JANKAY TIBOR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA
Szervezeti és Működési Szabályzat
2014.
5600. BÉKÉSCSABA, THURZÓ
U.
33.
Tartalom 1. Általános rendelkezések ..................................................................................................................................... 7
1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja ...................................................... 7 1.2
A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése ...................... 8
1.3
A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya .......................................... 8
2. Az intézmény általános jellemzői ....................................................................................................................... 9 3. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartása rendje ............................................................. 11
3.1 Az intézmény vezetője ................................................................................................................ 11 3.2
Az intézményvezető közvetlen munkatársai ........................................................................ 12
3.3
Az intézmény szervezeti felépítése ....................................................................................... 12
3.4 Az intézmény vezetősége ............................................................................................................ 12 3.5 . A pedagógiai munka ellenőrzése .............................................................................................. 13 4. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok ........................................................................ 15
4.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai ........................................ 15 4.1.1
A szakmai alapdokumentum ............................................................................................ 15
4.1.2
A pedagógiai program ...................................................................................................... 15
4.1.3 Az éves munkaterv ................................................................................................................... 16 4.2 Az intézmény működését meghatározó további dokumentumok ............................................. 16 4.3 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje ........................................... 16 4.3.1
A tankönyvellátás célja és feladata .................................................................................. 16
4.3.2
A tankönyvfelelős megbízása ............................................................................................ 17
4.3.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése .......................................................................... 17 4.3.4 A tankönyvrendelés elkészítése ............................................................................................... 18 4.4 Teendők bombariadók és egyéb rendkívüli események esetére ................................................ 18 5. Az intézmény munkarendje .............................................................................................................................. 20
5.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása ................................................................ 20 5.2 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások ................................................................ 20 5.3 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje ................................................................ 20 5.4 Az intézmény nem pedagógus közalkalmazottjainak munkarendje ........................................... 21 5.5
Az iskola tanulóinak munkarendje, a házirend .................................................................... 21
5.6 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama ................................................................. 21 5.7 Az osztályozóvizsga rendje, ......................................................................................................... 21 5.8
Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje ............................................ 22
5.9 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje .......................................... 22 5.10 A dohányzás intézményi szabályai ............................................................................................ 22 5.11 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok ........................................................ 23 2
5.12 Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje ........................................................................ 23 6. Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközösségei............................................................................ 24
6.1 Az intézmény nevelőtestülete .................................................................................................... 24 6.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei ..................................................................... 24 6.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei ............................................................................... 24 6.4 A szakmai munkaközösségek tevékenysége ............................................................................... 25 6.4.1 A szakmai munkaközösségek feladatai .................................................................................... 25 6.4.2 A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai ............................................................... 25 6.5 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai2 ............................................. 26 6.6. Munkaköri leírások .................................................................................................................... 28 6.6.1. A pedagógus munkaköri leírása .............................................................................................. 28 6.6.2.Osztályfőnöki munkaköri leírás ................................................................................................ 31 6.6.3 Munkaközösség-vezetői munkaköri leírás ............................................................................... 31 6.6.4 Könyvtáros-tanár munkaköri leírása ........................................................................................ 32 6.6.5. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős ........................................................................................ 33 6.6.6.Rendszergazda munkaköri leírása ........................................................................................... 35 6.6.7 Iskolatitkár munkaköri leírása .................................................................................................. 35 6.6.8 Pedagógiai asszisztens munkaköri leírása ................................................................................ 37 7. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje ........................................................................ 39
7.1 Az iskolaközösség ........................................................................................................................ 39 7.2 Az alkalmazotti közösség ............................................................................................................ 39 7.3 A szülői szervezet és az Intézményi Tanács ................................................................................ 39 7.4 A gyermekönkormányzat ............................................................................................................ 39 7.6 A közalkalmazotti tanács, a szakszervezetek .............................................................................. 40 7.7 A belső kapcsolattartás általános formái és rendje .................................................................... 40 7.8 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái ............................................................. 40 7.8.1 Szülői értekezletek ................................................................................................................... 40 7.8.2 Tanári fogadóórák .................................................................................................................... 40 7.8.3 A szülők írásbeli tájékoztatása ................................................................................................. 40 7.8.4 A diákok, tájékoztatása ............................................................................................................ 41 7.8.5 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága ................................................................................ 41 7.8.6 A különös közzétételi lista ........................................................................................................ 41 7.8.7.Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje .............. 42 7.9 A külső kapcsolatok rendszere és formája .................................................................................. 42 7.9.1 Az iskola-egészségügyi ellátás .................................................................................................. 42 7.9.2 Gyermek- és ifjúságvédelem .................................................................................................... 43 3
7.9.3 Szabadidő-szervezés ................................................................................................................ 43 8. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok ................................................................................... 45
8.1 A tanulói hiányzás igazolása ........................................................................................................ 45 8.2 Kedvezmények nyelvvizsgára, nemzetközi vizsgára ................................................................... 45 8.3 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények .................................... 45 8.4 A tanulói késések kezelési rendje ............................................................................................... 46 8.5 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése .................................................................................. 46 8.6 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás ............................................................................ 46 8.7 Fegyelmi büntetés ....................................................................................................................... 47 9. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje ........................................................................... 49
9.1 A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások .................................................................................. 49 9.2 Tanórán kívüli foglalkozások ....................................................................................................... 50 10. Az intézményi hagyományok ápolása ............................................................................................................ 51
10.1
A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai ......................................................................... 51
10.2
Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei ......................................... 51
10.3
Iskolai szintű rendezvények ................................................................................................. 51
10.3.1 Hagyományos rendezvényeink .............................................................................................. 51 10.4
A hagyományápolás külső megjelenési formái .................................................................... 52
11. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata (szakértő által jóváhagyott) ................................... 53
11.1 Az iskolai könyvtárra vonatkozó általános adatok: ................................................................... 53 11.2 Az iskolai könyvtár működésének célja .................................................................................... 53 11.3 Az iskolai könyvtár feladata ...................................................................................................... 53 11.4 A könyvtár szolgáltatásai .......................................................................................................... 55 11.5 Az iskolai könyvtár gazdálkodása .............................................................................................. 55 11.6 Állományalakítás ....................................................................................................................... 55 11.7 Állománygyarapítás forrásai, mértéke ...................................................................................... 55 11.8 Állománybavétel munkafolyamata ........................................................................................... 56 11.9 Állományapasztás ..................................................................................................................... 56 11.10 Állománygondozás, -védelem, -ellenőrzés ............................................................................. 57 11.11 Zárórendelkezések .................................................................................................................. 59 11.12 Gyűjtőköri szabályzat .............................................................................................................. 59 11.13
Könyvtárhasználati szabályzat .......................................................................................... 60
11.14
Az iskolai könyvtár használatának szabályai ..................................................................... 60
11.15 A könyvtár szolgáltatásai ........................................................................................................ 61 11.16 A kölcsönzés szabályai ............................................................................................................ 62 11.17 Az iskolai könyvtár nyitva tartási rendje ................................................................................. 62 4
11.18
A könyvtáros tanár munkaköri leírása .............................................................................. 62
11.19 Katalógusszerkesztési szabályzat ............................................................................................ 64 11.20 Tankönyvtári szabályzat .......................................................................................................... 64 12. Záró rendelkezések, jognyilatkozatok ............................................................................................................ 67 13. Az SZMSZ kötelező mellékletei..................................................................................................................... 68
5
A Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata
Elfogadta: az intézmény nevelőtestülete 2014. március 26.
Jóváhagyta:
az intézményvezető 2014. március 26.
6
1. Általános rendelkezések 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-a alapján az iskola „működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg”. Az SZMSZ felülvizsgálata a törvényi változások kapcsán időszerűvé vált. A dokumentumot az iskola vezetőjének kell elkészítenie és jóváhagynia, tudatosan átgondolva az adott intézményi szervezet működésére és működtetésére vonatkozó folyamatokat a beiratkozástól a kimenetig. A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló CLXXXVIII. törvény 25. § (1) f) pontja módosítja a Nkt. 97. §-ának (14) és (15) bekezdését, vagyis az intézmény helyi dokumentumai felülvizsgálatának határideje 2012. december 31-ről 2013. március 31-re módosult. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:
jogszabályi
alapjai
az
alábbi
törvények,
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.)
2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról
20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: EMMI-rendelet)
229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (továbbiakban: Kt.)
2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (továbbiakban: Áht.)
368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (továbbiakban: Ámr.)
Kapcsolódó törvények:
2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben
2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól
62/2011. (XII. 29.) BM-rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól
7
28/2011. (VIII. 3.) NGM-rendelet a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről
1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
2007. évi CLII. törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről
62/2011. (XII. 29.) BM-rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól
1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola köznevelési intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó jelen szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2014. március 26-án elfogadta. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogát gyakorolta az iskola szülői szervezete és a diákönkormányzat, és a közalkalmazotti tanács, amelyet a záró fejezetben aláírásukkal igazolnak. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a közalkalmazottak és más érdeklődők megtekinthetik az intézményvezetői irodában és az iskola könyvtárában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Tartalmáról és előírásairól az intézményvezető vagy helyettesei adnak tájékoztatást munkaidőben.
1.3 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező szabályzatok, intézményvezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó egyetértésének időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Jóváhagyásával egyidejűleg hatályát veszti az intézmény előző, 2013. október 21-én elfogadott szervezeti és működési szabályzata.
8
2. Az intézmény általános jellemzői A Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola intézményi szakmai alapdokumentuma szerint Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Békés megye Tankerület megnevezése: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Békéscsabai Tankerülete OM azonosító: 028258 Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi szakmai alapdokumentumot adom ki: A köznevelési intézmény 1. Megnevezései 1.1. Hivatalos neve: Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1.2. Idegen nyelvű neve: Tibor Jankay Bilingual Primary School 2. Feladatellátási helyei 2.1. Székhelye: 5600 Békéscsaba, Thurzó utca 33. 2.1.1. telephelye: 5600 Békéscsaba, Thurzó utca 40. 2.1.2. telephelye: 5600 Békéscsaba, Dedinszky Gyula utca 1/1. 3. Alapító és a fenntartó neve és székhelye 3.1. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 3.2. Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere 3.3. Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. 3.4. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 3.5. Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32. 4. Típusa: általános iskola 5. OM azonosító: 028258 6. Köznevelési és egyéb alapfeladata 6.1. 5600 Békéscsaba, Thurzó utca 33. 6.1.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.1.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.1.1.2. alsó tagozat, felső tagozat 6.1.1.3.sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.1.1.4. kéttanítási nyelvű nevelés-oktatás (angol) 6.1.1.5. integrációs felkészítés 6.1.1.6. képességkibontakoztató felkészítés 6.1.1.7. sportcélú feladatok 6.1.2. iskola maximális létszáma: 192 fő 6.1.3. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 6.2. 5600 Békéscsaba, Thurzó utca 40. 6.2.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.2.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.2.1.2. alsó tagozat, felső tagozat 9
6.2.1.3.sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.2.1.4. kéttanítási nyelvű nevelés-oktatás (angol) 6.2.1.5. sportcélú feladatok 6.2.2. iskola maximális létszáma: 492 fő 6.3. 5600 Békéscsaba, Dedinszky Gyula utca 1/1. 6.3.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.3.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.3.1.2. alsó tagozat, felső tagozat 6.3.1.3.sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.3.1.4. kéttanítási nyelvű nevelés-oktatás (angol) 6.3.1.5. integrációs felkészítés 6.3.1.6. képességkibontakoztató felkészítés 6.3.1.7. sportcélú feladatok 6.3.2. iskola maximális létszáma: 300 fő 6.3.3. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga 7.1. 5600 Békéscsaba, Thurzó utca 33. 7.1.1. Helyrajzi száma: 237 7.1.2. Hasznos alapterülete: bruttó 2200 nm 7.1.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.1.4. KLIK jogköre: ingyenes használati jog 7.1.5. Működtető neve: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 7.1.6. Működtető székhelye: 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. 7.2. 5600 Békéscsaba, Thurzó utca 40. 7.2.1. Helyrajzi száma: 151 7.2.2. Hasznos alapterülete: bruttó 1616 nm 7.2.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.2.4. KLIK jogköre: ingyenes használati jog 7.2.5. Működtető neve: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 7.2.6. Működtető székhelye: 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. 7.3. 5600 Békéscsaba, Dedinszky Gyula utca 1/1. 7.3.1. Helyrajzi száma: 755 7.3.2. Hasznos alapterülete: bruttó 11890 nm 7.3.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.3.4. KLIK jogköre: ingyenes használati jog 7.3.5. Működtető neve: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 7.3.6. Működtető székhelye: 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.
8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.
10
3. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartása rendje 3.1 Az intézmény vezetője A köznevelési intézmény vezetője felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazottak munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi.” Az intézmény vezetője - ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges, az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében a fenntartó és a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) egyidejű értesítése mellett, - rendkívüli szünetet rendel el. A közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az intézményvezető és az intézményvezető-helyettesek minden ügyben, az ügyviteli dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök a félévi és év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, tájékoztató füzetbe való beírásakor. Az intézményvezetőt távollétében helyettesítheti: • 1. felső tagozatért felelős intézményvezető-helyettes • 2. alsó tagozatért felelős intézményvezető-helyettes Az intézményvezető-helyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor - saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett - az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az intézményvezető külön szóbeli (négy óra távollétnél hosszabb időtartam esetében írásbeli) megbízásával az ügyek jogszabályban meghatározott körében a közalkalmazotti tanács vezetője jár el, amennyiben egyik intézményvezető-helyettes sem elérhető a helyszínen. Az intézményvezető döntési és egyéb jogait (például felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az intézményvezető-helyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog 11
átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az intézményvezető-helyettesek felhatalmazását.
3.2Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai: • az intézményvezető-helyettesek Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az intézményvezető-helyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az intézményvezető bízza meg. Intézményvezető-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az intézményvezető-helyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az intézményvezető által rájuk bízott feladatokért. Az intézményvezető-helyettesek távollétük esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során - az intézmény intézményvezetőjével egyeztetve - bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő intézményvezető-helyettes hatáskörébe tartozik.
3.3Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését az alábbi szervezeti diagram tartalmazza.
Tankerületi intézményvezető (fenntartó) Jankays Szülők Közössége igh. Ügyviteli dolgozók
Intézményvezető
Alsós igh.
Munkaközösségvezetők, sporttagozat-vezető
BIC intézményvezető (működtető)
Diákönkormányzat
Felsős igh.
Pedagógusok
Pedagógusok
Munkaközösségvezetők
Ügyviteli dolgozók
Tanulók
3.4 Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény tanácsadó testületének tagjai. Tanácsadó testület tagjai: intézményvezető intézményvezető-helyettesek sporttagozat-vezető diákönkormányzat vezetője közalkalmazotti tanács elnöke A JSZK összekötő 12
szakszervezeti titkár munkaközösségek vezetői Az intézmény tanácsadó testülete konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A testület együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az intézményvezető feladata. Az alsó tagozatért felelős intézményvezető-helyettes a Kis Jankay (Dedinszky Gyula u. 1/1.) épületében irányítja a munkát, feladata: az általános iskolai nevelés és oktatás koordinálása az alsó tagozaton az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott nevelési célok megvalósításának segítése minőségirányítási feladatok koordinálása a tantárgyfelosztás előkészítése, elkészítése az éves munkaterv előkészítése az oktatási folyamat dokumentumainak folyamatos ellenőrzése a tanítók pedagógiai munkájának irányítása, felügyelete digitális napló vezetésének ellenőrzése a helyettesítések megszervezése az alsó tagozaton a belső ellenőrzési folyamatok ellátása a pedagógusok óraelszámolásának elkészítése, ellenőrzése A felső tagozatért felelős intézményvezető-helyettes feladata: az intézmény külföldi kapcsolatainak ápolása az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott nevelési célok megvalósításának segítése az általános iskolai nevelés és oktatás koordinálása az felső tagozaton SNI-BTM – tanulók nyilvántartása az oktatási folyamat dokumentumainak folyamatos ellenőrzése digitális napló vezetésének ellenőrzése a szaktanárok és az osztályfőnökök pedagógiai munkájának irányítása, felügyelete helyettesítések megszervezése a felső tagozaton a belső ellenőrzési folyamatok ellátása verseny-nyilvántartások két tanítási nyelvű tagozat vezetése
3.5 . A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az intézményvezető feladata. Az intézményben az ellenőrzés az intézményvezető kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógusteljesítmény-értékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: • • • •
intézményvezető-helyettes a munkaközösség-vezetők az osztályfőnökök a pedagógusok
A közalkalmazottak munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az intézményvezető-helyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az intézményvezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógusteljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén - az intézményvezető külön megbízására - ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai 13
jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. A területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás legyen a meghatározó elem. Feltétlenül kerüljön sor azoknak a területeknek az ellenőrzésére, amelyeken probléma mutatkozik. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: • tanítási órák ellenőrzése (intézményvezető, intézményvezető-helyettesek, munkaközösség-vezetők, a pedagógusteljesítmény-értékelés vezetésével megbízott pedagógusok) • tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával • a digitális napló ellenőrzése legalább évi két alkalommal • az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése • az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán • a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése Az ellenőrzési feladatok végrehajtásáról feljegyzések készülnek, amelyeket legalább öt évig meg kell őrizni.
14
4. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 4.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: • • • •
szakmai alapdokumentum pedagógiai program szervezeti és működési szabályzat házirend
Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részeként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: • • • •
a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal) kollektív szerződés közalkalmazotti szabályzat egyéb belső szabályzatok
4.1.1 A szakmai alapdokumentum A köznevelési törvény rendelkezik a köznevelési intézmény létesítéséről, alapításáról. Az tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény szakmai alapdokumentumát a fenntartó fogadja el, illetve - szükség esetén módosítja. Az intézménynek jogában áll javaslatot tenni szakmai alapdokumentumának módosítására.
4.1.2 A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a törvény biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: • Az intézmény nevelési programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a törvény bekezdésében meghatározottakat. • Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. • Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit. • Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. • Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. • A tehetség, képesség kibontakoztatásának módját, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket. • A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja a tanulók, szülők és egyéb érdeklődők számára megtekinthető az intézményvezetői irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Előzetes egyeztetés után az iskola vezetői felvilágosítással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban.
15
4.1.3 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembevételével az intézmény pedagógiai programjának alapulvételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya a tanári szobákban a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény honlapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. Az intézmény munkatervében minden tanévben meghatározza a környezetnevelési munkacsoport feladatait, illetve az egész intézmény működésére jellemző a fenntartható fejlődésre törekvésének elve, mely a megfelelő fejlesztési területeket is kijelöli.
4.2 Az intézmény működését meghatározó további dokumentumok A kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat kétoldalú megállapodások, amelyeket a jogszabályi előírásoknak megfelelő szerződő felek képviselői írnak alá. A tanulókat, alkalmazottakat védő intézményi védő, óvó előírások rendszere rendkívül szerteágazó, így azt nem indokolt egyetlen szabályzatba tömöríteni. Az intézmény valamennyi dolgozójára és tanulójára vonatkozó előírások rendszere az alábbi dokumentumokban található, betartásuk az intézménnyel jogviszonyban álló tanulókra, illetve alkalmazottakra egyaránt kötelező: • • • • • •
házirend kollektív szerződés az iskolai diáksportkör működési szabályzata a tornaterem használati rendje az informatikatermek működési rendje, az iskolai hálózat használatának szabályai az osztálykirándulások, erdei iskola lebonyolításának rendje
4.3 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: • 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.) • 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: EMMI-rendelet) • 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
4.3.1 A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. 16
A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskoláknak történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának beszedése a tankönyvtörvény 4. § (6) bekezdés értelmében állami közérdekű feladat, amelyet a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban:Könyvtárellátó) lát el. A Könyvtárellátó közfeladata ellátása érdekében a Könyvtárellátó és a KIR adatkezelője együttműködik, amelynek keretében a KIR adatkezelője a Könyvtárellátó részére átadja az átadáskor hatályos tankönyvjegyzéket, továbbá a KIR-ben szereplő és a tanulókra vonatkozóan a tankönyvtörvény 8/B. § (3) bekezdésben meghatározott adatokat. Közfeladata körébe tartozó tankönyvbeszerzés és tankönyvterjesztés tárgyában a Könyvtárellátó a tankönyv kiadójával tankönyvterjesztési szerződést köt, amelynek tartalmaznia kel a kötelező feltételeket, amelyektől a felek nem térhetnek el. A Könyvtárellátó tankönyvellátási szerződést köt a központ fenntartásában működő iskolák tankönyvellátása vonatkozásában a központ egyidejű bevonásával az iskolával. Az iskolai tankönyvkölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az intézményvezető - a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve - határozatban állapítja meg. Az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét.
4.3.2A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a Kft-től értékesítésre átveszi. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az intézményvezető a felelős. Az intézményvezető minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert szakmai alapdokumentumában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem.
4.3.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskola intézményvezetője minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény. 46. § (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. Az iskola a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanuló a) esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti ingyenes tankönyveket, b) esetében kell biztosítani a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt, c) igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást az a)–b) pontokon túl. Az igényeket meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. (A családi pótlék folyósításáról 17
szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt.) Az iskola – a helyben szokásos módon – hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A felmérés eredményéről az intézményvezető minden év január 20-áig tájékoztatja nevelőtestületet, a Jankays Szülők Közösségét, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola intézményvezetője a véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év január 25-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt. Az iskola – minden év január 25-éig – kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.
4.3.4 A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvrendelést a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ egyidejű tájékoztatásával a köznevelés információs rendszerének és a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg azzal, hogy: a) a tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja, b) a tankönyvrendelés módosításának határideje június 15., c) a pótrendelés határideje szeptember 5. A tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulók (ha ismertek) és a tanulókat esetlegesen megillető támogatások feltüntetésével. Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetni, akik számára nem rendel tankönyvet az okok megjelölésével. A módosításra és a pótrendelésre csak indokolt esetben, így különösen az osztálylétszám változása esetén kerülhet sor. A tankönyvrendeléseket a Könyvtárellátó tíz napon belül összesíti és az érintett kiadóknak továbbítja. A kiadó a Könyvtárellátótól kapott megrendeléseket öt napon belül a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus rendszeren keresztül a Könyvtárellátónak visszaigazolja, amiről a Könyvtárellátó a rendelést leadó intézményeket és fenntartóikat értesíti. A tankönyvek kiválasztásának elvei: A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy – a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése – az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika műveltségterület kivételével bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, amelyet az e rendeletben a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, az iskola a tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét.
4.4 Teendők bombariadók és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (a továbbiakban: „bombariadó") esetére a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és helyettesei, esetenként az iskola takarítószemélyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. A legfontosabb teendők bombariadó esetén Ha az intézmény alkalmazottja az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését 18
bejelentő telefonüzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a gazdasági iroda dolgozóinak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és alkalmazottak az épületet a tűzriadó-tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület - ezzel ellentétes utasítás hiányában –az Aulich utca a Nagy Jankayban, a Kis Jankayban a kézilabdapálya. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekezőhelyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet vevő alkalmazott törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.
19
5. Az intézmény munkarendje 5.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az intézményvezető vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.45 és 16.00 óra között, pénteken 7.45 és 14.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. Amennyiben rendkívüli helyzetben egyikük sem tartózkodik az intézményben, feladataikat a 3.1 fejezetben leírtak szerint a közalkalmazotti tanács vezetője, távollétében annak tagja láthatja el.
5.2 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7:30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az intézményvezető-helyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz kezdetét követő 5. napon le kell adni a titkárságon. Rendkívüli esetben a pedagógus az intézményvezetőtől vagy az intézményvezető-helyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az intézményvezető-helyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a helyi tanterv szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az intézményvezető-helyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az arányos terhelés elve. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.
5.3 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje Az intézményben végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a kollektív szerződés (ennek hiányában az intézményvezető által készítendő szabályzat) feladata. A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, egyéb elrendelt foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatokból1 áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok, illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. 20
Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható.
5.4 Az intézmény nem pedagógus közalkalmazottjainak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a jogszabályok és a hatályos kollektív szerződés betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásukat az intézményvezető és a helyettesei közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az intézményvezető határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. Azok a dolgozók, akik a Békéscsabai Intézményellátó Centrum (BIC) alkalmazásában vannak kötelesek egyeztetni a Centrum összekötőjével, de az elvégzett munkáról az intézményvezető ad teljesítésigazolást.
5.5 Az iskola tanulóinak munkarendje, a házirend Az intézmény házirendje tartalmazza a tanulók helyi joggyakorlásának formáit, a tanulók kötelességeinek ellátási rendjét, valamint a tanulók munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók, a pedagógusok és alkalmazottak, a gyermekük képviseletében az iskolába látogató szülők számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok, az ügyeletes tanárok és a hetes tanulók ügyelnek. A házirendet - az intézmény vezetőjének előterjesztésére - a nevelőtestület fogadja el, a törvényben meghatározott szervezetek egyetértésével. A tanulók munkarendjét tartalmazó házirendet minden év elején ismertetik az osztályfőnökök az első hét osztályfőnöki óráján, valamint a szeptemberi szülői értekezleten. A házirend egy-egy példányát beiratkozáskor minden tanulónknak átadjuk. A házirendet bármely érdeklődő megtekintheti az intézmény honlapján.
5.6 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt termekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (intézményvezetői engedéllyel) azok előtt szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat általában legkésőbb 14.30 óráig be kell fejezni. Rendkívüli esetben az intézményvezető rövidített órák tartását rendelheti el. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az intézményvezető-helyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. Az óraközi szünetek időtartama: 10, illetve 20 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. Az óraközi szünet ideje csak rendkívüli esetben rövidíthető, rendes időtartama 10, illetve 20 perc. Dupla órák (engedéllyel) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén, rendkívüli esetben, valamint 12 óra után.
5.7 Az osztályozóvizsga rendje, A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha • az intézményvezető felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; • az intézményvezető engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, 21
illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget; • a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát; • egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, de a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet;
5.8 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az iskola szorgalmi időben reggel 7.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább 19.00 óráig van nyitva. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva munkanapokon 7.30-tól 15.30ig. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon - rendezvények hiányában - zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre - eseti kérelmek alapján - az intézményvezető ad engedélyt. A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó, üzemeltető képviselőit) vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az intézményben a dohányzás tilos.
5.9 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót és az Európai Unió zászlaját. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: • a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, • az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, • az energiafelhasználással való takarékoskodásért, • a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően - a tanteremért felelős vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett - lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A különböző szaktantermek, könyvtár, tornaterem... stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve - a tanítási órákat követően - a technikai dolgozók feladata. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit - az intézményvezető-helyettessel való egyeztetés után - szabadon használhatja.
5.10 A dohányzás intézményi szabályai Az intézményben - ideértve az iskola udvarát is - a tanulók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki - az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint - egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény alkalmazottai, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos.
22
5.11 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során - koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten - felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát az osztálynaplóban dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak például: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (például osztálykirándulás, munkavégzés). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését és nyilvántartását az iskolatitkárok végzik. A pedagógusok és egyéb alkalmazottak számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az alkalmazottak aláírásukkal igazolják.
5.12 Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) az intézményvezető javaslatára a BIC igazgatója dönt.
23
6. Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközösségei 6.1 Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület, a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozói. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A pedagógus munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges, az intézmény által rendelkezésre bocsátott informatikai eszközöket. Nkt. 63 § (1) m)
6.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: • • • • •
tanévnyitó, tanévzáró értekezlet félévi és év végi osztályozókonferencia interaktív munkaértekezletek nevelési értekezlet (évente legalább egy alkalommal) rendkívüli értekezletek (szükség szerint)
Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése), az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a vagy az intézmény intézményvezetője szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyvvezető, valamint két, az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozóértekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztály értekezleten is végezheti. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. Osztályértekezleten fegyelmi határozatot hozni nem lehet. A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.
6.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A szakmai munkaközösség az intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása az intézményvezető jogköre. Feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. 24
Intézményünk referenciaintézményi szerepe szükségessé teszi egy önálló szakmai munkaközösség működését, melyet referenciaintézményi teamünk lát el.
6.4 A szakmai munkaközösségek tevékenysége 6.4.1 A szakmai munkaközösségek feladatai A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján, a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak: • Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. • Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézményvezetője a munkaközösség-vezetőket legalább negyedéves gyakorisággal beszámoltatja. • A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusteljesítmény-értékelési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. x 1Lásd a Kt. 2008. július 3-án hatályba lépett 58. § (1) bekezdését. • Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; a fakultációs irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek, véleményt mondanak az emelt szintű osztályok tantervének kialakításakor. • Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket (saját hirdetésű országos versenyként az OATV –t szervezzük meg), háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. • Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. • Szervezik a pedagógusok városi és megyei szintű továbbképzését, részt vesznek városi, megyei, országos szintű munkaközösségek munkájában. • Véleményezik a pedagógus-álláshelyek pályázati anyagát. • Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák, írásbeli tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik. • Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására. • Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek. • Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését. A referenciaintézményi team feladata a referenciaintézményi munka megtervezése, irányítása, szervezése, ellenőrzése és értékelése. Az ötfős team szükség szerint ülésezik, tájékoztatja a tantestületet a munka eredményéről, ajánlásokat, javaslatokat dolgoznak ki az iskolavezetésnek és szükség szerint a feladatoknak megfelelően iskolai teameket szerveznek.
6.4.2 A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai • Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. • Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. • Az intézményvezető által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. • Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. • Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyelméről, intézkedést kezdeményez az intézményvezetőnél; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat. • Az intézményvezető megbízására a pedagógusteljesítmény-értékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, 25
továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének. l • Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. • Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára. • Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. • Ha a munkaközösség véleményét kéri az intézményvezető, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező. A referenciaintézményi team öt tagja különböző feladatokat lát el. A team vezetője megszervezi és működteti a teamet, ellenőrzi és értékeli a kiosztott és elvégzett feladatokat, továbbá a minőségbiztosítási tag által kiértékelt kérdőívek alapján intézkedési tervet készít. A ’Jó gyakorlatok’-ért felelős tag lebonyolítja a ’Jó gyakorlat’ átadásának teljes folyamatát és megszervezi a ’Jó gyakorlat’ eladását célzó nyílt órákat. A belső műhely működéséért felelős tag kialakítja belső műhelyt, megszervezi annak működését, ellenőrzi a műhelymunkát, szükség szerint intézkedési tervet készít a tapasztalatok alapján és megszervezi a kollégák számára tartandó nyílt órákat. A külső műhely működéséért felelős tag ápolja és építi a meglévő külső partnerekkel való kapcsolatokat, beazonosítja a potenciális külső partnereket, megszervezi a PR tevékenységet, megszervezi a külső partnerek számára tartandó nyílt órákat és szükség szerint intézkedési tervet készít a tapasztalatok alapján. A minőségbiztosításért felelős tag összeállítja és megszerkeszti az elégedettségi kérdőíveket (belső műhely / külső műhely / ’Jó gyakorlat’-ok) és kiértékeli a kérdőíveket.
6.5 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai2 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés terhére maximum 10 hónapos határozott idejű bérkiegészítés fizethető az iskolai minőségirányítási rendszert irányító pedagógusoknak. A minőségbiztosítási tevékenység címén maximálisan 5 főnek fizethető kereset-kiegészítés. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés szempontrendszerét egyebekben a munkaközösségek és a közalkalmazotti tanács aktív közreműködésével készítette el az iskola vezetősége. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése során lényeges szempont legyen, hogy az intézmény rendelkezésére álló keretet differenciáltan - a következőkben ismertetett szempontok szerint - minden év júniusában osztja szét az iskola intézményvezetője. A kereset-kiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók, a pedagógusmunkakörben foglalkoztatottak és az egyéb alkalmazottak teljesítményértékelésének eredményeit. A keresetkiegészítésre való jogosultság megállapítása során előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján az előző nevelési évben, tanítási évben kereset-kiegészítésben részesült, feltéve, hogy a minőségirányítási programban meghatározott ciklusidő nem telt el, és a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt. 1 2
Lásd a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet módosított 58. § (1) bekezdését. Hatályos 2008. július 3-tól. Ha az intézményben van kollektív szerződés, akkor e témakör szabályozását abban kell szerepeltetni. Lásd a Kt. 118. § (10) bekezdésében foglaltakat.
A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítést - a pedagógusnap alkalmából - azok a pedagógusok kapják, akik leginkább megfelelnek az alábbiaknak: Tanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz: • sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja, • órai munkáját magas színvonalon végzi, • eredményesen készíti föl diákjait a versenyekre, 26
• • • • • •
szükség esetén részt vesz a felzárkóztató tevékenységben, aktívan részt vesz a munkaközösség szakmai munkájában, rendszeresen részt vesz a háziversenyek szervezésében és lebonyolításában, kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket, tanfolyamokat, előkészítőket szervez és vezet, eredményes ifjúságvédelmi tevékenységet végez.
Bekapcsolódik a szakmai munka folyamatos megújításába, azaz: • részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és bevezetésében, • részt vesz a helyi tantervek előkészítésében, csiszolásában és bevezetésében, • részt vesz a szakmai szervezetek és a helyi szakmai munkaközösség innovációs célú munkájában. Folyamatosan részt vesz a széles körű tehetségfejlesztésben és tehetséggondozásban, a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztésében, illetve a többlettanítással kapcsolatos feladatait eredményesen végzi: • hatékonyan bekapcsolódik a versenyek szervezésébe és lebonyolításába, • befektetett tevékenységét széles körű eredményei visszaigazolják, • folyamatos verseny-előkészítő tevékenységet folytat. Osztályfőnöki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz: • következetes osztályfőnöki munkát végez, követelményeit igényesen fogalmazza meg, és konzekvensen megköveteli, • eredményes konfliktuskezelő stratégiát alakít ki, • jó színvonalú közösségalkotó tevékenységet folytat, • adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben elvégzi, • e tevékenység megítélésekor kiemelt szempont az osztályfőnöki tevékenységet befejező kollégák munkájának értékelése. Széles körű tanórán kívüli tevékenységet végez, azaz: • rendszeresen részt vállal az iskolai rendezvények előkészítésében és szervezésében, azokon rendszeresen megjelenik, • érdeklődési területének megfelelően részt vállal a diákok szabadidős programjainak szervezésében, • részt vesz az iskola arculatának formálásában, • tanítványainak kirándulást, sportrendezvényeket, tárlatlátogatást szervez. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés összegéből legföljebb 15%-ban részesedhetnek az iskola nem pedagógus dolgozói. Az évi teljes összeg 45-60%-át a pedagógusok között egyenlő mértékben kell felosztani, maradékát a kiemelkedő munkát végző pedagógusok kapják differenciált mértékben a fentebb ismertetett szempontrendszer alapján. Egy esztendőre kizárhatja az iskola intézményvezetője a kiemelt munkavégzésért adható keresetkiegészítésben részesülők köréből azt a pedagógust: • akivel szemben jogerős fegyelmi határozat van érvényben, • akinek tevékenysége során mutatkozó hiányosságait - munkájának nem megfelelő végzése következtében feljegyzésben rögzítette az intézmény intézményvezetője, • ha osztályzatadási kötelezettségét a naplóellenőrzések során egynél több alkalommal - számottevő mértékben - írásban kifogásolja az iskola vezetősége. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése kizárólag a fenti szempontok alapján történhet, így nem lehet szempont például: • • • •
az illető pedagógus fizetési besorolása, címpótlékban való részesülése, illetménypótlékban való részesülése (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői) , állami, önkormányzati, iskolai kitüntetésben, elismerésben, jutalomban való részesülés. 27
6.6. Munkaköri leírások 6.6.1. A pedagógus munkaköri leírása A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Feladata a tantárgyfelosztás és az órarend szerint meghatározott tanórák megtartása, szakkörök, korrepetálások, felzárkóztatások és tehetséggondozó foglalkozások megtartása külön beosztás szerint. A Pedagógiai programban meghatározottak alapján nevelőmunkát lát el. Feladatát a törvényben meghatározott tanítással lekötött munkaidő figyelembe vételével és a tantárgyfelosztás alapján az alábbiak szerint látja el: Tanórákkal kapcsolatos feladatok: • Köteles lelkiismeretesen, alaposan felkészülni a tanítási órákra (óravázlat javasolt). • Feladata a kötelezően előírt kísérletek előkészítése, bemutatása. A szemléltető eszközöket a lehetőségekhez képest az óra megkezdése előtt előkészíti. Javasolt a kötelezőn felüli kísérletek munkaközösségi szintű tervezése. • Lehetősége van a maga által készített szemléltető anyagok előállításában igénybe venni az iskolai munkát segítő dolgozók munkáját. • Köteles a tanítási órát, foglalkozást, szakkört a kiírt időpontban és helyen elkezdeni és befejezni. • Köteles a tanórákon a nevelőtestületi elvárásoknak megfelelő, a tanuláshoz, munkához nélkülözhetetlen rendet, fegyelmet megtartani. • Köteles a hetesi teendők ellátását figyelemmel kísérni, ellenőrizni és a házirendnek érvényt szerezni. • Helyettesítés esetén a pedagógus a helyi tantervben szereplő tananyagot (tartós távollét esetén tananyagokat (osztályokra bontva) időben leadja vagy eljuttatja az intézményvezető-helyettesnek, aki átadja a helyettesítő tanárnak. Tanulók értékelésével kapcsolatos feladatok: • Köteles a tanulók felkészültségét rendszeresen ellenőrizni, munkáját értékelni. (Ennek egységes elveit a nevelőtestület és a munkaközösség határozza meg a Pedagógiai program alapján). • Köteles figyelni arra, hogy tantárgya óraszámának megfelelő érdemjegy kerüljön a naplóba. Tanórán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos feladatok: • Az iskola belső döntése alapján elvégzi a felzárkóztató, korrepetáló feladatokat, valamint a tehetséggondozást. • Tanulmányi versenyekre jó színvonalon felkészíti tanulóit, a versenyeken gondoskodik kíséretükről. • Osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői tevékenységét a külön megbízásban leírtak szerint látja el, amennyiben ilyen feladatra megbízást vállal, illetve jelöli az iskola vezetése. Ügyelettel, felügyelettel kapcsolatos feladatok: • Ügyeletet lát el az ügyeleti rendben meghatározattak alapján. • Beosztás szerint ellátja a helyettesítéseket és felügyeleteket. Adminisztrációval kapcsolatos feladatok: • Köteles az előírásoknak megfelelően vezetni a haladási és szakköri naplót. • Adatokat szolgáltat az iskola vezetése számára. • Figyelemmel kíséri az iskolai dokumentumokat (heti-, havi eseménynaptár, e- naplóban helyettesítés, órarend, megbízások stb.), a határidőket betartja. Iskolai rendezvényekkel kapcsolatos feladatok: Köteles részt venni a következő iskolai rendezvényeken: • tanévnyitó ünnepség, • tanári, alkalmazotti értekezletek, • iskolai ünnepségek, • fogadóórák, • szülői értekezletek (előzetes egyeztetés szerint) 28
• diáknap, • ballagás, • tanítás nélküli munkanapok, • tanévzáró ünnepség, • illetve minden olyan esetben, amikor az iskolavezetés elrendeli. Eszközökkel, szertárral kapcsolatos feladatok: • A szertárfelelőssel egyetértésben végzi a szaktárgy eszközkészletének tervezett fejlesztését, javítását, selejtezését, beszerzési tervek összeállítását. • Anyagi felelősséggel tartozik az épület berendezéseivel, a rábízott eszközökkel és tantermekkel kapcsolatban az erre vonatkozó jogszabályok alapján. Továbbképzéssel kapcsolatos feladatok: • A jogszabályban meghatározott időszakban 7 évenként 120 órás továbbképzésben köteles részt venni, melynek igazolását bemutatja az intézmény vezetőjének. Munkakapcsolatok, információ-kapcsolatok: • Kapcsolatot tart a szülőkkel, a munkaközösség vezetőjével, az adott terület vezetőjével, az osztályfőnökkel, a tanulókat befogadó kollégiummal, a diákönkormányzattal és a tantestület más tagjaival. E kapcsolattartás fő irányelve az legyen, hogy a tanulókat egységes elvárás rendszernek tegye ki az osztályban tanító tanárok közössége. Pedagógusok felelőssége A pedagógus felelőssége különösen, hogy: • nevelő és oktató tevékenység keretében az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, • nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességeit, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkózását. A gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön. Ha észleli, hogy a gyermek, tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye, • közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, • a gyermekek, tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, • a szülőket, és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása, vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, • a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon. A tanulókkal és családjukkal kapcsolatos minden olyan ténnyel, információval kapcsolatban titoktartási kötelezettség terheli, amelyről hivatásának ellátása során szerzett tudomást. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, melyek a Köznevelési törvény alapján kezelhetők és továbbíthatók. Munkatársaival kapcsolatban megtartja a hivatali titkot. A tanulók jogait és kötelességeit a törvény szellemében betartja, ill. megköveteli. Pedagógusok munkarendje A pedagógus teljes munkaideje heti 40 óra, melyből a neveléssel-oktatással lekötött (22-26 óra), illetve a kötött munkaidő (32 óra) elrendelése az intézményvezető feladata, vagyis ezt az időt a pedagógus az intézményvezető által elrendelt feladatokkal köteles tölteni. A pedagógusok a munkaidő egy részét tanítási órákkal, foglalkozásokkal az iskolában kötelesek ellátni, míg feladataik egy részét intézményen kívül végezhetik. Az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető-helyettesek 29
állapítják meg az órarend figyelembevételével, az intézményvezető jóváhagyásával. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az intézményvezető rangsorolja, és lehetőség szerint veszi figyelembe. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 10 perccel korábban munkahelyén megjelenni. Az ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 10 perccel kell korábban érkeznie. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap munkaidőben -de legkésőbb - az adott munkanapon 7.30-ig köteles jelenteni az intézményvezetőnek, vagy az intézményvezetőhelyettesnek, hogy helyettesítéséről gondoskodni tudjon. Az intézményvezető-helyettes a nevelői szoba hirdetőtábláján és az e-naplóban (lehetőleg szóbeli megbeszélés után)jelzi a helyettesítő pedagógusok órabeosztását. A hiányzó pedagógus köteles a hiányzás kezdetekor a helyi tanterv alapján tanóráinak az anyagát osztályokra és tanítási napokra bontva az iskolavezetéshez eljuttatni, illetve feljegyzéseivel a helyettesítő kolléga munkáját elősegíteni. A pedagógus az intézményvezetőtől kérhet engedélyt - írásban - legalább két nappal előbb: - tanóra (foglalkozás) elhagyására - óracserékre Egynapos távollét engedélyezése pedagógus munkakörben alkalmazottak esetében A pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozók egy napos távollétének engedélyezését indokolt esetben írásban - az intézményvezetőtől kérhetik. A távollét alatti munkavégzés alól a következő formák valamelyikének igénybevételével mentesíthető a pedagógus: • Gyermek után járó pótszabadság felhasználása • Óracsere • A távollét igazoltnak tekintése, munkabér folyósításának elmaradása (fizetés nélküli szabadság) • Szívességi helyettesítés Az intézményvezető-helyettesek távollétét az intézményvezető engedélyezi. Az intézményvezető távollétét a fenntartó engedélyezi. Pedagógusok megbízásai A pedagógusok számára - a nevelő - oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti - feladatokra megbízást vagy kijelölést az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettesek adnak a munkaközösségvezetők javaslatainak meghallgatása után. Azok a pedagógiai, vezetési, szervezési feladatok, melyeket a pedagógus kijelölés, választás, vagy az iskolavezetéssel való megállapodás alapján órakedvezmény vagy díjazás ellenében köteles ellátni: Pótlékkal vagy órakedvezménnyel ellátandó feladatok: • munkaközösség vezetése, • osztályfőnöki munka • közalkalmazotti tanács tagjai • szakszervezeti bizalmi Óraszámmal kifejezhető feladatok: • korrepetálás, felzárkóztatás, tehetséggondozási munka, • szakkörök, diákkörök, művészeti körök vezetése, • tömegsport foglalkozások vezetése. Díjazás nélkül ellátandó feladatok: • ifjúságvédelmi tevékenység, • pályaválasztási munka, • diákönkormányzati munka • szertárak kezelése, fejlesztése, • kapcsolattartás a közművelődési intézményekkel, • szervező munka a rendezvényeken. 30
A felsorolt feladatok ellátásához a választás, megbízás elvei: • elsősorban a hozzáértés, a felkészültség, személyes adottság a mérvadó, • lehetőség szerint a pedagógusok közti egyenletes terhelés biztosítása, • önkéntesség elvének érvényesítése, • egészségügyi, szociális szempontok érvényesítése.
6.6.2.Osztályfőnöki munkaköri leírás Az osztályfőnököket az osztályban tanító tanárok közül az intézményvezető kéri fel és bízza meg. Feladatai: • Tanév elején elkészíti az osztályfőnöki éves nevelési tervét és így biztosítja nevelőmunkája tervszerűségét. • Kezeli az elektronikus osztálynaplót, annak vezetését az iratkezelés szabályai szerint végzi (haladási rész, osztálynévsor, hiányzások lezárása, statisztika, stb.). • Az adminisztrációs feladatokat ellátja (bizonyítvány, törzskönyv, igazolások, statisztikák stb.). • Az iskolavezetés megbízása alapján felméréseket készít osztálya tanulóiról. • A tanulói támogatások jogosultságának megállapításához szükséges igazolások összegyűjtését bonyolítja. • Folyamatos kapcsolatot tart a szülőkkel, fogadóórákat és szülői értekezleteket tart. • Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók tanulmányi és közösségi teljesítményét, figyelemmel kíséri az osztály fegyelmi helyzetét. A szaktanárokkal és a szülőkkel egyeztetve (értesítve) megteszi a szükséges intézkedéseket. Az SZMSZ-ben, illetve a házirendben meghatározottak szerint jutalmazhatja és büntetheti a tanulókat. • Lehetősége illetve igény szerint látogatja osztálya tanítási óráit, szoros kapcsolatot tart az osztályban tanító tanárokkal, kollégiumi nevelőkkel. • Megtervezi az osztály életét és programjait (bemutatkozó műsor, diáknap stb.), a lehetőségeknek megfelelően tanulmányi kirándulást szervez. • Kapcsolatot tart az iskolai diákönkormányzattal, annak munkáját segíti. • Figyelemmel kíséri, kezdeményezi és koordinálja osztálya tanulóinak a tanórán kívüli, ill. iskolán kívüli elfoglaltságait.
6.6.3 Munkaközösség-vezetői munkaköri leírás A munkaközösség-vezető feladatát az intézményvezető-helyettes közvetlen irányításával végzi. A munkaközösség-vezetőt az iskolavezetés javaslata alapján a munkaközösségek kétévente választják meg nyílt szavazás alapján. Feladatai: • Kialakítja a munkaközösség működési rendjét és munkaprogramját, tanév végén beszámolót készít a munkaközösség munkájáról. • Részt vesz a pedagógusok továbbképzésen való részvételének tervezésében és szervezésében. • Előkészíti a munkaközösségre vonatkozó tantárgyfelosztást. • Kialakítja az iskolai tanulmányi versenyek programját, gondoskodik az azokra való nevezésről, a versenyek bonyolításáról. • Ellenőrzi a munkaközösség munkájának eredményességét (óralátogatás), javaslatot tesz a továbbfejlesztésre. Az óralátogatásokról feljegyzést készít. • Támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját. • Megszervezi és bonyolítja a munkaközösség értekezleteit, legalább kéthavonta vagy indokoltság szerint. • Javaslatot tesz a minőségi bér differenciált elosztására, a munkaközösség tagjainak tevékenysége és eredménye alapján az iskolavezetés kérésére • Javaslatot tesz jutalmazás céljából az iskolavezetés kérésére. • Felügyeli a helyi tantervek kidolgozását, azok módosításait ellenőrzi. • Ellenőrzi a tanulók vizsgákra való felkészítését. • Javaslatot tesz a munkaközösség eszközbeszerzéseire, engedély alapján felügyeli annak végrehajtását. • A Pedagógiai programmal összhangban koordinálja a szükséges taneszközök, tankönyvek kiválasztását, szükség szerint egyezteti a területvezetőkkel.. • Részt vesz az intézmény minőségpolitikájának kialakításában, felügyeli szakterületén a minőségfejlesztési 31
program működtetését, egységessé teszi az iskolai követelményrendszer.
6.6.4 Könyvtáros-tanár munkaköri leírása A könyvtáros jogállása Az iskolai könyvtáros feladatait munkaviszonyban látja el. Munkáját az intézményvezető (vagy kijelölt helyettese) irányításával és ellenőrzése mellett végzi. A könyvtáros-tanár felsőfokú iskolai végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkezik. A könyvtáros feladatai Általános feladatok a. b. c. d. e. f. g.
ellátja a könyvtár vezetésével, ügyvitelével kapcsolatos feladatokat, szeptember végén beszámolót készít, tájékoztatja az iskola vezetését a könyvtárhasználók (tanárok, tanulók, egyéb dolgozók) könyvtárhasználatáról és az állomány változásairól. kapcsolatot tart a társintézményekkel, végzi az iskolai könyvtár ügyvitelét, statisztikát készít, részt vesz a könyvtárosok részére szervezett szakmai találkozókon, továbbképzéseken, értekezleteken, figyelemmel kíséri a könyvtári célokra biztosított beszerzési keret tervszerű és gazdaságos felhasználását, részt vesz a könyvtár időszaki és soron kívüli leltározásában.
Szakmai feladatok Teljes szakmai felelősséggel végzi az iskolai könyvtár állománykialakítását az alábbiak szerint: a. segíti az iskola oktató-nevelő munkáját a gyűjtőköri szabályozásban meghatározott információhordozók gyűjtésével, feldolgozásával, b. tervszerűen és folyamatosan végzi a könyvtári állomány gyarapítását, a beszerzési lehetőségekről, kínálatról folyamatosan konzultál az iskola vezetőivel, munkaközösségeivel, c. a megrendelésekről, azok teljesítéséről és a beszerzési keret felhasználásáról nyilvántartást vezet, d. tájékozódik a megjelenő kiadványokról, szükség esetén – ellátmánya terhére – eseti beszerzéseket is végez, e. állományba-vételi tevékenysége során a beszerzett dokumentumokat meghatározott módon a könyvtári működési szabályoknak megfelelően nyilvántartásba veszi, f. az állomány- és kölcsönzési nyilvántartásokat (számítógépes program, leltárkönyv) pontosan vezeti, g. elvégzi a könyvtári feldolgozó munkát, h. rendszeresen évente állományapasztást végez a felesleges, elhasználódott, tartalmilag elavult dokumentumok körében, s az ezzel kapcsolatos nyilvántartást, ügyviteli feladatokat is ellátja, i. gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról, j. végzi a letétek megfelelő helyekre történő kihelyezését, annak nyilvántartását, rendszeres gyarapítást, ellenőrzését, k. végzi a kölcsönzési tevékenységet és annak adminisztrációját, l. könyvtárbemutató foglalkozásokat, könyvtárhasználati ismereteket nyújtó órákat vezet, s előkészíti a könyvtári szakórákat, m. a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek elsajátítását könyvtárhasználati tematika összeállításával segíti, n. rendszeres tájékoztatást ad a könyvtár új szerzeményeiről faliújság, személyes közlés útján, o. az iskolai munkatervben meghatározott feladatokat - igény esetén - (a nevelési értekezlet, évfordulós események, tanulmányi versenyek, vetélkedők, stb.) ajánlójegyzék összeállításával segíti, p. igény szerint tájékoztatást végez, irodalomkutatással, témafigyeléssel is foglalkozik. Egyéb feladatok a. kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, munkaközösség-vezetőkkel, szaktanárokkal a pedagógiai feladatok ellátásának segítése érdekében, 32
b. c.
d.
együttműködik az oktatástechnikussal az audiovizuális ismeretközlő eszközök folyamatos, zökkenőmentes üzemeltetése terén. Az iskolai könyvtáros eseti beszerzési feladatai elvégzése érdekében ellátmányban részesül. Az ellátmány összegét az intézmény vezetője határozza meg. Az ellátmány csak az iskolai könyvtári Működési Szabályzatban rögzített célokra használható fel. A könyvtáros a rendelkezésére bocsátott ellátmánnyal 3 napon belül elszámol a gazdasági területnek (pénztárnak). részt vesz az iskolai könyvtári szabályzat aktualizálásában, korszerűsítésében, jogszabályi változás esetén javaslatot tesz a Szabályzat módosítására.
A könyvtáros munkaideje Főállású munkaviszony esetén 40 óra/hét A munkaidő beosztása a törvényi előírásoknak megfelelően történik.
6.6.5. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Feladatai: - Tájékoztatja az iskola tanulóit arról, hogy milyen problémákkal, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. - Feltárja a gyermek, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülményeket, segít azok megelőzésében, megszüntetésében. - Az osztályfőnökkel közösen feltárja az indokolatlan iskolai hiányzások okait, segít a továbbiak megelőzésében. - Észre kell vennie az osztályban tanító pedagógusokkal közösen, ha a tanuló tanulmányi eredménye látszólag indokolatlanul leromlik. - Rendszeres óralátogatásokkal nyomon követi a hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi előmenetelét, tanórai, tanórán kívüli viselkedését. Biztosítania kell a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását (indokolt esetben javasolni kell a tanuló számára a tanulószobán, korrepetáláson való részvételt). - Fel kell figyelnie az osztályfőnökkel közösen a családban jelentkező gondokra, problémákra (például a szülők gazdasági helyzetének romlására vagy a családi élet megromlására). - Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot (a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszélésen). - A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására. - Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Drogambulancia, Ifjúsági Lelkisegély Telefon, Gyermekek Átmeneti Otthona stb.) címét, illetve telefonszámát. - Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. - Gondot fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére. - Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújt a tanulóknak és a szüleiknek középfokú iskolai tanulmányok megkezdéséhez (feladata a tanulók továbbtanulása során fellépő nehézségek orvoslása, pályaorientációs segítségnyújtás: szakelőadók hívása, felvételi előkésztő tanfolyamokról szóló információk továbbítása, a tanulók pályaválasztási pszichológiai tanácsadásra küldése révén). - Kapcsolatot tart az egészségügyi szolgáltató intézményekkel (Védőnői Szolgálat, háziorvos, iskolaorvos, ÁNTSZ Egészségvédelmi Főosztály Gyermek és Ifjúsági Egészségügyi Osztály). - Jelzési kötelezettsége van a Gyermekjóléti Szolgálat felé, amennyiben az iskolában iskolai eszközökkel nem tudnak segítséget nyújtani. - Gyermek- és ifjúságvédelmi kérdésekben tanácsot ad a tanulóknak, a szülőknek és a pedagógusoknak. - Részt vesz az iskolában indított fegyelmi eljárásokon. - Feladata az általános prevenciós tevékenységek megszervezése, koordinálása az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében, ennek keretében drog- és bűnmegelőzési programokat szervez. - Számba veszi a felhasználható szociális ellátásokat (ingyenes étkeztetést, tankönyv-vásárlási támogatást, segélyeket, stb.). - Szorgalmazza a mentálhigiénés programok bevezetését. - Fontos feladata a diákönkormányzattal való kapcsolattartás. 33
-
Felkutatja a tanulók számára hasznos szünidei elfoglaltságokat (táborok, művelődési házak által kínált lehetőségeket). Minden esetben a gyermekek érdekeit képviseli. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatban különösen feladata, hogy: Felmérje a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekeket az osztályfőnökök közreműködésével. Nyilvántartásba vegye őket, mérlegelje a veszélyeztetettség, illetve a hátrányos helyzet típusát és súlyosságát, ez alapján javaslatot tegyen a további teendőkre; egyeztessen a Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorral. Figyelemmel kísérje a veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzetű gyermekek szabadidős tevékenységét és tanulási előmenetelét, és adott esetben javaslatot tegyen a változtatásra. A veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek számára biztosítson hasznos szünidei elfoglaltságot (táborok, iskolai programok, művelődési házak, stb. révén).
34
6.6.6.Rendszergazda munkaköri leírása • Munkáját az intézményvezető-helyettes közvetlen irányításával végzi. • Feladata a számítástechnikai és kommunikációs hálózatok üzemeltetése, az Internet kapcsolat biztosítása és kapcsolat tartása az Interneten keresztül a szolgáltatóval és más intézményekkel (statisztika, versenyek, pályázatok, projektek). • Javaslatot tesz a hálózat fejlesztésére. • Az informatikai eszközök működőképességének biztosítása mindkét telephelyen, (szoftvertelepítések, frissítések, formázások, vírusmentesítés) javítása, karbantartási napló vezetése. • A hálózati erőforrások (szerver, Internetes adatközlés, levelezés stb.) igénybevételéhez szükséges jogosultságok (felhasználói név, jelszó) nyilvántartása, biztosítása. • A szoftvertermékek nyilvántartása, tárolása és javaslattétel az oktatás érdekében szükséges eszközbeszerzésekre. • A számítógépek és perifériáinak teljes körű nyilvántartása, a garancia figyelemmel kísérése. • Szerver üzemeltetése. • Segítségnyújtás a pedagógusok részére a számítástechnikának, illetve számítógépnek az oktatásban való alkalmazásában. • Segítségnyújtás az intézményi honlap karbantartásában • Elektronikus napló karbantartása • Interaktív táblák és projektorok karbantartása, tisztítása, kalibrálása.
6.6.7 Iskolatitkár munkaköri leírása • Felelős a rábízott munkák határidőre történő, pontos elvégzéséért. • Végzi az iskolai iratkezelés munkáját. • Végzi az iskolai levelezést. Átveszi az iskolához érkező küldeményeket, az intézményvezetőnek átadja. Az intézményvezetőtől, az intézményvezető-helyettesektől iktatási igénnyel visszakapott leveleket iktatja, és másolataival ellátja az előbbiek által megjelölteket. Iktatott eredeti anyag nem kerülhet ki az irodák területéről és az irattárból. Felelős az iskolából küldött levelek pontos címzéséért és nyilvántartásáért. Az intézményvezetői aláírást is tartalmazó leveleket a többi aláírás megszerzése után íratja alá az intézményvezetővel. • Az intézményvezető vagy helyettesei kérésére elkészíti az iskola működésével kapcsolatos kimutatásokat, iratokat. • Kielégíti a tantestület tagjainak kéréseit (telefonhívás, levélleírás, üzenetközvetítés, fénymásolás). A kérések időbeli kielégítésének sorrendjét önállóan határozza meg. Problémás esetben segítséget kér az intézményvezetőtől. • Nyilvántartja az iskolához érkező határidős kéréseket. Figyelmezteti a felelősöket (az intézményvezetőt is) a határidő közeledtére, bekövetkeztére. • Végzi az iskolai nyomtatványok beszerzését. • Az iskolatitkári irodában megjelenő nappali tagozatú tanulók kéréseit teljesíti. Aláírási joga van - előzetes ellenőrzés után - az iskolalátogatási igazolás, családi pótlékhoz szükséges igazolás, tanulói jogviszony igazolás, esetében. Az igazolások kiadását tanítási szünetben, illetve az osztályfőnök távollétének idejében végzi. • Az aláírás kivételével önállóan végzi bizonyítványmásodlatok kiadását. • Segít az iskolába jelentkezők információkkal és nyomtatványokkal való ellátásában. Összegyűjti a beérkező jelentkezéseket. • Végzi a diákigazolványok megrendelésével, érvényesítésével, beszedésével kapcsolatos összes teendőt. • Elvégzi a közalkalmazotti vasúti igazolványok megújításával kapcsolatos összes teendőt. • Segít az intézményvezető-helyetteseknek, illetve a munkaközösség-vezetőknek az iskolai vizsgákhoz, felmérő dolgozatokhoz szükséges feladatlapok, nyomtatványok előkészítésében. Végzi az iskolai iratkezelés munkáját. Végzi az iskolai levelezést. Átveszi az iskolához érkező küldeményeket, az intézményvezetőnek átadja. Az intézményvezetőtől iktatási igénnyel visszakapott leveleket iktatja, és másolataival ellátja megjelölteket. Felelős az iskolából küldött levelek pontos címzéséért és nyilvántartásáért. 35
Elkészíti az iskolavezetés levelezését, a be- és kimenő postai küldemények ügyintézését, a feladókönyv vezetését, és a bélyegekkel kapcsolatos elszámolást. Fogadja az iskolához érkező telefonhívásokat. Felügyeli a faxkészüléket. Dokumentumokat, feladatlapokat fénymásol, spiráloz. Az iskolába érkező e-maileket fogadja, továbbítja azokat az intézmény vezetőjének, átirányítja és a pedagógusoknak. Az intézményvezető vagy helyettese kérésére elkészíti az iskola működésével kapcsolatos kimutatásokat, iratokat. A munkavédelmi megbízottal együttműködik, elkészíti a dolgozói és tanulói baleseti jegyzőkönyvet és a statisztikát vezet róla. Biztonságtechnikai felülvizsgálatok időpontját figyelemmel kíséri. A pályázatokat figyelemmel kíséri, elszámolásokat elkészíti. Teljesíti a tantestület tagjainak kéréseit (telefonhívás, levélleírás, üzenetközvetítés, feladatsor gépelés, fénymásolás). Közreműködik az irodaszerek, az oktatáshoz napi szinten szükséges eszközök, kellékek megrendelésében, figyelemmel kísérésében (kréta, papír, festékek beszerzése, irodagépek karbantartásának figyelése stb.). A tanulók jogos kéréseit teljesíti. A pedagógus igazolványokat készít, nyilvántartja őket. A közoktatási statisztika (okt.1.) adatainak begyűjtése, elkészítése. A Közoktatási Információs Rendszert (KIR) a TANINFORM-ot használja/DINA. Rendben tartja a bizonyítványokat, anyakönyveket. Vezeti a tanulói nyilvántartást. Végzi az igazolatlan mulasztások adminisztrációját. Intézi a tanulói felmentési kérelmeket, illetve az engedélyeket nyilvántartja. Intézi az osztályozó-, a javítóvizsgákkal kapcsolatos és egyéb kimenő értesítéseket. Első osztályosok beiratkozását és a nyolcadikos tanulók továbbtanulását elvégzi. Az iskola pedagógusainak és a pedagógiai munkát segítőknek betegszabadság és a gyermek után járó szabadság nyilvántartása. Vezeti a szabadság-nyilvántartást, adatszolgáltatást. Együttműködik az egészségügyi szervekkel, (védőnővel, iskolai fogorvossal) a tanulók – törvényben rögzített – egészségügyi ellátásának szervezésében. Dolgozók munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatát előkészíti. A tételesen felsoroltakon kívül elvégzi mindazokat az iskola működtetésével szorosan összefüggő tevékenységeket, melyekkel az intézményvezető megbízza. Az iskola működéséről, tanulóiról, dolgozóiról információkat nem gyűjt. A tudomására jutottakat hivatali titokként kezeli, másnak nem adja tovább. Szabadságot, távollétet részére az intézményvezető engedélyezhet. Akadályoztatását az intézményvezetőnek kell bejelentenie. Megjelenésével, magatartásával elősegíti az iskolavezetés zökkenőmentes munkavégzését.
36
6.6.8 Pedagógiai asszisztens munkaköri leírása A pedagógiai asszisztens általános pedagógiai asszisztensi feladatai keretében átveszi, átadja a tanulót a szülőtől, gondozótól, a pedagógussal egyeztetve tájékoztatja a szülőt a tanulót érintő napi eseményekről. Részt vesz a szülői értekezleteken, a team/munkaközösségi megbeszéléseken, intézményi értekezleteken. Közreműködik az intézmény rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában, felügyeli a rábízott tanulókat, vigyáz a tanulók testi épségére. Felismeri az alapvető elsősegélynyújtást igénylő, az orvosi segítséget igénylő helyzeteket. Jelzi az intézkedés szükségességét. A pedagógussal együtt ügyeletet lát el a tanítási órák előtt, az óraközi szünetekben, a napközis foglalkozások befejeztével, szünidőben. Intézményen belül (foglalkoztató termek, WC, ebédlő, tornaterem stb.) szükség szerint kíséri a tanulót. Intézményen kívül foglalkozások, programok helyszíneire, kirándulásokra, tanulmányi sétákra, erdei iskolában stb. kíséri a tanuló(ka)t. Gondoskodik a foglalkozásokon való megjelenésről, tevékenyen részt vesz a tanuló környezeti, személyi higiénés szokásainak kialakításában (személyes élettér, közös élettér tisztasága, rendje stb.). Tevékenyen részt vesz a tanuló öltözködési, étkezési szokásainak kialakításában (terítés, evőeszközök használata stb.). Gyakoroltatja a tanulóval a mindennapi élethelyzetekben szükséges tevékenységeit. Ellenőrzi a tanuló higiénés és önkiszolgálási tevékenységét. Szükség szerint korrigálja a tanuló higiénés és önkiszolgálási tevékenységét. Szervezi, felügyeli a csoportos étkezéseket. Ellenőrzi a tanulók által használt helyiségek rendjét, tisztaságát, orvosi előírásoknak megfelelően gyógyszert ad be, orvosi ellátást nem igénylő sérüléseket lát el, lázat mér, felügyeli a beteget, sérültet. Segíti a tanulót az általánosan használt gyógyászati segédeszközök használatában, részt vesz a tanulók intézményen belüli, illetve kívüli szabadidős programjainak szervezésében, előkészítésében (terem berendezése, eszközök, anyagok előkészítése stb.). Felügyeli, segíti a tanulót a szabadidős tevékenységben, egyezteti a pedagógussal a tanórai foglalkozásokhoz szükséges teendőket, előkészíti a tanórai foglalkozások során szükséges eszközöket. Berendezi a termet a tanórai foglalkozások igényeinek megfelelően, együttműködik a pedagógussal a tanórákon az általános jellegű oktató, nevelő munkában. Segíti, bátorítja a tanulót általános jellegű egyéni és csoportos feladatai megoldásában. A pedagógus irányításával közreműködik a tanulót fejlesztő, korrekciós tevékenységben, egyénileg segít a tanulónak a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon. A (gyógy)pedagógus útmutatásai alapján egyénileg segít a tanulónak íráskészséget fejlesztő feladatok, olvasási készséget fejlesztő feladatok, számolási készséget fejlesztő feladatok megoldásában. A (gyógy)pedagógus útmutatásai alapján egyénileg segít a lelassult mentális fejlődésű tanulónak a fejlesztő feladatok megoldásában, a magatartási nehézséggel küzdő tanulónak a fejlesztő feladatok megoldásában és a magatartás rendezésében, a beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulónak a fejlesztő feladatok megoldásában és a beilleszkedési problémák rendezésében, a hiperaktív tanulónak a fejlesztő feladatok megoldásában és a hiperaktivitás rendezésében, a figyelemzavarral küzdő tanulónak a fejlesztő feladatok megoldásában és a figyelemzavar terápiájában, az autisztikus viselkedésű tanulónak a fejlesztő feladatok megoldásában és a speciális problémák rendezésében, a tehetséges tanulónak tehetsége kibontakoztatásában. Közreműködik a tanórák és a napközis foglalkozások rendjének biztosításában, a tanórai foglalkozásokon az 37
általános jellegű oktatási és technikai eszközök kezelésében. Esetenként (pl. ügyeleti időben, szünidőben) foglalkozást szervez, tart (sport, játék, kézműves foglalkozás), beszámol a pedagógusnak a tanulók tevékenységéről. Közreműködik adminisztrációs teendők ellátásában, az iskolai dokumentumok elkészítésében. A pedagógiai asszisztens az oktatási tevékenysége keretében: egyeztet a tanárral a tanórán elvégzendő feladatokról és átveszi a szükséges eszközöket, segédanyagokat. Önállóan kezeli az óravezetéshez szükséges eszközöket, megszervezi és előkészíti a pedagógus által kijelölt tanórai feladatok elvégzését. Együttműködik a pedagógussal a tanórákon a műveltségi területi, illetve tantárgyi munkában.
38
7. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 7.1 Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, valamint az iskolában foglalkoztatott közalkalmazottaknak az összessége.
7.2 Az alkalmazotti közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógiai munkát segítő dolgozókból áll. Az intézményvezető - a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével - az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: • szakmai munkaközösségek, • • • • • • •
sporttagozat JSZK diákönkormányzat, osztályközösségek, közalkalmazotti tanács, környezeti nevelési munkacsoport, érdek-képviseleti szervek munkahelyi szervezetei.
7.3 A szülői szervezet és az Intézményi Tanács Az iskolában működő szülői szervezet a Jankays Szülők Közössége (a továbbiakban: JSZK). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: • • • • •
saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, a képviseletében eljáró személyek megválasztása (például a JSZK elnöke, tisztségviselői), a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása véleményezési jogával él – a törvény által előírt esetekben - a különféle iskolai dokumentumok tekintetében.
A JSZK munkáját az iskola tevékenységével az szülői szervezet összekötő tanára koordinálja. A patronáló tanárt az intézményvezető bízza meg egy tanév időtartamra. Az Intézményi Tanács (IT) a szülők, a pedagógusok és a székhely szerint illetékes önkormányzat egyenlő számú képviselőjéből áll. Iskolánk intézményi tanácsa 2013. október 15-én hat fővel megalakult és a jogszabályoknak megfelelő módon elkezdte működését.
7.4 A gyermekönkormányzat A gyermekönkormányzat (GYÖK) az iskola diákjainak érdekvédelmi, jogérvényesítő szervezete. Saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja. Költségvetési forrásait saját bevételekkel egészítheti ki. A gyermekönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát önmaga készíti el, a tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai gyermekönkormányzat élén annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott GYÖK-vezető, illetve az iskolai diákbizottság áll.
39
7.6 A közalkalmazotti tanács, a szakszervezetek A közalkalmazotti tanács a törvényben biztosított egyetértési, véleményezési és tájékozódáshoz való jogkörét a közalkalmazotti szabályzat alapján gyakorolja. A munkáltatóval való közvetlen kapcsolattartás az elnök feladata. Az érdek-képviseleti szervek munkahelyi vezetőivel - a jogszabályokban előírt módon - az intézményvezető tartja a kapcsolatot.
7.7 A belső kapcsolattartás általános formái és rendje Tanév elején tanévnyitó értekezletre, júniusban az intézményvezető által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az intézményvezető vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén - az iskolavezetés által kijelölt időpontban - osztályozóértekezletet tart a nevelőtestület. A nevelési értekezletek témáját és időpontját az iskola éves munkatervének kell tartalmaznia. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor alkalmazotti értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre - tanácskozási joggal - meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól - indokolt esetben - az intézményvezető adhat felmentést. Az intézményvezető és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is.
7.8 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái 7.8.1 Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább három szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az intézményvezető, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az intézményvezető hívhat össze.
7.8.2 Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként - az intézményvezető által kijelölt időpontban - két alkalommal tart fogadóórát. A fogadóórák időtartama legalább 60 perc. Ha a pedagógusnak nem sikerült minden szülővel megbeszélést folytatnia, a fogadóóra időtartama az intézményvezető döntése alapján maximálisan 30 perccel meghosszabbítható. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre - a rendkívüli eseteket leszámítva - telefonon vagy ellenőrző könyv útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor.
7.8.3 A szülők írásbeli tájékoztatása Az érdemjegyeknek az ellenőrző könyvben történő folyamatos vezetése a tanuló kötelessége, ellenőrzése (kiskorú tanuló esetén) a gondviselő felelőssége. Az tájékoztató füzet tartalmát negyedévenként az osztályfőnök köteles ellenőrizni, ezt az ellenőrző könyvben kézjegyével és az ellenőrzés dátumának bejegyzésével igazolja. Az osztályfőnök levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, illetve súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább három nappal az esemény előtt. 40
7.8.4 A diákok, tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültekor, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot adunk. E szabály alól a heti egyórás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni.
7.8.5 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak: • • • •
szakmai alapdokumentum pedagógiai program szervezeti és működési szabályzat házirend
A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az intézményvezetői irodában szabadon megtekinthetők, illetve (a szakmai alapdokumentum kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A hatályos a szakmai alapdokumentum a www.kir.hu honlapon található meg. A fenti dokumentumok tartalmáról - munkaidőben - az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettesek adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor, illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk.
7.8.6 A különös közzétételi lista A nevelési-oktatási intézmények - tevékenységükhöz kapcsolódóan - a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 10. számú mellékletében meghatározott adatokat kötelesek közzétenni (különös közzétételi lista). A közzététel a meghatározott adatoknak internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosításra alkalmatlan formában, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen történő hozzáférhetővé tétele. A 2008. december 9-én hatályba lépett előírásoknak megfelelően honlapunkon - letölthető formában „Különös közzétételi lista" címen közzétesszük az alábbi adatokat. • • • • • • •
a pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége a helyi tantárgyfelosztáshoz rendelve, a nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége, az országos mérés-értékelés eredményei évenként feltüntetve, szakkörök igénybevételének lehetősége, a mindennapos testedzés lehetősége, a hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai, a tanév helyi rendje, az osztályok száma, az egyes osztályokban a tanulók létszáma.
41
7.8.7.Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje: Intézményünk az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmaz a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást az intézmény intézményvezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: •az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, •az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, •a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, •az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá elektronikus adathordozón lementett formában tároljuk. Az adatokhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az intézményvezető-helyettesek) férhetnek hozzá. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje: Az iskolánkban használatos DINA digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása – ideiglenesen –a központi szerveren történik, a frissítés szerződésben meghatározott gyakorisággal történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény intézményvezetőjének vagy intézményvezető-helyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. A megjelölt személyek aláírásával és az intézmény kör alakú pecsétjével ellátva válik hitelessé. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben.
7.9 A külső kapcsolatok rendszere és formája 7.9.1 Az iskola-egészségügyi ellátás Az előzőekben említett szervezeteken kívül az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskolaegészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást Békéscsaba Város Polgármesteri Hivatala biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola intézményvezetője biztosítja az alábbi személyekkel: • • • •
az iskolaorvos, az iskolai védőnők, az ÁNTSZ városi tiszti főorvosa, a városi kórház intézményvezető főorvosa.
Az intézményvezető és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény 42
intézményvezetője, a közvetlen segítő munkát az intézményvezető-helyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola intézményvezetőjál. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. Az iskolaorvos feladatai minden tanévben • Az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete, a tanulók évente egy alkalommal történő szűrővizsgálata • A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a tanuló gondozásba vétele • A pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatait minden év február 15-ig végzi el [az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény és a 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet alapján]. • A testnevelésórákkal kapcsolatos gyógytestnevelési, könnyített, felmentett, illetve normál testnevelési csoportokba való besorolást a tanévet megelőző május 15-ig elvégzi, kivéve, ha a vizsgálat oka később következett be. • Elvégzi a sporttal kapcsolatos iskolaorvosi feladatokat: a külső sportegyesületben nem tag, de diáksportköri versenyeken induló diákjaink sportorvosi szűrését, a fél évre érvényes igazolások kiadását. • Végrehajtja a szükséges és esedékes védőoltásokat, ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását. • Sürgősségi eseti ellátást végez. • Gondoskodik a tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő közreműködésével rendszeresen ellenőrzi, hogy a tanulók a szükséges szakorvosi vizsgálatokon részt vegyenek. A szükséges vizsgálatokra beutalót biztosít a diákoknak, őket a legszükségesebb gyógyszerekkel ellátja, ezt követően a háziorvosi rendelőbe irányítja kezelésre. • Az osztályok szűrését követően kapcsolatot tart az osztályfőnökkel és a testnevelővel, velük konzultál a tapasztalatairól, felhívja figyelmüket a tanulóknál tapasztalt rendellenességekre. Az iskolai védőnők feladatai • A védőnő munkájának közvetlen irányítója az iskolaorvos. • A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény intézményvezető-helyetteseivel. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. • Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat). • Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. • Munkaidejét munkáltatója, Békéscsaba Város polgármestere határozza meg. • Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (pedagógiai szakszolgálat, drogambulancia, családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat).
7.9.2 Gyermek- és ifjúságvédelem Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett gyermekjóléti szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola intézményvezetője indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.
7.9.3 Szabadidő-szervezés Az intézmény vezetője szabadidő-szervezőt bízhat meg a szabadidő-szervezéssel és a közösségi élet kialakításával kapcsolatos munkák koordinálása érdekében. Munkája során együttműködik az ifjúságvédelmi 43
felelőssel, segíti az iskolában folyó pályaválasztási tevékenységet, segítséget nyújt a munkába állással kapcsolatos programok szervezéséhez. Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.
44
8. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 8.1 A tanulói hiányzás igazolása A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben: • amennyiben a tanuló a szülő előzetes írásbeli kérelmére, a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, • ha a tanuló orvosi igazolással igazolja távolmaradását, • amennyiben a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni. Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha • bejáró tanuló érkezik később, méltányolható közlekedési probléma miatt, • rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (például baleset, rendkívüli időjárás). A szülő a tanítási napról való távolmaradást szülői igazolással utólag 3 napot meghaladóan nem igazolhatja. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az intézményvezető dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait.
8.2 Kedvezmények nyelvvizsgára, nemzetközi vizsgára Nyelvvizsgára, nemzetközi informatikai vizsgára és egyéb nemzetközi vizsgára történő intenzív felkészülés céljából a tanuló - a vizsganapokon kívül - két tanítási napot vehet igénybe. A és B típusú nyelvvizsgára egyaránt 2-2 nap felkészülési időt biztosítunk. Feltétele: a tanulónak be kell mutatnia az írásbeli és szóbeli vizsga, illetve az egyéb nemzetközi vizsga időpontját tartalmazó hivatalos levelet az osztályfőnöknek. A tanuló hiányzásának okát be kell jegyezni a napló megfelelő rovatába, és a havi összesítésnél figyelembe kell venni a mulasztott órák számát. Abban a kérdésben, hogy az igénybe vehető kedvezmény szempontjából mely egyéb vizsga számítható be, az intézményvezetőnek van döntési jogköre. Ha a nyelvvizsga, egyéb nemzetközi vizsga sikertelen, a további próbálkozások előtt a tanuló újabb két napot kaphat a felkészülésre. Az újabb írásbeli és szóbeli vizsgán való részvételét az előzetesen leírt módon engedélyezi és rögzíti az osztályfőnök.
8.3 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények Megyei versenyek döntője előtt - a verseny napjain kívül - egy, országos versenyek előtt két tanítási napot fordíthat felkészülésre, ha a szaktanár és az intézményvezető ezt indokoltnak látja. Az igénybevétel módját és idejét szaktanár határozza meg. A szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt a felkészítésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint a verseny időtartamáról. A megyei és országos szervezésű versenyek iskolai fordulójára szabadnap nem jár, a kedvezményekre vonatkozóan a következő bekezdésben foglaltak tekintendők irányadónak. Iskolai vagy városi versenyen részt vevő tanuló két órával (120 perc), megyei versenyen részt vevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és az érintett szaktanárokat a versenyzők nevéről és a hiányzás pontos idejéről. Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban - a szaktanár javaslatának meghallgatása után - az intézményvezető dönt. A döntést követően a szaktanár és az osztályfőnök az előzőekben leírt módon jár el. 45
Középiskolák által szervezett nyílt napon egy tanuló csak két intézményben vehet részt tanítási idő alatt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni - az osztályfőnök javaslata és az intézményvezető-helyettes döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél. Az osztályfőnök minden esetben a naplóban rögzíti a hiányzás okát, és a tanítási napokról, órákról való távolmaradást minden esetben figyelembe veszi a hiányzások havi összesítésénél, kivétel versenyeken való részvétel ( iskolai nevezés).
8.4 A tanulói késések kezelési rendje Az osztálynapló szerint az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus az elektronikus naplóba bejegyzi. A mulasztott órák összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az intézményvezető-helyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.
8.5 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése Tanköteles tanuló esetében: • első igazolatlan óra után: iktatott hivatalos levélben a szülő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni); • tizedik igazolatlan óra után: a szülő behívása; • tíz igazolatlan óra után: a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni). Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Az értesítés mintapéldányát az intézményvezető készíti el. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. (200 óra hiányzásnál a szülőt írásban értesíteni kell.) Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét a mulasztás következményeire. A hivatalos értesítés másodpéldányát az irattárban kell őrizni.
8.6 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.
46
8.7 Fegyelmi büntetés Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A Köznevelési Törvény szabályozza a tanulók fegyelmi felelősségét. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai: A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q valamint, 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai: A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt írásban kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény intézményvezetőjének, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet, a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A fegyelmi bizottság tagjai az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelés után – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése alapján a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén, a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét írásban fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni. Az egyeztető eljárás szabályai: •a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét •az egyeztető eljárás időpontját az intézmény intézményvezetője tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről írásban értesíti az érintett feleket •az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti. A feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza
47
•az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése •ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti •az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon •az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása •az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. •a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.
48
9. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje 9.1 A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembevételével tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formákat preferáljuk: tehetséggondozó lalkozások
egyéni
fog- iskolai sportkör sportfoglalkozásai, mérkőzései
diákkörök, szakkörök
iskolai klubrendezvények, diszkó
ünnepi műsorok, megemlékezések
Jankay Zöldjei – környezetvédelmi munkacsoport
versenyek
iskolarádió, iskolaújság
felzárkóztatás, korrepetálás
énekkar, diákszínpad
könyvtári foglalkozások
iskolai táborok,
A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az intézményvezető és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozások vezetője lehet az iskola tanára, dolgozója, külső szerv képviselője, szülő. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösség-vezetők és az intézményvezető egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az intézményvezető bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni. Az ökoiskolai feladatok megvalósításához szükséges tanulói tevékenységek irányítása, szervezése a Jankay Zöldjei környezetvédelmi munkacsoport kiemelt feladata. Munkájukat a saját honlapjukon (www.fatolfaig.extra.hu) dokumentálják. A tanulók öntevékeny diákköröket hozhatnak létre, amelynek meghirdetését, megszervezését és működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitásaira, önfejlesztő tevékenységére. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével. A tanulók és az iskolavezetés szakköröket működtethetnek. A foglalkozásokat előre meghatározott időben tartják. A foglalkozásokon lehetőség nyílik a tanulók számára az általuk kedvelt témában előadást tartani vagy vitát rendezni, illetve társaik előadását meghallgatni. A szakkör az iskola tanárainak és diákjainak önkéntes, csak igényesen működtethető szervezete, foglalkozásairól szakköri naplót vezet. Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SZMSZ és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni. További előírásokat az intézményi hagyományokat taglaló 10.2 fejezet tartalmaz. A versenyeken való részvétel diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, megyei és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az intézményvezető-helyettesek felelősek. Tanfolyamok intézményvezetői engedéllyel a tanulók érdeklődésének függvényében szervezhetők. A tanfolyamok díját az intézményvezető, az azt vezető pedagógussal egyetértésben határozza, meg, amelyet a tanulók a tanfolyam indulásakor egy vagy több részletben fizetnek be az iskolatitkárnak. Az iskola ezen pedagógiai programban nem szereplő - szolgáltatásaiért tandíjat szedhet. A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az intézményvezető által megbízott pedagógus tartja. 49
Az iskola könyvtára a tanítási napokon nyitvatartási idejében áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvtárosi feladatok ellátását egy pedagógus végzi az intézményvezető megbízása alapján. Feladatai közé tartozik a kölcsönzésen kívül a leltárak elkészítése, tanári kézikönyvtár-vezetése, segédkönyvek beleltározása és selejtezése. Az intézményvezetővel, a gazdasági vezetővel és a munkaközösség-vezetőkkel történt egyeztetés után gondoskodik az állomány gyarapításáról, és elvégzi az ezzel járó feladatokat. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a 11. fejezet tartalmazza. Az iskola énekkara sajátos diákkörként működik, vezetője az intézményvezető által megbízott kórusvezető tanár. Elsősorban az egyének közös éneklés iránti igényét hivatott kielégíteni, de az iskolai és városi kulturális rendezvények színesítését is szolgálja. A kóruspróbák meghatározott időben - a rendkívüli eseteket leszámítva -, heti két alkalommal tarthatók. Az iskolai sportkör (a továbbiakban: ISK) szakosztályainak órarenden kívüli rendezvényei az ISK- vezető és az intézményvezető együttes döntése alapján szervezhetők. Az iskolai sportkör elnöke és az intézményvezető konzultálnak minden olyan kérdésben, amely meghaladja az ISK szakmai feladatait, vagy amelynek anyagi kihatása, illetve az iskola munkarendjét befolyásoló vonatkozása van. E kérdésekben közösen hoznak döntést. Az ISK működési szabályzatát külön belső szabályzat tartalmazza. Az iskolarádió tanári segítséggel, diákok által működtetett szórakoztatási és információs szolgáltatás, működtetését az iskolarádió szerkesztőbizottsága látja el az ezzel megbízott pedagógus felügyeletével. Az iskolaújságot diák-szerkesztőbizottság szerkeszti, jelentős mértékű tanári segítséggel. A diákújság kiadása nonprofit tevékenység, amelynek során az újság összes munkálatai az iskolában, diákok közreműködésével valósul meg. Az iskolaújság elsősorban digitális formában jelenik meg. Az iskola tanulóközösségei egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőségének, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi felügyeletet.
9.2 Tanórán kívüli foglalkozások • • • • •
mozilátogatás színházlátogatás hangverseny-látogatás szervezett külföldi kapcsolatok tanulmányi kirándulás
Mozilátogatás keretében a tanulók évente legfeljebb két filmet tekinthetnek meg iskolai keretben. Lehetőség szerint olyan filmeket kell választani, amelyek a tanulók kulturális, történelmi vagy művészeti ismereteit bővítik, és alkalmasak arra, hogy a szakórákon vagy az osztályfőnöki órán közösen megbeszélve tanulságokkal szolgáljanak az iskolás korosztály számára. Felelőse a szabadidőszervező, akit az intézményvezető bíz meg. A szabadidőszervező feladata a színházlátogatások szervezése. A Jókai Színház és az Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Művelődési ház és Sportcsarnok, Csabagyöngye Kulturális Központ előadásainak bérletes látogatásával jelentős számban juttathatjuk el tanulóinkat a színházművészethez. A zenei kultúra fejlesztése érdekében minden tanuló számára évi három alkalommal a tanítási időben egyórás időtartamú hangverseny-látogatást szervezünk. Szervezett külföldi kapcsolatok révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket. Ezek során közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az Európai Unió országairól. Külföldi utazások az intézményvezető engedélyével és pedagógus vezetésével, a szülők hozzájárulásával szervezhetők. A tanulmányi kirándulás, erdei iskola az iskolai élet, a környezeti nevelési feladatok megvalósításának, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások és az erdei iskola szervezésének és lebonyolításának kérdéseit intézményvezetői utasításban kell szabályozni.
50
10. Az intézményi hagyományok ápolása 10.1 A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az iskola éves munkatervében határozza meg.
10.2 Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei A legjelentősebb történelmi eseményekről való megemlékezés (október 23., március 15.) minden esztendőben megtörténik. Ezen évfordulókra a tanulóközösségek műsort készítenek szaktanáraik segítségével. Lehetőség van arra is, hogy az intézményvezető által megbízott pedagógus készítse el a műsort az általa kiválasztott szereplők közreműködésével. Az iskolarádión keresztül előadott műsor keretében kell megemlékezni az aradi vértanúk mártírhalálának évfordulójáról. A tanítási órák keretében minden évben megemlékezünk a kommunizmus áldozatairól, illetve a holokausztról. Az iskolaközösség megemlékezik az iskola alapításának kerek évfordulójáról. Ünnepélyes keretek között tartjuk a tanévnyitót és a tanévzárót, valamint végzős diákjaink búcsúztatását, a ballagást.
10.3 Iskolai szintű rendezvények Nevelő-oktató munkánk eredményessége szempontjából nem közömbös számunkra, hogy tanulóink kötődnek-e az iskolához, vonzó-e számukra az iskolai élet, vagy nem. A pozitív viszonyulás – közvetve, vagy közvetlenül – hat a tanulói teljesítményre, kedvezően befolyásolja a személyiség fejlődését. A hagyományok ápolásával az iskolához való kötődést kívánjuk erősíteni, s arra törekszünk, hogy az évenként rendszeresen ismétlődő ünnepségek, rendezvények vonzóvá tegyék az iskolai életet. A tanulók átélhetik a készülődés izgalmait, a várakozás örömét is. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy színvonalas szervezéssel, rendezéssel tegyük emlékezetessé számukra ezeket az eseményeket. A rendezvények alkalmat adnak a szereplésre, sikerélményre, a tanórán szerzett ismeretek bemutatására. Lehetővé teszik a tanulók a tényleges szervezést, a lebonyolításban való aktív közreműködést /diáknap, farsang, vetélkedők /. Az ünnepségek külsőségei hatnak a tanuló ízlésvilágára, tartalmuk az érzelmi, esztétikai nevelést szolgálják.
10.3.1 Hagyományos rendezvényeink A tanév rendjéhez kötődő ünnepélyek: tanévnyitó és záró ünnepségek, ballagás, Nemzeti ünnepek, megemlékezések: október 6. október 23. március 15. június 4. Aktív tanulást, művelődést elősegítők: művészeti hét, természettudományok hete, egészséges életmód hete, környezetvédelmi hetek háziversenyek /tantárgyi és kompetencia alapú/ 51
Aktív művelődést, művészeti nevelést elősegítők: 3 hetes projekt játszóházak /karácsony, húsvét/, karácsonyi ünnepség, adventi hangverseny, énekkari bemutatók, művészeti versenyek: vers-, prózamondás, mesemondó, színház, mozilátogatás, kirándulás, sportolás 24 órás angol témanap, 24 órás sportnap Osztálykirándulások, erdei iskola Szórakoztató iskolai rendezvények: farsangi mulatság, klubdélutánok, iskolai diszkó, GYÖK-nap Őszi, tavaszi hulladékgyűjtés, szárazelemgyűjtés,
10.4 A hagyományápolás külső megjelenési formái 10.4.1 Az intézmény emblémája
10.4.2 Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete Ünnepi viselet: • Lányoknak: sötét szoknya vagy nadrág, Jankay póló • Fiúknak: sötét nadrág, Jankay póló
52
11. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata (szakértő által jóváhagyott) Oktatási intézmény neve:
Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Tibor Jankay Bilingual Primary School
Oktatási intézmény címe: Békéscsaba, Thurzó u. 33. A Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola (Békéscsaba, Thurzó u. 33.) könyvtárának működését az érvényes törvényi szabályozással összhangban a következők szerint szabályozom. Az iskolai könyvtári szabályzat intézményünk Szervezeti Működési Szabályzatának részét képezi.
11.1 Az iskolai könyvtárra vonatkozó általános adatok: 11.1.1 A könyvtár neve: Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola könyvtára 11.1.2 A könyvtár címe, telefonszáma: Békéscsaba, Dedinszky Gyula u. 1/1. 06-66/323-220 11.1.3 A könyvtár, mint az iskolai könyvtárhálózat tagja az alábbi szakmai szervezetekkel tart szakmai kapcsolatot: - Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Közművelődési és Sport Osztálya - Városi oktatási intézmények közművelődési munkaközössége - Békés Megyei Könyvtár 11.1.4 A könyvtár jellege: iskolai könyvtár (az iskola dolgozói, tanulói vehetik igénybe) 11.1.5 A könyvtár elhelyezése: az iskola 2. emeleti helységében működik. 11.1.6 A könyvtár használata: ingyenes (az alapszolgáltatások igénybevételekor).
11.2 Az iskolai könyvtár működésének célja Az intézményben működő iskolai könyvtár működésének alapvető célja: - segítse elő az oktató nevelő munkát /mint tevékenységet/, -
a rendelkezésre álló szakkönyvek, kiadványok folyóiratok segítségével biztosítsa a szakmai munka (oktató, nevelő munka) színvonalának szinten tartását, fejlesztését,
-
segítse elő az iskolai könyvtárhasználók (nevelők, tanulók, egyéb dolgozók) általános műveltségének kiszélesítését,
-
a folyamatosan korszerűsített könyvtárállomány segítségével közvetítse az új, modern ismereteket.
11.3 Az iskolai könyvtár feladata 11.3.1 Az intézmény könyvtárának általános feladatai Az intézmény könyvtárának – mint a nevelő, oktató tevékenység szellemi bázisának – fő feladatai a következők: - elősegíti az iskola szervezeti és működési szabályzatában és pedagógiai programjában rögzített célok helyi megvalósítását, - biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat (szak és általános jellegű könyvek, folyóiratok, audiovizuális eszközök, stb.) - gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza, és rendelkezésre bocsátja, - rendszeres, folyamatos tájékoztatást nyújt a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, - központi szerepet tölt be a tanulók önálló könyv- és könyvtárhasználatának felkészítésében, 53
-
-
részt vesz, illetve közreműködik az intézmény – oktatási, nevelési helyi tantervének megfelelő – könyvtári tevékenységében (tanóra tartása a könyvtárban, bevezetés a könyvtárhasználatba, művelődési és iskolai egyéb programok, vetélkedők szervezése, segítség nyújtása különféle könyvtári dokumentumok, segédeszközök biztosítása, stb.), biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak hozzáférhetőségét (tájékoztatás, információcserék, dokumentumok beszerzése segítségével), a fenntartó részére statisztikai adatokat szolgáltat.
Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményeivel, szolgáltatásaival az iskolában folyó oktatónevelő munkát és egyéb szakfeladatok ellátását segítse. Az iskolai könyvtár használata során (melyben az olvasót a keresett dokumentumhoz el kell juttatni) az alábbi fő feladatokat kell teljesíteni: A könyvtárhasználót segíteni kell tájékoztatással, tanácsadással az iskolai munkához kapcsolódó irodalom felkutatásában, témafigyelésben. A könyvtárhasználó részére a megfelelő irodalmat kell ajánlani és az ilyen igényét könyvkölcsönzéssel, illetve helyi olvasás biztosításával kielégíteni. Amennyiben keresett anyag a könyvtárban nem áll rendelkezésre, akkor törekedni kell előjegyzés útján azt biztosítani. A könyvtárhasználókról nyilvántartást kell vezetni. A kikölcsönzött dokumentumokról – a kiadástól, a visszavételig – nyilvántartást kell vezetni. A vissza nem hozott könyveket felszólítással, térítési kötelezettség megvalósításával kell a könyvtár állományába visszajuttatni. Közreműködik a könyvtárbemutató, könyvtárismertető és könyvtárhasználatra épülő tanórák, szakköri, napközis foglalkozások előkészítésében és megtartásában.
o o o o o
o
11.3.2 Az intézmény könyvtárának szakmai feladatai Az intézmény könyvtárának a céljai, illetve az általános feladatai teljesítése érdekében az alábbi szakfeladatokat kell ellátnia: -
-
-
az iskola helyi tantervének figyelembevételével folyamatosan bővíti, korszerűsíti állományát az intézmény tanárai, nevelőközösségei, és más iskolai könyvtárhasználók javaslatai, igényei szerint, az iskolai könyvtár állományának gyarapítását (beszerzés, ajándék, csere, stb.) az éves munkatervében foglaltak alapján, az iskolai beszerzési keret figyelembevételével végzi, a beszerzett, megőrzésre átvett dokumentumokat 3 munkanapon belül bevételezi, és leltárba veszi, naprakészen vezeti az egyedi (cím) leltárt tartalmazó könyvet, a tanári kézipéldányokról, útmutatókról, gyorsan avuló kisebb terjedelmű kéziratokról ún. brosúra-nyilvántartást vezet, az elavult, feleslegessé váló, vagy fizikailag használhatatlanná vált dokumentumokat, vagy az olvasók által elvesztett könyveket az iskola Selejtezési Szabályzatával összhangban állományából kivonja, az ezzel kapcsolatos nyilvántartást elvégzi, a könyvtárállomány leltározását az intézmény Leltározási Szabályzatának megfelelő időben és módon végzi, a könyvek elhelyezését, tagolását azok tartalmának, jellegének figyelembevételével végzi: - kézikönyvtár (olvasótermi könyvtár), - segédkönyvtár; mely tanárok, iskolai dolgozók részére kikölcsönzött könyvekből áll, - kölcsönözhető állomány, - időszaki kiadványok (napilapok, hetilapok, folyóiratok, szaklapok, szakkatalógusok stb., - nevelői, oktatói kéziratok (tankönyvek, tantervek, útmutatók, stb.) - a könyvtárból kihelyezett dokumentumok az un. letétek, melyek az iskola adott szak-, illetve funkcionális tevékenységeihez kapcsolódnak szaktantermekben, napköziben, - gondoskodik a könyvtári állomány megfelelő tárolásáról, a raktári rendről.
54
11.4 A könyvtár szolgáltatásai -
szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvi könyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban) tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (például térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek) kölcsönzése információgyűjtés az internetről a könyvtáros tanár segítségével könyvekből, dokumentumokból kiválasztott anyagok fénymásolása lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról
11.5 Az iskolai könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladataihoz szükséges pénzügyi, tárgyi feltételeket az éves intézményi költségvetés alapján kell kialakítani, meghatározni. A könyvtáros a mindennapi gazdálkodáshoz szükség szerint ellátmányt (pénzösszeget) vehet fel, amellyel 3 napon belül köteles elszámolni. Az ellátmányt csak az alábbi célokra fordítható: a gyűjtőkörbe tartozó könyvek vásárlása, az oktatásban használt tankönyvek vásárlása, könyvtárban szükséges audiovizuális információhordozók beszerzése nyomtatványok beszerzése Egyéb – az ellátmánynál nagyobb értékű – könyvtári eszközök vásárlása, csak az intézmény vezetőjének vagy gazdasági vezetőjének írásbeli hozzájárulásával történhet.
11.6 Állományalakítás Az intézmény könyvtári állománya az általa összegyűjtött dokumentumok összessége. Az iskolai könyvtár állományalakítási tevékenysége az állomány gyarapítási és apasztási tevékenységéből tevődik össze. Az állományalakítási tevékenységet az alábbiak szerint szabályozom:
11.7 Állománygyarapítás forrásai, mértéke A könyvtár szakmai és gazdaságossági szempont alapján a pénzügyi keretek figyelembevételével köteles gyarapítani állományát. Az állománygyarapítás forrásai: a. beszerzés: b. csere: c. ajándék: d. egyéb:
könyvkereskedésektől, kiadóktól, magánszemélyektől, számla, vagy szerződés alapján történik a gyarapítás, iskolák, pedagógiai intézetek, pedagógusképző intézmények és más egyéb intézmények könyvtáraitól kap az intézmény előzetes megállapodás alapján új dokumentumot, melyért cserébe saját kiadványait ajánlja fel, az iskolai könyvtár más könyvtáraktól, intézményvezetőktől jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen kap a gyűjtőkörébe tartozó dokumentumokat, olyan dokumentumok melyek az iskola belső irataiból, anyagaiból, oktatási segédletekből, stb. tevődnek össze.
A gyarapítás mértékét az adott évre az iskola költségvetésében meghatározott összeg szabja meg. 55
11.8 Állománybavétel munkafolyamata A könyvtári állománybavétel menete időbeli sorrendben az alábbiak szerint történik: A számla (szállítólevél) és a szállítmány összehasonlítása Átvételkor össze kell hasonlítani a számla (szállítólevél) tartalmát a beérkezett küldeménnyel. Ha a szállítmány hiányos, vagy külalakilag hibás, akkor azt a reklamálni kell, s bevételezni nem szabad. Amennyiben a számla (szállítólevél) és a küldemény tartalma között nincs eltérés, akkor a dokumentumokat leltárba kell venni. Bélyegzés Az iskolai könyvtár állományába tartozó minden dokumentumot az iskola által használt bélyegzővel le kell pecsételni az alábbi módon: - könyveknél, kiadványoknál a címlap hátlapját, valamint a könyv, kiadvány 17. oldalát és utolsó szövegoldalát - időszaki kiadványoknál, folyóiratoknál a külső borítólapot, - audiovizuális dokumentumoknál a csatolt, rögzített címkét, Nyilvántartásba vétel - a könyvtári dokumentumok egyedi nyilvántartásba vétele a. Címleltárkönyvi nyilvántartás Könyvek, kiadványok, brosúrák, esetében címleltárkönyvet kell vezetni, melynek kötelező kitöltendő adatai: - leltári egyedi szám, - leltározás dátuma, - a dokumentum adatai (címe, szerzője, kiadója), - darabszám, - raktári jelzet száma, - beszerzés módja, értéke, Egy-egy számlát (szállítólevél) – tartalmának egyedi nyilvántartásba vétele után – záradékkal kell ellátni („leltárba került a címleltárkönyv …-tól …-ig tételszám alatt.) b. A beérkezett dokumentumokat a számítógépes nyilvántartásba egyedileg kell bevezetni.
11.9 Állományapasztás Az állomány törlésének okai, indokoltsága Az iskolai könyvtár állományának apasztása, törlése abban az esetben történhet meg, ha: - a dokumentum tartalmi, szakmai szempontból elavult, - a dokumentum felesleges példánynak minősül (olvasói igényhiány miatt, vagy nem tartozik a könyvtár gyűjtőkörébe) - a dokumentum a használat következtében elrongálódott, - a dokumentum elveszett, megsemmisült, - leltár során hiányként jelentkezett. Az állomány törlésének időbeli hatálya Az állomány törlése: - rendszeres jelleggel - elemi kár, vagy lopás esetén a hiány észlelése időpontjában történik. Az állomány törlésének dokumentálása A selejtezendő, vagy egyéb okból törlendő dokumentumokról típusonként és a törlés okának feltüntetésével jegyzéket kell készíteni. A törlési jegyzékben fel kell sorolni a: - leltári számot, 56
-
mű címét, szerzőjét, dokumentum nyilvántartási értékét, dokumentum szakjelzetét, törlés indokoltságát.
A törlésre vonatkozó jóváhagyást követően az egyedileg nyilvántartott dokumentumokat ki kell vezetni - a címleltárkönyvből oly módon, hogy át kell húzni a leltári számot, és a megjegyzés rovat törlés rovatába be kell írni a törlési dokumentum sorszámát, vagy iktatószámát, - a számítógépes nyilvántartásból. A törlési eljárásról szóló jegyzéket, illetve ügyiratot az iskola vezetőjével jóvá kell hagyatni, s az engedélyezés után annak egy-egy példányát át kell adni a gazdasági területnek könyvelés, illetve – ha szükséges – pénzügyi rendezés céljából.
11.10 Állománygondozás, -védelem, -ellenőrzés A könyvtári állomány elhelyezése Az áttekinthetőség és a világos rendszerezés céljából biztosítani kell a könyvtári állomány megfelelő elhelyezését és raktári rendjét. Ezért az alábbi fizikai feltételeket kell biztosítani -
a könyvtári állomány kölcsönözhető részét szabadpolcokon kell elhelyezni, a könyvtári dokumentumok nem kölcsönözhető állományát az olvasóteremben (sarokban) szintén szabadpolcokon kell elhelyezni, külön polcon kell elhelyezni azoknak a dokumentumok egy-egy példányát, melyek kevésbé keresettek, vagy részben elavultnak tekinthetők a hasonló témakörű dokumentumok elhelyezését a rendszó betűrendjében kell biztosítani, az elrendezést eligazító táblákkal, feliratokkal, magyarázó jelzésekkel kell áttekinthetővé tenni, a napilapokat, folyóiratokat külön polcon kell elhelyezni, időbeli sorrendben.
A könyvtári állomány védelme A könyvtári állomány fizikai állapotát védeni kell. Ennek érdekében gondoskodni kell szakszerű tárolásról, a könyvtári helyiségek megfelelő tisztaságáról és zárhatóságáról. A könyvek, dokumentumok, ismeretközlő eszközök kíméletes használata minden könyvtárhasználó kötelessége. A könyvek, dokumentumok, ismeretközlő eszközök karbantartásáról, javíttatásáról gondoskodni kell, mely a könyvtáros egyik munkaköri kötelessége. A könyvtári állomány ellenőrzése Az iskola könyvtári tevékenységének tárgyi, személyi és egyéb, ezzel összefüggő feltételek biztosításáért az intézmény vezetője, a tényleges könyvtári munka szabályszerűségéért, az állomány megőrzéséért, megfelelő kezeléséért pedig a könyvtáros a felelős. E kötelességből fakadóan a könyvtárosnak rendszeresen ellenőriznie kell az állomány hiánytalanságát, a nyilvántartások pontosságát. A könyvtári állomány ellenőrzését az iskola Leltározási Szabályzatában foglaltak alapján kell elvégezni. Az ellenőrzést az alábbiak szerint kell végezni: a. b. c.
az állományt ellenőrizni kell meghatározott időszakonként, a könyvtári állomány mennyisége függvényében háromévente, soron kívül kell ellenőrizni, ha az állományt valamilyen okból károsodás éri, vagy a könyvtáros személyében változás áll be, a leltározást legalább két személynek kell végezni, 57
az állományellenőrzést a nyilvántartások rendezésével, valamint az állományrészek rendezésével elő kell készíteni, e. az állomány ellenőrzése a dokumentumok és a könyvtári nyilvántartások összehasonlításával történik, f. az állományellenőrzés során fellelt hiányosságokról hiányjegyzéket kell összeállítani. A leltár eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tüntetni a leltár jellegét (időszaki vagy soron kívüli), a számszerű adatokat és a hiány vagy többlet mennyiségét. d.
58
11.11 Zárórendelkezések 1.
Az iskolai könyvtár az iskola szerves része.
2.
Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata az iskolai szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi.
3.
Jelen szabályzatban nem tárgyalt kérdésekben az érvényben lévő jogszabályokat kell érvényre juttatni.
4.
Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzatának aktualizálása, karbantartása, az iskola intézményvezetőjának a feladata.
Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzatát mindenki által hozzáférhető helyen kell elhelyezni: - a könyvtárban, - a tanári szobában, - az intézményvezetői titkárságon MELLÉKLETEK 5.
11.12 Gyűjtőköri szabályzat A Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola könyvtári állományának gyűjtését, állományalakítását az alábbiak szerint kell végezni. 11.12.1 Az iskolai könyvtár feladataival összefüggő gyűjtési tevékenység Az oktatási intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint az iskola pedagógiai programjában határozottak szerint az iskolai könyvtár az alábbi szempontok szerint gyűjti állományát: 11.12.2 A gyűjtés köre Az iskola alapvető feladatainak (oktatási) megvalósításához kapcsolódó dokumentumok az intézmény főgyűjtőkörébe tartoznak, a másodlagos iskolai funkciókhoz kapcsolódó dokumentumok pedig a mellékgyűjtőkörbe. A könyvtár fő gyűjtőkörébe tartoznak az alábbi könyvek, dokumentumok: -
lírai, prózai, és drámai antológiák, klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei népköltészet, meseirodalom gyűjteményes kötetei, tematikus antológiák, életrajzok, történelmi regények, gyermek és ifjúsági regények, elbeszélések, versek, általános lexikonok, enciklopédiák, a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alapszintű és középszintű elméleti és történeti összefoglalói, a tananyagokhoz kapcsolódó – a tudományokat részben vagy teljesen bemutató – alap-, és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek, az iskolában használt tankönyvek munkafüzetek, feladatlapok, a tanulók számára tartós tankönyvek, az adott környezetre (Békés megye, Békéscsaba) vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok, a helyi tantervekhez kapcsolódó „kötelező” és ajánlott olvasmányok, a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek, a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek, pszichológiai művek, enciklopédiák, szakszótárak, gyermek- és ifjúkor lélektana, felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok, az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások, zenei irodalom, az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások, 59
-
családjogi, gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteménye, oktatással kapcsolatos jogszabályok és azok gyűjteménye,
A mellékgyűjtőkörbe sorolandók mindazon dokumentumok, melyek az előzőekben felsoroltakhoz nem tartoznak illetve azok határesetei. 11.12.3 Gyűjtés mélysége, nyelvi határai Az iskolai könyvtár az iskola feladataival összhangban magyar nyelven válogatva gyűjti a főgyűjtőkörben meghatározott dokumentumokat. Ezen kívül angol nyelven: - a teljesség igényével az angol nyelv oktatásához intézményünkben használt tankönyveket, munkafüzeteket, - válogatva az angol nyelv oktatásához használt módszertani segédanyagokat, - válogatva a tanulók nyelvtudásának megfelelő gyermek és ifjúsági irodalmat, meséket, verses köteteket, ismeretközlő műveket, 11.12.4 A gyűjtés dokumentumtípusai A könyvtár gyűjtőköre magában foglalja az iskola feladatainak ellátásához szükséges alább felsorolt dokumentumtípusokat, illetve információhordozókat: a.
könyvek és könyvjellegű kiadványok
b.
periodikák
c.
egyéb dokumentumok - az oktatásban használt tankönyvek, munkafüzetek,
d.
audiovizuális ismerethordozók - képes dokumentumok: oktatófilmek, egyéb filmek, - hangzó dokumentumok: hanglemezek, kazetták, stb. - számítástechnikai ismerethordozók: CD-k, CD-Rom-ok lemezek, szoftverek, stb.
11.13 Könyvtárhasználati szabályzat 11.13.1 Jogok és kötelezettségek 11.13.2Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. (A szolgáltatások használóinak körét az intézmény vezetője, illetve a könyvtáros bővítheti, szűkítheti.) 11.13.3Az iskolai könyvtárhasználókat ingyenesen megilletik az alábbi alapszolgáltatások: - könyvtárlátogatás, - könyvtári gyűjtemény helyben használatra, - állományfeltáró eszközök használata, - információ a könyvtár szolgáltatásairól 11.13.4 Az iskola minden beírt tanulója, illetve alkalmazott dolgozója automatikusan a könyvtár nyilvántartásba vett olvasójává válik. 11.13.5A könyvtár megtagadhatja a szolgáltatásait azon olvasóktól, akik sorozatosan megsértik a könyvtárhasználat szabályait (nem megfelelő viselkedés, hosszú távú tartozás, ismétlődő károkozás). A könyvtár a személyes adatok védelméről az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével köteles gondoskodni.
11.14 Az iskolai könyvtár használatának szabályai 11.14.1 A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és alkalmazottja igénybe veheti. A könyvtáros, illetve az intézményvezető engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik. 60
11.14.2 A beiratkozás módja és az adatokban bekövetkezett változások bejelentése A könyvtárba történő beiratkozás külön eljárást a könyvtárlátogatók részéről nem igényel. A könyvtárostanár az intézmény dokumentumai alapján külön-külön jegyzékbe (automatikusan) felveszi a látogatók adatait (dolgozók esetében csak név, diákok esetében név és osztály megjelölésével). A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az intézményvezető tájékoztatja a könyvtárostanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való távozásuk előtt leadják. 11.14.3 A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvek, különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes. A nyomtatásért és a fénymásolásért a mindenkor érvényes árjegyzék szerinti díjat kell megfizetni. 11.14.4 A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési idő tartama a szünidő egészére kiterjed. Ezeket a könyveket a soron következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. A tartós tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. 11.14.5 A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára, illetve hirdetőjére kifüggesztett (az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos) információkból tájékozódhatnak. 11.14.6 A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni. A könyvtárban elhelyezett tanulói gépek forgalmát ellenőrizzük. 11.14.7 A tanári kézikönyvtár Az iskolai könyvtár részét képezi a „tanári kézikönyvtár" is, amelynek anyagai a szaktantermekben az erre a célra kijelölt szekrényben vannak elhelyezve; a vele kapcsolatos kölcsönzési és egyéb feladatokat szintén az iskolai könyvtáros tanár látja el.
11.15 A könyvtár szolgáltatásai Az iskolai könyvtárban az alapszolgáltatásokon kívül az alábbi szolgáltatások vehetők igénybe: 11.15.1 A könyvtár állományának (alább felsorolt egyes dokumentumainak) egyéni és csoportos helybenhasználata: - olvasótermi, kézikönyvtári könyvek, - audiovizuális információhordozók A csak helyben használható dokumentumokat az oktatók egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetik. 11.15.2 A könyvtárban tanórák és egyéb csoportos foglalkozások megtartása. 11.15.3 A könyvtárban lebonyolítása.
tartandó
olvasást,
könyvtárhasználatot
segítő
rendezvények
megszervezése,
11.15.4 Kölcsönzés. 11.15.5 A könyvtárban az adott időpontban nem található könyvek, dokumentumok előjegyeztetése. 11.15.6 Adott szaktantárgyhoz, illetve témakörhöz kapcsolódó témafigyelés, irodalomkutatás. 61
11.16 A kölcsönzés szabályai 11.16.1 Minden beiratkozott olvasó jogosult a kölcsönzésre. 11.16.2 A kölcsönözhető állomány egy része a könyvtárban található szabadpolcokról is kiválasztható. 11.16.3 A kölcsönözhetőség szempontjából az alábbi kategóriába sorolhatók a dokumentumok: - kölcsönözhetők – minden olvasó számára - csak pedagógusok számára - csak helyben használhatók 11.16.4 Egy olvasó egyidejűleg maximum 3 kötetet kölcsönözhet. 11.16.5 A kölcsönözhető kategóriájú dokumentumok kölcsönzési időtartama 21 nap. Hosszabbítás csak indokolt esetben kérhető. A tankönyvek, munkafüzetek legfeljebb egy tanévre kölcsönözhetők. 11.16.6 Nem kölcsönözhetők a napilapok, folyóiratok, a kézikönyvtár dokumentumai, a csak helyben használható könyvek. 11.16.7 Az iskolai könyvtár un. Letéti állományt helyez el az oktató-, nevelőmunka segítése érdekében az alábbi helyeken: - szaktantermekben, - tanári szobában, - napköziben, Az ideiglenesen kikölcsönzött (kihelyezett) dokumentumokat a tanév elején veszik át, s a tanév végén adják vissza a megbízott oktatók, tanítók, akik anyagi felelősséggel tartoznak a rájuk bízott könyvekért. 11.16.8 A pedagógusok kikölcsönözhetik az audiovizuális ismerethordozókat a tanítási órájuk idejére.
11.17 Az iskolai könyvtár nyitva tartási rendje 11.17.1 Tanéven belül: Az iskolai könyvtár működése szorosan igazodik a tanév tanítási napjaihoz, az iskolai szünidőben zárva tart. 11.17.2 Tanéven belül hetente: minden tanítási nap 12.30-tól 14.30- ig.
11.18 A könyvtáros tanár munkaköri leírása 11.18.1 A könyvtáros jogállása Az iskolai könyvtáros feladatait munkaviszonyban látja el. Munkáját az intézményvezető (vagy kijelölt helyettese) irányításával és ellenőrzése mellett végzi. A könyvtáros-tanár felsőfokú iskolai végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkezik. 11.18.2 A könyvtáros feladatai 11.18.2.1 Általános feladatok h. i.
ellátja a könyvtár vezetésével, ügyvitelével kapcsolatos feladatokat, szeptember végén beszámolót készít, tájékoztatja az iskola vezetését a könyvtárhasználók (tanárok, tanulók, egyéb dolgozók) könyvtárhasználatáról és az állomány változásairól. 62
kapcsolatot tart a társintézményekkel, végzi az iskolai könyvtár ügyvitelét, statisztikát készít, részt vesz a könyvtárosok részére szervezett szakmai találkozókon, továbbképzéseken, értekezleteken, m. figyelemmel kíséri a könyvtári célokra biztosított beszerzési keret tervszerű és gazdaságos felhasználását, n. részt vesz a könyvtár időszaki és soronkívüli leltározásában. j. k. l.
11.18.2.2 Szakmai feladatok Teljes szakmai felelősséggel végzi az iskolai könyvtár állománykialakítását az alábbiak szerint: q. segíti az iskola oktató és nevelő munkáját a gyűjtőköri szabályozásban meghatározott információhordozók gyűjtésével, feldolgozásával, r. tervszerűen és folyamatosan végzi a könyvtári állomány gyarapítását, a beszerzési lehetőségekről, kínálatról folyamatosan konzultál az iskola vezetőivel, munkaközösségeivel, s. a megrendelésekről, azok teljesítéséről és a beszerzési keret felhasználásáról nyilvántartást vezet, t. tájékozódik a megjelenő kiadványokról, szükség esetén – ellátmánya terhére – eseti beszerzéseket is végez, u. állománybavételi tevékenysége során a beszerzett dokumentumokat meghatározott módon a könyvtári működési szabályoknak megfelelően nyilvántartásba veszi, v. az állomány- és kölcsönzési nyilvántartásokat (számítógépes program, leltárkönyv) pontosan vezeti, w. elvégzi a könyvtári feldolgozó munkát, x. rendszeresen évente állományapasztást végez a felesleges, elhasználódott, tartalmilag elavult dokumentumok körében, s az ezzel kapcsolatos nyilvántartást, ügyviteli feladatokat is ellátja, y. gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról, z. végzi a letétek megfelelő helyekre történő kihelyezését, annak nyilvántartását, rendszeres gyarapítást, ellenőrzését, aa. végzi a kölcsönzési tevékenységet és annak adminisztrációját, bb. könyvtárbemutató foglalkozásokat, könyvtárhasználati ismereteket nyújtó órákat vezet, s előkészíti a könyvtári szakórákat, cc. a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek elsajátítását könyvtárhasználati tematika összeállításával segíti, dd. rendszeres tájékoztatást ad a könyvtár új szerzeményeiről faliújság, személyes közlés útján, ee. az iskolai munkatervben meghatározott feladatokat - igény esetén - (a nevelési értekezlet, évfordulós események, tanulmányi versenyek, vetélkedők, stb.) ajánlójegyzék összeállításával segíti, ff. igény szerint tájékoztatást végez, irodalomkutatással, témafigyeléssel is foglalkozik. 11.18.2.2 Egyéb feladatok e. kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, munkaközösség-vezetőkkel, szaktanárokkal a pedagógiai feladatok ellátásának segítése érdekében, f. együttműködik az oktatástechnikussal az audiovizuális ismeretközlő eszközök folyamatos, zökkenőmentes üzemeltetése terén. g. Az iskolai könyvtáros eseti beszerzési feladatai elvégzése érdekében ellátmányban részesül. Az ellátmány összegét az intézmény vezetője határozza meg. Az ellátmány csak az iskolai könyvtári Működési Szabályzatban rögzített célokra használható fel. A könyvtáros a rendelkezésére bocsátott ellátmánnyal 3 napon belül elszámol a gazdasági területnek (pénztárnak). h. részt vesz az iskolai könyvtári szabályzat aktualizálásában, korszerűsítésében, jogszabályi változás esetén javaslatot tesz a Szabályzat módosítására. 11.18.2 A könyvtáros munkaideje Főállású munkaviszony esetén 40 óra/hét Félállású munkaviszony esetén 20 óra/hét A munkaidő beosztása a törvényi előírásoknak megfelelően történik.
63
11.19 Katalógusszerkesztési szabályzat Az állományfeltárás eszköze iskolánkban jelenleg a cédulakatalógus, mely egyszerűsített leírásokat tartalmaz. A korábbi időszakban integrált könyvtári rendszerrel történt a feltárás, technikai okok miatt megsemmisült. A jelenlegi átmeneti időszak után újra az elektronikus feltárást fogjuk alkalmazni, a tervezett IKR: Szirén. A feltárt dokumentumtípus: könyvek Épülő katalógus: betűrendes leíró katalógus (tartalma: szépirodalom + szakirodalom) Leírás: Egyszerűsített: szerző, cím, kiadás éve, kiadó neve, oldalszám A katalógustétel szerkesztésének menete: Kijelölés Cédulairányítás Előrendezés Besorolás Utalók, osztólapok Besorolás:
Adatok rangsora: MSZ 3493-82 szabvány szerint Tételek rangsora: cím szerinti, szerzői, közreműködői, tárgyi
Osztólapok:
Teljes hossz: ABC Középfüles: betűn belüli osztás Balfüles: személynevek, címek Jobbfüles: sorozatok
A tájékoztató munkához és a feltáráshoz (honosításhoz, a tételek leírásához, adatok azonosításához) jelenleg online elérhető katalógusokat használunk: www.mokka.hu http://oracle.bmk.hu:8080/WebPac/CorvinaWeb?action=advancedsearchpage&actualsearchset=&actual sort=&language=¤tpage=simplesearchpage
11.20 Tankönyvtári szabályzat Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény • a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény • a 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról • 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (7) bekezdése Tankönyvek az iskolai könyvtár állományában „Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül.” (2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 7. § (4)) CXC 97.§ (22) - A 46. § (5) bekezdés szerinti térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott tanulók számára, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítani. 11.20.1 A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási 64
év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. Az iskolai tankönyvkölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az intézményvezető - a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve - határozatban állapítja meg. Az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét. 11.20.2 A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvforgalmazóktól értékesítésre átveszi. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az intézményvezető a felelős. Az intézményvezető minden tanévben december 10-ig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert szakmai alapdokumentumában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem. 11.20.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától - a következő tanítási évben - tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. § (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá ha az iskolának lehetősége van ennek nyújtására, valamint kedvezményre, és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy az arról szóló tájékoztatást a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával, nem kaphat kedvezményt.1 Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet a szülő aláírásával igazol, és az intézményvezető ellenjegyez. 11.20.4 A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelést, majd aláíratja az intézmény intézményvezetőjével. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét a tankönyvfelelőssel kötött megállapodás szabályozza. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes 65
tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége. A tankönyveket az iskolai könyvtár tankönyvtári állományrészében, elkülönített polcokon tároljuk. Az állományrész használata nem, a kölcsönzési ideje azonban különbözik egyéb állományrészekétől. A könyvtáros-tanár nem tankönyvfelelős, nem forgalmaz tankönyveket, tanítási segédleteket, csak a könyvtári példányok állapotáért, forgalmáért felelős. A könyvtár állományába kerülő tankönyvtári dokumentumok körét a könyvtáros a szakmai munkaközösségvezetőkkel közösen határozza meg. A tankönyvek kölcsönzésének módja: A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról: Az iskola könyvtárból a 20…../20…..-es tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam. 20…………………………….ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket. A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni.
Sorszám
Aláírás
Osztály
A tankönyvek kölcsönzésének ideje: A tartós tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. A diákok a tanév befejezése előtt legkésőbb június 7-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárba leadni. A tanulók, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola Szervezeti és Működési szabályzatában meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. A tankönyvek állományba-vételének módja: A tankönyveket időleges nyilvántartásba kell venni. Brosúra (időleges) nyilvántartásba (a 3/1975-ös KM – PM rendelet alapján kell venni a puha kötésű, kis terjedelmű tankönyveket, nyelvkönyveket, tanári segédleteket. - Minden tankönyvet nyilvántartásba kell venni (bélyegző, leltári szám). - A tankönyvosztás során a tanuló neve mellé a tankönyvek számai kerülnek, így pontosan lehet követni kinél, melyik található. - A tanuló köteles egész évben megóvni könyveit, amiről egy nyilatkozatot is aláír. - A könyvtáros köteles gondoskodni arról, hogy minden arra jogosult tanuló megkaphassa a számára szükséges tankönyveket. - Év végén a tankönyvbeszedésnél a tanuló köteles minden tankönyvét a könyvtár számára visszaadni, ha azonban az osztályfőnök által kijelölt könyvek több évnyi használatát jelezte a könyvtáros felé, akkor a tankönyvek a tanulónál maradhatnak. - Az elhasználódott, lecserélt tankönyveket papírként kell elszállítatni, az ezért kapott összeget a könyvtár fejlesztésére kell fordítani. A tankönyvek állományból való kivezetésének módja: Az állományból való kivezetés módja megegyezik az állományapasztás módjával. 66
12. Záró rendelkezések, jognyilatkozatok Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ) csak a nevelőtestület módosíthatja a jelzett közösségek egyetértésével.
Békéscsaba, 2014. március 26.
Tirjákné Prisztavok Ágnes intézményvezető
67
13. Az SZMSZ kötelező mellékletei A hatályos jogszabályok néhány esetben kötelezően előírják, hogy néhány szabályzatot az SZMSZ kötelező mellékleteként kell szerepeltetni. 13.1 Adatkezelési szabályzat
A 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről 26. §. szabályozza a köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok kezelését. I. Nyilvántartható adatok 1. A köznevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. 2. A köznevelési intézmény nyilvántartja a pedagógus oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványának számát, a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét. 3. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény az óraadó tanárok: a) nevét, b) születési helyét, idejét, c) nemét, d) lakóhelyét, tartózkodási helyét, e) végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat, f) oktatási azonosító számát tartja nyilván. 4. A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván: a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, b) szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, c) a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok: felvételivel kapcsolatos adatok, az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, kiemelt figyelmet igénylő tanulóra vonatkozó adatok, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, a tanuló oktatási azonosító száma, mérési azonosító, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok, a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, a tanuló diákigazolványának sorszáma, a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, évfolyamismétlésre vonatkozó adatok, a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka, az országos mérés-értékelés adatai.
68
II. Adatok továbbítása 1. A 2–3. pontban foglalt adatok – az e törvényben meghatározottak szerint, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával – továbbíthatók o a fenntartónak, o a kifizetőhelynek, o a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, o a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, o a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, o a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 2. A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A 63. § (3) bekezdésében meghatározott pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közre-működők részére továbbítható. 3. A tanuló adatai közül a) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére, b) iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett iskolához, c) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, d) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, e) az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, f) a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz, g) az állami vizsgája alapján kiadott bizonyítványainak adatai a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez továbbítható. 4. A tanuló a) sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között, b) az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, c) magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés alanyainak, vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, 69
iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, d) diákigazolványa kiállításához szükséges valamennyi adata a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. 5.
A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.
III. Titoktartási kötelezettség 1. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. 2. A kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené a tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. 3. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adat-továbbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. IV. Adattovábbítás Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. 1. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. 2. A fentiekben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. V. A köznevelés információs rendszere 1. A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) központi nyilvántartás keretében a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, és tanulói adatokat tartalmazza. A KIR keretében folyó adatkezelés jogszerűégéért az oktatásért felelő miniszter felel. 2. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény, a jegyző, a közneveléssel összefüggő igazgatási, ellenőrzési tevékenységet végző közigazgatási szerv és az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában közreműködő intézményfenntartók és intézmények adatokat szolgáltatnak a KIRbe. 3. A KIR működtetője oktatási azonosító számot ad ki annak, b) aki tanulói jogviszonyban áll, c) akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak, d) akit nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmaznak, e) akit pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak, f) akit óraadóként foglalkoztatnak. 4. Egy személynek csak egy oktatási azonosítója lehet. 5. A tanulói nyilvántartás a tanuló a) nevét, b) nemét, c) születési helyét és idejét, 70
d) társadalombiztosítási azonosító jelét, e) oktatási azonosító számát, f) anyja nevét, g) lakóhelyét, tartózkodási helyét, h) állampolgárságát, i) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, j) diákigazolványának számát, k) jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, l) jogviszonya keletkezésének, megszűnésének időpontját, m) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, n) jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, o) nevelésének, oktatásának helyét, p) tanulmányai várható befejezésének idejét, q) évfolyamát tartalmazza. 6. A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, valamint a személyi adatés lakcímnyilvántartás központi szerve részére. A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 7. Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott a) nevét, anyja nevét, b) születési helyét és idejét, c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, e) munkaköre megnevezését, f) munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, g) munkavégzésének helyét, h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i) vezetői beosztását, j) besorolását, k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, l) munkaidejének mértékét, m) tartós távollétének időtartamát. 8. Óraadó esetében a munkakörként az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését kell megadni. 9. Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyiadatés lakcímnyilvántartó szerv részére. 10. A KIR-ben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított tíz évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 11. A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és 71
lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. 12. A társadalombiztosítási azonosító jel bejegyzésére irányuló kérelem esetén a társadalombiztosítási azonosító jel hitelességét a KIR működtetője az országos egészségbiztosítási szerv nyilvántartásával elektronikus úton megfelelteti. Eltérés esetén a személyi- és lakcím adatok helyességére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Tirjákné Prisztavok Ágnes intézményvezető
72
