SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA 2746 Jászkarajenő Fő u. 30. Tel. Fax: 53/366-023 OM azonosító: 032800

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Készítette: Gyapjas Tiborné óvodavezető

Jászkarajenő, 2014.

TARTALOMJEGYZÉK

Tartalomjegyzék ............................................................................................................................. 1 Bevezető ........................................................................................................................................... 3 I. Általános rendelkezések ............................................................................................................. 3 1. A szervezeti és működési szabályzat célja ............................................................................... 3 2. A szervezeti és működési szabályzat hatálya ........................................................................... 3 3. A szervezeti és működési szabályzat hatálybalépése ............................................................... 4 4. A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja .......................................................... 4 5. Az óvoda adatai ........................................................................................................................ 5 6. Az óvoda alaptevékenysége...................................................................................................... 6 7. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok ........................................................................... 6 8. Az intézmény kormányzati funkciói, kódjai............................................................................. 7 9. A bélyegző használata, aláírási jogok....................................................................................... 7 9.1. A kiadmányozás szabályai................................................................................................. 7 9.2. Az elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje .......... 8 9.3. Az elektronikusan előállított papír alapú dokumentumok kezelési rendje ........................ 8 II. Az óvoda működése ................................................................................................................... 8 1. A működés rendje ..................................................................................................................... 8 1.1. A gyermekek fogadása (nyitva tartás) ............................................................................... 8 1.2. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje .............................................. 9 1.3. A nevelési év rendje .......................................................................................................... 9 1.4. Nyári, téli zárás ................................................................................................................ 10 1.5. A létesítmények és helyiségek használati rendje ............................................................. 10 1.6. Az alkalmazottak benntartózkodásának rendje, és a munkavégzés általános szabályai .......................................................................................................................... 11 1.7. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával........................................................................................................................... 11 2. A helyettesítés rendje.............................................................................................................. 12 3. Az óvoda szervezeti felépítése ............................................................................................... 13 4. Az óvoda magasabb vezetői, a vezetők közötti feladatmegosztás ......................................... 14 4.1. Az óvodavezető ............................................................................................................... 14 4.2. Az óvodavezető-helyettes ................................................................................................ 15 5. Az óvoda szervezeti egységei, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás ....................................................................................................................... 16 5.1. A vezetőség...................................................................................................................... 17 5.2. Alkalmazotti közösség ..................................................................................................... 17 5.3. A nevelőtestület ............................................................................................................... 18 5.4. Dajkák és technikai dolgozók közössége ........................................................................ 20 5.5. IPR munkacsoport ........................................................................................................... 20 6. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája ............................................ 20 7. Óvodáztatási támogatás .......................................................................................................... 21 8. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések ....................... 22 9. Külső kapcsolatok................................................................................................................... 22 9.1. Fenntartó .......................................................................................................................... 23 9.2. Általános iskola ............................................................................................................... 23 1

9.3. Gyermekjóléti és családsegítő szolgálat .......................................................................... 23 9.4. Egészségügyi szolgáltatók ............................................................................................... 24 9.5. Pedagógiai szakszolgálatok ............................................................................................. 24 9.6. Pedagógiai szakmai szolgáltatók ..................................................................................... 24 9.7. Kulturális intézmények, szolgáltatók .............................................................................. 24 9.8. Roma Nemzetiségi Önkormányzat .................................................................................. 25 9.9. Egyházak és az óvoda kapcsolata .................................................................................... 25 9.10. Kapcsolat más óvodákkal .............................................................................................. 25 9.11. Alapítványi kuratórium.................................................................................................. 25 10. A pedagógiai munka belső ellenőrzése ................................................................................ 25 11. Ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ....... 26 12. A fakultatív hit- és vallásoktatás feltételeinek biztosítása .................................................... 27 13. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ........................................................ 27 14. Gyermekvédelmi feladatok ellátása...................................................................................... 28 15. Intézményi védő, óvó előírások ............................................................................................ 29 15.1. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok .................................. 29 15.2. A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok ............................................................ 30 15.3. A nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtése .............................................. 31 16. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők ............................................... 32 17. Reklámtevékenység szabályai .............................................................................................. 32 18. A telefonhasználat eljárásrendje ........................................................................................... 33 19. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek felé ........................................................................... 33 20. Hivatali titok megőrzése ....................................................................................................... 33 21. Kártérítési felelősség ............................................................................................................ 34 III. Záró rendelkezések ................................................................................................................ 34 1. A szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata, módosítása ......................................... 34 2. A szervezeti és működési szabályzat nyilvánossága .............................................................. 34 3. A szervezeti és működési szabályzat érvényessége ............................................................... 34 4. A szervezeti és működési szabályzat mellékletei ................................................................... 34 Legitimációs záradék ................................................................................................................... 35

2

BEVEZETŐ Az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Napközi Otthonos Óvoda nevelőtestülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 70. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következő Szervezeti és Működési Szabályzatot (továbbiakban: SZMSZ) fogadta el.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szervezeti és működési szabályzat célja A Napközi Otthonos Óvoda szervezeti és működési szabályzata határozza meg az intézmény működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A szervezeti és működési szabályzat elkészítése az intézményvezető felelőssége, az óvoda nevelőtestülete fogadja el, az alkalmazotti közösség és a szülői szervezet véleményének figyelembevételével, amely az óvodavezető jóváhagyásával válik érvényessé. 2. A szervezeti és működési szabályzat hatálya Személyi hatálya kiterjed:  Az óvodával jogviszonyban álló minden alkalmazottra.  Az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában.  A szülőkre (azokon a területeken, ahol érintettek). Területi hatálya kiterjed:  Az óvoda területére  Az óvoda által szervezett – a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – óvodán kívüli programokra

3

3. A szervezeti és működési szabályzat hatálybalépése Jelen szabályzat az intézményvezető jóváhagyását követően lép hatályba, és határozatlan időre szól. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézményvezető által 2013. augusztus 29-én jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. 4. A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.)  1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Kt.)  229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról (Vhr.)  A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet (EMMI r.)  2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.)  368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartási törvény végrehajtásáról (költségvetési intézmények esetén) (Ávr.)  2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről  2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól  62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól  44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól  1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről  1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról  326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról.

4

5. Az óvoda adatai A költségvetési szerv neve: Napközi Otthonos Óvoda Székhelye: 2746 Jászkarajenő, Fő u. 30. OM azonosító száma: 032800 Az intézmény alapító szerve: Jászkarajenő Község Önkormányzata 2746 Jászkarajenő, Rákóczi u. 16. Intézményirányító és felügyeleti szerve: Jászkarajenő Község Önkormányzat Képviselő-testülete Alapítás kelte: Jászkarajenő Elöljárósága alapította ismeretlen időpontban Alapító okiratának száma, kelte: 16/2014. (III. 31.) Működési körzete: Jászkarajenő Község közigazgatási területe Az intézmény jogállása: Jogi személyként működő, helyi önkormányzati költségvetési szerv Az intézmény belső ellenőrzése: A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzésről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet 15. § (2) bekezdése értelmében a belső ellenőrzést végző szervezet jogállását a költségvetési szervezet Szervezeti és Működési Szabályzatában elő kell írni. Napközi Otthonos Óvoda belső ellenőrzése: Feladat-ellátási szerződés alapján Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal (2700 Cegléd, Kossuth tér 1.) – önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv – önálló jogi személy látja el a belső ellenőrzési feladatokat. Feladatok: 

a tárgyévre vonatkozó belső ellenőrzési terv szerinti ellenőrzések elvégzése, szükség esetén, soron kívüli ellenőrzések, célellenőrzés,  a következő évi belső ellenőrzési terv előkészítése,  belső ellenőrzési kézikönyv aktualizálása,  belső ellenőrzési stratégiai terv felülvizsgálata,  tanácsadási tevékenység. A belső ellenőrzést a Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal Vezetője által kinevezett belső ellenőrzési vezető, illetve belső ellenőr végzi.

5

Vonatkozó jogszabályok: az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény, a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzésről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet. Az intézmény típusa: Közoktatási intézmény: óvoda Csoportjainak száma: 4 Felvehető maximális gyermeklétszám: 100 fő Az intézmény foglalkoztatottjainak jogviszonya: Foglalkoztatásuk közalkalmazotti jogviszonyban történik. Az intézményvezető kinevezési (megbízási) rendje: Az intézmény vezetőjét nyilvános pályázat útján Jászkarajenő Község Önkormányzat Képviselőtestületi bízza meg határozott időre. Az intézmény képviseletére jogosult: Az intézményt az óvodavezető képviseli. 6. Az óvoda alaptevékenysége Az alaptevékenység szerinti feladatok ellátását a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és végrehajtási rendeletei, valamint az Óvodai nevelés országos alapprogramja szabályozza. Az óvoda alapfeladata az alapító okiratban meghatározott óvodai nevelés, amely a tankötelezettség kezdetéig tart, és a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. Az óvoda a gyermek két és fél - hároméves korától ellátja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. Az óvodai nevelőmunka az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő – a nevelőtestület által elfogadott, és az óvodavezető által jóváhagyott – óvodai pedagógiai program alapján folyik. 7. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok Az intézmény önállóan működő költségvetési szerv. Előirányzata feletti rendelkezési jogosultsága a mindenkori önkormányzati költségvetési rendelet szerint történik. Meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait Jászkarajenő Község Önkormányzata, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el. A költségvetési szerv az irányító szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. A fenntartási, működési költségek az évente összeállított, az irányító szerv által jóváhagyott elemi költségvetésben kerülnek meghatározásra.

6

A költségvetési szerv a vagyon feletti rendelkezés jogát az önkormányzat képviselőtestületének mindenkori – a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló – rendelete szerint jogosult gyakorolni. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 8. Az intézmény kormányzati funkciói, kódjai Kormányzati funkció Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai Óvodai intézményi étkeztetés Támogatási célú finanszírozási műveletek

Kódja 091110 091140 096010 018030

9. A bélyegző használata, aláírási jogok 9.1. A kiadmányozás szabályai Az óvoda kiadmányozási joga az óvodavezetőt illeti meg. Az intézmény nevében aláírásra az óvodavezető jogosult, akadályoztatása esetén – az azonnali intézkedést igénylő ügyiratokra vonatkozóan – aláírási jogot gyakorolhat az óvodavezetőhelyettes. Rendkívüli esetben az aláírási jogkört írásos felhatalmazás alapján megbízott pedagógus is gyakorolhatja. Az átruházott jog gyakorlójának az aláírás előtt az óvodavezetőt tájékoztatnia kell. A körbélyegzőt az óvoda vezetője és az óvodavezető-helyettes használhatja. A hosszú bélyegzőt az óvoda vezetője, az óvodavezető-helyettes és az óvodapedagógusok használhatják. A bélyegzőket a vezetői irodában, elzárva kell tartani. A bélyegzőt eltűnése esetén érvényteleníttetni kell. Az intézmény hivatalos bélyegzőinek lenyomata: Hosszú bélyegző: Az óvoda neve, címe, telefon- és fax száma, adószáma

Körbélyegző: Középen címer, körben az óvoda neve, címe, OM azonosítója

7

9.2. Az elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Óvodánk az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmaz a 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást az óvodavezető alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papíralapú másolatát:  Intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása  Alkalmazottakra vonatkozó adatbejelentések  Óvodai jogviszonyra vonatkozó bejelentések  OSAP-jelentés  Alkalmazottak és gyermekek listája (október 1-jei állapot) Az elektronikus úton előállított fenti dokumentumokat az intézmény pecsétjével és az óvodavezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása és hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR alrendszerében, továbbá elektronikus adathordozón lementett formában tároljuk. Az adatokhoz kizárólag az óvodavezető által felhatalmazott vezető helyettes és az óvodatitkár férhetnek hozzá. 9.3. Az elektronikus úton előállított papíralapú dokumentumok kezelési rendje A tanuló- és gyermekbaleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével tartjuk nyilván. A jegyzőkönyv kitöltésének céljából a gyermekvédelmi felelős rendelkezik hozzáféréssel. A jegyzőkönyv lezárása, a kinyomtatott példány aláírása kizárólagosan óvodavezetői hatáskör.

II. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSE 1. A működés rendje 1.1. A gyermekek fogadása (nyitva tartás) Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át folyamatosan működik. Eltérő a munkarend, ha a nemzeti ünnepek miatt a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul. A nyitvatartási idő napi 10 óra: 7.00 órától 17.00 óráig. Az ügyelet reggel 7.00 órától 8.00 óráig, délután 15.30 órától 17.00 óráig tart. Az intézményben a foglalkozások 8 órától kezdődnek. Az óvoda június 1-től augusztus 31-ig nyári napirend szerint, összevont csoportokkal működik. A gyermekeket reggel a munkarend szerint 7.00 órára érkező óvónő és dajka fogadja.

8

A kapu 8 óráig nyitva van, ezt követően 8.00 – 8.30 óráig, illetve 14.45 – 15.15 óráig zárva kell tartani. A csengetésre a beosztás szerinti dajka nyit kaput. A riasztó készülék kezelését kikapcsolásnál az épületet bekapcsolásnál a délutános dajka végzi.

nyitó személy (fűtő-karbantartó),

A hivatalos ügyek intézése az óvodavezető irodájában (naponta 8-13 óra között) történik. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi. 1.2. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje Az óvoda zavartalan működéséhez biztosítani kell a vezetői feladatok folyamatos ellátását. Az óvoda nyitvatartási idején belül reggel 8 és délután 16 óra között az óvodavezetőnek vagy helyettesének az óvodában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásán kívüli időben a helyettesítés rendje szerint történik a vezetői feladatok ellátása. Vezetői beosztás megnevezése Intézményvezető Intézményvezető helyettes

Az intézményben való tartózkodás rendje Heti munkaideje: 40 óra. 2013. 09. 01.-től kötelező óraszáma: 10 óra Heti munkaideje: 40 óra. 2013. 09. 01.-től kötelező óraszáma: 24 óra

1.3. A nevelési év rendje A nevelési év adott év szeptember 1-től következő év augusztus 31-ig tart. A nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni az óvodai szülői szervezet véleményét. Az óvodai nevelési év rendjében kell meghatározni:  a nevelés nélküli munkanapok időpontját és felhasználását,  a szünetek időtartamát,  a nemzeti és óvodai ünnepek megünneplésének időpontját,  az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját,  az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai nyílt nap tervezett időpontját. A nevelés nélküli munkanapok, valamint az ünnepek időpontjáról az első szülői értekezleten tájékoztatást kell adni, valamint minden csoport faliújságján szeptemberben ki kell függeszteni és az óvoda honlapján, valamint a KIR rendszer közzétételi listájában meg kell jeleníteni. A megvalósulás ellenőrzéséért az óvodavezető helyettes a felelős.

9

1.4. Nyári, téli zárás Az intézmény üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel, ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A nyári zárva tartás ideje 4 hét (július utolsó hetétől, augusztus utolsó hetéig). A téli zárva tartás ideje az iskolai téli szünet idejére esik. A nyári zárva tartás ideje alatt a fenntartó által megállapított napokon 9–13 óráig ügyeletet kell tartani. A szülőket tájékoztatni kell az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig, a téli zárva tartásról legkésőbb november 15-ig, a nevelés nélküli munkanapokról pedig legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően. 1.5. A létesítmények és helyiségek használati rendje Az óvoda épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az óvoda helyiségeinek használói felelősek:  az óvoda tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,  az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint házirendjében megfogalmazott előírások betartásáért. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszerelési tárgyait, eszközeit csak az óvodavezető engedélyével lehet onnan elvinni. Az óvoda tálalókonyhájában a HACCP rendszer szerint folyik a munkavégzés, oda csak egészségügyi kiskönyvvel rendelkező személy léphet be. A gyermekek az óvoda helyiségeit, létesítményeit és berendezéseit csak felnőtt felügyelete mellett használhatják. A csoportszobákban és az udvaron a gyermekek csak óvónői felügyelettel tartózkodhatnak. Az udvar elsősorban a gyermekek levegőn való foglalkoztatására használható, a tavaszi, nyári időszakban a foglalkozások levezetésére. A rendért, a játékok és eszközök kíméletes használatáért, elrakásáért az óvodapedagógus felel. Az udvari játékokat, létesítményeket csak az óvodába járó gyermekek használhatják. Az óvoda ingyenes helyiséghasználatot biztosít a szülői szervezet részére. A helyiségek használatra való átengedéséről az óvodavezető dönt. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az óvoda munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat.

10

Az épület biztonságos zárásáért, nyitásáért, és a kulcsok őrzéséért a mindenkori reggeles és a délutános dajka a felelős. 1.6. Az alkalmazottak benntartózkodásának rendje, és a munkavégzés általános szabályai Az alkalmazottak munkaköri feladatait a munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra, amely a kötött munkaidőből, valamint a nevelőmunkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A dajkák, és a fűtő-karbantartó heti munkaideje 40 óra. Az éves munkatervben rögzített feladatok elvégzésére a pedagógus a kötött munkaidejének letöltése után, illetve pihenőnapon is berendelhető a 40 órás munkaidejének terhére. Az óvónők számára a kötött munkaidőn felüli – pedagógiai munkával összefüggő – rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást, vagy kijelölést az óvoda vezetője adja. A munkahelyen minden dolgozónak a munkakörére megállapított munkaidő kezdete előtt legalább 10 perccel meg kell jelennie munkavégzésre alkalmas állapotban, annak érdekében, hogy napi teendőit megfelelően előkészítse, továbbá a kötelező órájának letelte utáni 10 percben az aznap használt eszközeit a szertári rendnek megfelelően elhelyezze. A szabadságolási terv alapján az óvodavezető a helyettessel egyeztetve engedélyezi a szabadságot. Az alkalmazottak napi munkarendjét és a helyettesítési rendet a vezető helyettes állapítja meg, az óvoda foglalkozási rendjének megfelelően. A pedagógus munkaidő beosztását az óvoda vezetőjének előzetes engedélyével, a csere lebonyolítási módjának megjelölésével cserélheti csak el. Az óvoda alkalmazottai munkaidőben csak különlegesen sürgős esetekben, vezetői engedéllyel hagyhatják el az intézményt. Az alkalmazott a munkából való rendkívüli távolmaradását azonnal köteles jelenteni a vezetőnek, vagy a vezető helyettesnek, hogy a helyettesítésről intézkedjen. 1.7. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely  A gyermek érkezésekor: a gyermek átöltöztetéséhez és óvónőnek felügyeletre történő átadásához, valamint a kísérő távozásához szükséges.  A gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől való átvételéhez, átöltöztetéséhez, valamint a távozáshoz szükséges.

11

Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben:  a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe,  valamint minden más személy. A külön engedélyt az óvoda vezetőjétől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedéllyel, és szükség szerint, egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni:  A szülőnek, a gondviselőnek az óvoda által tartott értekezletekre, meghívott programokra való érkezésekor.  A meghívottaknak az óvoda valamely rendezvényén való tartózkodásakor. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése, benntartózkodása, a következők szerint történhet:  Az óvodába érkezőt fogadó alkalmazott az illetőt az óvodavezetői szobába kíséri, aki belépéséhez kapcsolódóan rendezi, intézi kérését.  A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel való egyeztetés szerint történik.  Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. Ügynökök, üzletkötők, kereskedők belépésének, benntartózkodásának szabályai  Benntartózkodásuk, tevékenységük vezetői engedélyhez kötött, aki döntése meghozatalában kötelező módon veszi figyelembe az intézmény jellegét.  Az intézmény vezetője engedélyezheti kereskedők belépését, benntartózkodását – ünnepkörökhöz kötődő gyermekkönyv terjesztésekor – az óvoda dologi beszerzéseihez kötődő ajánlatok megismerésekor (játék, tisztítószer, könyv…)  A benntartózkodás az óvodavezető által jelölt helyiségben történik. Alkalmi ügynökök, üzletkötők vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. 2. A helyettesítés rendje Az intézményvezetőt szabadsága, betegsége, valamint hivatalos távolléte alatt a vezető helyettes helyettesíti. Az óvodavezető akadályoztatása esetén az intézményvezető helyettesítését teljes felelősséggel az óvodában az intézményvezető-helyettes látja el, az azonnali döntést nem igénylő, a vezető kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével. Az óvodavezető és a helyettes kivételes egyidejű távolléte esetén írásbeli megbízást kap a nevelőtestület egyik tagja az esetleg szükséges intézkedések megtételére. Megbízás hiányában intézkedésre a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező pedagógus jogosult.

12

Az óvodavezető négy hetet meghaladó távolléte esetén a helyettes teljes jogkörrel látja el az intézmény vezetését. A teljes vezetői jogkör gyakorlására vonatkozó megbízás a fenntartó által történik, melyet a dolgozók tudomására kell hozni. A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások  A helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyettes helyett.  A helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában, illetve írásbeli megbízásában felhatalmazást kapott.  A helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. A reggel 7.00 órától 8.00 óráig, illetve a 16.00 órától 17.00 óráig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok. Intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az óvoda dolgozóinak munkarendje, a személyre szóló munkaidő-beosztás, az adott nevelési évre szóló munkaterv melléklete. 2. Az óvoda szervezeti felépítése Magasabb vezetői beosztások: óvodavezető, óvodavezető helyettes. Az óvoda alkalmazotti közösségét az intézményben foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott alkotja. Az óvoda nevelőtestületét az intézményben foglalkoztatott óvodapedagógusok alkotják. A pedagógiai munkát közvetlenül segítő alkalmazott a pedagógiai asszisztens. Szakmai munkaközösséget hozhatnak létre az óvodapedagógusok azonos feladatok ellátására. Az integrációs feladatok ellátására munkacsoportot működtetünk. A munkacsoportban való részvétel önkéntes, vagy óvodavezetői kijelölés alapján megbízással történik. A munkacsoport tagjainak a feladat ellátásáért díjazás jár, amely az aktuális évi rendelet alapján az elvégzett munkaórák arányában havi bontásban kerül kifizetésre. Az óvodában a dajkák önálló csoportot alkotnak. Műszaki alkalmazott: fűtő-karbantartó A közalkalmazotti közösség tagjainak részletes feladatait a munkaköri leírásuk tartalmazza, melynek aktualizálása minden év szeptember 1-ig megtörténik.

13

4. Az óvoda magasabb vezetői, a vezetők közötti feladatmegosztás 4.1. Az óvodavezető Az intézmény élén az óvodavezető áll, akit a vezető helyettes segít az óvoda vezetésével összefüggő feladatai ellátásában. Az intézmény vezetője egyszemélyi felelősséggel vezeti az intézményt, ellátja – a jogszabályok maradéktalan figyelembevételével – a jogszabályokból és a jelen szabályzatból rá háruló, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat. Az óvodavezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét elsődlegesen a nemzeti köznevelési törvény határozza meg. Az óvodavezető felelős:  az intézmény szakszerű és törvényes működéséért  az ésszerű és takarékos gazdálkodásért  az intézményi szabályzatok elkészítéséért, a jogszabályi előírásoknak való folyamatos megfeleltetéséért  az intézmény pedagógiai programjának jóváhagyásáért  a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért  a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért  a nemzeti ünnepek méltó megszervezéséért  a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért  a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért  a munka- és tűzvédelmi tevékenység megszervezéséért  a gyermekbalesetek megelőzéséért  a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért  a humánerőforrás biztosításáért és fejlesztéséért  a KIR adatszolgáltatás hitelességéért  a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért  a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért  a szabályzatok betartásának biztosításáért a munkaköri leírások, és a vezetői ellenőrzés útján Mint költségvetési szerv vezetője felel:  a közfeladatok jogszabályban, alapító okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak, az irányító szerv által meghatározott követelményeknek és feltételeknek a megfelelő ellátásáért  a gazdálkodásban a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság, az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért  a használatába adott vagyon vagyonkezelői jogának rendeltetésszerű gyakorlásáért  a belső kontrollrendszer kialakításáért, működtetéséért, fejlesztéséért  a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, valamint annak teljességéért és hitelességéért  az intézményi számviteli rendért

14

Az óvodavezető feladata:           

a nevelőtestületi értekezletek előkészítése a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a szülői szervezettel való együttműködés az intézmény működésével kapcsolatban döntés minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe rendkívüli szünet elrendelése – a fenntartó egyidejű értesítése mellett –, ha az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet miatt annak működtetése nem lehetséges (időjárás, járvány, természeti csapás, elháríthatatlan ok) a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatok ellátása az egyéb feladatot ellátó alkalmazottak irányítása

Az óvodavezető kizárólagos hatásköre a munkáltatói, kötelezettségvállalási és utalványozási jogkör. 4.2. Az óvodavezető-helyettes Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. Különleges felelőssége  Az óvodavezető távollétében – korlátozott jogkörben – teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat.  A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában.  Közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját.  Az óvoda kulcsaiért, valamint a bélyegző használatáért teljes felelősséggel tartozik. Az óvodavezető-helyettes felelős:  a tanügyi nyilvántartások jogszabályban, továbbá intézményi szabályzatban (határozatban) rögzített vezetéséért  az óvodai törzskönyv vezetéséért  a helyettesítések megszervezéséért  a helyettesítési napló vezetéséért, összesítéséért, elszámolásáért  szabadságok ütemezéséért és naprakész nyilvántartásáért  a HACCP-rendszer működtetéséért  a belső továbbképzések megszervezéséért

15

 az alkalmazotti értekezletek előkészítéséért  a szakmai könyvtár fejlesztéséért Az óvodavezető-helyettes feladatai:  az óvodavezető külön megbízása alapján részt vesz a vezetői munkában – szükség szerint végzi az új felvételeket, előjegyzéseket, részt vesz az étkezési térítések beszedésében – elkészíti a munkaügyi statisztikákat – szakmai fórumokon, hivatalos rendezvényeken képviseli az óvodát – pályakezdő, újonnan belépő pedagógus szakmai munkáját segíti – a költségvetés előtervezésénél összeállítja a hiánylistát, egyeztet az óvodapedagógusokkal és a dajkákkal Az óvodavezető-helyettes ellenőrzési feladatai:     

csoportellenőrzéseket végez az éves munkatervben foglaltak szerint ellenőrzi a mulasztási naplók, csoportnaplók vezetését ellenőrzi a reszortfelelősök munkáját ellenőrzi a HACCP-előírásoknak megfelelő munkavégzést ellenőrzi az intézményi szabályzatokban foglalt előírásoknak megfelelő munkavégzést

Beszámolási kötelezettsége kiterjed:  az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára  a belső ellenőrzések tapasztalataira  az intézményt érintő, megoldandó problémák jelzésére 5. Az óvoda szervezeti egységei, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás A jogszabályoknak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuk alapján részleges önállósággal, illetve sajátos feladatokkal rendelkezik:  a vezetőség  az alkalmazotti közösség  a nevelőtestület  a dajkák, technikai dolgozók közössége Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott képviselők közreműködésével – az óvodavezető fogja össze. A kapcsolattartás formái:  értekezletek  megbeszélések  fórumok  elektronikus levelezőlista

16

A kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi ponthoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösséget, illetve az általuk delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az egyes munkakörökhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a kapcsolódó felelősségi szabályokat a személyre szóló munkaköri leírások tartalmazzák. 5.1. A vezetőség Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az óvodavezető saját jogköréből szükségesnek tart. A vezetőség tagjai:  óvodavezető  óvodavezető helyettes A kapcsolattartás a vezetőség tagjai között folyamatos, és a szükségleteknek megfelelő. A vezetők irányítják, tervezik, szervezik és ellenőrzik a saját területükhöz tartozó munkát. Írásban és értekezleteken beszámolnak területük működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, hiányosságokról, problémákról, valamint javaslatokat tesznek a fejlesztésekre. 5.2. Alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösségnek az óvodában foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott tagja. A munkavégzéssel kapcsolatos jogaikat és kötelességeiket a munka törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jog illeti meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Véleményezési joga van az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatosan. A jogszabályban biztosított véleményezési és javaslattételi joggal kívül az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben javaslatot tehet, óvoda minden közalkalmazottja. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés-előkészítés gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell.

rendelkező közösségeken véleményt nyilváníthat az során a döntési jogkör véleménnyel kapcsolatos

17

Egyetértési jog: a döntési jogkör gyakorlója csak úgy rendelkezhet, ha a jogosultak ténylegesen egyetértenek. Döntési jog: kizárólagos intézkedési jog, melyet jogszabályok biztosítanak. 5.3. A nevelőtestület A nevelőtestület a köznevelési törvény alapján meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az óvoda legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja. A nevelőtestület a nevelési kérdésekben, a nevelési intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban, továbbá az e szabályzatban meghatározott kérdésekben döntési, véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Nkt. 70. §-a, valamint a EMMI r. 117. §-a határozza meg. A nevelőtestület véleményező és javaslattételi jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület döntési jogköre:        

a pedagógiai program elfogadása az SZMSZ és a házirend elfogadása a nevelési év munkatervének elfogadása átfogó értékelések és beszámolók elfogadása továbbképzési program elfogadása az intézményvezetői pályázat szakmai véleményezése a nevelőtestület nevében eljáró pedagógus kiválasztása jogszabályban meghatározott más ügyek

A nevelőtestület véleményét ki kell kérni:  

a pedagógusok külön megbízásának elosztása során a vezető helyettes megbízásakor, megbízásának visszavonásakor

A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és – szükség szerint – rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze. A pedagógusok felelőssége és kötelessége, hogy a napirend alapján felkészüljenek, beszámolási kötelezettségüknek eleget tegyenek, és érdemi hozzászólásaikkal segítsék a cél elérését.

18

Az óvodavezető rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet nevelési időn kívül, a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja  a pedagógiai program,  az SZMSZ,  a házirend,  a munkaterv,  az óvodai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az óvodavezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal átadja a nevelőtestület tagjainak. A nevelőtestületi értekezlet levezetését az óvodavezető helyettes látja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet egy nevelőtestületi tagot választ. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit és határozatait – kivéve jogszabályban meghatározott titkos szavazás esetén – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az óvodavezető szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat nevelési évenként sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni. A nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekről lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:       

a helyet, időt, az értekezlet napirendi pontjait, a jegyzőkönyvvezető és hitelesítő nevét a jelenlévők számát az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévők nevét a meghívottak nevét a jelenlévők hozzászólását a módosító javaslatok egyenkénti megszavaztatását a határozat elfogadásának szavazási arányát

A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestületi tagok közül egy hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a napirendi pontokat rögzítő jelenléti ívet, melyet a jegyzőkönyvet aláírók hitelesítenek.

19

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület valamennyi hatáskörének gyakorlási jogát fenntartja, jogszabályban biztosított hatásköreinek gyakorlási jogát nem ruházza át. 5.4. Dajkák és technikai dolgozók közössége Elkülönült szervezeti egységnek nem minősülő, jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak.

5.5 IPR munkacsoport Feladatát munkaterv alapján végzi. A terveket az intézményi IPR programmal és az éves munkatervvel összhangban kell összeállítani. Az IPR csoportban dolgozó pedagógusok külön munkaköri leírásuk alapján tevékenykednek, tevékenységüket dokumentálják. A kapcsolattartás formái: értekezletek, értékelő esetmegbeszélések, hospitálásra épülő együttműködések. 6. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája A szülők a Nkt.-ben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében szülői szervezetet működtetnek. Az óvodai csoportok szülői közösségét a csoportokba járó gyermekek szülei alkotják, akik évente csoportonként 2 fő szülői munkaközösségi tagot delegálnak az óvodai szintű szülői szervezetbe. A szülői szervezet saját SZMSZ-éről, ügyrendjéről, munkatervének tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről saját maga dönt.

elfogadásáról,

A szülőkkel történő kapcsolattartást a jogszabályokban és a jelen szabályzatban meghatározott eseteken túl a házirend is tartalmazza. A szülői szervezet elnökével az intézményvezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői szervezetének képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus kompetenciáját meghaladó ügyekben az óvodavezető helyettes tart kapcsolatot. Az óvoda a szülői szervezet képviselőinek értekezletet hív össze, vagy a szülői szervezet elnökét/képviselőjét meghívja a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjának tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály vagy az óvoda SZMSZ-e a szülői szervezet részére véleményezési, tanácskozói jogot biztosít. A meghívás a napirend írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet. Az óvoda vezetője a szülői szervezet képviselőit legalább félévente tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. Az óvodapedagógus a csoport szülői szervezete képviselőjének szükség szerint ad tájékoztatást. 20

Az óvodás gyermek fejlődéséről, magatartásában, érzelmi életében bekövetkezett változásokról való tájékoztatás a csoportos óvodapedagógus, adott esetben az óvodavezető feladata és kötelessége. A szülői szervezet    

figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét bármely, gyermekeket érintő kérdésben tájékoztatást kérhet képviselője részt vehet a gyermekbalesetek kivizsgálásában nevelőtestületi értekezlet összehívását kezdeményezheti

A szülői szervezet véleményezési jogot gyakorol:           

a pedagógiai program elfogadásakor az SZMSZ elfogadásakor a házirend elfogadásakor a munkaterv elfogadásakor (a nevelési év rendjének meghatározásában) az adatkezelési szabályzat elfogadásakor a fakultatív hit- és vallásoktatás helyének és idejének meghatározásában a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában a vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás módjának meghatározásában a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend nyilvánosságával kapcsolatosan a szülőket anyagilag is érintő ügyekben (pl. a szükséges ruházati felszerelésekkel kapcsolatosan)  a nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programok összeghatárának megállapításakor  vezetői pályázatnál  az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatosan A szülői szervezet véleményezési jogkörében eljárva minden esetben köteles írásban nyilatkozni. A szülői szervezet képviselői minden értekezlet után kötelesek a soron következő csoportos szülői értekezleten beszámolni a mindenkit érintő információkról. A szülői szervezet részére érkezett iratokat az óvodatitkár bontatlanul köteles átadni az érdekeltnek. Az iratkezelés az érdekelt kezdeményezésére történik. 7. Óvodáztatási támogatás A települési önkormányzat jegyzője az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot annak a szülőnek vagy családba fogadó gyámnak állapítja meg, akinek gyermeke  tekintetében a halmozottan hátrányos helyzet fennállását a jegyző megállapította,  legkésőbb annak a nevelési évnek a kezdetéig, amelyben az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző időszakban legalább két hónapon keresztül rendszeresen jár óvodába, és

21



naponta legalább hat órát tartózkodik az óvodában.

Az óvodáztatási támogatást ugyanazon gyermek után csak az egyik szülő igényelheti. Az óvodavezető az első igazolatlan nap után írásban tájékoztatja a szülőt a mulasztás következményeiről. A kifizetés esedékességét megelőzően - jogszabályban meghatározott időpontban és időtartamra vonatkozóan - tájékoztatja a jegyzőt azoknak a napoknak a számáról, amelyeket a gyermek igazoltan és igazolatlanul az óvodából mulasztott, egyidejűleg arról, hogy a mulasztott napok száma együttesen meghaladta az óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, vagy a mulasztott napok száma nem érte el a fenti mértéket. A július-augusztus hónapokra eső – szülő által igazolt - mulasztásból tíz napot a huszonöt százalék megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. A támogatás évente kétszer kapható: júniusban és decemberben. A mindenkori éves költségvetési törvény rögzíti az összeg mértékét. 8. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések Az óvodavezető irodájában – hitelesített másolati példányban –, valamint az intézmény honlapján a szülők számára hozzáférhető  az óvoda pedagógiai programja,  szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ),  házirendje. A pedagógiai program másolati példánya minden csoportban is megtalálható, ami a szülők számára nyomtatott formában bármikor hozzáférhető. A dokumentumok elhelyezéséről és a szóbeli tájékoztatás időpontjáról a szülők a nevelési év kezdésekor tájékoztatást kapnak az óvodavezetőtől. A szülők az óvodavezetőtől, helyettesétől és a csoport óvodapedagógusától kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról. Ennek időpontja a szülővel történő előzetes egyeztetés alapján kerül meghatározásra. Az óvoda lehetőséget biztosít arra, hogy a szülők az óvodai beiratkozás előtt is választ kapjanak kérdéseikre. Beiratkozáskor a házirend egy példányát minden szülő kézhez kapja, melynek tényét aláírásával kell igazolnia. 9. Külső kapcsolatok Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a beiskolázás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, szervezetekkel.

22

Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart:           

a fenntartóval az általános iskolával gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal az egészségügyi szolgáltatókkal pedagógiai szakszolgálatokkal pedagógiai szakmai szolgáltatókkal kulturális intézményekkel, szolgáltatókkal roma nemzetiségi önkormányzattal egyházakkal más óvodákkal a kuratóriumi tagokkal

9.1. Fenntartó Kapcsolattartó: óvodavezető. A kapcsolattartás tartalma: az intézmény optimális működtetése, a fenntartói elvárásoknak való megfelelés, az intézmény érdekeinek képviselete. A kapcsolattartás formája: vezetői értekezletek, rendezvények, központi ünnepségeken való intézményi képviselet, munkamegbeszélések, adatszolgáltatás, írásos beszámoló. 9.2. Általános iskola Kapcsolattartó: az óvodavezető által az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus. A kapcsolat tartalma: a gyermekek iskolai beilleszkedésének segítése az óvoda–iskola átmenet megkönnyítésével, információk továbbítása a szülőknek. A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, szakmai fórum, hospitálások, rendezvényeken való részvétel. 9.3. Gyermekjóléti és családsegítő szolgálat Kapcsolattartó: óvodavezető, illetve egyeztetést követően a gyermekvédelmi felelős. A kapcsolat tartalma: a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, esélyegyenlőség biztosítása. A kapcsolat formája, lehetséges módja:  előadásokon, rendezvényeken való részvétel,  segítség kérése, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni,  javaslatkérés, hogy az óvoda a gyermekvédelmi rendszer keretei között szükség esetén milyen intézkedést tegyen,  esetmegbeszélések az óvoda részvételével, a szolgálat felkérésére,  szülők tájékoztatása (a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése).

23

Gyakoriság: szükség szerint. 9.4. Egészségügyi szolgáltatók Kapcsolattartó: az óvoda vezetője. Feladata: biztosítja a munkafeltételeket, gondoskodik a gyermekek felügyeletéről, vizsgálatokra való előkészítéséről, a szülők tájékoztatásáról. A kapcsolat tartalma: a gyermekek egészségügyi ellátását végző szervezetek, az óvodavezetővel egyeztetett rend szerint, együttműködve végzik a preventív munkát. A védőnő feladatkörébe tartozik a vizsgálatok egyeztetése, az óvoda pedagógiai programját képező egészségfejlesztési terv megvalósításának segítése. A kapcsolat formája: egészségügyi vizsgálat, szűrés, beutalás kezelésre. Gyakoriság: nevelési évenként a feladatra szóló megállapodás tartalma szerint. Az alkalmazottak alkalmassági munkaegészségügyi vizsgálatát végző szolgáltatás tekintetében a munkába állás előtti orvosi vizsgálatra és az időszakos orvosi vizsgálatra történő beutalás az óvodavezető kötelessége, a vizsgálaton való részvétel kötelessége pedig az alkalmazotté. 9.5. Pedagógiai szakszolgálatok Kapcsolattartó: az óvoda vezetője és a fejlesztőpedagógus. A kapcsolat tartalma: a gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben. A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció. Gyakoriság: nevelési évenként a beiskolázást megelőzően, illetve a pszichológus, logopédus és óvónők jelzése alapján szükség szerint. 9.6. Pedagógiai szakmai szolgáltatók Kapcsolattartó: az óvoda vezetője. A kapcsolat tartalma: a pedagógusok szakmai ismereteinek frissítse, bővítése, valamint szaktanácsadói szakmai segítés. A kapcsolat formája: továbbképzések, konferenciák, konzultációk, szaktanácsadói hospitálás, szaktanácsadói javaslat. Gyakoriság: nevelési évenként meghirdetett időpontokban és gyakorisággal. 9.7. Kulturális intézmények, szolgáltatók Kapcsolattartó: az óvodavezető által az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus. A kapcsolat tartalma: színvonalas gyermekműsorok, előadások szervezése, lebonyolítása. A kapcsolat formája: intézményi programok szervezése, intézményen kívüli kulturális programok látogatása, illetve ajánlása a szülőknek. Gyakorisága: az adott nevelési évre szóló munkatervben meghatározva, a szülői szervezet véleményének kikérésével. 24

9.8. Roma Nemzetiségi Önkormányzat Kapcsolattartó: óvodavezető A kapcsolat tartalma: programok szervezése az óvodás korú halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére, beóvodázásuk, rendszeres óvodába járásuk segítése. A kapcsolattartás formája: esetmegbeszélések, kirándulásokon, hagyományőrző programokon való részvétel. Gyakoriság: szükség szerint. 9.9. Egyházak és az óvoda kapcsolata Kapcsolattartó: Az egyházak képviselőivel az óvodavezető tartja a kapcsolatot. A kapcsolat tartalma: A szülők világnézeti, vallási meggyőződését tiszteletben tartva, lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekek heti egy alkalommal – szülői igény szerint - katolikus, illetve református hitoktatáson vegyenek részt. Az óvoda biztosítja a vallási neveléshez szükséges helyet és az eszközöket. A hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához kikérjük a szülői szervezet véleményét. Az óvodában szervezett hitoktatás szabályait a Házirend tartalmazza. 9.10. Kapcsolat más óvodákkal Kapcsolattartó: óvodavezető. A kapcsolattartás formái: vezetői megbeszéléseken való részvétel, közös nevelőtestületi továbbképzések szervezése, térségi ovi olimpiák szervezése. 9.11. Alapítványi kuratórium Kapcsolattartó: a kuratórium elnöke (óvodavezető). A kapcsolat tartalma: a nevelőtestület és a szülői szervezet tájékoztatása az alapítvány munkájáról. Gyakoriság: nevelési évenként a kuratórium és az intézményi igények alapján. 10. A pedagógiai munka belső ellenőrzése A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység eredményességének, hatékonyságának a vizsgálata, az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd azt követően a helyes gyakorlat megteremtése. A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. Az ellenőrzési tervet az óvodavezető készíti el, végrehajtásáért is ő felel.

25

A pedagógiai munka belső, valamely témájú területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. Az ellenőrzési terv az éves munkaterv része. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszerét, és ütemezését. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái lehetnek: szóbeli beszámoltatás, írásbeli beszámoló (felmérések, tesztek), értekezlet, foglalkozás látogatás, dokumentum elemzés. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet az óvodavezető helyettes is. Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során. Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja a vezető helyettest is. 11. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az intézményi megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját és felelősét (felelőseit) az éves munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy az óvodai ünnepélyek és rendezvények mindenkor a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A szülőkkel együtt tartott ünnepek, jeles napok:  zöld-nap  karácsony  farsang  évzáró, anyák napja  gyermeknap  ballagás  ovi olimpia Csoportszintű ünnepek:  húsvét  Mikulás-nap  a gyermekek születésnapjának megünneplése  október 23-a Nyilvános szerepléssel járó ünnepek:  idősek napja  március 15-e  jász-nap A jeles napokról, népszokásokról való megemlékezés, a népi kézműves technikák megismertetése a csoportok nevelési terve alapján történik.

26

Tanulmányi kirándulások, séták, mozi- és színházlátogatás, sportnapok szervezése a munkaterv szerint történik. Az ünnepek és hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok, elvárások     

Az óvoda közösségi helyiségeinek az ünnephez illő feldíszítése. Tájékoztató információk kihelyezése a program időpontja előtt legalább 2 héttel. Projektterv készítése az intézményi szintű rendezvényekhez (feladat – felelős – határidő megjelölésével). A rendezvényeken való aktív részvétel, a személyre szóló feladatok maradéktalan elvégzése. Alkalomhoz illő öltözködés – egységes arculat tükrözése (sportrendezvényeken formapóló, nemzeti ünnepeken ünneplő ruha, farsangkor jelmez használata).

12. A fakultatív hit- és vallásoktatás feltételeinek biztosítása Az óvoda biztosítja a szülő kérése alapján a gyermek számára a történelmi egyházak által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatást. Ehhez szükséges az óvoda és az egyház között létrejött együttműködési megállapodás, az egyház által biztosított hitoktató. Az óvodával kötött megállapodás alapján a hitoktatás nem zavarhatja az óvodai életet, a nevelés folyamatát. Az óvoda biztosítja a tevékenységhez szükséges feltételeket. Az óvodában, tiszteletben kell tartani a gyermekek, szülők, alkalmazottak lelkiismereti és vallásszabadságát. A hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához írásban ki kell kérni a szülői szervezet véleményét. A hit és vallásoktatás igénylésének eljárásrendje A történelmi egyházak képviselőinek kezdeményezésére, minden év szeptember első hetében kerül sor a szülői igények írásbeli megkérésére. Az igényeket az óvodavezető helyettes összesíti és továbbítja az egyház képviselőjének, aki a vezetővel történt egyeztetés után a kialakított szervezeti rendnek megfelelően, kezdi meg tevékenységét az intézményben. Az általuk tartott foglalkozások, napirendbe építve, elkülönülten az óvodai foglalkozásoktól kerülnek megvalósításra. 13. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az óvodába járó gyerekek intézményen belüli rendszeres egészségügyi felügyeletét a fenntartó önkormányzat, és a háziorvosi szolgálat közötti megállapodás keretében a háziorvosok és a védőnők látják el, nevelési évenként az éves munkatervben meghatározott időpontban. A háziorvosok évente egy alkalommal, a védőnők évente több alkalommal is látogatják az óvodát. Évente egy alkalommal általános vizsgálat, fogorvosi, szemészeti és hallás-szűrés történik.

27

Amennyiben az orvosi vizsgálatok elvégzéséhez a szülő nem járul hozzá, erről írásban kell nyilatkoznia. A kötelező védőoltások az óvodában nem adhatók be. Az óvodavezető feladatai az egészségügyi ellátás keretén belül:   

biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit, gondoskodik a szükséges óvónői felügyeletről, és szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről.

Ha egy gyermek betegségre gyanús vagy beteg, a következő módon kell eljárni:    

Betegségre gyanús, lázas gyermeket nem szabad bevenni az óvodába. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, és le kell fektetni. Szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni. Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről.

Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendjére vonatkozó szabályozást az óvoda Házirendje tartalmazza. 14. Gyermekvédelmi feladatok ellátása A gyermekvédelmi felelős a nevelőtestület tagja, az intézmény vezetőjének a megbízásából, az óvodavezetővel együtt képviseli a gyermek- és ifjúságvédelmi szempontokat, szervezi, irányítja, és személyes részvételével elősegíti ezek érvényesülését. A családdal és a pedagógusokkal együttműködve kiküszöböli a veszélyeztetett gyermekekre ható ártalmakat, védi őket a testi, lelki, erkölcsi károsodásoktól, illetve ellensúlyozza a veszélyeztető hatásokat. A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkaprogramot. Munkájáról évente beszámol a nevelőtestületi értekezleten, illetve egyéb esetekben az intézményvezető utasítására. Az óvodavezető kapcsolatot tart konkrét esetekben a szakértői bizottsággal, gyámhatósággal, rendőrséggel, valamint a családokkal foglalkozó szakemberekkel. Rendszeresen figyeli a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását, a helyi önkormányzat kapcsolódó rendeleteit, és ezt a kollégái tudomására hozza. Segíti és szorgalmazza a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet kritériumainak intézményi szintű megállapítását. Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodában dolgozó óvónők között. Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket, az intézkedéseket, az eredményeket. Elősegíti a csoportvezető óvónők felderítő tevékenységét. Szükséges esetekben családlátogatást végez a csoport óvónőivel. Továbbképzéseket tart az óvodapedagógusoknak. Részt vesz a gyermekvédelmi munka intézményi ellenőrzésében, értékelésében és minőségbiztosításában.

28

15. Intézményi védő, óvó előírások 15.1. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok A gyermekekkel egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát az óvodai nevelési év megkezdésekor, illetve folyamatosan (kirándulás, séta stb.), a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően ismertetni kell. A gyermekek tájékoztatása, felvilágosítása a csoportos óvónő felelőssége. Az ismertetés tényét és tartalmát a csoportnaplóban dokumentálni kell. Az óvodai életre vonatkozó szabályok a nem óvodás testvérekre is vonatkoznak, azok betartása a szülők jelenlétében is elvárás. Az óvoda csak minősítési jellel ellátott játékot vásárolhat. Az óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett, vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot, használati utasítást áttanulmányozni és az alkalmazás során betartani. A kapukat és a bejárati ajtót minden esetben be kell csukni, hogy a gyermekek felügyelet nélkül ne hagyhassák el az óvoda épületét. Óvodába lépéskor a szülők írásban nyilatkoznak arról, hogy ki viheti haza a gyermeket. Az óvoda felügyeleti kötelezettsége a belépéstől az intézmény jogszerű elhagyásáig terjed, illetve az óvodán kívüli programok időtartamára áll fenn. Az intézmény vezetőjének felelőssége,  hogy az óvodában keményforrasztás, ív- és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető,  hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet,  hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az aljzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével,  hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be,  hogy a játékok, foglalkozási eszközök vásárlásakor csak megfelelőségi jellel ellátott termékeket szerezzenek be,  hogy az udvari játékok folyamatos karbantartása, időszakos szabványossági felülvizsgálata megtörténjen,  hogy a gyermekbalesetek megelőzése érdekében a gyermekekkel foglalkozó valamennyi alkalmazott figyelmét felhívja a veszélyforrásokra (csoportszoba, udvar, séták, kirándulások, játékeszközök stb.) valamint a bekövetkezett baleset utáni eljárással kapcsolatos szabályok megfogalmazása, a teendők ismertetése,  a veszélyekre figyelmeztető jelzések, táblák, hirdetmények kifüggesztése, illetve azok tartalmának évenkénti ismertetése,  hogy évente az intézmény egész területét felmérjék a védő, óvó intézkedések szükségessége szempontjából.

29

Az óvodai alkalmazottak felelőssége:  Mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére.  A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá.  A gyermekek testi épségét veszélyeztető (szúró, vágó stb.) tárgyak otthonról ne kerülhessenek az óvodába.  Szülők tájékoztatása a gyerekek ruháiban, ékszerhasználatában és játékaiban rejlő baleseti forrásokról.  Szülők hozzájárulásának igénylése tömegközlekedési eszközökön való utazáshoz, valamint minden óvodán kívüli tevékenységhez.  A foglalkozásokra általuk készített és használt eszközök megfeleljenek a biztonsági előírásoknak.  Javaslatot tegyenek az óvoda épülete és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére.  Munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére.  Veszélyforrást jelentő munkahelyüket (karbantartó helyiség, tisztító szertár), és az eszközöket mindig zárják.  Hívják fel a gyermekek és az óvodavezető figyelmét a veszélyhelyzetekre.  Azonnali veszélyelhárítás szükséges a baleset megelőzése érdekében. Az óvoda minden dolgozójának ismernie kell a munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. A munkakörönként kialakított általános és specifikus ismereteket nevelési évenként ismétlődő oktatáson való részvételükkel kötelesek megszerezni. 15.2. Gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok A balesetet szenvedett gyermek ellátása a gyermek felügyeletét éppen ellátó óvónő feladata, miután a többi gyermek biztonságáról, felügyeletéről gondoskodott. A fenti feladatok ellátásában a helyszínen jelenlévő többi munkatársnak is segítséget kell nyújtania. A balesetet szenvedett gyermek megnyugtató ellátása után tájékoztatni kell az óvodavezetőt, amennyiben orvosi ellátás szükséges, akkor azonnal értesíteni kell a szülőket is. A gyermekbalesetek jelentésének módját a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 169. § (2) bekezdése tartalmazza. A gyermekbalesetek jegyzőkönyvezése és nyilvántartása a gyermekvédelmi felelős feladata. Az elektronikus úton kitöltött, kinyomtatott, hitelesített jegyzőkönyv egy példányát megkapja a szülő, egy példányát az óvoda irattárában kell megőrizni. Nem súlyos balesettel kapcsolatos feladatok:  a baleset körülményeinek kivizsgálása,  jegyzőkönyv készítése,  bejelentési kötelezettség teljesítése.

30

Súlyos balesettel kapcsolatos további előírások:  azonnali jelentés a fenntartónak,  legalább középfokú munkavédelmi képesítéssel rendelkező személy bevonása a baleset körülményeinek a kivizsgálásába. A baleset körülményeinek kivizsgálásánál biztosítani kell a szülői szervezet képviselőjének részvételét. A munkavédelmi felelős különleges felelőssége, hogy  gyermekbalesetet követően intézkedést javasoljon a megelőzésére, hogy hasonló eset ne forduljon elő,  az óvoda minden alkalmazottját tájékoztassa. 15.3. A nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtése Nevelési időben szervezett, óvodán kívüli programokkal kapcsolatos szabályok Az óvodapedagógusoknak lehetőségük van óvodán kívüli programok szervezésére is:  kirándulás, séta,  színház-, múzeum-, kiállítás látogatás,  sportprogramok,  iskolalátogatás stb. A szülők a nevelési év kezdetén írásban hozzájárulnak ahhoz, hogy gyermekük az óvodán kívül szervezett programokon részt vegyen. Az óvodapedagógusok feladatai  A csoport faliújságján tájékoztatják a szülőket a program helyéről, időpontjáról és a közlekedési eszközről.  Az óvodavezető tájékoztatása előzetesen szóban, majd a program megkezdésekor helyi formanyomtatvány (helyszín, résztvevők neve, kísérők neve, időtartam, közlekedési eszköz) kitöltésével írásban. A program akkor tekinthető engedélyezettnek, ha azt az óvodavezető vagy helyettese írásban ellenjegyezte. Különleges előírások A programhoz a gyermeklétszámnak megfelelő kísérőt kell biztosítani:  tömegközlekedés igénybe vételekor 8 gyermekenként 1-1 fő felnőtt kísérő – de minimum 2 fő  bérelt autóbusz esetén 10 gyermekenként 1-1 fő felnőtt kísérő. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről.

31

Az óvodai alkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos szabályok  Az intézmény valamennyi alkalmazottjának érvényes munkaköri alkalmassági orvosi véleménnyel kell rendelkeznie.  A HACCP-előírások betartása és betartatása mindenki felelőssége.  Az intézmény egész területén tilos a dohányzás!  Az intézményen belül szeszes ital fogyasztása tilos! 16. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt az intézményvezetőnek jelenteni. A szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről az óvodavezető dönt. Akadályoztatás esetén jelen szabályzatban előírt helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően haladéktalanul értesíti az érintett hatóságokat, a fenntartót, a szülőket, és megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, tanulók védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít különösen a tűz, az árvíz, a földrengés, a bombariadó, és egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzatban leírt terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. 17. Reklámtevékenység szabályai Az óvodában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal (korszerű táplálkozás, testedzés stb.), a környezetvédelemmel (szelektív hulladékgyűjtés, természetvédelem stb.), a társadalmi, közéleti tevékenységgel, ill. kulturális tevékenységgel (színház, kulturális események, stb.) függ össze. A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult. Az intézményi hirdetőtáblára csak a vezető által megbízott személy tehet ki hirdetményeket (szórólapokat, plakátokat). Minden hirdetményen szerepelnie kell az óvoda körbélyegzőjének. Szülő vagy más idegen személy nem tehet ki hirdetést a faliújságra a vezető engedélye nélkül. Politikai hirdetmények, vallási hovatartozásra vonatkozó hirdetmények kifüggesztése szigorúan tilos. A vezető, illetve a vezető helyettes kötelessége a hirdetőtábla rendszeres napi ellenőrzése.

32

18. A telefonhasználat eljárásrendje A dolgozó a mobil telefonját a gyermekekkel való foglalkozás teljes idejében, néma állapotban tarthatja magánál és csak kivételes, sürgős esetben használhatja. Az intézményi vonalas telefon kivételes, sürgős esetben használható magáncélra. A pedagógus a gyermekek között munkaidejében mobiltelefonját magáncélú beszélgetésre sem a csoportszobában, sem az udvaron nem használhatja. 19. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek felé A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű tájékoztatás nyilatkozatnak minősül. Nyilatkozattétel esetén az alábbi előírásokat kell betartani:  Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult.  A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel.  A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire.  Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. 20. Hivatali titok megőrzése Az intézmény minden dolgozójának kötelessége a hivatali titok megtartása. A közalkalmazott nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, melyek hivatali titoknak minősülnek, és amely nyilvánosságra kerülése az óvoda érdekeit sértené. A hivatali titok megsértése súlyos vétségnek minősül. Az óvoda valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni. Hivatali titoknak minősül:  amit a jogszabály annak minősít,  a dolgozó személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok,  a gyermekek és a szülők személyiségi jogaihoz fűződő adat,  továbbá, amit az óvoda vezetője az adott ügy, vagy a zavartalan működés biztosítása, illetve az óvoda jó hírnevének megőrzése érdekében vezetői utasításban írásban annak minősít.

33

21. Kártérítési felelősség A Munka Törvénykönyve 2012 évi I. törvény 179-190. § szerint kerül alkalmazásra

III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata, módosítása Felülvizsgálata: évenként, jogszabályi és használhatósági szempontok figyelembevételével. Módosítása: az óvodavezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület is. A módosítás indoka lehet:  jogszabályváltozás,  alapító okirat tartalmának változása,  túlszabályozott rendszer,  hiányosan szabályozott rendszer,  hibás illetékesség vagy hatáskör kijelölés. A módosítás során az elkészítésre vonatkozó legitimációs eljárást kell lefolytatni. 2. A szervezeti és működési szabályzat nyilvánossága  A hatályba lépett SZMSZ-t meg kell ismertetni az óvoda minden alkalmazottjával, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják helyiségeit.  Az SZMSZ-ben foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell.  A hozzáférhetőség biztosítását jelen Szabályzat tartalmazza. 3. A szervezeti és működési szabályzat érvényessége 2014. június 30-tól visszavonásig. 4. A szervezeti és működési szabályzat mellékletei 1. Munkaköri leírások 2. Adatkezelési szabályzat 3. Közérdekű adatok megismerésének eljárásrendje

34

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A szülői szervezet véleményezésének dátuma: Jászkarajenő, 2014. június 25. A nevelőtestület jóváhagyásának dátuma: Jászkarajenő, 2014. június 30. Az óvodavezető jóváhagyásának dátuma: Jászkarajenő, 2014. június 30.

…………………………………………

Gyapjas Tiborné óvodavezető

Mellékletek: 1. Alkalmazotti közösség értekezletén készült jegyzőkönyv 2. Szülői Szervezet vezetőségi ülésén készült jegyzőkönyv 3. Óvodavezető jóváhagyó határozata

35