SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2011. szeptember 29.

Szervezeti és Működési Szabályzat 2011. szeptember 29.

1

Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Tartalomjegyzék

Bevezetés ...................................................................................................................... 4 1. 2. 3.

A SZMSZ célja, tartalma .......................................................................................... 4 Jogszabályi háttér .................................................................................................... 4 A SZMSZ hatálya ...................................................................................................... 6

Intézményi alapadatok.................................................................................................. 7 1. 2.

Intézményi azonosítók ............................................................................................ 7 Az intézmény tevékenységei ................................................................................... 8

Szervezeti felépítés ...................................................................................................... 12 1.

A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése, engedélyezett létszáma, feladata ................................................................................................................. 13 a)

Vezetők, vezetőség ...............................................................................................13

b)

Gazdasági szervezet felépítése és feladata ............................................................14

c)

Pedagógusok közösségei .......................................................................................17

d)

A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazott: ........................................................20

e)

Tanulók közösségei ...............................................................................................23

f)

Szülői szervezet ....................................................................................................23 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája (R. 4. § (1) bek. e) pont) .......................................................................................................... 23

a)

A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje23

b)

A szakmai munkaközösségek tevékenysége .........................................................23

c)

A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje ............................................................................24

d)

Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formája és rendje ................................................................................................................25

e)

A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája .............25 A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje .......................................... 25

a)

Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei ....................................................25

b)

Pedagógusok közösségei – szülői szervezetek (közösségek) ...............................26 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja ............................................... 26

2.

3.

4.

Működés rendje ........................................................................................................... 27 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Az intézmény működési rendje ............................................................................. 27 A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel ............................................................................ 28 A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái .................................................. 28 A felnőttoktatás formái ......................................................................................... 29 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ............................................................................................................... 29 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ............................................... 30 Szervezeti és Működési Szabályzat 2011. szeptember 29.

2

Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 7.

A könyvtár működése ........................................................................................... 31 a)

A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai .....................31

b)

Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei ...............32 Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás ................................ 32

a)

Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje .....................................32

b)

Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje .................................32

c)

Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje ...............33 Intézményi védő, óvó előírások ............................................................................ 33

a)

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ........................................33

b)

A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén ...............................................................................................................................33

c)

A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők ......................34

8.

9.

d) 10. 11.

Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje 38 Nevelési oktatási intézményen belül működő pedagógiai szakszolgálat ............. 38 Egyéb kérdések ..................................................................................................... 39

a)

A keresetkiegészítés feltételei ...............................................................................39

b)

A teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei ........................................39

c)

Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai ...............................................................................................................................39

e) Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség .........................................................................39 12. Intézményi dokumentumok nyilvánossága .......................................................... 39

Záró rendelkezések ..................................................................................................... 40 1. 2.

A SZMSZ hatálybalépése ....................................................................................... 40 A SZMSZ felülvizsgálata ......................................................................................... 40

1. sz. melléklet .............................................................................................................. 43 2. sz. melléklet .............................................................................................................. 48 3. sz. melléklet .............................................................................................................. 53


3

Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola I. Bevezetés A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola (1039 Budapest, Hatvany Lajos u. 7.) belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) határozza meg (Kt. 40.§ (1) bek.). 1.

A SZMSZ célja, tartalma

A SZMSZ célja, hogy a törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek közoktatási intézményünkben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény, vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 2.

Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (továbbiakban: R.) az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatról szóló 4/2010. (I.19.) OKM rendelet az iskolai rendszerszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet További, az intézményünk működését meghatározó fontosabb jogszabályok: az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy felügyeleti szerv által jóváhagyott SZMSZ-ben részletezni kell Ámr. (292/2009 (XII. 19) 20. § (2) bekezdés) Szervezeti és Működési Szabályzat 2011. szeptember 29.

4

Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 08.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről szóló 133/2010. (IV.22.) Kormányrendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. Törvény végrehajtásáról szóló 13/2008. (VII. 22.) SZMM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet


5


A SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.


6

Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola II. Intézményi alapadatok

1.

Intézményi azonosítók a)

Az intézmény neve:

Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola b)

székhely

1039 Budapest, Hatvany Lajos u. 7. c)

telephely

nincs d)

Az intézmény létrehozásáról szóló határozat száma

Fővárosi Tanács 47/1987 e)

Az intézmény törzskönyvi azonosítója

493387 f)

Alapító okirat kelte

2011. július 29. g)

Alapító okirat azonosítója

1909/2011.(VI.22) Főv. Kgy. h)

Az alapítás időpontja

1987. augusztus 14. i)

OM azonosító

035550 j)

KSH azonosító

15493383-8022-152-01 Szervezeti és Működési Szabályzat 2011. szeptember 29.

7

Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola k)

PIR azonosító

493387 l)

adóalanyiság

a forgalmi adó szempontjából a BETISZK GSZ az adóalany m)

Az intézmény gazdálkodását ellátó BETISZK GSZ adószáma

15793865-2-42 n)

Az intézmény gazdálkodását ellátó BETISZK GSZ bankszámlaszáma:

11784009-15793865 2.

Az intézmény tevékenységei Az intézmény jogállása Az intézmény önálló jogi személy. Gazdálkodás szerinti besorolása: önállóan működő költségvetési szerv. Önállóan rendelkezik a munkáltatói jogokkal, a személyi juttatás és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzataival. Gazdálkodási feladatait a BETISZK Gazdasági Szervezete látja el a köztük létrejött együttműködési megállapodás alapján. a)

Az intézmény alaptevékenységei

Az intézmény tevékenységi körébe a következők tartoznak: Az intézmény szakágazati besorolása: 853100 Általános középfokú oktatás Alap szakfeladat: 853121-1 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Feladatmutató: tanulók létszáma (fő) Forrás: költségvetési támogatás További szakfeladatok: Szakfeladat száma

Megnevezése

562913-1

Iskolai intézményi étkeztetés

Feladatmutató:

tanulók létszáma (fő)

Forrás:

költségvetési támogatás, saját bevétel Szervezeti és Működési Szabályzat 2011. szeptember 29.

8

Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 562917-1

Munkahelyi étkeztetés

Feladatmutató:

dolgozók létszáma (fő)

Forrás:

költségvetési támogatás, saját bevétel

853124-1

Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam)

Feladatmutató:


Forrás:

költségvetési támogatás

853131-1

Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam)

Feladatmutató:


Forrás:


853135-1

Szakiskolai felnőttoktatás (9-10. évfolyam)

Feladatmutató:


Forrás:


853211-1

Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon

Feladatmutató:


Forrás:


853221-1

Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon

Feladatmutató:


Forrás:


853231-1

Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon

Feladatmutató:


Forrás:


854211-1

Felsőfokú szakképzés

Feladatmutató:


Forrás:


853214-1

Szakképesítés felnőttoktatás

Feladatmutató:


Forrás:


853224-1

Szakképesítés felnőttoktatás

Feladatmutató:


Forrás:


megszerzésére

megszerzésére

felkészítő

felkészítő


szakmai

szakmai

elméleti

gyakorlati

9


Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés

Feladatmutató:


Forrás:


855917-1

Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés

Feladatmutató:


Forrás:


853000-1

Középfokú oktatás támogatása

Feladatmutató:


Forrás:


intézményeinek,

programjainak

komplex

A jóváhagyott pedagógiai, szakmai program szerint az évfolyamok száma: Szakközépiskola:

középiskolai évfolyamokon: 4 (9-12) középiskolai évfolyamokon nyelvi előkészítő osztállyal: 5 (9-13) Szakiskola: általános műveltséget megalapozó évfolyamok: 2 (9-10) Előrehozott szakképzés a Kt. 27.§ (4) alapján a hatályos Országos Képzési Jegyzék szerint 2010. július 1-jei hatállyal Az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: Nappali rendszerű képzés, nappali rendszerű felnőttoktatás férőhelye: 600 Nem nappali rendszerű felnőttoktatás férőhelye: 100 Szakmai képzés Szakmacsoport:

Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Új osztályok, szakmacsoportokon belül indítandó szakmák és létszámok meghatározásáról a fenntartó a tanév tervezésének időszakában dönt. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 67.§ (5) bekezdése és A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2.§ (5) bekezdése alapján a Közgazdaság, Ügyvitel és Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban a Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola készíti fel a szakképzési évfolyam követelményeire az intézményben végzett tanulókat. b)

Szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alaptevékenységek

856099-2

Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

Feladatmutató:


Forrás: költségvetési támogatás Szervezeti és Működési Szabályzat 2011. szeptember 29.

10


Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

Feladatmutató:


Forrás: költségvetési támogatás 856091-2

Szakképzési és felnőttképzési támogatások

Feladatmutató:


Forrás: költségvetési támogatás 855941-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ-s képzés 855942-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés 855943-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képzés 855944-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 5 szintű OKJ-s képzés Feladatmutató:


Forrás: költségvetési támogatás c)

Vállalkozási tevékenység

Az intézmény az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat. d) Az intézmény feladatellátásához rendelkezésre bocsátott önkormányzati

vagyon

Budapest III. kerület 63664/10 helyrajzi számú, 20229 m2 alapterületű, a valóságban Budapest III. kerület Hatvany Lajos u 7. szám alatt lévő, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonát képező korlátozottan forgalomképes felépítményes ingatlan használata. Vagyonértékű jogok, tárgyi eszközök (gépek, berendezések, felszerelések stb.) használata leltár szerint. A közoktatási intézmény feladatellátására szolgáló vagyonnal való rendelkezési jogot a Fővárosi Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló mindenkor érvényes önkormányzati rendeletben szabályozott módon és feltételekkel a BETISZK gazdasági szervezete gyakorolja a közte és a közoktatási intézmény között létrejött együttműködési megállapodás figyelembevételével. e) Egyéb tevékenység – koordinációs feladatok ellátása A BETISZK Koordinációs Iroda végzi az együttműködési feladatok ellátását a megállapodásban foglaltaknak megfelelően.


11

Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola III. Szervezeti felépítés


12


A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése, engedélyezett létszáma, feladata a)

Vezetők, vezetőség

Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét az igazgatóhelyettes és a gyakorlatioktatás-vezető közreműködésével látja el. Az igazgató a szűkebb vezetői értekezleten hetenként egyezteti a napi feladatokkal kapcsolatos operatív tennivalókat, illetve előkészíti a kibővített vezetői értekezlet és a tantestület elé terjesztendő témák, a távlatos tennivalók anyagait. Az intézmény belső ellenőrzési feladatait a gazdálkodást ellátó BETISZK GSZ saját szabályzata alapján látja el. Az igazgató közvetlen munkatársa az előbbieken kívül az iskolatitkár és a tanügyi adminisztrátor. Az iskolai vezetőség (a kibővített vezetői testület) az igazgató döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő testülete. Az iskolai vezetőség általában havonta egy alkalommal tanácskozik. A kibővített vezetői értekezlet tagjai: Az igazgató Az igazgatóhelyettes Az érdekképviseleti szerv vezetője A közalkalmazotti tanács vezetője A diákönkormányzatot segítő tanár A szakmai munkaközösségek vezetői A gyakorlatioktatás-vezető aa)

Igazgató

Feladatköre, hatásköre Az igazgató kizárólagos jogkörébe tartozik: Az intézmény képviselete A szakmai, pedagógiai, nevelési tevékenység irányítása A közalkalmazottak feletti teljes munkáltatói jog Együttműködés: az Érdekképviseleti szervekkel - Közalkalmazotti tanáccsal - Szülők képviselőivel - Fenntartóval a jogszabályokban rögzítettek szerint - BETISZK gazdasági szervezettel - Koordinációs irodával Megbízatási időtartama: a pályázat időtartama, illetve a fenntartói megbízás alapján. Szervezeti és Működési Szabályzat 2011. szeptember 29.

13


ab)

Igazgatóhelyettes

A vezető beosztású igazgatóhelyettes tevékenységét az igazgató irányításával látja el. Feladatköre, hatásköre, megbízási időtartama, megbízója: Az igazgató hatáskörében átruházza Az igazgatóhelyettesre: 1. a közismereti tantárgyak területén a nevelő-oktató munka irányítását és ellenőrzését 2. nevelési ügyekben az intézmény képviseletét 3. az osztályfőnöki nevelő tevékenység irányítását és ellenőrzését Megbízója az igazgató, a tantestület véleményének kinyilvánítása alapján Megbízásának időtartama: határozott, maximum 5 év. A gyakorlatioktatás-vezetőre 1. a szakmai alapozó oktatás nevelő-oktató munkájának irányítását, színvonalának ellenőrzését 2. a szakmai gyakorlatok irányításában a gazdálkodó szervezetekkel fenntartott kapcsolat folyamatos ápolását 3. a külső szakmai gyakorlaton résztvevő tanulók irányítása és ellenőrzése Megbízója az igazgató, a tantestület véleményének kinyilvánítása alapján Megbízásának időtartama:

határozott, maximum 5 év.

Az intézményvezető, vagy az intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje: Az igazgatót akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes, hiányukban a gyakorlatioktatásvezető helyettesíti teljes felelősséggel és beszámolási kötelezettség mellett. b)

Gazdasági szervezet felépítése és feladata

A GSZ és az intézmény együttműködésének célja a szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes intézményi gazdálkodás szervezeti kereteinek és feltételeinek megteremtése, folyamatos biztosítása. Az együttműködés kereteit az 1. ábra mutatja.


14


Társiskola Társiskola Terézvárosi Szki.

Varga István Szki.

Társiskola Teleki Blanka Szki.

Társiskola Szent István Szki.

Társiskola Békésy György Szki.

BETISZK GSZ Társiskola Széchenyi István Szki.

Társiskola Harsányi János Szki.

Társiskola II. Rákóczi Ferenc Szki.

Társiskola

Társiskola Szász Ferenc Szki.

Leövey Klára Szki.

1. ábra: A GSZ és az iskolák együttműködése

ba) Az intézményben dolgozó gazdasági ügyintéző munkaköri feladatai A GSZ-től átveszi és kezeli az intézményi készpénz ellátmányt, a GSZ integrált számviteli programcsomagjához tartozó házi pénztári programrész számítógépes támogatásával. Az ellátmányból az intézmény dologi keretei terhére teljesít kiadást, valamint beszedi a saját bevételt képező befizetéseket. Az intézmény személyi kiadási előirányzata terhére csak a GSZ által számfejtett kiadás és csak kiutalással teljesíthető. Pénztári órát biztosít az igazgatóval egyeztetett időpontokban. Beszedi az iskolásoktól az étkezési térítési díjat, és megrendeli az étkezéseket. Beszedi az intézményi étkeztetésben résztvevő dolgozóktól az ebéd térítési díját, és megrendeli az étkezést, valamint gondoskodik az étkezési hozzájárulás számfejtéséről. Minden hónap 25-ig megküldi a GSZ részére a listát az étkezési hozzájárulást étkezési jegy formájában igénybevevőkről. Az étkezési megrendeléseket valamint az átvételt igazoló szállító leveleket megküldi a GSZ részére. Vezeti az étkezési nap nyilvántartást (tanulók ezen belül a kedvezményezettek, ha van rá keret saját dolgozók és vendégek), illetve az étkezők nyilvántartását. A kedvezményes étkezést igénylőkről a határozatokat, a jogosultságot igazoló dokumentumokat összegyűjti, megőrzi. Összegyűjti a dolgozóktól a helyi közlekedési, valamint a vidékről bejárók előző havi bérletjegyeit, illetve számlákat és minden hónapban lista kíséretében leadja a GSZ-nek, ahol gondoskodnak a közlekedési hozzájárulás kiutalásáról. A munkaügyekhez kapcsolódóan: az igazgató munkáltatói döntését közlő ügyiratokat eljuttatja a GSZ részére, és intézi az elkészült munkaügyi okiratok aláíratását, ill. a dolgozó és munkáltató példányának átadását, Szervezeti és Működési Szabályzat 2011. szeptember 29.

15

Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola átveszi az igazgatótól, vagy az általa megbízott helyettesétől a hiányzásjelentéseket, igazolt és igazolatlan mulasztások ügyiratait (szabadságkiírás, illetmény nélküli szabadság engedélyezése, igazolatlan hiányzás, betegséget igazoló okmányok, stb.), valamint a változó bérek (túlóra, helyettesítés, műszakpótlékok, stb.) okiratait, és minden hónap 5-ig átadja a GSZ részére, vezeti az igazgató munkáltatói jogkörének gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat. gondoskodik a GSZ által átadott jelentések, nyilvántartások, adatszolgáltatások, stb. igazgatóhoz való eljuttatásáról figyelemmel kíséri az intézményi leltár-körzetek kialakítását, előkészíti a leltárkörzet felelős megbízását, figyelemmel kíséri a leltárkörzetek közötti eszközmozgásokat, és erről értesíti a GSZ-t. Elkészíti az értékhatáron felüli beszerzésekhez a használatba vételi bizonylatokat. részt vesz a GSZ igazgató által előírt leltározás szervezésében és lebonyolításában. a leltározási bizottság tagja, és részt vesz a leltározás kiértékelésében. előkészíti a feleslegessé vált eszközök kezelését, részt vesz az eljárásban. folyamatos kapcsolatot tart a GSZ-el az intézményi gépkocsi igény biztosítása céljából. ellátja az összekötői feladatokat minden gazdasági, pénzügyi, technikai témakörben, melyekkel az igazgató vagy a GSZ igazgatója megbízza. bb) A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje A GSZ igazgató az alábbi munkáltatói jogköröket az igazgatóknak adja át az intézményben dolgozó GSZ alkalmazottak vonatkozásában: a munkaidő napi beosztása javaslat a túlmunka elrendelésére javaslat a dolgozó jutalmazására javaslat a dolgozó fegyelmi felelősségre vonására javaslattétel a dolgozó alkalmazására, alkalmazásának megszüntetésére javaslat a szabadság engedélyezésére A GSZ az igazgató részére biztosítja az intézményben dolgozók személyi anyagába való betekintés jogát. Az intézményben dolgozó GSZ alkalmazottak kötelesek az igazgató vagy az általa megbízott személy által kiadott utasítások szerint munkát végezni, amennyiben a kiadott feladatot a munkaköri leírása tartalmazza. bc) A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok A GSZ és az iskola - a fenntartó által kiadott tervezési útmutató és határidő szerint együttműködésben készíti el a költségvetési szerv gazdasági évre szóló költségvetését. Végrehajtása az Együttműködési megállapodás szerint történik. bd) Belső ellenőrzés Szervezeti és Működési Szabályzat 2011. szeptember 29.

16


Az iskola működéséhez kapcsolódó belső ellenőrzési feladatokat a BETISZK GSZ látja el az együttműködési megállapodásban foglaltak alapján. A 193/2003. (XI. 26.) számú Kormányrendelet, és az Áht. 121/B § által előírt belső ellenőrzés kialakításáról és működtetéséről a GSZ vezetője köteles gondoskodni. Az intézményekben és magában a szervezeti egységben a független belső ellenőri feladatokat külső szakértő szervezet bevonásával biztosítja a GSZ. A belső ellenőrzési tevékenységet a belső ellenőrzési kézikönyv, a kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési terv szerint kell végezni. Az éves tervet a GSZ igazgató által alkalmazott belső ellenőrzési vezetőnek kell elkészítenie. A belső ellenőrzési vezető felelős az éves ellenőrzési jelentés elkészítéséért. Az éves ellenőrzési jelentés tartalmazza a belső ellenőrzési tevékenység bemutatását, valamint a belső ellenőrzés által tett megállapításokat és a javaslatok hasznosítását. A belső ellenőrzést a Belső Ellenőrzési Kézikönyvben foglaltak szerint kell megszervezni és elvégezni. Az ellenőrzések tapasztalatait, a vizsgálatba bevont intézmény vezetője, csoport, egység stb., megismeri és az ellenőr által tett javaslatokra reagál, intézkedési tervet készít és megküldi a GSZ igazgatójának és belső ellenőrzési vezetőnek. Az intézkedések realizálásának utóellenőrzése keretében hajtható végre. c)

Pedagógusok közösségei ca)

Az intézmény nevelőtestülete

A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagjai a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú végzettségű dolgozók. A nevelőtestület határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület döntési, véleményezési és javaslattevő jogköre: Döntési jogköre: Az éves munkaterv meghatározása A szakközépiskolába és a szakiskolába való felvétel elveinek tanévenkénti meghatározása A Házirend megalkotása és módosítása A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik1 a nevelési, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása; a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; a házirend, az intézményi minőségirányítási program elfogadása; 1

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 57. § (1) bekezdése


17

Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; jogszabályban meghatározott más ügyek, így például a nevelési program, illetve a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról; A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben Véleményezési jogköre: A tanórákon kívüli foglalkozások szervezése Az ügyeleti rend meghatározása Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. Javaslattevő jogköre: Kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre A nevelőtestület értekezletei: A tanév állandó értekezletei: Tanévnyitó tantestületi értekezlet Őszi nevelési értekezlet Első félévi munkát értékelő értekezlet Tavaszi nevelési értekezlet Tanévzáró tantestületi értekezlet Rendkívüli értekezlet összehívásának módja: Az iskola életét, munkáját jelentősen befolyásoló váratlan, nem tervezhető eseménnyel, üggyel kapcsolatban: Az igazgató kezdeményezésére A közalkalmazotti tanács kezdeményezésére Az érdekképviselet kezdeményezésére A szülői munkaközösség kezdeményezésére A tantestület tagjainak 20 %-a kezdeményezésére A diákönkormányzat kezdeményezésére Szervezeti és Működési Szabályzat 2011. szeptember 29.

18

Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Ennek módja: kihirdetése a tanáriban, illetve személyes értesítése a távollevőknek Egy adott osztályközösségben tanító tanárok értekezlete: Osztályozó konferencia Bármely, az osztályban folyó nevelő-oktató munkával kapcsolatos ügyben cb)

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések

A nevelőtestület a szakmai munkaközösségekre ruházza a tantárgyfelosztás előtti véleményezés, továbbá a pedagógusok megbízásának és az iskola felvételi követelményei meghatározásának a jogát. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a nevelési program, illetve a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és az intézményi minőségirányítási program elfogadásánál. cc)

Együttműködés a koordinációs irodával

A BETISZK Koordinációs Iroda megállapodásban foglaltak szerint.

végzi

az

együttműködési

feladatok

ellátását

a

Társiskola Varga István Szki.

Társiskola Békésy György Szki.

Társiskola Harsányi János Szki.

Koordinációs feladatokat ellátó társiskola

Társiskola Teleki Blanka Szki.

Társiskola Szent István Szki.

Terézvárosi Szki.

Társiskola

Társiskola Széchenyi István Szki.

II. Rákóczi Ferenc Szki. Társiskola

Leövey Klára Szki.

Társiskola Szász Ferenc Szki.

2. ábra: A koordinációs iroda együttműködési keretei


19


A társiskolák mellérendelt viszonyban állnak egymással az együttműködési megállapodásban megfogalmazott célok megvalósítása érdekében és ugyanabban a dokumentumban meghatározott feladatok mentén. (lásd 2. ábra) d)

A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazott: Rendszergazda feladatai, hatásköre:

Az iskola tulajdonát képező számítógéppark és számítógép-hálózat folyamatos működésének biztosítása, fejlesztése, a hardveres és szoftveres hibák elhárítása, számítástechnikai géppark kezelése valamint az internet elérés folyamatos biztosítása. A rendszergazda rendszeresen ellenőrzi a számítógépek működését, elvégzi a karbantartásokat, a kisebb javításokat, a szoftverek újratelepítését. Olyan meghibásodás esetén, melynek elhárítása nem tekinthető rendszergazdai feladatnak (pl.: fő alkatrész javítása) a rendszergazda egyedi ajánlatot kér, melyet a GSZ elbírál. A rendszergazda felméri a gépek konfigurációját, tartozékait, állapotát és a telepített szoftvereket. A rendszergazda az esetleges javításokat az iskolában működtetett hibabejelentő rendszerben rögzített jelzések alapján végzi. A rendszergazda felel azért, hogy az általa használt és telepített szoftverek mindegyike legális, illegális szoftvereket nem használ. A szoftvertelepítési igényeket az iskola írásban közli. A munkavégzés az igényeknek megfelelően az iskolában 0-24 óráig történhet. A rendszergazda a hibajelentéstől számítva a hibaelhárítást a következő határidőkkel megkezdi: 24 órán belül a következő számítógépek esetén: - szerverek - titkársági és igazgató gépek - gazdasági iroda gépei 48 órán belül a következő számítógépek esetén: - tantermekben elhelyezett gépek - tanáriban elhelyezett gépek A BETISZK Koordinációs Iroda gyermekvédelmi felelőse: A koordinációs iroda gyermek-és ifjúságvédelmi munkatársa összehangolja és koordinálja az egyes társiskolákban megjelent gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat, különösen: A. Felmérés/Év eleji feladatok Összegyűjti és feldolgozza a társiskolák által felvett statisztikai adatokat; megküldi a feldolgozott összegzést a fenntartó, illetve a társiskola felé; a mindenkor hatályos adatvédelmi rendelkezéseknek megfelelően begyűjti, tárolja, szüksége esetén felhasználja a társiskolák felől a hátrányos és veszélyeztetett tanulókról készült kimutatásokat;


20


B.

C.

D.

E.

igény szerint szakmai segítséget nyújt szociometriai háló elkészítéséhez, alkalmazásához, értelmezéséhez. Gondozás Az igazolatlan hiányzások kapcsán szükséges hivatalos eljárás megindítását előkészíti, folyamatos tájékoztatást nyújt a társiskola, a szülő, illetve kollégista tanuló esetében a kollégium vezetője felé a társiskola által megküldött jelzés alapján; figyelemmel kíséri a hivatalos eljárásba illetve gondozásba került tanulók esetkezelését a társiskola által megküldött jelzés alapján; szükség és igény esetén szakmai segítséget nyújt a társiskola részére, illetve konzultációt kezdeményez külső szakértők bevonásával; Prevenció Szakmai adatbázist készít olyan civil, önkéntes, és egyéb szervezetekről, amelyek különféle prevenciós tevékenységet (különösen a pályaorientáció, önismeret- és személyiségfejlesztés, munkavállalói kompetenciák, szenvedélybetegségek, szexualitás, életközi krízis-helyzetek kezelése terén) folytatnak; igény és szükség esetén becsatornázza a megfelelő szakmai szereplőket a társiskolákba. Kapcsolattartás/Fórumok Aktívan részt vesz a fenntartói intézményhálózatban működő koordinációs irodák részére szervezett, rendszeres szupervíziókon; tematikus szakmai fórumokat szervez az egyes társiskolákban kijelölt, gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott munkatársak részére; kapcsolatot tart a fenntartó kijelölt munkatársával, és folyamatos tájékoztatást nyújt részére az aktuális feladatokról, intézkedésekről, eseményekről; kapcsolatot tart és tájékoztatást nyújt az egyes társiskolákban kijelölt, gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott munkatárs részére az aktuális feladatokról, intézkedésekről; szakmai együttműködés keretében folyamatos kapcsolatot tart a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel; igény és szükség szerint felkeresi és becsatornázza a megfelelő egyéb szakmai szereplőket az egyes társiskolákba. Tudásbázis/Protokoll Figyeli a gyermek-és ifjúságvédelmi jogszabályok változásait, és ezekről naprakész tájékoztatást nyújt a társiskolák részére; részt vesz szakmai konferenciákon és fórumokon; tudásbázist dolgoz ki: szakterületén azonnali, pontos és naprakész információt nyújt a társiskolák részére; adott eljárások tekintetében egységes, protokoll folyamatokat dolgoz ki a társiskolák részére. A BETISZK Koordinációs Iroda pszichológusa A koordinációs iroda pszichológusa látja el a pszichológiai szakfeladatokat a társiskolák részére az általuk meghatározott módon (utazó pszichológiai szolgálat; részben utazó pszichológiai szolgálat; állandó helyszínen rendelési idővel stb.).


