SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Révay György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Kollégium és Gyermekotthon 5461 Tiszaföldvár-Homok, Beniczky Géza utca 5. OM: 038406

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Hatálybalépés dátuma: 2014. szeptember. 11.

Készítette:

Jóváhagyta:

Szabó Mihály Intézményvezető

Szutorisz-Szügyi Csongor Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szolnok tankerület igazgató

TARTALOM I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ................................................................................................................... 4 II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI .............................................................................................. 8 1. AZ INTÉZMÉNY NEVE, AZONOSÍTÓ ADATAI, JOGÁLLÁSA ................................................................................. 8 2. AZ INTÉZMÉNY TÍPUSA, ALAPTEVÉKENYSÉGE, FELADAT-ELLÁTÁSI RENDJE ................................................. 9 3. KOLLÉGIUMI NEVELÉS, ELHELYEZÉS............................................................................................................. 12 4. GYERMEKOTTHONOK ..................................................................................................................................... 14 5. EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY ....................................................................... 19 III. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK JELLEMZŐI ........................................................................ 21 1. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS JOGKÖRÉT ILL. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁT A KÖVETKEZŐ UTASÍTÁSOK,SZABÁLYZATOK TARTALMAZZÁK: ........................ 21 2. AZ INTÉZMÉNY ÉTKEZTETÉS BIZTOSÍTÁSA .................................................................................................... 22 IV. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ......................................................................................... 22 1. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE .............................................................................................................................. 22 2. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ KÖZVETLEN MUNKATÁRSAI ..................................................................................... 24 3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ....................................................................................................... 29 4. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE.......................................................................................................................... 31 V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK ............................ 33 1. A TÖRVÉNYES MŰKÖDÉS ALAPDOKUMENTUMAI ÉS EGYÉB DOKUMENTUMAI .............................................. 33 2. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ TOVÁBBI DOKUMENTUMOK .................................................. 33 3. A TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS ÉS AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ....................................... 34 4. TEENDŐK BOMBARIADÓK ÉS EGYÉB RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ESETÉRE ..................................................... 37 VI. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE ............................................................................................................ 39 1. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐI MUNKARENDJÉNEK SZABÁLYOZÁSA ..................................................................... 39 2. A PEDAGÓGUSOK MUNKAIDEJÉNEK HOSSZA, BEOSZTÁSA ............................................................................. 39 3. AZ INTÉZMÉNY NEM PEDAGÓGUS MUNKAVÁLLALÓINAK MUNKARENDJE .................................................... 44 4. A TANÍTÁSI ÓRÁK, ÓRAKÖZI SZÜNETEK RENDJE, IDŐTARTAMA ................................................................... 44 5. AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGA RENDJE ................................................................................................................... 45 6. AZ INTÉZMÉNY NYITVA TARTÁSA, AZ ISKOLÁBAN TARTÓZKODÁS RENDJE .................................................. 46 7. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE .......................................... 48 8. A DOHÁNYZÁS INTÉZMÉNYI SZABÁLYAI......................................................................................................... 49 9. A TANULÓBALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK.......................................................... 49 10. A FELNŐTTOKTATÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK.............................................................................. 50 VII. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI ............................. 50 1. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ............................................................................................................... 50 2. A NEVELŐTESTÜLET ÉRTEKEZLETEI, OSZTÁLYÉRTEKEZLETEI .................................................................... 53 3. A NEVELŐTESTÜLET SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI...................................................................................... 53 4. A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK TEVÉKENYSÉGE ........................................................................................ 54 VIII. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, .......................................................................................................... 55 A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE ............................................................................................. 55 1. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE .................................................. 55 2. AZ ISKOLAKÖZÖSSÉG ...................................................................................................................................... 56 3. A MUNKAVÁLLALÓI KÖZÖSSÉG ...................................................................................................................... 56 4. A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG ........................................................................................................................... 57 5. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT ................................................................................................................................. 57 6. AZ OSZTÁLYKÖZÖSSÉGEK .............................................................................................................................. 58 7. INTÉZMÉNYI TANÁCS ...................................................................................................................................... 59 8. A BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS ÁLTALÁNOS FORMÁI ÉS RENDJE ..................................................................... 61 9. A SZÜLŐK, A TANULÓK, ÉRDEKLŐDŐK TÁJÉKOZTATÁSÁNAK FORMÁI ......................................................... 61 AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI-OKTATÁSI DOKUMENTUMAINAK NYILVÁNOSSÁGA ....................... 62

2

10. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE ÉS FORMÁJA...................................................................................... 62 IX. A TANULÓK ÜGYEINEK INTÉZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ....................................... 64 1. A TANULÓI HIÁNYZÁS IGAZOLÁSA.................................................................................................................. 64 2. A TANULÓI KÉSÉSEK KEZELÉSI RENDJE ......................................................................................................... 65 3. A TANULÓ ÁLTAL ELKÉSZÍTETT DOLOGÉRT JÁRÓ DÍJAZÁS .......................................................................... 71 X. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETT FORMÁJA ÉS RENDJE ......................... 72 XI. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ..................................................................................... 72 1. A HAGYOMÁNYÁPOLÁS TARTALMI VONATKOZÁSAI ...................................................................................... 72 2. AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYOS KULTURÁLIS ÉS ÜNNEPI RENDEZVÉNYEI ................................................... 73 3. ISKOLASZINTŰ VERSENYEK ÉS SZÓRAKOZTATÓ RENDEZVÉNYEK ................................................................ 73 4. A HAGYOMÁNYÁPOLÁS KÜLSŐ MEGJELENÉSI FORMÁI ................................................................................. 74 ADATKEZELÉSI ÉS ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT .................................................................................. 76 MELLÉKLETEK ................................................................................................................................................... 97 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI RÉVAY GYÖRGY ÓVODA, ....................................................... 100 ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA, .......................................................................................................... 100 EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, ....................................................... 100 KOLLÉGIUM ÉS GYERMEKOTTHON ......................................................................................................... 100 IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT ...................................................................................................................... 100 4. A KÜLDEMÉNYEK FELBONTÁSA .................................................................................................................... 105 5. A KÜLDEMÉNYEK ÉRKEZTETÉSE .................................................................................................................. 105 6. AZ ÜGYINTÉZŐ KIJELÖLÉSE (SZIGNÁLÁS) 335/2005. (XII. 29. ) KORM. REND. .......................................... 106 7. AZ IKTATÁS ................................................................................................................................................... 106 8. AZ IKTATÓSZÁM ............................................................................................................................................ 107 9. IKTATÓKÖNYV WIKT 7.1 ............................................................................................................................. 108 10. AZ IKTATÓBÉLYEGZŐ ................................................................................................................................. 109 AZ ÉATÁI TAGOZAT AUTISTA CSOPORTJÁNAK ÁLTALÁNOS .......................................................... 124 SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI .......................................................................................................... 124 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA .......................................... 128 1.sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez ........................................................................................... 132 2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez .......................................................................................... 135 3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez .......................................................................................... 138 4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez .......................................................................................... 140 5. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez .......................................................................................... 142 Mellékletek

3

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) 25. § (1) bekezdése értelmében: „A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) határozza meg.” 1. Az SZMSZ célja, feladata, hogy megállapítsa a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Révay György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Kollégium és Gyermekotthon működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése, betartása és betartatása, feladata és kötelessége az intézmény valamennyi alkalmazottjának és tanulójának. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetve igénybe veszik létesítményeit, helyiségeit. A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a végrehajtási rendeletében foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe 2. Az SZMSZ-t a nevelőtestület fogadja el. Azon rendelkezések érvénybe lépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértésére van szükség. 3. Az SZMSZ megtekintése nyilvános. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. www.revaygyorgy.lapok.hu 4. Az SZMSZ időbeli hatálya Az SZMSZ az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület jóváhagyásával/elfogadásával a kihirdetés napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg érvényét veszti a Klebensberg Intézményfenntartó Központ Szolnok Tankerület Igazgatója által 2014. március 05-én jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzata. Felülvizsgálata: évenként, illetve jogszabályváltozásnak megfelelően Módosítása: az intézményvezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület és a KT elnök 4

A kihirdetés napja: 2014. szeptember 11. 5. Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed: - Az intézménnyel (óvodával, iskolával, kollégiummal… stb.) jogviszonyban álló minden alkalmazottra. - Az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda, iskola feladatainak megvalósításában. - A szülőkre (azokon a területeken, ahol érintettek). 6. Az SZMSZ területi hatálya kiterjed:  Az intézmény (óvoda, iskola, kollégium, stb.) területére.  Az intézmény (óvoda, iskola, kollégium stb.) által szervezett - a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó - óvodán, iskolán kívüli programokra. 7. Az SZMSZ Jogszabályi alapjai:               

   

1993. évi LXXIX. törvény a Közoktatásról 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről 2012. évi CXXIV. törvény a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 2011. évi CLXXXVII. törvény a Szakképzésről 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2012. évi CCIV. törvény Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről 2011. évi CXCV. törvény Az államháztartásról 2000. évi C. törvény a számvitelről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról és annak módosítása 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, ill. ennek módosítása 2003. évi CXXV. Törvény Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 1991. évi LXIV. Törvény A gyermekek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről 1998. évi LXXXIV. Törvény a családok támogatásáról 2013. évi XXVII. Törvény a szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyar Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról 2013. évi CCV. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek és egyes kapcsolódó törvényeknek a nevelőszülői jogviszony és a speciális ellátás átalakításával összefüggő módosításáról 1993. évi III. Törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Nkt. 15. § A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, konduktív pedagógiai intézmény Nkt. 20. § A többcélú intézmény Nkt.6. sz. melléklet 5

Rendeletek:  110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról  277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről  229/2012. (VIII.28) Kormány rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  11/1994. (VI.8.) MKM. rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről.  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról  17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítása, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről  56/2011. (XII. 31) NGM rendelet a szakfeladat rendről és az államháztartási szakágazati rendről  292/2009. (XII.19.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről  249/2000. (XII.24) Kormányrendelet az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól  16/2007. (III.14.) OKM rendelet a szakmai és informatikai fejlesztési feladatok támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól.  20/2007. (V.21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről  149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról  235/1997. (XII.17.) Kormányrendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról  15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatáról és működésük feltételéről  8/2000. (VIII.4.) SZCSM. rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról  9/2000. (VIII.4.) SZCSM. rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról  328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról  226/2006. (XI.20.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról

6

 334/2011. (XII.29.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendeletnek a családi pótlék intézményi felhasználásával kapcsolatos módosításáról  257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról  223/1998. (XII.30.) Korm. rendelet a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról  15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről  77/2011. (XII.30.) NEFMI rendelet Egyes gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeleteknek a családi pótlék felhasználásával, valamint a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatásokkal összefüggő módosításáról  31/2009. (XII.22.) SZMM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosításáról  26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról  257/2000. (XII.26.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról  138/1992 (X.20.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben  47/2013. (VII.4.) EMMI rendelet a 2013/2014. tanév rendjéről  59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról  326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet XII fejezet A különleges bánásmódot igénylő gyermekekre, tanulókra vonatkozó eltérő jogszabályok  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 138. § A kötelező egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 139 § A fejlesztési feladatok meghatározása

A törvényes működés alapdokumentumai:     

A Klebelsberg Intézményfenntartó központ Alapító Okirata, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Révay György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola Kollégium és Gyermekotthon szakmai alapdokumentum, Szervezeti és Működési Szabályzat, Pedagógiai Program Éves Munkaterv, 7

           

Közalkalmazotti Szabályzat, Ügyrend, Számviteli Politika, Gyermekotthonok Szakmai Programja, Éves Munkaterve. Pénzkezelési Szabályzat Tűzriadó terv Tűzvédelmi Szabályzat Házirend Kockázatelemzés és kockázat értékelési Szabályzat Érdekképviseleti Fórum Szabályzata Szabályzat a családi pótlék személyre szóló felhasználása során követendő eljárásról Kulcskezelési Szabályzat

II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. Az intézmény neve, azonosító adatai, jogállása A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Révay György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Kollégium és Gyermekotthon jogállását, működési területét, alaptevékenységét, az iskola típusát, évfolyamainak számát, a vagyon feletti rendelkezés jogosultságát a Szakmai alapdokumentum tartalmazza. Szakmai alapdokumentum okiratának kelte: 2014. 09.01. Intézményünk törzskönyvi azonosító száma: 576404 Alapító és a fenntartó neve és székhelye: Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32. Az intézmény típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény Intézményi OM azonosító: 038406 Intézményi KLIK kód: KLIK 103039

8

2. Az intézmény típusa, alaptevékenysége, feladat-ellátási rendje Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény: - gyógypedagógiai, nevelési oktatási intézmény, szakiskola, kollégium, gyermekotthon, utazó gyógypedagógiai hálózat

A költségvetési szerv közfeladata: közoktatási feladatok, gyermekvédelmi szakellátás. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az alaptevékenységek szakfeladat szerinti besorolása: 470002 559011 562912 562913 562914 562917 680002 749032 851012 852012 852022 853132 853212 853222 855912 855915 855918 855922 855937 869042 879012 879014 931205 890505 910121

Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára Óvodai intézményi étkeztetés Iskolai intézményi étkeztetés Tanulók kollégiumi étkeztetése Munkahelyi étkeztetés Nem lakóingatlan bérbeadása üzemeltetése Minőségbiztosítási tevékenységek Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1–4. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése oktatása (5–8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9–10. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Máshová nem sorolható egyéb felnőttoktatás Ifjúság-egészségügyi gondozás Gyermekotthoni ellátás Különleges gyermekotthoni ellátás Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása Helyi közösségi tér biztosítása, működtetése Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 9

2.1. Alapfokú gyógypedagógiai nevelés-oktatás Tagozódása:  

Gyógypedagógiai óvoda Általános iskola (TATÁI és ÉATÁI)

Működési helye: Tiszaföldvár-Homok, Beniczky Géza utca 5. Tevékenységei:  Sajátos nevelési igényű: értelmileg illetve tanulásban akadályozott (enyhe illetve középsúlyos) 3. életévét betöltött gyermek egész napos gyógypedagógiai óvodai fejlesztése, nevelése vegyes korcsoportban.  Sajátos nevelési igényű (tanulásban- ill. értelmileg akadályozott) tanulók általános iskolai oktatása, nevelése 1-8 évfolyamon. Az ÉATÁI tagozaton 1 autista csoport is működik.  Logopédiai szolgáltatás (a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi kommunikációs zavarok javítása, diszlexia megelőzése és javítása…)  A mozgássérült sajátos nevelési igényű gyermekek mozgáskorrekciója (gyógytestnevelés, gyógylovagoltatás).

Gyógypedagógiai óvoda Felvétel: A felvételt követő első hónap próbaidő. A próbaidő leteltével véleményezni kell, hogy a gyermek a nevelési programban leírt követelményeknek milyen mértékben felel meg, esetleg nem felel meg. Nem kell kivárni a tartós megfigyelés végét abban az esetben, ha nyilvánvalóvá válik, hogy a gyermek az intenzív foglalkoztatás mellett nem lesz alkalmas óvodai nevelésre. A pedagógiai véleményt meg kell küldeni a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságnak, a szülővel vagy a gondviselővel ismertetni kell. Aki óvodában eredményesen nem fejleszthető, annál a képzési kötelezettség megállapítására javaslatot kell tenni a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságnak.

Csoportok alakítása A gyermekek csoportba való beosztása a szakvélemény javaslata alapján történik. A tartós megfigyelés után a csoportba sorolás a fejlettségi szintnek megfelelően módosítható.

10

Iskola Felvétel Felvehető az a tanköteles korú gyermek, aki rendelkezik a TKVSZRB szakvéleményével, melyben megállapították az akadályozottság tényét (BNO F70; BNO F71) és a szülő az iskolába beíratott. Egészségügyi és rehabilitációs foglalkozást a Ktv. 52.§.(5) bekezdés szerint szervezünk. Tanórán kívül szervezett foglalkozások formái A tanuló személyiségfejlesztése és a sérülések korrekciója érdekében csoportos és egyéni foglalkozásokat szervezünk. Csoportos foglalkozási formák: - szakkörök - szakkör jellegű foglalkozások - iskolai sportkör - tanulószoba - énekkar - felzárkóztató foglalkozások - egyéni foglalkozások - tehetséggondozó foglalkozások

A felvehető maximális létszám: 130 fő.

2.2. Középfokú gyógypedagógiai nevelés-oktatás Felvehető maximális létszám: 100 fő Tagozódása:      

Készségfejlesztő Szakiskola Előkészítő 9-10, és szakképző 11-12 évfolyamokkal Speciális Szakiskola 11 – 12 évfolyamokkal (kifutó rendszerben) Új rendszerű képzés: Speciális Szakiskola Előkészítő 9. évfolyam (E/9), és szakképző 9-10 évfolyamokkal

11

Tevékenységei:  Sajátos nevelési igényű (tanulásban-, ill. értelmileg akadályozott) tanulók szakiskolai oktatása, nevelése mindkét tagozaton  Tanulásban akadályozott tanulók OKJ-s szakmai képzése  Értelmileg akadályozott tanulók praktikus ismeretekre felkészítő szakmai képzése  Gyakorlati képzés az intézmény tanműhelyeiben és tangazdaságában  Felvétel és eljárás rendje  Felvehető az a tanuló, aki a felvételi eljárást betartotta és a felvételi iroda iskolánkat jelölte meg a továbbtanulás színhelyéül.  Rendelkeznie kell a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményével, mely kimondja a sajátos nevelési igény fennállását, valamint a BNO kódot, ami a készségfejlesztő speciális szakiskola esetében (BNO F71), a speciális szakiskola esetében (BNO F70)  Rendelkeznie kell legalább 8. osztályos bizonyítvánnyal, melyben szerepel a továbblépés lehetősége

3. Kollégiumi nevelés, elhelyezés Működési helye: Tiszaföldvár-Homok, Beniczky Géza utca 5. Tevékenysége: 

Az óvodás gyermekek és az iskolák tanulóinak kollégiumi ellátása

A felvehető maximális létszám: 140 fő Felvétel rendje: Felvételt nyer az óvodába beutalt gyermek és az a tanköteles korú tanuló, aki a foglalkozásokon csak bentlakóként tud részt venni. A felvételnél elsőbbséget élvez az a tanuló, akinek lakóhelyéről napi bejárással óvodáztatása és a tankötelezettség teljesítése nem biztosítható. További sorrendiség megállapításánál figyelembe vesszük az intézmény megközelíthetőségét, a gyermek életkorát. Üres férőhelyre gyámhivatal, gyermekjóléti szolgálat kérésére, védő-óvó intézkedésként ideiglenesen Tiszaföldvár vagy közvetlen környékéről is felveszünk gyereket.

12

A felvételhez bekérendő igazolások, iratok:  orvosi igazolás a közösségbe befogadható állapotról,  oltási lap,  gyógyszerezésre vonatkozó javaslat,  korábbi lényeges vizsgálati iratok, zárójelentések,  közgyógyigazolvány (akinek van),  betegbiztosítási kártya száma,  diákigazolványhoz szükséges fénykép,  kitöltött kollégiumi felvételi lap (1. sz melléklet)  hazautazással kapcsolatos tájékoztató  kimenőre vonatkozó engedély  tájékoztató gyógyszerérzékenységről, kórházi kezelésről Tanulók elhelyezése, csoportok alakítása: A tanulók elhelyezését nemenkénti elkülönítéssel és az életkor figyelembe vételével kell biztosítani. Foglalkoztatási csoportok száma megegyezik az iskolai és óvodai csoportok számával. A tanulók ellátása: A bentlakó tanulók ellátása szülő és az intézmény közös feladata. Családi gondoskodásban részesülők esetében a gondviselő feladata:  a tanuló ruházattal való ellátása,  hétvégi és szünidei ellátása, utaztatása.  meghatározott térítési díj fizetése,  orvosi kontrollvizsgálatok elvégeztetése,  folyamatosan szedett gyógyszerek behozása,  a tisztasági eszközök biztosítása.

Intézményi feladatok:      

Valamennyi gyermek esetében a folyamatos felügyelet ellátása. A tanulók élelmezése. A tanulók legszükségesebb ruházatának gondozása. Egészségügyi ellátást biztosítása. A mosást saját mosodával oldjuk meg, a bentlakó tanulók részére. Azoknak a tanulóknak az utazását, akiknek egészségi állapotuk, vagy halmozottan hátrányos helyzetük ezt szükségessé teszi (tömegközlekedéssel történő utazásuk erős akadályozottsága fennáll), Szolnokra, illetve Kunszentmártonba autóbusszal segítjük.

13

Kimenő engedélyezése A tanuló, meghatározott idejű kimenőre mehet, de Tiszaföldvár-Homok város területét nem hagyhatja el! 2. A kimenőhöz a tanulónak rendelkeznie kell, az adott tanév idejére szóló, a szülő által írásban engedélyezett hozzájárulására. (2. számú melléklet). 3. A 18. életévüket betöltött tanulók önálló döntéssel és nevelőjük irányításával mehetnek kimenőre, bizonyos kereteken belül (szabad délutánonként, a kollégiumi házi és napirendjéhez igazodva). Egyéb esetekben a nevelő döntése alapján. 1.

Engedély nélküli távozással kapcsolatos feladatok: Bentlakó tanulók engedély nélküli távozása esetén az eseményről egy órán belül tájékoztatni kell az intézmény igazgatóját és az illetékes intézményegység-vezetőt. Mielőbb fel kell venni a szülővel a kapcsolatot, s megbeszélni a további teendőket. Szükség esetén az intézményvezető utasítására a szolgálatot teljesítő alkalmazott értesíti a rendőrséget.

4. Gyermekotthonok A többcélú intézményben két gyermekotthoni egység működik a gyermekvédelmi szakellátásba bekerült nevelésbe vett gyermekek otthont nyújtó elhelyezésére.

Hétszínvirág Gyermekotthon engedélyezett férőhelyek száma: 30 fő Telephelyei:  Aranyeső lakásotthon – 5461 Tiszaföldvár-Homok, Döbrei János út 116. 10 fő ép értelmű és enyhén ért. fogyatékos gondozott integráltan történő ellátására,  Százszorszép lakásotthon – 5430 Tiszaföldvár, Döbrei János út 22-24. (különleges), 10 fő enyhe értelmi fogyatékos gondozott részére,  Hóvirág lakásotthon – 5430 Tiszaföldvár, Hunyadi út 19. (különleges), 10 fő enyhe értelmi fogyatékos gondozott részére Szivárvány Gyermekotthon engedélyezett férőhelyek száma: 34 fő Telephelyei:  Ezüstfenyő lakásotthon – 5461 Tiszaföldvár-Homok, Bányai Kornél út 10. (különleges) 10 fő enyhe értelmi fogyatékos gondozott részére

14

 Napraforgó lakásotthon – 5461 Tiszaföldvár-Homok, Aranykert út 56-58. (különleges) 8 fő középsúlyos értelmi fogyatékos gondozott részére  Margaréta lakásotthon – 5461 Tiszaföldvár-Homok, Beniczky Géza utca 5. (különleges) 8 fő enyhe, illetve középsúlyos értelmi fogyatékos gondozott részére  Fénysugár lakásotthon – 5461 Tiszaföldvár-Homok, Döbrei János út 142. (normál) 8 fő ép értelmű és enyhén értelmi fogyatékos gondozott integráltan történő ellátására

A szolgáltató tevékenység típusai:  teljes körű otthont nyújtó ellátás biztosítása az ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett ép értelmű, valamint fogyatékos gyermekek számára különleges és normál lakásotthoni egységekben  utógondozói ellátás A gyermekotthonban folyó nevelőmunka célja, közös alapelvei A gyermekotthon jellemzői: A lakásotthonok elsődleges jellemzője a családias jelleg, ami azt jelenti, hogy a családmodell mintájára alakítjuk a gyermekotthon szervezetét, működési rendjét, hétköznapjait és hétvégéjét. A lakásotthonok családi házakban működnek, amelyekhez udvar és kert is tartozik. Így neveltjeink gyakorolhatják a szomszédi kapcsolatokat, másságukkal beilleszkedhetnek egy közösség életébe, életre szóló barátságokat köthetnek. Feladatunk az önálló életre történő felkészítés, annak érdekében, hogy gondozottaink családjukba visszakerülve, vagy kikerülve a társadalomba megtalálják helyüket. A „családias jelleg” egyfajta arany középutat jelez a személytelen intézeti elhelyezés és a szoros, vérségi kapcsolaton alapuló családi forma között. Az alacsony gyermeklétszám, az épület adottságai és az ott dolgozó szakemberek biztosítják a biztonságot, a menedéket nyújtó légkört, a személyre szabott törődést oly módon, hogy a gyermek érezze a feltétel nélküli elfogadás mellett a meghittség élményét. A gyermekvédelmi törvény is egyfajta átmeneti állomásként kezeli, mert egy hatékony családgondozói rendszerre épít, melynek minden erejével azt a célt kell szolgálni, hogy aki itt él mielőbb visszakerülhessen a családjába, mert a gyermek ennek, a gyermekvédelmi gondoskodás ellenére is része. „A mi dolgunk az, hogy olyan funkcionálisan működő mesterséges családot alakítsunk ki, mely felkészíti a gyereket a közösségben rá váró élet folytatására, a visszatérésre.” (Volentics)

15

1. A gyermekotthoni nevelés alapvető célja A veszélyeztetett helyzetbe került gyermekek és fiatal felnőttek számára otthont, életkorának, egészségügyi és személyiségállapotának megfelelő gondozást, fejlesztést, nevelést, képességük szerinti iskoláztatást nyújtson. A gyermeknek joga van:  személyiségének harmonikus fejlődéséhez, szükség szerint személyiségkorrekciójához, habilitációhoz, rehabilitációhoz,  egészségügyi ellátáshoz,  különleges és speciális szükségleteinek kielégítéséhez,  a gyógypedagógiai ellátáshoz, oktatáshoz,  a szabadidő tartalmas, hasznos eltöltéséhez.

2. Alapvető feladatok A jogszabály alapján a nevelés-gondozás során gondoskodunk arról, hogy a gyermek hozzájusson:  a megelőző és gyógyító egészségügyi ellátáshoz, valamint az előírt gyógyszerekhez és gyógyászati segédeszközökhöz,  a terápiához, amely személyisége korrekciójához, az őt ért lelki sérülések gyógyításához szükséges,  szakértői bizottság javaslatának megfelelő gyógypedagógiai ellátáshoz,  az életkorának és képességeinek megfelelő oktatáshoz, továbbá a tanulmányi lemaradásai megszüntetéséhez szükséges segítséghez, illetve azokhoz a feltételekhez, amelyek biztosítják képességei megfelelő kibontakoztatását,  a szellemi és erkölcsi fejlődését szolgáló, kulturális értékekhez, tájékoztatáshoz, az ismeretek bővítését szolgáló információkhoz,  a szabadideje hasznos és tartalmas eltöltéséhez szükséges feltételekhez,  szórakoztató, kulturális és művészeti tevékenységekhez. A gyermekotthon kapcsolatot tart a gondozott gyermek oktatását, végző nevelési-oktatási intézménnyel, és minden olyan szervezettel (gyámhivatalok, TEGYESZ, gyermekjóléti szolgálatok, családsegítő központok), amelyek a gyermek életében alakító tényezőként jelen lehetnek. Ennek érdekében:  fogadóórákon, szülői értekezleteken tájékozódunk a gyermek iskolai előmeneteléről,  folyamatos kapcsolatot tartunk a gyermekvédelmi alap- és szakellátás szakembereivel. A nevelők-gondozók a gondozott gyermeket az önálló életvitelre történő felkészítés érdekében értelmi képességei és életkori sajátosságai figyelembe vételével bevonja:  a háztartási teendők végzésébe,  a családi gazdálkodás tervezésébe,  a pénzkezelésbe.

16

A gyermekotthon biztosítja annak a lehetőségét, hogy a gondozott gyermek és fiatal felnőtt véleményt nyilváníthasson a számára nyújtott ellátásról és nevelésről, illetve a személyét érintő ügyekről, továbbá gondoskodik arról, hogy a gyermek véleményét a gondozás-nevelés során – korára, fejlettségi szintjére tekintettel– figyelembe vegyék. A gyermekotthon lehetővé teszi, hogy a gondozott gyermek szabadon gyakorolhassa vallását, továbbá vallásoktatáson vehessen részt. Elősegíti, hogy a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gondozott gyermek megőrizhesse kisebbségi önazonosságát, ápolhassa hagyományait, hozzájuthasson a kisebbség kulturális értékeihez. A nevelés-gondozás során biztosítjuk:  a gondozott gyermek környezetének állandóságát,  a gondozott gyermek személyes tárgyainak elhelyezését,  azt, hogy a gondozott gyermekről évente legalább egy alkalommal fénykép készüljön. Különleges feladata:  Támaszt és biztonságot nyújtunk, amelyben érzelmi védettséget, szeretetet kapnak a gondozott gyermekek és fiatal felnőttek.  A személyiség autonómiáját biztosítjuk, a szabadság és az öntevékenység igényének kialakítását célozzuk az életkori sajátosságoknak megfelelően.  A gyermekek családi kapcsolatainak rendeződését támogató, nevelő-fejlesztő életteret és perspektívát biztosítunk.  Az empátia, a tolerancia, a szolidaritás, és a konfliktuskezelés képességeinek elsajátíttatását kiemelt feladatunknak tekintjük.  Törekszünk a kitartó, céltudatos, produktív munkára nevelésre, a munka szeretetének kialakítására.  Ellátjuk a gyermekotthonban gondozottként elhelyezett kiskorú, illetve utógondozott fiatal felnőtt korú, leányanyák, illetve gyermekeik gondozását. Utógondozottak ellátása keretében:  átmenet biztosítása a gyermekotthon elhagyása és az önálló életvitel, illetve a szociális intézménybe történő elhelyezés között,  pályaorientáció, munkára történő felkészítés, valós élethelyzetek teremtése,  a családok felkészítése a tanulmányaikat befejezett gyermekek, fiatalok fogadására,  kapcsolatok kialakítása, fenntartása a bentlakásos szociális intézményekkel. A gyermekotthon kapcsolatrendszere: Belső kapcsolatok:  A lakásotthonban dolgozó nevelők, gyermek- és ifjúságvédelmi asszisztensek, gyermekfelügyelők együttműködése: megbeszélés (hetente), szükség esetén rendkívüli megbeszélés, esetmegbeszélés, szupervízió.  A nevelőközösség és a gyermekek együttműködése: érdekképviselet. 17

 A gyermekotthon és a lakásotthonok egymás közötti kapcsolatai. Külső kapcsolatok:  a fenntartóval,  a területileg illetékes gyámhivatalokkal,  a gyermekjóléti szolgálatokkal,  a gondozott gyermekek és fiatal felnőttek oktatási intézményeivel,  a gondozott gyermekek és fiatalok hozzátartozóival, szülőkkel, nevelőszülőkkel, gyámokkal,  a befogadó település illetékeseivel,  a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal,  a települési önkormányzatokkal,  a rendőrséggel, az ügyészséggel, a bírósággal,  az egészségügyi intézményekkel,  a megyei és országos szakmai szervezetekkel. Gyermekotthonba való bekerülés módja: A gyermekotthonba a területileg illetékes gyámhivatal határozata alapján kerülnek a gondozottak. A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehet megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható és a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható. A gyermek gondozási helyének meghatározása, illetve a gyám kirendelése a törvényben meghatározottak alapján, az elhelyezési tanácskozáson, az előzőleg beszerzett szakvélemények alapján történik, mely figyelembe veszi a gyermek lakóhelyének, oktathatóságának, nevelhetőségének, személyiségi állapotának, életkorának, különleges és speciális szükségleteinek kielégítését, valamint a családi kapcsolattartás lehetőségét. A gondozási hely kijelölése után a gyám gondoskodik a lakásotthonba, különleges lakásotthonokba történő elhelyezéséről. A bekerült gyermeknek egyéni gondozási-nevelési tervet készítünk. Az elhelyezés megváltoztatásáról, új gondozási hely kijelöléséről a gyám kérelmére, a Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján az illetékes gyámhivatal dönt. Gyermekotthonból való kikerülés módja: A gyermek gondozása a területileg illetékes gyámhivatal határozata alapján szűnik meg. A gyámhivatal a nevelésbe vétel fennállásának szükségességét a gyám a vér szerinti családot gondozó gyermekjóléti szolgálat és a területi gyermekjóléti szolgálat tájékoztatása, illetve javaslata, továbbá, ha szükséges a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye alapján évente felülvizsgálja. A felülvizsgálat eredményeképpen a gyámhivatal dönt az egyéni elhelyezési terv, illetve a gondozási hely fenntartásáról, módosításáról, a szülői felügyelet megszüntetése iránti per indításáról, a nevelés megszüntetéséről. A gyámhivatal a szülő kérelmére, vagy hivatalból, a gyermek nevelésbe vételét megszünteti, amennyiben annak okai már nem állnak fenn. A nevelésbe vétel megszűnik, ha a bíróság a szülői felügyeletet 18

visszaállította, a gyermeket örökbe fogadták, más személy gyámsága alá került, vagy a gyermek nagykorúvá vált. Gondozási hely megváltozása, illetve nevelésének megszűnése esetén a volt gyám végszámadást készít és átadja a gyermek ingó- és ingatlan vagyonát a gyámhivatal által kijelölt illetékes személynek. Érdekképviselet, érdekvédelem, jogi segítségnyújtás Az elhelyezett gyermekek és fiatal felnőttek érdekeinek képviseletére gyermekönkormányzatot hoztunk létre. A gyermekjogi képviselő havonta egy alkalommal jön gyermekotthonunkba. A gyermekek, jogaik érvényesítése érdekében tanácsot, segítséget kérhetnek tőle. A gyermek és fiatal felnőtt, illetve szülője vagy más törvényes képviselője, valamint a gyermekönkormányzat és a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó érdekképviseleti és szakmai szervek a házirendben foglaltak szerint járhatnak el. Jutalmazás, büntetés A mindennapi élet során a gyermekotthonban élő gyermekek és fiatal felnőttek harmonikus együttélésének, biztonságának, egészséges fejlődésének érdekében szükséges az alapvető szokások és szabályok betartása, betartatása. A gyermekek, valamint a fiatal felnőttek cselekedetét, normakövetését a gyermekotthonok házirendjében megfogalmazott általános magatartási elvárásokhoz, illetve önmagukhoz, saját személyiségük állapotához viszonyítva vizsgáljuk.

5. Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Az intézményegység neve: Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Működési helye: Tiszaföldvár-Homok, Beniczky Géza utca 5. Ellátási terület: Kunszentmártoni Tankerület, Mezőtúri Tankerület, Törökszentmiklósi Tankerület Ellátottak köre: az integrációban részt vevő többségi általános iskolák és középiskolák sajátos nevelési igényű tanulói, fejlesztő nevelésben részesülő halmozottan fogyatékos gyermekek

19

Az utazó gyógypedagógiai szolgáltatás A szolgáltatás igénylésének rendje: a beiratkozás utáni időszakban egy igényfelmérést végzünk elektronikus formában, aktualizálás után, augusztusban, szeptember elején véglegesítésre kerülnek a konkrét igények intézményvezetői ellenjegyzéssel papíralapon is. augusztus végén kapcsolatfelvétel a fejlesztő nevelésben résztvevő gyermek szülőjével. A működés rendje: A feladatellátás az intézmény és a fogadó intézmények működési rendjéhez, a tanév rendjéhez igazodik. A fejlesztő nevelés a gyermekek állapota miatt az otthonukban történik.

Az utazó gyógypedagógusok tevékenységei:  Munkájukat intézményen kívül látják el, foglalkozásaikat 8.00 és 17.00 óra között, a tanév rendjének megfelelően tartják, a többségi intézmények által benyújtott igények alapján.  A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat egyéni fejlesztési terv elkészítésével végezik a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 139.§ (1) értelmében.  Az egyéni fejlődési lap külívét a gyermek osztályfőnöke, belívét pedig a tanuló gyógypedagógusa vezeti. Amennyiben egy gyermeket/tanulót több gyógypedagógus is fejleszt, abban az esetben közös külívben, a pedagógusok saját belívet vezetnek, a fejlesztési terület és a gyógypedagógus, konduktor nevének, szakképesítésének a megjelölésével.  Az ellátás formája egyéni, mikro- (1-4fő) és makrocsoportos (5-9fő) módon történik.  A tanulók fejlesztéséről, fejlődéséről írásban részletes tájékoztatást adnak félévkor és tanév végén (szülő-iskola).  A gyermekkel való foglalkozás, amelyet köteles az egyes képességterületek aktuális állapotának és szakértői véleményben rögzítettek figyelembevételével elvégezni.

20

 A többségi intézményekkel és pedagógusaival való kapcsolattartás szakmai, elméleti tudásával, gyakorlati munkájával törekedjen az inkluzív pedagógiai szemlélet kialakulásának elősegítésére.  A szülőkkel való kapcsolattartás a szülők igény szerinti tájékoztatásával további segítségnyújtás a gyerekek, tanulók otthoni megsegítésével kapcsolatos kérdésekben.  Az utazó gyógypedagógusaink céljai közé tartozik az, hogy az SNI tanulóval kapcsolatos minden tanórai feladat elvégzésére alkalmassá tegye a többségi pedagógust, aki ezeknek az új gyógypedagógiai kompetenciáknak a felhasználásával képessé válik az inkluzív nevelés megvalósítására. Ezáltal motiválttá válhat az SNI tanuló egyéni sajátosságait figyelembe vevő fejlesztésével kapcsolatos új ismeretek megszerzésére.  Kollégáink felkészültsége segíti az inkluzív nevelés megvalósulását. Kapcsolatrendszer: JNSZM Pedagógiai Intézet Szakértői Bizottság Szolnoki Tankerület Kunszentmártoni Tankerület Mezőtúri Tankerület Törökszentmiklósi Tankerület A tankerületekhez tartozó állami fenntartású általános iskolák, középiskolák, Pedagógiai Szakszolgálatok Liget Úti Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Szolnok Kádas György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, EGYMI, Diákotthon és Gyermekotthon, Kisújszállás

III. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK JELLEMZŐI

1. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogkörét ill. az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátását a következő utasítások,szabályzatok tartalmazzák A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Elnökének 3/2013. (I.18.) KLIKE utasítása a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fejlesztéseinek bonyolításával kapcsolatos eljárás rendjéről A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Elnökének 2/2013. (I.15.) KLIKE utasítása a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kiadmányozási és helyettesítési 21

rendjéről szóló 1/2013. (I.02.) KLIKE utasítás módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Elnökének 1/2013. (I.02.) KLIKE utasítása a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kiadmányozási és helyettesítési rendjéről A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1/2013. (I.17.) szabályzata a kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés eljárásrendjéről. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 2/2013. (II.11.) szabályzata a kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés eljárásrendjéről. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 3/2013. (II.11.) szabályzata a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ beszerzéseinek lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendről.

2. Az intézmény étkeztetés biztosítása 2013. szept.01-től, a Tiszaföldvár Városi Önkormányzat biztosítja az étkezést a gyermekek számára, a konyhai tevékenységet továbbra is a KLIK főzőkonyhája látja el. Az étkezési térítési díjkedvezményeket az 1997. évi XXXI. Gyvt. alapján állapítjuk meg tanulóink részére. 100 %-os kedvezményezettek: óvodás, 1-8. osztályos tanulók, akik rendelkeznek érvényes gyermekvédelmi határozattal 50 %-os kedvezményezettek: tartósan beteg, fogyatékos tanulóink Teljes díjat fizetnek: állami gondozott és nevelőszülői gondoskodásban részesülő tanulóink Felnőttek részére díjfizetés ellenében biztosítunk étkezést. A gyermek betegsége esetén a szülő értesítse, az óvónőt, az osztályfőnököt vagy/és a kollégiumi nevelőt minél hamarabb, hogy a következő naptól a létszámból kihagyható legyen.

IV. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 1. Az intézmény vezetője A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 68. § (1) szerint az állami köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetőjét nevelési-oktatási intézmény esetében a nevelőtestület, többcélú intézményben az igazgatótanács, a fenntartó, az intézmény székhelye 22

szerint illetékes vagy az intézményt működtető települési önkormányzat véleményének kikérésével az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre. Az állami köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetője megbízásának visszavonásáról a megbízási jogkör gyakorlója dönt. A köznevelési intézmény vezetője a) felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, b) gyakorolja a munkáltatói jogokat, c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, f) képviseli az intézményt.

A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a) a pedagógiai munkáért, b) a nevelőtestület vezetéséért, c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, d) a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, e) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, g) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, h) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, i) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, j) a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, k) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. Közvetlenül irányítja  a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményegység-vezető (általános igazgató helyettes)  a különleges gyermekotthoni intézményegység-vezetők,  a pedagógiai szakszolgálat intézményegység-vezető,  a kollégiumvezető,  gazdasági munkatárs, (gazdaságvezető,)  az iskolatitkár,  a személyügyi előadó munkáját.

23

Fő feladatai: Az intézményben folyó szakmai tevékenység koordinálása. Kapcsolatot tart a fenntartóval. Betartja, és betartatja a tankötelezettség teljesítését. Előkészíti az intézmény munkatervét. Irányítja és ellenőrzi az igazgatóhelyettes és intézményegység-vezetők tevékenységét. Előkészíti az intézmény vezetésére és szakalkalmazotti közösségére tartozó döntéseket. Figyelemmel kíséri és segíti a szakmai munkaközösségek munkáját. Biztosítja az érdekképviseleti szervek működési feltételeit. Gyakorolja a munkáltatói jogkört. A hátrányos jogkövetkezmény alkalmazására irányuló munkáltatói intézkedéseket tehet. Részt vesz a KLIK által szervezett értekezleteken. Felel az intézmény munkavédelmi tevékenységéért. Az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol az intézmény folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzésének, valamint belső ellenőrzésének működtetéséről. Jelentési kötelezettsége Minden működéssel kapcsolatos rendkívüli eseményről 24 órán belül szóban, illetve írásban jelentést tesz a fenntartónak. A jelentési kötelezettség kiterjed -

A nevelő oktató munkát tartósan akadályozó vagy váratlanul fellépő eseményre. A tulajdonban bekövetkezett nagy kárra. Súlyosabb balesetre, súlyosabb fegyelmi, vagy büntetőjogi felelősségre vonást igénylő cselekményre. Minden rendkívüli eseményre, jelenségre, melyről az igazgató megítélése szerint a felügyeleti szervet tájékoztatni kell.

2. Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Intézményvezető- helyettes Közvetlenül irányítja az:  Óvodai pedagógusok- gyógypedagógusok,  iskolai pedagógusok- gyógypedagógusok,  szaktanárok,  logopédus, 24

    

gyógytestnevelő, gyógypedagógiai asszisztensek, védőnő, dajkák, munkaközösség-vezetők munkáját.

Fő feladatai, jogai: Ellenőrzi az intézményvezető utasításának végrehajtását, ill. az útmutatása szerint intézkedik az intézmény mindennapi életében. Beszámolási kötelezettséggel tartozik, beszámoltatási joga kiterjed az iskolai szervezeti egység dolgozóira. Hatásköre az intézményvezető akadályoztatása esetén az egész intézményre kiterjed. Az intézményvezető irányításával – vele egyetértésben – tervezi, szervezi, ellenőrzi és értékeli az óvoda, az alapfokú iskola és a szakiskola tanügy-igazgatási munkáját. Részt vesz a testületi és vezetőségi értekezletek előkészítésében, vitájában, támogatja végrehajtásukat. Ellenőrzi az alapdokumentumok előírásainak érvényesülését (Köznevelési Törvény, Közoktatási Törvény, Szakképzési Törvény, Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Diák-önkormányzati munka stb.). Az osztályfőnökök bevonásával gondoskodik az intézménnyel kapcsolatban álló iskolák és a szülők folyamatos szóbeli és írásbeli tájékoztatásáról (észrevételek, javaslatok, kiemelkedő iskolai teljesítmények, tanulmányi eredmények, viselkedésnormák, aktív intézményi megnyilvánulások, örömök, gondok). Javaslattevő jogkörrel bír a tanárok erkölcsi és anyagi elismerésére. Az igazgató kérésére felméréseket, nevelési szintelemzéseket készít és készíttet a diákok körében. Kezdeményezi és megvalósítja a kiírt pályázatok elkészítését és felel az elszámolási határidők betartatásáért. Segíti a nevelőtestületet az egyre nagyobb szakmai autonómia gyakorlásában. Pedagógiai, módszertani kérdésekben szakmai segítséget nyújt. Példát mutat és közreműködik az egységes nevelési követelmények és eljárások, a szeretetteljes, védettséget nyújtó tanár-diák viszony kialakításában. Vezeti és nyilvántartja a tanulói nyilvántartást, tanügyi dokumentációt, a statisztikához adatokat szolgáltat, naprakészen tartja az internetes adatszolgáltatást. Belső továbbképzéseinken előadóként, vitaindítóként közreműködik. Megtervezi a korrepetálásokat, felzárkóztató foglalkozásokat. Elkészíti az óra- és tantárgyfelosztást. Őszinte, naprakész tájékoztatással és aktív közreműködéssel segíti az igazgatót korszerű vezetési eljárásainak minél eredményesebb érvényesülésében. Önállóan és teljes felelősséggel: intézi a tanárok munkaidő-beosztását, alkalomszerű módosítását, elkészíti a szabadságolási tervet, szabadság engedélyezését. Gondoskodik hagyományaink ápolásáról, új hagyományok teremtéséről. 25

Segíti, ösztönzi szakmai-módszertani segítségadással a munkaközösségek által vállalt rendezvények színvonalas és sikeres megszervezését. Közreműködik a tűzvédelmi oktatásban, részt vesz a munkahelyi szemlén, bejáráson. Vezetői értekezleten rendszeresen tájékoztatást ad a hibás, balesetveszélyes eszközökről, a baleseti veszélyforrásokról. Szakmai Egységvezetők Vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása alatt egymással együttműködve, és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. A vezetők megbízását a nevelőtestület véleményének kikérésével (az érintett szakmai egység nevelőtestülete értendő) az intézményvezető adja ki. Vezetői megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Vezetői értekezleten rendszeresen tájékoztatást adnak a hibás, balesetveszélyes eszközökről, a baleseti veszélyforrásokról. Gyermekotthoni szakmai vezetők (2 egység) Közvetlenül irányítja a:  gyermekotthoni nevelők,  gyermekvédelmi asszisztensek,  gyermekfelügyelők,  gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus  gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző, növendékügyi előadó  pszichológus munkáját. Fő feladatai, jogai: Kiemelt feladata a gyermek és ifjúságvédelmi törvényben előírt lakásotthonok kialakítása, s megfelelő működtetése. A nevelőtestület jogkörébe utalt döntések előkészítése, a végrehajtás szakszerű megszervezése, ellenőrzése. Személyi feltételek biztosítása, a szervezeti és működési feltételek koordinálása. Javaslattevő jogkörrel bír dolgozói erkölcsi és anyagi elismerésére. Beszámol a gyermekotthon munkájáról, elkészíti a gyermekotthoni dolgozók munkaköri leírását. A nevelőtestülettel egyetértésben elkészíti a gyermekotthon szakmai programját, házi- és napirendjét, továbbképzési tervét. A nevelőtestület tagjaival együtt érvényesíti a gyermeki jogokat, amelyeket jogszabályok biztosítanak számára. Segíti a gyermekotthonban működő gyermekönkormányzat munkáját. Segíti a tanulók testkultúrájának fejlesztését, a lehetőségekhez mérten gondoskodik a testedzés és a sportolás feltételeiről. Módszeres tanácsokkal segíti a pedagógiai munkavégzés folyamatát. 26

Az egybeszervezett intézményben biztosítja a tanulás és a szabadidős programok tárgyi (anyagi) feltételeit, az esélyegyenlőség érvényesülését a nevelési színterek között, valamint az otthonosság, a környezeti esztétikum szinten tartását. Törekszik a gyermekotthon dolgozóinak alapos megismerésére, szakmai autonómiájuk elősegítésére a nevelőtestületen belül. Elvégzi a gyermekotthoni munkájával kapcsolatos adminisztrációt. Biztosítja a gondozottak számára az életkori sajátosságoknak megfelelő lakhatási, tanulási, szabadidős, sportolási és rekreációs feltételeket. A gyermekotthon dokumentációiban szabályozza a személy-, egészség- és vagyonbiztonsággal kapcsolatos teendőket, kijelöli a felelősöket. Rendkívüli eseményről azonnal értesíti az intézmény vezetőjét. Önállóan és teljes felelősséggel intézi a beosztott dolgozók munkaidő-beosztását, alkalomszerű módosítását, elkészíti a szabadságolási tervet, szabadság engedélyezését. A nevelőtestület véleményének figyelembevételével meghatározza a nevelőmunka tárgyi feltételeit, a munkakörülmények fejlesztési programját, hogy az éves közös költségvetés lehetővé tegye a szükséges anyagi eszközök biztosítását. Javaslataival segíti az intézmény gazdálkodásának feladatközpontúságát, hogy a gyermekotthon érdeke érvényesüljön a költségvetés elkészítésénél. Gyámi tevékenysége körében felel a gyámhivatal által, gyámsága alá helyezett gyermek- és ifjúságvédelmi gondoskodásba vett gyermekek vagyonkezeléséért.

Kollégiumi intézményegység-vezető Közvetlenül irányítja a:  kollégiumi nevelők,  gyermekfelügyelők,  ápolónők,  munkaközösség-vezető,  gyógypedagógiai asszisztensek munkáját.

Főbb felelősségek és tevékenységek: A kollégiumi testület vezetése. A nevelőtestület jogkörébe utalt döntések előkészítése, a végrehajtás szakszerű megszervezése, ellenőrzése. Személyi feltételek biztosítása, a szervezeti és működési feltételek koordinálása. Beszámol a kollégium munkájáról, elkészíti a kollégiumi nevelőtanárok és gyermekfelügyelők és gyógypedagógiai asszisztensek munkaköri leírását. A nevelőtestülettel egyetértésben elkészíti a kollégium pedagógiai programját, házi- és napirendjét. 27

Tanácsaival segíti, szorgalmazza a diák-önkormányzati tevékenységek kibontakozását, az önkormányzati és érdekvédelmi jogok és feladatok érvényesülését és megvalósítását. A nevelőtestület tagjaival együtt érvényesíti a gyermeki jogokat, amelyeket jogszabályok biztosítanak számára. Segíti a tanulók testkultúrájának fejlesztését, a lehetőségekhez mérten gondoskodik a testedzés és a sportolás feltételeiről. Módszeres tanácsokkal segíti a pedagógiai munkavégzés folyamatát. A jogszabályi előírásoknak megfelelően együttműködik a kollégiumi szakmai, a nevelőtanári, a szülői és tanulói érdekképviselettel. Az egybeszervezett intézményben biztosítja a tanulás és a szabadidős programok tárgyi (anyagi) feltételeit, az esélyegyenlőség érvényesülését a nevelési színterek között, valamint az otthonosság, a környezeti esztétikum szinten tartását. Törekszik a kollégium dolgozóinak alapos megismerésére, fejlődésük elősegítésére a nevelőtestületen belül, egymást segítő emberi kapcsolatok kialakítására, valamint az otthonosság, a környezeti esztétikum szinten tartását. Elvégzi a kollégiumi munkájával kapcsolatos adminisztrációt. Javaslattevő jogkörrel bír dolgozói erkölcsi és anyagi elismerésére. Önállóan és teljes felelősséggel intézi a beosztott dolgozók munkaidő-beosztását, alkalomszerű módosítását. elkészíti a szabadságolási tervet, szabadság engedélyezését.

Szakiskolai intézményegység-vezető Közvetlenül irányítja:  szakoktatók,  szakiskolai tanárok,  a kisegítő gazdaság dolgozóinak munkáját (állatgondozók).  műszaki vezető munkáját. Fő feladatai, jogai: Tervezi, szervezi, ellenőrzi és értékeli a szakiskola gyakorlati munkáját, és a tangazdaság optimális működését. A nevelőtestület tagjaként alakítója és részese a jó munkahelyi légkörnek, részt vesz a testületi és vezetőségi értekezletek előkészítésében, vitájában, támogatja végrehajtásukat. Ellenőrzi az alapdokumentumok előírásainak érvényesülését. Javaslattevő jogkörrel bír a szakoktatók erkölcsi és anyagi elismerésére. Észrevételt tehet az oktatást segítők és technikai dolgozók munkájával kapcsolatosan. Kezdeményezi és segíti a kiírt pályázatok elkészítését. Koordinálja a szakképzési támogatás igénylését és felel az elszámolásokért. 28

Segíti a nevelőtestületet az egyre nagyobb szakmai autonómia gyakorlásában. Pedagógiai, módszertani, gyakorlati kérdésekben szakmai segítséget nyújt. Vezeti és nyilvántartja a gazdasági statisztikákat, adatokat szolgáltat, naprakészen tartja az internetes adatszolgáltatást. Önállóan és teljes felelősséggel intézi a szakoktatók munkaidő-beosztását, alkalomszerű módosítását, elkészíti a szabadságolási tervet, szabadság engedélyezését. A szakmai munkaközösség munkáját közvetlenül segíti. A jóváhagyott tantárgyfelosztás alapján közreműködik az órarend elkészítésében. Elvégzi a tanulók szakmai versenyekre, és szakmai vizsgára történő jelentkezéseivel kapcsolatos adminisztratív teendőket, és felel azok zökkenőmentes előkészítéséért és lebonyolításáért. Gondoskodik a megszabott adatközlési és egyéb jelentési kötelezettségek elkészítéséről. Különleges felelősséggel tartozik a tangazdaság irányításáért és gazdaságos működtetéséért.

3. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését a következő oldalon szereplő szervezeti diagram tartalmazza.

29

30

4. Az intézmény vezetősége A vezetés elvei A vezető felelős a vezetése alatt álló intézmény illetőleg szervezeti egység feladatának maradéktalan ellátásáért. Ennek érdekében minden vezető köteles a részére meghatározott jogkörben: Gondoskodni a feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáról. Folyamatosan és rendszeresen ellenőrizni a feladatvégzést. A feladatok ellátásához szükséges intézkedéseket megtenni.

A vezetésben az alábbi általános elveket kell érvényesíteni: A szervezeti egységeket úgy kell kialakítani, hogy a szervezet irányításában, ellenőrzésében az egyszemélyi vezetés elve maradéktalanul érvényesüljön. A mellérendelt szervek egymásnak nem adhatnak utasítást. A demokratizmus érvényesülése a vezetésben: A vezetők döntésük előtt jelentős kérdésekben kérjék ki a vezetést segítő, tanácsadó szervek, illetőleg a kollégák véleményét. Az intézményvezető, illetőleg az egységvezetők az előírásoknak megfelelően a dolgozókat érintő kérdésekben kérjék ki a Közalkalmazotti Tanács ill. az intézményi Szakszervezet véleményét. Véleményeltérés esetén az intézményvezető dönt. A szűkebb vezetés / Intézményvezető, ill. helyettes, szakmai egységvezetők/ Hetente tart rendszeres megbeszélést, melyen az intézmény előtt álló aktuális feladatokat, s döntéseket készítenek elő. A tágabb vezetői kör / Intézményvezető, ill. helyettes, szakmai egységvezetők, élelmezésvezető, gondnok, műszaki vezető, szakmai munkaközösség vezetők—Érdekképviselet: szakszervezet vezető, DÖK vezető/ Negyedévente tart megbeszélést, melyen elvégzi az adott időszak értékelését, valamint előkészíti az aktuális feladatokat. Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak szakmai és irányítási kompetenciájuk körében. Éves munkaterv alapján végzik ellenőrzéseiket. Az intézmény vezetősége értekezletek összehívásával, illetve tájékoztatással folyamatosan, az aktuális feladtok elvégzése érdekében együttműködik a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, az érdekképviseleti szervekkel, az iskolaszékkel, a diákönkormányzattal, a szülői munkaközösséggel, érdekképviseleti fórummal. 31

A vezetők helyettesítésének rendje: A vezetői helyettesítésekre vonatkozó általános előírások: a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg, a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásban felhatalmazást kapott, a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben, kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben dönthet. Rövididejű távollét: a 30 napnál kevesebb távollét. Tartós távollét: a 30 nap és azt meghaladó távollét. Intézményvezető helyettesítése: Rövididejű távollét esetén az Intézményvezető-helyettes helyettesíti, akadályoztatás esetén az a személy, akit az intézményvezető a helyettesítésével megbíz. Helyettesítést ellátó nem hozhat intézkedést közalkalmazotti jogviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos kérdésekben. Tartós távollét esetén az Intézményvezető-helyettes teljes jogkörrel helyettesíti az Gazdasági kérdésekben a gazdasági munkatárs az Intézményvezetőt mindkét távollét esetén. A gyógypedagógiai nevelési-oktatási szakmaiegység-vezető helyettesítése (Intézményvezető helyettes) Rövididejű távolléte esetén a kollégiumi intézményegység- vezető helyettesíti. Tartós távollét esetén helyettesítését az intézményvezető által kijelölt személy látja el. Gyermekotthoni szakmaiegység-vezetők Rövididejű távollét esetén egymást helyettesítik, vagy írásbeli meghatalmazással adott ügyben a lakásotthoni nevelő. Tartós távollét esetén a napi szakmai munka vonatkozásában egymást helyettesítik, illetve az a személy, akit az intézményvezető kijelöl. A gyámi feladatok ellátása tekintetében az intézményvezető hivatásos gyám kijelölését kezdeményezi a Gyámhivatalnál.

Kollégium intézményegység-vezető helyettesítése Rövididejű távollét esetén helyettesítését az intézményvezető-helyettes végzi. Tartós távollét esetén helyettesítését az intézményvezető által kijelölt személy látja el.

32

Szakiskolai intézményegység-vezető helyettesítése Rövididejű távollét esetén helyettesítését a szakmai munkaközösség-vezető végzi. Tartós távollét esetén helyettesítését az intézményvezető által kijelölt személy látja el.

V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:       

Alapító Okirat, Szakmai Alapdokumentum Szervezeti és Működési Szabályzat, Pedagógiai Program, Gyermekotthonok Szakmai Programja, Éves Munkaterve. Kollégiumi nevelési program, házirend. 2014/2015-ös tanév munkaterve

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).

2. Az intézmény működését meghatározó további dokumentumok Szabályzatok (dokumentumok) listája 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Tűzvédelmi szabályzat Munka és balesetvédelmi szabályzat Iratkezelési szabályzat Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata Iskolaszék működési szabályzata Iskolai tankönyv szabályzat Munkaköri leírások Esélyegyenlőségi terv Továbbképzési program és beiskolázási terv 33

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Gyakornoki szabályzat Könyvtári gyűjtőköri szabályzat Iskolai könyvtári SZMSZ Belső ellenőrzési szabályzat Ügyrend Leltárkészítési és leltározási szabályzat Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata Pénzkezelési szabályzat Önköltség-számítási szabályzat Eszközök és források értékelési szabályzata Bizonylati szabályzat

3. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje A tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjét a 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet szabályozza. 24. § Ha az egyházi jogi személy az Nkt. 35. §-a alapján a nevelési-oktatási intézményben fakultatív hitoktatást, hit- és erkölcstanoktatást szervez, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény szerinti bevett egyház kezdeményezésére a fakultatív hitoktatásban, a hit- és erkölcstanoktatásban alkalmazott könyv az e rendeletben szabályozott jóváhagyási eljárás mellőzésével az egyháznak a hivatalhoz tett bejelentése alapján tankönyvnek minősül és az adott tanévre vonatkozó tankönyvjegyzékre történő felvétel lezárásáig teljesített bejelentés esetén fel kell venni az adott tanévi tankönyvjegyzékbe, ha a tankönyv ára az adott tanév vonatkozásában megfelel az árkorlátnak. A fakultatív hitoktatásban, továbbá a hit- és erkölcstanoktatásban alkalmazandó tankönyvek jegyzékét a tankönyvjegyzék külön-külön részeként kell közzétenni. A hitoktatásban használt tankönyveket külön kell megrendelni a KELLO felületén. 25. § (1) Az iskola igazgatója minden év június 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés útján, hányan kívánnak használt tankönyvet igénybe venni vagy új tankönyvet vásárolni. (2) Az (1) bekezdés szerinti felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy várhatóan mely tanulók lesznek jogosultak a) az Ntt. 4. § (1) bekezdése alapján ingyenes tankönyvellátásra, b) az Ntt. 4. § (2) bekezdése alapján ingyenes tankönyvellátásra, c) nemzetiségi tankönyvellátásra az Ntt. 4. § (2) bekezdése alapján ingyenes tankönyvellátásra nem jogosult tanulók közül. (3) Az (1) bekezdés szerinti felméréssel egyidejűleg tájékoztatást kell adni arról, hogy az iskola, az iskola fenntartója vagy működtetője, illetve más támogató kíván-e biztosítani 34

bármely további tankönyv-támogatási kedvezményt. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. (4) Az iskola igazgatója az (1) bekezdésben meghatározott felmérés alapján megállapítja, hány tanuló a) esetében kell biztosítani az Nkt. 46. § (5) bekezdésben meghatározott ingyenes tankönyveket, b) esetében kell biztosítani az Ntt. 4. § (2) bekezdése szerinti normatív kedvezményt, c) esetében kell biztosítani a miniszter által megállapított tanulói térítési díj ellenében a nemzetiségi tankönyveket, d) igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást az a)-b) pontokban foglaltakon túl. (5) A (4) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti igényeket az 5. mellékletben meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat vagy az 5. melléklet szerinti igénylőlapon nyilatkozni kell a normatív kedvezményre való jogosultság későbbi időpontban történő igazolásáról. Az iratok bemutatásának tényét az iskola igazgatója rávezeti az igénylőlapra.

5. melléklet a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelethez Igénylőlap tanulói tankönyvtámogatáshoz Az intézmény neve: címe: OM-azonosítója: I. Normatív kedvezmény iránti igény A tanuló: osztálya: lakcíme: neve: A szülő (gondviselő): lakcíme: azonosító neve: iratának típusa:

Tanulói azonosító száma:

diákigazolványszáma:

száma:

Alulírott - a fent nevezett tanuló nevében - a nemzeti köznevelés tankönyvellátásának rendjéről szóló 2003. évi CCXXXII. törvény 4. § (2) bekezdésében biztosított normatív kedvezmény igénybevételére vonatkozó igényt nyújtok be, mert a hivatkozott jogszabályban meghatározott feltételek közül az alábbi teljesül: A tanuló: a) tartósan beteg, b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, 35

c) három vagy több kiskorú, vagy eltartott gyermeket nevelő családban él, d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Kérjük, aláhúzással jelölje a fentiek közül azt, amelyik feltételnek megfelel a tanuló. Amennyiben az a)-e) pontok bármelyike vonatkozásában a kedvezményre jogosultság igazolása még nem történt meg, de annak fennállását az illetékes hatóság várhatóan a tanév első napjáig, de legkésőbb október 1. napjáig igazolja, akkor aláhúzással jelölje meg, hogy melyik jogcím alapján áll majd fenn a kedvezmény a tanuló esetében. a)

b)

c)

d)

e)

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, az Igénylőlapon az I. Normatív kedvezmény iránti igény alatti a)-e) pontjai közül az általam megjelölt kedvezményre való jogosultságom ez év június 10-én fennállt, annak változásáról a változást követő 15 napon belül értesítem az intézményt. Tudomásul veszem, hogy amennyiben a kedvezményre jogosultság igazolása az iskola felé a tanév október 1. napjáig részemről nem történik meg, úgy a kapott tankönyvek ellenértékét legkésőbb október 20-ig befizetem. Hozzájárulásomat adom, a kedvezményre jogosultság igazolása, a kedvezmény folyósítása céljából, a kedvezmény igénybevételéhez szükséges mértékben, a jelen nyilatkozattal igényelt kedvezmény biztosításának, illetve ellenőrzésének időszakára, de legfeljebb az igénylés benyújtásától számított 5. naptári év végéig a tanulói, illetve szülői személyes adatok iskola általi kezeléséhez. Dátum: .................................... .................................................................. szülő vagy nagykorú tanuló aláírása

II. Igénylés további kedvezményekre Alulírott - a fent nevezett tanuló nevében a nemzeti köznevelés tankönyvellátásának rendjéről szóló 2003. évi CCXXXII. törvény 4. § (2) bekezdésében biztosított normatív kedvezményeken túl az alábbi kedvezmény igénybevételére jelentkezem: Dátum: .................................... .................................................................. szülő vagy nagykorú tanuló aláírása A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához, illetőleg a normatív kedvezményen túli további tankönyvtámogatáshoz a szükséges okiratok bemutatása megtörtént: igen - nem. (Amennyiben a szülő vagy nagykorú tanuló nem jelölte meg, hogy a jogosultság fennállásának igazolása a felmérésnél későbbi időpontban tud megtörténni.) Kelt: ....................................................... ........................................................... iskola igazgatójának aláírása

36

4. Teendők bombariadók és egyéb rendkívüli események esetére Teendők bombariadó és tűzriadó esetén A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó” „tűzriadó” ) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének. Az értesített vezető a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a salakos pálya. A felügyelő tanárok kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Az iskola igazgatója haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak bejelenteni. Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó ill. tűzriadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. Tűz esetén a tűzriadó terv szerint köteles mindenki eljárni!

Intézményi védő-óvó előírások 1. A tanulókat a tanév első napján az osztályfőnökök, ill. a kollégiumi nevelők munka- és balesetvédelmi, tűzvédelmi és bombariadó oktatásban részesítik, amelynek rögzítése a naplókban történik. 2. Tanév elején az intézmény dolgozói ill. tanulói baleset és tűzvédelmi oktatáson vesznek részt,amit egy külsős szakember tart az intézményben.

37

3. A munkakezdés előtt munka és balesetvédelmi oktatásban részesítik a tanulókat:      

technika tanár, szakoktató, testnevelést és sportfoglalkozást tartó nevelő, fizika és kémia kísérleteket végző tanár, társadalmi és közhasznú munka végzése előtt a felügyeletet ellátó személy, kirándulások előtt a kirándulás vezetője, táborozások, üzemlátogatások előtt az azokat szervező személy.

4. Az ismeretek elsajátításáról a tanulóknak feltett ellenőrző kérdésekkel meg kell győződni. 5. A tanulói balesetbiztosítás megkötése ajánlott. 6. Balesetvédelmi okokból tilos testékszer, fülbevaló, ékszer és óra viselése a testnevelés és gyakorlati órákon, illetve olyan foglalkozásokon, ahol a munkavédelemmel megbízott személy, vagy a létesítményvezető azt írásban elrendeli. 7. Tilos a dohányzás, szeszes ital, drog és egyéb ártalmas szerek behozatala és fogyasztása. 8. Az intézmény valamennyi alkalmazottjának és tanulójának kötelessége a munka során: -

-

A munkavédelmi és balesetvédelmi feladatok betartása. A munkavégzéssel kapcsolatos eszközök biztonságos tárolása, a veszélyt jelentő rendellenesség elvárható módon történő megszüntetése és a felelős vezető tájékoztatása. Baleset esetén elsősegélynyújtás, jelentési kötelezettség.

38

VI. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettese, ill. intézményegység-vezetői közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális napi és heti feladataikhoz alkalmazkodva tartózkodnak az intézményben. Minden vezetőnek a heti kötelező óraszáma: 40 óra. Vezetői beosztás megnevezése

Az intézményben való tartózkodás rendje Intézményvezető Általános munkarend szerint, valamint szükség esetén a kötetlen munkaidőből adódóan bármikor. Fogadó óra: minden páros hét szerda: 14 00-16 00 Általános munkarend szerint, valamint szükség esetén a Intézményvezető-helyettes kötetlen munkaidőből adódóan bármikor. Fogadó óra: minden páros hét péntek: 14 00-16 00 Általános munkarend szerint, valamint szükség esetén a Kollégiumi intézményegység- kötetlen munkaidőből adódóan bármikor. Fogadó óra: minden páros hét kedd: 14 00-16 00 vezető Általános munkarend szerint, valamint szükség esetén a szakmai kötetlen munkaidőből adódóan bármikor. Fogadó óra: minden páros hét péntek: 14 00-16 00 Általános munkarend szerint, valamint szükség esetén a Intézményegység- kötetlen munkaidőből adódóan bármikor. Fogadó óra: minden páros hét csütörtök: 14 00-16 00 Általános munkarend szerint, valamint szükség esetén a Intézményegység- kötetlen munkaidőből adódóan bármikor. Fogadó óra: minden páros hét kedd: 14 00-16 00

Gyermekotthoni egység-vezetők Szakiskolai vezető EGYMI vezető

Nyári szünidőben a vezetők benntartózkodási rendjét, helyettesítését a munkaterv és a nyári szolgálati beosztás tartalmazza.

2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai szorgalmi időben heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. 39

Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. A munka törvénykönyve 52. § (1) alapján, a munkavállaló köteles a) a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, b) munkaideje alatt - munkavégzés céljából, munkára képes állapotban - a munkáltató rendelkezésére állni, c) munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni, d) a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani, e) munkatársaival együttműködni. Az egyes munkavállalók óraszámait a munkaköri leírások részletesen tartalmazzák. A munkaidő beosztása a tantárgyfelosztás és az órarend alapján egyénileg változó. A munkavállaló a munkahelyén 15 perccel a munkakezdés előtt köteles megjelenni.

2.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltése Köznevelési törvény 62. § (5) A nevelési-oktatási intézményekben pedagógusmunkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által - az e törvény keretei között meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.

(6) A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. (7) Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.

(10) A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben pedagógusmunkakört betöltő neveléssel-oktatással lekötött munkaideje a teljes munkaideje ötven százaléka.

40

2.2. A pedagógusok munkaidejének beosztása 17. § (1) A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében 1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése, 2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, 3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, 4. a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, 5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő - felügyelete, 6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, 7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, 8. eseti helyettesítés, 9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, 10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, 11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, 12. osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, 13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, 14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, 15. munkaközösség-vezetés, 16. az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, 17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, 18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, 19. hangszerkarbantartás megszervezése, 20. különböző feladat ellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, valamint 21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el. (2) Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, b) sportkör, tömegsport foglalkozás, c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, e) napközi, f) tanulószoba, g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, h) pályaválasztást segítő foglalkozás, i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, j) diákönkormányzati foglalkozás, k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint

41

m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás lehet.

2.3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.45 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani.

Az iskolai nevelői-oktatói munka ellenőrzése Az ellenőrzés általános feltételei A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskola egész nevelői-oktatói munkáját. A folyamatos ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola igazgatója felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden vezető beosztású dolgozója felelős a maga területén a hatékony és folyamatos ellenőrzésért. Az ellenőrzésekhez, mérésekhez ellenőrzési tervet készítenek, ezt ütemezik a pedagógiai program és az éves munkatervek alapján. Az ellenőrzésről értesítik az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessék. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet.

42

Az ellenőrzésre jogosult     

az intézmény vezetője: minden területen az intézményegység-vezetők: szakmai területükön, saját egységükben a munkaközösség-vezetők: munkaközösségen belül az osztályfőnökök: osztályon belül tanító kollégák felkérés és megbízás alapján szakértők.

Az ellenőrzést végzők a felelősségi körükben végzett ellenőrzésekről jelentést és beszámolót készítenek a vezetők és az igazgató számára.

Vezetői ellenőrzések: Tanulmányi munka ellenőrzése kiterjed:  a tanórák, kollégiumi munka szervezettségére,  a nevelők és gyermekcsoportok munkájának összehangoltságára,  a nevelő felkészültségére,  a tanulmányi munkát segítő eszközök célszerűségére, használatára,  a munkatevékenység folyamatosságára,  az egyéni és csoportos foglalkoztatás rendszerességére, az eredményességre, a továbbképzésre. A tapasztalatokat az érintett nevelővel meg kell beszélni. Az óralátogatásokról, és azok megbeszéléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az érintett pedagógusnak is alá kell írni! Ellátás, otthonosság ellenőrzése kiterjed (kollégium, gyermekotthon): - az intézmény általános rendjére, - a helyiségek otthonosságára, - a tanulók ruházattal, textíliával való ellátottságára, - a tanulók, gondozottak személyi tisztaságára, ápoltságára, - a tanórán kívüli időszak eszközellátottságára, - a tanulók, ellátottak élelmezésére, - a napszakok rendjére, - az egészségügyi feladatok ellátására. Az adminisztrációs ellenőrzés kiterjed:  a tanulói dokumentációk vezetésére,  a tanügyi dokumentációra,  a ruhanyilvántartás vezetésére. A munkaközösség-vezető ellenőrzési feladatai: - a szakmai műhelymunka ellenőrzése, - a tervezetek ellenőrzése, 43

-

éves tervek ellenőrzése, tanórák, illetve foglalkozások látogatása.

3. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg.

4. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb általában 14.00 óráig be kell fejezni. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. 1.

Alapfokú iskola - Csengetési rend: 1.óra 8.00 - 8.45 2.óra 8.55 - 9.40 3.óra 10.00 - 10.45 4.óra 10.55 - 11.40 5.óra 11.50 - 12.35 6.óra 12.45 - 13.30

2.

Szakiskola 1. Elméleti órák csengetési rendje a szakiskolában és a készségfejlesztő szakiskolában 0.óra 7.15 - 8.00 1.óra 8.05 - 8.50 2.óra 8.55 - 9.40 3.óra 10.00 - 10.45 4.óra 10.55 - 11.40 5.óra 11.50 - 12.35 6.óra 12.45 - 13.30 44

2. Gyakorlati órák rendje a szakiskolában 1.óra 6.30 – 7.30 2.óra 7.30 – 8.30 3.óra 8.30 – 9.30 4.óra 9.30 – 10.30 5.óra 10.30 – 11.30 6.óra 11.30 – 12.30 7.óra 12.30 – 13.30 3. Gyakorlati órák rendje a készségfejlesztő szakiskolában 1.óra 7.00 – 7.45 2.óra 7.55 – 8.40 3.óra 8.50 – 9.35 4.óra 9.55 – 10.40 5.óra 10.50 – 11.35 6.óra 11.45 – 12.30 7.óra 12.40 – 13.25

5. Az osztályozó vizsga rendje A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, d) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, e) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, f) átvételnél az iskola igazgatója előírja, g) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. a) a nem tanköteles tanuló esetében osztályozóvizsga engedélyezhető A sikertelen osztályozóvizsga vagy a vizsgaengedély elutasítása esetén a tanuló évfolyamismétlésre kötelezett. Szakképző évfolyamokon a szakképzési törvény előírásai az irányadók.

45

A magántanuló a tanév végén törvényben szabályozott tantárgyakból, az adott évfolyamon osztályozóvizsgát köteles tenni. Az értékelés, minősítés és továbbhaladás rendje ebben az esetben is azonos az általános eljárás

6. Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva munkanapokon 07,30 – 17,30-ig. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az intézményvezető ad engedélyt. 1. 2. 3. 4. 5.

1.

2. 3.

4.

5.

6.

7.

Az óvoda munkanapokon 7 órától 17.00-ig tart nyitva. Gyülekezni az óvodai csoportszobában kell. A gyermekek az óvodába csak a szükséges felszerelést hozhatják magukkal. Egészségügyi és tisztasági okokból a váltócipő használata ajánlott. A foglalkozásokat a szülők, iskolai vendégek, diákok, nevelők nem zavarhatják.

Az alapfokú iskola (TATÁI és ÉATÁI tagozat) munkanapokon 7,30 órától 17.30-ig tart nyitva. Esti és rendkívüli hétvégi foglalkozások csak igazgatói engedéllyel szervezhetők, melyre a tervezett időpont előtt legalább 5 munkanappal engedélyt kell kérni. Az iskolában a tanítás 8 órakor kezdődik. A pontos órakezdés érdekében a tanulóknak legkésőbb 7 óra 45-re kell beérkezniük. Gyülekezni jó idő esetén az iskola előtti betonozott területen, rossz idő esetén az iskolai folyosókon kell. A tantermekbe a bevonulás az ügyeletes tanárok, gyermekfelügyelők irányításával történik. A csengetés után a tantermekben kell tartózkodni. Az óraközi szüneteket a tanulók jó idő esetén az udvaron, rossz idő esetén a folyosókon töltik az ügyeletes tanárok felügyelete mellett. A tízórait a nagyszünetben az osztályban kell elfogyasztani, annak a tanárnak a felügyeletében, aki az azt megelőző órát tartotta. Az ügyeletes osztály tanulói az ügyeletes tanár irányításával segítik az iskolai rend és fegyelem biztosítását. Ügyelnek a bejárati ajtóknál, a folyosókon, illetve a mellékhelyiségeknél. Tanítási idő alatt a tanulók engedély nélkül nem hagyhatják el az iskola területét. Indokolt esetben csak az ügyeletes nevelő, az osztályfőnök, illetve az igazgató engedélyével lehet igazoltan távozni. A tanulók az iskolába csak a szükséges felszerelést hozhatják magukkal. Az órákon ne használjon az oktatást zavaró tárgyakat (pl. mobiltelefon, magánlevél, walkman... stb.). Ezek használata esetén a pedagógus elveheti az adott tárgyat, amit az óra végén kaphat csak vissza tulajdonosa. Ne hozzon be a tanuló az iskolába veszélyes eszköznek minősülő tárgyat. Ezeknek birtoklása jogszabályba ütközik, és fegyelmi büntetést, vagy eljárást von maga után. 46

8.

9.

Egészségügyi és tisztasági okokból a váltócipő használata ajánlott. A kabátot, váltócipőt és a testnevelési felszerelést a kijelölt szekrénybe kell elhelyezni. A kiránduláson és egyéb iskolán kívüli rendezvényeken a nevelővel megbeszéltek szerint kell megjelenni. Az iskolai ünnepélyeken fehér ingben-, blúzban, sötét nadrágban-, szoknyában jelenjenek meg a tanulók. A tanítási órát a szülők, iskolai vendégek, diákok, nevelők nem zavarhatják.

1. A szakiskola munkanapokon 6,30 órától 17,30-ig tart nyitva. Esti és rendkívüli hétvégi foglalkozások csak igazgatói engedéllyel szervezhetők, melyre a tervezett időpont előtt legalább 5 munkanappal engedélyt kell kérni. 2. A szakiskolában az elméleti órák 7.15 órakor, a gyakorlatok 6.30 órakor kezdődnek. A pontos órakezdés érdekében a tanulóknak legkésőbb az óra megkezdése előtt 10 perccel kell beérkezniük. 3. Az elméleti órák 45 percesek, a gyakorlatiak 60 percesek. 4. Gyülekezni a tantermekben, illetve az öltözőkben kell. A csengetés után a tantermekben kell tartózkodni. 5. Az óraközi szüneteket a tanulók jó idő esetén az udvaron, rossz idő esetén a osztályban töltik az ügyeletes tanárok felügyelete mellett. A tízórait a nagyszünetben az osztályban kell elfogyasztani, annak a tanárnak a felügyeletében, aki az azt megelőző órát tartotta. 6. Tanítási idő alatt a tanulók engedély nélkül nem hagyhatják el az iskola területét. Indokolt esetben csak az ügyeletes nevelő, az osztályfőnök, illetve az igazgató engedélyével lehet igazoltan távozni. 7. A tanulók az iskolába csak a szükséges felszerelést hozhatják magukkal. Az órákon ne használjon az oktatást zavaró tárgyakat (pl. mobiltelefon, magánlevél, walkman... stb.). Ezek használata esetén a pedagógus elveheti az adott tárgyat, amit az óra végén kaphat csak vissza tulajdonosa. Ne hozzon be a tanuló az iskolába veszélyes eszköznek minősülő tárgyat. Ezeknek birtoklása jogszabályba ütközik, és fegyelmi büntetést, vagy eljárást von maga után. 8. Egészségügyi és tisztasági okokból a váltócipő használata ajánlott. A kabátot, váltócipőt és a testnevelési felszerelést a kijelölt szekrénybe kell elhelyezni. A kiránduláson és egyéb iskolán kívüli rendezvényeken a nevelővel megbeszéltek szerint kell megjelenni. Az iskolai ünnepélyeken fehér ingben-, blúzban, sötét nadrágban-, szoknyában jelenjenek meg a tanulók. 9. A tanítási órát a szülők, iskolai vendégek, diákok, nevelők nem zavarhatják. Az belépés és benntartózkodás rendje azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel: - az intézménybe érkezők a portásnak jelzik érkezésük célját. A portás irányítja a megfelelő helyre és személyhez a vendégeket. - Ünnepségek, rendezvények alkalmával a kijelölt helyen tartózkodhatnak a hozzátartozók. - Látogató csoportoknak az érkezésük előtt engedélyt kell kérni a belépéshez az igazgatótól, aki kísérőt rendelhet a csoport mellé.

47

- A gyermekotthon lakóit a látogatási időben az arra kijelölt helyiségben látogathatják a hozzátartozók. - Ügyintézés a titkárságon és a könyvelésen történik hivatali időben. - Bérelt helyiségeket az igénybe vevő külső személyek csak a megállapodásban rögzített feltételekkel használhatják. - Külső személyek jelenlétükkel az intézmény működését, nyugalmát nem zavarhatják. - Ügyelniük kell a tisztaság megtartására.

7. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje A köznevelési intézmény tantermeiben, címtábláján és épületének homlokzatán Magyarország címerét el kell helyezni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót. Az iskola minden tanulója anyagi felelősséggel tartozik az iskola épületéért és felszereléséért. A vagyonvédelem és saját testi épségük miatt a tanulók csak a használati előírásoknak megfelelően használhatják, kezelhetik az intézmény felszerelési tárgyait, bútorait, eszközeit. Mindenki köteles óvni az iskola berendezési tárgyait, a szaktantermekben és a folyósokon elhelyezett dekorációkat. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek a. az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, b. az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, c. a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, d. az energiafelhasználással való takarékoskodásért e. az iskolai SZMSZ-ben és tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. Ha a tanuló az intézményben jogellenesen kárt okoz, a kárt meg kell téríteni. A tanulók által okozott károkról a szülőt az osztályfőnök értesíti. A kártérítés mértékét a gazdasági vezető állapítja meg. A tanulóknak értéktárgyaikért, megőrzésre át nem adott pénzükért és a szekrényekben elhelyezett egyéb értékeikért az intézmény felelősséget nem vállal. Talált tárgyakat a portán, vagy a tanuló felügyeletét ellátó nevelőnek kell leadni. A lopáson ért tanuló fegyelmi eljárásban részesül. Az iskola helyiségeit a nevelőtestület, vagy a vezetőség döntése alapján térítésmentesen használhatják az intézményben működő egyesületek, alapítványok, szervezetek. A létesítmény-használat korlátai: A tanulók az iskolában (tanítási időben és utána is) csak pedagógusi felügyelettel tartózkodhatnak. Az intézmény belső és külső terei csak a házirend betartásával vehetők igénybe. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben, és kizárólag a szaktanárok jelenlétében tartózkodhatnak. Vagyonvédelmi okokból az üresen hagyott helyiségeket zárni kell. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja. 48

8. A dohányzás intézményi szabályai Az intézmény területén és bejáratától számított 5 méteren belül a dohányzás tilos. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek, ill. a tanulók számára a dohányzás tilos! A nemdohányzók védelméről szóló1 törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse.

9. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok, gyermekfelügyelők számára kötelező. Az aki nem jelenti az óráján, a foglalkozásán történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetekről jegyzőkönyvezetést, a kisebb sérülésekről nyilvántartását kell végezni. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják.

1

Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről.

49

10. A felnőttoktatásra vonatkozó rendelkezések Intézményünkben felnőttoktatás nem folyik.

VII. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI 1. Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. Minősített szótöbbség szükséges a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend elfogadásakor és az igazgatói pályázat véleményezésénél (a nevelőtestület tagjainak kétharmada jelen van és a jelenlévők 50 %-a + 1 fő elfogadta az előterjesztést). 4. § (18). nevelőtestület: a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. 70. § A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

50

Nevelőtestületek és a döntési jogkörei 1. Közoktatás nevelőtestülete Döntési jog Véleményező jog Javaslattevő jog Nevelési oktatási intézmény éves Nevelési-oktatási intézmény Nevelési-oktatási intézmény munkatervének elkészítése működésével kapcsolatos működésével kapcsolatos valamennyi ügyben valamennyi ügyben Nevelési, pedagógiai program és Elkészített tantárgyfelosztás módosításának elfogadása elfogadása előtt ki kell kérni a véleményt Szervezeti és működési Az intézményvezetői illetve szabályzat módosítása és magasabb vezetői pályázathoz elfogadása készített szakmai program véleményezése A nevelőtestület képviseletében Az magasabb vezetői megbízás eljáró pedagógus kiválasztása visszavonása, illetve megbízás adása előtt (igazgató helyettes) A házirend az intézményi minőségirányítási program elfogadása A tanulók magasabb évfolyamba lépésének elfogadása A tanulók osztályozóvizsgára való bocsátása A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés Jogszabályban más ügyek

meghatározott

Döntési jog A kollégium pedagógiai programjának, éves munkatervének elkészítése

2. Kollégium nevelőtestülete Véleményező jog Nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi ügyben

Nevelési, pedagógiai program és módosításának elfogadása Szervezeti és működési Az intézményvezetői illetve szabályzat módosítása és magasabb vezetői pályázathoz elfogadása készített szakmai program 51

Javaslattevő jog Nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi ügyben

véleményezése A kollégiumi nevelőtestület Az magasabb vezetői megbízás képviseletében eljáró pedagógus visszavonása, illetve megbízás adása kiválasztása előtt (igazgató helyettes) A házirend az intézményi minőségirányítási program elfogadása A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés

3. Gyermekotthonok nevelőtestülete Döntési jog Véleményező jog A gyermekotthonok szakmai Nevelési-oktatási intézmény programjának, éves működésével kapcsolatos munkatervének elkészítése valamennyi ügyben Nevelési, pedagógiai program és módosításának elfogadása Szervezeti és működési Az intézményvezetői illetve szabályzat módosítása és magasabb vezetői pályázathoz elfogadása készített szakmai program véleményezése A gyermekotthoni nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása A házirend az intézményi minőségirányítási program elfogadása A gondozottak fegyelmi ügyeiben való döntés Jogszabályban más ügyek

Az magasabb vezető (igazgató helyettes) megbízása, illetve megbízás visszavonása előtt.

meghatározott

52

Javaslattevő jog Nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi ügyben

2. A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, tájékoztató és munkaértekezletek nevelési értekezlet rendkívüli értekezletek (szükség szerint). Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor szakalkalmazotti értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést.

3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei Intézményünkben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: - ÉATÁI, - TATÁI, - Készségfejlesztő szakiskola és - Szakiskola munkaközössége.

53

4. A szakmai munkaközösségek tevékenysége A szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítéséről. Tevékenységüket az intézmény pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott közösség tagjainak javaslata alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint végzik. A szakmai munkaközösség feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: - a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység ellátása, - az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, - javaslattétel a speciális irányok megválasztására, a fejlesztő munkához módszertani segítség nyújtása, - helyi tantervek készítése, felülvizsgálata, folyamatos karbantartása, - egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, - pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, - a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, véleményezése, - a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése (Gyakornoki szabályzat alapján) - segítséget nyújt a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez, - javaslatot tesz a munkaközösség tagjának elismerésére, elmarasztalására, az intézményvezetői, intézményvezető-helyettesi pályázatokhoz készített vezetési programmal összegfüggő szakmai véleményt alakít ki, - végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, azokról nevelőtestületi értekezlet keretében beszámol, - kiválasztja az iskolában használható tankönyveket. A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a tanévre a munkaközösség tagsága választ meg minden év augusztus 31-ig, majd az intézményvezető bízza meg a feladattal. A munkaközösség-vezetők feladatai és jogai: - irányítják a munkaközösség tevékenységét, felelősek a szakmai munkáért, értekezleteket hívnak össze, bemutató foglalkozásokat szerveznek - elbírálják és jóváhagyásra javasolják a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit, szakmai programjait

54

- ellenőrzik a munkaközösségi tagok szakmai munkáját és az azzal kapcsolatos adminisztrációs feladatok naprakész elvégzését, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményeznek az intézményvezető felé, - összeállítják a pedagógiai program és munkaterv, szakmai program alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, - beszámolnak a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről - javaslatot tesznek a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére.

VIII. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 1. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje

Szervezeti egység

Kapcsolattartás rendje, formája - a kapcsolattartás eseti: az intézmény szervezeti és működési szabályzatának, házirendjének jóváhagyása, nevelés-pedagógiai programjának elfogadása, az intézményi minőségirányítás programjának elfogadása tekintetében. - közvetett módon, de folyamatos a kapcsolattartás: az intézmény

1. Fenntartó

átszervezésére, megszüntetésére, feladatellátás módosításának, az intézményben folyó szakmai munka eredményességének annak értékelésének tekintetében. A kapcsolattartás formái: - szóbeli-írásbeli tájékoztatás - egyeztető tárgyalásokon, értekezleteken való részvétel - a fenntartói rendelkezések átvétele, annak végrehajtása céljából - értekezletek ideje, rendszeressége: negyedévenként

2. Intézményvezetés

- egyéni beszélgetések, tájékoztatás: csoportlátogatás, szakmai fórumok alkalmával - egyéb írásosos kapcsolattartás

3. Nevelőtestület

- értekezletek idején: rendszeressége évi négy alkalom

4. Munkaközösségek

- a kapcsolattartás a szakmai segítségnyújtás, szaktanácsadás, a közösségi

55

(munkaközi kapcsolat)

és sport tevékenységekben nyilvánul meg. csoportos megbeszélések, ideje: feladattól függően - egyéni beszélgetések rendszeressége: problémamegoldás esetén.

5. Szülői szervezet: Iskolaszék

- csoportos megbeszélés ideje: aktualitásnak megfelelően

- Szakmai, kulturális sport és egyéb rendezvények formájában 6. Oktatási intézmények

- tapasztalatcserék, látogatások alkalmával - Szakmai értekezlet, továbbképzés alkalmával - a kapcsolattartás célja: a nevelési –oktatási intézmény feladatellátásának segítése anyagi illetve természetbeni juttatások formájában. A kapcsolattartás során

7. Támogató szervezetek

ügyelni kell, a támogató korrekt tájékoztatására: megfelelő információt kell nyújtani a támogatásból megvalósítandó elképzelésekről, annak előnyeiről. - írásos tájékoztatás, kapcsolattartás, - szakmai fórumok - egyéb rendezvények formájában - a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében,

8. Gyermekjóléti szolgálatok

- azon okok elhárítása érdekében, melyek pedagógiai eszközök segítségével már nem megszüntethető fontos a gyermekvédelemi alapellátással való kapcsolattartás: az első jelzőrendszer működtetése. A kapcsolattartás formái: írásos-telefonos megkeresés esetmegbeszélések előadásokon, rendezvényeken való részvétel

2. Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, az alapítvány elnökének és kuratóriumi tagjainak, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége.

3. A munkavállalói közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: szakmai munkaközösségek, Intézményi tanács 56

diákönkormányzat, osztályközösségek.

4. A szülői munkaközösség Intézményünkben szülői munkaközösség nem működik, ennek valószínű oka, hogy a gyermekek a megye egész területéről járnak hozzánk, így a szülők rendkívül ritkán találkoznak egymással, fizikailag nem megoldható közöttük a szoros együttműködés.

5. A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diák önkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – jelen szabályzat 5.8 fejezetében írottak szerint – szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt 57

A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.

6. Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, döntés az osztály belügyeiben. Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

58

7. Intézményi Tanács Az Intézmény Tanács létrehozásával kapcsolatosan a Nkt 73§-a rendelkezik, a létrehozás részletszabályairól pedig a 20/2012-es EMMI rendelet a 121-es szakasztól. Nkt. 73. § (3)219 Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, egyházi jogi személyek, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre. (4)220 Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, abban az esetben az intézményi tanácsot a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat azonos számú delegáltjából kell létrehozni. (5)221 Az intézményi tanács a) jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, a hatósági nyilvántartást a hivatal vezeti, b) székhelye azonos az érintett iskola székhelyével, c) tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására, d) elnökének az választható meg, aki életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik, e) ügyrend alapján működik, az ügyrendet az intézményi tanács dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az elfogadott ügyrendet az intézményi tanács elnöke legkésőbb az elfogadást követő tizenötödik napon megküldi a hivatalnak jóváhagyásra, f) ügyrendjének a hivatal által történt jóváhagyását követően az intézményi tanácsot a hivatal felveszi a hatósági nyilvántartásba, g)222 képviseletét az elnök látja el. (6)223 Az intézményi tanács az iskola működésének támogatására alapítványt hozhat létre. (7)224 Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. EMMI rendelet. 121. § (1) Az intézményi tanács létrehozását kezdeményezheti a) a nevelőtestület tagjainak legalább húsz százaléka, b) az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője, ennek hiányában az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók legalább húsz százalékának szülei, c) az iskolai diákönkormányzat képviselője, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka, d) az intézmény fenntartásáért, működtetésért felelős jogi személy, intézményfenntartó, e) az intézmény székhelye szerinti történelmi egyházak képviselői, f) az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat,

59

g)60 a települési, területi nemzetiségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén - amennyiben nem az iskola fenntartója - az országos nemzetiségi önkormányzat, h)61 szakiskolában és szakközépiskolában az illetékes területi gazdasági kamara képviselője (a továbbiakban ezen alcím vonatkozásában az a)-h) pont alattiak együtt: érdekeltek). (2) Az intézményi tanácsot létre kell hozni, ha az érdekeltek közül legalább kettőnek a képviselői kezdeményezik a megalakítását, és részt vesznek munkájában. (3) Azonos számú képviselőt küldhet az intézményi tanácsba a) a nevelőtestület, b) az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője, ennek hiányában az intézménybe járó tanulók legalább húsz százalékának szülei, c) az iskolai diákönkormányzat, ennek hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka, d) az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, e) az intézmény székhelye szerinti történelmi egyház, f) szakiskolában és szakközépiskolában az érintett helyi gazdasági kamara. (4) Az intézményfenntartó az intézményi tanácsba egy főt delegálhat. (5) Az iskola igazgatója, ha bármelyik érdekelt kezdeményezi az intézményi tanács létrehozását, a kezdeményezéstől számított harminc napon belül az intézményi tanács munkájában részt vevő érdekeltek által delegált, azonos számú képviselőből álló bizottságot hoz létre az intézményi tanács megalakításának előkészítéséhez. (6) Az intézményi tanács dönt a) működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, b) tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá c) azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza. (7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. (8) Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. (9) Intézményi tanács hiányában az erre jogosultak iskolaszék létrehozását kezdeményezhetik. Intézményünkben 2013. október 15-én alakult meg az Intézményi tanács, a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat azonos számú delegáltjából. Ezt követően megtörtént a hatósági nyilvántartásba történő bejelentése is.

60

8. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje Kapcsolattartás rendje a vezetők és szervezeti egységeik között Rétegértekezletek Alapfokú tantestület TATÁI tanári szobában reggelente 745-kor Speciális szakiskola tantestület ÉATÁI tanári szobában reggelente 615-kor és 700-kor. - Szükség szerinti kapcsolattartásra hétfőn 14 órakor van lehetőség, valamint, félévi és tanév végi osztályozó értekezletek megtartásakor. Kollégiumi testület: naponta 11 15 és 1315-kor a szolgálat kezdetén, szükség szerint csütörtökön 08 órakor tart megbeszélést. Gyermekotthoni testületek: - kedden, ill. csütörtökön 10 órakor esetmegbeszélő TEAM keretében. Nevelőtestületek kapcsolattartása: - a tanév munkatervében leírtak szerint. Alaptevékenységi feladatokat segítő technikai rész: - működést segítő tevékenységükből adódóan feladatellátásukhoz igazodik. Munkaértekezletek Az intézmény dolgozóinak kapcsolata: évi két intézményi munkaértekezlet, amelyet a nyári szünet előtt, illetve gyógypedagógiai intézményünk születésnapján (december 01.), vagy ahhoz közeli időpontban kell megtartani.

9. A szülők, a tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái Nevelőink kapcsolatai a szülőkkel: - hazautazáskor, - családlátogatás alkalmával, - hétvégi szülői látogatáskor, - szünetekre való haza- és visszautazáskor, valamint - szülői értekezleteken, - nyílt napokon, - fogadóórán.

61

A tanulók beiratkozásakor, szülői értekezletek alkalmával és szünetekre való hazautazás napján a szülőknek lehetőséget biztosítunk a pedagógusokkal való kapcsolattartásra, illetve a házirendünk, a pedagógiai programunk és az iskolai és helyi tantervek megtekintésére, szükség esetén magyarázatára. Ezen dokumentumaink intézményünk honlapján is megtalálhatók. Itt kaphatnak információkat az érdeklődők intézményünk aktuális programjairól, a gyermekek által elért eredményekről, szakmai munkánkról is.

Az intézmény nevelési-oktatási dokumentumainak nyilvánossága Az intézmény Pedagógiai Programjának, Szervezeti és Működési Szabályzatának 1-1 példányát a könyvtárban kell elhelyezni. A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatói irodában szabadon megtekinthetők, illetve megtalálhatók az iskola honlapján. www. revaygyorgy.lapok.hu A tanév eleji szülői értekezlet és a havi fogadóórák alkalmával a szülők tájékoztatást kapnak az osztályfőnököktől az intézmény Pedagógiai Programjáról, az SZMSZ-ről, illetve tanév elején megkapják a Házirend 1 példányát. Ezeken túl a tanév során az osztályfőnököktől és az iskolatitkártól kérhetnek a fent említett dokumentumokkal kapcsolatban felvilágosítást. A Házirendet a tantermekben, a kollégiumban és a gyermekotthonban a tanulók, dolgozók, szülők által hozzáférhető helyen kell elhelyezni. Az SZMSZ 1-1 példányát a fentieken túlmenően az intézményegység-vezetőknél is el kell helyezni. Minden aktuális intézményi szabályzatból 1-1 példányt az irattárban és az igazgatói irodában kell megőrizni.

10. A külső kapcsolatok rendszere és formája Partnerkapcsolataink felsorolása:  a megyeszékhelyi gyógypedagógiai iskola (Szolnok), valamint a megyei gyógypedagógiai közoktatási intézmények (Karcag, Kisújszállás),  a szlovákiai Liptovszky Mikulási speciális szakiskola, (szünetel)  a franciaországi Bischwilleri intézmény (szünetel)  a lengyelországi Mielec városának közoktatási, és szociális intézménye.

Szakmai kapcsolataink: 

ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Kar, 62

               

SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Hajnóczy József Gimnázium és Humán Szakközépiskola, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület, Magyar Speciális Olimpiai Szövetség, Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szervezete, Értük-velük Egyesület, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Magyar Szakképzési Társaság, NSZFI, FVM Képzési és Szaktanácsadó Intézet Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, Gyermekvédelmi intézmények, Megyei és Városi Gyámhivatalok, gyermekjóléti szolgálatok, Helyi és kistérségi nevelési-oktatási intézmények.

Egyéb kapcsolataink     

Gondoskodás Alapítvány Gondoskodás Egy Életen Át Alapítvány Bárczi Gusztáv Gyermekszervezet és Diáksportkör Homoki Diákotthon Fiatal Dolgozóinak Egyesülete a Sérült Gyermekekért Egészségügyi ellátás

Az iskolaorvosi teendőket külön szerződéssel körzeti orvos látja el. A jogszabályban előírt évenkénti szűrővizsgálatokat elvégzi, és az előírt védőoltásokat beadja. A gyermekek, és tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát a védőnő szervezi meg. Az iskolaorvos és a védőnő kapcsolatot tart az ellenőrző szervekkel: OEP, ÁNTSZ. Az orvosi teendők ellátására külön épületi egységben található kezelőhelység áll rendelkezésre. A szükséges felszerelés (minimum), gyógyszerek, oltóanyagok biztosítása az intézmény költségvetéséből történik. A gyermekek egészségi állapotát az ápolónők folyamatosan figyelemmel kísérik, a szükséges ellátást biztosítják.

63

IX. A TANULÓK ÜGYEINEK INTÉZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

1. A tanulói hiányzás igazolása 1. Az orvosi igazolást a tanuló köteles az iskolába jövetelének első napján osztályfőnökének bemutatni. 2. Tanévenként három tanítási napot a szülő is igazolhat. 3. Betegség esetén a megbetegedés napján reggel a szülő telefonon vagy más módon értesítse az iskolát. 4. A mennyiben a tanuló saját hibájából igazolatlanul mulaszt: -

3 igazolatlan óra elérése esetén a tanulót osztályfőnöki intésben kell részesíteni. A 6. igazolatlan óra elérése esetén igazgatói intésben. a 12. igazolatlan óra elérése esetén nevelőtestületi intésben kell részesíteni. Ennél több igazolatlan mulasztás esetén az osztályfőnök javaslatára az iskola igazgatója dönt fegyelmi eljárás megindításáról.

5. Ha a tanuló tanítási időben az iskolaorvos rendelésén vesz részt, azt úgy kell tekinteni, mintha független orvosnál jelent volna meg vizsgálaton. A szaktanár a tanulót igazolt hiányzónak tekinti, és a naplóba bejegyzi. 6. A tanulók felmentését a testnevelés óra alól a szülő is kérheti, amit a tájékoztató füzetbe kell bejegyezni. Két hétnél hosszabb felmentés csak a szakorvos javaslata alapján fogadható el. A felmentett tanuló köteles jelen lenni az osztálya testnevelési óráján. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben: a) a szülő (nagykorú diák esetén a tanuló) előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, b) orvosi igazolással igazolja távolmaradását, c) a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni. Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha: bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt, rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.)

64

2. A tanulói késések kezelési rendje Amennyiben a tanuló az óra megkezdése után 10 percen túl érkezik, későnek számít. A késést a naplóba be kell vezetni. Amennyiben a tanuló havonta: -

8 esetben elkésik az óráról osztályfőnöki figyelmeztetésben, 12 késés után osztályfőnöki intésben, 20 késés után igazgatói figyelmeztetésben kell részesíteni.

Ezt meghaladó mértékű késések esetén az osztályfőnök javaslatára az iskola igazgatója dönt arról, hogy fegyelmi eljárás induljon-e a tanulóval szemben. A késések csak indokolt esetben igazolhatók.

1. A gyermek, a tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szerint Az a szülő vagy törvényes képviselő, akinek a gyermeke a jogszabályban meghatározott mértéket vagy annál többet mulaszt, szabálysértést követ el. 51.§ (4) bekezdés szerint: Ha a gyermek a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője értesíti a gyermek, tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot. Tanköteles tanuló esetében: 1. igazolatlan óra → a szülő értesítése 2. igazolatlan óra → a gyermekjóléti szolgálat értesítése + kollégistánál a kollégium értesítése 10. igazolatlan óra → a gyermekjóléti szolgálat (ismételt) értesítése 30. igazolatlan óra → az általános szabálysértési hatóság és a gyermekjóléti szolgálat ismételt (harmadszori) értesítése A 30. igazolatlan óra szabálysértésnek minősül, ezért a szabálysértési hatóság pénzbírságot ró ki a szülőre, és minden iskolai dokumentumba bekerül a következő záradék: „A tanuló ismételt, … óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem.” 50. igazolatlan óra → az illetékes gyámhatóság értesítése „haladéktalanul” A jegyző elrendeli a gyermek védelembe vételét (ha addig még nem történt meg), és fél évre véglegesen megvonja az iskoláztatási támogatást (családi pótlékot), amit csak akkor folyósítanak újra, ha a tanuló a felülvizsgálati időszak fél évében nem mulaszt igazolatlanul.

65

Nem tanköteles tanuló esetében: Nem tanköteles - aki a 2012/2013-as tanévben először kezdte a 9. évfolyamot a 16. életéve betöltése után - aki korábban kezdte először a 9. évfolyamot a 18. életéve betöltését követő szeptember 1-jétől a 10. óra után → a szülő értesítése hivatalos levélben (+ kollégium) újabb igazolatlan mulasztás → a szülő 2. értesítése hivatalos levélben 31. óránál → a tanulói jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik feltéve, ha a szülőt kétszer értesítette az iskola) 51. § (6) bekezdés kimondja a szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke - óvodai nevelésben részt vevő gyermeknél: 11 nap - tanköteles tanuló esetén: 30 óra „Nem osztályozható” a tanuló: Ha tanuló igazolt és igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja - a 250 tanítási órát és/vagy - a szakmacsoportos elméleti és gyakorlati oktatás tanítási óráinak 20-20 %-át és/vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át - és emiatt a tanuló „teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen”. Az osztályozó vizsgát akkor lehet megtagadni, ha a tanuló „igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást”, és az iskola az értesítési kötelezettségének eleget tett. „Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.” VAGYIS JAVÍTÓVIZSGÁT SEM TEHET! A 2011.évi CVI. törvény 1. § (4a) bekezdése kimondja: - az álláskeresőt 3 hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha a tanköteles gyermekének mulasztása miatt vele szemben eljárás indult - e szabálysértés miatt 3 hónapon belül elmarasztalták 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (1) A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Azt, hogy a gyermek, a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. 66

Ha a kollégiumban lakó tanuló hazautaztatása nem oldható meg, az egészséges tanulóktól el kell különíteni. (2) Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról, a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a) a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába, b) a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére - a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, c) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, d) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. (3) Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén - amennyiben a kollégium nem az iskolával közös igazgatású intézmény - a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. (4)26 Ha a gyermek a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt, továbbá, ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az óvoda vezetője, az iskola igazgatója - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - értesíti a gyermek, tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, óvodás gyermek esetén az általános szabálysértési hatóságként eljáró járási hivatalt a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével -, tanköteles tanuló esetén a gyermekjóléti szolgálatot is, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda, az iskola és - szükség esetén - a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. (5)27 Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot - a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével -, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot.

67

(6) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke a) a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján óvodai nevelésben részt vevő gyermek esetén tizenegy nap b) tanköteles tanuló esetén harminc óra. (7) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a) az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát, b) az Nkt. 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, c)28 a közoktatási törvény 27. § (2) bekezdésében meghatározott, a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában folyó pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, d)29 a közoktatási törvény 29. § (1) bekezdésében meghatározott, a kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nat-ban meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, e) alapfokú művészeti iskolában a tanítási órák egyharmadát, f) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. (8) A nevelőtestület a (7) bekezdésben foglaltak alapján az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. (9)30 A szakképzés keretei között folyó gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzás további következményeit a szakképzésről szóló törvény határozza meg. (10) Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról.

68

A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a 69

kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása 70

az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

3. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény 46. par. 9. bekezdés előírja: „A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (10) Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt - kérelemre - a tanuló részére legkésőbb a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a Ptk. szerinti felelős őrzés szabályait kell alkalmazni.” Amennyiben intézményünk nem tart igényt a termékre, akkor azt a tanulónak ajándékozhatja.

71

X. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETT FORMÁJA ÉS RENDJE Az iskola a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák élnek: Tanulószobai foglalkozások, szakkörök, diáksportkör, tanulmányi, szakmai és sportversenyek, könyvtár, kulturális rendezvények. Tanítványaink speciális helyzetéből adódóan a tanórán kívüli foglalkozásokat (napirendet) úgy kell összeállítani, hogy az alkalmazkodjon a gyermekek értelmi, életkori és fizikai képességeihez. Általános elvként leírhatjuk, hogy az általunk végzett gyógyító-nevelésnek a habilitáció és rehabilitáció célját kell szolgálnia. A mindennapi testedzésre, sportolásra a napirend biztosítja a lehetőségeket (legalább 45 percben). A fizikai állóképesség szintén egyik feltétele tanítványaink életben való boldogulásának, ezért a napirendben is kiemelten kezeljük. Az intézmény tanulóközösségei egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőségének, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a nevelői részvételt.

XI. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA 1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Tanulóknál:  név- és születésnapok csoport-osztálykeretben való megünneplése,  őszi játszónap a Körös partján,  intézményünk elődjének a Beniczky Fiúotthonban elhunyt két iskolatestvér területen belül lévő sírjának gondozása,  Mikulás, Karácsony, Szilveszter, Húsvét (itt maradó átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek részére),  madarak és fák napja,  nyári táborozás,  sportversenyeken és  kulturális rendezvényeken való részvétel.

72

Dolgozóknál - nevelőknél: December 1. (illetve a hozzá közelebb eső péntek) ünnepi munkaértekezlet, ahol átadásra kerül a Homoki Gyógypedagógiai Intézet Szolgálatáért járó elismerés: emléklap, plakett és pénzjutalom. Utóbbi abban az esetben amennyiben azt a fenntartó jóváhagyja. Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Hagyományaink közé tartozik, hogy tanulóink részt vesznek sport- és kulturális megmérettetéseken az ország számos pontján, illetve nyári táborokba is eljutnak Magyarország területére és külföldre egyaránt.

2. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei Október hónapban megemlékezünk az Aradi vértanukról, illetve az 1956-os forradalomról. Decemberben tanulóink bemutatkozását tekinthetjük meg a Révay Gálán, valamint ebben a hónapban Mikulás és Karácsonyi Ünnepségeket szervezünk számukra. A szilvesztert, Újévet szintén ünneplik nevelőink a lakásotthonainkban lakó gyermekek körében. Intézményünk születésnapján, december 1-jén (illetve a hozzá legközelebb eső pénteken) ünnepélyes munkaértekezletet tartunk, ahol átadásra kerül a Homoki Gyógypedagógiai Intézet Szolgálatáért járó elismerés: emléklap és plakett Januárban megemlékezünk a Magyar Kultúra Napjáról. Március 15-i megemlékezésünket minden évben tanulóink szervezik, hagyományosan színvonalas előadással. A Húsvétot lakásotthonainkban lakó tanulóink családias légkörben ünneplik nevelőikkel. Májusban szakiskolás, júniusban alapfokú iskolás tanulóink ballagási ünnepségére kerül sor. Júniusban ünnepélyes Pedagógus és technikai napot tartunk szakalkalmazotti értekezlet keretében.

3. Iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények –

Szeptember hónapban részt veszünk tanulóinkkal a hagyományosan megrendezésre kerülő Körös-túrán és Játszónapon, melynek során gyalogtúra a akadályverseny keretében ismerkednek meg a tanulók a környezetvédelem fontosságával, a vízparti környezet szépségével.

73

–

– – –

–

– – – –

– –

Ugyanebben a hónapban kerül megrendezésre, az általunk évente látogatott „Sérült Gyermekek Napja” Budapesten, az ÉFOÉSZ rendezésében, illetve a „Hortus Hungaricus Nemzetközi Kertészeti Szakkiállítás és Vásár”. Novemberben, egészségnevelési hónap keretében játékos vetélkedőt és rajzpályázatot szervez minden iskolai tagozatunk, illetve kollégiumunk. Decemberben Ökoiskolai munkacsoportunk kézműves foglalkozást, ajándékkészítést szervez tanulóink számára. Január hónapban folyamatos a felkészülés a TATÁI tagozatnak a Komplex Tanulmányi Versenyre, az ÉATÁI tagozatnak pedig a Koncz Dezső Tanulmányi Versenyre. Februárban szakiskolásaink ellátogatnak az AGROmash EXPO Nemzetközi Mezőgazdasági és Mezőgép Kiállításra, illetve a FEHOVA-ra (fegyver, horgász, vadász kiállítás). Ebben a hónapban rendezzük a Petőfi Sándor Szavalóversenyünket, illetve zajlik a „Felfénylő Szavak” szavalóverseny házi fordulója. A Farsangi rendezvényünk is ebben a hónapban kerül megrendezésre. Márciusban rendezik a területi fordulót a „Felfénylő Szavak” versenyen, illetve a Koncz Dezső Tanulmányi Versenyen. Áprilisban kerül megrendezésre a Komplex Tanulmányi Verseny Megyei fordulója, illetve a szakiskolások által megtekintendő Alföldi Állattenyésztési Napok Szakkiállítás és Vásár. Tanulmányi kirándulások szervezése, illetve rajzverseny hirdetése szintén áprilisi feladat. Májusban néhány osztály Anyák-napi megemlékezést tart, illetve a Gyermek- és Családi Napot is ebben a hónapban rendezzük. Folytatódnak a tanulmányi kirándulások.

4. A hagyományápolás külső megjelenési formái Az iskola zászlója: Az iskolazászlóval minden iskolai ünnepélyen a zászlóvivők - az arra érdemes, tanárok által kiválasztott szakiskolai tanulók – zeneszóra bevonulnak. A zászló egyik oldalán, sárga alapon a Beniczky család címere és körülötte a „Beniczky Fiúotthon 1900-1950” felirat, a másik oldalán, kék alapon az intézményünk emblémája és körülötte a „Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola 1950-2000” felirat található. Régi kedves hagyományunk, hogy tanév végén lehetőség nyílik az Igazgatói Díj odaítélésére, az arra érdemes végzős tanuló számára, aki mind tanulmányi, mind magatartási téren példamutató teljesítményt nyújtott tanulmányai ideje alatt. Sok évtizedes kötelezettségünknek eleget téve, tanulóink folyamatosan ápolják az intézményünk területén lévő két sírhantot, a Beniczky Fiúotthonban elhunyt két iskolatestvér emlékére. 74

A Révay Emlékkert az irodaépület előtti parkban került kialakításra intézményünk 60 éves évfordulója alkalmából. Ide került áthelyezésre a régi harang is, mely figyelemfelhívó funkcióját már sok évtizede nem tölti be, de örökségünkhöz tartozik, ezért igyekszünk méltó helyen megőrizni. Hagyományainkat ápoljuk kapcsolatainkban is, törekszünk a régi jó viszonyt fenntartani különböző partnereinkkel, illetve új kapcsolatok kialakítását is szorgalmazzuk.

75

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Révay György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Kollégium és Gyermekotthon Tiszaföldvár-Homok

ADATKEZELÉSI ÉS ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT

(Az SZMSZ melléklete)

Készítette: Szabó Mihály intézményvezető Érvényes: 2014. szeptember 11.

76

1. BEVEZETÉS

Az adatkezelési és adatvédelmi szabályzat célja, az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Révay György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Kollégium és Gyermekotthon (Tiszaföldvár-Homok, Beniczky Géza utca 5.sz.) Adatkezelési és adatvédelmi Szabályzata a nyilvántartással összefüggő legfontosabb adatvédelmi és informatikai-biztonsági szabályokat tartalmazza az adatvédelmi követelményekkel kapcsolatos szabályokat (adatkezelés, adattovábbítás és nyilvánosságra hozatal). Az intézmény által kezelt adatok biztonsága, továbbá a jogosultak hozzáférés és megváltoztatás, jogosulatlan nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg sérülés vagy a megsemmisülés elkerülése érdekében az intézmény minden munkatársa köteles az ezen szabályzatban meghatározott adat- és titokvédelmi szabályokat betartani. Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya -

Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény igazgatójára, valamennyi közalkalmazottjára és tanulójára nézve kötelező érvényű.

-

Az adatkezelési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

-

Adatkezelési szabályzatunkat a jóváhagyást követő dátummal létesített közalkalmazotti jogviszony esetén a közalkalmazott köteles tudomásul venni, erről a Munkatörvény könyve 76.§ (6) – (7) bekezdése, valamint a 76/B.§ szakaszai szerint készült írásos tájékoztatóban figyelmét fel kell hívni.

-

Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál nevelési-oktatási intézményben a szülői szervezetet és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg.

-

„Nkt. 43. § (1) A köznevelési intézmény iratkezelési szabályzatában, ha ilyen készítése nem kötelező, a köznevelési intézmény SZMSZ-ének mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és - továbbítás intézményi rendjét. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt.„

77

2. AZ ADATVÉDELEM JOGSZABÁLYI HÁTTERE

-

2011. július 11-én az Országgyűlés elfogadta a 2011. évi. CXII. törvényt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról Az információs önrendelkezési jog az egyén „azon joga, hogy alapvetően maga döntsön személyes adatainak kiszolgáltatásáról és felhasználásáról.” 15/1991. (IV.13.) AB határozat. Az információs önrendelkezési jog a személyes adatok védelmét biztosítja. Az információszabadság jelentése az, hogy a közérdekű adatok, vagyis az állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó szervek birtokában lévő adatok szabadok, hozzáférhetők, nyilvánosak.

-

Az Alaptörvény VI. cikke mindenki számára biztosítja a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot.

-

Nkt. 26. A köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok 41-44. §

-

Az intézményi adatvédelmi szabályozási kötelezettségről Nkt. 43. §(1) Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél nevelési-oktatási intézményben a szülői szervezetet és az iskolai kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg.

-

2011. évi CLXXXVII törvény a szakképzésről 52. A szakképzést folytató intézményekben nyilvántartott és kezelt adatok 87. § Melléklet a 2001. évi CI. törvényhez 3. sz. melléklet a 2011. évi CCIV. törvényhez A felsőfokú intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok.

-

Egyéb jogszabályok: Pl.: 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 8/B § (3)

-

1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról

78

3. AZ INTÉZMÉNYBEN NYILVÁNTARTOTT ÉS KEZELT SZEMÉLYES ÉS KÜLÖNLEGES ADATOK 3.1 Az alkalmazottak adatai Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy.

3.1.1. Az Nkt. alapján nyilvántartott adatok Az Nkt. 41. §(3) A köznevelési intézmény az alkalmazottak alábbi adatait tartja nyilván: a) Név, születési hely és idő, állampolgárság; b) Lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám; c) Munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen - iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, - munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, - alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, - munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, - alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, - a többi adat az érintett hozzájárulásával.

79

3.1.2. Az alkalmazottak adatainak továbbítása A felsorolt adatok továbbíthatók: a) a fenntartónak, b) a kifizetőhelynek, c) bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, d) helyi önkormányzatnak, e) közigazgatási szervnek, f) a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, g) a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

3.2. A gyermekek és tanulók adatai

3.2.1. Az Nkt. alapján nyilvántartott adatok Az Nkt. 41. §(4) A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván: a) Gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó és ideiglenes lakásának címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyarországon való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; b) Szülő neve, állandó és ideiglenes lakásának címe, telefonszáma; c) A gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok; d) A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen - felvételivel kapcsolatos adatok, - a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, - a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, - a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, - a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, e) A tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, f) A tanuló diákigazolványának sorszáma, g) A tanuló azonosító száma, h) A tankönyvellátásával kapcsolatos adatok, i) A többi adat az érintett hozzájárulásával.

80

3.2.2. A tanulók adatainak továbbítása Az adatok –az e törvényben meghatározott célból, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával- továbbíthatók: a)

Fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat,

b) Sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelési-oktatási intézménynek, illetve vissza, c) Az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, d) A magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, illetve, ha az értékelés nem az iskolában történik az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, e)

A diákigazolvány-jogszabályban meghatározott- kezelője diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat.

részére

a

f) A gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett óvodához, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához és vissza. g) Az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló állapotának megállapítása céljából. h) A családvédelemmel foglalkozó intézmények, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárására, megszüntetése céljából. i) Az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából. Az intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság (ingyenes tankönyvellátás, tanulók 50%-os étkezési kedvezménye, tanulók 90 %-os utazási kedvezménye) elbírálásához és igazolásához szükségesek.

81

E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

4. ADATKEZELÉS A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN

4.1. Az alkalmazottak személyi anyagának kezelése „Nkt. 41§. (6) A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik.” A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a közalkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az 4.1. fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az új adatvédelmi törvény nem részletezi, hogy pl. milyen szekrényben kell a papír alapú adathordozókat rögzíteni, vagy épp mennyi idő elteltével legyen kötelező jelszót cserélni. Ez nem is feladata a törvénynek, de ami egy törvénynek a feladata, megállapítja a felelősséget. Intézményünkben a személyi anyagok tárolása az igazgatói iroda páncélszekrényében történik. A kezelésért felelős személy a személyügyi előadó.

A munkavállaló személyi dossziéjában, időrendi sorrendben, együttesen az alábbi dokumentumokat kell/lehet tárolni: - képesítést igazoló okiratok, 82

-

erkölcsi bizonyítvány, munkakör betöltésére benyújtott pályázat, önéletrajz, közalkalmazotti kinevezés, munkaköri leírás, fegyelmi büntetésről szóló határozat, megbízás, közalkalmazotti státusszal összefüggő egyéb iratok, tanulmányi szerződés.

A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: • Az intézmény vezetője, helyettese az általános igazgató-helyettes, • A személyügyi előadó, mint az adatkezelés végrehajtója, • A vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (pl.: revizor, adóellenőr), • Saját kérésére az érintett közalkalmazott. A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. A közalkalmazott az adataiban bekövetkezett változásairól 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről.

4.2. A gyermekek, tanulók személyes adatainak kezelése A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, ill. aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. A tanulók személyi adatait osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni: - összesített tanulói nyilvántartás Célja: az iskolában tanuló diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása,a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása tanügy-igazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. - törzskönyvek 83

-

bizonyítványok beírási napló osztálynaplók a diákigazolványok nyilvántartó dokumentuma - a 90 %-os utazási igazolványok nyilvántartó dokumentuma

A gyermekek személyi adatait hagyományos módon kezeljük. Elhelyezésük zárható szekrényben történik. A kezelésért felelős személyek: -

Általános iskolai igazgatóhelyettes az óvoda, általános iskola, szakiskola tanuló-nyilvántartásáért, beírási naplóért, törzslapokért (anyakönyvek), gyermekek, tanulók szakvéleményéért, az óvodai és iskolai nevelőoktatómunkához kapcsolódó személyi anyagokért felelős.

-

Az iskolatitkár az óvoda, általános iskola, szakiskola tanuló-nyilvántartásáért, személyi anyagokért, diákigazolvány igénylésért, 90 %-os utazási igazolványok kiállításáért a felelős.

-

A gyakorlati oktatásvezető a speciális szakiskola tanuló-nyilvántartásáért, beírási naplóért, törzslapokért (anyakönyvek), tanulók szakvéleményéért, az iskolai nevelő-oktatómunkához kapcsolódó személyi anyagokért felelős.

-

A kollégiumvezető a kollégiumi törzskönyv vezetéséért, a kollégiumi nevelőmunkához kapcsolódó gyermekek, tanulók személyi anyagáért felelős.

A tanuló és szülője az adataiban bekövetkezett változásairól 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről.

4.3. Az intézmény működését érintő adatok védelme

4.3.1. Munkaügyi nyilvántartás A munkaügyi nyilvántartás kézi és számítógépes adatfeldolgozással működik. Az adatok kezeléséért, nyilvántartásáért a személyügyi előadó a felelős. A nyomtatott és elektronikus adatok elhelyezése zárt szekrényben történik.

84

5. AZ ADATKEZELÉSSEL FOGLALKOZÓ ALKALMAZOTTAK KÖRÉNEK MEGHATÁROZÁSA

Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény igazgatója az egyszemélyi felelős. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében helyetteseit, az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat, és az iskolatitkárt hatalmazza meg. A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény igazgatója személyesen vagy – utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelősségével látja el. Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi közalkalmazottak a beosztás után részletezett tevékenységi körben. Igazgatóhelyettes: • A munkaköri leírásukban meghatározott felosztás szerint felelősek a 3.2 fejezet c), f) szakaszaiban meghatározott adatok kezeléséért, • A 3.2.2 fejezet f), g), i) szakaszaiban szereplő adattovábbítás. Iskolatitkár: • Tanulók adatainak kezelése a 3.2.1. a), b), f), g) szakaszai szerint, • A pedagógusok és alkalmazottak adatainak kezelése a 2.1. a) és b) szakaszai szerint, • Adatok továbbítása a 3.2.2. e) szakaszában meghatározott esetben Személyügyi előadó: • A pedagógusok és alkalmazottak adatainak kezelése a 3.1.11 a) és b) szakaszai szerint • A pedagógusok és alkalmazottak személyi anyagának kezelése • A pedagógusok erkölcsi bizonyítványának nyilvántartása • Adatok továbbítása a 3.1.2. szakaszában meghatározott esetben Osztályfőnökök: • A 3.2.2 fejezet d) szakaszában szereplők közül az alábbiakat: a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek • A 3.2.1 fejezet e) szakaszában meghatározott tanulói baleseteket a tudomásszerzés napján köteles továbbítani a munkavédelmi felelősnek Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős: • A 3.2.1 fejezet e) szakaszában szereplő adatok • A 3.2.2 fejezet h) szakaszában szereplő adattovábbítás

85

Munkavédelmi felelős: • 3.2.1 fejezet e) szakaszában meghatározott nyilvántartás vezetése és az adatok jogszabályban előírt továbbítása Iskolai védőnő, kollégiumi ápolónő: Az ellátottak testi, értelmi és lelkiállapotára valamint megbetegedésére vonatkozó iratokat szolgálati titokként kell kezelni. Ezeket illetéktelenek tudomására hozni nem szabad. A gondozottak egészségügyi iratainak kezeléséért felelősek: • Diákotthonban az ápolónők • Lakásotthonokban az otthonvezetők és lakásotthon vezetők • Speciális Gyermekotthonban a gyermekgondozó • Utógondozói Otthonban a nevelő

6. AZ ADATKEZELÉS TECHNIKAI LEBONYOLÍTÁSA

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról  Adatfajták:  Személyes adat 3. § (2)  Különleges adat 3. § 3. a); b)  Közérdekű adat 3. § 5.  Közérdekből nyilvános adat 3. § 6.  Adatkezelés 3. § 10  Adatkezelési műveletek 3. § 11-17. 11. adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele; 12. nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele; 13. adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges; 14. adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából; 15. adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából; 16. adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése; 17. adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik; 86

19. adatfelelős: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő közérdekű adatot előállította, illetve amelynek a működése során ez az adat keletkezett; 20. adatközlő: az a közfeladatot ellátó szerv, amely – ha az adatfelelős nem maga teszi közzé az adatot – az adatfelelős által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi; 21. adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége; 22. harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval;       

Adattovábbítási nyilvántartást vezetése Nyilvánosságra hozatal Adatmegjelölés (pl. SNS - ek) Törlés Zárolás Megsemmisítés Feldolgozás

Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet: - Nyomtatott irat - Elektronikus adat - Az iskola honlapján elhelyezett elektronikus adat, fénykép Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is vezethetők.

7. A KÖZÉPFOKÚ ISKOLÁKBA TÖRTÉNŐ JELENTKEZÉS RENDJE ÉS A FELVÉTELI ELJÁRÁS SZABÁLYAI (KIFIR R. 26-44.§)

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet  37. § (1) Az általános iskola tanulója esetében a felvételi lapok kitöltését az általános iskola szervezi meg. A felvételi lapokat – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – az általános iskola a kitöltéséhez szükséges adatok ellenőrzése és rögzítése után a KIFIR rendszerben állítja elő, és megküldi a felvételt hirdető középfokú iskolába, valamint a Felvételi Központba. 87

 44. § (1) A KIFIR rendszerének adatbázisában szereplő személyazonosításra alkalmas adatokat – a felvételi eljárás lezárását követően – a Felvételi Központ legkésőbb szeptember 15éig törli, egyúttal a személyes adatokat tartalmazó papíralapú adathordozókat legkésőbb ugyaneddig az időpontig megsemmisíti. (2) A KIFIR rendszer adatbázisában a személyazonosításra alkalmas adatok törlése után megmaradt adatokat a hivatal tárolja, kezeli, statisztikai célra felhasználhatja, továbbá statisztikai felhasználás céljára átadhatja.

8. AZ ADATOK STATISZTIKAI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Nyilvántartási kötelezettség „Nkt. 41. § (1) A köznevelési intézmény és a köznevelési feladatot ellátó nem köznevelési intézmény (a továbbiakban: köznevelési feladatokat ellátó intézmény) köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni.”

9. A TANULÓK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE

A szakiskola minden év október 31-ig értesíti az általános iskolát arról, hogy az ott végzett tanulók – a szakiskola első két évfolyamán- a tanítási év végén milyen tanulmányi eredményt értek el. A szakiskola megküldi az általános iskolának a tanuló nevét, oktatási azonosítóját, továbbá az elért tanulmányi eredményeket. Az általános iskola a megküldött adatokat feldolgozza, és személyazonosításra alkalmatlan módon az iskola honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. Felelős: intézményvezető szakiskolai intézményegység vezető A szakiskola szakiskolai intézményegység vezetője a szakmai vizsga letételéről jelentést küld a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére.

88

A jelentés tartalmazza - a vizsgázó nevét, - tanulói azonosító számát, - a megszerzett szakképesítés megnevezését, - a vizsga helyét és időpontját. Az adatok személyazonosításra alkalmatlan módon csoportosíthatók, nyilvánosságra hozhatók. Az adatok a megküldéstől számított öt évig tárolhatók.

feldolgozhatók,

iskolánként

10. A KÖZOKTATÁS INFORMÁCIÓS RENDSZERE Nkt. 44. § A KIR rendszerről és működtetéséről „44. § (1) A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) központi nyilvántartás keretében a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazza. A KIR keretében folyó adatkezelés tekintetében az adatkezelő a hivatal. 44. §(2) A köznevelési feladatokat ellátó intézmény, a jegyző, a közneveléssel összefüggő igazgatási, ellenőrzési tevékenységet végző közigazgatási szerv és az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában közreműködő intézményfenntartók és intézmények adatokat szolgáltatnak a KIR-be.” A Közoktatás Információs Rendszere, KIR – központi nyilvántartás keretében – a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazza. A közoktatás információs rendszeréből személyes adat csak az érdekelt kérése, illetve hozzájárulása esetén, illetve az érdekelt egyidejű értesítése mellett a szabályzatban meghatározott esetben adható ki. A KIR rendszere tartalmazza az intézménnyel jogviszonyban álló alkalmazottak és tanulók nyilvántartását. A KIR rendszerében adatokat rögzíthetnek és módosíthatnak az intézményi Mesterjelszókezelő rendszerben kiosztott felhasználói név és jelszó alapján: -

általános igazgató-helyettes (tanulói jogviszony és statisztika ügyében) személyügyi előadó (alkalmazottak jogviszonya és pedagógus igazolvány kiállítása ügyében) iskolatitkár (tanulói jogviszony és diákigazolvány igénylése ügyében)

89

44. § (5) A tanulói nyilvántartás tartalmazza a gyermek, tanuló a) nevét, b) nemét, c) születési helyét és idejét, d) társadalombiztosítási azonosító jelét, e) oktatási azonosító számát, f) anyja nevét, g) lakóhelyét, tartózkodási helyét, h) állampolgárságát, i) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, j) diákigazolványának számát, k) jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, l)49 jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét, m) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, n) jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, o) nevelésének, oktatásának helyét, p) felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatokat, q) tanulmányai várható befejezésének idejét, r) évfolyamát „44. § (6) A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó részére, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve részére. „  A KIR adatkezelője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének.  A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR adatkezelőjének.  A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy adatainak és lakcímének bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR adatkezelőjét.  A KIR adatkezelője a tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át.  A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.

90

44. § (7) Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott a) nevét, anyja nevét, b) születési helyét és idejét, c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, e) munkaköre megnevezését, f) munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, g) munkavégzésének helyét, h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i) vezetői beosztását, j) besorolását, k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, l) munkaidejének mértékét, m) tartós távollétének időtartamát.  (8) Óraadó esetében a munkakörként az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését kell megadni.  (10) A KIR-ben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított tíz évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.  A KIR adatkezelője oktatási azonosító számot ad ki annak, a) aki óvodai jogviszonyban áll, b) aki tanulói jogviszonyban áll, c) akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak, d) akit nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmaznak, e) akit pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak, f) akit óraadóként foglalkoztatnak.

11. A PEDAGÓGUSIGAZOLVÁNY

362/2011. (XII. 30.) Korm. Rendelet az oktatási igazolványokról 1. § (2) Az oktatási igazolvány egyedi azonosítóval kezelt elektronikus adathordozó egységgel (a továbbiakban: adatchip) ellátott közokirat, amely a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozik. 91

9. § A közreműködő intézmény által vezetett nyilvántartás  a) az elektronikus igénylésről kinyomtatott és a jogosulttal vagy törvényes képviselőjével aláíratott ellenőrző adatlapot,  b) az igénylés elküldésének tényét és idejét,  c) az adatfeldolgozó adatszolgáltatása alapján az oktatási igazolvány egyedi azonosítóját,  d) az érvényesítő matricák megrendelésének tényét és idejét,  e) a megrendelt érvényesítő matricák megérkezésének tényét és idejét,  f) az oktatási igazolvány érvényesítésének tényét és idejét, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát,  g) az oktatási igazolvány bevonásának okát, tényét és idejét,  h) az oktatási igazolvány egyedi adatchip azonosítóját,  i) a 39–40. § alapján megfizetett díjakat,  j) a 12. § szerinti igazolás adatait tartalmazza. Intézményünkben a személyügyi előadó feladata, hogy a Közoktatás Információs Rendszerében a pedagógus munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő szervező és a pedagógiai felügyelő munkakörökben foglalkoztatottak részére – kérelemre – pedagógus igazolványt állítson ki. A pedagógus igazolvány a KIR rendszerében található adatokat tartalmazhatja. Tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását. A pedagógus igazolványt a jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. „A Nkt. 63. § (3) bekezdésében meghatározott pedagógusigazolványra jogosultak (a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező és a pedagógiai felügyelő munkakörökben foglalkoztatottak) esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezelője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható.”

12. A DIÁKIGAZOLVÁNY 362/2011. (XII. 30.) Korm. Rendelet az oktatási igazolványokról 1. § (2) Az oktatási igazolvány egyedi azonosítóval kezelt elektronikus adathordozó egységgel (a továbbiakban: adatchip) ellátott közokirat, amely a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozik. Az iskolatitkár feladata, hogy az iskolával jogviszonyban álló tanulók részére – kérelmére – diákigazolványt igényeljen a KIR rendszerén keresztül. 92

A tanulók vagy a szülők által, az illetékes okmányirodából behozott, NEK azonosítóval ellátott adatlap alapján történik a diákigazolvány megrendelésének elindítása. A diákigazolvány tartalmazza a tanuló nevét, állampolgárságát, születési helyét és idejét, lakcímét, OM azonosító számát, a tanuló fényképét, aláírását, a tanulói jogviszonyt igazoló intézmény nevét és székhelyét. A diákigazolvány érvényesítő matricát is tartalmazhat, a megfelelő tanévre vonatkozóan.

13. AZ INFORMATIKAOKTATÁSHOZ HASZNÁLT SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZAT MŰKÖDTETÉSE Az intézmény 2 korszerű számítástechnikai teremmel rendelkezik. Az egyik számítástechnikai terem a TATÁI iskola épületében található, a másik a kollégium épületében. A számítógép terem „használati rendje” a védőráccsal ellátott teremben került kifüggesztésre (A szabályzat melléklete). Az Internet kapcsolat és a számítógéppark működéséért a rendszergazda a felelős.

Az intézmény valamennyi dolgozója (pedagógusok és más munkakörben foglalkoztatottak) köteles a szolgálati titkot megtartani, a bizalmas, személyi jellegű ügyeket tapintatosan kezelni. Hivatali titoknak minősülnek a hivatalos nyilvánosságra hozatalig a vezetők közötti megbeszélések, az intézmény belső életére vonatkozó elképzelések, az intézmény belső életére vonatkozó információk, a tanulók félévi és év végi jegyei, a fegyelmi ügyek részletei és határozatai, az intézmény jövőjére, profilváltására vonatkozó elképzelések.

14. KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. § (1) A nevelési-oktatási intézményi közzétételi lista  a) a felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót,  b) a beiratkozásra meghatározott időt, a fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok számát,  c) köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcímét és mértékét, továbbá

93



   

tanévenként, nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéket, a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is, d) a fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításait és idejét, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos – nyilvános megállapításokat tartalmazó – vizsgálatok, ellenőrzések felsorolását, idejét, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításait, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításait, e) a nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait, f) a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával, g) a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza.

23. §(2)Az óvodai közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza az  óvodapedagógusok számát  iskolai végzettségüket, szakképzettségüket, a dajkák számát, a dajkák iskolai végzettségét, szakképzettségét,  az óvodai csoportok számát, az egyes csoportokban a gyermekek létszámát.

23. §(3) Az iskolai közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza  a) a betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettségét és szakképzettségét,  b) a betöltött munkakörök alapján a nevelő és oktató munkát segítők számát, iskolai végzettségét és szakképzettségét,  c) az országos mérés-értékelés évenkénti eredményeit,  d) a tanulók le- és kimaradásával, évfolyamismétlésével kapcsolatos adatokat,  e) középiskolákban – évenként feltüntetve – az érettségi vizsgák átlageredményeit,  f) a tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetőségét,  g) a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályait,  h) az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett  idejét,  i) az iskolai osztályok számát és az egyes osztályokban a tanulók létszámát.

94

23. § (4) A kollégiumi közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza  a) a betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettségét és szakképzettségét,  b) a szabadidős foglalkozások körét,  c) az externátusi ellátás igénybevételének lehetőségét,  d) a kollégiumi csoportok számát és az egyes csoportokban a tanulói létszámát.

15. AZ ADATNYILVÁNTARTÁSBAN ÉRINTETT ALKALMAZOTTAK, TANULÓK ÉS SZÜLŐK JOGAI ÉS ÉRVÉNYESÍTÉSÜK RENDJE

1. Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítására Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. A közalkalmazott, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését, illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. A közalkalmazott, a tanuló, illetve gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen célból és milyen terjedelemben továbbították. A közalkalmazott a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett közalkalmazott, tanuló, illetve gondviselője kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljából, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapják meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást.

2. Az érintett személyek tiltakozási joga Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha

95

- A személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el. - A személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik. - A tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi. Az intézmény igazgatója – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen – annak közlésétől számított 30 napon belül – az adatvédelmi törvény szerint bírósághoz fordulhat.

16. A BÍRÓSÁGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS LEHETŐSÉGE

Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett közalkalmazott, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat (adatvédelmi törvény 17.§)

17. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen adatkezelési szabályzat az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának melléklete. Az adatkezelési szabályzatot a nevelőtestület módosíthatja a jogszabályokban meghatározott és e szabályzatban jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával.

Tiszföldvár-Homok, 2014. szeptember 11. ................................................ Szabó Mihály intézményvezető 96

Mellékletek Informatikai szakterem használati rendje

A számítógép-hálózat nagy anyagi és szellemi értéket képviselő rendszer. A felhasználóknak így vállalniuk kell a használattal járó kötöttségeket. Betartásuk akkor is kötelező, ha valaki nem ért velük egyet vagy nincs tisztában a jelentőségükkel. Az iskola dolgozói és diákjai kaphatnak felhasználói jogot az informatikai szaktanterem használatához. Ezen jog a dolgozókat és a számítástechnika oktatásban résztvevő diákokat minden tanév elején automatikusan megilleti. A felhasználói jog a szabályok betartása mellett lehetőséget biztosít -

A számítógépterem és az iskolai hálózat használatára A szerver merevlemezének használatára a rendelkezésre álló lemezterület mértékéig állománytárolásra A szerveren elhelyezett nyilvános programok és állományok használatára

Számítógépes oktatásban nem részsülő diákok felhasználói jogot az informatikát oktató szaktanároktól igényelhetnek. E jog megadásáról a szakterület oktatói döntenek. A számítástechnikai oktatásban résztvevő tanulócsoportok teremhasználati idejét a mindenkor érvényes órarend határozza meg. A tanórák alatt csak a foglalkozáson résztvevők tartózkodhatnak a szaktanteremben. A felhasználói jogot kapott személyek teremhasználati idejéről a szakterület oktatói döntenek. Mindenki köteles: -

A rendelkezésre bocsátott berendezéseket rendeltetésszerűen használni. Műszaki, veszély jellegű vagy egyéb számítástechnikai probléma megoldásában a szaktanárok segítségét kérni. Az okozott anyagi kárt megtéríteni. A számítógépeket használat után az operációs rendszer sajátosságaiból eredő rendszerleállító műveletekkel üzemen kívül helyezni és kikapcsolni. A munka befejezése után a helyiség kulcsát a szaktanároknak leadni.

Mindenkinek tilos: -

A szaktanteremben enni, inni, oda ételt és italt bevinni. A gépekre szoftvert telepíteni, kivéve, ha azt a szaktanárok engedélyezik vagy utasítást adnak rá. Iskolai adathordozón nem jogtiszta szoftverek elhelyezése, közízlést sértő anyagok tárolása. 97

-

A számítógépek konfigurációjának megváltoztatása, ide értve az eszközök áthelyezését, konfigurációs állományokat és a grafikus felületeket is. Szaktanári engedély nélkül olyan CD-ROM telepítése, amely a használat előtt telepíteni akarja magát.

Tiszaföldvár - Homok, 2014. szeptember 11. Összeállította: Szabó Mihály

98

Számítástechnikai terem üzemeltetésére vonatkozó szabályok A számítástechnikai terem az iskolai tantervhez kapcsolódó informatikai képzésre, oktatásra szolgáló helyiség. Az ide vonatkozó szabályok betartása a tanulók kötelessége, betartatása a beosztott pedagógus felelőssége.

1. A számítógépek szakszerű üzemeltetését a gyártó által forgalmazott üzemeltetési utasítások szabályozzák, betartásuk kötelező. 2. A hozzá nem értésből bekövetkező károk megelőzésére a tanulókat megfelelő képzésben kell részesíteni. 3. A számítástechnikai berendezések szellőző nyílásait mindig szabadon kell hagyni. 4. A berendezések használata során elektromos zárlat keletkezhet. Ezért közvetlen közelükbe éghető anyagot elhelyezni tilos! 5. A számítógépek átlagos szobahőmérsékleten (20-22°C) működtethetők. Biztosítani a megfelelő páratartalmat, 40-80% között. 6. A terem könnyen szellőztethető, száraz, pormentes helyiség. A gépészeti szerelvények (fűtéscső) meghibásodás elleni fokozott védelméről a karbantartók gondoskodnak. 7. A helyiség bejárati ajtajára biztonsági zár felszerelése kötelező, szükség szerint betörésjelző rendszerrel kell védeni az ablakokat. 8. A helyiségben illetéktelen személyek nem tartózkodhatnak, az oktatásik végén a zárást biztosítani kell, a teljes áramtalanítás mellett. 9. A számítástechnikai berendezések elektromos csatlakozásához földelt dugaljt és elosztókat kell használni. 10. A világításhoz használt fénycsövek kondenzátorai olajszigetelés nélküli, fokozott biztonságúak lehetnek. 11. A számítástechnikai berendezések környezetében 1 db halon gázzal oltó készüléket kell rendszeresíteni.

Tiszaföldvár - Homok, 2014. szeptember 11. Összeállította: Szabó Mihály

99

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI RÉVAY GYÖRGY ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, KOLLÉGIUM ÉS GYERMEKOTTHON Levélcím: 5461 Homok, Beniczky Géza utca 5.

Telefon: 06 (56) 470-169 Fax: 06(56) 570-608 E-mail: [email protected] OM: 038406

IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

Hatályba lépés dátuma: 2014. szeptember 11.

P.H. Készítette: Szabó Mihály intézményvezető

100

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szabályzat hatálya A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Révay György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Kollégium és Gyermekotthon (Tiszaföldvár-Homok, Beniczky G. u. 5.) iratkezelési szabályzata a nyílt iratok átvételének, készítésének, iktatásának, nyilvántartásának, tárolásának, irattározásának, selejtezésének, levéltárba történő átadásának szabályait rögzíti a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. §-ában és annak 4. számú mellékletében foglaltak alapján, valamint a 335/2005. (XII.29.) és a 239/2007 (IX:12.) a közfeladatos ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló Kormány Rendelet szerint. A gazdálkodás során keletkező pénzügyi bizonylatok, számlák, a költségvetési beszámoló valamint az azt alátámasztó dokumentumok, nyilvántartások tekintetében a számviteli bizonylatokról szóló rendelkezéseket kell figyelembe venni.

Jogszabályi háttér -

335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről E rendelet határozza meg a közfeladatot ellátó szervekhez beérkező és az ott keletkezett papír alapú és elektronikus köziratok (a továbbiakban: irat) kezelésének egységes követelményeit, az önkormányzati hivatalok és az önkormányzati társulások iratkezelési szabályzatai végrehajtásának ellenőrzési rendjét.

-

78/2012. (XII.28.) BM rendelet az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról (Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló 29/2009 (X.30.) ÖM rendelet!)

-

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről 84. § (2) A nevelési-oktatási intézménybe érkezett vagy az intézményen belül keletkezett iratok kezelésének rendjét az iratkezelési szabályzatban, ha a nevelésioktatási intézmény ennek készítésére nem kötelezett, adatkezelési szabályzatban kell meghatározni. (3) A nevelési-oktatási intézménybe érkezett és az intézményben keletkezett iratokat iktatni kell. (4) Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás nemzetiségi nyelven folyik, a gyermekek, tanulók óvodai nevelésével, iskolai oktatásával kapcsolatosan keletkezett iratokat külön iktatókönyvben, két nyelven – a nemzetiség által használt és magyar nyelven – kell iktatni és tárgymutatózni.

101

(5) A személyesen benyújtott iratok átvételét igazolni kell.

-

1995. évi LXVI. törvény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről (Ltv.)

-

24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről

-

4/2010. (I. 19.) OKM r. a pedagógiai szakszolgálatokról 5.§ (79 6.§ (3) és melléklet

-

10/1994. MKM R. A pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről 6. § és 2. sz. melléklet R

-

2000. évi C tv. A számvitelről, valamint az aktuális adó és TB jogszabályok

-

2001. évi XXXV tv. Az elektronikus aláírásról

2. sz.

I. AZ IRATOK NYILVÁNTARTÁSA, AZ IRATFORGALOM DOKUMENTÁLÁSA

a) Az Intézményhez érkező, ott keletkező, illetve az onnan kimenő iratokat az azonosításhoz szükséges, és az ügy intézésére vonatkozó legfontosabb adatok rögzítésével, az e célra rendszeresített elektronikus programmal vezérelt adatbázisban kell nyilvántartani. b) Az érdemi ügyintézést igénylő iratokat iktatással kell nyilvántartásba venni. Az iktatást olyan módon kell végezni, hogy az elektronikus iktató adatbázist az ügyintézés hiteles dokumentumaként lehessen használni. c) Az iratforgalom keretében az iratok átadását-átvételét minden esetben úgy kell végezni, hogy egyértelműen bizonyítható legyen az átadó, átvevő személye, az átadás időpontja és módja. d) Az iratok nyilvántartásba vételével, iktatásával és az iratforgalom dokumentálásával biztosítani kell, hogy az ügyintézés folyamata, és az iratok szervezeten belüli útja pontosan követhető és ellenőrizhető, az iratok holléte pedig naprakészen megállapítható legyen.

102

II. HOZZÁFÉRÉS AZ IRATOKHOZ, AZ IRATOK VÉDELME

Az Intézmény dolgozói csak azokhoz az iratokhoz, illetőleg adatokhoz férhetnek hozzá, amelyekre munkakörük ellátásához szükségük van, vagy amelyre az illetékes vezető felhatalmazást ad. a) Az ügyintézők és ügykezelők fegyelmi felelősséggel tartoznak a rájuk bízott iratokért. b) Az ügyfélnek és képviselőjének a rá vonatkozó iratba való betekintést és a másolatkészítést úgy kell biztosítani, hogy azzal mások személyiségi jogai ne sérüljenek. Ennek rendjét a vezetők az irányadó és hatályos jogszabályok figyelembevételével esetenként határozzák meg. c) Az iratokkal és az azok kezeléséhez alkalmazott gépi adathordozókkal kapcsolatban min-den esetben rendelkezni kell a szükséges védelmi intézkedésekről. d) Biztosítani kell az elektronikus iktatórendszer védelmét a vírusokkal és más rosszindulatú programokkal szemben, valamint a kéretlen elektronikus üzenetek ellen. e) Az elektronikus dokumentumokat oly módon kell megőrizni, amely kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, a megőrzési kötelezettség lejártáig folyamatosan biztosítja a jogosultak részére a hozzáférést, a dokumentum létrehozójának és archiválójának egyértelmű azonosíthatóságát, valamint az elektronikus dokumentumok értelmezhetőségét (olvashatóságát). Az elektronikus dokumentumokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés ellen. f) Az iratkezelési szoftver elemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és környezetük) olyan mentési renddel és biztonsági mentésekkel kell rendelkezni, amelyek biztosítják azok helyreállítását. g) Az elektronikus iktatórendszer minden felhasználójának személy szerint azonosítottnak kell lennie. Az azonosított hozzáférést és a hozzáférési jogosultság változtatását naplózni kell. h) Gondoskodni kell az iratkezelési rendszer valamennyi eseményének naplózásáról.

III. ÜGYINTÉZÉS ÉS IRATKEZELÉS

1. Az iratkezelés területei Intézményünk többcélú intézmény, feladatellátás szempontjából, valamint a földrajzi távolság, illetve a szakmai célszerűség érvényesítése céljából intézményünkben nem központosított, hanem osztott iktatási szervezetben történik az iratkezelés. Ennek értelmében a következő területeken folyik iratkezelés: -

Gyermekotthon (Tiszaföldvár-Homok, Beniczky G.u.5.) személyügy (Tiszaföldvár-Homok, Beniczky G.u.5.) iskolai titkárság (Tiszaföldvár-Homok, Beniczky G.u.5.) 103

Az iktatási rend szabályait tekintve az alábbi eljárás rend érvényes valamennyi helyen. Az iratkezelés módja: hagyományos

2. Az iratkezelés felügyelete Az intézményben az iratkezelés felügyeletét az igazgató látja el. Felelős azért, hogy a biztonságos iratkezelés személyi, dologi feltételei és eszközei rendelkezésre álljanak. Feladatai: – Gondoskodik az iratkezelésért és az irattározásért felelős személy kijelöléséről, hiányzása esetén annak helyettesítőjéről. – Évente ellenőrzi az iratkezelési szabályzatban foglaltak betartását. – Intézkedik a szabálytalanságok megszüntetésére. – Szükség esetén kezdeményezi az iratkezelési szabályzat, irattári terv módosítását. Az igazgatót tartós távolléte esetén az iratkezelés felügyeletében az általános igazgatóhelyettes helyettesíti.

3. Az iratok, küldemények átvételének rendje Az intézmény címére (nevére és munkatársai nevére) postai vagy kézbesítés, futárszolgálat, informatikai telekommunikációs eszköz, illetve az ügyfél személyes benyújtása útján érkezett küldemények átvételére az intézmény vezetője jogosult, az „sk. felbontásra” jelölés esetén a címzett, vagy az általa megbízott személy. A küldeményeket a posta a megadott címre, területre viszi, átvétele a megbízott személy feladata: Iskolai részen : iskolatitkár, igazgató-helyettes, pénztáros Gyermekotthoni részen: növendékügyi előadó Fentebb felsorolt dolgozók távolléte esetén a postai meghatalmazással rendelkező alkalmazott veszi át a feladatot. A postai meghatalmazás kiadásáról és nyilvántartásáról az iskolatitkár köteles gondoskodni. Az átvevő, papíralapú iratok esetében az érkezés módjának megfelelő, rendszeresített kézbesítőokmányon olvasható aláírásával és az átvétel dátumának feltüntetésével ismeri el az átvételt. 1. A küldeményeket átvevő köteles ellenőrizni: – – –

A címzés alapján jogosult-e a küldemény átvételére, A kézbesítő okmányon és a küldeményen lévő azonosítási jel egyezőségét, Az iratot tartalmazó boríték, illetve egyéb csomagolás sértetlen-e. 104

–

Ha az irat burkolata sérült vagy felbontottan érkezett a küldeményt átvevő rávezeti a „sérülten érkezett” illetve „felbontva érkezett” megjegyzést, az érkezés keltezését, és aláírja. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell.

2. A beérkezett küldeményeket felvezeti az iktatóprogram „Érkeztetés” oldalára, sorszámmal ellátja, majd 3. átadja munkahelyi vezetőjének bontásra, aki 4. szignálja, megjelöli név vagy szervezeti egység szerint az ügyintézőt és az intézkedés határidejét. 5. A névre szóló küldeményeket felbontás nélkül továbbítja. Amennyiben az hivatalos elintézést igényel, iktatásra vissza kell juttatni az iskolatitkárhoz. 6. Ügyintézés után borítékkal és a válaszlevéllel együtt kerül vissza iktatásra. A küldemény borítékját minden esetben véglegesen az ügyirathoz kell csatolni. Megjegyzés: Téves bontás esetén a felbontó az átvétel és a felbontás tényét a dátum megjelölésével dokumentáltan köteles rögzíteni, majd gondoskodnia kell a küldemény címzetthez való eljuttatásáról.

4. A küldemények felbontása a) Az Intézményhez érkezett küldeményeket az e feladattal az igazgató által megbízott személy látja el érkeztető bélyegzővel. b) A küldemény felbontásakor ellenőrizni kell a jelzett mellékletek meglétét és olvashatóságát. Az esetlegesen felmerülő problémák tényét jegyzőkönyvben, az iraton vagy az előadói íven – a keltezés pontos megjelölésével – rögzíteni kell.

5. A küldemények érkeztetése a) A papíralapú és elektronikus küldemények átvételét érkeztető nyilvántartás segítségével hitelesen dokumentálni, érkeztetni kell. Az érkeztetés az érkeztető bélyegzőnek az iratra való rányomása, az érkeztető szám adása, a nyilvántartás sorszámának rögzítése az iraton, az érkezett küldemény küldőjének, érkeztetőjének, belső címzettjének, az érkeztetés dátumának, a küldemény adathordozójának, fajtájának és érkezési módjának nyilvántartásba vétele. b) Az érkeztetés nyilvántartása – függetlenül az irat adathordozójától – központi adatbázisban történik. Az érkeztetési sorszám évente eggyel kezdődően folyamatos. c) A küldemények érkeztetése a küldemény fajtája, formátuma szerint: Papíralapú küldemények, illetve postafiókba érkező intelligens űrlap, sablon file segítségével történő offline beadvány érkeztetését az erre kijelölt ügykezelő végzi az átvétel igazolásával. Az elektronikus postafiókra érkező elektronikus file (word vagy más formátumú dokumentum), online kitöltésű beadvány

105

ügyfélkapun keresztül – a törvényben szabályozott biztonsági előírások alkalmazása mellett – közvetlenül kitöltött küldemény érkeztetését az ügyviteli rendszer automatikusan végzi a visszaigazolással egyidejűleg.

6. Az ügyintéző kijelölése (szignálás) 335/2005. (XII. 29. ) Korm. Rend.  51. § (1) Az ügykezelő az érkezett iratot köteles a jogosult szervezeti egység vezetőjének vagy a vezető megbízottjának átadni, aki kijelöli az ügyintézést végző személyt (szignálás). Az Iratkezelési Szabályzat rendelkezhet úgy, hogy bizonyos, jól meghatározott iratcsoport esetén szignálás nélkül ahhoz az ügyintézőhöz kell továbbítani az iratot, aki jogosult az ügyben eljárni, az iratkezelési feljegyzéseket megtenni.  (3) Az irat szignálására jogosult meghatározza az elintézéssel kapcsolatos esetleges külön utasításait (feladatok, határidő, sürgősségi fok stb.). Ezeket a szignálás idejének megjelölésével írásban teszi meg. Az intézkedést igénylő leveleket az iskolatitkár szignálásra előkészíti, és a szignálással megbízott vezetőnek továbbítja, aki kijelöli az ügyintézést végző személyt (szignálás).

7. Az iktatás a) Az Intézményhez érkező, illetve ott keletkező iratokat – az 5. b) pontban felsoroltak kivételével – ha jogszabály másként nem rendelkezik, iktatással kell nyilvántartani. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból megállapítható legyen: az irat beérkezésének pontos ideje, az intézkedésre jogosult ügyintéző neve, az irat tárgya, az elintézés módja, a kezelési feljegyzések, az irat holléte. b) 335/2005. (XII. 29. ) Kor. Rend. 47. § Nem kell iktatni, de külön jogszabályban meghatározott módon kell nyilvántartani és kezelni: a meghívókat, a könyveket, a tananyagokat, reklámanyagokat, tájékoztatókat, nem szigorú számadású bizonylatokat, az üdvözlő lapokat, az előfizetési felhívásokat, reklám anyagokat, árajánlatokat, árjegyzékeket, a visszaérkezett tértivevényeket és elektronikus visszaigazolásokat, a közlönyöket, sajtótermékeket a pénzügyi bizonylatokat, számlákat, 106

a munkaügyi nyilvántartásokat, a bérszámfejtési iratokat, az anyagkezeléssel kapcsolatos nyilvántartásokat, a bemutatásra vagy jóváhagyás céljából visszavárólag érkezett iratokat. d) Az iratkezelőnek az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon be kell iktatni. Soron kívül kell iktatni és továbbítani a rövid határidős iratokat, táviratokat, elsőbbségi küldeményeket, a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó „sürgős” jelzésű iratokat. Ha az irat munkaidőn kívüli időben érkezik, azt a következő munkanapon iktatni kell, s a tényleges érkezési, átvételi időpontot a megjegyzés rovatban minden esetben jelezni kell. e) Nyilvántartást kell vezetni az intézmény belső szabályzatairól, havonkénti határidőkről. A nem papír alapú, elektronikus adathordozón érkezett iratokon (pl.: CD-ROM, hajlékony lemez) az ügyirat számát és tárgyát is rögzíteni kell. Az iktatókönyv „Iratjelleg rovatába be kell jegyezni, pl.: „CD-ROM”, a „kezelési feljegyzések” rovatba pedig annak tárolások helyét. Ha az iratok száma egy naptári évben meghaladja a százat, évenként név- és tárgymutatót kell vezetni. Az iratkezelő az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon iktatja be. Soron kívül kell iktatni és továbbítani a határidős iratokat, táviratokat, expressz küldeményeket, a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó „sürgős” jelzésű iratokat. f) Téves iktatás esetén – a papír alapú iktatókönyvben – a bejegyzést áthúzással kell érvényteleníteni oly módon, hogy az érvénytelenítés ténye – az eredeti bejegyzés olvashatósága mellett – kétségtelen legyen. Elektronikus iktatás esetén a változásokat tartalmuk megőrzésével, naplózással dokumentálni kell. A tévesen kiadott iktatószám nem használható fel újra.

8. Az iktatószám 335/2005. (XII. 29. ) Kor. Rend. 40. § (1) Az iktatószám kötelezően tartalmazza a főszám- alszám /évszám/ - egy adat együttesként kezelendő - adatokat, amelyben az évszám az aktuális év négy számjegye. 40.§ (2) Amennyiben az ügyintézés szakmai követelménye szükségessé teszi, az iktatószám tetszőlegesen bővíthető a szervezeti egységre, iktatóhelyre vagy iktatókönyvre utaló, számot, betűt vagy ezek kombinációját tartalmazó azonosítóval a) Az iratokat, az ügyiratra, az ügyirathoz tartozó iratokra, illetve az ügy intézésére vonatkozó legfontosabb adatok rögzítésével, egyedi azonosító számon, iktatószámon kell iktatni. Az iktatást minden évben 1-gyes sorszámmal kell kezdeni.

107

b) Egy iratnak csak egy iktatószáma lehet. Téves iktatás esetén az iktatószám nem használható fel újra. c) Az ugyanazon ügyben, ugyanabban az évben keletkezett iratokat egy főszámon kell nyílvántartani. d) Az alszámokra tagolódó sorszámos iktatásnál az egyedi ügyben keletkezett első irat önálló sorszámot, főszámot kap. Az ügyben keletkező további iratváltás a főszám alszámain kerül nyilvántartásba. Egy főszámhoz korlátlan számú alszám tartozhat. Új alszámra kell iktatni minden beérkező és hivatalból kezdeményezett iratot. A beérkező iratra adott válasz a beérkező irat alszámát kapja. e) Új alszámra kell iktatni – mint hivatalból keletkezett iratot – a határozatokat. A határozatra érkező fellebbezés – mint beérkező irat – új alszámra kerül.

9. Iktatókönyv WIKT 7.1 Iktatókönyv: olyan nem selejtezhető, hitelesített iratkezelési segédeszköz, amelyben az iratok iktatása történik. Papír alapú és elektronikus iktatókönyv is lehet. Iratkezelési szoftver alkalmazása esetén elektronikus iktatókönyv van. 1995. évi LXVI tv. 9. § (2) Elektronikus iratkezelés esetén a közfeladatot ellátó szerv kizárólag olyan iratkezelési szoftvert alkalmazhat, amely a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelel és tanúsítvánnyal rendelkezik. a) Intézményünkben az iktatás a Microsoft Acces WIKT 7.1 iktatóprogramjával történik 2010.január 1. óta. Az elektronikus iktatás gyakorlati tudnivalóiról a szabályzat mellékleteként csatolt (rendszerleírás) kitöltési útmutató részletesen intézkedik: Közfeladatot ellátó szervek iratkezelő rendszere „WIKT” Ügyiratkezelő Rendszer, Verzió: 7.1 b) Az iktatást olyan módon kell elvégezni, hogy az iktatókönyvet – papíralapon és elektronikus formában egyaránt – az ügyintézés hiteles dokumentumaként lehessen használni. Az iratforgalmat minden esetben úgy kell dokumentálni, hogy egyértelműen bizonyítható legyen, ki, mikor, kinek továbbította, vagy adta át az iratokat. c) Elektronikus iktatókönyv használata esetén a módosításokat, tartalmuk megőrzésével, a jogosultsággal rendelkező ügyintéző/ügykezelő azonosítójával és a javítás idejének megjelölésével, naplózással dokumentálni kell. d) A téves iktatás, illetőleg az automatikus iktatásnál hibásan a rendszerbe került iktatás iktatószáma nem használható fel újra, azt az utólagos módosítás szabályainak megfelelően használaton kívül kell helyezni. 108

e) Az elektronikus iktatókönyvet (adatbázist) az év utolsó munkanapján, az utolsó irat iktatása után hitelesen le kell zárni. A programnak automatikusan biztosítania kell, hogy a zárás után a rendszerbe ne lehessen több iratot iktatni. f) A lezárást követően gépi adathordozóra el kell készíteni az elektronikus iktatókönyv (adatbázis) minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott másolatát, vagy papírra kell nyomtatni és azt kell hitelesíteni. g) Az elektronikus úton érkezett iratok automatikus iktatását az Iratkezelési Szabályzat lehetővé teheti. Az automatikus iktatás akkor alkalmazható, ha: az automatikus iktatásra kijelölt ügytípusok iratai elkülönített elektronikus fogadási címre érkeznek; a benyújtás szabályairól az ügyfelek részletes tájékoztatást érhetnek el a közfeladatot ellátó szerv szerv és/vagy a központi rendszer honlapján; a közfeladatot ellátó szerv által előzetesen közzétett formátumban és alakban történik a dokumentum benyújtása; az Iratkezelési Szabályzat rendelkezik a tévesen az automatikus iktatási rendszerbe került iratok kezeléséről. h) Automatikus iktatási rendszer alkalmazása esetén az elektronikus irat beérkezésekor elküldött automatikus visszaigazolás egyben az iktatásról, valamint a fizetési kötelezettségről szóló tájékoztatást is tartalmazhatja. i) Elektronikus dokumentumkezelés esetén az előadói ívet a program az iratkezelés és ügyintézés rögzített adatainak felhasználásával elektronikus úton automatikusan készíti.

10. Az iktatóbélyegző A beérkező iratok iktatásakor az iktatóbélyegző lenyomatát az iraton el kell helyezni, és a lenyomat rovatain ki kell tölteni. A bélyegző lenyomatot az irat első oldalára úgy kell elhelyezni, hogy írást ne fedjen és rovatait pontosan ki lehessen tölteni. Az iktatóbélyegző lenyomata tartalmazza: a szerv nevét, székhelyét, az iktatás sorszámát, az ügyintéző nevét, az érkezés dátumát, az előirat számát, a határidő dátumát.

11. Iktatási adatok Az iktatás során az iktatókönyvben, az iraton, és az előadói íven, továbbá az ügyintézés különböző fázisaiban fel kell tüntetni: – az iktatás sorszámát, – az iktatás időpontját, – az irat küldőjének azonosító adatait, 109

– a külső iktatószámát, – az irat tárgyát, – az ügyintéző szervezeti egység és az ügyintéző azonosító adatait, – az elő- és utóirat iktatószámát, – az elintézés határidejét, – az elintézés módját, – a kezelési feljegyzéseket, – az irattári tételszámot és az irattárba helyezés keltét. Az előadói íven előírt határidőt az iktatókönyv „határidő” rovatába a kitűzött hónap és nap feltüntetésével, grafit ceruzával kell bejegyezni. A határidős ügyiratokat a kitűzött határnapok szerint elkülönítve, a számuk sorrendében kell kezelni. Ha a válasz a kitűzött határidőre vagy a határidő lejárta előtt beérkezik, az ügyiratot a határidős ügyiratok közül ki kell emelni, és a határidő feljegyzést az iktatókönyv „határidő” rovatában ceruzával át kell húzni. A határidő lejártának napján azt a határidős ügyiratot, amelyre válasz nem érkezett, az iratkezelő kiemeli a határidős ügyek közül és átadja az ügyintézőnek.

12. Az iratok szerelése és csatolása: Az irat iktatása előtt meg kell állapítani, hogy van-e előírata. (előzménye) Ha az ügy lezárása után az összetartozó iratok véglegesen együtt maradnak (szerelés), ezt is jelölni kell az iktatókönyvben. A jelölés az irattárba vagy határidőbe helyezés tényének áthúzásával és a „kezelési feljegyzések” rovatban az irat új helyének megjelölésével történik. Ha az ügyben több éven át keletkeznek iratok, az új évben mindig új sorszámot kell adni, és az előző évi anyagot át kell hozni és csatolni az új irathoz.

13. Az irat továbbítása, postázása Az iratok továbbítása és postázása az iskolatitkár feladata. A postán feladott küldemények a „Postaküldemények feladókönyve” C. Sz.ny. 7976-12/új r. sz. Pátria Nyomda által kiadott könyvbe kerülnek bevezetésre.

14. Mutatózás Az iktatott iratokat az év kezdetén újonnan nyitott regiszteres név- és tárgymutató könyvbe mutatózni kell.

110

IV. IRATTÁROZÁS

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet  86. § (1) Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az 1. mellékletként kiadott irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani.  (2) Az iratok selejtezését a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést annak tervezett időpontját legalább harminc nappal megelőzően be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. 335/2005. (XII. 29. ) Korm. Rend 59-63. §  59. § Az irattárba adást és az irattári anyag kezelését dokumentáltan, visszakereshetően kell végezni.  (4) Az irattárban a papír alapú ügyiratokat a közfeladatot ellátó szerv iratkezelési szabályzatában meghatározott rendben kell tárolni. Az elektronikus ügyiratok tárolásának rendjét a közfeladatot ellátó szerv belső szabályzata határozza meg.

1. Irattározás 335/2005. (XII. 29. ) Korm. Rendelet 59. § Az irattárba adást és az irattári anyag kezelését dokumentáltan, visszakereshetően kell végezni. Irattári terv: a köziratok rendszerezésének és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, az intézmény feladat- és hatásköréhez, valamit szervezetéhez igazodó rendszerezésben sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét. Az irattári tervben meg kell határozni az egyes irattári tételszámokhoz tartozó iratok körét, azok megőrzési idejét. Az irattári tételszámokat feladat- és ügykör szerint csoportosítjuk. Az irattári tervet évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot a tárgy év december 31-ig kell elvégezni. A feladat telesítéséért az igazgató felelős. Az irattári terv a szabályzat része. 2. Az iratok elhelyezése a központi irattárban Az 5 évnél régebbi keletű, teljes naptári év ügyiratait az azokhoz tartozó iktató- és segédkönyvekkel a központi irattárba kell elhelyezni. A kézi irattár érintett ügyiratainak központi irattárba történő elhelyezését az ügykezelő köteles elvégezni a tárgyévet követő év január 31-ig.

111

A központi irattárba helyezés előtt az ezzel megbízott iratkezelő köteles az iratot megvizsgálni abból a szempontból, hogy az az irattározási szabályoknak megfelel-e teljes-e. A központi irattárban az irattári terv szerint elkülönülő csoportokba tartozó iratokat különkülön kell kötegelni és minden kötegen fel kell tüntetni az irattári jelet.

Záradék Az Iratkezelési szabályzatban nem rögzítettekre a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet az iránymutató.

Tiszaföldvár-Homok, 2014. szeptember 11.

Szabó Mihály intézményvezető

112

Az iratkezelési szabályzat alkalmazása során használt fogalmak Archiválás: elektronikus iktatókönyvek és adatállományaik, valamint dokumentumok hosszú távú biztonságos megőrzése elektronikus adathordozón.

elektronikus

Átadás: irat, ügyirat vagy irategyüttes kezelési jogosultságának dokumentált átruházása Beadvány: a szervezetünkhöz érkező hagyományos (vagy elektronikus) irat amely rendeltetésszerűen szervezetünknél marad. Csatolás: a nem ugyanahhoz az ügyirathoz tartozó különböző iratok átmenti jellegű összekapcsolása. Egészségügyi adat: az ellátott testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált mért, leképezett vagy származtatott adat, továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás), illetve az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1999.évi XLVII. Törvény 4.§ (1) bekezdése szerinti esetben a szexuális szokásokra vonatkozó adat. (csak az egészségügyi intézményeknél!) Egészségügyi dokumentáció: a gyógykezelés során a betegellátó tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától, vagy formájától. (csak az egészségügyi intézményeknél!) Elektronikus irat: számítástechnikai program felhasználásával – elektronikus formában rögzített – elektronikus úton érkezett, illetve továbbított irat, amelyet számítástechnikai adathordozón tárolnak. Elektronikus tájékoztatás: olyan kiadványnak nem minősülő elektronikus dokumentum, amely az iktatási számról, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, az ügy ügyintézőjéről és az ügyintéző hivatali elérhetőségéről értesíti az ügyfelet. Előadói ív: az ügyirat elválaszthatatlan részét képező, illetve azzal közös adatbázisban kezelt iratkezelési segédeszköz. Olyan ügyviteli irat, amely az ügy intézésével kapcsolatos tartalmi és formai (alaki) információkat, adatokat tartalmaz, s amely a hozzászerelt iratokkal ügyiratdarabot vagy ügyiratot képez. Az előadói ív két vagy több lapból állhat. Érkeztetés: az írásbeli ügyvitelnek az iktatást megelőző fázisa (azonosítóval történő ellátása és adatainak nyilvántartásba vétele), amelynek során rögzítik a beadvány beérkezésének keltét, elektronikus irat beérkezése esetén kitöltik az érkeztető képernyőrovatokat. Feladatkör: azoknak a feladatoknak az összessége, amelyeket az intézmény vagy személy végez az ügyintézési munkafolyamat során.

113

Gyűjtőív: a több más szerhez és/vagy szervezeti egységhez intézett megkeresésre beérkező válaszokat - külön új iktatószám adása nélkül – együttesen nyilvántartó ív, amely az ügyirat részét képezi, abban van elhelyezve; a gyűjtőív tartalmazza az alap(kezdő)irat iktatószámát, tárgyát, továbbá a rovatokat a beérkező válaszok sorszámainak, a beküldők iktatószámainak (azaz az idegen iktatószámoknak) a beérkezés keltének nyilvántartására. Gyűjtőszám: azaz iktatási sorszám, amely alatt a többi más szervhez és/vagy szervezeti egységhez intézett megkeresésre beérkező válaszokat – külön iktatás nélkül – a beérkezés ideje szerinti folyószámmal ellátottan, az ügyiratban lévő gyűjtőíven tartjuk nyilván; a gyűjtőszámként használt iktatószámot az iktatókönyv „kezelési feljegyzések” rovatában jelölni kell. Iktatás: az iratkezelésnek az érkeztetés és az azt követő postabontás utáni fázisa (az irat iktatószámmal történő nyilvántartásba vétele), az iratnyilvántartás alapvető része, amelynek során a beadványt, illetve a saját keletkeztetésű iratot iktatószámmal látják el a szervezetnél és kitöltik az iktatókönyv, illetve az iktatóbélyegző lenyomat rovatait; (elektronikus irat esetében az iktató képernyő rovatait töltik ki.) Iktatókönyv: Olyan nem selejtezhető, hitelesített iratkezelési segédeszköz, amelyben az iratok iktatása történik. A szervezetünk rendeltetésszerű működése során keletkezett (nála keletkezett, hozzá intézett és megőrzött) ügyviteli irtok (beadványok, kiadmányok, belső ügyviteli iratok) nyilvántartására szolgáló, folyamatos sorszámú oldalakkal ellátott, évenként hitelesen megnyitott és lezárt iratnyilvántartó könyv, (amely készülhet elektronikus adathordozón is). Iratnak kell tekinteni és e szabályzatban előírt módon kell kezelni minden olyan szöveget, számadatsort, térképet, tervrajzot és vázlatot – a megjelentetés szándékával készült könyv jellegű kézirat kivételével – amely valamely működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett. Nem kell iratnak tekinteni a rendszeresen kapott hivatalos lapokat (közlönyöket) napilapokat, folyóiratokat, könyveket, reklám- és propagandaanyagokat. Iktatószám: olyan egyedi azonosító, amellyel a közfeladatot ellátó szerv látja el az iktatandó iratot. Iratkezelés: az irat készítését, nyilvántartását, rendszerezését és selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátást, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását együttessen magába foglaló tevékenység. Irattár: az intézményben megfelelően kialakított és felszerelt, az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzésére alkalmas helyiség. Irattárba helyezés: az irattári tételszámmal ellátott ügyirat irattárban történő dokumentált elhelyezése, illetve kezelési jogának átadása az irattárnak az ügyintézés befejezését követő időre.

114

A kézi, átmeneti (operatív) irattár: a két évnél nem régebbi iratok őrzésére, tárolására szolgál, mely az iskolatitkár (az iratkezelést végző személy irodájában) van kialakítva. Központi irattár:a két. évnél régebbi keletű iratok tárolására szolgáló helyiség. (A kézi és a központi irattárral kapcsolatos szabályozásra csak akkor van szükség, ha ilyen irattárak kialakítására sor kerül.) Irattári anyag: a szervezetünk működése során keletkezett vagy hozzá érkezett és rendeltetésszerűen az irattárba tartozó iratok összessége. Irattári terv: a köziratok rendszerzésének és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, az intézmény feladat- és hatásköréhez, valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésben sorolja fel, s meghatározza kiselejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét. Irattári tételszám (jel): az ügy típusát, ágazati hovatartozását, továbbá az irat selejtezhetőség szerinti csoportosítását mutatja, egyúttal meghatározza az iratok irattári helyét is. Irattározás: az iratkezelés része, az a tevékenység, amelynek során a szervezetünk működése során keletkező és hozzá kerülő, rendeltetésszerűen hozzá tartozó és nála maradó iratok irattári rendezését, kezelését és őrzését végzi. Kapcsolatos szám: ugyanazon iratképző valamely másik ügyiratának száma, amely ügyiratnak tárgya, illetve annak ismerete közvetve segítséget nyújt a kérdéses ügy elintézéséhez. Kezelési (ügyviteli) feljegyzések: az ügy(ek)ben keletkező ügyviteli iratokon tett feljegyzések, többnyire utasítások, amelyek az ügyek tartalmi és/vagy formai intézését érintik. Kézbesítés: a küldeménynek kézbesítő szervezet, személy, adatátviteli eszköz útján történő eljuttatása a címzetthez. Kiadmány: a jóváhagyás után letisztázott és a kiadmányozásra jogosult részéről hiteles aláírással ellátott, lepecsételt irat. Kiadmányozás (kiadványozás): a már felülvizsgált végleges kiadmány (elintézés) tervezet jóváhagyását, letisztázhatóságát, elküldhetőségének engedélyezését jelenti a kiadmányozásra jogosult részéről („K” betűjellel). Kiadmányozó: a kiadmányozásra vonatkozó szabályok szerint az intézményvezető részéről kiadmányozási joggal felhatalmazott személy, akinek kiadmányozási hatáskörébe tartozik a kiadmány aláírása. Közirat: a keletkezés idejétől és az őrzés helyétől függetlenül minden olyan irat, amely a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozik vagy tartozott. (A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló, módosított 1995.éviLXVI. törvény 3.§-a alapján a közfeladatot ellátó szerv: az állami vagy helyi

115

önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv és személy.) Közlevéltár: a nem selejtezhető közokiratokkal kapcsolatos levéltári feladatokat – ideértve a tudományos és igazgatási feladatokat is – végző, közfeladatot ellátó szerv által fenntartott levéltár. Központi iktatás: az egész szervezetre egy helyen, folyamatosan és egy iktatókönyvben, illetve számítógépen történő iktatás. (Csak akkor kell rögzíteni, ha az iratkezelési feladatok ellátása ilyen szervezeti keretek között történik.) Küldemény: a beérkezett, illetve továbbításra előkészített irat, (elektronikus úton érkezett, illetve küldött elektronikus irat), amelyet kézbesítés céljából burkolatán vagy a hozzá tartozó listán címzéssel láttak el. Küldemény bontása: az érkezett küldemény biztonsági ellenőrzése, felnyitása, olvashatóvá tétele. Láttamozás: az elintézési (intézkedési) tervezet (javaslat) felülvizsgálatát, véleményezését (javítását, tudomásul vételét, jóváhagyását) biztosító aláírás vagy kézjegy, illetve ezt helyettesítő számítástechnikai művelet. Levéltári anyag: az irattári anyagnak a levéltárban őrzött maradandó értékű része. Maradandó értékű irat: a gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, nemzetbiztonsági, tudományos, művelődési, műszaki és egyéb szempontból jelentős, a történelmi múlt kutatásához, megismeréséhez illetőleg a közfeladatok folyamatos ellátásához és az állampolgári jogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen, más forrásból nem vagy csak részlegesen megismerhető adatot tartalmazó irat. Másodlat: a több példányban, egyidejűleg készült eredeti irat egyik hiteles példánya, amelyet az első példányon lévővel azonos pecsét és aláírás hitelesít. Másolat: valamely eredeti iratról keletkezése után készült példány, amely hasonmás (szövegés formahű), egyszerű (nem hitelesített) és hiteles (hitelesítő záradékkal ellátott) iratmásolat lehet. Megsemmisítés: a kiselejtezett irat végleges, a benne foglalt információ helyreállításnak lehetőségét kizáró módon történő hozzáférhetetlenné tétele, törlése Melléklet: valamely irat szerves tartozéka, annak kiegészítő része, amely elválaszthatatlan attól. Mellékelt irat: az iratnak szerves része, tartozéka, attól – mint kísérő irattól – elválasztható. Minősített adat: a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben (a módosított 1995.éviLXVI.tv.) meghatározott köziratban szereplő államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó adat, a szóban közölt államtitkot vagy szolgálati titkot képező információ, államtitkot vagy szolgálati titkot képező információt hordozó objektum, technikai

116

eszköz, nem tárgyiasult formában megjelenő államtitkot vagy szolgálati titkot képező információ, eljárási mód vagy más ismeretanyag, közirat. (Az államtitokra és a szolgálati titokra vonatkozó előírásokat az 1995.évi LXV. Törvény tartalmazza.) Mutatózás: a nyilvántartási munkának az iktatást követő szakasza, célja: az irat iktatószámának megállapítása a visszakeresésnél. Orvosi titok: a gyógykezelés során az adatkezelő tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adat, továbbá a szükséges vagy folyamatban lévő, illetve a befejezett gyógykezelésre vonatkozó, valamint a gyógykezeléssel kapcsolatban megismert egyéb adat. (csak az egészségügyi intézményeknél!) Osztott iktatatás: a központi irodában, de belső szervezeti egységenként, vagy belső szervezeti egység önállóan, saját iktatókönyvvel, illetve elektronikusan történő iktatás. (Csak akkor kell rögzíteni, ha az iratkezelési feladatok ellátása ilyen szervezeti keretek között történik.) Selejtezés: az iratoknak az irattári tervben szereplő őrzési idő lejártát követően történő megsemmisítésének előkészítése. Számítástechnikai adathordozó: számítástechnikai eljárással adatokat rögzítő, tároló adathordozó (mágnesszalag, hajlékony és merevlemez, CD stb.), amely az adatok nyilvántartását, azonosítását, kezelését és visszakeresését biztosítja. (Elektronikus iktatás esetén) Szerelés: az ugyanahhoz az ügyirathoz tartozó különféle ügyiratdarabok (elő- és utóiratok) végleges jellegű összekapcsolása, amelyet az iktatókönyvben és az iratokon egyaránt jelölni kell. (Az iratok összekapcsolását elektronikus iktatás esetén is értelemszerűen jelölni kell.) Szignálás: az ügyben intézkedni, eljárni illetékes szervezeti egység és/vagy ügyintéző kijelölése, az elintézési határidő és a feladat meghatározása. Továbbítás: az ügyintézés során az irat eljuttatása az egyik ügyintézési ponttól a másikhoz, amely elektronikusan tárolt irat esetén megvalósulhat az irathoz való hozzáférés lehetőségének bizonyításával is. Ügyintézés: az intézményünk valamely szervezeti egységének működésével, vagy személy tevékenységével kapcsolatban keletkező ügyek ellátása, az eközben felmerülő tartalmi (érdemi), formai (alaki) kezelési, szóbeli és/vagy írásbeli munkamozzanatok sorozata, összessége. Ügyintéző: az ügy(ek) intézésére kijelölt személy, azaz az ügy előadója, aki az ügyet döntésre előkészíti. Ügyirat: az intézmény rendeltetésszerű működése, illetve ügyintézése során keletkező irat, amely az ügy valamennyi ügyintézési fázisában keletkezett ügyiratdarabokat tartalmazza. Egy ügyben keletkezett valamennyi irat.

117

Ügyiratdarab: Az ügyiratnak az a része, amely az ügy intézésének valamely, egy-egy fázisában keletkezett iratokat tartalmazza. Ügykezelő: iratkezelési feladatokat végző személy Ügykör: az intézmény, annak belső szervezeti egysége vagy személy hatásköre és illetékessége által meghatározott, összetartozó vagy hasonló egyedi ügyek összessége, csoportja. Ügyvitel: az intézmény folyamatos működésének alapja, az ügyintézés egymás utáni résztevékenységeinek (mozzanatainak) sorozata, illetve összessége, amely az ügyintézés formai és technikai feltételeit, a szolgáltatások teljesítését foglalja magában. Vegyes iktatás: részben központilag, részben szervezeti egységenként történő iktatás. (Csak akkor kell rögzíteni, ha az iratkezelési feladatok ellátása ilyen szervezetben történik.)

118

Irattári terv a 78/2012. (XII.28.) BM rendelet alapján I. Általános rész Szervezet, működés

Selejtezési Levéltár idő (év) Intézmények, érdekeltségi körbe tartozó gazdasági társaságok alapítása, alapító okiratok, tevékenység változása, megszüntetése, irányítással és működéssel kapcsolatos elvi ügyek, szervezeti és működési szabályzat, fejlesztési tervek, ellenőrzési jegyzőkönyvek, minőségirányítási program

NS

15

Kollektív szerződés

NS

15

Közalkalmazotti Tanács ügyei

NS

15

Munkabalesetek és foglalkozási betegségek nyilvántartása

75

–

Munkáltatói juttatások elvi ügyei

NS

1

Statisztika (éves)

NS

15

Alapítványokkal, nonprofit szervezetekkel kapcsolatos ügyek

NS

15

A hivatal működtetésével, karbantartásával kapcsolatos ügyek

5

–

Vállalkozási szerződések

5

–

Beszámolók, jelentések, munkatervek (éves polgármesteri, jegyzői, szakigazgatási, intézményi)

NS

15

Vezetői értekezletek jegyzőkönyvei, emlékeztetői

NS

15

Minőségbiztosítási, minőségirányítási rendszer, teljesítménykövetelmény célmeghatározása, teljesítményértékelés általános iratai Iratkezelés, ügyvitel

NS

15

Iratkezelési szabályzattal és irattári tervvel kapcsolatos ügyek

NS H

Kiadmányozásra használt és más, joghatás kiváltására alkalmas bélyegzők, elektronikus aláírások nyilvántartása

NS HN

119

Iktató- és mutatókönyv, irattári segédkönyvek

NS 15

Iratselejtezési jegyzőkönyvek

NS HN

Személyzeti, bér- és munkaügyek

Létszám- és bérgazdálkodási ügyek (éves)

NS

15

Köztisztviselői, közalkalmazotti nyilvántartások

NS

HN

Magánnyugdíjpénztárral, önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztárral, önkéntes egészségpénztárral kötött szerződés

NS

HN

Bérnyilvántartás (bérkarton)

75

–

Kinevezés, megbízás, besorolás, átsorolás, áthelyezés, minősítés, egyéni teljesítményértékelés iratai, munkaköri leírás, felmentés a képesítési előírás alól, esküokmányok, hatósági bizonyítványok, címek, kitüntetések adományozása, közszolgálati munkaviszony igazolása, rendelkezési, tartalékállományba helyezés (erről tájékoztatás) és megszüntetés, felmentés, munkavégzés alóli felmentés, nyugdíjazás, végkielégítés, eseti megbízások, összeférhetetlenség, kirendelés, prémium évek programba helyezés

50

–

A foglalkoztatottak illetményügyei (bérjegyzék, illetménykiegészítés, illetménypótlékok, személyi illetmény megállapítása, illetményeltérítés, járulék elszámolás, jutalom, munkáltatói kölcsön, távolléti díj, letelepedési támogatás, köztisztviselői, közalkalmazotti juttatások stb.)

a jogviszony megszűnésétől

50

–

a jogviszony megszűnésétől

Egy hónapot meghaladó fizetés nélküli szabadság ügyek

75

–

Baleseti, rokkantsági ügyek

50

–

Tanulmányi szerződés

10

–

Megbízási szerződések

5

Pénz- és vagyonkezelés

Ingatlan- és vagyonnyilvántartás; tulajdonjog-, szolgalmi jog, vezetékjogrendezés, nyilvántartás

NS HN

Költségvetési beszámoló (éves)

NS 15

Gazdasági program

NS 15 120

Költségvetéssel és pénzkezeléssel kapcsolatos ügyek (adósságrendezés, átcsoportosítás, céltartalékok felhasználása, pénzmaradvány elszámolása, pótelőirányzat, reorganizáció, számviteli rend, intézmények közüzemi számlájának rendezése)

15

–

Közbeszerzéssel járó beruházások, építési koncessziók szervezése és pénzügyi lebonyolítása, épületfenntartás, felújítási terv, felújítások szervezése és pénzügyi lebonyolítása, közbeszerzés lebonyolítása, településüzemeltetéssel, fejlesztéssel kapcsolatos feladatok

5

–

Bizonylatok (bevétel-kiadási bizonylatok, pénztárbizonylatok, pénztárnaplók, számlák, számlatömbök tőpéldányai, készpénzellátmány bizonylatai)

8

–

Költségvetési beszámoló (időszaki)

10

–

Gépkocsik üzemeltetése (biztosítás a lejárat után, menetlevél, szerviz, üzemanyag stb.)

2

–

II. Különös rész Egészségügyi igazgatás

Egészségügyi alapellátás helyzetfelmérése és megszervezése

NS 15

Iskola-egészségügyi szolgálat szervezése

NS 15

Körzeti egészségügyi, háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi, gyógyszerészi, védőnői, ügyeleti ellátás megszervezése

NS 15

Társadalombiztosítási járulékügyek

75

–

Foglalkozás-egészségügyi ellátás megszervezése

10

–

Szociális igazgatás

Személyes gondoskodás körébe tartozó alapszolgáltatást, szakosított ellátásokat biztosító intézmény vagy vállalkozás működésének engedélyezése, ellenőrzése, nyilvántartása

NS HN

Szociális ellátásra jogosultak, rendszeres segélyben részesülők, gondozottak nyilvántartása

NS HN

Közgyógyellátási ügyek (méltányosság)

5 121

-

Környezetvédelmi, építési ügyek, vízügyek, településrendezés, területrendezés és kommunális igazgatás Bontási, építési, összevont építésügyi hatósági, egyszerűsített építési, NS 15 használatbavételi, fennmaradási engedély; szabálytalanságot feltáró építésügyi hatósági ellenőrzés, építésügyi, eljárási bírság, bontási, átépítési kötelezés Telekrendezés (telekalakítás, telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatár-rendezés NS 15 stb.) Hulladéklerakó-helyek (szilárd, állati eredetű, folyékony) kijelölése, létesítése, NS 15 hulladékkezelési szerződések, hulladékgazdálkodási program Zöldterületek létesítése, fenntartása (parkok, játszóterek)

NS 15

Vízi közüzemi tevékenység koncepciója, vízrendezési programok

NS 15

Ivóvíz, szennyvízdíjak megállapítása

10

–

Lakásügyek Bérlakások nyilvántartása

NS HN

Lakásbérleti szerződés, lakáscsere, lakáshasznosítás (lejárat után), lakásbérleti szerződés megszűnése

5

–

Gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás Gyámhatósági és gyermekvédelmi munka szakmai, felügyeleti ellenőrzése (éves értékelés)

NS 15

Gyermekvédelmi kedvezmény nyilvántartása

NS HN

Személyes gondoskodás körébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások

5

-

Gyermekvédelmi kedvezmény nyilvántartása

NS HN

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartása

NS HN

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére kiadott igazolások

122

5

–

Köznevelési és művelődésügyi igazgatás Közoktatási fejlesztési és intézkedési terv, esélyegyenlőségi intézkedési terv

NS 15

Nevelési és pedagógia program, minőségirányítási program

NS 15

Iskolaszék alakítása, tagok delegálása, egyéb iskolaszéki ügyek

NS 15

Tanköteles és fejlesztő iskolai oktatásra köteles tanulók nyilvántartása

NS HN

Közoktatási, kulturális megállapodások

NS 15

Óvodákkal és egységes óvoda-bölcsődékkel kapcsolatos iratok

15

–

Általános iskolákkal és alapfokú művészetoktatási intézményekkel kapcsolatos iratok

15

–

Szakiskolákkal kapcsolatos iratok

15

–

Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézménnyel kapcsolatos iratok

15

–

Diákotthonokkal és kollégiumokkal kapcsolatos iratok

15

–

Szakszolgáltatással, szakmai szolgáltatással kapcsolatos iratok

15

–

Gyermekek szakértői vizsgálata, iskolaérettséget tanúsító vizsgálat, szakvélemény

5

–

Tanuló- és gyermekbaleseti ügyek

5

–

Közoktatási Információs Rendszer ügyei

5

–

Ünnepségek, ünnepélyek, rendezvények szervezése

5

–

123

Az ÉATÁI tagozat Autista csoportjának általános személyi és tárgyi feltételei

A nevelés-oktatás tartalmát a NAT, a 32/2012 EMMI rendelet autizmusra vonatkozó fejezete, a Helyi Tanterv és az egyes tanulók egyéni szükségletei alapján kialakított Egyéni Fejlesztési Terv határozza meg. A Helyi Tanterv az Autizmus Alapítvány által kidolgozott „Tanterv pervazív fejlődési zavarban szenvedő (autista/autisztikus) gyermekeket nevelő-oktató iskolák számára” című OKI mintatantervet vettük figyelembe. Amennyiben a speciális csoport egy intézményen belül, annak egyik egységeként működik, fontos, hogy kialakításakor ügyeljünk arra, hogy a csoport rugalmasan kapcsolódhasson az intézményi életbe: tehát a speciális csoport egyidejűleg nyújtson egyrészt biztonságos, szenzorosan és szociálisan nem túlságosan inger-gazdag, megterhelő környezetet, ahová szükség esetén visszavonulhatnak a tanulók, másrészt biztosítson rugalmas kapcsolódási, részvételi lehetőséget az intézményi életbe. A fizikai környezet kialakítása a speciális iskolai csoportban Minimális feltételek (bútorzat és berendezés): a fix napirendek rögzítésére szolgáló, központi helyen lévő napirendi fal egyéni fejlesztő helyiség, mely nem zsúfolt, szenzorosan ingerszegény, és könnyen átrendezhető az egyes gyermekek szükségletei szerint (tanulói asztal, min. 2 szék, zárható szekrény, eltakarható, nagy tükör, egy magas polc a kommunikáció tanításához, szőnyeg) öltözők (fiú/lány) a 20/2012 EMM I rendelet szerinti felszereléssel és az önállósághoz szükséges egyéni vizuális segítségekkel, melyek lehetnek mobilak is a tanteremben az önálló és csoportos feladatvégzés helye: gyermekenként tanulóasztal, szék, polc, lámpa az önálló feladatvégzéshez, körbeülhető asztal megfelelő számú székkel, egyéni vizuális segítségek szabadidős tér (nyitott polcok és zárt szekrény, egyszínű szőnyeg, asztal, székek, vizuális segítségek, az önállóságot segítő vizuálisan szervezett szabadidős feladatok, a választékot megjelenítő kommunikációs táblák) a mozgásfejlesztés helyszíne (az adott intézménytípusban a 20/2012 EMMI rendelet szerinti felszerelések, és az önállósághoz szükséges egyéni vizuális segítségekkel/melyek lehetnek mobilak is) vizesblokk (nem feltétlenül szükséges, hogy a speciális csoport számára külön vizes- blokk álljon rendelkezésre, amennyiben a napirendi egyeztetők, folyamatábrák és más vizuális segítségek zavartalanul használhatók) étkező (amennyiben a csoport egy intézmény egységeként működik, lehetővé kell tenni, hogy az autizmussal élő tanulók szükség esetén külön étkezhessenek) sportudvar (a 20/2012 EMM I rendelet szerint, különösen ügyelve a biztonsági szempontokra) amennyiben az intézményben tankonyha, kézműves műhely, zeneterem stb. áll rendelkezésre, az autizmussal élő tanulók számára legyen hozzáférhető kiszámítható, előre tervezhető órarend szerint.

124

Optimális feltételek: egyéni fejlesztő helyiség helyiség a szülővel/gondozóval történő megbeszélésekhez az önálló feladatvégzés speciálisan, a funkcióra kialakított terme, vagy helye, paravánokkal vagy egyéb módon leválasztott egyszemélyes munkaasztallal és székkel, polcokkal a munkarend kialakításához és saját fényforrással minden tanuló számára csoportos fejlesztés helye: körbeülhető asztal megfelelő számú székkel szabadidős tér: puha, egyszínű szőnyeg, szervezett szabadidőhöz egy személyes asztal és szék, polc, lámpa, nyitott játékpolc és/vagy zárható szekrény, melyen kommunikációs kártyák mutatják a választékot, egyéni vizuális segítségek (pl. viselkedési szabályok, jutalom-és választótáblák, vizuális órák) a mozgásfejlesztés helyszíne egyéni vizuális segítségekkel és különféle, a tanulók életkorához, mozgásállapotához és érdeklődéséhez illeszkedő szenzomotoros fejlesztő eszközökkel (pl. labdamedence, trambulin, szobakerékpár, gördeszka, óriás labda, szenzoros szoba, tér (különösen javasolt speciális csoportok esetén, a súlyosan, halmozottan sérült gyermekek ellátásában). A szenzoros szobában biztosított ingerek többek között a következők lehetnek: megnyugtató zene, vibrációs párnák, optikai szálak, tükrös labdák, buborékfújók, vízágyak, tapogató falak, fények és projektorok. A multiszenzoros környezet összeköthető kapcsolókkal úgy, hogy nyomás, hang vagy mozgás hozzon működésbe egy-egy szerkezetet. Ez a megoldás segíti az ok-okozati összefüggések megértését. Amennyiben az intézményben nem hozható létre szenzoros tér (szoba), akkor is lehetséges és hasznos az érzékszervekhez kapcsolódó eszközök, készletek összeállítása, beszerzése. vizesblokk az alapvető, önállósági és az önálló háztartási munkákhoz szükséges berendezésekkel, felszerelésekkel és egyéni vizuális segítségekkel étkező (amennyiben a csoport egy intézmény egységeként működik, lehetővé kell tenni, hogy az autizmussal élő tanulók szükség esetén külön étkezhessenek) tankonyha zeneszoba (ritmus és ütős hangszerekkel) kézműves műhelyek Személyi feltételek speciális csoportban Minimálisan biztosítandó személyi feltételek: a Közoktatási Törvényben előírt, csoportonként 1, az autizmus területén elméleti tudással és gyakorlati tapasztalattal rendelkező gyógypedagógus és 6 tanulónként 1 gyógypedagógiai asszisztens. Optimális személyi feltételek: 2 tanuló:1 szakember arány folyamatos biztosítása, szükség esetén 1:1 arány biztosítása legalább az idő egy részében. Rendszeres konzultáció lehetősége: autizmusban képzett gyermekpszichiáterrel és/vagy pszichológussal, autizmus-szakértő gyógypedagógussal, kiegészítő terápiák szakembereivel, logopédussal. A teljes tantestület és más munkatársak is rendelkeznek alapismeretekkel az autizmussal kapcsolatban.

125

Fejlesztő eszközök, felszerelések listája Minimális felszerelések listája: A pedagógusok munkájához szükséges alapfelszerelések: digitális fényképezőgép, számítógép, színes nyomtató, lamináló, lamináló fólia, tépőzár, különböző színű kartonok, a strukturált feladatok kialakításához dobozok, irodaszerek (pl. olló, ragasztó, tűzőgép) Mivel a különféle eszközök a gyermekek fejlődésével változnak, szükséges anyagi keretet biztosítani az eszközök megújításához az intézmény számára. Tér-idő szervezés: gyermekenként egyénre szabott napirend, strukturált, vizualizált, önálló feladatok készlete (melyek tartalmilag és szervezettségükben a gyermek fejlődésével változnak), az önállóságot segítő vizuális algoritmusok, egyéb vizuális segítségek (pl. választótáblák, zseton-gyűjtők, viselkedési szabályok). Különböző, az idő múlását vizuálisan, vagy hangjelzéssel konkréttá tevő időmérő eszközök (pl. tojásfőző óra, homokóra) Kommunikáció fejlesztés: alternatív és augmentatív kommunikációs rendszerek készítésére alkalmas eszközök, személyes szótárak, anyagok készlete egyénre szabottan (tárgyas, fotós, rajzos és írott szimbólumszinteken is) Szociális készségek és szabadidő: magányos játékhoz szükséges, életkornak és fejlődési szintnek megfelelő játékkészletek (pl. konstrukciós játékok, kirakók, puzzle-k, logikai játékok, könyvek, újságok) társasjátékok, babzsákok, érzelmi állapotokat és különböző társas helyzeteket ábrázoló képsorozatok, én-könyv és napló gyermekenként, kültéri és beltéri mozgásos játékok (pl. trambulin, hinta, különböző méretű labdák, roller) Tantárgyakhoz kapcsolódó egyedi taneszközök, tananyagok Önkiszolgálás, önállóság: a mindennapi életben használatos, az önkiszolgálást, önállóságot szolgáló különböző háztartási eszközök, a gyermekek életkorának megfelelően (pl. vasalás, mosás, takarítás, tisztálkodás eszközei) A motiváció megalapozását segítő eszközök: különböző szenzoros játékok, az egyes gyermekek speciális érdeklődésének megfelelő játékok, anyagok, eszközök kölcsönözhető szakirodalom a szülők számára Optimális esetben a minimális jegyzék kiegészülhet a következőkkel: interaktív tábla tanulók számára hozzáférhető számítógép(ek), csoportonként legalább 1 db különböző fejlesztő játék-és oktató szoftverek (pl. Wii) Boardmaker szoftver (a képes szintű vizuális segítségek és kommunikációs eszközök készítéséhez) színes nyomtató CD és DVD lejátszó zenei anyagokkal és filmekkel (a gyermekek életkorának és érdeklődésének megfelelően) kamera és televízió 126

fényképezőgép különböző méretű, típusú kommunikációs könyvek gyermekenként különböző programozható kommunikátorok (amennyiben nem beszélő gyermekeket lát el a csoport) ELA (Every Day Activities, Mindennapi Élet Tevékenységei) képsorozat a szociális és nyelvi fejlesztéshez (amennyiben a tanulók képeket értenek) speciális számlapú vizuális órák kölcsönözhető szakirodalom és fejlesztő eszközök a szülők számára.

127

Az iskolai könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata 1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SZMSZ-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, d) rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik a Városi Könyvtárral. Az intézmény számára vásárolt vagy adományozott dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhelynyilvántartást kell vezetni.

2. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az iskola pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. 128

Az iskolai, kollégiumi könyvtár kiegészítő feladatai továbbá: a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása, b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, d) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.

3. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok Könyvtárunk közreműködik lebonyolításában.

az

iskolai

tankönyvellátás

megszervezésében,

Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros-tanár – részben munkaköri feladatként, részben megbízásos formában – a következő feladatokat látja el: előkészíti az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok végrehajtását előkészítő felmérést végez, és lebonyolítja azt közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében, folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását, követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását, követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét, az éves tankönyvrendeléskor beszerzi azokat az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket, a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására.

Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak.

Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján.

129

meghatározó

rendelkezéseit

4. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni A könyvtár szolgáltatásai a következők szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban), tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése, információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével, lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata, tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról. más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza.

A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes. A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. 130

A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár minden kedden 1230 – 14,30-ig tart nyitva. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni. A könyvtárban elhelyezett tanulói gépek forgalmazását ellenőrizzük. A tanári kézikönyvtár Az iskolai könyvtár részét képezi a „Tanári kézikönyvtár” is, amelynek anyagai a tanáriban egy erre a célra kijelölt szekrényben vannak elhelyezve; s a vele kapcsolatos kölcsönzési és egyéb feladatokat szintén az iskolai könyvtáros tanár látja el.

131

1.sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez Gyűjtőköri szabályzat 1. Az iskolai könyvtár feladata: Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. 2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai: Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg. Az állománybővítés fő szempontjai: Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre. Az állománybővítés főbb irányai a következő tényezők figyelembe vételével határozhatók meg: A klasszikus szerzők mindhárom műnemhez tartozó köteteiből még bőven van pótolnivaló elsősorban az ajánlott olvasmányokból. Viszonylag alacsony a határainkon túl élő magyar nyelvű írók és költők műveinek száma, ezért ezek beszerzése elengedhetetlen. 3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők Az iskola pedagógiai programja: Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt a pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, ahol biztosítja a szükséges dokumentumok, pl. verseskötetek, kötelező olvasmányok, növényhatározók, atlaszok stb. használatát is. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a könyvtáros segítségével a magyar nyelv és irodalom tantárgy tantervi követelményeiben szereplő könyvtári órák megtartásra kerüljenek, és a gyűjtőköri szabályzatban szereplő dokumentumok, valamint a katalógus és a könyvtár, mint rendszer használatát a diákok elsajátíthassák. 132

4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai: Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató - nevelőmunkát. A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt. 4.1 Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör): Fő gyűjtőkör: A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés. A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg: lírai, prózai, drámai antológiák klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei egyes klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom) tematikus antológiák életrajzok, történelmi regények ifjúsági regények általános lexikonok enciklopédiák az újonnan belépő hit- és erkölcstan tantárgy tanításához szükséges dokumentumok a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek az általános iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok a megyére és városunkra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához, pl. mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek, az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei Mellék gyűjtőkör: a fő gyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok.

133

4.2. Tipológia / dokumentumtípusok: a) Írásos, nyomtatott dokumentumok könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv térképek, atlaszok b) Audiovizuális ismerethordozók képes dokumentumok (DVD, videokazetta) hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD) c) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k Egyéb dokumentumok: pedagógiai program pályázatok oktatócsomagok e) Az iskola könyvtára lassan gyarapszik, köszönhetően a pályázatoknak, a különböző ingyenesen biztosított új kiadványoknak, illetve az adományozott használt könyveknek. Pénzügyi okokból jelenleg beszerzéseink kizárólag a tankönyvekre korlátozódnak.

134

2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat 1. A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói és a tanulókon keresztül a szüleik használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri: név (asszonyoknál születési név), születési hely és idő, anyja neve, állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli, személyi igazolvány vagy útlevél száma. Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. 2. A könyvtárhasználat módjai helyben használat, kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés, csoportos használat 2.1 Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: a kézikönyvtári állományrész, 135

a külön gyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad: az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában, a technikai eszközök használatában. 2.2 Kölcsönzés o A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával szabad kivinni. o Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. o A kölcsönzés nyilvántartása jelenleg papír alapon történik. A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. A kölcsönzési határidő lejárta után egy hét határidőt ad a könyvtár, amely után a dokumentumokat késve visszahozó tanulók dokumentumonként és munkanaponként 10 Ft késedelmi díjat fizetnek a könyvtárnak, amely díjak összegét a könyvtár a tanév végén könyvtári dokumentum vásárlására fordítja. A könyvtárral szemben fennálló türelmi időn felüli késedelem, tartozás ideje alatt a kölcsönzés nem vehető igénybe. Az iskolából távozó tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. A könyvtár nyitva tartási ideje minden kedden 12,30 – 14,30 óráig.

136

2.3 Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer - szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség. A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról. 2.4 Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. 3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai információszolgáltatás, szakirodalmi témafigyelés, irodalomkutatás, ajánló bibliográfiák készítése internet-használat fénymásolás (a szerzői jogok figyelembe vételével)

137

3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez Katalógusszerkesztési szabályzat 1. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza: raktári jelzet bibliográfiai és besorolási adatokat ETO szakjelzeteket tárgyszavakat 1.1 A dokumentum-leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat szerzőségi közlés kiadás sorszáma, minősége megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret - sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám megjegyzések kötés: ár ISBN szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe) cím szerinti melléktétel közreműködői melléktétel tárgyi melléktétel

138

1.2 Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. 1.3 Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) - tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) Dokumentumtípusok szerint: - könyv

139

4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez Tankönyvtári szabályzat I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről II. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 4. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege:

NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról: Az iskolai könyvtárból a 2012/13.-as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam. 2013. június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. Sorszám

Aláírás

osztály

140

A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 5. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít: az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos) a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember) összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október) összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig) listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november) listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról 4. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: az első év végére legfeljebb 25 %-os a második év végére legfeljebb 50 %-os a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

141

5. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez

MUNKAKÖRI LEÍRÁS KIEGÉSZÍTÉS AZ ISKOLAI KÖNYVTÁROS TANÁR SZÁMÁRA Közvetlen felettese: az igazgató Megbízása: munkaszerződése szerint Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása  felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért,  kezeli a szakleltárt, a gazdaságvezető által előírt időszakban a leltárakat kezelő dolgozóval elvégzi a leltározást,  folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását, a digitalizálással kapcsolatos feladatokat, amelyeket az igazgató határoz meg számára az alábbi elvek szerint:  azonnal jelzi a köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt,  felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmel kíséri a nagy értékű eszközöket (számítógép, projektor, DVD-lejátszó, erősítő, stb.)  munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel valamint a magyar nyelvet és irodalmat tanító tanítókkal, tanárokkal, jelzi az esetleges problémákat.  minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről,  a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről,  statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről,  minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új könyvekről, amelyet a tanári szobában és a könyvtári hirdetőtáblán kifüggeszt,  gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről,  a könyvtár működésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatait a tanév eleji magyar nyelv és irodalmi munkaközösségi értekezleten összefoglalja,  kezeli a tanári kézikönyvtárat,  kifüggesztéssel és elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét,  lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást,  minden tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos kölcsönzési igényekről,  minden tanévben június 20-ig a tanáriban és a tanulók számára egyaránt közzéteszi a kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek listáját,  biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését,  felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért. Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ) csak a nevelőtestület módosíthatja a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével.

142

1. számú melléklet KOLLÉGIUMI FELVÉTELI KÉRELEM A 2014/2015-öS TANÉVRE Kérjük figyelmesen elolvasni és hiánytalanul kitölteni!

ANYA/SZÜLŐ/GONDVISELŐ/NEVELŐSZÜLŐ ADATAI: (A megfelelő választ kérem aláhúzni. Ha Ön nevelőszülő és gyám is, akkor mind a kettőt alá kell húzni!) Neve:……………………………………… Személyi.ig. sz.:………………………………………… Születési helye:………………………………………………ideje: ………… nap.

………………..év ………….hó

Szülő érvényes telefonszáma:………………………………………………… Állandó lakhely címe:............ir. sz. …........................................................................................... APA NEVE: ……………………………………………………………………………………

Kérem gyermekem elhelyezését a JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK-MEGYEI RÉVAY GYÖRGY ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA, EGYMI, KOLLÉGIUM ÉS GYERMEKOTTHON (5461 TISZAFÖLDVÁR – HOMOK, BENICZKY GÉZA UTCA 5. sz.) alatt található kollégiumába. A tanuló/gyermek neve:………………………………………………………………………………… Osztálya:………………………………… Születési helye:…………………………………………. ideje:…………… év…………………… hó ………………nap. Szülő olvasható aláírása:……………………………………………………

A kollégiumi felvétel egy tanévre szól, azt minden tanévre vonatkozóan újra kérni kell! Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fent közölt adatok a valóságnak megfelelnek, s egyben kötelezettséget vállalok arra, hogy az adatokban bekövetkezett változásokat 5 munkanapon belül jelzem a kollégiumvezetőnek. Kelt:………………………………20…. ….év

……… hó …………………nap.

143

2. számú melléklet

Szülői engedély, kollégiumi kimenőre Mint szülő/gondviselő/nevelőszülő/gyám (A megfelelő választ kérem aláhúzni. Ha Ön nevelőszülő és gyám is, akkor mindkettőt alá kell húzni!)

Neve:…………………………………………………………………………………………….. Személyi. ig. sz. ………………………………………….. Születési helye:………………………………………………………… ………………………….hó ……………..nap

ideje:

…………………….

év

Állandó lakhely címe: ……………….. ir. sz.…………………………………………………………………………………………………….

ENGEDÉLYEZEM, hogy gyermekem a kollégiumból, Homok – Tiszaföldvár területére a 2014/2015 – ös tanév ideje alatt, kíséret nélkül – egyedül - kimenőre menjen. A tanuló/gyermek.neve:……………………………………………………….

Osztálya:……………….

Születési helye:……………………………………… ideje: …………… év…………….……… hó………nap. Tudomásom van arról, hogy gyermekem a kimenő ideje alatt egyedül a saját felelősségére megy ki, és bármilyen eset (baleset, sérülés stb.) történik a gyermekemmel a kollégium/az Intézmény nem tud felelősséget vállalni ezért! Egyben kijelentem, hogy bármilyen jellegű baleset, sérülés, egyéb történik gyermekemmel, semmiféle kártérítéssel nem élek a JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK-MEGYEI RÉVAY GYÖRGY ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA, EGYMI, KOLLÉGIUM ÉS GYERMEKOTTHON (5461 HOMOK, BENICZKY GÉZA UTCA 5. sz. ) alatt található Intézmény felé! Tájékoztatom Önt, hogy amennyiben gyermekének nincs érvényes kimenőre szóló szülői engedélye, NEM tudjuk kimenőre engedni gyermekét a kollégiumból! Szülő(gondviselő, nevelőszülő, gyám) olvasható aláírása:……………………………………………

Kelt:……………………………………20

. év ………………………… hó ……….. nap.

144

TÁJÉKOZTATÓ A hazautazással kapcsolatosan (Kérjük a kívánt utazási mód sorszámát bekarikázni!) Intézményünk saját buszával, minden pénteken és vasárnap segíti a haza, ill. visszautazást. A mozgásban akadályozott és a tömegközlekedésben biztonságosan utazni nem tudó gyermekek vehetik igénybe az autóbuszos utazást. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Minden hét végén gyermekem/gondozottam egyedül, kíséret nélkül utazhat. Minden hét végén hazahozom és visszaviszem gyermekemet. Minden hét végén vonattal, kísérettel utazzon. Minden hét végén az intézmény autóbuszával utazzon. Bejáró tanuló. A fentiektől eltérő kérésem van. Ez pedig a következő:

Indoklás:

A pénteki hazautazáskor, 18 óráig kell a kollégiumot elhagyni. Visszaérkezés a kollégiumba, vasárnap 19 óráig. Engedély nélküli hazautazás felelősségre vonással jár! Mint szülő (gondviselő/nevelőszülő/gyám) aláírásommal igazolom, hogy a fentieket elolvastam, tudomásul vettem és ezt betartom gyermekemmel.

A tanuló/gyermek neve:

Osztálya:

Szülő olvasható aláírása:

Kelt:………………………………………, 20……….év ………………………….hó …………nap

145

JELENTKEZÉSI LAP Ezzel a nyomtatvánnyal szíveskedjenek a háziorvoshoz fordulni! Szülő tölti ki! A gyermek neve:………………………………………………………………………………………………………………… ……. Születési hely, év, hó,nap:……………………………………………………………………………………………………….. Anyja leánykori neve:……………………………………………………………………………………………………………….. Apa (gondviselő) neve:…………………………………………………………………………………………………………….. A szülő (gondviselő) lakcíme:………………………………………………………………………………………………………

Körzeti orvos vagy háziorvos tölti ki! (A megfelelő szöveg aláhúzásával kérjük a válaszadást!) I. rész. A gyermek önállóan – segítséggel vetkőzik – öltöztetik. A gyermek önállóan – segítséggel mosakszik – mosdatják. A gyermek önállóan eszik – etetik. A gyermek ruhába vizel – ágyba vizel – beszékel – szobatiszta. Magatartása kórosan nyugtalan – erősen gátolt. Test fejlettsége: korától elmarad – korának megfelelő. Értelmi szintje: A gyermek értelmi fogyatékossága mellett milyen más fogyatékosságban, betegségben szenved? – siketség – nagyothallás – mozgászavar – súlyos beszédhiba – epilepszia – egyéb:

II. rész A gyermek fertőző betegségben szenved – nem szenved. Scabiesben szenved – nem szenved. 1. Védőoltások igazolása: (vagy oltási lap csatolása) 2. A gyermek folyamatban lévő gyógyszerezése (tételesen): A kitöltő ellátásának időszakában történt változások, vizsgálatok leletének közlése Kelt:…………………………………………… …………nap.

20……….

……………………..hó

P.H. háziorvos/gyermekorvos aláírása

146

Tisztelt Szülő! A fertőzésveszély elkerülése, ill. a közösségbe jövetel végett az alábbi nyilatkozatot kérjük a háziorvossal/gyermekorvossal kitöltetni és lepecsételtetni! Csak az orvos által hiánytalanul kitöltött nyilatkozat birtokában tudjuk gyermekét fogadni! Az orvos tölti ki! Gyermek neve: ……………………………………………………………………………… Szül. idő.:………………………….. TAJ száma: ………………………………………. Anyja neve: ……………………………… Lakcím: …………………………………………………………………………………………………… ………………………………….. 1. Nevezett gyermek és környezete az elmúlt 6 hétben fertőző betegségben szenvedett, nem szenvedett jelen időpontban nincs,

van hasmenéses betegsége. (A megfelelőt kérem aláhúzni!)

2. Nevezett gyermek a következő betegségben szenved. ( A megfelelőt kérem aláhúzni.) Krónikus betegség, Fertőző betegség, Epilepszia, Cukorbetegség, Allergia, Asztma, Egyéb megjegyzés.: …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………… 3. A gyermek gyógyszerérzékenysége: 4. Állandó gyógyszerei: P.H. …………………………………………………………. háziorvos/gyermekorvos aláírása Kelt:……………………………… 20….. .

…………………….. hó ……………nap

147