SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

TELEKI BLANKA KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 1095 Budapest, Mester u.23 Telefon/Fax: 215-9254 Levelezési cím: 1450 Budapest, Pf.: 178 E-mail: [email protected]

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2014

Tartalom 1. BEVEZETŐ ........................................................................................................................................ 4 a) Az intézmény neve, címe, fenntartójának és működtetőjének megnevezése ................................ 4 b) Az ellátandó alaptevékenységek megnevezése .............................................................................. 5 c) Az ellátandó alaptevékenységet meghatározó jogszabályok megjelölése...................................... 6 d) Szervezeti felépítés .......................................................................................................................... 6 e) Az intézmény szervezeti ábrája ....................................................................................................... 7 2. A MŰKÖDÉS RENDJE ........................................................................................................................ 7 a) A gyermekek, a tanulók, az alkalmazottak a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje ............................................................................................................... 7 b) A belépés és a benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel ..................................................................................................................................... 10 c) Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ......... 10 d) Az intézmény dokumentumainak megtekinthetősége.................................................................. 11 e) Az intézményi védő, óvó előírások ................................................................................................ 12 f) Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok ......................................................... 12 3. A VEZETŐI MUNKA RENDJE ........................................................................................................... 13 a) A vezetők közötti feladatmegosztás .............................................................................................. 13 b) Munkakörökhöz tartozó feladat- és hatáskörök ........................................................................... 13 c) A kiadmányozás és a képviselet szabályai ..................................................................................... 18 d) A hatáskörök gyakorlásának módja ............................................................................................... 18 e) Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje ................................................................................................................................................. 19 f) Felelősségi szabályok ..................................................................................................................... 19 g) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ........................................................................ 19 4. A közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelezettségek vétkes megszegése, munkáltatói intézkedések .......................................................................................................................................... 20 a) Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól ............................................................................ 21 5. A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ....................................................................................................... 21 5.1 A belső kapcsolattartás rendje ........................................................................................................ 21 a) Tagintézményekkel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendje......................................... 21 b) A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája ................................ 21 c) A nevelőtestület döntési jogköre .................................................................................................. 22 d) A szülői szervezet testületi jogai és kötelességei .......................................................................... 23 e) A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítése ................................................................................................... 24 f) A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek ................................... 25 g) A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás .............................................................................. 26 h) Az osztályközösségek ..................................................................................................................... 26 5.2 A külső kapcsolattartás rendje ........................................................................................................ 26 a) A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája, rendje ...................................... 26 b) A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja ........................................................................ 28 1. A külső kapcsolatok rendszere és formája ............................................................................ 28 2. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ........................................................ 28 c) A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje ............ 28 6. ELJÁRÁSRENDEK ............................................................................................................................ 29 a) Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ............................................................................ 29 b) A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend ....... 30 c) A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ......................................... 32 d) A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ............................................. 32 2

IRAT- ÉS ADATKEZELÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS ..................................................................... 33 a) Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje, valamint az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje ........................ 45 b) e-Napló Működési Szabályzat ........................................................................................................ 46 c) Az intézmény irattári terve és az iskolai záradékok....................................................................... 50 d) Az iskola által alkalmazott záradékok ............................................................................................ 51 Záradék dokumentumok................................................................................................................... 51 7. HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK .................................................... 55 a) Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök ............................. 55 b) Tanuló felügyelete ......................................................................................................................... 58 8. EGYÉB SZABÁLYOZÁSOK ................................................................................................................ 62 a) Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei.......................................................... 62 b) A felnőttoktatás formái ................................................................................................................. 62 c) Az iskolai könyvtár SZMSZ-e .......................................................................................................... 63 9. Szabadság ...................................................................................................................................... 80 10. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás .............................................................................. 80 1. SZÁMÚ MELLÉKLET - GYAKORNOKI SZABÁLYZAT .............................................................................. 82 1. Fogalmak meghatározása .............................................................................................................. 82 2. A gyakornoki szabályzat személyi hatálya ..................................................................................... 82 3. A szabályzat időbeli hatálya .......................................................................................................... 82 4. A szabályzat módosítása ............................................................................................................... 82 5. A gyakornoki idő szakaszai ............................................................................................................ 82 6. A szakmai vezető ill. segítők feladatai ........................................................................................... 85 7. A szöveges értékelés szempontjai ................................................................................................. 86 8. A gyakornok jogai........................................................................................................................... 86 9. A minősítés menete ....................................................................................................................... 86 10. Záró rendelkezések ...................................................................................................................... 87 11. Záradék ........................................................................................................................................ 87 1. számú melléklet ............................................................................................................................. 88 2. számú melléklet ............................................................................................................................. 90 D. FEJEZET - ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ...................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

3

1. BEVEZETŐ A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. a) Az intézmény neve, címe, fenntartójának és működtetőjének megnevezése Az intézmény neve: Székhelye: Telephelye: Közgyűlési határozat száma: Törzskönyvi azonosító: Szakmai alapdokumentum I.24.44.Alapítás időpontja: OM azonosító: PIR azonosító: KIK azonosító Adóalanyiság: Adószám: Iskola bankszámlaszáma: Fenntartója:

Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola 1095 Budapest IX., Mester u. 23. nincs 1909/2011 (VI.22.) 492544 000 2. függelék a 37/2013. (X. 4.) EMMI utasításhoz: A köznevelés intézmények szakmai alapdokumentumai 1911. augusztus 035431 492544 301004 nincs nincs 2011. augusztus 31-én megszűnt Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Alapító és a fenntartó neve és székhelye Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: Emberi Erőforrások Minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32. iskola maximális létszáma: 830 fő intézményegységenkénti maximális létszám: feladatellátási hely iskolai maximális nappali létszáma: 550 fő feladatellátási hely iskolai maximális felnőttoktatás nem nappali létszáma: 280 fő iskolai tanműhely iskolai tanműhely maximális létszáma: 90 iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 1095 Budapest, Mester utca 23. Helyrajzi száma: 37863 Hasznos alapterülete: bruttó 2512 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: vagyonkezelői jog Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét a fenntartó által szabályozott hatáskörben a fenntartó által megbízott intézményvezető látja el.

4

Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat a Fővárosi Önkormányzat gyakorolja. Budapest IX. kerület 37863 helyrajzi szám alatt felvett, 2512 m2 területű, valóságban Budapest IX. Mester u. 23. szám alatt lévő, a Fővárosi Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező, korlátozottan forgalomképes felépítményes ingatlan használata. Vagyoni értékű jogok, tárgyi eszközök (gépek, berendezések, felszerelések, járművek) használata leltár szerint. Az intézmény az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az ingatlanokat az illetékes tulajdonos és a fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 2/2013. (1.15.) KLIKE kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló utasítás alapján gyakorolja a munkáltatói jogokat és intézkedik az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói kérdéseket érintő ügyekben. b) Az ellátandó alaptevékenységek megnevezése

853200 853121-1 562913-1 562917-1 853122-1 853124-1 855917-1 855918-1 910121-1

Alaptevékenységei Szakágazati besorolása Szakmai középfokú oktatás Alap szakfeladata Nappali rendszerű szakközépiskolai ágazati oktatás (9-12/13. évfolyam) További szakfeladatai Iskolai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (912/13. évfolyam Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

Alap, illetve speciális feladatai Az intézmény alapfeladata a nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás 9-12/13. évfolyamokon, továbbá nem nappali rendszerű felnőttoktatás. Szakmai alapozó képzésünk a közgazdaság és a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportokban folyik. Új osztályok szakmacsoportokon belül indítandó szakmák és létszámok meghatározásáról a fenntartó a tanév tervezésének időszakában dönt. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (érzékszervi fogyatékos, egyéb pszichés fejlődés-zavarral küzdők)A 2012. szeptember 01-jén hatályba lépett nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint szakértői bizottság szakértői véleménye alapján különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű, érzékszervi (látás- és hallásfogyatékos), egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő, a többi tanulóval együtt nevelhető tanulók ellátása.

5

A szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII.31.9 NGM rendelet 4. §-ában foglalt könyvtári feladattal kapcsolatban a költségvetési szervnek sem kiadása, sem bevétele nem keletkezik. c) Az ellátandó alaptevékenységet meghatározó jogszabályok megjelölése 

         

        

99/2014. (III.25.) Korm. rendelet A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013 (VIII.30.) Korm.rendelet módosításáról 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 326/2013. (VIII. 31.) A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 22/2013. (III.22.) EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 22/2013. (VII.5.) EMMI utasítás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kollektív Szerződése (2013. november 22.) 2/2013. (I.15.) KLIKE utasítása a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 1/2013. KLIKE utasítás módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8.§ (4) bekezdése az államháztartásról szóló 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről a tankönyvellátásról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet a pedagógus továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

d) Szervezeti felépítés Az intézmény szervezeti felépítését a szervezeti ábra tartalmazza.

6

e) Az intézmény szervezeti ábrája

Igazgató

Tanügyigazgatási igazgatóhelyettes Könyvtáros

Iskolatitkárok

Gondnok

Portások

Oktatástechnikus Karbantartó Rendszergazda

Pedagógiai Gazdasági ügyintéző igazgatóhelyettes

Takarítók

DÖK segítő tanár

Fűtő, udvari munkás

DÖK elnök Osztály diákbizottsági titkárok

Munkaközösségvezetők

Ifjúsági orvos

Az egyes munkaközösségek pedagógusai

Könyvtáros Oktatástechnikus Rendszergazda Munkaközösségvezetők Az egyes munkaközösségek pedagógusai

2. A MŰKÖDÉS RENDJE a) A gyermekek, a tanulók, az alkalmazottak a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik. A tanítási órán kívüli foglalkozások a kötelező tanítási órák után kerülnek megtartásra, a tantestület, a szülői szervezet és a DÖK egyetértésével azok előtt is szervezhetők. A tanítási órák időtartama nulladik tanítási óra esetén 35 perc, minden más esetben 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák 7

megkezdésük után csak rendkívüli esetben zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató illetve az igazgatóhelyettesek tehetnek. Az intézményvezető munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük szerdai napokon a felnőttoktatás folyó ügyeinek intézésére 7.15-16.30 között, keddtől csütörtökig 7.15 és 15.30 óra között, pénteken 7.15és 14.30 között az intézményben tartózkodik. Szülői értekezlet, fogadó óra, tanulmányi versenyek vagy az oktató-nevelő munka szempontjából kiemelkedő esemény ideje alatt az igazgató vagy helyettese köteles az iskola épületében tartózkodni. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása A teljes munkaidőben dolgozó pedagógusok heti teljes munkaideje 40 óra. A pedagógus heti teljes munkaidejének 80%-t amely heti 32 óra (továbbiakban kötött munkaidő) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A munkaidő 55-65%-ban, amely heti 22-26 óra, az intézményvezető tanórai és egyéb foglalkozások megtartását rendeli el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. Feladatait a Kormány 326/2013. rendeletének 7.§ (1)-(2) bekezdései alapján az intézményvezető által kiadott éves munkaidő elrendelés, az aktuális tanévre vonatkozó órarend és terembeosztás alapján végzi. A pedagógus a kötött munkaidőben köteles az intézményben tartózkodni, kivéve, ha intézményen kívüli feladatot lát el. Sajtó- illetve médianyilatkozatot az intézménnyel illetve annak működésével kapcsolatos kérdésekben csak intézményvezetői engedéllyel tehet. A gyakornoknak* a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje a teljes munkaidő 50%-a. Az adott tanév személyre szabott heti feladatait és a munkaidő konkrét beosztását az intézményvezető által elkészített elrendelés tartalmazza. A tanórák megtartásán kívül egyéb foglalkozásként: a) szakkör, b) sportkör, tömegsport foglalkozás, c) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, d) tanulószoba, e) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, a kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részében: a) foglalkozások, tanítási órák előkészítése, b) a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, c) az intézmény kulturális- és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, d) a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, e) előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók – tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete, 8

f) g) h) i) j) k) l) m) n) o) p) q) r)

a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, eseti helyettesítés szükség szerint, a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, munkaközösség-vezetés, az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása tanulmányi kirándulás,

Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.50 óráig köteles jelenteni, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági összekötőnek. Tartós távollét (minimum 1 hét) esetén hetente egyszer telefonon jelezze munkába állásának várható időpontját. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt a tanítási óra (foglalkozás) átcsoportosítására vagy elhagyására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését pedagógiai, illetve tanügyigazgatási igazgatóhelyettes engedélyezi. 1. Ha valaki előre nem látható esemény miatt a munka kezdetekor nem tud megjelenni a munkahelyén, lehetőség szerint az igazgatónak vagy valamelyik helyettesnek, ha ez nem lehetséges, a titkárságon jelzi távolmaradását. 2. Ha valaki a munkahelyén megjelent, de rendkívüli esemény miatt távozni óhajt és így a többi óráját nem tudja megtartani, szándékát haladéktalanul jeleznie kell az igazgatónak vagy valamelyik helyettesnek. Bármilyen megbeszélés, tárgyalás, tanóra ilyen esetben megzavarható. A távozásra csakis valamelyikük szóbeli engedélye után kerülhet sor. A távozás után, amennyiben a rendkívüli helyzetről bővebben tájékozódott az illető, felveszi a kapcsolatot az iskola vezetőségével a munka folyamatosságának megszervezése érdekében. 3. Azokban a lyukasórákban, amikor nem történik helyettesítés, az iskolát bejelentés nélkül elhagyhatja. Ugyanez az eljárás, ha az utolsó órarendi órán nem kell helyettesítést ellátnia, feltéve, hogy a 2011. évi CXC. Köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében foglaltaknak eleget tett.

A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani.

9

Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak (iskolatitkárok, rendszergazda, oktatástechnikus) munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. b) A belépés és a benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel A köznevelési intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt, csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az épületbe való belépésükkor a kapunál regisztráltatniuk kell magukat. A regisztráció során rögzítésre kerül a belépő személy neve, a belépés és kilépés időpontja, a keresett személy neve. A belépéskor az épületbe érkező belépőkártyát kap, amelyet távozáskor le kell adnia. c) Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A tanítási időn kívül szervezett programok (tehetséggondozástól a felzárkóztatásig) szorosan kapcsolódnak a tanórákon folyó oktató-nevelő munkához. Ezek különböző differenciált képességfejlesztő, valamint tantárgyakhoz kötődő szakkörök, felzárkóztató foglalkozások, tömegsport foglalkozások, emelt szintű foglalkozások. A tanítási időn kívül szervezett programok másik csoportja a tanulók látókörének szélesítésével foglalkozik. A szabadidő tartalmas eltöltését szolgáló tevékenységet a nevelőtestület közreműködésével a diákönkormányzatot segítő tanár irányítja. Minden iskolai ünnepélyen lányok részére a matrózblúz, a fiúk részére a sötét öltöny, fehér ing az ünnepi viselet. A 2013/2014-es tanévtől kezdődően a végzős osztályok a tanév elején, az alsóbb évfolyamosok az utolsó tanítási héten tanulmányi kiránduláson ismerkedik hazánk tájaival, szokásaival. Mikuláskor és karácsony előtt az iskola tanárai és tanulói megemlékeznek az év végi ünnepekről. A téli időszakban szervezzük meg a tizenkettedik évfolyam szalagavató bálját, amelyen a végzős osztályok táncbemutatót tartanak. Aktívan részt veszünk az országos tanulmányi versenyeken. Minden tanévben megemlékezünk:  nemzeti ünnepünkről október 23-áról, illetve iskolánk névadójáról, Teleki Blankáról.  a kommunista diktatúra és a holokauszt áldozatairól,  az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról,  Az aradi vértanuk napjáról-október 6-án,  A nemzeti összetartozás napáról-június 4-rén. A ballagás mindenkor méltó módon megszervezett búcsúzó ünnepsége a tizenkettedik, a nyelvi előkészítő osztály esetében a 13. évfolyamot elvégző tanulóknak. A tanév során, illetve a nyári szünetben – a lehetőségekhez mérten - a nyelvgyakorlását is magába foglaló, külföldi utakat, illetve sporttáborokat szervezünk. 10

d) Az intézmény dokumentumainak megtekinthetősége A szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá a tanári szobában és az intézmény honlapján. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára – ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket – nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. A fentiek vonatkoznak az intézmény pedagógiai programjára és házirendjére is. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:  szakmai alapdokumentum,  a szervezeti és működési szabályzat,  a pedagógiai program,  a házirend. Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részeként funkcionálnak az alábbi dokumentumok:  a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal),  beiskolázási program és terv,  gyakornoki szabályzat (az SZMSZ melléklete),  e-napló szabályzat (az SZMSZ iratkezelési szabályzatának részeként),  iratkezelési szabályzat (az SZMSZ részeként),  egyéb belső szabályzatok. Szakmai alapdokumentum Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény szakmai alapdokumentumát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. A pedagógiai program Az intézmény önállóan alkotja pedagógiai programját a vonatkozó törvényi jogszabályi előírások kötelező figyelembe vételével. A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 26. §, illetve az 20/2012. EMMI rendelet 7. §-a az irányadó. Az intézmény pedagógiai programja megtekinthető a, az iskola könyvtárában, elérhető honlapján. Az iskola vezetősége az iskola titkárságán előre egyeztetett időpontban tájékoztatást nyújt a pedagógiai programról. A házirend A házirend az intézménnyel jogviszonyban álló vagy egyéb kapcsolatba kerülő személyekre tartalmaz közérdekű információkat és határoz meg szabályokat, jogokat és kötelezettségeket. Rögzíti az iskola munkarendjét.

11

Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján el kell helyezni. e) Az intézményi védő, óvó előírások A 22/2013. (III.22.) EMMI rendelet 39.§ j) bekezdése értelmében a házirend szabályozza. f)

Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok

Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az iskola szorgalmi időben reggel 6.00 órától 21.00 óráig van nyitva. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az igazgató ad engedélyt. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket Magyarország címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót, az Európai Unió zászlaját. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:  a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,  a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  az energiafelhasználással való takarékoskodásért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók az intézmény létesítményeit, bizonyos helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendben található előírások szabályozzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja. Biztonsági okokból a portás munkavégzésének helyén (portásfülke) csak a munkáját ellátó portás, távollétének esetén megbízott helyettese tartózkodhat. 12

A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és tudatmódosító szerek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényeken olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen felügyeletet teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, elkülönítjük és értesítjük gondviselőjét. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért az intézmény vezetősége a felelős.

3. A VEZETŐI MUNKA RENDJE a) A vezetők közötti feladatmegosztás Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatóhelyettesek. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény igazgatójával egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. b) Munkakörökhöz tartozó feladat- és hatáskörök Az igazgató munkaköri leírása Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, aki képviseli az intézményt, és e minőségben teljes körű aláírási jogosultsággal rendelkezik. Részére határozott idejű megbízást a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ adja. Munkakörét alapvetően a, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv., a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. tv., az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. és a köznevelési intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet előírásai határozzák meg. Vezetői munkájában köteles figyelembe venni a mindenkor hatályos jogszabályokat, a fenntartó rendeleteit, határozatait, valamint szakmai koncepcióit. Munkaidejét, kötelező óraszámát, járandóságait, évi szabadságát a közalkalmazottakra mindenkor hatályos jogszabályok határozzák meg. Külföldi kiküldetését, továbbképzését, rendes és rendkívüli szabadságának igénybevételét, túlmunkavégzését tartozik a fenntartóval előzetesen egyeztetni, illetőleg engedélyeztetni. Felelős különösen: A köznevelési intézmény vezetője az Nkt.-ban meghatározottakkal összhangban az intézményvezető, aki:  a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, az elnök irányítása alapján vezeti a szakmailag önálló köznevelési intézményt, felelős a köznevelési intézmény pedagógiai és adminisztratív feladatainak ellátásáért; 13





     

  





  



dönt minden olyan, a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos ügyben, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe, és ami az intézmény jogi személyiségéből fakadó döntési körébe tartozik; a jogszabályokban foglaltak szerint gyakorolja a kiadmányozási jogot, különösen az intézmény által a tanulói jogviszonnyal, szülőkkel való kapcsolattartással összefüggésben hozott döntések és a feladatkörébe tartozó nyilatkozatok tekintetében; a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jog tovább nem ruházható; elkészíti a köznevelési intézményben foglalkoztatottak munkaköri leírását; előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és köznevelési intézményben foglalkoztatott közalkalmazottakkal kapcsolatos munkáltatói döntések iratait; jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az éves munkatervet; szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését; kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges – az intézkedési jogkörén kívül eső – intézkedések megtételét; gyakorolja az e Szabályzatban és az Intézményfenntartó Központ egyéb szabályzataiban ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett; évente, illetve a felügyeleti szerv által elrendelt esetekben adatot szolgáltat az Intézményfenntartó Központ beszámolójának, jelentésének és költségvetésének elkészítéséhez; az elnök által meghatározott rendben adatot szolgáltat és legalább évente írásos tájékoztatást ad a tankerületi igazgató részére a köznevelési intézmény tevékenységéről; véleményezi az elnök, illetve a Szakképzési és Szervezési Osztály osztályvezetője hatáskörébe tartozó – a köznevelési intézményt, illetve az intézmény közalkalmazottját érintő – döntést, javaslattételi jogkörrel rendelkezik; teljesíti a központi szerv szakmai, illetve funkcionális irányítást gyakorló szervezeti egysége vezetője, valamint a Szakképzési és Szervezési Osztály osztályvezetője által – az elnök utasításai szerint – kért adatszolgáltatást; szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése az operatív feladatok irányítása céljából, és gyakorolja az intézményben a vezetési funkciókat. Az intézményvezető nem utasítható azokban a feladatkörökben, amelyeket az Nkt. határoz meg. Az intézményvezető az Nkt.-ban meghatározott önálló hatáskörei tekintetében önálló kiadmányozási joggal rendelkezik. Az intézményvezetőnek az Nkt.-ban meghatározott saját hatáskörben ellátandó feladataihoz a tankerületi költségvetés mellékletét képező intézményi keret felett a VI. fejezetben foglalt feltételekkel rendelkezik. A köznevelési intézmény képviseletére a hatáskörébe tartozó ügyekben az intézményvezető jogosult.

A munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke – a jogszabályok és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési szabályzatban foglaltak figyelembevételével – a munkáltatói jogok gyakorlását a (…..) köznevelési intézmény vezetőjére részben átruházza. Az elnök által átruházott munkáltatói jogkör tovább át nem ruházható. Az Intézményfenntartó Központ fenntartása alatt álló köznevelési intézményekben foglalkoztatott intézményvezetők tekintetében:  munkaköri leírások kiadása, 14

    

jogszabály szerinti átsorolás, a jogszabályon alapuló, mérlegelést nem igénylő egyéb munkáltatói intézkedések, a munkavégzés alóli mentesülés esetei, ide nem értve az Mt. 55. § (2) bekezdésében meghatározott esetet, szabadság igénybevételének engedélyezése, kiadása, rendkívüli munkaidő, készenlét, illetve helyettesítés elrendelése, a továbbképzésen való részvétel elrendelése, engedélyezése.

Az intézményvezető az Nkt.-ban meghatározott önálló hatáskörei tekintetében önálló kiadmányozási joggal rendelkezik. A köznevelési intézmény képviseletére a hatáskörébe tartozó ügyekben az intézményvezető jogosult.           

   

az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, irányításáért, takarékos gazdálkodásáért, az Alapító Okiratban megjelölt feladatok megvalósításáért, az együttműködési megállapodásokban foglaltak betartásáért, a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a tanuló és gyermekbalesetek megelőzéséért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a tanulói jogok biztosításáért, a diákközgyűlés évenkénti megszervezéséért, a pedagógiai és szakmai programban megfogalmazott feladatok figyelembevételével az iskola szervezeti struktúrájának kialakításáért, a KT és a fenntartó által meghatározott határidők betartásáért, az iskola dokumentumainak elkészítéséért, jogszabály változás esetén módosításáért és jóváhagyásáért. Így különösen: o SZMSZ, o pedagógiai program, o házirend, az intézményben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok védelméért, a nevelőtestületi értekezletek megszervezéséért, a tantestületi döntések előkészítéséért, a döntések végrehajtásának ellenőrzéséért az intézményen belüli információáramlásért, a tanügyigazgatási dokumentumok, nyilvántartások szabályszerű vezetéséért és azok ellenőrzéséért, a munka-, tűz-, és balesetvédelmi szabályok betartásáért.

Dönt:  az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a Közalkalmazotti Szabályzat nem utal más hatáskörbe,  mindazokban az ügyekben – mint elsőfokú tanügyi hatóság – amelyeket a jogszabályok a hatáskörébe utalnak, így o a tanulók felvételéről és átvételéről, a tanulócsoportok kialakításáról a fenntartó által engedélyezett csoport- és létszámhatárokon belül, o a tanulók felmentéséről a kötelező iskolai foglalkozások látogatása alól, illetve mentesítéséről egyes tantárgyak esetén. Köteles továbbá:  előkészíteni és a nevelőtestület elé terjeszteni a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó dokumentumokat,  a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési- oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítani, 15

      

gondoskodni a fenntartói feladatok ellátásához szükséges adatok szolgáltatásáról, gondoskodni a jogszabályokban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről, tervezni és szervezni nemzeti és az iskolai hagyományokhoz kötött ünnepek méltó megünneplését, rendszeresen értékelni és elemezni a nevelő-oktató munka színvonalát és eredményességét, a fenntartó részére éves beszámolót készíteni a tanév feladatainak végrehajtásáról, a diákönkormányzat és a szülői szervezet jogszabályban rögzített jogainak érvényesülését és működési feltételeit biztosítani, egy évben kétszer az Intézményi Tanács részére beszámolni a köznevelési intézmény működéséről.

Munkáltatói jogkörében:  külön jogszabályban előírt feltételek szerint javasolja az intézmény dolgozóinak kinevezését és felmentését, és gyakorolja felettük a fenntartó által ráruházott munkáltatói jogokat,  az alkalmazottak foglalkoztatására, élet és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja,  elősegíti az alkalmazottak továbbképzését. Kapcsolatot tart és együttműködik különösen:  a fenntartóval/Klebelsberg Intézményfenntartó Központ/,  a KLIK 1. számú Gazdálkodást ellátó Osztályával,  az intézmény szakreferensével,  a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel,  a pedagógiai szolgáltatást és ellenőrzést ellátó intézményekkel,  a gyakorlati képzést végző személyekkel és szervezetekkel,  kamarákkal. Gazdálkodási feladatok: Felelős:  a költségvetési szerv által használt vagyon rendeltetésszerű használatáért,  biztosítja az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket,  folyamatosan gondoskodik az intézmény takarékos működtetéséről. A pedagógiai igazgatóhelyettes munkaköri leírása  Előkészíti a szakkörök, diákkörök, emelt szintű foglalkozások indítását, javaslatot tesz tevékenységükre, ellenőrzi munkájukat.  Koordinálja az iskolai szintű, valamint az iskola épületén kívüli, de iskolai szervezésű kulturális, sportprogramok, ünnepélyek, megemlékezések színvonalas szervezését, megtartását.  Szervezi és figyelemmel kíséri az iskolán belüli, valamint központi szervezésű tanulmányi versenyeken való részvételt, a szabályszerű lebonyolítást.  Ösztönzi a tanulókat a továbbtanulásra, gondoskodik arról, hogy az érdeklődő tanulók továbbtanulásukhoz megkaphassák a szükséges tájékoztatást, és tárgyi feltételeket.  Felügyeli a gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységet, valamint a DÖK munkáját.  Figyelemmel kíséri, a kirándulások szervezését, a folyosói ügyelet eredményes működtetését.  Segíti az iskola dekorációjában résztvevőket az ízléses, korszerű dekorációk kivitelezésében.  A tanári és tanulói munkafegyelem erősítése érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a késések, hiányzások alakulását.  Nyomon követi a tankönyvellátás rendjéért felelős dolgozó tevékenységét, a könyvtárostanár munkáját, az iskolaújság megjelentetésével foglalkozó pedagógus tevékenységét. Szükség esetén javaslatot tesz munkájuk hatékonyabbá tételére és segíti őket a színvonalas munkavégzés feltételeinek biztosításában. 16



   

Segíti az ifjúsági orvost a munkájához szükséges feltételek megteremtésében. Gondoskodik arról, hogy az egészséges tanulók az ifjúsági orvos által kért időpontban a vizsgálaton, valamint az ellátásra szoruló tanulók az ifjúsági orvos rendelési idejében ellátásban részesülhessenek. Figyelemmel kíséri és segíti a kezdő és a fiatal tanárok munkáját. Irányítja az iskolatitkárok és az oktatástechnikus, a rendszergazda munkavégzését. Az osztályfőnökök segítségével gondoskodik a pedagógiai vélemények megírásáról. Javaslatot tesz a munkatervre és a folyamatos munkavégzésre, az eszközfejlesztésre, jutalmazásra, kitüntetésre, hiányosság esetén elmarasztalásra.

A tanügyigazgatási igazgatóhelyettes munkaköri leírása  Előkészíti a tantárgyfelosztást, irányítja a tanügyigazgatás dokumentációinak folyamatos, naprakész vezetését, gondoskodik a szükséges nyomtatványokról, azok szabályszerű kitöltéséről.  Koordinálja a tanítási órák és a tanórán kívüli korrepetálások és szakkörök órarendi és terembeosztását.  Ellenőrzi z e-napló rendszerét.  Gondoskodik a túlórák és helyettesítések elszámolásáról, ellenőrzi és összesíti azokat (egyezteti a szabadságról, ill. távollévőkről szóló kimutatásokkal).  Megszervezi az iskolába történő felvétel előkészítését.  Gondoskodik a tanuló nyilvántartás vezetéséről, elkészíti a statisztikákat.  Az érettségi vizsgákat előkészíti, az arról szóló dokumentumok szabályszerű kitöltését biztosítja. Megszervezi a vizsgák lebonyolítását, gondoskodik az anyag irattározásáról.  . Közvetlenül irányítja és ellenőrzi az iskolatitkárok munkáját.  Koordinálja az oktatástechnikus, a rendszergazda feladatait, segíti a könyvtárostanár munkáját.  Részt vesz a munkavédelmi ellenőrzésen, ellenőrzi a feltárt hiányosságok és egyéb műszaki hibák elhárítását. Részt vesz a belső ellenőrzés terv szerinti ellátásában.  Javaslatot tesz a munkatervre és a folyamatos munkavégzésre, az eszközfejlesztésre, jutalmazásra, kitüntetésre, hiányosság esetén elmarasztalásra.  A felnőttoktatás felelős pedagógiai és tanügyigazgatási irányítója.  Mint a felnőttoktatás gyakorlati felelőse, véleményezési, javaslattételi jogkörrel rendelkezik a tagozat munkájához szükséges szakmai felszerelések, dologi eszközök biztosításához.  Kialakítja a tanév munkarendjét, előkészíti az órarendet, Lebonyolítja a nyelvoktatási csoportok kialakításával kapcsolatos feladatokat.  Folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulói ügyeket (tandíj, térítési díj, kimutatás, statisztika), részt vesz az esetleges fegyelmi eljárások előkészítésében. Ez ügyben egyeztet és közösen dönt a nevelőtestülettel és igazgatóval.  Megszervezi a tanári helyettesítéseket, irányítja az ezzel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat.  Gondoskodik a tanuló nyilvántartás vezetéséről, elkészíti a statisztikákat.  Figyelemmel kíséri a szakmai továbbképzési lehetőségeket, a felnőtt tagozat képzési rendszeréhez igazodva szükség szerint azokon részt vesz, illetve a pedagógusok részvételét biztosítja.  Szervezi és lebonyolítja az évközi és év végi vizsgákat, valamint az érettségi vizsgákat. Intézi az ezzel kapcsolatos adminisztrációt.  Ellenőrzi és értékeli a tagozat munkáját.  Az igazgató megbízása alapján részt vállal az ügyeletekből, ellenőrzésekből és az iskolát érintő egyéb feladatokból.  Az elvégzett munkáról, tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatja az igazgatót.

17

c) A kiadmányozás és a képviselet szabályai Az intézményvezető kiadmányozza  a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a munkáltatói intézkedés megindítása, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait,  a Szakképzési és Ellátási Osztály osztályvezetőjével történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést,  az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat, az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket,  az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek a kiadmányozási jogát az elnök vagy a KLIK központi szerve, szervezeti egysége illetve Szakképzési és Ellátási Osztály vezetője számára tartott fenn,  a közbenső intézkedéseket,  a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi illetve területi szerv által kért adatszolgáltatást. A bélyegzők használata Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, a gazdasági ügyintéző és az iskolatitkárok a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök és az érettségi vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. d) A hatáskörök gyakorlásának módja Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai:  az igazgató,  az igazgatóhelyettesek,  középvezetők a szakmai munkaközösségek vezetői. Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői szervezet képviselőivel, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás a DÖK vezető tanáron keresztül az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Az intézmény vezetője a szülői szervezet tagjait egy tanévben kétszer, szükség esetén többször is, értekezlet keretében tájékoztatja az intézmény aktuális helyzetéről, egyéb esetekben e-mailen keresztül biztosítja az információáramlást. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult. Ezen tevékenységét a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 2/2013. (1.15.) KLIKE kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló utasítás alapján gyakorolja. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. 18

e) Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az intézményvezető távollétében (ebben a sorrendben) a pedagógiai vagy a tanügyigazgatási igazgatóhelyettes. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását. Abban az esetben, ha az igazgató és helyettesei egy időben hivatalosan elfoglaltak, az igazgató által megbízott munkaközösség-vezető jogosult. f)

Felelősségi szabályok

Az intézményvezető a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, a fenntartó irányítása alapján vezeti a köznevelési intézményt, felelős az oktatás-nevelési feladatok ellátásáért. Az intézmény vezetése körében az intézményvezető  szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését,  döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe,  előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait,  jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, előkészíti a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet,  kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét,  gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett,  tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről,  teljesíti a KLIK illetése tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást,  szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából. g) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírások kötelezően szabályozzák az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai kötelezettségeit:  a pedagógiai igazgatóhelyettes,  a tanügyigazgatási igazgatóhelyettes,  a munkaközösség-vezetők,  az osztályfőnökök,  a pedagógusok. 19

A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal összhangban kell meghatározni. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:  tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők), kiemelt jelentőséggel az új és pályakezdő kollégák-gyakornokok esetében, szükség szerint (felmerülő panasz, probléma illetve minősítés elvégzésekor) bármely kollégánál,  tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával,  tanügyigazgatási dokumentumok ellenőrzése /napló, törzskönyv, bizonyítványok, kiértesítési kötelezettség, egyéb osztályfőnöki és szaktanári dokumentálási kötelezettségek teljesítése/,(iskola vezetősége)  a naplók folyamatos ellenőrzése (kéthavi periódusban) (iskola vezetősége),  az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése (osztályfőnök),  az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések során (iskola vezetősége),  a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése (iskola vezetősége). A munkaközösség vezetők részére az ellenőrzési feladatok ellátására, az intézmény órarendjében, a lehetőségek függvényében, szabad sávot biztosítunk.

4. A közalkalmazotti jogviszonyból származó megszegése, munkáltatói intézkedések

kötelezettségek

vétkes

A köznevelési törvény 69.§ (1) bekezdése szerint a köznevelési intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért. Ennek megfelelően, ha az intézmény vezetője úgy látja, hogy egy pedagógus munkáját nem végzi megfelelően, köteles megtenni a szükséges munkáltatói intézkedéseket. Döntései csak a jogszabályok adta keretek között születhetnek. A közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetén-meghallgatását követően, az eset súlyától függően – a közalkalmazottal szemben alkalmazható hátrányos következmények: 

szóbeli figyelmeztetés



írásbeli figyelmeztetés



írásbeli megrovás



a jutalmazás lehetőségétől legfeljebb hat hónapra történő kizárás

A hátrányos következmény alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a közalkalmazott vétkes kötelezettségszegése óta hat hónapnál kevesebb idő telt el, illetve a kötelezettségszegésnek a munkáltatói jogkört gyakorló tudomására jutása óta tizenöt napnál nem telt el hosszabb idő. 20

A hátrányos következmények végrehajtását legfeljebb egy évi próbaidőre fel lehet függeszteni. a) Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól A közalkalmazottat előzetes kérésére a munkáltató mentesítheti a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a mindenkor hatályos intézményi fenntartó kollektív szerződése illetve különösen méltánylandó esetekben az intézményvezető egyéni döntése alapján.

5. A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 5.1 A belső kapcsolattartás rendje a) Tagintézményekkel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendje Az intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel nem rendelkezik. b) A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája Alkalmazotti közösség Az intézmény nevelőtestületéből és az intézménynél alkalmazott közalkalmazotti jogviszonyban álló nem pedagógus dolgozókból áll. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyeztetési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illet meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy a testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egyszemélyben, testületi jogkör esetében a testület abszolút többség (50% +1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

21

Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. c) A nevelőtestület döntési jogköre A nevelőtestület a 20/2012 EMMI rendelet 117.§ alapján dönt: a) pedagógiai program elfogadásáról, b) az SZMSZ elfogadásáról, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, e) a továbbképzési program elfogadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfogadásáról, h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, i) a tanulók fegyelmi ügyeiben, j) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, k) jogszabályban meghatározott más ügyekben. A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:  tanévnyitó, félévzáró és tanévzáró értekezlet,  félévi és év végi osztályozó értekezlet,  tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal),  rendkívüli értekezletek (szükség szerint)  augusztusi javító vizsga utáni értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább egyharmada, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. Adott témában meghirdetett értekezleten, amennyiben napirenden kívüli téma merül fel, a nevelőtestületnek lehetősége van arra, hogy a kérdés megvitatására igény esetén más időpontban kerüljön sor. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

22

Az első és második félév (a tanítási év utolsó napja) lezárását követő tizenöt napon belül az iskoláknak nevelőtestületi értekezleten el kell végezniük a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet tájékoztatás céljából meg kell küldeni a szülői szervezetnek és a fenntartónak. Az értekezletet az igazgató vezeti. Félévkor, a tanév végén és a javító vizsgák után – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezleteket tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor szakalkalmazotti értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott pedagógus vezetők, a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái az értekezletek, fórumok, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a konkrét időpontokat az iskola adott tanévre vonatkozó munkaterve tartalmazza, melyet nyilvánosságra kell hozni (a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja és a hivatalos közlések helyén ki kell függeszteni). A kapcsolattartás különböző formái közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. Kapcsolattartás a nem pedagógus dolgozókkal Az intézmény működésével kapcsolatos kérdésekben a vezetőség a munkamegosztásban megjelölt módon hozza a döntéseket. Az igazgatót minden, a működésben lényeges kérdésben tájékoztatni kell szóban vagy írásban. A kapcsolattartás rendjét az intézmény szervezeti felépítése tartalmazza. d) A szülői szervezet testületi jogai és kötelességei A szülői szervezet részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelességeinek teljesítésével összefüggésben az Iskola által szervezett nevelési-oktatási programok (különösen a tanórán kívüli tevékenységek) előkészítésében, megvalósításában. A szülői szervezet tagjai tanácskozási és szavazati joggal rendelkeznek a jogszabályban meghatározott esetekben. A szülői szervezetnek joga van az iskolavezetéstől tájékoztatást kapni minden olyan tárgykörről, ami törvényes jogai és kötelezettségei teljesítéséhez szükséges. A szülői szervezet dönt:  SzMSz-e elfogadásáról, módosításáról;  munkaterve elfogadásáról, a munkaterv teljesítésének értékeléséről;  tisztségviselői (elnök, elnökhelyettes, vezetőségi tagok) megválasztásáról;  ülései napirendje szerinti határozatok felől; A szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg:  az Iskola SZMSZ-ének, házirendjének elfogadása, módosítása során;  az Iskola adatkezelési szabályzatának elkészítése, módosítása során.

23

e) A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítése A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslattétel a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint a próbaérettségi lebonyolításában, az iskolai háziversenyek megszervezésében. A szakmai munkaközösség vezetőt az intézmény igazgatója bízza meg legfeljebb öt éves periódusra a szakmai munkaközösség tagjai véleményének kikérésével. . Az intézményben az alábbi munkaközösségek működhetnek:  humán munkaközösség,  idegennyelvi munkaközösség,  természettudományi munkaközösség,  informatikai munkaközösség,  közgazdasági munkaközösség,  készségtárgyak munkaközösség,  osztályfőnöki munkaközösség,  felnőttoktatási munkaközösség. A szakmai munkaközösségek tevékenysége A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak: Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a fővárosi és országos versenyeket, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák, a próba érettségi vizsgák írásbeli és szóbeli tételsorait, ezeket értékelik. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját. Javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók munkájának ellátására. 24

Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek. Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését. A munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje  az éves munka tervezésében az egyes munkaközösségek által összeállított éves munkaterveiket a munkaközösség-vezetők a tanévet előkészítő nevelőtestületi értekezleten ismertetik,  a munkaközösség-vezetők közös álláspontot alakítanak ki a valamennyi munkaközösséget érintő, olyan oktatási, nevelési és módszertani kérdésekről, melyeknél célszerű egységességre törekedni iskolai szinten, például o a munkaközösségi munkatervek és beszámolók szempontrendszere, tartalmi elemei, o az iskolai alapdokumentumok, belső szabályzatok, helyi tantervek, o tankönyvrendelés, tananyagfejlesztés, versenyre való felkészítés, érettségi tételek összeállítása stb., o a tanulók beszámolási és értékelési rendszerének elvei (tantárgyi minimum és maximum követelmények),  a félévi és a tanévzáró elemző értekezleten a munkaközösség-vezetők a nevelőtestület előtt beszámolnak a munkaközösség által elvégzett munkáról, a feladatok teljesítéséről, ezáltal biztosítva a többi munkaközösség számára eredményeik megismerését. f)

A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek

A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A dokumentum megtekinthető az iskola igazgatójánál, a könyvtárban és a tanári szobában. A diákönkormányzat tevékenységét a diákönkormányzatot segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóval való egyeztetés után térítésmentesen használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  az SZMSZ, pedagógiai program és a házirend elfogadása előtt. 25

A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. g) A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás A pedagógusok és a szülők közötti kapcsolattartás A szülői értekezletek A szülők részére szülői értekezletet az osztályfőnök tart. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól, a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendő kilencedik évfolyamosok szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatja az iskola a tanév kezdetét megelőző első szülői értekezletről - a beiratkozott tanulók iskolakezdésének zavartalansága érdekében. Az iskola tanévenként két szülői értekezletet tart, a szülők általános munkarendjétől eltérő időpontban. Rendkívüli szülői értekezletet az iskola vezetősége, az osztályfőnök vagy a szülői szervezet elnöke hívhat össze a felmerülő problémák megoldására. A szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként két alkalommal tart szülői fogadóórát, a szülők munkarendjén kívül. Amennyiben a szülő, illetve a gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot egyeztet az érintett pedagógussal. h) Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak:  az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása,  küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,  döntés az osztály belügyeiben. Az osztályközösségek vezetője az osztályfőnök, feladatait munkaköri leírásuk szabályozza. Az osztályfőnököt a pedagógiai szempontok figyelembevételével az iskola igazgatója bízza meg.

5.2 A külső kapcsolattartás rendje a) A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája, rendje A szülői szervezet Az iskolában működő szülői szervezet döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:  saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,  a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői szervezet elnöke, tisztségviselői),  a szülői szervezet tevékenységének szervezése, A szülői szervezet munkáját az iskola tevékenységével az osztályfőnöki munkaközösség vezetője koordinálja. A szülői szervezet vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, a szülői szervezet véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős.

26

A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével az osztályfőnök az elsődleges kapcsolattartó. Az osztályfőnök a munkaközösség vezetőjével, a munkaközösség-vezető az intézmény igazgatójával és az igazgatóhelyettesekkel tartja a közvetlen kapcsolatot. Ettől a rendtől indokolt esetben el lehet térni. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői, vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A szülői szervezetet az intézményvezető egy évben kétszer összehívja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról, feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A szülői szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel. Az intézmény elektronikus úton az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjén keresztül rendszeresen tájékoztatja a szülői szervezet tagjait az aktuális kérdésekről, eseményekről.

27

b) A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 1. A külső kapcsolatok rendszere és formája Az intézmény külső kapcsolatainak kialakítása és fenntartása az iskola igazgatójának vagy az általa megbízott igazgatóhelyettesnek vagy munkaközösség-vezetőnek vagy a pedagógusnak a feladata. Egy-egy lehetséges új kapcsolat kialakításáról az igazgatónak jelzést adhatnak az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők, a pedagógusok, a szülői szervezet elnöke vagy tagja, az iskolai diákbizottság titkára. A kapcsolat létrehozásának feltételeiről, a kapcsolattartás rendszeréről, a beszámolási kötelezettségről az igazgató dönt. 2. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az intézmény tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat tiszti főorvosa irányítja és ellenőrzi. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát a pedagógiai igazgatóhelyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. Az iskolai védőnő feladatai  a védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény pedagógiai igazgatóhelyettesével,  végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve,  figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja,  munkaidejét munkáltatója határozza meg,  kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.). Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén az osztályfőnök kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. A gyermekjóléti szolgálattal a pedagógiai igazgatóhelyettes, illetve a Koordinációs Iroda keretében kijelölt összekötő tartja a kapcsolatot. Az igazgató, a pedagógiai igazgatóhelyettes, az osztályfőnök és az összekötő kölcsönösen segítik a kapcsolattartást. c) A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje Az iskolai rendszerű szakképzésben az ágazati szakképzés intézményi sajátosságaiból fakadóan iskolánk összefüggő szakmai gyakorlatot szervez. Az iskola vezetősége illetve az ezzel megbízott pedagógus végzi az összefüggő szakmai gyakorlat megszervezését és felügyel lebonyolítására.

28

Ennek érdekében:  együttműködési megállapodás megkötését kezdeményezi külső gazdálkodó szervezetekkel,  nyomon követi a gazdálkodó szervezet gyakorlati képzés folytatására vonatkozó szándékának bejelentését, az együttműködési megállapodás kamarai ellenjegyzését,  érdemi tájékoztatást nyújt a gyakorlati képzést vállaló szervezet részére a törvényi és egyéb előírásokról  szervezi a szakképző évfolyamra történő jelentkezést,  biztosítja a szakképző évfolyamra jelentkező és a nyári összefüggő szakmai gyakorlatukat megkezdő diákok folyamatos tájékoztatását,  segít a nyári összefüggő szakmai gyakorlat lebonyolításában, kezeli az esetlegesen felmerülő problémákat.

6. ELJÁRÁSRENDEK a) Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz),  a tűz,  a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:  igazgató,  igazgatóhelyettesek,  munkavédelmi felelős. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:  a fenntartót,  tűz esetén a tűzoltóságot,  robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,  személyi sérülés esetén a mentőket,  egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófa-elhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktalanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről. Az épületben tartózkodó személyeket riasztani kell. A jelzés: folyamatosan tartó szaggatott csengetés, áramkiesés esetén kolompolás. Ezután haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A tanulócsoportoknak a „Tűzriadó terv” alapján kell elhagyniuk az épületet.

29

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, a foglalkozást tartó nevelőnek a tantermeken kívül (pl. mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell. A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell. A tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a pedagógusnak a tanulók létszámát ellenőriznie kell. Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős személynek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a „Tűzriadó terv”-ben szereplő kijáratok kinyitásáról,  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,  az elsősegélynyújtás megszervezéséről,  a rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek, stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófa elhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,  az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szervek helyszínre érkezését követően a szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkednie az intézmény vezetőjének. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. Az illetékes szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. b) A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend Az intézményben heti egy alkalommal a rendelési idő alatt orvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók. A rendelési időt és helyet tartalmazó tájékoztatót a tanári szoba melletti hirdetőtáblán elhelyezzük, valamint a tanulókat tanévkezdéskor az osztályfőnök is tájékoztatja. Az iskolaorvosi ellátás külön jogszabályokban rögzített megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmaz. Az egészségügyi ellátást biztosító ifjúsági orvos az adott tanévre munkatervet készít, a védőnőn keresztül, illetve személyesen tartja a kapcsolatot az iskola vezetőségével. Előre ütemezve végzi a szűrővizsgálatokat. A gyermekek, tanulók csoportos fogászati szűrővizsgálata és kezelése a területileg illetékes fogászati rendelőben évente kétszer, szorgalmi (tanítási) időben történik. Fogászati szűrővizsgálatra és kezelésre egy tanuló (tanulócsoport) tanévenként 10 tanítási óráról vonható el. A szűrővizsgálaton való részvételt, valamint annak ideje alatt a tanulók felügyeletét a nevelési-oktatási intézmény biztosítja.

30

A dolgozók feladatai a tanuló és gyermekbalesetek megelőzésében Az intézmény vezetőjének, munkavédelmi felelősének és a pedagógusoknak a feladata a tanulóbalesetek megelőzése, illetve esetleges bekövetkezésük esetén a kivizsgálásával kapcsolatos teendők lebonyolítása. A tanulói balesetek megelőzése érdekében a feladatok a következők:  minden tanévben legalább egyszer a tanulóknak baleset és tűzvédelmi oktatáson kell részt venniük, ezt aláírásukkal igazolják,  a tanulók felügyeletéről a megbízott pedagógus gondoskodik,  a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése,  minden tantárgy keretében meg kell tanítani azokat az ismereteket, rendszabályokat, viselkedési normákat, amelyek megtartásával a balesetek elkerülhetők,  gyakorlati foglalkozások esetén a szaktanárnak ismertetnie kell a szaktanterem (pl. számítógépterem, könyvtár, taniroda) rendjét, a veszélyforrásokra és azok elkerülésére fel kell hívni a figyelmet,  a testnevelő tanároknak külön gondot kell fordítani a testnevelés órák balesetforrásainak ismertetésére az alábbiak szerint: o a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat, o a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést kell viselnünk, o a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót és piercinget,  a büfé és az étterem viselkedési normáit, baleset megelőzési szabályait az osztályfőnöknek ismertetni kell,  az iskola épületén belül a helyes magatartási normák kialakítása, a helyes közlekedési szabályok ismertetése az osztályfőnök feladata,  a tűzvédelem megszervezése a tűzvédelmi felelős feladata, a tűzriadó begyakoroltatására az igazgató jelöli ki az időpontot.   





A bekövetkezett tanulói balesetekkel kapcsolatos teendők: az igazgató vagy az őt helyettesítő vezető azonnali értesítése, amennyiben szükséges, azonnali orvosi ellátás biztosítása, egyértelműen rögzíteni kell a balesettel kapcsolatos összes tényt, körülményt és eseményt, különösen: o a baleset pontos helyszínét, o a sérült tevékenységét a baleset idején, o ha szerepe volt a balesetben, akkor a környezeti tényezőket, o a tanuló esetleges szerepét a baleset bekövetkezésében, a balesetet észlelő pedagógusnak az igazgatót vagy az őt helyettesítő vezetőt a legrövidebb időn belül tájékoztatni kell a baleset körülményeiről. Ha szükséges, az igazgató megállapítja a felelősséget, baleset esetén jegyzőkönyvet kell felvenni, és 3 napon túl gyógyuló baleset esetén jelenteni kell a Fenntartónak.

Az intézmény minden dolgozója a tanév elején – vagy új munkavállaló esetén a munkába állás napján – munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi oktatásban részesül. Az oktatást a megfelelő felelősök végzik, a munkavállalók az ezen való részvételt aláírásukkal igazolják.

31

c) A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg:  a fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja,  a fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről,  a legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet,  a fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik,  a fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben,  a fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének,  a fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni,  a fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni. A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. d) A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez vezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét írásban fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Amennyiben egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:  a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét,  az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége, 32





 

  

 

 

a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni, az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről írásban értesíti az érintett feleket, az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei, az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény elsősorban mediátor vagy facilitátor képzettségű pedagógusát kérheti fel, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges, a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza, az egyeztető személy a mediációs, ill. resztoratív konfliktuskezelési eljárás általános szabályai szerint jár el, ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti, az egyeztető eljárásnak az igény visszaérkezése után 15 napon belül írásos megállapodással kell zárulnia, ellenkező esetben a fegyelmi eljárás folytatódik, az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása, az egyeztető eljárásról az azt vezető személy emlékeztetőt készít (esetlap), a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

IRAT- ÉS ADATKEZELÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS Általános tudnivalók Ezen iratkezelési szabályzat:  a Köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény, a  a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelés intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet és a t.  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról rendelkezései alapján készült. Az iratkezelési szabályzat hatálya az intézmény minden pedagógusára és valamennyi alkalmazottjára vonatkozik. Értelmező rendelkezések A szabályzat alkalmazásában: (1) Iratnak minősül minden írott szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat a megjelentetés szándékával készült könyvjellegű kézirat kivételével, amely valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett. (2) Elektronikus irat elektronikus formában rögzített elektronikus úton érkezett, illetve továbbított irat, amelyet számítástechnikai adathordozón tárolnak. 33

(3) Számítástechnikai adathordozók merevlemez, CD, DVD, stb. amelyek az adatok nyilvántartását, azonosítását, kezelését és visszakeresését biztosítják. (4) Másolat: valamely eredeti iratról keletkezése után készült példány, amely hasonmás, egyszerű és hitelesített iratmásolat lehet. (5) Közhitelű okirat: az iktatókönyv, a kézbesítő könyv, a törzskönyv, a regiszter. (6) Küldemény: a beérkezett, illetve továbbításra előkészített irat, elektronikus úton érkezett, illetve küldött elektronikus irat. (7) Ügyintézés: az intézmény működésével, illetve tevékenységével kapcsolatban keletkező ügyek ellátása, az eközben felmerülő tartalmi, formai, kezelési, szóbeli és/vagy írásbeli munkamozzanatok sorozata, összessége. (8) Ügyintéző: az ügyek érdemi intézését végző személy, az ügy előadója, aki az ügyet döntésre előkészíti. (9) Ügyirat: az intézmény rendeltetésszerű működése, illetve ügyintézése során keletkező irat, amely az ügy valamennyi ügyintézési fázisában keletkezett ügyiratdarabokat tartalmazza. (10) Szignálás: az ügyben intézkedni illetékes szervezeti egység és/vagy ügyintéző kijelölése az ügyben kiadmányozni jogosult részéről, akinek hatáskörébe tartozik az ügy kiadmányozása. (11) Kiadmányozó: az iskola vezetője részéről kiadmányozási joggal felhatalmazott személy, akinek kiadmányozási hatáskörébe tartozik a kiadmány aláírása. (12) Kiadmányozás (kiadványozás): a már felülvizsgált végleges kiadmány (elintézés) tervezet jóváhagyását, letisztázhatóságát, elküldhetőségének engedélyezését jelenti a kiadmányozásra jogosult részéről. (13) Kiadmány (kiadvány): a jóváhagyás után letisztázott és a kiadmányozásra jogosult részéről hiteles aláírással ellátott, lepecsételt irat. (14) A kiadmány tartalma: cím, ügyirat száma, ügyirat tárgya, hivatkozási szám, ügyintéző neve, mellékletek száma, határidő, kiadmányozás kelte, kiadmányozó neve és beosztása, a címzett neve, lakcíme (az első példányt az ügyfél kapja), határozatot, vagy annak másolatát megkapó személyek felsorolása. (15) Iratkezelésnek minősül: az iratok átvétele, iktatása, kiosztása, nyilvántartása, leírása, elküldése, csatolása, határidőzése, irattározása és selejtezése. (16) Postaátvevő: az intézményvezető által megbízott, a posta engedélyével rendelkező személy, aki a küldeményeket a postán átveszi, illetve az iskolai küldeményeket a postára feladja. (17) Postát bontó személy: az intézményvezető, vagy az általa erre a feladatra kijelölt személy a beérkezett küldemények bontására. (18) Irattári anyagnak kell tekinteni az intézmény működése során keletkezett, elintézett, rendeltetésszerűen annak irattárába tartozó iratokat. (19) Levéltári anyagnak tekintendők bármely eljárással készült gazdasági, tudományos, politikai, jogi vagy egyéb szempontból jelentős történeti értékű iratok, valamint bármely eljárással készült kép- és hangfelvételek is. (20) Irattári terv: a köziratok rendszerezésének és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatásköréhez, valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésben sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét. Általános irányelvek A Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola adatvédelmi és adatkezelési rendszerét a hatályos jogszabályok alapján kell működtetni. Az adatok megszerzése, felhasználása és feldolgozása csak a törvényes előírásoknak megfelelően történhet. A személyes adatok kezelése meghatározott célból, kizárólag kötelesség teljesítése és joggyakorlás céljából történhet. Kizárólag olyan adat kezelhető, amely az adatkezelés céljával megegyezik. Az adatalanynak jogában áll ismernie személyes adatainak 34

állományát, az adatkezelés célját és az azt végző személy jogosultságát, továbbá lehetősége van az adatok helyesbítésére és jogorvoslatra jogsérelem esetén. Az intézmény köteles a jogszabályokban előírt adatokat beszerezni és tárolni illetve nyilvántartásokat vezetni, a köznevelési információs rendszerbe bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési programban előírt adatokat szolgáltatni. Nem lehet gépi úton a jogi eredetre, politikai véleményre, vallásos vagy más meggyőződésre, illetve az egészségre és szexuális életre vonatkozó adatokat feldolgozni. Az adatoknak pontosnak és aktualizáltnak kell lenniük. A köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok a következőek: a közalkalmazotti alapnyilvántartás szerinti adatokat:  nevét, anyja nevét,  születési helyét és idejét,  oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát,  végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát,  a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, munkaköre megnevezését,  munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját,  munkavégzésének helyét,  jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét,  vezetői beosztását,  besorolását,  jogviszonya, munkaviszonya időtartamát,  munkaidejének mértékét,  tartós távollétének időtartamát. Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyi adatés lakcímnyilvántartó szerv részére. A KIR-ben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított tíz évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A társadalombiztosítási azonosító jel bejegyzésére irányuló kérelem esetén a társadalombiztosítási azonosító jel hitelességét a KIR működtetője az országos egészségbiztosítási szerv nyilvántartásával elektronikus úton megfelelteti. Eltérés esetén a személyiés lakcím adatok helyességére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

35

Óraadó tanárok esetén:  nevét,  születési helyét, idejét,  nemét,  lakóhelyét, tartózkodási helyét,  végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat,  oktatási azonosító számát,  a munkakörként az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését kell megadni. Ezek az adatok a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. Az intézmény az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. Az intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván:  a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe,  társadalombiztosítási azonosító jele,  nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma,  szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma,  a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok,  felvételivel kapcsolatos adatok,  az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul,  jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok,  a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok,  kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok,  a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,  a gyermek, tanuló oktatási azonosító száma,  mérési azonosító. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok:  a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok,  a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,  felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatok,  a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,  a tanuló diákigazolványának sorszáma,  a tankönyvellátással kapcsolatos adatok,  évfolyamismétlésre vonatkozó adatok,  a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka,  az országos mérés-értékelés adatai. A gyermek, tanuló adatai közül  a neve, születési helye és ideje,  lakóhelye, tartózkodási helye, 36

    

szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával,

a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség,ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére.  a neve, születési helye és ideje,  lakóhelye, tartózkodási helye,  társadalombiztosítási azonosító jele,  szülője, törvényes képviselője neve,  szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma,  iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek.  a neve, születési helye és ideje,  lakóhelye, tartózkodási helye,  szülője, törvényes képviselője neve,  szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma,  a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok,  a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek,  az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére,  a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz,  az állami vizsgája alapján kiadott bizonyítványainak adatai a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek, a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez továbbítható. A gyermek, a tanuló  sajátos nevelési igényére,  beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére,  magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között,  magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés alanyainak vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének,  diákigazolványa kiállításához szükséges valamennyi adata

37

a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. Az intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. Az iratkezelés és az ügyintézés szabályai A nevelési-oktatási intézménybe érkezett és az intézményben keletkezett iratokat iktatni kell. A személyesen benyújtott iratok átvételét igazolni kell. A jogszabályban meghatározottakon túl felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a diákönkormányzat, a szülői szervezet, a munkahelyi szakszervezet részére érkezett leveleket, továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának. Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak telefonon, elektronikus levélben vagy a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Telefonon vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását. Az intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell a nevelési-oktatási intézmény  nevét,  székhelyét,  az iktatószámot,  az ügyintézés helyét és idejét,  az irat aláírójának nevét, beosztását és a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. A nevelési-oktatási intézmény által hozott határozatot meg kell indokolni. A határozatnak a rendelkező részben tartalmaznia kell:  a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését,  amennyiben a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást,  a mérlegelésnél figyelembe vett szempontokat és  az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést. Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha a köznevelési intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára 38

vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), továbbá akkor, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja és elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a meghozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá. Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen. Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az kiadott irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. Az iratok selejtezését a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést annak tervezett időpontját legalább harminc nappal megelőzően be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. A kötelezően használt nyomtatványok Az intézmény által használt nyomtatvány lehet:  nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyomtatvány,  nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány,  elektronikus okirat,  elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány. Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat. Irattár, iratok selejtezése, intézmény megszűnése esetén követendő eljárás 1. Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az 1. számú melléklet szerinti irattári terv határozza meg. 2. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. A határidő nélküli őrzési idővel megjelölt irattári tételeket a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélküli megszűnése esetén kell megküldeni az illetékes levéltárnak. Az irattári terv nem selejtezhető tételeit, továbbá azokat a tételeket, amelyek kiselejtezéséhez az illetékes levéltár nem járult hozzá - ha a levéltár másképpen nem rendelkezett - ötven év után át kell adni az illetékes levéltárnak. 3. Az irattárban őrzött iratokat legalább ötévenként felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat, amelyeknek az őrzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. Az iratok selejtezését a nevelésioktatási intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést harminc nappal előbb be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. 4. A selejtezésre szánt iratokról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a selejtezett irattári tételeket, az irattárba helyezés évét és az irat mennyiségét. A selejtezési jegyzőkönyv kettő példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. A selejtezett iratokat megsemmisíteni, hasznosítani csak a levéltárnak - a visszaküldött selejtezési jegyzőkönyvre vezetett - hozzájárulása alapján lehet.

39

5. Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutódlással szűnik meg, az el nem intézett, folyamatban lévő ügyek iratait, továbbá az irattárat a jogutód veszi át. Az el nem intézett, folyamatban lévő ügyeket a jogutód iktatókönyvébe be kell vezetni. Az irattár átvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. 6. Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül szűnik meg, a nevelési-oktatási intézmény vezetője a fenntartó intézkedésének megfelelően gondoskodik a feladatok ellátásáról. A jogutód nélkül megszűnő intézmény irattárában elhelyezett iratainak jegyzékét - az iratok elhelyezésével kapcsolatos intézkedésről szóló tájékoztatást - a nevelési-oktatási intézmény vezetője megküldi az illetékes levéltárnak. Az iskola által használt nyomtatvány  a beírási napló,  a bizonyítvány,  az érettségi bizonyítvány, az érettségi tanúsítvány,  a szakmai vizsga letételét tanúsító bizonyítvány,  a törzslap külíve, belíve,  a törzslap külíve, belíve érettségi vizsgához, az érettségi törzslap kivonata,  a törzslap külíve, belíve szakmai vizsgához,  az értesítő (ellenőrző),  az egyéb foglalkozási napló,  a jegyzőkönyv a tanulmányok alatti vizsgához,  az osztályozóív tanulmányok alatti vizsgához,  az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott nyomtatványok,  az órarend,  a tantárgyfelosztás,  az étkeztetési nyilvántartás,  a közösségi szolgálati jelentkezési lap,  a tanulói jogviszony igazoló lapja. Az iskolába felvett tanulók iskolai nyilvántartására beírási naplót kell vezetni. A beírási naplót az adott iskola kezdő évfolyamán kell megnyitni és folytatólagosan kell vezetni. A tanulót akkor lehet a beírási naplóból törölni, ha a tanulói jogviszonya megszűnt. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani. Ha az iskola beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vagy sajátos nevelési igényű tanuló nevelését, oktatását is ellátja, a beírási naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító nevelési tanácsadói feladatot, a szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény, nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, az elvégzett felülvizsgálatok, valamint a következő kötelező felülvizsgálat időpontját. A rendelkezésre álló adatok alapján minden év június 30-áig megküldi az illetékes szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény részére azon tanulók nevét – a szakvéleményt kiállító intézmény és a szakvélemény számával együtt –, akiknek a felülvizsgálata a következő tanévben esedékes. A beírási naplóban szerepeltetni kell azokat a tanulókat is, akik tankötelezettségüket külföldön teljesítik, továbbá azokat is, akik az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentést kaptak. Ennek tényét a határozat számával szerepeltetni kell a beírási napló megjegyzés rovatában. A beírási naplóban fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját és címét, a megnyitás és lezárás időpontját, az igazgató aláírását, valamint papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is. A beírási napló tartalma  naplóbeli sorszámát,  felvételének időpontját, 40

      

nevét, oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét, lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, anyja születéskori nevét, állampolgárságát, jogviszonya megszűnésének időpontját és okát, továbbá annak az intézménynek a nevét, ahová felvették vagy átvették, évfolyamismétlésére vonatkozó adatokat, sajátos nevelési igényére vonatkozó adatait, az egyéb megjegyzéseket.

A tanuló által elvégzett évfolyamokról a törzslap alapján év végi bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványban fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját, címét és az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is. A bizonyítvány tartalma  a sorszámát,  a bizonyítvány pótlap sorozatszámát,  a tanuló törzslapjának számát,  a tanévet és az elvégzett évfolyam sorszámát,  a tanuló által mulasztott órák számát, ezen belül külön megadva az igazolatlan mulasztások számát,  a tanuló szorgalmának és – az alapfokú művészeti iskola kivételével – magatartásának értékelését,  a szükséges záradékot,  a nevelőtestület határozatát,  a kiállítás helyét és idejét, az iskola körbélyegzőjének lenyomatát,  az igazgató és az osztályfőnök aláírását. Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap alapján bizonyítványmásodlat állítható ki. A bizonyítványmásodlatért illetéket kell leróni. Törzslap, póttörzslap hiányában az iskolában meglévő nyilvántartások alapján kérelemre pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot mikor végezte el. Ha az iskolában minden nyilvántartás megsemmisült, a pótbizonyítványban csak azt lehet feltüntetni, hogy az abban megjelölt személy az iskola tanulója volt. Ilyen tartamú pótbizonyítvány akkor állítható ki, ha a volt tanuló írásban nyilatkozik arról, hogy a megjelölt tanévben az iskola melyik évfolyamán tanult, és nyilatkozatához csatolja volt tanárának vagy két évfolyamtársának igazolását. A tanár nyilatkozata akkor fogadható el, ha a jelzett időszakban az iskolában tanított. A volt évfolyamtársaknak be kell mutatniuk bizonyítványukat. Az érettségi bizonyítvány, tanúsítvány és az érettségi vizsgát tanúsító törzslap, törzslapkivonat tartalmát és kiállításának módját az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló jogszabály határozza meg. A szakmai vizsgáról kiállított bizonyítvány és törzslap tartalmát és kiállításának módját a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló jogszabály határozza meg. A törzslap két részből áll, a tanulókról külön-külön kiállított egyéni törzslapokból és az egyéni törzslapok összefűzését szolgáló borítóból (törzslap külív). Az iskola a tanulókról – a tanévkezdést követő harminc napon belül – egyéni törzslapot állít ki. Az egyéni törzslap tartalma  a törzslap sorszámát,  a tanuló nevét, állampolgárságát, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcímét, a jogszerű tartózkodást megalapozó okirat számát,  oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét, anyja születéskori nevét, 41

        

a tanuló osztálynaplóban szereplő sorszámát, a tanuló által elvégzett évfolyamot, a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését, a tanuló által tanult tantárgyakat, és ezek év végi szöveges minősítését, a közösségi szolgálat teljesítésével kapcsolatos adatokat, az összes mulasztott óra számát, külön-külön megadva az igazolt és igazolatlan mulasztásokat, a nevelőtestület határozatát, a tanulmányok alatti vizsgára vonatkozó adatokat, a tanulót érintő gyermekvédelmi intézkedéssel, hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet megállapításával kapcsolatos és tanulói jogviszonyából következő döntéseket, határozatokat, záradékokat.

Ha az iskola sajátos nevelési igényű tanuló nevelés-oktatását is ellátja, a törzslapon fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját. Az egyéni törzslapokat a középfokú iskolai tanulmányok befejezését követően, a törzslap külívének teljes lezárása után szétválaszthatatlanul össze kell fűzni, és ilyen módon kell tárolni. A törzslap külívén fel kell tüntetni a kiállító iskola nevét, címét, OM azonosítóját, a megnyitás és lezárás helyét és idejét, az osztályfőnök és az igazgató aláírását és az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. A törzslap külíve tartalma  az osztály megnevezését,  az osztály egyéni törzslapjainak az osztálynaplóval és bizonyítvánnyal való összeolvasásának tényét igazoló összesítés évenkénti hitelesítését,  a hitelesítést végző osztályfőnök és az összeolvasó tanárok, valamint az igazgató aláírását,  a törzslap külívének lezárásakor hatályos osztálynévsort (a tanuló sorszáma, neve, törzslapszáma feltüntetésével). A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett – a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján – póttörzslapot kell kiállítani. Az értesítő (ellenőrző) a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, évközi és félév végi tanulmányi eredményéről szólótájékoztatásra, a hiányzások igazolására, valamint az iskola és a szülő kölcsönös tájékoztatására szolgál. Az értesítőben (ellenőrzőben) fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját és címét. Az értesítő (ellenőrző) tartalma  a tanuló nevét, oktatási azonosítóját, születési helyét és idejét, lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,  anyja születéskori nevét, lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, napközbeni telefonszámát és apja, törvényes képviselője nevét, lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, napközbeni telefonszámát,  a tanuló magatartása, szorgalma értékelését,  a tanuló által tanult tantárgyak felsorolását és minősítését,  a félévi osztályzatokat,  a mulasztások igazolását. A tanuló félévi osztályzatairól az iskola az iskolai elektronikus napló alkalmazása esetén is köteles az értesítő (ellenőrző) útján, az osztályfőnök aláírásával és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával ellátott írásbeli tájékoztatást adni.

42

Az egyéb foglalkozási napló Az egyéb foglalkozásokról, így különösen a fakultációs foglalkozásokról, a szakkörről, a sportkörről a pedagógus egyéb foglalkozási naplót vezet. Az egyéb foglalkozási naplóban fel kell tüntetni a kiállító iskola nevét, címét, OM azonosítóját, a napló megnyitásának és lezárásának időpontját, a kiállító pedagógus és az igazgató aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is. Tartalmazza:  a csoport megnevezését, a foglalkozás helyét és idejét vagy időtartamát,  a csoportba tartozó tanulók névsorát,  a tanuló nevét, születési helyét és idejét, osztályát,  a tanuló anyjának születéskori nevét és elérhetőségét, apja vagy törvényes képviselője nevét és elérhetőségét,  a megtartott foglalkozások sorszámát és időpontját, a foglalkozás témáját,  a foglalkozást tartó pedagógus aláírását. A tanulmányok alatti vizsgákról tanulónként és vizsgánként jegyzőkönyvet kell kiállítani. A jegyzőkönyvön fel kell tüntetni a vizsgát lebonyolító intézmény nevét, OM azonosítóját és címét. A jegyzőkönyv tartalma  a tanuló nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, anyja születéskori nevét, lakcímét, annak az iskolának a megnevezését, amellyel tanulói jogviszonyban áll,  a vizsgatárgy megnevezése mellett:  az írásbeli vizsga időpontját, értékelését,  a szóbeli vizsga időpontját, a feltett kérdéseket, a vizsga értékelését és a kérdező tanár aláírását,  a végleges osztályzatot,  a jegyzőkönyv kiállításának helyét és idejét,  az elnök, a jegyző és a vizsgabizottság tagjainak nevét és aláírását. Az iskola a pedagógiai munka tervezéséhez tantárgyfelosztást készít. A tantárgyfelosztás tartalma  a tanév évszámát,  az iskola nevét,  a pedagógus tantárgyfelosztási sorszámát, nevét, végzettségét, szakképzettségét és az általa tanított tantárgyakat,  az osztályok, csoportok megjelölését és óratervi óráik számát,  a pedagógus által ellátott óratervi órák számát osztályonként és tantárgyanként,  a pedagógus összes óratervi órájának számát,  pedagógusonként a kötelező óraszámba beszámítható egyéb feladatok óraszámát,  pedagógusonként az összes óratervi óra és a kötelező óraszámba beszámítható egyéb feladatok óraszámát,  pedagógusonként az összes óraszámból a tartós helyettesítések számát,  az egyes pedagógusok kötelező óraszámát,  pedagógusonként a kötelező óraszám feletti többletórák számát,  az órakedvezményre jogosító jogcímeket,  a külön-külön összesített óraszámot,  a fenntartó által engedélyezett pedagógus-álláshelyek számát. A tantárgyfelosztást jóváhagyás céljából minden év augusztus 15-ig meg kell küldeni a fenntartónak. A tantárgyfelosztás alapján készített összesített iskolai órarend tartalmazza a tanórai és az egyéb foglalkozások időpontját, osztályonként és tanóránként az adott tantárgy és a tanár megnevezésével. 43

Az iskola a végzett tanulóiról nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját és címét. A nyilvántartás tartalma  a tanuló nevét, oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét, anyja születéskori nevét,  a tanuló iskolán belüli tanulmányai befejezésének évét,  a tanulót átvevő iskola nevét, OM azonosítóját, címét és szakirányát. A tanügyi nyilvántartások vezetése A pedagógus csak a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokhoz nélkülözhetetlen ügyviteli tevékenységet köteles elvégezni. Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, kiállítja a bizonyítványt. A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök és az iskola igazgatója által kijelölt két összeolvasó-pedagógus felelős. A törzslapra és a bizonyítványba a tanulókkal kapcsolatos határozatokat a megfelelő záradékkal kell feltüntetni. A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, olyan módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni. Névváltozás esetén a volt tanuló kérelmére, az engedélyező okirat alapján a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni, és az eredeti iskolai bizonyítványról – beleértve az érettségi vizsgáról és a szakmai vizsgáról kiállított bizonyítványt is – bizonyítványmásodlatot kell kiadni. Az eredeti bizonyítványt meg kell semmisíteni, vagy – ha tulajdonosa kéri – az „ÉRVÉNYTELEN” felirattal vagy iratlyukasztóval történő kilyukasztással érvénytelenítni kell, és vissza kell adni a tulajdonosának. Ha a bizonyítvány kiadását követően derül ki, hogy az iskola hibás adatokat vezetett be a bizonyítványba, a hibás bizonyítványt ki kell cserélni. A csere az érintett számára díjmentes. A köznevelés rendszerében kiállított bizonyítványmásodlat az eredeti okirat pótlására szolgáló, a törzslap tartalmával megegyező, a kiállításának időpontjában hitelesített irat. A bizonyítványmásodlatnak – szöveghűen – tartalmaznia kell az eredeti bizonyítványon található minden adatot és bejegyzést. A másodlat kiadását az eredeti bizonyítványt kiállító iskola vagy jogutódja, az iskola jogutód nélküli megszűnése esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték (a továbbiakban együtt: kiállító szerv). A bizonyítványmásodlaton záradék formájában fel kell tüntetni a másodlat kiadásának az okát, továbbá a kiállító szerv nevét, címét, a kiadás napját, valamint el kell látni iktatószámmal, a kiállító szerv vezetőjének (vagy megbízottjának) aláírásával és körbélyegzőjének lenyomatával. Bizonyítványmásodlat kiadása esetén a törzslapon fel kell tüntetni a kiadott másodlat iktatószámát, a kiadás napját, továbbá azt, ha az eredeti bizonyítványt megsemmisítették vagy érvénytelenné nyilvánították. Amennyiben az eredeti érettségi bizonyítvány, szakképesítő bizonyítvány szerepel a hivatal vagy a szakképzésért felelős miniszter által kijelölt szervezet által vezetett központi nyilvántartásában, az eredeti bizonyítvány megsemmisítéséről, érvénytelenné nyilvánításáról és a másodlat kiadásáról a központi nyilvántartás vezetőjét értesíteni kell. A bizonyítványokról, az érettségi és a szakképesítő bizonyítványokról másodlatot engedélyezett, sorszámozott bizonyítványnyomtatványon nem lehet kiállítani. A bizonyítványnyomtatványok kezelése Az iskola az üres bizonyítványnyomtatványokat köteles zárt helyen úgy elhelyezni, hogy ahhoz csak az igazgató vagy az általa megbízott személy férhessen hozzá. Az iskola az elrontott és nem helyesbíthető, továbbá a kicserélt bizonyítványról jegyzőkönyvet készít, és a bizonyítványt megsemmisíti. Az iskola az üres bizonyítványnyomtatványokról, tanúsítványokról, a kiállított és kiadott bizonyítványnyomtatványokról, tanúsítványokról, az elrontott és megsemmisített bizonyítványokról, tanúsítványokról nyilvántartást vezet. Az iskola az elveszett, megsemmisült üres bizonyítványnyomtatvány, tanúsítvány érvénytelenségéről szóló közlemény közzétételét kezdeményezi az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, 44

megjelölve az adott bizonyítványnyomtatvány egyedi azonosításához szükséges adatokat és az érvénytelenség időpontját. A közösségi szolgálat teljesítésére vonatkozó iratkezelés Az intézmény a közösségi szolgálat teljesítéséhez abban az esetben, ha külső felet von be, együttműködési megállapodásban rögzíti a tényt. Ebben szerepel a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkozás időtartama, az esetlegesen résztvevő mentor neve és feladatköre. A tanuló a közösségi szolgálatra való jelentkezésnél az intézmény által biztosított jelentkezési lapot tölt ki, amely tartalmazza:  a jelentkezés tényét,  a megvalósítás helyét és idejét,  szülői egyetértő nyilatkozatot. A közösségi szolgálat során a tanuló naplót vezet, amely tartalmazza:  hol,  mikor,  milyen időkeretben,  milyen jellegű szolgálatot-tevékenységet teljesít. A tanuló közösségi szolgálat teljesítésére vonatkozó adatait az osztályfőnök vezeti külön nyilvántartásban. A közösségi szolgálat teljesítésének tényét rögzíti:  az osztálynaplóban és  a törzslapon. Az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást ad ki két példányban, amelyből egy a tanulónál, egy az intézménynél marad. Ezeket a dokumentumokat az intézmény irattárában helyezi el. Selejtezni nem lehet. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, Pedagógiai programja és a Házirend az iskola honlapján megtekinthető. A közalkalmazottak (pedagógus és nem pedagógus dolgozók), szülők, diákok a könyvtárban a következő dokumentumokat kaphatják meg betekintésre:  Pedagógiai program,  Házirend,  Szervezeti és Működési Szabályzat. A fent felsoroltak a tanári szobában és az iskola honlapján elektronikus (letölthető) formában megtalálhatóak. a) Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje, valamint az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. 45

Az intézmény elektronikus naplót vezet. Az aktuális tanév haladási és értékelési naplóját minden tanév július 15-ig papíralapon kinyomtatja. A dokumentum az osztályfőnök és az intézményvezető aláírásával és az intézmény körbélyegzőjének lenyomatával válik hitelessé. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az igazgatóhelyettesek és az iskolatitkárok) férhetnek hozzá. Az elektronikus napló dokumentumainak kezelési rendjét az intézmény e-napló szabályzata tartalmazza. b) e-Napló Működési Szabályzat 1. Bevezető Az e-napló Elektronikus Napló (továbbiakban e-napló) az iskola által üzemeltett iskolaadminisztrációs rendszerre épülő olyan adatbázis‐kezelő alkalmazás, amelynek felhasználásával lehetővé válik az intézmény tanügy‐igazgatási, adminisztratív és oktatásmenedzsment feladatainak hatékony ellátása. Elsődleges célja, hogy kiváltsa a papíralapú napló használatát, leegyszerűsítse az adminisztrációs folyamatokat, továbbá világos, áttekinthető felületet adjon ezeknek a feladatoknak a gyors és hatékony végrehajtásához. Célja,hogy a szülői modul alkalmazásával naprakész információkkal rendelkezzenek a családok gyermekük iskolai előmenetelével kapcsolatban. Kezelőfelülete Webalapú, használatához hálózati kapcsolattal rendelkező számítógép, valamint egy azon futtatható böngésző program szükséges. 2. Az elektronikus napló működésének jogszabályi háttere A nevelési‐oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012 EMMI rendelet az iskolák számára kötelezően használatos nyomtatványként nevezi meg, írja elő az osztálynapló (csoportnapló) használatát. A jogszabály a nyomtatvány kivitelével, formájával, tartalmával kapcsolatos előírást nem tartalmaz. 3. Az e-napló felhasználói csoportjai, feladatai 1. Iskolavezetés Az iskolaadminisztrációs rendszerhez történő csatlakozással automatikus hozzáférése van az e-napló adatbázisához. 2. Titkárság Az iskolaadminisztrációs rendszer adatainak naprakész aktualizálásán keresztül elvégzi az e-napló alapadatainak adminisztrációját.  tanulók adatai,  gondviselő adatai,  osztályok adatai (osztályok névsora, csoport névsorok, tanár‐csoport összerendelések). 3. Szaktanárok Feladatuk a megtartott tanórák adatainak rögzítése az adott tanórán,  haladási napló,  hiányzás, késés,  osztályzatok rögzítése,  szaktanári bejegyzések rögzítése,  a napló adataiban történt változások nyomon követése. 46

4. Osztályfőnökök Feladatuk az osztály adatainak, a tanulók bejegyzéseinek figyelemmel kísérése:  haladási napló,  hiányzás, késés, igazolások kezelése,  osztályzatok,  szaktanári bejegyzések adataiban történt változások nyomon követése, 5. Szülők A szülők saját gyermekük napló bejegyzéseihez kapnak hozzáférési (olvasási) jogot. Az interneten keresztül történő hozzáférést automatikusan biztosítja az iskola (érvényes tanulói jogviszony esetén). Az intézmény rendszergazdája gondoskodik a hozzáférés megvalósításáról, valamint a szülő e‐ mailben történő értesítéséről minden tanév szeptember harmadik hetének végéig. A szülő jogosultsága az e-naplóhoz történő hozzáféréshez a tanuló 18. életévének betöltése után automatikusan megszűnik. 6. Rendszer üzemeltetők Az e-naplóhoz a rendszergazdának van közvetlen hozzáférési jogosultsága. Oktatástechnikus feladata:  a tanári notebook‐ok üzemeltetése során felmerülő hibák kijavítása. Rendszergazda feladata:  iskolai hálózat (vezetékes és wifi) üzememeltetése, karbantartása, felmerülő hibák kijavítása. 4. Az e-napló rendszer működtetési feladatai a tanév során A tanév indításának időszakában Elvégzendő feladat Újonnan beiratkozott tanulók adatainak rögzítése az e-napló rendszerbe. Javítóvizsgák eredményei alapján az osztályok névsorának aktualizálása az e-napló rendszerben. A tanév tantárgyfelosztásának rögzítése az enapló rendszerben. A tanév rendjének rögzítése az e-napló naptárában. Végleges órarend rögzítése az e-napló rendszerbe. Végleges csoportbeosztások rögzítése az e-napló rendszerbe.

Határidő augusztus 31.

Felelős titkársági adminisztrátor

augusztus 31.

szeptember 1.

tanügyigazgatási igazgatóhelyettes, titkársági adminisztrátor rendszergazda, adminisztrátor

szeptember 1.

rendszergazda, adminisztrátor

szeptember 15.

tanügyigazgatási igazgatóhelyettes, rendszergazda szaktanárok javaslata alapján az osztályfőnökök adják le a titkárságnak

szeptember 15.

47

A tanév közbeni feladatok Elvégzendő feladat Tanulói alapadatokban bekövetkezett változások módosítása, kimaradás, beiratkozás záradékolás rögzítése az e-naplóban. Tanulók csoportba sorolásának megváltoztatása. (kizárólag indokolt esetekben).

Határidő bejelentést követő három munkanap

Az e-napló vezetése, adatbeviteli (haladási napló,osztályzat,stb) feladatai.

folyamatos, aktuális napot követő munkanap folyamatos

szaktanárok

folyamatos

osztályfőnökök

folyamatos minden hétvégén

iskolavezetés rendszergazda

Határidő osztályozó konferencia időpontja előtt héttel. osztályozó konferencia időpontja előtt héttel. osztályozó konferencia időpontja előtt munkanappal.

Felelős osztályfőnökök

Az utólagos adatbevitel (napló zárás utáni) igényét az illetékes igazgatóhelyettesnek kell jelezni. A házirend előírásaival összhangban az osztályfőnökök folyamatosan rögzítik a hiányzások, késések igazolását. Iskolavezetés napló ellenőrzése. Az iskola teljes e-napló adatbázisáról heti rendszerességgel biztonsági másolat készítése. Az e-napló rendszer automatikusan elvégzi.

csoport csere előtt három munkanap

Felelős tanügyigazgatási igazgatóhelyettes előzetes engedélye alapján: osztályfőnök, adminisztrátor tanügyigazgatási igazgatóhelyettes előzetes engedélye alapján: osztályfőnök, adminisztrátor

szaktanárok

Félévi és év végi zárás időszakában Elvégzendő feladat Osztálynévsorok ellenőrzése.

Osztályfőnökök javasolt magatartás, szorgalom jegyeinek beírása.

Félévi, év végi jegyek rögzítése.

1 osztályfőnökök 1 szaktanárok 1

Csoport cserék alkalmával Elvégzendő feladat A munkaközösségek a saját munkatervükben rögzítik az évközi csoportcserék várható időpontját. Erről külön feljegyzést készítenek és leadják az illetékes igazgató helyetteseknek. Csoportcserék esetén a szaktanárok új tanulói névsorát egyeztetik az osztályfőnökökkel és a munkaközösség vezetők leadják az illetékes igazgató helyetteseknek.

Határidő szeptember 15.

csoportcsere egy héttel

Felelős munkaközösség vezetők

előtt

szaktanár, munkaközösség vezetők

Év végi naplózárás (záradékolás) Elvégzendő feladat Osztályfőnökök záradékolási elvégzése.

feladatainak

Határidő előre kijelölt időpontban

48

Felelős osztályfőnökök

A napló archiválása, irattározás Elvégzendő feladat A végleges osztálynapló fájlok CD‐re mentése, naplók nyomtatása, irattári és a titkársági archiválása.

Határidő tanév vége

Felelős rendszergazda

5. Rendszerüzemeltetési szabályok A műszaki hibák, rendkívüli események kezelése Az e-napló használatának alapvető feltétele a technikai eszközök üzembiztos működése. A technikai eszközök minden felhasználójának kötelessége az eszközök rendeltetésszerű használata, a technikai eszköz állapotának megóvása. A technikai rendszer működtetésének felelőse az iskola rendszergazdája. A rendszer elemeinek meghibásodása esetén követendő eljárási szabályok érvényesek: 1. A tanári munkaállomás meghibásodása esetén Feladata a tanárnak: 1. A meghibásodás tényét jelenteni a rendszergazdának. 2. A meghibásodás időtartama alatt az elektronikus rögzítésre nem került adatok, papír alapú regisztrálása és elektronikus rögzítése legfeljebb három napon belül a tanári szobában megtalálható gépeken. Feladata a rendszer üzemeltetőknek: Tanári számítógép, notebook meghibásodási okának kivizsgálása, (szoftver, hardver hiba behatárolása), indokolt esetben szerviz igénybevétele, tartalék gép biztosítása. 2. Iskolai hálózat meghibásodása (WiFi vagy vezetékes kapcsolat hibája) Feladata a tanárnak: Azonos a fentivel. Feladata a rendszer üzemeltetőknek A rendszergazda a hiba bejelentését követően haladéktalanul (Egyéb feladatait félretéve!) köteles a hálózati kapcsolat helyreállítását megkezdeni. Feladata a hiba behatárolása.(hardver ill. szoftver hiba feltérképezése) A rendszergazdával egyeztetve a hiba elhárításához szükséges lépések megtétele. Indokolt esetben szerviz szolgáltatások igénybevétele. 3. Adatbázis szerver (iskolaadminisztrációs) meghibásodása Az adatbázis szerver folyamatos (heti rendszerességgel) adatbázis mentést végez. A szerver leállást követően a rendszergazda felméri az újra indítás lehetőségét. Indokolt esetbe a rendszer fejlesztőkhöz fordul műszaki segítségért. Ha a rendszer újraindítása késlekedik, több időt vesz igénybe akkor a szaktanárok a munka folytatása érdekében papír alapon rögzítik az adataikat és az újra indítás után folyamatosan pótolják a kiesés időszakára tehető elmaradásokat. 4. Illetéktelen felhasználók hozzáférése az adatbázishoz Az illetéktelen napló hozzáféréseket 100%‐os biztonsággal nem lehet kizárni. Kiszűrni viszont igen, hiszen minden szaktanár a saját bejegyzéseiről (haladási napló, osztályzatok) havi rendszerességgel saját maga számára biztonsági másolatot köteles készíteni így a beírások változása nyomon követhető. A havi naplózárás rendszerével csak egy hónapon belül képzelhető el az illetéktelen hozzáférés, ami megfelelő figyelemmel felfedezhető. A felhasználók kötelesek a felhasználónevüket és különösen a jelszavaikat biztonságosan tárolni, rendszeres időközönként megváltoztatni, valamint ügyelni arra, hogy jelszavukat mások ne ismerhessék meg. A felhasználók jelszavaikat nem hozhatják mások tudomására. Amennyiben gyanú 49

merül fel a jelszavak kitudódását illetően a felhasználó köteles azonnal megváltoztatni jelszavát. Ha egy szaktanár vagy osztályfőnök a saját bejegyzéseinek ellenőrzése során illetéktelen, nem azonosított bejegyzésre utaló nyomot talál, haladéktalanul köteles jelezni a rendszer üzemeltetéséért felelős rendszergazdának. Az e-napló adatbázis‐kezelő rendszer minden műveletről napló feljegyzést készít, tehát utólag feltérképezhető minden napló művelet. 6. Záró rendelkezések Az e-napló rendszer része az intézmény teljes informatikai rendszerének, ezért a rendszer működtetésére kiterjed az intézmény hatályos Adatvédelmi, iratkezelési szabályzat. Ezen szabályzat a keltezés napjától lép hatályba, rendelkezéseit ezen időponttól kezdődően kell alkalmazni, visszavonásig (módosításig) marad érvényben. c) Az intézmény irattári terve és az iskolai záradékok Irattári terv Irattári tételszám Ügykör megnevezése Őrzési idő (év) Vezetési, igazgatási és személyi ügyek 1. Intézménylétesítés, -átszervezés, -fejlesztés nem selejtezhető 2. Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek nem selejtezhető 3. Személyzeti, bér- és munkaügy 50 4. Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, 10 5. Fenntartói irányítás 10 6. Szakmai ellenőrzés 10 7. Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek 10 8. Belső szabályzatok 10 9. Polgári védelem 10 10. Munkatervek, jelentések, Statisztikák 5 11. Panaszügyek 5 Nevelési-oktatási ügyek 12. Nevelési-oktatási kísérletek, újítások 10 13. Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók nem selejtezhető 14. Felvétel, átvétel 20 15. Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek 5 16. Naplók 5 17. Diákönkormányzat szervezése, működése 5 18. Pedagógiai szakszolgálat 5 19. Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése 5 20. Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások 5 21. Gyakorlati képzés szervezése 5 22. Vizsgajegyzőkönyvek 5 23. Tantárgyfelosztás 5 24. Gyermek- és ifjúságvédelem 3 25. Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai 1 26. Az érettségi vizsga, szakmai vizsga 1 27. Közösségi szolgálat teljesítéséről szóló dokumentum 5 Gazdasági ügyek 28. Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek határidő nélküli 29. Társadalombiztosítás 50 30. Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés 10 50

31. Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok 5 32. A tanműhely üzemeltetése 5 33. A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak 5 34. Szakértői bizottság szakértői véleménye 20 d) Az iskola által alkalmazott záradékok Jelmagyarázat: Beírási napló Bn. Osztálynapló N. Törzslap TI. Bizonyítvány B. Záradék dokumentumok 1. Felvéve [átvéve, a(z) ......... számú határozattal áthelyezve] a(z) (iskola címe) .................... iskolába. Bn., N., TI., B. 2. A ........ számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján tanulmányait a(z) (betűvel) .......... évfolyamon folytatja. Bn., TI. 3. Felvette a(z) (iskola címe) ..................... iskola. Bn., TI., N. 4. Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, vagy osztályozó vizsga letételével folytathatja. Bn., TI., N. 5 . ..... tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi. N., Tl., B. 6. Mentesítve ..... tantárgyból az értékelés és a minősítés alól N., Tl., B. 7. ..... tantárgy ..... évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következők szerint: .... N., Tl., B. 8. Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól az 20......../..... tanévben felmentve ............................................ miatt. N., TI., B. Kiegészülhet: osztályozó vizsgát köteles tenni 9. Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény alapján) magántanulóként folytatja. N., TI. 10. Mentesítve a(z) [a tantárgy(ak) neve] ....................... tantárgy tanulása alól. N., TI., B. Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát is.

51

11. Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) ................... évfolyam tantárgyaiból osztályozó vizsgát köteles tenni. N., TI. 12. A(z) évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a tanulmányi idő megrövidítésével teljesítette. N., TI., B. 13. A(z) ....................... tantárgy óráinak látogatása alól felmentve .................... -tól ........................ -ig. N. Kiegészülhet: Osztályozó vizsgát köteles tenni. 14. Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet. N., TI. 15. A nevelőtestület határozata: a (betűvel) .............. évfolyamba léphet, vagy N., TI., B. A nevelőtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait .......................... évfolyamon folytathatja. 16. A tanuló az .................. évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig, .................. hónap alatt teljesítette. N., TI. 17. A(z) .................. tantárgyból javítóvizsgát tehet. N., TI., B., A javítóvizsgán ..................... tantárgyból .......................... osztályzatot kapott ....................... évfolyamba léphet. TI., B. 18. A .................. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot meg kell ismételnie. N., TI., B. 19. A javítóvizsgán ................ tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. TI., B. Évfolyamot ismételni köteles. 20. A(z) ........................ tantárgyból .......... -án osztályozó vizsgát tett. N., TI. 21. Osztályozó vizsgát tett. TI., B. 22. A(z) .................. tantárgy alól ............... okból felmentve. TI., B. 52

23. A(z) ................... tanóra alól .................. okból felmentve. TI., B. 24. Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-) vizsga letételére .............................-ig halasztást kapott. TI., B. 25. Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z) ................................ iskolában független vizsgabizottság előtt tette le. TI., B. 26. A(z) .......................... szakképesítés évfolyamán folytatja tanulmányait. TI., B., N. 27. Tanulmányait ......................................... okból megszakította, a tanulói jogviszonya .......................................-ig szünetel. Bn., TI. 28. A tanuló jogviszonya Bn., TI., B., N. a) kimaradással, b) ................... óra igazolatlan mulasztás miatt, c) egészségügyi alkalmasság miatt, d) térítési díj, tandíj fizetési hátralék miatt, e) ........................ iskolába való átvétel miatt megszűnt, a létszámból törölve. 29. ............................. fegyelmező intézkedésben részesült. N. 30. ............................ fegyelmi büntetésben részesült. A büntetés végrehajtása .............. ........................-ig felfüggesztve. Tl. 31. Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén Bn., TI., N. a) A tanuló ............... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülőt felszólítottam. b) A tanuló ismételt ....................... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem. Az a) pontban foglaltakat nem kell bejegyezni a Bn. és TI. dokumentumokra. 32. Tankötelezettsége megszűnt. Bn. 33. A ................. szót (szavakat) osztályzato(ka)t ....................-ra helyesbítettem. TI., B. 34. A bizonyítvány .......... lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem. B.

53

35. Ezt a póttörzslapot a(z) ........................ következtében elvesztett (megsemmisült) eredeti helyett ............... adatai (adatok) alapján állítottam ki. Pót. TI. 36. Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett (megsemmisült) eredeti helyett ................ adatai (adatok) alapján állítottam ki. Pót. TI. 37. A bizonyítványt ..... kérelmére a ..... számú bizonyítvány alapján, téves bejegyzés miatt állítottam ki. Tl., B. 38. Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név ......................................................................, anyja neve ................................................................................................... a(z) .............................................. iskola ............................................. szak (szakmai, speciális osztály, két tanítási nyelvű osztály, tagozat) ...................... évfolyamát a(z) ........................ tanévben eredményesen elvégezte. Pót. B. 39. Az iskola a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedő tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez ................ vizsga eredményének befejezéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szereplő, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, továbbá megfelelő záradékot alakíthat ki. 40. Érettségi vizsgát tehet. TI., B. 41. Gyakorlati képzésről mulasztását .......................-tól .....................-ig pótolhatja. TI., B., N. 42. Beírtam a ......................................... iskola első osztályába. 43. Ezt a naplót .................... tanítási nappal (órával) lezártam. N. 44. Ezt az osztályozó naplót ................ azaz .................... (betűvel) osztályozott tanulóval lezártam. 45. Ezt az osztályozó naplót ................ azaz .................... (betűvel) osztályozott tanulóval lezártam. N. 46. Igazolom, hogy a tanuló a ……../…….. tanévig …….. óra közösségi szolgálatot teljesített. B. 47. A tanuló teljesítette az érettségi bizonyítvány kiadásához szükséges közösségi szolgálatot TI. 54

7. HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK a) Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök Pedagógus munkaköri leírása Az irányadó munkarend A teljes munkaidőben dolgozó pedagógusok heti teljes munkaideje 40 óra. A pedagógus heti teljes munkaidejének 80%-t amely heti 32 óra (továbbiakban kötött munkaidő) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A munkaidő 55-65%-ban, amely heti 22-26 óra, az intézményvezető tanórai és egyéb foglalkozások megtartását rendeli el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. Feladatait a Kormány 326/2013. rendeletének 7.§ (1)-(2) bekezdései alapján az intézményvezető által kiadott éves munkaidő elrendelés, az aktuális tanévre vonatkozó órarend és terembeosztás alapján végzi. A pedagógus a kötött munkaidőben köteles az intézményben tartózkodni, kivéve, ha intézményen kívüli feladatot lát el. Sajtó- illetve médianyilatkozatot az intézménnyel illetve annak működésével kapcsolatos kérdésekben csak intézményvezetői engedéllyel tehet. A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje a teljes munkaidő 50%-a. (A 326/2013. Korm.rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 36.§ (1) bekezdése értelmében 2013. szeptember 01. után foglalkoztatási jogviszonyt létesített gyakornok esetén.) Közvetlen felettese: a munkaközösség-vezető, közvetett felettesei az igazgatóhelyettesek és az igazgató. Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak az érettségi szakmai vizsgára való sikeres felkészítése. Példamutató magatartásával és megjelenésével segíti az iskola oktatási és nevelési céljainak megvalósulását. A főbb tevékenységek összefoglalása  megtartja a tanítási órákat,  előkészíti és végrehajtja az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatokat,  az egy hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak,  pontosan kezdi és fejezi be a tanítási órákat,  a tanítási órára való érkezéskor és az osztály utolsó órája után figyelmet fordít a tanterem állapotára,  a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja,  bejegyzi a naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat,  rendszeresen értékeli a tanuló tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot ad minden tanítványának,  összeállítja, megíratja és tizenöt munkanapon belül kijavítja az iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja,

55

 

              

    

a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal, az osztályzatokat folyamatosan és az e-napló szabályzatában meghatározott időtartamon belül bejegyzi a naplóba, tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásukról, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról, javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, az iskola rendezvényein, évente két alkalommal fogadó órát tart az igazgató által kijelölt időpontban, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg, megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, az igazgató beosztása szerint részt vesz az érettségi, felvételi, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken, versenyeken, szakos tanár helyettesítése esetén szakszerű órát tart, bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket, folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat, elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozi látogatásra, a kötelező orvosi vizsgálatokra, stb., szükség szerint szakmai kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel, a félévi és év végi osztályozó értekezletet megelőzően legalább egy nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér (6 tizeddel) 2 egész felett az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre az értekezlet előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja, beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét, felel a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, segítséget nyújt az iskolai rendezvények lebonyolításában, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve az igazgatóhelyetteseknek vagy az igazgatónak.

A testnevelő tanár munkaköri leírása a fentieken kívül tartalmazza:  figyelemmel kíséri a gyógytestnevelési órákra beosztott diákok tanulmányi teljesítményét,  kiemelt figyelmet fordít a balesetek megelőzésére,  aktív szerepet vállal az adott évfolyam fizikai és edzettségi állapotának felmérésében.  A munkakört betöltő személy felkérhető az intézmény működése érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre az iskola vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik. Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírása fentieken kívül tartalmazza:  javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,  részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein,  az iratkezelési és e-napló szabályzatban foglaltak szerint vezeti a tanügy-igazgatási dokumentumokat / kivéve beírási napló/, 56

              

   

figyelemmel kíséri a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket, előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, segíti diákjai személyiségfejlődését, kapcsolatot tart szükség szerint az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői szervezettel, az osztály diákönkormányzati vezetőségével, biztosítja az osztály képviselőinek a diákönkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákközgyűlésen való részvételét, folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal, az osztályozó értekezletet megelőzően legalább 1 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére, előkészíti a tanévenként 2 szülői értekezlet lebonyolítását, közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében, a tanulmányok alatti vizsgák szabályzatában foglaltak szerint jár el az osztályába járó tanulók évközi vizsgáinak esetében, figyelemmel kíséri osztályának dekorációját, a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal, figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 5 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket, a házirendben leírtak szerint figyelemmel kíséri a tanulók késését, hiányzását, szükség esetén levélben értesíti a szülőt illetve illetékes hatóságot, hiányzás esetén, az értekezlet napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen /6 tizeddel/ 2 egész felett az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat, javaslatot tehet az iskolai jutalmak odaítélésére, kiemelt figyelmet fordít a hátrányos helyzetű diákokra, ellátja az 50 óra közösségi szolgálat teljesítésével összefüggő feladatokat.

Munkaközösség-vezetők munkaköri leírása a fentieken kívül tartalmazza:  az intézmény vezetőségének tagjaként felel a munkaközösségen belüli munka elvégzéséért, szakmai színvonaláért, a határidők pontos betartásáért,  az iskola igazgatója vagy helyettesei által rábízott feladatokat munkatársaival végrehajtatja, ellenőrzi azt,  probléma esetén egyeztetést folytat mind a pedagógussal, mind az iskola igazgatójával vagy az igazgatóhelyettesekkel,  a feladatok pontos és színvonalas elvégzéséről beszámolási kötelezettséggel bír az intézmény igazgatója és az igazgatóhelyettesek felé. A munkaközösség tagjai beszámolási kötelezettséggel bírnak elvégzett munkájukról a munkaközösség-vezető felé. A munkaközösség-vezető feladata még:  a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése,  az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között,  összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a félévi és tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról,  segítséget nyújt a vezetőség és a szaktárgyat tanító pedagógusok számára az adott munkaközösség szakmai és általános pedagógiai munkájának szervezésében, a felmerülő problémák megoldásában, a szakmai munka koordinálásában,  képviseli a munkaközösséget a szakmai megbeszéléseken, értekezleteken (helyi, kerületi és fővárosi szinten), és az ott elhangzottakról tájékoztatja a munkacsoport tagjait,  segíti és ellenőrzi a pedagógusok szakmai munkáját, különös tekintettel az új kollegákra,  összeállítja - és a munkacsoport elé terjeszti elfogadásra - a munkaközösség éves munkaprogramját, valamint a munkacsoport tevékenységéről szóló beszámolót, értékelést, 57

    

részt vesz a tankönyvek és taneszközök kiválasztásában, szervezi a szakmai bemutatók, előadások látogatását, segítséget nyújt az iskolán belüli bemutató tanításokhoz, az igazgatóhelyettesekkel együtt ellenőrzi a tanítás-tanulás folyamatának eredményességét, szervezi a tanulók szaktárgyi versenyét, regisztrálja az elért eredményeket, figyelemmel kíséri a szakterületére vonatkozó pályázatokat, és tájékoztatja a munkaközösség tagjait, nyomon követi a pályázás menetét.

b) Tanuló felügyelete Iskolánk alapfeladata; a diákok felügyeletének ellátása érdekében az intézmény a tanórák közötti szünetben reggel 8 órától 14h 30 –ig folyosó ügyeleti rendszert működtet. A feladat ellátására kijelölt pedagógusok a szünetek időtartamában a folyosón látnak el felügyelet. A felügyelet rendjét a tanítási év első napjára elkészített intézményvezetői elrendelés tartalmazza. Oktatástechnikus munkaköri leírása Közvetlen felettesei: az igazgatóhelyettesek, közvetett felettese az igazgató. Példamutató magatartásával és megjelenésével segíti az iskola oktatási és nevelési céljainak megvalósulását. Az oktatástechnikus feladata az iskola pedagógiai folyamatában használt oktatástechnikai, informatikai, multimédiás, audiovizuális eszközök naprakész, biztonságos működtetése, szakszerű kezelése. Gondoskodik az eszközök folyamatos felügyeletéről, ellenőrzéséről, karbantartásáról, meghibásodás esetén – az iskolavezetéssel történő egyeztetést követően – javíttatásáról. Tevékenysége során megfelelő segítséget nyújt a pedagógusoknak az eszközhasználat területén. Feladatait önálló munkavégzéssel teljesíti, kiemelt fontossággal az alábbi tevékenységekre:  a felmerülő – és egyeztetett – igények alapján működteti az oktatástechnikai eszközöket,  kérés szerint előkészíti, beállítja a szükséges technikát,  rendszeresen figyelemmel kíséri az anyag- és alkatrészellátást, gondoskodik pótlásukról,  szükség esetén elkészíti az iskolai fejlesztésű audiovizuális vagy számítástechnikai információhordozókat, kérésre rögzíti a médiában sugárzott – oktatásban felhasználható – filmeket, anyagokat,  tanítási napokon reggel 7:30-ig frissíti az iskola információs táblájának adatait,  segíti az iskola saját médiájának (iskolarádió, iskolaújság stb.) zavartalan működtetését, együttműködik a Diákönkormányzat tagjaival. Részt vesz a műszaki eszközöket igénylő iskolai ünnepségeken, programokon,  saját ellenőrzési tevékenysége megkönnyítése, illetve az iskolai leltározás segítése érdekében elvégzi az oktatástechnikai eszközök, információhordozó anyagok nyilvántartásával, tárolásával kapcsolatos feladatokat. Az iskolavezetés kérésére – a rendszergazdával szoros együttműködésben – rövid idő alatt pontos helyzetképet nyújt az eszközállományról. Szükség szerint javaslatot tesz a selejtezésre, illetve a pedagógusok bevonásával az elkövetkező, szükséges eszközbeszerzésekre, igény szerint tanácsot ad az eszközök kezelésével kapcsolatban, új eszköz esetén bemutatót tart, minden tőle telhetőt megtesz a helytelen eszközhasználatból fakadó károk megelőzéséért,  anyagi felelősséget vállal a rábízott oktatástechnikai eszközökért, amennyiben a kár bizonyíthatóan az ő hanyagságából vagy nem szakszerű működtetésből ered,  biztosítja az eszközök balesetmentes használhatóságát, ismeri és megtartatja a biztonságtechnikai előírásokat és munkavédelmi szabályokat,  szigorúan őrködik az eszközök vagyonvédelmén. Időről időre ellenőrzi a kihelyezett eszközök állapotát, az esetleges hanyag kezelésről, rongálásról azonnal bejelentést tesz az iskolavezetésnek,  környezetét balesetveszély-mentes, kulturált állapotban tartja, a technikusi szobát illetéktelenek elől zárva tartja. 58

A munkakört betöltő személy felkérhető az intézmény működése érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre az iskola vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik. Könyvtáros munkaköri leírása I. A könyvtár vezetésével, ügyvitelével összefüggő feladatok:  az iskola igazgatójával és közösségeivel közösen a könyvtár működési feltételeinek és tartalmi munkájának tervezése,  a tantestületet évente tájékoztatja a könyvtár munkájáról,  elkészíti a könyvtári statisztikai jelentést és elemzi az adatokat,  szervezi a könyvtár pedagógiai felhasználását és a könyvtár külső kapcsolatait,  figyelemmel kíséri a könyvtári célokra jóváhagyott összegek tervszerű, gazdaságos felhasználását,  végzi a könyvtári ügyviteli dokumentumok kezelését,  részt vesz az időszaki vagy soros leltározásban és a könyvtár átadásában, átvételében,  a nevelőtestületi és egyéb értekezleteken képviseli a könyvtárat,  részt vesz az iskolai könyvtárosok munkaközösségének tevékenységében,  részt vesz az iskolai könyvtárosok részére szervezett továbbképzéseken, értekezleteken. II. Állományalakítás, nyilvántartás, állományvédelem:  végzi az állomány folyamatos, tervszerű gyarapítását. A megrendelésekről és a beszerzési összeg felhasználásáról számítógépes nyilvántartást vezet,  minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről,  végzi a dokumentumok állományba vételét, naprakészen vezeti a nyilvántartásokat a SZIKLA 21 integrált könyvtári program segítségével,  folyamatosan kigyűjti az állományból az elhasználódott, az elavult és fölöslegessé vált dokumentumokat, és évente egy alkalommal elvégzi azok törlését,  gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról. III. Olvasószolgálat, tájékoztatás:  lehetővé teszi az állomány egyéni és csoportos használatát, végzi a kölcsönzést,  biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről,  lehetővé teszi az állomány egyéni és csoportos használatát, végzi a kölcsönzést,  vezeti az olvasói kölcsönzési nyilvántartásokat,  segíti az olvasókat a könyvtár használatában, tájékoztatást ad a szolgáltatásokról; bibliográfiai adatszolgáltatást, irodalomkutatást, témafigyelést végez,  könyvtári bemutató órákat tart; segíti a könyvtári szaktárgyi órák megtartását,  a könyvtáros munkaideje heti 40 óra, ebből 22 óra kötelező könyvtári nyitva tartás. A fennmaradó idő 2/3 részében könyvtári belső munkát végez, 1/3 részben tájékozódik a dokumentumpiacon és kapcsolatokat tart más könyvtárakkal. Rendszergazda munkaköri leírása A rendszergazda fő feladata az intézményben használt számítástechnikai eszközök működőképességének biztosítása, az állandó oktatási állapot fenntartása. Munkáját az iskola oktatási-nevelési feladatainak alárendelve, a tantestület tagjaival, elsősorban az informatikai és szakmai munkaközösség tanáraival együttműködve és igényeiket figyelembe véve végzi.

59

Feladata az iskola informatikai rendszerének használati szabályzatának (ISZ) kidolgozása, melyet az intézmény vezetése hagy jóvá. A rendszergazda az informatika munkaközösség tagja, így munkáját az informatika munkaközösség vezetője irányítja, segíti. Feladatai: 1. Fő feladata, hogy biztosítsa az intézmény informatikai rendszerének működést.  az állandó működőképesség érdekében biztosított számára a rendezőszekrényekhez, szerver helyiségbe és a számítástechnika termekbe bejutás lehetősége, különösen indokolt esetben munkaidőn kívül is 0-24 óráig. A munkaidőn kívül végzett munkát naplóba kell jegyeznie,  rendszeres ellenőrzéseket végez az előforduló hibák felderítése érdekében. A tapasztalt hibákat – ha javítása külső szakembert igényel – jelenti az igazgatónak, és a rendelkezésre bocsátott anyagi fedezet erejéig megjavíttatja. Figyelemmel kíséri a nyomtatók állapotát is,  kapcsolatot tart a szervizelő szakemberekkel, ellenőrzi az elvégzett munkát, erről munkanaplót vezet,  különös figyelmet fordít az iskolai számítógépes hálózat hatékony, biztonságos üzemeltetésére. Kapcsolatot tart a Sulinet rendszer üzemeltetőivel,  üzemelteti az iskola szervereit, ügyel azok lehető legmagasabb biztonsági beállításaira,  rendkívüli esetekben (pl. súlyos vírusfertőzés, a hálózat sérülése, rendszerösszeomlás) az észlelést vagy értesítést követő 24 órán belül gondoskodik a hiba elhárításának megkezdéséről,  különös figyelmet fordít a számítógépek vírusmentességének fenntartására és a rendszeres ellenőrzésre. Vírusfertőzés esetén mindent megtesz a fertőzés terjedésének megakadályozására, a fertőzés megszüntetésére, illetve a szoftverekben okozott károk helyreállítására,  biztosítja az intézményben az alapfeladatok ellátásához szükséges szoftverek működését. A szoftver telepítését visszautasíthatja, ha nem tud meggyőződni a szoftver jogtisztaságáról, illetve a szoftver veszélyezteti a rendszer biztonságát vagy stabilitását,  jelenti az igazgatónak a károkat és rongálásokat. Ha a károkozó személye kideríthető, javaslatot tesz az anyagi kártérítésre,  negyedévenként beszámol az igazgatónak vagy megbízottjának a számítástechnikai termek és berendezések állapotáról, állagáról. Az informatikai munkaközösség tagja, folyamatos kapcsolatot a munkaközösség vezetővel tart,  az iskolavezetés tájékoztatása szerint a számítástechnikai eszközöket igénylő versenyek, érettségik, vizsgák pontos időpontját nyilvántartja és gondoskodik a gépek biztonságos felügyeletéről ezekben az időszakokban,  az intézmény által vásárolt, oktatást segítő programokat feltelepíti, beállításait elvégzi, a lehetőségekhez mérten biztosítja a beállítások megőrzését. 2. Fejlesztési feladatok:  a szükséges mértékben figyelemmel kíséri a hardver- és szoftverpiac fejlődését, javaslatot tesz a beszerzésekre, fejlesztésekre. A fejlesztési koncepcióját az iskola oktatási céljai, a tantervek és jogszabályok alapján, az anyagi lehetőségek felmérésével, az informatika munkaközösséggel folytatott egyeztetés során alakítja ki,  javaslatot tesz a hálózat optimális struktúrájára,  részt vesz a hardver és szoftver beszerzések szakmai véleményezésében,  részt vesz a géptermek felújításának tervezésében. 3. Az irodai ügyvitelt segítő feladatai:  részt vesz az iskolai statisztikák készítésében,  segíti az irodai elektronikus adatszolgáltatás lebonyolítását,  az irodákban szükséges (és beszerzett) új szoftvereket, frissítéseket installálja, alkalmazásában segítséget nyújt,  biztonsági adatmentést végezheti rendszerességgel. 60

4. A rendszerhez kapcsolódó leltározási, dokumentációs feladatai:  részt vesz a gépek leltározásában, a programokat és dokumentációkat és licencszerződéseket nyilvántartja, ellenőrzi, felelősséggel tartozik értük,  szakmai dokumentációt készít a rendszer felépítéséről, működéséről,  a hálózati rendszerek belépési jelszavát (administrator, root, supervisor jelszó) lezárt borítékban átadja az igazgatónak, és azt elhelyezik a páncélszekrényben. A borítékot csak különösen indokolt esetben, az igazgató engedélyével az iskola informatika szakos tanára bonthatja fel. Iskolatitkár, nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozó munkaköri leírása Feladata: az iskola adminisztrációs munkájának ellátása. Munkáját közvetlenül irányítják: igazgató, igazgatóhelyettesek Betegsége, szabadsága, távolléte esetén helyettesíti a feladat ellátására kijelölt dolgozó. Munkaköri feladatai  az iskolavezetés mellett a titkári feladatok ellátása,  a titkársági munkarend kialakítása, annak ellenőrzése, a munka gördülékenységének biztosítása,  határidő nyilvántartás vezetése,  az iktatókönyv vezetése,  jegyzőkönyvek vezetése,  a beérkező levelek bontás utáni szelektálása (a postabontást az igazgató, vagy helyettesei végzik), és a címzetthez juttatása,  gondoskodik a névre szóló levelek felbontás nélküli kézbesítéséről,  aláírandó iratok előkészítése, lefűzendő iratok irattári elhelyezése, az irattár kezelése,  kimenő iratok postázása,  telefon, fax, másológépek kezelése,  az igazgató és a helyettesek programmenetének egyeztetése, vezetése,  az igazgató és a helyettesek előjegyzésének vezetése személyes bejelentkezéshez,  a tanárok és az igazgatóhoz rendelt munkakörben dolgozók szabadság nyilvántartásának vezetése,  lehetőség szerint segíti a tanárok munkáját,  tárgyalások, megbeszélések nyilvántartása és azok zavarmentességének biztosítása, szükség esetén a reprezentációban való részvétel,  a tanévkezdés, érettségi, tanévzárás, felvételi adminisztrációs feladatainak ellátásában való részvétel,  a KLIK 1. számú Gazdálkodást Ellátó Osztály részére érkező iratok, számlák, igazgatói szignálás utáni átadása az összekötő részére,  selejtezések segítése,  a számítógépes iskolai, illetve iskolatitkári levelezőrendszerek figyelemmel kísérése, a beérkező levelek szelektálása, továbbítása, szükség esetén egyeztetés a vezetőséggel,  a számítógépen továbbítandó levelek igazgatóval vagy helyetteseivel való egyeztetés utáni elküldése,  a diákigazolvány igénylés számítógépes ügyintézése a különböző iskolai és KIR, F2 rendszereket kezelő másik iskolatitkárral közösen,  a bélyegzőt az iskolalátogatási igazolások és a diákigazolványhoz kapcsolódó igazolások kiadásánál használhatja. Javaslatot tehet a titkárság munkájának megszervezésére, a munkarend kialakítására, a korszerű irodatechnikai eszközök beszerzésére és alkalmazására, a reprezentációs beszerzésekre. A munkakörében tudomására jutott információkra, adatokra hivatali titoktartási kötelezettsége van. 61

Hatáskörének betartásával dönthet a titkárság munkáját segítő ügyekben. Felelős a határidők figyelemmel kíséréséért, valamint az iratkezelési szabályzat és a hivatali titok betartásáért.

8. EGYÉB SZABÁLYOZÁSOK a) Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösség-vezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni. Az iskola igazgatója minden év április 15-ig elkészíti és közzéteszi azokról a tantárgyakról a tájékoztatót, amelyeket a tanulók választhatnak, tájékoztatja a diákokat a felkészítés szintjéről, jelezve, hogy előreláthatólag mely pedagógus tartja a foglalkozást. A szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményezi a tervezetet. Az intézmény minden év május 20-ig felméri, hogy az iskola tanulói milyen szabadon választott tanítási órán kíván részt venni. A tanuló /kiskorú esetén a szülő-gondviselő/ írásban jelenti be részvételi szándékát illetve azt is, ha nem kíván a következő tanévben a foglalkozáson részt venni. A tanulók diákköröket hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését és működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységre. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével. A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást díjazás ellenében az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az iskolai klub az iskolai diákönkormányzat szervezésében működhet. A klub szervezésében részt vesz a diákönkormányzat tevékenységét patronáló pedagógus. A klub meghatározott rend szerint nyújt szórakozási és kulturálódási lehetőséget diákjainknak. A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és problémamentes lebonyolítása érdekében. b) A felnőttoktatás formái Az alapító okiratban foglaltak alapján az intézményben a felnőttoktatás esti és levelező tagozaton folyhat. Esti tagozat esetében a tanítási napok száma kéthetente (A hét, B hét) öt, hétfő-szerda és minden második péntek rendszerben. A felnőttoktatás munkájának irányítását a tanügyigazgatási igazgatóhelyettes végzi, munkarendjét meghatározza, a beszámolókat megszervezi, az adminisztrációt ellenőrzi.

62

c) Az iskolai könyvtár SZMSZ-e A dokumentum elkészítésének jogszabályi és iskolai forrásai: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 22/2005. (VII. 18.) NKÖM rendelet a muzeális könyvtári dokumentumok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos szabályokról 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról 16/2013.(II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 22/2013.(III.23.) EMMI rendelet Egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Pedagógiai Program Szervezeti és Működési Szabályzat 1. Az iskolai könyvtárra vonatkozó általános adatok A könyvtár neve: Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola Könyvtára A könyvtár címe: 1095 Budapest Mester u. 23. Telefonszáma: 216-2535/121 A könyvtár bélyegzője: körben Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola Könyvtára A könyvtár elhelyezése: az iskola klubövezetében működik, 100 m2-es helyiségben szabadpolcos kölcsönzői résszel, valamint tanári segédkönyvtári résszel Személyi feltételek: 1 fő könyvtár-történelem szakos, főiskolai végzettségű, főállású könyvtáros A könyvtár jellege: zárt könyvtár – az iskola tanulói, tanárai és dolgozói vehetik igénybe A könyvtár használata: ingyenes Az iskolai könyvtár a Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola szervezetében működik. Működtetését az iskola igazgatója biztosítja, irányítja és ellenőrzi. Az iskolai könyvtár munkájának értékelését az országos szakértői jegyzéken szereplő szakember végzi. 2. Az iskolai könyvtár működésének célja és feltételei A Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Szakszerűen elhelyezett és feltárt gyűjteményére és a könyvtári hálózaton elérhető forrásokra épülő szolgáltatásaival az iskola tevékenységét átfogó forrásközpontként, információs központként működik. Iskolai könyvtárunk az önálló ismeretszerzés elsajátítása érdekében szervezi, és a nevelőtestülettel együttműködve valósítja meg a tanulók könyvtárhasználati felkészítését, segíti informatikai szemléletük, információkezelési szokásaik kialakítását. Ezen kívül könyvtárunk széleskörű lehetőséget kínál az önművelésre, az olvasásfejlesztésre, a különböző versenyeken és vetélkedőkön való részvételre. Könyvtárunk SZMSZ-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A 63

tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban (20/2012. Emmi rendelet 165. §) előírt alapkövetelményekkel:  a használók által könnyen megközelíthető a könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására,  legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte,  a tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére a nyitva tartás biztosítása,  rendelkezik a különböző információhordozók használatához, a könyvtár működtetéséhez és a szükséges nyilvántartások vezetéséhez szükséges eszközökkel. Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival és Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi és kerületi könyvtáraival.

3. Az iskolai könyvtár feladata Iskolánk könyvtárának alapfeladatai:  gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása,  az iskola nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és tanuláshoz szükséges dokumentumok biztosítása,  rendszeres tájékoztatás a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,  könyvtári dokumentumok kölcsönzése,  tartós tankönyvek kölcsönzése elsősorban a normatív támogatásban részesülő tanulóink számára,  könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása,  a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése, Iskolánk könyvtárának kiegészítő feladatai:  a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása,  számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása,  más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása,  részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében,  az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos könyvtári feladatok. 4. A könyvtár állományának elhelyezése, tagolása A könyvtár az iskola klubövezetében kb.100m2-es, jól megközelíthető helyiségben található. A könyvtár könyv- és folyóirat állománya szabadpolcokon, az audiovizuális dokumentumok a segédkönyvtári – zárható – kuckóban kerültek elhelyezésre. A kézikönyvtári állomány nem kölcsönözhető, a könyvek elhelyezése a többi állományrésztől jól elkülönülten, szakrendben történik. A kölcsönözhető állományt a könyvtári raktári rend szerint helyezzük el a polcon szépirodalmat betűrendben, az ismeretközlő irodalmat szakrendben. Továbbá a kölcsönözhető állomány esetében külön-külön helyezzük el a verseket, a kötelező olvasmányokat, az EU-val foglalkozó kiadványokat és a továbbtanulással foglalkozó dokumentumokat. 5. Gyűjteményszervezés A folyamatosan, tervszerűen és arányosan alakított állomány tükrözi az iskola:  nevelési és oktatási célkitűzéseit, 64

 tantárgyi rendszerét,  pedagógiai irányzatait,  tanári-tanulói közösségét. A szerzeményezés és apasztás helyes aránya növeli a gyűjtemény információs értékét, használhatóságát. A gyarapítás Az iskolai könyvtár állománya vétel, ajándék, csere útján gyarapodik. Az ajándék, mint gyarapítási mód független a könyvtári költségvetéstől. A könyvtár kaphat ajándékot intézményektől, egyesületektől, magánszemélyektől. A könyvtár gyűjtőkörébe nem illő dokumentumok elcserélhetők, jutalmazásra is felhasználhatók. A kiadók által küldött bemutató példányok minden kötelezettség nélkül megtarthatók.

A dokumentumok állományba vétele A dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal és raktári jelzettel. Azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szán, hét napon belül a SZIKLA 21 számítógépes könyvtári programmal végleges nyilvántartásba kell venni. Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazon dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra – legfeljebb három évre – szerez be. Az időszaki kiadványok minden egyes számát nyilvántartásba kell venni, függetlenül attól, hogy a későbbiekben végleges megőrzésre kerülnek. Időleges megőrzésre szánt dokumentumok:  brosúrák, propagandaanyagok  alkalmi műsorfüzetek,  tervezési és oktatási segédletek,  gazdasági és jogi segédletek,  törvénykönyvek, rendeletek,  kisnyomtatványok,  szabadalmi leírások,  tankönyvek, jegyzetek,  tartós tankönyvek Az állományapasztás Az állomány törlésének okai Az iskolai könyvtár állományának apasztása, törlése, abban az esetben történhet meg, ha:  a dokumentum tartalmi, szakmai szempontból elavult,  a dokumentum felesleges példánynak minősül (pl. nem tartozik a könyvtár gyűjtőkörébe)  a dokumentum a használat közben elrongálódott,  a dokumentum elveszett, megsemmisült,  a leltár során hiányként jelentkezett. A selejtezendő vagy egyéb okból törlendő dokumentumokról típusonként és a törlés okának feltüntetésével jegyzéket kell készíteni három példányban. A törlési jegyzékben fel kell tüntetni:  a leltári számot,  a mű címét és szerzőjét,  a dokumentum nyilvántartási értékét,  a törlés indokoltságát. A végleges nyilvántartásba vett dokumentum törlése a könyvtárostanár javaslata alapján az igazgató engedélyével történik. 65

Az ideiglenes megőrzésre szánt dokumentumok törlése a könyvtárostanár hatáskörébe tartozik, így nem kell engedélyt kérni a nyilvántartásból való kivezetésre. A törlési iratok eredeti példányát a könyvtárban kell őrizni, mivel azok a könyvtári nyilvántartások mellékletét képezik. Állományellenőrzés Az iskola könyvtári tevékenységének tárgyi, személyi és egyéb ezzel összefüggő feltételek biztosításáért az intézmény vezetője; a tényleges könyvtári munka szabályszerűségéért, az állomány megőrzéséért, megfelelő kezeléséért pedig a könyvtáros felelős. E kötelességből fakadóan a könyvtárosnak rendszeresen ellenőrizni kell az állomány hiánytalanságát a nyilvántartások pontosságát. Az állományellenőrzést – akár időszaki, akár soron kívüli - az iskola igazgatójának kell elrendelnie, és biztosítania kell az ehhez szükséges személyi feltételeket. Az állományellenőrzés ideje alatt a könyvtári szolgáltatás szünetel. Az állományellenőrzéshez leltározási ütemtervet kell készíteni, ennek tartalmazni kell:  az ellenőrzés lebonyolításának módját,  a leltározás kezdő időpontját, tartamát,  a leltározás mértékét,  részleges leltározás esetén az állományegység megnevezését,  az ellenőrzésben résztvevő személyek neveit,  a záró jegyzőkönyv előterjesztésének határidejét. A könyvtárvezető személyében bekövetkezett változás esetén kötelező az állományellenőrzést elrendelni, ha a könyvtárat egy személy kezeli. A leltározásban legalább 2 személynek kell részt venni. Az intézményvezető jelöl ki a könyvtáros mellé egy állandó munkatársat, akinek a megbízatása a leltározás befejezéséig tart. A leltározás során azokat a dokumentumokat, amelyek kölcsönzésben vannak, meglévőknek kell tekinteni. A leltározás befejeztével záró jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni:  az állományellenőrzés időpontját,  a leltározás jellegét,  a leltározás számszerű végeredményét,,  a leltározáskor engedélyezett hiány (káló) évi 4 ezrelék. A könyvtári nyilvántartásokból (leltárkönyv, SZIKLA-21 könyvtári program) a dokumentumot a törlési jegyzékszám feltüntetésével kell kivezetni. Állományvédelem Az állomány jogi védelme A könyvtárostanár felel:  a rábízott könyvtári állományért,  a könyvtár rendeltetésszerű működtetéséért,  a gyűjtemény tervszerű gyarapításáért,  a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. Állományba-vétel csak a számla és a dokumentum együttes megléte alapján történhet. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok vagy/és a technikai eszközök megrongálásával vagy/és elvesztésével okozott kárért; A tanulók és a dolgozók munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni.

66

Az állomány fizikai védelme A könyvtárhelyiségben szigorúan be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat. A könyvtár bejáratánál kézi tűzoltó készülék került elhelyezésre. Tűz esetén vizet nem szabad az oltáshoz használni. A dokumentumokat a lehetőséghez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára (takarítás, portalanítás, fertőtlenítés, féregtelenítés). A könyvtárba enni- és innivalót bevinni tilos! A könyvek, dokumentumok, ismeretközlő eszközök kíméletes használata minden könyvtárhasználó kötelessége. Továbbiakban az SZMSZ szerkezete a 22/2013. (III.22.) EMMI rendelet 32.§ (3) bekezdésének betűjelet követi. A.) A KÖNYVTÁR HASZNÁLÓI KÖRE Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A könyvtár használata az iskola tanulói és dolgozói esetében megkötöttség nélküli, ezért a tanuló- és munkaviszony megszüntetése csak a könyvtári tartozás rendezése után történhet. B.) BEIRATKOZÁS MÓDJA, VÁLTOZÁSOK BEJELENTÉSE A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. A beiratkozás a tanulói jogviszony valamint a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A tanév közben eltávozó tanulóknak, tanároknak az általuk kölcsönzött dokumentumokat hiánytalanul vissza kell szolgáltatni a könyvtárnak. C.) A KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK FELTÉTELEI 1. A könyvtárhasználat módjai 1.1 Helyben használat A helyben olvasás, tanulás feltételeit a könyvtárosnak kell biztosítani. Helyben olvasáskor a könyvtárosnak a könyvtárban kell tartózkodnia. A helyben használt dokumentumokat nem kell az egyéni kölcsönzési nyilvántartásban rögzíteni. A könyvtárosnak szakmai segítséget kell adnia:  az információhordozók közötti eligazodásban,  az információk kezelésében,  a szellemi munka technikájának alkalmazásában,  a technika eszközök használatában. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:  olvasótermi, kézikönyvtári állományrész,  folyóiratok, napilapok,  különgyűjtemények:  audiovizuális (AV) anyagok (DVD, videofilmek, magnókazetták, CD, CD-ROM) A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetik. 1.2 Kölcsönzés A könyvtárból könyvet vagy egyéb dokumentumot csak a könyvtáros tudtával lehet kivinni. A dokumentumok kölcsönzését a kölcsönzési nyilvántartásban kell rögzíteni. A tanári kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközökkel történik. 67

A tanulók részére a kölcsönzés - a számítógépes kölcsönzési rendszer elindulásáig - kölcsönző füzettel történik, osztályonként csoportosítva névvel és sorszámmal ellátva. A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb öt könyvet lehet kölcsönözni. A kölcsönzési határidő négy hét, ami egy - indokolt esetben két - alkalommal meghosszabbítható. A kölcsönzésben levő dokumentumok előjegyezhetők. Folyóiratokat indokolt esetben két napra, ill. a hét végén lehet kölcsönözni. Az iskolából távozó, illetőleg az érettségiző tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. 2. A könyvtár egyéb szolgáltatásai információszolgáltatás  a könyvtári gyűjtemény dokumentumai,  a könyvtár adatbázisa,  más könyvtárak adatbázisa,  internetes keresési rendszerek. témafigyelés, irodalomkutatás  ajánló bibliográfiák készítése  másolatszolgáltatás  számítógépes szolgáltatás  internet-használat D.) GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT A könyvtár a tantervi követelményeknek megfelelően gyűjtőköri szabályzata szerint folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejleszti állományát. Az állományalakítás során figyelembe veszi az igazgató, a nevelői közösségek és a diákképviselet javaslatait, valamint az iskola könyvtári környezetének állományi adottságait. A gyűjtemény rendszeres és szakszerű gyarapításával és apasztásával elősegíti, hogy a könyvtári állomány tartalmi összetételében és mennyiségi szempontból egyaránt megfeleljen a korszerű oktatási követelményeknek. A könyvtár alapfunkciójából adódó feladatok megvalósítását segítő információhordozók tartoznak az állomány főgyűjtőkörébe, míg a könyvtár másodlagos funkciójából eredő szükségletek kielégítését a mellékgyűjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik. Az iskolai könyvtárak erősen válogatva gyűjtenek, ezért a gyűjtőköri szabályzatnak rögzítenie kell az egyes állományrészek speciális sajátosságait. A gyűjtőköri szabályzatban foglalt feladatok célja, hogy meghatározza azokat az elveket, amelyek alapján a gyűjtemény szervezése történik. A legfontosabb fejlesztési célok félkövér betűtípussal kerültek kiemelésre. A gyűjtemény az intézmény szolgáltatásainak alapja. Így a beszerzendő dokumentumok körének meghatározása csak a könyvtár által ellátott feladatok alapján történhet. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató-nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. 68

1. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre Az iskolai könyvtár a dokumentumok sokféleségét gyűjti. Az állomány legfontosabb részét képezi a könyv- és folyóirat gyűjtemény, kézikönyvek, tankönyvek, ezen belül különös hangsúllyal a tartós tankönyvek, de emellett auditív (CD lemez, kazetta) és audiovizuális dokumentumok (DVD, videokazetta) és egyéb információhordozók (CD ROM) alkotják a gyűjteményt. Az iskolai könyvtár l ehetőségei nem engedik meg, hogy bármelyik területen is teljességre törekedjen, azonban a célok, feladatok gondos mérlegelésével, céltudatos válogatással alakítható ki olyan könyvtár, amelyben az egész emberi kultúra képviselve van, amit a témák közötti helyes arány jellemez, mert ez ad megfelelő alapot az oktató-nevelő munkához. 2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköri alapelvei Általános alapelvek A gyarapítás és apasztás folyamatosságával és helyes arányainak biztosításával érhető el a gyűjtemény kívánatos összetétele. Az iskolai könyvtár állományának értékorientáltnak kell lennie, még a használói igények javára sem csorbulhat a minőségelvűség. Az iskolai könyvtár állományába csak a gyűjtőkörébe tartozó dokumentumok vehetők fel. A tananyag hatékonyabb elsajátítása érdekében könyvtárunk törekszik a különböző dokumentumtípusok beszerzésére. A dokumentumok gyűjtése válogatással történik, de fontos, hogy a különböző tantárgyak tanulásához, tanításához nélkülözhetetlen dokumentumok gyűjtése tartalmilag teljes legyen. Nyelvi határok vonatkozásában alapvetően a magyar nyelven megjelent dokumentumokat gyűjtjük, de válogatással gyűjtjük az iskolában tanított idegen nyelvek (angol, német, francia) oktatásához felhasználható segédkönyveket is. A gyűjtés időhatára szempontjából az állomány nagy része az utóbbi kb. 25 év könyvterméséből áll, de tartalmuk alapján régebbi kiadású anyagokat is őriz a könyvtár. Iskolánk nagy hagyományokkal rendelkezik, így az 1945 előtti dokumentumok külön értéket képviselnek. 3. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők Iskolánk középfokú oktatási intézmény, ahol nappali rendszerben négy évfolyamos közgazdasági szakközépiskolai oktatás és öt évfolyamos nyelvi tagozatos képzés folyik. Tanulóink az utolsó két évben az érettségi tárgyakból - fakultáció keretében - emelt szintű képzést is választhatnak. Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szorosan kapcsolódik a műveltségi területek követelményrendszeréhez, gyűjtőkörét az iskolánk által megfogalmazott és a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai program határozza meg. Az állomány tervszerű fejlesztésekor az iskolai pedagógiai program cél- és feladatrendszeréből indulunk ki, és felmérjük a külső források használatának lehetőségét. 4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai A könyvtár állományába tartozó dokumentumokat főgyűjtőköri és mellékgyűjtőköri szempont szerint gyűjtjük. A főgyűjtőkör kialakítása minden igény szem előtt tartásával történik, lehetőség szerint teljességre törekvően. A könyvtár mellékgyűjtőkörébe a könyvtár másodlagos funkciójához kapcsolódó források tartoznak. Az alábbiakban a könyvtár főgyűjtőkörébe tartozó dokumentumokat részletezzük állományrészek szerinti bontásban. 4.1 Főgyűjtőkör A könyvtár elsődleges funkciójából származó feladatok megvalósulását szolgáló dokumentumok a főgyűjtőkörbe tartoznak. 69

4.1.1 Kézikönyvtári állomány: Ebben az állományrészben a középiskolai életkornak megfelelően a különböző műveltségterületek alapdokumentumait gyűjtjük.  általános és szaklexikonok  általános és szakenciklopédiák  szótárak, fogalomgyűjtemények  kézikönyvek, összefoglaló munkák,  képzőművészeti albumok  adattárak, almanachok  atlaszok, térképek  tantárgyaknak megfeleltetett nem nyomtatott ismerethordozók A kézikönyvtár bizonyos fogalmak tisztázásához, az iskolai anyag bővítéséhez, a tanulók szókincsének és íráskészségének fejlesztéséhez nyújt segítséget. Az ismeretek gyarapításának, a tények, adatok ellenőrzésének is fontos eszköze. 4.1.2 Szépirodalom:  prózai, lírai és drámai antológiák,  klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei,  nemzetek irodalma (klasszikus és modern irodalom),  tematikus antológiák,  népköltészeti irodalom,  a tantervhez kapcsolódó kötelező és ajánlott olvasmányok,  a nevelési program megvalósításához szükséges alkotások,  magyar próza- és drámairodalom klasszikusai,  kötelező olvasmányok,  idegen nyelvű klasszikus (könnyített) olvasmányok. Ezen a területen különösen fontos a gondos válogatás. Mind az anyagi lehetőségek, mind a könyvtár befogadóképessége szükségessé teszi, hogy az igen sok megjelenő könyvből csak a valóban értékesek, céljainkat legjobban szolgáló művek kerüljenek a könyvtárba. Az is fontos szempont, hogy a szépirodalom aránya nem tolódhat el a szakirodalom rovására, törekedni kell a körülbelül 60% szakirodalom 40% szépirodalom arány kialakítására. A példányszámok tekintetében a kötelező olvasmányok esetében arra törekszünk, hogy lehetőleg minden 5 tanulóra jusson egy példány; az ajánlott olvasmánynál pedig minden 10 tanulóra jusson egy példány. Iskolánkban ez kötelező olvasmányból legalább 20 darabot, ajánlott olvasmányból 10 darabot jelent. Természetesen helyet kapnak a magyar irodalom és a világirodalom klasszikusai, értékes művei, a kortárs magyar és világirodalom legjobbjai. 4.1.3 Szakirodalom, ismeretterjesztő irodalom  a tudomány, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet középszintű elméleti és történeti összefoglalói,  a tananyaghoz kapcsolódó, a tudományokat részben vagy teljesen bemutató középszintű segédkönyvek, összefoglalók,  a szakmai tárgyakhoz kapcsolódó közgazdasági szakirodalom  tanirodai szakirodalom (marketing, vállalkozás, stb.)  a munkaeszközként használatos ismeretterjesztő dokumentumok,  pályaválasztási kiadványok, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványok Általános művek: 0 Általános lexikonok, enciklopédiák, összefoglaló művek a kézikönyvtár anyagaként, és a tananyaghoz kapcsolódóan a tudományok, a kultúra, a hazai és egyetemes művelődéstörténet összefoglalói. 70

Filozófia, pszichológia: 1 A történelem és a magyar és az újonnan belépő etika tanításához elsősorban középfokú, összefoglaló jellegű művek. Filozófiatörténeti munkák, olyan pszichológiai, etikai, esztétikai könyvek, melyek a középiskolás korú gyerekek megismeréséhez, neveléséhez adnak segítséget. Vallás, teológia: 2 A magyar irodalom, a történelem és a rajz tanításához kapcsolódóan a mitológiákkal és a keresztény vallással, Bibliával, illetve a nagy világvallásokkal foglalkozó kiadványok. Társadalomtudományok: 3 Iskolánk profiljából adódóan elsősorban a közgazdaság-tudományi szakirodalom (marketing, vállalkozás, mikro-és makroökonómia). A nevelés elméletével, alapformáival, foglalkozó művek, a család-, gyermek-, ifjúságvédelemmel kapcsolatos kiadványok. Összefoglaló jellegű néprajzi művek. A nemzeti ünnepek megünnepléséhez készült gyűjteményes kiadványok. A társadalmi érintkezés szabályairól, az illemről szóló művek Természettudományok: 5 Általános természettudományi művek, a környezetvédelem és (a tantárgyakhoz kapcsolódóan) a matematika, csillagászat, fizika, kémia, biológia, növénytan, állattan középszintű összefoglaló művei. Alkalmazott tudományok: 6 Az ember szervezetével, az egészséges életmóddal, a higiénével foglalkozó ismeretterjesztő kiadványok, szexuális felvilágosító könyvek. Összefoglaló középfokú technikai, elektrotechnikai, audiovizuális eszközökkel foglalkozó munkák. Az informatika oktatáshoz alap- és középfokú számítástechnikai irodalom, és az ECDL vizsgákhoz szükséges elméleti és gyakorlati kiadványok. Művészet, szórakozás, sport: 7 Művészeti albumok, kézikönyvek, monográfiák. A művészet általános kérdéseivel foglalkozó, a különböző korszakok, országok művészetét átfogó művek. Stílusirányzatok. K iemelkedő művészek életműve az építészet, a szobrászat a rajzművészet, az iparművészet, a festészet, a zene, a színház- és a filmművészet területén. Sporttörténettel, turisztikával, természetjárással kapcsolatos kiadványok. Nyelv és irodalom: 8 A nyelvtudományból a nyelvészet egyes ágait összefoglaló könyvek, pl. leíró nyelvtan, nyelvjárások stb. Nyelvművelő kiadványok, amelyek segítik a tanulók szóbeli, írásbeli készségének és helyesírásának fejlesztését. Az idegen nyelvek tanításához – angol, német és francia - kétnyelvű szótárak több példányban; nagy szótárak és egynyelvű szótárak kevesebb példányban. Kezdő és haladó nyelvkönyvek, társalgási könyvek. Az irodalomtudományból elsősorban a magyar irodalomtörténeti kiadványok, a nagy íróink, költőink életművével foglalkozó tanulmányok. Neves irodalomtörténészek tanulmánykötetei, amelyek használhatók a középfokú irodalomtanításban. A világirodalom területén az egyes országok, egyes korszakok irodalmát összefoglaló, a különböző stílusirányzatokat és nagy egyéniségek pályáját, műveit bemutató könyvek. Földrajztudomány, történelemtudomány: 9 Az egyes földrészek, országok - különösen Magyarország - természeti és gazdasági földrajzát összefoglaló művek. Útikalauzok. A térképekből világatlasz és Magyarország atlasza. Honismeret; Budapestre, azon belül a IX. kerületre, Ferencvárosra vonatkozó szakirodalom. Életrajzi leírások, tudósok, feltalálók, költők, írók életútját bemutató kiadványok. 71

A történelemtudományból a világtörténet, az egyes népek, korok történetével foglalkozó összefoglaló művek, nagy történelmi személyiségeket bemutató könyvek. Magyarország történelmével foglalkozó könyveket kiemelten gyűjtjük. 4.1.4 Tankönyvek Könyvtárunk teljességgel gyűjti a tanulók által mindenkor használt tankönyveket egy példányban; és a tanulást segítő kiadványokat – elsősorban az érettségire való felkészüléshez – a lehetőségekhez mérten több példányban Tartós tankönyvek:  középiskolai atlaszok (földrajz, történelem)  szakmai tankönyvek (közgazdaságtan, vállalkozás, marketing, gépírás stb.)  feladatgyűjtemények, példatárak  számítástechnikai - ECDL- tankönyvek  szöveggyűjtemények 4.1.5 Pedagógiai gyűjtemény:  pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalók,  a pedagógiai program megvalósításához szükséges irodalom,  a műveltségi területek módszertani segédkönyvei, segédletei,  tanítás- és tanulás módszertani kiadványok,  a tanításon kívüli foglalkozások dokumentumai,  az iskolával kapcsolatos statisztikai és jogi gyűjtemények  az iskola történetéről, névadójáról szóló dokumentumok 4.1.6 Könyvtári szakirodalom:  könyvtártani összefoglalók,  kurrens és retrospektív tájékozódási segédletek,  könyvtárügyi jogszabályok, irányelvek  a könyvtár-használattan módszertani segédletei,  a könyvtári feldolgozómunka szabályzatai,  iskolai könyvtárakkal kapcsolatos kiadványok, 4.2 Mellékgyűjtőkör A főgyűjtőkört kiegészítve, a tananyaghoz közvetve kapcsolódó dokumentumok tartoznak e körbe, amelyek a tananyagon túli ismeretszerzési igényeket hivatottak kielégíteni. Ide tartoznak:  a tanult tantárgyakban részletesebb ismereteket nyújtó dokumentumok,  a pedagógusok ön- és továbbképzését segítő határtudományok irodalma,  a tanulók önművelését és szórakozási igényeit szolgáló dokumentumok,  a tanítási órán kívüli tevékenységekhez (pl. különböző versenyek) kötődő ismerethordozók,  a sokoldalú szemléltetés és gyakoroltatás céljainak megfelelő művek,  a NAT-ban tantárgyként külön nem szereplő, de megjelenő részműveltségi területek szakirodalma,  AV-dokumentumok, melyek a tanulók nyelvtanulásának, művészeti ismereteinek, önművelés útján történő elmélyítését szolgálják. A gyűjtés erős válogatással, a mindenkori pénzügyi keret figyelembe vételével történik, általában egy példányban. 5. A gyűjtés terjedelme, szintje és mélysége Kiemelten fejlesztjük a kézikönyvtári és a segédkönyvtári állományt, fokozottan figyelembe vesszük iskolánk profiljának megfelelően a közgazdaság, marketing, a számítástechnika és az idegen nyelvek tanításának dokumentum igényeit, gyűjtjük a tartós használatú tankönyveket, segédkönyveket. 72

Kézikönyvtári állomány Teljességgel gyűjtjük  az általános- és szaklexikonokat,  általános és szakenciklopédiákat,  szótárakat,  fogalomgyűjteményeket,  kézikönyveket, összefoglalókat. Válogatással gyűjtjük:  az adattárakat, atlaszokat,  a tantárgyaknak megfeleltetett nem nyomtatott ismerethordozókat. Szépirodalom Teljességgel gyűjtjük:  a magyar- és világirodalmi lírai, prózai és drámai antológiákat,  a tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők válogatott műveit, gyűjteményeit,  a kötelező és ajánlott olvasmányokat,  a magyar és külföldi népköltészetet és meseirodalmat reprezentáló műveket,  nemzeti antológiákat,  a nevelési program megvalósításához szükséges alkotásokat. Válogatással gyűjtjük:  az ifjúsági regényeket, elbeszéléseket és verses köteteket,  az iskolában tanított nyelvek olvasmányos irodalmát,  a kiemelkedő (de a tananyagban nem szereplő) kortárs alkotók műveit,  regényes életrajzokat, történelmi regényeket,  tematikus antológiákat. Ismeretterjesztő irodalom A példányszámot az anyagi lehetőségeken kívül az szabja meg, hogy milyen szorosan kapcsolódik a mű a közgazdasági szakközépiskolai tananyaghoz, hány évfolyam munkájában használható, milyen érdeklődésre tarthat számot. A mélység szempontját tekintve elsősorban az ismeretterjesztő irodalom és a középfokú középiskolások számára jól érthető - szakirodalom beszerzése célszerű. Az alapfokú irodalomból az igényesebbek válogatása kívánatos, felsőfokú szakirodalmat, egyetemi tankönyvet tanároknak, továbbtanulásra készülő tehetséges tanulóknak, tanulmányi versenyekhez igyekszünk gyűjteni. Teljességgel gyűjtjük:  az egyes tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet elméleti és történeti összefoglalóit,  az iskola profilját meghatározó középszintű közgazdasági szakirodalmat,  a tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, a tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató összefoglalókat,  a munkaeszközként használatos ismeretterjesztő dokumentumokat,  a tanulókat érintő pályaválasztási kiadványokat, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványokat. Válogatással gyűjtjük:  a tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó ismeretközlő műveket,  az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumokat, 73

  

a tantárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást kielégítő műveket, az iskolában oktatott nyelvek tanításához felhasználható idegen nyelvű segédleteket, Ferencvárosra vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványokat.

Pedagógiai gyűjtemény A gyűjteménybe a pedagógiai szakirodalom és a határtudományok dokumentumai tartoznak. Teljességgel gyűjtjük:  pedagógiai és pszichológiai lexikonokat, szótárakat, enciklopédiákat,  pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalókat, dokumentumgyűjteményeket,  a nevelési-oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalmat,  az egyes tantárgyak, műveltségi területek módszertani segédkönyveit, segédleteit,  az iskola történetéről, az iskola névadójáról szóló dokumentumokat, évkönyveket. Válogatással gyűjtjük:  az alkalmazott pedagógia, pszichológia és szociológia különféle területeihez kapcsolódó műveket,  a tanítási órán kívüli foglalkozások dokumentumait;  a tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalmát,  a családi életre neveléssel és a szülői ház kapcsolatával foglalkozó munkákat. Könyvtári szakirodalom Teljességgel gyűjtjük:  könyvtártani összefoglalókat;  könyvtári jogszabályokat, irányelveket;  a könyvtári feldolgozó munka szabályait tartalmazó segédleteket;  az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványokat. Válogatással gyűjtjük:  a kurrens és retrospektív jellegű tájékozódási segédleteket  a könyvtárhasználat módszertani segédleteit;  módszertani folyóiratokat. Periodika gyűjtemény Folyóiratok közül azokat érdemes válogatni, amely lehetővé teszi, hogy a tanárok és a tanulók tájékozódhassanak a gazdasági élet eseményeiről, a természet- és társadalomtudomány új eredményeiről, a társadalmi és politikai élet eseményeiről, új pedagógiai módszerekről, és megismerjék a legújabb szépirodalmat. A jövőben megfontolandó lehet az online előfizetés preferálása. Segédkönyvtári irodalom Gyűjteni kell az iskola irányításával, igazgatásával, gazdálkodásával, ügyvitelével, a munkaüggyel kapcsolatos kézikönyveket, jogi és szabálygyűjteményeket, folyóiratokat. Kéziratok Gyűjteni kell:  az iskola pedagógiai dokumentációit,  pályázati munkákat,  iskolai rendezvények forgatókönyveit, dokumentációit,  kísérleti dokumentációkat,  iskolaújság és rádió dokumentációit. 74

Nem nyomtatott ismerethordozók A tantárgyaknak megfeleltetett nem nyomtatott ismerethordozók (AV, CD, CD-ROM, DVD) közül: Teljességgel gyűjtjük:  a tantervi követelményekhez igazodó zenei CD-ket,  kötelező és ajánlott olvasmányok filmadaptációit,  a média műveltségi területén felsorolt műveket. Válogatással gyűjtjük:  értékes szépirodalmi művek film- és színházi feldolgozásait,  egyes tantárgyak, műveltségi területek ismereteit felölelő multimédiás alkotásokat. A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audio- és videokazetták válogatásra, selejtezésre szorulnak. 6. A gyűjtés dokumentumtípusai A könyvtár gyűjtőköre magában foglalja az iskola feladatainak ellátásához szükséges alább felsorolt dokumentumtípusokat, illetve nem nyomtatott ismerethordozókat. 6.1 Írásos, nyomtatott dokumentumok Könyv és könyvjellegű kiadványok  könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv  térképek, atlaszok Periodikák  ifjúsági lapok  pedagógiai folyóiratok Aprónyomtatványok  az iskolai élet dokumentumai  prospektusok  plakátok 6.2 Nem hagyományos dokumentumok Audiovizuális ismerethordozók  képes dokumentumok: oktatófilmek, művészfilmek, DVD állomány fejlesztése  hangzó dokumentumok: CD, hanglemezek, nyelvi és irodalmi kazetták Számítástechnikai ismerethordozók:  CD-ROM, multimédiás CD  oktatócsomagok E.) A KÖNYVTÁR HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYAI 1. Az iskolai könyvtár használata Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével, szolgáltatásaival segítse az iskolában folyó oktató-nevelő munkát; hogy a tanítás ideje alatt és a tanórán kívül lehetővé tegye gyűjteménye használatát. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, tanárai és nem pedagógus dolgozói beiratkozási díj fizetése nélkül használhatják.

75

Az iskolából távozó, illetőleg az érettségiző tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. 2. A könyvtárhasználat módjai 2.1 Helyben használat A helyben olvasás, tanulás feltételeit a könyvtárosnak kell biztosítani. Helyben olvasáskor a könyvtárosnak a könyvtárban kell tartózkodnia. A helyben használt dokumentumokat nem kell az egyéni kölcsönzési nyilvántartásban rögzíteni. A könyvtárosnak szakmai segítséget kell adnia:  az információhordozók közötti eligazodásban,  az információk kezelésében,  a szellemi munka technikájának alkalmazásában,  a technika eszközök használatában. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:  olvasótermi, kézikönyvtári állományrész,  folyóiratok, napilapok,  különgyűjtemények:  audiovizuális (AV) anyagok (DVD, videofilmek, magnókazetták, CD, CD-ROM) A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetik. 2.2 Kölcsönzés  A könyvtárból könyvet vagy egyéb dokumentumot csak a könyvtáros tudtával lehet kivinni.  A dokumentumok kölcsönzését a kölcsönzési nyilvántartásban kell rögzíteni.  A tanári kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközökkel történik.  A tanulók részére a kölcsönzés - a számítógépes kölcsönzési rendszer elindulásáig - kölcsönző füzettel történik, osztályonként csoportosítva névvel és sorszámmal ellátva. A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb öt könyvet lehet kölcsönözni.  A kölcsönzési határidő négy hét, ami egy - indokolt esetben két - alkalommal meghosszabbítható.  A kölcsönzésben levő dokumentumok előjegyezhetők.  Folyóiratokat indokolt esetben két napra, ill. a hét végén lehet kölcsönözni. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat a G.) Tankönyvtári fejezet tartalmazza. 2.3 Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtárostanár - az osztályfőnökök, szaktanárok közreműködésével - foglalkozásokat szervezhet. A foglalkozásokat a témától függően a könyvtáros és a szaktanárok is tarthatják. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított ütemterv szerint kerül sor.

76

F.) A KÖNYVTÁR NYITVA TARTÁSÁNAK ÉS A KÖLCSÖNZÉSNEK MÓDJA, IDEJE Az iskolai könyvtár nyitva tartása Az iskolai könyvtár nyitva tartási rendje szorosan igazodik a tanév tanítási napjaihoz; az iskolai szünidőben zárva tart. Az iskolai könyvtár kötelező nyitva tartása heti 22 óra, (hétfő-csütörtök 9-14, péntek 9-11) de az igények függvényében hosszabbított nyitva tartással állunk az olvasók rendelkezésére. A könyvtárhasználat módja:

- helyben használat - kölcsönzés - csoportos használat

A könyvtár rendje  Összesen 5 db könyv kölcsönözhető; a könyvkölcsönzés időtartama 4 hét.  A könyveket és egyéb dokumentumokat rendeltetésüknek megfelelően szabad használni, vigyázni kell épségükre, tisztaságukra.  A könyvek megrongálásával vagy elvesztésével okozott kárért a kölcsönző anyagilag felel.  A kézikönyvtári állományt és a folyóiratokat csak helyben lehet használni.  A könyvtárban a számítógépes szolgáltatás és az Internet-használat is biztosított.  Másolni csak oktatási és tanulási célból lehet.  Ügyelni kell a könyvtár rendjére és tisztaságára.  A könyvtárban kulturáltan kell viselkedni, kerülni kell a hangos beszédet, felesleges járkálást, a helyben olvasók zavarását.  A könyvtárban étkezni, dohányozni, nyílt lángot használni tilos! Az iskolai könyvtár használata során az alábbi fő feladatokat kell teljesíteni:  tájékoztatás, tanácsadás,  az iskolai munkához kapcsolódó irodalomkutatás, témafigyelés,  könyvkölcsönzés és helyben olvasás biztosítása,  számítógépes szolgáltatások biztosítása,  Internet hozzáférés biztosítása,  könyvtárbemutató, könyvtárismertető és könyvtárhasználatra épülő tanórák tartása,  nyilvántartások vezetése a kölcsönzőkről és a kölcsönzött dokumentumokról. G.) TANKÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT 1. Az iskolai tankönyvellátással kapcsolatos feladatok Az iskolai tankönyvellátással kapcsolatban a könyvtárostanár a mindenkori megbízott tankönyvfelelőssel szoros együttműködésben a következő feladatokat látja el:  figyelemmel kíséri az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását,  figyelemmel kíséri a kiadott tankönyvek elhasználódásának mértékét,  az éves tankönyvrendeléskor javaslatot tesz az elhasználódott kötetek pótlására vagy újonnan kiadott tankönyvekre,  a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyvelhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására. Az iskolai könyvtár tankönyvi nyilvántartásba veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tartós tankönyveket, majd kikölcsönzi a tanulóknak. 2. Ingyenes tankönyvi ellátási kötelezettségek Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 77

Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 3. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elfogadják a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozó szabályokat. A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a nem folyamatosan használt, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 4. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvnyilvántartás” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít:  az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos)  összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október)  összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig)  listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november)  listát készít a könyvtárban található kötelező és ajánlott olvasmányokról 5. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Lehetőség szerint a tankönyvnek legalább négy évig használható állapotban kell lennie. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:  az első év végére legfeljebb 25 %-os  a második év végére legfeljebb 50 %-os  a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os  a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Lehetőség szerint ugyanolyan könyv beszerzését kérjük. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. 78

A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható. H.) KATALÓGUSSZERKESZTÉSI SZABÁLYZAT 1. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állományát alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók, a használók rendelkezésére. Iskolánkban a könyvtári állomány feldolgozása elektronikus formában, számítógépes katalógussal történik. A számítógépes feltárás - a SZIKLA 21 könyvtári program - lehetővé teszi a könyvtári állomány sok szempontú (pl. szerző, cím, tárgyszó, stb.) visszakereshetőségét. A tanulók a saját adatbázison kívül az MNB mindig frissített adatbázisában is tájékozódhatnak. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza:  raktári jelzet  bibliográfiai és besorolási adatokat  ETO szakjelzeteket  tárgyszavakat 2. A dokumentum leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza.. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai:  főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat  szerzőségi közlés  kiadás sorszáma, minősége  megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve  oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret  sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám  megjegyzések  ISBN szám, kötés, ár A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük:  a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe)  cím szerinti melléktétel  közreműködői melléktétel  tárgyi melléktétel 3. Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. 79

4. Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint:  betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján)  tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) Dokumentumtípusok szerint:  könyv  audiovizuális dokumentum Formája szerint: - digitális nyilvántartás a SZIKLA 21 könyvtári program segítségével

9. Szabadság Az intézmény pedagógus és nem pedagógus dolgozói a tárgy évben fel nem használt szabadságot a következő év március 31-ig vehetik ki. A 2012. évi I. törvény következőképpen szabályozza a szabadságok kivételének kérdését: A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja. A szabadságok kivételénél az intézmény dolgozóinak figyelembe kell vennie az iskola zavartalan működésének biztosítását. Ebből következőleg lehetőség szerint olyan napokra igényelnek szabadságot a dolgozók, amelyeken kevesebb tanórájuk illetve ellátandó feladat van. Vizsgaidőszakban az iskola igazgatója csak rendkívüli esetben engedélyez szabadságnap kivételét. A munkáltató köteles nyilvántartani a) a rendes és a rendkívüli munkaidő, b) a készenlét, c) a szabadság tartamát. A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is. Az iskola mindenki által ellenőrizhető, precíz nyilvántartást vezet a kiadott szabadnapokról, amely kiküszöböli a valótlan adatok szerinti szabadságkiadást. Minden esetben a fentebb idézett Munka Törvénykönyve és a Kjt. vonatkozó rendelkezései az irányadóak! A nyilvántartásban saját adatairól az iskola titkárságán és a tanügyigazgatási-igazgatóhelyettesnél lehet információt kérni. A munkáltató az intézmény dolgozóit a kiadásra kerülő szabadnap(ok)ról minimum 15 nappal a kiadás előtt értesíti.

10.A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította.

80

Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

81

1. SZÁMÚ MELLÉKLET - GYAKORNOKI SZABÁLYZAT A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 138/1992. Korm. rend. (a továbbiakban: VHR.) 4/B. § (1) bekezdése értelmében – az intézmény szakmai munkaközösségeivel történt egyeztetést, valamint a nevelőtestület véleményének kikérését követően – a gyakornoki szabályzatot a következők szerint állapítom meg: 1. Fogalmak meghatározása Gyakornok: az a határozatlan időre pedagógus-munkakörbe kinevezett közalkalmazott, aki nem rendelkezik három évet meghaladó szakmai gyakorlattal. Szakmai vezető (segítő): A gyakornok felkészülését a gyakornoki szabályzatban meghatározottak szerint segítő, értékelésében résztvevő pedagógus, akit a munkáltató szakterületenként jelöl ki Gyakornoki idő: a pedagógus kinevezésében kikötött három év, ill. áthelyezés esetén a három évből hátralévő idő. A gyakornoki idő tartamába nem számít be a harminc napot meghaladó keresőképtelenséggel járó betegség, valamint a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság időtartama. Közvetlen felettes: Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában, ill. a pedagógus munkaköri leírásában közvetlen felettesként megjelölt személy, akinek véleményét a munkáltatói jogkör gyakorlója – a szakmai vezető (segítő) mellett – a gyakornok minősítése előtt köteles meghallgatni. Szakmai követelmények: A VHR. 4/A. §-ban előírt általános követelmények és a munkakörhöz kapcsolódó követelmények. 2. A gyakornoki szabályzat személyi hatálya A gyakornoki szabályzat hatálya kiterjed:  az intézmény vezetőjére és helyetteseire,  a gyakornokokra,  a szakmai vezetőkre (segítőkre)  a szakmai munkaközösség-vezetőkre és a gyakornokok közvetlen feletteseire 3. A szabályzat időbeli hatálya E szabályzat a2013. szeptember 1. előtt közalkalmazotti jogviszonyt létesített pedagógus kollégákra vonatkozik. 4. A szabályzat módosítása A szabályzatot jogszabályváltozás, ill. a nevelőtestület legalább felének kezdeményezésére módosítani kell. 5. A gyakornoki idő szakaszai 5.1. Tájékozódó szakasz (0-1. év) A gyakornok e szakaszban annak érdekében, hogy az általános követelményeknek eleget tegyen megismeri a) az intézmény nevelési programját, így különösen: 1. Az intézmény küldetését, jövőképét, 2. az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, 3. a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, 4. a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, 5. a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, 6. a tehetség-, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet, 82

7.

az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, 8. az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, 9. az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, 10. az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, 11. a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, formáját, b) Az intézmény egészségnevelési, környezeti nevelési programját c) Az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, különösen 1. a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, 2. a pedagógiai munka belső ellenőrzés rendjét, 3. a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, 4. a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, 5. az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, 6. az intézményi védő, óvó előírásokat, 7. a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőket, 8. a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit, 9. a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása), 10. az iskolai könyvtár működési rendjét. d) Az intézmény házirendjét, különösen 1. tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani, 2. tanulói munkarendet, 3. a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, 4. az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendjét, 5. az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást, 6. a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezéseket, 7. a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit, 8. a tanulók jutalmazásának elveit és formáit, 9. a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit, 10. a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket, 11. a felnőttoktatással kapcsolatos speciális szabályozásokat. e) a gyakornok munkaköri leírását, valamint az intézmény kollektív szerződését, így különösen: 1. a kötelező óraszámba beszámítható és külön díjazásért ellátható feladatokat 2. a kizárólag az intézményben ellátandó feladatokat, 83

3. 4. 5. 6. 7.

a juttatásokra vonatkozó szabályokat, a pótlékokat, az ügyelet és készenlét előírásának és díjazásának szabályait, a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit, a megőrzési felelősség és leltárhiány előírásait.

f) az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb jogszabályokat, így különösen a közoktatási törvényben, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben az alábbi témaköröket: 1. tankötelezettség, 2. az intézménytípusra vonatkozó szabályok , 3. a pedagógusok, tanulók, szülők jogai és kötelességei, 4. pedagógiai program, 5. az iskola közösségei és jogaik, 6. tanulói fegyelmi eljárás, 7. fenntartói irányítás és ellenőrzés , 8. adatkezelés, 9. a tanügyigazgatási dokumentumok alkalmazása. g) közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendeletét, így különösen az alábbi témaköröket: 1. közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok, 2. közalkalmazottak részvételi és érdekképviseleti jogai, 3. a munkavégzésre vonatkozó alapvető szabályok, fegyelmi felelősség, 4. szabadság, pihenőidő, munkaidőkeret 5. közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere, 6. többlettanítás, rendkívüli munkavégzés, tanításon kívül elrendelt munka, 7. kártérítési felelősség. Az ismeretszerzés módja: a) dokumentum- és jogszabályelemzés, tanulásszervezési módszerek elméleti és gyakorlati tanulmányozása (irodalom, hospitálás, esetleg szakmai képzések) b) konzultáció a szakmai vezetőkkel, pedagógusokkal c) hospitálás – heti egy alkalom biztosítása, óramegbeszélések d) értekezleteken, megbeszéléseken való részvétel Az ellenőrzés módja: interjú, kérdőív, óralátogatás Követelmény: a gyakornok legyen képes a tanügyi dokumentumokban történő tájékozódásra, ismerje az iskolahasználók alapvető jogait és kötelezettségeit, a munkavégzés szabályait, az intézmény működésének alapvető előírásait, a munkaköre ellátásához szükséges helyi szabályokat. Legyen képes a tanóra, az ismeretátadás felépítésére, a taneszközök és segédeszközök használatára. 5.2. Gyakorló szakasz (1-2. év) Tevékenység és követelmény:  tanórán és tanórán kívüli foglalkozáson,  egyéni fejlesztő és tehetséggondozó foglalkozáson történő hospitálások,  szakirodalom tanulmányozásán,  foglalkozások összeállításán és megtartásán keresztül a gyakornok megismeri az egyénre szabott, differenciált fejlesztés módszereit, a különleges gondozást igénylő gyermekekkel, tanulókkal való foglalkozás lehetséges formáit.  szülői értekezleteken, 84

 fogadóórákon,  egyéni megbeszéléseken való részvétel,  szülői panaszt kezelő megoldási terv, intézkedési terv készítésén keresztül a gyakornok megismeri a szülőkkel, gondviselőkkel történő kapcsolattartás és együttműködés hatékony módjait, a konfliktuskezelés technikáit. Az ellenőrzés módja: a gyakornok által készített tervek elemzése és értékelése, óra- és foglalkozáslátogatás, szülői értekezleten való szereplés elemzése 5.3. Önálló munkavégzés szakasza (2-3. év) Követelmény:  a szakasz végére a gyakornok váljék a nevelőtestület teljes értékű tagjává,  legyen képes a munkaköri leírásában feltüntetett valamennyi feladat önálló ellátására,  az önképzésre,  értekezleten, szakmai megbeszélésen szakmai téma kifejtésére, beszámoló készítésére,  intézményi rendezvény, vagy annak egy részeleme (pl. műsor) összeállítására, megszervezésére,  diákönkormányzati program összeállítására, lebonyolítására. Az ellenőrzés módja: óra- és foglalkozáslátogatások, a gyakornok által készített tervek, dokumentumok elemzése, a gyakornok tevékenységének átfogó vizsgálata, bemutató órájának több pedagógus által történő elemzése. 6. A szakmai vezető ill. segítők feladatai Iskolai szinten a gyakornokok és a szakmai vezetők tevékenységét kijelölt szakmai vezető végzi, aki koordinálja és ellenőrzi a többi szakmai vezető és gyakornokok munkáját. Személyét az igazgató bízza meg maximum öt éves időtartamra a tantestület véleményének kikérése mellett. Feladatához tartozik, hogy egy évben kétszer írásban értékeli az iskola vonatkozó tevékenységét, segítséget nyújt a gyakornoki és vezetői feladatok ellátásához, kapcsolatot tart az iskola vezetőségével. Minden más esetben feladata megegyezik a szakmai segítőével. 6.1. a tájékozódó szakaszban:  felkészítési terv készítése, dokumentumok rendelkezésre bocsátása,  konzultáció biztosítása (a gyakornokkal egyeztetve igény szerint, de legalább heti egy alkalommal egy órában),  hospitálási lehetőség biztosítása a gyakornok számára,  óralátogatás (negyedévenként min. 1 max. 4 alkalommal),  előzetes szakmai vélemény és javaslat készítése a szakasz végén,  a konzultációkról, óralátogatásokról nyilvántartást, az óramegbeszélésekről feljegyzést készít. 6.2. a gyakorló szakaszban:  a gyakornok által készített tervek, dokumentumok elemzése,  konzultáció biztosítása (a gyakornokkal egyeztetve igény szerint, de legalább heti egy alkalommal egy órában),  szülőkkel való kapcsolattartás, konfliktuskezelés elemzése,  tanórán kívüli tevékenység, egyéni fejlesztés segítése (szakirodalom, szaktanácsadás, taneszköz kínálat bemutatása,  hospitálási lehetőség biztosítása a gyakornok számára,  óralátogatás (negyedévenként min. 1 max. 4 alkalommal),  előzetes szakmai vélemény és javaslat készítése a szakasz végén,  a konzultációkról, óralátogatásokról nyilvántartást, az óramegbeszélésekről feljegyzést készít. 85

6.3. az önálló munkavégzés szakaszában: a gyakorló szakaszban felsoroltakon túl  konzultáció a gyakornok felkészülésében résztvevő többi pedagógussal a gyakornok értékeléséről,  a gyakornok teljesítményéről szöveges értékelés elkészítése, javaslattétel a gyakornok minősítésére. 7. A szöveges értékelés szempontjai  szakmai ismeretek önálló alkalmazása,  módszertani ismeretek és a pedagógiai módszerek alkalmazásának szintje,  konfliktuskezelési, problémamegoldó készségek,  helyzetfelismerés, magatartás előre nem várt helyzetben  tervezés, cél- és feladat-meghatározás  tanórák, tanórán kívüli foglalkozások hangulata,  stílus, kapcsolattartás az iskolahasználókkal  együttműködés a nevelőtestülettel és az iskolai közösségekkel. 8. A gyakornok jogai  A gyakornoknak joga van,  a róla készült értékelések megismerésére,  ahhoz, hogy osztályfőnöki megbízást ne vállaljon el,  ahhoz, hogy többlettanítást ne végezzen (kivéve, ha a többlettanítás elrendelésével tartható fenn az intézmény működőképessége),  ahhoz, hogy a szakmai ismeretek elsajátításához és a munkavégzéséhez szükséges valamennyi intézményi dokumentumot és jogszabályt tanulmányozásra megkapja,  ahhoz, hogy szükség esetén konzultációs órát és hospitálási lehetőséget kérjen,  ahhoz, hogy részt vegyen az iskolai megbeszéléseken, testületi üléseken,  ahhoz, hogy a róla készült értékelésekhez írásos megjegyzést, észrevételt tegyen. 9. A minősítés menete 1. A szakmai vezetők (segítők) elkészítik a szöveges értékelést a gyakornok teljesítményéről. A szöveges értékelés alapja a gyakornoki idő utolsó harmadában végzett tevékenység. 2. Az értékelést, valamint a gyakornok felkészülése során készült egyéb dokumentumokat átadják az intézmény vezetőjének. 3. Az intézményvezető a fenti dokumentumokba történő betekintés lehetőségét követően kikéri a gyakornok felkészülésében közreműködő valamennyi pedagógus véleményét a gyakornok teljesítményéről a gyakornoki szabályzat 7. fejezetében meghatározott szempontok alapján. 4. A minősítés „megfelelt” és „nem megfelelt” értékeléssel történik. „Nem megfelelt” értékelés csak abban az esetben állapítható meg, ha a gyakornok teljesítményéről adott szöveges értékelés alapján a szakmai vezetők (segítők) többsége, valamint a gyakornok munkaköréhez kapcsolódó szakmai közösség ezzel egyetért. 5. „Nem megfelelt” minősítés esetén a döntést a minősítő lapon indokolni kell, az indoklásnak valósnak, okszerűnek kell lenni. 6. A minősítő lapot az intézményvezető, a szakmai segítő és a gyakornok írja alá. 7. A közalkalmazottal minősítését annak elkészülte után haladéktalanul ismertetni kell. A megismerés tényét a közalkalmazott a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is. A minősítés egy példányát annak ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni. 8. A minősítő lap részét képezi a közalkalmazott személyi anyagának.

86

9. A közalkalmazotti jogviszony megszűnik, ha a közalkalmazott „nem megfelelt” minősítést kap. A közalkalmazotti jogviszony a minősítés eredményének ismertetését követő tizedik napon szűnik meg. 10. Záró rendelkezések A gyakornoki szabályzat szakmai követelményrendszerét háromévente felül kell vizsgálni. A szabályzat módosítását a szakmai munkaközösségekkel egyeztetni, a módosítás tervezetét a nevelőtestülettel előzetesen véleményeztetni kell. A gyakornoki szabályzatot az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni, ennek hiányában a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

11. Záradék A gyakornoki szabályzatot a nevelőtestület 2013. március 18-i nevelőtestületi ülésén véleményezte.

87

1. számú melléklet Munkáltató megnevezése Címe Értékelő lap A gyakornok személyi adatai Név: Születési hely, idő: Az értékelés időpontja: Az értékelés megállapításai: szakmai ismeretek önálló alkalmazása:

módszertani ismeretek és a pedagógiai módszerek alkalmazásának szintje:

konfliktuskezelési, problémamegoldó készségek:

helyzetfelismerés, magatartás előre nem várt helyzetben:

tervezés, cél- és feladat-meghatározás:

88

tanórák, tanórán kívüli foglalkozások hangulata:

stílus, kapcsolattartás az iskolahasználókkal:

együttműködés a nevelőtestülettel és az iskolai közösségekkel:

Fejlesztendő területek:

Javaslatok, megjegyzések:

A gyakornok észrevételei:

Szakmai vezetők (segítők):

Gyakornok

Név: aláírás

aláírás

Név: aláírás Név: aláírás

89

2. számú melléklet Munkáltató megnevezése Címe

Minősítő lap A minősített személyi adatai Név: Születési hely, idő: A minősítés időpontja: A minősítés megállapítása (megfelelő szöveg aláhúzásával):

Megfelelt

Nem megfelelt

Indokolás („Nem megfelelt” minősítés esetén indokolás kötelező): ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ A közalkalmazott tájékoztatása az estleges jogvita kezdeményezésének lehetőségéről megtörtént. A minősített észrevételei: ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ Dátum: Aláírások: Szakmai vezetők (segítők): intézményvezető

minősített gyakornok

90