Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat KOSSUTH LAJOS ALTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA FÉNYESLITKE OM azonosító: 033481

Készítette: Nagy Ferencné

1

TARTALOMJEGYZÉK

Általános rendelkezések

I II.

6 7

BEVEZETŐ 1. Az intézmény általános jellemzői

7

2. Vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek köre

13

3. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírások, feltételek

13

4. Az igazgatótanács és működésének szabályai

14

5. A vezetők

16

5.1 Intézményvezető

16

5.2 Igazgatóhelyettes

16

5.3 Óvodai tagintézmény-vezető

17

5.4 A vezetők kapcsolattartási rendje

17

5.5 A vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje

17

5.6 A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások

18

5.7 Az intézményegységekkel való kapcsolattartás rendje

18

5.8 A tagintézményi munkatervek

19

5.9

19

A közös igazgatású közoktatási intézmény vezetősége 5.10 A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája

20

5.11 A szerv működési rendszere

20

6. Az intézmény közösségei

20

6.1 Az iskolai és óvodai nevelőtestület

21

6.2 Szakmai munkaközösségek

25

6.3 Az iskolai DÖK vezetőjének feladata

28

6.4

Gyermek és ifjúságvédelmi felelős ( iskolai, óvodai) feladata

28

6.5 Munkavédelmi felelős (iskolai, óvodai)

28

6.6 Minőségirányítási csoportvezető feladata

28

6.7 Az alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok

29

6.8 A szervezeti egységek és a vezetők (óvoda, iskola) közötti kapcsolattartás rendje

29

2

7. Az intézmény működési rendje

29

7.1 A tanév helyi rendje

29

7.2 A tanulók fogadásának rendje, nyitva tartás Fényeslitke iskola

30

7.3

31

A tanítási órák rendje, szervezése 7.4 Az óraközi szünetek rendje:

31

7.5 Az intézményi felügyelet rendszabályai

31

7.6

31

Hivatalos ügyek intézésnek a rendje 7.7 A tanulók fogadásának rendje, nyitva tartás Komoró iskola 7. 8 7.9 7.10 7.11

32 32

A tanítási órák rendje, szervezése

32

Az óraközi szünetek rendje

33

Az intézményi felügyelet rendszabályai

33

Hivatalos ügyek intézésnek a rendje

7.12

33

Óvoda általános működési szabályok 7.13 Az óvodákra vonatkozó szabályok

35

7.14 Az iskolára vonatkozó szabályok

35

8. A vezető benntartózkodásának rendje

36

9. Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének rendje

36

9.1 Óvodai integrációs program 10.

37

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

38

10.1 Fényeslitke iskola

38

10.2 Komoró tagiskola

39

10.3 Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei 10.4 A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik 10.5 A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai 10.6 A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók 10.7 Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során 10.8 Óvodai tagintézmények belső ellenőrzési rendszere

40 40 41 42 42 42

11. A iskolai, óvodai vezetők és a szülői közösség közötti a kapcsolattartás rendje

45

12. A pedagógiai program, az SZMSZ, a Házirend hozzáférhető elhelyezés biztosítása 13. A tájékoztatás kérésének és erre a tájékoztatás adásának rendje

46 46

3

14. A szülői értekezletek rendje 15.

46

Nyílt napok rendje

46

16.

46

A szülői fogadóórák rendje 17. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje

47

18.

Fakultatív hit – és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje

47

19.

Külső kapcsolatok rendszere, a kapcsolattartás formája, módja, rendje

47

20. Ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények rendje

48

21.

49

A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatellátás szabályai 22. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás formái 23.

Az intézmény védő, óvó előírások, eljárások rendje

51 43

24. Helységhasználatok

54

25. Dohányzással kapcsolatos tudnivalók

56

26. A gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának rendje

56

27. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével 58 kapcsolatosan 27.1 Az iskolák dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek esetén 58 27.2 Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek esetén 28.

Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők szabályai 28.1 Komoró tagiskola 28.2 Óvoda

60 60 62 64

29. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai

66

30. Az intézményi vagyon és hasznosításának elvei, szabályai foglalkozási időben, és azon kívül 31. Kommunikációs és információs rend

66

32. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás rendje

67

33. A feladatellátás követelményei, az alkalmazott jogai, kötelezettségei, munkaszervezési kérdések 34. Tanórán kívüli foglakozások szervezeti formái, a felvétel rendje

68

66

69

34.1 Fényeslitke iskola

69

34.2 Komoró iskola

71

35. A mindennapos testedzés formái

73

35.1 Fényeslitke iskola

73

35.2 Komoró tagiskola

74

4

75

37.

A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolat-tartás formája és rendje .A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek

38.

Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei egységesen

76

39

Az iskolai könyvtár működési rendje

77

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

80

36.

III.

5

76

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szervezeti és Működési Szabályzat célja: Szabályozza a Fényeslitke Kossuth Lajos Általános Iskola és Óvoda működésének rendjét. Az intézmény vezetése a szervezeti működési szabályzat elkészítésével, kihirdetésével és betartatásával biztosítja az intézmény jogszerű működését. Az SZMSZ hatálya: Az SZMSZ hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, az óvodába, iskolába, járó gyermekre, tanulóra, a gyermekek, tanulók szüleire, az intézményben működő közösségekre, szervezetekre, illetve mindazokra, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, azáltal, hogy igénybe veszik szolgáltatásait, illetve segítik az intézményt szolgáltatásai megvalósításában. Az SZMSZ jogszabályi alapja  A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. tv.  217/1998. (XII.30) Kormányrendelet és annak módosításai az államháztartás működési rendjéről,  292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet Az államháztartás működési rendjéről  A többször módosított 1992. évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyvéről  A közalkalmazottak jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXXIII. tv.(Kjt.)  138/1992. (X. 8.) kormányrendelet, a Kjt. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben.  A többször módosított 11/1994. évi (VI.8.) MKM. rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről,  1997. évi XXXI törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról,  26/1997.(IX. 3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásról,  A mindenkori költségvetési törvény  A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet  A munkavédelemről szóló 1993. évi XCII. törvény,  A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény,  A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás  rendjérõl szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet  1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről,  44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezésről

II. 6

Az intézmény általános jellemzői Az intézmény neve : Fényeslitke Kossuth Lajos Általános Iskola és Óvoda Költségvetési törzsszáma: PIR: 731926 OM azonosító:

033481

Az alapító okirat hatályossága: Az alapítás éve: 2007. szeptember 01. Létrehozásáról rendelkező határozatok:  Fényeslitke község Önkormányzat Képviselőtestületének 48/2007. (VII.12.)számú határozata  Komoró község Önkormányzat Képviselőtestületének 63/2007 (VII.12.) Ökt. számú határozata  Komoró község Önkormányzat Képviselőtestületének …../2009 (.) Ökt. számú határozata Az intézmény székhelye: Fényeslitke Kossuth Lajos Általános Iskola és Óvoda 4621 Fényeslitke , Iskola út 1. Az intézmény tagintézményei és telephelyei: Az intézmény tagintézményei és telephelyei nem önálló jogi személyek, és nem önállóan gazdálkodó költségvetési szervek. Telephelyei : Tagintézmények : Iskola : Fényeslitke Kossuth Lajos Általános Iskola és Óvoda Petőfi Sándor Tagiskolája Komoró 4622. Komoró, Petőfi utca 18. Óvoda : Fényeslitke Kossuth Lajos Általános Iskola és Óvoda Ligetszépe Óvodája 4621. Fényeslitke, Kossuth út 94 Fényeslitke Kossuth Lajos Általános Iskola és Óvoda Napköziotthonos Tagóvoda Komoró 4622. Komoró, Arany János utca 2. Az intézmény szervezete: Önállóan működő költségvetési szerv. Az intézmény szakmailag önálló, pénzügyigazdasági feladatait Fényeslitke Polgármesteri Hivatal látja el. Az intézmény jogállása : 7

Az intézmény tevékenységének jellege szerinti besorolása: közszolgáltató költségvetési szerv, alaptevékenysége szerint közoktatást végző közintézmény. Az intézmény önálló bankszámlával, adószámmal nem rendelkezik, önálló számviteli tevékenységet nem végez, költségvetését Fényeslitke Község Önkormányzatának szakfeladatrendje tartalmazza. A fenntartó önkormányzat által megállapított költségvetési előirányzatain belül önállóan gazdálkodik, az előirányzatok közti átcsoportosításhoz előirányzat módosításához a fenntartó költségvetési rendeletének módosítása szükséges. A célhoz nem kötött pénzmaradványa felett a fenntartó jogosult rendelkezni. A gazdálkodási jogkörök a fenntartó és az intézmény közötti megosztását külön „Megállapodás” tartalmazza. Az intézmény típusa, szakmai besorolása : Többcélú közoktatási intézmény (óvoda, általános iskola) önállóan működő közszolgáltató közintézmény, pénzügyi-gazdasági feladatait, Fényeslitke Község Önkormányzati Képviselőtestületének Polgármesteri Hivatala, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el. Évfolyamok száma : - Általános iskolai évfolyamok: 8-8 évfolyam - Óvodai csoportokban: 3 csoport Ligetszépe Óvoda 2 csoport Napközi Otthonos Tagóvoda Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: - Általános iskolai évfolyamon - Óvodai csoportokban

Fényeslitke 350 fő Komoró 240 fő Fényeslitke 89 fő Komoró 50.fő

Az intézmény alapítói jogokkal felruházott irányító szerve: Fényeslitke Község Önkormányzati Képviselő-testülete Fényeslitke, Kossuth út 96 és Komoró Község Önkormányzati Képviselő-testülete Komoró, Ady E. utca 4. Az intézményt fenntartó szerv neve, címe: Fényeslitke Község Önkormányzati Képviselő-testülete 4621. Fényeslitke, Kossuth út 96. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetője az igazgató, akit a Társulási megállapodás 7/1. pontja figyelembe vételével Fényeslitke Község Önkormányzati Képviselő-testülete bíz meg nyilvános pályázat útján és gyakorolják felette a munkáltatói jogokat. Egyéb munkáltatói jogokat Fényeslitke község polgármestere gyakorolja. A pályázati eljárással kapcsolatos feladatokat Fényeslitke község jegyzője látja el. A foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése:

8

A költségvetési szervben foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény, a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1995. évi IV. törvény alapján áll fenn. Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény vezetője, illetve akit az intézményvezető ezzel megbíz, vis maior esetén a képviselő-testület megnevezi az intézmény képviseletére jogosult személyt. Az intézmény TEÁOR és államháztartási szakágazati rend szerinti besorolása; állami alapfeladatként ellátandó alaptevékenysége (szakfeladatok), amelyek 2010. január 1-jétől érvényesek. Az intézmény alapvető szakágazata: - 851 000 - 851 011 - 851 012 - 852 000 - 852 011 - 852 012 - 852 021 - 852 022 - 855 911 - 855 912 - 855 914 - 855 915 - 856 000 - 562 912 - 562 913 - 562 917 - 931 204

Óvodai nevelés intézményeinek , programjainak komplex támogatása Óvodai nevelés ellátás Sajátos nevelésű igényű gyermekek óvodai nevelése ellátása Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4.évf.) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4 évf.) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8 év.) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8 évf.) Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása Óvodai intézményi étkeztetés Iskolai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Iskolai diáksport-tevékenység és támogatása”

Az intézmény kisegítő és vállalkozási tevékenységeinek meghatározása: Az intézmény kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az intézmény működési területe, beiskolázási körzete: - Általános iskolai nevelés-oktatás és óvodai nevelés tekintetében: Község közigazgatási területe

Fényeslitke és Komoró

Az intézmény feladatellátásához biztosított vagyon megnevezése : Pénzeszközök Normatívából és annak kiegészítéséből származó pénzeszközök.felhasználása Az intézmény szakmai önállósága és különleges feladatellátása: 9

Az intézmény egységes pedagógiai, de több tantervi programmal rendelkezik. Az intézmény gazdálkodási jogköre: Az intézmény önálló bankszámlával nem rendelkezik, önálló számviteli tevékenységet nem végez, költségvetését Fényeslitke Község Önkormányzatának szakfeladat-rendje tartalmazza. A fenntartó önkormányzatok által megállapított költségvetési előirányzatain belül önállóan gazdálkodik, az előirányzatok közti átcsoportosításhoz előirányzat módosításához a fenntartó költségvetési rendeletének módosítása szükséges. A célhoz nem kötött pénzmaradványa felett a fenntartó jogosult rendelkezni. A gazdálkodási jogkörök a fenntartó és az intézmény közötti megosztását külön „Megállapodás” tartalmazza. Az intézmény tevékenység jellege szerinti besorolása : Az intézmény közszolgáltató közintézmény. A feladatellátásban gyakorolt funkciója szerinti besorolása: Szakmailag önállóan működő közszolgáltató költségvetési szerv. Szervezeti és Működési Szabályzat : Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik a feladatokról, hatáskörökről, jogkörökről, a szervezeti felépítésről, a tevékenységi körökről és a működési rendről a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően. Intézményi saját bevételek : Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik a kötelezően ellátandó feladatok során keletkező térítési díjak és intézményi ellátások díjainak beszedési rendjéről az önkormányzat által kiadott számviteli irányelvek alapján. A rendelkezések kiterjednek a nem vállalkozási tevékenység körében, az alaptevékenysége feltételeként rendelkezésre álló, s e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásából eredő bevételek díjainak és a bevételek megállapodás útján történő szerzésének szabályaira, amelyet nem nyereségszerzés céljából végeznek. Számlavezetés : Az intézmény pénzellátása községi kincstári finanszírozási rendszerben történik. Az intézmény bankszámlát nem nyithat, önálló bankszámlával nem rendelkezhet. Az intézményi bélyegzők felirata és lenyomata Hosszú bélyegzők:

10

Körbélyegzők:

Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak beosztása: igazgató igazgatóhelyettes tagintézmény-vezető iskolatitkár A költségvetési szerv szerkezeti ábrája

Intézményvezető Titkárság Igazgatótanács tagóvoda

tagóvoda

tagiskola

tagiskola titkárság

11

Az iskola szervezetének vázlata

Intézményvezető

Alsós mk. vezető tanító

Igazgatóhelyettes Oszt.fő Humán mk. mkv. vezető vezető tanárok tanárok

TitkárSág Reál mk. vezető

Alsós mk. vezető

tanárok

tanítók

takarítók

12

Iskolai tagint.vezető Oszt.fő mk.vezető Tanítók, tanárok takarítók

Titkárság

Óvodai tagint.vezető óvónők

Óvodai tagint.vezető óvónők vezető

dajkák

dajkák

Az igazgató közvetlen munkatársai: Igazgatóhelyettes, Iskolai tagintézmény-vezető Óvodai tagintézmény-vezetők Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. 2.Vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek köre A 2007.évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alapján vagyonnyilatkozat tételre kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki – önállóan vagy testület tagjakéntjavaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult. Intézményünk közalkalmazottai közül a fentiek szerinti vagyonnyilatkozat-tételei kötelezettség terheli: - az intézmény igazgatóját, mint a költségvetés felett rendelkező személyt, - az intézmény igazgatóhelyettesét, mint a költségvetési pénzeszközök felhasználása ügyében javaslattételi joggal bíró alkalmazott, tagintézmény-vezetők iskolatitkár 3. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírások, feltételek A költségvetés tervezésére vonatkozó szabályok: A szerv költségvetetési koncepciója, illetve a költségvetési terve megalapozásához szükséges belső számításokat az érvényben lévő számviteli és gazdálkodási szabályoknak megfelelően kell elkészíteni. A számításokat a szerv felépítésének megfelelően – figyelembe véve az intézményi struktúrát (önállóan, részben önállóan gazdálkodó intézmények), a feladat-ellátási módot (saját szervezet, társulás, megbízás stb.) – kell elkészíteni. A koncepció, illetve a költségvetési terv összeállításakor egyrészről az ellátandó feladatokból (továbbgondolva: annak költségvetési kiadás oldalából), illetve az ismert költségvetési bevételekből (várható fenntartói támogatásokból) kell kiindulni. A szerv gazdasági vezetője által kijelölt személy köteles a költségvetési tervezéssel kapcsolatos dokumentumokat külön nyilvántartásba venni és gyűjtésükről gondoskodni. A nyilvántartásnak tartalmazni kell az eredeti ügyirat:  számát,  tárgyát,  ügyintézőjét,  és a határidőket. Az iratokat " .... évi tervezési dokumentumok" szöveggel ellátott szalagos irományfedélben kell gyűjteni eredeti vagy másolati példányban. 13

A normatív állami hozzájárulásokhoz a szerv feladatmutatók és mutatószámok alapján történő adatszolgáltatásának valódiságáért és az adatok ellenőrzéséért a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy tartozik felelősséggel. A kitöltést alátámasztó dokumentumokat, valamint az adatszolgáltatás egy példányát a tervezés ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni. A költségvetési tervezéssel kapcsolatos munkafolyamatok ellátása során elsősorban a költségvetési tervezésre vonatkozó jogszabályokat, az azokban megfogalmazott tartalmi követelményeket kell szem előtt tartani. A tartalmi követelmények betartásáért a szerv tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel. A költségvetési tervezés A költségvetési tervezéskor az elfogadott koncepciót kell alapul venni. Amennyiben a képviselő-testület a koncepció elfogadásakor a szerv költségvetése összeállítására vonatkozóan állapított meg külön irányelveket vagy szempontokat, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért a szerv vezetője és a tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel. A szerv költségvetési terv javaslatát a szerv vezetője az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze. A költségvetési terv elkészítésének részletes munkafolyamatait, a munkafolyamatokban keletkezett dokumentumokra való hivatkozást, a feladat ellátásának határidőit, illetve a feladat ellátásáért és ellenőrzéséért felelős személyek nevét az 1. számú melléklet tartalmazza. Ha a képviselő-testület a költségvetését a szerv, intézmény költségvetését érintő módon (nem az eredeti javaslat szerint) hagyja jóvá, illetve az ülésén megadott szempontok szerint a költségvetés újratárgyalásáról döntött, akkor a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik a költségvetés megfelelő átdolgozásáról. Az elfogadott költségvetés alapján a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az intézmény elemi költségvetésének a költségvetési rendeletnek megfelelő elkészíttetéséről. 4. Az igazgatótanács és működésének szabályai Az igazgatótanács 4 főből áll. Az igazgatótanácsot az intézményegységek egyenlő számú képviselői alkotják. Az igazgatótanács tagjainak kiválasztási elvei : Az igazgatótanács tagjait az tagintézmények közalkalmazottjai delegálják tagjaik közül. Az igazgatótanács tagjainak száma: Tagintézményenként 1 fő. Az igazgatótanács tagjainak delegálása: öt évre szól Az igazgatótanács üléseit: szükség szerint Az igazgatótanács első ülésén: A tagok elnököt választanak maguk közül. Az Igazgatótanács működése: Az igazgatótanács segíti az intézmény vezetését, a tagintézmények munkájának összehangolását, valamint részt vesz jogszabályban meghatározottak szerint a munkáltatói jogkör gyakorlásában. Az Igazgatótanács évente szükség szerint ülésezik előzetes ütemterv alapján. Rendkívüli ülést az okok megjelölésével bármely tag kezdeményezhet. 14

Az Igazgatótanács akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az igazgatótanács elnökének szavazata dönt. Jelentősnek számító döntés esetében az igazgatótanácsi tagok kétharmadának titkos szavazás keretében adott, igenlő szavazata szükséges. A döntéssel érintett személy a szavazásban nem vehet részt. Az IT tagjainak feladata alkalmazotti közösségeiket tájékoztatni az IT napirendjéről, előterjesztéseiről, állásfoglalásairól, döntéseiről. Minden olyan esetben, amikor jogszabály vagy az IT saját döntése meghatározza, titoktartási kötelezettsége van. Az Igazgatótanács feladata az alkalmazotti értekezlet előkészítése. Ennek keretében dönt az értekezlet összehívásának időpontjáról és napirendjéről. Az értekezlet elé kerülő előterjesztést előzetesen véleményezi. Állásfoglalását ismertetni kell. Az Igazgatótanács készíti elő az alkalmazotti értekezletet akkor is, ha annak összehívását a fenntartó kezdeményezi, kivéve az intézményvezetői megbízás tárgyában, amelyet az előkészítő bizottság végez. Az Igazgatótanács üléseiről jegyzőkönyv készül. Az Igazgatótanács személyi döntéseket érintő ügyekben valamint saját hatáskörében zárt üléseket rendelhet el Döntési jogköre: Tagintézmény-vezetői pályázat kiírása, pályázatok értékelése Tagintézmény- vezető kinevezési és visszavonására javaslat az igazgató felé A tagintézmények feladatainak összehangolásáról. Szervezeti egységek létrehozásáról és megszüntetéséről. A pedagógiai programmal összhangban álló szakmai fejlesztésekről, tárgyi feltételekről Saját ügyrendjéről. Véleményezési jogköre: A kibocsátásra kerülő intézményi - színtű szabályzatok, az intézmény éves beszámolója. A fejlesztési, beruházási és felújítási tervek. Az intézményi költségvetési tervének javaslatát A fenntartóhoz továbbítandó felújítási igények. Minden olyan kérdés, melyről az igazgató véleményt kér. Az Igazgatótanács ügyrendje: 1. Üléseit az intézmény éves munkatervében rögzítetteknek megfelelően tartja. 2. Az időpontról legalább 1 héttel előtte értesíteni kell a tagokat, a javasolt napirend és az egyes pontokban készült előterjesztések közzétételével együtt. 3. A rendkívüli IT – ülések időpontjáról a tagokat legalább 2 nappal az értekezlet előtt tájékoztatni kell a napirend pontos közlésével, ellenkező esetben az ülésen való részvétel nem kötelező. 4. Az IT üléseit az IT elnöke vezeti. 5. Minden olyan napirendi ponthoz, mely igazgatótanácsi döntést igényel, előterjesztés készítése kötelező. 6. Az IT döntéseiről szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve az intézmény igazgatója az ülés után legfeljebb 3 héttel megküldi valamennyi tagintézmény alkalmazotti közösségének. 7. A napirendi pont előterjesztője az az IT-tag, aki a napirendi javaslatot tette. 8. Az IT határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Személyi kérdésekben titkos szavazással dönt. Több javaslat előterjesztése vagy felvetése esetén többlépcsős szavazást alkalmaz.

15

A kibővített igazgatótanács tagjai: az igazgatótanács tagjai, a DÖK vezetők, közalkalmazotti tanács elnökei. A kibővített igazgatótanács tagjai az igazgatótanács által elfogadott ütemterv alapján ülésezik. 5.A vezetők 5.1 Intézményvezető A közös igazgatású közoktatási intézmény élén az intézményvezető áll.. Munkáját az igazgatótanács segíti. Az intézményvezető jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendeletek határozzák meg. Az intézményvezetőnek, az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a K.tv. 54-55.§-a határozza meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat. Kizárólagos jogkörébe tartozik az intézmény összes alkalmazottja feletti teljes munkáltatói, valamint a kötelezettség- vállalási jogkör gyakorlása.  Irányítja és ellenőrzi a nevelési pedagógiai szakmai tevékenységet, megosztva az igazgatóhelyettessel, tagintézmény-vezetőkkel, munkaközösség vezetőkkel.  Irányítja és ellenőrzi a napközi otthonos és iskola otthonos foglalkozásokat.  Irányítja és koordinálja az iskolai nevelő – oktató munka tervezését, szervezését (Ped. program, beszámolók, értékelések).  Felelős a tartalmi munka színvonaláért. Ennek érdekében információt szerez a tanítási órák és tanórán kívüli tevékenységek tartalmáról, minőségéről, és javaslatot tesz a minőségi munka javítására az ellenőrzések tapasztalatai alapján.  Együttműködik a szakszervezettel, Közalkalmazotti Tanáccsal és a DÖK-kel, az SZÜSZ szel.  Gyakorolja a hatáskörébe utalt gazdálkodási jogkört, bevonva az tagintézmény-vezetőket és az igazgatóhelyettest.  Felelős a gazdálkodási, pénzügyi rendelkezések megtartásáért és végrehajtásuk ellenőrzéséért.  Felel az épületek megóvásáért, gondoskodik a nyári felújítási, karbantartási munkák elvégzéséről.  Tartja a kapcsolatot a Fenntartóval és a Polgármesteri Hivatallal.  Kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjével.  Kapcsolatot tart más általános és középfokú oktatási intézményekkel.  Az iskolai adminisztrátor munkájának irányítása.  Képviseli az intézményt.

5.2 Igazgatóhelyettes Megbízás rendje: Az intézmény vezetője bízza meg a nevelőtestület véleményének kikérése után.  Az igazgató akadályoztatásakor annak megbízásából képviseli az iskolát, az intézmények, a hatóságok, a szülők előtt.  Irányítja és ellenőrzi a közösségek oktató, nevelő munkáját.  Gondoskodik a hiányzó nevelők helyettesítéséről, a túlórák – és helyettesítések kimutatásáról.  Segít a tantárgyfelosztás elkészítésében.  Felel a statisztikák és órarend elkészítéséért. 16

       

Vezetteti és ellenőrzi a szakleltárakat. Koordinálja és felügyeli a házi – és központi méréseket. Korrepetálás, felzárkóztatás, javítóvizsgák megszervezése. A működése körébe tartozó záróvizsgák előkészítése, lebonyolítása. A túlórák elrendelése, elszámolása. Az intézet tanulóinak tankönyvellátása, a tankönyvterjesztés lebonyolítása. Koordinálja és felügyeli a művészetoktatást. Közvetlenül irányítja a takarító személyzetet.

5.3 Óvodai tagintézmény-vezető Nyilvános pályázat alapján határozott időre (5 év) az igazgató tanács bízza meg. -

Felelős az óvodai tagóvoda szakszerű és törvényes működéséért. Felelős az óvodai beiratkozásért. Felveszi az óvodába az év közben beiratkozó gyerekeket. Irányítja és ellenőrzi az óvodában folyó pedagógiai munkát. Felel a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért. Felel az óvodai egységben a takarékos gazdálkodásért. Kapcsolatot tart a Családvédelmi és Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjével. Felel a statisztikák, az óvodai éves munkaterv elkészítéséért. Vezeti és nyilvántartja a szabadságolásokat. A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, Gyermekbalesetek megelőzéséért, A pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért, Az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működtetéséért

További feladata:     

A tagintézmény vezetése, A tagintézményi értekezletek megszervezése. A nevelőmunka irányítása és ellenőrzése. Érdekképviselettel, SZÜSZ - szel való együttműködés. A jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt feladatok ellátása. 5.4 A vezetők kapcsolattartási rendje

Az intézményvezető a helyettes és a tagintézmény-vezetők kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. 5.5 A vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a  vezetői,  vezető-helyettesi feladatokat ellássák. 17

Ha egyértelművé válik, hogy  az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat igazgatóhelyettesnek kell ellátnia;  ha az igazgatóhelyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat a mellékletben megjelölt személynek kell ellátnia. 5.6 A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások  a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyettes helyett,  a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott,  a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. A vezető, illetve a vezető helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell Intézményvezető Igazgatóhelyettes Iskolai tagint.vez. Ovodai tagint. vez.

A helyettesítő megnevezése (munkakör ) Igazgatóhelyettes Humán munkaközösség vezető Alsós mk.vezető Munkaközösség vezető

5.7 Az intézményegységekkel való kapcsolattartás rendje A kapcsolattartás rendjével szemben támasztott követelmények: Az intézménynek az tagintézménnyel folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania. A napi kapcsolattartásnál a tagintézmény-vezetőnek is kezdeményeznie kell a kapcsolat felvételt. Az intézményvezető a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni azt, hogy:  az egyes vezetői döntéseinél, illetve vezetői jogkörében eljárva a tagintézményt illetve annak dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti,  az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszerveznie, irányítania, hogy az tagintézmény is megfelelő súlyt kapjon,  a ,tagintézmény-vezető köteles minden intézményvezetői jogkörrel kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt időben jelezni az intézményvezető felé.

18

A kapcsolattartás speciális területei: tagintézmény szintű értekezletek, ülések A kapcsolattartás során figyelembe kell venni, hogy a tagintézmények  tagintézményi értekezletet,  szülői szervezet értekezletet szervezhet. A tagintézmény-vezető köteles az intézményvezetőt és az igazgatóhelyettest meghívóval értesíteni az intézményegység szinten megtartandó értekezletekről, ülésekről. A tagintézmény-vezető illetve a tagintézmény szervezetei kötelesek az intézmény érintett testületét értesíteni az általuk hozott döntésekről. 5.8 A tagintézményi munkatervek Az iskola, illetve az óvoda, mint tagintézmény a tanítási év helyi rendjét, illetve a nevelési év helyi rendjét meghatározó iskolai, illetve óvodai munkatervet először saját tagintézménye vonatkozásában készíti el, különösen akkor, ha a munkatervben szerepeltetendő egyes feladatok jelentős eltéréseket mutatnak (tagintézményi hagyományok, csak a tagintézményt érintő események stb.) A tagintézményi munkaterve alapján kerül meghatározásra az intézményi munkaterv, melyben jól elkülöníthetően kell bemutatni  az egész intézményre, illetve  csak az tagintézményre vonatkozó előírásokat. A kapcsolattartás formái: - személyes megbeszélés, tájékoztatás, - telefonos egyeztetés, jelzés, - írásos tájékoztatás, - értekezlet, ülés, - az intézményegység ellenőrzése stb. 5.9 A közös igazgatású közoktatási intézmény vezetősége Az igazgató munkáját / irányítói, tervezői, szervezői, ellenőrzői, értékelői tevékenységét / az igazgatóhelyettes, vezető állású dolgozók, a szakmai munkaközösségek vezetői és az érdekképviseleti szervek képviselői segítik. Így különösen:      

igazgatóhelyettes, iskolai tagintézmény-vezető, óvodai tagintézmény-vezető a szakmai munkaközösség vezetők, a diákönkormányzat vezetője, a Közalkalmazotti Tanács elnöke.

19

Az igazgató mellett a szakmai munkaközösségek vezetőinek testülete konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A szakmai, konzultatív testület rendszeresen megbeszélést tart. 5.10 A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája a következő: Lehetséges szervezeti szintek (1) 1. Legfelsőbb vezetői szint 2. Magasabb vezetői szint

3. Középvezetői szint

A szervezeti szintnek megfelelő lehetséges vezető beosztások (2) Intézményvezető intézményvezető helyettes iskolai tagintézmény-vezető óvodai tagintézmény-vezető

A konkrét vezetői beosztások megnevezése (3) Igazgató Igazgatóhelyettes tagintézmény-vezető tagintézmény-vezető

Munkaközösség-vezetők

munkaközösség-vezetők

5.11 A szerv működési rendszere: A szervet az intézményvezető irányítja, ő legfelsőbb vezető. A szerven belül megtalálható:  az alá- és fölérendeltség  illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség. A szerven belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó: vezetők, illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. 6. Az intézmény közösségei Az alkalmazotti közösség, az alkalmazotti értekezlet Tagjai Az alkalmazotti közösséget az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott valamennyi dolgozó alkotja. Véleményezési joga, összehívása  A véleményezési jog gyakorlásának fóruma az alkalmazotti értekezlet.

20

 Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az intézmény átszervezésével (megszüntetésével), feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, az intézményvezető megbízásával és a megbízás visszavonásával összefüggő döntésekben.  Az alkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt kell összehívni. Össze kell hívni akkor is, ha azt az igazgatótanács valamely kérdés megtárgyalására elhatározza. Az alkalmazotti értekezlet összehívását az alkalmazottak 30 %-a a napirend megjelölésével kezdeményezheti. Határozatképessége  Az alkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább 2/3-ának jelenléte szükséges. Az alkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét.

6.1 Az iskolai és óvodai nevelőtestület Az intézményt érintő ügyek mindegyikében a nevelőtestületnek döntési, véleményezési és javaslattevő jogköre van. A nevelőtestületi értekezleteket tagintézményenként külön tartjuk azokban az ügyekben, amelyben a nevelőtestület döntése csak adott tagintézményeket érinti. Közös nevelőtestületi ülés tartására kerül sor, abban az esetben, ha az intézmény egészét érintő ügyek nevelőtestületi döntése kapcsán. Ezek:  a tantárgyfelosztás elfogadása előtti véleménynyilvánítás  a pedagógusok külön megbízásával kapcsolatos véleménynyilvánítás  az igazgatóhelyettes megbízása, megbízás visszavonása előtti véleménynyilvánítás  a tanév munkatervének az elfogadása  az óvodai nevelési program és az iskolai pedagógiai program elfogadása, módosítása  az SZMSZ és a házirend elfogadása és módosítása  a minőségfejlesztési program elfogadása  a környezeti-és egészségnevelési program elfogadása  értékelések és beszámolók elfogadása  a tanulók magasabb évfolyamra lépésének és osztályozó vizsgára bocsátásának megállapítása  a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés,  saját feladatainak és jogainak részleges átruházása  az intézményvezetői, tagintézmény- vezetői pályázathoz szakmai vélemény  a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,  a diákönkormányzat működésének jóváhagyása  bizottságot hozhat létre  jogköreinek az átruházásáról A nevelőtestületi feladatok ellátására a nevelőtestület értekezletei a következők:  alakuló értekezlet  tanévnyitó értekezlet 21

     

őszi nevelési értekezlet félévi és év végi osztályozó értekezlet (iskolai intézményegység) félévi értekezlet tavaszi értekezlet tanévzáró értekezlet rendkívüli értekezlet

Rendkívüli értekezletet kell összehívni ha:  a nevelőtestület egyharmada azt kéri;  ha az óvodai , iskolai szülői szervezet azt kéri  ha iskolai diákönkormányzat azt kéri  és a nevelőtestület a kezdeményezés elfogadásáról dönt. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában- a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó feladatok átruházására vonatkozó rendelkezések: Az intézmény a közoktatásról szóló törvény 57. § (4) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása: A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja:  a szakmai munkaközösségre,  a szülői szervezetre vagy a diákönkormányzatra. A nevelőtestület átruházhatja a döntési jogkörét az alábbi területeken:  az iskola éves munkatervének elkészítése, az óvoda éves munkatervének elkészítése,  az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,  a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,  a továbbképzési program elfogadása;  a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,  az érdekelt pedagógus felhívása, hogy adjon tájékoztatást, illetve változtassa meg döntését akkor, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától,  az osztályzat évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára történő módosítása – a közoktatási törvényben meghatározottak szerint,  a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés,  a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása,

22

 a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentettek részére a számonkérés feltételeinek meghatározása,  az igazolt és igazolatlan mulasztások jogszabályban meghatározott mértéket meghaladó száma esetén az osztályozóvizsga tételének engedélyezése, illetve megtagadása; A véleménynyilvánítási jogköre az alábbi területeken:  az egyes pedagógusok külön megbízatásának elosztása során,  az intézmény működése vonatkozásában,  tantárgyfelosztás elfogadása előtt,  a pedagógusok külön megbízásai,  a gyakornoki szabályzat kiadása,  a szakmai célú pénzeszköz felhasználása megtervezése,  a beruházási és fejlesztési tervek megállapítása,  az intézményi felvételi követelmények meghatározása,  a tanulóközösség döntési jogkörének gyakorlása – saját közösségi életük tervezése, szervezése valamint tisztségviselőik megválasztása vonatkozásában,  a diákönkormányzat egyes döntései tekintetében, így a diákönkormányzat saját működése, működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználása, hatóságkörei gyakorlása, egy tanítási nélküli munkanap programjának meghatározása, tájékoztatási rendszerének létrehozása és működtetése,  a diákönkormányzat által az egy tanítási nélküli munkanap programjának meghatározása esetében,  a tankönyvtámogatás rendjének meghatározása tekintetében,  az igazgatóhelyettes megbízása, illetve megbízatásának visszavonása előtt,  az intézményigazgatói, tagintézmény-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása ügyében; Javaslattételi jogköre a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésével kapcsolatban;  értékelési jogkörét a minőségirányítási program végrehajtására vonatkozóan,  egyetértési jogkörét a következők szerint:  a pedagógus részére tudományos fokozat megszerzésére, kutatómunkában való részvételre, tanulmányút vagy tankönyvírásra történő szabadság adásával kapcsolatban (ha a fenntartó a szükséges fedezetet erre biztosítja),  az intézmény belső dokumentumaiban meghatározott kérdésekben;  egyéb jogait, mint például, hogy  döntsön a nevelőtestületi értekezlet összehívása kezdeményezésének elfogadásáról,  kialakítsa működésének és döntéshozatalának rendjét, amennyiben erről jogszabály nem rendelkezik,  szövegesen értékelje a tanév végén, a központilag kiadott nyomtatványon a tanuló fejlődését,  kidolgozza a tanulmányok alatti vizsga írásbeli, szóbeli, gyakorlati követelményét és értékelésrendjét,  bizottsági tagot delegáljon a nevelőtestületi tagokból az egyetértési jog gyakorlásával kapcsolatosan az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti rendezése érdekében létrehozott bizottságba,  meghatározza a vezetői pályázatokkal kapcsolatos véleménykialakítás módját, 23

 az iskolaorvost és a védőnőt egészségügyi kérdésekben felkérje szakértőként való közreműködésre,  a szorgalmi idő alatt a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra a jogszabályban meghatározott számú munkanapot felhasználhat tanítás nélküli munkanapként,  az igazgatótól minden év november 30-ig tájékoztatást kapjon a tankönyv ellátással kapcsolatos felmérések eredményéről. Át nem ruházható hatáskörök:    

pedagógiai, illetve nevelési program elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, házirend elfogadása, az intézményi minőségirányítási program elfogadása. Az átruházott hatáskörrel kapcsolatos jogok és kötelezettségek

Átruházó joga és kötelezettsége: Az átruházó joga, hogy  az átruházható jogaiból döntése szerint, a közoktatási intézmény hatékonyabb, partnereket jobban kiszolgáló, az igényekhez jobban igazodó működése céljából egyes jogait az iskolában működő szervezetekre ruházza,  megszabja az átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos elvárásait, és a döntési határidőt,  az átruházott jogkör gyakorlásra vonatkozóan meghatározza a beszámoltatás módját és határidejét,  az átruházott jogkört magához visszavonja. Az átruházó kötelezettsége, hogy  a hatáskör átruházáshoz a szükséges tájékoztatást, információt megfelelő időben rendelkezésre bocsássa. Átruházott jogkörrel az átruházás alapján rendelkezni jogosult jogai és köztelezettségei: Az érintett szervezet joga, hogy  az átruházott jogkörrel éljen,  a hatáskör gyakorláshoz szükséges információt, tájékoztatást megkapja. Az érintett szervezet kötelessége, hogy  az átruházott hatáskört a legjobb tudása alapján, az általa képviseltek érdekét szem előtt tartva gyakorolja,  a hatáskör gyakorlásáról az előre meghatározott módon beszámoljon a hatáskör átadója felé. A beszámolásra vonatkozó szabályok Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. 24

A beszámolás módja jellemzően a következő lehet:  szóbeli tájékoztatás,  a döntésről szóló határozat kivonat megküldése,  határozat kivonat megküldése és szóbeli tájékoztatás. A beszámoltatás idejeként meg lehet határozni időközöket (heti, havi stb.), pontos időpontokat (döntést követő .,.. nap), naptári határnapokat (minden hónap ....-ig) stb. 6.2 Szakmai munkaközösségek Az azonos műveltségi területén tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A munkaközösség-vezető irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez.  Elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit,  ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé,  összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját,  beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről,  javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére.  Írásban értékeli a munkaközösség munkáját saját működési területére vonatkozóan. Az iskolában jelenleg az alábbi szakmai munkaközösségek működnek. Fényeslitke iskola:    

Alsós munkaközösség Osztályfőnöki munkaközösség Humán munkaközösség Reál munkaközösség

Komoró tagiskola:  Alsós munkaközösség  Osztályfőnöki munkaközösség A szakmai munkaközösségek működésük során, a szakterületükön belül, szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját:  részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés), javaslatot tehetnek továbbképzésre, 25

 egységes követelményrendszert alakítanak ki, és folyamatosan mérik, értékelik a tanulók teljesítményét,  tanulmányi versenyeket szerveznek,  szervezik a pedagógusok belső továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez,  segítséget nyújtanak a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről  készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez,  segítik a pályakezdő kollégákat,  egymás óráinak látogatásával, szakmai elemzésével segítik egymás munkáját. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezetők irányítják. Szakmailag jól felkészült kezdeményező, aktív és a munkaközösség bizalmát élvező pedagógusok, akiknek megbízására a munkaközösség tesz javaslatot. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjai választják meg, és az igazgató, tagintézmény-vezető bízza meg. A megbízás 2 évre szól. A megbízás többször meghosszabbítható. A munkaközösség kérésére, vagy az igazgató kezdeményezésére a megbízatás hamarabb visszavonható:  ha a munkaközösség vezető a feladatait nem teljesíti,  ha a tagok 50%-a kezdeményez visszahívást,  a munkaközösség átszervezése miatt. A munkaközösség-vezetők munkájukat a munkaköri leírás alapján végzik. Az iskolai munkaközösség-vezető feladatai: A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. A munkaközösség-vezető további feladatai és jogai:  irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez,  javítja, koordinálja az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai minőségét,  elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit,  ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét,  hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé,  összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját,  a félévi és tanévzáró értekezleten beszámolhat a nevelő-testületnek a munkaközösség tevékenységéről,  javaslatot tesz a szakmai továbbképzésekre,  javaslatot tesz a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, a közalkalmazotti átsorolásra,  támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját. Az óvodapedagógusok szakmai munkaközössége A munkaközösség szakmai és módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési intézményben folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A munkaközösség 26

meghatározza működési rendjét és elkészíti munkatervét. Munkatervében figyelembe veszi az adott nevelési év főbb célkitűzéseit is. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség vezető irányítja. A szakmai munkaközösség vezető megbízásának elvei az óvodában  legalább 5 éves kiemelkedő szakmai tevékenység,  a nevelőtestület által elismert tekintély,  továbbképzéseken való aktív részvétel,  jó szervező, irányító és pedagógiai érzékkel rendelkezzen,  az óvodavezető szakmai, módszertani segítője legyen. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az óvodavezető bízza meg. Munkáját munkaköri leírása alapján végzi. A szakmai munkaközösség vezető feladatai:  figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket,  az óvodai szakmai és módszertani tevékenység irányítása, segítése, ellenőrzése,  a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,  a tervező munkában segítségadás,  elgondolásai legyenek tudatosak, álljanak összhangban az intézmény munkatervével, nevelési programjával.  kísérje figyelemmel a szakirodalmat, az új módszereket, esetenként számoljon be ezekről, illetve számoltasson be a munkaközösség foglalkozásain. A szakmai munkaközösség az iskolai, óvodai pedagógiai nevelési programjára épülő és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy évre szóló munkaterv alapján tevékenykedik. A munkatervet a munkaközösség-vezető készíti el minden év augusztusában és a munkaközösség tagjai fogadják el. A munkaközösség-vezető részt vesz az IMIP-ben elfogadottak alapján az iskola minőségirányítási és pedagógiai értékelő munkájában. Munkaközösségébe tartozó kollégái óráit ,foglalkozásait látogatja, arról az IMIP mellékletében szereplő óralátogatási, foglalkozáslátogatási értékelési lapot készít. Javaslatot tehet a munkaközösségéhez tartozó kollégák:  jutalmazására  elmarasztalására Az IMIP szerint részt vesz a munkaközösségébe tartozó kolléga kétévenkénti minősítésében. A munkaközösség vezetője félévenként beszámolót készít, amelyet átad az intézmény vezetőjének. A beszámoló tartalmazza :  a munkaközösség féléves szakmai munkájának összefoglalását,  szakmai és versenyeredményeket,  javaslatokat a következő félév munkájára,  országos és egyéb mérések eredményeiből következő feladatokat.  a szakmai munkaközösségek vezetői részt vesznek a kibővített iskolavezetőségi értekezleteken, javaslatot tehetnek az iskolai oktató-nevelő munkát érintő bármely kérdésben. Munkaközösségek együttműködése tagintézményeken belül:

27

Év elején a munkatervek összeállításakor közös értekezletet tartanak, az éves feladatokat megosztják egymás között:  ünnepségek  faliújságok  rendezvények A reggeli megbeszéléseken való együttműködés. Az integrációs feladatokat a munkaközösségek közt is csoportosítják. Az óvoda és iskola egymásnak bemutató órákat tart. Együttdolgoznak a családvédelemben: - családlátogatás - fegyelmi tárgyalás 6.3 Az iskolai DÖK vezetőjének feladata A DÖK munkájának segítése, eljárás annak képviseletében. A DÖK munkaterv elkészítése. Közreműködés a Diákinformációs hálózat kiépítésében. A Diákparlament megszervezésében segítségnyújtás. 6.4 Gyermek és ifjúságvédelmi felelős ( iskolai, óvodai) feladata  Nyilvántartja s hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekeket, tanulókat, és eljár a velük kapcsolatos ügyekben.  Meg nem szüntethető veszélyeztetési tényező esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a Gyermekjóléti Szolgálatot.  A tanuló, gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az intézmény igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó ill. ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítására. Szükség esetén természetbeni ellátás formájában történik segítségnyújtás.  Segíti az osztályfőnökök munkáját.  Meghatározó szerepet vállal az intézmény egészségnevelésében, ennek részeként a kábítószer fogyasztás megelőzésében. 6.5 Munkavédelmi felelős (iskolai, óvodai) Feladata minden tanév kezdésekor:  A munkavédelmi előírások ismertetése.  Az esetleges dolgozói és tanulói balesetek ügyében intézkedés.  A tűz- és balesetvédelmi előírások ismertetése.  A tűzriadó terv elkészítése, kifüggesztése.  Tűzriadó próba tartása évente egy alkalommal. 6.6 Minőségirányítási csoportvezető feladata  Az intézmény minőségirányítási programjában meghatározott feladatok irányítása. 28

 Az ellenőrzés, értékelés folyamatának segítése 6.7 Az alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a nevelőtestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az iskola vezetőségének döntése alapján Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az intézmény vezetősége hozza létre, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet. Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására állandó bizottságokat vagy munkacsoportokat hozhat létre, feladat és hatáskörrel. A működő munkacsoport neve: Minőségügyi Támogató Szervezet Integrációt Segítő Csoport A több tanéven keresztül működő állandó bizottságok (munkacsoportok) tagjait ezen tisztségükben a nevelőtestület évente egy alkalommal, a tanévnyitó értekezleten megerősíti. Az állandó bizottságok (munkacsoportok) tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak. A tagintézményekben létrejövő alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy a tagintézmény-vezető bízza meg. 6.8 A szervezeti egységek és a vezetők (óvoda, iskola) közötti kapcsolattartás rendje A vezetők és a középvezetők a vezetői értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. A vezetőség félévenként beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelőtestületnek. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. 7. Az intézmény működési rendje 7.1 A tanév helyi rendje A tanév rendjének meghatározása: A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. A tanév rendje és annak közzététele: A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat:  a nevelőtestületi értekezletek időpontjait,  az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját,  a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, 29

   

a vizsgák (felvételi, osztályozó, javító, különbözeti,) rendjét, a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját , a bemutató órák és foglalkozások rendjét, a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét

A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A fentieket, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni. A fentiek időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. 7.2 A tanulók fogadásának rendje, nyitva tartás Fényeslitke iskola:  Az iskola a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon 6.30 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 19.00 óráig tart nyitva.  Az iskola hivatalos munkaideje tanítási napokon: 8.00 órától 16.30 óráig tart. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt - eseti kérelmek alapján.  Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani! Az intézmény , tanítási szünetekben szerdai napokon tart nyitva: 8.00 órától 11.00 óráig. Iskolaotthonos oktatás: 8.00- től , 16.20 -ig Napközi otthon: a délelőtti tanítási órák végétől 16. 20-ig. 7.3 A tanítási órák rendje, szervezése:  Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben.  A tanítás reggel .8.00-tól - 13.30-ig tart. Nulladik óra nem tartható.  A pontos órakezdés és az aktuális feladatok elvégzése érdekében a tanulóknak legkésőbb 7.45-re kell megérkezniük.  A tanítási órák 45 percesek. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el.  A tanítási óra kezdetét jelző csengő, néhány perccel korábban figyelmeztetőcsengő előzi meg.  A második csengetés után minden tanuló köteles a tanteremben tartózkodni, s a tanítási óra kezdésére felkészülni.  Az órát tartó pedagógus megérkezéséig a hetesek kötelesek az osztály rendjéről, az ésszerű fegyelemről gondoskodni.  A tanítási óra végét jelző csengő a szaktanárnak jelzi, hogy az órát minél hamarabb fejezze be. Az osztályban tanító tanároknak törekedniük kell a tanulók egyenletes terhelésére, ezért az írásbeli dolgozatok időpontját legalább egy héttel megírásuk előtt jelezni kell a tanulóknak.  A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt.  A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezető-helyettes tehetnek. 30

7.4 Az óraközi szünetek rendje:  Az óraközi szünetek hossza 10 perc, kivétel a 2. szünet, mely 20 perces, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint.  Minden szünet ideje alatt - a tanulók egészsége érdekében - a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók - egészségük érdekében - a házirendben megfogalmazottak alapján az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére!  A dupla órák az igazgatóhelyettes engedélyével - az óraközi szünet eltolásával tarthatók, de a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig. 7.5 Az intézményi felügyelet rendszabályai Intézményben tartózkodás rendje, a folyamatos felügyelet biztosítása:  Az iskolában 7³° órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik.  Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épület rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg 3 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe a következőkre terjed ki:  Az alsós ügyeletes felel az 1-3 osztályokra, szervezi és irányítja a tízóraiztatást.  A felsős 1 fő ügyeletes a teljes felelőse a napi ügyelet megszervezésének és működtetésének. Ő osztja be, hogy ki ügyel az udvaron, ki látogat be a tantermekbe szünetekben, és ki ellenőrzi a diákügyelet munkáját.  Ügyelet az iskola egész területére kiterjed, kivétel a hátsó gazdasági udvar, melyet a tanulók nem használhatnak. A tanári ügyelet 7.30-13.30 -ig tart.  A délutáni ügyeletet napközis nevelők, foglalkozást tartó nevelők tartanak.  Egy napközis nevelő 16 óra 30-ig tart ügyeletet.  Az iskola épületében és a hozzá tartozó területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat, ezért a kötelező órák után csak azok a tanulók maradhatnak az intézmény területén, akiknek szervezett délutáni elfoglaltságuk van.  Tanítási idő alatt a tanulók engedély nélkül nem hagyhatják el az iskola területét. Indokolt esetben csak az ügyeletes nevelő, az osztályfőnök, illetve az igazgató engedélyével lehet igazoltan távozni, szükség esetén felügyelettel.  A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke / távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes/ illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskolát. 7.6 Hivatalos ügyek intézésnek a rendje:  Tanítási időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik (8.00 órától - 16.00 óráig) 31

 Étkezési térítési díj befizetése az előre megadott napokon az étterem irodájában történik az élelmezésveztőnél . (8.00 órától 12.00 óráig és 13.00 órától 16.00 óráig, minden hónap 10.-ig, illetve ha tizedike ünnep, vagy pihenőnap, az azt követő munkanapon)  A tanulók tanulmányi munkájával, magatartásával kapcsolatos ügyintézése fogadóórán, szülői értekezleten és előre egyeztetett időpontban történi. 7.7 A tanulók fogadásának rendje, nyitva tartás Komoró tagiskola: Az iskola a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon 7 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 18.00 óráig tart nyitva.  Az iskola hivatalos munkaideje tanítási napokon: 8.00 órától 16.30 óráig tart. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt - eseti kérelmek alapján. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani! Napközi otthon: a délelőtti tanítási órák végétől 16. 30-ig. 7. 8 A tanítási órák rendje, szervezése: Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A tanítás reggel .8.00-tól - 13.45-ig tart. Nulladik óra nem tartható. A pontos órakezdés és az aktuális feladatok elvégzése érdekében a tanulóknak legkésőbb 7.45 ra kell megérkezniük. A tanítási órák 45 percesek. Indokolt esetben az tagintézmény vezető a intézményvezetőt tájékoztatva rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási óra kezdetét jelző csengőt, néhány perccel korábban figyelmeztetőcsengő előzi meg, amelyre minden tanulónak be kell vonulnia a tanterembe. A második csengetés után minden tanuló köteles a tanteremben tartózkodni, s a tanítási óra kezdésére felkészülni. Az órát tartó pedagógus megérkezéséig a hetesek kötelesek az osztály rendjéről, az ésszerű fegyelemről gondoskodni. A tanítási óra végét jelző csengő a szaktanárnak jelzi, hogy az órát minél hamarabb fejezze be. Az osztályban tanító tanároknak törekedniük kell a tanulók egyenletes terhelésére, ezért az írásbeli dolgozatok időpontját legalább egy héttel megírásuk előtt jelezni kell a tanulóknak. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető, tagintézmény-vezető tehetnek. 7.9 Az óraközi szünetek rendje: Az óraközi szünetek hossza 15 perc a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. 32

Minden szünet ideje alatt - a tanulók egészsége érdekében - a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók - egészségük érdekében - a házirendben megfogalmazottak alapján az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! A dupla órák az tagintézmény-vezető engedélyével - az óraközi szünet eltolásával tarthatók, de a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig. 7.10 Az intézményi felügyelet rendszabályai: Az iskolában reggel 7.30 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben, épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg 3 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületekre vagy épületrészekre terjed ki: régi iskolaépület emelet, földszint földszint, udvar… új iskolaépület Az új iskolaépületből nevelő felügyelettel jönnek át a tanulók tízóraizni. A tanári ügyelet 7.30 - 13.45-ig tart A délutáni ügyeletet napközis nevelők, foglalkozást tartó nevelők tartanak. Alsós napközis nevelő 16 óra 10-ig tart ügyeletet, felsős napközis nevelő 16.30-ig.. Az iskola épületében és a hozzá tartozó területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat, ezért a kötelező órák után csak azok a tanulók maradhatnak az intézmény területén, akiknek szervezett délutáni elfoglaltságuk van. Tanítási idő alatt a tanulók engedély nélkül nem hagyhatják el az iskola területét. Indokolt esetben csak az ügyeletes nevelő, az osztályfőnök, illetve a tagintézmény-vezető engedélyével lehet igazoltan távozni, szükség esetén felügyelettel. A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke / távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes/ illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskolát. 7.11 Hivatalos ügyek intézésnek a rendje: Tanítási időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik (8.00 órától - 14.00 óráig) Étkezési térítési díj befizetése az élelmezésvezető irodájában (. (7.00 órától 15.00 óráig)) történik. A tanulók tanulmányi munkájával, magatartásával kapcsolatos ügyintézése fogadóórán, szülői értekezleten és előre egyeztetett időpontban történi. 7.12 Óvoda általános működési szabályok: Fényeslitke ,Komoró 33

Általános működési szabályok: Fényeslitke: óvodai csoportok száma: 3 – férőhely: 89 fő Komoró: óvodai csoportok száma: 2 – férőhely: 50 fő Az óvoda pontos nyitva tartása: Fényeslitke: reggel 6.00 órától 17 30- óráig Komoró: reggel 7 órától 17 óráig. Összevont gyülekezés: Fényeslitke: reggel - 7- 730-ig Komoró: reggel - 7- 730-ig Az óvodai nevelési év szept. 1- től aug. 31-ig tart. Nevelő-oktató időszak: szept. 1 .–től június 15- ig. tart. Június 16 –tól nyári életrend szerint működik az óvoda. A nyári nagytakarítás: Fényeslitke: augusztus 1- augusztus 31-ig Komoró: augusztus 1- augusztus 31-ig Húsvét előtti nagypéntek- zárva A nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben az öt (5) napot nem haladhatja meg. A nevelés nélküli munkanap előtt 7 nappal a szülőket tájékoztatni kell. Az óvodában nevelés nélküli munkanapokon a szülők igénye szerint ügyeletet kell szervezni oly módon, hogy a gyermekkel óvodapedagógus foglalkozzon. Az óvodákban a nyári zárva tartásáról legkésőbb zárás előtt 30 nappal, a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket írásban tájékoztatni kell. Napirend Az óvodában a napirendet – figyelembe véve az óvoda nevelési programját – úgy kell kialakítani, hogy a szülők (a házirendben szabályozottak szerint) gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az oktatási intézménnyel Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: • külön engedély és felügyelet nélkül, illetve • külön engedély és felügyelet mellett. 7.13 Az óvodákra vonatkozó szabályok 34

Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely:  A gyermek érkezéskor: a gyermek átöltöztetésére és óvónőnek felügyeletre átadására, valamint a kísérő távozására,  A gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges.  A bent tartózkodás során az óvoda munkáját nem zavarhatják, hosszabb ideig nem vonhatják el az óvónőt munkájától.  Engedély nélkül nem vihetnek haza gyereket.  Nagyobb testvér kizárólag írásos szülői nyilatkozat alapján viheti el óvodás testvérét az intézményből.  Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni:  A szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve  A meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor,  Az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet, óvodaszék stb.) tagjainak a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben:  A gyámhatóság által szabályozott láthatás alkalmával- szülő, nevelőszülő az intézményvezető, tagintézmény-vezető engedélyével,  A gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, minden más személy. A külön engedélyt az intézményvezetőjétől , tagintézmény-vezetőtől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Sem szülő, sem pedig nagyobb testvér nem tartózkodhat az óvodai játszóudvaron. 7. 14 Az iskolára vonatkozó szabályok Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és annak elvitelére jogosult személy az erre szükséges időpontig. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint ügyeletet tartanak.  a szülő, gondviselő a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve  a meghívottak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor,  az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet, intézményszék stb.) tagjai a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az épületbe, valamint minden más személy.

35

A külön engedélyt az intézmény vezetőjétől ,helyettesétől, tagintézmény-vezetőjétől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Az intézményekben tartózkodó személyek minden esetben kötelesek betartani az intézmény házirendjét. Magatartásukkal, viselkedésükkel nem zavarhatják az óvodai és az iskolai élet működését. Amennyiben ennek nem tesznek eleget, az intézmény vezetőjének, helyettesének , a tagintézmény-vezetőjének felszólítására sem , úgy az intézményvezetőnek, helyettesnek, tagintézmény-vezetőnek kötelessége a körzeti megbízott segítségét kérni. Az intézményben kapuügyelet működik. A kapuügyeletre vonatkozó leírást a Házirend tartalmazza. 8. A vezető benntartózkodásának rendje Az iskola nyitva tartása alatt reggel 7. 30-tól, du. 16.00-ig az intézmény vezetősége közül egy vezetőnek az épületben kell tartózkodnia . A benntartózkodás rendjét az intézmény vezetője, az érintettekkel történő egyeztetés után, állapítja meg, heti beosztás alapján. Az intézményben zajló, a vezetők munkaidejének lejárta után szervezett vagy tartó foglalkozás rendjéért a szervezett foglalkozást vezető pedagógus felel. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben megállapított rend jelöli ki az ügyeletet ellátó személyt. Vezetői beosztás megnevezése Fényeslitke Iskola Az intézmény vezetője Igazgatóhelyettes

Az intézményben való tartózkodásának rendje Kötetlen Kötetlen

Vezetői beosztás megnevezése Komoró tagiskola Iskolai tagintézmény-vezető Óvodai tagint.vez.

Az intézményben való tartózkodásának rendje Minden nap 7.30-16.00 Hétfő –szerda – csütörtök : 10 – 17 Kedd-péntek: 7-14 Illetve Kedd-péntek : 10 – 17 Hétfő –szerda – csütörtök 10 – 17

9. Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének rendje Egy integrációs oktatási program során az eltérő családi háttérrel rendelkező, különböző képességű és fejlettségű gyermekeket együtt fejlesztjük, annak érdekében, hogy a társadalmi párbeszéd, valamint a társadalmi mobilitás valóságos keretet kapjon az oktatás-nevelés rendszerén belül. Az integrációs (együttnevelő) minőségi oktatást biztosító program jellemzői: Egyrészt : 36

 Olyan oktatásszervezési keret,amely lehetőséget biztosít minden gyermek számára képességei kibontakozásához, amelyben minden gyerek előzetes, otthonról hozott tudását és kultúráját értékként képviselheti, kamatoztathatja,  amelyben a gyerekek egymást segítő közösségei születnek (tudatosan fejlesztik a család, az iskola és a gyerek közötti kommunikációt),  amelyben a szülőt, a családot mint partnert vonják be az iskolai folyamatokba, döntésekbe (tudatosan fejlesztik a család, az iskola és a gyerek közötti kommunikációt),  amelyben tudatosan építik ki az előítéletek csökkentésére, megszüntetésére alkalmas együttműködő, elfogadó környezetet,  amelyben tudatosan teremtenek lehetőséget az oktatás ügyében érintett intézmények együttműködésére (óvoda, általános iskola, középiskola, családsegítő szervezetek, kisebbségi és helyi önkormányzatok, kulturális és civil szervezetek),  amelyben a tanuló követés az iskolai hatékonyság visszajelzésének kiemelt eszköze. Másrészt: Olyan kompetenciák jellemzik a pedagógusokat mint pl.:  Széleskörű módszertani repertoár.  Egyéni különbségekre figyelő, egyénre szabott pedagógiai eszközök és oktatási mérőrendszerek ismerete.  Az együttműködés órai és intézményi kereteken túlmutató jellegéből fakadó tanári szerepbővülés elfogadása.  Az iskolában megjelenő különböző kultúrák ismerete, egyenértékűként való elfogadása, kezelése. Az integrációs (együttnevelő) program fenti jellemzőinek az intézmény pedagógiai rendszerének egészét át kell hatnia. 9.1 Óvodai integrációs program Az óvodai integrációs programunk meghatározza az óvodai nevelés azon területeit, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek fejlődésének elősegítésében. Úgy gondoljuk, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az iskoláskor kezdetéig a gyerekek fejlődésének üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer a tanulás az adaptációs készségek alakulásában. Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig – megterhelés nélkül- rendkívül hatékonyan fejleszthetőek. A kisgyermekkorban történő pedagógiai támogatás jelentősen csökkentheti a későbbi iskolai kudarcokat. Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja.

37

A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az óvodapedagógusoknak helyzetüknek és képzettségüknek megfelelően kiemelt szerepük és felelősségük van. Az óvodai integrációs programunk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását szolgálja. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épül, figyelembe véve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló 2003. évi CXXV. törvényt. Az óvodai Integrációs Program egy olyan rendszernek tekinthető, melynek elemeit a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében nagyobb tudatossággal és mérhetően is nagyobb eredményességgel kell a nevelési folyamat fókuszába állítani. Az óvodai integrációs program legfőbb jellemzője a gyermekközpontú és családorientált szemlé-let. Óvodai integrációs programunk a hátrányos helyzetű gyermekek integrációs képesség kibontakoztató felkészítésének pedagógiai feladatát / 11/1994. KMK Rendelet 39/D§ (4 ), és 39/ E § ( 4 ) / alapján, az alábbi célok kitűzésével szándékozunk megvalósítani. CÉLOK: A hátrányos helyzetű gyermekek integrált keretek között megvalósuló nevelése 3 – 7 éves kor között. A korai prevenció megvalósítása az egészséges életmód, az érzelmi, értelmi, a szocializáció területén – együttműködve a családi és társadalmi környezettel a hátrányok leküzdése érdekében. Biztosítani minden gyermek számára, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a lehetőséget képességeik maximális kibontakoztatásához. Egyénre szabott, differenciált képességfejlesztéssel, a gyermek egyéni fejlettségéhez igazított foglalkoztatási forma gyakorlásával. Többségi , kisebbségi kulturális értékek megőrzése. A szociokultúra magas szintű biztosítása, otthonról hozott tudás, kultúra, érték elfogadása. Együttműködő, elfogadó, előítéletek nélküli környezet megteremtése. A pedagógiai módszertani kultúra javítása, módszertani repertoárunk állandó gazdagítása, folyamatos innováció, önképzés, team munka gyakorlása. Együttműködés- partnerségi kapcsolatok kiépítése a szülőkkel, segítőinkkel, szervezetekkel. Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével. Az iskolába való átmenet időszakának vezérlése. Az óvoda és az iskola kapcsolatának kimerítése. 10. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 10. 1 Fényeslitke iskola A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:  biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, 38

szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:  igazgató,  igazgatóhelyettes,  munkaközösség-vezetők, Az igazgató - az általa szükségesnek tartott esetekben- jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:  A pedagógusok munkafegyelme.  A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása.  A nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága.  A tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja.  A tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása.  A nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon. Ezen belül különösen: Előzetes felkészülés, tervezés. A tanítási óra felépítése és szervezése. A tanítási órán alkalmazott módszerek. A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán. Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése.(Tantárgyi eredménymérések). (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg). A tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás. Az intézményen belüli általános ellenőrzési feladatokat, valamint az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók jogait és kötelességeit a "Belső ellenőrzési szabályzat" című igazgatói utasítás határozza meg. / melléklet/ Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. 10.2 Komoró tagiskola Az iskolai belső ellenőrzés feladatai:  biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését;  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát;  segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését;  az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről;  feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt;  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső 39

és külső értékelések elkészítéséhez. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: a./ . A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. b./ . A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:  az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni;  az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;  az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével;  hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. 10.3 Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: a /. Az ellenőrzött dolgozó jogosult:  az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni;  az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. b./ Az ellenőrzött dolgozó köteles:  az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni;  a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. c./ A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. d./ Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek:  a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét;  a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. 10.4 A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik 40

a./ Intézményvezető és tagintézmény-vezető  ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek;  ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját;  ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását;  elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát;  összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet;  felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett.  folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a műszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen:  az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetőképességét,  a pénzkezelés, a pénztár szabályszerű működését;  a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet;  az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket,  a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását,  a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását,  folyamatosan ellenőrzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerű  munkavégzését, munkafegyelmét.  folyamatosan ellenőrzi a hozzá beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:  a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét;  a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét;  a pedagógusok adminisztrációs munkáját;  a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét;  a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. b./ Munkaközösség-vezetők:  folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen:  a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket;  a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel). Az igazgató és a tagintézmény-vezető egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért a intézményegység-vezető a felelős. A belső ellenőri tevékenységet az intézményben a fenntartó önkormányzat polgármesteri hivatalának belső ellenőrzése látja el. 10.5 A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: 41

 biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 10.6 A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:  igazgató,  intézményegység-vezető,  munkaközösség-vezetők, Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 10.7 Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: a pedagógusok munkafegyelme. a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, a tanítási óra felépítése és szervezése, a tanítási órán alkalmazott módszerek, a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás. 10.8 Óvodai tagintézmények belső ellenőrzési rendszere Az óvodák belső ellenőrzési rendszere átfogja az óvodai nevelőmunka egészét. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az óvodai tagintézmény-vezetők a felelősek. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének feladatai  Biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű ( a jogszabályok, az országos óvodai program, valamint a helyi program szerint előírt ) működését.  Segítse elő az intézményben folyó nevelőmunka eredményességét, hatékonyságát.  Megfelelő mennyiségű információ szerzése az óvodapedagógusok munkájáról.  Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt a belső és külső értékelések elkészítéséhez. Belső ellenőrzésre jogosultak  Az óvodai tagintézmény-vezető.  A szakmai munkaközösség vezetője.  A Minőségirányítási team vezetője és tagjai. 42

Az óvodai tagintézmény-vezetők az általuk szükségesnek tartott esetben – jogosultak az óvodák pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt szempontok belső ellenőrzés során  A pedagógusok munkafegyelme.  A foglalkozások pontos megtartása.  A nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága.  A terem rendezettsége, tisztasága, dekorációja.  Az óvónő – gyermek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása.  A nevelői munka színvonala a foglalkozásokon: a foglalkozásra történő előzetes felkészülés, tervezés a foglalkozás felépítése és szervezése, az alkalmazott módszerek, a gyermekek munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a foglalkozásokon, az eredményesség vizsgálata, a helyi nevelési terv követelményeinek teljesítése, a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módja, minősége. Az ellenőrzés fajtái   -

Tervszerű, előre megbeszélt szempont szerinti ellenőrzés. Spontán, alkalomszerű ellenőrzés a problémák feltárása, megoldása érdekében a napi felkészültség felmérésének érdekében.

Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat a belső ellenőrzési terv határozza meg, melynek elkészítéséért az óvodavezető a felelős. Az ellenőrzés kiterjed a pedagógiai munkát segítők ellenőrzésére is. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszereit, és ütemezését. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. A tapasztalatokról feljegyzés készül, melyet ismertet az óvodapedagógussal. A nevelési év záró értekezletén az óvodai tagintézmény-vezetők értékelik a pedagógiai munka eredményeit, ismertetik az ellenőrzés tapasztalatait, megfogalmazzák az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. 11. A iskolai, óvodai vezetők és a szülői közösség közötti a kapcsolattartás rendje Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli az intézményvezetőt, a tagintézmény-vezetőjét valamint a szülői szervezet vezetőjét. Az intézményvezető, tagintézmény-vezető feladata: 43

 önállóan, illetve a szabadidő szervező bevonásával közvetlenül segítse a szülői szervezet tevékenységét,  a szülői szervezet számára jogszabályban, illetve más belső intézményi dokumentumban meghatározott jogköreinek gyakorlásához szükséges, az intézményvezető számára rendelkezésre álló, vagy általa elkészítendő dokumentum rendelkezésre bocsátása, illetve tájékoztatás megadása,  a szülői szervezet működésének segítése (jogi segítségnyújtás, szervezési feladatok),  a szülői szervezet működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása (helyiség, eszközök). Éljen kezdeményezési és javaslattételi jogával, azaz kezdeményezhesse:  intézményszék létrehozását, és delegálhassa a szülők képviselőjét,  nevelőtestület összehívását,  egyes kérdésekben az érdemi válaszadást; egyéb jogával, hogy  figyelemmel kísérje a tanulói, gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét,  tájékoztatást kérjen a tanulók, gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, s az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein;  korlátozásokat állapíthasson meg a ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatban;  az intézményszék hiányában megillető jogával. A szülői szervezet vezetőjének feladata, hogy  a hatáskörébe utalt jogköreit – amennyiben van előírt határidő - a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja,  megadja a döntéseivel, hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek. A kapcsolattartás formái: A szülői szervezet és az intézményvezető, tagintézmény-vezető valamint a szabadidő-szervező közötti kapcsolattartási formái jellemzően a következők:  szóbeli személyes megbeszélés, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével,  közreműködés az előterjesztések, illetve jogkör gyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében az intézményvezető, illetve a szabadidő-szervező részéről,  munkatervek egymás részére történő megküldése,  értekezletek, ülések,  írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkör gyakorlásokhoz,  azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok),  a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek,  a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása. A szülői szervezet tisztségviselői 44

A szülői szervezet aktuális tisztségviselőit, illetve elérhetőségüket a szülői szervezet szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, melyet a szülői szervezet köteles nyilvánosságra hozni. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel A szülői szervezetet a vonatkozó jogszabályok alapján megilletik a következő jogok: a) véleményezési jog:  munkaterv véleményezése – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján,  ha az intézményben nem működik intézményszék, akkor minden olyan kérdésben, melyben jogszabály rendelkezése alapján az intézményszék egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni – a 11/1994. (VI. 8.) MKM. rendelet 30/A. § alapján,  a tankönyvmegrendelésről – A tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 7 §-a alapján,  a fenntartó intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatváltozásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatos – a végleges döntés meghozása előtti – döntések véleményezése – A közoktatásról szóló törvény 102 § (3) bekezdése alapján,  az intézményben szervezett hit- és vallásoktatás idejének és helyének véleményezése. b) egyetértési jog:  ha nem működik intézményszék, akkor egyetértési jog illeti meg a szülői szervezetet a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatás adásra vonatkozó szabályozása terén – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. § (5) bekezdése alapján,  az első tanítási óra 8 óránál legfeljebb negyvenöt perccel korábban megkezdése tárgyában – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 9. § (1) bekezdése alapján.  ha nem működik intézményszék, akkor egyetértési jog illeti meg a szülői szervezetet a tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvek megrendelésével kapcsolatban – A tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8 § (3) bekezdése alapján,  tankönyvkölcsönzés esetén az elveszett tankönyv, illetve a megrongált tankönyv utáni kártérítési fizetések e szabályzatban történő meghatározásával kapcsolatban 11. A iskolai, óvodai vezetők és a szülői közösség közötti a kapcsolattartás rendje A tájékoztatás, megismertetés rendje (pedagógiai program, munkaterv, beszámolók, költségvetés, SZMSZ, Házirend, minőségirányítási program): A pedagógiai programot, minőségirányítási programot az intézmény nevelőtestülete fogadja el, a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Beszámoló a nevelőtestületi ülésen a pedagógiai programot készítő vagy módosító team vezetőjének a részéről szóban , írásos formában . A szülőket a pedagógiai programról és a minőségbiztosítási programról az intézmény igazgatója tájékoztatja összevont szülőértekezlet keretén belül a pedagógiai programban történő esetleges változtatásokról. Az éves munkatervet az intézmény igazgatója állítja össze, a nevelőtestületi ülésen szóbeli tájékoztatással ismerteti , vitattatja meg a tantestülettel. A tantestület fogadja el. A tanári szobában és az igazgatói irodában is megtalálható. 45

A beszámolók alapján elkészített összegzést az intézmény igazgatója készíti el, a félévi és a tanév végi értekezleten ismeri meg és fogadja el a tantestület. A költségvetés ismertetése szóbeli beszámoló formájában a képviselő testületi határozat elfogadása után két héttel nevelőtestületi értekezleten történik. Az SZMSZ-t és a Házirendet az intézmény igazgatója állítja össze, az alkalmazotti értekezlet fogadja el és a fenntartó jóváhagyásával, válik érvényessé. Az iskolai, óvodai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. 12. A pedagógiai program, az SZMSZ, a Házirend hozzáférhető elhelyezés biztosítása: A pedagógiai, nevelési program megtalálható: A tanári szobában, óvodai irodában, az igazgatói irodában. A Házirend a szülők által elérhető helyen megtalálható az iskolában az aulában, az óvodában a folyosón. A Házirend érdemben történő módosításakor a szülőket tájékoztatni kell. 13. A tájékoztatás kérésének és erre a tájékoztatás adásának rendje: A szülő részére lehetőséget kell biztosítani, hogy az iskolai dokumentumokkal kapcsolatos kérdéseire választ kapjon. Az intézmény – a közoktatási törvénynek megfelelően – a tanulókról a szülőknek tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja lehet a szülői értekezleteken és a nyílt napokon, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon, családlátogatásokon történik. 14. A szülői értekezletek rendje Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként két, a munkatervben rögzített időpontú szülői értekezletet tart az osztályfőnök (napközis csoportvezető) vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő új pedagógusokat is. A februári szülői értekezleten értékeljük a féléves munkát, ismertetjük a második félév feladatait. Rendkívüli szülői értekezletet bármikor hívhat össze az intézményvezető, tagintézmény-vezető az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. 15. Nyílt napok rendje Az osztályok pedagógusai a szülők számára nyílt napot szervezhetnek a tanév folyamán, melyen tetszés szerint részt vehet bármelyik szülő. 16. A szülői fogadóórák rendje Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. 46

Az intézmény tanévenként, a munkatervben rögzített időpontban, rendszeresen szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban tájékoztatja. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórákon kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy személyesen időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. 17. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján. 18. Fakultatív hit – és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje A hit és vallásoktatásokon való részvétel a tanuló számára önkéntes. Az intézmény együttműködik a területileg illetékes történelmi egyházakkal. Megfelelő létszámú foglalkozáshoz tantermet biztosít az intézmény tanítási rendjéhez igazodva. A fiatalok hit és vallásoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi. 19. Külső kapcsolatok rendszere, a kapcsolattartás formája, módja, rendje  A Kossuth Lajos Általános Iskola és Óvoda széles körű szakmai kapcsolatot tart fenn a lakóhelyi, megyei és országos szakmai és társadalmi szervezetekkel, valamint az egyházakkal.  A külső kapcsolatok rendszerét és szintjeit az intézmény igazgatója határozza meg. Az egész intézményt érintő ügyekben történő kapcsolattartás az igazgató feladata.  Az intézményegység-vezetők szakmai ügyekben közvetlenül is tartják a kapcsolatot a szakmai szervezetekkel, valamint a lakóhelyi társadalmi szervezetekkel, valamint az egyházakkal.  A Gyermekjóléti Szolgálattal való közvetlen kapcsolattartás a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint az intézményegység-vezetők feladata. Külső kapcsolataink: Fényeslitke Község Önkormányzati Képviselő-testülete Fényeslitke, Kossuth út 96 Komoró Község Önkormányzati Képviselő-testülete Komoró, Ady E. utca 4. Megyei Pedagógiai, Közművelődési, Képzési Intézet Nyíregyháza, Búza út 5. - Háziorvosi Szolgálat - Nevelési Tanácsadó Kisvárda - Muzsika Zeneiskola - Liget Alapfokú Táncművészeti Iskola 47

-

Garabonciás Művészeti Magániskola Miskolc Egészségügyi Szolgálat Sportegyesület Fényeslitke, Komoró Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel: - Református Egyház Fényeslitke, Komoró - Római Katolikus Egyház Fényeslitke Komoró 20. Ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények rendje

Fényeslitke iskola  Az iskola névadója emlékére minden évben történelmi vetélkedőt szervezünk, az iskolahét rendezvény keretében.  A DÖK névadója, II. Rákóczi Ferenc születésnapján koszorúzás a Rákóczi szobornál, ill. rövid megemlékezést tartunk.  A Nemzeti Ünnepeinket / október 23., március 15./ méltóan, községi rendezvény keretében ünnepeljük.  Iskolai ünnep keretében emlékezünk meg október 6. - ról.  Ünnepélyes tanévnyitó és tanévzáró ünnepély keretében nyitjuk, illetve zárjuk a tanévet.  A karácsonyi ünnepélyt az egész iskola és a község számára élményt adó rendezvényként kezeljük.  Az ISKOLAHÉT rendezvénysorozatot minden évben megrendezzük. A kerek évfordulót kiemelkedően nagyszabásúra szervezzük.  Tornaünnepélyt 5 évente tartunk. A tornaünnepélyen való részvétel minden tanuló számára kötelező, amennyiben nem felmentett, vagy más egészségügyi alkalmatlanság ezt nem indokolja.  Az iskola „vidám napjainak” rendezvényei: a játékos vetélkedők, a farsang, az áprilisi fordított nap.  A Költészet hete rendezvényeket a Költészet Napjához igazodva szervezzük.  Az iskolai sportnapon, a fordított napon tartjuk a tanár-diák rangadókat, versenyeket. Komoró tagiskola A hagyományápolással kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre megemlékezésekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei:  Mikulás  Karácsony  Farsang  Nőnap  Anyák napja  Gyermeknap  Pedagógusnap.  Petőfi hét Óvodák: 48

Fényeslitke:         

Mikulás Karácsony Farsang Március 15. Anyák napja Gyermeknap Évzáró,- nagycsoportosok búcsúztatása Születés vagy névnapok a csoportokban Környezetvédelem Jeles Napjai

- mind a 3 csoportban - zárt ünnep - mind a 3 csoportban - közös ünnepség az 1848-as emlékműnél - nyílt ünnepség a kis-és a középső csoportban. - kerti-parti szervezése a szülők bevonásával - nyílt ünnepség, szülő, vendégek meghívása - az ünnepelt felköszöntése a csoportban - a munkaköz vezető. irányításával, a programnak megfelelően

Karácsonykor a nagycsoportos gyerekek az idősek otthonában lakó embereknek kedveskednek Betlehemi játékkal, versekkel, énekekkel. Az időben elkezdett ünnepi előkészület nagyon fontos! Külsőségekben (2 héttel előtte) jelenjen meg az ünnep hangulata – csoportszobákban, folyosón egyaránt. Komoró : A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodában: - Farsang - Nőnap - Március 15. - Gyermeknap - Mikulás Nap - Születésnap- névnap megünneplése 21. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatellátás szabályai Fényeslitke iskola A hagyományápolás célja Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. Az iskolai ünnepélyeken kötelező viselet Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük kifejezve ezzel is a tiszteletadást történelemi múltunk kiemelkedő eseményei vagy követésre méltó személyei iránt. 49

Ünnepi egyenruha lányok részére: sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz. Ünnepi egyenruha fiúk részére: sötét nadrág, fehér ing Komoró tagiskola: A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai: Az iskola hagyományainak ápolása, ezek kifejlesztése, bővítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Iskolai szintű versenyek, rendezvények:  Sport háziversenyek  Tanulmányi versenyek  Vers-és mesemondó versenyek  Névadónk hete  Rajzpályázatok  Stb. A nemzeti ünnepeket megelőző utolsómunkanapon az iskolában községi ünnepséget kell tartani. A hagyományápolás külsőségei: Az intézmények az év minden napján fel vannak lobogózva. Az iskola zászlóját a nevelői szobában őrizzük, ünnepélyes alkalmakkor használjuk. Az iskola tanulóinak javasolt ünnepi viselet: sötét szoknya/nadrág és fehér ing. Az iskola névadójának tiszteletére minden tanév márciusában megrendezzük a névadónk hetét. / akadályverseny, vetélkedők, rajzpályázat, kiállítások stb./ Ezt a rendezvényt 5 évenként a Felső-Szabolcsi Iskolaszövetség tagiskolái részére is meghirdetjük. Óvodák: Fényeslitke: Hagyományőrző tevékenységek: - A nagycsoportos óvodások záró kirándulása - A szülőkkel őszi-tavaszi udvar, illetve játszóhely takarítás szervezése, szalonnasütés - Állatok világnapján kirándulás a Vadasparkba - Színházlátogatás 2 havonta - Természeti ünnepekről való megemlékezés: Szeptember 23. Világtakarítási nap Március 22. Víz világnapja Április 22. Föd napja 50

Május 10. Madarak és fák napja Gyerekek születés vagy névnap megünneplése

Komoró:

Hagyományőrző tevékenységek: - Tisza- parti és őszi kirándulás a szülőkkel - Karácsonyi készülődés a szülőkkel csoportonként - Színházlátogatás alkalmanként - Föld Napja megemlékezés a csoportban Április 22. - Vadas-parki kirándulás - Családi nap a szülőkkel Sportprogramok: Sportnap November Ügyességi verseny Május Futó verseny Május Szabályjátékok Május

iskolásokkal csoportonként csoportonként nagycsoport

Az ünnepi alkalmakra ünneplő ruhába viselete ajánlott, mely a következő: Lányok részére: sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz. Fiúk részére: sötét nadrág, fehér ing 22. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás formái Fényeslitke iskola: Az egészségügyi prevenció rendje : Az orvosi rendelőben a rendelési idő alatt orvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók. Ezen túlmenően a védőnő fogadja a gyerekeket egészségügyi problémáikkal kapcsolatban. Az iskolaorvosi ellátás külön jogszabályokban rögzített megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmaz. Az iskola igazgatója és az iskolaorvos közötti megállapodás alapján az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki:     

a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése, a könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése, a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése, a színlátás és a látásélesség vizsgálata, a pályaalkalmassági vizsgálatok végzése, 51

 a tüdőszűrés megszervezése,  a fogászati szűrés. A kötelező orvosi vizsgálatok, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, a vizsgálatok a tanítás előtt vagy után történjenek. Iskolaorvos: Dr. Karakó Erzsébet Védőnő: Szabó Emese Az oltásokról a szülőt írásban értesíteni kell. Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő telefonon jelzi az iskolavezetés számára. Az osztályfőnököket - akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek - az igazgatóhelyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. Felmentés testnevelésórákról Az egészséges tanulókat testnevelésóráról átmeneti időre csak az iskolaorvos mentheti fel szakorvosi vélemény alapján. A szülő kérést indokolt esetben a testnevelő tanár elfogadhatja. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített- vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelésórákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat - állapotától függően - nem kell végrehajtania. A gyógytestnevelésre utalt tanulónak a város kijelölt iskolájába köteles járni a foglalkozásokra. Komoró tagiskola: A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az intézmény fenntartója megállapodást köt a háziorvosi szolgálat vezetőjével és a védőnővel. Házorvos neve:Dr Gulácsy Sándor Védőnő neve:Legény Józsefné A megállapodásnak biztosítania kell: - a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: - belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal, - szemészet: évente egy alkalommal, - fogászat: évente egy alkalommal (szülői kísérettel). - a tanulók fizikai állapotának mérését évente két alkalommal, - a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát. - a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente legalább négy alkalommal, illetve igény szerint. 52

A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. Óvodák: Az óvodai tagintézmény-vezető feladata az egészségügyi felügyelet és az orvosi vizsgálatok megszervezése. Nevelési évenként minden gyermek Fogászati vizsgálaton, Védőnői vizsgálaton (alkalomszerűen) Orvosi vizsgálaton esik át (– tanköteles korú, iskolába készülő gyermekek.) A gyermekek védőoltása, kötelező orvosi vizsgálata az orvosi rendelőben történik. Fényeslitke : Iskolaorvos: Dr. Karakó Erzsébet Védőnő: Szabó Emese Komoró: Iskolaorvos: Dr Gulácsy Sándor Védőnő: Legény Józsefné 23. Az intézmény védő, óvó előírások, eljárások rendje Iskolák: A tanulókat a tanév első napján az osztályfőnökök, ill. a napközis nevelők munka – és balesetvédelmi, tűzvédelmi és bombariadó oktatásban részesítik, amelynek rögzítése a naplóban és jegyzőkönyvben történik, amelyet a tanulók aláírásukkal igazolnak. Munka- és balesetvédelmi oktatásban részesítik a tanulókat munkakezdés előtt: - technika tanár - testnevelést és sportfoglalkozást tartó nevelők - fizika és kémia kísérleteket végző tanár - társadalmi és közhasznú munka végzése előtt a felügyeletet ellátó személy - kirándulások előtt a kirándulást szervező személy - táborozások, üzemlátogatások előtt az azokat szervező személy Az ismeretek elsajátításáról – a tanulóknak feltett ellenőrző kérdésekkel – meg kell győződni. A tanulói balesetbiztosítás 6-14 éves korig államilag biztosított. Az intézmény valamennyi alkalmazottjának kötelessége a munka során: A munkavédelmi és balesetvédelmi feladatok betartása A munkavégzéssel kapcsolatos eszközök biztonságos tárolása, a veszélyt jelző rendellenesség elvárható módon történő megszüntetése és a felelős vezető tájékoztatása Baleset esetén elsősegélynyújtás, jelentési kötelezettség 53

Tanulói balesetek jelentési kötelezettsége: a tanulói balesetek az intézmény Munka – és Balesetvédelmi Szabályzata tartalmazza Óvodák: Az óvoda vezetője felelős az egészséges és biztonságos feltételek megteremtéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért. Az óvodában az alkalmazottak általános feladatai közé tartozik a gyermekek testi épségének megóvása. Minden óvodapedagógus feladata, hogy a rábízott gyerekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, ezek elsajátításáról meggyőződjék. Balest esetés a szükséges intézkedést tegye meg. Az óvoda minden dolgozójának ismernie kell a munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi utasítás, és a tűzriadó terv rendelkezéseit. (Aláírásukkal igazolják) A dolgozók kötelesek a rábízott gyermekek testi egészségét védeni, megóvni. Fel kell hívni a gyermekek figyelmét a veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra Különösen fontos ez, ha:  az udvaron tartózkodnak,  közlekedési eszközzel közlekednek, (kirándulás)  az utcán közlekednek,  valamilyen rendezvényen vesznek részt,  építkezést látogatnak meg, stb. 24. Helységhasználatok Iskola: Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. A tanulók helyiséghasználata A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. A tanítási órák közti szünetekben az osztály hetesei tartózkodhatnak bent a tanteremben. A szaktermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, a számítástechnika teremben, a tanműhelyekben, – jól látható helyen – külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A 54

szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza:     

a szaktanterem típusa, neve, a terem felelősének neve és beosztása, a helyiségben tartózkodás rendje, a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása, a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása.

A helyiség felelősének engedélye kell a szaktantermek (számítástechnika terem, technikaterem, stb.) használatához. A számítástechnika tanterem használatához igazgatói engedély szükséges. A berendezések használata Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (pedagógus, osztályfőnök) engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata, oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések, stb. csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Ha a közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt kérvényeznie kell. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az igazgató és az iskolatitkár együttes aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Karbantartás és kártérítés A karbantartó ellenőrzi a tantermek, szaktantermek, tornatermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles az iskolatitkár tudomására hozni, s az irodában elhelyezett füzetbe bejegyezni. A hibás eszközöket le kell adni a karbantartónak a hiba megjelölésével. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A kártérítés mértékét az igazgató határozza meg. Az osztályfőnök méri fel a kár értékét, és rendezi a kártérítést a szülővel, a gondviselővel. Óvoda: Az óvoda helyiségeit más, nem nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében, az alapító okiratban foglaltak szerint lehetséges. Az óvoda tálaló konyhájába csak egészségügyi kiskönyvvel rendelkező személy léphet be. Az óvoda helyiségeinek használói felelősek:

55

    

az óvoda tulajdonának megóvásáért, védelméért, az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért. az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 25. Dohányzással kapcsolatos tudnivalók

Az intézkedés célja: Intézményünk nagy súlyt helyez tanítványaink egészséges életmódjára nevelésére, a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzésére, a dolgozók egészségvédelmére. Elősegítjük az egészséghez, az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogok megvalósulását. Ehhez az intézményben a pedagógusok személyes jó példával is megfelelő nevelő hatást fejtenek ki. A dohányzás intézményi szabályai: Az intézmény egész területén- épület és udvar- a dohányzásra kijelölt hely kivételével, a dohányzás mindenki számára tilos! A tilalom minden intézményi rendezvényre és mindenkire vonatkozik, aki az intézmény kapuján belé, legyen az pedagógus, dolgozó, szülő vagy vendég. A tilalomra a bejárati ajtóra függesztett tábla is figyelmeztet. A dohányzási tilalmat minden tanév első szülői értekezletén el kell mondani a szülőnek. Az intézmény helyiségeinek bérbeadásáról szóló szerződében is szerepeltetni kell a dohányzás tilalmára vonatkozó rendelkezést. Az intézményben dolgozó felnőttek vagy az intézmény nagykorú vendégei csak az erre kijelölt helyen dohányozhatnak, ahová 18 évnél fiatalabb nem léphez be. A dohányzásra kijelölt szobában semmiféle foglalkozást tartani, összejövetelt szervezni nem szabad, az kizárólag dohányzás céljára vehető igénybe. A dohányzásra kijelölt hely ajtaját állandóan csukva kell tartani, tanulók még véletlenül sem láthatnak az iskola területén dohányzó felnőttet. A dohányzásra kijelölt helyet szellőztetni az udvarra nyíló ablakok kinyitásával kell. Az intézményi házirend is figyelmezteti a tanulókat a dohányzás káros hatásaira, különösen fejlődő szervezet esetén, ezért annak megszegői fegyelmi büntetést érdemelnek. Fegyelmi vétséget követnek el azok a felnőttek is, akik a nem dohányzók védelmében hozott 1999. évi XLII. Sz. törvény előírásait megszegik. 26. A gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának rendje Iskola: A gyermek- és ifjúságvédelem a nevelőtestület valamennyi tagjának a feladata. Az iskolákban a pedagógusok munkáját az erre a célra speciálisan képzett szakemberek segítik. a./ Minden nevelő közreműködik a gyermek - és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulókat veszélyeztető körülmények feltárásában, lehetőségeinktől függően, azok megszüntetésében. 56

b./ Az intézményben a gyermek - és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek - és ifjúságvédelmi felelős működik, akinek alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek - és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai, közé tartozik különösen:  a tanulók és szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,  családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,  a veszélyeztető okokról értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,  a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén kiegészítő családi pótlék Megállapítását kezdeményezi. c./ Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladata a gyermek - és ifjúságvédelem területén:  fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit,  meg kell keresni a problémák okait,  segítséget kell nyújtani a problémák megoldásában,  jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.  Mindezeket a feladatokat csak szülői együttműködés mellett tudjuk megvalósítani. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval,  gyermekjóléti szolgálattal,  családsegítő szolgálattal,  polgármesteri hivatallal ,  háziorvossal,  a gyermekvédelmi munkában résztvevő egyházakkal, alapítványokkal. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósulását:  a felzárkóztató foglalkozások,  a tehetséggondozó foglalkozások,  a differenciált oktatás - és képességfejlesztés  a pályaválasztás segítése,  egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,  családi életre való nevelés,  napközis foglakozások,  az iskolai étkezési lehetőségek,  a tanulók szabadidejének szervezése,  egészségügyi szűrővizsgálatok, 57

 

a tanulók szabadidejének szervezése /tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok /, a szülőkkel való együttműködés.

Óvoda: Az óvodai tagintézmény-vezető felel a gyermekvédelmi munka megszervezéséért és ellátásáért. A nevelőtestület minden tagjának feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkák elősegítése. Az óvoda gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai  elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését,  a problémákat, a hátrányos helyzetet okozó tüneteket, az okokat felismerni és ha szükséges szakember segítségét kérni,  rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni,  rendszeres családlátogatások végzése a csop.vez. óvónővel.  a családok szociális és anyagi helyzetének figyelembevételével, a különböző támogatásokhoz való hozzájutást elősegíteni.  az óvoda és csoportvezetők együttműködnek a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a rendszerhez kapcsolódó személyekkel, intézménnyel és hatóságokkal.  a vezető részt vesz az esetmegbeszéléseken, melynek célja a két intézmény közötti információ áramlás  az intézményi faliújságon ki kell függeszteni a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címét, telefonszámát. 27. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan 27.1 Iskola: A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának, akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettesnek. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 58

A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján:  A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani.  A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.  A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.  Az iskola igény esetén biztosítja a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában  Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskolai munkavédelmi szabályzat szabályozza. Az iskolai munkavédelmi szabályzat Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskolai munkavédelmi szabályzat szabályozza. Az intézmény dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek esetén a gyermek felügyeletét ellátó nevelőnek a gyermeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket  A sérült gyermeket elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia.  A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie.  A gyermekbalesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az intézmény vezetőjének/helyettesének a további teendők megtétele céljából (11/1994. MKM. rend. 2.sz. mell.)  E feladatok ellátásában a gyermekbaleset helyszínén jelenlévő többi intézményi dolgozó is köteles részt venni.  A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.  Az intézményben történt mindenféle balesetet, sérülést az intézményegység-vezetőnek ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. Az erről készült jegyzőkönyvet az intézmény igazgatójának minden hó 4. napjáig meg kell küldeni. A gyermekbalesetekkel kapcsolatos intézményi feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján  A gyermekbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani. (OKM tanulói baleset nyilvántartó rendszer) 59

 A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a gyermeknek (kiskorú gyermek esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az intézmény őrzi meg.  A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.  Az intézményben igény esetén biztosítania kell a szülői szervezet és az intézményi diákönkormányzat képviselőjének részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában.  Az intézményi nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. 27.2 Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek esetén Az óvodapedagógus feladata bármilyen baleset, sérülés, rosszullét esetén: -

a sérült gyermeket elsősegélyben részesíteni, ha szükséges orvost kell hívni, ha szállítható, orvoshoz vinni, a balesetet okozó veszélyforrást meg kell szüntetni, a gyermekbalesetet azonnal jelezni kell az óvoda vezetőjének,

 Az elsősegélynyújtáskor csak azt teheti az óvodapedagógus, amihez ért. Ha bizonytalan, azonnal orvost kell hívni. Az orvos megérkezéséig a gyermeket nem szabad elmozdítani.  Minden dolgozónak kötelessége a segítségben részt venni  A balesetet az óvodai tagintézmény-vezetőnek ki kell vizsgálnia, tisztázni kell a kiváltó és a közreható személyi és szervezési okokat.  Meg kell állapítani, hogyan lehet elkerülni a balesetet, ennek érdekében a szükséges intézkedéseket az óvodai tagintézmény-vezetőnek meg kell tenni. A 3 napon túl gyógyuló sérülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, a súlyos balesetet jelenteni kell az óvoda fenntartójának. Részletes helyi szabályokat a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. 28. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők szabályai Fényeslitke iskola: Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  

a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, 60



a robbantással történő fenyegetés.

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell a) a fenntartót, b) tűz esetén a tűzoltóságot, c) robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, d) személyi sérülés esetén a mentőket, e) egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket tűzvédelmi szabályzatban megfogalmazott módon riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a Tűzriadó terv és a Bombariadó terv mellékleteiben található Kiürítési terv alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre:  Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!  A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!  A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.  A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével- gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,  az elsősegélynyújtás megszervezéséről,  a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

61

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a "Tűzriadó terv" c. igazgatói utasítás tartalmazza. / melléklet/ A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az "Intézkedési tervrobbantással való fenyegetés esetére - bombariadó terv" c. igazgatói utasítás tartalmazza. / melléklet/ A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. 28.1 Komoró tagiskola Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),  a tűz,  a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni a intézményegység-vezetőjével, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:  igazgató  tagintézmény-vezető 62



munkavédelmi felelős.

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell  az intézmény fenntartóját,  tagintézmény-vezető  tűz esetén a tűzoltóságot,  robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,  személyi sérülés esetén a mentőket,  egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után a tagintézmény-vezetőnek vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket hangos kiabálással, folyamatos csengetéssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:  Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!  A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!  A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.  A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! A tagintézmény-vezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,  az elsősegélynyújtás megszervezéséről,  a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét a intézményegységvezetőjének vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),  a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, 63



az épület kiürítéséről.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz illetve robbanóanyaggal való fenyegetettség esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” illetve a „Bombariadó terv”c. igazgatói utasítások tartalmazzák. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért a tagintézmény-vezető a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért a tagintézményvezető a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni:  tagintézmény-vezető irodájában  nevelői szobákban. 28.2 Óvoda Rendkívüli eseménynek minősül: -

természeti katasztrófa, (villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.) a tűz, a robbantással történő fenyegetés.

Az óvoda minden alkalmazottja köteles az észlelt rendkívüli eseményt az óvodai tagintézményvezetőnek jelenteni. Az óvodai tagintézmény-vezető dönt a szükséges intézkedésekről, és a fenntartó értesítéséről. Akadályoztatása esetén az SZMSZ – ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:     

az intézmény fenntartóját, óvodai tagintézmény-vezetőt, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket,

64

A rendkívüli esemény észlelésekor riasztani kell a benntartózkodó személyeket, hozzá kell látni az épület kiürítéséhez. ( a Kiürítési terv alapján) A gyermekcsoportok kimenekítéséért az ott dolgozó óvodapedagógusok és dajka néni a felelős. Az épület kiürítése során ügyelni kell a következőkre:  az épületből minden gyereknek távoznia kell, a termen kívül tartózkodókra is gondolnia kell,  a kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell,  az épületet a dolgozó hagyja el utoljára, győződjön meg arról nem maradt-e gyermek az épületben,  a gyermekeket a várakozási helyre történő megérkezéskor meg kell számolni. Az óvodai tagintézmény-vezetőnek ,dolgozóknak gondoskodniuk kell az alábbiakról:  a kijáratok kinyitásáról,  a közművezetékek elzárásáról,  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,  az elsősegélynyújtás megszervezéséről,  a rendvédelmi, ill. a katasztrófaelhárító szervek fogadásáról, akiket tájékoztatni kell: - az eseményről, az épület jellemzőiről, közművezetékek helyéről, létszámról. A rendvédelmi szervek helyszínre érkezését követően az illetékes vezető igénye és utasítása szerint kell eljárni minden dolgozónak. Az épület kiürítését a kiürítési terv alapján évente egy alkalommal gyakorolni kell. 29. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai Az intézményben engedély nélküli reklámtevékenységet folytatni nem lehet. Minden ezzel kapcsolatos igényt az intézmény igazgatójával kell leegyeztetni. A reklámtevékenység az intézményben csak a 2008. évi XLVIII. törvényben foglaltaknak megfelelően történhet. Az általános iskolában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és következő tevékenységekkel kapcsolatos:     

az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi tevékenységgel, közéleti tevékenységgel, kulturális tevékenységgel.

30. Az intézményi vagyon és hasznosításának elvei, szabályai foglalkozási időben, és azon kívül Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. 65

Az iskola helyiségeinek használói felelősek:    

az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskolai SZMSZ-ben, és tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

A tanulók az intézmény létesítményeit, termeit és eszközeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után a tanulók csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhatnak az iskolában. A tanítási időn kívüli rendszeres foglalkozásban való részvételt a szülő a tanuló tájékoztató füzetében történő bejegyzéssel kérheti, amit az osztályfőnök hagy jóvá. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszerelését, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével lehet, átvételi elismervény ellenében. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell és az ablakok csukott állapotáról is meg kell győződni. Nem iskolai célra a helyiségek csak igazgatói engedéllyel és térítés ellenében vehetők igénybe. Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról az igazgató dönt. 31. Kommunikációs és információs rend Intézményen belül: Szóbeli: igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető, munkaközösség-vezetők folyamatosan Írásban : intézményegységenként tanári falitáblára , beszámolók készítése A fenntartó és az intézmény között: intézmény vezetője, megbeszélés, egyeztetés és írásos beszámoló formájában. 32. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás rendje A tankönyvellátás a 2001.évi XXXVII. Tv és a 23/2004. (VIII.27.) OM. rendelet alapján történik. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben:  elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,  részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:  a felelős dolgozók feladatait,  a szükséges határidőket, 66

 a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét,  a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. Az iskola igazgatója a magasabb jogszabályok alapján iskolán kívüli tankönyvforgalmazóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület dönt az alábbiak figyelembe vételével: November 15-ig az intézmény igazgatója,tagintézmény-vezető – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani. November 15-ig az intézmény igazgatója, tagintézmény-vezetője – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre, valamint felméri, hogy hány tanuló jogosult a normatív kedvezmény igénybevételére. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A felmérés eredményéről november 30-ig az intézmény igazgatója, tagintézmény-vezetője tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület december 15-ig dönt, és erről az intézmény igazgatója, tagintézmény-vezetője írásban értesíti a szülőket. Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. Az intézmény igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója , tagiskolában a tagintézmény-vezető javaslata alapján , által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tantervének előírási alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet (SZÜSZ ) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. 67

33. A feladatellátás követelményei, az alkalmazott jogai, kötelezettségei, munkaszervezési kérdések A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény l9. § -a rögzíti. A törvény l6 §-a szerint a nevelési - oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő ill. nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal, szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét, az ügyeleti és helyettesítési rendet az általános iskolában az igazgatóhelyettes, a tagintézményben a tagintézmény-vezető az óvodában az óvodai tagintézmény-vezető készíti el. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. A vezetőségi értekezlet tagjai a fenti alapelv betartása mellett javaslatot tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. A pedagógus köteles a munkahelyén 15 perccel a munkakezdés előtt (ill. a tanítás nélküli munkanapok programjának a kezdete előtt, annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát, lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézményvezetőjének, helyettesének , tagintézmény vezetőjének, hogy a helyettesítés meg lehessen szervezni. A több napon át hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az intézményekbe eljuttatni, hogy a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A tanóra, óvodai (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanórára, foglalkozások elcserélésére , az óvodai foglalkozás csoportszobán kívüli megtartására a pedagógus az igazgatótól , igazgatóhelyettestől, tagiskolában a tagintézmény-vezetőtől, óvodában az óvodai tagintézmény –vezetőtől kérhet engedélyt A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt kapta a megbízást, úgy köteles szakórát tartani, ill. a tanmenet szerint előrehaladni. A hónap végén a megtartott túlórákat és helyettesítéseket összesítve leadja az igazgatóhelyettesnek, ill. tagintézmény-vezetőnek. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felül - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra megbízást vagy kijelölést az intézményvezető,tagintézmény-vezető adja, az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógusok helyettesítési rendje év elején az órarendben kerül megállapításra. A helyettesítés napi, heti rendjét az igazgatóhelyettes írja ki, tagintézményekben a tagintézmény-vezető . A helyettesítési rendtől eltérő helyettesítést egyezteti a kollégával. A pedagógusok a „Kéthavi túlóra elszámolási” lapon kötelesek vezetni megtartott óráikat. Az igazgatóhelyettes,tagintézmény-vezető két havonta ellenőrzi és összesíti a túlórákat, a két hónap végén pedig elszámolást készít, melyet a gazdasági felelősnek továbbít elszámolásra. A közalkalmazottak munkarendje: Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával - az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait az intézményigazgató készíti el. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. 68

Az igazgatóhelyettes,tagintézmény-vezető tesz javaslatot - a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével - a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje: Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 15 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell az igazgatót. A tanulók munkarendje: A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a házirend határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület - az intézményvezető (igazgató) előterjesztése után - az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. 34. Tanórán kívüli foglakozások szervezeti formái, a felvétel rendje Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. 34.1 Fényeslitke iskola: A tanórán kívüli foglalkozásokat 14 órától 18 óráig lehet megszervezni, úgy hogy az iskola tanárai által vezetett szakkörök lehetőleg 15 óra után kezdődjenek. Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett –tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:  napközi otthon  tanulószoba  egyéb tanórán kívüli foglalkozások  szakkörök  énekkar  diáksportkör  felzárkóztató foglalkozások  tehetségfejlesztő foglalkozások  továbbtanulásra előkészítő foglalkozások Az iskolában engedélyezett magániskolai csoportok, osztályok működnek:  Muzsika Alapfokú Zeneiskola  Liget Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Ezeket a foglalkozásokat úgy kell megszervezni, hogy az iskola pedagógiai programjával összhangban legyen, sem a tanulmányi sem az iskolai élet egyéb területét ne zavarja. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok 69

 A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik az SZMSZ előírásai alapján.  A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. A tanulószobai foglalkozásokra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. A napközi otthonba, illetve a tanulószobára minden jelentkező tanulót fel kell venni. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok  A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.  A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését ( a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskolai tantárgyfelosztásban rögzíteni kell.  A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa.  A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.  Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal április-május-június hónapokban osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kirándulásra rendelkezésre álló tanítás nélküli napok számát az iskola éves munkatervében kell meghatározni. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnököknek az osztályfőnöki munkatervben kell rögzíteni.  Az iskola nevelői, szülői az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek.  Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, előzetes egyeztetés után.  A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, előzetes egyeztetés után.  Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A verseny megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.  Az iskola az igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget biztosít. 70

 Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít.  Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához igazgatói vagy helyettesi engedély szükséges, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. 34.2 Komoró tagiskola: Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:  napközi otthon,  szakkörök,  népdalkör,  iskolai sportköri foglalkozások,  tömegsport foglalkozások,  felzárkóztató foglalkoztatások,  egyéni foglalkozások,  tehetséggondozó foglalkoztatások,  továbbtanulásra előkészítő foglalkozások, A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők munkaközössége állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján, és azt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra a intézményegység-vezető adhat engedélyt. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére a intézményegység-vezető adhat.

71

A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit a intézményegység-vezető bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban osztályaik számára kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. A napközi otthonba felvett tanulók igény szerint napi egy-, két- vagy háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola étkezést biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. 35. A mindennapos testedzés formái 35.1 Fényeslitke iskola: Az intézmény a gyermekek számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozásokkal biztosítja: Az első – hermedik évfolyamon: a heti kötelező testnevelés órák a többi tanítási napon pedig a játékos egészségfejlesztő mozgás 72

A negyedik-nyolcadik évfolyamon: a heti kötelező testnevelés órák az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai a többi tanítási napon játékos, egészségfejlesztő mozgás tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalommal is bekapcsolódhatnak A napközi otthonban: játékos, egészségfejlesztő mozgás A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai sportköri és tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken a tanuló jogosult részt venni. Az iskolai sportkör munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelés szakos tanár irányítja. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai sportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportköri szakmai programjában kell meghatározni. A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy őszi és tavaszi időszakban a sportudvar, a tornaterem; téli időszakban a tornaterem a testnevelő tanár felügyelete mellett a tanulók számára nyitva legyen. A tömegsport foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai tantárgyfelosztásban kell meghatározni. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell ara, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani. A gyógytestnevelési órákat az iskolában vagy a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt közoktatási intézményben kell megszervezni. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében meghatározottak szerint vesz részt a testnevelési órákon vagy mozgásjavító foglalkozáson. Az iskolai sportköri foglalkozásokat a testnevelő tanárok vezetik. Munkájukat a munkaköri leírásuk alapján végzik. Az iskolai sportkör működési rendje: Sportköri foglalkozás: • tömegsport foglalkozások • Gyermek Labdarúgó Szövetség tehetségnevelő foglalkozások

éves

versenyrendszeréhez

igazodó

Ezeket meghirdetett formában, felügyelettel, dokumentálható módon, minden gyereknek biztosítani kell. Az iskolai sportkör és az iskolavezetés kapcsolatának formája, rendje: 73

Az intézmény vezetője (vagy helyettese) évente legalább egy alkalommal lelátogatja a sportköri foglalkozást. Célja: A foglalkozás szakmai színvonalának, a tanulói létszámnak, a tanulók haladásának a nyomon követése. A sportkör vezetője félévkor és év végén írásban beszámol a sportkör munkájáról, működéséről, a sportkör által szervezett sportrendezvényekről, a tanulók részvételéről más sportrendezvényeken. 35.2 Komoró tagiskola: Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: Az első-negyedik évfolyamon  a heti három kötelező testnevelés óra,  a tömegsport foglalkozások,  a játékos, egészségfejlesztő testmozgás. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon  a heti kettő és fél kötelező testnevelés óra,  az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai,  a tömegsport foglalkozások. napköziben  a játékos, egészségfejlesztő testmozgás. A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportköri foglalkozások, valamint az iskolai tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni. A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy  az őszi és a tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem,  a téli időszakban: a tornaterem a testnevelő tanár felügyelete mellett a hét öt napján 15.30 óráig nyitva legyen. A tömegsport- foglalkozások pontos idejét tanévenként a tantárgy-felosztásban kell meghatározni. Az iskolai sportkör és az iskolavezetés kapcsolatának formája, rendje: Az intézményvezető, tagintézmény-vezetője évente legalább egy alkalommal lelátogatja a sportköri foglalkozást. Célja: A foglalkozás szakmai színvonalának, a tanulói létszámnak, a tanulók haladásának a nyomon követése. A sportkör vezetője félévkor és év végén írásban beszámol a sportkör munkájáról, működéséről , a sportkör által szervezett sportrendezvényekről, a tanulók részvételéről más sportrendezvényeken. 74

36. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolat-tartás formája és rendje egységesen: A kapcsolattartás formái: • személyes megbeszélés, • tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés, • írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása. Az intézményi vezetők a kapcsolattartás során:  átadják a diákönkormányzati szervnek, illetve képviselőjének a diákönkormányzat döntési, véleményezési, egyetértési, javaslattételi, illetve kezdeményezési joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat;  a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják;  megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre;  a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során. A diákönkormányzat, illetve diákképviselők a kapcsolattartás során:  gondoskodnak a döntési, véleményezési, egyetértési, javaslattételi, illetve kezdeményezési jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintéséről, és az érintett jog gyakorlásáról;  aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, s az az intézmény működésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint;  gondoskodnak az intézményvezetők megfelelő tájékoztatásáról (írásbeli meghívó) a diákönkormányzat gyűléseire, illetve egyéb programjairól. Az intézményi vezetők és diákönkormányzat közötti kapcsolattartásban közreműködik a diákönkormányzatot segítő pedagógus. 37.A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek Az intézmény a működés feltételeként biztosít:  a diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséget,  a diákönkormányzat működéséhez szükséges berendezési tárgyakat, A diákönkormányzatnak biztosított működési feltételek: A diákönkormányzat működéséhez közvetlenül szükséges helyiség: - tanterem A helyiség igénybevétele: - időben korlátozott, a következők szerint: az intézmény nyitvatartási idejében. A diákönkormányzat működéséhez rendelkezésre bocsátott berendezések: A tanterem berendezései.(padok, székek), hangfalak, erősítő, zenei keverő, fénytechnika. A berendezések használatával kapcsolatos egyéb előírás: a DÖK segítő pedagógusa jelenlétében és annak engedélyével. 75

A diákönkormányzat támogatása: a diákönkormányzat az intézmény által a számára kijelölt helyiséget és berendezésit a működése erejéig térítés nélkül használhatja, a diákönkormányzat kérésre, az intézményvezető beleegyezésével jogosult térítés nélkül használni az intézmény egyéb helyiségeit is (pl. közgyűlés, egyéb rendezvény stb.), tornaterem aula 38. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei egységesen Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés illetheti meg az iskola dolgozóját az alábbi feladatok ellátásáért. A kereset-kiegészítés összege a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott egy főre jutó összegből kerül meghatározásra. A kereset-kiegészítés felosztásának elvei: Intézményi dokumentumok készítésében való részvétel Önképzéseken, továbbképzéseken való részvétel, innovációra való hajlandóság, az iskola céljainak és szükségleteinek megfelelően. Pályázatok írása, a felhasználás lebonyolítása. Mentori, szakvezetői tevékenység. Bemutató tanítás. Szakmai tréningek szervezése, lebonyolítása. Iskolai / iskolán kívüli rendezvények felelősei / szervezői. Szabadidős tevékenységek, kirándulások szervezése, lebonyolítása. Nyári táborok, színház - és múzeum látogatások szervezése, lebonyolítása. Helyi versenyek szervezése, lebonyolítása. Tanulmányi, kulturális, sport stb. versenyekre, bemutatókra való eredményes felkészítő tevékenység. Külön díjazás nélkül szervezett szakkörök, felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozó tevékenységek szervezése. Kapcsolatok megújítása, együttműködés, minőségi javítás a szülői házzal, társadalmi szervezetekkel. A nevelő személyisége, viszonya kollégáihoz (egymás munkájának segítése ), vezetőihez, szülőkhöz, gyermekekhez. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítést iskolánkban havonként kapják meg a dolgozók a folyamatosan végzett többletfeladatok ellátásának elismeréseképpen. E többletfeladatokat és az értük járó havi kereset-kiegészítést a iskola éves munkatervében kell meghatározni. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés dolgozóknak történő odaítéléséről a közalkalmazotti tanács tagjainak javaslata alapján az iskola igazgatója dönt évente két alkalommal( január - augusztus, szeptember –december).

39. Az iskolai könyvtár működési rendje Fényeslitke iskola: 76

Az iskolában a nevelő-oktató munka és tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kölcsönöz. Az iskolai könyvtár működtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros-tanár a felelős. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a nevelők és szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:  Tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,  A tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások tartása,  A könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,  A könyvtári dokumentumok kölcsönzése,  A számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása (pl: számítógép-használat,)  Tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe. Az idegen nyelvi szakkönyvtárat a körzet iskolái is igénybe vehetik. Az iskolai könyvtár tanítási napokon 14 órától 16 óráig tart nyitva. Ezen belül a könyvtári dokumentumok hétfőn, szerdán és pénteken ebben az időben kölcsönözhetők. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: Kézikönyvek, Számítógépes szoftverek, A könyvtárhasználó a könyvtári dokumentumok okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, vissza , a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékét a könyvtáros-tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. Nyitva tartás rendje: Minden csütörtökön 15 órától 17 óráig Komoró tagiskola: Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében községi - iskolai könyvtár működik. /továbbiakban könyvtár./ A könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása.

77

A könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár vezetője rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal: Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Nyíregyháza, Szabadság tér 2. Községi és Iskolai Könyvtár Pátroha / Felső –Szabolcsi Iskolaszövetség báziskönyvtára/ Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros tanárfelelős. A könyvtáros tanár részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési szabályzat a mellékletben található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai, a község lakossága. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: - tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, - tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, - könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, - könyvtári dokumentumok kölcsönzése, - számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása, - tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A könyvtár nyitva tartása: a./ Szorgalmi időben: Hétfő , szerda, : Csütörtök: b./ Szünidőben: Csütörtök:

13.00 – 14.00 óráig 14.00 – 18.30 óráig. 13 30 – 18.30 óráig

A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 3 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő két alkalommal meghosszabbítható. Egy alkalommal 1 – 6 könyv kölcsönözhető. A tartós tankönyvek és segédletek kölcsönzési ideje egy tanév. Ezeket a dokumentumokat az utolsó tanítási napig vissza kell hozni. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: - kézikönyvek, - számítógépes szoftverek, - muzeális értékű dokumentumok, 78

-

videó kazetták.

A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére, vagy a könyvtári dokumentum megvásárlására kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslatának figyelembe vételével a intézményegység-vezető határozza meg.

79

III.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az SZMSZ elfogadása A Kossuth Lajos Általános Iskola és Óvoda szervezetére és működésére vonatkozó szabályzatot (az SZMSZ-t) intézmény vezetője készíti el és előterjesztése alapján a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorol a Diákönkormányzat és a Szülői Szervezet. Az SZMSZ módosítása Az SZMSZ határozatlan időre szól. Módosítására jogszabályi előírás, fenntartói rendelkezés vagy a nevelőtestület kétharmadának írásbeli kérelme esetén kerül sor. Az SZMSZ érvényessége és hatálya Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. Ezzel egy időben az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzat érvényét veszti. Az SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit. Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.

.......................................... igazgató

80

Egyetértés, elfogadás, jóváhagyás

A Szervezeti és Működési Szabályzatot megismerte, egyetértési jogát gyakorolta és az abban foglaltakkal egyetértett és a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta az ……………..óvodai és iskolai SZÜSZ Fényeslitke, 2010……………. ………………………… óvodai SZÜSZ részéről

………………………….. iskolai SZÜSZ részéről

A Szervezeti és Működési Szabályzatot megismerte, egyetértési jogát gyakorolta és az abban foglaltakkal egyetértett és a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta az intézményi Diákönkormányzat. Fényeslitke, 2010………………….

A nevelőtestület a Szervezeti és Működési Szabályzatot nevelőtestületi ülésén .................... szavazattal elfogadta.

2010................................-i

Fényeslitke , 2010......................................... ............................................................. igazgató

81

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a fenntartó ...................................... Önkormányzat képviselő testülete 2010………………kelt ………/2010. KT. sz. határozatával jóváhagyta. Fényeslitke, 2010........................................................

............................................................... polgármester

KÖTELEZŐ MELLÉKLETEK: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata Munkaköri leírások Adatkezelési szabályzat Belső ellenőrzési szabályzat Informatikai szabályzat FEUVE szabályzat Jegyzőkönyvek Jegyzőkönyv, SZÜSZ egyetértése Jegyzőkönyv, Diákönkormányzat egyetértése

82

1. MELLÉKLETEK Fényeslitke iskola: KOSSUTH LAJOS ISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA /Iskola szervezeti és működési szabályzatának melléklete/ A … iskola könyvtára által gyűjtött alapdokumentumok körét, az állománygyarapítás módját. a gyűjtés szintjét és mélységét a jelen gyűjtőköri szabályzat határozza meg. Ezen gyűjtőköri szabályzat az iskola szervezeti és működési szabályzata alapján készült, és annak …. sz. mellékletét képezi. I. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők: 1. Az iskolán belüli tényezők:  Az iskola tanulói összetétele..  A Nemzeti Alaptantervben, valamint az iskola által alkalmazott kerettantervben megfogalmazott alapvető közművelődési, nevelési és oktatási feladatok.  Az iskola nevelési és oktatási céljai.  Az iskola helyi tanterve, tantárgyi követelményrendszere.  Az iskola tehetséggondozási és felzárkóztatási programja. II. Az állománygyarapítás módjai (a beszerzés forrásai):  Vásárlás könyvkereskedőktől, kiadóktól számla alapján.  Ajándék más könyvtáraktól, intézményektől. jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen. III. A gyűjtés szintje és mélysége: 1. Kézikönyvtári állomány: Gyűjtendőek a műveltségi területek alapdokumentumai az életkori sajátosságok figyelembe vételével: általános és szaklexikonok, általános és szakenciklopédiák, szótárak, fogalomgyűjtemények, kézikönyvek, összefoglalók, adattárak, atlaszok, térképek, tankönyvek. 2. Ismeretközlő irodalom: Gyűjtendőek a helyi tantervnek megfelelő ismeretterjesztő és szakkönyvek, a tantárgyakhoz meghatározott házi és ajánlott olvasmányok, a tanulói munkáltatáshoz használható dokumentumok. 3. Szépirodalom: Gyűjtendőek a tantárgyak tantervi és értékelési követelményeinek megfelelő kiadványok, a tantervben meghatározott antológiák, házi és ajánlott olvasmányok, életművek, népköltészeti alkotások. 4. Pedagógiai gyűjtemény: Válogatva gyűjtendőek a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumai:  Pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák.  Fogalomgyűjtemények, szótárak. 83

 Pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalók.  A pedagógiai programban megfogalmazott nevelési és oktatási célok megvalósításához szükséges szakirodalom.  A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalma.  A tantárgyak módszertani segédkönyvei, segédletei.  A tanításon kívüli foglalkozásokhoz kapcsolódó szakirodalom.  Az iskolával kapcsolatos jogi, statisztikai szabálygyűjtemények.  Oktatási intézmények tájékoztatói.  Általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok.  Az iskola történetéről, névadójáról szóló dokumentumok. 5. Könyvtári szakirodalom (segédkönyvtári anyag): Válogatva gyűjtendőek a következők:  A könyvtári munka módszertani segédletei, összefoglaló munkák.  Könyvtári jogszabályok, irányelvek.  Az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványok, folyóiratok. IV. A könyvtár gyűjtőköre dokumentum típusok szerint: Könyvek, térképek, atlaszok, időszaki kiadványok, folyóiratok, közlönyök, évkönyvek, audiovizuális dokumentumok, hangkazetták, videofilmek, diafilmek, CD, DVD. 2. számú melléklete MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK A Kossuth Lajos Általános iskola és Óvodában a következő munkakörök vannak:  igazgató (munkaköri leírását a fenntartó adja)  tagintézmény-vezető  igazgatóhelyettes  tagóvoda-vezető  tanár,  osztályfőnök  óvodapedagógus  tanító  iskolatitkár,  dajka  takarító  tanulószoba ellátása  napközi ellátása  gyermekvédelmi feladatok  munkaközösség - vezetői feladatok  diák-önkormányzati feladatok ellátása

84

Az intézmény neve/címe:

Tanár (osztályfőnök) munkaköri leírása Munkakör megnevezése: Tanár FEOR száma: …………………… A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: ………………………………………. A munkakör szakmai irányítója: …………………………………………………………… A munkakörnek utasítást adó munkakörök:  vezető beosztású munkakörök ( iskolaigazgató,  iskolaigazgató-helyettes,  iskola tagintézmény-vezető,  iskola tagintézményvezető-helyettes,  iskola intézményegység-vezető,  iskola intézményegységvezető-helyettes)

A munkakörnek alárendelt munkakörök: nincsenek A munkakör célja: A közoktatási törvényben előírtak alapján, az intézmény oktatási-nevelési feladatainak ellátása elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról, - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, - 10/199. (V. 13.) MKM rendelet, - Alapító okirat, SZMSZ, - Pedagógiai program. A munkavégzés helye:  az intézmény székhelye: ………………………………………………………..  az intézmény telephelye: ……………………………………………………….

85

A tanár a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, illetve az utasításra jogosult munkaköröket betöltők iránymutatása alapján látja el.

A munkakör tartalma Szakmai feladatok I. Általános szakmai feladatok 1. A tanári tevékenységgel kapcsolatos általános szakmai feladatok - A tanár rendelkezik a korszerű általános műveltséggel, idegennyelv-tudással, társadalmi érzékenységgel. - Tiszteli az egyetemes emberi és nemzeti értékeket, az erkölcsi normákat. - Tevékenysége során kifejezésre juttatja egyéni és közösségi felelősségérzetét. Közösségi feladatokat vállal. 2. Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatellátása során tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. 3. Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a tanulók közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor.

II. Részletes szakmai feladatok 1. A tanár alapfokú nevelési-oktatási feladatai - Végzi a tanulók nevelését, fejleszti készségüket és képességeiket. - A tanulók életkori sajátosságaihoz alkalmazkodó fejlesztési módszereket alkalmaz. - Végzi a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekek együttes nevelését. Ehhez kapcsolódóan a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készíti fel a további tanulásra. - Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, melyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. 86

- Pedagógiai tevékenysége során felhasználja a tanulói közösségnek a tanuló önismeret fejlesztésére, együttműködési készség növelésére gyakorolt hatását. - Munkája során példát mutat, különösen a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség tekintetében, ezzel közvetítve ezen értékek fontosságát. - Segíti a tanulókban a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosulását, és ezek ápolására neveli őket. - A tanulót testi és a lelki fejlettsége figyelembe vételével, harmonikusan fejleszti. - Elősegíti a tanuló szocializációs folyamatait.

2. A tanuló nevelésével kapcsolatos feladatok - Alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. a) oktató tevékenysége keretében gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, b) oktató tevékenysége során az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti, c) oktató tevékenysége során figyelembe veszi a tanuló - egyéni képességét, - tehetségét, - fejlődésének ütemét, - szociokulturális helyzetét és fejlettségét, - sajátos nevelési igényét, d) segíti a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakozását, e) segíti a hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, f) a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik, g) ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi, h) közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, i) közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében, j) a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására, k) a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, l) a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, m) a tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja, n) a tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. 3. A pedagógiai programmal, az oktatás gyakorlati oldalával kapcsolatos feladatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. - A pedagógiai program alapján az ismeret átadás, a nevelés módszereit megválasztja. - A helyi tanterv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket kiválasztja. - Munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. - Elvégzi a munkájával kapcsolatos közvetlen adminisztrációs feladatokat. 4. A tanulók értékelése - Irányítja és értékeli a tanulók tevékenységét. 87

5. Munkához szükséges ismeret megszerzése - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. - Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésen való részvétel útján gyarapítja. III. Osztályfőnöki feladatok Az osztályfőnöki megbízatással kapcsolatos feladatok - Feladata, hogy megismerje az osztályába tartozó tanulók személyiségét, s ezek alapján segítse az egyes tanuló személyiségének helyes irányba fejlődését. - Tevékenységével aktívan elősegítse az osztályközösség kialakulását, illetve megerősödését. - Rendszeresen áttekinti az osztályában tanuló gyermekek tanulmányi eredményeit, konzultál tanár társaival a tanulók haladásáról. - Közreműködik a tanulók és tanárok konfliktusai megoldásában, szükség szerint a problémamegoldásba bevonja a szülőket is. - Elvégzi az osztályába járó tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési feladatait, ehhez kikéri tanár társai, valamint a diákok véleményét is. - Ellátja az osztályfőnöki teendőkkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat. - Szülői értekezletet tart, melyen megadja a szülőknek az oktatással-neveléssel, a szülőket érintő egyéb kérdésekkel kapcsolatos legfontosabb aktuális tájékoztatást. - Rendszeresen fogadóórát tart, mely során tárgyilagosan tájékoztatást nyújt a szülőknek a gyermekük fejlődéséről, viselkedéséről. - Az osztályában tanulókat ellátja az iskola életével, működésével kapcsolatos fontosabb információkkal, segíti felkészülésüket, támogatja részvételüket az iskolai rendezvényeken, programokon. A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek. A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem. 2010. ………….. hó ….. nap ............................................... átadó

............................................ átvevő

A munkaköri leírás 3 példányban készült: - munkavállaló példánya - intézményvezető példánya - irattári példány Megjegyzés: a munkakörre vonatkozó egyéb előírásokat (pl. munkaidő, előírt szakképzettség, besorolás) a munkaszerződés és módosításai tartalmazzák.

88

Az intézmény neve/címe:

Tanár munkaköri leírása Munkakör megnevezése: Tanár FEOR száma: …………………… A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: ………………………………………. A munkakör szakmai irányítója: …………………………………………………………… A munkakörnek utasítást adó munkakörök:  vezető beosztású munkakörök ( iskolaigazgató,  iskolaigazgató-helyettes,  iskola tagintézmény-vezető,  iskola tagintézményvezető-helyettes,  iskola intézményegység-vezető,  iskola intézményegységvezető-helyettes)

A munkakörnek alárendelt munkakörök: nincsenek A munkakör célja: A közoktatási törvényben előírtak alapján, az intézmény oktatási-nevelési feladatainak ellátása elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról, - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, - 10/199. (V. 13.) MKM rendelet, - Alapító okirat, SZMSZ, - Pedagógiai program. A munkavégzés helye:  az intézmény székhelye: ……………………………………………………….. 89

 az intézmény telephelye: ………………………………………………………. A tanár a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, illetve az utasításra jogosult munkaköröket betöltők iránymutatása alapján látja el.

A munkakör tartalma Szakmai feladatok I. Általános szakmai feladatok 1. A tanári tevékenységgel kapcsolatos általános szakmai feladatok - A tanár rendelkezik a korszerű általános műveltséggel, idegennyelv-tudással, társadalmi érzékenységgel. - Tiszteli az egyetemes emberi és nemzeti értékeket, az erkölcsi normákat. - Tevékenysége során kifejezésre juttatja egyéni és közösségi felelősségérzetét. Közösségi feladatokat vállal. 2. Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatellátása során tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. 3. Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a tanulók közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor.

II. Részletes szakmai feladatok 1. A tanár alapfokú nevelési-oktatási feladatai - Végzi a tanulók nevelését, fejleszti készségüket és képességeiket. - A tanulók életkori sajátosságaihoz alkalmazkodó fejlesztési módszereket alkalmaz. - Végzi a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekek együttes nevelését. Ehhez kapcsolódóan a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készíti fel a további tanulásra. 90

- Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, melyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. - Pedagógiai tevékenysége során felhasználja a tanulói közösségnek a tanuló önismeret fejlesztésére, együttműködési készség növelésére gyakorolt hatását. - Munkája során példát mutat, különösen a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség tekintetében, ezzel közvetítve ezen értékek fontosságát. - Segíti a tanulókban a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosulását, és ezek ápolására neveli őket. - A tanulót testi és a lelki fejlettsége figyelembe vételével, harmonikusan fejleszti. - Elősegíti a tanuló szocializációs folyamatait.

2. A tanuló nevelésével kapcsolatos feladatok - Alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. a) oktató tevékenysége keretében gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, b) oktató tevékenysége során az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti, c) oktató tevékenysége során figyelembe veszi a tanuló - egyéni képességét, - tehetségét, - fejlődésének ütemét, - szociokulturális helyzetét és fejlettségét, - sajátos nevelési igényét, d) segíti a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakozását, e) segíti a hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, f) a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik, g) ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi, h) közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, i) közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében, j) a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására, k) a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, l) a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, m) a tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja, n) a tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. 3. A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. - A pedagógiai program alapján az ismeret átadás, a nevelés módszereit megválasztja. - A helyi nevelési terv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket kiválasztja. 4. A tanulók értékelése - Irányítja és értékeli a tanulók tevékenységét. 91

5. Munkához szükséges ismeret megszerzése - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. - Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésen való részvétel útján gyarapítja. A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek. A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem. 2010. ………….. hó ….. nap ............................................... átadó Az intézmény neve/címe:

............................................ átvevő

Tanító (osztályfőnök) munkaköri leírása Munkakör megnevezése: Tanító FEOR száma: …………………… A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: ………………………………………. A munkakör szakmai irányítója: …………………………………………………………… A munkakörnek utasítást adó munkakörök:  vezető beosztású munkakörök ( iskolaigazgató,  iskolaigazgató-helyettes,  iskola tagintézmény-vezető,  iskola tagintézményvezető-helyettes,  iskola intézményegység-vezető,  iskola intézményegységvezető helyettes)

A munkakörnek alárendelt munkakörök: nincsenek A munkakör célja: A közoktatási törvényben előírtak alapján, az intézmény oktatási-nevelési feladatainak ellátása elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról, - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, - 10/199. (V. 13.) MKM rendelet, - Alapító okirat, SZMSZ, - Pedagógiai program. 92

A munkavégzés helye:  az intézmény székhelye: ………………………………………………………..  az intézmény telephelye: ………………………………………………………. A tanító a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, illetve az utasításra jogosult munkaköröket betöltők iránymutatása alapján látja el.

A munkakör tartalma Szakmai feladatok I. Általános szakmai feladatok 1. A tanítói feladattal kapcsolatos általános szakmai feladatok - A tanító rendelkezik a korszerű általános műveltséggel, idegennyelv-tudással, társadalmi érzékenységgel. - Tevékenysége során tiszteletben tartja az egyetemes emberi és nemzeti értékeket, az erkölcsi normákat. - Tevékenysége során kifejezésre juttatja egyéni és közösségi felelősségérzetét. Közösségi feladatokat vállal. 2. Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatának ellátása során tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. 3. Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a tanulók közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor.

II. Részletes szakmai feladatok 1. A tanító alapfokú nevelési-oktatási feladatai 93

- A tanító az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszában az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és a nyitottságot. - Segíti a gyermeket átvezetni az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. - Fogékonnyá teszi a tanulót a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. - Tevékenysége során teret ad a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. - Tanítói tevékenysége közben a tanultak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetít, alapvető képességeket és alapkészségeket fejleszt. - A tanuló kíváncsiságára és érdeklődésére építve fejleszti a tanulóban a felelősségtudatot, a kitartás képességét és előmozdítja érzelemvilágának gazdagodását. - Mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozza a tanulási szokásokat. - Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segítséget nyújt a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. - Tevékenysége során ügyel arra, hogy - a tanulók fejlesztése a test és lékek szempontjából harmonikusan történjen, - a tanulók szocializációs folyamatait elősegítse, - megteremtse az elemi műveltségi alapok feltételrendszerét, - a tanulási stratégia a tanulókhoz legjobban igazodóan kerüljön megválasztásra. 2. A gyermek nevelésével kapcsolatos feladatok - A tanító alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. a) oktató tevékenysége keretében gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, b) oktató tevékenysége során az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti c) oktató tevékenysége során figyelembe veszi a tanuló - egyéni képességét, - tehetségét, - fejlődésének ütemét, - szociokulturális helyzetét és fejlettségét, - sajátos nevelési igényét, d) segíti a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakozását, e) segíti a hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, f) a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik, g) ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi, h) közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, i) közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében, j) a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására, k) a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, l) a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, m) tevékenysége során a tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja, n) a tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. 94

3. A pedagógiai programmal, az oktatás gyakorlati oldalával kapcsolatos feladatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. - A pedagógiai program alapján az ismeret átadás, a nevelés módszereit megválasztja. - A helyi tanterv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket kiválasztja. - Munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. - Elvégzi a munkájával kapcsolatos közvetlen adminisztrációs feladatokat. 4. A tanulók értékelése - Irányítja és értékeli a tanulók tevékenységét. 5. Munkához szükséges ismeret megszerzése - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. - Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésen való részvétel útján gyarapítja (részt vesz legalább a hétévenkénti továbbképzésben).

III. Osztályfőnöki feladatok Az osztályfőnöki megbízatással kapcsolatos feladatok - Feladata, hogy megismerje az osztályába tartozó tanulók személyiségét, s ezek alapján segítse az egyes tanuló személyiségének helyes irányba fejlődését. - Tevékenységével aktívan elősegítse az osztályközösség kialakulását, illetve megerősödését. - Rendszeresen áttekinti az osztályában tanuló gyermekek tanulmányi eredményeit, konzultál tanító társaival a tanulók haladásáról. - Közreműködik a tanulók és tanítók konfliktusai megoldásában, szükség szerint a problémamegoldásba bevonja a szülőket is. - Elvégzi az osztályába járó tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési feladatait, ehhez kikéri tanító társai, valamint a diákok véleményét is. - Ellátja az osztályfőnöki teendőkkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat. - Szülői értekezletet tart, melyen megadja a szülőknek az oktatással-neveléssel, az őket érintő egyéb kérdésekkel kapcsolatos legfontosabb aktuális tájékoztatást. - Rendszeresen fogadóórát tart, mely során tárgyilagosan tájékoztatást nyújt a szülőknek a gyermekük fejlődéséről, viselkedéséről. - Az osztályában tanulókat ellátja az iskola életével, működésével kapcsolatos fontosabb információkkal, segíti felkészülésüket, támogatja részvételüket az iskolai rendezvényeken, programokon. A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek.

A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem.

95

2010.. ………….. hó ….. nap

............................................... átadó

............................................... átvevő

A munkaköri leírás 3 példányban készült: - munkavállaló példánya - intézmény vezető példánya - irattári példány Megjegyzés: a munkakörre vonatkozó egyéb előírásokat (pl. munkaidő, előírt szakképzettség, besorolás) a munkaszerződés és módosításai tartalmazzák. Az intézmény neve/címe:

Tanító munkaköri leírása Munkakör megnevezése: Tanító FEOR száma: …………………… A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: ………………………………………. A munkakör szakmai irányítója: …………………………………………………………… A munkakörnek utasítást adó munkakörök:  vezető beosztású munkakörök ( iskolaigazgató,  iskolaigazgató-helyettes,  iskola tagintézmény-vezető,  iskola tagintézményvezető-helyettes,  iskola intézményegység-vezető,  iskola intézményegységvezető helyettes)

A munkakörnek alárendelt munkakörök: nincsenek A munkakör célja: A közoktatási törvényben előírtak alapján, az intézmény oktatási-nevelési feladatainak ellátása elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: 96

- 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról, - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, - 10/199. (V. 13.) MKM rendelet, - Alapító okirat, SZMSZ, - Pedagógiai program. A munkavégzés helye:  az intézmény székhelye: ………………………………………………………..  az intézmény telephelye: ………………………………………………………. A tanító a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, illetve az utasításra jogosult munkaköröket betöltők iránymutatása alapján látja el.

A munkakör tartalma Szakmai feladatok I. Általános szakmai feladatok 1. A tanítói feladattal kapcsolatos általános szakmai feladatok - A tanító rendelkezik a korszerű általános műveltséggel, idegennyelv-tudással, társadalmi érzékenységgel. - Tevékenysége során tiszteletben tartja az egyetemes emberi és nemzeti értékeket, az erkölcsi normákat. - Tevékenysége során kifejezésre juttatja egyéni és közösségi felelősségérzetét. Közösségi feladatokat vállal. 2. Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatának ellátása során tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. 3. Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a tanulók közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor.

97

II. Részletes szakmai feladatok 1. A tanító alapfokú nevelési-oktatási feladatai - A tanító az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszában az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és a nyitottságot. - Segíti a gyermeket átvezetni az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. - Fogékonnyá teszi a tanulót a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. - Tevékenysége során teret ad a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. - Tanítói tevékenysége közben a tanultak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetít, alapvető képességeket és alapkészségeket fejleszt. - A tanuló kíváncsiságára és érdeklődésére építve fejleszti a tanulóban a felelősségtudatot, a kitartás képességét és előmozdítja érzelemvilágának gazdagodását. - Mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozza a tanulási szokásokat. - Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segítséget nyújt a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. - Tevékenysége során ügyel arra, hogy - a tanulók fejlesztése a test és lékek szempontjából harmonikusan történjen, - a tanulók szocializációs folyamatait elősegítse, - megteremtse az elemi műveltségi alapok feltételrendszerét, - a tanulási stratégia a tanulókhoz legjobban igazodóan kerüljön megválasztásra. 2. A gyermek nevelésével kapcsolatos feladatok - A tanító alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. a) oktató tevékenysége keretében gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, b) oktató tevékenysége során az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti c) oktató tevékenysége során figyelembe veszi a tanuló - egyéni képességét, - tehetségét, - fejlődésének ütemét, - szociokulturális helyzetét és fejlettségét, - sajátos nevelési igényét, d) segíti a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakozását, e) segíti a hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, f) a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik, g) ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi, h) közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, i) közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében, j) a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására,

98

k) a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, l) a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, m) tevékenysége során a tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja, n) a tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. 3. A pedagógiai programmal, az oktatás gyakorlati oldalával kapcsolatos feladatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. - A pedagógiai program alapján az ismeret átadás, a nevelés módszereit megválasztja. - A helyi nevelési terv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket kiválasztja. - Munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. - Elvégzi a munkájával kapcsolatos közvetlen adminisztrációs feladatokat. 4. A tanulók értékelése - Irányítja és értékeli a tanulók tevékenységét. 5. Munkához szükséges ismeret megszerzése - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. - Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésen való részvétel útján gyarapítja (részt vesz legalább a hétévenkénti továbbképzésben).

A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek.

A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem.

2010. ………….. hó ….. nap

............................................... átadó

............................................... átvevő

A munkaköri leírás 3. példányban készült: - munkavállaló példánya - intézmény vezető példánya - irattári példány Megjegyzés: a munkakörre vonatkozó egyéb előírásokat (pl. munkaidő, előírt szakképzettség, besorolás) a munkaszerződés és módosításai tartalmazzák. 99

Az intézmény neve/címe:

Óvodapedagógus munkaköri leírása Munkakör megnevezése: Óvodapedagógus FEOR száma: …………………… A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: ………………………………………. A munkakör szakmai irányítója: …………………………………………………………… Utasítást adó felettes munkakörök: - óvodavezető, - más vezető munkakörök ( óvodavezető-helyettes,  óvoda tagintézmény-vezető,  óvoda tagintézményvezetőhelyettes,  óvoda intézményegység-vezető,  óvoda intézményegységvezető-helyettes)

A munkakörnek alárendelt munkakörök: nincsenek. A munkakör célja: A közoktatási törvény szerint az intézmény óvodai nevelési és iskolai előkészítési feladatainak ellátásában való közreműködés. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról, - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, - 10/199. (V. 13.) MKM rendelet, - Alapító okirat, SZMSZ, - Nevelési program. A munkavégzés helye:  az intézmény székhelye: ………………………………………………………..  az intézmény telephelye: ………………………………………………………. Az óvodapedagógus a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el.

100

A munkakör tartalma Szakmai feladatok I. Általános szakmai feladatok 1. Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő munkáját a gyermekközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatának ellátása során köteles tiszteletben tartani a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. 2. Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a gyermekek közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a gyermekkel kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor.

II. Részletes szakmai feladatok 1. A gyermek nevelésével kapcsolatos feladatok - Óvodapedagógusként alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése. Ennek keretében: a) Gondoskodik a gyermek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, b) az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti, c) nevelő tevékenysége során figyelembe veszi a gyermek egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segíti a gyermek képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkózását társaihoz, d) a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik; ha észleli, hogy a gyermek, balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi, e) közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében, f) a gyermek életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására,

101

g) a szülőket és a gyermekeket az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, h) a szülő javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, i) tevékenysége során a gyermekek és a szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja, j) a gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. 2. Az óvodapedagógus feladata az óvodai élet tevékenységi formáival kapcsolatban - Gondoskodik a megfelelő csoportlégkör, hely, idő, eszközök biztosításáról a különböző játékformákhoz. A játékformákat a lehető legszélesebb körben alkalmazza, így pl.: a mozgásos játékokat, a szerepjátékokat, az építő, konstruáló játékokat, szabályjátékokat, dramatizálást, bábozást. - Gondoskodik arról, hogy a játék kiemelt jelentőséget kapjon az óvoda napirendjében. - Gondoskodik arról, hogy a mese, a vers minden nap megjelenjen a foglalkozásokon. - Gondoskodik a gyermek zenei érdeklődésének felkeltéséről, zenei ízlésének formálásáról. - A gyermeket a rajzolással, festéssel, mintázással, építéssel, képalkotással, egyéb kézi munka fajtákkal megismerteti. - A gyermek természetes mozgását játékos formában fejleszti, segíti a gyermek sporteszközökkel történő ismerkedését. - Lehetővé teszi a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését, alkalmat, időt, helyet, eszközt biztosít a tapasztalatszerzésre. - Segíti a gyermek tanulási tevékenységét, beleértve a szokáskialakítást, a tapasztalatszerzést, a kérdés-válasz alapján történő ismeretszerzést, a megfigyelést, a gyakorlati probléma- és feladatmegoldást, az óvodai foglalkozást. 3. A nevelési programmal kapcsolatos feladatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény nevelési programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. - A nevelési program alapján az ismeret átadás, a nevelés módszereit megválasztja. - A helyi nevelési terv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket kiválasztja. 4. A gyermekek értékelése - Irányítja és értékeli a gyermekek tevékenységét. 5. Munkához szükséges ismeret megszerzése - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. - Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítja.

A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek.

A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem. 102

2010. ………….. hó ….. nap

............................................... átadó

............................................ átvevő

Az intézmény neve/címe:

Óvoda tagintézmény-vezető munkaköri leírása Munkakör megnevezése: Óvoda tagintézmény-vezető FEOR száma: …………………… A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: ………………………………………. A munkakör szakmai irányítója: …………………………………………………………… Utasítást adó felettes munkakörök: - óvodavezető - óvodavezető-helyettes A munkakörnek alárendelt munkakörök:  vezető beosztású munkakörök (  óvoda tagintézményvezető-helyettes)

 pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök  nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak  pénzügyi-gazdálkodási feladatokat ellátó munkakörök A munkakör célja: A közoktatási törvény szerint az óvoda tagintézménye vonatkozásában a tagintézmény-vezetői feladatok ellátása. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - a munkakörnek alárendelt vezető beosztású munkakörök, - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - a munkakör helyettesítésére vonatkozó szabályokat az intézmény SZMSZ-e tartalmazza a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdés f) pontja szerint A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról, 103

- 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, - 10/199. (V. 13.) MKM rendelet, - Alapító okirat, SZMSZ, - Nevelési program. A munkavégzés helye:  az intézmény székhelye: ………………………………………………………..  az intézmény telephelye: ……………………………………………………….

Az tagintézmény-vezető a munkaköri leírásában foglaltakat - személyesen, az intézmény legfelsőbb vezetője útmutatása alapján a tagintézmény vonatkozásában, illetve - a további – munkakörnek közvetlenül alárendelt – vezetői munkakör(öke)t ellátó(k) bevonásával, a feladat ellátására történő utasítással látja el.

A munkakör tartalma Vezetési feladatok I. Általános vezetési feladatok 1. Alapító okirattal kapcsolatos feladatok - Figyelemmel kíséri az intézmény alapító okiratában foglaltakat, különös tekintettel a tagintézmény sajátosságaira, ha szükséges, módosítást kezdeményez. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatos feladatok - Elkészíti - az alapító okiratban foglaltak részletezéseként - az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát. - Gondoskodik az SZMSZ elfogadtatásáról. - Gondoskodik az SZMSZ rendszeres felülvizsgálatáról, kiegészítéséről. - Gondoskodik az SZMSZ fenntartónak történő továbbításáról, annak jóváhagyása céljából. 3. Házirenddel kapcsolatos feladatok - Gondoskodik a házirend elkészítéséről, aktualizálásáról. - A házirendet a nevelőtestület számára elfogadás céljából átadja. - Gondoskodik a házirend fenntartónak történő továbbításáról, annak jóváhagyása céljából. 4. Minőségirányítással kapcsolatos feladatok - Meghatározza az intézmény minőségpolitikájának főbb irányait. - Elkészíti az intézményi minőségirányítási programot, gondoskodik annak elfogadásáról. - Gondoskodik a minőségirányítási program fenntartó általi jóváhagyásáról. 5. Adat nyilvántartás, kezelés - Gondoskodik a közoktatási törvény 2. sz. mellékletében meghatározott adatok nyilvántartásáról, kezeléséről. 6. A meghatározó intézményi dokumentumok nyilvánossága - Biztosítja az SZMSZ, a házirend, a minőségirányítási program nyilvánosságra hozatalát. 104

II. Az intézmény közoktatási feladataihoz kapcsolódó vezetési feladatok 1. Nevelési programmal kapcsolatos feladatok - Irányítja a nevelési program elkészítésének feladatait, gondoskodik a nevelési program összeállításáról. - A nevelési programot elfogadás céljából átadja a nevelőtestület számára. - Gondoskodik a nevelési program fenntartó általi jóváhagyásáról. 2. Munkatervvel kapcsolatos feladatok - Irányítja az óvodai munkaterv elkészítését, a munkaterv keretében meghatározza a nevelési év rendjét. - A munkaterv elkészítése során kikéri a szülői szervezet véleményét. 3. Nevelőtestülettel kapcsolatos feladatok - Vezeti a nevelőtestületet. - Előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi azok végrehajtását. - Irányítja és ellenőrzi a nevelő munkát. 4. Döntési, együttműködési feladatok - Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. - Együttműködik a(z) - munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, - szülői szervezetekkel. 5. Az óvodai foglalkozások megszervezése - Megszervezi az óvodai foglalkozásokat oly módon, hogy az óvoda a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel kapcsolatos, valamint a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainak. - Biztosítja, illetve folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a gyermek a lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződése megvallására, illetve megtagadására ne kényszerüljön. - Biztosítja, hogy a gyermeket ne érje hátrány világnézeti, lelkiismereti, politikai meggyőződése miatt. 6. Egyéb feladatok - Gondoskodik a nemzeti és az óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséről. - Irányítja a gyermek-és ifjúságvédelmi munkát. - Irányítja a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenységet. - Gondoskodik a gyermek felvételével, az óvodai elhelyezéssel, a gyermek fejlődésével, a működés rendjével kapcsolatos értesítési feladatok ellátásáról.

III. Az intézmény költségvetési szervként való működéséből fakadó vezetési feladatok 1. Az intézmény működtetése - A tagintézmény-vezető a tagintézmény költségvetése alapján biztosítja a működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket. 105

- A tagintézmény-vezető felelős a tagintézmény takarékos gazdálkodásáért. 2. Költségvetési tervezéssel, beszámolással kapcsolatos feladatok ellátása Különösen a tagintézmény vonatkozásában: - Irányítja a költségvetési tervezési feladatokat. - Részt vesz az intézmény költségvetési koncepciójának összeállításában. - Közreműködik a beszámolási tevékenységben, megadja a szakmai beszámolóval kapcsolatos iránymutatást.

3. A költségvetési szervként való működéssel kapcsolatos információ-szolgáltatási feladatok ellátása - Irányítja, illetve felügyeli a tagintézmény költségvetésével, beszámolásával kapcsolatos információk szolgáltatását. - Gondoskodik a fenntartó által kért információk biztosításáról a költségvetési gazdálkodása során. 4. A pénzügyi-számviteli szabályozottsággal kapcsolatos feladatok - Gondoskodik a intézményre - a tagintézmény sajátosságaira is - vonatkozó pénzügyiszámviteli szabályzatok elkészíttetéséről és jóváhagyásáról, különösen a következőkről: - számviteli politika a kapcsolódó szabályzatokkal (számviteli rend), - számlarend. 5. Költségvetési ellenőrzési feladatok - Gondoskodik az intézmény FEUVE rendszerének kialakításáról, működtetéséről, fejlesztéséről.

- Elkészítteti és jóváhagyja az intézmény Belső ellenőrzési kézikönyvét. - Gondoskodik az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséről.

Szakmai feladatok I. Általános szakmai feladatok 1. Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő munkáját a gyermekközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatának ellátása során köteles tiszteletben tartani a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. 2. Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a gyermekek közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a gyermekkel kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor.

106

II. Részletes szakmai feladatok 1. A gyermek nevelésével kapcsolatos feladatok - Óvodapedagógusként alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése. Ennek keretében: a) Gondoskodik a gyermek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, b) az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti, c) nevelő tevékenysége során figyelembe veszi a gyermek egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segíti a gyermek képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkózását társaihoz, d) a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik; ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi, e) közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, f) a gyermek életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására, g) a szülőket és a gyermekeket az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, h) a szülő javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, i) tevékenysége során a gyermekek és a szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja, j) a gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. 2. A nevelési programmal kapcsolatos feladatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény nevelési programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. - A nevelési program alapján az ismeret átadás, a nevelés módszereit megválasztja. - A helyi nevelési terv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket kiválasztja. 3. A gyermekek értékelése - Irányítja és értékeli a gyermekek tevékenységét. 4. Munkához szükséges ismeret megszerzése - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. - Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítja.

A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek.

A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem. 107

2010. ………….. hó ….. nap

............................................... átadó

............................................ átvevő

Az intézmény neve/címe:

Iskola tagintézmény-vezető munkaköri leírása Munkakör megnevezése: Iskola tagintézmény-vezető FEOR száma: …………………… A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: ………………………………………. A munkakör szakmai irányítója: …………………………………………………………… Utasítást adó felettes munkakörök: - iskolaigazgató - iskolaigazgató-helyettes A munkakörnek alárendelt munkakörök:  vezető beosztású munkakörök ( iskola tagintézményvezető-helyettes, )

 pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök  nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak  pénzügyi-gazdálkodási feladatokat ellátó munkakörök A munkakör célja: A közoktatási törvény szerint a iskola tagintézmény vonatkozásában az iskola tagintézményvezetői feladatainak ellátása. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - a munkakörnek alárendelt vezető beosztású munkakörök, - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - a munkakör helyettesítésére vonatkozó szabályokat az intézmény SZMSZ-e tartalmazza a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdés f) pontja szerint. A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról, 108

- 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, - 10/199. (V. 13.) MKM rendelet, - Alapító okirat, SZMSZ, - Pedagógiai program. A munkavégzés helye:  az intézmény székhelye: ………………………………………………………..  az intézmény telephelye: ………………………………………………………. A tagintézmény-vezető a munkaköri leírásában foglaltakat - személyesen, az intézmény legfelsőbb vezetője útmutatása alapján a tagintézmény vonatkozásában, illetve - a további – munkakörnek közvetlenül alárendelt – vezetői munkaköröket ellátók bevonásával, a feladat ellátására történő utasítással látja el.

A munkakör tartalma Vezetési feladatok I. Általános vezetési feladatok 1. Alapító okirattal kapcsolatos feladatok - Figyelemmel kíséri az intézmény alapító okiratában foglaltakat, különös tekintettel a tagintézmény sajátosságaira, ha szükséges, módosítást kezdeményez. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatos feladatok - Elkészíti - az alapító okiratban foglaltak részletezéseként - az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát. - Gondoskodik az SZMSZ elfogadtatásáról. - Gondoskodik az SZMSZ rendszeres felülvizsgálatáról, kiegészítéséről. - Gondoskodik az SZMSZ fenntartónak történő továbbításáról, annak jóváhagyása céljából. 3. Házirenddel kapcsolatos feladatok - Gondoskodik a házirend elkészítéséről, aktualizálásáról. - A házirendet a nevelőtestület számára elfogadás céljából átadja. 4. Minőségirányítással kapcsolatos feladatok - Meghatározza az intézmény minőségpolitikájának főbb irányait. - Elkészíti az intézményi minőségirányítási programot, gondoskodik annak elfogadtatásáról. - Gondoskodik a minőségirányítási program fenntartó általi jóváhagyásáról. 5. Adat nyilvántartás, kezelés - Gondoskodik a közoktatási törvény 2. sz. mellékletében meghatározott adatok nyilvántartásáról, kezeléséről. 6. A meghatározó intézményi dokumentumok nyilvánossága - Biztosítja az SZMSZ, a házirend, a minőségirányítási program nyilvánosságra hozatalát.

109

II. Az intézmény közoktatási feladataihoz kapcsolódó vezetési feladatok 1. Pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok - Irányítja a pedagógiai program elkészítésének feladatait, gondoskodik a pedagógiai program összeállításáról. - A pedagógiai programot elfogadás céljából átadja a nevelőtestület számára. - Gondoskodik a pedagógiai program fenntartó általi jóváhagyásáról. 2. Munkatervvel kapcsolatos feladatok - Irányítja az iskolai munkaterv elkészítését, a munkaterv keretében meghatározza a tanév helyi rendjét. - A munkaterv elkészítése során kikéri az iskolaszék, a szülői szervezet, a tanulókat érintő programok vonatkozásában a diákönkormányzat, gyakorlati képzés szervezőjének véleményét. 3. Nevelőtestülettel kapcsolatos feladatok - Vezeti a nevelőtestületet. - Előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi azok végrehajtását. - Irányítja és ellenőrzi a nevelő és oktató munkát. 4. Az iskolai oktatás megszervezése - A tanulók nevelését és oktatását, a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek közötti türelmesség elve alapján szervezi. - Irányítja a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatási feladatokat. 5. Döntési, együttműködési feladatok - Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy Kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. - Együttműködik a(z) - munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, - diákönkormányzattal, - szülői szervezetekkel. 6. Egyéb feladatok: - Gondoskodik a nemzeti és az iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséről. - Irányítja a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. - Irányítja a tanulóbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenységet. - Gondoskodik a tanuló felvételével, a tanulói jogviszony megszűnésével, a tanuló fejlődésével, tanulmányi előmenetelével kapcsolatos, valamint a működés rendjéről való értesítési feladatok elvégzéséről.

III. Az intézmény költségvetési szervként való működéséből fakadó vezetési feladatok 1. Az intézmény működtetése - A tagintézmény-vezető a tagintézmény költségvetése alapján biztosítja a működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket. - A tagintézmény-vezető felelős a tagintézmény takarékos gazdálkodásáért. 110

2. Költségvetési tervezéssel, beszámolással kapcsolatos feladatok Különösen a tagintézmény vonatkozásában: - Irányítja a költségvetési tervezési feladatokat. - Részt vesz az intézmény költségvetési koncepciójának összeállításában. - Közreműködik a beszámolási tevékenységben, megadja a szakmai beszámolóval kapcsolatos iránymutatást. 3. A költségvetési szervként való működéssel kapcsolatos információ-szolgáltatási feladatok - Irányítja, illetve felügyeli a tagintézmény költségvetésével, beszámolásával kapcsolatos információk szolgáltatását. - Gondoskodik a fenntartó által kért információk biztosításáról a költségvetési gazdálkodása során. 4. Költségvetési ellenőrzési feladatok - Gondoskodik az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséről.

Szakmai feladatok I. Általános szakmai feladatok 1. Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatának ellátása során tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. 2. Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a gyermekek közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a gyermekkel kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor.

II. Részletes szakmai feladatok 1. A gyermek nevelésével kapcsolatos feladatok - A tanár alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. a) oktató tevékenysége keretében gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, b) oktató tevékenysége során az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti, c) oktató tevékenysége során figyelembe veszi a tanuló - egyéni képességét, - tehetségét, 111

- fejlődésének ütemét, - szociokulturális helyzetét és fejlettségét, - sajátos nevelési igényét, d) segíti a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakozását, e) segíti a hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, f) a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik, g) ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi, h) közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, i) közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében, j) a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására. k) a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, l) a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, m) tevékenysége során a tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja, n) a tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. 2. A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. - A pedagógiai program alapján az ismeret átadás, a nevelés módszereit megválasztja. - A helyi nevelési terv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket kiválasztja. 3. A tanulók értékelése - Irányítja és értékeli a tanulók tevékenységét. 4. Munkához szükséges ismeret megszerzése - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. - Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítja.

A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek.

A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem. 2010. ………….. hó ….. nap

............................................... átadó Az intézmény neve/címe:

............................................ átvevő

112

Iskolaigazgató-helyettes munkaköri leírása Munkakör megnevezése: Iskolaigazgató-helyettes FEOR száma: …………………… A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: ………………………………………. A munkakör szakmai irányítója: …………………………………………………………… Utasítást adó, felettes munkakörök: - iskolaigazgató A munkakörnek alárendelt munkakörök:  vezető beosztású munkakörök ( iskola tagintézmény-vezető,  iskola tagintézményvezető-helyettes, intézményegység-vezető,  iskola intézményegységvezető-helyettes)



iskola

 pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök  nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak  pénzügyi-gazdálkodási feladatokat ellátó munkakörök A munkakör célja: A közoktatási törvény szerint az intézmény iskolaigazgatói feladatai ellátásában való aktív közreműködés. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - a munkakörnek alárendelt vezető beosztású munkakörök, - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - a munkakör helyettesítésére vonatkozó szabályokat az intézmény SZMSZ-e tartalmazza a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdés f) pontja szerint. A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról, - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, - 10/199. (V. 13.) MKM rendelet, - Alapító okirat, SZMSZ, - Pedagógiai program. A munkavégzés helye:  az intézmény székhelye: ………………………………………………………..  az intézmény telephelye: ……………………………………………………….

113

Az iskolaigazgató-helyettes a munkaköri leírásában foglaltakat - az iskolaigazgató utasítása, rendelkezései szerint, - személyesen, illetve a további – munkakörnek közvetlenül alárendelt – vezetői munkaköröket ellátók bevonásával, a feladat ellátására történő utasítással látja el.

A munkakör tartalma Vezetési feladatok I. Általános vezetési feladatok 1. Alapító okirattal kapcsolatos feladatok - Az intézmény alapító okiratában foglaltakat figyelemmel kíséri, indokolt esetben észrevételt tesz az iskolaigazgatónál. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatos feladatok - Közreműködik az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elkészítésében. - Részt vesz az SZMSZ rendszeres felülvizsgálatában, kiegészítésében. 3. Házirenddel kapcsolatos feladatok - Közreműködik a házirend elkészítésében, aktualizálásában. - Javaslatokat tesz a házirend módosítására. 4. Minőségirányítással kapcsolatos feladatok - Javaslatokat fogalmaz meg az intézmény minőségpolitikájának főbb irányaira, javaslatait továbbítja az iskolaigazgató felé. - Közreműködik az intézményi minőségirányítási program elkészítésében. 5. Adat nyilvántartás, kezelés - Részt vesz a közoktatási törvény 2. sz. mellékletében meghatározott adatok nyilvántartásában, kezelésében. 6. A meghatározó intézményi dokumentumok nyilvánossága - Közreműködik az SZMSZ, a házirend, a minőségirányítási program nyilvánosságra hozatalában. 7. Munkáltatói jogkörök gyakorlása - Az iskolaigazgató helyettesítése során, az SZMSZ-ben meghatározott helyettesítési rend szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat. II. Az intézmény közoktatási feladataihoz kapcsolódó vezetési feladatok 1. Pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok - Szaktudásával támogatja a pedagógiai program elkészítését. - Részt vesz a pedagógiai program összeállításában. 2. Munkatervvel kapcsolatos feladatok - Feladatokat lát el az iskolai munkaterv elkészítése során, a munkaterv keretében részt vesz a nevelési év rendjének meghatározásában. - A munkaterv elkészítése során kikéri a diákönkormányzat, a szülői szervezet véleményét.

114

3. Nevelőtestülettel kapcsolatos feladatok - Segíti a nevelőtestület vezetését. - Támogatja a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítési feladatait, részt vesz azok megszervezésében, valamint azok végrehajtása ellenőrzésében. - Támogatja az iskolaigazgató nevelő és oktató munkát irányító és ellenőrző tevékenységét. 4. Döntési, együttműködési feladatok - Döntés-előkészítési feladatokat lát el az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, melyben az intézményvezető dönt, s a döntés-előkészítésre utasította. - Együttműködik a(z) - munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, - diákönkormányzattal, - szülői szervezetekkel. 5. Az iskolai oktatás megszervezése - Közreműködik a tanulók nevelésének, oktatásának megszervezésében. - Részt vesz a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatási feladatok ellátásában. - Támogatja az iskolaigazgató azon tevékenységét, melynek során biztosítja, illetve folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a tanuló a lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződése megvallására, illetve megtagadására ne kényszerüljön. 6. Egyéb feladatok - Közreműködik a nemzeti és az iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezésében. - Segíti az iskolaigazgató gyermek- és ifjúságvédelmi munkát irányító tevékenységét. - Segíti a tanulóbaleset megelőzésével kapcsolatos irányítási tevékenységet. - Közreműködik a tanuló felvételével, a tanulói jogviszony megszűnésével, a tanuló fejlődésével, tanulmányi előmenetelével kapcsolatos, továbbá a működés rendjéről való értesítési feladatok ellátásában.

III. Az intézmény költségvetési szervként való működéséből fakadó vezetési feladatok 1. Az intézmény működtetése - Segíti az iskolaigazgatót az intézmény költségvetési gazdálkodása során abban, hogy a működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítottak legyenek. - Támogatja az iskolaigazgatót az intézmény takarékos gazdálkodása érdekében. 2. Költségvetési tervezéssel, beszámolással kapcsolatos feladatok - Részt vesz a költségvetési tervezési feladatok ellátásában. - Részt vesz az intézmény költségvetési koncepciójának összeállításában. - Közreműködik a beszámolási tevékenységben. 3. A költségvetési szervként való működéssel kapcsolatos információ-szolgáltatási feladatok - Segíti az iskolaigazgató az intézmény költségvetésével, beszámolásával kapcsolatos adatszolgáltatási feladatainak ellátását. 115

- Szaktudásával hozzájárul a fenntartó által az iskolaigazgatótól kért információk biztosításához a költségvetési gazdálkodás témában.

116

4 Költségvetési ellenőrzési feladatok - Segíti az iskolaigazgató az intézmény FEUVE rendszerének kialakítási, működtetési, fejlesztési feladatait.

- Segíti az intézmény Belső ellenőrzési kézikönyv elkészítési feladatait.

Szakmai feladatok I. Általános szakmai feladatok 1. Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatának ellátása során tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. 2. Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a gyermekek közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a gyermekkel kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor.

II. Részletes szakmai feladatok 1. A gyermek nevelésével kapcsolatos feladatok - A tanár alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. a) oktató tevékenysége keretében gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, b) oktató tevékenysége során az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti, c) oktató tevékenysége során figyelembe veszi a tanuló - egyéni képességét, - tehetségét, - fejlődésének ütemét, - szociokulturális helyzetét és fejlettségét, - sajátos nevelési igényét, d) segíti a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakozását, e) segíti a hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, f) a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik, g) ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi, h) közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, i) közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében, 117

j) a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására, k) a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, l) a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, m) a tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja, n) a tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. 2. A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. - A pedagógiai program alapján az ismeret átadás, a nevelés módszereit megválasztja. - A helyi nevelési terv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket kiválasztja. 3. A tanulók értékelése - Irányítja és értékeli a tanulók tevékenységét. 4. Munkához szükséges ismeret megszerzése - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. - Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítja.

A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek.

A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem. 2010. ………….. hó ….. nap

............................................... átadó

............................................ átvevő

Az intézmény neve/címe:

Iskolaigazgató munkaköri leírása Munkakör megnevezése: Iskolaigazgató FEOR száma: …………………… A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: ………………………………………. 118

A munkakör szakmai irányítója: …………………………………………………………… A munkakörnek alárendelt munkakörök:  vezető beosztású munkakörök ( iskolaigazgató-helyettes,  iskola tagintézmény-vezető,  iskola tagintézményvezetőhelyettes,  iskola intézményegység-vezető,  iskola intézményegységvezető-helyettes)

 pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök  nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak  pénzügyi-gazdálkodási feladatokat ellátó munkakörök A munkakör célja: A közoktatási törvény szerint az intézmény igazgatói feladatainak ellátása. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - a munkakörnek alárendelt vezető beosztású munkakörök, - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - a munkakör helyettesítésére vonatkozó szabályokat az intézmény SZMSZ-e tartalmazza a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdés f) pontja szerint. A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról, - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, - 10/199. (V. 13.) MKM rendelet, - Alapító okirat, SZMSZ, - Pedagógiai program. A munkavégzés helye:  az intézmény székhelye: ………………………………………………………..  az intézmény telephelye: ………………………………………………………. Az iskolaigazgató a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, illetve a további – munkakörnek közvetlenül alárendelt – vezetői munkaköröket ellátók bevonásával, a feladat ellátására történő utasítással látja el.

A munkakör tartalma Vezetési feladatok I. Általános vezetési feladatok 1. Alapító okirattal kapcsolatos feladatok - Az intézmény alapító okiratában foglaltakat figyelemmel kíséri, ha szükséges, módosítást kezdeményez. 119

2. A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatos feladatok - Elkészíti - az alapító okiratban foglaltak részletezéseként - az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát. - Gondoskodik az SZMSZ elfogadtatásáról. - Gondoskodik az SZMSZ rendszeres felülvizsgálatáról, kiegészítéséről. - Gondoskodik az SZMSZ fenntartónak történő továbbításáról, annak jóváhagyása céljából. 3. Házirenddel kapcsolatos feladatok - Gondoskodik a házirend elkészítéséről, aktualizálásáról. - A házirendet a nevelőtestület számára elfogadás céljából átadja. - Gondoskodik a házirend fenntartónak történő továbbításáról, annak jóváhagyása céljából. 4. Minőségirányítással kapcsolatos feladatok - Meghatározza az intézmény minőségpolitikájának főbb irányait. - Elkészíti az intézményi minőségirányítási programot, gondoskodik annak elfogadtatásáról. - Gondoskodik a minőségirányítási program fenntartó általi jóváhagyásáról. 5. Adat nyilvántartás, kezelés - Gondoskodik a közoktatási törvény 2. sz. mellékletében meghatározott adatok nyilvántartásáról, kezeléséről. 6. A meghatározó intézményi dokumentumok nyilvánossága - Biztosítja az SZMSZ, a házirend, a minőségirányítási program nyilvánosságra hozatalát. 7. Munkáltatói jogkörök gyakorlása - Gyakorolja a munkáltatói jogokat. II. Az intézmény közoktatási feladataihoz kapcsolódó vezetési feladatok 1. Pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok - Irányítja a pedagógiai program elkészítésének feladatait, gondoskodik a pedagógiai program összeállításáról. - A pedagógiai programot - elfogadás céljából - átadja a nevelőtestületnek. - Gondoskodik a pedagógiai program fenntartó általi jóváhagyásáról. 2. Munkatervvel kapcsolatos feladatok - Részt vesz az iskolai munkaterv elkészítésében, továbbá a munkaterv keretében meghatározza a tanév helyi rendjét. - A munkaterv elkészítése során kikéri a szülői szervezet, a tanulókat érintő programok vonatkozásában a diákönkormányzat véleményét. 3. Nevelőtestülettel kapcsolatos feladatok - Vezeti a nevelőtestületet. - Előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi azok végrehajtását. - Irányítja és ellenőrzi a nevelő és oktató munkát. 4. Az iskolai oktatás megszervezése - A lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek közötti türelmesség elve alapján szervezi a tanulók nevelését és oktatását. - Irányítja a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatási feladatokat. 5. Döntési, együttműködési feladatok - Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy Kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. - Együttműködik a(z) 120

- munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, - diákönkormányzattal, - szülői szervezetekkel. 6. Egyéb feladatok: - Gondoskodik a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséről. - Irányítja a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. - Irányítja a tanulóbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenységet. - Gondoskodik a tanuló felvételével, a tanulói jogviszony megszűnésével, tanuló fejlődésével, tanulmányi előmenetelével kapcsolatos, valamint a működés rendjéről való értesítési feladatok elvégzéséről.

III. Az intézmény költségvetési szervként való működéséből fakadó vezetési feladatok 1. Az intézmény működtetése - Az iskolaigazgató az intézmény költségvetése alapján biztosítja az intézmény működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket. - Az iskolaigazgató felelős a takarékos gazdálkodásért. 2. Költségvetési tervezéssel, beszámolással kapcsolatos feladatok - Irányítja a költségvetési tervezési feladatokat. - Részt vesz az intézmény költségvetési koncepciójának összeállításában. - Közreműködik a beszámolási tevékenységben, megadja a szakmai beszámolóval kapcsolatos iránymutatást. 3. A költségvetési szervként való működéssel kapcsolatos információ-szolgáltatási feladatok - Irányítja, illetve felügyeli az intézmény költségvetésével, beszámolásával kapcsolatos információk szolgáltatását. - Gondoskodik a fenntartó által kért információk biztosításáról a költségvetési gazdálkodása során. 4. Költségvetési ellenőrzési feladatok - Gondoskodik az intézmény FEUVE rendszerének kialakításáról, működtetéséről, fejlesztéséről.

- Elkészítteti és jóváhagyja az intézmény Belső ellenőrzési szabályzatát - Gondoskodik az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséről.

Szakmai feladatok I. Általános szakmai feladatok 1. Együttműködés a szülőkkel 121

- Munkája során együttműködik a szülőkkel a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatának ellátása során tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. 2. Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a gyermekek közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a gyermekkel kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor.

II. Részletes szakmai feladatok 1. A gyermek nevelésével kapcsolatos feladatok - A tanár alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. a) oktató tevékenysége keretében gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, b) oktató tevékenysége során az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti, c) oktató tevékenysége során figyelembe veszi a tanuló - egyéni képességét, - tehetségét, - fejlődésének ütemét, - szociokulturális helyzetét és fejlettségét, - sajátos nevelési igényét, d) segíti a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakozását, e) segíti a hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, f) a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik, g) ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi, h) közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, i) közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében, j) a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására, k) a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, l) a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, m) a tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja, n) a tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. 2. A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. 122

- A pedagógiai program alapján az ismeret átadás, a nevelés módszereit megválasztja. - A helyi nevelési terv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket kiválasztja. 3. A tanulók értékelése - Irányítja és értékeli a tanulók tevékenységét. 4. Munkához szükséges ismeret megszerzése - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. - Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítja.

A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek.

A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem. 2010. ………….. hó ….. nap

............................................... átadó

............................................ átvevő

Az intézmény neve/címe: Az intézmény neve/címe:

Tanulószobai foglalkozást tartó tanár munkaköri leírása Munkakör megnevezése: Tanulószobás tanár FEOR száma: …………………… A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: ………………………………………. A munkakör szakmai irányítója: …………………………………………………………… A munkakörnek utasítást adó munkakörök:  vezető beosztású munkakörök ( iskolaigazgató,  iskolaigazgató-helyettes,  iskola tagintézmény-vezető,  iskola tagintézményvezető-helyettes,  iskola intézményegység-vezető,  iskola intézményegységvezető-helyettes)

A munkakörnek alárendelt munkakörök: nincsenek 123

A munkakör célja: A közoktatási törvényben előírtak alapján, a felügyeletre szoruló tanulók részére szervezett tanulószobai foglalkozáson a tanári feladatok ellátása. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról, - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, - 10/199. (V. 13.) MKM rendelet, - Alapító okirat, SZMSZ, - Pedagógiai program. A munkavégzés helye:  az intézmény székhelye: ………………………………………………………..  az intézmény telephelye: ………………………………………………………. A tanulószobai foglalkozást tartó tanár a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, illetve az utasításra jogosult munkaköröket betöltők iránymutatása alapján látja el.

A munkakör tartalma Szakmai feladatok I. Általános szakmai feladatok 1. A tanítói feladattal kapcsolatos általános szakmai feladatok - A tanulószobai foglalkozást tartó tanár rendelkezik a korszerű általános műveltséggel, idegennyelv-tudással, társadalmi érzékenységgel. - Feladatellátása során tiszteletben tartja az egyetemes emberi és nemzeti értékeket, az erkölcsi normákat. - Tevékenysége során érezhető az egyéni és közösségi felelősségérzete. Közösségi feladatokat vállal. 2. Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. 124

- A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatának ellátása során tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. 3. Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a tanulók közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor.

II. Részletes szakmai feladatok 1. A tanulószobai foglalkozást tartó tanár nevelési-oktatási feladatai - A tanulószobai foglalkozás időtartama alatt a tanulót a tanítási órákhoz igazodva nevelioktatja, készségeit és képességeit fejleszti. - A tanulók életkori sajátosságaihoz alkalmazkodó fejlesztési módszereket alkalmaz. - A tanulószobán a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együttesen neveli. - Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. - A pedagógiai tevékenysége során felhasználja a tanulói közösségnek a tanuló önismeret fejlesztésére, együttműködési készség növelésére gyakorolt hatását. - Tevékenysége során példát mutat, különösen a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség tekintetében, ezzel közvetve ezen értékek fontosságát. - Segíti a tanulókban nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosulását és ezek ápolására neveli őket. - Elősegíti a tanuló szocializációs folyamatait. - A tanulószobai foglalkozások alkalmával a tanórákra való felkészüléshez megfelelően nyugalmas körülményeket biztosít. Szükség esetén szakmai segítséget nyújt, segíti a gyengébb képességű tanulók felkészülését. - A tanulókat tanórán tanító pedagógussal napi kapcsolatot tart fenn, a tanulókkal kapcsolatos elvárásaikat egymással egyeztetik. - Felügyeli a gyermekétkeztetési feladatok lebonyolítását. - Kiemelt figyelmet fordít a tanulószobai foglalkozások helyszínein a tanulóbalesetek megelőzésére. - Tevékenysége során ügyel arra, hogy - a tanulók fejlesztése a test és lékek szempontjából harmonikusan történjen, - megteremtse az elemi műveltségi alapok feltételrendszerét, - a tanulási stratégia a tanulókhoz legjobban igazodóan kerüljön megválasztásra. 2. A tanulók nevelésével kapcsolatos feladatok - A tanulószobai foglalkozást tartó tanár alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Ennek keretében: a) gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, b) a tanulószobán az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti, 125

c) figyelembe veszi a tanuló - egyéni képességét, - tehetségét, - fejlődésének ütemét, - szociokulturális helyzetét és fejlettségét, - sajátos nevelési igényét, d) segíti a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakozását, e) segíti a hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, f) a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik, g) ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi, h) közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, i) közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében, j) a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására, k) a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, l) a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, m) tevékenysége során a tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja, n) a tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. 3. A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. - A pedagógiai program alapján az ismeret átadás, a nevelés módszereit megválasztja. - A helyi nevelési terv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket kiválasztja. A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek. A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem.

2004. ………….. hó ….. nap

............................................... átadó

............................................... átvevő

126

Iskolatitkár munkaköri leírása Munkakör megnevezése: Iskolatitkár FEOR száma: 3601 A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: ………………………………………. A munkakör szakmai irányítója: …………………………………………………………… Az utasítást adó felettes munkakörök: - Iskolaigazgató - Más vezető munkakörök ( Iskolaigazgató-helyettes,  iskola tagintézmény-vezető,  iskola tagintézményvezetőhelyettes,  iskola intézményegység-vezető,  iskola intézményegységvezető-helyettes)

A munkakörnek alárendelt munkakörök: nincsenek. A munkakör célja: Az iskolai ügyvitel szervezése és adminisztratív végrehajtása. Az iskola pedagógus, és egyéb alkalmazottaival kapcsolatos adminisztráció ellátása. A gyermekek adminisztratív ügyeinek intézése. Alapvető tájékoztatási és protokoll-szervezési feladatok ellátása. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - gazdasági, ügyviteli alkalmazottak - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - gazdasági, ügyviteli alkalmazottak A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról, - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, - 10/199. (V. 13.) MKM rendelet, - Alapító okirat, SZMSZ, - Pedagógiai program. A munkavégzés helye:  az intézmény székhelye: ………………………………………………………..  az intézmény telephelye: ………………………………………………………. Az iskolatitkár a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el.

A munkakör tartalma Szakmai feladatok 127

I. Általános szakmai feladatok 1. Legfőbb feladata - A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat az iskolatitkár - részben önálló munkával, - részben vezetői, vezető-helyettesi vagy gazdasági vezetői irányítással oldja meg. - Ellátja az adminisztratív tevékenységhez szorosan kapcsolódó levelezési, gépírási, illetve szövegszerkesztési feladatokat. - Tevékenységét jó kommunikációs készségekkel, alapvető pedagógiai, szervezési, protokoll és gazdálkodási ismereteket felhasználva végzi. - Feladatát gyermekközpontú szemlélettel végzi. 2. Együttműködés a szülőkkel - Munkája során - ha annak jellege indokolja -, együttműködik a szülőkkel. 3. Az egyes jogok biztosítása - Feladatellátása körében közreműködik a gyermekek közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításában. - Feladatellátása körében közreműködik a szülők jogainak biztosításában. II. Részletes szakmai feladatok 1. Gépírási, szövegszerkesztői és levelezési feladatok - Feladatellátása során megfelelően alkalmazza a magyar nyelvtan és helyesírás szabályait. - Feladatellátása során a gépírási, számítógép-kezelési feladatokat megfelelő módon és sebességgel látja el, azaz 10 ujjas vakírással ír, és képes 1100-as leütésre. - Tevékenysége során alkalmazza a számítástechnikai, a szövegszerkesztői és táblázatkezelői alapismereteket. - Feladatellátása során alkalmazza a hivatalos levelek formai, tartalmi előírásait. 2. Ügyviteli tevékenységek - Kezeli az ügyiratokat, betartva az ügyiratokkal kapcsolatos általános eljárási szabályokat. - Ellátja a postázási feladatokat. - Tárolja, illetve kezeli az iskolai dokumentációkat. - Intézi a tanulók adminisztrációs jellegű ügyeit. 3. Titkári feladatok - Ellátja az adminisztrációs, szervezési munkákat. - Feladatellátása során alkalmazza: - a kommunikációs alapismereteket, - az irodatechnikai alapismereteket, - a protokoll szabályait.

128

4. Feladata az igazgatási, gazdálkodási és jogi ismeretek alkalmazása - Tevékenysége során alkalmazza az államigazgatási ismereteket. - Naprakészen ismeri az oktatással kapcsolatos fontosabb jogszabályokat. - Feladatellátása során alkalmazza a közoktatási intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottakkal kapcsolatos alapfokú munkajogi ismereteket. - Az iskola gazdasági kapcsolatait megismeri, működteti. - Alkalmazza az iskola gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályokat. - Az iskolával és funkcióival kapcsolatos napi ismerteket megszerzi és alkalmazza. - Kezeli az oktatás dokumentációit és eszközeit.

A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek.

A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem. 2010.. ………….. hó ….. nap

............................................... átadó

............................................... átvevő

Az intézmény neve/címe:

Dajka munkaköri leírása Munkakör megnevezése: Dajka FEOR száma: 5320 A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: ………………………………………. A munkakör szakmai irányítója: …………………………………………………………… Utasítást adó felettes munkakörök: - óvodavezető, - más vezető munkakörök ( óvodavezető-helyettes,  óvoda tagintézmény-vezető,  óvoda tagintézményvezetőhelyettes,  óvoda intézményegység-vezető,  óvoda intézményegységvezető-helyettes)

A munkakörnek alárendelt munkakörök: nincsenek. 129

A munkakör célja: A dajka a 3-6-7 éves gyermekek nevelését ellátó intézményben (óvoda, gyermekotthon) az óvodapedagógus segítőtársaként végzi feladatát. Biztosítja a pedagógiai munkához szükséges higiénés feltételeket. Közreműködik a gyermek egész napi gondozásában, a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében. Ellátja a környezetgondozási és baleset-megelőzési teendőket, kisebb baleseteknél elsősegélyt nyújt. Munkáját a gyermek óvodai napirendjéhez igazodva, önállóan szervezi és végzi. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. - nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak. A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról, - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, - 10/199. (V. 13.) MKM rendelet, - Alapító okirat, SZMSZ, - Nevelési program. A munkavégzés helye:  az intézmény székhelye: ………………………………………………………..  az intézmény telephelye: ………………………………………………………. A dajka a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el.

A munkakör tartalma Szakmai feladatok I. Általános szakmai feladatok 1. Legfőbb feladata - Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával pozitívan hat az óvodás gyermekek fejlődésére. - A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kezeli. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítja. - Kapcsolatait a tapintat, az elfogadás jellemzi. 2. Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő munkáját a gyermekközösség kialakítása, fejlesztése során.

130

- Feladatának ellátása során köteles tiszteletben tartani a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. 3. Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a gyermekek közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a gyermekkel kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor.

II. Részletes szakmai feladatok 1. A gyermek nevelésével kapcsolatos általános feladatok a) Közreműködik a gyermek testi épségének megóvásában, erkölcsi védelmében, személyiségének fejlődésében, b) a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadását segíti, és ezek elsajátításáról meggyőződik; ha észleli, hogy a gyermek, balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi, c) közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében, d) a gyermek életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására, e) a szülőket és a gyermekeket az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, f) a szülő javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, g) tevékenysége során a gyermekek és a szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja, h) a gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. 2. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi feladatok - Gondoskodik az intézményi munkarend, valamint a gyermekek napirendjének betartatásáról. - Ügyel a balesetvédelemi előírások betartatására, a speciális biztonsági előírások alkalmazására. - Ellátja az elsősegélynyújtással, egészségüggyel kapcsolatos feladatokat. - Gondoskodik az eszközök és berendezési tárgyak folyamatos ellenőrzéséről. - Gondoskodik a tisztítószerek biztonságos tárolásáról. - Részt vesz az intézmény környezete alakításában, szépítésében. 3. Takarítási feladatok 131

- Gondoskodik az óvoda helyiségeinek, valamint játszókertjének, udvarának tisztán tartásáról. - Gondoskodik a textíliák mosásáról, vasalásáról. - Gondoskodik a gyermekek eszközeinek tisztántartásáról, fertőtlenítéséről. 4. Étkeztetéssel kapcsolatos feladatok - Ellátja a konyhai feladatokat, illetve közreműködik e feladatok ellátásában. - A gyermekek étkezési feltételeit biztosítja. - A gyermekek önkiszolgálásában, tevékenységében aktívan közreműködik. 5. Szervezési feladatok (a gyermek napirendjéhez kapcsolódóan) - Közreműködik teremrendezési feladatok ellátásában. - Biztosítja a játék és a gyermekek munkatevékenységeihez kapcsolódó teendők csoportszobai és udvari feltételeit. - Segítséget nyújt a gyülekezés és távozás alatt az öltözőkben. - Ügyel a balesetek megelőzésére. - A beteg gyermeket ápolja, felügyeli, fertőző betegség esetén a fokozott egészségügyi előírások szerint jár el.

A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek.

A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem. 2010. ………….. hó ….. nap

............................................... átadó

............................................ átvevő

Az intézmény neve/címe:

Takarító munkaköri leírása 132

Munkakör megnevezése: Takarító FEOR száma: A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: ………………………………………. A munkakör szakmai irányítója: …………………………………………………………… Az utasítást adó felettes munkakörök: - Intézményvezető - Más vezető munkakörök ( Intézményvezető-helyettes,  tagintézmény-vezető,  tagintézményvezető-helyettes,  intézményegység-vezető,  intézményegységvezető-helyettes)

A munkakörnek alárendelt munkakörök: nincsenek. A munkakör célja: Az intézmény tisztántartása, az oktatási-nevelési feladatokhoz megfelelő, rendezett környezet biztosítása. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - más takarító. - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - más takarító. A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - nincsenek. A munkavégzés helye:  az intézmény székhelye: ………………………………………………………..  az intézmény telephelye: ………………………………………………………. A munkaterülete a következő helyiségekre terjed ki: ……………………………………………………………………………………. A takarító a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el.

A munkakör tartalma Szakmai feladatok 133

I. Általános feladatok - A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat a takarító - részben önálló munkával látja el, - részben vezetői, vezető-helyettesi iránymutatás alapján végzi. - Ellátja a takarítási feladatokat. - Tevékenységét jó munkaszervezéssel, ésszerűen végzi. - Feladatellátása során figyelembe veszi az intézmény oktatási-nevelési jellegét, ennek megfelelően teremt kapcsolatot a gyermekekkel, tanulókkal. II. Részletes szakmai feladatok Feladata, hogy a munkaterületén jelentkező, következőkben felsorolt feladatokat az itt meghatározott rendszerességgel, illetve alkalomhoz kapcsolódva ellássa. 1. Napi takarítási feladatok: - Feladata a munkaterületének felseprése, felmosása, majd szárazra törlése. (A felmosás tisztítószeres vízzel történik.) - A folyosók tisztántartásáról nap közben folyamatosan gondoskodni kell, a takarítási feladatokat többször is el kell végezni, ha a terület szennyezettsége indokolja. - Feladata a munkaterületén található bútorok, berendezések tisztántartása. A tisztítás a bútor, berendezés, valamint a szennyeződés jellegének megfelelően jelent száraz, vagy nedves (csak vizes, vagy vegyszeres) takarítást. - Feladata az oktatási-nevelési feladatok, illetve egyes szabadidős tevékenységek ellátáshoz használt eszközök tisztántartása. - Feladata a munkaterületén található szemetes-edények, illetve szeméttárolók kiürítése, valamint ezeknek az eszközöknek a tisztítása. - Feladata a munkaterületén található növények ápolása, gondozása, locsolása, szükség szerint átültetése. - Feladata a lábtörlők, egyéb szőnyegek portalanítása. 2. Időszakonként jelentkező takarítási feladatok: - Az ablakok szennyezettségétől függően, de legalább havonta egy alkalommal elvégzi az ablaktisztítási feladatokat. Az ablaktisztítás során az ablakkeretek tisztántartási feladatit is ellátja. - Az ajtókat, azok szennyezettségi állapotától függően, de legalább havonta egy alkalommal megtisztítja tisztítószeres lemosással. - Kéthavonta takarítja a villanykapcsolók és más dugaljak felületét. - Kéthavonta megmossa a függönyöket, terítőket, egyéb textíliákat. A kimosott ruhaneműk vasalásáról is gondoskodik. - Kéthavonta, de a fűtési szezon megkezdése előtt, valamint a téli szünet után mindenképpen gondoskodik a fűtőtestek tisztításáról. A radiátorokat tisztítószerrel mossa le. A radiátorok mögötti szennyeződést eltávolítja. 3. Egyes helyiségekhez kapcsolódó takarítási feladatok: - A mellékhelyiségek (gyermek és nevelői WC-k) és a hozzájuk tartozó folyosók tisztántartása kiemelt napi feladat, melyet naponta többször is el kell végezni. - Gondoskodik a WC higiéniájának folyamatos biztosításáról, a WC papír pótlásáról. 134

- A helyiségeket naponta többször is tisztítószeres vízzel mossa fel. - Az ajtók takarításáról a szennyezettség mértékéhez igazodva, de legalább hetente gondoskodik. - A mosdók tisztaságát figyelemmel kíséri, naponta legalább egy alkalommal vegyszeresen tisztítja. 4. Alkalmanként jelentkező takarítási feladatok: - Az intézmény rendezvényeihez kapcsolódóan elvégezi a rendezvény során érintett munkaterület soron kívüli takarítását. Ezen feladatokat, az intézményvezető külön utasítása nélkül, ellátja. - A rendezvényeket követően segédkezik a rendezvény helyszínei rendjének eredeti visszaállításában. III. Egyéb feladatok - Köteles előre jelezni a takarítási feladataihoz szükséges eszközök, vegyszerek, tisztítószerek mennyiségi szükségletét. - Felelős a számára kiadott eszközökért, valamint a vegyszerek, tisztítószerek biztonságos tárolásáért, különös figyelemmel arra, hogy a gyermekekre, tanulókra veszélyes szerek illetéktelenek számára ne legyenek hozzáférhetőek. - Köteles tájékoztatni az intézményvezetőt arról, ha munkaterületén karbantartást igénylő állapotot észlel. - Feladata, hogy a munkaterületén az intézményi vagyon biztonságára ügyeljen, tartsa be a vagyonvédelmi előírásokat, valamint gondoskodjon a munkaterületéhez tartozó helyiség zárásáról.

A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek. A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem. 2010.. ………….. hó ….. nap

............................................... átadó

............................................... átvevő

Az intézmény neve/címe:

Napközis foglalkozást tartó tanító 135

munkaköri leírása Munkakör megnevezése: Napközis tanító FEOR száma: …………………… A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: ………………………………………. A munkakör szakmai irányítója: …………………………………………………………… A munkakörnek utasítást adó munkakörök:  vezető beosztású munkakörök ( iskolaigazgató,  iskolaigazgató-helyettes,  iskola tagintézmény-vezető,  iskola tagintézményvezető-helyettes,  iskola intézményegység-vezető,  iskola intézményegységvezető-helyettes)

A munkakörnek alárendelt munkakörök: nincsenek A munkakör célja: A közoktatási törvényben előírtak alapján, a felügyeletre szoruló tanulók részére szervezett napközis foglalkozáson a tanítói feladatok ellátása. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról, - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, - 10/199. (V. 13.) MKM rendelet, - Alapító okirat, SZMSZ, - Pedagógiai program. A munkavégzés helye:  az intézmény székhelye: ………………………………………………………..  az intézmény telephelye: ………………………………………………………. A napközis foglalkozást tartó tanító a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, illetve az utasításra jogosult munkaköröket betöltők iránymutatása alapján látja el.

A munkakör tartalma Szakmai feladatok I. Általános szakmai feladatok 136

1. A tanítói feladattal kapcsolatos általános szakmai feladatok - A napközis foglalkozást tartó tanító rendelkezik a korszerű általános műveltséggel, idegennyelv-tudással, társadalmi érzékenységgel. - Feladatellátása során tiszteletben tartja az egyetemes emberi és nemzeti értékeket, az erkölcsi normákat. - Tevékenysége során érezhető az egyéni és közösségi felelősségérzete. Közösségi feladatokat vállal. 2. Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatának ellátása során tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. 3. Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a tanulók közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor.

II. Részletes szakmai feladatok 1. A napközis foglalkozást tartó tanító alapfokú nevelési-oktatási feladatai - A napközis foglalkozás időtartama alatt a gyermekeket a tanítási órákhoz igazodva neveli-oktatja. - Segíti a gyermeket átvezetni az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe, a napközis foglalkozások alatt a tanórai foglalkozásoknál nagyobb teret engedve azonban a játéknak. - A napközis foglalkozások alkalmával - különösen az irányított szabadfoglalkozások alatt - fogékonnyá teszi a tanulót a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. - Tevékenysége során teret ad a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését, ennek érdekében a szabadfoglalkozások alkalmával ismerteti meg a gyermeket minél több, kis, közepes és nagyobb csoportokban játszható játékkal (népi játékok, körjátékok stb.) - A tanulók szabadidejének megszervezése céljából együttműködik a szabadidőszervezővel. - A napközis foglalkozások alkalmával a tanórákra való felkészüléshez megfelelően nyugalmas körülményeket biztosít. Szükség esetén a felkészüléshez szakmai segítséget nyújt, segíti a gyengébb képességű tanulók felkészülését. - A gyermekeket tanórán tanító pedagógussal napi kapcsolatot tart fenn, a tanulókkal kapcsolatos elvárásaikat egymással egyeztetik. - Segíti a gyermekétkeztetési feladatok lebonyolítását, az ebédeltetést, valamint az uzsonnáztatást, ez idő alatt a gyermekek felügyeletéről gondoskodik. 137

- Gondoskodik arról, hogy az étkezések előtt a tanulók kezet mossanak, továbbá az étkezéskor megfelelő magatartást tanúsítsanak. - Kiemelt figyelmet fordít a napközis foglalkozások helyszínein a tanulóbalesetek megelőzésére. - A napközis foglalkozás végén a gyermekek iskolából való távozását felügyeli. - A napközis foglalkozás alatt a tanulók felkészülését segíti, ismereteket közvetít, alapvető képességeket és alapkészségeket fejleszt. - A tanuló kíváncsiságára és az érdeklődésére építve fejleszti a gyermek felelősségtudatát, a kitartás képességét. - Mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozza a tanulási szokásokat. - Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, közreműködik a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. - Tevékenysége során ügyel arra, hogy - a tanulók fejlesztése a test és lékek szempontjából harmonikusan történjen, - a tanulók szocializációs folyamatait elősegítse, - megteremtse az elemi műveltségi alapok feltételrendszerét, - a tanulási stratégia a tanulókhoz legjobban igazodóan kerüljön megválasztásra. 2. A tanulók nevelésével kapcsolatos feladatok - A napközis tanító alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. a) napközis foglalkozás keretében gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, b) a napköziben az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti, c) figyelembe veszi a napközis foglalkozások során a tanuló - egyéni képességét, - tehetségét, - fejlődésének ütemét, - szociokulturális helyzetét és fejlettségét, - sajátos nevelési igényét, d) segíti a tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, e) segíti a hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, f) a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik, g) ha a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi, h) közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, i) közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében, j) a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására, k) a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, l) a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, m) tevékenysége során a tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja, n) a tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. 3. A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. 138

- A pedagógiai program alapján az ismeret átadás, a nevelés módszereit megválasztja. - A helyi nevelési terv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket kiválasztja.

A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek.

A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem. 2010. ………….. hó ….. nap

............................................... átadó

............................................... átvevő

Az intézmény neve/címe:

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkaköri leírása (iskola) Munkakör megnevezése: Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős FEOR száma: …………… A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: ………………………………………. A munkakör szakmai irányítója: …………………………………………………………… Utasítást adó felettes munkakörök: - intézményvezető, - intézményvezető-helyettes. A munkakörnek alárendelt munkakörök: nincsenek. A munkakör célja: A közoktatási törvény szerint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladataként meghatározott tevékenységek ellátása. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: 139

- a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak: - szabadidő-szervező. - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak: - szabadidő-szervező. A munkakörre vonatkozó előírások: - 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról, - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, - 10/199. (V. 13.) MKM rendelet, - Alapító okirat, SZMSZ, - Pedagógiai program. A munkavégzés helye:  az intézmény székhelye: ………………………………………………………..  az intézmény telephelye: ………………………………………………………. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, illetve az utasításra jogosult munkaköröket betöltők iránymutatása alapján látja el.

A munkakör tartalma

Szakmai feladatok I. Általános szakmai feladatok 1. Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel a gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatellátása során tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. 2. Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a tanulók közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor.

140

II. Részletes szakmai feladatok 1. Gyermek védelmével kapcsolatos feladatok Segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ennek keretében: a) Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy - milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, - az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, b) közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében, c) a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján veszélyeztetettnek számító tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét, d) gyermekbántalmazás vélelme esetén az igazgatónál kezdeményezi a gyermekjóléti szolgálat értesítését, e) a gyermeket veszélyeztető tényezőket megvizsgálja, ha azokat az intézmény rendelkezésére álló pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethetőnek értékeli, kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, f) a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az eset-megbeszéléseken, g) a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében, h) az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát, i) tevékenysége során az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti, j) a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, k) a szülőket és a gyermekeket az őket érintő, gyermekvédelemmel kapcsolatos kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, l) a szülő javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, m) tevékenysége során a gyermekek és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. 2. A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. - Az iskola pedagógiai programjának gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében segíti az egészségnevelési, ennek részeként a kábítószer-ellenes program kidolgozását, figyelemmel kíséri végrehajtását; szükség esetén intézkedést kezdeményez az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújt a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. - A pedagógiai program alapján az ismeret átadás, a nevelés módszereit megválasztja. 141

- A helyi nevelési terv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket kiválasztja. 3. Együttműködési feladatok Munkája során együttműködik az intézményben tevékenykedő - szabadidő-szervezővel, - a diákönkormányzatok munkáját segítő személlyel. 4. Munkához szükséges ismeret megszerzése - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. - Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésen való részvétel útján gyarapítja. A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek. A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem. 2010. ………….. hó ….. nap

............................................... átadó

............................................ átvevő

3. ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT /az iskola szervezeti és működési szabályzatának melléklete/ 1. Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1992. évi LXXIX. törvény előírásainak. 2. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. 3.  

Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő: papír alapú nyilvántartás, számítógépes (elektronikus) nyilvántartás.

4. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. 5. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: 142

a)   b)     

6.

az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják: igazgatóhelyettesek, iskolatitkár, a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják: igazgatóhelyettesek, iskolatitkár, osztályfőnökök, napközis nevelők, gyermek- és ifjúság védelmi felelős, Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a közoktatási törvény

2. sz. mellékletében engedélyezett esetekben: az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: igazgatóhelyettes, iskolatitkár a tanulók adatait továbbíthatja:  fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja: igazgató;  a sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős;  a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, iskolatitkár;  a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja: iskolatitkár;  a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök;  az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat: igazgató;  a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. 7. Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős. 8. a.) A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni:  összesített tanulói nyilvántartás (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes), 143

 törzskönyv (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),  bizonyítvány (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),  beírási napló (Vezetéséért felelős: iskolatitkár),  osztálynaplók (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),  napközis és tanulószobai csoportnaplók (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, napközis nevelők, tanulószoba vezető),  diákigazolványok nyilvántartása (Vezetéséért felelős: iskolatitkár). b.) A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény iskolatitkára, élelmezésvetetője a felelős. 9. Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az igazgató a felelős. Az intézmény neve/címe:

4. BELSŐ ELLENŐRZÉSI SZABÁLYZAT Az iskolai belső ellenőrzés feladatai:  biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését;  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát;  segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését;  az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről;  feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: 1. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. 2. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:  az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni;  az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;  az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével;  hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás 144

szerint időben megismételni. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: 1. Az ellenőrzött dolgozó jogosult:  az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni;  az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. 2. Az ellenőrzött dolgozó köteles:  az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni;  a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai:  Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni.  Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell.  Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri.  Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik:  Igazgató: o ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; o ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; o ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; o elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát; o összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. o az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetőképességét, o a pénzkezelés, a pénztár szabályszerű működését;  Igazgatóhelyettes: o folyamatosan ellenőrzi a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:  a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét;  a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét;  a pedagógusok adminisztrációs munkáját;  a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét;  a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. o folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a műszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen:  az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket, 145



a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását,

 a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását, o folyamatosan ellenőrzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerű munkavégzését, munkafegyelmét.  Munkaközösség-vezetők:  o folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelőoktató munkáját, ennek során különösen: o a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; o a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel). Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. Az intézményben, mint közpénzek felhasználásában résztvevő költségvetési szervben, belső ellenőrzési rendszer működik abból a célból, hogy az iskola igazgatója számára bizonyosságot nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelőségét illetően. A pénzügyi belső ellenőrzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az intézmény működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény kockázatkezelési, valamint ellenőrzési és irányítási eljárásainak eredményességét. A pénzügyi belső ellenőri tevékenységet az intézményben a fenntartó önkormányzat polgármesteri hivatalának belső ellenőrzése látja el. 5. B O M B A R I A D Ó Az intézmény adatai:

Kossuth Lajos Általános Iskola 4621 Fényeslitke, Iskola út. 1.

Az intézményvezető neve: Nagy Ferencné Lakása: 4621 Fényeslitke, Iskola út 1 Tel.szám: 45/ 447-054 Tűzvédelmi felelős:neve :Lippai Tibor Lakása: 4621 Fényeslitke, Árpád út 41. Tel.szám: 45/ 447-050 Állami tűzoltóságra vonatkozó adatok: Telephelye: 4600. Kisvárda, Mátyás király u. Tel.szám: 105 45/420-420 146

Állami rendőrségre vonatkozó adatok: Telephelye: 4600. Kisvárda, Somogyi R. u. 7. Tel.szám: 107 45/402-022 Teendő bombariadó esetén: Jelzés: Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott bármilyen különleges eseményt /bomba elhelyezésének terve, megtörténte/ az intézmény vezetőjével, vagy annak mindenkori helyettesével haladéktalanul közölni. A bombariadó elrendelése: A bombariadó elrendelése az intézményvezető feladata és felelőssége. A bombariadóról tájékoztatni kell: az állami tűzoltóságot, az állami rendőrséget, a fenntartót. A tájékoztatás során közölni kell: a bombariadó helyét, -

a tudomásunkra jutott információt, hány ember tartózkodik az épületben, az evakuálás megkezdését.

A bombariadó során az evakuálásért az intézményben dolgozók, /nevelők, technikai dolgozók/ felelősek. A bombariadó esetén a személyek mentése élvez elsőbbséget. Tárgyi értéket menteni tilos! Az evakuálás a teljes épületre és a hozzá kapcsolódó épületekre is kiterjed. Az evakuált személyeket az épülettől biztonságos távolságra el kell helyezni. A mentést a bombariadó mellékletét képező menekülési útvonalat tartalmazó helyszínrajzon feltüntetett módon kell végezni. Az épületbe a mentést követően visszamenni tilos! A bombariadóról tájékoztatni kell az épület környezetében lévő lakóházak tulajdonosait is. Biztosítani kell, hogy a rendőrség megérkezéséig az intézmény területére senki ne mehessen. A bombariadót csak a felelős hatóság oldhatja fel! Az intézményben évente bombariadó gyakorlatot kell tartani, amelyről nyilvántartást kell vezetni. Fényeslitke, , 2000. szeptember 01.

147

148

Veszélyhelyzetek elkerülése, megelőzése Az intézmény rendelkezik Tűzriadó Tervvel. TŰZRIADÓ TERV A TŰZ JELZÉSE A tüzet észlelő személy köteles a tüzet jelezni és azt jelenteni. A tűzjelzés módja a. A hangos „Tűz van!” kiáltással kell a környezetet riasztani. b. A tűzjelzés kézszirénával, haranggal, kolomppal is történhet. c. A tűzesetet azonnal jelenteni kell telefonon a tűzoltóságnak.A tűzriadó leállítására csak az igazgató vagy a megbízott d. Telefonon jelenteni kell: a tűz pontos helyét mi ég, emberélet van-e veszélyben, mi van veszélyeztetve a tűz terjedése esetén, a jelentő nevét, címét, telefonszámát.

e. -

Jelenteni kell továbbá: a polgármesternek a rendőrségnek a mentőknek

A tűzeset színhelyén jelenlévő tűzvédelmi felelős, ha ő nincs a helyszínen egy vezető beosztású dolgozó a tűzoltás vezetője. A tűzoltás vezetőjének feladata: megszervezi a személyek mentését, az embereket a veszélyeztetett területről az utcára kell küldeni; megszervezi a tűz oltását a rendelkezésre álló kézi tűzoltó készülékék felhasználásával; megszervezi az anyagok és a vagyon mentését; megszervezi a tűz által veszélyeztetett terület védelmét; gondoskodik a rend és a fegyelem fenntartásáról; gondoskodik az áramtalanításról és a közművek elzárásáról (kivéve a víz); Az elsősegélynyújtás megszervezése:

-

elsősegélynyújtó helyet kell kijelölni a tűz által nem veszélyeztetett területen; a sérülteket a sérülés nemétől függően elsősegélyben kell részesíteni; az elsősegélyt nyújtó személy nevét közölni kell.

149

A tűzoltóság megérkezése után a tűzoltás vezetője: jelentkezik a tűzoltóság parancsnokánál; átadja a tűzriadó tervet; tájékoztatja az addig elvégzett oltási és mentési munkákról; a tűzoltóság utasításai szerint jár el. A TŰZOLTÁS UTÁNI TEENDŐK A tűz eloltása és a tűzoltóság elvonulása után a helyszínt érintetlenül kell hagyni, amíg az illetékes hatóságok a tűzvizsgálatot el nem végzik. A tűz helyszínét őriztetni kell mindaddig, amíg a tűz újrakeletkezésének fennáll a veszélye (Különösen fontos ez, ha még gőz füstképződés van) Gondoskodni kell a kimentett tárgyak, értékek őrzéséről; A tűzvizsgálat végrehajtásához a hatóság részére mindenki köteles a kért felvilágosítást megadni. A hatósági tűzvizsgálat befejezése és a tűzkár megállapítása után a helyreállítási munkákat meg kell kezdeni.

A MAGATARTÁSI SZABÁLYOK RENDKÍVŰLI ESEMÉNYEK KÖVETKEZTEKOR Általános szabályok: Őrizze meg a nyugalmát. Idézze fel a prevenciós programban megjelölt feladatokat. Gyűjtse össze az esetleges kimeneküléshez szükséges tárgyakat, értékeket, stb. Tartsa be a kijelölt felelősök utasításait. Figyelje a tájékoztatást, hangosbeszélőt, szirénát, informálja társait. Ne használja a telefont csak segélykérési céllal. Ha az épületben kell maradnia, gyűjtsön vizet a rendelkezésre álló edénybe. Gondoljon társai szükségleteire is. Kövesse a katasztrófavédelem illetékesei által adott utasításokat. Ne hallgasson a rémhírekre, ne terjessze azokat. Bízzon azokban, akik felkészültek a védelmére és önért is vállalják a veszélyt. Szabályok kitelepítésre

-

Öltözzön az évszaknak megfelelően (rétegesen, kényelmesen) A csomagot hátizsákban, válltáskában vigye, kezei maradjanak szabadon.

A nyílt lángot oltsa el. Zárja el és kapcsolja ki a villanyt, a gázt, zárja be az ajtókat, ablakokat. Kitelepítéskor a megadott gyülekezőhelyet gyalog közelítse meg. Védje fejét, arcát, szemét és szükség esetén a szabad bőrfelületet is. Nedves ruhával védekezhet a gázok és a füst ellen. Csoportosan közlekedjen, hogy másokon segíthessenek. Segítse a sérülteket, gyerekeket, időseket. 150

A gyülekezőhelyen várja meg a további utasításokat.

-

Az elhárításra, mentésre vonatkozó feladatok KIÉRTESÍTÉS RENDSZERE, MÓDJA

Név

Beosztás

Nagy Ferencné

Iskolaigazgató

Lakáscím

Fényeslitke, Béke 13. Vaszilyné igazgató – Fényeslitke, Lippai Judit helyezettes Kossuth út Lippai Tibor tűzvédelmi Fényeslitke, felelős Árpád út Györki Istvánné Adminisztrátor Fényeslitke, Széchenyi út Kovács Csaba Karbantartó Fényeslitke, Kossuth út Csonka Takarító Fényeslitke, Barnáné Kodály Z. út

Jászfai Csaba őrnagy Szabó István r.tzls. Mártha Tibor

Záhony PV. Kirendeltségvezető Fényeslitke, Kodály z. út Polgármester

Záhony, Arany J. 2/b

Telefonszám Mobil M.hely Lakás 447-017 447-054 30/5200-627 447-017 447-387 70/453-4569 447-017

70/373-8996

447-047

70/453-4584 30/619-2271

447-017

70/334-2298

426-350

20/4284-978

30/257-2745 Fényeslitke, Kossuth út

447-011 447-

Szűrös Gyula

Riasztási módok:

-

riasztó-tájékoztató rendszer kézi sziréna, csengő szóban, telefonon történő riasztás

Cselekvési program az emberi élet és anyagi javak mentésére Földmozgások Feladat megnevezése Riasztás:

Felelős

151

Hirtelen következik be, előrejelzés nélkül. Az életmentés záloga a gyorsaság és fegyelmezettség Teendők: Az épület azonnali elhagyása Kossuth Lajos Általános Iskola 6. INFORMATIKAI SZABÁLYZATA Az intézmény az informatika széleskörű alkalmazására tekintettel, valamint az informatikával kapcsolatos használati, alkalmazási feladatok és az ezzel összefüggő biztonsági követelmények meghatározása és biztosítása érdekében a következők szerint határozza meg az informatikai szabályzatát. 1. A szabályzat célja, hatálya, nyilvánossága A szabályzat célja, hogy meghatározza az intézmény informatikai és irodatechnikai berendezéseinek, és az alkalmazott szoftverek használati rendjét, így különösen ezen eszközök - használati módját, - használati feltételeit. A szabályzat személyi hatálya kiterjed: - az intézmény foglalkoztatottjaira, - az intézménnyel tanulói jogviszonyban lévő személyekre, - az intézményben rendszergazda (vagy más informatikai) feladatokat ellátó személyre. A szabályzat rendelkezéseit az intézmény épületében elhelyezett informatikai eszközökre kell alkalmazni. A szabályzat nyilvánosságát biztosítani kell. A szabályzatot ismertetni kell valamennyi érintett személlyel, azaz valamennyi lehetséges informatikai és irodatechnikai eszköz használóval. A szabályzat foglalkoztatottakkal, illetve rendszergazda feladatokat ellátó személlyel való ismertetése az intézményvezető, vagy az általa felhatalmazott személy feladata. A szabályzat tanulókkal való ismertetése az intézményvezető által kijelölt személy feladata. (A szabályzat hatálybalépését követően csak az használhatja az informatikai és irodatechnikai eszközöket, akik a szabályzatot megismerték.) A szabályzat egy példányát ki kell függeszteni az intézmény hirdetőtáblájára, valamint a tanulók számára informatikai eszközök használatát lehetővé tévő helyiségekben, termekben. A szabályzat az elfogadása napján lép hatályba, s rendelkezéseit a szabályzat hatályon kívül helyezéséig kell alkalmazni. 2. Az intézmény informatikai rendszere 2.1. Általános rendelkezések Az intézmény informatikai rendszere magában foglalja az intézmény teljes számítógép hálózatát, valamint az irodatechnikai eszközöket, azaz: 152

- a hálózati eszközöket, - hálózati szoftvereket, - önálló számítógépeket és szoftvereit, - sokszorosító berendezéseket (fénymásoló), - digitalizáló berendezéseket, - a telefonrendszert, fax-ot. A számítógépekhez tartozó eszközök is részei az informatikai rendszernek, így: a számítógép perifériái (nyomtató, scanner, egér, billentyűzet stb.). 2.2. Az informatikai eszközök dokumentációi Az informatikai eszközök dokumentációit meg kell őrizni. A megőrzésről az intézményvezető gondoskodik. Az informatikai eszköz mellett, a felhasználók számára elérhető módon el kell helyezni a dokumentáció egy példányát. 2.3. Az informatikai eszközök használóinak jogai és kötelezettségei Az informatikai eszközök használóinak joga, hogy: - a használati jogosultsága alapján, használja az informatikai eszközöket, - adatainak, és adatterületének védelmét mások tiszteletben tartsák, a védelemhez szükséges eszközök rendelkezésre álljanak, - az informatikai eszközök használatával az adatállományairól számítógépes adathordozóra másolatot készítsen, s azokat megőrizze, - saját e-mail címet igényeljen, és azt használja. Az informatikai eszközök használóinak kötelezettsége, hogy: - betartsa az informatikai eszközök dokumentációjában meghatározott kezelési leírásokat, - az eszközöket – dokumentáció hiányában – az intézmény által írásba foglalt utasítás szerint használja, (melyek elkészítése az intézményvezető által kijelölt személy feladata), - az eszközöket csak a rendeltetésüknek megfelelően használja, - figyelembe vegye a szoftverhasználat rendjére vonatkozó jogszabályi, illetve jelen szabályzat rendelkezéseit, - a használat során betartsa a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályokat, ennek érdekében, tilos: - az informatikai eszközök közelében tűzveszélyes tárgyat elhelyezni, tartani (pl. nem lehet dohányozni, nyílt lángot használni, stb.) - az eszközök burkolatát levenni, megsérteni, - az eszközök csatlakozási rendszerét megváltoztatni, megbontani, - az elektromos csatlakozókat megbontatni, - az informatikai eszközök közelében folyadékot tárolni, tartani (pl.: innivaló); - amennyiben zárlatot észlel, vagy a zárlat gyanúja merül fel, haladéktalanul végezze el az áramtalanítást, és jelezze a hibát az intézményvezetőnek, - az informatikai eszköz nem megfelelő működését haladéktalanul jelezze, - amennyiben erre kötelezett lássa el az adatvédelmi feladatait, - a nem rendeltetésszerű használatból fakadó károkat az intézménynek megtéríteni. Az intézményi dolgozók fentieken túli kötelezettsége, hogy - a munkájukat magas szinten lássák el, alkalmazzák és fejlesszék a számítástechnikai ismereteiket, - védjék az általuk használt számítógépeket, adatbázisokat, szoftvereket, - jelszavas védelemnél gondoskodjanak a jelszavak legalább kéthavonkénti cseréjéről. 153

A tanulók által is igénybe vehető informatikai eszközök használati helyén ki kell függeszteni annak a személynek, személyeknek a nevét, akiket értesíteni kell az eszközök meghibásodása, munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok betartása érdekében (zárlat, tűzveszély, tűz észlelés stb.) . 3. Az informatikai rendszer irányítása

3.1. Az informatikai rendszer Az informatikai rendszer legfőbb irányítója az intézményvezető. Az intézményvezető hatáskörébe tartozik: - jelen szabályzat megalkotása, módosítása, kihirdetése, - az informatikai rendszer szakmai feladatai ellátásához szükséges személyi feltételrendszer kialakítása, ennek érdekében feladatkörök és személyek kijelölése, megbízása, - az informatikai rendszer működéséhez szükséges tárgyi feltételek megteremtése, - az informatikai rendszer fejlesztése, pályázati lehetőségek kihasználásával, illetve a fenntartó felé a fejlesztési igények jelzése, - az informatikai rendszer érintésvédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi ellenőrzése, - az adatbiztonsági feltételek kialakítása, fejlesztése, - az egyes számítógépek biztonsági minősítése. 3.2. Az informatikai rendszer szakmai, személyi feltétel-rendszere Az intézményvezető saját hatáskörben dönti el azt, hogy az informatikai rendszer működtetéséhez szükséges szakmai hátteret milyen formában biztosítja. A szakmai háttér biztosítása érdekében az intézményvezetőnek gondoskodnia kell rendszergazda kijelöléséről. A rendszergazdának kijelölhető megfelelő végzettségű - intézménynél foglalkoztatott személy, valamint - külső személy, megbízással. Az intézményvezető - a rendszergazdán kívül - más informatikai munka, illetve feladatkört is meghatározhat. A rendszergazda feladatai a következők: - felméri, és figyelemmel kíséri az informatikai rendszer eszközeinek műszaki állapotát, javaslatot tesz a cserékre, - kialakítja, és összehangolja az intézmény számítógép állományát, szükség szerint közreműködik a hálózat kialakításában, működtetésében, bővítésében, - javaslatokat tesz a védelmi, adatbiztonsági megoldásokra, majd az intézményvezető utasítása alapján ellátja az adatvédelmi feladatokat, - közreműködik a hibák felkutatásában, megszüntetésében, - ésszerűsíti a számítógép használatot, javaslatot tesz az adatállomány átszervezésére, majd az intézményvezető beleegyezésével végrehajtja az átszervezést, - segítséget nyújt az intézmény dolgozóinak a számítógép használatában, - elvégzi a szoftvertelepítéseket, - kezeli a szoftverek eredeti példányát, - szervezi a gépek vírusvédelmét, rendszeres időközönként ellenőrzi a gépeket, gondoskodik a talált vírusok megsemmisítéséről, - nyilvántartást vezet az informatikai eszközökről. 154

4. Az informatikai rendszer ellenőrzése Az informatikai rendszer ellenőrzési feladatainak irányítása az intézményvezető feladata, aki e tevékenységét a rendszergazda bevonásával végzi. Az informatikai rendszer ellenőrzése során az intézményvezető és a rendszergazda joga, hogy: - betekintsen az informatikai rendszerbe és folyamatosan ellenőrizze is azt, - betekintsen az intézményi működéshez kapcsolódó adatbázisba, valamint az intézmény foglalkoztatottjai által, a feladatellátásuk során használt szoftverekbe és adatbázisaikba, - ellenőrizze a tanulók számítógép-használati rendjét, - ellenőrizze, hogy az informatikai rendszert nem használják-e illegális tevékenységekre (szoftver másolás, adatbázis feltörés, jogtalan hozzáférés stb.). A rendszergazda joga, hogy ellenőrizze azt, hogy a számítógépen csak: - azok a programok futnak-e, illetve - olyan adatbázis található-e, mely szerepel a nyilvántartásban, és a felhasználási jogosultságnak is megfelel. A rendszergazda kötelessége, hogy a tudomására jutó szabálytalanságokról (különösen illegális szoftverekről, adatállomány feltörésekről, rendszerbehatolásról, vírusokról) haladéktalanul tájékoztassa az intézményvezetőt. Az informatikai ellenőrzés során az ellenőrzést végzők kötelesek az ellenőrzési tevékenységüket úgy végezni, hogy azzal az ellenőrzöttek rendes tevékenységét a legkevésbé zavarják. Amennyiben az informatikai rendszer használója megsérti a jelen szabályzat előírásait, fegyelmi vétséget követ el, s ezért az intézményvezető döntése alapján az informatikai rendszer használati jogosultsága, - ideiglenesen, vagy véglegesen megvonható, illetve - minimális szinte csökkenthető. Ha az informatikai rendszer használója büntető törvénykönyv hatálya alá tartozó cselekményt követett el, vagy felmerül ennek gyanúja, az intézményvezető köteles a szükséges intézkedéseket megtenni. 5. A biztonsági követelmények Az informatikai rendszer biztonsága érdekében meg kell fogalmazni a) a felhasználók által használt rendszerek biztonsági követelményeit, ennek keretében: - meg kell határozni a biztonsági szinteket, - el kell végezni a szinteknek megfelelő biztonsági minősítéseket; b) a felhasználókkal kapcsolatos személyi védelmi előírásokat, c) a speciális biztonsági intézkedéseket azokon a területeken, ahol az indokolt. 155

5.1. Biztonsági szintek, és minősítés Az intézménynél a következő biztonsági szinteket kell kialakítani: - I. szint titkos anyagok tárolására alkalmas számítógép, - II. szint bizalmas anyagok tárolására alkalmas számítógép, - III. szint részleges védelemmel ellátott számítógépek, - IV. szint védelemi rendszer nélküli gépek. Az informatikai rendszer elemeiként az egyes számítógépeket biztonsági szempontból minősíteni szükséges. A minősítést az intézményvezető és a rendszergazda, - az adott felhasználó véleményének kikérésével - végzi, figyelembe véve a következő szempontokat: - milyen az ügyviteli védelmi, - milyen a fizikai, valamint - a szoftver védelmi igény. I. biztonsági szint jellemzői, és a minősítési feltételek: Erre a szintre azokat a számítógépeket kell besorolni, melyeken olyan adatok kezelése folyik, melyek titkosnak minősülnek, ilyen pl.: - személyzeti anyagok, - személyi juttatásokkal kapcsolatos információk, - pénzügyi - gazdasági adatok, - számítógépes bankkapcsolattal rendelkező gép, - tanulókkal kapcsolatos nyilvántartások stb. A biztonság érdekében: - a számítógépeket jelszóval védett operációs rendszerrel kell ellátni, - a számítógépet nem lehet olyan hálózatban működtetni, melyhez hozzáférhet az adott munkaterülethez, csoporthoz nem tartozó személy, - a számítógép fizikai védelmét biztosítani kell, - a számítógépen csak eredeti, a feladatellátáshoz szükséges, a rendszergazda által nyilvántartásba vett program telepíthető és futtatható, - a számítógéphez nem lehet internet hozzáférést lehetővé tenni. II. biztonsági szint jellemzői, és a minősítési feltételek: Erre a szintre azokat a számítógépeket kell besorolni, melyek adatbiztonsága az intézmény számára fontos, vagy az oktatók tevékenységét, munkáját közvetlenül segítik. A biztonság érdekében: - a számítógépeket jelszóval védett operációs rendszerrel kell ellátni, - a számítógép fizikai védelmét biztosítani kell, - a számítógéphez csak akkor lehet internet hozzáférést lehetővé tenni, ha a számítógép magas szintű tűzfal védelme biztosított. III. biztonsági szint jellemzői, és a minősítési feltételek: Erre a szintre azokat a számítógépeket kell besorolni, melyeken olyan programok, adatok találhatóak, melyek adatvédelmet igényelnek, de a védelem érdekében elegendő a jelszavas védelem (szemben a teljes operációs rendszer jelszavas védelmével). Ilyen gépek lehetnek az ügyviteli, titkári feladatokat ellátó személyek által használt számítógépek. A biztonság érdekében: 156

- a számítógépen jelszavas védelmi rendszert kell működtetni, vagy - a számítógép fizikai védelmét biztosítani kell, - a számítógéphez csak akkor lehet internet hozzáférést lehetővé tenni, ha a számítógép vírus védelme biztosított. IV. biztonsági szint jellemzői, és minősítési feltételek: Erre a szintre azokat a számítógépeket, illetve számítógépes hálózatokat kell besorolni, melyek védelmi rendszerrel nem rendelkeznek, s ilyet nem is igényelnek. 5.2. A felhasználókkal kapcsolatos védelmi előírások Az intézmény foglalkoztatottjai közül csak a büntetlen előéletű, erkölcsileg feddhetetlen személyek kaphatnak felhasználói jogosultságot az I-II. biztonsági szintre besorolt számítógépekhez. A felhasználói jogosultsággal rendelkező személyek kötelesek a jelen szabályzatban foglaltakat megismerni, az abban foglaltakat betartani, erre vonatkozóan írásban nyilatkozni. A nyilatkozatokat az intézményvezető őrzi. Amennyiben a felhasználói jogosultsággal rendelkező személy munkaköre megváltozik, jogviszonya megszűnik, az intézményvezető intézkedik a felhasználói jogosultság megszüntetéséről. Az intézmény foglalkoztatottjai, illetve tanulók - a házirendben meghatározottak figyelembe vételével - használhatják a III. és IV. biztonsági szintre besorolt számítógépeket. Az intézményvezető és a rendszergazda felelőssége, hogy a jelen szabályzatban meghatározott biztonsági előírások betartásra kerüljenek, ennek érdekében figyelmeztetik a felhasználókat ha nem megfelelő magatartást észlelnek. 5.3. Speciális védelmi intézkedések Az intézményvezető speciális védelmi intézkedéseket fogalmazhat meg, írhat elő egyes számítógépes rendszerek, számítógépek használatával kapcsolatban – melyeket jelen szabályzat mellékleteként is el kell helyezni. 6. Nyilvántartási kötelezettség Az intézményvezető a rendszergazda bevonásával intézkedik arról, hogy az informatikai rendszerrel kapcsolatban elkészüljenek és folyamatosan vezetésre kerüljenek a következő nyilvántartások: - számítógép nyilvántartás (a rendelkezésre álló számítógépek azonosító adatai, teljesítménye, beszerzési éve, a számítógéphez tartozó eszközök felsorolása), - a szoftver nyilvántartás (a megvásárolt, illetve licensz szerződés alapján használt programokról), - a számítógépek biztonsági szint szerinti besorolása, - a számítógép felhasználói jogosultságok nyilvántartása.

157

7. Az adatok biztonsága Az adatkezelőnek, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó - köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, - köteles megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, melyek szükségesek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatására. Az intézmény foglalkoztatottjai kötelesek a személyes adatokat védeni: - a jogosulatlan hozzáférés, - a megváltoztatás, - a nyilvánosságra hozás, - a törlés, - a sérülés és megsemmisülés ellen. Az adatbiztonsági követelmények érvényre juttatása érdekében az alábbi feladatokat kell ellátni a rendszerbiztonsági követelményeken túlmenően: - ha lehetőség van rá alkalmazni kell a tükrözés eszközét, - el kell végezni a biztonsági mentéseket, - az adatokat archiválni kell, - gondoskodni kell a tűzvédelemről, - biztosítani kell a vírusvédelmet, - a hozzáférés-védelmet, - hálózat esetében a hálózati védelmet. A biztonsági mentés Az adatokat, adatbázisokat a számítógépről különböző, illetve legalább két adathordozóra is ajánlott lementeni – lehetőség szerint CD-re kell írni az adatokat, mivel a hajlékonylemezen való tárolás nem elégíti ki az adatvédelmi igényeket.(Ezen adatok körére vonatkozóan az intézményvezető adhat szóbeli utasítást.) A rendszergazda szakmai támogatást köteles adni a mentések gyakorisága és technikája tekintetében. Archiválás Azokat az adatokat, melyeket már nem használnak, el kell választani attól az adatállománytól, melyek még szükségesek, folyamatosan használatban vannak. A leválasztott, ún. passzív adatbázisokat időtálló adathordozón rögzíteni kell. Tűzvédelem A informatikai rendszert csak a tűzvédelmi előírások elkészítésével és betartásával lehet működtetni. A hozzáférés-védelem Az informatikai rendszert csak a használati jogosultsági rendszernek megfelelően lehet működtetni. 8. A szoftverhasználat rendje

158

Az informatikai rendszer működtetése során be kell tartani valamennyi felhasználónak a szoftverek használatára vonatkozó előírásokat. A szoftver használat során tilos: - a szoftvert másolni, terjeszteni, - a szoftverhez tartozó dokumentumokat, alkalmazásokat, kódokat másolni, - a szoftvert egyidejűleg két vagy több gépen futtatni – kivéve azt, ha ezt a szoftverrel kapcsolatos dokumentumok kifejezetten megengedik, - minden olyan vezetői utasítás, mely a nem megengedett szoftver kezelésre vonatkozik, - az illegális szoftvermásolás, - szoftver kölcsönadása úgy, hogy arról a másolat készítés lehetővé váljon. A legális szoftverhasználat érdekében a rendszergazda: - ellenőrzi a számítógépen futtatott szoftverek használati jogosultságát, - részt vesz a szoftverek telepítésében, számítógépről való törlésében. 9. Információszolgáltatás 9.1. Az információszolgáltatás személyi és tárgyi háttere Az intézmény információszolgáltatást biztosító számítógépes hátteret, illetve az ehhez szükséges informatikai rendszert biztosíthat. Az intézmény az információs rendszer használatával kapcsolatos ismeretekről a felhasználókat rendszeresen tájékoztatni köteles. Az információs rendszer információkkal való feltöltéséért az intézményvezető által kijelölt személy felelős. A szolgáltatott információ mellett javasolt megjelölni: - a közreadó személy nevét, - az információ érvényességi időtartamát, - a dokumentum típusát (ajánlat, tervezet stb.). Az információ tartalmáért az információ közreadója tartozik felelősséggel. 9.2. Az információszolgáltatás típusai Az intézmény az információszolgáltatás keretében biztosíthatja a következőket: - elektronikus levelezési lehetőséget, - honlap információt, valamint - fájl alapú információt. Az intézmény, illetve az intézményben meghatározott funkciókat betöltő személyek részére a funkciókhoz kapcsolódó e-mail cím is adható. A hivatalos, az intézmény által használható email címek funkciókhoz kapcsolódó kiadásáról az intézményvezető dönt. A rendszergazda felelős azért, hogy az e-mail címekről - folyamatosan karbantartott nyilvántartást vezessenek.

159

Honlap esetében az intézményvezető feladata, hogy kialakítsa a honlap alapvető tartalmára vonatkozó javaslatait, koordinálja a honlap frissítésével kapcsolatos feladatokat. A fájl alapú információk jellemzően az intézmény belső dokumentáció, szabályzatai, melyek információszolgáltatásban való megjelenítése a minél szélesebb nyilvánosság érdekében indokolt. 10. Számítógépes hálózat Az intézményvezető irányításával lehet csak számítógépes hálózatot létrehozni, működtetni, megváltoztatni. A számítógépes hálózatnál különös figyelmet kell fordítani a - a hálózat védelmére, - a hálózat használatára, - a hálózatba kapcsolt gépek adatbiztonsági rendszerére. 11. Záró rendelkezések A szabályzatban foglaltak betartása érdekében az intézményvezető és az általa megbízott személy legkésőbb ....... év december 31-ig gondoskodik: - az intézményi biztonsági szintek szerinti minősítésekről, - a rendszergazda kijelöléséről, megbízásáról, - a honlap elkészíttetetéséről és rendszeres karbantartásáról, - az e szabályzatban meghatározott nyilvántartások elkészítéséről és vezettetéséről. Mellékletek: 1. Nyilatkozat az informatikai szabályzatban foglaltak tudomásul vételéről 2. Számítógép-felhasználói jogosultság 3. Szoftver nyilvántartás 1. számú melléklet Nyilatkozat az informatikai szabályzatban foglaltak tudomásul vételéről

Alulírott tudomásul veszem a ……………………………………………… intézmény informatikai szabályzatában foglaltakat, s azokat magamra nézve kötelezőnek ismerem el.

160

Kelt: 2007. augusztus 22

………………………………………. intézményvezető /Nagy Ferencné/

………………………………… nyilatkozó

2. számú melléklet Számítógép-felhasználási jogosultság Az intézmény informatikai rendszere működése során az egyes személyek számítógépfelhasználási jogosultságai: Számítógép (azonosító adata, helye)

Biztonsági besorolás

131111-12/2005

igazgatói

szint

szerinti Felhasználó jogosultság munkakör és személy neve szerint Nagy Ferencné igazgató

3. számú melléklet Szoftver nyilvántartás Szoftver neve: …………………………………………… Szoftver azonosító száma: ………………………………. Szoftverért felelős személy: ………………………………………………………………. A szoftver leírása: ………………………………………………………………………….. Fejlesztő cég: ……………………………………………………………………………….. Értékesítő cég: ……………………………………………………………………………… A jogtisztaságot bizonyító adatok: …………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………… Használati idő: - korlátlan, - korlátozott, (annak időtartama): …………………………………………………. 161

Frissítésre, verziókra vonatkozó adatok: ……………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………….

Komoró szabályzatok A KÖZSÉGI ÉS ISKOLAI KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA A Petőfi Sándor Általános Iskola és Óvoda könyvtára által gyűjtött alapdokumentumok körét, az állománygyarapítás módját. a gyűjtés szintjét és mélységét a jelen gyűjtőköri szabályzat határozza meg. Ezen gyűjtőköri szabályzat az iskola szervezeti és működési szabályzata alapján készült, és annak 1. sz. mellékletét képezi. I. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők: 1. Az iskolán belüli tényezők:  Az iskola tanulói összetétele..  A Nemzeti Alaptantervben, valamint az iskola által alkalmazott kerettantervben megfogalmazott alapvető közművelődési, nevelési és oktatási feladatok.  Az iskola nevelési és oktatási céljai.  Az iskola helyi tanterve, tantárgyi követelményrendszere.  Az iskola tehetséggondozási és felzárkóztatási programja. 2. Az iskolán kívüli tényezők: A könyvtárközi kölcsönzés lehetőségének kihasználása. II. Az állománygyarapítás módjai (a beszerzés forrásai):  A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Könyvtárak Egyesülés tagkönyvtáraként a KELLOval kötött szerződés alapján;  Kiadóktól, nagykereskedőktől való közvetlen vásárlással;  Ajándék más könyvtáraktól, intézményektől. jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen. III. A gyűjtés szintje és mélysége: 1. Kézikönyvtári állomány: Gyűjtendőek a műveltségi területek alapdokumentumai az életkori sajátosságok figyelembe vételével: általános és szaklexikonok, általános és szakenciklopédiák, szótárak, fogalomgyűjtemények, kézikönyvek, összefoglalók, adattárak, atlaszok, térképek, tankönyvek. 2. Ismeretközlő irodalom: Gyűjtendőek a helyi tantervnek megfelelő ismeretterjesztő és szakkönyvek, a tantárgyakhoz meghatározott házi és ajánlott olvasmányok, a tanulói munkáltatáshoz használható dokumentumok. 3. Szépirodalom: 162

Gyűjtendőek a tantárgyak tantervi és értékelési követelményeinek megfelelő kiadványok, a tantervben meghatározott antológiák, házi és ajánlott olvasmányok, életművek, népköltészeti alkotások. 4. Pedagógiai gyűjtemény: Válogatva gyűjtendőek a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumai:  Pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák.  Fogalomgyűjtemények, szótárak.  Pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalók.  A pedagógiai programban megfogalmazott nevelési és oktatási célok megvalósításához szükséges szakirodalom.  A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalma.  A tantárgyak módszertani segédkönyvei, segédletei.  A tanításon kívüli foglalkozásokhoz kapcsolódó szakirodalom.  Az iskolával kapcsolatos jogi, statisztikai szabálygyűjtemények.  Oktatási intézmények tájékoztatói.  Általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok.  Az iskola történetéről, névadójáról szóló dokumentumok. 5. Könyvtári szakirodalom (segédkönyvtári anyag): Válogatva gyűjtendőek a következők:  A könyvtári munka módszertani segédletei, összefoglaló munkák.  Könyvtári jogszabályok, irányelvek.  Az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványok, folyóiratok. IV. A könyvtár gyűjtőköre dokumentum típusok szerint: Könyvek, térképek, atlaszok, időszaki kiadványok, folyóiratok, közlönyök, évkönyvek, audiovizuális dokumentumok, hangkazetták, videofilmek, diafilmek, CD, DVD.

163