SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Szilády Áron Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. § (1) A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. fejezet 4.§ a szervezeti és működési szabályzat tartalma

TARTALOMJEGYZÉK 1.

Általános rendelkezések ................................................................................................ 4

2.

Az iskola vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladat-megosztás .............................. 5 2.1 Az iskola vezetési szerkezete ........................................................................................ 5 2.2 Az igazgató .................................................................................................................. 6 2.3 Az igazgatóhelyettes .................................................................................................... 6 2.4 Az iskolavezetőség ....................................................................................................... 7 2.5 A nevelőtestület ........................................................................................................... 7 2.6 A szakmai munkaközösség ........................................................................................... 8 2.7 Az iskolatitkár .............................................................................................................. 8

3.

Működési szabályok....................................................................................................... 9 3.1 A működés rendje ........................................................................................................ 9 3.2 A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje ................................................... 12 3.3 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak ............................ 13 3.4 Kapcsolattartás az intézményen belül-a vezetők és szervezeti egységek között, a vezetők közötti munkamegosztás, kiadmányozás szabályai ........................................... 14 3.5 Az intézményvezető vagy intézményvezetőhelyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje ............................................................................................. 19 3.6 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, és a megbízott beszámolásának szabályai ................................................................................................ 20 3.7 A külső kapcsolatok rendszere, formája, módja .......................................................... 21 3.8 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok .......................................................................................................................... 21 3.9 A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartás rendje........................ 23 3.10. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ............................................ 24 3.11 Intézményi védő, óvó előírások ................................................................................ 25 3.12 Rendkívüli események ............................................................................................. 25 3.13 Az intézmény dokumentumai ................................................................................... 27 3.14 A szülői szervezet jogköre ........................................................................................ 26 3.15 Fegyelmező intézkedések, fegyelmi eljárás .............................................................. 26 3.16 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési, valamint hitelesítési rendje ............................................................................................... 30 3.17. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formája, időkeretei ................................... 31 3.18.Integrált oktatás ........................................................................................................ 34 2

3.19 Az intézmény munkarendje ...................................................................................... 36 3.19.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása.................................... 36 3.19.2 A munkavállalók munkarendje ..................................................................... 36 3.19.3 A pedagógusok munkarendje ........................................................................ 35 3.19.4. A nem pedagógus munkavállalók munkarendje ........................................... 39 3.20 A létesítmények és helyiségek használati rendje ....................................................... 41 3.21 Munkavédelem ......................................................................................................... 41 4. Az iskolai könyvtár SZMSZ-e ........................................................................................ 42 4.1. Mellékletek az iskolai könyvtár SzMSz-éhez ..................................................... 47 4.1.1 Gyűjtőköri szabályzat ..................................................................................... 47 4.1.2 Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat................................................ 51 4.1.3 Katalógusszerkesztési szabályzat .................................................................... 55 4.1.4 Tankönyvtári szabályzat ................................................................................. 57 4.1.5 Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára ............................................. 60 5. Záradék ........................................................................................................................... 61 6.Adatkezelési szabályzat ................................................................................................... 63

3

1. Általános rendelkezések

1.1 Az intézmény elnevezése: Szilády Áron Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 8654, Ságvár, Petőfi Sándor utca 13.

1.2 Az intézmény alapító szerve: Ságvár Község Önkormányzata-Som Község Önkormányzata –Nyim Község Önkor – mányzata

Az intézmény fenntartó szerve: Klebersberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény működtető szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest Szalay u. 10-14.

1.3 Az alapító okirat száma: kelte: 2013. január 31.

1.4 Az intézmény jogállása Önálló jogi személy. Az intézmény élén a kinevezett intézményvezető áll.

1.5 Az intézmény tevékenysége Alapfeladata:  általános iskolai nevelés-oktatás  alapfokú művészetoktatás (képző-és iparművészeti ág, néptánc)  többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása (egyéb pszichés zavarral küzd) A

tevékenységi

körében

meghatározott

feladatot

alaptevékenységként,

kötelezettséggel látja el, a fenntartó szakmai és gazdasági felügyelete mellett.

1.6 A Szervezeti és működési szabályzat egyéb jogi szabályozói: -

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, továbbiakban kntv. 4

teljesítési

-

20/2012. EMMI rendelet, továbbiakban rendelet

-

A közalkalmazottak jogállásról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

-

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

-

A tűzvédelemről szóló 1996. évi XXXI. törvény

-

A munka törvénykönyve 2012. évi I. törvény

-

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény

-

Az információs önrendelkezésről és az információszabadságról szóló 2011. évi XCII. törvény

-

A Magyar Köztársaság éves költségvetéséről szóló törvény

-

A 138/1992.. (X. 8.) kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról közoktatási intézményekben

-

A 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról

2. Az iskola vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás

2.1 Az iskola vezetési szerkezete Igazgató

Egyéb alkalmazottak

Mk. köz. vezetők

Nevelőtestület

5

Igazgatóhelyettes

2.2 Az igazgató 2.2.1 Az iskola élén az igazgató áll, feladatát munkaköri leírás alapján végzi. 2.2.2 Az igazgató jogállását a magasabb vezetői beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. 2.2.3 Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét valamint feladatait a köznevelési törvény állapítja meg (Knt.69.§). Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt feladatokat. 2.2.4 Hatáskörök átruházása Az igazgató átruházza az igazgatóhelyettesre a „műszaki és kisegítő munkakörben dolgozók”, valamint a munka- és tűzvédelmi tevékenység közvetlen irányítását és ellenőrzését. 2.2.5 Az igazgató helyettesítési rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylő hatáskörökben teljes felelősséggel helyettesíti az igazgatóhelyettes. Az igazgató harminc napot meghaladó távolléte, hiányzása esetén az igazgatóhelyettes gyakorolja az igazgatói hatásköröket is. 2.2.6 Aláírási jogkör Az aláírási jogkört az igazgató, távollétében az igazgatóhelyettes gyakorolja.

2.3 Az igazgatóhelyettes 2.3.1 Az igazgatóhelyettes vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett látja el az intézményben. 2.3.2 Részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza.

6

2.4 Az iskolavezetőség 2.4.1 Az igazgató, az igazgatóhelyettes heti rendszerességgel - a hét utolsó munkanapján megbeszélést tartanak. 2.4.2 A szakmai vezetőség az igazgatói döntések előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. Tagjai: 

az igazgató,



igazgatóhelyettes,



a munkaközösség-vezetők.

A szakmai vezetőség az igazgató által megállapított munkaprogram alapján tanácskozik. Az ülések összehívása az igazgató feladata. 2.4.3 A szakmai vezetőség - napirendi pontoktól függően - kiegészül a tanácskozási joggal meghívott tagokkal, pl. diákönkormányzat tanári segítője, közalkalmazotti tanács elnöke, az iskolai érdekképviseleti szervezetek képviselői és a szakmai közösségek vezetői.

2.5 A nevelőtestület 2.5.1 A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattevői jogkörét a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 70. §- és a rendelet 117. §- tartalmazza. Ettől eltérő feladatokat a nevelőtestület az éves munkatervben meghatározott módon - feladat(ok) és felelős(ök) megjelölése, a munka elvégzése határidőre, majd beszámoló elfogadása - láthat el. 2.5.2 A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezletei az osztályozó értekezleteken kívül a tanévnyitó, a félévi, a tanévzáró és a nevelési értekezletek. A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv elfogadásáról. A nevelőtestület értekezleteit - az iskola munkatervében meghatározott időponttal és napirenddel - az igazgató hívja össze 2.5.3 Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet összehívhat: a) Az igazgató, az időpont és napirend legalább három nappal előbb történő kihirdetésével. 7

b) A nevelőtestület, a pedagógusok legalább egyharmadának aláírásával, valamint az ok megjelölésével. Ebben az esetben az értekezletet tanítási időn kívül, a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. c) Ha az iskolai szülői szervezet, diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület öszszehívását, arról a nevelőtestület jogosult dönteni. Az elfogadásról/elutasításról demokratikus többséggel kell határozni. A döntés eredményét közölni kell az érintettekkel.

2.6 A szakmai munkaközösség 2.6.1 A szakmai munkaközösség a Knt71.§ és a 20/2012. EMMI 118.§ szerint kapcsolódik be az iskola működésébe, vezetésébe. A munkaközösségek számára, struktúrájára az igazgató az éves munkaterv elfogadása előtt javaslatot tesz. 2.6.2 A szakmai munkaközösség vezetőjét, az azonos tantárgyat, tantárgycsoportot, műveltségi területet oktató, illetőleg az azonos feladatot ellátó pedagógusok kezdeményezése alapján az iskola igazgatója bízza meg. A megbízás időtartama legfeljebb öt év. 2.6.3 A szakmai munkaközösségek döntenek működési rendjükről és éves programjukról. Figyelembe veszik az iskola munkatervét és a nevelőtestület által átruházott feladatokat.

2.7 Az iskolatitkár 2.7.1 Az iskola tanügyigazgatási, adminisztrációs feladatait az intézmény iskolatitkára látja el. Ő végzi a tanügyigazgatási, adminisztrációs tevékenységet. 2.7.2 A tanügyigazgatásban, adminisztrációs munkakörben dolgozó feladatait munkaköri leírás alapján végzi.

8

3. Működési szabályok 3.1 A működés rendje 3.1.1 Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig 6,30 órától 17,00 óráig tart nyitva. Ettől eltérő időpontokban, szombaton, vasárnap és egyéb munkaszüneti napokon az intézményeket zárva kell tartani. A nyitva tartási rendtől való eltérésre az igazgató adhat engedélyt, pl. hétvégi sport-, kulturális és egyéb rendezvények. 3.1.2 A reggeli ügyelet 7,30 órakor kezdődik és 7,55 óráig tart, amelyet a nappali ügyelet követ. 3.1.3 Az épületekben, az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes pedagógusok feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. 3.1.4 A tanítás kezdete 8,10 óra. A tanulóknak a tanítás kezdete előtt 15 perccel meg kell jelenniük az iskolában. 3.1.5 A tanítási óra 45 perces. A tanítási órát zavarni nem lehet, a közleményeket a tanítás kezdete előtt és a szünetekben kell tudatni a tanulókkal. 3.1.6 A szünetek idejét, valamint a felnőtt ügyelet rendjét a házirend határozza meg. A tanuló a tanítási idő alatt csak az osztályfőnök, távollétében az igazgató vagy helyettese engedélyével hagyhatja el az iskolát. 3.1.7 A tanítási idő végén - utolsó tanítási óra, napközis foglalkozás, tanulószoba - a tanulók távoznak az osztálytermekből, iskolából. Az egyéb rendszeres, pl. tömegsport, felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások, iskolai szakkör, énekkar; és rendszertelen iskolai, pl. ünnepélyek próbái, tanulmányi, kulturális és sportversenyek, stb. rendezvények befejeztével a diákok elhagyják az intézmény területét. 3.1.8 A napközi otthonos és menzás tanulók a számukra kidolgozott ebédelési rend szerint vehetik igénybe az ebédlőt.

9

3.1.9 Az iskolai ünnepélyek, rendezvények, szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok tartása idején az iskola munkarendje az igazgató döntése szerint módosul. 3.1.10 Az iskolai könyvtár nyitva tartási idejét, használati rendjét a könyvtár működési szabályzata és éves nyitvatartási rendje tartalmazza. Lásd: lent. 3.1.11 A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában 7,30 és 16,00 óra között - kivétel péntek 7,30-13,00 óráig - történik. 3.1.12 Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg. 3.1.13 A vezetők benntartózkodása. Az iskola nyitva tartási idején belül 7,30 és 16,30 óra között az igazgató vagy helyettese az iskolában tartózkodik. A reggeli ügyelet kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott közalkalmazottak jogosultak és kötelesek az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. 16,30 óra után az intézmény rendjéért a technikai dolgozók, az iskolával szerződéses jogviszonyban álló szervezetek, egyesületek, stb. megbízottjai, illetve a rendhagyó foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel. 3.1.14 Iskolai okok miatt - engedéllyel - az iskolába léphetnek azok is, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával. Iskolai ok pl. a fogadóóra, szülői értekezlet, fogászati rendelés, gazdasági ügyintézés, felnőtt tanfolyamok, tanulmányi, sport- és kulturális rendezvények, versenyek… A tanulók szüleinek - különösen az elsős diákok esetében - lehetővé tesszük, hogy reggel bekísérjék gyermeküket az iskolába, s délután értük jöjjenek. Minden belépő köteles betartani az iskola vagyon-, baleset-, tűz- és munkavédelmi előírásait, s alkalmazkodni az intézmény működéséhez. 3.1.15 Pedagógiai program Az iskola pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét a szülők és a tanulók az iskolai könyvtárban, vagy az igazgatói irodában tekinthetik meg. Az iskola vezetője vagy megbízottja a szülők és tanulók számára munkanapokon 8,00-16,00 óra között - előre egyeztetett időpontban -, vagy a szülői értekezletek, foga-

10

dóórák alatt tájékoztatást nyújt az igazgatói irodában a pedagógiai programról, szervezeti és működési szabályzatról, házirendről. 3.1.16 Gyermek- és ifjúságvédelem. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst a az intézmény vezetője bízza meg. Gondoskodik a munkájához szükséges feltételekről. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatja a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint hogy milyen időpontban és hol kereshetők fel. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök munkáját a 16/1998. (IV.8.) MKM és a 8/2000. (V. 24.) OM rendelet alapján látják el. Feladatuk ellátása során együttműködnek az osztályfőnökökkel, a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógussal, a könyvtárossal.. 3.1.17 Tanuló- és gyermekbalesetek. Az intézmény vezetője a tanév elején megbízza a tanuló-és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatok ellátásával az intézmény egy pedagógusát, s erről tájékoztatja a tanulókat és az iskola dolgozóit. Az iskola minden alkalmazottjának saját hatáskörében - kötelessége a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése. Ez lehet, pl. balesetvédelmi oktatás, figyelemfelhívás, veszélyforrás megszüntetése, javítás, karbantartás… Az osztályfőnökök az első tanítási órán balesetvédelmi oktatást tartanak a diákoknak. Részletesen ismertetik az intézmény termeinek, eszközeinek használatát, a tanulók - saját és társaik testi épségének, egészségének megóvására vonatkozó magatartási szabályokat, viselkedési formákat. Az oktatás tényét a gyerekek aláírásával dokumentálni kell. A „balesetveszélyes tantárgyakat”, pl. testnevelés, technika, kémia, fizika… oktatók az első tanórán külön felkészítést tartanak a gyerekeknek, melyet az osztálynaplóban dokumentálnak. A pedagógusok az általuk készített pedagógiai eszközöket az iskolai foglalkozásokra abban az esetben vihetik be, ha azok megfelelnek a biztonsági követelményeknek. A használatot előzetesen egyeztetni kell a munkavédelmi felelőssel. Tanulói baleset esetén az elsősegélynyújtás, majd a veszélyforrás megszüntetése az első és legfontosabb teendő, majd értesíteni kell az iskolaorvost, vagy védőnőt, szükség esetén a mentőket, szülőket. Fentiek után tájékoztatni kell az iskolavezetés ügyeletes tagját. A balesetről jegyzőkönyvet kell felvenni. Minden baleset után - egy héten belül - az adott osztálynak vagy csoportnak, indokolt esetben valamennyi tanulónak, balesetvédelmi oktatást kell tartani. Egyéb - az iskolában jelentkező – nem súlyos betegségek esetén, pl. hőemelkedés, kisebb rosszullét, az osztályfőnök vagy az oktatást, felügyeletet ellátó pedagógus értesíti a gyermek szüleit.

11

3.2 A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje 3.2.1 A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. 3.2.2 A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató és helyettese a felelős. 3.2.3 Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az éves ellenőrzési terv tartalmazza. Az éves ellenőrzési terv a tanári szoba hirdetőtábláján kerül nyilvánosságra. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. 3.2.4 A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: 

az igazgató,



az igazgatóhelyettes,



a munkaközösség-vezetők,



a munkaközösségi tagok külön megbízás szerint.

3.2.5 Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes munkáját, ennek egyik eszköze a beszámoltatás. A nevelőtestület tagjainál végzendő ellenőrzések ütemezésénél kiemelt figyelmet fordít a pályakezdőkre és az iskolába újonnan érkezett pedagógusokra. 3.2.6 az igazgatóhelyettes ellenőrzési tevékenységét az igazgatóval előzetesen megbeszéltek szerint végzi az intézményben. 3.2.7 A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az iskola illetékes vezetőjét. 3.2.8 Az ellenőrzés módszerei: 

a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása,



írásos iskolai dokumentumok, pl. törzslapok, napló ellenőrzése,



tanulói munkák vizsgálata, 12



beszámoltatás szóban, írásban,



eredménymérés,



leltári anyagok vizsgálata.

3.2.9 Az ellenőrzések tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. 3.2.10 Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten összegezni és értékelni szükséges.

3.3 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. évi EMMI rendelet előírása alapján a Szervezeti és működési szabályzatában szabályozni köteles a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: -külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a tanuló elvitelére jogosult személy az erre szükséges időtartamig. (Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozója, dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet.) -külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat: -az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitva tartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint minden más személy. A külön engedélyt az iskola valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: -a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve -a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. 13

3.4 Kapcsolattartás az intézményen belül-a vezetők és szervezeti egységek között. A vezetők közötti munkamegosztás, kiadmányozás szabályai Szereplői:  az igazgató,  az igazgatóhelyettes,  a munkaközösség-vezetők,  a könyvtár vezetője,  a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,  a diákönkormányzat munkáját segítő tanár,  a sportköri vezető,  az intézményben tanító pedagógusok,  az iskolatitkár,  egyéb közalkalmazottak. A kapcsolattartás formái:  napi, ahol a megbeszélés lehet személyes, történhet telefonon, elektronikus levelezésen keresztül,  heti, mint az iskolavezetőség összejövetelei,  havi, pl. a kibővített szakmai vezetőség tanácskozásai,  adott feladathoz, témakörhöz kapcsolódó, (pl.: sportköri vezető beszámolója versenyenként)  az éves munkatervben szereplő, illetve rendkívüli értekezletek. 3.4.1 A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek kapcsolatát az igazgató, a helyettes és a munkaközösség-vezetők szervezik. 3.4.2 A nevelőtestület, a tanulóközösségek és a diákönkormányzat közötti kapcsolattartást az igazgató, a helyettes, a diákönkormányzatot segítő tanár és az osztályfőnökök alakítják ki. Az iskola biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket, pl. termek, technikai eszközök, berendezések igénybe vétele, az e célra rendelkezésre álló anyagiak felhasználása…

14

A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve működési szabályzatának jóváhagyását, a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri. 3.4.3 A tanulók véleménynyilvánítása:  iskolai ügyeikben a tanulók az osztályfőnöknek (pl. osztályfőnöki óra), tanítóknak, tanároknak, indokolt esetben az igazgatóhelyettesnek, igazgatónak személyesen,  csoportot, közösséget, iskolát érintő kérdésekben a diákönkormányzat tanári segítőjének, pl. diákönkormányzat tanácskozásain, mondhatják el véleményüket. A rendszeres tájékoztatás rendje és formái:  tanítók, tanárok, a tanórákon szóban és írásban, pl. tájékoztató füzetben,  osztályfőnökök, az osztályfőnöki órákon szóban és írásban, pl. tájékoztató füzetben,  igazgató, helyettes a tanulókat személyesen tájékoztatja, pl. versenyek eredményei. 3.4.4 Szülői értekezletek, szülői munkaközösségek Az iskola szülői értekezletet tanév elején, pályaválasztás előtt, félévkor, beiskolázás után és tanév végén tart. A szülőkkel való közvetlen kapcsolattartás további formái: nyílt napok, fogadóórák. Az iskolai szülői szervezet(ek) jogait a Knt. 72-73. § tartalmazza. Iskolai szülői munkaközösség megválasztási rendje:  a tanév első szülői értekezletén minden osztály szülői munkaközösséget (háromfős vezetőséggel) alakít, akik közül egy fő képviseli az osztályt az iskolai szülői munkaközösségben,  az osztályok képviselői alkotják az iskolai szülői munkaközösséget,  az iskolai szülői munkaközösség tagjai demokratikusan választják meg az iskolai szülői munkaközösség vezetőjét és a vezetőség tagjait. A választásokhoz legalább ötven százalékos részvétel, illetve több mint ötven százalékos támogatottság szükséges. Az iskolai szülői munkaközösség az általa meghatározott munkaterv szerint működik. Összejövetelt rendes, pl. szülői értekezletek napján, és rendkívüli esetekben tart. Rendkívüli értekezletet összehívhat:  az iskolai szülői munkaközösség vezetője,  az iskolai szülői munkaközösség a tagok egyharmadának kezdeményezésére, az ok megjelölésével. 15

A rendkívüli értekezletet a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. Az iskola támogatja a szülői munkaközösségek működését. Az osztályok szülői munkaközösségeivel az osztályfőnökök és az igazgató, az iskolai szülői munkaközösséggel az igazgató tartja a kapcsolatot. 3.4.5 Az iskolaszék jogait - ha megalakul - a Knt. 73. § tartalmazza. Az iskolaszék képviselője és az iskola igazgatója az együttműködés tartalmát és formáját évente az iskolai munkaterv, illetve az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapíthatják meg. 3.4.6 Az intézmény kiadmányozási rendje Kiadmányozás -

A kiadmány az iskolai ügyintézés során belső vagy külső ügyfél, szervezet, intézmény stb. számára készült hivatalos irat.

-

Az ügyintézőnek az ügyintézés során el kell készítenie a kiadmány tervezetét. A kiadmány tervezetének tartalmi szempontból meg kell egyeznie az elkészítendő kiadmánnyal.

-

Az elkészült tervezetet az iskolatitkárnak be kell mutatnia valamelyik kiadmányozási joggal rendelkező vezető dolgozónak. Hivatalos irat az iskolában csak kiadmányozási joggal rendelkező vezető dolgozó engedélyével készülhet.

-

Intézményünkben kiadmányozási (és egyben aláírási) joggal az alábbi vezető beosztású dolgozók rendelkeznek: • igazgató: minden irat esetében;  igazgatóhelyettes: a tanulókkal és az iskola működésével kapcsolatos iratok esetében;

-

Az ügyintéző által benyújtott tervezetet a kiadmányozási joggal rendelkező dolgozó rendelkezik a tisztázás módjáról (gépelés, sokszorosítás stb.)

-

A kiadmányozásra engedélyezett tervezetet az iskolatitkár tisztázza.

-

A tisztázással kapcsolatos előírások: 

a tisztázatnak szó szerint meg kell egyeznie a tervezet szövegével;



a tisztázatnak tartalmilag és formailag meg kell felelnie az iratkezelési szabályzatban megfogalmazott követelményeknek;



leírás után a tisztázatot összeolvasás útján egyeztetni kell a tervezettel.

- Tisztázás után a kiadmányozó eredeti aláírásával kell ellátni az iratokat. 16

- A kiadmányozó külön engedélye alapján a kiadmányozó aláírása nélkül is készülhet irat. Ilyen esetben az iraton a kiadmányozó neve után “s. k.” jelzést kell tenni, és az iratra “A kiadmány hiteles” záradékot rá kell írni, majd az iskolatitkárnak (gépírónak) vagy az ügyintézőnek ezt aláírásával hitelesítenie kell. - Az iratok eredeti példányát az aláírás mellett el kell látni az iskola körbélyegzőjének lenyomatával is. - Az intézmény hivatalos iratainak (kiadmányainak) tartalmi és formai követelményei a) A kiadmány felső részén:  az iskola megnevezése, címe, telefonszáma;  az ügy iktatószáma;  az ügyintéző neve.  az ügy tárgya;  a hivatkozási szám vagy jelzés; a mellékletek darabszáma.  A kiadmány címzettje b) A kiadmány szövegrésze (határozat esetében a rendelkező rész és az indoklás is). c) A szövegrész után:  aláírás  az aláíró neve, hivatali beosztása  eredeti ügyiraton az iskola körbélyegzőjének lenyomata  keltezés  az “sk.” jelzés esetén a hitelesítés. A kiadmányok továbbítása  a kiadmányokhoz a borítékokat az iskolatitkár készíti el. A borítékon a postai előírásoknak megfelelő címzéssel együtt fel kell tüntetni a kiadmány iktatószámát is.  a kiadmányok elküldésének módjára, ha az nem közönséges levélként történik, az ügyintézőnek kell utasítást adnia.  a küldemények haladéktalan továbbításáért az iskolatitkár a felelős.  a küldemény továbbítása történhet postai úton, kézbesítővel vagy elektronikus úton.  a továbbítás az igazgató által hitelesített kézbesítőkönyv felhasználásával történik, vagy elektronikus úton elektronikus aláírással ellátva. Az intézményben a következők szerint kerül szabályozásra a kiadmányozás rendje.

17

Kiadmányozási joga az intézményvezetőnek van, aki e jogát a következő területre és esetekre vonatkozóan adja át az intézmény további dolgozóinak: A kiadmányozás területe, esetei

A kiadmányozással érintett személy

Intézményvezető teljes feladat-és hatáskörében eljárhat az intézményvezető tartós aka-

Intézményvezető-helyettes

dályoztatása, illetve egyéb távolléte esetében, ha a feladat ellátása nem tűr halasztást

3.5 Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. EMMI rendelet 4.§ (f) bekezdése alapján a Szervezeti és működési szabályzatában szabályozni köteles az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjére vonatkozó rendelkezéseket. A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy az ő vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: -vezetői, -vezetőhelyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy a) az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte, stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia; b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezetőhelyettesi feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte, stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető-helyettesi feladatokat a megjelölt személynek kell ellátnia. Az igazgató, illetve az igazgatóhelyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: -a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg az igazgató, igazgatóhelyettes helyett, -a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, 18

-a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.

3.6 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása és a megbízott beszámolásának szabályai A 2011. évi CXC törvény a Nemzeti köznevelésről 70. § (1) a következőket mondja ki: A nevelõtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelõtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény működésévelkapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményezõ és javaslattevõ jogkörrel rendelkezik. (2) A nevelõtestület a) a pedagógiai program elfogadásáról, b) az SZMSZ elfogadásáról, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, e) a továbbképzési program elfogadásáról, f) a nevelõtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfogadásáról, h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, i) a tanulók fegyelmi ügyeiben, j) az intézményvezetõi, intézményegység-vezetõi pályázathoz készített vezetési programmal összefüggõ szakmai vélemény tartalmáról, k) jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt. (3) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény mûködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelõtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben.

19

3.6.1 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a feladatok ellátásával megbízott beszámoltatása A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: -a szakmai munkaközösségre, -az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: -pedagógiai program elfogadása, -a szervezeti és működési szabályzat elfogadása. A nevelőtestület átruházhatja a következő jogköreit: 1.) döntési jogkörét: a) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; b )a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések,beszámolók elfogadása; c) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; d ) a házirend elfogadása; e) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; f) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgárabocsátása; g )az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; h )jogszabályban meghatározott más ügyek. 2. Véleménynyilvánítási jogkörét: a) a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, b) a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, c) az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, d) az igazgatóhelyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, e) a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, f) más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. 3. Javaslattételi jogkörét -a nevelési-oktatási intézmény működösével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

20

Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.

3.7 A külső kapcsolatok rendszere, formája, módja 3.7.1 Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató, az igazgatóhelyettes, s az adott ügyben munkaköri leírás alapján - felelős pedagógusai és nem pedagógus közalkalmazottai képviselik:  az intézményt támogató alapítvány kuratóriumával az igazgató, helyettes, munkaközösség-vezetők, pedagógusok, iskolatitkár,  az iskola körzetéhez tartozó óvodával, az igazgató, a helyettes és a tanítók,  a gyermek- és ifjúságvédelmi szervezetekkel, gyermekjóléti szolgálattal a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,  az iskola-egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatóval az igazgató, a helyettes és az iskolatitkár,  a művelődési házakkal, színházzal, hangverseny- és kiállítóteremmel az adott szabadidő szervezéséért felelős közalkalmazott,  könyvtárakkal a könyvtárak és a könyvtárt használó osztályok vezetői,  a hitoktatókkal az igazgatóhelyettes,  minden más esetben az igazgató vagy az általa megbízott felelősök tartanak fenn rendszeres kapcsolatot. A kapcsolatok formáját és módját a törvények, rendeletek, hagyományok és szokások alapján a felek határozzák meg.

3.8 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 3.8.1. Nemzeti ünnepeink: október 23. és március 15. alkalmából az ünnepet megelőző tanítási napon az intézmény valamennyi tanulójának és dolgozójának részvételével közös iskolai

21

ünnepséget tartunk. Ezen kívül február 25-én a kommunista diktatúrák áldozataira október 6án az aradi vértanúkra, június 4-én a nemzeti összetartozásra emlékezünk. 3.8.2 Iskolai ünnepeink: tanévnyitó, karácsonyi műsor, ballagás, tanévzáró ünnepélyek időpontját, helyét és felelőseit az éves munkaterv és eseménynaptár határozza meg. Az ünnepeket a pedagógusok és diákok ünneplő ruha viselésével tisztelik meg. 3.8.3 A további megemlékezések és iskolai hagyományok rendjét az éves eseménynaptár tartalmazza, pl. aradi vértanúk napja, illetve egyéb „kerek” évfordulók. Iskolai hagyományok: zene világnapja, farsang, anyák napja, sportnap, madarak és fák napja, melyeket osztály- vagy iskolai keretek között tartunk meg. 3.8.4 Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése, bővítése, a jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége.

3.9 A szakmai munkaközösségek együttműködése, a kapcsolattartás rendje 3.9.1 Munkaközösségi célok és feladatok: Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A munkaközösség feladatai: 

fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát,



javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására,



szervezi a pedagógusok továbbképzését,



támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját,



egységessé teszi az intézményi követelményrendszert,



felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét,



összeállítja a különbözet-, osztályozó-, javító-, évfolyam vizsgák feladatait és tételsorait, 22



kiírja a helyi pályázatokat, lebonyolítja a versenyeket,



javasolja az iskolában használandó tankönyveket, taneszközöket (tantárgyak, évfolyamok, csoportok szerint)



végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat,

3.9.2 Az intézmény szakmai munkaközösségei: I.

osztályfőnöki –humán munkaközösség

II.

alsó tagozat munkaközössége

III.

reál munkaközösség.

3.9.3 Munkaközösség-vezetők feladatai, jogai: A szakmai munkaközösség tagjai saját szakmai tevékenységük irányítására, koordinálására kimagasló felkészültségű és jól szervező munkaközösség-vezetőt választanak, maximum 5 évre. A munkaközösség-vezetőt az intézményvezető bízza meg feladatainak ellátásával, aki tevékenységéért havonta fizetendő pótlékban részesül. A munkaközösség vezetője képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, tájékoztatja őket az értekezletek szakmai napirendi pontjairól. 3.9.4 A munkaközösség-vezető feladatai: 

irányítja és felelős a munkaközösség tevékenységéért,



értekezletet hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez,



összeállítja a pedagógiai program alapján a munkaközösség éves munkaprogramját,



ellenőrzi a munkaközösség tagjainak munkáját,



beszámol a tantestületnek a munkaközösség tevékenységéről,

3.9.5 Szakmai munkaközösség-vezető jogai: 

bírálja és jóváhagyásra javasolja (vagy nem javasolja) a munkaközösségi tagok tantervhez igazodó tanmeneteit,



ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és az eredményességet,



hiányosságnál intézkedést kezdeményez a vezetők felé, 23



javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására.

3.10. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 3.10.1 Az iskolaorvos és védőnő az éves "Iskola-egészségügyi munkaterv" szerint végzik munkájukat. Ezt a munkatervet tanév elején átadják az igazgatónak, aki a pedagógusok segítségével tájékoztatja a tanulókat, illetve az iskola dolgozóit. 3.10.2 Tanévenként meghatározott időpontban iskolaorvos, heti egy alkalommal védőnő áll a tanulók rendelkezésére. Az általánosítható tapasztalatokról tanévenként tájékoztatják az iskolavezetést. Az egészséges környezet biztosítása érdekében tett javaslataikat az iskola lehetőségei függvényében megvalósítja. 3.10.3 Az iskola tanulói tanévenként egy alkalommal szervezett fogorvosi rendelésen vesznek részt a szakorvosi rendelőben.

3.11 Intézményi védő, óvó előírások 

A gyermekvédelmi munka a gyermek testi, lelki egészségvédelme, valamint a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekekkel való foglalkozás. Gyermekvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak munkáját. Feladatait munkaköri leírása tartalmazza.



Az iskola valamennyi dolgozója köteles olyan körülményeket teremteni, amely a baleseteket megelőzi.



Körültekintően kell az iskola valamennyi helyiségét berendezni, az udvari játékok szabályait megalkotni.



A gyermekeket koruknak megfelelő ismeretekkel kell ellátnia a pedagógusoknak, mely testi épségük és egészségük megőrzésére szolgál. Kirándulások, rendezvények alkalmával a gyermekeket alaposan fel kell készíteni a balesetet megelőző viselkedésre.

24



Amennyiben a gyermeket baleset éri, elsősegélyben kell részesíteni, szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni.



Az intézményvezetőt valamennyi balesetről értesíteni kell.



Az iskolába olyan játék kerülhet be, mely bizonyítottan nem káros az egészségre.

3.12 Rendkívüli események 3.12.1 Rendkívüli esemény, pl. természeti katasztrófa, bombariadó, tűzriadó esetén szükséges teendők:  rendkívüli esemény, pl. természeti katasztrófa esetén, bombariadó jelzésének érkezésekor - telefon, levél, üzenet stb. - az első és legfontosabb feladat az iskola területének elhagyása a kiürítési tervnek megfelelően,  az elhagyást az igazgató, igazgatóhelyettes, de adott esetben az intézmény bármely felnőtt dolgozója elrendelheti,  a riadót az iskolacsengő szaggatott hangjele (háromszori csengetés), a felnőtt dolgozóktól származó egyértelmű "rendkívüli esemény történt, bombariadó van" utasítás jelzi, amelyet mindenki köteles végrehajtani. 3.12.2 Az iskola felelős dolgozóinak kötelessége:  ellenőrizni, hogy mindenki elhagyta-e az épületet,  a tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért, a várakozás alatti felügyeletéért a számukra tanórát tartó pedagógusok a felelősek,  a tanulókat megfelelő távolságra és helyre küldeni, kísérni, felügyeletükről, ellátásukról, tájékoztatásukról gondoskodni,  jelezni a rendőrségnek, szükség esetén tűzoltóságnak, mentőknek a rendkívüli eseményt. Az igazgató vagy megbízottja az iskola valamennyi tanulójának és dolgozójának tanév elején tájékoztatást nyújt a rendkívüli esemény esetén szükséges teendőkről. Évente két alkalommal - előre be nem jelentett időpontban - "próbariadót" rendel el. Erről jegyzőkönyvet készít, melyben értékeli a tapasztalatokat, s gondoskodik az esetleges hiányosságok megszüntetéséről.

25

3.13 Az intézmény dokumentumai Az intézmény alapdokumentumait (pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend, munkatervek, tantárgyfelosztások) az iskola épületének (8654 Ságvár, Petőfi S. u. 13.) igazgatói irodájában, zárható szekrényben kell őrizni. A szülők számára biztosítani kell az alapdokumentumokba való betekintést, de az intézmény területéről kivinni azokat szigorúan tilos. A szülők számára a betekintés az igazgatóval előre egyeztetett időpontban lehetséges.

3.14 A szülői szervezet jogköre A szülői szervezettel a kapcsolatot az intézményvezető tartja. A szülők a köznevelési törvény értelmében jogaik, kötelességeik érvényesítéséhez közösséget hozhatnak létre. A szülői szervezet jogszabályban meghatározott véleményezési jogkörrel rendelkezik. Jogköreik a következők: Döntési jogkör: *

szülők képviseletében eljáró személy megválasztása,

*

munkaterv, tisztségek meghatározása.

Egyetértési jog: *

anyagi tehervállalás szabályai,

*

jogszabályban meghatározott kérdésekben.

Véleményezési, javaslattevő jogok: *

az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben,

*

Pedagógiai program, SZMSZ, házirend elfogadása előtt,

*

szülői értekezletek témája,

*

éves munkaterv szülőkre vonatkozó megállapításai,

*

iskola-család együttműködési formái,

*

vállalkozás, szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor.

3.15 Fegyelmező intézkedések, fegyelmi eljárás

26

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. 3.15.1 A fegyelmi eljárás 

A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő

30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. 

A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes meg-

beszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. 

A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a neve-

lőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. 

A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását

napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. 

A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szü-

lei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. 

A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül,

amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. 

A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell

csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. 

A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó neve-

lőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de

27



a fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására

az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

3.15.2 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: 

az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről



a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét



az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége



a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni



az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket



az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei



az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges

28



a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza



az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése



ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti



az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon



az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá



az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása



az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.



a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

3.16 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési valamint hitelesítési rendje 3.16.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során

29

feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: 

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,



az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,



a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,



az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá.

3.17. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formája, időkeretei Szervezeti formák: -

egész napos iskola,

-

napközi otthon,

-

tanulószoba,

-

szakkör,

-

énekkar,

-

iskolai sportkör, tömegsport,

-

tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, iskolanap

3.17.1 Egész napos iskola Az egész napos oktatás időt biztosít ahhoz, hogy a szabadidős tevékenység megfelelő arányban helyet kapjon az oktató-nevelő munkában. Ez a foglalkozási tervekben csoportra lebontva a csoport összetételének, életkori sajátosságainak, érdeklődésének megfelelően jelenik meg. Figyelembe veszi a tanulók belső igényeit, és erre alapozva tervezi programjait. A köznevelési törvény előírásainak megfelelően az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon egész napos oktatás, a felső tagozaton napközi működik. A taní30

tási szünetekben a munkanapokon összevont napközis csoportban látjuk el a gyerekeket, amennyiben ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik. Az egész napos oktatás nevelési céljai: 

A tanórákon szerzett ismeretek elmélyítése, játékos gyakorlása



A tanórákon szerzett ismeretek felhasználása, kapcsolása szabadon választott tevékenységekhez.



A szabadidővel való tudatos gazdálkodás képességének elsajátítása



A nevelőkkel való családias légkör kialakítása, társaikhoz való viszony mélyítése

Az egész napos oktatás feladatai: A nevelőmunka akkor válik hatékonnyá, ha a szabadidő és a játékos foglalkozások gondosan tervezettek, szervezettek. Fontos feladat a tanulás tanítása, a tanulási technikák megismertetése az ismeretszerzés hatékonyabbá tételében. Az egész napos munkában a tapasztalás, a láttatás, a cselekedtetés, az önálló ismeretszerzés, önálló véleménynyilvánítás kiemelt szerepet kap, ezek elősegítik a tanítási órákra való felkészülést. A tanuláshoz, környezethez, társakhoz, a felnőttekhez való pozitív hozzáállás erősítése. A tanulók egészségének védelme érdekében az időjárásnak megfelelő öltözködés, az önállóság, önkiszolgálás készségének kialakítása A iskola külső és belső megjelenésének esztétikus formálása. A szervezeti formasajátossága, hogy az új ismeretszerzés, tanulás-gyakorlás folyamata végig az iskolában zajlik. Az osztályban dolgozó két tanító megosztva tanítja a fő tantárgyakat illetve a készségtárgyakat. A gyerekek speciális órarend szerint haladnak, melyben tanítási órák, önálló tanulási tevékenység és szabadidős foglalkozás váltja egymást. Egész nap az iskolában vannak, itt készítik a házi feladatokat, részt vesznek a felzárkóztatásban, tehetséggondozásban. 3.17.2 Napközi otthon Napközi otthon - a szülők kérésétől függően - minden évfolyamon működhet. A napközis ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik, és a csoportok délutáni rendjében meghatározott ideig tart. A téli és a tavaszi szünetben, valamint a tanítás nélküli munkanapokon a napközis csoportok összevonhatók.

31

3.17.3 Tanulószoba Szülői igény esetén a tanulószoba szervezése az 5-8. évfolyamon történik. A tanítási napokon - a tanév kezdetekor és félévkor meghatározott időrend szerint - a foglalkozásokat vezető tanárok segítik a tanulók felkészülését. A cél kettős: felzárkóztatás, tehetséggondozás. Külön figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű tanulókra. A napközis és tanulószobai csoportok foglalkoztatási rendjét tanév elején a területért felelős vezető készíti el. 3.17.4 Szakkörök Az intézmény a hagyományainak megfelelő, illetve a tanulók és a szülők által kezdeményezett szakköröket hirdethet meg. A szakkörök indításáról és arról, hogy mely szakköri foglalkozás legyen ingyenesen igénybe vehető - a szakmai munkaközösségek és a szülői munkaközösség véleményének meghallgatásával - a pedagógiai program alapján az igazgató dönt. A szakköri foglalkozások szeptember közepén kezdődnek, és május végéig tartanak. A foglalkozások időtartamának számítása ugyanaz, mint a tanóráké: 1 óra, 45 perces időtartammal.

3.17.5 Énekkar A szorgalmi időszak alatt az intézményben működik énekkar, melyen órarendben rögzített időpontban, hetente 45 perces időtartammal próbálnak. Fellépések, ünnepélyek, rendezvények előtt ez az időtartam átcsoportosítható. Iskolánkban a tanulók önkéntesen jelentkeznek, kiválasztásukról, felvételükről a karvezető dönt. 3.17.6 Iskolai sportkör, tömegsport, mindennapos testedzés A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a felső tagozaton tanító testnevelő irányítja a szorgalmi időben. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. A mindennapos testedzés feltételeinek megteremtése a tanórai, tömegsport, iskolai sportköri és napközis foglalkozások keretében történik. 32

3.17.7 A szakkörök, énekkar, iskolai sportkör vezetőjét az igazgató bízza meg. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a szakkörök, az énekkar és az iskolai sportkör működéséért. Éves munkaprogramot dolgoznak ki, amelyet az igazgató hagy jóvá. 3.17.8 Tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, sportvetélkedők, diáknap E feladatok szerepelnek a tanév rendjében, az iskola munkatervében, amely meghatározza a szervezés feladatait, felelőseit. A megyei, területi és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat és felkészítő tanáraikat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. Egyéb versenyek esetén a tanítók, tanárok javaslatot tehetnek a tanuló(k) felmentésére. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti (területi), a megyei, a helyi vagy a házi versenyeken győztes, illetőleg jó helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje. A tanulók iskolán kívüli szervezetek, egyesületek, intézmények munkájában rendszeresen részt vehetnek. A részvételt az osztályfőnöknek be kell jelenteni.

33

3.18.Integrált oktatás Iskolánk 2008-tól képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést végez. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által sajátos nevelési igényűnek (pszichés fejlődés zavara miatt …) nyilvánított tanulók nappali rendszerű általános iskolai inklúzív nevelése, oktatása az alapító okiratban meghatározott fogyatékossági típusoknak megfelelően nevelési-oktatási keretet biztosítunk, valamint habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat tartunk. Pedagódiai alapelveink: 

SNI-s tanulók integrált oktatása



Esélyegyenlőség érvényesítése



Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása



Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk



Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése a legfontosabb pedagógiai feladat. Célunk, hogy a társadalom igényeinek megfelelő, korszerű, a tudományok fejlődésével lépést tartó ismereteket nyújtsunk. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy gyermekeink a tanulás technikáját jól elsajátítsák, öntevékenyek legyenek. Igyekszünk iskolánkban kötelesség-és felelősségtudattal rendelkező, a tudást értékként tisztelő, a problémák iránt érzékeny gyermekeket nevelni.

A tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen. Elvárjuk a toleráns és kulturált magatartást, a másság tiszteletben tartását. Szegregációmentes együttnevelési környezetet alakítunk ki az esélyegyenlőség érvényesítésére. Tanulóinkat arra neveljük, hogy az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáit és helyes formáit betartsák Figyelembe véve az életkori sajátosságokat felkészítjük tanulóinkat az esetleges kudarc elviselésére és a felnőttkor követelményeire. 34

Lehetőséget nyújtunk az egyéni, kreatív ötletek, kezdeményezések megvalósításához.

3.19. Az intézmény munkarendje 3.19.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője vagy helyettese heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt.

3.19.2. A munkavállalók munkarendje

Az intézmény zavartalan működése érdekében a dolgozók munkarendjét és munkaköri leírását a hatályos jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg. Minden dolgozónak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. A vezetőhelyettes tesz javaslatot - a törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével - a napi munkarend összehangolt kialakítására, változására és a munkavállalók szabadságának kiadására.

3.19.3 A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a Knt. 62-63. § rögzíti. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak heti teljes munkaideje két részből áll, a kötelező órából, vagyis a kötelező óra keretében történő foglalkozások, tanítási órák megtartásából, továbbá a nevelő és oktató munkával, valamint a szakfeladatnak megfelelő foglalkozással öszszefüggő feladatok ellátásához szükséges időből. Ez az együttes idő azonban nem haladhatja meg a heti 40 órát.

35

A pedagógus a teljes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként - a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján - ellátja a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat, így különösen:  felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat,  értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét, elvégzi a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet,  részt vesz a nevelőtestület munkájában,  részt vesz a hátrányos helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók képességeinek fejlesztésében,  részt vesz a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában, a diákmozgalom segítésében a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában, az intézményi dokumentumok készítésében. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkaidejét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg - az intézményvezető jóváhagyásával -. A tanórák (foglalkozások) megcserélését a vezetőhelyettes engedélyezi előzetes bejelentés és egyeztetés alapján. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 3 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. Az értekezletek, fogadóórák napján átlagban 8 órásnál hosszabb, legfeljebb 12 órás munkaidőre lehet számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarenddel, a munkatervvel, a havi programokkal, illetve a helyben szokásos módon elhelyezett hirdetés útján határozza meg. A pedagógus köteles munkakezdés előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni munkaképes állapotban. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél korábban kell érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén - lehetőség szerint - szakszerűen kell helyettesíteni. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobájában kell tartani. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon, az első tanítási óra megkezdése előtt jelezni kell az intézmény vezetőhelyettesének. A táppénzes igazolásokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában. 36

A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja a vezetőhelyettes és a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák megtartása b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, d) iskolai sportköri foglalkozások, e) énekkar, szakkörök vezetése, f) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők, stb.), g) magántanuló felkészítésének segítése, h) könyvtárosi feladatok. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni.

37

A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) mérések, osztályozó vizsgák lebonyolítása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása 38

A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: 

a kötelező óraszámban meghatározott tevékenységek mindegyikét.

Az intézményen kívül végezhető feladatok: 

a munkaidő többi részében meghatározott tevékenységek közül az a, b, g, p, w pontokban leírtak.

Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.

3.19.4. A nem pedagógus munkavállalók munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 15 perccel kell munkahelyükön megjelenniük munkavégzésre képes állapotban, esetleges távolmaradásukról értesíteniük kell az intézményvezetőt.

39

3.20 A létesítmények és helyiségek használati rendje Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni.  Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős:  a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  az energia- és vízfelhasználással való takarékoskodásért,  a tűz-, baleset-, vagyon- és munkavédelmi szabályok betartásáért. 

A termek időbeosztását, használati rendjét a teremfelelősök készítik el. Az osztály és foglalkoztatási termek díszítéséről az osztályfőnökök, teremfelelősök gondoskodnak. A kabátokat, váltócipőket az osztály számára kijelölt szekrényben kell tárolni.

 A számítástechnika, technika és egyéb szaktantermekben, könyvtárban, könyvtári olvasóban, valamint a szertárakban a tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak. A termek biztonságos zárása a szaktanárok feladata.  Az iskolai könyvtár használati rendjét a könyvtár működési szabályzata tartalmazza.  A tornateremben a tanulók csak tanár jelenlétében tartózkodhatnak. A délutáni foglalkozások időrendjét a testnevelő készíti el, s az igazgató hagyja jóvá.  Az egyes berendezési, felszerelési tárgyakat, eszközöket elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.  Az iskolához nem tartozó külső igénybevevők belépéséről és bent tartózkodásáról az SzMSz egy másik szakasza rendelkezik. Egyéb bérlők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak az okozott károkért. Kötelesek megismerni és betartani az iskolai munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat.

40

 Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termek, tanári szobák, szertárak nyílászáróit zárni kell.

3.21 Munkavédelem 3.20.1 A tanulói munka- és balesetvédelemmel kapcsolatos előírásokat az iskola munkavédelmi szabályzata és házirendje írja elő. A tanulói balesetekkel az igazgató által tanév elején megbízott pedagógus foglalkozik. A munkavédelmi terület feletti felügyeletet az igazgató megbízása alapján az igazgatóhelyettes látja el.

41

4. Az iskolai könyvtár SZMSZ-e



A könyvtár működésének célja, a működés feltételei

Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: 

a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására a szomszédos technikateremben,



legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte,



tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosított,



rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel, szoftverrel.

Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő községi könyvtárral.

42

Könyvtáros tanárunk nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.



Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembe vételével történő fejlesztése. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai: a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása, b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, d) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.



Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok

Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros-tanár a következő feladatokat látja el: 

közreműködik a tankönyvrendelés előkészítésében,



folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását, 43



követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását,



követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét,



az éves tankönyvrendeléskor beszerzi az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket,



a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból,

tankönyv

elhagyásából

keletkező

hiány

pótlására.

Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján, ha van.



A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok

Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása 

az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni



a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni



az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni.

A könyvtár szolgáltatásai a következők  szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése,  tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése,  információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével,  lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata,  tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról.

44

 más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása  könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása  a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése  tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról

A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 4.1.2. pontja tartalmazza.

A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes.

45

A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzés időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja.

A nyitva tartás Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok és a pedagógusok igényeihez, illetve a könyvtáros fenntartó által engedélyezett munkaidejéhez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére, valamint az osztályokban kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni. A könyvtárban elhelyezett tanulói gépek forgalmazását ellenőrizzük.

46

4.1 Mellékletek az iskolai könyvtár SzMSz-éhez 4.1.1 Gyűjtőköri szabályzat 1. Az iskolai könyvtár feladata: „Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az nevelő-oktató tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel.” Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű könyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai nevelő-oktató munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait.

2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai: Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellékgyűjtőkör határozza meg. Az állománybővítés fő szempontjai: Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre. Az állománybővítés főbb irányai a következő tényezők figyelembe vételével határozhatók meg: 

A klasszikus szerzők mindhárom műnemhez tartozó köteteiből szükséges a bővítés. Viszonylag alacsony a határainkon túl élő magyar nyelvű írók és költők műveinek száma, ezért ezek beszerzése elengedhetetlen.

47



Egyre több szakkönyv beszerzését teszi szükségessé a természettudományos beállítottságú diákok igényeinek kielégítése.



A szaktanárok gondos választása ellenére is néha elengedhetetlenné válik, hogy a tanulók által nem használt tankönyvekből is szerezzünk be néhány könyvtári példányt elsősorban tartós tankönyvekből -, mert azok olyan információkat tartalmazhatnak, amelyek különösen hasznosak lehetnek az egyes tantárgyakkal elmélyültebben foglalkozó diákok számára.

3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők 3.1. Könyvtárunk típusa: iskolánk alapfokú közoktatási intézmény és alapfokú művészeti iskola. Könyvtárunk típusa korlátozottan nyilvános könyvtár, mely az intézmény része. 3.2. Az iskola pedagógiai programja: Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, és biztosítja a szükséges dokumentumok, pl. verseskötetek, kötelező olvasmányok, növényhatározók, atlaszok stb. használatát is. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a könyvtáros segítségével a magyar nyelv és irodalom tantárgy tantervi követelményeiben szereplő könyvtári órák megtartásra kerüljenek, és a gyűjtőköri szabályzatban szereplő dokumentumok, valamint a katalógus és a könyvtár mint rendszer használatát a diákok elsajátíthassák. 4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai: Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató - nevelőmunkát. A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt. 4.1 Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör): Fő gyűjtőkör: A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés. 48

A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg: 

lírai, prózai, drámai antológiák



klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei



nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom)



tematikus antológiák



életrajzok, történelmi regények



gyermek-és ifjúsági regények



általános lexikonok



enciklopédiák



az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok



a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek



az általános iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok



a megyére és községünkre vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok



a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok



a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek



a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek



pszichológiai művek, gyermek-és ifjúkor lélektana



napilapok, szaklapok



kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához, pl. mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek,



az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások

Mellékgyűjtőkör: 

a főgyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre



audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak).

4.2. Tipológia / dokumentumtípusok: a) Írásos nyomtatott dokumentumok

49



könyv, segédkönyv, tankönyv, tartóstankönyv



periodikumok



térképek, atlaszok

b) Audiovizuális ismerethordozók 

képes dokumentumok (diafilm, DVD, videokazetta)



hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD, bakelitlemez)

c) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k 4.3 A gyűjtemény tartalmi összetétele, a gyűjtés témaköre: A Nemzeti alaptantervhez kapcsolódva: 

lírai, prózai és drámai antológiák



klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei



általános lexikonok

A Nemzeti alaptantervhez közvetlenül nem kapcsolódóan: 

a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató - alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek



az általános iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok



a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok



az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok



a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek



a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek



nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom)



tematikus antológiák



életrajzok, történelmi regények



gyermek-és ifjúsági regények



általános lexikonok



enciklopédiák



a tananyaghoz kapcsolódó segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek

50



Somogy megyére vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok



az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások



pszichológiai művek, gyermek-és ifjúkor lélektana



napilapok, szaklapok

c) Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a dokumentumokat, anyagokat, pénzügyi, tárgyi és egyéb feltételektől függően. Ha az állománygyarapítást az adott időszak keretösszege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, a munkaközösség-vezetők szakmai tanácsait figyelembe véve, kikérve felettese véleményét.

4.1.2 Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat

1. A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói és a tanulókon keresztül a szüleik használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri: 

név (asszonyoknál születési név),



születési hely és idő,



anyja neve,



állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím,

51



személyi igazolvány száma.

Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják.

Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek.

2. A könyvtárhasználat módjai 

helyben használat,



kölcsönzés,



könyvtárközi kölcsönzés,



csoportos használat

2.1 Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: 

a kézikönyvtári állományrész,



a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok)

A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad: 52



az információk közötti eligazodásban,



az információk kezelésében,



a szellemi munka technikájának alkalmazásában,



a technikai eszközök használatában.

2.2 Kölcsönzés 

A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával szabad kivinni.



Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad.



A kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközökkel történik.

A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható egy hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hoszszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. A kölcsönzési határidő lejárta után egy hét határidőt ad a könyvtár. A könyvtárral szemben fennálló türelmi időn felüli késedelem, tartozás ideje alatt a kölcsönzés nem vehető igénybe. Az iskolából távozó tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat SzMSz-ünk 4. sz. melléklete tartalmazza. 53

Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. A könyvtár nyitva tartási ideje (függ a könyvtáros munkaidejével kapcsolatos fenntartói döntéstől) hétfő

12.00 – 15.00

kedd

12.00 – 15.00

szerda

12.00 – 15.00

csütörtök

12.00 – 15.00

péntek

12.00 – 14.00

2.3 Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség. A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról. 2.4 Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. 3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai 54



információszolgáltatás,



szakirodalmi témafigyelés,



irodalomkutatás,



ajánló bibliográfiák készítése



internet-használat



fénymásolás (a szerzői jogok figyelembe vételével)

4.1.3 Katalógusszerkesztési szabályzat 

A könyvtári állomány feltárása

Az iskolai könyvtár állománya önfeltáró, külön szépirodalmi és szakirodalmi résszel (tantárgyanként). A TIOP pályázaton nyert eszközökkel és a Szirén programmal számítógépre kerülnek a dokumentumok. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza:





raktári jelzet



bibliográfiai és besorolási adatokat



ETO szakjelzeteket



tárgyszavakat

A dokumentumleírás szabályai

A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. 55

A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai (Szirén szerint) 

főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat



szerzőségi közlés



kiadás sorszáma, minősége



megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve



oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret  sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám



megjegyzések



kötés: ár



ISBN szám

A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük:





a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe)



cím szerinti melléktétel



közreműködői melléktétel



tárgyi melléktétel

Az iskolai könyvtár katalógusa: Szirén szerint

Dokumentumtípusok szerint: - könyv Formája szerint: - digitális nyilvántartás a SZIRÉN könyvtári program segítségével

56

4.1.4 Tankönyvtári szabályzat

I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: 

a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény



16/2013 EMMI rendelet Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít.

II. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 

Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra.



Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.

57



A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege:

NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról: 

Az iskolai könyvtárból a 2013/14-es tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam.



2014. június 15-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket



A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell térítenem.

Aláírás

osztály

A diákok a tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt a fenti nyilatkozatban meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

58



A tankönyvek nyilvántartása

Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít: 

az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos)



a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember)



összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október)



összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig)



listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november)



listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról



Kártérítés

A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 

ugyanolyan könyv beszerzése



anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára

A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

59

4,1,5 Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára Közvetlen felettese: az igazgató Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása 

felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért,



kezeli a szakleltárt, ésaz előírt időszakban a leltárakat kezelő dolgozóval elvégzi a leltározást,



folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását,



azonnal jelzi a köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt,



felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmel kíséri a nagy értékű eszközöket,



munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel, jelzi az esetleges problémákat.



minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről,



a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről,



statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről,



gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről,



a könyvtár működésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatait a tanév eleji nevelötestületi értekezleten összefoglalja,



kezeli a tanári kézikönyvtárat,



lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást,



minden tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos kölcsönzési igényekről,



minden tanévben június 20-ig a tanáriban és a tanulók számára egyaránt közzéteszi a kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek listáját,



biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését,



felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért.

60

5. Záradék ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen Szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával lehetséges. A Szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti: 

a fenntartó,



a nevelőtestület,



az iskola igazgatója



a szülői munkaközösség vezetősége,



a diákönkormányzat vezetősége. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola igazgatója a szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja.

61

A Szervezeti és működési szabályzat elfogadása és jóváhagyása A tantestület szükség esetén felülvizsgálja, módosítja az SZMSZ-t. Az új SZMSZ tervezetét átadja véleményezésre a diákönkormányzatnak és a szülői közösségnek. A vélemények figyelembevételével az SZMSZ-t a nevelőtestület fogadja el. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Jóváhagyási, véleményezési záradék A DÖK az SZMSZ-t véleményezte:

2013. május 22-én

Az SZMSZ-t a szülői közösség véleményezte:

2013. május 22-én

Az SZMSZ-t a nevelőtestület elfogadta:

2013. május 23-án

Az SZMSZ életbelépésének időpontja 2013. szeptember 1. Ezt az SZMSZ-t a fenntartó részéről ……………………………………………… hitelesíti.

……………………

……………………

DÖK diákvezetője

az SZMK vezetője

ph ………………………………………. Boda Csaba intézményvezető Az SZMSZ-t a fenntartó ……………………iktatási szám alatt jóváhagyta. 2013. …………………………...

ph ..........................................................

62

6. Adatkezelési szabályzat 1. Általános rendelkezések A Magyar Köztársaság Országgyűlése Magyarország európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítése érdekében megalkotta az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt.

1.1 Adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja Az intézményünkben folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési szabályzat határozza meg, mivel iratkezelési szabályzat készítését a jogszabály nem rendeli el.

Adatkezelési szabályzatunk az alábbi jogszabályok alapján készült: •

az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény

•

a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai az alábbiak: • az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény végrehajtásának biztosítása, • az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése, • azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskola tanulóiról, munkavállalóiról az intézmény nyilvántart, • az adattovábbításra meghatalmazott munkavállalók körének rögzítése, • az adatok továbbítási szabályainak rögzítése, • a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása, • az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése

63

• a szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések meghatározása.

Összefoglalva tehát szabályzatunk célja az adatkezelésben érintett személyek egyértelmű és részletes tájékoztatása az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat.

1.2 Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

a) A Szilády Áron Általános és Alapfokú Művészeti Iskola működésére vonatkozó adatkezelési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2013. március 27-i értekezletén elfogadta. Az elfogadást követően a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogát gyakorolta a Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat, amelyet a zárófejezetben aláírásukkal igazolnak. b) Jelen adatkezelési szabályzatot a fenntartó hagyja jóvá az intézmény szervezeti és működési szabályzatának részeként. c) Jelen adatkezelési szabályzatot a tanulók, szüleik megtekinthetik az igazgatói irodában. Tartalmáról és előírásairól a tanulókat és szüleiket szervezett formában tájékoztatni kell, egyéb esetekben az igazgató ad felvilágosítást.

1.3 Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya a) Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény igazgatójára, valamennyi munkavállalójára és tanulójára nézve kötelező érvényű. b) Az adatkezelési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

64

2. Az intézményben nyilvántartott adatok köre A nyilvántartott adatok körét a köznevelési törvény 43-44.§-ai rögzítik. Ezek az adatok kötelezően nyilvántartandóak az alábbiak szerint.

2.1 Az intézmény nyilvántartja és kezeli a munkavállalók alábbi adatait

2.1.1 Az intézmény kezeli a Közoktatási Információs Rendszerben nyilvántartott, a jogszabály által meghatározott munkavállalói adatokat a) nevét, anyja nevét, b) születési helyét és idejét, c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, e) munkaköre megnevezését, f) a munkáltató nevét, címét, valamint OM azonosítóját, g) munkavégzésének helyét, h ) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i) vezetői beosztását, j) besorolását, k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, l) munkaidejének mértékét, m) tartós távollétének időtartamát. n) óraadó esetében az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését.

2.1.2 Kezeli továbbá a munkavállalással és alkalmassággal kapcsolatos további adatokat a) családi állapota, gyermekei születési ideje, egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete b) állampolgárság; c) TAJ száma, adóazonosító jele d) a munkavállalók bankszámlájának száma 65

e) családi állapota, gyermekeinek születési ideje f) állandó lakcíme és tartózkodási helye, telefonszáma; g) munkaviszonyra, munkavállalói jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen - iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, - munkában töltött idő, munkaviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, korábbi munkahelyek megnevezése, a megszűnés módja és időpontja, - a pedagógus továbbképzésben való részvétellel, a várakozási idő csökkentésével kapcsolatos adatok, idegennyelv-ismerete, - a munkavállaló jelenlegi besorolása, annak időpontja, FEOR-száma, - a munkavállaló minősítésének időpontja és tartalma, - a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte, - az alkalmazott egészségügyi alkalmassága, - alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, - munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, - alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, - a többi adat az érintett hozzájárulásával.

2.2 A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai

2.2.1 Az intézmény kezeli a Közoktatási Információs Rendszerben nyilvántartott, a jogszabály által meghatározott tanulói adatokat a) nevét, b) nemét, c) születési helyét és idejét, d) társadalombiztosítási azonosító jelét, e) oktatási azonosító számát, 66

f) anyja nevét, g) lakóhelyét, tartózkodási helyét, h) állampolgárságát, i) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, j) diákigazolványának számát, k) jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, l) jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét, m) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, n) jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, o) nevelésének, oktatásának helyét, p) felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatokat, q) tanulmányai várható befejezésének idejét, r) évfolyamát.

2.2.2 Kezeli továbbá a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos további adatokat a) a tanuló állampolgársága, b) állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, c) nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; d) szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma; e) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen - felvételivel kapcsolatos adatok, - a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, - a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, - a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, és ezzel összefüggő mentességek, - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, - hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetre vonatkozó adatok f) a tanulói balesetekre vonatkozó adatok, g) a tanuló személyi igazolványának száma, h) többi adatot az érintett hozzájárulásával. 67

3. Az adatok továbbításának rendje

3.1 A pedagógusok adatainak továbbítása Az intézmény alkalmazottainak a 2.1 fejezet szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

3.2 A tanulók adatainak továbbítása Az intézmény csak azokat a tanulói adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el. Az elrendelést a Köznevelési törvény 44. §-a rögzíti. Ennek legfontosabb és iskolánkban leggyakoribb eseteit közöljük az alábbiakban:

A tanulók adatai továbbíthatók: a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, b) tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre, a beilleszkedési zavarra, sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek c) a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, d) a diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat, e) a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, f) az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából, g)

a

családvédelemmel

ifjúságvédelemmel

foglalkozó

foglalkozó

intézménynek,

szervezetnek,

intézménynek

veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából,

68

szervezetnek, a

gyermek-

gyermek,

és

tanuló

Az intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság (pl. ingyenes tankönyvellátás) elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

4. Az adatkezeléssel foglalkozó munkavállalók körének meghatalmazása Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény vezetője a felelős. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében helyettesét, az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat és az iskolatitkárt hatalmazza meg. A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény igazgatója személyesen vagy - utasítási jogkörét alkalmazva - saját felelősségével látja el. Az igazgató személyes feladatai: •

a 2.1. fejezetben meghatározott adatok továbbítása,

•

a 2.2 fejezetben meghatározott adatok továbbítása, a 2.1 és 2.2 fejezetekben meghatározott adatok kezelésének rendszeres ellenőrzése, a 2.1 és 2.2 fejezetekben meghatározott adattovábbítás rendszeres ellenőrzése, a 2.2 fejezet e) szakaszában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének,

a 2.2. fejezet h) szakaszában meghatározott egyéb adatok kezelésének elrendelése, az érintettek hozzájárulásának beszerzése.

Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi munkavállalók a beosztás után részletezett tevékenységi körben.

Igazgatóhelyettes: •

a munkaköri leírásában meghatározottak szerint felelős a 2.2.2 fejezet e), f) szakaszaiban meghatározott adatok kezeléséért,

69

•

a 2.2 fejezet e), f) szakaszaiban szereplő adattovábbítás.

Iskolatitkár: •

tanulók adatainak kezelése a 2.2 fejezetben meghatározottak szerint,

•

a tanulók felvételire vonatkozó adatainak kezelése a 2.2 e) szakasza szerint,

•

a pedagógusok és munkavállalók adatainak kezelése a 2.1.1 a) b) és c) szakaszai sze-

rint, •

a pedagógusok és munkavállalók személyi anyagának kezelése,

•

a pedagógusok erkölcsi bizonyítványának nyilvántartása a 2.1.2 g) szakasza szerint,

•

adatok továbbítása a 2.2.2 f) szakaszában meghatározott esetben.

Osztályfőnökök: •

a 2.2.2 fejezet e) szakaszában szereplők közül az alábbiakat: a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek,

•

a 2.2.2 fejezet f) szakaszában meghatározott tanulói baleseteket a tudomásszerzés napján köteles továbbítani a munkavédelmi felelősnek.

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős: •

a 2.2.2 fejezet e) szakaszában szereplő adatok,

•

a 2.2.2 fejezet d) szakaszában szereplő adattovábbítás.

Munkavédelmi felelős: •

2.2.2 fejezet f) szakaszában meghatározott nyilvántartás vezetése és az adatok jogszabályban előírt továbbítása.

5. Az adatkezelés technikai lebonyolítása 5.1 Az adatkezelés általános módszerei Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet: •

nyomtatott irat,

•

elektronikus adat,

•

elektronikusan létrehozott, de papír alapon archivált adat.

70

Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is vezethetők.

5.2 Az munkavállalók személyi iratainak vezetése 5.2.1 Személyi iratok Személyi irat minden - bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett - adathordozó, amely a munkaviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a munkavállaló személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi iratok köre az alábbi: • a munkavállaló személyi anyaga, • a munkavállaló tájékoztatásáról szóló irat.1 • a munkavállalói jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (pl. illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok), • a munkavállaló bankszámlájának száma • a munkavállaló saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok. 1

Lásd a Munka törvénykönyve 46.§ (1) szakaszát

5.2.2 A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: • a közokirat vagy a munkavállaló írásbeli nyilatkozata, • a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, • bíróság vagy más hatóság döntése, • jogszabályi rendelkezés. 5.2.3 A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: • az intézmény vezetője és helyettesei, • az iskolatitkár mint az adatkezelés végrehajtója, • a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (adóellenőr, revizor, stb.), • saját kérésére az érintett munkavállaló. 5.2.4 A személyi iratok védelme 71

A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek: •

az intézmény igazgatója

•

az adatok kezelését végző iskolatitkár.

A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie.

5.2.5 A személyi anyag vezetése és tárolása A munkavállalói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a munkavállaló személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az 5.2.1 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. A személyi anyag része a munkavállalói alapnyilvántartás. Az alapnyilvántartás első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett munkavállalói alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben: •

a munkaviszony első alkalommal való létesítésekor

•

a munkaviszony megszűnésekor

•

ha a munkavállaló adatai lényeges mértékben megváltoztak.

A munkavállaló az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős. Utasításai és az munkavállalók munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását a gazdaságvezető és az iskolatitkár végzik.

72

5.3 A tanulók személyi adatainak vezetése 5.3.1 A tanulók személyi adatainak védelme A tanulók személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek •

az intézmény igazgatója

•

az igazgatóhelyettes

•

az osztályfőnök

•

az iskolatitkár.

Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie.

5.3.2 A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A diákok személyi adatai között az 2.2 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi adatokat osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni: •

összesített tanulói nyilvántartás,

•

törzskönyvek,

•

bizonyítványok,

•

beírási napló,

•

osztálynaplók,

•

a diákigazolványok nyilvántartó dokumentuma.

73

5.3.2.1 Az összesített tanulói nyilvántartás

Célja az iskolában tanuló diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása, tanügyigazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. Az összesített tanulói nyilvántartás a következő adatokat tartalmazhatja: •

a tanuló neve, osztálya,

•

a tanuló azonosító száma, diákigazolványának száma,

•

születési helye és ideje, anyja neve,

•

állandó lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma,

•

a tanuló általános iskolájának megnevezése.

A nyilvántartást az igazgató utasításait követve az iskolatitkár vezeti. A tanulói nyilvántartás papír alapon készül, majd a Taninform szoftver beindításával digitális módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett tanulói nyilvántartás folyamatosan pontos és teljes vezetéséért az iskolatitkár felelős. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az elektronikus formában vezetett tanulói nyilvántartás másodpéldányban történő tárolását biztosítani kell.

A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről.

5.4 A szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések Az intézmény minden munkavállalójának kötelessége az adatkezelés jogszabályokban és e szabályzatban meghatározott rendjének betartása. Az adatkezelők, illetve az iskola tanárai, vezetői feladatkört ellátó munkavállalói felelősek a tudomásukra jutott adatok védelméért. A tanulók és munkavállalók személyi adatait kizárólag az e szabályzatban meghatározott személyek az itt meghatározott módon továbbíthatják. A személyi adatok bármely más jellegű (szóbeli, telefonon történő, írásos vagy bármely más módon történő) továbbítása szigorúan tilos.

74

5.5 Az adatnyilvántartásban érintett munkavállalók, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje

5.5.1 Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítására Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is.

A munkavállaló, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. A munkavállaló, a tanuló illetve gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen célból és milyen terjedelemben továbbították. A munkavállaló a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett munkavállaló, tanuló illetve gondviselője kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást.

5.5.2 Az érintett személyek tiltakozási joga Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el;

75

b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvéleménykutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi. Az intézmény igazgatója - az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével - a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést - beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is - megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen annak közlésétől számított 30 napon belül - az adatkezelési törvény szerint bírósághoz fordulhat.

5.5.3 A bírósági jogérvényesítés lehetősége Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett munkavállaló, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.

76