GÖDÖLLŐI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA
Szervezeti és Működési Szabályzat
2014. december 31.
TARTALOM I.
Bevezető rész ................................................................................................... 6
1.1.
A szervezeti és működési szabályzat célja ....................................................... 6
1.2.
Az intézmény neve, címe, fenntartója, működtetője: ....................................... 6
1.3.
Ellátandó alaptevékenységek ............................................................................ 7
1.4.
Az ellátandó alaptevékenységeket meghatározó jogszabályok ........................ 7
1.5.
Az intézmény szervezeti felépítése................................................................. 10
1.6.
Az intézmény vezetője.................................................................................... 10
1.7.
Az intézmény vezetősége, tanácsadó testület ................................................. 10
1.8.
Az Intézményi Tanács .................................................................................... 11
II.
A működés rendje ......................................................................................... 13
2.1.
Gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak a köznevelésiintézményben való benntartózkodásának rendje ............................................ 13
2.1.1
Gyermekek, tanulók benntartózkodásának rendje .......................................... 13
2.1.2.
Az intézmény nyitva tartása, belépés, benntartózkodás rendje, az intézménnyel jogviszonyban állók számára ................................................... 13
2.1.3.
Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások ..................................... 14
2.1.4.
Az intézmény pedagógiai munkát segítő munkavállalóinak munkarendje .... 15
2.2.
A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával............................................................................. 15
2.3.
Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ......................................................................................................... 16
2.3.1.
Ünnepségek, megemlékezések rendje ............................................................ 16
2.3.2.
A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai .................................................... 17
2.3.3.
A hagyományápolással kapcsolatos feladatok ............................................... 18
2.3.4.
Iskolai szintű versenyek és rendezvények ...................................................... 18
2.4.
Tájékoztatás módja a pedagógiai programról, és az egyéb intézményi dokumentumokról .......................................................................................... 19
2.4.1
Pedagógiai Program ........................................................................................ 19
2.4.2.
Szervezeti és Működési Szabályzat ................................................................ 19
2.4.3.
Házirend.......................................................................................................... 19
2.5.
Intézményi védő, óvó előírások ...................................................................... 20
2.5.1.
Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén ............................................................ 20
2.5.2.
Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén ....................... 21
2.5.3.
A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok ....................................... 22
2.5.4.
A dohányzás intézményi szabályai ................................................................. 22 2
2.6.
A köznevelési intézmény biztonságos működését garantáló szabályok az intézmény területén tartózkodó szülők, valamint az intézménnyelkapcsolatban nem álló személyek részére ............................................................................ 22
III.
A vezetői munka rendje ............................................................................... 24
3.1.
Az intézmény vezetője.................................................................................... 24
3.2.
A vezetők közötti feladatmegosztás, felelősségük, a munkakörökhöz tartozó feladat- és hatáskörök, a hatáskör gyakorlásának módja ............................... 24
3.2.1.
Igazgató .......................................................................................................... 24
3.2.2.
Általános igazgatóhelyettes ............................................................................ 25
3.2.3.
Alsó tagozatos igazgatóhelyettes .................................................................... 26
3.3.
A vezetők helyettesítési rendje, helyettesítéssel kapcsolatos felelősségi szabályok ........................................................................................................ 27
3.4.
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét,........................................ 27
3.4.1.
A belső ellenőrzés célja:................................................................................. 27
3.4.2.
A belső ellenőrzés feladata: ........................................................................... 28
3.4.3.
Az intézmény vezetője felelős: ....................................................................... 29
3.4.4.
Az ellenőrzöttek jogai:.................................................................................... 29
3.4.5.
Az ellenőrzöttek kötelességei: ........................................................................ 29
3.5.
A vezetői ellenőrzés területei: ........................................................................ 30
3.5.1.
Igazgató ellenőrzési kötelezettsége kiterjed: .................................................. 30
3.5.2.
Igazgatóhelyettesek ellenőrzési kötelezettsége kiterjed: ................................ 31
3.5.3.
Munkaközösség vezető ellenőrzési kötelezettsége kiterjed: .......................... 31
3.6.
A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje ................................................ 32
3.6.1.
Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények: ................................... 32
3.6.2.
A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: ................................ 33
3.6.3.
Az ellenőrzés módszerei: ................................................................................ 33
3.6.4.
Az ellenőrzés dokumentumai: ........................................................................ 33
IV.
A kapcsolattartás rendje .............................................................................. 35
4.1.
A belső kapcsolattartás rendje ........................................................................ 35
4.1.1.
A vezetők és a nevelőtestületi közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje .............................................................................................................. 35
4.1.2.
A szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje ........................................................................................................................ 36
4.1.3.
A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje ......................................................... 37
4.1.4.
Iskolai sportkör ............................................................................................... 38
4.1.5.
Az intézményi közösségek közötti kapcsolattartás rendje ............................. 39 3
4.2.
A külső kapcsolattartás rendje ........................................................................ 40
4.2.1.
Vezetők és a Szülői Közösség kapcsolattartása ............................................. 40
4.2.2.
Külső kapcsolatok rendszere .......................................................................... 41
V.
Eljárásrendek ................................................................................................ 44
5.1.
A tanulók ügyeinek intézésével kapcsolatos szabályok ................................. 44
5.1.1
Az iskolában a tanulók által elkészített, tárgyakra vonatkozó szabályok: ..... 44
5.2.
A köznevelési intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai: .............................................................. 45
5.2.1.
A tanulók fegyelmi felelőssége ...................................................................... 45
5.2.2.
Fegyelmező intézkedések, büntetések ............................................................ 45
5.2.3.
A fegyelmező intézkedések formái, módjai: .................................................. 45
5.2.4.
A fegyelmi eljárás lefolytatásának részletszabályai: ...................................... 47
5.2.5.
Egyeztető eljárás: ............................................................................................ 48
5.2.6.
Fegyelmi eljárás: ............................................................................................ 52
5.3.
Teendők rendkívüli események esetére .......................................................... 57
5.4.
A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend ...................................................................................................... 59
5.5.
Oktatási igazolványok kezelési rendje ........................................................... 60
5.5.1.
Diákigazolvány igénylésének menete: ........................................................... 60
5.5.2.
Pedagógusigazolvány ..................................................................................... 61
5.6.
A tanulói tankönyv támogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje .............. 62
5.7.
Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje ........................................................................................................................ 64
5.8.
Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje .............................................................................................................. 64
5.9.
Digitális eszközökkel ellátott kocsik használatának rendje............................ 65
5.10.
Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje .............. 65
5.10.1.
Az intézmény közalkalmazottaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok ..... 66
5.10.2.
Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok ......... 66
5.10.3.
Vagyonvédelmi rendszabályok....................................................................... 66
5.10.4.
Egyéb szabályok ............................................................................................. 67
5.10.5.
Számítógéptermek rendje (II emelet I. –II.) ................................................... 67
5.11.
A pedagógusok használatába adott informatikai eszközökre vonatkozó szabályok ........................................................................................................ 68
VI.
Hatáskörök átruházására vonatkozó rendelkezések ................................. 69
6.1.
Az intézmény nevelőtestülete ......................................................................... 69
6.2.
A nevelőtestület feladatkörébe tartozó átruházott ügyek ............................... 69 4
6.3.
Szakmai munkaközösségek ............................................................................ 70
6.3.1.
A szakmai munkaközösségek tevékenysége .................................................. 70
6.3.2.
Szakmai munkaközösségek vezetői................................................................ 71
VII.
Egyéb szabályozások .................................................................................... 73
7.1.
Egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkerete ............................... 73
7.2.
Felnőttoktatásra vonatkozó szabályok ............................................................ 75
7.3.
Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata ............................... 75
VIII.
Záró rendelkezések ....................................................................................... 97
8.1.
Érvényességi idő ............................................................................................. 97
8.2.
Felülvizsgálat, módosítás ............................................................................... 97
8.3.
Véleményezés, elfogadás................................................................................ 97
8.4.
Szervezeti és Működési Szabályzat legitimációja, érvényessége ................... 97
8.5.
Nyilvánosság .................................................................................................. 98
8.6.
A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése98
8.7.
A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya.................. 98
IX.
Mellékletek .................................................................................................... 99
5
Bevezető rész
I.
1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a Gödöllői Petőfi Sándor Általános Iskola belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket határozza meg. - Meghatározza az intézmény törvényben szabályozott, és az Szakmai Dokumentummegfogalmazottak szerinti működését. - Lehetővé teszi a Gödöllői Petőfi Sándor Általános Iskola, különböző egységei munkájának összehangolását. -
Biztosítja, hogy az intézmény feladatait a Pedagógiai program cél- és feladatrendszerének megfelelően lássa el.
1.2. Az intézmény neve, címe, fenntartója, működtetője: A köznevelési intézmény neve:
Gödöllői Petőfi Sándor Általános Iskola
Idegen nyelvű megnevezése:
Gödöllői Petőfi Sándor Grundschule
Feladatellátási helye:
2100 Gödöllő, Munkácsy Mihály utca 1.
Székhelye:
2100 Gödöllő, Munkácsy Mihály utca 1.
OM azonosító:
037328
Fenntartója:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ KIK124023
Működtetője:
Gödöllő Város Önkormányzata 2100 Gödöllő, Szabadság tér 7.
A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: pontos cím: 2100 Gödöllő, Munkácsy Mihály utca 1. helyrajzi szám: 162 hrsz hasznos alapterület: 8538 nm jogkör: vagyonkezelői / vagyonhasználati jog KLIK
6
1.3. Ellátandó alaptevékenységek 1. Köznevelési alapfeladatok: általános iskolai nevelés-oktatás
alsó tagozat
felső tagozat
német nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása, irányelv szerinti forma: kétnyelvű nemzetiségi nevelés-oktatás többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása 2. Iskolai könyvtár ellátása saját szervezeti egységgel 3. Speciális jellemzők: úszásoktatás 1.4. Az ellátandó alaptevékenységeket meghatározó jogszabályok
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.)
2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC Törvény módosítása (Mnkt.)
229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről
335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról
15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet A nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 7
73/2013. (III. 8.) Korm. rendelet Egyes oktatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról
2013.évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról
2013. évi XXVII. törvény a Gyermekvédelmi törvény VIII. fejezete a következő alcímmel egészült ki. „A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása”
326/2013.(VIII.30.) Kormány rendelete a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
28/2012. (IV. 27.) NEFMI rendelet egyes sajátos közoktatási feladatok támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól
29/2012. (IV. 27.) NEFMI rendelet a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítő támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól
30/2012. (IV. 27.) NEFMI rendelet a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja, a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja és a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Programja támogatásának igénylése, döntési rendszere, folyósítása, elszámolása és ellenőrzése részletes szabályairól
32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről
2011. évi XLI. törvény: a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII törvény módosítása
2012. évi XXVI. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról
2013.évi CCXXXIII. A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló törvény
17/2014. (III.12.) EMMI rendelet a tankönyvellátás rendjéről
62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól
34/2014.(IV.29.) EMMI rendelete a köznevelés szabályozására vonatkozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról 8
45/2014. (X. 27.) EMMI rendelete az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
268/2014. (XI. 3.) Korm. rendelet egyes köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról
365/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet az egyes köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról
379/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról
a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények
9
1.5. Az intézmény szervezeti felépítése Igazgató
általános igazgatóhelyettes.
KAT
alsó tagozatos igazgatóhelyettes
DÖK segítő tanár gyermekvédelem könyvtár iskolapszichológus rendszergazda
munkaközösség vezetők felső tagozat szaktanárok
iskolatitkárok
INTÉZMÉNYI TANÁCS
alsó tagozatos tanítók
osztályfőnökök
iskolaorvos védőnő iskolafogászat
1.6. Az intézmény vezetője Az intézményvezető feladatait helyettesei közreműködésével látja el, akik közvetlenül irányítják a beosztottak munkáját. A vezető helyettesi megbízást az intézményvezető adja nevelőtestületi véleményezés megtartásával, a hatályos jogszabályok alapján. 1.7. Az intézmény vezetősége, tanácsadó testület Az intézmény vezetősége: - igazgató, - általános igazgatóhelyettes, - alsó tagozatos igazgatóhelyettes. Az intézmény kibővített vezetősége, tanácsadó testület: - az intézmény vezetősége - szakmai munkaközösségek vezetői (a mindenkori iskolai munkaterv szerint) - gyermekvédelmi felelős - DÖK segítő tanár
10
1.8. Az Intézményi Tanács
Az Intézményi Tanács jogszabályban definiált, szervezett közösség, amely meghatározott szervezeti autonómiával rendelkezik. A köznevelési intézmény, egyeztető fóruma, amely azt jelenti, hogy széleskörű véleménynyilvánító jogosultsággal rendelkezik az iskolai nevelő-oktató munkát illetően. Iskolai közösség, amely kapcsolatban áll az iskola vezetőségével, az iskola szervezeti egységeivel. Az intézményi tanács működése, valamint az intézményi tanács és a vezetők közötti kapcsolattartás formája, rendje: Az intézményi tanács a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat képviselőiből alakult egyeztető fórum, mely a nevelési-oktatási intézmény működését érintő valamennyi lényeges kérdésben véleménynyilvánítási joggal rendelkezik a jogszabályban meghatározottak szerint. Az iskola intézményi tanáccsal való kapcsolattartásáért az igazgató a felelős. Az intézményi tanácsot az ügyrendjében megnevezett tisztségviselője illetve tagja képviseli az iskolával való kapcsolattartás során. Az igazgató félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak az iskola működéséről. Az intézményi tanács elnöke számára az igazgató a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül elküldi a nevelőtestület félévi és a tanévi pedagógiai munkájának hatékonyságáról szóló elemzését elvégző nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet. Az intézményi tanács képviselőjét meg kell hívni a szülői választmány és a diákönkormányzat vezetősége valamint az iskolaszék vezetője részére tartandó tájékoztató értekezletre, melyet az iskola igazgatója és helyettese (i) évente három alkalommal (tanév elején, félév végén és a 11
tanév szorgalmi időszakának végén) hívnak össze. Az értekezleten az igazgató véleményezteti az éves iskolai munkatervet, a tanév helyi rendjéről szóló nevelőtestületi javaslatot, szól a tanév kiemelt feladatairól, valamint a tanulmányi munka értékeléséről, a munkatervben rögzített feladatok teljesítéséről. Szükséges esetben az intézményi tanács képviselője az iskolavezetőség, valamint a nevelőtestület értekezleteire is meghívható. Az intézményi tanács és az iskola vezetősége közötti kapcsolattartás egyéb szabályait az éves iskolai munkaterv és az intézményi tanács ügyrendje, valamint éves munkaprogramja határozza meg. Az intézményi tanács ügyrendje a működésével összefüggésben az Nkt. 44. § (13) bekezdése alapján nyilvántartott, az intézményi tanácsra vonatkozó adatokon kívül tartalmazza: a) amennyiben azt az Nkt. 73. § (3) bekezdése alapján hozták létre, ennek tényét, a célját, és feladatait, b) az intézményi tanács ülésezésének rendjére vonatkozó szabályokat, c) az intézményi tanács határozathozatalára vonatkozó szabályokat, továbbá d) a működésével járó egyéb rendelkezéseket.
12
II.
A működés rendje
2.1. Gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak a köznevelési- intézményben való benntartózkodásának rendje 2.1.1 Gyermekek, tanulók benntartózkodásának rendje Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola 6.30 órától (reggeli ügyelet) a tanítás végéig, illetve az egyéb foglalkozások idejére tudja biztosítani. Az egyéb foglalkozáson a tanulók csak nevelői felügyelettel tartózkodhatnak az épületben. A napközis és a tanulószobás tanulók 16.00 óráig saját csoportjukban, ezt követően a kijelölt pedagógus által felügyelt összevont csoportban tartózkodnak 17.00 óráig. Az a tanuló, aki a tanórák befejezése után is az iskola területén marad, és nem vesz részt szervezett foglalkozáson, ill. az még nem kezdődött meg (pl. szakkör, sportedzés stb.) vagy vidéki bejáró tanuló, akinek a tömegközlekedési eszköze később indul, s ezért az iskolában marad, a tanulószobát köteles igénybe venni vagy a könyvtárban, illetve ha nincs nyitva, akkor a felsős napköziben tartózkodhat. Felügyelet nélkül nem lehet. 2.1.2. Az intézmény nyitva tartása, belépés, benntartózkodás rendje, az intézménnyel jogviszonyban állók számára Az iskola szorgalmi időben reggel 6.30 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább 18.00 óráig van nyitva. Szorgalmi időn kívül az épület 08-14 óráig tart nyitva, tanulók-szülők számára az igazgatóság a kiírás szerinti napokon 9.00 – 12.00-ig tart ügyeletet ügyintézés céljából. Egyéb napokon a tanuló az épületet csak bejelentés után és kizárólag tanári felügyelettel veheti igénybe. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az igazgató ad engedélyt. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell meghatározni. Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Így az intézmény vezetője vagy helyettese munkanapokon 7 30 –1600 -ig tartózkodik az iskolában részben kötött munkaidőben. A benntartózkodás rendjét 13
évente kell meghatározni. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus vagy ügyeletes nevelő felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató, a helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. 2.1.3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások - A pedagógusok napi munkarendjét, és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek állapítják meg az intézmény órarendjének és a munkaterv függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. - A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.45 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy helyettesítéséről intézkedhessenek. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az irodában. - Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. - A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni. 14
- A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával öszszefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. - A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező órákból, egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményben töltött munkaidőről minden nap a tanáriban elhelyezett munkaidő-nyilvántartást kell vezetnie. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidőátalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidőnyilvántartást nem kell vezetnie. 2.1.4. Az intézmény pedagógiai munkát segítő munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a pedagógiai munkát segítő munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. 2.2. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával. - A köznevelési- intézmények zavartalan működése, a vagyonvédelem, valamint a tanulók széleskörűen értelmezett biztonsága is szükségessé teszi e kérdéskör szabályozását. 15
- Azok a személyek, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával, kizárólag az igazgató, igazgatóhelyettes vagy a nevelők engedélyével és ellenőrzése mellett tartózkodhatnak az intézményben. - Az iskolával jogviszonyban nem állók fogadása, eligazítása a portás, illetve az iskolatitkár feladata, aki a keresett dolgozóhoz irányítja az érkezőt. A belépők a tanári szoba előtt tartózkodhatnak, várakozhatnak. - Külső személyek tanórákat, egyéb foglalkozásokat csak az igazgató, helyettese engedélyével látogathatnak. - A benntartózkodás ideje alatt az intézménnyel jogviszonyban nem állókra, az intézmény létesítményeinek használóira, az intézményben javítást, karbantartást végzőkre is kiterjednek a szervezeti és működési szabályzat rendelkezései. 2.3. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 2.3.1. Ünnepségek, megemlékezések rendje Iskolai ünnepségek: -
Március 15. Petőfi Napok rendezvénysorozata
-
Október 6. az aradi vértanúk napja
-
Október 23. az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékünnepe,
-
tanévzáró és tanévnyitó ünnepségek
-
ballagás
Megemlékezések osztályfőnöki órák keretében: -
Február 23.
A kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak megemlékezé-
se. -
Április 16.
A Holokauszt áldozatairól való megemlékezés.
Az ünnepségek, megemlékezések formái: -
iskolai keretek között kell megszervezni és lebonyolítani, melynek helyszíne intézményen kívüli is lehet,
-
részvétel a nevelők és diákok számára kötelező, elvárt a megfelelő ünnepi ruházat és viselkedés,
-
az ünnepi műsorok kialakításában kerülni kell a formális - sablonos megoldásokat, a programot a tanulókkal együttműködve kell kialakítani!
Egy-egy megemlékezést a munkaközösségek vállalhatnak, megszervezésükre és lebonyolításukra önkéntes kollégák vállalkozhatnak. 16
Az ünnepségek szervezési felelősei: Előzetes megbeszélés, illetve önként vállalás alapján történik, a szervező pedagógus és az erre a célra alkalmas szereplő tanulók megválasztásával.
2.3.2. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Iskolánk hagyományrendszerének alapvonásai: -
Nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző emléknapok, megemlékezések időpontja
-
A kiemelkedő tanulmányi teljesítmények (jeles, kitűnő bizonyítvány, tanulmányi versenyekben elért helyezések) kultusza.
-
A 48-as hagyományok (névadónk, Petőfi Sándor kultuszának) ápolása.
-
A kiemelkedő munka-, sport- és kulturális tevékenység és teljesítmény elismerése.
-
A közösségi nevelés értékeinek (demokratikus, harmonikus tanár-diák viszony támogatása, gazdag iskolaközösségi élet) megőrzése, a családi életre nevelés támogatása.
-
A magyar népdal, népzene, klasszikus magyar irodalom, történelmi hagyományok favorizálása a kulturális - közösségi élet alkalmain.
-
A honismereti és környezetvédelmi, városi, társadalmi tevékenységbe való aktív bekapcsolódás.
-
Nyitottság a modern kultúra, irodalom, zene, más népek élete, kultúrája tekintetében.
-
A magatartás, viselkedés, külső megjelenés, nyelvi kommunikáció esztétikájának betartása az iskolai élet alkalmain, a környezet esztétikája iránti igény felkeltése, a nemzeti - iskolai szimbólumok kultusza.
-
Egészséges életmódra nevelés, küzdelem az egészséget károsító szokások (dohányzás, alkoholizmus, narkotikumok használata) ellen.
-
Az iskola nevelőinek, általában a pedagógus munkának megbecsülése, elismerése.
-
A pedagógiai alkotó, újítómunka ösztönzése, elismerése.
Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos konkrét és személyre szóló feladatokat az iskola, éves munkaterve rögzíti. A konkrét feladatvégzéssel kapcsolatban betartandók a következő alapelvek: -
arányos munkamegosztás, munkakörön kívüli feladatoknál az előzetes megbeszélés, önkéntesség és az erkölcsi-anyagi érdekeltség együttes érvényesítése, 17
-
megfelelő előzetes szervezőmunka, a szervezettség és megfelelő formák maradéktalan biztosítása,
-
a formaságok betartásának megkövetelése, különös ünnepélyes iskolai alkalmakkor,
-
a nevelési szempontok elsődlegességének biztosítása, a felnőtt vezetés alapelvének az önkéntesség, önállóság, alapelveinek együttes realizálása,
-
az iskolai oktató és nevelőmunka elsődlegessége.
2.3.3. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos konkrét és személyre szóló feladatokat az iskola, éves munkaterve rögzíti. A konkrét feladatvégzéssel kapcsolatban betartandók a következő alapelvek: -
arányos munkamegosztás, munkakörön kívüli feladatoknál az előzetes megbeszélés, önkéntesség és az erkölcsi-anyagi érdekeltség együttes érvényesítése,
-
megfelelő előzetes szervezőmunka, a szervezettség és megfelelő formák maradéktalan biztosítása,
-
a formaságok betartásának megkövetelése, különös ünnepélyes iskolai alkalmakkor,
-
a nevelési szempontok elsődlegességének biztosítása, a felnőtt vezetés alapelvének az önkéntesség, önállóság, alapelveinek együttes realizálása,
-
az iskolai oktató és nevelőmunka elsődlegessége.
2.3.4. Iskolai szintű versenyek és rendezvények -
Az iskolai nyilvánosság, fórumai (csoportok, diákkörök, stb. nyilvános ülései, iskolagyűlések, a nevelőtestület nyilvános ülései, iskolai ünnepségek, diákújság, iskolarádió, iskolai szervezetek és vezető testületek ülései, stb.) a dicséretek-jutalmazás és fegyelmezés eszközei.
-
Tehetséggondozás, versenyeztetés.
-
Társadalmi - környezetvédelmi munkaakciók, sport és kulturális versenyek szervezése, különös tekintettel az iskolaérdekű munkákra, háziversenyekre, és bemutatókra, továbbá az országos versenyeken, kulturális versenyeken való részvételre.
-
ÖKO iskolai rendezvények
-
Sokrétű közösségi élet kialakítása: hulladékgyűjtés, túrák, osztály- és iskolai sulibulik, diáknapok, közös tanár és diák programok. A műsorok és programok kialakí18
tása minden esetben tanárok és diákok közös feladata. 2.4. Tájékoztatás módja a pedagógiai programról, és az egyéb intézményi dokumentumokról 2.4.1 Pedagógiai Program Az iskola a Pedagógiai Programot a jóváhagyást követően nyilvánosságra hozza a szülők és a diákok számára is. Ezzel megkönnyíti a tájékozódást és az iskolaválasztást. A Pedagógiai Program megtalálható az igazgatói irodában, az iskola könyvtárában, és az iskola honlapján. Ezt az iskolánkba iratkozó első osztályosok szüleivel a tájékoztató szülői értekezleten megismertetjük. 2.4.2. Szervezeti és Működési Szabályzat A tanulók, szüleik és más érdeklődők megtekinthetik a könyvtárban nyitva tartási időben, a dolgozók a tanári szobában, továbbá bárki az intézmény honlapján. 2.4.3. Házirend A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanuló, szülő, az iskola alkalmazottai) meg kell ismernie. A házirend megismerhető és letölthető az iskola honlapján. Egy-egy példánya megtalálható: a diákönkormányzat faliújságán, az iskola könyvtárában, nevelői szobában, és a szülői közösség elnökénél. A házirend egy példánya jól látható helyen, az iskola portáján bármikor (az iskola nyitvatartási ideje alatt) megtekinthető. Az első osztályosok szülei beiratkozáskor megismerhetik, tanulókra vonatkozó kivonatot megkapják. A tanév első szülői értekezletén az osztályfőnök tájékoztatja a szülőket a házirendről, akik aláírásukkal igazolják, hogy annak tartalmát megismerték, a benne foglaltakat elfogadták és a rájuk vonatkozó részeket, betartják. Az osztályfőnökök minden tanév első tanítási napján értelmezik tanítványaikkal a házirend szövegét, kiemelten azokat a szabályokat, amelyek a tanulói jogokkal és kötelességekkel foglalkoznak. A tanulók aláírásukkal igazolják a tájékoztató füzetben, hogy a házirendben foglaltakat megismerték.
19
2.5. Intézményi védő, óvó előírások 2.5.1. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az intézményi munkabiztonsági szabályzat, tűzvédelmi szabályzat utasításait, valamint a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és az egyéb foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben. Ennek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait, o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. o Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások, stb.) előtt o a tanév végén a nyári idénybalesetekre fel kell hívni a tanulók figyelmét A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. 20
A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba és a tanulók tájékoztatójába be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika, informatika) tartó nevelők feladatait a munkavédelmi és balesetvédelmi szabályzat tartalmazza. Az igazgató az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések, szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, rendjét és az ellenőrzése bevont dolgozókat az intézmény munkavédelmi szabályzata tartalmazza. 2.5.2. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy roszszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:
A sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie,
szülőt értesítenie,
technikai dolgozóval orvoshoz kísérni,
ha szükséges, orvost kell hívnia,
a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,
a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának, vagy helyettesének
és rövid emlékeztetőt készítenie az esetről.
E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelen lévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegély-nyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mi a teendő, feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedést végre kell hajtani. Az iskolán kívüli szervezett iskolai programokon történt baleset esetén megteendő intézkedések megegyeznek az iskolában történtekével, annyi különbséggel, hogy az iskolát telefonon 21
értesíteni kell a történtekről, s az iskolába visszaérkezés után rögzítik az eseményt. Az ellátás után a töréssel, súlyosabb ficammal sérült, illetve egyéb, sebészeti beavatkozást igénylő sérülést szenvedett tanuló szüleit is azonnal értesíteni kell a történtekről. 2.5.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok A tanulóbalesetet a „Nyilvántartás tanuló- és gyermekbalesetekről” című nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló balesetekről jegyzőkönyvet kell felvenni. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium tanügyi baleseti jegyzőkönyv nyilvántartó rendszerében, elektronikus formában. (https://db.okm.gov.hu/baleseti). A jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. 2.5.4. A dohányzás intézményi szabályai 2012.04.09-től hatályos, dohányzással kapcsolatos rendelet alapján: Tilos rágyújtani -
közintézményekben.
-
iskolákban, gyermekjóléti intézményekben az udvaron sem lehet dohányozni
-
közintézmények, óvodák, iskolák előtti 300 méteres körzetben.
Teljes dohányzási tilalom vonatkozik a -
közoktatási intézményben (pl. óvoda, általános iskola és középiskola), a bejáratától számított 5 méteres távolságon belül.
2.6. A köznevelési intézmény biztonságos működését garantáló szabályok az intézmény területén tartózkodó szülők, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló személyek részére Nem megengedett: o az iskola területén és rendezvényein bármely párt és politikai szervezet jelképeit, jelvényeit viselni, használni és terjeszteni. o az iskolában népek, nemzetiségek, etnikumok hátrányos megkülönböztetése. o az iskolában, az iskolai rendezvényeken, kirándulásokon a dohányzás, az alkoholfogyasztás, élvezeti cikkek használata, terjesztése. o az iskolába olyan tárgy behozatala, használata, mely balesetveszélyes, egészséget ká22
rosító vagy tanulók megszégyenítésére, megalázására szolgál. o az iskolában kereskedelmi tevékenységet tanulók egymás között nem folytathatnak (nem cserélhetnek, nem adhatnak el és társaiktól nem vehetnek semmit). o minden olyan megnyilvánulás, mely a tanár közoktatási törvényben biztosított jogát, közfeladatot ellátó funkcióját sérti.
o az emberi méltóság megsértése, a megalázás, az embertelen bánásmód
23
III.
A vezetői munka rendje
3.1. Az intézmény vezetője Az intézményvezető feladatait helyettesei közreműködésével látja el, akik közvetlenül irányítják a beosztottak munkáját. A vezető helyettesi megbízást az intézményvezető adja nevelőtestületi véleményezés megtartásával, a hatályos jogszabályok alapján. 3.2. A vezetők közötti feladatmegosztás, felelősségük, a munkakörökhöz tartozó feladat- és hatáskörök, a hatáskör gyakorlásának módja 3.2.1. Igazgató személyzeti munka (a KLIK aktuális kiadmányozási rendelete alapján) vezetői, nevelőtestületi értekezletek összehívása, pedagógiai irányítás (kapcsolattartás munkaközösségekkel, óralátogatások, nevelési és egyéb munkaértekezletek vezetése, tantestületi határozatok előkészítése, osztályfőnökök beszámoltatása, a tanulók osztályfőnöki hatáskört meghaladó jutalmazási és fegyelmi ügyei) az oktatás ellenőrzése, iskolaközösségi ügyek (diákmozgalmi munka segítése, feltételek megteremtése, kapcsolattartás a DÖK segítő tanárral, az iskolai információs rendszer működtetése, iskolagyűlések tartása), kapcsolattartás a fenntartóval, működtetővel, a Szülői Közösség működési feltételeinek biztosítása, kapcsolattartás, a pedagógiai és gazdasági fejlesztések megszervezése, újítások kezdeményezése, segítése, munkatervek, szabályzatok, dokumentumok, jelentések, jegyzőkönyvek, beszámolók összeállítása, készítésük irányítása, külső kapcsolatok (Művészetek Háza, köznevelési, közművelődési és egyéb intézmények) irányítása, működtetése, nemzetközi kapcsolatok irányítása, működtetése szabadságolások engedélyezése, óracserék, rendkívüli szabadságok engedélyezése, 24
munkavédelmi és tűzvédelmi tevékenység irányítása, kapcsolattartás a Közalkalmazotti Tanács elnökével, pályaválasztási munka irányítása, tanulói vizsgák megszervezése és irányítása. Az igazgató feladatait személyes felelősségének megosztása nélkül közösen végzi helyetteseivel, a nevelőtestület választott képviselőivel, az iskolatitkárokkal. 3.2.2. Általános igazgatóhelyettes Távolléte esetén teljes jogkörrel helyettesíti az igazgatót. Ellenőrzi és felügyeli az iskolai munkavédelmi felelős munkáját igazgatói megbízás alapján, vezetőként vagy tagként részt vesz a baleset- és munkavédelmi bejárásokon, elkészíti az intézményi statisztikákat, Végzi a tanulmányi versenyek lebonyolítását, adminisztrációját. Szervezi, vezeti és adminisztrálja a javító- és osztályozó vizsgákat a felső tagozaton. Rendszeres hospitálással ellenőrzi a felső tagozat oktató-nevelő munkáját, tapasztalatairól tájékoztatja az igazgatót. Elkészíti a tantárgyfelosztást, Az igazgató utasítása szerint végez egyéb, oktatással-neveléssel összefüggő tevékenységet, Munkakörében az igazgatóval történt egyeztetés után utasítási és intézkedési joggal rendelkezik. Kialakítja és ellenőrzi a tanári ügyeletes szolgálatot. A tanévek I. és II. félévében ellenőrzi a felső tagozat jelenlétét és szervezi a hiányzók helyettesítését. A tanévek I. és II. félévében számba veszi a felső tagozat pedagógusainak túlóráit, azokat összegezve az iskolatitkárnak leadja. A tanévek I. és II. félévében ellenőrzi a felső tagozaton az egyéb foglalkozások munkáját, időszakosan ellenőrzi a munkanaplókat és a túlóra-kimutatásokat is. Összeállítja és elkészíti a felső tagozat tantárgyfelosztását. Rendszeresen tájékozódik az intézményt szabályozó törvényekben, rendeletekben. Évente szükség szerint segíti a tervezési munkát. Figyelemmel kíséri a közalkalmazottak jogviszonyát szabályozó rendelkezéseket, közreműködik azok végrehajtásában. szakköri naplókat ellenőrzi, 25
figyelemmel kíséri a fontosabb ügyiratokat, rendeleteket, őrzi és kezeli a tanügyi nyomtatványokat, ellenőrzi a bizonyítványokat a szigorú számadású nyomtatványok szabályai szerint, szervezi és ellenőrzi az intézmény adminisztrációját. 3.2.3. Alsó tagozatos igazgatóhelyettes Távolléte esetén teljes jogkörrel helyettesíti az általános igazgatóhelyettest illetve az igazgatót. Rendszeresen hospitál, formai és tartalmi ellenőrzést végez az oktatás-nevelés egész területén. Tapasztalatairól az igazgatót folyamatosan tájékoztatja. Lebonyolítja az alsó tagozat teljes adminisztrációját, A baleset- és munkavédelmi szemlén igazgatói megbízás alapján vezetőként vagy tagként vesz részt. Összeállítja az alsó tagozat időbeosztását és megszervezi annak esetenkénti változásait. A tanévek I. és II. félévében számba veszi az alsó tagozatos pedagógusok túlóráit, azokat összegezi. A tanévben ellenőrzi az alsó tagozat foglalkozásait, időszakosan revideálja a munkanaplókat és a túlóra-kimutatásokat is. A tanévben ellenőrzi az alsó tagozat pedagógusainak jelenlétét és szervezi a hiányzók helyettesítését. Szervezi és lebonyolítja az intézmény általános iskolai beiskolázási munkáját. Rendszeresen tájékozódik az intézményt szabályozó törvényekben, rendeletekben. Évente szükség szerint segíti a tervezési munkát. Figyelemmel kíséri a közalkalmazottak jogviszonyát szabályozó rendelkezéseket, közreműködik azok végrehajtásában. Elvégzi az alsó tagozat tantárgyfelosztásának előkészítését. Szervezi a tanulói orvosi vizsgálatokat az iskolaorvossal együttműködve. Intézi a tanulói balesetekkel kapcsolatos adminisztrációt. Elvégzi a diákigazolványokkal és a pedagógusigazolványokkal kapcsolatos teendőket. Figyelemmel kíséri a fontosabb ügyiratokat, rendeleteket. Őrzi és kezeli a tanügyi nyomtatványokat. Ellenőrzi a bizonyítványokat a szigorú számadású nyomtatványok szabályai szerint. Szervezi és ellenőrzi az intézmény adminisztrációját.
26
3.3. A vezetők helyettesítési rendje, helyettesítéssel kapcsolatos felelősségi szabályok A helyettesítés általános szabályai biztosítják, hogy az alatt az időszak alatt, amelyben a tanulók az intézményben tartózkodnak, a vezetői feladatok ellátása ne maradjon ellátatlanul. A köznevelési intézmény vezetője és helyettesei közül legalább egyiküknek, vagy, ha a köznevelési intézményben a vezetői megbízással rendelkezők létszáma, illetve a vezetők betegsége vagy más okból való távolléte nem teszi lehetővé a vezetői feladatok ellátását, a kijelölt pedagógus közalkalmazottnak a köznevelési intézményben kell tartózkodnia, aki ekként felel az intézmény biztonságos működéséért. Az igazgatót távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az általános igazgatóhelyettes és az igazgató egyidejű távolléte-tartós akadályoztatása esetén, az alsó tagozatos igazgatóhelyettes a kijelölt helyettes. Amennyiben az igazgató, valamint az igazgatóhelyettesek egyidejűleg vannak távol vagy munkájukban tartósan akadályozva, úgy a megbízott pedagógus közalkalmazott, helyettesíti őket. Tartós akadályoztatásnak minősül kétheti távollét. A megbízott pedagógus felelőssége, intézkedési jogköre a munkáltató eltérő írásbeli intézkedésének hiányában az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az osztályfőnököt az osztályfőnök helyettes helyettesíti. Szaktanárt a megfelelő szakképzettséggel rendelkező pedagógus, valamint a megbízott pedagógus helyettesíti. 3.4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét, 3.4.1. A belső ellenőrzés célja: o
a vezetői döntések megalapozása,
o
az eredményesség növelése a belső tartalékok feltárásával, 27
o
a szabályszerű működés és gazdálkodás biztosítása,
o
a belső rend és fegyelem megtartása,
o
a kockázatkezelési eljárások hatékonyságának fejlesztése,
o
az intézményi vagyon védelme,
o
az anyagi és humán erőforrások célszerű és hatékony felhasználása
3.4.2. A belső ellenőrzés feladata: o
az intézményi célkitűzések elérését veszélyeztető kockázatok felismerése, kezelése,
o
az intézmény átfogó célkitűzései, tervei megvalósulásának elősegítése,
o
a hibák, szabálytalanságok és egyéb veszteségek elkerülése,
o
az intézmény időben és megfelelő módon reagáljon az őt érintő jogszabályok, illetve egyéb kötelező érvényű szabályok változásaira,
o
az intézmény munkafolyamataiban biztosított pénzügyi irányítási és ellenőrzés rendszer minőségének folyamatos korszerűsítése,
o
az intézmény alkalmazottainak tevékenysége megfeleljen a jogszabályokban és szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek.
A belső ellenőrzés működésének általános követelménye, hogy segítse elő: o
az intézmény szakmai- gazdasági feladatainak megfelelő színvonalú ellátását,
o
a pénzeszközök célszerű és takarékos felhasználását,
o
a belső rend és fegyelem megszilárdítását,
o
a vagyon megfelelő működtetését és védelmét.
A belső ellenőrzés vizsgálati hatásköre kiterjed a központilag kiadott szabályzatok, irányelvek, eljárások pontos betartásának ellenőrzésére, továbbá az intézmény tevékenységének, hatékonysági és eredményességi vizsgálatára. Szerepét akkor tölti be, ha dinamikusan alkalmazzák, vagyis az elért eredményeket, illetve a feltárt hiányosságokat elemezve a további célok elérése érdekében felhasználják. Az ellenőrzés folyamatos gyakorlása minden szakmai vezető irányító tevékenységének szerves része. Az intézmény vezetője a belső ellenőrzés operatív irányítója. Köteles és jogosult a beosztott dolgozók irányítására, ellenőrzésére. Ellenőrzési jogosultsága és kötelezettsége kiterjed az intézmény összes dolgozójára az általuk végzett munka helyességére és eredményességére.
28
3.4.3. Az intézmény vezetője felelős:
a vagyon védelméért, rendeltetésszerű használatáért,
az alapító okiratban előírt tevékenységek követelményeknek megfelelő ellátásáért,
az intézményi erőforrásokkal való gazdálkodásában a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért,
az információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért, biztonságáért és megbízhatóságáért
a KLIK számviteli utasításának betartásáért,
az előzetes és utólagos vezetői- és a munkafolyamatba épített belső ellenőrzés megszervezéséért és működtetéséért.
3.4.4. Az ellenőrzöttek jogai:
a vizsgálat jogszerűségéről meggyőződni (személyazonosság bizonyítását, megbízólevél bemutatását kérni) Ennek hiányában az együttműködés megtagadható.
a vizsgálat megállapításait az ellenőrzés eredményéről készült jelentés (jegyzőkönyv) alapján megismerni,
azokra tényszerű bizonyítékokkal észrevételt tenni,
az észrevételekre választ kapni.
3.4.5. Az ellenőrzöttek kötelességei:
kötelesek megteremteni az ellenőrzés végrehajtásához szükséges feltételeket,
az ellenőrző szerv vezetője által kért dokumentumokat elkészíteni és a belső ellenőr részére átadni,
az ellenőr részére rendelkezésre kell bocsátani a végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatok leírását tartalmazó kimutatást, nyomvonalat,
megadni az ellenőrzést végző számára a szükséges tájékoztatásokat,
lehetővé kell tenni a különféle dokumentumokba való betekintést, illetve az átadást átvételi elismervény ellenében megtenni,
29
az ellenőr kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozni kell,
elő kell segíteni az ellenőrzést végzőkkel való együttműködés révén a hibák, mulasztások feltárását, illetve azok keletkezése valódi okainak megismerését,
haladéktalanul meg kell tenni – az ellenőrzés megállapításai alapján – a hatáskörébe tartozó szükséges intézkedéseket (intézkedési terv készítése határidő megjelölésével),
felelősség megállapítása esetén a megadott határidőn belül írásbeli magyarázatot kell adni az írásban ismertetett megállapításokra,
a felelőssé tett dolgozó nyilatkozni köteles arról, hogy a megállapítás valódiságát, a felvetett felelősséget elismeri-e vagy sem (tagadás esetén indokolni köteles állításait, amelyeket okmányokkal alá kell támasztania). A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy a felfedett hiányosságokat milyen okok idézték elő, és miképpen kívánja a megállapított hiányosságokat megszüntetni.
3.5. A vezetői ellenőrzés területei: 3.5.1. Igazgató ellenőrzési kötelezettsége kiterjed:
Az intézmény szakszerű és törvényes működésére, takarékos gazdálkodásra,
A pedagógusok és más alkalmazottak foglalkoztatására, munkakörülményeire,
A nevelői és oktatói, pedagógiai munka színvonalára,
A gyermek és ifjúságvédelmi feladatokra,
A tanulás és az oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére,
A gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezésére,
Az intézmény vagyontárgyainak használatára,
A gazdasági, ügyviteli feladatok ellátásának biztosítására,
A tervezési, beszámolási feladatok teljesítésére
Tantárgyak tanóráira (észrevételeit óralátogatási feljegyzésben rögzíti), 30
Tanulók munkafüzeteire, szóbeli feleletek és írásbeli feladatok számára, tartalmára, színvonalára,
Pedagógusi ügyeletek, helyettesítések feladatainak ellátására, pontosságára,
Egyéb foglalkozásokra (napközi, tanulószoba, szakkörök, könyvtár működésére),
Munkafegyelemre, intézményi tulajdont károsító eseményekre.
3.5.2. Igazgatóhelyettesek ellenőrzési kötelezettsége kiterjed:
Az igazgató távollétében, illetve annak átruházása alapján minden olyan területre, amely az igazgató ellenőrzési kötelezettségi körébe tartozik,
A közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek oktatói-nevelői munkáinak lebonyolítására,
Szakmai- pedagógiai tevékenységgel összefüggő feladatokra,
Oktatási dokumentumokban, határozatokban, jogi szabályozásban foglalt feladatokra,
Intézményi nyilvántartások, statisztikák, összegzések, értékelések, adminisztrációk pontos vezetésére,
A nevelő oktatói munkával kapcsolatos határidők megtartására,
Az intézményben oktatott tantárgyak tanterveire, tanmeneteire,
Gyermek és ifjúságvédelmi munkára,
Tanulók munkafüzeteire, szóbeli feleletek és írásbeli feladatok számára, tartalmára, színvonalára,
Pedagógusi ügyeletek, helyettesítések feladatainak ellátására, pontosságára,
Egyéb foglalkozásokra (napközi, tanulószoba, szakkörök, könyvtár működésére),
3.5.3. Munkaközösség vezető ellenőrzési kötelezettsége kiterjed:
Munkatervi feladatok határidőre való teljesítésére,
Szaktantárgyi versenyek megszervezésére,
Iskolai szintű pályázatok és a tanulók részvételének megszervezésére,
A munkaközösség tevékenységi körébe tartozó szakkörök, korrepetálások folyamatos színvonalas tevékenységére, 31
Szakmai szertárak fejlesztésére, eszközök, anyagok gazdaságos felhasználására,
Osztályozásra, értékelésre,
Naplók, munkatervi iratok vezetésére,
3.5.4. Az ellenőrzés tapasztalatainak hasznosítása: Az ellenőrzés tapasztalatai alapján az intézmény vezetője meghozza a szükséges intézkedéseket. Saját hatáskörön belül a szükséges intézkedések megtételéért az Intézmény vezetője felelősséggel tartozik. 3.6. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének legfontosabb feladata az intézményben folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. Az ellenőrzés a tanítási órák mellett kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az éves ellenőrzési terv tartalmazza. A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja o az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, o a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. o a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. 3.6.1. Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények:
fogja át a pedagógiai munka egészét
segítse elő valamennyi pedagógiai munka, emelkedő színvonalú ellátását
a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére
támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását
a szülői közösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását
biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát
32
támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását
hatékonyan működjön a megelőző szerepe.
3.6.2. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak:
az igazgató
az igazgatóhelyettes
munkaközösség-vezetők
kivételesen munkaközösségi tagok külön megbízás szerint.
Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes, és a gazdasági vezető munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettes ellenőrzési tevékenységét az igazgató megbízása alapján végzi. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az igazgatót. 3.6.3. Az ellenőrzés módszerei:
a tanórák, egyéb foglalkozások látogatása
beszámolók, írásos dokumentumok vizsgálata
tanulói munkák vizsgálata
beszámoltatás szóban, írásban
speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok
3.6.4. Az ellenőrzés dokumentumai:
Az éves ellenőrzési terv, amelyet az igazgató hagy jóvá, az ellenőrzésre jogosultak munkaterve alapján
Írásos dokumentáció az ellenőrzésről
Az igazgató, igazgatóhelyettes, - tervben nem szereplő - rendkívüli ellenőrzést is elrendelhet, illetve tarthat. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti a szakmai munkaközösség és a szülői munkaközösség. Ez utóbbiakat a tapasztalatokról és az esetleges intézkedésekről megfelelően tájékoztatni kell. Az ellenőrzés tapasztalatait minden esetben a pedagógusokkal egyénileg kell megbeszélni. A pedagógus az ellenőrzés megállapításaira észrevételt tehet. Az egyes szakterületeken vég33
zett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek kiértékelik, és ennek eredményeként a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az igazgatónál. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.
34
IV.
A kapcsolattartás rendje
4.1. A belső kapcsolattartás rendje 4.1.1. A vezetők és a nevelőtestületi közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje Az intézmény, különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott középvezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás formái: értekezletek, ülések, megbeszélések, fórumok, egyéni beszélgetések. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az éves munkaterv tartalmazza, melyet a tanári szobában lévő számítógépen minden évben el kell helyezni. Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelezettségeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Ők a nevelő-oktató munkát végző pedagógusok továbbá a segítők. A dolgozókat jogszabályokban meghatározottak szerint részvételi, véleményezési, javaslattételi és döntési jogkör illeti meg. Közösségi értekezleteken a közalkalmazottak legalább kétharmadának jelenléte szükséges. Az értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét. A nevelőtestületi értekezlet - nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozatot hozó szerve. Az értekezletek témáját és időpontját az éves munkaterv rögzíti. A nevelőtestület vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók – szülői szervezet, dök, stb. – képviselőit meg kell hívni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. A tanév rendes értekezletei az alábbiak:
alakuló értekezlet
tanévnyitó értekezlet
félévi és év végi osztályozó értekezlet 35
félévzáró és tanévzáró értekezlet
havonta tantestületi tájékoztató értekezlet
Össze kell hívni a nevelőtestületi értekezletet akkor, ha azt a napirend megjelölésével az intézmény más vezető testülete vagy a nevelőtestület egyharmada kéri az igazgatótól. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezletekről – havi tájékoztató értekezlet a félévi és év végi osztályozó értekezlet, valamint az alakuló értekezlet kivételével - lényegkiemelő jegyzőkönyvet kell vezetni. Ha a nevelőtestületi értekezlet az intézmény működését érintő bármely - azonnal meg nem válaszolható - kérdésben véleményt nyilvánított vagy javaslatot tett, az intézmény igazgatója köteles azt megvizsgálni, és arra 30 napon belül indokolt írásbeli választ adni, amelynek megfelelő közzétételéről az igazgatóhelyettesek gondoskodnak.
4.1.2. A szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje A szakmai munkaközösségek az egységes szakmai-pedagógiai szempontok és értékelések kialakítása, valamint a pedagógusok munkájának összehangolása és módszertani segítése céljából tevékenységüket összehangoltan végzik. Az egységes célok és értékelés, valamint az éves program kialakítása a nyitást megelőző előkészítő héten történik. Munkaközösség-vezetői megbeszélések, közös munkaközösségi megbeszélések, illetve a különböző iskolai programok szervezésével a munkaközösségekből megbízott tagok munkamegbeszélései biztosítják az összehangolt munkát. Tanév közben közös munkaközösségi értekezletek, a szükség szerinti kibővített vezetői értekezletek és a munkaközösség-vezetők megbeszélései, egyeztetései, valamint a havi munkaértekezletek adnak alkalmat az egyes munkaközösségek eredményeinek, gondjainak megismerésére. A munkaközösségek vezetői felelősek az együttműködésért, a folyamatos kapcsolattartásért. A kibővített vezetői értekezleteket és a munkaértekezleteket az igazgató hívja össze, idő36
pontjai az éves munkatervben rögzítettek. 4.1.3. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. Ha az iskolában diákönkormányzat tevékenykedik, az járhat el a nevelési oktatási intézmény egészét érintő ügyekben, feltéve, hogy ily módon a tanulók több mint ötven százalékának képviselete biztosított. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt, a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellen37
tétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, a kollégiumhelyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, működését. A diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanévhelyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. A jogosultságok gyakorlásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, vagy a záró rendelkezések között pontosan kell hivatkozni a gyakorolt jogra. 4.1.4. Iskolai sportkör Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, iskolai sportkörben való sportolással, versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy, amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. Amennyiben heti legfeljebb két testnevelés órát az iskolai sportkörben vagy az iskolában működő diáksport-egyesületben történő sportolással biztosít az iskola, akkor az iskolai sportkör és az iskolában működő diáksport-egyesület e feladatának ellátása kapcsán tagdíjat, egye38
sületi tagdíjat nem szedhet. 4.1.5. Az intézményi közösségek közötti kapcsolattartás rendje o Iskolaközösség Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolai alkalmazottak közössége a fenntartóval közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. o Osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök tevékenységüket a munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség tagjaiból választja meg a diák önkormányzati képviselőt (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében diákköröket hozhatnak létre. A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. o Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei A gyermek és ifjúságvédelmi felelős (személyét az éves munkaterv rögzíti): a hirdetőtáblákon, házirendben meghatározott helyen és időben fogadóórákat tart a tanulóknak és szülőknek, gondoskodik róla, hogy hirdetőtáblákon a tanulók tudomására jusson a Forrás Szociális Segítő és Gyermekjóléti Szolgálattal címe, telefonszáma, fogadóóráinak rendje, a nevelési tanácsadó, drogambulancia, lelki segélyszolgálat címe, telefonszáma, fogadási rendje, havi rendszerességgel informálja az osztályfőnököket, szükséges esetben jelzést ad az osztályfőnököknek, igazgatóságnak, Forrás Szociális Segítő és Gyermekjóléti Szolgálatnak, gyámhatóságnak, rendőrségnek, családlátogatásokat bonyolít le, közreműködik étkezési kedvezmények, tankönyvsegély odaítélésében. A fentiekkel kapcsolatos adatokat, dátumokat az iskola, éves munkaterve tartalmazza.
39
o Intézményi Tanács – Intézményvezető – Intézményi közösségek Az Intézményi Tanács, alakuló értekezletét az intézményvezető hívja össze. Az Intézményi Tanács jogi személy, amely Ügyrend és Munkaterv alapján dolgozik, a Köznevelési törvény keretein belül alapítványt hozhat részre. Félévente beszámol az intézmény munkájáról és megküldi az iskola félévi és év végi elemzésének, értékelésének, hatékonysági vizsgálatának nevelőtestületi jegyzőkönyvét az Intézményi Tanácsnak. Az Intézményi Tanács a működéssel kapcsolatos álláspontját eljuttatja a fenntartónak. Ki kell kérni az Intézményi Tanács véleményét:
a pedagógiai program
a szervezeti és működési szabályzat
a házirend
az éves iskolai munkaterv elfogadásáról
a köznevelési szerződés megkötése előtt
A kapcsolattartás személyesen, telefonon és e-mail - ben történik. Szabályozását az Ügyrend és a Munkaterv tartalmazza. 4.2. A külső kapcsolattartás rendje 4.2.1. Vezetők és a Szülői Közösség kapcsolattartása Az iskolai, szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintőbármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Az osztályok szülői közösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői közösségei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják:
elnök
elnökhelyettes
Az osztályok szülői közösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott osztály szülői közösségének elnöke vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskolavezetőséghez. Az osztályok szülői közösségi megválasztják az iskola szülői közösség elnökét, aki rendszeres időközönként tájékoztatja az őt megválasztó szülői közösséget.
40
megválasztják a szülők képviselőit az iskolaszékbe (amennyiben azt létre kívánják hozni a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására a szülők, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőjéből álló iskolaszék alakulhat. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt.) megválasztják a szülők képviselőit az intézményi tanácsba (az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a történelmi egyházak, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és fenntartó delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt.)
kialakítják saját működési rendjüket,
az iskolai munkatervhez igazodva elkészítik saját munkatervüket, képviselik a szülőket a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, Az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkeznek. Pld: tankönyv ellátás rendje SZMSZ elfogadás éves munkaterv Az SZK ülésein állandó meghívottként részt vesz az iskola igazgatója, és/vagy megbízottja. Az iskola igazgatója rendszeresen tájékoztatja a Szülői Közösséget az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról. A jogosultságok gyakorlásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, vagy a záró rendelkezések között pontosan kell hivatkozni a gyakorolt jogra. 4.2.2. Külső kapcsolatok rendszere A külső kapcsolatok célja az intézmény eredményes pedagógiai munkája érdekében a működéshez szükséges feltételek biztosítása, fejlesztése; a pedagógiai munka céljainak egyeztetése és korrekciója, a környezeti feltételek biztosítása és fejlesztése a tanulók védelme és óvása, a pedagógiai munka külső feltételeinek összehangolása. 41
o Iskolaorvosi, védőnői hálózat Az iskola tanulóinak egészségügyi felügyeletét és ellátását szorgalmi időben az iskolaorvos végzi az ifjúsági védőnő közreműködésével. Nevezettek munkáltatója Gödöllő Város Egyesített Egészségügyi Intézménye, munkavégzésük színhelye az előre jelzett napokon a Petőfi Sándor Általános Iskola. a)
Az iskolaorvos - éves szűréseit - évente szeptember elején az intézmény igazgatójával együttesen állapítja meg a tanítás rendjéhez igazodóan. -
A tanulók az iskolaorvosi ellátást a rendszeres és kötelező szűrővizsgálatokon kívül kisebb megbetegedések, sérülések ellátására, kezelésére vehetik igénybe, ezen túlmenően a lakóhelyük szerint illetékes rendelőintézethez, háziorvoshoz kell fordulniuk.
-
Az alap-szűrővizsgálatot évenként az őszi hónapokban külön beosztás szerint végzik. A beosztást az igazgatóhelyettesek készítik el, figyelembe véve a tanulók órarendjét.
-
A megfelelő korosztályok oltatását a Tüdőgondozó Intézettel együttműködve végzik.
-
12 évesek kötelező oltása: Di-Te, Hepatitis B. és kanyaró elleni védőoltás.
-
A mozgásszervi elváltozásban szenvedő tanulók ellenőrzését visszarendelés alapján rendszeresen, folyamatosan végzik.
-
A testnevelési felmentettek ellenőrző vizsgálatait a testnevelési felmentések tisztázása érdekében évenként ősszel október 15-ig, tavasszal a következő év prognózisa érdekében május 15-ig végzik el.
-
A gondozásra szoruló krónikus betegek érdekében folyamatos kapcsolatot tartanak az illetékes háziorvossal.
-
A mentálhigiénés gondozás érdekében állandó kapcsolatban vannak a helyi Nevelési Tanácsadóval.
-
Az ifjúsági védőnő tanácsadást tart a tanulók számára.
-
Igény szerint az iskolaorvos és a védőnő egészségügyi témájú osztályfőnöki, szaktárgyi órákat tart az osztályok számára.
42
-
Az iskolaorvos és a védőnő a vizsgálatok eredményét az iskola-egészségügyi kartonon, illetve a betegforgalmi naplóban rögzítik.
b)
Az intézmény tanulói évente részt vesznek az iskolafogászati ellátásban az alábbiak szerint: -
Az iskolafogászati tevékenységről évente az első szülői értekezleten az igazgató tájékoztatja a szülőket arról, hogy az iskolafogászati szűrővizsgálaton való részvétel alól a tanuló akkor mentesül, ha fogorvosától igazolást hoz e vonatkozású megfelelő ellátásáról.
-
Az intézmény igazgatósága és az iskolafogászati tevékenységet ellátó fogorvos évente ütemtervben rögzítik a tanulók csoportos vizsgálatának rendjét.
-
A csoportos vizsgálatokra azok a nevelők kísérik a tanulókat, akiknek éppen órája lenne velük, a vizsgálat elhúzódása esetén őt a következő órát (órákat) tanító nevelő (nevelők) váltja (váltják) fel a felügyeletben.
-
A csoportos vizsgálatra igénybe vehető tanórák számát a kölcsönös együttműködés alapján lehetőség szerint a minimális szinten kell megállapítani.
Az iskola egészségügyi ellátást biztosító Gödöllő város Egyesített Egészségügyi Intézményével a kapcsolatot az intézmény igazgatósága tartja. o Pedagógiai szakszolgálatok A pedagógiai szakszolgálatokkal történő kapcsolattartás módját az érintett intézményeknek a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet alapján történő átszervezése után alakítjuk ki. o Gyermekjóléti szolgálat: Forrás A Forrás Szociális Segítő és Gyermekjóléti Szolgálattal a kapcsolatot az igazgató megbízásából az intézmény gyermek és ifjúságvédelmi felelőse és az osztályfőnökök tartják. A Szociális Segítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa évente meghatározott időközönként az iskola épületében tart fogadóórát. A Forrás Szociális Segítő és Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás során pedagógiai eszközökkel fel kell deríteni a tanulók veszélyeztetettségét, tanulási és egyéb hátrányait, ily módon meg kell előzni a veszélyeztetettség kialakulását, ha ez nem lehetséges, segíteni kell megszüntetését. 43
Az osztályfőnökök, nevelők az ezekkel kapcsolatban tudomásukra jutott adatokat közlik a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel. Az intézmény a gyermek és ifjúságvédelmi felelősön keresztül tájékoztatja a Forrás Szociális Segítő és Gyermekjóléti Szolgálatot az iskolai ifjúsági szórakoztató és sportprogramjairól, az igénybevétel lehetőségeiről, az érintett tanulókat hasonló módon tájékoztatja a Forrás Szociális Segítő és Gyermekjóléti Szolgálat által kínált vonatkozó lehetőségekről. A Művészetek Háza programlehetőségeiről. A tanulási hátrányok csökkentésével, tehetséggondozással kapcsolatos intézményi célokat, eszközöket lásd az iskola Pedagógiai Programjában. o Iskola rendőre „Az iskola rendőre” elnevezésű program alapvető célja a kisiskolások balesetmentes közlekedésének elősegítése, valamint a gyermekek biztonságát veszélyeztető egyéb tényezők megszüntetése. „Az iskola rendőre” program egyben elősegíti a rendőrség által a gyermekek felé irányuló baleset- és bűnmegelőzési tevékenységet. A program keretén belül az iskolánk is rendelkezik egy iskola rendőrrel, aki közvetlen kapcsolatban van az iskola vezetésével, a diákokkal és a szülőkkel.
V.
Eljárásrendek
5.1. A tanulók ügyeinek intézésével kapcsolatos szabályok 5.1.1 Az iskolában a tanulók által elkészített, tárgyakra vonatkozó szabályok: o amennyiben ehhez az iskola biztosította az anyagokat, a tanuló nevének feltüntetése mellett, az iskolának joga van azokat kiállításra vinni, az iskola dekorációjához felhasználni, o amennyiben az elkészített tárgy eladásra kerül, a befolyt összeget az iskola a tanulók jutalmazására fordítja (iskolagyűlések, keretjáték), o amennyiben nem az iskola biztosította az anyagokat, az elkészítő rendelkezik az összeg felett, de kérésre átadhatja azokat az iskolának.
44
5.2. A köznevelési intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai: 5.2.1. A tanulók fegyelmi felelőssége Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak:
5.2.2. Fegyelmező intézkedések, büntetések Az a tanuló, aki -
tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan elmulasztja,
-
a tanórán és egyéb iskolai vagy iskolán kívüli rendezvényen tanúsított, tanulóhoz méltatlan viselkedésű
-
a házirendet megsérti
-
igazolatlanul mulaszt
-
nevelőivel, diáktársaival szemben elítélendően nyilvánul meg
-
bármely módon az iskola jó hírnevét rombolja, büntetésben részesül.
5.2.3. A fegyelmező intézkedések formái, módjai: o bejegyzés a magatartás füzetbe (5 beírás jelent 1-1 fegyelmi fokozatot) o szaktanári figyelmeztetés: szóbeli (közösség előtt), írásbeli (magatartás füzetbe, tájékoztató füzetbe o osztályfőnöki figyelmeztetés: szóbeli (osztály előtt), írásbeli (naplóba, tájékoztató füzetbe) o napközis nevelői figyelmeztetés: szóbeli (osztály előtt), írásbeli (naplóba, tájékoztató füzetbe) o osztályfőnöki intő: írásbeli (naplóba, tájékoztató füzetbe) o igazgatói figyelmeztetés: írásbeli (naplóba, tájékoztató füzetbe) o igazgatói intő: írásbeli (naplóba, tájékoztató füzetbe) o nevelőtestületi intés: írásbeli (naplóba, tájékoztató füzetbe) o megbízatások visszavonása büntetés A fegyelmezetlenség szaktanári érdemjeggyel nem büntethető. 45
A tanév végi osztályozó értekezleten dönteni kell arról, hogy az elkövetett fegyelmi vétség – a tanuló későbbi magatartását figyelembe véve – mennyire meghatározó a bizonyítványba is bekerülő magatartási minősítés megállapításában. A fegyelmező intézkedések kiszabásakor a fokozatosság elve érvényesül, melytől indokolt esetben, a vétség súlyától függően el lehet térni. Súlyos kötelezettség szegésnek minősülnek az alábbi esetek: o agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása, megalázása, megzsarolása, o az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog iskolába hozatala, fogyasztása, o szándékos károkozás, o az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése, o tiltott sajtótermékek, fegyver, vagy fegyvernek minősülő tárgy behozatala az iskolába, o sorozatosan durva és trágár kifejezések használata, o tájékoztató füzetében osztályzatot, illetve aláírást meghamisít, o társa vagy közössége pénzét, értékeit eltulajdonítja, o ezen túl minden olyan cselekmény, amelyek a bűntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. A fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben az e), f) pontban meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, történő elhelyezése a szülő 46
kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kijelölni számára. A d) pontban szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A c) pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. A fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvető szabályait jogszabály állapítja meg.
5.2.4. A fegyelmi eljárás lefolytatásának részletszabályai: A fegyelmi és kártérítési felelősség Jogi felelősség akkor keletkezik, ha valamely jogi kötelesség, kötelem elmulasztása, megszegése miatti következményeket kell rendezni. A köznevelés területén a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódóan a felelősség két fajtája jelenik meg, a fegyelmi felelősség és a kártérítési felelősség. A fegyelmi felelősség is kötelezettségszegés nyomán keletkezik, nevezetesen a tanulói jogviszonyból származó kötelezettség vétkes, súlyos megszegése miatt. Szankciója a fegyelmi büntetés. A tanuló fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályokat a Nemzeti köznevelési törvény. 58. §-a tartalmazza. A fegyelmi büntetés kiszabásának együttes feltételeiként a Nemzeti köznevelési törvény az alábbiakat határozza meg: a tanulói jogviszonyból eredő kötelezettség megszegése a kötelezettségszegés vétkesen történjen a kötelezettségszegés súlyos legyen. A vétkességnek (szubjektív felelősségnek) két alakzata van, a szándékosság és a gondatlanság. Szándékosságról akkor beszélünk, ha a tanuló előre látja cselekményének (mulasztásának) károsító következményét, és kívánja is annak bekövetkezését, illetve azokat ugyan nem kívánja, de belenyugszik. A szándékosságon belül a jog megkülönböztet közvetlen szándékot és eshetőleges szándékot. Közvetlen szándék akkor állapítható meg, ha a tanuló előre látja cselekményének (mulasztásának) károsító következményét, és kívánja is annak bekövetkezését. Eshetőleges szándék akkor állapítható meg, ha a tanuló előre látja cselekményének (mulasztásának) károsító következményét, és azokat ugyan nem kívánja, de belenyugszik, tudomásul
47
veszi, hogy azok be fognak következni, illetve bekövetkezhetnek. A szándék minősítésekor az eset összes körülményének nagyon körültekintő vizsgálata szükséges. Gondatlanság esetén az elvárható gondossággal el lehetett volna kerülni a kötelezettségszegést, mulasztást, de a tanuló ezt a gondosságot elmulasztotta.
A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg. 5.2.5. Egyeztető eljárás: Az eljárás célja, a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A megtorlás, büntetés helyett a helyreállítás, mindkét fél számára előnyös és kölcsönös megállapodásra jutni, minél rövidebb idő alatt. A szabályozás elfogadásakor a szülői szervezetnek és diákönkormányzatnak egyeztetési joga van. Az egyeztető eljárásra akkor van lehetőség, ha azzal a sértett (tanuló, szülő), valamint a kötelességszegő (tanuló, szülő) egyetért. Az alternatív vitarendezés lehetőségei: -
az egyeztetés, békéltetés, (semleges felet vonnak be a vita rendezésébe, aki megpróbálja közelíteni az álláspontokat)
-
a közvetítés, (a harmadik fél saját megoldási javaslatot ad, de nem dönt)
-
a döntőbíráskodás, (a vitában állók döntési jogukat feladják)
-
a panaszeljárási rendszer,
-
a ténymegállapítás (független, külső tényelemzés)
Ezen eljárások célja, hogy a vitás feleket hatékonyan segítse a közöttük felmerült problémák megoldására. Az iskolai egyeztető eljárásának szabályai: A szabályozásnál az iskolai szülői szervezetnek és a diákönkormányzatnak egyetértési joga van. Az egyeztető eljárás tagjainak kiválasztása: -
az érintett felek (kiskorú esetén szülő is)
-
az érintettek képviselője (ha felkérnek)
-
független, elfogulatlan, pártatlan fegyelmi bizottság (pedagógusok, szülők, jogi képviselő, gyermekvédelmi felelős, külső szakember)
-
szülői közösség képviselője 48
-
DÖK képviselője
-
az iskola igazgatója
Az egyeztető eljárás hatásköre, feladatai: - Elemezzék a konfliktushoz, kötelezettségszegéshez, mulasztáshoz vezető okokat. - Hasonló esetek megelőzése. - Megállapodás elősegítése. - Fegyelmi eljárás lefolytatásának elkerülése. Az egyeztető eljárás működése: -
információgyűjtés
-
az érintettek (kiskorú esetén szülő) meghallgatása
-
szükség esetén helyszín megtekintése
-
szülői közösség és a DÖK véleményének kikérése
-
tények elemzése, okok feltárása,
-
megállapítások összegzése
-
a felek akaratának kifejezésre juttatása, rögzítése
-
sérelem orvoslása, megegyezés kialakítása
-
az eljárás eredményének írásbeli megállapodásba foglalása
-
a megállapodás hitelesítése az érintett felek aláírásával
Az egyeztető eljárás összehívásának rendje: Ha a tanuló (szülő) a fegyelmi eljárás megindításáról szóló levélre válaszolva, írásban kéri az egyeztető eljárást, akkor a következő öt tanítási napon belül össze kell hívni az egyeztető bizottságot. A bizottság elkezdi működését. Az egyeztető eljárás lefolytatásának rendje: -
Egyeztető bizottsági megbeszélésre az érintett felek kiértesítése.
-
A bizottság munkamegosztásának kialakítása (jegyzőkönyvvezető)
-
Tájékozódás a fegyelemsértésről.
-
Az érintett felek meghallgatása.
-
Sérelem orvoslása, megegyezés kialakítása.(egyeztetés, békéltetés)
-
A megállapodás közlése.
-
Írásbeli megállapodás elkészítése, aláírása.
-
Dokumentumok hitelesítése.
-
A megegyezésről, megállapodásról beszámoló a nevelőtestület, az iskolai szülői közösség, valamint a DÖK felé.
49
-
A megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, illetve nagyobb tanulói közösségben is nyilvánosságra lehet hozni.
-
A döntés végrehajtásának nyomon követése.
-
Az egyeztető eljárás értékelése az iskola nevelőtestületével.
Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztető eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Értesítés egyeztető eljárás lehetőségéről A fegyelmi eljárásról szóló értesítésben a tanuló, szülő figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás lehetőségére. A tanuló, a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül, írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mindkét fél elfogad, továbbá hogy az oktatásügyi közvetítői szolgálat közvetítője is felkérhető az egyeztető eljárás lefolytatására. Oktatásügyi Közvetítői Szolgálatként a Kormány az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet jelölte ki az oktatásügyi közvetítői szolgálat, a könyvtári intézet, a közművelődési szakmai tanácsadó és szolgáltató szerv és a műbíráló szerv kijelöléséről szóló 1/2007. (I. 9.) kormányrendelettel. Az oktatásügyi közvetítői eljárás szakaszai: Az oktatásügyi közvetítő felkérése: A közvetítőt a fenntartó egyetértésével az intézményvezető kérheti fel, és bízza meg. Néhány ügytípus, amikor az OKSZ lehet fordulni:
megbeszélések esetében,
50
Előkészítő ülés szervezése, szükség szerint: Az egyeztetés lefolytatása: –A közvetítő a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a szakmai követelmények szerint közreműködik a megállapodás létrehozásában. A közvetítőnek tiszteletben kell tartania az eljárásban részt vevők méltóságát, és biztosítania kell, hogy a résztvevők egymással szemben is tisztelettel járjanak el. –Az egyeztetési eljárás önkéntes, az önkéntesség az egyeztetés végéig fennáll, vagyis az eljárásban részt vevők egyenrangú felek, az eljárás során bármikor visszavonhatják a részvételre vonatkozó hozzájárulásukat. A sérelem orvoslására olyan megoldást kell keresni és találni, amelynek teljesítésére a tanuló jogosult. A megállapodásnak elsősorban a Nemzeti köznevelési törvény rendelkezéseiből levonható tanulói jogokra és kötelezettségekre kell épülnie. A megállapodásban vállalt kötelezettségek nem ütközhetnek jogszabályba, a kötelességszegéssel arányban kell állniuk, és nem sérthetik a kötelességszegő tanuló emberi méltósághoz való jogát, valamint más alapvető jogait. A megállapodás írásba foglalása: A megállapodás kötelezően tartalmazza: –az egyeztetési megbeszélés helyét, idejét, –az eljáró közvetítő, a sérelmet elszenvedő fél, a kötelességszegő tanuló, a képviselő és az egyeztetési megbeszélésen részt vevő személyek nevét, lakcímét, –a kötelességszegés rövid összefoglalását, –a sérelem jóvátételének módját, határidejét, –az eljárási költség viselését (amennyiben megállapodás nem született, a felek a felmerült eljárási költségeket fele-fele arányban viselik), –a megállapodásra vonatkozó nyilvánossági szabályokat, –a felek – kiskorú kötelességszegő esetén a szülő és a közvetítő – aláírását írásban kell rögzíteni. Az oktatásügyi közvetítő felel az eljárás dokumentációjának elkészítéséért. Az oktatásügyi közvetítői eljárás befejezése: Az eljárás azon a napon fejeződik be, amikor
tanuló kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befejezését,
a sérelmet elszenvedő fél vagy a kötelességszegő tanuló az egyeztetéshez való hozzájárulását visszavonta, 51
nül telt el, vagy
Az oktatásügyi közvetítő személyére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok: A közvetítő nem járhat el, ha valamelyik felet képviseli, a felek bármelyikének közeli hozzátartozója a felek bármelyikével vagy az érintett köznevelési intézménnyel munkaviszonyban,
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági viszonyban áll,
ide nem értve a fegyelmi jogkör gyakorlójától kapott felkérést, a vele kötött megbízási jogviszonyt, az ügyben egyébként érdekelt, elfogult. Az összeférhetetlenségről a közvetítő köteles a feleket a felkérést követően haladéktalanul tájékoztatni. Az oktatásügyi közvetítőt – ha a felek az írásbeli megállapodásban másképpen nem rendelkeztek titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll. A közvetítőt az egyeztetési eljárás tárgyában későbbi fegyelmi, hatósági, bírósági, eljárásba nem lehet tanúként megidézni. 5.2.6. Fegyelmi eljárás: A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés. Ezt a jogkörét átruházhatja a fegyelmi bizottságnak, melyet meghatározott időre, vagy alkalmilag hozhat létre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet köteles tájékoztatni azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A DÖK a fegyelmi eljárás során az üggyel kapcsolatban véleménynyilvánításra jogosult. A fegyelmi eljárás célja a tényállás tisztázása. Az ügyben méltányosan, humánusan kell dönteni. Ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan, az eljárásban a tanuló javára kell dönteni. A fegyelmi eljárás megindítása A nevelőtestületnek mérlegelési jogköre van abban a kérdésben, hogy -
a tanuló kötelezettségét vétkesen, vagy súlyosan szegte-e meg,
-
indít-e fegyelmi lejárást.
Nem indítható fegyelmi lejárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Minden esetben meg kell indítani, és le kell folytatni az eljárást a tanuló, kiskorú tanuló esetén 52
a tanuló vagy szülő kezdeményezésére. Értesítés a fegyelmi eljárás megindításáról A tértivevényes küldeményt olyan módon kell kiküldeni (hivatalos iratok kézbesítése szerint), hogy azt a tanuló, a szülő és képviselőjük külön-külön a tárgyalás előtt legalább 8 nappal megkapja. Ha az iratot a címzett nem vette át a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A megindítástól számított harminc napon belül egy tárgyaláson be kell fejezni. A fegyelmi tárgyalás főszabály szerint nyilvános, azaz nem lehet zárt tárgyalást elrendelni. A fegyelmi jogkör gyakorlója azonban a nyilvánosságot a tanuló, illetve képviselője kérésére korlátozhatja, illetve kizárhatja. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell a jogaira, ismertetni kell vele a terhére rótt kötelességszegést, valamint tájékoztatni kell a rendelkezésre álló bizonyítékokról. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni:
Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő vagy képviselőjük kéri. A jegyzőkönyvet a tárgyalás vezetője és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Bizonyítási eszközök különösen:
A fegyelmi jogkör gyakorlója a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az így kialakított meggyőződése szerint hozza meg döntését
A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és a
53
rövid indokolást. Ha az ügy jellege megkívánja, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha
hogy azt a tanuló követte el, nem bizonyítható. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőjének és képviselőjüknek, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, valamint ha a határozat megküldését nem kéri, és az eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. A fegyelmi határozat fő részei: rendelkező rész, amely tartalmazza –a határozatot hozó szerv megjelölését, –a határozat számát és tárgyát, –a tanuló személyi adatait, –a fegyelmi büntetést, –a büntetés időtartamát, felfüggesztését és –az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. indokolás rész, amely tartalmazza –a kötelességszegés rövid leírását, –a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, –a rendelkező részben foglalt döntés indokát, –elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát, –a határozat meghozatalának napját, –a határozatot hozó aláírását és hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. A rendelkező részben megállapított fegyelmi büntetés csak a jogszabályban meghatározott fegyelmi büntetés lehet, tehát a fegyelmi büntetések köre nem bővíthető.
54
Az eljárást megindító kérelmet a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. Az eljárást megindító kérelmet lehet egyéni érdeksérelemre hivatkozással, valamint jogszabálysértésre hivatkozással benyújtani.
Egyéni érdeksérelemre hivatkozással nyújthatja be például a kiskorú tanuló szülője, illetve a tanuló az eljárást megindító kérelmet, ha nem vitatja ugyan a felelősségre vonás jogszerűségét, nem tud felsorakoztatni eljárási jogsértéseket, de a fegyelmi döntéssel nem ért egyet. A fenntartó képviselője jár el, és hoz másodfokú döntést a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, valamint a tanulói fegyelmi ügyek kell kapcsolatban egyéni érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tekintetében.
A fenntartó képviselője az alábbi döntéseket hozhatja:
isítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja. Az egyéni érdeksérelem tárgyában és a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, a mulasztásra, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra a közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanuló közeli hozzátartozója. A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, illetőleg az ügyben tanúvallomást tett, vagy szakértőként eljárt. Kártérítési felelősség: A Nkt. 59. §-a rendezi a tanulói kártérítési felelősséget megállapító szabályokat. Lényeges eleme a szabályozásnak, hogy a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével összefüggő jogellenes károkozásról rendelkezik a jogalkotó, csak akkor alkalmazhatók a károkozási szabályok, amennyiben az előzőekkel összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek vagy a gyakorlati képzés szervezőjének okoz kárt jogellenesen a tanuló.
55
A polgári jogi kártérítési felelősségnek négy alapvető feltétele van: a jogellenes magatartás, a felróhatóság, a következmény (kár), az okozati összefüggés a jogellenes és felróható magatartás, valamint a következmény között. A polgári jogi kártérítési felelősség szempontjából jogellenes mindazon károkozás, amelyet jogszabály kifejezetten meg nem enged. Tehát a károkozó magatartás általában jogellenes, ha csak más jogszabály az adott károkozást jogszerűnek nem minősíti. A felróhatóság sajátos jogi terminus. Akkor felróható valakinek a magatartása, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A károkozó magatartásának megítélésénél tehát egyfajta elvárhatóságot – zsinórmértéket – használ a jog, aminek alapja a károkozóval tipikusan hasonló helyzetben lévőkkel szembeni társadalmi elvárás vagy követelmény. Előzőekhez szorosan kapcsolódó fogalom a vétőképesség, amely a természetes személy károkozásához kapcsolódó kategória és a felelősségre vonás feltétele. Ennek hiányában a felelősség nem állhat fenn. A vétőképesség alapja a belátási képesség. A polgári jog a vétőképességre nézve nem állapít meg korhatárt. Előzőekből következően a károkozó gyermek, tanuló fizikai és szellemi adottságainak alapulvételével, az eset összes körülményét, az általános tapasztalatot is figyelembe véve kell a konkrét károkozás során megítélni, hogy az adott esetben a károkozó gyermek, tanuló rendelkezett-e vétőképességgel. Az okozati összefüggés jogi használatban szintén sajátos értelemmel bír. Az okozati összefüggést a kár és a jogellenes magatartás között akkor lehet megállapítani, ha:
zett volna be, a jogellenes magatartást a cselekvőnek vagy mulasztónak a terhére be lehet számítani,
Nagyon lényeges elem, hogy az iskola, kollégium vezetőjének a tanuló speciális helyzetéből adódóan azt is vizsgálnia kell, hogy az intézményben jogszerűen tartózkodó tanuló felügyeletét ellátni köteles személyt terheli-e felelősség a kár bekövetkezésében. A felügyeletet ellátó személy kimentheti magát, ha bizonyítja, hogy a károkozó tanuló felügyeletének ellátása során úgy járt el, ahogy adott esetben elvárható, tehát például nem hagyta felügyelet nélkül a felügyeletére bízott gyermekeket, tanulókat. Ha az iskolaigazgató, a kollégium vezetője a vizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy a kárt az iskola, a kollégium tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatnia kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – egyhavi ösz56
szegének ötven százalékát, ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – öt havi összegét. Amennyiben a szülő az okozott kárt nem téríti meg, az iskola a bíróságtól kérheti igénye érvényesítését. 5.3. Teendők rendkívüli események esetére Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:
a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),
a tűz,
a robbantással történő fenyegetés.
Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:
igazgató
igazgatóhelyettes
a vezetők távollétében a kijelölt helyettes.
A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell
az intézmény fenntartóját,
a tűz esetén a tűzoltóságot,
robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,
személyi sérülés esetén a mentőket,
egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézmény igazgatója szükségesnek tartja.
Rendkívüli esemény észlelése után az igazgató, vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket a külön utasításban leírt módon értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. 57
A veszélyeztetett épületet a bent tartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. Az értesítést végző személy köteles az értesítést követően ellenőrizni, hogy mindenki elhagyta-e a helyszínt. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezéséért, valamint a várakozás alatti felügyeletéért a tanulók részére tanórát, vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:
Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!
A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!
A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.
A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!
Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:
a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,
a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,
a vízszerzési helyek szabaddá tételéről
az elsősegélynyújtás megszervezéséről
a rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról
Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatni kell az alábbiakról:
a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről
a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,
az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),
a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, 58
az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,
az épület kiürítéséről.
A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. Tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. (A tűzvédelmi szabályzat melléklete) A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv, robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. igazgatói utasítás tartalmazza. (A tűzvédelmi szabályzat melléklete) A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. 5.4. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend
Minden tanuló kötelessége, hogy:
- óvja saját és társai testi épségét, egészségét, - elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt,
- ha megsérült, - amennyiben ezt állapota lehetővé teszi – haladéktalanul jelentse. Az intézmény területén és az iskolai rendezvényeken minden tanulónak be kell tartania a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat. 59
Gyufa, öngyújtó használata csak a fizikai és kémiai kísérletekhez használható, minden más esetben az iskola teljes területén tilos! Az iskolában és iskolai rendezvényen nem megengedett olyan tevékenység, amely másokat veszélyeztet (lökdösődés, dobálás, gyújtogatás). Az iskola előtti parkolásnál fokozottabban kell betartani a közlekedési szabályokat. A diákoktól elzárt helyiségekbe, területekre a tanulók nem mehetnek (tető, pince, padlástér). Tanulóink számára kötelező balesetvédelmi oktatást tartani minden olyan tantárgy esetén, ahol a tananyag elsajátítása során veszélyes üzem lehetséges (testnevelés, kémia, fizika, számítástechnika, biológia, technika). A balesetvédelmi oktatás tényét az osztálynaplóba is be kell vezetni. A szociálisan-mentálisan veszélyeztetett tanulók ellátásáról az gyermekvédelmi felelős és az iskolapszichológus gondoskodik. Ha szükséges, külső szervezetek, szakemberek segítségét is kérik a problémák megoldásához. Az gyermekvédelmi felelős elérhetőségét és az iskolapszichológusok rendelési idejét az ellenőrzőbe év elején beíratjuk. 5.5. Oktatási igazolványok kezelési rendje 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján az oktatási igazolvány a Nemzeti Egységes Kártyarendszer (a továbbiakban: NEK-rendszer) specifikációnak megfelelő igazolvány, melynek fajtái a közoktatási intézményekben diákigazolvány, pedagógusigazolvány. Az oktatási igazolvány egyedi azonosítóval kezelt elektronikus adathordozó egységgel (a továbbiakban: adatchip) ellátott közokirat, amely a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozik.
5.5.1. Diákigazolvány igénylésének menete: I. Okmányirodai fényképezés 1. A fényképezési szolgáltatás igénybevételéhez az alábbi iratokat kell vinni: a/ Születési anyakönyvi kivonat és lakcímkártya vagy b/ egyéb érvényes személyazonosító okmány (személyi igazolvány, útlevél) és lakcímkártya 2. Az okmányirodai folyamat során az adatok ellenőrzésre kerülnek a személyi adat- és lakcímnyilvántartás alapján.
60
3. Az eljárás részeként a jogosult egy Nemzeti Egységes Kártyarendszer (NEK) adatlapot kap az okmányirodai ügyintézőtől, melyen a nyilvántartásban szereplő adatok, a fénykép és 14 éven felüli jogosult esetében az eredeti aláírás szerepel. A 14 éven aluli jogosult esetében az aláírás mezőt üresen kell hagyni. Ezen adatlap része a NEK azonosító, mely a diákigazolvány igénylési folyamatában kap szerepet. A NEK adatlapot az igénylőnek kell megőriznie. (Ha elveszik másolat az okmányirodában kérhető.) 4. Ha a fénykép és aláírás kép érvényességi idején belül a jogosult személyes vagy lakcím adatai megváltoznak, úgy egy új adatlap kiállítása válik szükségessé, melyen új NEK azonosító található. 5. Az okmányirodai fényképezési szolgáltatás ingyenes a jogosultak számára. II. Intézményi igénylési folyamat 1. A tanuló az intézményi ügyintézőnél jelenti be diákigazolvány iránti igényét. A ügyintézőnek megadja a NEK azonosítót. 2. Az ügyintéző ellenőrzi a KIR tanuló nyilvántartó rendszerében az igénylő felvitt és a NEK adatlapon szereplő adatait. 3. Az igénylő befizeti az igazolvány díját (1400 Ft) 4. Az ügyintéző az elektronikus diákigazolvány igénylő felület használatával a személyi okmányok adatai és a benyújtott dokumentumok alapján a diákigazolvány-igénylést és a díj befizetésének tényét rögzíti, továbbítja az elektronikus igénylést, aláíratja az igénylő felület segítségével nyomtatott fedőlapot, és továbbítja azt az adatkezelő részére. 5. Az igazolvány elkészültéig a jogosult kérelmére az Intémény igazolást állít ki a beküldött adatok alapján. III.A diákigazolvány postázása Az elkészült oktatási igazolványokat az igazolvány gyártója a Kormányrendelet rendelkezései szerint a jogosult lakcímére postázza.
5.5.2. Pedagógusigazolvány A NEK specifikációja szerint kiadott, chippel ellátott új típusú pedagógusigazolvány igénylése az Oktatási Hivatal tájékoztatása alapján várhatóan 2013. június 1. napjától lesz lehetséges, melyet a jogosultak az intézményben igényelhetnek a diákigazolványhoz hasonló folyamat61
ban. Azon pedagógusok részére, akik nem rendelkeznek érvényes régi típusú pedagógusigazolvánnyal az - igenyles.diakigazolvany.hu - felületről van lehetőség Igazolás kiállítására, melylyel a pedagógusigazolványhoz fűződő kedvezmények igénybe vehetők 5.6. A tanulói tankönyv támogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai könyvtárból kölcsönözhető tankönyvek, oktatási segédletek jegyzékét minden tanév végén közzé tesszük az iskola honlapján. Normatív tankönyvellátásra jogosul az, aki a 2013.évi CCXXXIII. tankönyvellátásról szóló törvény és a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet „A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről” meghatározottak és a 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet szerint normatív kedvezmény igénybevételére vonatkozó igényt nyújtott be és azt hitelesen igazolta. A normatív tankönyvellátás is a könyvtári állományból kölcsönzés útján történik. A tankönyvcsomagok ára összhangban kell, hogy legyen az egy főre jutó normatív támogatás összegével. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben meghatározottak szerint, a 2013/14. tanévtől kezdődően az első osztályosok, majd felmenő rendszerben a többi évfolyam tanulói is térítésmentes tankönyvellátásban részesülnek, amely a könyvtári állományból kölcsönzés útján történik. Tartós tankönyv rendelése történik az új tantervekkel érintett évfolyamokon, (1. és 5. évfolyam) a matematika műveltségterület kivételével, ha az a tankönyvjegyzéken szerepel. A kedvezményeket igénybe vevő tanulók tankönyveiket az iskolai könyvtár állományából kölcsönzik, a helyi tantervben meghatározott ideig használják, majd a használt tankönyveket tanév végén összegyűjtjük. Az iskolai tankönyvrendelés helyi rendje: A tankönyvek megrendelése, beszerzése és az iskolához történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának iskolától való beszedése állami, közérdekű feladat, amelyet az állam a Könyvtárellátó kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságon keresztül látja el.
Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje
62
Határidő Feladatok Április utol-eAz intézmény lehetővé teszi, hogy a tansó munka- könyvrendelést a szülők megismerjék: napja · biztosítja tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet véleménynyilvánítási jogát – különös tekintettel a tankönyvek grammban kifejezett tömegére · biztosítja, hogy a szülő nyilatkozhasson arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani · a tankönyvrendelés előtt beszerzi a szakmai munkaközösség véleményét · a tankönyvrendelés elkészítése előtt be kell szerezni a fenntartó egyetértését Május 31-ig kAz intézmény közzéteszi az iskolai könyvtárból kikölcsönözhető tankönyvek, ajánlott és kötelező olvasmányok jegyzékét
Felelősök Intézményvezető, tankönyvfelelős, könyvtáros
könyvtáros
22013/14. tanévtől, felmenő rendszerben az első évfolyam tanulói ingyen jutnak tankönyvhöz. Június 10-ig e Az intézmény felméri, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni · ú Új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. Az intézmény a helyben szokásos módon – hirdetményben közzéteszi a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit
Intézményvezető, tankönyvfelelős gyermekvédelmi felelős, könyvtáros
Június 15-ig r Az intézmény tájékoztatja a nevelőtestüle- Intézményvezető tet, a szülői szervezetet és a diákönkormányzatot és az iskola fenntartóját a felmérés eredményéről, · kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához
63
Június 17-ig eMeghatározza, a tankönyvellátás rendjét, Intézményvezető erről tájékoztatja a szülőt, továbbá a fenntartót A · tankönyvellátás helyi rendjét szabályozó dokumentumban az iskola igazgatójának meg kell neveznie a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit Június 30-ig A Tankönyvrendelés módosítása, pedagógusok kézikönyvvel történő ellátásának rendelése, normatív igények feltűntetési határideje, rendelés módosítása Szeptember 5-ig
Pótrendelés határideje: csak indokolt esetben, az eredeti rendeléstől maximum10%ban lehet eltérni.
Intézményvezető, tankönyvfelelős, gyermekvédelmi felelős Intézményvezető, tankönyvfelelős
5.7. Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt, az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal, papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével. Rá kell írni a dokumentum kiállítási dátumát. A vonatkozó jogszabály rendelkezése szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell tárolni. Papíralapú irattárazáskor a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények betartásáért az intézményvezető felel, a hitelesítésről is az igazgató gondoskodik Az intézményvezetője nem rendelkezik hitelesített elektronikus aláírással, így a papír alapon elküldött (aláírt, lepecsételt) iratok felelnek meg a hitelesség kritériumainak. Az intézmény nem használ elektronikus naplót. 5.8. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során 64
feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések az október 1-jei pedagógus és tanulói lista Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. 5.9. Digitális eszközökkel ellátott kocsik használatának rendje. -
A kocsit az arra kijelölt teremből a megbízott felelős kollégától kell elkérni.
-
Törekedni kell arra, hogy az adott szinten található eszközt használja a kolléga.
-
Kocsi használatának idejét és az igénybevevő pedagógus nevét az erre célra rendszeresített füzetbe be kell jegyezni.
-
Használatuk közben bekövetkező káresetért, hiányzó eszközért az azt igénybe vevő kolléga felel..
-
A kocsit elvitele, vissza hozatala, adott kolléga feladata, gyerekek segítségét igénybe veheti, de mozgatása közben neki jelen kell lennie.
-
A digitális kocsi felszereltsége: Laptop + egér + Projektor + Hangszóró + Hosszabbító
-
A kocsik használata minden kolléga számára egyenlő eséllyel hozzáférhető. - Igényt célszerű előző nap jelezni a kocsiért felelős pedagógusnak. -
5.10. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskola minden dolgozója felelős az intézményi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, az iskola tisztaságának, rendjének megőrzéséért, az energiával és az oktatáshoz szükséges anyagokkal való takarékoskodásért, a tűz és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért
65
5.10.1. Az intézmény közalkalmazottaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok a)
Az intézmény dolgozóinak joga, hogy az intézmény valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használja a nyitvatartási rendnek megfelelően.
b)
Az intézmény tanulói az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják.
5.10.2. Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok a)
Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola területéről kivinni csak indokolt esetben, az intézményvezető írásos engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Ekkor a használatba vevő a tárgyak épségéért anyagilag felelős. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát iktatni kell.
b)
A szakmai felszerelések, a szemléltetőeszközök, szemléltetéshez felhasznált anyagok megrendeléséről és beszerzéséről a szakmai munkaközösség javaslatára az iskolatitkár gondoskodik az igazgató engedélyezése után. A tanításhoz használt szemléltetőeszközök, anyagok médiák órán való felhasználásának biztosítása a tanár feladata.
c)
Az eszközök, berendezések hibáját a jelenteni kell, illetve a hibás eszközöket, berendezéseket le kell adni a hiba megjelölésével. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell.
5.10.3. Vagyonvédelmi rendszabályok a)
Az üresen hagyott termeket, öltözőket zárni kell. Minden osztálynak saját kulcsa van, melyet a kulcsfelelős diák kezel.
b)
A tantermek, szaktantermek, tornaterem, stb. balesetmentes használhatóságáról, az azokban elhelyezett eszközök állapotának vizsgálatáról az ott tanító pedagógus gondoskodik.
c)
A szertárak biztonságos zárhatóságáról, karbantartásáról a szertárfelelős tanár gondoskodik. Oda tanulók csak az illetékes tanárral együtt, vagy csak az ő utasítására mehetnek be, és csak az általa előírt feladatokat hajthatják végre.
d)
Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni.
e)
Az iskola zárását a mindenkori a felelős végzi
f)
Rendezvényeken, ünnepélyeken gondoskodni kell arról, hogy idegen személyek 66
az iskola épületében öncélúan ne járkálhassanak. g)
Az iskola dolgozói, továbbá ügynökök, üzletszervezők vagy más személyek az intézmény területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak, kivételt képez, az iskolai vagy a szülői szervezet által szervezett vásár.
5.10.4. Egyéb szabályok a)
Az iskolában tilos a reklám tevékenység kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze.
b)
Az iskola helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.
5.10.5. Számítógéptermek rendje (II emelet I. –II.) a)
A számítógéptermekben diákok csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak, idegenek (iskolán kívüli személyek) nem látogathatják a számítógépes termet.
b)
Az egyéni, nem iskolai célt szolgáló hajlékony mágneslemezek, CD-ROM lemezek, pendrive-k használata az iskolai számítógépeken tanári engedély nélkül SZIGORÚAN TILOS! A tiltást megszegőktől az eszközök elvételre kerülnek a tanév végéig.
c)
Az órák közötti szünetekben, csak tanári felügyelet mellett lehet a számítógéptermekben tartózkodni, ennek hiányában minden diáknak kötelessége a termeket elhagyni, a tanárnak a gépteremajtót zárni kell.
d)
A termekben ételt, üdítőt, teát bevinni TILOS! A tilalom megszegőit a tanár jogosult a gépterem elhagyására kötelezni!
e)
A gépteremben a diákok a számítógépek működésében hardver, szoftver beavatkozásokat NEM TEHETNEK! Ha hibát észlelnek, akkor azt kötelesek jelenteni a tanárnak. A működésbe, bármilyen céllal történő beavatkozás, TILOS! Felelősségre vonás eredményez.
f)
A számítógéptermekben tartózkodóknak kötelessége a számítógépet és eszközeit óvni, védeni a nem rendeltetésszerű használattól.
g)
A tanórákon 45 perces foglalkoztatás történik, ha esetlegesen jut idő szabad internetezésre, a látogatott honlapokat a pedagógusnak folyamatosan figyelnie kell, csak a korosztálynak megfelelő lapokat nézhetik a tanulók. A felelősséget ezért a tanulókkal bent lévő pedagógusnak kell vállalnia. 67
h)
Az internet használatának etikai szabályait be kell tartani. Csak a korosztálynak megfelelő honlapokat szabad megnézni. Nem elfogadott böngészés, és facebook kifogásolható használata esetén a tanuló az internet használatától el kell tiltani.
i)
A látogatási rend az iskola minden diákjára, tanárára érvényes, betartása KÖTELEZŐ!
j)
A számítástechnika II – es teremben nyelvi órák megtartása is történik ezekre az órákra az előzetesen leírta betartása ugyanúgy kötelező.
k)
A munka befejeztével a gépeket ki kell kapcsolni! Ellenőrzése az órát tartó pedagógus feladata.
5.11. A pedagógusok használatába adott informatikai eszközökre vonatkozó szabályok a)
A számítógépek és eszközök rendeltetésszerű használatáért a személyi leltár és a személyes használatba adási dokumentum szerint használatra kijelölt közalkalmazott a felelős.
b)
A személyes használatba adást írásba kell foglalni.
c)
Meghibásodás, vagy bármilyen, a működést zavaró rendellenesség esetén az eszközt használni, illetve tovább használni nem szabad. Ez utóbbi esetben a munkavállaló köteles a rendszergazdát tájékoztatni a rendellenességről.
d)
Meghibásodás megelőzése érdekében a számítógépet telepítési helyéről csak a rendszergazda felügyelete mellett szabad elmozdítani.
68
VI.
Hatáskörök átruházására vonatkozó rendelkezések
6.1. Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület: a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Nemzeti köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 6.2. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó átruházott ügyek A nevelőtestület dönt:
a pedagógiai program elfogadásáról,
az SZMSZ elfogadásáról,
a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról,
a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,
a továbbképzési program elfogadásáról,
a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,
a házirend elfogadásáról,
a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról,
a tanulók fegyelmi ügyeiben,
az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról,
jogszabályban meghatározott más ügyekben.
A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben.
69
(1)
A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjai-
ból –meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. (2) Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni: a nevelőtestület tagjai egyharmadának, az iskolai, szülői szervezet, közösség, az iskolai, diákönkormányzat, az Intézményi Tanács kezdeményezésére. (3) A nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét. (4) A nevelőtestület véleményét
az iskolai felvételi követelmények meghatározásához,
a tantárgyfelosztás, feladatmegosztás elfogadása előtt,
az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során,
az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásnak visszavonása előtt,
külön jogszabályban meghatározott ügyekben
ki kell kérni. 6.3. Szakmai munkaközösségek Az intézményben legalább öt pedagógus létrehozhat szakmai munkaközösséget. Legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. 6.3.1. A szakmai munkaközösségek tevékenysége A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség - az SZMSZ-ben meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítéséről. A szakmai munkaközösség dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról, szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, 70
az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. A szakmai munkaközösség – szakterületét érintően véleményezi az intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésére. 6.3.2. Szakmai munkaközösségek vezetői (a szakmai munkaközösségeket és vezetőiket az éves iskolai munkaterv rögzíti) részt vesznek a pedagógusok munkájának segítésében, részt vesznek a szakmai munka értékelésében, ellenőrzésében. összeállítják a Pedagógiai program és az éves munkaterv alapján a munkaközösség éves programját, szükség esetén elkészítik a programok költségvetését összehangolják az alsó- és felső tagozat követelményrendszerét, közvetítik a munkaközösség tagjaihoz a módszertani, pedagógiai információkat, irányítják szakterületükön a módszertani-pedagógiai tapasztalatcserét, együttműködést, újító-alkotó pedagógiai tevékenységet, segítik az új és pályakezdő nevelők munkáját, képviselik munkaközösségüket a Tanácsadó Testületben, munka-, bér- és jutalomügyek tárgyalásánál, a véleménynyilvánítás előtt kötelesek meghallgatni a munkaközösség tagjait, végrehajtják és végrehajtatják a munkaközösségek és nevelőtestület határozatait, közreműködnek szakmai, fejlesztési programokban, tapasztalataikról tájékoztatják a nevelőtestületet és igazgatóságot, szervezik a tanulmányi versenyeket, szakmailag véleményezik a tanmeneteket, jelen szabályzatban meghatározott mértékben órákat látogatnak. a munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményekben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez, ellenőrzéséhez, a szakmai munkaközösség éves terve szerint részt vesz az intézményben folyó belső munka ellenőrzésében, gondoskodik a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről, szakmai munka belső ellenőrzése, pedagógus teljesítmény – értékelési rendszer működésével kapcsolatos feladatok ellátása, 71
iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, információ áramlás biztosítása, rendszeres konzultációs kötelezettség, féléves és év végi beszámoló, Továbbképzéseken való részvétel, Pedagógus teljesítményértékelésben szakmai ellenőrző munkát végez, Órát látogat, tapasztalatairól beszámol az igazgatónak.
72
VII.
Egyéb szabályozások
7.1. Egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkerete Egyéb foglalkozások célja a tanulók fejlődését szolgálni. Az intézményben az egyéb foglalkozások szervezeti formái a következők: 1. napközis és tanulószobai foglalkozás (az iskola, köteles megszervezni, szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak) 2. diákkör: szakkör, érdeklődési kör, önképző kör, énekkar, művészeti csoport, célja: tehetséggondozás, a tanulók kulturális érdeklődésének kielégítése, öntevékenységük lehetőségeinek megteremtése 3. iskolai sportkör, célja: a tanulók tömegsportjának szervezése, a minőségi, versenysport felkészítés feltételeinek biztosítása 4. tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap 5. az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, kulturális, illetőleg sportrendezvény 6. Az összefüggő napi három órát meghaladó tanulószobai és napközis foglalkozások között (amennyiben nincs testnevelés óra), biztosítani kell a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztő testmozgást Az iskolavezetés tudta nélkül egyéb foglalkozás nem szervezhető, a munkarenden kívüli programokat is be kell jelenteni az igazgatáson. Egyéb foglalkozásokon való részvételre a tanulók nem kényszeríthetők. Az egyéb foglalkozások nem zavarhatják a tanórák lebonyolítását. A tanítás után szervezett foglalkozások előtt a tanulóknak legkevesebb 20 perc szünetet kell biztosítani (ebéd, pihenés). Az egyéb foglalkozások időbeosztása évente az iskolai munkaterv melléklete, melyet a nevelőtestület fogad el. A napközis illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezéséhez az -
1.-4. évfolyamon napi 4 és fél óra
-
5.-8. évfolyamon napi 3 óra 73
áll rendelkezésre. Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeretet az egyéb foglalkozásokra is felhasználhatja 1.-4. évfolyamon a heti kötelező tanórai foglalkozások 10%-a 5.-8. évfolyamon a heti kötelező tanórai foglalkozások 25%-a Játékos, egészségfejlesztő testmozgásra legalább napi 45 percet kell fordítani, az egészségfejlesztés módszereit a pedagógiai program tartalmazza. Az időbeosztás alapelvei: o Az intézmény délutáni munkarendjét évente írásban kell közzétenni a következő alapelvek alapján: a tanítási órák után a tanulóknak legkevesebb 20 perc szünetet kell biztosítani, énekkar szervezhető a 6. és 7. órában, a diákköri és ISK foglalkozásokat, korrepetálásokat a hét meghatározott napjaira kell szervezni. o Az iskolai erőforrásból működő egyéb foglalkozásokat havonta naplózni kell. o A menzán az étkezés 11.45 órától folyamatosan történik, az a tanuló étkezhet, aki tanítás óráit befejezte, illetve 7. óra esetén külön engedély alapján. Közösségi szolgálat: A középiskola feladata és az intézmény vezetőjének felelőssége a tanuló választása alapján az iskolai közösségi szolgálat megszervezése állami, önkormányzati, civil, illetve nonprofit szervezetnél, középiskola magánszeméllyel kötött megállapodása alapján magánszemélynél vagy saját intézményben. Ennek keretében meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet. (2) A közösségi szolgálat keretei között a) az egészségügyi, b) a szociális és jótékonysági, c) az oktatási, d) a kulturális és közösségi, e) a környezet- és természetvédelemi, f) a katasztrófavédelmi, g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős, 74
h) az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési területen folytatható tevékenység.” 7.2. Felnőttoktatásra vonatkozó szabályok Az intézményben felnőttoktatás nincs. 7.3. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata I.
Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok:
A könyvtár neve és címe: GÖDÖLLŐI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNVVTÁR 2100. Gödöllő, Munkácsy Mihály u. 1. Telefon: 513-055/ 107 mellék Alapterülete: 127 négyzetméter Érvényes bélyegzője: ovális alakban: Petőfi Sándor Ált. Isk. alatta középen: Könyvtár alatta: Gödöllő II.
Tárgyi és személyi feltételek:
Az iskolai könyvtár az épület első emeletén került elhelyezésre. Az olvasótermi részben 2011-től digitális tábla használatára van lehetőség. Berendezése és felszereltsége részben elavult, fejlesztésre szoruló. A polcok között vannak olyanok, amelyek cserére szorulnak, nincs elegendő hely a tankönyvek tárolására. A tanulók táskájának és a kabátjainak az elhelyezése a folyosón elhelyezett fogason történik. A tanulók számítógépes ellátottsága megfelelő, négy Internettel ellátott gép áll a rendelkezésükre, a könyvtáros-tanárnak külön számítógépe van, amely nyomtatóval van ellátva. A könyvtár rendelkezik egy CD lejátszós rádióval. A meglévő házi és ajánlott olvasmányok folyamatos beszerzése szükséges, a tanításhoz használt segédkönyvek gyarapításával együtt. Speciális gyűjtőkörünk a Petőfi Sándor életével, munkásságával kapcsolatos könyvek, a német nemzetiségi nyelv oktatását segítő kiadványok, és a pedagógiai témájú segédkönyvek beszerzése egyre nehezebben teljesíthető feladat. Egyedi leltárkönyvben, tételesen feltűntetve találhatók a beszerzések, a tankönyvek nyilvántartása külön történik. 2011 őszétől elektronikus úton is feldolgozásra kerültek a dokumentumok. A folyóiratokat erősen válogatva gyűjtjük, csak a legszükségesebbeket rendeljük meg. A tankönyvek adják az állomány leggyorsabban gyarapodó részét. Az állomány gyarapítása a munkaközösségek javaslata alapján az igazgatóval történt egyeztetés után történik. 75
Az iskola könyvtárát felsőfokú könyvtáros-tanári végzettségű, szakvizsgázott pedagógus vezeti. A könyvtáros könyvtárhasználati és szaktárgyi órákat is tart. III.
Az iskolai könyvtár fenntartása, felügyelete, szakmai irányítása:
Az iskolai könyvtár az iskola szervezetében működik. Fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, a működtetője Gödöllő Város Önkormányzata. Az iskolai könyvtár felügyeletét és irányítását az igazgató látja el, szakmai segítséget a Városi Könyvtár és Információs Központ, a Könyvtáros Tanárok Egyesülete adhat. IV.
Az iskolai könyvtár feladata:
-A tanítási és a nevelési tevékenység segítése, mint információs és dokumentumbázis. -Az iskola olvasás és könyvtár pedagógiai feladatainak szervezése, a megvalósulásában való közreműködés. -A tanulók önálló ismeretszerzésre nevelése, az információ szerzésének és felhasználásának kialakítása és fejlesztése a könyv-és könyvtárhasználati ismeretek tanításával, a könyvtár használatával. -A munkaközösségekkel és a vezetőjükkel közösen elkészített könyvtár pedagógiai program feladatainak végrehajtása, a NAT 2012 követelményrendszerének megvalósításának segítése. -Közreműködik a könyvtár használatára épülő szakórák, foglalkozások ütemezésében, előkészítésében. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. A könyvtáros alapfeladatai: -a gyűjtemény folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása, rendelkezésre bocsátása, -tájékoztatás az új dokumentumokról, a szolgáltatásokról, -könyvtárhasználati, szaktárgyi órák tartása -egyéni és a csoportos helyben használat biztosítása, -a könyvtári dokumentumok kölcsönzésének biztosítás. A könyvtáros kiegészítő feladatai: -tanórán kívüli foglalkozások tartása, -számítógépes, informatikai szolgáltatás biztosítása, 76
-más könyvtáraktól információ kérése, -a könyvtár működési dokumentumainak elkészítése, gondozása, -könyvtári rendezvények szervezése, -pályázatok figyelemmel kísérése, -kapcsolatok ápolása, erősítése. Állománygondozás: -az állomány kialakítása és építése a Gyűjtőköri Szabályzatnak megfelelően, fenntartó költségvetésben biztosított összeg tervszerű felhasználásával történik -a tartós beszerzésre szánt dokumentumok nyilvántartása egyedi módon történik, -a tartós tankönyvek és a tanári példányok nyilvántartása tanévenként, elkülönítve történik /brossura nyilvántartás/ -az állomány feldolgozása, a raktári rend kialakítás, fenntartása, a letétek kezelése, -az állományvédelem jogi és technikai kérdései. Raktári rend: -az állomány egy része szabadpolcon található, az állomány kézikönyvtári és segédkönyvtári része üveges tároló szekrényben található. Az állomány feltárása: -az iskolai könyvtári állományról betűrendes, leíró katalógus és raktári szakkatalógus készült, amíg a Könyvtári Ellátó Rendszertől érkeztek a könyvek, -ez a cédulakatalógus nem a teljes állományt tárja fel, de az oktatási céloknak megfelel, -2011-ben megtörtént az állomány digitalizálása. Könyvtárhasználat, olvasószolgálat: -a könyv-és a könyvtárhasználatra épülő tanítási órák szervezése, csoportos és egyéni foglalkozások -szaktárgyi órák tartása a könyvtárban -kölcsönzés, olvasótermi felügyelet, tájékoztató munka szóban és írásban -a letétben lévő dokumentumokért az azt kezelő pedagógus a felelős, a tanév végén leltárköteles. Az iskolai könyvtár használatára a tanulók és az itt dolgozók, ingyen jogosultak. A tanulók adataiban bekövetkezett változásokat kötelesek az osztályfőnökök jelezni az Igazgatáson, a dolgozókés a tanulók adataiban bekövetkezett változásokról az Igazgatás értesíti a könyvtárost. A könyvtár használói anyagi felelősséggel tartoznak a könyvtárból kikölcsönzött dokumen77
tumokért. /könyvtárhasználati szabályzat/ V.
Az iskolai könyvtár működése, a könyvtárban dolgozók és a könyvtárat
használók jogai, kötelezettségei: A működést biztosító jogszabályok:
3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból törlésről szóló szabályzat kiadásáról
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény Módosítása
229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
110/2012. (VI. 04.) Kormányrendelet A nemzeti alaptanterv kiadásáról
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a nevelési intézmények névhasználatáról meghatározott feltételek teljesülését.
23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről – Módosította a 40/2007-es OKM rendelet (Közlöny 2008/5)
51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről
51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről és módosításai
4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvei
16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
Az iskolai könyvtár feladatainak az ellátásához szükséges feltételeket az iskola igazgatója biztosítja. Az iskolatitkár gondoskodik a napi működéshez szükséges technikai eszközökről és a szociális feltételekről. A számlák kiegyenlítése és a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése és megőrzése az iskolatitkár feladata. Az iskola igazgatója ellenőrzi: a könyvtár használatának intenzitását a tanulók és a tanárok körében, a könyvtárhasználatra nevelő munkát valamennyi tantárgy oktatása keretében. A 78
könyvtár szolgáltatásait és azok kihasználtságát, a könyvtáros és a tantestület együttműködését, az állománygyarapodását és az állomány apasztását. A leltározást a 3/1975.(VIII.17.) KPPM rendelet alapján. A könyvtáros feladatait részletesen a munkaköri leírás tartalmazza. Főbb feladatok: A könyvtár vezetésével kapcsolatos teendők: -a könyvtár pedagógiai tevékenység tervezése és irányítása, -a könyvtár munkatervének, éves és féléves beszámolójának az elkészítése, -a könyvtár működési dokumentumainak vezetése, szervezési feladatok lebonyolítása, -kapcsolatok ápolása iskolán belül és kívül. Az állomány gondozása: -a gyűjtőkörnek megfelelő állomány kialakítása, gyarapítása, apasztása - a könyvtár számára biztosított összeg tervszerű felhasználása, A könyvtáros tudta nélkül nem vásárolható dokumentum a könyvtár számára. -a tartós dokumentumok egyedi nyilvántartása, -a tankönyvek és a tanári példányok nyilvántartása tanévenként, elkülönítve, -a folyóiratok nyilvántartása, -az állomány számítógépes feldolgozása /Szikla/ -a kölcsönzés és a raktári rend biztosítása, -az állományvédelem jogi és technikai kérdései. Könyvtárhasználat és olvasószolgálat: -a könyvtár pedagógiai munka biztosítása a könyv és könyvtárhasználati és a szaktárgyi órák szervezésével, -helyben használat -csoportos használat -olvasószolgálati munka: kölcsönzés, olvasótermi felügyelet, tájékoztató munka Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használható: a kézikönyvtári állományrész. A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok/tanítók egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. 79
A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. Az iskolai könyvtár dokumentumait az iskola tanulói és dolgozói ingyen használhatják. A tanulók anyagi felelősségét a szülők vállalják a beiratkozással, a dolgozók is anyagi felelősséggel tartoznak a kölcsönzött dokumentumokért. Az elveszett, vagy erősen megrongálódott dokumentumot pótolni kell, vagy a mindenkori forgalmi értékét kell megtéríteni. Az adatokban bekövetkezett változásokat az Igazgatáson kell jelezni, a könyvtárost az Igazgatás értesíti a változásokról. / Távozási Lap kitöltése / a letétben lévő dokumentumokét a szaktanárok a felelősök, a tanév utolsó hetében leltárkötelesek. Munkaidő, nyitva tartás: Az iskolai könyvtáros tanár heti munkaideje 40 óra. A kötelező óraszám 22 óra, melynek keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását és a könyvtárhasználati és a szaktárgyi órák tartását. A teljes munkaidő többi részében, 13 órában a könyvtár zárva tartása mellett: az állomány gondozására, a könyvtári kutatómunkára, a felkészülésre fordítja. 5 óra az iskolai kapcsolattartásra, továbbá az állomány gyarapítására és a pedagógus munkakörrel összefüggő tevékenységek ellátására szolgál. A nyitva tartás az éves iskolai munkatervben kerül rögzítésre. VI.
A könyvtárhasználókra vonatkozó szabályok:
A könyvtárhasználat szabályait a Könyvtárhasználati Szabályzat tartalmazza. A használók kötelesek betartani a szabályokat! A tanulókra vonatkozó szabályok betartását a könyvtáros tanár és az osztályfőnökök, a dolgozókra vonatkozó szabályok betartását az igazgató biztosítják. A könyvtár nyitva tartását az éves munkaterv, a munkaköri leírás és a Könyvtárhasználati Szabályzat tartalmazza. A könyvtár helyisége megfelelően zárható kell, hogy legyen, oda csak a könyvtáros tanár tudtával lehet bemenni. Betegség, hosszabb távollét esetén a könyvtár kulcsát csak az arra kijelölt személy veheti fel, kulccsal rendelkezik a takarító személyzet és az iskolatitkár. VII.
Záró rendelkezések:
A Könyvtári SZMSZ az iskolai SZMSZ melléklete, a benne említett valamennyi kérdésben ennek megfelelően kell eljárni. Hatálya kiterjed a könyvtáros tanárra, a könyvtár szolgáltatásait igénybe vevők körére és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. A SZMSZ gondozása a könyvtáros tanár feladata, aki köteles az észrevételek megtételére és a szükséges módosítások elvégzésére. VIII. Mellékletek: 80
1 .Gyűjtőköri Szabályzat 2. Könyvtárhasználati Szabályzat 3. Leltározási Szabályzat 4. Katalogizálási Szabályzat 5. Tankönyvtári Szabályzat
81
1. GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT A Gyűjtőköri Szabályzat elkészítésénél figyelembe vett jogszabályok: I. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről II. 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény Módosítása III. 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról IV. 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a nevelési intézmények névhasználatáról V. 2011. évi CLXVI. törvény 14.§. a tankönyvtörvény módosításáról VI. 2013.évi CCXXXIII. A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló törvény VII.
23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről – Módosította a 40/2007-es OKM rendelet (Közlöny 2008/5)
VIII.
110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
IX. 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről X. 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről és módosításai XI. 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvei XII.
16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
XIII.
17/2014. (III.12.) EMMI rendelet a tankönyvellátás rendjéről
82
XIV. A gyűjtőkört meghatározó tényezők A Pedagógiai Program alapján célunk a tanulók sikeres felkészítése a továbbtanulásra. Az iskolának folyamatosan követnie kell a törvényi és társadalmi változásokat: Az oktatásközpontúság helyett a készségeket kell fejleszteni, a felesleges túlterhelést csökkenteni kell. Az érzelmi és közösségi nevelésre nagyobb hangsúlyt kell fektetni társadalmi elvárás az esélyegyenlőség növelése, a hátrányos helyzetű tanulók segítése. Elengedhetetlen a felnőtt életvitelhez szükséges kulcskompetenciák erősítése, az egész életen át tartó tanulás képességének kialakítása egyéni tanulási utak tervezésével. A Petőfi Sándor Általános Iskola értékes, több évszázados hagyományaira építve, a teljes megújulás jegyében, gazdag tevékenységkínálattal, a fenntarthatóság pedagógiájának felhasználásával törekszik a kor kihívásainak megfelelni. Az iskola szociokulturális háttere nem egységes. Beiskolázási körzetünk területén megtalálhatók az értelmiségi családok, a vállalkozók, és a roma családok is. Egyre gyakrabban találkozunk a munkanélküliséggel, a szenvedélybetegségekkel, a gyermekeiket egyedül nevelőkkel. Alsó tagozat: (1-4. évfolyam) A gyerekek meg tanulnak írni, olvasni, számolni, kifejezni gondolataikat szóban és írásban. Elsajátítják az önálló munkavégzés és az együtt dolgozás képességét, felfedezik környezetük elemi összefüggéseit, kialakul az életkoruknak megfelelő szokásrend. Felső tagozat: (5-8. évfolyam) Az elsajátított ismeretanyag bővítésével a meglévő képességeket, készségeket és attitűdöket a NAT 2012 követelményeinek megfelelően magasabb szintre emelik. A tanulók felkészülnek a továbbtanulásra, pályaválasztásra. A szerzeményezés során külön figyelmet fordítunk a felkészüléshez és a felkészítéshez szükséges dokumentumok beszerzésére. A könyvtár pedagógiai gyűjteményének fejlesztése kiemelt feladatunk. Az új és a régi hagyományok figyelembe vételével gyűjtjük a dokumentumokat, a testi-lelki egészséggel, az ÖKO szemlélettel, a német nemzetiségi hagyományokkal foglalkozó kiadványokat. Az iskolai könyvtár földrajzilag kedvező helyen, közel a városközponthoz található. A Városi Könyvtár és Információs Központ szolgáltatásait rendszeresen igénybe vesszük, törekszünk a szakmai és emberi kapcsolatok ápolására.
II.
A gyűjtőköri leírás
1. A könyvtár által gyűjtött dokumentumok formai leírása: 83
-hagyományos, nyomdai úton előállított dokumentumok, könyvek, időszaki kiadványok -számítógépes (multimédiás) ismerthordozók: CD, DVD 2. A főgyűjtőkör meghatározása: Válogatva és erősen válogatva gyűjtjük: Az általános iskolai képzésnek megfelelően az alapszintű szépirodalmat, az ismeretközlő és a kézikönyveke, válogatva gyűjtjük. A szerzeményezés során elsőbbséget élveznek az összefoglaló, történeti, enciklopédikus művek és lexikonok, a verses kötetek, a mese és elbeszélés gyűjtemények. Az ismertterjesztő dokumentumok közül a sorozatokat, az ÖKO szemléletet tükröző és a pedagógiai témájú kiadványokat részesítjük előnybe. A segédanyagok közül erősen válogatva gyűjtjük a könyv és könyvtárhasználati dokumentumokat, válogatva gyűjtjük a pedagógia, a pedagógia segédtudományainak, a módszertani segédkönyveket. A megrendelt tankönyvekből- lehetőségeink szerint- egy-egy példányt elhelyezünk a könyvtárban. A periodikák közül törekszünk a diákok számára ismertterjesztő, irodalmi, kézműves, a pedagógusok számára közoktatással, közneveléssel, szakmódszertannal foglalkozó időszaki kiadvány megrendelésére. 3. A mellékgyűjtőkör meghatározása: Erősen válogatva gyűjtjük: A tananyagban szereplő kortárs és klasszikus szerzők szépirodalmi műveit, a középiskolában tanított szépirodalmi műveket. Az ismeretközlő műveknél figyelembe vesszük kapcsolódásukat az általános iskolai tananyaghoz, az ÖKO iskolai szemlélethez. A pszichológiai, szociológiai témájú műveket, a nevelés-oktatás irányításával kapcsolatos dokumentumokat. A periodikák beszerzése és a multimédiás eszközök beszerzése is erősen válogatva történik. 4. A gyűjtés nyelve: A könyvtár magyar nyelven gyűjti a dokumentumokat, az angol, a német és a német nemzetiségi oktatáshoz szükséges kiadványokat és multimédiás eszközöket erősen válogatva gyűjtjük. 5. A gyűjtés példányszáma: -házi olvasmányok esetében 10 tanuló/1 kötet -az ajánlott olvasmányok esetében 15 tanuló/1 kötet 84
-szótárak, kétnyelvű szótárak, feladatgyűjtemények beszerzésénél törekszünk a tanulócsoport létszámának megfelelően vásárolni -nyelvtanítási, irodalmi, módszertani segédletek 2-3példánybanszerezzük be 6. Nyilvántartás: A szépirodalmi és az ismeretközlő, a kézi és segédkönyvek, a multimédiás eszközök végleges nyilvántartásba kerülnek. Időleges nyilvántartásba a tankönyvek, módszertani, tervezési és oktatási segédletek kerülnek. 7. A gyűjtőkörből kizárt dokumentumok: Minden olyan dokumentum, amelyet a fő és a mellék gyűjtőkör meghatározása nem tartalmaznak.
85
2. KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT A Gödöllői Petőfi Sándor Általános Iskola könyvtára korlátozottan nyilvános könyvtár. HASZNÁLÓI: -az iskola tanulói -a tantestület tagjai -az adminisztratív és a technikai dolgozók A használók kötelesek a Könyvtár rendjének, tisztaságának a megóvására, az eszközök rendeltetésszerű használatára, magatartásukkal nem zavarhatják, és nem veszélyeztethetik a többi könyvtárhasználót! Egy számítógépes munkaállomásnál egyszerre egy tanuló tartózkodhat, 15 perces időtartamban. ELHELYEZÉSE: -az iskola épületében az első emeleten -kölcsönző és az olvasótermi rész áll az olvasók rendelkezésére. BEIRATKOZÁS: -a tanulóknál az iskolába történő beiratkozással, a dolgozók esetében a munkába állással -az iskola tanulóinak és a dolgozóknak is ingyenes a használat -az adatokban bekövetkezett változásokat jelenteni kell az Igazgatáson. TÁVOZÁS: -az iskolából való távozáskor, a tanulói jogviszony megszűnésekor Távozási Lap kerül kitöltésre, az ingyenes tankönyvek és a könyvtári könyvek tartozására vonatkozóan is. KÖLCSÖNZÉS: -csak az iskola tanulója, dolgozója kölcsönözhet -füzetes kölcsönzés, aláírással hitelesítve -időtartama 2 hét, meghosszabbítási lehetőség: egyszer, újabb 2 hétre -könyvtartozás esetén másik könyv nem kölcsönözhető -a kötelező olvasmányok kölcsönzése a tanévre történik -egyszerre 2 darab könyv kölcsönözhető -legkésőbb a tanév utolsó hetében vissza kell hozni a kölcsönzött dokumentumokat. A kölcsönző /szülő/ a kölcsönzött könyvekért anyagi felelősséget vállal. Az elveszett, vagy erősen megrongált könyv helyett, annak egy másik példányát köteles behozni, 86
ha ez nem lehetséges, akkor a forgalmi értékét köteles megtéríteni a dokumentumnak, vagy az értékének megfelelő –a könyvtáros által meghatározott - könyvvel pótolhatja! NYITVATARTÁS: -heti 40 órában, ebből 22 óra a könyvtárhasználati és a szaktárgyi órák megtartására előzetes egyeztetés után, 13 óra a könyvtár zárva tartása mellet az állomány gondozására, az adminisztrációs feladatok ellátására, 5 óra külső kapcsolatok ápolására, beszerzésre. Az iskola, éves munkaterve tartalmazza a nyitva tartást.
87
3. LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT Az állományellenőrzést a 3/1975.(VIII.17.) KM-PM számú együttes rendelet alapján kell végrehajtani. − A könyvtár revízióját az iskola igazgatója rendeli el, kivéve személyi változás esetén, amikor az átvevő is kezdeményezheti az állományellenőrzést. − Az ellenőrzés időpontját 6 hónappal előre közölni kell a könyvtárossal. − Az állományellenőrzés végrehajtását, a személyi és a tárgyi feltételek biztosításáért az igazgató és a leltározási bizottság vezetője a felelős. − A revíziót két személynek kell lebonyolítania. − A leltározási bizottság vezetője köteles egy állandó munkatársról gondoskodni, akinek a megbízatása az ellenőrzés befejezéséig tart. − Az ellenőrzés során megállapított hiányokat csak akkor lehet kivezetni az állományból, ha az iskola igazgatója a jegyzőkönyv alapján erre engedélyt ad. Az állomány hiányának megengedett mértékét a 3/1975.(VIII.17.) KM-PM számú együttes rendelete szabályozza. − Az állományból folyamatosan ki kell vonni az elavult, elhasználódott és fölöslegessé vált dokumentumokat. Törlésre engedélyt az igazgató ad. − A könyvtár helyisége megfelelően zárható legyen, oda csak a könyvtárossal lehet bemenni. − Betegség, hosszabb távollét esetén a könyvtár kulcsát az arra kijelölt személy veheti fel.
88
4. KATALOGIZÁLÁSI SZABÁLYZAT 1. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya a NetLib/ Sz21 Integrált Könyvtári Rendszer digitális programjával áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza: címadatokat raktári jelzet bibliográfiai és besorolási adatokat ETO szakjelzeteket tárgyszavakat 2. A dokumentum leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. Az egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat szerzőségi közlés kiadás sorszáma, minősége megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret -
sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám
megjegyzések 89
kötés: ár ISBN szám raktári jelzetek ETO-szakrendi jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutterszám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. Megtalálhatók a tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) - tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) Dokumentumtípusok szerint: - könyv - cd, dvd Az iskolai könyvtár hagyományos katalógusát addig építették, amíg a városi könyvtártól kapták az intézmények a dokumentumokat. Jelenleg oktatási célokra használjuk a katalógust.
90
5. TANKÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT Jogszabályi rendelkezések a tankönyvtámogatásról és a tankönyvi ellátás rendjéről: Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló és a 2011. évi CLXVI. törvény 14.§-a tankönyvtörvény módosításával bevezeti a tankönyvellátás új rendszerét. 2013.ÉVI CCXXXII. törvény a tankönyvellátásról 17/2014.(III.12.) EMMI rendelet az iskolai tankönyvellátásról 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 2011. évi CLXVI. törvény 14.§. a tankönyvtörvény módosításáról 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről – Módosította a 40/2007-es OKM rendelet 46/2012.(XII.5.) EMMI rendelete a közoktatási tankönyvek legmagasabb fogyasztói áráról szóló 13/2010.(XI.25.) NEFMI rendelet módosításáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 3/1975.KM-PM együttes rendelet a könyvtári állományellenőrzésről 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet a tartós tankönyvről
1. Fogalmak meghatározása: munkatankönyv: az a tankönyv, amelynek alkalmazása során a tanulónak a tankönyvben elhelyezett, de a tankönyvtől elválasztható és utánnyomással önállóan előállítható feladatlapon kell az előírt feladatot megoldania munkafüzet: az a szerzői jogi védelem alá eső, nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus formában rögzített, tankönyvvé nyilvánított kiadvány, amely alkalmas arra, hogy egy vagy több meghatározott tankönyv tananyagának gyakorlását, elsajátítását, alkalmazását elősegítse könyvhöz kapcsolódó kiadvány: szöveggyűjtemény, feladatgyűjtemény, képletgyűjtemény, táblázatgyűjtemény, képgyűjtemény, atlasz, kottakiadvány, feladatlap, lexi91
kon, hangfelvétel vagy audiovizuális mű, szótár, tananyagelem, oktatóprogram, feladatbank, digitális tananyag, amelynek az alkalmazása nélkül a kapcsolódó tankönyv ismeretei nem sajátíthatók el; amelynek alkalmazása nélkülözhetetlen valamely műveltségi terület, műveltségi részterület, modul, modul ismeretanyagának átadásához, feldolgozásához, használt tankönyv: az iskolai tankönyvellátás keretében az adott iskolával tanulói jogviszonyban álló tanuló részére az iskola általa ingyen, vagy térítés ellenében átadott, legalább három hónapon át használt, majd a tanulótól visszavett, vagy a tanuló által az iskola részére felajánlott tankönyv, tartós tankönyv: az a tankönyvvé nyilvánított tankönyv, könyvhöz kapcsolódó kiadvány, amely nem tartalmaz a tankönyvbe történő bejegyzést igénylő feladatokat, a nyomdai kivitele megfelel a tartós tankönyvekre előírt sajátos technológiai feltételeknek, és alkalmas arra, hogy a tanulók legalább négy tanéven keresztül használják. 2. Tankönyvellátás és tankönyvtámogatás: A tankönyvek megrendelése, beszerzése és az iskolához történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának iskolától való beszedése állami, közérdekű feladat, amelyet az állam a Könyvtárellátó kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságon (Könyvtárellátó) keresztüllátja el. Az iskolai könyvtárból kölcsönözhető tankönyvek, oktatási segédletek jegyzékét minden tanév végén közzé tesszük az iskola honlapján. Normatív tankönyvellátásra jogosult, aki 2001. XXXVII. tankönyvtörvény és a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről meghatározottak szerint normatív kedvezmény igénybevételére vonatkozó igényt nyújtott be és azt hitelesen igazolta. A normatív tankönyvellátás is a könyvtári állományból kölcsönzés útján történik. A tankönyvcsomagok ára összhangban kell, hogy legyen az egy főre jutó normatív támogatás összegével. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben meghatározottak szerint, a 2013/14. tanévtől kezdődően az első osztályosok, majd felmenő rendszerben a többi évfolyam tanulói is térítésmentes tankönyvellátásban részesülnek, amely a könyvtári állományból kölcsönzés útján történik.
92
Tartós tankönyv rendelése történik az új tantervekkel érintett évfolyamokon, (1. és 5. évfolyam) a matematika műveltségterület kivételével, ha az a tankönyvjegyzéken szerepel. A kedvezményeket igénybe vevő tanulók tankönyveiket az iskolai könyvtár állományából kölcsönzik, a helyi tantervben meghatározott ideig használják, majd a használt tankönyveket tanév végén összegyűjtjük.
Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje Határidő Feladatok Április utol-eAz intézmény lehetővé teszi, hogy a tansó munka- könyvrendelést a szülők megismerjék: napja · biztosítja tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet véleménynyilvánítási jogát – különös tekintettel a tankönyvek grammban kifejezett tömegére · biztosítja, hogy a szülő nyilatkozhasson arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani · a tankönyvrendelés előtt beszerzi a szakmai munkaközösség véleményét · a tankönyvrendelés elkészítése előtt be kell szerezni a fenntartó egyetértését Május 31-ig kAz intézmény közzéteszi az iskolai könyvtárból kikölcsönözhető tankönyvek, ajánlott és kötelező olvasmányok jegyzékét 22013/14. tanévtől, felmenő rendszerben az első évfolyam tanulói ingyen jutnak tankönyvhöz.
93
Felelősök Intézményvezető, tankönyvfelelős, könyvtáros
könyvtáros
Június 10-ig e Az intézmény felméri, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni · ú Új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. Az intézmény a helyben szokásos módon – hirdetményben közzéteszi a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit
Intézményvezető, tankönyvfelelős gyermekvédelmi felelős, könyvtáros
Június 15-ig r Az intézmény tájékoztatja a nevelőtestüle- Intézményvezető tet, a szülői szervezetet és a diákönkormányzatot és az iskola fenntartóját a felmérés eredményéről, · kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához Június 17-ig eMeghatározza, a tankönyvellátás rendjét, Intézményvezető erről tájékoztatja a szülőt, továbbá a fenntartót A · tankönyvellátás helyi rendjét szabályozó dokumentumban az iskola igazgatójának meg kell neveznie a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit Június 30-ig A Tankönyvrendelés módosítása, pedagógusok kézikönyvvel történő ellátásának rendelése, normatív igények feltűntetési határideje, rendelés módosítása Szeptember 5-ig
Pótrendelés határideje: csak indokolt esetben, az eredeti rendeléstől maximum10%ban lehet eltérni.
94
Intézményvezető, tankönyvfelelős, gyermekvédelmi felelős Intézményvezető, tankönyvfelelős
3. A tankönyvtámogatás 25%-nak felhasználása: Az előzetes felmérés alapján, a munkaközösségekkel történt egyeztetés után, a könyvtáros javaslatot tesz, melyet a tantestület hagy jóvá. 4. A tankönyvek nyilvántartási módja: Egyedi nyilvántartásba kerülnek a tankönyvtámogatás 25%-nak felhasználásával vásárolt szótárak, kötelező és házi olvasmányok, egyéb dokumentumok. Összesített nyilvántartásba kerülnek azok a tankönyvek, amelyek a tankönyvrendelés részeként kerültek a könyvtárba. 5. A tartós tankönyvek kölcsönzési ideje: Az évfolyamokon használt tankönyvek esetében szeptember 1-től június 15-ig. Atlaszok, feladatgyűjtemények esetében 5-8. osztályig. 6. Tankönyvtár: Az iskolai könyvtár azon állománya, amely tartalmazza az adott oktatási intézményben használt tankönyveket a lehetőség szerint a teljesség igényével és válogatva az oktatási intézmény típusának megfelelő tankönyveket. Nem kölcsönözhető, helyben használható. 7. Az iskola tulajdonát képező tankönyvek, tartós tankönyvek kártérítési rendje: A tanuló a normatív támogatás és az ingyenes tankönyvellátás keretében, a tartós használatra kapott tankönyvet köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni, mert ezek a dokumentumok az iskolai könyvtár tulajdonát képezik. Az elhasználódás mértéke: -az első tanév végén legfeljebb 25%-os -az második tanév végén legfeljebb 50%-os -az harmadik tanév végén legfeljebb 75%-os - negyedik tanév végén 100%-os 95
Az elhasználódás mértékének és indokoltságának a megállapítása a könyvtáros feladata, vitás esetben az igazgató dönt. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tankönyvjegyzékben szereplő vételárnak megfelelő hányadát kell kifizetnie: -az első tanév végén a tankönyv árának 75%-át -az második tanév végén 50%-át -az harmadik tanév végén 25%-át Ha a tankönyv ára nem állapítható meg, a fénymásolás költségét kell alapul venni, vitás esetekben az igazgató dönt. 8. A könyvtáros feladata a tartós tankönyvekkel kapcsolatban: A könyvtárból kölcsönözhető tankönyvek, ajánlott és kötelező olvasmányok jegyzékének elkészítése. A könyvtári állományba kerülő normatív kedvezményt igénylők tankönyveinek, a tanári példányoknak sommás nyilvántartása, kölcsönzése, a szabályozás ismertetése. A 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben, a tartós tankönyvek könyvtári állományba vétele, elkülönített nyilvántartása.
96
VIII.
Záró rendelkezések
8.1. Érvényességi idő A Szervezeti és Működési Szabályzat a Nemzeti Köznevelési Törvény rendelkezései szerint 2013. szeptember elsejétől lép hatályba. Előírásai a bevezetés napjától 5 tanév idejére érvényesek. 8.2. Felülvizsgálat, módosítás A Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálatát, módosítását az iskola nevelőtestülete és a fenntartó egyaránt kezdeményezheti. A módosítások elfogadása a törvényi rendelkezések értelmében a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik. A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén,
vagy
ha
módosítását
kezdeményezi
az
intézmény
nevelőtestülete,
a
diákönkormányzat, az intézményi tanács, az iskolaszék, szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az igazgatóhoz kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. 8.3. Véleményezés, elfogadás A Szervezeti és Működési Szabályzatot a tantestület elfogadta. (jegyzőkönyv melléklet) A program elfogadását aláírásukkal igazolták a pedagógusok, a Szülői Közösség a DÖK képviselője, Intézményi Tanács véleményezte. (melléklet) 8.4. Szervezeti és Működési Szabályzat legitimációja, érvényessége A Szervezeti és Működési Szabályzatot jóváhagyta a Gödöllői Petőfi Sándor Általános Iskola nevelőtestülete melynek jegyzőkönyvét mellékeljük. Az iskolahasználók véleményének figyelembe vételével, illetve szülők véleményének kikérésével történt a program elkészítése. A Szervezeti és Működési Szabályzat érvényessége 5 évre szól. A felmerülő szakmai igény szerint az életbelépéstől számított egy év múlva kell lehetőséget biztosítani felülvizsgálatra, áttekintésre. 97
8.5. Nyilvánosság Az iskola a Szervezeti és Működési Szabályzatot a jóváhagyást követően nyilvánosságra hozza a szülők és a diákok számára is. Ezzel megkönnyíti a tájékozódást és az iskolaválasztást. A Szervezeti és Működési Szabályzat az igazgatói irodában, a honlapon megtalálható, ezt a szülőkkel a beiratkozáskor közöljük, megismertetjük. 8.6. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot az alkalmazotti értekezlet fogadja el. A Diákönkormányzat és a Szülői Szervezet, az Intézményi Tanács, véleményezési jogot gyakorol. A tanulók, szüleik és más érdeklődők megtekinthetik könyvtárban nyitva tartási időben, a dolgozók a tanári szobában, továbbá bárki az intézmény honlapján. 8.7. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező szabályzatok, betartása valamennyi az intézménnyel jogviszonyban álló személyre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit.
98
IX.
Mellékletek 1. melléklet
Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták
3. melléklet
Adatkezelési szabályzat
4. melléklet
Munkavédelmi és balesetvédelmi szabályzat
5. melléklet
Kockázatkezelési szabályzat
99
