Sopronkőhidai Fegyház és Börtön Sopronkőhida
Jóváhagyom: Csere László bv.vezérőrnagy büntetés-végrehajtás országos parancsnoka
Szervezeti és Működési Szabályzat
I. fejezet Általános rendelkezések A Szervezet adatai 1. §. 1./ Neve: Sopronkőhidai Fegyház és Börtön 2./ Székhelye: 9407 Sopronkőhida, Pesti B. u. 25. 3./ Bankszámla száma: MÁK 10033001-01393266-00000000 4./ Adószáma: 15752095-2-51 5./ KSH szakágazati besorolása: 15752095 75153 1105 6./ Felügyeleti szerve: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 7./ Szakfelügyeletet ellátó szerv: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága 8./ Alapító Okirat törzskönyvi száma: 752095 9./ Alapítás dátuma: 1997. július 16. Általános rendelkezések 2. §. 1. A Sopronkőhidai Fegyház és Börtön (továbbiakban: Intézet) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság (továbbiakban: Parancsnokság) szakfelügyelete és irányítása alatt álló jogi személyiségű állami fegyveres rendvédelmi szerv, melynek alapvető rendeltetése a jogerős szabadságvesztés büntetés-végrehajtása, valamint az előzetes letartóztatás foganatosítása. Az Intézet élén a parancsnok, mint egyszemélyi felelős vezető áll. 2. Az Intézet a jogszabályok, az igazságügyi és rendészeti miniszter rendeletei és az állami irányítás egyéb eszközei, illetve az országos parancsnok parancsai és intézkedései, valamint a belső rendelkezések alapján szervezi és végzi a fogvatartottak őrzését, nevelését, munkáltatását, anyagi-, pénzügyi- és egészségügyi ellátását. 3. Az Intézet működése érdekében szervezési, személyügyi és szociális feladatokat lát el. 4. Az Intézet személyi állománya hivatásos büntetés-végrehajtási szolgálati viszonyban, továbbá külön jogszabályban meghatározott munkakörök esetén közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszonyban álló személyekből állhat. 5. A büntetés-végrehajtási tevékenység fokozott psyches és fizikai megterheléssel járó munka, ami a parancs-uralmi jellegből fakadóan és a fogvatartottakkal való bánásmódból adódik Erre a szempontra a felvételi alkalmasság elbírálásánál és az éves orvosi szűrővizsgálatok végzésénél különös tekintettel kell lenni. Az állami feladatként ellátott alaptevékenység. 3. §. 1./. Alaptevékenység melyet az intézet nem haszonszerzés céljából – feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végez. Külön kijelölés által meghatározott körben - az előzetes letartóztatással, továbbá - a felnőtt korú férfi elitéltek fegyház és börtön fokozatú szabadságvesztésével
összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátása. 2./. Az intézet vállalkozási tevékenységet nem folytat. 3./. Nem minősül vállalkozási tevékenységnek az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységen belül az a kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenység, melyet az alaptevékenység feltételeként rendelkezésre álló s e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával nem nyereség kihasználás céljából végez. E tevékenység keretében végzett szolgáltatás (gőzelőállítás, étkeztetés, házi műhely által előállított termékek) értékesítéséből származó bevételnek fedeznie kell a tevékenységet terhelő összes kiadást. Az Intézet feladatai 4. §. 1. Törvényekben és egyéb jogszabályokban meghatározott rezsimekben végrehajtja a Bíróságok által kiszabott szabadságvesztés büntetéseket. 2. Foganatosítja a Soproni Városi Bíróság illetékességi körébe tartozó előzetes letartóztatásokat. 3. Ellátja a hatáskörébe tartozó elzárások végrehajtásával kapcsolatos büntetés-végrehajtási feladatokat. 4. Biztosítja az elitéltek személyiség fejlődéséhez jogszabályokban előírt feltételeket. 5. Fenntartja az Intézet és munkáltatás biztonságát, ellátja az őrzési, felügyeleti, ellenőrzési, valamint a szállítási és előállítási feladatokat. 6. Önálló létszám- és bérgazdálkodást folytat, a mindenkor hatályos állománytáblázat keretein belül. 7. Nyilvántartja a fogvatartottak bűnügyi adatait, biztosítja az előírt adatszolgáltatást az adatvédelmi törvény és egyéb jogszabályokban előírt formában. 8. Gondoskodik a fogvatartottak elhelyezéséről és ellátásáról. 9. Megszervezi a fogvatartottak gyógyító-megelőző ellátását. 10. Érvényesíti a fogvatartottak törvényes jogait és megköveteli a kötelezettségeik teljesítését. 11. A rendelkezésre álló feltételek alapján a költségvetés keretében, illetve a Kft-vel együttműködve, megszervezi a fogvatartottak munkáltatását. 12. Ellátja az Intézet üzemeltetésével kapcsolatos műszaki és gazdálkodási feladatokat. 13. Biztosítja az állományszervezési táblázatban meghatározott létszámot, a személyzet rendszeres oktatását, továbbképzését, anyagi-pénzügyi ellátását. 14. Biztosítja a számítógépes információ tárolás, feldolgozás, felhasználás feltételeit, kialakítja és meghatározza működési elveit, szabályait. 15. Végrehajtja a honvédelmi, a polgári- és katasztrófavédelmi feladatokat, gondoskodik a személyi állomány helyi szintű védelmi felkészítéséről. A feladatok végrehajtása évenként egy alkalommal törzsfoglalkozáson kerül értékelésre. 16. Intézi a személyzet fegyelmi és büntetőeljárási ügyeit. 17. Szervezi a személyzet gyógyító-megelőző ellátását. 18. Ellátja az energiagazdálkodást, a környezetvédelmi, a tűzvédelmi és munkavédelmi feladatokat. 19. Feladatai ellátása során több területen - különösen a biztonság fenntartása, energiagazdálkodás, egészségügyi ellátás, jogi képviselet, munka- és balesetvédelem, tűzvédelem, környezetvédelem - szorosan együttműködik a Kft.-vel.
5. §. Az Intézet eredményes tevékenysége érdekében együttműködik a bíróságokkal, az ügyészségekkel, a rendvédelmi szervekkel, az önkormányzati szervekkel, a polgári védelemmel, valamint a börtönügyet segítő egyéb hivatalokkal, vallási és karitatív szervezetekkel. 6. §. Az Alkotmányban meghatározott minősített időszakban az Intézet az ezekre vonatkozó külön jogszabályok szerint működik. A feladatok, tevékenységek forrásai 7.§. Az intézet által állátott feladatok és tevékenységek forrásai: - a költségvetési támogatási előirányzat - az intézet feladatai ellátását szolgáló nem vállalkozási tevékenységből származó bevétel
II. fejezet Intézet szervezeti felépítése Szervezeti egységek 8. §. I. 1. Parancsnok 2. Parancsnok-helyettes II. Vezetői közvetlen: 1. Jogtanácsos 2. Belső ellenőr 3. Nyomozó- és fegyelmi tiszt 4. Szakpszichológus 5. Pszichológus 6. Tűzvédelmi vezető 7. Munkavédelmi vezető 8. Lelkész 9. Előadó III. Személyügyi és Szervezési Osztály: 1. Osztályvezető 2. Főelőadó 3. Ügykezelők IV. Biztonsági Osztály: 1. Osztályvezető 2. Osztályvezető helyettes 3. Biztonsági tisztek 4. Segédelőadók 5. Biztonsági főfelügyelők 6. Biztonsági felügyelők 7. Kutyatelep-vezető 8. Hír- biztonságtechnikai vezető 9. Hír- biztonságtechnikusok 10. Fegyvermester V. Fogvatartási Ügyek Osztálya: 1. Osztályvezető 2. Osztályvezető helyettesek 3. Vezető nevelők 4. Nevelők 5. Szociális segédelőadók 6. Bny. főelőadó 7. Bny. segédelőadók 6. Körlet főfelügyelők
8. Körlet ellátó segédelőadó 9. Körletfelügyelők 10. Szakmunkás VI. Gazdasági Osztály: 1. Gazdasági vezető 2. Osztályvezető helyettesek 3. Főelőadók 4. Kazánházvezető 5. Élelmezésvezető 6. Konyhavezető 7. Műhelyvezetők 8. Segédelőadó 9. Foglalkoztatási segédelőadók 10. Gépjárművezetők 11. Előadók 12. Szakmunkások 13. Főszakács 14. Szakácsok 15. Konyhai kisegítő 16. Kazánkezelők 17. Takarítók VII. Egészségügyi Osztály: 1. Osztályvezető 2. Szakorvos 3. Főápoló 4. Szakápolók 5. Előadó VIII. Informatikai Osztály: 1. Osztályvezető 2. Főelőadó Körzeti feladatok 9. §. 1. Jogtanácsosi 2. Fegyvermesteri Kapcsolt munkakörök 10. §. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Mozgósítási megbízott (továbbiakban: "M" megbízott) Közlekedésbiztonsági előadó Emelőgép ügyintéző Környezetvédelmi előadó Energiagazdálkodási előadó Sajtófelelős Kártérítési előadó Közbeszerzési főelőadó
9. Adatvédelmi megbízott 10. Ifjúsági felelős 11. Esélyegyenlőségi referens Intézet felügyeleti rendje 11. §. 1) Parancsnok a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) o)
Parancsnok-helyettes Gazdasági osztály Személyügyi és szervezési osztály Egészségügyi osztály Informatikai osztály Lelkész Jogtanácsos Belső ellenőr Nyomozó- és fegyelmi tiszt Tűzvédelmi vezető Munkavédelmi vezető Előadó (vezetői közvetlen) Adatvédelmi megbízott Esélyegyenlőségi referens Ifjúsági Felelős
2) Parancsnok-helyettes a) Biztonsági osztály b) Fogvatartási ügyek osztálya c) Szakpszichológus d) Pszichológus Sajtófelelős e) f) "M" megbízott
3) Gazdasági vezető a) Kártérítési előadó b) Közlekedésbiztonsági előadó c) Emelőgép ügyintéző d) Környezetvédelmi előadó e) Energiagazdálkodási előadó f) Közbeszerzési főelőadó
III. fejezet Vezetők Parancsnok 12. §. 1./ Jogállása: - Szolgálati elöljárója a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka. - A parancsnok a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, és a büntetésvégrehajtás országos parancsnoka által meghatározott jogkörében vezeti az Intézetet. - Gyakorolja a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló jogszabályokban meghatározott jogait, ellátja az ebből adódó kötelezettségeit. - Állományilletékes parancsnoka - szervezetszerű helyettese, valamint az ügyvezető igazgató kivételével - az Intézet és a Kft. hivatásos állományának. - Gyakorolja a jogszabályokban meghatározott munkáltatói jogokat az Intézet közalkalmazottai vonatkozásában. - A parancsnok jogkörét személyesen, helyettese, a gazdasági vezető, valamint a szakterületeken az osztályvezetők, a jogtanácsos, a munkavédelmi vezető és a tűzvédelmi vezető útján gyakorolja. Távollétében szervezetszerű helyettese helyettesíti. - A parancsnok az Intézet bármely más vezetőjének és alkalmazottjának döntését hatályon kívül helyezheti, vagy megváltoztathatja. 2./ Felelős: - Az Intézet feladatainak törvényes végrehajtásáért, folyamatos működéséért, rendjéért és a büntetés-végrehajtási szerv biztonságáért. - A büntetések és intézkedések intézeti végrehajtásának törvényességéért, a fogvatartottak jogainak biztosításáért és kötelezettségeinek betartatásáért. - Az Intézet rendkívüli körülmények közötti működésének megszervezésért, a honvédelemmel, a polgári- és katasztrófavédelemmel kapcsolatos tevékenység végzéséért. - A jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, az országos parancsnok intézkedései és parancsai, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ)-ben meghatározottak intézeti végrehajtásáért. - A jóváhagyott keretek között az intézet létszám- és bérgazdálkodásának tervezéséért és végrehajtásáért. - Az Intézet gazdálkodásáért, a költségvetés előkészítéséért, a jóváhagyott költségvetési előirányzatok felhasználásáért, a számviteli rend betartásáért, a nyilvántartások, az adatszolgáltatások és a költségvetési beszámoló valódiságáért. - A személyi állomány és a fogvatartottak rendszeres egészségügyi ellátásának a megszervezéséért. - Az államtitok és szolgálati titok védelmére vonatkozó szabályok betartatásáért. - Az informatikai tevékenység megszervezéséért, működési feltételeinek a biztosításáért. - Az Intézetre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, közegészségügyi és járványügyi, energiagazdálkodási, valamint környezetvédelmi előírások betartásáért. - Olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni az intézeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
-
A belső ellenőrzés kialakításáért és megfelelő működtetéséért. A belső ellenőr funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségének biztosítása, ez nem ruházható át. Az éves költségvetési ellenőrzési jelentés elkészítéséért.
3./ Főbb feladatai: - Munka- és ellenőrzési tervet készít. - Jogszabályi keretek között kötelezettségvállalási és utalványozási jogkört gyakorol, szabályozza e jogkörök gyakorlásának intézeti rendjét. - Hatáskörébe tartozó ügyekben fegyelmi és kártérítési jogkört gyakorol. - Kiadja az Intézet működését biztosító belső intézkedéseket és szabályzatokat, kidolgozza az SZMSZ-t és az Intézet részletes Ügyrendjét. - Megszervezi az Intézet ellenőrzési rendszerét. - Irányítja és ellenőrzi az Intézet szervezeti egységeinek és személyi állományának tevékenységét, jóváhagyja a munkaköri leírásokat. - Megszervezi az Intézet és a Kft. együttműködését, az ügyvezetővel a közös ügyek elintézése céljából intézkedéseket hoz. - Az „M” tevékenység keretében az intézet mozgósítási felkészülését biztosítja. - Kapcsolatot tart, illetve együttműködik az állami és önkormányzati szervekkel, a fegyveres társszervekkel, társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, börtönmissziókkal, alapítványokkal és személyekkel. - Az éves ellenőrzési jelentést megküldi a felügyeletét ellátó szerv vezetőjének legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-ig. - A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjének, az ellenőrzési nyomvonalnak elkészítése mellett a kockázatelemzés elvégzése és ennek alapján a kockázatkezelési rendszer működtetése. - Az intézet gazdálkodásának folyamatára (tervezés, végrehajtás, beszámolás) és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a FEUVE rendszerét. - Köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét. - Köteles elkészíteni az intézet ellenőrzési nyomvonalát, amely a tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges, illetve táblázatba foglalt és folyamatábrákkal szemléltetett leírása. Parancsnok-helyettes 13. §. 1./ Jogállása: - A parancsnok-helyettes a parancsnok közvetlen alárendeltségében végzi a tevékenységét. - Szolgálati elöljárója az Intézet egész személyi állományának. - Gyakorolja a parancsnok által átruházott jogköröket. A parancsnok távollétében, illetve akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti. - A parancsnok-helyettes távolléte esetén hatáskörében a parancsnok, vagy a parancsnok által megbízott személy jár el. 2./ Felelős: - Az Intézet biztonságának a fenntartásáért. - Az Intézet védelmi tevékenységéért.
-
A vezetői döntések, az ellenőrzések és utóellenőrzések határidős végrehajtásáért. Beosztottjai szakmai, katonai képzéséért, erkölcsi-fegyelmi állapotáért. A befogadás, a visszafogadás, a fogvatartás és a szabadítás törvényességéért. A fogvatartottak kezelésének, foglalkoztatásának irányításáért és ellenőrzéséért, személyiségfejlődésüket biztosító feltételek kialakításáért, fegyelmi helyzetükért. A felügyelete alá tartozó szakterületek munkájának megszervezéséért, irányításáért. Az irányítása alá tartozó osztályokat érintő értékelések, elemzések, jelentések szakszerűségéért, azok határidőre történő elkészítéséért.
3./ Főbb feladatai: - A fogvatartottak őrzésének és felügyeletének, szállításának és előállításának, az Intézet külső és belső védelmének megszervezése, irányításában való részvétele és ellenőrzése, a személyi állomány harckészültségének a biztosítása. - Az „M” tevékenység végrehajtásának felügyelete és ellenőrzése. - A fogvatartottak emberi jogainak érvényesítése, személyiségfejlődésüket biztosító feltételek kialakítása, az intézeti rend és fegyelem fenntartása. - Az Intézetben folyó nevelőmunka átfogó irányítása és ellenőrzése. - A fogvatartottak befogadásánál, visszafogadásánál, fogva tartásánál és szabadításánál a törvényesség biztosítása. - A felügyelete alá tartozó osztályoknál a számítógépes információtárolás, feldolgozás és felhasználás rendszeres ellenőrzése, az ezzel kapcsolatos feladatok összehangolása, a fejlesztés irányának meghatározásában való részvétel. - A parancsnok által meghatározottak szerint az alárendeltségébe tartozó osztályok tevékenységéről rendszeres beszámolás, évente, illetve szükség szerint összefoglaló jelentés készítése. - A médiákkal való kapcsolattartás, illetve ezek képviselőinek az intézetben történő vezetése. Esetleges sajtótájékoztatók megszervezése. - A hatáskörébe tartozó területeken a szakmai képzés, a továbbképzés megszervezésének és végrehajtásának felügyelete, ellenőrzése, az utánpótlás tervezése, a hivatásos és közalkalmazotti állományba kinevezett beosztottak beilleszkedésének figyelemmel kísérése, az instruktori rendszer hatékony működésének az elősegítése.
IV. fejezet Vezetői közvetlen Lelkész 14. §. 1./ Jogállása: - Tevékenységét közvetlenül a parancsnok alárendeltségében végzi. Munkáltatói jogokat a személyével kapcsolatos munkajogi döntésekben az egyházi elöljáró véleményének kikérésével a parancsnok gyakorolja. Egyházi ügyekben az egyházi elöljárója az illetékes. 2./ Felelős: - Ökumenikus alapon a vallásszabadság alapelveinek betartásával a fogvatartottak csoportos és egyéni vallásgyakorlásának, valamint lelki gondozásának szervezéséért, az egyházak, missziós szervezetek ez irányú tevékenységének koordinálásáért. - Tevékenysége során a büntetés-végrehajtásra vonatkozó biztonsági szabályok betartásáért. 3./ Főbb feladatai: - Vallása szerinti egyházi rendezvények előkészítése, szervezése és bonyolítása. - Egyéni lelki gondozás a parancsnok és a fogvatartottak igénye szerint, tekintet nélkül a fogvatartottak vallására és az önkéntesség érvényesítésével. - Hittan oktatása az önkéntesen jelentkező fogvatartottak számára. - Kapcsolattartás a bejegyzett kapcsolattartókkal, szabadulást megelőzően kapcsolatfelvétel a lakhely szerinti egyházi személlyel. - Folyamatos kapcsolattartás a különböző felekezetek képviselőivel, a hitélete szerinti egyházi elöljáróval. - A Római Katolikus valláshoz tartozó, és a vallási foglalkozásokon résztvevőket érintő, az intézet ideiglenes elhagyását eredményezhető kérelmek és előterjesztések esetén a lelkész véleményt nyilváníthat. Jogtanácsos 15. §. 1./ Jogállása: – A jogtanácsos a parancsnok közvetlen alárendeltségében végzi tevékenységét. 2./ Felelős: – A munkája során tudomására jutott állam, illetve szolgálati titok, valamint a személyi adatvédelem előírásainak fegyelmi és büntetőjogi felelőssége melletti megőrzéséért, illetve betartásáért. – A vezetői döntések végrehajtásáért. – Az intézet szabályzatainak belső szabályainak jogszerűségéért. – A parancsnok által esetileg meghatározott feladatok szakszerű végrehajtásáért. – Az általa végzett ellenőrzések és vizsgálatok tényszerűségéért, a közölt adatok pontosságáért.
3./ Főbb feladatai: – Az intézeti belső szabályok, szabályzatok összhangjának és jogszabályoknak felsőbb szabályozásoknak való megfelelésének biztosítása. – Az intézet Szervezeti és Működési Szabályzatának és Ügyrendjének folyamatos felülvizsgálata, karbantartása. – A belső rendelkezések felülvizsgálata, folyamatosságának megteremtése. – Vezeti a hatályos helyi szabályozások jegyzékét. – A feladatként meghatározott belső rendelkezések előkészítése, illetve az előkészítések koordinálása. – Módszertani segítséget nyújt a szervezeti egységek vezetőinek a szakmai tevékenységhez szükséges fejlesztések, változtatások előkészítéséhez. – Figyelemmel kíséri a jogszabályi, valamint a magasabb és helyi szintű szabályozás változásait, arról tájékoztatja az érintett vezetőket. – A szakterületek véleményezése.
által
előkészített
iratok,
megállapodások,
szerződések
jogi
– Az intézetet érintő peres ügyekben eljárásokban részt venni, bírósági szakban az intézetet képviselni. Belső ellenőr 16. §. 1./ Jogállása: - A belső ellenőrt az igazságügyi és rendészeti miniszter az intézet parancsnoka javaslatára nevezi ki, menti fel, helyezi át. - A belső ellenőr a parancsnok közvetlen alárendeltségében végzi tevékenységét, az ellenőrzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be. - A belső ellenőrzést végző személy, ellenőrzési terveit kockázatelemzésre alapozva, önállóan és a soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével állítja össze. - A belső ellenőr az ellenőrzési program végrehajtásában befolyástól mentesen, a módszerek kiválasztása során önállóan jár el. - A belső ellenőr befolyástól mentesen állítja össze a megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat tartalmazó ellenőrzési jelentést, amelynek tartalmáért felelősséggel tartozik. 2./ Felelős: - titok- és adatvédelmi szabályok betartásáért, - a részére meghatározott feladatok végrehajtásáért, a magasabb szintű jogszabályok, központi és helyi előírások érvényesítéséért, - az ellenőrzési jelentésekben foglaltak valódiságáért. 3./Főbb feladatai: - vizsgálni és értékelni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését; - vizsgálni és értékelni a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;
-
-
-
-
-
-
-
-
-
vizsgálni a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát; a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tenni, valamint elemzéseket, értékeléseket készíteni a költségvetési szerv vezetője számára a költségvetési szerv működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, és a belső ellenőrzési rendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében; ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében; nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket; a belső ellenőrzési kézikönyv elkészítése; a kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési tervek összeállítása, a költségvetési szerv vezetőjének jóváhagyása után a tervek végrehajtása, valamint azok megvalósításának nyomon követése; a belső ellenőrzési tevékenység megszervezése, az ellenőrzések végrehajtásának irányítása; az ellenőrzések összehangolása; megbízatásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok tudomására jutásáról köteles haladéktalanul jelentést tenni a költségvetési szerv vezetőjének, amelynek elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi felelősséggel tartozik; amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, a költségvetési szerv vezetőjének, illetve a költségvetési szerv vezetőjének érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetőjének a haladéktalan tájékoztatása és javaslattétel a megfelelő eljárások megindítására; az ellenőrzés lezárását követően az ellenőrzési jelentést az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység számára megküldeni a Ber. 28. §-ának megfelelően; az éves ellenőrzési jelentés, illetve az összefoglaló ellenőrzési jelentés Ber. 31. §ban foglaltak szerinti összeállítása; gondoskodni arról, hogy a belső ellenőrzési tevékenység során alkalmazásra kerüljenek a belső ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító eljárások és érvényesüljenek a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók; gondoskodni az ellenőrzések nyilvántartásáról, valamint az ellenőrzési dokumentumok legalább 10 évig történő megőrzéséről, illetve a dokumentumok és az adatok biztonságos tárolásáról; biztosítani a belső ellenőrök szakmai továbbképzését, ennek érdekében - a költségvetési szerv vezetője által jóváhagyott - éves képzési tervet készíteni és gondoskodni annak megvalósításáról; évente értékelni a belső ellenőrzés tárgyi, személyi feltételeit, és javaslatot tenni a költségvetési szerv vezetőjének, a feltételeknek az éves tervvel történő összehangolására; a költségvetési szerv vezetőjét az éves ellenőrzési terv megvalósításáról, és az attól való eltérésekről tájékoztatni; nyomon követni az intézkedési tervek végrehajtását a költségvetési szerv vezetőjének tájékoztatása alapján.
Tűzvédelmi vezető 17. §. 1./ Jogállása: - Tűzvédelmi vezető a parancsnok közvetlen alárendeltségében végzi tevékenységét. - Közvetlen tűzveszélyt jelentő tevékenységet azonnal megszüntetheti. - Tűzvédelmi vonatkozásban kiemelkedő munkát végzők jutalmazását, a szabályok megszegőinek fegyelmi felelősségre vonását kezdeményezheti. - Megbízási szerződés alapján ellátja a Kft. tűzvédelmi felügyeletét. - Közvetlen kapcsolatot tart az OP tűzvédelmi vezetőjével, az önkormányzati tűzoltósággal. 2./ Felelős: - A tűzvédelemre vonatkozó magasabb rendű jogszabályok és helyi előírások érvényesítéséért. - A tűzvédelemmel kapcsolatos belső szabályzatok elkészítéséért, betartásuk ellenőrzéséért. - A tüzek keletkezésének megelőzéséért, továbbterjedésének megakadályozásáért, az esetleges tűzkárok enyhítéséért. - A tűzesetek kivizsgálásáért, jelentési kötelezettség teljesítéséért, a szükséges intézkedések kezdeményezéséért. 3./ Főbb feladatai: - A gazdasági osztállyal közösen biztosítja a tűzrendészeti előírások betartásához szükséges eszközöket, állapotukat rendszeresen ellenőrzi, pótlásukra és karbantartásukra a gazdasági osztály felé intézkedéseket javasol. - Rendszeresen ellenőrzi a tűzvédelmi és használati szabályok megtartását, kezdeményezi a hiányosságok megszüntetését, a tűzveszéllyel járó munkavégzés biztonságos feltételeit meghatározza. - Együttműködik az osztályokkal, a munkavédelmi vezetővel, az energiagazdálkodási és környezetvédelmi előadókkal. - Ellátja a lakótelep tűzvédelmét. - A közvetlen tűzveszélyt jelentő tevékenységek megszüntetésére intézkedések meghozatala. - Tűzvédelmi riadótervet készít, az egyes épületekben meghatározza a menekülési útvonalakat. Munkavédelmi vezető 18. §. 1./ Jogállása: - Munkavédelmi vezető a parancsnok közvetlen alárendeltségében végzi tevékenységét. - A munkavédelmi szempontból közvetlen veszélyt jelentő tevékenységet azonnal beszüntetheti. - A munkavédelmi vonatkozásban kiemelkedő munkát végzők jutalmazását, a szabályok megszegőinek fegyelmi felelősségre vonását kezdeményezheti. - Megbízási szerződés alapján ellátja a Kft. munkavédelmi felügyeletét. - Közvetlen kapcsolatot tart a Parancsnokság munkabiztonsági felügyeletével. 2./ Felelős:
-
A munkavédelemre vonatkozó magasabb rendű jogszabályok és helyi előírások érvényesítéséért. A munkavédelemmel kapcsolatos belső szabályzatok elkészítéséért, betartásuk ellenőrzéséért. A munkahelyi balesetek kivizsgálásáért, jelentési kötelezettség teljesítéséért, a szükséges intézkedések kezdeményezéséért.
3./ Főbb feladatai: - Együttműködik az osztályokkal, a tűzvédelmi vezetővel, az energiagazdálkodási, a környezetvédelmi, közlekedésbiztonsági előadókkal és az emelőgép ügyintézővel. - Munkavédelmi vonatkozásban felügyeletet gyakorol az Intézet és a hozzá tartozó lakótelep egészén folyó tevékenységek felett. - Érvényesíti és ellenőrzi a munkavédelemre vonatkozó magasabb rendű jogszabályok és helyi előírások betartását. - A közvetlen veszélyt jelentő tevékenységet azonnal beszünteti és a szükséges intézkedéseket meghozza. - Elkészíti a Munkavédelmi Szabályzatot. - Elvégzi a munkavédelmi oktatást és vizsgáztatást. - Nyilvántartja a munkabaleseteket, éves jelentést készít. Nyomozó- és fegyelmi tiszt 19. §. 1./ Jogállása: - A nyomozó- és fegyelmi tiszt a parancsnok közvetlen alárendeltségében végzi tevékenységét. - Eljárása során utasítási és intézkedési joggal rendelkezik. 2./ Felelős: - A fegyelmi eljárás és a parancsnoki nyomozás lefolytatásának jogszabályszerűségéért, a határidők betartásáért. - Az iratkezelési, titok- és adatvédelmi szabályok betartásáért. - Az általa végzett ellenőrzések és vizsgálatok tényszerűségéért, a közölt adatok pontosságáért, az ellenőrzöttek jogainak biztosításáért. 3./ Főbb feladatai: -
A parancsnok által elrendelt fegyelmi eljárás és nyomozás lefolytatása, a szükséges eljárási cselekmények végrehajtása.- Feladatait az 1996. évi XLIII. törvény és a parancsnoki nyomozásról szóló IM rendelet rendelkezései szerint végzi. Bűncselekmény alapos gyanúja esetében előkészíti a feljelentést az illetékes hatóság felé. Adatot szolgáltat a bíróságok, ügyészségek, és más nyomozóhatóságok felé. Fellép minden, az intézet fegyelmi helyzetét károsan befolyásoló jelenséggel szemben. Az intézet hivatásos állománya vonatkozásában javaslatot tesz a fegyelmi fenyítésre, illetőleg a hivatásos állomány tekintetében a büntetőeljárás megindítására. Hatékonyan közreműködik az intézetparancsnok fegyelmi jogkörével kapcsolatos döntések előkészítésében. Mint a „fegyelmi referens” elvégzi a fogvatartottak fegyelmi eljárásával kapcsolatos okmányolási és adminisztrációs feladatokat, és részt vesz a fegyelmi tárgyaláson.
Szakpszichológus 20. §. 1./ Jogállása: - Tevékenységét a parancsnok-helyettes közvetlen alárendeltségében végzi. Munkájának szakmai felügyeletét országosan a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Biztonsági és Fogvatartási Ügyek Főosztálya látja el. 2./ Felelős: - Munkája során a tevékenységére vonatkozó etikai szabályok betartásáért. - Az alkalmazott vizsgálati eljárások jogtisztaságáért, szakszerűségéért, a vizsgálat alapján alkotott vélemény szakmai megalapozottságáért. - A vizsgált fogvatartott korrekt tájékoztatásáért, személyiségi jogainak tiszteletben tartásáért. 3./ Főbb feladatai: -
A fogvatartott megismerése, információ szerzése, átadása, illetve a terápiás munka megalapozása céljából pszichológiai vizsgálatokat végez. A pszichés feszültségek oldása, a konfliktust előidéző tényezők, motivációk feltárása, kezelése, prevenció, korrekció. A fogvatartottak részére meghallgatást tart, beszélgetést, tanácsadást, terápiás jellegű foglalkozást, krízisintervenciót, pszichoterápiát folytat. Különböző kezelésekre, csoportba sorolásra, intézet átmeneti elhagyására a fogvatartott vizsgálata és/vagy a rendelkezésre álló dokumentumok, vizsgálati eredmények alapján javaslatot tesz. Konzultáció lehetőséget biztosít a nevelők számára az észlelt pszichológiai problémák megoldásához. A tevékenységéről dokumentációt vezet.
V. fejezet Személyügyi és szervezési osztály Személyügyi és szervezési osztályvezető 21. §. 1./ Jogállása: - A parancsnok közvetlen alárendeltségében végzi a tevékenységét. - Szolgálati elöljárója a személyügyi és szervezési osztályhoz beosztottaknak. Távollétében, illetve akadályoztatása esetén a személyzeti előadó helyettesíti. 2./ Felelős: - Az Intézetben folyó személyügyi és szociális munka irányításáért, szervezéséért és ellenőrzéséért, a központi és helyi előírások érvényesítéséért, az osztály hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásáért. - Az önálló létszám- és bérgazdálkodásból következő feladatok határidős végrehajtásáért, az ehhez szükséges nyilvántartások kialakításáért, a Parancsnokság, a parancsnok és a gazdasági osztály részére határidős adatszolgáltatásért. - Az osztály munkáját érintő értékelések, elemzések, jelentések, statisztikai adatszolgáltatások valódiságáért, szakszerűségéért. - A feladata során tudomására jutott állami, illetve szolgálati titok, valamint a személyi adatvédelem előírásainak fegyelmi és büntetőjogi felelőssége melletti megőrzéséért, illetve betartásáért. - Vezetői döntések végrehajtásáért. - A számítógépes Személyügyi Alrendszer működtetéséért, a személyzeti nyilvántartások vezetéséért. 3./ Főbb feladatai: - Személyzeti javaslatok előkészítése és előterjesztése. - Személyzet oktatásának, képzésének és továbbképzésének a szervezése. - Az Intézet előtt álló feladatok végrehajtásához szükséges személyi feltételek, az emberi erőforrások hatékony felhasználásának a tervezése. - Az Intézet személyzetét érintő munkaerő-gazdálkodásról és a vezetői utánpótlásról való gondoskodás elősegítése. - A személyügyi és az ahhoz kapcsolódó tevékenységre vonatkozó jogszabályok és belső utasítások érvényesülésének biztosítása. - A személyzeti és szociálpolitikával kapcsolatos parancsnoki rendelkezések előkészítése. - A honvédelmi, a polgári- és katasztrófavédelmi feladatok ellátása a vonatkozó tervekben meghatározottak szerint. Osztály főbb feladatai 22. §. 1. 2. 3. 4.
Vezeti a személyzeti nyilvántartást, feldolgozza és elemzi a személyzeti statisztikai adatokat, biztosítja az adatok kezelésének a törvényességét. Irányítja, szervezi és ellenőrzi az Intézet személyzeti és szociálpolitikai tevékenységét. Nyilvántartja a lakásigényeket, a munkáltatói kölcsön kérelmeket, előkészíti a lakásbérleti szerződéseket. Szükség esetén a parancsnoki döntések előkészítéséhez környezettanulmányt készít.
5. 6. 7. 8. 9.
10. 11. 12. 13. 14.
Kezeli a titkos és nem titkos iratokat. Végzi az iratok átvételét, bemutatását, iktatását, továbbítását, irattározását, a határidők nyilvántartását. Gondoskodik a hatáskörébe tartozó sokszorosítás ellenőrzéséről, a sokszorosított iratok nyilvántartásáról, szétosztásáról. Vezeti a bélyegzők, iratgyűjtők, valamint a titkos adatokat, feljegyzéseket tartalmazó könyvek nyilvántartását. Megszervezi az iratok selejtezését és a levéltárnak történő átadását. Szervezi a személyi állomány üdültetését, rekreációs pihenését. Az informatikai osztállyal szoros együttműködésben gondoskodik a rendszerbe állított számítástechnikai eszközök előírásszerű használatáról, a szükséges nyilvántartások, adatszolgáltatások biztosításáról, az adat-, a titok- és a vagyonvédelmi szempontok érvényesítéséről. A gazdasági osztállyal szoros együttműködésben ellátja az intézet önálló létszám- és bérgazdálkodásból, valamint a központosított illetményszámfejtésből az osztályra háruló feladatokat. Az egészségügyi osztállyal szoros együttműködésben biztosítja az időszakos vizsgálatok határidős végzését, irányítja a személyi állomány fizikai erőállapotának felmérését. Végzi az éves pszichikai állapotfelmérés során rá eső feladatokat. (kötelezettek kimutatása) A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel kapcsolatos adminisztratív munkákat végrehajtja. Szervezi a személyi állomány oktatását, továbbképzését.
VI. fejezet Biztonsági osztály Biztonsági osztályvezető 23. §. 1./ Jogállása: - A parancsnok rendelkezése alapján, tevékenységét közvetlenül a parancsnok-helyettes alárendeltségében végzi. - Távolléte vagy akadályoztatása esetén feladatát a biztonsági osztályvezető-helyettes látja el. - Szolgálati elöljárója a biztonsági osztály állományának, továbbá a biztonsági feladatok ellátására más alegységtől igénybe vett beosztottaknak, az esemény megelőzésére, megszakítására és a következmények felszámolására igénybe vett állománynak, ha a parancsnok másképp nem rendelkezik. 2./ Felelős: - Az irányítása alá tartozó osztály tevékenységéért, annak ellenőrzéséért, az osztály hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásáért. - Az Intézet biztonságáért, a fogvatartottak őrzéséért, felügyeletéért, ellenőrzéséért. - Az Intézet biztonsági rendszerének működéséért. - Az Intézet védelmi- és riadó terveinek, a biztonsági rendszer leírásának, az akciótervnek az aktualizálásáért. - Az Intézet fegyverzetének, fegyverzeti anyagainak műszaki állapotáért, azok meglétéért. 3./ Főbb feladatai: - Elkészíti a hatáskörébe tartozó terület biztonsági rendszerének leírását, őrutasításokat, egyes biztonságra vonatkozó szabályzatokat. - Megtervezi és megszervezi a hatáskörébe utalt területeken a biztonsági feladatok végrehajtását, gazdálkodik a rendelkezésre álló erőkkel, eszközökkel. - Együttműködik az Intézet osztályvezetőivel, valamint a Kft. biztonsági vezetőjével. - Gondoskodik az alárendeltségébe tartozók szakirányú felkészítéséről, a hatályos rendelkezések, utasítások megismeréséről. - Intézkedik a biztonságot közvetlenül veszélyeztető körülmények megszüntetéséről. - Előkészíti és vezeti az Intézet és a gazdálkodó szervezet hivatásos állományának lőkiképzését. - Hivatásos állományt felkészíti a büntetés-végrehajtás rendjét sértő vagy veszélyeztető események megelőzésére, megszakítására ill. a következmények felszámolására. - Osztályértekezleteken félévente értékeli a biztonsági tevékenység végrehajtását, az állomány fegyelmét, és meghatározza a következő időszak feladatát. - Halaszthatatlan esetekben - ha az elöljáró nincs jelen - intézkedik az esemény megelőzésére, megszakítására és követelményeinek felszámolására. - Ellátja az intézet "M" tiszti és "PV" megbízotti feladatait. - Végzi a kényszerítő eszközök jogszerű alkalmazásának vizsgálatát. - A honvédelmi, a polgári- és katasztrófavédelmi feladatok ellátása a vonatkozó tervekben meghatározottak szerint. - Gondoskodik a saját szakterületére vonatkozó munkavédelmi,- és tűzvédelmi előírások betartásáról és ellenőrzéséről. Részt vesz a munkavédelmi és tűzvédelmi szemléken.
Biztonsági osztályvezető-helyettes 24.§ -
-
-
Közvetlenül a biztonsági osztályvezetőnek van alárendelve. Szolgálati elöljárója a biztonsági osztály személyi állományának. A biztonsági osztályvezető távolléte, vagy akadályoztatása esetén ellátja az osztályvezetői feladatok közül azokat, amelyeket munkaköri leírása hatáskörébe ad. Haladéktalanul intézkedik a biztonságot veszélyeztető körülmény megszüntetésére, erről elöljárójának jelentést tesz. Elöljáróinak távollétében a parancsnok által meghatározott hatáskörrel és felelősséggel rendelkezik. Az intézet riadó- és felszámolási terveinek, a biztonsági rendszer leírásának, a védelmi terveknek naprakész állapotban tartásában való részvétel, valamint az állomány felkészítése a tervekben foglalt feladatok végrehajtására. Az őr- és szolgálati utasítások, az intézetparancsnoki intézkedések átdolgozásában való részvétel. A biztonsági rendszer technikai elemeinek, a fegyverzeti szakanyagok rendszeres karbantartásának, működőképes állapotban tartásának ellenőrzésében elöljárója utasításai alapján tevékenykedik. Feladata a fogvatartottak emberi jogainak érvényesítése, az intézeti rend és fegyelem fenntartása. Az osztályvezető által meghatározottak szerint a biztonsági osztály tevékenységéről és általában az intézet biztonságának helyzetéről félévente írásban jelentést készít. Részt vesz a lőkiképzés előkészítésében és lebonyolításában. Részt vesz a biztonsági osztály területein a biztonsági feladatok tervezésében, szervezésében és végrehajtásában, gazdálkodik a rendelkezésre álló erőkkel, eszközökkel. Az osztályvezető távollétében, vagy akadályoztatása esetén együttműködik az intézet osztályvezetőivel, a gazdálkodó szervezet biztonsági vezetőjével. Az osztályvezetőhelyettesekkel és egyéb vezetőkkel napi munkakapcsolatot tart fenn. A honvédelmi, a polgári- és katasztrófavédelmi feladatok ellátásában részt vesz a hatályos tervekben meghatározottak szerint. Ellátja a munkaköri leírásában rögzített különleges feladatait. Biztonsági tiszt 25. §.
− Közvetlenül a biztonsági osztályvezetőnek van alárendelve, szolgálati elöljárója az alárendeltségébe tartozó felügyelőknek, hivatali időn kívül a parancsnok által meghatározott körben a személyi állománynak is. − Haladéktalanul intézkedik a biztonságot veszélyeztető körülmény megszüntetésére, erről elöljárójának jelentést tesz. Elöljáróinak távollétében a parancsnok által meghatározott hatáskörrel és felelősséggel rendelkezik. − Elvégzi a napi biztonsági feladatot ellátó állomány felkészítését, alkalmasságának az ellenőrzését, szolgálat befejezésekor a soron következő szolgálat közlését. − Indokolt esetben a jogszabályban meghatározott biztonsági intézkedéseket foganatosít, szükség esetén leváltja az alárendeltségébe tartozó személyt. − Felügyel a fegyverszobában tárolt lőfegyver, lőszer és fegyver-műszaki anyagok kiadására, visszavételezésére, a fegyverszoba rendjének betartására.
− Hivatali időn kívül gondoskodik a fogvatartott jogszerű befogadásáról, visszafogadásáról, személyesen végzi a fogvatartottak szabadítását. − Fegyverhasználat, illetve sérülést, vagy halált okozó kényszerítő eszköz használata esetén intézkedik a helyszín biztosítására, a sérült ellátására, és haladéktalanul jelentést tesz az elöljárójának. − Ellátja a munkaköri leírásban rögzített ellenőrzési és utóellenőrzési feladatait. Osztály főbb feladatai 26. §. − Megszervezi és foganatosítja az Intézetben a befogadottak és az ott fogvatartottak differenciált őrzését. Kialakítja az Intézet és a Kft. biztonsági rendszerét. − Kezdeményezi az őrhelyek, szolgálatteljesítési helyek felállítását, illetve megszüntetését. Felállítja az őröket mindazokon a helyeken, ahol arra a fogvatartottak szökésének a megakadályozása, valamint az Intézet, vagy valamely fogvatartott személyének, felszereléseinek védelme céljából szükség van. − Az őrzésbiztonság igényének megfelelően (nagy köd, biztonsági világítás kimaradása, egyéb biztonságra veszélyes helyzet stb.) járőrszolgálatot szervez az Intézet biztonsági rendszerének leírásában meghatározottak szerint. − Ellátja a fogvatartottak előállításával, szállításával, valamint a belső előállításokkal kapcsolatos biztonsági feladatokat. − Ellenőrzi a fogvatartottak felügyeletét, az elhelyezésre szolgáló körletet, a zárkák biztonságát. A hiányosságok megszüntetésére a fogvatartási ügyek osztályával együttműködve szükség szerint azonnal intézkedik, illetve javaslatot készít. − Meghatározza a biztonsági osztály személyzetének szolgálat ellátását, ennek megfelelően szervezi a váltásokat, a beosztásokat és az őrhelyekre történő felvezetést. Rendszeresen ellenőrzi a felállított biztonsági felügyelőket. − Gondoskodik a hír- és biztonságtechnikai berendezések és eszközök folyamatos karbantartásáról, működési feltételeinek biztosításáról. Ellátja a tevékenységgel összefüggő anyaggazdálkodási feladatokat. − Megszervezi a fegyverek tárolását, kezelését. Figyelemmel kíséri a fegyverek, lőszerek és egyéb fegyverzeti anyagok állapotát és használhatóságát. − Ellátja a fegyvermesteri és a vegyvédelmi műmesteri tevékenységre meghatározott helyi és körzeti feladatokat. − Megszervezi és végzi az egészségügyi intézménybe kihelyezett fogvatartottak őrzését és ellenőrzését. − A munkáltatást biztonsági szempontból ellenőrzi, a hiányosságok megszüntetésére - az illetékes területek vezetőivel együttműködve - szükség esetén azonnal intézkedik, illetve javaslatot tesz. − Eleget tesz a jogszabályokban és utasításokban meghatározott jelentési kötelezettségeinek. − Kezeli és vezeti a biztonsági osztály feladatellátásával kapcsolatos szolgálati okmányokat, intézi a hatáskörébe tartozó kérelmeket, panaszokat. − Szervezi az Intézetnél a biztonsági szemlék és az átfogó biztonsági vizsgálat végrehajtását. − Az informatikai osztállyal szoros együttműködésben gondoskodik a rendszerbe állított számítástechnikai eszközök előírásszerű használatáról, a szükséges nyilvántartások, adatszolgáltatások biztosításáról, az adat-, a titok- és a vagyonvédelmi szempontok érvényesítéséről.
− Végzi a biztonságot érintő intézkedések, továbbá a riadótervek kidolgozását. − Megszervezi és végzi az alaki és lőkiképzési, oktatási feladatok végrehajtását. − Megszervezi a szolgálati állatokkal összefüggő tevékenység végzését.
VII. fejezet Fogvatartási ügyek osztálya Fogvatartási ügyek osztályának vezetője 27. §. 1./ Jogállása: - A fogvatartási ügyek osztályának vezetője a parancsnok-helyettes közvetlen alárendeltségében végzi a tevékenységét. - Szolgálati elöljárója az osztály állományának, közvetlen elöljárója az osztályvezetőhelyetteseknek. - Távollétében, illetve akadályoztatása esetén az ezzel megbízott osztályvezető helyettes helyettesíti. 2./ Felelős: - Az irányítása alá tartozó osztály munkájának megszervezéséért, irányításáért, beosztottjai képzéséért, erkölcsi-fegyelmi állapotáért. - Az Intézetben folyó nevelőmunka szervezéséért, irányításáért, ellenőrzéséért, jogszabályok szerinti ellátásáért, a nevelésre vonatkozó parancsok és utasítások maradéktalan végrehajtásáért. - Az elhelyezési körleten folyó büntetés-végrehajtási tevékenységért, a körlet biztonságáért és az ott szolgálatot teljesítők munkájának szervezéséért, irányításáért és ellenőrzéséért. - Büntetések és intézkedések szabályos foganatba vételéért, nyilvántartásáért. - Az elhelyezési körlet, továbbá a szakterületét érintő területen az eszközök. anyagi javak állagának megőrzésérét, szükség szerinti biztosításáért. 3./ Főbb feladatai: - A büntetés-végrehajtásra vonatkozó jogszabályoknak, irányelveknek és rendelkezéseknek az ismerete, beosztottaival való megismertetése és gyakorlati érvényesítése. - A fogvatartottak intézeten belüli életrendjének megszervezése, emberi jogainak érvényesítése, személyiségfejlődésüket biztosító feltételek kialakítása, az intézeti rend és fegyelem fenntartása. - A fogvatartottak kezelésének, a foglalkozások és szabadidős tevékenységek irányítása, ellenőrzése. - A fogvatartottak befogadásánál, fogvatartásánál és szabadításánál a törvényesség biztosítása. - A fogvatartási ügyek osztálynál a számítógépes információtárolás, feldolgozás és felhasználás rendszeres ellenőrzése, az ezzel kapcsolatos feladatok összehangolásában, a fejlesztés irányainak meghatározásában való részvétel. - A belső életet, valamint a nyilvántartást irányító osztályvezető-helyettesek rendszeres beszámoltatása és részükre feladat meghatározása. - Az irányítása alá tartozó osztály tevékenységéről rendszeres beszámolás, évente, illetve szükség szerint összefoglaló jelentés készítése, az előírt adatszolgáltatás biztosítása. - Beosztottai szakmai képzésének és továbbképzésének a megszervezése, illetve ellenőrzése, az osztály állományába kinevezett beosztottak beilleszkedésének figyelemmel kísérése.
-
-
Az informatikai osztállyal szoros együttműködésben gondoskodás a rendszerbe állított számítástechnikai eszközök előírásszerű használatáról, a szükséges nyilvántartások, adatszolgáltatások biztosításáról, az adat-, a titok- és a vagyonvédelmi szempontok érvényesítéséről. A fegyelmi jogkör gyakorlása a fogvatartottak vonatkozásában. A befogadási és foglalkoztatási bizottság vezetése. A honvédelmi, a polgári- és katasztrófavédelmi feladatok ellátása a vonatkozó tervekben meghatározottak szerint. Gondoskodik a saját szakterületére vonatkozó munkavédelmi,- és tűzvédelmi előírások betartásáról és ellenőrzéséről. Részt vesz a munkavédelmi és tűzvédelmi szemléken. Fogvatartási ügyek nevelési osztályvezető-helyettes 28. §.
-
-
-
A fogvatartási ügyek osztályvezetőjének közvetlen irányítása alatt végzi tevékenységét. Szolgálati elöljárója a fogvatartási ügyek osztály személyi állományának, közvetlen elöljárója a vezető nevelőknek, a nevelőknek, a szociális előadóknak és a körleten szolgálatot teljesítőknek. Feladatait távolléte esetén az osztályvezető által megbízott vezető nevelő - teljes jogkörrel - végzi. Felelős az elhelyezési körleten folyó büntetés-végrehajtási tevékenységért, a körlet biztonságáért, a vezető nevelők, körlet-főfelügyelők munkájának szervezéséért, irányításáért és ellenőrzéséért, továbbá a nevelők, szociális előadók, körletfelügyelők munkájának ellenőrzéséért. Elkészíti a vezető nevelők, nevelők, szociális előadók, körlet-főfelügyelők, valamint a körletfelügyelők szolgálatszervezését. Összehangolja a vezető nevelők által szervezett programokat és egyéb mozgatásokat. Ellátja a számítógépes adatfeldolgozásból az intézeti jogosultságának megfelelő feladatokat. Szervezi a vezető nevelők által végzendő ellenőrzéseket az elhelyezési körleten belül. Amíg az elöljárója az irányítást nem veszi át, intézkedik az esetleges rendkívüli esemény megelőzésére, helyszínének elszigetelésére és biztosítására, megszüntetésére. Napirendtől eltérő időpontban létszámellenőrzést rendelhet el. Az alárendelt állományt eligazítja és felkészíti a szolgálat ellátására. Szolgálatba lépése előtt tájékozódik a biztonsági tisztnél a távolléte alatt a szolgálati területén történt eseményekről, tájékoztatja a biztonsági tisztet a soron következő feladatokról. Az informatikai osztállyal szoros együttműködésben gondoskodik a rendszerbe állított számítástechnikai eszközök előírásszerű használatáról, a szükséges nyilvántartások, adatszolgáltatások biztosításáról, az adat-, a titok- és a vagyonvédelmi szempontok érvényesítéséről Fogvatartási ügyek nyilvántartási osztályvezető-helyettes 29. §.
-
A fogvatartási ügyek osztályvezetőjének közvetlen irányítása alatt végzi a tevékenységét. Szolgálati elöljárója a bűnügyi nyilvántartási főelőadónak és segédelőadóknak. Távolléte vagy akadályoztatása esetén a főelőadó helyettesíti. Elöljárója felhatalmazása alapján önállóan tanácskozik az államigazgatási, igazságügyi, valamint más büntetés-végrehajtási szervekkel.
-
Felelős a bűnügyi nyilvántartási szakterület tevékenységéért, beosztottai szakmai képzéséért, valamint a befogadás, visszafogadás, fogvatartás és szabadítás törvényességéért, az adatvédelmi jogszabályok érvényesítéséért. Elvégzi az irányítása alá tartozó területeket érintő értékeléseket, elemzéseket, jelentéseket és statisztikai adatszolgáltatásokat. Megállapítja, illetve megállapíttatja a szabadságvesztés kezdő és utolsó napját, határidőzi a szabadulás, illetve a feltételes szabadságra bocsátás esedékességének a napját, ezekről a társosztályokat és az érdekelt szerveket értesíti. Folyamatosan vizsgálja az ítéletek végrehajtási fokozatra és a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezéseit. Amennyiben törvénysértést észlel, az illetékes bíróságot megkeresi az ítélet kijavítása céljából. Koordinálja a pártfogói felügyelet elrendelésére, a feltételes szabadságra bocsátás engedélyezésére, enyhébb vagy súlyosabb végrehajtási fokozatba sorolásra, átmeneti csoportba helyezésre, EVSZ-re vonatkozó előterjesztések elkészítését. Adatokat szolgáltat és véleményt alkot az átszállítási kérelmekkel, az intézet ideiglenes elhagyásával járó engedélyezési eljárásokkal kapcsolatban. Vezető nevelő 30. §.
-
A fogvatartási ügyek osztályvezető-helyettesének közvetlen irányítása alatt végzi tevékenységét. Közvetlen elöljárója az irányítási területére beosztott nevelőknek és a szociális előadóknak. Körlet-főfelügyelővel együttműködve szervezi és ellenőrzi a szintjén szolgáló körletfelügyelők napirend szerinti tevékenységét és a szolgálati utasításukban foglalt feladatainak végrehajtását. Összehangolja, ellenőrzi és irányítja a szintjén levő fogvatartottak szabadidős tevékenységét, támogatja az erre irányuló fogvatartotti kezdeményezéseket. Határoz a parancsnok által hatáskörébe utalt kérelmek és panaszok ügyében. E témakörben született döntéseket kihallgatáson közli a kérelmezővel. Az irányítása alatt álló szinten ellenőrzi különösen ¾ a napirend betartását, ¾ a fogvatartottak öltözetét, ápoltságát, ¾ az ételosztást és az étkezést, ¾ közösségi helyiségek tisztaságát, ¾ szabad levegőn tartózkodók rendjét, ¾ körlet-főfelügyelők szolgálat átadás-átvételét, ¾ fogvatartotti mozgatásokat és előállításokat, ¾ iskolai oktatást, a telefonálás rendjét. Osztály főbb feladatai 31. §.
-
Szervezi, irányítja és ellenőrzi a fogvatartottak, és az elhelyezésre szolgáló körletek, körletbejáratok és zárkák felügyeletét. A biztonsági feladatokat a biztonsági osztállyal együttműködve végzi. Vezeti a fogvatartottakról az előírt nyilvántartásokat, figyelemmel kíséri életvitelüket, személyiségvonásaikat, az előírt személyiségkorrekciós hatást. Ennek alapján értékelő véleményt készít.
-
-
-
-
Figyelemmel kíséri a fogvatartottak kapcsolattartását, elvégzi az ezzel összefüggő teendőket. A fogvatartottak viselkedésének, magatartásának megfelelően jutalmazási, fenyítési javaslatot tesz, illetőleg a hatályos jogszabályok keretében, saját hatáskörében jutalmazási, fegyelmi jogkört gyakorol. A fogvatartott magánzárka fenyítés elleni panaszát haladéktalanul továbbítja a büntetés-végrehajtási bírónak. Figyelemmel kíséri a fogvatartottak elhelyezési, anyagi ellátását, a gazdasági és a biztonsági osztállyal közösen az intézkedéseket megteszi, szükség esetén a felmerülő problémákat jelenti a parancsnoknak. Szervezi és vezeti a közösségi és egyéni foglalkozásokat, szervezi az általános iskolai és középiskolai oktatást, szakmai tanfolyamokat, szakmunkás képzést. Biztosítja a szabad vallásgyakorlás feltételeit. Előkészíti, szervezi, koordinálja a fogvatartottak vallásgyakorlásával összefüggő tevékenységet. Szervezi és irányítja az önképzés különböző formáit, a kreatív tevékenységet, a sport-, kultúr-, szakköri- és egyéb foglalkozásokat. A fogvatartottak készségei, képességei, érdeklődése figyelembevételével javaslatot tesz, hogy olyan munkakörbe kerüljenek, amely elősegíti a reszocializációjukat. Biztosítja, hogy a fogvatartottak élhessenek törvényes jogaikkal, kérelmeik, panaszaik előterjesztési lehetőségeivel, azoknak az illetékes szervhez való továbbításával. Irányítja és szervezi a gyógyító-nevelő csoportot, a pszichoszociális csoportot és a drogprevenciós csoportot. Felelős a fogvatartottak házirendjének az elkészítéséért, annak jóváhagyása után az érvényesüléséért, naprakész állapotának biztosításáért. Megszervezi és végzi az önként jelentkezők, vagy az átszállítottak, valamint az elzárásra beutaltak és az előzetes letartóztatottak befogadását, letétezését, előkészíti a szükséges nyilvántartásokat. Határidőzi és megszervezi az előállításokat és átszállításokat, végzi a kiadással, kihallgatással, szabadítással kapcsolatos feladatokat. Ismételt befogadás esetén beszerzi a korábbi iratokat. Naprakészen vezeti a létszámnyilvántartásokat, azt egyezteti az illetékes társosztályokkal, megadja az élelmezési létszámot a gazdasági osztálynak, a zárási és nyitási létszámot a biztonsági osztálynak, az állományi létszámot a munkaügyi csoportnak. A fogvatartottakat felvilágosítja a büntető és szabálysértési ügyekkel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségeikről. Ilyen irányú panaszaikat, kérelmüket intézi. Az elítéltek vagy hozzátartozóik által benyújtott büntetés-félbeszakítás és távollét iránti kérelmeiket javaslat, illetve érdemi elbírálás végett a parancsnoknak előterjeszti. Megszervezi az Intézeti Tanács munkáját, összehívja a résztvevőit, és ismerteti a megtárgyalásra kerülő anyagot. Az informatikai osztállyal szoros együttműködésben gondoskodik a rendszerbe állított számítástechnikai eszközök előírásszerű használatáról, a szükséges nyilvántartások, adatszolgáltatások biztosításáról, az adat-, a titok- és a vagyonvédelmi szempontok érvényesítéséről. Szükség szerint a fogvatartottak által használt ajtókon a zárak cseréje, javítása. Vezeti a forgalmi és határidő naplókat Gondoskodik a fogvatartás törvényességéről és a fogvatartottak jogainak érvényesüléséről.
Különleges Biztonságú Körletrész (KBK) − A KBK működésének célja a fokozott őrzés és a felügyelet megvalósításával annak megakadályozása, hogy az ide helyezett fogvatartott: a. az intézetből megszökjön, vagy megszöktessék, b. bűnszervezetét az intézetből irányítsa, c. önmagában vagy más személyben kárt tegyen, illetve benne kárt tegyenek, d. az intézet rendjét súlyosan sértse, e. bántódása ne essék - védett személy esetén. − A fogvatartott KBK-ra helyezése, illetve az elhelyezés megszüntetésére a 6/1996. IM.rendelet 47.§. (6)-(7) bekezdésének előírásait kell alkalmazni. − A KBK a zárkaépület I. körlet földszintjén, a körlettől műszakilag elkülönítve, külön házirend szerint működik. − A KBK-n őrzött fogvatartottak elhelyezése egyszemélyes zárkában történik. Az ajtókat – a szükséges mozgatások, foglalkozások és ellenőrzések kivételével – zárva kell tartani. − A KBK-n az állománynak erre a célra felkészített tagjai közül nappal legalább 2 fő, éjszaka legalább1 fő körlet felügyelő teljesít szolgálatot. A köreltfelügyelők egy szolgálati ciklus alatt 6 órát szolgálhatnak a KBK-n. Ennek leteltével váltásukról gondoskodni kell. − A szolgálatot teljesítő KBK felügyelő közvetlen elöljárója a KBK főfelügyelő, távollétében a körlet főfelügyelő. A KBK főfelügyelő közvetlen elöljárója a KBK vezető nevelő. Hivatali időn túl szolgálati elöljáró a KBK állományának a szolgálatban lévő biztonsági tiszt. KBK vezető nevelő − A KBK vezető nevelő közvetlen elöljárója a fogvatartási ügyek körletet irányító osztályvezető-helyettese. Elöljárója a KBK főfelügyelőnek és a KBK felügyelőknek. − A KBK vezető nevelő feladatai: 1. Végzi a fogvatartottak nevelésével és kezelésével kapcsolatos feladatokat, 2. A meghatározott külön feladatok végrehajtását irányítja, felhívja a figyelmet a hiányosságokra, megköveteli a KBK-ra vonatkozó szabályok maradéktalan betartását. 3. Beszámol a fogvatartási ügyek osztályvezetőjének, az előző munkanapon történt eseményekről. 4. Félévente 1 órában – indokolt esetbén soron kívül is - gyakorlati oktatást tart a szolgálatot ellátó állomány részére. 5. Elkészíti a meghatározottak szerint a szolgálatszervezést. 6. Elkészíti a beosztott állománynak a veszélyességi pótlék kimutatását.
VIII. fejezet Gazdasági osztály Gazdasági vezető 32. §. 1./ Jogállása: - A gazdasági vezető a parancsnok közvetlen alárendeltségében végzi a tevékenységét. Szolgálati elöljárója a gazdasági osztály személyi állományának. - Gyakorolja a parancsnok által átruházott jogköröket. A parancsnok és parancsnokhelyettes együttes távolléte, illetve akadályoztatása esetén őket egyedi megbízás alapján teljes jogkörrel helyettesíti. - Közvetlenül felügyeli a gazdasági osztályvezető helyetteseket, az élelmezési vezető, a kártérítési előadót, a közlekedésbiztonsági előadót, az emelőgép ügyintézőt, a környezetvédelmi előadót, a közbeszerzési előadót és az energiagazdálkodási előadót. 2./ Felelős: - A felügyelete alá tartozó szakterületek munkájának a megszervezéséért, irányításáért és ellenőrzéséért. - Az Intézet anyagi és pénzügyi ellátásáért, az önálló létszám- és bérgazdálkodásból adódó feladatokért - Költségvetési előirányzatok betartásáért és a gazdálkodás rendjének törvényességéért. - A mérleg valódiságáért. - A számviteli rend és a bizonylati fegyelem betartásáért. - Az intézet működőképességének fenntartásáért. - Az intézeti bonyolításban készülő felújítások, beruházások végrehajtásáért. - A fogvatartottak és a személyi állomány élelmezési ellátásáért. - Az anyaggazdálkodás megszervezéséért, végrehajtásáért. - A gépjárművek fenntartásáért, üzemeltetéséért. - A közbeszerzési előírások alá tartozó pályázatok kiírásáért, lebonyolításáért, a szerződések megkötésért. - Az Intézet környezetvédelmi és energetikai feladatának a végrehajtásáért. - A munkájával összefüggő számítógépes adatfelvitelért és információkért. - Az osztályát érintő értékelések, elemzések, jelentések, a statisztikai adatszolgáltatások szakszerűségéért, azok határidőre történő elkészítéséért. - A parancsnok által esetileg meghatározott feladatok szakszerű és határidős végrehajtásáért. - A szakterületén a biztonsági előírások betartásáért, betartatásáért. 3./ Főbb feladatai: - A büntetés-végrehajtásra és a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, irányelvek és rendelkezések ismerete, valamint gyakorlati érvényesítése. - A felügyelete alá tartozó szakterület munkájának közvetlen irányítása és ellenőrzése, tevékenységük összehangolása. - A fogvatartottak jogszabályokban meghatározott szükségleteinek és járandóságainak a szakterületét érintő biztosítása. - A személyzet munkakörülményeinek és járandóságainak szakterületével összefüggő biztosítása.
-
A számítógépes adatfeldolgozásból az intézeti jogosultságának megfelelő feladatok ellátása. A felügyelete alá tartozó szakterületeknél a számítógépes információtárolás, feldolgozás és felhasználás rendszeres ellenőrzése, az ezzel kapcsolatos feladatok összehangolásában, a fejlesztés irányainak meghatározásában való részvétel. A parancsnok által meghatározottak szerint az alárendeltségébe tartozó területek tevékenységéről rendszeres beszámoló, évente, illetve szükség szerint összefoglaló jelentés készítése. A hatáskörébe tartozó területen a szakmai képzés és továbbképzés biztosítása, az utánpótlás tervezése, az újonnan belépettek beilleszkedésének az elősegítése. A fogvatartottak költségvetési rendszerben történő foglalkoztatásának irányítása. Köteles havonta biztonsági jellegű ellenőrzéseket végezni szakterületein és ezt dokumentálni. A honvédelmi, a polgári- és katasztrófavédelmi feladatok ellátása a vonatkozó tervekben meghatározottak szerint. Elvégzi az osztályvezető helyettesek, az élelmezésvezető, a konyhavezető, az élelmezési területen dolgozó foglalkoztatási segédelőadók teljesítmény-értékelését. Gondoskodik a saját szakterületére vonatkozó munkavédelmi,- és tűzvédelmi előírások betartásáról és ellenőrzéséről. A munkavédelmi és tűzvédelmi szemléken mint a szemlebizottság vezetője működik. Gazdasági vezető műszaki osztályvezető-helyettes 33. §.
-
-
-
A gazdasági osztály állományában, a gazdasági vezető közvetlen irányítása alatt végzi a tevékenységét. Közvetlenül felügyeli az anyaggazdálkodási és a műszaki főelőadót. A gazdasági vezetőt távollétében vagy akadályoztatása esetén egyedi megbízás alapján teljes jogkörrel helyettesíti. Felelős az Intézet saját kivitelezésben végzett építőipari felújítási, beruházási, karbantartási, átalakítási munkálataiban, mint műszaki vezető, illetve építésvezető. Külső kivitelezés esetén az Intézet érdekeinek megfelelően koordinálja a kivitelezési munkálatokat. Előkészíti a közbeszerzési törvénnyel kapcsolatos feladatokat. Felelős a selejtezési szabályzatban rögzített helyi selejtezések végrehajtásáért, a felügyeleti szerv hatáskörébe tartozókra javaslatot készít. Közreműködik az Intézet költségvetésének az összeállításában. Szervezi, irányítja és ellenőrzi a háziműhelyek, raktárak, mosoda tevékenységét. gondoskodik a folyamatos javítás személyi és tárgyi feltételeiről. Szakmailag felügyeli az Intézet és a lakótelep karbantartási, felújítási és szakipari munkáit. Felügyeli és nyilvántartja az Intézet kezelésében levő ingatlanokat. Elvégzi a műszaki és anyaggazdálkodási főelőadók, a műhelyvezetők, foglalkoztatási segédelőadók, gépjárművezetők és a kazánházvezető teljesítmény-értékelését.
Gazdasági vezető pénzügyi és számviteli osztályvezető-helyettes 34. §. -
-
-
A gazdasági vezető közvetlen irányítása alatt végzi tevékenységét. Szakmailag közvetlenül irányítja és felügyeli a számviteli előadókat, valamint a pénzügyi csoportvezetőt. A gazdasági vezetőt távollétében vagy akadályoztatása esetén egyedi megbízás alapján teljes jogkörrel helyettesíti. Felelős a tevékenységéhez kapcsolódó feladatok végrehajtásáért, a számviteli és pénzügyi csoport irányításáért. Felelős a bérgazdálkodással összefüggő analitikus nyilvántartások naprakészségéért, személyi juttatások felhasználásáról adatot szolgáltat a gazdasági vezető részére. Megszervezi a főkönyvi könyveléshez szükséges adatszolgáltatást, előírt határidőre elkészítteti a főkönyvi kivonatot és az adóbevallást. Biztosítja az analitikus és a szintetikus számlák közti egyezőséget, erről ellenőrzése során meg is győződik. Ellenőrzi, hogy a főkönyvi könyvelés a számviteli törvény előírásainak megfeleljen. Kidolgozza az adók számításának és analitikus nyilvántartásának a módját. Gondoskodik arról, hogy a főkönyvi kivonatban szereplő adatok megfelelő bizonylattal alá legyenek támasztva. Ellenőrzi az állami költségvetés felé történő befizetések számszerű helyességét, határidőben történő teljesítését. Egyezteti a vevők és szállítók számláit, intézkedik a határidőn túli fizetések ügyében. Közvetlenül irányítja a könyvelés elszámolásával kapcsolatos műveleteket. Elvégzi a pénzügyi főelőadó és a pénzügyi segédelőadók teljesítmény-értékelését. Osztály főbb feladatai 35. §.
-
-
-
Költségvetést készít az intézet következő évi gazdálkodására. Ennek keretében a tervezésre vonatkozó útmutatók alapján az elkövetkező év feladataihoz igazodóan tervezi a tárgyi eszközök, készletek összetételét és mennyiségét, valamint a pénzeszközöket és felhasználásukat. Folyamatosan biztosítja az intézet tevékenységének tárgyi és pénzügyi feltételeit, a rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználását és a szabályoknak megfelelő bővítését. Fenntartja az intézet feladatainak ellátásához szükséges építményeket, épületeket, ezek berendezési, felszerelési tárgyait, az őrzéshez és védelemhez szükséges létesítményeket, eszközöket és egyéb anyagokat, valamint az intézet energiaellátását. Gondoskodik a személyzet, a fogvatartottak, valamint eszközök szállításához szükséges gépjárművek üzemben tartásáról. Végzi a személyzet és a fogvatartottak élelmezésével kapcsolatos feladatokat. Biztosítja a személyzet egyenruha, munkaruha, védőruha, és a fogvatartottak formaruha, munka- és védőruha, ágynemű ellátását, szükség szerint a segélyruhát. Ellátja a fogvatartottakat felszerelési cikkekkel, tisztasági és tisztító szerekkel. Jóváhagyott tervek, beruházási és felújítási keretek felhasználásával szervezi és végzi a létesítmények kivitelezését, igényli a munkaerőt, biztosítja az anyagok megrendelését és beszerzését. Meghatározott időben a beruházási keretekkel a felügyeleti szervek felé elszámol. A piaci és árviszonyoknak megfelelően elvégzi a tárgyi eszközök beszerzését, megrendelését, bevételezését, tárolását, nyilvántartását, karbantartását, elosztását,
-
-
-
-
-
használatra történő kiadását. Figyelemmel kíséri a felhasználást és a készletek alakulását, a tartós eszközök műszaki állapotát. Szervezi a különféle szolgáltatásokat, kidolgozza a háziműhelyek működési, elszámolási rendjét. Központi előírásnak megfelelően végrehajtja a leltározást és rovancsolást, megállapítja az eltéréseket, értékcsökkenéseket és egyéb károkat, szükség esetén lefolytatja a kártérítési eljárást. Gondoskodik a fogvatartottak letétkezeléséről, nyilvántartja és kezeli a fogvatartottak letéti pénzét, értékletétjét és okmány letétjét. Végrehajtja a befogadással, visszafogadással és szabadítással járó anyagi-pénzügyi feladatokat. Előjegyzi és végrehajtja a letiltást, a tartozást, a vásárlást, pénzküldést és a takarékba helyezést. Vezeti a letéti könyvelést, adatai alapján főkönyvi feladást készít. Szervezi és irányítja a fogvatartottak költségvetési munkáltatását. Végzi a fogvatartottakkal kapcsolatos létszám- és munkadíjgazdálkodást. Intézi a szakmai hatáskörbe tartozó kérelmi és panaszügyeket, kivizsgálja az ezirányú bejelentéseket. A számviteli törvény és a gazdálkodásra vonatkozó egyéb jogszabályok, előírások alapján kialakítja az intézeti számviteli rendet. Folyamatosan feljegyzi és elemzi az Intézet vagyoni állapotára, az eszközökre és a forrásokra, valamint ezek változására vonatkozó adatokat. Az intézet vezetésének és a felügyeleti szerveknek adatokat, elemzéseket szolgáltat, a gazdasági tevékenység ellenőrzéséhez és a döntések megalapozásához. Elvégzi az Intézet feladatainak önköltség számítását. A pénzforgalmi könyvelés és a leltár adataiból költségvetési beszámolót, mérleget és vagyonkimutatást készít. Gondoskodik az Intézet zavartalan működéséhez szükséges pénzfedezetről és kezeli a házipénztár pénzkészletét. A rendelkezésre bocsátott keretből teljesíti az Intézet pénzügyi kötelezettségeit. A beszerzésekből, szolgáltatásokból eredő kötelezettségeket felülvizsgálja és nyilvántartja. Végzi a pénzszállítást. Gondoskodik az Intézetet megillető kintlevőségek behajtásáról. Az Intézetet ért károk esetén megállapítja a károkozó személyét. Intézi a személyi állomány és a fogvatartottak kártérítési ügyeit. Gondoskodik a többi szakterület feladatainak ellátásához szükséges pénz- és egyéb eszközigény felméréséről, ezek gazdálkodási körülményeiknek megfelelő kielégítéséről. Az informatikai osztállyal szoros együttműködésben gondoskodik a rendszerbe állított számítástechnikai eszközök előírásszerű használatáról, a szükséges nyilvántartások, adatszolgáltatások biztosításáról, az adat-, a titok- és a vagyonvédelmi szempontok érvényesítéséről. A személyügyi és szervezési osztállyal szoros együttműködésben gondoskodik az önálló létszám- és bérgazdálkodásból az osztályra háruló feladatok végrehajtásáról, a biztosított pénzügyi keretek rugalmas és hatékony felhasználásáról. Ellátja az intézet hatáskörébe tartozó környezetvédelmi feladatokat.
IX. fejezet Egészségügyi osztály Egészségügyi osztályvezető 36. §. 1./ Jogállása: - A parancsnok közvetlen alárendeltségében végzi a tevékenységét. Szakmai felettese a Büntetés-végrehajtás Egészségügyi Főosztály vezetője. - Az Intézet egészségügyi tevékenységének irányítója, szolgálati elöljárója az osztály személyi állományának. Távollétében az Intézet orvosa helyettesíti. 2./ Felelős: - A személyi állomány és a fogvatartottak egészségügyi ellátásáért. - Az egészségügyi ellátáshoz szükséges anyagok, eszközök beszerzéséért, előírásszerű nyilvántartásáért. - Az osztályt érintő értékelések, elemzések, jelentések valódiságáért és szakszerűségéért, azok határidős elkészítéséért. - A büntetés-végrehajtási és egészségügyi, valamint egyéb előírások munkaterületén való betartásáért. - A munkája során tudomására jutott, személyiségi joghoz kapcsolódó adatok megőrzéséért, titokban tartásáért. 3./ Főbb feladatai: - Az egészségügyi osztály munkájának szervezése, irányítása, gyógyító és megelőző munka végzése a személyi állomány, illetve a fogvatartottak vonatkozásában. - A megbetegedett személyi állomány, valamint a fogvatartottak gondozása, szűrése, időszakos orvosi vizsgálatok elvégzése. - Az egészségügyi felvilágosító munka tervezése, szervezése. - A gyógyító-nevelő csoport orvosi munkát igénylő feladatának végzése, irányítása. - A mellékfoglalkozású és konzultáns szakorvosok munkájának irányítása és szervezése. - Az egészségügyi ellátás anyagi-technikai eszközeinek folyamatos biztosítása, a nyilvántartások vezetésének az ellenőrzése. - Meghatározott időben orvosi rendelés tartása, gépjárművezetői alkalmassági vizsgálatok végzése, személyi állomány gyógyüdültetésének a tervezése. - Közegészségügyi-járványügyi ellenőrzések végrehajtása. - A honvédelmi, a polgári- és katasztrófavédelmi feladatok ellátása a vonatkozó tervekben meghatározottak szerint. - Részt vesz, közreműködik a munkahelyi kockázat értékelésben. Osztály főbb feladatai 37. §. -
Végzi a személyzet és a fogvatartottak gyógyító-megelőző alapellátásának körébe tartozó feladatokat, amelyeket állami vagy belső jogszabály részére meghatároz. Ellenőrzi az Intézet közegészségügyi, járványügyi helyzetét, az előírások betartását. Végzi a fogvatartottak részére a járványügyi érdekből előírt szűrővizsgálatokat, a fertőző betegekkel és azok környezetével kapcsolatos eljárásokat, az előírt
-
-
védőoltásokat, intézkedik az élősdivel fertőzöttek ellátására és a fertőző betegek kórházba szállítására. Végzi a fogvatartottak előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatait. Végzi a személyi állomány előzetes és időszakos munkaalkalmassági vizsgálatát. A büntetés-végrehajtási munka fokozottan veszélyes jellege miatt különös gonddal végzi az alkalmassági vizsgálatok során, illetve adott esetben szúrópróbaszerűen a személyzet alkohol, drog és egyéb szenvedély betegségek szűrését, az alkalmazottak áldozattá válásának és korrupciós tevékenységének megelőzése, a munkabiztonság és az intézeti biztonság növelése érdekében. Az ÁNTSZ és az Egészségügyi Főosztály között megkötött megállapodás alapján végzi a foglalkozás-egészségügyi feladatok ellátását az Intézetben. A Kft-vel kötött külön megállapodás értelmében látja el a Kft. foglalkozás-egészségügyi feladatait. Végzi a fogvatartottak egészségneveléssel kapcsolatos felvilágosító munkáját. Közreműködik a személyzet egészséges életmódra nevelésében. Részt vesz - működési területén - az épületekkel, egyéb létesítményekkel és új munkahelyekkel kapcsolatos létesítési és használatbavételi eljárásokban, valamint a munkavédelmi és tűzvédelmi szemléken. Végzi az egészségügyi anyagellátási tevékenységet, az anyagkészletekkel való gazdálkodást és az adminisztratív feladatokat. Végzi mindazokat a feladatokat, amelyeket a gyógyító-megelőző ellátás, a közegészségügyi, járványügyi ártalmak, illetve egészségromlás megelőzése és leküzdése érdekében jogszabály vagy belső utasítás elrendel.
X. fejezet Informatikai osztály Informatikai osztályvezető 38. §. 1./ Jogállása: - A parancsnok közvetlen alárendeltségében végzi a tevékenységét. Szolgálati elöljárója az informatikai főelőadónak. - Ellenőrzési feladatait a parancsnok éves ütemtervben hagyja jóvá. 2./ Felelős: - A központi és a helyi előírások érvényesítéséért, a hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásáért. - Az üzemeltetésre átadott rendszerekhez kapcsolódóan előírt információszolgáltatás lehetőségének a biztosításáért, a problémamentes munkavégzés elősegítéséért, az Intézetben futó rendszerek felügyeletéért, a rábízott eszközökért és berendezésekért. - Az EKG-s kapcsolat, Internetes levelezés és adatposta zavartalan működéséért. - Az Intézetben rendszerbe állított számítógépek, informatikai eszközök és berendezések elhelyezéséért, az ezzel összefüggő adat-, titok- és vagyonvédelmi szabályok betartásáért. - Az Informatikai Biztonsági Szabályzat naprakészségéért. 3./ Főbb feladatai: - Az informatikával kapcsolatos ügyek naprakész ismerete, az Intézet vezetésének a működéssel kapcsolatos információkkal történő ellátása. - Kapcsolattartás a felügyeleti szerv szakmai irányító egységével. - Az adott szakterület vezetőivel együttműködve az üzemeltetésre átadott rendszerekhez kapcsolódóan intézeti munkaszervezési tevékenység végzése. - A büntetés-végrehajtás egységes információs rendszerének figyelembevételével javaslatok előterjesztése a rendszer korszerűsítésére, a párhuzamos adatszolgáltatások kiküszöbölése. - Gondoskodás az Intézetben található informatikai berendezések üzembiztonságának a fenntartásáról. - A külső partnerekkel való kapcsolattartás szervezése, a külső partnerek munkatársai intézeti mozgásának engedélyeztetése, kíséretének biztosítása. - A belső BV-s levelezéssel (satadm) megbízott távolléte esetén a postamesteri feladatok ellátása. - A honvédelmi, a polgári- és katasztrófavédelmi feladatok ellátása a vonatkozó tervekben meghatározottak szerint. - Informatikával kapcsolatos munkavédelmi és környezetvédelmi javaslattétel. Osztály főbb feladatai 39. §. -
Biztosítja az üzemeltetésre átadott rendszerhez kapcsolódóan előírt információszolgáltatás lehetőségét, elősegíti a munkavégzést, felügyeli a rendszereket, folyamatosan fenntartja üzembiztonságukat, vezeti az előírt nyilvántartásokat.
-
Az adott szakterületekkel szoros együttműködésben ellátja az üzemeltetésre átvett rendszerekhez kapcsolódó intézeti munkaszervezési feladatokat, érvényesíti az adat-, titok- és a vagyonvédelmi szempontokat. Végrehajtja a karbantartási tervben előírtakat. Az intézeti vezetés részére naprakész információkat biztosít. Kapcsolatot tart a felügyeleti szerv szakmai irányító egységével, javaslatot készít a rendszer fejlesztésére, a helyi igényeknek megfelelően. Ellátja az informatikai felszerelésekkel és anyagokkal kapcsolatos gazdasági feladatokat, az anyagi és pénzügyi igényeket éves tervbe foglalja. Segítséget nyújt az intézeti állomány - az alkalmazás szintjének megfelelő - informatikai ismereteinek megszerzéséhez, továbbá a szakterületek véleményének kikérésével a szükséges beiskolázásokra javaslatot készít. Folyamatosan elkészíti és a vonatkozó utasítások szerint továbbítja az intézeti dolgozók, az intézetbe ideiglenesen belépők, véglegesen belépők és a fogvatartottak fényképes nyilvántartásához szükséges fényképeket.
XI. fejezet Kapcsolt munkakörök "M" megbízott 40. §. 1. Köteles ismerni: – az alkotmányban nevesített minősített időszakokról, – a magasabb készültségbe helyezésről, – az objektumvédelemről, – az egyéni és kollektív védelemről, – a kitelepítés és riasztásról szóló jogszabályok védelmi tevékenységet érintő részterületeit. 2. Feladatait a jogszabályok és belső büntetés-végrehajtási rendelkezések alapján végzi. Az intézet egészére kiterjedő hatáskörrel tervezi, szervezi, koordinálja a védelmi tevékenységet. 3. Felelős: – az összesített készültségbe helyezési terv, – a szervezeti egységekhez nem köthető védelmi tervek, – a minősített időszaki igénybejelentések, – a nemzetgazdaságból történő biztosítási feladatainak, – a hadköteles köztisztviselői, közalkalmazotti állomány meghagyásával kapcsolatos feladatainak elkészítéséért, teljesítésért. Közlekedésbiztonsági előadó 41. §. 1./ A központi előírásoknak megfelelően ellenőrzi a gépjárművezetőket közlekedésbiztonsági szempontok szerint. 2./ A szükséges dokumentumokat az előírásoknak megfelelően vezeti. 3./ Tevékenységét a gazdasági vezető felügyeli. Emelőgép ügyintéző 42. §. 1./ Az emelőgépek rendszeres vizsgálatát, karbantartását, javítását szervezi, irányítja, használatukat ellenőrzi. 2./ Az üzemeltetéssel kapcsolatos dokumentációkat az előírásoknak megfelelően vezeti. 3./ Tevékenységét a gazdasági vezető felügyeli. Környezetvédelmi előadó 43. §. 1./ Ellátja az emberi környezet védelméről rendelkező 1995. évi LIII. törvény céljával összhangban az Intézetre háruló környezetvédelmi feladatokat. 2./ Tevékenységét a gazdasági vezető felügyeli. Energiagazdálkodási előadó
44. §. 1./ Szervezi és ellenőrzi az Intézet energiagazdálkodását, biztosítja a feladatok ellátásához szükséges feltételeket. 2./ Határidőre elkészíti, illetve ellenőrzi a felhasznált belső- és külső energiákkal kapcsolatos adatszolgáltatásokat, a szükséges engedélyeket beszerzi. 3./ Ellenőrzi az energiák szakszerű és gazdaságos felhasználását, a hiányosságok megszüntetésére intézkedéseket kezdeményez, illetve hoz, racionálisabb energiagazdálkodási rendszerek kialakítására javaslatot készít. 4./ Érvényesíti az energiagazdálkodással kapcsolatos hatósági előírásokat. 5./ Tevékenységét a gazdasági vezető felügyeli. Kártérítési előadó 45. §. 1./ Lefolytatja a személyi állomány által okozott károk megtérítésével kapcsolatos eljárásokat. 2./ Lefolytatja a fogvatartottak által okozott, és a fogvatartottakat ért károk megtérítésével kapcsolatos eljárásokat a Kártérítési Szabályzat előírásai szerint. 3./ Elkészíti a kártérítési határozatokat. 4./ Vezeti a kártérítési eljárások előírt nyilvántartását. Peresítés esetén a jogtanácsos rendelkezésére bocsátja a keletkezett iratokat. 5./Tevékenységét a gazdasági vezető felügyeli. Sajtófelelős 46. §. 1./ Szervezi a fogvatartottak sajtómegrendelését, összegyűjti az igényeket, azokat a gazdasági osztálynak továbbítja. 2./ Gondoskodik a beérkező újságok megrendelőkhöz való eljuttatásáról. 3./ Tevékenységét a parancsnok-helyettes felügyeli. Közbeszerzési előadó 47. §. 1./ A közbeszerezési, a központosított közbeszerzési és a szabadkézi vételre vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartozó beszerzésekre elkészíti az ajánlati felhívásokat, ajánlatkéréseket. 2./ Részt vesz az ajánlatok kiértékelésében, előkészíti a szerződéseket. 3./ Teljesíti a beszerzésekre vonatkozó adatszolgáltatásokat, statisztikai jelentéseket. 4./ Tevékenységét a gazdasági vezető felügyeli. Adatvédelmi megbízott 48. §. 1. Felügyeli az intézetben a személyes és közérdekű adatok védelmét az állam- és szolgálati titkok megőrzését. Ehhez kapcsolódóan szabályozásokat készít a felsőbb rendelkezéseknek megfelelően. 2. Teljesíti az ide vonatkozó adatszolgáltatásokat, statisztikai jelentéseket. 3. Tevékenységét a parancsnok felügyeli.
Esélyegyenlőségi referens 49. §. 1. Felügyeli az intézetben a kissebségek és hátrányos helyzetűek jogainak és az esélyegyenlőség érvényesülését. Ehhez kapcsolódóan szabályozásokat készít a felsőbb rendelkezéseknek megfelelően. 2. Esélyegyenlőségi tervet készít és azt folyamatosan karbantartja. 3. Teljesíti az ide vonatkozó adatszolgáltatásokat, statisztikai jelentéseket. 4. Részt vesz a Szociális Bizottság munkájában. 5. Tevékenységét a parancsnok felügyeli. Ifjúsági megbízott 50. §. 1. 2. 3. 4. 5.
Az intézetben a 35 éven aluliak érdekeit képviseli. Szervezi az ifjúságnak szóló rendezvényeket, programokat. Teljesíti az ide vonatkozó adatszolgáltatásokat, statisztikai jelentéseket. Részt vesz a Szociális Bizottság munkájában. Tevékenységét a parancsnok felügyeli.
XII. fejezet Pályázati rendszer 51. § − A Pályázati rendszer célja az intézet költségvetésének kiegészítése pályázati pénzekkel. − Az intézet a pályázatokkal kapcsolatban – nem intézet állományában lévő kommunikációs vezetőt foglalkoztat a média és a nemzetközi partnerek felé való kapcsolattartásra. − A pályázatok figyelése és a rendszer működtetése a gazdasági osztály állományába tartozó főelőadó feladata. Feladatai: − Folyamatosan figyeli az írott médiában – Pályázati figyelő – és az elektronikus formában megjelenő – Internet – pályázatokat, azokra való pályázásra a szakterületekkel egyeztetve javaslatokat tesz. − A megjelent és az intézet számára lehetőséget nyújtó pályázatokról a parancsnokot és a gazdasági vezetőt tájékoztatja. − Az intézet által benyújtandó pályázatok előkészítése, a pályázati dokumentáció elkészítése. − Amennyiben a pályázat elkészítéséhez külső szakértő bevonására van szükség, a vele való kapcsolattartása feladata. − Az intézet által elnyert pályázatok végrehajtásában részt vesz, illetve koordinálja azokat. − Kapcsolatot tart közös pályázatok esetén a partnerekkel. − Szervezi a pályázatokhoz szükséges anyagok és eszközök beszerzését. − Részt vesz a pályázatok egyes szakaszai és a befejezés után az elszámolások elkészítésében. Felelős: − A pályázatok rendszeres figyeléséért, − Az elkészült pályázati anyagok határidőre történő benyújtásáért, − A pályázatban meghatározott határidők betartásáért, − Az elnyert pályázatokhoz kapcsolódó elszámolások valódiságáért, pontosságáért. Pályázandó szakterületek ismérvei: − Szinkronban legyen a büntetés-végrehajtás alapvető célkitűzéseivel és feladataival, − A pályázat lebonyolítását az Intézet el tudja végezni, − Illeszkedjen az Intézet feladatrendszerébe, − Esetleges önrész az Intézet saját vagy költségvetési forrásból biztosítani tudja, − Lehetőleg régiós feladatokat oldjon meg.
XIII. fejezet Az intézeti irányítás egyes jogosítványai A vezetés írásbeli eszközei 52. §. 1./ Határozat A személyi állomány arra feljogosított tagjának, akár az Intézet állománya, akár a fogvatartottak vonatkozásában hozott egyedi döntése, amely jogokat állapíthat meg, vagy kötelezettségek teljesítését írhatja elő. Határozatnak a következő főbb elemeket kell tartalmaznia: - Az adott személy adatai. - Konkrét rendelkezés a jogokról vagy a kötelezettségekről. - Jogorvoslati lehetőségre való utalás. - Indoklás. 2./ Parancs A személyi állomány arra feljogosított tagjának olyan írásbeli rendelkezése, amely akár az egész állományra, akár az állomány meghatározott részére kötelezettségeket ír elő. 3./Intézkedés A személyi állomány arra feljogosított tagjának olyan írásbeli rendelkezése, amelynek kiadása vagy jogszabály, vagy magasabb szintű jogszabálynak nem minősülő irányítási eszközben megfogalmazottak helyi végrehajtására szolgál. 4./ Módszertani útmutató Személyi állomány arra feljogosított tagjának olyan írásbeli irányítási eszköze, amely jogszabály végrehajtására ad információkat, gyakorlati útmutatással szolgál egy tevékenységi kör vonatkozásában.
XIV. fejezet Az Intézet bizottsági és értekezleti rendszere Bizottságok 53. §. 1./ Befogadási és Foglalkoztatási Bizottság Dönt a fogvatartottak biztonsági csoportba sorolásáról, munkahely és munkakör kijelöléséről, áthelyezéséről, illetve leváltásáról, valamint az oktatásban és a képzésben való részvételről. Vezetője: A fogvatartási ügyek osztályvezetője Tagjai: - Befogadó körlet vezetője - Biztonsági osztályvezető - Orvos vagy főápoló - Bűnügyi nyilvántartó képviselője - Gazdasági osztály megbízottja - Körlet-főfelügyelő - Kft. biztonsági vezető - Munkaügyi csoport (két) megbízottja 2./ Intézeti Tanács A parancsnokot segíti a jogerős ítélettel rendelkező fogvatartottak feltételes szabadságra bocsátására, pártfogó felügyelet alá helyezésére, végrehajtási fokozatának a megváltoztatására, EVSZ alá helyezésére, átmeneti csoportba helyezésére vonatkozó javaslat elkészítésében. Vezetője: Parancsnok-helyettes Tagjai: - Fogvatartási ügyek osztályvezetője - Elítélt nevelője - Bűnügyi nyilvántartó képviselője - Elítélt munkavezetője - Körlet-főfelügyelő - Az orvos, ha az ok betegségre vezethető vissza 3./ Szociális Bizottság A parancsnok tanácsadó testülete a személyzet tagjának segélyezésére, üdültetésére, lakáskérelmére, egyéb szociális juttatására vonatkozó döntések meghozatalában. A Bizottság szükség szerint ülésezik. Vezetője: A parancsnok által írásban határozatlan időre megbízott állományi tag Tagjai: - Szakszervezet megbízottja - Közalkalmazottak képviselője (közalkalmazotti tanács elnöke) - Ifjúsági felelős - Esélyegyenlőségi referens - Parancsnok által esetileg kijelölt személyek
4./ Közművelődési Bizottság A Bizottság szükség szerint ülésezik. Feladata a személyi állomány művelődési igényeinek részbeni kielégítése, programok szervezése, a művelődési ház működtetése. A Bizottság elnöke a személyügyi és szervezési osztályvezető, hat tagját a parancsnok jelöli ki. Tevékenységüket megbízás alapján végzik. 5./ Közétkeztetési Bizottság A Bizottság negyedévente, illetve szükség szerint ülésezik. Feladata a közétkeztetés vezetése és ellenőrzése, felelős a közétkeztetés rendeltetésszerű gazdálkodásáért. Vezetője: Gazdasági vezető Tagjai: - Egészségügyi osztályvezető - Élelmezésvezető - Két fő intézeti állományú - Két fő Kft. állományú választott tag. 6./ Közbeszerzési Bizottság Feladata a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó áruk, szolgáltatások megpályáztatása, illetve a beérkezett pályázatok elbírálása. Vezetője: Parancsnok Tagjai: - Gazdasági vezető - Jogtanácsos 7./ Selejtezési Bizottság Az Intézet szakterületei által összeállított anyagok selejtezése, évente két alkalommal. Vezetője: Parancsnok Tagjai: - Gazdasági vezető - Gazdasági vezető anyagi, műszaki helyettese - Anyaggazdálkodási főelőadó - Műszaki főelőadó - raktárosok 8./ Tűzvédelmi Bizottság Feladata az Intézet tűzvédelméhez szükséges eszközök megtervezése, beszerzése. Szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. Vezetője: Műszaki osztályvezető (Kft.) Tagjai: - Gazdasági vezető - Tűzvédelmi vezető 9./ Szolgálati kutyákat minősítő Bizottság Feladata a szolgálati kutyák vizsgáztatása, a kiképzés és a teljesítmény felmérése, szolgálati feladatra alkalmasság minősítése. Vezetője: Gazdasági vezető Tagjai: - Orvos - Biztonsági osztályvezető
-
Biztonsági vezető Kutyavezetők
10./ Egyéb bizottságok A parancsnok - kiemelt szakfeladat ellátására, - meghatározott célfeladatok elvégzésére, - ellenőrzési vizsgálatokra, - előterjesztések, javaslatok készítésére az állomány szakembereiből munkabizottságot hozhat létre. Intézet értekezleti rendszere 54. §. 1./ Állomány értekezlet Az évente egy alkalommal, vagy a szükség szerint megtartott értekezlet feladata, a személyi állomány munkájának értékelése, feladat-meghatározás, tájékoztatás, ünnepség Résztvevői: az intézet személyi állománya. 2./ Osztályvezetői értekezlet A parancsnok a munkatervben foglaltak szerint, félévente legalább kétszer osztályvezetői értekezletet tart. Az osztályvezetői értekezlet feladata az egyes szakterületek tevékenységének értékelése, fejlesztési tervek, javaslatok megtárgyalása. Résztvevői: - Parancsnok - Parancsnok-helyettes - Belső ellenőr - Jogtanácsos - Nyomozó- és fegyelmi tiszt - Tűzvédelmi vezető - Munkavédelmi vezető - Szakpszichológus - Pszichológus - Gazdasági vezető - Gazdasági osztályvezető-helyettesek - Egészségügyi osztályvezető - Főápoló - Informatikai osztályvezető - Személyügyi és szervezési osztályvezető - Biztonsági osztályvezető - Biztonsági osztályvezető-helyettes - Fogvatartási ügyek osztályvezetője - Fogvatartási ügyek osztályvezető-helyettesek Továbbá a Kft. részéről: - Ügyvezető igazgató - Ügyvezető igazgató-helyettes - Biztonsági vezető - Műszaki osztályvezető Eseti meghívottak:
-
Anyagok készítői Szakszervezeti titkár
3./ Parancsnoki operatív értekezlet A parancsnok, távollétében az őt szervezetileg helyettesítő naponta operatív értekezletet tart. Ennek feladata az előző napi tevékenység szakterületenkénti rövid áttekintése, a napi munkavégzéshez szükséges információk oda-vissza történő továbbítása, szükség szerinti feladat-meghatározás, számonkérés, írásos nyilvántartások ellenőrzése, a napi feladatok vezetői szintű koordinálása. Résztvevői: - parancsnok, - parancsnok-helyettes, - gazdasági vezető, - osztályvezetők, - kiemelt főreferens - nyomozó- és fegyelmi tiszt 4./ Heti összevont értekezlet (Szerdán) Feladata a parancsnoki értekezleteken elhangzottak, a körlevelekben, intézkedésekben meghatározottak helyi szintű lebontása, és az ezzel kapcsolatos feladatok meghatározása Résztvevői: - parancsnok, - parancsnok-helyettes, - gazdasági vezető, - osztályvezetők, - osztályvezető helyettesek, - jogtanácsos - nyomozó- és fegyelmi tiszt - tűzvédelmi vezető, - munkavédelmi vezető, - belső ellenőr, - szakpszichológus - pszichológus, Meghívottak lehetnek: - biztonsági vezető, - szakszervezeti vezető. 5./ Törzsfoglalkozás A törzsfoglalkozás feladata az események megelőzéséhez és felszámolásához szükséges intézkedések megtételének elsajátítása és gyakoroltatása. Törzsfoglalkozást szükség szerint, de legalább negyed évenként kell tartani. Résztvevők: - parancsnok, - parancsnok-helyettes, - gazdasági vezető, - osztályvezetők, - osztályvezető-helyettesek - jogtanácsos - nyomozó- és fegyelmi tiszt
-
szakpszichológus tűzvédelmi vezető biztonsági tisztek, biztonsági és körlet főfelügyelők, és a parancsnok által az adott törzsfoglalkozásra berendeltek. valamint a parancsnok felkérése alapján a gazdálkodó szervezet ügyvezetője által berendeltek.
6./ Osztályértekezlet Feladata az osztály tevékenységének értékelése, feladatok meghatározása, szakmaimódszertani kérdések és javaslatok megvitatása. Osztályértekezletet a munkaterv szerint, illetve szükség esetén kell összehívni.
XV. fejezet Anyagi-pénzügyi szabályok Gazdálkodási hatáskör 55. §. 1./ Az intézet parancsnok pénzügyi, gazdálkodási hatásköre - Felelős az intézet költségvetése tervezéséért és zárszámadásáért - Érvényesíti az intézeti feladatok ellátására szóló előirányzatokkal, létszámmal és vagyonnal való szabályszerű és hatékony gazdálkodást. - Figyelemmel kíséri a jóváhagyott költségvetési előirányzatok teljesítését, illetve azokból ellátandó feladatok teljesítésének veszélyeztetése esetén megteszi a szükséges intézkedéseket. 2./ A gazdasági vezető gazdálkodási hatásköre - Felügyeli és szakmailag irányítja az intézet költségvetésének tervezési és zárszámadási feladatait. - A jóváhagyott költségvetési előirányzatok, illetve az ellátandó feladatok teljesítésének veszélyeztetése esetén saját hatáskörben tartozó intézkedések megtétele, illetve az intézet hatáskörébe tartozó ügyekben az intézetparancsnoknál intézkedés kezdeményezése. - Elkészíti a gazdasági vonatkozású utasítások tervezetét. Kötelezettség vállalás 56. §. 1./ Az Intézet feladatának ellátását, végrehajtását szolgáló fizetési vagy más teljesítési kötelezettség vállalása, illetve az ilyen jellegű követelések előírása a parancsnok és az általa megbízott személyek hatáskörébe tartozik. 2./ A kötelezettség vállalásnak előirányzat felhasználási terven kell alapulnia. A kötelezettség vállalás a gazdasági vezető, vagy az általa írásban megbízott személy ellenjegyzése után és csak írásban történhet. Nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az 50.000,- Ftot meg nem haladó kifizetések esetében. A kötelezettség vállalásokhoz kapcsolódóan kinevezés, illetve a folyamatos teljesítést tartalmazó szerződések kivételével olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható az évenkénti kötelezettség vállalás összege. 3./ Kötelezettség vállalásához, illetve követelés előírásához mindenkor az Intézet gazdasági vezetőjének és az általa megbízott személyek ellenjegyzése szükséges. Az ellenjegyzés csak írásban történhet. 4./ Külső szervvel vagy szervekkel kötött szerződések, megállapodások érvényességéhez a gazdasági vezető és a jogtanácsos ellenjegyzése is szükséges. Kötelezettségvállaló és ellenjegyző és az utalványozó és ellenjegyző ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan azonos személy nem lehet. Utalványozás 57. §. 1./ Utalványozás az a tevékenység, amelynek során a kiadások teljesítését, a bevételek beszedését vagy elszámolását elrendelik, amelyre az érvényesítés után, de a kifizetés, illetve
a bevételezés előtt kerül sor. Utalványozni csak az érvényes okmányra rávezetett vagy külön írásbeli rendelkezéssel (utalvány) lehet. Az utalványozásra jogosultakat erre írásban kell felhatalmazni. 2./ Utalványozásra összegkorlátozás nélkül parancsnok, parancsnok-helyettes, gazdasági vezető jogosult. 3./ Intézeten belüli utalványozásra (raktári anyag be- és kivételezése) teljes jogkörrel a parancsnok, a parancsnok-helyettes, a gazdasági vezető, az osztályvezetők, az osztályvezető helyettesek, a műszaki főelőadó és az anyaggazdálkodási főelőadó jogosultak. 4./ A banki pénzmozgások aláírására a parancsnok, a parancsnok-helyettes, a gazdasági vezető és a gazdasági vezető műszaki helyettese, a gazdasági vezető pénzügyi-számviteli helyettese, pénzügyi csoportvezető és kijelölt pénzügyi előadó jogosult. 5./ Nem kell külön utalványozni a termékértékesítésből, szolgáltatásból – számla egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, átutalási postautalvány alapján – befolyó bevétel beszedését. 6./ A hatályos jogszabály értelmében a kötelezettségvállaló és az utalványozó azonos személy is lehet. Ellenjegyzés 58. §. 1./ A kötelezettségvállaló és az ellenjegyző, illetőleg az utalványozó és az ellenjegyző – ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan – azonos személy nem lehet. 2./ Az ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy a jóváhagyott költségvetés fel nem használt illetve le nem kötött a kötelezettség vállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet és a kötelezettség vállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat Érvényesítés 59. § 1./ A szakmai teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell a gazdasági események jogosságát, az összegszerűséget, indokoltságát, a fedezet meglétét és azt hogy az előírt alaki követelményeket betartották-e. Érvényesítést csak az azzal írásban megbízott pénzügyi-számviteli szakképzettségű dolgozó végezhet. Egy utalványon az érvényesítő és az utalványozó azonos személy nem lehet. 2./ Érvényesítést a gazdasági vezető pénzügyi-számviteli helyettese, a pénzügyi csoportvezető és kijelölt számviteli előadó végezhet. 3./ Az érvényesítést végző és a szakmai teljesítést igazoló nem lehet ugyanaz a személy. 4./ A szakmai teljesítés igazolásának módjáról és az azt végző személyek kijelöléséről a parancsnok belső szabályzatban köteles rendelkezni. Házipénztár 60. §. 1./ Pénztáros fő feladata a pénztárban tartott készpénz kezelése és megőrzése, valamint a pénztárral kapcsolatos nyilvántartások, elszámolások vezetése. Pénztáros és helyettese nem lehetnek olyan dolgozók, akiknek munkaköre a pénztárosi munkakörrel összeférhetetlen. Intézeti vonatkozásban a következő személyek összeférhetetlenek: - akik érvényesítési és utalványozási jogkörrel vannak megbízva,
- akiknek a bankszámlák felett rendelkezési jogosultságuk van. 2./ Pénztári bizonylatok kiállítása az előzetesen érvényesített és utalványozott alapokmányoknak megfelelően a pénztáros feladata. 3./ A házipénztárban tartható maximális pénzösszeget, valamint a pénztári befizetésekkifizetések rendjét, és az ott tartózkodható személyek körét a parancsnok külön belső utasításban szabályozza. 4./ A pénztárban található páncélszekrény egyik kulcsát a pénztáros, az ellenzár kulcsát pedig a pénzügyi főelőadó kezeli. A kulcsok másodpéldánya az eredeti kulcskezelők által aláírt és lezárt borítékban a parancsnoknál vannak. 5./ Szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok az alábbiak: Készpénz felvételi utalványok -
Hitelezett utazási utalványok
-
Időszaki pénztárjelentés (gépi program állítja elő)
-
Kiadási pénztárbizonylat (gépi program állítja elő)
-
Bevételi pénztárbizonylat (gépi program állítja elő)
-
Élelmiszer vásárlási utalvány
-
Belföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolás (menetlevél)
-
Étkezési jegy
-
Üdülési csekk
Mérleg készítése 61. §. 1./ Az intézet eszközeinek és forrásainak alakulásáról negyedévenként a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból összeállított mérlegjelentés készül. Az évközi mérlegjelentést első és harmadik negyedévre vonatkozóan a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a második és a negyedik negyedévre vonatkozóan a féléves és az éves beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell a felügyeleti szervhez benyújtani. 2../ Mérleg elkészítéséért és valódiságáért az intézet parancsnoka mellett a gazdasági vezető és a pénzügyi-számviteli helyettese is felelős. Raktárgazdálkodás 62. §. 1./ Központi raktár - Bevételezés Alapbizonylata a számla, számlamásolat vagy szállítólevél. A raktáros ezekről bevételi jegyeket készít három példányban. Az első két példányt feladja a számlával együtt az anyagkönyvelésnek, a harmadikat lefűzi az okmánygyűjtőjébe. - Kiadás Az engedélyezett szolgálati jegy alapján a raktáros kiadási jegyet készít 3 példányban. A bizonylatot aláírja a raktáros, az utalványozó és az átvevő. Az első példányt az
anyagkönyvelés kapja, a másodpéldányt a raktáros lefűzi az okmánygyűjtőbe, a harmadik példány az átvevőé. - Kiadás központi raktárból egyéb raktárakba Raktári átvezetési bizonylaton a központi raktáros átvezeti a szükséges anyagokat az egyéb raktárba, ahol a raktáros aláírásával igazolja, hogy az átvezetett mennyiségeket átvette. A bizonylat 3 példányban készül. (központi raktáros, egyéb raktáros, anyagkönyvelés) 2./ Felszerelési raktár - Bevételezés Felszerelési raktár anyagot csak a központi raktárból kap. (lásd 1. pont: kiadás központi raktárból egyéb raktárakba) - Kiadás A felszerelési raktáros minden hónap végén összesítést készít a kártérítésekről és az átadott ruházatról. Első példányt az anyagkönyvelés kapja, második példány a raktárosé. 3./ Letéti és őri ruha raktár - Bevételezés A bevételezés alapbizonylata a KAR-ből érkezett szállítólevél, vagy a központi raktáron keresztül. (lásd 1. pont: kiadás központi raktárból egyéb raktárakba) A KAR-ból érkezett anyagokról kétpéldányos raktári bevétel bizonylatot készít, amelyből első példány az anyagkönyvelésé, másodpéldány a raktárosnál marad. - Kiadás, átadás más intézetnek A ki- illetve átadott anyagokról a raktáros kiadási bizonylatot készít. Az első példányt az anyagkönyvelés kapja, a másodlatot a raktáros fűzi le, a harmadik példányt az átvevő kapja. 4./ Gyógyszerraktár - Bevételezés Bevételezés bizonylata a gyógyszertárak által kiállított számla, vagy számlamásolat, illetve szállítólevél. Bevételezés egyéb szabályai megegyeznek a központi raktáréval. - Havi felhasználás könyvelés Raktáros a kiadott gyógyszerekről raktári kiadás bizonylatot készít a heti összesítés alapján. Első példány a könyvelésé, második a raktárosnál marad. 5./ Fegyver, vegyvédelmi raktárak - Bevételezés A bevételezés alapbizonylata a KAR-ből érkezett szállítólevél, vagy a központi raktáron keresztül. (lásd 1. pont: kiadás központi raktárból egyéb raktárakba) A KAR-ból érkezett anyagokról kétpéldányos raktári bevétel bizonylatot készít, amelyből első példány az anyagkönyvelésé, másodpéldány a raktárosnál marad. - Kiadás A raktáros a kiadott anyagokról kiadási jegyet készít. Bizonylatot aláírja a raktáros és az átvevő. Első példány az anyagkönyvelésé, második a raktárosé, harmadik pedig az átvevőé.
6./ Fogászati anyagok raktára - Bevételezés A bevételezés bizonylata a gyógyszertárak által kiállított számla vagy másolata, illetve a Bv. Központi Kórházból érkezett szállítólevél. A Bv. Központi Kórházból érkező szállítólevél egy példányát feladja az anyagkönyvelésre. - Negyedéves felhasználás könyvelés Minden negyedév végén a raktáros elkészíti a negyedév felhasználását. Erről kétpéldányos kiadási bizonylatot készít, amelyből egyik az anyagkönyvelésé, másik a raktárosnál marad. 7./ Biztonságtechnikai raktár - Bevételezés Biztonságtechnikai raktár csak a központi raktáron keresztül kap anyagot. (lásd 1. pont: kiadás központi raktárból egyéb raktárakba) - Kiadások (munkalapok) elszámolása A kiadási bizonylatot aláírja a könyvelő, mint kiállító, a raktáros és a munkát végző, mint átvevő. Munka befejezésekor a könyvelő elkészíti a munkalapot és a kiadási bizonylatot. Anyagkönyvelés a munkalapot és a kiadási bizonylatot kapja egy példányban. 8./ Gépház raktárak - Bevételezés Gépház raktár csak a központi raktáron keresztül kap anyagot. (lásd 1. pont: kiadás központi raktárból egyéb raktárakba) - Kiadások (munkalapok) elszámolása Raktáros a szolgálati jegy alapján megnyitja a munkalapot, valamint az anyag-elszámolási ívet, és kiadja a munkát végeztető művezetőnek. Művezető a munkához kiadott és visszavételezett anyagokat felvezeti az anyag-elszámolási ívre. Az anyag-elszámolási ívről kiadási bizonylatot készít a könyvelő raktáranként, amely az elszámolás alapját képezi. 9./ Élelmezési anyagok raktára - Bevételezés A bevételezés alapbizonylata a számla, számlamásolat vagy a szállítólevél. A számláról vagy a szállítóról az élelmezési előadó bevételi jegyet készít 2 példányban. A bizonylatot aláírja az élelmezési előadó és a raktáros. Az első példányt az élelmezési előadó kapja, a második példányt a számlával együtt a számviteli csoport kapja. - Kiadás Az élelmezési előadó 2 példányban elkészíti a nyersanyag felhasználási és kiadási jegyet. A bizonylatot aláírja az élelmezési előadó, a raktáros és a felhasználó. Az első példányt az élelmezési előadó, a második példányt a raktáros kapja. 10./ Zárlakatos raktár - Bevételezés A zárlakatos raktár csak a központi raktáron keresztül kap anyagot. . (lásd 1. pont: kiadás központi raktárból egyéb raktárakba) - Kiadások (munkalapok) elszámolása A kiadási bizonylatot aláírja a könyvelő, mint kiállító, a raktáros és a munkát végző, mint átvevő. Munka befejezésekor a könyvelő elkészíti a munkalapot és a kiadási bizonylatot. Anyagkönyvelés a munkalapot és a kiadási bizonylatot kapja egy példányban.
XVI. fejezet Munkaerő-gazdálkodás 63. §. 1./ Az Intézet parancsnoka - a személyügyi és szervezési osztályvezető javaslata alapján minden év november 1. napjáig felülvizsgálja az intézetre vonatkozó állománytáblát és szükség esetén javaslatot tesz annak a módosítására. A módosítás az alábbi tényezőkre vonatkozik: a./ Hivatásos és közalkalmazotti állomány álláshelyei számának változása, az állomány kategóriák szerint (tiszt, tiszthelyettes, közalkalmazott). b./ Az adott státuszhoz tartozó besorolási osztály kategória, szükség esetén munkakör meghatározása. c./ Az SZMSZ szerinti szervezeti egységek közötti változások. 2./ Az 1./pontban körülírtakat az intézet parancsnoka évente - jóváhagyás céljából felterjeszti a BV. Országos Parancsnokhoz. 3./ A javaslat elkészítése előtt a személyügyi és szervezési osztályvezető, az intézet összes osztályvezetőjének írásbeli javaslatát beszerzi. 64. §. 1./ A betöltetlen státuszok tekintetében a személyügyi és szervezési osztályvezető folyamatosan - az alábbi intézkedéseket hozza: a./ A helyi sajtóban álláshirdetéseket tesz közzé, bizonyos munkakörök esetén országos napilapokban is. b./ Felveszi és tartja a kapcsolatot a helyi középiskolákkal (tanári kar, végzős növendékek), szükség esetén előadásokat tart. c./ A közeli honvédelmi alakulatokkal kapcsolatot tart, a leszerelő katonáknak ismertetést tart. d./ Az intézet személyi állománya felé propagandát fejt ki, hogy a személyi állomány arra alkalmas hozzátartozói, ismerősei a bv-t válasszák hivatásuknak. 2./ A betöltetlen státuszok alakulásáról, valamint a tett intézkedésekről a személyügyi és szervezési osztályvezető negyedévente szóban, félévente írásban tájékoztatja a parancsnokot. 3./ A személyi és szervezési osztály nyilvántartása: a./ Nyilvántartási rendszerben folyamatosan vezeti az engedélyezett álláshelyek, szervezeti egységek szakterületek munkakörök szerinti felosztását, továbbá az abban bekövetkező változásokat. b./ Naprakész nyilvántartást vezet az álláshelyek betöltéséről.
XVII. fejezet Egyes személyi juttatásokkal történő gazdálkodás 65. §. 1./ Az intézet évente megkapja a tárgyévben foglalkoztatottak valamennyi kiadási jogcímeinek előirányzatát. Az előirányzatnak az intézet és a Kft jóváhagyott állományszervezési táblázata szerinti létszám az alapja. A Kft. állományába vezényelt hivatásos állományúakkal kapcsolatos bérgazdálkodási feladatok az intézetet terhelik. 2./ Az éves előirányzat keretébe beletartoznak: a./ A személyi állományt megillető következő juttatások: - alapilletmény, - illetménykiegészítés, nyelvpótlék, - egyéb kötelező illetménypótlék, - egyéb feltételtől függő pótlékok és juttatások, - egyéb juttatás, - jutalom, - túlóra, helyettesítés, - készenléti, ügyeleti díj - egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatások, - végkielégítés, - jubileumi jutalom, - napidíj, - egyéb sajátos juttatások, - ruházati költségtérítés, hozzájárulás, - közlekedési költségtérítés, - étkezési hozzájárulás, - egyéb költségtérítés és hozzájárulás, - szociális jellegű juttatások, - részmunkaidőben foglalkoztatottak keresetbe tartozó juttatásai, - részmunkaidőben foglalkoztatottak keresetbe nem tartozó juttatásai, - állományba tartozók különféle nem rendszeres juttatásai, - nyugdíjas foglalkoztatottak keresetbe tartozó juttatásai, - nyugdíjas foglalkoztatottak keresetbe nem tartozó juttatásai, b./ - a fogvatartottak munkadíja és ösztöndíja 3./ Az intézet parancsnoka évente az engedélyezett összlétszám 10 %-ának adományozhat, illetve állapíthat meg címpótlékot, soron kívüli előléptetést, elősorolást és legfeljebb 20 %kal növelt összegű alapilletményt. Jutalmazás 66. § 1./ Az intézet éves jutalmazási keretet köteles képezni, amely a központi jutalmazási keretből e célra biztosított, továbbá a bv. intézetnél képződött megtakarításokból átcsoportosított összeg.
2./ Jutalmazási keretet, illetve az abból történő kifizetéseket a személyügyi és szervezési osztály tartja nyilván. Évközben jutalmazásra a rendszeres személyi juttatások, a munkavégzéshez kapcsolódó juttatások, a részmunkaidőben és nyugdíjasként foglalkoztatottak keretébe tartozó juttatások, valamint a megbízási díjak előirányzatának időarányos maradványa használható fel. 3./ Helyi jutalmazási keret a helyi alkalmazottaknak differenciáltan történő jutalmazására használható fel. 67. §. 1./ A parancsnok a jóváhagyott rendszeres személyi juttatásokon belül az üres álláshelyek illetményét határozatlan, vagy határozott időre történő alkalmazás céljára, továbbá a tartósan távollevő és illetményben, távolléti díjban és táppénzben nem részesülő alkalmazott illetményét, a helyettesítést határozott időre szóló kinevezéssel végző alkalmazott illetményének fedezetére használhatja fel. 2./ Az üres álláshelyek terhére történő kifizetés nem haladhatja meg az adott álláshely illetményének a 80 %-át. A fennmaradó 20 % intézeti tartalékot képez, amelynek felhasználásáról a BV. Országos Parancsnok dönt. 3./ A tervezett felhasználásról a gazdasági vezető, a személyügyi és szervezési osztályvezető minden hónap 10. napjáig előterjesztést tesz a parancsnoknak a következő hónapra vonatkozóan. Helyettesítés, megbízás díjazása 68. §. 1./ A parancsnok jogosult a bv. szerv alkalmazottját megbízás alapján más alkalmazott munkakörébe helyezni. Illetményét ebben az esetben az új munkakör szerint kell megállapítani, de nem lehet kevesebb az eredeti munkakörre vonatkozó illetménynél. 2./ Amennyiben az alkalmazott munkaköri feladatának ellátása mellett munkakörébe nem tartozó munkát is végez, akkor az elvégzett többletfeladatokkal arányos helyettesítési díjra is jogosult. 3./ Helyettesítés díjazását a hiányzó létszám, a betöltetlen álláshelyek, valamint a távollévő és a távollét idejére illetményben, távolléti díjban és táppénzben nem részesülő alkalmazottak illetményéből kell fedezni. 69. §. Az e fejezetben leírtak betartásáért az intézet parancsnoka, a gazdasági vezető, a személyügyi és szervezési osztályvezető, valamint területük vonatkozásában az illetékes osztályvezetők is felelnek.
XVIII. fejezet Adatszolgáltatási kötelezettség 70. §. 1./ Szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony létesítését követő 5 napon belül a szolgálati jegyet, valamint egyéb okmányokat meg kell küldeni a BVOP Pénzügyi és Gazdasági Főosztály Illetményszámfejtési Osztálynak (továbbiakban: Osztály). 2./ A hivatásos vagy közalkalmazotti jogviszony megszűnését, illetve utolsó munkanapot megelőző 5 munkanappal a szükséges adatokat meg kell küldeni az Osztálynak. 3./ A személyi állomány tagjának, bv szervek közötti áthelyezéséről szóló okmányt 5 napon belül kell megküldeni az Osztálynak. 4./ Hivatásos állomány soros vagy soron kívüli előléptetéséről, elismeréséről készített csoportos vagy egyéni parancsot 1 munkanapon belül meg kell küldeni az Osztálynak. 5./ Az intézet jelenti az Osztály részére a számfejtendő járandóságokat minden hónapban a központosított illetmény-számfejtési rendszeren keresztül. 6./ A személyi állományra vonatkozó valamennyi jövedelemmel és beosztással kapcsolatos változást, amelyre külön pont nem vonatkozik, a tárgyhónapot követő 5 munkanapon belül kell megküldeni az Osztálynak. 7./ A közalkalmazottaknak és nyugdíjasoknak az orvos által keresőképtelenségről szóló igazolást az intézethez történő leadás után 3 munkanapon belül kell megküldeni az Osztálynak. 8./ A hivatásos állomány által igénybevett egészségügyi szabadságot a személyügyi és szervezési osztálynál kell figyelemmel kísérni és nyilvántartani. 9./ A családi pótlékhoz, iskoláztatási támogatáshoz való jogosultságban történő változásokról (jogosultság megnyílása, megszűnése) az igénylőnek kell nyilatkozni. Nyilatkozatot és az arra vonatkozó okmányt az intézet 5 munkanapon belül küldi meg az Osztálynak. 10./ A szülés tényleges időpontjáról, a szülési szabadság időtartamáról (kezdő és utolsó napjáról) az intézet személyügyi és szervezési osztályvezetője írásban tájékoztatja az osztályt. 11./ Az intézet havi és éves munkaügyi adatokat szolgáltat a Központi Statisztikai Hivatal részére a rendszeresített nyomtatványokon. Ezen nyomtatványok egy példányát egyidejűleg az Osztályra is eljuttatja. 12./ A személyi juttatások időarányos felhasználásáról tájékoztató adatokat szolgáltat az intézet az Osztálynak a tárgyhót követő 10-éig. A fentiek végrehajtásáért az intézet parancsnoka mellett a gazdasági vezető, valamint a személyügyi és szervezési osztályvezető is felelős. Könyvelési tételek 71. §. Az intézetnél az alábbi könyvelési tételeket kell vezetni: 1. Nettó bérek, egyéb járandóságok átutalása egyéni folyószámlára, illetve postai címre küldés útján. 2./ Személyi jövedelemadó utalása a BV. OP javára. 3./ Egészségbiztosítási járulék utalása a BV. OP javára.
4./ Nyugdíjjárulék utalása, amelyből a teljesített TB ellátás beszámításra kerül a BV. OP javára. 5./ Magánnyugdíjpénztári tagdíj utalása a BV. OP javára. 6./ Kiegészítő tagdíj utalása a BV. OP javára. 7./ Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztár befizetés a BV. OP javára. 8./ Munkavállalói járulék utalása a BV. OP javára. 9./ Levonások, letiltások átutalása jogosultak részére. 10./ Az intézet munkavállalójára kirótt kártérítési kötelezettség megtérülése, amely pénzforgalmi tételként nem jelentkezik. A könyvelési tételről az Magyar Államkincstárba átutalási megbízást kiegészítő szelvényt kell benyújtani. 11./ Illetményelőleg felvételének törlesztése. 12./ Tüzelőutalvány tartozás levonása. 13./ A munkavállaló terhére számfejtett tartozás, amely nem kerül átutalásra (számlán marad). 14./ A bruttó kifizetéseket az Osztály által rendelkezésre bocsátott bérfeladás alapján kell könyvelni. 72. §. 1./ Az intézetnek a munkavállalóval szemben előírt követelései kimutatásához részletező, analitikus nyilvántartást kell vezetnie. Az analitikus nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy abból munkavállalónként megállapítható legyen a tartozások összege, jogcíme, valamint az azokra teljesített törlesztések időpontja és összege. 2./ A fentiek végrehajtásáért a gazdasági vezető pénzügyi-számviteli helyettese a felelős.
XIX. fejezet Az Intézet ellenőrzési rendszere Ellenőrzési rendszer általában 73. §. 1./
Az ellenőrzések célja a büntetés-végrehajtásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések következetes végrehajtásának biztosítása, a bv. intézet törvényes működésének elősegítése, a végrehajtást akadályozó okok és körülmények feltárása, valamint javaslatok tétele a működtetést zavaró körülmények megszűntetésére. Az intézet alapvető feladatainak teljesítése, a vezetés színvonalának emelése, a belső irányítás hatékonyabbá tétele, a gazdálkodási feladatok eredményesebb végrehajtása.
2./ Az ellenőrzés feladata a tények feltárása, a tények és következtetések összevetése, valamint az értékelés. Szabálytalanság megállapítása esetén az ellenőrzést, a mulasztást súlya szerint intézkedésnek és szükség szerint felelősségre vonásnak kell követnie. 3./
Az ellenőrzési rendszer kiterjed az intézet büntetés-végrehajtási szakmai feladatai végrehajtásának, valamint a költségvetési gazdálkodási tevékenységének vizsgálatára. Az ellenőrzések fajtái: szakmai ellenőrzések, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, a függetlenített belső ellenőrzés, felügyeleti ellenőrzés, törvényességi felügyeletet ellátó ügyész ellenőrzése, egyéb állami szervek ellenőrzése, amely jogszabályokon alapul. Szakmai ellenőrzések 74. §. 1./ Vezetői ellenőrzés végrehajtása valamennyi vezető feladata. Az ellenőrzési rendszer szempontjából vezetőnek tekintendő a személyi állomány valamennyi tagja, aki beosztottak munkáját irányítja, ill. az intézet tevékenységét, vagy annak egyes részterületét felügyeli, ill. irányítja. A hatékony vezetői ellenőrzés előfeltétele a célnak megfelelő, helyesen megválasztott ellenőrzési módszerek alkalmazása. A vezetői ellenőrzésnek folyamatosan át kell fognia az irányított szakterület tevékenységét, az alárendelt vezetők és a személyi állomány munkáját. A hiányosságok megszűntetésére a vezetőnek hatáskörében intézkednie kell, szükség esetén az elöljárójának jelentést kell tennie, vagy az érintett szakterület vezetője felé jeleznie kell, illetve intézkedést kell kezdeményeznie. 2./ Az ellenőrzések tervezése, végrehajtása, dokumentálása: A parancsnok, a parancsnok helyettes, a gazdasági vezető, az osztályvezetők, a munkavédelmi vezető és a tűzvédelmi vezető havi bontásban készült féléves ellenőrzési ütemtervei az intézet Munkatervének részét képezik. A terv tartalmazza az ellenőrzések témáját, a végrehajtás határidejét.
Külön írásos feljegyzés, illetve jelentést kell készíteni a témaellenőrzésekről, valamint a tervezett beszámoltatásokról. Az ellenőrzések megtörténtét az ellenőrzési naplókban is minden esetben dokumentálni kell. A helyszíni ellenőrzések megállapításait a rendszeresített ellenőrzési naplókban, ill. szemlenaplókban kell rögzíteni. Az illetékes vezető azokra a feladatokra, hiányosságokra melyekről intézkedési jogosultsággal rendelkezik tegye meg azokat, és írja be a napló intézkedési rovatába. A bejegyzéseket kísérjék folyamatosan figyelemmel, intézkedjenek a feltárt hiányosságok megszűntetésére határidő és felelős megjelölésével. A kijelölt feladat elvégzését minden esetben utóellenőrzés keretében kell vizsgálni. 3./ A munkahelyek rendjének ellenőrzése: Munkahelyen az ott rendszeresített, a feladatok ellátásához szükséges tárgyakon, eszközökön, anyagokon, nyilvántartásokon kívül csak az oda beosztott, szolgálatban levő személyi állomány tagjának személyes holmija tartható, a napi szükséglet kielégítéséhez indokolt mennyiségben. Nem tartható munkahelyen olyan holmi, valamint annak csomagoló anyaga, amelynek az intézetbe való behozatala tilos, valamint amelynek használatát az adott konkrét munkahelyre vonatkozó előírások, valamint egyéb szabályok tiltják. Az ellenőrzések rendjét külön intézkedés tartalmazza. 4./ Egyéb ellenőrzések: Az intézet parancsnoka célellenőrzést, terven kívüli ellenőrzést, vizsgálatot rendelhet el egy-egy rendellenesség, kirívó hiba, illetve esemény körülményeinek feltárására, bejelentés, panasz vizsgálatára, vagy egyéb okból. Az ellenőrzés lefolytatásával a személyi állomány bármely tagját megbízhatja. A dokumentálás módját, a végrehajtás módszerét, határidejét a parancsnok az elrendeléskor határozza meg. Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés 75. §. Az intézet parancsnoka a gazdálkodás folyamatára (tervezés, végrehajtás, beszámolás) és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a FEUVE rendszerét, amely a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer. A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján a költségvetési szerv érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják: - a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), - az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, - a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás). A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszernek biztosítania kell, hogy
- a költségvetési szerv valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel; - az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra; - megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv gazdálkodásával kapcsolatosan; - a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek; - a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra. A FEUVE rendszer részeként az intézet parancsnoka köteles: - elkészíteni az intézet ellenőrzési nyomvonalát, amely a tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatok szöveges vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása. Az ellenőrzési nyomvonal a szervezeti és működési szabályzatának 1. számú mellékletét képezi. - szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, amely a szervezeti és működési szabályzat 2. számú mellékletét képezi. - a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni, mely során fel kell mérni és meg kell állapítani az intézet tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni azon intézkedéseket és megtételük módját, melyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatokat. A kockázatkezelés rendjének szabályozása az SZMSZ 3. számú mellékletét képezi. A FEUVE rendszer kialakítása és működtetése során az intézet vezetőjének figyelembe kell vennie a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatókban foglaltakat és az államháztartási külső pénzügyi ellenőrzést és belső ellenőrzést végző szervek által megfogalmazott ajánlásokat és javaslatokat. Függetlenített belső ellenőr 76. §. A belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát. A jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint a gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva a belső ellenőrzés megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére. A belső ellenőr jogai és kötelezettségei A belső ellenőr jogosult: - az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység helyiségeibe belépni, figyelemmel az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység biztonsági előírásaira, munkarendjére;
-
-
az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó, államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba, az elektronikus adathordozón tárolt adatokba betekinteni a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni, indokolt esetben az eredeti dokumentumokat másolat hátrahagyása mellett - átvételi elismervény ellenében - átvenni; az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérni; az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység működésével és gazdálkodásával összefüggő kérdésekben információt kérni más szervektől; a vizsgálatba szakértő bevonását kezdeményezni.
A belső ellenőr köteles: - ellenőrzési tevékenysége során az ellenőrzési programban foglaltakat végrehajtani; - tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött szerv vezetőjét tájékoztatni, és megbízólevelét bemutatni; - objektív véleménye kialakításához elengedhetetlen dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni; - megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően írásba foglalni, és azokat elegendő és megfelelő bizonyítékkal alátámasztani; - amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, haladéktalanul jelentést tenni a belső ellenőrzési vezetőnek; - ellenőrzési jelentést készíteni, az ellenőrzési jelentés tervezetét az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjével egyeztetni; - az ellenőrzési jelentés aláírását követően az ellenőrzési jelentést a belső ellenőrzési vezetőnek átadni; - ellenőrzési megbízatásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok tudomására jutásáról haladéktalanul jelentést tenni a belső ellenőrzési vezetőnek, amelynek elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi felelősséggel tartozik; - az eredeti dokumentumokat az ellenőrzés lezárásakor hiánytalanul visszaszolgáltatni, illetve amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, az eredeti dokumentumokat a szükséges intézkedések megtétele érdekében a költségvetési szerv vezetőjének átvételi elismervény ellenében átadni; - az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél, illetve annak részegységeiben a biztonsági szabályokat és a munkarendet figyelembe venni; - a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot megőrizni; - az ellenőrzés során készített iratokat és iratmásolatokat az ellenőrzés dokumentációjában megőrizni.
A belső ellenőrzés eljárási és végrehajtási rendje A belső ellenőrzés tervezése: - Az ellenőrzési munka megtervezéséhez a belső ellenőrzési vezető kockázatelemzés alapján stratégiai tervet és éves ellenőrzési tervet készít, amelyeket a költségvetési szerv vezetője hagy jóvá.
- A belső ellenőr - összhangban a stratégiai tervvel - összeállítja a tárgyévet követő évre vonatkozó éves ellenőrzési tervet, melynek kockázatelemzés alapján felállított prioritásokon és a belső ellenőrzés rendelkezésére álló erőforrásokon kell alapulnia. Az éves ellenőrzési tervet úgy kell összeállítani, hogy szükség esetén az abban nem szereplő soron kívüli ellenőrzési feladatok is végrehajthatóak legyenek. Ellenőrzései program: - A belső ellenőr minden egyes ellenőrzés lefolytatásához ellenőrzési programot készít. Megbízólevél: - A belső ellenőrt az intézet parancsnoka által aláírt megbízólevéllel kell ellátni. Az ellenőrzés végrehajtása: - Az ellenőrzést szükség szerint a helyszínen, illetve adatbekérés útján, elsősorban az ellenőrzés végrehajtásához szükséges dokumentációk értékelésével és a belső szabályzatokban található leírások, útmutatók, ellenőrzési nyomvonalak, valamint az ellenőrzési programban meghatározott ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani. A helyszíni vizsgálatot annak megkezdése előtt legalább 3 munkanappal megelőzően írásban be kell jelenteni az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjének. Az előzetes bejelentést nem kell megtenni, ha az - a rendelkezésre álló adatok alapján - meghiúsíthatja az ellenőrzés eredményes lefolytatását. Az előzetes bejelentés elhagyásáról a belső ellenőr dönt. - A helyszíni ellenőrzés megkezdésekor az ellenőr köteles bemutatni a megbízólevelét az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjének vagy az őt helyettesítő személynek. - Az ellenőrzési célnak és feladatoknak megfelelően, valamint kockázatelemzés alapján kell megválasztani a vizsgálati eljárásokat és módszereket, amelyek különösen a következők lehetnek: - eljárások és rendszerek szabályzatainak elemzése és értékelése; - pénzügyi, számviteli és statisztikai adatok, költségvetés, beszámolók, szerződések, programok elemzése és értékelése; - folyamatok és rendszerek működésének tesztelése; - dokumentumok és nyilvántartások vizsgálata; - közvetlen megfigyelésen alapuló ellenőrzés (interjú, rovancsolás, szemle, kísérlet, mintavételes vizsgálat); - informatikai rendszertesztelési eljárások. - Az ellenőrzés során az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjétől szükség esetén teljességi nyilatkozatot kell kérni, amelyben az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység
Törölt: ¶ ¶ Oldaltörés
vezetője igazolja, hogy az ellenőrzött feladattal összefüggő, felelősségi körébe tartozó valamennyi okmányt, illetve információt hiánytalanul az ellenőr rendelkezésére bocsátotta. - Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúját észleli, haladéktalanul köteles értesíteni az intézet parancsnokát, illetve az intézet parancsnokának érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetőjét, és javaslatot tenni a megfelelő eljárások megindítására, továbbá az eredeti dokumentumokat a szükséges intézkedések megtétele érdekében átvételi elismervény ellenében átadni Ellenőrzési jelentés: - A belső ellenőr az ellenőrzés tárgyát, megállapításait, következtetéseit és javaslatait tartalmazó ellenőrzési jelentést, vagy több kapcsolódó témájú ellenőrzési jelentés alapján összefoglaló ellenőrzési jelentést készít. A belső ellenőr köteles a jelentésben szerepeltetni minden olyan lényeges tényt, megállapítást, hiányosságot és ellentmondást, amely biztosítja a vizsgált tevékenységről szóló ellenőrzési jelentés teljességét. A belső ellenőrök az ellenőrzési jelentés elkészítésénél kötelesek értékelni minden, a vizsgált szervezet, illetve egyéb felek által rendelkezésükre bocsátott információt és véleményt, azonban ez utóbbi nem befolyásolhatja a belső ellenőrök tényeken alapuló megállapításait, következtetéseit. A jelentésben lényegre törő, az eredményeket és a hiányosságokat összefoglaló, rövid, tömör értékelést is kell adni, és ajánlásokat, javaslatokat kell megfogalmazni a hiányosságok felszámolása, illetve a folyamatok hatékonyabb, eredményesebb működése érdekében. - A belső ellenőr a jelentés tervezetét egyeztetés céljából megküldi az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjének, illetve annak, akire vonatkozóan a jelentéstervezet megállapítást vagy javaslatot tartalmaz. A jelentéstervezetnek tartalmaznia kell a záradékot, amely szerint az érintettek kötelesek észrevételeiket a jelentéstervezet kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül megküldeni a belső ellenőr részére. A határidő elmulasztását egyetértésnek kell tekinteni, melyre a záradékban fel kell hívni az ellenőrzött figyelmét. Amennyiben az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység részéről a megállapításokat vitatják, az észrevétel kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül megbeszélést kell tartani. Az észrevétel elfogadásáról vagy elutasításáról a vizsgálatvezető dönt, amelyről a megbeszéléstől számított 5 munkanapon belül az érintetteknek írásbeli tájékoztatást ad és az el nem fogadott észrevételeket indokolja. A lezárt ellenőrzési jelentést a belső ellenőrzési vezető megküldi: - az intézet parancsnokának, illetve - az ellenőrzött szervezeti egység vezetőjének. Intézkedési terv: - Az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetője a szükséges intézkedések végrehajtásáért felelős személyek és a vonatkozó határidők megjelölésével az ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül intézkedési tervet készít, melyet haladéktalanul megküld a belső ellenőrnek, aki az intézkedési tervet annak kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül véleményezi. Amennyiben a belső ellenőr az intézkedési tervet vitatja, írásban kell tájékoztatni az ellenőrzött szervet, illetve szervezeti egységet, és szükség esetén megbeszélést kell tartani. Amennyiben a belső ellenőr elfogadta az intézkedési tevet, azt az ellenőrzött szervezeti egység vezetője jóváhagyatja az intézet parancsnokával, majd megküldi a belső ellenőrnek. Az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetője felelős
az intézkedési terv végrehajtásáért, illetve annak nyomon követéséért. A Ber. 17. § (1) d.) pontja szerint az ellenőrzött szervezeti egység vezetője köteles tájékoztatni a belső ellenőrt az intézkedési tervben meghatározott intézkedések végrehajtásáról, illetve a végrehajtás elmaradásának okáról. Éves ellenőrzési jelentés: - A költségvetési szerv vezetője felelős az éves ellenőrzési jelentés elkészítéséért. Az éves ellenőrzési jelentést a költségvetési szerv vezetője megküldi a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának legkésőbb a tárgyévet követő év március 15-ig. Az ellenőrzések nyilvántartása: - A belső ellenőr köteles nyilvántartást vezetni az elvégzett ellenőrzésekről és gondoskodni az ellenőrzési dokumentumok megőrzéséről. A költségvetési belső ellenőrzés részletes szabályait az ellenőrzési kézikönyv tartalmazza.
XX. fejezet Az intézet munkaterve 77. § 1. Az intézet parancsnoka évente kétszer féléves időtartamú munkatervet készít, melynek előkészítésébe bevonja a parancsnok-helyettest, az osztályvezetőket és a és a szakterületek vezetőit. 2. A munkaterv részei: – Szakmai feladatok (szakterületenkénti bontásban) – Értekezletek, törzsfoglalkozások 3. Az intézeti munkaterv mellékletét képezi az azonos időtávú ellenőrzési terv. 4. Az elkészült munkatervet jóváhagyásra felterjeszti az Országos Parancsnokhoz.
XXI. fejezet Az Intézet személyi állományának érdekvédelmi rendszere Szakszervezet 78. §. 1./ Szakszervezet jogosult - Intézeten belül működjön és tagjait e tevékenységbe bevonja. - Hivatásos állomány tagjait az anyagi, szociális és kulturális, valamint az élet- és szolgálati körülményüket érintő jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztassa. - Tagjait a szolgálati viszonyt érintő körben az Intézettel szemben, illetve az állami szervek előtt, meghatalmazás alapján pedig az élet- és szolgálati körülményeket érintő kérdésekben bíróság, más hatóság és egyéb szervek előtt képviselje. 2./ Szakszervezet az Intézettel kapcsolatban az alábbi jogokat gyakorolhatja: - Minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonnyal összefüggő anyagi, szociális és kulturális érdekeivel kapcsolatos. - A fenti alá tartozó kérdésekben a vezetői döntéssel kapcsolatos álláspontját, véleményét a parancsnokkal közölheti, és ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezhet. - Szolgálati és munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását ellenőrizheti, azok végrehajtásáról tájékoztatást, adatot kérhet, azokat a részére meg kell adni. 3./ Parancsnok köteles - A szükséges tájékoztatás megadásával a szakszervezet érdekképviseleti tevékenységét elősegíteni. - A szakszervezet által tett észrevételekre, javaslatokra vonatkozó álláspontját és ennek indokait közölni. - A szolgálati viszonnyal összefüggő anyagi, szociális és kulturális érdekeket érintő intézkedések megtétele előtt - ha a hivatásos állomány legalább 25 %-át vagy több, mint 50 főt közvetlenül érinti - a szervezeti egységen belül működő szakszervezet képviselőjét tájékoztatni. 4./ A szakszervezettel, mint érdekvédelmi szervvel kapcsolatos egyéb kérdésekre az 1996. évi XLIII. tv. megfelelő rendelkezései az irányadóak.
Közalkalmazotti Tanács 79. §. 1./ A részvételi jogokat az Intézettel közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak közössége nevében az általuk közvetlenül választott 3 tagú Közalkalmazotti Tanács gyakorolja. 2./ A parancsnok döntése előtt a Közalkalmazotti Tanáccsal véleményezteti: a./ Közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetét. b./ Intézet olyan belső szabályzatainak tervezetét, amelyek a közalkalmazottakat érintik. c./ Korengedményes nyugdíjazásra és a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzeléseket. d./ Közalkalmazottak képzésével összefüggő terveket. e./ Munkáltató munkarendjének kialakítását és az éves szabadságolási tervet.
XXII. fejezet Záró rendelkezések 80. §. 1./ Ezen Szervezeti és Működési Szabályzat 2007. szeptember 01. napján lép hatályba. 2./ A hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát veszti a 2004. május 1-től érvényes Szervezeti és Működési Szabályzat.
Sopronkőhida, 2007. augusztus 27. Dr. Pantali Zoltán bv. dandártábornok az intézet parancsnoka
1. sz. melléklet
ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL I. Általános rész Az Államháztartási törvény alapján a költségvetési szerv vezetője (intézetparancsnok) felelős: -
A feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért,
-
Az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért,
-
Az intézet gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért,
-
A tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért,
-
A gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért, az intézeti számviteli rendért,
-
A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért.
A költségvetési szerv vezetője évente az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol a költségvetési szerv folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésének, valamint belső ellenőrzésének működtetéséről. Az Áht.-ban meghatározott kötelezettség, a költségvetési szerv vezetőjének feladata, a szervezeti struktúrában meghatározott egységek vezetői hatáskörének, felelősségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán, valamint jelen intézkedésemen keresztül valósul meg. A FEUVE rendszerének célja, tartalma A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős a pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembevételével. A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják: -
A
pénzügyi
döntések
dokumentumainak
elkészítését
(ideértve
a
költségvetési
tervezés,
a
kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is, -
Az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését,
-
A gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás).
A felsorolt tevékenységek feladatköri elkülönítését biztosítani kell. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszernek biztosítania kell, hogy -
A költségvetési szerv valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel,
-
Az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra,
-
Megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv gazdálkodásával kapcsolatosan,
-
A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek,
-
A rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra.
A költségvetési forrás felhasználásában résztvevő költségvetési szerv vezetőjének az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény, (a továbbiakban: Ámr.) valamint az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII.30.) kormányrendelet (továbbiakban: Ámr.) szabályozásának megfelelően kell megszerveznie és működtetnie a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzést a költségvetési szerven belül. A FEUVE rendszere az alábbi három fő területet szabályozza: -
Az ellenőrzési nyomvonal kialakításának kötelezettsége,
-
A kockázatkezelés,
-
A szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárásrend kialakításának kötelezettsége.
A többször módosított 217/1998. (XII.30.) kormányrendelet 145/A §-a tartalmazza az intézet gazdálkodásának folyamatára és sajátosságaira tekintettel kialakítandó folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés kialakításának, a működtetésének és fejlesztésének rendszerét.
A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján a költségvetési szerv érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. A FEUVE rendszere tehát magába foglalja mindazon jogszabályokba foglalt előírásokat, középirányító szerv által kiadott, s az intézeti gazdálkodásban kötelező érvényű utasításokat, és belső szabályzatokat és intézkedéseket, amelyek az intézetek költségvetési gazdálkodását szabályozzák. 1. Költségvetési tervezés 1.1.
Költségvetési tervjavaslat:
Az Országos Parancsnokság a tervjavaslat elkészítéséhez utasítást ad ki, amely tartalmazza az: -
Általános és kötelezően érvényesíthető tervezési követelményeket, módszertant, előírásokat
-
A bevételi és kiadási, valamint a létszám keretszámokat
-
A tervezés évében megvalósult előirányzat-változásoknak a tervezés irányszámaiban való számbavétele lehetőségét, illetve módját.
Az utasítás, a feladatok, az előző évek tapasztalata, valamint a feladatellátás feltételeinek várható változásai alapján az intézet meghatározza a működtetéshez szükséges bevételeket és kiadásokat. Az elkészült tervjavaslatot fel kell terjeszteni az Országos Parancsnokságra. Feladatot végzi: -
Tervjavaslat előkészítése: gazdasági vezető, informatikai osztályvezető, személyzeti osztályvezető, gazdasági vezető számviteli helyettes oktatási felelős, sport kultúr felelős, gazdasági vezető műszaki helyettese, anyaggazdálkodási főelőadó, műszaki főelőadó, gépjármű javító műhelyvezető
-
Tervjavaslat összeállítása: kiadási-bevételi előirányzat tekintetében a gazdasági vezető számviteli helyettese
-
Tervdokumentáció összeállítása: gazdasági vezető számviteli helyettese
-
Tervdokumentáció felterjesztése: gazdasági vezető
Ellenőrzési pontok: a)
A tervjavaslat megfelel-e a jogszabályi előírásoknak
b) A tervjavaslat készítése során az OP által előírt módszertant alkalmazták-e figyelembe vették-e a kötelezően érvényesítendő tervezési követelményeket c)
A tervjavaslatban szereplő összegek megfelelnek-e a meghatározott keretszámoknak
d) A költségvetési tervjavaslatot határidőben terjesztették-e fel az OP-ra. Ellenőrzést végzi:
gazdasági vezető a, b, c pont intézetparancsnok d pont
1.2.
Elemi költségvetés összeállítása
Az Országos Parancsnokság az elemi költségvetés összeállításához utasítást ad ki, amely: a)
Megállapítja az elemi költségvetés elkészítéséhez szükséges további keretszámokat, szempontokat.
b) Meghatározza azon tételeket, amelyeket az eredeti előirányzat keretszámai magukba foglalnak, illetve esetlegesen nem foglalnak magukba, c)
Meghatározza azokat a tételeket, amelyeket az adott feladathoz tartozó költségvetési tétel során minimálisan tervezni kell.
A jogszabályok, az utasítás, a feladatok, az előző évek tapasztalata, valamint a feladatellátás feltételeinek várható változásai alapján az intézet meghatározza a működtetéshez szükséges bevételeket és kiadásokat. Az elemi költségvetés magába foglalja: -
A kiadásokat és a bevételeket részletes előirányzatonként,
-
A költségvetési szerv személyi juttatásainak és létszámának összetételét,
-
A részletes kiadási és bevételi előirányzatokat megalapozó indoklást (számításokat).
Az elkészített elemi költségvetést a pénzügyminisztérium által előírt formában, illetve az általa előírt számítógépes program segítségével kell az Országos Parancsnokságra felterjeszteni. Feladatot végzi: -
Elemi költségvetés előkészítése: gazdasági vezető számviteli helyettese
-
Elemi költségvetés munkalapjainak kidolgozása: gazdasági vezető, informatikai osztályvezető, személyzeti osztályvezető, gazdasági vezető számviteli helyettes oktatási felelős, sport kultúr felelős, gazdasági vezető műszaki helyettese, gépjármű javító műhely vezető
-
Elemi költségvetés összeállítása: kiadási-bevételi előirányzatok tekintetében a gazdasági vezető számviteli helyettese
-
Elemi költségvetés ellenőrzése számítógépes program segítségével: pénzügyi főelőadó
-
Elemi költségvetés mellékleteinek elkészítése: gazdasági vezető számviteli helyettese
-
Elemi költségvetés dokumentációjának összeállítása: gazdasági vezető számviteli helyettese
-
Elemi költségvetés felterjesztése: gazdasági vezető
Ellenőrzési pontok: a)
Az elemi költségvetés formailag megfelel-e a pénzügyminisztérium által előírtaknak, csatolták-e az előírt mellékleteket
b) Az elemi költségvetésben tervezett előirányzatokat az OP által meghatározott keretszámok figyelembevételével készítették-e el c)
Az elemi költségvetésben szerepelnek-e az egyes tételekhez tartozó minimálisan tervezhető összegek (kötött tételek)
d) A pénzügyminisztérium által kibocsátott K 11-es program segítségével elvégezték-e a költségvetés ellenőrzését e)
Határidőre megtörtént-e az elemi költségvetés felterjesztése az OP-ra.
Ellenőrzést végzi:
gazdasági vezető a, b, c d pont intézetparancsnok e pont 2.
Előirányzat módosítás
Az előirányzat módosításra sor kerülhet saját hatáskörben, illetve felügyeleti szerv előírása alapján. 2.1.
Saját hatáskörben történő előirányzat módosítás
Az intézet, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, saját előirányzat-módosítási hatáskörében – a felügyeleti szerv és a Kincstár egyidejű tájékoztatása és engedélye mellett – bevételi és kiadási előirányzatának fő összegét, a kiemelt előirányzatokat és a megfelelő részelőirányzatokat felemelheti. -
Előirányzat-maradványából a jóváhagyást követően
-
Bevételi többletéből
Az intézet a személyi és dologi kiadások körében megtervezett részelőirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre. 2.2.
Előirányzat-módosítás felügyeleti szerv előírása alapján
Az előző pontban felsoroltakon kívül az intézet az előirányzatait csak a felügyeleti szerv előírásai alapján módosíthatja. A felügyeleti szerv a módosításokat mindig indokolja, s az intézetnek ezen előírások alapján kell a költségvetési előirányzatait módosítani. Amennyiben az indoklás alapján meghatározott részelőirányzatok növelését vagy csökkentését írja elő a felügyeleti szerv, akkor ennek megfelelően kell eljárni. Amennyiben az előirányzat
növelését, vagy csökkentését a kiadási főelőirányzat vonatkozásában határozza meg a felügyeleti szerv, akkor a módosításokat az intézet a részelőirányzatok között saját hatáskörben hajthatja végre. Feladatot végzi: -
Előirányzatok felhasználásának folyamatos figyelemmel kísérése: gazdasági vezető számviteli helyettese, pénzügyi főelőadók
-
Saját hatáskörben történő előirányzat módosítás: gazdasági osztályvezető helyettes, pénzügyi-számviteli segédelőadók
-
Felügyeleti szerv és Kincstár felé értesítés: gazdasági osztályvezető helyettes
-
Szükség esetén előirányzat módosítás iránti kérelem benyújtása: gazdasági vezető
-
Felügyeleti szerv által előírt előirányzat-módosítás végrehajtása (könyvelése): pénzügyi-számviteli segédelőadók
Ellenőrzési pontok: a)
Saját hatáskörben végzett előirányzat módosítás esetén megtörtént-e az előirányzat maradvány jóváhagyása, s a módosítás ennek megfelelően történt-e meg
b) A befolyt saját bevétel ténylegesen meghaladta-e az eredeti előirányzatot c)
Megtörtént-e a felügyeleti szer, illetve a Kincstár értesítése
d) A felügyeleti szerv előírása alapján történt előirányzat módosításhoz rendelkezésre áll-e az ezt engedélyező bizonylat e)
Amennyiben a módosítás részelőirányzathoz (feladathoz) köthető, úgy azt az elrendeltnek megfelelően hajtotta-e végre az intézet
f)
Részelőirányzatok közötti átcsoportosítás megfelelően dokumentált-e
g) Kiadási főelőirányzatokhoz kötött, felügyeleti szerv által előírt előirányzat módosítások megfelelően dokumentáltak-e h) A saját döntésen alapuló előirányzat módosítások indokoltak-e Ellenőrzést végzi:
gazdasági osztályvezető helyettes: a, b, c, d, f, g pont gazdasági vezető e, h pont 3.
Az intézet feladatai a költségvetési előirányzatok felhasználása során
Az intézet költségvetési előirányzata felhasználásának két iránya van: a)
Bevételi előirányzat felhasználása
b) Kiadási előirányzat felhasználása 3.1.
Bevételek
Az intézet bevételeinek két formája van: -
Költségvetési támogatás
-
Saját bevételek
3.1.1. Az intézet költségvetési támogatási előirányzata csak büntetés-végrehajtási tevékenységre használható fel. 3.1.2. Az intézet saját bevételei a következők: -
Intézményi ellátás díja: jogszabály alapján a fogvatartottak tartási költségekhez való hozzájárulása
-
Alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevételek szabad kapacitás hasznosítása (gőz, étkezés térítés)
-
Az intézet helyiségeinek bérbeadása, bérbeadás után továbbszámlázott energia
-
Az intézet anyagi infrastruktúrájának magáncélú igénybevétele (jellemzően telefonhasználat)
-
Rendeltetésszerű működtetés közben elhasználódott, illetve feleslegessé vált tárgyi eszközök, készletek értékesítése
-
Dolgozók, fogvatartottak kártérítése
-
Általános forgalmi adó bevételek
A költségvetési törvény meghatározza azon bevételi tételeket, amelyek esetében a bevételek után 15 %-os költségvetést illető befizetési kötelezettséget kell teljesíteni. A befizetési kötelezettség havonta teljesítendő, de a havonkénti rendezéstől el lehet tekinteni, ha az e címen befolyó összes bevétel nem éri el az eredet előirányzat 5 %-át. A helyiségek tartós és ezek bérbeadásából származó bevételek, bérbeadással összefüggő költségekkel csökkentett összegének 50 %-át használjuk fel. A fennmaradó 50 % a központi költségvetés bevételét képezi. A törvényben meghatározott egyes bevételi tételeknél az eredeti előirányzathoz viszonyított bevételi többlet után 50 %-os, az állami költségvetést illető befizetési kötelezettséget kell teljesíteni. Az intézet házipénztárába befolyt saját bevételeket a kiadások teljesítésére nem használhatja fel, azt naponta készpénzben be kell fizetni a számlára. A napi befizetéstől el lehet tekinteni, amíg a házipénztárba befizetett összeg nem éri el az 50.000 forintot és ezen összeg készpénzben történő tartására a pénzkezelési szabályzat lehetőséget ad. Feladatot végzi: -
Költségvetési támogatás könyvelése: pénzügyi főelőadó
-
A költségvetésben foglalkoztatott fogvatartottak ellátási díjának könyvelése: analitikában letéti könyvelő, főkönyvi könyvelésben pénzügyi főelőadók
-
A szabad kapacitás hasznosítása során nyújtott szolgáltatásoknak, az intézet helyiségeinek bérbeadásának, a vállalkozó által felhasznált energia az intézet infrastruktúrája magáncélú használatának, az elhasználódott készletek, eszközök ellenértékének a leszámlázása: pénzügyi előadó
-
A dolgozók által okozott károk határozatban megállapított összegének beszedése: pénztáros
-
A fogvatartottak által okozott károk határozatban megállapított összegének levonása, illetve a tartozás előírása: analitikában letéti könyvelő, főkönyvi könyvelésben pénzügyi főelőadók
-
Általános forgalmi adó bevételek könyvelése: pénzügyi főelőadók
-
A bevételi előirányzat teljesülésének ellenőrzése, szükség esetén a bevételi többlet előirányzattá tételére intézkedés: gazdasági vezető számviteli helyettese
-
A bevételi többletet terhelő költségvetési befizetések megállapítása és befizetése: gazdasági vezető számviteli helyettese
Ellenőrzési pontok: a)
Helyesen történt-e a költségvetésben foglalkoztatott fogvatartottak ellátási díjának megállapítása
b) A saját bevételeket eredményező szolgáltatásnyújtás leszámlázása (szerződés, szolgálati jegy alapján megtörtént-e) c)
A fogvatartottak által okozott károk könyvelése megtörtént-e a letéti könyvelésben, illetve a főkönyvi könyvelésben
d) A dolgozók határozatban megállapított kártérítési kötelezettségének nyilvántartásba vétele, a befizetés megtörtént-e e)
Az intézmény saját bevételei után az 50 %-os, illetve 15 %-os költségvetési befizetés alapján megfelelően állapította-e meg, a befizetendő összeget helyesen határozta-e meg
f)
Az intézet a befizetési kötelezettségének határidőben eleget tett-e
g) A pénztárba befolyt saját bevételt határidőre befizették-e az intézet bankszámlájára, illetve az 50.000 forintos határt nem lépték túl h) A bevételi előirányzat teljesülésének ellenőrzése, szükség esetén a bevételi többlet előirányzattá tételére intézkedés megtörtént-e Ellenőrzést végzi:
gazdasági osztályvezető helyettes: a, b, c, d, f, g pont gazdasági vezető e, pont
3.2. Kiadások 3.2.1. Személyi juttatások kiadási főelőirányzat felhasználása. Az intézet a hatáskörébe utalt személyi juttatások és létszám előirányzatával – a jogszabályi előírások figyelembevételével – önállóan gazdálkodik. A rendszeres személyi juttatásokon keletkezett többlet előirányzat a nem rendszeres, illetve külső személyi juttatásra átcsoportosítható, míg az utóbbi tételeken keletkezett többlet a rendszeres személyi juttatásokra nem csoportosítható át (tartós kötelezettség nem vállalható).
A betöltetlen álláshelyekre jutó személyi juttatások előirányzatával úgy kell gazdálkodni, hogy az álláshely az év bármely időpontjában betölthető legyen. Saját dolgozónak megbízási díj, szerződéssel díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető, más esetben megbízási díj kifizetésére a költségvetési szerv és a megbízott között a feladatra vonatkozóan előzetesen kötött megbízási szerződés alapján a feladat – megbízó által igazolt – teljesítése után kerülhet sor. Az intézet az előírt kötelezettségek közül a költségvetési előirányzatai terhére elszámolt összeget terhelő személyi jövedelemadó, adóelőleg levonását és bevallását az általános szabályok szerint, befizetési kötelezettségét
az
adott
költségvetési
szervre
vonatkozó
fizetési
rend
szerint
teljesíti
illetményszámfejtés szerint) 3.2.1.1. Rendszeres személyi juttatások: a) Beosztási illetmény b) Rendfokozati illetmény c) Külön juttatás („0” havi illetmény) d) Illetménykiegészítés e) Nyelvpótlék f)
Egyéb kötelező illetménypótlékok (vezetői, gépjárművezetői, éjszakai, délutáni, egészségügyi pótlék)
3.2.1.2. Nem rendszeres személyi juttatások: a)
Jutalom
b) Túlóra, túlszolgálat c)
Készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj
d) Egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatások (távolléti díj) e)
Végkielégítés
f)
Jubileumi jutalom
g) Napidíj h) Egyéb sajátos juttatások (továbbtanulók támogatása, ka. 15 napi betegszabadsága stb.) i)
Ruházati költségtérítés
j)
Üdülési hozzájárulás
k) Közlekedési költségtérítés l)
Étkezési hozzájárulás
m) Egyéb költségtérítés n) Szociális jellegű juttatások
(központi
3.2.1.3. Külső személyi juttatások a) Egyéb sajátos juttatások (fogvatartotti munkadíj, jutalom, ösztöndíj) b) Állományba nem tartozók részére történő kifizetések Feladatot végzi: -
A személyi
juttatások kiadási főelőirányzat és teljesítés figyelemmel kísérése. A feladatot végzi a
gazdasági osztályvezető számviteli helyettese. -
A személyi juttatásokon belül a rendszeres, a nem rendszeres és a külső juttatások előirányzatának és teljesítésének figyelemmel kísérése, szükség esetén az átcsoportosítás végrehajtása. A feladatot végzi a gazdasági osztályvezető számviteli helyettese.
-
Amennyiben a kiadási főelőirányzaton lévő előirányzat nem nyújt fedezetet a jogszabályok, szerződések alapján járó kifizetések teljesítésére, az Országos Parancsnokság felé jelentés megtétele. A feladatot végzi: a gazdasági vezető
-
Adatszolgáltatás a bérszámfejtés, ellátás, levonás, adókedvezmények érvényesítése érdekében. Feladatot a számviteli előadó (humánpolitikai) végzi.
Ezen belül: -
Nem rendszeres juttatások közül a túlóra, túlszolgálat havonta keletkező óráit rendszeresen rögzítjük a változóbérek között, a leadott és a változóbérekhez hasonlóban leellenőrzött kimutatás alapján. Ezt a feladatot a változóbérek rögzítésére kijelölt személy végzi.
-
A nem rendszeres juttatások többi jogcíme (a következő pontban részletezett jogcímeken kívül), amely számfejtést érintő alkalmi jellegű, amikor jogszabály által aktuális vagy jogszabály által adható, akkor kerül számfejtésre. Ezzel kapcsolatosan az intézet csak adatszolgáltatási feladatot végez, a tételek rögzítése az OP Illetmény-számfejtési Osztályán történik.
-
A nem rendszeres juttatások közül pénztárból történik a következő jogcímek kifizetése: napidíjak, közlekedési költségek, szemüveg, üzemanyag megtérítése, továbbtanulók támogatása. E tételekkel kapcsolatos feladat a fennálló jogszabályok, belső szabályzatok valamint az alapbizonylat alapján a járandóság meghatározása, amelyet tételektől függően a belső szabályozások alapján a pénzügyi főelőadó, vagy az előadó végez. További feladat a pénztári kifizetési szabályok betartásával a járandóságok kifizetése, amelyet a pénztáros végez.
-
Külső juttatások közül az állományba nem tartozók részére járó díjak szerződés alapján kerülnek megállapításra. A szerződés, valamint helyi intézetparancsnoki intézkedés alapján történik a felterjesztés az illetményszámfejtés felé. A feladatot a humánpolitikai segédelőadó végzi.
-
Az egyéb sajátos juttatások tétele a költségvetésben foglalkoztatottak munkadíját, a fogvatartottak részére kifizetett ösztöndíjakat tartalmazza. A fogvatartottak munkadíjának meghatározása a módosított 6/1996. IM rendelet előírásai, valamint a helyi Munkáltatási Szabályzatban rögzített módon történik. A munkadíjak számfejtését a munkáltatási előadó végzi, az anyaggazdálkodási főelőadó ellenőrzi. A
bérszámfejtést követően a havi összesítő jegyzék alapján a tartásdíjak és a munkadíjak könyvelését a letéti könyvelő végzi, a munkadíjak letéti számlára utalását számviteli előadó, könyvelését a pénzügyi főelőadók. Ellenőrzési pontok: a)
A személyi juttatások kiadási főelőirányzaton belül, a nem rendszeres, illetve külső személyi juttatásokon képződő esetleges megtakarításból nem került-e sor rendszeres személyi juttatásra való átcsoportosításra.
b) A személyi juttatásokat terhelő adó megállapítása, bevallása, elszámolása előírásszerű-e, a kapcsolódó adatszolgáltatásokat határidőben, s a jogszabálynak megfelelően teljesítették-e. c)
Az adóelőleg megfizetése rendszeresen határidőben megtörtént-e
d) Az alkalmazott számítógépes programban a feladatok között jelentkező változások rögzítése megtörtént-e. e)
Az intézet által rögzítendő rendszeres személyi juttatások közé tartozó változóbérek, valamint a nem rendszeres személyi juttatások közé tartozó túlóra, túlszolgálat érintett területek által leadott jegyzékei az előírásoknak megfelelnek-e.
f)
A személyi juttatások közül az illetményszámfejtésen rögzítendő tételek adatszolgáltatása a jogszabályoknak megfelelő-e.
g) Megtörtént-e a g. pontban szereplő adatszolgáltatás felterjesztése. h) A pénztárból fizetett nem rendszeres személyi juttatások elszámolása megfelelő-e. i)
A fogvatartottak bérszámfejtése megfelel-e a jogszabályoknak, illetve a belső szabályoknak.
j)
A fogvatartottak részére fizetendő ösztöndíjak megfelelnek-e a jogszabályoknak.
k) Az illetményelőlegek nyilvántartása, a levonások felterjesztése a belső szabályoknak megfelel-e és megtörtént-e. l)
A nevelési ellátási feladatok végrehajtása a jogszabályoknak megfelelően történt-e meg, illetve felterjesztésre került-e.
Ellenőrzést végzi:
gazdasági osztályvezető számviteli helyettese: a, b, c, d, e, g, h, I, j, k, m pontok gazdasági vezető: f pont
3.2.2. Dologi kiadások kiadási főelőirányzat felhasználása A dologi kiadások kiadási főelőirányzata felhasználásának két fázisa van: a)
A készletek, tárgyi eszköz beszerzési igényének megjelenése, az igény felülvizsgálata, a beszerzés lebonyolítása
b) A beszerzett készletek tényleges felhasználása 3.2.2.1. A beszerzések:
A készletek, tárgyi eszközök beszerzésének a tervezéséhez az intézetnek az elemi költségvetés mellékleteként készletgazdálkodási intézkedési tervet kell készítenie. 3.2.2.1.1. A beszerzési igényeknek két típusa van: a)
Rendszeresen igénybevett készletek beszerzése
b) Egyedi igény alapján történő beszerzés A rendszeresen beszerzendő készleteket a raktáros kéri az anyaggazdálkodási főelőadó a havi felhasználás és a raktárkészlet ismeretében. Folyamatosan figyeli a raktárkészlet alakulását, s ha a készlet a minimum alá csökken, úgy a várható felhasználás figyelembe vételével elkészítettei a „Szolgálati jegy”-t. A szolgálati jegyen szereplő készletek beszerzésének jogosságát a gazdasági vezető bírálja el, s amennyiben az igényt jogosnak tartja, s a fedezet is rendelkezésre áll, azt ellenjegyzi és a parancsnok engedélyezi. Az aláírt szolgálati jegy egy példányát az anyaggazdálkodási főelőadó átadja a beszerzőnek, s ez alapján történik meg a készletek beszerzése. Az egyedi igények alapján történő beszerzések esetében a „Szolgálati jegyen” kell kérni a beszerzés engedélyezését. A szolgálati jegyet az engedélyezés előtt meg kell mutatni a raktárosnak, aki megvizsgálja, hogy az adott termékből nincs-e raktárkészlet. Amennyiben nincs, úgy ezt a tényt aláírásával jelzi a bizonylaton. Ezt követően az igényt szintén a gazdasági vezető bírálja el. Amennyiben az igény jogos, s a szükséges fedezet is a rendelkezésre áll a gazdasági vezető ellenjegyzi és a parancsnok engedélyezi a beszerzést, s átadja a bizonylatot az anyaggazdálkodási főelőadónak. Feladatot végzi: -
Készletgazdálkodással érintett készletek állományának figyelemmel kísérése: raktáros
-
Készletállomány alapján a szolgálati jegy összeállítása: anyaggazdálkodási főelőadó, műszaki főelőadó
-
Szolgálati jegyen szereplő igények felülvizsgálata: gazdasági vezető, gazdasági osztályvezető helyettesek
-
A beszerzéshez szükséges fedezet meglétének vizsgálata: gazdasági vezető és gazdasági vezető helyettesek
-
Beszerzés ellenjegyzése: gazdasági vezető és gazdasági vezető helyettesek
-
Egyedi igények felmerülése esetén a szolgálati jegy, kiállítása: az intézet bármely dolgozója
-
Egyedi igények jogosságának igazolása: az érintett terület osztályvezetője
-
Egyedileg igényelt készlet és a raktárkészlet összevetése: raktáros
-
A beszerzéshez szükséges fedezet meglétének vizsgálata: gazdasági vezető és gazdasági vezető helyettesek
-
Egyedileg igényelt készlet beszerzésének ellenjegyzése: gazdasági vezető és gazdasági vezető helyettesek
Ellenőrzési pontok:
a)
A rendszeresen beszerzett készletek esetében a készletállomány elérte-e a készletminimum szintjét
b) A szolgálati jegyen feltüntetett tételekre a beszerzési értékek alapján a fedezet meglétének ellenőrzése c)
Az intézet finanszírozási helyzete alapján a szolgálati jegyen szereplő igények az ott feltüntetett mennyiségben teljesíthetők-e
d) Egyedi igények esetén a beszerzés jogosságának ellenőrzése e)
Annak ellenőrzése, hogy esetlegesen az egyedileg igényelt termékből nem rendelkezünk-e készlettel
Ellenőrzést végzi:
raktáros: a, e pontok osztályvezetők: d pont gazdasági vezető és gazdasági vezető helyettesek: b, c pontok
3.2.2.1.2. A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó, vagy egyéb szerződésen alapuló készlet beszerzése: Amennyiben a beszerzendő készlet, vagy tárgyi eszköz a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik, vagy a beszerzésére vonatkozóan az intézet szerződést kötött, úgy a megrendelést a szerződés, vagy a központosított közbeszerzésről szóló jogszabály alapján, a kötelezettségvállalásról szóló jogszabályok és belső szabályok alapján kell megrendelni. Természetesen a központosított közbeszerzés alá tartozó kiemelt termékkört, valamint a közbeszerzéssel érintett termékkör esetén is az előző pontban leírt raktár-gazdálkodási feladatok, és ellenőrzések érvényesek. Feladatot végzi: -
Az éves beszerzési terv alapján azon termékkör felülvizsgálata, amelyek a közbeszerzési törvény hatálya alá tartoznak: feladatot végzi a számviteli főelőadó
-
A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó termékek körére a közbeszerzési eljárás lefolytatása: feladatot végzi a jogtanácsos, a gazdasági vezető a számviteli főelőadóval együttműködve
-
Adatszolgáltatás a közbeszerzési eljárás lefolytatásához: feladatot végzi: számviteli főelőadó A közbeszerzési eljárás során nyertes beszállítókkal a szerződések megkötése: feladatot végzi: jogtanácsos a gazdasági vezetővel a számviteli főelőadóval együttműködve
-
A szerződések alapján a termékek megrendelése: feladatot végzi: előkészítést a szakterület felelőse az anyaggazdálkodási főelőadó, élelmezési előadó, műszaki előadó
-
Központosított közbeszerzés alá tartozó kiemelt termékekből felmerülő igények felmérése: feladatot végzi: anyaggazdálkodási főelőadó
-
Központosított közbeszerzés alá tartozó termékek esetén a fedezet meglétének ellenőrzése: feladatot végzi: gazdasági vezető, gazdasági vezető helyettesek
-
Központosított közbeszerzés esetén a termékek megrendelése: előkészítést a szakterület felelőse az anyaggazdálkodási főelőadó
Ellenőrzési pontok: a)
A beszerzési terv alapján megtörtént-e a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beszerzések meghatározása
b) A közbeszerzési pályázat kiírása a fennálló jogszabályoknak megfelel-e c)
A nyertes pályázóval megtörtént-e a szerződés megkötése
d) A megrendelést, vagy a szerződést a belső szabályzatban meghatározott személyek írták-e alá e)
Az ármódosítások a szerződésben előírtak szerint történtek-e
f)
A megrendelésen, vagy szerződésben az árajánlatban szereplő árak szerepelnek-e
g) Közbeszerzés hatálya alá tartozó termék beszerzése esetén a megrendelőn, vagy a szerződésen a szerződésnek megfelelő feltételek kerültek-e feltüntetésre h) Kiemelt termékek beszerzése esetén a központosított közbeszerzés szabályai szerint jártak-e el Ellenőrzést végzi:
gazdasági veztő: a, d, h pontok jogtanácsos: b, c, e ponto anyaggazdálkodási főelőadó, műszaki főelőadó, élelmezési előadó: f pont
3.2.2.1.3. A beszerzett készletek, vagy tárgyi eszközök bevételezése A beszerzett termékek mennyiségi és minőségi ellenőrzését követően a raktáros a beszerzésről a szállítólevél vagy a számla alapján 3 példányban kiállítja a bevételezési bizonylatot. Ebből 1 példányt felad az anyagkönyvelés részére. Az anyagkönyvelésen történik meg a számlák szakmai igazolása, melynek során az anyaggazdálkodási főelőadó, élelmezési előadó, műszaki főelőadó utólagosan is aláírásával igazolja a beszerzés szükségességét és a kifizetés jogosságát. Az anyagkönyvelésen analitikus nyilvántartásba veszik a beszerzést, a termék jellegének megfelelően anyagként, vagy elszámolás köteles anyagként, majd az előírásoknak megfelelő felszerelés után kifizetésre átadják a számviteli csoportnak. Feladatot végzi: -
Az intézetbe beszállított termékek mennyiségi és minőségi ellenőrzése: a raktáros
-
Az alapbizonylat alapján a bevételezési bizonylat kiállítása: raktáros
-
Számlákon
szereplő
beszerzések
szükségességének
szakmai
igazolása:
Eü.
osztályvezető,
anyaggazdálkodási főelőadó, élelmezési előadó, műszaki főelőadó -
Szállítólevéllel beérkezett készlet esetén a számla beérkezése után az egyeztetés elvégzése: az anyagkönyvelés, illetve az élelmezési anyagok esetén az élelmezési előadó
-
A beszerzések könyvelése az anyagkönyvelésen vezetett analitikus nyilvántartásokba: az anyagkönyvelő, illetve élelmezési anyagok esetén az élelmezési előadó
-
A számlákhoz tartozó bizonylatok becsatolása: számviteli előadó, élelmezési előadó feladata.
Ellenőrzési pontok: a)
A termék mennyiségi és ellenőrzése megtörtént-e
b) A beszerzés bizonylatán a szakmai igazolás megtörtént-e, és azt az arra illetékes területfelelős igazolta-e le c)
A számla átadásának, átvételének a dokumentációja megfelelő-e
Ellenőrzést végzi:
számviteli előadó a, b pont gazdasági vezető számviteli helyettese c, d pont
3.2.2.1.4. A beszerzett készletek, vagy tárgyi eszközök pénzügyi rendezése A pénzügyi rendezésnek két formája van. Előlegből történt vásárlás esetén a beszerző a pénztárba elszámol az előleggel, ahol a számlákról pénztár kifizetési bizonylatok kerülnek kiállításra. A pénztár kifizetési bizonylaton kerül sor az utalványozásra, az ellenjegyzésre, az érvényesítésre, kontírozásra, könyvelésre. Átutalással történő kifizetés esetén a kifizetést megelőzően az alapbizonylatot ellenőrizni kell formai és számszaki megfelelőség szempontjából, valamint a fedezet megléte szempontjából. Az alapbizonylat érvényesítését követően kerül sor a kiadás teljesítésének elrendelésére, vagyis az utalványozásra. Utalványozás során ellenőrizni kell, hogy az alapbizonylathoz csatolták-e a szükséges dokumentumokat, illetve az előzetesen előírt ellenőrzési feladatokat elvégezték-e. Az utalványozást az arra felhatalmazott dolgozónak ellenjegyeznie kell. Ezt követően kerül sor a banki átutalás lebonyolítására. Feladatot végzi: -
Vásárlási előleg szükségességének és jogosságának az ellenőrzése: gazdasági vezető
-
Vásárlási előleg kifizetése: pénztáros
-
Vásárlási előleggel történő elszámolás pénztári rendezése: pénztáros
-
Pénztári kifizetési bizonylat érvényesítése: pénz és értékkezelési szabályzatban kijelölt dolgozók
-
Pénztári kifizetési bizonylat utalványozása: pénz- és értékkezelési szabályzatban kijelölt dolgozók
-
Pénztári kifizetési bizonylat utalványozásának ellenjegyzése: pénz- és értékkezelési szabályzatban kijelölt dolgozók
-
Pénztári bizonylatok kontírozása, könyvelése: pénzügyi főelőadó, számviteli előadó
-
Pénztári kifizetés teljesítése, könyvelése
-
Átutalással történő pénzügyi teljesítést megelőzően a számla érvényesítése, kontírozása: pénz- és értékkezelési szabályzatban kijelölt dolgozók
-
Átutalással történő pénzügyi teljesítés elrendelése (utalványozás): pénz- és értékkezelési szabályzatban kijelölt dolgozók
-
Az utalványozás ellenjegyzése: pénz- és értékkezelési szabályzatban kijelölt dolgozók
-
A számlák bevezetése a szállítók analitikus nyilvántartása: számviteli előadó
-
A kifizetéshez szükséges pénzügyi bizonylatok elkészítése, megküldése a kincstár részére: számviteli előadó
-
A kincstár visszaigazolása alapján a teljesítése, lekönyvelése: pénzügyi főelőadó
-
A teljesítés lekönyvelése a szállítók analitikus nyilvántartásán: számviteli előadó
Ellenőrzési pontok: a)
Előlegből történő vásárlás esetén az előleg kiírása a szabályoknak megfelelő-e
b) Az előleg nyilvántartása szabályos-e c)
Az előleg elszámolása szabályos-e
d) A pénztárbizonylaton a szükséges és előírt ellenőrzéseket elvégezték-e e)
Átutalással történő teljesítés esetén megtörtént-e a számla (alapbizonylat) alaki és számszaki ellenőrzése, valamint a fedezet meglétének az ellenőrzése (érvényesítés)
f)
A kiadás kifizetését megelőzően megtörtént-e az alapbizonylat érvényesítése, a fedezet meglétének ellenőrzése, valamint a kiadási pénztárbizonylat felszerelése (utalványozás)
g) Szakmai igazolás, az utalványozás és az érvényesítés során betartották-e a jogszabályban, s a pénzkezelési szabályzatban rögzített összeférhetetlenségi szabályokat h) A pénztári kifizetés teljesítése megtörtént-e i)
A pénztári teljesítés könyvelése megtörtént-e
j)
A számla bevezetése a szállítók analitikus nyilvántartásába megtörtént-e
k) Az átutalás megtörtént-e l)
Az átutalással teljesített kifizetés főkönyvi könyvelése megtörtént-e
Ellenőrzést végzi:
gazdasági vezető: a pont gazdasági vezető számviteli helyettese: b,c,g,h,i,j,k,l pontok pénz és értékkezelési szabályzatban kijelölt dolgozók az érvényesítés, utalványozás ellenjegyzés megelőző szakaszára vonatkozóan: d, e, f pontok
3.2.2.2. A beszerzett készletek tényleges felhasználása A beszerzett készletek és tárgyi eszközök közül általában az egyedi beszerzésű készletek meghatározott céllal kerülnek beszerzésre, amely cél szükségességét és jogosságát a beszerzéskor már a gazdasági vezető elismeri. Ezen termékek esetében a beszerzést követően sor kerülhet a kiadásra, s a termék felhasználására. Jellemzően ezen termékek elszámolás-kötelesek, ezért azokat az alegység nyilvántartók nyilvántartásba veszik, s a készletekben bekövetkezett változásokat figyelemmel kísérik. A nem elszámolás-köteles készletek felhasználásról a különböző munkahelyeken, és alegységeknél eltérő módon kell elszámolni. A felhasznált anyagokról munkalapokon kell elszámolni (házi műhely,
biztonságtechnika, zárlakatos). A körletre kiadott tisztító és tisztálkodó szerekkel az anyagi főfelügyelőnek kell gazdálkodni, s nyilvántartani a kiadásokat. Az alegységekre kiadott nem elszámolás köteles anyagokról külön kimutatást vezetni nem kell, azokat a végzendő munkafeladatok határozzák meg. Az egyes készletekből felhasznált mennyiségeket a raktáros követi figyelemmel, s aránytalan felhasználás esetén jelzi a gazdasági vezető felé, aki ellenőrzi a kiváltó okot. Feladatot végzi: -
Az igényelt készletek kiadása az alegységek felé: raktáros
-
A kiadásról kiadási bizonylat kiállítása: raktáros
-
A kiadási bizonylat egy példányának átadása az anyagkönyvelésre: raktáros
-
Először beszerzett termékek esetén annak elbírálása, hogy nyilvántartás köteles készletként, vagy anyagként, alkatrészként kell az analitikus nyilvántartásban feltüntetni: gazdasági vezető
-
A kiadási bizonylat alapján a kiadások lekönyvelése: anyagkönyvelő
-
Elszámolás köteles készlet kiadásakor az alegység nyilvántartójának a saját nyilvántartásába is fel kell vezetni a készlet bevételezését: alegységek készletnyilvántartói
-
Anyagként, alkatrészként kiadott készletek felhasználásával a munkahelyen munkalapokon kell elszámolni: házi műhely, biztonságtechnikusok, zárlakatos
-
Alegységek részére kiadott nem elszámolás köteles tisztító és tisztálkodási szerek felhasználását az anyagi főfelügyelő nyilvántartásába kell bevezetni: anyagi felügyelő
-
A nem elszámolás köteles anyagok forgalmának figyelemmel kísérése, aránytalan felhasználás esetén jelzése a gazdasági vezető felé: raktáros
Ellenőrzési pontok: a)
A kiadási bizonylatok kiállítása szabályos-e
b) Az anyagkönyvelés nyilvántartása és az egyes alegységek nyilvántartása az elszámolás-köteles termékekről egyezik-e c)
A munkahelyre kiadott anyagokról a munkalapokon a terület vezetője elszámol-e
d) A fogvatartottakat a jogszabályokban meghatározott tisztálkodó szerekkel ellátták-e, a zárka előírt felszerelése biztosított-e Ellenőrzést végzi:
kiadást utalványozó: a pont gazdasági vezető: b, d pontok számviteli előadó: c pont
3.2.2.3. A szolgáltatások igénybevétele
Mindennemű szolgáltatás csak megrendelővel vagy szerződéssel vehető igénybe. A szerződéssel történő igénybevétel, s teljesítés feltételeit a szerződés tartalmazza. A megrendelést a gazdasági vezető helyettes, műszaki főelőadó, anyaggazdálkodási főelőadó készíti elő. A megrendeléssel történő kötelezettségvállalásra az általános szabályok érvényesek. Amennyiben a szolgáltatás igénybevételéhez az intézet tulajdonában lévő eszköz intézet területéről történő kiszállításra van szükség, úgy erről a raktárosnak szállítólevelet kell kiállítani. A szolgáltatások teljesítésének igazolására a szakmai teljesítést igazoló parancs szabályai vonatkoznak. Feladatot végzik: -
Rendszeresen jelentkező szolgáltatások esetében, illetve jogszabályi előírások alapján adott szolgáltatások igénybevételére szerződések, keretszerződések előkészítése: a szolgáltatás jellegétől függően gazdasági vezető helyettes, műszaki főelőadó
-
Rendszeresen jelentkező szolgáltatások esetében, illetve jogszabályi előírások alapján adott szolgáltatások igénybevételére szerződések, keretszerződések megkötése: gazdasági vezető
-
Egyedi igények felmerülése esetén a szolgáltatás igénybevételét szolgálati jegyen kell jelezni: az adott szakterületen dolgozó személyi állományú dolgozó
-
Egyedi szolgáltatások igénybevételének jogosságát, a szükséges előirányzatok meglétét ellenőrizni kell: gazdasági vezető
-
Az egyedi szolgáltatást, illetve a keretszerződéssel szabályozott szolgáltatás igénybevételéhez megrendelőt kell kiállítani (figyelembe kell venni a kötelezettségvállalás jogszabályi és belső előírásait): a megrendelő előkészítése, illetve kisebb értékű szolgáltatás esetén a megrendelést a gazdasági vezető helyettes, műszaki főelőadó, anyaggazdálkodási főelőadó végzik, míg a jogszabályokban előírt nagyobb ellenértékű szolgáltatás esetén a megrendelést a kötelezettségvállalás belső szabályaiban előírt dolgozók végzik.
-
Az intézet területéről javítás céljára kiszállított eszközökről szállítólevelet kell kiállítani: raktáros
-
Az igénybevett szolgáltatások teljesítését a beszerzésekhez hasonlóan szakmailag igazolni kell: szakterületek felelősei
Ellenőrzési pontok: a)
Szerződéses szolgáltatás esetén a teljesítés a szerződésben rögzítetteknek megfelelően történt-e
b) Megrendelés esetén a megrendelő megfelel-e a szabályzatban rögzített követelményeknek c)
A megrendelőt a kötelezettségvállalás általános szabályai szerint állították-e ki (az arra jogosultak a kötelezettségvállalók és az ellenjegyzők)
d) A szolgáltatások teljesítésének szakmai igazolása megtörtént-e e)
A pénzügyi teljesítés a szerződésben, illetve a számlán szereplő feltételeknek megfelelően történt-e meg
f)
A teljesítés során az utalványozás, érvényesítés feladatait végrehajtották-e
Ellenőrzést végzi: gazdasági vezető helyettes, műszaki főelőadó, anyaggazdálkodási főelőadó: a, b pontok gazdasági vezető: c pont a pénz és értékkezelési szabályzatban kijelölt dolgozók az érvényesítés, utalványozás ellenjegyzés megelőző szakaszára vonatkozóan: d, e pontok gazdasági vezető számviteli helyettese: f pont 3.2.2.4. Építőipari szolgáltatások igénybevételének sajátosságai Építőipari szolgáltatás igénybevétele esetén minden esetben költségvetés készítését kell megkövetelni a kivitelezőtől. Építőipari szolgáltatás esetén is alkalmazni kell a közbeszerzési törvény előírásait. Építőipari szolgáltatás igénybevétele esetén minden esetben vállalkozási szerződést kell kötni a kivitelezővel. Minden olyan építőipari szolgáltatás esetén, amely során összetett feladatot hajtanak végre, építési naplót kell vezetni. Az elkészült szolgáltatást minden esetben átadás-átvételi jegyzőkönyvvel kell átvenni. A szolgáltatások teljesítésének igazolására, a pénzügyi teljesítésre az előzőekben leírt általános szabályok vonatkoznak. Feladatot végzik: -
Építőipari szolgáltatás igénybevételének előkészítése: műszaki főelőadó
-
A rendelkezésre álló felhalmozási források alapján annak eldöntése, hogy a közbeszerzési törvény mely eljárását kell alkalmazni: gazdasági vezető
-
A közbeszerzési eljárásnak megfelelő ajánlatkérés elkészítése, mely magába foglalja a költségvetés elkészítését is: műszaki főelőadó
-
Az ajánlatkérésekkel kapcsolatos ügyintézés: gazdasági vezető helyettes, műszaki főelőadó
-
A legkedvezőbb ajánlattevővel a vállalkozási szerződés megkötése: jogtanácsos
-
Amennyiben építési naplót kell vezetni, annak megkövetelése, felügyelete: műszaki főelőadó
-
Az elkészült szolgáltatás műszaki átvétele átadás-átvételi jegyzőkönyv elkészítésével: műszaki főelőadó, gazdasági vezető helyettes
Ellenőrzési pontok:
a)
Az építőipari szolgáltatás igénybevétele esetében elkészült-e a költségvetés
b) Alkalmazásra kerültek-e a közbeszerzési törvény előírásai c)
Sor került-e vállalkozási szerződés megkötésére
d) A vállalkozási szerződés tartalmaz-e minden fontos feladatot, feltételt a végrehajtáshoz, illetve a pénzügyi teljesítéshez (esetleges részteljesítések előírását) e)
Az építési napló vezetése szabályos volt-e, minden szükséges adatot, mozzanatot rögzítettek-e
f)
A munka elkészülte után az átvétel átadás-átvételi jegyzőkönyv formájában történt-e
g) Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmaz-e minden olyan adatot, amely a szerződés teljes körű teljesítésének ellenőrzését lehetővé teszi. Ellenőrzést
gazdasági vezető helyettes: a, e, g pontok
végzi: gazdasági vezető: b, c, f pontok jogtanácsos: c pont
4. Az intézet vagyongazdálkodásának szabályai Az intézet köteles a rábízott kincstári vagyonnal rendeltetésszerűen gazdálkodni, annak állagát, értékét megőrizni, védeni, lehetőség szerint a vagyon értékét növelni. 4.1. Vagyongazdálkodási terv készítési kötelezettség Ennek érdekében minden évben vagyongazdálkodási tervet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a feladatellátáshoz felhasznált tárgyi eszközökkel kapcsolatos karbantartási, felújítási feladatokat, s azok várható kiadásait. Az adott időszakban várhatóan nélkülözhető vagyontárgyak hasznosítására vonatkozó elképzeléseket a várható bevételek feltüntetésével. A vagyongazdálkodási tervet az OP által meghatározott határidőig, s az általa biztosított számítógépes program alapján kell elkészíteni. Szintén az OP által előírt formában értékelni kell az előző évi vagyongazdálkodási terv teljesítését is. Feladatot végzik: -
Vagyongazdálkodási terv készítése: műszaki főelőadó
-
Előző évi vagyongazdálkodási terv értékelése: műszaki főelőadó, gazdasági vezető
Ellenőrzési pontok: a)
Az éves vagyongazdálkodási terv határidőre elkészült-e
b) Megtervezésre kerültek-e a tárgyi eszközök karbantartásával, felújításával kapcsolatos teendők, illetve ezek várható kiadásai c)
Az átmenetileg felesleges vagyontárgyak hasznosítására vonatkozó elképzelések, várható bevételek tervezésre kerültek-e
d) Elkészült-e az előző évi vagyongazdálkodási terv teljesítésének értékelése Ellenőrzést végzi:
gazdasági vezető: a, b, c, d pontok
4.2. Készletek, tárgyi eszközök minősítése, selejtezése Az intézet készleteit, tárgyi eszközeit minden évben értékelni kell abból a szempontból, hogy azokra a jogszabályok által előírt feladatok végrehajtása során szükség lesz-e, vagy felesleges készletnek minősülnek. A működés során elhasználódott vagyontárgyakat a selejtezési eljárás során ki kell vezetni a nyilvántartásokból. A készletek minősítésének, és a selejtezés végrehajtásának részletes szabályait az intézet Selejtezési Szabályzata tartalmazza. Feladatot végzik: -
Az intézet készleteinek, illetve tárgyi eszközeinek felülvizsgálata abból a szempontból, hogy az intézet további tevékenységéhez szükség van-e a vagyontárgyakra vagy feleslegesek: gazdasági vezető
-
A feleslegessé vált készletek hasznosítási eljárásának lefolytatása: anyaggazdálkodási főelőadó
-
Selejtezésre javasolt készletek, tárgyi eszközök körének összeállítása: tárolóhely felelős
-
A selejtezésre javasolt készletek, tárgyi eszközök szakmai felülvizsgálata: a szakterületek felelősei
-
A selejtezési szabályzatban előírt eszközök körére a javíthatatlansági nyilatkozat beszerzése: műszaki főelőadó
-
Selejtezési jegyzőkönyv összeállítása: anyaggazdálkodási főelőadó
-
Selejtezés bizonylatainak szakszerű kezelése: anyagkönyvelő
-
Selejtezési jegyzőkönyv alapján a készletek kivezetése a nyilvántartásokból: anyagkönyvelő
-
A
hulladékként
hasznosítható
készletek
selejtezési
jegyzőkönyvben
előírt
hasznosítása:
anyaggazdálkodási főelőadó -
A megsemmisítendő készletek és tárgyi eszközök előírásszerű megsemmisítése: anyaggazdálkodási főelőadó
Ellenőrzési pontok: a)
A készletek, tárgyi eszközök minősítése megtörtént-e
b) Feleslegessé minősített készletek, tárgyi eszközök esetén a készletekről a jegyzék összeállításra került-e a hasznosítási javaslat feltüntetésével c)
A jegyzék ellenőrzése megtörtént-e
d) A felesleges készletek hasznosítási eljárása során betartották-e a szabályzatban előírtakat e)
A selejtezésre javasolt eszközök szakterületi felelősök általi ellenőrzése megtörtént-e
f)
A szabályzat szerint javíthatatlansági nyilatkozat beszerzésére kötelezett eszközök esetében ezek rendelkezésre állnak-e
g) A selejtezésről elkészült-e a selejtezési jegyzőkönyv h) A selejtezési jegyzőkönyv tartalmilag megfelel-e az előírásoknak i)
A selejtezési jegyzőkönyvek alapján megtörtént-e a készletek, eszközök kivezetése az intézet nyilvántartásából
j)
A selejtezett készletek jegyzők szerinti hulladékként történő hasznosítása, illetve megsemmisítése előírásszerű-e
Ellenőrzést végzi:
gazdasági vezető: a, b, c, d, e, f, g, h, i j pontok 5. Az előirányzat felhasználáshoz kapcsolódó pénzügyi tevékenység
Az előirányzat felhasználásához kapcsolódó pénzügyi tevékenységet a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön pénz és értékkezelési szabályzata tartalmazza. Az intézet által bonyolított pénzforgalom bankszámlaforgalom és készpénzforgalom igénybevételével történik. 5.1. Bankszámlaforgalom Az intézet a bankszámlaforgalmát a következő, Magyar Államkincstárnál vezetett számlák segítségével bonyolítja: a.
előirányzat-felhasználási keretszámla
b.
letéti számla
c.
kincstári kártyafedezeti számlák
A számlák feletti rendelkezésre jogosultak nevét és beosztását számlánként a pénz és értékkezelési szabályzat melléklete tartalmazza. A számlák feletti rendelkezés szabályosságát a kincstár ellenőrzi, s csak szabályos átutalási megbízások alapján teljesít kifizetést. A bankszámlaforgalom segítségével a fizetési módok közül az átutalást lehet alkalmazni. A bankszámla felett rendelkezési jogosultak a megfelelően előkészített és felszerelt szakmailag igazolt, érvényesített és utalványozott alapbizonylatok esetén rendelkeznek a kiadás teljesítéséről. A kincstári számlákon történő jóváírások és terhelések napi forgalmának elszámolásáról és a kincstári számla egyenlegéről a kincstár számlakivonatot, értesítőt küld. A számlakivonat alapján egyeztetni kell a kincstári számla egyenlegét, csak
ezután kerülhet a tétel könyvelésre. Az alapbizonylatokhoz csatolni kell a bankkivonatot. A főkönyvi könyvelés mellett a szállítók analitikus nyilvántartásába is le kell könyvelni a tartozás teljesítését. Feladatot végzik: -
a számlák felszerelése, a kifizetés előkészítése, a banki átutalási bizonylat kiállítása: számviteli előadó, anyagkönyvelő
-
a számlák kifizetésének elrendelése: pénz és értékkezelési szabályzatban meghatározott dolgozók
-
a kincstári számlán történő változások figyelemmel kísérése, a pénzügyi teljesítések ellenőrzése a Kincstár által megküldött értesítők alapján: számviteli előadó
-
a teljesítés kontírozása, majd könyvelése a LIKVID számítógépes programban: pénzügyi főelőadó
-
a teljesítés könyvelése a szállítók analitikus nyilvántartásában: számviteli előadó
Ellenőrzési pontok: a)
megtörténik-e a jóváírások és terhelések napi egyeztetése a Kincstár által megküldött számlakivonat alapján
b) minden esetben csatolták-e a számlakivonatokat az alapbizonylatokhoz c)
megtörtént-e az átutalások lekönyvelése a LIKVID programban
d) megtörtént-e az átutalások lekönyvelése a Szállítók nyilvántartásában Ellenőrzést végzi:
gazdasági vezető számviteli helyettese: a, b, c, d pontok
5.2. Készpénzforgalom Az intézet a Kincstártól készpénzt vehet fel a házipénztárba. A készpénzfelvétel történhet átutalással, illetve a Kincstári Kártyáról történő készpénzfelvétellel. A Kincstári Kártya felhasználásával kapcsolatos részletes szabályokat az intézet Kincstári Kártya Szabályzata tartalmazza. 5.2.1. Készpénz felhasználásának folyamata 5.2.1.1 Házi pénztárba történő bevételezés A házi pénztárba bármilyen jogcímen befolyt bevételről bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani. A bevételi pénztárbizonylatot alá kell írnia a pénztárosnak, valamint a befizetett és bevételezett összeg igazolása céljából a befizetőnek. A bevételi pénztárbizonylaton történik a bevételezést elrendelő utalványozás, valamint annak ellenjegyzése. A bevételi pénztárbizonylat mellé kell csatolni a bevételezés alapbizonylatát. Az alapbizonylaton történik annak érvényesítése és ellenjegyzése. Feladatot végzik:
-
a bevételi pénztárbizonylat kiállítása: pénztáros
-
a bevételi pénztárbizonylat érvényesítése, utalványozása, ellenjegyzése: a pénz és értékkezelési szabályzatban meghatározott dolgozók
-
a bevételi pénztárbizonylat mellé az alapbizonylat becsatolása: pénztáros
Ellenőrzési pontok: a)
megtörtént-e az alapbizonylaton a bevétel jogosultságának, az összegszerűség helyességének, valamint az alapbizonylatra előírt alaki követelmények betartásának ellenőrzése (érvényesítés)
b) a bevétel beszedésének elrendelése előtt megtörtént-e az alapbizonylat érvényesítése, az előirányzatokkal való összevetése, felszerelése (utalványozás) c)
annak ellenőrzése, hogy az utalványozó arra jogosult személy volt-e (utalványozás ellenjegyzése)
Ellenőrzést végzi:
a pénz és értékkezelési szabályzatban meghatározott dolgozók: a, b, c pontok
5.2.1.2. Házi pénztárból történő kifizetés Minden házi pénztárból történő kifizetésről az alapbizonylattal megegyező kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani. A kiadási pénztárbizonylatot alá kell írnia a kiállítást végző pénztárosnak, valamint az összeg átvevőjének. A kiadási pénztárbizonylaton történik a kiadás elrendelése, vagyis az utalványozás és annak ellenjegyzése. A kiadási pénztárbizonylat mellé kell csatolni a kiadás alapbizonylatát. Az alapbizonylaton történik a kiadás elrendelése (utalványozás), valamint annak ellenjegyzése. Feladatot végzik: -
a kiadási pénztárbizonylat kiállítása: pénztáros
-
a kiadási pénztárbizonylat érvényesítése, utalványozása, ellenjegyzése: a pénz és értékkezelési szabályzatban meghatározott dolgozók
-
a kiadási pénztárbizonylat mellé az alapbizonylat becsatolása: pénztáros
Ellenőrzési pontok: a)
megtörtént-e az alapbizonylat alapján a kiadások jogosultságának, az összegszerűség helyességének, a fedezet meglétének, az előírt alaki követelmények betartásának ellenőrzése (érvényesítés)
b) a kiadás kifizetését megelőzően megtörtént-e az alapbizonylat érvényesítése, a fedezet meglétének ellenőrzése, valamint a kiadási pénztárbizonylat felszerelése (utalványozás) c)
annak ellenőrzése, hogy az utalványozó arra jogosult személy volt-e (utalványozás ellenjegyzése)
Ellenőrzést végzi:
a pénz és értékkezelési szabályzatban meghatározott dolgozók a, b, c pontok
5.2.1.3. Elszámolásra kiadott készpénz nyilvántartása A pénztárból történő kifizetés speciális esete az elszámolásra kiadott előleg. Ebben az esetben a készpénz kiadása nem közvetlenül a gazdasági eseményhez kötődik, hanem az azt felvevő személyek teljesítik ezzel a beszerzéssel, szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos feladataikat, s utólag számolnak el a felvett összeggel. A pénztárból készpénz előleget felvenni a gazdasági vezető, gazdasági vezető helyettes írásbeli engedélye alapján lehetséges. A következő célokra engedélyezhető előleg felvétele: -
kisösszegű kiadásokra
-
kiküldetésre
-
eseti beszerzésekre, vásárlásokra
-
anyagbeszerzésre
A felvett előlegekkel a rögzített határidőkön belül el kell számolni. A pénztáros a kiadott előlegekről nyilvántartást vezet. A készpénz ideiglenes kiadásáról kiadási pénztárbizonylat kerül kiállításra. Az elszámolás során az előleg összege bevételi pénztárbizonylaton bevételezésre kerül, s az előlegfelvevők a beszerzéseikről számlával számolnak el. Az elszámolás során kerül sor a kiadási pénztárbizonylatok kiállítására, az alapbizonylatok érvényesítésére, utalványozásra, ellenjegyzésre. Feladatot végzik: -
az előleg felvételének előkészítése: pénztáros
-
az előleg felvételének engedélyezése: gazdasági vezető
-
a felvett előlegekkel történő elszámolás határidejének figyelemmel kísérése, a nyilvántartás vezetése: pénztáros
-
a felvett előlegekkel történő elszámolás: pénztáros
Ellenőrzési pontok: a)
a pénztárból kiadott előlegeket az arra jogosult személy engedélyezte-e
b) megtörtént-e az előleg nyilvántartásba történő felvezetése c)
határidőben megtörtént-e az előlegekkel történő elszámolás
Ellenőrzést végzi:
pénzügyi főelőadó: a, b, c, d pontok
5.2.1.4. A pénztári készpénzforgalom nyilvántartása A pénztári be- és kifizetések elsődleges, idősoros feljegyzésére, a záró pénzkészlet megállapítására a napi pénztárjelentés szolgál.
Pénztárzárást követően a pénztárjelentés alapján meg kell állapítani a bevételek és kiadások napi végösszegét, majd az előző napi készpénzmaradvány figyelembevételével a pénztári nyilvántartás szerinti egyenleget. Meg kell állapítani a pénztárban lévő készpénzállományt címletenként részletezve. A pénztárjelentésben meghatározott egyenleget egyeztetni kell a valóságos készpénz állománnyal. Feladatot végzik: -
a napi pénztárjelentés összeállítása: pénztáros
Ellenőrzési pontok: a)
a napi készpénzforgalom teljes körűen rögzítésre került-e a napi pénztárjelentésben
b) a pénztárjelentésben szereplő összegek megegyeznek-e a pénztári be- és kifizetések bizonylatán szereplő összegekkel c)
a napi pénztárforgalom megállapítása számszakilag helyesen történt-e
d) megtörtént-e a pénztár tényleges pénzkészletének megállapítása e)
megtörtént-e a pénztárjelentésben szereplő egyenleg és a tényleges pénzkészlet összevetése
f)
esetleges eltérések során megtörtént-e az okok kivizsgálása, készült-e jegyzőkönyv
Ellenőrzést végzi:
pénzügyi főelőadó a, b, c, d, e, f pontok
5.2.1.5. Készpénz kezelésével kapcsolatos egyéb feladatok: Összeférhetetlenségi szabályok betartása: a kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás során a jogszabályokban és a pénz és értékkezelési szabályzatban rögzített összeférhetetlenségi feltételeknek meg kell felelni. Házi pénztár megfelelő kialakítása, amelyet a pénz és értékkezelési szabályzat is rögzít. A pénztár kulcskezelésére vonatkozó előírásokat szintén a pénz és értékkezelési szabályzat tartalmazza. Ugyanitt van leszabályozva a pénztárban tartható készpénz maximális összege, a pénztári befizetések számlára utalásának előírásai, a sérült, vagy hamisnak látszó pénz esetén követendő eljárás, valamint a pénzszállítás szabályai. Feladatot végzik: -
Összeférhetetlenségi szabályok figyelemmel kísérése: pénz és értékkezelési szabályzatban meghatározott dolgozók
-
Házi pénztár a pénz és értékkezelési szabályzatban leírt kialakításának, illetve az előírt kiírások aktualizálásának figyelemmel kísérése: pénzügyi főelőadó
-
A pénz és értékkezelési szabályzatban rögzített kulcskezelési szabályok betartása: pénztáros
-
A pénztárban tartható készpénz összegének figyelemmel kísérése: pénztáros
-
A pénztári befizetések kincstári számlára utalása szabályainak betartása: pénztáros
-
Sérült, vagy hamisnak látszó pénz esetén a szabályzatban előírt eljárás lefolytatása: pénztáros
-
A pénzszállítás szabályainak betartása: pénztáros
Ellenőrzési szempontok: a)
A pénztári bizonylatok érvényesítése, utalványozása során betartották-e az összeférhetetlenségi szabályokat, illetve az előírt feladatokat a pénz és értékkezelési szabályzatban meghatározott, megfelelő végzettséggel rendelkező dolgozók hajtották-e végre
b) A pénztár kialakítása megfelel-e a jogszabályokban, illetve a szabályzatban rögzített előírásoknak c)
A házi pénztár kulcskezelése megfelel-e az előírásoknak
d) Betartották-e a házi pénztárban tartható maximális pénzösszegre vonatkozó előírásokat e)
Amennyiben előfordult, úgy helyesen jártak-e el a sérült, vagy hamisnak látszó pénz bevételezésénél
f)
A bevételek számlára történő utalása minden esetben megtörtént-e a meghatározott értékhatár elérésekor
g) Pénzszállítás esetén betartották-e az erre vonatkozó szabályokat. Ellenőrzést végzi:
gazdasági vezető számviteli helyettese: a, b, c, d, e, f, g pontok
6. Az előirányzat felhasználásához kapcsolódó számviteli és beszámolási tevékenység Az intézet számviteli tevékenységét a számviteli törvény, valamint a költségvetési szervek könyvvezetésének sajátosságait tartalmazó többször módosított 249/2000. (XII.24.) kormányrendelet előírásainak megfelelően végzi. A Sopronkőhidai Fegyház és Börtön a tevékenysége során előforduló, a vagyoni és pénzügyi helyzetére kiható gazdasági eseményeiről a kettős könyvvitel rendszerében módosított teljesítés szemléletű nyilvántartást vezet, amelyet a költségvetési év végével lezár. 6.1. Számviteli tevékenység 6.1.1. A Sopronkőhidai Fegyház és Börtön a tevékenysége során előforduló, a vagyoni és pénzügyi helyzetére kiható gazdasági eseményeiről a kettős könyvvitel rendszerében módosított teljesítés szemléletű nyilvántartást vezet, amelyet a költségvetési év végével lezár. A könyvviteli nyilvántartás a pénzforgalmi gazdasági műveleteket és ezeknek az eszközökre és forrásokra gyakorolt hatását a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja be.
Az egyéb gazdasági műveleteknek az eszközökben és forrásokban bekövetkezett hatását a könyvviteli nyilvántartásban legalább negyedévenként – a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat (feladás) alapján – kell rögzíteni. Az intézet által vezetett nyilvántartások a következők: -
Bank- és pénzforgalom főkönyvi számonkénti nyilvántartása (LIKVID program)
-
Tárgyi eszközök egyedi nyilvántartása (TÁRGYI ESZKÖZ program)
-
Készletváltozások nyilvántartása (KÉSZLET program)
-
Vevők nyilvántartása (LIKVID program)
-
Szállítók nyilvántartása (LIKVID program)
-
Fogvatartottak pénzletétjének nyilvántartása (külön számítógépes program)
-
Pénztárból kiadott pénzelőlegek nyilvántartása (kézi nyilvántartás)
A kettős könyvviteli nyilvántartásokban a gazdasági műveleteket idősoros és számlasoros elszámolásban kell feljegyezni. Számviteli tevékenysége során az intézet az Országos Parancsnokság által bérelt LIBRA számítógépes programot alkalmazza. Az intézet a fogvatartottak letéti pénzének változását eredményező gazdasági eseményekről, azoknak a követelésekre és a kötelezettségekre gyakorolt hatásáról is köteles a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben áttekinthetően elszámolni, illetve azt analitikus nyilvántartással alátámasztani. A letéti számlák forgalmát, és a főkönyvi könyveléssel való kapcsolódását az e célra kifejlesztett, OP által is ismert (Bőte-féle) számítógépes program segítségével tartja nyilván az intézet. Feladatot végzik: -
Gazdasági műveletek kontírozása a felszerelt pénzügyi bizonylatok alapján: számviteli előadók, pénzügyi főelőadó
-
Bank- és pénztárforgalom főkönyvi számonkénti nyilvántartása (LIKVID program): pénzügyi főelőadó, pénztáros
-
Tárgyi eszközök egyedi nyilvántartása (TÁRGYI ESZKÖZ program): anyagkönyvelő
-
Készletváltozások nyilvántartása (KÉSZLET program): anyagkönyvelő
-
Vevők nyilvántartása (LIKVID program): számviteli előadó
-
Szállítók nyilvántartása (LIKVID program): számviteli előadó
-
Fogvatartottak pénzletétjének nyilvántartása (külön számítógépes program): letéti könyvelő
-
Pénztárból kiadott pénzelőlegek nyilvántartása (kézi nyilvántartás): pénztáros
-
Az analitikus nyilvántartásokból feladás készítése a MÉRLEG program részére: az analitikus nyilvántartásokat vezető dolgozók
-
A jogszabályokban meghatározott időközönként és formában a könyvelési záró műveletek végrehajtása: számviteli előadó, pénzügyi főelőadó
Ellenőrzési pontok: a)
Az analitikus könyvelések vezetése folyamatos, naprakész-e
b) A számlarendben előírt egyeztetéseket elvégezték-e c)
Legalább negyedévente megtörténik-e a feladások elkészítése az analitikus nyilvántartásokból
d) A jogszabályokban meghatározott könyvelési záró műveletek végrehajtásra kerültek-e Ellenőrzést végzi:
gazdasági vezető számviteli helyettese a, b, c, d pontok
6.1.2. Intézet számlarendje A Sopronkőhidai Fegyház és Börtön könyvviteli tevékenysége során az Országos Parancsnokság által biztosított számlakeretet használja. A számlakeret, valamint az OP által kiadott számlarend alapján az intézet a sajátosságainak figyelembevételével évente összeállítja a számlarendet. Az intézet olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti a jogszabályokban előírt költségvetési beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja. A könyvviteli számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetésével köteles gondoskodni arról, hogy a költségvetési beszámoló adatait a valóságnak megfelelően, áttekinthetően alátámassza. Feladatot végzik: -
Számlarend elkészítése a fennálló jogszabályok és az OP által kiadott számlarend alapján
Ellenőrzési pontok: a)
Az intézet elkészítette-e az adott évi számlarendet
b) A számlarend megfelel-e a jogszabályoknak és az OP által előírt feltételeknek Ellenőrzést végzi:
gazdasági vezető: a, b pontok
6.1.3. Számviteli politika
A jogszabályokba foglaltak szerint az intézetnek a szakmai feladatai és sajátosságai figyelembevételével ki kell alakítania és írásban szabályoznia számviteli politikáját. A számviteli politika részeként el kell készíteni: -
Az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzatát a) Az eszközök és források értékelésének szabályozását, b) A rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, c) A pénz és értékkezelési szabályzatot
A számviteli politika keretében kell továbbá szabályozni azt, hogy a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából az intézet mit tekint lényegesnek, nem lényegesnek, továbbá jelentős összegnek, nem jelentős összegnek. A számviteli politika részeként az államháztartás szervezetének szabályoznia kell a beszerzett, illetve előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz üzembe helyezése dokumentálásának szabályait. A számviteli politika keretében ki kell jelölni a mérlegkészítés időpontját, vagyis a költségvetési évet követő időszakban azt az időpontot – figyelembe véve a költségvetési beszámoló elkészítésének határidejét -, ameddig az értékelési feladatokat el kell végezni, illetve a költségvetési évre vonatkozóan a könyvekben helyesbítések végezhetők. Az intézet által szabad kapacitás hasznosításával összefüggésben végzett szolgáltatás (gépjármű nem szolgálati célú igénybevétele, élelmezés, gőz stb.) tekintetében a közvetlen önköltség meghatározása érdekében belső szabályzat keretében meg kell határoznia az önköltségszámítás rendjét. Feladatot végzik: -
Számviteli politika elkészítése: gazdasági vezető számviteli helyettese
-
Leltározási és leltárkészítési szabályzat elkészítése: gazdasági vezető
-
Eszközök és források értékelési szabályzatának elkészítése: gazdasági vezető számviteli helyettese
-
Önköltségszámítás belső rendjére vonatkozó szabályzat elkészítése: gazdasági vezető számviteli helyettese
-
Pénz és értékkezelési szabályzat elkészítése: gazdasági vezető számviteli helyettese
-
A szabályzatok aktualizálása: a szabályzatot előkészítők
Ellenőrzési pontok: a)
Az intézet rendelkezik-e az adott időszakra vonatkozó számviteli politikával
b) A számviteli politika részeként előírt szabályzatokkal az intézet rendelkezik-e
c)
A számviteli politika tartalmazza-e a kormányrendelet által meghatározott szabályozásokat és ezek megfelelnek-e a fennálló jogszabályoknak
Ellenőrzést végzi:
gazdasági vezető: a, b, c pontok
6.2. Beszámolási tevékenység Az intézetnek a gazdálkodásáról éves és féléves beszámolót kell készítenie. A beszámolót a 249/2000 kormányrendelet mellékletében előírt formában kell elkészíteni. Az éves költségvetési beszámoló részei: a)
Könyvviteli mérleg
b) Pénzforgalmi jelentés c)
Pénzmaradvány-kimutatás, előirányzat-maradvány kimutatás, eredmény-kimutatás
d) Kiegészítő melléklet A féléves költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentést és az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza. 6.2.1. Könyvviteli mérleg A könyvviteli mérlegben az intézet tulajdonában lévő, a rendelkezésére, használatára bocsátott, kezelésébe adott, az intézet működését szolgáló eszközöket – a bérbevett eszközök kivételével -, valamint az eszközök forrását kell kimutatni. A pénzforgalmi jelentésben, illetve a pénzforgalmi kimutatásban a bevételeket és kiadásokat bruttó módon kell szerepeltetni. 6.2.1.1. A mérleg tételeinek tartalma 6.2.1.1.1. Eszközök A könyvviteli mérlegben az intézetnek valamennyi eszközét ki kell mutatnia befektetett eszközök és forgóeszközök csoportosításban. Az intézet feladatkörébe tartozik az eszközök besorolása a befektetett eszközök vagy forgóeszközök közé annak figyelembevételével, hogy az eszközt tartósan –egy éven túl – vagy egy éven belül használja-e működéséhez. Befektetett eszközként csak olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy az intézet tevékenységét tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. A befektetett eszközök közé az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket kell besorolni.
A forgóeszközök csoportjába a könyvviteli mérlegben a készleteket, az intézet tevékenységét nem tartósan szolgáló követeléseket, pénzeszközöket és az egyéb aktív pénzügyi elszámolásokat kell besorolni. A befektetett eszközökről az intézetnek analitikus nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásba vétel során el kell végezni az eszköz besorolását, s meg kell állapítani az eszköz beszerzési értékét. A nyilvántartás folyamatában követi az adott eszközök állományában, a könyvszerinti, s könyvszerinti értékben bekövetkezett változásokat. A Sopronkőhidai Fegyház és Börtön az eszközök és a készletek nyilvántartására az OP által biztosított LIBRA könyvelési rendszer megfelelő moduljait alkalmazza. Térítésmentesen átvett eszközök esetében külön kell választani, hogy mely szervezet az átadó. Általános szabályként az átadó által közölt nyilvántartási értéken kell az eszközt nyilvántartásba venni. Ez az átadó által közölt bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenés különbözete. Amennyiben az eszköz térítés nélküli átadásátvétele azonos felügyeleti szerv alá tartozó államháztartási szervezetek között történik, az átvevő szervezetnek az adott eszközt az átadó által közölt – az átadó könyveiben szereplő – bruttó értéken kell nyilvántartásba venni. Ezzel egyidejűleg az átvevőnek az eszköz átadás időpontjáig – az átadónál időarányosan – elszámolt értékcsökkenés összegét is nyilvántartásba kell venni. Feladatot végzik: -
Eszközök besorolása befektetett eszközök és forgóeszközök közé: anyagkönyvelő
-
Az eszközök nyilvántartásba vétele a megfelelő számítógépes program segítségével: anyagkönyvelő
-
Nagy értékű tárgyi eszközök állományba vételi bizonylatának kiállítása: anyagkönyvelő
-
Nagy értékű tárgyi eszközök állományba vételi bizonylatának elrendelése: gazdasági vezető
-
Nagy értékű tárgyi eszközök esetén az értékcsökkenés jogszabályokban meghatározott kulcsokkal, s időközönként történő elszámolása: anyagkönyvelő
-
Az analitikus nyilvántartások egyeztetése a raktári nyilvántartásokkal: anyagkönyvelő
Ellenőrzési pontok: a)
Valamennyi eszköz nyilvántartásba vételre került-e
b) Az eszközök besorolása a fennálló jogszabályoknak, illetve a belső szabályzatoknak megfelel-e c)
Nagy értékű tárgyi eszközök nyilvántartásba vételekor az állományba vételi bizonylat kiállításra került-e
d) A beszerzési érték meghatározása megfelelő-e e)
A nagy értékű tárgyi eszközök értékcsökkenésénél alkalmazott kulcsok, és elszámolási módok a jogszabályokba és belső szabályzatokba rögzítetteknek megfelelnek-e
f)
Az analitikus nyilvántartások valamennyi készletmozgást tartalmaznak-e
Ellenőrzést végzi:
gazdasági vezető számviteli helyettese: a, b, c, d, e, f pontok
6.2.1.1.2. Források A könyvviteli mérlegben forrásként kell kimutatni a saját tőkét, a tartalékokat és minden kötelezettséget. Feladatot végzi: -
Könyvviteli zárlati műveletek lekönyvelése: pénzügyi főelőadók
Ellenőrzési pont: a)
Könyvviteli zárásokkor a források könyvelése megtörtént-e
Ellenőrzést végzi:
gazdasági vezető számviteli helyettese
6.2.1.2. A mérlegben szereplő eszközök és források értékelése Az intézet mérlegében szereplő eszközök és források értékelését a számviteli politika keretében elkészített, a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön eszközeinek és forrásainak az értékelési szabályzata tartalmazza. Az eszközök mérlegben szereplő értékének meghatározásakor el kell számolni az értékcsökkenést, valamint az értékvesztést. Az intézet a számviteli politikájában rendelkezik arról, hogy nem él a 249/2000. kormányrendeletben biztosított terven felüli értékcsökkenés elszámolási lehetőségével, így az értékcsökkenés visszaírása sem fordulhat elő. A mérlegtételek értékelése során meg kell vizsgálni a készleteket, valamint a követeléseket, s ha a számviteli politikában meghatározott feltételek fennállnak értékvesztést kell elszámolni. Amennyiben az értékvesztés elszámolásának okai megszűnnek, úgy az értékvesztést vissza kell írni a készlet, vagy követelés piaci értékére, de legfeljebb a beszerzéskori bekerülési érték összegére. A könyvviteli mérlegben a bankbetétek értékeként a költségvetési év mérleg-fordulónapján a kincstárnál elhelyezett forintbetét (előirányzat-felhasználási keret) bankkivonattal egyező értékét kell kimutatni. A saját tőkét, a tartalékokat, a kötelezettségeket könyv szerinti értéken kell kimutatni. Feladatot végzi: -
Nagy értékű tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolása: anyagkönyvelő
-
Értékvesztés feltételi meglétének az ellenőrzése: pénzügyi főelőadó
-
Feltételek fennállása esetén az értékvesztés könyvelésének elrendelése: gazdasági vezető
-
Értékvesztés esetleges könyvelése: pénzügyi főelőadó
-
Értékvesztés elszámolási okai meglétének vizsgálata: gazdasági vezető
-
Értékvesztés visszaírásának elrendelése: gazdasági vezető
-
Értékvesztés visszaírásának könyvelése: pénzügyi főelőadó
-
Bank, pénztár, saját tőke, kötelezettségek könyv szerinti értékének meghatározása: pénzügyi főelőadó
Ellenőrzési pontok: a)
Megfelelően szabályozottak-e az értékvesztés elszámolásának feltételei
b) Megtörtént-e az eszközök értékelése az értékvesztés megállapítása szempontjából c)
A mérlegtételek értékelése megfelel-e a jogszabályoknak, illetve a belső szabályzatnak
Ellenőrzést végzi:
gazdasági vezető a, b, c pontok
6.2.1.3. A mérlegtételek leltárral való alátámasztása A költségvetési évről, december 31-ei fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – minden évben leltározni kell. A leltározás végrehajtását – leltárral kell alátámasztani. A leltár a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források valódiságát támasztja alá. A leltárnak tartalmaznia kell tételesen és ellenőrizhető módon az intézet eszközeit mennyiségben és értékben, forrásait értékben. Az eszközök – kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) – leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, a követelések, az idegen helyen tárolt – letétbe helyezett) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani. A leltározás és selejtezés részletes szabályait az intézet saját hatáskörben kiadott szabályzatai tartalmazzák. A könyvviteli mérlegben értékkel nem szereplő, használt és használatban lévő készleteket, kis értékű immateriális javakat, tárgyi eszközöket az intézet a leltározási és leltárkészítési szabályzatban meghatározott módon leltározza. Feladatot végzik: -
Leltározási utasítás elkészítése: gazdasági vezető
-
Leltározás előkészítése: raktáros, tárolóhely felelős
-
Leltározás lebonyolítása: leltározási utasításban kijelölt dolgozók
-
Leltár feldolgozása: anyagkönyvelő
-
Leltáreltérés esetén esetleges kompenzáció megállapítása: leltárfelelős
-
Leltárhiány esetén a személyi felelősség vizsgálata: leltárfelelős
-
Mérlegtételek alátámasztása leltárral: gazdasági vezető
Ellenőrzési pontok: a)
Elkészítette-e az intézet az adott évi mérleg-alátámasztó leltározását
b) A leltár teljeskörűen figyelembe veszi-e az értéken nyilvántartott eszközöket és forrásokat c)
Elkészült-e és a jogszabályoknak s a belső szabályozásnak megfelelő-e a leltározási utasítás
d) A leltározás dokumentumainak nyilvántartása megtörténik-e e)
A leltáreltérések rendezése megtörtént-e
f)
A kompenzálás a szabályoknak megfelelően történt-e meg
g) Elkészült-e a mérlegzáró jegyzőkönyv, illetve a leltárértékek és a mérlegtételek értékeinek egyezőségét kimutató jegyzőkönyv Ellenőrzést végzi:
gazdasági vezető: a, b, c, d, e, f, g pontok
6.2.2. A pénzforgalmi jelentés, a pénzmaradvány-kimutatás, az előirányzat-maradvány kimutatás A pénzforgalmi jelentés tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeteket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységeként és azon belül főbb jogcímenként. Pénzmaradvány az alaptevékenység pénzeszközeinek maradványa. A pénzmaradvány-kimutatás a könyvviteli mérlegben kimutatott költségvetési tartalék kialakulását mutatja be. Az előirányzat-maradvány kimutatás a mérlegben kimutatott költségvetési tartalék keletkezését mutatja be, a módosított előirányzatok és azok teljesítése különbözeteként. Feladatot végzik: -
Pénzforgalmi jelentés összeállítása: gazdasági vezető számviteli helyettese
-
Pénzmaradvány-kimutatás elkészítése: gazdasági vezető számviteli helyettese
-
Előirányzat-maradvány kimutatás összeállítása: gazdasági vezető számviteli helyettese
Ellenőrzési pont: a)
A pénzforgalmi jelentés elkészítése szabályszerűen történt-e
b) A pénzmaradvány kimutatás a jogszabályoknak megfelel-e c)
Az előirányzat-maradvány kimutatás a jogszabályoknak megfelelő-e
Ellenőrzést végzi:
gazdasági vezető: a, b, c pontok
6.2.3. Kiegészítő melléklet A kiegészítő melléklet számszaki részből és szöveges indoklásból áll. Az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletének számszerű kimutatásai: -
Költségvetési előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése
-
Az immateriális javak, tárgyi eszközök állományának alakulása
-
Költségvetési szervek létszáma és személyi juttatásai.
-
A letéti számla pénzforgalma
-
A követelések és a kötelezettségek állományának alakulása
-
A befektetett eszközök, követelések, készletek és értékpapírok értékvesztésének alakulása
-
Az immateriális javak, tárgyi eszközök és tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékhelyesbítésének alakulása
-
A kötelezettségvállalások állományának alakulása
A szöveges indoklásban kell ismertetni a tényezőket, amelyek befolyásolták a tárgyidőszakban ellátott alaptevékenységet, az előirányzatok tervezettől eltérő felhasználását. Be kell mutatni azokat a rendkívüli eseményeket, vagy azokat a körülményeket, amelyek a pénzügyi helyzetre, az eszközök nagyságára és összetételének alakulására hatással voltak, és a költségvetés összeállításánál még nem voltak ismertek, illetve pénzügyileg nem kerültek rendezésre. Indokolni kell továbbá a teljes kötelezettségállomány alakulását befolyásoló tényezőket. Feladatot végzi: -
Kiegészítő melléklet összeállításához szükséges, analitikus nyilvántartások zárása: pénzügyi főelőadó
-
Kiegészítő melléklet összeállítása: gazdasági vezető számviteli helyettese
-
Szöveges adatszolgáltatás: analitikus nyilvántartások vezetői indokláshoz szükséges információk adatok biztosítása: szakterületek vezetői
-
Szöveges indoklás összeállítása: gazdasági vezető számviteli helyettese
Ellenőrzési pontok: a)
A kiegészítő melléklet teljeskörűen tartalmazza-e a jogszabályban előírt kimutatásokat
b) Elkészült-e a szöveges indoklás, és az megfelelően bemutatja-e a költségvetési év gazdálkodását befolyásoló tényezőket c)
Határidőre benyújtásra került-e a féléves, illetve éves költségvetési beszámoló
d) Megtörtént-e a beszámolók felügyeleti szerv általi jóváhagyása
Ellenőrzést végzi:
gazdasági osztályvezető helyettes: a pont gazdasági vezető: b, c, d pontok 7. Egyéb pénzügyi tevékenységek
7.1. Speciális elszámolások A dologi kiadások kiadási főelőirányzat felhasználásával vannak olyan területek, ahol a felhasználás elszámolása eltér az általános elszámolási szabályoktól. Ilyen területek a következők: -
Közüzemi szolgáltatások
-
Üzemanyag elszámolások
7.1.1. Közüzemi szolgáltatások igénybevétele Az intézet a közüzemi szolgáltatások igénybevételére közüzemi szerződéseket kötött a szolgáltatókkal. A közüzemi szerződések keretjellegű szerződések, így azokban konkrét fizetési kötelezettségek nem szerepelnek. A díjak változásáról a közszolgáltatók értesítést küldnek az intézet részére. A fogyasztás mennyiségét havonta a szolgáltató olvassa le, s a szerződésben szereplő módon, az éppen aktuális díjakkal havonta számlázza az intézet felé. A közszolgáltatások esetén nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, s nem kell külön megrendelőt sem kiállítani. A szakmai igazolás elsősorban a számlán feltüntetett fogyasztás valódiságát, valamint a számlán szereplő díjak érvényességét jelenti. Feladatot végzi: -
Közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó szerződések, azok módosításának előkészítése: gazdasági vezető helyettes
-
Közüzemi
szolgáltatások
megkötése:
intézetparancsnok,
gazdasági
vezető
a
jogtanácsos
közreműködésével -
Közüzemi számlák szakmai igazolása: gazdasági vezető helyettes
Ellenőrzési pontok: a)
A közüzemi szerződések folyamatos szakmai kontrollja megtörténik-e
b) A megkötött szerződések szakmai megfelelősége c)
A megkötött szerződések jogszabályi megfelelősége
d) A számlák a kibocsátáskori szerződési feltételeknek és az érvényes díjszabásoknak megfelelnek-e
Ellenőrzést végzi:
gazdasági vezető: a pont gazdasági vezető helyettes: b, d pontok jogtanácsos: c pont
7.1.2. Üzemanyag elszámolások Az intézet által üzemeltetett gépjárművek üzemanyag elszámolása az egyes gépjárművekhez kapcsolódó fogyasztási normák alapján történik. A menetlevél alapján megállapított futásteljesítmény és a norma lapján negyedévente kerül elszámolásra az üzemanyagköltség. A gépjárművek rendszámra szóló üzemanyagkártyákkal rendelkeznek, ezekkel történik a tankolás ellentételezése az üzemanyagtöltő állomásoknál. Az üzemanyag vételezésről a gépjárművezetők elszámolást kapnak. Ezek alapján havonta kerül sor az üzemanyag forgalmazó által a számla kibocsátására. A szakmai igazolás során a számlán szereplő üzemanyag mennyiségeket össze kell vetni a gépjárművezetők által gyűjtött elszámolásokkal, s ezek egyezőségét kell a számlán igazolni. A normához képest negyedévente elszámolt üzemanyag megtakarítás a főállású gépjárművezetők részére kifizethető. A vételezett üzemanyagot bevételezni nem kell. Feladatot végzi: -
Az üzemanyag vételezéskor kiadott elszámolások gyűjtése: gépjárművezetők
-
Az üzemanyag forgalmazó által kibocsátott számla szakmai igazolása: gépjármű javító műhelyvezető
-
A gépjárművezetők elszámoltatása a futásteljesítménnyel és a fogyasztással a gépjárművek normája alapján: a gépjármű javító műhelyvezető
-
Intézkedés az üzemanyag megtakarítás kifizetéséről: gazdasági vezető
Ellenőrzési pontok: a)
A kibocsátott számlákon szereplő üzemanyag vételezésekről a gépjárművezetők rendelkeznek-e megfelelő elszámolásokkal, illetve azok tartalma megegyezik-e
b) A
menetlevélen
szereplő
futásteljesítmény
és
a
gépjármű
kilométeróráján
szereplő
futásteljesítmény megegyezik-e c)
A
menetleveleken
elszámolt
futásteljesítmény
és
a
normák
alapján
üzemanyagköltség miként viszonyul a számlázott üzemanyagköltséghez d) Túllépés esetén megtörtént-e az okok kivizsgálása e)
Megtakarítás esetén megtörtént-e a különbözet kifizetése
Ellenőrzést végzi:
gépjármű javító műhelyvezető: a, b, c pontok gazdasági vezető: d, e pontok
8. Költségvetési gazdálkodást szabályozó jogszabályok, belső intézkedések
meghatározott
8.1. Költségvetési gazdálkodást szabályozó jogszabályok -
1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról
-
2000. évi C. törvény a számvitelről
-
1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról
-
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
-
2003. évi CXII. törvény az adózás rendjéről
-
2003. évi CXXXIX. törvény a közbeszerzésekről
-
217/1998. kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről
-
249/2000. kormányrendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól
-
193/2003. kormányrendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről
-
172/2000. kormányrendelet a központosított illetményszámfejtésről
-
36/1999. PM rendelet a kincstári rendszer működtetésével kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjéről.
8.2. Költségvetési gazdálkodást szabályozó OP intézkedések -
a bv. költségvetési, gazdálkodási rendjéről szóló 0299/1994. számú OP intézkedés a bv. költségvetési szervei önköltségszámításának tartalmi és alaki követelményeiről szóló 0139/1997. számú OP intézkedés
-
a bv. költségvetési szerveinek pénzforgalmáról és pénztári pénzkezeléséről szóló 0140/1997. számú OP intézkedés
-
a bv. költségvetési szerveinél tartott leltározások tartalmi és alaki követelményeiről szóló 0141/1997. számú OP intézkedés
-
a költségvetési törvény szerinti bv. költségvetési előirányzatok megvalósítható felújítások, építkezések, tárgyi eszköz beszerzések meghatározott részeinek intézeti, intézményi hatáskörbe helyezéséről és az előirányzat felhasználási módjáról szóló 0101/1998. számú OP intézkedés
-
a bv. költségvetési szerveinél tartott selejtezések tartalmi és alaki követelményeiről szóló 0186/1998. számú OP intézkedéssel módosított 0138/1997. számú OP intézkedés
-
a bv. költségvetési szervei által igényelhető kincstári bankkártyák nyilvántartásának, kezelésének és hasznosításának rendjéről szóló 1-1/26/1999. számú OP intézkedés
-
a bv. intézetek, intézmények munkaerővel és személyi juttatásokkal történő gazdálkodásáról szóló 1-
-
a fogvatartottak élelmezésére vonatkozó gazdálkodás rendjéről szóló 1-1/49/2000. számú OP intézkedés
-
a gépjármű üzembentartás és forgalmazás rendjéről szóló 1-1/2/2001. számú OP intézkedéssel módosított
1/67/1999. számú OP intézkedés
1-1/43/2000. számú OP intézkedés -
az albérleti (szállás) díj hozzájárulás folyósításának szabályairól szóló 1-1/27/2001. számú OP intézkedéssel módosított 0273/1993. számú OP intézkedés
-
a bv. számviteli politikájáról szóló 1-1/40/2002. számú OP intézkedés
-
a központosított illetményszámfejtés bv. bevezetéséről szóló 1-1/76/2002. számú OP intézkedés
-
a fogvatartottak tisztálkodásához alapvetően szükséges cikkek norma szerinti biztosításáról szóló 11/80/2002. számú OP intézkedés
-
az elitéltek, az előzetesen letartóztatottak és az elzárást töltő személyek tartási költségéhez való hozzájárulásról szóló 1-1/92/2002. számú OP intézkedés
-
a fogvatartottak és beutaltak élelmezési normáiról és pótlékairól szóló 1-1/3/2003. számú OP intézkedés
-
a fogvatartotti ruházat, ágyfelszerelések és zárkaberendezések beszerzési rendjéről szóló 1-1/41/2003. számú OP intézkedés
-
a belföldi kiküldetéssel kapcsolatos költségtérítésről szóló 1-1/46/2003. számú OP intézkedés
-
a bv. eszközeinek és forrásainak értékeléséről szóló 1-1/59/2003. számú OP intézkedés
-
a bv. költségvetési szervek költségvetésének felhasználására irányelvek 1-1/61/2003. számú OP intézkedés
-
a fogvatartottak ellátási költséghez való hozzájárulásának mértékéről szóló 1-1/14/2004. számú OP intézkedés
-
a gépjármű üzembentartás és forgalmazás rendjéről szóló 1-1/8/2005. számú OP intézkedés
-
minden évben az elemi költségvetés elkészítéséhez kiadott OP intézkedések
-
a bv. számlarendjéről szóló OP intézkedés
-
üdülési támogatások kifizetéséről szóló OP intézkedések
8.3. Költségvetési gazdálkodást szabályozó belső intézkedések -
a Bizonylati Szabályzat
-
a Pénz és Értékkezelési Szabályzat
-
a Kincstári Kártya Szabályzat
-
a Számviteli Politika -
eszközök, források, leltározási és leltárkészítési
-
eszközök, források értékelési
-
önköltségszámítási
-
pénz és értékkezelési szabályzat
-
az Ügyrend
-
az Önköltségszámítási Szabályzat
-
a Leltározási Szabályzat
-
a Selejtezési Szabályzat
-
a letéti könyvelés szabályai
-
a letétezés szabályai és egyéb pénzügyi rendelkezések
2. sz. melléklet
KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZAT I. Általános rész A szabályzat célja A szabályzat a költségvetési szerv kockázatkezelési eljárásának meghatározására szolgál (kockázat azonosítása, -mérése, és -kezelése) A kockázatkezelés révén a költségvetési szerv feltárja a kockázatot, másrészt megelőzi annak bekövetkeztét. A kockázatkezelés célja Az intézet alapvető célja, hogy a kockázatokra, amelyek lényegi befolyással lehetnek az intézet célkitűzéseire, tudjon válaszolni oly módon, hogy lehetőség szerint az elősegítse az intézet eredeti céljainak elérhetőségének, teljesítésének valószínűségét, s ezzel egy időben minimálisra csökkentse az ezt veszélyeztető tényezők bekövetkeztének esélyét, lehetséges hatását. Ezt a kockázatkezeléssel érheti el az intézet. Jogszabályi háttér Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2004. január 1-től hatályba lépett új 145/C. §-a alapján a költségvetési szerv vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni. A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni azon intézkedéseket és megtételük módját, amelyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatokat. A kockázat fogalma Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet meghatározza a kockázat fogalmát: „kockázat: a költségvetési szerv gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan érinthetik a szerv működését.” II. A végrehajtás szabályai
Az intézményi kockázatok kezelésének folyamata Az intézet a kijelölt céljai elérésének érdekében végzett tevékenysége, működése során különféle kockázatokkal szembesül. A kockázatok elsődleges okai – együtt vagy külön-külön – az alábbiak lehetnek:
-
véletlenszerű események
-
hiányos ismeret vagy információ
-
ellenőrzés hiánya és/vagy az ellenőrzések gyengesége az intézetnél
A kockázatkezelés állandó, ciklikus folyamat, amely az alábbi lépéseket tartalmazza: 1.
A fő-, illetve mellékfolyamatok mentén a kockázatok azonosítása.
2.
A kockázat várható bekövetkezésének és hatásának meghatározása – a kockázat
3.
A kockázatokhoz kapcsolódó lehetséges reakciók és felelősök azonosítása.
4.
A kockázatokra adható válaszok megvalósíthatóságának mérlegelése, meggyőződés a
értékelése.
tervezett
válaszintézkedések hatékonyságáról – nyomon követés. 5.
Kockázatok nyilvántartása.
A kockázatkezelés lépései részletesen: 1.
A fő-, illetve mellékfolyamatok mentén a kockázatok azonosítása.
A kockázatok beazonosításának folyamatához elengedhetetlen a szervezet célkitűzéseinek alapos ismerete, kezdve a legmagasabb szintű, célokkal, lefelé, egészen a napi működés céljainak szintjéig. A kockázatkezelés stratégiai szemléletű megközelítésének kulcsa a kockázatok beazonosítása a szervezet fő célkitűzéseinek tükrében. Az intézetnél a kockázatvizsgálat módszerének alkalmazásával az erre a célra alakult „munkacsoport” jön létre, hogy felmérje az intézet gazdasági tevékenységének kapcsolatát a fő célkitűzésekkel és meghatározza a kapcsolódó kockázatokat. Módszerek:
interjúk
kérdőívek
on-line, interaktív kérdőívek
összegző megbeszélések összegző megbeszélések a szavazási technika alkalmazásával.
A várható kockázatok teljes körének összegyűjtését követően, az egyes kockázatokat - azok valószínűsége és a
magas alacsony
hatás
szervezetre gyakorolt
szervezetre gyakorolt hatása alapján – térképen kell ábrázolni:
alacsony
magas
bekövetkezés valószínősége A kockázati térkép elemzése: A jobb felső negyedben azonosított kockázatok a legjelentősebb kockázatok, a bal alsó negyed kockázatai a legkisebb szintűnek minősíthetők. A bal felső és a jobb alsó negyed kockázatai mérsékeltnek minősíthetők. 2.
A kockázat várható bekövetkezésének és hatásának meghatározása – a kockázat
értékelése.
A feltárt kockázatok esetén megállapításra kerül az adott kockázat bekövetkezésének valószínűsége, amely lehet alacsony, közepes vagy magas. A várható bekövetkezés valószínűségének meghatározása mellett az esetlegesen felmerülő kár mértéke is azonosításra kerül. Bizonyos típusú kockázatok számszerűsíthetők, más kockázatok értékelésére csak szubjektív értékmérés áll rendelkezésre. 3.
A kockázatokhoz kapcsolódó lehetséges reakciók és felelősök azonosítása
A négy alapvető kockázatkezelési stratégia az alábbi lehet:
4.
-
kockázat átadása
-
kockázat elviselése
-
kockázat kezelése
-
kockázatos tevékenység befejezése (közszférában nehezen megvalósítható)
A kockázatokra adható válaszok megvalósíthatóságának mérlegelése, meggyőződés a
válaszintézkedések hatékonyságáról
tervezett
Vizsgálni kell, hogy az adott kockázat kezelésére javasolt intézkedés kapcsán van-e olyan folyamatba épített ellenőrzés, ami biztosítja, hogy az intézkedés végrehajtása megvalósuljon, illetve ilyen jellegű ellenőrzés hiányában mit tesz az intézet a kockázat csökkentésének érdekében. 5.
Kockázat nyilvántartása
A hatékony kockázatkezelés érdekében létrehozásra kerül az intézet kockázat-nyilvántartása. Ez a nyilvántartás a kockázatok értékelését, felelősöket és a javasolt intézkedéseket tartalmazza. A nyilvántartás tartalmazza minden kockázatra kiterjedően: -
a sorszámot
-
a téma vagy a feladat megnevezését
-
a várható kockázatot
-
a bekövetkezés valószínűségét
-
a felmerülő kár mértékét
-
a javasolt intézkedést
-
a felelős személyt
-
annak vizsgálatát, hogy a FEUVE tartalmaz-e ellenőrzést a témával kapcsolatban
annak vizsgálatát, hogy nem elégséges ellenőrzés esetén milyen intézkedések kerülnek bevezetésre
Sorszám
1
A téma vagy feladat megnevezése
Költségvetés elkészítése
Részfolyamat megnevezése
Bekövetkezés valószínűség e
Felmerülő kár mértéke
Igények nem megfelelő összeállítása
Közepes
Jelentős
Korábbi tervek felülvizsgálata
Ga pé
Feladat-, ill. szerkezeti változások figyelmen kívül hagyása
Közepes
Jelentős
Változások nyomon követése
Ga pé
Jogszabályi változások figyelmen kívül hagyása
Közepes
Jelentős
Jogszabályi változások nyomon követése, más bv. intézetekkel való konzultáció
Ga pé
Várható kockázat
Javasolt intézkedés
F
Költségvetési terv összeállítása
Ga pé
Létszámnövekedés figyelmen kívül hagyása
Közepes
Jelentős
A terv készítése során az esetleges létszámnövekedés tervezése
OP által meghatározott kötött előirányzatok A szakterületek nem megfelelő felkészültsége
Közepes
Jelentős
Közepes
Jelentős
A kötött előirányzatok Ga pé beépítése a költségvetésbe Továbbképzés Ga pé
A szerződéses összegek aktualizálása elmarad
alacsony
mérsékelt
Szerződések folyamatos figyelemmel kísérése
Ga
magas
mérsékelt
Kárügyek bekövetkezésének fokozott felügyelettel való megelőzése
Fo üg os
közepes
jelentős
Jubileumi jutalomra jogoultak körének felmérése, vizsgálata, egyedi beszélgetés.
Ju kö
Elemi költségvetés munkalapjainak kidolgozása
2
Bevételek
A szabad kapacitás hasznosítása során nyújtott szolgáltatások bevételei A fogvatartottak által okozott károk határozatban megállapított összegének levonása, illetve a tartozás előírása
3
Kiadások
Személyi juttatásokkal való gazdálkodás
A meghatározott kártérítés összege nem kerül behajtásra, illetve befizetésre Jutalom-keret előirányzat nehezen tervezhető
4
5
Beszerzés
Közbeszerzések
Túlórák, túlszolgálat magas száma
alacsony
mérsékelt
Az igény nem megfelelő összeállítása, tervezhető Dologi kiadásokkal változások, való gazdálkodás jogszabályi változások figyelmen kívül hagyása Várható többletterhek, árváltozások figyelmen kívül hagyása (előre nem tervezhető) A becsült érték nem megfelelő megállapítása
közepes
mérsékelt
magas
jelentős
közepes
mérsékelt
Az adott termék központosított közbeszerzés alá tartozik Nem megfelelő szállítás, nem a legoptimálisabb ár.
közepes
jelentős
közepes
mérsékelt
Az egybeszámítási kötelezettség kapcsán nem megfelelő időintervallum megválasztása
közepes
jelentős
8 millió Ft alatti beszerzés
Az éves beszerzési terv alapján azon termékkör felülvizsgálata, amelyek a közbeszerzési
Os Megfelelő szolgálatszervezés, állománnytábla feltöltése Szervezeti, szerkezeti, Ga feladatbeli és létszámváltozások folyamatos figyelemmel kísérése és dokumentálása
Tervezés során a többletterhek és várható árváltozások figyelembe vétele
Ga
Megfelelő árajánlatok Ga bekérése az értékhatár kö megállapításához
A beszerzés előtt az anyaggazdálkodási főelőadó lássa a szolgálati jegyet Megfelelő számú árajánlat bekérése
Ga an i fő
Előzetes árajánlatok bekérése.
Ga kö
Kö főe
törvény hatálya alá tartoznak
A közbeszerzési értékhatárt elérő beszerzések közbeszerzési eljárásainak lefolytatása
6
A beszerzett készletek, tárgyi eszközök bevételezése, és pénzügyi rendezése
A közbeszerzési eljárás során nyertes beszállítókkal a szerződések megkötése Központosított közbeszerzés alá tartozó termékek beszerzése Az intézetbe beszállított termékek mennyiségi és minőségi ellenőrzése
Ga Közbeszerzésért felelős és a szakterület vezetőjének egyeztetése Szállítási szerződések Ga lejárta előtti pontos igényfelmérés
Egybeszámítási kötelezettség elmulasztása
közepes
jelentős
Közbeszerzési eljárás mellőzése
közepes
jelentős
Nem megfelelő eljárás alkalmazása
alacsony
mérsékelt
Eljárási hiba
magas
jelentős
Összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén a megfelelő súlyszámok kiválasztása Szállító visszalépése
magas
jelentős
alacsony
jelentős
Jogszabály alapján történő eljárás
Kö
Egyéb helyről való beszerzés
magas
mérsékelt
Ga an i fő
Mennyiségi és/vagy minőségi átvétel elmarad
alacsony
mérsékelt
A beszerzés előtt az anyaggazdálkodási főelőadó lássa a szolgálati jegyet Az átadás-átvétel szúrópróba szerű ellenőrzése
Szakértővel való egyeztetés, jogszabály helyes alkalmazása Szakértővel való egyeztetés, jogszabály helyes alkalmazása, jogszabály változásának figyelemmel kísérése. Piac felmérése, szakértővel való egyeztetés
Kö Kö
Ga kö
Ga
Szállítólevéllel beérkezett készlet esetén a számla beérkezése után az egyeztetés elvégzése A beszerzések könyvelése az anyagkönyvelésben vezetett analitikus nyilvántartásokba Készpénzes beszerzések pénzügyi rendezése Átutalással történő pénzügyi teljesítés
Szolgáltatások igénybevétele
Adott szolgáltatásokra kötött szerződések elkészítése A szolgáltatás szükségességének, és jogosságának vizsgálata
8
Vagyongazdálkodás
Vagyongazdálkodás i terv készítése
9
Az intézet készleteinek, illetve tárgyi eszközeinek felülvizsgálata abból Készletek, tárgyi a szempontból, hogy eszközök minősítése, az intézet további selejtezése tevékenységéhez szükség van-e a vagyontárgyakra vagy feleslegesek
7
Szállítólevél és számla közötti eltérés
közepes
mérsékelt
Az egyeztetés elvégzése
Bizonylat rögzítésének elmaradása
alacsony
mérsékelt
Bizonylatok útjának Ga betartása, egyeztetések elvégzése
Téves be- és kifizetés
alacsony
mérsékelt
An pé
magas
jelentős
Szerződések tartalmi és/vagy formai hiányosságai
közepes
mérsékelt
Folyamatba épített ellenőrzés precíz elvégzése Likviditási problémák felszámolására tett intézkedések Szerződések jogász által való elkészítése, ill. ellenőrzése
A szolgáltatás igénybe vétele nem megalapozott
alacsony
mérsékelt
Folyamatba épített ellenőrzés precíz elvégzése
Ga
Nem megfelelő az igények felmérése
közepes
mérsékelt
Az intézet további tevékenységéhez szükséges vagyontárgyak selejtezése
közepes
Téves vagy késedelmes utalás
A terv készítését megelőzően az igények pontos felmérése, korábbi időszakok vizsgálata selejtezendő A selejtezési bizottság vagyontárgy szakszerű felállítása értékének függvénye
Ra ga
Ga Os
Ga mű
Az pa
10
11
Az intézet további Selejtezésre javasolt tevékenységéhez készletek, tárgyi szükséges eszközök körének vagyontárgyak összeállítása selejtezése A megsemmisítendő A selejtezett készletek és tárgyi vagyontárgy nem eszközök kerül előírásszerű megsemmisítésre megsemmisítése A teljesítés Téves kontírozás kontírozása, majd könyvelése a Bankszámlaforgalom LIKVID számítógépes programban Beszámoló leltárral való alátámasztottsága, leltár valódisága Számviteli alapelveknek való megfelelés Határidők betartása Számviteli és beszámolási tevékenység
Éves költségvetési beszámoló elkészítése
Főkönyvi kivonat elkészítése, egyeztetése A beszámoló elkészítése a kitöltési útmutató alapján történik-e A szükséges egyeztetések, ill. átvezetések végrehajtása
közepes
selejtezendő vagyontárgy értékének függvénye
A selejtezési jegyzékek szabályszerű összeállítása
Os
alacsony
---
Selejtezési szabályzat pontos betartása
Se biz sel
alacsony
mérsékelt
A LIKVID program megfelelő ismerete, szakmai ismeretek fejlesztése
Ga ga pé
közepes
jelentős
Leltározás szabályszerű, szakszerű lefolytatása
Ga
közepes
mérsékelt
alacsony
mérsékelt
Az intézet számviteli politikájának betartása, betartatása Jogszabályok, BVOP és IM által hozott szabályok ismertetése
Ga ga pé Ga ga pé
alacsony
mérsékelt
Analitikával való alátámasztás
alacsony
mérsékelt
Kitöltési útmutató pontos használata
Ga ga pé Ga ga pé
magas
jelentős
Egyeztetés elvégzése
Ga ga pé
3. sz. melléklet
SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSE Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 121. § (1)-(3), valamint államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. kormányrendelet 145/A. § (5) bekezdéseiben foglaltak teljesítése érdekében az alapján alábbi intézkedést adom ki. I. Az intézkedés hatálya Az intézkedés hatálya kiterjed a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön azon hivatásos és közalkalmazott jogviszonyban lévő alkalmazottai (továbbiakban alkalmazott) által elkövetett szabálytalanságokra, akik a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön vagyonkezelésében és használatában lévő vagyontárgyak, nem vagyoni jogok és pénzeszközök fölött rendelkeznek, azokat kezelik, használják és nyilvántartják. II. Értelmező rendelkezések A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési, eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, stb.) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben, stb. előfordulhat. III. A szabálytalanságok alapesetei A szabálytalanságok alapestei: −
a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.)
−
a
nem
szándékosan
okozott
szabálytalanságok
(figyelmetlenségből,
mulasztásból,
hanyag
magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság) IV. A szabálytalanságok megelőzése A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen az intézetparancsnok felelőssége, az alábbiak szerint:
−
a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön az intézet,
−
a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel a parancsnok,
−
szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság.
A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy: −
megakadályozza a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megszegését, (megelőzés)
−
keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen.
Intézetünkben a szabálytalanságok kezelésével (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) kapcsolatos feladatokat a kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően a gazdasági jellegű ügyekben a gazdasági vezetőre, egyéb területeken az osztályvezetőkre, illetve szakterületi vezetőkre átruházom. V. A szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárásrend A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt. 5.1. Az intézet valamely munkatársa észlel szabálytalanságot Amennyiben a szabálytalanságot az intézet valamely munkatársa észleli, a szolgálati út betartásával köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét, és ezzel egyidejűleg köteles írásban jelentést tenni az 1. sz. mellékletnek megfelelő adattartalommal. Amennyiben a szervezeti egység vezetője az ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége esetén a felügyeleti szervet kell értesítenie. Ha a szervezeti egység vezetője megalapozottnak látja a szabálytalanságot, úgy arról értesíti az intézetparancsnokot. Az intézet parancsnokának kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. 5.2. Az intézetparancsnok észleli a szabálytalanságot Az intézetparancsnok illetve a szervezeti egységek vezetőinek észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére.
5.3. Az intézet belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. Az intézetnek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania. 5.4. Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, az EU ellenőrzést gyakorló szervei, stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján az intézetnek intézkedési tervet kell kidolgoznia. VI. A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása
Büntető- vagy szabálysértési ügyekben a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Fegyelmi ügyekben az intézetparancsnok vizsgálatot rendel el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat (indokolt esetben külső szakértőt) kér fel a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. A szükséges intézkedések végrehajtásáért az intézetparancsnok felelős. VII. Intézkedések, eljárások nyomon követése Az intézet parancsnoka: −
nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntéseket, illetve a megindított eljárások helyzetét,
−
figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását,
−
a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetőségeket” beazonosítja, (a hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.
VIII. A szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása Az intézetparancsnok feladata: −
a
szabálytalanságokkal
kapcsolatban
keletkezett
iratanyagok
(jogszabály
szabályozza)
nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodik; −
a VI. pontban leírt szabálytalanságokat egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a 2. sz. melléklet alapján.
−
nyilván tartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket;
−
a pályázati úton felhasználásra kerülő források, költségvetési előirányzatok tekintetében figyelembe veszi az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet VII. Szabálytalanságok kezelése című fejezetében meghatározottakat. IX. Jelentési kötelezettségek
A belső ellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie.(Jogszabály: a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 29. §) A költségvetési szerv vezetőjének az éves ellenőrzési jelentésben kell számot adnia a belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról. (Jogszabály: a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 31. § (3) b), ba), bb) pontok)
A szabálytalanságok írásos jelentésének minimális adattartalma -
az elkövetés helye, ideje,
-
a szabálytalanságot elkövető(k) neve (ha ismert)
-
a megsértett jogszabály megjelölése
-
a szabálytalanság rövid leírása, körülményei,
-
a keletkezett kár összegének becsült összege,
-
a következmények felszámolására tett intézkedések,
-
javaslatok a hasonló esetek elkerülésére,
-
javaslat a követendő eljárásra,
-
az elkövetéssel kapcsolatos enyhítő vagy súlyosbító, illetőleg más lényegesnek ítélt körülmények.
Sorszám
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Szabálytalansággal érintett szervezeti egység megnevezése
Elkövetés helye, ideje
Megsértett szabály megjelölése
A szabálytalanság körülményeinek rövid leírását
A szabálytalanságot A keletkezet kár becsült elkövető(k) neve, összege beosztása
4.sz melléklet Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek 1.) A vagyonnyilatkozatot a kötelezettség esedékessé válásának évében, március 31.-ig kell megtenni, az azt megelőző év december 31-i állapotra vonatkozóan. 2.)
Kétévente vagyonnyilatkozat tételre köteles: a) parancsnok b) parancsnok-helyettes c) gazdasági vezető d) osztályvezetők e) gazdasági osztály osztályvezető-helyettesek f) belső ellenőr g) közbeszerzési előadó
Törölt: 1.sz függelék
