Szervezeti és Működési Szabályzat

Povolny Ferenc Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola Debrecen OM azonosító: 031241 Intézményi kód: 082047

Szervezeti és Működési Szabályzat

Érvényes: 2014. év augusztus hó 29 naptól Debrecen, 2014. augusztus 29.

Készítette: Kovács Zsolt intézményvezető

Tartalomjegyzék Általános rendelkezések A szabályzat célja és hatálya Az intézmény működését meghatározó jogszabályok AZ SZMSZ elfogadásának szabályai, hatályba lépése Az SZMSZ felülvizsgálata, módosítása Az SZMSZ nyilvánosságra hozatala A Pedagógiai programról történő tájékoztatás kérésének lehetőségei (helye, ideje) Alapelvek Az intézmény meghatározása, tevékenysége, a kiadmányozás és képviselet szabályai Az intézmény meghatározása A kiadványozási rend A kiadmányozás szabályai A képviselet szabályai Alkalmazási feltételek

4 4 4 6 6 6

2. Az intézmény irányítási – szervezeti struktúrája 2.1. A nevelő-oktató és képző munka követelményrendszere 2.2. Az intézmény szervezeti egységei, felépítése 2.2.1. Az intézmény szervezeti egységei 2.2.2. A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája 2.2.3. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 2.3. Az intézmény vezetési szervezete, a vezetők közötti feladatmegosztás 2.3.1. A vezetők benntartózkodásának rendje 2.3.2. Az intézmény vezetője 2.3.3. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök 2.3.3.1. Általános, közismereti intézményvezető helyettes feladat- és hatásköre 2.3.3.2 Műszaki intézményvezető helyettes feladat- és hatásköre 2.3.3.3. Műszaki vezető feladat- és hatásköre 2.4. A helyettesítés rendje az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén 2.4.1. Általános, közismereti intézményvezető helyettes 2.4.2 Műszaki intézményvezető helyettes 2.4.3. Műszaki vezető 2.5. Az intézményi közalkalmazottak 2.6. Az iskolai közösségek, kapcsolatuk egymással és az iskolavezetéssel 2.6.1. Az iskolai közösség, alkalmazotti közösség 2.6.2. Nevelőtestület 2.6.2.1. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 70.§ (2) bekezdése értelmében a nevelőtestület dönt 2.6.2.2. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet 2.6.2.3. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezés 2.6.3. Szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében 2.6.4. A szülői szervezet 2.6.5. A tanulók közösségei

11 11 11 11 11 12 14 14 15 16 16 17 18

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.8.1. 1.8.2. 1.8.3. 1.8.4. 1.9.

2

7 7 8 8 9 9 10 11

30 30 31 31 31 31 31 32 32 32 32 33 35 36

2.6.6. 2.6.7. 2.6.8. 2.6.9. 2.6.9.1. 2.6.9.2. 2.6.9.3. 2.7.

Az osztályközösség 37 Az iskolai diákönkormányzat 37 Az intézményi tanács 38 Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 38 Az intézményvezetés és a nevelőtestület kapcsolattartása 38 Nevelők és tanulók 39 Nevelők és szülők 39 Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere, formája, módja a pedagógiai szakszolgálatok, gyermekjóléti szolgálat, pedagógiai szakmai szolgálatok valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató vonatkozásában 40

Az intézmény működési rendje 45 Az iskola és a tanműhely működési rendje, a tanulók, alkalmazottak, vezetők benntartózkodásának rendje 45 3.2. A belépés és benntartózkodás rendje az iskolával tanulói jogviszonyban nem állók részére 46 3.3. Tanórán kívüli foglalkozások, egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei 47 3.4. A belső ellenőrzés szabályai 48 3.4.1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje 50 3.4.2. A könyvtár működési rendje 51 3.5. A mindennapi testedzés, az iskolai sportkör. Az iskolavezetés és a sportkör közötti kapcsolattartás formái és rendje 52 3.6. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása 53 3.7. Az intézményi védő-óvó előírások 54 3.7.1. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén 54 3.8. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 57 3.9. Az iskolai tankönyvellátás rendje 58 3.10. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok, az ünnepélyek, megemlékezések rendje 60 3.11. Az intézmény létesítményei, vagyona és ezek megóvásával kapcsolatos feladatok, védő, óvó előírások 61 3.11.1. Az iskola vagyona 61 3.11.2. A létesítmények és a vagyon megóvásával kapcsolatos feladatok 61 3.11.3. Védő, óvó előírások 61 3.12. A felnőttképzés formái 61 3. 3.1.

4.

Különös közzétételi lista

62

5.

A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai

62

6.

Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje, a hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

65

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

66

3

1. Általános rendelkezések 1.1. A szabályzat célja és hatálya A szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, irányítását, a működés rendjét, a belső és a külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket, amelyeket a felsőbb jogszabályok nem utalnak más szerv vagy személy hatáskörébe. A szabályzat a célrendszer, a tevékenységi csoportok és folyamatok összehangolt működését, kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok hatálya kiterjed, vagyis kötelező érvényű az intézmény valamennyi közalkalmazottjára, az egyéb foglalkoztatói és tanulói jogviszonyban álló személyekre, valamint a tanulók szüleire, gondviselőire. 1.2. Az intézmény működését meghatározó jogszabályok -

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, a 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, az alkalmazott kerettantervekre vonatkozó rendeletek, 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, a 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsgákról, a 40/2002. (V. 24. ) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről, szakképzés esetén az alkalmazott OKJ-ra, szakmai és vizsgakövetelményre, központi programra vonatkozó rendeletek, a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény; az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvény a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény; a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény; a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény; a Kjt. végrehajtásáról szóló 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet; az államháztartás működési rendjéről 292/2009. (XII. 19.) Kormányrendelet; a helyi önkormányzat képviselőtestületének hatályos rendeletei, különösen az intézmények költségvetésére, pénz- és vagyongazdálkodására vonatkozó rendelkezések; a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működését meghatározó jogszabályoknak intézményünkre vonatkozó pontjai; intézményünk Pedagógiai programja, Házirendje

4

Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 2011. CXCV. törvény az államháztartásról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2013. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről 2007. évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról 28/2000. (IX.21) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

5

1.3. AZ SZMSZ elfogadásának szabályai, hatályba lépése Az SZMSZ tervezetét az iskola intézményvezetője készíti el, melyet előterjeszt véleményezésre a nevelőtestület elé. Az iskola SZMSZ-e a nevelőtestület, a Szülői Munkaközösség, a Diákönkormányzat és az Intézményi Tanács véleményének kikérésével fogadható el. Az intézmény SZMSZ-e a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 1.4. Az SZMSZ felülvizsgálata, módosítása Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálata, módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a Szülői Munkaközösség, a Diákönkormányzat és az Intézményi Tanács egyetértésével, illetve a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti: - fenntartó, - a nevelőtestület, - az iskola intézményvezetője, - a Szülői Munkaközösség iskolai vezetősége, - a Diákönkormányzat iskolai vezetősége. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, intézményvezetői utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola intézményvezetője a szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja. Az érvényben lévő SZMSZ-t kötelező felülvizsgálni, módosítani, ha - jogszabályi változás következik be, - a módosítást kezdeményezhetők köréből erre igényt tartanak. A felülvizsgálat kezdeményezése írásban történik, melyet a kezdeményező fél képviselete nyújt be az iskola intézményvezetőjének. 1.5. Az SZMSZ nyilvánosságra hozatala Az SZMSZ-t a jóváhagyását követő napon belül nyilvánosságra kell hozni, melyről az intézmény intézményvezetője köteles intézkedni. Az SZMSZ-t az alábbi helyekre kell elhelyezni: - titkárság, - könyvtár, - irattár, - iskolai honlap. Az SZMSZ-ből egy-egy példányt kapnak: - fenntartó, - az intézmény vezetőségének tagjai, - a Diákönkormányzat képviselője, - a Szülői Munkaközösség képviselője, - az Intézményi Tanács képviselője.

6

- a fegyelmi bizottság elnöke. Az SZMSZ-t digitális formátumban, PDF kiterjesztésű állományként az iskola honlapján megtekinthető, letölthető. Az SZMSZ tanulókra és szülőkre vonatkozó fejezeteinek főbb pontjait minden tanév elején ismertetni kell - az első tanítási napon, az osztályfőnöki óra keretében a tanulókkal, - az első szülői értekezleten a szülőkkel. A SZMSZ-ről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola intézményvezetőjétől, intézményvezető helyetteseitől, az osztályfőnököktől előre egyeztetett időpontban, vagy megtekinthető az iskola titkárságán munkaidőben vagy a könyvtárban, nyitvatartási időben. 1.6. A Pedagógiai programról történő tájékoztatás kérésének lehetőségei (helye, ideje) A Pedagógiai Programot a jóváhagyását követő napon belül nyilvánosságra kell hozni, melyről az intézmény intézményvezetője köteles intézkedni. A Pedagógiai Programot az alábbi helyekre kell elhelyezni: - titkárság, - tanári szoba, - könyvtár, - irattár, - iskolai honlap. A Pedagógiai Programból egy-egy példányt kapnak: - fenntartó, - az intézmény vezetőségének tagjai, - a diákönkormányzat képviselője, - a Szülői Munkaközösség képviselője, - a fegyelmi bizottság elnöke. A Pedagógiai Program digitális formátumban, PDF kiterjesztésű állományként az iskola honlapján megtekinthető, letölthető. A Pedagógiai Program tanulókra és szülőkre vonatkozó fejezeteinek főbb pontjait minden tanév elején ismertetni kell - az első tanítási napon, az osztályfőnöki óra keretében a tanulókkal, - az első szülői értekezleten a szülőkkel. A Pedagógiai Programról minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola intézményvezetőjétől, intézményvezető helyetteseitől, az osztályfőnököktől előre egyeztetett időpontban, vagy megtekinthető az iskola titkárságán munkaidőben vagy a könyvtárban nyitvatartási időben.

1.7. Alapelvek A közoktatási-szakképzési feladatok végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a tanulók mindenek felett álló érdekeit veszik figyelembe, különösen azt, hogy - a köznevelési törvényben meghatározott szolgáltatásokat az iskola megfelelő színvonalon biztosítsa,

7

a tanuló minden segítséget megkapjon tehetsége, képessége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez, - ügyeiben humánusan, méltányosan, a többi tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára a legkedvezőbben választhasson. Iskolánkban az egyenlő bánásmód követelmény. Megsértését és annak következményeit orvosolni kell, amely nem járhat más tanuló jogainak csorbításával. -

1.8. Az intézmény meghatározása, tevékenysége, a kiadmányozás és képviselet szabályai 1.8.1. Az intézmény meghatározása -

-

-

neve: Povolny Ferenc Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola intézményi kód: 082047 székhelye: 4028 Debrecen, Kassai u. 25. helyrajzi száma: 5418 hrsz. ingatlan 8392/8692-es tulajdoni hányada alapító szerve: Munkaügyi Minisztérium alapítás éve: 1964 módosított alapító okirata: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének B/74. számú 2012. 12. 19-i rendelete működési területe: Debrecen Megyei Jogú Város és Hajdú-Bihar megye közigazgatási és regionális területe OM azonosító: 031241 jogállása: A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 72. §-a szerinti, kormányrendelet által létrehozott és az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal irányítása alá tartozó intézmény fenntartó szerv és címe: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, 1055 Budapest, Szalay út 10-14. felügyeleti szerv és címe: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerülete, 4026 Debrecen, Kálvin tér 11. típusa: összetett iskola (szakközépiskola, szakiskola, speciális szakiskola) ellátandó alaptevékenység: szakmai középfokú oktatás alapvető szakfeladat: nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás ellátott szakfeladatok: Alapító Okirat (1. sz. melléklet) gazdálkodási jogköre: önállóan működő költségvetési számlaszáma: KLIK Debreceni Tankerület számlaszáma: 10034002-0033081900000000 adószáma: KLIK Debreceni Tankerület adószáma: 15799658-2-41 vállalkozási tevékenysége: nem folytathat feladatellátását szolgáló vagyon és a vagyon feletti rendelkezés: Alapító Okirat melléklete magasabb vezetők kinevezése: az intézményvezető kiválasztása nyilvános pályázat útján történik, a pályázat mellőzhető, ha az intézményvezető ismételt megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület egyetért. Alapító Okirat (1. sz. melléklet), illetve a közgyűlési határozat pályázati kiírása alapján finanszírozása, feladatellátásának forrásai: állami fenntartás, működési bevétel, pályázati és szakképzési fejlesztési támogatások

8

1.8.2. A kiadványozási rend Intézményvezető - Pedagógiai Program; - Intézményi Minőségirányítási Program; - Házirend; - Szervezeti és Működési Szabályzat; - Kockázatelemzés - Munka- és tűzvédelmi szabályzat - Iratkezelési szabályzat - Műszaki ügyrend - Belső utasítások - Önköltségszámítási Szabályzat - Selejtezés és felesleges vagyontárgyak értékesítésének szabályzata - Leltározási szabályzat 1.8.3. A kiadmányozás szabályai Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattározásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket az intézmény vezetője írhat alá. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban – megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: - az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, e-mail cím), - az irat iktatószáma, - az ügyintéző neve, - az ügyintézés helye és ideje. A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: - az irat tárgya, - az esetleges hivatkozási szám, - a mellékletek száma. A kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. A hitelesítést a kiadvány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadványozó nevét „s.k." toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Baloldalon „A kiadvány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével hitelesíti.

9

1.8.4. A képviselet szabályai A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. Az intézmény képviseletéről a fenntartó – indokolt esetben – meghatározott ügyek tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet. Az intézményvezető a képviseleti jogát – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában – az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel – a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: Jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében - tanulói jogviszonnyal - az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával összefüggésben. Az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján hivatalos ügyekben - önkormányzatokkal való ügyintézés során - állami szervek, hatóságok és bíróság előtt - az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt. Intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során - a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, - más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel, az intézmény belső és külső partnereivel, - megyei, helyi gazdasági kamarával, - az intézmény székhelye szerinti egyházakkal, - munkavállalói érdekképviseleti szervekkel. Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat-tételről, annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik. Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény intézményvezetője és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni. Iskolánk bélyegzőinek hivatalos szövege és lenyomata: - az iskola hosszú bélyegző szövege: Povolny Ferenc Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola 4028 Debrecen, Kassai u. 25. 19. - az iskola hosszú bélyegző lenyomata: - az iskola körbélyegző szövege: Povolny Ferenc Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola 4011. Debrecen *1.* 082047

10

- az iskola körbélyegző lenyomata: A bélyegző-nyilvántartást a gondnok vezeti. 1.9. Az alkalmazási feltételek Az alkalmazást tekintve a Munka Törvénykönyvét és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt kell figyelembe venni. Óraadó tanár a polgári jogviszony keretén belül alkalmazható. Pedagógus és egyéb munkakörökben a jogszabályban meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező személy alkalmazható. 2. Az intézmény irányítási – szervezeti struktúrája 2.1. A nevelő-oktató és képző munka követelményrendszere Az intézményben a nevelő-oktató és képző munka a Pedagógiai program alapján folyik, mely magában foglalja a nevelési programot, helyi tantervet valamint a szakmai programot, s mellékletét képezik a tantárgyi helyi tantervek. Az intézmény előzőekben részletezett jogát azzal a megkötéssel gyakorolja, hogy a tanítás törvényes időkeretén belül marad, valamint biztosítja a tanulmányok befejezéséig a helyi tantervnek, illetve központi programnak megfelelő követelményrendszer teljesítését, a tanulók heti és napi terhelésére vonatkozó korlátozásokat megtartja. Az intézmény helyi tantervét a kerettantervek alapján készíti el, s él azokkal a lehetőségekkel, amelyek a törvényi szabályozás keretei között adottak (pl.: szabadon tervezhető órák meghatározása, nem kötelező, kötelezően választandó, szabadon választható órakeret biztosítása). 2.2. Az intézmény szervezeti egységei, felépítése 2.2.1. Az intézmény szervezeti egységei: -

szakközép- és szakképző iskola (általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, szakelméleti oktatás), szakképzés tanműhely (szakmai gyakorlati képzés) speciális szakiskola (sajátos nevelési igényű, enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók szakképzése)

2.2.2. A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája Az iskola intézményvezetője napi szintű kapcsolatot tart: - a szakközépiskolai szervezeti egységgel, ill. a többi szervezeti egység közismereti oktatásának vonatkozásában az általános és közismereti intézményvezető helyettes, - a szakképzési szervezeti egységgel a műszaki intézményvezető helyettes,

11

-

a tanműhelyi és speciális szakiskolai szervezeti egységgel a műszaki intézményvezető helyettes és a műszaki vezető révén.

A kapcsolattartás formája: - az igazgatótanács ülései - szóbeli beszámolók - írásbeli jelentések - napi egyeztetések, feladat-meghatározások, - ellenőrzések, értékelések. 2.2.3. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A szervezeti egységek összehangoltan, az éves munkatervben, ill. az órarendben foglaltaknak megfelelően működnek. Tevékenységük egyes esetekben egymásra épül – pl. a szakmai képzés elmélete és gyakorlata vagy a szakmai vizsgát tett tanulók szakközépiskolai továbbtanulása, stb. Ezen munkaformák összhangja az alapdokumentumokban – Pedagógiai program, Házirend – szabályozott módon biztosított. A szervezeti egységek együttműködéséért a szakvezetők felelősek (intézményvezető helyettesek, műszaki vezető, munkaközösség-vezetők).

12

13

2.3. Az intézmény vezetési szervezete, a vezetők közötti feladatmegosztás Az intézmény vezetőjének, az intézményvezetőnek a felelőssége teljes körű, kiterjed az intézmény működésének egészére. Felelős a szakszerű és törvényes működésért, a takarékos gazdálkodásért, képviseli az iskolát. Munkáját a jogszabályok, a fenntartó utasításai, valamint a belső szabályzatok által előírtak szerint végzi. Az intézményi munkamegosztásban az intézményvezető bizonyos jogköröket átruház – esetenként vagy az ügyek egy jól meghatározott körében – a helyetteseire vagy a műszaki vezetőre. Az egyes intézményegységek irányításában történő munkamegosztás lefedi az iskola tevékenységi körének egészét. A részegységek vezető beosztású irányítói a vezetési tevékenység valamennyi elemét teljes felelősséggel gyakorolják. A vezető beosztással megbízott személyek az intézményvezető irányítása mellett, egymással együttműködve, egymással mellérendeltségi viszonyban látják el feladataikat. Az iskola igazgatóságát, az igazgatótanácsot az intézményvezető valamint az alábbi, közvetlen munkatársai alkotják: - általános és közismereti intézményvezető helyettes; - műszaki intézményvezető helyettes; - műszaki vezető; - közalkalmazotti tanács elnöke; - üzemeltetési kapcsolattartó. Iskolatanács Az iskolai működés egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkező testület, mely havonta egyszer tart megbeszélést az intézményvezető előkészítésével, vezetésével. A megbeszélésről írásban emlékeztető készülhet. Az iskolatanács tagjai: - igazgatótanács; - szakmai munkaközösségek vezetői; - diákönkormányzat vezetője; - szülői szervezet vezetője. Az iskolatanács tagjai a tanácskozásokon történő közreműködéssel, részvétellel egyben ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az iskola felelős vezetője az intézményvezető, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az intézményvezető helyettesek, valamint a műszaki vezető a megbízását a tantestület véleményének a kikérésével az intézményvezető adja. Az intézményvezető helyettesi megbízások öt évig vagy visszavonásig érvényesek, a műszaki vezetői megbízások visszavonásig érvényesek. 2.3.1. A vezetők benntartózkodásának rendje 7:20 és 15:30 között az egyik intézményvezető helyettes, 8:00 és 16:00 között az intézményvezető és a másik intézményvezető helyettes az iskolában tartózkodik. Elfoglaltságuk

14

esetén legalább egy vezető (az intézményvezető vagy valamelyik helyettese) mindenképpen az iskolában tartózkodik. 2.3.2. Az intézmény vezetője Az intézményvezető feladat- és felelősségi köre: Az intézményvezető a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 69. §-ában foglaltak alapján felel az iskola Alapító Okiratában meghatározott tevékenységi körök szakszerű és szabályszerű ellátásáért és a rábízott vagyonnal történő rendeltetésszerű gazdálkodásért. Felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, - dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, - felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, - jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, - képviseli az intézményt. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel - a pedagógiai munkáért, - a nevelőtestület vezetéséért, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, - a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, - a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, - a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, - a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, - a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, - a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. A feladatellátás és a gazdálkodás során alkalmazandó főbb jogszabályok és szabályzatok Az 1.2. pontban rögzítettek szerint. Munkavégzéssel kapcsolatos együttműködési kötelezettségek Az intézmény vezetője - köteles a fenntartó – a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ – által hozott, az intézményre vonatkozó döntéseket és utasításokat végrehajtani és végrehajtatni, - a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésére a fenntartó előzetes írásbeli engedélye alapján jogosult, - köteles a tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni,

15

a beosztásával járó feladatokat a mindenkori hatályos jogszabályoknak megfelelően, szakszerűen és felelősségteljesen köteles ellátni. 2.3.3. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök -

2.3.3.1. Általános, közismereti intézményvezető helyettes feladat- és hatásköre A vezető beosztás ellátásával az intézményvezető bízza meg. Feladatkörébe tartozik: - az osztályfőnöki munkaközösség tevékenységének koordinálása, a tantestület nevelő és általános pedagógiai munkájának irányítása, szervezése, értékelése; - a közismereti munkaközösségek nevelő-oktató munkájának szakmai és módszertani irányítása, ellenőrzése, értékelése; - követi és működési területén a napi gyakorlatban érvényesíti – betartja és betartatja – a hatályos jogszabályokat és azok változásait, beleértve a fenntartó döntéseit, határozatait, iránymutatásait; - részt vesz a nevelő-oktató munka, valamint az iskola működési rendjét szabályozó dokumentumok megalkotásában, módosításában; - elkészíti szakterületének a tantárgyfelosztását; - szervezi a tanulók beírását, osztályba sorolását; - összesíti, ellenőrzi a munkaközösség-vezetők által leadott tankönyvigényeket, adatot szolgáltat a tankönyvrendelés elkészítéséhez a tankönyvfelelősnek, közreműködik a tankönyvkedvezmények törvényi előírásoknak megfelelő biztosításában, együttműködve az intézményvezetővel, ifjúságvédelmi felelőssel, könyvtárossal, raktárossal; - irányítja a törvényi előírásoknak megfelelő tantervmódosításokat, ellenőrzi a tanmenetek elkészítését és az abban foglaltak megvalósítását; - a területét érintő a munkaköri leírásokat megalkotja, módosítja; - közvetlenül irányítja, segíti, ellenőrzi a könyvtáros-tanár, a szociálpedagógus, a szabadidőszervező és a diákönkormányzatot segítő tanár munkáját; - működteti az iskola mérési, értékelési, ellenőrzési rendszerét, szervezi az országos kompetencia–méréseket; - kapcsolatot tart a Szülői szervezettel, a pedagógiai szakszolgálatokkal, az önkormányzatok jegyzőivel és minden olyan hatósággal, szervvel, akik kapcsolatba kerülnek az iskolánkban jogviszonnyal rendelkező tanulókkal; - koordinálja és segíti a tanórán kívüli, ill. egyéni foglalkozásokat - Irányítja a tanulói jogviszony megszüntetését, a tanulók áthelyezését, a tanulói fegyelmi bizottság munkáját, - Szervezi, irányítja és ellenőrzi a tanulmányok alatti vizsgákat; - Szervezi az érettségi vizsgákat, a tantárgyi tanulmányi versenyeket, a kulturális és sportvetélkedőket; - Részt vesz az irányító szervek, a fenntartó által kért statisztikák elkészítésében, s minden egyéb, szakterületét érintő adatszolgáltatásban, bekapcsolódik elemzések készítésébe; - Szervezi és irányítja a tanulók általános egészségügyi vizsgálatát; - irányítja a nemzeti és iskolai ünnepek szervezését, megrendezését - koordinálja a szabadidő-szervező munkáját - Gondoskodik a tandíj és a térítési díj fizetési kötelezettségek a megállapításáról; - Őrködik szakterületén a törvényes és takarékos gazdálkodás felett; - Gondozza, aktualizálja a pedagógus továbbképzési tervet; - Elkészíti a hatáskörébe tartozó alkalmazottak szabadságolási tervét,

16

-

Közvetlen felettesének, ill. a munkaügyi előadónak azonnal jelenti a munkanapokon távollévő alkalmazottak névsorát, a kieső tanítási napokon gondoskodik a helyettesítésükről; Szakterületén ellenőrzi a pedagógus teljesítmény-nyilvántartó lapot, a túlórák megtartását, a változó bér elszámolásához adatot szolgáltat a munkaügyi előadónak.

2.3.3.2 Műszaki intézményvezető helyettes feladat- és hatásköre A vezető beosztás ellátásával az intézményvezető bízza meg. Feladatkörébe tartozik: - A műszaki vezető, a műszaki munkaközösségek és a tanműhelyi pedagógusok oktató-képző munkájának irányítása, ellenőrzése, értékelése, a területét érintő munkaköri leírások, megalkotása, módosítása; - Az iskola szakmai mérési, módszertani, értékelési, ellenőrzési rendszerének működtetése; - A szakmai záróvizsgák és – a szakmai elméleti és gyakorlati tudásszint felmérését szolgáló – szintvizsgák szervezése, lebonyolítása; - Kapcsolattartás a külső, gyakorlati képzést végző cégekkel, gazdasági társaságokkal, vállalkozásokkal, a Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamarával és egyéb szakmai szervezetekkel, mindenekelőtt az NSZFI-vel, és a TISZK-kel; - Az SZKT és más szakmai versenyek előkészítése, szervezése, lebonyolítása; - A tanműhely és az iskola szakmai – pedagógiai munkájának, tanügyi dokumentációinak az ellenőrzése, értékelése; - A tanulók szakmai egészségügyi vizsgálatának megszervezése, a tanműhelyi gyakorlati képzés munkavédelmi biztonságának garantálása, felügyelete; - A 9, ill. a szakképző évfolyamokra történő beiskolázás előkészítésében, szervezésében és megvalósításában való részvétel; - Az országos közoktatási statisztika intézményi szintű elkészítése, közreműködés az egyéb statisztikák elkészítésében és a normatív hozzájárulás igénylésében; - A szakelméleti tanárokra és szakoktatókra vonatkozó tantárgyfelosztás elkészítése; - A szakmai oktatás-képzés dokumentumainak karbantartása, az iskola működési rendjét szabályozó dokumentumok, okiratok módosítása, megalkotása; - A tanulószerződések nyilvántartatása; - A műszaki szakterülethez tartozó alkalmazottak személyi anyagának folyamatos aktualizálása, a munkaügyi kérdések (pl. távollét, betegszabadság) és pedagógusképzések gondozása; - A pedagógus teljesítmény-nyilvántartó lapok és a túlórák ellenőrzése szakterületén, adatszolgáltatás a változó bér elszámolásához a munkaügyi előadónak. - A tanműhely takarékos, jogszerű gazdálkodásának szervezése, ellenőrzése, a működési bevételek teljesítésének időarányos követése, valamint növelésének szorgalmazása; - A tandíj és a térítési díj fizetési kötelezettségeinek a megállapítása, szakmai tankönyvellátás irányítása; - A területét érintő munka- és tűzvédelmi szabályzatok betartása, valamint az egyéb szabályzatok gondozása, módosítása, kiadása.

17

2.3.3.3. Műszaki vezető feladat- és hatásköre Feladatkörébe tartozik: - A műszaki intézményvezető helyettes felügyeletével közvetlenül irányítja, ellenőrzi és értékeli a tanműhely szakoktatóinak és technikai dolgozóinak a munkáját; - Területét érintően munkatervet készít, és a szakoktatókkal elkészítteti a tanügyi dokumentumokat, legalább havonta ellenőrzi azok pontos vezetését; - Gondoskodik a gyakorlati képzéshez szükséges anyagokról, eszközökről, szerszámokról, valamint a gépek és berendezések biztonságos műszaki állapotáról; - Felelősséggel tartozik a szakmai gyakorló anyagok megrendeléséért, takarékos és jogszerű felhasználásáért, a raktári anyag és eszközmozgásért, a vagyonvédelem körébe tartozó intézkedések valamint a munka és tűzvédelmi szabályok betartásáért, betartatásáért, ill. a működési bevételek növeléséért, az előirányzat időarányos betartásáért; - Havi rendszerességgel beszámol – az igazgatótanács ülésen – a tanműhelyben végzett munkáról, a munkatervben foglalt feladatok teljesítéséről, a bevételek alakulásáról, az esetleges személyi ügyekről; - A tanulói létszám és a gyakorlati képzőhely változásainak ügyében napra készen egyeztet a műszaki intézményvezető helyettessel és az iskolatitkárral; - Gondoskodik a tanműhelyben szakmai képzésen részt vevő tanulók egészségügyi alkalmassága vizsgálatáról, a vizsgálat dokumentumainak őrzéséről; - Elkészíti a tanműhelyben a dolgozók szabadságolási tervét, a közvetlen felettesének jelenti a munkanapokon távollévő alkalmazottak névsorát, a kieső napokon gondoskodik a helyettesítésükről; - Részt vesz a szakmai gyakorlati záró- és szintvizsgák, a SZKTV és más szakmai versenyek előkészítésében, szervezésében és lebonyolításában; - Kapcsolatot tart a külső gyakorlati képzőhelyekkel, szakmai szervezetekkel, a TISZK-kel; - Elkészíti, gondozza, aktualizálja a hatáskörébe tartozó alkalmazottak munkaköri leírását, a tanműhely működését szabályozó ügyrendet, az éves költségvetés területét érintő tervezetét; - Felel a területét érintő selejtezés és a leltár szabályzatokban foglaltaknak megfelelő végrehajtásáért. Munkaköri leírás minta Név: Méhész Balázs Besorolás megnevezése: tanár, egyetemi végzettséggel A munkakör megnevezése: tanár és intézményvezető helyettes A munkáltatói jogkör gyakorlója: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke Közvetlen felettese: a Povolny Ferenc Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola intézményvezetője A munkavégzés helye: a Povolny Ferenc Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola 4028 Debrecen, Kassai út 25. 1. Munkaidő: A pedagógus teljes rendes munkaideje: - napi: 8 óra - heti: 40 óra - heti kötelező óraszáma: 4 óra

18

Munkaköri feladatai: Az általános intézményvezető helyettes az iskolai oktató-és nevelő munka felelős vezetője, az intézményvezető közvetlen munkatársa. A leadott jogkörökben önállóan felelősséggel intézkedik. Feladatköre bizalmi munkakör. Az intézményvezető tartós távollétében felhatalmazás alapján teljes jogkörrel rendelkezik. Oktatási és nevelési területen a közismereti, illetve az osztályfőnöki munkaközösségen keresztül, azok vezetői által irányít. Tanügyi vonatkozásokban a törvények, a törvényerejű rendeletek, utasítások, fenntartói előírások betartója, illetve betartatója. Gondoskodik az intézményvezetői utasítások, az igazgatótanácsi döntések végrehajtásáról, azokról tájékoztatást nyújt a tantestületnek, a tantestület véleményét, meglátásait, folyamatosan igyekszik megismerni. Munkája során beszámol intézkedéseiről az intézményvezetőnek, szükség szerint tájékoztatja az igazgatótanácsot. Döntései előkészítéséhez mindenkor kikéri munkatársai véleményét. Szorosan együttműködik a műszaki intézményvezető helyettessel, a munkaközösség-vezetőkkel és érdekképviseleti vezetőkkel. Munkája során igénybe veszi az iskolatitkár segítségét és beavatja ügyintézésébe.

Feladatai: A vezető beosztás ellátásával az intézményvezető bízza meg. - A közismereti munkaközösségek nevelő-oktató munkájának szakmai és módszertani irányítása, ellenőrzése, értékelése; - Az osztályfőnöki munkaközösség tevékenységének koordinálása, a tantestület nevelő és általános pedagógiai munkájának irányítása, szervezése, értékelése; - Követi és működési területén a napi gyakorlatban érvényesíti – betartja és betartatja – a hatályos jogszabályokat és azok változásait, beleértve a fenntartó önkormányzat közgyűlési határozatait is; - Részt vesz a nevelő-oktató munka, valamint az iskola működési rendjét szabályozó dokumentumok megalkotásában, módosításában; - Elkészíti szakterületének a tantárgyfelosztását; - Szervezi a tanulók beírását, osztályba sorolását; - Összesíti, ellenőrzi a mkv-k által leadott tankönyvrendeléseket, közreműködik a tankönyvkedvezmények törvényi előírásoknak megfelelő biztosításában, együttműködve az intézményvezetővel, szociálpedagógussal, könyvtárossal, raktárossal; - Irányítja a törvényi előírásoknak megfelelő tantervmódosításokat, ellenőrzi a tanmenetek elkészítését és az abban foglaltak megvalósítását; - A területét érintő a munkaköri leírásokat megalkotja, módosítja; - Közvetlenül irányítja, segíti, ellenőrzi a könyvtáros-tanár, a szociálpedagógus, a szabadidőszervező és a diákönkormányzatot segítő tanár munkáját; - Működteti az iskola mérési, értékelési, ellenőrzési rendszerét és közreműködik az iskola minőségbiztosítási rendszerének működtetésében, szervezi az országos kompetencia– méréseket;

19

-

-

-

Kapcsolatot tart a Szülői Munkaközösséggel, a nevelési tanácsadókkal, a (Szakértői- és Gyógypedagógiai Szakértői és Rehabilitációs Szolgáltató Központtal) az önkormányzatok jegyzőivel, és minden olyan hatósággal, szervvel, akik kapcsolatba kerülnek az iskolánkban jogviszonnyal rendelkező tanulókkal; Koordinálja és segíti a tanórán kívüli, ill. egyéni foglalkozást, kapcsolatot tart a PDSE-vel; Intézi a tanulói jogviszony megszüntetését, a tanulók áthelyezését, irányítja a tanulói fegyelmi bizottság munkáját, szervezi az iskolatípus - váltáshoz kapcsolódó vizsgákat; Szervezi az érettségi vizsgákat, a tantárgyi tanulmányi versenyeket, a kulturális és sportvetélkedőket; Részt vesz az irányító szervek, a fenntartó által kért statisztikák elkészítésében, s minden egyéb szakterületét érintő adatszolgáltatásban, elemzésben; Szervezi és irányítja a tanulók általános egészségügyi vizsgálatát; Szervezi és irányítja a nemzeti és iskolai ünnepeket, ünnepélyeket; Gondoskodik a tandíj és a térítési díj fizetési kötelezettségek megállapításáról az érettségi vizsgák tekintetében; Részt vesz az ügyeleti rendszer megszervezésében és működtetésében a műszaki intézményvezető helyettessel együtt; Őrködik szakterületén a törvényes és takarékos gazdálkodás felett; Gondozza, aktualizálja az alkalmazottak munkaügyi nyilvántartását, a pedagógus továbbképzési tervet; Elkészíti a hatáskörébe tartozó alkalmazottak szabadságolási tervét, Közvetlen felettesének, ill. a gazdasági dolgozónak azonnal jelenti a munkanapokon távollévő alkalmazottak névsorát, a kieső tanítási napokon gondoskodik a helyettesítésükről; Ellenőrzi havonta a tanárok által leadott túlórák megtartását, illetve azok pénzügyi elszámolását előkészíti. 2. Munkája akadályoztatása esetén bejelentési kötelezettsége van munkahelyi vezetője részére legkésőbb ¼ órával a munkakezdés előtt. Betegség miatti távolmaradását köteles haladéktalanul bejelenteni munkáltatójának. Betegség utáni munkába állás időpontjának közlése: legkésőbb az azt megelőző nap délelőttjén. 3. Szabadság igénybevétele: Törvényes szabadsága szorgalmi időn kívül vehető igénybe, rendkívüli esetben elengedhetetlen az egyeztetés. 4. A Kollektív Szerződésben foglaltak alapján igénybe veheti az intézmény juttatásait, pl. munkaruha biztosítása. 5. Köteles a munkavégzéshez kapcsolódó szakmai ismereteit naprakészen tartani, folyamatosan fejleszteni. 6. Köteles a személyi leltárában kimutatott vagyontárgyakat rendeltetésszerűen használni és leltári felelősséggel elszámolni azokról.

Végrehajtási jogkörébe tartozik:

20

-

-

Az intézményvezető helyettesi munkakör önálló pedagógus munkakör, ezért aláírási jogot gyakorol a kötelezettség-vállalással nem járó adatszolgáltató jellegű dokumentumokon, illetve felhatalmazása esetén a kötelezettség-vállalással járó dokumentumokon. A feladatellátásban való akadályoztatása esetén jogosult segítséget kérni munkahelyi vezetőjétől.



Havonkénti egyeztetési feladatai:



Az intézményvezetővel és intézményvezető helyettessel, a nevelőtestület tagjaival. Adatokat szolgáltat: az igazgatóval részére.

Munkavégzése során együttműködik: Munkavégzése során együttműködik az intézményvezetővel, az intézményvezető helyettessel, a műszaki. vezetővel, illetve a nevelőtestület tagjaival. Előterjesztési joga van: -

A feladatellátással kapcsolatos célszerűségi esetekben. Az iskola éves munkatervének elkészítésekor konferenciákon.

nevelőtestületi

értekezleteken,

Véleményezési joga van: - A törvény által biztosított esetekben. Mindezeken túlmenően – megbízás vagy felkérés esetén – együttműködik külső (városi, megyei, országos) szakmai szervezetekkel is. Helyettesítés: Távolléte esetén helyettesíti a műszaki intézményvezető helyettes, ő a műszaki intézményvezető helyettes helyettese. Munkakörrel szemben támasztott követelmény: Rendelkezik a munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel. Munkája során köteles betartani az alábbi, a közoktatásra és szakterületére vonatkozó jogszabályokban belső szabályzatokban foglaltakat: -

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, a 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, az alkalmazott kerettantervekre vonatkozó rendeletek, 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról,

21

-

a 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsgákról, a 40/2002. (V. 24. ) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről, szakképzés esetén az alkalmazott OKJ-ra, szakmai és vizsgakövetelményre, központi programra vonatkozó rendeletek, a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény; az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvény a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény; a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény; a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény; a Kjt. végrehajtásáról szóló 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet; az államháztartás működési rendjéről 292/2009. (XII. 19.) Kormányrendelet; a helyi önkormányzat képviselőtestületének hatályos rendeletei, különösen az intézmények költségvetésére, pénz- és vagyongazdálkodására vonatkozó rendelkezések; a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működését meghatározó jogszabályoknak intézményünkre vonatkozó pontjai; intézményünk Pedagógiai programja, Házirendje

Ellenőrzési feladatai: Köteles folyamatosan önellenőrzést végezni, valamint ellenőrizni a nevelőtestület pedagógiai és adminisztratív munkáját. Köteles a munkavégzése során feltárt hibák kijavítására azonnal intézkedni. Amennyiben szabálytalanságot tapasztal, köteles azt haladéktalanul a közvetlen felettesének jelezni a szabálytalanság megszüntetése érdekében. A tanár ellenőrzési hatásköre a pedagógiai munka folyamán a tanulóval szemben is realizálódik. A munkakör ellátásával kapcsolatos felelősség:  Köteles a munkakörébe tartozó feladatokat a határidők betartásával és betartatásával pontos adatszolgáltatással, teljes felelősséggel ellátni. 

Köteles munkáját a törvényben előírt titoktartási kötelezettségének megfelelően végezni. Nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, információt, amely munkaköre betöltése során tudomására, és amely közlése az intézményre vagy a vele jogviszonyban álló félre hátrányos következménnyel járna.

A feladataihoz kapcsolódó egyeztetéseket, ellenőrzéseket a határidő pontos betartásával köteles elvégezni.

Debrecen, 2012. szeptember 1.

Kovács Zsolt intézményvezető

Záradék

22

Köteles betartani a Povolny Ferenc Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola vagyon-, tűz- és munkavédelmi előírásait. Alulírott a jelen munkaköri leírásban foglaltakat – mint alkalmazási okiratom szerves részét – megértettem és tudomásul veszem. A munkakörömet az itt rögzített jogszabályi előírások szerint gyakorolom, és tudomásul veszem, hogy az abban foglaltak betartásáért fegyelmi felelősséggel tartozom.

………………………….… igh.

Debrecen, 2012. szeptember 1.

Munkaköri leírás minta Név: Munkakör megnevezése: Munkáltatói jogkör gyakorlója: Közvetlen felettese: Munkavégzés helye:

Nagyné Virág Hajnalka gazdasági dolgozó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Povolny Ferenc Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola intézményvezetője Povolny Ferenc Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola (4028 Debrecen, Kassai út 25.)

Fegyelmi eljárást ellene a gazdaságvezető kezdeményezésére az intézmény intézményvezetője indíthat. A hozzá tartozó intézmények: 1. Povolny Ferenc Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola 2. Deák Ferenc Kollégium 3. Hatvani István Általános Iskola 4. Kinizsi Pál Általános Iskola 5. Gönczy Pál Általános Iskola 6. Debreceni Pedagógiai Szakszolgálat Munkaköri feladatai: Végrehajtási jogkörébe tartozik:  A hozzá tartozó intézmények munkaügyi teendőinek ellátása,  a KIR rendszerben történő feladatvégzés,  a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerülete igazgatójától kapott egyéb gazdasági feladatok ellátása,  a Povolny Ferenc Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola intézményvezetőjétől kapott egyéb gazdasági feladatok ellátása, A KIR Rendszerben történő feladatvégzést havi ütemterv alapján látja el a középfokú oktatási intézmények tekintetében az alábbiak szerint:

23

1) A távollétek (táppénz, szabadság, fizetés nélküli szabadság stb) rögzítése az alapdokumentum alapján történik a rendszerben. Ki kell nyomtatni az ellenőrző listát, (korábban ez volt a változás jelentés elkészítése) majd aláírást (ügyintéző) követően az ellenőrző lista 1 példányát be kell küldeni az alapdokumentumokkal a KLIK Debreceni Tankerületének titkárságára további felhasználás céljából (hitelesítés). Hitelesítés után ezek a dokumentumok visszakerülnek az ügyintézőhöz, aki gondoskodik azok eljuttatásáról a MÁK-ba. Beküldési határidő: hónap 8. napja 2) A Változó bér számfejtése (saját alkalmazásban álló pedagógus túlóra, helyettesítés, készenlét, ügyeleti díj, műszakpótlék, stb.) az alapdokumentumok alapján történik a rendszerben. Rögzítés után ellenőrző lista nyomtatása szükséges, ügyintézői aláírás után a számfejtés alapjaként használt túlóra elszámolásról készített (túlóra lap, vagy összesítő táblázat) kimutatással kérjük beküldeni a Debreceni Tankerületbe. Ellenőrzést, hitelesítést követően visszaküldésre kerül a dokumentum az ügyintézőhöz. Beküldési határidő: hónap 9. napja 3) A munkába járás költségtérítésének elszámolásához a számfejtés a bérletekről kiállított számlák, illetve engedély esetén a saját gk. útiköltség (9 Ft/km) elszámolása alapján történik. Számfejtés után 4 példányban nyomtatva, aláírva szükséges ezeket a dokumentumokat beküldeni a Debreceni Tankerületbe. Beküldési határidő: folyamatosan, legkésőbb a hónap 15. napja 4) A tárgyhót megelőző hónapban teljesített, óraadói megbízási díjak számfejtését a teljesítés igazolás elszámoló lap alapján kell elvégezni. Csak aláírt, hatályos megbízási szerződés megléte esetén lehet megbízási díjat számfejteni. Számfejtést követően 4 példányban nyomtatva, aláírva szükséges a Debreceni Tankerületbe beküldeni a dokumentumokat. Beküldési határidő: folyamatosan, legkésőbb a hónap 15. napja 5) Szigorúan TILOS bármilyen egyéb munkaügyi dokumentum elkészítése, számfejtése előzetes engedélyezés nélkül. Nem készíthető KINEVEZÉS, KINEVEZÉS MÓDOSÍTÁS, MEGSZÜNTETÉSMEGSZŰNÉS. A határidők pontos betartása kötelező érvényű. A határidők pontos betartása kötelező érvényű, mivel ezt követően a KLIK Debreceni Tankerületében történik meg az iratok hitelesítése, ami az adatok Magyar Államkincstár által történő befogadásához elengedhetetlen. A határidőn túl történt adatszolgáltatást csak a következő hónapban lehet feldolgozni. A KIR Rendszerben történő feladatvégzést havi ütemterv alapján látja el az általános iskolák tekintetében az alábbiak szerint: 1) Minden hónap 5. napjáig megkapja a hozzá tartozó intézményektől a távollétek (táppénz, szabadság, fizetés nélküli szabadság stb.) rögzítéséhez szükséges alapdokumentumok másolatát, amely alapján kell rögzíteni a rendszerben. Ki kell nyomtatni az ellenőrző listát, (korábban ez volt a változás jelentés elkészítése) majd aláírást (ügyintéző) követően az ellenőrző lista 1 példányát be kell küldeni az alapdokumentumokkal a KLIK Debreceni Tankerületének titkárságára további

24

felhasználás céljából (hitelesítés). Hitelesítés után ezek a dokumentumok visszakerülnek az ügyintézőhöz, aki visszaadja az érintett intézménynek haladéktalanul. Beküldési határidő: hónap 8. napja 2) Minden hónap 6. napjáig megkapja a hozzá tartozó intézményektől a változó bér számfejtéséhez (saját alkalmazásban álló pedagógus túlóra, helyettesítés, készenlét, ügyeleti díj, műszakpótlék, stb.) az alapdokumentumokat. Rögzítés után ellenőrző lista nyomtatása szükséges, ügyintézői aláírás után a számfejtés alapjaként használt túlóra elszámolásról készített (túlóra lap, vagy összesítő táblázat) kimutatással kérjük beküldeni a Debreceni Tankerületbe. Ellenőrzést, hitelesítést követően visszaküldésre kerül a dokumentum az ügyintézőhöz. Az alap túlóra kimutatást vissza kell juttatni az iskoláknak . Beküldési határidő: hónap 9. napja 3) Minden hónap 10. napjáig megkapja a hozzá tartozó intézményektől a munkába járás költségtérítésének elszámolásához a bérleteket és a számlákat, illetve engedély esetén a saját gk. útiköltség (9 Ft/km) elszámolásához az elszámolást. Számfejtés után 4 példányban nyomtatva, aláírva szükséges ezeket a dokumentumokat beküldeni a Debreceni Tankerületbe. Beküldési határidő: folyamatosan, legkésőbb a hónap 15. napja 4) Minden hónap 10. napjáig megkapja a hozzá tartozó intézményektől az előző hónapban teljesített, óraadói megbízási díjak számfejtéséhez szükséges teljesítést igazolást elszámoló lapot. A számfejtést követően 4 példányban, nyomtatva, aláírva szükséges a Debreceni Tankerületbe beküldeni a dokumentumokat. Beküldési határidő: folyamatosan, legkésőbb a hónap 15. napja 5) Szigorúan TILOS bármilyen egyéb munkaügyi dokumentum elkészítése előzetes engedélyezés nélkül. Nem számfejthető a fentieken kívül egyéb jogcímen, csak előzetes engedélyt követően. Nem készíthető KINEVEZÉS, KINEVEZÉS MÓDOSÍTÁS, MEGSZÜNTETÉSMEGSZŰNÉS. A határidők pontos betartása kötelező érvényű, mivel ezt követően a KLIK Debreceni Tankerületében történik meg az iratok hitelesítése, ami az adatok Magyar Államkincstár által történő befogadásához elengedhetetlen. A határidőn túl történt adatszolgáltatást csak a következő hónapban lehet feldolgozni. Munkavégzése során együttműködik: – a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerületének munkaügyi előadójával – a Povolny Ferenc Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola gondnokával – a hozzá tartozó intézmények vezetőivel, kapcsolattartóival. Helyettesítés: Távolléte esetén helyettesei: A KLIK által kijelölt munkaügyi referens Helyettesítési kötelezettségei: A KLIK által meghatározott munkaügyi referens

25

A munkakörrel szemben támasztott követelmény: Rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel. Munkája során köteles betartani - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és az annak végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) Kormányrendeletet; - a 2012. évi I. törvényben foglaltakat (a munka törvénykönyvéről); - a személyi jövedelemadóról szól 1995. évi CXVII. törvényt; - a társadalombiztosítás jogszabályait; - valamint a Povolny Ferenc Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola szabályzatait és utasításait. Ellenőrzési feladatai:  Köteles folyamatosan önellenőrzést végezni.  Az intézmények által megküldött minden ügyiratot ellenőrizni köteles a hatályos jogszabályoknak megfelelően,  Amennyiben szabálytalanságot tapasztal, köteles azt azonnal jelezni a Povolny Ferenc Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola intézményvezetője felé, a szabálytalanságok megszüntetése érdekében. A munkakör ellátásával kapcsolatos felelősség:  Köteles a munkakörébe tartozó feladatokat a határidők betartásával és betartatásával, pontos adatszolgáltatással, teljes felelősséggel ellátni.  Köteles a hozzá tartozó intézmények titkát megőrizni, ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, információt, amely munkaköre betöltése során jutott tudomására, és amely közlése az intézményre vagy a vele jogviszonyban álló félre hátrányos következménnyel járna.  A feladataihoz kapcsolódó egyeztetéseket, ellenőrzéseket a határidő pontos betartásával köteles elvégezni. Debrecen, 2013. március 1. Kovács Zsolt intézményvezető Záradék: Köteles betartani a Povolny Ferenc Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola vagyon-, tűz- és munkavédelmi előírásait. Alulírott a jelen munkaköri leírásban foglaltakat – mint alkalmazási okiratom szerves részét – megértettem és tudomásul veszem. A munkakörömet az itt rögzített előírások szerint gyakorlom, és tudomásul veszem, hogy az abban foglaltak betartásáért fegyelmi felelősséggel tartozom. Debrecen, 2013. március 1. Nagyné Virág Hajnalka gazdasági dolgozó Munkaköri leírás minta Név: Raus Tamás Besorolás megnevezése: tanár, egyetemi végzettséggel A munkakör megnevezése: tanár A munkáltatói jogkör gyakorlója: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke Közvetlen felettese: a közismereti intézményvezető helyettes 26

A munkavégzés helye: a Povolny Ferenc Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola, 4028 Debrecen, Kassai út 25. Munkaidő: A pedagógus teljes rendes munkaideje: - napi: 8 óra - heti: 40 óra - heti kötelező óraszáma: 22 óra Munkaköri feladatai: A teljes rendes munkaidő kitöltése: Tanítási órákkal (a mindenkori heti kötelező óraszámnak megfelelően): lehetőleg tanmenet szerint haladva, az éves tantervi tananyagot a tanulókkal mindenképpen elsajátíttatva, az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítve, differenciált, a tanuló komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő optimális fejlesztést biztosító pedagógiai módszereket alkalmazva. Teljes rendes munkaidejének tanítási órákkal le nem kötött részében a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat lát el, így különösen: felkészül a tanítási órákra, előkészíti azokat, értékeli a tanulók teljesítményét, elvégzi a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli feladatokat, részt vesz a nevelőtestület munkájában (értekezletek, rendezvények, stb.), segíti a hátrányos helyzetű tanulókat, végzi a tanulók felkészítését versenyekre, vetélkedőkre, modulvizsgákra, szakmai- és érettségi vizsgákra, belső vizsgára, kompetenciamérésre (az éves tantárgyfelosztásban rögzítetteknek megfelelően), segíti a fenti vizsgák előkészítését, részt vesz az iskola kulturális életének megszervezésében, kulturális rendezvényein, bekapcsolódik az iskola sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésébe, részt vesz a tanulók felügyeletének ellátásában, segíti a diákönkormányzat munkáját, végzi a tanulóbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatokat, részt vesz az intézményi dokumentumok elkészítésében, ellátja pótlékkal díjazott feladatait (pl.: osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzati-vezetői stb.), folyamatos kapcsolatot tart a szülőkkel (pl.: fogadóórák, szülői értekezletek, családlátogatás), megbízás esetén ellátja vizsgáztatási kötelezettségeit, bekapcsolódik az iskola működési rendjében felmerülő feladatellátásba (pl.: ügyelet, beiratkozás, felvételi elbeszélgetés, nyílt nap stb.), részt vesz házi és külső továbbképzéseken, szakmai tanácskozáson, tanítás nélküli munkanapokon a program szerinti munkavégzést valósítja meg, A tanórai és tanórán kívüli nevelő és oktató tevékenysége keretében: gondoskodik a tanulók testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, kötelessége a tanulók és szülők emberi méltóságának, jogainak tiszteletben tartása.

1. a) b) -

c) -

27

2. Munkája akadályoztatása esetén bejelentési kötelezettsége van munkahelyi vezetője részére legkésőbb ¼ órával a munkakezdés előtt. Betegség miatti távolmaradását köteles haladéktalanul bejelenteni munkáltatójának. Betegség utáni munkába állás időpontjának közlése: legkésőbb az azt megelőző nap délelőttjén. Óracserére csak az iskolavezetés előzetes hozzájárulása esetén kerülhet sor. 3. Szabadság igénybevétele: Törvényes szabadsága szorgalmi időn kívül vehető igénybe, rendkívüli esetben elengedhetetlen az egyeztetés. 4. A Kollektív Szerződésben foglaltak alapján igénybe veheti az intézmény juttatásait, pl. munkaruha, védőruha biztosítása stb. 5. Köteles a munkavégzéshez kapcsolódó szakmai ismereteit naprakészen tartani, folyamatosan fejleszteni. 6. Köteles a személyi leltárában kimutatott vagyontárgyakat rendeltetésszerűen használni és leltári felelősséggel elszámolni azokról. Végrehajtási jogkörébe tartozik: -

A tanári munkakör önálló pedagógus munkakör, ezért aláírási jogot gyakorol a kötelezettség-vállalással nem járó adatszolgáltató jellegű dokumentumokon. A feladatellátásban való akadályoztatása esetén jogosult segítséget kérni munkahelyi vezetőjétől.



Havonkénti egyeztetési feladatai: Szakoktatókkal, külső gyakorlati képzőhelyek oktatásvezetőivel a tanulók hiányzásai, magatartás és szorgalom jegyei valamint gyakorlati jegyei ügyében (osztályfőnöki feladathoz kapcsolódóan)



Adatokat szolgáltat: a munkaközösség-vezetők, helyettesek és az intézményvezető részére

Munkavégzése során együttműködik: Munkavégzése során együttműködik vezetőivel.

munkatársaival,

műszaki

vezető,

intézményvezető

munkaközösségével,

munkahelyi

Előterjesztési joga van: - a feladatellátással kapcsolatos célszerűségi esetekben, - munkaközösségeken belül a munkaközösség munkájával, a pedagógiai tevékenységgel kapcsolatosan, - az iskola éves munkatervének elkészítésekor, nevelőtestületi értekezleteken, konferenciákon. Véleményezési joga van: - a törvény által biztosított esetekben.

28

Mindezeken túlmenően – megbízás vagy felkérés esetén – együttműködik külső (városi, megyei, országos) szakmai szervezetekkel is. Helyettesítés: Távolléte esetén a helyettesítési kiírásban meghatározott pedagógus helyettesíti, ő a helyettesítési kiírásban meghatározott, illetve a vele azonos szakos pedagógus helyettese. Munkakörrel szemben támasztott követelmény: Rendelkezik a munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel. Munkája során köteles betartani az alábbi, a közoktatásra és szakterületére vonatkozó jogszabályokban, belső szabályzatokban foglaltakat: -

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, a 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, az alkalmazott kerettantervekre vonatkozó rendeletek, 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, a 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsgákról, a 40/2002. (V. 24. ) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről, szakképzés esetén az alkalmazott OKJ-ra, szakmai és vizsgakövetelményre, központi programra vonatkozó rendeletek, a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény; a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működését meghatározó jogszabályoknak intézményünkre vonatkozó pontjai; intézményünk Pedagógiai programja, Házirendje

Ellenőrzési feladatai: Köteles folyamatosan önellenőrzést végezni. Köteles a munkavégzése során feltárt hibák kijavítására azonnal intézkedni. Amennyiben szabálytalanságot tapasztal, köteles azt haladéktalanul a közvetlen felettesének jelezni a szabálytalanság megszüntetése érdekében. A tanár ellenőrzési hatásköre a pedagógiai munka folyamán a tanulóval szemben is realizálódik. A munkakör ellátásával kapcsolatos felelősség:  Köteles a munkakörébe tartozó feladatokat a határidők betartásával és betartatásával pontos adatszolgáltatással, teljes felelősséggel ellátni. 

Köteles munkáját a törvényben előírt titoktartási kötelezettségének megfelelően végezni. Nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, információt, amely munkaköre betöltése során tudomására, és amely közlése az intézményre vagy a vele jogviszonyban álló félre hátrányos következménnyel járna.

29

A feladataihoz kapcsolódó egyeztetéseket, ellenőrzéseket a határidő pontos betartásával köteles elvégezni.

Debrecen, 2012. szeptember 1. Kovács Zsolt intézményvezető Záradék Köteles betartani a Povolny Ferenc Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola vagyon-, tűz- és munkavédelmi előírásait. Alulírott a jelen munkaköri leírásban foglaltakat – mint alkalmazási okiratom szerves részét – megértettem és tudomásul veszem. A munkakörömet az itt rögzített jogszabályi előírások szerint gyakorolom, és tudomásul veszem, hogy az abban foglaltak betartásáért fegyelmi felelősséggel tartozom. ………………………….… tanár

Debrecen, 2012. szeptember 1.

2.4. A helyettesítés rendje az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén Az intézményvezetőnek helyettesítési kötelezettsége nincs. Helyettesítési kötelezettségek: 2.4.1. Általános, közismereti intézményvezető helyettes Az intézményvezetőt rendkívüli akadályoztatás esetén – a hatáskörébe nem tartozó, azonnali döntést igénylő, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel helyettesíti. Az azonnali döntések előtt köteles telefonon keresztül egyeztetni az intézményvezetővel. Az intézményvezető tartós távolléte esetén teljes felelősséggel gyakorolja az intézményvezetői hatáskörbe tartozó kizárólagos jogokat – beleértve a kötelezettségvállalást is – amelyekre előzetesen írásbeli megbízást kap. Távollétében a teljes jogkörrel a műszaki intézményvezető helyettes helyettesíti.

2.4.2 Műszaki intézményvezető helyettes Az intézményvezetőt, ill. az általános, közismereti intézményvezető helyettest rendkívüli akadályoztatás esetén – a hatáskörébe nem tartozó, azonnali döntést igénylő, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel helyettesíti. Az azonnali döntések előtt köteles egyeztetni az intézményvezetővel vagy az általános, közismereti intézményvezető helyettessel.

30

Az intézményvezető vagy az általános, közismereti intézményvezető helyettes tartós távolléte esetén teljes felelősséggel gyakorolja az intézményvezetői hatáskörbe tartozó kizárólagos jogokat, többek között az előzetes írásbeli megbízás alapján kapott kötelezettségvállalás jogát. 2.4.3. Műszaki vezető Rendkívüli akadályoztatása esetén köteles egyeztetni – a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – a műszaki intézményvezető helyettessel, vagy műszaki ügyintézővel. Tartós távolléte esetén a műszaki ügyintéző teljes felelősséggel gyakorolja a műszaki vezető jogait. 2.5. Az intézményi közalkalmazottak Az intézmény dolgozóit a jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke alkalmazza. Az intézmény dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Az iskola fenntartója által engedélyezett létszámkerete Az összes álláshely száma 2014. 09. 01-én: 73,45 - ebből pedagógus álláshely 49,45 - a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő álláshely: 6 - egyéb álláshely: 18 2.6. Az iskolai közösségek, kapcsolatuk egymással és az iskolavezetéssel 2.6.1. Az iskolai közösség, alkalmazotti közösség Az iskolai közösséget az alkalmazottak, a tanulók és a szüleik alkotják. Az alkalmazotti közösséget az intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége alkotja. Az alkalmazottak, a tanulók és a szüleik jogait és kötelességeit, érdekérvényesítési lehetőségeit, juttatásait a következő jogszabályok határozzák meg: - a Munka Törvénykönyve; - a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a pedagógus munkakörben dolgozókra vonatkozó végrehajtási rendelete; - a köznevelési törvény; - a helyi Kollektív Szerződés és a Közalkalmazotti Szabályzat.

2.6.2. Nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. A polgári jogviszony keretében foglalkoztatott óraadó tanár nem tagja a nevelőtestületnek, ugyanakkor részt vehet a munkájában, és a nemzeti köznevelési törvény 70. § (2) bekezdés h) i). pontjának kivételével nem rendelkezik szavazati joggal.

31

A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelőtestület nevelési-oktatási és intézményi működési kérdésekben, a jogszabályokban meghatározott döntési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 2.6.2.1. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 70.§ (2) bekezdése értelmében a nevelőtestület dönt: a) a pedagógiai program elfogadásáról, b) az SZMSZ elfogadásáról, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, e) a továbbképzési program elfogadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfogadásáról, h) a tanulók magasabb évfolyamba lépéséről, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, i) a tanulók fegyelmi ügyeiben, j) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, k) jogszabályban meghatározott más ügyekben. 2.6.2.2. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a) az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, b) a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, c) az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során, d) az intézményvezető helyettesek megbízása, megbízásnak visszavonása előtt, e) külön jogszabályban meghatározott ügyekben. 2.6.2.3. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezés: A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. Mindezek alapján a nevelőtestület feladatkörének részleges ellátására a tanulók fegyelmi vétségének ügyeiben való döntési jogkört átruházza a fegyelmi bizottságra, amely felsőbb jogszabályok szerinti eljárással működik. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezés: A fegyelmi bizottság elnöke köteles beszámolni a fegyelmi tárgyalásokról a nevelőtestületnek.

32

A fegyelmi határozatokról - a hasonló rendbontások, fegyelemszegések elkerülése céljából tájékoztatja az iskola tanulóit. Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni a) az iskola intézményvezető, b) a nevelőtestület tagjai egyharmadának, c) a szülői szervezet, az iskolai diákönkormányzat kezdeményezésére. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint 2/3-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit – ha erről a jogszabály másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A tantestületi értekezletre vonatkozó előírásokat alkalmazzuk a szakalkalmazotti és egyéb értekezletek esetén is. A tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: - tanévnyitó értekezlet, - félévi és tanévzáró értékelő értekezlet, - munkatervben rögzített módon nevelési értekezlet. 2.6.3. Szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében Intézményünkben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: 1) Osztályfőnöki munkaközösség (tagja az iskola valamennyi osztályfőnöke) 2) Szakmai elméleti tantárgyakat tanító tanárok valamint szakoktatók munkaközösségei: - épületgépészeti, - faipari, - építész, - sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató pedagógusok munkaközössége. 3) Közismereti tantárgyakat tanító tanárok munkaközösségei: - magyar-történelem; - idegen nyelvi; - matematika-fizika-informatika; - testnevelés-biológia-földrajz-kémia. A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott alábbi jogkörökkel rendelkeznek: A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelőoktató munkájának szakmai segítéséről a munkaközösség-vezető irányításával és szervezése mellett. A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. A szakmai munkaközösség dönt

33

a) működési rendjéről és munkaprogramjáról, b) szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, c) az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. A szakmai munkaközösség – szakterületét érintően – véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésére. A szakmai munkaközösség véleményét – szakterületét érintően – be kell szerezni: a) a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához, b) az iskolai nevelés-oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához, c) a felvételi követelmények meghatározásához, d) a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához. A szakmai és informatikai fejlesztésekre fordítható pénzeszközök felhasználásának ügyében a szakmai munkaközösségeket javaslattételi jog illeti meg. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: -

a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, helyi tanulmányi és szakmai versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése: mentor tanár kijelölése, a mentor munkaköri leírásban meghatározott feladatainak végzése a mentorált segítésére egész évben segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez.

A szakmai munkaközösségek tevékenysége, a szakmai munkaközösségek együttműködése A szakmai munkaközösségek együttműködnek az A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai pedagógiai területen belül címszó alatt megnevezett területeken. Nevezetesen: - Szakmai és módszertani tevékenységük érintkező részeinek összehangolásában - Az iskola nevelő és oktató munkájának fejlesztése, korszerűsítése terén - Az egységes követelményrendszer kialakítása vonatkozásában - A helyi tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, időbeli összehangolása tekintetében - A pedagógus továbbképzések viszonylatában - Az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállításakor - A költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása során - A pályakezdő pedagógusok munkájának segítésében.

34

Emellett külön hangsúlyt fektetnek a tanulók kompetenciájának fejlesztése során az összehangolt, szervezett, tervezett tevékenység megvalósítására, valamint a tanulók beiskolázása, felvétele folyamán a céltudatos, eredménycentrikus munkavégzésre. (Összehangolt tevékenység a nyílt nap, szakmai bemutatók, általános iskolák pályaválasztási szülői értekezletek és osztályfőnöki órák látogatásakor.) A szakmai munkaközösségek kapcsolattartásának rendje - A kapcsolattartás a tanév folyamán rendszeres. - Módja: - havonta munkaközösségi értekezleteken - az aktuális feladatok megoldásakor. Részvétel a pedagógusok munkájának segítésében: A szakmai munkaközösségek rendszeresen és folyamatosan segítik a pedagógusok tevékenységét. Kitüntetett figyelemmel fordulnak a pályakezdő kollégák szakmai, illetve pedagógiai munkájának, beilleszkedésének zökkenőmentessé tételére. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, 1 tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. 2.6.4. A szülői szervezet A szülői szervezet - saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, - tisztségviselőinek megválasztásáról szótöbbséggel dönt. Az iskolai szülői szervezet figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, ill. kötelességeik teljesítése érdekében osztály- és iskolai szintű szülői szervezet (szülői munkaközösség) működik. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják, melyek a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: - elnök, - elnökhelyettes, - titkár. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve a szülői munkaközösség, amelyet az egyes osztályok szülői szervezeteinek elnökei alkotják. A szülői munkaközösség vezetőséget választ. A Szülői Munkaközösséget képviselheti az SZM vezetősége, amely az SZM elnökből és két vezetőségi tagból áll. Az iskolai szülői munkaközösség tisztségviselői: - szülői munkaközösség elnöke, - elnökhelyettese,

35

-

titkár.

Az osztályok és az iskola szülői szervezete valamint az iskola vezetősége közötti koordináló munkát a szülői szervezetet patronáló pedagógus segíti. Az osztályok szülői szervezeti kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök, az osztályfőnök, az iskolai szülő szervezet elnökén keresztül vagy az iskolai szülői szervezetet patronáló pedagógus segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői munkaközösség elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézmény intézményvezetőjével. Az iskolai szülői munkaközösség értekezlete akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50%-a jelen van. Döntéseit általában – ha a többség nem igényli a titkos szavazást – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői munkaközösség értekezletét az iskola intézményvezetője tanévenként legalább egy alkalommal összehívja, és ezen tájékoztatást ad az iskola tevékenységéről, feladatairól. Az iskolai szülői munkaközösséget az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: - megválasztja saját tisztségviselőit, - kialakítja működési rendjét, - az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti munkatervét, - képviseli a szülőket és a tanulókat a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, - véleményezi a magasabb vezető beosztás betöltésére kiírt pályázat során a pályázók vezetési programját, az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel ill. tanulókkal kapcsolatosak, az érettségire felkészítő választható órák körét, illetve a felkészítés szintjét, továbbá azt, ha az első tanítási óra nyolc óra előtt kezdődik, - véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a tanulókkal és a szülőkkel kapcsolatos valamennyi kérdésben. 2.6.5. A tanulók közösségei -

-

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot képező tanulók osztályközösséget alkotnak, amely lehet 1 szakmás, homogén vagy több szakmás, azaz heterogén szervezésű. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztályfőnök pedagógus, akit e feladat ellátásával az intézményvezető bíz meg. Az osztályfőnökök tevékenységüket munkaköri leírás alapján végzik. Szakkörök, diákkörök: évente az érdeklődési területnek, tanulói igényeknek pénzügyi lehetőségeknek megfelelően változó.

2.6.6. Az osztályközösség Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választhatja meg: - Osztály-diákbizottság titkára (ODB titkár), - kultúrfelelős, - gazdasági felelős. E tisztségviselők együtt alkotják az osztály-diákbizottságot, az ODB-t. Az ODB titkárok a diákönkormányzat szervezetében működnek. A diákönkormányzat élén a diákönkormányzat vezetősége áll.

36

2.6.7.

Az iskolai diákönkormányzat

A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt a) saját működéséről, b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, c) hatáskörei gyakorlásáról, d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról, e) az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt, - a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, - az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, - az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, - az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. Az iskola intézményvezetője biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket, rendezvényeiken, fórumaikon (pl. diákközgyűlés). Használhatják az iskola tanácskozótermét vagy valamely tantermét, azok berendezési tárgyait, az oktatástechnikus közreműködésével a hangosító berendezéseket. A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, amelyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok és kötelességek helyzetéről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

37

-

A diákközgyűlés véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákközgyűlésen választják meg a DÖK vezetőségét, élén a DÖK elnökével. A diákönkormányzat a diákönkormányzat munkáját segítő pedagóguson (DÖK patronáló tanáron) keresztül tartja a kapcsolatot az iskola vezetésével és különböző fórumaival. A diákönkormányzat vezetője (a DÖK elnöke) az évenkénti tantestületi értekezleten beszámol a végzett munkáról.

2.6.8.

Az intézményi tanács

Az intézményi tanács tagjai: - DMJV képviselője - DÖK megbízott - Gazdasági kamara képviselője - Szülői szervezet képviselője - Nevelőtestület képviselője - Egyház képviselője Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. Az intézményi tanács működési rendjét és munkaprogramját az intézményi tanács tagjai által elfogadott ügyrend szabályozza. 2.6.9. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 2.6.9.1. Az intézményvezetés és a nevelőtestület kapcsolattartása A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményvezetéssel az intézményvezető irányításával a pedagógus-vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: - az igazgatótanács ülései - az iskolatanács ülései - értekezletek - megbeszélések. Ezen fórumok időpontját részben az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatótanács az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az igazgatótanács, iskolatanács tagjai kötelesek: - az igazgatótanács ülései után tájékoztatást adni a döntésekről, határozatokról; - a pedagógusok kérdéseit, véleményeit igazgatótanács elé vinni. A pedagógusok kérdéseiket, javaslataikat, véleményüket szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetőik, illetve választott képviselőik által közölhetik az igazgatótanáccsal, az iskolatanáccsal.

38

2.6.9.2. Nevelők és tanulók A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető - az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén kéthavonta, - a diákközgyűlésen legalább egy alkalommal, - az előtérben elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogainak érvényesítése érdekében (pl. fellebbezési jog) – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez vagy a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 2.6.9.3. Nevelők és szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról - az intézményvezető - a szülői munkaközösség vezetőségi ülésén kéthavonta, - az iskolai szülői értekezleteken tanévenként minimum két alkalommal, - az előtérben elhelyezett hirdetőtáblán keresztül - az osztályfőnökök: - szülői értekezleteken, - fogadóórákon tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: családlátogatások szülői értekezletek a nevelők fogadóórái. A szülői értekezletek időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A fogadóórák időpontja a tanulók ellenőrzőjébe van beírva. A szülők a tanulók és saját – a jogszabályokban valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez vagy a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával vagy a nevelőtestülettel. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, a házirendről az iskola intézményvezetőjétől valamint a közismereti

39

intézményvezető helyettestől, az iskolai munkatervben évenként meghatározott intézményvezetői, intézményvezető helyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola Pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető – amint az az SZMSZ 1.6. pontjában olvasható. A Házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (a tanulónak, szülőnek valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. Erre lehetőséget adunk az által, hogy beiratkozáskor minden tanuló, illetve szülője kézhez kapja azt. A Házirend egy-egy példánya megtekinthető: az iskola portája melletti hirdetőtáblán, az iskolai könyvtárban, az iskola intézményvezetőjénél, az intézményvezető helyetteseknél, az osztályfőnököknél, a diákönkormányzatot segítő nevelőnél. 2.7. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere, formája, módja a pedagógiai szakszolgálatok, gyermekjóléti szolgálat, pedagógiai szakmai szolgálatok valamint az iskolaegészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató vonatkozásában A pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények a nevelésioktatási intézmény partnerintézményei. A kapcsolattartás módjai: együttműködési megállapodás alapján informális megbeszélés, megegyezés szerint az intézmény munkatervében rögzítettek alapján. A nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló sajátos nevelési igényű, valamint tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek, tanulók magas színvonalú és eredményes ellátása érdekében az intézmény – az említett tanulók nevelését-oktatását, továbbá speciális ellátását végző pedagógusai révén – folyamatosan, az éves munkaterv és a szakmai munkaközösségek munkaprogramjában foglalt ütemezés szerint kapcsolatot tart az illetékes pedagógiai szakszolgálatokkal. A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás a szakmai munka színvonalának minél magasabb szintű ellátása érdekében az iskolavezetés által kialakított informális csatornákon és a különböző – a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények által meghirdetett – programokon, továbbképzéseken, konferenciákon, tréningeken és más rendezvényeken történő részvétel útján valósul meg. A pedagógiai szakszolgálatokkal és szakmai szolgáltató intézményekkel való kapcsolattartásért az intézményvezető a felelős, aki a nevesített partnerintézmények vonatkozásában az együttműködés feladatainak végzésével a nevelőtestület egyes tagjait bízza meg. A kapcsolattartás főbb formái: az iskolavezetés döntése alapján rendszeresen részt vesznek az iskola pedagógusai a pedagógiai szakmai szolgáltatók által rendezett különböző konferenciákon, tanácskozásokon,

40

műhelymunkákon, továbbképzéseken, tréningeken, szakértői konzultációkon és más szakmai rendezvényeken; a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények szaktanácsadói, szakértői megsegítésének igénybevétele a szakmai munkaközösségek kezdeményezésére; vizsgálatok, kontrollvizsgálatok révén a gyermekek, tanulók részképesség-fejlődésének diagnosztizálása és a szükséges iskolai fejlesztésük előírása a mindennapi kapcsolattartás szintjét képezi a pedagógiai szakszolgálatokkal; évente több alkalommal megbeszélés folytatása a pedagógiai szakszolgálatok munkatársaival az általuk foglalkoztatott gyermekekről, tanulókról; esetmegbeszéléseken való részvétel az intézmény pedagógusai, az osztályfőnökök, a gyermekvédelmi felelős, és fejlesztőpedagógusok bevonásával. Együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal Az 1997. évi XXXI. törvény rendelkezik a gyermekjóléti szolgálatok, illetve az oktatási intézmények közötti együttműködés formáiról. Intézményünk feladatai közé tartozik a jelzőrendszer tagjaival, így a gyermekjóléti szolgálatokkal való folyamatos kapcsolattartás, a tanulóink veszélyeztetettségére vonatkozó azonnali jelzés küldése a szolgálat szakemberei felé. Igazolatlan hiányzás esetén a szülői értesítés után kötelességünk a szolgálatot értesíteni, illetve oktató-nevelő munkánkba beépíteni azokat a tapasztalatokat, amelyeket a családgondozók felénk továbbítanak. A kapcsolattartás módjai: személyes kapcsolatfelvétel telefonos kapcsolattartás jelzés küldése írásban esetmegbeszélések iskolánkban, illetve a gyermekjóléti szolgálatok hivatalaiban védelembe vételi eljáráson való részvétel. Ha iskolánk valamely tanulóját veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, illetve, ha a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhetünk: - a gyermekjóléti szolgálattól, - az oktatásügyi közvetítő szolgálattól - más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Ha további intézkedésre van szükség, iskolánk megkeresésére a gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz arra, hogy intézményünk a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás A gyermekvédelemben közreműködők feladataikat csak akkor láthatják el megfelelő színvonalon, ha közöttük az együttműködés zavartalan, tehát a jelzőrendszer egymásra van utalva. A közoktatási intézmények, ezáltal iskolánk is, elsősorban a gyermekjóléti szolgálatokkal vannak napi kapcsolatban. Ugyanakkor a jogszabályi változásoknak megfelelően több új szereplő is belépett a jelzőrendszer tagjai közé, illetve gazdagítja az ifjúságvédelmi palettát. Rendkívül fontos változás, hogy 2012. április 15.-től megszűnt a jegyzők szabálysértési funkciója, 2013. január elsejétől pedig a gyámhatósági funkció is kikerült a jegyzők hatásköréből. A járások felállításával a járási hivatalok kompetenciája az igazolatlan mulasztások miatti szabálysértési feljelentés elbírálása, a járási gyámhivatalok pedig gyermekvédelmi hatósági intézkedések meghozatalára jogosultak, mint pld. a védelembe vétel vagy az

41

iskoláztatási támogatás szüneteltetése (a Magyar Államkincstár bevonásával), és ennek háromhavonta történő felülbírálata. Az iskola szociálpedagógusának egyik fontos feladata a normatív kedvezmények elbírálása. Ez különösen két területre vonatkozik: egyrészt az ingyen tankönyvre jogosultak megállapítása a szükséges és érvényes igazolások megtekintése után, másrészt a kedvezményes ebédre jogosultak kérelmének elbírálása. Iskolánk csupán normatív alapon tud (tehát a térítés 50 %-os) a vidékiek számára ebédet biztosítani, és ez nagy gond. Az elszegényedett vidéki önkormányzatok ugyanis nem tudják finanszírozni az ott lakó tanulóink rászorultsági alapú étkeztetését. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: az intézmény fenntartójával: - Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerület A debreceni oktatási intézmények vezetőivel: Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium, Debrecen, Budai É. U. 8/a. Beregszászi Pál Szakközépiskola és Szakiskola, Debrecen, Jerikó u. 17-21. Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola, Debrecen, Piac u. 8. Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola, Debrecen, Víztorony u. 3. Vegyipari Szakközépiskola, Debrecen, Csapó u. 29-3 Irinyi János Gimnázium, Szakközép- és Szakiskola, Debrecen, Irinyi u. 1. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola, Debrecen, Vénkert u. 2. Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola AMI, Debrecen, Vár u. 1. Könnyűipari Szakközépiskola, Debrecen, Sétakert u. 1-3. Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskola, Debrecen, Széchenyi u. 58. Péchy Mihály Műszaki Középiskola, Debrecen, Varga u. 5. . Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Szolgáltató Intézet, 4029 Debrecen, Monti ezredes u. 7. Hajdú-Bihar megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet, Debrecen, 4029 Monti Ezredes u. 7. - Debreceni Tehetséggondozó Központ Városi Pedagógiai Szakszolgálat, Debrecen, Bajcsy Zsilinszky u. 45. - Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet Szakértői Bizottság, Debrecen, Monti Ezredes u. 7. -

Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: - Az iskolát támogató Povolny Alapítvány Kuratóriumával - Vállalkozásokkal, gazdálkodó szervekkel - Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Debrecen, Petőfi tér 2. - Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, Budapest, Kuny Domonkos u. 13-15. - Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság, Budapest, Baross u. 52. - Hajdú-Bihar megyei Munkaügyi Központ, Debrecen, Piac u. 54. - Debreceni Városi Diákönkormányzat - Debrecen TISZK Kht. - Alföld TISZK, Debrecen - Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály, Debrecen, Csapó u. 54. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az intézményvezető és az intézményvezető helyettesek a felelősek.

42

A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskola-egészségügyi szolgáltatókkal, az iskolaorvossal, a szakorvosi ellátókkal, nevezetesen: a Tüdőgondozó Intézettel (Debrecen Jerikó u. 21.), illetve a Fogászati Rendelőintézettel (Dr. Laboda Antal, Debrecen Apafi u. 56.) és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját a szervezeti és működési szabályzat 3.6. pontja szabályozza. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola szociálpedagógusa rendszeres kapcsolatot tart fenn az illetékes gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért a közismereti intézményvezető helyettes a felelős. A kapcsolat rendszere, formája, módja A gyermekvédelem rendszere a folyamatos kapcsolattartás fenntartásán alapszik a jelzőrendszer tagjai között. Elsődleges cél a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, a veszélyeztető tényezők redukálása, kiiktatása. Iskolánkban az osztályfőnökök teljesítik a törvényben előírt kötelezettségeiket az igazolatlan hiányzásokkal kapcsolatosan, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. §-a alapján, a következőképpen:

Az osztályfőnök teendői igazolatlan mulasztás esetén I. fokozat

Értesítés első igazolatlan hiányzás esetén (1-9 óra)

I/1. nyomtatvány Első hiányzást követően SZÜLŐ I/2. nyomtatvány Első hiányzást követően KOLLÉGIUM (csak kollégista diák esetén) II. fokozat

Újabb hiányzás esetén

II/1. nyomtatvány Debrecenben: Gyermekjóléti Központ (Böszörményi út) II/2. nyomtatvány Debrecenben: Gyermekjóléti Központ (Mester utca) közterület elhelyezkedésétől függően II/3. nyomtatvány Vidék: Gyermekjóléti Szolgálat (címlista a titkárságon) III. fokozat Újabb hiányzás esetén (10 órát meghaladó hiányzás után) Az ebben a fokozatban szereplő jelzések kiküldése egyazon időben történjen!!! A, Jelzés a Járási Gyámhivatalok felé (Az iskoláztatási támogatás miatt gyámhatósági jelzést kell küldeni) III/1. nyomtatvány Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Járási Gyámhivatal III/2. nyomtatvány Gyámhivatal

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Járási

B, Jelzés a Gyermekjóléti Szolgálat felé!

43

III/3. nyomtatvány III/4. nyomtatvány

Debrecenben: Gyermekjóléti Szolgálat (Böszörményi út) Debrecenben: Gyermekjóléti Szolgálat (Mester utca) közterület elhelyezkedésétől

függően III/5. nyomtatvány Vidék: Gyermekjóléti Szolgálat (címlista a titkárságon) _____________________________________________________________________________ ___ IV. fokozat 30 órát elérő hiányzás esetén Az ebben a fokozatban szereplő jelzések kiküldése egyazon időben történjen!!! A, SZABÁLYSÉRTÉSI FELJELENTÉS IV/1. nyomtatvány H.B.Megyei Kormányhivatal Járási Hivatal Hatósági Főosztálya értesítése IV/2. nyomtatvány Sz.Sz.B.Megyei Kormányhivatal Járási Hivatal Hatósági Főosztálya értesítése B, Jelzés a Gyermekjóléti Szolgálat felé IV/3. nyomtatvány Debrecenben: Gyermekjóléti Szolgálat (Böszörményi út) IV/4. nyomtatvány Debrecenben: Gyermekjóléti Szolgálat (Mester utca) közterület elhelyezkedésétől függően IV/5. nyomtatvány Vidék: Gyermekjóléti Szolgálat C, Szülő értesítése IV/6. nyomtatvány Szülő értesítése _____________________________________________________________________________ ___ V. fokozat 50 óra esetén Az ebben a fokozatban szereplő jelzések kiküldése egyazon időben történjen!!! A, Jelzés a Gyámhatóság felé-az iskoláztatási támogatás miatt V/1. nyomtatvány V/2. nyomtatvány Gyámhivatal

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Járási Gyámhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Járási

B, Jelzés a Kormányhivatal felé V/3. nyomtatvány H.B.Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály értesítése 3. Az intézmény működési rendje 3.1. Az iskola és a tanműhely működési rendje, a tanulók, alkalmazottak, vezetők benntartózkodásának rendje - Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig 6.45 és 14.35 között áll a tanulók rendelkezésére. - A tanulók 7,20-tól a napi tanítási órák végéig kötelesek az iskolában tartózkodni. - Egyéb időpontokban az iskola tanulói pedagógus felügyeletével vehetik igénybe az iskola létesítményeit. Ez esetben a foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működési rendjéért, valamit ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére.

44

-

-

-

-

-

Szombaton, vasárnap és ünnepnapokon az iskola zárva tart. A tanuló tanítási idő alatt csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az intézményvezető, intézményvezető helyettesek, osztályfőnök vagy az órát tartó tanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az intézményvezető vagy intézményvezető helyettes adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat 14.35 órától 18.00 óráig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az intézményvezető engedélyével lehet. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 7.30 és 14.35 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza: 1-4. szünet: 10 perces 5. szünet: 15 perces 6-7. szünet 5 perces. A tanműhelyi gyakorlati oktatás reggel 7.30 órakor kezdődik. A tanműhelyben, a gyakorlati munkahelyeken délutáni műszak is lehetséges. A külső gyakorlati oktatásban a munkakezdés a munkáltató helyi rendjétől függően változhat. Az iskolában 7.20 órától valamint az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Egyidejűleg 8 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Felelősségi területük a tanári hirdetőtáblán kifüggesztett beosztás szerint konkrétan elhatárolt, át nem ruházható, föl nem cserélhető. Az ügyeletes tanár köteles a rábízott épületrészben a Házirend alapján a tanulók magatartását, az épületrész rendjének, tisztaságának megőrzését és a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A 9. számú melléklet tartalmazza az ügyeletes tanár feladatait. Iskolánk tanulói intézményünkbe csak érvényes diákigazolvány felmutatásával, s csak a bejárati ajtón átléphetnek be. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig 7.20 és 16.00 között az iskola felelős vezetői közül legalább egy fő az iskolában tartózkodik. A pedagógusok kötelesek 10 perccel az órakezdés előtt megjelenni iskolánkban, benntartózkodásuk órarend szerinti óráik valamint ügyeleti, helyettesi és helyettesítési teendőik, illetve egyéb pedagógiai feladataik (pl. értekezletek, konferenciák, vizsgák) idejére kötelező.

- A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény („Nkt.”) alapján a nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (32 óra) (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által - az e törvény keretei között - meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. -

A funkcionális alkalmazottak benntartózkodása: munkaköri leírásuk szerint.

-

A gazdasági dolgozók hétfőtől csütörtökig 7.30 órától 16.00-ig, pénteken 7.30 órától 13.30 óráig tartózkodnak a részükre kialakított épületrészben.

45

Az iskola intézményvezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján az épületrész ettől eltérő időpontban illetve szombaton, vasárnap is nyitva tartható. Az épületrész működési rendjéért valamint a szükségessé váló intézkedések megtételéért ez esetben az intézményvezető által megbízott személy felelős. -

Szorgalmi időben a nevelői és tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári és adminisztrátori irodákban történik 7.30 és 14.35 óra között.

-

Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola intézményvezetője határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, és a nevelők tudomására hozza.

-

A nyári szünetben irodai ügyelet hetente szerdai napokon van.

-

Az iskola épületeit, helyiségeit, rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: - az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - a tűz- és balesetvédelmi valamit a munkavédelmi szabályok betartásáért, - az iskola szervezeti és működési szabályzatában valamint a tanulói Házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola intézményvezetője adhat felmentést.

-

3.2. A belépés és benntartózkodás rendje az iskolával tanulói jogviszonyban nem állók részére -

-

-

-

Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola intézményvezetőjétől engedélyt kaptak (pl. helyiség bérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat és a tanulói ügyelet ellenőrzi. Az idegeneket a portás kíséri az ügyintézés helyére. Az iskolába érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani. A portaszolgálatot ellátó dolgozó köteles feljegyezni a belépő nevét, a belépés célját, a belépés és a távozás idejét. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybevevők az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az iskola épületében dohányozni nem lehet. Az udvar rendjéről, tisztaságáról az iskola gondnoka gondoskodik. Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola intézményvezetője felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze.

46

-

Amennyiben a tanuló középfokú állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, illetve azzal egyenértékű idegen nyelvtudást igazoló okirattal rendelkezik, és ezt az iskolában bemutatja, a tanulót az iskola intézményvezetője az adott idegen nyelvi órák látogatása alól felmenti.

3.3. Tanórán kívüli foglalkozások, egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei A tanórán kívüli, illetve egyéb foglalkozások célja: a tanulók számára biztosítani a törvényi szabályozás által adott lehetőségeket nevelésükre, oktatásukra, képzésükre. A tanórán kívüli, illetve egyéb foglalkozások szervezeti formái, időkerete: Iskolánkban pénzügyileg finanszírozott rendszeres tanórán kívüli foglalkozások: fejlesztő foglalkozások a BTM-es tanulók részére habilitációs foglalkozások az SNI-s tanulók részére korrepetálás tehetséggondozás diáksportköri foglalkozások szakkörök differenciált képességfejlesztő foglalkozások. Finanszírozás nélküli tanórán kívüli foglalkozások: - tehetséggondozás, felkészítés: közismereti tantárgyi tanulmányi versenyre, SZKT versenyre, szavalóversenyre, Szép Magyar Beszéd versenyre, városi középiskolai műveltségi versenyre, nyelvi versenyre, informatika versenyre. Mindezen egyéb foglalkozások tanévenkénti időkeretének kialakításakor igazodunk a törvényi előírásokhoz, a tanulók és tanárok terhelésének jogszabályi meghatározottságaihoz és a tanulói igényekhez. - Az osztályfőnökök, illetve a szaktanárok tanulóik részére iskolai szünetekben vagy hétvégeken tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A tanulói részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. - Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha a tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. - A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl: túrák, kirándulások, táborok, színházmúzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. - Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. - A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

47

-

Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végezheti.

3.4. A belső ellenőrzés szabályai Az iskolai belső ellenőrzés célja, feladatai: - biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; - segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; - segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését; - az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; - feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt; - szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. Az ellenőrzési rendszerben érintettek köre: ellenőrzést végzők és ellenőrzött dolgozók. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: 1. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: - az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; - az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; - az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; - az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. 2. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: - az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; - az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; - az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével; - hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: 1. Az ellenőrzött dolgozó jogosult: - az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; - az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. 2. Az ellenőrzött dolgozó köteles: - az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; - a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai:

48

Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. - az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. - Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: - a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; - a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. -

A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: Intézményvezető - ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; - ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; - ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; - elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát; - összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; - felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Intézményvezető helyettesek: folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: - a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; - a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; - a pedagógusok adminisztrációs munkáját; - a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét; - a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. A Műszaki vezető ellenőrzi: - szakoktatók tanmenet szerinti munkavégzését - az adminisztrációs rendszert, pl. a csoportnaplók vezetését - a műszaki ügyintéző tevékenységét - a raktáros munkáját: az anyagmozgást, raktári készletmozgást, anyagfelhasználást - a rezsi munkák műszaki dokumentációját - a gyűjtőtasakokat, amelyekben a munkaszámos munkák dokumentumait tároljuk - az iskolai és a tanműhelyi házirend betartását - a munkaköri leírásban foglaltak teljesítését - a tanműhelyi pedagógiai munkát /pl. rend, fegyelem, stb. / - a tanműhelyi karbantartók, technikai dolgozók és a gépmester munkáját. Munkaközösség-vezetők: - folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen: - a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; - a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel). -

Az intézményvezető egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.

49

-

Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az intézményvezető a felelős.

3.4.1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: - biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, - segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát - az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, - szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: - intézményvezető - intézményvezető helyettesek, - munkaközösség-vezetők. Az intézményvezető – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: - a pedagógusok munkafegyelme, - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, - a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, - a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, - a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, - a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: - az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, - a tanítási óra felépítése és szervezése, - a tanítási órán alkalmazott módszerek, - a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, - az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait az igazgatótanács határozza meg. A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás. A belső ellenőrzés ideje: - Rendszeresen ismétlődő ellenőrzések /pl. adminisztrációs teendők/ - tanév eleje - I. félév vége - tanév vége - Folyamatos ellenőrzések: a pedagógiai munka vizsgálata /pl. óralátogatások/ A dokumentálás módja: - jegyzőkönyv - feljegyzés - egyéb módszer /pl. óralátogatási lap/

50

Sikerkritériumok: A vizsgált terület jogszabályi vagy belső szabályzatban megfogalmazott követelményeinek való, minél magasabb szintű megfelelés. Az ellenőrzés módszerei: - Dokumentációk ellenőrzése - Jelentések kérése és azok vizsgálata - Beszámolók készíttetése - Személyes ellenőrzés: az adott terület, munkafolyamat megtekintése, stb. /pl. óralátogatás/

3.4.2. A könyvtár működési rendje -

-

Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár vezetője, a könyvtáros tanár rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal: - Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár, 4026 Debrecen, Piac u. 8. - Pedagógiai Intézet Könyvtára, 4029 Debrecen, Monti ezredes u. 7. - Újkerti Könyvtár, 4032 Debrecen, Jerikó u. 17/19. - Zenei Könyvtár, 4024 Debrecen, Piac u. 26/a - Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Könyvtára 4024 Debrecen, Blaháné u. 15. - DE Műszaki Főiskola Könyvtára, 4028 Debrecen, Ótemető u. 2/4. Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős. A könyvtáros tanár részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési szabályzat mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. - Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: - tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, - tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, - könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, - könyvtári dokumentumok kölcsönzése, - számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása, - tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésnek segítése.

51

-

-

A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtárostanár tudomására kell hoznia. Az iskolai könyvtár, tanítási napokon 9 órától 15 óráig tart nyitva. Ezen belül a könyvtári dokumentumok 9 órától 14.30 óráig kölcsönözhetőek.

-

A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros-tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell.

-

Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 3 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 2 alkalommal meghosszabbítható.

Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: - Kézikönyvek, - Számítógépes szoftverek, - Hangzóanyagok (CD, DVD, hangkazetta). A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtárostanár javaslata alapján az iskola intézményvezetője határozza meg. 3.5. A mindennapi testedzés, az iskolai sportkör. Az iskolavezetés és a sportkör közötti kapcsolattartás formái és rendje -

-

Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: 9. évfolyamon heti 5 testnevelés óra, illetve diáksportköri foglalkozás. A mindennapos testnevelés a továbbiakban felmenő rendszerben valósul meg. A 2012/2013. tanévben a 10-14. szakképző évfolyamokon a heti testnevelés órák száma a szakmai programban meghatározottak szerint. A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat a diáksportkör foglalkozásai keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. A versenysport valamint a tömegsport igényeit szintén a diáksportkör elégíti ki. A diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az tanévenként kell meghatározni. A tanórán kívül szervezett diáksportköri, tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy - az őszi és a tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem, az edzőterem, asztalitenisz-terem - a téli időszakban: a tornaterem, edzőterem, asztalitenisz-terem. Testnevelő tanár felügyelete mellett a diáksportköri, ill. tömegsport-foglalkozások idején e helyiségeknek a tanulók számára nyitva kell lenniük. A diáksportköri, ill. tömegsport-foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni.

52

Az iskolavezetés és a diáksportkör közötti kapcsolattartás formái és rendje: - Az iskolavezetés a diáksportkörrel a kapcsolatot mindenek előtt a diáksportkört vezető testnevelő, ill. a testnevelés munkaközösség-vezető útján tartja. - A kapcsolattartás formái: - a sportköri igények felmérése: munkaközösség-vezető által - jelzés az iskolavezetés számára a következő tanévi igényekről - egyeztetés a sportkört vezető személyéről a munkaközösség-vezetővel - az éves sportköri munka tervezése: egyeztetés a sportkört vezető testnevelővel - az éves sportköri munka ellenőrzése az iskolavezetés részéről az ellenőrzési tervben foglaltaknak megfelelően - az éves sportköri munka értékelése a sportkört vezető testnevelő beszámolója, illetve az iskolavezetés ellenőrzési tapasztalatai alapján. 3.6. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása -

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt a VESZ Kht. vezetőjével. A megállapodásnak biztosítania kell: - az iskolaorvos hetente történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott napokon és időpontban a tanulólétszámtól függően) 8.00-tól 14.00-ig - a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: fogászat: évente 1 alkalommal, tüdőszűrés: évente 1 alkalommal – a jogszabályi előírásnak megfelelően: víz-fűtés-gázszerelő tanulók esetében belgyógyászati vizsgálat: évente 1 alkalommal, szemészet: évente 1 alkalommal, hallásszűrés: 2 évente - a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal, - a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, - az általános szűrés részeként évente 1 alkalommal higiéniai vizsgálat. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. Az iskolai védőnő főállásban a VESZ Kht. alkalmazottja. Szűrővizsgálatok, életmódbeli tanácsadás, egészségmegőrzés, egészséges életmódra nevelés, preventív tevékenység tartozik feladatkörébe.

3.7. Az intézményi védő-óvó előírások A gyermekvédelem szabályai A Povolny Ferenc Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola szociálpedagógusa, illetve tanító tanárai a gyermekvédelmi feladatokat a hatályos törvények és rendeletek alapján látják el. Ezek a következők: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, - közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, - a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról,

53

-

32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, - Az 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról - A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. Tv. - Az 1998. évi LXXXIV. Tv. a családok támogatásáról - A 149/1997 (IX. 10.) kormányrendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról

Védő-óvó rendszabályok: 1. Minden tanuló köteles az ismertetett a munkavédelmi és balesetelhárítási szabályokat betartani. A tanuló az iskolában úgy viselkedjen, hogy ne veszélyeztesse sem maga, sem társai testi épségét. Sajátos baleset- és tűzvédelmi szabályok vonatkoznak a természettudományi, számítástechnika, testnevelés, tanműhelyi gyakorlati órákra. Az iskola területén az iskola által szervezett programokon tilos alkoholt, drogot fogyasztani. A vészhelyzet esetére készült levonulási és épület-kiűrítési tervet kifüggesztjük és megismertetjük a tanulókkal; a tanuló köteles részt venni az épület-kiűrítés évenkénti gyakorlatában. A tanulók minden rendkívüli eseményt, balesetet kötelesek jelezni a leggyorsabban elérhető pedagógusnak, vagy iskolai dolgozónak. Rendkívüli esetben a riasztás hosszan tartó szaggatott csengetés. 2. Tanulóink védelme érdekében az iskolánkba érkező diákok, szülők, idegenek belépését portaszolgálat ellenőrzi; az iskolába érkező szülőket, illetve idegeneket a portaszolgálat nyilvántartja. 3. Iskolánkban önkéntes portai diákügyelet működik. Megszervezése a DÖK feladata. Az önkéntes diákügyeletes tanulókat az osztályfőnök, illetve az ügyeletes tanár tájékoztatja feladatairól; munkájukat a szolgálatban lévő portás segíti. 4. Bombariadó esetén – a tanuláshoz való jog biztosítása céljából – a kiesett időt lehetőleg aznap pótoljuk. 3.7.1. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskola munkavédelmi szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismeretket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat.

54

Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - a házirend balesetvédelmi előírásait, - rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Iskolán kívüli fogalakozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek fel kell hívni a tanulók figyelmét minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az iskola intézményvezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkavédelmi szabályzata tartalmazza. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, - ha szükséges, orvost kell hívnia, - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, - a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola intézményvezetőjének. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balestet, sérülést az iskola intézményvezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell

55

tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatok iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és e balesetekről az előírt nyomtatványon a munkavédelmi felelősnek jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. Az iskolának igény esetén biztosítani kell a Szülői Szervezet és a diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza. Együttműködés a tanuló veszélyeztetettsége esetén A tanuló veszélyeztetettsége esetén iskolánk együttműködik az osztályfőnökön, illetve a szociálpedagóguson keresztül: - a szülővel, - a gyermekjóléti szolgálattal, - a gyámhatósággal, - szükség esetén a családsegítő szolgálattal. Mindezek mellett állandó a kapcsolattartás a rendőrséggel, a védőnőkkel, háziorvosokkal. Minden dolgozójának alapvető feladata, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 3.8. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: - a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), - a tűz, - a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola intézményvezetőjével, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: - intézményvezető

56

- intézményvezető helyettesek - gondnok. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell - az intézmény fenntartóját, - tűz esetén a tűzoltóságot, - robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, - személyi sérülés esetén a mentőket, - egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola intézményvezetője szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az intézményvezető vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket a stúdióból hangosító berendezésen keresztül értesíteni, riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: - Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb). tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell. - A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell. - A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. - A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia. Az intézményvezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola intézményvezetőjének vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: - a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, - a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, - az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), - a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, - az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, - az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további

57

biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. intézményvezetői utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. intézményvezetői utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény intézményvezetője a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: - intézményvezetői és intézményvezető helyettesi irodák - könyvtár - porta - gondnokság. 3.9. Az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola intézményvezetője felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: - elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, - részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben részt vevő iskolai dolgozókkal az iskola intézményvezetője megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: - a felelős dolgozók feladatait, - a szükséges határidőket, - a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét. A megállapodásnak tartalmaznia kell: - az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját, - a tankönyvrendelésben részt vevő iskolai dolgozók díjazásának módját és mértékét, - a szükséges határidőket, - a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét. A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület dönt az alábbiak figyelembe vételével: - A nevelőtestület döntése előtt az iskola intézményvezetője –az osztályfőnökök, valamint a szociálpedagógus közreműködésével – felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet

58

-

-

-

-

kölcsönözni, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket a központi igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt a szociálpedagógusnak be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A felmérés eredményéről az iskola intézményvezetője tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, és erről az iskola intézményvezetője írásban értesíti a szülőket. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába az iskolai könyvtár állományába kerül. Az iskola intézményvezetője kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.

Az iskolai tankönyvrendelést az iskola intézményvezetője által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése esetén, illetve az annak megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola intézményvezetője határozza meg. 3.10. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok, az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az iskola világoskék-fehér színű zászlóval rendelkezik, rajta az intézményünkben oktatott szakmákat szimbolizáló emblémával. Az iskola emblémája szerepel az iskola jelvényén is. Ugyanezt az emblémát használjuk szalagavatói, ballagási meghívókon. Az iskola 30 éves fennállásának évfordulója tiszteletére Povolny Ferenc nevét vette fel. A névadóval kapcsolatos hagyományápolás módjai: - Povolny-napok, - az iskola folyosóján elhelyezett kiállítás, - az iskola étterme felett elhelyezett tabló, - az építőmester alkotásainak figyelemmel kísérése, lakóházán emléktábla elhelyezése, - iskolatörténeti emlékek gyűjtése. Iskolatörténeti emlékek gyűjtésével a történelem munkaközösség-vezetőt bíztuk meg. Feladata a magyar-történelem munkaközösség tagjaival együtt az iskolatörténeti dokumentumok beszerzése, rendszerezése, a jelentős iskolai évfordulókon kiállítás rendezése.

59

Tanévenként két alkalommal (október 23., március 15.) történelmi jellegű iskolai ünnepséget szervezünk. Megemlékezünk emellett a holokauszt és a kommunista diktatúra áldozatainak napjáról, a nemzeti összetartozás napjáról valamint az aradi vértanúkról. A végzős tanulók szalagavató, illetve ballagási ünnepségét a szülő munkaközösséggel együtt rendezzük meg. Hagyománnyá vált megemlékezések iskolánkban: - A Magyar dráma napja, - A költészet napja, - A zene világnapja, - A magyar kultúra napja, - Az SNI-s tanulók karácsonyi ünnepsége, - Az alkalmazotti közösség és a diákok karácsonyi ünnepsége. A diákönkormányzat a DÖK-öt segítő tanár vezetésével télapó ünnepséget, valamint alkalmi rendezvényeket (pl. farsang) szervez. - A diákönkormányzaton belül iskolarádió működhet intézményünkben. Tagjai önálló stúdiót kaphatnak. Balesetvédelmi oktatásukról, képzésükről a munkavédelmi felelős gondoskodik. Tevékenységük irányítója a DÖK segítő tanár. - Internetes honlapunk az informatika munkaközösség vezetőjének munkájaként, folyamatosan megújulva, aktualizálva ad tájékoztatást iskolánk életéről, jellemzőiről, dolgozóiról, tanulóiról, sikereiről, céljairól.

3.11. Az intézmény létesítményei, vagyona és ezek megóvásával kapcsolatos feladatok, védő, óvó előírások

3.11.1. Az iskola vagyona Az iskola berendezéseit, felszereléseit, és eszközeit vagyonnyilvántartásban vezetjük. 3.11.2.A létesítmények és a vagyon megóvásával kapcsolatos feladatok: Az iskola minden tanulója és dolgozója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energia-felhasználással való takarékosságért. A helyiségekre vonatkozó használati rendet a házirendek részletezik. Az iskola dolgozói és tanulói az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésszerűen használják. 3.11.3. Védő, óvó előírások

60

-

-

A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformát a tanév megkezdésekor ismertetjük – különös tekintettel a következőkre: utcai közlekedés közlekedésbiztonsági szabályok a dohányzásnak iskola egész területén való tilalma. Kirándulások előtt a 3.1. pontban foglaltakhoz hasonló óvó és védő intézkedéseket teszünk, ezeket dokumentáljuk. A tanulók balesete esetén a pedagógusok, illetve az iskola vezetői gondoskodnak azonnali elsősegély-nyújtásról, megszervezik a szakorvosi ellátást, a munkavédelmi felelős baleseti jegyzőkönyvet vesz fel, vétség esetén az iskola vezetősége és a munkavédelmi felelős megállapítja a személyi felelősség tényét, és felelősségre vonást alkalmaznak.

3.12. A felnőttképzés formái -

Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés formái (2001. évi CI. törvény alapján) A felnőttképzés megszervezése a műszaki intézményvezető helyettes feladata. Mestervizsgára felkészítő tanfolyamot indítunk OKJ-s szakmákban a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara előírásai alapján. Munkanélküliek átképző tanfolyamaiban részt veszünk közreműködőként, illetve a tanműhelyi és tantermi kapacitást biztosítjuk. Szakmunkásvizsgára felkészítés történik OKJ-s szakmák közül szaktanári segítséggel azokban a szakmákban, amelyekben a rendelet erre lehetőséget ad.

4. Különös közzétételi lista Iskolánk honlapján megjelenítjük a Különös közzétételi listát az alábbi szempontsorok figyelembevételével: -

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A nevelő és oktató munkát elősegítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói

Középiskolákban - Az érettségi vizsgák átlageredményei, évenként feltüntetve - Szakképzésben részt vevő iskolákban a pályakövetés eredményei - Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége - Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai - Iskolai tanév helyi rendje - Iskolai osztályok száma, illetve az egyes osztályokban a tanulók létszáma.

61

Iskolánk honlapjának elérhetősége: www.povolny.hu

5. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az intézményvezető jár el. A szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az intézményben a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület döntését követően az intézmény vezetője a diákönkormányzat képviselőjét a diákönkormányzatot segítő pedagógus, ill. az osztályfőnök révén, a szülői szervezet vezetőjét az SZM tanárelnök segítségével, a sértett és a kötelességszegő tanulót, illetve törvényes képviselőjét az osztályfőnök útján haladéktalanul értesíti, melyben felhívja a figyelmet az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségére. Fegyelmi egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, hogy kéri-e az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a nevelőtestület az egyeztető eljárás alkalmazását megtagadhatja. A döntése előtt be kell szerezni a diákönkormányzat, a szülői szervezet és az intézményi tanács – ennek hiányában az SZM – véleményét. Az egyeztető eljárás lefolytatására a nevelőtestület olyan pedagógust bíz meg, akinek személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy az intézményvezetővel való konzultáció után jelöli ki az eljárás helyszínéül szolgáló termét az iskolának, valamint az egyeztető eljárás időpontját, melyről az érintett feleket levélben értesíti. Az egyeztető eljárásról készített jegyzőkönyv vezetésére az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy kéri fel az intézmény valamely alkalmazottját. Az egyeztető eljárást a fegyelmi eljárás megindítását követő tizenöt napon belül le kell folytatni. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga, illetve a kiskorú tanuló szülője gyermeke ellen kéri.

62

A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény tárgyi súlyát, közösségre gyakorolt hatását figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozza. A diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni és írásba kell foglalni, melyet az eljárás során a diákönkormányzatot segítő pedagógus ismertet. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, mely szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható; d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, mely utóbbi akkor alkalmazható, ha az iskola intézményvezetője megállapodott a másik (fogadó) iskola intézményvezetővel; e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, mely nem alkalmazható akkor, ha a tanév végi osztályzatok már megállapításra kerültek, viszont a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos; f) kizárás az iskolából, mely a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos. A fegyelmi eljárás lefolytatásával az intézményvezető – a nevelőtestület véleményének kikérését követően – olyan pedagógust bíz meg, akitől az ügy tárgyilagos elbírálásában való részvétel elvárható. A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét a fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus értesíti, s gondoskodik arról, hogy az eljárás során a tanuló meghallgatására sor kerüljön, és álláspontját, védekezését elő tudja adni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus - az intézményvezetővel való egyeztetést követően – kijelöli a fegyelmi eljárás (meghallgatás, tárgyalás) helyét, időpontját, gondoskodik a technikai feltételek biztosításáról, az érintett felek illetve az eljárási cselekmények más résztvevőinek értesítéséről. Ha az eljárás alá vont tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása végett arra szükség van, fegyelmi tárgyalást kell tartani. A fegyelmi tárgyalást a háromtagú fegyelmi bizottság folytatja le a fegyelmi eljárás megindításától számított intézményvezetői döntést követő harminc napon belül. A fegyelmi bizottság elnöke az iskola szociálpedagógusa. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi bizottság dönthet úgy, hogy a nyilvánosságot a tanuló illetve képviselője kérésére korlátozhatja vagy kizárhatja. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi bizottság elnöke szóban kihirdeti. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi bizottság legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha

63

a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. A fegyelmi határozatot a fegyelmi bizottság elnöke kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az intézményvezetőhöz írásos kérelemben beadni. A kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az intézmény intézményvezetője a kérelmet az ügy összes iratával együtt a fenntartóhoz továbbítja. A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb: - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál; - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál. A fegyelmi büntetés végrehajtása – különös méltánylást érdemlő körülményekre és a fegyelmi vétség alapjául szolgáló cselekmény súlyára való tekintettel - legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a sértett vagy a kötelességszegő tanuló - közeli hozzátartozója, - osztályfőnöke, - a fegyelmi vétség sértettje, - akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. A fegyelmi eljárásra egyebekben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58. § alapján a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-60. §-ai az irányadók. 6. Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje, a hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt – az intézményvezető utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: - el kell látni az intézményvezető eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével

64

az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást „elektronikus nyomtatvány” - az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát - az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell kezelni. A papír alapú irattározás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia. -

65

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Függelék 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Alapító Okirat Kollektív Szerződés Közalkalmazotti Szabályzat Házirend Kockázatelemzés (Munka-, Baleset- és Tűzvédelmi Szabályzat) Tanműhely ügyrendje Iratkezelési Szabályzat Adatkezelési Szabályzat A könyvtár SZMSZ-e

66