21

Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola A pszichológus általános rendelési idejét, valamint az utazó pszichológiai szolgálat időpontját a tanév rendjéhez igazodva a társiskolák vezetői és a pszichológus együttesen határozzák meg. A pszichológus tevékenysége a társiskolák igényei szerint történik. Az igények összehangolása a társiskolák vezetői, valamint a pszichológus egyeztetésével történik legkésőbb az éves munkatervek összeállításáig. A pszichológusi munka feltételeit minden esetben a fogadó társiskola biztosítja. A BETISZK Koordinációs Iroda szabadidő szervezője A koordinációs iroda szabadidő-szervező munkatársa összehangolja és koordinálja az egyes társiskolákban megjelent szabadidő-szervezői feladatokat, különösen: A. Év eleji feladatok Felméri az egyes társiskolák munkaközösségeinek munkaterveit a szabadidős és kulturális igények és szükségletek feltérképezése céljából; szükség esetén tevékenyen részt vesz a munkaközösségek ülésén. B. Programszervezés Szükség és igény esetén felkeresi és becsatornázza a szakmai szereplőket a társiskolákba: a társiskola pedagógiai programjához kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások, programok előkészítése, szervezése kapcsán a pedagógiai programhoz nem kötődő szabadidős tevékenység előkészítése, szervezése kapcsán a társiskola hazai és nemzetközi kapcsolatai kiépítésének, a partneriskolákkal való együttműködésének segítése kapcsán; a társiskolák megbízása alapján terepfeladatokat lát el (jegyvásárlás, szervezési feladatok). C. Prevenció A koordinációs gyermek-és ifjúságvédelmi munkatársak tevékenységének támogatása. D. Pályázatok Figyelemmel kíséri a hazai és a külföldi pályázati lehetőségeket, és ezekről tájékoztatást nyújt a társiskolák részére; együttműködik a pályázatok megírásában. E. Diákönkormányzatok szervezése Összefogja a társiskolák DÖK vezetőit, patronáló tanárait; tevékeny részvételével támogatja munkájukat; szakmai konzultációkat, fórumokat szervez számukra. F. Kapcsolattartás/Fórumok Aktívan részt vesz a fenntartói intézményhálózatban működő koordinációs irodák részére szervezett, rendszeres szupervíziókon; tematikus szakmai fórumokat szervez az egyes társiskolákban kijelölt szabadidőszervezői feladatokkal megbízott munkatársak részére; kapcsolatot tart fenntartó kijelölt munkatársával, és folyamatos tájékoztatást nyújt részére az aktuális feladatokról, eseményekről;


22

Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola kapcsolatot tart és tájékoztatást nyújt az egyes társiskolákban kijelölt szabadidőszervezői feladatokkal megbízott munkatársak részére az aktuális feladatokról, intézkedésekről, eseményekről; szakmai együttműködés keretében folyamatos kapcsolatot tart a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel; igény és szükség szerint felkeresi és becsatornázza a megfelelő szakmai szereplőket az egyes társiskolákba. A koordinációs iroda munkatársainak helyettesítéséről a szervezetet befogadó és felettük munkáltatói jogokat gyakorló Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola gondoskodik. e)

Tanulók közösségei Osztályközösség Egy osztályközösségen belül kialakított tanulócsoport (tantárgy szerinti bontás)

f)

Szülői szervezet Osztály szülői munkaközösség Iskolai Szülői Munkaközösség rendelkezik a véleményezési és az egyetértési joggal a jogszabályban meghatározott ügyekben

2.

A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája (R. 4. § (1) bek. e) pont) a)

A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje

-

a Közalkalmazotti Tanács: a Közalkalmazotti Szabályzat szerint szakszervezet a Kollektív szerződés szerint

b)

A szakmai munkaközösségek tevékenysége

A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. Szakmai munkaközösség hozható létre a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő feladatok, a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját szolgáló feladatok segítéséhez is. A szakmai munkaközösség éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében. A szakmai munkaközösség tagjai együttműködve gondoskodnak a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről. Szervezeti és Működési Szabályzat 2011. szeptember 29.

23

Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Az e bekezdésben meghatározott feladatok ellátására, a pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. A szakmai munkaközösségek félévente beszámolót készítenek az eltelt időszak tevékenységéről, amit nevelőtestületi értekezlet során a tantestület megvitat és elfogad. A szakmai munkaközösségek vezetői folyamatos kapcsolatot tartanak fenn egymással. A munkaközösségek munkatervben megjelölt feladatai: A tartalmi és módszertani eljárások tökéletesítése A követelményrendszer kialakítása és teljesülésének értékelése Tanulmányi versenyek szervezése és lebonyolítása Pedagógiai kísérletek elvégzése A munkatársi közösség fejlesztése Javaslattétel a tankönyvekre és a felvételi vizsgafeladatokra A helyi tantervnek megfelelő tantárgyi programok elkészítése és a végrehajtás ellenőrzése A munkaközösség vezetők: Összeállítják a munkaközösség éves programját Irányítják a közösség szakmai munkáját, segítik a szakirodalom felhasználását Javaslatot tesznek a tantárgyfelosztásra, szakmai továbbképzésre Felügyelik a követelményrendszernek való megfelelést Elemzést, értékelést készítenek a munkaközösségek tevékenységéről c)

A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje

Az intézmény diákönkormányzatának a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje az SZMSZ és a Házirend előírásaival összhangban szabályozza saját működését. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az iskolai diákönkormányzat élén választott iskolai diákbizottság áll. Tevékenységét az iskolai diákönkormányzatot segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat a segítő tanár közvetítésével, vagy közvetlenül fordulhat az iskola vezetőségéhez. A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. Összehívása az igazgató kezdeményezésére, vagy a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint történik. Az igazgató évente két alkalommal ad tájékoztatást a tanulóifjúságnak az iskola helyzetéről. A diákközgyűlésen részt vesznek a nevelőtestület képviselői. Levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő tanár. A tanulók előzetesen írásban, vagy a közgyűlésen szóban kérdéseket tehetnek fel az iskola vezetésének. Szervezeti és Működési Szabályzat 2011. szeptember 29.

24


A tanulók szervezett véleménynyilvánítására osztályfőnöki óra keretében, alkalmi felmérések révén, az osztályképviseleten keresztül, a diákközgyűlésen, illetve közvetlenül az igazgatóhoz fordulva van lehetőség. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatása). A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket az iskola biztosítja (helyiséghasználat, adminisztrációs-, posta-, eszközhasználati költségek, valamint az iskolán kívüli rendezvényeken való képviseletek során jelentkező kiadások) a diák önkormányzati munkát támogató tanár és az iskolaigazgató részvételével történő egyeztetés alapján.

d)

Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formája és rendje

Az iskola biztosítja, hogy a sportudvar és a tornaterem minden tanítási napon a tanulók rendelkezésére álljon 14 óra 25 perctől 17 óráig. A programokat az évente külön megbízott testnevelő tanárok állítják össze és felügyelik. A diáksportkör és az iskola kapcsolattartásának módját és formáit, az anyagi támogatás összegét a tanévenként előre megkötött megállapodás tartalmazza. e)

A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája

Az intézményvezető szülői értekezleteken rendszeresen tájékoztatja az iskolai szülői munkaközösséget a pedagógiai munka aktuális kérdéseiről, a szülői értekezletek közötti időben szükség szerint tájékoztatja a szülői munkaközösség elnökét az iskolai szülői munkaközösség döntését igénylő kérdésekről. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselői útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. 3.

A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje a)

Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei A Házirend és a DÖK szabályzata szerint


25

Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola b)

Pedagógusok közösségei – szülői szervezetek (közösségek) A Pedagógiai program vonatkozó pontjai szerint

4.

A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az iskolát külső kapcsolataiban az igazgató képviseli. Az iskola rendszeres kapcsolatot tart: a fenntartóval a Gazdasági Szervezettel a BETISZK Koordinációs Irodával az intézményt támogató intézményekkel és jogi személyekkel a pedagógiai intézetekkel a minisztériumokkal az egyetemekkel és főiskolákkal a gyermekjóléti szolgálattal az intézmény-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval a Varga István Oktatási Alapítvány kuratóriumával a Varga István Díj kuratóriumával Az iskola igazgatója a kapcsolattartás napi, eseti feladatainak ellátásával megbízhatja az igazgatóhelyettest, illetve a feladat ellátásában érintett tantestületi tagokat. Az intézmény a koordinációs irodában foglalkoztatott gyermek- és ifjúságvédelmi felelősön keresztül közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A koordinációs iroda feladata, hogy intézményi adatszolgáltatást követően előkészítse a gyermekjóléti szolgálatoknak küldendő hivatalos értesítéseket és részt vegyen az esetmegbeszéléseken. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén a koordinációs iroda közreműködésével az igazgató eljárást kezdeményez a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében. Az igazgató az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát.


26

Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola IV. Működés rendje 1.

Az intézmény működési rendje A tanév szorgalmi idejét a miniszteri rendelet, helyi rendjét a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben. Az intézmény munkarendje A közalkalmazottak munkarendjét a kollektív szerződés határozza meg, míg a tanulók munkarendjét a Házirend melléklete szabályozza. Minden munkavállalónak a távolmaradását minden esetben be kell jelenteni a vezetőnek, vezető-helyettesnek. Rendkívüli esetben (baleset, betegség) aznap, legkésőbb 8.00 óráig kell a jelentést megtenni, s távolmaradást később igazolni kell. A bejelentés nélküli, illetve bejelentett, de nem igazolt távollét, igazolatlannak minősül. A tanórai foglalkozások időpontjának megváltoztatását, másik napon való megtartását indokolt esetben a vezető engedélyezheti. Az intézmény elérhetőségei: telefon: 243-0973 368-7023 368-7043 368-7443 454-0570 454-0587 Fax: 454-0603 Honlap: www.viszki.hu E-mail: [email protected] A tanulók fogadásának rendje Az iskola 7.00 órától 18.00 óráig tart nyitva. Eltérő rendre az igazgató ad engedélyt. A tanítás kezdete 8.00 óra. A tanóra 45 perces délelőtt (1.-7. órák), 40 perces délután (8.-12. órák). A szünetek 10 percesek délelőtt, a második és az ötödik óra utáni 15 perces, illetve 5 percesek délután. A tanulók a tanítás kezdetét megelőzően 10 perccel kötelesek az iskolába belépni. A tanárok első tanórájuk kezdete előtt 15 perccel kötelesek a munkahelyen megjelenni. A kapuban és a folyosókon tanári és tanulói ügyelet működik, rendjét az éves munkarend tartalmazza. Tanítási időben a tanuló az iskolát csak kilépési engedéllyel hagyhatja el. Szervezeti és Működési Szabályzat 2011. szeptember 29.

27

Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Az iskola a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet tanévenként az igazgató határozza meg. 2.

A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Azoknak a személyeknek az iskolába való belépése és az iskola épületében való bent tartózkodása, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel, külön engedéllyel és portai beléptetéssel történik. A beléptetést a portaszolgálat az igazgatóság megkérdezése alapján, a belépő személyazonosságának megállapításával és a portán elhelyezett naplóba való bejegyzéssel végezheti. Az iskola területén tartózkodó személyekre a Házirend előírásai vonatkoznak.

3.

A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Az iskola a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A foglalkozások számát, jellegét a gazdálkodással összefüggésben az igazgató dönti el a diákmozgalom és a tantestület véleménye alapján. A tanórán kívüli foglalkozások IX. 1-től VI. 15-ig szervezhetők. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái: Korrepetálás Szakkör Öntevékeny diákkör Iskolai sportkör Tanulmányi, szakmai, vagy műveltségi versenyek Diáknap Ifjúsági klub Kulturális rendezvények Önköltséges tanfolyamok A tanórán kívüli foglalkozások fő funkciói: Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösségek vezetőinek javaslata alapján indít az iskola. Az öntevékeny diákkörök meghirdetését, megszervezését és működtetését a diákok végzik. A korrepetálások célja az alapkészségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkózás elősegítése. A versenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A területi és országos fordulóra tovább jutott tanulókat a verseny napján az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. Az ifjúsági klub a diákönkormányzat vezetése alatt áll.


28

Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Az iskola tanulóközösségei igazgatói engedéllyel, pedagógus részvétele mellett, egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Önköltséges tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének, a szülők igényének és a szaktanárok vállalkozási készségének függvényében indít. A tanulók iskolán kívüli egyesület, szervezet, intézmény munkájában rendszeresen részt vehetnek. A részvételt az osztályfőnöknek be kell jelenteni. 4.

A felnőttoktatás formái Az intézmény jogosult az oktatási profiljába tartozó képzések területén iskolarendszerű szakmacsoportos oktatást folytatni. Az iskolarendszerű felnőttoktatás a tanulók elfoglaltságához igazodva esti vagy levelező munkarendben folyik. A tanítás az adott képzésekben esti tagozaton hetente kétszer, levelező tagozaton a hét egy napján délután 15.00 órától 20.10 óráig tart. Ezeken a foglalkozásokon a tanulók részvétele kötelező.

5.

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A hagyományápolás feladatait, az ünnepélyek és megemlékezések időpontját, felelőseit a nevelőtestület éves munkaterve határozza meg. Az iskola ünnepei: Tanévnyitó ünnepség Aradi Vértanuk Napja Október 23. Szalagavató ünnepség Karácsonyi ünnepség Megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatairól Március 15. Megemlékezés a holokauszt áldozatairól Varga nap Ballagás Nemzeti összetartozás napja Tanévzáró ünnepség A tanulók megjelenése: Lányok Fehér blúz, fekete szoknya, sötétkék nyaksál az iskola hímzett jelvényével Fiúk Fehér ing, fekete nadrág/öltöny, sötétkék nyakkendő az iskola hímzett jelvényével Szervezeti és Működési Szabályzat 2011. szeptember 29.

29


Az iskola megjelenítése: Színei Kék - Fehér Logója Kék – fehér színű, V és I betűket formázó, a V betűt nyitott könyvvel szimbolizáló grafika, VARGA ISTVÁN KERESKEDELMI, KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA felirattal. Az iskola zászlója Kék - fehér színű, téglalap alakú selyem lobogó, az iskola jelvényének arany színű hímzésével a lobogó középpontjában, a kék színben fehérrel hímzett logója az iskolának. Egyéb rendszeres hagyományápolási formák: Az osztálytermeket a Magyar Köztársaság címerével kell díszíteni. Az iskolaépületen kívülről, a kapubejáratnál a nemzeti lobogót és az EU zászlaját kell elhelyezni. Az iskola ötévenként iskolatalálkozó megszervezésével tartja a kapcsolatot az iskola volt diákjaival. Ötévenként iskolai évkönyvben adunk képet egy-egy periódus során megtett utunkról, elért eredményeinkről. Az iskola névadójára emlékezve tavasszal Varga Napot szervezünk vetélkedőkkel, versenyekkel, műsorokkal. 6.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az ellenőrzés konkrét területeit, tartalmát, módszereit és ütemezését nyilvános éves ellenőrzési terv tartalmazza. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: Az igazgató Az igazgatóhelyettes A gyakorlatioktatás-vezető A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésébe a szakmai munkaközösségek vezetői az igazgató intenciói szerint kapcsolódnak be. Az ellenőrzés módszerei: A tanórák, gyakorlati foglalkozások és tanórán kívüli foglalkozások látogatása. Szervezeti és Működési Szabályzat 2011. szeptember 29.

30

Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola A tanulói munkák vizsgálata. Az írásos dokumentumok vizsgálata. Írásbeli, illetve szóbeli beszámoltatás. Az ellenőrzés tapasztalatait egyénileg a pedagógusokkal kell megbeszélni, az általános tapasztalatokat pedig tantestületi értekezleten kell összegezni. A pedagógusmunka értékelésének szempontjai: -

A nevelő-oktató munka színvonala, az eredményes tanításra való törekvés A korszerű és eredményes módszerek alkalmazása Az érettségi és szakmai képesítő vizsgákra való eredményes felkészítés A tanulmányi versenyekre való eredményes felkészítés Az osztályfőnöki irányító, szervező és nevelő tevékenység Pontos, fegyelmezett munka A diákmozgalomért, az iskolai közösségért végzett munka

A pedagógus – kérelmére történő – minősítő megbeszélésen a minősített és az igazgató vesz részt. A pedagógusnak joga van írásbeli megjegyzést és észrevételt tenni a minősítésre, de azt alá kell írnia. A gyakornokokra vonatkozóan a külön szabályzat, a Gyakornoki Szabályzat rendelkezik. 7.

A könyvtár működése a) A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai aa)

Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, tanárai, adminisztratív és technikai dolgozók használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan.

ab)

A könyvtár biztosítja teljes állományának egyéni és csoportos helyben használatát. Dokumentumait kölcsönzi. Kivétel: a kézikönyvtár könyvei, az újságok és folyóiratok, valamint az audiovizuális információhordozók. (Ez utóbbiakra vonatkozóan, esetenként, külön feltételek mellett, engedélyezhető kölcsönzés.)

ac)

Az olvasók és kölcsönzések, továbbá a könyvtárban tartott, a könyvtár eszközeire épülő tanítási órák nyilvántartása füzetes formában történik. A könyvtárból könyveket és más dokumentumokat kivinni csak az e célra rendszeresített füzetekbe történő bevezetés után szabad, akár órai, vagy tartós kölcsönzésről legyen szó. A kölcsönzés időtartama 4 hét. A forgalomtól függően a könyvtáros – ettől eltérő – rövidebb, vagy hosszabb kölcsönzési határidőt is meghatározhat. A könyv, tankönyv és egyéb dokumentum elvesztése, vagy megrongálódása esetén az olvasó tartozik az okozott kárt megtéríteni. Vagy ugyanazt a művet szerzi be, ha az nem kapható, mindenképpen a könyvtár gyűjtőkörébe tartozót köteles cserébe adni, amely az elveszettel azonos, vagy nagyobb értékű.

ad)


31


ae)

Ügyelni kell a könyvtár rendjére, tisztaságára és a dokumentumok épségére. A könyvtárban kulturáltan kell viselkedni, kerülni kell a hangos beszédet. Ennivalót, innivalót oda bevinni, és ott étkezni tilos. A táskákat, kabátokat a könyvtár bejáratánál (balra) kell elhelyezni.

af)

A könyvtár nyitvatartási rendje: Heti 20 óra, mindennapi nyitva tartással, a könyvtáros tanár órarendjének figyelembe vételével.

b) Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei A természetes elhasználódás következtében vagy aktualitásukat tekintve, a könyvtár számára feleslegessé vált és ily módon kiselejtezett tankönyveket tanár és diák egyaránt megvásárolhatja. Ebben az esetben az eredeti beszerzési ár 50%-a kerül térítésre. A tartós tankönyv elvesztése, vagy megrongálása esetén az olvasó tartozik az okozott kárt megtéríteni. Vagy ugyanazt a tankönyvet szerzi be, vagy az elveszettel azonos értékű tankönyvet köteles cserébe adni. 8.

Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás a)

Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje

Az hivatalos tankönyvjegyzék alapján a szakmai munkaközösségek összeállítják az egyes évfolyamokon használni kívánt tankönyvek listáját. Az elkészített listákat minden tanuló kézhez kapja, majd szülői aláírással visszaküldi a megrendelést. Ezen a megrendelésen jelzi, ha valamelyik tankönyvet nem kívánja megvásárolni, illetőleg kölcsönözni kívánja. Az így leadott listák összesítésével elkészíti az iskola vezetősége az iskolai tankönyvrendelést, figyelembe véve az iskola tartós tankönyvállományát, a várható ingyenes tankönyvre jogosultak számát, megbecsülve az iskolába belépő új osztályok, tanulók számát. b)

Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje

Az iskola biztosítja minden tanulónak a lehetőséget a tankönyv iskolában történő megvásárlására. Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók a tankönyvek egy részét megkapják, másik részét könyvtári kölcsönzéssel oldjuk meg. Az iskolai könyvtár számára minden tankönyvből annyi példányt rendelünk, hogy a tanév során is el tudjuk látni az újonnan belépő, illetve könyveiket elvesztő tanulókat tankönyvvel.


32

Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola c)

Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje

A rendelkezésre álló normatíva, az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók számának ismeretében minden tanév augusztusában a nevelőtestület dönt a tankönyvtámogatás összegének felhasználásáról. Szempontok (fontossági sorrendben): 9.

az ingyenes tankönyvekre jogosult tanulók tankönyvigényeinek kielégítése a mindenki által használt szótárak, példatárak könyvtári állományának pótlása Intézményi védő, óvó előírások

a)

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

Tanévenként meghatározott és rögzített időpontban, heti két alkalommal iskolaorvos és védőnő áll a tanulók rendelkezésére. Az iskolaorvos az általánosítható tapasztalatokról minden tanév végén tájékoztatja az iskolavezetést, az egészséges környezet biztosítása érdekében tett javaslatait az iskola, lehetősége függvényében, megvalósítja. A szakiskolai és a szakközépiskolás tanulók évente egy alkalommal szervezett vizsgálaton vesznek részt. Valamennyi tanulónak – évente egy alkalommal – kötelező fogászati szűrésen is részt kell vennie. Ennek időpontját az igazgatóhelyettesnek kell egyeztetni az iskolafogásszal. A dolgozók foglakozás egészségügyi, orvosi alkalmasság vizsgálatait az iskola üzemorvosa folyamatosan, előzetes ütemterv alapján végzi. Ezzel kapcsolatosan illetve a további munkavédelmi és tűzvédelmi rendelkezéseket a Munkavédelmi Szabályzat és a Tűzvédelmi Szabályzat fogalmaz meg. A dohányzás rendjét szintén a Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza. b)

A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén

Az iskolában, bármilyen iskolai szervezésű programon történt balesetet jelenteni kell az iskola munka- és balesetvédelmi felelősének, akinek a neve a központi hirdető táblánál, az intézményi iskolatitkárnál és valamennyi osztályfőnöknél megtalálható. Amennyiben tanítási időben történik baleset, a diákoknak, a tanárnak vagy a folyosóügyeletes tanárnak azonnal jelentést kell tennie az ügyeletes vezetőnek és az igazgatónak, akik rendelkeznek a további teendőkről. Ők intézkednek a balesetet szenvedett személy további ellátásáról. Rendelési napokon az iskolaorvoshoz kísértetik, szükség esetén értesítik a mentőszolgálatot és annak megérkezéséig gondoskodnak a sérült elsősegélyben részesítéséről és őrzéséről. Szervezeti és Működési Szabályzat 2011. szeptember 29.

33


c)

A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők

Az iskola és a GSZ együttműködési megállapodása alapján rendkívüli esemény bekövetkezésekor az előírtakon kívül értesíteni kell a GSZ igazgatót. Tűz, tűzvészek Tűz esetén az iskola tűzvédelmi, illetve tűzriadó tervének megfelelően kell eljárni.

Bombariadó Ha az iskola telefonon vagy a rendőrség útján értesítést kap arról, hogy az épületben bombát helyeztek el, azonnal tudatni kell az igazgatóval, az ügyeletes vezetővel és a GSZ igazgatóval, akik a további teendőkről rendelkeznek. Bombariadó, vagy rendkívüli esemény esetén az iskolai vészcsengő jelzéseivel egyidejűleg minden folyosón és tanteremben, valamennyi helyiségben, ha az iskolarádión nem lehet tájékoztatást adni, az ügyeletes vezető, a helyettes tanár, az iskolatitkár és a karbantartó szóban is tájékoztatást adnak a további teendőkről. Az iskola épületét és 200 méteres körzetét minden tanulónak és dolgozónak – a Tűzriadó terv szerinti sorrendben – a legrövidebb időn belül el kell hagynia. Az ügyeletes igazgatóhelyettes, gondnok és portás kivételével – akik a rendőrök és tűzszerészek munkáját segítik majd – az épületben senki sem maradhat. A riadó elrendelését követően 2 óra (120 perc) múlva a tanulóknak és a dolgozóknak vissza kell térniük az iskolába, vagy az iskola elé, s megvárni, amíg a tűzszerészek engedélyezik az épület újbóli birtokbavételét. A tanulást ott kell folytatni, ahol a bombariadó elrendelésekor tartottak, így tanóra nem marad el, csupán a befejezés tolódik ki. Robbanás Kémiai gyakorlat során bekövetkezett robbanás -

Az épület állagát jelentős mértékben megrongáló robbanás

A robbanás helyszínén azonnal meg kell kezdeni a mentést, azaz a sérülteket elsősegélyben kell részesíteni, és gondoskodni kell mielőbbi orvosi ellátásukról (iskolaorvos, mentők, stb.). Súlyos baleset esetén a baleset kivizsgálhatósága érdekében a baleseti helyszínt a szükségesnél nagyobb mértékben nem szabad megváltoztatni. Értesíteni kell az iskola munkavédelmi felelősét és a sérült státuszától függően az iskolát felügyelő szervet, illetőleg az OMMF területileg illetékes szervét és a GSZ igazgatót is. Amennyiben az állag megromlása miatt egyéb helyszínen is vannak sérültek, úgy azok ellátását is meg kell kezdeni. Gondoskodni kell az épület sérült részeinek, illetve szükség szerint egészének kiürítéséről a kiürítési tervnek megfelelően. Haladéktalanul meg kell kezdeni a robbanás okainak kiderítését és a károk felmérését. Szervezeti és Működési Szabályzat 2011. szeptember 29.

34


-

Az épület állagát nem befolyásoló mértékű robbanás

Amennyiben a robbanás személyi sérüléssel járt, a sérülte(ke)t a sérülésnek megfelelően elsősegélyben kell részesíteni, és gondoskodni kell a mielőbbi szakszerű orvosi ellátásról (iskolaorvos és/vagy mentők értesítésével, vagy egyéb módon). Súlyos baleset esetén a baleset kivizsgálhatósága érdekében a baleseti helyszínt a szükségesnél nagyobb mértékben nem szabad megváltoztatni. Értesíteni kell az iskola munkavédelmi felelősét és a sérült státuszától függően az iskola felügyelő szervét, illetőleg az OMMF területileg illetékes szervét és a GSZ igazgatót is. A robbanás által érintett és esetlegesen veszélyeztetett területeket haladéktalanul ki kel üríteni. Azonnal meg kell kezdeni a robbanás okainak kiderítését, az okozott anyagi károk felszámolását, a további károk keletkezésének megelőzése érdekében. Egyéb okokból bekövetkező robbanás Az egyéb okokból bekövetkezett robbanások esetében a kémiai gyakorlatok során bekövetkezett robbanásoknál leírtak szerint kell eljárni. Az iskola épületének használhatóságát befolyásoló természeti katasztrófa (villámcsapás, árvíz, földrengés) Amennyiben a címben jelölt események valamelyike tanítási időn kívül az épület állagának olyan mértékű megrongálódásához vezet, mely annak használhatóságát kizárja (életveszélyes állapot), illetve az épület megközelítését lehetetlenné teszi, az igazgató elrendeli a tanítás szüneteltetését. Amennyiben az épület állagának megromlása olyan időpontban következne be, amikor az épületben tanítás folyik, a vezető leadja az egységes vészjelzést, és gondoskodik az épület rendezett kiürítéséről. Ha villámcsapás miatt tűz keletkezne, a tűzvédelmi, illetve tűzriadó tervben foglaltak szerint kell eljárni. Ha a bekövetkezett esemény miatt a tanulók, illetve dolgozók egy része nem tud biztonságosan hazajutni, az iskola gondoskodik ideiglenes elszállásolásukról. Ennek helye a tornaterem. Szükség esetén felhasználhatók a tornaszőnyegek és a sportkör felszerelései. Ha a bekövetkezett esemény miatt személyi sérülés is történt, annak jellegétől függően kell a sérülte(ke)t ellátni, illetve az iskolaorvost és/vagy a mentőket értesíteni. Az iskola épületének jelentős sérülése (falrepedés, dőlés, tetősérülés, stb.) Amennyiben az épület sérülése olyan mértékű, hogy az épületet életveszélyessé nyilvánítják, illetve ennek lehetősége fennáll, a vezető gondoskodik az épület kiürítéséről és elrendeli a tanítás szüneteltetését. A sérülés bekövetkezte után azonnal meg kell kezdeni a károk felmérését, az okok kiderítését és a helyreállítást. Ha a bekövetkezett esemény miatt személyi sérülés is történt, annak jellegétől függően kell a sérülte(ke)t ellátni, illetve az iskolaorvost és/vagy a mentőket, illetve az érintett személyek státuszától függően az OMMF területileg illetékes szervét értesíteni. Szervezeti és Működési Szabályzat 2011. szeptember 29.

35


Jelentős idejű áramkimaradás Amennyiben előre látható, hogy az áramkimaradás időtartama miatt a tanítás zavartalanul nem folytatható, a vezető elrendelheti a tanítás teljes, vagy részleges szüneteltetését. Rendkívüli időjárási viszonyok Amennyiben olyan időjárási helyzet állna elő, amelynek következtében az iskola tanulóinak, illetve dolgozóinak többsége nem képes az intézménybe eljutni, a vezető elrendelheti a tanítás szüneteltetését. Ha rendkívüli időjárási viszonyok miatt a tanulók, illetve dolgozók egy része nem tud biztonságosan hazajutni, az iskola gondoskodik ideiglenes elszállásolásukról. Ennek helye a tornaterem. Szükség esetén felhasználhatók a tornaszőnyegek és a sportkör felszerelései. Fertőzések (ételmérgezés) Amennyiben az iskola tanulói, illetve dolgozói között tömeges fertőzésre utaló tünetek tapasztalhatók, az érintetteket lehetőség szerint el kell különíteni az épületben tartózkodó, nem érintett személyektől. A szükség szerinti elsősegélynyújtás mellett azonnal értesíteni kell az iskolaorvost és/vagy a mentőket, valamint az illetékes hatóságokat. A tevékenység esetleges szüneteltetéséről és a szükséges fertőtlenítésről az illetékes hatóságok döntenek. Ételmérgezés gyanúja esetén a hatóság intézkedik az iskola konyhájának, étkezdéjének, büféjének esetleges bezárásáról, illetve a szükséges teendőkről, valamint a felelősség megállapításáról. Ivóvíz, távfűtés szolgáltatás hosszú idejű leállása Amennyiben az adott szolgáltatások hosszú idejű leállása előre látható, a vezető dönthet a tanítás teljes, vagy részleges szüneteltetéséről. Ivóvíz szennyezettsége, mérgezése A vezető gondoskodik arról, hogy az eseményről minden tanuló és dolgozó értesüljön. A vízszolgáltatást a főcsap elzárásával a veszély elhárulásáig meg kell szüntetni a véletlen balesetek elkerülése érdekében. Levegő jelentős szennyezettsége Amennyiben a levegő szennyezettsége eléri a szmogriadó elrendeléséhez szükséges mértéket és a hatóságok ténylegesen elrendelik a szmogriadót, az iskola működését annak megfelelően kell korlátozni. Szervezeti és Működési Szabályzat 2011. szeptember 29.

