1986
ÉPÍTÕIPARI, FAIPARI SZAKKÉPZÕ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM
OM: 034173
SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZAT
2009. szeptember 30-tól Kaposvár
2
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS .............................................................................................................. 8 I.
FEJEZET .............................................................................................................. 9
1.
A Szervezeti és Mûködési Szabályzat célja .............................................................................................9
2.
Az SZMSZ jogszabályi alapja .................................................................................................................9
3.
Alapító Okirat..........................................................................................................................................9
4.
Az intézmény neve:................................................................................................................................15
5.
Az intézmény létrehozásáról szóló jogszabályi hivatkozás....................................................................15
6. Az intézmény nyilvántartási száma, alapító okirat kelte, alapító okirat azonosítója, az alapítás idõpontja........................................................................................................................................................15 7.
Az intézmény székhelye, telephelye és címe: .........................................................................................15
8.
Irányító szerv neve, székhelye: ..............................................................................................................15
9.
Számlaszám, számlavezetõ pénzintézet .................................................................................................15
10.
Adószám, KSH statisztikai számjel ..................................................................................................15
11. Az intézmény által ellátandó és a szakfeladatrend szerinti alaptevékenységek, rendszeresen ellátott kiegészítõ, kisegítõ és vállalkozási tevékenységek:........................................................................................16 11.1. A 3. pontban, az Alapító Okiratban felsoroltak..............................................................................16 11.2. Elméleti képzés ............................................................................................................................16 11.3. Gyakorlati képzés:........................................................................................................................17 11.4. A kollégium .................................................................................................................................17 11.5. Az intézmény konyhai kapacitása .................................................................................................17 11.6. Az intézményi gépkocsik szabadkapacitásának kihasználása .........................................................17 11.7. Tanfolyamok szervezése, helyiségek, tantermek bérbeadása..........................................................17 11.8. Sportcsarnok bérbeadása ..............................................................................................................17 12.
Az intézet vagyonkezelésébe, jogkörébe tartozó gazdálkodó szervezetek: .......................................17
13.
Belsõ ellenõrzés ..................................................................................................................................17
14. A szervezeti egység képviseletére jogosult, gazdálkodásának részletszabályai, kötelezettségvállalásainak (szerzõdéskötéseinek) rendje:.............................................................................18 15.
A vagyonkezelés végrehajtásáért felelõs szervezeti egység, feladatai, vagyonkezelés rendje: ..........18
16. Nem jogi személyiségû szervezeti egység vezetõjének jogosítványai, amiben a költségvetési terv képviselõjeként járhat el ...............................................................................................................................18 17.
A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos sajátos elõírások, feltételek..................18
18.
A kéthavi teljesítményértékelés és túlóra elszámolás menete (az elszámolás technikai megoldása) 18
19.
Vagyonnyilatkozatra kötelezett munkakörök szabályzata ...............................................................18
3 II.
FEJEZET ......................................................................................................... 20
1. Az intézmény szervezeti felépítése, mûködésének rendszere, a szervezeti egységek megnevezése, engedélyezett létszámok és feladatok ............................................................................................................20 1.1. Az iskola szervezeti egysége ............................................................................................................20 1.2. Az elméleti oktatás szervezeti felépítése ...........................................................................................21 1.3. A gazdasági szervezet szervezeti felépítése:......................................................................................22 1.4. Engedélyezett létszámok: .................................................................................................................22 2.
Az intézményvezetés rendje, a szervezeti felépítése ..............................................................................23 2.5. A szervezeti egységek feladatai: .......................................................................................................23 2.6. A helyettesítés rendje: ......................................................................................................................24
3.
Az iskola felnõtt közösségei ...................................................................................................................24 3.7. Nevelõtestület ..................................................................................................................................24 3.8. Munkaközösségek (Kt. 58-59.§).......................................................................................................24 a. Munkaközösségek feladatai:.............................................................................................................24 b. Egyéb feladatok ...................................................................................................................................25 3.9. Szülõi szervezetek (Kt. 59.§)............................................................................................................25 3.10. Iskolaszék ....................................................................................................................................25 3.11. Közalkalmazotti Tanács ...............................................................................................................26
4.
Az iskola tanulószervezetei ....................................................................................................................26 4.1. A diákönkormányzat szervei ............................................................................................................26 a. Osztály-diákbizottság...........................................................................................................................26 b. Diákkörök, fakultatív szakkörök...........................................................................................................26 c. Diákközgyûlés .....................................................................................................................................27 d. Diáksport egyesület..............................................................................................................................27
III. FEJEZET............................................................................................................. 27 AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGEK, DIÁKKÉPVISELÕK, VALAMINT AZ ISKOLAI VEZETÕK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA ....................... 27 1.
Kapcsolat a tanulóifjúsággal .................................................................................................................27 1.1. Szakszervezet (mûködése esetén) .....................................................................................................27 1.2. Diákképviselõk ................................................................................................................................27 1.3. Kapcsolat a kollégiummal ................................................................................................................28
2.
Felnõttek közötti kapcsolat....................................................................................................................28 2.1. Szakszervezet ..................................................................................................................................28 2.2. Iskolai dolgozók...............................................................................................................................28 2.3. A szülõi szervezet (Kt. 59.§) ............................................................................................................29 2.4. Az iskolaszék (Kt. 60-61.§)..............................................................................................................29 2.5. A vezetõk közötti kapcsolattartás rendje és formája ..........................................................................29 2.6. Értekezletek, mint a kapcsolattartás színterei ....................................................................................29 2.7. Rendkívüli nevelõtestületi értekezlet ................................................................................................30 2.8. Az iskolavezetõségi értekezlet..........................................................................................................30 2.9. Munkaközösségi értekezlet...............................................................................................................31 2.10. Szakmai munkaközösségek együttmûködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében ..............................................................................................................................31 2.11. Szülõi értekezlet, fogadónap (1993. évi LXXIX. törvény 13-14. §-a).............................................32 2.12. Nyílt nap......................................................................................................................................32
3.
Egyéb kapcsolatok .................................................................................................................................32 3.1. Kapcsolat a felügyeleti szervekkel....................................................................................................32 3.2. Kapcsolat a gazdálkodó szervezetekkel, termelõi egységekkel ..........................................................33 3.3. Kapcsolat egyéb szervekkel, intézményekkel....................................................................................33
4 3.4. 3.5.
Kapcsolat a gyermekjóléti, családsegítõ szolgálattal, az oktatásügyi közvetítõ szolgálattal.................33 Külföldi kapcsolatok ........................................................................................................................34
IV. FEJEZET ............................................................................................................ 34 AZ ISKOLA MUNKARENDJE, OSZTÁLYOK, CSOPORTOK SZERVEZÉSI, AZ ISKOLA HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE............................................... 34 1.
A tanév beosztása...................................................................................................................................34
2.
Az intézet munkarendje.........................................................................................................................34
3.
Az elméleti és a gyakorlati oktatás rendje.............................................................................................34 3.1. Az elméleti oktatás rendje ................................................................................................................34 3.2. A gyakorlati oktatás rendje...............................................................................................................35 3.3. Szakközépiskolai gyakorlati oktatás rendje.......................................................................................36 3.4. Szakmunkástanulók összefüggõ nyári gyakorlata..............................................................................37 3.5. Szakközépiskolások összefüggõ nyári szakmai gyakorlata ................................................................37
4.
Szünetek.................................................................................................................................................38
5.
Osztályok, csoportok szervezése............................................................................................................38
6.
Az iskola helyiségeinek, létesítményeinek használati rendje.................................................................38
7.
Bejáró tanulók .......................................................................................................................................39
V. FEJEZET ............................................................................................................. 40 A PEDAGÓGUSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK.................................... 40 1.
A pedagógusok jogai:.............................................................................................................................40
2.
A tanár beosztású dolgozók kötelességei ...............................................................................................40
3.
Az intézet tanáraira háruló feladatok ...................................................................................................41
4.
Szakoktató kötelességei..........................................................................................................................43
5.
A pedagógusok nevelõ-oktató munkával összefüggõ megbízásának elvei ............................................45
6.
Egyéb feladatok .....................................................................................................................................46 6.1. Osztályfõnök speciális feladatai........................................................................................................46 6.2. Iskolai könyvtáros............................................................................................................................46 6.3. Gyermek és ifjúságvédelmi felelõs ...................................................................................................47 6.4. Diák Önkormányzat segítõ tanár.......................................................................................................47 6.5. Munkavédelmi vezetõ ......................................................................................................................48 6.6. Tûzvédelmi felelõs...........................................................................................................................48 6.7. Nem pedagógus besorolású munkakör ..............................................................................................48 6.7.a. Iskolatitkár ...............................................................................................................................48 6.7.b. Oktatástechnológus ..................................................................................................................48
7.
Az iskolai munka megtervezése.............................................................................................................48
8.
A nevelõ-oktató munka iskolai belsõ ellenõrzésének rendszere............................................................49 8.1. Általános elõírások:..........................................................................................................................49
5 8.2. Az ellenõrzés módszerei, színterei:...................................................................................................50 8.3. A tanulók teljesítményének ellenõrzése és értékelése: .......................................................................50 A tanulók teljesítményének elbírálása (Kt. 70-70.§)..................................................................................51
VI. FEJEZET ............................................................................................................ 52 A TANULÓKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ............................................... 52 1.
A tanulók felvétele és továbbtanulása (1993. LXXIX. törvény 65-69. §-a) ..........................................52 1.1. A tanulóviszony keletkezése, szünetelése és megszüntetése, tankötelezettség ....................................52 1.2. Felvétel az 9. osztályba (szakközépiskolába, szakiskolába) ...............................................................53 1.3. Beírás ..............................................................................................................................................53 1.4. Tanulmányi kötelezettségek teljesítése (1993. évi LXXIX. törvény 69-73. §-a) .................................53 1.5. Iskola - szakmaváltoztatás, átlépés más iskolatípusból (Kt. 75.§).......................................................54 1.6. Külföldi állampolgárok felvétele ......................................................................................................55 1.7. A szakképzõ iskolát, illetve szakközépiskolát végzettek továbbtanulása ............................................56 1.8. A tanulók vizsgái .............................................................................................................................56 1.8.a. Osztályozó vizsga.........................................................................................................................56 1.8.b. Különbözeti vizsga:......................................................................................................................57 1.8.c. Javítóvizsga: ................................................................................................................................57 1.8.d. Beszámoltató vizsga:....................................................................................................................57 1.8.e. Záróvizsga ...................................................................................................................................57 1.9. A mulasztások igazolására vonatkozó rendelkezések ........................................................................58 1.10. A fegyelmezõ intézkedések ..........................................................................................................59 1.11. A fegyelmi eljárás lefolytatását megelõzõ egyeztetõ eljárás...........................................................61 1.12. A tanulók jutalmazásának elvei.....................................................................................................62 1.12.a. Az egyes tanulók jutalmazásának formái a következõk: ................................................................62 1.12.b. Megtisztelõ címek: .......................................................................................................................62 1.12.c. A tanulók egyéb módon is jutalmazhatók (pld. könyvjutalom, pénzjutalom, tárgyjutalom formájában).................................................................................................................................................62 1.13. Térítési díj és tandíjfizetés ............................................................................................................63 1.14. Az emelt szintû érettségi vizsgára felkészítõ csoportba jelentkezés szabályozása ...........................63
2.
A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje, idõbeosztása ..............................................63 2.1. A tanuló joga és kötelessége:............................................................................................................64 Korrepetálások: .......................................................................................................................................64 Versenyek: ..............................................................................................................................................64 Szervezendõ mûvészeti csoportjaink: .......................................................................................................64 Diákköreink.............................................................................................................................................64 Intézeti sportkörünk:................................................................................................................................65
3.
Tanulmányi kirándulás .........................................................................................................................66
4.
A tanulók szervezeti véleménynyilvánításának formái (Kt. 62-64.§)....................................................66 4.1. A véleménynyilvánításra jogosultak köre: ........................................................................................66 4.2. A véleménynyilvánítás formái, helye:...............................................................................................66 4.3. A DÖK vélemény nyilvánításának elvei, formái ...............................................................................66 4.4. Az iskola különbözõ csoportjai:........................................................................................................67 4.5. A tanuló szervezett véleménynyilvánításának formái: .......................................................................67
5.
A tanulók védelme .................................................................................................................................67 5.1. Az iskolai egészségvédelem célja .....................................................................................................67 5.2. Ifjúságvédelem.................................................................................................................................68 5.3. Munkavédelem, intézményi óvó elõírások, rendkívüli események .....................................................69 5.4. A tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggõ egyes feladatok..........................................................69
6.
Házirend ................................................................................................................................................71 6.1. A házirend tartalmazza:....................................................................................................................71 a./ A tanulók jogait, .................................................................................................................................71
6 b./ A tanulók felelõsségét .........................................................................................................................71 c./ Az iskola munkarendjére.....................................................................................................................71 d./ Az iskolán kívüli viselkedés normáit ...................................................................................................71 e./ Függelékek .........................................................................................................................................71
VII. FEJEZET ........................................................................................................... 72 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MÛKÖDÉSE................................................................... 72 VIII. FEJEZET .......................................................................................................... 72 AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE ............................................... 72 IX. FEJEZET ............................................................................................................ 72 AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ........................................................ 72 X. FEJEZET ............................................................................................................. 73 KOLLÉGIUM SZMSZ ............................................................................................... 73 1.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK .....................................................................................................73
2.
A KOLLÉGIUM MÛKÖDTETÉSE ÉS FELÜGYELETE ..................................................................73
3.
A KOLLÉGIUM IRÁNYÍTÁSA...........................................................................................................73
4.
KOLLÉGIUMI TAGOK.......................................................................................................................73
5.
KÜLDÖTTGYÛLÉS .............................................................................................................................74
6.
KOLLÉGIUMI BIZOTTSÁG...............................................................................................................74
7.
FEGYELMI BIZOTTSÁG....................................................................................................................75
8.
A KOLLÉGIUM VEZETÕJE...............................................................................................................76
9.
KOLLÉGIUMI NEVELÕTANÁROK..................................................................................................76
10.
A KOLLÉGIUM ALKALMAZOTTAI ............................................................................................77
11.
VEGYES RENDELKEZÉSEK .........................................................................................................77
XI. FEJEZET ............................................................................................................ 78 MELLÉKLETEK ....................................................................................................... 78 A ZÁRADÉK ............................................................................................................ 79 NYILATKOZATOK................................................................................................... 79
7
Az Építõipari, Faipari Szakképzõ Iskola és Kollégium igazgatója a diákönkormányzattal és a közalkalmazotti tanáccsal egyeztetve felülvizsgálta az iskola Szervezeti és Mûködési Szabályzatát és azt az érvényes jogszabályok figyelembevételével és betartásával módosította. A Szervezeti és Mûködési Szabályzatot az iskola nevelõtestülete 2009. augusztus 24-én tartott ülésén megtárgyalta és elfogadta.
Kaposvár, 2009. augusztus 24.
Agócs Attila igazgató
A fenntartó által javasolt változtatások korrigálása után visszaküldve 2010. április 19-én.
Az Építõipari, Faipari Szakképzõ Iskola és Kollégium Szervezeti és Mûködési Szabályzatát a Közgyûlés Szervezeti és Mûködési Szabályzatról szóló 4/1997. (I. 21.) önkormányzati rendelet 6. számú mellékletének VII/11. pontja alapján jóváhagyom.
Kaposvár, 2010. május 10. Szita Károly polgármester
8
Bevezetés A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, valamint végrehajtási rendeleteiben foglaltak érvényre jutása, az intézmény jogszerû mûködésének biztosítása, a zavartalan mûködés garantálása, a gyermeki, tanulói jogok érvényesülése, a szülõk, gyermekek, tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat erõsítése, az intézményi mûködés demokratikus rendjének garantálása érdekében az Építõipari, Faipari Szakképzõ Iskola és Kollégium nevelõtestülete a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 40. §-ának /2/ bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõ szervezeti és mûködési szabályzatot fogadta el: 1./ A szervezeti és mûködési szabályzat feladata, hogy megállapítsa Építõipari, Faipari Szakképzõ Iskola és Kollégium mûködésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetõleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek a jogszabályok. 2./ A Szervezeti és Mûködési Szabályzatban [SZMSZ] foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetõjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, az iskola tanulóinak. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetõleg igénybe veszik, használják helységeit, létesítményeit. 3./ Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén: a./ az alkalmazottakkal szemben az igazgató, illetõleg az illetékes helyettese munkáltatói jogkörben eljárva - hozhat intézkedést. b./ a tanulóval szemben fegyelmezõ intézkedés, illetõleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetõség. c./ a szülõt, vagy más nem iskolában dolgozó, illetve tanuló személyt az iskola dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakra, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre az igazgatót kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el az iskola területét.
Kaposvár, 2009. augusztus 24.
Agócs Attila igazgató
9
I. FEJEZET 1. A Szervezeti és Mûködési Szabályzat célja (a továbbiakban SZMSZ) célja, hogy meghatározza az intézményi struktúra és a mûködés alapvetõ irányelveit és rendszerét. Az SZMSZ biztosítja: • a szervezeti felépítettség kialakítását, • a mûködés közben megvalósítandó rendezettséget, • az alkalmazottak számára követendõ magatartási szabályokat. 2. Az SZMSZ jogszabályi alapja • • • • • • • • • • • • •
1992. évi XXII. törvény A Munka Törvénykönyvérõl 1992. évi XXXIII. törvény A közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) 1993. évi LXXVI. törvény A szakképzésrõl 1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról 2001. évi XXXVII. törvény A tankönyvpiac rendjérõl 138/1992. évi (X. 8.) Kormány rendelet A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról közoktatási intézményekben 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet A nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl 1992. évi XXXVIII. törvény Az államháztartásról 3/2002. (II. 15.) OM rendelet A közoktatás minõségbiztosításáról és minõségfejlesztésérõl 5/1998 (II.8.) MKM rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérõl 30/1999 (II.5.) Kormányrendelet A diákigazolványról 15/1999 (III. 24.) OM rendelet A diákigazolványok elõállításának, kiadásának és nyilvántartásának rendjérõl
3. Alapító Okirat A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 4.§ (1) és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 37.§ (5) alapján Kaposvár Város Önkormányzata az Építõipari, Faipari Szakképzõ Iskola és Kollégium alapító okiratát a következõk szerint határozza meg: A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV
1) Neve: Építõipari, Faipari Szakképzõ Iskola és Kollégium
2) Rövid neve: Építõipari Szakképzõ Iskola
3) Székhelye: 7400 Kaposvár, Cseri u. 6.
4) Jogszabályban meghatározott közfeladata: Ötv. 8. § (1) alapján Oktatás
5) Tagozat megnevezése, évfolyamok száma:
10 Nappali tagozat (iskolai oktatás)
Általános mûveltséget megszilárdító és elmélyítõ szakasz
szakközépiskola szakiskola szakiskolai elõkészítõ
Szakképzés
12. évfolyamra vagy/és érettségire épülõ 10. évfolyamra vagy/és 16. betöltött életévre épülõ Elõrehozott szakképzés1
Évfolyam 4 2 1 2
2;3
3;4
6) Maximális tanulólétszám: Iskola: Kollégium:
760 fõ 60 fõ
7) Alaptevékenysége: TEÁOR 85 32 Szakmai középfokú oktatás
55.90 Egyéb szálláshely-szolgáltatás.
Szakágazat szám: 853 200 Szakmai középfokú oktatás Szakfeladat számok 2010. január 1-ig: 80217-7 Nappali rendszerû szakközépiskolai nevelés, oktatás. 80221-4 Nappali rendszerû szakiskolai nevelés, oktatás.
80224-1 Nappali rendszerû, szakképesítés megszerzésére felkészítõ iskolai oktatás. Szakiskola Szakközépiskola Saját tanmûhely üzemeltetése. Speciális szakképzési osztály felzárkóztató fakultációs programmal. 80222-5 Sajátos nevelési igényû tanulók nappali rendszerû szakiskolai oktatása 80226-3 Szakképesítés megszerzésére felkészítõ iskolarendszerû felnõttoktatás. 80402-8 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás. A szakértõi és rehabilitációs bizottság szakvéleményével rendelkezõ sajátos nevelésû igényû gyermekek, tanulók nevelése és oktatása integrált formában gyógypedagógus, fejlesztõ pedagógus igénybevételével 80218-8-Sajátos nevelési igényû tanulók nappali rendszerû szakközépiskolai nevelése, oktatása. 80222-5-Sajátos nevelési igényû tanulók nappali rendszerû szakiskolai nevelése, oktatása. 80225-2-Sajátos nevelési igényû tanulók nappali rendszerû szakképesítés megszerzésére felkészítõ iskolai nevelése, oktatása. Ellátható fogyatékosság típusai: hallássérült (nagyothalló), értelmi (enyhe fokban sérült) fogyatékos, beszédfogyatékos, 1
2010. július 1-tõl
11 a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének organikus okra visszavezethetõ tartós és súlyos rendellenességével küzdõ gyermekek, a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének organikus okra vissza nem vezethetõ tartós és súlyos rendellenességével küzdõ gyermekek.
55232-3 Iskolai, intézményi közétkeztetés. A kollégium feladata és alaptevékenysége: Ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni a nappali rendszerû iskolai oktatásban résztvevõ, kollégiumi, externátusi elhelyezésben részesülõ nem sajátos nevelési igényû gyermekek, tanulók (szorgalmi idõben történõ) kollégiumi foglalkozásával, folyamatos pedagógiai és rendszeres egészségügyi felügyeletének (ügyeletének), a szakmai feladat ellátásához tartozó készenlétnek, továbbá a kollégium szakmai irányításával, vezetésével, a szakmai feladat ellátáshoz kapcsolódó további tevékenységekkel, valamint a kollégistákkal, externátusi elhelyezettekkel kapcsolatos bevételeket és kiadásokat. Szakfeladat: 55131-5 Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás 55132-6 Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás sajátos nevelési igényû gyermekek, tanulók számára 55233-4 Kollégiumi intézményi közétkeztetés.
TEÁOR szám: 55.90 Egyéb szálláshely-szolgáltatás. 75192-2 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai. 80591-5 Oktatási célok és egyéb feladatok Alaptevékenységgel összefüggõ szolgáltatás és termék értékesítése.
Alaptevékenységen belül a kiegészítõ, kisegítõ jellegû tevékenység, amely az alaptevékenység feltételeként rendelkezésre álló és e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználása. Az intézmény helyiségeinek és nagy értékû tárgyi eszközeinek 1 évnél nem hosszabb idõre történõ bérbeadása és bérüzemeltetésbe adása. Szakfeladat számok 2010. január 1-tõl: 85312 Szakközépiskolai oktatás (9–12/13. évfolyam) 853121 Nappali rendszerû szakközépiskolai oktatás (9–12/13. évfolyam) 853122 Sajátos nevelési igényû tanulók nappali rendszerû szakközépiskolai oktatása (9–12/13. évfolyam) 853124 Szakközépiskolai felnõttoktatás (9–12/13. évfolyam) 85313 Szakiskolai oktatás (9–10. évfolyam) 853131Nappali rendszerû szakiskolai oktatás (9–10. évfolyam) 853132 Sajátos nevelési igényû tanulók nappali rendszerû szakiskolai oktatása (9–10. évfolyam) 853134 Nappali rendszerû szakiskolai felzárkóztató oktatás (9–10. évfolyam) 853135 Szakiskolai felnõttoktatás (9–10. évfolyam) 8532 Szakmai középfokú oktatás 85321 Szakképesítés megszerzésére felkészítõ szakmai elméleti képzés 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítõ nappali rendszerû szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212 Sajátos nevelési igényû tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítõ nappali rendszerû szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítõ szakmai elméleti felnõttoktatás 85322 Szakképesítés megszerzésére felkészítõ szakmai gyakorlati képzés 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítõ nappali rendszerû szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222 Sajátos nevelési igényû tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítõ nappali rendszerû szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítõ szakmai gyakorlati felnõttoktatás
12 85323 Emelt szintû szakközépiskolai szakmai oktatás, képzés 853231 Emelt szintû nappali rendszerû szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon 853232 Sajátos nevelési igényû tanulók emelt szintû nappali rendszerû szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon 853234 Emelt szintû szakközépiskolai felnõtt szakképzés Sajátos nevelési igény: • •
Ellátható fogyatékosság típusai: hallássérült (nagyothalló), értelmi (enyhe fokban sérült) fogyatékos, beszédfogyatékos, a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének organikus okra visszavezethetõ tartós és súlyos rendellenességével küzdõ gyermekek, a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének organikus okra vissza nem vezethetõ tartós és súlyos rendellenességével küzdõ gyermekek. 85593 Egyéb felnõttoktatás 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 855933 Foglalkoztatást elõsegítõ képzések 855934 Megváltozott munkaképességûek rehabilitációs képzése 855935 Szakmai továbbképzések 855936 Kötelezõ felkészítõ képzések 855937 M.n.s. egyéb felnõttoktatás 5590 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 55901 Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás 559011 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára 5520 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás 552001 Üdülõi szálláshely-szolgáltatás 55909 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 559091Katasztrófa áldozatainak elszállásolása 85592 Kollégiumi, externátusi nevelés 855921 Nappali rendszerû iskolai oktatásban részt vevõ tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 855922 Nappali rendszerû iskolai oktatásban részt vevõ sajátos nevelési igényû tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 9101 Könyvtári, levéltári tevékenység 91012 Könyvtári tevékenység 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 910122 Könyvtári állomány feltárása, megõrzése, védelme 910123 Könyvtári szolgáltatások 56 VENDÉGLÁTÁS 56291 Oktatásban, üdültetésben részt vevõk, sportolók, dolgozók elkülönült étkeztetése 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés 562914 Tanulók kollégiumi étkeztetése 479901 Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése
81 ÉPÍTMÉNYÜZEMELTETÉS, ZÖLDTERÜLET-KEZELÉS 811 Építményüzemeltetés 811000Építményüzemeltetés 812 Takarítás 812100 Általános épülettakarítás 812200 Egyéb épület-, ipari takarítás 812900 Egyéb takarítás
13 813 Zöldterület-kezelés 813000 Zöldterület-kezelés 856091 Szakképzési és felnõttképzési támogatások 89044 Közfoglalkoztatás 890441 Közcélú foglalkoztatás 890442Közhasznú foglalkoztatás 890603 Szakszervezeti tevékenység támogatása 890609 Egyéb érdekképviseleti tevékenység támogatása 900400 Kulturális mûsorok, rendezvények, kiállítások szervezése 931102Sportlétesítmények mûködtetése és fejlesztése 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 931205 Fogyatékossággal élõk iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása 841901 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai
8) Mûködési köre Az oktatási intézmény beiskolázási területe elsõsorban Kaposvár város közigazgatási területe, de felvételt biztosít az ország területérõl, illetve a határon túli településekrõl jelentkezõ tanulók számára is.
9) Irányító szerv neve, székhelye: Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyûlése. Kaposvár, Kossuth tér 1.
10) Típus szerinti besorolása: szakközépiskola és szakiskola (együtt szakképzõ iskola) és kollégium A tevékenység jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv. Közszolgáltató szerv fajtája: közoktatási közintézmény. Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan mûködõ és gazdálkodó költségvetési szerv.
11) Vezetõjének kinevezési, megbízási, választási rendje: Az intézmény vezetõjét a Megyei Jogú Város Közgyûlése nyilvános pályázat útján, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. és végrehajtásáról szóló 138/1992. (X.8.)Korm. rendelet alapján a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX tv. képesítési követelményeit figyelembe nevezi ki.
12) Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése: Az intézményben foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv., a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. tv. és a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. tv. alapján áll fenn.
13) Alapító, illetve a fenntartó neve és címe: Alapító: Fenntartó:
Városi Tanács Kaposvár (1986) Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata. Kaposvár, Kossuth tér 1.
14) A feladatellátást szolgáló vagyon: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló 9335. hrsz. ingatlan, valamint az intézmény vagyonleltárában nyilvántartott tárgyi eszközök.
15) A vagyon feletti rendelkezés joga: A vagyonnal való gazdálkodás vonatkozásában az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló hatályos önkormányzati rendeletében foglaltak szerint kell eljárni.
16) Kisegítõ és vállalkozási tevékenysége és ezek arányainak felsõ határa a szerv kiadásaiban: Az intézmény kisegítõ és vállalkozási tevékenységet nem folytat. Kaposvár, 2009. április 23.
14 Dr. Kéki Zoltán címzetes fõjegyzõ
Szita Károly polgármester
Záradék: Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyûlése az Építõipari, Faipari Szakképzõ Iskola és Kollégium alapító okiratának módosítását a 406/2006./XII.14../ sz. önkormányzati határozattal jóváhagyta. Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyûlése az Építõipari, Faipari Szakképzõ Iskola és Kollégium alapító okiratának módosítását a 81/2007./IV.26./ és a 106/2007.IV.26. sz. önkormányzati határozattal jóváhagyta. Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyûlése az Építõipari, Faipari Szakképzõ Iskola és Kollégium alapító okiratának módosítását 13/2008./II.28./ sz. önkormányzati határozattal jóváhagyta. Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyûlése az Építõipari, Faipari Szakképzõ Iskola és Kollégium alapító okiratának módosítását 126/2008./VI.5./ sz. önkormányzati határozattal jóváhagyta. Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyûlése az Építõipari, Faipari Szakképzõ Iskola és Kollégium alapító okiratának módosítását 12/2009./II.26./ sz. önkormányzati határozattal jóváhagyta. Az Építõipari, Faipari Szakképzõ Iskola és Kollégium alapító okiratának módosítását Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyûlése 71/2009. (IV.23.) önkormányzati határozatával hagyta jóvá. Az Építõipari, Faipari Szakképzõ Iskola és Kollégium alapító okiratának módosítását Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyûlése 269/2009. (XII.10.) önkormányzati határozatával hagyta jóvá. Kaposvár, 2009. december 10.
Dr. Kéki Zoltán címzetes fõjegyzõ
Szita Károly polgármester
15
4. Az intézmény neve:
Építõipari, Faipari Szakképzõ Iskola és Kollégium OM azonosító: 034173 5. Az intézmény létrehozásáról szóló jogszabályi hivatkozás A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 4.§ (1) és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 37.§ (5) alapján. 6. Az intézmény nyilvántartási száma, alapító okirat kelte, alapító okirat azonosítója, az alapítás idõpontja Az intézmény törzskönyvi nyilvántartási száma: 398226 Alapító okirat kelte: 2009. április 23. Alapító okirat azonosítója: 71/2009. (IV. 23.) Alapítás idõpontja: 1986 Alapító szerv neve: Városi Tanács VB. Kaposvár 7. Az intézmény székhelye, telephelye és címe:
7400 Kaposvár, Cseri út 6. 8. Irányító szerv neve, székhelye: Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyûlése. Kaposvár, Kossuth tér 1. 9. Számlaszám, számlavezetõ pénzintézet - a számlavezetõ pénzintézet neve: OTP Bank RT Dél-Dunántúli Régió - a számlavezetõ pénzintézet címe: - a bankszámla száma és neve:
Kaposvár, Széchenyi tér 2.
Költségvetési elszámolási számla
- költségvetési elszámolási számla száma:
OTP 11743002-15398226
- alszámla száma és neve: Építõipari Szakképzési Hozzájárulás OTP 11743002-15398226-1004007 10.Adószám, KSH statisztikai számjel Cégbejegyzés száma: 64/1998-III.03 Adószám: 15398226-2-14 15398226-8532-322-14 (adószám-szakigazgatási szám-gazdálkodási forma-megye kódja) PIR törzsszám: 398226
16 11.Az intézmény által ellátandó alaptevékenységek, rendszeresen vállalkozási tevékenységek: 11.1.
és a ellátott
szakfeladatrend szerinti kiegészítõ, kisegítõ és
A 3. pontban, az Alapító Okiratban felsoroltak
11.2. Elméleti képzés Alapmûveltséget megalapozó szakasz: 2 év (A Szakiskolai Fejlesztési Program „A” komponensében vállalt képzés) (SZFP2 által kiadott szakmacsoportos tanterv alapján készített helyi tanterv) A Szakiskolai Fejlesztési Program „C”3 komponensében vállalt felzárkóztató képzés4 10 hónap (A szakképzésre felkészítõ, reintegrációs moduláris képzés, az 1/2006. OM rendelet alapján [építészeti, faipari és gépészeti szakmacsoportban])
Szakképzés (OKJ): • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • 2
3 év (2 év)
31.582.15.0000.00.00 - Kõmûves*5 szakképesítés – felmenõ rendszerben 31521614 - kõmûves – kifutó rendszerben 31521617 szobafestõ- mázoló és tapétázó - kifutó rendszerben 33.582.04.0000.00.00 – festõ, mázoló és tapétázó- felmenõ rendszerben 33.582.01.0000.00.00. - Ács-állványozó szakképesítés - felmenõ rendszerben 33.521601 - Ács-állványozó szakképesítés - kifutó rendszerben 33.543.01.0000.00.00. - Bútorasztalos* szakképesítés - felmenõ rendszerben 33526201 asztalos - kifutó rendszerben 31.582.08.0000.00.00 - Épületasztalos szakképesítés- felmenõ rendszerben 33.582.03.0000.00.00 Burkoló (3 év) - felmenõ rendszerben 31 5216 06 - Épületburkoló szakképesítés - kifutó rendszerben 31521603 – burkoló - kifutó rendszerben 31522004Vasbeton-és mûkõkészítõ (2 év) - kifutó rendszerben 31.582.14.0000.00.00 – kõfaragó, mûköves és épületszobrász - felmenõ rendszerben 33526206 kárpitos (2 év) - kifutó rendszerben 33.542.04.0000.00.00 kárpitos- felmenõ rendszerben 31521602 bádogos és épületbádogos (2 év) – kifutó rendszerben 31.582.07.0000.00.00 épület- és építménybádogos - felmenõ rendszerben 31 5216 20 - Vízvezeték- és központifûtés-szerelõ*- kifutó rendszerben 31 5216 10 - Gázvezeték- és készülékszerelõ* szakképesítés (Jóváhagyási szám: 20430/10/2005. VII. 28 31.582.09. 0000.00.00 épületgépészeti csõhálózat- és berendezés-szerelõ - felmenõ rendszerben 33.522.02. 0000.00.00 hûtõ- és klímaberendezés szerelõ, karbantartó- felmenõ rendszerben 31523603 szellõzõ-és klímaberendezés szerelõ (2 év) - kifutó rendszerben 31.582.16.0000.00.00 – tetõfedõ - felmenõ rendszerben
Szakiskolai Fejlesztési Program A „C” jelzés félreérthetõ áthallása miatt, iskolánk tantárgyfelosztásában „F1” és „F2” és „F3” jelzéssel láttuk el, utalva a felzárkóztató jellegre. Reintegrációs, szakképzésre felkészítõ moduláris képzés. 4 Építész, faipari és gépészeti szakmacsoportban 5 A csillaggal megjelölt szakképesítések a 4245/1/2004 I. 12.-4245/9/2004 I. 12. jóváhagyási számon kiadott központi programjai (tantervei) nem veszítik hatályukat. 3
17
Érettségi vizsgára felkészítõ szakasz (9. –12. osztály) [felmenõ rendszerben, kerettanterv alapján a pedagógiai program szerint] Mûszaki szakterület építészeti- és faipari szakmacsoport Szakterület nélküli labdarúgó osztály
Technikus képzés (13.-14. évfolyam) Magasépítõ technikus képzés (13.-14. osztály) (54.582.03.0000.00.00) [felmenõ rendszerben, OKJ alapján] Fa és bútoripari technikus képzés (13.-14. osztály) [54.583.02.0000.00.00] [felmenõ rendszerben, OKJ alapján] 11.3. Gyakorlati képzés: 3.2.1. Tanmûhely 3.2.2. Magánszféra (magánvállalkozók)6 3.2.3. Versenyszféra (üzemek, cégek) 11.4.
A kollégium A kollégiumi ellátás. (A kollégium Szervezeti és Mûködési Szabályzata és házirendje ezen Szervezeti és Mûködési Szabályzat melléklete)
11.5. Az intézmény konyhai kapacitása (étkeztetés, rendezvények számára étterem és étkeztetés biztosítása, sütemények készítése)7 11.6.
Az intézményi gépkocsik szabadkapacitásának kihasználása
11.7.
Tanfolyamok szervezése, helyiségek, tantermek bérbeadása
11.8.
Sportcsarnok bérbeadása
12.Az intézet vagyonkezelésébe, jogkörébe tartozó gazdálkodó szervezetek: nincs 13.Belsõ ellenõrzés A belsõ ellenõrzéseket 2004. január 1-tõl a KMJV PH jegyzõjével kötött megállapodás alapján a Hivatal Ellenõrzési Irodáján foglalkoztatott dolgozó végzi.
6 7
Tanulószerzõdéssel, vagy együttmûködési megállapodások alapján Kaposvár, Megyei Jogú Város Önkormányzatának határozata alapján 2004. november 1-jétõl szünetel.
18 14.A szervezeti egység képviseletére jogosult, gazdálkodásának részletszabályai, kötelezettségvállalásainak (szerzõdéskötéseinek) rendje: Ezen
SZMSZ
mellékletét
képezõ,
2002.
április
30-tól
érvényes
Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjének szabályzata alapján. 15.A vagyonkezelés végrehajtásáért felelõs szervezeti egység, feladatai, vagyonkezelés rendje: Az iskola Vagyonvédelmi, illetve készletmozgatási belsõ szabályzata alapján. Szervezeti egység: Az intézmény gazdasági osztálya Feladatai: Az intézet vagyonkezelésében lévõ eszközök tulajdonának, állagának megvédése, vagyonkezelése. Rendje: A szabályzat alapján
16.Nem jogi személyiségû szervezeti egység vezetõjének jogosítványai, amiben a költségvetési terv képviselõjeként járhat el nincs
17.A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos sajátos elõírások, feltételek Az SZMSZ kiegészítõ mellékletének 5. számú mellékletének II. fejezetének 1. pontja alapján (a melléklet 13-14. oldala) 18.A kéthavi teljesítményértékelés és túlóra elszámolás menete (az elszámolás technikai megoldása) Az elméleti tanárok és gyakorlati oktatók az órabeosztási lapon szereplõ órákat számolhatják el. Az órabeosztási lap tartalmazza a pedagógus által ellátandó tanórákat, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokat (szakkör, sportkör…). Mivel az intézményben a szorgalmi idõszak ciklusalapú (A és B hét), ezért kétheti elszámolást kell készíteni, melynek összesítõ táblázata a kéthavi elszámoló táblázat. A pedagógusok a kéthavi elszámolást minden második hónap 5-ig adják le az igazgató-helyettesnek, aki az adatokat összesítõ táblázatba viszi. 19.Vagyonnyilatkozatra kötelezett munkakörök szabályzata8 Az Építõipari, Faipari Szakképzõ Iskola és Kollégium Szervezeti és Mûködési Szabályzata az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségeirõl szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §-a figyelembe vételével a következõk szerint egészítette ki: A közszolgálatban álló személyeknek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége lehet a következõ okokból:
8
A 2008. június 26-án a fenntartó által jóváhagyott SZMSZ kiegészítés.
19 -
-
-
-
-
a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre, vagy ellenõrzésre jogosult közigazgatási hatósági, vagy szabálysértési ügyben /3.§.(1) a)/, a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre, vagy ellenõrzésre jogosult közbeszerzési eljárás során /3.§.(1) b)/, a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre, vagy ellenõrzésre jogosult feladatai ellátása során - költségvetési, vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá - önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás során, illetve - önkormányzati pénzügyi támogatások tekintetében. 3.§.(1)c)/, a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre, vagy ellenõrzésre jogosult egyedi önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során 3.§.(1)d)/, a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre, vagy ellenõrzésre jogosult állami, vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámolás során 3.§.(1) e)/, vezetõi megbízással rendelkezõ köztisztviselõ /3.§. (2) c)/.
A foglalkoztatottak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége a következõ: Munkakör pontos megnevezése Igazgató Tagozatvezetõ igazgatóhelyettes Gazdasági igazgatóhelyettes Gyakorlati oktatásvezetõ Kollégiumvezetõ
3. § (1) a)
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség oka 3. § 3. § 3. § 3. § (1) b) (1) c) (1) d) (1) e) x x x x x x x x x x
3. § (2) c)
20
II. FEJEZET 1. Az intézmény szervezeti felépítése, mûködésének rendszere, a szervezeti egységek megnevezése, engedélyezett létszámok és feladatok
1.1. Az iskola szervezeti egysége
Iskola ------------------------------------------------------------------------------Elméleti oktatás
Gyakorlati oktatás
Gazdálkodás
Kollégium
ciklus (2 hetes tanítási egység)
Elmélet Alapvizsgára felkészítõ 910.osztály (8 nap elmélet, 2 nap gyakorlat)
Gyakorlat OKJ szakképzés-szakmunkás (40-60%) OKJ szakképzés-technikum
Érettségi vizsgára felkészítõ szakközépiskola
Gazdaságvezetõ
------------------------------------------------------------------------------Gazdasági csoport értékkönyvelõ, raktáros, gondnok, pénzügyes anyagkönyvelõ, technikai személyzet, gépkönyvelõ, takarítók, hivatalsegéd, pénztáros, portások, fûtõkarbantartó, gk.ügyintézõ,gk.vezetõk
Gépíróadminisztrátorok
1.2. Az elméleti oktatás szervezeti felépítése igazgató
igazgatóhelyettes
pályázatok
szakmai verseny
sportcsarnok-felelõs
igazgatóhelyettes
munkaközösség-vezetõk szakmai közismereti építõipari humán (magyar…) faipari testnevelés épületgépész osztályfõnöki reál (matematika…)
Minõségügyi csoport IMIP
kompetenciamérés
szülõi kapcsolatok tanulmányi eredmények kommunikációs rendszere
Ifjúságvédelem
Felkészítõ évf. fel.
moduláris képzés DÖK tankönyvfelelõs
fegyelmi bizottság+pályázatok
közism.vers. felelõs
iskolaújság+ünnepségek
1.3. A gazdasági szervezet szervezeti felépítése: Az SZMSZ kiegészítõ mellékletének 3. számú mellékletének 1. pontja alapján. A gazdasági szervezet neve: gazdasági csoport gazdaságvezetõ
gazdasági csoportvezetõ
-
ügyintézõ-raktáros pénztáros anyagkönyvelõ könyvelõ ügyintézõ-adminisztrátor iskolatitkár
gondnok
- karbantartó - takarítók - udvaros - portás - hivatalsegéd - gépjármû-vezetõk
A gazdasági szervezet engedélyezett létszáma: 35 fõ
1.4. Engedélyezett létszámok9: Az SZMSZ kiegészítõ mellékletének 3. számú mellékletének 2. pontja alapján. Elméleti pedagógusok (tanárok, mérnöktanárok…): 37 fõ
9
Gyakorlati oktatók:
26 fõ
Gazdasági csoport:
35 fõ
Összesen:
98 fõ
2010. január 1-tõl
23
2. Az intézményvezetés rendje, a szervezeti felépítése IGAZGATÓ Szakközépiskolai tagozat
Szakképzõ tagozat
Általánosan képzõ tagozat
Gazdasági
tagozatvezetõk
Személyzeti
Kollégium
vezetõk
Gyakorlati oktatásvezetõ Építõmesteri és gépészeti tanmûhelyfelelõs
mûszaki munkaközösségek
Faipari tanmûhelyfelelõs
közismereti munkaközösségek
Mûszaki vezetõ
oktatástechnológus
2.5. A szervezeti egységek feladatai: 1./ Az iskolában a vezetéssel kapcsolatos feladatokat az igazgató, tagozatvezetõk,a kollégiumvezetõ, a gazdasági vezetõ, a gyakorlati oktatásvezetõ és a személyzeti vezetõ látja el. 2./ Az iskolában mûködõ szervezeti egységek: az iskola felnõtt közösségei, gazdasági iroda, gyakorlóhely. 3./ Az igazgató felel az intézmény rendeltetésszerû mûködtetéséért, a vezetõi feladatok szakszerû ellátásáért és összehangolásáért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, valamint a tanulói jogviszony létesítésével és megszûnésével kapcsolatos jogosítványokat. Az iskola igazgatója gondoskodik a szervezeti egységek munkájának összehangolásáról. 4./ A tagozatvezetõk szervezik meg a tagozatok pedagógiai feladatainak végrehajtását. Felelnek a tagozaton folyó munkáért és a közalkalmazotti jogviszony létesítése, és megszûnése kivételével gyakorolják a munkáltatói jogokat. A közalkalmazotti jogviszony létesítésénél és megszüntetésénél pedig egyetértési jogot gyakorolnak. 5./ A kollégium vezetõje gondoskodik a kollégium mûködtetésérõl, irányítja az ott folyó pedagógiai nevelési munkát. 6./ A gazdasági vezetõ felel az intézmény költségvetési tervének összeállításáért, és az intézmény költségvetésének végrehajtásáért. 7./ A gyakorlati oktatásvezetõ gondoskodik az iskola tanmûhelyének mûködése megszervezésérõl, a gyakorlati feladatok ellátásához szükséges anyagok, eszközök beszerzésérõl. Irányítja a gyakorlóhelyen foglalkoztatott pedagógusok munkáját. Gondoskodik a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtésérõl, az élet- és balesetvédelemrõl szóló szabályok megismertetésérõl és megtartásáról. 8./ A személyzeti vezetõ az igazgató által jóváhagyott munkaterv szerint gondoskodik a feladatellátáshoz szükséges közalkalmazotti létszámról, elõkészíti a nyugdíjazásokat,
24 gondoskodik az üres álláshelyek betöltésére irányuló pályázatok meghirdetésérõl, és elõkészíti a beérkezett pályázatokat elbírálásra. Figyelemmel kíséri az illetmény-elõmeneteli rendszerrel kapcsolatos feladatokat, nyilvántartást vezet a közalkalmazottakról és az õket megilletõ juttatásokról. Elõkészíti az igazgató számára a személyi döntéseket, és figyelemmel kíséri a személyi ügyekre vonatkozó jogszabályváltozásokat. 2.6. A helyettesítés rendje: A távollévõ igazgatót általános helyettesítési jogkörrel megbízott tagozatvezetõ helyettesíti. Az õ távolléte esetén a szakiskolai, illetve a szakképzõ tagozatvezetõje látja el a feladatokat. A távollévõ tagozatvezetõ helyettesítését a jelenlévõ tagozatvezetõ látja el. A gazdaságvezetõ, illetve a gyakorlati oktatásvezetõ feladatait a gazdasági vezetõ helyettes (pénzügyi és számviteli csoportvezetõ), illetve a tagozatvezetõ látja el. 3. Az iskola felnõtt közösségei 3.7. Nevelõtestület Az iskola fõ hivatású pedagógusainak közössége, mely jogait az többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 57.§-a és 19.§-a értelmében gyakorolja. Feladatkörébe tartozó bizonyos ügyek eldöntését az alábbi közösségekre ruházza át, illetve bizottságot hoz létre. 3.8. Munkaközösségek (Kt. 58-59.§) Az azonos tantárgyakat, vagy tantárgycsoportokat, szakmát tanító tanárok és szakoktatók szakmai közösségei: Ø magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, történelem Ø testnevelés Ø osztályfõnöki Ø matematika, fizika, számítástechnika, kémia Ø építõipari Ø faipari Ø épületgépész A munkaközösség vezetõit a munkaközösség tagjai 5 éves idõtartamra titkos szavazással választják az igazgató egyetértési jogával. / a megbízás lehetõleg essen egybe az igazgatói megbízással/. a.
Munkaközösségek feladatai: a. elõkészítik és lebonyolítják az iskolai tanulmányi versenyeket b. a tanév rendjének megállapításához javaslatot adnak a tanítás nélküli munkanap felhasználását illetõen. c. véleményt nyilvánítanak kapcsolatban.
a
házirend
összeállításával
és
módosításával
25 d. megszervezik és lebonyolítják az egyedi gyakorlati képzésben foglalkoztatott tanulók idõszakos vizsgáját, javaslatot tesznek a kiegészítõ foglalkozások megszervezésére. e. a munka-közösségvezetõk az illetékes tagozatvezetõvel összehangolt terv alapján résztvesznek az ellenõrzõ munkában. f. az iskolai munkaközösségek minden tanévben egy pályázatot javasolhatnak. A javasolt pályázatok közül a tantestület véleményének meghallgatásával az igazgató jelöl ki egyet kiírásra. g. a pályázatok kiírásának értekezletének idõpontja.
határideje:
minden
tanév
novemberi
nevelési
h. pályázat beadásának határideje: minden tanévben április 15. Eredményhirdetés: tanévzáró értekezleten. i. a munkaközösségek véleményezési jogot gyakorolnak saját szakmai területükön a kísérletek és kutatások indításában. E javaslatokat a tanév során folyamatosan érkezõ, illetve meglévõ-alaptaneszköz - jegyzéket az egyes tantárgyak tantervében rögzített idevonatkozó normatívák alapján állítják össze. /Oktatástechnológusnál található/ j. segítik a pályakezdõket a beilleszkedésben k. segítik az igazgatót tervezõ, szervezõ munkájában b. Egyéb feladatok a. a tanuló osztályozó vizsgára bocsátása, a magatartás és szorgalom minõsítése az illetõ osztályban tanító testület döntési jogkörébe tartozik. b. a tanulók elleni fegyelmi eljárás megindításáról az osztályban tanító pedagógusok döntenek az osztályfõnök javaslata alapján.
c. az elõre bejelentett hiányzások alkalmából a munka-közösségvezetõje köteles megszervezni a helyettesítést szakmai szempontok figyelembevételével. Javaslatát átadja a tagozatvezetõnek, aki ennek alapján elvégzi a beírást a helyettesítési naplóba. 3.9. Szülõi szervezetek (Kt. 59.§) A szülõk közösségei. Iskolánkban osztály és iskolaszinten szervezõdnek. A szülõk jogai az többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 13-14. §-ban foglaltak szerint, valamint e törvény 59. §-a alapján szervezõdnek. 3.10.
Iskolaszék10
A többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 60. §-61.§-ában foglaltak szerint.
10
Az SZMSZ készítése alatt nem mûködött, jelenleg sem mûködik.
26 Az iskolában a nevelõ-oktató munka segítése a feladata. Az iskolaszékbe a nevelõtestület, a szülõk, az iskolai DÖK azonos számú képviselõt küldhet. Egy-egy képviselõt delegálhat a fenntartó és a területi gazdasági kamara. 3.11.
Közalkalmazotti Tanács
Az 1992. évi XXXIII. törvény és 143/2003 (IX.9.) korm. rendelet, és a 138/1992 (X.8.) korm. rendelet alapján mûködik a dolgozók választása alapján. A munkáltatóval közösen megalkotja a közalkalmazotti szabályzatot. 4. Az iskola tanulószervezetei A tanulók közösségeit többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 62-63-64.§-a szabályozza. Az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A tanulók a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért, az iskolában tanító tanár, továbbá az iskola tanulója, illetve annak szülõje segítheti, aki eljárhat a diákönkormányzat képviseletében. A diákönkormányzat - a nevelõtestület véleményének kikérésével - dönt saját mûködéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei mûködésérõl, mûködéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, tanítás nélküli munkanap programjáról. Amennyiben diákszakszervezet nem mûködik a diákönkormányzat látja el az érdekképviseletet. A diákönkormányzat és az iskola, kollégium együttmûködéséhez feltétlenül szükséges, hogy az iskola, kollégium vezetõje személyesen találkozzon a diákönkormányzat vezetõjével és a megválasztott diák képviselõkkel. 4.1. A diákönkormányzat szervei a. Osztály-diákbizottság Az iskola minden osztályában az osztályközösség életének, közös tevékenységüknek megszervezésére a tanulók tanulmányi munkáját segítõ tevékenységre, az osztályban tanulók érdekeinek képviseletére az osztályfõnök irányításával a mindenkori tanév munkatervében meghatározott idõpontig kell megszervezni. b. Diákkörök, fakultatív szakkörök A diákköröket, a szakköröket a tanulók érdeklõdési körének felmérése, valamint a mûködtetéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte mellett az igazgató engedélyével lehet szervezni. a diákkörök, szakkörök körét tanévenként kell meghatározni, s a munkatervben rögzíteni. Fakultatív szakkör 10 fõ feletti létszámnál indítható
27 c. Diákközgyûlés Az iskola tanulóinak tájékozódó és tájékoztató fóruma, amelyet tanévenként egy alkalommal a munkatervben meghatározott idõpontban össze kell hívni. d. Diáksport egyesület Az iskolai sportegyesület szakosztályaiban minden tanuló jogosult bekapcsolódni az iskolai sportéletbe. Az iskolai sportkör diákönkormányzatként mûködik, munkáját a testnevelõ tanár segíti. Az iskolai sportegyesület minden tanévben egyeztetett idõpontban biztosít mozgáslehetõséget a sportágakba. Az iskola tanulói használhatják az iskola sportcsarnokát azzal a feltétellel, hogy jelen kell lennie testnevelõ tanárnak, aki felel az ott jelenlévõ tanulók testi épségéért. Az iskolai diáksport egyesület tagja lehet az intézet valamennyi tanulója, aki a diáksport egyesület alapszabályzatát elfogadja, illetve a tagsági díjat befizeti.
III. FEJEZET AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGEK, DIÁKKÉPVISELÕK, VALAMINT AZ ISKOLAI VEZETÕK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA
1. Kapcsolat a tanulóifjúsággal 1.1. Szakszervezet (mûködése esetén)11 A tanulók szakszervezeti alapszervezete a tanulók érdekeinek képviselõje. Érdekvédelmi funkcióját a diáktanáccsal koordinált módon látja el. Munkáját a bizalmiak testülete által megválasztott fõbizalmi /felnõtt dolgozó/ irányítja, aki kapcsolatot tart az iskola más közösségeivel, az igazgatóval. Az iskola igazgatója és nevelõtestülete együttmûködik a bizalmiak testületeivel, amely közösség feladata az alapszervezet munkájának átfogó és operatív irányítása, valamint a tagság képviselete. A folyamatos kapcsolattartás a tagozatvezetõk feladata. Egy-egy osztály tanulóinak szakszervezeti tagjai szakszervezeti csoportot alkotnak. A csoport által választott bizalmi képviseli a csoportot, a bizalmiak testületében, továbbá az iskola vezetõi közösségei elõtt. Kapcsolatot elsõsorban az osztályfõnökkel tart. A bizalmiak testülete meghatározó döntési, egyetértési, véleményezési, ellenõrzési és képviseleti jogokkal rendelkezik, amely jogok érvényesítésének feltételeirõl az iskola vezetése köteles gondoskodni. 1.2. Diákképviselõk A tanulóközösségek képviseletét az intézet testületei elõtt a következõk látják el: ⇒ 11
diákközgyûlés által választott évfolyamonkénti diákképviselõk
Az SZMSZ készítése alatt nem mûködött, jelenleg sem mûködik.
28 ⇒
diákönkormányzat titkára
⇒
a diákkörök egy választott diák képviselõje.
A diákközösségek képviselõit meg kell hívni minden olyan intézeti testületi ülésre, értekezletre, melyen döntési, egyetértési, véleményezési és javaslattevõ jogaikkal kapcsolatos kérdések kerülnek napirendre. a félévi, valamint a tanévzáró és tanévnyitó értekezletek diákokat érintõ napirendjeire és a munkaterv megtárgyalására az elõzõekben felsorolt valamennyi diákképviselõt meg kell hívni. A tanulót az õt érintõ kérdésekben az osztályfõnökön, szakoktatón, tanulói hirdetésen vagy iskolarádión keresztül tájékoztatni kell. A házirendet, továbbá a mûködési szabályzatnak a tanulókat közvetlenül érintõ rendelkezéseit a tanulókkal a tanév elsõ osztályfõnöki óráján és a gyakorlati foglalkozásán a szülõkkel a tanév elsõ szülõi értekezletén ismertetni kell. 1.3. Kapcsolat a kollégiummal Intézetünk rendelkezik kollégiummal, amely sportkollégium. A kollégium rendelkezik Mûködési Szabályzattal, amely ezen Szervezeti és Mûködési Szabályzat melléklete. Tanulóink egy része a város több kollégiumában kerül elhelyezésre. Az iskola vezetése a kollégiumvezetõvel, a városi kollégiumokkal a tagozatvezetõk útján tartja a kapcsolatot. Az az osztályfõnök, akinek osztályában kollégista tanuló van, tartson állandó kapcsolatot a kollégiumi nevelõvel, ugyanez vonatkozik a gyakorlati oktatást vezetõ szakoktatóra is. Összhangot alakítsanak ki tanítványaik magatartásával, szorgalmával, tanulmányi elõmenetelével kapcsolatban. Az osztályfõnök tanévenként legalább egyszer, de szükség esetén többször is személyesen keresse fel tanítványait a kollégiumban, felkérésre a kollégiumi szülõi értekezleten is jelenjen meg. A kollégium nevelõi rendszeresen meghívást kapjanak a nevelési és tantestületi értekezletekre. A kollégium nevelési értekezletein, meghívás alapján iskolánkat a 9-10. évfolyam tagozat vezetõje képviseli. A kollégiumban lefolytatott fegyelmi tárgyaláson minden esetben meg kell jelenni a tanuló osztályfõnökének is.
2. Felnõttek közötti kapcsolat 2.1. Szakszervezet12 A szakszervezeti tagok bizalmi hálózaton a szakszervezeti bizottság tagjain keresztül vannak kapcsolatban az intézet vezetésével. 2.2. Iskolai dolgozók Az iskola dolgozói ügyekben elsõsorban a részlegfelelõs vezetõkhöz forduljanak. Azokban az ügyekben, amelyeknek intézésére az igazgató jogosult, a dolgozók közvetlenül az igazgatóhoz fordulhatnak. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az iskola közösségeinek jogszabályban meghatározott jogai érvényre jussanak. 12
Az SZMSZ készítése alatt nem mûködött, jelenleg sem mûködik.
29 A munkaközösségvezetõk jogosultak eljárni a munkaközösségi tagok ügyeiben. A közösségek kapcsolattartásának formái még: - nevelõtestületi vagy összdolgozói értekezlet - munkaközösségi értekezlet. A részlegfelelõs vezetõk feladata folyamatos kapcsolatot tartani a felügyeletük alá tartozó munkaközösségekkel, résztvenni a munkaközösségi foglalkozásokon. Az iskola dolgozói hivatalos ügyben - a jogszabályokban meghatározott kivételektõl eltekintve - az igazgató útján fordulhatnak a felügyeleti szervekhez. Az igazgató a hatáskörét meghaladó ügyekben 8 napon belül köteles eljárni a felügyeleti szervnél. 2.3. A szülõi szervezet (Kt. 59.§) A szülõi közösségek az iskola vezetésével, illetve nevelõtestületével való folyamatos kapcsolattartása az iskolai szülõi munkaközösség választmánya és a személyzeti vezetõ, illetve a választmány és a szülõi munkaközösség munkáját segítõ pedagógus kontaktusa útján valósul meg. Az egyes osztályokat érintõ kérdések tekintetében ez a kapcsolat az osztályfõnök és az osztály szülõi munkaközösség útján realizálódik. Az igazgató gondoskodik arról, hogy a szülõk közösségének jogszabályban biztosított jogai érvényre jussanak. Alkalmat kell biztosítani a választmány elnökének, hogy az igazgatót és a nevelõtestület tagjait tájékoztassa a családi nevelés tapasztalatairól és problémáiról, az iskolában folyó munka szülõk közötti visszhangjáról, továbbá minden olyan eseményrõl, amely az iskola munkáját jelentõsen érinti. 2.4. Az iskolaszék (Kt. 60-61.§)13 Az iskolaszék közvetlen kapcsolata az igazgató útján valósul meg. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az iskolaszéknek a jogszabályban rögzített jogai érvényre jussanak. 2.5. A vezetõk közötti kapcsolattartás rendje és formája Ø Az iskola igazgatója közvetlenül irányítja a tagozatokon folyó nevelõ és oktató munkát. Ø A gazdasági vezetõ és személyzeti vezetõ, valamint a gyakorlati oktatásvezetõ szükség szerint tájékoztatja az igazgatót és a többi vezetõt a szervezeti egységben folyó munkáról. Ø A vezetõi munka összehangolása érdekében az iskola igazgatójának vezetésével vezetõségi értekezletet kell tartani, melyen minden vezetõ köteles résztvenni. A vezetõségi értekezletek idõpontjai az adott tanév munkatervében kerül meghatározásra. Ø A vezetõi értekezletekre és a nevelõtestületi értekezletekre esetenként meg kell hívni az iskolaszék képviselõit. A szülõi munkaközösség képviselõjének akkor kell meghívást küldeni, ha vezetõi értekezleteken az iskola tanulóinak nagyobb csoportját érintõ kérdéseket tárgyalnak, illetõleg az olyan ügyek megbízatására, amelyekhez a szülõk segítségét kívánja igénybe venni az iskola. A nevelõtestületi értekezletekre történõ meghívásról szülõi munkaközösség esetén a nevelõtestület külön dönt. 2.6. Értekezletek, mint a kapcsolattartás színterei Nevelõtesti értekezletek idõpontjai minden tanévben elkészítendõ munkatervben kerül meghatározásra, így a tanévnyitó, félévi, év végi osztályozó és nevelési értekezlet. 13
Az SZMSZ készítése alatt nem mûködött, jelenleg sem mûködik.
30
2.7. Rendkívüli nevelõtestületi értekezlet Összehívására az igazgató jogosult, aki akkor is köteles összehívni a nevelõtestületi értekezletet, ha azt az iskola szakszervezeti bizalmi testülete, illetve nevelõtestületnek egyharmada kéri. Rendkívüli nevelõtestületi értekezletet csak rendkívüli ok esetén hívható össze. Idõtartamától függõen ez rövid megbeszélés is lehet. Értekezletekkel kapcsolatos egyéb tudnivalók: - Nevelõtestületi értekezlet csak tanítási idõn kívül tartható, amelyen a tantestület minden tagja köteles résztvenni. Ez alól alapos ok esetén az igazgató adhat felmentést. - A nevelõtestületi értekezleten résztvehetnek a felügyeleti szervek, illetve hatóságok képviselõi, az iskolaszék tagjai, valamint meghívás alapján tanulói szakszervezet, a diákköröket, a diáksportkört és a diákközgyûlést képviselõ tanulók, az iskolaorvos, védõnõ, és az iskola nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott egyéb dolgozói. A meghívást mindenkor az igazgató érvényesíti. - Szavazati joggal csak a tantestület tagjai rendelkeznek, a többi jelenlévõ tanácskozási joggal bír. - A nevelõtestület szótöbbséggel hozza határozatait. Egyenlõ számú szavazat esetén az a javaslat válik határozottá, amelyre az igazgató szavaz. A jogellenes döntéshozatal, illetve döntés végrehajtásának megakadályozása az igazgató feladata. - Nevelõtestületi értekezleten az igazgató, illetve az általa megbízott tagozatvezetõ elnököl. - A tantestületi értekezletekrõl jegyzõkönyvet kell vezetni. - A jegyzõkönyvet az igazgató a jegyzõ és két hitelesítõ tantestületi tag írja alá. - A jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell az értekezlet helyét, idejét, tárgyát. A nevelõtestület tagjain kívül jelenlévõ személyek nevét, beosztását, a hiányzó tantestületi tagok nevét, a távolmaradás okát. Az elõterjesztés tudomásulvételét, illetve vitájának lényegét. Végül a hozott határozatokat szavazás esetén a szavazatok megoszlását. - A jegyzõkönyvet a nevelõtestületi értekezletet követõ 8 napon belül el kell készíteni és azt az iskola irattárában kell elhelyezni, ezért a személyzeti vezetõ a felelõs. - A nevelési értekezleten hozott határozatokat jelentõségüktõl függõen az iskolai munkaterv mellékleteként kell kezelni. - A jegyzõkönyvbe a nevelõtestület tagjai bármikor betekinthetnek, és azt kérésükre az iskola munkájának segítségével, ellenõrzésével megbízott szervek képviselõinek is be kell mutatni. 2.8. Az iskolavezetõségi értekezlet Az iskolavezetés tagjai: igazgató tagozatvezetõk gazdasági vezetõ személyzeti vezetõ (ifjúságvédelmi felelõs, jegyzõkönyvvezetõ)
31 gyakorlati oktatásvezetõ kollégiumvezetõ Az igazgató az iskola mûködésével kapcsolatos vezetõi feladatokat az iskola vezetésének operatív kérdéseit e fórumon vitatja meg, mely esetenként meghívottakkal egészül ki. (munkaközösségvezetõk, KATA) - Az iskolavezetõségi értekezletet az igazgató - általában 2 hetenként - hívja össze. Az ülés napirendjét az igazgató állapítja meg. Ennek keretében kell megvitatni elsõsorban: - az iskola mûködésére, személyi és tárgyi fejlesztésre vonatkozó terveket, - a vezetõ beosztású dolgozók beszámoltatása alapján a munkatervek, egyéb programok és kiadott feladatok végrehajtásának állását, beleértve a személyzeti vezetõ beszámoltatását is, - az iskola mûködésével, napi életével, a soron következõ tennivalókkal kapcsolatos fontosabb problémákat és feladatokat, - az iskolavezetõségi ülésen napirendre kell tûzni a nevelõtestületi megvitatásra kerülõ egyes kérdéseket is, így a nevelõ-oktató munka helyzetével, a pedagógiai vezetés tervszerûségével, a pedagógus és a tanulói közösségek együttmûködésével, az iskola belsõ életével, rendjével, demokratizmusával, légkörével kapcsolatos tapasztalatokat, problémákat, javaslatokat és intézkedéseket, - az iskolavezetõségi értekezletekrõl jegyzõkönyvet felvenni nem kell, de errõl az igazgatónak feljegyzést kell készítenie, a fontosabb intézkedéseit írásba kell foglalnia. 2.9. Munkaközösségi értekezlet Az értekezletet a munkaközösség vezetõje - legalább tanévenként 4 alkalommal hívja össze. Az értekezletet soron kívül is össze kell hívni, ha azt az iskola igazgatója elrendeli, vagy a munkaközösség tagjainak többsége javasolja. Az értekezleten hoz határozatot, illetve tesz javaslatot - jogkörének függvényében a munkaközösség: - személyi ügyekben, - az oktatás tárgyi feltételeinek javítását szolgáló jelentõsebb beruházásokról, - az oktató-nevelõ tevékenység során használatos dokumentumokról és segédletekrõl, - a tantervi követelmények - helyi sajátosságokhoz igazított - végrehajtási szintjérõl, - a szakmunkásvizsga kérdésekrõl, amennyiben azt nem központilag adják ki, - a tanulmányi versenyekkel kapcsolatos feladatokról, - a tantárgyfelosztásról, - szakmai továbbképzésekrõl, - a mk. tagjainak kitüntetésre javasolásáról. 2.10. Szakmai munkaközösségek együttmûködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében14 A szakmai munkaközösségek tagjai a tantárgyfelosztás készítése során, valamint a közismeretei tantárgyak tananyagmeghatározása során tájékoztatják a közismereti kollégákat 14
32/2008. (XI. 24.) OKM rendelet 2. §-a alapján
32 a szakmai, moduláris képzéshez szükséges tananyagtartalomról, illetve a szakmai és közismereti tantárgyak interdiszciplináris kapcsolatáról. A szakmai munkaközösségek az éves munkatervükben megtervezik az egymással közösen elvégzendõ feladatokat. Vannak olyan tantárgyak, melyeket több szakmai munkaközösségi tag is tanít, ilyenkor közösen dolgozzák ki az éves oktatási folyamatot. A munkaközösségek egymással a nevelõtestületi értekezleteken, az osztályozó konferenciákon, az iskola közös programjain, illetve naponta a tanáriban találkoznak. A tanulmányi eredmények, vizsgaeredmények, év eleji szintfelmérõk, bukások száma, lemorzsolódási adatok, mulasztási mutatók, fegyelmi eljárások számát a szakmai munkaközösségek is értékelik, majd továbbítják az iskola vezetõsége felé. A létrejött eredmények, megszerzett tapasztalatok átadásával, közreadásával más munkaközösségek is megismerkednek a munkaközösségi jelentésekbõl, értékelésekbõl. A kompetenciamérések, által válik láthatóvá a nevelõi-oktató munka eredményessége, amely mérések eredményességéhez a szakmai munkaközösségek feladatlapok megalkotásával, a mérések elkészítésével, azok kijavításával, elemzésével, kiértékelésével járulnak hozzá. Kapcsolattartás rendje: § munkaközösségvezetõi szinten havonta, éves munkaterv szerint § munkaközöségi tagok folyamatosan
2.11. Szülõi értekezlet, fogadónap (1993. évi LXXIX. törvény 13-14. §-a) A szülõi értekezletek feladata a szülõk tájékoztatása az iskola nevelõi célkitûzéseirõl, megnyerésük azok támogatására, továbbá az iskola és a szülõi ház együttmûködésének elõsegítése tanulóink neveltségi szintjének emelése érdekében a szülõk pedagógiai kultúrájának fejlesztése. A szülõi értekezlet formáját, témáját, idejét a tanév elején kell meghatározni, s a tanév rendjében kell rögzíteni. Errõl a tagozatvezetõk az osztályfõnöki munka-közösségvezetõ, a szülõi munkaközösség munkáját segítõ pedagógus a választmánnyal együttmûködve gondoskodik. Fogadónapot, az adott tanév munkatervében meghatározott idõpontban, a fõ munkaidõn túl tart a testület. Ebben az idõpontban minden pedagógus beosztású dolgozó köteles az iskolában tartózkodni. 2.12. Nyílt nap Nyílt napok szervezhetõk az iskola oktatási szerkezetének bemutatására a szülõk, érdeklõdõ tanulók pályaválasztási elképzeléseinek támogatására, alaposabb tájékoztatása érdekében. A nyílt nap idõpontját, programját a területért felelõs vezetõk a tanév munkatervében megtervezik. 3. Egyéb kapcsolatok 3.1. Kapcsolat a felügyeleti szervekkel - Iskolánk szakmailag a FMM-hez tartozik. Az általános nevelési-oktatási irányítást a Oktatási Minisztérium látja el. - A közvetlen szakmai hatósági irányítást a Megyei Jogú Város Önkormányzata végzi.
33 3.2. Kapcsolat a gazdálkodó szervezetekkel, termelõi egységekkel - Az intézmény és a gazdálkodó szervezetek közötti kapcsolatot a gazdálkodó szervezetekkel külön-külön megkötött EGYÜTTMÛKÖDÉSI SZERZÕDÉS határozza meg. A szerzõdõ felek egységesen közös feladatuknak tekintik az iskolák és a gazdálkodó szervezetek gyakorlati oktatási feladatok ellátását. - Az intézet igazgatójának, tanmûhely vezetõinek és tanszervíz-vezetõinek mindenkor gondoskodni kell a gazdálkodó szervezetek között megfelelõ - a szakmai oktató-nevelõ munkát segítõ és a kölcsönös érdeken alapuló munkakapcsolatok kialakításáról. Az együttmûködés során különösen ügyelni kell a jogszabályi rendelkezések és az EGYÜTTMÛKÖDÉSI SZERZÕDÉS-ben rögzített, mindkét félre kölcsönösen vonatkozó szempontok betartására. - A nagyobb tanulólétszámot (legalább egy tanulócsoportot) foglalkoztató, illetõleg igénylõ gazdálkodó szervezetekkel az együttmûködés módját írásban rögzíteni kell. Szükség szerint a gyakorlati oktatás megvalósításának konkrét kérdéseire tanévenként külön részletes megállapodást kell kötni. - Szorgalmazni kell a gazdálkodó szervezetek a szakképzési alapról történõ szerzõdést, melyet folyamatosan karbantartani kell. Az intézet vállalati kapcsolata szakközépiskolai tanulók vonatkozásában: - A tanulók gyakorlati életre való felkészítése, szakmai nevelése, oktatása, tanulmányaik befejezése utáni munkába állásának segítése érdekében az iskola alakítson ki tartós kapcsolatokat a tanulók szakmai felkészítését segítõ gazdálkodó szervezetekkel, a nevelõtestület tagjai vegyenek részt az építész szakterület szakmai életében, az itt szerzett tapasztalataikat a szakmai oktató-nevelõ munkában használják fel. - Ha az iskola körülményei lehetõvé teszik, közösségi és személyi feltételei adottak, pártfogásba fogadhat az iskola környékén valamely nevelési, oktatási vagy szociális intézményt (kisiskolát, óvodát stb).
3.3. Kapcsolat egyéb szervekkel, intézményekkel Az iskolában folyó elméleti és gyakorlati oktatás színvonalának növelése, az iskolára háruló képzési feladatok eredményes megvalósítása érdekében az igazgató közvetlen kapcsolatot létesíthet egyéb szervekkel, intézményekkel. Az SZFP során megszerzett információs anyagot, eszközrendszert felhasználjuk céljaink megvalósítására. 3.4. Kapcsolat a gyermekjóléti, családsegítõ szolgálattal, az oktatásügyi közvetítõ szolgálattal15 Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztetõ okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, illetve a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet a gyermekjóléti szolgálattól, illetve az oktatásügyi közvetítõi szolgálattól vagy más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen mûködõ szolgálattól. Ha további intézkedésre van szükség, a nevelési-oktatási intézmény megkeresésére a gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz arra, hogy a nevelési-oktatási intézmény a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen.
15
32/2008. (XI. 24.) OKM rendelet 3. §-a alapján
34 3.5. Külföldi kapcsolatok Az iskola a külföldi kapcsolatairól önállóan dönt - nevelõtestületi határozat alapján.16
IV. FEJEZET AZ ISKOLA MUNKARENDJE, OSZTÁLYOK, CSOPORTOK SZERVEZÉSI, AZ ISKOLA HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE 1. A tanév beosztása A tanév szeptember hó 1-tõl a következõ év augusztus 31-ig tart. A tanév rendjérõl a közoktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév általános rendjét a nevelõtestület (a mindenkori min. rendelet szerint) az adott tanév helyi munkatervében határozza meg. A tanév kezdetekor a tanévnyitó ünnepséget, tanítási és befejezésekor tanévzáró ünnepélyt kell tartani. 2. Az intézet munkarendje - A heti törvényes munkaidõ 40 óra. A pedagógusok kötelezõ óraszámokon (foglalkozási idejükön) az órarendben meghatározott túlórákon, kijelölt helyettesítési idõn, valamint a nevelõ-oktató munkával kapcsolatos, csak az iskola (tanmûhely, vállalati mûhely) területén végezhetõ egyéb tevékenységhez szükséges idõn felül nem kötelesek munkahelyükön tartózkodni. - Az alkalmazottak heti törvényes munkaidejüket a munkahelyükön töltik. A munkaidõ hétfõtõl-csütörtökig 7.30-16.00-ig pénteken 7.30-15.10 óráig tart. Ez idõ alatt lehet intézni azok ügyeit, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel. -
Az iskola épületébe idegenek csak a portás engedélyével léphetnek be.
A dolgozók részére az ebédidõ napi 20 perc. Az ünnepélyek, megemlékezések, értekezletek csak a tanítási, illetve munkaidõn túl tarthatók. - A pedagógus a munkából való távolmaradás okát lehetõleg elõzõ nap, de legkésõbb munkájának kezdete elõtt 15 perccel köteles a tagozat vezetõjének bejelenteni.
3. Az elméleti és a gyakorlati oktatás rendje
-
3.1. Az elméleti oktatás rendje Az iskolai munka 7.15-tõl 16.00 óráig tart.
-
A tanítási órák kezdete de.
7.45 óra.
- A tanári órán kívüli egyéb programok 16.00 óra utáni tanítása az iskolában tagozatvezetõi engedéllyel történhet. -
16
Elméleti oktatás esetén az óraközi szünetek 10 percesek, a tízórai szünet 15 perces, az órák idõtartama 45 perc.
Jelenlegi külföldi kapcsolataink: franciaországi Nantes, horvátországi Osijek, romániai Csíkszereda, lengyelországi Czehostowo városaiban lévõ szakképzõ intézmények.
35 - Az elméleti és a gyakorlati oktatást (ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik) szorgalmi idõszakban általában hétfõtõl-péntekig délelõtt, illetõleg ha tanterem hiánya indokolja, délelõtti és délutáni váltásban kell szervezni. A tanórák közötti szünetekben a tantermek zárva vannak, tanár nyitja és zárja az óra kezdetével ill. végével. Diákot csak rendkívüli esetben – igazgatói vagy igazgató helyettesi engedéllyel - lehet tanítási óráról kihívni. - Az elméleti oktatás rendjét órarend biztosítja. - Szorgalmi idõ, tanítási év minden évfolyamon a tanév rendjében meghatározott számú tanítási napból áll. - A tanuló kötelezõ tanórai foglalkozását az többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 52. §-a szabályozza. - A szorgalmi idõ elõkészítése augusztus 15-tõl augusztus 31-ig tartó idõszakban történik. Ebben az idõszakban kell megszervezni a különbözeti, beszámoltató, a szakmacsoportonkénti kompetencia és pótló-javítóvizsgát. A nyári szünetben a tanulók ügyeinek intézésére külön kiírás szerint ügyeletet kell tartani. - Az iskolában reggel 7.15-tõl délután 16.00-ig az iskola igazgatójának vagy helyetteseik közül az egyiknek az iskolában kell tartózkodniuk, az utolsó óra befejezéséig. 3.2. A gyakorlati oktatás rendje A gyakorlati oktatást - a képzési követelményeknek megfelelõ szervezési formák és az oktatási törvény által javasolt normatívák szerint kialakított csoportok figyelembevételével iskolai, illetõleg távolabbi tanmûhelyekben, csoportos oktatásra alkalmas munkahelyeken az alábbiak figyelembevételével kell megszervezni: a.) Az alapképzés pedagógiai irányítását az iskola látja el. b.) Ha az iskolában az üzemszerû gyakorlati oktatás feltételei biztosíthatók, az üzemi képzést a fenntartó engedélyével az iskola is megszervezheti (Tanszervíz). c.) Az iskola és a gazdálkodó szerv a tanulóknak az 9. évfolyamra való felvétele elõtt állapodik meg a gyakorlati oktatási feladatok ellátására irányuló együttmûködésben. d.) A megállapodás tartalmát a felek a jogszabályok keretei között szabadon állapítják meg. A megállapodásnak tartalmaznia kell: - Annak meghatározását, hogy a tanulmányi idõ egyes szakaszaiban hol folyik a gyakorlati oktatás. - A gazdálkodó szervezeteknél szervezett gyakorlati oktatás formáját, rendjét a gyakorlati oktató és a szakoktató biztosítását. e.) A gyakorlati oktatási hely, képzésre való alkalmasságát az iskola bírálja el. A gyakorlati oktatás idejét (napi és heti óraszámát a tanév végén tanterv szerint folyamatosan szervezett gyakorlati oktatás idõtartamát) és tananyagát az óraterv, illetõleg a nevelés és oktatás terve határozza meg. - Szükség esetén a tanuló gazdálkodó szervezetek közötti cseréjével is biztosítani kell a tantervi anyag elsajátításának lehetõségét. Szervezetileg kiegészítõ oktatás kereti közt kell megvalósítani, melynek szervezését az iskola végzi. f.) A gyakorlati oktatás napi kezdésének és befejezésének idõpontja:
36 6 óra elõtt nem kezdõdhet, és 22 óránál tovább még délutáni oktatás esetén sem tarthat17. Egy-egy alkalommal különösen indokolt esetben az igazgató engedélyt adhat a napi gyakorlati foglalkozási idõ korábbi kezdésére, illetõleg késõbbi befejezésére. Éjjeli munkára tanulót beosztani nem szabad. g.) A napi gyakorlati oktatási idõbõl: ♦ 25 percet uzsonnaszünetre kell fordítani, továbbá biztosítani kell a munkahely átadása elõtti takarításhoz szükséges idõt. ♦ Az oktatásra fordítható idõt az elõírt idõalapok, útmutatók figyelembevételével megtervezett foglalkozásnak, illetõleg az oktatásitermelési feladatoknak megfelelõen: ♦ ahol a nevelés és az oktatás terve úgy rendelkezik a szakelméleti oktatásra ♦ a gyakorlati oktatási idõ döntõ hányadát képezõ tanulói gyakorlatra (szakmai termelési) ♦ a gyakorlatok során szerzett tapasztalatoknak szükség szerint jelentkezõ feldolgozására, megbeszélésére és az elvégzett feladatok munkák értékelésére kell fordítani. h.) A gyakorlati oktatás részletes munkarendjét a helyi körülményekhez igazodó szabályait ki kell kidolgozni, és a gyakorlati oktatási helyeken (tanmûhelyekben, csoportos oktatási helyeken) kifüggeszteni és e szabályzatban mellékletként elhelyezni. 3.3. Szakközépiskolai gyakorlati oktatás rendje - A gyakorlati oktatást csoportbontással az iskolai tanmûhelyben (gyakorló teremben), illetõleg a gazdálkodó szervezettel történt megállapodás alapján vállalati tanmûhelyben, vagy csoportos oktatásra alkalmas munkahelyen iskolai Tanszervízben kell megszervezni. A csoportbontás mértékét a szakmai nevelési-oktatási tervek határozzák meg. - Ha az iskolai gyakorlóhelyeken szervezett szakmai gyakorlat legfeljebb heti 8 óra, egy napon lehet megtartani. Heti 8-nál több gyakorlati órát két vagy több napra kell beosztani. - A gyakorlati oktatás 6 óra elõtt nem kezdõdhet és 22.00 óránál nem tarthat. - Gyakorlati foglalkozások idõtartama: A középfokú képzési célú szakon a gyakorlati oktatást általában 45 perces órákkal kell megszervezni, a szünetek beosztásában a munkafolyamat jellegét kell figyelembe venni. - A gyakorlati oktatás munkarendjét a házirend függelékeként kell kidolgozni és az iskolai szakmai gyakorlóhelyeken kifüggeszteni. - A vállalati szakmai gyakorlóhelyeken folyó oktatás munkarendjét és idõbeosztását a vállalat munkarendjével, a tantervi elõírással összhangban kell megállapítani a Munka Törvénykönyve fiatalkorúak foglalkoztatására vonatkozó rendelkezései megtartásával. - Gyakorlati órákon (tantárgyi gyakorlatokon) az osztályokat csoportokra kell bontani. Egy tanár felügyelete, vezetése mellett általában 8-12 fõt lehet foglalkoztatni.
17
A 2009/2010-es tanévben egymûszakos a faipari tanmûhely mûködése, így a tanítási idõ 7.45-15.00.
37 3.4. Szakmunkástanulók összefüggõ nyári gyakorlata - A tanulók tanterv szerinti nyári gyakorlati oktatása a tanév végén az iskolai pedagógiai programban meghatározottak szerint történik. Idõtartama: az Országos Képzési Jegyzékben elõírtak szerint. - A nyári idõszakban a tanterv szerint folyamatosan szervezett gyakorlati oktatást - a nagyobb tanulási hatékonyságot szem elõtt tartva elsõsorban közvetlenül az elméleti oktatást befejezõen kell megszervezni. - Ha az egyes képzési helyeken (iskolai, vállalati, tanmûhely stb.) az oda beosztott tanulók tanév végi folyamatos foglalkoztatását egyidejûleg nem lehet megoldani, akkor az egyes csoportok tanterv szerinti folyamatos gyakorlati oktatását a 30 munkanap oktatási szünetet követõen kell megszervezni. 3.5. Szakközépiskolások összefüggõ nyári szakmai gyakorlata A szakközépiskolások nyári gyakorlatának megszervezése az iskolai pedagógiai (szakmai) programja alapján történik, idõtartama az OKJ függvényében változhat. - Az összefüggõ szakmai gyakorlat idejét (nyári évközi) és tematikáját a tanterv határozza meg. Feladatát, intézkedési tervét a tagozatvezetõk javaslata alapján a vállalat véleményének meghallgatásával az igazgató hagyja jóvá. - Az összefüggõ szakmai gyakorlatra az illetékes tagozatvezetõ irányításával a tanmûhely és tanszervíz vezetõ osztja be a tanulókat az egyes vállalati (esetleg iskola) szakmai gyakorlóhelyekre, és gondoskodik arról, hogy a gyakorlati tanterv követelményeit a tanulók a képzés arányos idõszakában megismerjék. - A tanulók iskolai szakmai gyakorlatát az igazgató által kijelölt gyakorlati oktatók, tanárok irányítása vagy felügyelete alatt végzik. - A tagozatvezetõ és a gyakorlati oktatás vezetõje látogatja a tanulókat munkahelyükön, ellenõrzi munkájukat, magatartásukat, a szakmára nevelés céljainak megvalósulását. - A gyakorlati oktató, tanár: a.) ismerteti a tanulókkal az összefüggõ szakmai gyakorlat célját és lefolyását, felhívja figyelmüket a helyes magatartásra, a baleseti veszélyekre és megelõzésükre. b.) ellenõrzi a tanulók munkáját, a balesetelhárítási és munkaegészségügyi rendszabályok megtartását, indokolt esetben felelõsségre vonja a munkafegyelem, munkarend megsértõit, c.) a munkahely kijelölt szakembereivel (mérnök, ügyviteli szakember, mûvezetõ, csoportvezetõ stb.) egyetértésben irányítja a tanulók munkáját, d.) tapasztalatai és az üzemi szervektõl kapott vélemény alapján értékeli a tanulók munkáját, mérlegeli a gyakorlat eredményességét, a gyakorlat befejezésekor a tanulók eredményét, mulasztását is feltüntetõ összefoglaló jelentést ad át a gyakorlati oktatás vezetõjének. - A felügyelõ szakoktatók, tanárok jelentése alapján a tagozat vezetõje összefoglaló jelentést készít az igazgató számára az összefüggõ szakmai gyakorlatról.
38 4. Szünetek - Az iskolai tanítás nélküli munkanapok egy tanítási évben az öt napot nem haladhatja meg kivétel, ha a közoktatási törvény 52. § (15) bekezdésének értelmében a feltételek adottak. - Az õszi, téli és a tavaszi szünetet a szorgalmi idõben a tanév munkarendjét szabályozó utasításnak megfelelõen kell kiadni. - Szünetel a tanítás a következõ napokon: október 23-án, március 15-én, húsvét hétfõn, május 1-én, pünkösd hétfõn, november 1-én. 5. Osztályok, csoportok szervezése - Az osztálylétszámokat az alapmûveltségre felkészítõ szakaszban (9.- 10. osztály) OKJ-s szakképzésben, valamint az érettségi vizsgára felkészítõ szakaszban (szakközépiskola 9-12. osztály) köz.okt. törvény 3. számú melléklete tartalmazza. - A tanévenként indítható tanulócsoportok számát iskolai javaslatra a városi önkormányzat engedélyezi. - Az egyes osztályba lehetõleg azonos szakú (ágazatú), illetve szakmájú tanulók kerüljenek beosztásra. - Gyakorlati órákon (tantárgyi gyakorlatokon) az osztályokat csoportokra kell osztani, egy tanár felügyelete és vezetése mellett 12 fõt lehet foglalkoztatni. - Szakmunkás osztályok szervezésénél figyelembe kell venni, hogy az osztály azonos évfolyamú, több rokon szakmájú csoport tanulóiból tevõdjék össze, ha a szakmák óraterve és a tantervi anyaga azonos és a szakmai ismeret tantárgy kivételével közösen oktatható. - Egy-egy osztály a gyakorlati oktatás szempontjából a szakma jellegének megfelelõen - két vagy több oktatási-termelési csoportot alkot. Az oktatási-termelési csoport munkáját a szakoktató irányítja. - Egy oktatási-termelési csoportba kell beosztani: a.) az azonos évfolyamú és szakmájú tanulókat, az azonos évfolyamtól való eltérés esetén az intézet igazgatója adhat engedélyt a szervezésre, b.) olyan különbözõ szakmák tanulóit, amelyeknél a közös alapképzés vagy szakmai képzés van, és a gyakorlati oktatás tananyaga is megegyezik. - A termelési-oktatási csoportot tanév közben megbontani, átszervezni csak kivételesen indokolt esetben lehet. - Egy-egy oktatási-termelési csoport létszáma iskolai - vállalati tanmûhelyi és csoportos oktatás esetén 8-12 fõ. 6. Az iskola helyiségeinek, létesítményeinek használati rendje 1.) Az iskola létesítményeit és helyiségeit az intézmény nyitva tartásának ideje alatt lehet használni.
39 2.) Az iskola helyiségeit csak rendeltetésüknek megfelelõen, arra a célra lehet használni, amelyre a helyiséget kialakították. A helyiség eltérõ rendeltetés céljára történõ használatához az iskola igazgatójának elõzetes engedélyére van szükség. 3.) A tantermekben és az iskola folyosóin, a tornateremben és tanmûhelyekben az étkezõben minden esetben biztosítani kell a felügyeletet. A felügyeletet az ügyeletes tanár (ok) és az ügyeletes tanulók biztosítják. 4.) Az iskola szertárait, a tornatermet, a tanmûhelyt zárva kell tartani és csak felügyelõ tanár jelenlétében lehet kinyitni, illetõleg oda belépni. 5.) A tornateremben tanítási idõ alatt a tanuló csak a pedagógus felügyeletével tartózkodhat. A tornaterem hasznosításáról az iskola igazgatója által elõírt szerzõdésben kell rendelkezni. A szerzõdésben kell meghatározni a tornaterem külsõ személyek által történõ igénybevételének idejét, rendjét és módját. 6.) A tornatermet az iskola tanulói tanítási idõn kívül is használhatják, amennyiben az iskolai diáksportkör tevékenységéhez nincs szükség tornateremre. Használatát esetenként a testnevelõ tanár engedélyezi. 7.) Az iskolai könyvtárat a tanulók és a pedagógusok tanítási napokon a kifüggesztett könyvtári órák alatt vehetik igénybe. 8.) Az iskola tanmûhelyek ajtaját zárva kell tartani. A tanmûhelyben minden esetben biztosítani kell a tanári felügyeletet. A tanmûhelyben a munkaruha használata kötelezõ. 9.) A tanuló kötelessége, hogy õrizze meg, illetõleg az elõírásoknak megfelelõen kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt dolgokat, védje az intézmény létesítményeit, felszereléseit. A tanuló és a dolgozó által a társadalmi tulajdonban okozott károk megtérítésére külön jogszabályok intézkednek. (Az 1999. évi LXVIII. törvény 76-77. §-a a mérvadó.) 10.) A gazdasági osztály feladata gondoskodni arról, hogy az iskola épülete és udvara, egyéb helyiségei, területei a tanulmányi és egészségvédelmi követelményeknek megfeleljenek, a pedagógusok gondoskodnak arról, hogy a helyiségeket és a felszerelést a nevelõ-oktató munka céljainak megfelelõen használják. 11.) Az iskola épületét címtáblával, a tantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. 12.) A videostúdióban csak az oktatástechnológus arra illetékes pedagógusok tartózkodhatnak. 13.) Az informatikai tantermet a tanulók csak pedagógus felügyelete mellett vehetik igénybe. Az informatikai tanteremben pedagógus csak a számítástechnikai felelõs tudtával tartózkodhat és csak a kijelölt hardwereket és programokat használhatja. 14.) A szakszertárakat az igazgató által a tanév elején kijelölt tanárok kezelik, egyszemélyi felelõsség elve alapján.
7. Bejáró tanulók Az iskolának a bejáró tanulók részére közlekedés miatti várakozási idõre megfelelõ fûtött helyiségrõl kell gondoskodni. Ez a folyosó, a könyvtár és az aula.
40
V. FEJEZET A PEDAGÓGUSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 1. A pedagógusok jogai: A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy: 1.) személyét megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségjogait tiszteletben tartsák, nevelõi- oktatói tevékenységét értékeljék, elismerjék, 2.) a nevelési-pedagógiai program alapján a tananyagot és a nevelési tanítási módszereit megválassza, 3.) a helyi tanterv alapján a munkaközösség véleményének megkérdezése után megválassza az alkalmazott tankönyveket, taneszközöket, tanulmányi segédleteket, ruházati- és más felszereléseket, 4.) saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelõ- oktató munkáját anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené, vagy késztetné a tanulókat, vagy azok szüleit, 5.) irányítsa, értékelje a tanulók munkáját és minõsítse teljesítményüket, 6.) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, tudását szervezett továbbképzéseken gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatásokban, 7.) jogosult igénybe venni a pedagógusok részére jogszabály, vagy helyi önkormányzat által biztosított kedvezményeket, 8.) évenként az éves költségvetési törvényben megállapított összegnek megfelelõen hozzájárulást vegyen igénybe szakirodalom vásárlásához, könyvtári beiratkozáshoz.
2. A tanár beosztású dolgozók kötelességei 1.) Gondoskodjon a tanulók testi épségének a megóvásáról, erkölcsi védelmérõl, és az ismeretek tárgyilagos, többoldalú közvetítésérõl. 2.) Oktató- nevelõ tevékenysége során figyelembe vegye a tanuló egyéni képességeit, tehetségét, fejlõdésének ütemét, sajátos nevelési igényét. 3.) Közremûködjön gyermek- és ifjúsági feladatok ellátásában, a tanuló fejlõdését veszélyeztetõ körülmények megelõzésében, megszüntetésében. 4.) A szülõket és a tanulókat az õket érintõ kérdésekrõl rendszeresen tájékoztassa, a szülõt – ha szükséges – figyelmeztesse gyermeke jogainak betartására, a tanuló és szüleik emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. A tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. - Nevelõ-oktató tevékenység ellátása a tanórákon és a tanórán kívül. Munkája végzésében irányadók: a.) a nevelési programok, b.) a nevelési-oktatási tervek, tantervek, c.) a mûködési szabályzat. - Felkészülés a tanítási órákra és a tanórákon kívüli foglalkozásokra, ezzel kapcsolatban szervezõ, ellenõrzõ és értékelõ tevékenység ellátása.
41 - Tanítványaival való törõdés. Törekedjen a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésére, életkörülményeinek, családi környezetük megismerésére. - Részvétel a szakmai továbbképzéseken, a nevelõ-oktató munkával kapcsolatos megbeszéléseken, értekezleteken. - Az érvényben lévõ jogszabályok által elõírt adminisztratív és szervezési feladatok ellátása. - Részvétel az iskolai ünnepségeken, társadalmi rendezvényeken a tanulók felügyeletének ellátása. - Ügyeletes szolgálat ellátása az óraközi szünetekben és a tanítás megkezdése elõtt. - Ebédidõ ügyeletesi szolgálat ellátása, lehetõleg az intézményben étkezõk közül. - Tanulmányi kirándulások szervezése, lebonyolítása a munkaközösségben. A tanulók felkészítése a versenyekre, - Iskolai és DÖK, szabadidõs tevékenységek szervezése, segítése.
3. Az intézet tanáraira háruló feladatok (Nem következnek az intézet alaptevékenységébõl.) •
óraszámmal kifejezhetõ feladatok: korrepetálás, szakszerû, nem szakszerû, összevont helyettesítés,
•
osztályfõnöki munka,
•
munkaközösség-vezetés,
•
szertárak kezelése, fejlesztése és leltározása,
•
könyvtár vezetése a letéti állomány gondozása,
•
sportköri munka szervezése,
•
kapcsolattartás a kollégiummal, szülõkkel,
•
kapcsolattartás a közmûvelõdési intézményekkel,
•
kapcsolattartás a tanulóképzésben érdekelt gazdálkodó szervezetekkel, szövetkezetekkel és magánszemélyekkel,
•
együttmûködés a gyakorlati oktatást végzõ szakoktatókkal.
Az intézet pedagógus dolgozóira háruló feladatok, azok jellegétõl függõen meghatározott idõszakra vagy alkalmi megbízás formájában - az illetékes közösséggel történt egyeztetés után - az intézet igazgatója személyre szólóan jelöli ki. A fenti feladatok ellátásában az alább felsorolt elveket figyelembe kell venni: - Legyen az iskolaközösség kialakításának és fejlesztésének aktív részese. Kísérje figyelemmel a közösség tagjainak tevékenységét. Bírálataival és javaslataival segítse elõ az intézet pedagógiai célkitûzéseinek megvalósulását. - Munkája végzése közben érvényesüljenek a kulturált viselkedés szabályai.
42 - Tevékenységét tudatosan, tervszerûen végezze. Tanmenetében az adott tantárgy egész évi anyagát dolgozza fel. - Segítse elõ a tanulók logikus gondolkodásának fejlõdését. - Törekedjen a rábízott tanulók szellemi és fizikai képességének megismerésére, ezen képességek továbbfejlesztésére. - Olyan szellemben nevelje a tanulókat, hogy azok a társadalomban jól illeszkedjenek be. Munkájuk hasznos, alkotó jellegû legyen. - Vegyen részt az iskolai egészségügyi felvilágosító munkában. Óvja a tanulók testi épségét és egészségét. - Mûködjön közre az intézet ifjúságvédelmi céljainak megvalósításában. - Magatartása példamutató legyen. Tartsa meg a pedagógus etika és a szolgálati titoktartás követelményeit. - Köteles együttmûködni a munkatársaival, s munkáját úgy végezni, hogy ez más munkáját ne zavarja, más egészségét ne veszélyeztesse, illetve anyagi károsodását vagy helytelen (pl. kedvezõtlen) megítélését ne idézze elõ. Ezek a szabályok az általános magatartási normákra utalnak, ezeket a mindennapi életben is szokás betartani. - Ügyeleti szolgálatát, helyettesítési munkáját, a munkaköréhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet pontosan végezze el. Ha munkáját váratlan esemény miatt a megszabott idõpontban nem tudja megkezdeni, távolmaradását jelentse közvetlen felettesének. - Személyi adataiban és lakcímében történt változásokat, továbbá tartózkodási helyét a szabadság idején - jelentse be az iskolában. Tudomására jutott személyes adatokat és a szolgálati titkokat megõrizze Az ügyeletes tanár feladatai: - Az ügyeletes tanár szolgálatát a tanítás megkezdése elõtt 30 perccel kezdje meg (reggeli kezdésnél 7.15 - 14.10-ig) - Rendszeresen ellenõrizze az udvar, folyosó, a tantermek és a mellékhelyiségek rendjét és a tisztaságát, valamint a dohányzásra vonatkozó tiltó rendelkezések betartását18. - Tartson eligazítást az ügyeletes tanulóknak az ügyelet megkezdése elõtt. Az ügyelet során irányítsa ezen tanulók munkáját. Kiemelten a "kulcsos" és "WC"-s ügyeletet. - Irányítsa a sorakozót a jelzõcsengetések után. Az udvari sorakozónál szervezze meg a tanulócsoportok fegyelmezett elvonulását az osztálytermekhez. - Az elkésõ diákokról értesítse az osztályfõnököket. - Fokozott gonddal ellenõrizze a munkavédelmi elõírások megtartását. - Fokozott gonddal ellenõrizze a tûzrendészeti elõírások megtartását. - Rendkívüli esetekben (pl. épületkár, szándékos rongálás, lopás, súlyos fegyelemsértés, energiapocsékolás stb.) haladéktalanul tegyen jelentést az intézet igazgatójának. - Az ügyeletes pedagógus és a diákügyeletes köteles az egész szünetben a diákság körében a kijelölt helyen tartózkodni. 18
Az iskolai dohányzást „A nemdohányzók védelmérõl szóló szabályzat szabályozza
43 - Ebédlõügyeletes tanár ügyeljen az ebédlõ rendjére, tisztaságára. Szervezze meg, hogy a tanulók fegyelmezetten álljanak sorba. Ellenõrizze, hogy a tányérokat, evõeszközöket hiánytalanul, épségben vigyék vissza étkezés után. 4. Szakoktató kötelességei - Felelõsséggel és önállóan a tanulók nevelése érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát, kereteit a munkaköri leírása, a szakképzõ iskola "Mûködési Szabályzata", pedagógiai és szaktárgyi útmutatók, módszertani levelek, iskolai munkaterv, iskolai munkaközösségek, nevelõtestület határozatai, az igazgató és a felügyeleti szerveknek az igazgató útján adott útmutatásai alkotják. További kötelessége az iskolai Tanszervíz Mûködési Szabályzatában, illetve a Munkavédelmi Szabályzatban leírtak betartása. Oktatónevelõ munkáját egységes elvek alapján végezze. A nevelési hatékonysága érdekében mûködjön együtt az osztályfõnökkel. - Figyeljen fel az iskolai élet problémáira, a közösség tagjainak emberi és pedagógiai nehézségeire, segítse a helyes kezdeményezések kibontakozását, a hibák megszüntetését. Vállaljon részt a nevelõtestület (munkaközösség) újszerû kísérleteibõl. - Oktatótársaival, tanártársaival, a szülõkkel és a tanulókkal való kapcsolatában érvényesüljenek a kulturált érintkezés szabályai. Segítse a DÖK eredményes munkáját. - Megismerteti a tanulókkal a tanmûhely-tanudvar rendjét, a gyakorlóhelyek felszerelését, a munkával kapcsolatos anyagok, szerszámok, gépek kezelését, célszerû és biztonságos használatát. Az általános munkavédelmi oktatás keretében - a tanév kezdetén - megismerteti a tanulókkal az udvar-tanmûhely munkavédelmi szabályait, tanulónként tételesen ellenõrzi a szabályok (utasítások) helyes értelmezését, elsajátítását (szükség szerint további feladatokra utalóan szövegesen is értékel), és ennek megtörténtét a tanuló aláírásával tudomásul véteti. Köteles naponta felkészülve a munkakezdés elõtt 1/4 órával a gyakorlati oktatás helyén megjelenni, átöltözni (munkaruhába) és a napi feladat végzéséhez szükséges munkaterületet, anyagokat, szerszámokat, eszközöket elõkészíteni. Köteles munkáját a napi feladatoknak, tantervi utasításoknak megfelelõen oktatónevelõ tevékenysége során a módszertani és didaktikai útmutatókat, elõírásokat betartani, lehetõségekhez mérten a korszerû oktatástechnikai, technológiai eszközöket használni. Köteles az elõírt munkaidõt teljes tartalmában a szakmai gyakorlati oktatásra, annak elõkészítésére, felkészülésre fordítani. - Foglalkozások során még a munka megkezdése elõtt megismerteti a tanulói tevékenységekkel kapcsolatos munkavédelmi szabályokat, tételesen ellenõrzi azok helyes értelmezését és elsajátítását. Ügyel arra, hogy az elõírt védõfelszerelések, berendezések állandóan jó állapotba legyenek, és hogy a tanulók használat közben a kezelési és biztonságtechnikai utasításokat tartsák be. Munkajogi szabályok szerint erkölcsilegfegyelmileg-anyagilag felelõs az oktatásra bízott tanulók testi épségéért, a vállalati és munkahelyi eszközök, anyagok, gépek szakszerû használatáért. - A napi foglalkozások végeztével értékeli az egyes tanulók és a tanulócsoport munkáját. Tervszerû és rendszeres megfigyelés alapján az egyes alapmûveletek, mûveletsorozatok (összetett munkák) befejezése után elbírálja a tanulói teljesítményt,
44 osztályfõnök jelenlétében bevezeti az osztálynaplóba. A tanulók munkanaplóit rendszeresen ellenõrzi, és a hibákat kijavítja. - A gyakorlati foglalkozások elõtt, foglalkozások közötti szünetekben, foglalkozások befejeztével felügyel a tanulókra. Ebbõl következõen köteles mindvégig a tanulók körében dolgozni. Amennyiben el kell hagynia a munkahelyet a munkavédelmi szabályzatban leírtakat kell betartani. A tanuló gyakorlati oktatásról történõ mulasztásról értesíti az osztályfõnököt és a szülõt. Szükség esetén meglátogatja a szülõt és a tanulót. Hiányzást naponta bevezeti a naplóba. - Munkája során együttmûködik a szakmai elméletet tanító tanárokkal, meghatározott terv szerint részt vesz a szakmai-elméleti órákon. Ellátja a szakmunkásvizsga gyakorlati részének elõkészítésével kapcsolatos teendõket, tevékenysége során köteles az adott vállalat rendjét betartani és tanulóival is betartatni. - Egész tanévi munkáját tanmenetében tervezi meg. A tanmenetét az érvényben lévõ rendelkezések értelmében jóváhagyásra bemutatja az iskola vezetõjének vagy megbízottjának. Tanmenete alapján halad a gyakorlati oktatásban, témakörök felcserélését köteles bejelenteni a gyakorlati oktatásvezetõnek. A kétheti óraszámnál nagyobb elmaradást (témaköri csúszást) jelenti a gyakorlati oktatásvezetõnek. - Magatartása legyen mindig példamutató, tartsa meg a pedagógus etika és szolgálati titoktartás követelményeit. Ha munkáját váratlan akadályoztatása miatt a meghatározott idõben nem tudja elkezdeni, távolmaradását haladéktalanul jelentse felettesének vagy az igazgatónak, hogy helyettesítésérõl idõben gondoskodhassanak. - Köteles a gyakorlati oktatási helyek egészségügyi és biztonságtechnikai (munkavédelmi) helyzetét folyamatosan figyelemmel kísérni, szükség esetén intézkedéseket tenni a hiányosságok megszüntetésére. Életet és testi épséget veszélyeztetõ hiányosságok esetén köteles a munkát azonnal leállítani. - Fentieken kívül köteles ellátni mindazon feladatokat, melyekkel a tanmûhely-szerviz vezetõ, illetve az intézet igazgatója megbízza. Ellenõrzõ szakoktató feladata: - Az egyéni munkahelyeken foglalkoztatott gyakorlati oktatásának irányításával, ellenõrzésével megbízott "Ellenõrzõ szakoktató" az V/3-ban foglaltakon kívül az igazgató felügyelete alatt, az alábbi feladatokat látja el: - A gyakorlati képzés, oktatás szervezési tevének összeállításához, felméri az egyes gazdálkodó szervezeteknál, szövetkezeteknél, magánkisiparosoknál az egyedi oktatásra vett munkahelyeket, és a nevelési-képzési feladatra legalkalmasabb adottságok (személyi, tárgyi, szervezettségi feltételek) figyelembevételével javaslatot tesz a tanulók munkahelyére. - Ellenõrzi, hogy a gyakorlati oktatás színterét biztosító munkáltatók gondoskodtak-e az egyes tanulóknak terv szerinti munkahelyekre történõ kihelyezésérõl. Az egyes tanulókkal közvetlenül foglalkozó személyekkel (magánmunkáltató, szakmunkás, mûvezetõ, tanulófelelõs stb.) ismerteti a tanulók elméleti, iskolai és vállalati gyakorlati oktatásának rendjét, nevelési, képzési feladatait, megállapodik a rendszeres heti vagy kétheti következetes tájékoztatás, szaktanácsadás módszereiben. - Ellenõrzõ munkája keretében vizsgálja a képzés körülményeit, adottságait (személyi, tárgyi, munkavédelmi feltételeket), a tanulók szakmai-gyakorlati fejlõdésének, teljesítményének, munkára nevelésének alakulását, a gyakorlati oktatásra és a tanulókra vonatkozó jogszabályi elõírások megtartását, továbbá az elõzõ látogatások során tapasztalt hiányosságok megszüntetésével kapcsolatos intézkedéseket.
45 - Pedagógiai-módszertani segítséget nyújt a gyakorlati oktatást ellátó személynek. Részt vesz a tanulók gyakorlati oktatásában tanúsított szorgalmának, magatartásának értékelésében, valamint a félévi, év végi osztályzatok kialakításában. - Az ütemterv, továbbá a szükség szerint azon túl végzett látogatások tapasztalatairól a 4. pontban foglaltak figyelembevételével feljegyzéseket (jegyzõkönyvet) és félévenként jelentést készít tapasztalatairól. Észrevételeit szükség szerint írásban közli a gyakorlati oktatásvezetõvel és a vállalat illetékeseivel. Ha az oktatás és a tanuló érdeke úgy kívánja, írásban javaslatot tesz felettesének a tanulók kiegészítõ gyakorlati oktatására vagy gazdálkodó szervezetek közötti cseréjére, vállalati vagy tanulói kötelességszegés esetén a szükséges intézkedések megtételére.
5. A pedagógusok nevelõ-oktató munkával összefüggõ megbízásának elvei Általános elvek: - A végrehajtandó feladatokat a pedagógusok között arányosan kell elosztani. Ügyelni kell arra, hogy az egyes pedagógusok megterhelése egyenletes legyen. - Olyan feladatokat, amelyekért külön díjazás jár lehetõleg egyforma arányban kapjanak a pedagógusok. Ugyanígy legyen arányos azoknak a munkáknak a szétosztása is, amelyekért nem jár díjazás. - A feladatok elosztásánál tekintettel kell lenni arra, hogy milyen az egyes pedagógusok képessége, érdeklõdési köre, rátermettsége. - Arra kell törekedni, hogy minél kevesebb osztályfõnök, tanár, illetve szakoktató változás legyen egy-egy osztályban. - Arra kell törekedni, hogy a pedagógusok minél kevesebb munkaráfordítással is hatékonyan végezhessék feladatukat. (Pl. egy-egy pedagógus több párhuzamos osztályban tanítson, így kevesebb idõt kell fordítani a felkészülésre.) - Az osztályfõnök minél több tárgyat tanítson az osztályában. - A feladatok elosztásánál elsõdleges szempont legyen a szakszerûség érvényre juttatása: lehetõleg minden tárgyat szakképesítéssel rendelkezõ pedagógus tanítson és fordítva, lehetõleg mindenki a szakképzettségének megfelelõ tárgyat tanítsa. - Számításba kell venni a feladatok meghatározásakor - lehetõség szerint - a pedagógusok egyéni kívánságait is (pl. a közlekedés nehézségeibõl, a kisgyermekeseknél a gyermek elhelyezésébõl fakadó igényt stb.). Helyesen kell összehangolni az emberi szempontokat és a pedagógiai követelményeket. - A helyettesítés és az ügyeleti beosztás megszervezésekor is érvényre kell juttatni értelemszerûen - a fentiekben felsorolt elveket, kiemelve a szakszerûen ellátható helyettesítéseket. - Tekintettel arra, hogy a diákkörben, a diákmozgalomban önkéntes a tanulók részvétele, e közösségek felnõtt vezetésével olyan pedagógusokat kell megbízni, akinek megbízását az adott közösség támogatja. - A diákönkormányzati szervként mûködõ diákkör a lehetõségek figyelembevételével maga határozza meg azt, hogy tevékenységének segítésére mely felnõtt személyt kéri fel.
46 - A különféle megbízásokat teljesítõ pedagógusok szabad kezet kapnak terveik megvalósításához, õk maguk választják ki azokat a kollégáikat, akinek segítségét igénylik a feladatok végrehajtásában.
6. Egyéb feladatok 6.1. Osztályfõnök speciális feladatai - Az osztályfõnököt az igazgató jelöli ki a tagozatvezetõ javaslata alapján úgy, hogy osztályát lehetõleg szakmunkásképzõben négy, szakközépiskolában négy-hat tanéven át vezesse. - Feladata, hogy céltudatosan összehangolja a nevelési tényezõket, alaposan megismerje tanítványainak személyiségét, segítse hivatástudatuk kialakulását. - Elõkészíti a tanév elején foglalkozási tervét. - Együttmûködik az osztály-diákbizottsággal. - Koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. - Tanítványait felkeresi otthonukban, aktív pedagógiai kapcsolatot épít ki a szülõkkel és szakmunkásképzõben a gazdálkodó szervezetekkel, kollégiumokkal, utazási költségeit az iskola fizeti. - Részt vesz az osztályfõnöki munkaközösség munkájában, legalább havonta fogadóórát tart. - Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi elõmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, a tanulók egészségi állapotát, órán kívüli elfoglaltságát. - Elvégzi az osztályával kapcsolatos osztályfõnöki ügyviteli teendõket. - Az osztályfõnök helyettesítését az osztályban tanító, illetve szakoktatók közül kell megbízni, osztályfõnöki javaslatra a tagozatvezetõ bízza meg. 6.2. Iskolai könyvtáros Jogait és kötelességeit az 1985. évi I. törvény 41. §-a, a 15/1986. (VIII.20.) MM.sz. rendelet 69. §-a, valamint a mûvelõdési miniszter 203/1986. (Mûv.K.24.) MM. sz. útmutató II., IV., V/B. pontjait figyelembevéve gyakorolja (a LXXIX.tv.53.§ /6/). -
Az iskola pedagógiai tervéhez igazodó könyvtári munkatervet készít minden év szeptember 30-ig.
-
Gondoskodik az állománygyarapítás lebonyolításáról. Vezeti a leltárt, ügyel a könyvhasználat szabályainak betartására.
-
Anyagilag és fegyelmileg felelõs az iskolai könyvtár állományáért és berendezéséért.
-
Ellátja - az igazgató által meghatározott óraszámban - a kölcsönzéssel kapcsolatos feladatokat.
-
Rendszeres munkakapcsolatot tart az iskolavezetõség tagjaival, az osztályfõnökkel, szaktanárokkal, szakoktatókkal, a városi könyvtárral.
47 -
Az iskola mûködési rendjét figyelembe véve kialakítja a nyitvatartási rendet.
-
Ellátja a tankönyvrendeléssel járó teendõket (IX. fejezetben foglaltak alapján).19
-
Az osztályfõnökkel történt elõzetes egyeztetés esetén könyvtárismereti órát tart.
6.3. Gyermek és ifjúságvédelmi felelõs -
Az intézmény vezetõje gondoskodik az ifjúságvédelmi felelõs munkájához szükséges feltételekrõl.
-
Munkájában a 1999. évi LXVIII. törvény 19. §. (7.) bekezdése értelmében teljeskörû támogatást kap pedagógus kollégáitól.
- Az intézet pedagógusai, az iskolai védõnõ, az önkormányzati szakigazgatási szervek, a rendõrség, a GYIVI együttmûködésével és segítségével felderíti, nyilvántartja és segíti a veszélyeztetett környezetében élõ tanulókat. - Figyelemmel kíséri az állami gondozott tanulókat. Javaslatot tesz a tanulók szociális segélyezésére. - Együttmûködik: • tagozatvezetõkkel, • osztályfõnökökkel, • szülõkkel (szülõi munkaközösségekkel), • munkáltatókkal, • társadalmi pártfogókkal • önkormányzatnál mûködõ gyermekjóléti szolgálattal (1997.XXXI.tv. 40. §-a). - A tanulókat és szüleiket írásban kell értesíteni a gyermek és ifjúságvédelmi felelõs személyérõl, valamint arról, hogy mikor és hol található meg. - Az iskolában jól látható helyre ki kell függeszteni a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények nevét, címét, telefonszámát (Gyermekjóléti szolgálat, Családsegítõ Központ, Drogambulancia, GYIVI). 6.4. Diák Önkormányzat segítõ tanár - A tanulói kezdeményezésekre, önállóságra építve szervezi és irányítja a diákkört. - A diákkör az intézet pedagógiai munkatervén alapuló éves programterv szerint mûködik. - A diákkör vezetõje gondoskodik a diákköri napló vezetésérõl. - A diákkör mûködésének engedélyezése igazgatói hatáskörbe tartozik.
19
Jelenleg külön tankönyvfelelõs végzi ezt a tevékenységet.
48 6.5. Munkavédelmi vezetõ Feladatát a hatályos munkavédelmi jogszabályok alapján, az iskola munkavédelmi szabályzata (kelt 1987. január 1.), valamint az igazgató utasításai szerint látja el. 6.6. Tûzvédelmi felelõs Feladatát a hatályos tûzvédelmi jogszabályok alapján az iskola tûzvédelmi utasítása (kelt 1986. szeptember 15.), valamint az igazgató utasításai szerint végzi. 6.7. Nem pedagógus besorolású munkakör 6.7.a. Iskolatitkár Összefogja, szervezi az iskola ügyvitelét, adminisztrációját. Munkáját az igazgató irányítja. 6.7.b. Oktatástechnológus Kezeli, karbantartja az iskola audiovizuális anyagát, nevelõk javaslatai alapján bõvíti a szemléltetõ eszköztárat (hang-kép-diafilm anyag). Iskolai ünnepségeken felelõs a hangosításért, képanyag felviteléért. 7. Az iskolai munka megtervezése Éves szinten munkaterv alapján. Az éves munkaterv kiterjed: - leglényegesebb nevelési, oktatási célkitûzésekre, - az irányítás, ellenõrzés, személyügyi, gazdasági feladatokra és egyéb iskolai programokra, - az elõzõ év tapasztalataira, - az évismétlõ határidõkre és azok felelõseire. Az oktatási, termelési tervben kell meghatározni az iskolai tanmûhelyben végzendõ munkát. Továbbá kiterjed: - az elkövetkezendõ év munkaerõ gazdálkodási feladataira, - a tantárgyfelosztásra, - az iskola órarendjére, - a tanév idõbeosztására, - az elsõ és utolsó tanítási nap meghatározására. A munkaterv kiterjed: - a õszi, téli és tavaszi szünet idõpontjának meghatározására, - a tanítás nélküli napok megtervezésére,
49 - a szakmunkás és egyéb vizsgák beosztására, - a tanítás rendjére, - az ünnepélyekre, megemlékezésekre, - az osztályozó értekezletekre, - a továbbképzések várható idõpontjára, - a szülõi értekezletekre, - egyéb határidõs feladatokra. 8. A nevelõ-oktató munka iskolai belsõ ellenõrzésének rendszere 8.1. Általános elõírások: - A nevelõ-oktató munka ellenõrzésének feladata az elméleti és gyakorlati oktatás, a tanárok és szakoktatók, valamint a tanulók munkájának, tényleges munkaeredményeinek meglátása és objektív elbírálása. - Az igazgató ellenõrzõ funkcióját - az egyszemélyi felelõsség megtartásával - a részlegvezetõkkel megosztva gyakorolja. Kívánatos az, hogy végezzenek ellenõrzõ munkát a munka-közösségvezetõk is. Esetenként a beosztott pedagógusok is megbízhatók ellenõrzõ tevékenység végzésével. - A részlegvezetõk kötelesek ellenõrizni a szervezeti felépítésben meghatározott munkaterület személyi, tárgyi feltételeit, munkarendjét és eredményességét. Az ellenõrzés biztosítja a feladatok, célok, tervek kellõ mennyiségû, minõségû és idõarányos elvégzését, szolgáljon alapul a vezetõi állásfoglalások, döntések kialakításának. Biztosítani kell az ellenõrzõ munka folyamatosságát és ciklusosságát. - Az ellenõrzés legyen humánus, ugyanakkor szakszerû is. (Ez azt igényli az ellenõrzést végzõtõl, hogy készüljön fel az ellenõrzésre.) - Az ellenõrzésekrõl feljegyzéseket kell készíteni. - Az ellenõrzõ tevékenységnek tervszerûnek és rendszeresnek kell lenni. A munkatervben és az ellenõrzési tervben össze kell hangolni a vezetõk ellenõrzõ munkáját. - Az ellenõrzõ tevékenység három alapvetõ mozzanatára kell állandóan koncentrálni: • mindig a valóságot kell megállapítani, • a valóságot kritikusan kell értékelni, • határozott és jól megalapozott intézkedési javaslatot kell tenni. - Az ellenõrzés egyik formája az óra-, illetve foglalkozás látogatása. A meglátogatott óra-, illetve foglalkozás elemzése útján kell megállapítani a szóban forgó munka pozitívumainak és hiányosságainak okait, valamint az utóbbi megszüntetésének módját. -
Különös gondot fordítunk az új pedagógusok, pályakezdõk segítõ ellenõrzésére. El kell érni, hogy tanévenként minden pedagógusnak legalább egy tanítási órája, foglalkozása ellenõrzésre kerüljön.
-
Az ellenõrzés tapasztalatai a pedagógusokkal egyénileg kell megbeszélni és értékelni. Az ellenõrzött személy belegyezése esetén a tapasztalatok a munkaközösség tagjaival is megbeszélhetõek.
50 8.2. Az ellenõrzés módszerei, színterei: - Ellenõrizzük a nevelési-oktatási tervek megvalósítását, a követelmények teljesítését, a pedagógiai alapelvek érvényesülését, a megbízások teljesítését, az adminisztrációs feladatok elvégzését. - Az ellenõrzések legfõbb színtere a tanítási óra, a gyakorlati foglalkozás, valamint a tanórán kívüli tevékenység. - Az ellenõrzés hagyományos módszereit (megfigyelés, beszélgetés stb.) kombinálni szükséges a korszerûbb módszerekkel (beszámoltatás, felmérés, eredményvizsgálat, tendenciavizsgálat stb.). -
Legyenek az ellenõrzések tényszerûek, objektívek.
- Az ellenõrzést végzõk tartsák tiszteletben a pedagógusok módszertani szabadságát. (Ügyelve természetesen arra, hogy ez nem jelenthet pártatlanságot, fegyelmezetlenséget stb. leglényegesebb az eredménycentrikusság érvényesítése.) 8.3. A tanulók teljesítményének ellenõrzése és értékelése: a.) A tanuló tanulmányi elõmenetelének ellenõrzése, értékelése:
- A tanuló teljesítményét az egyes tantárgyakból a tantervi követelmények alapján a tanév közben érdemjegyekkel, félévkor és a tanév végén osztályzattal kell értékelni. - A tanulók teljesítményének ellenõrzése a szaktanár joga és kötelessége. A szaktanár dönti el, hogy milyen ellenõrzési formákat alkalmaz: • szóbeli, • írásbeli, • gyakorlati, • oktatástechnikai (gépi vagy egyéb) - Az írásbeli ellenõrzés esetében a szaktanár a tanulók írásbeli munkáit 2 héten belül javítsa ki, az írásbeli munkát a tanulók kezébe adva annak tapasztalatait feldolgozza. - Az érdemjegyekhez a szaktanár értékelést is ad, a tanulóknak visszajelzést kell kapniuk teljesítményeikrõl a produkció jellegének megfelelõen (pl. írásbelikben hibák jelzése, pontozás, szóbeliken szöveges értékelés stb.). - Az érdemjegyeket a szaktanár a naplóba rögzíti, a tanulók az ellenõrzõ könyvbe vezetik be, ezeket az osztályfõnök havonta ellenõrzi. - A félévi és tanév végi osztályzatok megállapítása az érdemjegyek alapján történik, ez a szaktanár joga és feladata. A félévi osztályzatokhoz legalább 3, a tanév végihez legalább 6 érdemjegy szükséges, kivéve ha a tanuló hosszabb hiányzása ezt nem teszi lehetõvé, de hiányzása még nem olyan mérvû, hogy nem kaphat osztályzatot.
b.) A tanulók magatartásának, szorgalmának ellenõrzése, értékelése:
- A tanulók magatartás és szorgalom osztályzatáról félévkor és tanév végén az osztályfõnök dönt az osztályban nevelõ-oktató munkát végzõ pedagógusok javaslata alapján.
51 - Az osztályfõnök a magatartás és szorgalom osztályzatok elõkészítésébe, javaslattevõ jelleggel bevonja az osztályközösséget, illetve annak önkormányzati szervét. A tanulók teljesítményének elbírálása (Kt. 70-70.§) I. Magatartás - szorgalom
A nevelõtestület közös és folyamatos feladata az iskolai közösség fejlettségének, illetõleg a tanulók képességeinek megfelelõ magatartási és szorgalmi követelményeinek megállapítása, s azok alapján a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése. - A magatartás minõsítésének fokozatai a következõk:
-
példás
(5)
jó
(4)
változó
(3)
rossz
(2)
A tanuló fegyelmi büntetését csak abban a tanévben lehet figyelembe venni a magatartás értékelésénél, amelyben a határozat jogerõre emelkedett.
- A szorgalom minõsítésének fokozatai a következõk: példás
(5)
jó
(4)
változó
(3)
hanyag
(2)
- A magatartási fokozat az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezze ki a közösségekhez, annak tagjaihoz való viszonyt. (felelõsségérzet, önállóság, a közösség érdekében végzett tevékenység, viselkedés, hangnem) - A szorgalmi fokozat az egyéni képességeket és körülményeket mérlegelve fejezze ki a tanulmányi munkához való viszonyt (kötelességtudat, cselekvõkészség, rendszeresség, pontosság). c.) A tanulmányi elõmenetel értékelése, tantárgyi értékelés:
A tanulók teljesítményét az egyes tantárgyakból a tantervi követelmények alapján a tanítási órákon és a gyakorlati oktatásokon végzett szóbeli és írásbeli munka, illetõleg gyakorlati tevékenység figyelembevételével tanév közben érdemjegyekkel, félévkor és a tanév végén pedig osztályzattal kell értékelni. - A tanulók osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei, illetõleg a rendeletben meghatározott esetekben osztályozóvizsga, különbözeti vizsga, továbbá javítóvizsga alapján kell megállapítani. - Ha a tantárgyra vonatkozó tantervi elõírás másképp nem rendelkezik, valamennyi tantárgyat osztályozni kell. - Ha a tantárgy oktatása félévkor fejezõdik be, az osztályzatot az év végi bizonyítványban kell feltüntetni.
52 - A testnevelésbõl állandó jelleggel felmentett tanulót osztályozni nem kell. Az ellenõrzõ könyvben (fm) jelzéssel kell ezt a tényt jelezni. - Gyógytestnevelésben résztvevõket a gyógytestnevelõ osztályozza. - Az érdemjegyeket az osztálynaplóba kell bejegyezni. - Az érdemjegyeket a tanulóval, rövid indoklással közölni kell és az ellenõrzõ könyvbe be kell jegyezni. - Rendszeresen ellenõrizni kell a házi feladat elkészítését. - A félévi és a tanév végi osztályzatok megállapítása elõtt a tanár módot adhat a tanulónak arra, hogy egy-egy kérdéses tananyagrészbõl beszámoljon, azután állapítja meg a tanuló osztályzatát. - A tanév végén az egyes tantárgyakból adott osztályzatok figyelembevételével a nevelõtestület határoz az egyes tanulók továbbhaladásáról. - Az összefüggõ szakmai gyakorlat eredményességét a gyakorlati oktatásvezetõ állapítja meg. - Az osztályismétlésre utasított tanulóknak az összefüggõ szakmai gyakorlaton nem kell részt venniük, de kérésükre biztosítani kell azt.
VI. FEJEZET
A TANULÓKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
1. A tanulók felvétele és továbbtanulása (1993. LXXIX. törvény 65-69. §-a) 1.1. A tanulóviszony keletkezése, szünetelése és megszüntetése, tankötelezettség Az iskolába felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételrõl (átvételrõl) az igazgató dönt. A jelentkezési és felvételi határidõket a tanév rendjét szabályozó miniszteri rendelet határozza meg. A tanulók 8. osztály20 után jelentkezési lappal a középiskolát végzettek egyéni jelentkezés (kérelem) formájában kérhetik felvételüket. A jelentkezõkrõl szakirányonként és szakmánként nyilvántartás kell vezetni. - A tanulóviszony a felvételt követõ beiratkozással jön létre, kezdete szeptember hó 01. napja. (Ha esetleg a felvétel szeptember után történik, akkor a beiratkozás napja.) Ha a tanuló: - betegség miatt folyamatosan 1 évnél, tbc-s megbetegedés miatt 2 évnél hosszabb ideig a tanulói jogviszonyból eredõ kötelezettségeinek nem tud eleget tenni, kérelmére az igazgató a tanulmányok megszakítását engedélyezheti. Kiskorú tanuló kérelméhez szülõi beleegyezés is szükséges. 20
A szakképzésre felkészítõ, reintágrációs képzésre 7. osztály elvégézése, 16 éves életkor esetén lehet beiskolázni.
53 - a tanulmányok meghosszabbítása legfeljebb addig engedélyezhetõ, ameddig a tanuló a jogszabályban elõírt életkor figyelembevételével a megfelelõ magasabb évfolyamra még felvehetõ lenne. - a tanulónak a tanulói jogviszony szünetelése alatt is joga, hogy látogassa az iskola létesítményeit, tájékoztatást kapjon az õt érintõ kérdésekben, kérje az átvételét másik iskolába. - a tanuló a megszakítással engedélyezett idõ elõtt bármikor folytathatja tanulmányait. - a tanulói jogviszony a tanulmányok befejezése (záróvizsgák elõírt idõben történõ letétel) illetõleg a tanulónak a tanulólétszámból való törlése napjáig tart. - a jogszabályokban elõírt juttatások és kedvezmények a tanulót a tanulóviszony kezdetétõl annak megszûnéséig illetik meg.
1.2. Felvétel az 9. osztályba (szakközépiskolába, szakiskolába) - ha alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, - szakközépiskolába, illetve szakmunkásképzõ iskolába azokat lehet felvenni, aki a 20. életévét a felvétel naptári évében még nem tölti be. - ha általános egészségügyi követelményeknek a választott szakmára vagy szakirányra meghatározott egészségügyi követelményeknek is megfelel. - a felvételrõl elsõfokon az iskola igazgatója, másodfokon a KMJVÖ dönt. 1.3. Beírás - Az iskola 9. osztályába felvett, valamint más iskolából átlépõ tanulónak személyesen kell beiratkozni. - A beírás ideje június hó, a pótbeírás a tanév megnyitását megelõzõ munkanapon kell megtartani. - A tanulónak be kell hozni: iskolai végzettségét igazoló bizonyítványt, személyi igazolványát, biztosítási és sportköri díjat. - A beírást személyi igazolvány alapján ellenõrizni kell. 1.4. Tanulmányi kötelezettségek teljesítése (1993. évi LXXIX. törvény 69-73. §-a) - Indokolt esetben, ha a tanuló elõmenetele biztosíték a tanulmányok sikeres folytatására az igazgató engedélyezheti az elméleti órákról való felmentést. - A korhatárt túllépõ tanuló a felnõtt oktatásra érvényes jogszabályok szerint folytathatja tanulmányait. - Az iskola felsõbb évfolyamán az a tanuló folytathatja tanulmányait, aki a tanév végén valamennyi tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kapott, és az összefüggõ szakmai gyakorlatot, annak követelményeit is teljesítette. - Ha a tanuló a következõ tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az elõírt vizsga letételére halasztást kapott, az engedélyezett határidõ lejártáig tanulmányait felsõbb évfolyamon folytathatja.
54 - A tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja az a tanuló, akit fegyelmi büntetésként a tanév folytatásától eltiltottak. (évfolyamismétlésre utasítás 1993. évi LXXIX. 76. §.) - Az a tanuló, aki a gyakorlati oktatásból a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott. - Aki javítóvizsgán nem felelt meg vagy igazolatlanul távolmaradt. - Aki tanulmányait megszakította (elfogadható ok miatt). - Osztályt ismételni önként nem lehet. - Ha a tanulót az 9. évfolyam végén (vagy képzési idõ alatt másodszor) utasították osztályismétlésre és õt a nevelõtestület képességei és körülményei gondos mérlegelése alapján úgy ítéli meg, hogy a választott szakmában tanulmányait nem képes sikeresen folytatni, az igazgató - a vállalattal és a szülõvel (gondozóval) középiskolát végzett esetében a tanulóval egyetértésben más szakmára irányíthatja át, illetve a reintegrációs, felzárkóztató képzésre irányíthatja át. Ha a szülõ (gondozó) illetõleg a tanuló az átirányítással nem ért egyet fellebbezési jogával élhet. - Az összefüggõ szakmai gyakorlat követelményeit nem teljesítette az a tanuló, aki gyakorlatról igazolatlanul távolmaradt, illetõleg az igazolatlanul mulasztott órák száma az összefüggõ szakmai gyakorlat óraszámának tíz százalékát meghaladja, ide nem értve a betegség miatt orvos által igazolt távollétet. - A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelezõ. - A tanuló részvételét, illetõleg mulasztását a gazdálkodó szervezet is nyilvántartja és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. A tanuló köteles mulasztását igazolni. - Ha a tanulónak a gyakorlati képzésrõl való igazolt és igazolatlan mulasztása 1 tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idõ (óraszám) 20 %-át, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.21 - Ha a tanuló mulasztása az elõbbiekben leírtakban meghatározott mértéket elérik, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhetõ meg, hogy mulasztását a következõ tanév megkezdéséig pótolja, illetõleg az elõírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétõl el lehet tekinteni. Az ügyben a szakképzõ iskola nevelõtestülete dönt, a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gazdálkodó szervezet javaslatára. (1993. LXXVI. szakképzési törvény 24. §-a.) Az iskola mûködésérõl szóló rendelet 28. §-ának (2) bekezdése alapján megszûnik a tanuló jogviszonya annak, aki már nem tanköteles és igazolatlanul többet mulaszt 30 tanítási óránál. Feltétel azonban, hogy az iskola a tanulót, ha pedig a tanuló kiskorú, a szülõt legalább 2 alkalommal írásban figyelmeztesse az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha a tanulónak az egy tanítási évben az elméleti tanítási óráról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, szakképzési évfolyamokon az elméleti tanítási órák 20 %-át, a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelõtestület engedélyezi, hogy az elméleti tantárgyakból osztályozó vizsgát tehet. 1.5. Iskola - szakmaváltoztatás, átlépés más iskolatípusból (Kt. 75.§)
21
A 11/1994. (VI. 8.) MKM. rendelet alapján
55 - Szakközépiskolába, illetve szakközépiskolából azonos típusú más iskolába, illetve iskolából indokolt esetben bármikor átléphet, az elméleti tantárgyak eltérésébõl adódóan a tanulónak különbözeti vizsgát kell tenni. - A szakközépiskola 9. évfolyamáról a szakiskola 9. osztályba a szorgalmi idõszakban február 15-ig. - Ha a tanuló tanévközben más iskolába lép át, részére ki kell állítani az iskolaváltozásról szóló értesítést, és ehhez csatolni kell a tanuló bizonyítványát, törzslapjának fénymásolatát és egyéb iratait. - A tanulónak távozáskor le kell szerelnie (könyvtár, tankönyv, tanszerek, szerszámok stb.) diákigazolványát le kell adni, és elszámoló lapot köteles kitölteni. - Az a tanuló, aki ellen fegyelmi eljárás folyik, a fegyelmi eljárás befejezéséig átlépésre nem kaphat engedélyt. - Szakképzõbe az iskolaváltozás tanév végén engedélyezhetõ, de indokolt esetben tanév közben is, ha: - a tanuló szülei lakóhelyet változtattak, - családi vagy egészségügyi körülmények indokolják, - a gyakorlati oktatást biztosító vállalat telephelye megváltozott, vagy illetve a tanuló más gyakorlati oktatási helyre került.
megszûnt,
- A tanulót fegyelmi vétség miatt, vagy igazolatlan hiányzás miatt az iskola létszámából azonnal fegyelmi határozattal törölték úgy, hogy tanulmányait csak más iskolában folytathatja. - A tanuló áthelyezésére az igazgató jogosult, az átvevõ iskola igazgatójának egyetértésével. - Szakmát változtatni csak különösen indokolt esetben, egyéni elbírálás alapján lehet az alábbiak szerint. 1. Engedélyezni lehet tanterv különbözeti vizsga letétele után az elsõ félévben. 2. Azonos szakmacsoporton belül legfeljebb a második tanév megkezdéséig, tanterv különbözeti vizsga letétele után. 3. Eltérõ szakmacsoportok esetén csak a tanulmányok újrakezdésével. - Amennyiben a szakmaváltoztatás iskolaváltoztatással jár együtt, tanterv-különbözeti vizsgát az átvevõ iskolában kell a tanulónak tennie. - A szakmaváltoztatást a tanuló nyilvántartási irataira rá kell vezetni. 1.6. Külföldi állampolgárok felvétele - A külföldinek magyarországi középfokú iskolai felvételérõl való döntéshez a OM. állásfoglalását figyelembe kell venni. A minisztériumhoz a jelentkezési lappal együtt fel kell terjeszteni: a./ A jelentkezõ bizonyítványát és annak hiteles magyar nyelvû fordítását. b./ A szakoktatási intézménybe való jelentkezés esetén oktatási költségeinek fizetésére a jelentkezõ kötelezettség vállalását.
56 c./ Az állásfoglalás szerinti felterjesztést az iskola igazgatója a jelentkezési lap kézhezvételét követõ 3 napon belül a helyi irányítást ellátó szerv útján továbbítja a OM-hoz. d./ A felnõtt tanuló (vagy helyette más) a külföldi oktatás költségeit - a teljes képzési idõ alatt - köteles viselni. E kötelesség alól kérelemre - az iskola fenntartója részben vagy egészben felmentheti. e./ Ha a külföldi tanuló nemzetközi egyezmény alapján jelentkezik, akkor az egyezményben foglaltak az irányadók. f./ Ha a külföldi tanulót az igazgató az orosz nyelv tanulása alól felmentette, helyette meg kell jelölni egy másik idegen nyelvet, amelyet tanulnia kell. g./Az OM. nemzetközi egyezmény alapján felmentheti egyes tantárgyak alól. h./ Ha az iskolába külföldön folytatott, nem befejezett középfokú iskolai tanulmányokról kiállított bizonyítvánnyal rendelkezõ tanuló jelentkezik és a tanulmányok beszámításáról nemzetközi szerzõdés rendelkezik, vagy a bizonyítvány alapján megállapítható, hogy az iskola melyik évfolyamán folytathatja tanulmányait, az igazgató erre az évfolyamra veheti fel. j./ Ha a bizonyítvány alapján nem állapítható meg, hogy melyik osztályba vehetõ fel, az OH dönt. k./ A mindenkori jogszabályok a mérvadóak. 1.7. A szakképzõ iskolát, illetve szakközépiskolát végzettek továbbtanulása A szakképzõ iskolát végzettek külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint tanulhatnak tovább. A továbbtanulást a szülõvel együttmûködve elõ kell segíteni. A jelentkezés évében az érettségizõk jelentkezési lapját az osztályfõnök koordinálásával az iskola küldi meg, más jelentkezõk pedig jelentkezési lapjukkal közvetlenül juttatják el a felvételi tájékoztatóban megjelölt idõpontig a felsõoktatási intézményhez. 1.8. A tanulók vizsgái A tanulmányok alatti vizsgák fajtáit, a vizsgáztatás módját a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 22-26. §-ai szabályozzák. 1.8.a. Osztályozó vizsga - Az osztályozó vizsga ideje a szorgalmi idõ vége. - Felsõbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha: a./ felmentették a kötelezõ foglalkozásokon való részvétel alól, b./ a tanulmányi idejének megrövidítését, c./ egy vagy több tantárgy tantervi követelményeinek rövidebb idõ alatti teljesítését engedélyezték. - Az osztályozóvizsga helye a kaposvári Építõipari, Faipari Szakképzõ Iskola és Kollégium. - Az osztályozóvizsga írásbeli és szóbeli részbõl áll, amelyre a záróvizsgákra vonatkozó vizsgaszabályzat érvényes. - Az írásbeli vizsga ideje 120 perc tantárgyanként. - Szóbeli vizsgát vizsgabizottság elõtt kell tenni, mely 3 tagból áll.
57 A vizsgabizottság áll: - az elnökbõl, - a szaktanárból, - és a vizsgabizottsági tagból. - Ha a tanuló szabálytalanságot követ el az osztályozóvizsgán, csak osztályismétléssel folytathatja tanulmányait. - Az osztályozóvizsga díja a mindenkori érvényben lévõ rendelet szerinti összeg. - Az osztályozóvizsgáról mindenkor jegyzõkönyvet kell vezetni, és a bizonyítványban osztályozó vizsga jelöléssel kell jelölni. 1.8.b. Különbözeti vizsga: - A különbözeti vizsgára az engedélyt az igazgató adhatja meg. - Az igazgató állapítja meg a különbözeti vizsga anyagát is. - A különbözeti vizsga ideje a szorgalmi idõszak vége. - A különbözeti vizsgát vizsgabizottság elõtt kell tenni. - Szükség van különbözeti vizsgára, ha a tanuló más típusú vagy szakirányú iskolában más szakon, szakmában, szakmai fakultációban, illetõleg tanulói jogviszonyának szünetelése vagy megszûnése után kívánja tanulmányait folytatni. A nem tanult vagy kevesebb óraszámban tanult tantárgyakból is különbözeti vizsgát kell tenni. 1.8.c. Javítóvizsga: - Az a tanuló, aki a tanév végén, illetõleg az osztályozóvizsgán, különbözeti vizsgán, beszámoltató vizsgán egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot szerzett, vagy igazolatlanul távolmaradt, illetve az elõírt idõpontig nem jelent meg, csak javítóvizsga letételével folytathatja tanulmányait. - A javítóvizsgát nem lehet megismételni. - Szakmai gyakorlatból javítóvizsgát tenni nem lehet. - A javítóvizsga helye az Építõipari-, Faipari Szakképzõ Iskola és Kollégium, ideje: minden évben augusztus hó 15-tól augusztus 31-ig. 1.8.d. Beszámoltató vizsga: - Félév és év végén az igazgató által meghatározott idõben a konzultációs órákat tartó tanárok elõtt vizsgát kell tenniük a beszámoltató oktatásban résztvevõ tanulóknak. - A vizsga idõpontját két héttel elõbb a tanulóval írásban kell közölni. - Csak szóbeli vizsgát kell tenni, ha a tanuló az írásbeli kötelezettségének eleget tett. - A vizsgáról részletes jegyzõkönyvet kell vezetni és a tanuló anyakönyvi lapjára be kell a jegyeket vezetni. 1.8.e. Záróvizsga (szakmunkás [szakmai vizsga], érettségi, képesítõ, alapvizsga) -
(a szakközépiskolai érettségi vizsgáztatásban és a szakmunkásvizsga szabályzatban foglaltak szerint).
58 Az érettségi vizsga (és az alapmûveltségi vizsga), valamint az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések megszerzésére szervezett szakmai vizsga állami vizsga. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatát kormányrendelet szabályozza. A szóbeli vizsga nyilvános, a nyilvánosságot a vizsgabizottság elnöke korlátozhatja, illetve kizárhatja, ha ezt a vizsga rendjének a fenntartása indokolja. A vizsgázó meghatározott idõben megtekintheti írásbeli dolgozatát, és csatolhatja az értékeléssel kapcsolatos véleményét. Az érettségi és az alapmûveltségi vizsgát a vizsga idõpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint kell letenni. Vizsgafajták a kétszintû érettségin: - rendes a középiskolai tanulmányok követelményeinek teljesítése után, a tanulmányi jogviszony fennállása alatt, vagy megszûnését követõen elsõ alkalommal tett vizsga. - elõrehozott a középiskolai tanulmányok befejezése elõtt egyes vizsgatárgyakból elsõ alkalommal tett vizsga, amely egyes tantárgyakra elõírt tanulmányi követelmények teljesítése után a korábbi (10-11.) évfolyamokon is letehetõ. - szintemelõ a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emeltszintû érettségi vizsgán elsõ alkalommal történõ megismétlése. - kiegészítõ a sikeresen befejezett érettségi vizsga után az érettségi bizonyítványban nem szereplõ vizsgatárgyból tett vizsga. - ismétlõ az érettségi bizonyítvány kiadása után megismételhetõ egyes tantárgyakból a korábban sikeresen letett vizsga. - pótló a vizsgázónak fel nem róható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett rendes, elõrehozott, kiegészítõ, szintemelõ érettségi vizsga folytatása. - javító a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, ill. megkezdett, de tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt sikertelen érettségi vizsga megismétlése. 1.9. A mulasztások igazolására vonatkozó rendelkezések - A tanítási óráról és a gyakorlati foglalkozásról való mulasztást az osztálynaplóba a tanár, a csoportnaplóba a szakoktató jegyzi be. Az igazolatlanul vagy igazoltan mulasztott órák számát az osztályfõnök havonta összesíti az osztálynaplóban. - A tanmûhelyi, az üzemi csoportos oktatásban és az egyedi képzésben részesülõ tanuló gyakorlati foglalkozásról való mulasztását a szakoktató, illetõleg az ellenõrzõ szakoktató minden hónap 5-ig beírja az osztálynaplóba. - Az elõre nem látható események (betegség, hivatalos idézés, idõjárási, közlekedési nehézségek stb.) kivételével a tanuló csak elõzetes engedéllyel maradhat távol a tanítási órákról és a gyakorlati foglalkozásról. - Ha a tanuló a kötelezõ foglalkozásról távolmaradt, mulasztását igazolnia kell. - A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló: a./ elõzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra, b./ különösen indokolt esetben évente 3 napot a szülõ (gondozó) is igazolhat.
59 c./ beteg volt és azt az állami egészségügyi szolgálat illetékes orvosának, iskolaorvosnak igazolásával igazolhatja. Lehetõleg a mulasztást követõ elsõ osztályfõnöki órán. d./ Hatósági intézkedés, állampolgári kötelezettségeinek teljesítése vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott a kötelezõ foglalkozásokon részt venni. Nem fekvõbetegség esetén köteles az elméleti és a gyakorlati oktatáson résztvenni. A tanuló mulasztása igazolatlan, ha azt nem igazolja az iskola házirendjében elõírt határidõn belül. A házirendben kell szabályozni a késések elbírálását is. - Ha a tanuló elõzetes engedély nélkül mulaszt és a mulasztás 2 napnál tovább tart, a tanuló vagy szülõje (gondozója) köteles az iskolának bejelenteni a mulasztás okát és várható idõtartamát. Ha ez nem történt meg, az osztályfõnöknek, szakoktatónak meg kell látogatnia a tanulóit. Amennyiben ez sem lehetséges, akkor a szülõt (gondozót) ajánlott levél útján kell felszólítani a mulasztás igazolására. Eredménytelenség esetén meg kell szüntetni a tanulói jogviszonyát - a tanköteles kivételével - annak a tanulónak, aki az elméleti vagy gyakorlati oktatásról, illetõleg a kettõrõl együtt igazolatlanul 30 óránál többet mulaszt. - Ha a tanköteles tanuló elsõ ízben mulaszt indokolatlanul, a szülõt fel kell szólítani, hogy gondoskodjék gyermeke iskolába járásáról. - Ha a felszólítás eredménytelen marad, a tanuló továbbra is igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közremûködését igénybe véve megkeresi a szülõt! -
10 óra igazolatlan mulasztás esetén – tanköteles korú tanulóknál – az igazgató értesíti a tanuló lakóhelye szerint illetékes jegyzõt
1.10. A fegyelmezõ intézkedések - Fegyelmezõ intézkedések, illetve fegyelmi büntetésben kell részesíteni azt a tanulót, aki helytelen magatartást tanúsít, a tanulói jogviszonyból eredõ kötelezettségének nem tesz eleget, az iskolai rendszabályokat (házirendet, az elméleti és gyakorlati oktatás munkarendjét) súlyosan vagy ismételten megsérti, a munkavédelmi elõírásokat nem tartja meg és ezzel a maga és mások testi épségét veszélyezteti, saját hibájából ismételten igazolatlanul mulaszt, vagy tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít. - Az okozott kár megtérítésére lehet kötelezni azt a tanulót, aki a társadalmi vagy személyi tulajdon ellen vétséget követ el (Kt. 76-77.§). - Az okozott kárt a tanuló, illetve a tanuló szülei a fentiekben említett törvény alapján kötelesek megtéríteni. - A fegyelmezõ intézkedés és a fegyelmi büntetés-nevelési eszköz, mely alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelezettségszegés súlyát. - A fegyelmezõ intézkedés és a fegyelmi büntetés nem lehet megtorló vagy megalázó, testi fenyítés, kollektív büntetés, munkával (többletmunkával) való büntetést alkalmazni nem szabad. - Egyéb kötelezettségszegés miatt a tanulóval szemben a következõ fegyelmezõ intézkedés hozható: Szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés.
60 A nevelõtestület tagjai szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetésben részesíthetik a tanulót feladatainak hiányos teljesítéséért, hanyagságért, 1-2 perces késésért, elsõ kisebb fegyelmezetlenségért stb. Írásbeli intés. Az osztályfõnök, a tagozatvezetõ, faipari mûhelyvezetõ, tanszerviz vezetõ és az igazgató írásbeli intésben részesíti a tanulót igazolatlan hiányzásért, iskolán belüli rendbontásért a következõ fokozatok alapján: Igazolatlan hiányzás: 1 igazolatlan óra után osztályfõnöki figyelmeztetés, 2 igazolatlan óra után osztályfõnöki intés, 5 igazolatlan óra után tagozatvezetõi intés, 8 igazolatlan óra után igazgatói figyelmeztetés 15 igazolatlan óra után igazgatói intés 22 igazolatlan óra után igazgatói megrovás, 31 igazolatlan óra fegyelmi eljárást von maga után. (A fegyelmi eljárások rendjét a KT. 76.§. szabályozza.) Fegyelmi büntetés lehet: Megrovás Megrovásban részesíti az igazgató a tanulót 22-30 óra igazolatlan hiányzásért, dohányzásért, italozásért, bûz-, és gázspray használatáért. Szintén igazgatói megrovást kap a tanuló igazolatlan hiányzásért kapott osztályfõnöki intés és szakoktatói intés elõzmény után. A határozatot elõkészíti az osztályfõnök. Szigorú megrovás Szigorú megrovásban részesíti az igazgató a tanulót súlyosabb rendbontásért, 31 óra igazolatlan hiányzásért. Szintén szigorú megrovás követi igazolatlan mulasztásért kapott gyakorlati oktatásvezetõi és tagozatvezetõi intést. A határozatot elõkészíti az osztályfõnök. Fegyelmi tárgyalás Áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába A fegyelmi bizottság határozata alapján történik. Elõzetesen egyeztetni kell az "átvevõ" iskola igazgatójával. Amennyiben nem születik megegyezés, úgy a határozatot az önkormányzathoz kell terjeszteni. A nevelõtestület határozata alapján 30 óra igazolatlan hiányzást követõen - tankötelesség esetén - a tanuló másik azonos típusú iskolába helyezhetõ. A határozatot elõkészíti a fegyelmi bizottság vezetõje. Eltiltás a tanév folytatásától A nevelõtestület határozata alapján el lehet tiltani a megkezdett év folytatásától. Kizárás az iskolából A nevelõtestület határozata alapján a tanuló kizárható az iskolából az eltiltás a tanév folytatásától felfüggesztve, illetve áthelyezés másik azonos típusú iskolába felfüggesztve büntetés elõzmény utáni legenyhébb fegyelmezetlenségért.
61 - Az "eltiltás a tanév folytatásától", illetve az "áthelyezés másik azonos típusú iskolába" büntetések felfüggeszthetõk. A kizárás az iskolából büntetés nem függeszthetõ fel. - A tanköteles22 (16. életévüket be nem töltött) tanulók legmagasabb büntetése "áthelyezés másik azonos típusú iskolába" lehet. - A tanköteles kort betöltött, 31 óránál többet igazolatlanul hiányzó tanulók automatikusan, fegyelmi tárgyalás nélkül kizárják magukat az iskolából. Ebben az esetben az igazgató csak az igazolatlan hiányzás tényét vizsgálja ki. - Azonos fegyelmi vétségek esetében, amikor a várható fegyelmi büntetést a tantestület határozatával kell kiszabni, az igazgató fegyelmi eljárás lefolytatását rendeli el. - A fegyelmi eljárás lefolytatását a tantestület jóváhagyásával az igazgató által megbízott fegyelmi bizottság végzi el. - A tantestület a fegyelmi büntetés határozathozatali jogát a fegyelmi bizottságra ruházza át. A fegyelmi bizottság vezetõje a nevelõtestület által választott elnök és elnökhelyettes. - A fegyelmi bizottság tagja - szavazati joggal - a tanuló osztályfõnöke, szakoktatója, diákképviselõje, kollégium képviselõje és az osztályban tanító pedagógusok. A fegyelmi bizottság munkáját az elnök (elnökhelyettes) irányítja. A fegyelmi bizottság határozatainak törvényességét a bizottság munkájában résztvevõ tagozatvezetõ ellenõrzi. - A fegyelmi tárgyaláson meghívás alapján részt vesz a gyakorlati képzést biztosító gazdasági szervezet képviselõje is, aki tanácskozási joggal rendelkezik. - A fegyelmi tárgyaláson érdekeltek kiértesítése, a jegyzõkönyv elkészítése az elnök feladata. 1.11. A fegyelmi eljárás lefolytatását megelõzõ egyeztetõ eljárás23 A szülõi szervezet (közösség) és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az iskolában, kollégiumban a szülõi szervezet és a diákönkormányzat közösen mûködtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelõzõ egyeztetõ eljárást. Az egyeztetõ eljárás célja a kötelességszegéshez elvezetõ események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegõ és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztetõ eljárás rendjét a házirend határozza meg. Egyeztetõ eljárás lefolytatására akkor van lehetõség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülõ, valamint a kötelességszegõ, kiskorú kötelességszegõ esetén a szülõ egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegõ tanuló, ha a kötelességszegõ kiskorú, a szülõ figyelmét fel kell hívni az egyeztetõ eljárás igénybevételének lehetõségére, feltéve, hogy ehhez a sértett, ha a sértett kiskorú, a szülõ hozzájárult. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülõ - az értesítés kézhezvételétõl számított öt tanítási napon belül írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztetõ eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni 22
Tanköteles a tanuló a közoktatási törvény 6. §. (3) bek. szerint annak a tanévnek a végéig, amelyben a 18. életévét betölti, ha az általános iskolai tanulmányait 1998-99-es tanévben, vagy azt követõen kezdte meg. Aki 1997-98-as tanévben, vagy azt megelõzõen kezdték meg tanulmányaikat, annak a tanévnek a végéig, amiben a 16. életévüket betöltik. 23
32/2008. (XI. 24.) OKM rendelet 9. §-a alapján
62 kell, ha az egyeztetõ eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történõ megérkezésétõl számított tizenöt napon belül az egyeztetõ eljárás nem vezetett eredményre. Ha a kötelességszegõ és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges idõre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülõ nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztetõ eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegõ tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni. 1.12. A tanulók jutalmazásának elvei A tanuló közösségek vagy az egyes tanulók magatartásában, szorgalmában, tanulmányi vagy egyéb irányú munkájában elért jó eredményeket jutalmazni lehet. Minden elismerés szolgálja a tanulóközösség pozitív irányú fejlõdését, annak a célnak az elérését, hogy iskolánk szemlélete értékközpontú legyen. A kiemelkedõ eredménnyel végzett együttes munkát, valamely nemes cél érdekében kifejtett közös erõfeszítést, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulóközösséget (osztályt, gyakorlati oktatási csoportot, szakkört, mûvészeti csoportot stb.) csoportos jutalomban (kirándulás, táborozás, színházlátogatás stb.) lehet részesíteni. 1.12.a. Az egyes tanulók jutalmazásának formái a következõk: § tanári, szakoktatói dicséret, §
osztályfõnöki dicséret,
§
tanmûhelyvezetõi dicséret,
§
gyakorlati oktatásvezetõi dicséret,
§
tagozatvezetõi dicséret,
§
igazgatói dicséret,
§
nevelõtestületi jegyzõkönyvi dicséret.
1.12.b. Megtisztelõ címek: § „Az osztály legjobb tanulója” §
„Az iskola legjobb (szakma neve) tanulója”
§
„ Az évfolyam legjobb tanulója”
§
„ Az iskola legjobb tanulója”
1.12.c. A tanulók egyéb módon is jutalmazhatók (pld. könyvjutalom, pénzjutalom, tárgyjutalom formájában). A tanulót a vállalat is jutalmazhatja. A jutalmazás módját és formáját, a jutalom mértékét a vállalat az intézet igazgatójával egyetértésben állapítja meg.
63 1.13.
Térítési díj és tandíjfizetés
A pedagógiai szolgáltatások túlnyomó többsége magyar állampolgárok számára ingyenesen vehetõ igénybe. Az ingyenesen igénybe vehetõ szolgáltatásokról a Közoktatási törvény 114. §-a rendelkezik. A nem magyar állampolgárokra vonatkozó térítési díj megállapításánál a Közoktatási törvény 110. §-a az irányadó. A tandíj kötelezettségû szolgáltatásokat a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. többször módosított törvény (115.§-117. §) térítési díj fizetési és tandíjfizetési kötelezettségrõl, valamint a Kaposvár Megyei Jogú Város 41/1994. (X.6.), 25/2005. (IV. 27.) rendelet önkormányzati rendelete az önkormányzati fenntartású intézményekben igénybe vett szolgáltatásokért fizetendõ térítési díjak és tandíjak megállapításáról határozza meg. Térítési díj: Intézményünkben térítési díjat kell fizetni minden olyan szolgáltatás igénybevételéért, aminek finanszírozását a fenntartó nem vállalta, de a tevékenységgel az intézmény helyi szükségleteket elégít ki. Térítési díjat kell fizetni az étkezés igénybevételéért. Tandíjakat kell fizetni a következõ szolgáltatásokért: •
nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban a második vagy további szakképesítésre felkészüléskor, OKJ számos szakmák esetén.
•
tizenegyedik évfolyamtól kezdõdõen második vagy további alkalommal az évfolyamismétléskor abban az esetben, ha arra azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette,
•
a tanulói jogviszony megszûnése után megkezdett érettségi és szakmai vizsga, illetve a tanulói jogviszony alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga.
A Ktv. és a 41/1994. (X.6.) önkormányzati rendelet alapján a tanulmányi eredménytõl és a tanuló igazolt szociális helyzetétõl függõen a meghatározott összeg mérséklésre kerülhet egyéni elbírálás alapján. A tandíj mértéke az Államháztartási törvény 2006. CXXVII. Törvény 15.1.2.4. és a Kötv. 114,115,116 és 117. §-a továbbá a 41/1994. (X.6.) önkormányzati rendelet 3. § 1.2.pontja és 4. § alapján került meghatározásra. 1.14. Az emelt szintû érettségi vizsgára felkészítõ csoportba jelentkezés szabályozása A felkészítõ csoportba való jelentkezés módja: Az iskola igazgatója minden év március 15-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót a választható tantárgyakról. A 10. évfolyamos tanulóknak minden év május 20-ig írásban kell jelentkezniük a választott felkészítõ csoportokba. A csoportba jelentkezés a tanuló alanyi joga, független tanulmányi eredményétõl. De a tanuló nem lépheti át a Közoktatási törvényben szabályozott heti 33 tanítási órakeretet. 2. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje, idõbeosztása Az intézet feladata, hogy a tanulók nevelése, oktatása érdekében az egészséges életmód követelményeinek megfelelõen gondoskodjon a tanulók tanórán kívüli foglalkoztatásáról.
64 2.1. A tanuló joga és kötelessége: 1993. évi LXXIX. törvény 10-12. §-a alapján. Korrepetálások: o A rászoruló tanulók tanulmányi munkájának segítése érdekében, elsõsorban felzárkóztatás céljából szükséges korrepetálások szervezése. o A korrepetálásokat a szaktanár szervezi és végzi az osztályfõnökkel történt megbeszélés alapján igazgatói engedéllyel, és megfelelõ módon dokumentálni kell o A korrepetálásokat kiscsoportos (max. 15 fõ) foglalkozások keretében szervezzük. A korrepetálások rendjét, idõbeosztását az órarendben rögzítjük. Versenyek: A tanulmányi szakmai és kulturális versenyeket az évenként megjelenõ versenykiírások alapján kell szervezni, támaszkodva a tanulóközösség véleményére is. Arra kell törekedni, hogy a versenyekre történõ felkészülés ösztönözze a tanulókat színvonalas teljesítményekre, mûveltségük gyarapítására, tudásuk alkalmazására, a közösségi szellem, valamint a munkaerkölcs fejlesztésére. A házi versenyek szervezése és lebonyolítása a nevelõtestület és a tanulói szakszervezeti alapszervezet együttes feladata. A versenyek programjáról a szakmai munkaközösségek döntenek. A versenyeken eredményesen szereplõ megismertetésérõl, megbecsülésükrõl gondoskodik.
tanulóknak
a
közösséggel
történõ
Szervezendõ mûvészeti csoportjaink: Próbáikat hetente egy vagy két alkalommal tartják, de fellépés, szereplés elõtt szükség szerint többet. Részt vesznek az intézet kulturális és politikai rendezvényein, továbbá szerepelnek az országos, megyei, városi és egyéb szervezésû programokon. Kialakítandó mûvészeti csoportjaink fenntartását és mûködési feltételeit az intézet biztosítja (anyagi eszközök, személyi feltételek, technikai eszközök, fellépések, s azok lebonyolítása) Mûvészeti csoportjaink utánpótlását az önként jelentkezõ tanulók soraiból választják ki csoportvezetõ pedagógusaink alkalmasságuk alapján. Diákköreink Magyar nyelvi, történelem, honismereti, matematika, fizika, informatika, barkács, fotó, szakmai, idegen nyelvi… A diákkörök saját mûködési szabályzattal és önálló munkatervvel mûködhetnek, melyeknek igazodniuk kell az intézet mûködési szabályzatához és munkatervéhez. Diákkör érdeklõdés és tíz fõ megléte esetén alakítható, önkormányzati szervként mûködhet, önköltségi alapon és társadalmi erõforrások bevonásával is szervezhetõ. Diákkör megszüntethetõ abban az esetben, ha nem tölti be feladatát, vagy ha a foglalkozások érdeklõdés hiányában elmaradnak.
65 A diákkör tevékenységének segítésére az iskola dolgozója vagy más nagykorú személy is felkérhetõ. Diákköreink hetente 1-2 órás foglalkozásokat tartanak. A költségvetési elõirányzat terhére szervezett diákkörök szeptember 15-tõl május 31ig mûködnek. E diákkörök taglétszáma legalább tíz fõ kell legyen. Egyes diákkörök (pld. fotószakkör) az igazgató engedélyével ennél kisebb létszámmal is mûködhetnek. A költségvetési elõirányzat terhére szervezett diákkörök vezetésérõl az igazgató dönt. A vezetõ (iskolai dolgozó vagy más felnõtt személy) köteles a diákkör diákvezetõségével együttmûködni. A diákkör vezetõje a diákkör programját és mûködési rendjét a tagok bevonásával készíti el. Ezt az igazgatóhelyettes hagyja jóvá. A diákkörök idõbeosztását feltüntetjük az iskola órarendjén. A tagság kizárhatja a tanulót a diákkörbõl, ha: - nem vesz részt a foglalkozásokon, - fegyelmezetlenségével akadályozza a munkát, - súlyos fegyelmi vétséget követ el, - tanulmányi eredményével probléma van. Ha a tanuló magatartásában, munkájában, tanulmányi eredményében javulás mutatkozik, a diákkörbe újból felvehetõ. A diákköri foglalkozásokról naplót kell vezetni. Intézeti sportkörünk: 1986. szeptember 25-én alakult és csatlakozott a Magyar Diák Sportszövetséghez, amelytõl pályázatunk alapján központi támogatást kapott. Diáksport egyesületünkben jelenleg több csoport mûködik (labdarúgás, sakk, kézilabda, röplabda, kosárlabda, atlétika). Minden csoportunkat iskolánk egy-egy pedagógusa vezeti. A foglalkozások heti öt órában vannak, amelyek nem érintik az iskolai órákat, illetve a tömegsportot. Az iskola egyéb szervezeti formákat is kialakíthat. A tanórán kívüli foglalkozásokat a tanulók öntevékenységére építve, a szülõk és a társadalmi környezet - a gazdálkodó szervezetek, az állami költségvetési szervek, a társadalmi szervezetek, az állampolgárok és közösségeik - bevonásával, a tanulók igényei és az éves kulturális munkaterv, valamint az iskolai feltételek alapján kell szervezni. A tanórán kívüli foglalkozások szervezését tanulók, DSK tanár, a tanulók közösségei, a nevelõtestület, az adott tanulói csoportok vezetõi vagy tanárai, a szülõi munkaközösség, az iskolatanács, továbbá más - az iskolában és az iskolán kívül mûködõ - társadalmi szervezetek kezdeményezhetik. A tanulók részvétele a tanórán kívüli foglalkozásokon önkéntes. A diákkörbe és a mûvészeti csoportokba történõ jelentkezés is önkéntes, de az önkéntes jelentkezés tanévében kötelezõ a részvétel az adott diákkör munkájában. A segítõk díjazásáról az iskola vezetése tanévenként dönt.
66 3. Tanulmányi kirándulás A tanulmányi kirándulás, az üzemek, intézmények látogatása kiegészíti az iskolai nevelõ-oktató munkát, azt az osztályfõnöknek, szaktanárnak tanmenetben tervezni kell. A tanulmányi kirándulásra évente 1 tanítási nap igénybe vehetõ. Szervezésébe be kell vonni a szülõi munkaközösségeket. Szorgalmi idõn túl külföldi kirándulás szervezhetõ, melynél a vonatkozó jogszabályok az irányadók. A kirándulásokon a rendért, fegyelemért a munkavédelmi szabályok betartásáért - a kísérõ tanárok a felelõsek. Tanulmányi kirándulások szervezését csak akkor szabad megkezdeni, az azt az igazgató engedélyezi a költségek, a program, a tanulói és felnõtt létszám ismeretében (20 tanulónként 1 kísérõ). 4. A tanulók szervezeti véleménynyilvánításának formái (Kt. 62-64.§) 4.1. A véleménynyilvánításra jogosultak köre: a./ egyének b./ csoportok közösségei c./ osztályok közösségei d./ évfolyamok közösségei e./ iskola közössége f./ egyéb önszervezõdõ közösségek. 4.2. A véleménynyilvánítás formái, helye: a./ Valamennyi tanulónak jogában áll egyéni véleményt nyilvánítani: - saját, illetve az iskola életét érintõ kérdésekben, ha véleményét megfelelõ módon és formában fogalmazza meg. - véleményét nyilvánítja. Az iskola valamennyi közössége elõtt - az adott közösség véleménynyilvánítási fórumain. 4.3. A DÖK vélemény nyilvánításának elvei, formái A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak – a nevelõtestület véleményének meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, tisztségviselõik megválasztásában. A tanulók, a tanulóközösségek, és a diákkörök érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintõ valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési – oktatási intézmény mûködésével és a tanulókkal kapcsolatos kérdésekben. Egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintõ következõ kérdésekben: a.) a jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai SZMSZ elfogadásakor és módosításakor, b.) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, c.) ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
67 d.) a házirend elfogadásakor, módosításakor. A DÖK feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az intézmény mûködését. 4.4. Az iskola különbözõ csoportjai: (szakkör, érdeklõdési kör, tanulói szakszervezeti alapszervezetek stb.) véleményt nyilváníthatnak a csoport, kör, szervezet megalakulásakor, annak rendes és rendkívüli megbeszélésein, gyûlésein, illetve képviselõi útján magasabb színtû fórumokon. 4.5. A tanuló szervezett véleménynyilvánításának formái: Szervezett véleménynyilvánításra iskolánk tanulóközösségeinek a következõ lehetõségeket biztosítjuk: 1./ Osztály diákgyûlések, ODB ülések 2./ Diák közgyûlés (évente egyszer) A szervezett véleménynyilvánítás az adott diákközösség véleményét tartalmazza. A diákközgyûlésen a tanulók évfolyamonként diákképviselõket választanak, ellátják a tanulók érdekeinek képviseletét az iskola vezetõi és a nevelõtestület elõtt. (pld. év elején - tanév feladatai - az évi munka értékelése). Az iskolában a diákönkormányzat legfelsõbb szintje a diákközgyûlés, melyen az osztályok 1 fõs küldöttei, a diákkörök 1 fõs küldöttei vesznek részt. Minden tanuló közvetlenül fordulhat az ifjúsági érdekvédelmi felelõshöz, az osztályfõnökhöz, tanáraihoz. 5. A tanulók védelme 5.1. Az iskolai egészségvédelem célja a tanulók testi és szellemi fejlõdésének elõsegítése, egészségük és testi épségük megóvása, ellenállóképességük fokozása, rendszeres egészségügyi vizsgálatok megszervezése. (iskolaegészségügyi ellátás ⇒ 26/1997.(IX.3.) NM rendelete alapján) A tanulók egészségvédelme, egészséges életmódra nevelése, az intézményre vonatkozó egészségügyi elõírások és általános közegészségügyi rendszabályok megtartása az iskola minden dolgozójának kötelessége. - Az iskolába csak az a tanuló vehetõ fel, akinek a "Dolgozók Egészségügyi Törzslapjára" a vizsgálatot végzõ szerv az "alkalmas" szót rávezeti, aláírásával és bélyegzõjével ellátja. A tanuló évenként egy alkalommal (az iskola és az egészségügyi szerv elõzetes megállapodása alapján kitûzött idõpontban) köteles idõszakos orvosi vizsgálaton megjelenni. E vizsgálatokat a szakmaalkalmasságot megállapító egészségügyi szerv, illetve az üzemorvos végzi. A tanuló évente egy alkalommal köteles megjelenni az iskolaorvos és a védõnõ által végzett szûrõvizsgálatokon. A beteg tanulót a lakóhely szerint illetékes körzeti orvos, illetve az üzemorvos látja el.
68 Az iskolaorvos munkáját az iskola igazgatójával egyeztetett terv alapján végzi, a külön jogszabály rendelkezései alapján. Az iskolai védõnõ munkáját az iskolaorvos utasításai szerint az érvényes jogszabályok elõírásainak megfelelõen látja el. Ha a tanuló egészségügyi okok miatt a szakma folytatására átmenetileg - vagy véglegesen alkalmatlanná válik - a tanulói jogviszony megszakításával (15./1986./VIII.20./ MM. sz. rendelet 42. és 43. §-a) segíteni kell. Tilos az iskola minden tanulójának dohányozni, szeszesital és különbözõ narkotikumokat fogyasztani. A 18. életévüket betöltött tanulók a „A nemdohányzók védelmében kialakított szabályzat24” alapján a számukra kijelölt helyen dohányozhatnak. E tilalomról a "HÁZIREND"-en keresztül a tanulókat, a tanulók ellenõrzõjén keresztül a szülõket értesíteni kell. Ez az osztályfõnök kötelessége a tanév elsõ osztályfõnöki óráján, illetve szülõi értekezleten. A tilalom megszegõivel szemben a tantestület minden tagjának kötelessége fegyelmezõ intézkedést, illetve fegyelmi büntetést kezdeményezni. A tanulók egészségvédelme érdekében tilos az iskola tanulók által is igénybevett helységeiben - így a folyóson is - az iskola felnõtt dolgozóinak, az iskolában megjelenõ - az iskolával jogviszonyban nem álló - egyéneknek dohányozni! A fenti tilalmat a gyakorlati oktatás színterein is érvényesíteni kell! 5.2. Ifjúságvédelem Az ifjúságvédelem az iskola pedagógiai tevékenységének szerves része. Megvalósítása az ifjúságvédelmi felelõs feladata, és az abban való részvétel a nevelõtestület minden tagjának kötelessége. Az ifjúságvédelmi felelõs jogait és kötelességeit a Szervezeti és Mûködési Szabályzat V. fejezetének 6.3 pontja tartalmazza. Az osztályfõnök minden évben szeptember 30-ig adják le az osztályukba járó veszélyeztetett és hátrányos helyzetû tanulók nevét és adatait, amelyet az ifjúságvédelmi felelõs tart nyilván. Minden változást jelenteni kell. Ha a szülõ (gondozó) a tanuló nevelését, gondozását az osztályfõnök, az ifjúságvédelmi felelõs vagy az igazgató figyelmeztetése ellenére elhanyagolja és az iskolának nincs módja ennek megváltoztatására, az igazgató az illetékes gyámhatóságnál kezdeményezheti a megfelelõ védõ (óvó) intézkedések megtételét! - A Polgármesteri Hivatal gyámügyi osztályával az ifjúságvédelmi felelõs tartja a kapcsolatot. - Az állami gondozottak törvényes képviseletét a Gyermek- és Ifjúságvédõ Intézet igazgatója látja el. A GYIVI és az iskola együttmûködését a kölcsönös tájékoztatást a két intézmény közötti megállapodásban kell rögzíteni. - Az állami gondozott tanulók felvételi kérelmét támogatjuk. Az állami gondozott tanulókat az iskolából kizárni a GYIVI igazgatójának (vagy képviselõjének) elõzetes meghallgatásával lehet.
24
1999. évi XLII. törvény alapján
69 - Örökbe fogadott tanuló kezébe születési anyakönyvi kivonatot, vagy olyan okmányt adni, amelybõl az örökbefogadás ténye kitûnik, nem szabad. Tilos a tanulók jelenlétében az örökbefogadásról beszélni. - Az iskola minden dolgozója köteles a tudomására jutott szolgálati titkot - a mindenkor érvényes jogszabályoknak megfelelõen - megõrizni! 5.3. Munkavédelem, intézményi óvó elõírások, rendkívüli események - A szakképzésben folyó gyakorlati képzés során a szakmai elõkészítõ ismeretek oktatásakor, folyó munkába állást elõkészítõ gyakorlati tanítási óra keretében végzett tevékenység keretében alkalmazni kell a közoktatási 1993. évi LXXIX. törvény 11. §-a (2) bekezdésének és az MT. Felnõtt munkavállalókra, munkavédelemre vonatkozó elõírásait. - Az intézet tanulóinak a felnõtt dolgozókéval azonos munkakörülményt kell biztosítani. (szociális ellátás, védõfelszerelések biztosítása) - A tanulók lehetõség szerint a szakmai képzéssel kapcsolatos feladatok elvégzésével legyenek megbízva. - A feladatok végrehajtására történõ utasítás elõtt meg kell gyõzõdni a biztonságos végrehajtás lehetõségérõl. - A tanulókat balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni, az elsajátításról és megértésrõl visszakérdezéssel meg kell gyõzõdni. - Az iskolára vonatkozó munkavédelmi elõírásokat, a vezetõk, dolgozók, valamint a tanulók ez irányú kötelességeit az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza. - Tûz esetén minden felnõtt dolgozó köteles a tûzriadóterv elõírásainak megfelelõen eljárni és segíteni, hogy a tanulók minél elõtt el tudják hagyni az épületet, pánik keltés nélkül. - Bombariadó esetén értesíteni kell a rendõrséget és a lehetõ legrövidebb idõ alatt elhagyni, elhagyatni az épületet és a sportpályán sorakozni. Minden dolgozó köteles együttmûködni a kiürítést elrendelõ intézményvezetõvel, illetve az általa megbízott egyénnel. 5.4. A tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggõ egyes feladatok25 A tanulók által nem, vagy csak felügyelet mellett használható eszközök, gépek
1. Az iskolában keményforrasztás, ív- és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelezõ által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhetõ. 2. A tanuló által nem használható gépek, eszközök: - villamos köszörûgép, - barkácsgép faesztergálásra, - faipari szalagfûrész, körfûrész, kombinált gyalugép, - szalagfûrészlap-hegesztõ készülék, - valamint jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minõsített gépek, eszközök. 25
11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6/A. § (3) bekezdése alapján
70 3. A tízévesnél idõsebb tanulók által pedagógus felügyelete mellett használható eszközök, gépek: - villamos fúrógép, - barkácsgép a következõ tartozékokkal: korong- és vibrációs csiszoló, dekopírfûrész, polírkorong, - törpefeszültséggel mûködõ forrasztópáka, - 220 V feszültséggel mûködõ, kettõs szigetelésû, úgynevezett „pillanat”forrasztópáka, - villamos háztartási gépek (tûzhely, fõzõlap, kávéfõzõ, kávédarálógép, robotgép, vasaló, varrógép stb.), - segédmotoros kerékpár szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló), - kerti gépek szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló). 4. Pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép. 5. A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében, az iskolaorvos véleményezésével, szükség esetén ki kell terjeszteni az 1-4. pontokban felsorolt korlátozásokat. 6. A szakképzésben folyó gyakorlati képzés során és a szakmai elõkészítõ ismeretek oktatásakor, illetõleg a gimnáziumban folyó munkába állást elõkészítõ gyakorlati tanítási óra keretében végzett tevékenység keretében alkalmazni kell a közoktatási törvény 11. §-a (2) bekezdésének a munkavédelemre vonatkozó elõírásait. A tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége
1. A tanuló- és gyermekbaleseteket az elõírt nyomtatványon nyilván kell tartani. 2. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezekrõl a balesetekrõl az elõírt nyomtatványon jegyzõkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésõbb a tárgyhót követõ hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a tanulónak; gyermek és kiskorú esetén a szülõnek. A jegyzõkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézmény õrzi meg. 3. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzõkönyvben meg kell indokolni. 4. A súlyos balesetet a nevelési-oktatási intézménynek - telefonon, telexen, telefaxon vagy személyesen - azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezõ személyt kell bevonni. 5. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely a) a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétõl számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), b) valamely érzékszerv (érzékelõképesség) elvesztését, illetve jelentõs mértékû károsodását, c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, d) súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), e) a beszélõképesség elvesztését vagy feltûnõ eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott.
71 8. A nevelési-oktatási intézmény lehetõvé teszi a szülõi szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat képviselõje részvételét a tanuló- és gyermekbalesetek kivizsgálásában. 9. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követõen meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelõzésére. 6. Házirend - A jóváhagyott mûködési szabályzat elõírásait érvényesítve tanulóink közösségeinek iskolai életét a "HÁZIREND" szabályozza. - A házirendet a DÖK egyetértésével, a szülõi munkaközösség javaslatainak figyelembevételével az OFMK26 elõterjesztésére a nevelõtestület hagyja jóvá, illetve a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. - A házirend elõírásai a tanulóközösség minden tagjára kötelezõ érvényûek, megvalósításukat a tanulói közösségekkel, a szülõi munkaközösséggel - a szülõkkel közösen kell minden iskolai dolgozónak elõsegíteni és ellenõrizni. 6.1. A házirend tartalmazza: a./ A tanulók jogait, amelyek közvetlenül a tanulói szakszervezet, az iskolai diáktanács útján kiterjednek az iskolai közösség kialakítására, az önmûvelésre, az érdekvédelemre, a közéleti tevékenység fórumaira, a szabadidõ megszervezésére, továbbá az iskolai helyiségek és felszerelések használatára. b./ A tanulók felelõsségét az iskolával és a közösségi élettel, a társadalmi és személyi tulajdonnal, a tanulással, a munkával és a kulturált magatartással, az iskola helyiségeinek, létesítményeinek és felszerelésének használatával kapcsolatos. c./ Az iskola munkarendjére vonatkozó követelményeket (az iskolába érkezés ideje, óraközi szünetek, a tanítási órákról és napokról való távolmaradás engedélyezése, igazolások, köszöntés, külsõ megjelenés, munkaruha viselés, tisztaság, hetesi feladatok stb./ és tilalmakat dohányzás, szeszesital, narkotikum-fogyasztás, szerencsejáték stb./ d./ Az iskolán kívüli viselkedés normáit (közlekedés, kirándulás, ünnepi alkalmak stb.) e./ Függelékek az iskolai tanmûhely, laboratórium, könyvtár, a számítástechnikai szaktanterem, az ebédlõ, a fürdõhelyiségek használatával kapcsolatos elõírásokat (pld.: foglalkozási rend, könyvkölcsönzés, tûzrendészet stb.) - A házirendet a tanulók számára hozzáférhetõ helyen ki kell függeszteni, elõírásait - a szükséges magyarázat kíséretében - az elsõ tanítási napon a tanulókkal, az elsõ szülõi 26
Osztályfõnöki munkaközösség
72 értekezleten pedig a szülõkkel ismertetni kell. Minden 9. évfolyamos tanulónak a beiratkozáskor a Házirend 1 pld-át át kell adni. - A házirendet az elkészítésben és jóváhagyásban érdekeltek bevonásával háromévenként felül kell vizsgálni, de a nevelõtestület bármely tagja, a szülõi munkaközösség, a tanulói közösségek bármikor javaslatot tehetnek az iskola igazgatójának a felülvizsgálatára. - Ügyelni kell arra, hogy a házirend csak az adott körülmények között teljesíthetõ, reális életkorából és elõképzettségébõl adódó eltérõ sajátosságokat (kiskorú, nagykorú) a nemek szerinti különbözõdéseket, továbbá a tanulóközösség neveltségi szintjét is.
VII. FEJEZET AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MÛKÖDÉSE Az iskolai könyvtár mûködését a 11/1994. (VI.8.) számú rendelet 3.sz. melléklete alapján a könyvtár szervezeti és mûködési szabályzata szabályozza. (Lásd melléklet) Elvi alapja a többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 53. §-a (6) bekezdése.
VIII. FEJEZET AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE A nemzeti ünnepet megelõzõ utolsó munkanapon az iskolában központi ünnepséget kell szervezni, melynek mûsorszámait az iskola tanulói és pedagógusai adják. (Az adott tanév munkatervében foglaltak szerint).
IX. FEJEZET AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE 2001.évi XXXVII. (tankönyvpiac rendjérõl szóló) tv., valamint, a 2004.évi XVII.tv. alapján készült megállapodás szerint az iskola tankönyvfelelõse végzi. A tankönyvjegyzék megjelenése, illetve az iskolához történõ eljuttatást követõ három napon belül az iskola igazgatója a jegyzéket eljuttatja valamennyi szakmai és közismereti munkaközösség vezetõjének. A munkaközösségek három munkanapon belül elkészítik véleményüket a pedagógusok bevonásával. Az iskolai tankönyvfelelõs összeállítja a tankönyvrendelést a munkaközösségek javaslata alapján.
73
X. FEJEZET Kollégium SZMSZ 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A kollégium az iskola szervezeti egysége, Szervezeti és Mûködési Szabályzata az Építõipari, Faipari Szakképzõ Iskola és Kollégium Szervezeti és Mûködési Szabályzatának melléklete. 2. A kollégium rendeltetése: a.) Fõ feladata: a kollégiumi tanulók részére a szállás és a nyugodt pihenés feltételeinek biztosítása. b.) Kiemelt feladat: a kollégiumi tanulók - akik egyben a város, megye minõségi sportjának kiválasztottjai tanulmányi és sportbeli munkájának összehangolása, minél szélesebb körû elõsegítése. c.) Járulékos feladata: a kollégiumi tanulók számára az általános mûvelõdés, szabadidõ tartalmas eltöltése és a testedzés feltételeinek - lehetõség szerint - biztosítása, a hagyományok ápolása. 3.) A kollégium: a.) címe: Építõipari, Faipari Szakképzõ Iskola Kollégiuma 7400 Kaposvár, Cseri u. 14. Tel.: 82/318-213/117. b.) pecsétje:
2. A KOLLÉGIUM MÛKÖDTETÉSE ÉS FELÜGYELETE 1. A kollégium, mint kétesítmény az Építõipari, Faipari Szakképzõ Iskola és Kollégium kezelésében áll, mint tanulói közösség az iskola (80 %), illetve (20 %) más középfokú intézmény részét képezi. 2. A kollégium mûködtetéséhez és fejlesztéséhez szükséges pénzügyi, adminisztrációs és személyi feltételeket az Építõ és Faipari Szakképzõ Iskola biztosítja. 3. A kollégium az Építõipari, Faipari Szakképzõ Iskola és Kollégium diákönkormányzattal rendelkezõ tanulói közössége, amely az iskola érdekeivel összhangban mûködik. Az önkormányzat letéteményese a kollégiumi küldöttgyûlés. Az iskola érdekeinek érvényesítését az Építõipari, Faipari Szakképzõ Iskola és Kollégium igazgatójának felügyeleti joga biztosítja, amelynek operatív teendõit a kollégiumvezetõ látja el.
3. A KOLLÉGIUM IRÁNYÍTÁSA 1. A kollégium mûködését a Küldöttgyûlés, a Kollégiumi Bizottság, a Fegyelmi Bizottság és a kollégiumvezetõ irányítja. 2. A kollégium saját szabályzatalkotói jogkörû önkormányzó testülete a Küldöttgyûlés, a társas együttélés szabályainak és normáinak betartásáért felelõs önkormányzati testülete pedig a Kollégiumi Bizottság. 3. A kollégiumvezetõ tervezi, szervezi és irányítja a kollégium létesítményeinek mûködését, segíti az önkormányzati szervek tevékenységét. 4. A kollégiumvezetõ által kezdeményezett ügyekben a Kollégiumi Bizottság köteles határidõn belül döntést hozni. 5. Vitás kérdésekben elsõfokon az Építõipari, Faipari Szakképzõ Iskola és Kollégium igazgatója dönt.
4. KOLLÉGIUMI TAGOK
74 1. Kollégiumi tagok azok a tanulók, akik az adott tanévre a kollégiumba felvételt nyertek és akiknél nem állnak fenn a tagság megszûnésének, a jelen fejezet 4. pontjában felsorolt határozatok. 2. A kollégiumi tag jogai: a.) Igénybe veheti a kollégium tanulmányi, mûvelõdési, szórakozási és sportolási lehetõségeit, illetve szolgáltatásait az elõírt módon. b.) Részt vehet a kollégiumi önkormányzati munkában, javaslatokat, kezdeményezéseket tehet. c.) Választóként részt vehet a kollégiumi önkormányzati szervek tagjainak megválasztásában és azokba beválasztható. d.) Személyes, illetve a közösség érdekeit érintõ kollégiumi ügyekben a kollégium, illetve az iskola illetékes szerveihez fordulhat, írásban beadott észrevételeire írásban kell választ kapnia. 3. A kollégiumi tag kötelességei: a.) Tartsa be a Kollégiumi Szervezeti és Mûködési Szabályzatában és annak mellékleteiben foglaltakat! b.) Tartsa be a kollégiumi önkormányzati szervek hatályos döntéseit! c.) Térítse meg a kollégium vagyonában saját hibája, vagy mulasztása miatt keletkezett károkat! 4. A kollégiumi tagság megszûnik: a.) kilépéssel b.) kizárással (fegyelmi okból)
5. KÜLDÖTTGYÛLÉS 1. A Küldöttgyûlés mûködése: A. Tagjai a csoportok által választott küldöttek (10-10 fõ után 1-1 fõ) Kollégiumi Bizottság tagjai, a kollégium vezetõje, nevelõtanárai, gondnoka. B. Tanulmányi félévenként legalább egyszer ülésezik. A rendkívüli ülést összehívhatja a Kollégiumi Bizottság és össze kell hívni a kollégisták legalább 25 %-ának kérelmére. C. Határozatképes, ha tagjainak több, mint 75 %-a jelen van. Ha az eredetileg kitûzött idõpontban határozatképességéhez szükséges létszám nem jelenik meg, egy hónapon belül újra össze kell hívni. A második küldöttgyûlés összehívásakor a tagok 50 %-ának megjelenése esetén határozatképes. D. Az ülést a Kollégiumi Bizottság titkára hívja össze, és vagy õ, vagy egy általa megbízott tag vezeti le. E. Ülései nyilvánosak, kivéve, ha a tagok egyharmada kezdeményezi a zárttá nyilvánítást. F. Határozatairól jegyzõkönyvet kell készíteni, melyet hitelesíteni kell két kollégistával, s olyan helyen kell elhelyezni, ahol a kollégisták számára hozzáférhetõ (pl. gondnoki iroda). 2. A küldöttgyûlés hatásköre: A. Javaslatot tesz az intézet vezetéséhez a Kollégium Szervezeti és Mûködési Szabályzatára, a Házirendre (1.sz. melléklet), a Kollégium Fegyelmi Szabályzatára (2.sz. melléklet), a Kollégiumi Bizottság szabad rendelkezésre álló kollégiumi célú pénzforrásokra (3.sz. melléklet), valamint mindazon szabályzatok esetleges módosítására. B. Megtárgyalja és elfogadja a Kollégiumi Szervezeti és Mûködési Szabályzat egyéb mellékleteit. C. Megvitatja a kollégiumvezetõi állásra beérkezõ pályázatokat, és titkos szavazással 3 "igen", "nem" vagy "tartózkodom" véleményt nyilvánít minden egyes pályázóról. D. Megvitatja, szükség esetén módosítja, majd jóváhagyja a Kollégiumi Bizottság feléves programtervét. E. Beszámoltatja a Kollégiumi Bizottságot és meghallgatja a kollégium vezetõjét a végzett munkáról. F. Megválasztja a Kollégiumi Bizottság titkárát és a Kollégiumi Bizottság tagjait. G. Jogait átadhatja a Kollégiumi Bizottságnak.
6. KOLLÉGIUMI BIZOTTSÁG 1. Általános rendelkezések: a.) A Kollégiumi Bizottság a kollégiumi önkormányzat végrehajtó szerve. b.) Mandátuma egy naptári évre szól. c.) Létszáma 8 fõs. 2. Tagjai: - a kollégiumvezetõ, - a Kollégiumi Bizottság titkára, - a Küldöttgyûlés által megválasztott kollégista tanulók. 3. Választása: a.) A Kollégiumi Bizottságot, melynek összetételét a Küldöttgyûlés határozza meg, az évfolyamok által választott tanulók alkotják. b.) A Kollégiumi Bizottság titkárát a Küldöttgyûlés választja meg.
75 c.) A választás titkos szavazás formájában, a kollégium pecsétjével hitelesített szavazólapon kell elvégezni. A szavazás akkor érvényes, ha a Küldöttgyûlés létszámának több mint 50 %-a szavaz. d.) Az a személy számít megválasztottnak, aki a szavazatok többségét elnyerte. e.) A Kollégiumi Bizottság létszámában bármely okból bekövetkezõ csökkenés esetén a Küldöttgyûlés VI/3/a. pont alapján új bizottsági tagokat választ. 4. A Kollégiumi Bizottság tagjainak feladata és jogköre: a.) Titkár: ellenõrzi a bizottsági tagok tevékenységét, szervezi a Kollégiumi Bizottság (továbbiakban KB) mûködését. b.) Gondoskodik KB üléseinek rendszeres összehívásáról. c.) Ügyel a Kollégium Szervezeti és Mûködési Szabályzatában, ezek mellékleteiben, valamint a belsõ szabályzatokban foglaltak betartására. Ezek megszegõivel szemben megteszi a szükséges intézkedéseket. d.) Képviseli a kollégiumi önkormányzatot az intézet vezetése, valamint minden intézeten belüli és kívüli hivatalos fórum elõtt. e.) Kötelezõen megvétózza a kollégiumi önkormányzat testületeinek (Kollégiumi Bizottság, Küldöttgyûlés, Fegyelmi Bizottság stb.) azon határozatait, amelyek nem felelnek meg az intézet és a Kollégium Szervezeti és Mûködési Szabályzataiban, ezek mellékleteiben, valamint a belsõ szabályzatokban, rendelkezésekben foglaltaknak. f.) Jogosult közlemények, szabályzatok, hirdetések, levelek, határozatok, állásfoglalások közzétételére "Kollégiumi Bizottság" aláírással. Ez ellen a KB utólag vétõjoggal élhet. 5. A Kollégiumi Bizottság mûködése a.) A KB havonta legalább egyszer ülésezik. Az ülések idõpontját a titkár jelöli ki a tagok elõzetes egyeztetésével. Indokolt esetben a titkár bármely kollégiumi tag kezdeményezésére rendkívüli ülést hívhat össze. Köteles a titkár egy héten belül rendkívüli ülést összehívni a Kollégiumi Bizottság, illetve a Küldöttgyûlés tagjai 25 %-ának, illetve bármely 55 kollégiumi tagnak írásbeli kezdeményezésére. A KB akkor határozatképes, ha a tagok több mint 50 %-a jelen van. b.) A KB ülései nyilvánosak, kivéve azokat, amelyeket a KB zártnak nyilvánít. A nyílt üléseken bármely kollégista tanácskozási joggal részt vehet. c.) A kérdésfeltevés joga a KB-hoz: - Bármely kollégista elõzetesen írásban benyújtott beadványát a KB köteles következõ ülésén napirendre tûzni, és erre az ülésre az érintett tanuló(ka)t írásban meghívni. - Amennyiben a KB zárt ülésen tárgyalja a kérdéses ügyet, a határozatot a kezdeményezõ jelenlétében kell kihirdetnie. - Amennyiben a beadványban a kollégista jogos észrevételeket, panaszokat, kérdéseket fogalmaz meg, a KB köteles a mindenkor érvényben lévõ szabályzatokban foglaltak értelmében eljárni. - Ha a KB valamely kérdés ügyében szabályzatellenes határozatot hoz, a kérdést feltevõ az iskola igazgatójánál fellebbezhet. - A KB határozatait szótöbbséggel hozza. Személyi kérdésekben, vagy bármely tag kérésére, a titkár köteles titkos szavazást elrendelni. - A KB üléseirõl jegyzõkönyvet kell készíteni. 6. A Kollégiumi Bizottság hatásköre a.) Dönt a kollégium lakóinak jutalmazásáról. b.) Tervezi, szervezi és irányítja a kollégium munkáját, kulturális, szakmai és sport-tevékenységét. c.) A Kollégium Szervezeti és Mûködési Szabályzatában, illetve ezek mellékleteiben foglaltakat megszegõ tanulókkal szemben fegyelmi eljárást kezdeményez. d.) Elkészíti a kollégisták szobabeosztását.
7. FEGYELMI BIZOTTSÁG
1. Kötelessége: Az iskola és a Kollégium Szervezeti és Mûködési Szabályzatában és ezek mellékleteiben foglaltakat, a hatályos jogszabályokat, valamint a társas együttélés általános normáit megsértõ tanulókkal szemben fegyelmi eljárás indul. A fegyelmi ügyeket a Fegyelmi Bizottság tárgyalja. 2. Fegyelmi eljárást kezdeményezhet: a.) - Kollégiumi Bizottság, b.) - bármely kollégiumi lakó, c.) - kollégiumvezetõ. 3. Fegyelmi büntetések: a.) a kollégium valamely szolgáltatásából való meghatározott ideig tartó kizárás,
76 b.) megrovás, c.) kizárás véglegesen a kollégiumból, d.) szándékos, illetve gondatlan károkozás esetén kártérítés e.) A fenti büntetések valamelyikének kiszabása, meghatározott idõre történõ felfüggesztés mellett. 4. Fegyelmi Bizottság: a.) 4 tagú (csoportonként 1 fõ + KB titkára) b.) Tagjait titkos szavazással a Küldöttgyûlés választja. c.) Fegyelmi Bizottság tagjaira bármely kollégiumi lakó javaslatot tehet. d.) A Fegyelmi Bizottság elnökét saját tagjai közül választja meg. e.) Mandátumuk egy vére szól. 5. Hatásköre: a.) Elsõ fokon dönt a fegyelmi ügyekben.
8. A KOLLÉGIUM VEZETÕJE A kollégium vezetõje az Építõipari, Faipari Szakképzõ Iskola és Kollégium felelõs vezetõje a kollégiumban. Az iskola igazgatója bízza meg a kollégiumi Küldöttgyûlés egyetértésével. Tagja a Kollégiumi Bizottságnak. Munkájáért az iskola igazgatójának és a kollégiumi Küldöttgyûlésnek felelõs. 1. A kollégiumvezetõ feladata: a.) Koordinálja a kollégiumban folyó nevelõ- és oktatómunkát, az iskola céljaival, szabályzataival, programjaival összhangban. Tanácsaival segítséget nyújt az önkormányzat tevékenységéhez. b.) Ellátja a kollégium üzemeltetési, gazdasági, adminisztratív irányítását. c.) Meghatározza a kollégiumi tanárok részletes munkaköri feladatait. Rendszeresen tájékozódik tevékenységükrõl. Irányítja és ellenõrzi a kollégium gazdasági, adminisztratív és technikai személyzetének munkáját. Munkáltatói jogokat gyakorol átruházott hatáskörben. d.) Bér- és munkaügyi, gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben képviseli a kollégiumot. e.) Rendelkezési joggal biztosítja a hatályos közegészségügyi, tûzrendészeti, munka- és balesetvédelmi hatósági elõírások betartását. f.) A kollégiumvezetõ meghatározott idõközönként és módon beszámol az iskola igazgatójának, a kollégiumi Küldöttgyûlésnek. 2. A kollégiumvezetõ hatásköre: a.) Az önkormányzati szervek olyan döntésének végrehajtását, amely jogszabályt sért, köteles felfüggeszteni, s a vitatott döntést az iskola vezetése elé terjeszteni. b.) Dönt a kollégium lakóinak kártérítési ügyeiben. 3. A kollégiumvezetõ távollétében az általa megbízott tanár, Kollégiumi Bizottság titkára vagy kollégiumi dolgozó helyettesíti.
9. KOLLÉGIUMI NEVELÕTANÁROK a.) Vezetik a kollégiumi tanulócsoportokban folyó oktató-nevelõ munkát. b.) Tevékenységüket a kollégium vezetõje irányítja. c.) A kollégiumi nevelõk és szaktanárok feladata: - Szakmai és közéleti tapasztalataik alapján az önkormányzat munkájának segítése, - A kollégiumban mûködõ csoportok munkájában való részvétel, azok felügyelete, - Az adott terület, csoport tanulóinak a szükséges mértékben segítség nyújtás a tanulmányi, szakmai, illetve személyes problémáik megoldásában, - Tanulókkal való rendszeres kapcsolattartáson keresztül felügyeli a házirend a kollégiumi együttélés, együttlakás normáinak megvalósítását. d.) A kollégiumi nevelõtanárok hatásköre: - A Küldöttgyûlés munkájában szavazati, a KB munkájában tanácskozási joggal vesznek részt. - Ügyeletet látnak el, azonnali megoldást követelõ kérdésekben intézkedési joggal rendelkeznek. - Felügyelik a kollégiumi szabályok betartását, a kollégiumi tulajdon védelmét. Ennek érdekében szükség esetén ellenõrzik a szobák állapotát, felszerelését. Kirívó esetekben intézkednek, illetve intézkedést, fegyelmi eljárást kezdeményezhetnek a kollégium vezetõjénél.
77 10.A KOLLÉGIUM ALKALMAZOTTAI
1. A kollégium (iskolai) gondnoka: a.) A kollégium technikai dolgozóinak tevékenységét közvetlenül irányítja. b.) Munkájáért a kollégium vezetõjének tartozik felelõsséggel. c.) A Küldöttgyûlés szavazati jogú tagja. d.) Alkalmanként részt vesz a KB ülésén, az ott elhangzott észrevételekre gyors intézkedéssel reagál, és errõl beszámol. 2. Kollégium orvosa (iskolai), ifjúsági (iskolai) védõnõ 3. A kollégium mûködéséhez szükséges adminisztratív és technikai személyzet az iskola igazgatójának irányítása alatt állnak. 4. A kollégium alkalmazottainak munkájáért a kollégiumvezetõ felel.
11.VEGYES RENDELKEZÉSEK 1. A Kollégium Szervezeti és Mûködési Szabályzatának mellékletei: a.) Házirend b.) Fegyelmi Szabályzat c.) Az alkalmazottak munkaköri leírása (nevelõtanárok, egészségügyi személyzet, gondnok, adminisztrátor, portás, technikai személyzet stb.)
78
XI. FEJEZET MELLÉKLETEK 1. Kötelezettségvállalás,
utalványozás,
ellenjegyzés,
érvényesítés
szabályzata, 2. Intézeti munkaruha szabályzat, 3. Intézményi tankönyvellátási szabályzat, 4. A könyvtár mûködési szabályzata, 5. Ügyviteli és iratkezelési szabályzat, 6. Vizsgaszabályzat, 7. Diákigazolvány szabályzat, 8. Bérbeadás intézményi szabályzata, 9. Gépjármûvek költségelszámolásának szabályzata, 10. Bizonylati szabályzat, 11. TANSZERVÍZ mûködési szabályzata, 12. Pénzkezelési szabályzat, 13. Munkavédelmi szabályzat, 14. Tûzvédelmi szabályzat, 15. Leltározási szabályzat, 16. Selejtezési szabályzat, 17. Gazdasági ügyrend, 18. Számlarend, 19. Közalkalmazotti szabályzat, 20. Gyakornoki szabályzat, 21. FEUVE 22. Házirend 23. DÖK Szervezeti és Mûködési Szabályzata 24. A nemdohányzók védelmének helyi szabályzata 25. Iskolai egészségügyi ellátás rendje 26. Vagyonvédelmi, illetve készletmozgatási belsõ szabályzat 27. A sportkollégium SZMSZ (X. fejezet)
rendjének
79
A ZÁRADÉK Ezen szervezeti és mûködési szabályzat módosítását az iskola nevelõtestülete az 2009. augusztus 24-i ülésén megtárgyalta és elfogadta. Ezt a tényt a nevelõtestület képviselõje, valamint kettõ választott jegyzõ-könyvhitelesítõ aláírásával tanúsítja. Márton Lajos sk.
Tallián György sk. Szalai Bernát sk.
NYILATKOZATOK Az iskolai diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és mûködési szabályzatban foglaltakkal egyetértünk. Imre Adél
Lukács Zsolt
DÖK segítõ tanár
DÖK elnöke
sk.
sk.
A közalkalmazotti tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és mûködési szabályzat elkészítése során a véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Szecskõ Judit
Paksi András
KATA elnöke
KATA tag
sk.
sk.
Az iskolai szülõi szervezet képviseletében aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Mûködési Szabályzat elkészítése során a véleményezési jogunkat gyakoroltuk. szülõi munkaközösség elnöke sk. Érvénybe lép az intézmény fenntartójának jóváhagyásával.
Kaposvár, 2009. augusztus 24.
