Tagóvoda reggel 7,30 –tól 16,30 óráig tart nyitva A gyermekek napirendjét a csoportnaplóban kell rögzíteni.

II. Az óvoda működésével kapcsolatos általános tudnivalók Az óvoda 3 éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb 8 éves korig nevelő intézmény.

A gyermek óvodai jogviszonya és következményei

Az óvodai jelentkezés A csoportok szervezésének szabályait figyelembe véve a szülő gyermeke felvételét bármikor kérheti, illetve a szervezett jelentkezés rendjét évente kiadott rendelkezés tartalmazza. A beírás helyéről, idejéről a szükséges okmányok bemutatásáról az óvodavezető dönt. A jelentkezés körülményeiről hirdetés útján értesül az érdekelt szülő, a felvétel eredményéről határozatot kap, melynek átvételét aláírásával igazolja. Az

újonnan

jelentkező

gyerekek

fogadása

az

óvodai

nevelési

évben

folyamatosan (külön figyelemmel az 5. életévét betöltött gyermekre) történik: meghatározója a Ktv. 3. sz. melléklet, valamint a tárgyi, személyi körülmények lehetősége. 12

.

A gyermek napközbeni ellátása A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik. Az óvodai körzetet tagóvodákra bontva a fenntartó jelöli ki. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető több óvoda esetén az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. Az óvoda – beleértve a kijelölt óvodát is – köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki e törvény 24 §-a alapján köteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (kötelező felvételt biztosító óvoda). A kijelölt óvoda, ha nem látja el a kötelező felvételt biztosító óvoda feladatait, csak helyhiány miatt tagadhatja meg a gyermek felvételét. A kötelező felvételt biztosító óvoda – ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét – nem tagadhatja meg a hátrányos helyzetű gyermek, továbbá annak a gyermeknek a felvételét, akik a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41. §-a alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére, illetve akinek a felvételét a gyámhatóság kezdeményezte.

A gyermekek felvétele, csoportba való beosztása − A felvételek biztosításáért, elvégzéséért a jogszabályok betartásáért az óvodavezető és tagóvoda vezető felelős. − A gyermek felvételére a törvény, valamint a megfelelő jogszabály az irányadó, figyelembe véve a helyi sajátosságokat. − Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a tagóvoda vezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. − Sajátos nevelési igényű gyermekek felvétele szakértői vélemény alapján történik. − Ha a gyermek óvodát változtat, a további nyilvántartása, az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata. Az óvoda törli az óvodások nyilvántartásából azt a gyermeket, akinek ellátása a jogszabály szerint megszűnt.

13

A gyermek távolmaradása és annak igazolása

A gyermekek távolmaradásának okát a szülőnek kell jelentenie: A nevelési év alatt, tanköteles, egészséges gyermek hiányzását indokolt esetben előzetesen az óvodavezető engedélyezheti (max. 2 hét) Bejelentési kötelezettsége van, ha több hétre egészségügyi, családi okok miatt hiányzik. Betegség miatti hiányzás után orvosi igazolással látogathatja újra az óvodát a gyermek.

A felvételi és mulasztási napló a csoportba beírt gyermekek adatait és hiányzásait

rögzíti.

Naprakész

vezetéséért

csoportban

dolgozó

óvodapedagógusok a felelősek.

Az igazolt és igazolatlan hiányzások A gyermek hiányzását a pedagógus mulasztási naplóba jegyzi be. A hiányzásokat szülői és orvosi indok esetén az óvodapedagógus mérlegeli, és annak függvényében igazolja a mulasztást. A mulasztásokat igazoltnak kell tekinteni, ha a gyermek előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra.

Igazolatlan az a hiányzás, melynek indoklását az óvodapedagógus nem fogadja el. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az óvodapedagógus a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el. Ők kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. Ha a gyermek az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásról egy nevelési évben 7 napnál többet igazolatlanul mulaszt, az óvoda vezetője értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt. Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha a gyermeket nem vették fel az iskolába annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a 8. életévét betölti.

Megszűnik az óvodai elhelyezés – a Közoktatási törvény 74. §. 3. bekezdésében foglaltak kivételével -, ha a gyermek az óvodából igazolatlanul 10 napnál tovább van távol, feltéve, hogy az óvoda a szülőt legalább kettő alkalommal írásban 14

figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.

A Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján felmentett tanköteles korú gyermek az óvodába járás alól nem mentesíthető.

A térítési díjak befizetése, visszafizetése: Aranyalma Óvoda Káloz A befizetés minden hó 10- 11-én, Napraforgó Tagóvoda Sárkeresztúr A befizetés minden hó .. (kifüggesztés szerint) Meseerdő Tagóvoda Sárszentágota Befizetés: a Sárszentágotáért Egyesület szedi be.

A befizetés pontos dátumát az óvodában jól látható helyen kell kifüggeszteni. A pótbefizetésre a meghatározott befizetési napok után még 3 napig van lehetőség. A szülő kérheti a térítési díj összegének csökkentését, a család egy főre jutó alacsony átlagkeresetét igazoló dokumentum alapján.

A szülő kérésére a gyermek a család anyagi helyzetére való tekintettel, ingyenes étkezésben részesülhet. Ktv. 10. § /4 /.

b./ Hiányzás esetén az étkezés lemondható minden nap 9 óráig, telefonon, vagy személyesen. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt.

Az óvoda egészségvédelmi szabályai: Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. /fertőtlenítés, takarítás, mosogatás, stb. /

-

Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől 15

számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie. Az óvónőnek addig is gondoskodnia kell a gyermek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, ha szükséges, orvosi ellátásról. - Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát teljes gyógyulásig nem látogathatja. - Gyermek a betegség után csak orvosi igazolással jöhet ismét óvodába. - A fertőző gyermekbetegség esetén az óvodát azonnal értesíteni kell. A további megbetegedés

elkerülése

érdekében

fokozott

figyelmet

kell fordítani

a

fertőtlenítésre, tisztaságra. - Az óvoda konyhája csak egészségügyi kiskönyvvel rendelkező személy léphet be.

- Az óvoda területén dohányozni TILOS! Az intézményen belül szeszes ital fogyasztása TILOS!

Egyéb tudnivalók: Az óvoda helyiségeit, más, nem oktatási- nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében, a fenntartó engedélyével lehet. A nevelési- oktatási intézmény helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet.

III. Az óvoda szervezeti felépítése: Az

intézményi

meghatározásánál

társulás alapelv,

szervezeti hogy

a

egységeinek feladatokat

vezetőszintjeinek

zavartalanul

és

a

legeredményesebben végezhessük el.

Szervezeti felépítés

Vezető beosztások: Magasabb beosztású: óvodavezető A székhelyen működő óvodavezető helyettes: ellátja az általános helyettesi feladatokat. Vezető beosztásúak: tagintézmény vezetők 16

Tagintézmény vezető helyettes

Alkalmazotti közösség: - a székhelyen és a tagintézményekben foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott alkotja – ezen belül közösséget alkotnak még a székhelyen foglalkoztatott és a tagóvodákban foglalkoztatott közalkalmazottak.

Nevelőtestület:

-

a

székhelyen

óvodapedagógusok alkotják.

és

a

telephelyen

foglalkoztatott

A székhelyen és a tagóvodákban működő

óvodapedagógusok önálló közösséget is alkothatnak.

Szakmai munkaközösség: azonos feladatok ellátására a székhelyen és a tagóvodában is létrehozhatják az óvodapedagógusok.

Minőségfejlesztési csoport: egységesen fogja át a székhely és a tagóvoda tevékenységét.

A nevelést közvetlenül segítők a dajkák önálló csoportot alkothatnak az óvoda székhelyén és a tagóvodában is.

A vezetők közötti feladatmegosztás A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolat rendje A belső kapcsolattartás formája

A vezetők közötti feladatmegosztás Az óvodavezető: Feladat és jogkörét a Közoktatásról szóló1993. évi LXXX. Tv. valamint ennek végrehajtására kiadott – a nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet szabályozza. A

magasabb

vezető

beosztás

ellátásával

vonatkozó rendelkezések határozzák meg következők szerint: Az intézményvezető megbízás feltétele: 17

megbízott

közalkalmazottakra

az óvodavezető jogállását a

•

a pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség.

•

pedagógus szakvizsga

•

legalább 5 év pedagógus munkakörben

végzett szakmai

gyakorlat Az óvodavezető az óvoda egyszemélyi felelős vezetője. Felelősségét képviseleti és döntési jogkörét a Közoktatásról szóló törvény állapítja meg. Ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat. Az óvodavezető felelős: - az óvoda szakszerű és törvényes működéséért,

- a takarékos gazdálkodásért, - a pedagógiai munkáért - az óvoda ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért - a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért - a gyermekbalesetek megelőzéséért - a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatok megszervezéséért - a középtávú pedagógus továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért - a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért az óvoda - ügyintézéséért, irat- és adatkezelésének, adattovábbításának szabályosságáért. - a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzvédelmi előírások betartásáért. - az óvoda költségvetésében meghatározott előirányzatok felhasználásáért az igénybevett szolgáltatások mértékéért, az elvárható takarékosság mellett. - a jogszabályok által a vezetőhöz utalt ellátásáért.

gyakorolja: a munkáltatói jogkört dönt: az óvoda működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy Kollektív Szerződés vagy Közalkalmazotti Szabályzat nem utal más hatáskörébe. képviseli: az intézményt (jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára 18

átruházhatja). egyeztetéseket folytat: az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményei tekintetében feladatkörébe tartozik: - a nevelőtestület vezetése - a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése - végrehajtások megszervezése és ellenőrzése - a minőségfejlesztési rendszer kiépítése és ellenőrzése - az óvoda működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása - pénzügyi és gazdasági feladatokban való közreműködés - a Szülői Közösséggel ,a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel ,a Közalkalmazotti Tanáccsal való együttműködés. - a nemzeti és óvodai ünnepek méltó megszervezése - gyermekvédelmi munka irányítása, a szülők tájékoztatása a nevelési év kezdetekor, hogy gyermekvédelmi ügyekben kit, mikor és hol kereshetnek meg. - a gyermekbalesetekkel kapcsolatos tevékenységek irányítása - az óvodai jelentkezésének idejének és módjának nyilvánosságra hozatala - az igazgatási feladatok ellátása, így az óvodában felvett gyermekek nyilvántartása - a szülők értesítése az óvoda nyári zárva tartásáról, a nevelés nélküli napokról, a felvétellel, átvétellel kapcsolatos döntésekről, továbbá minden olyan intézkedésről, amelyről az értesítést jogszabály írja elő. Kizárólagos jogkörébe tartozik: - a teljes munkáltatói jogkör gyakorlása a tagóvodában foglalkoztatottak tekintetében - a tagóvoda vezető véleményének kikérésével - kötelezettségvállalás - kiadmányozás (aláírás) - a fenntartó előtti képviselet 19

Közvetlenül irányítja: - az általános vezető-helyettest - tagóvoda vezetőket

Az általános óvodavezető helyettes: A vezető beosztás ellátásával az óvodavezető bízza meg, megbízásakor véleményezési jogkörrel rendelkezik. A vezetőt akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörben, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével teljes felelősséggel helyettesíti. A vezető tartós távolléte esetén gyakorolja kizárólagosan jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a 2 hetet meghaladó időtartam. Működési körébe tartozik: - az oktató- nevelőmunka személyi és tárgyi feltételeinek személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, fejlesztése. - Túlórák elrendelése, elszámolása - A gyermek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás szervezése - A takarékos gazdálkodás - Az óvoda pedagógiai munkájának folyamatos segítése - Az óvoda mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségirányítási programjának működtetése - A nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtése, - A gyermekbalesetek megelőzése - A munkaköri leírásban előírt feladatok ellátása - A gyermekek felügyeletének megszervezése a nevelés nélküli munkanapokon, ha a szülők azt igénylik. - A szülők írásbeli nyilatkozatának beszerzése minden olyan döntéshez, amelyre a szülőre fizetési kötelezettség hárul. - A tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatos igazolások kiadása - A neveléssel kapcsolatos adatközlés - A szervezeti és működési szabályzat gondozása, módosítások rögzítése, kiadása - A szociális gyermek és kulturális és nevelőmunka intézményi szintű összehangolása 20

- szakkörök működtetése és felügyelete - versenyek, vetélkedők, sportversenyek szervezése, irányítása, munkarend elkészítése és gondozása - a belsőellenőrzés megszervezése - az intézeti bevételek elősegítése - felújítási, karbantartási feladatok megoldása - a vagyonvédelmi intézkedések betartatása és ellenőrzése - tűzvédelmi és munkavédelmi előírások betartása - technikai dolgozók munkájának szervezése, irányítása, folyamatos felügyelete.

Tagóvoda vezetők: - óvodavezető helyettes: - az óvodavezető irányítása mellett szervezi a tagóvoda munkáját - ellátja azokat tevékenységeket a tagóvoda tekintetében, amelyek a székhely óvodában az általános helyettes feladatai. - szoros kapcsolatot tart a székhely óvodával, biztosítja az információk továbbítását a tagóvodákban.

A vezetők közötti együttműködés: - közvetlen az előforduló ügyektől függően azonnali megbeszélés, rendszeresített forma: havi 1, minden hónap első hétfőn tartott vezetői megbeszélés a helyettesítés rendje: - Az óvodavezetőt akadályoztatása esetén az általános helyettese helyettesíti az előzőekben leírtak szerint. - Az óvodavezető és az általános helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítést a szakmai munkaközösség vezetője vagy a legmagasabb fizetési fokozatba tartozó,határozatlan időre alkalmazott óvodapedagógus helyettesíti. - tagóvoda vezetőt akadályoztatása esetén a vezető helyettes, a tagintézmény vezető helyettes vagy az általa megbízott óvodapedagógus helyettesíti. - A reggel 7 – tól 8 óráig, illetve 15- 17 óráig terjedő időben – a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok. 21

- Intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult. - Jogköre az intézmény működésével a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás: Az óvodák közötti kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleten, illetve rendkívüli nevelőtestületi értekezleteken.

Nevelőtestületi értekezletet kell tartani: a nevelési program és módosítása program elfogadására a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint módosításának elfogadására •

a nevelési év előkészítésére, a munkaterv elfogadására

•

az óvoda éves munkájának értéskelésére

•

egyéb átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadására

•

a nevelőtestület képviseletében eljáró óvodapedagógus kiválasztására

•

a házirend elfogadására

•

az 5 éves pedagógus pedagógusterv elfogadására

•

az óvodavezetői pályáztatáshoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítására

•

a nevelőtestület véleményének kikérésére, a vezető helyettes megbízása illetve a megbízás visszavonása előtt az óvodapedagógusok külön megbízása előtt

•

a Nevelési Tanácsadó vagy a Szakértői és a Rehabilitációs Bizottság megkeresésére

•

a 7. életévet betöltött gyermek újabb nevelési év megkezdéséhez szükséges újabb 1 év megadására

•

jogszabályban meghatározott esetekben

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha: •

Az óvodavezető összehívja

•

A nevelőtestület egyharmada kéri

•

A Szülői Szervezet kezdeményezi és a kezdeményezést a nevelőtestület elfogadta.

22

A székhely óvoda és a tagóvodák nevelőtestülete önállóan működhet, illetve döntést hozhat azokban az ügyekben, amelyek kizárólag saját szervezeti egységüket érinti Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző óvodapedagógusok, valamint a nevelő- oktató munkát közvetlenül segítő dajkák, ügyintézők és a kisegítő dolgozók együttműködését.

Alkalmazotti értekezletet kell tartani:

-

A közoktatásról szóló törvényben meghatározott fenntartói döntések előzetes

véleményezésére,

amelyek

az

óvoda

megszüntetésére,

átszervezésére,

feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával, és módosításával,a vezetői megbízatásokkal kapcsolatosak. - Az óvoda minőségirányítási programjának elfogadására. Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag csak a székhely, vagy csak a tagóvodákat érinti a szervezeti egységek is tarthatnak alkalmazotti értekezletet. A dajkák munkaértekezleteit az általános óvodavezető helyettes, illetve a tagóvoda vezetők hívják össze az éves munkaterv szerint rendkívüli esetben az óvodavezető engedélyével hívható össze. A nevelőtestületi és az alkalmazotti közösség értekezletét az óvodavezető hívja össze, az intézményvezetői pályázattal kapcsolatos értekezletek kivételével. A tagóvoda értekezleteit a tagóvoda vezető az óvodavezető előzetes értesítése mellett hívhatja össze.

A tagóvodával való kapcsolattartás rendje és formája

A tagóvoda vezetők részt vesznek a havonta rendszeresen tartott vezetői értekezleteken. Ez alkalommal beszámolnak a tagintézményben folyó munkáról, illetve átveszik a szükséges információkat. Az értekezletek közötti időszakban felmerülő, a tagintézményben folyó munka közvetlen irányításához szükséges szakmai és egyéb információkat az óvodavezető közvetlenül is megadhatja. A tagóvoda vezetők a rendkívüli eseményeket telefonon azonnal jelentik. Az óvodavezetőt meg kell hívni a tagóvodákban tartott értekezletekre, ezen kívül ellenőrzési terve alapján vagy szükség szerint esetenként látogatja a tagóvodát. A tagóvoda vezetők felelnek azért, hogy a tagóvoda pedagógusait, 23

illetve

gyermekeit és a szülőket érintő információk időben eljussanak az érintettekhez. Az óvodavezető és a tagóvoda vezetők a rendszeres megbeszéléseken kívül telefonon és e-mail-ben tartják a kapcsolatot.

A szakmai munkaközösségek -

Népi dalosjáték, néptánc

-

Irodalom, drámajáték

-

Népi kismesterségek

-

Környezeti nevelés

A munkaközösségre háruló feladatok: •

házi bemutatók szervezése

•

a munkaközösség témájában a tervező, elemző, értékelő tevékenységben való részvétel

•

kutatások, kísérletek segítése, megvalósítása, értékelése.

•

munkaközösségi tagok ön- és továbbképzése.

Az óvoda alkalmazottainak feladatait a melléklet tartalmazza.

IV. A nevelőmunka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. Az óvodavezető és a helyettes az ellenőrzési ütemterv, illetőleg írásban rögzített munkamegosztás alapján, a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a közalkalmazottak munkáját. Az ellenőrzési ütemtervet nyilvánosságra kell hozni.

Az ellenőrzés kiterjed: - a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére, 24

- és a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre.

Az ellenőrzés fajtái: - tervszerű, előre megbeszélt szempontok szerinti ellenőrzés - spontán, alkalomszerű ellenőrzés a./ a problémák feltárása, megoldása érdekében b./ a napi felkészültség felmérésének érdekében.

Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: -

az óvoda vezető helyettes,

-

szülői közösség,

-

szakmai munkaközösség

-

tagóvoda vezetők

Az ellenőrzés tapasztalatait értékelni kell. Az óvodavezető minden pedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során. Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja az általános vezető helyettest a székhelyóvodában, a tagóvoda vezetőket a tagóvodában, és a szakmai munkaközösségek vezetőit. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett pedagógussal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. A nevelési év záró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általános tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.

V. A vezetők és az óvodaszék, valamint az óvodai szülői szervezetek közötti kapcsolat formái, a szülői szervezetre ruházott véleményezési jog A Szülői Közösséggel való együttműködés szervezése az óvodavezető feladata. Az együttműködés tartalmát és formáját az óvodai munkaterv és az SZK munkaprogramjának

egyeztetésével

állapítják

meg.

feltételeinek biztosításáról az óvodavezető gondoskodik. 25

Az

SZK

működési

A SZK képviselőit meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pont tárgyalásakor, amelyben egyetértési vagy véleményezési jogosultsága van. Ha az SZK az óvoda működésével kapcsolatosan véleményt nyilvánított vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyben javaslatot tett, a vélemény és a javaslat

előterjesztéséről

-

8

napon

belüli

nevelőtestületi

értekezlet

összehívásával az óvodavezető gondoskodik.

Az óvodai SZK vezetőjével az óvodavezető a csoportszintű ügyekben a csoport szülői munkaközösség képviselőivel az óvodapedagógus, vagy a vezető helyettes tart kapcsolatot. A tagóvoda vezetők a tagóvodák Szülői Szervezettel közvetlen kapcsolatot tartanak. Az óvodai SZK vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásaihoz, amely ügyekben a jogszabály vagy az óvoda Szervezeti Működési Szabályzata a SZK részére véleményezi jogot biztosít. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet.

Az óvodavezetője az SZK vezetőjét legalább évente tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. Az óvodapedagógus a csoport szülői munkaközössége képviselőjének szükség szerint, de legalább havi egy alkalommal ad tájékoztatást. Ha Szülői Szervezet a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben tájékozódni kíván, a kérést az óvodavezetőhöz kell címezni. A tájékoztatás megállapodás szerint történhet, szóban vagy írásban. A szóbeli tájékoztatásról emlékeztető készül,l amelynek egy példányát át kell adni a Szülői Szervezet képviselőjének. A szülő szervezet képviselője tanácskozási joggal vesz részt a gyermekek nagyobb csoportját érintő ügyek nevelőtestületi vagy egyéb fórumon történő megtárgyalásán. A meghívásról az óvodavezetőnek kell gondoskodnia. A gyermekek nagyobb csoportját, (ha legalább egy gyermekcsoportot érint). Ha tájékozódás a tagóvodában járó gyermekek összességére, vagy nagyobb csoportjára vonatkozik, a szülők tájékoztatásával a tagóvoda vezetőt be kell vonni. Ha Szülők Szervezet gyermeki jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az óvodavezető gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a Szülői Szervezet 26

képviselőinek részvételével megtárgyalja.

A Szülői Közösség véleményezési jogot gyakorol: -

a Szervezeti és Működési Szabályzatnak

-

a gyermek fogadásának,

-

a vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás módját,

-

az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó részeiben,

-

a házirend megállapításában,

-

a szülőket anyagilag is érintő ügyekben,

-

a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában,

-

az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában,

-

a munkatervnek a szülőket is érintő részében.

- A szülők és az óvodapedagógusok között a nevelési feladatok összehangolására lehetőség nyílik az alábbi esetekben: - nyílt napokon, játszódélutánokon, - nyilvános ünnepélyeken, - családlátogatásokon, - szülői értekezleteken, - a faliújságra kifüggesztett információkon keresztül /foglalkozási anyag, óvodai

hírek /

- a szülők képviselőjének részvétele a nevelői értekezleteken - a gyermekvédelmi intézkedéseken keresztül - az óvodai rendezvények, vásárok közös szervezése során.

A szülők az óvodában a Ktv-ben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében munkaközösséget működtetnek.

VI. Az intézményi közösségek, jogaik és kapcsolattartásuk Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje Közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az oktató- nevelő munkát végző közalkalmazott pedagógus, a többi 27

dolgozó az oktató- nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület határozza

meg

alapvetően

az

intézmény

tartalmi

munkáját,

melynek

tevékenységével az SZMSZ mellékletében megtalálható.

Az alkalmazotti közösségek jogai Az

alkalmazotti

közösséget

és

azok

képviselőit

jogszabályokban

meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap.

Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kifejtett álláspontját a javaslattevővel véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele, a jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség /50 % + 1 fő / alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van.

Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje

Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt 28

kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést.

A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, stb. Az intézmény kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni.

A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

VII. Nevelőtestület:

1.) A nevelőtestület a nevelési- oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. 2.) A nevelőtestület tagja a nevelési- oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, gazdasági vezetője, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlen segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. 3.) A nevelési- oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési- oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:

29

- a foglalkozási, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, - a nevelési- oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése, - a nevelési- oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók

elfogadása,

- a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a házirend elfogadása.

A nevelőtestület és működési rendje:

A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, a gazdasági igazgatóhelyettes, valamint nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott.

A nevelőtestület feladatai és jogai: a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, - ezáltal a gyermekek magas színvonalú nevelése. A komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyekben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges.

A nevelőtestület értekezletei:

A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezletet tartja a tanév során. Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók – szülői szervezet – képviselőjét meg kell hívni A nevelőtestület döntési jogkörébe ügyeiben nem rendelkeznek szavazati joggal.

Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács az intézmény vezetője szükségesnek látja. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik.

30

A nevelőtestület döntései és határozatai:

A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában –a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt.

A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek,határozati formában.

A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok

A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a közoktatási törvény 56-57 §-ai, valamint a rendelet 29. § -a határozza meg. A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A

nevelőtestület

értekezleteit

az

óvoda

munkatervében

meghatározott

napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A

rendkívüli

nevelőtestületi

értekezlet

összehívásának

nevelőtestületi

kezdeményezéséhez az óvodapedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményestől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A Szervezeti Működési Szabályzat a Nevelőtestület című fejezete tartalmazza a működés szabályait.

VIII. Belső szabályozás – szabályzatok

A

rendkívüli

nevelőtestületi

értekezlet 31

összehívásának

nevelőtestületi

kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése

szükséges.

Az

értekezletet

foglalkozási

időn

kívül

a

kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni.

A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések: A nevelőtestületi értekezletet az óvodavezető készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja: ~ a nevelési program, ~ az SZMSZ, ~ a házirend, ~ a munkaterv, ~ az óvodai munkára irányuló átfogó elemzés, ~ a beszámoló Elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az óvodavezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal átadja a munkaközösségek vezetőinek, valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről.

Ha a munkaközösség megvitatta az írásos anyagot, akkor a munkaközösségvezető szóban ismerteti a munkaközösség véleményét a nevelőtestület előtt. Írásban továbbítja az óvodavezetőhöz. - a munkaközösség javaslatát a nevelőtestület által elkészítendő munkatervhez, valamint - a munkaközösség saját működési területére vonatkozó értékelését az intézmény munkáját átfogó éves elemzés elkészítéséhez. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához meg kell hívni az egyetértési jogot gyakorló, illetőleg a véleményezési jogot gyakorló szülői közösség képviselőjét.

A

nevelőtestületi

értekezlet

levezetését 32

az

óvodavezető-helyettes,

akadályoztatása esetén a közösségvezető látja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. Ha

a

nevelőtestület

egyszerű

szótöbbséggel

hozható

döntésekor

szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az óvodavezető szavazata dönti el. A

nevelőtestület

döntéseit

határozati

formában

kell

megszövegezni.

A

határozatokat sorszámozni kell és azokat nyilvántartásba kell venni.

A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapon belül kell készíteni. A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelenléti ívet. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több, mint fele jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Az

óvodavezetői

megbízással

kapcsolatos

rendkívüli

nevelőtestületi

értekezlethez a nevelőtestület kétharmadának, az alkalmazotti közösség értekezletének határozatképességéhez az óvodában dolgozók kétharmadának jelenléte szükséges. A határozatképesség meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek a közalkalmazotti jogviszonya szünetel.

Az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról (vagy elutasításáról) a nevelőtestület titkos szavazással határoz, egyébként döntéseit nyílt szavazással hozza.

A nevelőtestület szakmai munkaközösségei

A munkaközösségek célja: az azonos műveltség területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és a szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A szakmai munkaközösség tagjait az intézményvezető bízza meg feladatok ellátásával.

A szakmai munkaközösségek feladatai: a munkaközössége a magas színvonalú munkavégzés érdekében: 33

- fejleszti a szakterület módszertanát és a nevelő munkát, - javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, - szervezi a pedagógusok továbbképzését, - támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, - végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat.

A munkaközösség vezetők jogai és feladatai:

A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége

felé.

Állásfoglalásai,

javaslatai

előtt

köteles

meghallgatni

a

munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban.

Az intézmény szakmai munkaközösségei: Dalos játék, népi dalos játék munkaközösség Szakterülete: Jeles Napok, népi dalos játék, néptánc Környezeti nevelés, környezetvédő munkaközösség Szakterülete: Környezetvédelem, tevékeny környezeti nevelés Irodalom, drámajáték, kommunikáció munkaközösség Szakterülete: Drámajáték, báb, dramatikus játékok Vizuális nevelés munkaközösség Szakterülete: Népi kismesterségek, bábozási technikák.

X. A nevelőtestület feladatainak átruházása

Az egyes feladat- és jogkörök átadása:

A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítése vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes

jogköreinek

gyakorlását

átruházhatja

másra,

így

a

szakmai

munkaközösségre. Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok, szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek. 34

A nevelőtestület – feladat – és jogkörének részleges átadásával – állandó bizottságokat hozhat létre tagjaiból.

XI. Az óvoda társadalmi környezetével való kapcsolattartás rendje

A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja:

Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel. A pedagógiai szakmai szolgáltató szerv által közölt határidőben javaslatot tesz az általa igényelt, az intézményt érintő feladatok munkatervi ütemezésére. A gyermekek fejlesztésének, iskolára alkalmasságának, iskolaérettségének elbírálásában szükség szerint közreműködő

nevelési tanácsadóval az

óvodavezető állapodik meg.

Az óvodához legközelebb lévő általános iskola képviselőjével rendszeres kapcsolatot tartanak az óvodavezetők és az óvodapedagógusok. Az óvoda gyermekvédelmi felelőse folyamatos kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, amelyről az óvodavezetőnek rendszeresen beszámol. Az egészségügyi szolgáltatóval a kapcsolattartás az óvodavezető feladata. Az óvodát a szakmai szervezetekben az óvodavezető képviseli. Az egyházak képviselőivel az óvodavezető tart kapcsolatot. A fentiek alapján az óvodavezető kapcsolatot tart:

- fenntartóval, - a fenntartó által finanszírozott többi intézménnyel, - az egészségügyi szolgáltatóval, - az egyházak képviselőivel, - a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal, - a nevelési tanácsadóval 35

- az általános iskola képviselőjével, - a gyermekjóléti szolgálattal.

XII. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

A gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok

A gyermekek műsorral ünnepelnek a következő ünnepek alkalmával: - karácsony, - Anyák napja, - évzáró Az Anyák napja és az évzáró nyilvános, és azonos időpontban is szervezhető, ezekre a szülők kapnak meghívást, akik más vendéget is hozhatnak.

A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodában: - farsang, - húsvét, - gyermeknap, - mikulás Megünneplésüket az éves munkaterv tartalmazza. Csoporton

belül

közös

megemlékezés

történik

születésnapjáról

Népi hagyományok ápolása körében történik: - jeles napok, - népszokások megismertetése - népi kézműves technikákkal való ismerkedés 36

a

gyermekek

név-

és

Tanulmányi kirándulások: - séták, - színházlátogatás, - sportnapok tervezése a munkaterv szerint.

A nevelőkkel kapcsolatos hagyományok:

- Szakmai napok szervezése (évente kétszer) - Házi bemutatók szervezése (évente háromszor) - Továbbképzéseken, tanfolyamokon szerzett ismeretek átadása, megvitatása (havonta egyszer) - dajkák továbbképzése, tájékoztatása az aktuális nevelési feladatokról (évente háromszor, négyszer, illetve folyamatosan) - pályakezdő, illetve újonnan belépő dolgozó köszöntése, felkarolása - a távozó dolgozók, nyugdíjba vonulók búcsúztatása. - közös ünnepélyek szervezése, nőnap, pedagógus nap, stb. - névnapok, szalonnasütés

A szülők és az óvodai nevelők kapcsolattartási rendszere

A

szülők és az óvodában a ktv-ben meghatározott jogaik és kötelességeik

teljesítésének érdekében munkaközösséget hozhatnak létre /Ktv. 59. § /1/. A szülői közösség működési rendjéről saját maga dönt. A szülők képviselőjével az óvodavezető tart kapcsolatot. A szülők és az óvodapedagógusok között a nevelési feladatok összehangolására lehetőség nyílik az alábbi esetekben: - nyílt napokon, játszódélutánokon, - nyilvános ünnepélyeken, - családlátogatásokon, - szülői értekezleteken, - a faliújságra kifüggesztett információkon keresztül /foglalkozás anyaga, óvodai 37

hírek/, - a szülők képviselőjének részvétele a nevelői értekezleteken, - a gyermekvédelmi intézkedéseken keresztül, - az óvodai rendezvények, vásárok közös szervezése során.

Az óvoda társadalmi környezetével való kapcsolattartás rendje:

Az óvoda vezetője, óvodapedagógusai rendszeres kapcsolatot tartanak fenn az óvoda körzetéhez legközelebb eső általános iskola igazgatójával, illetőleg az érintett alkalmazottakkal. Megállapodás alapján az óvoda részt vesz a Faluház éves programjának kidolgozásában

az

óvodáskorú

gyermekek

részére

szervezendő

programajánlattal.

XIII. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

A szabályozás a Kt. 121. § /1/ 1. pontja a rendszeres egészségügyi felügyelet az alapszolgáltatások körébe utalja: továbbá a Kt. 10 § /1/ alapján a gyermeknek joga van arra, hogy a nevelési oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék: az óvodának gondoskodnia kell arról, hogy a gyermekek évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt /Kt. 41. § /5/ bek.

Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az óvodát látogató orvos és védőnő látja el. Az orvos, valamint a védőnő hetenként egyszer egy órában látogatja az óvodát. Az óvodavezető biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit, gondoskodik la szükséges óvónői felügyeletről és szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről. A fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodában évente egy alkalommal fogorvosi és szemészeti szűrés történik.. Betegségre gyanús, lázas gyermeket 38

nem szabad bevenni az óvodába. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni és le kell fektetni és szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni. Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről.

XIV. Intézményi óvó- védő előírások

Az r. 6/A §-ának /3/ bek. Állapítja meg, hogy l mit kell érteni az intézményi védő, óvó előírások alatt: e szerint az SZMSZ-ben kell meghatározni az óvoda vezetőinek az óvodapedagógusoknak és más alkalmazottainak feladatait a gyermekbalesetek megelőzősében és baleset esetén.

Kapcsolódó törvényi rendelkezések: A Kt. 19§ /7/ a pedagógusok kötelezettségeiről, A Kt. 40 § /5/ a gyermekbalesetek kivizsgálásáról A Kt. 54 § /1/ az óvoda vezetőjének felelősségéről, amely kiterjed a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység megszervezésére is: A r. 6/A § /1/ a védelmi előírások kés a veszélyforrások, a tilos és elvárható magatartási formák gyermekekkel történő megfelelő ismertetéséről.

Indokolt kitérni az SZMSZ-ben az óvodán kívül szervezett programok idején az óvodapedagógusok

kötelezettségeire,

továbbá

a

gyermekbalesetek

megelőzésével kapcsolatos ellenőrzi feladataira is. A gyermekjátékszerek biztonsági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 24/1998. /IV.19./ IKIM-NM együttes rendelethez helyi szabály is kapcsolódhat.

A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat.

Minden óvodapedagógus közoktatási törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük testi épségük 39

megőrzéséhez

szükséges

ismereteket

átadja,

és

ezek

elsajátításáról

meggyőződjék, továbbá, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

Ezért: Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban - a gyermekek életkorának

megfelelően -

ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére

vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát. Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy az ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan tanulmányozni és a játékszert aszerint alkalmazni. Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Tájékoztatni kell óvodavezetőt a gyermek kisebb sérüléséről is. Bármilyen veszélyforrás észlelése esetén a gyermekcsoportot biztonságba kell helyezni, majd azonnal értesíteni kell az óvodavezetőt. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettséget jogszabály szerint kell teljesíteni. Ha a balesetet vagy a veszélyforrást dajka észleli, köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig az óvodavezető vagy a helyettes figyelmét haladéktalanul felhívni. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető ellenőrzi. Az óvoda egész területén tilos a dohányzás!

Gyermekvédelmi feladatok

Az óvoda, és alkalmazottainak gyermekvédelmi feladatait a − közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, − a gyermek védelemről szóló 1997.évi XXXI. törvény, − a 11/1994. (VI.8.) MKM. sz. rendelet szabályozza, − 2003. évi CXXV. tv. egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról, 40

− 119/2006. (V.15.) kormányrendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

végrehajtásáról

rendelkező

20/1997.

(II.13.)

kormányrendelet

módosításáról – halmozottan hátrányos helyzet megállapítása. − 57/2006.

(III.21.)

kormányrendelet

a

gyámhatóságokról,

valamint

a

gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) kormányrendelet módosítása. − a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló 2006. évi XLIII. törvény.

Az óvoda közreműködik a gyermekek veszélyeztetésének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve

a

gyermekvédelmi

rendszerhez

kapcsolódó

feladatot

ellátó

más

személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha az óvoda a veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. Az óvodapedagógus, illetve a nevelő-oktató munkát segítő alkalmazott, az óvoda vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek - más vagy saját magatartása miatt súlyos veszélyhelyzetbe került, vagy kerülhet. Az óvoda minden dolgozója titoktartási kötelezettséggel tartozik, a családok, gyermekek személyiségi jogainak védelme érdekében. Az

óvoda

vezetője:

megszervezéséért,

a

felelős

a

gyermekvédelmi

gyermekvédelmi

felelős

feladatok

ellátásáért,

munkájához

szükséges

feltételekről. A szülőket a nevelési év kezdetekor szóban és írásban tájékoztatja a gyermekvédelmi felelős személyéről, elérhetőségéről.

A gyermekvédelmi felelős koordinálja és segíti az óvodapedagógusok gyermek és ifjúságvédelmi munkáját. Feladatai: − tájékoztatja a szülőket, hogy az óvodán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel problémáikkal. − Az óvodapedagógusok jelzése alapján megismert veszélyeztetett gyermekeknél a veszélyeztető okok feltárása érdekében - családlátogatás keretében megismeri az otthoni környezetet. 41

− Gyermekbántalmazás,

vagy

egyéb

pedagógiai

eszközökkel

meg

nem

szüntethető, veszélyeztető tényező esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. − A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. − Anyagi veszélyeztetés esetén rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. − A hirdetőtáblákon keresztül tájékoztatja a szülőket a fontosabb gyermekvédelmi intézményekről, címük, telefonszámuk megjelölésével.

Gyermekjóléti Szolgálat:

25 506-448

Kapcsolattartók: a gyermekvédelmi felelősök

Óvodapedagógusok: − Folyamatosan figyelemmel kísérik a gyermekek otthoni környezetében, a gyermekek kedélyállapotában beállt változásokat, a fejlődés tartós lelassulását. − Családlátogatás, fogadóóra keretében törekszenek az okok feltárására. − Jelzik a problémát a gyermekvédelmi felelősnek. − Fokozottabb segítségadással, törődéssel segítik a gyermek lelki problémáinak feldolgozását. − Egyéni fejlesztési terv alapján segítik a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődését. − Egyenlő esélyt és hozzáférést biztosítanak minden gyermek számára. − Munkavégzésük során kötelesek a gyermekekre veszélyt jelentő helyzetek megelőzésére, elhárítására .

Dajkák: − Minden

gyermek

esetében

szerető

gondoskodással

segítik

testi,

lelki

szükségleteik kielégítését - öltözködés, étkezés, alvás, mosdóhasználat stb. − Tapintattal kezelik a gyermekektől hallott információkat. − A tudomásukra jutott gyermekeket veszélyeztető tényezőkről tájékoztatják az óvodapedagógust, gyermekvédelmi felelőst. − Munkavégzésük során kötelesek a gyermekekre veszélyt jelentő helyzetek megelőzésére, elhárítására .

42

XV. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen

felettesének

jelenteni,

az

óvodavezető

dönt

a

szükséges

intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. Bombariadó esetén az óvodavezető intézkedhet, akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az épület kiürítése a székhely és a tagintézményekben is a tűzriadó terv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. Tagóvodában az azonnali intézkedéseket a tagóvoda vezető teszi meg, amelyről haladéktalanul értesíti az óvodavezetőt. A bombariadóról és a meghozott intézkedésekről az óvodavezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.

Riadó esetén: Tűzoltóság száma: 105 Rendőrség száma: 107 Mentők száma:

104

Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával:

A gyermekeket kísérő szülők kivételével az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodavezetőnek vagy a megbízott dolgozónak jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. A kapu zárását követően a csengetésre kaput nyitó dajka a belépőket az óvodavezetőhöz kíséri. A fenntartói szakértői tanácsadói és egyéb hivatalos látogatás a óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi.

43

Tájékoztatás a nevelési programról az SZMSZ-ről a házirendről, a minőségirányítási programról, a dokumentumok elhelyezése

Az óvoda nevelési programját, SZMSZ- ét,minőségirányítási programját 1 – 1 példányban el kell helyezni a székhely óvodában az óvodavezetőnél. A tagintézményekben a tagóvoda vezetőnél. A dokumentumokat a szülők szabadon megtekinthetik.

A dokumentumok tartalmáról tájékoztatás kérhető a székhely intézmény vezetőjétől és a tagóvoda vezetőtől, előzetes időpont egyeztetés után. Tájékoztatás adható a szülői értekezletek alkalmával is. A gyermekek óvodai felvételekor a házirendet a szülővel ismertetni kell, és 1 példányát át kell adni.

Záró rendelkezések:

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az óvoda nevelőtestülete fogadja el,l amely a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Amennyiben a Szervezeti és Működési Szabályzat felterjesztésére nem érkezik válasz, a hatályba lépés napja a felterjesztést követő 30 nap utáni első képviselő testületi ülés napja. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az óvoda azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal akik kapcsolatba kerülnek az óvodával és meghatározott körben használják helyiségeit. A Szervezeti Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörébe intézkedhet. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda előző Szervezeti és Működési Szabályzata. 44

Mellékletek:

1. Esélyegyenlőségi terv 2. Házirend 3. Munkatársak részére készült házirend 4. Letelepedési segély 5. Munkaruha és védőruha szabályzat 6. védő- és munkaruha juttatás 7. Védő- és munkaruha jegyzék 8. Jutalomosztás szempontjai 9. Minőségi bérezés megállapításának feltételei 10. Iratkezelési szabályzat 11. Adatkezelési szabályzat 12. Közalkalmazotti szabályzat 13. Óvodavezető, óvodapedagógusok általános szabályai 14. Leltározási szabályzat 15. Pénzkezelési szabályzat 45

XVI. ZÁRADÉK

A fenti módosításokkal egybeszerkesztett és mellékleteket tartalmazó szervezeti és Működés Szabályzatot a kálozi Aranyalma Óvoda nevelőtestülete 2007 ……megtartott határozatképes nevelőtestületi értekezletén …. %-os szavazataránnyal elfogadta. Ezt a tényt az óvodavezető és a választott jegyzőkönyv hitelesítők aláírásukkal tanúsítják.

Káloz. 2007. …………….

……………………… óvodavezető

……………………………. jegyzőkönyv hitelesítő

………………………………. jegyzőkönyv hitelesítő

. 2. Hatálybalépés időpontja: 200.. év ..................hó ..... .nap 3. A szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Intézmény korábbi SZMSZ-e.

Dátum: .................................., 200… ...................... ....

……………………………..

………………………. …………………………….. a nevelőtestület képviseletében

Dátum: .................................., 200… ...................... ....

46

Nyilatkozatok: A Szülők Közössége képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása előtt a jogszabályban meghatározott ügyekben a helyi szabályozása tartalmával egyetértettünk, amelyet a Szülői Szervezet üléséről készült jegyzőkönyv is tanúsít. A Szülői Szervezet nevében nyilatkozom arról, hogy az SZMSZ mellékletét képező adatkezelési szabályzatnak a gyermekek adataira vonatkozó részéhez egyetértésünket adtuk.

Dátum: …………………….., 200……………………………

……………………… SZK képviselője

………… .............................. SZK képviselője

47

…………………………….. SZK képviselője

Az óvoda Közalkalmazotti Tanácsa és a dolgozók érdekképviseleti szervének nevében nyilatkozom arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása előtt a Közalkalmazotti törvényben biztosított véleményezési jogkörünket gyakorolhattuk.

Dátum: .................................., 200… ...................... ....

…………………….. ………………………….

………………………………

Jóváhagyom:

…………………………….. a fenntartó képviselője

Dátum: .................................., 200… ...................... ....

48

Megismerési nyilatkozat A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani.

Név

beosztás

kelt

49

aláírás

1.

sz. Melléklet

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk előírja, az esélyegyenlőség lehetőségének a biztosítását. A lehetőségek kihasználása, az egyén szabad döntésén múlik, kíván ezzel élni, vagy sem. A lehetőségek hiánya azonban ezt a szabad döntést lehetetlenné teszi. Minden embernek alapvető joga: hogy a munka, az egészségügyi ellátás, a szociális ellátás, a kultúra, az oktatás, a lakhatás, a kommunikáció, a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségeiből szabad akarata szerint részesülhessen. Az esélyegyenlőségi folyamatnak tartalmazni kell prevenciós, rehabilitációs, stabilizáló és válságkezelő elemeket. Az esélyegyenlőség megteremtését úgy kell elvégezni, hogy közben az esélyegyenlőtlenség újratermelődésének veszélyét minimalizáljuk. Fontos lépések az esélyegyenlőtlenség felszámolásához: - az esélyegyenlőtlenség kialakulását veszélyeztető tényezők azonosítása, - a felismert tényezők elemzése - az esélyegyenlőtlenséget okozó tényezők felszámolása, illetve csökkentése, az esélyegyenlőség megteremtése, az esélyegyenlőtlenség kezelése, - a szükséges intézkedések meghozása, bevezetése és tartós fenntartása, fejlesztése.

Általános célok:

Az esélyegyenlőség megteremtésével és fenntartásával növeljük az intézmény versenyképességét, a minőségi munkavégzést, a humán erőforrás hatékony felhasználását.

Közvetlen célok:

-

A testi-lelki, szociális jóléthez való hozzájutás esélyegyenlőségének növelése, 50

majd elérése, az egyenlő hozzáférés biztosítása, a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztő programjának megvalósítása, -

válságkezelési program megteremtése, valamennyi érintett területen, humán erőforrás oktatásának, képzésének, foglalkoztatásának elősegítése, teljesítmények mérése, fejlesztési programok, melynek eredményeként bővül a munkalehetőség és az

életminőséget meghatározó tényezők is fejlődésnek indulnak, - esélyegyenlőség megteremtéséhez szükséges együttműködési rendszerek - ösztönzése, a partnerek kompetenciájára építő rendszerek megteremtése, - az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés megteremtéséhez szükséges kommunikációs és információs

struktúra kiépítése, működtetése.

Intézményfejlesztés A foglalkoztatás és a gyermekek ellátásának, fejlesztésének stratégiai kérdése: az intézmény állapota, képessége arra, hogy hatékonyan, átláthatóan működjön. A tervezéstől a végrehajtáson át, a célokra való visszacsatolásig, alapot adjon a megvalósítható intézkedéseknek, képes legyen menedzselni az intézkedések végrehajtását, biztosítani az ehhez szükséges személyi, tárgyi és információs erőforrást.

A közvetlen célok:




az intézmény vezetősége kapjon szerepet a minőségbiztosításban, az intézkedések végrehajtásában, mindenki annyi segítségben részesüljön, amennyi problémájának megoldásához szükséges, - a szakemberek infrastrukturális feltételei biztosítottak legyenek, - az intézkedések hatását ellenőrizni kell, az objektív monitoringhoz feltételeket meghatározni, - a célokhoz, intézkedésekhez akciótervek adják a keretet, amelyek az EU-s kívánalmaknak is feleljenek meg.




Tervezett intézkedések: -

minőségirányítási rendszer kifejlesztése, bevezetése és alkalmazása, az intézmény minél jobb működési, fejlesztési feltételeinek megteremtése,

-

hatékony döntéshozatal, az érdekképviseleti rendszer fejlesztése, a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségének 51

-

megteremtése, az egyenlő hozzáférés megteremtése, intézményi és községi, partneri együttműködési tervek kidolgozása, az intézmény működési feltételeinek javítása, a szakmai munka fejlesztése, szinten tartása, az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervnek megfelelő intézményi müködés,

Együttműködés a családdal, a családközpontúság jegyében

A magyar társadalomban alapvető jelentősége van a családnak, a család olyan alapvető funkciókat lát el, amelyeket más intézmények nem tudnak, és nem is akarnak ellátni. Az elmúlt évtizedekben számos olyan változás következett be a társadalom életében, amelyek megnehezítik a családok életét, funkcióinak ellátását. A családok működésük ellátása érdekében, támogatásra szorulnak, szükséges a rendelkezésre álló családtámogatási rendszerek hatékony kihasználása.

Általános célok:




-

A családok helyzetének feltárása, a család támogatása, a családi

-

szemlélet érvényesítése, A családi élet biztonságának növelése, kohézió erősítése,

-

hatékony forrásfelhasználás, a családi összetartozás megerősítése,

Intézkedések: -

komplex családvizsgálat felmérés, közös programok a családdal, családbarát munkahelyek kialakítása, információ-

52

-

szolgáltatási rendszer a család felé, szakmai fórumok, szülői csoportok önszerveződésének segítése,

-

innováció, gyermekvédelem

Foglalkoztatási lehetőségek:

Cél: a község három – hét éves korú gyermekeinek nevelése, ismereteinek, képességeinek fejlesztése, az egyéni sajátosságoknak megfelelően.

A stratégiai célokhoz és szükségletekhez igazodó képzettség, szakképzettség megszerzése, az óvoda nevelési módszereinek továbbfejlesztése, igény- és érdekegyeztetés községi és kistérségi szinten. Az élethosszig tartó tanulás támogatása, a szakképzettség, kreatív, rugalmas és hatékony munkaerő biztosításának érdekében. Az intézmény a helyi nevelési programjának megfelelő, szakvizsgát adó képzésen való részvételt támogatja. Lehetőség szerint segítséget nyújt a munkavállalónak, informatikai képzésen való részvételre. Szakmailag felkészült tanácsadó, (mentor) segíti a munka világába elsőként belépőket, olyan embereket választunk e feladatra, akik képesek oldani a társadalmi sztereotípiákat, előítéleteket. A fenntartható foglalkoztatás érdekében figyelünk a munkabiztonság, foglalkoztatás-egészségügy és a munka- higiéné feltételeinek fejlesztésére. Ezek biztosításához szükséges forrásokat az intézmény költségvetésében tervezzük. Olyan beruházásokat végzünk, amelyek a munkavállaló egészségét, biztonságát nem veszélyeztetik. A munkafolyamatoknak a munkavállalók kockázatát folyamatosan csökkenteni kell. A humán erőforrásra fordított pénzösszeg, a munkában egészségesen és hatékonyan eltölthető évek számának kiterjesztésével és az egészség hiányából fakadó veszteségek minimalizálásával visszatérül.

53

Káloz hátrányos helyzetű kistérségben található. Népessége fokozatosan csökken, ezen belül is a népesség folyamatosan öregszik, a lakosságnak megélhetést biztosító munkahely nagyon kevés található, gyakorlatilag intézmények, üzletek, és egy-két kisvállalkozás biztosít foglalkoztatást. A munkahelyek hiánya miatt a megélhetést a székesfehérvári multinacionális cégek biztosítják. A munkanélküliek és jövedelempótló támogatásban részesülők száma évek óta állandó. Az infrastrukturális adottságok közül a közlekedés- a bölcsőde, az egy műszak, stb. hiánya tovább növeli az esélytelenséget. Fontos lenne, a területi egyenlőtlenségek csökkentése, a szociális biztonság növelése. Az esélyegyenlőséget biztosító programok keretében támogatni kellene a helyi munkahelyteremtő vállalkozásokat, és a bejáró dolgozókat foglalkoztató munkáltatókat. Az

intézmény

sajátos

jellegéből

adódóan

a

foglalkoztatottak

nők.

A

gyermekgondozási szabadság után a fiatalabb munkavállalók visszatérését a munka világába segítjük. Fontos a család és a munka összeegyeztethetőségének támogatása – a családbarát intézkedéseken keresztül. Az idősebb munkavállalók egészségi állapotát – a feladatok elosztásánál figyelembe vesszük.

54

2. sz. Melléklet

HÁZIREND

Kedves Szülők!

Kérem, hogy az alábbiakban megfogalmazott házirendet figyelmesen olvassák végig, és a gyermekek érdekében törekedjenek a benne foglaltak betartására.

Információk az óvodáról:

Az óvoda neve:

Aranyalma Óvoda

Címe:

8124 Káloz, Óvoda u. 2.

tel.:

25 506- 405

Az óvoda vezetőjének neve: Gráczer Miklósné

Az óvoda vezető-helyettesének neve: Farkasné Nagy Csilla

Az óvoda ügyintézőjének neve: Ferenczi Imréné

Az intézmény nyitva tartása:

A nevelési év: szeptember 1-jétől augusztus 31-ig tart. A napi nyitva tartási ideje: napi 10 óra: reggel 7-től délután 17 óráig. A nyitvatartási idő megváltoztatására 10 szülő indokolt kérése alapján a fenntartó jogosult. Az óvoda teljes nyitvatartási ideje alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel illetve dajka segíti a mindennapi munkát. A szülő gyermeke átöltöztetése után gyermekét a saját csoportjában illetve a gyülekezésre kijelölt csoportban

az

óvodapedagógusnak

adják

át.

Haza

óvodapedagógustól átvett gyermek biztonságáért a szülő felel. 55

induláskor

az

A gyermeki jogok, kötelességek gyakorlásával kapcsolatos rendelkezések

A gyermeki jogok és kötelezettségek figyelembe vétele a HNP. Alapján , az éves munkatervben meghatározott feladatok és időpontokra építetten történik. A jogok és kötelességének gyakorlása, a szabályok betartatása mellett a tájékoztatás

és

véleményeztetés

kötelezettségével

ellátandó

feladat.

Az

intézményben megvalósítandó feladatok, ( gyermeki ), programok a gyermekek tájékoztatásával, egyetértésével történik.

A gyermekek jogai: ( Közoktatási törvény 10.§ -a )

 Biztonságos, egészséges környezetben neveljék, oktassák. Óvodai napirendjét életkorának megfelelően alakítsák ki.  Képességének, érdeklődésének megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön.  Tiszteletben tartani a személyiségi jogait és emberi méltóságait, nem vethető alá testi fenyítésnek.  Nemzeti,

etnikai

hovatartozásának

megfelelő

nevelésben

és

oktatásban

részesüljön.  Vallási, világnézeti, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben kell tartani.  A gyerekek nevelése és oktatása az intézmény Pedagógiai Programja alapján történik. Biztosítani kell a foglalkozásokon való részvételét.  A gyerekek cselekvési szabadságát, családi élethez, magánélethez való jogát az óvoda nem korlátozhatja, de a gyermek ezen jogának gyakorlása közben nem veszélyeztetheti saját, ill. társai, az óvoda alkalmazottainak egészségét, testi épségét..  Családja anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkezésben részesülhet.  A gyermek az intézmény eszközeit, berendezéseit, felszerelését ingyenesen, de rendeltetésszerűen használhatja, arra vigyáznia kell.

 Életkorának és fejlettségének megfelelően a napirendben és a házirendben megfogalmazottak szerint vegyen részt saját környezetének és az általa használt játékok, eszközök rendben tartásában.

56

A szülők jogai:

 A szülő joga a szabad óvodaválasztás ( állami, egyházi, magán ) A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetve ahol a szülője dolgozik. Az óvodaköteles gyermek felvételét a kijelölt óvoda csak helyhiány miatt utasíthatja vissza.

A kötelező felvételt biztosító óvoda nem tagadhatja meg a gyermek felvételét az alábbi esetekben: -

ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét, és hátrányos helyzetű

-

ha a gyermek a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41. §–a szerint jogosult a napközbeni ellátás igénybevételére.

-

ha a gyermek felvételét a gyámhatóság kezdeményezte. Más településről felvételét kérő gyermek abban az esetben vehető fel az óvodába, ha:

-

betöltötte a harmadik életévét és hátrányos helyzetű

-

óvodaköteles

-

a maximális csoportlétszám ( 25 fő ) nincs kihasználva.

 Megismerje az óvoda Nevelési Programját, Minőségirányítási Programját, Szervezeti és Működési Szabályzatát, Házirendjét, és tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról.

 Saját gyermeke fejlődéséről érdemi tájékoztatást, a gyermek neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon.  Az intézmény vezetője és a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon.  Kezdeményezheti szülői szervezet, óvodaszék létrehozását, abban tevékenyen közreműködhet.  Az óvodai szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét.

57

 Megállapításairól tájékoztathatja az intézmény nevelőtestületét, a gyerekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az óvoda vezetőjétől, s az adott kérdés megtárgyalásakor, mint a szülői szervezet képviselője, tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleteken.

A szülők kötelességei:

 Gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéshez szükséges feltételekről.  Biztosítsa gyermeke számára a zavartalan és rendszeres óvodába járást 3 éves kortól.  A gyermek 5 éves korától a Közoktatási törvény 24.§–a (3) pontja értelmében óvodakötelessé válik, mely szerint napi négy órán keresztül óvodai nevelésben kell részesülnie.  Figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését és a tőle elvárható módon segítse elő a fejlődés folyamatát.  Rendszeresen kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógussal.  Tiszteletben tartsa az óvoda vezetőjét, pedagógus és nem pedagógus alkalmazottait, azok emberi jogait.  A szülők jogai:

 A szülő joga a szabad óvodaválasztás ( állami, egyházi, magán ) A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetve ahol a szülője dolgozik. Az óvodaköteles gyermek felvételét a kijelölt óvoda csak helyhiány miatt utasíthatja vissza.

A kötelező felvételt biztosító óvoda nem tagadhatja meg a gyermek felvételét az alábbi esetekben: -

ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét, és hátrányos helyzetű

-

ha a gyermek a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41. §–a szerint jogosult a napközbeni ellátás igénybevételére.

-

ha a gyermek felvételét a gyámhatóság kezdeményezte. Más településről felvételét kérő gyermek abban az esetben vehető fel az óvodába, ha: 58

-

betöltötte a harmadik életévét és hátrányos helyzetű

-

óvodaköteles

-

a maximális csoportlétszám ( 25 fő ) nincs kihasználva.

 Megismerje az óvoda Nevelési Programját, Minőségirányítási Programját, Szervezeti és Működési Szabályzatát, Házirendjét, és tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról.

 Saját gyermeke fejlődéséről érdemi tájékoztatást, a gyermek neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon.  Az intézmény vezetője és a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon.  Kezdeményezheti szülői szervezet, óvodaszék létrehozását, abban tevékenyen közreműködhet.  Az óvodai szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét.

 Megállapításairól tájékoztathatja az intézmény nevelőtestületét, a gyerekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az óvoda vezetőjétől, s az adott kérdés megtárgyalásakor, mint a szülői szervezet képviselője, tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleteken.

A szülők kötelességei:

 Gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéshez szükséges feltételekről.  Biztosítsa gyermeke számára a zavartalan és rendszeres óvodába járást 3 éves kortól.  A gyermek 5 éves korától a Közoktatási törvény 24.§–a (3) pontja értelmében óvodakötelessé válik, mely szerint napi négy órán keresztül óvodai nevelésben kell részesülnie.  Figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését és a tőle elvárható módon segítse elő a fejlődés folyamatát.  Rendszeresen kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó óvodapedagógussal. 59

 Tiszteletben tartsa az óvoda vezetőjét, pedagógus és nem pedagógus alkalmazottait, azok emberi jogait.

Az óvodai beíratás:

A gyermekek intézménybe való felvétele az Oktatási Minisztérium által központilag meghatározott rend ( idő, hely, jelentkezési feltételek, dokumentumok ) mellett az óvoda szabályzatában meghatározott rend alapján történik. A beiratkozással kapcsolatos tudnivalókról az információs táblák, a helyi televízió adása, helyi újság ad felvilágosítást.

Az óvodai felvétel

(1) az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodában a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermek óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. (2) a gyermekeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg, ahol szülője dolgozik. Az óvodai átvételről, felvételről az óvoda vezetője dönt, ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető több óvoda esetén az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. (3) 30 § (4) a kötelező felvételt biztosító óvoda – ha a gyermek betöltötte a 3. életévéét – nem tagadhatja meg a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek továbbá annak a gyermeknek a felvételét, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41 § -a alapján jogosult a gyermek napközbeni

ellátásának

igénybevételére,

illetve

akinek

a

felvételét

a

gyámhatóság kezdeményezte. (4) az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt (e törvény 3. sz. melléklete alapján) a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. (5)

A szülők a beíratáshoz személyi igazolványt, lakcím kártyát és a gyermek Születési Anyakönyvi kivonatát, TAJ kártyáját hozza magával. 60

(6)

A szülő a gyermek felvételéről írásban kap értesítést,

(7)

Az óvoda lépés előtt a szülői tájékoztatást kap: -

az óvoda Házi Rendjéről

-

a Helyi Nevelési Programról

-

az intézmény belső, külső helyiségeiről

-

az intézményben dolgozókról

-

az intézmény életével kapcsolatos rendről

Óvodaváltoztatás esetén a szülőnek minden esetben az intézmény vezetőjét kell megkeresnie, és tájékoztatni a szándékáról.

Időpontja: május első hete. Beírható: az a gyermek, a./

aki augusztus 31-ig a 3. életévét betölti,

b./

aki december 31-ig a 3. életévét betölti, a gyermek és felvételét az óvodai férőhelyek indokolttá teszik.

A gyermek felvételéről szükség esetén felvételi bizottság dönt a jelentkezés lezárását követő 15 napon belül. Az új gyermekek fogadása szeptember 1-től folyamatosan. A felvett gyermek köteles óvodába járni.

Óvodajogosultság: A gyermek igénybe veheti az óvodai ellátást, amikor - a 3. életévét betöltötte és szobatiszta /legfeljebb 7 éves koráig /. - teljesen egészséges, - a szülő az étkezési térítési díjat befizette.

A tanköteles ötéves gyerekek óvodába járásának szabálya: Minden gyermek 5. életévének betöltése után az óvodában iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson köteles részt venni. /legalább napi 4 órában /. A gyermek iskolaérettségét elsősorban az óvoda bírálja el. Vitás esetben a Nevelési Tanácsadó vizsgálati eredménye mérvadó. 61

Az a gyermek, aki fogyatékossága miatt veszélyezteti saját vagy mások testi épségét óvodába nem járhat.

Gyermekek az óvodában: A gyermekek ruházata: -

praktikus, kényelmes és tiszta legyen,

-

az öltözködéshez legyen tartalék ruha,

-

legyen minden gyermeknek tornafelszerelése, váltócipője, udvari öltözéke,

-

lehetőleg a gyermek minden felszerelésében legyen a jele.

-

az értékek behozatalának felelőssége: / nem vállalunk felelősséget ékszerek, drága ruhák, otthoni játékok eltűnéséért. /

A gyermek étkezése az óvodában: A gyermek napi háromszori étkezésben részesülnek az óvodában. /tízórai, ebéd, uzsonna /.

A gyerekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok: Az óvodában csak egészséges gyermek tartózkodhat. Beteg, gyógyszert szedő, még lábadozó gyerek a többi gyerek egészségének megőrzése érdekében nem lehetséges. Tetves, és serkés hajú gyermek a közösséget nem látogathatja. Fertőző betegség esetén bejelentési kötelezettsége van a szülőnek. Távolmaradást 1 - 3 nap között az óvónő engedélyezhet. A nevelési év alatt háromnapos hiányzás után orvosi igazolás bemutatása az ÁNTSZ előírása szerint kötelező.

Szülők az óvodában: Együttműködés: A gyermekek sikeres együtt nevelésében szükség van az igazi együttműködésre, nyitottságra és őszinteségre. Komolyabb probléma, konfliktus, ellentét esetén keressék az óvónőt, illetve az óvoda vezetőjét és velük közösen próbálják megoldani a konkrét helyzetet.

62

Az óvoda akkor tud eredményesen működni, ha ismeri a szülők elvárásait, igényeit, az óvoda működéséről és tevékenységéről kialakított véleményét.

Kérjük, és igényeljük hogy a szülők az óvodában folyó pedagógiai munka kialakításában aktívan vegyenek részt, ötleteikkel segítsék elő a közös gondolkozást.

Ennek fórumai: -

szülői értekezletek,

-

játszódélutánok, nyílt napok, közös rendezvények,

-

fogadóóra /vezetői, óvónői /

-

rövid, esetenkénti megbeszélés.

Kapcsolattartás: A gyermekükkel kapcsolatban információt csak a saját óvónőitől vagy az óvoda vezetőjétől kérjenek. Kérjük

Önöket,

hogy

az

óvónőt

munkája

közben,

ne

vonják

el

a

gyermekcsoporttól, mert zavarja a nevelőmunkát.

Panaszkezelés:

A gyermekeket ért sérelem, vagy kár esetén a szülők írásban vagy szóban panaszt tehetnek gyermekük óvodapedagógusának, vagy az óvoda vezetőjének. Az írásban benyújtott panaszra 30 napos határidőn belül írásban válaszolunk, a szóbelire azonnal szóban reagálunk megfelelő segítséget nyújtva a szülőnek. Egyéb szabályok: Étkezési térítési díjak befizetése: Tárgyhó 10-én, 7 -től 16 óráig, az élelmezésvezetőnek. Pótbefizetés: kijelölt nap. Hiányzás bejelentése és az étkezés lemondása: - telefonon vagy személyesen adott napon reggel 9 óráig, - aki nem jelenti gyermeke távollétét a napi étkezési térítést köteles kifizetni.

63

Az óvodai szünetek rendje, bejelentésének módja: -

A nyári óvodai nagytakarítási szünet időtartama szülői igényfelmérés után 2 8 hét, melynek időpontját a szülők tudomására hozzuk. /Szüneteltetési jegyzőkönyv /.

-

Az év végi ünnepek között az óvoda nem üzemel.

-

Nevelés nélküli napok száma: 5 nap lehet egy nevelési évben, /erről két nappal előbb tájékoztatjuk a szülőket /.

-

Az óvoda ünnepek, ünnepélyek időpontjáról a szülők tájékoztatást kapnak.

-

A gyermekek ünnepi ruhája: - kislányok: fehér blúz, pettyes szoknya, - kisfiúk: sötét nadrág, fehér ing.

Teendők, amikor a zárás idejéig nem jönnek a gyermekért: - Az óvónő telefonon jelzi, amennyiben lehetséges a szülőnek. - Amennyiben ez nem lehetséges, az óvónő dönti el a gyermekekkel az intézményben marad vagy a szülőnek értesítést hagy és magával viszi a gyermeket haza.

Az óvoda szülők által is használható helyiségei: -

Az óvoda

előtere, folyosó, gyermek öltöző, előzetes megbeszélés után a

csoport szobák, -

A többi helyiség nem használható.

Az óvoda egész területén tilos dohányzás!

A törvényben biztosított kérdésekben a szülők véleményezési és egyetértési jogát biztosítjuk.

64

A munkatársak részére készült házirend: Általános információk

A gyerekek személyiségjogát minden körülmény között tiszteletben kell tartani! Nem lehet a gyereket - testileg fenyíteni, - lelkileg félelemben tartani, - kiszolgáltatottságukkal visszaélni!

Nem szabad - a gyermekekre ételt ráerőltetni, vagy azt büntetésből tőlük megvonni, - a gyermekeket a levegőztetésből kihagyni, - a csoporttól elkülöníteni! A balesetveszély elkerülése és elhárítása mindenki számára alapvető feladat. Baleset, bombariadó esetén az előírások, intézkedési faladatok betartása kötelező.

Alapvető követelmények az óvodai dolgozók számára:

1. Valamennyi munkatárs a pontos és zavartalan munkakezdés érdekében, munkaidejének kezdetekor már átöltözve foglalja el munkaterületét. 2. Az esetleges késésről, s annak indoklásáról a nap folyamán tájékoztatni kell az intézmény vezetőjét. 3. Munkaidő alatt az intézmény épületét elhagyni csak a vezető, távolléte esetén a vezető-helyettes engedélyével lehet. 4. Magánjellegű program /orvos, vásárlás / miatt csak nagyon indokolt esetben lehet a vetőtől távolmaradást kérni. 5.

A szabadság igénylését lehetőleg írásban, legalább 3 nappal kell kérni. Ellenkező esetben a vezető csak mérlegelés után köteles kiadni.

6.

Megbetegedés esetén lehetőleg előző nap, de legkésőbb a munka megkezdése 65

előbb 1-2 órával informálni kell a vezetőt és a közvetlen munkatársat a hiányzásról, hogy az intézkedésre elegendő idő álljon rendelkezésre.

7.

Az óvodában történt legkisebb balesetről, orvost igénylő esetről is tájékoztatni kell a vezetőt, távollétében a helyettest.

8.

Az óvoda belügyeit, esetleges problémáit szülővel, külső személyes megtárgyalni nem etikus. A gyerekekről, szülőkről megszerzett adatokat, információkat bizalmasan kell kezelni.

9.

A gyerekről információt, pedagógiai véleményt kizárólag csak a vele foglalkozó pedagógus és az óvoda vezetője adhat. A szülőt csakis a saját gyerekével kapcsolatos dolgokról lehet tájékoztatni.

10. Amennyiben valaki a szülők részéről ajándékozás céljából pénzgyűjtést tapasztal, köteles szülőket megkérni, hogy tevékenységüket ne folytassák. A gyűjtésben sem közvetlenül, sem közvetetten részt venni nem szabad!

A nevelőtestület részére szóló szabályok: 1. Munkarend: - váltott műszak esetén - állandó délelőtti, vagy - délutáni munka esetén

2. Munkaköri leírás:

3. Ügyeleti rend: - reggeli - délutáni - csoportösszevonás esetén

4. Felkészülés a délelőtti tevékenységre: 66

- az eszközök előkészítésével előző nap délután

5. A gyermekeket óvónői felügyelet nélkül hagyni, a csoportból kimenni való indok nélkül nem lehet!

6.

Óvodáskorú

gyerek

csak

pedagógus

felügyeletével

tartózkodhat

az

intézményben, reggel is, és zárás előtt is.

7. Másik felnőtt személynek a gyerekeket átadni csak indokolt esetben, a vezető engedélyével lehet /csoportösszevonás, értekezlet / - ez a szabály az altatási időre is vonatkozik. A gyermekek biztonságáért mindig az óvónő felel!

A fentiek értelmében óvónőt telefonhoz hívni csak délben, a váltótárs csoportban tartózkodása alatt lehetséges.

8. Ha a gyerekcsoport elhagyja az óvoda területét /séta, kirándulás alkalmából /, az vónő köteles az irodán jelenteni, hogy hova mennek és mikor térnek vissza az óvodába.

A technikai dolgozók részére szóló szabályok: 1. Munkarend: - munkaidő kezdete és - befejezése - heti, havi ütemezésben

2. Munkaköri leírás:

3. Az ellátandó feladatok időrendi sorrendje:

4. Az egészségügyi, higiéniai szabályok betartása:

5. Egyéb, munkafegyelemmel kapcsolatos szabályok: - anyagi felelősség. 67

- gyerekről nem adható ki információ. - a termekben takarítani csak akkor lehet, ha a gyerekek már nem tartózkodnak bent. - az óvoda épületéből ételt kivinni tilos! - A takarításhoz és az étel tálalásához nem lehet ugyanazt a ruházatot használni!

68

3. sz. Melléklet

TÖRZSGÁRDA SZABÁLYZAT A melléklet hatálya a kálozi Aranyalma Óvodára vonatkozik.

A

hosszabb

ideje

munkahelyünkön,

magas

színvonalon

dolgozó

közalkalmazottakat törzsgárda jutalomban részesítjük, ezzel is elősegítve a stabil, tapasztalt pedagógusokból álló nevelőtestület kialakítását.

A törzsgárda jutalmakat az alábbiak szerint szabályozzuk:

10 év folyamatos, intézményünknél töltött munkaidő esetén

nettó:

20.000 Ft

nettó:

30.000 Ft

nettó:

40.000 Ft

15 év folyamatos, intézményünknél töltött munkaidő esetén 20 év folyamatos, intézményünknél töltött munkaidő esetén

A törzsgárda jutalmak pénzügyi fedezetét az éves költségvetésben kell biztosítani. A jutalmakat minden évben pedagógusnapon ünnepélyes keretek között kell átadni.

69

4. sz. Melléklet Védő- és munkaruha juttatások 1. A dolgozók védő- és munkaruha juttatását az alábbiak szerint határozzuk meg: a./ Az intézmény dolgozóinak munkakörétől és az általa ellátott munka jellegétől függően munkaruhát kell biztosítani. b./ A védő- és munkaruha juttatási idő letelte után a dolgozó tulajdonába megy át. c./ A kapott munkaruhát rendszeresen használni kell. d./ A munkaruha rendben tartásáról és tisztításáról a dolgozó maga gondoskodik. e./ Ha a munkaviszony korábban megszűnik: - a dolgozó a részére kiadott munkaruhát köteles leadni, - a munkaruhát le kell adni, vagy megváltható. f./ A munkaruha juttatás teljes munkaidőben foglalkoztatottakra vonatkozik. A napi 4 órában foglalkoztatottaknál a juttatási idő arányosan növekszik. g./ A dolgozók munkaruházatáról nyilvántartást kell vezetni, melyért az intézmény gazdaságvezetője felelős.

2. A dolgozók védőruha juttatása:

Az egyéni védőfelszerelést a munkavégzés, oktatás, illetőleg egyéb tevékenység egész időtartamára biztosítani kell. Egyéni védőfelszerelés biztosítása és használata nélkül munka nem végezhető. A munkáltatók kötelesek rendszeresen megtervezni és időben beszerezni egyéni védőfelszerelés szükségletüket. Az egyéni védőfelszerelés szakszerű tisztításáról, karbantartásáról, tárolásáról, illetőleg szükségszerinti cseréjéről a munkáltató gondoskodik. Az egyéni védőfelszerelés személyhez kötött: kihordási ideje nincs. A védőfelszerelés elhasználódása esetén a munkáltató gondoskodik cseréjéről.

70

5. sz. Melléklet

Védő- és munkaruha jegyzék

Munkakör

Élelmezésvezető

juttatási idő/hó

24 hó

ruha jegyzék

fehér köpeny, gyógypapucs

könyvelő

24 hó

fehér köpeny, gyógypapucs

fűtő- karbantartó

18 hó

kétrészes munkaruha

18 hó

fehér köpeny, kendő

Védőruha: Óvónők

gyógypapucs

dajka

18 hó

fehér köpeny gyógycipő

takarítónő

18 hó

színes köpeny gyógycipő gumikesztyű

konyhai dolgozók

18 hó

fehér köpeny eü. gyógycipő kendő, sapka vízhatlan és fehér kötény színes köpeny gumi csizma

71

6. sz. Melléklet Munkaruha- és védőruha szabályzat

A Kjt. 79. § /l/ bekezdése alapján a kálozi Aranyalma Óvoda dolgozóival az alábbi munkaruha és védőruha juttatásban állapodunk meg: a kiadott munkaruháról és védőruháról az intézmény köteles nyilvántartást vezetni.

A munkaruha- juttatás idejére vonatkozó hónap időtartam meghatározások a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozókra vonatkoznak. A napi 4-6 órában foglalkoztatottaknál a juttatási idő /kihordási / arányosan növekszik. Ha valamely dolgozó többféle tevékenységet lát el, a legkedvezőbb juttatásban kell részesíteni. Ha többféle a munkakörből összevont munkaterületen dolgozik valaki, és ezzel az elhasználódás is növekszik, a juttatási idő arányosan csökkenthető.

A munkaruha és védőruha juttatásnál az állami és szövetkezeti kereskedelemben forgalomban lévő nem luxusjellegű cikkek vásárolhatók meg.

Védőruha: Az egyéni védőfelszerelést a munkavégzés, oktatás, illetőleg egyéb tevékenység egész időtartamára biztosítani kell.

Egyéni védőfelszerelést a munkavégzés, oktatás, illetőleg egyéb tevékenység egész időtartamára biztosítani kell. Egyéni védőfelszerelés biztosítása és használata nélkül munka nem végezhető. A munkáltatók kötele3sek rendszeresen megtervezni és időben beszerezni egyéni védőfelszerelés szükségletüket. Az egyéni védőfelszerelés szakszerű tisztításáról, karbantartásáról, tárolásáról, illetőleg szükségszerinti cseréjéről a munkáltató gondoskodik.

Az egyéni védőfelszerelés személyhez kötött:, kihordási ideje nincs. A védőfelszerelés elhasználódása esetén a munkáltató gondoskodik cseréjéről.

72

7. sz. Melléklet Letelepedési segély szabályzata A letelepedési segély összege személyenként

3 évre

5 évre

szóló kötelezettségvállalás esetén nettó: 30.000 Ft

nettó: 50.000 Ft.

Letelepedési segély: 1.a./ Letelepedési segélyre jogosultak a pedagógusok, pedagógusképző intézmények nappali tagozatán végző óvónők. Ezen jogosultság 28 éves korig áll fenn. b./ A határozott időre kinevezett pedagógus csak a határozatlan időre történő kinevezésekor válik jogosulttá. c./ Ha a pályakezdő pedagógus, katonai szolgálat, szülési szabadság miatt munkát kezdeni nem tudja, vagy gyermekgondozási szabadságon van, csak a tényleges munkába állást követően válik jogosulttá. d./ A kötelezettség vállalási időt minden esetben a szerződés megkötésétől kell számítani.

2./ Minden pedagógus csak egy ízben részesíthető letelepedési segélyben.

3./ A letelepedési segély igénybevételéhez előírt kötelezettség vállalás időtartamába / 3-5 év / nem számít be: - a tényleges /sor / katonai szolgálat ideje, - a 30 napnál hosszabb idejű fizetés nélküli szabadság, beleértve a gyermekgondozási segély igénybevételére biztosított szabadságot is.

4./ A letelepedési segély a diploma megszerzését követő egy évig igényelhető.

73

5./ A letelepedési segély igénylése:

a./ A kinevezésre jogosult munkáltató köteles a munkaviszonyt kezdő és letelepedési segélyre jogosult pedagógus figyelmét felhívni a letelepedési segély felvételének lehetőségére. Köteles ismertetni a segély folyósításának feltételeit is. b./ A kinevezéstől számított 2 hónapon belül benyújtott kérelem esetén a kötelezettségvállalás

kezdő

időpontja

visszamenőleges

hatállyal

a

kinevezés napja. c./ A kérelem benyújtását követően a munkáltató a kérelmezővel szerződést köt. A feltételek által aláírt szerződésnek tartalmaznia kell kötelezettségvállalás és visszafizetési kötelezettség minden fontos tényezőjét. d./ A szerződés megkötése után a munkáltató intézkedik a letelepedési segély kifizetéséről.

6./ A letelepedési segély visszafizetése: a./ Visszafizetési kötelezettség terheli a pedagógust, ha a vállalt idő letöltése előtt - munkaviszonya fegyelmi elbocsátás, bírói ítélet folytán szűnik meg, - munkaviszonyát felmondással szünteti meg, - letelepedési segélyre nem jogosult munkahelyre kéri áthelyezését, - nem pedagógus munkakörbe távozik. b./ A visszafizetés esetén a letöltött munkaidővel arányosan csökkentett összeget kell figyelembe venni. c./ Ha a pedagógus munkaviszonya a felügyeleti szervek kezdeményezésére szűnik meg a visszafizetési kötelezettség alól mentesül.

7./ A letelepedési segélyek fedezetének biztosítása:

A letelepedési segély pénzügyi fedezetét az éves költségvetésben tervezetten kell biztosítani.

74

8. sz. Melléklet Jutalomosztás szempontjai

1. Az intézmény rendezvényeinek elősegítése, közös és a falu munkájában való részvétel.

1. Hosszabb távollét, hiányzás miatt a dolgozó időarányosan kaphat jutalmat. 2. Titoktartási kötelezettség betartása és a munkahelyi közösség összetartása. Megfelelő munkatársi kapcsolat kiépítése és fenntartása /hírek továbbadása, pletyka elkerülése/. 3. Továbbtanuló esetén, ha a munkáltató tandíját fizeti jutalmazásnál figyelembe kell venni ezt az előnyt. 4. Ötleteivel elősegíti az óvoda fejlődését, a megvalósításokba munkatársait is bevonja és ösztönzi őket. 5. Munkaköri

kötelezettségeit

magas

színvonalon

legjobb

tudása

szerint

folyamatosan teljesíti. Magától meglátja a soron következő tevékenységet, önállóan kezdeményez.

75

9. sz. Melléklet Minőségi bérezés megállapításának feltételei 1./ A gyermek iránt: Szeretetteljes bánásmód. A gyermekek feltétel nélküli elfogadása, empátia.

2./ Szakmai felkészültség: A pedagógiai ismeretek szakszerű alkalmazása. Innovációra, az új, a korszerű pedagógiai irányzatok megismerésére törekvés. A HOP elkészítésében feladatvállalás, valamely szakterület képviselete, felvállalása. Szakképzésben, továbbképzésen való részvétel, önképzés, a tanultak hasznosítása. Szakmai tapasztalatok átadása bemutatókkal, tapasztalatok ötletek megosztásával, óvodán belül és óvodán kívül.

3./ Gyakorlati munkában: A

nevelőmunka,

a

gyermekek

fejlesztésének

eredményessége.

Rendszeresség, felelősségérzet, lelkiismeretesség, pontosság a folyamatos nevelőmunkában. Együttműködés a családokkal, nyitottság. A szülők informálásának rendszere. A szülők megelégedettsége, visszajelzései.

4./ Többletfeladat vállalás: A kötelező órán túli munkaidőkeret hasznosítása. Az óvoda feltételeinek fejlesztéséért kifejtett munka. Az óvoda, a csoport jobb kihasználtságáért tett lépések. Kezdeményezőkészség, aktivitás a nevelőtestületben. Szakmai munkaközösség vezetése, hatékonysága. Megbízatások vállalása, teljesítése. Pályázati lehetőségek megragadása a csoport, az óvoda érdekében. Szakmai tapasztaltok publikálása. Kollegalitás, az emberi kapcsolatok indítékai. Az óvoda belső rendjének megtartása, takarékos szemlélet.

76

10. sz. Melléklet

IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

Az intézmény iratkezelésével kapcsolatos feladatokat az alábbiak szerint szabályozom az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékleteként

Általános fogalmak Iratkezelési szabályzat: Az iratkezelési szabályzat az iratok, a bármely technikai eljárással készült kép- és hangfelvételek, valamint a gépi adatfeldolgozás során keletkezett

adathordozók

biztonságos

őrzésének

módját,

rendszerezését,

nyilvántartását, segédletekkel ellátást, irattározását, selejtezését és levéltárba történő átadását szabályozza.

Iratkezelés: Az iratkezelés fogalmi köréhez tartozik az intézménybe érkező küldemények, vagy az ott keletkező iratok átvétele, illetékesség szerinti elosztása, iktatása. Az ügyintézés során készült kiadványok és azzal kapcsolatos egyéb küldemények postára adása, kézbesítése, az iratok megőrzése, selejtezése.

Irat:.Irat minden írott szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és hang- képkazetta. Iratnak minősül a gépi adatfeldolgozás útján rögzített adatok is.

Irattári anyag: Irattári anyagnak kell tekinteni az intézmény és jogelődei működése során keletkezett iratokat, valamint az iratokhoz kapcsolódó mellékleteket, amelyre még ügyviteli szempontból szükség van.

Levéltári anyag: Levéltári anyagnak kell tekinteni a gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, tudományos, műszaki kulturális, oktatási, nevelési vagy egyéb szempontból jelentős történeti értékű iratokat, amelyekre már nincs szüksége.

77

Az iratok rendszerezésére az irattár szolgál, az óvoda esetében levelezés dosszié évenkénti páncélszekrénybe helyezése rendszerbe foglalja az ellátott ügyköröket és az iratokat ezeknek megfelelően tagolja. Elkülönítve kell kezelni a személyanyagot, a bérrel, illetménnyel kapcsolatos példányokat ide kell lefűzni. Az intézmény iratkezelését a vezető és könyvelő végzi. A beérkező és kimenő levelek közül nem mindegyik kerül iktatásra. A munka irányítása és ellenőrzése az intézmény vezetőjének a feladata. Az érkező küldeményt az iroda dolgozói veszik át, felbontják, ha nem névre szóló, iktatásra kerül az iktatni való anyag, postai feladás, továbbítandó küldemények továbbítása itt történik. Határidős iratok kezelését, nyilvántartását, selejtezést a könyvelő végzi.

A küldemények átvétele Az iroda munkatársai átveszik a kézbesítők útján érkező iratokat, valamint az ügyfelek által közvetlenül benyújtott beadványokat, kérelmeket. A nyilvántartott küldemények /ajánlott, expressz

ajánlott, csomag és távirat/

átvételét a posta szabályainak megfelelően végzik.

A küldemények felbontása Az intézményhez továbbított küldeményeket az ügykör szerint illetékes irodai dolgozók bonthatják fel. Felbontják az olyan küldeményeket is, amelyeken az intézmény neve címzés előtt, vagy után névre szóló címzés is szerepel, csak akkor ha a küldemény hivatalos szervtől, iktatószámmal ellátva érkezik.

Az iktatás Az intézményi iktatási rendszere évente újrakezdődő sorszámos rendszer, melyet iktatókönyvbe kell rögzíteni. Az iktatás - hivatali okból szükséges soron kívüli iktatástól eltekintve - az iktatási bélyegző lenyomatával, /szeptembertől kerül bevezetésre az óvodába, eddig nem volt / és kell tölteni annak egyes rovatait.

Iktatásra nem kerülő iratfajták Nem kell iktatni az olyan iratokat, amelyekről a vonatkozó rendelkezések értelmében külön nyilvántartást kell vezetni /pl. személyzeti nyilvántartások,

78

gazdasági jellegű nyilvántartások, árajánlatok, fizetési felszólítások, számlák, könyvelési bizonylatok, meghívók, prospektusok, közlönyöket, szaklapokat, folyóiratokat, pályázati anyagokat /.

Iktatási bélyegző A bélyegzőt lehetőleg az irat külső /a címzést nem tartalmazó / oldalának jobb felső részére kell rányomni, kitölteni. Az iktatás alkalmával

a bélyegző lenyomaton: a mellékletek számát, az

iktatószámot, az "Érkezett" rovatba az

iktatás keltét kell beírni, az ügyintéző

nevét is fel kell tüntetni.

Az iktatókönyv Iktatás céljára VSz. 1. -9801. Iktatókönyvet kell használni. Az iktatás első iktatószámától megszakítás nélkül folyamatosan halad. A dátumot naponta csak az elsőnek iktatott iratnál kell feltüntetni. Az irat tárgya az ügy lényege. Minden évben új oldalt kell nyitni az iktatókönyve, egyes sorszámmal újra folyamatosan haladni.

Kiadvány készítésénél "A kiadvány hiteles" záradékot kell rágépelni. A hitelesítést végző irodai dolgozó a záradékot aláírásával és körbélyegzővel hitelesíti. .

A boríték címzése A kiadványokhoz a borítékokat a kiadványon /"Határozat" esetében annak befejező részében / feltüntetett címzettek részére a leíró készíti el. A borítékon fel kell tüntetni a kiadvány iktatószámát, a postai irányító számot és a továbbítás módjára vonatkozó különleges utasítást /expressz, ajánlott, stb. / is. A boríték címzését a postai előírásoknak megfelelően kell végezni.

A kiadványok /küldemények / továbbítása a címzettekhez A

küldeményeket

közönséges,

ajánlott,

expressz,

ajánlott-expressz,

tértivevényes, ajánlott-tértivevényes levélként és csomagban /illetve táviraton vagy telefaxon / lehet elküldeni, továbbítani.

79

Ajánlott levélben csak fontos, vagy nehezen pótolható iratokat /okmányokat / bizonyítványokat, stb. / szabad küldeni.

A határidős iratok nyilvántartása Ha az iraton határidőt jelöltek meg, azt az iktatókönyv megfelelő rovatába a hónap és a nap feltüntetésével kell bejegyezni. A határidőként csak a hónap 1. vagy 15. napja jelölhető meg.

Irattári feladatok Az iratot az elküldés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon irattárba kell tenni. Csak olyan iratot szabad az irattárba elhelyezni, amelynek kiadványai továbbításra kerültek a címzetthez és határidős kezelést már nem igényel. Ezek hiányában is irattárba kell tenni az olyan iratot, amelynek érdemi intézkedés nélküli irattárba helyezését rendelték el. Az intézmény három évnél nem régebbi iratait a kézi irattárban kell kezelni és őrizni. Az kézi irattárban az iratokat évek, ezeken belül pedig iktatószámok, érkezések sorrendjében, jól zárható szekrényben kell elhelyezni.

Másolat /másodlatok / kiadása Az irattárban kezelt iratról másolat kiadását az ügyben kiadványozási joggal felruházott illetékes ügyintéző és felettesei engedélyezheti. "A másolat hiteles" záradékkal, keltezéssel és névaláírásával az iroda illetékes dolgozója hitelesíti.

Az irattári anyag selejtezése Az irattári anyagnak azt a részét, amely nem történeti értékű és amelyre az ügyvitelben már nincs szükség, a vonatkozó jogszabályok szerint ki kell selejtezni.

Az

irattár

anyagát

ötévenként

legalább

egyszer

selejtezés

szempontjából felül kell vizsgálni. A megőrzési időt az utolsó érdemi intézkedés lezárásának keltétől kell számítani. A selejtezés lebonyolításáért az irodavezető, vagy az általa megbízott dolgozó a felelős, jegyzőkönyvet kell felvenni a selejtezésről.

80

Az intézmény körbélyegzőjének nyilvántartása Az intézményvezető engedélye alapján készített körbélyegzőkről az iroda vezetője nyilvántartást vezet. A nyilvántartólapon a bélyegző lenyomata alatt fel kell tüntetni: A bélyegzőt használó szervezeti egység nevét /, A bélyegző használatára jogosultak nevét, aláírását. A bélyegző kiadásának dátumát.

A szabályok következetes megtartásáért el kell érni, hogy az iratkezelés megbízhatóan segítse az ügyintézést, az intézményi feladatok szakszerű, gyors megoldását.

Az iratkezelési szabályzat ………év ……………hónap ……..napjával lép hatályba.

81

11.sz. melléklet

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

A Szervezési és Működési Szabályzat melléklete

I. Általános rendelkezések

1. Az adatkezelési szabályzat /a továbbiakban szabályzat/ célja: Az alkalmazottak és az óvodás gyermekek adatainak nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, intézményi rendjének megállapítása, és az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása.

2. A Szabályzat alapját képező jogszabályok A Személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. -

különös tekintettel a 2. sz.

mellékletére A Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. 83./b-d. §-ai és az 5. számú melléklete A Nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 6.) MKM rendelet és a 4. számú melléklete

3. A Szabályzat hatálya: -

3.1. A Szabályzat hatálya kiterjed az intézmény vezetőjére, vezető beosztású alkalmazottaira,

(minden

közalkalmazottra)

gyermekeire. 82

és

az

intézmény

3.2. A Szabályzatban leírtak szerint kell vezetni: A közalkalmazotti alapnyilvántartást, a közalkalmazottak személyi iratainak és adatainak kezelését, /a továbbiakban együtt: közalkalmazotti adatkezelés/,

a gyermekek adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését, a továbbiakban: gyermekek adatkezelése,

3.3. A Szabályzatot alkalmazni kell a közalkalmazotti jogviszony megszűnése után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. A gyermekekkel kapcsolatos titoktartási kötelezettség a közalkalmazotti jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. I. rész

A közalkalmazottakra vonatkozó adatkezelés

1.

Felelősség

a

közalkalmazotti

jogviszonnyal

összefüggő

adatok

kezeléséért: 1.1. Az intézményben a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért: az intézmény vezetője gazdasági vezető vezető helyettes a közalkalmazott saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel.

1.2.

Az intézmény vezetője felelős a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint a Szabályzatban rögzített szabályok megtartásáért, illetve e követelmények ellenőrzéséért.

1.3. A gazdasági vezető felelős azért, hogy az illetményszámfejtés körébe tartozó adatok intézményen belüli feldolgozása és továbbítása során 83

az adatvédelmi rendelkezéseket betartsa.

1.4.

A teljesítményértékelés folyamatába bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos teljesítményértékeléshez szükséges adatokat ismerhesse meg.

2. Az alkalmazottak nyilvántartott adatai

2. 1. A közoktatásról szóló törvény alapján nyilvántartott adatok: -

név, születési hely, idő, állampolgárság,

-

lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám,

-

munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok: iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, ide tartozik még a munkában

töltött

idő,

közalkalmazotti

jogviszonyba

beszámítható

idő,

besorolással kapcsolatos adatok, kitüntetések és díjak, elismerések, címek, -

munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatokra: megbízás, munkavégzésre irányuló

további

jogviszony,

fegyelmi

büntetés,

kártérítésre

kötelezés,

munkavégzés ideje, túlmunka, munkabér, illetmény, az azokat terhelő tartozás és annak jogosultsága, szabadság, kiadott szabadság, az alkalmazott részére történő kifizetések, azok jogcímei, az alkalmazott juttatásai és azok jogcímei, a munkáltatóval szemben fennálló tartozások, azok jogcímei, a többi adat az érintett hozzájárulásával.

2.2. A közoktatásról szóló törvény szerint nyilvántartott és kezelt adatok köre alapvetően megegyezik a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 5.sz. mellékletében meghatározott adatkörök adataival, ezért az alkalmazottak adatainak nyilvántartására a közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése szolgál.

2.3.

A

közalkalmazotti

alapnyilvántartás

tartalmazza

a

közalkalmazott

jogviszonyával összefüggésben keletkezett és azzal kapcsolatban 84

álló adatait.

2. 4.

A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörén kívül adatszerzés nem végezhető, és ilyen adat nem tartható nyilván.

2. 5. Az intézmény nyilvántartja a közalkalmazott bankszámlaszámát és a magán-nyugdíjpénztári

tagságával

összefüggő

adatokat.

2. 6. A közoktatásról szóló törvény által előírt, de a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörébe nem tartozó nyilvántartás vezetését a munkaköri leírással feladatkörébe utalt végzi.

3. A közalkalmazotti adatkezelésben közreműködők feladatai:

3.1. Az intézmény közalkalmazottainak adatkezelését a vezető és a gazdasági vezető végzi.

3. 2. A magasabb vezető beosztásúak tekintetében a közalkalmazotti adatkezelést a munkáltató jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el.

A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköréből a rendes szabadság

3.3.

miatti távollét időtartamának nyilvántartását a vezető helyettes végzi.

3.4.

A közalkalmazotti alapnyilvántartás személyi juttatásról szóló

részét

a Magyar Államkincstár és az intézmény gazdasági vezetője végzi.

/személyi anyag tartalmazza. 3.5. A gazdasági vezető felelősségi körében köteles gondoskodni arról, hogy: az

általa

kezelt,

a

közalkalmazotti 85

jogviszonnyal

összefüggő

adat

és

megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezéseknek. A személyi iratra csak olyan adat, megállapítás kerüljön, amelynek alapja közokirat, vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bíróság, vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés. a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését egyeztesse a vezetővel, ha megítélése szerint a személyi irat a valóságnak már nem felel meg. ha a közalkalmazott nem általa szolgáltatott adatainak kijavítását, vagy helyesbítését kéri, kezdeményezze a vezetőnél az adathelyesbítést. a

közalkalmazott

írásbeli

hozzájárulásának

beszerzéséről,

az

önkéntes

adatszolgáltatás körébe tartozó adatok nyilvántartását megelőzően.

3.6.

Személyügyi nyilvántartási feladatban működik közre minden olyan közalkalmazott,

aki

az

intézménynél,

tevékenysége

során

a

közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörével és a személyi irattal összefüggő adatot is kezel.

4. A közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése és az adatok továbbítása

4.1. A közalkalmazotti alapnyilvántartás számítógépen is megtalálható. A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni, a közalkalmazott adatainak: -

első

alkalommal

történő

felvételekor.

/Az

érintett

külön

kérelmére,

közalkalmazott aláírásával igazolja az adatok valódiságát. / -

áthelyezéskor,

-

közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén,

-

a

betekintési

jog

gyakorlójának

erre

irányuló

azokat az adatokat, amelyekre betekintési joga kiterjed.

86

4.2. A 4. 1. pont alapján készített iratokat személyügyi iratként kell kezelni.

4.3. A számítógépes adatnyilvántartásból a közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén azonnal és véglegesen törölni kell: a közalkalmazott személyazonosító

adatait.

Statisztikai

célokból

a

személyazonosításra

alkalmatlan adatok továbbra is felhasználható.

4.4. Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés jogosulatlan továbbítás és nyilvánosságra hozatal ellen.

A számítógépen vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás

technikai védelmére vonatkozó szabályokat betartásáról gondoskodni kell. 4.5.

A

közalkalmazotti

alapnyilvántartás

adatai

közül

a

munkáltató

megnevezése, a közalkalmazott neve, a besorolásra vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott tudta, és előzetes beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.

4.6. A közérdekű adatokon kívül a nyilvántartott adatairól tájékoztatás nem adható. (az adattovábbítás kivételével).

A közalkalmazott személyi

anyagát - az áthelyezéshez kapcsolódó eset

kivételével - kiadni nem lehet.

4.7. Az intézmény, a nem nyilvános, személyes adatokat csak a törvényben meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett közalkalmazott irányuló – írásbeli kérelmére használhatja, vagy adhatja át

erre

harmadik

személynek.

4.8. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörébe tartozó és a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletében felsorolt adatok a 2. sz. melléklet 3.

pontja

alapján

önkormányzatnak),

a

–

továbbíthatók:

kifizetőhelynek,

a

fenntartónak

bíróságnak,

rendőrségnek,

ügyészségnek, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a 87

(helyi

nemzetbiztonsági szolgálatnak. Ezen kívül a Kjt. 83. D. §-a szerint a közalkalmazott felettesének, a minősítést végző vezetőnek, a törvényességi ellenőrzést

végző szervnek, a fegyelmi eljárást

lefolytató testületnek vagy személynek.

4.9. Az adattovábbítás a 4.8. pontban felsoroltak írásos megkeresésére postai

úton – ajánlott küldeményként, kézbesítés esetén –

átadókönyvvel

történhet, illetve e-mailen történt megkeresés

esetén elektronikus formában, a megfelelő adatvédelem biztosításával. Intézményen belül papír alapon, zárt borítékban.

4.10. Az adattovábbítás a vezető, gazdasági vezető aláírásával történik. Az illetményszámfejtő hely részére történő adattovábbítást a gazdasági vezető irányítja.

5. A közalkalmazott jogai és kötelezettségei

5.1. A közalkalmazott a saját anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi

iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást

kérhet

a

személyi

irataiba történt betekintésről, adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez történő megküldéséről.

5.2. A közalkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és kijavítását a nyilvántartást vezetőtől, egyéb esetekben a vezetőtől írásban kérheti. A közalkalmazott felelős azért, hogy a munkáltató részére átadott bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és 88

aktuálisak legyenek.

5.3. A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatnia vezetőt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról.

6. A személyi irat

6.1. Közalkalmazotti szempontból személyi irat minden adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz.

5.2.

A közalkalmazotti álláshelyekre kiírt pályázatokra beérkezett, valamint az elbírálás során keletkezett iratokat személyi iratként, de más ügyiratoktól elkülönítve kell iktatni és kezelni.

6.3. A személyi iratok körébe az alábbiak sorolandók: - A személyi anyag iratai, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok, a

közalkalmazottnak

az

alkalmazotti

jogviszonyával

összefüggő,

más

jogviszonyaival kapcsolatos iratok, a közalkalmazott, saját kérelmére kiállított, vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok.

5.3.

Az iratokban szereplő személyes iratokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény 89

rendelkezései vonatkoznak.

7. A személyi irat kezelése

7.1. Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetése, a gazdasági vezető feladata.

7.2. A személyi iratokba a következő szervek és személyek jogosultak betekinteni: •

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 83/D. § -ában meghatározott személyek:




a közalkalmazott felettese,




a teljesítményértékelést végző vezető,




a feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést




végző szerv,




a fegyelmi eljárást lefolytató testület, vagy személy,




munkaügyi, polgárjogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság,




a közalkalmazott ellen indult bűntető eljárásban nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,




az illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv, e feladattal megbízott munkatársa,




az adóhatóság,

a társadalombiztosítási szerv, az üzemi

baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv.

más jogviszony alapján keletkezett iratokba az arra vonatkozó törvény

szerinti

jogosultak,

(pl.

adóellenőr,

társadalombiztosítási

ellenőr),

7.3. A közalkalmazotti jogviszony létrehozásának elmaradása esetén a keletkezett iratokat vissza kell adni az érintettnek, anyagot annak a szervnek, amely azt megküldte.

90

illetve személyi

7. 4. A személyi anyag tartalma: •

a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai,

•

a pályázat vagy szakmai önéletrajz,

•

erkölcsi bizonyítvány,

•

az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata,

•

továbbképzés elvégzéséről szóló tanúsítvány másolata,

•

az iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata,

•

a kinevezés és annak módosítása,

•

a vezetői megbízás és annak visszavonása,

•

cím adományozása,

•

a besorolás iratai, közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok,

•

az áthelyezésről rendelkező iratok,

•

teljesítményértékelés,

•

a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat,

•

a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat,

•

a közalkalmazotti igazolás másolata.

7.5.

A 7.4. pontban felsorolt iratokat (személyi anyagként) minden eseten együttesen kell tárolni.

7.6.

A

közalkalmazotti

jogviszony

létesítésekor

a

közalkalmazotti

lapnyilvántartást vezető gazdasági vezető összeállítja a közalkalmazott személyi anyagát. A törvény eltérő rendelkezéseinek hiányában a személyi anyagban a személyi iratokon kívül más irat nem található.

7.7.

A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is.

7.8.

A személyi anyagnak „Betekintési lap”- ot is kell tartalmaznia, 91

amelyen jelölni kell a személyi anyagba történő betekintés tényét, jogosultjának

személyét,

jogszabályi

alapját

és

időpontját,

a

megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A betekintési lapot a személyi anyag részeként kell kezelni.

7. 9. A közalkalmazott személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba a Kjt. 83/D. §-ában felsorolt személyek a betekintési

lap kitöltését követően jogosultak betekinteni, kivéve, ha a

nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 42. §ban foglalt eseteket.

7. 10. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési lapot le kell zárni, a személyi anyagot irattározni kell. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése után a közalkalmazott személyi iratait az irattárban kell elhelyezni. Az irattárba helyezés előtt az iratgyűjtő tartalomjegyzékén fel kell tüntetni az irattározás tényét, időpontját, és az iratkezelő aláírását.

7.11.A

személyi

anyagot

a

közalkalmazotti

jogviszony

megszűnésétől

számított 50 évig meg kell őrizni, (kivéve, amelyet áthelyezés esetén átadtak.) 2. rész

A gyermekek adatainak kezelése és továbbítása

1. Felelősség a gyermekek adatainak kezeléséért

1.1. Az intézmény vezetője felelős a gyermekek adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések, és e szabályzat

előírásainak

megtartásáért,

valamint

az

adatkezelés

ellenőrzéséért.

1.2. A vezető helyettes és a csoportvezető óvónők felelősek az irányításuk 92

alá tartozó területen folyó adatkezelés szabályszerűségéért.

1.3. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős, az óvodapedagógusok, a gazdasági vezető,

az

élelmezésvezető

a

munkaköri

leírásukban

meghatározott

adatkezeléssel összefüggő feladatokért tartoznak felelősséggel.

1.4. A gazdasági vezető és a feladatköre szerint illetékes ügyintéző felelős a pénzügyi

elszámolásokhoz

kapcsolódó

személyes

adatok

szabályszerű

kezeléséért.

2. A gyermekekről nyilvántartható és kezelhető adatokról

2.1. A gyermekek személyes adatai a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából pedagógiai, gyermekés

ifjúságvédelmi,

iskola-egészségügyi

célból,

a

célnak

megfelelő

mértékben, a célhoz kötötten kezelhető.

2. 2. A közoktatásról szóló törvény 2. számú melléklete alapján nyilvántartott o

a gyermek lakóhelyének,

adatok: neve, születési helye és ideje, állampolgársága,

tartózkodási

helyének

címe,

telefonszáma,

nem

magyar

állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme, a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése és száma, o

a szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma,

o

az óvodai ellátással kapcsolatos adatok,




a felvétellel kapcsolatos adatok,




a gyermek értékelésével, nevelésével kapcsolatos adatok




a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok,




beilleszkedési,

tanulási,

magatartási

gyermek rendellenességére vonatkozó adatok


gyermekbalesetre vonatkozó adatok, 93

nehézséggel

küzdő




a többi adat a szülő hozzájárulásával, továbbá:




a

jogszabályban

biztosított

kedvezményekre

való

jogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatok,




amelyekből megállapítható a jogosult személyek kedvezményre jogosultsága.

3. Az adatok továbbítása

A

gyermekek

adatai

a

Közoktatási

Törvényben

meghatározott

célból

továbbíthatók az intézménytől:




Fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szerv részére valamennyi adat,




Sajátos

nevelési

igényre,

beilleszkedési

zavarra,

tanulási

nehézségre,

magatartási rendellenességre vonatkozó adatok, az érintett csoporton belül, a nevelő testületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak,


a gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett óvodához,




az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, a gyermek egészségügyi állapotának megállapítása céljából.




a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek,. gyermek- és ifjúságvédelemmel

foglalkozó

szervezetnek,

intézménynek,

a

gyermek

veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából.

4. Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje

4. 1. A gyermek adatainak kezelésére és továbbítására jogosultak: a

vezető,

a

vezető

helyettes,

óvodapedagógusok,

ifjúságvédelmi felelő, balesetvédelmi felelő, gazdasági vezető,

94

gyermek-

és

4.

2.

Az

óvodavezető,

óvodavezető

helyettes

feladata:

a

gyermekek

nyilvántartására szolgáló beírási napló vezetése. A beírási naplót és nyilvántartásokat biztonságos módon, elzárva tartják, a hozzáférést csak az arra illetékes személyeknek biztosítják.

4. 3. Az óvónők vezetik a csoportnaplót, felvételi mulasztási naplót, gyermekek

fejlődését

kísérő

dokumentációt,

ezek

elhelyezése

a a

csoportszobában elhelyezett szekrényben, biztonságos helyen történik.

4. 4. A balesetvédelmi felelős kezeli a gyermekbalesetre vonatkozó adatokat, s továbbítja a jegyzőkönyvet a jogszabályban meghatározottak szerint.

4.5. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kezeli

a beilleszkedési, tanulási,

magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatokat, és előkészíti az adattovábbításra vonatkozó iratot. Nyilvántartja és kezeli a kedvezményes intézményi étkezési díj Megállapításához szükséges adatokat, ebben részt vesz az élelmezésvezető.

4. 6. Az adatkezelő az adatfelvételkor tájékoztatja a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. A kötelező adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapjául szolgáló jogszabályt. Az önkéntes adatszolgáltatásnál fel kell hívni a szülők figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatásban

való

részvétel

nem

kötelező.

Az

önkéntes

adatszolgáltatási körbe tartozó adatok gyűjtéséről a vezető határoz.

4.7. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári megőrzési időt.

4.8. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős köteles gondoskodni az adatok megfelelő

eljárásban

történő

megsemmisítéséről.

Ha

az

adatok

nyilvántartása már nem tartozik a közoktatásról szóló törvényben és a Szabályzatban leírt célok körébe. 4.9. A tanulói jogviszony megszűnése után a gyermek adatainak őrzése az 95

irattári szabályok szerint történik.

5. Titoktartási kötelezettség

5.1.Az

óvodavezetőt,

gyermek-

és

helyettest,

ifjúságvédelmi

közreműködik személyekkel

vezető

a

gyermek

szemben

a

felelőst,

csoport továbbá

ellátásában,

titoktartási

óvodapedagógust, azt,

hivatásánál

kötelezettség

aki fogva

terheli

a

esetenként harmadik

minden

olyan

tényre, adatra, információra vonatkozóan, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást.

5.2.A szülővel közölhető minden, a gyermekével összefüggő adat, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené, vagy veszélyeztetné a tanuló érdekét.

5.3.Az adat közlése akkor sérti vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek érdekét, ha olyan körülményre /(magatartásra, mulasztás, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethet vissza.

5.4.

A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestületi értekezleten.

5.5. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek adatainak a közoktatásról

szóló

törvény

2.

számú

mellékletében

meghatározott

nyilvántartására és továbbítására. Az adatok nyilvántartását és továbbítását végzők és abban közreműködők azonban betartják az adatkezelésre vonatkozó előírásokat.

5.6. A közoktatásról szóló törvényben meghatározottakon túlmenően a tanulóval kapcsolatban adatok nem közölhetők. 96

III. rész

Záró rendelkezések

1. A jóváhagyott adatkezelési szabályzat egy példányát a óvodavezető irodájában, valamint a gazdasági vezető irodájában hozzáférhető Szervezeti és Működési Szabályzattal együtt kell kezelni. Rendelkezéseiről az intézmény vezetője és a vezető helyettes ad tájékoztatást. 2. Az adatkezelési szabályzat a nevelőtestületi értekezlet elfogadása után a fenntartó jóváhagyása után válik érvényessé.

97

13. SZ. MELLÉKLET LELTÁROZÁSI ÉS LELTÁRKÉSZÍTÉSI SZABÁLYZAT

Az intézményben lévő anyagi javak és készletek leltározási és selejtezési szabályai a következők:

LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT

A számviteli törvény 2000. évi C. tv. 69 §. (1) bek. előírása szerint a könyvek év végi zárásához, a beszámoló készítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani, és megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket és forrásokat, mennyiségben. A leltározás célja: A leltározás célja egyrészt az óvoda vagyonának védelme, készleteinek, vagyonának felmérése, az anyagi felelősök elszámoltatása, másrészt a mérleg valódiságának alátámasztása. Leltározási kötelezettség A leltározási kötelezettség kiterjed: az épületekre, építményekre, gépekre, felszerelési tárgyakra, készletekre. Nem vonatkozik a leltározási kötelezettség a számlakeretbe foglalt készlet közül azokra: -

az anyagokra, amelyeket a számlakeret előírása alapján beszerzéskor,

-

a munkahelyen lévő felhasználatlan azon anyagokra, amelyeket kiadáskor,

-

a fogyóeszközökre, amelyeket teljes értékben a kiadáskor költségként számoltak el és mennyiségi nyilvántartási kötelezettség alá nem tartoznak. A leltározási ütemterv és a leltározás előkészítése: A gazdasági ügyintéző köteles minden évben a leltározás megkezdése előtt leltározási ütemtervet készíteni. A leltározási ütemtervnek tartalmaznia kell a leltározás

előkészítésével,

ellenőrzésével

kapcsolatos

a

leltár

felvételével,

összes

értékelésével,

munkafolyamat

valamint

megkezdésének

és

befejezésének időpontját, a leltározási színhelyeket, továbbá a munkafolyamatok 98

elvégzéséért és ellenőrzéséért felelős személyek megnevezését.

A leltározási ütemtervben kell a leltározási bizottság tagjait is kijelölni. A leltározási bizottság három tagból áll: a bizottság felelőse / óvodavezető helyettes/ a bizottság tagja /élelmezésvezető/ a bizottság 3. tagja/ ügyviteli alkalmazott/

Leltározás előtti feladatok A leltározást megfelelő módon elő kell készíteni. Ennek érdekében a leltárfelvétel előtti hetekben, napokban: -

a készleteket rendezni kell,

-

a nyilvántartásokat rendezni kell, naprakész állapotba hozni,

-

biztosítani kell a leltározáshoz szükséges nyomtatványokat,

-

a selejtes eszközöket a leltározás megkezdése előtt ki kell selejtezni. A selejtezést úgy kell lebonyolítani, hogy annak könyvviteli rendezése még a leltározás megkezdése előtt elvégezhető legyen. Az idegen tulajdont képező eszközöket el kell különíteni. A leltározás módja: A leltározás módja: közvetlen mennyiségi felvétel. Közvetlen vagy mennyiségi felvétel megszámlálással, vagy mérés útján, a nyilvántartással való utólagos összehasonlítással történik. Mennyiségi felvétellel kell leltározni:

-

a házipénztári készletet, /dekádonként/

-

az összes állóeszközt, nagy-értékű tárgyi eszközöket /évente egyszer/

-

élelmiszer raktárkészlet /negyedévi zárás alkalmával/ Közvetlen felvétel vagy egyeztetés: A könyvelési, statisztikai nyilvántartások belső egyeztetése és ellenőrzése útján készül. Akkor alkalmazható, amikor meg nem számlálható eszközöket kell leltározni. Az egyeztetés a főkönyvi számláknak az analitikus nyilvántartásokkal, vagy a könyvelés helyességét igazoló okmányokkal való összehasonlítását jelenti. A leltározást szervezők, irányítók és lebonyolítók A gazdasági ügyintéző a leltározással kapcsolatban felelős: 99

A jogszabályi rendelkezések betartásáért: a leltárhiányok (többletek) miatti felelősségre vonás határidőben történő megtételéért, a leltározás lebonyolításához szükséges feltételek biztosításáért, a bizonylati rendért, a leltárellenőrzés végrehajtásáért, az értékelés helyességéért, a leltári többletek és hiányok kimunkálásáért.

A leltárfelvételi bizottság felelőssége: A leltárfelvételi bizottság tagjait, a leltárt megelőzően a leltárfelelős jelöli ki. A leltárbizottság valamennyi tagja felelős a leltár valódiságért, a leltározási utasítások, előírások betartásáért.

A leltárellenőr felelős: A leltározási munka irányításáért, lebonyolításáért és ellenőrzéséért, A valóságnak megfelelő leltárfelvételért, A leltározási előírások maradéktalan betartásáért, A leltározás során észlelt, az intézmény vagyonát veszélyeztető körülmények megszüntetéséért és jelentéséért. A leltározás időpontja és a leltározandó eszközök A leltározás időpontját az intézmény vezetője, vagy fenntartója határozza meg. Leltározásra kerülnek az óvoda: befektetett eszközei: immateriális javak, tárgyi eszközök, pénzeszközei: pénzintézetek, költségvetési tartozások és követelések, pénztári állomány, A leltározás bizonylati rendje A leltárbizonylatok fajtái: A leltározás során használandó nyomtatványok, bizonylatok az alábbiak: leltárfelvételi ív, amelyen több eszköz is felsorolható, leltárfelvételi ív adatait

összesítik,

ez

kerül egyeztetésre az analitikus

nyilvántartásokkal. A leltárbizonylatok alaki követelményei: Minden leltárnak tartalmaznia kell: •

a nevelő-oktató intézmény megnevezését,

•

a leltár fajtáinak megjelölését (nyitó, átadó-átvevő),

100

•

a leltár fordulónapját, a leltározás időpontját,

•

a leltározott eszközök és források ténylegesen talált mennyiségét,

•

a leltárt olvashatóan kell írni és a leltáríveket kellő gondossággal kell kezelni,

•

a leltárban radírozni, vakarni, vagy olyan vegyszert használni, amelynek segítségével az eredeti bejegyzés megváltoztatható, nem szabad. A leltárakon végrehajtott javítás akkor szabályos, ha az eredetileg beírt adatot egyszeri áthúzással érvénytelenítik és fölé, vagy mellé írják a helyes adatot.

A leltározó ellenőrnek, a leltározónak minden egyes leltárívet aláírásával kell igazolni. A leltárbizonylatok kezelése, példányszáma: A leltárakat nyomdailag előállított, lapszámozott nyomtatványon kell felvenni. A leltár 2 példányban készül. Az állóeszközök leltározása A saját állóeszköznek minősülő vagyontárgyak leltározása: Az

ingatlanokat,

valamint

a

lealapozott

gépeket

és

berendezéseket,

állóeszközöket évenként, mennyiségi felvétellel kell leltározni. A munkahelyen lévő készletek leltározása: A munkahelyen lévő használt eszközöket évente fordulónappal kell leltározni. A leltározási bizonylatot a leltárfelvevőnek alá kell írnia. Az intézmény leltározási egységei óvodavezetői iroda gazdasági iroda nevelői szoba csoportszobák, azok előterei és mosdói tornaterem, tornaterem szertára konyha, mosókonyha udvar Leltárkülönbözetek megállapítása A leltári különbözetek megállapítására 10 napon belül a készleteket egyeztetni kell a könyvviteli nyilvántartásokkal.

101

EGYEZTETÉS UTÁNI VIZSGÁLAT A kivizsgálást a leltárfelvétel időpontjától számítva, legkésőbb 30 napon belül kell zárni. Az eltérések mennyiségét, azok értékét, a leltárfelelősök nyilatkozatát és a kivizsgálás eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Leltári eltérések esetén a vizsgálatot a gazdasági ügyintéző folytatja le, a leltározás vezetőjének közreműködésével.

A

gazdasági

ügyintéző

intézkedik

az

eltérések

rendelkezéséről. AZ ÓVODAVEZETŐ INTÉZKEDÉSE Az intézkedést az intézményvezető hagyja jóvá. A leltározás vezetője javaslatot tesz a kártérítésekre. Az óvodavezető írásban hozott határozattal dönt a dolgozót terhelő leltárhiány megtérítéséről, amelyet a leltárfelvétel befejezését követő 60 napon belül kell a dolgozó részére kézbesíteni. Az óvoda vezetője indoklást is tartalmazó határozatban dönt a dolgozót terhelő leltárhiány megtérítésének összegéről.

A költségvetési ellenőrzés által az éves mérlegben megállapított hibákat a revízió befejezésének negyedévében könyvviteli zárlat alkalmával kell könyvelni. Záró rendelkezések Jelen szabályzat folyamatos karbantartása (a változó jogszabályok okozta változások átvezetése) a leltárfelelős kötelessége. A szabályzat hatálya kiterjed az óvoda valamennyi dolgozójára. A leltározási szabályzat az alábbi mellékletekkel rendelkezik: megbízólevél leltárbizottsági tagok részére (leltározás esetére).

102

MEGBÍZÓLEVÉL

Megbízom ..................................................alkalmazottat, hogy a kálozi Aranyalma Óvoda ( vagy Tagóvodái) területén ................év ..............................hó ......................napján kezdődő ................. évi leltározásban mint ..................................................... részt vegyen.

A leltározási munkákat a Leltározási Szabályzatban és az annak alapján készült ....................... évi leltárutasításban foglaltak szerint köteles elvégezni.

A leltározás időpontja: ............................................................................................ A leltározás befejezési időpontja: ...........................................................................

Káloz, ......................................................

.......................................................... óvodavezető

103

A FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSÁNAK, SELEJTEZÉSÉNEK SZABÁLYAI

A kálozi Aranyalma Óvoda / és Tagóvodái/ költségvetési szerv kezelésében lévő felesleges

vagyontárgyak

hasznosításával

és

selejtezésével

összefüggő

feladatait a számvitelről szóló 2000. évi C tv. és a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeiről intézkedő 249/2000.

sz.

Km.

rendelet,

valamint

a

fenntartó

Önkormányzat

vagyongazdálkodásáról szóló rendelete határozza meg. A fentiek alapján az intézmény vagyontárgyainak hasznosításáról és a selejtezéssel kapcsolatos feladatokról az alábbi óvodavezetői utasítást adom ki.

A selejtezés célja: A selejtezés célja, hogy a természetes elhasználódás, meghibásodás, vagy káresemény következtében, illetve egyéb okból rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált eszközök – amennyiben kijavításuk gazdaságtalan – fizikai elkülönítése, számviteli nyilvántartásokból kivezetése megtörténjen.

A selejtezés szükségessége: A selejtezés szükségességét az óvoda vezetője által megbízott selejtezési bizottság

állapítja

meg.

A

használhatatlanná

válás

és

a

javítás

gazdaságtalanságát (eszköz és értékhatár szabályozása mellett) kötelező szakértő szerv szakvéleménye alapján megállapítani. A befektetett és forgóeszközök (vagyontárgyak) selejtezése a leltározást megelőzően, attól külön munkamenetben

történik.

A

befektetett,

illetve

forgóeszközök selejtezését akkor kell elvégezni, ha azok: a természetes elhasználódás, meghibásodás, vagy rendkívüli káresemény következtében további rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válnak, feltéve, hogy kijavításuk gazdaságtalan. további rendeltetésszerű használatra alkalmasak ugyan, azonban a további üzemeltetésük nem gazdaságos. A felesleges vagyontárgyak értékesítése (amennyiben az eszközök változatlan állapotban, rendeltetésüknek megfelelően értékesítésre kerülnek) nem tartozik a 104

selejtezés fogalma alá. Az ilyen – értékesítésre kerülő – eszközt az eladást megelőzően selejtezni nem szükséges.

A SELEJTEZÉSI ENGEDÉLY: Bármely vagyontárgy, készlet selejtezését az óvoda vezetőjének előzetes engedélyével szabad csak végrehajtani. Azon vagyontárgyak selejtezését, amelynél a selejtezés szükségessége a leltározás alkalmával kerül megállapításra, a vezető utólag engedélyezi.

A hasznosíthatatlan vagyontárgyakkal kapcsolatos feladatok: Azokat a vagyontárgyakat, készleteket, amelyek hasznosítására a selejtezési bizottság megállapítása szerint lehetőség nincs, meg kell semmisíteni.

A gazdasági ügyintéző feladata: Munkaköri kötelessége, hogy folyamatosan gondoskodjon a felesleges, vagy rendeltetésszerű használatra már nem alkalmas vagyontárgyak összegyűjtéséről és raktárba való elhelyezéséről, hasznosításáról, selejtezéséről. A selejtezés során messzemenően szem előtt kell tartani a szigorú takarékosság elvét. A feleslegessé vált vagyontárgyak feltárása A FELESLEGESSÉ VÁLT ESZKÖZÖK, KÉSZLETEK JEGYZÉKE A kezdeményezésre jogosultak, kötelesek a feleslegessé vált eszközöket jegyzékbe foglalni és azt a leltározás megkezdése előtt legalább 5 nappal a vagyongazdálkodásért felelős részére megküldeni.

A jegyzéknek a következőket kell tartalmazni: sorszám, nyilvántartási szám, az eszköz megnevezése, mennyiségi egység, 105

mennyiség, A JEGYZÉK FELÜLVIZSGÁLATA Az összeállított jegyzéket a vagyongazdálkodásért felelős vezető összegyűjti és azt felülvizsgálja. A felülvizsgálat során a következőket kell elvégezni: a feleslegessé válás oka megfelel-e a valóságnak, ha szükséges szakértői véleményeket szerez be,

értékesítés esetén az eladási ár megállapításáról, javaslatokat tesz a hasznosítás módjára.

A felesleges vagyontárgyak fajtái A szabályozás alkalmazása szempontjából felesleges vagyontárgyaknak kell tekinteni mindazokat a tárgyi eszközöket és készleteket, amelyek: a költségvetési szerv tevékenységéhez, a működéshez már nem szükségesek, a vagyontárgyak eredeti rendeltetésüknek már nem felelnek meg, rongálás, természetes elhasználódás, vagy elavultság miatt rendeltetésszerű használatra nem alkalmasak, szavatossági idejük lejárt. A tárgyi eszközök vonatkozásában feleslegesnek kell tekinteni azokat a vagyontárgyakat, melynek hasznosítása azok: műszaki állapota, rendeltetés szerinti használatra való korszerűtlensége, hasznosítása belátható időn belül nem várható, vagy véglegesen megszűntnek tekinthető. A felesleges vagyontárgyak hasznosítása

TÉRÍTÉSSEL TÖRTÉNŐ ÁTADÁS

106

Térítés

ellenében

történő

átadással

való

hasznosítás.

A

felesleges

vagyontárgyakat térítés ellenében lehet átadni. A térítés mértékét illetően az átadás történhet: nyilvántartási értékben, vagy azon felül, nyilvántartási értéken aluli értékben. Amennyiben az átadott vagyontárgyak nyilvántartási értékben, vagy azon felüli értékben adják át, úgy jegyzőkönyvben kell rögzíteni az átadás értékét, időpontját, a fizetés módját és idejét. Nyilvántartási értéken aluli átadás csak a selejtezési bizottság írásos nyilatkozata (indoklása) alapján lehetséges, de az esemény végleges lebonyolítására az engedélyt az óvoda vezetője adja. Az értékesítés kapcsán létrejött okmány egy példányát az óvoda gazdasági ügyintézője, egy példányát a nyilvántartó, egy példányát a selejtezési bizottság vezetője kapja meg. A lebonyolítás szabályszerűségéért az óvoda egyéb gazdasági ügyintézője a felelős.

TÉRÍTÉS NÉLKÜLI ÁTADÁS Feleslegessé vált vagyont ingyenesen átruházni csak az államháztartásról szóló törvényben foglaltak szerint lehet. VAGYONTÁRGYAK ÉRTÉKESÍTÉSE MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE Magánszemély részére felesleges vagyontárgyat csak azonnali készfizetés ellenében lehet értékesíteni.

Az eladási ár megállapítása Az eladási árat a vagyongazdálkodásért felelős javaslata alapján az óvoda vezetője állapítja meg. Az értékesített termékek dokumentálása Minden értékesített eszközről bevételi pénztárbizonylatot kell készíteni A végrehajtás felelőse 107

A felesleges vagyontárgyak hasznosításának szabályszerű végrehajtásáért a gazdasági ügyintéző a felelős. Selejtezés Selejtezési eljárás lefolytatása Az értékesítésre nem került vagyontárgyakat a leltározást megelőzően 7 napon belül selejtezni kell.

Ennek betartásáért a gazdasági ügyintéző felelős. A

vagyontárgyak selejtezését az intézményvezető által kijelölt selejtezési bizottság által szabályszerűen lefolytatott selejtezési eljárás során kell végrehajtani. A selejtezési bizottság A selejtezési bizottság elnökének és tagjainak megbízása az intézményvezető hatáskörébe tartozik. A bizottságnak legalább 3 főből kell állnia. A selejtezés alkalmával a bizottságnak a selejtezésre kerülő vagyontárgyak hasznosításának módjáról is dönteni kell. A hasznosítás módját a selejtezési jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A

selejtezési

bizottság

a

felesleges

vagyontárgyak

selejtezését

a

vagyongazdálkodásért felelős által összegyűjtött és a bizottság elnökének átadott jegyzékek alapján köteles elvégezni. A selejtezési bizottság által javasolt intézkedések megtételére a selejtezés tényleges lefolytatására csak az intézményvezető engedélye alapján kerülhet sor.

A selejtezési eljárást megelőző feladatok A selejtezési bizottsági tagok kötelesek megvizsgálni, hogy a még használható vagyontárgyak

értékesítésére

a

szükséges

intézkedés

megtörtént-e,

a

selejtezésre előkészített vagyontárgyak mennyisége megegyezik-e a jegyzékben felsorolt adatokkal. A selejtezés dokumentálása A selejtezési jegyzőkönyv elkészítése A selejtezésről selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni. Ez a jegyzőkönyv képezi a 108

selejtezés elszámolásának bizonylatát. Külön jegyzőkönyvet kell felvenni a tárgyi eszközök, illetve készletek selejtezéséről. A selejtezési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: az intézmény megnevezését, címét, a selejtezés időpontját és helyét, a selejtezési bizottság tagjainak nevét és feladatkörét, annak tényét, hogy a selejtezési eljárás valamennyi bizottsági tag jelenlétében folyt le ( a tagok aláírásukkal hitelesítik ) a selejtezett eszköz nyilvántartási számát, darabszámát, beszerzési árát, befektetett eszköz esetében bruttó értékét, értékcsökkenését, ajánlott értékesítési árát, továbbfelhasználhatóságát, megsemmisítési javaslatot. A selejtezési jegyzőkönyvet évenkénti sorszámozással 2 példányban kell elkészíteni. A jegyzőkönyvnek 1 példányát meg kell küldeni: a selejtezési bizottságnál 1 példány, irattár 1 példány. A selejtezés végrehajtásának ellenőrzése A selejtezési eljárás szabályszerű végrehajtásának ellenőrzéséért a gazdasági ügyintéző a felelős. Amennyiben a selejtezés során valamilyen szabálytalanságot talál, azt köteles azonnal az intézmény vezetőjének jelenteni.

Záró rendelkezések

Jelen szabályzat folyamatos karbantartása (a változó jogszabályok okozta változások átvezetése) a leltár felelős kötelessége. A szabályzat ....................lép életbe. A szabályzat hatálya kiterjed az óvoda kezelésében lévő tárgyi eszközökre és készletekre.

109

14. sz. melléklet PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

Az intézmény pénzkezeléséről az alábbi vezetői utasítást adom ki az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékleteként.

I. Házipénztár szabályzat A házipénztár az intézmény működéséhez szükséges készpénz és egyéb érték forgalmának lebonyolítására és megőrzésére kijelölt helyiség. Az óvoda házipénztárában csak bevételezett, OTP Bank Rt. vezetett számláról felvett, továbbá készpénzfelvételből származó pénzösszeg tartható (étkezési térítési díjak). A házipénztárban tartható készpénz összegének felső határát (házipénztár kerete) az óvodavezető állapítja meg. A pénzszükséglet és a biztonságos pénzkezelés követelményeinek figyelembevételével a pénztárkeret zárás után maximálisan (indokolt esetben több is lehet) 500.000 Ft lehet (figyelembe véve a pénzforgalmat és a helyi sajátosságokat, befizetéseket). A házipénztárban idegen (más gazdálkodó szervezetek, alkalmazottak és más személyek) pénzét, vagy értékét csak a vezető külön engedélyével, illetve megállapodás alapján szabad tartani. Ezeket az értékeket elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani. Jelen utasítás szempontjából nem tekinthető pénztári kezelésnek az állandó, illetve eseti ellátmány. Pénztári órákat az alábbiak szerint szabályozom: Hétfő -

7– 15 ÓRÁIG

Kedd

-

7 – 15 óráig

Szerda -

7 – 15 óráig

Csütörtök 7– 15 ÓRÁIG Péntek -

7– 13 óráig

A pénztári órákra vonatkozó rendet jól látható helyen ki kell függeszteni!

110

Étkezési térítési díj befizetése minden hó 10. 11. nap. A fenti pénztári órákon kívül a házipénztár kifizetést nem teljesít. A pénztáros valódi és forgalomban lévő pénzeket fogadhat el, s kifizetéseket is csak ilyen pénzben teljesíthet. Nem fogadhat el hiányos, rongálódott vagy megcsonkult bankjegyet.

Nem fogadhat el olyan érmét sem, amelyről megállapítható, hogy nem természetes kopás következtében, hanem más ok miatt (pl. szándékos rongálás) sérült meg. Ha a pénztáros a neki átadott pénzek között hamis, vagy hamisnak látszó bankjegyet, érmét talál ezt fizetőeszközként (fizetésként) nem fogadja el, a bankjegyet, vagy érmét vissza kell tartania és a befizetőt jegyzőkönyvileg meg kell hallgatnia arról, hogy kitől és mikor kapta a hamisítványt. A jegyzőkönyvbe fel kell venni a befizető nevét, a foglalkozását, lakcímét, személyi számát s a jegyzőkönyvet a befizetővel alá kell íratni. Az aláírás esetleges megtagadásának tényét a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Az átvett pénzről a befizetőnek elismervényt kell adni, melyen fel kell tüntetni a bakjegy sorozat- és sorszámát. A hamis, vagy hamisítványnak látszó pénz átvételéről készült jegyzőkönyvet a pénzzel együtt át kell adni a MNB – nak. Pénzforgalom

lebonyolításához

csak

az

országos

szabványok

szerinti

nyomtatványok használhatók. A házipénztárból történő kifizetés előtt a pénztárbizonylatot az ügyrendben utalványozási joggal felruházott személynek alá kell írnia. Folyamatos pénztári utalványozási joggal a vezető helyettes, ellenőrzési joggal a vezető rendelkezik.

Pénzkezeléssel kapcsolatos személyek és feladatok A pénztáros feladata: A pénztárosi teendők ellátásával a munkavállaló a vezető által, illetve egyetértő véleménye alapján lehet megbízni. A pénztárosi teendők ellátásával megbízott személyekkel munkakörük elfoglalásakor írásban közölni kell, hogy a pénztárt önállóan és teljes anyagi felelősséggel kezelik. A pénztáros anyagilag felelős a pénztárral kapcsolatos gazdasági műveletekért, az esetleges pénztárhiányt meg kell térítenie. Pénztárosi teendők ellátásával csak arra alkalmas, büntetlen előéletű személyt lehet megbízni. Feladata: a rábízott értékek kezelése, megőrzése, és az előírt nyilvántartások 111

vezetése. Egyéb feladatait munkaköri leírása tartalmazza. A sárkeresztúri tagintézmény élelmezésvezetőjét esetenként ellátmánnyal látja el, ha a beszedett étkezési térítési díj nem elegendő a működéshez. Havonta köteles elszámolni a vételezett összeggel.

A

sárszentágotai

tagintézmény

vezetőjének

az

élelmezésvezető

a

költségvetésben meghatározott összeget elszámolásra átad. Minden hónap végén, akadályoztatás esetén legkésőbb következő hó 3-ig el kell számolni az átvett összeggel a felhasználásról szóló bizonylatokkal.

A pénztári ellenőr az óvoda gazdasági felelőse. A pénztári ellenőr feladata a bizonylatok alaki és tartalmi ellenőrzése, valamint a pénztárjelentés helyességének és a kimutatott pénzkészletek meglétének ellenőrzése. A bizonylatok tartalmi és alaki ellenőrzése előzetesen történik. Ennek során meg kell vizsgálni az alapbizonylatokat, hogy egyrészt az előírt kellékeknek megfelelnek-e, másrészt vizsgálni kell, hogy a pénztári bizonylat adatai megegyeznek-e az alapbizonylat adataival. A pénztári számadások, valamint a kimutatott pénzkészlet meglétének ellenőrzése utólagos. A pénztári ellenőr (gazdasági vezető) köteles az ellenőrzött okmányokat, számadásokat kézjegyével

ellátni.

Ha

ellenőrzési

funkciójának

gyakorlása

során

rendellenességet, szabálytalanságot tapasztal az okokat köteles megkeresni. A pénztári ellenőr csak büntetlen előéletű személy lehet.

Házipénztári pénzmegőrzés és tárolás

A házi pénztári záró állomány az I. Pontban rögzített 500.000,- Ft-ot meghaladhatja. A pénzkészletet páncélszekrényben kell tartani. 112

A páncélszekrény egyik kulcsát a pénztáros, másikat a vezető kezeli. Tilos a páncélszekrény

kulcsát

olyan

helyen

tartani,

ahol

illetéktelen

személy

hozzáférhet. Kulcs átvétele csak írásban rögzítetten történhet. Ha a páncélszekrény kulcsa elveszett, a páncélszekrényen zárat kell cserélni. Ha a pénztáros a munkahelyét a pénztári órák alatt (akár rövid ideig is) elhagyja, köteles a pénzt a páncélszekrénybe bezárni.

A pénzszállítás szabályai

A pénznek a Postáról, vagy a Postára intézményünkbe/ intézményükből történő szállítása alkalmával a következő szabályokat kell alkalmazni: 200.000,- Ft-ig

1 fő

500.000,- Ft-ig

2 fő

500.000,- Ft-on felül megerősített létszámmal, illetve gépjárművel szállítható csak pénz. Ugyanezen szabályok vonatkoznak a bankban történő pénzszállításra is.

A készpénz felvételével és szállításával megbízott dolgozók teljes anyagi felelőséggel tartoznak az általuk átvett pénzösszegért, e felelősségük addig tart, míg a pénzt a házipénztárba át nem adták és ott el nem helyezték. Az átvett pénzcsomagot a legrövidebb úton és időben a pénztárba kell szállítani. Az 500.000,- Ft-on felüli összegnek a pénztárba történő elhelyezésének a pénztári ellenőrnek (gazdasági vezetőnek) is jelen kell lenni.

Pénztári nyilvántartás vezetése

113

A pénztáros köteles minden készpénzfizetési műveletről szabályszerű bizonylatot kiállítani. Minden pénztári befizetést és kifizetést felmerülésük sorrendjében (időrendi sorrend) a pénztári nyilvántartásba be kell jegyezni. Pénztári nyilvántartás céljára csak szabvány nyomtatványokat szabad használni. A pénztári bevételek bizonylata a Bevételi pénztárbizonylat. A pénztári kiadások bizonylata a Kiadási pénztárbizonylat. Mind a bevételi, mind a kiadási pénztárbizonylatok szigorú számadás alá tartozó nyomtatványok. A bizonylatokat értelemszerűen

kell

kitölteni,

és

csatolni

kell

a

vonatkozó

pénztári

alapokmányokat. Bizonylatokon javítani csak szabályszerűen a – javítást igazolva – lehet, a rontott bizonylatot „stornó” jelzéssel kell ellátni, és meg kell őrizni. Pénztárzárlatot 10 naponként kell készíteni. A pénztárzárlatkor a pénztárosnak: •

meg kell állapítania a pénztárban levő készpénzállományt, címletenkénti részletezésben,

•

a pénztárnapló alapján meg kell állapítani a bevételek és kiadások tárgyidőszaki részösszegét, majd az előző időszaki készpénzmaradvány figyelembevételével a pénztári nyilvántartás szerinti egyenleget,

•

a pénztárnaplóban megállapított egyenlegnek egyeznie kell a tényleges készpénzállománnyal,

•

az egyeztetés megtörténtét aláírásával kell igazolnia a pénztárnaplón, melynek tényét a pénztári ellenőr ugyancsak aláírásával köteles igazolni. Ha a pénztárost bármely okból (betegség, szabadság) helyettesíteni kell, pénztárzárlatot kell készíteni. E pénztárzárlaton részt vesznek: átadó pénztáros, átvevő pénztáros, pénztárellenőr. Amennyiben a pénztárkezelőt úgy kell helyettesíteni, hogy a pénztáros alapos ok miatt (pl. hirtelen betegség) nem tud jelen lenni, s a nála levő páncélszekrénykulcsot sem tudja átadni, fel kell nyitni tanuk előtt a tartalék páncélszekrény kulcsát tartalmazó borítékot, annak segítségével kell kinyitni a páncélszekrényt, s utána elvégezni a pénztárzárást. Ebben az esetben a távollévő pénztáros érdekeit az ügyben érintett, elfogulatlan harmadik személy képviseli.

114

Pénztári bevételek és kiadások bizonylatolása A

házipénztári

befizetésekről

szabvány

bevételi

pénztárbizonylatot,

a

kifizetésekről pedig szabvány kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani. A pénztárkiadási és bevételi tömbök, valamint a pénztárnapló szigorú számadású kötelezettség alá vont nyomtatványok. A bevételi és kiadási pénztárbizonylatokhoz minden esetben csatolni kell a vonatkozó alapokmányt (pl. számla, készpénzjegyzék, útiköltség elszámolás, kifizetett számlák, stb.). A pénztárbizonylatokon javítás nem eszközölhető, értékadatoknál ezeket rontott pénztárbizonylatokként kell kezelni. A rontott pénztárbizonylatot érvényteleníteni kell és helyette új bizonylatot kell kiállítani. Pénztári bevételek bizonylatolása A házipénztári befizetésekről bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani. A bevételezett pénzösszeget a bizonylaton számmal és betűvel fel kell tüntetni. A pénz átvételét a bizonylaton a pénztárosnak is alá kell írnia. A bizonylatot kiállító, valamint az érvényesítő, utalványozó, ellenőrző és könyvelő szintén köteles feladata végrehajtásának igazolásául a bevételi pénztárbizonylatot aláírni. A bevételi pénztárbizonylatot három példányban kell kiállítani. Az első példány a pénztár bizonylata, ehhez kell csatolni az alapokmányokat.

A második példányt a befizetőnek kell átadni. A harmadik példány (tőpéldány) a tömbben marad. A pénztári bizonylatok kiadása Minden házipénztári kifizetésről kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani. A pénztáros csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján fizethet ki a pénztárból összegeket. A pénztárosnak a kifizetéskor meg kell állapítania, hogy a pénzért jelentkező személy jogosult-e a pénz felvételére. Megbízott részére történő kifizetés esetén csak

szabályszerűen

kiállított

meghatalmazás

ellenében

lehet

kifizetést

teljesíteni, a meghatalmazást a kifizetési bizonylathoz csatolni kell. Egy kiadási bizonylaton általában csak egy személy vehet át pénzt. 115

Ha a pénz átvevő nem az intézmény dolgozója, kiadási pénztárbizonylaton (vagy alapokmányon) az átvevő személyi igazolvány számát is fel kell tüntetni. A kiadási pénztárbizonylat aláírására vonatkozó az előzőekben rögzítettek az irányadók. A kiadási pénztárbizonylatot aláírással kell kiállítani. Az első példány a pénztári könyvelés bizonylata, ehhez kell csatolni az alapokmányokat, a második példány a tőpéldány.

Munkabér kifizetése a dolgozó által megjelölt folyószámlára utalással történik.

Külső munkavállaló munkabérét a polgármesteri hivatal fizeti ki.

116

15. sz. Melléklet

Óvodavezetőknek, óvodapedagógusoknak általános feladatai

117

15. sz. Melléklet

Munkaköri leírások

118

TARTALOMJEGYZÉK

A szervezeti Működési Szabályzat /SZMSZ / célja, hatálya

1.

oldal

Az óvoda általános jellemzői

2.

I. Az óvoda működésének általános szabályai, munkarendje

3.

II. Az óvoda működésével kapcsolatos általános tudnivalók

5.

III. Az óvodavezetés szerkezete

7.

IV. A nevelőmunka belső ellenőrzésének rendje

9.

V. A vezetők és az óvodaszék, valamint az óvodai szülői

szervezetek közötti kapcsolat formái, a szülői szervezetre ruházott véleményezési jog

10.

VI. Az intézményi közösségek jogaik és kapcsolattartásuk

12.

VII. A nevelőtestület

14.

VIII. Belső szabályozás - szabályzatok

16.

IX. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei

18.

X. A nevelőtestület feladatainak átruházása

19.

XI. Az óvoda társadalmi környezetével való kapcsolattartás rendje

20.

XII. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

21.

XIII. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

23.

XIV. Intézményi védő-, óvó előírások

23.

XV. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

25.

119

MELLÉKLETEK

Törzsgárda szabályzat

1. sz. melléklet

Házirend

2.

"

A munkatársak részére készült házirend

3.

"

Letelepedési segély szabályzata

4.

"

Munka- és védőruha szabályzat

5.

"

Védő- és munkaruha juttatások

6.

"

Védő- és munkaruha jegyzék

7.

"

Jutalomosztás szempontjai

8.

"

9.

"

Iratkezelési szabályzat

10.

"

Élelmezési szabályzat

11.

"

Közalkalmazotti szabályzat

12.

"

Minőségi bérezés megállapításának feltételei a kálozi óvodában

Az óvodavezetőnek, pedagógusainak általános feladatai

13.

"

Munkaköri leírások: óvodavezető

14.

"

óvónő

15.

"

gazdaságvezető

16.

"

élelmezésvezető

17.

"

szakácsnő

18.

"

karbantartó

19.

"

dajka

20.

"

konyhai dolgozó, konyhalány

21.

"

takarítónő

22.

"

23.

"

Nyilatkozat Leltározási Szabályzat

120

121