36


Közlekedéssel kapcsolatos rendkívüli események Amennyiben közlekedéssel kapcsolatos rendkívüli esemény miatt az iskola tanulóinak, illetve dolgozóinak többsége nem képes az intézménybe eljutni, a vezető elrendelheti a tanítás szüneteltetését. Ha a közlekedéssel kapcsolatos rendkívüli esemény miatt a tanulók, illetve dolgozók egy része nem tud biztonságosan hazajutni, az iskola gondoskodik ideiglenes elszállásolásukról. Ennek helye a tornaterem. Szükség esetén felhasználhatók a tornaszőnyegek és a sportkör felszerelései. Rablás, betörés, nagy értékű lopások Az esemény felfedezését követően lehetőség szerint biztosítani kell a helyszín sértetlenségét, és haladéktalanul értesíteni kell a rendőrséget. A további teendőkről a rendőrség intézkedik. Gyilkosság, súlyos kimenetelű verekedések Az esemény felfedezését követően lehetőség szerint biztosítani kell a helyszín sértetlenségét, és haladéktalanul értesíteni kell a rendőrséget. A további teendőkről a rendőrség intézkedik. Amennyiben a verekedés során személyi sérülés történt, annak jellegétől függően kell a sérülte(ke)t ellátni, illetve az iskolaorvost és/vagy a mentőket értesíteni. A cselekményben résztvevők felelősségre vonása az esemény súlyosságától függően a hatóság (bíróság), illetőleg az iskolavezetés jogkörébe tartozik. Mérgezések -

Kémiai gyakorlattal kapcsolatos mérgezések

Amennyiben nagyobb létszámú tanulót, illetve dolgozót érint mérgezés (pl. valamilyen gáznak a levegőbe jutása miatt) a megfelelő védőfelszereléssel ellátott dolgozók megszüntetik a mérgezést okozó forrást, a sérülteket eltávolítják az adott helyszínről és – amennyiben a kiváltó ok ismeretes – megkezdik az elsősegélynyújtást Egyidejűleg értesítik a mentőket. Tanulót ért egyedi mérgezés esetén a gyakorlatot vezető tanár – a mérgezés okának ismeretében – a tanulót elsősegélyben részesíti, és a helyzetnek megfelelően értesíti az iskolaorvost és/vagy a mentőket. Ha a mérgezés oka nem ismeretes, az orvosi ellátás megkezdéséig csak az általánosan szokásos elsősegélyt szabad nyújtani. -

Egyéb mérgezések

Ha a mérgezés oka ismeretes, annak megfelelően kell a mérgezette(ke)t elsősegélyben részesíteni, és szükség esetén értesíteni kell az iskolaorvost és/vagy a mentőket. Szervezeti és Működési Szabályzat 2011. szeptember 29.

37

Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Ha a mérgezés oka nem ismeretes, az orvosi ellátás megkezdéséig csak az általánosan szokásos elsősegélyt szabad nyújtani.

Intézményen belüli súlyos balesetek A sérülte(ke)t a sérülésnek megfelelően elsősegélyben kell részesíteni, és gondoskodni kell a mielőbbi szakszerű orvosi ellátásról (iskolaorvos és/vagy mentők értesítésével, vagy egyéb módon). A baleset kivizsgálhatósága érdekében a baleseti helyszínt a szükségesnél nagyobb mértékben nem szabad megváltoztatni. Minden nemű súlyos baleset esetén értesíteni kell az iskola munkavédelmi felelősét és a sérült státuszától függően az iskolát felügyelő szervet, illetőleg az OMMF területileg illetékes szervét is. d)

Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje

Az iskola és a GSZ együttműködési megállapodása alapján a tűzvédelmi feladatokat az intézményekben a GSZ szervezi, de a végzése és a felelősség megoszlik az intézményigazgató és a GSZ igazgató között a Tűzvédelmi Szabályzatban leírtak szerint, melyet a GSZ készít és az intézmény igazgatója hagy jóvá. A GSZ műszaki ügyintézője az intézmény igazgatóval közösen szervezi a tűzvédelmi bejárásokat, a tűzvédelmi oktatásokat valamint a tűzriadó gyakorlatokat. Az Iskolai Munkavédelmi Szabályzat és Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza a biztonságos munkavégzés szabályait a 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet alapján, amelyeket az iskola minden tanulója és dolgozója a tanév kezdéskor megtartott munkavédelmi és tűzvédelmi oktatáson sajátít el. Az oktatásról készült jegyzőkönyvben aláírással kell igazolni azok tudomásul vételét. Az iskola valamennyi dolgozójának ismernie kell az iskolai tűzjelzés lehetőségeit, az akkor követendő magatartást. A tűzjelző csengetés a Tűzriadó terv szerint az épület elhagyását jelenti. Az épületben a kijáratokhoz vezető utakat szabadon kell hagyni, azokat eltorlaszolni nem szabad. A tanulók az iskola helyiségeiben csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak. A munkavégzés során alkalmazott eszközöket, berendezéseket csak rendeltetésük szerint használhatják. 10.

Nevelési oktatási intézményen belül működő pedagógiai szakszolgálat Nincs Szervezeti és Működési Szabályzat 2011. szeptember 29.

38


11.

Egyéb kérdések a)

A keresetkiegészítés feltételei A Kollektív Szerződés szabályozása szerint

b)

A teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei A Kollektív Szerződés szabályozása szerint

c)

Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai

A tanulók által előállított termékek (Pl. szakdolgozatok, iskolai kiállításokra készített alkotások) az iskola tulajdonát képezik. Az iskola az ezekkel kapcsolatos vagyoni jogokat másra nem ruházhatja át. d) A munkaruha kihordási idejének, tisztán tartásának szabályozása A 4/2002. (II.26.) OM rendelet alapján. e) Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség A 2007. évi CLII. Törvény 4. § (a) pontja értelmében az igazgatónak és az igazgatóhelyettesnek vagyonnyilatkozat – tételi kötelezettsége van. 12.

Intézményi dokumentumok nyilvánossága A Pedagógiai Program, az Intézményi Minőségfejlesztési Program, a Házirend és a Szervezeti és Működési Szabályzat hozzáférhető az iskola könyvtárában, az iskolatitkár irodájában, valamint az igazgatóhelyettesi irodában. E dokumentumok elhelyezésre kerülnek az iskola honlapján is. A dokumentumok minden iskolahasználó számára hozzáférhetőek.


39


V. Záró rendelkezések 1.

A SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ ……...év ……….. hó …... napján, a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 2010. június 23-án hatályba lépett (előző) SZMSZ.

2.

A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.

Budapest, 2011. szeptember 29.

........................................................ Dr. Varga Zoltán igazgató


40


A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény diákönkormányzata 2011. szeptember 29-én tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat egyetértési jogát jelen SZMSZ módosítása során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek javasolta.

……….............................................. Szabó Dóra diákönkormányzat elnöke A Szervezeti és Működési Szabályzatot a szülői szervezet (SZMK) 2011. szeptember 29-én tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

………………………………………………. Maruzsné Tessényi Ildikó szülői szervezet képviselője A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2011. szeptember 29én elfogadta.

……………………………………………. Barta Andrea hitelesítő nevelőtestületi tag

.…….……………………………………… Kövecses Dóra hitelesítő nevelőtestületi tag

Mellékletek 1. számú melléklet:

Gyűjtőköri szabályzat

2. számú melléklet:

Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

3. számú melléklet:

Iratkezelési szabályzat


41


Jelen szervezeti és működési szabályzat (38 számozott oldallal és 3 melléklettel) fenntartó által elfogadásra került ................................................. napján. Határozatszám: ..........................................

A fenntartó képviseletében jóváhagyta:

Budapest, 2011. szeptember 29.

........................................................ Dr. Varga Zoltán igazgató


42


1. sz. melléklet GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT A gyűjtőkör meghatározásánál kiindulásként az iskola pedagógiai programját vettük alapul. Alapvetően az iskola típusát, jellegét, oktatási-nevelési céljait, az iskolában folyó oktatónevelő munka tartalmát. Az intézménybe a 14. életévüket betöltött, az általános iskola 8-ik évfolyamát eredményesen befejező tanulók kerülnek beiskolázásra. A rendszerben bent lévő, illetve bevezetésre kerülő képzési formák: - 4 éves, érettségi képesítő vizsgával záruló kereskedelmi és közgazdasági szakközépiskolai képzés - 2 éves, szakiskolai képzés - 3 éves, szakiskolai képzés (előrehozott szakképzés) Az iskola pedagógiai programja az intézményt kereskedelmi, közgazdasági középfokú oktatási centrumként jelölte meg a főváros Észak-budai régiójában, amely általános és szakmai képzésével a munkaerőpiacon értékesíthető felkészültséget, váltásokra való képességet biztosít tanulóinak. Az iskolának célja a konstruktív szokásrendszer megalapozása, a helyes életvezetési modellek kiépítése. A harmonikus, érzelmileg gazdag, élményt adó iskolai környezet biztosítása. A pedagógiai program tartalmazza, hogy a könyvtárnak kitüntetett szerepet kell kapnia a megnövekedett elméleti képzés túlsúlya miatt. „… a tananyagtartalom elmúlt évtizedben végbement radikális átalakulása, a megfelelő színvonalú korszerű tankönyvek, tanári segédletek hiánya megköveteli a legkorszerűbb szakirodalom folyamatos és gyors beszerzését, ami lehetővé teszi a megfelelő tanári felkészülést és a tanulók szükséges tájékozódását a könyvtári anyagok segítségével." A könyvtár állománya 25 év alatt több, mint 18.000 könyvtári egységre nőtt a nulláról. Az állomány túlnyomó hányadát a nyomtatott dokumentumok alkotják. Ennek legnagyobb részét a könyvek teszik ki. A gyűjteményben fontos helyet foglalnak el az időszaki kiadványok, mint a napilapok, hetilapok és folyóiratok. A nyomtatott dokumentumok sorában jelentősek még a térképek. Az állomány szerves részét képezik a nem nyomtatott információhordozók: dia anyagok, hanglemezek, hangkazetták, videokazetták, számítástechnikai eszközök, a floppyk, CD-ROM-ok, DVD és használjuk a könyvtárban a számítógépes világhálózatot, az Internet-et. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre

Az iskolai könyvtár gyűjtőköre az állomány tervszerű, meghatározott irányú fejlesztését körvonalazza. Az iskolai könyvtár feladatából következően biztosítja a tanulók és tanárok Szervezeti és Működési Szabályzat 2011. szeptember 29.

43


ellátását minden olyan információhordozóval, amelyek fontos szerepet töltenek be az oktató-nevelő munka folyamatában. A könyvtár alapvető, elsődleges feladatainak megvalósítását segítő dokumentumok tartoznak az állomány főgyűjtőkörébe. A főgyűjtőkör azokat az ismeretterületeket foglalja magában, amelyek irodalmát a lehetséges teljesség igényével vagy válogatva gyűjtjük. A könyvtár másodlagos funkciójából eredő szükségletek kielégítését a mellékgyűjtőkörbe sorolt dokumentumok alkotják, amelyeket általában erősen válogatva gyűjtünk. Az iskolai könyvtár a tananyagon túlmutató, szabadidős ismeretszerzési igények kielégítését (saját gyűjteményén belül) csak részlegesen tudja vállalni. (A közeli közművelődési könyvtár szolgáltatásait a tanulók igénybe vehetik.) Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formailag

Dokumentumtípusok: - nyomtatott – könyv - időszaki kiadvány

– napilap - hetilap - folyóirat - évkönyv - sorozat - egyéb

- nem nyomtatott – audiovizuális hordozók

- hanglemez - hangkazetta - diakép, diafilm - videofilm - zenei CD - DVD

- számítógéppel olvasható dokumentumok - floppy - CD-ROM - multimédia CD - kézirat A gyűjtés szintje és mélysége Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjt, azaz egyetlen tantárgy, szaktudomány irodalmát nem gyűjti teljességgel. Az állományalakítás során ugyanakkor arra törekszik, hogy a tananyaghoz kapcsolódó irodalom megfelelő válogatással tartalmilag legyen teljes. Elsőbbséget élveznek az adott tantárgy/szaktárgy oktatásában felhasználható tudomány terület/ek/ enciklopédikus szintű gyűjtése. A nevelési céloknak megfelelő szépirodalmi alkotások a klasszikus és kortárs irodalomból. A szépirodalmi művek közül a tananyagban szereplő írók, költők válogatott művei, továbbá a lírai-, drámai és prózai antológiák. A kötelező és ajánlott irodalom, a munkáltató eszközként használható ismeretközlő művek. A Szervezeti és Működési Szabályzat 2011. szeptember 29.

44


szakmai tárgyak (közgazdaságtan, kereskedelmi ismeret, áruismeret) alap- és középszintű irodalma. A nemzeti, családi és vallási ünnepekhez, iskolai ünnepélyek megrendezéséhez felhasználható dokumentumok, helytörténeti, helyismereti és iskolatörténeti anyagok. Az egyes állományrészek gyűjtőköri sajátosságai: SZÉPIRODALOM

A gyűjtés terjedelme és szintje

A gyűjtés mélysége

A tananyagnak megfelelően a házi és ajánlott kiemelten, a teljesség igényével olvasmányok A tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei

teljességgel

A kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő klasszikus és kortárs magyar és külföldi irodalom jeles alkotásai

erős válogatással

Átfogó lírai, prózai és drámai antológiák a válogatással világ- és a magyar irodalom bemutatására A nemzetek irodalmát bemutató klasszikus és válogatással modern antológiák A tananyagban személyiségekhez életrajzok

szereplő, kiemelkedő erős válogatással kapcsolódó regényes

A tanított idegen nyelvek oktatásához erős válogatással kapcsolható olvasmányos irodalom


45


ISMERETKÖZLŐ IRODALOM

A gyűjtés terjedelme és szintje

A gyűjtés mélysége

A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, a tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató válogatva/teljességgel/válogatva alapszintű/középszintű/felsőszintű általános és szakirányú segédkönyvek Az anyanyelvi képzést segítő szótárak és válogatva egyéb segédletek A tantárgyak, szaktárgyak (szaktudományok) válogatva/teljességgel/válogatva alapszintű/középszintű/felsőszintű elméleti és történeti összefoglalói Munkáltató eszközként használatos művek, alapszintű/középszintű válogatva/teljességre törekedve ismeretközlő irodalom A szakmai tárgyak alapszintű/középszintű irodalma

ismeretközlő válogatva/teljességre törekedve

A tananyagot kiegészítő, a tantárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást kielégítő erősen válogatva középszintű ismeretközlő irodalom Az iskolában tanított nyelvek oktatásához felhasználható idegen nyelvű segédletek válogatva Helytörténet, helyismeret

válogatva

Iskolatörténet

teljességgel

A helytörténeti, helyismereti anyag gyűjtése Budapestre, illetve a III. kerületre vonatkozik. A gyűjtőkörbe tartozik a tartós tankönyv. Gyűjtjük az iskolában használt tankönyveket, feladatgyűjteményeket, példatárakat, pályaválasztási útmutatókat, a felvételi követelményeket tartalmazó kiadványokat. Minden olyan alkotást gyűjtünk, amely a nevelési program megvalósításához szükséges. Az állomány tervszerű fejlesztésénél a témakör és a gyűjtés mélysége mellett a könyvtár figyelembe veszi a beszerzendő művek iskolai felhasználhatóságát és didaktikai szerepét a példányszám meghatározásnál.


46


Tartalmilag legszélesebb a kézikönyvtár gyűjtőköre. Ide a legtöbb ismeretág, diszciplína összefoglaló művét be kell szerezni, hogy lehetőség legyen a szélesebb tájékozódásra, átfogóbb ismeretszerzésre. A kézikönyvtár állományának fejlesztése a műveltségi területek tartalmi követelményeinek és a tanulók életkorának, valamint az iskola arculatának figyelembe vételével történik. Alapvető dokumentumai: általános és szaklexikonok, enciklopédiák, fogalomgyűjtemények, szótárak, adattárak, kézikönyvek, összefoglalók, atlaszok, bibliográfiák. A pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumai: - pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák, fogalomgyűjtemények, szótárak - pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalók - az alkalmazott pedagógia, pszichológia és szociológia különféle területeihez kapcsolódó művek - a pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalom - a műveltségi területek módszertani segédkönyvei, segédletei - a tehetséggondozás és a felzárkóztatás módszertani irodalma - oktatási intézmények tájékoztatói - általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok. A hivatali segédanyagok körében gyűjtjük az iskola irányításával, igazgatásával, gazdálkodásával, ügyvitelével, munkaüggyel kapcsolatos kézikönyveket, jogi és szabálygyűjteményeket, folyóiratokat. Az oktató-nevelő munkának megfeleltetett folyóiratok, hetilapok, napilapok a folyóiratok állományrészben vannak elhelyezve. A nem nyomtatott ismerethordozók (AV, CD, CDmultimédia, DVD) az egyes tantárgyaknak vagy a nevelés igényeinek felelnek meg, a nem nyomtatott ismerethordozók állományrészben találhatók. Gyűjtjük az iskola névadójának műveit és a róla megjelent publikációkat. Külön letéti állományrész nincs. Mindenki egyénileg használja a könyvtárat, vagy helyben, vagy kölcsönzi a dokumentumokat.


47


2. sz. melléklet A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK RENDJE Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet VIII. fejezet 155-160. § és az Áht. 121. §-nak megfelelően a költségvetési szerv vezetőjének kötelessége a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét kialakítani. A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési, eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, stb.) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben, stb. előfordulhat. 1. A szabálytalanságok alapesetei A szabálytalanságok alapestei: a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.) a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság)

Egyes eljárások értelmezése a szabálytalanságok során: A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni.


48


A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) bek. szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók.) 2. A szabálytalanságok megelőzése A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen az intézményvezető) felelőssége. A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan az intézményvezető felelőssége, hogy: a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön az intézmény a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel a vezető, szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy: megakadályozza a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megszegését, (megelőzés) keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen. (A szabálytalanságok kezelése - az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása – az intézmény vezetőjének feladata, amely feladatot a kialakított


49


munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően az egyes szervezeti egységek vezetőire átruházhatja.) Intézményünkben a szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) az igazgató feladata. 3. A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerében A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt. 3.1. Az intézmény valamely munkatársa észlel szabálytalanságot Amennyiben a szabálytalanságot az intézmény valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét. Amennyiben a szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége estén a felügyeleti szervet kell értesítenie. (Írásos értesítést a külön szabályzatokban lefektetett esetekben szükséges tenni.) Ha a szervezeti egység vezetője (pl: munkaközösség vezető) megalapozottnak látja a szabálytalanságot, úgy arról értesíti az intézményvezetőt Az iskola igazgatójának kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. 3.2. Az intézményvezető észleli a szabálytalanságot Az intézményvezető illetve a szervezeti egységek vezetőinek észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. 3.3. Az intézmény belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. A költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania. 3.4. Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az Szervezeti és Működési Szabályzat 2011. szeptember 29.

50


ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, ANTSz gyakorló szervei, stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján az intézménynek intézkedési tervet kell kidolgozni. 4. A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása Az intézményvezető felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Büntető- vagy szabálysértési ügyekben a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Fegyelmi ügyekben az intézményvezető vizsgálatot rendel el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat (indokolt esetben külső szakértőt) kér fel a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. (A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ. ) 5. Intézkedések, eljárások nyomon követése Az intézmény vezetője: nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntéseket, illetve a megindított eljárások helyzetét, figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását, a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetőségeket” beazonosítja, (a hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást. 6. A szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása Az intézményvezető feladata: a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodik; egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat; Szervezeti és Működési Szabályzat 2011. szeptember 29.

51


nyilván tartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket; a pályázati úton felhasználásra kerülő források, költségvetési előirányzatok tekintetében figyelembe veszi az Európai Unió Alapjai fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet VII. Szabálytalanságok kezelése című fejezetében meghatározottakat.

Az eljárásrend kiadmányozása mellett az intézmény vezetője dönthet úgy, hogy: szakértői csoport értékelje a költségvetési szerv működése során előforduló szabálytalanságokat, és a szakértői csoport egyúttal javaslatot tesz a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedésekre; ebben az esetben a csoport működését is szabályozni kell. szabálytalansági felelőst jelöl ki a szabálytalanságok észlelésére és a kapcsolódó intézkedések koordinálására; ebben az esetben a szabálytalansági felelős munkaköri leírása tartalmazza a feladatot, a jelentési kötelezettségeket. az általános, a költségvetési szerv egészére érvényes elveket, kötelezettségeket tartalmazó eljárásrend mellett, az egyes szervezeti egységek vezetői kötelesek a saját szervezeti egységeik tevékenységének szabályozása során a szabályzattól való eltérés eseteit, az eltérés, a szabálytalanság következményeit, a korrekciók, intézkedések eseteit, a nyilvántartás és jelentés folyamatait is szabályozni.)


52


3. sz. melléklet IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT 1. Általános rendelkezések 1.1. A szabályzat hatálya A szabályzat hatálya kiterjed minden, az iskolához beérkező és ott keletkezett papír alapú és elektronikus köziratra. A tanügyi nyilvántartások, azok vezetése, az irattári terv, az iskolai záradékok és a kötelező nyomtatványok tekintetében a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet, 239/2007 (IX. 12.) Kormányrendelet és a 41/2007 (XII. 22.) OKM rendelet szerint kell eljárni. 1.2. Értelmező rendelkezések Átmeneti irattár: az iskola által az iktatóhelyhez kapcsolódóan kialakított olyan irattár, amelyben az irattári anyag meghatározott időtartamú átmeneti, selejtezés vagy központi irattárba adás előtti őrzése történik. Átadás: irat, ügyirat vagy irategyüttes kezelési jogosultságának dokumentált átruházása. Beadvány: valamely szervtől vagy személytől érkező papíralapú vagy elektronikus irat. Csatolás: iratok, ügyiratok átmeneti jellegű összekapcsolása. Elektronikusan aláírt irat: az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben meghatározott, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalt irat. Elektronikus tájékoztatás: olyan kiadmánynak nem minősülő elektronikus dokumentum, amely az iktatási számról, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, az ügy ügyintézőjéről és az ügyintéző hivatali elérhetőségéről értesíti az érintettet. Elektronikus visszaigazolás: olyan kiadmánynak nem minősülő elektronikus dokumentum, amely az elektronikus úton érkezett irat átvételéről és az érkeztetés sorszámáról értesíti annak küldőjét. Előadói ív: az üggyel, a szignálással, a kiadmányozással, az ügyintézéssel és az iratkezeléssel kapcsolatos információkat hordozó, az ügyirat elválaszthatatlan részét képező, illetve azzal közös adatbázisban kezelt iratkezelési segédeszköz.


53


Expediálás: az irat kézbesítésének előkészítése, a küldemény címzettjének (címzettjeinek), adathordozójának, fajtájának, a kézbesítés módjának és időpontjának meghatározása. Érkeztetés: minimálisan az érkezett küldemény sorszámának, küldőjének, az érkeztetés dátumának és könyvelt postai küldeménynél a küldemény postai azonosítójának (különösen kód, ragszám) nyilvántartásba vétele. Gépi adathordozó: külön jogszabályban meghatározott, az ügyfél-hivatal, illetve a hivatalügyfél kommunikációra felhasználható, valamint az elektronikus adat tárolására alkalmas eszköz. Iktatás: az irat nyilvántartásba vétele, iktatószámmal történő ellátása az érkeztetést vagy a keletkezést követően az iktatókönyvben, az iraton és az előadói íven. Iktatókönyv: olyan nem selejtezhető, hitelesített iratkezelési segédeszköz, amelyben az iratok iktatása történik. Iktatószám: olyan egyedi azonosító, amellyel az iskola látja el az iktatandó iratot. Irat: az iskola működése során keletkezett vagy hozzá érkezett, egy egységként kezelendő rögzített információ, adategyüttes, amely megjelenhet papíron, mikrofilmen, mágneses, elektronikus vagy bármilyen más adathordozón; tartalma lehet szöveg, adat, grafikon, hang, kép, mozgókép vagy bármely más formában lévő információ vagy ezek kombinációja. Iratkezelés: az irat készítését, nyilvántartását, rendszerezését és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását együttesen magába foglaló tevékenység. Iratkölcsönzés: az irat visszahozatali kötelezettség melletti kiadása az irattárból. Irattár: az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzése, valamint kezelésének biztosítása céljából létrehozott és működtetett fizikai, illetve elektronikus tárolóhely. Irattárba helyezés: az ügyirat irattári tételszámmal történő ellátása és irattárban történő dokumentált elhelyezése, illetve kezelési jogának átadása az irattárnak az ügyintézés befejezését követő vagy annak felfüggesztése alatti átmeneti időre. Irattári anyag: rendeltetésszerűen az iskolánál maradó, tartalmuk miatt átmeneti vagy végleges megőrzést igénylő, szervesen összetartozó iratok összessége. Irattári terv: a köziratok rendszerezésének és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi Szervezeti és Működési Szabályzat 2011. szeptember 29.

54


csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, az iskola feladat- és hatásköréhez, valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésében sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét. Irattári tétel: az iratképző szerv vagy személy ügykörének és szervezetének megfelelően kialakított legkisebb – egyéni irattári őrzési idővel rendelkező – irattári egység, amelybe több egyedi ügy iratai tartozhatnak. Irattári tételszám: az iratnak az irattári tervben meghatározott tárgyi csoportba és iratfajtába sorolását, selejtezhetőség szerinti csoportosítását meghatározó kód. Kezelési feljegyzések: az ügyirat vagy az egyes irat kezelésével kapcsolatos, ügykezelőnek szóló vezetői vagy ügyintézői utasítások. Kézbesítés: a küldeménynek kézbesítő szervezet, személy, adatátviteli eszköz útján történő eljuttatása a címzetthez. Közirat: a keletkezés idejétől és az őrzés helyétől függetlenül minden olyan irat, amely az iskola irattári anyagába tartozik vagy tartozott. Központi irattár: az iskola szervezeti egységeiben keletkező irattári anyagok selejtezés vagy levéltárba adás előtti őrzésére szolgáló irattár. Küldemény: az irat vagy tárgy – kivéve a reklámanyag, sajtótermék, elektronikus szemét –, amelyet kézbesítés céljából burkolatán vagy a hozzá tartozó listán címzéssel láttak el. Küldemény bontása: az érkezett küldemény biztonsági ellenőrzése, felnyitása, olvashatóvá tétele. Levéltárba adás: a lejárt irattári őrzési idejű, maradandó értékű iratok teljes és lezárt évfolyamainak átadása az illetékes közlevéltárnak. Levéltári anyag: az irattári anyagnak levéltárban őrzött maradandó értékű része. Maradandó értékű irat: a gazdasági, társadalmi, szakmai vagy egyéb szempontból jelentős, a történelmi múlt kutatásához, megismeréséhez, megértéséhez, illetőleg a közfeladatok folyamatos ellátásához és az állampolgári jogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen, más forrásból nem vagy csak részlegesen megismerhető adatot tartalmazó irat. Másodlat: az eredeti irat egyik hiteles példánya, amelyet az első példánnyal azonos módon hitelesítettek.


55


Másolat: az eredeti iratról szöveg-azonos és alakhű formában, utólag készült egyszerű (nem hitelesített) vagy hiteles (hitelesítési záradékkal ellátott) irat. Megsemmisítés: a kiselejtezett irat végleges, a benne foglalt információ helyreállításának lehetőségét kizáró módon történő hozzáférhetetlenné tétele, törlése. Mellékelt irat: az iratnak nem szerves része, tartozéka, attól – mint kísérő irattól – elválasztható. Melléklet: valamely irat szerves tartozéka, annak kiegészítő része, amely elválaszthatatlan attól. Naplózás: az elektronikus iratkezelési rendszerben, a kezelt adatállományokban bekövetkezett események meghatározott körének regisztrálása. Selejtezés: a lejárt megőrzési határidejű iratok kiemelése az irattári anyagból és megsemmisítésre történő előkészítése. Szerelés: ugyanahhoz az ügyirathoz tartozó ügyiratdarabok (elő- és utóiratok) végleges jellegű összekapcsolása, amelyet az iktatókönyvben és az iratokon egyaránt jelölni kell. Szignálás: az ügyben eljárni illetékes szervezeti egység és/vagy ügyintéző személy kijelölése, az elintézési határidő és a feladat meghatározása. Továbbítás: az ügyintézés során az irat eljuttatása az egyik ügyintézési ponttól a másikhoz, amely elektronikusan tárolt irat esetén megvalósulhat az irathoz való hozzáférés lehetőségének biztosításával is. Ügyintéző: az ügy intézésére kijelölt személy, az ügy előadója, aki az ügyet döntésre előkészíti. Ügyirat: egy ügyben keletkezett valamennyi irat. Ügykör: a szerv vagy személy feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek meghatározott csoportja. Kezdőirat: az ügyben keletkezett első irat, az ügy indító irata. Savmentes doboz: lignint, savas adalékanyagot és színezéket nem tartalmazó, papírból készített tárolóeszköz.


56


1.3. Az iratkezelés szabályozása Az iskola iratkezelésére vonatkozó jogszabályok: o a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (továbbiakban: Tv.), o a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet), o a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 4. számú melléklete (továbbiakban: MKM rendelet). Az iratkezelési rend iskolai szintű irányítása és felügyelete az igazgató feladat- és hatáskörébe tartozik. A külön jogszabály szerinti minősített iratok kezelésére kizárólag az igazgató jogosult. 2. Az irattári terv 2.1. Az irattári tételek kialakítása Az iskolában használható irattári tételszámokat, a hozzájuk tartozó ügykörrel az MKM rendelet tartalmazza. Az egyes irattári tételekhez kapcsolódóan – az MKM rendelet szerint – meg kell határozni, hogy melyek azok az irattári tételek, amelyek iratai nem selejtezhetők, és melyek azok, amelyek iratait meghatározott idő eltelte után ki lehet selejtezni. A nem selejtezhető irattári tételek esetében meg kell jelölni azt is, hogy melyek azok, amelyek iratait meghatározott idő eltelte után levéltárba kell adni, és melyek azok, amelyek megőrzéséről az iratképző – határidő megjelölése nélkül – helyben köteles gondoskodni (pl. iskolatörténeti dokumentumok). Az egyes irattári tételekhez tartozó őrzési időt az MKM rendelet tartalmazza. 2.2. Az irattári terv szerkezete és rendszere Az irattári terv MKM rendelet szerinti szerkezetét (címek, a címekhez tartozó tételszámmal ellátott irattári tételek és őrzési idejük) az 1. számú melléklet tartalmazza. Az irattári tételeket, az iratkezelést végző szervezeti egység vezetője által meghatározott főcsoportokba, azon belül pedig csoportokba és alcsoportokba kell besorolni.


57


3. Az iratok kezelésének általános követelményei

3.1. Az iratok rendszerezése Az iskola feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek intézésének áttekinthetősége érdekében az azonos ügyre – egy adott tárgyra – vonatkozó iratokat egy irategységként, ügyiratként kell kezelni. A több fázisban intézett ügyek egyes fázisaiban keletkezett iratok ügyiraton belüli irategységnek, ügyiratdarabnak (ügydarabnak) minősülnek. Az ügyiratokat, valamint az iskola irattári anyagába tartozó egyéb más iratokat – még irattárba helyezésük előtt – az irattári tervben meghatározott irattári tételekbe, a tárgyi alapon, indokolt esetben iratfajta alapján kialakított irattári egységekbe kell besorolni.

3.2. Az iratok nyilvántartása és az iratforgalom dokumentálása Az iratot a szabályzatban felsorolt adatok rögzítésével, az e célra rendszeresített papíralapú vagy elektronikus iktatókönyvben, iktatószámon kell nyilvántartani (iktatni). Az iktatást olyan módon kell végezni, hogy az iktatókönyvet az ügyintézés hiteles dokumentumaként lehessen használni. Az iratforgalom keretében az átadást-átvételt minden esetben úgy kell végezni, hogy egyértelműen bizonyítható legyen, ki, mikor, kinek továbbította vagy adta át az iratot. Az iratok iktatásával és az iratforgalom dokumentálásával biztosítani kell, hogy az ügyintézés folyamata, és az iratok szervezeten belüli útja pontosan követhető és ellenőrizhető, az iratok holléte pedig naprakészen megállapítható legyen. Az iratkezelési folyamat szereplőit (szervezeti egység, szignáló, kiadmányozó, ügyintéző, iratkezelő) megszűnés, átszervezés és személyi változás esetén a kezelésükben lévő iratokkal, a nyilvántartások alapján tételesen el kell számoltatni, az elszámoltatásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

3.3. Az iratkezelés megszervezése Az iratkezelés szervezeti egységei és iratkezelésükbe tartozó iratok megjelölése: o az Igazgatóság, mint központi szervezeti egység kezeli az iskola egészét érintő vezetési, igazgatási, személyi és nevelési-oktatási ügyek iratait, o a Gazdasági osztály kezeli a gazdasági ügyek iratait,


58


(továbbiakban: iratkezelést végző szervezeti egység/ek) Az előző pontban meghatározottak szerint az iktatás vegyes rendszerben történik, ami azt jelenti, hogy az iskola egészét érintő vezetési, igazgatási, személyi és nevelési-oktatási ügyek iratait az Igazgatóság, a gazdasági ügyek iratait pedig a Gazdasági osztály iktatja, Az elintézett ügyek iratai, az iskola központi irattárának kialakításáig az iratkezelést végző szervezeti egység saját – a jogelőd intézmények esetében központi irattárnak nevezett – irattárában helyezendők el. Amennyiben az iskolában befejeződik a központi irattár kialakítása, úgy a szervezeti egységek irattárából a központi irattárba történő helyezés feltételeit jelen szabályzat módosításával kell meghatározni. Az iskolában – a tanügyi nyilvántartások kivételével – papíralapú iratkezelés folyik, ideértve azt az esetet is, ha az irat elektronikus formában érkezik, vagy ilyen formában kerül továbbításra. Utóbbi esetben az elektronikusan érkezett dokumentumot papíralapú dokumentummá kell alakítani. Amennyiben jogszabály kizárólag elektronikus formában történő ügykezelésre kötelezi az iskolát, úgy az erre vonatkozó szabályokat jelen szabályzat módosításával kell meghatározni. A tanügyi nyilvántartások vezetése történhet papíralapon, illetve elektronikusan. Kizárólag elektronikusan abban az esetben vezethető valamely tanügyi nyilvántartás, ha az e célt szolgáló szoftver megfelel a szakmai, informatikai és informatikai biztonsági követelményeknek. 4. Az iratkezelés folyamata 4.1. A küldemények átvétele Küldemény átvételére jogosult: o a címzett vagy az általa megbízott személy, o az igazgató, o a postai meghatalmazással rendelkező személy, o hivatali munkaidőn túl az ügyeleti szolgálatot teljesítő személy. A küldeményt átvevő köteles ellenőrizni: o a címzés alapján a küldemény átvételére való jogosultságát, o a kézbesítő okmányon és a küldeményen lévő azonosítási jel megegyezőségét, o az iratot tartalmazó zárt boríték, vagy zárt csomagolás sértetlenségét, o az esetleges biztonsági követelmények teljesülését. Az átvevő a papíralapú iratok esetében a kézbesítőokmányon olvasható aláírásával és az átvétel dátumának feltüntetésével az átvételt elismeri.


59


Az elektronikus úton érkezett küldemények esetében az átvevő – az informatikai rendszerre biztonsági kockázatot nem jelentő esetekben – a feladónak elektronikus visszaigazolást küld, amennyiben azt a feladó igényelte. A küldemény akkor jelent biztonsági kockázatot, ha az informatikai rendszerhez vagy azon keresztül más informatikai rendszerhez való jogosulatlan hozzáférés célját szolgálja, vagy az ezekhez való hozzáférés jogosulatlan akadályozására irányul, illetve az előbbi informatikai rendszerben lévő adatok jogosulatlan megváltoztatására, hozzáférhetetlenné tételére vagy törlésére irányul. Az elektronikusan érkezett irat feldolgozásának elmaradásáról értesíteni kell a küldőt. Az „azonnal” és „sürgős” jelzésű küldemények átvételi idejét óra, perc pontossággal kell megjelölni. Amennyiben iktatásra nem jogosult személy veszi át az iratot, úgy azt köteles haladéktalanul, de legkésőbb az érkezést követő első munkanap kezdetén a címzettnek vagy az illetékes iktatóegységnek iktatásra átadni. Sérült küldemény átvétele esetén a sérülés tényét papíralapú iratok esetében az átvételi okmányon jelölni kell, és soron kívül ellenőrizni kell a küldemény tartalmának meglétét. A hiányzó iratokról vagy mellékletekről a küldő szervet, személyt értesíteni kell. A gyors elintézést igénylő („azonnal”, „sürgős” jelzésű) küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, illetőleg azt a szignálásra jogosultnak soron kívül be kell mutatni, az elektronikus iratot részére továbbítani kell. Téves címzés vagy helytelen kézbesítés esetén a küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, vagy ha ez nem lehetséges, vissza kell küldeni a feladónak. Amennyiben a feladó nem állapítható meg, a küldeményt, irattárazni és az irattári tervben meghatározott idő után selejtezni kell. 4.2. A küldemény felbontása és érkeztetése Az iskolához érkezett küldeményt – a minősített iratok kivételével o a címzett, o az igazgató, távollétében az SzMSz szerinti helyettese, o az igazgató titkársági feladatait ellátó személy bonthatja fel. A minősített iratot kizárólag az igazgató bonthatja fel. Felbontás nélkül dokumentáltan a címzettnek kell továbbítani azokat a küldeményeket, amelyek o „s. k.” felbontásra szólnak, o névre szólóak,


60


o a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség, a dolgozói érdekképviseleti szervezet és más társadalmi szervezet részére érkeztek, o felbontásának jogát az igazgató fenntartotta magának, A küldemények címzettje – a felbontás után – köteles gondoskodni az általa átvett hivatalos küldemény iratkezelési szabályzat szerinti iktatásáról. A küldemények téves felbontásakor a felbontó az átvétel és a felbontás tényét a dátum megjelölésével, dokumentáltan köteles rögzíteni, majd gondoskodnia kell a küldemény címzetthez való eljuttatásáról. A küldemény felbontásakor ellenőrizni kell a jelzett mellékletek meglétét és olvashatóságát. Az esetlegesen felmerülő problémák tényét rögzíteni kell, és erről tájékoztatni kell a küldőt is. Az elektronikusan érkezett iratot iktatás előtt megnyithatóság (olvashatóság) szempontjából ellenőrizni kell. Amennyiben az irat a rendelkezésre álló eszközökkel nem, vagy csak részben nyitható meg, úgy a küldőt az érkezéstől számított három napon belül értesíteni kell a küldemény értelmezhetetlenségéről, és az elektronikus úton történő fogadás jogi, illetve technikai feltételeiről. Ha felbontás alkalmával kiderül, hogy a küldemény pénzt vagy egyéb értéket tartalmaz, a felbontó az összeget, illetőleg a küldemény értékét köteles az iratokon vagy feljegyzés formájában az irathoz csatoltan feltüntetni, és a pénzt, illetékbélyeget és egyéb értéket – elismervény ellenében – a pénzkezeléssel megbízott dolgozónak átadni. Az elismervényt az irathoz kell csatolni. Amennyiben az irat benyújtásának időpontjához jogkövetkezmény fűződik vagy fűződhet, gondoskodni kell, hogy annak időpontja harmadik fél által megállapítható legyen. Papíralapú irat esetében a benyújtás időpontjának megállapítása a boríték csatolásával biztosítható. Elektronikus úton érkezett irat esetében az üzenet továbbítására vonatkozó adatok kinyomtatásával. Amennyiben a beküldő nevét vagy pontos címét az iratból nem lehet megállapítani, az ezek igazolására szolgáló információhordozókat az irathoz kell csatolni. Minden beérkezett küldeményt érkeztetni kell. A küldeménynek az iskolához történő beérkezése időpontjában nyilvántartásban kell rögzíteni minimálisan a küldemény sorszámát, küldőjét, az érkeztetés dátumát és könyvelt postai küldeménynél a küldemény postai azonosítóját. Az érkeztetés dátumát és az érkeztető azonosítót a küldemény elválaszthatatlan részeként fel kell tüntetni. Az elektronikus iratot gépi adathordozón (hajlékony lemez, CD ROM stb.) átvenni vagy elküldeni csak papíralapú kísérőlappal lehet. Az adathordozót és a kísérőlapot mint iratot és mellékelt iratot kell kezelni. A kísérőlapon a címzés adatai mellett fel kell tüntetni a Szervezeti és Működési Szabályzat 2011. szeptember 29.

61


számítógépes adathordozón lévő irat(ok) tárgyát, a fájlnevét, fájltípusát, rendelkezik-e elektronikus aláírással és az adathordozó paramétereit. Átvételkor ellenőrizni kell a kísérőlapon feltüntetett azonosítók valóságtartalmát. Az irat iskolából történő kivitele, munkahelyen kívüli tanulmányozása, feldolgozása, tárolása kizárólag az igazgató írásbeli hozzájárulásával lehetséges. A hozzájárulás tartalmazza a jogosult nevét, az iskolán kívülre vitt iratot, az elvitel célját és a visszahozatal határidejét. Személyes adatok kezelésére kizárólag az dolgozó jogosult, akit erre jogszabály, vagy kinevezése szerint munkaköre és munkaköri leírása erre feljogosít. A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmekről kizárólag az igazgató jogosult dönteni. 4.3. Iktatás Iktatás céljára évente megnyitott, hitelesített iktatókönyvet kell használni. Az iktatókönyvnek tartalmaznia kell az alábbi adatokat: o iktatószám, o érkezés időpontja, módja o küldemény elküldésének időpontja, módja, o küldemény adathordozójának típusa (papíralapú, elektronikus), adathordozója, o küldő megnevezése, azonosító adatai, o címzett megnevezése, azonosító adatai, o érkezett irat iktatószáma (idegen szám), o mellékletek száma, o irat tárgya, o elő- és utóiratok iktatószáma, o kezelési feljegyzések, o ügyintézés határideje, és végrehajtásának időpontja, o irattári tételszám, o irattárba helyezés időpontja, Az iratot iktatószámmal kell ellátni. Az iktatószám felépítése: főszám / év. A főszám folyamatos sorszám. Az évszám az aktuális év négy számjegye. Az ugyanazon ügyben, ugyanabban az évben keletkezett iratokat egy főszámon kell nyilvántartani. Az ügyirat tárgyát – illetőleg annak megállapítására alkalmas rövidített változatot – az iktatókönyv „tárgy” rovatába be kell írni. A tárgyat csak egyszer, az ügyirathoz tartozó első irat nyilvántartásba vétele alkalmával kell beírni, kivéve, ha az – az irat tartalmát nem


62


érintően – lényegesen megváltozott, ebben az esetben az új tárgyat úgy kell bevezetni, hogy az eredeti tárgy is felismerhető maradjon. Amennyiben az ügyiratok száma a tárgyévben meghaladja a százat, úgy az ügyirat tárgya, illetőleg az ügyfél (küldő, tanuló, közalkalmazott, …) neve és azonosító adatai alapján névés tárgymutató könyvet kell vezetni. A gyorsabb keresés érdekében az iratokhoz a tárgy jellemzői alapján tárgyszavakat kell rendelni, és biztosítani kell a tárgyszavak és azok kombinációja szerinti keresés, valamint a találatok szűkítésének lehetőségét. Az iktatókönyvet az év utolsó munkanapján, az utolsó irat iktatása után le kell zárni. A kézi iktatókönyv esetében az iktatásra felhasznált utolsó számot követő aláhúzással kell a zárást elvégezni, majd azt a keltezést követően aláírással, továbbá a körbélyegző lenyomatával hitelesíteni kell. Az iratkezelőnek az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon be kell iktatni. Soron kívül kell iktatni a határidős iratokat, táviratokat, expressz küldeményeket, a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó „sürgős” jelzésű iratokat. Az elektronikus úton érkezett irat iktatási számáról, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, az ügyintézőről és hivatali elérhetőségéről – az érkeztetési számra hivatkozással – a küldőt, amennyiben ezt kérte, a beérkezéstől számított három napon belül elektronikus úton értesíteni kell. Az értesítés felhasználható az üggyel kapcsolatosan fennálló fizetési kötelezettségre vonatkozó értesítésre is, de azt önállóan is meg lehet küldeni. Nem kell iktatni, de jogszabályban meghatározott esetekben nyilván kell tartani: o könyveket, tananyagokat, o reklámanyagokat, tájékoztatókat, o meghívókat, o bemutatásra vagy jóváhagyás céljából visszavárólag érkezett iratokat, o közlönyöket, sajtótermékeket, o visszaérkezett tértivevényeket és elektronikus visszaigazolásokat o a számlákat. A gazdálkodásra és a foglalkoztatásra vonatkozó iratokat iktatni kell, kivéve a kizárólag nyilvántartásra kötelezett egyes iratokat (pl. nem szigorú számadású bizonylatok, pénzügyi bizonylatok, számlák, anyagkezeléssel kapcsolatos nyilvántartások, munkaügyi nyilvántartások, …). Utóbbiakat a számviteli és a foglalkoztatási szabályok szerint kell nyilvántartani. Téves iktatás esetén a kézi iktatókönyvben a bejegyzést áthúzással kell érvényteleníteni oly módon, hogy az érvénytelenítés ténye – az eredeti bejegyzés olvashatósága mellett – kétségtelen legyen. A tévesen kiadott iktatószám nem használható fel újra. Szervezeti és Működési Szabályzat 2011. szeptember 29.

63


A kézi iktatókönyvben sorszámot üresen hagyni, a felhasznált lapokat összeragasztani, a bejegyzett adatokat kiradírozni, vagy bármely más módon olvashatatlanná tenni nem szabad. Ha helyesbítés szükséges, a téves adatot vagy számot egy vonallal úgy kell áthúzni, hogy az eredeti feljegyzés olvasható maradjon. A javítást keltezéssel és kézjeggyel kell igazolni. Az irat iktatása előtt meg kell állapítani, hogy van-e előzménye. Az előzményt az irathoz kell szerelni. Amennyiben az irat iktatása nem lehetséges az előzmény főszámára, rögzíteni kell az iktatókönyvben az előirat iktatószámát, és az előzménynél a jelen irat iktatószámát, mint az utóirat iktatószámát. 4.4. Szignálás Az iratkezelő az érkezett iratot köteles az illetékes vezetőnek vagy a vezető megbízottjának átadni, aki kijelöli az ügyintézést végző személyt (szignálás). Azt az iratot, amelynek iktatott előzménye van, vagy ha az ügy, ügycsoport feldolgozására illetékes szervezeti egység már korábban ki volt jelölve, közvetlenül a szervezeti egységhez lehet továbbítani. Az irat szignálására jogosult meghatározza az elintézéssel kapcsolatos esetleges külön utasításait (feladatok, határidő, sürgősségi fok stb.). Ezeket a szignálás idejének megjelölésével írásban teszi meg. 4.5. Kiadmányozás Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. Kiadmányozási joggal rendelkezik: - igazgató, - igazgató helyettes - az előzőek o helyettese, az SzMSz-ben rögzített helyettesítési rend szerint, illetve az SzMSzben rögzített feladatkörökben, o által megbízott ügykezelő, feladatkörében eljárva. A kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell az iskola nevét, székhelyét, az iktatószámot, az ügy elintézőjének megnevezését, az ügyintézés helyét és idejét, az irat aláírójának olvasható nevét, beosztását, aláírását és a körbélyegző lenyomatát.


64


Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszélőn, illetőleg a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását. Az iskola által hozott határozatot meg kell indokolni. A határozatnak tartalmaznia kell a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését, illetőleg, ha a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást, valamint az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést. Külső szervhez vagy személyhez kiadmányt csak hitelesen lehet továbbítani. Nem minősül kiadmánynak az elektronikus visszaigazolás, a fizetési azonosítóról és az iktatószámról szóló elektronikus tájékoztatás. Az irat akkor hiteles kiadmány, ha: - azt az illetékes kiadmányozó saját kezűleg aláírja, vagy a kiadmányozó neve mellett az „s. k.” jelzés szerepel, a hitelesítéssel felhatalmazott személy azt aláírásával igazolja, továbbá - a kiadmányozó, illetve a felhatalmazott személy aláírása mellett a körbélyegző lenyomata szerepel. Nyomdai sokszorosítás esetén elegendő a kiadmányozó neve mellett az „s. k.” jelzés, vagy a kiadmányozó alakhű aláírás mintája és a bélyegzőlenyomat. A kiadmányozott iratokról az igazgató hitelesítési záradékolással jogosult papíralapú és elektronikus másolatot kiadni. A kiadmányozáshoz használt bélyegzőkről, érvényes aláírás-bélyegzőkről és a hivatalos célra felhasználható elektronikus aláírásokról nyilvántartást kell vezetni. 4.6. Expediálás Az iratkezelőnek ellenőriznie kell, hogy a hitelesített iratokon végrehajtottak-e minden kiadói utasítást, és a mellékleteket csatolták-e. E feladat elvégzése után dokumentálni kell a nyilvántartással, továbbítással kapcsolatos információkat. A küldeményeket a továbbítás módja szerint kell csoportosítani (posta, külön kézbesítő, futárszolgálat stb.). Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen.


65


Az elektronikus irat elküldése időpontját dokumentálni kell. Elektronikus levélben iratot csak akkor lehet küldeni, ha a címzett a kérelmet elektronikusan küldte be, vagy azt – az elektronikus levélcíme megadása mellett – kifejezetten kéri. Amennyiben az elektronikus levél elküldése meghiúsul, az elektronikus irat papíralapú hiteles változatát hagyományos kézbesítési módszerrel kell megküldeni a címzettnek. A küldemények postai úton történő továbbítása esetén a posta által rendelkezésre bocsátott feladókönyvet kell használni. A kézbesítő útján továbbított küldeményeket a – sorszámozással és hitelesítéssel ellátott – kézbesítő könyvbe kell bejegyezni. A címzett által történő átvételt abban kell igazolni. A helytelen címzés, átvétel megtagadása stb. okból visszaérkezett iratokat és küldeményeket az iratkezelő az illetékes személyhez soron kívül köteles továbbítani, aki a további intézkedésről gondoskodik. Az iratkezelőnek határidős nyilvántartásba kell helyezni azokat az iratokat, amelyek meghatározott idő múlva vagy időközönként intézkedést igényelnek. Az ügyiraton előírt határidőt, az iktatókönyv „határidő” rovatába ceruzával be kell jegyezni. A határidős ügyiratokat a kitűzött határnapok szerint elkülönítve, határidős irattartókban a számuk sorrendjében kell kezelni. A határidő lejárta előtti napon az ügyiratot ki kell emelni az irattartóból és az ügyintézőhöz kell továbbítani, 4.7. Irattározás Az irattárba adást és az irattári anyag kezelését dokumentáltan, visszakereshetően kell végezni. Irattárba helyezés előtt az ügyintézőnek az ügyirathoz – ha addig nem történt meg – hozzá kell rendelnie (papíralapú irat esetén rávezetnie) az irattári tételszámot, és meg kell vizsgálni, hogy az előírt kezelési és kiadási utasítások teljesültek-e. A feleslegessé vált munkapéldányokat és másolatokat az ügyiratból ki kell emelni, és a selejtezési eljárás mellőzésével meg kell semmisíteni. Ezt követően be kell vezetni az iktatókönyv megfelelő rovatába az irattárba helyezés időpontját, és el kell helyezni az irattári tételszámnak megfelelő gyűjtőbe. Az azonos iktatóhelyhez és azonos évkörhöz tartozó elektronikusan tárolt iratokat, kezelési feljegyzéseket, nyilvántartási adatokat közös rendszerben kell kezelni. Megfelelő jogosultsági rendszer alkalmazása esetén a különböző iktatóhelyekhez tartozó iratok közös rendszerben is tárolhatók. Az elektronikusan tárolt adatok, iratok utólagos olvashatóságát, használatát a selejtezési idő lejáratáig vagy levéltárba adásáig biztosítani kell.


66


Az iskolai dolgozói, munkaköri feladataik teljesítése érdekében, hivatalos használatra kölcsönözhetnek az irattárból iratokat. A kölcsönzést utólagosan is ellenőrizhető módon, dokumentáltan kell végezni. Papíralapú iratok esetében az irattárból kiadott ügyiratról ügyiratpótló lapot kell készíteni, amelyet mint elismervényt az átvevő aláír. Az aláírt ügyiratpótló lapot a kölcsönzés ideje alatt az irattárban az ügyirat helyén kell tárolni. Elektronikus iratok esetében a jogosult felhasználók naplózás mellett tekinthetik meg az iratot. Amennyiben a felhasználó a saját gépéről nem éri el a megtekintendő iratot, akkor az irattár kezeléséért felelős ügyintézőnek kell gondoskodnia arról, hogy a jogosult felhasználó elektronikus úton megkapja a kért irat másolatát. 4.8. Selejtezés Az irattárban őrzött iratokat legalább ötévenként felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat, amelyeknek az őrzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. Az ügyiratok selejtezését az igazgató által kijelölt legalább 3 tagú selejtezési bizottság javaslata alapján lehet elvégezni az irattári tervben rögzített őrzési idő leteltével. A tervezett iratselejtezést harminc nappal előbb be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. Az iratselejtezésről a selejtezési bizottság tagjai által aláírt, és a szerv körbélyegzőjének lenyomatával ellátott selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a selejtezett irattári tételeket, az irattárba helyezés évét és az irat mennyiségét. A selejtezési jegyzőkönyv kettő példányát, az igazgató jóváhagyó záradékával együtt meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. A selejtezett iratokat megsemmisíteni, hasznosítani csak a levéltárnak – a visszaküldött selejtezési jegyzőkönyvre vezetett – hozzájárulása alapján lehet. A megsemmisítésről az igazgató az adatvédelmi és biztonsági előírások figyelembevételével gondoskodik. 4.9. Levéltárba adás A levéltár számára átadandó ügyiratokat az ügyviteli segédletekkel együtt nem fertőzött állapotban, levéltári őrzésre alkalmas savmentes dobozokban az iskola költségére az irattári terv szerint, átadás-átvételi jegyzőkönyv kíséretében, annak mellékletét képező átadási egység szerinti (doboz, csomag stb.) tételjegyzékkel együtt, teljes, lezárt évfolyamokban kell átadni. A visszatartott ügyiratokról külön jegyzéket kell készíteni. Az átadási jegyzéket és a visszatartott iratokról készített jegyzéket – a levéltárral egyeztetett módon – elektronikus formában is át kell adni. Az elektronikusan tárolt ügyiratok átadását a külön jogszabályban meghatározott formátum szerint kell elvégezni. 5. Hozzáférés az iratokhoz, az iratok védelme


67


Az iratokkal és az azok kezeléséhez alkalmazott gépi adathordozókkal kapcsolatban minden esetben rendelkezni kell a szükséges védelmi intézkedésekről, beleértve a vírusvédelmet és a kéretlen elektronikus üzenetek elleni védekezést is. Biztosítani kell az illetéktelen hozzáférés megakadályozását mind a papíralapú, mind a gépi adathordozó esetében. Az iskola alkalmazottai csak azokhoz az – akár papíralapú, akár gépi adathordozón tárolt – iratokhoz, illetőleg adatokhoz férhetnek hozzá, amelyekre munkakörük ellátásához szükségük van, vagy amelyre az illetékes vezető felhatalmazást ad. Hozzáférési jogosultságot az igazgató határozhat meg. A hozzáférési jogosultságot folyamatosan naprakészen kell tartani. Az iratokhoz a kiadmányozó döntése alapján az alábbi kezelési utasítások alkalmazhatók: o „Saját kezű felbontásra!”, o „Más szervnek nem adható át!”, o „Nem másolható!”, o „Kivonat nem készíthető!”, o „Elolvasás után visszaküldendő!”, o „Zárt borítékban tárolandó!” (a kezelésére vonatkozó utasítások megjelölésével.), o valamint más, az adathordozó sajátosságától függő egyéb szükséges utasítás. A kezelési utasítások nem korlátozhatják a közérdekű adatok megismerését.


68


3. számú melléklet Irattári terv

Tétel

Ügykör

Őrzési idő (év) Vezetési, igazgatási és személyi ügyek

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Intézménylétesítés, -átszervezés, -fejlesztés Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek Személyzeti, bér- és munkaügy Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, baleseti jegyzőkönyvek Fenntartói irányítás Szakmai ellenőrzés Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek Belső szabályzatok Polgári védelem Munkatervek, jelentések, statisztikák Panaszügyek

nem selejtezhető nem selejtezhető 50 10 10 10 10 10 10 5 5

Nevelési-oktatási ügyek 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

Nevelési-oktatási kísérletek, újítások Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók Felvétel, átvétel Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek Naplók Diákönkormányzat szervezése, működése Pedagógiai szakszolgálat Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások Gyakorlati képzés szervezése Vizsgajegyzőkönyvek Tantárgyfelosztás Gyermek- és ifjúságvédelem Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai 1 Az érettségi vizsga, szakmai vizsga dolgozataira vonatkozó őrzési idő

10 nem selejtezhető 20 5 5 5 5 5 5 5 5 5 3 1

Gazdasági ügyek 27. 28. 29. 30. 31. 32.

Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek Társadalombiztosítás Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok A tanműhely üzemeltetése A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak


határidő nélküli 50 10 5 5 5

69

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents