SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kossuth Lajos Ipari Szakképző Iskola, Kollégium és Felnőttek Középiskolája

Hatályos: 2013. szeptember 1-től Kaukerné Kovács Edit igazgató

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Tartalomjegyzék 1.

2.

3.

1. 1.1

A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja _______________________ 6

1.2

A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése __________ 6

AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA, FELADATAI ___________________________ 7 2.1

Az intézmény neve, alapító okirata ____________________________________________ 7

2.2

Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje _______________________________ 7

2.3

Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre ________________________________ 8

A MŰKÖDÉS RENDJE_____________________________________________________ 8 3.1

Az iskola szervezeti felépítése _________________________________________________ 8

3.2

Az intézmény vezetője ______________________________________________________ 10

3.2.1 3.2.2 3.2.3 3.2.4 3.2.5 3.2.6

Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre _______________ 11

3.4

Az intézmény vezetősége ____________________________________________________ 12

3.5

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség _________________________________________ 13

3.6

A pedagógiai munka ellenőrzése______________________________________________ 13 A belső ellenőrzés általános követelményei ____________________________________________ 14 A belső ellenőrzés formái: __________________________________________________________ 15 Ellenőrzési szempontok____________________________________________________________ 15 A szakmai és pedagógiai munka ellenőrzésének módjai ___________________________________ 16 Az értékelés _____________________________________________________________________ 17

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK __ 17 4.1 4.1.1 4.1.2 4.1.3

4.2 4.2.1 4.2.2

4.3 4.3.1 4.3.2

5.

A közoktatási intézmény vezetője ____________________________________________________ 10 A kiadományozási (aláírási) jogkör gyakorlása _________________________________________ 10 Az intézményi bélyegzők használata _________________________________________________ 10 Bizonyítványok aláírásának rendje ___________________________________________________ 10 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend _____________________ 11 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök ___________________________________ 11

3.3

3.6.1 3.6.2 3.6.3 3.6.4 3.6.5

4.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ________________________________________ 6

A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai _________________ 17 Az alapító okirat _________________________________________________________________ 17 A pedagógiai program _____________________________________________________________ 17 Az éves munkaterv _______________________________________________________________ 18

A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje _________________ 19 A tankönyvellátás célja és feladata ___________________________________________________ 19 A tankönyvellátás rendje ___________________________________________________________ 20

Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ____ 20 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje ____________ 20 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje _________________ 20

AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE _________________________________________ 21 5.1

Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása ____________________________ 21

2

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 5.2

A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása _______________________________ 21 A pedagógusok munkaidejének kitöltése ______________________________________________ 22

5.2.1

5.3

Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások _____________________________ 24 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje _____________________________________ 25

5.3.1

5.4

Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ____________________ 25

5.5

Munkaköri leírásminták ____________________________________________________ 25

5.6

A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama ____________________________ 25

5.7

Az osztályozó vizsga rendje __________________________________________________ 26

5.8

Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje _____________________ 27 Kollégium általános napirendje ______________________________________________________ 27 A gyakorlati oktatás rendje _________________________________________________________ 28 Az esti-levelező képzés munkarendje _________________________________________________ 29

5.8.1 5.8.2 5.8.3

5.9

Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje __________________ 29

5.10

A dohányzással kapcsolatos előírások _________________________________________ 30

5.11

Az intézményi védő, óvó előírások ____________________________________________ 30

5.11.1 5.11.2 5.11.3

5.12

Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére ______________________ 34

5.13

A mindennapos testnevelés szervezése _________________________________________ 35

5.14

A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások _____________________________________ 35

5.14.1 5.14.2 5.14.3 5.14.4 5.14.5

6.

Diákkörök - szakkörök __________________________________________________________ 35 Felzárkóztató foglalkozások ______________________________________________________ 35 Korrepetáló foglalkozások _______________________________________________________ 36 Érettségi vizsgára, szakmai vizsgára felkészítő foglalkozások ____________________________ 36 Versenyre felkészítő foglalkozások ________________________________________________ 36

AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI ____________________________________________ 36 6.1

Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége __________________________ 36

6.2

A nevelőtestület és működési rendje___________________________________________ 37

6.3

A nevelőtestület értekezletei _________________________________________________ 38

6.4

A nevelőtestület munkaközösségei – szakmai munkaközösségek ___________________ 39

6.5

A szakmai munkaközösségek tevékenysége _____________________________________ 40

6.5.1 6.5.2

6.6

7.

A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok ________________________________ 30 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: ___ 31 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén _______________________________ 32

A szakmai munkaközösség feladatai __________________________________________________ 40 A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai _____________________________________ 41

A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai ___________________ 41

AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE _ 43 7.1

Az iskolaközösség __________________________________________________________ 43

7.2

A munkavállalói közösség (alkalmazotti közösség)_______________________________ 43

7.2.1

7.3 7.3.1

Kapcsolattartás a vezetők és az alkalmazotti közösség között ______________________________ 44

A nevelőtestület ___________________________________________________________ 44 Átruházott jogkörök ______________________________________________________________ 44

3

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 7.4

A szakmai munkaközösségek együttműködése __________________________________ 45

7.5

A munkáltató és a Közalkalmazotti Tanács együttműködése ______________________ 45

7.6

A szakszervezettel való kapcsolattartás ________________________________________ 45

7.7

A szülők közösségei ________________________________________________________ 46

7.8

Az intézményi tanács _______________________________________________________ 46

7.9

A diákönkormányzat _______________________________________________________ 47

7.10

Az osztályközösségek _______________________________________________________ 48

7.11

Kollégiumi csoportok _______________________________________________________ 49

7.12

A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái __________________________ 49

7.12.1 7.12.2 7.12.3 7.12.4

7.13

A külső kapcsolatok rendszere és formája _____________________________________ 52

7.13.1 7.13.2 7.13.3

8.

A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája ____________________ 49 Az osztályfőnök és a szülők közötti kapcsolattartás ____________________________________ 50 A diákok tájékoztatása __________________________________________________________ 51 Az intézményi dokumentumok nyilvánossága ________________________________________ 51 Az iskola-egészségügyi ellátás ____________________________________________________ 52 Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere _________________________________ 52 Az iskolai védőnő feladatai ______________________________________________________ 52

7.14

Kapcsolattartás a Gyermekjóléti és Családsegítő Központtal ______________________ 53

7.15

A külső szervezetekkel való kapcsolattartás rendje ______________________________ 53

A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ________ 54 8.1

A tanulói hiányzás igazolása _________________________________________________ 54

8.2

A tanulói késések kezelési rendje _____________________________________________ 56

8.3

Kedvezmények nyelvvizsgára, nemzetközi vizsgára ______________________________ 56

8.4

Felmentések, másutt szerzett bizonyítványok beszámítása ________________________ 57

8.4.1 8.4.2 8.4.3

Mentesség adott közismereti tantárgy tanulása alól ______________________________________ 57 Testnevelés órán végzett tevékenység alól _____________________________________________ 57 Más tanítási órák látogatása alól _____________________________________________________ 57

8.5

Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények ______________ 57

8.6

A tanuló által elkészített dologért járó díjazás __________________________________ 58

8.7

A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás szabályai _______________________ 59

8.8

A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai __________________ 59

9. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ____________________________________ 60 9.1

Iskolai évkönyv ____________________________________________________________ 61

9.2

Az iskola névadója _________________________________________________________ 61

9.3

„Mesterségünk dicsérete” ___________________________________________________ 61

9.4

Iskolatörténeti emlékek _____________________________________________________ 61

9.5

Hangverseny- színház- és múzeumlátogatások __________________________________ 61

9.6

Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények ___________________________________ 61

4

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 10.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK _____________________________________________ 62

10.1

Reklámtevékenység szabályai az iskolában _____________________________________ 62

10.2

Az iskolai könyvtár működésének rendje ______________________________________ 63

11. AZ SZMSZ MELLÉKLETEIT KÉPEZŐ ÖNÁLLÓ SZABÁLYZATOK, IGAZGATÓI UTASÍTÁSOK _______________________________________________________________ 65 12.

NYILVÁNOSSÁG ______________________________________________________ 65

13.

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK _____________ Hiba! A könyvjelző nem létezik.

1.

5


1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:  2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről1  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről  2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről  26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról  36/2009.(XII.23.)OKM rendelet a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001.(XII.22.)OM rendelet módosításáról Jelen SZMSZ a 2012. november 27-én elfogadott, november 28-án jóváhagyott, hatályos SZMSZ aktualizálása. 2013. január elsejétől az intézmény állami fenntartásúvá vált, gazdálkodása megszűnt. Jelen SZMSZ–ben a 2012 novemberében elfogadott SZMSZ-hez képest annyit változtattunk, hogy: o feltüntettük az új fenntartót (Klebelsberg Intézményfenntartó Győri Tankerülete), o töröltünk minden gazdálkodással kapcsolatos előírást.

Központ

Jelen SZMSZ a jelenleg hatályos SZMSZ-hez képest nem jár fenntartói többletköltséggel.

1.2

A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. A szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. április 30-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára – ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket is – nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

6


AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA, FELADATAI

2.

2.1 Az intézmény neve, alapító okirata Az intézmény neve: Kossuth Lajos Ipari Szakképző Iskola, Kollégium és Felnőttek Középiskolája

OM azonosítója:

030743

Címe:

9025 Győr, Kossuth Lajos u. 7.

Telefonszáma:

(96) 319-244

Telefax:

(96) 320-024

Levelezési cím:

9025 Győr, Kossuth Lajos u. 7.

E-mail:

[email protected]

Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerülete Az intézmény működtetője: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerülete Alapító Okiratának kelte és száma: 281/2009.(IX.17.) Kgy számú határozat Az intézmény alapításának időpontja: 1884. október 1. Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét az intézményvezető látja el.

Költségvetési szervként működési módja: Önállóan működő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerülete (9024 Győr, Nádor tér 4. II. em.) látja el a gazdálkodással kapcsolatos feladatokat.

2.2 Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje Az iskola szakközépiskolai, szakiskolai, nappali valamint esti és levelező gimnáziumi felnőttoktatási (többcélú) tevékenység szakmailag egységes pedagógiai programmal, a kollégium szakmailag önálló, saját pedagógiai programmal közös igazgatású szervezet keretében végzi tevékenységét. Az oktatás nappali, esti és levelező rendszerű képzésben folyhat. A szakközépiskolában az oktatás 9. évfolyamon kezdődik, és négy érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó középiskolai évfolyamon folyik a tanítás. Ezt követően a tanulók érettségi vizsgát tehetnek. A szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamok számát az Országos Képzési Jegyzék határozza meg. A szakiskolában a nevelés és oktatás a 9. évfolyamon, szakképzési évfolyamon kezdődik, és a 11. évfolyamig tart. A képzés során a szakmai és vizsgakövetelmények alapján szakmai vizsgára felkészítés folyik.

7

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A gimnáziumban a nevelés és oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik, és a tizenkettedik évfolyamon fejeződik be. A szakmával rendelkezők mind a nappali, mind pedig az esti és levelező felnőttoktatási gimnáziumi tagozaton a 11. évfolyamon kezdhetik meg tanulmányaikat, és a 13. évfolyam végén érettségi vizsgával zárul a képzés. A levelező tagozaton a kilencedik évfolyamon is indulhat az oktatás. A gimnáziumi felnőttoktatás nappali tagozatán az érettségi vizsgára felkészítés folyik a más iskolában 9-10. évfolyamot végzett, illetve szakmai végzettséggel rendelkező azon tanulók számára, akik életkorukat tekintve még a nappali képzés keretei között tanulhatnak. A képzés hároméves a 11-13. évfolyamon. Az esti, illetve a levelező tagozaton heti kétnapos képzés folyik vegyes életkorú felnőttek számára. Cél az érettségi vizsgára való felkészítés, a középiskolai végzettséget szerzőkre jellemző általános műveltség elsajátíttatása. Egyrészt 9 -12. évfolyamon a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők számára, másrészt 11-13. évfolyamon a 9-10. szakiskolai, illetve szakmunkás végzettséggel rendelkezők számára. Az előzetes tanulmányok beszámításával a képzési idő le is rövidülhet. A kollégiumban a saját iskolánk tanulóin kívül, Győr város középfokú tanintézeteinek tanulói kerülnek beiskolázásra 9-14.évfolyamig.

2.3 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény önálló gazdálkodói tevékenységet nem folytat, gazdálkodását a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerülete ( 9024 Győr, Nádor tér 4. II. em.) látja el. Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata gyakorolja. Az intézmény működtetését a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerülete ( 9024 Győr, Nádor tér 4. II. em.) végzi. Az intézmény székhelyét képező épületet, a telket és a feladatellátáshoz szükséges ingóságot (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) leltár szerint használatra az önkormányzat átadta használtra átadta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerület számára.

3.

A MŰKÖDÉS RENDJE 3.1 Az iskola szervezeti felépítése

Az iskola szervezeti felépítését mutatja be a következő lapon látható szervezeti diagram:

8

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT INTÉZMÉYVEZETŐ

Közismeretinevelési igh.

Szakmai-tanulmányi igazgatóhelyettes

Szakmai munkaközösség-vezető

Adminisztratív dolgozók

Pedagógusok (szakmai)

Rendszergazdák

Közismereti munkaközösségek vezetői

Felnőttoktatási tagozatvezető Pedagógiai munkát segítők

Felnőttoktatási munkaközösségvezető

Diákönkormányzatot segítő

Humán

Kollégiumvezető

Pedagógusok (felnőttoktatásban)

Gazdasági csoport

Gyakorlati oktatásvezető

Kollégiumvezető helyettes Kollégiumi nevelők

Karbantartó csoport Karbantartói csoportvezető

Gyakorlati oktatásvezetőhelyettes Fodrász, kozmetikus szakoktatók

Könyvelők

Karbantartók

Könyvtárosok

Oktatástechnikus

Kollégiumi könyvtáros

Ruhaipari szakoktatók

Munkaügyi előadó

Gépkocsivezető

Szabadidő szervező

Fegyelmi Bizottság tagjai

Gondnok

Villamosipari szakoktatók

Gazdasági ügyintéző

Iskolai portások

Pedagógusok

Védőnő

Kollégiumi adminisztrátor

Szabász

Raktáros

(magyar.tört.ének,rajz)

Természettudományos

Kollégiumi portások

Pedagógusok (mat.fiz,info.tesi.bio.föld r.kémia)

Élő idegen nyelv

Nyelvtanárok

Osztályfőnöki

Ifjúságvédelmi felelős Gyógypedagógus Osztályfőnökök

Arizona

Pedagógusok

9


3.2

Az intézmény vezetője 3.2.1

A közoktatási intézmény vezetője

Az intézmény vezetője – a köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, életés munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, meghatározott ügyben helyetteseire, a kollégiumvezetőre, a tagozatvezetőre átruházhatja.

3.2.2

A kiadományozási (aláírási) jogkör gyakorlása

Az igazgatóhelyettesek, a tagozatvezető és a kollégiumvezető aláírási jogköre a vezetésük alá tartozó egység, képzési típus szakmai tevékenységével kapcsolatos levelekre, a saját hatáskörben tett intézkedésekre, a tanügyigazgatás körébe (kivéve a tanulófelvétel) tartozó ügyekre terjed ki. A kimenő leveleken nyomtatásban az igazgató neve szerepeljen, az aláíró az igazgató neve alatt lévő „igazgató” megjelölés mellé egy „h” betűt tesz. Az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a tagozatvezető által aláírt leveleken az aláírásuk mellett intézményi körbélyegzőt használnak.

3.2.3 Az intézményi bélyegzők használata Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a tagozatvezető és a kollégiumvezető minden ügyben, a gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök és az érettségi vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. Az intézmény nevében aláírásra az intézmény igazgatója jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali vagy sürgős intézkedéseket tartalmazó iratokat a helyettesítési rendnek megfelelően a helyettesítést ellátó vezetők írják alá.

3.2.4 Bizonyítványok aláírásának rendje    

Új bizonyítványok megnyitása: → igazgató Szakközépiskola (9-13. évf.):→ közismereti - nevelési igazgatóhelyettes Szakképző évfolyamok: → szakmai - tanulmányi igazgatóhelyettes Gimnáziumi oktatás: → felnőttoktatás tagozatvezetője

 Érettségi és szakmai képesítő bizonyítványok: → igazgató

10


3.2.5

Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend

Távollétében (ebben a sorrendben) a szakmai-tanulmányi vagy a közismereti-nevelési igazgatóhelyettes. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását.

3.2.6

Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök

Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat.  a tanulmányi igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát,  a közismereti-nevelési igazgatóhelyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát,  kollégiumvezető számára a kollégista tanulók felvételi ügyeiben való döntések, a technikai és adminisztratív alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítása,szabadságuk kiadásának jogát, a kollégiumi nevelők éves munkarend készítésének jogát  a karbantartói csoportvezető számára a technikai alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát,  a szakmai-tanulmányi igazgatóhelyettes számára az adminisztratív alkalmazottak és a rendszergazdák szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát,  a közismereti-nevelési igazgatóhelyettes számára az oktatástechnikus, a könyvtárosok és a szabadidő-szervező szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát.

3.3 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai:    

az igazgatóhelyettesek, tagozatvezető, kollégiumvezető gyakorlati oktatásvezető.

Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

11

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az igazgatóhelyetteseket, a tagozatvezetőt, kollégiumvezetőt és a gyakorlati oktatásvezetőt a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás legfeljebb 5 évig szóló határozott időre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény igazgatójával egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik.

3.4 Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény kibővített vezetőségének tagjai:        

az igazgató, az igazgatóhelyettesek, tagozatvezető, kollégiumvezető, kollégiumvezető-helyettes gyakorlatioktatás-vezető, gyakorlatioktatás-vezető helyettes a szakmai munkaközösségek vezetői: o szakmai o humán o természettudományos o élő idegen nyelvi o osztályfőnöki, o Arizona, o felnőttoktatási, o kollégiumi  szakszervezeti titkár,  közalkalmazotti tanács elnöke. Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni.

12


3.5 Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 2008. január 1-jén lépett hatályba az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. Törvény (továbbiakban Vnyt.), mely új alapokra helyezte a vagyonnyilatkozattételi kötelezettségeket. A Vnyt. 3.§ (1) bekezdés c.) pontja alapján vagyonnyilatkozat tételére kötelezett, aki önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre, illetőleg ellenőrzésre jogosult költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett. Ezen előírás alapján valamennyi költségvetési intézmény vezetőségének és gazdasági ügyintézőjének vagyonnyilatkozatot kell tennie, a törvény előírásai szerint. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség érinti a vezetőség valamennyi tagját, a gazdasági ügyintézőt és a velük egy háztartásban élő közeli hozzátartozóit is.

A vagyonnyilatkozatot:  Első alkalommal 2008. év október hó 5. napig a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetről, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőző öt naptári évben szerzett bármilyen jogviszonyból származó jövedelemről kell számot adni, (minden esetben a jövedelem közterhekkel csökkentett összegét kell bevallani).  A vagyonnyilatkozatot két-két példányban kell kitölteni saját személyre és a hozzátartozó/k/ra vonatkozóan is. Ebből az egyik példányt tartalmazó zárt borítékot kell az intézmény vezetőjének leadni, aki gondoskodik annak őrzéséről. A másik boríték aláírás után a vagyonnyilatkozatot benyújtónál marad, megőrzendő.  Ezt követően 2 évente a vagyonnyilatkozat napján fennálló érdekeltség és vagyoni helyzetről, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőzően szerzett bármilyen jogviszonyból származó jövedelemről kell számot adni. A Vnyt. 9. § (2) bekezdése alapján, aki a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonya vagy megbízatása e törvény erejénél fogva megszűnik. A jogszabály értelmében a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség nem tagadható meg a hozzátartozókra nézve sem. A hozzátartozók vagyoni és jövedelmi helyzetéről a kötelezettnek kell teljesítenie az adatszolgáltatást.

3.6 A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza a vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit. Ellenőrzési feladatot kiemelten a következő munkakörben dolgozó munkavállalók látnak el:  a szakmai-tanulmányi igazgatóhelyettes,

13

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT  a közismereti-nevelési igazgatóhelyettes,  a felnőttoktatási tagozatvezető,  a kollégiumvezető,  a gyakorlatioktatás-vezető,  a munkaközösség-vezetők,  az osztályfőnökök,  a pedagógusok. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettekkel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát a személyi irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek, a tagozatvezető, a kollégiumvezető és a gyakorlatioktatás-vezető, valamint helyetteseik és a munkaközösségvezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. Minden tanévben kiemelt ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:  tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők),  tanítási órák látogatása,  a digitális napló folyamatos ellenőrzése,  az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,  az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán,  a tanítási órák és munkaidő kezdésének és befejezésének ellenőrzése,  a kollégiumi foglalkozások, a kollégista tanulók hiányzásainak, szoba-és szekrényrendjének folyamatos ellenőrzése,  az étkezési rend és szolgáltatás ellenőrzése.

3.6.1 A belső ellenőrzés általános követelményei  Segítse elő az iskola és a kollégium pedagógiai programjában meghatározott tevékenységek mintaadó szinten történő művelését.  Segítse a szakmai, gazdálkodási feladatok megoldását, a belső rend, a fegyelem megtartását.  Támogassa a helyes kezdeményezéseket, mutasson rá a tévedésekre, a hiányosságokra és előzze meg azok súlyosbodását.  Segítse elő a pedagógus egyéniség fejlődését.

14


3.6.2 A belső ellenőrzés formái:  Hospitálás a tanítási órán (vagy egyéb foglalkozáson): az ott készített jegyzet alapján kötelező a tapasztaltak megbeszélése, értékelése.  Beszámoltatás szóban vagy írásban. Kötelező a vezető ugyanolyan formában való reagálása. Egy tevékenységről írásban tanévenként egyszer kérhető átfogó beszámoló.  Eredményvizsgálatok, felmérések: a megkapott információkat az érintettekkel elemezni kell, a munka további menetére vonatkozó következtetéseket meg kell beszélni és írásba foglalni.  Helyszíni ellenőrzések: az ellenőrzést végző köteles az ellenőrzött személlyel és közvetlen vezetőjével a tapasztaltakat megbeszélni.  Az iskolai dokumentumok áttekintése: a naplók, tanmenetek, képzési tervek, rendezvények hálóterve, az iskolai levelezés irattára, a napközis étkeztetés nyilvántartása naprakész állapotát minden időben ellenőrizhetik a munkaköri leírás szerint arra jogosultak.

3.6.3 Ellenőrzési szempontok 3.6.3.1 Szakmai:  tanmenetek határidőre történő, pontos elkészítése,  órára való készülés,  órák előkészítése,  kísérleti és szemléltető eszközök használata, karbantartása,  tanulók munkájának ellenőrzése (házi feladat, házi dolgozat, házi olvasmányok),  füzetek ellenőrzése: tartalmi, esztétikai,  dolgozatok kijavítása, érdemjegyek beírása,  tanulók felkészítésében plusz feladat (verseny, pályázat, továbbtanulás),  vizsgatételek határidőre történő összeállítása,  a vizsgákkal kapcsolatos feladatok pontos, precíz ellátása (felügyelet, dolgozatjavítás, kérdező tanári munka), 3.6.3.2 Munkafegyelmi:  órák megtartása,  pontos munkakezdés,  naprakész naplóvezetés, jegyek beírása,  a digitális napló naprakész vezetése,  engedély nélküli óracserék, eltávozások,  tanulói felügyelettel kapcsolatos kérdések (iskolában, iskolán kívül),  az osztályok, a folyosók, az iskola tisztaságának felügyelete,

15

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT  a kollégiumi szoba-, és szekrényrendek, tantermek tisztasága. 3.6.3.3 Osztályfőnöki, kollégiumi csoportvezetői:  napló, törzslapok, bizonyítványok vezetése, az adminisztráció pontos elvégzése,  féléves, éves tanulmányi statisztika határidőre történő elkészítése,  tanulók eltávozásának engedélyezése, ellenőrzőbe bejegyzése,  házirendi előírások betartatása, intézkedési készség, felelősségvállalás (fegyelmi ügyekben is),  együttműködési készség az ifjúságvédelmi felelőssel, a gyógypedagógussal, a szabadidő-szervezővel,  a tanulók problémáinak felismerése, kezelése, a felmerült probléma követése, lezárása,  tanulmányi kirándulás szervezése,  szabadidős osztályprogramok szervezése,  iskolai rendezvényekre az osztály felkészítése. 3.6.3.4 Egyéb:  együttműködési készség az intézményi szintű feladatok megoldásában,  közreműködés a helyi tanterv felülvizsgálatában,  iskolai, kollégiumi rendezvényeken való részvétel, aktív közreműködés,  ügyeleti beosztásnak megfelelő feladatainak ellátása, (folyosói ügyelet, helyettesítési ügyelet, felügyelet rendezvényeken stb.)  diákkörök, szabadidős programok szervezése, vezetése,  továbbképzés, önképzés, pedagógiai ismeretek karbantartása, a modern pedagógia munka felvállalása.

3.6.4 A szakmai és pedagógiai munka ellenőrzésének módjai  óralátogatás: a vezető saját hatáskörében, előre bejelentett vagy bejelentés nélküli,  tanmenetek ellenőrzése,  beszélgetés a tanárral,  beszélgetés a közvetlen (munkaközösség)vezetővel,  beszélgetés a tanulókkal, (fentiek a tanár vagy a tanuló emberi méltóságának tiszteletben tartásával),  a tanulók füzeteinek megtekintése,  a naplóvezetés ellenőrzése,  iskolai dokumentumok (bizonyítványok, törzslapok, jegyzőkönyvek stb.) ellenőrzése,  diákköri tevékenység ellenőrzése, diákköri napló, óralátogatás

16

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT  szülői értekezlet látogatása,  helyettesítési napló, diákköri napló hó végi lezárása, túlóra elszámolás ellenőrzése.

3.6.5 Az értékelés  a látogatást (óralátogatás, szülői értekezlet látogatása stb.) követően azonnal a tapasztalatok megbeszélése, értékelése,  az iratok ellenőrzésekor (naplók, bizonyítványok, törzslapok stb.) írásos feljegyzés elhelyezése a dokumentumban,  a félév, ill. a tanév végén nevelőtestületi értekezleten az év közbeni értékelés eredményéről a vezetőség tájékoztatja a pedagógusokat.

4. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 4.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:  az alapító okirat  a szervezeti és működési szabályzat  a pedagógiai program (iskolai, kollégiumi)  a házirend (iskolai, kollégiumi) Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok:  a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal),  egyéb belső szabályzatok.

4.1.1 Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja.

4.1.2 A pedagógiai program A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza:  Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat.

17

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT  Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket.  Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét.  Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.  A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat.  A pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait.  A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét.  A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét.  A középszintű érettségi vizsga témaköreit.  A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A kollégium pedagógiai programja meghatározza:  A kollégiumban folyó nevelés, oktatás célját, feladatait, figyelembe véve a társiskolák pedagógiai programját.  A kollégiumi foglalkozások (kötelező, szabadon választott ), tanórai foglalkozások helyi tanterveit, követelményeit.  A kollégiumi közösségek kialakításának szabályait, együttműködéseit, a kollégium döntési folyamatban való részvétel véleményezésének rendjét. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, a tanári szobában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban.

4.1.3 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembevételével, az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelé-

18

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT si célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. A kollégiumi éves munkaterv a pedagógiai programot alapul véve tartalmazza az éves nevelési célokat, feladatokat, szakköröket és a kollégium éves kiemelt rendezvényeit.

4.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük:  a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,  a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény,  a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg.

4.2.1 A tankönyvellátás célja és feladata  Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása.  Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át.  Az iskolai tankönyvkölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. 19

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT  Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé.

4.2.2 A tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért a tanulmányi igazgatóhelyettes a felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell a felelős dolgozó(k) nevét, aki az adott tanévben elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő munkatársakat az iskola igazgatója bízza meg. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és az iskolaszék véleményének figyelembevételével a szakmai munkaközösségek választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. Az iskolai tankönyvellátás részletes szabályozása az SZMSZ mellékletét képező külön szabályzatban történik.

4.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 4.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,  az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,  az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.

4.3.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban használatos digitális napló a TANINFORM program keretei között működik, akkreditált program. Ezért az elektronikusan előállított adatok hitelesek, úgy is, hogy csak elektronikus formában tárolják azokat. A digitális napló mellett intézményünk vezeti a papíralapú nap-

20

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT lót is, ezért a digitális naplóból az adatok kinyomtatása, irattári őrzése nem szükséges. Az elektronikus napló vezetésének kötelezettsége a Győri TISZK pályázatához kapcsolódik. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. A digitális naplóból lehetőség van félévi értesítők kinyomtatására. Ezt a lehetőséget használjuk az „évfolyamugrással” teljesítő tanulók esetében félévkor a valójában tanév végi eredmények tájékoztatása céljából. A tanuló adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak. Az intézmények, a fenntartó között információáramlás egyik meghatározó elemévé vált az emailen keresztüli kapcsolattartás. Azokban az esetekben, amikor adatszolgáltatás, fenntartói kérdésre adott nyilatkozat, tanulói jelentkezés, munkaügyi intézkedés történik, a leveleket papíralapon az irattár számára is elő kell állítani.

5.

AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE

5.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7.30 óra és délután 15.30 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A tagozatvezető a felnőttoktatási munkaközösség-vezető közreműködésével a felnőttoktatás tanrendjének megfelelően látja el az ügyeletet. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell írásban meghatározni (vezetői ügyelet). A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig a karbantartói csoport vezetője, a délután távozó vezető után az ügyeletes kollégiumvezető, illetve helyettese jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. A kollégium folyamatosan üzemel, nyitva tartása igazodik a társiskolák tanulói munkarendjéhez. Alapvetően a kollégisták vasárnap délutántól, pénteken délutánig tartózkodnak a kollégiumban. A tanulók kollégiumi tartózkodása alatt a felnőtt felügyeletet biztosítani kell. A tanulók az iskolai szervezésű elfoglaltságon kívüli időt a kollégiumban töltik és tanulásra, művelődésre, szórakozásra, szervezett kollégiumi foglalkozásokra, személyes dolgaik és környezetük tisztántartására, valamint pihenésre fordítják.

5.2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai – a június hónap kivételével – heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Szombaton, vasárnap és

21

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges, kivéve a jogszabály által meghatározott munkanap áthelyezésekhez kapcsolódó szombati munkavégzéseket. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók.

5.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 5.2.1.1 A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások megtartása, b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki, kollégiumi csoportvezetői feladatok ellátása, d) iskolai sportköri foglalkozások, e) énekkar, szakkörök vezetése, f) diákönkormányzat munkájának segítése, g) munkavédelem érdekképviselete, h) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), i) könyvtárosi feladatok, j) kollégiumi ügyeleti feladatok ellátása. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 5.2.1.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra való felkészülés,

22

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák előkészítése, lebonyolítása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai, kollégiumi kulturális, és sportprogramok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, csoportvezetői, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és kollégiumban ebédeléskor is, r) tanulmányi kirándulások, iskolai, kollégiumi ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai, kollégiumi dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 5.2.1.3 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni:  a 5.2.1.1 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike  a 5.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak.

23

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az intézményen kívül végezhető feladatok:  a 5.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.

5.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. Kollégiumban a helyettesítéseket a kollégiumvezető állapítja meg. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles az egy hetet várhatóan meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit a munkaközösség vezetőjéhez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a munkaügyi irodában. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, ha szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és tartós helyettesítés esetén azokat kijavítani. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A kötelező óraszámon felüli többletórák elrendelése írásban történik, a tantárgyfelosztás alapján a tanév kezdetekor. A kötelező óraszámon felüli túlórákról és helyettesítésekről minden hónapban a munkavállaló az intézményben használatos nyomtatványon ad számot, amelyet a közvetlen munkahelyi vezetőjének (igazgatóhelyettesnek) ad le legkésőbb a következő hónap 3. napjáig. Az igazgatóhelyettes a haladási naplókkal és a helyettesítési naplókkal való összevetés, ellenőrzés után a nyomtatványt bérszámfejtésre leadja a munkaügyi előadónak.

24


5.3.1 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok, illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembevételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie.

5.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató, a kollégiumvezető és a gazdasági csoportvezető közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. Kollégiumban a portások munkarendjét négyhavi időkeretben a kollégiumvezető készíti el. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, kollégiumban a kollégiumvezető vagy gazdasági csoportvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.

5.5

Munkaköri leírásminták

Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását valamennyi tanár számára elkészítjük. A munkaköri leírások mintáit az SZMSZ melléklete tartalmazza.

5.6 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők. A tanítási órák időtartama a délelőtti oktatásban 45 perc, az óraközi szünetek hossza délelőtt 10 perc, kivéve 3. óra utáni szünetet, amely 15 percesés a 6. óra után 5 perces. A délutáni oktatásban az órák 40 percesek. Az órák tömbösítve is tarthatóak, ezért a szünetek időpontja az osztályok számára változó. Indokolt esetben 0. órát is tartunk a szülői szervezet és a diákönkormányzat beleegyezésével.

25

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kisebb mértékben zavarják. Az óraközi szünetek rendjét a beosztott pedagógusok felügyelik. Dupla órák (engedéllyel) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén, rendkívüli esetben. Az iskolában reggel 7.50 órától és az óraközi szünetek idején a nappali oktatás időtartama alatt működik tanári ügyelet. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az intézményben érvényes csengetési rend a Házirend melléklete.

5.7 Az osztályozó vizsga rendje A tanulónak a félévi és az év végi osztályzatok megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni az adott tantárgyból. d) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a. ha az Nkt. 5. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát, b.

az Nkt. 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát meghaladta, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét,

e) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, f) esti és levelező felnőttoktatásban a pedagógiai programban foglaltak szerint, g) átvételnél az iskola igazgatója előírja, h) ha tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Osztályozó vizsgát a tanév munkarendje szerint két időszakban lehet tenni: az első félév lezárása és a tanév vége előtt. Az a), b), c), g) esetben, ha a tanuló kérésére jön létre (pl. utólag fel szeretné venni a választható tantárgyat, előrehozott vizsgát szeretne tenni, stb.), akkor a tanuló köteles az osztályozó vizsga kitűzött időpontja előtt legalább 10 nappal a tanulmányi igazgatóhelyettesnél a vizsgára jelentkezni. Az igazgatóhelyettes a jelentkezések összegzése után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét.

26

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az a tanuló, aki előrehozott érettségi vizsgára jelentkezik, előzetes írásbeli kérelmére két nap igazolt távollétet kaphat az előrehozott érettségi vizsgára való felkészülés érdekében. A kérelem benyújtását követő távolléte igazolt hiányzásnak minősül. Az engedély nélküli vagy utólag igazolt távollét igazolatlan hiányzásnak számít.

5.8 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6.00 órától este 21.00 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Az iskolában az elméleti tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8.00 óra és 20.00 óra között kell megszervezni, a nappali képzésben lehetőleg 8.00 óra és 15.00 óra között. A szakképzési évfolyamokon délutáni oktatási rend is lehetséges. Délutáni oktatásban elsősorban az érettségi utáni szakmai, illetve a magasabb szakképzési évfolyamban résztvevőket kell beosztani. Délutáni képzésben vesznek részt az esti-levelező oktatásban résztvevő gimnáziumi tanulók, számukra a tanítás 15 órától 20 óráig tarthat. Az iskolában egyidejűleg több ügyeletes tanár kerül beosztásra, az ügyeleti beosztás az órarendi leterhelések alapján az egyéni jelentkezések figyelembevételével szeptember 15-ig készül el. Előtte valamennyi pedagógus köteles az ügyeleti feladatokat ellátni. A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az ügyeletes vezető, illetve a részére órát tartó szaktanár) írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az ügyeletes vezető adhat engedélyt. A kollégium nyitva tartása a köznevelési törvény értelmében folyamatos, igazodik a társiskolák és tanulók igényeihez.

5.8.1 Kollégium általános napirendje 06.35 – 06.45

Ébresztő a lánykollégiumban lakó fiúkollégisták részére

06.45 – 07.45

Ébresztő, tisztálkodás, reggeli, szobarend

05.30 – 07.00

Fakultatív tanóra

07.00 – 07.40

Takarítás, szobarend

07.40 – 08.15

Szobarendek ellenőrzése, szobák zárása

08.00 – 10.00

Tanórák

Kollégista tanuló csak az ügyeletes nevelő engedélyével tartózkodhat a szobában. Távozását személyesen köteles bejelenteni. 13.30 – 15.45

Fakultatív programok, szabad kimenők Kötelezően választott, szabadon választott foglalkozások

15.45 - tól

Felkészülés a tanórákra, szekrényrendek

16.00 – 16.45

Tanóra

I. 27

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 16.55– 17.40

Tanóra

II.

17.50 – 18.35

Tanóra

III.

19.00 – 20.50

Kollégiumi foglalkozások, fakultatív programok, póttanórák

21.00 - től

Tisztálkodás, felkészülés a takarodóra, szobarend

21.30 – 22.00

Takarodó, villanyoltás

21.50

A lánykollégiumban lakó fiúkollégisták folyosójának zárása

Étkezési idő 04.50 –07.45

Reggeli

12.15 – 15.15

Ebéd

18.40– 19.30

Vacsora

Megjegyzés: A kollégiumban 08.00 –13.00-ig a szobák takarítása történik.

5.8.2 A gyakorlati oktatás rendje A tanuló gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés programjában meghatározott feladatellátására kötelezhető, és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható. A tanulót a gyakorlati képzést szervező a gyakorlati képzési feladattal összefüggő munkavédelmi oktatásban részesíti. A képzési idő alatt a gyakorlati képzés szervezőnek gondoskodnia kell a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról. Fiatalkorú tanuló esetében a képzési idő a napi hét órát, nagykorú tanuló esetében pedig a napi 8 órát nem haladhatja meg. A napi képzési időt arányosan csökkenteni kell, ha a gyakorlati képzés rendszeresen olyan területen (munkahelyen) történik, ahol a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban álló munkavállalókat is rövidebb munkaidőben foglalkoztatják. Fiatalkorú tanuló napi képzését hat óra és huszonkét óra között kell megszervezni. A tanuló részére a gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés megkezdése között legalább tizenhat óra pihenőidőt kell biztosítani. A tanuló a napi képzési időt meghaladó gyakorlati képzésre nem vehető igénybe. A gazdálkodó szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor a) az elméleti képzési napokon; b) a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező; c) a tanév rendjében meghatározott tanítási szünetek idején; d) a képzési idő alatti köztes vizsga és a tanulmányokat befejező szakmai vizsga napjain; továbbá e) minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

28

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A gazdálkodó szervezet heti pihenőnapokon, illetőleg munkaszüneti napokon a tanulót gyakorlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe. Az igénybe vett idő helyett a hét más gyakorlati képzési napján kell ugyanolyan mértékben szabadidőt biztosítani. A tanuló részvételét, illetőleg mulasztását a gazdálkodó szervezet is nyilvántartja, és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. A tanuló köteles mulasztását igazolni. A gazdálkodó szervezet a tanuló gyakorlati képzéséről köteles foglalkozási naplót vezetni. A foglalkozási naplót a szakképző iskola felkérése alapján betekintésre rendelkezésre kell bocsátani. Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább 30 perc, megszakítás nélküli szünetet a képzési időn belül biztosítani kell. Az iskolai tanműhelyekben folyó csoportos gyakorlati képzés a tanműhelyekben található Rendtartás szerint folyik.

5.8.3 Az esti-levelező képzés munkarendje Az esti-levelező képzésben a tanulók heti két napon járnak iskolába hétfő – csütörtöki napokon a jelentkezésüknek megfelelően. Az iskolának dokumentálnia kell a tanuló tanórai foglalkozásokon való jelenlétét, távolmaradását, távolmaradásának indokát, továbbá a távolmaradás igazolását. Az iskola félévenként összesíti az igazolatlan mulasztásokat, és ennek alapján megállapítja, hogy melyik tanulónak szűnik meg a tanulói jogviszonya. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a szorgalmi időszakban húsz tanóránál többet mulasztott igazolatlanul Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt, félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga alól felmentés nem adható. Az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról a vizsgát legalább tíz nappal megelőzően értesíteni kell a vizsgát szervező intézmény feladatellátási helye szerint illetékes kormányhivatalt. A kormányhivatal megbízottja megfigyelőként részt vehet a vizsgán.

5.9 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót és az Európai Unió zászlaját. Az intézmény minden munkavállalója és tanulója felelős:  a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,  a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,  az iskola és a kollégium rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  az energiafelhasználással való takarékoskodásért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozá-

29

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT sokat követően – a tanteremért felelős vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok feladata. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja.

5.10 A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola és a kollégium udvarát, a főbejárat és a kollégiumi bejáratok előtti 5 méter sugarú területrészt is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse.

5.11 Az intézményi védő, óvó előírások Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

5.11.1 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják.

30

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készített, nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók.

5.11.2 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartani az iskolai munkavédelmi szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. A NAT és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A tanárok a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartani. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell:  az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,  a házirend balesetvédelmi előírásait,  a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét,  a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban tanulmányi kirándulások, túrák előtt, közhasznú munkavégzés megkezdése előtt,

31

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT rendkívüli események után, a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A pedagógusoknak ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat végzése előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A tanárnak visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia és a gyakorlati oktatás) vezető tanárok baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk, illetve a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó stb.) az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. A tűzriadó tervben meg kell határozni:  a rendkívüli esemény jelzésének módjait,  a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét,  a dolgozóknak a rendkívüli esemény szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek – rendőrség, tűzoltóság – értesítése, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése),  az iskola helyszínrajzát, az építmények szintenkénti alaprajzát a menekülési útvonalakkal, a vízszerzési helyekkel, a helyiségeket és a veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, közművezetékek központi elzáróival.

5.11.3 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó tanárnak a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának, illetve munkavédelmi megbízottnak. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi tanárnak is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.

32

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatokat a 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet az alábbiak szerint szabályozza: A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével – telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen – azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Amennyiben a baleset a pedagógiai szakszolgálat által tartott foglalkozás alatt következik be, a jelentési kötelezettség a foglalkozást tartó intézmény kötelessége. A nem állami intézményfenntartó a részére megküldött papír alapú jegyzőkönyvet nyolc napon belül megküldi a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedélyt kiállító kormányhivatal részére. A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni az óvodaszék, az iskolaszék, a kollégiumi szék, ezek hiányában a szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskolai munkavédelmi szabályzat szabályozza.

33


5.12 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az intézmény vezetője, helyettesei, pedagógusai és az esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak:  Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a gazdasági iroda dolgozóinak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót.  A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni.  Az intézmény épületeiben tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a kézilabdapálya. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni.  A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos!  Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről.  Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban.  A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

34


5.13 A mindennapos testnevelés szervezése Diákjaink számra a pedagógiai programunk a 2012/2013-as tanévtől a kilencedik évfolyamtól kezdődően felmenő rendszerben gondoskodunk a mindennapos testnevelésről a testnevelési órák keretei között, amelyet az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk.

A külső szakosztályokban igazolt, sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával heti két testnevelés óra látogatása alól mentességet adunk.

5.14 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások A tanítási órán kívüli tevékenységek egyes formáit az iskola közvetlenül szervezi, irányítja, ellenőrzi. Ezek többnyire szorosan kapcsolódnak a közismereti és a szakmai továbbfejlődéshez. A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok:  A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások kivételével – önkéntes.  A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező.  A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megszervezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell.  A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, tanári igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.  Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. A tanórán kívüli foglalkozások formái:

5.14.1 Diákkörök - szakkörök A tanórán kívüli tevékenység sokoldalú és hagyományos, szervezett kerete a szakkör, diákkör: énekkar, rajz szakkör, számítástechnikai szakkör, diákszínpad, iskolarádió-diákújság szerkesztésével foglalkozó média diákkör stb. A diákköröket, szakköröket a tanulók érdeklődése, a tanárok vállalásainak (leterhelésének) alapján szervezi az iskola. Szeptember elején a közismeretinevelési igazgatóhelyettes felméri, hogy milyen tanulói igények és milyen tanári vállalások vannak. Az igazgatóval egyeztetve a többletóra lehetőség alapján meghatározzák, hogy az adott tanévben mely szakkörök, diákkörök működtetésére van lehetőség.

5.14.2 Felzárkóztató foglalkozások Évek óta visszatérő gond, hogy a 9. évfolyamos tanulók felkészültségi szintje, tudásszintje eltérő. Különösen gond ez a matematika és a nyelvoktatás, a magyar nyelvtan területén. Ezért főként ezekből a tantárgyakból az első félévben a szaktanárok külön órákat tartanak a rászoruló tanulóknak. Ezek a tanórák alkalmazkodnak a tanulók, az osztály órarendjéhez, a foglalkozást tartó tanár és az érintettek egyeztetése után az első óra előtt vagy az utolsó órát követően kerül

35

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT sor a megtartásra. Ezeken a foglalkozásokon azoknak a tanulóknak a megjelenése, akiknek a szaktanár ezt javasolja, kötelező. Az állami ösztöndíjhoz kapcsolódó felzárkóztató oktatást a 328/2009. (XII.29.) kormányrendelet 6.§ alapján biztosítjuk azoknak a tanulóknak, akiknek a tanulmányi átlageredménye az előző félévben nem érte el a 2,51-et. Ezeken a kompetenciákat fejlesztő foglalkozásokon a tanulók részvétele kötelező, a pedagógusok a foglalkozásokról naplót vezetnek.

5.14.3 Korrepetáló foglalkozások Mindegyik iskolatípusban szükség lehet arra, hogy egy-egy témakör lezárását követő témazáró dolgozat előtt külön gyakorló órát tartson a szaktanár. Ezeken a foglakozásokon a tanulók megjelenése nem kötelező, de ajánlott. A foglalkozásokra időszakosan kerül sor, időpontját a szaktanár és az osztály egyeztetéssel határozza meg.

5.14.4 Érettségi vizsgára, szakmai vizsgára felkészítő foglalkozások Az érettségi és a szakmai írásbeli vizsgák követelményeinek teljesítéséhez szükséges lehet, hogy a tanulók tanórán kívüli foglalkozások keretében is készüljenek. A tanulói és a tanári igények alapján a többletóra lehetőségek figyelembe vételével minden tanév szeptemberében dönt az igazgató arról, hogy milyen felkészítő foglalkozásokra van lehetőség. A szaktanár döntése alapján a felkészítő foglalkozások időpontja lehet:  heti rendszerességgel, az órarendi leterheléshez igazodva,  tömbösítve az írásbeli vizsgát megelőző hetekben, akár szombat délelőtt is. A foglalkozásokon a megjelenés kötelező, távol maradni csak az érintett felkészítő tanár külön engedélyével lehet.

5.14.5 Versenyre felkészítő foglalkozások Az eredményes szaktárgyi, szakmai versenyek feltétele, hogy a tanuló az órarendi kereteken kívül is gyakorol, foglalkozik az adott feladattal. Ehhez az elméleti tanárok és a gyakorlati oktatók is segítséget nyújtanak külön órák keretében. A foglalkozások idejét a tanulókkal való egyeztetés után határozza meg a szaktanár, igazodva az adott verseny időpontjához.

6.

AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI

Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze.

6.1 Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, vala-

36

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT mint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit magasabb jogszabályok (Munka Törvénykönyve, Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint a Közalkalmazotti Szabályzat és a Kollektív Szerződés tartalmazzák.

6.2 A nevelőtestület és működési rendje A nevelőtestület (tantestület) nevelőtestület: a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény szakmai munkáját. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a) a nevelési, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása; b) a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadása; d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; e) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; f) a házirend elfogadása; g) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; h) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; i) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; j) jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét:  az iskola felvételi követelményeinek meghatározásához,  a tantárgyfelosztás, kollégiumi feladatelosztás elfogadása előtt,  az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során,  az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt,  külön jogszabályban meghatározott ügyekben.

37

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, egyes jogköreinek gyakorlását – kivéve a pedagógiai program és a szervezeti és működési szabályzat elfogadását – átruházhatja nevelőtestület tagjaiból álló kisebb csoportra, szakmai munkaközösségre vagy a diákönkormányzatra. A kollégiumi nevelőtestület tagja valamennyi pedagógus munkát betöltő kollégiumi alkalmazott, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű kollégiumi alkalmazott. Feladata a kollégium pedagógiai programjának kidolgozása, elfogadása. Döntési jogkörébe tartozik:  a pedagógiai program és módosításának elfogadásakor,  a kollégium éves munkatervének elfogadásakor,  a kollégiumi munkát összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásakor,  a házirend elfogadásakor,  a kollégista tanulók fegyelmi ügyeiben,  a szakkörök működésének meghatározásakor. Véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet:  a tanulóközösségeket érint kérdésekben,  a kollégiumi pályázatok kiírása, részvétele ügyében  a csoportbeosztás, munkaidő beosztás tárgyában,  a munkaközösség vezető megbízásakor.

6.3 A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében értekezleteket tart. Az értekezletek tervezhető részét az intézmény éves munkatervében kell rögzíteni. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók képviselőjét meg kell hívni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. A tanév tervezett értekezletei az alábbiak:  tanévnyitó értekezlet,  első félév végi értékelő értekezlet,  év végi osztályozó értekezlet,  tanévzáró értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni a) az igazgató, b) a nevelőtestület tagjai egyharmadának,

38

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT c) a szülői szervezet, a diákönkormányzat kezdeményezésére. A nevelőtestületi értekezletet az igazgató hívja össze A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést.

6.4 A nevelőtestület munkaközösségei – szakmai munkaközösségek A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. A szakmai munkaközösség tagjai javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. Az intézményben az alábbi hét munkaközösség működik:  humán munkaközösség tagjai: magyar, történelem, ének-zene, rajz szakos tanárok, az iskolai könyvtárosok, a szabadidő-szervező  természettudományos munkaközösség tagjai: matematika, fizika, informatika, földrajz, biológia, kémia, testnevelés szakos tanárok,  idegen nyelvi munkaközösség tagjai: angol, német nyelv szakos tanárok  kollégiumi munkaközösség tagjai: kollégiumok nevelői  szakmai munkaközösség tagjai: szakmai tanárok, szakoktatók,  osztályfőnöki munkaközösség tagjai: osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős, gyógypedagógus

39

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT  Arizona munkaközösség tagjai: tanárok és oktatók önkéntes vállalás alapján  felnőttoktatási munkaközösség tagjai: a felnőttoktatásban tanító tanárok Egy pedagógus több munkaközösségnek is tagja lehet attól függően, hogy érintett-e az adott szakterületen. Amennyiben nem érintett, akkor is lehet – kérésére – tagja egy munkaközösségnek. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról.

6.5 A szakmai munkaközösségek tevékenysége 6.5.1 A szakmai munkaközösség feladatai A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak:  Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.  Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével.  A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.  Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat.  Közreműködnek a helyi tantervek átdolgozásában, a pedagógiai program aktualizálásában.  Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából.  Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.  Összeállítják az intézmény számára a javító vizsgák, az osztályozó vizsgák, az írásbeli tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik.  Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására.  Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget.  Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.

40

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A szakmai munkaközösség dönt:

a) működési rendjéről és munkaprogramjáról, b) szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, c) az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. A szakmai munkaközösség – szakterületét érintően – véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésére. A szakmai munkaközösség véleményét – szakterületét érintően – be kell szerezni: a) a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához, b) az iskolai nevelés-oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához, c) a felvételi követelmények meghatározásához, d) a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához.

6.5.2 A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai  Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.  Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.  Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.  Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat.  Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül.  Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről az értékelő nevelőtestületi értekezlet számára.  Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie.  Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező.

6.6 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése során lényeges szempont, hogy az intézmény rendelkezésére álló keretet differenciáltan – a következőkben ismertetett szempontok szerint – minden év januárjában és szeptemberében osztja szét az iskola igazgatója a közvetlen munkatársainak javaslata alapján. A megítélt összeget a munkatársak havi rendszerességgel kapják

41

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítést azok a pedagógusok kapják, akik leginkább megfelelnek az alábbiaknak: Tanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz:  sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja,  órai munkáját magas színvonalon végzi,  eredményesen készíti föl diákjait az érettségire, illetve a szakmai vizsgára,  szükség esetén részt vesz a felzárkóztató tevékenységben,  aktívan részt vesz a munkaközösség szakmai munkájában,  rendszeresen részt vesz a háziversenyek szervezésében és lebonyolításában,  kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket,  eredményes ifjúságvédelmi tevékenységet végez. Bekapcsolódik a szakmai munka folyamatos megújításába, azaz:  részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és bevezetésében,  részt vesz a helyi tantervek előkészítésében, csiszolásában és bevezetésében,  részt vesz a szakmai szervezetek és a helyi szakmai munkaközösség innovációs célú munkájában. Folyamatosan részt vesz a széleskörű tehetségfejlesztésben és tehetséggondozásban, a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztésében, illetve a többlettanítással kapcsolatos feladatait eredményesen végzi:  hatékonyan bekapcsolódik a versenyek szervezésébe és lebonyolításába,  befektetett tevékenységét széleskörű eredményei visszaigazolják,  folyamatos verseny-előkészítő tevékenységet folytat. Osztályfőnöki, kollégiumi csoportvezetői munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz:  következetes osztályfőnöki, csoportvezetői munkát végez, követelményeit igényesen fogalmazza meg, és konzekvensen megköveteli,  eredményes konfliktus-kezelő stratégiát alakít ki,  jó színvonalú közösség-alkotó tevékenységet folytat,  adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben elvégzi, Széles körű tanórán kívüli tevékenységet végez, azaz:  rendszeresen részt vállal az iskolai rendezvények előkészítésében és szervezésében, azokon rendszeresen megjelenik,  érdeklődési területének megfelelően részt vállal a diákok szabadidős programjainak szervezésében,

42

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT  részt vesz az iskola, a kollégium arculatának formálásában, jó hírnevének építésében,  tanítványainak kirándulást, sportrendezvényeket, tárlatlátogatást stb. szervez. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés összegéből legfeljebb 8%-ban részesedhetnek az iskola nem pedagógus dolgozói. Egy esztendőre kizárhatja az iskola igazgatója a kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítésben részesülők köréből azt a pedagógust:  akivel szemben jogerős fegyelmi határozat van érvényben,  akinek tevékenysége során mutatkozó hiányosságait – munkájának nem megfelelő végzése következtében – feljegyzésben rögzítette az intézmény igazgatója,

 ha osztályzatadási kötelezettségét a naplóellenőrzések során egynél több alkalommal – számottevő mértékben – írásban kifogásolja az iskola vezetősége. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése kizárólag a fenti szempontok alapján történhet, így nem lehet szempont, pl.:  az illető pedagógus fizetési besorolása,  címpótlékban való részesülése,  illetménypótlékban való részesülése (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői stb.),  állami, önkormányzati, iskolai kitüntetésben, elismerésben, jutalomban való részesülése.

7. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 7.1 Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, az alapítvány elnökének és kuratóriumi tagjainak, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége.

7.2 A munkavállalói közösség (alkalmazotti közösség) Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével – az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot:  szakmai munkaközösségek,  szülői munkaközösség,  diákönkormányzat,  osztályközösségek.

43


7.2.1 Kapcsolattartás a vezetők és az alkalmazotti közösség között A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor.

7.3 A nevelőtestület A nevelőtestület a munkáját a 6.2. és a 6.3. fejezetben leírtak szerint végzi.

7.3.1 Átruházott jogkörök A nevelőtestület véleményezési és döntési jogköreit bizonyos esetekben átruházhatja a nevelőtestület tagjaiból álló kisebb közösségekre, képviselőire. Az átruházott jogkör keretében hozott határozatokat jegyzőkönyvbe kell foglalni, az irattározásra vonatkozó előírásoknak megfelelően irattározni. Átruházott jogkört érvényesíthet: 7.3.1.1 Egy osztályban tanítók közössége A nevelőtestületi határozatok meghozatalában az adott osztályban tanító tanárok közössége képviseli a nevelőtestületet, hiszen ők ismerik a tanulók, ők tudnak megalapozott döntést hozni. Ilyen ügyek:  tanulók értékelésével, magatartás- és szorgalomjegyek megállapítása,  a tanulók osztályozhatóságának megállapítása, osztályozó vizsgára bocsátás,  a tanulók magasabb évfolyamba lépése,  a tanulók jutalmazása. 7.3.1.2 Fegyelmi bizottság A tanulói fegyelmi ügyekben a döntéshozatal egy háromtagú fegyelmi bizottság hatáskörébe tartozik. A fegyelmi bizottság tagjai az iskolában:  nevelési igazgatóhelyettes,  osztályfőnöki munkaközösség-vezető,  a diákönkormányzatot segítő pedagógus. A fegyelmi bizottság tagjai a kollégiumban:  kollégiumvezető helyettes,  kollégiumi munkaközösség vezető,  diákönkormányzatot segítő pedagógus. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.

44


7.4 A szakmai munkaközösségek együttműködése A szakmai munkaközösségek a napi kapcsolattartás, együttműködés mellett szervezett formában évente négy alkalommal, az ún. kibővített vezetői értekezleten tanácskoznak, beszélik meg a közös feladataikat, problémáikat.

7.5 A munkáltató és a Közalkalmazotti Tanács együttműködése A kapcsolatrendszerükkel összefüggő kérdéseket a Közalkalmazotti Szabályzatban fogalmazták meg. A munkáltató a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő tervezett intézkedéseiről, annak meghozatala előtt legalább 15 munkanappal írásban kikéri a Közalkalmazotti Tanács (KT) véleményét. A KT a véleménykérés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül ugyancsak írásban nyilvánít véleményt. Ennek elmaradását a tervezett intézkedéssel való egyetértésnek kell tekinteni. A munkáltató megfelelő indoklással szorosabb határidőt is kérhet. A KT-t megillető egyetértési jog körébe tartozó kérdésekben minden esetben együttes tárgyalás keretében alakítják ki a közös álláspontjukat.

7.6 A szakszervezettel való kapcsolattartás A kapcsolatrendszerükkel összefüggő kérdéseket a Szakszervezeti Bizottság Működési Szabályzatában fogalmazták meg. A munkáltató az SZB-vel együttműködik, ennek keretében érdekképviseleti tevékenységüket az ehhez szükséges információk biztosításával elősegíti, észrevételeikre, javaslataikra vonatkozó álláspontját és ennek indokait 30 napon belül közli. A munkáltató minden olyan döntése előtt kikéri a szakszervezet véleményét, amely a közalkalmazottak legalább 10 %-át érinti. A szakszervezet minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyával összefüggő gazdasági és szociális érdekekkel kapcsolatos. A munkáltató a kért tájékoztatást és az intézkedések indoklását nem tagadhatja meg. A szakszervezet ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezhet. A munkáltató és az SZB a jogkörükbe tartozó hozzájuk intézett kérdésekre 8 napon belül a kérdező félnek tájékoztatást adnak, ha a felek igénylik ezt írásban teszik meg. A munkáltató a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő tervezett intézkedéseiről, annak meghozatala előtt legalább 15 munkanappal írásban kikéri az SZB véleményét. Az SZB a véleménykérés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül ugyancsak írásban nyilvánít véleményt. Ennek elmaradását a tervezett intézkedéssel való egyetértésnek kell tekinteni. A munkáltató megfelelő indoklással szorosabb határidőt is kérhet. A kibővített vezetői értekezleten az SZB titkár is részt vehet.

45


7.7 A szülők közösségei Az iskolában a szülőknek a köznevelési törvényben meghatározott jogaik érvényesítése érdekében szülői szervezet működik, az érettségi követő szakképzésben, valamint a nappali és levelező felnőttképzésben résztvevő osztályok kivételével. Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből a 2 képviselőt választanak. Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott képviselőik vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői munkaközösségek legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői szervezet. Az iskolai szülői szervezet munkájában az osztály szülői munkaközösségek képviselői közül 1 fő vehet részt. Az iskolai szülői szervezet tagjai közül megválasztja az iskolai szülői szervezet tisztségviselőit.  elnök  elnökhelyettes Az iskolai szülői szervezet vezetőségét az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatás kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői munkaközösséget, a szülői szervezetet döntési jogok illetik meg az alábbiak szerint:  saját működési rendjéről, saját munkatervének elfogadásáról,  tisztségviselőinek megválasztásáról. Az iskolai szülői szervezet döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézményi szülői szervezet véleményezési jogkörrel rendelkezik:  a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor vagy módosításakor, a jogszabályban meghatározott kérdésekben,  a házirend elfogadásakor,  az adatkezelési szabályzat elfogadása előtt,  véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület azon értekezletein, ahol a tanulók nagyobb csoportját1 érintő kérdésben dönt a nevelőtestület. A szülői szervezet elnökével a közvetlen kapcsolatot a közismereti-nevelési igazgatóhelyettes tartja.

7.8 Az intézményi tanács A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályoz1

A házirendben meghatározva

46

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT za az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Tekintve, hogy megítélésünk szerint iskolánkban jól működik a szülői szervezet és a diákönkormányzat közötti egyeztetés, biztosítjuk a fenntartó és a partnerszervezetek közötti információáramlást, az intézmény tantestülete és a partnerszervezetek nem tartják szükségesnek az intézményi tanács megalakítását.

7.9 A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola és a kollégium diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető, illetve az iskolai diákbizottság áll. A kollégiumi diákönkormányzat élén választott diákelnök és diákelnökség áll. A diákönkormányzatok tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai és a kollégiumi munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzatok szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola, ill. a kollégium helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel ill. a kollégiumvezetővel való egyeztetés után – jelen szabályzat 5.8 fejezetében írottak szerint – szabadon használhatja. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt a) saját működéséről, b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, c) hatáskörei gyakorlásáról, d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról, e) az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A Nkt. 48. § (4) bekezdésnek megfelelően a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: 47

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl – a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni. A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.

7.10 Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak:  az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása,  küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,  döntés az osztály belügyeiben. Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök

Az osztályfőnököt – a közismereti-nevelési igazgatóhelyettes javaslatára – az igazgató bízza meg minden tanév szeptemberében, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

 Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart.

48

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, hiányzások igazolása.

 Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.  Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.  Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

7.11 Kollégiumi csoportok A kollégiumban a tanulói csoportok általában heterogén összetételben, iskolák és évfolyamok szerint szerveződnek. A kollégiummal jogviszonyban álló kollégista tanulók alkotják a tanulók közösségét. Ezen belül szerveződnek a kollégiumi csoportok (átlag 25 fővel), ezek mellett külön csoportokba szerveződnek az egyes foglalkozásokra járók. A kollégista tanulókat a pedagógiai program alapján rögzített szempontok figyelembe vételével a kollégiumvezető sorolja csoportokba, a kollégiumi nevelőközösség véleményének kikérését követően. A csoportot a csoportvezető nevelőtanár vezeti. Alapvető kötelessége: a tanulók együttélésének kialakítása, az egymáshoz való alkalmazkodás fejlesztése, a szabálytisztelő magatartás kialakítása, az illemtudó viselkedésre, a tisztességre, egymás iránti türelemre, a másság tolerálására, a személyi és közösségi tulajdon, az ember által létrehozott értékekre nevelés. A csoportvezetőt az intézményvezető bízza meg egy tanévre. Feladat és hatáskörét a munkaköri leírás tartalmazza. Foglalkozási csoport A kollégista tanulókat az évente meghirdetett szabadon választott foglalkozásokra a kollégiumvezető foglalkozási csoportokba sorolja. A csoportok vezetését a nevelő tanárok látják el.

7.12 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái 7.12.1 A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató a szülői munkaközösség ülésein, illetve szükség esetén alkalmanként írásbeli tájékoztatón keresztül tájékoztatja a szülői szervezetet. Szülői szervezeti ülésre évente két alkalommal kerül sor, a szülői értekezletek első napján. A tanév közben adódó aktuális feladatokról írásban keresi meg az iskola vezetője a szülői szervezet vezetőjét, tájékozódik a szülők véleményéről. A szülői szervezet tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein, valamint figyelemmel kísérheti az érettségi vizsgák szervezését, és annak értekezletein tanácskozási joggal 49

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT lehet jelen, ezért az iskola értesíti a szülői szervezet képviselőit a törvény biztosította jogukról, az értekezletekre meghívja az érintetteket. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

7.12.2 Az osztályfőnök és a szülők közötti kapcsolattartás A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az osztályfőnökök az alábbi fórumokat veszi igénybe:  telefonon (e-mailben) történő megkeresések,  személyes találkozások a szülő behívása után,  szülői értekezletek,  fogadóórák,  írásbeli tájékoztatók az ellenőrző könyvben,  esetenként családlátogatások. A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. 7.12.2.1 Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Öszszevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. Kollégiumban a szülői értekezletek időpontja megegyezik az adott iskola értekezletének idejével. Tanév elején a szülők tájékoztatást kapnak a kollégium éves programjáról, elvárásairól. A kollégium feladata a szülők minél részletesebb tájékoztatása a kollégiumi életről, munkáról, a tanulók elvárt viselkedéséről, magatartásáról. 7.12.2.2 Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa heti 1 órában, meghatározott időpontban fogadó órát tart. Ezen felül az első szülői értekezletet követően az „induló” osztályokban tanító tanárok és szakoktatók, a második szülői értekezlet után pedig valamennyi osztályban tanító pedagógusok fogadóórán várják az érdeklődő szülőket. 7.12.2.3 A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök az ellenőrző könyvön keresztül, illetve digitális napló vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel történhet a digitális napló révén küldött elektronikus levéllel is. Az osztályfőnök az ellenőrző könyvbe történő beírás vagy a digitális naplóba tett bejegyzés, vagy elektronikus levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök az ellenőrző könyvön keresztül

50

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal nappal az esemény előtt. Kollégiumban a szülők és csoportvezetők a „kollégisták kimenő könyve” ill. email útján tájékoztatják egymást.

7.12.3 A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál egygyel több osztályzatot adunk. E szabály alól a heti egy órában oktatott tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. A felnőttoktatásban részt vevő tanulót az iskola a tanítási év megkezdésekor írásban tájékoztatja arról, hogy az adott évfolyam adott félévében, az adott osztályban hány tanítási órát szervez, az adott év vizsgarendjéről, a tanítási év munkarendjéről, a szünetekről. A tájékoztatás ki terjed a mulasztások jogkövetkezményeire is. A felnőttoktatásban a tanulók tájékoztatását elektronikus úton a MOODLE és a TANINFORM programok segítségével is végezzük.

7.12.4 Az intézményi dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak:  alapító okirat,  pedagógiai program (iskolai, kollégiumi),  szervezeti és működési szabályzat,  házirend (iskolai, kollégiumi). A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatói ill. a kollégiumvezetői irodában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola ill. a kollégium honlapján. A hatályos alapító okirat a www.kir.hu honlapon található meg. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek ill. a kollégiumvezető adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk.

51


7.13 A külső kapcsolatok rendszere és formája 7.13.1 Az iskola-egészségügyi ellátás A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója vagy fenntartója megállapodást kötött a Győr-Moson-Sopron Megyei Egészségügyi Alapellátás vezetőjével. A megállapodás alapján biztosított:  az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelése az iskolában (tanévenként meghatározott időpontban)  a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzése, szűrése az alábbi területeken: o fogászat, évente

1

alkalommal,

o alkalmassági évente

1

alkalommal,

o szemészet, évente

1

alkalommal,

o a tanulók fizikai állapotának mérését évente

2

alkalommal,

o az index osztályok (9. és 11. évfolyam) kötelező orvosi vizsgálata és jelentése évente 1 alkalommal, o a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálata, szakmai alkalmasságuk elbírálása. Az ifjúsági védőnő heti 4 napon az iskolánkban segíti az egészségügyi feladatok teljesítését.

7.13.2 Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Munkáját az szakmailag az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény irányítja és ellenőrzi, akinek munkáltatója Győr Megyei Jogú Város Polgármestere. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát a közismereti-nevelési igazgatóhelyettes végzi.

7.13.3 Az iskolai védőnő feladatai  A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).  A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével.  Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. 52

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT  Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja.  Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Drogambulancia, …. stb.).

7.14 Kapcsolattartás a Gyermekjóléti és Családsegítő Központtal A problémás tanulók esetében szükséges a rendszeres kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a családsegítő központokkal. Ennek felelőse az ifjúságvédelmi felelős. Intézkedéséről tájékoztatja a nevelési-közismereti igazgatóhelyettest. A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető. Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. Az ilyen ügyekhez kapcsolódó ügyintézés a szakmai-tanulmányi igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett gyermekjóléti szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

7.15 A külső szervezetekkel való kapcsolattartás rendje Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetése állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:  Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal  Nemzeti Munkaügyi Hivatal  Helyi oktatási intézmények vezetőségével  Kormányhivatal Oktatási Főosztálya  Kereskedelmi és Iparkamara  Helyi kulturális intézmények A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.

53

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az eredményes oktató és nevelő munka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:  Az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával Az alapítvány neve: Kossuth Iskola Győr – A Korszerű Szakképzésért Alapítvány  Az alábbi helyi társadalmi egyesületekkel, intézményekkel, Ipartestületek, Megyei Munkaügyi Központ ÁNTSZ Munkavédelmi Felügyelőség A szakképzés gyakorlati oktatást vállaló helyi termelő, gazdálkodó szervezetekkel, egyéni vállalkozókkal Az utóbbi munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért a közismeret-nevelési igazgatóhelyettes a felelős.

8. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 8.1 A tanulói hiányzás igazolása A tanuló tanítási óráról való távolmaradását az órát tartó pedagógus köteles bejegyezni az osztálynaplóba és a digitális naplóba az óra megkezdését követően. A nappali munkarend szerinti oktatásban részt vevőkre az alábbiak érvényesek: Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. Az orvosi és egyéb igazolást az ellenőrző könyvbe kell bejegyeztetni. A tanuló köteles osztályfőnökének megadni háziorvosa, illetve gyermekorvosa nevét. (A tanév elején, illetve változás esetén 3 munkanapon belül). Az osztályfőnök orvosi igazolást csak a megadott háziorvostól fogadhat el. (Kivéve szakorvosi igazolás, kórházi igazolás) Ha a tanuló az első órákon nem vesz részt orvosi vizsgálat miatt, az igazolását még aznap köteles bemutatni osztályfőnökének. (Tanulószerződéses tanulók esetén az orvosi igazolás kizárólag táppénzes papíron keresztül történhet.) Családi vagy hivatalos távolmaradási engedélyt 3 napig az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb távolmaradás esetén az igazgató adhat. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök jogosult. A mulasztás igazolható:  a tanuló – a szülő írásbeli kérelmére – előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra,  a tanuló beteg volt, és az megfelelően igazolta,  a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.

54

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az iskola kéri a szülőket (gondviselőt), hogy a mulasztásról már az első napon telefonon keresztül közvetlenül vagy közvetve a portáson, illetve titkárnőn értesítsék a tanuló osztályfőnökét. Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le az iskolába érkezésük után.  A hiányzások igazolása legkésőbb 5 elméleti napon belül fogadható el.  Ha a tanuló a hónap elején beteg, és ezért az adott hónap 5-ig bizonytalan az igazolás – igazolatlan mulasztás esetén – az ösztöndíj meghatározása szempontjából a következő hónapra kerül át. A tanuló havi mulasztásait az osztályfőnöknek a napló megfelelő rovatában a hónap elteltével összesíteni kell. Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, az órarend szerinti foglalkozásról való önkényes távolmaradás – igazolatlanságán felül – fegyelmi vétség, mely minden esetben írásbeli büntetést von maga után. Teendők a tanköteles tanulók igazolatlan mulasztásakor:  1 óra igazolatlan: iskola értesíti a szülőt (küldi: osztályfőnök)  1 óra igazolatlan felett: iskola értesíti a területileg illetékes gyermekjóléti központot, és a szülőt (elégséges a gyermek adatairól és az igazolatlanul hiányzott órák számáról értesítést küldeni) 2 levél (küldi: ifjúságvédelmi felelős)  10 óra igazolatlan után: iskola értesíti a területileg illetékes gyermekjóléti központot, a gyámügyi osztályt, a Kormányhivatal Hatósági Főosztályának Szabálysértési Csoportját és a szülőt (4 levél). (küldi: ifjúságvédelmi felelős)  30 óra igazolatlan után: az iskola jelez ismét, de csak a gyermekjóléti központnak és a szülőnek (elégséges a gyermek adatairól és az igazolatlanul hiányzott órák számáról értesítést küldeni) (küldi: ifjúságvédelmi felelős)  50 óra igazolatlan után: Iskola értesíti a gyámügyi osztályt, a Kormányhivatal Szabálysértési Csoportját, a szülőt (küldi: ifjúságvédelmi felelős)  Felülvizsgálat: az iskolai jelzéstől számított 3 hónapot követően vagy egyéb esetekben (tankötelezettség megszűnés, iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetése, családba fogadás stb.): A Gyámügyi Osztály megkeresi az iskolát, hiányzott-e a gyermek, emellett az iskolának a véleményét, meglátásait is rögzíteni kell. A nem tanköteles tanulók igazolatlan mulasztásai esetén alkalmazandó fegyelmező illetve fegyelmi intézkedéseket az iskolai házirend 2. sz melléklete tartalmazza. Az igazolatlan mulasztásokhoz kapcsolódó kiértesítések rendje a következő:  A 5. igazolatlan óránál osztályfőnöki figyelmeztetés kerül az ellenőrző könyvbe.  A 10. igazolatlan óránál levél megy a szülőnek, amelyben felhívjuk a figyelmet az igazolatlan mulasztások következményeire (első kiértesítés).  A 15. igazolatlan óránál újabb levél megy a szülőnek, amelyben ismét felhívjuk a figyelmet az igazolatlan mulasztások következményeire (második kiértesítés).

55

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT  A 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet 50. § (4) bekezdése értelmében megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki igazolatlanul harminc óránál többet mulasztott, feltéve hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A felnőttoktatás nappali és esti-levelező képzésében résztvevők mulasztásainak igazolását és a távolmaradás engedélyezését az iskola házirendje a 3. számú mellékletében szabályozza az alábbiak szerint:  Az esti-levelező képzésben résztvevők megjelenése a tanítási órákon kötelező.  Mulasztás esetén a tanuló kötelessége a hiányzás igazolása az osztályfőnöknél.  A 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet felnőttoktatásra vonatkozó 143. § (9) bekezdése értelmében megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki igazolatlanul húsz óránál többet mulasztott, feltéve hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A kollégiummal jogviszonyban álló tanulókra a kollégiumi házirend vonatkozik.

8.2 A tanulói késések kezelési rendje A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba (az elektronikus naplóba is) bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az igazgatóhelyettessel és az ifjúságvédelmi felelőssel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

 A késés a becsengetés utáni beérkezést jelenti az órára.  A késés pontos időtartamát percben a fegyelmi füzetben kell feltüntetni, ha az igazolatlan késések összideje eléri a 45 percet, a késés igazolatlan órának minősül.  A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható.  Napközben csak az iskolai kötelességteljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható.  Az órákról való indokolatlan késés fegyelmi vétség. Három igazolatlan késés után osztályfőnöki figyelmeztetés jár a tanulónak.  Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról.

8.3 Kedvezmények nyelvvizsgára, nemzetközi vizsgára Nyelvvizsgára, nemzetközi informatikai vizsgára és egyéb nemzetközi vizsgára történő intenzív felkészülés céljából a tanuló – a vizsganapokon kívül – két tanítási napot vehet igénybe. A és B típusú nyelvvizsgára egyaránt két-két nap felkészülési időt biztosítunk. Feltétele: a tanulónak be kell mutatnia az írásbeli és szóbeli vizsga, egyéb nemzetközi vizsga időpontját tartalmazó hivatalos levelet az

56

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT osztályfőnöknek. A tanuló hiányzásának okát be kell jegyezni a napló megfelelő rovatába, és a havi összesítésnél figyelembe kell venni a mulasztott órák számát. Abban a kérdésben, hogy az igénybe vehető kedvezmény szempontjából mely egyéb vizsga számítható be, az igazgatónak van döntési jogköre. Ha a nyelvvizsga, egyéb nemzetközi vizsga sikertelen, a további próbálkozások előtt a tanuló újabb két napot kaphat a felkészülésre. Az újabb írásbeli és szóbeli vizsgán való részvételét az előzetesen leírt módon engedélyezi és rögzíti az osztályfőnök.

8.4 Felmentések, másutt szerzett bizonyítványok beszámítása 8.4.1 Mentesség adott közismereti tantárgy tanulása alól Egy adott közismereti tantárgy óráinak látogatása, illetve osztályozása alóli felmentést abban az esetben kaphat a tanuló, ha  az adott tantárgyból előrehozott érettségi vizsgával rendelkezik,  szakértői vélemény alapján hozott határozat alapján mentesül a tantárgy értékelése, minősítése alól, és az adott tantárgyhoz kapcsolódóan fejlesztő foglalkozáson vesz részt.

8.4.2 Testnevelés órán végzett tevékenység alól A tanuló részleges vagy teljes felmentést kaphat az órarendi testnevelés órákon. Teljes felmentést orvosi vélemény alapján az igazgató adhat. A felmentési kérelmet/javaslatot a tanuló köteles az óra megkezdésekor a testnevelő tanárnak átadni. Könnyített testnevelés során az érintett tanulónak bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – az orvosi mentesítésnek megfelelően – nem kell végrehajtania. A tanuló részleges vagy teljes felmentése a testnevelés órán végzett tevékenység alól történik, tehát az órán a felmentettnek is részt kell vennie. A felmentettet a testnevelő tanár szervezésielőkészítési feladatokkal megbízhatja. Nem kell a tanítási órán részt vennie annak a tanulónak, aki gyógytestnevelési foglalkozásokon vesz részt az orvos javaslata alapján.

8.4.3 Más tanítási órák látogatása alól A köznevelési törvény rendelkezései szerint. Második szakmára történő képzés során a szakképzési törvény alapján a tanuló felmentést kérhet a már tanult szakmai tantárgyak alól, a törvény megengedi azok beszámítását. A felmentési határozatot a szaktanár javaslata alapján hozza meg az igazgató.

8.5 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények Megyei versenyek döntője előtt – a verseny napjain kívül – két, országos versenyek előtt három tanítási napot fordíthat felkészülésre, ha a szaktanár és az igazgató ezt indokoltnak látja. Az igénybevétel módját és idejét szaktanár határozza meg. A szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt a felkészítésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint a verseny időtartamáról. Az SZKTV országos döntőjébe jutott diákok a versenyek előtt öt napot fordíthatnak a felkészülésre. A megyei és országos szervezésű versenyek iskolai fordulójára szabadnap nem jár, a kedvezményekre vonatkozóan a következő bekezdésben foglaltak tekintendők irányadónak.

57

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Iskolai vagy városi versenyen részt vevő tanuló két órával (120 perc) a verseny előtt, megyei versenyen részt vevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és az érintett szaktanárokat a versenyzők nevéről és a hiányzás pontos idejéről. Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban – a szaktanár javaslatának meghallgatása után – az igazgató dönt. A döntést követően a szaktanár és az osztályfőnök az előzőekben leírt módon jár el. A felsőoktatási intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló legföljebb egy intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni – az osztályfőnök javaslata s az igazgatóhelyettes döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél. A fenti szakaszokban szabályozott esetekben az osztályfőnök – a hiányzást iskolaérdekből történő távollétnek minősíti a digitális naplóban, és a tanítási napokról, órákról való távolmaradást minden esetben figyelembe veszi a hiányzások havi összesítésénél.

8.6 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló és a nevelésioktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről, a bevétel nagyságáról és a díjazás mértékéről. A tanműhelyben a szakképzésben résztvevő tanulót díjazás illeti meg a tanórai foglalkozások keretében a gyakorlati képzés során rendszeresen, csoport keretében előállított termékek értékesítése esetén a megállapítható eredmény (nyereség) terhére. A tanulók között felosztható összeg mértéke a befolyt nyereség 10%-a. A tanulók teljesítményét figyelembe véve a differenciálás mértékét a csoport szakoktatója végzi. A nyereség megállapítására a tanműhely kapacitáskihasználására vonatkozó belső szabályzatban foglaltak az irányadóak. A kifizetésre a negyedévenkénti pénzügyi zárást (elszámolást) követően kerül sor. A tanuló és az iskola között létrejött megállapodás speciális, a tanulói jogviszonyból eredő kötelezettségekre épülő megállapodás. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. sz. melléklet 4.13 pontja szerint a juttatás a tanulók számára adómentes bevételnek számít. Ebből következik viszont az is, hogy e díjazással nem szerezhető szolgálati idő, és nem kell megfizetni a társadalombiztosítással és a nyugdíjbiztosítással összefüggő közterheket sem. Jelen esetben ugyanis nem valamely munka elvégzésére jön létre megállapodás az iskola és a tanuló között. A kifizetett összegről nyilvántartást kell vezetni, és igazolni kell, hogy azt a tanuló átvette.

58


8.7 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.

 A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.  A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt írásban tájékoztatjuk az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A tényfeltárásra, személyes találkozóra behívjuk a szülőt és a tanulót. Ha a tanuló elismeri a vétségét, ha a tények bizonyítást nyernek a tényfeltárás során, nem kell fegyelmi tárgyalást tartani.  A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.  A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.  A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni, és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.  A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.  Egy adott fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. A fegyelmi eljárás részletes szabályait az iskolai, illetve a kollégiumi házirend tartalmazza

8.8 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:

59

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT  a nevelési igazgatóhelyettes a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről,  a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét,  az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége,  az egyeztető eljárást a nevelési igazgatóhelyettes folytatja le,  a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni,  az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – a nevelési igazgatóhelyettes tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket,  az egyeztető eljárás lefolytatására a nevelési igazgatóhelyettes olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei,  ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti,  az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon,  az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá,  az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása,  az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik,  a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

9. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskola sajátos arculatának kialakításában, rendszeres ápolásában, a nevelés-oktatás sikerességében fontos szerep jut a hagyományoknak.

60


9.1 Iskolai évkönyv Az iskolai könyvtáros a szabadidő-szervezővel együttműködve a tanév során folyamatosan feljegyzéseket készít az iskolai élet eseményeiről, amely jó alap az évkönyv összeállításához. Gyűjti az iskoláról a médiában megjelent híreket.

9.2 Az iskola névadója Kossuth Lajosra emlékezünk a március 15-éhez kapcsolódó tavaszi diáknapok, Kossuth Napok keretében, amelynek első eseménye a megnyitó ünnepély. Ezen hangsúlyozottan foglalkozunk Kossuth Lajossal, életével, munkásságával.

9.3 „Mesterségünk dicsérete” A korábban iskolánkban tanító neves pedagógusok és oktatók munkásságát, életét felidéző rendezvénysorozat (vetélkedők, kiállítások, emlékülések).

9.4 Iskolatörténeti emlékek A történelemtanárok feladatkörébe tartozik az iskolatörténeti emlékek rendezése, felügyelete, amelyet honismereti-diákkör keretében is végezhetnek. A gyűjtött anyagok elhelyezése, kiállítása – állandó kiállítás keretében – az iskola földszinti folyosóján, tárlókban történik.

9.5 Hangverseny- színház- és múzeumlátogatások Iskolánk nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a tanulók kulturális, művészeti, esztétikai ismereteit is fejlessze. Ehhez kapcsolódóan minden évben ifjúsági hangversenyekre visszük a szakközépiskolai és a gimnáziumi tanulókat. Színházbérleteket vásárolunk, és színházlátogatással jutalmazzuk az arra érdemes tanulókat. Múzeumbérletet szerzünk be, amely segítségével osztályfőnöki ill. történelem órákon múzeumlátogatásra visszük az osztályokat.

9.6 Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények Az éves munkaterv mellékleteként a rendezvénynaptárban, minden évben előre megtervezzük azokat a rendezvényeket, amelyekre az adott tanévben sor kerül. A rendezvények lebonyolításának felelőse a szabadidő szervező, a rendezvények szervezése, a tanulók kiválasztása az egyes évfolyamok osztályfőnökeinek a feladata. Az iskolai ünnepélyek és megemlékezések tartalmukban és külsőségükben magas szintűek legyenek. Elsősorban érzelmi motívumokat tartalmazzanak Ünnepélyt, megemlékezést kell tartani:  a tanév megnyitásakor az iskolában elméleti oktatásra megjelent tanulóknak,  október 6-ához kapcsolódóan az aradi vértanúkról,  október 23-ához kapcsolódóan az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére, 61

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT  november 13.-ához kapcsolódóan - a Magyar Nyelv Napja  karácsonykor,  januárban a magyar kultúra napja alkalmából  februárban a kommunista diktatúrák áldozatainak emlékéről  a Kossuth Napok megnyitásakor,  március 15-éhez kapcsolódóan az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékére,  április 11-éhez kapcsolódóan a költészet napja alkalmából  április 16-ához kapcsolódóan a holokauszt áldozatainak emlékéről,  ballagáskor,  június 4-éhez kapcsolódóan a nemzeti összetartozás napja alkalmából  a tanév zárásakor,  egyéb olyan alkalmakkor, amelyet az oktatási miniszter az adott tanév rendjére vonatkozó rendeletében előír. A nem iskolarádión, illetve televízión keresztül tartott iskolai ünnepélyeken elvárt a nevelőtestület és a tanulók ünnepélyes öltözékben történő megjelenése. Kollégiumi ünnepségeket az éves munkatervben kell meghatározni. A kollégium feladatai közé tartozik, hogy a tanulókkal megismertessük állami ünnepeinket, a hozzájuk kapcsolódó eseményekkel együtt. A kollégiumi ünnepélyek, rendezvények szervezését diákönkormányzattal együttműködve a csoportok végzik.

10. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 10.1 Reklámtevékenység szabályai az iskolában Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól, és a következő tevékenységekkel kapcsolatos:  egészséges életmód,  környezetvédelem,  társadalmi tevékenység,  közéleti tevékenység,  kulturális tevékenység. Az intézményben a fentiek kivételével tilos a reklámtevékenység. A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai: a) házi mozi, belső kábeltelevízió-hálózat,

62

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT b) az intézményi rádió, c) újságok terjesztése, d) szórólapok, e) plakátok, f) szóbeli tájékoztatás stb. Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezető által kiadott engedély határozza meg.

10.2 Az iskolai könyvtár működésének rendje Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai tankönyvraktár, illetve könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár működtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros tanárok a felelősek. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása az SZMSZ mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a tanárok és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembevételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai ingyenesen vehetik igénybe. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:  tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,  a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások tartása,  a könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,  könyvtári dokumentumok kölcsönzése,  tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése,  a tankönyvtárral kapcsolatos nyilvántartás vezetése, közreműködés az ingyenes tankönyvellátásban. Az iskolai könyvtár valamennyi tanítási napon biztosítja a törvény által előírt nyitva tartást, összesen heti 22 órában. A tanároknak az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell.

63

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 3 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 1 alkalommal meghosszabbítható. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők:  kézikönyvek,  muzeális értékű dokumentumok,  folyóirat,  hanghordozók. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét az SZMSZ mellékletét képező külön Könyvtári szabályzatban határoztuk meg.

64


11. AZ SZMSZ MELLÉKLETEIT KÉPEZŐ ÖNÁLLÓ SZABÁLYZATOK, IGAZGATÓI UTASÍTÁSOK Működéssel kapcsolatos szabályzatok: Adatkezelési szabályzat Munkaköri leírások Ügyirat kezelési és irattározási szabályzat Könyvtár működési és gyűjtőköri szabályzata Egészségnevelési program Az érettségi vizsga előkészítése és lebonyolítása A közösségi szolgálat helyi rendje Informatikai biztonsági szabályzat Esélyegyenlőségi program Gyakornoki szabályzat Az iskolai tankönyvellátás és a tanulói tankönyvtámogatás rendje Szabályzat a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek megismerésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjéről Panaszkezelési szabályzat Munkavédelemmel kapcsolatos szabályzatok: Munkavédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Elsősegély-nyújtási szabályzat Veszélyes anyagok használatára vonatkozó belső szabályzat Egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének szabályzata

12. NYILVÁNOSSÁG Az intézményi SZMSZ nyomtatott formában az alábbi helyeken található:  Irattár  Könyvtár

65

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT  Nagytanári szoba  Kollégium Elektronikus formában:  Az intézmény belső hálózatán  Az intézmény honlapján Az intézmény dokumentumaival kapcsolatban (SZMSZ, pedagógiai program, házirend) tájékoztatás kérhető az intézmény igazgatójától, az éves munkarendben meghatározott fogadóórában vagy előzetes, telefonon egyeztetett időpontban.

66


67

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents