SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Újlaki Általános Iskola 1023 Budapest, Ürömi u. 64.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Budapest, 2013. november

Készítette: Gábor Áron igazgató

Újlaki Általános Iskola

SZMSZ

.

Tartalomjegyzék A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, CÉLJA, HATÁLYA.............................................................................................3 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja.................................................3 Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentum......................3 AZ ISKOLA DOKUMENTUMAI........................................................................5 AZ INTÉZMÉNY LEGFONTOSABB ADATAI.....................................................7 .....................................................................................................................8 1. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE.................................................9 A HELYETTESÍTÉS RENDJE, BELSŐ ELLENŐRZÉS, KAPCSOLATTARTÁS.......15 Belső kontrollrendszer............................................................................16 A belső ellenőrzés működtetése.........................................................16 Folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés.............16 A pedagógiai munka belső ellenőrzése..................................................18 A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI.................................21 A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE....................................................................22 AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE...................................................................26 AZ ISKOLA HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE......................................31 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE................................................32 Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:......................................................32 TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE.....34 A napköziotthoni és tanulószobai foglalkozások rendje......................34 A napközi, tanulószoba és az önköltséges étkeztetés............................35 Az egyéb tanórán kívüli és szabadidős foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok.............................................................................35 GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM AZ INTÉZMÉNYBEN.................................38 RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK.............................41 Intézményi óvó, védő előírások.............................................................43 AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE...................................................................................................45 A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA....46 ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK........................................................................47 REKLÁMTEVÉKENYSÉG, NYILATKOZATOK SZABÁLYOZÁSA........................48 Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére......................................48 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK.............................................................................49

2


SZMSZ

.

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, CÉLJA, HATÁLYA Általános rendelkezés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Újlaki Általános Iskola 1023 Budapest, Ürömi utca 64. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. [Nkt. 25. § (1) bekezdés]. Az SZMSZ-szel szembeni legalapvetőbb elvárás, hogy külön operatív beavatkozások nélkül biztosítsa a szervezet működőképességét, követhetővé tegye a működése során jelentkező folyamatokat, tisztázza mindazon viszonyrendszer összefüggéseit, amelynek keretei között egy szervezet szerepkörét betölti. A szabályozásban szükségszerűen meg kell jelenjenek úgy a szervezet felépítése, mint annak működésére vonatkozó normatívák, követelmények, és ezek összhangja. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) célja, hogy rögzítse az intézmény adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, az intézmény működési szabályait. A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogilag szabályozott magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a köznevelési intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentum Az intézmény törvényes működését a hatályos jogszabályokkal összhangban lévő alapdokumentumok határozzák meg. Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) és mellékleteinek hatálya kiterjed az intézményben dolgozó alkalmazottakra (a pedagógusokra és a nevelő-oktató munkát segítő dolgozókra), az intézménybe felvett tanulókra valamint bizonyos kérdésekben a tanulók szüleire, illetve gondviselőire, gyámjára, illetve mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a bent tartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. A fentiek figyelembe vételével, az SZMSZ megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az intézmény minden vezetőjének, a pedagógusoknak, egyéb alkalmazottaknak, a tanulóknak, és bizonyos értelemben a szülőknek is.

A Szervezeti és működési szabályzat nyilvánosságra hozatala

3


SZMSZ

.

Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. tv. 2. §. (1) bek. c. pontja szerint internetes honlapon, digitális formában, közzé kell tenni. Az SZMSZ-t a helyben szokásos módon minden érdeklődő számára elérhetővé kell tenni. A dokumentum készítésekor, ill. módosításakor a szülők, tanulók véleményét is ki kell kérni, egyetértésük után a tantestület elfogadásával, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az SZMSZ egy-egy nyomtatott példányát az intézmény titkárságán, ill. a könyvtárában kell őrizni, valamint a széleskörű hozzáférhetőség érdekében a hatályos szöveget közzé kell tenni az intézmény honlapján is. Az SZMSZ felülvizsgálandó minden vonatkozó jogszabályváltozást követő 60 napon belül, de legalább évente. Jelen SZMSZ 2013. november 15-én lép hatályba.

4


SZMSZ

.

AZ ISKOLA DOKUMENTUMAI Szakmai Alapdokumentum Szakmai Alapdokumentum – megjelent a Magyar Közlöny 2013. évi 49. számú Hivatalos Értesítőjében 2013. október 4. napján.

5


SZMSZ

.

Egyéb dokumentumok Az intézményben egységes szabályzati rendszert kell kialakítani, melynek része a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Pedagógiai Program és a Házirend. A dokumentumokat el kell készíteni és a jogszabályban meghatározott módon elfogadni. Az iskola Pedagógiai Programját, SZMSZ-ét, Házirendjét el kell helyezni az intézmény honlapján is, hogy azokat a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. Az intézmény működését meghatározó dokumentum a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint azok mellékletét képező, a szakmai és gazdasági munka vitelét segítő különféle szabályzatok, munkaköri leírások. Az SZMSZ-hez az alábbi belső szabályzatok kapcsolódnak: − Pénzkezelési szabályzat − Leltárkészítési és leltározási szabályzat − Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata − Közszolgálati szabályzat − Közszolgálati adatvédelmi szabályzat − Ügyrend − Munkavédelmi szabályzat − Tűzvédelmi szabályzat − Folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (FEUVE) rendszere − Szabálytalanságok kezelésének rendje − Kockázatkezelési szabályzat − Ellenőrzési nyomvonalak − Informatikai biztonsági szabályzat − Iratkezelési szabályzat − Gépjármű üzemeltetési szabályzat

6


SZMSZ

.

AZ INTÉZMÉNY LEGFONTOSABB ADATAI Az intézmény megnevezése:


Az intézmény székhelye, címe:

1023 Budapest Ürömi utca 64. (hrsz: 15272)

Szervezeti egység kódja:

187023

Munkáltató:

KIK

ÁHT azonosító:

335262

Adószám:

15799658-2-41

KSH szám:

15799658-8412-312-01

Az intézmény nyilvántartási száma:

OM azonosító: 034803

Bankszámlaszám:

13032000-00331690-00000000

Telefon:

335-07-92

Telefax:

335-07-20

E-mail:

[email protected]

Internet honlap:

www.ujlaki.ultranet.hu

Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata: közoktatás típusa: általános iskola

7


SZMSZ

8

.

Újlaki Általános Iskola 1.

SZMSZ

.

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

Intézményvezető (igazgató) Az intézmény felelős vezetője az igazgató. Felelős az intézmény törvényes és szabályos működéséért, a pedagógiai munkáért. Felelős továbbá az információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért és hitelességéért, a folyamatba épített (előzetes és utólagos) ellenőrzésért. Döntési jogköre kiterjed az iskola működésével kapcsolatos minden kérdésre, amelyet jogszabály (vagy egyéb érvényesen elfogadott szabályzat) nem utal más hatáskörbe. Feladata az intézmény nevelő-oktató működésének megszervezése és biztosítása, a nevelőtestületi döntések végrehajtása, megszervezése, az ellenőrzés, valamint az értékelés. Az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozik: az intézmény képviselete a nevelőtestület vezetése tanulói jogviszony létesítése egyéb ügyek kiadmányozása Közvetlenül irányítja az igazgatóhelyettesek, a titkárság, a könyvtáros-tanár és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkáját. Az intézményvezetői megbízásra benyújtott pályázat, a pályázattal kapcsolatosan a véleményezésre jogosultak által kialakított vélemény, és a vélemény kialakításával kapcsolatos szavazás eredménye közérdekből nyilvános adat, amelyet az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni. Az igazgatóság (az iskolavezetés) Az Újlaki Általános Iskolának egy igazgatója, három igazgatóhelyettese van, ők alkotják az iskola szűkebb vezetőségét. Az igazgatóság felel az intézmény törvényes, szakszerű működéséért, a nevelőtestületi határozatok megvalósításáért (pl. éves munkaterv), az intézmény ellenőrzési, minősítési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért. A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagja valamennyi pedagógusmunkakört betöltő alkalmazott, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazott. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Azokban az ügyekben, amelyek csak egy intézményegységet érintenek, az intézményegységben, több intézményegységet érintő ügyekben valamennyi érdekelt intézményegységben foglalkoztatott pedagógusokból (alkalmazottakból), az intézményegység vezetőjéből álló nevelőtestület jár el. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: A pedagógiai program és módosításának elfogadása. A szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása. Az éves munkaterv elkészítése. A házirend elfogadása. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, ill. osztályvizsgára bocsátása. Tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés. Az intézményvezetői pályázathoz szakmai vélemény kialakítása. A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása. Az iskolai Diákönkormányzat működési szabályzatának jóváhagyása A nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása. 9


SZMSZ

.

A nevelőtestület döntései az iskola minden dolgozójára és tanulójára kötelező érvényűek. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: A tantárgyfelosztásról Az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztásáról Az igazgatóhelyettesek megbízása, valamint a megbízás visszavonása előtt Az óraadó tanár a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben az évfolyamléptetés, az osztályozóvizsga és a fegyelmi döntések kivételével nem rendelkezik szavazati joggal. A Közalkalmazotti Tanács (KT) A részvételi jogokat a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak közössége nevében az általuk közvetlenül választott Közalkalmazotti Tanács gyakorolja. Az intézményben a KT háromtagú testület, amelyet az intézményben közalkalmazotti jogviszonyban dolgozók határozott időre választanak meg. A KT létrejöttének, illetve megszűnésének módját törvény szabályozza. A KT jogköre: A KT dönt − saját működési rendjéről (A KT saját működési szabályzata szerint működik.) − munkatervének elfogadásáról − tisztségviselőinek megválasztásáról Együttdöntési joga van − a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása tekintetében Véleményezési joga van − a gazdálkodásból származó bevétel felhasználásának tervezetére − a munkáltató belső szabályzatának tervezetére − a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetére − a közalkalmazottak képzésével összefüggő tervekre − a munkáltató munkarendjének kialakítására − az éves szabadságolási tervre vonatkozólag. A KT jogkörének gyakorlásával összefüggésben jogosult a munkáltató nyilvántartásaiba betekinteni. A KT a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. Az igazgató a tájékoztatást nem tagadhatja meg. A Közalkalmazotti Tanács tagjait hivatali titoktartás terheli. A KT, illetve tagja a működése során tudomására jutott adatokat, tényeket csak a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, illetve a közalkalmazottak személyiségi jogainak megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra. A KT és az igazgató kapcsolatrendszerét érintő kérdéseket az SZMSZ megfelelő részei és a KT működési szabályzata rendezi. A szakmai munkaközösségek A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség létrejöttét az igazgató hagyja jóvá. A munkaközösség tagjai maguk közül vezetőt választanak, akit az igazgató bíz meg (határozott időre) a vezetői feladatok ellátásával. A munkaközösségek szakmai, módszertani kérdésekben, a nevelő-oktató munka tervezésében, szervezésében, értékelésében és ellenőrzésében nyújtanak segítséget. Az azonos feladatok ellátására, illetve tantárgyanként vagy műveltségi területenként csak egy munkaközösség hozható létre. Az intézményben működő munkaközösségek: osztályfőnöki,

10


SZMSZ

.

alsó tagozatos, napköziotthoni, természettudományi, humán, nyelvi, speciális, fejlesztő munkaközösség. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez és ellenőrzéséhez. A munkaközösség feladatai: A tagok – a vezető irányításával – a munkaközösségen belüli munkát szervezik, elosztják egymás között és elvégzik; segítik egymás munkáját, tapasztalatot cserélnek. A munkaközösség készíti el a Pedagógiai Program tantárgyukra vonatkozó szakmai részletét. A munkaközösség teret és lehetőséget biztosít a szakmai egyeztetésre. A munkaközösség javaslatot tehet a beiskolázás, illetve a felvételi eljárás rendszerének korrigálására, tankönyvekre, a tanterv átalakítására, taneszköz-beszerzésre, és a tantárgyfelosztásra. A munkaközösség véleményezi a szakterületét érintő változásokat, vezetőségi terveket, döntéseket. A munkaközösség-vezető feladatai: − A tanmenetek ellenőrzése, értékelése − A Pedagógiai Program, Helyi Tanterv előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése (az érintett tantárgyak tekintetében) − A munkaközösség és a tagok munkájának értékelése (félévenként) − A tanulmányi versenyek gondozása A munkaközösségvezető-helyettes feladatai: − Együttműködik a munkaközösség-vezetővel, segíti feladatainak ellátásában − Szükség szerint helyettesíti a munkaközösség-vezetőt A munkaközösség dönt: − tantárgyukra vonatkozó éves tanmenet elfogadásáról − saját munkatervének elfogadásáról és módosításáról − helyi tanulmányi verseny szervezéséről − vezetőjének jelöléséről − a munkaközösség eszközbeszerzéseire elkülönített pénzeszközök felhasználásáról A szakmai munkaközösség véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A munkaközösség-vezetők szakmai közössége (kibővített vezetőség) Az igazgatóság tagjai és a szakmai munkaközösségek vezetői alkotják ezt a szervezeti egységet, amely az igazgató vezetésével és irányításával működik. Szükség szerint, de általában kéthavonta ülésezik. A munkaközösség-vezetők szakmai közösségének jogai és feladatai: A nevelőtestületi értekezletek, döntések előkészítése. A nevelőtestületi és igazgatói határozatok végrehajtásának kiértékelése. Az intézmény szakmai munkájának és munkafegyelmének értékelése. Véleményezés az igazgató által előterjesztett kérdésekben. Döntéshozatal azokban az ügyekben, amelyben a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntési jogát a testületre átruházza. A munkaközösség-vezetők szakmai közössége véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolatanács 11


SZMSZ

.

Az igazgatóság tagjai, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a KT tagjai, a DÖK-ot segítő tanár(ok), valamint az iskolai érdekképviselet (a szakszervezet) vezetője és az igazgató által meghívott (kiemelkedő munkát végző) szaktanárok alkotják az Iskolatanácsot. Az IT az igazgatóság munkáját segítő, elsősorban tanácskozási joggal felruházott szervezeti egység. Az IT lehetőség szerint havonta ülésezik. Vezetője az igazgató. Az Iskolatanács dönt saját napirendjéről azokban az ügyekben, amelyben a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntési jogát az IT-ra átruházza. Az IT véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az egy osztályban tanító tanárok közössége Az egy osztályban tanító tanárok munkájukból adódóan szakmai közösséget alkotnak. Közös munkájukat az osztályfőnök koordinálja. A szakmai közösség jogai és feladatai: Az újonnan belépő osztályok esetében negyedévkor, illetve (a többi osztályban is) súlyosabb tanulmányi, magatartásbeli vagy egyéb, az osztály jelentős részét érintő probléma megjelenésekor szükség szerint szakmai-módszertani megbeszélést tart. Javaslatot tehet az osztályba tartozó tanulók jutalmazására. A tanulókkal szemben fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezheti. Csak az adott osztályt érintő esetekben – ha az igazgató nem tartja fenn magának a jogot – kivizsgálja a fegyelmi ügyeket és fegyelmi határozatot hozhat. A szülői munkaközösség, szülői szervezet (SZMK) Az iskolában a tanulók szülei jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében Szülői Munkaközösséget hozhatnak létre. Az intézményben – az érdekeltek egyhangú döntése alapján – egységes vagy intézményegységenként működő szülői szervezet (közösség) hozható létre. Az SZMK-t az osztályok tanulóinak szülei közül, osztályonként megválasztott két-három fő alkotja. Az SZMK tagok megbízatása egy tanévre szól. Az SZMK tevékenységét az osztályfőnökök, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a Diákönkormányzatot segítő tanár, valamint a kapcsolattartásra kijelölt igazgatóhelyettes segíti. Az SZMK dönt: − saját működési rendjéről − munkatervének elfogadásáról − tisztségviselőinek megválasztásáról − az iskolaszékbeli képviselőik személyéről − Az SZMK véleményt nyilváníthat: − az SZMSZ szülőket érintő rendelkezéseinek kérdésében − a szülőket anyagilag érintő kérdésekben − az iskola és a család közötti kapcsolattartás rendjéről Az SZMK véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet az iskolai élet valamennyi kérdésével kapcsolatban. Véleményét és javaslatait az SZMK választott elnöke, vagy az osztályfőnökök közvetítésével juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A Diákönkormányzat (DÖK) A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére Diákönkormányzatot hozhatnak létre. Az intézményben – az érdekeltek egyhangú döntése alapján – egységes vagy intézményegységenként működő diákönkormányzat hozható létre. A DÖK munkáját a tanulók által felkért, az igazgató által megbízott tanár segíti. A DÖK tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A DÖK véleményt nyilváníthat, 12


SZMSZ

.

javaslattal élhet az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A DÖK feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. A DÖK – a nevelőtestület véleményének meghallgatása után – dönt: − saját működési rendjéről, amelyet a nevelőtestület hagy jóvá − munkatervének elfogadásáról − tisztségviselőinek megválasztásáról − az iskolaszékbeli képviselőik személyéről − a DÖK működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról − egy tanítás nélküli munkanap programjáról − a DÖK tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről A DÖK-nak véleményezési joga van: − az SZMSZ elfogadásakor − a Házirend elfogadásakor és módosításakor − a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor − az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor Az iskolában évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a DÖK működésének és a tanulói jogok érvényesülésének céljából. A tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjedő érdekvédelmi szervezet az iskolai Diákönkormányzat. A tanulók érdekvédelmüket választott képviselőik útján gyakorolják. A Diákönkormányzat: a közoktatási törvény, a hatályos miniszteri rendelet és a Diákönkormányzat szabályzata szerint fejti ki működését. A diákokat érintő fontosabb iskolai kérdésekről az igazgató időközönként tájékoztatót tart a Diákönkormányzat nyilvános ülésén. Ez egyben a diákok vélemény nyilvánítására is fórumot biztosít. A Diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiség, berendezések használata, stb.) az intézmény vezetője biztosítja. Az Intézményi Tanács (IT) Az iskolában a nevelő-oktató munka segítése, a Nevelőtestület, a szülők és a tanulók, a működtető, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására Intézményi Tanács alakul. Az IT-be a nevelőtestület, a szülők és a DÖK azonos számú képviselőt küldhet. Egy képviselőt delegálhat az IT-be a működtető is. Az IT – a hatályos törvényi rendelkezések szerint – a nevelőtestület, az SZMK vagy a DÖK közül legalább kettőnek a kezdeményezésére alakul meg. Az IT feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. Az Intézményi Tanács dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról, azokban az ügyekben, amelyben a nevelőtestület döntési jogát az IT-re átruházza. Az Intézményi Tanácsnak véleményezési joga van az SZMSZ, a PP és a Házirend elfogadásakor. Az Intézményi Tanácsnak véleményezési joga van a pedagógiai program elfogadásakor, közoktatási megállapodás megkötése előtt. Az Intézményi Tanács javaslattevő jogkörrel is rendelkezik az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A titkárság Az igazgatóság munkáját az iskolatitkárok segítik. 13


SZMSZ

.

A két iskolatitkár úgy működik együtt, hogy bármelyikük hiányzása esetén a másik képes legyen zökkenőmentesen helyettesíteni a hiányzót. A titkárság dolgozói – munkaidőben – kizárólag az igazgatóság tagjaitól fogadhatnak el a munkaköri leírásukban konkrétan nem szereplő feladatot. A titkárság főbb feladatai: − Naprakészen vezeti a tanulói nyilvántartást és a tanulók adatait. − Külön szabályzat szerint végzi az ügyiratkezelést és irattározást. − Szervezi és gyakorlatban lebonyolítja a hivatalos levelezést. − Intézi és nyilvántartja a tanulói kérelmeket, engedélyeket. − Vezeti és rendszerezi a különféle értekezletek jegyzőkönyveit. (A jegyzőkönyvvezetéssel az értekezleten részt vevő pedagógus is megbízható) − Rendben tartja a lezárt naplókat, a bizonyítványokat és az anyakönyveket. − Intézi a diákigazolványokkal kapcsolatos teendőket. − Segíti a különböző szervezeti egységek közötti információáramlást. − Részt vesz a beíratkozás és a továbbtanulás adminisztrációs munkáiban. − Kapcsolatot tart fenn a külsős érdeklődőkkel (pl. kezeli a telefont, információt ad) és szabályozott kereteket szab az iskolán kívülről érkező igényeknek. − Összesíti és elkészíti az iskolai statisztikákat és segít a pedagógusok adminisztrációs munkájának ellenőrzésében. − Szervezi és nyilvántartja az igazgató iskolával kapcsolatos programjait. − Lehetőségei szerint segíti az igazgatóság munkáját. A gazdasági osztály A kerületi Intézménygazdálkodási Iroda alkalmazottja, a pénzügyi nyilvántartó végzi a pénz-, vagyonkezelési és gazdasági ügyeivel kapcsolatos teendőket. A könyvtár Az intézményen belül iskolai könyvtár működik. A könyvtár önálló gazdálkodási joggal nem rendelkezik. Vezetője a könyvtáros-tanár. A könyvtáros-tanár tevékenységéről az igazgatónak, a gazdálkodásáról a pénzügyi nyilvántartónak köteles beszámolni. Az intézményben működő iskolai könyvtárnak lehetővé kell tennie, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni. Nyitvatartási idő: Az iskolai könyvtár a nevelő-oktató munka eszközeként működik. Igazodik a tanítás-tanulás folyamatában felmerülő tanári-tanulói igények teljesítéséhez. Az iskolai könyvtár nem nyilvános könyvtár. A tanulók és a dolgozók használhatják a szolgáltatásokat. Minden tanuló – az iskolába történő beíratkozással – automatikusan könyvtári tag lesz.

14


SZMSZ

.

A HELYETTESÍTÉS RENDJE, BELSŐ ELLENŐRZÉS, KAPCSOLATTARTÁS A helyettesítés rendje A vezetőre vonatkozó helyettesítés rendje Az igazgatót távolléte esetén – az érvényes beosztás, illetve írásbeli megbízás szerint – az igazgatóhelyettesek helyettesítik mindazokban az ügyekben, amelyekkel – az intézmény vagy valamelyik dolgozó, illetve tanuló jogos érdekeinek sérülése nélkül – nem lehet várni az intézményvezető megérkeztéig, vagy amelyeket az igazgató távollétében átruház a helyettesére. Az igazgató távollétében a következő jogkört tartja saját hatáskörében: az intézmény alapdokumentumainak elfogadtatása. A saját hatáskörben fenntartott jogkörökön kívül az intézményvezetőt helyettesítő igazgatóhelyettes az igazgató jogköreivel rendelkezik és őt teljes hatáskörben helyettesíti. Az igazgató hosszas távolléte (pl. betegség) esetén, valamelyik igazgatóhelyettest meg kell bízni az intézmény ideiglenes vezetésével. Ilyenkor a megbízott helyettes az igazgatónak fenntartott jogköröket is gyakorolhatja. A megbízást írásban kell megadni. Szorgalmi időben a négy hetet meghaladó időszak mindenképpen hosszas távollétnek minősül. Az intézmény vezetője köteles gondoskodni arról, hogy az ő (vagy helyettesének) akadályoztatása esetén a vezetői feladatokat ellássák. Ha a vezető ezt az intézkedést nem tudta megtenni, akkor az igazgatóhelyettes, ha ő nem érhető el, a munkaközösségvezető, amennyiben ő sem érhető el, a rangidős pedagógus köteles ellátni a vezetői feladatokat. Ebben az esetben a közalkalmazott felelőssége és intézkedési jogköre az intézmény működésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A vezetőség, a vezetői feladatmegosztás Az igazgató és helyettesei a tanévnyitó értekezlet előtt tartandó megbeszélésükön egymás közötti éves beosztást készítenek az igazgatóság feladatainak ellátására és a bent tartózkodási, ügyeleti, illetve a szabadságolási rend meghatározására. A beosztást a „Vezetői feladatok elosztása” dokumentumban, írásban kell rögzíteni, majd iktatni. Az igazgatót és helyetteseit hivatali titoktartás terheli. A munkájuk során tudomásukra jutott adatokat, tényeket csak a munkáltató jogos (gazdasági, szakmai vagy intézményi) érdekeinek veszélyeztetése, illetve a közalkalmazottak, és a tanulók személyiségi jogainak megsértése nélkül hozhatják nyilvánosságra. Az igazgató Az intézmény felelős vezetője az igazgató. Felelős az intézmény törvényes és szabályos működéséért. Döntési jogköre kiterjed az iskola működésével kapcsolatos minden kérdésre, amelyet jogszabály (vagy egyéb érvényesen elfogadott szabályzat) nem utal más hatáskörbe. Feladata az intézmény működésének megszervezése és biztosítása, a nevelőtestületi döntések végrehajtása, megszervezése, az ellenőrzés valamint az értékelés. Az igazgató feladata: − a nevelőtestület vezetése, − a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, − a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése,

15


SZMSZ

.

− az Intézményi Tanáccsal, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködés, − a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, − a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, − a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. Az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozik: − az intézmény képviselete − a tanulók felvétele Közvetlenül irányítja az igazgatóhelyettesek, a titkárság, a könyvtáros-tanár és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkáját, valamint a munka- és tűzvédelmi feladatokat. A nevelőtestület által átruházott jogok, beszámoltatás A tantárgyfelosztásra a munkaközösségek adhatnak javaslatot. A Nevelőtestület általánosságban nem ruház át jogot semelyik egyéb szervezetre vagy személyre. A döntés-előkészítő feladatokat az iskolavezetés, a szakmai munkaközösségek vezető vagy más is elvégezheti. Az alkalmilag átadott jogosultságok (pl. fegyelmi bizottság) használatáról a jogosultsággal rendelkezőnek mindig megegyezés szerint kell beszámolnia a Nevelőtestület felé. A Szülői Szervezetre átruházott véleményezési, egyetértési jog A Nevelőtestület általánosságban nem ruház át jogot a Szülői Szervezetre, de természetesen az iskolavezetés meghallgatja és megfontolja a szervezet észrevételeit és javaslatait. Belső kontrollrendszer Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 2009. évi módosítása megváltoztatta az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzésére vonatkozó eddigi szabályokat. A törvény elkülöníti a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési tevékenységet (FEUVE), a belső ellenőrzési tevékenységet és az előző két tevékenységet is magába foglaló belső kontrollrendszer központi harmonizációját, szabályozását és koordinációját, a jogszabályok, irányelvek, módszertani útmutatók és vonatkozó standardok alkalmazásának vizsgálatát. A belső ellenőrzés működtetése Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az intézmény vezetője a felelős. Folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés Az intézmény vezetője a gazdálkodás folyamatára és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (FEUVE) rendszerét. A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés az iskola működtetésében a gazdálkodásért felelős által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért az igazgató a felelős. Az intézmény igazgatója köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony, és eredményes felhasználását. A FEUVE a kontrolltevékenység része, amely magába foglalja:

16


SZMSZ

.

− a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (költségvetési tervezés, kötelezettségvállalások, szerződések, kifizetések, szabálytalanságok miatti visszafizetések dokumentumai, stb.), − az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottság szempontjából történő jóváhagyását illetve ellenjegyzését, − a gazdasági események elszámolásának kontrollját. − Az intézményvezető évente értékeli a FEUVE rendszer működését és az éves költségvetési beszámolóval együttesen megküldi az irányító szerv részére. A belső kontrollrendszerek Az igazgató köteles: − Elkészíteni az intézmény ellenőrzési nyomvonalát, amely a szervezet tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak táblázatba foglalt leírása. − A kockázati tényezők figyelembe vételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni. A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani az iskola tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. − Olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, amelyben világos a szervezeti struktúra, egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok, meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén és átlátható a humánerőforrás-kezelés. − Az intézményen belül kontrolltevékenységet kialakítani, melyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez. − Olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a meglévő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez. − Olyan monitoring rendszert működtetni, mely lehetővé teszi a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését. − Szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét. A pedagógiai – nevelő és oktató – munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: − biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, − segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, minőségét − az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, − szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösségvezetők, megbízás alapján a megbízottak Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 17


SZMSZ

.

Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: − a pedagógusok munkafegyelme. − a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, − a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, − a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, − a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, − a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás. − az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, − a tanítási óra felépítése és szervezése, − a tanítási órán alkalmazott módszerek, − a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, − az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait az Iskolatanács javaslata alapján az igazgató határozza meg. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését a minőségbiztosítási munkaterv és az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az ellenőrzési terv tartalmazza a minőségirányítási programban. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrzi. Közvetlenül ellenőrzi: − az igazgatóhelyettesek, − a munkaközösség-vezető, − a gyermekvédelmi felelős és − a diákönkormányzat-segítő pedagógus, − a könyvtáros-tanár, − a pedagógiai asszisztens, − az iskolai sportkör munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás is. A pedagógiai munka belső ellenőrzése A tanári munka ellenőrzése többnyire az ellenőrzött fél tudatával történhet. Az iskolában ellenőrzést végezhetnek: − az igazgató és helyettesei az iskolai élet bármely területe felett − a tagozat és munkaközösség-vezető a szaktárgyával és megbízatásával összefüggő területen a szaktanári munka felett − az osztályfőnök az osztály életével kapcsolatos pedagógiai tevékenység területén, rendszeresen ellenőrzi a késések, a hiányzások, az osztályzatok beírását, a haladási napló vezetését 18


SZMSZ

.

A kiemelt munkavégzés A közalkalmazottakat jogszabály szerint minősíteni kell. A munkavégzés akkor magas színvonalú ill. kiemelkedő, ha a közalkalmazott munkavégzése az átlagostól mind szakmai, mind pedig egyéb szempontból pozitív irányban tartósan eltér. Figyelembe kell venni magatartásának kiegyensúlyozottságát, szűken vett kötelességein felüli munkavégzését, feladatvállalását, önálló munkavégzését. A tartósan magas szinten végzett munka feltétele: − legalább öt éve dolgozik az intézményben − az Iskolavezetés által is elismert kimagasló szakmai munka jellemzi − példás munkafegyelmű − bemutatóórákat, plusz feladatokat vállal, nagyfokú önállósággal rendelkezik − azonosul az iskola céljaival és programjával. Kiemelkedő teljesítményként kell értékelni, ha a pedagógus tanítványa az országos tanulmányi versenyen 1-3. helyezést ért el vagy ha szakmai dolgozatával első helyezést ért el valamely szakterületén meghirdetett pályázaton. Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési területe: A szolgáltató testület munkája: ügyvitel, takarítás, étkezési előírás betartása, adminisztráció, napköziotthon, tanulószoba, szabadidős és tanórán kívüli foglalkozások. A nevelő - oktató munka folyamata, az éves munkaterv és havi program teljesítése, megvalósítása. Versenyek szervezése és lebonyolítása, iskolai ünnepélyek, rendezvények szervezése és lebonyolítása, munkafegyelem betartása. Tapasztalataikról szóban és írásban tájékoztatják az igazgatót, írásbeli javaslatot terjesztenek elő a probléma megoldására. A pénzügyi nyilvántartó a gazdálkodással, vagyon- tűz- és balesetvédelemmel összefüggő szabályozások, ügyintézések szakszerűségét ellenőrzi. Tapasztalatairól szóban és írásban beszámol az igazgatónak, írásbeli javaslatot terjeszt elő a probléma megoldására. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területen látják el. Tapasztalataikról szóban vagy írásban tájékoztatják az igazgatót. Az ellenőrzések általában előre bejelentettek, de bejelentés nélkül is sor kerülhet rá. Az iskolai ellenőrzés segítse: − az iskola feladatkörében az oktatás minél teljesebb kielégítését, − a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól − segítse a gazdaságosság érvényesülését, a belső rendet, az iskolai közös tulajdon védelmét − legyen a fegyelmezett munka eszköze − támogassa a helyes kezdeményezéseket, de mutasson rá a hibákra, helytelen intézkedésekre, hiányosságokra − segítse a vezetői utasítások végrehajtását Az ellenőrzés területei: − gazdálkodás, gazdaságosság, adminisztrációs dokumentumok vezetése − pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási feladatok, 19


SZMSZ

Formái: − időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések, − tanórákon végzett, tanórákon kívüli foglalkozások, − megbeszélések − írásos dokumentumok − tanulói munkák mérései − tanórán kívüli és szabadidős tevékenységek − óraellenőrzés − foglalkozások ellenőrzése − beszámoltatás − eredményvizsgálatok, felmérések − helyszíni ellenőrzések − könyvelés, nyilvántartás ellenőrzése − gépi nyilvántartás ellenőrzése.

20

.


SZMSZ

.

A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, – a vétség elkövetésétől számított három hónapon belül – fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárást a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, illetve a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezései alapján kell lefolytatni. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, valamint ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő tanuló szülője, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülője is egyetért. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért, az azzal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az iskola igazgatója a felelős. Az egyeztető eljárást levezető nagykorú személyre az iskola igazgatója tesz javaslatot az érdekelt feleknek. Ha a tanuló a kötelességeit megszegi, a Nevelőtestület joga dönteni arról, hogy indít-e a tanuló ellen fegyelmi eljárást. A fegyelmi eljárás lefolytatásáért – a Nevelőtestület döntése alapján – az iskola igazgatója a felelős. A Nevelőtestület a fegyelmi eljárás lefolytatására háromtagú fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság feladata a kötelezettségszegés kivizsgálása, a fegyelmi büntetés meghozatalának előkészítése, a fegyelmi tárgyalás lefolytatása, a fegyelmi büntetés kiszabása. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a jogszabályokban, illetve az iskola szervezeti és működési szabályzatában vagy a házirendjében meghatározott kötelezettségét vétkesen és súlyosan megszegje. A kötelességszegést a fegyelmi tárgyalás során bizonyítani kell. A tanulónak fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése a tanulói jogviszonyból ered. Így fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése az iskola területén, az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedés alatt vagy az iskolán kívüli – az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – rendezvényen történt. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan szegje meg. Vétkesség alatt a tanuló szándékosságát, illetve gondatlanságát kell érteni. Gondatlan kötelességszegés esetén meg kell vizsgálni a gondatlanság mértékét is. A fegyelmi büntetés kiszabásánál – tanuló életkorát és értelmi fejlettségét figyelembe véve – vizsgálni kell, hogy a kötelességszegés mennyire volt súlyos. A tanulói fegyelmi ügyekben – a fegyelmi eljárásban és a döntéshozatalban – az a pedagógus, aki a kötelezettségszegésben bármilyen módon érintett, nem vehet részt. Őt a fegyelmi bizottság vagy a Nevelőtestület csak tanúként hallgathatja meg.

21


SZMSZ

.

A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az Igazgatóság és a Nevelőtestület A Nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők, s a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: − a vezetőség ülései, − az iskolatanács ülései, − a különböző értekezletek, − megbeszélések, − Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv és a munkaterv alapján készülő havi program határozza meg. − Az igazgató és helyettesei az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az Iskolatanács tagjai kötelesek: − az iskolatanács ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, − az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgató, a vezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatóval, az iskola, és a szülők szervezetével. A nevelők és a tanulók A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról: − az igazgató és helyettesei − a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal, − az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, − az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, − a szaktanárok és tanítók az órákon és tanórán kívüli foglalkozásokon tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a Nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról: − az igazgató − a Szülői Szervezet ülésén keresztül évente 3 alkalommal, − az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül, − a tájékoztató füzetben időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül, − az osztályfőnökök az osztályszülői értekezleten tájékoztatják. 22


SZMSZ

.

A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: a családlátogatások, a szülői értekezletek, a nevelők fogadó órái, a nyílt tanítási napok, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével vagy a szülők szervezetével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola Pedagógiai Programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A Pedagógiai Program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: az iskola fenntartójánál, az iskola működtetőjénél, az iskola igazgatójánál, iskola honlapján. Az iskola alkalmazotti közösségével az igazgató tart kapcsolatot. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érvényesítési lehetőségeit a jogszabályok és a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Alkalmanként azok, akiket megbíz. Az iskola rendszeres kapcsolatot tart: − az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával − az iskola körzetéhez tartozó óvodákkal, középiskolákkal − a kerületi művelődési házzal − a szabadidő centrummal − a fenntartóval − a működtetővel − bel- és külföldi társiskolákkal (csereutak, stb.) − a felügyeleti szervvel − a Pedagógiai Intézettel − szakszolgálattal, nevelési tanácsadóval − gyermekjóléti szolgálattal − egészségügyi szolgáltatóval (iskolaorvossal, védőnővel) − budapesti és kerületi oktatási intézményekkel Az iskolát támogató Diákjainkért Újlakon Alapítvány kuratóriumával a kapcsolatot az igazgató tartja. Évente egy alkalommal összehívja az alapítvány kuratóriumát, és javaslatot tesz a támogatás felhasználására. Az óvodákkal az alsós igazgatóhelyettes és az elsős tanítók tartják a kapcsolatot. Kölcsönös látogatásokkal, foglalkozások szervezésével. 23


SZMSZ

.

A középiskolákkal az igazgató, a felsős helyettes és a továbbtanulásért felelős nyolcadikos osztályfőnökök tartják a kapcsolatot látogatásokkal, megbeszélésekkel. A kerületi művelődési házzal a szabadidőszervező, az osztályfőnökök, a Diákönkormányzatot segítő tanár, napköziotthon-vezetők és a szaktanárok. A művelődési ház programjai a szabadidő hasznos eltöltését szolgálják. A fenntartóval, a működtetővel és a felügyeleti szervekkel az igazgató tartja a kapcsolatot. Formái: értekezletek, megbeszélések, írásbeli - és szóbeli tájékoztatások az iskola működésével, nevelő - oktató munkájával kapcsolatosan. Pedagógiai szolgáltató központtal a munkaközösség vezetők tartják a kapcsolatot. A kerületi munkaközösség vezetők a fővárosi pedagógiai központtal tartják a kapcsolatot. Formái: értekezletek, megbeszélések, írásbeli - és szóbeli beszámolók. Szakszolgálattal a kapcsolattartás az igazgatóhelyettes, a gyermekvédelmi felelős, és az osztályfőnökök feladata. Formái: megbeszélések, írásbeli - és szóbeli tájékoztatások. Gyermekjóléti szolgálattal elsősorban a gyermekvédelmi felelős tartja a kapcsolatot. Formája: megbeszélések, írásbeli - és szóbeli tájékoztatások. Az intézmény közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal. Amennyiben pedagógiai eszközökkel a veszélyeztető okokat nem sikerül megszüntetni, a szolgálattól kell kérni segítséget. Az iskola biztosítja a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételeket. A tanulókat és szüleiket a tanév elején az osztályfőnökök tájékoztatják a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy hol és mikor érhető el. A gyermekés ifjúságvédelmi felelős segíti a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A kapcsolattartást a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyesen végzi. Amennyiben a tanuló/gondviselő magántanulói státuszt kér, három napon belül ki kell kérni a Gyermekjóléti Szolgálat véleményét annak eldöntésére, hogy hátrányos-e ez a megoldás a tanulónak. Egészségügyi szolgáltatóval az igazgatóhelyettes tartja a kapcsolatot. Formája: megbeszélés, írásbeli - és szóbeli tájékoztatások. A közoktatási törvény 39 § (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. A tanulókkal kapcsolatos szabályok A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az igazgató dönt. A tanulói jogviszony keletkezésekor a közoktatási törvény 66.,67.,68., megszűnésekor a törv.75., szüneteltetésekor a 69. § alapján kell eljárni. A tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként is eleget tehet. A magántanulóvá nyilvánításról a szülő írásbeli kérelme alapján - az osztályfőnök, a Nevelőtestület és a Gyermekjóléti Szolgálat véleményének figyelembevételével - az igazgató dönt.

24


SZMSZ

.

Hit- és erkölcstan, hit- és vallásoktatás Az intézmény lehetővé teszi, hogy a gyermek, illetőleg a tanuló az egyházi jogi személy által szervezett kötelező hit- és erkölcstan vagy fakultatív hit- és vallásoktatásban vegyen részt. Az egyházi jogi személy a hitoktatást a tanulók, és a szülők igénye szerint szervezheti. A hitoktatás oly módon szervezhető, hogy az alkalmazkodjon ill. beépüljön a kötelező tanórai foglalkozások rendjébe. A hitoktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, a hitoktatással összefüggő igazgatási cselekmények végzése (így különösen a hit- és vallásoktatásra való jelentkezés megszervezése, előmeneteli értesítések, bizonyítványok kiadása, a foglalkozások ellenőrzése) az egyházi jogi személy feladata. Az iskola – az intézményben rendelkezésre álló eszközökből – biztosítja a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket. Az iskola az egyházi jogi személy által szervezett kötelező hit- és erkölcstannal, valamint a fakultatív hitoktatással kapcsolatos feladatok ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel.

25


SZMSZ

.

AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE A pedagógusok munkaideje Az intézmény – egész állásban alkalmazott – dolgozóinak heti munkaideje 40 óra. A pedagógus munkakörben dolgozók munkaidejébe – a tanítási órák megtartásán kívül – beleszámít a nevelő-oktató munka pedagógiai szakértelmet igénylő egyéb feladatok ellátása és az értekezleteken és az éves munkatervben szereplő eseményeken való részvétel is. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak számára a munkaidő 1) tanítási időben az órarend szerinti első óra előtt 15 perccel 2) egyéb felügyeletek esetén (pl. versenyek) a beosztás szerinti időpont előtt 10 perccel 3) egyéb esetekben a munkatervi programok kezdetekor kezdődik. A pedagógus az igazgató elrendelése szerint köteles a munkaidejét az iskolában tölteni. A pedagógusok szabadsága A pedagógus munkakörben dolgozók részére 21 nap alap- és 25 nap pótszabadság jár. A pedagógus szabadságát – a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével – elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a dolgozó szabadsága a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt a tavaszi vagy a téli szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, a nevelési év többi részében kell kiadni. A nem pedagógusok munkaideje, szabadsága A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozók munkaideje a munkaköri leírásukban van rögzítve. A munkaidő meghatározása kitér a tanítási szünetek alatti munkabeosztásra is. Az épület használatának rendje Vagyonvédelmi okból az üresen álló termeket, szertárakat, öltözőket stb. zárva kell tartani. A szertárakat, öltözőket és a tanári szobákat, valamint a tantermeket az utolsó tanóra után a távozó tanárnak kell bezárnia. Neki kell figyelnie arra is, hogy a villanyokat lekapcsolják és az ablakokat bezárják. Az iskola területén tilos dohányozni. Az intézmény dolgozói nyitvatartási időben rendeltetésszerűen használhatják a különböző helyiségeket, de olyan módon, hogy a nevelő-oktató munkát ne zavarják. A nyitvatartási időn túl csak engedéllyel tartózkodhatnak az épületben. A működtető a különböző helyiségeket (pl. aula, tornaterem, tantermek stb.) – bérleti szerződés alapján – oktatási, kulturális, sporttevékenységre vagy más rendezvényre kiadhatja. Az iskola külső szervek általi igénybevétele nem akadályozhatja, korlátozhatja az intézmény működését. Politikai párt vagy párthoz tartozó szervezet az intézményben nem működhet. Az eszközök, berendezések használatának rendje Az intézményben tartózkodó személyeknek kötelessége a közösségi tulajdont védeni, a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, óvni az iskola rendjét és tisztaságát. Be kell tartani a tűz- és balesetvédelmi előírásokat, valamint a munka- és egészségvédelmi szabályokat. Az oktatáshoz szükséges eszközökért és azok rendeltetésszerű használatáért a tanárok felelősek. A pedagógus a használatra átvett eszközöket köteles jó gazda módjára megőrizni. Amennyiben javíttatásuk szükségessé válna, ezt jelezni kell. A meghibásodott eszközöket össze kell gyűjteni. A javíthatatlan eszközöket le kell selejtezni. Az iskola tulajdonát képező eszközök kizárólag az igazgató – írásos – engedélyével vihetők ki az intézmény területéről. Az engedélyek másolatát a portaszolgálattól a gondnok kapja 26


SZMSZ

.

meg, aki ezeket a dokumentumokat összegyűjti és nyilvántartja. A nem rendeltetésszerű használatból eredő kárért a kölcsönző teljes anyagi felelősséggel tartozik. Az iskola munkarendje A tanév rendjét a nevelőtestület az iskola éves munkatervében határozza meg. Az iskolai munkaterv évente rögzíti: − − − − − − − − − − −

a tanév rendjét a tanítás nélküli munkanapok idejét és felhasználását a szünetek időtartamát az iskolai ünnepélyek időpontját és módját a nevelőtestületi értekezletek idejét az osztályértekezletek idejét a szülői értekezletek idejét a diákközgyűlés (iskolagyűlés) idejét a versenyeket és felelősöket a programokat és felelőseit, az ügyeletre beosztott pedagógusokat

A tanév során a havi teendők pontos időbeosztásáról az adott hónap kifüggesztett programjában tájékoztatja az igazgató a nevelőtestület tagjait. A tanítás heti rendjét az órarend rögzíti. A megtartott órákat sorszámmal ellátva a megfelelő naplóban (osztály, szakkör) a szaktanár vezeti. A tanítási napok sorszámozását és adminisztrációját az osztályfőnökök végzik. A tanítás nélküli munkanapokat nem kell sorszámozni. A tanítási óra védelme mindenkinek kötelessége. A tanítási órát nem lehet zavarni. Tanárt vagy tanulót a megkezdett tanítási óráról kihívni csak rendkívül indokolt esetben szabad. Az óraközi szünetekben, reggeli és ebédügyeletben a tanulók felügyeletét az ügyeletes tanár köteles ellátni. Az ügyelet kiterjed az adott szinten a tantermekre, a folyosókra és a mosdókra, lépcsőházakra is. Az ügyeleti rend a heti órarend mellékleteként készül el, mindkettőt az igazgató hagyja jóvá. Nyitva tartás, tanítási idő, szünetek, ügyelet, vezetők intézményben tartózkodási rendje Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 00 órától du. 1730 óráig – külön igazgatói és működtetői engedéllyel, szerződéssel 2200 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával és a működtetővel történt előzetes egyeztetés és azok engedélye vagy szerződés alapján az épület ettől eltérő időpontban illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7 30 óra és délután 1730 óra között az iskola igazgatójának vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benn tartózkodásának rendjét évente kell meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig a reggeli ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után a napközi ügyeletet tartó és az esetleges foglalkozást tartó pedagógus, valamint a portai szolgálatot ellátó felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére.

27


SZMSZ

.

Amennyiben az igazgató vagy helyettesei rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt nem tudnak az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik középvezetőjét vagy tagját meg kell bízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 800 óra és 1430 óra között kell megszervezni. A tanítás rendje Az intézményben a tanítás a tanév rendjéről kiadott hatályos minisztériumi rendelet szerint zajlik, a tanítási napokon (hétfőtől péntekig) 45 perces tanórákban. A csöngetési rend a következő: 1. tanítási óra 2. tanítási óra 3. tanítási óra 4. tanítási óra 5. tanítási óra 6. tanítási óra 7. tanítási óra

800 900 1000 1055 1150 12551345-

845 945 1045 1140 1235 1340 1430

Az étkezést: reggelit: 800 és 1000 között, ebédet: 1200 és 1500 között, uzsonnát: 1500 és 1700 között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, indokolt esetben az igazgató rövidített órák tartását engedélyezheti. Az első két óraközi szünet 15 perces, a harmadik és a negyedik 10 perces, az ötödik szünet pedig 20 percig tart. Reggel 7.00 órától 8.00 óráig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a Házirend alapján a tanulók magatartását, az épület rendjének, tisztaságának megőrzését, a baleset- és tűzvédelmi szabályok betartását, a mellékhelyiségek használatát ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg szintenként 3 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra, az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki: Alagsor: az étkeztetéshez beosztott pedagógusok, technikát tanító ügyel Földszint: elsős tanítók, könyvtáros-tanár, + 1 gyógypedagógus Emelet: 2 + 1 (spec.tag.rész) fő Tetőtér: 2 + 1 fő Torna- és kondicionálótermi és öltőzői ügyelet a testnevelők kötelessége. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva, az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben irodai ügyeletet kéthetente egyszer tartunk. Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az ügyintézői irodákban történik. A fogadási időt a szülők és tanulók tudomására kell hozni tájékoztató füzet útján, valamint a hirdetőtáblán. A fogadási idő évente változhat, ezért az évente kell meghatározni. 28


SZMSZ

.

A pedagógusok ügyintézése is az ügyintézői irodákban történik. A vezetők benn tartózkodásának rendje Az intézmény folyamatos és biztonságos működtetése megkívánja, hogy az igazgatóság a vezetői feladatok folyamatos ellátását biztosítsa. A vezetői feladatok ellátását az igazgató vagy az egyik igazgatóhelyettes jelenlétével kell biztosítani, tanítási napokon 730 és 1630 között; tanítás nélküli munkanapokon a feladatoktól függően a szükséges időszakban; tanítási szünetekben előre rögzített és a szokásos módon közzétett időpontokban, külön beosztás szerint. Az előzőekben meghatározott időszakoktól eltérő időpontban az igazgatóság egy tagjának elérhetőségét szükséges biztosítani (pl. telefonon). A vezetők iskolai jelenlétének beosztását a tanév elején összeállításra kerülő éves „Vezetői feladatok elosztásá”-ban kell rögzíteni. A vezetői feladatok folyamatos ellátásért az intézmény vezetője felelős. A tanórán kívüli, délutáni foglalkozások rendje A délutáni programok szervezői a napköziotthon vezető, tanulószoba vezető tanítók, tanárok. A foglalkozások kezdete a tanítási órák vége. Az intézményben a tanítás befejezése után folyamatosan következik a napköziotthoni munka, ill. a tanulószoba. A napköziotthoni munka első szakasza az ebédeltetés, pihenés, udvari játék. Második szakasza a tanulási idő, amely 15.00-tól 16.00-ig tart. Szükség szerint 17.30-ig tanulói ügyeletet biztosítunk. Tanórán kívüli foglalkozásokat a tanulói igényeknek megfelelően, a felhasználható órakeretek függvényében szervezünk. Ezen foglalkozások formái pl. napköziotthon, tanulószoba, énekkar, szakkör, sportkör, tömegsport, könyvtári foglalkozás, felzárkóztatás, tanulmányi verseny, kulturális- vagy sportrendezvény, kirándulás, hittan. A szakköri és sportköri foglalkozások a délutáni órákban működnek. Az intézménybe lépés és benn tartózkodás rendje A tanuló a tanítási órák idején a szülő írásos kérésére csak az osztályfőnöke - távolléte esetén az igazgató vagy helyettese - írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Az engedélyeztetést a portásnak be kell jelenteni, aki füzetben vezeti a tanuló nevét, iktatja a szülő írásos kérését, engedélyező nevét, a kilépés idejét. Rosszullét esetén sem engedhető haza tanuló egyedül, csak ha a szülő személyesen érte jön. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért a tűz - és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért az iskolai SZMSZ - ben és tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért és betartatásáért A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és az udvart csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Ez alól az iskola igazgatója sem ad felmentést. Az iskola épületébe érkező szülők illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi és vezeti. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az épületből kivinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében saját felelősségre lehet.

29


SZMSZ

.

Az intézmény helyiségeit a hivatalos nyitva tartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás (szerződés) szerint át lehet adni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az igénybe vevő csak a megállapodás szerinti időben és helyen tartózkodhat az épületben, az intézményi védelmi szabályokat köteles szerződéskötéskor megismerni és azt betartani ill. betartatni.

30


SZMSZ

.

AZ ISKOLA HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE A vezetőség gondoskodik arról, hogy az iskola épülete, udvara és valamennyi helyisége megfeleljen a tanulmányi, nevelési és egészségi követelményeknek. Az iskola helyiségei elsősorban az iskola tanulóinak nevelésére és oktatására szolgálnak. Ennek tudatában a folyosók és a tantermek az iskola szellemének megfelelő ízléssel díszíthetők. Az osztálytermek rendjéért az osztályfőnökök, a szaktermek rendjéért a szaktanárok felelősek. A szaktermekben, a tornatermekben, a számítógéptermekben csak szakirányú foglalkozások tarthatók. A tanulók csak tanári felügyelet mellett mehetnek be és tartózkodhatnak ott. A felszereléseket, műszereket, gépeket a szaktanár irányításával használhatják. Az egyes szaktermek speciális balesetelhárítási tudnivalóit az illető szaktanárnak kötelessége a tanulókkal megismertetni. Az iskolai könyvtár használatának, valamint az iskolai sportkörnek a rendjét külön szabályzatok határozzák meg. A diákok számára az iskola helyiségeinek nem oktatási célra való felhasználását egy héttel korábban kell az igazgatóságtól írásban igényelnie a diák-önkormányzati képviselőknek. Diákrendezvényt a diákönkormányzattal történt egyeztetés után az igazgató engedélyez, tanári felügyelet mellett. A felügyeletről a szervezőknek kell gondoskodniuk. A felügyelő tanár felelősséggel tartozik a rendezvény és a helyiség rendjéért, a diákok testi épségéért, magatartásáért. A tanulók egészségvédelmének érdekében az intézmény egész területén tilos a dohányzás. Ez egyaránt vonatkozik a tanulókra és az intézmény összes dolgozójára. Az iskola esetleges kiürítésével és riadóztatásával kapcsolatos kiürítési tervet az iskola folyosóján szintenként ki kell tenni. Tűz esetén a legfontosabb tennivalókat intézkedési terv tartalmazza. Az intézet dolgozói számára - munkatervben meghatározott időszakonként - tűz elleni védekezéssel kapcsolatos oktatást kell tartani. Az iskola helyiségeit magántanítványok vagy önköltséges csoportok foglalkozására igénybe venni csak előzetes igazgatói engedéllyel/szerződéssel lehet. Iskolán kívüli intézmények számára bérbeadás csak úgy történhet, hogy az iskola rendes működését ne zavarja.

31


SZMSZ

.

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár vezetője, a könyvtáros-tanár rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal: budapesti és kerületi nyilvános könyvtárakkal a többi iskola könyvtárával a Pedagógiai Intézet könyvtárával Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős. A könyvtáros tanár részletes feladatait munkaköri leírás tartalmazza. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a könyvtár gyűjtőköri szabályzata alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása, tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A könyvtár szolgáltatásait csak az, az iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beíratkozott. A beíratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beíratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár tudomására kell hoznia. Az iskolai könyvtár - tanítási napokon - 800 órától – 1600 óráig tart nyitva. Ezen belül a könyvtári dokumentumok 1100 órától - 1500 óráig kölcsönözhetőek. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 4 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 1 alkalommal meghosszabbítható. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: − kézikönyvek, 32


SZMSZ

.

− számítógépes szoftverek, − audiovizuális ismerethordozók − muzeális értékű dokumentumok. A könyvtárhasználó a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. A tankönyvrendelés szabályai A tankönyvrendelés A tankönyvrendelést (munkaköri feladatként) a könyvtáros tanár intézi, de más személy is megbízható vele, ekkor azonban őt külön díjazás illeti meg, amely nem lehet kevesebb az ügyeleti díj összegénél. A rendelést intéző alkalmazott feladata, hogy az aktuális tankönyvjegyzéket a pedagógusok és a munkaközösségek megismerjék. A jegyzéket a Szülői Szervezettel ill. DÖK-kel az intézmény vezetője ismerteti. A pedagógus joga, hogy (a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével) megválassza a használni kívánt tankönyvet. A munkaközösségeknek minden év február 15-ig írásban kell nyilatkozniuk a következő tanévre választott tankönyvekről. A megbízott alkalmazott összesíti a rendelést és előkészíti a szerződést a szállítóval. Az előkészített szerződésről és a tankönyvrendelés tervezetéről az intézmény vezetője szerzi be a Szülői Szervezet véleményét, ill. jóváhagyását, a hivatalos listán nem szereplő tankönyvekhez pedig a hozzájárulásukat. A tankönyvtámogatás rendszere Az osztályfőnökök (a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségével) minden év január 10ig felmérik a támogatásra jogosult tanulók körét, hogy kérik-e a támogatást, ill. az iskolai könyvtár lehetőségeit. Az igényeket a szülők által beadott igazolások, és kérelmek alapján kell számba venni. A dokumentumok hitelességéért a szülő a felelős. Az összesített adatokról január 31-ig kell tájékoztatni a Nevelőtestületet, a Szülői Szervezetet és a DÖK-ot. A nevelőtestület február 15-ig dönt a (következő tanévi) tankönyvtámogatás módjáról. Az intézmény vezetője ezt egyezteti a Szülői Szervezettel és a DÖK-tal. A véglegesített elvek alapján a tankönyvfelelős összeállítja a támogatott tanulók névsorát és a támogatás módját, amely szerint a tankönyvtámogatást a kedvezményezettek a fenntartó döntése alapján megkapják. A tankönyvrendelést minden évben március végéig kell elkészíteni. Az új beíratkozók a beíratkozáskor nyilatkoznak, hogy jogosultak-e a támogatásra ill. hogy igénybe kívánják-e venni azt.

33


SZMSZ

.

TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE A délutáni, tanórán kívüli foglalkozásokra a diákok önként jelentkezhetnek. Az igényeket fel kell mérni, s az iskola igényeinek és lehetőségeinek összehangolásával szervezhetők. A csoportok létszámánál a törvényben előírtakat kell figyelembe venni. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: − napköziotthon, − tanulószoba, − szakkörök, diákkörök, − énekkar, − diáksportköri foglalkozások, − felzárkóztató foglalkoztatások, − tehetségfejlesztő foglalkoztatások, − továbbtanulásra előkészítő foglalkozások, − egyéni fejlesztések − habilitációs foglalkozások A napköziotthon működésére vonatkozó általános szabályok A napköziotthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. A napköziotthon működésének rendjét a napközis nevelők munkaközössége állapítja meg a Szervezeti és Működési Szabályzat előírásai alapján, és azt a tanulók házirendjében rögzíti. A napköziotthoni foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. A napköziotthoni és tanulószobai foglalkozások rendje A napköziotthoni és tanulószobai foglalkozásokra tanévenként előre minden év májusában kell jelentkezni (az utolsó ebédbefizetéskor) írásban az osztályfőnöknél. Az iskolaév alatt a napköziotthonból és tanulószobából való kilépés vagy felvétel az igazgatóhelyettesnél intézhető. Az előző tanév felmérése alapján – szülői kérésre - megfelelő létszám (min.25 fő) esetén tanulószobai foglalkozás indítható. Indokolt esetben a felvétel tanév közben is lehetséges. A napközibe, illetve a tanulószobára minden jelentkező tanulót fel kell venni. Ha a jelentkező tanulók száma meghaladja a törvény által meghatározott létszám (ami a csoportok kialakításánál mérvadó) felső határát, úgy egy 3 tagú bizottság dönt a felvételről: (igazgató, igazgatóhelyettes, gyermekvédelmi felelős). A felvételi kérelem elbírálásánál előnyt élvez a tanuló: − ha otthoni felügyelete nem megoldott − ha mindkét szülője dolgozik − ha nehéz szociális körülmények között él.

34


SZMSZ

.

A napköziotthoni foglalkozások a délelőtti tanulmányi órák számától függően: 1140, 1235, 1340 órától 1730 óráig tartanak. A napközis foglalkozások 60 percesek. A napközis tanulási időt 1400 óra és 1600 óra között kell megszervezni. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján történhet, a napközis nevelő engedélyével. Személyesen – lehetőleg – a tanulás előtt vagy után vihető el a tanuló. A foglalkozások alatt be kell tartani a balesetvédelmi szabályokat. A tanítási szünetek alkalmával a napközi, megfelelő számú jelentkező esetén ügyeletet biztosít. Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget (menzát) biztosít. Az étkezés díjának befizetése csekken történik, a csekken feltüntetett fizetési határidővel. Az étkezés lemondását a pénzügyi nyilvántartó kolléganőnél (gazdasági iroda) telefonon, személyesen vagy írásban lehet reggel 9.00 óráig megtenni, mely a bejelentéstől számított 1 nap múlva lép érvénybe. A lemondott napok díja a következő havi befizetésnél jóváírásra kerülnek. A szülők, gondviselők a étkeztetésben részesülő tanulók hiányzása esetén minden alkalommal le kell mondják gyermekük étkezését! Az ebédelés 12.00-14.00 óráig tart. A napközi, tanulószoba és az önköltséges étkeztetés Napközi és tanulószoba Az iskola alsó tagozaton napköziotthoni foglalkozást, felső tagozaton napköziotthont és tanulószobát biztosít azon tanulók számára, akiknek szülei elfoglaltságuk miatt nem képesek megoldani gyermekük délutáni otthoni felügyeletét. A napköziotthon és a tanulószoba igénybevétele háromszori étkeztetéssel jár együtt. Az étkezés felügyeletét és a foglalkozások vezetését a feladattal megbízott pedagógusok látják el. A felvételt a szülő kérvényezi minden év májusában. A foglalkozásokról az azt vezető tanár foglalkozási naplót vezet. A foglalkozás rendjébe tartozik a szabadidő, a játék, az egyéni tanulás, a gyakorlás, az ellenőrzés és a szükséges korrepetálás. Az időbeosztás a foglalkozást vezető tanár feladata. A foglalkozások a tanítás után kezdődnek és 1730 óráig tartanak. A foglalkozásról idő előtt csak a szülő külön írásbeli kérésére vagy személyes jelenléte mellett lehet elengedni a tanulót. A tanulási idő betartása kötelező, zavarni nem szabad. Étkeztetés Az iskolai étkezés kétféle képpen vehető igénybe: − tízórai-ebéd-uzsonna, vagy − csak ebéd A napköziotthon, illetve a tanulószoba igénybevételének feltétele legalább az ebéd befizetése. Az egyéb tanórán kívüli és szabadidős foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli, szabadidős foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. A felzárkóztató, egyéni fejlesztő és habilitációs foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. 35


SZMSZ

.

A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói és a szülői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében osztályaik számára kirándulást, múzeum-, színházlátogatást szervezhetnek. Az iskola nevelői az igazgató előzetes engedélyével, a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. Énekkar: a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Az énekkarba való belépés önkéntes, a kórusvezető javaslatára történik. Az énekkarból való kilépést a szülő írásban, a kilépés indoklásával kérheti. Iskolai sportkör: ISK-nek mindenki tagja lehet, a jelentkezés önkéntes. A tanulók mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakul meg. Lehetőséget nyújt sportköri foglalkozásokon, versenyeken való részvételre. Az iskolai sportkör nem rendelkezik bevétellel, az iskola felszereléseit használja. Vezetősége 3 tagú (testnevelők). Felügyeli: az intézmény igazgatója. Szakkör, diákkör: igény szerint szerveződik, a diákok is kezdeményezhetik. A szakkörbe és diákkörbe való jelentkezéshez szülői hozzájárulás szükséges, melyet a szülő a tájékoztató füzetbe, ill. az ellenőrző könyvbe jegyez be. A jelentkezés egész tanévre szól. A szakköri/diákköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. Differenciált foglalkozás, egyéni és habilitációs fejlesztés: célja az alapkészségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A részvétel kötelező, a szakbizottságok, a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye és a szaktanár vagy a tanító véleménye alapján. Önköltségi tanfolyamok igazgatói engedéllyel szervezhetők. Működésüket a hatályos rendelkezések szabályozzák.

36


SZMSZ

.

Az iskola által szervezett eseti foglalkozások az osztálykirándulások, tanulmányi kirándulások, a nyári és téli táborok, a diákcsoportok bel- és külföldi utazásai, valamint a kulturális intézmények látogatásai. Az eseti foglalkozásokat az éves munkatervben rögzítjük. Ezek az iskolai keretek között csak tanári felügyelettel szervezhetők. Tanulócsoportonként plusz egy - pedagógus - kísérőt kell biztosítani. A tanítási napon belüli és kívüli, valamint a hétvégi foglalkozásokat a foglalkozást tartó és szervező pedagógus írásban köteles bejelenteni az igazgatónak, illetve engedélyeztetni az igazgatóval. A kérvényben – amit a programszervezés kezdete előtt be kell adni – fel kell tüntetni a program: célállomását, célját, az indulás és az érkezés pontos idejét és helyét, a kísérő pedagógus nevét, a létszámot és a tanulók névsorát, a költségeket, valamint a szülők írásban beadott engedélyét és hozzájárulását. A kirándulások és táborozások költségeit a szülők meghallgatásával úgy kell megállapítani, hogy az ne terhelje a családot. Az osztálykirándulás költségét a szülőkkel el kell fogadtatni, s ezt aláírásukkal kell alátámasztani. Tanuló nem maradhat le osztálykirándulásról a költségek miatt. Szervezésnél figyelembe kell venni az anyagi nehézséggel küzdőket és a többgyermekes családokat is. A mindennapi testnevelés és testedzés formái: Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a helyi tanterv óratervében meghatározott kötelező tanórai testnevelés órákon, valamint a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportköri foglalkozások keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai sport sportkörként működik, saját szabályzata szerint, melynek munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanárok segítik. Az iskolai sportkör foglalkozásait tanévenként az iskolai munkatervben meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. A sportfoglalkozásokat úgy állítjuk össze, hogy a tanulók részére biztosítva legyen naponta legalább 30-45 perc időtartamban a testmozgás, sportolás lehetősége, és minél több sportággal megismerkedhessenek tanulóink. Célunk a mindennapi testedzés biztosítása. Kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulóink részt vesznek házi, kerületi, budapesti és országos versenyeken, szaktanári felkészítést igénybe véve. A sportkör és a vezetőség közötti kapcsolattartás formái: Tanév kezdésekor éves munkaterv megbeszélése Rendszeres szóbeli beszámoltatás Féléves és tanév végi elemző, értékelő beszámoló Őszi-tavaszi „tanulók fizikai állapotának” mérési eredményének megbeszélése Versenyek, sportfoglalkozások

37


SZMSZ

.

GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM AZ INTÉZMÉNYBEN Intézményünk közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszűntetésében. Feltárjuk a veszélyeztető okokat, s igyekszünk pedagógiai eszközökkel megoldani. Szükség esetén segítséget kérünk, együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal. Az iskola igazgatója gondoskodik a gyermek - és ifjúságvédelmi felelős megbízásáról, s munkájához biztosítja a feltételeket. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatja a gyermek - és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A gyermek - és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek - és ifjúságvédelmi munkáját. Feladata különösen: − az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, vagy gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményhez − a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében - családlátogatásokon megismeri a tanuló családi környezetét − a tanuló anyagi veszélyeztetése esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó ill. tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzatnál − a tanulók és szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények ( gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona) címét, telefonszámát − tájékoztatást nyújt a szabadidős programokról − meg nem szüntethető veszélyeztető tényező (gyermekbántalmazás) megléte esetén kezdeményezi a gyermekjóléti szolgálat értesítését és részt vesz az esemény megbeszélésén − a tanuló anyagi veszélyeztetése esetén kezdeményezi a rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatást (természetbeni ellátást is lehet) − az iskola nevelési programjának kidolgozásában aktívan részt vesz, különös tekintettel a gyermek – és ifjúságvédelmi feladatokra, az egészségnevelési feladatokra, ennek részeként a kábítószer – ellenes program kidolgozására, felelőse a program megvalósításának nyilvántartást készít és vezet, beszámol írásban az igazgatónak. Az iskola minden dolgozója: − kiemelt figyelmet fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére, − figyelmet fordít arra, hogy a gyermekek, tanulók iskolában és iskolán kívül, vagy rendezvényeken szervezetükre káros élvezeti cikkeket ne vehessenek, ill. ne fogyasszanak Az iskola alkalmazottainak és tanulóinak, a szülőknek az épületben dohányzás tilos! Az iskola továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújt a tanulónak és a szülőnek a középiskolai, szakiskolai tanulmányok megkezdéséhez.

38


SZMSZ

.

A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a tanórai - és órán kívüli foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a tanév megkezdésekor, valamint szükség szerint-tanórai, órán kívüli foglalkozáson, kiránduláson - életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően - ismertetni kell. Az ismertetés tényét és tartalmát a naplóban dokumentálni kell. A házirendben meghatározzuk azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában tartózkodás során meg kell tartaniuk. A tanuló - és gyermekbalesetek megelőzése, a balesetekkel összefüggő feladatok Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói – és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén Az iskola minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági / munkavédelmi szabályzatát, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt és tanórán kívüli foglalkozásokon kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: − az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, − a házirend balesetvédelmi előírásait, − rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, − a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Tanulmányi kirándulások, túrák előtt. Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.

39


SZMSZ

.

A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk és a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: − a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, − ha szükséges mentőt / orvost kell hívnia, − a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, − a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül mentőt / orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést a bent lévő vezetőnek ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a jogszabályok előírásai alapján: A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt módon jegyzőkönyvet kell felvenni. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolának igény esetén biztosítania kell a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

40


SZMSZ

.

RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: − igazgató − igazgató-helyettesek − tagozat – és munkaközösség vezetők A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: − az intézmény vezetőjét (ha nincs az épületben) − az intézmény fenntartóját, − az intézmény működtetőjét, − tűz esetén a tűzoltóságot, − robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, − személyi sérülés esetén a mentőket, − egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket jelzőcsengetéssel, iskolarádión keresztül értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benn tartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!

41


SZMSZ

.

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: − a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, − a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, − a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, − az elsősegélynyújtás megszervezéséről, − a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: − a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, − a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, − az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), − a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, − az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, − az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet / bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: a portán, valamint az igazgatói és helyettesi irodában. A rendkívüli esemény kezelése Rendkívüli eseményről az intézményben tartózkodó vezetőt haladéktalanul értesíteni kell, aki a továbbiakban intézkedik. A bombariadó A bombariadó rendkívüli esemény, és mint ilyet, jegyzőkönyvezni kell. Az illetékes vezető elrendeli az épület kiürítését. A kiürítéskor nincs mód a hosszas készülődésre, csomagolásra; a tanulók csak a legszükségesebb ruhát, táskát vehetik magukhoz (nem mehetnek a

42


SZMSZ

.

szekrényükhöz). A kiürítéshez minden lépcsőházat igénybe kell venni. A veszély elmúltával a tanítás folytatható. Az esetleges bombariadó miatt elmaradó órák pótlására – az éves munkatervben – pótnapokat kell kijelölni. A tanulók ellenőrzőjébe az év elején be kell íratni a pótnapok időpontjait. Az órák pótlásakor a következő alapelvek érvényesülnek: Az órákat abban a sorrendben kell bepótolni, ahogy elmaradtak. Ha a 3. óra után érkezik a bejelentés, a tanítás aznap már nem folytatódik. A pótlást az első teljesen elmaradt órától kell megtartani. Ha a bejelentés korábban érkezik, akkor – az épület átvizsgálása után – még annyi órát kell megtartani, hogy a nap számozott tanítási napként legyen figyelembe vehető. A tanítás az első elmaradt órától folytatódik. Az esetleg elmaradt dolgozatokat a következő órán automatikusan meg kell íratni. A pótnap akkor lép érvénybe, ha legalább öt elmaradt tanóra gyűlik össze. A pótnapon öt vagy hat tanítási órát lehet tartani. A pótnapra szóló órarendről az igazgatóság köteles gondoskodni. Baleset kezelése Az intézményben az előírások betartásával igyekezni kell elkerülni és megelőzni a baleseteket. Ha ez mégis bekövetkezne, azonnal értesíteni kell az intézmény (elérhető) vezetőjét és a balesetet szenvedett tanuló gondviselőjét. A tanulók esetében minden baleset munkahelyi balesetnek számít, ha a felügyeletről az iskola gondoskodott (azaz tanóra, napközi, iskolai kirándulás, tábor, szakkör stb.) A tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó baleseteket ki kell vizsgálni, meg kell határozni a kiváltó (személyi, tárgyi, szervezési stb.) okokat. A kivizsgálásban részt vehet a DÖK, az Intézményi Tanács valamint a Szülői Szervezet képviselője is. Ezekről az esetekről jegyzőkönyvet kell felvenni. A súlyos balesetet azonnal be kell jelenteni a fenntartónak. A baleset súlyos, ha halált okozó, életveszélyes, súlyos csonkulás, ha érzékszerv, a beszélőképesség elvesztését vagy súlyos károsodását, feltűnő eltorzulást, bénulást vagy elmezavart okozott. Tűzvédelem Az iskola igazgatója tűzvédelmi felelőst jelöl ki, akinek feladatai a Tűzvédelmi Szabályzatban megtalálhatóak. Az intézmény területén tilos a dohányzás! Évente egy alkalommal minden dolgozó részt vesz a tűzvédelmi oktatáson. Az iskola tűzriadó-terve a Tűzvédelmi Szabályzatban található. A menekülési útvonalakat (a szabályzatoknak megfelelően) a iskola folyosóin fel kell tüntetni. A tanév során legalább egyszer tűzriadót kell tartani. Az épület teljes kiürítésének idejét meg kell mérni és a riadóról jegyzőkönyvet kell felvenni. Tűz esetén értesíteni kell a tűzoltóságot és a fenntartót. A személyek védelmét követően, minden munkavállalónak kötelessége az anyagi javak mentése, szükség esetén a tűzoltásban való részvétel. A tűz- és füstérzékelő rendszer karbantartása a működtető feladata.

Intézményi óvó, védő előírások Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, baleset, vagy ennek veszélye esetén a szükséges intézkedéseket megtegye.

43


SZMSZ

.

Minden dolgozónak ismernie kell az SZMSZ mellékletét képező Munkavédelmi szabályzatot és Tűzvédelmi szabályzatot, valamint tűz, bombariadó esetére előírt utasításokat, a menekülés útját. Az intézmény köthet biztosítást a tárgyi eszközeire, a készleteire, illetőleg az irányító szerv által meghatározott veszélyes feladatot ellátó, az intézmény által foglalkoztatott személyekre.

44


SZMSZ

.

AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE

Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus iratokat ki kell nyomtatni. A kinyomtatott iratot hitelesíteni kell. (Az elektronikus irat: az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat.) Az intézményben keletkező kinyomtatott elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója, végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese vagy iskolatitkára végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. Az intézménybe érkező elektronikus irat esetén megnyitás, felhasználás előtt el kell végezni a vírusellenőrzést és vírusirtást. Az elektronikus iratokat elektronikus formában alá kell írni. Az elektronikus aláírásra az intézmény igazgatója jogosult. (Elektronikusan aláírt irat: az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben meghatározott, fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus irat.) Az elektronikus iratokat az iskola igazgatói vagy igazgató helyettesi számítógépén elektronikus úton meg kell őrizni. A számítógépen őrzött elektronikus iratokról havonta biztonsági mentést kell készíteni. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok selejtezése és megsemmisítése az általános szabályok szerint történik. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok kezelésért az intézményi rendszergazda segítségével az iskolatitkár a felelős.

45


SZMSZ

.

A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás Az intézmény gondoskodik a tanulók preventív, egészségügyi ellátásban való részvételéről. Az iskolaorvosok minden tanévre elkészítik az iskola egészségnevelési tervét. Heti két napon iskolaorvos és védőnő áll a tanulók rendelkezésére. Az iskola-egészségügyi ellátás a következő területekre terjed ki: évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálat, ortopédiai szűrés könnyített és gyógytestnevelés besorolása a kötelező védőoltásban való részesítés szín, látásélesség és hallásvizsgálat tüdőszűrés és fogászati szűrés megszervezése Az orvosi vizsgálatokat úgy kell szervezni, hogy a lehető legkevésbé zavarja a tanítást. A védőnő előre tájékoztatja az igazgatóhelyetteseket a várható vizsgálatokról, akik értesítik az osztályfőnököket ill. az érintett szaktanárokat. Az éves tapasztalatokról az iskolaorvos tájékoztatja az igazgatót, és az egészséges környezet biztosítása érdekében tett javaslatait az iskola a lehetőségei szerint megvalósítja. A gyermekvédelmi felelős figyelemmel kíséri az egészségügyileg veszélyeztetett tanulókat, és fokozottan ügyel a rendszeres orvosi ellenőrzésükre. A fertőzésre gyanús tanulót orvosi vizsgálatra kell küldeni és az iskolaorvosnak intézkednie kell a fertőzés továbbterjedésének megakadályozásáról. Az iskola titkárságán központi mentődoboz található, amelyet kisebb balesetek ellátására lehet igénybe venni. Súlyosabb baleset azonnali orvosi ellátást igényel, ilyenkor a foglalkozást vezető tanárnak kell intézkednie. Ebben az esetben haladéktalanul értesíteni kell a szülőt is. Orvosi vizsgálatra küldött tanulók mellé tanári kíséretet kell biztosítani. A tanulók bármilyen gyógyszeres ellátást csak orvostól kaphatnak.

46


SZMSZ

.

ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskola a közösségek összetartozása érdekében hagyományokat alakít ki és ápol. A hagyományok köre évről-évre bővülhet. Konkrét tartalmú lebonyolítási formájuk az éves munkatervben jelenik meg. Az iskola dolgozói és tanulói ünnepélyeken alkalomhoz illő öltözékben jelennek meg (sötét alj vagy nadrág, fehér blúz vagy ing, sötétkék vagy fekete ruha, öltöny): − tanévnyitó és tanévzáró ünnepély − az első osztályosokat tanulóink által készített ajándékkal fogadjuk − a nyolcadik osztályos tanulóinkat elbúcsúztatjuk − diák-önkormányzati napot tartunk − a kiemelkedő tanulói teljesítményeket az iskola Aranykönyvébe bevezetjük − az iskola tanulóinak és tanárainak közös megemlékezése nemzeti ünnepeinkről − az Év Gyermeke Díj és Emlékplakett átadása − a ballagási ünnepségen az iskola új DÖK elnökének és helyettesének beiktatása, az iskola zászlajának átadása az új diákönkormányzatnak − Szózat szavalóverseny − Újlaki matematika-verseny − Újlaki Gála, vagy − Újlaki Nyárköszöntő − Kerületi rendezvényeken való iskolai részvétel Feladatok: tervezés, csoport (team) kialakítása, tanulók felkészítése, rendezvény meghirdetése, meghívók készítése, lebonyolítási feladatok: rendezvény előtt – alatt - és után. Minden kolléga kötelessége az ünnepélyek, megemlékezések és hagyományok ápolását elősegítő rendezvények támogatása, a sikeres lebonyolítás elősegítése.

47


SZMSZ

.

REKLÁMTEVÉKENYSÉG, NYILATKOZATOK SZABÁLYOZÁSA A reklámtevékenység szabályozása Az intézményben reklámhordozó csak az intézményvezető engedélyével helyezhető ki. Az iskolában csak olyan reklámtevékenység folytatható, amelyik a gyermekeknek, tanulóknak szól, nekik való és az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve oktatási és kulturális tevékenységgel függ össze. Nem lehet olyan reklámot, reklámhordozót kitenni, amely személyiségi, erkölcsi jogokat veszélyeztet. Tilos közzétenni olyan reklámot, amely kegyeleti jogokat sért, amely erőszakra, a személyes vagy a közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet károsítására ösztönözne. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak elő kell segíteniük. A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: − Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult. − Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. − A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. − Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. − A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse. − Külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat csak az intézményvezető engedélyével adható.

48


SZMSZ

.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen SZMSZ módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a köznevelési törvény által meghatározott közösségek egyetértésével, és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.

49


SZMSZ

.

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA Az Újlaki Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az iskolai Diákönkormányzat a 2013. november 15. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Az Újlaki Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az iskolai Szülői Munkaközösség a 2013. november 15. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Az Újlaki Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát a Nevelőtestület 2013. november 15. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: 2013. november 15.

Igazgató

Szülői Munkaközösség

Diákönkormányzat

50

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents