Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat

Módosítva: 2014. május 22.

2. oldal

Impresszum: Az eredeti Szabályzatot kidolgozta: Dr. Dobos István Péter Mayer Márton Dobos Balázs Mihalovics Éva Tömöri Balázs Valamint közreműködött: Baditz Máté

Kotormán Ábel

Bali G. Bettina

Kovács Réka

Csillag Gabriella

Laurán Apolka

Farkas Boglárka

Mayer Zsolt

Fehér Ajándok

Técsi Zoltán

Harangi Rita

Zahemszky Péter

Felhasznált irodalom: A magyarországi Waldorf-iskolák kerettanterve (Magyar Waldorf Szövetség, 2006) „SüNi” Természetismereti nomád táborok szervezésének praktikuma (Pangea Egyesület, 2008) Tegzes –Az iskolai nomád táborozás kézikönyve (Fernengel András, 1995)

Tördelte: Felelős szerkesztő: Észrevételek, javaslatok, kérdések:

Impresszum

Dobos Balázs Laurán Apolka [email protected]

2. oldal

Tartalomjegyzék: I. rész: Általános bemutatkozás............................................................................... 5. oldal 1. Bevezető (miért van szükség erre a dokumentumra?) ............................... 5. oldal 2. A TERMIK Tábor története, vázlatos bemutatása ....................................... 6. oldal 3. Általános célkitűzések, alapelvek ................................................................... 9. oldal 4. Szakmai Credo .................................................................................................. 12. oldal Bevezető ........................................................................................................ 12. oldal Cselekvő környezetvédelem ...................................................................... 13. oldal Dráma ............................................................................................................. 14. oldal Élőhely-program ........................................................................................... 16. oldal Földanya kincsei ............................................................................................ 17. oldal Földtan ........................................................................................................... 18. oldal Konyha, táplálkozástan ............................................................................... 20. oldal Madarászat .................................................................................................... 21. oldal Néprajz, kézimunka ...................................................................................... 22. oldal Túlélés a természetben ............................................................................... 24. oldal Magasabb szintű, „Higher Level” programok .......................................... 26. oldal 5. Pedagógiai Credo ............................................................................................ 29. oldal II. rész: A tábor előkészítése .................................................................................. 35. oldal 1. Szervezeti felépítés, döntési mechanizmusok, jogkörök ......................... 35. oldal Szervezői csapat ........................................................................................... 35. oldal CoreTeam....................................................................................................... 37. oldal Táborvezető(k) .............................................................................................. 39. oldal 2. A tábor helyszínének kiválasztása ................................................................ 40. oldal 3. Szervezési feladatok az előkészítés során .................................................. 43. oldal 4. Szervezői találkozók........................................................................................ 44. oldal 5. Hogyan lehetek szervező vagy segítő? ....................................................... 46. oldal 6. A táborozók kiválasztásának rendszere ..................................................... 49. oldal III. rész: A tábor lebonyolítása ............................................................................... 54. oldal 1. A tábor menete ................................................................................................ 54. oldal Első nap .......................................................................................................... 54. oldal Normál, „szakmai” napok ............................................................................ 55. oldal Kutatónap ...................................................................................................... 57. oldal Utolsó nap ...................................................................................................... 58. oldal

Tartalomjegyzék

3. oldal

2. Feladatok, felelősségek és viselkedési normák ......................................... 59. oldal A szervezőcsapat egészére vonatkozó szabályok .................................. 59. oldal Családfők ....................................................................................................... 60. oldal Szakik .............................................................................................................. 62. oldal Konyhai személyzet ..................................................................................... 63. oldal Beszerző......................................................................................................... 64. oldal Orvos .............................................................................................................. 64. oldal DSK.................................................................................................................. 65. oldal Segítői prefektusok ..................................................................................... 66. oldal Táborvezető(k) ............................................................................................. 67. oldal A táborépítés koordinátora ........................................................................ 69. oldal Vendégek ....................................................................................................... 70. oldal Táborozók ...................................................................................................... 71. oldal 3. A táborhely és a létesítmények használati rendje ..................................... 73. oldal Az egész táborhelyre kiterjedő szabályok ............................................... 73. oldal Szersátor ........................................................................................................ 73. oldal Konyha és konyhasátor ............................................................................... 74. oldal Elsősegély és táborvezetői központ ......................................................... 74. oldal Social sátor .................................................................................................... 75. oldal Vizesblokk...................................................................................................... 75. oldal 4. Protokollok ....................................................................................................... 77. oldal Baleset, egyéb vészhelyzet ........................................................................ 77. oldal Extrém időjárás ............................................................................................. 78. oldal Evakuálás ....................................................................................................... 81. oldal Tűzvédelem ................................................................................................... 83. oldal Környezetvédelem, hulladékkezelés ........................................................ 84. oldal Szervező pótlása........................................................................................... 85. oldal Konfliktuskezelés ......................................................................................... 85. oldal 5. Pontozási rendszer, jutalmazás és büntetés .............................................. 86. oldal IV. rész: Értékelés, visszacsatolás ........................................................................ 89. oldal 1. A résztvevő gyermekek értékelése .............................................................. 89. oldal 2. A tábor általános értékelése ......................................................................... 89. oldal 3. A segítők és szervezők munkájának értékelése ......................................... 90. oldal 4. Az értékelések feldolgozása, visszacsatolás .............................................. 91. oldal V. rész: Vegyes és záró rendelkezések ................................................................ 92. oldal VI. rész: Elfogadó nyilatkozat ................................................................................ 93. oldal Tartalomjegyzék

4. oldal

I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS BEMUTATKOZÁS Bevezető (miért van szükség erre a dokumentumra?) A TERMIK Tábor létrejöttét sok éves közösségi tevékenység előzte meg. Elsősorban a Gödöllői Waldorf Iskola tanulói és szülői körén belül formálódott az a kis csapat, amely ma szervezetünk legfőbb mozgatórugója. Kirándulások havonta, környezetvédelmi szakkör, családos nyári táborok, rendszeres sporttevékenység, országos versenyek és további számtalan közös, önkéntes alapon létrehozott projektet tudhatunk a hátunk mögött. Az egyre növekvő létszámú aktivistában a közös célok, személyi átfedések és egy esetleges kooperáció nyújtotta új lehetőségek 2008-ra jelentettek olyan közös alapot, mely indokolttá tette egy alapítvány létrehozását. Így született a Magonc Alapítvány, mely azóta magában foglalja tevékenységünk minden ágazatát. Az új, immár hivatalosan is bejegyzett közösséggel egy további, kiemelkedő fontosságúnak tartott cél is hatékonyabb támogatásban részesülhet: ez a minden nyáron megrendezésre kerülő TERMIK Tábor, mely célkitűzéseink összpontosulását, önkéntes munkánk egyik fő állomását jelenti. Az első komoly, önálló szervezői csapat által létrehozott táborunk 2008 nyarán valósult meg, gyakorlatilag néhány gimnazista vezetésével és további lelkes aktivisták közreműködésével. Azonban az idő múlásával, ahogy a tábor mindinkább fejlődött és az előkészítési-lebonyolítási folyamatokban egyre többen vettek részt, természetszerűleg kialakult sajátos szervezői csapata és ennek jórészt szokásjogra alapuló strukturáltsága. Az alapító tagok és a később csatlakozottak között is komoly igény alakult ki arra, hogy áttekinthetővé tegyük a tábor menetét, a feladatokat és felelősségeket, a döntések meghozatalának módját, valamint lefektessük a tábor során alkalmazandó alapelveket és egyéb szabályokat. A dokumentum célja tehát nem a túlszabályozás, a tábori bürokrácia és a „rendőrködés” feltételeinek megteremtése, hanem a szervezőcsapat minden tagja számára elérhető biztos információforrás biztosítása az előző bekezdésben említett témakörökben. Ezért ahol lehet, igyekeztünk a hasonló dokumentumokban szokásos helyett szöveges módon, minél inkább kifejtve és érthetően fogalmazva kialakítani a fejezeteket. Ahol mégis pontokba szedve, szabályként szerepelnek az információk, az az egyértelműség és a könnyű hivatkozhatóság miatt van úgy. Végezetül még egy nagyon fontos dolog: úgy gondoljuk, hogy minden szituáció – annak összes résztvevőjével és elemével együtt – más és más kezelési módokat igényelhet. Ezért a józan ész és belátás sok esetben fontosabb kell, hogy legyen, mint a jelen dokumentumban foglalt általános szabályok!

I. rész

1. fejezet

5. oldal

2. fejezet: A TERMIK Tábor története, vázlatos bemutatása: A TERMIK Tábor története valamikor 2002 tavaszán kezdődhetett, amikor két 11 éves gyerek kinyitott egy Süni magazint, és az abban talált hirdetés alapján jelentkezett a Pangea Egyesület Süni táborába… Néhány Süni tábor után ugyanis igényük lett arra, hogy a saját közösségükre támaszkodva egy hasonló jellegű tábort hozzanak létre, amely a Waldorf-pedagógia szabadabb szemléletére épül. Nem egy más gépezetben jól működő fogaskerekek szerettek volna lenni, hanem saját szájízük szerinti rendszer megalkotását tűzték ki célul. Az önálló tábor megszervezésének gondolata először 2006-ban egy nyári kenutúra alkalmával merült föl, és hamarosan össze is állt a lelkes főszervezői csapat, az akkor 15 éves diákokból álló első CoreTeam; név szerint: Diószegi András, Dobos Balázs, Farkas Boglárka, Kovács Réka és Mayer Márton. Ekkor született meg a tábor neve is: TERMIK. Később Mayer Marci így magyarázta a névválasztást: „A termik egy, a környező levegőhöz képest magasabb hőmérsékletű és ezért emelkedő légtömeg, amely a légkör alacsonyabb rétegeiben keletkezik. A feláramló levegőben köröző nagyobb testű madarak magasságot nyernek, ahogy a légáramlat "felfelé húzza" őket, hosszabb távú vonulásuk így válik lehetővé. Szeretnénk most mi a TERMIK szerepét betölteni, egy tábor keretében rámutatni az emberiség és a természet kölcsönösen előnyös, harmonikus együttélésének hasznosságára, így segítve a résztvevők tudatosan gondolkodó, felelősségteljes, a környezetüket ismerő emberré válását.” Az így megfogalmazott célok szerint komoly tábor-előkészítő munka vette kezdetét, a szülők nem kis megdöbbenésére tehát nem csak egy egyszeri „fellángolás” volt a dolog. Motiváltságunkat több dolog vezette: egyrészt – a környezetünkben lévő fiatalokhoz képest – nagyon hamar felismertük a tág értelemben vett környezet épségének fontosságát, és magunk is tenni akartunk valamit az ember sokszor másokat semmibe vevő, pusztító magatartása ellen. Azt szerettük volna és szeretnénk most is, hogy a természet elemeit, jelenségeit és az általa kínált, fenntartható módon hasznosítható lehetőségeket meg tudjuk ismertetni a gyerekekkel. Nem utolsó sorban pedig be akartuk bizonyítani a környezetünknek és önmagunknak, hogy nem csak a felnőttek, hanem mi is képesek vagyunk minőségi, „profi” módon megszervezni és lebonyolítani egy nagyobb volumenű tábort. Felismertük – és ez azóta be is igazolódott –, hogy az ebben a folyamatban szerzett, nem a környezeti neveléssel kapcsolatos tapasztalataink is hasznosíthatóak lesznek később az élet számos területén.

I. rész

2. fejezet

6. oldal

Általánosságban elmondható, hogy aki valóban aktívan kivette/kiveszi részét a szervezési munkálatokból, az 18 éves korára biztosan képes lett bármilyen rendezvényszervezői pozíció ellátására, vagy akár egy civil szervezet, cég munkájának koordinálására! Két főszervező egyéb 2007 nyári elfoglaltsága miatt az első tábor időpontja végül 2008 nyarára tolódott. Szeptemberben kezdődtek az első évben kéthavonta tartott szervezői találkozók („meetingek”), ahol az előzőleg beosztott felelősök beszámoltak az általuk végzett munkáról, valamint megbeszéltük a további teendőket, kidolgoztuk a tábor alapvető célkitűzéseit, működésének kereteit. A szervezőcsapat felállítása az első évben komoly feladatnak bizonyult. Mindenki saját ismeretségi köréből keresett szakmai programvezetőket, 8-9 gyerek tábori istápolására alkalmas „családfőket”, beszerzőt, orvost, délutáni játék-vezetőt. Szomorúan tapasztaltuk, hogy nagyon sok ember akkor hátrált meg a tábori szerepvállalás elől, mikor megtudta, hogy a szervezők önkéntesen tevékenykednek... Szépen lassan aztán összeállt a csapat, az ország minden részéből érkeztek waldorf-tanárok és szülők, Greenpeace aktivisták és egyéb szervezetek önkéntesei. A sikeres szervező- és táborozó-toborzás után 2008. július 2-11. között 60 táborozó és 17 szervező töltött el tíz napot egy Varbó nevű bükki falucska melletti réten, az első TERMIK Táborban. A második évben már komplett szervezőgárdával és „tapasztalt” koordinátorokkal, sokkal gördülékenyebben ment a szervezés. Egyik fő újításképp bevezettük a „segítő” szerepkört; ők a tábor célkorosztályából kinőtt, 14-16 év közötti fiatalok, és az egyes szervezőkhöz beosztva segítik munkánkat. 2009-ben a Bodrogzugban, egy Tokaj és Sárospatak között elterülő Zalkod nevű zsákfalu mellett már 62 gyerek, 20 szervező és 15 segítő; tehát a vendégekkel együtt mintegy 100 fő táborozott velünk. 2010-ben kicsit elszakadva a teljesen „waldorfos tábor” szemlélettől, a tábor plakátjai a Gödöllő-környéki iskoláktól kezdve a Parlamentig számos helyre kikerültek, hirdettünk internetes keresőkben és különböző nagy látogatottságú honlapokra is felkerültünk (MME, Greenfo, Port.hu). A reklámhadjárat sikere a jelentkezők számában is meglátszott, hiszen először – a kedvezőtlen gazdasági helyzet ellenére – komoly túljelentkezés volt a Szokolya közelében megrendezett táborra. Egy évvel később az előző táborok vívmányai alapján és ezeket tovább is gondolva, Bakonybél mellett, a Szömörke-völgy egyik árnyas fákkal és patakkal szegélyezett idilli tisztásán táboroztunk, immár legalább 110-en. Az előkészítés során állítottuk össze a tábor Szervezeti és Működési Szabályzatát, a lebonyolítás egyik legnagyobb újítása- és sikereként pedig bevezettük a fakultatív délutáni „Higher Level” szakmai programokat.

I. rész

2. fejezet

7. oldal

2012-ben az ötödik TERMIK Tábor valósult meg Drégely várának tövében, a jubileumi alkalomból dunai hajózással, Sisa Pista egykori betyárvilágának megismerésével és egyéb különlegességekkel készültünk a táborozóknak. 2013-ban a Zemplén-hegységben, Mogyoróska és a regéci vár közelében táboroztunk, immár a hatodik alkalommal megtartott TERMIK Táborban. 2008 óta összességében 350 fő vett részt valamilyen szerepkörben a táborban, ami úgy gondoljuk, szép eredmény. Ez azt jelenti, hogy bizonyára hol több, hol kevesebb sikerrel ugyan, de ennyi emberhez bizonyosan eljutott a tábor „mondanivalója”; a természet értékeit (el)ismerő, azzal együtt élni tudó ember gondolata…

I. rész

2. fejezet

8. oldal

3. fejezet: Általános célkitűzések, alapelvek: PREAMBULUM: A tábor alapvető küldetése, hogy rámutasson az ember és a természet kölcsönösen előnyös, harmonikus együttélésének hasznosságára, így segítve a résztvevők tudatos, felelősségteljes, a környezetüket ismerő emberré válását. Célunk egy olyan tábor megvalósítása, ahol a táborozó gyermekek és a szervezők együttesen, a nagyvárosi környezettől távol ismerhetik meg a táborhely környékének élővilágát, a helyi népszokásokat és mesterségeket, megtanulják nem kártékony módon hasznosítani a természeti adottságokat és erőforrásokat, elsajátítják a tájékozódási ismereteket, és mindeközben egy jól működő, összetartó, szociális közösséget alakítanak ki. Hiszünk a fenntartható fejlődésben és annak fontosságában, valamint abban, hogy ennek eléréséhez komplex, integrált szemlélet szükséges. A fenntartható fejlődés az a fejlődés, mely úgy igyekszik a jelen szükségleteit és törekvéseit kielégíteni, hogy közben nem veszélyezteti ugyanezt a jövőben. A tábor alapelveiben ezért egyaránt elismerjük az optimális szociális-, tág értelemben vett természeti- és gazdasági környezet szükségességét. A fenti három részterület meghatározó eleme táborunk jellegének és működésének: Táborunk közösségének családokra való tagozódása azt a célt szolgálja, hogy a résztvevők a kisebb csoportosulások keretében egyéni képességeikhez mérten, önállóan bontakozhassanak ki, léphessenek az önmegvalósítás felé, mindemellett szoros emberi kapcsolatokat alakíthassanak ki társaikkal. A tábor mikrotársadalmát jellemzi az egyéneknek járó kölcsönös tisztelet megadása, illetve az individuumok szabadságának (de nem szabadosságának) elismerése. Feladatunknak tartjuk, hogy tevékenységünk során egyaránt rávilágítsunk az önálló munka és felelősségvállalás, valamint a közösségi együttműködés szükségességére és értékeire. A jó hangulat és a csapatmunka erősítésének célját szolgálják többek között az össz-tábori játékok, az ún. családépítő foglalkozások és az esti tábortűz körüli programok. A szakmai programok és a résztvevők táborbeli életvezetése összhangban áll az ember és a természet harmonikus együttélésének elvével. A tág értelemben vett természet élő és élettelen elemei egyenlő prioritással jelennek meg a tábor programjaiban. Tehát a növények, állatok, a domborzati formák, élőhelyek, a víz, a levegő, a helyi adottságok, valamint néprajzi értékek tisztelete és védelme egyaránt szerves részét képezik táborunk filozófiájának és gyakorlati tevékenységünknek. Ennek megfelelően próbáljuk meg mi is átélni és a gyermekeknek átadni azt a személetet, mely szerint környezetünkre ne pusztán kihasználandó erőforrásként, hanem hosszútávú partnerként, egészséges életvitelünk alapvető feltételeként tekintsünk.

I. rész

3. fejezet

9. oldal

Táborunk intézményesített, hivatalos szervezeti keretét a 2008-ban bejegyzett, közhasznú minősítéssel rendelkező Magonc Alapítvány nyújtja. Az előkészítés és lebonyolítás folyamán közreműködő személyek önkéntes formában segítik céljaink elérését, munkájukért semmilyen anyagi juttatásban nem részesülnek. Ebből következik, hogy a tábor nem nyereségorientált. A mindenkori részvételi díjat a tábor megfelelő működéséhez ténylegesen szükséges anyagi források, valamint a jelentkezők szociális és gazdasági hátterének teljes figyelembevételével állapítjuk meg.

ALAPELVEK: A tábor programjainak, szabályainak és működésének részletes kidolgozásakor az alábbi fő irányvonalakat, értékeket és megállapításokat vesszük figyelembe: 1. §

Tiszteljük és értékként kezeljük a természet minden elemét. Mindent megteszünk azért, hogy az élő és élettelen természeti elemekben a táborozás során a lehető legkisebb mértékű kárt okozzuk. Tevékenységünkkel csak olyan beavatkozásokat végzünk, amelyek nem gátolják meg tartósan a tábor környezetének természetes sokszínűségét, vitalitását.

2. §

Az erőforrásokat hatékonyan, takarékosan használjuk. Csak abból „fogyasztunk”, amire valóban szükségünk van.

3. §

A hulladékképződést lehetőség szerint megelőzzük, illetve a legalacsonyabb szinten tartjuk. A keletkező hulladékot szelektíven gyűjtjük és szállítjuk el.

4. §

A természet sokféleségét, azaz a biodiverzitást kiemelt értékként kezeljük és óvjuk.

5. §

Táborunk csak akkor lehet sikeres, ha minden résztvevő rá tud hangolódni a környezetet partnerként kezelő, önálló gondolkodásra és cselekvésre ösztönző életvitelre. Ennek alapvető feltétele a közvetlen tapasztalást segítő természetes környezet, azaz a túlcivilizált, „nagyvárosi” jellegtől való elszakadás. A TERMIK Tábor ezért nomád stílusú, annak minden előnyével és esetleges nehézségével együtt. A résztvevők így valóban közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az őket körülvevő világról, illetve a gondosan kiválasztott táborhelyek természetes-civilizációmentes hangulata hozzájárul a tábor jellegzetes, pozitív atmoszférájának kialakulásához.

6. §

Amennyiben lehetséges, a tábor igényeit helyben termelt és árusított alapanyagokkal, illetve helyi szolgáltatásokkal elégítjük ki.

7. §

Egyik fő célkitűzésünk, hogy a természetben eltöltött néhány nap öröm- és élményteli legyen, hiszen ez határozhatja meg a gyermekek természethez és egymáshoz való viszonyát a későbbiekben.

I. rész

3. fejezet

10. oldal

8. §

A tábori élet során nagy hangsúly kerül a személyes tapasztalásra, a közvetlen megfigyelésekre.

9. §

Szervezeti felépítésünkből adódóan kiemelt fontosságot tulajdonítunk annak, hogy a fiatalabb generációkat fokozatosan bevonjuk a szervezési és lebonyolítási folyamatokba. Valljuk, hogy a szervezői képesség nem függ feltétlenül az életkortól, így a szervezőcsapatba való bekerülésnek nem feltétele a nagykorúság.

10. §

A tábor környezetében, a létesítményekben és az általunk készített eszközökben a praktikum és esztétikum elve egyaránt érvényesül. A táborhely közelében legyenek sokszínű, valamint a szakmai programok szempontjait is kielégítő természeti és kulturális értékek.

11. §

Látva a mai változó világ sokszor kevéssé igényes és építő zenei fősodrát, egyik fő törekvésünk, hogy a táborban résztvevő fiatalok számára a népzenéből merítve találjunk az ő igényeiket is kielégítő, ám mind intellektuálisan, mind érzelmileg és művészetileg megfelelő zenei alternatívát. A szervezőcsapat ezért minden évben új, egyedülálló daloskönyvet állít össze a tábor résztvevői számára. Ebbe a fiatalok számára és a tábori közegbe illeszkedő közismert népdalokon kívül, mindig az adott táborozási terület környékére jellemző énekek is bekerülnek – ezzel is segítve a környék népi hagyományainak fennmaradását, a fiatalok általi továbbvitelét.

12. §

A tábor és közösségünk legfontosabb célkitűzései között említendő az a törekvés, hogy a gyermekeket ne valamiféle hipotetikus álomvilágba ringassuk, hanem egy természetközeli, de reális keretek között megvalósítható és a mai kor kihívásainak is megfelelő életvitelre neveljük őket. Olyan életre, amelyet szabadon, de felelősségteljesen és önállóan irányítanak.

I. rész

3. fejezet

11. oldal

4. fejezet: Szakmai Credo 1. alfejezet: Bevezetés 10-14 éves gyermekek esetében – ők a TERMIK tábor célkorosztálya – a szakmai program legfontosabb célja, hogy a gyerekek közvetlen kapcsolatba kerüljenek a természet egészével és egyes elemeivel; a lexikális tudás tudományos jellegű átadását nem tartjuk elsődlegesnek. Célunk, hogy minél több kötődést teremtsünk a gyerekek és a természet között, az így megismert és megszeretett természeti elemek védelmét, megóvását érezzék fontosnak és saját felelősségüknek. Ismerjék meg a táborhely környékén előforduló jellemző fa-, cserje-, madár- és rovarfajokat, a gyógynövényeket és alkalmazási módjaikat, az adott hegységet felépítő kőzetanyagokat, a patakban élő vízi gerincteleneket, egyszerűen elkészíthető tábori ételeket, a helyben élő emberek régi és mai életét, sajátítsák el a tábortűzgyújtás és a tájékozódás módszereit, mindenközben pedig csoportmunkára, felelősségvállalásra és együttműködésre neveljük őket. A programok során több asszociációs lehetőséget és az érzelmi kötődést segítő módszert alkalmazunk a jelenségekhez kapcsolódó dalok, legendák, népi hiedelmek, mesék, valamint különböző természetismereti játékok felhasználásával. Természetesen a programok összeállításánál mindig figyelembe kell venni az adott évi táborhely környezeti és egyéb sajátosságait. Ennek megfelelően az alábbi programok csak ajánlásul szolgálnak, lehetőség van a fentiek alapján más típusú tevékenységeket szervezni; de csak alapos megfontolás és indokok alapján. Erre az esetre jó példa a 2009-es zalkodi tábor, ahol a környezeti feltételek számunkra nem tették lehetővé a geológia szakmai program élményszerű megtartását, így helyette kenuzáson vehettek részt a táborozók. Az adott évi szakmai programok kiválasztása a CoreTeam joga. Persze a programok módosításának oka lehet valamilyen különösen kedvező körülmény, táborhely-közeli látványosság megléte is (tó, vár, stb). Az alábbi program-leírásokkal a szakikat nem irányítani, hanem segíteni kívánjuk; így ezektől a szaki személyes habitusától és saját prioritásaitól függően kisebb mértékben el lehet térni. Az ún. „élőhely program” a legflexibilisebb, minden évben változó tematikával és hangsúlyozással. Az ártéri élettől kezdve az erdő titkain keresztül egy patak komplex „átvizsgálásáig” számos témakör beleférhet.

I. rész

4. fejezet

12. oldal

2. alfejezet: Cselekvő környezetvédelem A Föld éghajlata jelentős változáson megy keresztül, amihez az emberi tevékenység nagymértékben hozzájárul és felgyorsítja azt. Az emberiség fosszilis energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz) elégetéséből nyeri ki az energiát, amivel üvegházhatású gázokat juttat a levegőbe, ezzel jelentősen elősegítve a globális felmelegedést. A keletkező egyre nagyobb mennyiségű hulladék szennyezi a talajt, a vizeket és a hulladékégetés következtében a levegőt is. A fenti folyamatok ellen számos dolgot tehetünk, például: a lehető legnagyobb mértékű hulladékmegelőzés és a keletkező hulladék szelektív gyűjtése, a fosszilis energiák megújuló energiaforrásokkal való helyettesítése, az energiafelhasználásunk csökkentése és/vagy az energiahatékonyság növelése, a közösségi közlekedés előtérbe helyezése, vagy akár az erdőtelepítés. Mit tehet egyetlen ember a saját közvetlen lakókörnyezetében, „élőhelyén”? A szakmai programon belül bemutatjuk, hogy igenis számít, hogy egy ember mit tesz a környezetéért. Szeretnénk rávezetni a táborozókat, hogy fontos figyelniük közvetlen és tágabb környezetük védelmére egyaránt. A szakmai program az általános környezetvédelmi témákat érintve vezeti a táborozókat a környezettudatosság felé mind a táborban, mind a hétköznapi életben. A táborozókat a következő cselekedetekre szeretnénk ösztönözni:      

Az energiafelhasználás csökkentése Az ivóvíz elhasználásának, pazarlásának csökkentése Szelektív hulladékgyűjtés Házi praktikák alkalmazása (csapok elzárása, villany lekapcsolása, stb.) A hulladék kreatív újrahasznosítása Megújuló energiaforrások használata

A program során a nagy egységtől, a világ állapotától el kell jutnunk egy ember mindennapjaihoz. Ehhez van segítségünkre a tábor infrastruktúrája: az emésztőgödör, a szelektív hulladékgyűjtők, a közelben lévő patak, a tábort szervező alapítvány napelemes töltői, a környéken lévő megújuló energiaforrások és azoknak megismerése. A patakban több mérést végezhetünk; megmérjük a víz nitrát és nitrit szintjét, a PH-értékét, a különböző bioindikátorokról írunk feljegyzéseket. A táborhely kukáit kiborítva megvizsgálhatjuk, hogy mennyire ismerik az itteni lakók, hogy melyik anyag hova kerülhet. A csomagolások összehasonlítása: melyik visszaváltható vagy nem visszaváltható, de szelektíven gyűjthető, és melyik az, amelynek mindenképpen a lerakóba vagy az égetőbe kell kerülnie. Ezáltal otthonukban is tisztában lesznek azzal, hogy melyik szemetet hova dobják.

I. rész

4. fejezet

13. oldal

A Nap, a szél, a víz felhasználása a nagyvilágban: erőművek, kollektorok, turbinák és a hétköznapokban: napelemes töltők, lámpák, vízzel működő számológép, mini szélkerék, stb. A program – célkorosztályából és időtartamából is következően – természetesen nem szigorúan szakmai, és főleg nem lexikális jellegű. A cél egy játékokkal, kreatív tevékenységekkel teletűzdelt, érdekes információkat átadó és remélhetőleg a gyerekek környezettudatos attitűdjét megalapozó program.

2. alfejezet: Dráma A drámaelőadások alapja mindig az azévi keretmese. Az esténként a tábortűznél felolvasott egy-egy fejezetet fogja másnap a sorra kerülő család előadni – úgy dolgozva fel a szöveget, ahogy nekik tetszik, azt hozva ki belőle, ami nekik fontos, hangsúlyos. A családok teljes szabadságot élveznek e kérdésben. Nehezítheti a feladatot, hogy ami este, a tábortűznél kellemes ritmusban folydogáló mesének hangzott, abból most pörgő cselekményű, párbeszédes szerkesztésű valamit kell faragnunk, akkor is, ha nem az. Nyugodtan húzzunk a szövegből, illetve amit csak lehet, alakítsunk párbeszéddé, akcióvá. A családfő úgyis már legalább egy nappal előbb tudja, hogy melyik szövegrészlettel fognak dolgozni, tehát lesz ideje elkezdeni a szöveg átalakítását, családraszabását. A gyerekeknek remek ötleteik szoktak támadni, szerencsére a tapasztalatok szerint jó páran vannak megáldva dramatikus vénával. Ne feledjük, hogy a drámafoglalkozás igazi célja és lehetősége, hogy a családok jobban megismerhessék egymást az egész napos munka közben. Pontosan a közösségképző erő miatt szükségszerű, hogy ezen a napon minden család (kizárólag) a saját papijával-mamijával dolgozzon, hiszen a színházi előadásra készülve fejleszteni lehet a gyerekek és a családfő-gyerek(ek) közötti együttműködést, hatékony kommunikációt – persze nem utolsósorban az esti előadás hatalmas sikerélmény lehet az egész csapat számára. Egy egész napot eltölteni a dramatizálásra szánt meserészlettel egyrészt komoly lehetőséget jelent, másrészt nem kis feladatot. A tábor területén kell dolgozni, lehetőleg diszkréten, úgy, hogy az esti közönség ne láthasson túl sokat előre az előadásból. Többnyire az érdemi munkával meg szokták várni a családok, hogy a többiek elinduljanak napi túrájukra. Mindenképp hasznos, ha bemelegítő, energetizáló-jégtörő-bizalomerősítő játékokkal készülünk fel a tulajdonképpeni munkára.

I. rész

4. fejezet

14. oldal

A családfőnek, családnak joga és lehetősége van eldönteni, hogy milyen formában és stílusban dramatizálja a mesét, valamint joga van azt is eldönteni, hogy milyen szereposztással, stábbal dolgozik. Fontos eldöntendő kérdés például, hogy kell-e egyszemélyes rendező? És jó ötlet-e, ha a rendező a családfő? Vagy van olyan gyerek a családban, aki szívesen csinálná és jól is menne neki? Kell-e technikai stáb? Jelmezes, díszletes, netán világosító? Lehet, hogy szükség lesz rájuk vagy másra, de az is lehet, hogy nem. Az nagyon fontos, hogy minden gyereknek, a család minden egyes tagjának legyen (találjunk) komolyan vehető szerepet. Ha nincs elég szereplő a jelenetben, lehet technikai személyzetté avanzsálni, vagy lehet görög tragédiásan kórust alakítani, vagy új szerepet hozzáírni a meglevőkhöz, statisztákat keresni, stb. Úgy sokkal könnyebb hatékonyan dolgozni, sikerélményt szerezni, ha mindenkinek van normális feladata. Amit ő annak tud érezni. Örömfoglalkozásnak kell lennie a drámás napnak – ha van olyan gyerek a családban, akinek inkább kínzás a szereplés, akkor az a legjobb, ha megmondja, mit tud, mit szeretne vállalni a közös munkából. Nomád táborról lévén szó a díszletezési, jelmez, világítási és egyéb technikai lehetőségek igen korlátozottak. De erre úgy is tekinthetünk, mint hatalmas előnyre. A szersátorból beszerezhető alapanyagok (papírok, filcek, olló, illetve akár „komolyabb” tábori felszerelési tárgyak) a gyerekek kezében bármivé át tudnak változni és át is szoktak. Nehezebbé teszi a munkát az, hogy tipikusan a dél körüli kánikulában is kénytelen a család az előadással foglalkozni. Ezt célszerű észben tartani a napi munkára felkészülve, az időkeretek kijelölésekor. Jó próbahelyet kell találnunk, ahol van árnyék, lehet pihenni is, és elég hely van mind a színpadi mozgás lejárásához, mind a jelmez- és díszletkészítéshez. Elég intenzív testi-lelki-szellemi koncentrációt igényel a drámafoglalkozás, mindenképpen figyelni érdemes, hogy a gyerekek ne váljanak túl fáradttá, és mivel fáradtan nem megy a munka, ezzel ingerlékennyé, frusztrálttá. Az, hogy melyik család mennyit, milyen ütemezésben dolgozik, csak a családtagok életkorától, állapotától, egyebeitől függ. Ehhez jó, ha tudunk alkalmazkodni. Ebéd után nagyobb szünet következik, ki lehet szakadni az aznapi munkából, hogy aztán este még egyszer-kétszer elpróbálhassák a darabot. Ilyenkor fontos figyelembe venni a fényviszonyok megváltozását; mind a szereplők és kellékek láthatósága, mind az esetleges felolvasandó szöveg szempontjából. És mivel a lényeg a közös „örömzenélésen” van, a kisebb bakik nem számítanak, sőt, csak emelik az előadás értékét !

I. rész

4. fejezet

15. oldal

3. alfejezet: „Élőhely-program” Évről-évre fontosnak tartjuk egy olyan szakmai program levezetését, ami mindig az adott táborhely környezetére specializálódik. A helyi értékek ezen keresztül összességükben, komplex formában jelennek meg a gyermekek számára. A foglalkozásokat rendszerint egy bizonyos élőhelytípus köré építjük fel, ezért használjuk általánosságban az „Élőhely-program” elnevezést rá. Mint a címéből is kiderül, egy nagyon átfogó szakmai programról van szó, ennek összes hátrányával és előnyével. Lehetőség nyílik a természetet a maga egészében látni és láttatni: „minden mindennel összefügg”. Ugyanakkor „aki sokat markol, keveset fog”! Tehát célszerű megfogalmazni egy konkrét célt, s aköré fölépíteni a programot. Elengedhetetlen a többszöri terepszemle, az adott hely – a tábor időpontjában megfigyelhető – flórájának és faunájának minél alaposabb ismerete. A könyvekben, interneten található információkon kívül célszerű fölvenni a kapcsolatot a helyszínt jól ismerő szakemberrel is! Ajánlott egy „Útvonalterv” készítése, ami a következőket tartalmazza: 

helyszín, térképvázlattal



időtartam (résztávokra lebontva)



táv (résztávok)



cél megfogalmazása



eszközlista



a résztávok programjai (alternatívákkal a különböző időjárási körülményekhez)

Néhány téma a sok közül: 

Hol vagyunk? (Melyik nemzeti parkban, tájvédelmi körzetben, stb.)



Élőhelyismeret a MÉTA-program segítségével



Az adott helyen megtalálható különleges fajok



Természet és ember kapcsolata (tájhasználat)



Vizes élőhelyek vizsgálata



Gyógy-, és festőnövények



Természet-, és környezetvédelmi szempontok

Segítőnket célszerű már a tervezési folyamatba is bevonni!

I. rész

4. fejezet

16. oldal

4. alfejezet: Földanya kincsei A „Földanya kincsei” program során szeretnénk, ha a gyerekek megismerkednének a táborhely környezetében fellelhető természeti erőforrásokkal, illetve ezek étkezésben, gyógyításban, háztartásban, akár kozmetikában való felhasználásával. Ismerjék meg a táborhely környékének ehető, gyógyító növényeit, az elkerülendő mérges gombákat és az ártalmatlan bogyókat. A természet ajándékainak felhasználása könnyebbé teheti mindennapjainkat is, ám ezek az ajándékok sok szem előtt rejtve maradnak. Szeretnénk, ha a gyerekek a mindennapokban tudatosan és a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradását is szem előtt tartva tudnák használni az itt szerzett tapasztalatokat, éljenek akár vidéki tanyán vagy egy nagyváros szívében. A gyerekeket a fenti ismeretek elsajátítása mellet arra próbáljuk rávezetni, hogy a természet kizsákmányolása helyett azzal harmóniában is lehet élni. A fenntartható fejlődés gondolatvilágát követve szeretnénk megérteni a táborozókkal, hogy hosszú távon a fejlődés nem mehet természeti környezetünk rovására. A program lényegi eleme – „szakmai törzsanyaga” –, hogy a gyerekek megismerjék a természet által nyújtott lehetőségeket: a gyógynövényeket, az ehető erdei gyümölcsöket, bogyókat, valamint a vadon gombáit. Fontosnak tartjuk, hogy a táborozók a tábor végére a gyógynövények gyakorlati hasznával tisztában legyenek, felismerjék őket és megismerjék gyógyhatásukat (különböző jellemző gyógyteák, pl. kakukkfű, orbáncfű, zsálya, stb.). Az a célunk, hogy a szakmai program után a gyerekek ne csak felsorolni tudják a táborhely környezetében lévő élővilág elemeit, hanem azok felhasználásával is tisztában legyenek. Tudják melyik növény vagy gomba ehető, vagy épp mérgező, melyiket tehetjük a sebre és melyik jó a görcsbeállt izmokra. Amikor hazaérnek, otthonukban tartsanak egy-egy olyan növényt, amelynek felhasználási módjával tisztában vannak. Ezzel olyan hasznos tudás birtokába kerülnek, amely erdei séták, táborok, hosszabb expedíciók és a mindennapok során is felhasználható. A szakmai programon résztvevő csapat életkorát, érdeklődését is figyelembe véve, kiegészítő „szorgalmi” témakör lehet a fenntartható erdőgazdálkodás. A fenntartható erdőgazdálkodás alapvető célja az erdő védelme annak érdekében, hogy az megőrizze biológiai változatosságát, termő- és felújuló képességét és megfeleljen a társadalmi igényeknek. Növelni kívánja az erdőknek az éghajlatváltozás hatásaival szembeni stabilitását és ellenálló képességét, egyben csökkenti az erdőtüzek és viharok előfordulásának és a kártevők pusztításának kockázatát.

I. rész

4. fejezet

17. oldal

Célunk, hogy a résztvevők érezzék át: a természetes erdő sokkal több, mint fával borított táj. Az erdő életközösség. Az itt élő növények, állatok, gombák és különféle mikroszervezetek; hosszú évezredek változó körülményei között „csiszolódtak” egymáshoz, kialakítva azt a sokféleséget, amelyet mindannyian felismerünk, mikor az erdőbe lépünk. Az erdő nem csak az élet sokszínűségét őrzi, de olyan szolgáltatásokat is biztosít nekünk, amelyek értéke szinte felbecsülhetetlen. Talajt hoz létre, javítja a környező táj klímáját és vízháztartását. Tisztítja a vizeket és a levegőt. Nem csak fával, vadhússal, vadgyümölcsökkel, gombával látja el a háztartásokat, de itt töltjük el szabadidőnk jelentős részét is. Az erdő mindannyiunk életéhez hozzátartozik. Nagyszüleink őrizték meg számunkra, mi pedig meg kell hogy tartsuk az unokáinknak. Lehetőség szerint még gazdagabban, mint ahogyan kaptuk.

4. alfejezet: Földtan A geológiai képződmények szerves részét képezik a természeti környezetnek. Az egyes növénytársulások – majd ennek függvényében az állatvilág – elterjedése és előfordulása, valamint a táj alapvető arculata nagyban függ attól, hogy az adott területnek milyen geológiai jellemzői vannak, milyen geológiai formációkat találhatunk ott. Sok, az életünkhöz elengedhetetlenül fontos feltétel teljesüléséhez járulnak hozzá ezek a képződmények. Belátható, hogy a sok millió év alatt keletkezett geológiai értékek rongálása, nem megfelelő vagy túlzott használata, az ezekkel való gondatlan bánásmód visszafordíthatatlan folyamatokat eredményez. Amit mi pár évtized alatt elhasználunk vagy tönkreteszünk, az emberi mértékkel felfoghatatlan idő alatt keletkezett, sok esetben egyedi és megismételhetetlen környezeti feltételek mellett. A geológia szakmai program fő pedagógiai-szakmai célkitűzése, hogy a gyermekek megértsék a fenti gondolatok súlyát, és így hozzájáruljunk ahhoz, hogy geológiai környezetük iránt is felelős felnőttekké váljanak. Ezen program során különösen fontos a gyakorlati, élményszerű tapasztalatszerzés. A lentebb tárgyalt elméleti ismereteket lehetőség szerint a valóságban megkeresve és bemutatva, esetleg otthonról hozott bemutatódarabokon, vagy szemléletes, játékos példákon keresztül szerzik meg a táborozók. A foglalkozás szerves részét képezi a geológus kalapács önálló használata, ennek biztonságos mikéntjét a program elején a szaki ismerteti. Nagyon fontos, hogy az elméleti ismeretek átadása után/közben hagyjunk időt a gyermekeknek önálló keresgélésre, az általuk talált érdekes geológiai képződményeket a gyermekekkel közösen „határozzuk meg”, és természetesen igény esetén bővebben is meséljünk róluk az érdeklődőknek. A programon nagyobb hangsúlyt kapnak bizonyos típusú geológiai képződmények, attól függően, hogy a tábor környékén milyen kőzetek a leggyakoribbak. Főként magmás vagy

I. rész

4. fejezet

18. oldal

vulkáni kőzetek előfordulása esetén jól lehet szemléltetni pl. az ásvány és kőzet közötti különbséget; üledékes kőzetek esetében viszont sokkal nagyobb hangsúlyt kaphat az adott kőzet képződési környezete, az ősmaradványok bemutatása és vizsgálata. A program során a gyermekek a következő ismereteket, képességeket szerezzék meg: 

A három fő kőzettípus (magmás, metamorf, üledékes) ismerete és elkülönítése, a hozzájuk kapcsolódó jellegzetes domborzati formák



Az alábbiak közül a tábor környékén jellemző részletes, a többi érintőleges bemutatása: o Vulkanizmus; jellegzetes kőzetei, ásványai, hazai megjelenései o Az üledékes kőzetek; jellegzetes fajtái, felhasználásuk o A metamorf kőzetek; jellegzetes fajtái, felhasználásuk



A következő fogalmak ismerete: ásvány, kristály, kőzet, kavics, ősmaradvány – és ezek biztos elkülönítése



A Föld felépítése vázlatosan, a rétegek arányainak érzékeltetése



A Föld kora; a földtörténeti idő és a történelmi idő közötti szakadék kihangsúlyozása érzékletes példákkal



Az adott hegység és közvetlen környezetének földrajzi alapjai: főbb települések, legmagasabb pont, vízfolyások és tavak, jellegzetes időjárás, domborzati viszonyok, geológiai jellemzők, esetleg egyéb érdekességek



A geológia gyakorlati művelésének alapjai, a kőzetek és ásványok felismerésének praktikái. Például: o Geológus kalapács, nagyító szakszerű és balesetmentes használata o A mészkőre sósavat cseppentve pezsgést tapasztalunk o A bauxit hozzátapad a nyelvünkhöz o Két kovakövet egymáshoz ütve égett szagot érzünk

I. rész

4. fejezet

19. oldal

5. alfejezet: Konyha, táplálkozástan A szakmai program elsődleges célkitűzése és elvárt „produktuma”, hogy megfelelő menynyiségű és minőségű élelemmel lássa el a tábor minden résztvevőjét. Ebbe a folyamatba a gyermekeket bevonva nem csak jelentős segítséget, „dolgozó kezeket” kapunk a főzéshez, hanem szándékunk szerint fejlesztjük a táborozók önállóságát és önellátóságát, valamint rámutatunk arra, hogy a közösségek hosszútávú fennmaradásához elengedhetetlenül szükséges minden egyén munkája és energia-befektetése. Az egyik nap elvégzett munkáért „cserébe” más napokon a többiek munkájának gyümölcsét fogyaszthatják a gyermekek. Fontos feladatunk és nem titkolt célunk, hogy a program során minden táborozó megtalálhassa a magának tetsző és való feladatot; ezáltal önkéntes feladat- és felelősségvállalásra, a későbbiekben akár otthoni aktivitásra ösztönözzük őket. A táborozókat már a munkafolyamatok kezdetébe bevonjuk, így képet kapnak az egyes ételekhez szükséges alapanyagokról; átérzik, hogy az otthonihoz képest mennyivel komolyabb szellemi és anyagi erőforrásokat kíván egy 100 fő fölötti nomád tábor élelmezése. Fontos állomás a szükséges alapanyagok beszerzése. Ennek során pénzügyi és logisztikai lehetőségeinkhez mérten igyekszünk előnyben részesíteni a helyi termelőket és a helyből származó alapanyagokat, de legalábbis a helyi kereskedőket. Ezáltal követendő példát mutatunk a táborozóknak, hiszen a komoly környezetvédelmi előnyök mellett a táborhely környéki (jellemzően kis)település gazdasági fejlődését támogatjuk a multinacionális cégek helyett. Az alapanyagok összeállítását és sikeres megérkezését követően többféle, egyaránt nagy figyelmet és koncentrációt igénylő feladat várja a táborozókat (és persze a konyhai személyzetet): a tűz meggyújtása, majd folyamatos táplálása a szervezők és segítők által épített zárt égésterű bronzkori tűzhelyekben; az alapanyagok előkészítése (zöldségpucolás, reszelés, szeletelés, …), a szükséges mennyiségek kimérése, vízmelegítés, a folyamatosan használt konyhai eszközök tisztítása (mosogatás), az étkezésekhez a táborozók összekolompolása, majd az adagok kiosztása (mindenkinek jusson!), és még sorolhatnánk… Fontos, hogy amellett, hogy a táborlakókat minden étkezésre pontosan elkészülő, egészséges és elegendő táplálék várja, a konyha szakmai programon résztvevők gazdagodjanak „konyhaművészeti” és táplálkozástani ismeretekkel is. Azaz mondjuk el nekik, hogy miért olyat és miért úgy főzünk, ahogy. Az ételek készítése közben térjünk ki arra, hogy milyen tényezőkre kell ügyelni az egész-ség tartós megőrzése érdekében (pl. növényi rostok szükségessége a belek stimulálására, a táplálkozási ritmus, nehéz ételek után a testmozgás és a fürdőzés elkerülése). A gyermekek

I. rész

4. fejezet

20. oldal

életkorának és érdeklődési szintjének figyelembevételével ejtsünk szót a fehérjékről, szénhidrátokról, zsírokról, ásványi anyagokról és vitaminokról; mindezeket járja át az az érzés, hogy az egészség több mint ezen alkotóelemek számtani összessége. A tábor szemléletének megfelelően mindenképpen ejtsünk szót a természetben vadon növő jellegzetes gyógy- és fűszernövényekről, különös hangsúlyt helyezve azokra, amelyek a táborhely környékén is megtalálhatóak. Amennyiben a gyermekek szabad kapacitása engedi, vagy esetleg valamilyen más szakmai program során erre a szaki lehetőséget ad, terepi munkaként gyűjtessünk is a táborozókkal ezekből a növényekből. Mondjuk el jellegzetes ismertetőjegyeiket, illetve a konyhai felhasználásuk lehetséges módjait (fűszer, tea, stb), és ezeket a gyakorlatban is alkalmazzuk. Természetesen külön hangsúlyozzuk, hogy védett természeti területen mindenfajta növény gyűjtése szigorúan tilos! Szintén a résztvevők életkorának, érdeklődésének és az aznapi konyhai teendők számának függvényében beszélhetünk az egészségre káros, akár szenvedélybetegséget előidéző anyagokról (alkohol, nikotin, drogok); a függőség alapvető természetéről (pl. a koffeinhez, a csokoládéhoz, a cukorhoz, vagy rossz szokásokhoz, mint a körömrágáshoz hasonlítva), valamint a felismerés és a változtatás lépéseiről, illetve a helytelen táplálkozáshoz/fogyasztáshoz kapcsolódó betegségekről (pl. tüdőrák, tüdőtágulás, elhízottság, anorexia, cukorbetegség). Tapasztalataink szerint ez a szakmai program veszi leginkább igénybe a táborozók fizikai és szellemi erejét, kitartását, lelkesedését. Ezért nagyon fontos, hogy a konyhai személyzet és a családfő előre egyeztessen a család életkoráról, esetleges gyenge pontjairól, illetve az elvárt feladatokról – ez utóbbiakat megfelelően lelkesítő körítéssel a családfő előre tolmácsolja a gyermekek felé! Lehetőség szerint a főbb munkafolyamatok befejezése után biztosítsunk kis szüneteket, pihenőidőket a gyermekeknek – de be kell látnunk, hogy bár az elméleti ismeretanyag menynyisége igazodhat a táborozók fáradtsági szintjéhez, a napi étkezésekre mindenképp el kell készülni időben és elegendő mennyiségben az ételeknek!

6. alfejezet: Madarászat A mi programunk során nem annyira gyakorlati, mint élményszerű tapasztalatszerzésre nyílik lehetőség. Ami annyit tesz, hogy nyakunkba vesszük a környéket, illetve a távcsövet, és lehetőleg minél több élőhelytípust felkeresve – legutóbb tó-, illetve patakpart, kaszáló és zárt erdők kínálkoztak – bizakodunk abban, hogy eközben minél több madarat észlelünk. Hogy ne teljen addig sem hiába az idő, a legkülönfélébb megközelítésekben próbáljuk felkelteni az érdeklődést a bolygónkon mintegy 9 ezer fajt számláló madárvilág iránt. Gyakorlatilag az egész nap során ezt a célt szolgáljuk. Kezdődik reggel azzal, hogy – még a táborhelyen – mindenkit külön-külön megkérdezünk, mi a kedvenc madara, és főleg, miért. Innentől érdekes átalakulás tanúi lehetünk. Hiszen

I. rész

4. fejezet

21. oldal

arra a napra adott személy adott madárrá változik – így nem is a nevén, hanem a madárén szólítjuk –, ami egyfelől nekünk némi agytorna, másrészt alkalmat kínál, hogy menet közben minél több érdekességet áruljunk el a kiválasztott fajról. Aztán annak függvényében, hogy milyen madarakhoz lett szerencsénk, szó esik még azok hangjáról, „hasznáról és káráról” – Herman Ottó száz éve még ilyen ismérvek szerint készítette korszakalkotó könyvét, a tulajdonképpeni első magyar madárhatározót –, ami mai nyelven inkább úgy hangzik: az ember formálta természetben betöltött szerepükről. Ha már Herman Ottót említjük, a honi madarászat, egyáltalán, az ornitológia nevű tudományág történetéből is felelevenítünk egy-két érdekes mozzanatot, a madarak régies elnevezésétől a madárgyűrűzés kialakulásán és rendszerén át az újabban ezt helyettesítő rádiós nyomkövetésig. Természetesen külön megemlékezünk az ország legrégibb és legnagyobb civil szervezetének számító Magyar Madártani Egyesület munkájáról is. Ennek kapcsán hallanak a gyermekek az adatgyűjtéshez szükséges terepnaplók és határozókönyvek használatáról, valamint bepillantást nyerhetnek a magunkkal hurcolt kisebb-nagyobb távcsövek működésébe, illetve magukba a távcsövekbe. Az utunk során érintett élőhelytípusok kapcsán szóba kerülnek azok jellemző madarai, egy külön félórát szentelünk a madárvonulás csodájának, illetve téli madárvendégeinknek – praktikus tanácsokkal látva el „fiókáinkat” az etetés, odúkészítés mikéntjéről –, és külön kitérünk az Év Madarára. A pihenők mindemellett játékokra is alkalmat adnak – mondani sem kell, nálunk ilyenkor is a szárnyakkal megáldott kétlábúak a főszereplők! A madarakat magukban rejtő filmcímek és szólásmondások épp úgy feladványok lehetnek – a fenti egyesület által rendelkezésünkre bocsátott apró ajándéktárgyakért, könyvjelzőkért és matricákért cserébe –, mint ahogy alkalomadtán madarakkal kapcsolatos viccek sülnek el, és ha már úgyis madarat lehet velünk fogatni, természetesen az elhangzó énekek is az ég madarairól szólnak. Hogy ne legyen mégsem ilyen egyoldalú aznapi tevékenységünk, az útba eső növényeket is nevükön nevezzük – különös tekintettel a madárnevet magukban rejtőkre! –, esetleges gyógyító hatásaikra is kitérünk. A táborba visszatérve pedig terítékre kerülnek az út közben talált, illetve otthonról hozott, „válogatott” tollak, zárásként pedig listát készítünk az aznap látott és/vagy hallott madárfajokról. Ahogy a táborhely közvetlen környékének madarait is lajstromba szedjük ottlétünk során.

7. alfejezet: Néprajz, kézimunka A néprajz program egy rég letűnt sajátos korba kalauzolja el a táborozókat, ahol a nép évszázadokkal korábban kialakult szemlélet szerint élte jellegzetes életét. Ez a mára szinte feledésbe merült életforma szoros kapcsolatban állt a természettel; a mindennapok

I. rész

4. fejezet

22. oldal

tevékenysége a természet adta körülményekhez igazodott. A ma esetleg fáradságosnak tűnő életvitel a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó szokásokat követte. Különösen nehéz, szigorú világ volt ez, amelyben keményen dolgoztak és minimális kényelemben éltek. Gondolunk itt például a pákászoktól kedve, a sóvágókon át, a vákáncsosok nehéz fizikai munkájára. Ugyanakkor teljes életet élő hagyománykörük volt. Az élet egészét áthatotta a hagyomány és szokásrend. A program nem rekonstruálni szeretné a régmúltat, csupán némi ízelítőt adni a tábor résztvevőinek az emberek egykori küzdelmes, de maguk számára fontos és megbecsült munkájáról, nehéz és küzdelmes életéről. Azzal, hogy a gyerekek betekintést nyernek eleink életébe, könnyebben el tudják helyezni magukat a világban. A foglalkozás egyik fő pedagógiai célkitűzése, hogy a résztvevők játékosan megismerkedjenek saját kultúrájukkal, ezáltal természetes magyarságtudat alakuljon ki bennük. Ez az a program, ami mindenképp több előzetes terepszemlét igényel a táborhelyhez közel eső településre. Fontos, hogy jó kapcsolatot alakítsunk ki a helyiekkel, mielőtt gyerekeket vinnénk hozzájuk. Legtöbb esetben érdemes a helyi polgármesterrel, esetleg a lelkésszel felvenni a kapcsolatot, és rajtuk keresztül megszerezni a szükséges belépőjegyeket, vagy akár díjmentes belépésre jogosító engedélyeket a lehetséges helyszínekre (pl. tájház, templom, kultúrház, stb). Általában nagyon lelkesnek és segítőkésznek bizonyulnak. Ehhez kapcsolódik, hogy nagy hangsúlyt kell fektetni arra még a program elején, hogy tisztázzuk a gyermekekkel, hogy a helyiek rendkívül sokat segítettek nekünk a program megvalósulásában, és ennek megfelelő tisztelettel legyenek irántuk. Ez sokszor talán magától értetődő, de jobb tisztázni még a program elején. Nagyon fontos, hogy élményszerűen, kreatív játékokon keresztül próbáljuk meg átadni az adott térség kultúrájának jellemzőit, ne csupán egy száraz előadás formájában. Ehhez kapcsolódik, hogy a gyermekeknek mindig hagyjunk elegendő időt az egyes helyszínek önálló felfedezésére. Elkerülendő, hogy a helyszínre érkezve azonnal adatokkal lássuk el őket. Időt kell hagyni nekik arra is, hogy önálló következtetéseket vonjanak le, és aztán kérdéseket formáljanak a témával kapcsolatban. Ezzel ők is jobban magukénak érzik az információt, amit utána kapnak. Gyakran problémát jelenthet, hogy a program helyszíne nem elég „élő” a gyermekeknek, mivel egy romról vagy egy poros tájházról van szó. Nagy kihívás a program vezetőjének ezeket élővé és érdekessé tenni, de nem lehetetlen, hiszen egy bevezető beszélgetéssel, jól célzott kérdésekkel már fogékonyabbak lesznek a további ismertetésre. A Néprajz program szerves részét képezi a kézimunka foglalkozás is, hiszen remekül átvezethető, integrálható abba.

I. rész

4. fejezet

23. oldal

A kézimunka program során a csapat egésze hoz létre egy produktumot, aminek készítése során mindenki kiveszi a részét a folyamatokból. A csoport különböző képességű gyermekei számára (fejlődési szint, egyéni tulajdonság) a program vezetője differenciálva támaszt követelményeket. A gyermek egész személyiségének fejlődését elősegítik az olyan követelmények, amelyek az ő képességeihez igazodnak, ezért a program vezetőjének felelőssége felismerni, hogy melyik gyerek mire alkalmas. Az erőfeszítéssel elért eredményt, még ha nagyon kezdetleges is, ugyanúgy értékelnidicsérni kell, mint a jobb képességűek munkáját. A megerősítésnek nagy szerepe van. A táborozó számára az ábrázolás játék, amit mindig örömmel végez. Az ábrázolás érdekes témáival a gyermek figyelme fejleszthető. Élmények hatására érdeklődésük szélesedik, sikerélmények hatására ábrázolóképességük fejlődik. Az ábrázolótevékenység vagy kézimunka foglalkozás alapja a tárgyakról szerzett sokoldalú tapasztalat (tapintás, irányok, mozdulatokkal való utánzás, megfigyelés, anyagok és eszközök tulajdonságainak megismerése: puha, alakítható, sima, színes, ragad, görbe, szabályos, szakad, stb). A program során sokféle anyaggal dolgozunk, ami külön élmény a gyerekek számára (pl. gyapjú, fa, pamut, növényi részek). A foglalkozás célja, hogy felkeltse a gyermekekben a ceruzával, a festékkel és más anyagokkal, eszközökkel való tevékenység vágyát, az ezek iránti lelkesedést, hogy ezáltal juttassa őket az ábrázolás élményéhez. Keltse fel bennük az érdeklődést, rácsodálkozást, díszítőkedvet és -készségét, az alkotás örömeit, fejlessze emlékezetüket és a természet utáni ábrázolást; alakítsanak ki forma- és színképzeteket. A feladatok sikeres teljesítése hozzájárul a gyermekek látási, tapintási, mozgási érzékelésének összerendeződéséhez, a vizuális élmények átéléséhez. Gazdagodnak képzeteik, fejlődik képzelőerejük. Fontos megjegyezni, hogy tapasztalataink szerint a természetes, nomád környezet inspiráló hatással van a gyermekekre ilyen szempontból, olyannyira, hogy többször a szabadidő során is igényük van különböző kézműves tevékenységek végzésére.

8. alfejezet: Túlélés a természetben A túlélés a természetben szakmai nap elnevezése esetleg megtévesztő lehet, hiszen a program témája nem egyszerűen egy fiktív, a vadonban bekövetkező nem várt eseményre, esetleg balesetre koncentrál. A foglalkozás célja alapvetően az, hogy a mindennapi életben is hasznosítható, praktikus, reális, életkoruknak megfelelő ismeretekkel ruházza fel a résztvevőket, a természetjárás és az ezen belül felmerülő esetleges szükséghelyzetek terén.

I. rész

4. fejezet

24. oldal

A tábor résztvevőinek életkora miatt (10-14 év) elsősorban érzelmileg próbáljuk a gyerekeket a természetben való mozgásra, tartózkodásra csábítani. Hiszen aki „nem jön ki”, annak nincs szüksége az ottani túlélésre sem. Az érzelmi „csábítás” tulajdonképpen olyan élményközpontú tevékenységeket jelent, melyeket csak a helyszínen, az adott csoportok összetételét megismerve lehet testre szabni. Ezek az élmények lehetnek intellektuálisak, sportorientáltak, játékosak, esztétikaiak. Természetesen ezek nem tisztán, hanem keveredve jelennek meg a programban, hiszen a csoportok vegyesek, de az egyes családok családfőivel történő előzetes egyeztetés alapján lehet ezeket megfelelően súlyozni. Intellektualitás: elsősorban az erre a korra jellemző értelmi nyitottságra alapoz, sok kérdéssel és válasszal a növényzettől az állatvilágig, az időjárástól az erdőben található ehető növényekig, a tűzgyújtástól a menedékhely-készítésig, az esetleges technikai felszerelésektől a térképolvasásig. Sport: ha a csapat összetétele fizikailag homogén; esetleg idősebb, jobb állóképességű gyerekekből tevődik össze és az erre vonatkozó igény is felmerül, akkor hosszabb túrák megvalósítása is lehetségessé válik. Velük akár távolabbi helyekre is el lehet jutni, és ha már kellően elfáradtak, akkor lehet adagolni az információkat. Játék: ez megvalósulhat előre elkészített térképekkel történő tájékozódási játék keretében, ahol kettesével vagy akár közösen keresünk meg kijelölt pontokat. De lehet, hogy a túrába illesztünk olyan részeket (meredek löszfal, ágas-bogas mászható fa, szikla, patak) ami számtalan lehetőséget biztosít különböző játékokra. Esztétikum: olyan helyek felkeresése, aminek a látványa a gyerekeket „szájtátásra” készteti. Például csodálatos kilátás egy hegytetőről, vagy egy óriási fa az erdőben, esetleg pirkadat, napfelkelte megtekintése, stb. Ez is a bevezetőben megfogalmazott élményközpontú megközelítését szolgálja a programnak, melyen keresztül a résztvevőkhöz közel kerül a természet és szívesen térnek majd oda vissza egy esetleges következő alkalommal. A program általános szakmai tartalma: 

A térkép: o Szintvonalas domborzatábrázolás és ennek összevetése a valós tereppel (pl. magas dombtetőről körbetekintve) o Térképi méretarány, távolságmérés a térképen és a valóságban o Alapvető térképjelek ismerete tájékozódási alapfogalmak o A tájoló használata (min. 2 főre 1 tájoló) o A térkép tájolása o Helymeghatározás tájoló és térkép segítségével, sok gyakorlati feladattal

I. rész

4. fejezet

25. oldal

o Természetben található jelekkel való tájékozódás (mohos fatörzs, hangyaboly, évgyűrűk, csillagképek). 

Időjárási jelenségek megfigyelése: o Átlagos nyári napon látható időjárási jelenségek közös észlelése, a létrehozó okok áttekintése (felhőképződés, hajnali harmat, csapadékképződés, légáramlatok) o Előrejelző módszerek o Csapadékmérés, a hőmérséklet légnedvességmérő összeállítása

napi

mérése,

egyszerű

hajszálas

o Népi időjárási megfigyelések (pl. alacsonyan szálló fecskék, barlangból kijövő medve, Medárd-napi eső) 

Az útközben előforduló, különböző célokra hasznosítható természeti erőforrások megismerése: o Ehető és mérgező növények, gombák o Tűzcsiholás módszerei o Optimális menedékhelyek



Elsősegélynyújtás alapjai: o Beteg állapotának felmérése o Újraélesztési technikák o Hordágykészítés o A beteg ellátásának praktikái

9. alfejezet: Magasabb szintű, „Higher Level” (HL) programok Az első néhány TERMIK Tábor után olyan visszajelzéseket kaptunk, hogy a táborozók jelentős része igényelne a minden évben nagyjából azonos, 6 órás szakmai programoknál rövidebb, de magasabb szintű, az adott témát részletesebben kifejtő foglalkozást. Ugyanakkor a szervezők közül is többen jelezték, szívesen „belekóstolnának” a szakmai programokba, de ezt a délelőtti időpont – saját elfoglaltságaik miatt – nem teszi lehetővé. Ennek következményeként a 2011-es tábortól kezdve, a tábor során összesen két alkalommal, délután is szervezünk – lehetőleg évente változó – szakmai programokat. Ez a két alkalom nem vesz el túl sokat a délutáni játékok idejéből, és a gyermekeket sem terheli le túlzottan. Ugyanakkor több lehetőséget is nyújt az érdeklődő, játékokra kevésbé vágyó gyermekeknek a szakmai programokhoz a délutáni játékoknál jobban kötődő, azoknál valamivel magasabb szintű, ám mégis szabadabb, kötetlenebb programon való részvételhez.

I. rész

4. fejezet

26. oldal

A HL programok témája kapcsolódik az SzMSz I. részében kifejtett valamelyik szakmai-pedagógiai célkitűzésünkhöz, esetleg – de nem szükségszerűen – a hét alapprogram valamelyikéhez vagy a tábor környékének nevezetességeihez, de akár lehet egy kicsit elvontabb is. A témák kiválasztása, a foglalkozások megszervezése alapvetően a „HL-team” feladata. Őket a CoreTeam1 jelöli ki, legkésőbb december 1-ig. Itt is ugyanazok az irányelvek érvényesek, mint a normál szakmai programoknál, azaz lehetőség szerint a táborozók közvetlen vizsgálatokkal, játékosan, élményszerűen teremtsenek kapcsolatot a természettel, de itt már több lexikális ismeret átadható, leszűkített témában. Sőt, az adott téma függvényében ez a program lehet akár egy interaktív előadás is, de mindenképp fektessen hangsúlyt a gyakorlati környezet- és természetvédelemre! A HL foglalkozás mindig mutassa be az adott területen belül, hogy a táborozó önmaga mit tehet ennek érdekében: akár a táborban, akár az év többi részén. Célszerű egy, a helyhez kötődő tárgykört választani, és helyi, de legalábbis a témában kimondottan jártas, azt jól ismerő szakembert megbízni a foglalkozás vezetésével. Fontos, hogy az elméleti-lexikális témák mellett kisebb hangsúllyal bár, de mindig legyen lehetőség a tábor profiljába illeszkedő (!), fizikai HL tevékenység választására is (pl. tájfutás). Ebben az esetben is kerüljön kiemelésre ugyanakkor, a tevékenység természetbarát végzésének fontossága (pl. ne szervezzünk tájfutást fokozottan védett területre, a jelöléseket szedjük le magunk után, halkan kiránduljunk, ne szemeteljünk, stb). A „HL-team” által benyújtott tervezetet (aminek határideje március 1.) a CoreTeam hagyja jóvá. A tervezetnek tartalmaznia kell a foglalkozás címét, rövid leírását/bemutatását, levezetője nevét, az esetleges felmerülő költségeket (pl. a szükséges anyag- és eszközköltség, külső meghívott tiszteletdíja, útiköltsége). A tervezésnél figyelembe kell venni az előző tábor végén a táborozók által leadott véleményeket, javaslatokat, valamint az adott év költségvetésének kereteit. A programok időtartama kb. 2-2,5 óra. Lehetőség szerint igyekszünk párhuzamosan két különböző témájú emelt szintű foglalkozást tartani. A részvétel fakultatív, azzal a megkötéssel, hogy valamelyiken minden táborozónak kötelező részt venni, illetve ha mégsem keltené föl egyik téma sem az érdeklődését, akkor a DSK által szervezett játékok nyújtanak erre az időre alternatívát. A tábor során az egyes programokra való jelentkezés lebonyolítása a táborvezető(k) feladata. Mielőtt erre sor kerülne, a HL csapat röviden ismerteti a HL programok közös jellemzőit, illetve bemutatja az egyes programok sajátosságait (lehetőség szerint az adott program leendő vezetőjének közreműködésével), hogy a résztvevők számára megkönnyítsék a

1

A tábor előkészítésének operatív döntéshozó szerve, bővebben lásd a II. rész „Szervezeti felépítés, döntési mechanizmusok, jogkörök” c. fejezetének 2. alfejezetében (34. oldal)

I. rész

4. fejezet

27. oldal

választást. Fontos, hogy a programon részt venni kívánókkal előre közöljük, hogy a jelentkezésük nem garantálja, hogy az adott programon valóban részt is tudnak venni. A program szakmai vezetőjének a programtervezet benyújtásakor meg kell jelölni a résztvevők minimális és maximális számát, mely mellett a programot meg tudja tartani. A táborvezetők (a HL programokat megelőző napon, ebéd után) a jelentkeztetésnél felírják, hogy melyik gyerek milyen programra szeretne menni (lehetőség van mindkét programot megjelölni, amennyiben a táborozónak mindegy, hogy melyik foglalkozáson vesz részt). A kialakult lista és az előre meghatározott keretszámok alapján döntik el, ki melyik programon vesz részt. Amennyiben egy adott programra túljelentkezés van, és a „mindegy” táborozók átsorolásával sem lehet levinni a létszámot elfogadható szintre, úgy a táborvezetők önkényesen dönthetnek, hogy mely táborozókat sorolják át a másik programra. Ennek a döntésnek elsősorban azt kell figyelembe vennie, hogy a táborozók milyen baráti társasággal szeretnének a foglalkozáson részt venni, továbbá hogy szakmai tudásuk, érdeklődésük mennyiben felel meg a leendő program szintjének. A végleges listát a programvezető még a foglalkozást megelőző este kapja meg, hogy legyen ideje az adott létszámra optimalizálnia programját.

I. rész

4. fejezet

28. oldal

5. fejezet: Pedagógiai Credo: Vajon mennyi valós pedagógiai hatása van egy „csupán” 10 napos tábornak? - fontos, hogy ezt a kérdést még itt, a Pedagógiai Credo elején tisztázzuk. Meggyőződésünk, hogy a TERMIK Tábor több, mint pusztán egy 10 napos program. Nagyon fontos, hogy a tábor alatt a résztvevők egy olyan közösségbe kerülnek, amely a jelen fejezetben megfogalmazott célokat folyamatosan, egész évben, a szigorúan vett tábori kereteken kívül is képviseli. Ezek megjelenésre kerülnek az évközi TERMIK-es programokon, a tábortalálkozótól kezdve a téli kirándulásig éppúgy, mint a táborban valójában barátokká váló táborozók-segítők-szervezők informális találkozóin. Nyilvánvalóan ezek mellett sem érhetünk az iskolai nevelés és az otthoni környezet személyiségformáló hatásának nyomába, de mégis megpróbálunk a magunk eszközeivel és lehetőségeivel olyan ambiciózus, de reális célokat megfogalmazni, amelyeket táborunk programjaival, belső működésével, hangulatával és a szervezők hozzáállásával meg tudunk valósítani. A TERMIK Táborban alkalmazott pedagógiai módszerekkel a táborozó fiatalokat úgy kívánjuk nevelni és tanítani, hogy a társadalom más tagjaival együtt szabad közösséget legyenek képesek alkotni, megfelelve a kor kérdéseinek, kihívásainak. A táborozókat – a Waldorf-pedagógia hasonló törekvéseivel összhangban – szabadságra és önálló felelősségtudatra „iskolázzuk”, vagyis olyan autonóm individuumok kialakulását támogatjuk, akik szabadságukkal felelősen képesek bánni és szociálisan érzékenyek. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a gyermekekben alapvetően meglévő, környezetük és a világ iránti nyitottságot ápoljuk és megőrizzük. A gyermeket – a fejlődő embert – testi-lelki-szellemi egységnek tekintjük, ezért nem elegendő a tábor folyamán a „fejet” megszólítani, a gondolati élet mellett az akarati és érzelmi valót, valamint a fizikai oldalt is figyelembe kell vennünk. Így a gyermek fizikai, akarati-érzelmi és gondolati élete egymással harmóniában fejlődik. Az egészség ebben az értelemben olyan dinamikus egyensúlyt jelent, mely harmonizálja a gyermeken belüli erőket, és kiegyensúlyozza az egyén másokhoz és a világhoz való viszonyát. A tábor során arra törekszünk, hogy minden egyes gyermekben a lehető legteljesebb mértékben bontakoztassuk ki a benne rejlő lehetőségeket. A táborban résztvevő – 10-14 éves – gyermekek életkori jellemzőjének tekintjük, hogy intellektuális fejlődésüket az alapvető tanulási készségek elsajátítása és az emlékezet fejlődése mozdítja elő, méghozzá úgy, hogy erősen kötődnek a gyakorlati élethez. Ebben az időszakban mindenfajta tanulás a gyermek érzéseit igyekszik megszólítani annak érdekében, hogy a gyermek azonosulni tudjon azzal, amit tanul.

I. rész

5. fejezet

29. oldal

A képzelőerő és a képekben való ábrázolás játssza a legfontosabb szerepet abban, hogy a tanulás személyes belső tapasztalattá váljék. Táborunkban a szakmai programokhoz kapcsolódó és azoktól független játékokkal, művészeti foglalkozásokkal, mesékkel és történetekkel, valamint a zene segítségével ragadhatjuk meg leginkább a gyermek érzéseit. Tehát a TERMIK Táborban a gyakorlati készségek fejlesztése minimum azonos súlyú a közismereti „lexikális” képzéssel. Ezen felül a rajz, ének, kézműves és egyéb művészeti-kreatív tevékenységek is ugyanúgy részei a tábor menetének, mint a hagyományos értelemben vett szakmai programok. A személyiség formálódásában fontos szerep jut az egészséges életmód kialakításának. Ezért van szükség a mindennapi mozgásra is. A délutáni játékok túlnyomórészt aktív, mozgással, többször futással járó elemekből állnak, egyes délelőtti szakmai programok során komoly túrákat tesznek a résztvevők, a reggeli friss ébredést és a nap feladataira való ráhangolódást pedig – fakultatív – reggeli torna segíti. Természetesen itt is nagy szerep hárul a táboroztatókra. Ezen területen is a szakmai vezetők, családfők és segítők által nyújtott jó példát tartjuk a leghatékonyabb tanulási formának. Fontos eleme a személyiségfejlesztésnek a diákok önművelése, önkifejezése, önmaguk megtalálása – akár a közösségen belül. Ezt segítik az önálló kutatást igénylő munkák, de erre ad lehetőséget minden családnak a dráma szakmai program, valamint a kézműves és egyéb kreatív foglalkozások is. Különleges helye van ezen belül is a családépítő foglalkozásoknak: a szituációs játékok, a színdarabok szerep-megvalósításai segítik a táborozók önkifejezését. Az önálló munka legegységesebb megvalósulási formája a „Tábor menete”című fejezetben (III. rész, 1. fejezet) részletezett Kutatónap, mely szintén összetett: gyakorlati, szakmai és művészeti-kreatív formája mellett fontos része az előadás. A fentieknek megfelelően figyelembe vesszük, hogy a gyermekek egészséges fejlődéséhez biztosítani kell a tevékenységek különböző, kellőképp változatos formáit; ugyanakkor mindenképp törekedni kell arra, hogy minden napnak meglegyen a megszokott, stabil ritmusa. Táborunk alapvető feladata, hogy a résztvevőket hozzásegítsük saját ítélő- és felfogóképességük használatához; „képességeket ébresszünk fel és ne meggyőződéseket közvetítsünk” [Rudolf Steiner]. Célunk, hogy saját nézőpontot, önálló szemléletet alakítsanak ki. Ennek értelmében az önálló véleménynyilvánításnak van tere a szakmai és egyéb programokon egyaránt. Ugyanakkor az önálló ítélőképesség és a saját jogok ismerete járjon felelősségtudattal, amely kiterjed másokra és saját magukra is. Fontosnak tartjuk minden résztvevő véleményét, a felmerülő problémák esetén az együttműködést. Egy-egy család és egy-egy táborozó is fordulhat családfőjéhez, a táborvezetőhöz vagy az esti szervezői megbeszélések alkalmával a komplett szervezőcsapathoz is ügyüknek/ügyének megvitatása érdekében.

I. rész

5. fejezet

30. oldal

Mivel az emberi fejlődés egyik legfontosabb tényezője a szociális szerepek elsajátítása, táborunk sem koncentrálhat csupán az egyénre. A gyermekek együtt, de egymástól is tanulnak. Annál, ha egyedül tanulnak, sokkal hasznosabb és hatékonyabb, ha megosztják tapasztalataikat társaikkal. Ennélfogva külön hangsúlyt fektetünk arra, hogy a kooperatív tanulásszervezési technikák alapvetéseit szem előtt tartva a családok ne homogén, hanem különböző helyről/iskolából érkező, lehetőleg különböző életkorú és képességű gyermekekből tevődjenek össze. Minden foglalkozásnak, tábori folyamatnak egyensúlyban kell tartania a különböző tanulási formákat: az egyéni szakmai és művészeti munka mellett azonos súllyal jelenjen meg a szociális interakció is – pl. a beszélgetéseken, egymás meghallgatásán és csoportmunkán keresztül. Ezen elemek mindegyike rendkívül lényeges, megoszlásuk pedig az adott helyzet függvénye. A táborunkban is alkalmazott tapasztalati tanulás lényege pontosan az, hogy akkor vésődik be leginkább a memóriába a szakmai ismeret (is), ha gyakorlaton keresztül érkezik az információ. A szociális képességek fejlesztése kiemelt céljaink közé tartozik. Ez a terület nem önálló program, hanem a tábor életében számtalan területen megnyilvánuló módszer, megközelítés, közösségi hozzáállás, családfői jelenlét és konfliktuskezelés hatékony, megoldás-orientált formájában van jelen. A szocializációt meghatározza az a közösség, amelyben a gyermek él. A tábor során a kisebb csapatokban, családokban a szakmai és szabadidős tevékenységek alatt a közösség egyre jobban összekovácsolódik, az eleinte tapasztalható nehézségek után a tábor végére összetartó, egymást segítő csapattá válnak. Ha a gyermekek jó közösségben vannak, az később fontos útravaló lesz a társadalomba való beilleszkedésükben is. Ezzel összefüggésben fontosnak tartjuk, hogy táborozóink nyitottak legyenek, fejlődjenek szociális képességeik, megismerjék az egyetemes emberi kultúra eredményeit, népünk kulturális és természeti örökségét, s ahogy az pedagógiai céljaink között szerepelt, kiemelt hely jut az érzelmi intelligencia fejlesztésének is. A fejlődésnek bizonyos értelemben ellenállásra van szüksége. Ennek hiányában fejlődésünk nem lehetne egyéni és irányítható, lelki értelemben passzívvá válnánk. Ha azonban az egyén ellenállásba ütközik, ez arra ösztönzi, hogy kinyilvánítsa jogait, felébredjen, tudatossá váljon – egy szóval: fejlődjön. Táborunk egyik legfontosabb feladata ennélfogva az, hogy olyan kihívásokkal szembesítse a résztvevőket, amely az adott időszakban a legmegfelelőbb, és leküzdésükkel hozzásegítsük őket testi-lelki fejlődésükhöz. Természetesen fontos feladatunk az is, hogy ehhez olyan támogató hátteret biztosítsunk, mely egyrészt biztonságot nyújt a gyermekeknek, másrészt új képességek kifejlesztését teszi lehetővé számukra. A TERMIK Tábor működésének jellemvonása a táborozók és családfőik (valamint alapvetően az összes szervező) közötti emberi, a másikat partnerként kezelő kapcsolat. A tábori

I. rész

5. fejezet

31. oldal

családfő az a személy, aki a gyermek számára az otthoni szülőket hivatott pótolni. A tábor napjai során minden reggel együtt kezdenek, majd együtt haladnak végig az ismeretszerzés és közösségépítés különböző fokain. A szakmai programok során a gyermekek a szakikkal dolgoznak együtt, akik saját tudományterületük jó ismerői, az információk átadásának felkészült és elhivatott szakemberei. Különösen fontos, hogy a táborozók, segítők és szervezők között ne alakuljon ki túlhierarchizált, alá-fölé rendeltségi kapcsolat. Azonban szükséges, hogy a szervezőcsapat tagjai – példamutató hozzáállásuk, magatartásuk segítségével – a táborozók körében bizonyos mértékű tiszteletet vívjanak ki, és ezáltal valóban segíteni tudják a programok megvalósulását, a gyermekek „terelgetését”. Meggyőződésünk szerint a nevelő munkájára visszahatnak a tanítványok, vagyis a táborozók által fejlődhetnek (fejlődjenek!) a szervezők is. Fontosnak tartjuk kijelenteni, hogy táborunk világnézetileg semleges, vagyis minden táborlakónknak, velünk dolgozónak – a tábori programok ritmusának keretein belül és a többiek nyugalmának biztosítása mellett – joga és lehetősége van a saját vallása, hite szerinti kötelezettségeinek eleget tenni, de mi magunk nem szervezünk sem vallási, sem spirituális programokat, mivel ez nem része táborunk vállalásainak. Összefoglalva: Helyüket jól megálló, a konfliktusokat kezelni tudó, alkotó, nagy teljesítményre képes személyiségeket szeretnénk nevelni, és ehhez fontosnak tartjuk a kiegyensúlyozott, derűs, fantáziagazdag belső megteremtését, melynek egyaránt eszköze a gyermekek fejlődésének megfelelő, gyakorlat- és élménycentrikus szakmai oktatás és a művészeti alkotó tevékenység. Az a célunk, hogy a több éven keresztül velünk táborozó gyermekek kreatív, a problémákra érzékeny és azokat jól megoldani képes fiatalokként kerüljenek ki a TERMIK Táborból. Mindezek mellett pedig sajátítsák el azt az attitűdöt is, hogy fiatalabb társaikra odafigyeljenek, felelősen cselekedjenek irányukban, őket oktassák és támogassák. Legyenek aktív és felelősségteljes állampolgárok, akik társadalmi szolidaritással és összetartással képesek elérni céljaikat, valamint tapasztalataikat át tudják – és akarják! – adni a fiatalabb generációknak. A fenti célokhoz illeszkedik, hogy bár a tábor korhatára 10-14 év, ezért a gyermekek legfeljebb 4 évig tudnak táborozóként velünk tartani, a „kiöregedett” fiatalokat valamilyen módon továbbra is meg kívánjuk tevékenységünkkel szólítani. Ennek legfőbb eleme a 2009-es táborban bevezetett segítői szerepkör. A segítők által a tábor számára biztosított gyakorlati tevékenység mellett természetesen az ő esetükben külön is megfogalmaztunk olyan pedagógiai célokat, amelyekkel a TERMIK Tábor segíteni kívánja gondolkodásmódjuk, kultúrájuk és személyiségük fejlődését azzal a kitétellel, hogy a fentebb a táborozókra vonatkozó, de a segítők sajátos életkora, elfoglaltságai és tábori feladata mellett értelmezhető célokat az ő esetükben is fenntartjuk.

I. rész

5. fejezet

32. oldal

A segítői szerepbe kerülők életkora 14-18 év. Ez az a kor, amikor a fogalmak világa kezd jelentéssel megtelni a fiatalok számára, és rendkívül élessé válik kritikai érzékük, mellyel elsősorban az eddigi kereteket, különösen a szabályokat veszik górcső alá. Ezt az érzelmekkel is telített kritikai hajlamot az ellensúlyozza, hogy ezzel egy időben nagyobb szerepet kap életükben a racionalitás, felülkerekedik „Én”-jük gondolkodó része. Táborunkkal is segíteni kívánjuk a független ítéletalkotásra és az igazságkeresésre való képességük kifejlődését. A kultúra és természet belső elveit világos, objektív és a fiatalokat inspiráló módon kell feltárni. Noha az önálló kutatásoknak és az önálló feldolgozást igénylő munkáknak már a táborozók esetében is kiemelt szerepe van, a segítőknél még nagyobb hangsúlyt kapnak a tevékenységek analitikus és önmaguk által meghatározott fajtái. A szakmai programok segítői önállóan készülnek a program előre megbeszélt szeletének megtartására (pl. kiselőadás, játék), és a tábor folyamán a foglalkozás levezetésének aktív részeseiként, saját tempójuk és igényeik szerint folyamatosan mind több készséget sajátíthatnak el. A családfői és egyéb szerepkörben segédkezők a fentihez hasonlóan szintén aktív részesei a gyermekek és/vagy a tábori programok terelgetésének. A segítők, ismeret- és tapasztalatszerzésük kicsúcsosodásaként, a tábor végén egy napra szerepet cserélnek mentorukkal, így ők maguk lesznek a szakmai programok vezetői, a családfők, vagy épp a délutáni játékok irányítói. A közös munka során egyre inkább önálló személyiségek alakulnak ki. A cél az, hogy a segítők öntevékenységük révén önmagukra találjanak. Ez egyrészt tükröződik abban, hogy a segítőként tevékenykedők táborbeli szabadsága és önállósága jóval nagyobb, mint a táborozóké, így többször szembesülhetnek olyan helyzettel, amit nekik maguknak kell megoldani. Ennek köszönhetően látják a saját döntésük, munkájuk eredményét – és következményét is. Ezen felül fontosnak tartjuk az önkéntességet, mint pedagógiai eszközt: ennek keretében a segítők (és szervezők) a közös cél – esetünkben a tábor megszervezése – érdekében személyes akaratból végeznek munkát, anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Az önkéntes tevékenység a társadalmi beilleszkedés és integráció egyik eszköze. Hozzájárul egy összetartó társadalom kialakulásához, a bizalom és szolidaritás kialakításával, illetve a társadalmi tőke megteremtésével. A tábori önkéntes tevékenységnek köszönhetően a fiatalok gyakorlatot szereznek a vezetés, kommunikáció és szervezés területén is, kiszélesítik ismeretségi körüket; ez pedig később nagy segítségükre lehet az élet számos területén! Mindemellett arról is szólnunk kell, hogy a fenti, a 14 év fölöttieket bevonó megoldás sem teljesen ideális, hiszen a segítői szerepkört – a tábor gördülékenységét biztosítva és a valós szükségletek alapján – csupán a „kiöregedők” mintegy 40-50%-ának tudjuk felajánlani.

I. rész

5. fejezet

33. oldal

Annak érdekében, hogy a többiek közösségünkben maradását elősegítsük, a különböző évközi programjainkra minden esetben meghívjuk a táborozói korból kinőtt egykori résztvevőket is. Emellett természetesen lehetőséget biztosítunk számukra, hogy bekapcsolódjanak a Magonc Alapítvány egyéb, inkább az ő korosztályuknak szóló tevékenységeibe is. A pedagógiai-oktatási munka eszközei: A szakmai programok tartalmát illusztráló és egyéb foglalkozások vagy szabadidő keretében megvalósuló művészeti alkotásokhoz természetes anyagokból készült, a gyermekek személyiségének fejlődésével harmonizáló eszközöket alkalmazunk. Ennek megfelelően a táborban nem használunk filctollat és szintetikus zsírkrétákat, a rajzolás segédeszköze a vastag, lehetőleg pasztell színeket tartalmazó ceruzakészlet, esetleg viaszkréták. Bár a tábor jellegéből adódóan kerüljük a technikai eszközök túlzott használatát, a kísérleti természettudományos témák megjelenítésében nagy szerepet játszanak a különböző jelenségek bemutatására alkalmas eszközök, melyek megalapozhatják a jelenségek magyarázatának megértését. Ilyen eszköz lehet például a – szociális és szakmai szempontok alapján – kizárólag központilag biztosítható nagyító, távcső és mikroszkóp. Tanulási forrásközpontként egy gazdag könyvtárat kívánunk létrehozni. A táborban zajló szakmai programok és a Kutatónap önálló feladatainak egyik fontos szükséglete a megfelelő mennyiségű és minőségű szakirodalom, kézikönyv. Ezek segítségével a szakmai programokon megfigyeltek (pl. madarak) jobban illusztrálhatók és megismertethetők, méghozzá a gyermekek érdeklődési szintjének megfelelő mértékben. A szakkönyvtár a szervezők és táborozók számára egyaránt hozzáférhető, a könyvek kölcsönözhetők. A szakmai kiadványok mellett könyvtárunk tartalmaz a táborozók számára minőségi módon szórakoztató, táborunk profiljával nem ellentétes könyveket és regényeket is. A tábor menetében fontos szerepet játszó színdarabok bemutatásához a gyermekek kreativitását fejlesztendő nem kívánatos külön jelmeztár létrehozása, de az előadásokhoz a tábor általános felszerelései és a táborhely környékének természeti adottságai természetesen felhasználhatóak.

I. rész

5. fejezet

34. oldal

II. RÉSZ: A TÁBOR ELŐKÉSZÍTÉSE 1. fejezet: Szervezeti felépítés, döntési mechanizmusok, jogkörök Az egymás után következő táborok előkészítése során egyre növekvő szervezőcsapat tagjai többször szembesültek a következő problémával: az alapító tagok és a később csatlakozottak között is – érthető módon – komoly igény alakult ki a döntések meghozatalába és a tisztségek odaítélésébe való beleszólásra, de legalábbis e folyamatok átláthatóvá tételére. A Waldorf pedagógia és közösségi tevékenység eredményeit és nehézségeit gyakorlatilag testközelből végigkövetve egyértelmű, hogy egyáltalán nem könnyű dolog egy önkéntes csoport szervezeti felépítésének meghatározása, hiszen tapasztalataink szerint ennek az eredményes működéshez legalább minimális szinten alá-fölé rendeltségre kell alapulnia. Meg kell találnunk az összhangot a kevésbé hatékony, de a közösség által igényelt „demokratikus”, és az eredménycentrikusabb, hatékonyabb, de részben a döntésekből kirekesztő „vezérelvű” berendezkedés között. A belső szervezői csapat által kidolgozott és jelen szabályzatban rögzített döntési mechanizmusok és a vezetők megválasztásának folyamata során a „több feladat és felelősség elvállalása nagyobb jogkört eredményez” elv érvényesül.

1. alfejezet: Szervezői Csapat a) A tábor szervezői csapatába minden, adott évben aktív státuszú szervező és segítő beletartozik. b) A szervezők és segítők „kiválasztásának” módjáról a „Hogyan lehetek szervező vagy segítő?” című fejezet (II. rész 5. fejezet) vonatkozó pontjai adnak bővebb információt! c) Egy tábor megszervezéséhez minimum három össz-szervezői megbeszélés szükséges. Ezek, optimális esetben: 1) Szeptember: Közgyűlés, tisztségek betöltése, alapvető, széleskörű döntéshozatal 2) Január: Szervezési folyamatok áttekintése, személyi, tárgyi, anyagi kérdések 3) Május: Összefoglalás, konkretizálás, a tábor közvetlen előkészítése

II. rész

1. fejezet

35. oldal

d) A szervezői csapat önmagában nem döntéshozó szerv, még a fenti megbeszélések alkalmával sem. Kivételes alkalom a közgyűlés, melynek alkalmával azonban a vonatkozó részben leírt kérdések ügyében végleges és kötelező érvényű döntéseket hozhat! e) A további szervezői megbeszéléseken a szervezői csoport tagjai kérdezhetik a CT tagjait, beleértve a táborvezetőket, azonban a közvetlen döntéshozatalba beleszólási joguk nincsen. f) A szervezői csapat megbeszéléseinek egy részéről indokolt esetben kizárhatóak a segítők (pl. személyi kérdések eldöntése), erről a táborvezető hoz döntést. A közgyűlés: g) A szervezői csapat – a szavazati joggal rendelkezők számát tekintve – legszéleskörűbb döntéshozó szerve a közgyűlés. h) A közgyűlés ajánlott időpontja minden év szeptember eleje, összehívója az adott év (volt) táborvezetője. i) A közgyűlésen minden valaha volt szervező és segítő részt vehet, azonban szavazati joggal csak az adott és jövő évi tábor szervezői, valamint az adott év segítői rendelkeznek. j) A közgyűlésen a szervezők leadott voksa 1 szavazati egységet, a segítőké 0,5 szavazati egységet jelent. k) A közgyűlés legfőbb feladata az, hogy a fontosabb tisztségek betöltésére jelentkezett aktivisták közül egyszerű többségi szavazás alapján kiválassza a megfelelő személyeket. Ezek a tisztségek általában: táborvezető(k), a belső szervezői csoport (CoreTeam) tagjai a segítő kivételével, a jelentkezési csapat tagjai, illetve az előkészítéshez kapcsolódó részfeladatok felelősei. l) A fenti tisztségekre jelölt bármely aktivista lehet, aki előzőleg tájékozódott a tisztséggel járó kötelességekről és felelősségekről, valamint azokat teljes felelősséggel el is vállalja. m) A megválasztandó jelöltek listáját az adott évi CoreTeam állítja össze és hozza nyilvánosságra. Az egyes feladatkörökre augusztus 31-ig kell leadni a jelentkezéseket, illetve szükség és igény szerint eddig az időpontig a CoreTeam saját hatáskörben is felkérhet jelölteket. n) A közgyűlésen további alapvető döntések is születnek, mely szavazásokon az i) és j) bekezdésben részletezett jogok illetik meg a jelenlévőket. Ilyen előre meghatározott döntési jogkör a tábor helyszínének és időpontjának meghatározása.

II. rész

1. fejezet

36. oldal

o) Ezen kívül a közgyűlés levezetője, azaz az adott évi táborvezető egyéb kérdésekben is ügydöntő szavazást rendelhet el. Ezt megteheti saját hatáskörben, illetve az augusztus 31-ig beérkezett szervezői/segítői indítványok esetében is. p) Mivel a szavazás lezárultával és a képviselők megválasztásával a szervezői csapat nagy részének a döntési mechanizmusokba való beleszólási joga jelentősen korlátozódik, fontos, hogy a közgyűlés tiszta, átlátható és minden szervező és segítő érdekeit, véleményét legmesszemenőbben figyelembe vevő fórum legyen.

2. alfejezet: CoreTeam (CT) a) A közgyűlés lezárultával gyakorlatilag ez a kis létszámú csoport veszi át a döntéshozatal nagy részét, az azzal járó felelősséggel együtt. Ennek oka a hatékonyság és a zökkenőmentes határozatképesség biztosítása, valamint az érdekegyeztetés leegyszerűsítése. b) A fentiekből adódóan a CT-tagok megoszlása lehetőség szerint a következőképp alakul: a. táborvezető(k) b. minimum egy szaki c. minimum egy családfő d. egy segítő (amennyiben Segítői Prefektus megválasztásra kerül) c) A CT tagjainak összlétszáma az egyes személyek túlzott leterhelésének elkerülése, és a hatékonyság biztosítása érdekében mindenképp 5 és 7 fő között kell, hogy legyen. d) A CoreTeam megválasztása után 1 fiú és 1 lány segítői prefektust2 választhat, akik közül felváltva vagy megbeszélés szerint egy fő mindig teljes jogú tagként vesz részt a CT ülésein. A választott segítőt minden (!) olyan jog megilleti, amely a CT többi általános tagjára vonatkozik. e) A CoreTeam legkésőbb adott év december 1-ig kinevezi a magasabb szintű szakmai programok előkészítéséért felelős „HL-team”-et3. f) A CT találkozói ideális esetben legfeljebb kéthavonta megvalósulnak. A megbeszélések alkalmával a tagok megvitatják az aktuális eseményeket (az egyes résztvevők a saját szekciójukra különös figyelmet fordítanak) és döntéseket hoznak. g) Ezek a megbeszélések bármely szervező vagy segítő által szabadon látogathatóak, az így jelenlévő vendégek azonban sem hozzászólási, sem szavazati joggal nem rendelkeznek.

2

A segítői prefektusok feladatait és felelősségeit a III. rész 2. fejezetének 9. alfejezete tartalmazza A HL programok alapelveit és a „HL-team” feladatait az I. rész 4. fejezetének 9. alfejezete tartalmazza 3

II. rész

1. fejezet

37. oldal

h) Amennyiben igény van rá, bármely szervező és segítő tárgyalási joggal is megjelenhet az egyes CT megbeszéléseken, amennyiben ezt a találkozó előtt legalább egy nappal jelzi, és ha ezt nem akadályozza az addig kialakult napirend hossza, jellege. Ebben az esetben a jelenlévő szervező azonnali kérdéseket intézhet a CT-hez, a vita menetébe beleszólási joga van, azonban szavazati joggal nem rendelkezik. i) Szintén mindenkinek lehetősége van kérdéseit, kéréseit, ötleteit szöveges formában, levélben eljuttatni a CoreTeamhez. Amennyiben a levél az aktuális megbeszélés előtt legalább egy héttel megérkezik, a CT köteles a soron következő ülésen a felvetett kérdésekkel érdemben foglalkozni, a megszületett válaszokról, a megbeszéltekről a kérdezőt írásban tájékoztatni. j) A CT ülésein elhangzottakról emlékeztető készül, amely a nyilvánosság és átláthatóság elveinek megfelelően kiküldésre kerül az össz-szervezői levelezőlistára. Így az összes szervező és segítő írott formában értesülhet az aktuális szervezési folyamatokról, döntésekről. k) A CT ülésein továbbá állandó tanácskozási joggal jelen lehet egy ún. konzulens, amennyiben a CT tagjai felkértek ilyen tisztségre valakit vagy elfogadták valaki önkéntes jelentkezését. A konzulens feladata a CT döntések megfigyelése, azok tolmácsolása a többi szervező felé, esetleg új témák, napirendi pontok felvetése. A konzulens azonban nem a CT tagja, szavazati joggal nem rendelkezik. l) A CT minden tagja egyaránt felelős az egyes évközi össz-szervezői megbeszélések napirendjének megállapításáért, nyilvánosságra hozataláért, illetve a megbeszélések megfelelő minőségű levezetéséért. m) Amennyiben valamilyen okból év közben egy CT tag helye megüresedik, helyette a többiek választanak új tagot, tehát nem kell ilyen esetben rendkívüli közgyűlést öszszehívni. n) A CT tagjainak jogköre hivatalosan a táborépítés kezdetéig tart, innentől a táborépítés koordinátorához, majd a gyermekek megérkezésétől a táborvezetőhöz kerül minden, a vonatkozó fejezetben (III. rész 2. fejezet) részletezett döntés meghozatalának joga és felelőssége. A táborépítés koordinátora és a táborvezető igény szerint természetesen informális keretek között kérheti a korábbi CT tagok tanácsát és véleményét az egyes döntések meghozatala előtt. o) A tábor befejezése után az új CT megválasztásáig átmeneti jelleggel ismét ellátja a következő fejezetekben részletezett feladatait: elsősorban a segítők értékelését, a táborhelyszín-javaslatok elbírálását, illetve a Közgyűlés napirendjének összeállítását és ennek összehívását.

II. rész

1. fejezet

38. oldal

3. alfejezet: Táborvezető a) A táborvezető a közgyűlés lezárultával az adott év táborának legmagasabb rangú szervezője és levezetője. Mind a szervezés, mind a lebonyolítás folyamán hivatalos ügyekben közvetlen döntési joga (és kötelessége) van, felel az előkészítési folyamatok összefogásáért. b) Míg az előkészítés során formálisan a CoreTeam tagságon felül nincs hozzárendelve nevesített speciális jogkör, a tábor kezdetétől ez megváltozik. A táborvezető feladatairól és felelősségeiről a III. rész 2. fejezetében (Feladatok, felelősségek és viselkedési normák) foglaltak adnak útmutatást.

II. rész

1. fejezet

39. oldal

2. fejezet: A tábor helyszínének kiválasztása Ahogy alapvető célkitűzéseink között már a leszögeztük, a TERMIK Tábor eredményessége nagymértékben függ a tábor helyszínétől és annak mindennemű tulajdonságaitól. Éppen ezért a tábor szervezésének első és egyben meghatározó mozzanata a helyszín kiválasztása. Olyan helyszíné, melynek adottságai lehetővé teszik a tábor szakmai és pedagógiai célkitűzéseinek elérését, illetve általánosságban biztosítják a tábor megvalósíthatóságát. A megfelelő táborhelyszín kiválasztása érdekében az alábbi nyílt, egyéni ötleteket támogató, de mégis átlátható, hatékony és döntésképes kiválasztási szisztémához tartjuk magunkat: a) A következő évi TERMIK Tábor helyszínének felderítése egyénileg, a szervezőcsapat tagjai által történik. Az egyéni felderítés alapján elkészülő táborhelyszínjavaslatokat a CoreTeam részére kell eljuttatni írásos formában (papíron vagy elektronikusan), minden év szeptember 1-ig. b) Táborhelyszín-javaslat benyújtására bárkinek joga van, amennyiben a javasolt helyszínt megfelelő mennyiségű és releváns információval tudja alátámasztani. c) Abban az esetben, ha ezekhez az információkhoz önerőből nem képes hozzájutni, úgy minden év augusztusában írásos formában lehetősége van anyagi támogatást igényelni a tábori kasszától. d) Ennek érdekében egy rövid indokló levelet kell eljuttatnia a CoreTeamhez, melynek elbírálására legfeljebb öt nap áll rendelkezésre. A maximálisan igényelhető összeget a pénzügyi felelős által meghatározott keret alapján a CoreTeam állapítja meg, de főszabályként 4000 Ft. Fejenként egy évben csak egyszer igényelhető anyagi támogatás táborhely-felderítés jogcímén. e) A benyújtott táborhelyszín-javaslatok közül az általa legjobbnak ítélteket, de legfeljebb ötöt a CoreTeam a szeptemberi Közgyűlésen köteles napirendre tűzni. Ennek megtörténtéről a Közgyűlés előtt legalább 5 nappal írásban értesíteni kell a javaslat benyújtóját. f) A döntésképesség biztosítása érdekében a Közgyűlésen a CoreTeamnek kötelessége legalább egy reális táborhelyszín-alternatíva bemutatása. Tehát ha mástól javaslat nem érkezett, akkor a CoreTeam felelőssége a megfelelő táborhelyszín felkutatása. g) A Közgyűlésen a CoreTeam által napirendre tűzött javaslatot benyújtó tagnak 10 perc áll rendelkezésére, hogy az általa képviselt táborhelyet szóban bemutassa a következő szempontok szerint: a. képi, esetleg mozgóképi dokumentáció b. természeti környezet

II. rész

2. fejezet

40. oldal

c. d. e. f. g.

infrastrukturális tulajdonságok egyedi adottságok szakmai szempontok költségvetést érintő tételek (pl. táborhely használati díj) tábor általános megvalósíthatósága (pl. napi beszerzés, engedélyek, tulajdonos) h. alapvető érvek felsorakoztatása a táborhely mellett és ellen (!) h) Miután minden napirendre tűzött táborhelyszín bemutatásra került, a Közgyűlésen jelenlévőknek joga van kérdéseket feltenni, illetve reagálni az elhangzottakra. i) Végül a Közgyűlés szavazás útján sorrendbe állítja a bemutatott táborhelyszíneket (1., 2., 3., … számú táborhely). j) A szavazás eredményének függvényében a következő évi CoreTeam feladata véglegesen eldönteni, melyik táborhelyen valósul meg a következő TERMIK Tábor. k) Döntését a Közgyűlésen lezajlott szavazással összhangban kell meghoznia. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha további, a táborhelyszínekhez kapcsolódó megvalósíthatósági információk indokolttá teszik a sorrend megváltoztatását (pl. sikertelen engedélybeszerzés, a terület megközelíthetetlené válik, stb). l) Az esetleges változtatásokról a CoreTeam köteles tájékoztatni a tábor szervezőit és segítőit, akiknek jogukban áll panasszal élni a módosításokkal kapcsolatban. Irányelvek a tábor helyszínének kiválasztásához: A TERMIK Tábor számára legmegfelelőbb táborhelyek kiválasztásához kidolgoztunk bizonyos főbb szempontokat, irányvonalakat. Ezek közül nem mindegyik alapkritériuma a táborhelyszín jelölésének, azonban a választáskor – így a Közgyűlés előtt való prezentáláskor is – mindenképp figyelembe kell őket venni. A kinézett táborhely… a) Természetes, a civilizációtól lehető legmentesebb környezetben lévő rét, tisztás. A táborhely és a legközelebbi település közötti távolság legalább 1 kilométer, ugyanakkor a táborhelyen lehet olyan épített objektum (esőbeálló, erdei pihenő), amely főként természetes alapanyagokból készült és a tájképbe illeszkedik. b) Legyen alapvetően alkalmas arra, hogy 10 napig 110 ember otthonául szolgáljon, mind esztétikai, mind praktikus szempontok szerint. Legyen olyan jellegzetes atmoszférája, hogy az egyes programok után örömmel, jó érzéssel térjenek oda haza a táborlakók. c) Legyen megfelelő méretű, hogy rajta az összes tábori objektum kényelmesen elférjen, és lehetőség szerint maradjon terület a délutáni „szaladgálós” játékoknak is. d) Legyen élhető: rendelkezzen megfelelő mennyiségű árnyékos területtel, lehetőség

II. rész

2. fejezet

41. oldal

szerint közeli élővízzel (patak, tó). Fekvése minél inkább vízszintes; legalább a sátrak számára kijelölt terület nem lehet túlzottan nagy lejtésű, hiszen ne feledjük: a táborozók 10, a szervezőcsapat tagjai akár 15 napig ezen fognak minden éjjel pihenni! e) Legyen kellőképpen védett/védhető az időjárás, vadak és emberi beavatkozás ellen, legyen biztonságos: közvetlen környezetében nem lehet a gyermekektől nem megnyugtatóan elzárható kiemelt veszélyforrás (pl. szakadék a sátrak tőszomszédságában, aknamező, stb). Legyen mentes, vagy legalább jól védhető az ár- és belvízi kockázatoktól. f) Legyen megközelíthető: egyrészt egy erősebb személyautóval – továbbá lehetőség szerint a közös felszerelést szállító teherautóval – közvetlenül a táborhelyre be lehessen jutni, másrészt tömegközlekedéssel Budapestről maximum 1-2 átszállással meg tudjuk közelíteni úgy, hogy legfeljebb 10 kilométert kelljen a tömegközlekedési megállótól a táborhelyig gyalogosan megtenni. g) Rendelkezzen olyan környékkel, amely lehetővé teszi a „Szakmai Credo” c. fejezetben (1. rész, 4. fejezet) foglalt szakmai programok élvezhető és élménydús (!) megvalósítását. Eközben pedig ne terhelje a táborozókat indokolatlanul nagy mértékben amiatt, hogy a látnivalók túlzottan nagy távolságra vannak a táborhelytől.

II. rész

2. fejezet

42. oldal

3. fejezet: Szervezői feladatok az előkészítés során Az alábbiakban összegyűjtöttük, hogy nagyjából milyen főbb feladatok elvállalásra van szükség az előkészítési folyamatok során. Mivel a tábor nem rendelkezik fizetett alkalmazottal és adminisztrációs munkatárssal, ezeket a feladatokat teljes mértékben az önkéntes szervezőcsapat tagjainak kell elvégezniük. Természetesen nem lehetséges és nem is elvárt mindenkinek azonos nagyságú feladat kiosztása, a nagyobb területek koordinátorai például jellemzően a CoreTeam tagjai (a nagyobb feladat/felelősségvállalás = nagyobb jogkör elv alapján). Azonban minden szervezőnek tisztában kell lennie azzal, hogy a tábor csak akkor jöhet létre és lehet sikeres, ha a szervezési feladatokat valaki elvégzi. Ezen felismerés, és a személyes idő- és egyéb kapacitások figyelembevételével a szervezőcsapat minden tagja felé elvárás, hogy lehetőségeihez mérten vegyen részt a tábor előkészítésében is. 

Kommunikáció (külső és belső) o Szervezői meetingek szervezése és levezetése o Havi szervezői hírlevél összeállítása a fontos előkészítési mozzanatokról o A tábor honlapjának teljeskörű karbantartása o Tájékoztatók, jelentkezési lapok megírása és kiküldése o Szülők/táborozók kérdéseinek folyamatos megválaszolása



Hirdetés, PR o Plakátok megtervezése, sokszorosítása, kihelyezése o „PR cikk” összeállítása, minél több újságba, hírlevélbe, internetes felületre való kihelyezése



Pénzügy és adminisztráció o Jelentkezések kezelése adatbázisban o Költségvetés elkészítése, folyamatos ellenőrzése (elszámolás) o Eszközlista elkészítése o Hivatalos iratok, engedélyek kezelése



Humánerőforrás o A szervezőcsapat felállítása, esetleges új szervezők keresése o A szervezők kérdéseinek folyamatos megválaszolása, az újak „beavatása”



Logisztika o Az eszközök beszerzése és raktárba kerülése o Leltár elkészítése o Eszközök le- és visszaszállítása a táborhelyre o Utazás pontos megtervezése és az ehhez kapcsolódó intézkedések (jegyvásárlás, stb)



Táborépítés és -bontás

II. rész

3. fejezet

43. oldal

4. fejezet: Szervezői találkozók (meetingek) A tábor megfelelő előkészítése és a csapatépítés szempontjából is fontos, hogy év közben is tartsunk legalább két személyes szervezői találkozót, megbeszélést. Ezeken kiosztjuk a tábori szerepeket, a pontos előkészítési feladatokat, kidolgozzuk a szervezés ütemtervét. Csoportmunkák keretében kidolgozzuk a szakmai programok útvonal- és részletes programtervét, ismertetjük és igény szerint felülvizsgáljuk a tábori élet általános szabályait, meghatározzuk a délutáni játékokat és szabályaikat. Áttekintjük a közös és szakmai programokhoz szükséges eszközök listáját, megbeszéljük, hogy ki tudja ezeket kedvező áron beszerezni, esetleg kölcsönadni. Tisztázni kell azt is, hogy ki tud néhány nappal a tábor előtt segíteni a táborholmi leltározásában és felpakolásában, a táborhelyen lenni és a táborépítésben részt venni, valamint ki az, aki a tábor első napján a gyerekekkel együtt utazik. Legalább ilyen fontos az is, hogy hagyjunk időt a szervezők bemutatkozásának, ismerkedés gyanánt „jégtörő” játékoknak, esetleg a tábori dalok közös eléneklésének – hiszen ha nem egy nagyon szűk körből választunk közreműködőket, akkor a szervezőcsapat összekovácsolására ezek a találkozók jelentik az egyetlen lehetőséget. Ezen találkozók során szóban is köteles beszámolni a CoreTeam az eddigi tevékenységéről, fontosabb döntéseiről. Ezekhez kapcsolódóan és bármilyen más témában is az összes segítő és szervező felteheti kérdéseit, elmondhatja észrevételeit és álláspontját a CoreTeam tagjainak. A szervezői meetingeken kerül sor az egyes feladatok haladásának kontrolljára, a határidők kiosztására és betartásuk ellenőrzésére is. A fentiek miatt fontos és reális elvárás, hogy ezeken a találkozókon lehetőség szerint minden szervező és segítő részt vegyen! Példaként a 2010-es TERMIK Tábor januári, majd májusi szervezői találkozóinak napirendje: TERMIK Meeting 2010. január 2. napirend: 

1. Blokk: Közösség o Bemutatkozások o Dalolás



2. Blokk: Előkészítés, szervezés o Időpont meghatározása o Költségek áttekintése, részvételi díj megállapítása o Hirdetés, PR feladatok kiosztása o Egyéb szervezői feladatok, ütemterv

II. rész

4. fejezet

44. oldal



3. Blokk: A tábor o Táborhely bemutatása o A tábor működése, napi menete röviden o Szervezői feladatok és felelősségek a táborban

TERMIK Meeting 2010. május 30. napirend: 

14:00-14:15 Köszöntő, rövid bemutatkozás



14:15-14:30 Jégtörő játék



14:30-16:00 Az előkészítés és a tábor menetének áttekintése időrendben, lépésről-lépésre o A táborhely bemutatása röviden o Eszközlista (ki mit tud kölcsönadni?) o Utazás, szállítás o Táborépítés -feladatok beosztása o Az első tábori nap programja o "Normál" (szakmai) napok menete, napi feladatok beosztása o Utolsó nap menete (pakolás, utazás) o Táborbontás



16:00-16:15 Szünet



16:15-18:30 Műhelymunka o Családfők: a tábori élet és a tábori létesítmények használatának szabályai + „milyen a jó családfő?” o Szakik: szakmai programok részletes útvonal- és programtervének egyeztetése + a kutatónap programjának és szabályainak kidolgozása o A többiek: délutáni játékok kiválasztása, szabályok tisztázása, a családok közti vetélkedőhöz pontrendszer kidolgozása



18:30-18:45 Szünet



18:45-19:15 A műhelyek munkáinak ismertetése, javaslatok, észrevételek megvitatása



19:15-19:45 Egyebek

II. rész

4. fejezet

45. oldal

5. fejezet: Hogyan lehetek szervező vagy segítő? Egy tíz napos nomád tábor hosszas, alapos előkészületeket és a tábor ideje alatt szoros együttműködést kíván a lebonyolítóktól. A gyermekközpontúság és szakmai felkészültség mellett tehát a hatékony közös munkavégzés képessége a legfőbb szempont, amit a szervezőgárdának teljesítenie kell. A szervezők és segítők hozzáállásán múlik a tábor sikere, a gyerekek is akkor érzik igazán jól magukat, ha maguk körül lelkes, programokon, játékokban szívesen részt vevő szervezőket látnak. A felnőttek között is demoralizáló hatású, ha csak néhányan veszik komolyan munkájukat és a tábort. Az a tapasztalatunk, hogy 65-70 gyermek mellé a tábor gördülékeny előkészítéséhez és lebonyolításához minimum 20 szervező szükséges. Külön segítség, hogy 2009 óta a tábor célkorosztályából kinőtt gyermekek közül tudunk segítőket toborozni, nagyjából 15-20 fő 14 év fölötti fiatal segédkezik lelkesen a szakik, családfők és többiek mellett. Nem titkolt és nagyon fontos célunk, hogy a segítők a jövőben teljes jogú szervezőkké váljanak, hiszen ilyen módon tudjuk biztosítani a szervezőcsapat következő generációját. Olyanokat várunk a szervezőcsapatba, akikre a tábor előkészítése és lebonyolítása során kisebb-nagyobb szervezői-segítői feladatokat rá tudunk bízni. Ehhez elengedhetetlen bizonyos fokú megbízhatóság és felelősségtudat, hiszen minden szervezői és segítői szerepkör egyaránt komoly, felelősségteljes munkával jár. Külön ki kell emelni a családfői szerepet, mivel ez jár a legnagyobb (jogi) felelősséggel, és ez igényli a legsokrétűbb képességeket. Nem feltétlenül szükséges tehát pedagógus képesítés ahhoz, hogy valaki családfő legyen, de tapasztalataink szerint az alábbi készségekkel mindenféleképp érdemes rendelkeznie a leendő papinak/maminak: határozottság, döntésképesség, empátia, jó kommunikációs-, együttműködő és problémamegoldó képesség, pozitív hozzáállás. A szervezők és segítők kiválasztásának joga alapvetőn a CoreTeam hatáskörébe tartozik. Külön szabályozás és megszokott eljárás a szervezők esetében nincs, az átláthatóság érdekében viszont a segítőknél fontosnak tartottuk lefektetni az alábbiakat: a) Főszabályként azok kerülhetnek fel a segítő-jelöltek listájára, akik az előző évi táborban részt vettek, és betöltötték 14. életévüket. b) A listán szereplő jelölteket – az előző táborbeli mentoruk véleménye és saját tapasztalataik alapján – az adott évi közgyűlés előtti CoreTeam értékeli az alábbi szempontok szerint:

II. rész



Önállóság – összeszedettség: 0-10 pont



Munkabírás és –kedv: 0-10 pont

5. fejezet

46. oldal



Proaktivitás: 0-10 pont



Segítőkészség: 0-10 pont



Kezelhetőség: 0-10 pont



Szociális és pedagógiai érzék: 0-10 pont



Szakmai tudás: 0-10 pont



Környezetvédelmi elhivatottság: 0-10 pont



Részvétel a TERMIK Táborban és egyéb rendezvényeinken: 0-5 pont



Lelkesedés: 0-5 pont



Érettség: 0/5 pont



Segítői tapasztalat: 0/5 pont

Összesen megszerezhető pontok száma: 100 c) Az értékelést, egy áttekinthető táblázatba rendezve a közgyűlés során megválasztott új CoreTeam rendelkezésére bocsátják, és ez alapján ők mondják ki a végső döntést a következő tábor segítőinek személyéről. d) A kiválasztott segítők szervezőkhöz osztását mindig egyeztetni kell az adott szervezővel; hiszen amennyiben bármilyen személyes ellentét áll fenn köztük, a mentori együttműködés ellehetetlenül. Az alábbiakban segédleteket teszünk közzé a két fő szervezői szerepkörhöz ajánlott képességekhez. Természetesen nem feltétlenül szükséges ezek közül mindnek maradéktalanul megfelelni, és nem is várjuk el ezek „bizonyítását” a jelentkezőktől; csupán valamiféle iránymutatást és ajánlást szeretnénk velük adni. Az elvárt feladatokat és felelősségeket – minden szervezői posztra vonatkozóan – a szabályzat „Feladatok, felelősségek és viselkedési normák” című fejezete (III. rész 2. fejezet) tartalmazza. A JÓ SZAKI ISMÉRVEI: -

Elhivatott a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóságra nevelés ügye iránt, tiszteli a természetet.

-

Megfelelő háttérismerettel rendelkezik, és nem csak egy adott tudományterületen jártas.

-

Szereti a nomád körülményeket, képes együtt élni a természettel, otthonosan mozog benne.

-

Ismeri a tábor szakmai és pedagógiai céljait, azokat elfogadja, magáénak vallja.

-

Részt vesz a tábori programok előkészítésében és a táborépítésben.

-

Ért a gyerekek nyelvén, lelkesedéssel beszél a természet általa bemutatott szeletéről.

II. rész

5. fejezet

47. oldal

-

Képes rendszerben gondolkodni, bemutatni a tudományágak közötti kapcsolatokat, összefüggéseket.

-

Az elmélet mellett nagy hangsúlyt fektet a gyakorlati megoldásokra, a mindennapi környezetvédelemre is.

-

Szemléletes példákat, analógiákat, könnyen érthető, mindennapi hasonlatokat, játékokat használ fel a téma bemutatása során.

-

A kirándulás útvonalának és témáinak megválasztása során figyelembe veszi a gyerekek életkorát, iskolai „előtanulmányait”, fáradtságát, ezekről előzetesen konzultál a családfővel.

-

Gondosan megtervezi a kirándulás útvonalát, ebbe integrálja a megállóhelyeken látható érdekességeket és az azok bemutatására szolgáló eszközöket, olvasmányokat.

-

A kirándulás útvonalát térkép és tájoló segítségével megismerteti a gyerekekkel is, fejleszti tájékozódó képességüket.

-

Nyitott, rugalmasan áll a napközben esetleg szükséges változtatásokhoz.

-

Mindezek révén minél több kapcsolódási pontot épít ki a gyerekek és a természet elemei között, globális gondolkodásra ösztönzi őket. A JÓ PAPI/MAMI ISMÉRVEI:

-

Könnyen megtalálja a gyerekekkel a közös hangot, ismeri és képes átérezni az adott korosztály sajátosságait, problémáit.

-

Szereti a nomád körülményeket, képes együtt élni a természettel, otthonosan mozog benne.

-

Ismeri a tábor szakmai és pedagógiai alapelveit, céljait; és ezekkel egyet is ért, magáénak vallja.

-

Részt vesz a tábor programjainak kidolgozásában és a táborépítésen, így jól ismeri a táborhelyet és a tábori programok menetét.

-

„24 órás szolgálat” ellátására képes és tud egyszerre többfelé figyelni.

-

A gyerekek előtt mindig jókedvű, lelkesedő.

-

Együttműködése a többi szervezővel, tábori életvezetése példaként szolgál a gyerekeknek.

-

Sokféle ismerkedési, feszültségoldó, konfliktuskezelő, együttműködést segítő játékot, módszert ismer, képes közösséget építeni a gyerekekből.

-

Széles látókörű, a problémás helyzeteket semlegesen tudja megoldani.

-

Mind a biztonság, mind a higiénia, mind a „szakmai fejlődés” terén felelősséget érez és vállal a rábízott gyerekekért.

-

Kezdeményező, kreatív, nyitott, rugalmas.

II. rész

5. fejezet

48. oldal

6. fejezet: A táborozók kiválasztásának rendszere Alapelvek: A TERMIK Táborban „táborozói” szerepkörben részt vevő gyermekek száma főszabályként 84 fő lehet. Ennek oka, hogy a hét állomású forgószínpados rendszer miatt hét családot alakítunk ki, így a családok egyenlő létszámának érdekében szerencsés, ha a gyermekek összlétszáma is osztható 7-tel. A fenti logikát követve a gyermekek családonkénti létszáma 12 lesz, amely tapasztalataink szerint mind a családokon belül, mind össztábori szinten még éppen hatékonyan és eredményesen kezelhető. Illeszkedve a Pedagógiai Credo-ban írtakhoz, igyekszünk úgy összeállítani a táborozói közösséget, hogy abba különböző típusú és földrajzi fekvésű településekről, különböző iskolából érkező, eltérő életkorú és nemű gyermekek a szervezőcsapat által optimálisnak vélt arányban kerüljenek bele. Az optimális arányra itt nem adunk meg konkrét százalékos értékeket, de arra törekszünk, hogy az eltérő helyzetű, életkorú, nemű, stb. gyermekek nagyjából egyenlő arányban vehessenek részt a táborban. Feltétlenül kerülendő tehát az, hogy a táborozók csak a fővárosból vagy éppen csak vidékről, csak waldorf vagy éppen csak állami iskolából érkezzenek, csak először velünk táborozó vagy éppen kizárólag már korábbi TERMIK Táborokban is részt vett gyermekek közül kerüljenek ki. Mindemellett a tábor sajátosságai miatt nem ajánlhatjuk egyetemlegesen minden gyermeknek a TERMIK-et. Elsősorban olyan táborozókat várunk, akik nyitottak a természet értékeire és szeretnének 10 napot nomád körülmények között, természetismereti, néprajzi és közösségépítő programokon eltölteni. A táborbeli részvételhez semmilyen előzetes szakmai tudás nem szükséges, de a tábor jellege miatt a jelentkezés során a szervezőknek meg kell győződniük arról, hogy a jelentkező tud és szeret alkalmazkodni a nomád körülményekhez, illetve korához képest megfelelően önálló és megbízható. Bizonyos egyedi esetekben – az általános jelentkezési eljárástól függetlenül – egyes táborozók előre kizárhatók a táborban való részvételből. Ilyen egyedi eset a jelentkező adatlapjában foglaltakra alapozó szakorvosi ellenjavallat, vagy a jelentkezési lapból kitűnő, megalapozott és a tábor jellegéből adódóan ki nem elégíthető személyes igény lehet (pl. különleges étrendű, fizikai/mentális kihívásokkal szembenéző jelentkezők, stb). A kizárás tényének megállapítására előbbi esetben a jelentkezési csapat munkáját segítő orvos, utóbbi esetben a Táborvezetőség jogosult. Úgy gondoljuk, hogy a tábor szakmai-pedagógiai célkitűzései a 10-14 éves korosztálynak adhatók át a legnagyobb sikerrel, továbbá tapasztalataink szerint ennyi korkülönbség még mindenki számára lehetővé teszi a közös munkát. Ezért jellemzően táborozóink 10 év fölöttiek és 14 év alattiak, de minden évben problémamentesen táboroztatunk néhány fiatalabb és idősebb gyermeket is. Esetükben a többi alapelv mellett a jelentkezés során azt is

II. rész

6. fejezet

49. oldal

vizsgálni kell, hogy az életkorban tőlük eltérő táborozók közösségébe be tudnak-e illeszkedni, meg tudják-e velük találni a közös hangot. A fenti általános elvek mentén dolgoztuk ki a tábor jelentkezési szisztémáját, mely úgy biztosítja a tábor iránt igazán elkötelezett korábbi táborozók számára a részvételt, hogy emellett nem akadályozza a „vérfrissítés elvét”, azaz a táborozók új generációjának bevonzását sem. A jelentkezés menete: Nulladik kör: előjelentkezés (30 fő) Január 1-én meghívó levelet küldünk az előző évben résztvevő táborozóknak, melyben ismertetjük a jelentkeztetés teljes menetét. A jelentkezési felület a honlapon január 5-én 16 órakor nyílik meg. Itt az eddigiekben megszokott jelentkezési lapot kitöltve jelentkezhetnek a táborozók. A régi táborozók közül az első 30 jelentkező főnek automatikusan helyet biztosítunk a táborban. Kivételek: 

személyes negatív tapasztalatok: bármely, az előző évi táborban jelenlévő Jelentkezési Csapat tagnak jogában áll szavazást kezdeményezni egy jelentkező régi táborozó részvételével kapcsolatban, amennyiben az erre okot adó személyes tábori tapasztalatát ismerteti. Szavazati joggal csak a vonatkozó táborban is résztvevő Jelentkezési Csapat tagok bírnak. Amennyiben egyszerű többség alapján a Jelentkezési Csapat a jelentkező táborra való alkalmatlansága mellett foglal állást, úgy a jelentkező ki van zárva az adott évi táborba való további jelentkezésből.



családfői negatív tapasztalatok: amennyiben a jelentkező régi táborozóval kapcsolatban családfője kirívóan negatív véleményt fogalmaz meg és ezt megfelelő indokokkal az írott jellemzésben alá is támasztja, ez alapján bármely Jelentkezési Csapat tagnak jogában áll szavazást kezdeményezni a jelentkező régi táborozó részvételével kapcsolatban. A szavazás előtt esetleg indokolt lehet felkeresni az adott családfőt személyesen is, állásfoglalását kérve a kérdésben. Amennyiben egyszerű többség alapján a Jelentkezési Csapat a jelentkező táborra való alkalmatlansága mellett foglal állást, úgy a jelentkező ki van zárva az adott évi táborba való további jelentkezésből.



életkori korlát: amennyiben a jelentkező adott év július 1-én betölti a 14. évét, úgy a Jelentkezési Csapat köteles szavazást kezdeményezni a jelentkező régi táborozó részvételével kapcsolatban. Amennyiben egyszerű többség alapján a Jelentkezési

II. rész

6. fejezet

50. oldal

Csapat a jelentkező túlkorossága miatt a helybiztosítás ellen határoz, úgy a jelentkezőnek a második jelentkezési körben van újra lehetősége a tábori részvételre pályázni. A fentiek szerinti kifogások megfogalmazásra a jelentkezés levelezőlistára kerülését követő 3 napig van lehetősége a Jelentkezési Csapat tagjainak (valamint az orvosnak és a Táborvezetőségnek). Ennek letelte után, amennyiben nem emelt senki kifogást, a jelentkezés automatikusan elfogadásra kerül. A honlap jelentkezési felülete az első beérkezett 30 jelentkezés után ideiglenesen leáll. A nulladik kör 30 biztosított helye új táborozót nem illethet meg. Amennyiben mégis érkezik be ilyen jelentkezés, úgy az adatlapjuk az első jelentkezési körben beérkező lapok közé kerül. A Jelentkezési Csapat január 31-ig felhívja ezen először jelentkező táborozók figyelmét a jelentkezési adatlapon elvégzendő pótlásokra, a motivációs levél csatolására. Első kör: általános jelentkezési időszak (+ 40 fő) A honlap jelentkezési felülete a lezárást követő 24 órán belül – legkésőbb február elsején – újra elérhetővé válik, a jelentkezési lap pedig kiegészül egy ún. motivációs levéllel, melyben a jelentkező legalább 500 karakterben összefoglalja, miért szeretne jönni a TERMIK Táborba, miért éppen ő lenne a megfelelő választás a táborozói csapatba. A jelentkezések beérkezése a honlap kiegészült felületének újranyitásától számítva folyamatos. A jelentkezési lapok elküldésének határideje az első körben március 31, mely dátum a hirdetésekben „általános jelentkezési időszak” címszó alatt közzétételre kerül. A Jelentkezési Csapat április 1. és 5. között választ ki 40-et az addig beérkezett jelentkezések, valamint a nulladik körből átsorolt jelentkezések közül. A táborozók kiválasztásának ezen fordulója nem versenyjelentkezés, a jelentkezések beérkezésének sorrendje nem döntési szempont. Ennek a körnek két legfőbb célja: 1. Új táborozók megfelelő arányú bevonása 2. A jelentkezők közötti, előre kidolgozott szempontrendszer alapján történő, egyéni kvalitásokat figyelembe vevő szelektálás. A kör jellegzetessége, hogy a Jelentkezési Csapat feladata csupán a szempontrendszer következetes és szubjektivitást háttérbe szorító alkalmazása. Ennek érdekében a Jelentkezési Csapat előzetesen, egyszerű többség alapján megszavazza, hogy az ebben a körben beérkezett jelentkezési lapok elbírálása anonim módon (név, cím, stb. elbíráláskor nem látszik az adatlapon), vagy a jelentkezők személyének ismerete mellett történik. Fontos, hogy az elbíráláskor a jelentkezők által beküldött jelentkezési információ a visszatérő táborozók

II. rész

6. fejezet

51. oldal

esetében egy új oszloppal egészül ki, nevezetesen az előző év (-ek) családfői által megfogalmazott személyes jellemzéssel. Ennek a visszajelzésnek az értékelése az egyes pontozó Jelentkezési Csapat tagok feladata, de nem közvetlen pontszámok odaítélésével, hanem az információk a “Kvalitatív szétválasztás” c. rész szerinti pontozásba való integrálása útján. Az anonimitási szavazás eredményétől függetlenül az alábbi szempontrendszer alkalmazandó, amely részletezi az egyes előnyt jelentő jelentkezői kvalitásokat, valamint a körben kiválasztásra kerülő táborozók csoportjára kötelezően alkalmazandó ismérveket. Kvalitatív szétválasztás: Ennek folyamán minden Jelentkezési Csapat tag minden jelentkezőt az alább felsorolt szempontok mindegyike alapján lepontoz. A pontszámok elosztása mindenekelőtt a jelentkezési lapon feltüntetett információkra támaszkodjon. A cél egy, az egyes jelentkezők feltüntetett és figyelembe vett kvalitásai alapján felállított lista, melyen az elért pontszámok sorrendjének megfelelően minden első kör folyamán jelentkezett gyermek szerepel.         

Motivációs levél szubjektív értékelése (0-15p) Önállóság a mindennapokban (0-10p) Szülőktől való függés (0-10p) Tábor szakmai programjaihoz kapcsolódó ismeretek (0-5p) Természetjárási tapasztalat (0-10p) Nomád körülmények terén szerzett tapasztalat (0-10p) Terhelhetőség, felelősségvállalás (0-10p) Szociális érzék, társas viselkedés (0-10p) Tábor szempontjából releváns, különleges képességek (0-5p)

Kvantitatív szétválasztás: Az így előálló listából az alább felsorolt, ún. technikai korlátok szerint szűrünk, a lista elején kezdve, értelemszerűen az egyre alacsonyabb pontszámot elért táborozók felé haladva addig, amíg a 40 legmagasabb pontszámot elért és a technikai korlátokat kielégítő jelentkező kiválasztásra került. 

Az ebben a körben kiválasztott táborozók legalább 75%-a legyen új táborozó, azaz olyan gyerekek kerüljenek be, akik táborozói szerepkörben még nem vettek részt TERMIK Táborban.



Az azonos iskolába tartozó gyerekek eddigi össz-létszáma (tehát a nulladik kör elfogadott jelentkezéseit is figyelembe véve!), ne haladja meg a tábor tervezett létszámának 20%-át.



Az ebben a körben kiválasztott fiúk és lányok aránya, egymáshoz viszonyítva ne mutasson 60-40%-nál nagyobb eltérést.

II. rész

6. fejezet

52. oldal



A tábor célkorosztályától több, mint 1 évvel eltérő életkorú gyermekek száma fiatalabbak esetén maximum 2, túlkorosak esetén maximum 3 fő lehet.

Az így összeálló lista véglegesítésére és kihirdetésére csak az után kerülhet sor, hogy ezt a Jelentkezési Csapat minden tagja áttekintette és elfogadta. Ezen normakontroll keretében lehetőség van az egyes pontozó tagok felelősségre vonására indokolatlan előnyben-részesítés, vagy diszkrimináció esetén. Továbbá amennyiben valamelyik bekerült jelentkezővel kapcsolatban radikális ellenvetés merül fel – konkrét személyes tapasztalat alapján –, akkor lehetőség van szavazást kezdeményezni az utólagos kizárásáról. Ebben az esetben a kizárt jelentkező helyett automatikusan a listán soron következő (azaz 41.) táborozó kerül be. Mindkét fenti esetben az érvek felsorakoztatása után egyszerű többségi szavazás alapján dől el a kérdés. Ebben a körben a kiválasztás indokaként semmiképpen nem szerepelhetnek a következő indokok:  

korábbi táborozó volt személyes szimpátia

Második kör: pótjelentkezés (+ 14 fő) A CoreTeam a jelentkezési időszak előtt kitűzi a második jelentkezési kör – így a teljes jelentkezési folyamat – végső határidejét, mely optimális esetben május 1-re esik. Ez az időpont a hirdetésekben a „pótjelentkezés” címszó alatt kerül közzétételre. Amennyiben a két megelőző jelentkezési kör is sikeres volt (tehát 70 táborozó már kiválasztásra került és ezen kívül még 14 fő jelentkezett), úgy ebben az időpontban a honlapon lévő jelentkezési felület elérhetetlenné válik. Május 1. és 10. között az összes addig be nem került és a jelentkezésből ki nem zárt táborozó közül választ ki a Jelentkezési Csapat maximum 14 főt. A szelektálás módszerének megválasztásában a mindenkori Jelentkezési Csapat szabad kezet kap, azzal a többi szervező irányában elszámolni nem köteles. Záró rendelkezések: A fenti jelentkeztetési rendszer, jellegéből adódóan csak akkor alkalmazható hatékonyan, ha legalább a tábor előirányzott létszámának megfelelő számú jelentkezés (optimális esetben annál minimum 20%-kal több!) határidőre beérkezik. Amennyiben ez nem valósul meg, úgy az egyes meghatározott keretszámoktól el lehet térni és adott esetben kvalitatív szempontokat is figyelmen kívül lehet hagyni. Ennek oka, hogy a jelentkezési időszak célja mindenekfelett nem más, mint a tábor létrehozásához szükséges számú jelentkezés elfogadása, így a tábor alapvető céljának magvalósulásához elengedhetetlen humán és anyagi forrás egyidejű biztosítása.

II. rész

6. fejezet

53. oldal

III. RÉSZ: A TÁBOR LEBONYOLÍTÁSA 1. fejezet: A tábor menete 1. alfejezet: Első nap Az első tábori nap túlnyomó része általában az utazással telik. Mindig együtt utazunk, Budapestről; lehetőség szerint vonattal. Tapasztalataink szerint a gyermekek már az út során elkezdenek ismerkedni egymással, így pl. eközben szoktuk kialakítani a családok beosztásához a párokat. A családbeosztásnál ugyanis mindenki választhat maga mellé (egy!) valakit, hogy rögtön a tábor elejétől legyen ismerőse, bevált társasága. Viszont elkerülendő az egy helyről érkező, talán túlzottan is összetartó és a többieket esetleg kirekesztő „bandák” kialakulását, a többtagú baráti társaságok tagjait nem szoktuk egy családba osztani. A nomád táborozáshoz ideális táborhelyek tömegközlekedéssel közvetlenül általában nem közelíthetőek meg. Ez nem is baj, mi fontosnak érezzük, hogy a természetben töltött napokat keretezze egy „beavató” túra, ahol a civilizációból fokozatosan áthaladunk a természetes környezetbe, átlépjük a határt a tábor és a mindennapi élet között. A táborhelyre való megérkezés után röviden bemutatkoznak a szervezők, elmondjuk a legfontosabb táborozási tudnivalókat, majd ezt követően a gyermekek a szakik és a DSK segítségével felállítják a sátrakat. Eközben a családfők a vonaton kialakult és feljegyzett párok, valamint a gyermekekről rendelkezésre álló egyéb információk (jelentkezési lap, korábbi tapasztalatok) alapján egymás között kialakítják a családok pontos beosztását. A családok kihirdetése után a nap további része az ismerkedésé: a táborozók családfőik vezetésével különböző közösségépítő játékokat, játékos feladatokat próbálhatnak ki. Ezen az estén kivételesen a szervezők és segítők családonként szervírozzák a vacsorát, hogy egy közös sorbanállás se vegye el az időt a családok összekovácsolásától ! Ha az idő, a táborlakók fáradtsága és a környékbeli vadászok is engedik, a nap további jellegzetes programja lehet még a családonkénti éjszakai túra is. Bár vannak olyan táborok, ahol ez a program a kisebb táborozók módszeres ijesztgetését jelenti, nálunk nem ez a helyzet. Szerintünk ugyanis az éjszakai túra kiváló lehetőség a tábor környékének csendes és nyugodt első felfedezésére – ilyenkor olyan részletekre is rábukkanhatunk, amelyek nappal bizonyosan elkerülnék a figyelmünket. A túra egy részén szándékosan nem használunk zseblámpát, ezáltal sokkal intenzívebben tudjuk érzékelni a természet éjjeli zajait, illatait, a talaj felületét. Célunk az is, hogy a csendes megfigyelés közben, támogató és odafigyelő légkörrel csillapítsuk a táborozókban sokszor a túra elején meglévő félelmet az éjszakával, sötétséggel szemben.

III. rész

1. fejezet

54. oldal

2. alfejezet: Normál, „szakmai” napok Minden tábor más-más hangsúlyt helyez a szakmai és szabadidős programok arányára. Se az nem jó, ha csak szabadidős, se az, ha túl sok szakmai programot tartunk. A legjobb persze kombinálni a kettőt, de általános tapasztalat, hogy hiába nagyon játékos, élményszerű a délelőtti szakmai program, délutánonként a gyerekek már inkább számháborúznak, minthogy bekötött szemmel játékos fa-felismerésen vegyenek részt a közeli erdőben. Nagyon fontos tehát megtalálni a megfelelő arányokat, hogy a gyerekek tanuljanak is valamit, de mindenképp pozitív élmény legyen ez a természetben – talán életükben először – eltöltött néhány nap. Mi így építettük fel a TERMIK Tábor napi menetét: Reggel:  6:00 Ébresztő a konyhás csapatnak 

7:00 Össztábori ébresztő, ajánlott reggeli torna



7:30 Reggeli, majd mosogatás, pakolás



8:15 A tízórai kiosztása

Délelőtt:  8:30-14:30 Szakmai programok: A tábor ritmusát alapvetően meghatározzák a napi szakmai programok. A mi táborunkban a 9-10 fős csapatok (családok) forgószínpadszerűen, minden nap más szakmai programon vesznek részt. A programokról a „Szakmai Credo” című fejezetben (I. rész 4. fejezet) olvashatsz! A szakmai napok sorrendjének kialakítása során a hosszabb kirándulással járó, illetve a konyhai napot mindig pihentetőbb nap követi. Azoknak a gyermekeknek, akik év közben nem járnak rendszeresen kirándulni, így is komoly kihívást jelent az átlagosan napi 10-15 km séta! Nem szigorúan szakmai szempontból, de fontos mozzanata a programnak a tízórai elfogyasztása is, mely a szakmai programvezető és a családfő egyeztetése alapján szintén a program közben, a terepen történik (garantáltan nem fogunk elfeledkezni róla, mert a tapasztalatok szerint a gyerekek nagyon hamar megéheznek !) Délután:  14:30 Ebéd, mosogatás, pihenő Az ebéd utáni nagyjából másfél órás „szünetben” van lehetőségük a családfőknek ún. „családépítő” foglalkozásokat, szituációs játékokat tartani; vagy hagyományos módon megbeszélni a családon belüli esetleges problémákat („osztályóra”).

III. rész

1. fejezet

55. oldal

 16:30-19:00 Délutáni programok: Az ebéd és vacsora közti időszak eltöltésére több lehetőségünk is van. Az esetek nagy részében nálunk valamilyen össztábori játék, játékos feladat vár ilyenkor a táborozókra. Az időjárástól, a gyerekek és szervezők kedvétől függően ez lehet számháború, fecskendős vizicsata, karkötőkészítés, vagy a családok közti sorverseny, kreatív feladatokkal (tojásdobálás, mocsárban futás mellcsizmában, egy csapattagra minél több ruha felaggatása, stb…). Alkalmanként viszont külsős vendégek tartanak a gyerekeknek és szervezőknek érdekes foglalkozásokat: volt eddig például íjászat, régészet, előadás a tatárjárásról és az ártéri gazdálkodásról. Ha kicsit hosszabbra nyúlik a program, lehet akár éjszakai fénycsapdás rovarászat, madárgyűrűzés, vagy csillagászat is. A 2011-es tábortól kezdve, a tábor során összesen két alkalommal, délután is szervezünk szakmai programot. Ezek a délelőttieknél magasabb szintű, komplex foglalkozások, amelyeken a gyermekek, a segítők és a szervezők fakultatív jelleggel vehetnek részt. Bővebben lásd a „Szakmai Credo” c. fejezet vonatkozó oldalait (I. rész, 4. fejezet, 9. alfejezet)! A játékok, egyéb programok során egyes feladatoknál a családok között pontverseny zajlik. Azt tapasztaltuk, hogy a gyerekek így jóval motiváltabbak, lelkesebben vesznek részt a programokon. A pontrendszer céljairól, jellegéről a „Pontozási rendszer, jutalmazás és büntetés” című fejezetben (III. rész 4. fejezet) olvashatsz! Este:  19:00 Vacsora, mosogatás, a gyerekeknek pihenő, a szervezőknek pedig a nap eseményeinek áttekintése, az esetleges problémák megvitatása, és a következő nap pontos programjának megállapítása (szervezői meeting) 

20:30 Tűzgyújtás, a drámázós család színdarabjának megtekintése

 21:00-21:50 Mese, éneklés a tábortűz körül Immár többéves rendszeres táboroztatás során felismertük, hogy a zene nem csak egy a sok táborunk programjaiba integrálható lehetőség közül, hanem a gyerekek számára nagyszerű önkifejezési eszköz, a tábortűz körüli dalolás pedig alapvető pozitív hangulatteremtő elem, illetve a közösséget egy csapattá építő eszköz. A szervezők által írt keretmesével pedig nem csak a szakmai programokon hallottak legfontosabb elemeit ültetjük „meseszerű” keretek közé, hanem az optimális éjszakai pihenés feltételeit is elő kívánjuk segíteni. 

III. rész

22:15 „Csendrendelet” (=alvás, mert napközben elég komoly terhelés van mind a gyermekeken, mind a felnőtteken!)

1. fejezet

56. oldal

3. alfejezet: Kutatónap A kutatónap során a családok által mutatott teljesítmény alapján tudjuk összegezni a tábor pedagógiai, szakmai és szociális céljainak eredményességét; így mind a szervezők és segítők, mind a táborozók számára nagy kihívást jelent és komoly odafigyelést igényel a program. A nap során megjelenik a korábbi fejezetekben szereplő összes tábori alapelv és a táborozók fejlődésére vonatkozó minden célkitűzésünk: a szakmai tudás, az önálló feladatvállalás, a csapat együttes munkája és összetartása, illetve a gyermekek együttműködő képessége szintúgy, mint az előadói készség, valamint egy egyedi és önálló „produktum” létrehozására való képesség. A kutatónappal segítjük a gyermekek rendszerszintű gondolkodásra és egy projekt megtervezésére irányuló képességének kialakulását. Ezt a célt szolgálja a pontos idő- és feladatbeosztás elkészítésének, valamint az önálló adatgyűjtésnek és később ezek rendszerezésének, majd bemutatásának szükségessége. A nap eleje úgy indul, mint bármelyik „normál” napé, de a reggeli után a családok nem előre megtervezett szakmai programon vesznek részt. Erre a napra ugyanis a tábor szakmai programjain látottakra/hallottakra épülő, de legalábbis a tábor jellegéhez valamilyen módon kapcsolódó, önálló tevékenykedésre lehetőséget adó programot tervezünk. Mindegyik család szabadon választhat magának egy, az előbbi kritériumoknak megfelelő témát, amelyhez kapcsolódóan a nap első részében kutatási tevékenységet végez. A témakör tényleg nagyon szerteágazó lehet: a tábor környékének madárvilágától kezdve, a közeli település gasztronómiai jellegzetességein keresztül, a terület vízrajzi adottságáig számos kutatást választottak és választhatnak a gyerekek. Ha az adott téma választhatósága/megvalósíthatósága kapcsán kérdés merül fel, akkor a családfő és a táborvezető egyetértésével kell a helyzetet megoldani. A családokat ezen a napon folyamatosan nem kíséri szaki, de a szakmai programokhoz kapcsolódóan kérdésekkel, kérésekkel ilyenkor is megkereshetik őket a családtagok. Fontos, hogy a családfő segítse, de ne irányítsa a család tevékenységét, mert a gyermekek önálló gyakorlati munkáján van ilyenkor a hangsúly. A kutatás helyszíne lehet a táborhely, a közeli település, vagy a témához kapcsolódó bármely más hely/terület is, amennyiben az az előre megadott időkeretben megközelíthető. A választott témához kapcsolódóan egy művészeti/kreatív munkát is kell készíteni, mely pontos jellemzőinek tényleg csak a táborozók fantáziája szab határt (rajz, makett, színdarab, stb). Az ilyenkor általában a megszokottnál kicsit később elfogyasztott ebéd után kerül sor a családok prezentációira, ahol bemutatják kutatási tevékenységüket, eredményeiket és kreatív munkájukat a többieknek.

III. rész

1. fejezet

57. oldal

Az előadásokat a „Pontozási rendszer, jutalmazás és büntetés” c. fejezetben (III. rész 5. fejezet) foglaltaknak megfelelően külön eseti bizottság értékeli. Az értékelés a bizottság tagjai által előre meghatározott szempontok szerint történik, egyrészt szöveges formában a pozitívumok és az esetleges hiányosságok kiemelésével, másrészt a fenti fejezetben szabályozott mennyiségű pont megítélésével. Az értékelés végeztével, késő délután tartjuk a családok közötti játékos vetélkedő záró fordulóit és az eredményhirdetést is. Itt a tábor témájához kapcsolódóan természetismereti kiadványok, plakátok, kitűzők és egyéb hasonló termékek közül válogathatnak a táborozók. Mindenki ugyanannyi nyereményt vihet haza, a pontverseny eredménye csak a választás sorrendjét befolyásolja. A díszvacsora hagyományosan palacsinta, melynek elfogyasztása után egy meghívott „hivatásos”zenekar által biztosított népzene és tánc várja a gyermekeket és felnőtteket. A táncházzal egy minőségi, értékőrző-értékteremtő szórakozáskultúra és zenei irány megerősítését kívánjuk elősegíteni.

4. alfejezet: Utolsó nap Az utolsó napon reggeli után a főbb tábori objektumok lebontása következik. A folyamatot a táborbontás koordinátora irányítja, a családfőkkel egyeztetve ő osztja be, hogy melyik családra milyen tábori létesítmény szakszerű lebontása vár. A közös tábori objektumok lebontása és elpakolása után kerül sor a táborozók, a segítők és a velük utazó szervezők saját sátrainak lebontására, a saját felszerelés elpakolására. Eközben a szabad kapacitással rendelkező szervezők/segítők nagy kartonlapok segítségével elkészítik a tábor résztvevőinek listáját, ezeken a táborozók, segítők és szervezők oszthatják meg egymással saját elérhetőségeiket (telefon, email, stb). Ha van rá idő és kedv, egy utolsó nagy számháborút még rendezhetünk, de ez után már csak egy néhány perces értékelő-búcsúzó táborvezetői beszéd marad, és a táborozók elindulnak hazafelé...

III. rész

1. fejezet

58. oldal

2. fejezet: Feladatok, felelősségek és viselkedési normák 1. alfejezet: A szervezőcsapat egészére vonatkozó szabályok a) A jelen szabályzatban részletezett általános célokkal és elvekkel összhangban lévő tábori életvezetésükkel példaként szolgálnak a táborozók előtt. b) Jól tudnak alkalmazkodni a nomád körülményekhez, elhivatottak a környezet- és természetvédelem, illetve a fenntarthatóságra nevelés ügye iránt. c) A táborban munkát vagy szolgáltatást végzőknek egymáshoz, valamint a táborozókhoz való viszonya a személyiség tiszteletére épül, mely alapján elvárás a kölcsönös megértés, udvariasság, tapintat, kulturáltság és tolerancia. d) A konfliktusokat a „Konfliktuskezelés” c. fejezetben (III. rész 4. fejezet 7. alfejezet) foglaltak szerint, megoldásközpontúan, lehetőség szerint objektíven, higgadtan és kizárólag az érintettek bevonásával – tehát nem a „nagyközönség” előtt – kezelik. e) Kötelesek tartózkodni a faji, etnikai hovatartozás, szexuális beállítottság, illetve vallási meggyőződés alapján való megkülönböztetéstől; ilyen irányú negatív, sértő megjegyzésektől. f) A tábor időtartama alatt, és főként a tábor területén (!) tilos az alkohol- és drogfogyasztás, valamint a dohányzás. g) A táborlakók védelmében a személyzet – a hatályos jogszabályokat betartva – köteles mindent megtenni, hogy a táborhelyen és közvetlen környékén senki ne folytasson a tábor céljaival és jelen szabályzattal nem összeegyeztethető tevékenységet (pl. alkohol- és drogfogyasztás, dohányzás, trágár beszéd, agresszív magatartás, környezetpusztítás). h) A tábor területét az előre tervezett programok kivételével kizárólag a táborvezető tudtával és beleegyezésével, vagy vészhelyzet esetén lehet elhagyni. i) A táborozóktól a tábor közreműködői semmilyen jogcímen nem szednek, gyűjtenek pénzt (kölcsön se!). j) Mobiltelefon használata csak indokolt esetben, telefonálás céljából, és diszkréten, azaz a táborozók számára nem látható módon megengedett. k) Az otthonról hozott, saját ételeket és italokat az első napon fogyasztják el, utána a táborozók számára is látható módon csak a tábori konyhában készült, az alapanyaglistában szereplő és költségvetésben jóváhagyott élelmiszerek fogyaszthatók. l) A szervezők és segítők a táborozóktól kissé elkülönülve, de a táborozók számára éjszaka is könnyen megközelíthető helyen sátraznak. m) Annak érdekében, hogy a segítők magatartásukkal a táborozók körében bizonyos mértékű tiszteletet vívjanak ki, valamint az éjszakát a másnapi aktivitáshoz elen-

III. rész

2. fejezet

59. oldal

gedhetetlenül szükséges pihenéssel töltsék, és ezáltal valóban segíteni tudják a programok megvalósulását és a gyerekek „irányítását”, a segítők és/vagy 18 év alattiak kizárólag saját sátrukban tölthetik az éjszakát, táborozóval, illetve ellenkező neművel nem aludhatnak együtt. n) Az utolsó éjszakát – amennyiben az időjárási körülmények megfelelőek – a tábortűz környékén, szabad ég alatt is el lehet tölteni. o) Minden szervező és segítő általános erkölcsi felelősséggel tartozik a táborban résztvevő gyermekekért; ez hangsúlyozottan érvényes a családfőkre, illetve az adott program során a programot vezető szakira, vagy egyéb szervezőre. p) Felelősséggel tartoznak a tábor működéséért, ennek részleteit a táborvezető által meghatározott, a személyzet egyéni vállalásain alapuló, napra pontosan lebontott „működtetési táblázat” tartalmazza. q) A személyzet az általa szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozott anyagi károkat köteles megtéríteni. r) Lehetőség szerint részt vesznek és a munkában aktívan közreműködnek a tábor felépítésén és lebontásán. A segítők számára a táborépítés kötelező. s) A táborbontás kizárólag a szervezők számára nyitott, ettől eltérni kizárólag a táborvezető engedélyével lehet. t) Az általuk elvállalt feladatokat (előkészítés, táborépítés, stb) kötelesek a várt minőségben és határidőre elvégezni. u) Legkésőbb a táborozó gyermekekkel egy időben a táborhelyre érkeznek! v) A tábor előtt a daloskönyvben található dalokat megismerik, és lehetőségeikhez, képességeikhez mérten részt vesznek az esti éneklések levezetésében. w) A tábor előtt megismerik az adott évi keretmese tartalmát. x) Minden szervezőnek és segítőnek erősen ajánlott a tábor előtt legalább egy terepszemlén részt venni, megismerkedni a táborhely és a környék adottságaival. y) A segítőkkel és szervezőkkel szemben alapvető elvárás, hogy részt vegyenek legalább a táborhoz legközelebb eső szervezői-segítői találkozón, megbeszélésen.

2. alfejezet: Családfők a) Ébresztőtől takarodóig felügyelik, kísérik a családot. Indokolt esetben ez átruházható másik szervezőre, esetleg segítőre, de ilyen esetben mindig konzultálni kell a táborvezetővel! b) Jogi felelősséggel tartoznak a családjuk tagjaiért. Amennyiben a családfő nem, vagy korlátozottan cselekvőképes, a jogi felelősséget a táborvezető vállalhatja. Ebből következik, hogy csak olyan nem, vagy korlátozotIII. rész

2. fejezet

60. oldal

tan cselekvőképes személy lehet családfő, akitől a jogi felelősséget a mindenkori táborvezető személyesen átvállalja. c) A tábor elején a gyermekek kéréseinek figyelembevételével mind a családfő, mind a táborozók számára túlélhető és élvezhető családot állítanak össze. d) A tábor elején a táborvezető által ismertetett általános tábori szabályok, a létesítmények használatának rendje és a vészhelyzeti protokollok betartására szükség esetén figyelmezteti a családtagokat. e) A család minden egyes tagjának testi és lelki egészségét, jól-létét biztosítják. f) Amennyiben a család valamely tagjával probléma merül fel bármilyen szinten, annak kompetens kezelése elsősorban a családfő feladata – szükség esetén a táborvezető bevonásával. g) Amennyiben egy családtag valamilyen okból hazamegy a táborból, tartják a kapcsolatot a szülőkkel, megérkezésükkor fogadják őket. Ha a szülők érkezésekor – egyéb tábori program miatt – nem tudnak jelen lenni, jelzik ezt a táborvezetőnek. h) A tábor alatt a családtagokkal felmerült problémás helyzeteket szülői megkeresés esetén a tábor után is kezelik a szülőkkel. i) A családot összetartó közösségként építik, a konfliktusokat megoldás- és gyermekközpontúan kezelik a „Konfliktuskezelés” c. fejezetben (III. rész 6. fejezet) foglaltak szerint. j) Ügyelnek arra, hogy a családhoz tartozó táborozók sátrukat és környékét rendben tartják, a szakmai és egyéb programokhoz szükséges felszerelés rendelkezésükre áll. k) Reggeli után felveszik a család tagjainak, a szakinak és a segítőknek szánt tízórait; melyet a családtagok között szétosztva kell szállítani a program során. l) Esténként megbizonyosodnak arról, hogy a családtagok legkésőbb a takarodó időpontjában, a saját sátrukban nyugovóra tértek, és nem mulasztották el a rájuk vonatkozó minimális tisztálkodási követelmények teljesítését. m) Az utolsó (vagy az utolsó előtti) napon összegyűjtik a családtagok visszajelzéseit a táborról (legjobb és legrosszabb élmények, stb), és ezeket a tábor végéig leadják a táborvezetőnek. n) Elolvassák és megőrzik a családtagok táborozói adatlapját, a tábor végén a gyermekek jellemzésével kiegészítve leadják őket a táborvezetőnek. o) A táborozói adatlapok alapján különös figyelmet fordítanak az egyes gyermekek speciális igényeire (rendszeresen szedett gyógyszerek, ételallergia, stb).

III. rész

2. fejezet

61. oldal

p) Elvárásaink szerint minimum korrekt munkakapcsolatnak kell lennie a családfő és a segítő között. A felelősségek kiosztása, tisztázása a családfő egyéni feladata! q) Az esti szervezői meeting után a következő nap szakmai programját, útvonalát áttekintik a szakival; az esetleges problémás, „rizikós” helyzetek felmérése, egyeztetése és a konszenzusos megoldás céljából. A szakmai program feladatait és útvonalát a szaki határozza meg, de vészhelyzetben a táborozók biztonságának, testi épségének érdekében a családfő – mint jogilag felelős személy – „közbeavatkozhat”. r) Maguknál tartják az elsősegélycsomagot, rendelkeznek az alapvető elsősegélynyújtási ismeretekkel és szükség esetén alkalmazzák is ezeket. A tábor előtt a tábori orvos az elsősegélycsomagok kiosztása mellett elsősegély-tanfolyamot is tart, melyen minden családfőnek kötelező a részvétel! s) A dráma szakmai program keretében a tábori keretmese egy fejezetét színpadra rendezik a család tagjainak szereplésével. t) A dráma szakmai program előtti estén a tábor minden résztvevőjének nyilvánossága előtt felolvassák a tábori keretmese soron következő fejezetét.

3. alfejezet: Szakik a) A tábor jelen szabályzatában részletezett alapelveknek és a megszabott időkeretnek megfelelően teljeskörűen felelnek a tábor szakmai programjainak megtervezéséért és levezetéséért. b) A szakmai program 8:30-kor kezdődik és 14:30-kor végződik a táborhelyen. Amennyiben ettől eltérő menetű foglakozást szeretnének tartani, előzetesen egyeztetnek az adott család családfőjével és engedélyt kérnek a táborvezetőtől – aki a tábor napi ritmusának, tervezett programmenetének betartása érdekében megtagadhatja a megadottól eltérő szakmai program engedélyezését. c) A tábor előtt, az ütemtervben megszabott határidőre részletes program- és útvonaltervet készítenek a szakmai foglalkozásra vonatkozóan, és leadják azt a táborvezetőnek. d) A programokhoz szükséges beszerzendő eszközök listáját megszabott határidőre leadják az eszközlista és a költségvetés koordinátorának. e) A szakmai program egy-egy kulcselemét integrálják a tábor előkészítése során kidolgozásra kerülő keretmesébe – vagy legalábbis segítenek ebben az írónak. f) A szakmai programok tervezése miatt legalább egy terepszemlén részt vesznek. g) A tábor előtti elsősegély-tanfolyamon lehetőség szerint jelen vannak.

III. rész

2. fejezet

62. oldal

h) Az esti szervezői meeting után a következő nap szakmai programját, útvonalát áttekintik a családfővel; az esetleges problémás, „rizikós” helyzetek felmérése, egyeztetése és a konszenzusos megoldás céljából. i) A szakmai program feladatait és útvonalát a szaki határozza meg, de vészhelyzetben a táborozók biztonságának, testi épségének érdekében a családfő – mint jogilag felelős személy – „közbeavatkozhat”. j) A program előtt tájékoztatják a családot a szükséges felszerelésről (kell-e kulacs, esőkabát, bakancs, stb), és a túra várható hosszáról, jellegéről (terepviszonyok, pihenők gyakorisága, tempó). k) A szakmai program során használt eszközök rendeltetésszerű használatát bemutatják, az eszközöket kiosztják és a program végén begyűjtik. l) Amennyiben a program során bármiféle rendkívüli helyzet áll elő, a veszély elhárításának megkezdését követően haladéktalanul konzultálnak a táborvezetővel (mobiltelefonon) a további teendőkről. m) Elvárásaink szerint minimum korrekt munkakapcsolatnak kell lennie a szaki és a segítő között. A feladatok, felelősségek kiosztása, tisztázása a szaki egyéni feladata! n) A tábor végi nagy vetélkedőhöz 10 db, a szakmai programmal kapcsolatos kérdést írnak össze és időben leadják őket a DSK csapat vezetőjének.

4. alfejezet: Konyhai személyzet a) A szakácsok és segítőik felelőssége, hogy a tábor minden résztvevője számára megfelelő minőségű és mennyiségű élelem álljon rendelkezésre. b) A tábor előtt a szakácsok elkészítik és a költségvetés koordinátorának rendelkezésére bocsátják a szükséges alapanyagok listáját. c) A konyhai személyzet felelőssége, hogy megfeleljen a rá vonatkozó jogi követelményeknek (egészségügyi kiskönyv, stb) és betartsa az illetékes hatóságok rendeleteit, különös tekintettel a 37/2007. (VII. 23.) Eüm-SZMM együttes rendeletének szabályaira! d) Az előbbi szabállyal összhangban az egészségügyi kiskönyv kiváltásának díja a költségvetés koordinátorának jóváhagyásával a konyhai személyzetnek megtéríthető. e) A szakácsok feladata, hogy az ÁNTSZ vonatkozó előírásainak megfelelően minden tábori ételből három napig mintát tároljanak. f) A konyhai alapanyagok biztonságáért a konyhai személyzet felel; felelősségük, hogy a résztvevők a tábori ellátmányból csak a napi programban jóváhagyott étkezések alkalmával fogyasszanak.

III. rész

2. fejezet

63. oldal

g) Felelősek a konyha és környéke jelen szabályzat „Konyha és konyhasátor {használati rendje}” c. fejezetében (III. rész 4. fejezet 2. alfejezet) részletezett rendjének betartásáért és betartatásáért. h) A konyhán keletkezett hulladékot szelektíven kezeljük. Az ételmaradék elhelyezése a beszerző és a szakácsok együttes feladata. Ha nem sikerül a környéken leadni, a gyorsan lebomló hulladékokat az emésztőgödörben kell elhelyezni! i) A szakácsok a tábor ideje alatt néhány alkalommal „pihenőnapot” vehetnek ki. Ennek feltétele, hogy a táborépítés kezdete előtt egyeztessék a táborvezetővel, hogy pontosan mely napokon szeretnék elhagyni a tábort. A pihenőnap előtti este még egyszer emlékeztetik a táborvezetőt, hogy másnap elmennek; valamint kijelölik, hogy ki az a min. 1 fő, aki a táborban marad közülük, és felelősséget vállal az ételek elkészüléséért, mennyiségéért és minőségéért. Ez alkalommal a táborvezetőtől kérhetnek a konyhához külön segítőket, de a kérés teljesítése nem kötelező, a szervezők és segítők napi terheltségének függvénye.

5. alfejezet: Beszerző a) Beszerzi a tábor működéséhez szükséges alapanyagokat, vizet és az előre nem tervezett felszereléseket, naponta akár több alkalommal. A reggelihez szükséges alapanyagok beszerzése általában korai (kb. 6:00) indulást jelent! b) Rendelkezik jogosítvánnyal, vezetési tapasztalattal és mobiltelefonos elérhetőséggel. c) Amennyiben nincs szükség beszerzése, segíti a szakácsok és a DSK csapat munkáját. d) A beszerzést a táborvezető, a szakácsok és a tábori orvos kezdeményezheti. Más esetben a tábor kasszájára beszerzés és a tábori autó használata nem megengedett! e) A tábori költségvetésben jóváhagyott alapanyagokon, eszközökön kívül kizárólag a táborvezető által jóváhagyott kiadásokat fizetheti tábori kasszából. f) Minden kiadásról köteles ÁFÁs számlát kérni, és a táborvezető által részére adott pénzellátmányról minden nap végén elszámolni. g) Fertőző, vagy egyéb súlyos megbetegedés esetén a tábori orvos kérésére a beteget haladéktalanul kórházba szállítja.

6. alfejezet: Orvos a) A táborban „orvosi” szerepkörben legalább 1 szervező tartózkodik folyamatosan, akihez a résztvevők bármilyen egészségügyi panasszal fordulhatnak. b) Életveszély, betegség, ill. baleset bekövetkezése esetén azonnal gondoskodik az életveszély elhárításáról, a balesetet szenvedett ellátásáról, vagy a betegség gyó-

III. rész

2. fejezet

64. oldal

gyításának megkezdéséről. Az esemény bekövetkeztekor szükség esetén értesíti a táborvezetőt, illetve az elhárításra, mentésre hivatott szerveket. c) Fertőző, vagy egyéb súlyos betegség gyanúja esetén konzultál a táborvezetővel, majd szükség esetén intézkedik a kórházba szállításról és a szülők szakmai szempontú értesítéséről. d) A tábor előtt elsősegély-tanfolyamot tart a családfőknek és a szakiknak, a tábor előtt gyermek szakorvos segítségével elsősegély készletet állít össze közös tábori használatra, illetve külön a családfők részére. e) A tábor során kezeli az elsősegély-felszerelést, szükség esetén beszerezteti a fogyóban lévő készítményeket, eszközöket. f) Vényköteles készítmények kizárólag orvosi diplomával rendelkező személy javaslatára adhatók ki. g) Számon tartja a gyermekek egészségügyi problémáit, szükség esetén konzultál a családfővel a javasolt kezelésről, gyógymódokról. h) Ismeri a környék gyógyszertárainak, orvosi rendelőinek, korházainak pontos helyét, nyitva tartását és telefonszámát, szükség esetén haladéktalanul kapcsolatba tud lépni a fenti intézményekkel. i) A tábor előtt átolvassa és véleményezi a jelentkezők egészségére vonatkozó szülői válaszokat a gyermekek jelentkezési lapján. j) Felügyeli az elsősegély sátor rendjét, amelyről az „Elsősegély és táborvezetői központ {használati rendje}” c. fejezete (III. rész 4. fejezet 1. alfejezet) rendelkezik. k) A „tábori orvos” nem feltétlenül orvos végzettségű személy, ezért felelősségi köre súlyosabb, életveszélyes helyzetben kizárólag a mentésre hivatott szervek értesítésére terjed ki.

7. alfejezet: DSK a) A tábor során ellenőrzik a táborhely, az egyes létesítmények és eszközök rendjét, tisztaságát, működését. Probléma esetén intézkednek a megfelelő megoldásról. b) A szersátor használati tárgyait leltár szerinti megőrzik, a kiadásokat-visszavételeket a kölcsönzési jegyzékben, írásban vezetik. c) Rögzítik az esetleges hiányokat és többleteket; a digitális képpel alátámasztott károkozások jelentését – a vélt károkozó nevével és a rendezésre tett javaslattal együtt – eljuttatják a táborvezetőhöz. d) A kölcsönzési jegyzék és a károkozások jelentésének struktúráját, formáját a DSK vezetője a táborvezetővel közösen dolgozza ki a tábor előtt. e) A DSK felel azért, hogy a szersátorba illetéktelen ne lépjen be.

III. rész

2. fejezet

65. oldal

f) A táborvezető kérésére ellátják a tábor őrzésével, biztonságával kapcsolatos teendőket. g) Kidolgozzák a tábor délutáni programjainak, játékainak szabályait, menetét. h) Kijelölik a délutáni programok helyszínét és biztosítják a tárgyi feltételeket (pl. fenolftaleines lapok elkészítése). i) A délutáni játékoknál beosztják a csapatokat és a szabályok szerint levezetik a játékot. j) Jelen szabályzat „Pontozási rendszer, jutalmazás és büntetés” c. fejezetének (III. rész 6. fejezet) megfelelően felelősek a tábori pontrendszer kidolgozásáért, a meghatározott tábori programokon a családok által megszerezhető pontok kiosztásáért, valamint a pontozás nyilvánosságának és átláthatóságának biztosításáért. k) Extrém (időjárási) körülmények, vészhelyzet esetén biztosítják a táborozók és az infrastruktúra épségét, a táborvezető közvetlen irányítása alatt a veszély elhárításához szükséges munkálatok élére állnak. l) A csoporton belüli pontos feladatokat – természetesen figyelembe véve az egyéni igényeket, képességeket – a csoportvezető és helyettese együttesen alakítja ki. m) A vezető ellenőrzi a csoport működését, az egyes kijelölt felelősök munkáját, és tartja a kapcsolatot a táborvezetővel. DSK kompetenciába tartozó probléma esetén hozzá fordulhatnak a szervezők, segítők és táborozók.

8. alfejezet: Segítői prefektusok a) A segítői prefektusok a CoreTeam üléseinek állandó résztvevőiként rendelkeznek a táborral kapcsolatos minden fontos információval, a döntések hátterével, az egyes ügyekben kompetens személyek ismeretével. b) A fentiek szellemében ők felelnek mind az előkészítés, mind a lebonyolítás során a segítők kérdéseinek, felvetéseinek megválaszolásáért. c) Alapvető feladatuk a tábor során a vezetőség és a segítők közötti kapcsolattartás elősegítése. d) A segítők tábor során felmerülő esetleges problémáinak, (akár személyi) konfliktusainak kezelése elsősorban az ő feladatuk – természetesen szükség esetén a táborvezető bevonásával. e) Joguk – és a táborvezető felkérésére kötelességük – részt venni az esti szervezői megbeszéléseken. Ezeken tárgyalási joggal rendelkeznek, tehát itt tolmácsolhatják a segítők körében felmerülő, a szervezők széles nyilvánosságát is érintő felvetéseket, illetve a döntések előkészítése során képviselhetik a segítők véleményét és érdekeit.

III. rész

2. fejezet

66. oldal

f) Kötelességük az esti megbeszélésen elhangzó, vagy a táborvezető által bármely időpontban meghozott döntések továbbítása a többi segítő felé. g) Az f) ponttal összefüggésben mindent megtesznek azért, hogy a segítők a jelen szabályzattal és a táborbeli döntésekkel összhangban végezzék tevékenységüket. Az esetleges szabályszegéseket súlyuknak megfelelő szóbeli figyelmeztetéssel kezelik, illetve ha szükségesnek ítélik, értesítik a táborvezetőt. h) Elismerve a prefektusok többletmunkáját, a mindenkori hozzájárulásból 5 000 Ft kedvezmény illeti meg őket.

9. alfejezet: Táborvezető a) A tábor vezetéséért teljes körűen felel, irányítja és ellenőrzi a tábor jelen szabályzatnak és az általános célkitűzéseknek megfelelő működését. b) Aktívan részt vesz az évközi szervezői megbeszéléseken és egyéb tábori programokon, ezáltal rendelkezik a táborral kapcsolatos minden fontos információval, személyesen is ismeri az összes szervezőt és segítőt, valamint tisztában van a döntések hátterével és a tábori feladatok felelőseivel, az egyes ügyekben kompetens személyekkel. c) Felügyeli a tábor tisztaságát és rendjét, a létesítmények megfelelő működését. Az esetleges problémákat jelzi a DSK csapat vezetőinek. d) A tábor elején tájékoztatja a táborozókat a tábor általános szabályairól, a létesítmények használatának rendjéről és a vészhelyzeti protokollokról. e) Felelős a táborozás idején az egészséges és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és környezeti feltételeinek megteremtéséért és a táborlakók biztonságáért. f) Megszervezi és felügyeli a tábor őrzését; felelőssége, hogy a táborhelyen egyidejűleg min. 2 felnőtt, illetve a táborozók érkezését követően 10 táborozónként min. 1 felnőtt tartózkodjon! g) Felügyeli a táborozók oda- és visszautazását, kialakítja az utazási rendet és útvonalat, magánál tartja és kezelteti a menetjegyeket, indítja és érkezteti a külön-buszokat (ha vannak), indulás előtt ellenőrzi a névsort és a szükséges okmányok meglétét (pl. diákigazolvány, TAJ kártya, orvosi igazolás). h) Felelős a tábori programok megvalósulásáért, a szervezők véleményének meghallgatása után kialakítja a tábor általános céljainak és a várható időjárásnak megfelelő napi programot. A program mindig az esti szervezői találkán készül el a következő napra, és tartalmazza a pontos délutáni és esti programokat, esetleg előadásokat, a napi menüt, valamint a tábor működéséhez szükséges munkafolyamatok aznapi felelőseit. Amennyiben aznap nem tartanak szervezői találkát, a táborvezető saját hatáskörben dönt a fentiekről.

III. rész

2. fejezet

67. oldal

i) Utólagos elszámolás terhe mellett a rendelkezésére álló pénzellátmányból a programok költségeit és a tábor ideje alatt felmerülő rendkívüli kiadásokat számla ellenében teljesíti. j) Kezeli a tábor látogatási rendjét, engedélye nélkül a tábor területén a táborozók névsorában szereplő gyermekeken, szervezőkön, segítőkön és meghívott vendégeken kívül más személy nem tartózkodhat. k) Engedélye nélkül szervező, segítő és táborozó a meghatározott napi programokat és vészhelyzetet kivéve nem hagyhatja el a tábor területét. A távollévőkről írásbeli nyilvántartást vezet. l) Rendkívüli esemény, vészhelyzet esetén meghatározza a kijelölt biztonságos tartózkodási helyet és a menekülési útvonalakat, a DSK tagjainak segítségével biztosítja a veszély megszüntetéséhez szükséges folyamatok azonnali megkezdését. m) Amennyiben tudomást szerez egy szakmai program során történt vészhelyzetről, tartja a kapcsolatot a szakival, értesíti a többi szervezőt és intézkedik az egyéb szükséges teendők elvégzéséről (pl. eltévedt, késő családnak félreteteti az ebédet, stb). n) Felügyeli a beszerző munkáját, ellátja a munkájához szükséges pénzösszeggel, a nap végén ellenőrzi az elszámolást. o) Szükség esetén beszerezteti a tábor gördülékeny menetéhez szükséges, előre nem tervezett eszközöket, alapanyagokat. p) A tábor ideje alatt keletkezett káreseményekről a DSK által készített jelentés alapján jegyzőkönyvet vesz fel, segítségükkel meghatározza a felelősöket és a kártérítés módját. q) Külső személyekkel és szervekkel a tábor nevében hivatalosan tartja a kapcsolatot. A harmonikus és panaszmentes egymás mellett élés érdekében törekszik a jó és toleráns emberi kapcsolat kialakítására a táborral kapcsolatba kerülő személyekkel, valamint a hivatalos szervek képviselőivel (pl. boltos, polgármester, ÁNTSZ, nemzeti park, stb). r) A családfő akadályoztatása esetén fogadja a – valamilyen különleges ok miatt – gyermekükért érkező szülőket. s) A tábor során fogadja és menedzseli a hivatalos tábori telefonra érkező hívásokat, válaszol az SMS-ekre, pár naponta összefoglalót küld a tábori történésekről a szülőknek (e-mailben). t) Felelős a tábori személyzet körében esetlegesen felmerülő személyi problémák, személyes konfliktusok megoldásközpontú, lehetőség szerint minden fél számára megnyugtató kezeléséért. u) A „Szervező pótlása” c. fejezetben (III. rész 5. fejezet 4. alfejezet) részletezett szabályok szerint szükség esetén gondoskodik a hiányzó szervező(k) pótlásáról.

III. rész

2. fejezet

68. oldal

v) Megszervezi, hogy a tábor gördülékeny lebontásához megfelelő számú szervező álljon rendelkezésre. w) Amennyiben több táborvezető kerül kinevezésre, a tábor előtt kötelesek világosan és egyértelműen meghatározni az egyes táborvezetők tevékenységi köreit, kompetenciáit; valamint erről a személyzetet tájékoztatni.

10. alfejezet: A táborépítés koordinátora a) A tábor hivatalos kezdetéig, azaz a gyermekek megérkezéséig a táborvezető mellett a legnagyobb felelősséget vállaló személy. b) Feladata és felelőssége, hogy a gyermekek érkezésének időpontjára a táborhely készen álljon és a táborozók megfelelő fogadtatásban részesüljenek. c) Munkája a táborhely megválasztásának előkészítésével kezdődik, melyhez elsősorban a szakmai programok igényeit, a tábor megközelítésének és ellátásának lehetőségeit, valamint esztétikai szempontokat kell figyelembe vennie. d) Feladata, hogy a tábor fő célkitűzéseit, a rendelkezésére álló emberi és anyagi erőforrásokat, valamint a természeti adottságokat összehangolva irányítsa a táborhely kialakítását, infrastruktúrájának létrehozását, az egyes objektumok és kellékek öszszeállítását, felépítését. e) Meghatározza a táborépítés időpontját és időtartamát, figyelemmel kíséri a tábor(építés) kellékeinek beszerzését és a táborhelyre való optimális lejuttatását. f) Pontos elképzelést dolgoz ki a tábori infrastruktúra részleteinek kivitelezéséről, a munkafolyamatokat előre kiosztja a szervezők és segítők közt – természetesen mindenki egyéni képességeinek, kéréseinek figyelembevételével. g) A szaktudást, komolyabb tapasztalatot igénylő munkákat (pl: tűzhely építése, konyhafólia felhelyezése) pontosan megtervezi, előzetesen egyeztet a közreműködőkkel a konkrét feladatokról, a kívánt előrehaladás menetéről, és a várható elkészülési időkeretről. h) A táborépítés során szem előtt tartja a közreműködők, különösképpen a segítők fizikai kapacitását, hiszen a túl sok munka elveszi a kedvüket a további aktivitástól. i) A személyzeten belüli esetleges feszültségek elkerülése érdekében mindig ügyel arra, hogy a táborépítés résztvevői – személyes teherbírásuk figyelembevételével – lehetőség szerint mindig egyenlő mennyiségű/időtartamú (de nem nehézségű!) feladattal legyenek ellátva. Kerülendő egyes személyeknek aránytalanul sok pihenőidő biztosítása, miközben a többiek dolgoznak, hiszen ez a munkát végzők körében erősen demoralizáló hatású. Célszerű tehát egy előre tisztázott, mindenkire érvényes napi ritmus kidolgozása és érvényre juttatása.

III. rész

2. fejezet

69. oldal

j) A táborépítés alatt többé-kevésbé háttérbe húzódó leendő táborvezetővel együttműködő, a fontosabb kérdésekben mindig egyeztet vele, de szem előtt tartja, hogy ő a felelős, nem hárítja el magáról a tennivalókat. k) Ügyel arra, hogy az alapvető tábori kellékek mellett a kreatív, egyedi, esetleg a keretmesére utaló, a tábort színessé tévő plusz dolgok se maradjanak el (pl: totem, „mimicsoda” feliratok) l) A táborépítés ideje alatt figyel a napi ritmus betartására, hogy a segítők és az újdonsült szervezők is könnyebben ráhangolódhassanak a táborban „előírt” életvezetésre. Tehát nem kívánatos egy minden este berúgós, „ereszd el a hajam” táborépítés, hiszen ez után kevésbé lehet jogosan elvárni a segítőktől és magunktól, hogy a tábor kezdetétől éljék „rendes, tiszta, környezettudatos életüket”. m) A táborépítésen – az l) pont figyelembevételével – más „táboretikai szabályzat” lehet érvényben, mint a tábor kezdetének napjától (dohányzás, alkoholfogyasztás, esti csendrendelet, stb). Ezt mindenképpen előre egyezteti az építés alatt az utolsó szervezési mozzanatokkal mindig elfoglalt leendő táborvezetővel, majd természetesen az összes jelenlévővel. n) Előzetes megegyezés alapján a táborépítő koordinátor kinevezhető táborbontó koordinátorrá is. A táborbontás lehetőleg rövid és hatékony legyen, hiszen mindenki fáradt, legyünk előzékenyek egymással. Ha igény van rá, a táborépítéssel ellentétben ez lehet az az alakalom, amikor „kirúgunk a hámból”, ha valaki mindenképpen ilyen módon szeretné levezetni a fáradtságot.

11. alfejezet: Vendégek a) Amennyiben egy „külsős” személy vendégként szeretne hosszabb-rövideb időt a táborban tölteni, előzetesen köteles felvenni a kapcsolatot a kijelölt felelőssel – vagy hiányában a táborvezetővel –, aki elbírálja a jelentkezést. b) Elsősorban azokat várjuk, akik aktívan és pozitívan járulnak hozzá a tábor működéséhez, programjához (pl. esti előadás, zene, tánc, csillagászat). c) Kötelesek betartani jelen szabályzat általános rendelkezéseit, a táborhelyen tartózkodás időtartama alatt mindig a tábor szellemiségével, módszereivel összhangban viselkednek. d) Jelenlétükkel nem zavarhatják a tábor szervezőinek és segítőjének munkáját, a programok zökkenőmentes lebonyolítását. e) Az ellátás díja 3 000 Ft/nap, ettől eltérni csak a táborvezető engedélyével lehet. f) Amennyiben a vendég a tábor szervezett programjain is részt vesz, az ellátás díja napi 4 000 Ft-ra növekszik. Ezen összegtől szintén csak a táborvezető külön hozzájárulásával lehet eltérni.

III. rész

2. fejezet

70. oldal

g) Egy fő maximum 2 éjszakát maradhat és egyszerre maximum 3 vendég tartózkodhat a táborban; kivéve a táborvezető külön engedélyével.

12. alfejezet: Táborozók a) A tábor kötelező programja a reggelivel kezdődik és a keretmese aznapi fejezetének felolvasásáig tart, a köztes programokon minden táborozó köteles részt venni. Indokolt esetben (pl. betegség) a családfő és a táborvezető beleegyezésével egyes programokat kihagyhatnak. b) A tábor területét előre tervezett program esetén is csak szervezővel hagyhatják el (kivéve a táborvezető által meghatározott különleges esetben). Nem előre tervezett program keretében kizárólag a táborvezető engedélyével lehet a táborhelyet elhagyni! c) Legkésőbb 22:15-kor a saját sátrukba mennek aludni. Táborozó ellenkező neművel, illetve segítővel nem aludhat együtt; szervezővel is csak indokolt esetben, a családfővel és a táborvezetővel egyeztetve. Az utolsó éjszaka, amennyiben az időjárás ezt lehetővé teszi, a tábortűz körül lehet aludni, de csak szervezői felügyelettel. d) Saját mobiltelefont, vagy egyéb elektromos kütyüt (mp3 lejátszó, stb) tilos a tábor ideje alatt használni. Amennyiben ilyet találunk egy táborozónál, a szervezők elkobozzák és a tábor után a szülőknek adják vissza a pályaudvaron. e) Amennyiben a táborhelyen telefonos térerő elérhető, naponta egyszer, rövid ideig használhatják a tábori telefont – a kötelező programok miatt kizárólag 19:30 és 20:20 között –, ha valamilyen nyomós okból szeretnének szüleikkel beszélni. Ezt a családfőjüknek jelzik, aki elkéri valamelyik telefont a táborvezetőtől. Betegség, egyéb speciális helyzet esetén a táborvezető természetesen máskor is engedélyezheti a tábori telefonok használatát! f) A tábor létesítményeit a „Táborhely és a létesítmények használati rendje” c. fejezetben (III. rész 3. fejezet) részletezett szabályok szerint használják. g) Felelősök a táborhely és az általuk használt eszközök épségéért, rendjéért, tisztaságáért. A tábor felszerelésében tapasztalt meghibásodást haladéktalanul jelenteniük kell a DSK vezetőjének, távolléte esetén családfőjének, vagy a táborvezetőnek. h) A táborozók egymáshoz, valamint a szervezőkhöz és segítőkhöz való viszonya a személyiség tiszteletére épül, mely alapján törekedniük kell a kölcsönös megértésre, udvariasságra, tapintatra, kulturáltságra és toleranciára. A trágár beszéd, fizikai és/vagy lelki erőszak természetesen nem megengedett! i) A tábori élelmiszereket, vízkészletet és alapjában véve az összes fogyóeszközt valós szükségleteik alapján, mértékletesen fogyasztják, használják.

III. rész

2. fejezet

71. oldal

j) Rendkívüli esemény: tűz-, baleset, káresemény bekövetkeztekor haladéktalanul kötelesek tájékoztatni a táborban hozzájuk legközelebb lévő szervezőt, ezt követően azonnal – életük, testi épségük védelme érdekében – a táborvezető, vagy egyéb szervező által kijelölt biztonságos helyre menni; ott a személyzet utasításait betartani. k) Szándékos, vagy súlyos gondatlanságból eredő károkozás esetén a szülők, törvényes képviselők kötelesek a táborozók által okozott kárt a helyreállítás teljes költségén megtéríteni. A károkozás tényét a helyszínen készített jegyzőkönyvben – digitális képpel dokumentáltan – kell a táborvezetőnek rögzítenie. l) A tábor teljes időtartama alatt kötelesek a szervezőcsapat minden tagjának emberi méltóságát tiszteletben tartani, a tábori személyzet (ideértve a segítőket is!) utasításait az ésszerűség határán belül betartani, azoknak megfelelően cselekedni, viselkedni. m) A táborvezető engedélye nélkül látogatót nem fogadhatnak, ha a tábor területén idegen személyt látnak, erről azonnal kötelesek tájékoztatni a tábor vezetőjét. n) Tisztelik a természetet, őrzik minden élőlény épségét, egészségét. Kötelesek mindent megtenni azért, hogy az állatok és növények természetes életmenetét csak indokolt esetben zavarják. o) Saját felszerelésüket maguk hordozzák és felügyelik, a szakmai és egyéb programokhoz szükséges felszerelést önállóan pakolják össze. p) Minden étkezés után elmosogatják saját evőeszközeiket, tányérjukat, bögréjüket. q) A konyha szakmai nap során a szakácsok vezetésével biztosítják a táborozók, segítők és szervezők ellátmányát, a tűzhelyek tüzelését és a közös konyhai eszközök megtisztítását. r) A tábor során legalább két alkalommal, a tábor időtartamának közepén és az utolsó napon tisztálkodnak. A fogmosás minden étkezés után javallott.

III. rész

2. fejezet

72. oldal

3. fejezet: A táborhely és a létesítmények használati rendje 1. alfejezet: Az egész táborhelyre kiterjedő szabályok a) A táborhely tisztaságának megőrzése érdekében kizárólag a táblával kijelölt helyszíneken szabad mosogatni, tisztálkodni, fogat mosni és WC-zni! b) A sátrak közvetlen környezetében nem szabad rohangálni, ugrálni, ordibálni (különösen este!). Ezekre a tevékenységekre a tábor elején, a táborvezető által kijelölt és a táborépítés koordinátorával egyeztetett terület áll rendelkezésre. c) A sátrakban bármilyen módon kárt okozni, a feszítőköteleket leereszteni, a cövekeket kihúzni tilos. d) A saját sátrában mindenki köteles rendet tartani. Ezt a táborozók esetében a családfők rendszeresen ellenőrzik is! e) Mindenki köteles a saját felszerelését/kellékeit maga után elpakolni, a szemetet a táborhely szélén elhelyezett, a hulladék típusának megfelelő szelektív hulladékgyűjtőben elhelyezni. f) Egymás testi épségét veszélyeztető eszközöket (bicska, íj, hegyes botok) kizárólag szervezői felügyelettel szabad használni.

2. alfejezet: Szersátor a) A szersátorban tároljuk a tábor közös felszerelését: a kis- és nagyszerszámokat, az irodaszereket, a szakkönyveket, illetve a táborban használatos egyéb eszközöket. Szintén ide gyűjtjük be a talált tárgyakat. b) A felszerelés megőrzésének és a kölcsönzések követhetőségének érdekében a szersátorba kizárólag a DSK csapat tagjai és a táborvezető(k), vagy az általuk egyértelműen meghatalmazott személyek léphetnek be! Ez a meghatalmazás csak konkrét eszközre és időpontra szólhat, nem lehet általános érvényű. c) Harmadik személynek kizárólag a mindenkori szersátras felelős engedélyezheti az eszközök, vagy talált tárgyak kiadását. d) Eszközöket csak szervező, vagy segítő kölcsönözhet ki. Tehát ha táborozónak van szüksége valamilyen tábori felszerelése, azt csak a szervezőcsapat egyik tagjának (praktikusan a családfő vagy a segítő) hozzájárulásával és felelősségére használhatja. e) A kivett eszközt rendeltetésszerűen kell használni, az esetlegesen bekövetkezett károk felszámolásáért a kölcsönző felelős!

III. rész

3. fejezet

73. oldal

3. alfejezet: Konyha és konyhasátor a) A konyha területére – a szakácsok külön engedélyének hiányában – csak az adott napi konyhás család tagjai, a konyhai személyzet, valamint szervezők léphetnek be. b) A szakácsok a főzés zavartalansága és biztonsága érdekében különleges rendelkezéseket is hozhatnak – ilyen lehet például a konyha körzetének teljes lezárása. Ilyen helyzet esetén a konyhai személyzet utasításait minden esetben követni kell! c) A konyhai eszközöket mindig rendeltetésszerűen kell használni, és a használat után az ÁNTSZ előírásainak megfelelően, három fázisban megtisztítani. d) A konyhán keletkezett hulladékot szelektíven kezeljük. Az ételmaradékot és egyéb gyorsan lebomló konyhai hulladékot vagy egy környékbeli településre elszállítva, vagy a tábori emésztőgödörben kell elhelyezni! e) A konyhai alapanyagok illetéktelen használata, fogyasztása szigorúan tilos; és minden esetben táborvezetői felelősségre vonást eredményez! f) Az ételek kiosztásakor először a jelenlévő táborozók, majd a segítők, végül a szervezők kerülnek sorra.

4. alfejezet: Elsősegély és táborvezetői központ a) A sátrat a táborépítés során úgy kell kialakítani, hogy a lehetőségekhez képest minél inkább két részre szeparáltan, egyrészt az elsősegélynyújtás helyszíneként, másrészt táborvezetői-adminisztrációs központként funkcionáljon. b) Az elsősegély részlegen kezeljük az egészségügyi ellátásra szorulókat, illetve tároljuk az elsősegély-felszerelést. c) Az elsősegély-felszerelést kizárólag a tábori orvos, az egyéb eszközöket pedig kizárólag a táborvezető engedélyével lehet használni. d) Az elsősegély részlegbe kizárólag a tábori orvos engedélyével lehet belépni. e) Az elsősegély részlegben a betegek csak valós pihenés céljából tartózkodhatnak, a sátor és közvetlen környéke nem lehet színhelye a szociális, közösségi életnek és programoknak. f) A táborvezetői központban tároljuk és kezeljük az összes hivatalos tábori dokumentumot, itt vezetjük az elszámolást, itt történik a hivatalos ügyintézés és itt található a tábori kassza is. Néhány speciális, elektromos szervezői tárgyat (pl. napelemes töltők, tábori telefon) is itt helyezünk el. g) A táborvezetői részlegbe – jellege, valamint az itt tárolt eszközök és iratok értéke miatt – kizárólag a táborvezető és az általa meghatalmazott személyek léphetnek

III. rész

2. fejezet

74. oldal

be. A szabály megszegése különösen súlyos kihágásnak minősül, mely alapján az elkövető a táborvezető döntésére a táborból hazaküldhető. h) Extrém időjárási körülmények esetén, ha a beázott sátrak száma ezt indokolja, a táborvezető közvetlen irányítása és folyamatos felügyelete alatt itt helyezhetőek el azok a táborozók, akiknek saját sátra lakhatatlanná vált. i) Az extrém időjárási körülmények ideje alatt védelmi-megelőzési célból szintén ide húzódhatnak be azok a táborozók, akik különösen rosszul viselik az extrém körülményeket, vagy sátruk várhatóan nem tud ellenállni az időjárás viszontagságainak. Ebben az esetben is megkövetelt a táborvezető folyamatos felügyelete.

5. alfejezet: Social sátor a) Normál időjárási körülmények között szabadon használható közösségi színhely; többek között itt nyílik lehetőség kötetlen beszélgetésre, társasjátékozásra, stb… b) A social sátorban fokozott figyelem fordítandó arra, hogy a vonatkozó dokumentumban tárgyalt viselkedési normák és szabályok betartásra, betartatásra kerüljenek! c) A sátrat használók kötelessége, hogy rendet hagyjanak maguk után; saját felszerelésüket/kellékeiket elpakolják. d) Itt kerülhetnek kihelyezésre a tábori hirdetmények: a táborhely környékének térképe, a napi menü és program, illetve a vetélkedők ponttáblázata. e) Erős szél esetén tilos megközelíteni, erről a táborvezető a sátor bejáratához elhelyezett piros zászlóval tájékoztatja a résztvevőket. f) A sátor belterét erős gázlámpával világítjuk meg. Ezt kizárólag tapasztalt szervező kezelheti, táborozónak szigorúan tilos a lámpához nyúlnia! g) Szakmai program céljára kizárólag a táborvezetővel való előzetes egyeztetés alapján lehet igénybe venni.

6. alfejezet: Vizesblokk a) A táborban nemenként legalább 2 db űrgödrös toalettet használunk. Ezeket a kulturált életvezetés és az ÁNTSZ előírásai szerint vesszük igénybe. b) A táborban fóliával takart, raklap talapzatú, nemenként elkülönített ún. „zuhanysátor” áll a fürdeni kívánók rendelkezésére, melyben nap melegítette vízzel, lavórok segítségével mosakodhatunk. c) A táborban kizárólag biológiai úton lebomló tisztálkodó-mosogató szereket lehet használni – ennek betartását a DSK ellenőrzi!

III. rész

3. fejezet

75. oldal

d) A víz- és egyéb folyadékkészlet használatakor a valós igények és a takarékosság elve érvényesüljön! e) Amennyiben a tábor közelében természetes vízfelület található, ez csak szervezői engedéllyel és felügyelettel vehető igénybe a táborozók és segítők számára egyaránt! f) A mosogatás három fázisban, lavórokban történik (ultra, hypo, öblítő víz), az ÁNTSZ vonatkozó előírásai szerint.

III. rész

3. fejezet

76. oldal

4. fejezet: Protokollok 1. alfejezet: Baleset, egyéb vészhelyzet Táborozó eltűnése: 1) Megelőzés a) Problémás gyerekek felmérése előzetesen (szülők leírásai!) b) A tábor kezdetekor a pontos szabályok ismertetése. c) A tábor területének elhagyása szervezett program során csak szervezővel, azon kívül kizárólag a táborvezető tudtával és beleegyezésével történhet. A táborvezető nyilvántartást vezet a távollévőkről, a következő adatok szerint: ki? mikor? milyen célból? hová? várható visszaérkezés ideje. d) A programok során minél hamarabb megismertetjük a környéket a táborozókkal, külön kitérve a jellegzetes tájékozódási pontokra. e) Túrák esetén előre megbeszélt, megbízható személy vezeti és zárja a csoportot. Minden pihenőnél létszámellenőrzést kell tartani! 2) Eltűnés esetén értesítési sorrend a) családfő b) táborvezető 3) Keresés megszervezése a) A legutolsó ismert helyszín megállapítása (az összes szervező, segítő és táborozó bevonásával). b) A legközelebbi mobiltelefonnal lefedett hely felkeresése, telefonos kapcsolatteremtési kísérlet. c) Az a) pont alapján és a terep jellegzetességeinek ismeretében a felkutatás rendszerének kidolgozása (pl. csatárlánc, keresés egy négyzet oldalai mentén, stb). d) Keresőcsoportok kialakítása, csoportvezetők kinevezése, a rendszeres kommunikáció mikéntjének kidolgozása. 4) Hatóságok értesítése a) Szükség esetén – de amennyiben az eltűnt személy 2,5 órán belül nem kerül elő vagy felmerül a rásötétedés kockázata, kötelezően – a 112-es központi segélyhívón a rendőrség értesítése. b) Környékbeli önkormányzat, körzeti megbízott rendőr, erdész, stb...

III. rész

4. fejezet

77. oldal

Baleset: 1) Túra közben a) A mozgásképesség, alapvető életfunkciók vizsgálata. b) Szükség esetén újraélesztés (a tábor előtt minden családfőnek megtanítva)! c) További elsősegélynyújtás, sebkezelés (felszerelés minden családfőnél). d) Térerő hiánya esetén megbízható, jól tájékozódó futár a táborba, szükség esetén a mentésre hivatott szervek és a táborvezető tájékoztatása. e) Fontos, hogy legalább egy valaki mindig maradjon a sérülttel! 2) Baleset a táborban a) A balesetet szendevett részére elsősegély nyújtása a tábori orvos feladata, így bármiféle baleset esetén őt kell elsősorban értesíteni. b) Amennyiben a baleset súlya miatt külső szervek bevonására van szükség (mentők, tűzoltók, kórházba szállítás), a megfelelő intézkedések meghozatala szintén a tábori orvos feladata, de ez esetben értesítenie kell a táborvezetőt is.

2. alfejezet: Extrém időjárás A nomád stílus és a táborozási időszak időjárási sajátosságai miatt külön intézkedés szinte kizárólag a viharos széllel, esetenként jégesővel kísért, egyszerre nagyobb mennyiségben lehulló eső/zápor/zivatar esetén lehet szükséges. Természetesen veszélyforrás lehet a túl meleg, vagy éppen hideg időjárás is, ezekre mindig a családfők figyelmeztetik a táborozókat (viseljenek sapkát napszúrás ellen, öltözzenek melegen, húzzák be a hálózsák zipzárját éjszaka, stb…). Táborunkban az extrém időjárási helyzetekben többszintű jelzési rendszert és protokollt alkalmazunk. Az egyes figyelmeztetési szinteket a mindenkori táborvezető állapítja meg az Országos Meteorológiai Szolgálat figyelmeztető előrejelzései és vészjelzései, valamint a tábori időjárásállomás előrejelzése és saját észlelése alapján. A figyelmeztetés szintjéről a tábori totemen elhelyezett zászló színével tájékoztatja a tábor résztvevőit. Intézkedési terv az egyes figyelmeztetési szintekhez: 1) Zöld zászló: Átlagos időjárás, rendkívüli intézkedés nem szükséges

III. rész

4. fejezet

78. oldal

2) Sárga zászló: Életbe léphet a következő körülmények bármelyike esetén:    

Csendes eső (egy órán belül) Rövid zápor (egy órán belül) 15 km/h-t meghaladó szél A következő 1-3 órában „Narancs” zászlós időjárási jelenség várható

Szervezők és segítők teendői (az alábbi sorrendben): a) A közös tábori kellékek fedett, szélvédett helyre szállítása b) A saját felszerelés fedett, szélvédett helyre szállítása Táborozók teendői: a) A saját felszerelés fedett, szélvédett helyre szállítása 3) Narancs zászló: Figyelem! Ettől a figyelmeztetési szinttől a Táborvezető és a DSK vezetője általános koordinátorként irányítja a szervezőket, segítőket, táborozókat; az alábbi teendők „csupán” iránymutatásul szolgálnak. Életbe léphet a következő körülmények bármelyike esetén:   

Hirtelen nagy mennyiségű, intenzív esőzés (egy órán belül) Erős szél (60 km/h-t meghaladó széllökések) A következő 1-3 órában „Piros” zászlós időjárási jelenség várható

A szervezők teendői (az alábbi sorrendben): a) Lásd „Sárga zászló” b) Erős szél esetén a Social sátor és – a szél erősségétől függően – 25-50 méteres körzetének azonnali kiürítése c) A közös, tábori létesítmények állapotának ellenőrzése, szükség esetén a ponyvák kifeszítése, vizesárkok kimélyítése, stb (szakik) d) A családtagok sátrainak ellenőrzése, az esetleges problémák (pl. plusz fólia szükséges) megoldása (családfők) e) Saját sátrak állapotának ellenőrzése, a fontosabb felszerelések alvótérbe pakolása A segítők teendői (az alábbi sorrendben): a) A táborhely azonnali megtisztítása, azaz az összes kint hagyott kellék szersátorba szállítása b) Saját sátrak állapotának ellenőrzése, a fontosabb felszerelések alvótérbe pakolása

III. rész

4. fejezet

79. oldal

A táborozók teendői (az alábbi sorrendben): a) Saját sátrak állapotának ellenőrzése: ponyvák kifeszítése, cövekek leverése, szükség esetén vizesárok kialakítása b) A fontosabb kellékek alvótérbe pakolása c) Szükség esetén extra fólia igénylése a családfőtől a szersátorból, ennek rögzítése 4) Piros zászló: Életbe léphet a következő körülmények bármelyike esetén:   

Extrém mennyiségű és intenzitású eső (egy órán belül) Viharos szél (90 km/h feletti széllökések) Jégeső (egy órán belül)

A szervezők teendői: a) A Social sátor és környékének azonnali kiürítése (szakik) b) A táborozók sátrakba küldése (családfők, táborvezető) c) A saját sátrak bezárása, a felszerelés alvótérbe pakolása d) A kiemelt tábori létesítmények (szersátor, konyhasátor, elsősegély és szervezői központ) állandó felügyelete (DSK, szükség szerint segítséggel) e) Napközben – különleges helyzetben akár éjszaka is – 10-15 percenként „őrjárat”: a gyermekek és sátraik állapotának ellenőrzése (táborvezető) f) Szükség esetén (pl. komolyan beázó sátor) a táborvezető dönt a táborozók átköltöztetéséről, elhelyezéséről Segítők és táborozók teendői: a) A sátrak állapotának ellenőrzése és az összes bejárat bezárása után haladéktalanul a saját sátrukba húzódnak, az összes felszerelést az alvótér közepére pakolják b) Csak végszükség esetén hagyják el a sátrukat (WC, komolyabb beázás) c) Probléma esetén értesítik a táborvezetőt, vagy az általa kijelölt ügyeletest 5) Fekete zászló: Életbe léphet a résztvevők testi épségét még a sátrakban is komolyan veszélyeztető időjárási jelenség(ek) esetén. a) A tábor evakuálása, lásd 3. alfejezet

III. rész

4. fejezet

80. oldal

3. alfejezet: Evakuálás A táborvezető adott esetben indokoltnak tarthatja a tábor evakuálását, azonnali kiürítését. Erről a tábor résztvevőit a totemen elhelyezett fekete zászlóval (lásd előző fejezet), valamilyen minden résztvevő számára jól hallható erős hangjelzéssel, illetve szóban tájékoztatja. A tábor kezdete előtt (optimális esetben a táborépítés alatt) a táborvezető kijelöli a tábori vész-gyülekezőhelyet, az evakuálás tervezett útvonalát, valamint azt a célobjektumot, ahová a tábor résztvevői vész esetén távozni kötelesek. Erről legkésőbb az első nap folyamán részletesen informálja a tábor minden szervezőjét, illetve kinevez egy evakuációs biztost –aki az evakuálási folyamat végéig a táborhelyen maradó táborvezető feladatköreit veszi át az evakuálás célobjektuma felé vezető úton, valamint a célobjektumban való tartózkodás során, a táborvezető érkezéséig. A tábori gyülekezőhely legyen minél közelebb a sátrakhoz (pl: erősebb fás erdőben, vagy valamely tábori objektumban), a lehetőségekhez képest biztonságos, könnyen megközelíthető, a célobjektum irányába eső. A tervezett menekülési útvonal(ak) megállapításánál egyaránt figyelembe kell venni az objektív (pl: fadőlés, villámcsapás, rendkívül erős széllökések) és szubjektív (pl: eső idején nehezen járható útszakasz, meredek, vagy szakadék mellett vezető útvonal, nagyobb köves talaj, patak megduzzadása) veszélyforrásokat. Ideális esetben a célobjektum lehet a közeli falu egy épülete (pl: helyi ellátó, egy lakos magánlakása), valamely masszív, fedett területe (pl: közlekedési megálló), de adott esetben egy táborhelyhez közel eső erdészeti épület, barlang, erdei kápolna, stb. is. Az evakuálás főbb pontjai: 1) A gyerekek, segítők és táborozók értesítése, összegyűjtése: a) A táborvezető vagy megbízottja kihelyezi a fekete zászlót a totemre, illetve tájékoztatja a jelenlévő szervezőket az evakuálás tényéről. Az evakuálás operatív központja és a szervezők találkozóhelye a zászló kihelyezésétől kezdve a táborvezető és a DSK által legbiztonságosabbnak tartott tábori objektum (általában a konyhasátor). b) A családfők értesítik a táborozókat a kialakult helyzetről és megfelelő öltözetben sátruk elhagyására, valamint a kijelölt tábori gyülekezőhelyen való megjelenésre szólítják fel őket. c)

III. rész

A segítők a DSK irányítása alatt szintén a tábori gyülekezőhelyre érkeznek.

4. fejezet

81. oldal

d) A szakik felügyelik a táborozók és segítők mozgását, megfelelő magatartását; fogadják őket a helyi gyülekező ponton, illetve gondoskodnak annak rendjéről. Komolyabb fennakadás esetén közvetlenül is segíthetik a családfők munkáját. e) A tábori orvos felszerelésével együtt várakozik a kijelölt gyülekezőhelyen, figyelemmel kíséri az evakuálás folyamatát, hogy probléma esetén azonnal rendelkezésre tudjon állni az orvosi ellátást igénylő szituációk kezelésében. 2) Kivonulás a táborból több kisebb, vagy egy nagy csoportban: a) A gyülekezési ponton a táborvezető rövid, higgadt és tárgyilagos (!) tájékoztatót tart, vázolja a kivonulás menetét és a célobjektum megközelítésének módját. b) Az adott körülményeket figyelembe véve egy nagy, vagy több kisebb csoportban előbb a táborozók, aztán a segítők, végül az ottmaradt szervezők elhagyják a tábort. c)

A táborozók csoportjával, ill. csoportjaival minimum 7 gyerekenként egy szervező halad!

d) A segítők elvonulását minimum két szervező biztosítja. e) Ha a tábor résztvevői két, vagy több csoportra válnak szét, mindenképp az első csoporttal halad az evakuációs biztos, aki a táborból való távozás után a táborvezetőt helyettesíti, döntéseket hoz, valamint a tábori orvos és segítői. f)

A helyszínen maradt szervezők a táborvezető irányítása alatt ellenőrzik, hogy minden résztvevő elvonult-e a táborból, valamint értékelik az esetleges vagyontárgyak mentésének lehetőségeit (ez utóbbit szigorúan az után, hogy az utolsó táborozó és segítő is elhagyta a táborhelyet!)

g) Az utolsó szervezők is elhagyják a táborhelyet. h) Bizonyos esetben a táborhely őrzésére maradhat szervező, de kizárólag akkor, ha nem áll fenn életveszélyes szituáció, a táborvezető ezt engedélyezi, és az adott szervező vállalása önkéntes alapú. Fontos, hogy ilyen esetben a táborhelyen maradók száma legalább két fő kell, hogy legyen, de e fölötti létszám nem kívánatos/indokolt. i)

III. rész

Amennyiben szükséges, a táborvezető köteles intézkedni arról, hogy külső források is bevonásra kerüljenek a mentési/evakuálási munkába. Így indokolt esetben ő értesíti a kialakult helyzetről a hivatalos szerveket, a mentőket, a katasztrófavédelem munkatársait, esetleg a katonaságot vagy a Terrorelhárító Központ munkatársait.

4. fejezet

82. oldal

3) A célobjektumhoz való érkezés, a résztvevők biztonságba helyezése: a) A célobjektumhoz az evakuációs biztos és csapata érkezik először, akik gondoskodnak az érkező táborozók biztonságba helyezéséről. b) Az érkező szervezők feladata a célobjektum nyugalmának, rendjének fenntartása, lehetőség szerint a gyerekek elfoglalása (pl: mese, szójáték, stb.) c)

A tábori orvos és segítői ellátják az esetleges sérülteket.

d) A családfők ellenőrzik, hogy minden hozzájuk tartozó táborozó megérkezette, a DSK ugyanezt teszi a segítőkkel. 4) A vészhelyzet vége, további teendők a) Az evakuációs biztos, vagy ha jelen van, akkor a táborvezető jogkörébe tartozik a vészhelyzet végének kinyilvánítása, majd szervezői egyeztetés után a célobjektum elhagyására való felszólítás. b) A vészhelyzet végeztével kialakult helyzet értékelése után a táborvezető a szervezőkkel egyeztetve dönt a tábor további programjáról, az aktuális teendőkről (pl: tábor vége, gyerekek hazaküldése, tábori objektumok ellenőrzése, táborhelyre való visszatérés, tábor folytatása, esetleges sérültek hozzátartozóinak értesítése, kapcsolatfelvétel a meteorológiai központtal, stb.). FIGYELEM! A fenti evakuációs tervezet egy minta, amely a vészhelyzet jellegétől, annak okaitól, napszaktól, a táborhely fekvésétől, stb. erősen függhet. A változtatás joga a táborvezetőt illeti meg, hiszen vészhelyzetben a józan ész természetesen felülírhatja a fenti rendelkezések több pontját.

4. alfejezet: Tűzvédelem 1) A konyhában zárt égésterű bronzkori tűzhelyeket használunk, ezért a tűz terjedésének kockázata minimális. Tűzvédelmi intézkedés: a) A tüzet folyamatosan nagykorú személy (is) felügyeli. b) A tűzhely mellett állandó nagy kapacitású – minimum 20 literes – víztartály (megtöltve) van elhelyezve. c) A szakácsok külön figyelmet fordítanak arra, hogy éjszakára a tűzhely szakszerűen el legyen oltva, izzó parázs benne ne maradjon.

III. rész

4. fejezet

83. oldal

2) Tábortüzet mindig esténként, szervezett keretek között, kijelölt felelőssel és állandó felnőtt felügyelettel gyújtunk. Tűzvédelmi intézkedés: a) A máglya helye minimum másfél ásónyom szélességben és mélységben árokkal van körülvéve. b) A gyerekek a tűztől minimum 1,5 méter távolságra húzódnak. c) A takarodó kezdetekor a tábortűz aznapi felelőse a máglyát az eloltáshoz szükséges, de legalább két lavór vízzel leönti.

5. alfejezet: Környezetvédelem, hulladékkezelés a) Az I. rész 3. fejezetében szereplő alapelveinkkel összhangban a tábor működésének minden területét áthatja a környezet védelmének igénye. Jelen dokumentumban ennek konkrét szabályait több helyen is kifejezésre juttatjuk, így például a viselkedési normák részletezésénél és a vizesblokk használatánál. b) Programjaink során egyre inkább felmerül az igény arra, hogy helyezzünk nagyobb hangsúlyt a táborban résztvevők környezettudatos attitűdjének kialakítására. Ennek érdekében több programba is integráljuk a környezetvédelmi alapismeretek témakörét, bevezetünk egy ilyen téma köré felépülő „higher level” szakmai programot, valamint délutánonként-esténként különböző kisebb témában előadásokatbeszélgetéseket tartunk (hulladék, éghajlatváltozás, stb). Az ezzel kapcsolatos pontos cselekvési tervet a CoreTeam a későbbiekben dolgozza ki, de szerettük volna, ha fontosságát hangsúlyozva már jelen szabályzatba is bekerülne ez a kérdés. c) Tapasztaljuk, hogy egyre komolyabb természeti-társadalmi problémát jelent a különböző hulladékok kezelése és elhelyezése. Ezért a táborban a valóságban is működő példát mutatva teljes mértékben szelektíven gyűjtsük a hulladékot. d) A tábor elején a hulladékgyűjtés általános szabályainak ismertetése mellett hangsúlyozzuk, hogy a legjobb a hulladékképződés megelőzése, így törekedjen mindenki erre, valamint az egyszer használt termékek/eszközök (pl. nylonzacskók) további felhasználására. e) A keletkező szerves hulladékot a környékbeli településekre takarmányozás/etetés céljából elszállítjuk, vagy a naponta fertőtlenített tábori emésztőgödörben helyezzük el. f) A keletkező szervetlen hulladékot típusonként külön gyűjtve (papír, műanyag, fém) a legközelebbi szelektív hulladékgyűjtő telepre szállítjuk el.

III. rész

4. fejezet

84. oldal

6. alfejezet: Szervező pótlása a) Amennyiben valamelyik szervező bármilyen okból nem tudja ellátni feladatát a táborban, helyettesítéséről a táborvezető dönt. b) Ilyen esetben főszabályként az adott szervező segítőjét nevezzük ki, de ha életkora, vagy képességei/viselkedése miatt nem alkalmas a feladatra, természetesen más – akár több ember, vagy „külsős” vendég! – is kijelölhető. c) Mindenképp arra kell törekedni, hogy a tábor programjainak megvalósulása és a gyerekek biztonsága, állandó felügyelete a lehető legkevésbé sérüljön – ennek érdekében a táborvezető eddig teljesen más feladatot ellátó szervezőt is kijelölhet helyettesnek (természetesen előzetes egyeztetés után).

7. alfejezet: Konfliktuskezelés a) Tábori konfliktus során a helyzet jellegének és a tábori programok menetének függvényében azonnali vagy inkubált módon, kizárólag az érintettek, illetve családfőjük/családfőik részvételével kell gondoskodni a helyzet megoldásközpontú kezeléséről. b) Amennyiben az a) pont szerinti közvetlen konfliktuskezelés nem hozott eredményt, egy ún. „tárgyalás” következik az érintettek, egy-egy általuk választott képviselő, családfőik, azok segítői és a táborvezető, mint facilitátor részvételével. c) Súlyos konfliktushelyzet esetén, amennyiben nem sikerül kompromisszumos megoldást találni, a tárgyaláson résztvevők véleményének meghallgatása és érdemi megfontolása után a táborvezető jogosult a szükséges intézkedésekről dönteni. d) Szervezők és szervezők-segítők közti konfliktusokat semmi esetre sem a gyerekek előtt, hanem inkubált formában, esetleg különösen indokolt esetben a táborvezető bevonásával azonnal lehet kezelni. e) Segítők esetén az ún. „Segítői prefektus” bevonásával, az összes érintett részvételével kezeljük a konfliktushelyzeteket, míg a szervezők esetében az esti meetingek adnak színteret a közös megoldásnak. f) Amennyiben a konfliktus anyagi kárt okozott a tábornak, azonnal értesíteni kell a táborvezetőt és a DSK vezetőjét. Ők közösen felmérik a kárt, elkészítik a jegyzőkönyvet és a káreseményt bizonyító digitális képet, valamint megnevezik a felelősöket és kidolgozzák a kár rendezésének módjára tett javaslatukat, a károkozó és a sértett részvételével. g) A tábor minden résztvevőjének joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák; vele szemben fizikai és lelki erőszakot, testi fenyítést ne alkalmazzanak, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak ne vessék alá.

III. rész

4. fejezet

85. oldal

5. fejezet: Pontozási rendszer, jutalmazás és büntetés A tábor teljes időtartama alatt a szervezők és segítők kiemelt célja, illetve feladata az, hogy a gyermekeknek folyamatosan megfelelő motivációt nyújtsanak, valamint tevékenységükről egyértelmű visszajelzést adjanak. Mindez kiterjed a szakmai foglalkozásokra, a tábor közösségi programjaira, valamint a mindennapi életvezetésre és magatartásra is. Ennek az alapvető motivációs rendszernek a részeként jelenik meg a táborban működő pontozási szisztéma. Ez szándékaink szerint nem a jutalmazás és büntetés módszereként alkalmazandó, és nem kívánja az egymás elleni versengést kiemelni. Ezért az értékelésnél a részvétel fontosságát emeljük ki és mindig igyekszünk szöveges formában (is) visszacsatolást adni a táborozóknak. A díjazásnál pedig mindenki nagyjából azonos értékű nyeremények – általában természetvédelmi szervezetek matricái, kitűzői, térképek, vagy színes tájékoztató kiadványok – közül választhat. Szintén fontos, hogy pontozással lehetőség szerint kizárólag a kollektívák – azaz családok – teljesítményét értékeljük, és nem az egyénekét. Az egyének jutalmazása személyes, vagy az egész tábor előtti szöveges – akár táborvezetői – dicséret formájában, „büntetése” pedig szűk körű, az érintettek, családfőik és a táborvezető(k) részvételével zajló, megoldásközpontú konfliktuskezeléssel történik. Súlyos kihágás esetén a családfő véleményének meghallgatása és érdemi megfontolása után a táborvezető jogosult a táborozó hazaküldéséről dönteni. A jutalmazás és büntetés alapvető kereteit és módszerét a tábor kezdete előtt a leendő táborvezető dolgozza ki. A tábor időtartama alatt, elsősorban nagyobb horderejű kérdésekben, ennek gyakorlati alkalmazása a táborvezető teljes egyetértésével kell, hogy történjen. A pontrendszerre vonatkozó külön szabályok, irányelvek: A pontrendszer kidolgozásának, felülvizsgálatának, valamint alkalmazásának joga és felelőssége a mindenkori DSK-t, elsősorban annak vezetőit terheli. 1) A pontok kiosztásának főbb területei: a) A szakmai programok keretében a szakiknak lehetőségük van a DSK által előre meghatározott mennyiségű pont kiosztására. Fontos, hogy ez nem a programon tanúsított viselkedés, hanem egy konkrét feladat megvalósításának eredményességét tükrözze. Amennyiben a szaki élni kíván ezzel a lehetőséggel, köteles legkésőbb április 1.-ig jelezni ezt a DSK-nak. b) Azon délutáni játékok során, amelyeken a táborozók családi keretek között vesznek részt (és minden család jelen van!), a DSK jogkörébe tartozik az előre meghatározott mennyiségű pontok odaítélése.

IV. rész

1. fejezet

86. oldal

c) Pontok egyéb tábori programok keretében is gyűjthetőek, ezeket a DSK jóelőre kidolgozza és a tábor során az összes résztvevővel ismerteti. Például ilyen program lehet a tábori fagyűjtés, valamint a kutatónap záróelőadása és kreatív munkája. 2) A pontok programonkénti megoszlásának irányelvei: a) Fagyűjtés és egyéb fizikai tevékenység: 15% b) Szakmai programok, torpedó/kvíz és egyéb szellemi tevékenység: 25% c) Délutáni játékok: 30% d) Kutatónapi feladatok (szakmai tartalom, csapatmunka és előadásmód, kreatív munka): 30% 3) A pontozás különleges esetei: a) A kutatónapon a családok által mutatott teljesítmény alapján tudjuk összegezni a tábor pedagógiai, szakmai és szociális céljainak eredményességét. Ezért a programok pontrendszerben való értékelése kiemelt figyelemben részesül, azaz a táborvezető(k), két vállalkozó szaki, valamint a segítői prefektusok és a táborvezető segítőjének részvételével külön eseti bizottság dönt a pontok megítéléséről. Fontos, hogy a pontok számításánál a két segítői prefektus, valamint a táborvezető segítője által adott pontok átlagát vesszük figyelembe. Az értékelés előtt a tárgyilagosság elősegítése érdekében a héttagú bizottság kidolgozza a pontozás részletes szempontrendszerét. A pontszámítás általános képlete: 𝑇1 + 𝑇2 + ⋯ + 𝑇𝑛 + 𝑆𝑧1 + 𝑆𝑧2 + ⋯ + 𝑆𝑧𝑚 +

𝑆1 + 𝑆2 + ⋯ +𝑆𝑜 𝑜

𝑛+𝑚+1 Ahol T=Táborvezető, Sz=Szaki, S=Segítő

b) A tábor során felmerülő, előre nem tervezett események esetleges pontozása a DSK és a táborvezető közös megegyezése alapján történik. 4) A pontrendszer nyilvánossága és átláthatósága: a) A szervezők részére a tábor ideje alatt a pontgyűjtés aktuális állása mindig elérhető a DSK vezetőinél. Az egymás elleni kiélezett versengés elkerülése érdekében a szervezők a táborozókkal nem beszélnek a pontszámok alakulásáról. b) A táborozók figyelmét a tábor elején, illetve az egyes programok előtt felhívjuk arra, hogy az adott tevékenység keretében pont szerezhető-e. Azonban kizárólag a délutáni játékok esetén közöljük a maximálisan megszerez-

IV. rész

1. fejezet

87. oldal

hető, illetve a játék után a megszerzett pontok mennyiségét. A többi programnál a konkrét pontszámot nem hozzuk nyilvánosságra, azonban törekszünk a gyermekeknek szöveges értékelést, visszacsatolást nyújtani. c) A DSK-t leszámítva a segítőkre a „b” pontban részletezett szabályok vonatkoznak!

IV. rész

1. fejezet

88. oldal

IV. RÉSZ: ÉRTÉKELÉS, VISSZACSATOLÁS 1. fejezet: A résztvevő gyermekek értékelése a) A táborban résztvevő gyermekek nyilvános értékelése a „Pontozási rendszer, jutalmazás és büntetés” című fejezetben (III. rész 5. fejezet) foglaltak szerint történik. b) A táborba való jelentkezés szerves részét képezi egy szöveges leírás a gyermekről, amely nekünk, szervezőknek segít a jelentkezés elbírálásában és a gyermek jobb megismerésében – hogy a táborban már szinte ismerősként üdvözölhessük. Ez a szülők által készített leírás azonban nem nyilvános, így tartalmát kizárólag a tábor szervezői – indokolt esetben segítői – ismerhetik, tehát még az adott gyermek sem! c) A jövőbeni táborok szervezésének megkönnyítése érdekében az utolsó vagy utolsó előtti napon minden családfő, segítőjével közösen név szerint értékeli a család tagjainak táborbeli viselkedését, teherbírását, fontos jellemvonásait. Az előzőhöz hasonlóan ez a leírás/értékelés is kizárólag a tábor szervezői számára publikus.

2. fejezet: A tábor általános értékelése a) Mind a tábor előkészítése, mind a lebonyolítás során jogosult bármely szervező, segítő, táborozó és szülő a tábor működéséről, programjairól, szabályairól véleményt nyilvánítani. A beérkezett észrevételeket a táborvezető köteles meghallgatni, megfontolni, majd érdemben megválaszolni. b) Az értékelés intézményesített keretei: 

A táborozók a tábor utolsó vagy utolsó előtti napján elmondják/leírják tapasztalataikat, véleményüket, legjobb és legrosszabb tábori élményüket a családfőjüknek, aki ezeket összegyűjti, és a táborvezető rendelkezésére bocsátja.



A szervezők részére a CoreTeam által kidolgozott – általában internetes – átfogó kérdőív szolgál a tábor értékelésére. Ebben a kérdőívben az általános témákon kívül a tábor napi ritmusára, az egyes programokra, az ételek mennyiségére és minőségére, valamint alapvetően a tábor hangulatára vonatkozó témáknak is szerepet kell kapniuk. A kérdőív kitöltése természetesen nem kötelező, de nagy segítséget nyújt abban, hogy a következő tábor még sikeresebb, zökkenőmentesebb és jobb hangulatú lehessen!

IV. rész

1. fejezet

89. oldal



A közgyűléseken egy napirendi pont mindig arra fordítandó, hogy a szervezők és segítők nyilvánosan, élő szóban is értékelhessék a tábort, javaslatokat tehessenek a szerintük szükséges szabály- és program-módosításokra, elmondhassák véleményüket a vezetőség munkájáról!

3. fejezet: A szervezők és segítők munkájának értékelése a) A tábor során az egyes szervezők és segítők értékelésének színterei az esti szervezői meetingek. Itt feladatkörönként végighaladva az adott nap történésein a táborvezető moderálása és aktív közreműködése alatt megbeszéljük a szervezőcsapat aznapi teljesítményét, külön kitérve a kiugróan jó, vagy esetleg gyengébb mozzanatokra. Fontos, hogy utóbbi esetben kritikánk építő jellegű legyen, mondjuk el, hogy mit lehetne máshogy, esetleg jobban csinálni legközelebb. Fordítsunk kellő figyelmet a pozitívumok elismerésére, hiszen ha mindig vagy legtöbbször a rossz eseményekre koncentrálunk, az erősen rombolja a táborban közreműködők hangulatát. b) Amennyiben valamelyik szervező munkájában súlyos hiányosság merül fel, ennek megnyugtató kommunikálása és a kezelésre tett kísérletek, javaslatok kidolgozása a táborvezető feladata; akinek ez esetben elsődleges prioritásként a tábori programok sikeres megvalósítását kell kezelnie! c) Ha a tábor során egy segítő munkájával kapcsolatban merül fel komoly kifogás, ami egyszeri megbeszéléssel nem kezelhető, akkor a táborvezető, az adott segítő mentora és a segítői prefektusok részvételével, egyedileg kell kidolgozni a megoldáshoz vezető lépéseket. Valóban súlyos esetben ilyenkor a segítő átszervezése, esetleg hazaküldése merülhet fel. d) A táborozók közvetlenül családfőjüknél, vagy a táborvezetőnél mondhatnak véleményt a szervezők munkájáról. e) A segítők utólagos értékelése a „Hogyan lehetek segítő vagy szervező?” c. fejezet (II. rész 2. fejezet) b) pontjának megfelelően történik. f) A tábor után a szervezők igény szerint szöveges, írásbeli értékelést kapnak, melyet a táborvezető a tábor során beérkező táborozói, segítői és szervezői visszajelzések, valamint saját benyomása, véleménye alapján alakít ki. Ezen értékelés célja a meglévő pozitívumok elismerése, és az esetleges fejlesztendő/gyengébb képességek és jellemvonások meghatározása segítő, építő jelleggel. g) A táborvezető munkájának és tevékenységének értékelése a tábor időtartama alatt az esti szervezői meetingek, utána pedig a közgyűlés során történik.

IV. rész

1. fejezet

90. oldal

4. fejezet: Az értékelések feldolgozása, visszacsatolás a) Az értékelések befogadása és feldolgozása a tábor során a fent részletezett módon nagyrészt a táborvezető által, és az esti szervezői meetingek során történik. b) A tábor után kitöltött és beérkezett szervezői-segítői kérdőívek és a gyerekektől beérkező vélemények feldolgozása a közgyűlés előtti CoreTeam feladata. Az ezek során beérkezett észrevételeket és ötleteket megvitatják, majd saját hatáskörben, vagy a közgyűlés elé terjesztve gondoskodnak a hozzájuk kapcsolódó döntések, módosítások meghozataláról. Mivel ezek az észrevételek/ötletek a CoreTeamen kívülről érkeznek, általában indokolt a döntések és módosítások széleskörű kidolgozása, megvitatása a többi szervezőt, esetleg a segítőket is bevonva.

IV. rész

1. fejezet

91. oldal

V. RÉSZ: VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK a) A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi hatálya kiterjed minden szervezőre, segítőre, táborozóra és vendégre. b) A Szabályzat idő- és térbeli hatálya nem csak a táborhelyre, hanem a tábor kezdetétől annak minden programjára és helyszínére kiterjed. c) A Szabályzatot a szervezők a velük megkötött önkéntes szerződés aláírásával, a segítők és táborozók a jelentkezési lapjuk aláírásával és törvényes képviselőjükkel való aláíratásával, a vendégek pedig a tábor területére való belépéssel elfogadni kötelesek. d) A tábor kezdete a gyermekek szülőktől való átvételétől az utazás indulási helyszínén, befejezése pedig az utazás érkezési helyszínén, a szülőknek előzetesen megküldött érkezési időpontban történik. e) Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezéseinek megszegése – súlyától függően – a táborozókkal és segítőkkel szemben felelősségre vonást eredményezhet. Ennek következményeként a táborozó vagy segítő a táborból hazaküldhető, melyről a táborvezető hoz döntést. Hazaküldés esetén a hazajutásról, saját költsége terhére, a szülő köteles gondoskodni. Az a táborozó vagy segítő, aki a szabályzatot szándékosan, jelentős mértékben megszegi, több évre vagy véglegesen is kizárható a táborból! f) A Szabályzat rendelkezéseinek megszegése a szervezők részéről – a velük megkötött „Megállapodás önkéntes tevékenység végzéséről” c. dokumentum vonatkozó rendelkezésének értelmében – szerződésszegésnek minősül. g) A segítők esetében – a Szabályzatban kifejtetteken felül – minden esetben külön, személyre szóló feladatokat és felelősségeket is kialakítunk. Ezeket egy (elektronikus) levélben a segítő-jelölteknek eljuttatjuk. A levélben foglaltakat és jelen Szabályzat rendelkezéseit ők a jelentkezéssel elfogadják. Ezt követően a névre szóló feladat- és felelősségvállalásuk is az SzMSz-el egyenértékűen kezelendő (megszegés, stb)! h) A szabályzat elfogadása és módosítása a mindenkori CoreTeam joga, amelyet az önkéntes szerződések aláírásának megkezdéséig kell megtenniük. Ez után a jogbiztonság elvének érvényesülése érdekében módosítás a tábor végéig nem lehetséges! i) A CoreTeam tagjai képviselni kötelesek saját szervezői szerepkörük érdekeit és véleményét. Ebből következik, hogy bármely szervező és segítő kezdeményezheti a szabályzat módosítását vagy felülvizsgálatát a CoreTeam illetékes tagjánál, de a módosító indítvány elfogadása a CoreTeam szavazásának eredményén múlik.

V. rész

92. oldal

VI. RÉSZ: ELFOGADÓ NYILATKOZAT A fenti Szervezeti és Működési Szabályzatot a TERMIK Tábor előkészítésének operatív döntéshozó szerve (CoreTeam) a 2014. ________________ napján megtartott határozatképes ülésén 100 %-os szavazati aránnyal elfogadta, s ezt a tényt a CoreTeam tagjai, valamint az általuk felkért konzulens aláírásával tanúsítja.

……………………………………………….. Dobos Balázs konzulens

……………………………………………….. Tornai Mátyás konzulens

……………………………………………….. Baditz Máté CoreTeam tag

……………………………………………….. Kiss Máté CoreTeam tag

……………………………………………….. Fehér Ajándok Táborvezetőség

……………………………………………….. Laurán Apolka Táborvezetőség

……………………………………………….. Kotormán Ábel Táborvezetőség

Elfogadó nyilatkozat

93. oldal