Szervezeti és működési szabályzat

33

2015.

Szervezeti és működési szabályzat A Dunaharaszti Hunyadi János Német Nemzetiségi Általános Iskola SzMSz-e tartalmazza az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket

Dunaharaszti Hunyadi János Német Nemzetiségi Általános Iskola Hunyadi János Deutsche Nationalitäten Grundschule Harast 2330 Dunaharaszti, Földvári L. u 15. Tel: 24-531-020, Fax: 24-531-021 Mail: [email protected]

0

A Dunaharaszti Hunyadi János Német Nemzetiségi Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2015

Tartalomjegyzék 1.Az intézmény adatai …………………………………………………………………………. 3 2. Általános rendelkezések ....................................................................................................... 3 3. Az intézmény működési rendje, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodás rendje ........................................................................................................................................... 4 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ................................................................. 10 5. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók beléptetése az épületbe, benntartózkodásuk rendje ......................................................................................................................................... 12 6. Tagintézmény (intézményegység)esetén a tagintézménnyel ( intézményegységgel) való kapcsolattartás rendje ……………….……………………………………………………… ..13 7. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje ................................................................................................................ 14 8. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítési rend ............................................................................................................................................ 20 9. Az intézményi közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje .................................... 21 10. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, valamint a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések ……………………………………..20 11. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást…28 12. Ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények rendje ......................................................... 29 13. A szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében ...................................................................................... 30 14. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje …………………………………..28 15.. Az intézményi védő, óvó előírások ..................................................................................... 30 16.Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők …………………………………32 17. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága, a szülők tájékoztatása ............................... 38 18. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel …………………………………………………37 19. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ............................... 41 20. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje …………..39 21. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje ........ 40 22. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták ……………………………………………………………………………42

1


23. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok melyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek ................................................................................................................................ 49 24. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkerete................................................ 44 25. A felnőttoktatás formái ........................................................................................................ 57 26. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) ................................................. 46 27. Azok az ügyek, melyekben a diákönkormányzatot a szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel ……………………………………………………………..47 28. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje..47 29. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyezetek kezelésére irányuló eljárásrend …………………………………………………………………………………………………..48 30. A könyvtár SZMSZ ………………………………………………………………………51 Záradék …………………………………………………………………………………………54 Megismerési nyilatkozat ………………………………………………………………………..56

2


1. Az intézmény adatai 1.1. Az iskola neve Dunaharaszti Hunyadi János Német Nemzetiségi Általános Iskola (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szigetszentmiklósi Tankerület 132011 intézményi kódú iskolája) 1.2. Az iskola székhelye 2330 Dunaharaszti, Földvári L. u. 15. Tagintézménye: 2330 Dunaharaszti, Fő út 268. 1.3. Az iskola OM azonosítója 032466 1.4. Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata Köznevelési feladatokat ellátó közintézmény 1.5. Ellátandó alaptevékenységek Az iskola a nevelési és oktatási tevékenységét a köznevelési törvény előírásai, a nevelési-oktatási tervek, programok, illetve az intézmény pedagógiai programja, valamint szervezeti és működési szabályzata előírásai szerint végzi. 2. Általános rendelkezések 2. 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:  

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről1 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

Figyelem: a 2012-ben bevezetett új jogszabályok szerinti „új” szabályozást az egész szabályzatban kurzív betűkkel emeltük ki. 1

3


    

1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

2.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az iskola előző Szervezeti és Működési Szabályzata 3. Az intézmény működési rendje, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodás rendje Az iskola működési rendje: Jelen szabályzat rendelkezik az iskola által kötelezően ellátandó feladatok munkarendjéről, a főbb munkaköri csoportok feladatairól, jogairól és kötelezettségeiről, időbeosztásáról, a munkavégzés folyamatainak ellenőrzéseiről, az intézmény belső ellenőrzési rendjéről és más munkaszervezési kérdésekről.

3.1. A tanév rendje A tanév általános rendjéről a művelődési és közoktatási nemzeti erőforrás miniszter évenként rendelkezik. A tanév általában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A szorgalmi idő előkészítése augusztus 15-től augusztus 31-ig tartó időszakban történik. A tanítási év ötnapos tanítási hetekből áll. A szombat és vasárnap tanítás nélküli pihenőnap. Tanítás nélküli pihenőnap jár a tanulónak a munkaszüneti napokon is. A tanítási év utolsó napját követően legalább hatvan összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani. Tanítási nap: „az egyes osztályokban a tanítási órák, vagy továbbá az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelési program, a kulturális, illetőleg sportrendezvény megtartására fordított nap, amennyiben ha a foglalkozási órák száma eléri a hármat” (2011. évi CXC. Törvény 4.§)

4


A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben az iskolaszék, az SZMK, a Közalkalmazotti Tanács, a diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével. A tanév helyi rendjének elfogadása a tanévnyitó értekezleten történik, ahol a tantestület dönt:  az új tanév feladatairól,  a pedagógiai program és a házirend módosításairól,  az éves munkaterv jóváhagyásáról,  az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról,  a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról,  a tanév tanórákon kívüli foglalkozásairól,  a nevelési értekezlet témájáról,  a tanév aktuális kérdéseiről,  a tanulmányi kirándulások időpontjáról. A tanév helyi rendjét, az iskola rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az iskola pedagógusai az első osztályfőnöki órán ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel. 3.2 .Az intézmény nyitva tartása Az intézmény szorgalmi időben – tanítási napokon reggel 6 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 20.30 óráig van nyitva. Az iskolában reggel székhelyen 7 órától 17 óráig, telephelyen 6.45 órától 17.45 óráig -a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben - tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. Iskolai szintű tanórán kívüli foglalkozásokat 16.00 óráig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az igazgató-helyettesi és a gazdasági irodában történik 8 óra és 16 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza, s az iskola bejáratánál elhelyezi az erről szóló értesítést. A nyári szünetben is irodai ügyeletet szervez, melynek időpontját szintén az iskola bejáratánál kifüggeszti és a honlapon közzéteszi. Munkaszüneti napokon, szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezetővel történt előzetes egyeztetés alapján a működtető önkormányzat engedélyével szervezett programok lebonyolítására lehet. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon - rendezvények hiányában zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre a működtető önkormányzat adhat engedélyt - eseti kérelmek alapján. 5


3.3.A tanulók fogadásának és benntartózkodásának rendje A tanulókat telephelyen 6.45 órától, székhelyen 7.00 órától fogadja az intézmény a tanulókat. A tanulónak legkésőbb az első tanórája előtt 15 perccel az iskolában kell tartózkodnia. A tanítás végén a diáknak el kell hagyni az iskola épületét, ha nincs semmilyen tanórán kívüli foglalkozása. Gyermek, tanuló az intézményben, azok helységeiben felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Tanítási időben a tanulók engedély nélkül nem hagyhatják el az épületet. Az iskola helyiségeit a tanulók csak pedagógus felügyeletével használhatják. A magántanulóknak, ha az iskolában tartózkodnak, részt kell venni a tanórákon. Az iskolai rendszabály (házirend) tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók iskolai munkarendjének, életének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok ügyelnek. A házirendet - az intézmény vezetőjének előterjesztésére a nevelőtestület fogadja el a törvényben meghatározott egyetértésével. (A közoktatási törvény 40 §.(6)) 2011.évi CXC. Tv. 25.§ (4) 3.4. Az intézmény vezetőinek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Székhelyintézmény, tagintézmény : Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az intézményben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője vagy helyettese heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait munkanapokon 8.00 és 16.00 óra között. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. 3.4.1. Az alkalmazottak a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény alkalmazottai (pedagógus, nevelő-oktató munkát segítő személyek) heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezletek, fogadóórák napjain a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó 6


előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok közzététele, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg.

3.4.2. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről 62.§ (5-7) alapján: A pedagógusok munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százaléka (32 óra) a kötött munkaidő, amelyet a pedagógus az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni. A teljes munkaidő ötvenöt – hatvan százaléka ( 22-26 óra) a neveléssel –oktatással lekötött munkaidő, amelynek terhére tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötött munkaidő, és ezen belül b) a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő. 3.4.3.A neveléssel – oktatással lekötött munkaidő részben ellátott feladatok különösen a következők a) b) c) d) e) f) g) h) i) j)

a tanítási órák megtartása a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, osztályfőnöki feladatok ellátása, iskolai sportköri foglalkozások, énekkar, szakkörök vezetése, differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), magántanuló felkészítésének segítése, fejlesztő foglalkozás vizsgafelkészítő foglalkozás napközis és tanulószobai foglalkozás

A pedagógusok előkészítő és befejező tevékenységet is végeznek. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) A kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, különösen indokolt esetben veszi figyelembe. 3.4.4. A kötött munkaidő keretében ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, 7


d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) különbözeti, pót-, osztályozó vizsgák lebonyolítása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt órák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása z) folyosói dekoráció frissítése, gyermekfelügyelet ( reggel, délután), menzakísérés aa) különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, bb) a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása

Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni:  

az 3.4.3. részben meghatározott tevékenységek mindegyike az 3.4.4. szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak.

Az intézményen kívül végezhető feladatok:  a 3.4.4. szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő 8


meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt. 3.4.5.Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.45 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az igazgató helyettesi irodában. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését, a tanteremcserét az igazgatóhelyettes engedélyezheti. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. A szakos helyettesítő pedagógus köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 3.4.6.A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelőoktató munkával összefüggő további feladatokból áll. 9


Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. A nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható. 3.4.7.. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, vagy az intézményvezető helyettesek szóbeli vagy írásos utasításával történik.

4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 4.1.A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése: az intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. 4.2.A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, - a szülői közösség, és a tanuló közösség (iskolaszék, diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön a megelőző szerepe. 10


Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása teremti meg. A munkaköri leírásokat tanévenként át kell tekinteni. Munkaköri leírás kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit:  tagintézmény -vezető  az igazgatóhelyettesek,  a munkaközösség-vezetők,  az osztályfőnökök,  a pedagógusok. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösségvezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:  tanítási órák ellenőrzése (igazgató, tagintézmény-vezető igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők),  tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával,  az osztályfőnöki munka hatékonysága  az adminisztráció folyamatos ellenőrzése,  az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,  az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán,  a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése  pedagógus ügyelet ellenőrzése  gyermek- és ifjúságvédelmi munka. Az ellenőrzés formái:  óralátogatás,  foglalkozások ellenőrzése,  beszámoltatás,  eredményvizsgálatok, felmérések, hatáselemzések készítése,  helyszíni ellenőrzések,  feltáró megbeszélés minden érintett jelenlétében,

11


5. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók beléptetése az épületbe, benntartózkodásuk rendje Reggel 730 – 1600 óra között az intézménybe érkezőnek a titkárságon kell bejelentkeznie. Távozását a titkárságon jelezni kell. Az egyéni fogadóórára érkező szülők, a tanárt a tanári előtt várják meg. Az épületben vendégek csak addig tartózkodhatnak, amíg ügyüket elintézik, utána távozniuk kell. Amennyiben ezt nem teszik, a felnőtt dolgozók távozásra szólítják fel őket. Ennek megtagadása esetén az iskolának jogában áll külső, hatósági segítséget is kérni. A szülői értekezletek és az általános fogadóóra időpontjában a szülők a kijelölt helyiségekben keresik fel a tanárt. A fogadóórák és a szülői értekezletek helyének jegyzéke az iskolai hirdetőtáblán megtalálható. Az intézmény területén, helyiségeiben párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az iskola ellátja a tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. Fenti rendelkezések nem vonatkoznak a gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó tagjaira, óraadó pedagógusra, megbízási szerződéssel foglalkoztatott személyekre, orvosra, védőnőre, a fenntartó és a működtető képviselőjére. 5.1.A benntartózkodás rendje Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles:  a közösségi tulajdont védeni,  a berendezéseket rendeltetésszerűen használni,  az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni,  az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni,  a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni,  a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani.  Az iskola épületében dohányozni tilos.  Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze.

12


6. Tagintézmény (intézményegység) esetén a tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés d) pontja alapján, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 131.) Kormányrendelet 13. § (5) bekezdés figyelembevételével a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendjét. A tagintézménnyel való kapcsolattartásért az intézmény igazgatója, tagintézmény vezető és az igazgatóhelyettesek a felelősek. A tanév előkészítésekor az indítandó osztályok számának ismeretében az igazgató és a tagintézmény vezető munkaerő-gazdálkodási tervet készítenek. Ebben meghatározzák azokat a feladatokat, melyeket a hatékony munkaerő gazdálkodás és az egyenletes terhelés érdekében közösen, áttanításokkal oldanak meg. A tanév kezdete előtt egyeztetik a tanév fő feladatait, meghatározzák azokat a közös célokat, melyek az adott tanévben minden intézmény szem előtt tart. A tagintézmény és a székhelyintézmény munkatervét, programjait úgy kell meghatározni, hogy azokon az intézmények tanulói, pedagógusai kölcsönösen részt tudjanak venni. Közös nevelési értekezleteken, szakmai továbbképzéseken, bemutató órákon biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy az azonos területeken dolgozó kollegák egyeztessék nevelési elveiket, bemutassák jó gyakorlataikat, felvessék problémáikat. A félévi és év végi beszámolókban értékelni kell a tagintézmény és a székhelyintézmény kapcsolattartását. A kapcsolattartás zökkenőmentessége érdekében minden héten egy meghatározott napon vezetői megbeszélést tart az intézmény vezetője, a tagintézmény vezető és az igazgató-helyettesek. Ezeken a megbeszéléseken kölcsönösen tájékoztatják egymást az elmúlt hét történéseiről, és a következő hét aktuális feladatairól, egyeztetik a munkatervi feladatokat. A székhelyintézménybe érkező, a tagintézményeket is érintő információkat, elektronikus leveleket lehetőség szerint azonnal továbbítani kell. A tagintézmények a határidős feladatokat úgy ütemezzék, hogy a székhelyintézmény az összesítési feladatokat el tudja végezni. A kapcsolattartás rendjével szemben támasztott követelmények: Az intézménynek a tagintézménnyel folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania. • A napi kapcsolattartásnál az intézményvezető és a tagintézmény vezetőnek is kezdeményeznie kell a kapcsolat felvételt. • Az intézményvezető a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni azt, hogy: o az egyes vezetői döntéseinél, illetve vezetői jogkörében eljárva a tagintézményt, illetve annak dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti, o az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszerveznie, irányítania, hogy a tagintézmény is megfelelő súlyt kapjon. • A tagintézmény vezetője köteles minden intézményvezetői jogkörrel kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt időben jelezni az intézményvezető felé.

13


7. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 7.1.Az intézmény vezetője A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért. A 2/2013. (1.15.) KLIKE utasítása a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 1/2013. (I.02.) KLIKE utasítás módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló szabályban rögzítettek szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató, a tagintézmény-vezető és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor.

7.2.Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai:  az igazgató,  tagintézmény-vezető,  az igazgatóhelyettesek,  a DÖk vezetők,  a szakmai munkaközösségek vezetői  gyermekvédelmi felelősök  az intézmény közalkalmazottainak választott képviselője  a szakszervezet titkára. 14


Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett, vele együttműködve végzik. A közvetlen munkatársak az igazgatónak tartoznak felelősséggel. Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai:  a tagintézmény- vezető  az igazgatóhelyettesek,  az iskolatitkár. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyettesek és a tagintézmény-vezető felelőssége, hatásköre és feladatai Az igazgatóhelyettesek, és a tagintézmény-vezető feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, melyet a munkaköri leírásuk tartalmaz. Ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak: • a székhelyintézmény, a tagintézmény egész működéséért és pedagógiai munkájáért; • a belső ellenőrzésekért; • tanuló-nyilvántartással és tanulókkal kapcsolatos felmentések vezetéséért; • szabadság-nyilvántartás vezetéséért; • a dolgozók hiányzásának nyilvántartásáért, havi jelentéséért; • iratkezelés rendjéért és ellenőrzéséért; • a tagintézmény munkavédelmi és tűzvédelmi tevékenység irányításáért; • a tagintézményben – az intézményi munkatervnek megfelelő ünnepélyek, iskolai rendezvények megszervezéséért és felügyeletéért; • a tagintézmény kapcsolattartásáért, • az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért és a taneszközök beszerzéséért, • a pedagógiai program megvalósulásának folyamatos nyomon követéséért; • a munkaközösség felügyeletéért; • tanmenetek ellenőrzésért; • az iskolapszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus és a gyermekvédelmi felelős munkájának ellenőrzéséért. 15


Az igazgatóhelyettesek, és a tagintézmény- vezető beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére.

Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre ( 5 év) szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény igazgatójával egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. A iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személy. Hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. Az iskolatitkár távolléte esetén helyettesítése az igazgató/felső tagozatos igazgatóhelyettes feladata. A helyettesítést ellátó munkavállaló döntési jogköre – a saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – a helyettesítendő munkakörrel kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. 7.3 A kiadmányozás szabályai Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként a kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. Az intézményben a következők szerint kerül szabályozásra a kiadmányozás rendje. Kiadmányozási joga az Intézményvezetőnek van, aki e jogát a következő területre és esetekre vonatkozóan adja át az intézmény további dolgozójának: A kiadmányozás területe, esetei:

A kiadmányozással érintett személy:

Intézményvezető teljes feladatés hatáskörében eljárhat az intézményvezető tartós akadályoztatása, illetve egyéb távolléte esetében,ha a feladat ellátása nem tűr halasztást

igazgatóhelyettes

16


7.4 Nem stratégiai kérdések döntési fórumai Az igazgatói értekezlet Az intézmény operatív döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő szerve, amely a más testületek elé nem tartozó belső szabályzatok megállapításában, valamint az intézményigazgató által meghatározott ügyekben döntéshozó testületként is működhet. Előkészíti a tantestület elé kerülő és az érdekképviseletekkel egyeztetendő döntésre váró feladatokat. Információt közvetít a napi működés formájáról. Az igazgatói értekezletet az igazgató, távollétében az igazgatóhelyettes vezeti. Tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a tagintézmény- vezető, Az igazgatói értekezlet saját munkaprogramja szerint havonta ülésezik, a témától függően meghívhat még más tagokat is. Kibővített intézményvezetőség: • • • •• •

igazgató, igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezető, a KT elnöke, munkaközösség-vezetők.

A napirendtől függően meghívást kapnak a témafelelősök, a diákönkormányzat patronáló tanárai, a gyermek-és ifjúságvédelmi felelősök. 7.5 A tagintézmény- vezető beszámoltatása A tagintézmény beszámoltatására sor kerülhet a fenntartó felkérésére is. A beszámoló nyilvánosságra kerülése, napirendre tűzése előtt az illetékes tagintézmény nevelőtestületének és szülői szervezet vezetőségének meg kell ismernie. 7. 6 A szakmai munka összehangolása Az iskolai nevelő-oktatómunka összehangolása érdekében minden nevelés/tanítási évet megelőzően (előtte legalább 2 héttel) a tagintézmény állományában lévő közalkalmazottak, egyéb foglalkoztatási konstrukcióban alkalmazott szakemberek (pedagógusok, szakszolgálatot ellátók, pedagógiai munkát segítők) munkamegosztását megtervezik. Az intézmények a rendelkezésre álló humán erőforrásokat az alábbi elvek szerint optimalizálják: • a szakos ellátás kiteljesítése valamennyi intézményben, • a Köznevelési Törvény előírásainak érvényesítése (pl. a mindennapos testnevelés érvényesítése, az előírt szakképesítés érvényesítése, nemzetiségi nyelvoktatás szakos ellátás, stb.), • a rendelkezésre álló alkalmazotti kör költség-hatékony foglalkoztatása, • a pedagógusok számára elrendelhető foglalkoztatás optimális hasznosítása. 17


Az iskolai munkamegosztás elfogadása igazgatói hatáskör. Az elfogadásra a tanév indítása előtt legalább 7 nappal (5 munkanappal) korábban sort kell keríteni. A nevelők értesítése írásban történhet, melyet a tagintézmény-vezető az igazgatói jóváhagyást követően küld meg az érintett alkalmazottak számára. A tantárgyfelosztás a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 7.7. A tagintézmény-vezető megbízásának feltételei és eljárásrendje • A tagintézmény-vezető megbízásának feltétele a magasabb vezető alkalmazásának feltételeként előírt kritériumoknak való megfelelés. • A tagintézmény - vezetői állást nyilvános pályázat által kell betölteni, a kinevezés jogköre a fenntartóé. • A tagintézmény - vezetői kinevezés 5 évre szólhat, feltétele a szakirányú főiskolai végzettség, 5 éves pedagógus pályán szerzett, illetve ezzel kompatibilis gyakorlat. • A nyilvános pályázatra a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendeletnek megfelelő tartalmú pályázatot kell benyújtani. • A pályáztatási eljárás során az egyeztetéseket az érintett tagintézmény közösségeivel le kell folytatni. 7.8. Az intézmény vezetője Az intézmény élén magasabb vezetőként az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét az igazgató helyettes és a tagintézmény-vezető közreműködésével látja el. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és költséghatékony gazdálkodásért. Dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyeket jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe. A közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Feladatkörébe tartozik • a nevelőtestület vezetése, • a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, • a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, • az érdekképviseleti szervekkel, a diákönkormányzatokkal, és a szülői szervezetekkel történő együttműködés, • a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, • a gyermek- és ifjúságvédelmi-felelősök munkájához szükséges feltételek biztosítása. Az igazgató fontosabb feladatai • az intézmény képviselete; • külső kapcsolatok ápolása, fejlesztése: o kapcsolattartás az intézményi alapítvánnyal, o a forrásmenedzsment irányítása (pl. pályázatok szponzorok felkutatása, stb.); • a tantárgyfelosztás jóváhagyása; 18

elkészítésének

segítése,


• az iskolai tanulócsoportok kialakításának jóváhagyása; • belső ellenőrzési terv elkészítése, véleményeztetése, végrehajtása, • továbbképzési program, beiskolázási tervek véleményeztetése; • kapcsolattartás a diákönkormányzattal; • gondoskodás a diákönkormányzat működési feltételeinek biztosításáról; • az igazgató helyettes és a tagintézmény-vezető által elkészített alkalmazotti szabadságolási ütemterv jóváhagyása, elkészítése; • az igazgató helyettes és a tagintézmény-vezető munkájának közvetlen irányítása, szabadságolásuk engedélyezése; • a gazdálkodási feladatok felügyelete; • selejtezés, leltározás ellenőrzése.

7.9. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését a következő szervezeti diagram tartalmazza. IGAZGATÓ – TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐ

Alsó tagozatos** igazgatóhelyettes

T a n u l ó c s o p o r t o k

Pedagó -gusok Alsó ato tagozat

Alsó tagozatos munkakö zösség vezetők *

Diákönkormányzatot segítő tanító *

Felső tagozatos** igazgatóhelyettes

Iskolatitkáro Felső tagozato s munka közösség vezetők: *

Ped. érdekképviseleti szervek vezetői *

Pedagó -gusok Felső tagozat

Diákönkormányzatot segítő tanár *

19


Pedagógusok Tagintéz mény



8. Az intézményvezető, tagintézmény-vezető vagy igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén a helyettesítési rend Az igazgató távollétében (ebben a sorrendben) a felső (1.számú) vagy az alsó tagozatot vezető (2. számú) igazgatóhelyettes a helyettesítésre jogosult személy. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön felhatalmazást ad. Az igazgató helyettesítése esetén, a 1. számú igazgatóhelyettes távollétekor a 2. számú igazgató-helyettes látja el a helyettesítést. Mindkét igazgatóhelyettes távollétekor a 3. számú igazgató-helyettes a helyettesítésre jogosult személy. Az intézményvezető és az igazgatóhelyettesek egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítés a tagintézmény-vezető feladata. A tagintézmény – vezető távolléte esetén – ha az intézmény igazgatója másképpen nem rendelkezik – a határozatlan közalkalmazotti viszonyban lévő, a tagintézményben dolgozó közalkalmazottak közül a legrégebben az intézményben dolgozó pedagógus. Tartós távolléte esetén a helyettesítőt az intézményvezető jelöli ki.

20


9. A vezetők, az intézményi tanács, valamint az iskolai szülői szervezet, iskolai közösség közötti kapcsolattartás formája és rendje 9.1.Az intézményi közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége. A munkavállalói/diák közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló nevelő-oktató munkát segítő dolgozóból áll. Az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulóbók áll. Az igazgató, a tagintézmény-vezető – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot:  szakmai munkaközösségek,  szülői munkaközösség,  diákönkormányzat,  osztályközösségek  Közalkalmazotti Tanács  Szakszervezet képviselője  Intézményi Tanács. A szülői munkaközösség Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SzMK). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:  saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,  a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői),  a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése,  saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. A SzMK vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SzMK véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős.

21


Az intézményi tanács A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére., Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. Az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program , az SZMSZ, a Házirend, a munkaterv elfogadása előtt ki kell kérni. Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. A Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezet A Közalkalmazotti tanács és az igazgató munkakapcsolatát a Közalkalmazotti szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Közalkalmazotti szabályzat módosításának előkészítése a KT elnöknek és az intézményvezetőnek a feladata. A reprezentatív szakszervezet és az igazgató munkakapcsolatát a folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás jellemzi. A Közalkalmazotti tanács és a szakszervezetek egyetértését az adott intézkedéssel kapcsolatban megbízottjuk aláírásával igazolja.

Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak:  az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása,  küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,  döntés az osztály belügyeiben. Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt – az igazgatóhelyettesekkel konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév II. félévében, legkésőbb június 15-ig, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az igazgató és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is. Az információáramlást elősegítő eszközök:  szóbeli tájékoztatás  körözvény  meghívó 22


        

szórólap, plakát, helyi kiállítás, konkrét rendezvények iskolarádió, rendkívüli megbeszélések ellenőrző, üzenőfüzet levél kábel TV tanulói értékelés havi rendszerességgel tagozatonként iskolai honlap e-mail telefon

10. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, valamint a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés h) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 117.§ (1) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. 10.1. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - bizottságára - az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. 10.2. Át nem ruházható hatáskörök A nevelőtestület jogszabály alapján nem ruházhatja át a következő jogköreit: - pedagógiai program elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, - házirend elfogadása. 10.3. Az átruházott hatáskörrel kapcsolatos jogok és kötelezettségek Átruházó joga és kötelezettsége Az átruházó joga, hogy: - az átruházható jogaiból döntése szerint, a közoktatási intézmény hatékonyabb, partnereket jobban kiszolgáló, az igényekhez jobban igazodó működése céljából egyes jogait az iskolában működő szervezetekre ruházza, - megszabja az átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos elvárásait, és a döntési határidőt, - az átruházott jogkör gyakorlásra vonatkozóan meghatározza a beszámoltatás módját és határidejét, - az átruházott jogkört magához visszavonja. Az átruházó kötelezettsége, hogy - a hatáskör átruházáshoz a szükséges tájékoztatást, információt megfelelő időben rendelkezésre bocsássa.

23


Átruházott jogkörrel köztelezettségei

az

átruházás

alapján

rendelkezni

jogosult

jogai

és

Az érintett szervezet joga, hogy: - az átruházott jogkörrel éljen, - a hatáskör gyakorláshoz szükséges információt, tájékoztatást megkapja. Az érintett szervezet kötelessége, hogy: - az átruházott hatáskört a legjobb tudása alapján, az általa képviseltek érdekét szem előtt tartva gyakorolja, - a hatáskör gyakorlásáról az előre meghatározott módon beszámoljon a hatáskör átadója felé. 10.4. A beszámolásra vonatkozó szabályok Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A beszámolás módja jellemzően a következő lehet: - szóbeli tájékoztatás, A beszámoltatás idejeként meg lehet határozni: - az átruházott ügy végrehajtását követően 15. napon

11. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés i) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve - a pedagógiai szakszolgálatokkal, - a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, - a gyermekjóléti szolgáltatóval, valamint - az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. 11.1.A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. Intézményünk közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében, megszüntetésében. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények alkalmazottaival meghívás vagy egyéb értesítés alapján. 24


11.2. Intézményi szinten kezelt kapcsolatok Az iskola széles körű szakmai kapcsolatot tart fenn a különböző szakmai és társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, sajtóval. Az egész intézményt érintő ügyekben történő kapcsolattartás az igazgató feladata. A kapcsolattartás formái és módjai  közös értekezletek tartása  szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel  módszertani bemutatók és gyakorlatok tartása  közös ünnepélyek rendezése  intézményi rendezvények látogatása  hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartóval, működtetővel, települési német önkormányzat - más oktatási intézményekkel - az intézményt támogató egyesületekkel, szervezetekkel - egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel, b) a pedagógiai szakszolgálatokkal, c) a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, d) a gyermekjóléti szolgálattal; e) az egészségügyi szolgáltatóval; f) egyéb közösségekkel 11.3.Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás A fenntartóval, működtetővel, települési német önkormányzattal való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó, illetve működtető kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki:  az intézmény szakmai működtetése,  az intézmény működéséhez szükséges eszközök, feltételek megteremtése,  a fenntartó által a köznevelési intézmény tantárgyfelosztásának, továbbképzési programjának jóváhagyására,  az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, beleértve a tanuló-balesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket, valamint  az intézményben folyó szakmai munka értékelésére,  a pedagógiai program, a házirend és az SZMSZ ellenőrzése. A fenntartóval, működtetővel való kapcsolattartás formái:  szóbeli tájékoztatás adása,  írásbeli beszámoló adása,  dokumentum átadás jóváhagyás céljából,  egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel,  a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából,  speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. 25


A települési nemzetiségi önkormányzattal való kapcsolattartás A jogszabályi keretek között. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakít ki. Az intézményt támogató egyesületekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy:  a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény helyzetéről,  támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről,  az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen.

11.4.Az egyéb, kapcsolattartás

a

köznevelési

igazgatással

összefüggő

szervekkel

való

Az intézmény kapcsolatot tart:  a Kormányhivatallal,  más az oktatás területén létrehozott hivatalos szervvel. A kapcsolat tartás módja a szervek működését meghatározó jogszabályok szerinti. A konkrét feladatokat az Intézményvezető, illetve az általa kijelölt személy látja el. 11.5. A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény a nevelési-oktatási feladatainak ellátása érdekében kapcsolatot tart a pedagógiai szakszolgálattal. A pedagógiai szakszolgálat és az intézmény a következő területen működik együtt:,,  szakértői bizottsági tevékenység,  a nevelési tanácsadás,,  a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, A kapcsolattartás formáit, lehetséges meghatározó jogszabályok tartalmazzák.

módjait

a

szakszolgálat

működését

11.6. A pedagógia szakmai szolgálatokkal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat nyújtó, az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézménnyel. A pedagógiai szakmai szolgáltatás és az intézmény a következő területeken működik együtt:  a pedagógiai értékelés,  a szaktanácsadás, tantárgygondozás,  a pedagógiai tájékoztatás, 26


   

a tanügy-igazgatási szolgáltatás, a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése, a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása, tanulótájékoztató, - tanácsadó szolgálat.

A kapcsolattartás formáit, lehetséges meghatározó jogszabályok tartalmazzák.

módjait

a

szakszolgálat

működését

11.7.A gyermekjóléti szolgálattal és egyéb gyermekvédelmi, családjogi szervezettel való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a tanulók súlyos veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében:  a Dunaharaszti Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal  ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattal. Az intézmény segítséget kér, ha a tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A segítséget az alábbi intézményektől, szervektől kéri:  a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálattól,,  az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Az intézmény a fenti szervekkel közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai:  a szervek értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja,  a gyermekjóléti szolgálat közreműködésének kérése a tanuló igazolatlan mulasztása miatt,  esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére,  a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget,  előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. 11.8.Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét az iskolaiegészségügyi feladatokat ellátó egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. 11.9. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős.

27


A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. 11.10.Az intézményben folytatható reklámtevékenység Az iskolában csak az egészséges életmódra, környezetvédelemre nevelő, illetve kulturális tevékenységgel összefüggő reklámtáblák elhelyezését engedélyezi az igazgató. Gazdasági reklámtevékenység az iskola területén tilos! Az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti, illetve kulturális tevékenységgel összefüggő reklámok a kialakított hirdetőtáblákon, az igazgató engedélyével elhelyezhetők. A reklámhordozóknak a tanulók nevelési – oktatási céljainak minél eredményesebb megvalósulását kell szolgálni és segíteni. TILOS : - a szellemi, erkölcsi fejlődést károsító, - a fiatalkorúakra veszélyes, erőszakos helyzetet hangsúlyozó, -a dohány- és alkoholtartalmú reklámok elhelyezése.

28


12. Ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények rendje 12.1.Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az iskola szervezi az ünnepélyeket, megemlékezéseket, s bekapcsolódik a községi ünnepnapok szervezésébe, a hagyományok ápolásába. Az ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények pontos időpontját és a felelősöket a nevelő- testület az éves munkatervében határozza meg. 12.2. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok Az iskolai megemlékezéseket, ünnepélyeket a tantestületnek a munkatervben ezzel megbízott tagja készíti elő. Az ünnepélyeken, rendezvényeken az alkalmazottak és a tanulók az alkalomhoz illő ruházatban kell, hogy megjelenjenek. Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az ünnepélyek, megemlékezések a tanulók nemzeti identitástudatának fejlesztése, hazaszeretetük mélyítése, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, az új közösségek formálására szolgálnak. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. 12.3. A hagyományápolás eszközei: - ünnepségek, rendezvények, - egyéb kulturális versenyek, - egyéb sport versenyek, Az intézmény hagyományai érintik: - tanulókat, - a felnőtt dolgozókat, - a szülőket, - a korábban az intézményben foglalkoztatottakat - a város lakosságát . Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó konkrét rendezvények nevét, várható időpontját az éves munkaterv tartalmazza. A hagyományápolás érvényesülhet az intézmény: - jelkép használatával (zászló stb.), 29


- tanulók ünnepi viseletével, - az intézmény belső dekorációjával. Az iskolai rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók szoros együttműködésével, - a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve történik. Az iskolai szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és tanulók jelenléte kötelező.

13. A szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében Az azonos műveltségi területen dolgozó pedagógusok munkájuk szakmai minősége és módszertani fejlesztésére, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez és értékeléséhez. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működhetnek:  alsós munkaközösség o tagjai: tanítók,  fejlesztő munkaközösség  tagjai: fejleszőpedagógusok, iskolapszichológus  szakmai (műveltségterületi) munkaközösségek  tagjai: szaktanárok A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek működésük esetén. 13.1.A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül:  a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése,  az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése,  egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,  a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése,  javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére,  segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a  munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez.

30


13.2. A szakmai munkaközösségek együttműködési feladatai: a szakmai munkaközösségek – vezetőik közreműködésével – együttműködnek az  intézményvezetővel az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezésében, szervezésében, értékelésében,  a szakmai munkaközösségek egymással is együttműködnek, tevékenységüket  összehangolják az intézményi célok megvalósítása érdekében,  a szakmai munkaközösségek együttműködhetnek más intézmény hasonló munkaközösségével. 13.3.A szakmai munkaközösségek kapcsolattartási rendje: 

a szakmai munkaközösségek intézményen belüli kapcsolattartását az intézményvezető irányítja, gondoskodik a különböző véleményezési, és együttműködési feladatokhoz szükséges kapcsolatok fenntartásáról;

13.4. A szakmai munkaközösségek pedagógusok munkáját segítő tevékenysége kiterjed:  

a közvetlen szakmai segítségnyújtásra,  a szakmai munkaközösség szakmai tevékenységébe való bekapcsolódás lehetőségére,  a szakmai tapasztalatcserére,  a jól bevált pedagógiai módszerek átadására,  a rutinos, szakmai tevékenységüket kimagasló tanárok óráinak/foglalkozásainak látogatására  a szakmai munkaközösséghez tartozó pedagógusok óráinak/foglalkozásainak látogatására,  a fejlesztendő területekre történő rámutatására, a fejlődéshez közvetlen szakmai segítség nyújtására, a szakmai segítségnyújtási tevékenység évenkénti értékelésére, valamint a tevékenység hatékonyságának vizsgálatára. A szakmai munkaközösség az adott tanévben ellátandó konkrét segítségnyújtási feladatait az éves munkatervében is meghatározhatja. Az intézményben - a köznevelési törvény 71. § (1) bekezdése alapján - maximum 10 szakmai munkaközösség működhet. Szakmai munkaközösségek értekezleteiről jegyzőkönyv készül, melyet a munkaközösség vezetők az értekezletet követően 5 napon belül eljuttatnak az intézményvezetőhöz. 14. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátását Dunaharaszti Város Polgármesteri Hivatalának támogatásával a működtető biztosítja. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel:  az iskolaorvos,  az iskolai védőnők,

31


14.1.Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot az intézmény biztosítja. 14.2.Az iskolai-egészségügyi ellátás rendje a.) Az iskola – egészségügyi ellátás az iskolaorvos és a védőnők együttes szolgálatából áll. Az iskolaorvosi teendőket az iskolaorvos látja el megállapodás alapján. A megállapodás biztosítja az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott napokon és időpontban). b.) Az iskolaorvos és a védőnők egészségügyi kérdésekben, felkérésre közreműködnek a nevelőtestület munkájában. c.) A tanulók egészségügyi ellátásán kívül egyéb iskola-egészségügyi feladatokat (egészségnevelés, pályaválasztási tanácsadás) az iskolaorvos és a védőnők az oktatási intézmény vezetőjével együttműködve végzik. d.) Az iskolafogászati alapellátás preventív és terápiás gondozást jelent a szükségleteknek megfelelően. e.) Az iskolafogászati gyógyító és megelőző ellátás valamennyi nevelésioktatási intézmény tanulóira kiterjedő megszervezése, működési feltételeinek javítása a fogászati alapellátást működtető feladata. f.) A gyermek, a tanulók csoportos szűrővizsgálata és kezelése Dunaharasztiban működő fogászati rendelőben történik. g.) A szűrő-vizsgálaton való részvételt, valamint annak ideje alatt a tanulók felügyeletét a nevelési-oktatási intézmény biztosítja.

32


15. Az intézményi védő, óvó előírások Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint, ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismerni és betartani kell az intézmény munkavédelmi szabályzatának, valamint tűzvédelmi utasításának és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési normákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt, kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és a testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi szemle keretében évente két alkalommal ellenőrzi. 15.1 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok Az iskolának megbízott munkavédelmi és baleset-megelőzési felelőse van. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. 33


Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók minden tanév elején tűz-, és baleset-, munkavédelmi oktatáson vesznek részt. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt a munkavállalók aláírásukkal igazolják. 15.2.A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető, tagintézmény- vezető feladatai: - megszervezi azt, hogy az intézmény nyitvatartási idejében biztosítva legyen a tanulók felügyelete, védelme, - kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja; Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, - a kivizsgálás során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat, - a balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel papír alapon és elektronikusan vezetett jegyzőkönyvvezető rendszeren, - a jegyzőkönyvet továbbítani kell, Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - intézkedik arról, hogy a baleset az intézmény fenntartója felé azonnal jelentésre kerüljön, - gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. - intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A pedagógusok feladata: A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, - ha szükséges orvost esetleg mentőt kell hívnia, - mentővel történő szállítás esetén a tanulót kísérnie kell, amíg a szülő át nem veszi a kíséretet, a többi gyerek felügyeletéről pedig intézkednie kell, - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, - a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának vagy helyettesének, 34


- a szülőt haladéktalanul értesíteni kell. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok esetében az intézményvezető utasítására: - közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, - e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, - jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, Súlyos balesetekkel kapcsolatban: - a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, - közreműködik a baleset kivizsgálásában, - intézkedési javaslat kidolgozása minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre; - az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításainak végrehajtása. Nem pedagógus alkalmazott az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a tanulóbaleseteket követő feladatokban. Minden balesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. 16.Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, tagintézményvezetővel illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. 16.1.Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: - az iskola igazgatója, - a tagintézmény vezetője - az iskola igazgató-helyettesei. A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt, tagintézmény-vezetőt. Az intézményvezető, a tagintézmény-vezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően a) haladéktalanul értesíti: - az érintett hatóságokat, - a fenntartót, - a szülőket; 35


b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a tanulók, védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít különösen: - a tűz, - az árvíz, - a földrengés, - bombariadó, - egyéb veszélyes helyzet, illetve az oktató munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény: - egész napos gáz-, áramszünet, - az épület biztonságos használhatóságát veszélyeztető körülmény, - a tanulók és a dolgozók közlekedését nehezítő helyzet (hó), - járvány, melynek során a tanulók 30 %-a nem tud megjelenni. 16.2.Teendők egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:  az intézmény fenntartóját,  tűz esetén a tűzoltóságot,  robbantással való fenyegetés esetén a rendőrséget,  személyi sérülés esetén a mentőket,  egyéb esetekben a katasztrófavédelmet. Rendkívüli esemény esetén az épületben tartózkodó személyeket riasztani kell. A riasztás módja:  kolomppal, csengővel jelezzük a veszélyt (öt rövid jelzés). Rendkívüli esemény esetén a kivonulás a tűzriadó-terv szerint történik. A kivonulási terv minden teremben és a folyosókon kifüggesztve megtalálható. A tanulócsoportoknak a tűzriadó szerinti kivonulásáért, valamint a várakozás alatti felügyeletéért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. Az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egy időben gondoskodni kell az alábbi feladatokról:  a tűzriadó tervben szereplő kijáratok kinyitása, felelős: technikai személyzet  közművezetékek elzárása, felelős: karbantartó  tűz esetén vízszerzési helyek szabaddá tétele, áramtalanítás, felelős: tűzvédelmi felelős, távolléte esetén karbantartó  az elsősegélynyújtás megszervezése, felelős: munkavédelmi felelős,  a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek fogadása, felelős: intézményvezető.

36


A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: - Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! - A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! - A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. - A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola/tagintézmény vezetője és az iskolatitkár, esetenként, az iskolai takarító személyzet, a karbantartó a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. 16.3.Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: 1. Ha az intézményben dolgozó az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a titkárnőnek. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. 2. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. 3. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a sportpálya. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. 4. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! 5. Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet fogadó munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban.

37


6. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

17. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága, a szülők tájékoztatása 17.1.Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:    

Szakmai Alapdokumentum Szervezeti és Működési Szabályzat Pedagógiai Program Házirend

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részeként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje stb.) 17.2.Szakmai Alapdokumentum A szakmai alapdokumentum tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. A szakmai alapdokumentumot a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. A szakmai alapdokumentum papír alapú példánya az igazgatói /tagintézmény-vezetői irodában kerül elhelyezésre.

17.3. Az SZMSZ a.) egy papír alapú példánya példánya az igazgatói/tagintézmény-vezetői irodában kerül elhelyezésre, b) elektronikus úton elérhető az intézmény www.hunyadidh.hu honlapján. A jelen SZMSZ nyilvánossága Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 82 § (6) 38


bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza a jelen SZMSZ-el összefüggő nyilvánosságra hozatali szabályokat Az SZMSZ nyilvános. 17.4.Pedagógiai Program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelőoktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. A 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 7.§-ben felsorolt tevékenységek szabályozása a Pedagógiai Program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. A Pedagógiai Program: a ) egy papír alapú példánya az igazgatói/tagintézmény-vezetői irodában kerül elhelyezésre, b) elektronikus úton elérhető az intézmény (www.hunyadidh.hu) honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 17.5. A házirend: a)egy papír alapú példányát az iskolába történő beiratkozáskor át kell adni a szülőnek, b) elektronikus úton elérhető az intézmény www.hunyadidh.hu honlapján. A házirenddel összefüggő tájékoztatás Az osztályfőnökök tanév elején ismertetik a házirendet: - a tanulókkal, - szülői értekezleten a szülőkkel. A házirend nyilvánossága A házirend nyilvános. Az iskola Házirend kivonata minden tanév első tanítási napján minden tanuló ellenőrző könyvébe beragasztásra kerül. 17.6.Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével.

39


Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni.

17.7. A szülők tájékoztatása Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 82 § (6) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza a szülők tájékoztatásának egyes kérdéseit. Az iskola igazgatója köteles megszervezni azt az írásbeli tájékoztatást, mely információt szolgáltat a szülőknek: azokról - a tankönyvekről, - a tanulmányi segédletekről, - a taneszközökről, - a ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Az iskola írásbeli tájékoztatás nyújt a szülők részére minden tanév elején az iskolai eseményekről.

18. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés p) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni azokat az ügyeket, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) e szabályzat véleményezési joggal ruházza fel. A szülői szervezetet – ezen SZMSZ alapján – megillető további jogokat nem határoz meg.

40


19. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. 











  

A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és a szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni. A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem 41


orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett fél közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:  az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről  a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét  az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége  a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni  az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket  az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei  az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges  a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza  ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti  az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon  az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá  az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása  az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.  a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

42


20. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje 20.1. A hitelesítés követelménye Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványokat: - ha azok folyamatosan kerülnek kinyomtatásra, folyamatosan, - ha időszakosan kerülnek kinyomtatásra, a kinyomtatást követően hitelesíteni kell. 20.2. A hitelesítés módja - el kell helyezni a papír alapú dokumentumon a hitelesítési záradékot, mely tartalmazza: - a hitelesítés időpontját, - a hitelesítő aláírását, - az intézmény hivatalos körbélyegző lenyomatát. A füzet jelleggel összetűzött, kapcsozott dokumentumok esetén a füzet külső lapján, vagy annak belső oldalán kell elhelyezni a hitelesítési záradékot, ahol fel kell tüntetni azt is, hogy a dokumentum hány lapból, illetve oldalból áll. Ez esetben a hitelesítés szövege: Hitelesítési záradék Ez a dokumentum ....... folyamatosan sorszámozott oldalból/lapból áll. Kelt: ................................................ PH .......................................... hitelesítő 20.3.A hitelesítésre jogosultak Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese vagy gazdasági ügyintézője végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya.

21. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 21.1.Az elektronikus dokumentum Az intézmény használhat elektronikus iratokat, dokumentumokat. Elektronikus dokumentumnak minősül: az elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes. Az elektronikus dokumentumokon belül külön szabályok érvényesek: - az elektronikus okiratnak minősülő dokumentumokra, valamint - az egyéb elektronikus dokumentumokra. 21.2.Az elektronikus okirat kezelési rendje

43


Elektronikus okiratnak minősül az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított irat. Az ilyen iratot: - elektronikus aláírással kell ellátni, és - elektronikusan kell tárolni. Az egyéb elektronikus dokumentumok kezelési rendje Egyéb dokumentumnak minősül minden elektronikus úton létrehozott dokumentum, amely - nem az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszerben keletkezett. Az ilyen iratokat: - amennyiben az intézményvezető elrendeli, elektronikus aláírással kell ellátni, - elektronikusan kell tárolni. 21.3. Az elektronikus aláírás Az elektronikus iratokat elektronikus formában alá kell írni. Az elektronikus aláírásra az intézmény igazgatója jogosult. Elektronikus aláírásra csak megfelelő elektronikus aláírási terméket (szoftver, hardver, más elektronikus aláírás alkalmazáshoz kapcsolódó összetevőt) lehet használni. Az elektronikus aláíró köteles az elektronikus aláírást létrehozó eszközzel kapcsolatban minden adatvédelmi és biztonsági előírást megtartani. 21.4. Az elektronikus dokumentumok tárolása Az elektronikusan tárolt adatok, iratok utólagos olvashatóságát, használhatóságát a selejtezési idő lejártáig, vagy levéltárba adásáig biztosítani kell. Ennek megfelelően olyan tárolórendszert kell alkalmazni, amely biztosítja a megőrzéshez szükséges feltételeket. Az elektronikus dokumentumok számítógépen kívüli elektronikus tárolásához szükséges tárgyi, technikai feltételeket az intézményvezető biztosítja. Ennek érdekében az elektronikus dokumentum kezelője számára rendelkezésre bocsátja a szükséges: - adathordozókat, - az adathordozók biztonságos elhelyezéséhez szükséges páncélszekrényt,. Adathordozók külső felületén, vagy az adathordozó külső borítóján egyértelműen meg kell jelölni az adathordozón tárolt adatokat. Az adatok tárolásakor be kell tartani az általános adatvédelmi szabályokat. 21.5.Az elektronikus dokumentumok selejtezése, megsemmisítése Az elektronikus rendszerből való selejtezés, megsemmisítés Amennyiben az elektronikus adathordozón levő iratok iktatott iratok, selejtezésükre az iratkezelési szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. Az elektronikus adathordozón lévő adatok megsemmisítése Az elektronikus adathordozón lévő adatok megsemmisítése az adathordozótól függően történhet: - törléssel, - az adathordozó fizikai megsemmisítésével.

44


22. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat: 21.1. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök Általános vezetői feladatok- és hatáskörök közül Intézményvezető részére meghatározott feladat- és Az átadott feladat- és hatáskör új címzettje hatáskörök az alapdokumentumokkal összefüggő feladatok az alapdokumentumok módosításához, közül átadott feladat- és hatáskörök felülvizsgálatához kapcsolódó döntések előkészítése : igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezető adat nyilvántartással, kezeléssel összeadatnyilvántartás, KIR és KIR3 függő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök rendszerbe való rögzítés, adatkezelés: Hackspacher Zoltánné munkáltatói jogok gyakorlásával összefüggő új dolgozó felvételéhez kapcsolódó feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök pályázati eljárás előkészítése, felvétellel kapcsolatos ügyintézés: Hackspacher Zoltánné továbbképzéssel, képzésekkel összefüggő feladatok továbbképzési, beiskolázási tervhez javaslatok közül átadott feladat- és hatáskörök összegyűjtése: Kaltenecker Antalné igh., tagintézmény-vezető gyermek, tanuló veszélyeztetettséggel a gyermekvédelemhez kapcsolódó összefüggő feladatok közül átadott feladat- és tevékenység iskolán belüli koordinálása, hatáskörök kapcsolattartás a gyermekvédelmi hálózat intézményeivel:igh., gyermekvédelmi felelősök, tagintézmény-vezető munkaidő nyilvántartással összefüggő feladatok közül munkaidő nyilvántartások havi vezetése, átadott feladat- és hatáskörök túlórák elszámolása, szabadságok kiadása: igh., tagintézmény-vezető gazdálkodással összefüggő feladatok közül átadott eszközbeszerzéshez,felújításhoz, feladat- és hatáskörök karbantartáshoz kapcsolódó javaslatok összegyűjtése igh., munkaközösség-vezetők, tagintézmény-vezető

45


A köznevelési feladatokhoz kapcsolódó vezetési feladat- és hatáskörök Intézményvezető részére meghatározott feladatAz átadott feladat- és hatáskör új címzettje és hatáskörök pedagógiai programmal összefüggő a pedagógiai programhoz kapcsolódó feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök módosítások előkészítése: igazgatóhelyettesek,tagintézmény- vezető a munkatervvel összefüggő feladatok közül áta munkaterv elkészítéséhez kapcsolódó adott feladat- és hatáskörök javaslatok összegyűjtése: igazgatóhelyettesek,tagintézmény- vezető az iskolában működő egyéb szervezetekkel a diákönkormányzat működését érintő feladatok összefüggő feladatok közül átadott feladat- és végrehajtása: diákönkormányzat vezetők hatáskörök tanulói jogviszony keletkezésével és tanulói jogviszony keletkezésével és megszűnésével összefüggő feladatok közül megszűnésével összefüggő feladatok kezelése a átadott feladat- és hatáskörök KIR rendszerben: Hackspacher Zoltánné az oktatás megszervezésével összefüggő helyettesítés megszervezése, órarend kialakítása, feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök tantárgyfelosztás előkészítése: igazgatóhelyettesek,tagintézmény- vezető tankönyvekkel összefüggő feladatok közül áttankönyvek rendelése, leltározása: adott feladat- és hatáskörök tankönyvfelelősök, könyvtáros közül átadott feladat- és hatáskörök pedagógusigazolványokkal összefüggő feladatok ellátása: Hackspacher Zoltánné diákigazolványokkal összefüggő feladatok ellátása: Bagi Edina

21.2.Az intézményben alkalmazandó munkakörök munkaköri leírás mintái Az intézményben alkalmazandó munkakörök munkaköri leírás mintái - terjedelmi okokból - a jelen SZMSZ-hez 1. számú mellékletként kerülnek csatolásra. 23. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok melyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek Az intézménnyel jogviszonyban nem állók kötelesek betartani és elfogadni az intézmény következő szabályzatait: - a nemdohányzók védelmének helyi szabályai, - tűzvédelmi szabályzat, - munkavédelmi szabályzat. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók kötelesek az intézményben az intézményhez méltó ruházatban, öltözetben, valamint állapotban tartozódni, illetve megjelenni. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók nem zavarhatják 46


magatartásukkal, viselkedésükkel az intézményben folyó pedagógiai munkát, szabadidős foglalkozást, tanórán kívüli foglalkozást, valamint rendezvényét. 24. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkerete Egyéb foglalkozás körébe tartozik a tanórán kívüli: - egyéni, vagy - csoportos pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja. 24.1.Az intézményben igénybe vehető egyéb foglalkozások: - szakköri foglalkozás, - felzárkóztató foglalkozás, - fejlesztő foglalkozás - sportköri foglalkozás, - napközis, tanulószobai foglalkozás, - előkészítő foglalkozás - további egyéb foglalkozás. Az előkészítő foglalkozások Az előkészítő foglalkozások: továbbtanulásra előkészítő foglalkozások matematika és magyar nyelv és irodalom tantárgyból. A tanév I. felében a 8., a II. felében a 7. évfolyamos tanulók részére. - a vezetőket az iskola igazgatója bízza meg, - - a foglalkozások a tanulók tanulmányi előmenetelét szolgálják, - a foglalkozások meghatározott rendben, tematika szerint történnek, - - a foglalkozásokról naplót kell vezetni. Sportköri foglalkozások A sport foglalkozások: tömegsporton belüli szabadidős játékok - a többi foglalkozásoktól elkülönül, - a tanulók önkéntes jelentkezése alapján történik - a foglalkozások meghatározott rendben, tematika szerint történnek, - a foglalkozásokról naplót kell vezetni. Napközis és tanulószobai foglalkozások A napközis és tanulószobai foglalkozás célja: - az iskolai felkészítés, - a tanulók napközbeni ellátása. A napközi otthonba és a tanulószobára történő felvétel a szülő kérésére történik. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel elvei: - szülő kérésére történik - napközi otthonba és a tanulószobára tanévenként előre a megelőző tanév végén illetve l. osztályban a beiratkozáskor kell jelentkezni. -A napközi otthonba és a tanulószobára minden jelentkező tanulót fel kell venni. - Előnyt élveznek a felvételnél a hátrányos helyzetű tanulók.

47


A napközis és tanulószobai foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A napközis tanulóknak a napi egyszeri főétkezést igénybe kell venniük. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. A napközi és tanulószobai foglalkozás során az iskolai felkészítés időtartamát meghaladó időtartamot, szabadidőt hasznosan töltik el a tanulók. További egyéb foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint - a fejlesztő foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokon, valamint a fejlesztő foglalkozásokon való részvételre a pedagógus jelöli ki a tanulót. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervezhet. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szaktanárok a felelősek. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére a városi és iskolai könyvtár működik. Az iskolában az egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít. A hitoktatást az egyház által kijelölt hitoktató végzi. Ezeken a foglalkozásokon is érvényesek a Szervezeti és Működési szabályzat előírásai. Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembevételével a további tanórán kívüli foglalkozásokat szervez.

25. A felnőttoktatás formái Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni a felnőttoktatás formáit. 48


Az intézményben felnőttoktatás nem folyik, ezért annak formái nem kerülnek szabályozásra.

26. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzat vezető tanár áll. A diákönkormányzat tevékenységét segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után –– szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,  a házirend elfogadása előtt A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. 49


27. Azok az ügyek, melyekben a diákönkormányzatot a szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 120. § (5) bekezdés g) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni azokat az ügyeket, melyekben a diákönkormányzatot e szabályzat véleményezési joggal ruházza fel. A diákönkormányzatot – ezen SZMSZ alapján – megillető további jogokat nem határoz meg. 28. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje 28.1.Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskolai sportkör feladatát elláthatja: - az iskola a saját szervezetén belül, illetve - az iskolával kötött megállapodás alapján az iskolában működő diáksport egyesület. Jelenleg az iskolai sportkör munkáját testnevelő irányítja, aki egyben képviseli az iskolai sportkört az iskola vezetőségével kialakított kapcsolattartás folyamán. A kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás adása, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel. A kapcsolattartás rendjét az határozza meg, hogy a sportkör az intézményben működő ún. egyéb foglalkozások egyik szervezeti formájaként működő szervezet. A sportkör javaslatot tehet az intézmény vezetése számára: - a működésével, tevékenységével kapcsolatos kérdéskörökben, - az iskolai testneveléssel, sporttal kapcsolatos kérdésekben, - a sportköri feladatok ellátáshoz szükséges eszközök, feltételek megteremtésére, javítására. A sportkörnek együtt kell működniük abban, hogy: - a mindennapi testedzés az intézményben biztosítható legyen, - megfelelően kerüljenek meghatározásra a foglalkozásokra szánt időkeretek. A kapcsolattartás fontos eleme, hogy a sportköri foglalkozásokról egy tanítási évre szóló szakmai programot kell összeállítani és foglalkozási naplót kell vezetni, mely igazolja a sportköri szakmai tevékenységet.

50


29. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyezetek kezelésére irányuló eljárásrend 29.1. Kockázatfelmérés, és védő, óvó előírások Az intézményben minden tanév megkezdése előtt sor kerül a munkavédelmi, tanulók egészségét veszélyeztető, egészségvédelmi helyszíni bejárásra. A védő, óvó előírásokkal kapcsolatos szabályokat jelen SZMSZ külön pontja tartalmazza. 29.2. Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátása A feladatok ellátása a következők szerint történik: - Az intézmény vezetője gondoskodik az intézményben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és a feladatok megfelelő ellátásáért. - A gyermek és ifjúságvédelmi felelős ellátja a tevékenységét. - A pedagógusok, alkalmazottak, valamint a tanulók eleget tesznek a veszélyeztető helyzetekkel kapcsolatos feladatuknak. Az intézményvezető az intézményben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevét, elérhetőséget ki kell függeszteni az intézmény hirdetőtáblájára. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, továbbá valamennyi pedagógus, illetve intézményi alkalmazott feladata, hogy az intézményvezetőnek haladéktalanul szóban jelezze, ha valamely gyermek, tanuló egészségét veszélyeztető helyzetét: - alaposan felételezi, - tapasztalja. Az intézményvezető köteles a veszélyeztetés tényének kivizsgálása céljából megbeszélni a jelzést: - a gyermek, tanuló osztályfőnökével, - a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel. A veszélyeztetés tényállás tisztázása érdekében meghallgatható az érintett tanuló. Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. 51


A gyermekkel napi szintű kapcsolatban álló, köznevelés területén dolgozó személyekre nézve elsősorban a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) és a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Nkt. Vhr.) tartalmaz előírásokat. A gyermek nevelésében és oktatásában részt vevő pedagógusok szerepe kiemelkedően fontos a gyermek védelme szempontjából. Az Nkt. 1. § (1) bekezdése szerint, a törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. A 3. § (1)-(2) bekezdések alapján főszabályként a köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak. A köznevelésben a nevelés és oktatás feladatát a gyermek szülei, törvényes képviselői megosztják a köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele. Valószínűsíthetően az általános szabályok előírásai miatt nem teljesen egyértelmű minden szereplő számára, hogy a gyermek jogai és érdekei nem minden esetben és körülmények között esnek ugyanolyan elbírálás alá, mint szülei, törvényes képviselői jogai. Ismételten fontos hangsúlyozni, hogy a gyermek elhanyagolása, veszélyeztetése vagy bántalmazása esetén az élethez, emberi méltósághoz való egyik legfontosabb alapvető joga sérül, az Nkt.-ben is kiemelt és szabályozott jogi érdek, a gyermek harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődésének lehetősége, érzelmi és akarati tulajdonságainak kibontakoztatása akadályokba ütközik, enyhébb vagy súlyosabb mértékben meghiúsul. Az ilyen típusú bántalmazó, súlyosan elhanyagoló, vagy más veszélyeztető cselekményt megvalósító személyek jogai és érdekei időlegesen vagy tartósan háttérbe szoríthatóak a gyermek védelme érdekében. Az Nkt. 42. § (1) bekezdés nevesíti, hogy a pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről tudomást szerzett. (A titoktartási kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is, határidő nélkül fennmarad.) Emellett az Nkt. 42. § (2) bekezdése tartalmazza, hogy gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden - a gyermekével összefüggő - adat közölhető, de maga a jogszabályhely is megjelöli kivételként azt az esetet, ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. Kiemeli az Nkt. a 42. § (3) bekezdésében, hogy a köznevelés szereplői a nevelésioktatási intézmény vezetője útján kötelesek az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélésük szerint a gyermek súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került; és azt is tartalmazza a (3) bekezdés, hogy az ilyen helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, vagy a rendelkezésre jogosult szülő, törvényes képviselő beleegyezése nem szükséges. Az Nkt. 41. § (7) bekezdés d) pontja kifejezetten megengedi, hogy a tanuló neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra 52


vonatkozó adatok – a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából – a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek továbbíthatóak. Az Nkt. Vhr. 51. § (4) bekezdése szerint, ha az óvodás gyermek egy nevelési évben igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt, továbbá, ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az óvoda vezetője, az iskola igazgatója értesíti a gyermek, tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, óvodás gyermek esetén az általános szabálysértési hatóságként eljáró járási hivatalt a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével -, tanköteles tanuló esetén a gyermekjóléti szolgálatot is, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda, az iskola, a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. A 62. § (1) bekezdése és a 129. § (2)-(3) bekezdése is lehetővé és kötelezővé teszik egyes esetekben a köznevelési intézmény számára a gyermekjóléti szolgálatokkal, a gyermekvédelmi rendszer szereplőivel való együttműködést, a szakterület bevonását. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 247. § alapján, az a szülő vagy törvényes képviselő, aki a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló gyermeket kellő időben az óvodába, illetve az iskolába nem íratja be, aki nem biztosítja, hogy súlyos és halmozottan fogyatékos gyermeke a fejlődését biztosító nevelésben, nevelés-oktatásban vegyen részt, illetve akinek a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló gyermeke ugyanabban az óvodai nevelési évben az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokról, illetőleg ugyanabban a tanévben az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokról igazolatlanul a jogszabályban meghatározott mértéket vagy annál többet mulaszt, szabálysértést követ el. E szabálysértésről a köznevelés területén tevékenykedő, gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagok egymást tájékoztatni kötelesek. A köznevelés területén dolgozó személyek vonatkozásában a (későbbiekben részletezett) egészségügyi dolgozókra irányadó jogszabályok is tartalmaznak utalást. Az Eütv. 42. § (2) bekezdés c) pontja alapján az ifjúság-egészségügyi gondozásban résztvevő dolgozók alkohol- vagy drogfogyasztás észlelése esetén a szülőkkel és a pedagógusokkal konzultálni kötelesek, szükség esetén tanácsadást kell biztosítaniuk vagy egyéb intézkedést kezdeményezhetnek. A 42. § (5) bekezdése szerint az egészségügyi szolgáltatók feladataik ellátása során kiemelt figyelmet kell, hogy fordítsanak a gyermekek egészségét veszélyeztető tényezők megelőzésére, felismerésére és megszüntetésére. Ennek érdekében együttműködnek a közoktatási intézményekkel vagy személyekkel, és szükség esetén megfelelő gyermekvédelmi intézkedést kezdeményeznek. Ezen intézkedések szakszerű fogadására, a helyzet és a feladatok kezelésére, a gyermek érdekében történő szakmai együttműködésre a pedagógusoknak és a köznevelés más szereplőinek készen kell állniuk.

53


30. A könyvtár SZMSZ Az iskolai könyvtár működési szabályzatának alapdokumentumai: Az iskolai könyvtár működési szabályzata a közoktatásra vonatkozó szabályokat és a könyvtárakra vonatkozó előírásokat egyaránt figyelembe veszi. Ezek a következők: 3/1975. (VIII. 17.) KM – PM számú együttes rendelet a könyvtári állomány rendezéséről és állományból való törléséről szóló szabályzat; 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról, 2003. évi LXV. Törvénymódosítása; 11/1998. (VI. 8.) MKM rendelet, valamint ennek módosításáról szóló, 16/1998. (IV.8.) MKM rendelet; 2001. évi XXXVII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről; 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről; valamint a költségvetési törvény.

I.

Az iskolai könyvtárra vonatkozó általános adatok

Könyvtár neve: Dunaharaszti Hunyadi János Német Nemzetiségi Általános Iskola Könyvtára 1. Az iskola fenntartója: KLIK 2. A könyvtár címe, telefonszáma: 2330 Dunaharaszti Fő út 69. Tel.: 3. A könyvtár jellege: zárt könyvtár ( csak az iskola dolgozói, tanulói vehetik igénybe) 4. A könyvtár használata: ingyenes II. Tárgyi és személyi feltételek Az iskolai könyvtár 32m2 területen helyezkedik el. A terem 22 fő befogadására alkalmas. A könyvtárnak lehetősége van az Internetre való csatlakozásra. A kölcsönzési idő heti 25 óra, melynek beosztása lehetővé teszi a délelőtti tanítási órákhoz való kapcsolódást és a délutáni szabadidős tevékenységet. A könyvtárosi teendőket 1 fő végzettségű főállású könyvtáros látja el. III. Az iskolai könyvtár fenntartása, felügyelete és szakmai irányítása Az iskolai könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről az iskola gondoskodik. 54


Az iskolai könyvtár felügyeletét és irányítását az iskola igazgatója látja el a könyvtáros és a nevelőtestület véleményének és javaslatainak figyelembe vételével. IV. Az iskolai könyvtár működésének célja Az intézményben működő iskolai könyvtár működésének alapvető célja, hogy: - segítse az oktató- nevelő munkát, - a rendelkezésre álló szakkönyvek, kiadványok, folyóiratok segítségével biztosítsa a szakmai munka színvonalának szinten tartását, fejlesztését, - segítse elő az iskolai könyvtárhasználók ( nevelők, tanulók, dolgozók) általános műveltségének kiszélesítését - a könyvtárállomány segítségével közvetítse az új ismereteket. V. Az iskolai könyvtár feladata V/1. Az intézmény könyvtárának általános feladatai Az intézmény könyvtárának fő feladatai a következők: - elősegíteni az iskolai szervezeti és működési szabályzatban és pedagógiai programjában rögzített célok helyi megvalósítását, - biztosítja az iskolai nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat ( szak- és általános jellegű könyvek, folyóiratok stb.) - gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja - rendszeres, folyamatos tájékoztatást nyújt a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól - központi szerepet tölt be a tanulók önálló könyv és könyvtárhasználatának felkészítésében - részt vesz, ill. közreműködik az intézményi könyvtári tevékenységekben ( tanóra tartása a könyvtárban, bevezetés a könyvtárhasználatba, művelődési és iskolai egyéb programok, vetélkedők szervezése, segítség nyújtása különféle dokumentumok, segédeszközök biztosítása terén stb.) - biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak hozzáférhetőségét ( tájékoztatás, információcserék, dokumentumok beszerzésének segítségével) - statisztikai adatokat szolgáltat V/2. Az intézmény könyvtárának szakmai feladatai Az intézmény könyvtárának a céljai ill. az általános feladatai teljesítése érdekében az alábbi szakfeladatokat kell ellátni: - az iskola helyi tantervének figyelembe vételével bővíti, korszerűsíti állományát az intézmény tanárai, munkaközösségei, diákjai igényeinek, javaslatainak figyelembevételével, 55


-

-

az iskolai könyvtár állományának gyarapítását (beszerzés, ajándék, csere stb.) az éves munkatervében foglaltak alapján, az iskolai beszerzési keret figyelembevételével végzi a beszerzett, megőrzésre átvett dokumentumokat leltárba veszi naprakészen vezeti a leltárt tartalmazó könyveket az elavult, feleslegessé váló vagy fizikailag használhatatlanná vált dokumentumokat, vagy az olvasók által elvesztett könyveket az iskolai Selejtezési Szabályzatával összhangban állományából kivonja, az ezzel kapcsolatos nyilvántartást elvégzi, a könyvek elhelyezését, tagolását azok tartalmának, jellegének figyelembe vételével végzi:  kézi könyvtár  segédkönyvtár, melyek a tanárok, iskolai dolgozók részére kikölcsönzött könyvekből áll  kölcsönözhető állomány  időszaki kiadványok  nevelői, oktatói kéziratok ( tankönyvek, tantervek, útmutatók stb.)  könyvtárból kihelyezett dokumentumok, ún. letétek, melyek az iskola szak-ill. funkcionális tevékenységeihez kapcsolódnak szaktantermekben, napköziben stb.  a könyvtári állományt a katalógusépítés szabályainak és szempontjainak megfelelően alakítja ki és tartja karban,  gondoskodik a könyvtári állomány megfelelő tárolásáról  rendszeres gyakorisággal ellenőrzi az állományt

VI. Könyvtárhasználati szabályzat 1. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztrátorai és technikai dolgozói a nyitvatartási időben használhatják. Minden könyvtárhasználó köteles a könyvtár rendjét megőrizni. A könyvtárba tanszereken kívül más nem vihető. 2. Az iskolai könyvtár minden, az iskolába beiratkozott tanulót egyidejűleg a könyvtárba beiratkozottnak is tekint, és felveszi a beiratkozottak listájára.

56


ZÁRADÉK A NKT. 25.§ ALAPJÁN 1. A(z) Dunaharaszti Hunyadi János Német Nemzetiségi Általános Iskola (intézmény neve) szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2015. január 26. napján tartott értekezletén a mellékelt nyilatkozat szerint megismerte, véleményezte és elfogadta. Az elfogadást megelőzően a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt az Iskolai Diákönkormányzat és a Szülői Szervezet / Iskolaszék. 2. A hatályba lépés időpontja: 2015. szeptember 1. 3. A szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az intézmény korábbi SZMSZ-e.

Kelt: Dunaharaszti, 2015. szeptember 1. Készítette: Karlné Purczeld Erika

P. H.

az intézmény vezetője

Véleményezési jogunkkal éltünk / nem kívántunk élni: ……………………………………… Gáborné Szilágyi Erzsébet a Diákönkormányzat képviselője Kelt: ......................................., 2015. ...................... .......

Véleményezési jogunkkal éltünk / nem kívántunk élni: ……………………………………………… Nemesné Gelencsér Veronika Szülői Szervezet képviselője

Kelt:......................................., 2015. ...................... .......

57


A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ nevében jóváhagyom:

…………………………………………………..P. H. dr. Pálos Annamária tankerületi igazgató Kelt: Szigetszentmiklós, 2015. ............................ ....

58


Megismerési nyilatkozat A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Név

Beosztás

Dátum

59

Aláírás



Beosztás

Dátum

60

Aláírás



Beosztás

Dátum

61

Aláírás



Beosztás

Dátum

62

Aláírás



Beosztás

Dátum

63

Aláírás



Beosztás

Dátum

64

Aláírás


1. sz. melléklet Tagintézmény vezető munkaköri leírása Munkáltatói neve, címe: Munkáltatói jogkör gyakorlója: Dolgozó neve: Munkakör: Munkakörhöz tartozó felettese: Munkavégzés helye: Munkaideje:

tagintézmény- vezető .

A tagintézményben segíti az igazgatót a nevelő-oktató munka irányításában. 1. Pedagógiai irányító feladatok • Megvalósítja a tagintézmény területén is a központi iskola pedagógiai programját, valamint felelős az éves munkaterv feladatainak végrehajtásáért. • Segíti, szervezi, ellenőrzi a tagintézményben dolgozók munkáját. • Segíti az általános igazgató-helyettes munkáját a tantárgyfelosztás és az órarend elkészítésében. • A szakmai igazgató-helyettesekkel együtt elkészíti a tagintézmény ügyeleti beosztását. • Az igazgatóval egyeztetett óralátogatási terv szerint látogatja a tagintézményben a tanítási órákat, tanórán kívüli foglalkozásokat, szülői értekezleteket. • Szakmai-pedagógiai tanácsokkal segíti a kevés gyakorlattal rendelkező tanárokat, pályakezdőket. • Javaslatot tesz a pedagógiai továbbképzésre, illetve szakirányú képzésre. • Szervezi és ellenőrzi az intézmény az intézmény továbbképzésekkel kapcsolatos ügyeit, elvégzi azok adminisztrációját (továbbképzési tervek, jelentések, tanulmányi szerződések). • A tagintézményben gondoskodik az iskolai rendezvények, ünnepségek zökkenőmentes technikai megszervezéséről, lebonyolításáról. (Közös rendezvény esetén szállítás, ülésrend, étkezés.) • Ellenőrzi a délutáni foglakozásokat, szülői értekezletek megtartását • Elkészíti a fogadóórák terembeosztását. 2. Ügyviteli feladatok • Gondoskodik a hiányzó pedagógusok helyettesítéséről, naprakészen vezeti a helyettesítési naplót a tagintézményben. • Ellenőrzi a tagintézményben dolgozó tanárok órarendjét. • Részt vesz a tagintézményre vonatkozó statisztika elkészítésében. • Megszervezi az iskolai fotózást (egyéni és osztálykép), kapcsolatot tart a vállalkozó és az osztályfőnökök között, kezeli az ezzel kapcsolatos adminisztrációt és az elszámolást. • Elkészíti a különféle hó végi és tanév közbeni jelentéseket, statisztákat. 3. Egyéb feladatok a tagintézményre vonatkozóan • Tanulmányi versenyek ügyeinek intézése. • Az általános rend, fegyelem ellenőrzése, az iskolai munka zavartalanságának biztosítása. (SZMSZ előírásainak betartása, betartatása.) • Túlóra, helyettesítés ellenőrzése, adminisztrációs feladatok elvégzése. 65


• Az intézmény vagyonvédelme (takarékosság). • Leltározás (eszközök tárolása, nyilvántartása). • Eszközök javításának és karbantartásának megszervezése, pótlásra javaslattétel az igazgató felé. • Az iskolaépület, udvar álalgának figyelemmel kísérése. • Az iskolai takarítók, konyhai dolgozók munkájának ellenőrzése. • Az elvégzett munkáról, minden lényeges ügyről, eseményről, tapasztalatairól, az intézkedés módjáról rendszeresen tájékoztatja z igazgatót. • Javaslatot tesz a minőségbiztosítás érdekében a pedagógusok továbbképzésére. • Javaslatot tesz az igazgatónak a pedagógusok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra. • Képviseli az intézmény vezetőségét az intézményen belül és kívül. • A munkaköri leírásában nem megjelölt eseti – soron kívüli – feladatok megoldása az igazgató utasítására, feladatkijelölése alapján. Dunaharaszti, …………………………….. intézményvezető A munkaköri leírást tudomásul vettem, elfogadtam: Dunaharaszti, …………………….. ……………………………… munkavállaló

66


A szakmai munkaközösség-vezető munkaköri leírása Az intézmény neve/címe: Dunaharaszti Hunyadi János Német Nemzetiségi Általános Iskola 2330 Dunaharaszti Földváry L. u. 15. ………………………………………….. munkaköri leírása Munkakör megnevezése: szakmai munkaközösség-vezető A munkaközösség-vezető a kibővített iskolavezetés tagjaként fontos szerepet tölt be az információáramlásban. Az igazgató és az igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén képviseli az iskolát. A munkakör célja: Az intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka terezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Azonos feladatok ellátására, illetve tantárgyanként vagy műveltségi területenként egy szakmai munkaközösség hozható létre. Az intézményben folyó nevelő- oktatómunka szakmai színvonalának javítása. Az iskolavezetés segítése az egyes szakterületek munkájának tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében és értékelésében. Az iskolai belső továbbképzések szervezése. Alapvető felelősségek, feladatok: A munkaközösség vezetője felelős a munkaközösségi tagok munkájának megszervezéséért, munkájuk szakmai, tantárgy-pedagógiai irányításáért és ellenőrzéséért. A szakmai munkaközösség-vezető irányítja a munkaközösség tevékenységét a munkaterv alapján, felelős azok szakmai munkájáért. Fejleszti a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesíti a módszertani eljárásokat. Ismeri a közoktatás fejlesztési programját, a Köznevelési törvényt, az alapfokú nevelés- oktatásra vonatkozó jogszabályokat. Szakterületének megfelelően részt vesz az iskola pedagógiai programjának, - a munkaközösséggel együtt - a helyi tantervnek a kidolgozásában. Minden tanév végén értékeli a munkaközösség egész évi munkáját, minden tanév szeptember 15-ig elkészíti a munkaközösség munkatervét, ami alapul szolgál az iskolai munkaterv elkészítéséhez. Alkotó módon közreműködik az iskolai működési szabályzat létrehozásában, módosításában. Módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat szerveznek. Figyelemmel kíséri a pedagógusok által a szakvéleményekben foglaltak betartását. Az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végezhet. 67


Javaslatot ad a rendelkezésre álló pénzügyi keretek szakmai felhasználására. Önképzése példamutató, segíti munkaközösségük tagjainak a továbbképzést is. Részt vesznek szakmai pályázatokon, ösztönzik és segítik ebben kollégáikat is. Fokozott figyelemmel segíti a munkaközösségükben dolgozó pályakezdő nevelők munkáját. Elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak foglalkozási terveit, ellenőrzi a követelmények megvalósítását. Ellenőrzi és értékeli a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedéseket kezdeményez az igazgatónál. javaslatot tesz a jutalmazásra és kitüntetésre. Rendszeresen - legalább félévenként egy alkalommal –foglalkozásokat látogat a munkaközösség tagjainál, tapasztalataikat megbeszélik. Irányítja az iskolai munkatervben rögzített méréseket, összegzi és elemzi a tapasztalatokat, levonja a szükséges következtetéseket, javaslatokat tesz a hiányosságok felszámolására. Tapasztalataikról írásbeli feljegyzést készítenek, erről tájékoztatják az igazgatót. Figyelemmel kíséri a felügyelete alá tartozó terület technikai felszereltségét, javaslatot tesz a fejlesztésre. Tapasztalatai alapján felelősséggel nyújt információkat a döntések előkészítésében az igazgatónak. Képviseli a munkaközösség tagjainak az érdekeit az iskolavezetés előtt, az intézményi döntésekről tájékoztatja a munkaközösség tagjait. A teljesítményértékelés módszere: Évente összefoglaló elemzést készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, az igazgató igénye szerint adatokat szolgáltat a munkaterület helyzetéről. A munkavállaló kötelessége megismerni a jogszabályi változásokat, az intézmény által kiadott szabályzatokat és az alkalmazott eljárásrendeket. A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem. Érvényes a munkavállaló más munkakörbe kerülése esetén a változás időpontjáig. Kelt: Dunaharaszti,. ……………………………………………. intézményvezető

…………………………… pedagógus

AZ OSZTÁLYFŐNÖK MUNKAKÖRI LEÍRÁSA 68


1. Az osztályfőnök éves munkájának tervezése során október 1-ig megírja osztályfőnöki munkatervét. A szülőket anyagilag megterhelő programok akkor tekinthetők véglegesnek, ha azokat a szülők többsége megerősíti és elfogadja. 2. Az osztályfőnök közvetíti az osztályának a kulturált iskolai élet szabályrendszerét. Megismerteti, értelmezi és betartatja az osztály tanulóival a pedagógiai programunkon nyugvó HÁZIREND szabályait. 3. Az osztályfőnök megismerteti az osztálya tanulóival az iskola hagyományait, múltjának és jelenének értékeit. 4. Az iskolai élet bármely területén (tanulmányi, kulturális, sport stb.) kiemelkedő teljesítményeket jutalmazza, jutalmazását kezdeményezi; a szabályok ellen vétőket figyelmezteti, szükség esetén megbünteti, megbüntetésüket kezdeményezi. 5. Az osztályfőnök felelős az osztálya által szervezett rendezvényekért, ezeknek előkészítésében és lebonyolításában személyesen is részt vesz. 6. Az osztályfőnök felel osztálya viselkedéséért az iskolán kívüli, de az iskola által az osztály számára szervezett eseményeken (színház, mozi, hangverseny, osztálykirándulások stb.) is. Ezeken maga is részt vesz, vagy helyettesítéséről az iskolavezetés tudtával személyesen gondoskodik. 7. Az osztályfőnök felelős az osztály termének dekorációjáért. Arra törekszik, hogy a terem külleme legyen szinkronban az iskola által közvetített értékekkel. 8. Az osztályfőnök a folyamatosan eleget tesz adminisztrációs kötelezettségeinek. (Osztálynapló, anyakönyvek, bizonyítványok, a féléves és az év végi osztályozó konferenciák előkészítésével kapcsolatos teendők, statisztikai összesítések, stb.). 9. Az osztályfőnök figyelemmel kíséri az osztályban tanító tanárok munkáját. A pedagógiai program, a tanári munkaköri leírás, a Házirend, a szaktárgyi pedagógiai programok és az érvényes tantestületi határozatok alapján figyelmezteti kollégáit kötelességmulasztásaikra (adminisztráció, dolgozatjavítás, tanóra védelme, tantervi előírások stb.). Ennek eredménytelensége esetén köteles az iskolavezetéshez fordulni. Az osztályban tanító tanárokkal való harmonikus együttműködésről, a kiemelkedő szaktanári tevékenységről szintén tájékoztatja az iskolavezetést és a megfelelő szakmai munkaközösségeket. 10. Az osztályfőnök rendszeres kapcsolatot tart az osztályban tanuló diákok szüleivel. Szükség esetén az éves munkatervben előírtakon túl rendkívüli szülői értekezletet tervez. Rendszeres információval segíti a szülőket, hogy gyermekük személyiségének fejlődéséről és tanulmányi előmeneteléről hiteles képet nyerjenek. Az osztályfőnök és a szülői ház kapcsolatában legyen meghatározó a pedagógiai program alapelveiben rögzített célok megvalósítása, illetve a megvalósítás színvonala. 11. Az osztályfőnök az iskola éves munkatervében rögzített határidő szerint szervezi és adminisztrálja az osztály tanulóinak tantárgyválasztását, jelentkezését és pályaválasztását. 12. Az osztályfőnök köteles megvizsgálni az osztályban tanító tanárok bármelyike számára problémát jelentő eseteket. Kollegái kérésére összehívhatja az osztályban tanító tanárok értekezletét, ha szükségesnek látja, ilyen értekezletet maga is kezdeményez. 13. Az osztályfőnök képviseli az osztályába járó diákok érdekeit. A tudomására jutott jogsérelmeket saját hatáskörében, vagy az iskolavezetés bevonásával orvosolja. 14. A tanulók egészségének védelmében az osztályfőnök kapcsolatba lép a szülőkkel, ha egy tanulón a testi-lelki károsodás bármilyen jelét észleli. Ennek eredménytelensége esetén konzultál az iskolaorvossal illetve az iskola egészségügyi 69


szolgálat tagjaival Az iskola egészségnevelési programjában rögzítettek alapján. Különös gondot fordít az osztályába járó sajátos nevelési igényű tanulóra. 15. Az osztályfőnök az osztály tanulóinak szociális helyzetével kapcsolatos információkkal segíti az iskolai szociális döntések meghozóit. Különös gondot fordít az osztályába járó hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulókra. Szociálisan hátrányos helyzetű tanítványairól családlátogatáson személyesen is tájékozódik. Szorosan együttműködik az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével a titoktartási kötelezettség betartásával. 16. Az osztályfőnök együttműködik a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók segítése érdekében a Gyermekjóléti- és Családsegítő Szolgálattal, gondoskodik számukra szociális és tanulmányi segítség nyújtásáról. 17. Az osztályfőnök rendszeresen kapcsolatot tart az iskolai diákönkormányzattal részben az osztályképviselők útján, részben a diákmozgalomért felelős pedagógus segítségével. 18. Tanulmányi kirándulásra a tanév szorgalmi idejéből 2 nap fordítható. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók esetében az osztályfőnök kezdeményezi a kiránduláshoz iskolai támogatás igénybevételét. 19. Az osztályfőnök gondot fordít a helyes tanulási módszerek elsajátíttatására. Alsó tagozaton részt vesz az óvoda-iskola átmenet megkönnyítését szolgáló iskolai program megvalósításában Kiegészítő információ: Az osztályfőnököt megilleti a jog, hogy osztályában ő tanítsa szaktárgyait. A teljesítményértékelés módszere: Az osztályfőnök erkölcsi és jogi felelősséget vállal a rábízott tanulók személyi biztonságáért, kulturált viselkedéséért, személyiségük fejlesztéséért. Munkájáról az iskolavezetés által kiadott szempontok alapján írásban beszámol. A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem. Érvényes a munkavállaló más munkakörbe kerülése esetén a változás időpontjáig. Kelt: Dunaharaszti,

…………………………………………………. intézményvezető

70

……………………………………….. pedagógus


Az igazgatóhelyettes munkaköri leírása Az intézmény neve: Dunaharaszti Hunyadi János Német Nemzetiségi Általános Iskola 2330 Dunaharaszti Földváry L. u. 15. ………………………………………….. munkaköri leírása Munkakör megnevezése: igazgatóhelyettes Heti munkaidőkerete: 40 óra Utasítást adó felettes munkakör: igazgató A munkakör célja: A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettes vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett, igazgatóhelyettes társával egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Az igazgató munkájának segítése az iskolavezetés szerteágazó feladatainak ellátásában. Egyes munkaterületeknek a vezetői munkamegosztásban rögzített teljes hatáskörrel való irányítása, az igazgató távollétében annak teljes jogkörrel és felelősséggel járó helyettesítése. Alapvető felelősségek, feladatok: A vezető beosztás ellátásával az igazgató bízza meg a tantestület véleményének kikérése után. Az igazgatót akadályoztatása esetén – a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével és az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörbe nem tartozó ügyekben – teljes felelősséggel helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Az igazgatóhelyettes az igazgató közvetlen munkatársa, felelősséggel vesz részt az iskolakoncepció kialakításában, a tervek elkészítésében, a kitűzött célok megvalósításában, végrehajtás ellenőrzésében. Munkájával és magatartásával hozzájárul a nyugodt iskolai élet és demokratikus légkör kialakításához. A nevelő-oktatómunka irányításában: Részt vesz a pedagógiai program kialakításában, az igazgatóval és vezetőtársaival együtt kialakított munkarend szerint kidolgozza annak egy részterületét. Részt vesz az iskola éves munkatervének elkészítésében. Irányítja, segíti és ellenőrzi a szakmai munkaközösségek munkáját a vezetői munkamegosztásban megjelölt területen. A vezetői munkamegosztásban megjelölt területen fokozott figyelemmel kíséri a nevelők munkáját, óralátogatásokat végez, szakmai tanácsaival segíti a nevelő-oktató 71


munkát, alkalmanként felméréseket végez, ellenőrzi az adminisztrációs munkát. Tapasztalatairól a munkatervnek megfelelően elemzéseket készít, folyamatosan tájékoztatja az igazgatót. Tantestületi értekezleteken vitaindítót tart, egy-egy nevelési-oktatási helyzetet önállóan elemez, szakterületéhez tartozó témában belső továbbképzést szervez. Folyamatosan törekszik szakmai tudásának gyarapítására, a legkorszerűbb szakmai ismeretek elsajátítására. Segíti a diákönkormányzat munkáját, részt vesz üléseiken, tájékoztatja a diákönkormányzatot az iskolavezetés és a nevelőtestület őket érintő döntéseiről. Felelős a rendezvények, ünnepélyek, kulturális versenyek rendjéért, színvonaláért. Felelős a vizsgák (osztályozó, különbözeti, javító, év végi) és a tanulmányi versenyek zökkenőmentes lebonyolításáért. Megszervezi és ellenőrzi az iskolaépület, tantermek, udvarok rendjét és biztonságát, szükség esetén pedagógiai vagy munkáltatói intézkedést kezdeményez. Felelős a helyettesítések megszervezéséért. Gondoskodik arról, hogy minden információt, hirdetést megismerjenek a pedagógusok . Az intézmény tanulóinak tankönyv ellátása, a tankönyvterjesztés segítése. Részt vesz az oktatással kapcsolatos adatközléseket megelőző munkában. Koordinálja és segíti a tanórán kívüli tevékenységeket, szakkörök működését, a tanulók táboroztatását. Tanulmányi versenyek, vetélkedők és sportversenyek szervezésének irányítása. Gondoskodik az elsőosztályosok beíratásával/nyolcadik évfolyamosok továbbtanulásával kapcsolatos feladatok ellátásáról. Fokozott figyelemmel kíséri az 1./5. osztályosok munkáját. Szükség esetén segíti a tanulók szakértői bizottsághoz való irányítását. Ellenőrzi, illetve ellenőrizteti az étkeztetés rendjét, a higiéniai, mennyiségi és minőségi követelmények meglétét. Tapasztalatairól tájékoztatja az igazgatót. Részt vesz a nevelők minősítésében, ellenőrzési tapasztalatait (a felelősségre vonás vagy elismerés kezdeményezésével is) közli az intézmény igazgatójával. Területén betartatja a baleseti és munkavédelmi valamint a tűzvédelmi szabályokat, továbbá a Szervezeti és Működési Szabályzatot és mellékleteit. A vagyonvédelem körébe tartozó intézkedések betartásáért és betartatásáért felelősséggel tartozik. Személyzeti-munkáltatói feladatok: Részt vesz a munkaerő-gazdálkodási terv elkészítésében (saját munkaterületén önállóan tervez). A hatáskörébe tartozó munkaterületen szervezi és ellenőrzi a dolgozók munkáját. Naprakészen vezeti - szükség és lehetőség szerint - vezetőtársaival vagy az iskolatitkárral az intézmény dolgozóinak személyi anyagát. Intézi a nevelők szülési szabadsággal, GYED-del, GYES-sel táppénzzel, szabadsággal kapcsolatos ügyeit. Elkészíti a dolgozók éves szabadságolási tervét. Hivatali-adminisztratív feladatok: 72


Elkészíti az iskolai órarendet. Segíti a statisztikai adatok gyűjtését. (okt. 1.félév, év vége, aktuálisan). Gondoskodik a tanulói jogviszony létesítéséről, vagy megszüntetéséről. Figyelemmel kíséri az alsó tagozatos diákok munkáját, szükség esetén segíti a tanulók szakértői bizottsághoz való irányítását. Ellenőrzi az osztálynaplók, törzslapok, bizonyítványok, vizsga- és egyéb jegyzőkönyvek pontos vezetését. Gondoskodik helyettesítések nyilvántartásáról. Gazdálkodással kapcsolatos feladatok: Javaslataival segíti az igazgatót a takarékos gazdálkodás és a szakmailag hatékony döntések meghozatalában. Javaslatot tesz jutalmazásra, szakmai elismerésre, kitüntetésre. A nevelőktől összegyűjtött információk alapján javaslatot tesz a szemléltető eszközök rendelésére. Ellenőrzi az iskolai tanszer- és taneszközellátást. Az ingóvagyon kezelésével kapcsolatos feladatok ellenőrzése. Intézkedik a munkavédelmi, balesetvédelmi , tűzvédelmi előírások betartásához szükséges eszközök beszerzéséről. Szervezeti kapcsolatok: Iskolán belül: Az igazgatóval naponta kölcsönösen tájékoztatják egymást a végzett munkáról és a feladatokról. Napi kapcsolatot tart fenn a hatáskörébe közvetlenül tartozó dolgozókkal. Iskolán kívül: A szülőkkel való kapcsolatában rendszeresen látogatja a szülői értekezleteket, egyéni fogadóórát tart. Jelen van külső szervek által végzett ellenőrzéseken, az ellenőrzési jegyzőkönyvek alapján megteszi a szükséges intézkedéseket. Az igazgató felkérésére képviseli az intézményt a különböző szakmai, társadalmi és érdekvédelmi szervezetek rendezvényein (alkalmanként meghatározott tárgyalási, javaslattételi, döntési, aláírási jogkörrel). Hatáskörök: Aláírási és ellenőrzési jogköre kiterjed a következő területekre: A tanulói jogviszony igazolása 14. életévüket betöltött tanulók részére a munkavállalási engedély kiadása , az iskola címére érkező küldemények átvétele; a nem névre szólók felbontása, anyagi felelősség az általa kezelt értékekért, joga az irattár és az értékek őrzésére szolgáló lemezszekrény kezelése, a tanulók, szülők és dolgozók személyiségjogait érintő információkat, különösen a munkája során tudomására jutott adatokat a Kjt. szabályai szerint megőrzi, mindenkor bizalmasan kezeli. Kiegészítő információk: Az intézményben való tartózkodás csak a tanítási órák, iskolai értekezletek, rendezvények idején, illetve a munkabeosztása szerinti időben szükséges. 73


A teljesítményértékelés módszere: Félévenként írásbeli beszámoló a felügyelt testület helyzetéről; A statisztikai adatok elemzése. A hivatalos szervek visszajelzései az adminisztráció pontosságáról. Hatályba lépés ideje : …………………………………… intézményvezető

……………………………… igazgatóhelyettes

74


Fejlesztő pedagógus munkaköri leírása Az intézmény neve/címe: Dunaharaszti Hunyadi János Német Nemzetiségi Általános Iskola 2330 Dunaharaszti Földváry L. u. 15 ………………………….. fejlesztő pedagógus munkaköri leírása Munkakör megnevezése: fejlesztő pedagógus A kötött munkaidő neveléssel-oktatással lekötött része: 24 óra A kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött része: 9 óra Heti munkaidő: 40 óra A munkakör betöltésének helye: A munkakör betöltése változó munkahelyen történik, amelyek az alábbiak lehetnek: alsó tagozat, felső tagozat, tagintézmény. Utasítást adó felettes munkakörök: Igazgató,tagintézmény-vezető, igazgató helyettesek 1.

A munkakör célja:

Az iskolába járó beilleszkedési, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességekkel küzdő tanulók fejlesztőpedagógiai ellátása, terápiás megsegítése. A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírásokat az alábbi törvények, rendeletek és iskolai dokumentumok szabályozzák: A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete 326/2013. Kmr. SzMSz Pedagógiai program Pedagógus etikai kódex 2.A fejlesztő pedagógus konkrét feladatai A fejlesztő pedagógus munkáját a délelőtti ill. délutáni időszakban végzi. A fejlesztő pedagógusi munka olyan pedagógiai tevékenység, amely a tanuláshoz szükséges pszichés funkciók fejlesztését, ill. a sérült funkciók javítását, az esetleges hiányzó funkciók pótlását szolgálja. Megelőzi, vagy csökkenti azokat a tanulási nehézségeket, amelyek a lassúbb érés, vagy egyéb okok miatt keletkeznek a gyermeknél, megváltoztatja a kialakult negatív motivációkat, csökkenti a viselkedési zavarokat, megelőzi a neurotikus tüneteket, melyek a már esetlegesen elszenvedett sorozatos konfliktusok és frusztrációk miatt kialakulhatnak. 3. A fejlesztő pedagógus pedagógiai feladatai Tanév elején végezzen hospitálásokat a mindenkor esedékes osztályban, figyelje meg a gyermekeket különböző tevékenységeik során. 75


A szűréseik elvégzése után a logopédussal és a pedagógussal tartson konzultációt, a feladatok pontos meghatározása érdekében. A hozzá fordulóknak, - otthoni körülmények között is megvalósítható- ötleteket, tanácsokat,esetleg hozzáférhető szakirodalmat ajánl a felmerülő problémák kezelése érdekében. Felkérésre konzultációt biztosít az oktatási-nevelési intézmények pedagógusainak és szakembereinek. Tartsa szem előtt, hogy a fejlesztő csoportba kerülés fő indikációja az életkor és a tünet súlyossága. Vegyen részt a gyermekek szakszolgálathoz küldendő beutalóinak elkészítésében. Tartson rendszeres kapcsolatot a fejlesztő foglalkozásokon résztvevő gyermekek szüleivel, nyújtson korrekt tájékoztatást a gyermekek fejlődéséről. Nyújtson segítséget a tanuló neveléséhez , oktatásához, ha adottsága, fejlettsége, képessége,tehetsége, fejlődési üteme indokolja . A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő (nem organikus SNI) tanulók iskolai ellátásának segítése. A Nevelési Tanácsadó szakvéleményében foglaltak végrehajtása. Úgy szervezze a foglalkozásait, hogy: A fejlesztő foglalkozások alaptevékenységét a játék jelentse. A közös játékban alakuljanak a gyermekek társas kapcsolatai. Kapjanak lehetőséget arra, hogy önmagukat megismerjék. Tanulják meg az alkalmazkodás és a viselkedés szabályait. Kezelje partnerként a gyermekeket, helyezzen nagy hangsúlyt a személyes kapcsolatokra. Juttassa a gyermekeket minél több pozitív élményhez. A fejlesztő program legyen egyénre szabott, mindig igazodjon a gyermekek egyéni fejlettségéhez, képességeihez, aktuális teljesítményéhez. A munkájához kapcsolódó tanügy igazgatási és pedagógiai dokumentáció mindenkor legyen naprakész. Csoportfoglalkozások vezetése A BTM-mel küzdő tanulók fejlesztő foglalkoztatása, ez a probléma függvényében egyéni vagy kiscsoportos. A foglalkozásokon az alábbi főbb területek fejlesztése történik: o mozgásfejlesztés o testséma, téri tájékozódás fejlesztése o percepció fejlesztése o beszédfejlesztés o grafomotoros fejlesztés o számfogalom fejlesztése ADMINISZTRATÍV MUNKA foglalkozási naplót vezetése egyéni fejlesztési tervet készítése a fejlesztésre szoruló tanulók kimutatása a szakvéleményekben megfogalmazott feladatok, kontrollvizsgálatok idejének nyilvántartása, 5.

BIZALMAS INFORMÁCIÓK KEZELÉSE 76


Az intézmény működésével kapcsolatos információkat bizalmasan kezeli. Az adatvédelmi törvényben foglaltak alapján az intézményből személyes, a gyermekekre vonatkozó dokumentumokat nem visz ki. A gyermekek, a szülők és a munkatársak személyiségi jogait érintő információkat megőrzi, egyéb esetben a közalkalmazotti és a közoktatási törvényben meghatározottak szerint jár el. 6. Egyéb kötelezettségek részt vesz a havi tagozat-megbeszéléseken, kötelező óraszámon kívüli munkaidejét kapcsolattartásra, szakmai dokumentációra, felkészülésre, továbbképzésre használja, részt vesz a munkáját segítő továbbképzéseken, önképzéséről gondoskodik, titoktartási kötelezettség, szakmai protokoll és szakmai etikai kódex alapelvei szerint jár el, a munkavállaló feladata továbbá mindaz, amellyel a munkaköréhez kapcsolódóan, a szakképzettségével összefüggően az intézményvezető megbízza. A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem. Kelt: Dunaharaszti, intézményvezető

munkavállaló

77


A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkaköri leírása Az intézmény neve/címe:Dunaharaszti Hunyadi János Német Nemzetiségi Általános Iskola 2330 Dunaharaszti Földváry l. u. 15 ……………………….. munkaköri leírása Munkakör megnevezése:gyermekvédelmi felelős A munkakör betöltésének helye: az iskola alsó/felső tagozata, tagintézménye A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: az intézmény igazgatója A munkakör szakmai irányítója: igazgató, tagintézmény-vezető, igazgató – helyettes Utasítást adó felettes munkakörök: igazgató, tagintézmény-vezető, igazgató-helyettes A munkakör célja: A nevelési - oktatási intézményben a pedagógusok, illetve más alkalmazottak által ellátott gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok összehangolása a gyermekvédelmi felelős feladata. A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírásokat az alábbi törvények, rendeletek és iskolai dokumentumok szabályozzák: 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet SzMSz Pedagógiai program Minőségirányítási Program Pedagógus etikai kódex 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Legfontosabb feladatok: A gyermek- és ifjúságvédelmi megbízott az igazgató segítőtársa, aki összefogja az iskola gyermekvédelmi munkáját, elkészíti az iskolai munkaterv gyermekvédelmi fejezetét, segíti a pedagógusokat a gyermekvédelmi munkájukban, tájékoztatja őket a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos rendelkezésekről. A veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, valamint a magatartászavaros gyermekek nyilvántartása, fejlődésük figyelemmel kísérése. A veszélyeztetett gyerekekről felfektetett nyilvántartást évente legalább egy alkalommal egyeztetik a Gyermekjóléti Szolgálattal. Összehangolja a felső és az alsó tagozatos szakmai és a szülői munkaközösség gyermekvédelmi tevékenységét: 78


Az osztályfőnökökkel és osztályvezetőkkel együttműködve minden tanév elején felmérést készít az iskola veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeiről, javaslatokat dolgoz ki szociális támogatásukra és pedagógiai gondozásukra. Ezek végrehajtását folyamatosan figyelemmel kíséri. Tájékoztatja a szülői munkaközösséget az iskola gyermekvédelmi tevékenységéről. Tanácsaival segít a szülőknek. Az osztályfőnökök, osztályvezetők bevonásával figyelemmel kíséri a beiskolázást, az iskolába járás alól felmentett gyerekek életét, a felmentett tanulók osztályozó vizsgára való felkészítését, az értelmi, testi fogyatékos gyermekek időben történő beiskolázását, az igazolatlan mulasztások nyomonkövetése. Az iskolaorvossal és védőnővel együttműködve gondoskodik az egészségileg károsodott gyermekek megfelelő foglalkoztatásáról, pályaválasztásuk segítéséről. Javaslatot tesz a veszélyeztetett, halmozottan hátrányos helyzetű , hátrányos helyzetű gyerekek iskolai eszközökkel való támogatására (napközis, tanulószobai, iskolaotthonos felvétel, tanszersegély, ingyenes étkeztetés), a nevelőtestület figyelmét felhívja a veszélyeztetett gyermekek beilleszkedését akadályozó iskolai ártalmak hatásaira. Védő-óvó intézkedéseket javasol, illetve ezek megvalósításában közreműködik. Segítséget nyújt az osztályfőnököknek, osztályvezetőknek a hatósági intézkedésekhez szükséges környezettanulmány, kérvények és pedagógiai jellemzés elkészítéséhez. Rendszeresen figyelemmel kíséri a tanulók iskolai hiányzásait, (havonta egy alkalommal konzultál az osztályfőnökökkel), a felszólítások és feljelentések elküldését. Állandó kapcsolatot tart a gyámhatósággal valamint a Gyermekjóléti Szolgálattal. Kiegészítő információk: Feladata ellátásához igényelheti a rendelkezésre álló segélykeretre vonatkozó valamennyi információt. Feladatának ellátásával összefüggésben igénybe veheti az iskolatitkár segítségét (gépelés, stencilezés, másolás, munkájára vonatkozó jelentések). Munkájának segítése érdekében használhatja az iskolában rendelkezésre álló szociális adatokat tartalmazó számítógépes nyilvántartásokat, kimutatásokat. A teljesítményértékelés módszere: Munkájáról félévente tájékoztatja a nevelőtestületet, minden gyámügyi intézkedés alkalmával az igazgatót. A fenntartó, a Gyermekjóléti Szolgálat illetve az SzMK kérésére beszámol az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységéről. Egyéb: Kötelessége megismerni a jogszabályi változásokat, az intézményvezető által kiadott belső szabályzatokat és eljárásrendeket. A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem. Érvényes a munkavállaló más munkakörbe kerülése esetén a változás időpontjáig. 79


Dunaharaszti,

…………………………………….. munkáltató

……………………………… munkavállaló

80


Pedagógiai asszisztens munkaköri leírása Az intézmény neve/címe: Dunaharaszti Hunyadi János Német Nemzetiségi Általános Iskola 2330 Dunaharaszti Földváry L. u. 15 …………………………………………………… pedagógiai asszisztens munkaköri leírása Munkakör megnevezése: pedagógiai asszisztens ( nevelő-oktató munkát segítő alkalmazott) Heti munkaidő: 40 óra, amely naponta 8.00-tól 16.00-ig tart. Utasítást adó felettes munkakörök: Igazgató, tagintézmény-vezető, igazgatóhelyettesek 1.

A munkakör célja:

A pedagógiai asszisztens segíti az iskola pedagógusainak és a tanulók munkáját. 2. Alapvető felelősségek • elkészíti a statisztikákat ( év eleji, évvégi, időközi, versenyeredmények, iskolában tartózkodás, választható tantárgyak) • felügyeli, előkészíti az anyakönyv jellegű dokumentumokat, • a feladattal megbízott igazgatóhelyettessel és iskolatitkárral közreműködik az iskolai működést segítő dokumentumok karbantartásában, mint pl. SZMSZ, Házirend • tankerület hivatalos leveleket külön iktatja • részt vesz a tantestületi értekezletek adminisztratív előkészítésében • megbeszélések alkalmával jegyzőkönyvvezetés (pl. fegyelmi tárgyalás, értekezletek, megbeszélések alkalmával, egyeztető eljárás…) 3.

Legfontosabb feladatai

• a szükséges terem-és egyéb órarendek kifüggesztése • együttműködik az osztályfőnökökkel, iskolaorvossal és a pszichológussal • szervezi, felügyeli a tanulócsoport étkezéseit, ügyel a személyi és környezeti higiénés szabályok betartására, a helyes szokások kialakítására, alkalmanként a tanulókat orvosi vizsgálatra, nevelési tanácsadóba kíséri. • Aktívan részt vesz az iskolai programok előkészítésében és szervezésében: az első osztályosok kirándulásain; egyéb intézményi rendezvényeken segíti a programok megvalósítását. Szerepet vállal péntek délutánonként a napközisek részére szervezett kulturális programokban. • Vezeti a szükséges nyilvántartásokat, ellátja a munkájával kapcsolatos adminisztrációt. • Határidőre elvégzi minőségi kivitelezésben mindazokat a munkafeladatokat, amelyeket az igazgató és az igazgatóhelyettes megbízza. • Gondoskodik a tanulók diákigazolványának beszerzéséről, és nyilvántartásáról. 81


• közreműködik a DÖK működésében, segíti a DÖK vezető pedagógusok tevékenységét • az iskola által elnyert pályázatok ügyintézése, a szükséges határidők betartásának figyelemmel kísérése, a szükséges beszámolók adminisztrációs feladatainak elvégzése, elszámolások nyilvántartása • hiányzása esetén helyettesíti az iskolatitkárt • ellátja a tankönyvfelelősi teendőket FELELŐSSÉGI KÖR Személyesen felelős a felügyeletére bízott gyerekek testi, érzelmi és morális épségéért. Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére. Felelősségre vonható: • munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért; • a vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért, • a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért, • a rendelkezésére bocsátott munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért, • a vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért. A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem.

Kelt: Dunaharaszti,

intézményvezető

munkavállaló

82


A könyvtáros munkaköri leírása /nevelő-oktató munkát segítő munkakör/ Név: Munkáltatója: KLIK Budapest Nádor u. Munkáltatói jogkör gyakorlója: intézményvezető Közvetlen felettese: Heti munkaidő: 40 óra ( 8 óra/nap) A munkakör célja: Az intézményi könyvtár szakszerű, felelős és pontos működtetése. Az iskolában folyó nevelő- oktatómunka segítése, az intézmény helyi pedagógiai programja szerinti korszerű könyvtári szolgáltatás nyújtása. Feladatok: 1. Szükség szerint elvégzi a gyűjtőköri szabályzat és a pedagógiai program könyvtári részének módosítását. Együttműködik a könyvtári szakértővel. 2. Könyvtárhasználati rendet készít és azt jól látható helyen kifüggeszti – mely tartalmazza a könyvek, folyóiratok, egyéb információhordozók igénybevételének és kölcsönzésének rendjét. 3. Folyamatosan fejleszti, gondozza és gyarapítja a gyűjteményt. Ellátja az állomány feltárását, rendszerezését, selejtezését, védelmét. 4. Felelős az állomány megóvásáért. 5. Naponta biztosítja a nyitvatartási időt, a dokumentumok kölcsönzését. 6. Beszerzi, és nyilvántartásba veszi – az igények figyelembe vételével – az új dokumentumokat. 7. Ellátja a személyes beiratkozás adminisztrációját. Az iskolai könyvtárnak csak iskolánk tanulói és dolgozói lehetnek tagjai. 8. Betartja és betartatja, hogy iskolánk tanulói egy kölcsönzési alkalommal csak egyetlen könyvet kölcsönözhetnek ki. 9. A könyvtári tagokkal megismerteti a katalógusrendszert, a könyv- és könyvtárhasználatot. Egyénileg is foglalkozik a tanulókkal az olvasás népszerűsítése a személyiségfejlesztés érdekében. 10. Jól használható kézikönyvtárat állít össze (lexikonok, enciklopédiák, nagy szótárak, kézikönyvek, albumok, atlaszok, stb.) Biztosítja a kézikönyvtár zavartalan használatát. Gondoskodik a tanulók testi épségéről, erkölcsi védelmükről, a balesetek megelőzéséről. 11. Tájékoztatást ad a könyvtárhasználati rendről az egyéni és csoportos érdeklődőknek, használóknak. 12. Különböző könyvtári szolgáltatásokat nyújt: tematikus kiállítást szervez, mutat be, bibliográfiát készít, ajánlójegyzéket készít a nevelők kérésére, önképzésük segítésére. 13. Az intézményvezetővel történt előzetes egyeztetés alapján, az iskolai költségvetési keretet figyelembe az állományt bővíti. Vezeti a könyvtári statisztikát. 14. Közreműködik a tankönyvellátás szervezésében, lebonyolításában tartós tankönyvek kezelésében. 83


15. Irányítja a raktári rend fenntartását, az állomány és a tartós tankönyvek adatbevitellel történő nyilvántartásba vételét. 16. Folyamatosan tájékoztatja a pedagógusokat a beszerzett könyvekről, szakfolyóiratokról és cikkekről, a tanári segédanyagokról, kézikönyvekről. 17. Figyelemmel követi a könyvtári állomány fejlesztésére kiírt, önrészt nem igénylő pályázati felhívásokat. A pályázatot elkészíti, és az iskolavezetőségnek beadja. 18. Könyvtárhasználati és könyvtárismereti vetélkedőt szervez. A napközi péntekenkénti programjába bekapcsolódik, a gyermekek számára foglalkozásokat ajánl és tart. 19. Segíti a pedagógusokat az olvasóvá nevelés folyamatában. Együttműködik a pedagógusokkal a könyvtár és szolgáltatásai megszerettetésében. 20. A továbbképzésen szerzett ismereteiről beszámol. 21. Precízen vezeti a szükséges nyilvántartásokat, ellátja a munkájával kapcsolatos adminisztrációt. Félévente beszámol a nevelőtestületnek szakmai tevékenységéről, javaslatokat tesz. 22. Határidőre elvégzi - minőségi kivitelezésben - mindazokat a munkafeladatokat, amelyekkel a vezető, és helyettese megbízza. 23. Az intézmény tanévre szóló munkatervében meghatározottak szerint végzi munkáját. 24. A nevelőtestületi szobában, a hirdetőtáblán közzétett és számára kijelölt feladatokat elvégzi. 25. Változatos módszerekkel az iskola értékrendje szerint neveli, pozitívan irányítja a fiatalokat. Szem előtt tartja, hogy személyiségével, modorával, hangnemével, megnyilvánulásaival, munkafegyelmével példát ad a tanulók számára. 26. A pedagógusokkal együttműködve segíti az egyéni képességek és a tehetség kibontakozását. Felkészíti, és ha szükséges, kíséri a diákokat a tanulmányi és kulturális versenyekre, vetélkedőkre, és rendezvényekre. 27. Betartja a munkafegyelmet, a jogszabályok és a szabályzatok előírásait, végrehajtja a vezető és a helyettesek utasításait. A munkaköri leírásban felsoroltakon kívül köteles még elvégezni mindazt a feladatot és tevékenységet, amelyre a munkakörhöz tartozóan a munkáltatói jogkör gyakorlója és a közvetlen felettesei utasítást adnak. MUNKAKÖRI KAPCSOLATOK: A pedagógusokkal, a szülőkkel, a szakmai intézmények munkatársaival tart kapcsolatot, a könyvtárközi kölcsönzés, versenyzés. tekintetében. FELELŐSSÉGI KÖR: Személyesen felelős a felügyeletére bízott (könyvtárban tartózkodó) gyermekek testi, érzelmi és morális épségéért, a pedagógiai program követelményeinek megvalósításáért, az egyenlő bánásmódért, a házirend betartásáért és betartatásáért. Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére. Felelősségre vonható: • munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért; • a vezetői utasításoktól eltérő végrehajtásért, • a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért, 84


• a rendelkezésére bocsátott munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, rongálásáért, • a vagyonbiztonság veszélyeztetéséért. Záradék: A munkakör betöltője köteles felettese utasítása alapján további olyan feladatokat is ellátni, amelyek jellegüknél fogva a tevékenységi körbe tartoznak, vagy ismeretei alapján szükségszerűségből rá kell bízni. Jelen munkaköri leírás a kinevezés elválaszthatatlan melléklete. Dunaharaszti, ………………………………….. PH intézményvezető A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, azt tudomásul vettem. Annak egy példányát átvettem, másik példányát – amely az eredetivel megegyezik – aláírásommal láttam el. Tudomásul veszem, hogy munkámat a szervezeti és működési szabályzatban, a pedagógiai programban, valamint a házirendben, illetve a munkaköri leírásomban előírtaknak megfelelően kell végeznem, a bennük foglaltak betartásáért, valamint az általam kezelt értékekért felelősséggel tartozom. Az intézmény minőségpolitikáját és célrendszerét megismertem, a feladataimhoz kapcsolódó célok megvalósításában aktívan részt veszek. A munkahelyemen tudomásomra jutott információkat bizalmasan, a titoktartási előírásoknak megfelelően kezelem.

Dunaharaszti,. …………………………………… munkavállaló

85


A rendszergazda munkaköri leírása Az intézmény neve/címe: Dunaharaszti Hunyadi János Német Nemzetiségi Általános Iskola 2330 Dunaharaszti Földváry L. u. 15. ……………………………… munkaköri leírása Munkakör megnevezése: rendszergazda Heti munkaideje: 40 óra Napi munkaidő: 8 óra ( 8-16 óráig) A munkakör betöltésének helye: A munkakör betöltése változó munkahelyen történik, amelyek az alábbiak lehetnek: felső tagozat, alsó tagozat. A munkakör szakmai irányítója: igazgató, igazgatóhelyettes Utasítást adó felettes munkakörök: igazgató, igazgatóhelyettes A munkakör célja: Az intézményben használt számítástechnikai és audiovizuális eszközök működőképességének biztosítása, az állandó oktatási állapot fenntartása. Munkáját az iskola oktatási-nevelési feladatainak alárendelve, a pedagógusokkal együttműködve és igényeiket figyelembe véve végzi. I Folyamatos feladatai Általános feladatok     

Az iskola informatikai biztonsági rendszerének használati szabályzata (IBSZ) kidolgozása, folyamatos aktualizálása, melyet az intézmény vezetése hagy jóvá Szükséges mértékben figyelemmel kíséri a hardver- és szoftverpiac fejlődését, javaslatot tesz anyagi lehetőségek ismeretében új számítástechnikai beszerzésekre, fejlesztésekre Az iskola oktatási céljai, a tantervek és jogszabályok alapján, az anyagi lehetőségek felmérésével, a számítástechnika szakos pedagógussal folytatott egyeztetés során kialakítja és előterjeszti a fejlesztési koncepciót Az állandó működőképesség fenntartása érdekében biztosított számára a szerver helyiségbe és a számítástechnika terembe bejutás lehetősége, különösen indokolt esetben munkaidőn kívül is. Különös figyelmet fordít a számítógépek vírusmentességének fenntartására és rendszeres ellenőrzésére. Vírusfertőzés esetén mindent megtesz a fertőzés terjedésének megakadályozására, a fertőzés megszüntetésére, illetve a szoftverekben okozott károk helyreállítására. Az iskola anyagi lehetőségeihez mérten szorgalmazza vírusvédelmi rendszer kiépítését. 86


  

Leltárt készít és vezet a gépekről és a hozzá tartozó programokról ( terem szerinti rendben), a dokumentációkat nyilvántartja, ellenőrzi, felelősséggel tartozik értük. Az esetlegesen felmerülő hibák esetén rövid határidőn belül gondoskodik az elhárításról. Naponta figyelemmel kíséri a számítógépek és tartozékaiknak zavartalan működését.

Hardver •

Elvégzi az új gépek és egyéb hardver eszközök beállításait, majd rendszeres ellenőrzéseket végez az előforduló hibák felderítése érdekében. A tapasztalt hibákat – ha javítása külső szakembert igényel – jelenti az igazgatónak és a rendelkezésre álló anyagi fedezet erejéig megjavíttatja.  Rendkívüli esetekben (pl. súlyos vírusfertőzés, a hálózat sérülése, rendszerösszeomlás) az észlelést vagy értesítést követő 24 órán belül gondoskodik a hiba elhárításának megkezdéséről.  Jelenti az igazgatónak a károkat és rongálásokat. Ha a károkozó személye kideríthető, javaslatot tesz az anyagi kártérítésre.  Tanév végén ill. szükség esetén köteles beszámolni a számítástechnika terem és berendezések állapotáról, állagáról. Szoftver  Biztosítja az intézményben az alapfeladatok ellátásához szükséges szoftverek működését. A meglévő szoftvereket és a hozzájuk tartozó licencszerződéseket nyilvántartja. Javaslatot tesz ingyenes programok használatára.  Az intézmény által vásárolt oktatási segítőprogramokat feltelepíti, beállításait elvégzi, a lehetőségekhez mérten biztosítja a beállítások megőrzését.  Az irodákban szükséges (és beszerzett) új szoftvereket installálja, elindításukat és használatukat bemutatja. A programok kezelésének betanítása nem feladata.  Az IBSZ-ben rögzített módon biztonsági adatmentést végez.  Szoftver telepítését visszautasíthatja, ha az veszélyezteti a rendszer biztonságát vagy stabilitását. Hálózat  Különös figyelmet fordít az iskolai számítógépes hálózat hatékony, biztonságos üzemeltetésére.  Megtervezi a hálózat optimális struktúráját, a későbbiekben a tervet a mindenkori állapothoz igazítja.  Felhasználói dokumentációt készít, mely ismerteti az informatikai hálózat által nyújtott főbb lehetőségeket.  Szakmai dokumentációt készít a rendszer felépítéséről, működéséről.  Az IBSZ-ben foglaltak szerint új hálózati azonosítókat ad ki, a hálózati felhasználókat, a felhasználói jogokat karbantartja.  Üzemelteti az iskola szerverét, ügyel azok lehető legmagasabb biztonsági beállításaira.  A hálózati rendszer belépési jelszavát és egyéb jelszavakat átadja az igazgatónak, mely lezárt borítékban elhelyezésre kerül a páncélszekrényben.

87


II. Időszakos feladatai  Az iskolavezetés tájékoztatása szerint a számítástechnikai/audiovizuális eszközöket igénylő versenyek, programok időpontját nyilvántartja és gondoskodik az eszközök biztonságos működéséről, felügyeletéről ezekben az időszakokban.  Részt vesz a hardver és szoftver beszerzések szakmai véleményezésében.  Anyagbeszerzés, szállítás.

III. Felelősségi kör Személyesen felelős a felügyeletére bízott gyerekek testi, érzelmi és morális épségéért. Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére. Felelősségre vonható: • munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért; • a vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért, • a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért, • a rendelkezésére bocsátott munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért, • a vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért. Fentieken kívül elvégzi mindazokat a feladatokat, amivel az igazgató megbízza. Kiegészítés: A munkaköri leírásban foglalt tevékenységek maradéktalan elvégzése akkor várható el, ha a munkavégzéshez szükséges eszközök rendelkezésre állnak. Érvényes visszavonásig. A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem.

Dunaharaszti,

………………………………………….. munkáltató

…………………………………………… munkavállaló

88


Az iskolatitkár munkaköri leírása Az intézmény neve/címe: Dunaharaszti Hunyadi János Német Nemzetiségi Általános Iskola 2330 Dunaharaszti Földvári L. u. 15. ………………… munkaköri leírása Munkakör megnevezése: iskolatitkár Heti munkaideje: 40 óra A munkakör betöltésének helye: A munkakör betöltése változó munkahelyen történik, amelyek az alábbiak lehetnek: felső tagozat, alsó tagozat. A munkakör szakmai irányítója: igazgató, tagintézmény-vezető, igazgatóhelyettes Utasítást adó felettes munkakörök: igazgató, tagintézmény- vezető, igazgató helyettes A munkakör célja: Az igazgató/helyettes rendelkezésére álló alkalmazott, aki különösen bizalmas ügyek intézésében segítségükre van, s közvetít közte mint felettese, és a hozzá forduló ügyfelek között. Alapvető feladata a vezető segítése abban, hogy az munkaidejét maximálisan vezetői, irányítói munkával tölthesse. Gondoskodik arról, hogy a vezető az adminisztratív ügyek intézése alól minél nagyobb mértékben mentesüljön, hogy munkaideje nagy részét az érdemi ügyintézésre fordíthassa. A titkárnő munkáját felettesei felügyeletével, velük szoros munkakapcsolatban, önállóan végzi. Az igazgató közvetlen beosztottja. A nevelési-oktatási intézményekben, speciális ügyviteli adminisztrációjával foglalkozó, egyúttal titkári tevékenységet folytató munkatárs. A vezető közvetlen beosztottja, munkatársaival mellérendelt munkakapcsolata van. A jó munkakapcsolat jó emberi kapcsolatokat is jelent. Ez azonban nem lépheti át a hivatali, munkaköri kapcsolatot. Feladata, hogy az ügymenet szempontjából fontos dolgokról rendszeresen tájékoztassa felettesét. A gazdasági - hivatali adminisztráció ellátása: Ellenőrzi a tankerület felé megküldött pénzügyi bizonylatok alaki és tartalmi helyességét, ill. az ellenérték megfizetésének teljesítését. Az intézményi adminisztrációs munkák lebonyolítása Telefonok, faxok elektronikus úton érkező feladatok lebonyolítása Feladata az intézet pénzforgalmával összefüggő kiadásokhoz és befizetésekhez kapcsolódó feladatok pontos teljesítése, számlák kifizetésének intézése ( pedagógusok munkába járásának elszámolása határidő betartásával – minden hónap 5. napja) 89


Továbbá: Figyelemmel kíséri a határidős jelentési kötelezettségek teljesítését. Az iskolatitkár ellenőrzési joga és kötelezettsége kiterjed az elszámolási- és vagyon nyilvántartási rend és a bizonylati fegyelem érvényesítésére, az érvényes számviteli-pénzügyi utasítások, jogszabályok betartására.

Tanulókhoz kapcsolódó feladatok A tanulói étkezések befizetését érintő teljeskörű adminisztrációs tevékenység, étkezési nyilvántartás vezetése Ebédeltetés Az első osztályos beiskolázással kapcsolatos adminisztráció intézése Diákigazolvány igényléséhez kapcsolódó ügyintézés Iskolagyümölccsel kapcsolatos teendők intézése a felső tagozaton

Egyebek Kötelessége megismerni a jogszabályi változásokat, az intézményvezető által kiadott belső szabályzatokat és eljárásrendeket, a fenntartó által az intézményre kiterjesztett szabályzatokat. Érvényes a munkavállaló más munkakörbe kerülése esetén a változás időpontjáig. A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem.

Dunaharaszti, ………………………………………….. munkáltató

…………………………………………… munkavállaló

A diákönkormányzatot segítő pedagógus munkaköri leírása

90


Az intézmény neve/címe: Dunaharaszti Hunyadi János Német Nemzetiségi Általános Iskola 2330 Dunaharaszti Földváry L. u. 15. …………………………………….. munkaköri leírása Munkakör megnevezése: diákönkormányzatot segítő tanár A munkakör betöltésének helye: A munkakör betöltése alsó tagozaton történik. A munkakör szakmai irányítója: Igazgató, igazgatóhelyettes, Utasítást adó felettes munkakörök: Igazgató Igazgatóhelyettes A munkakör célja: Az iskolai diákönkormányzat működtetése, a demokratikus iskolai közélet szervezeti feltételeinek, a gyermeki jogok iskolán belüli érvényesítésének biztosítása, a nevelőtestület és a gyermekközösségek igényeinek összehangolása. Alapvető felelősségek, feladatok: Szervezi, irányítja a diákönkormányzati választásokat, segíti az osztálytitkárok munkáját. Javaslatot tesz a nevelőtestületnek a diákönkormányzat hatáskörének meghatározására, ennek a helyi hagyományokat és munkarendet is tartalmazó leírására. A diákönkormányzat a nevelőtestülettől kapott hatáskörén belül önállóan működik. A segítő tanár mindig részt vesz a diáktanács ülésein, de csak a tanulók által igényelt módon vesz részt a munkában. Összehívja és a diáktanács elnökének megválasztásáig levezeti a diáktanács alakuló ülését, ismerteti a tagokkal a diákönkormányzat törvényes jogait és iskolai hatáskörét. A diáktanács igénye és saját szakmai tapasztalata alapján szakmai segítséget nyújt a közös programok megtervezéséhez, szervezéséhez, részt vesz az értékelésben. Biztosítja a diákönkormányzat hatáskörébe utalt döntések alapos előkészítését. Részt vesz fórumok, iskolagyűlések szervezésében. Gondoskodik a diákönkormányzat munkatervében szereplő programok eredményes megszervezéséről. Személyesen, vagy kollégák, szülők bevonásával biztosítja a felnőtt felügyeletet a diákönkormányzat rendezvényeit, felelős ezeken az iskolai házirend betartásáért. Képviseli a diákönkormányzatot a nevelőtestület, SzMK előtt Kiegészítő információk: 91


Feladatait pedagógus-munkája mellett látja el. A teljesítményértékelés módszere: Éves beszámoló nevelőtestületi és iskolagyűlésen. Érvényes a munkavállaló más munkakörbe kerülése esetén a változás időpontjáig. A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem.

Dunaharaszti, ………………………………………….. munkáltató

…………………………………… munkavállaló

Az iskolatitkár munkaköri leírása 92


Az intézmény neve/címe: Dunaharaszti Hunyadi János Német Nemzetiségi Általános Iskola 2330 Dunaharaszti Földváry L. u. 15. …………………… munkaköri leírása Munkakör megnevezése: iskolatitkár Heti munkaideje: 40 óra A munkakör betöltésének helye: A munkakör betöltése változó munkahelyen történik, amelyek az alábbiak lehetnek: felső tagozat, alsó tagozat. A munkakör szakmai irányítója: igazgató, tagintézmény- vezető, igazgatóhelyettes Utasítást adó felettes munkakörök: igazgató, tagintézmény-vezető, igazgatóhelyettes A munkakör célja: Az igazgató/helyettes rendelkezésére álló alkalmazott , aki különösen bizalmas ügyek intézésében segítségükre van, s közvetít közte mint felettese, és a hozzá forduló ügyfelek között. Alapvető feladata a vezető segítése abban, hogy az munkaidejét maximálisan vezetői, irányítói munkával tölthesse. Gondoskodik arról, hogy a vezető az adminisztratív ügyek intézése alól minél nagyobb mértékben mentesüljön, hogy munkaideje nagy részét az érdemi ügyintézésre fordíthassa. A titkárnő munkáját felettesei felügyeletével, velük szoros munkakapcsolatban, önállóan végzi. Az igazgató közvetlen beosztottja. A nevelési-oktatási intézményekben, speciális ügyviteli adminisztrációjával foglalkozó, egyúttal titkári tevékenységet folytató munkatárs. Ismernie kell a vezető munkabeosztását, teendőit, tájékoztatnia kell őt arról, hogy ki milyen ügyben kér meghallgatást, milyen határidőket kell szem előtt tartania, a korábbi vezetői utasításokat miképpen tudja végrehajtani, teljesítése nem ütközik-e akadályokba. A titkárnő munkaköre az egész kollektíva minden tagjának munkájával összefügg. E kapcsolat teszi lehetővé, hogy minden csoport életéről, munkájáról tájékozódjon, a nehézségeket érzékelje, a felmerülő személyi és tárgyi nehézségek, feladatok megoldását kezdeményezze. A vezető közvetlen beosztottja, munkatársaival mellérendelt munkakapcsolata van. A jó munkakapcsolat jó emberi kapcsolatokat is jelent. Ez azonban nem lépheti át a hivatali, munkaköri kapcsolatot. Feladata, hogy az ügymenet szempontjából fontos dolgokról rendszeresen tájékoztassa felettesét. A napi munka során különféle beosztású, műveltségű, érdeklődési körű, szakmájú emberrel kerül kapcsolatba. Ügyeik intézése közben beszélget, tárgyal velük. Nemegyszer a titkárnőnek kell megítélnie, hogy bizonyos ügyek, problémák megoldása a vezető közvetlen beavatkozását igénylik-e, vagy elintézheti az is, akihez közvetlenül tartozik. A gazdasági - hivatali adminisztráció ellátása: 93


Kezeli az iskola nyomtatvány, iroda- és írószer állományát, illetve gondoskodik annak folyamatos ellátottságáról. Az intézményi adminisztrációs munkák lebonyolítása - Irattározása, irattárolása. - Adatfeldolgozása, - Statisztikai kimutatások: -KIR -KLIK számára kimutatások, jelentések készítése Határidők nyilvántartása A pedagógusok adminisztrációs, szervezési, és a tanulókhoz kapcsolódó munkák segítése. Fegyelmi ügyek dokumentálása. Felelős az irattár kezeléséért, az elintézett iratokat irattárba helyezi. Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. Az iskolatitkár feladata az irattárban őrzött iratok legalább ötévenkénti felülvizsgálata, és ki kell választani azokat, amelyeknek az őrzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. Az iratok selejtezését az intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi. Kötelessége az intézményben őrzött iratok, az ott őrzött értékek és a bélyegzők biztonságos kezelése. Nyomtatványok figyelemmel kísérése, beszerzése, tárolása Továbbá: , Figyelemmel kíséri a határidős jelentési kötelezettségek teljesítését. Az iskolatitkár ellenőrzési joga és kötelezettsége kiterjed az elszámolási- és vagyon nyilvántartási rend és a bizonylati fegyelem érvényesítésére, az érvényes számviteli-pénzügyi utasítások, jogszabályok betartására. Közreműködik a munkáltatói adminisztráció elkészítésében: Vezeti a személyzeti munkával kapcsolatos nyilvántartásokat: közreműködik az e tárgyban megjelenő új jogszabályok érvényesítésében, az intézmény igazgatóhelyettesének irányításával készíti az átsorolásokat, kinevezéseket, megbízásokat, elszámolást, kimutatást készít a határozott idejű kinevezések lejártáról, naptári évre kiszámolja és nyilvántartja a dolgozók szabadságát, arról tájékoztatja az intézmény igazgatóját és helyettesét. Személyi adatok nyilvántartása Az iskolatitkár munkaügyi vonatkozásban elsődlegesen felelős a kapcsolódó feladatok ellátásáért. Munkaügyi ellenőrzési joga kiterjed az egész intézményre. Munkaköréből kifolyólag az alábbi rendszeres ellenőrzéseket köteles elvégezni: Kinevezési, alkalmazási, átsorolási stb. munkaügyi okmányok elkészítése előtt ellenőrizni tartozik a hatályos utasításokban rögzített feltételek betartását. Folyamatosan ellenőrzi a bér- és munkaügyi rendeletek betartását. Új dolgozók munkába állítása előtt ellenőrzi a bér- és munkaügyi feltételek meglétét, okmányok meglétét, helyességét. Eleget tesz az ügyrendben, az igazgatói utasításokban és a jogszabályokban rögzített egyéb ellenőrzési kötelezettségének. Minden év szeptemberében ellenőrzi a pedagógus igazolványok meglétét és érvényesíti, újat ad ki, vagy visszavonja azokat. 94


Folyamatosan ellenőrzi és nyilvántartja a dolgozók munka alkalmassági vizsgálatának esedékességét. Vezeti a dolgozók munkaügyi nyilvántartásait, minden év november 1-ig kimutatást készít az intézmény igazgatójának a jubileumi jutalomra jogosultak, a sorosan előlépők, valamint a nyugdíj-jogosultságot a következő költségvetési évben elérő dolgozókról. szerződések: munkavállalások, megbízások, nyugdíjazások, felmentés dokumentálása. Kérelmek, engedélyek dokumentálása. Kitüntetések ügyiratainak kezelése. A dolgozók évi adóelszámolásának kezelése. Nyilván kell tartania: A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak által felsőoktatási intézményben szerzett okleveleket. Végzi a megbízási díjak, jutalmak elszámolását és kifizetését, ezekről elszámolást küld a fenntartónak. Állandó kapcsolatot tart a tankerület dolgozóival, a Polgármesteri Hivatallal, az iskolaorvossal, az védőnői szolgálattal. Lebonyolítja a juttatások kifizetését. Tanulókhoz kapcsolódó feladatok Rendben tartja a tanügyi nyomtatványokat, beszerzésükről, kiegészítésükről gondoskodik. Lebonyolítja a tanév közben érkező és távozó tanulókkal kapcsolatos adminisztratív teendőket. A tanulók érkezését és távozását követően a tanuló-nyilvántartást az iskolatitkár folyamatosan vezeti. Ezzel egyidejűleg megküldi az előző intézménynek az értesítőt a tanuló iskolaváltoztatásáról. Tanulói kérelmek, kikérők kezelése Iskolalátogatási igazolások kiadása Felelős a bizonyítványok, törzslapok és anyakönyvek gondos raktározásáért. Az igazgató utasítására bizonyítvány-másodlatot készít.

Egyebek Kötelessége megismerni a jogszabályi változásokat, az intézményvezető által kiadott belső szabályzatokat és eljárásrendeket, a fenntartó által az intézményre kiterjesztett szabályzatokat. Érvényes a munkavállaló más munkakörbe kerülése esetén a változás időpontjáig. A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem.

Dunaharaszti,

…………………………………………..

…………………………………………… 95


munkáltató

munkavállaló

96

Szervezeti és működési szabályzat

Recommend Documents