SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2013.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti és Általános Iskola 1222. Nagytétényi út 31-33 Alapító okirat kelte: …………………………… Alapító okirat száma: …………………………. Honlap: http://nadasdy.suli.hu/ 0

Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti és Általános Iskola

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013

TARTALOMJEGYZÉK 1

Bevezetés ..................................................................................................................................... 6 1.1

Az SZMSZ elkészítését meghatározó jogszabályok, rendeletek, utasítások: ...................... 6

1.1.1

Jogszabályi háttér ......................................................................................................... 6

1.1.2

Az iskola törvényes működését meghatározó egyéb dokumentumok ......................... 7

1.1.3 Az iskola egyes közösségeiből szerveződő szervezetek működését meghatározó szabályok ..................................................................................................................................... 7 1.2

1.2.1

SZMSZ időbeli hatálya ................................................................................................ 8

1.2.2

SZMSZ személyi hatálya ............................................................................................. 8

1.2.3

Az SZMSZ területi hatálya .......................................................................................... 8

1.2.4

SZMSZ nyilvánossága ................................................................................................. 8

1.3 2

A Szervezeti és Működési Szabályzat általános rendelkezései, hatálya.............................. 8

A Szervezeti és működési szabályzat célja és feladatai....................................................... 8

Az alapító okiratban foglaltak részletezése.................................................................................. 9 2.1

Az intézmény alapadatai ...................................................................................................... 9

3

Az iskola kapcsolata a fenntartóval ........................................................................................... 13

4

Az iskola szervezeti egységei .................................................................................................... 15 4.1

A szervezet felépítése: ....................................................................................................... 15

4.2

Az iskola cél- és feladatrendszere, szervezeti felépítése, irányítása .................................. 17

4.2.1

Az iskola igazgatósága ............................................................................................... 17

4.2.2

Igazgató (intézményvezető) ....................................................................................... 17

4.2.3

A vezetők közötti feladatmegosztás ........................................................................... 19

4.2.4

Az igazgatóhelyettesek ............................................................................................... 20

4.2.5

Általános iskolai tagintézményvezető ........................................................................ 20

4.2.6

Tagintézményvezető helyettes ................................................................................... 21

1


5


4.2.7

Zenei igazgatóhelyettes: ............................................................................................. 22

4.2.8

Művészeti igazgatóhelyettes ...................................................................................... 23

4.2.9

Az igazgatótanács ....................................................................................................... 24

4.2.10

A vezetők helyettesítésének rendje ............................................................................ 25

4.2.11

Az Iskolatanács .......................................................................................................... 26

4.2.12

A nevelőtestület .......................................................................................................... 27

4.2.13

Szakmai munkaközösségek ........................................................................................ 29

4.2.14

A pedagógusok ........................................................................................................... 29

4.2.15

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ..................................................... 29

4.2.16

Az osztályfőnökök ...................................................................................................... 31

Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével ............... 32 5.1

Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége .................................................. 32

5.1.1

A szakmai munkaközösségek ..................................................................................... 33

5.1.2

A nevelők közössége .................................................................................................. 35

5.1.3

A pedagógusokra vonatkozó rendelkezések .............................................................. 36

5.1.4

Az ifjúságvédelmi felelős ........................................................................................... 38

5.1.5

A diákmozgalmat segítő tanár .................................................................................... 38

5.1.6

Szaktanterem felelős .................................................................................................. 39

5.2

Nevelőtestületi értekezletek formái ................................................................................... 39

5.2.1

Alakuló értekezlet ...................................................................................................... 39

5.2.2

Tanévnyitó értekezlet ................................................................................................. 39

5.2.3

Osztályozó értekezlet ................................................................................................. 40

5.2.4

Félévzáró értekezlet.................................................................................................... 40

5.2.5

Tanévzáró értekezlet .................................................................................................. 40

2



5.2.6

Szakmai/nevelési értekezlet ....................................................................................... 40

5.2.7

Rendkívüli értekezlet.................................................................................................. 40

5.2.8 A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések ............................................................................................................................ 41 5.2.9

Munkaértekezletek, tantestületi megbeszélések ......................................................... 42

5.3

A Közalkalmazotti Tanács................................................................................................. 43

5.4

Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok.................................................................... 43

5.5

A szülői szervezet .............................................................................................................. 43

5.6

A tanulók közösségei ......................................................................................................... 44

5.6.1

Művészeti Iskola ........................................................................................................ 44

5.6.2

Általános iskolai tagintézmény .................................................................................. 45

5.7

Az iskola közösségeinek kapcsolattartása ......................................................................... 46

5.7.1

Az iskolavezetés, iskolatanács és a nevelőtestület ..................................................... 46

5.7.2

A nevelők és a tanulók ............................................................................................... 47

5.7.3

A nevelők és a szülők ................................................................................................. 47

5.8

Az általános iskolai tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje..................................... 49

5.9 Az iskolában működő az intézménnyel közösen működtetett gyermek- illetve ifjúsági szervezetek: .................................................................................................................................. 49 6

Az iskola külső kapcsolatai ........................................................................................................ 49

7

Az iskola működési rendje ......................................................................................................... 52 7.1

A Művészeti Iskola működési rendje ................................................................................ 53

7.2

Általános Iskolai tagintézmény működési rendje .............................................................. 55

7.3 Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel ................................................................................................................................. 57 7.3.1 8

A hiányzással, késéssel, és tájékoztatással kapcsolatos eljárásrend ........................... 58

Az egyéb foglalkozások ............................................................................................................. 58

3


8.1


Általános Iskola ................................................................................................................. 58

8.1.1

Az egyéb tanórán és iskolán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok 58

8.1.2 Az intézményen kívüli foglalkozások során alkalmazandó felügyelet-a külső helyszíneken tartott tanórára vonatkozó szabályok viselkedési előírások ................................ 59 8.1.3

A tanórán kívüli foglalkozásra vonatkozó szabályok: ............................................... 59

8.1.4

Hit és erkölcstan órák megszervezésének rendje ....................................................... 60

8.1.5

A mindennapos testnevelés órák rendje ..................................................................... 60

8.2

Művészeti Iskola ................................................................................................................ 60

8.2.1

Tanulmányi kirándulások, művészeti táborok, külföldi utak ..................................... 60

8.2.2

Cserekapcsolatok, belföldi és külföldi tapasztalatcsere látogatások .......................... 61

8.2.3

Tanulmányi versenyek, fesztiválok, szakmai rendezvények ..................................... 61

9 A tanulóval kapcsolatos döntésekkel kapcsolatos tájékoztatás, és az ezekkel kapcsolatos jogorvoslat ......................................................................................................................................... 61 10 Az intézmény belső (szervezeti, illetve működési) ellenőrzésének rendje - A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje ..................................................................... 62 11

Az iskolai könyvtár működési rendje ..................................................................................... 65

12 Az intézmény pedagógusainak és alkalmazottainak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén ............................................................................................... 65 12.1 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló-és gyermek balesetek megelőzésével kapcsolatosan ................................................................................................................................ 65 12.2

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén ................................................. 66

12.3 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján ........................................................................................................................................... 67 12.4

1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje................................................. 67

13 Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők, a rendkívüli szünet elrendelésének rendje 68 14

A tanulókkal szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás szabályai .................................. 71

4



14.1

Fegyelmi eljárás indítása: .................................................................................................. 72

14.2

Fegyelmi eljárást kezdeményezhet: ................................................................................... 72

14.3

A fegyelmi eljárással kapcsolatos helyi szabályok: .......................................................... 72

14.4

A fegyelmi eljárás helyi szabályai ..................................................................................... 73

15

Társadalmi tulajdon védelme, anyagi felelősség .................................................................... 74

15.1

Az iskola dolgozóinak felelőssége .................................................................................... 74

15.2

Az eszközök használatának védő, óvó előírásai, a szaktanárok anyagi felelőssége.......... 75

15.2.1

A művészeti iskolában használt, hangszerek kölcsönzési szabályzata: ..................... 76

15.2.2 A tankönyvek, taneszközök és más felszerelések, informatikai eszközök kölcsönzésének és használatának rendje ................................................................................... 77 16

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt iratok kezelése ..................................... 78

17

Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok .................................................. 78

17.1

Iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények ....................................................... 79

18

A tanulók által készített alkotások kezelése, díjazása ............................................................ 80

19

Reklámtevékenység ................................................................................................................ 80

20

A szervezeti és működési szabályzat elfogadása és jóváhagyása .......................................... 81

21

Nyilvánosságra hozatal, a szabályzat hozzáférése ................................................................. 82

22

A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása......................................... 83

Mellékletek ........................................................................................................................................ 84

5



1 BEVEZETÉS 1.1 Az SZMSZ elkészítését meghatározó jogszabályok, rendeletek, utasítások: Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata az a helyi dokumentum, amely a magasabb jogszabályok előírásainak figyelembevételével meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, valamint a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket. Elveiben és tartalmában illeszkedik az iskola más belső szabályzataihoz, dokumentumaihoz. A szabályzat elkészítését meghatározó jogszabályok, szakmai dokumentumok: 1.1.1

Jogszabályi háttér

Törvények: • • • • • •

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A 2011. évi CXII. tv. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról Az 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról Az 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról – még hatályban lévő rendelkezései A 2001. évi XXXVII. tv. a tankönyvpiac rendjéről Az 1999. évi XLII. tv. a nemdohányzók védelméről

Kormányrendeletek: • • •

A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról A 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

Miniszteri rendeletek: • • • •

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről A 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról

6


•

1.1.2 • • • • • • • •


A 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének irányelve kiadásáról

Az iskola törvényes működését meghatározó egyéb dokumentumok Alapító okirat Pedagógiai Program MIP Házirend Éves Munkaterv, tantárgyfelosztás Belső szabályzatok, igazgatói utasítások SZMSZ A 2/2013.(1.15.) KLIKE utasítása a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 1/2013.(I.02.) KLIKE utasítás módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról

A Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti és Általános Iskola SZMSZ-ét és módosítását. a szülői szervezet, és a diákönkormányzat véleményének beszerzése után a nevelőtestület fogadja el. A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára és az intézménnyel munkakapcsolatban álló dolgozókra, pl. a hitoktatókra, a gyógy-testnevelőre, a logopédusra stb. nézve kötelező. Az iskola pedagógiai programja tartalmazza az alábbi területek szabályozását, ezért ezekre a területekre a jelen SZMSZ külön nem tér ki: • • • 1.1.3

A tanulók számonkérésének, beszámoltatásának, értékelésének rendjét A tanulók teljesítményének értékelését, a szöveges értékelést A tanulási kudarcok kezelését Az iskola egyes közösségeiből szerveződő szervezetek működését meghatározó szabályok Szülői Tanács SZMSZ-e Diákönkormányzat SZMSZ-e Iskolai könyvtár SZMSZ-e

7



1.2 A Szervezeti és Működési Szabályzat általános rendelkezései, hatálya A Nádasdy Kálmán lapfokú Művészeti és Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2013. május 13-án fogadta el. Elfogadásakor a jogszabályokban meghatározottak szerint egyetértési, jogot gyakorolt a DÖK és a Szülői Tanács. 1.2.1

SZMSZ időbeli hatálya

Jelen szabályzat az intézmény fenntartójának egyetértésével lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző szabályzat érvénytelenné válik. A szabályzat határozatlan időre szól, évenkénti felülvizsgálattal. 1.2.2

SZMSZ személyi hatálya

A Szervezeti és Működési Szabályzat, illetve a mellékletben foglaltak betartása és betartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának és alkalmazottjának, az iskola tanulóinak és azoknak, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. 1.2.3

Az SZMSZ területi hatálya

Kiterjed az iskola teljes területére. A szabályzatban foglaltak megszegése fegyelmi büntetést vonhat maga után. 1.2.4

SZMSZ nyilvánossága

A szervezeti és működési szabályzat egy példánya a titkárságokon munkaidőben megtekinthető (művészeti iskola: 1222 Budapest, Nagytétényi út 31-33., általános iskola: 1221 Budapest, Szent István tér 1.), a dokumentummal kapcsolatban előzetes időpont egyeztetést követően az intézményvezető személyesen felvilágosítást ad. A szabályzat az iskola honlapján elérhető és olvasható.

1.3 A Szervezeti és működési szabályzat célja és feladatai Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának célja a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvényben, valamint végrehajtási rendeleteiben foglaltak érvényre juttatása, az intézmény

8



jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki, tanulói jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek, tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik. A szabályzat feladata, hogy megállapítsa az intézmény működésének szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A Szervezeti és Működési Szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak megismerése, betartása és betartatása feladata és kötelessége az intézmény valamennyi dolgozójának. A szabályzatban foglaltak megtartása azokra nézve is kötelező, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladataik megvalósításában, illetve igénybe veszik, használják helyiségeit. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megszegése esetén az alkalmazottakkal szemben az igazgató illetékes helyettesei és a tagintézményvezető is kezdeményezhetnek intézkedést.

2 AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN FOGLALTAK RÉSZLETEZÉSE 2.1 Az intézmény alapadatai Az Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti és Általános Iskola 2013. január 1-jével állami fenntartásba került. Az állam a fenntartói feladatok ellátására a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (továbbiakban KLIK) jelölte ki. Az iskola önálló költségvetési státusza megszűnt. Az intézmény a KLIK-be történő beolvadással létrejött 207013 számú jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége. Az intézmény neve:


Az intézmény OM azonosító száma:

039879

Fenntartó szerv neve:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Fenntartó szerv címe:

1055 Budapest, Szalay u. 10-14.

Működtető szerv neve és székhelye:

Budafok-Tétény Budapest XXII. Önkormányzat 1221 Budapest, Városház tér 11.

9



Az intézmény alapító okiratának száma: kelte: Az intézmény székhelye: 1222 Budapest, Nagytétényi út 31-33. Telefon: +36 1 424-56-41 Tagintézménye: Általános Iskola tagintézmény

1221 Budapest, Szent István tér 1.

Telephelyei: Árpád utcai Általános és Német Nemzetiségi Iskola

1222 Bp. Árpád u. 2.

Baross Gábor Általános Iskola

1224 Bp. Dózsa György u. 84–94.

Bartók Béla Általános Iskola

1225 Bp. Bartók B. u. 6.

Gádor Általános Iskola

1222 Bp. Gádor u. 101-105.

Kolonics György Általános Iskola

1221 Bp. Tompa u. 2-4.

Herman Ottó Általános Iskola

1222 Bp. Pannónia u. 50.

Kossuth Lajos Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1221 Bp. Kossuth L. u. 22. Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskola

1223 Bp. Rákóczi u. 16.

Az intézmény fenntartója, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, 1221 Budapest, Kossuth Lajos utca 24. Az intézmény működtetője, székhelye: Budafok-Tétény, Budapest XXII. kerületi Önkormányzat, 1222 Budapest, Városház tér 11. Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény: Általános iskola Művészeti iskola

10



Az intézmény évfolyamainak száma: általános iskola 8 évfolyam művészeti iskola: - előképző 1-2 évfolyam (az egyes szakok tantervei szerint részletesen a pedagógiai programban), - alapfok 4-6 évfolyam az egyes szakok tantervei szerint részletesen a pedagógiai programban), - továbbképző 4 évfolyam. Az intézménybe felvehető maximális tanuló létszám (férőhely szám): általános iskola:

336 tanuló

művészeti iskola:

1250 tanuló

összesen:

1586 tanuló

11



Az intézmény bélyegzőinek felirata: NÁDASDY KÁLMÁN ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA 1222 Budapest, Nagytétényi út 31-33. Az intézmény jogállása Az intézmény a KLIK-be történő beolvadással létrejött 207013 számú jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége Intézmény tevékenységi köre: Az általános iskolai tagintézmény feladata biztosítani az általános iskolai nevelést, oktatást. Az alapfokú művészeti intézmény feladata a tanulók alapfokú zenei és művészeti nevelése, oktatása, valamint szakirányú továbbtanulásra való felkészítése. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően művészeti alapvizsgát, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően művészeti záróvizsgát tehet. Az intézmény beiskolázási kötelezettsége kerületi beiskolázású. A feladatellátást szolgáló térítésmentes használatba adott vagyon: Az iskola rendelkezésére áll a székhelyén és telephelyén lévő és az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlan, a rajta található iskolaépülettel. A feladatok ellátásához rendelkezésére állnak az iskolában leltár szerint nyilvántartott tárgyi eszközök. Az ellátható vállalkozási tevékenység köre és mértéke: Az intézmény a szakfeladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem végez. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Megbízása a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint történik, a nevelőtestület, a fenntartó, az intézményt működtető települési önkormányzat véleményének kikérésével, egyetértésével az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre. A megbízás visszavonásáról a megbízási jogkör gyakorlója dönt. (Ld. részletesen a 2011. évi CXC. tv. 39. pont 68-69.§.) Az intézmény alkalmazottainak jogállása: Közalkalmazott

12



Az intézmény szervezeti felépítése, struktúrája, működési rendszere: Legfelsőbb vezetői szint:

intézményvezető

Magasabb vezetői szint:

tagintézményvezető, zenei igazgatóhelyettes (általános igazgatóhelyettes), művészeti igazgatóhelyettes

Középvezetői szint:

munkaközösség-vezetők

Beosztott szint:

pedagógusok

Pedagógiai munkát közvetlenül segítők Képviselete: A szervet az intézményvezető irányítja, ő a legfelső vezető. Az intézmény teljes körű képviseletére az intézményvezető jogosult. Internet elérhetőségek: Honlap:

nadasdy.suli.hu

e-mail:

[email protected], [email protected], [email protected]

3 AZ ISKOLA KAPCSOLATA A FENNTARTÓVAL A Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti és Általános Iskola köznevelési intézmény 2013. január 1jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (a továbbiakban: KLIK) jogi személyiségű szervezeti egységeként működik.

Az intézményvezető a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, a fenntartó irányítása alapján vezeti a köznevelési intézményt, felelős az oktatás-nevelési feladatok ellátásáért. Az intézményvezető kötelezettségvállalási jogosultságát a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés teljesítés igazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló szabályzata tartalmazza, amelyet, a gazdasági elnökhelyettes által a tankerület személyi állományából, írásban kijelölt személy ellenjegyzése mellett, az alábbiak szerint gyakorol: a) személyi juttatások tekintetében a kiadmányozás rendjében szabályozottak szerint;

13



b) pályázatok benyújtása és támogatási szerződések megkötése kizárólag szakmai együttműködésre, képzésen való részvételre, valamint az 5 millió Ft támogatási összeget meg nem haladó, 100%-os támogatás intenzitású projektek esetében. Az egységes hivatali működés – az intézményvezetők fent vázolt szakmai feladatellátásához szükséges önállóság biztosítása mellett – megköveteli a külső és belső kommunikációs rend kialakítását. Ennek megfelelően az intézményvezető a) a szakmai feladatai ellátása során kapcsolatot tart az illetékes tankerület munkatársaival, b) az intézmény fenntartása, működtetése kérdésében a tankerület munkatársaival, c) az intézmény működtetése kérdésében az illetékes települési önkormányzat képviselőjével. A médiában, illetve a nyilvánosság előtt a KLIK-et az elnök vagy az általa meghatalmazott munkatárs képviseli. A központi szerv kommunikációért felelős szervezeti egységével történt előzetes egyeztetést követően a) a tankerület szakmai működését, a tankerület illetékességi területén levő intézmények működését, fenntartását érintő szakmai kérdésekben, illetve személyével kapcsolatban a tankerületi igazgató; b) az intézményt érintő szakmai kérdésekben, illetve személyével kapcsolatban az intézményvezető; c) a projektek végrehajtásával kapcsolatban a projektvezető jogosult a médiában nyilatkozni. Az intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátásáért a tankerületi igazgató a felelős. Az intézményt érintő, az elnök hatáskörébe, illetve az elnök vagy a tankerületi igazgató kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyekben előkészített iratokat a tankerületi igazgatóhoz kell eljuttatni, illetve rajta keresztül az elnökhöz felterjeszteni.

14



4 AZ ISKOLA SZERVEZETI EGYSÉGEI 4.1 A szervezet felépítése:

15



16



4.2 Az iskola cél- és feladatrendszere, szervezeti felépítése, irányítása Az intézményben az alapító okirat szerinti általános iskolai tagintézmény feladata biztosítani az általános iskolai nevelést és oktatást. Az alapfokú művészeti intézmény feladata a tanulók alapfokú zenei és művészeti oktatása, valamint szakirányú továbbtanulásra való felkészítése. 4.2.1

Az iskola igazgatósága

Az iskola igazgatóságát az igazgató, és közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: zenei és művészeti szakmai igazgatóhelyettesek általános iskolai tagintézményvezető Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a hatályos jogszabályok, a fenntartó, az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. 4.2.2

Igazgató (intézményvezető)

Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály szerződése nem utal más hatáskörbe. Képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügynek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Feladata: a nevelőtestület vezetése, a döntések előkészítése, végrehajtásának szakszerű megszervezése, ellenőrzése a nevelő-oktató munka tervezése, szervezése és ellenőrzése, e tevékenység irányítása az intézmény egészére vonatkozó kötelezettség vállalás kiadmányozás a szakmai munkaközösségek kialakítása és vezetőjének megbízása a munkaközösség javaslata alapján igazgatótanáccsal, (munkavállalói érdekképviseletei szervekkel) és diákmozgalommal való együttműködés a nemzeti, egyházi és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése az intézmény belső ügykezelésének és iratkezelési rendjének ellenőrzése

17



a tanórán kívüli tevékenység ösztönzése és irányítása az iskolai diákmozgalom segítése, működési feltételeinek biztosítása, tevékenységének felügyelete a tanulók jogai feletti őrködés, a tanulói jogviszonyból eredő kötelezettségek megtartásának ellenőrzése a rendelkezésre álló költségvetés alapján biztosítja a működéshez szükséges tárgy- és személyi feltételeket együttműködik a Szülői Tanáccsal, a diákmozgalommal kapcsolatot tart fenn a fenntartóval, működtetővel és más külső intézménnyel

Döntési jogköre: Tanulói jogviszony kérdésében: felvételről, átvételről áthelyezés iskolán belül másik osztályba többnapos távolmaradásról Dolgozói jogviszony kérdésében: pedagógus álláshelyek betöltésében Gazdasági kérdésekben: KLIK által kiadott szabályzatban foglaltak szerint 4.2.2.1

Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskör

Az intézményvezető felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásáért. Gyakorolja a munkáltatói jogokat a kinevezések és a munkaviszony megszüntetése kivételével. Dönt minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért. Jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját. Képviseli az intézményt. Felel a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a döntések előkészítéséért, a személyi és tárgyi feltételek biztosításáért.

18



A fenti feladatokat távolléte esetén átadhatja az intézményvezető-helyettesnek. Az intézményt az hatóságoknál és minden külső szervnél az igazgató, akadályoztatása esetén az általános igazgatóhelyettes (jelenleg a zenei igazgatóhelyettes) illetve általános iskolát érintő ügyekben a tagintézményvezető képviseli. Pénzügyi és gazdasági témákban az intézmény képviseletét az igazgató látja el. A tagintézmény vezetőnek és a igazgatóhelyetteseknek leadott feladatok- és hatáskörök: A nemzeti és iskolai ünnepsége megszervezése. Iskolai, rendezvények megszervezése Vizsgák megszervezése A gyermekvédelmi feladatok megszervezése. A nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésében való közreműködés. Kapcsolattartás a szülői szervezettel, az érdekképviseletekkel, az egyházi szervezetekkel. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos ügyintézés. A tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése. 4.2.2.2 Az intézményvezető ellenőrzése Az intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízás második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét figyelembe veszi. 4.2.3

A vezetők közötti feladatmegosztás

A vezetők közötti feladatmegosztás munkaköri leírás alapján történik. A nemzeti köznevelésről szóló törvény megállapítja a vezető-helyettesek számát. A vezető-helyettesek létszáma a tanulólétszámtól függ. A szabályzat elkészülésének idejében a következő vezetők alkalmazása lehetséges: igazgató tagintézmény vezető tagintézmény vezető helyettes zenei igazgatóhelyettes (általános igazgatóhelyettes) művészeti igazgatóhelyettes A vezetők közötti munkamegosztásból adódó konkrét feladatok kijelölése a tanév elején történik, az éves munkaterv tartalmazza.

19


4.2.4


Az igazgatóhelyettesek

Az igazgatóhelyetteseket az Igazgatótanács egyetértésével az igazgató bízza meg. Megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat. A megbízást az igazgató az igazgatótanács egyetértésével visszavonhatja. Feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjednek, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Feladatuk: Az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Javaslatot tesznek a tanárok erkölcsi és anyagi elismerésére, és az esetleges felelősségre-vonásra. Vezetik az osztályozó értekezletet, közreműködnek a nevelési értekezletek előkészítésében, lebonyolításában. Irányítják a szakmai munkaközösségek munkáját. A mindenkori beosztás szerint ügyeletet látnak el. A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve látják el az alábbiak szerint: 4.2.5

Általános iskolai tagintézményvezető

A tagintézményvezető vezető beosztású pedagógus. Közvetlen szakmai felettese az igazgató. Felelős a tagintézmény szakmai működéséért. Gondoskodik az általános iskola működésével kapcsolatos mindennemű feladat megszervezéséről, megvalósításáról Az iskola munkatervében szereplő feladatok közül elsősorban azokat kapja, amelyek szervezést igényelnek. Ellenőrzi az igazgatói utasításokat, azok végrehajtását, intézkedik az iskola mindennapi életében előforduló ügyekben (pl. helyettesítések). Felelős a tanulók beiskolázásának, felvételijének megszervezéséért együttműködve az osztályfőnökökkel. Megszervezi és irányítja a tehetségkutatást, a versenyekre és felzárkóztatásra szolgáló konzultációs lehetőségeket. Leltárügyek, a gazdálkodással összefüggő adminisztráció felügyelete, valamint gondoskodik az előírásoknak megfelelően a túlórák arányos elosztásáról, a mulasztó nevelők helyettesítéséről és ezek szakszerű nyilvántartásáról, a gazdálkodás területén dolgozók vezetője.

20



Elkészíti az intézmény tantárgyfelosztását, felügyeli az órarend készítését, a tanév során gondoskodik arról, hogy az adminisztrációs teendők (naplók, összesítők stb.) állandóan naprakész állapotban legyenek. Az iskola képviselete az igazgató akadályoztatása esetén. Az 4.2.10 pontban meghatározottak szerint helyettesíti az igazgatót. Figyelemmel kíséri a jogszabályokat, rendeleteket, utasításokat, segíti azok iskolai szintű megvalósítását. Irányítja az intézmény napi személy- és munkaügyi feladatainak ellátását. Szervezi és ellátja az iskola kötelező statisztikai, adatszolgáltatási feladatait. Feladata a külföldi utak szervezése, „a testvériskolai" kapcsolatok ápolása. Ellenőrzi a tanárok adminisztrációs munkáját. Megállapítja az óralátogatások rendjét.

4.2.6

Tagintézményvezető helyettes

Koordinálási feladatok (ügyeleti beosztás, beszámolók, vizsgák szervezése, óralátogatások ütemezése). Gondoskodik arról, hogy az iskolában használható nyomtatványok időben rendelkezésre álljanak és ellenőrzi azok egységes vezetését. Előkészíti a jelentéseket, az időszakonként adódó statisztikai kimutatásokat az igazgatóval történt egyeztetés alapján. Ellenőrzi a tanulók mulasztását, intézi a más iskolából történő tanulói átvételeket az alsós évfolyamokon, megteszi a szükséges intézkedéseket. A jövendő elsősök beiskolázásának előkészítése, fogadásuk ügyei. A technikai dolgozók munkájának felügyelete. A tagintézménnyel kapcsolatos ügyekben helyettesíti a tagintézmény vezetőt. Kapcsolatot tart a diákönkormányzat képviselőjével. Gondoskodik a diákönkormányzat működési feltételeinek biztosításáról.

21



Felelős a tanulók jogainak maradéktalan érvényesüléséért. A javító-, különbözeti és osztályozó vizsgák szervezője, ezen vizsgákra jelentkezők ügyintézője. A beiskolázás és a továbbtanulás ügyintézője. Szervezi a tanári továbbképzéseket. A minőségbiztosítási feladatok összehangolója. Szervezi a tanulmányi versenyeket, figyelemmel kíséri a pályázatokat. Irányítja és összehangolja a szakmai munkaközösségek munkáját. Hatáskörébe tartozik az iskola kulturális, sport és egyéb tanórán kívüli diákrendezvényeinek megszervezése, működésükhöz szükséges feltételek megteremtése. Felelős a nevelőtestületi értekezletek megszervezéséért. Gondoskodik a tankönyvrendelés lebonyolításáról. Gondoskodik az iskolai nyomtatványok beszerzéséről, kiadásáról, tárolásáról. Kapcsolatot tart a szülői közösséggel. 4.2.7

Zenei igazgatóhelyettes:

Gondoskodik az zenei tanszak működésével kapcsolatos mindennemű feladat megszervezéséről, megvalósításáról Az iskola munkatervében szereplő feladatok közül elsősorban azokat kapja, amelyek szervezést igényelnek. Ellenőrzi az igazgatói utasításokat, azok végrehajtását, intézkedik az iskola mindennapi életében előforduló ügyekben (pl. helyettesítések). Beiskolázással, felvételivel kapcsolatos szervezési munkák, felvételik, előkészítése. Megszervezi és irányítja a tehetségkutatást, a versenyekre és felzárkóztatásra szolgáló konzultációs lehetőségeket. Leltárügyek, a gazdálkodással összefüggő adminisztráció felügyelete, valamint gondoskodik az előírásoknak megfelelően a túlórák arányos elosztásáról, a mulasztó nevelők helyettesítéséről és ezek szakszerű nyilvántartásáról, a gazdálkodás területén dolgozók vezetője.

22



Elkészíti a tanszak tantárgyfelosztását, felügyeli az órarend készítését, a tanév során gondoskodik arról, hogy az adminisztrációs teendők (naplók, összesítők stb.) állandóan naprakész állapotban legyenek. Az iskola képviselete az igazgató akadályoztatása esetén. Az 4.2.10 pontban meghatározottak szerint helyettesíti az igazgatót. Figyelemmel kíséri a jogszabályokat, rendeleteket, utasításokat, segíti azok iskolai szintű megvalósítását. Irányítja az intézmény napi személy- és munkaügyi feladatainak ellátását. Szervezi és ellátja az iskola kötelező statisztikai, adatszolgáltatási feladatait. Feladata a külföldi utak szervezése, „a testvériskolai" kapcsolatok ápolása. Ellenőrzi a tanárok adminisztrációs munkáját. Megállapítja az óralátogatások rendjét. 4.2.8

Művészeti igazgatóhelyettes

Gondoskodik az művészeti tanszak működésével kapcsolatos mindennemű feladat megszervezéséről, megvalósításáról. Felelős az általános iskolai programban szereplő művészeti alapozó képzés koordinálásáért. Az iskola munkatervében szereplő feladatok közül elsősorban azokat kapja, amelyek szervezést igényelnek. Ellenőrzi az igazgatói utasításokat, azok végrehajtását, intézkedik az iskola mindennapi életében előforduló ügyekben (pl. helyettesítések). Beiskolázással, felvételivel kapcsolatos szervezési munkák, felvételik, előkészítése. Megszervezi és irányítja a tehetségkutatást, a versenyekre és felzárkóztatásra szolgáló konzultációs lehetőségeket. Leltárügyek, a gazdálkodással összefüggő adminisztráció felügyelete, valamint gondoskodik az előírásoknak megfelelően a túlórák arányos elosztásáról, a mulasztó nevelők helyettesítéséről és ezek szakszerű nyilvántartásáról, a gazdálkodás területén dolgozók vezetője. Elkészíti a tanszak tantárgyfelosztását, felügyeli az órarend készítését, a tanév során gondoskodik arról, hogy az adminisztrációs teendők (naplók, összesítők stb.) állandóan naprakész állapotban legyenek.

23



Az iskola képviselete az igazgató akadályoztatása esetén. Az 4.2.10 pontban meghatározottak szerint helyettesíti az igazgatót. Figyelemmel kíséri a jogszabályokat, rendeleteket, utasításokat, segíti azok iskolai szintű megvalósítását. Irányítja az intézmény napi személy- és munkaügyi feladatainak ellátását. Szervezi és ellátja az iskola kötelező statisztikai, adatszolgáltatási feladatait. Feladata a külföldi utak szervezése, „a testvériskolai" kapcsolatok ápolása. Ellenőrzi a tanárok adminisztrációs munkáját. Megállapítja az óralátogatások rendjét. 4.2.9

Az igazgatótanács

20/2012.(VII.31) rendelet 187. § alapján az intézményben igazgatótanács működik Az alapító okirat szerint az alábbi szakmai-és intézményegységek működnek az intézményben: •Általános Iskola •Alapfokú művészetoktatási intézmény 4.2.9.1 Az igazgatótanács összetétele, működése Az igazgatótanács összetétele: igazgató általános iskolai tagintézmény tagintézményvezető alapfokú művészeti iskola zenei (általános) igazgatóhelyettes, művészeti igazgatóhelyettes általános iskolai tagintézmény tagintézményvezető-helyettes Állandó meghívottak: szakszervezeti titkár közalkalmazotti tanács elnöke

Az igazgatótanács működésének elvei: Az intézményegységek munkájának összehangolását az igazgatótanács segíti. Az igazgató tanács megalakulását követően saját működési rendjét meghatározva tevékenykedik az alábbiak figyelembevételével:

24



Az igazgató tanács tevékenységét a mindenkori igazgató irányítja, szervezi. A döntéseiket értekezleteken, szavazattöbbséggel hozzák. Szavazategyenlőség esetén az igazgató szavazata dönt. A határozatok végrehajtásával és aláírási joggal az igazgatótanács a mindenkori igazgatót bízza meg. Az értekezletekről feljegyzés vagy jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvvezető személyét az igazgatótanács tagjai az alakuló ülésen választással bízzák meg, amely megbízás visszahívásig érvényben van. Az igazgató tanács tagjai kötelesek kapcsolatot tartani az intézmény-és szakmai egységekkel. Kötelesek átfogóan ismerni az intézmény egészét, annak működését, a feladatellátással kapcsolatos partneri igényeket és az intézmény egészében folyótevékenységeket. Az igazgató tanács átruházott jogként –saját működési rendjében meghatározott módon és teljes körűen gyakorolja azon közalkalmazottak feletti munkáltatói jogokat, akik akaratukon kívül kerülnek/kerültek összeférhetetlen hatásköri viszonyba. Ebben az esetben a munkáltatói feladatok ellátásával és az aláírási jog gyakorlásával az igazgatótanács az általános igazgató helyettest bízza meg. Az igazgatótanács működése: Az igazgatótanács közreműködik az intézményvezetés és az igazgató döntéselőkésztő tevékenységében. Az igazgató által megállapított időpontokban és munkaprogram (az éves munkaterv) alapján tanácskozik. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Kezdeményezhetik az igazgatótanácsi ülések összehívását az igazgatótanács tagjai is. Az ülésekre tanácskozási joggal meghívható: az intézményvezetés tagjai, az általános iskolai munkaközösség-vezetők művészeti iskolai munkaközösség-vezetők közalkalmazotti tanács tagjai, a diákönkormányzat vezetők, az intézményi érdekképviseleti szervezetek vezetői. 4.2.10 A vezetők helyettesítésének rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörben, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes (jelenleg a zenei igazgatóhelyettes) helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését is az általános igazgatóhelyettes látja el.

25



Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a második igazgatóhelyettes feladata. A vezetők akadályoztatása esetén, a tagintézmény vezető helyettes, akadályoztatása esetén az általuk írásban megbízott tanár helyettesíti az iskola működésének lényegét nem érintő, de azonnali intézkedést igénylő ügyekben (pl.: tűz, baleset stb.). 4.2.11 Az Iskolatanács Az iskolatanács az igazgató munkáját segítő, az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, általános iskolai, zene- és. művészetpedagógiai szakmai, illetve ezzel összefüggésben lévő intézményigazgatási véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskolatanács tagjai: az igazgató a szakmai igazgatóhelyettesek, tagintézményvezető, a szakmai munkaközösségek vezetői, a közalkalmazotti tanács elnöke, a reprezentatív szakszervezet vezetője, Az iskolatanács az igazgató, illetve tagintézményvezető által összeállított munkaprogram alapján, a művészeti iskola tagintézményben havonta, illetve szükség szerint, az általános iskolában szükség szerint tanácskozik. Az aktuális feladatokról, a megbeszéléseket az intézményvezető, általános iskolában a tagintézményvezető tartja. Az ülések összehívása az igazgató, illetve a tagintézményvezető feladata. A megbeszélésekről írásban emlékeztető készül.

Döntési joga van: a pedagógus továbbképzéssel kapcsolatos programok kiválasztásában a támogatásra méltó szakmai táborok kiválasztásakor az intézményen belüli tanulmányi versenyek fesztiválok szervezéséről hangszervásárlásokat megelőzően szakmai döntés a hangszerek kiválasztásában és a használatba adás személyi vonatkozásaiban

26



Véleményt nyilváníthat: az intézmény programjával kapcsolatban intézményi szinten összegezve a minőségi és többletmunka elismerését szolgáló pótlék, ill. kereset-kiegészítéssel kapcsolatos javaslatokat új pedagógus alkalmazása előtt, amennyiben a körülmények lehetővé teszik Javaslatot tehet: intézményi szinten összegezve a pedagógusok továbbképzésével kapcsolatos javaslatokat minden tanév végén az intézményi tantárgyfelosztási tervvel kapcsolatban a pedagógusok munkájának elismerésével kapcsolatban az intézménnyel kapcsolatban felmerülő előre nem tervezett, egyedi esetekben Az általános iskola tagintézményben és a művészeti iskolai tagintézményben külön tagintézményi iskolatanács is működik. Tagintézményi szakmai munkájukat külön üléseken, de egymással rendszeresen egyeztetve végzik. Az ülésekre - a napirendi ponttól függően - tanácskozási joggal meghívható a szülői szervezet és a diákönkormányzat vezetője. Mindkét tagintézményt érintő kérdésekben az összevont iskolatanács ülésezik. 4.2.12 A nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményben az önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységnek egy nevelőtestülete van. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az intézmény nevelőtestülete az általános iskola, és a művészeti iskola tanáraiból áll.

27



4.2.12.1 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. Törvényi szabályozás szerint: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet VIII. fejezet 117. § 4.2.12.2 A kiadmányozás és a képviselet szabályai Kiadmányozásra az intézményvezető jogosult, aláírási és céges aláírási joga van, melyet rendkívüli esetekben átruházhat az igazgatóhelyettesre. A kiadmányozás és a képviselet szabályait a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 2011-től megjelenő és érvénybe lépő szabályzatai, rendelkezései és elnöki utasításai tartalmazzák. Az intézményvezető kiadmányozza: a) a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; b) a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést; c) az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat; d) az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket; e) az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szerve, szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn; f) a közbenső intézkedéseket;

28



g) a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi illetve a területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. Az intézményvezetőt kinevezett/megbízott helyettese, távolléte vagy akadályoztatása, illetve a vezető-helyettesi tisztség betöltetlensége esetén az intézmény belső szabályzatában kijelölt személy, ennek hiányában az illetékes tankerület igazgatója által megbízott közalkalmazott helyettesíti. A helyettesítés rendjét a munkaköri leírások tartalmazzák. Az utasítás, ügyrend, más belső szabályzat, munkaköri leírás vagy írásbeli kijelölés alapján helyettesítést ellátó személyt e minőségében megilleti a kiadmányozás joga. Az iskola képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre, szervezetre. Törvényi szabályozás szerint: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet VII. fejezet 4.2.13 Szakmai munkaközösségek A nevelő-oktató munka és a tanárok pedagógiai tevékenységének javítása, a módszertani kultúra fejlesztése, az egységes követelményrendszer kialakítása és önképzés elősegítése érdekében az iskolákban szakmai munkaközösségek működnek. Szakmai munkaközösséget legalább öt pedagógus hozhat létre. Az intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre.

a

munkaközösség

4.2.14 A pedagógusok A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, iskolában a tantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. 4.2.15 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének célja, feladata, hogy:

29



biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő-oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: igazgató, tagintézmény-vezető igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezető helyettes munkaközösség-vezetők. Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: a pedagógusok munkafegyelme, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztrációs tevékenység, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő-oktató munka színvonala a tanítási órákon: - az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, - a tanítási óra felépítése és szervezése, - a tanítási órán alkalmazott módszerek, - a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, - az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményessége, a közösségformálás. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató felelős.

30



4.2.16 Az osztályfőnökök 4.2.16.1 Osztályfőnöki feladatok az általános iskolában 1. A munka jellemzői Komplex, átfogó – a tanuló egész személyiségére irányul a tevékenysége Differenciált – a személyiség és a közösség fejlesztése folyamán individualizált követelményeket támaszt Rugalmas - nincs előírható, részleteiben megtervezhető tananyaga; ellátása lényegesen több spontaneitást, rugalmasságot, reflektivitást igényel. 2. Az osztályfőnöki munka feladatkörei Közvetlen nevelőmunka – ismeretek szintetizálása, a mindennapi életben történő alkalmazásuk; az aktuális események feldolgozása; különböző értékrendek megismertetése; a kultúrahasználat megtanítása; a konfliktusmegoldást kialakító pedagógiai tevékenység; mentálhigiénés szemlélet alkalmazása a nevelőmunkában; törődés a gyermekek aktuális problémáival; az osztály konfliktusainak megoldása; gyermekvédelmi munka Ügyviteli (adminisztrációs) feladatok – a haladási napló, tájékoztató füzet naprakész vezetése, a haladási és anyakönyvi rész folyamatos ellenőrzése; igazolások esetleges igazolatlan órák regisztrálása félévkor és évvégén a magatartás és szorgalomjegyek előkészítése az osztályozó értekezlet előtt; félévi értesítő, anyakönyv- és bizonyítványírás Szervezés, koordinációs feladatok végrehajtása – kapcsolattartás az osztályban tanító kollégákkal, a nevelésben-oktatásban hatékonyan résztvevőkkel, a szülőkkel, szülők közötti felvilágosító munka; szabadidős tevékenységek, programok szervezése 4.2.16.2 Osztályfőnöki feladatok a művészeti iskolában A nevelési-oktatási feladatok elosztása során gondoskodik a tanulók beosztásáról, a hozzá beosztott tanulókból a csoportok kialakításáról. Az ehhez rendelhető minimális tanulólétszámot, az alapfokú művészeti iskola felelős vezetőjének útmutatását és a helyi tantervben meghatározott szakmai szempontokat figyelembe véve szerint alakítja, szervezi és működteti osztályát, csoportjait, látja el osztályfőnöki feladatait. Osztályfőnöki feladatait a rendes munkaidő tanítással le nem kötött részében végzi. Az alapfokú művészeti iskolai osztályfőnöki feladatot ellátó pedagógus a tanulók meghatározott csoportjának oktatásszervezési feladataival megbízott szaktanár. A művészeti iskolai osztályfőnök általában 10-15 egyéni tanuló, ill. 5-6 tanulócsoport osztályfőnöki feladatait látja el. Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza.

31



Az osztályfőnöki megbízás szempontjából a tanulók meghatározott csoportjának tanulólétszáma nem lehet kevesebb, mint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény mellékletében meghatározott átlag csoportlétszám. (Zeneművészeti ágban, egyéni oktatásban: 8 tanuló, csoportos oktatásban tanulócsoportonként 10 tanuló.) Az osztályfőnöki megbízás feltétele, hogy az osztályfőnöki feladatot ellátó zeneiskolai tanár legalább 8 egyéni tanuló, ill. legalább 4 tanulócsoport osztályfőnöki teendőit ellássa. Az osztályfőnöki feladatok ellátásának elosztását az alapfokú művészetoktatási intézmény éves munkatervében, ill. a tantárgyfelosztás készítésekor kell meghatározni. Feladatai: - az osztályába, csoportjaiba beosztott tanulókkal kapcsolatos tanügyi adminisztráció elvégzése - a szülőkkel való kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra, ill. egyéni konzultáció formájában, - rendszeres kapcsolattartás a kötelező és választható tárgyakat tanító tanárokkal, - az iskolai szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon a tanulók előmenetelének előkészítése az osztályozó értekezletekre, - a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok elősegítése, kapcsolattartás a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel - a házirend ismertetése a tanév kezdetén, tájékoztatás a baleset- és egyéb védelmi intézkedésekről, különös tekintettel a hangszeres oktatás sajátosságaira.

5 AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.

5.1

Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége

Az iskolai alkalmazottak közösségét a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által az intézménybe közalkalmazotti jogviszonyban alkalmazott dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a

32



közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a köznevelésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek) rögzítik. 5.1.1

A szakmai munkaközösségek

A nevelő-oktató munka javítása, a tanárok pedagógiai tevékenységének, a módszertani kultúra fejlesztése, az egységes követelményrendszer kialakítása, az önképzés elősegítése érdekében az iskolákban szakmai munkaközösségek működnek. A szakmai munkaközösségeket az azonos szakos vagy a közös rendszerbe sorolható (pl. fúvós, vonós hangszerek, képzőművészeti, alsós, felsős) tanszakok oktatását ellátó tanárok részvételével kell létrehozni. A munkaközösségek feladatait az iskola munkaterve tartalmazza. A munkaközösségek részt vállalnak a tanárok továbbképzésében, új oktatási módszerek bevezetésében, tanulmányi versenyek, évközi, tanév végi beszámolók, meghallgatások előkészítésében, lebonyolításában, más feladatok közös megoldásában. A szakmai munkaközösségek munkáját a tanszakvezetők, az általános iskolában munkaközösségvezetők irányítják. A munkaközösség-vezetőket, tanszakvezetőket a mindenkori hatályban lévő rendeletben szabályozott mértékű pótlék illeti meg. A tanszakvezető, munkaközösség-vezető feladata: a tanszak illetve munkaközösség munkatervének elkészítése, munkaközösségi foglalkozások előkészítése, vezetése. A pályakezdők segítése, óralátogatás a tanszak munkaközösség tanárainál. A tanszakvezető, munkaközösség-vezető félévkor és tanév végén beszámol az általa vezetett közösség munkájáról. Számon tartja és értékeli a nevelők munkáját, eredményeit. Szervezi az évközi és tanév végi beszámolókat. Képviseli a közösséget az intézményi tanácsban. A munkaközösség-vezetők az általános iskolában előkészítik és lebonyolítják a házi, kerületi és országos versenyeket és felmérőket. További feladataikat az SzMSz függeléke tartalmazza.

33



Az intézményben működő szakmai munkaközösségek: 1. Általános Iskola:

alsó tagozatos felső tagozatos

2. Művészeti iskola: a) zenei: zongora vonós fúvós kistanszakok (magánének, gitár, dzsesszgitár, ütő) szolfézs népzenei b) művészeti: tánc képző- és iparművészet színjáték dráma A szakmai munkaközösségek aktuálisan érvényben lévő jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, a költségevetésben felhasználása,

rendelkezésre álló

szakmai

a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése,

34

előirányzatok

véleményezése,



a munkaközösség vezetőjének megválasztása vagy javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére, segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez a pedagógusok munkájának ellenőrzése, értékelése A szakmai munkaközösségek az iskola Pedagógiai Programja, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető, illetve tanszakvezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét és a tanszakvezetőt az igazgató egyetértésével a munkaközösség tagjai választják meg. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik (lásd: függelékben). A szakmai munkaközösség az éves munkájáról szóló beszámoló során ad számot a nevelőtestületnek az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. 5.1.2

A nevelők közössége

A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő, de legalább félállású alkalmazottja, az valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő dolgozók. A nevelőtestület döntését, javaslatát általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Nemzeti Köznevelési Törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Feladata: az iskola pedagógiai programjának kidolgozása, elfogadása és végrehajtása, módosítása Döntési jogköre: a működési szabályzat, pedagógiai program, munkaterv, elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása. A házirend, a külső intézményekkel és a szülőkkel való kapcsolattartás rendjének meghatározása. A tanulók egyes fegyelmi ügyeinek, ill. az osztályozó vizsgára bocsátásuk eldöntése.

35



Véleményezési és javaslattevő jogköre: kiterjed az iskola nevelő-oktató munka minden területére Jogköreit gyakorolja: nevelőtestületi értekezleten, választott képviselői útján, kibővített iskolavezetőségi ülésein, iskolaszékben, szakmai munkaközösségben. A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési javaslattételi jogkörét a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 40.§-a határozza meg: A nevelőtestület magasabb jogszabályokban megfogalmazott vélemény-nyilvánítási jogosultsága: a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, igazgatói pályázatok beérkezése után, igazgatóhelyettes megbízása, ill. a megbízás visszavonása esetén, a továbbképzésekre való jelentkezések előtt és a gazdálkodással kapcsolatos napirendek, beszámolók elfogadása során. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az intézményben folyó oktató-nevelő pedagógiai munkát a Pedagógiai Programban és a helyi tantervekben meghatározottak szerint kell végezni. A szakmai munka tervezése tanévenként történik. Az iskolában oktató pedagógusok, munkaköri leírása az SZMSZ függelékében található. 5.1.3

A pedagógusokra vonatkozó rendelkezések

5.1.3.1 Általános rendelkezések A pedagógusok az iskola nevelési-oktatási feladatait látják el, az igazgató kinevezése, ill. megbízása alapján. Oktatott tantárgyuknak megfelelően az igazgatóhelyettesek közvetlen irányításával dolgoznak. A pedagógusok napi munkarendjét a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg az iskola tanóráinak függvényében. A napi munkabeosztásoknál alapvetően az iskola feladatellátását és zavartalan működését kell figyelembe venni.

36



A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén megjelenni. A munkából való rendkívüli távolmaradás esetén – legkésőbb az adott munkanapon – 7.30-ig köteles jelenteni, ha első órája van, ezt követően az órája megkezdése előtt minimum egy órával, az intézmény vezetőjének vagy helyettesének. A pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt – legalább annyival előbb, hogy az iskolában ne okozzon szervezési /órarendi/ problémát – a tanóra elhagyására illetve iskolán kívüli tanóra megtartására (pl.: múzeum, színház, kiállítás látogatás). A tanórák elcserélését az igazgatóhelyettesek engedélyezhetik. A nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokat a pedagógusok számára az intézményvezető adja, az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatai alapján. Nevelőtestületi értekezletekről, iskolai ünnepségekről, rendezvényekről való távolmaradást csak az iskola igazgatója engedélyezheti. A megbízások alapelvei: rátermettség, szaktudás, egyenletes terhelés. Az iskola dolgozóit a fenntartóval való mindenkori előzetes egyeztetés alapján megilleti a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerinti, a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés. 5.1.3.2 Az alkalmazottak munkarendje Az alkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a munkaszerződések és a munkaköri leírások, valamint a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák. 5.1.3.3

Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei

A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja által végzett munkát. Kereset-kiegészítés adható: meghatározott munka elvégzésének minőségi teljesítéséért átmeneti többletfeladatok vállalásáért folyamatosan magas színvonalon végzett munkáért

37



5.1.3.4 Tanítási szünet alatti munkavégzés Pedagógusok Az iskola éves pedagógiai programja és naptári ütemterve alapján szervezett foglalkozásokon /korrepetálás, vizsga, előkészítő, tábor/ vesznek részt. Szervezett foglalkozások hiányában szabadságot vehetnek ki, vagy heti kötelező óraszámuknak megfelelően egyéb iskolai feladatokra vehetők igénybe. Alkalmazottak Heti munkaidőnek megfelelően dolgoznak vagy szabadságot vesznek ki. 5.1.3.5 Tanítás nélküli munkanapokon való munkavégzés Tanítás nélküli munkanapokon a munkavégzés minden iskolai dolgozó számára kötelező. A mindenkori feladatnak megfelelően elkészített beosztás szerint, illetve, akinek esetlegesen nincs konkrét, az iskola vezetői által definiált feladata, és egyéb feladatait nem az iskolában végzi, az köteles az iskola igazgatójával egyeztetni a munkavégzése helyét. Feladatok: Részvétel az iskolanapok megrendezésében és bonyolításában, nevelési értekezleteken, szakmai továbbképzéseken. Az iskola igazgatója, helyettesei által elrendelt egyéb feladatok elvégzése. 5.1.4

Az ifjúságvédelmi felelős

Az ifjúságvédelmi felelőse teljes jogú tagja a tantestületnek, s a jogszabályban meghatározott feladatainak elvégzését, intézkedési tervének végrehajtását az igazgatónál kezdeményezheti. Feladatellátáshoz tartozik a tanulók, a szülők és a pedagógusok tájékoztatása az időszerű ifjúságvédelmi teendőkről. Feladata az iskolai ifjúságvédelmi munka tervezése, szervezése és végrehajtása. A veszélyeztetett és állami gondozott tanulókkal való kiemelt foglalkozás (óralátogatások, megelőző intézkedések, segélyezések, jutalmazások előkészítése, stb.). Fegyelmi tárgyalásokon való részvétel. Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal. 5.1.5

A diákmozgalmat segítő tanár

Feladata a diákönkormányzat munkájának irányítása, munkájának felügyelete.

38



A diákönkormányzat javaslatára az igazgató bízza meg. Feladata a diákönkormányzat, az iskolavezetés és a tantestület közötti kapcsolattartás. Az alkalmazott munkaköri leírását az SzMSz 5.-számú melléklete tartalmazza 5.1.6

Szaktanterem felelős

Feladata a szaktanterem leltári anyagainak folyamatos karbantartása, a szaktantermi oktatás feltételeinek biztosítása mindkét intézményegységben. Fejlesztési és selejtezési tervek készítése és egyeztetése a munkaközösség-vezetővel.

5.2 Nevelőtestületi értekezletek formái A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart. A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: alakuló értekezlet, tanévnyitó értekezlet, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, szakmai értekezletek (2 alkalommal nevelési értekezlet), rendkívüli értekezlet(ek) 5.2.1

Alakuló értekezlet

Az évi rendes nyári szabadságot követő első munkanapon az igazgató alakuló értekezlet keretében összehívja a teljes tantestületeket. Az értekezlet keretében számba veszik a beindításhoz szükséges feladatokat. 5.2.2

Tanévnyitó értekezlet

A tanév megkezdése előtt az igazgató által kijelölt napon tanévnyitó értekezletet kell tartani, külön a művészeti és külön az általános iskolában Ezen az igazgató, illetve a tagintézményvezető

39



ismerteti az új tanév főbb feladatait, és a nevelőtestület elé terjeszti a munkatervre vonatkozó javaslatát, melyet a tantestület ezen az értekezleten hagy jóvá. A tanévnyitó értekezletet - gyakorlati okokból - a tagintézmények külön tartják. 5.2.3

Osztályozó értekezlet

Az általános iskolában a félév lezárására, a tagozaton tanító nevelők osztályozó értekezletet tartanak. Egyeztetik, illetve döntenek a tanulók osztályzatairól, illetve a szorgalom, a magatartás minősítéséről. 5.2.4

Félévzáró értekezlet

A félévzáró értekezleten az igazgató, és szakmai helyettesei, az általános iskolában a tagintézményvezető, illetve a tanszakvezetők, szakmai munkaközösség-vezetők elemzik az első félév munkáját, és tájékoztatást nyújt(anak) a következő félév feladatairól. A félévi értekezletet a tagintézmények külön tartják. 5.2.5

Tanévzáró értekezlet

Tartható az utolsó tanítási napot követően. Ezen az igazgató - az igazgatóhelyettesek, a szaktanácsadó és a tanszakvezetők véleményének figyelembevételével - elemzi, értékeli a tanév nevelő-oktató munkáját, a munkatervi feladatok végrehajtását, tagintézményenként ismerteti a következő évre vonatkozó tantárgyfelosztást. 5.2.6

Szakmai/nevelési értekezlet

Az éves munkatervben meghatározott időpontokban - tanévenként két alkalommal - nevelési értekezleteket kell tartani, külön a művészeti és külön az általános iskolában. Tárgya bármely nevelési kérdés lehet, amelyet a nevelőtestület határoz meg. A nevelési értekezlet témájától függően, a nevelőtestület határozatot, állásfoglalást hozhat. Az értekezletet a tagintézmények szakmai területük különbözősége okán - külön tartják. 5.2.7

Rendkívüli értekezlet

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha a nevelőtestület tagjainak 30%-a aláírásával, az ok megjelölésével azt kezdeményezi. Ez az általános iskolai tagintézményre is vonatkozik.

40



Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet az igazgató is kezdeményezhet, ha ezt olyan alapos vagy rendkívüli ok indokolja, amelyhez a nevelőtestület állásfoglalása, döntése szükséges. A rendkívüli tantestületi értekezletet az igazgató hívja össze. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. Mindkét tagintézményre vonatkozó kérdésben - mivel az általános iskolában délelőtt, a művészeti iskolában délután van tanítás - az értekezletet a nap közepére célszerű szervezni. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, a nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A munkatervben elfogadott és naptári programban rögzített tantestületi értekezleteken a tantestület minden tagjának meg kell jelennie. Ez alól igazolt betegség kivételével, alapos indok esetén az igazgató felmentést adhat. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. 5.2.8

A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések

A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója, illetve a tagintézményvezető készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai programot, az SzMSz.-t, a házirendet, a munkatervet, és az iskolai munkára irányuló átfogó elemzéseket. Az igazgató az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt egyezteti a munkaközösségek vezetőivel, (tanszakvezetőkkel), valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről. A munkaközösség-vezető (tanszakvezető) a nevelőtestület előtt szóban ismerteti a munkaközössége véleményét. Az igazgató által elkészítendő munkatervhez a munkaközösség írásban továbbítja javaslatát. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához a véleményezési jogot gyakorló Szülői Tanács képviselőjét meg kell hívni.

41



A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az általános igazgatóhelyettes, akadályoztatása esetén másik igazgatóhelyettes látja el, amennyiben szavazás zajlik, vagy határozathozatalra kell számítani. A tantestület a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazás akkor érvényes, ha a testület 50%+1 fő tagja jelen van. Amennyiben a tantestület úgy dönt, az igazgató titkos szavazást rendel el. Ha a döntésnél szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az igazgató szavazata dönti el. A határozatokat sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni. Az értekezlet jegyzőkönyvét az iskolatitkárok valamelyike vezeti. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő 10 munkanapot követően kell készíteni. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítésére felkért tanár írja alá. A jegyzőkönyv másolatát az irattárban kell elhelyezni. A jegyzőkönyvekbe a nevelőtestület tagjai, valamint az iskola munkájának ellenőrzésével megbízott szervek képviselői betekinthetnek. Az értekezletről hiányzó tanárok a jegyzőkönyvet utólag tanulmányozhatják. Az intézmény iratkezelése Iratkezelési Szabályzat alapján történik. A nevelőtestület a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet meghatározott jogköréből, valamint a végrehajtási rendelet alapján a szakmai munkaközösségre ruházza: a tantárgyfelosztással kapcsolatos, a pedagógusok külön megbízásainak, túlórák elosztásával kapcsolatos valamint az iskola felvételi követelmények meghatározásához biztosított véleményezési jogkörét a művészeti iskolában. 5.2.9

Munkaértekezletek, tantestületi megbeszélések

A feladatok egyeztetése, rendezvények lebonyolítása, a kölcsönös információk átadása érdekében rendszeres, vagy rendkívüli megbeszélések, munkaértekezletek tarthatók, amelyeket lehetőleg a tanítási órák előtt vagy után, esetleg óraközi szünetben kell lebonyolítani. A megbeszélésekről feljegyzés készítése szükséges.

42



5.3 A Közalkalmazotti Tanács A vezetői döntések, előterjesztések előkészítése, a feladatok egyeztetése, ill. azok teljesítésének értékelése, valamint a kölcsönös tájékoztatások érdekében az intézményekben közalkalmazotti tanács működik. A közalkalmazotti tanács tagjait az érvényes jogszabályok alapján az iskola dolgozói állománya választja. A Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti és Általános Iskola Közalkalmazotti Tanácsa a tagintézmények létszámának arányában választja tagjait. A Közalkalmazotti Tanács tagjai maguk közül elnököt választanak. A Közalkalmazotti Tanács tagjait a jogszabályokban előírt órakedvezmények illetik meg. A Közalkalmazotti Tanács működését külön működési szabályzat határozza meg.

5.4 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait - a munka jellegéből adódóan - vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.

5.5 A szülői szervezet A Szülők Tanácsa a Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti és Általános Iskola tanulók szülőinek önkéntes társulásából jön létre tanévenként. A Szülők Tanácsa az iskolához kapcsolódva, de attól önálló szervezetként működik. A művészeti és az általános iskolában külön-külön tagintézményenként működik, az intézmény egészére vonatkozó döntéseit, határozatait együttes üléseken hozza meg. Az osztályok (általános iskola), művészeti tanárok tanszakainak (zenei és művészeti tagozat) szülői közösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök, a művészeti iskolai tagozatokon a tanszakon választott képviselő, vagy művészetpedagógus segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. A szülői közösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői közösség vezetősége. A Szülők Tanácsa tisztségviselőit működési szabályzatában meghatározott módon és számban választja.

43



Az iskolai szülői tanács elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai szülői közösséget felsőbb jogszabályok alapján az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit, kialakítja saját működési rendjét, az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben Azokban az ügyekben, amelyekben a Szülők Tanácsának az SzMSz vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. A Szülők Tanácsának képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Az intézmény Szülői Tanácsa részére az iskola igazgatója tanévenként legalább két alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az általános iskolai tagintézmény-vezető az általános iskolát érintő ügyekben külön tájékoztatót tarthat. A Szülői Tanács és a Szülői munkaközösség tagjaival elsősorban a főtanszaki tanárok illetve az általános iskolában az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot.

5.6 A tanulók közösségei 5.6.1

Művészeti Iskola

A tanulók egyéni hangszeres oktatásban, valamint csoportos zenei és művészeti (társművészeti) oktatásban részesülnek. A művészetoktatásban résztvevő tanulók közösségeinek élén az őket oktató művészetpedagógus áll.

44



Szakmai közösségekbe (zenekarok, együttesek) tömörülnek, melyek saját maguk által kialakított formában szervezik életüket. Érdekeiket az együttesek tanulókból, ill. a szakmai vezetőből álló választott vezetése képviseli. Nagyobb tanulói közösségnek számít a zeneoktatásban résztvevő, illetve a más művészeti oktatásban résztvevő tanulók közössége. A tanulók kötelességeit, jogait és az iskola velük szemben támasztott egyéb igényeit a Művészeti iskola Tagintézmény Házirendje tartalmazza. 5.6.2

Általános iskolai tagintézmény

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén - mint pedagógus vezető - az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök az osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választják meg: 2 felelős (hetes) 1-2 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe (létszámtól függően) 5.6.2.1

Az iskolai diákönkormányzat - Diáktanács

A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére az általános iskolában Diákönkormányzatot hoztak létre. A tanulók a DÖK munkájában 4. osztálytól vesznek részt. A Diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A tanulók véleménynyilvánítási fóruma a DÖK által szervezett és támogatott iskolagyűlés. Az iskolagyűlés diák-önkormányzati SzMSz szerint kerül megtartásra, váratlan esemény bekövetkeztekor, valamint több tanulót is érintő kérdések esetén az iskola vezetése, vagy a DÖK segítő tanár rendkívüli gyűlést rendelhet el. A Diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. A nevelőtestület értekezletére a választott diákképviselő is meghívható. Az iskolai diákönkormányzat a jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. A

45



diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét a diák önkormányzati SzMSz szabályozza. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján - a nevelőtestület egyetértésével - az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést évente 1 alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés 1 év időtartamra a tanulók javaslatai alapján 2 fő diákképviselőt választ. A tanulók kötelességeit, jogait és az iskola velük szemben támasztott egyéb igényeit az általános iskola tagintézmény Házirendje tartalmazza. Iskolai diákönkormányzat csak az általános iskolában működik.

5.7 Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 5.7.1

Az iskolavezetés, iskolatanács és a nevelőtestület

A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: az iskolavezetés ülései, az iskolatanács ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. A tanítási év közben felmerülő előre nem tervezhető események aktualitásuknak megfelelő időpontban kerülnek megtartásra. Az igazgatóság - a tagintézményt, illetve a művészeti területeket közvetlenül irányító igazgatóhelyettesek és az iskolatitkárok - az aktuális feladatokról az iskolaközpontban és az általános iskolai tagintézményben elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. A munkaterv és az aktuális feladatok, programok az iskola honlapján is megtekinthetőek (nadasdy.suli.hu). Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:

46



az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével. 5.7.2

A nevelők és a tanulók

A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató (intézményvezető): tanévnyitó ünnepélyen tanévzáró ünnepélyen a tanítási helyszíneken kihelyezett hirdetőkön folyamatosan, általános iskolai tagintézményvezető: tanévnyitó ünnepélyen, tanévzáró ünnepélyen, az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén DÖK segítő tanár a II. emeleti aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, iskolagyűlésen alkalmanként az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, művészetpedagógusok egyéni és csoportos oktatásban a tanórákon tájékoztatják. A munkaterv és az aktuális feladatok, programok az iskola honlapján is megtekinthetőek (nadasdy.suli.hu). A tanulót fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülők tanácsával. 5.7.3

A nevelők és a szülők

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató (intézményvezető): a tanévnyitó ünnepélyen, szülői értekezleteken (ált. iskola, és művészeti iskola), Szülők Tanácsa értekezletein, hirdetőtáblán, tanévzáró ünnepélyen

47



általános iskolai tagintézményvezető: tanévnyitó ünnepélyen, tanévzáró ünnepélyen, a szülői szervezet választmányi ülésén - szülői tanácson - tanév elején (igény szerint más alkalommal), hirdetőtáblán, az iskolai szülői értekezleteken, a tanulók tájékoztató füzetén keresztül, az osztályfőnökök: az osztály szülői értekezleten művészet oktató pedagógusok tanszaki szülői értekezleteken adnak tájékoztatót. A tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: a szülői értekezletek, a nevelők fogadó órái, a nyílt tanítási napok, családlátogatások (szükség szerint) A szülői értekezletek időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza, az iskolai hirdetőtáblán is kifüggesztésre kerül. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az intézmény igazgatójától, a tagintézmény vezetőjétől, valamint a zenei és művészeti szakmai igazgatóhelyettesektől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógia program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: az iskola fenntartójánál, az iskola intézményvezetői, az iskola könyvtárában az iskola honlapján (http://nadasdy.suli.hu/)

48



5.8 Az általános iskolai tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje A tagintézményt illetve a művészeti területeket közvetlenül irányító igazgatóhelyettesek és az iskolatitkárok gondoskodnak arról, hogy a pedagógusokat és a tanulókat érintő intézkedések a tagintézményben kellő időben és módon, szóban, ha szükséges írásban is kifüggesztve, kihirdetésre kerüljenek. A gyors tájékoztatás érdekében szükség esetén kör e-mail-ben is küldünk értesítést. A tagintézményvezető és a szakmai igazgatóhelyettesek az oktatás zavartalan működtetése érdekében dolgoznak együtt. Az igazgató heti munkarendjében meghatározott módon és időbeosztás szerint tartózkodik a tagintézményben.

5.9 Az iskolában működő az intézménnyel közösen működtetett gyermek- illetve ifjúsági szervezetek: Az iskola helyiségeit, épületét az igazgatóság döntése alapján térítésmentesen használhatják az alábbi, az intézménnyel közösen működtetett gyermek- illetve ifjúsági szervezetek helyi csoportjai: Nádasdy Vonószenekar Mozart Ifjúsági Szimfonikus zenekar Budafok Big Band Budafoki Fúvósegylet Byrd Kamarakórus A nevelők szakmai, pedagógiai munkája segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek kapcsolódnak a területi szakmai munkaközösségek munkájához. Az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.

6 AZ ISKOLA KÜLSŐ KAPCSOLATAI Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban áll a következő intézményekkel:

49



Fenntartóval: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest 22. kerületi tankerület 1221 Budapest, Kossuth Lajos utca 24. Működtetővel: Budafok-Tétény Budapest XXII. ker. Önkormányzat Képviselőtestülete 1221 Budapest Városház tér 11. A területileg illetékes önkormányzati képviselő-testülettel és polgármesteri hivatallal: BudafokTétény Budapest XXII. ker. Önkormányzat Képviselőtestülete 1221 Budapest, Városház tér 11. A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel: Árpád utcai Általános és Német Nemzetiségi Iskola

1222 Bp. Árpád u. 2.

Baross Gábor Általános Iskola

1224 Bp. Dózsa György u. 84–94.

Bartók Béla Általános Iskola

1225 Bp. Bartók B. u. 6.

Gádor Általános Iskola

1222 Bp. Gádor u. 101-105.

Kolonics György Általános Iskola

1221 Bp. Tompa u. 2-4.

Herman Ottó Általános Iskola

1222 Bp. Pannónia u. 50.

Kossuth Lajos Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1221 Bp. Kossuth L. u. 22. Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskola 1223 Bp. Rákóczi u. 16. Budai Nagy Antal Gimnázium

1221 Budapest, Anna u. 13-15.

Kempelen Farkas Gimnázium

1223 Budapest, Közgazdász u. 9-11.

Soós István Borászati Szakközépiskola és Szakiskola

1221 Budapest, Kossuth L. u. 83.

Hófehér Fóka uszoda

1222 Budapest, Nagytétényi út 31-33.

Klauzál Gábor Budafok Tétényi Művelődési Központ

1222 Budapest, Nagytétényi út 31-33.

Kozmutza Flóra Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Logopédiai Szakszolgálat 1223 Budapest, Kápolna u. 2-4. Az egyházi jogi személyekkel, a hitoktatókkal.

50



Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: A művészeti iskolát támogató Nádasdy Kálmán Alapítvány kuratóriumával. A következő társadalmi egyesületekkel: Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége

1066 Dessewffy u. 34.

A következő érdekvédelmi szervezetekkel: Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete 1065 Budapest, Városligeti fasor 38. Pedagógusok Szakszervezet Budapesti Szervezete

1081 Budapest, Kenyérmező u. 6.

Keresztény Pedagógus Szakszervezet

1021 Budapest, Tárogató u. 2-4.

A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a XXII. ker. Rendelőintézet Gyermekszakorvosi szolgálatának (XXII. Káldor A. u. 5-9.) illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. Az iskolaorvos minden tanév elején munkatervet készít, mely tartalmazza a rendszeres orvosi ellenőrzéseket, a megfelelő védőoltások beadását és más egészségügyi teendőket. A vizsgálatokhoz szükséges orvosi szobát és annak felszerelését - a minimumfeltételeknek megfelelően - az intézmény biztosítja. Az intézményben dolgozók minden naptári évben munkaalkalmassági vizsgálaton vesznek részt. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálattal (1225 Budapest, Nagytétényi út 261.) A munkakapcsolat felügyeletéért a tagintézményvezető a felelős. A munkakapcsolatok megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az igazgatóhelyettesek és a tagintézményvezető a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. Az iskola egyes rendezvényeit előzetes a Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ színháztermében tartja (pl. balett gála, néptánc gála, Nádasdy gála, általános iskolai színházi nap, alsós énekkari és tánc évzáró hangverseny, …)

51



A működtetőre háruló többletkötelezettségek:

Intézmény neve Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti és Általános Iskola Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti és Általános Iskola

Többletkötelezetts ég tartalma Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Ház Művelődési színháztermének használata Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Ház színháztermének használata

A többletkötelezettség rövid indoklása Az Szent István téri tagintézmény évente két alkalommal rendez a teremben programot. A művészeti iskola működéséhez szükséges egy előadóterem ez a minősítési nagyméretű szempontrendszerben, és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben is szerepel. Tanévenként 10 alkalommal.

7 AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE A tanév rendjét az oktatásért felelős miniszter rendelkezései alapján a nevelőtestület éves munkatervben határozza meg. A munka heti órarend alapján folyik. Az SZMSZ az intézmény alkalmazotti jogviszonyban álló felnőtt alkalmazottainak helyi munkarendjét szabályozza. A tanulók munkarendjét, a foglalkozási órák és szünetek időtartamát a házirend tartalmazza. Az iskola működési rendjében meglévő többféleség az általános iskolai és művészeti iskolai működésre jellemző különböző szakmai követelményekből adódik. Az intézmény munkájára a területi széttagoltság, a kerület általános iskoláiban történő kihelyezett tagozatok működtetése jellemző. Az ott tanító pedagógusok a befogadó iskola működési rendjéhez igazodva végzik munkájukat. Az intézményünk által használt épületekre, épületrészekre vonatkozóan a vezetők benntartózkodásának rendjét tanévente meg kell határozni. Tanítási időben vezetői ügyeletet tartunk. Amennyiben a vezetők egyike sem tud az intézményben tartózkodni, a nevelőtestület

52



egyik tagját kell megbízni a szükséges intézkedések megtételére. A megbízást a dolgozó tudomására kell hozni. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet az Fenntartó rendelkezése szerint kell megszervezni. Nyári szüneti ügyeleti napok közzétételéről az intézményvezető és a tagintézményvezető gondoskodik. Nyári szünetben csak a beosztásuk szerint munkát végző dolgozók, az iskolában ügyeket intéző pedagógusok, és a Fenntartó tudtával és engedélyével munkát végző külső személyek tartózkodhatnak az intézményben.

7.1 A Művészeti Iskola működési rendje A művészeti iskola szakmai munkája a nemzeti erőforrás miniszter 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet által módosított 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet (az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról) alapján szerveződik.1 Az alapfokú művészetoktatás a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet (az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet módosításáról) előírásainak megfelelően elkészített helyi tantervekben meghatározott egyéni és csoportos órákon valósul meg. A tanítási órák hosszát, heti kötelező számát, a főtárgyi és kötelező tárgyi órák kapcsolódását, az oktatási tartalmakat az iskola alapfokú művészetoktatási helyi tantervei tartalmazzák. Az oktatás személyi feltételeivel a 2011. évi CXC. törvény (a nemzeti köznevelésről), a tárgyi feltételekkel kapcsolatban a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról) előírásait kell figyelembe venni. Az iskola 1222 Budapest, Nagytétényi út 31-33. alatt található épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 8 órától este 21 óráig tart nyitva. Az ettől eltérő nyitva tartást az éves munkaterv tartalmazza.

1

3. § (4) Az e rendelet 1. melléklete szerint - a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet hatálybalépését megelőzően - folytatott képzések felmenő rendszerben folytathatók, oly módon, hogy a tanulmányaikat már megkezdett tanulók azt legkésőbb a 2026/2027. tanévig be tudják fejezni. (5) E rendeletnek - a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelettel beiktatott - 2. mellékletét első alkalommal a 2011/2012. tanévben megkezdett képzésekre felmenő rendszerben kell alkalmazni.

53



Az alapfokú művészetoktatási intézménybe járó tanulók e tevékenységüket kötelesek az osztályfőnöküknek bejelenteni. A tanulók óráit úgy kell beosztani, hogy azok ne ütközzenek közismereti iskolájuk tanítási óráival, illetőleg – dolgozó esetében – munkaidejével. A főtárgyi órák beosztásánál ügyelni kell arra, hogy a távolabb lakó tanulók óráit, ha lehetséges, kapcsoljuk a kötelező tárgyi órákhoz. Indokolt esetben az órák heti egy alkalomra összevonhatók. A csoportos órákat szünet közbeiktatásával kell megtartani. Kivételes esetben – a körülményektől függően – az igazgató másképp is rendelkezhet. Ahol a tanulók többsége távol lakik az iskolától vagy a tanítás helyétől, illetőleg ezt a tanulók munkahelyi elfoglaltsága, teremhiány stb. indokolja, a csoportos órák – előképző, a hangszeres előképző és a B tagozatosok óráinak kivételével – heti egy alkalomra összevonhatók. A megtartott hangszeres órákat a főtárgyi naplóban dátum szerint, a szolfézs, a művészeti tanszakok illetőleg a kötelező tantárgyi órákat az említett tantárgyi naplókban sorszám és dátum szerint kell feltüntetni. A tanítási órák zavartalansága érdekében a tanárt és a tanulót az óráról kihívni vagy a tanítási órát más módon zavarni nem szabad. A tanár köteles a tanítási idő előtt 10 perccel a tanítás színhelyén megjelenni. A szervezett foglalkozáson kívüli időben az épületben a tanulók felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak. A tanulóknak a tanítás megkezdése előtt legalább 10 perccel korábban meg kell jelenni az iskolában. Az iskolai ünnepélyek, a szülői értekezletek, szakmai napok tartása idején az iskola munkarendje az intézményvezető döntése szerint módosul. A nyári szünetben intézményvezető vagy helyettesei tudtával és engedélyével csak a beosztásuk szerint munkát végző dolgozók, az iskolában ügyeket intéző pedagógusok, és az munkát végző külső személyek tartózkodhatnak az intézményben. A pedagógusoknak az iskolában neveléssel, oktatással, munkával eltöltött idejét az iskolai órarend határozza meg. A művészeti iskola órarendjét a „Tanév rendjében” meghatározottak szerint kell összeállítani. A tanulók beosztását a főtárgyi napló órarend részében kell feltüntetni, melynek másolatát az iskola összesítő órarendjéhez is mellékelni kell. A tanulók létszám, órarend szerinti beosztásában

54



bekövetkezett változásokat a tanár 72 órán belül köteles jelenteni az igazgatóságnak. A tanulók egyéni és csoportos óráit egyenletesen kell elosztani, biztosítva ezzel a felkészülés lehetőségét. Tanítási idő: a pontos időkeret az adott tanítási év órarendjével egyidejűleg kerül meghatározásra. A kihelyezett tanítási helyszíneken oktató pedagógusok órarendjük szerinti időbeosztásban, a befogadó intézmény rendjéhez igazodva végzik munkájukat.

7.2 Általános Iskolai tagintézmény működési rendje Az iskola Szent István tér 1. sz. alatt található épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6 órától este 20 óráig tart nyitva. Az ettől eltérő nyitva tartást az éves munkaterv tartalmazza. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7 óra és délután 16.30 óra között a tagintézmény vezetőjének, vagy megbízottjának az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Amennyiben a vezetők egyike sem tud az intézményben maradni, a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni a szükséges intézkedések megtételére. A megbízást a dolgozó tudomására kell hozni. Az iskolában az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épület rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában a közismereti tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8.00 óra és 14.45 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc.

Az óraközi szünetek időtartama: 1. szünet

15 perc

2. szünet

15 perc

3. szünet

10 perc

4. szünet

10 perc

5. szünet

10 perc

6. szünet

30 perc

(reggeli szünet)

(ebédszünet)

55



Az iskolában reggel 7.00 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az általános iskolában a tanítási órák rendjét az órarend határozza meg. Az órarendet legkésőbb a tanévnyitó napjára, illetve február 1-jét megelőző tanítási napra kell elkészíteni. Minden órarendi változást a tanulók tájékoztató füzetébe, illetve az osztálynaplóba be kell jegyeztetni. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16.30 óráig tart. A napközis és menzás tanulók a számukra kidolgozott ebédeltetési rend szerint vehetik igénybe az ebédlőt. A tanórán kívüli foglalkozásokat 13.30 órától 20 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató, illetve a tagintézményvezető beleegyezésével lehet. Az osztály- és foglalkoztatási termek dekorálásáról az osztályfőnökök és a szaktanárok gondoskodnak. A kabátokat, váltócipőket az osztály számára kijelölt szekrényekben kell tárolni. A szervezett foglalkozáson kívüli időben az épületben és az udvaron a tanulók felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak. Tanítási idő után tanuló csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén a tagintézményvezető, vagy megbízottja), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak a tagintézményvezető, vagy megbízottja adhat engedélyt. A reggeli ügyelet – a szülők igénye szerint – legkorábban 7 órakor kezdődik és 745 óráig tart, amelyet a nappali ügyelet követ 17 óráig. A tanulóknak a tanítás megkezdése előtt legalább 10 perccel korábban meg kell jelenni az iskolában. A tanítás kezdete: 8.00 óra A tanítási órákat zavarni nem lehet. Ha pedagógiailag indokolt, az órák tömbösítve is megtarthatók. A tömbösített időfelhasználásra vonatkozó pedagógus igényeket a tagintézményvezetőnek három nappal előre be kell jelenteni.

56



Az iskolai ünnepélyek, a szülői értekezletek, nyílt napok tartása idején az iskola munkarendje a tagintézményvezető döntése szerint módosul. Az iskolai könyvtár nyitvatartási idejét és használati rendjét a könyvtár működési szabályzata tartalmazza. (Mellékletben)

A hivatalos ügyek intézése az irodában történik 7.30 és 16 óra között, pénteken 8 és 13.30 óra között. Az épületbe belépő szülőket, illetve látogatókat az irodához kell kísérni. Az iskola épületében a 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól alapján dohányozni. Iskolákban, gyermekjóléti intézményekben és egészségügyi szolgáltatóknál (kórház, rendelőintézetek stb.) az udvaron sem lehet dohányozni. zárttéri dohányzóhely sem jelölhető ki.

Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. A tanítási szünetek – kiemelten a téli szünet és a tavaszi szünet – ügyeleti rendjét a tagintézményvezető tanévenként határozza meg, és egyben javaslatot tesz az intézményvezető részére a szabadságolás rendjére.

7.3 Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az épületben lévő személyek az aktuálisan érvényben lévő, portán kifüggesztett Házirend betartásával tartózkodhatnak. Az iskolához nem tartozó külső igénybevevők a helyiségek átengedéséről létrejött megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat.

57


7.3.1


A hiányzással, késéssel, és tájékoztatással kapcsolatos eljárásrend

A hiányzással, késéssel, és tájékoztatással kapcsolatos eljárásrendet az intézmény házirendje tartalmazza.

8 AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK 8.1 Általános Iskola 8.1.1

Az egyéb tanórán és iskolán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok

Az általános iskolában az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak. A tanórán kívüli foglakozásokért az iskola térítési díjat is kérhet, melytől a szülő kérésére, az osztályfőnök javaslatára esetenként eltekinthet. Szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgy felosztás lehetőségeinek figyelembevételével a munkaközösség-vezetők javaslata alapján lehet indítani, legalább 8 tanuló részvételével. A szakkörbe való jelentkezéshez szülői hozzájárulás szükséges. A jelentkezés egész tanévre szól. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. Művészeti alapozó képzés képzőművészet, és néptánc tantárgyakban (a művészeti iskola tantervei szerint) Énekkar A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A tanulmányi- és sportversenyekre való felkészüléshez a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók ingyenes szaktanári felkészítést vehetnek igénybe. Tantárgyi és képesség-kibontakoztató tehetségfejlesztő foglalkozások tantárgyi felzárkóztató foglakozások, szakkörök: egészséges életmód és táplálkozás, finom motorika fejlesztése, irányított tanulási foglalkozások, pályaorientáció. Kulturális rendezvényeken valórészvétel, szereplés. A létszámtól függő gyakorisággal gyógy-testnevelő foglalkozik a tanulókkal, aki életkor szerinti csoportokban végzi a gyerekek fejlesztését.

58



A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások kivételével – önkéntes, és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervezhet. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a könyvtár szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 8.1.2

Az intézményen kívüli foglalkozások során alkalmazandó felügyelet-a külső helyszíneken tartott tanórára vonatkozó szabályok viselkedési előírások

A pedagógusok az igazgató előzetes engedélyével és a szülők beleegyezésével iskolán kívüli foglalkozásokat is szervezhetnek. Az iskolán kívüli foglalkozásokon az iskola szmsz-ében, házirendjében meghatározottak az irányadók, a szabályzatokban megfogalmazottak betartása iskolán kívüli, de az iskola által szervezett foglalkozásokon is kötelező. Az iskola által szervezett intézményen kívüli foglalkozásokon a tanulólétszámnak megfelelő tanári/pedagógiai asszisztensi kíséretet kell biztosítani (20 tanulónként 2 kísérő). 8.1.3

A tanórán kívüli foglalkozásra vonatkozó szabályok: a tanulói jelentkezés önkéntes a jelentkezés tanév elején történik, és egész tanévre szól a felzárkóztató foglalkozásra a tanulókat a tanítók, szaktanárok jelölik ki a foglalkozások megszervezése, óraszám, vezető szerve a tantárgyfelosztásban kerül rögzítésre Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülésére a nevelőmunka elősegítése érdekében osztályaik számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek.

59



A nevelők az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. 8.1.4

Hit és erkölcstan órák megszervezésének rendje

Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hités vallásoktatáson való részvétel a tanulók részéről önkéntes. 2013. szeptember 1-jétől 1. és 5. évfolyamon választhatnak a szülők, hogy erkölcstan vagy hit- és erkölcstan oktatásban részesüljön gyermekük. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és erkölcstanoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi. 8.1.5

A mindennapos testnevelés órák rendje

2012. szeptember 1-jétől 1. és 5. évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben az iskola mindennapos testnevelés órát szervez órarendbe építve a tanulóknak. A mindennapos testneveléssel a tanuló kötelező óraszáma megnövelhető. A tanulók ennek megfelelően heti öt testnevelés órán vesznek részt. A mindennapos testnevelés órával még nem érintett évfolyamokon az iskola mindennapos testmozgást szervez kifutó rendszerben.

8.2 Művészeti Iskola A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola munkatervében kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások szervezése mindenkor az aktuális költségvetési lehetőségektől függ. 8.2.1

Tanulmányi kirándulások, művészeti táborok, külföldi utak

Tanulmányi kirándulást, tábort, külföldi utakat a szülői közösség szervezhet saját költségén Az iskolában tanulmányi kirándulásnak minősülnek az iskolai csoportok, tanszakok kölcsönös látogatásai, cserehangversenyei, a hangversenyeken és operaelőadásokon való részvétel, a művészeti, közművelődési intézmények, kiállítások stb. szervezett látogatásai.

60


8.2.2


Cserekapcsolatok, belföldi és külföldi tapasztalatcsere látogatások

Az iskola igazgatója engedélyével az iskolai munkaterv alapján az iskola tanárai és tanulói tapasztalatcsere és közös művészeti tevékenység céljából cserelátogatásokat, hangversenyeket, közös fellépéseket szervezhetnek. Ennek költségeit a meghívó felek kölcsönös megállapodásainak alapján határozzák meg. A foglalkozások szervezése mindenkor az aktuális költségvetési lehetőségektől függ. 8.2.3

Tanulmányi versenyek, fesztiválok, szakmai rendezvények

Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. A tanulmányi, szakmai versenyek, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, körzeti, a helyi vagy házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje (pl. hirdetőtábla). A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az általános iskolában és a művészeti iskolában is szakmai könyvtár működik.

9 A TANULÓVAL KAPCSOLATOS DÖNTÉSEKKEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁS, ÉS AZ EZEKKEL KAPCSOLATOS JOGORVOSLAT Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola igazgatója köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is. Az iskola igazgatója a felvételi, átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, a határidő-számítás, a mulasztás elbírására és a kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárás során a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el. Dönt a tanuló részére adható kedvezmények felől, a tanuló fegyelmi ügyeiről, továbbhaladásáról.

61



A közoktatási intézményekben a tanulóval kapcsolatos döntést írásban kell közölni az a tanulóval, ill. a szülővel. A döntés ellen jogorvoslati kérelem 15 napon belül indítható. A jogorvoslati kérelemre hozott határozat ellen az érdekeltek a bíróságnál jogorvoslati kérelmet terjeszthetnek elő. Az eljárást megindító kérelem formái: Felülbírálati kérelem Törvényességi kérelem A kérelem irányulhat egyéni érdeksérelem vagy jogszabálysértés orvoslására. Egyéni érdeksérelem miatt felülbírálati kérelemmel megtámadható döntések: Tanulói jogviszony, létesítése és megszüntetése Tanulók fegyelmi ügyeivel kapcsolatos döntések.

10 AZ INTÉZMÉNY BELSŐ (SZERVEZETI, ILLETVE MŰKÖDÉSI) ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE - A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE Az intézményen belüli ellenőrzési területeket, valamint az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók jogait és kötelességeit a Belső Ellenőrzési Szabályzat, valamint az IMIP határozza meg. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatok, ezek ütemezése, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölése az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv szerint alakul. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató, és a tagintézményvezető a felelős. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,

62



az igazgatóság számára megfelelő pedagógusok munkavégzéséről,

mennyiségű

információt

szolgáltasson

a

szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: az igazgató, a tagintézményvezető az igazgatóhelyettesek, a tanszakvezetők, munkaközösség-vezetők az osztályfőnökök osztályukon belül szaktanárok külön megbízás szerint gyermekvédelmi felelős Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését a félévenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Az ellenőrzés előre bejelentve vagy látogatási terv szerint történik, kivéve a munkaügyi ellenőrzéseket. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik. A tanszakvezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest, igazgatót. Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.

63



Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: Általános iskola a pedagógusok munkafegyelme, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanulói munkák vizsgálata a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, a tanítási óra felépítése és szervezése, a tanítási órán alkalmazott módszerek, o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.) a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.

Művészeti iskola: a pedagógusok munkafegyelme, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, beszámolók, vizsgák, hangversenyek, versenyek látogatása a tanulói munkák vizsgálata a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, a tanítási óra felépítése és szervezése, a tanítási órán alkalmazott módszerek, a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése a művészeti csoportokban folyó szakmai és közösségformáló munka eredményessége Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni.

64



Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

11 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskolai könyvtár működését az SzMSz 1.sz. melléklete tartalmazza.

12 AZ

INTÉZMÉNY

PEDAGÓGUSAINAK

ÉS

ALKALMAZOTTAINAK

FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

12.1 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló-és gyermek balesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: -

az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,

65



-

a házirend balesetvédelmi előírásait,

-

rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülésrendjét,

-

a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Tanulmányi kirándulások, túrák előtt. Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét

A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetési időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelők visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi.

12.2 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, szülő értesítése indokolt esetben. a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlevő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést a sérülés helyszíne szerint az iskola igazgatójának, illetve a tagintézményvezetőnek ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a

66



balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

12.3 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolának igény esetén biztosítania kell a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola Munkavédelmi Szabályzata tartalmazza.

12.4 1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az általános iskolai tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója együttműködést ír alá a gyermekorvossal, a fogorvossal és a védőnővel. A megállapodás, szerződés alapján az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: a gyermekorvos meghatározott időpont szerint rendel a rendelőben tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése a könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése színlátás és látásélesség vizsgálata a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata; pályaalkalmassági általános orvosi vizsgálat végzése a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai – tisztasági szűrővizsgálatát évente egy alkalommal A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít.

67



A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, csak a tanítási idő előtt vagy után. Az orvosi vizsgálatok időpontját a kapcsolattartást az tagintézményvezető koordinálja. Az osztályfőnökök gondoskodnak arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálaton.

13 BÁRMELY RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK, A RENDKÍVÜLI SZÜNET ELRENDELÉSÉNEK RENDJE A teendők az intézmény mindkét épületére vonatkoznak (Iskolaközpont: 1222 Budapest, Nagytétényi út 31-33., általános iskola: 1221 Budapest, Szent István tér 1.) A rendkívüli események esetére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe: A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni, riasztani kell. Haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!

68



Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek tűzszerészek stb.) fogadásáról.

(rendőrség,

tűzoltóság,

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola dolgozói a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak:

69



Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a gazdasági iroda dolgozóinak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. Bármely rendkívüli esemény, elháríthatatlan csapás következtében rendkívüli szünet elrendelése lehetséges, amelyről az intézményvezető határoz a fenntartó, a működtető és az illetékes kormányhivatalok egyidejű tájékoztatása mellett. A kiesett tanítási napokat, órákat a nevelőtestület által meghatározott módon és napokon be kell pótolni. A kiesett napok nem akadályozhatják a tanulók minősítését, a tanév lezárását és a tanulók magasabb évfolyamba lépését.

70



14 A TANULÓKKAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI A tanulóval kapcsolatos fegyelmi eljárást és intézkedéseket és a kártérítés lehetőségeit a 2011. évi CXC tv. a Nemzeti köznevelésről és a 20/2012 EMMI rendelet az intézmények működéséről szabályozza, melynek alkalmazását folyamatábra segíti. Az iskola SzMSz-e a helyi rendelkezéseket tartalmazza.

71



14.1 Fegyelmi eljárás indítása: Fegyelmi eljárás akkor indítható, ha a tanuló kötelességeit súlyosan és vétkesen megszegi. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg. Súlyos és vétkes megszegésnek minősül: Az intézmény, illetve a foglalkozás sorozatos engedély nélküli elhagyása, amennyiben a tanuló korábban emiatt már legalább 2 esetben fegyelmező intézkedésben részesült. A tanulmányi kötelezettséges súlyos elhanyagolása és az ennek megszüntetésére irányuló iskolai intézkedésekkel szembeni ellenállás (pl. tanulószobára, korrepetálásra kötelezés), ha korábban a tanuló és szülője erről írásban legalább 2 alkalommal értesítést kapott. Szándékos és vétkes károkozás a környezetben, az iskolai eszközökben, berendezési tárgyakban vagy a társak tulajdonában, amennyiben a tanuló korábban ezek valamelyike miatt már legalább 2 esetben fegyelmező intézkedésben részesült. A diáktársak vagy az iskola dolgozóinak emberi méltóságának és/vagy testi épségének szándékos és súlyosan megsértése, amennyiben a tanuló korábban emiatt már legalább 1 esetben fegyelmező intézkedésben részesült. A fegyelmi eljárás megindításáról a kiskorú tanuló szülőjét írásban értesíteni kell. Az értesítésnek tartalmaznia kell a kötelességszegés pontos leírását és tájékoztatni kell a szülőt az egyeztetési eljárás lehetőségéről.

14.2 Fegyelmi eljárást kezdeményezhet: a nevelőtestület – valamely tagjának indítványára a szülő – ha ezzel a szülők közössége egyetért (írásban) Dök – ha a tanuló vétsége a Dök működésével kapcsolatos a vétkes tanuló – ha maga ellen kéri

14.3 A fegyelmi eljárással kapcsolatos helyi szabályok: Az egyeztető eljárás helyi szabályai: Az egyeztető eljárást az iskola igazgatója vezeti le. Az egyeztetésen az érintetteken kívül részt vesznek a fegyelmi bizottság tagjai.

72



14.4 A fegyelmi eljárás helyi szabályai Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. A fegyelmi intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára tekintettel - el lehet térni. A felsorolt büntetések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetés adásáról az erre jogosult nevelő, illetve a nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, valamint az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét az iskola igazgatója határozza meg. A fegyelmi eljárás megindításáról az igazgató dönt. A fegyelmi jogkör gyakorlója első fokon a nevelőtestület, aki ezt a jogkörét a fegyelmi bizottságra átruházza. A fegyelmi bizottságot a nevelőtestületből az igazgató jelöli ki. A jelölés csak összeférhetetlenség miatt utasítható vissza. A fegyelmi bizottságnak (ha egyéb kizáró ok nincs) az igazgató, akadályoztatása esetén az igazgató helyettes is tagja. A fegyelmi bizottság 3 tagú, és egyetlen tagja sem lehet az ügyben érintett személy. A fegyelmi eljárás időpontját kiskorú tanuló esetében a szülővel egyeztetni kell. Az időpontot a fegyelmi bizottság elnöke egyezteti. Ha az egyeztetés eredménytelen, az iskola igazgatója kijelöli az időpontot és a bizottság erről tájékoztatja a szülőt. Ez esetben, ha a kiskorú tanuló szülője mégsem jelenik meg, a tárgyalás a szülő részvétele nélkül is lefolytatható. A fegyelmi tárgyaláson a Dök képviselője jelen lehet és élhet véleményt nyilvánítási jogával. A fegyelmi bizottság határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.

73



A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a bizottság erre kijelölt tagja készíti el. A fegyelmi eljárás eredményét minden esetben határozatba kell foglalni. Az egyeztetési eljárásról és a fegyelmi eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Az egyeztető és a fegyelmi eljárás dokumentációját irattárba kell helyezni. Az őrzési idő a tanulónak az intézménnyel való jogviszonya befejezését követő 1 év.

15 TÁRSADALMI TULAJDON VÉDELME, ANYAGI FELELŐSSÉG Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

15.1 Az iskola dolgozóinak felelőssége a közösségi tulajdon védelme, állagának megőrzése, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzése, az energia felhasználással való takarékosság, a tűz és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartása. A dolgozók az intézmény helyiségeit, nyitvatartási időben úgy használhatják, hogy az ne veszélyeztesse az oktató-nevelő tevékenységet, és az iskola egyéb feladatainak ellátását. Ha az iskola alkalmazottja a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az iskola vezetőjének engedélyével teheti. (A használat céljának és időpontjának megjelölésével.) Az intézmény dolgozói az általuk felvett eszközökért - átvételi elismervény szerint - anyagi felelősséggel tartoznak. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. A gondnokok felelősek a tantermek, szaktantermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért, és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendezések hibáját a terem használója (felelőse) köteles a gazdasági ügyintéző ill. a gondnok tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a gondnoknak a hiba megjelölésével.

74



Újbóli használatbavételről a gondnok tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket az intézmény Selejtezési Szabályzatában foglaltaknak megfelelően selejtezni kell. Az intézmény kétévenként teljes körű leltározást végez, (hangszereket évente) melynek végrehajtását a Leltározási Szabályzat tartalmazza.

15.2 Az eszközök használatának védő, óvó előírásai, a szaktanárok anyagi felelőssége Minden tanév elején az alakuló értekezleten a dolgozóknak tűz és balesetvédelmi foglalkozást kell tartani. Az általános iskolai osztályfőnökök feladata, hogy az első osztályfőnöki órán tűz és balesetvédelmi foglalkozást tartson. A művészeti iskola tanárai tájékoztatják tanulóikat a tűz és balesetvédelmi veszélyekről. Minden szaktanár átveszi a foglalkozásokhoz szükséges eszközöket, és ezekről szakleltárt készít (mindkét iskolatípusban). A saját termében elkövetett bekövetkezett kárért anyagi felelősséggel tartozik. Ha az iskolát kár érte, az igazgató és a gazdasági igazgatóhelyettes feladata a károkozás körülményeinek vizsgálata, az okozott kár nagyságának felmérése, a károkozó személyének megállapítása. Ha a vizsgálat során felmerül a gyanú, hogy a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálatról a károkozással gyanúsítható tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. Ha a tanuló kártérítési felelőssége megállapítható, a tanulót, illetőleg a szülőt a kár megfizetésére írásban fel kell szólítani. A tanuló bizonyítványát nem szabad visszatartani azzal az indokkal, hogy az általa jogellenesen okozott kárt nem térítette meg. Elveszett hangszert folyó áron kell megtéríteni, vagy azonos állagú hangszerrel pótolni (művészeti iskola). A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól az iskola igazgatója sem adhat felmentést. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell.

75



A tantermek és egyéb helyiségek takarítás utáni zárásáért a takarító felelős. A kulcsokat a portán kell elhelyezni és onnan lehet felvenni. Az épületek kulcsainak kiadását a kulcsnyilvántartás tartalmazza. Az intézmény által használt épületekben, épületrészekben lévő biztonsági berendezést azok a személyek kezelhetik, akik az iskola bejárati kulcsával rendelkeznek. A helyiségek használatára, az iskolai rendre, a tanulók megjelenésére vonatkozó részletes szabályokat a Házirend tartalmazza. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az erről szóló megállapodást a működtető Budafok-Tétény, Budapest XXII. kerületi Önkormányzat által megbízott köthet. 15.2.1 A művészeti iskolában használt, hangszerek kölcsönzési szabályzata: A Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti és Általános Iskola a tulajdonában álló hangszereket elsősorban tanulói jogviszonnyal rendelkező növendékei számára adja használatba. A kölcsönzés másra nem átruházható, és feltétel a tanulói jogviszony megléte, annak megszűntével az eszközt azonnal vissza kell szolgáltatni. A hangszer legfeljebb egy tanévre adható ki, a következő tanévre csak a hangszer leltározása, és új kötelezvény kiállítása után újítható meg. Kivételes esetekben - igazgatói engedéllyel - tanulói jogviszonnyal már nem rendelkező, volt növendék is kölcsönözhet hangszert, ha az iskola valamely együttesének munkájában rendszeresen részt vesz. Ebben az esetben az adott tanszakon tanító pedagógusok nyilatkoznak, hogy a hangszer az oktatáshoz jelenleg nem szükséges. Ha az oktatáshoz az eszköz szükségessé válik, azt azonnal vissza kell szolgáltatni. Kivételes esetekben - igazgatói engedéllyel - tanulói jogviszonnyal nem rendelkező is kölcsönözhet hangszert. Ha az oktatáshoz az eszköz szükségessé válik, azt azonnal vissza kell szolgáltatni. A növendék számára megfelelő hangszer kiválasztása a főtárgy tanár feladata. A kölcsönzés) az iskola hangszerkarbantartó műhelyében történik - hangszerkölcsönzési kötelezvény kitöltése után (mindenkor a szülő/gondviselő, és a pedagógus aláírásával).

76



Kölcsönzési idő előre egyeztetett időpontokban. A kölcsönző - a növendék eltartója - anyagi felelősségvállalással tartozik a kikölcsönzött hangszerért és annak tartozékaiért. A hangszerek karbantartás után, sérülésmentesen és működőképes állapotban adhatók ki. A kölcsönzési lejártával a raktáros a hangszert akkor veszi vissza, ha a hangszerkarbantartókkal egyeztetett azok állapotáról. Ha a hangszer sérülésmentes a kölcsönzési kötelezvényt visszaadja, ha nem akkor értesíti az iskolavezetést a kár mértékéről. Az igazgató dönt a kár rendezéséről. A kölcsönzés ideje alatt - a főtárgytanár tájékoztatása alapján - a hangszer és tartozékai karbantartásáról a kölcsönző köteles gondoskodni. Amennyiben ez idő alatt a hangszeren sérülés vagy a tartozékokban hiány mutatkoznék, azok helyreállítási illetve pótlási költségeit - az aktuális piaci értéken - a kölcsönzőnek vállalnia kell. Az iskola lehetőségeihez mérten hangszerészeivel oldja meg a rendeltetésszerű használat mellett is szükségessé váló javításokat. A hangszerjavítás csak az iskola hangszerészei által történhet; a szakszerűtlen, más által végzett javítás rongálásnak minősül. A használatba adott hangszert és tartozékait az iskola felszólítására a kölcsönző köteles bármikor bemutatni, illetve a tanulói jogviszony megszűnésével - a fent részletezett módon visszaszolgáltatni. A kölcsönzési feltételek megszegése, valamint a gondatlan bánásmód a kölcsönzés azonnali megszüntetését vonhatja maga után! A kikölcsönzött hangszerekkel az iskolán kívül történő közreműködés kizárólag az Igazgató engedélyével történhet. 15.2.2 A tankönyvek, taneszközök és más felszerelések, informatikai eszközök kölcsönzésének és használatának rendje A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, informatikai eszközöket. A kölcsönzés részletes szabályozását az SzMSz 1. számú melléklete (Könyvtári SzMSz általános iskola) és 2.számú melléklete (Könyvtári SzMSz művészeti iskola) tartalmazza. Az iskolában, munkaideje alatt használhatja az iskola eszközeit, informatikai eszközeit. Tartós vagy alkalmi kihelyezésről a pedagógus és az igazgató kihelyezési nyilatkozatban állapodnak meg. A tartós kihelyezés nem tarthat tovább egy tanévnél. A tartósan kihelyezett eszközökről a pedagógus szakleltárt készít, és azokért anyagilag is felelős.

77



A kihelyezett eszköz műszaki állapotának megóvásáért a pedagógus felel, esetleges meghibásodását azonnal jelzi az iskolavezetésnek. A kihelyezett eszköz elvesztése anyagi felelősséget von maga után.

16 AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.

17 AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskola hagyományainak ápolása, jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Intézményünk kiemelkedően fontos és örömteli kötelességének tartja a névadó Nádasdy Kálmán helyi örökségének ápolását. A családdal rendszeres és alkotó légkörű kapcsolatot ápolunk, a nevüket viselő alapítvány kuratóriumának munkájában részt vesznek. Az 5 évenként megrendezésre kerülő Nádasdy Napok jubileumi eseményeivel méltóképpen emlékezünk meg róla.

78



Az örökösök hozzájárulásával alapított Nádasdy Emlékplakett adományozása ekkor történik. A plakettet arra érdemes tanulók és pedagógusok kaphatják meg, tagintézményenként 1-3 tanuló, illetve 1-1 pedagógus. A felterjesztés joga mindenkit megillet, a jelöltekből a tantestület titkos szavazással választja ki a díjnyerteseket.

17.1 Iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények Tanévnyitók elsősök fogadása ballagás tanévzáró hagyományőrző és nemzeti ünnepek megünneplése Nádasdy Napok iskolanapok és művészeti napok rendezése 5 évenként Budafok-Tétényi Tavaszi Művészeti Fesztivál programjaiban részvétel Zenei Világnap - ünnepi hangverseny megrendezése Pedagógus Nap Kihívás Napja Anyák Napja - hangverseny megrendezése Cziffra György Zenei Verseny - Cziffra György világhírű zeneművész, - a kerület volt lakója - emlékének őrzése, Művésztanáraink Hangversenye Művésztanáraink Kiállítása Nádasdy Galéria működtetése - kiállítások rendezése, a tanárok és diákok alkotásaiból Szt. István Galéria működtetése kulturális programok, színház, hangverseny, múzeumlátogatások tanulmányi versenyek (házi, kerületi, országos) szakmai tapasztalatcsere, külföldi-belföldi cserelátogatások iskolák között fesztiválokon, országos rendezvényeken való részvétel. Az iskolaszintű rendezvényeken a tanulók kötelesek ünnepi ruhában megjelenni. Az eseményeket a tanév munkarendjében egész évre előre tervezzük. Ugyanitt a szervezésért, lebonyolításért felelős dolgozó kijelölése is megtörténik.

79



18 A TANULÓK ÁLTAL KÉSZÍTETT ALKOTÁSOK KEZELÉSE, DÍJAZÁSA A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelésioktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulók által létrehozott dolgok vagyoni jogának átruházásából létrejött nyereségből a tanulóknak díjazás nem adható. Az így estelegesen létrejött javak a szociálisan rászorult tanulók tanulmányának segítésére fordítandóak. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha az iskola, a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt – kérelemre – a tanuló részére legkésőbb a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a Ptk. szerinti felelős őrzés szabályait kell alkalmazni.

19 REKLÁMTEVÉKENYSÉG Az intézményekben reklámtevékenység alapvetően nem engedélyezhető, kivéve ha a reklám az alábbiakban felsorolt célokat szolgálja: 1) A közoktatási törvényben megfogalmazottak szellemében kizárólag olyan reklám engedélyezhető, amely az intézmény használói részére pozitív értékeket közvetít, ezen belül a gyermekek, tanulók személyiségének fejlődésére pozitív hatással van, nevelési, oktatási, művelődési célt szolgál: a pedagógusok által közvetíteni kívánt társadalmi-erkölcsi értékrendet erősíti, a környezettudatos magatartási formák hatékonyságát elősegíti, az egészséges életmóddal összefüggésben az egészséges táplálkozást, testedzést szolgálja, a sportolási lehetőségeket bővíti, a kultúra, a művelődés közvetítésére szolgál (pl.: a közművelődési, közgyűjteményi intézmények, Állat- és Növénykert stb. programjainak, műsorfüzeteinek terjesztése).

80



2) A társadalmi, közéleti tevékenységgel összefüggésben csak olyan reklámtevékenység engedélyezhető, amely jogszabályba nem ütközik. Az országos és helyi választások alkalmával - a választási törvénynek megfelelően - az intézmény területén az eseményre vonatkozó tájékoztató kifüggeszthetők. Politikai pártok plakátjainak kifüggesztése nem engedélyezhető. 3) Az intézmény épületének külső falain a különféle cégek reklámjainak elhelyezéséhez fenntartói engedély szükséges. 4) Az intézmény székhelyén és telephelyein reklámanyag, tájékoztató elhelyezésére amennyiben az a társadalmi, közéleti tevékenységgel függ össze, és így az intézményhasználóinak körét érinti, érintheti - az igazgató személyesen ad engedélyt.

20 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a Szülői tanács és a Diákönkormányzat egyeztetésével és a Fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A szervezeti és működési szabályzat módosítását, felülvizsgálatát kezdeményezheti: a fenntartó, a nevelőtestület, az intézmény vezetője a szülői munkaközösség iskolai vezetősége, a diákönkormányzat iskolai vezetősége, A felülvizsgálatot, illetve módosítást az intézmény szervezeti egységeinek javaslatait, véleményeit is megkérve az intézményvezető végzi a tagintézményvezető bevonásával. Az elkészült dokumentumot az intézményvezető a nevelőtestület, a Szülők Tanácsa, valamint a Diákönkormányzat elé terjeszti jóváhagyásra. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák, a Szabályzathoz mellékletként, illetve függelékként csatolva. A szabályzat függelékeit az intézmény vezetője a Szervezeti és Működési Szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja.

81

Az intCzmCny Szervezeti Cs MiikddCsi Szabiilyzata a Fenntart6 j6vtihagybhval lkp hatdyba, ezzel egyidejiileg az elijz6 Szabdyzat hatidyzit veszti.

F' a

21 NYILV~OSSAGRA HOZATAL, A S Z A B ~ Y Z A THOZZAFER~SE Az intdzmdny Pedag6giai Programja, Szervezeti 6s M&MCsi

Szabiilyzata, Hihirend az intCndnyvezet6nC1, a titkhshgon, 6s a tagintCzmdnyek k6nyvthaiban Cs az intCnCny honlapjh (http://nadasdy .suli.hu/) keriilnek elhelyezdsre.

9 A dokumentumok nyilvhosak, melyek hivatali idoben, illetve a k6nyvtk nyitvatarthi idejCben megtekinthetok. 9 i\tfog6, intCzm6nyi szintii felvilhgositht a dokumentumokkal kapcsolatban elijzetes idapont egyeztetds u t h az intdzmCnyvezeto, vagy az hltalhos helyettese adhat.

P Az intdzmCnyegysCgek vezetoi sajht egysCgiik programjair61, miik(5dCsi szabAlyzatair61, hazirendjdral adnak t8jCkoztathst. A beiratkozb rendjdt a munkatervben r6gzitett terv szerint ismertetik. p(/9

Budapest, 2013miijus 13.

I"" i

SZERVEZETI l b M O K ~ D ~SSZIA B ~ Y Z A T2013

:

I . . ,

A szervezeti Cs rniik6dCsi szabhlyzatot az iskolai di&6nkormhyzat megismerte 6s egyetkrtett az abban foglaltakkal.

...... Cv ....h6 ...... napjh

Kelt: Budapest, 201 3. mhjus 13.

iskolai di&6nkormhnyzat vezetoje

A szervezeti C miik6d6si szabhlyzatot a S d o i Tanhs LO!&-. Cv0&:h6 ..ULnapjh megismerte 6s egyeeett az abban foglaltakkal.

Kelt: Budapest, 201 3. majus 13.

A szervezeti 6s rniikodksi szabhlyzatot a nevelotestiilet 201 3 Cv m6us h6 13 napjhn elfogadta.

igazgat6 A Nhdasdy Kh.lmhn A1 .......Cv. ......h6 ....napjh jbvhhagyta.

Kelt: ..............................

............................ fenntart6

szervezeti Q miik6dCsi szabhlyzatht



A Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti és Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az iskola működtetője Budafok-Tétény Budapest XXII. Kerület Önkormányzata, megismerte, és azzal egyetért. Budapest, 2013.

……………………………………………

MELLÉKLETEK 1. 2. 3. 4. 5.

Könyvtári SzMSz általános iskola Könyvtári SzMSz művészeti iskol Adatkezelési szabályzat Iratkezelési szabályzat Munkaköri leírások

84

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents