SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

ARANY JÁNOS ÉPÜLETGÉPÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1072 Budapest, Nyár u. 9. Tel.: 06 1 342 1320 Tel./fax: 06 1 322 6005 e-mail: [email protected] honlap: www.arany-epuletgepesz.sulinet.hu

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2005.

Arany János Épületgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola

Szervezeti és Működési Szabályzat

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2005. I.

Bevezetés A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Arany János Épületgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola (1072 Budapest, Nyár u. 9.) belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. (Kt. 40. § (1) bek.)

1. A SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a közoktatási intézményben. Ennek érdekében meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az iskola működésének belső rendjét, külső kapcsolatait annak érdekében, hogy a Nemzeti Alaptanterv, valamint az iskola pedagógiai és szakmai programjában rögzített célés feladatrendszer megvalósítható legyen. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.

2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok:

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) -1-



a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (továbbiakban: R.) az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. (X. 12.) OM rendelet

További, az intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: (Ámr. 10. § (4) bek. b) pont)

a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet -2-



az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet

3. A SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.

-3-



II. Intézményi alapadatok 1. Intézményi azonosítók: a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k)

név: Arany János Épületgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola székhely: 1072 Budapest, Nyár u. 9. telephely: 1204 Budapest, Török Flóris u. 74. ( tanműhely) Alapító okirat száma: 1230/C Alapító okirat kelte: 1992. augusztus 18. OM azonosító: 035525 KSH azonosító: 2974401000 PIR azonosító: : 491657 Adóalanyiság: alanyi adómentes Adószám: 15491659-2-42 Bankszámlaszám: 11784009-15491659 (OTP Kommunális Fiók, Budapest, V. Báthory u. 9.)

2. Az intézmény tevékenységei (Ámr. 10. § (4) bek. b) pont)

a) Az intézmény alaptevékenységei 80.21 Általános középfokú oktatás 80.22 Szakmai középfokú oktatás 70.20 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 55.51 Munkahelyi étkeztetés Az intézmény szakágazati besorolása: 802100 Általános középfokú oktatás Alap szakfeladat:

80217-7 Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás feladatmutató: tanulók létszáma (fő) forrás: a fenntartó által jóváhagyott költségvetés állami normatíva állami kötött felhasználású pénzeszközök További szakfeladatok:

szakfeladat: 55232-3 Iskolai intézményi közétkeztetés feladatmutató: intézményi étkeztetést igénybevevők létszáma (fő) forrás: normatíva szerinti befizetések, költségvetés szakfeladat: 75176-8 Intézményi vagyon működtetése feladatmutató: a létesítmény szolgáltatásait igénybevevők létszáma (fő) forrás: költségvetés

-4-



szakfeladat: 80219-9 Szakközépiskolai felnőttoktatás feladatmutató: iskolarendszerű felnőttoktatásban résztvevők létszáma (fő) forrás: költségvetés, térítési díjak szakfeladat: 80221-4 Nappali rendszerű szakiskolai nevelés, oktatás feladatmutató: tanulók létszáma (fő) forrás: költségvetés szakfeladat: 80224-1 Nappali rendszerű, felkészítő iskolai oktatás feladatmutató: tanulók létszáma (fő) forrás: költségvetés

szakképesítés

megszerzésére

szakfeladat: 80226-3 Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás feladatmutató: tanulók létszáma (fő) forrás: költségvetés, térítési díjak, tandíjak szakfeladat: 80511-3 Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás feladatmutató: résztvevők és foglalkozások száma forrás: költségvetés

b)

Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek tevékenység: Budapesti Műszaki Főiskolával kötött együttműködési megállapodás alapján oktatási-nevelési, módszertani feladatok ellátása a műszaki pedagógusképzés területén feladatmutató: foglalkozások száma forrás: megállapodás szerint tevékenység: Felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. Törvény mindenkor hatályos rendelkezéseinek megfelelően felnőttképzési tevékenység folytatása és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtása feladatmutató: fő forrás: saját bevétel tevékenység: Továbbképzések, önköltséges tanórán kívüli foglalkozások szervezése feladatmutató: résztvevők létszáma forrás:tandíjak, térítési díjak, költséghozzájárulás tevékenység: Intézményi vagyon működtetése a teljes kapacitás kihasználása érdekében a Fővárosi Önkormányzat vagyonáról, vagyontárgyak feletti tulajdonjog gyakorlásáról szóló mindenkor hatályos rendelet alapján feladatmutató: tanulói, dolgozói létszám; intézményi vagyon forrás: fenntartó által jóváhagyott költségvetés; saját bevételek tevékenység: Melegítőkonyha üzemeltetése feladatmutató: szolgáltatást igénybevevők létszáma forrás: állami normatíva, költségvetés -5-



tevékenység: Egyéb oktatási tevékenység feladatmutató:az oktatásban résztvevők létszáma forrás: költségvetés, költség-hozzájárulás tevékenység: Tanműhelyi szabad kapacitás terhére szolgáltatási tevékenység végzése, tanműhelyi termékek értékesítése feladatmutató: résztvevők száma forrás: költségvetés, saját bevétel tevékenység: Saját gépjármű üzemeltetése feladatmutató: megtett kilométer forrás:fenntartó által jóváhagyott költségvetés

c)

Vállalkozási tevékenység (Ámr. 10. § (4) bek. c) pont) Az intézmény az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat.

-6-



III. Szervezeti felépítés (Ámr. 10. § (4) bek. f) pont)

1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése Az intézmény önálló intézményként működő jogi személy, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az intézmény fenntartási és működési költségeit, a naptári évekre összeállított és jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A fenntartó, Budapest Főváros Önkormányzata gondoskodik az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről. Az intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul, a követelményeknek (a kliensek elvárásainak megfelelően), gazdaságosan és eredményesen lássa el. Az intézmény feladatait a fenntartó által – a költségvetésre és tantárgyfelosztására vonatkozóan – engedélyezett közalkalmazotti létszámmal látja el.

a) Vezetők, vezetőség (a fenntartó által jóváhagyott tantárgyfelosztással, munkabeosztással egyezően) Az intézmény vezetője az igazgató, vezetői tevékenységét két igazgatóhelyettes, egy tagozatvezető és egy gazdasági vezető közreműködésével végzi. Az igazgató és helyettesei közötti munkamegosztás funkcionális szervezeti felépítés szerinti. (Lásd: szervezeti felépítés ábra) Az igazgató munkáját közvetlenül segítők a második szinten helyezkednek el, akik a harmadik szintet szakmai szempontok szerint irányítják. A cél az, hogy a szakmaiság maximálisan érvényesüljön, azonban nagyon fontos, hogy a vezetők nagyfokú kooperációs képességekkel rendelkezzenek, tudjanak „csapatban” dolgozni. E felépítés feltételezi, hogy az igazgató és helyettesei között szoros munkakapcsolat alakuljon ki, és a döntésekben valamennyi vezetőtárs véleménye tükröződjön. Ennek érdekében az igazgató hetente tart vezetői értekezletet, amelyen tájékoztatást adnak egymásnak, az elmúlt héten végzett munkáról, jelzik azokat a problémákat, amelyek munkaterületükön felmerültek, ismertetik azokat a kérdéseket, amelyekben az igazgató döntését kérik. Meghatározzák, hogy a munkaterv szerint a következő héten milyen nagyobb feladatot kell elvégezniük. Az igazgató e munkamegbeszélésen közli munkatársaival döntését a vitás kérdésekben, kikéri véleményüket, majd kitűzi az elvégzendő feladatokat, meghatározza az elvégzendő munka ütemét, kiadja utasításait. A vezetőtársak számára ezután kötelező etikai törvény, hogy bár az elvégzendő feladatok közös vezetői döntés eredményei, azt felvállalva a maguk nevében hajtassák végre.

-7-



Vezetők közötti feladatmegosztás (R. 4. § (1) bek. e) pont) Az igazgató kizárólagos jogkörében megtartja: - munkáltatói jogkör gyakorlását, - a kötelezettség-vállalást, - külön megállapított ügyekben a kiadmányozást. Feladatköréből átruházza: Első igazgatóhelyettesre: - munka- és tűzvédelmi feladatok irányítása, ellenőrzése, - szakmai munkaközösségek irányítása és ellenőrzése, - külső szakmai kapcsolattartás, - szakmai vizsgák megszervezése, irányítása, ellenőrzése - IMIP irányítása - mérő-értékelő feladatok irányítása, - a gyakorlati képzés irányítása. Második igazgatóhelyettesre: - közismereti munkaközösségek irányítása, ellenőrzése, - érettségi vizsgák szervezése a felnőttoktatási tagozatvezetővel közösen, - egészséges életmódra nevelés, rendszeres testedzés, kapcsolattartás az orvossal, - tanórán kívüli tevékenységek irányítása, ellenőrzése, - diákönkormányzat segítése, - kapcsolattartás a szülői szervezettel, - a tankönyvellátás szervezése. Felnőttoktatási és felnőttképzési tagozatvezetőre: - felnőttoktatás szervezése, irányítása, - felnőtt képzés szervezése, irányítása. Gazdasági vezetőre: - gazdasági ügyek intézése, - az intézményi működés irányítása. Helyettesítés rendje (R. 4. § (1) bek. f) pont és Korm. r. 7. § (2) bek. b) pont) Az igazgatót akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylő ügyekben, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével teljes felelősséggel az első igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes folyamatos távollét. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését a gazdasági vezető látja el. Az igazgató és az első helyettes egyidejű távolléte esetén helyettesítésüket a második igazgatóhelyettes látja el. Mindhárom vezető távolléte esetén a felnőttoktatási tagozatvezető látja el a helyettesítést.

-8-



b) Gazdasági szervezet felépítése és feladata (Ámr. 17. § (4) bek.) A gazdasági szervezetnek feladata a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási, valamint a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedő feladatokat. A gazdálkodás irányítási, szervezési, ellenőrzési feltételeinek megteremtésért a költségvetési szerv vezetője a felelős. A gazdálkodás részletes szabályait és követelményrendszerét a kötelezően és saját hatáskörben elkészített belső szabályzatok rögzítik, melynek betartásának ellenőrzésére szolgál a belső ellenőrzés kialakítása és a felügyeleti szerv terv szerinti időszakos és téma ellenőrzése.

A pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatköre, munkaköre (Ámr. 10. § (4) bek. h) pont) A gazdálkodási csoport munkájának munkafolyamatban való ellenőrzését, csoportvezető látja el. A pénzügy – könyvelés rögzíti a tevékenységek során előforduló gazdasági események pénzforgalmi és pénzforgalom nélküli tételeit. - főkönyvi könyvelő - pénztár - pénzügyi ügyintéző - anyag-, és készletnyilvántartó, leltározó A munkaügy és bérgazdálkodás területe összefoglalja az intézmény személyi juttatások felhasználásának dokumentációját, munkajogi okiratok készítését. - bérszámfejtés - munkaügy Az intézmény üzemeltetésével összefüggő műszaki-technikai állomány, melynek feladata: - portaszolgálat - kézbesítés - gondnoki munka: karbantartói , takarítói, konyhai tálalás, fűtő, portás feladatok. Mindhárom egység a gazdasági vezető közvetlen irányítása alatt látja el feladatát. Az egyes személyek részletes feladatait munkaköri leírások tartalmazzák, egyes esetekben a felelősség nyilatkozattal, illetve szabályzatban rögzített jogosultságukkal. -9-



A szervezeti egységek vezetőjének azon jogosítványai, amelyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el (Ámr. 10. § (4) bek. j) pont) A gazdasági szervezet élén a gazdasági vezető áll, az intézmény működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében a költségvetési szerv vezetőjének helyettese, feladatait a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. Az igazgatót gazdálkodási és pénzügyi témákban a gazdasági vezető helyettesíti. A költségvetési szerv képviselőjeként a gazdasági-pénzügyi feladatokkal kapcsolatosan önállóan járhat el. A gazdasági vezető feladata - a gazdasági szervezet irányítása és ellenőrzése - iránymutatás a szakmai szervezeti egységek gazdasági munkájához - gazdasági intézkedések megtétele - a felsorolt feladatok jogszabálynak megfelelő felelős ellátása.

A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások, feltételek (Ámr. 10. § (4) bek. i) pont) A költségvetési koncepció elkészítése A költségvetési koncepció összeállításakor számba kell venni az intézményünk által ellátandó feladatokat, az intézmény bevételeit. A bevételek közül a nem saját bevételeket a rendelkezésre álló, dokumentum értékű okmányok alapján kell bemutatni. A kiadások tekintetében figyelembe kell venni minden, a tervkészítéskor ismert a költségvetési kiadásokra ható tényezőt. A tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozó a tervezés ellenőrzése során köteles megvizsgálni, hogy a költségvetési tervet megalapozó számítások során. Figyelembe vették e a vonatkozó jogszabályokat - a kötelezettségvállalások nyilvántartása alapján a tervévre vonatkozó kötelezettségvállalások beépítésre kerültek-e - az inflációs hatásokkal, illetve jogszabályi változások hatásaival az érintettek megfelelő mértékben számoltak-e - a tervezés meghatározott tartalommal, formába készült-e.

Az intézményhez rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek (ezen belül az itt dolgozó pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatköre, munkaköre) (Ámr. 10. § (4) bek. h) pont) Intézményünk önálló gazdasági szervezettel rendelkezik, részben önálló költségvetési szerv nem tartozik hozzá. - 10 -



c) Pedagógusok közösségei A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása (R. 4. § (1) bek. h) pont) (ezen belül a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések) A nevelőtestület feladata a fiatalok nevelése, az elméleti és gyakorlati tantárgyak oktatása, a tanórán kívüli nevelés, a vizsgáztatás (beszámoltatás), értékelés, mérés, a tanügyi adminisztráció elvégzése, kapcsolattartás a szülői házzal, a tanulók gyakorlati munkahelyével. A hagyományok ápolása, ünnepélyek megszervezése. A pedagógusok tevékenységüket a tantárgyfelosztás illetve az érvényes órarend szerint végzik. A pedagógusok munkaidejét az Mt. és a Kjt. szabályozza. A pedagógusok tevékenységével kapcsolatos egyéb eljárásokat a Kjt. és az iskolai Kollektív Szerződés tartalmazza. A nevelőtestület véleményezési jogát a szakmai és közismereti munkaközösségekre ruházza át: - a tantárgyfelosztással, - a pedagógusok külön megbízásával, - a tankönyvek kiválasztásával, - a tanulók felvételénél, - a szakmai követelmények meghatározásával kapcsolatban. Döntési jogát átruházza - a tanulói fegyelmi ügyekben - a fegyelmi bizottságra. A fegyelmi bizottság ebben az átruházott hatáskörben - kivizsgálja a tanulók fegyelmi ügyeit, - lefolytatja az eljárást és - javaslatot tesz a fegyelmi büntetés mértékére. A munkaközösségek vezetői a tantárgyfelosztással, a pedagógusok külön megbízásaival, a tankönyvek kiválasztásával és a tanulók felvételével kapcsolatban minden tanévet záró értekezleten kötelesek beszámolni a nevelőtestületnek. A fegyelmi bizottság elnöke félévenként számol be az iskola fegyelmi helyzetéről a tantestületnek. Írásos kimutatást készít a tanulók fegyelmi büntetéseiről. A munkaközösségek Az iskola igazgatója részére szakmai, módszertani kérdésekben nyújtanak segítséget a nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Az igazgató ellenőrzési feladatainak egy részét el is látják azzal, hogy tanórákon hospitálnak. Tanácsot, javaslatot adnak a pedagógiai programhoz, annak végrehajtásához. Tanácsot adnak a tananyag, a tanulmányi segédeszközök kiválasztásához. A tankönyvjegyzék alapján véleményezik, hogy az iskolában mely tankönyveket célszerű alkalmazni. Saját munkatervet készítenek, és év végén értékelik annak végrehajtását. - 11 -



Koordinálják az iskolai feladatok végrehajtását, összehangolják a csoporthoz tartozó kollégák munkáját. Megszervezik a tehetséggondozást, a felzárkóztatást, az országos- és a házi versenyekre való felkészülést. Részt vesznek az ünnepségek előkészítésében. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok: Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a nevelőtestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgató döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgató hozza létre, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet.

d) Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak Ifjúságvédelmi felelős Az ifjúságvédelmi felelős munkáját a közoktatási, a szociális és családvédelmi törvény, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994./VI.8./ MKM rendelet alapján végzi. Feladatát félállásban látja el. Munkáját a második igazgatóhelyettes irányítja, ellenőrzi és értékeli. Az igazgató biztosítja a munkavégzéshez szükséges feltételeket. Az ifjúságvédelmi felelős munkavégzése során egyedi intézkedéseket tesz és általános megelőző-felvilágosító tevékenységet végez. Az osztályfőnökök segítségével felméri az iskola diákjai közül a veszélyeztetett vagy egyéb hátrányos helyzetben lévőket. A körülmények mérlegelése alapján köteles kezdeményezni az igazgatónál a veszélyeztetettségből vagy hátrányos helyzetből keletkező problémák kezelésére megteendő intézkedéseket: különös figyelemmel a gyermekbántalmazás vélelme és az anyagi veszélyeztetettség eseteire, valamint a „drog”-gal kapcsolatos stratégiai lépésekre. Figyelemmel kíséri, hogy az iskolában a „kiskorú” tanulók még a kijelölt helyen sem dohányozhatnak. A tanulót veszélyeztető okok kiküszöbölése, a hátrányos helyzet felszámolása érdekében kapcsolatot tart: - az igazgatóval, - az általános igazgatóhelyettessel, - az érintett tanuló osztályfőnökével, - az ODB vezetőivel, - a szülői szervezet tagjaival.

- 12 -



Szükség szerint együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel (pl.: védőnő, egészségügyi ellátók, családsegítő szolgálat, nevelési tanácsadó). Anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakóhelye – ennek hiányában tartózkodási helye – szerinti illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál. A szociálisan hátrányos helyzet feloldásához a támogatások más formáját is felderíti (ösztöndíjak, pályázatok stb.) Jogosult a veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzetben lévő gyermekek tanulmányi eredményének figyelemmel kisérésére. Részt vesz a fegyelmi eljárás alá vont tanuló fegyelmi tárgyalásán. Az ifjúságvédelmi felelős minden esetben a gyermekek érdekeit tartja szem előtt és azokat képviseli. Általános megelőző tevékenysége során: Kiemelkedő figyelmet fordít az alkohol- és cigaretta-, valamint a drogfogyasztás okozta szenvedélybetegségek megelőzésére. Tájékoztatást ad a tanulóknak és szülőknek az ifjúságvédelmi felelős feladatáról, a vele történő kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás idejéről, módjáról, az iskolán kívül igénybe vehető gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményekről. Az iskolában a tanulók és szülők által jól látható helyen közzé teszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (gyermekjóléti, családsegítő, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon, gyermekek átmeneti otthona, stb.) címét és telefonszámát. Fogadó óráin meghallgatással segít a tanulóknak, szülőknek, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos kérdések megoldásában.

Szabadidő-szervező tanár Feladatait az iskola diákmozgalmi tevékenységei, hagyományai, illetve az iskola munkaterve határozza meg. Munkáját a második igazgatóhelyettes irányítja. Állandó segítője és koordinátora az iskola szervezett diákcsoportjainak. Elsődleges feladata a szabadidő szervezése mellett a közösségi élet kialakítása. A szabadidő szervezés kötődik az iskola pedagógiai programjában szereplő tanórán kívüli tevékenységek előkészítési, szervezési kooperatív munkájához. - 13 -



A szabadidő szervezés egyben tájékoztatási feladattal is jár, hogy a diákságnak legyen lehetősége a „felkínált” lehetőségek közül választani. Rendszeresen és folyamatosan kapcsolatot tart a diákcsoportok vezetőivel, a szülői szervezettel; ismeri az időszerű ügyeket, a diákság gondjait, kéréseit, igényeit és segíti őket. Tevékenysége során fokozott figyelmet fordít a „hagyományokra”, az egészséges életmód kialakítására, formálására. Ennek figyelembe vételével szervezi a szabadidő hasznos eltöltésének formáit. Tevékenysége az emberi értékek megismertetésére, elmélyítésére; a napi problémák (drog, etnikai kérdések, másság,…) kezelésére kell irányuljon. Szoros kapcsolatot tart az ifjúságvédelmi felelőssel: kezdeményezi egyeztetéseket és kidolgozzák közösen a követendő stratégiát.

az

Képviselheti az iskola vezetőségét a diákmozgalmat irányító illetékes felsőbb szervnél. Gondoskodik arról, hogy az egyes diákcsoportok megbízottjai felkészülten képviseljék a diákközösség érdekeit a különböző fórumokon.

Rendszergazda Munkáját közvetlenül az iskola általános igazgatóhelyettese irányítja. Legfontosabb feladata az intézmény informatikai rendszerének felügyelete, karbantartása. Ezzel segíti az iskola pedagógiai programjának megvalósulását, valamint az intézményi működés zavartalanságát. Rendszeresen ellenőrzi a hálózat és a hálózati számítógépek működését és elvégzi a szükséges karbantartási feladatokat. A karbantartási feladatok egyaránt vonatkoznak az iskola szoftver eszközeire és hálózati operációs rendszerére és eszközeire. Az ellenőrzések után minden alkalommal tájékoztatja az intézmény vezetését a hálózati rendszer változásairól ill. esetleges meghibásodásairól. A hálózati meghibásodásokat a lehető leghamarabb elhárítja. A karbantartási munkák teljesítéséről havonta jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza az elvégzett feladatokat, az iskolai rendszer általános állapotát, az esetleges hibajegyzéket illetve az elvégzett garanciális és egyéb javításokat. Az iskolai informatikai rendszert munkájával igyekszik működésképes, vírusmentes állapotban tartani. A szerver és a munkaállomások szoftveres átvizsgálása, a víruskeresés és vírusirtás az intézmény rendelkezésére álló víruskereső szoftverrel vagy a legfrissebb freeware vírusölő termékkel történik. Feladatai közé tartozik az iskolában az informatika és a számítástechnika oktatásának szakmódszertani kérdéseiben való szakmai segítségnyújtás, az

- 14 -



oktatáshoz szükséges szakmai, tárgyi feltételek kialakítása, módosítása, fejlesztése, átalakítása. Az intézmény részére minden évben javaslatot készít az iskola számítógépes rendszerének fejlesztésére. Ennek keretében folyamatosan tájékoztatja az intézmény kijelölt felelősét a szoftverfrissítési és hardverfejlesztési javaslatairól. Igény esetén részletes tervet készít a megvalósítás feltételeiről és költségeiről.

e) Tanulók közösségei 1.

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportba tartozó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, közösségi munkájának szervezésére, valamint az iskolai diákönkormányzatba egy fő ODB titkárt és egy fő képviselőt (küldöttet) választanak. Az osztályon belül a diákközösség az osztályfőnök egyetértésével egyéb tisztségviselőket is választhat.

2.

Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök alakulhatnak. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. A diákkörök létrehozására az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanár, tanulócsoport, illetve a diákönkormányzat javaslatot tehet az iskola igazgatójának. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. A diákköröket az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti.

3.

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeik képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére a diákönkormányzatba (DÖK) a diákkörök további egy-egy küldöttet jelölhetnek.

4.

A DÖK tevékenységét a tagjaiból választott öttagú diákönkormányzati vezetőség (IDB) saját szervezeti és működési szabályzata alapján irányítja. A IDB jogosult az ifjúságot az iskola vezetése előtt képviselni, a diákság érdekeit és törvényes jogait védeni, az ezeket sértő intézkedések ellen fellépni. A diákönkormányzat és az Iskolai Diák Bizottság tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

5. A diákönkormányzat legfelsőbb döntési fóruma a diákközgyűlés. Diákközgyűlést tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívni, de szükség szerint összehívhatja az igazgató, az IDB (egyszerű szótöbbséggel), vagy 5 osztálytitkár (írásban). Az ülések nyilvánosak. Összehívásáért az összekötő tanár felelős.

- 15 -



A diákközgyűlés döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A közgyűlés bármely tagjának kérésére a jelenlévők egyszerű szótöbbséggel titkos szavazást is elrendelhetnek. A szavazategyenlőség esetén a közgyűlés elnökének szavazása dönt. A DÖK tagsága szavazati joggal, minden más résztvevő hozzászólási joggal rendelkezik. A napirendi pontokat a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlés jogosítványait az oktatási miniszter rendeletben szabályozza. 6. A diákönkormányzat döntési joggal rendelkezik: a. diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, b. egy tanítás nélküli munkanap programjának megállapításáról. c. DÖK tájékoztatási rendszer (rádió stb.) létrehozásáról, működtetéséről, d. valamint a tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének és munkatársainak megbízásáról. 7. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol: a. az iskolai SZMSZ elfogadásakor, módosításakor a diákságot érintő kérdésekben, b. a tanulók kitüntetésében, jutalmazásában, a tanulókat érintő juttatás odaítélésében, c. társadalmi munkaakciók, környezetvédelmi programok szervezésében, d. a szociális intézkedésekre, illetve a sporttevékenységre vonatkozó, valamennyi, a tanulókat érintő döntések tekintetében, e. az ifjúságpolitikai célokra fordítható pénzeszközök felhasználásában, f. a diákönkormányzati szervet illető pénzeszközök felhasználásában, g. a házirend kialakításában, módosításában. 8. A diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol: a. a középfokú nevelési-oktatási intézmény munkájának, a tanulók helyzetének átfogó elemzésében, értékelésében, beszámolók elfogadásában, b. pályázatok, versenyek meghirdetésében, c. az ifjúságvédelmi felelős tanár megbízásában, d. a tanulók fegyelmi ügyeiben, e. a középfokú nevelési-oktatási intézmény külső kapcsolatrendszerének kialakításában, f. a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításában, g. a pedagógusoknak a diákmozgalomban végzett tevékenységéért való kitüntetésben, jutalmazásban,

- 16 -



h. az iskolai ünnepségek szervezésében és az iskolai hagyományok építésében, i. a tanórán kívüli tevékenységre fordítható pénzeszközök felhasználásában, j. kötelező a DÖK véleményét kikérni a tanulók nagyobb közösséget érintő kérdésekben, valamint jogszabályban rögzített egyéb kérdésekben. 9. A diákönkormányzat javaslattevő jogköre kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre.

f) Szülői szervezetek (közösségek) Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet (közösséget) az SZMSZ véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel (R. 4. § (1) bek. p) pont) A szülői szervezet (közösség) részére további jogok megállapítása (Kt. 59. § (6) bek.) Az iskola szülői szervezetének alapvető célja: 1) Az iskolába járó tanulók szüleinek képviselete a szülői kötelességek és jogok gyakorlásának érdekében. 2) Az iskola és az otthon közötti aktív együttműködés elősegítése. 3) A saját, önálló életre felkészítő iskola megvalósításában való közreműködés. 4) Az oktatás minőségének javítása az iskolába járó gyerekek érdekében.

Az iskola szülői szervezetének alapvető feladata: 1) Az oktató-nevelő munkát együttműködésükkel segítő szülők összefogása. 2) A szülők tájékoztatása és véleményük kikérése a gyermekük oktatásával kapcsolatos kérdésekben. 3) A szülők közötti kapcsolattartás megszervezése - szülő és iskola, - szülők és szülői szervezet, - szülők és szülők. 4) A kapcsolattartás kialakításában való részvétel - a szülői értekezlet rendje és tartalma, - a fogadó órák időpontja, - a nyílt napok lebonyolítása, - levelezés a szülők és a szülői szervezet között,

Az iskola szülői szervezetének jogosítványai: A szülőnek joga van ahhoz, hogy a gyermeke megfelelő színvonalú nevelésben, képzésben részesüljön. Ennek megfelelően joga igényelni, hogy az iskola pedagógiai programjában és tevékenységében tárgyilagosan és többoldalú módon közvetítse a tájékoztatást és az ismereteket. - 17 -



Dönthet - saját működési rendjének és munkaprogramjának elfogadásáról; - tisztségviselőinek megválasztásáról; - a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának módjáról; - a szülők körében megszervezendő, iskolát segítő munkáról. Az iskolai szülői szervezet eljárhat, intézkedhet a közoktatási törvényben meghatározott szülői jogok érvényesítése és szülői kötelességek teljesítése érdekében. Az iskolai szülői szervezet véleményét ki kell kérni a tanév helyi rendjének meghatározásakor (11/1994. MKM rendelet 2. § (1) ). A fenntartónak ki kell kérnie a szülői szervezet véleményét - az iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, - nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával kapcsolatban, - valamint vezetőjének megbízása és e megbízás visszavonása előtt. (Közoktatási törvény 102. § (3) bekezdés.) A nevelőtestületnek ki kell kérnie a szülői szervezet véleményét a központi Költségvetési törvényben meghatározott tankönyvtámogatás módjáról.(Közoktatási törvény 118. § (5) bekezdés.) A szülői szervezet által delegált szülők az igazgató felkérésére tanácskozási joggal közreműködhetnek az alapműveltségi és az érettségi vizsgabizottság munkájában (Alapműveltségi, ill. Érettségi vizsgaszabályzat). A szülői szervezet választmánya kezdeményezheti rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását. A szülői szervezet a választmányi üléseken megtárgyalja a szülőket érintő kérdéseket. A szülői szervezet kérdéseket tehet fel – az elnökén keresztül – az iskola vezetőinek az intézmény működését érintő valamennyi kérdésben. A szülői szervezet választmánya köteles az iskolába járó összes gyerek szülejét képviselni, ezért a kisebbségi véleményt is meg kell jelenítenie. A szülői szervezet vezetősége köteles a szülők írásba foglalt véleményét és kérdéseit az iskola vezetése felé továbbítani. A szülői szervezet választmánya kezdeményezheti szülői értekezletek összehívását, és önállóan is szervezhet szülői értekezleteket. Ha a tanulók kérik, akkor segíti a diákönkormányzat munkáját. - 18 -



2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája (R. 4. § (1) bek. e) pont)

a) A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskola közösségei: vezetőség, tantestület, munkaközösségek, Közalkalmazotti Tanács, tanulói közösségek (osztályközösségek, iskolai sportkör), iskolai diákbizottság (IDB), iskolai szülői szervezet (ISzSz). Az egyes közösségeket a tagság által választott vezetők képviselik. Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit meghatározott esetekben - véleményezési, - egyetértési, - döntési jog illeti meg. Véleményezési jog: egyes személyt vagy szervezetet megillető jog, amelyet a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlója tárgyilagosan mérlegelni köteles. A döntési jogkör gyakorlója a véleménnyel kapcsolatos álláspontját az érdekeltekkel közölni köteles. Egyetértési jog: Az intézkedés megtörténtének kizárólagos feltétele. A jogkör gyakorlójának az adott kérdésben csak úgy és akkor lehet rendelkeznie, ha az egyetértésre jogosult személy, illetve szerv ténylegesen egyetért. A döntési joggal felruházott személy vagy testület az ott meghatározott kérdésekben történő kizárólagos intézkedési joga. A személyes jogkör esetén az intézkedést a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy-személyben, testületi jogkör esetén a testület szavazattöbbsége alapján hozza. Az iskolavezetőség évente legalább két alkalommal beszámol a testületnek, értékeli a nevelőtestület és a saját munkáját. A nevelőtestület évente legalább két alkalommal tart értekezletet. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet az igazgató hívja össze, ha ennek megtartását a nevelőtestület tagjainak 25 %-a kéri, a téma megjelölésével. A munkaközösségek negyedévente tartanak értekezletet, melyeken részt vesz az illetékes igazgatóhelyettes. Az igazgató és a Közalkalmazotti Tanács munkakapcsolatát a közalkalmazotti szabályzat rögzíti. Közalkalmazotti értekezlet tartása: szükség szerint.

- 19 -



b) A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje (R. 4. § (2) bek. d) pont) (Ezen belül diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás) biztosítása) A diákönkormányzat képviselői meghívás alapján részt vehetnek az iskolavezetőségi értekezleten és a nevelőtestületi értekezletek tanulókat érintő napirendi pontjainak tárgyalásán. Az iskolai fórumokat a diákönkormányzat készíti elő, s a tapasztalatokat az igazgatóval megtárgyalja. A diákönkormányzat érdekképviselője minden esetben részt vesz a diákszociális bizottságban, a fegyelmi bizottságban. A diákönkormányzat a jogszabályban előírt egyetértési jogát gyakorolhatja. A diákönkormányzat működésének feltételei A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiség, berendezéshasználat, egyéb anyagi feltételek) az iskolai költségvetésből biztosítottak. A diákönkormányzat munkáját pedagógus segíti.

c) Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje (R. 4. § (2) bek. e) pont) A tornateremben a tanulók felügyelő tanár mellett minden tanítási napon 1430tól 1600 óráig edzést, testmozgást végezhetnek. Sportkör Az iskolában működő diáksport (ISK) célja a tanulók fizikai, sportági képzése, edzése, egészségük megszilárdítása, a sportolási igény felkeltése, a sport eszközeivel hozzájárulni a tanulói személyiség alakításához. A sportkör működését külön szabályzat tartalmazza. Tömegsport Célja a tanulók érdeklődési körének figyelembe vételével a testnevelési tantervi feladatok megvalósítása. A foglalkozások keretén belül történik az iskola lehetőségeinek és hagyományainak megfelelően kialakult sportágakban a háziversenyek és az iskolák közötti versenyek, bajnokságok lebonyolítása. A sportvezetőknek az igazgatóval való kapcsolattartása igazgatóhelyettes közreműködésével valósul meg.

a

második

- 20 -



d) A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája (R. 4. § (1) bek. g) pont) A második igazgatóhelyettes tartja a kapcsolatot a szülői szervezettel. Meghívás alapján részt vesz a szervezet programjain, figyelemmel kíséri működésüket. Tájékoztatást ad az iskola helyzetéről, a tanulókat illető juttatásokról. Az iskolai megoldást illető problémákról tájékoztatja az igazgatót. A szülői szervezet vezetője, vagy más képviselője meghívás alapján részt vehet az iskolai értekezleteken. A szülői szervezet véleményezési joga kiterjed az iskola nevelési-oktatási munka rendjére, programjára. Véleményt nyilváníthat a tankönyv-támogatással kapcsolatos módozatokról, eljárásokról. Tájékozódási lehetősége van az iskolai „belső élet” történéseiről: pl. látogathat fegyelmi tárgyalást, tanórát, „nyitott napot”, stb. Egyetértési joga van a jogszabályban előírt esetekben. Konzultációs lehetősége elsősorban a II. igazgatóhelyettessel van, akit az igazgató a koordinációs teendőkkel megbízott, erre felhatalmazott.

3.

A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje (R. 4. § (1) bek. e) pont)

a) Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok szóban és írásban folyamatosan tájékoztatják. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaik érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy képviselőik, tisztségviselőik útján – az igazgatóhoz, az osztályfőnökükhöz, az iskola tanáraihoz, az ifjúságvédelmi felelőshöz, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik útján közölhetik. A tanulók véleményeire, kérdéseire, javaslataira 15 napon belül érdemi választ kell adni.

- 21 -



A tanulók vélemény-nyilvánításának rendje formái. R.4.§.(2) bek. g/pont, Kt.11.§.(1.) bek. g/pont. A diákönkormányzat a tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök érdekképviseleti szerve. Munkáját a szervezeti élettel kapcsolatos kérdésekben önállóan, más kérdésekben az iskola igazgatójával, tantestületével, tanulói szakszervezettel és az osztályok önkormányzati szervével végzi. A tanulók véleménynyilvánításának formái: diákközgyűlés a tájékoztatás közvetlen fóruma, évente egyszer kell megtartani. osztályközgyűlés szükség szerint. diákszociális bizottságban, fegyelmi bizottságban való képviselet. alkalmankénti képviselet az iskolavezetőségi, nevelőtestületi értekezleteken. képviselet az osztály szülői értekezletén, részvétel az iskolaszék munkájában. A diákok tájékoztatásának módjai: iskolarádión, faliújságon, hirdetményekkel, körözvényeken keresztül.

b) Pedagógusok közösségei – szülő szervezetek (közösségek) A szülőket az egész iskola életéről, munkatervéről, az aktuális feladatokról az igazgató és az osztályfőnökök tájékoztatják. A szülők - a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaik érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik útján az igazgatóhoz, az adott ügyben az érintett tanuló osztályfőnökéhez, az iskola tanáraihoz, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. Az írásbeli megkeresésre az igazgató vagy egyéb érdekelt 15 napon belül érdemi választ köteles adni. Az iskolavezetés, a pedagógusok és a szülői szervezet kapcsolattartásának szervezett formája a szülői szervezet képviselőivel valórendszeres találkozók. Az igazgató legalább félévente egy alkalommal találkozót szervez a szülői szervezettel. Rendkívüli esetben mindkét fél kezdeményezhet találkozót. Az iskola pedagógusai és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás: osztályonkénti szülői értekezletek iskolai fogadóóra tanárok egyéni fogadóórái, telefonos elérhetőségei iskolai ünnepségek, rendezvények írásos forma: levelezés.

- 22 -


4.


A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja (R. 4. § (1) bek. i) pont, 6.§., Kt.41.§.(5.-6.) bek., 102-106.§., 104.§.(5.) bek.) Az iskolát külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek a vezetői feladatmegosztás szerint képviselik az iskolát. A fenntartóval való kapcsolattartás: az iskola évenként kétszer ad átfogó beszámolót a fenntartónak. Egyebekben a kapcsolattartást a fenntartó irányítása és intézkedése határozza meg. Az Északpesti Térségi Integrált Szakképző Központ egyik tagintézményeként folyamatos kapcsolatot tartunk fenn a TISzK-et irányító kht-val, valamint a többi tagintézménnyel. Az Oktatási Minisztériummal valamint az OKÉV-vel szintén rendszeres és folyamatos az intézmény kapcsolata. A Nemzeti Szakképzési Intézettel, ezen belül kiemelten a Szakiskolai Fejlesztési Programkoordinációs Irodával rendszeres kapcsolatban állunk. Épületgépész iskola lévén kiemelkedően jó kapcsolatot alakítottunk ki a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetséggel. A gyakorlati oktatást végző gazdálkodó szervekkel a kapcsolattartás rendszeres és folyamatos. A társadalmi és pedagógiai szervezetekkel a kapcsolattartás rendszeres. Kézműves Kamarával és szervezeteivel folyamatos a kapcsolattartás. Társiskolákkal és intézményekkel szintén folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. A Fővárosi Pedagógiai Intézettel kötelező jelleggel havonta egyszer, egyébként eseti a kapcsolat. A gyermekjóléti szolgálatokkal való kapcsolattartás folyamatos, mely elsősorban az iskolaorvoson keresztül valósul meg. Az intézmény-egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatóval való kapcsolattartás szintén folyamatos.

- 23 -



IV. Működés rendje (Ámr. 10. § (4) bek. f) pont)

1.

Az intézmény működési rendje (R. 4. § (1) bek. a) pont) (Ezen belül a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje) A tanév rendjét minden évben az aktuális munkaterv tartalmazza, melynek felülvizsgálata és karbantartása a II. igazgatóhelyettes feladata. Az intézmény szorgalmi időben hétfőtől - péntekig 6-20 óra között tart nyitva. A tanműhelyek hétfőtől - péntekig 6-20 óra között tartanak nyitva. Az iskolát és tanműhelyeket vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. A fent leírt nyitvatartási rendtől eltérni csak az igazgató írásos engedélyével lehet. Az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik külön beosztás szerint. Az iskolában és a tanműhelyben a tanítás kezdete 730 óra. Az iskolában a tanítási órák 45 percesek. A szünetek idejét és rendjét a csengetési rend, illetve a házirend tartalmazza. A tanulók (nappali és esti) az iskolába csak az ellenőrzőjük, illetve fényképes igazolványuk (diákigazolvány) felmutatásával léphetnek be. Tanítási idő alatt csak az ügyeletes vezető írásos engedélyével távozhatnak. A hivatalos ügyek intézése a titkárságon történik 800 és 1530 között. Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint van nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők (portás, karbantartó, gondnok, takarítók) tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünetre az ügyeleti rendet külön kell elkészíteni, és az igazgatóval jóváhagyatni. A vezetők benntartózkodása R.4.§.(1.)bek. a/pont, Vhr.7.§.(2.)bek. a/pont Az iskola nyitvatartási, illetve tanítási ideje alatt az igazgató illetve helyettesei közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodni, - külön beosztás szerint - az ügyeletet ellátni.

- 24 -



2. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel (R. 4. § (1) bek. c) pont) Az iskola épületében az iskolai munkavállalókon kívül és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl. helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani. Számukra a portaszolgálat nyilvántartási füzetet vezet. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyilvántartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján lehet átengedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybevevők az iskola épületében csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. A hivatalos ügyek intézése a titkárságon történik 800 és 1530 között.

3.

A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái (R. 4. § (2) bek. b) pont) (Ezen belül a mindennapi testedzés formái is) (R. 4. § (2) bek. e) pont) Tanórán kívüli foglalkozásokra való jelentkezés önkéntes, a tanév elején történik és egy tanévre szól. A tanórán kívüli foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a foglalkozást vezető nevét, a működés időtartamát a tantárgyfelosztásban rögzíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozások szervezésénél a tanulói és szülői, valamint a tanári igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. korrepetálás (felzárkóztatás): szervezése tanévenként és szükség szerint történik, működési helye az iskola területe, a foglalkozások tanórák után, a munkaközösségek munkaprogramjában foglalt időpontban vannak; feladata a gyengébb felkészültségű, illetve hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása. szakkör: szervezése tanévenként történik, működési helye az iskola területe, a foglalkozások tanórák után, a szakköri munkaprogramban foglalt időpontban vannak. iskolai sportkör: a sportkör éves munkaterv alapján dolgozik. mindennapi testedzés: A tornateremben a tanulók felügyelő tanár mellett minden tanítási napon 1430-tól 1600 óráig edzést, testmozgást végezhetnek. könyvtári foglalkozások: a könyvtár nyitvatartási rendjének megfelelően történik a délelőtti és délutáni órákban. A könyvtár használata ingyenes. osztálykirándulások: tanévenként egy nap az osztályközösség döntése alapján, előre tervezve az éves munkaprogramban. A tanulók részvétele önkéntes. - 25 -


4.


A felnőttoktatás formái (R. 4. § (2) bek. c) pont) Megnevezés

Bemeneti feltétel

Épületgépész technikus

Érettségi bizonyítvány Szakmunkásbizonyítvány vagy sikeres 9. évfolyam Szakmunkásbizonyítvány vagy sikeres 10. évfolyam

Felnőttek középiskolája Felnőttek középiskolája

Tagozat

Képzés időtartama

Zárás

esti

2 év

Szakmai vizsga

esti

3 év

Érettségi vizsga

nappali

2 év

Érettségi vizsga

Felvételi vizsga nincs. A felvétel rendje: mindegyik képzési formában a bemeneti feltételnek megfelő bizonyítvány bemutatása, jelentkezési lap kitöltése. Minden tagozaton valamennyi tantárgyból negyedévi és háromnegyedévi beszámolót, valamint félévi és év végi vizsgát kell tenni. Felsőbb évfolyamba léphet a tanuló, ha a tanév végén minden tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kapott. Egy-két tantárgyból való bukás esetén javítóvizsgát tehet. Indokolt esetben –előzetes írásbeli kérelem alapján- az igazgató engedélyezhet vizsgahalasztást. Rendkívüli esetben -8 napon belüli írásos igazolás alapján- szintén adható halasztás. Kérvény vagy igazolás hiányában a vizsgáról való távolmaradás miatt a tanulót a létszámból töröljük.

5.

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok (R. 4. § (1) bek. j) pont) A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai: az iskola hagyományainak ápolása, fejlesztése, megőrzése az iskolai közösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepségekre vonatkozó időpontokat, a szervezésért felelősöket a nevelőtestület éves munkaterve tartalmazza. Az intézmény hagyományos ünnepségei és rendezvényei: - az „Arany Nap” - koszorúzás, - tanévnyitó - tanévzáró, - ballagás, - tanulmányi versenyek, - szalagavató, - az állami ünnepek, - sportvetélkedők, -versenyek, - „iskolai sportnap”. - 26 -



A hagyományápolás külsőségei: - A tanulók és pedagógusok az alkalomhoz illő öltözetben vesznek részt az ünnepségeken. - Az ünnepségeken a nevelők és tanulók megjelenése kötelező. - Az iskola zászlója minden esetben felvonásra kerül. - A meghívandók köre: szülői szervezet, gazdálkodó szervezet képviselője. Az iskolában iskolarádió működik napi rendszerességgel, valamint iskolaújság jelenik meg évente több alkalommal.

6.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje (R. 4. § (1) bek. b) pont) Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrzi. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyetteseket, a gazdasági vezetőt, a felnőttoktatási és felnőttképzési tagozatvezetőt és a gyakorlati vezetőt. Őket kéthavonta, illetve alkalmanként beszámoltatja. A nevelő-oktató munka ellenőrzése kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységekre is. A nevelő-oktató munka ellenőrzésére jogosultak: - igazgató - igazgatóhelyettesek - tagozatvezető - gyakorlati oktatásvezető és helyettese - munkaközösség-vezetők. Az ellenőrzés módszerei: - foglalkozások látogatása - tanulói tevékenység vizsgálata (pl.: ellenőrző dolgozat, ellenőrző munka, stb.) - beszámoltatás szóban vagy írásban (pl.: tanmenet teljesítése, lemaradás, stb.) A belső ellenőrzés ütemtervét az igazgató készíti el. Az ütemterv alapján valamennyi pedagógus munkája ellenőrzésre kerül egy-egy tanév folyamán. Az ellenőrzés tapasztalatait ismertetni kell az érintett pedagógussal, aki írásban észrevételt tehet. Az általánosítható tapasztalatokat tantestületi értekezleten ismertetni kell. Az igazgató rendkívüli ellenőrzést is elrendelhet.

7.

A könyvtár működése (R. 4. § (2) bek. j) pont) Könyvtáros tanár

- 27 -



Az iskolai könyvtárat könyvtárosi szakismerettel és pedagógiai képesítéssel rendelkező könyvtáros tanár vezeti, aki az iskola nevelőtestületének tagja. Anyagilag és fegyelmileg felel a könyvtári állományért, rendeltetésszerű működtetéséért, ha a vagyonvédelmi követelmények biztosítottak. Az iskolai könyvtár működéséért, a jelen szabályzatban foglalt szakmai munkájáért a könyvtáros tanár a felelős. A könyvtár vezetésével, ügyvitelével összefüggő feladatok: Az iskola igazgatójával és a nevelőtestületével közösen el kell készíteni a könyvtár fejlesztési tervét, különös tekintettel a számítógépes hálózat, könyvtári rendszer, katalogizálás területére. Éves munkatervet, beszámolót készít, tájékoztatást ad a könyvtárhasználatról, változásokról. Javaslatokat ad a költségvetés tervezéséhez. Figyelemmel kíséri és végzi a könyvtári célokra jóváhagyott összegek tervszerű, gazdaságos felhasználását. Végzi a könyvtári iratok kezelését, a szabályzatban rögzítettek alapján. Nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken képviseli a könyvtár érdekeit, részt vesz szakmai értekezleteken, továbbképzéseken. Állományalakítás, feltárás, állományvédelem: Végzi az állomány folyamatos és tervszerű gyarapítását, a dokumentumok állományba vételét, naprakészen vezeti az egyedi és összesített állománynyilvántartásokat. Ismernie kell a felhasználók oktatással kapcsolatos igényeit, biztosítania kell a különböző forráseszközök megfelelő választékát az oktatáshoz és a szabadidős tevékenységhez. A könyvtár katalógusait folyamatosan építi, gondozza, a feltárást az osztályozás és a dokumentum-leírás szabályainak megfelelően végzi. Folyamatosan vonja ki az állományból az elhasználódott, elavult és fölösleges dokumentumokat. Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról. Feljegyzést készít, ha a vagyonvédelmi előírások betartását bárki akadályozza. Részt vesz a könyvtár átadásában, átvételében. Előkészíti és lebonyolítja az időszakos vagy soron kívüli leltározást, s elvégzi annak adminisztratív teendőit. Olvasószolgálat, tájékoztatás, kapcsolatok: Lehetővé teszi az állomány egyéni és csoportos helyben-használatát, végzi a kölcsönzést. Segítséget ad az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, ehhez szükséges ismeretek elsajátításában. Tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról, a felmerülő igényeket kielégíti a műveltségi területek, a tanulmányi versenyek, iskolai rendezvények tükrében. Segíti az egyéni és csoportos kutatómunkát, felkészülést. A munkaközösség-vezetőkkel összeállítja a könyvtári foglalkozások, könyvtári órák éves tervét. Könyvtár-pedagógiai tevékenység: - 28 -



Felelős a NAT könyvtárhasználati követelményrendszerének megvalósításáért. Megtartja a tantervben rögzített alapozó jellegű könyvtárhasználati órákat. Részt vesz a többi műveltségi terület tanterveinek, tanmeneteinek tervezésében. Biztosítja a szaktanároknak és tanulóknak az ismeretszerzés folyamatában a könyvtár teljes eszköztárát.

a) A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, dolgozói ingyenesen használhatják. A tanuló- vagy munkaviszony megszűnése/megszűntetése az esetleges könyvtári tartozás után történhet. A Szervezeti és Működési Szabályzat, a Kollektív Szerződés, valamint az iskola pedagógiai programjának egy példánya a könyvtárban van elhelyezve olvasótermi példányként. Ezek a dolgozók, tanulók és szüleik részére megtekinthetők bármikor a könyvtár nyitvatartási ideje alatt. A könyvtár ezekből a dokumentumokból egy-egy példányt a titkárság, a tanári, a gazdasági hivatal részére is kihelyez. A könyvtári foglalkozások és a kölcsönzés a könyvtár nyitvatartási rendjének megfelelően történnek a délelőtti és délutáni órákban. A könyvtár nyitva tartása: H.: 10-19, K.:10-18, Sz.: 10-17, Cs.: Zárva, P.:10-14 óra. Az iskolai könyvtár feladata: - Gyűjteni, feldolgozni és szolgáltatások formájában közreadni az iskola tevékenységi körébe tartozó műveltségi területek követelményrendszeréhez, valamint az iskola vezetősége által kidolgozott és a nevelőtestület által jóváhagyott pedagógiai programnak megfelelő irodalmat. - Az iskolai könyvtári állomány gyűjtőkörének megfelelő tervszerű és folyamatos apasztása. - Dokumentumait az ügyrendben meghatározott módon nyilvántartásba venni, feldolgozni és kezelni. - Használóinak rendelkezésre bocsátani helybenolvasás és kölcsönzés, valamint egyéb könyvtári szolgáltatások formájában. - Szolgáltatásai igénybevétele érdekében könyvtárhasználati órákat tartani, szóbeli és írásbeli propagandát kifejteni. - Gondoskodni az iskola tanárainak, szakoktatóinak és tanulóinak szakirodalmi tájékoztatásáról és az ennek nyomán mutatkozó igények kielégítéséről. - Együttműködni a tantestülettel, valamint más középfokú iskolák könyvtáraival. A könyvtárban elhelyezett 2 számítógép a diákok rendelkezésére áll, melyek az iskola hálózatába be vannak kötve, INTERNET elérhetőséggel, Ezeken a gépeken mód van arra, hogy a könyvtár állományában lévő CD-ROM-okat használhassák. - 29 -



A könyvtár SZMSZ a 5. számú melléklet A könyvtári gyűjtőköri szabályzat az 1. számú melléklet

b) A tankönyvkölcsönzés szabályozása (Tpr. 8. § (8) bek.) (Ezen belül a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdések is) Eltérés az általános szabályozástól, hogy a tankönyveket csak a tanév végén kell visszaadni. Elvesztés esetén, az eredeti áron kell megtéríteni a kárt. Rongálódás esetén, csak akkor kell az árat kifizetni, ha az szándékos és nem a természetes elhasználódás miatt következett be.

c) Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei (Tpr. 8/E. §) A könyvtár tankönyveket nem ad el, csak kártérítésre ad lehetőséget.

8.

Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás (Tpr. 29. § (3) bek.) Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás helyi rendjét az SzMSz 6. számú melléklete tartalmazza.

a) Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje b) Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje c) Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje

9.

Intézményi védő, óvó előírások (R. 4. § (1) bek. n) pont) Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A tanárok a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét figyelemmel - 30 -



kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben. • A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - a házirend balesetvédelmi előírásait, - rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét) - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. •

Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások, stb.) előtt

•

A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

A pedagógusoknak ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A tanárok visszakérdezéssel győződjenek meg arról, hogy a tanulók elsajátítottáke a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, szakmai tantárgyak), valamint a gyakorlati oktatást vezető pedagógusok balesetmegelőzési feladatait részletesen a munkabiztonsági szabályzat és munkaköri leírásuk is tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkabiztonsági ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A szemlék tanévenkénti időpontját, rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola munkabiztonsági szabályzata tartalmazza.

a) A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje (R. 4. § (1) bek. m) pont) Az iskolaorvos két alkalommal rendel az iskolában. A rendelési napokat és a rendelési időt tanévenként határozzuk meg. Az iskolai felvételt megelőzően a tanulók egészségügyi alkalmassági vizsgálaton vesznek részt. - 31 -



Tanév közben a tanulóknak időszakos orvosi és szakorvosi ellenőrzéseken kell rész venniük. A tanulók egészségének megóvását és a szükséges egészségügyi felvilágosítást az iskolai orvos és védőnő látja el. A munkavállalók munkaköri orvosi vizsgálatát megbízásos munkaköri jogviszony keretében végzik

b) A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén (R. 6/A. § (3) bek.) Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Az iskola minden tanulója, dolgozója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megóvásáért, - az iskola tanműhelyi rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az anyaggal és energiával való takarékoskodásért, - a munka- és tűzvédelmi szabályok betartásáért, - a szerszámok, gépek, berendezések szakszerű használatáért, megóvásáért. A tanév kezdetén minden osztályban - nappali és az esti képzésben résztvevőknek egyaránt – balesetvédelmi és tűzvédelmi előadást tartanak az osztályfőnökök. Mindennap a tanórák kezdete előtt a gondnok feladata végigjárni az iskolai helyiségeket – a baleset-, tűz-, egészségvédelmi szempontok elsődleges figyelemmel kísérésével - és a veszély-források megszüntetését, a hibaelhárítást soron kívül elvégeztetni. A tanulók felügyeletét ellátó pedagógusok a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, - ha szükséges, orvost kell hívnia, - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, - a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának, - a szülőt értesíteni E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A baleset szenvedett tanulók elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott - 32 -



esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A súlyos balesetet azonnal be kell jelenteni az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolának igény szerint biztosítani kell a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. A balesetek megelőzésére, valamint balesetek esetén az R.2. sz. melléklete szerint történik eljárás.

c) A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők (R. 4. § (1) bek. o) pont) Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt,amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak bizonságát és egészségét, valamint az Bombariadó Ha telefonon vagy más módon az iskolát értesítik arról, hogy az épületben bombát helyeztek el, ami robbanni fog, az iskola értesíti a VII. kerületi rendőrkapitányságot, és a továbbiakban a kapitányság rendelkezései szerint fog eljárni. A bombariadó esetén kimaradt órákat pótolni kell. A kiesett órák pótlására kétféle módszert alkalmazhat az iskola: Amennyiben a tanítás megszakadása a kora reggeli órákban történt, akkor a tanítás folytatódik az épület tűzszerészek által történt átvizsgálása után. Ha a tanítás a délelőtti órákban szakad meg, az elmaradt órák pótlására a legközelebbi lehetséges szombati napon kerül sor. A megfelelő változat végrehajtására az iskola igazgatója döntése alapján kerül sor. Az iskola kiürítése esetén a riadó csengőjelzésével egy időben az iskolarádió hálózaton keresztül felhívjuk a tanulóifjúság figyelmét a bombariadóra, az iskola kötelező elhagyására és az iskola elhagyása közbeni fegyelmezett viselkedésre, a kiesett tanórák pótlásának időpontjára. - 33 -



Elvonulási terv bombariadó esetén: A kiürítési útvonalak megegyeznek a tűzriadó esetén ismertetett menekülési útvonalakkal. Érettségi vizsga idejére- a bombariadó okozta káosz megelőzése érdekében - a kerületi rendőrkapitánysággal való előzetes egyeztetés nyomán őrző-védő szolgálat közreműködésével biztosítjuk az iskolát.

d) Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje (a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. (X. 12.) OM rendelet 3. § (2) bek.) A tűzriadó terv alapján kijelölt kiürítési útvonalak szabaddá tételét biztosítani kell. Amennyiben valamelyik út le van zárva, annak kulcsát jól látható és elkülönített helyen a tűzriadó terv utasítása szerint kell elhelyezni. A tetőtérben csak az oda rendszeresített, a tűz oltásánál használatos eszközök tárolhatók. A munkavállalók tűzvédelmi oktatását és ellenőrzését biztosítani kell. A tanulók tűzvédelemmel kapcsolatos ismereteinek bővítését a szaktárgyakon kívül is meg kell szervezni. Folyamatosan el kell végezni a fali tűzcsapok ellenőrzését, s az esetleges hiányokat pótolni kell. A száraz „víz”-vezeték pincei csatlakozó helyét feliratozni kell, a lezárt ajtó kulcsát a portán kell elhelyezni. A biztonsági- és irányfény világítását naponta ellenőrizni kell. Dohányozni az intézmény alkalmazottainak, a „nagykorú” tanulóknak (hallgatóknak) a kijelölt helyen szabad. A „kiskorú” tanulóknak a dohányzás az iskola egész területén tilos. Az iskolában elhelyezett tűzoltó készülékek kezelését a tanulóknak évente egyszer be kell mutatni. A tanulók és a dolgozók évente egy alkalommal, illetve új dolgozók a munkába állás után közvetlenül tűzvédelmi oktatáson vesznek részt. A tűzriadó jelzése hosszantartó szaggatott csengetés, mely után a tanulók az órát tartó tanár vezetésével fegyelmezetten, a kijelölt menekülési útvonalon hagyják el az iskolát. A menekülési útvonalat az iskola minden helyiségében jól látható helyen fel kell tüntetni (ennek ellenőrzése, karbantartása gondnoki hatáskörben történik). - 34 -



Az elhangzott riadójelre a folyosóügyeletes tanárok, vagy az órát tartó tanárok irányításával a tanulók kivonulnak a hátsó bejáraton a Nyár utcára, majd a Dohány utca, Klauzál utcán át a Klauzál téri gyülekezőhelyre: - III. emeletről: 31, 32, 33, 34, 35, 36. tantermek - I. emeletről: 14, 15, 16. tantermek, könyvtár, számítógéptermek - földszintről: 6. terem, mérőlabor, büfé - alagsorból: ebédlő Főbejáraton a Nyár utcán át a Klauzál téri gyülekezőhelyre vonulnak, ott várják a további utasítást tanári felügyelet mellett: - III. emeletről: 41, 42, 43, 44. tantermek - II. emeletről: 23, 24, 25, 26, 27, 28, 30. tantermek, tanári szoba - I. emeletről: 13. tanterem, titkárság, gazdasági iroda, gondnoki iroda - földszintről: tornaterem - alagsorból: konditerem. Értelemszerűen, ha a tűz, vagy annak terjedése ezt nem akadályozza a levonulás előtt mindenki, összeszedi a személyes holmiját. A kiürítés megtörténtét a folyosóügyeletes tanárok jelentik az igazgatónak, illetve az irányító vezetőnek. Az intézmény dolgozói, a tűzoltási tevékenységben résztvevők és az elsősegélynyújtók az összes tanuló elvonulása után hagyják el az épületet.

10. Egyéb kérdések a) A nevelési-oktatási intézményben folyó reklámtevékenység szabályai (Kt. 122. § (12) bek.) Az iskolában reklámtevékenység, a különböző felhívások csak a tanulók továbbtanulásával, ifjúsági rendezvényekkel kapcsolatosan lehetséges. A reklámozni kívánó szervezeteket előzetes bemutatási kötelezettség terheli. A reklámozási tevékenységet az igazgató engedélyezi Reklámozható az igazgató engedélyével a fentieken kívül az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti, kulturális tevékenységgel kapcsolatos hírdetmény.

b) A keresetkiegészítés feltételei (kollektív szerződés hiányában, Kt. 118. § (10) bek.) A Kollektív Szerződés szabályozza.

c) A teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei (kollektív szerződés hiányában, Kt. 1. számú melléklet 4. rész 7. pont) - 35 -



A Kollektív Szerződés szabályozza.

d) Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai (Kt. 12. § (2)-(5) bek.)Az iskolai tanszervíz tevékenységének célja a szakiskolai szakképző évfolyamokon tanulók egy-egy csoportjának gyakorlati képzése, minél sokrétűbb és színvonalasabb szerelési feladatok végrehajtása, életszerű körülmények között. A tanulók időbeosztása és munkateljesítménye miatt piaci árat nincs lehetőségünk érvényesíteni. Az elvégzett munkák elszámolása önköltségi áron történik, eredmény (nyereség) nem képződik.

e) Szakképző iskola esetén a munkaruha kihordási idejének, tisztán tartásának jogszabályoktól eltérő szabályozása (az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet 6. § (1) és (4) bek.) Az iskola a tanulók gyakorlati oktatásához csak a jogszabályban előírtak szerint biztosítja a munkaruhát.

f) Térítési díj, tandíj befizetése, visszafizetése, igazgatási díj (R.4.§.(1.) bek. l/pont; R.7/a §.) Az iskolai oktatás, a tanórán kívüli foglalkozás, a fakultatív tantárgyak oktatása ingyenes. A tanuló térítési díjat fizet ebéd igénybevétele esetén a Fővárosi Önkormányzat által előírtak szerint. Az ebédtérítési díj visszafizetésére akkor van lehetőség, ha a tanuló az ebéd-rendelését a hiányzást megelőző hét szerdai napjáig lemondja. Ellenőrző könyvet, diákigazolványt a mindenkori kereskedelmi áron vásárolhatják meg a tanulók. Igazgatási díj fizetendő bizonyítvány másolat kiadásakor. A térítési díj- és tandíjfizetési kötelezettséget, ezek alapját, mértékét a KT 115117.§-a határozza meg. Ennek értelmében mind a térítési díj, mind a tandíj mértékét (összegszerűen) minden tanév elején meg kell állapítani. Ezen túlmenően a fenntartó határozza meg azokat a szabályokat, amelyek alapján az iskola igazgatója kedvezményeket vagy ingyenességet állapíthat meg. A térítési díj és a tandíj a szociális helyzettől függően külön kérelem alapján csökkenthető. A befizetés módját az iskola igazgatója dönti el. A befizetés az iskola számlájára csekken vagy átutalással történik. - 36 -



A térítési díjat és a tandíjat szeptember 3. hetéig egy összegben kell befizetni. Részletfizetési kérelem esetén az első részletet szeptember 3. hetéig, a második részletet november második hetéig kell befizetni. Térítési- illetve tandíj visszafizetésére akkor kerülhet sor, ha a tanuló az első beszámoló előtt –előre nem látható ok miatt- írásban jelezte az oktatástól való távolmaradási szándékát. A díj rendkívül indokolt esetben a kérelem elbírálása után időarányosan kerül visszafizetésre.

g) A tanulók jutalmazásának elvei és formái (R.4.§.(2.) bek. h/pont) A tanulóközösségek vagy egyes tanulók magatartásában, szorgalmában, tanulmányi vagy gyakorlati munkájában elért jó eredményeket jutalmazni lehet. A pedagógusnak kötelessége, hogy dicséretével, elismerésével fokozza a tanulók szorgalmát, kezdeményezőkészségét. Kiemelkedő csoportos munkát jutalomkirándulással, színházlátogatással csoportos jutalomban lehet részesíteni. Az egyéni teljesítmények értékelésének fokozatai: osztályfőnöki, tanári, szakoktatói dicséret, gyakorlati oktatásvezetői dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret. Az igazgatói és nevelőtestületi dicséreteket az igazgató a közösség előtt, írásban adja át a tanulónak. Az élenjáró, egyéni teljesítmények könyvjutalommal, tárgyjutalommal, bel- és külföldi jutalomüdüléssel is elismerhetők. A szakmai és tantárgyi versenyek budapesti és országos döntőjén kiemelkedő eredményt elért tanulóknak a meghívott szülők és pedagógusok jelenlétében az igazgató adja át az elismeréseket. Az iskolai szakmai versenyek I-III. helyezettjei az osztályközösség, a versenyfelelős tanár és az osztályfőnök jelenlétében az igazgatótól kapják az elismerést. A szakma legjobbjainak jutalmát az összefüggő szakmai gyakorlat utolsó napján a tanulóközösség előtt adja át az igazgató. Az évfolyam legjobb tanulója, sportolója, a kiemelkedő szakszervezeti, közösségi és kulturális munkát végzők elismerésére a tanévzáró ünnepélyen kerül sor a szülők jelenlétében. Az elismerések odaítélését kezdeményezheti: a tantestület bármely tagja, a nevelőtestület, a diákönkormányzat, a gazdálkodó szerv vezetője, az iskolai szülői szervezet tagjai. - 37 -



h) Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei (R.4.§.(2.) bek. i/pont) A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható: szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés írásbeli intés iskolai megbízás visszavonása Figyelmeztetést, intést a nevelőtestület minden tagja adhat, ez történhet szóban vagy írásban. Az írásbeli figyelmeztetést a tanuló ellenőrzőjébe be kell jegyezni. Az iskolai megbízatás visszavonása az igazgató hatásköre. Az előbbi intézkedéseket akkor alkalmazza az iskola, ha a tanuló a házirenddel, az iskolai munkarenddel kapcsolatos kötelezettségeit enyhébb fokban megszegi. A fegyelmező intézkedés a fegyelmi büntetést megelőző nevelési eszköz, alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyát. Ha a tanuló iskolai kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene fegyelmi eljárást lehet kezdeményezni. Az iskolai és gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. A fegyelmi eljárás szabályait az R. melléklete tartalmazza.

11. Intézményi dokumentumok nyilvánossága (R. 8. § (3)-(5) bek.) (Ezen belül a nevelési ill. pedagógiai program, az intézményi minőségirányítási program, a házirend és a SZMSZ közzétételének módja, a megtekinthetőségükkel és a további tájékoztatás biztosításával kapcsolatos szabályozás.) Az iskola pedagógiai programja Minőségirányítási programja, Házirendje, Szervezeti és Működési Szabályzata nyilvánosak és az alábbi helyeken találhatók: irattár, könyvtár, tanári szoba, igazgatói iroda, igazgatóhelyettesi iroda, titkárság, valamint az iskola honlapján. A dokumentumokkal kapcsolatban tájékoztatást adnak: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnökök, gyermek-és ifjúságvédelmi felelős. - 38 -



A tájékoztatás időpontja előzetes egyeztetés alapján történhet.

- 39 -



V. Záró rendelkezések 1.

A SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ ……...év………hó….napján, a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2000. december 18. napján készített (előző) SZMSZ.

2.

A SZMSZ módosítása A SZMSZ módosítására sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás

esetén,

vagy

ha

módosítását

kezdeményezi

a

diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, az iskolaszék (óvodaszék, kollégiumi szék), a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. A mellékletek és a mellékletekben lévő szabályozások az SzMSz megváltoztatása nélkül is önállóan módosíthatók jogszabályi előírások, illetve intézményi megfontolások alapján.

Budapest, 2005. év november hó 15. nap PH. …………………………………. igazgató

- 40 -



A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény diákönkormányzata 2005. év november hó 17.napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat egyetértési jogát jelen SZMSZ módosítása során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

…………………………………………. diákönkormányzat vezetője A Szervezeti és Működési Szabályzatot a szülői szervezet (közösség) 2005. év november hó 17. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

………………………………………………… szülői szervezet képviselője A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2005. év november hó 17. napján elfogadta.

………………………………… hitelesítő nevelőtestületi tag

…………………………………… hitelesítő nevelőtestületi tag

- 41 -



(A fenntartói értesítés helye a Szervezeti és Működési Szabályzatot jóváhagyó határozatról.)

Mellékletek 1. számú melléklet: Gyűjtőköri Szabályzat (R. 6/C. § (2) bek.) 2. számú melléklet: Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje (Ámr. 145/A. § (5) bek.) 3. számú melléklet: Ellenőrzési nyomvonal (Ámr. 145/B. § (2) bek.) 4. számú melléklet: Adatkezelési szabályzat (Iratkezelési szabályzat hiányában, Kt. 2. számú melléklet 6. pont) 5. számú melléklet: Könyvtári SzMSz 6. számú melléklet: Szabályzat a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről

- 42 -



Tartalomjegyzék I.

Bevezetés............................................................................................................................ 1 1. A SZMSZ célja, tartalma ............................................................................................... 1 2. Jogszabályi háttér ........................................................................................................... 1 3. A SZMSZ hatálya........................................................................................................... 3 II. Intézményi alapadatok........................................................................................................ 4 1. Intézményi azonosítók: .................................................................................................. 4 2. Az intézmény tevékenységei.......................................................................................... 4 a) Az intézmény alaptevékenységei ............................................................................... 4 b) Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek ..................................................... 5 c) Vállalkozási tevékenység ........................................................................................... 6 III. Szervezeti felépítés......................................................................................................... 7 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése ...................................... 7 a) Vezetők, vezetőség..................................................................................................... 7 b) Gazdasági szervezet felépítése és feladata ................................................................. 9 c) Pedagógusok közösségei .......................................................................................... 11 d) Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak ............................................................ 12 e) Tanulók közösségei .................................................................................................. 15 f) Szülői szervezetek (közösségek).............................................................................. 17 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája ............... 19 a) A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje. 19 b) A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje ........................................................................... 20 c) Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje................................................................................................................ 20 d) A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája.............................. 21 3. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje .................................................. 21 a) Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei ....................................................... 21 b) Pedagógusok közösségei – szülő szervezetek (közösségek).................................... 22 4. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja ....................................................... 23 IV. Működés rendje ............................................................................................................ 24 1. Az intézmény működési rendje .................................................................................... 24 2. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel ............................................................................................ 25 3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái........................................................ 25 4. A felnőttoktatás formái................................................................................................. 26 5. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ............................................................................................................................... 26 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ....................................................... 27 7. A könyvtár működése....................................................................................................... 27 a) A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai ........................ 29 b) A tankönyvkölcsönzés szabályozása........................................................................ 30 c) Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei .................. 30 8. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás......................................... 30 a) Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje ........................................ 30 b) Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje..................................... 30 c) Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje .................. 30 9. Intézményi védő, óvó előírások ................................................................................... 30 a) A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ........................................... 31 - 43 -



b) A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén................................................................................................................................ 32 c) A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők ......................... 33 d) Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje 34 10. Egyéb kérdések ........................................................................................................ 35 a) A nevelési-oktatási intézményben folyó reklámtevékenység szabályai .................. 35 b) A keresetkiegészítés feltételei .................................................................................. 35 c) A teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei............................................ 35 d) Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai 36 e) Szakképző iskola esetén a munkaruha kihordási idejének, tisztán tartásának jogszabályoktól eltérő szabályozása................................................................................. 36 f) Térítési díj, tandíj befizetése, visszafizetése, igazgatási díj ..................................... 36 g) A tanulók jutalmazásának elvei és formái................................................................ 37 h) Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei...................................... 38 11. Intézményi dokumentumok nyilvánossága .............................................................. 38 V. Záró rendelkezések........................................................................................................... 40 1. A SZMSZ hatálybalépése............................................................................................. 40 2. A SZMSZ módosítása .................................................................................................. 40 Mellékletek........................................................................................................................... 42 Tartalomjegyzék................................................................................................................... 43

- 44 -



Mellékletek

- 45 -



A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 3. §-a, a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. §-a, valamint 2. sz. melléklete, továbbá a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. §-a rendelkezései alapján az intézményi adatnyilvántartás, az adatszolgáltatás rendjét az alábbiak szerint határozom meg:

Fogalmak meghatározása: 1. személyes adat: a meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható; 2. különleges adat: a) faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más meggyőződésre, b) az egészségi állapotra, a káros szenvedélyre, a szexuális életre, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adatok. 3. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv, vagy személy kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adat; 4. a) adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok gyűjtése, felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt) és törlése. Adatkezelésnek számít az adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is; b) adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletek, technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől. 5. adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik; 6. titoktartási kötelezettség: egyes személyekre vonatkozó kötelezettség a birtokba jutott személyes adatok felhasználásával összefüggésben; 7. felügyelet ellátásában való közreműködés: az intézmény dolgozói az intézményi célok és feladatok megvalósítására a tanulóval kapcsolatba lépnek; 8. nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik.

- 46 -


Az intézményben különleges adatok:


nyilvántartott

és

kezelt

személyes

és

Az alkalmazottak adatai: 1.)

nyilvántartott adatok: a) név, születési hely és idő, állampolgárság; b) lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosítószám; c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok - iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, - munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, - alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, - munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, - az alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, - a többi adat az érintett hozzájárulásával.

2.

Az 1. pontban felsorolt adatokat a magasabb vezető tekintetében a munkáltatói jog gyakorlója kezeli.

3.

Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

A gyermekek, tanulók adatai: 1.)

A Közoktatási Törvény alapján nyilvántartott adatok: a) gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; b) szülő (gondviselő) neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma; - 47 -



c) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok - felvételivel kapcsolatos adatok, - a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, - a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, - a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, - a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, - a tanuló diákigazolványának sorszáma, - a tanuló azonosító száma, - a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, - a többi adat az érintett hozzájárulásával. 2.)

Az adatok továbbíthatók (a Közoktatási Törvényben meghatározott célból) - fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, - sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelési-oktatási intézménynek, illetve vissza, - a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, illetve, ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, - a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat, - a tanuló felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza, - az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából, - a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából, - az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, - a tankönyvforgalmazókhoz, a külön törvényben meghatározott körben és célból.

3)

A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való jogosultság - 48 -



elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

Adatkezelés 1) A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, azt aki közreműködik a tanuló felügyeletének az ellátásában hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről tudomást szerzett. E kötelezettség függetlenül a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. A kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a, tanuló érdekét. A nagykorú tanuló szülőjével a Közoktatási Törvény 11. §-ának (6) bekezdésében meghatározott adat közölhető. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség alól kiskorú esetén a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban felmentést adhat. 2) A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a tanulók adatainak a Közoktatási Törvény 2.sz. mellékletében meghatározott nyilvántartására és továbbítására. A közoktatási intézmény a tanulók személyes adatait pedagógiai célból pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, iskola egészségügyi célból, a Közoktatási Törvényben meghatározott nyilvántartások céljából, a célnak megfelelő mértékben célhoz kötötten kezeli. A meghatározottakon túlmenően az intézmény a tanulóval kapcsolatban adatokat nem közölhet. 3) A pedagógus, a nevelő- és oktató munkát segítő alkalmazott az iskola igazgatója útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a kiskorú tanuló súlyos veszélyhelyzetben kerülhet, vagy kerül. Az adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. 4) Az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, a Közoktatási Törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelik. 5) Adattovábbításra az intézmény vezetője (vagy általa meghatározott vezető) jogosult. - 49 -



6) Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál a szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. 7) Önkéntes adatszolgáltatás esetén a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is tájékoztatni kell, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Kiskorú tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásba történő bevonásához be kell szerezni a szülő engedélyét.

Az adatok statisztikai célú felhasználása Az adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára, személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

A közoktatási információs rendszere 1) A közoktatás információs rendszere – központi nyilvántartás keretében – fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazza. A közoktatási információs rendszerből személyes adat csak az érdekelt kérése, illetve hozzájárulása esetén az érdekelt egyidejű értesítése mellett adható ki. 2) A közoktatás információs rendszerébe – kormányrendeletben meghatározottak szerint – az intézmény köteles adatot szolgáltatni. 3) A pedagógus-igazolvány igényléséhez szükséges adatok a pedagógusigazolvány elkészítéséhez továbbítható. 4) A diákigazolvány elkészítéshez szükséges adatok a diákigazolvány elkészítőjéhez továbbítható.

Az adatkezelés, adattovábbítás joga A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. §-ának (1) bekezdése alapján a személyes adatok csak akkor kezelhetők, ha ahhoz az érintett hozzájárul vagy azt törvény elrendeli. Az adatnyilvántartáshoz való jog nem jelent egyben adattovábbítási jogot. 1. -

Az intézményi adatnyilvántartás helyei: iskola titkársága gazdasági iroda iskola orvosi rendelő foglalkozás-egészségügyi orvos ifjúságvédelmi munkatárs irodája fegyelmi bizottság tanulói adatok kezelése (osztály-, csoportnaplók) lakásbizottság - 50 -


2. -


irattár Adatkezelők: vezetők iskolatitkár titkársági adminisztrátor személyügyi ügyintéző bérszámfejtő könyvelő pénztáros pedagógusok osztályfőnökök ifjúságvédelmi munkatárs iskolaorvos foglalkozás-egészségügyi orvos fegyelmi bizottság elnöke lakásbizottság tagja

Titoktartási kötelezettség A közoktatásról szóló törvénynek a titoktartásra vonatkozó rendelkezései az egyes személyekre vonatkozóan állapít meg kötelezettséget a tudomásukra jutott személyes adatok felhasználásával összefüggésben. A szabályozás érinti az intézmény minden dolgozóját, aki munkája során közvetlen kapcsolatba kerül a tanulóval, illetve a szülővel, és ennek eredményeképpen információ birtokába jut. A titoktartási kötelezettség mindenkivel szemben fennáll, aki nem részese a felügyeletet ellátó tanuló és szülő kapcsolatrendszernek. A titoktartásra köteles személy a tudomására jutott tényeket, adatokat, információkat köteles megőrizni. A Közoktatási Törvényben meghatározott körön kívül azokat másnak nem adhatja át, adott esetben az átadást köteles megtagadni.

Adatszolgáltatási nyilvántartás A fentiek rögzítésével egyidőben adatszolgáltatási nyilvántartás bevezetését rendelem el, melynek tartalma: - az adatszolgáltatás kérője, - az adatszolgáltatási kérelem oka, - az adatszolgáltatás tartalma, - a kérelem ügyiratszáma, - 51 -


-


az adatkiadás ügyiratszáma, az adatkiadás időpontja, az adatszolgáltatás engedélyezője az adatszolgáltatás megtagadása.

Tájékoztatás Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartalmáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről) és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az adattovábbításra vonatkozó nyilvántartás – és ennek alapján a tájékoztatási kötelezettség – időtartamát az adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja. Az adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül írásban, közérthető formában megadni a tájékoztatást. Az érintett tájékoztatását az adatkezelő csak akkor tagadhatja meg, ha azt meghatározott esetekben a törvény lehetővé teszi. Az adatkezelő köteles az érintettel a felvilágosítás megtagadásának indokát közölni. Az elutasított kérelmekről az adatkezelő az adatvédelmi biztost évente értesíti. A valóságnak meg nem felelő adatokat az adatkezelő helyesbíteni köteles. A személyes adatokat törölni kell, ha a) kezelése jogellenes; b) az érintett – a törvény által biztosított esetben foglaltak szerint – kéri; c) az adatkezelés célja megszűnt.

Jogorvoslat Az érintett - jogainak megsértése esetén - az adatkezelő ellen a bírósághoz fordulhat. Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani. A perre az a bíróság illetékes, amelynek területén az adatkezelő székhelye van. A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége.

- 52 -



Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, az adatkezelőt a tájékoztatás megadására, az adat helyesbítésére, törlésére kötelezi, illetőleg az adatvédelmi biztos arra kötelezi, hogy az adatvédelmi nyilvántartásba való betekintést tegye lehetővé. A bíróság elrendelheti ítéletének az adatvédelmi nyilvántartásba történő bejegyzését, ha azt az adatvédelem érdekei és nagyobb számú érintett, e törvényben védett jogai megkövetelik.

Kártérítés Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megszegésével másnak okozott kárt köteles megtéríteni. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért is. Az adatkezelő mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben az a károsult szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.

Budapest, 2005. november

Dénes István igazgató

- 53 -



Ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala Az ellenőrzési folyamatok behálózzák a szerv valamennyi tevékenységét, így kapcsolódnak a külön meghatározott: - tervezéssel és - a végrehajtással kapcsolatban

ellátott

feladatokhoz

és

az

ott

ellátandó

ellenőrzési

tevékenységekhez.

A tervezéssel kapcsolatban az ellenőrzési folyamatok során kiemelt fontosságúak a következők: - a tervezési feladatok ellátása során munkamegosztást kell alkalmazni, - gondoskodni kell arról, hogy az egyes számítások mindig ellenőrzésre kerüljenek, -a

felhasználásra

valódiságáról

kerülő

külön

alapdokumentumok

győződjenek

meg,

teljességéről,

legyenek

erre

vonatkozóan is felelősök.

A végrehajtással kapcsolatban az ellenőrzési folyamatok során kiemelt fontosságúak a következők: a) szabályzatok körében: - a szabályzatok folyamatos ellenőrzése a jogszabályoknak és belső szervezeti felépítésnek, folyamatoknak való megfelelőség szempontjából, -a

szabályzatok

visszacsatolások,

betarthatóságának a

folyamatos

túlszabályozás

ellenőrzése,

csökkentése,

a

szabályozások rugalmassá tétele; - 54 -



b) személyi juttatások és létszám-gazdálkodás körében: -a

rendelkezésre álló személyi

kötelező

béremelések

nyilvántartások,

figyelembevételének

valamint

ellenőrzése

a a

tervezés során, - beleértve a pótlékokat, kiegészítéseket stb. is, -a

személyi

juttatások

bérszámfejtésénél

ellenőrzési

pont

beiktatása, - a megbízási szerződések kötésénél, a díjak meghatározásánál a szerződések - ellenjegyzésének biztosítása, -a

személyi

juttatások

bérszámfejtésére

vonatkozó

dokumentumok ellenőrzése, - a jutalomra felhasználni kívánt összegek eredetének és a kifizetés jogosságának kifizetés előtti ellenőrzése, -a

személyi

juttatások

előirányzata

gazdálkodásának

előirányzat-felhasználási ütemtervvel való összehasonlítása, a kiemelt előirányzat felhasználásának nyomon kővetése (ne történhessen az előirányzatot meghaladó kifizetés), - független

belső

tapasztalatok

ellenőrzési

felhasználása

feladatok a

ellátása,

gazdaságos

és

a

munkaerő-

felhasználás érdekében;

c) dologi kiadások körében: -a

beszerzések

összehangolása;

a

beszerzések

gazdaságos

bonyolítása; rnegszervezésének folyamatos ellenőrzése, - az egyes előirányzatok felhasználásának nyomon követése a pénzgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása során, -a

dologi

kiadások

-

készletek,

szolgáltatások

-

pontos

felhasználási helye megjelölésének ellenőrzése, hogy az egyes tevékenységek, információ

feladatok

álljon

pontos

rendelkezésre

ráfordításairól az

megfelelő

önköltség-számításhoz,

- 55 -


valamint


a

gazdaságossági,

hatékonysági,

valamint

eredményességi számításokhoz;

d) felhalmozási kiadások körében: - a felhalmozási kiadások szükségességének ellenőrzésre, - a szükséges felhalmozás esetén a legoptimálisabb felhalmozási módra

vonatkozóan

rövid,

közép

és

hosszú

távú

„tanulmánytervek” készítése, melyek tartalmazzák a várható fenntartási kiadásokat, -a

beruházási

kiadások

gazdaságos

megvalósításának

ellenőrzése;

e) a bevételek beszedése körében - a lehetséges bevételi források rendszeres számbavétele, a szükséges intézkedések, lehetőségek meghatározása, - a fizetési fegyelem nyomon követése, szükség esetén a fizetési fegyelem javítására intézkedések meghatározása, az intézmény által nyújtott szolgáltatások, ellátások ellenértéke megfizetése rendjének az igénybevevők lehetőségeinek figyelembe vétele, - az

intézmény

számára

legfontosabb

bevételek

kiemelt

ellenőrzése, áttekintése, (intézményfinanszírozás tekintetében a

finanszírozási

ütemterv

betartása,

térítési

díjak

felülvizsgálata stb.), -a

bevételekre

vonatkozó

analitikus

nyilvántartási

rendszer

nyomon követése, szükség esetén javaslattétel a részletező nyilvántartások megváltoztatására, bővítésére, - az

állami

támogatásoknál

előfordulásának

a

megakadályozása

jogosulatlan érdekében

igénybevétel folyamatos

adatszolgáltatás a fenntartó felé, - pályázati lehetőségek kihasználásának ellenőrzése;

f) a főkönyvi és analitikus könyvelés körében:

- 56 -



- az egymást követő munkafolyamatok feladatellátók szerinti szétválasztása, lehetőség szerint ne ugyanaz a személy legyen p1.: az analitikus könyvelő, mint a feladást készítő, a kontírozó könyvelő, mint a tényleges könyvelést ellátó, - a feladatellátók így egymás tevékenységébe belelátnak, az esetleges hibákat könnyebben megtalálják, egymás jelzése alapján megtörténik a hibák kijavítása, a hiányosságok pótlása, - rendszeresen

gondoskodni

helyességéről,

kell

naprakészségéről

az

analitikus

a

könyvelés

rendelkezésre

álló

alapdokumentumok alapján, -a

főkönyvi

könyvelés

helyességéről,

(a

számlaforgalmak

ellenőrzéséről feljegyzést kell készíteni) -a

könyvelés

ellenőrzéséről

a

beszámolási

tevékenység

megkezdése előtt gondoskodni kell;

g) a bizonylati rend és fegyelem körében: -a

bizonylatok

útjának,

kitöltési

rendjének

betartását

kell

ellenőrizni az egyes végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódva, - gondoskodni kell, hogy a bizonylatok mindig hitelt érdemlően legyenek kitöltve, - biztosítani kell, hogy a bizonylatokon feltüntetett, ellenőrzést szolgáló aláírás-helyek kitöltöttek legyenek, és a feladatot ténylegesen el is lássák, - a bizonylati rend és fegyelem körében külön figyelmet kell szentelni -

a házipénztári pénzkezelésnek és bizonylatainak, ahol külön kiemelten fontos az idő sorrendiség betartása,

-

a leltározási bizonylatoknak, ahol a leltározás csak akkor lehet megfelelő, ha a bizonylatokat megfelelő módon és tartalommal töltik ki,

- 57 -


-


a

selejtezési

okmányoknak,

dokumentumok

a

ahol

számviteli

a

selejtezési elszámolás

alapbizonylatául szolgálnak.

h) vagyongazdálkodás körében: - a vagyon -

folyamatos,

megfelelően

részletezett

nyilvántartásának biztosítása -

az ingatlanvagyon- kataszter,

-

a vagyonkimutatás, valamint

-

a mérleg adatainak és az abban található adatokat alátámasztó

-

főkönyvi és analitikus nyilvántartási adatok alapján,

-

a

vagyongazdálkodási

szabályok

folyamatos

figyelemmel kísérése.

i) a beszámolási tevékenység körében: - a beszámolókban szerepeltetett adatok valódisága és teljessége biztosítása -

az

egyes

adatokat

alátámasztó dokumentumok,

nyilvántartások folyamatos ellenőrzésével, -

a

beszámolási

tevékenység

munkafolyamatokra

bontásával az egymásra épülő feladatok ellátóinak előző

munkafolyamatot

is

ellenőrző

tevékenységével.

Budapest, 2005. november Dénes István igazgató

- 58 -



Gyűjtőköri Szabályzat Az iskolai könyvtár gyűjteménye Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az intézmény által megfogalmazott és a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai program határozza meg, állományalakítási szempontjait, kereteit a szervezeti és működési szabályzatban rögzíti. A gyűjtőkör részleteit a gyűjtőköri szabályzat tartalmazza. VI.

VII. Gyűjtőköri szabályzat Az iskolai könyvtár gyűjtőköre a könyvtár feladatai alapján: A gyűjtőköri szabályzatnak megfeleltetett könyvtári állomány eszközül szolgál a pedagógiai program megvalósításához. A dokumentumok kiválasztása, pedagógiai felhasználása, ill. ennek megtervezése a könyvtáros tanár és a tantestület együttműködését feltételezi. A gyűjtőköri szabályzat az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértő előzetes véleményeztetése után a nevelőtestület elfogadásával és az önkormányzat jóváhagyásával válik hatályossá. Főbb gyűjtőköri alapelvek: A dokumentumok kiválasztása, pedagógiai felhasználása ill. ennek megtervezése, megszervezése a könyvtáros tanár és tantestület együttműködését feltételezi. Az állomány tervszerű, meghatározott irányú fejlesztésekor az iskola pedagógiai programja által megfogalmazott cél- és feladatrendszeréből kell kiindulni, amely meghatározza a könyvtár alapfunkcióját.

A könyvtári állomány tagolása, főbb állományrészek: a./ A főgyűjtőkör A pedagógiai programban megfogalmazott feladatok megvalósítását segítő információhordozókat foglalja magába. Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjt, ennek részleteit tartalmazza a Gyűjtőköri leírás. Kézikönyvtári állomány: Általános és szaklexikonok, enciklopédiák, szótárak, fogalomgyűjtemények, kézikönyvek, összefoglalók, adattárak, atlaszok, tartós tankönyvek. Nem nyomtatott ismerethordozók. Ismeretközlő irodalom:

- 59 -



Teljességgel kell gyűjteni az alapvizsga, az érettségi vizsga és szakképesítő vizsga követelményének megfeleltetett alap- és középszintű irodalmat, hiánypótlás esetén a felső szintű irodalmat is. Biztosítani kell a közismereti és szakmai tantárgyi programokban meghatározott házi és ajánlott olvasmányokat, a munkáltató eszközként használatos dokumentumokat. Ennek optimális mértéke egy tanulócsoportnyi példányszám. Szépirodalom: Teljességgel kell gyűjteni az alapvizsga és az érettségi vizsga követelményrendszerének megfeleltetett: antológiákat, kötelező és ajánlott olvasmányokat, életműveket, válogatásokat, a nevelési program megvalósításához szükséges dokumentumokat. Pedagógiai gyűjtemény: Gyűjteni kell a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak (pszichológia, szociológia, módszertan) dokumentumait: lexikonok, enciklopédiák, fogalomgyűjtemények, összefoglalók. Kiemelt fontosságú területek: - a pedagógiai programban meghatározott nevelési, megvalósításához szükséges szakirodalom - a műveltségi területek módszertani segédkönyvei, segédletei - a tanításon kívüli foglalkozások dokumentumai - a tehetséggondozás és felzárkóztatás dokumentumai - oktatási intézmények tájékoztatói - az iskola történetéről szóló dokumentumok

oktatási

cél

Könyvtári szakirodalom: Tájékoztatási segédletek, a feldolgozó munka szabályzatai, segédletei, alapdokumentumai, könyvtárügyi jogszabályok, az iskolai könyvtárral kapcsolatos módszertani kiadványok. Hivatali segédkönyvtár: Az iskola irányításának, igazgatásának, gazdálkodásának, ügyvitelének és a munkaüggyel kapcsolatos kézikönyvek, jogi és szabálygyűjtemények, folyóiratok. Iskolatörténeti gyűjtemény: Az iskola pedagógiai dokumentációi, pályázati munkák, iskolai rendezvények forgatókönyvei, kísérleti dokumentációk. Helyismereti gyűjtemény: Budapestre és a kerületre vonatkozó helyismereti és helytörténeti anyagok, könyvek, térképek, egyéb kiadványok.

- 60 -



a.l./ Általános, közismereti ismeretterületek: /a Helyi Pedagógiai Program alapján / A Helyi Tanterv fő műveltségi területei, részletes tantárgyak követelmények Magyar nyelv Anyanyelv és irodalom • magyar nyelv: kommunikáció, nyelvtani és általános nyelvi Irodalom ismeretek, szövegértés és szövegalkotás, véleményalkotás és értékelés, • irodalom: irodalomolvasás, szerzők és művek, memoriter és kreatív gyakorlatok, tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban és változataikban, írók, művek és olvasóközönség. Élő idegen nyelv • beszédszándékok, fogalomkörök, témakörök.

Angol nyelv Német nyelv

Matematika • gondolkodási módszerek, • számtan, algebra, • összefüggések, függvények, sorozatok, • geometria, • valószínűség, statisztika. Ember és társadalom • társadalmi állampolgári és gazdasági ismeretek állampolgári ismeretek, gazdasági ismeretek, • emberismeret: kapcsolatok, nemiség, szerelem, házasság, közösség és társadalom, értékrendek és erkölcsök, bizalom, remény, boldogság, ünnep, szépség, rend és szabadság, élet és halál, hit és vallás, • történelem: a polgári átalakulás kora, a polgárosodás kezdetei Magyarországon, a nemzetállamok és az imperializmus kora, a polgárosodás kibontakozása Magyarországon, az első világháborútól a nagy válságig, az első világháború és Magyarország, a Trianon utáni ország élete, a nagy válságtól a második világháború végéig, Magyarország a gazdasági válságtól a második világháborús összeomlásig, jelenkor, Magyarország a második világháború után, a Kádár korszak. Ember és természet • természetismeret, • fizika: periodikus mozgások, fényjelenségek, az elektromágneses hullámok, folyadékok és gázok, részecskesokaság, az atomfizika és magfizika elemei, • kémia: alapvető kémiai fogalmak, összefüggések, törvények, anyagok és változások, gyakorlati alkalmazások, • biológia és egészségtan: az állatok teste és életműködése, a növények teste és életműködése, az életközösségek általános

Matematika

Történelem Osztályfőnöki Biológia

Fizika Kémia Biológia Számítástechnika

- 61 -



jellemzői, az öröklődés alapjai, az élővilág törzsfejlődése, általános egészségtan Földünk és környezetünk • Magyarország földrajza, övezetesség a Földön, a világ helyzete /a világ társadalmi-gazdasági képe, a globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai / Művészetek • ének-zene: éneklés, ritmus, zenei olvasás-írás, zenei ismeretek, zenei hallás, zenehallgatás, zeneirodalom, • tánc és dráma, • vizuális kultúra: vizuális nyelv, kifejezés, képzőművészet, vizuális kommunikáció, tárgy- és környezetkultúra. • mozgóképkultúra és médiaismeret: mozgóképírás-olvasás, művészeti ismeretek, művelődéstörténet, kommunikációs rendszerek

Földrajz

Ének-zene Irodalom Történelem Számítástechnika Szakmai orientáció

Informatika Számítástechnika • számítástechnika: a számítástechnika alapjai, az operációs Szakmai orientáció rendszer használata, algoritmizálás, számítógéppel segített problémamegoldás, szövegés ábraszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis-kezelés • könyvtárhasználat: könyvtárismeretek, dokumentumismeret, a könyvtári tájékoztató eszközök, a szellemi munka technikája Életvitel és gyakorlati ismeretek • technika: modellezés, közlekedés, • háztartástan: élet a családban, családi szabadidő-szervezés, a család egészsége, lakásszervezés, lakástervezés, háztartás és környezetvédelem, ételkészítési gyakorlatok háztartástechnika, energiagazdálkodás, gazdálkodás, • pályaorientáció: tájékozódás a munkaerőpiacon Testnevelés és sport • rendgyakorlatok, gimnasztika, atlétika, torna, sportjátékok, természetben űzhető sportok, önvédelem, küzdősportok, prevenció, relaxáció, úszás, ritmikus sportgimnasztika, könnyített és gyógytestnevelés.

Számítástechnika Osztályfőnöki Biológia Földrajz Fizika Történelem Testnevelés

a.2./ A szakmai képzés szakterületei: csőhálózat-szerelés vízvezeték- és központifűtés-szerelés szellőző- és klímaberendezés-szerelés épületgépész-technológia gázipari technológia Részletesen a jelen szabályzat mellékletét képező gyűjtőköri leírásban.

- 62 -



b./ A mellékgyűjtőkör: A tanulás-tanítás folyamatában adódó, az iskolai tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények, a személyiségfejlesztés kielégítésére szolgál: ifjúsági irodalom, ismeretterjesztő irodalom, szórakoztató és egyéb szépirodalom. A felmerülő igények kielégítése csak részlegesen lehetséges. Továbbá gazdasági és jogi segédletek, rendeletek- és utasításgyűjtemények, törvénykönyvek alkotják a hivatali könyvtár állományát. c./ Az iskolai könyvtár az alábbi szakirodalmi dokumentumtípusokat gyűjti: - könyvek /A/ - időszaki kiadványok /B/ - szűk publicitású anyagok /C/ - AV-dokumentumok: lemezek, magnetofonkazetták, videokazetták /D/ - számítógépes adathordozók: CD-ROM-ok, oktatóprogramok /E/ A felsorolt dokumentumtípusok közül a 3/l975. /VIII. l7./ KM-PM. sz. rendelet alkalmazása szellemében tartós megőrzésre szánt típusok az alábbiak: könyvek, AV-anyagok, számítógépes adathordozók Az ideiglenes megőrzésre szánt dokumentumok, a tartalmi szempontból gyorsan avuló (szűk publicitású) kiadványok az alábbiak: időszaki kiadványok, tankönyvek, módszertani segédanyagok, jegyzetek, tervezési és oktatási segédletek, gazdasági és jogi segédletek, rendelet- és utasításgyűjtemények, törvénykönyvek, pályaválasztási és felvételi dokumentumok, gyártmánykatalógusok, szabványok, áru - és termékismertetők, prospektusok, brosúrák.

Gyűjtőköri leírás A gyűjtőköri leírás két részből tevődik össze: 1. Az iskolai könyvtár főgyűjtőkörét részint az általános, közismereti területek (Helyi Pedagógiai Program), részint a szakmai képzés szakterületei szabják meg. 2. Mellékgyűjtőkörét a tanulás-tanítás folyamatán túlmutató ismeretszerzési igények dokumentumok képezik. A gyűjtőköri leírás tulajdonképpen egy mátrix, melynek vízszintes fogalmai a gyűjtés intenzitási fokát, illetve a gyűjtendő dokumentumok típusát fejezik ki. A gyűjtőköri utasítás utolsó két fogalma a gyűjtött dokumentumtípusokra vonatkozik. Az itt jelölésként használt nagybetűk (A, B, C, D, E) az információt hordozó dokumentumtípust jelölik, kisbetűvel (a, b, c, d, e, f) a gyűjtés terjedelme, X jellel a szintje jelölt. A = könyvek, a) általános segédkönyvek (általános lexikon, enciklopédia, szótár) b) szakirányú segédkönyvek (szaklexikon, szakszótár, szak jellegű enciklopédiák, kronológia, atlasz, stb.), amelyek a közismereti és szakmai tárgyak elsajátításához szükségesek. - 63 -



c)

a tudományok egészét átfogó vagy az egyes tudományok elméleti, történeti elméleti és/vagy történeti összefoglaló munkái, kézikönyvei d) tanári segédkönyvek, tankönyvek, méretezési segédletek e) a tanított szakmák és közismereti tárgyak elsajátításához szükséges munkaeszközként használt ismeretterjesztő és szakkönyvek f) tananyagot kiegészítő középszintű ismeretterjesztő irodalom B = időszaki kiadványok (periodikák), C = szűk publicitású anyagok, D = AV-anyagok ( videokazetta, hangkazetta stb.), E = számítógépes adathordozók (CD-ROM, oktatóprogramok stb.)

A gyűjtés szintjei: A szakközépiskola képzési céljaiból adódóan a gyűjtés elsősorban a középszintű szakirodalomra terjed ki, az alapszintű és a felsőszintű forrásokat csak válogatással, indokolt esetben gyűjtjük. Kivéve: az általános tájékozódást szolgáló általános segédkönyvek és a művelődéstörténet összefoglaló forrásai.

- 64 -



Gyűjtőköri leírás Általános rész A NAT műveltségi területei

fő

Közös követelmények

Tantárgyakhoz rendeltség valamennyi műveltségi területre natkozóan

Teljességge Teljességre törekedve l

Erős válogatással

Bő válogatással

X

vo-

Dokumentumt A dok. típus ípus szintje

Aa, Ab, Ac

Kiemelt: tanulásmetodik ai művek

A, B, C, D

Aa, Ab, Ac, Ad, Ae, Af

Az alapvizsga és az érettségi követelményeinek megfeleltetett művek.

A, E

1.anyanyelv és irodalom

magyar nyelv és irodalom

2. élő idegen nyelv

angol nyelv német nyelv

X

A, D

Aa, Ad, Af

3. matematika

matematika

X

A, B, E

Aa, Ab, Ac, Ad, Af

X

A, B, D

Aa, Ab, Ac, Ad, Af

X

A, B, D, E


X

A, B, D, E

Ab, Ad, Ae, Af

A, B, C, D, E


4. ember és társadalom 5. ember és természet

történelem biológia osztályfőnöki fizika, kémia biológia számítástechnika

6. földünk és környezetünk

földrajz

7. művészetek

ének-zene, irodalom történelem számítástechnika

X (megjegyzés)

X

X

Megjegyzés

Helyismereti gyűjtemény.

- 65 -


8. informatika

9. életvitel és gyakorlati ismeretek

10. testnevelés és sport

technikai ism. számítástechnika technikai ismeretek könyvtárhasznála t számítástechnika, technikai ismeretek, osztályfőnöki, fizika, biológia, földrajz, történelem testnevelés


X

X

X

A, B

Aa, Ab, Ad, Ae, Af

A, B, C, D E

Aa, Ab, Ac, Ac, Ad, Ae, Af

A, C

Aa, Ab

Könyvtári segédkönyvtár.

Az iskola létesítményi adottságainak megfelelően.

- 66 -



Gyűjtőköri leírás

Szakmai rész

épzés i

zerelés

és csatorna-

és-, szellőző-és ezés-szerelés

z technológia

hnológia

Tantárgyhoz rendeltség vízvezeték és készülékszerelő; fűtésszerelő; gázvezeték- és -készülék-szerelő szakismeret épületek vízellátása és csatornázása épületek fűtő- és légtechnikai berendezései szerelőipari anyagok, szerkezetek és technológiák épületek gázellátása

Teljességgel

Teljességre törekedve

Erős válogatással

Bő válogatással

Dokumentumtí pus

X

A, B, C, D, E

X

A, B, C, D, E

X

A, B, C, D, E

X

A, B, C, D, E

X

A, B, C, D, E

Budapest, 2005. november D énes Istvá n I g a g a t ó

67

Ad szin

Ab,

Ab,

Ab,

Ab,

Ab,



Az iskolai könyvtár működési rendje R.4.§.(2.)bek. j/pont A könyvtári foglalkozások a könyvtár nyitvatartási rendjének megfelelően történnek, a délelőtti és délutáni órákban. A Szervezeti és Működési Szabályzat, a Kollektív Szerződés, valamint az iskola pedagógiai programjának egy példánya a könyvtárban van elhelyezve olvasótermi példányként. Ezek a dolgozók, tanulók és szüleik részére megtekinthetők bármikor a könyvtár nyitvatartási ideje alatt. A könyvtár ezekből a dokumentumokból egy-egy példányt a titkárság, a tanári, a gazdasági hivatal részére is kihelyez. VIII. A könyvtár szervezeti és működési szabályzata A nevelési oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni az iskolai könyvtár működésének és használatának rendjét. Az iskolai könyvtár működési szabályzata a közoktatási, könyvtári jogszabályoknak, útmutatóknak és a helyi pedagógiai programnak megfeleltetett és hivatalosan jóváhagyott dokumentum.

I.

A könyvtárra vonatkozó adatok:

I./1. A könyvtár a./ elnevezése: Arany János Épületgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola Könyvtára székhelye és pontos címe: Budapest, VII. Nyár u. 9. postacím: 1072 Bp. Nyár u. 9. vagy 1400 Pf. 20. b./ létesítésének időpontja: kb. az 1950-es években (az 1933-ban alakult iskola épületén belül elkülönített helyiségben) c./ elnevezésének rövidített jelölése: iskolai könyvtár d./ a fenntartó címe: 1072 Budapest, VII. ker. Nyár utca 9. e./ elérhetőségei: T: 3223861 F: 3226005 E-mail: [email protected] I/2.

A könyvtár tulajdonbélyegzője:

I/3. A könyvtár elhelyezése: az iskola épületén belül (az I. emelet, főlépcső mellett központi, jól megközelíthető helyen, egy kb. 80 m2-es, esztétikus belső elrendezésű helyiségben)

II. A könyvtár fenntartása és felügyelete:

68



II/1. A könyvtár fenntartója: Arany János Épületgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola Az iskolai könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről az iskolát fenntartó önkormányzat az iskola költségvetésében gondoskodik A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért a könyvtárat működtető iskola és a fenntartó vállal felelősséget. Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója vagy az általa kijelölt helyettese ellenőrzi és a nevelőtestület javaslatainak megfelelően irányítja. A fenntartó feladatai: - az iskolai könyvtár szervezeti felépítésének megállapítása, - az iskolai könyvtár alapvető feladatainak meghatározása, - az iskolai könyvtár tervszerű gyarapításához szükséges anyagi fedezet biztosítása, - a könyvtár munkájának az iskola mindenkori feladataihoz kapcsolódó elvi irányítása, - a könyvtár optimális működéséhez szükséges helyiség/ek/, anyagi eszközök, valamint a többször módosított 1993-as Közoktatási törvényben előírt szakképzett munkaerő/k/ biztosítása, - a könyvtári állomány állagának és épségének megőrzéséről és védelméről gondoskodni, ennek érdekében a szükséges intézkedéseket meghozni. II/2. Felügyeleti szerve: Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatal II.3. Az iskolai könyvtár gazdálkodása: Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket az intézmény az intézmény a költségvetésben biztosítja, összehangolva a pedagógiai program megvalósításával. A fejlesztésre tervezett keretet úgy kell a könyvtáros tanár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítva legyen. Az iskola gazdasági vezetője gondoskodik a napi működéshez szükséges technikai eszközökről, irodaszerekről és szociális feltételekről. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok beszerzése a könyvtáros tanár feladata. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtáros tanár a felelős. Ezért csak a beleegyezésével lehet a könyvtár részére a könyvtári keretből vásárolni. A könyvtáros tanárnak részt kell vennie a könyvtári célú kiegészítő támogatások elosztásában és felhasználásában is.

III. A könyvtár feladata: l6/l998. /IV. 8./ MKM Módosítás 98. V. 25. 14/II. sz. p. l777-l788 -

-

Gyűjteni, feldolgozni és szolgáltatások formájában közreadni az iskola tevékenységi körébe tartozó műveltségi területek követelményrendszeréhez, valamint az iskola vezetősége által kidolgozott és a nevelőtestület által jóváhagyott pedagógiai programnak megfelelő irodalmat. Az iskolai könyvtári állomány gyűjtőkörének megfelelő tervszerű és folyamatos apasztása.

69


-


Dokumentumait az ügyrendben meghatározott módon nyilvántartásba venni, feldolgozni és kezelni. Használóinak rendelkezésre bocsátani helybenolvasás és kölcsönzés, valamint egyéb könyvtári szolgáltatások formájában. Szolgáltatásai igénybevétele érdekében könyvtárhasználati órákat tartani, szóbeli és írásbeli propagandát kifejteni. Gondoskodni az iskola tanárainak, szakoktatóinak és tanulóinak szakirodalmi tájékoztatásáról és az ennek nyomán mutatkozó igények kielégítéséről. Együttműködni a tantestülettel, valamint más középfokú iskolák könyvtáraival. A könyvtárban elhelyezett 2 számítógép a diákok rendelkezésére áll, melyek az iskola hálózatába be vannak kötve, INTERNET elérhetőséggel.

Az iskolai könyvtár gyűjteménye: Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az intézmény által megfogalmazott és a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai program határozza meg, állományalakítási szempontjait, kereteit a szervezeti és működési szabályzatban rögzíti. A gyűjtőkör részleteit a gyűjtőköri szabályzat tartalmazza. A gyűjtőköri szabályzatnak megfeleltetett könyvtári állomány eszközül szolgál a pedagógiai program megvalósításához.

IV. Gyűjteményszervezés Az állomány apasztása a gyarapítással egyenrangú feladat, a kettő együtt képezi a gyűjteményszervezés folyamatát. IV.1.1. Gyarapítás: Állományba vétel és az állomány feltárása: Az iskolai könyvtárba: vétel, ajándékozás, vagy pályázat során kerülő dokumentumokat egyedi nyilvántartásba kell venni, a dokumentumokat tulajdonbélyegzővel kell ellátni: az előzéklap, verzió. A leltári állományba vételre az MSZ 3448-78 szabvány előírásai kötelezőek. A tartós megőrzésre szánt dokumentumok leltárkönyvét az időleges megőrzésre szánt dokumentumok nyilvántartásától elkülönítve kell kezelni. A leltárkönyveket hitelesíteni kell. Az állomány feltárása GEORGE könyvtári program segítségével történik. Az egyedi nyilvántartású dokumentumokról csoportos leltárkönyvet kell vezetni, mely gyarapodási, törlési és összesítő részből áll. E nyilvántartás alapján a könyvtári állomány darabszáma és értéke bármikor naprakészen megállapítható. Az állomány ellenőrzése raktári katalógus és leltározás alapján történik. A könyvtári állomány leltározása mennyiségi felvételt jelent, melynek során a gyűjtemény dokumentumait tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartásokkal. Az állományellenőrzés a tartós megőrzésre szánt dokumentumok teljes körére vonatkozik, végrehajtása a 3/l975. /VIII. l7./ KM - PM együttes rendelet alapján történik. Az időleges megőrzésre szánt dokumentumokra a leltározás nem terjed ki, azok nem leltárkötelesek. 70



IV.1.2. Az iskolai könyvtár állományapasztása: Tervszerű állományapasztás: Az elavult dokumentumok selejtezése: A dokumentumok tartalmi értékelése alapján történik, a nevelőtestület véleményezésének figyelembevételével. Tartalmi elavulás jellemzi a dokumentumokat: - ha a benne lévő ismeretanyag tudományos szempontból túlhaladottá vált, téves információkhoz juttatja a tanulókat, - ha a gyakorlatban nem használható, mert a benne lévő adatok, rendeletek és szabványok már megváltoztak, - ha az ismeretterjesztő és tudományos munkának megjelent egy átdolgozott, bővített kiadása. Fölösleges dokumentumok kivonása: Az iskolai könyvtárakban fölöspéldány keletkezik, ha: - megváltozik a tanterv, - megváltozik a tanított idegen nyelv, - módosul vagy megváltozik az iskola profilja, szerkezete, - a korábbi szerzeményezés nem követte a gyűjtőköri elveket, - csonka többkötetes dokumentumok terhelik az állományt. Természetes elhasználódás miatti selejtezés: Azon dokumentumok köre, melyek a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váltak. Mérlegelni kell, hogy gazdaságosabb-e az új példány beszerzése, vagy a köttetés. Hiány keletkezhet elháríthatatlan esemény: tűz, beázás, vagy bűncselekmény esetében. Elemi csapás következtében megsemmisült dokumentumokat csak az igazgató előzetes hozzájárulásával, a felelősség tisztázása után szabad az állomány nyilvántartásból kivezetni. A könyvtár helyiségén belül az egész iskolára vonatkozó tűzvédelmi előírások a mérvadóak. Bűncselekmény következtében keletkezett hiány kivezetése a nyilvántartásból történhet: - pénzbeli megtérítés címén /ismert az elkövető, a kár megtéríthető /, - behajthatatlan követelés címén. A nyilvántartásból való kivezetés a soron kívüli állományellenőrzést követő büntetőeljárás befejeződése után történhet meg. Kölcsönzés közben elveszett dokumentumok: Ezen dokumentumok kivezetése az állományból mindig a kártérítés módjától függ. Eldöntése a könyvtáros tanár hatáskörébe tartozik. IV.2. A törlés folyamata és nyilvántartásai: Bármely okból kerül sor az állományapasztásra, a könyvtáros tanár csak javaslatot tehet a törlésre, kivételt képez az időleges megőrzésű dokumentumok kivonása. A kivezetésre vonatkozó engedélyt az iskola igazgatója adja meg.

71



Az állományellenőrzés évében ügyelni kell arra, hogy a két munkafolyamat - a kivonás és az állományellenőrzés - ne történjék azonos időben. Az állományapasztásnál kivont dokumentumok közül a fölöspéldányokat fel lehet ajánlani: - más könyvtáraknak (cserealapként vagy könyvtári áron), - antikváriumoknak (megvételre), - az iskola dolgozóinak, tanulóinak (térítés nélküli megvételre) A fizikailag sérült példányokat az iskola ipari felhasználásra eladhatja. Az elszállításról a gazdasági vezető köteles gondoskodni. A dokumentumok eladását/megvételét igazoló bizonylat fénymásolata a törlési jegyzőkönyv mellékleteként a könyvtár irattárában marad. A tervszerű állományapasztás során befolyt pénzösszeget térítményként a könyvtár állományának gyarapítására kell használni, míg az ipari hasznosításra átadott dokumentumokért kapott összeget egyéb bevételként kell kezelni, állománygyarapításra nem fordítható. A tartós megőrzésre szánt dokumentumok állományból való törlése csak bizonylat alapján történhet. A törlési bizonylatok a leltárkönyv mellékletét képezik, azokat a könyvtárnak meg kell őrizni. Az ideiglenes megőrzésre szánt dokumentumok selejtezése esetén selejtezési jegyzőkönyvet nem kell felvenni, a selejtezés tényét, okát és idejét a nyilvántartás megfelelő rovatában fel kell tüntetni. IV.3. A könyvtári állomány védelme: Az iskolai könyvtár állományellenőrzésével és az állományból való törléssel kapcsolatban a 3/l975/VIII. l7/ KM-PM sz. együttes rendelet rendelkezése érvényes. Mennyiségi felvétellel lefolytatott teljes körű tételes leltározás csak a tartós megőrzésre szánt dokumentumokra terjed ki. Az iskolai könyvtári állomány-nagyságára figyelemmel, a hivatkozott rendelet 4/l. bekezdése értelmében 3 évenként kerül sor. A naptári éven belül a leltározás kezdő és befejező időpontja a gazdasági vezetés határozatától függ. IV.4. A könyvtár által kikölcsönzött és a kölcsönvevőnél elveszett vagy megrongált dokumentumok esetén a 3/l975./VIII. l7./ KM-PM sz. rendeletben meghatározott módokat kell alkalmazni. A hivatkozott rendelet értelmében az iskolai könyvtár dolgozója (dolgozói) anyagilag és erkölcsileg felelősek a gondjukra bízott könyvtári állományért, az iskola által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül. A dokumentumok védelmét a nyilvántartásba vétel, a használat, a leltározás valamint a nyilvántartásból való kivezetés során biztosítania kell. Az állományra vonatkozó előírásokat a könyvtár működési szabályzata, a leltári felelősséget a könyvtáros tanár munkaköri leírása rögzíti.

IV.5. Az állomány jogi védelme: A könyvtáros tanár anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény tervszerű és folyamatos gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért, Így hozzájárulása nélkül az

72



iskolai könyvtár számára dokumentumokat senki sem vásárolhat. Szaktanári beszerzés esetén az állománybavétel csak a számla és a dokumentum együttes megléte alapján történhet. A könyvtáros tanár a rábízott könyvtári állományért az intézet által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül felelős erkölcsi és anyagi szempontból. A könyvtáros tanár felelősségre vonható a dokumentumok / eszközök hiányáért, ha nem tartotta meg a számára kötelező előírásokat. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok / technikai eszközök megrongálásával vagy/és elvesztésével okozott kárért. A tanulók és dolgozók munkaviszonyát csak a könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. A mennyiben ezt elmulasztják, a kilépést intéző személyt terheli az anyagi felelősség. A könyvtár biztonsági zárainak kulcsai a könyvtáros tanárnál és az iskola portáján helyezendők el, s csak indokolt esetben adhatók ki az iskola igazgatójának. Betegség, vagy két könyvtáros esetén a helyettesítőre, vagy a másik könyvtárosra részarányos anyagi felelősség tartozik. IV.6. Az állomány fizikai védelme: A könyvtár helyiségében be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat. A könyvtárból való távozás előtt áramtalanítani kell. Szigorúan ügyelni kell a tisztaságra. A dokumentumokat a lehetőségekhez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól (por, pára stb.). IV.7. A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása: A raktározás rendszere: Az iskola könyvtári állománya a könyvtár helyiségeiben szabadpolcon kerül elhelyezésre az alábbiakban részletezett módon : Szépirodalom: a szerzők, s azon belül a művek szoros betűrendjében. Kiemelt állománycsoportok: - verseskötetek (a szerzők betűrendjében), - vers-, próza- és drámai gyűjtemények (több szerző gyűjteményes kötetei a címek betűrendjében), - életrajzi feldolgozások (az ETO 92O /.../ logikáját követő módon), - az olvasás megkedveltetésére szolgáló mesekönyvek, - népszerű ifjúsági irodalom, sci-fi kötetek. A könyvtár olvasóterében a falak mellett felállított állványokon helyezkedik el a szakirodalom ETO szerinti csoportosításban. Itt van a helye a kézikönyvtárnak, a tanári és könyvtárosi segédkönyvtárnak, valamint az AVdokumentumoknak. A kurrens folyóiratok tematikus csoportokban folyóiratállványokon kerültek elhelyezésre. A számítógépes adathordozók külön, nem könnyen hozzáférhető helyen vannak tárolva, csak a könyvtárban ill. tanórán lehet használni, nem kölcsönözhető. A hivatali segédkönyvtár: A titkárságon, illetve a gazdasági osztály hivatali helyiségében kapott elhelyezést az iskola irányításával, igazgatásával, gazdálkodásával, ügyvitelével és munkaüggyel kapcsolatos kézikönyvek, jogi és gazdasági szabálygyűjtemények, közlönyök tára.

V. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:

73



V.1.A használók köre, a használat módja : Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtárként működik. Szolgáltatásait igénybe veheti az iskola minden tanára, szakoktatója, dolgozója és tanulója. Továbbá helybenhasználatra minden, nem az iskola kötelékébe tartozó szakmai gyakorlatát iskolánkban töltő, egyetemi, főiskolai hallgató, aki a könyvtáros tanár engedélye alapján a könyvtár szolgáltatásainak szabályait magára nézve kötelezőként tudomásul veszi. V.1/a. Kölcsönzés: A könyvtár állománya egyaránt használható helyben és kölcsönzés formájában. Használata díjtalan. Könyvtárközi kölcsönzés kivételével - a könyvtár csak személyeknek kölcsönöz. Mindenki csak saját nevében, saját részére kölcsönözhet, a kölcsönzés megtörténtét aláírásával igazolva. Az első kölcsönzés alkalmával a könyvtár személyi lapot állít ki kölcsönzőjéről. Más intézmény részére a könyvtár csak írásbeli megkeresés /könyvtárközi kölcsönzés, vagy cégszerűen kiállított személyre szóló megbízólevél/ alapján kölcsönöz, a könyvtáros tanár által megszabott időtartamra. Az iskola nevelői és diákjai maximum 4 hétre vehetik igénybe az egyidejűleg maximum 3 db kölcsönzött dokumentumot. A tartós tankönyvet tanuló, az iskola nevelői tankönyveket, a szakmai segédleteket tartósan - maximum egy tanéven keresztül - használhatnak. Tanév végén minden könyvtárhasználó köteles visszahozni a nála lévő dokumentumokat. A könyvtárból kölcsönzött könyvekben keletkezett kárért a kölcsönvevőt terheli a felelősség. A vissza nem szolgáltatott, illetve megrongálódott könyveket beszerzési áron köteles a kölcsönző megtéríteni. Kilépő dolgozó, vagy tanuló köteles a nála levő dokumentumokat a könyvtárnak visszaszolgáltatni. Leszerelőlapján a könyvtáros tanár aláírásával igazolja, hogy nem áll fenn könyvtári tartozása. Amennyiben a dolgozót vagy a tanulót kiléptető személy elmulasztja a könyvtári tartozás rendezését, a hiányért neki kell felelősséggel tartoznia. A könyvtár fenntartja magának azt a jogot, hogy bármely kölcsönzött dokumentumot bármelyik olvasójától visszakérhesse abból a célból, hogy másik igénylőjének rendelkezésére bocsássa, ha a dokumentumból több kölcsönözhető példány nincs. A könyvtár azon szakirodalmi dokumentumokat, amelyek állományában nem találhatók meg, beszerzésük nem lehetséges, vagy rövid időre szóló igény következtében nem indokolt, könyvtárközi kölcsönzéssel biztosítja olvasói számára. A könyvtárközi kölcsönzés szabályait, a kölcsönzés határidejét a könyvtár köteles megtartani, azt saját olvasójával közölni és megtartatni.

Az iskolai könyvtár használatának további módjai: V.1/b. Helybenhasználat: A helybenhasználat tárgyi és személyi feltételeit az iskola biztosítja: kutató-, olvasóhelyek, technikai berendezések, szakképzett munkaerő. A könyvtáros tanárnak szakmai segítséget kell adnia: - az információhordozók közötti eligazodásban, - az információk kezelésében,

74



- a szellemi munka technikájának alkalmazásában, - a technikai eszközök használatában. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: a kézikönyvtár kötetei, a folyóiratok, az AV-anyagok, a számítógépes adathordozók. A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok l-l tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. V.1/c. Csoportos használat: Osztályok, tanulócsoportok, szakkörök részére a könyvtáros tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, szakkörvezetők szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A könyvtáros tanárnak szakmai segítséget kell adnia a szakórák, foglalkozások megtartásához, melyekre a könyvtár nyitva tartásának megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtár helyisége órarendszerű tanítás vagy/és értekezletek számára nem vehető igénybe, mert akadályozza a könyvtár működését. A könyvtárismereti órákat, a könyvtárban kell megtartani. V.2. Az iskolai könyvtári tájékoztatási munka: Az iskolai könyvtár a tárgyi és személyi feltételek keretein belül információszolgáltatást nyújt a tanítás-tanulás folyamatában felmerült problémák megoldásához. Az igényeknek megfelelően ez szóban és írásban történik. Vonatkozhat címadatra, lehet bibliográfia összeállítás, témafigyelés, irodalomkutatás, ajánló bibliográfia készítése. Az információszolgáltatás alapja: - az iskolai könyvtár állománya - a könyvtár adatbázisa - más könyvtárak adatbázisa. Fontos szempont, hogy a tájékoztatás bármely módja mindig a pedagógiai program oktatásinevelési céljainak függvényében történjék. Az iskolai könyvtári szolgáltatások nyilvántartásai: - kölcsönzési nyilvántartás, - könyvtárközi kölcsönzés nyilvántartásai, - szakórák, könyvtári foglalkozások ütemterve, - előjegyzések nyilvántartása, - deziderátum, statisztikai napló. V.3. Az iskolai könyvtári propaganda: A könyvtár feladata, hogy szolgáltatásait a maga sajátos módján a könyvtár használatára jogosultak körében széles körben ismertesse, a művelődési területek és a szakirodalom iránti igény felkeltésében közreműködjön. Ennek érdekében az iskolán kívül szervezett rendezvényeken, továbbképzéseken, valamint az iskola nevelőtestületi és munkaközösségi értekezletein részt vesz. Kiállítást szervez, könyvtárhasználati órákon ismerteti a tanulókkal az iskolai könyvtár és a magyar könyvtári rendszer használati lehetőségeit. V.4. Az iskolai könyvtári házirend: Az iskolai könyvtár a használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályzatában rögzíti könyvtári házirend formájában. A házirend tartalmazza: - a könyvtár használatára jogosultak körét,

75


-


a használat módjait és feltételeit, a kölcsönzési előírásokat a könyvtár nyitvatartásának idejét, az állomány védelmére vonatkozó rendelkezéseket.

VI. Az iskolai könyvtár szervezete és működése: A könyvtár az iskola épületében /Nyár u. 9./ a jelenleg számára biztosított helyen /I.emeleten/ működik. A hivatali segédkönyvtár nem az iskolai könyvtárban, hanem az igazgató titkárságán, illetve a gazdasági igazgatóság hivatali helyiségeiben működik. A könyvtár helye az iskola szervezetén belül: A könyvtár információs és munkakapcsolatainak vázlatos ábrázolása az iskola szervezeti felépítésének sémájához kapcsolódik (lásd SZMSZ).

VII. A könyvtáros tanár feladatai: Az iskolai könyvtárat könyvtárosi szakismerettel és pedagógiai képesítéssel rendelkező könyvtáros tanár vezeti, aki az iskola nevelőtestületének tagja. Anyagilag és fegyelmileg felel a könyvtári állományért, rendeltetésszerű működtetéséért, ha a vagyonvédelmi követelmények biztosítottak. Az iskolai könyvtár működéséért, a jelen szabályzatban foglalt szakmai munkájáért a könyvtáros tanár a felelős. A könyvtár vezetésével, ügyvitelével összefüggő feladatok: Az iskola igazgatójával és a nevelőtestületével közösen el kell készíteni a könyvtár fejlesztési tervét. Éves munkatervet, beszámolót készít, tájékoztatást ad a könyvtárhasználatról, változásokról. Javaslatokat ad a költségvetés tervezéséhez. Figyelemmel kíséri és végzi a könyvtári célokra jóváhagyott összegek tervszerű, gazdaságos felhasználását. Végzi a könyvtári iratok kezelését, a szabályzatban rögzítettek alapján. Nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken képviseli a könyvtár érdekeit, részt vesz szakmai értekezleteken, továbbképzéseken. Állományalakítás, feltárás, állományvédelem: Végzi az állomány folyamatos és tervszerű gyarapítását, a dokumentumok állományba vételét, naprakészen vezeti az egyedi és összesített állomány-nyilvántartásokat. Ismernie kell a felhasználók oktatással kapcsolatos igényeit, biztosítania kell a különböző forráseszközök megfelelő választékát az oktatáshoz és a szabadidős tevékenységhez. A könyvtár katalógusait folyamatosan építi, gondozza, a feltárást az osztályozás és a dokumentum-leírás szabályainak megfelelően végzi. Folyamatosan vonja ki az állományból az elhasználódott, elavult és fölösleges dokumentumokat. Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról. Feljegyzést készít, ha a vagyonvédelmi előírások betartását bárki akadályozza. 76



Részt vesz a könyvtár átadásában, átvételében. Előkészíti és lebonyolítja az időszakos vagy soron kívüli leltározást, s elvégzi annak adminisztratív teendőit. Olvasószolgálat, tájékoztatás, kapcsolatok: Lehetővé teszi az állomány egyéni és csoportos helybenhasználatát, végzi a kölcsönzést. Segítséget ad az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, ehhez szükséges ismeretek elsajátításában. Tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról, a felmerülő igényeket kielégíti a műveltségi területek, a tanulmányi versenyek, iskolai rendezvények tükrében. Segíti az egyéni és csoportos kutatómunkát, felkészülést. A munkaközösség-vezetőkkel összeállítja a könyvtári foglalkozások, könyvtári órák éves tervét. Könyvtárpedagógiai tevékenység: Felelős a Helyi Tanterv könyvtárhasználati követelményrendszerének megvalósításáért. Megtartja a tantervben rögzített alapozó jellegű könyvtárhasználati órákat, az informatika tantárgy 2 érettségi tételéből felkészíti az e tantárgyból érettségiző diákokat. Részt vesz a többi műveltségi terület tanterveinek, tanmeneteinek tervezésében. Biztosítja a szaktanároknak és tanulóknak az ismeretszerzés folyamatában a könyvtár teljes eszköztárát.

VIII. Állománybavétel, az állomány nyilvántartása Az iskolai könyvtárba vétel, ajándék, pályázat útján beérkező dokumentumokat 1 munkahéten belül állományba kell venni. A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése az iskola gazdasági hivatalának kötelessége. A számlákról másolat készül. A fénymásolt példányt - mint a leltári nyilvántartás mellékletéta könyvtári irattár őrzi.

VIII.1. A rendszeresített leltárkönyvek és nyilvántartások: Tartós megőrzésre szánt dokumentumok leltárkönyvei: - Könyvleltár (l965. dec. 8-tól - l973. okt. O8-ig) Leltári számok: l - 6057ig - Könyvleltár (l973. okt. O9 - l984. okt. 22.) Leltári számok: 6o58 -l2l63ig - Könyvleltár (l984. okt. 23-tól) Leltári számok: l2l64-től folyamatosan - AV-anyagok leltárkönyve (l988. dec. l9-től) Leltári számok: l-től folyamatosan - Tartós tankönyvek leltárkönyve (2001.02.14-től) Leltári számok 1-től folyama-tosan - Csoportos leltárkönyv (l973. szept. 0l.)

77



Ideiglenes megőrzésre szánt dokumentumok nyilvántartásai: - Munkaközösségeken belül és az érettségi vizsgán használt tankönyvekből, segédletekből álló különgyűjtemények 2001. 02. 14. előtti beszerzések, füzetes nyilvántartása. - Folyóiratok nyilvántartása, folyóirat nyilvántartó lapon. Törlésre vonatkozó nyilvántartások: - Azon dokumentumokat, melyeket bármilyen okból törölt a könyvtár, az egyedi nyilvántartásokból ki kell vezetni. - A törlési bizonylatok a leltárkönyv mellékletét képezik, a könyvtári irattárban kerülnek elhelyezésre és nem selejtezhetők. VIII.2. Az állomány ellenőrzése A 3/1975. (VIII.17.) KM-PM. Sz. együttes rendelete értelmében a könyvtár leltározását az alábbiak szerint szabályozom: 1. A könyvtári állomány-nyilvántartás könyvben történik, melynek alapján az állomány egészének darabszáma és értéke bármikor megállapítható és ellenőrizhető. A könyvtár állományához tartozó valamennyi könyvön fel kell tüntetni a leltár sorszámát. Az egyedi nyilvántartású dokumentumokról vezetett leltárkönyv tartalmazza: - az egyedi azonosításhoz szükséges adatokat, - a bevezetés idejét és módját, - a könyv beszerzési, ill. becsült árát, - a törlésre való utasítást. A könyvtári állomány leltározása és állományból való törlése a könyvtári leltár alapján történik. A leltár mennyiségi felvétellel történik úgy, hogy a szabadpolcon tárolt, leltári számmal ellátott valamennyi könyvet előzőleg egyeztették a raktári katalógussal. A könyvtári állomány leltározásának jellege időszaki, vagy soronkívüli. Az időszaki leltárt 5 évente kell elvégezni. Soronkívüli leltározást kell elvégezni - a könyvtáros személyében bekövetkezett változás esetén, - a könyvtárban olyan körülmények állnak fenn, hogy a társadalmi tulajdon védelme nincs kellően biztosítva. Teljeskörű soronkívüli leltározás esetén a következő leltározás megkezdését a soronkívüli leltár befejezési időpontjától függően kell meghatározni. 2. A könyvtár leltározásának a módja: fordulónapi. A fordulónapi leltárt meghatározott nappal kezdődően és a fennálló állapotnak megfelelően kell végrehajtani. A leltározás időtartama alatt a kölcsönzést szüneteltetni kell. 3. A leltározás mértéke: teljes körű, mely a könyvtári állomány egészére kiterjed. 78



4. A leltározáshoz leltári ütemtervet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell: - a lebonyolítás módját, - a leltározás kezdő időpontját, tartamát, - a záró-jegyzőkönyv előterjesztésének időpontját, - a leltározás munkálataiban részt vevő személyek nevét. 5. Egyedi nyilvántartású könyvek leltározása mindig tételesen - leltári szám, cím, és esetleges jelzet figyelembe vételével - történik. 6. A leltározásban legalább két személynek kell részt venni. 7. A kikölcsönzött könyveket – amennyiben azok átvétele szabályszerű – a leltározás során meglévőnek kell tekinteni. 8. A leltározás befejezésénél haladéktalanul jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben fel kell tüntetni: - a leltározás jellegét, - a leltározás számszerű végeredményét a névleges és tényleges állományra, - a hiány- vagy többletmennyiségre és értékére vonatkozó adatokat A jegyzőkönyvet elkészülte után 3 napon belül az intézet igazgatójának kell átadni. A jegyzőkönyvet a könyvtáros írja alá. Személyi változás esetén (elhalálozást kivéve) az új és a korábbi könyvtárosnak kell aláírnia. A leltározásról felvett jegyzőkönyvben megállapított hiány, illetőleg többlet okait a könyvtáros 30 napon belül köteles kivizsgálni. 9. A leltározás során többletként jelentkező könyveket gyarapodásként kell nyilvántartásba venni. 10. Leltárhiány esetén a könyvtárost felelősségre kell vonni, ha: - Bizonyíthatóan nem tartotta be a könyvtár nyilvántartási, kezelési, működési szabályzatokat, - Nem hívta fel az intézet igazgatójának figyelmét arra, hogy a könyvtár állománya károsodásnak van kitéve, - A hiány a leltározási szabályzatban meghatározott mértéket meghaladja. 11. Kivezetés, törlés az állomány-nyilvántartásból történhet: I. selejtezés tervszerű állományapasztás, olvasói igénye csökkent, - az 1949. után nagy példányszámban megjelent dokumentumok köréből, az iskolai könyvtárak szaktanácsadójának javaslata alapján, természetes elhasználódás - az intézet igazgatójának engedélyével. II. egyéb ok miatt: elháríthatalan esemény, bűncselekmény, behajthatatlan követelés, pénzbeni megtérítés, 79


-


megengedhető hiány, normán felüli hiány.

12. A selejtezett papírból, valamint pénzbeni megtérítés miatt befolyt pénzeszközök az intézet bevételét növelik. 13. A leltárnál kimutatott – nem szándékos magatartásból eredő, megengedhető hiány mértéke a könyvtári szabadpolcon történő tárolásnál az összérték négy ezreléke lehet. Amennyiben a tényleges hiány értéke ezt meghaladja, az intézet igazgatója köteles a felelősség megállapítására vizsgálatot indítani.

IX. A könyvtár használati szabályzata, a könyvtári házirend A könyvtárban való tartózkodás: A könyvtárat nyitvatartási időben iskolánk minden tanulója és dolgozója használhatja. A könyvtárban tartózkodni csak a könyvtáros jelenlétében lehet. A könyvtárban lévő technikai berendezéseket csak a könyvtáros kezelheti, használatukat előre egyeztetni kell. A használat módja, feltétele: A könyvtárból kölcsönözni csak az ingyenes beiratkozás után lehet, amikor az olvasó aláírásával igazolja, hogy a használati szabályokat ismeri és önmagára nézve kötelezőnek tartja. A kölcsönzési előírások: Könyvtárközi kölcsönzés kivételével a könyvtár csak személyeknek kölcsönöz. Mindenki csak saját nevében, saját részére kölcsönözhet, a kölcsönzés megtörténtét aláírásával igazolva. Az első kölcsönzés alkalmával a könyvtár személyi lapot állít ki kölcsönzőjéről. Más intézmény részére a könyvtár csak írásbeli megkeresés /könyvtárközi kölcsönzés, vagy cégszerűen kiállított személyre szóló megbízólevél / alapján kölcsönöz, a könyvtáros tanár által megszabott időtartamra. Az iskola nevelői és diákjai maximum 4 hétre vehetik igénybe az egyidejűleg maximum 3 db kölcsönzött dokumentumot. Az iskola nevelői tankönyveket, a szakmai segédleteket tartósan maximum egy tanéven keresztül - használhatnak. Tanév végén minden könyvtárhasználó köteles visszahozni a nála lévő dokumentumokat. Az állomány védelme: A könyvtárból kölcsönzött könyvekben keletkezett kárért a kölcsönvevőt terheli a felelősség. A vissza nem szolgáltatott, illetve megrongálódott könyveket beszerzési áron köteles a kölcsönző megtéríteni, a beszerzési árat a pénztárba befizetni, vagy a dokumentumot pótolni. Kilépő dolgozó, vagy tanuló köteles a nála levő dokumentumokat a könyvtárnak visszaszolgáltatni. Leszerelőlapján a könyvtáros tanár aláírásával igazolja, hogy nem áll fenn könyvtári tartozása. Az iskolai könyvtár munkáját a szabályzat mellékletét képező, a könyvtár által kidolgozott, az iskola igazgatója által jóváhagyott, az országos szakértői névjegyzékben szereplő, Dán Krisztina szakértővel véleményeztetett ügyrend alapján végzi.

80



X. Az iskolai könyvtár ügyviteli utasítása Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzatának kiegészítő része, mely folyamatában tekinti át a könyvtári munka szabályozási kérdéseit: I.

A könyvtári állománnyal kapcsolatos kérdések: Gyűjtőköri szabályzat Állományba vétel, az állomány nyilvántartása Az állomány ellenőrzése

II.

Az állomány feltárásával, használatával kapcsolatos kérdések: Az állomány feltárása a GEORGE könyvtári program szerint befejezéshez közeledik, az új dokumentumokat pedig folyamatosan felvisszük a gépre. Tervezzük az így elkészült katalógus felvitelét az iskola szerverére, hogy elérhető legyen az iskola hálózatán. Az iskolai könyvtár használata: Könyvtári házirend

III

Munkaszabályozás: Munkaköri leírás (4. sz. mellékletben) A könyvtár nyitvatartási ideje (külön meghatározás szerint)

Budapest, 2005. november

Dénes István igazgató

81



A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) korm. rendelet 145/A. § (5) bek. alapján az iskola vezetőjének kötelessége a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét kialakítani.

A szabálytalanságok alapesetei: -

a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.),

-

a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból,

helytelenül

vezetett

szabálytalanság).

82

nyilvántartásból,

stb.

származó



A szabálytalanságok megelőzése: -

az iskola a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön,

-

az igazgató folyamatosan kísérje figyelemmel a szabályozottság, illetve a szabályok betartását,

-

szabálytalanság esetén hatékonyan intézkedjen,

a

szabálytalanságot

korrigálni kell.

A szabálytalanságok észlelése: Szabálytalanságok észlelése történhet véletlenszerűen, előzetes vagy utólagos ellenőrzés során, mind a munkavállaló, mind a munkáltató részéről. Amennyiben az iskola valamelyik munkatársa észlel szabálytalanságot, azt köteles jelenteni közvetlen felettesének, vagy az igazgatónak. Az iskola igazgatója – amennyiben úgy ítéli meg – köteles gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, szükség esetén az eljárások megindításáról. A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrző jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési-, kártérítési-, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás, vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet a működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el. A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján az iskolának intézkedési tervet kell kidolgozni.

A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása: Az igazgató felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Büntető-, vagy szabálysértési ügyekben az arra illetékes szerveket értesíti, hogy a megfelelő eljárásokat indítsák el.

83



Fegyelmi ügyekben az igazgató vizsgálatot rendel el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat kér fel a munkajogi szabályok betartásával.

Intézkedések, eljárások követése: Az igazgató nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, meghozott döntéseket, a vizsgálat során készített javaslatok végrehajtását. Gondoskodik

a

szabálytalanságokkal

kapcsolatban

keletkezett

iratanyagok

nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről. Egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat. Nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket.

Budapest, 2005. november Dénes István igazgató

84



IX. A SZABÁLYZAT hatálya

Jelen Szabályzat hatálya kiterjed az Arany János Épületgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola (1072 Budapest, Nyár u. 9.) valamennyi szervezeti egységére, valamint az Intézménnyel szerződéses viszonyban álló munkatársakra, szervezetekre.

X. Az iskolai tankönyvellátás rendje

Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. 1. Az iskolai tankönyvellátás rendjéről a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente – a nevelőtestület dönt december 15-ig. 2. A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója minden év november 15-ig felméri, hány tanuló jogosult ingyenes tankönyvellátásra, illetve hányan kérnek szociális helyzetük alapján további kedvezményt. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. 3. Az iskola részére tartós tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyvek, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyagok, kis példányszámú tankönyvek vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyvek, tankönyvek, elektronikus adathordozón rögzített tananyagok az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerülnek. 85



Az iskolai tankönyvrendelés rendje 1. Az iskolai tankönyvrendelést minden év február 15-ig az iskola igazgatója készíti el, a szakmai munkaközösségek véleményének beszerzését követően, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével. A tankönyvek kiválasztásánál a szakmaiságon túl, figyelembe kell venni az ingyenesség biztosításához rendelkezésre álló normatív támogatás mértékét, illetve a szülői szervezet véleményét. A tankönyvrendelés alapján kell meghatározni, hogy a tartós tankönyvek vásárlásakor a rendelkezésre álló összeg mely tankönyveket érint. 2. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tankönyvrendelésbe azokat a könyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben, a szakmai munkaközösség, az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet felvenni. Erről január 31-ig kell döntést hozni. Tanulói tankönyvtámogatás 1. Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy – az iskolából történő tartós tankönyv és más tankönyv kölcsönzésével, a tankönyvek vásárlásához nyújtott támogatás – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki: a.) tartósan beteg, b.) sajátos nevelési igényű, c.) három, vagy többgyermekes családban él, d.) egyedülálló szülő által nevelt, e.) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, f.) rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (normatív kedvezmények). 2. A normatív kedvezményeken túl az iskola további kedvezményeket állapíthat meg. A további kedvezmények nyújtásánál előnyben kell részesíteni azt, aki igazolja, hogy a családjában az egy főre jutó 86



jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkiesebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét.

3. A normatív kedvezményre vonatkozó, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt a 2. számú melléklet szerinti igénylőlapon lehet bejelenteni minden év november 15ig. 4. Az igénybejelentés időpontjáról az iskola az igény bejelentési határidő előtt legalább tizenöt nappal korábban, írásban köteles értesíteni minden tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. 5. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvtámogatáshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után áll be – beleértve az iskolaváltást is – az iskola a tankönyvek kölcsönzésével teljesítheti. 6. Az iskola az 1. pont szerinti igények kielégítését követően a benyújtott további igényeket a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret, valamint a könyvtári tankönyvkészlet figyelembevételével bírálja el. 7. Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja meg - a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet, vagy kell tenni - a tanulói jogviszony fennállása alatt. 8. Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. 9. Az iskola kezdő évfolyamának tanulói a felvételi értesítő levéllel együtt megkapják az ingyenesség igényléséhez szükséges igénylőlapot, melyet a beiratkozás alkalmával adnak le az iskolában, igazolva a jogosultságot.

87



Kártérítés

A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tartós tankönyv (könyvtári) elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

Az iskolai tankönyvellátás megszervezése 1. Az iskolai tankönyvrendelést és tankönyvterjesztést az iskola igazgatója által megbízott személy (továbbiakban: a tankönyvfelelős) végzi. A tankönyvfelelős nevét az 1. számú melléklet tartalmazza. A tankönyvfelelős gondoskodik arról, hogy az OM által minősített és felhasználható tankönyvek és segédletek jegyzéke időben álljon rendelkezésre az iskolában a nevelőtestület számára 2. A tanulók január 15-ig megkapják a részükre megrendelni kívánt tankönyvek, segédkönyvek (a továbbiakban: tankönyvek) listáját, amelyen január 31-ig kell bejelölniük a megvásárolni kívánt tankönyveket. (A tankönyvcsomagot, illetve annak egy részét más módon pl. használt tankönyvvel is meg lehet oldani.) 3. Az iskola a rászorultsági alapon járó ingyenességet tartós tankönyvek felvételével és pénztámogatással biztosítja. A további támogatás az egyes évfolyamok tankönyvcsomag árainak arányában kerül szétosztásra az osztályok részére. Az osztályon belül az osztályfőnöknek kötelessége differenciáltan szétosztani a tanulók között a támogatást. A differenciálásról való döntés meghozatalakor az osztályfőnök együttműködik az osztály diákvezetőség tagjaival és az iskolai szülői szervezet osztálybeli képviselőivel. (Az új osztályoknál – a megfelelő információk hiánya esetén – a differenciálás még nem kötelező.) A tankönyv vásárlás pénzbeli támogatásának tanulónkénti mértékéről – a fenti eljárásrend alapján – október hónapban születik döntés.

88



4. A februári tankönyvrendelést indokolt esetben június 15-ig lehet módosítani.

5. A tankönyveket szeptember első napjaiban kapják meg a tanulók az iskolával szerződésben álló tankönyvforgalmazótól, és akkor kell kifizetniük a tankönyvek árát is. A tanulóknak a könyvtári kölcsönzéssel kapott könyvek árát nem kell kifizetniük. Az esetleges pénzbeli támogatást utólag, de legkésőbb október hónapban kapják meg. 6. Az iskola igazgatója a tankönyvfelelőssel külön megállapodást köt, amelyben meghatározza a tankönyvfelelős feladatait és a díjazás mértékét. 7. Az iskolának a tankönyvkiadótól megvásárolt tankönyveket a tankönyvforgalmazó által az iskola nevére és címére kiállított számla alapján a dologi kiadások között készletbeszerzésként kell könyvelnie. 8. Ha az iskola a tankönyvek megvásárlásához pénzben támogatást biztosít a tanuló részére, az erről szóló értesítést megküldi a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek, tankönyvellátási szerződés esetén a tankönyvforgalmazónak is. Az iskola által nyújtott támogatással megvásárolt könyv a tanuló tulajdonába kerül. A tankönyvtámogatás összegét az iskola a tankönyvforgalmazónak utalja át. A tankönyvtámogatás összegéről a tanuló, illetve a szülő nevére szóló számla nem állítható ki. A tankönyvellátás lebonyolítása 1. Az iskolai tankönyvellátás, vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. 2. Az iskolai tankönyvellátás keretében a tanuló évfolyamonként legfeljebb kettő alkalommal jogosult a tankönyvjegyzékben szereplő áron megvásárolni ugyanazt a tankönyvet. Második alkalommal a tanuló e 89



jogával akkor élhet, ha a tankönyv használhatatlanná vált, megsemmisült, elveszett, feltéve, hogy nem terheli szándékosság ezek bekövetkeztében, és ezt az iskola igazolja. Ha tanuló iskolát vált – az e tényről kiállított iskolai igazolás felmutatásával – az új iskolában alkalmazott tankönyvet a tankönyvjegyzékben szereplő áron jogosult megvásárolni. A tankönyvellátási szerződés

1. Az iskola a tankönyvellátás feladatainak végrehajtására – ha arról vagy egy részének elvégzéséről nem saját maga gondoskodik – egy vagy több tankönyvforgalmazóval megállapodást köt (a továbbiakban: tankönyvellátási szerződés). A tankönyvellátási szerződést minden év február utolsó munkanapjáig kell megkötni, illetve szükség szerint módosítani. A tankönyvellátási szerződés olyan tankönyvforgalmazóval köthető, amelyik a kiadótól kapott igazolás alapján rendelkezik a tankönyv forgalmazásának jogával. A tankönyvellátási szerződés megkötéséhez be kell szerezni az iskolai szülői szervezet egyetértését. 2. Ha az iskola a tankönyveket a tankönyvforgalmazótól értékesítésre átveszi, a tankönyvforgalmazó nevében értékesíti azokat. A beszedett vételárral elszámol a tankönyvforgalmazónak. A hibás teljesítésért – a tankönyvek darabszám szerint történő átadását kivéve – a tankönyvforgalmazó felel. Ebben az esetben az iskolát díjazás illeti meg. A díjazás összegét a tankönyvforgalmazó fizeti ki az iskola részére. A díjazás összegéből kell az iskolának a tankönyv-értékesítésben közreműködő személy és a tankönyvfelelős díjazását kifizetni, kivéve, ha a feladatellátásban való közreműködés valamelyikük munkaköri feladata. 3. A tankönyvellátási szerződés tartalma a.) az iskola neve, székhelye, OM azonosító száma; a tankönyvforgalmazó azonosító adatai (név, cím, székhely, adószám, bankszámlaszám, képviselő neve), a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének kódszáma; b.) az iskolai tankönyvellátás keretében értékesített tankönyvek adatai; c.) a tanév (tanévek), amelyre a szerződés szól; d.) az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helye, az iskolai közreműködés keretei; e.) a tankönyvfelelős neve, f.) szükség esetén a használt tankönyvek visszavásárlásával és forgalmazásával kapcsolatos feladatmegosztás; 90



g.) az előzetes megállapodás az iskola legalacsonyabb évfolyamára

belépő tanulók ellátására.

4. A tankönyvellátási szerződés keretei között a forgalmazó jogosult nyilvántartani a tanulók következő személyes adatait: a tanuló neve, diákigazolványának száma, ha a tanulónak nincs diákigazolványa az anyja neve és a születési ideje, továbbá minden tanuló esetén az iskolai tankönyvellátás keretében megvásárolt tankönyvek, illetve a vételhez kapott támogatás összege. A személyes adatok kizárólag a tankönyvjegyzékben meghatározott áron történő tankönyvvásárláshoz való jogosultság megállapítására használhatók fel. Az e bekezdés alapján átadott személyes adatok az átadásuk napját követő tizenkét hónapig tárolhatók. Ezen szabályzat 2005. 09. 01.-én lép hatályba, rendelkezéseit ezen időponttól kezdődően kell alkalmazni.

Kelt: Budapest, 2005. augusztus 25.

……………………………………. Dénes István igazgató

91



1.sz. melléklet A tankönyvellátásért felelősök megnevezése

1. Az iskolai tankönyvellátás szervezésével, a tankönyvfelelős munkájának irányításával az iskola általános igazgatóhelyettesét bízom meg. neve: Borosné Szél Mária 2. A tankönyvfelelősi feladatok ellátásával megbízott dolgozó: - neve: Juhász Zsigmond

Kelt: Budapest, 2005. év 09. hó 01. nap ……………………………. intézményvezető Záradék: A tankönyvellátásban való közreműködésre a kijelölést tudomásul veszem, a vonatkozó szabályozást és az abban foglaltakat megismertem és magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Kelt: Budapest, 2005. év. 09. hó 01. nap

……………………………. aláírás ……………………………. aláírás 92



SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

93



- Partnerkapcs. - Nevelőtestület - Fenntartó

Belső ellenőr

Iskolatitkár

Személyzeti ügyek

Ált. és tanügyig.h

Adminisztrátor

Szakmai képzés Szakközép és Szakiskola Cégkapcsolatok SZFP; IMIP Szakmai vizsga

Gyak.okt.vez. Teljes gyakorlati képzés Munkavéd. Tűzvéd. Külső gyakorló helyek Kamarai kapcsolatok Gyak.okt. vez.h

Humán II. mk. Reál mk. OF. mk.

Könyvtár Szabadidő Szerv. Ifjúságvédelem Oktatástechn.

Műszaki mk. IMIP csop.

Kézbesítő

Felnőttoktatás szervezése, irányítása

Könyv. Csv.

Felnőttképzés szervezése és irányítása

-Gazdálkodás - Pénztár

Gondnok Munkaügy Üzemel Bérszám-tetés fejtés

Könyvelés Tanszervíz

Tanműhely Pénzügyek

Gk. vez. Any.besz.

SZFP. MÉCS csop.

Gazdasági vezető

Felnőttokt. és F.képzési tagozat vezető

Szakmai ig.h

Tanügyigazg. Ált.műv.megalapozó ped.szakasz Szakközép és Szakiskola Közismereti okt. Érettségi vizsga

Humán I. mk.

- DÖK - ISz.Sz - Közalk.Tanács - Szakszervezet

IGAZGATÓ

Raktáros

Gondnok

Műsz. Adm.

94

Karbantartók Takarítók

Készlet. gazd.

Porta

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents