Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola Pécs, Malomvölgyi u. 1/b. 72/550-710

2005. Legitimációs záradék: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közoktatási Bizottsága ………./2010. (……..) számú határozatával jóváhagyta a Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola Szervezeti és Működési Szabályzatát. Pécs, 2010. ………………

................................. főosztályvezető

TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ....................................................................................... 4 1. A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja......................................... 4 2. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya, felülvizsgálata ................ 5 · A közalkalmazotti közösség, vagy annak bármely része(pl. Tantestület, munkaközösségek, dolgozók) ................................................................................................................................... 5 II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI .................................................................... 5 1. A közoktatási intézmény jellemzői:..................................................................................... 5 2. A közoktatási intézmény jogállása, képviselete és gazdálkodási módja ............................... 8 3. Az intézmény és a tagintézmények szervezeti egységei, vezetői szintjei:............................. 9 III. Gazdasági szervezet felépítése és működése ....................................................................... 10 2. Feladatmutatók ................................................................................................................. 10 3. Az intézmény számlaszáma: 11731001-15479226-10790001............................................ 13 4. Gazdasági szervezeti egység felépítése ............................................................................. 16 5. Adatkezelési szabályzat – Gazdasági Hivatal .................................................................... 18 6. Az intézményi működés alapdokumentumai ..................................................................... 20 IV. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE .......................................................................................... 21 1. Az intézményvezető és feladatköre ................................................................................... 21 2. A vezetési feladatok megvalósítása ................................................................................... 22 3. A vezetők helyettesítési rendje.......................................................................................... 23 4. Az intézmény kibővített vezetése:..................................................................................... 23 V. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, VALAMINT A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE................................................................................................................................... 24 1. Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás általános módjai: ............................. 24 2. Az intézményi közösségek jogai ....................................................................................... 25 3. Az alkalmazotti közösség.................................................................................................. 26 4. A szülői közösségek.......................................................................................................... 26 5. Szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái....................... 26 6. A szülőkkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás formái és rendje ................................... 28 7. A tanulók közösségei és a kapcsolattartás formái és rendje ............................................... 29 8. A diák önkormányzati szerv, diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje ............................................................................................ 30 9. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása .................................. 31 10. A Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezetek.............................................................. 31 11. Az intézményen kívüli kapcsolattartás ............................................................................ 31 VI. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK .... 33 1. Az intézmény nevelőtestülete és jogkörei.......................................................................... 33 2. A nevelőtestület értekezletei ............................................................................................. 33 3. nevelőtestület döntései, határozatai ................................................................................... 33 4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje............................ 34 5. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei ...................................................................... 35 VII. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE......................................................................... 36 1. A tanév rendje................................................................................................................... 36 2. Az intézmény nyitva tartása .............................................................................................. 37 3. Az intézmény ügyeleti rendszabályai ................................................................................ 37 4. A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama................. 38 VIII. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE .............................................................................. 38 1. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje....................................................... 38 2. A közalkalmazottak munkarendje ..................................................................................... 39 3. A pedagógusok munkarendje ............................................................................................ 39

2

4. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendje ....................................... 40 5. Az intézmény tanulóinak munkarendje ............................................................................. 40 6. Az iskolával egyéb jogviszonyban lévők belépésének és benntartózkodásának rendje ....... 40 7. Az iskolával jogviszonyban nem lévők belépésének és benntartózkodásának rendje ......... 41 IX. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE .... 41 1. A tanórán kívüli foglalkozások célja ................................................................................. 41 2. Az intézmény tanórán kívüli foglalkozásai........................................................................ 41 X. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje................................................................. 44 1. A pedagógusmunka értékelésének szempontjai: ................................................................ 44 2. Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésének célja: ......................................................... 44 3. A nevelő- oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak:.................................................... 45 4. Az ellenőrzés módszerei: .................................................................................................. 45 5. A kompetencia alapú oktatás bevezetésével járó feladatok:............................................... 45 XI. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYSÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE ................................................................................................................................................. 47 1. Az intézmény egészére vonatkozó rendszabályok ............................................................. 47 2. Az iskola közalkalmazottaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok ................................. 47 3. Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok .............................. 47 4. Az intézmény biztonságának rendszabályai....................................................................... 48 5. Az intézmények helységeinek bérbeadási rendje ............................................................... 49 XII. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ......................................................... 50 2. A hagyományápolás külsőségei ........................................................................................ 51 XIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK .......................................................................................... 51 1. A szak- és szakmai képzés, gyakorlat szabályai (felvétel, átvétel rendje)........................... 51 2. Tanulóbalesetek megelőzése ............................................................................................. 52 3. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje...................................................... 53 4. Gyermek és ifjúságvédelmi munka ................................................................................... 53 5. DOHÁNYZÁS ................................................................................................................. 53 6. a tanulónak járó díjazás megállapításának szabályai.......................................................... 54 XIV. Tankönyvtámogatás, tankönyvellátás rendje .................................................................... 54 1. Az iskolai tankönyvellátás ................................................................................................ 54 2. A tankönyvrendelés elkészítése, a tankönyvellátás megszervezése .................................... 56 XV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK.............................................................................................. 57 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő mellékletekkel rendelkezik: ................ 57 2. Jelen SZMSZ módosítását az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2010. június 25. napján fogadta el......................................................................................... 57

3

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja a. A szervezeti és működési szabályzat célja, hogy meghatározza a Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott cél- és feladatrendszer tevékenységeinek és folyamatainak összehangolt, racionális és hatékony megvalósulását szabályozza. b. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: 1993. évi LXXIX. törvény: A közoktatásról 1993. évi LXXVI. törvény: A szakképzésről 1992. évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról 11/1994. évi (VI.8.)MKM rendelet: A nevelési-oktatási intézmények működéséről 217/1998. (XII. 30) kormányrendelet 193/2003 (XI. 26) kormányrendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről 2001. évi XXXVII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 138/2002. kormányrendelet a közoktatási törvény végrehajtásáról 23/2004. OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 10/1994. MKM rendelet a pedagógia szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 11/1998. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 14/1994. MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról

4

2. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya, felülvizsgálata a. A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képző egyéb belső szabályzatok, intézményvezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi használójára (dolgozó, tanuló, szülő/gondviselő, érdekképviselő, érdeklődő, látogató, szolgáltató, stb.) nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. b. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyási időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. c. Felülvizsgálatára a jogszabályi változások, a tevékenység, illetve a szervezeti felépítés megváltozása alkalmával, de legkésőbb hatálybalépését követően 3 év múlva kerül sor. A módosítást intézményi oldalról kezdeményezheti: · · ·

A közalkalmazotti közösség, vagy annak bármely része(pl. Tantestület, munkaközösségek, dolgozók) A diákönkormányzat A Szülői Munkaközösség

A módosítás elkészítéséért az igazgató felel, melyet a szükséges egyeztetések után elfogadásra a Tantestület elé terjeszt. II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. A közoktatási intézmény jellemzői: a. Az alapító okirat Alapító okirat száma: 06–6–287 /2008/6. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 37. § (5) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88. §. (3) bekezdésében foglalt tartalmi követelményeknek megfelelően az alábbi módosított alapító okiratot adja ki: Az Intézmény neve:

Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola

Székhelye:

7632 Pécs, Malomvölgyi u. 1/b.

Telephelyei:

Az intézménynek telephelye nincs

Tagozat:

Felnőtt oktatás

Az intézmény OM azonosító száma:

027431

Szakágazati száma:

853200

Az intézmény törzsszáma:

676351

Az intézmény alapítója és felügyeleti szerve: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése

5

7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre : Önálló jogi személy, előirányzatai felett részjogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerve. Gazdálkodási feladatait Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Intézmények Gazdasági Szolgálata látja el, a felek megállapodása alapján. Címe : 7621 Pécs, Bercsényi u. 3. Az intézmény típusa: Többcélú intézmény, egységes iskola Szakközépiskola és szakiskola Évfolyamok száma : Szakiskola: Szakközépiskola: Felnőttoktatás

2 + 1, 2 vagy 3 4+2 3

Maximálisan felvehető létszám (férőhely): Szakközépiskolában: 840 fő Szakiskolában: 900 fő

6

Az intézmény tevékenységei: Alapvető szakfeladata: 853121-1 Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás. Jellege: 4 évfolyamos szakközépiskola, 2 évfolyamos szakképzést előkészítő általános képzés. További szakfeladatai: 853122-1 Sajátos nevelési igényű tanulók Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelése, oktatása 856099-1 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 931204-1 Diáksport. 855932-2 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás. 853124-1 Szakközépiskolai felnőttoktatás. 853131-1 Nappali rendszerű, szakiskolai nevelés, oktatás. 853232-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai nevelése, oktatása 853211-1 Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853221-1 Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853214-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás. 855931-1 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás. 682002-1 Épület bérbeadás 890441-1 Közcélú foglalkoztatottak 552001-3 Üdülői szálláshely szolgáltatás 841907-9 Intézményfinanszírozás (önkormányzatok elszámolásai) A feladat ellátását szolgáló vagyon: Az 23941/3, 834/1 (Orfű) helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan, valamint az intézmény leltára szerint nyilvántartott ingó vagyon. A vagyon feletti rendelkezési jog: Az intézmény a 7./pontban feltűntetett vagyon feletti rendelkezési jogát Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 29/2002 (05. 10) számú rendeletében írtak szerint gyakorolja. Az intézmény vezetőjének megbízása: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben foglaltak szerint, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése pályázat útján bízza meg. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az intézmény képviseletére jogosultak:

7

Az intézmény mindenkori vezetője, illetve akadályoztatása esetén az általa megbízott személy. Az alapító okirat módosítását Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 471/2008. (10. 09) számú közgyűlési határozattal hagyta jóvá. b. Típusa: Általános képző Szakképző (alap és kiegészítő) Szakközépiskola · ·

·

Általános képző: 9-10. szakiskolai osztály, szakmai orientációs fakultációval Szakképző: - alapképzettségre épülő szakképző - Érettségi, középiskola utáni szakképző - Másod-, harmad,- stb. szakmás átképző Szakközépiskola: - Iskolarendszerű ifjúsági képzés: - 4+1-2-3 éves - Iskolarendszerű felnőttoktatás: - Levelező tagozat - Ifjúsági, nappali tagozat

c. Az intézmény jogosítványai: Szakiskolai és szakközépiskolai végzettség megszerzésének tanúsítása Középszintű érettségi és szakmai vizsgáztatási központ A megye egyik legnagyobb középfokú szakképző intézményeként beiskolázási területünk elsősorban Pécs és közvetlen vonzáskörzete, valamint egész Baranya megye. Az OKJ-ben megjelent, és iskolánk adottságainak megfelelő szakmákban képzünk szakembereket, de néhány szakmában, a megyében, a régiónkban illetve országos szinten iskolázunk be és folytatunk szakemberképzést. 2. A közoktatási intézmény jogállása, képviselete és gazdálkodási módja a. Az intézmény önálló jogi személy, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Alapítója (létesítője): Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Fenntartója: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Önállóan gazdálkodó intézmény:Intézmények Gazdasági Szolgálata 7621 Pécs, Bercsényi u. 3. b. Az intézményi kiadványozás joga az igazgatót illeti meg. c. Az intézményi bélyegzők felirata és lenyomata: Hosszú bélyegző

8

Körbélyegző:

d. Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak beosztása: o igazgató o igazgatóhelyettesek o tagozatvezetők o kincstárnok o iskolatitkár o iskolai nyilvántartó o anyagbeszerző e. A közoktatási intézmény képviselője: a közoktatási törvény szerint a megbízott intézményvezető. A képviselet jogkörét indokolt esetben átruházhatja a tantestület valamely tagjára. f. Az intézmény gazdálkodási módja Az intézményt fenntartó részben önálló gazdálkodási jogkörrel ruházta fel. Az intézményi vagyon feletti rendelkezés jog az igazgatót illeti meg. Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A fenntartónak kell gondoskodnia az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközről. 3. Az intézmény és a tagintézmények szervezeti egységei, vezetői szintjei: a. A közoktatási intézményünk belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. A magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével határoztuk meg a szervezeti egységeket. b. Az intézmény az alábbi szervezeti egységekre tagozódik I. Szakiskola (9-10. osztály) II. Szakközépiskola nappali tagozat III. 10. osztály utáni szakképző iskola IV. Érettségi, középiskola utáni szakképző iskola V. Felnőtt szakképzési tagozat VI. Iskolarendszerű felnőttoktatás VII. Tanműhely VIII. Gazdasági egység c. Intézményünk szervezeti (működési) egységeinek élén az alábbi felelős beosztású vezetők állnak: I. egység: nevelési igazgatóhelyettes, III.-IV. egység: szakképzési igazgatóhelyettes, II.-VI. egység: szakközépiskolai igazgatóhelyettes (vi: tagozatvezető), V. egység: tagozatvezető, VII. egység: tanműhelyvezető,

9

VIII. egység:

kincstárnok.

d. A szervezeti egységek kapcsolattartási módjai és rendje - Az intézmény szervezeti egységeinek vezetői intézményvezetői értekezleteken számolnak be a részlegek működéséről. - A pedagógusok és az egyéb közalkalmazottak a mindennapi tevékenységek során a szükséges mértékű közvetlen kapcsolatot tartják.

III. GAZDASÁGI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE a. Az intézmény nem végez vállalkozási jellegű tevékenységet. b. Az iskolai feladatok forrása az önkormányzat költségvetési rendeletében jóváhagyott intézmény finanszírozás, az intézmény működéséből származó saját bevételei, illetve a működési és felhalmozási célra átvett pénzeszközök állománya. 2. Feladatmutatók a. 8531211 Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás Feladatmutató: tanulók létszáma (fő), (a magántanulók és a vendégtanulók létszáma is) Teljesítménymutató: a tanulócsoportok száma (db) (a magántanulók külön csoportot alkotnak, a vendégtanulókat nem kell külön csoportba sorolni)

10

Kapacitás mutató: 840 fő Eredményességi mutató:b. 8531221 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai nevelése, oktatása Feladatmutató: tanulók létszáma (fő), (a magántanulók és a vendégtanulók létszáma is) Teljesítménymutató: a tanulócsoportok száma (db) (a magántanulók külön csoportot alkotnak, a vendégtanulókat nem kell külön csoportba sorolni) Kapacitás mutató: 0 fő Eredményességi mutató:c. 8560991 Egyéb oktatást segítő tevékenység Feladatmutató: tanulók létszáma (fő), (a magántanulók és a vendégtanulók létszáma is) Teljesítménymutató: a tanulócsoportok száma (db) (a magántanulók külön csoportot alkotnak, a vendégtanulókat nem kell külön csoportba sorolni) Kapacitás mutató: 1.740 fő Eredményességi mutató:d. 9312041 Diáksport Feladatmutató: tanulók létszáma (fő), (a magántanulók és a vendégtanulók létszáma is) Teljesítménymutató: Kapacitás mutató: 1.740 fő Eredményességi mutató:e. 8531241 Szakközépiskolai felnőttoktatás Feladatmutató: iskolarendszerű felnőttoktatásban résztvevők létszáma (fő) Teljesítménymutató: tanulócsoportok száma (db) (a magántanulók külön csoportot alkotnak, a vendégtanulókat nem kell külön csoportba sorolni) Kapacitás mutató: 70 fő Eredményességi mutató:f. 8531311 Nappali rendszerű, szakiskolai nevelés, oktatás Feladatmutató: tanulók létszáma (fő) (a magántanulók és a vendégtanulók létszáma is) Teljesítménymutató: a tanulócsoportok száma (db) (a magántanulók külön csoportot alkotnak, a vendégtanulókat nem kell külön csoportba sorolni) Kapacitás mutató: 280 fő Eredményességi mutató:-

11

g. 8531321 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, szakiskolai nevelése, oktatása Feladatmutató: tanulók létszáma (fő) (a magántanulók és a vendégtanulók létszáma is) Teljesítménymutató: a tanulócsoportok száma (db) (a magántanulók külön csoportot alkotnak, a vendégtanulókat nem kell külön csoportba sorolni) Kapacitás mutató: 0 fő Eredményességi mutató:h. 8532111 Szakképesítés megszerzésére irányuló nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás szakképzési évfolyamokon Feladatmutató: tanulók létszáma (fő), Teljesítménymutató: tanulócsoportok száma (db) gyakorlati képzési csoportok száma (db) Kapacitás mutató: 620 fő Eredményességi mutató:i. 8532121 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére irányuló nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása szakképzési évfolyamokon Feladatmutató: tanulók létszáma (fő), Teljesítménymutató: tanulócsoportok száma (db) gyakorlati képzési csoportok száma (db) Kapacitás mutató: 0 fő Eredményességi mutató:j. 8532141 Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás Feladatmutató: tanulók létszáma (fő), Teljesítménymutató: tanulócsoportok száma (db) gyakorlati képzési csoportok száma (db) Kapacitás mutató: 50 fő Eredményességi mutató:k. 8559322 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás Feladatmutató: oktatásban résztvevők létszáma (fő) Teljesítménymutató: képzési csoportok száma (csoport) Kapacitás mutató: 900 fő Eredményességi mutató:l. 8559311 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás Feladatmutató: oktatásban résztvevők létszáma (fő) Teljesítménymutató: képzési csoportok száma (csoport) Kapacitás mutató: 50 fő Eredményességi mutató:-

12

m. 9419079 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolásai. n. 5520013 Üdülői szálláshely szolgáltatás Feladatmutató: férőhelyek száma (db) Teljesítménymutató: üdültetési napok száma (db) Kapacitás mutató: 4.480 vendégéjszaka Eredményességi mutató:o. 6820021 Épület bérbeadása Feladatmutató: - (db) Teljesítménymutató: bérbeadott alapterület (m2) Kapacitás mutató: 7.000 m2 Eredményességi mutató:p. 8904411 Közcélú foglalkoztatottak Feladatmutató: Teljesítménymutató: Kapacitás mutató: Eredményességi mutató:3. Az intézmény számlaszáma: 11731001-15479226-10790001. A szakképzési hozzájárulás elkülönített kezelésére szolgáló bankszámla száma: 11731001-15479226-11170004 Az iskola adószáma: 16627642-2-02 v a bérjellegű kifizetésekkel és felnőttképzési adókedvezményekkel kapcsolatos nyilvántartások kezelésére, v a működési bevételeket és dologi, valamint felhalmozási kiadásokat érintő, a törvényekben meghatározott beszedési, befizetési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, adóbevallási kötelezettségekkel kapcsolatban használunk. Az Intézmények Gazdasági Szolgálata telephelyeként működve általános forgalmi adókötelezettsége van. Az intézmény fő tevékenysége a középfokú oktatás, valamint a törvényekben előírt szakképzettségek megszerzését biztosító felnőttképzés, amely tárgyi adómentes tevékenység. Az ÁFA nyilvántartást, bevallást, befizetést, illetve visszaigénylést az önállóan gazdálkodó szervezet (Intézmények Gazdasági Szolgálata) látja el. a. Az iskolához nem tartozik részben önállóan gazdálkodó szervezet. b. Bevételeket befolyásoló feltétel- és követelményrendszer: A működési bevételeket az iskola részére készpénzben, előre kiadott csekken, illetve kiküldött átutalási számlára történő befizetéssel lehet teljesíteni. A tanulók az étkezési térítést, a bizonyítvány másodlatok, egyéb nyomtatványok, a levelező képzés, az iskolarendszerű felnőttképzés tandíját készpénzben fizetik a pénztárba. Ettől eltérni a kincstárnok jóváhagyásával, egyidejű csekk, illetve számla kiállításával lehet. Az elő13

zetesen megállapított térítési, illetve tandíjat két részletben, minden év november és március hó folyamán kell befizetni. A térítési díjkedvezményekről kérelem alapján az igazgató dönt. Az iskola dolgozói az étkezési térítést, az igazgató által meghatározott telefondíj térítést, a továbbtanulási támogatás őket terhelő részét készpénzben a pénztárba fizetik be. Az iskolával munkavállalói vagy tanulói jogviszonyban nem lévő külső vevők, illetve képzési szerződéssel tanulók a képzési díjat a szerződésben meghatározott időben, készpénzben, csekken vagy átutalással is teljesíthetik. A bevételek kezelését a Pénzkezelési szabályzat tartalmazza. c. Kiadásokat befolyásoló feltétel- és követelményrendszer: A Pénzkezelési szabályzatban meghatározott módon valamennyi pénztári vagy banki kifizetést legalább két személy, kötelezettségvállalóként és szakmai ellenjegyzőként, és pénztári kifizetésnél utalványozóként igazol. A Pénzkezelési szabályzatban meghatározott kötelezettségvállalás előtt a szakmai anyag, illetve eszközbeszerzést, a kötött normatívák és egyéb támogatások felhasználását, valamennyi személyi kiadást az igazgató előzetes jóváhagyásával lehet megkezdeni. Az iskolával munkaviszonyban, illetve tanulói jogviszonyban lévő ellátottak részére kifizetendő juttatásokat a Kollektív szerződésben meghatározott szakszervezeti vezetők, illetve az ifjúságvédelmi felelős előzetes javaslatára az igazgató hagyja jóvá. A költségvetés elkészítése során az intézmény a fenntartó számára – annak előírásai alapján – benyújtja a kijelölt előirányzatokra vonatkozó tervét, amit a fenntartó jóváhagy, vagy módosít. A költségvetési előirányzatok felhasználása a fenntartó által jóváhagyott költségvetés elfogadása után kezdődhet meg. Az előirányzatok felhasználását az Intézmények Gazdasági Szolgálata könyveli, a könyvelés adatai tetszőleges formában lekérdezhetőek. Az intézmény saját hatáskörű költségvetés módosítását az Intézmények Gazdasági Szolgálata felé teszi meg, ahonnan a fenntartó megkapja az adatokat és hagyja, jóvá vagy korrigáltatja a módosításokat. Az intézmény adatszolgáltatási kötelezettséggel tartozik a fenntartó felé valamennyi költségvetési előirányzatának felhasználásával és annak szakmai megalapozottságával, és az Intézmények Gazdasági Szolgálata felé az előirányzatok felhasználásának pénzügyi-gazdasági jogszerűségével kapcsolatban. A kötelezettségvállalások jogszabályokban előírt rendszere a Pénzkezelési szabályzatban került kidolgozásra, a kapcsolódó nyomtatványok a szabályzat mellékletét alkotják. A kötelezettségvállalás rendszerén belül értékhatárokhoz kötötten kerülnek meghatározásra a követendő eljárásmódok. Alacsony összegű, illetve pénztári kifizetéseket előzetes kötelezettségvállalás nélkül, az utalványrendeletek kizárólagos alkalmazásával kezdeményezünk. 100.000,-Ft-nál magasabb összegű beszerzésekhez kötelezettségvállalást az Intézmények Gazdasági Szolgálatához beküldött lapon kérünk le az előirányzatok terhére. Írásban kötelezettséget az igazgató, a kincstárnok és az igazgatóhelyettesek vállalhatnak. A kötelezettségvállalás dokumentuma a Kötelezettségvállaló lap, annak módosítása és az Értesítés keretemelkedésről c. lap. d. A pénzügyi, gazdasági feladatokat ellátó dolgozók feladatköre és munkaköre, helyettesítése a munkaköri leírásokban került szabályozásra. Ezen belül a kincstárnok felel az intézmény költségvetési tervének összeállításáért és az intézményi költségvetés végrehajtásáért. Az igazgató által jóváhagyott terv alapján ellátja a közalkalmazotti nyilvántartással és a juttatásokkal, nyugdíjazással összefüggő, jogszabályban előírt kötelezettségeit. A kincstárnok rendszeresen tájékoztatja az igazgatót a szervezeti egységéről, az abban felmerülő feladatokról. Az igazgató távollétében gazdasági kérdésekben a kincs-

14

tárnok – a jelen lévő igazgatóhelyettessel történt egyeztetés után – döntési jogkörrel rendelkezik. A pénzügyi ügyintéző feladata a dologi és felhalmozási kiadások felhasználásának, illetve a működési bevételek, átvett pénzeszközök beérkezésének nyomon követése, a ki- és befizetéshez kapcsolódó adminisztráció elvégzése, a könyveléshez szükséges nyomtatványok elkészítése, a költségvetés tervezéséhez és módosításához információk szolgáltatása. A munkaügyi ügyintéző feladata a bérjellegű kifizetések felhasználásának dokumentálása, intézményi hatáskörű kifizetések számfejtése analitikák elkészítése, egyeztetése a könyveléssel, a tárgyi eszköz nyilvántartás kezelése. A pénztáros feladata a házipénztárba történő be- és kifizetések könyvelésre történő előkészítése, pénztárjelentések elkészítése. A gondnok feladata a karbantartási munkák megszervezése, a folyamatos intézményi feladatellátás körülményeinek és feltételeinek biztosítása. A raktáros feladata a készlet- és anyagnyilvántartás vezetése, a raktárkészlet felhasználásának dokumentálása, leltározáshoz történő előkészítése, a leltárkiértékelés elvégzése, valamint a sport-szertárosi teendők ellátása. A karbantartók feladata a gondnok utasításai alapján az intézményben felmerülő, külső szakember bevonását nem feltételező javítási, karbantartási munkák elvégzése. e. A költségvetés tervezéséhez szükséges adatokat a mindenkori költségvetési törvény, valamint a fenntartó rendeletei, határozatai, illetve iránymutatásai alapján a kincstárnok gyűjti össze. A személyi jellegű juttatások tervezését tételes számításokkal, a dologi, felhalmozási kiadásokat, az ellátottak pénzbeli juttatásait, a működési bevételeket bázisalapon tervezi meg. A költségvetés végrehajtását a fenntartó által elfogadott költségvetési rendelet gazdálkodási rendje, az intézmények gazdálkodására vonatkozó részletes szabályok, valamint a vegyes rendelkezések, a már korábban kihirdetett rendeletek és határozatok és az Intézmények Gazdasági Szolgálata, mint önállóan gazdálkodó szervezet, belső szabályzatai, és a vele kötött Együttműködési megállapodás határozza meg.

15

f. Az intézmény, részben önálló gazdálkodási jogköre miatt nem rendelkezik belső ellenőri státusszal, a belső ellenőri teendőket szabályzat alapján az Intézmények Gazdasági Szolgálatának belső ellenőre végzi. Ezen felül a kincstárnok a fejlesztendő területeken szúrópróbaszerű vagy tételes ellenőrzést végez. g. A kincstárnok a szervezet képviseletét az igazgató előzetes jóváhagyása után vagy távollétében, beszámolási kötelezettség mellett láthatja el. Kivétel ez alól a napi operatív munkavégzés során felmerülő, pénzügyi vagy egyéb kötelezettségvállalással nem járó ügyek intézése. h. A gazdasági szervezet feladata az intézmény alapító okiratában meghatározott feladatellátásának technikai jellegű biztosítása, a jogszabályi feltételek mellett az intézmény gazdálkodásának leghatékonyabb és legeredményesebb megszervezése. A szükséges és elérhető források biztosítása, a kiadások racionális hasznosítása. i. A gazdasági szervezet vezetője a kincstárnok. Közvetlen irányítása alá tartozik a pénztáros, a munkaügyi, a pénzügyi ügyintéző, a gondnok, a raktáros és a gépkocsivezető. A gondnok irányítja a karbantartó-és portaszolgálatot, ellátó dolgozókat, tevékenységéről rendszeresen beszámol a kincstárnoknak. 4. Gazdasági szervezeti egység felépítése Részben önállóan gazdálkodó szervezetként az intézménynek nincs gazdasági szervezete, annak feladatait önállóan gazdálkodó szervezetként az Intézmények Gazdasági Szolgálata látja el. Az intézmény az Intézmények Gazdasági Szolgálatával kötött Együttműködési megállapodásában előírt pénzügyi-gazdasági feladatait elkülönített gazdasági szervezeti egységgel látja el, melynek felépítése:

a. Külső kapcsolatok: · Az iskola alkalmanként együttműködik a diáksport szervezése terén a városi és egyéb sportegyesületekkel, iskolákkal. · Az iskola érintett pedagógusai alkalmanként részt vesznek továbbképzéseken, továbbtanulási, pályaválasztási tájékoztatókon és az ott elhangzottakat az illetékeseknek továbbadják.

16

·

·

· ·

A külföldi partneriskolákkal való kapcsolattartás általában évente egy pedagógus szakmai találkozás és egy szakmai diákcsere programban határozható meg. A kiküldött pedagógusokat az igazgató, a csereprogramban részt, vevő diákokat a szaktanár véleménye alapján a szakképzési igazgatóhelyettes jelöli ki. A programok pénzügyi elszámolása a Pénzkezelési és a Kiküldetési szabályzat alapján történik. Az iskolát szakképzési hozzájárulással támogatókkal a szakképzési igazgatóhelyettes, illetve a gyakorlati oktatás vezetők tartják a kapcsolatot. A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény végrehajtásáról szóló Oktatási Miniszteri rendelet alapján a támogatókkal évente személyes találkozót szervezünk. Az intézmény az iskolai drogprevenció és egészségnevelés keretében napi kapcsolatot tart a Kortársoktatók Pécsi Egyesületével a mindenkori együttműködési megállapodás alapján. Az iskola a PTE Egészségügyi Főiskolai Kar Pécsi Képzési Központ Egészségfejlesztési és Családgondozási Intézettel kötött együttműködési megállapodása alapján a főiskolai képzésben részt vevő védőnők gyakorlati tapasztalatokat szereznek az intézményben, részt vesznek az egészségmegőrzés, drogprevenció témájában bemutatott órákon, és egyéb rendezvényeken.

b. Az iskolában reklámtevékenység nem folytatható. Kivétel ez alól az iskolai és egyéb diákrendezvények, a tanulók részére előnyös képzések, továbbtanulási lehetőségek hirdetése, amelyet az igazgató ellenjegyzésével lehet kifüggeszteni a folyósokon kijelölt helyeken. Kivétel továbbá az udvaron elhelyezett óriásplakát, valamint a büfé környékén történő reklámozás a bérleti szerződésben és a mindenkori jogszabályokban meghatározott iskolai büfében árusítható termékek körére.

17

5. Adatkezelési szabályzat – Gazdasági Hivatal a. A Gazdasági hivatalban nyilvántartott, tárolt vagy ott készült adatok, információk, iratok tárolására általában a bizalmas kezelés jellemző. A személyi jellegű kifizetésekről információt kizárólag az érintett és munkavégzéséhez a Gazdasági Hivatal munkatársai a szükséges mértékben kaphatnak. b. A költségvetés egyéb előirányzatai, és azok felhasználása tekintetében az intézmény dolgozóinak a Gazdasági Hivatal tájékoztatást nyújt.

Adattartalom Szigorú számadású nyomtatványok

Bevételi információk

Irat vagy információhordozó megnevezése Vevőszámla

Kiadási informá- Szállítói ciók számla

Banki forgalom

Bankkivonat

Pénztári forgalom

Pénztárbizonylat

Tárgyi eszköz nyilvántartás

Állománybavé teli bizonylat

Forrás

Cél Intézmények Gazdasági intézmény Szolgálata, vevő Intézmény, Intézmények Gazdasági Szolgálata szállítók Intézmény, Intézmények SzámlaveGazdasági zető pénzinSzolgálata tézet

Készítő, nyilvántartó

Betekintés

Pénzügyi ügyintéző, pénztáros

Igazgató, kincstárnok

Pénzügyi ügyintéző, pénztáros

Igazgató, kincstárnok

Pénzügyi ügyintéző

Igazgató, kincstárnok Igazgató, kincstárnok, pénzügyi ügyintéző Igazgató, kincstárnok, pénzügyi ügyintéző Igazgató, kincstárnok, pénzügyi ügyintéző

intézmény

Tanügyi információk

Kiadási és bevételi jegyek Naplók, bizonyítványok, diákigazolványok, ellenőrzők stb.

Intézmények Gazdasági Szolgálata Intézmények Gazdasági Szolgálata, intézmény Intézmények Gazdasági Szolgálata, intézmény

intézmény

intézmény, tanulók

Pénztáros

Gépjárműhasználat

Menetlevelek

intézmény

intézmény

Gépkocsivezető

Tanulói jogviNyilvántartások szony adatok

Képzési szerződések

intézmény

intézmény, tanulók

Nyilvántartó iroda

Szakképzési hozzájárulás Szerződéses jogviszonyok

Együttműködési megállapodások Megbízási szerződések

intézmény, támogató intézmény, megbízott

intézmény, támogató intézmény, megbízott, In-

intézmény Munkaügyi ügyintéző

Készletmozgások

18

Pénztár

intézmény

Pénztáros Munkaügyi ügyintéző

Raktáros

Igazgató, kincstárnok Igazgató, kincstárnok, pénzügyi ügyintéző Igazgató, kincstárnok, pénzügyi ügyintéző Igazgató, kincstárnok, pénzügyi ügyintéző Igazgató, kincstárnok,

pénzügyi ügyintéző

tézmények Gazdasági Szolgálata Szerződéses jogviszonyok

Szerződések, megállapodások

Adómentes juttatások

Megrendelőlapok, elszámolások

Pályázatok

Elszámolások, analitikák, szerződések

Bérfelhasználás Béranalitika MÁK jelentések APEH bevallások, elszáAdófizetési köte- molások, befizetések lezettség Vevők, szállítók nyilvántartása Analitikák Tankönyv és étkezési támogatáshoz segélykérő lap Tanulói kedés igazolások vezmények Fenntartói Adatszolgáltatás leiratok, utasítások fenntartónak P.M.J.V. Önkormányzat költségvetése Költségvetés Bérszámfejtés

Leltározások adatai Selejtezések adatai Normatíva felhasználások Elszámolást segítő dokumentumok

Leltárfelvételi ívek, leltárkiértékelés Selejtezési jegyzőkönyvek Statisztikák, adatszolgáltatások

Szállítói kifizeté- Utalványrensek delet Kötelezettségvállaló lap, módosítása, Költségvetési keretemelkeelőirányzat feldés használás

intézmény, partner

intézmény

intézmény, támogató

intézmény

intézmény

intézmény, part- Igazgató, kincsner tárnok Intézmény, Intézmények Gazdasági Pénzügyi ügyinSzolgálata téző Intézmény, Intézmények Gazdasági Intzémény, TáSzolgálata mogató Intézmény, Intézmények Gazdasági Munkaügyi ügySzolgálata intéző Intézmény, MÁK, Intézmények Gazdasági Munkaügyi ügySzolgálata intéző Intézmény, APEH, Intézmények Gazdasági Pénzügyi ügyinSzolgálata téző Pénzügyi ügyinIntézmény téző

Pénzügyi ügyintéző Igazgató, kincstárnok, pénztáros Igazgató, kincstárnok, pénzügyi ügyintéző, pályázó pedagógus Igazgató, kincstárnok, pénzügyi ügyintéző Igazgató, kincstárnok, pénzügyi ügyintéző

tanuló

Intézmény

Kincstárnok, tanuló

Fenntartó, intézmény

Intézmény, fenntartó

Kincstárnok

Igazgató, kincstárnok Igazgató, kincstárnok Igazgató, kincstárnok, ifjúságvédelmi felelős, pénztáros Igazgató, pénzügyi ügyintéző

Fenntartó

Intézmény Intézmény, Intézmények Gazdasági Szolgálata Intézmény, Intézmények Gazdasági Szolgálata

Fenntartó, Kincstárnok

Valamennyi dolgozó

Raktáros, Munkaügyi ügyintéző, dolgozók

Valamennyi dolgozó

intézmény intézmény

Intézmény

Raktáros, Munkaügyi ügyintéző, dolgozók Kincstárnok, Nyilvántartó

intézmény

Fenntartó Intézmények Gazdasági Szolgálata

Valamennyi dolgozó Igazgató, pénzügyi ügyintéző

Pénzügyi ügyintéző

Igazgató, kincstárnok

intézmény

Intézmények Gazdasági Szolgálata

Pénzügyi ügyintéző

Igazgató, kincstárnok

Intézmény Intézmény

19

Pályázati nyilvántartás és Pályázatok ada- elszámoló lapok tai

Szállítói adatok

Vállalkozói igazolványok fénymásolatai

Jogszerű működést biztosító előírások Szabályzatok

Könyvelés

Forrás program

intézmény

intézmény Fenntartó, Intézmények Gazdasági Szolgáltata, Intézmény Intézmények Gazdasági Szolgáltata

Intézmények Gazdasági Szolgálata, fenntartó

Kincstárnok

intézmény

Szállítók

Igazgató, pénzügyi ügyintéző Igazgató, kincstárnok, pénzügyi ügyintéző

intézmény

Fenntartó, Intézmények Gazdasági Szolgálata, Kincstárnok

Valamennyi dolgozó

Intézmény

Intézmények Gazdasági Szolgálata

Valamennyi dolgozó

c. Iratmegőrzési idő a személyi jellegű kifizetésekkel kapcsolatos iratoknál és a költségvetési beszámolóknál, statisztikáknál korlátlan, a vevő és szállítói számláknál, a legalább 5 év, a pályázatoknál a Támogatási szerződésben meghatározott időtartam, egyéb iratoknál a szükséges időtartam, de legalább 3 év. 6. Az intézményi működés alapdokumentumai A törvényes működést az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg: a. Az alapító okirat - tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. - száma és kelte: 06-6-154/2009/9. (2009. szeptember 24.) b. A pedagógiai program - tartalmazza és meghatározza: - az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi szakmai alapjait. - a nevelés és oktatás célját, konkrét feladatait, az intézmény helyi óratervét és tantervét. - az egyes évfolyamokon a képzés anyagát, időtartamát és a követelményeket, a magasabb év-folyamra lépés feltételeit. - a számonkérések formáit, a növendékek értékelésének és minősítésének szempontjait és módját. - a nemzeti vagy etnikai kisebbségi kultúra ismeretanyagát. - a képességek kibontakoztatásának és fejlesztésének módjait. - a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, és tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket.

20

c. Intézményi minőségirányítási program (MIP) d. A tanév munkaterve - az intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve, a felelősök megjelölésével. - a megbízott pedagógusok készítik el, melynek a nevelőtestület által való elfogadási időpontja a tanévnyitó tantestületi értekezlet. e. Jelen szervezeti és működési szabályzat és mellékletei f. A kollektív szerződés kétoldalú megállapodás, amelyet a jogszabályi előírásoknak megfelelő szerződő felek képviselői írnak alá. Az intézmény alapdokumentumainak egy eredeti példányát meg kell küldeni a fenntartónak. Egy másik eredeti aláírásokkal ellátottat az iskola irattárában kell őrizni, melyről készült másolatok – mint munkapéldányok –, további felhasználás, szabad betekintés céljából az alábbi helyeken helyezendőek el: · igazgató · titkárság · könyvtár · nagytanári A kollektív szerződés egy-egy példányát az aláíró szakszervezetek is őrzik. A tanév munkatervét minden munkaközösség-vezető kézhez kapja, valamint az összes tanári szobában és szertárban kifüggesztésre kerül. A szabad hozzáférés érdekében a dokumentumok letölthetők az iskola honlapjáról is (www.simonyi.sulinet.hu) A nyilvánosságra hozatal felelőse az iskolatitkár. Az alapdokumentumok megismeréséhez, elfogadásuk előtti viták lefolytatásához, kérdések feltételéhez szükséges időt és fórumot a különböző szintű vezetői értekezletek, a dokumentumtervezet megismertetését szolgáló tantestületi (szükség esetén alkalmazotti) és a véleménynyilvánító értekezlet biztosítja. Az újonnan kinevezett kollégák a tanév előkészítő időszakában, munkaközösségvezetőjük segítségével ismerik meg alapdokumentumainkat. Az értelmezés megkönnyítése érdekében, az intézmény működésével kapcsolatosan valamennyi iskolahasználó (diák, tanár, oktató, szülő, alkalmazott, fenntartó, kamarák, gyakorlati oktatást szervező, stb.) bármikor fordulhat az iskola vezetőihez kérdéssel szóban és írásban. A feltett kérdésre legkésőbb 15 napon belül a kérdésfeltevéssel megegyező módon kell válaszolni. IV. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE 1. Az intézményvezető és feladatköre a. A közoktatási intézmény vezetője - a közoktatási törvény 54. §. alapján - a felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az észszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a

21

kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az intézményvezető jogkörét, felelősségét, feladatait a közoktatási törvény, valamint a fenntartó határozza meg. b. Az intézményvezető kiemelt feladatai: o a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése. o a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése. o a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján. o a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása. o a közoktatási intézmény képviselete és az együttműködés biztosítása a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőjével, és a diákmozgalommal való együttműködés. o a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése. o az intézményvezető kizárólagos hatáskörébe tartozó, általánosan nem helyettesíthető feladatok: o kinevezés és felmentés, illetmények és pótlékok megállapítása, ill. változtatása. 2. A vezetési feladatok megvalósítása a. Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettesek, a tagozatvezetők, a gyakorlati oktatásvezető, a tanműhelyvezetők, a kincstárnok, az iskola technikai vezetője és az iskolatitkár közreműködésével látja el. Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja. Az igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett közalkalmazottja kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. A kincstárnok, az iskola technikai vezetője és az intézményi titkár szakirányú képesítéssel rendelkező személyek. Hatáskörük és felelősségük kiterjed a munkakörük szerinti feladatokra. b. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézmény megbízott vezetői és a közvetlen munkatársak az intézményvezetőnek tartoznak felelősséggel. Beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Az intézmény vezetői heti rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. Az intézmény vezetői megbeszélések állandó résztvevői: o igazgató, o igazgatóhelyettesek, o tagozatvezetők, o kincstárnok, 22

o gyakorlati oktatásvezető, A megbeszélendő téma tartalmától függően részt vehetnek: o gyakorlati oktatásvezető-helyettesek, o szakszervezetek képviselői. o a diákmozgalmat segítő pedagógus (DMSP), o ifjúságvédelmi felelős, o a szabadidő-szervező, o a diákok képviselői, o a Szülői Munkaközösség képviselői, o a gondnok, o illetve a meghívottak. 3. A vezetők helyettesítési rendje a. Az intézményvezetőt távolléte esetén általános helyettese a nevelési igazgatóhelyettes. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön intézkedés ad felhatalmazást. b. A vezető helyettesek helyettesítési rendje: o a nevelési igazgatóhelyettes beosztású vezetőt a szakközépiskolai igazgatóhelyettes beosztású, o a szakközépiskolai igazgatóhelyettes beosztású vezetőt a szakközépiskolai tagozatvezető beosztású, o a szakképzési igazgatóhelyettes beosztású vezetőt a gyakorlati oktatásvezető beosztású, o a gyakorlati oktatásvezető beosztású vezetőt a gyakorlati oktatásvezető-helyettes beosztású, o a felnőtt szakképzési tagozatvezetőt a gyakorlati oktatásvezető-helyettes a szakképzési igazgatóhelyettes beosztású, o a kincstárnokot megfelelő pénzügyi képesítéssel rendelkező alkalmazott, a pénzügyi feladatokat ellátó helyettesíti az illető 3 napnál hosszabb távolléte esetén. Az itt nem szabályozott esetekben a helyettesítést a helyettesítendő közvetlen munkahelyi vezetője rendeli el. 4. Az intézmény kibővített vezetése: a. Az intézmény vezetőinek munkáját - irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét - a középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény kibővített vezetésének tagjai. b. Az intézmény kibővített vezetése, mint testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A kibővített vezetés rendszeresen (a munkatervben rögzített időközönként) rendes értekezleteket tart. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül hívhat össze.

23

Az intézmény kibővített vezetésének tagjai: o az intézményvezetői megbeszélések résztvevői, valamint o gyakorlati oktatásvezető-helyettesek, o a tanműhelyvezetők, o a szakmai és osztályfőnöki munkaközösségek vezetői, o a könyvtár vezetője, o az iskola technikai vezetője, o szakszervezetek képviselői. o a diákmozgalmat segítő pedagógus (DMSP), o ifjúságvédelmi felelős, o a szabadidő-szervező, Az intézményvezetés tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Tapasztalataikról beszámolási kötelezettségük van közvetlen vezetőjük, kiemelkedő jelentőségű üggyel kapcsolatban az intézményvezető felé. c. Az intézmény vezetése: az egyes szervezeti egységeinek vezetői, valamint a szakmai munkaközösség-vezetők félévenkénti időközönként nyilvános beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek az intézmény pedagógiai munkájával kapcsolatos tárgykörben. d. Az intézmény vezetése megbízott tagjai révén együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a Szülői Munkaközösség Választmányával, a diákönkormányzat diákképviselőivel. V. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, VALAMINT A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 1. Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás általános módjai: a. Közösségeink: Alkalmazotti közösség:

- nevelőtestület, szakmai, és osztályfőnöki munkaközösségek - nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége Szülői közösségek: - Szülői Munkaközösség, - Szülői Választmány A tanulók (gyermekek) közösségei: - osztályközösségek, csoportok - diákönkormányzat Közalkalmazotti tanács Szakszervezetek b. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja öszsze. A kapcsolattartás rendszeres formái: különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, nyílt napok, fogadó órák. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza, melyeket jól látható faliújságon ki kell függeszteni (a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja.). A belső kapcso-

24

lattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 2. Az intézményi közösségek jogai a. Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben: részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg. b. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját, tanulóját azokon a programokon, amelyekre meghívást kap. c. Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségeit, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsoltban álló szülőt, munkáltatót, gyakorlati oktatás szervezőjét, a kamarákat. d. Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget: Az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezővel közölni kell. e. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért. /hatályos jogszabályok/ f. A döntési joggal rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút (50% + 1) többség alapján dönt. A testület határozatképes, ha 2/3 része jelen van.

25

3. Az alkalmazotti közösség a. Az alkalmazotti közösség az intézmény nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. A teljes alkalmazotti közösséget az intézményvezető hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. b. A nevelőtestület és az intézmény szakmai munkaközösségeit a pedagógus munkakörrel rendelkező, valamint a pedagógiai munkát segítő, felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazottak alkotják. Tevékenységükkel és kapcsolattartásuk módjával az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. c. Az intézmény nem pedagógus képesítésű közalkalmazottinak közösségét, kapcsolattartásukat kincstárnok fogja össze. A közalkalmazottak munkaköri leírásuk szerint közvetlen kapcsolatot tartanak az intézmény dolgozóival. 4. A szülői közösségek a. A Szülői Munkaközösség és a Szülői Választmány (a közoktatási törvény 59.,60. és 61.§-a alapján) a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében munkaközösségeket hozhatnak létre. A szülői munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről (Szülői Választmány stb.). b. A Szülői Választmányt az intézményvezető az éves munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább 2-szer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Konkrét együttműködésben a Szülői Választmány elnöke közvetlenül az intézményvezetővel tart kapcsolatot. A választmány megbízottja tanévenként 1-szer számol be a nevelőtestületnek a Szülői Választmány tevékenységéről. A szülői munkaközösség vezetőségével a kapcsolatot közvetlenül az igazgató tartja. A gyermekközösségek (osztályok, csoportok) szülői munkaközösségével a kapcsolatot közvetlenül tartja a gyermekközösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, osztályfőnökhelyettes, csoportvezető), aki az intézmény pedagógiai programjába illeszkedő szülői kezdeményezéseket segíti. A Szülői Munkaközösségek véleményét, javaslatait a Szülői Munkaközösség vezetői, vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetéséhez. c. Az iskolában Iskolaszék nem működik. 5. Szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái Az elmúlt időszakban, jelentős mértékben hangsúlyossá vált az oktatási intézmények kapcsolattartása környezetükkel. Iskolánkban stratégiai cél, hogy a szülő, tanuló, iskola együttműködése több síkon is jól működjön.

26

a. Szülői Munkaközösség (SZM) működése: § A tanév indulásakor az új osztályokból szervezik, bővítik választmányukat. § Jelenlétükkel, szervezőkészségükkel segítik az iskola rendezvényeit. (Szalagavató bál, ballagás, osztálykirándulások, sportnapok, diáknapok). § A választmányi gyűléseiken vitatják meg az aktuális kérdéseket, véleményükkel segítik az iskola nevelői, pedagógiai munkáját. b. Szülői értekezletek rendszere: § Évente kétszer tartunk szülői értekezletet. - Az őszi értekezleten a tanévkezdés feladatait, és az éves programot hirdetjük meg. - Tavasszal a féléves munkát értékeljük és a tanulmányi helyzet analizálását végezzük el. §

Az éves értekezletek mellett, ha az osztály gyenge tanulmányi eredményt nyújt, az osztályfőnök kollégák hívjanak össze rendkívüli szülői értekezletet.

c. Fogadóórák: § Az iskolában tanító, oktató kollégák minden tanulmányi év szeptember közepéig hirdetik meg és rögzítik fogadóóráikat a diákok ellenőrző könyvében és azokat heti rendszerességgel tartják meg. § A gyengén tanuló, sokat mulasztó gyerekek szüleit, képviselőit levélben is kiértesítik. § December elején általános, központi fogadóórát tartunk, melyen minden iskolánkban tanító, oktató tanár részt vesz. d. Nyílt napok szervezése: § Iskolai nyílt napot minden év novemberében szervezünk. A rendezvény elsősorban a beiskolázást, leendő tanulóink tájékoztatását szolgálja, de szívesen látjuk a már nálunk tanuló diákokat és hozzátartozóikat is. e. Az iskola vezetése nyitott a szülői kérések, megkeresések előtt. · A szakmai oktatás és gyakorlati képzés kérdéseivel iskolánkban a szakképzési igazgató helyettes és a gyakorlati oktatásvezetők foglalkoznak · Általános nevelési, oktatási, beiskolázási kérdésekkel az iskola igazgatója és a nevelési igazgatóhelyettes foglalkozik. · A szakközépiskolai felnőttoktatás ügyvivője a szakközépiskolai igazgatóhelyettes és a felnőttoktatási tagozatvezető. f. Iskolánk tanulói többnyire az ANK Kollégiumában kapnak elhelyezést és ellátást. A két intézmény között jó a munkakapcsolat, a kommunikáció. Ez több szinten is megnyilvánul. ·

A kollégium az iskolai tájékoztatása alapján az iskolai szülői értekezletekhez, fogadóórákhoz, rendezvényekhez igazítja szülői tájékoztatóit.

27

· · · · ·

Kölcsönösen látogatjuk, megtiszteljük egymás rendezvényeit és ezeket az alkalmakat is kihasználjuk a két intézmény kapcsolatainak kibővítésére. A kollégiumi nevelők és az osztályfőnökök rendszeres kapcsolatot tartanak fenn. Az iskola pedagógusai és a kollégium nevelői az időszakos jegyellenőrzések alkalmával is tájékozódjanak az érintett diákok előmeneteléről. A pedagógiailag nehéz, problémás gyermekek ügyeit körültekintően, segítő fórumok bevonásával, együttműködve oldjuk meg. A tanulók munkájával, életével kapcsolatos fontosabb információkról tájékoztatjuk egymást, valamint a szülőket az egészségesebb, jobb kapcsolatok érdekében.

6. A szülőkkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás formái és rendje a. Az intézmény a közoktatási törvény 13. és 14.§-ának megfelelően - a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, faliújságon kifüggesztett, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák), valamint - rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a gyermekek tájékoztató füzetében). Az intézmény - munkatervében rögzítetten - tanévenként 2 rendes szülői értekezlet és 2 rendes fogadóórát tart. b. A szülői értekezletek Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök (csoportvezető) tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendő gyermekközösségek szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatja az intézmény a tanév kezdetét megelőző feladatokról - a tanév kezdésének zavartalansága érdekében. Az új közösségek szeptemberi szülői értekezletén bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő pedagógusokat. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, a szülői osztályközösség elnöke a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. c. A szülői fogadóórák Az intézmény valamennyi pedagógusa fogadja a szülőket, és szóbeli tájékoztatást ad a gyermekekről (tanulókról). A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Amennyiben a gondviselő a munkatervben rögzített időpontú fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. A szülői fogadóórák idejét és helyét a bejáratnál, jól látható helyen ki kell függeszteni. d. A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében feltűntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak a bejegyzést lehetőleg dátummal és kézjeggyel kell ellátni, (a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján). Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányt osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 1 vagy 2 órás tantárgyakból félévenként minimum 3, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyaknál a szakisko28

lában és a szakközépiskolában havonta legalább 1 érdemjegy, a szakképzőben félévente legalább 4 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. Az osztályfőnök, a szaktanár tanévenként 2-szer szövegesen is értékeli a tanulók előmenetelét, magatartását, szorgalmát. 7. A tanulók közösségei és a kapcsolattartás formái és rendje a. Az osztályközösségek, tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportban látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB) és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának ülésére. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a tagozatvezető, az igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro-értekezletének öszszehívására. Az osztályfőnök munkáját útmutatásai alapján segíti az osztályfőnök-helyettes, aki távolléte esetén teljes jogkörrel helyettesíti. Részt vesz az osztályfőnöki órákon és általában havonta egy, éves szinten az osztályfőnöki órák ¼-ét, az osztályfőnökkel egyeztetett témában és időpontban megtartja. Az osztályfőnöki teendők tekintetében véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik. b. A diákönkormányzat A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az iskolai diákönkormányzat élén - a működési rendjükben meghatározottak szerint választott - Iskolai Diákbizottság (IDB) áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetése és a nevelőtestület előtt az IDB képviseli,(jogait gyakorolja). A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő pedagógus (DMSP) támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, fordulhat az iskola vezetéséhez. A diákközgyűlés (iskolagyűlés) az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódótájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell tartani, amelyen az iskola tanulói vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei részt vesznek /ekkor küldöttgyűlés/. E közgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola igazgatója beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az

29

igazgatónak 15 napon belül választ kell adnia. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. A diákönkormányzat a tanulókat a diákönkormányzat faliújságán, iskolarádión keresztül tájékoztatja. c. Diákkörök, diáksportkörök Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre. Az intézményben működő diákköröket a - nevelési igazgatóhelyettes tartja nyilván. Az intézmény a pedagógiai programnak megfelelő tevékenységet segíti, támogatja. A diákkörök, szakkörök minimális létszáma 10 fő. 8. A diák önkormányzati szerv, diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje a. A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart a nevelési igazgatóhelyettes és a diák mozgalmakat segítő pedagógus. b. A diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező az alábbi esetekben: o a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor, o a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor, o a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor, o a könyvtár és az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor, c. A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának formái o a diákönkormányzat vezetőségének megbízottja képviseli tanulótársait az iskola vezetése, a nevelőtestület, valamint az iskolaszék értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjainál, o az osztályközösségek a problémák megoldására megbízott diákjaik révén képviselik a tanulócsoportot az intézmény vezetőjénél, o a tanulók gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az igazgatót a tanulók számára kiírt heti fogadóórák alatt,

30

9. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása a. Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. Ennek érdekében egy helyiséget biztosít az IDB számára. b. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az SZMSZ használati rendszabályai szerint veheti igénybe. c. Az iskolai költségvetés fedezi a diákönkormányzat működéséhez a szükséges költségeket. A támogatási igényeket a DMSP és a DÖK elnök egyezteti az iskola igazgatójával.

10. A Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezetek a. A Közalkalmazotti Tanács és az igazgató munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Közalkalmazotti Szabályzat módosításának előkészítése a KT elnöke és a nevelési igazgatóhelyettes feladata. b. A reprezentatív szakszervezetek, és az igazgató munkakapcsolatát a Kollektív Szerződés rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Kollektív Szerződés módosításának előkészítése az igazgató feladata. c. A Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezetek egyetértését és adott intézkedéssel kapcsolatban megbízottjuk aláírásával igazolja. 11. Az intézményen kívüli kapcsolattartás a. Közoktatási intézményünk az intézmény működése, a gyermekek szociális-, gyermekvédelmi és nevelési ellátása, valamint a tanulók iskola- és pályaválasztása érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, az intézményvezető, vagy megbízottak útján. b. Rendszeres munkakapcsolatot tart intézményünk: o a fenntartóval, o a kamarákkal, o a Pedagógiai Intézettel, o a Nemzeti Szakképzési Intézettel, o az Országos Közoktatási Irodával, o az ipartestületekkel, o a tanulóképzésben közreműködő gazdálkodó szervezetekkel, o a megye szakképző iskoláival, o profilunknak megfelelő képzést végző szakközépiskolákkal, o 9-10. osztályos képzést végző általános iskolákkal. o a foglalkozás-egészségügyi feladatokat ellátó INFRA-MED Kft.-vel (Pécs, Munkácsy M. u. 25., tel./fax: 72/515-064) o Az iskolafogászati feladatokat ellátó fogorvossal, Dr. Magyar Józseffel (Pécs, Jókai u. 10. tel.: 72/215-115) o a gyermekjóléti szolgálattal.

31

c. A kompetencia alapú oktatás külső kapcsolati rendszere o A kompetencia alapú oktatást folytató intézményekkel szakmai együttműködést létesítünk és tartunk fenn, o a referencia intézményekkel évente tartunk összejöveteleket, melyen az átvett jó gyakorlat működtetésének tapasztalatait osztjuk meg egymással. A tanév többi részében az egyes közösségek kapcsolattartása az Interneten keresztül történik. o az intézményünknek a TÁMOP 3.1.4 programon belül megvalósított saját innovációját az iskola honlapján, bárki által ingyenesen felhasználható módon, teljes körűen közzé tesszük. A saját „jó gyakorlat” által az intézmény új kapcsolatokat alakít ki.

32

VI. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 1. Az intézmény nevelőtestülete és jogkörei a. A nevelőtestület - a közoktatási törvény 56. és 57.§.-a alapján "a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, a kincstárnok, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója". b. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként, pedig egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 2. A nevelőtestület értekezletei a. A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott időpontokban az intézményvezető hívja össze. A nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, a minőségirányítási program, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló Szülői Munkaközösség képviselőjét meg kell hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló diákönkormányzat tanuló képviselőjét is. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét kijelölt közalkalmazott vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület általa választott két hitelesítő írja alá. b. Az intézmény nevelőtestülete az alábbi állandó értekezleteket tartja a tanév során: o tanévnyitó, félévi értékelő és tanévzáró értekezlet, o félévi és év végi osztályozó értekezlet, o őszi nevelési értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak 30 %, a SzM, a közalkalmazotti tanács, valamint az intézmény igazgatója vagy vezetése szükségesnek látja. 3. nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazat-

33

számláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje a. "A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlóját a nevelőtestület tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásból eljár." b. Az intézmény nevelőtestülete - feladatkörének részleges átadásával - a következő állandó bizottságokat hozza létre tagjaiból az alábbi feladat- és hatáskörrel, valamint jogosultságokkal: Fegyelmi Bizottság A tanulók fegyelmi ügyeinek intézésére jön létre tagozatonkénti, évfolyamonkénti szerveződésben. Tagjai a fegyelmi eljárás alá vont tanulót tanító, oktató pedagógusok. Vezetője az osztályfőnöki munkaközösség-vezető. A létrehozott bizottságok beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestület felé az éves munkatervben rögzített nevelési értekezletek időpontjában. c. A nevelőtestület egy-egy kisebb gyermekközösség (osztály, csoport) nevelési szintjének elemzését és tanulmányi munkájának értékelését az adott közösség problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át. Jelen feladatkör ellátása kapcsán az adott növendéki közösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, csoportvezető) hívhat össze szükség esetén - a felelős igazgatóhelyettes tudtával - úgynevezett nevelői mikro értekezletet. A nevelői mikro értekezleten csak az adott közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség a gyermekközösségért felelős pedagógusra (osztályfőnökre, csoportvezetőre) hárul a nevelőtestületi értekezletek időpontjában. d. A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: o a gyakornoki idős pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkájának véleményezése, o a foglalkoztatási és pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztása, o az egyes munkaközösségeket irányító vezető beosztású közalkalmazottak munkájának véleményezése, o a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzéséhez, átképzéséhez, tanulmányi szerződés kötéséhez javaslattétel, o helyi szakmai, módszertani programok összeállítása,

34

o a munkaközösségek tagjainak fizetésemelésére, jutalmazására, kitűntetésére javaslattétel, A szakmai munkaközösségek vezetői az éves munkatervben rögzített rendes nevelőtestületi értekezleteken számolnak be az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. 5. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei a. A közoktatási törvény 58.§. szerint: " a nevelési -oktatási intézmény pedagógusai szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adnak a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható." A szakmai munkaközösség tagjai 2 évenként, az osztályfőnöki munkaközösség ciklusonként a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. b. Az intézmény szakmai és osztályfőnöki munkaközösségei: - Idegen nyelvi, - Történelem, - Faipari, - Fizika, - Fémipari, - Magyar, - Informatika, - Matematika, - Kémia, fodrász és kozmetikus, - Villamos, - Testnevelő,

- Osztályfőnöki szakiskola (9.-10. évf.), - Osztályfőnöki szakképző (1.-3. évf.), - Osztályfőnöki szakközépiskola (9-12. évf.). - Természettudományos, - Vegyes

c. A szakmai munkaközösségek feladatai o javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, o fejlesztik, tökéletesítik szakterületük módszertani eljárásait, javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására, o szervezik a pedagógusok továbbképzését, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát, o javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, o támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget, o az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek, o végzik a nevelőtestület által átruházott feladatokat, o kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, o összeállítják az intézmény számára felvételi-, szakmunkás-, érettségi-, alap-, gyakorlati-, javító-, pótló-, osztályozó-, stb. vizsgák írásbeli és szóbeli feladat- és tételsorait, ezeket értékelik, o végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését,

35

o a tanuló előmenetele, a tantárgyi koncentráció érdekében kapcsolatot tartanak a gyakorlati munkahelyekkel. o a tanulók nevelése érdekében kapcsolatot tartanak a szülőkkel, a szülői munkaközösséggel, o szervezik a szülői értekezleteket, o javaslatot tesznek a nevelési értekezletek témájára. d. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai: o összeállítja - és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra - az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, o irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, o elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelmény-rendszernek való megfelelést, o szakmai és módszertani értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, o órákat látogat, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, eredményességét, intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, o képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetése felé és az iskolán kívül, o összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéből, o javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, továbbtanulásokra, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra stb. o tájékoztatni köteles a munkaközösség tagjait, a vezetői értekezletekről, o állásfoglalásai, javaslatai, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, o a szakmai fejlődés, a módszertani kultúra növelése érdekében kapcsolatot tart az iskolai könyvtárral, az oktatás-technikussal, o részt vesz az iskola partnerkapcsolatainak ápolásában. VII. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 1. A tanév rendje a. A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév szorgalmi idejének előkészítése augusztus 20-től augusztus 31-ig tartó időszakban történik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben, az SZM, a Közalkalmazotti Tanács, a diákönkormányzat, valamint a kamarák véleményének figyelembe vételével. A tanév helyi rendjének elfogadása a tanévnyitó tantestületi értekezleten történik. Tantestületi értekezlet dönt az új tanév feladatairól, a pedagógiai program és a házirend módosításairól, valamint az éves munkaterv jóváhagyásáról.

36

b. A tanév helyi rendjét, az intézmény alapdokumentumait, rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az intézmény pedagógusai az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten, pedig a szülőkkel. A házirendet a tanulók ill. szüleik a beiratkozáskor írásban kézhez kapják. A tanév helyi rendjét, a nyitva tartás és a fogadóórák időpontjait az ügyeleti beosztást az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni. c. A tanév szorgalmi időszakra, bizonyos évfolyamokon vizsgaidőszakra, és tanítási szünetekre (őszi-, téli-, tavaszi szünetekre és nyári vakációra), termelési gyakorlatra tagolódik. A tanév helyi rendjében jelentős esemény az intézmény vizsgáztatása (felvételi-, osztályozó-, javító-, pótló-, alap-, érettségi-, szakmai-, beszámoltató vizsgák). A helyi vizsgarendet szintén a munkatervben rögzítjük. d. o o o o

A tanév helyi rendjében meghatározzuk: az intézményi szintű rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, a tantestületi értekezletek témáit és időpontjait, a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, a tanítási szünetek időpontját - a miniszter által meghatározott kereteken belül.

2. Az intézmény nyitva tartása Az intézmény szorgalmi idő alatt munkanapokon hétfőtől péntekig 7 órától 20.30 óráig tart nyitva. Ünnep- és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt vasárnap és munkaszüneti napokon - rendezvények hiányában - zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt - eseti kérelmek alapján. A tanulók a nyitvatartási időben akkor tartózkodhatnak az iskolában, ha tanórájuk van, ha hivatalos ügyeiket intézik, illetve a (iskolai, munkaközösségi) szakmai programokban szereplő foglalkozásokat látogatják. Egyedi esetekben kérelemre az igazgató dönt. Az intézmény hivatalos ügyek intézésére tanítási napokon 730 órától 1530 óráig tartja nyitva irodáit. 3. Az intézmény ügyeleti rendszabályai a. Tanuló az iskolában felügyelet nélkül nem tartózkodhat még az óraközi szünetben sem. Az intézmény ezért évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend és a munkabeosztás függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgatóhelyettes a felelős. b. Az ügyeleti rendben beosztott, vagy a helyettesítésre kijelölt pedagógus felel az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. A pedagógusi ügyeletet segítő tanulói ügyelet szabályai a házirendben találhatók.

37

4. A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama a. Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik, pedagógus vezetésével a kijelölt tantermekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási ) órák megtartása előtt, illetve után szervezhetők. b. A tanítási órák időtartama: délelőtt 45 perc, délután 40 perc. Az első tanítási óra reggel 7.45 órakor kezdődik. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezető helyettesek tehetnek. c. Az óraközi szünetek időtartama: általában 10 perc a házirendben feltűntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok felügyelik. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók az aulában, a folyosókon, ill. az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! A dupla órák az igazgatóhelyettes engedélyével szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig. d. Az étkezést a tanítási órák végeztével, ill. megkezdésük előtt 12 és 14.30 óra között kell lebonyolítani. e. A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét - a munkaközösség-vezetők javaslata alapján - az éves munkaterv rögzíti. f. A tanórán kívüli foglalkozások megtartásának rendje: A foglalkozások idejét délelőttös tanulócsoportok részére 1315 órától, az órarend szerinti tanítás után, a délutános csoportok részére 12 óra előtt, a tanítási órák megkezdése előtt kell meghatározni. Ettől eltérő időpontról az iskola igazgatója dönt.

VIII. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 1. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje A nyitvatartási időben, ameddig tanuló tartózkodik az intézményben, felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője, vagy az ügyeleti beosztás alapján kijelölt vezető köteles az intézményben tartózkodni. A felelős ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az intézményvezető jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt.

38

2. A közalkalmazottak munkarendje a. Az oktató-nevelő intézményben alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a közoktatási törvény rögzíti. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény Kollektív szerződése tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyvével, valamint a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénnyel. b. Az intézményben a közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. c. A közalkalmazott munkaköri leírásait a vezető helyettesek és a kincstárnok készítik el, az intézményvezető hagyja jóvá. d. A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az egyes részlegvezetők (vezető helyettesek, tagozatvezetők, kincstárnok, gyakorlati oktatásvezető, tanműhelyvezető) tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. 3. A pedagógusok munkarendje a. A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A törvény szerint "a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve a nevelő- oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. b. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezetőhelyettesek állapítják meg az intézményvezető jóváhagyásával, az intézmény működési rendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményvezetés tagjai - a fenti alapelv betartása mellett - javaslatokat tehetnek egyéb szempontok figyelembe vételére. c. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási és 10 perccel ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 30 percig az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, - hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen és a tanmenet szerinti előrehaladást biztosíthassa. d. A pedagógus az intézményvezetőtől engedélyt kérhet legalább 3 munkanappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését a vezető-helyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. 39

A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával öszszefüggő rendszeres vagy esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja a vezető-helyettesek és a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szakmai felkészültség mértéke, a pedagógusok egyenletes terhelése. e. A kompetencia alapú oktatásban a szövegértés szövegalkotás, a matematikalogika, valamint életpálya-építési kompetencia területeken a pedagógusok a kijelölt osztályokban új pedagógiai eljárásokat alkalmaznak (IKT-vel támogatott tanítási órák, kooperatív tanulási technikák alkalmazása, témahét, projektoktatás és modul rendszerű oktatás). 4. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendje A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak napi munkaideje általában 700 órától 1530 óráig, illetve 730-tól 1600 óráig tart. Ezen időtartam magában foglalja az ebédidőt is. 5. Az intézmény tanulóinak munkarendje a. Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók iskolai munkarendjének, életének részletes szabályozását. A 18. életévét be nem töltött tanuló tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke, szakoktatója, az iskolaorvos, vagy az igazgatóhelyettes engedélyével hagyhatja el az iskola területét. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg (házirend). b. A házirend betartása a tanulók számára kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. c. A házirendet - az intézmény vezetőjének előterjesztésére a nevelőtestület fogadja el a törvényben meghatározottak egyetértésével. (A közoktatási törvény 40 §.(6)) d. A kompetencia fejlesztési programban a tanulók speciális foglalkozásokon vesznek részt, ezért a munkarendjük ezekkel a formákkal kiegészülhet (témahét, projekt oktatás). 6. Az iskolával egyéb jogviszonyban lévők belépésének és benntartózkodásának rendje Az iskola működéséhez több külső szervezetnek és magánszemélynek az intézmény területén végzett munkája szükséges. a. Az iskolával szerződéses viszonyban lévők a munkavégzésük, ügyeik intézésének idejére a megállapodásban foglaltaknak megfelelően az intézményben tartózkodhatnak. (A takarítók, a konyhai, a büfében dolgozók és munkahelyi vezetőik).

40

b. A beszállítók megrendelő, vagy beszállítói szerződés alapján a szállítólevél portai bemutatását követően léptethetők az intézmény területére. Itt csak a szükséges időt tölthetik, s kilépésnél ellenőrizendő a szállítójármű utas- és raktere. 7. Az iskolával jogviszonyban nem lévők belépésének és benntartózkodásának rendje a. Az iskola iránt érdeklődők, a régebbi, vagy leendő tanulóink és szüleik ügyintézése nyitvatartási, munkaidőben történhet. Rendezvény külön engedély alapján tartható az iskola pedagógusának jelenlétében. A rendezvényeket és az azon résztvevők körét a portakönyvbe kell beírni. A jogviszonyban nem lévők beléptetése a portán a név és a látogatott dolgozó, vagy a rendezvény nevének feljegyzése után történhet. A portás a nyilvántartásában ellenőrzi, hogy a keresett dolgozó az iskola területén van, vagy a rendezvény a portakönyvbe beírásra került. Telefonon értesíti a dolgozót a látogatóról, s amennyiben fogadni tudja, a kellő útbaigazítást megadja számára. A házirend és a KRESZ előírásainak betartása az iskola területén mindenki számára kötelező. A házirend megtalálható az iskola honlapján.

IX. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE 1. A tanórán kívüli foglalkozások célja a. Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez - a közoktatási törvény 53.§.-a alapján. A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a tanulók közössége, a nevelőtestület tagjai, a szülői munkaközösség, továbbá iskolán kívüli szervezetek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanulók a tanórán kívüli foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek, de ha felvételt nyernek a foglalkozásra, megjelenésük kötelező. b. Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: szakkörök, diákkörök ( önképzőkörök), iskolai sportkör, korrepetálás, tanulmányi, szakmai és sportversenyek, könyvtár, ifjúsági stúdió, kulturális rendezvények, tanfolyamok, stb. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. 2. Az intézmény tanórán kívüli foglalkozásai a. Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít az iskola. Tantárgyanként, max. 15 fős csoportok részére szervezzük elsősorban a szakmai, tantár-

41

gyi és egyéb versenyeken résztvevő tanulók számára. Minimális létszám 10 fő. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakköröket és időtartamukat fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban, - a működés feltételeit az iskola költségvetésében biztosítani kell. b. A tanulók öntevékeny diákköröket (önképzőköröket stb.) hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével a működés feltételeinek intézményi támogatásával. c. A diáksportkör (ISK) a tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakult meg, keretében sportcsoportok szervezhetők. A ISK, mint szervezeti forma önálló szabályzat alapján működik, iskolánk tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken, valamint az ISK által szervezett pénzdíjas tanfolyamokon való részvételre. A ISK vezetősége a bevétellel - anyagi felelőssége tudatában - rendelkezik. Tömegsport foglalkozások szintén hozzájárulnak a tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítéséhez. Keretében a tanulók többféle sportág közül választhatnak, s a kínálatot a diákok igényeihez igazítjuk. A tömegsport a bázisa az ISK utánpótlásának is. Itt rendezzük meg a hagyományos iskolai bajnokságokat, melynek keretében a tanárok csapata is rendszeres partner és a diáknap egyik leglátogatottabb mérkőzését szolgálja a Tanár - Diák döntő. A foglalkozásokat hetente 15-18 órában tartjuk. d. A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Tantárgyanként, maximum 25 fős csoportok részére szervezzük alsó létszámkorlátozás nélkül. A nappali tagozaton a korrepetálás differenciált foglalkoztatással, egyes tanulókra vagy az egész osztályra kötelező jelleggel a szaktanárok javaslatára történik.

42

e. A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges és kötelező. Tanulóink az intézményi a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést az illetékes igazgatóhelyettes irányítja. f. Az iskola könyvtára minden tanítási napon nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. Használati rendjéről a házirend intézkedik. g. Az ifjúsági stúdió az iskolai diákönkormányzat szervezésében működik, éves munkaterv és havi program alapján. A stúdió élén diák önkormányzati vezetés áll. Tevékenységét az igazgató által megbízott stúdióvezető tanár segíti, a működéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételek az intézmény költségvetéséből fedezhetők. h. Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalkozásának függvényében indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon részvételért félévenként előre térítési díj fizetendő. i. A tanulmányi kirándulások: Hazánk tájainak, kulturális örökségének megismerése, az osztályközösségek formálódására szolgálnak. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki illetve szakmai tanmenetében kell tervezni, a diákképviselőkkel az osztály szülői közösségével kell egyeztetni a szervezést és a pontos célkitűzéseket. A kirándulások az iskola éves munkatervében foglaltak alapján vagy tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. A kirándulás költségeit úgy kell megállapítani, hogy az a szülőket a legkisebb mértékben terhelje. A kirándulás várható költségeiről a szülőt írásban kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségének vállalásáról. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább egy főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az igazgatóhelyettesnek. A tanuló szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat. Amennyiben a kirándulás iskolai munkanapra esik, az azon részt nem vevő tanulók számára foglalkozásokról, felügyeletről, az órarend szerinti napi tanítási időben gondoskodni kell. j. A külföldi utazásokra vonatkozó közös szabályok: Tanítási idő alatt, szorgalmi időben egyéni és csoportos utazáshoz, - amelynek célja továbbképzésen, kulturális, sport és tudományos rendezvényen való részvétel - az igazgató engedélye szükséges. A tanulók csoportos utazása esetén az engedély megadásához szükséges kérelmet az utazó csoport vezetője az utazás előtt egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket.

43

k. Múzeum, színház, mozi, tárlat stb. látogatások, sportrendezvények Tanítási időn kívül bármikor szervezhetők. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. l. Az iskola tanulói közösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőinek, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi részvételt. A tanórán kívüli foglalkozások vezetői szakmai szempontból a munkaközösség-vezetőkkel, szervezési, elszámolási és beszámolási szempontból az illetékes igazgatóhelyettessel tartják a kapcsolatot. m. A fakultatív hit-, és vallásoktatás időpontja és helye Igény esetén a szakkörök szervezési szabályi szerint szervezhető tanórán kívüli foglalkozásként. Az eddigi gyakorlat szerint a Kertvárosi plébános minden tanév elején felkeresi iskolánkat a tanév során folyó hitoktatás helyének és idejének egyeztetése érdekében. Kérésének megfelelően a tanulók között hirdetjük a programok helyszínét és időpontjait. A helyszín több éve a plébánián van, de igény esetén az iskolában is biztosítunk lehetőséget és felkészült hitoktatót tanulóink számára. n. Kompetencia alapú oktatás Az iskola tanulóközössége a kijelölt évfolyamokon részt vesz kompetencia alapú oktatásban, témahéten, projektmódszer megvalósításában, moduláris oktatásban és az intézmény önálló innovációjában. X. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 1. A pedagógusmunka értékelésének szempontjai: o o o o

a nevelő-oktató munka színvonala, az eredményes tanításra való törekvés, a korszerű és eredményes módszerek alkalmazása, a tanulmányi versenyre való eredményes felkészítés, az iskoláért, az iskolai oktató-nevelő munkában végzett egyéb tevékenységek.

2. Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésének célja: o o o o

tájékozódás, segítségnyújtás, feladatok, utasítások végrehajtásának ellenőrzése, eredményesség fokozása, problémák feltárása.

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendjét az illetékes igazgatóhelyettes szervezi meg. Tanévenként két alkalommal kell félévre szóló ellenőrzési tervet készíteni. Az ellenőrzési tervet és az ellenőrzés során szerzett tapasztalatokat a nevelőtestület tudomására kell hozni. 44

Az igazgatóhelyettesek végezhetnek és elrendelhetnek az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzéseket is. Az ellenőrzéseknek a tanév helyi rendjét szabályozó iskolai munkatervből kell kiindulni. 3. A nevelő- oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: o o o o o

az igazgató, az igazgatóhelyettesek, tagozatvezetők, gyakorlatioktatás-vezető és helyettesei, szakmai munkaközösségek vezetői.

Az igazgató közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek nevelő-oktató munkáját. 4. Az ellenőrzés módszerei: o o o o o

a tanórák, gyakorlati foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, a tanulói munkák ellenőrzése, az adminisztratív munkák ellenőrzése, összetett vizsgálat egy-egy tantárgy, tantárgycsoport területére vonatkozóan, beszámoltatás szóban vagy írásban.

Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal, szakoktatókkal egyénileg is, illetőleg szükség szerint az illetékes szakmai munkaközösségekkel is meg kell beszélni. 5. A kompetencia alapú oktatás bevezetésével járó feladatok: o A korszerű módszerek implementációja során megnevezésre és díjazásra kerülnek azok a pedagógusok, akik az implementációban részt vesznek. A matematika, a magyar munkaközösség tagjai közül 3-3 fő és az életpálya tervezés, valamint a életpálya-építési kompetenciákat oktató kollégák közül összesen 4 fő. o A fenntartás időszakában további pedagógusok bevonására lesz szükség. A munkájukhoz szükséges ismereteket a továbbképzéseken részt vett, velük egy munkaközösségbe tartozó kollégától kapják meg. o Biztosítanunk kell a projekt eredményeinek a projekt zárásától számított 5 éves fenntartását. (2010/11-2014/15. tanév) o A projekt eredményeihez monitoring mutatók tartoznak, melyek teljesülését a pedagógiai munka belső ellenőrzése során vizsgáljuk:

45

Mutató neve Akkreditált pedagógus továbbképzésben (1 vagy több) tanúsítványt szerzett pedagógusok száma Akkreditált pedagógus továbbképzésben megszerzett tanúsítványok száma

Kiinduló érték Célérték 32 fő

45 fő

62 db

93 db

Szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia területen teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási programcsomag szerint foglalkoztatott tanulók száma

0 fő

96 fő

Matematika kulcskompetencia területen teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási programcsomag szerint foglalkoztatott tanulok száma

0 fő

90 fő

Tantárgytömbösítés módszertannal szervezett tanórák aranya (a kötelező tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretéhez képest) 2009/2010 tanév kezdete: 5 % 2010/2011 tanév kezdete: 10 % 2011/2012 tanév kezdete: 15 % Szakrendszerű oktatás eseten tantárgyi bontás nélküli műveltségterületi oktatásban részesülő tanulócsoportok száma 0 db

1 db

A pedagógiai programban megjelenített és megvalósított, moduláris programok száma A pedagógiai programban megjelenített és megvalósított témahetek száma

0 db

2 db

1 db

3 db

A pedagógiai programban megjelenített és megvalósított három hetet meghaladó projektek száma

0 db

2 db

IKT-val segített tanórák aranya (a programba bevont tanulócsoportok implementációban érintett összes tanóráihoz képest)

5%

30%

o Dokumentációs rend § Az osztálynaplóban, a bizonyítványban és a törzslapon fel kell tüntetni, hogy a TÁMOP 3.1.4 keretében kompetencia alapú oktatásban részesültek a tanulók. § A programban résztvevő osztályok naplóiban a kompetencia alapú oktatási formákat külön meg kell jelölni. § A programban résztvevő kollégák helyettesítését külön helyettesítési naplóban kell vezetni. § Egyebekben a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások dokumentálása nem tér el a szokásos rendtől.

46

XI. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYSÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE 1. Az intézmény egészére vonatkozó rendszabályok a. Az iskola épületét címtáblával, az osztálytermeket és szaktermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épület lobogózása a gondnok feladata. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: o a közösségi tulajdon védelméért, a felszereltség állagának megőrzéséért, o az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, o az energiával és az oktatáshoz szükséges anyagokkal való takarékoskodásért, o a tűz és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok, betartásáért, b. Vagyonvédelmi okokból a portás köteles ellenőrizni a személy- és teherforgalmat. Idegenek az iskolába csak az ügyeletes portás kellő tájékozódása után léphetnek be. 2. Az iskola közalkalmazottaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok a. Az iskola dolgozóinak joga, hogy az iskola valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használja a nyitvatartási rendnek megfelelően. A szaktantermek /tornaterem, labor, számítástechnika, nyelvi terem, oktató kabinet, tanműhely, stb./ használatához a helyiség felelősének engedélye szükséges. b. Az intézmény tanulói az iskola létesítményeit, helységeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében, ill. hivatalos ügyeinek intézése miatt tartózkodhat az iskolában. A továbbiakról a házirend rendelkezik. c. A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételei megteremtése érdekében félévente az igazgató, a gondnok, a karbantartók bejárást tartanak. A gondnok hetente vizsgálja a felmerült hiányosságokat és a rendellenességeket, hogy megszüntetésükről intézkedni tudjon. Az intézmény dolgozóinak kötelessége minden rendellenességet jelenteni, melyet a titkárságon elhelyezett füzetbe fel kell jegyezniük. A gondnok kötelessége e füzet rendszeres vizsgálata, a hibák kijavíttatása, a hatáskörét meghaladó intézkedések kezdeményezése és a tett intézkedésről a füzetben, írásban visszajelezni. 3. Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok a. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató és a gondnok együttes, írásos engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Ekkor a használatba vevő a tárgyak épségéért anyagilag felelős. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a gazdasági irodába le kell adni és iktatni kell, másik példánya a gondnoknál marad. 47

A berendezés visszaszolgáltatásakor a gondnoknak meg kell semmisítenie a leadott példányt. b. A szakmai felszerelések, a szemléltetőeszközök, szemléltetéshez felhasznált anyagok megrendeléséről a szakmai munkaközösségek, beszerzésükről a kincstárnok, ill. a tanműhelyvezető gondoskodik az igazgató engedélyezése után. A tanításhoz használt szemléltetőeszközök, anyagok médiák órán való felhasználásának biztosítása a tanár feladata. Az eszközök, berendezések hibáját a gondnoknak, a tanműhelyvezetőnek, ill. a műszaki vezetőnek jelenteni kell, illetve a hibás eszközöket, berendezéseket le kell adni a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételről a gondnok tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. 4. Az intézmény biztonságának rendszabályai a. Az épület őrzésére, védelmére, útbaigazításra 24 órás portaszolgálatot működtetünk. 600 - 2200 óráig terjedő időben a feladatot főhivatású portások látják el, akik az iskola nyitvatartási idejében telefonközponti szolgálatot is végeznek. 2200 - 600 óráig a védelemről őrző-védő szolgálat gondoskodik szerződésnek megfelelően. b. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. A portáról felvett teremkulcsokat a terem zárása után le kell adni. A tantermek zárásának ellenőrző felelőse az épületet záró portás, akinek gondoskodni kell az ablakok zárásáról és az elektromos berendezések áramtalanításáról is. c. A tantermek, szaktantermek, előadók, laboratóriumok, tornatermek, stb. balesetmentes használhatóságáról, az azokban elhelyezett eszközök állapotának vizsgálatáról, karbantartásáról a gondnok gondoskodik. A termek használatának rendjét a házirend szabályozza. A szertárak biztonságos zárhatóságáról, karbantartásáról a gondnok gondoskodik. Oda tanulók csak az illetékes tanárral együtt, vagy csak az ő utasítására mehetnek be, és csak az általa előírt feladatokat hajthatják végre.

48

d. Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A kincstárnok feladata a kár felmérése, és a kártérítés szülővel-, gondviselővel történő rendeztetése. e. Bomba- és tűzriadó, illetve az épületben keletkezett katasztrófahelyzet alkalmával az épületet a Tűzvédelmi utasításban foglaltaknak megfelelően kell elhagyni, azzal a különbséggel, hogy az épületben tartózkodók kivonuláskor személyes tárgyaikat (táska, kabát, stb.) magukkal viszik. Az udvaron történő eligazítás után elhagyják az intézmény területét. A kivonulás megkezdésekor értesíteni kell az illetékes rendőri szervet. A kieső tanítási nap(ok) pótlásáról a heti pihenőnap igénybevételével, illetve a tanév meghosszabbításával kell gondoskodni. Amennyiben olyan katasztrófa helyzet alakul ki, melyben nem biztosítható a tanulók biztonságos hazajutása, a szülők értesítését követően, felügyeletükről, biztonságukról az iskolában kell gondoskodni. A polgári védelem, a katasztrófavédelem valamint a fenntartó utasításainak megfelelően szükség esetén az iskola bekapcsolódik a lakosság védelmének folyamatába. 5. Az intézmények helységeinek bérbeadási rendje a. A közoktatási intézmény - a közoktatási törvény 38.§.(2) pontja alapján - anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az intézmény helységeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) - a kincstárnok javaslatára és az érintett közösségek véleményének kikérésével - az igazgató előterjesztésében a nevelőtestület dönt. b. Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás és a rendeltetésszerű használat rendjét és idejét. A bérbeadásból származó bevételeket – amelyeket a hatályos Önköltség számítási szabályzat alapján kell meghatározni - az intézmény működési feltételeinek javítására kell fordítani.

49

XII. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA 1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai a. Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az ünnepélyek, megemlékezések a tanulók nemzeti identitás-tudatának fejlesztése, hazaszeretetük mélyítése, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, az új közösségek formálására szolgálnak. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. b. Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb,) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes, - a képességeket és a rátermettséget figyelembe vevő - terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és tanulók jelenléte kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. Ünnepi viselet a fehér ing, vagy blúz és sötét nadrág, illetve szoknya. Nemzeti ünnepeinkről a napja előtti utolsó tanítási napon iskolai ünnepség keretében emlékezünk meg. c. Az intézmény hagyományos rendezvényei: Nemzeti ünnepeink: o Október 23. o Március 15. Iskolai megemlékezések: o Simonyi-nap o a kommunista diktatúra áldozatairól, o a holokauszt áldozatairól, o a Magyar Kultúra napjáról, o a költészet napjáról, d. Az intézmény kulturális ünnepi rendezvényei: o Iskolai Karácsony o Diáknap, o Szalagavató (műsor és bál), o Tanévnyitó-, záró, o Ballagás. e. Az iskolaszintű versenyek és rendezvények: o Országos Középiskolai Fotó Kiállítás, o Simonyi Károly Elektrotechnika Verseny, o Szakma Kiváló Tanulója verseny iskolai, területi és országos fordulója, o Tantárgyi tanulmányi versenyek, o Iskolai sportnapok, 50

o Baráti Iskolák Spartakiádja Az iskola időszakonként évkönyvet jelentet meg, iskolarádiót és iskolatelevíziót működtet. 2. A hagyományápolás külsőségei o o o o

Az SzM-Díj, Az Iskoláért Díj, Az intézmény zászlója, Az iskola hagyományos sportfelszerelése.

XIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 1. A szak- és szakmai képzés, gyakorlat szabályai (felvétel, átvétel rendje) a. A felvétel feltételei a szakképző évfolyamokra: o A felvétel jelentkezés alapján történik. Jelentkezési lap beszerezhető az iskola nyilvántartó irodájában, a titkárságon és letölthető az iskola hónlapjáról. o Jelentkezési határidő általában március 31. A határidőre beérkezett jelentkezések alapján indítjuk – megfelelő létszám esetén – az egyes szakmák képzését. Férőhely esetén fogadunk még jelentkezéseket aug. 30.-ig. o A felvétel további feltétele: ¨ egészségügyi pályaalkalmassági vizsga eredménye, ¨ gyakorlati oktatást vállaló munkahely és a tanuló (kiskorú esetén szülője, gondviselője) közti tanulószerződés, melyet az illetékes kamara ellenjegyez. A feltételeknek megfelelő tanuló felvételét elutasítani nem lehet. Amennyiben iskolánkban oktatott valamely szakképzés létszám hiányában nem indul, a tanuló elméleti képzéséről beszámoltató rendszerben, vagy vendégtanulói jogviszony keretében más iskolában kell gondoskodni. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az első tanév megkezdésétől gyakorolhatja. Az iskolában csak rendkívül kevés tanuló számára tudunk bizonyos szakmákban tanműhelyi gyakorlati képzést biztosítani. A felvétel kérelem alapján történhet, melynek elbírálási szempontjai: §

rászorultság (szociális, családi problémák, stb.),

§

jó tanulmányi eredmény,

§ megfelelő magatartás, hozzáállás. A döntést a szakoktatók véleményének kikérése és a gyakorlati oktatásvezető (ill. helyettese) javaslatára az igazgató hozza.

51

b. Tanuló átvételének feltételei és követelményei o A tanuló rendelkezzen a szükséges előképzettség feltételeivel, azok hiányában, az átvételi határozatban előírt adott határidőre teljesített eredményes különbözeti vizsgával o Tanuló átvételére is érvényes feltétel az egészségügyi alkalmasság és a tanulószerződés megléte. o Átvételre csak azonos szakmacsoportból az általános szakmai ismeretek szakaszának lezárásáig, ezt követően, a 3 éves képzési idejű szakmák esetében az első félévben különbözeti vizsgával kerülhet sor. Későbbi jelentkezés, ill. 2 éves szakmák esetében a speciális képzés kezdetekor kapcsolódhat az oktatásba a tanuló. Más szakmacsoportból csak új jelentkezés útján vehető fel a tanuló a szakképző évfolyamokra. A sikeres szakmai vizsga után a tanulók új, második vagy további szakmát tanulhatnak, technikus vizsgát tehetnek. Harmadik, vagy további szakma tanulása, valamint a 23. életév feletti tanuló esetén a képzés a tanulmányi eredmény függvényében tandíjköteles. 2. Tanulóbalesetek megelőzése a. A tanulók által betartandó szabályok, magatartásukra vonatkozó tilalmakat a Házirend tartalmazza. A rendelkezések betartását ellenőrzi, illetve megköveteli o tanórán az órát tartó pedagógus, o gyakorlati foglalkozáson az oktató, o óraközi szünetekben az ügyeletes tanár és tanuló, o tanórán kívüli foglalkozásokon a foglalkozást vezető, o iskolai rendezvényeken, kirándulásokon, tanulmányutakon az osztályfőnök, illetve távollétében az őt helyettesítő, megbízott pedagógus. Az iskola valamennyi dolgozójának kötelessége a nem megfelelő magatartásra felhívni a tanuló figyelmét, valamint a tanuló balesetveszélyes tevékenységének haladéktalan megszüntetéséről gondoskodni. Kötelessége továbbá a balesetveszélyes körülmények jelzése az igazgató, az ügyeletes vezető illetve a gondnok felé. Fokozott balesetveszély esetén gondoskodni kell a terület lezárásáról, szükség esetén felügyeletről. Iskolai gyakorlat alkalmával a tanulót munkavédelmi oktatásban kell részesíteni tanév elején és minden új feladat megkezdése előtt. A tanuló munkáját a foglalkozás ideje alatt felügyelni kell. Be kell tartani és tartatni a munkavédelmi rendszabályokat. A 9-10. osztályos tanulók esetén betartandó a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet módosítására kiadott 16/1998. (IV. 8) MKM rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak is. b. Baleset bekövetkezése esetén először elsősegélyben kell részesíteni a tanulót, majd értesíteni az iskolaorvost, távollétében szakorvosi ellátásra kell elkísérni, illetve szállítani a tanulót. Szükség esetén mentőt kell hívni. A történtekről értesíteni kell az ügyeletes vezetőt, és a szülőt. Az iskola munkavédelmi feladatait ellátó Arkangyal Gmk-t fel kell kérni a baleseti jegyzőkönyv elkészítésére és a további balesetek megelőzésére vonatkozó intézkedések meghozatalára.

52

3. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje a. Az iskolában folyamatosan orvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók, a külön jogszabályokban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseken, szűrővizsgálatokon kívül. Az iskolaorvossal a rendszeres kapcsolattartás a nevelési igazgatóhelyettes feladata. A két hétnél hosszabb ideig mulasztó tanulót az osztályfőnök utókezelés, ellenőrzés érdekében az iskolaorvoshoz küldi. A testnevelés óráról hosszabb ideig tartó felmentése, szakorvosi írásos vélemény alapján csak az iskolaorvos adhat. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az iskolaorvos a szakorvosi vélemény figyelembe vételével a tanulókat kímélő- és gyógy testnevelés foglalkozásokra utalhatja. A kímélő testnevelési foglalkozásokat az órarendben rögzítjük. b. Az iskolaorvos, a védőnő az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. A kötelező orvosi vizsgálatok időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, tanítás előtt vagy után. Az orvosi vizsgálatok időpontjáról az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes tájékoztatja. Az osztályfőnöknek gondoskodnia kell arról, hogy osztályának tanulói az orvosi vizsgálaton megjelenjenek. 4. Gyermek és ifjúságvédelmi munka A feladattal megbízott pedagógus teendőit munkaidejének felében látja el. Tanév elején a tanulók körében önkéntes alapon felmérést készít szociális helyzetükről. Ennek alapján osztályok, szakmacsoportok a tankönyvek árától függően tankönyvtámogatásban részesülnek. Egyéni elbírálás alapján étkezési hozzájárulást, úgynevezett tartós tankönyvet és szociális segélyt kapnak. Fogadóóráján (heti 6 óra) kereshetik fel a szülők, tanulók egyéni problémáikkal. Az ifjúságvédelmi felelős nevét és elérhetőségét (a beiratkozáskor), a fogadóórák időpontját, helyét (ellenőrzőn keresztül) a tanulókkal és szüleikkel írásban közölni kell. Rendszeres kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, osztályfőnöki munkaközösségvezetőkkel. A Gyerekjóléti Szolgálattal, a területi szociális központokkal, Nevelési Tanácsadóval, Gyámhivatallal, a védelem alatt álló tanulók utógondozóival, Polgármesteri Hivatallal, Rendőrséggel, Kollégiummal alkalmanként tart fenn munkakapcsolatot. Részt vesz az ifjúságvédelmi felelősök számára rendezett értekezleteken. Előkészíti, és részt vesz a Jobb Sorsért Alapítványhoz beadott kérelmek elbírálásában.

5. DOHÁNYZÁS A dolgozók részére a tanulók által nem látogatott helyen dohányzásra egy helyiséget jelöl ki az iskola a nyugati bejárat és az ebédlő között. A felnőttoktatásban résztvevő nagykorú tanulók a déli bejáratnál kijelölt helyen dohányozhatnak a tanórák közötti szünetekben. 53

Mindenki másnak, bármely más helyen tilos a dohányzás. A dohányzásra vonatkozó tiltások betartását az ügyeletes ellenőrizni köteles. 6. a tanulónak járó díjazás megállapításának szabályai A tanuló által, tanulói jogviszonya alatt előállított és az iskola tulajdonába került dologért (termékért) a tanulónak díjazás jár, amennyiben az iskola a termék tulajdonjogát harmadik személyre ruházza. A díjazás attól függetlenül megilleti a tanulót, hogy ellenszolgáltatásért, vagy ajándékba került más tulajdonába. A díjazás mértékének megállapítása a gyakorlati oktatásvezető és helyetteseinek feladata, akik e tevékenységük során bekérik a szakoktató, a tanműhelyvezető és a kincstárnok javaslatát. A díj mértéke nem haladhatja meg a tanuló által hozzáadott értéket. Így elidegenítés kori értékéből le kell vonni a tervezés, az előállításhoz szükséges anyag, energia és amortizáció költségeit. Mivelhogy a szakképzési jogszabályok szerint a gyakorlati oktatásban foglalkoztatott tanuló által megtermelt javak tulajdonjoga a gyakorlati képzés szervezőjét illeti, e szabályozás iskolánkban csak a szakiskola 9-10., valamint a szakközépiskola 9-12. évfolyamán tanulók által előállított dolgok esetében érvényesek.

XIV. TANKÖNYVTÁMOGATÁS, TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE 1. Az iskolai tankönyvellátás a. Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. b. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó, a költségvetési törvényben maghatározott teljes összegnek lehetőség szerint huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. c. Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történő tartós tankönyv és más tankönyv kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, illetőleg a tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki: · tartósan beteg, · három- vagy többgyermekes családban él, · nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, · rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

54

· pszichés fejlődési zavarral küzd a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre az állami normatív támogatás terhére. A jogszabályi szabályozás változásával a felsorolt jogosultságok változhatnak. d. A normatív kedvezményeken túl az iskola – saját költségvetési előirányzata terhére - további kedvezményeket állapíthat meg. A további kedvezmények nyújtásánál előnyben kell részesíteni azt, aki igazolja, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. e. Az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás felhasználható - a fent meghatározott feladatok végrehajtásához, illetve az ott meghatározott tanulói kör további támogatásához - tankönyv, kis példányszámú tankönyv, tanulói munkatankönyv, munkafüzet, ajánlott és kötelező olvasmányok beszerzésének támogatására. f. A normatív kedvezményre vonatkozó, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt, a Tankönyvellátás rendjéről és a tankönyvtámogatás helyi rendjéről szóló iskolai szabályzat 2. számú melléklet szerinti igénylőlapon lehet bejelenteni. A kedvezmények iránti igényt az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt november 15-ig, az intézmény Tankönyvellátási szabályzatában meghatározott igénylőlap felhasználásával kell bejelenteni. g. Az igénybejelentés időpontjáról az iskola az igény-bejelentési határidő előtt legalább tizenöt nappal korábban, írásban köteles értesíteni minden tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után áll be - beleértve az iskolaváltást is - az iskola a tankönyvek kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával teljesítheti az igényt. h. Az iskola az 1. pont szerinti igények kielégítését követően a benyújtott további igényeket a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret, valamint a könyvtári tankönyvkészlet figyelembevételével bírálja el. Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja meg, a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet, vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt. Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

55

2. A tankönyvrendelés elkészítése, a tankönyvellátás megszervezése a. Az iskolai tankönyvrendelést és tankönyvterjesztést az iskola igazgatója által megbízott személy (továbbiakban: tankönyvfelelős) végzi. b. A tankönyvfelelős gondoskodik arról, hogy az OM által minősített és felhasználható tankönyvek, és segédletek jegyzéke időben álljon rendelkezésre az iskolában a nevelőtestület számára. c. A tanulók január 15-ig megkapják a részükre megrendelni kívánt tankönyvek, segédkönyvek (a továbbiakban: tankönyvek) listáját, amelyen január 31-ig kell bejelölniük a megvásárolni vagy kölcsönözni kívánt tankönyveket. d. Az igazgató az osztályfőnökök, és a tankönyvfelelős segítségével január 31-ig felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyv kölcsönzésével támogatást kapni. e. A felmérések eredményéről az igazgató február 7-ig tájékoztatja az iskolai szülői szervezet vezetőségét, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjéről és az iskolai tankönyvrendelésről. f. Az egyes tanulók tanulói tartóstankönyv-támogatásának mértékéről legkésőbb február 10-ig születik döntés. g. Az újonnan induló osztályok tanulói június 15-ig megkapják az osztály számára megrendelni kívánt tankönyvek listáját. A könyvtárban megtekinthetik a tartós tankönyvek listáját, s a tanulónak június 8-ig be kell jelölnie a listán a megvásárolni kívánt könyveket. h. A tankönyvfelelős a kincstárnokkal és az ifjúságvédelmi felelőssel augusztus közepéig állítja össze azon könyvek listáját, amely könyveket az egyes tanuló tartós tankönyv kölcsönzésével kap meg támogatásként. Ez utóbbi tanulónkénti kimutatását a kincstárnok a Gazdasági Hivatalban az osztályfőnökök részére hozzáférhetővé teszi. i. A februári tankönyvrendelést indokolt esetben június 15-ig lehet módosítani. A tankönyveket augusztus végén kapják meg a tanulók az iskolában, és akkor kell kifizetniük a tankönyvek árát is. A tanulóknak a könyvtári kölcsönzéssel kapott könyvek árát már nem kell kifizetniük. Az esetleges pénzbeli támogatást utólag, de legkésőbb szeptember hónapban kapják meg. j. Az iskola igazgatója a tankönyvfelelős munkaköri leírásában meghatározza a tankönyvfelelős feladatait. A tankönyvfelelős egyéni vállalkozóként látja el a tankönyvrendelés és ellátás feladatait, az iskola és a tankönyvforgalmazó között létrejött tankönyvellátási szerződés alapján. Az iskolának a tankönyvforgalmazótól a normatív hozzájárulás terhére megvásárolt tankönyveket az iskola nevére és címére kiállított számla alapján a fenntartó által meghatározott előirányzat terhére kell könyvelni. Az egyéb tankönyveket az egyéni vállalkozóként eljáró tankönyvfelelős a tankönyvforgalmazó részére a külön megállapodásban rögzített módon téríti meg.

56

A tankönyvtámogatás összegéről a tanuló, illetve a szülő nevére szóló számla nem állítható ki. k. Az iskola a tankönyvellátás feladatainak végrehajtására egy vagy több tankönyvforgalmazóval megállapodást köt. A tankönyvellátási szerződést minden év február utolsó munkanapjáig kell megkötni, illetve szükség szerint módosítani. Tankönyvellátási szerződés olyan tankönyvforgalmazóval köthető, amelyik a kiadótól kapott igazolás alapján rendelkezik a tankönyv forgalmazásának jogával. A tankönyvellátási szerződés megkötéséhez be kell szerezni az iskolai szülői szervezet egyetértését. l. A tankönyvellátási szerződés keretei között a forgalmazó jogosult nyilvántartani a tanulók következő személyes adatait: a tanuló neve, anyja neve és a születési ideje, továbbá minden tanuló esetén az iskolai tankönyvellátás keretében megvásárolt tankönyvek, illetve a vételhez kapott támogatás összege. A személyes adatok kizárólag a tankönyvjegyzékben meghatározott áron történő tankönyvvásárláshoz való jogosultság megállapítására használhatók fel. Az e bekezdés alapján átadott személyes adatok az átadásuk napját követő tizenkettő hónapig tárolhatók. Más külső személynek az iskola az adatokat nem adhatja át, de megőrzésükről legalább 5 évig köteles gondoskodni.

XV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő mellékletekkel rendelkezik: 1.sz. melléklet: Az iskola könyvtárának működési és gyűjtőköri szabályzata 2.sz. melléklet: FEUVE 2. Jelen SZMSZ módosítását az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2010. június 25. napján fogadta el.

Déri Tibor igazgató

57