NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM
S ZERVEZETI ÉS M KÖDÉSI S ZABÁLYZAT M/19.
S ZELLEMI TULAJDON
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
S O PR O N 2006
Általános rendelkezések 1§ A Nyugat-Magyarországi Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Egyetemi Tanácsa a kutatásfejlesztésr l és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kti.), valamint a szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogszabályok alapján az alábbi szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) alkotja. A Szabályzat célja, hogy el segítse az Egyetem oktatói, kutatói és a Szabályzat hatálya alá tartozó egyéb személyek által létrehozott szellemi alkotások hatékony értékelését, a lehet leger sebb jogi oltalomban történ részesítését és hasznosítását. Definíciók (1)
Találmány: olyan, a tudományos kutatás és m szaki fejlesztés területér l származó szellemi alkotás, amely alkotó tevékenység eredményeképp jött létre, világviszonylatban új, és a szakterületen nem nyilvánvaló, hasznos megoldás. Nem min sül találmánynak: a felfedezés, a tudományos elmélet, a matematikai módszer, az esztétikai alkotás, a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, a számítógépi program (szoftver), és az információ megjelenítése. A feltalálót megilleti az a jog, hogy a szabadalmi iratok t e min ségében feltüntessék.
(2)
Szabadalmazható találmány: minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány.
(3)
Biotechnológiai találmány: olyan találmány, amely biológiai anyagból álló vagy azt tartalmazó termékre, vagy olyan eljárásra vonatkozik, amelynek révén biológiai anyagot állítanak el , dolgoznak fel vagy alkalmaznak. Biológiai anyagnak min sül bármely olyan – genetikai információt tartalmazó – anyag, amely önmagában képes a szaporodásra vagy biológiai rendszerben szaporítható.
(4)
Szabadalom: a találmányok védelmét biztosító id ben korlátozott kizárólagos jog, amelyet szabadalom-engedélyezési eljárás eredményeként az erre jogosult hatóságok meghatározott id re (rendszerint a szabadalmi bejelentés napjától számított 20 évre) biztosítanak.
(5)
Használati minta: valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás.
(6)
Formatervezési minta: valamely eredményeképpen jött létre.
(7)
Mikroelektronikai félvezet termék topográfiája: az integrált áramkör áramköri kivitelezése, maszkolása és az integrálás egyéb fizikai megvalósulása.
tárgy
küls
formája,
amely
formatervezés
2
(8)
Növényfajta oltalom: növényfajta oltalomban részesíthet az a növényfajta, amely más növényfajtától megkülönböztethet , egynem , állandó és új.
(9)
Szerz i m : irodalmi, tudományos, m vészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleg ek. Ilyen alkotások különösen a tudományos, irodalmi m vek, a filmalkotások és az audiovizuális m vek, a fotóm vészeti alkotások, a térképm vek és a térképészeti alkotások, a m szaki létesítmények tervei, az iparm vészeti alkotások, az ipari tervez m vészeti alkotások, a szoftverek és az adatbázisok.
(10) Know-how: azon szellemi alkotások, amelyekr l külön jogszabályok nem rendelkeznek, de társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak, továbbá a vagyoni érték gazdasági, m szaki és szervezési ismeretek és tapasztalatok. (11) Adatbázis: önálló m vek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gy jteménye, amelynek tartalmi elemeihez – számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon – egyedileg hozzá lehet férni. (12) Licencia: valamely szellemi alkotással kapcsolatos iparjogvédelmi vagy szerz i jogok alapján a hasznosítás, illetve használat teljes vagy részleges, id ben és/vagy térben korlátozott tartamú átengedésére. (13) Szolgálati szellemi alkotás: annak a szellemi alkotása, akinek munkaviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból és más, hasonló tartalmú, munkavégzésre irányuló jogviszonyból folyó kötelessége, hogy a szellemi alkotás tárgykörébe es megoldásokat dolgozzon ki. (14) Alkalmazotti szellemi alkotás: annak a szellemi alkotása, aki anélkül, hogy ez munkaviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból és más, hasonló tartalmú munkavégzésre irányuló jogviszonyból folyó kötelessége lenne, olyan szellemi alkotást dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik. Jogszabályok A szabályzat alkalmazásakor különösen az alábbi jogszabályok rendelkezésivel összhangban kell eljárni: 2004. évi CXXXIV. törvény a kutatásfejlesztésr l és a technológiai innovációról (Kti) 1993. évi LXXX. törvény a fels oktatásról; 1994. évi XL. törvény a Magyar Tudományos Akadémiáról; 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvr l; 1978. évi IV. törvény a Büntet Törvénykönyvr l; 1999. évi LXXVI. törvény a szerz i jogról; 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról; 1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról; 1991. évi XXXIX. törvény a mikroelektronikai félvezet termékek topográfiájának oltalmáról; 3
2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról; 2002. évi L. törvény az európai szabadalmak megadásáról szóló 1973. október 5-i Müncheni Egyezmény (Európai Szabadalmi Egyezmény) kihirdetésér l; 1967. évi 7. törvényerej rendelet az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény szövegének kihirdetésér l; 1980. évi 14. törvényerej rendelet a Szabadalmi Együttm ködési szerz dés kihirdetésér l; 1981. évi 1. törvényerej rendelet a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történ letétbe helyezése nemzetközi elismerésér l szóló Budapesti Szerz dés kihirdetésér l; 1979. évi 13. törvényerej rendelet a nemzetközi magánjogról; 20/2002. (XII. 12.) IM rendelet a szabadalmi bejelentés, az európai szabadalmi bejelentésekkel és az európai szabadalmakkal, illetve a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel összefügg beadványok valamint a növényfajta oltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól; 15/1986. (IX.17.) MÉM rendelet a mikroorganizmus-törzsek szabadalmi eljárási céljából való letétbe helyezésér l és kezelésér l; 20/1991.(XII.28.) IM rendelet a használati mintaoltalmi bejelentések részletes alaki szabályiról; 19/1991. (XII. 28.) IM rendelet a mikroelektronikai félvezet termékek topográfiájának oltalmára irányuló bejelentés részletes alaki szabályairól. Kti. (1) A kutatóhelynek min sül költségvetési szervnek és közalapítványnak, valamint az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyonból létrehozott, kutatóhelynek min sül közhasznú társaságoknak szellemitulajdon-kezelési szabályzattal kell rendelkezniük. (2) A szabályzatnak – figyelemmel a 19. § el írásaira – ki kell terjednie különösen a) a kutatóhelyen létrejött és az ellenszolgáltatás fejében szerzett szellemi alkotások értékelésének és nyilvántartásának elveire, beleértve a szellemi alkotások létrehozásához felhasznált ráfordítások kimutatását, b) a szellemi alkotásnak nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság tulajdonába adásának (apportálásának) vagy egyéb módon történ hasznosításának feltételeire, valamint a szellemi alkotás apportálásával szerzett részesedés megszüntetésének vagy mértéke csökkentésének feltételeire, továbbá a kezelésére vonatkozó elvekre és feladatokra, figyelemmel a szellemi alkotás a) pont szerint meghatározott értékére is; c) a szellemi alkotásokhoz f z d jogok védelmével kapcsolatos elvekre és követelményekre; d) ha a vonatkozó jogszabályok a felek eltér rendelkezését lehet vé teszik, a kutatóhellyel köztisztvisel i, közalkalmazotti, munka- vagy munkavégzésre irányuló egyéb, valamint polgári jogi jogviszonyban álló, a szellemi alkotás létrehozásában közrem köd kutatók jogaira és kötelezettségeire a hasznosítás folyamatában; e) a kutatóhely jogosultságába tartozó szellemi alkotásokkal összefügg értékelési, nyilvántartási és hasznosítási eljárások elveire; f) az a)-e) pontokkal kapcsolatos felel sség és hatáskör telepítésére. (3) Az (1) bekezdés szerinti szervezet, ha több, a kutatás-fejlesztési alap-, illetve f tevékenységét megvalósító vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési tevékenységet is végz szervezeti egységet foglal magában, egyetlen szabályzatot készít, amelynek lehetnek az egyes szervezeti egységek sajátos feltételeinek megfelel kiegészítései. (4) A szabályzatot a költségvetési szerv vezet je, közalapítvány esetében a kezel szerv (szervezet), közhasznú társaság esetében a legf bb szerv hagyja jóvá. A jóváhagyásra jogosult ezt a hatáskörét nem ruházhatja át.
4
A szabályzat hatálya 2. § (1) A jelen Szabályzat hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi szervezeti egységére és valamennyi, az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló, oktató-kutató és más munkakörben foglalkoztatott személyre (a továbbiakban: közalkalmazott), függetlenül a közalkalmazotti jogviszony els , vagy további jellegét l, illetve attól, hogy a közalkalmazott teljes vagy részmunkaid ben kerül foglalkoztatásra. (2) Ahol a jogszabály munkaviszonyt említ, ott a jelen Szabályzat alkalmazásában közalkalmazotti jogviszonyt kell érteni. (3) A jelen szabályzat hatálya kiterjed minden, a Kti. 4. §-ban meghatározott, a kutatásban részt vev természetes személyre és szervezetre is, figyelemmel azok sajátos m ködésére. Kti. 4. § E törvény alkalmazásában 4. a) kutatóhely: alap-, illetve f tevékenységként vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató szervezet, szervezeti egység vagy egyéni vállalkozó; b) költségvetési kutatóhely: költségvetési gazdálkodási rendben m köd , alap-, illetve f tevékenységként vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató szervezet vagy szervezeti egység; c) nonprofit kutatóhely: a közhasznú szervezetekr l szóló törvényben meghatározott közhasznú szervezetként, illetve annak keretében m köd kutatóhely; d) kutató, fejleszt : az a természetes személy, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával vagy fejlesztésével, valamint az ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik (a továbbiakban: kutató); 5. konzorcium: a részes felek (tagok) polgári jogi szerz désben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttm ködés kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs tevékenység közös folytatása vagy egy kutatásfejlesztési,technológiai innovációs projekt közös megvalósítása céljából; 6. a) vállalkozás: az egyéni vállalkozás, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a vízi társulat, vízi-közm társulat, továbbá az erd birtokossági társulat; b) hasznosító vállalkozás: költségvetési kutatóhelyen - a 20. § alkalmazásában nonprofit kutatóhelyen is -létrejött szellemi alkotások üzleti hasznosítása céljából az ilyen kutatóhely által alapított, illetve részvételével vagy részesedésével m köd gazdasági társaság;
(4) A jelen szabályzat hatálya kiterjed minden, a Kti. 4. §-ban meghatározott, a kutatással összefügg tevékenységre is. Kti. 4. § E törvény alkalmazásában 1. a) alapkutatás: els dlegesen a jelenségek lényegére és a megfigyelhet tényekre vonatkozó tudományos ismeretek b vítését célzó kísérleti, tapasztalati, rendszerez vagy elméleti munka, amely lehet aa) tiszta alapkutatás: a tudományos ismeretek b vítésére irányuló kutatás, amelynek nem célja a közvetlen társadalmi vagy gazdasági haszon elérése vagy az eredmények gyakorlati problémák megoldására történ alkalmazása; ab) célzott alapkutatás: a tudományos ismeretek b vítésére irányuló olyan kutatás, amelyr l valószín síthet , hogy a felismert vagy várható, jelenlegi vagy jöv beli problémák megoldására alapul szolgál; b) alkalmazott (vagy ipari) kutatás: új ismeret szerzésére els dlegesen meghatározott gyakorlati cél érdekében végzett eredeti vizsgálat (a továbbiakban: alkalmazott kutatás); c) kísérleti (vagy pre-kompetitív) fejlesztés: a kutatásból és/vagy a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létez tudásra támaszkodó tevékenység, amelynek célja új anyagok, termékek, eljárások, rendszerek, szolgáltatások létrehozása, vagy a már meglév k lényeges továbbfejlesztése (a továbbiakban: kísérleti fejlesztés); d) kutatás-fejlesztés: magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést;
5
e) a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs eredmények hasznosítása: idetartozik mind a vállalkozások keretében, üzleti céllal, gazdasági eredmény reményében történ felhasználás, mind az olyan közösségi célú felhasználás, amelynek eredménye a lakosság életmin ségének és a közszolgáltatások min ségének javítása, a természeti és épített környezet védelme, az ország fenntartható fejl dése, valamint védelmi képességének és biztonsági helyzetének javítása (a továbbiakban: hasznosítás);
A szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogok 3. § (1) A jelen Szabályzat hatálya alá tartozó körben közalkalmazotti jogviszonyban szolgálati és alkalmazotti szellemi alkotás hozható létre. (2) Szolgálati jelleg nek min sül az a szellemi alkotás, amelynek létrehozása a közalkalmazottnak közalkalmazotti jogviszonyból folyó kötelessége, azaz, ha azt a közalkalmazottra irányadó jogszabály, az Egyetem, mint munkáltató a közalkalmazottra kötelez szabályzatában, munkaköri leírásban, vagy az erre jogosult munkahelyi vezet (munkáltatói jogkör gyakorlója, közvetlen munkahelyi vezet ) útján maradandó eszközzel rögzített munkáltatói utasításban (pl. többletfeladat elrendelése) el írta. (3) Minden egyéb, a Szabályzat hatálya alá tartozó esetben az alkalmazotti szellemi alkotásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (4) Az Egyetemen folyó oktató-kutató, illetve alkotó munka eredményeként létrejöv szellemi alkotáshoz f z d valamennyi jog -jogszabály vagy szerz dés ett l kifejezetten eltér rendelkezése hiányában- az Egyetemet illeti meg. (5) Ha a szellemi alkotást más egyetem, intézmény vagy gazdálkodó szervezet munkatársával együttm ködve dolgozták ki, akkor a szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogok az együttm köd k között olyan arányban oszlanak meg, amely tükrözi a szellemi alkotás létrehozásához való hozzájárulás arányát. Ezt az arányt az együttm köd k közötti külön szerz désben – figyelemmel a jelen szabályzatban foglalt valamennyi egyéb rendelkezésre is – meg kell határozni. Amennyiben az együttm köd felek között a Szabályzat ezen kifejezett el írása ellenére sem jött létre ilyen irányú el zetes megállapodás, úgy az Egyetem az adott szellemi alkotáshoz kapcsolódó valamennyi jogra igényét fenntartja. (6) Ugyanakkor az Egyetem fenntartja magának a jogot, hogy a Szabályzat alapján t megillet , vagy részére felajánlott bármely szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogról bármikor lemondjon, illetve az ilyen jelleg felajánlásokat elutasítsa.
6
Az eljárás 4. § (1) Az oktatók, kutatók és alkotók a munkájuk során létrehozott szellemi alkotásaikat kötelesek haladéktalanul írásban a tudományos rektorhelyettes útján az Egyetemmel ismertetni és az Egyetem javára felajánlani. (2) A jelen Szabályzat hatálya alá tartozó szellemi alkotás akkor is felajánlható az Egyetemnek, ha azt már korábban – jogi oltalomszerzés céljából – bejelentették, így arra ideiglenes vagy végleges jogi oltalmat szereztek. (3) A jelen Szabályzat hatálya alá nem tartozó szellemi alkotás is felajánlható az Egyetemnek, függetlenül attól, hogy az jogi oltalom alatt áll-e. Ebben az esetben az Egyetem rendelkezik a neki felajánlott szellemi alkotás elfogadásáról vagy elutasításáról. (4) A szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként az Egyetemet illeti meg. (5) Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót illeti meg, az Egyetem azonban jogosult a találmány hasznosítására. Az Egyetem hasznosítási joga nem kizárólagos; az Egyetem hasznosítási engedélyt nem adhat. A hasznosítási jog az Egyetem megsz nése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a jogutódra száll át; egyébként másra nem szállhat, illetve nem ruházható át. (6) A felajánlásra vonatkozó nyilatkozatnak tartalmaznia kell az alábbiakat: – a szellemi alkotás rövid leírását, – a szellemi alkotás létrehozásában közrem köd kutató(k) nevét, a szellemi alkotás létrejöttekor az Egyetemmel fennálló jogviszony megjelölését (utalni kell az alkotás szolgálati, alkalmazotti vagy egyéb jellegének elismerésére is), – ha többen dolgozták ki, valamennyi közrem köd nevét és a létrehozásban való közrem ködésük arányát, – a kutató(k) rövid állásfoglalását a hasznosítási kilátások vonatkozásában, illetve, hogy van-e és honnan érdekl dés, – amennyiben az alkotás már ideiglenes vagy végleges jogi oltalomban részesül, akkor az azt igazoló iratokat, és a nyilatkozatot az oltalmi jogosultságnak vagy – a szolgálati találmány esetét kivéve – annak egy részének az Egyetemre történ átruházásáról. (7) A felajánlott szellemi alkotás jogi helyzetér l (szolgálati vagy alkalmazotti jelleg stb.), a szellemi alkotáshoz f z d jog elfogadásáról vagy az elutasításáról a felajánlás napjától számított 90 napon belül kell döntést hozni. Ezen határid n belül az Egyetem köteles nyilatkozni arról is, hogy a szolgálati találmány igényjogosultságának egészére igényt tart-e, illetve az alkalmazotti találmányt hasznosítani kívánja-e. A döntést a tudományos rektorhe7
lyettes az Egyetemi Innovációs Bizottság (tagjai: tudományos rektorhelyettes, illetékes karok vezet i, Pályázati és kutatásszervezési Iroda vezet je) és – szükség esetén – küls szakért k bevonásával hozza meg. (8) A szolgálati találmánnyal a kutató rendelkezhet, ha az Egyetem ehhez hozzájárul, vagy ha az Egyetem jognyilatkozatnak megtételét határid n belül elmulasztja. Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a kutatót az Egyetem hasznosítási jogának terhe nélkül illeti meg, ha az Egyetem ehhez hozzájárul, vagy jognyilatkozatnak a határid n belüli megtételét elmulasztja. (9) Amennyiben az Egyetem a jogok megszerzése mellett dönt, és a szellemi alkotás jellege ezt megkívánja (szabadalom, használati minta, mikroelektronikai félvezet termékek topográfiája, formatervezési minta), az Egyetem köteles ésszer id n belül a szükséges lépéseket megtenni, továbbá az általában elvárható gondossággal eljárni a lehet leger sebb jogi oltalom megszerzése érdekében. Az Egyetem eltekinthet a jogi oltalomra irányuló bejelentés megtételét l, illetve a bejelentést visszavonhatja, ha a szellemi alkotást titokban tartja, és üzleti titkot képez megoldásként hasznosítja. Az Egyetem e döntésér l köteles tájékoztatni a kutatót. (10) Az oltalom megszerzésével kapcsolatos eljárási díjakat és esetlegesen felmerül költségeket, az oltalmi id re vonatkozó fenntartási díjakat egy erre a célra rendelt alapból az Egyetem köteles biztosítani. (11) A (10) bekezdés teljesülése érdekében az Egyetem Innovációs Alapot (a továbbiakban: Alap) hoz létre. Az Alap forgóalap, amelyet a bevételekb l folyamatosan fel kell tölteni. Az Alap nem lehet kevesebb, mint 5 millió forint, melyet az Egyetem évente – az Innovációs Bizottság beszámolóját követ en – 5 millió forinttal feltölt az Alap létrehozását követ els három évben. Az egyetemi szervezetek az Innovációs Alapból az általuk teljesített befizetés arányában részesedhetnek. (12) A szellemi alkotás értékelésére, illetve a szükséges oltalmak megszerzésére irányuló intézkedések megtételét követ en vagy azokkal párhuzamosan az Egyetem köteles mindent t le telhet t megtenni a szellemi alkotás értékesítése érdekében. Az értékesítés körébe tartozik különösen: - a közvetlen hasznosítást végz vállalkozás alapítása, - a licencia adása, - a találmány/szabadalom átruházási szerz dés megkötése. (13) A licencia- vagy találmány/szabadalom átruházási szerz désben foglalt díjakat illet en az Egyetem köteles fokozott gondossággal eljárni; így különösen köteles arra törekedni, hogy a rögzített díj elegend legyen arra, hogy a szellemi alkotás létrehozásához szükséges költségeken túl biztosítsa az Egyetem és a kutatók megfelel mérték érdekeltségét, ezáltal ösztönözzön további szellemi alkotások létrehozására, a kidolgozottsági szint növelésére, a gyakorlati hasznosítást szolgáló lépések megtételére és er sítse a kutatók vállalkozói szellemét. (14) Az Egyetem dönthet az adott szellemi alkotás bels hasznosításáról is, amely esetén az Egyetem saját tevékenységi körében hasznosítja a szellemi alkotást. Az Egyetem az alkalmazotti találmányhoz f z d hasznosítási jogát csak a kutatónak a találmány nyilvánosságra hozatalához való jogával összhangban gyakorolhatja. A bels hasznosítás 8
ellenértékeként a kutatónak járó díjra a jelen szabályzatban a találmányi díjra vonatkozó rendelkezéseket (5. §) kell megfelel en alkalmazni. (15) Amennyiben az Egyetem a szellemi alkotás feletti jogáról az eljárásnak bármely szakaszában lemond, illetve a felajánlást nem fogadja el, úgy a kutatót mindezen jogok ingyenesen megilletik azzal, hogy az esetleges bármely további hasznosítás nettó nyereségéb l az Egyetem igényt tarthat a lemondás id pontjáig keletkezett készkiadásainak mértékéig.
A hasznosításból befolyó díjak, valamint azok felhasználása 5. § (1) Az oktatót, kutatót és alkotót a szellemi alkotás értékesítése (közvetlen hasznosítása, licencia engedélyezése, illetve átruházása) esetén – a hatályos jogszabályokkal összhangban – megfelel összeg díj illeti meg. (2) A jelen Szabályzat alkalmazásában az értékesítésb l származó díj alapja a következ : a) közvetlen hasznosítást végz vállalkozás alapítása esetén: az eset körülményeit l függ en az Egyetem és a kutató egyedi megállapodása szerinti összeg, legfeljebb azonban a hasznosításból származó adózott nettó nyereségnek az Egyetemet megillet része; b) licenciaszerz dés esetén: a hasznosítási jog ellenértékeként a licenciaszerz désben a licenciavev által az Egyetemnek fizetend licenciadíj, a licenciavev által az Egyetem javára teljesített bármilyen kifizetés és más pénzben kifejezhet el ny, ideértve a licenciavev által kibocsátott részvényeket, illetve kialakított üzletrészeket is, de ide nem értve a licenciavev által kutatási vagy egyéb szerz dések alapján az Egyetemnek biztosított eszközöket, szolgáltatásokat, illetve jogokat; c) találmány/szabadalom átruházási szerz dés esetén: az átruházás ellenértékeként az átruházási szerz désben a vev által az Egyetemnek fizetend díj, a vev által az Egyetem javára teljesített bármilyen kifizetés és más pénzben kifejezhet el ny, ideértve a vev által kibocsátott részvényeket, illetve kialakított üzletrészeket is, de ide nem értve a vev által kutatási vagy egyéb szerz dések alapján az Egyetemnek biztosított eszközöket, szolgáltatásokat, illetve jogokat. (3) A befolyó összegb l el ször az adott szellemi alkotás értékelésével és a jogi oltalmának megszerzésére és értékesítésére irányuló eljárással kapcsolatos költségeket kell kifizetni. Ezen költségen érteni kell a szabadalmi hivatalok el tt eljáró jogi képvisel knek, a technológiamenedzsereknek és más küls szakért knek a díjazását, valamint az Egyetemnek az eljárással kapcsolatban felmerült valamennyi készkiadását is. (4) A befolyt díjnak a részletezett költségekkel való csökkentése után keletkez összeg a szellemi alkotás létrehozásában közrem köd kutatók és az Alap között kerül felosztásra. A felosztás f szabályként az alábbiak szerint történik:
9
– Kutató(k) javára fizetend hányad: 50%, – Alapba befolyó hányad: 50%. Ett l az Egyetem és a kutatók közötti találmányi díjszerz dés kifejezett rendelkezésével – a kutató által az értékesítés sikeréhez való hozzájárulás mértékét l függ en – a kutató javára el lehet térni. Az eltérés eredményeképpen azonban az Alap részesedése nem lehet kevesebb, mint 33%. A kutatók javára fizetend hányad legkés bb a találmányi díj beérkezését követ év január 31-ig folyósításra kerül. (5) Alkalmazotti jelleg szellemi alkotások esetén az Egyetem az oktatókkal, kutatókkal és alkotókkal hasznosítási szerz dést köt, melyben a díjfizetés mértékét a (2) bekezdés c) pontja szerinti számítással és a (4) bekezdés szerinti százalékos megosztással összhangban kell részletesen szabályozni.
Hasznosító vállalkozás létrehozása, illetve abban való részvétel 6. § Az Egyetem, úgyis mint költségvetési kutatóhely kizárólag a Kti. 19.-20. §-ában foglaltak szerint vehet részt hasznosító vállalkozás létrehozásában, illetve m ködésében. Kti. 19. § (3) Hasznosító vállalkozás - amennyiben határozott id re alapítják - három évnél rövidebb id re nem hozható létre. Költségvetési szerv olyan határozott id re létrejött vállalkozásban, amelynek a létesít okiratában meghatározott megsz nési id pontig a tervezett belépést l, illetve részesedésszerzést l számított három évnél kevesebb van hátra, tagsági jogviszonyt nem létesíthet, illetve részesedést nem szerezhet. (4) A költségvetési szerv felel ssége nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, az osztalékból való részesedése pedig nem lehet annál kisebb arányú. (5) Költségvetési szerv hasznosító vállalkozásba pénzbeli hozzájárulást csak akkor teljesíthet, ha az egy naptári évben összesen teljesített pénzbeli hozzájárulások összege nem haladja meg a költségvetési szerv el z évi költségvetési beszámolójában kimutatott vállalkozási tevékenység eredményének ötven százalékát. Ez a korlátozás nem vonatkozik a 20. § szerinti támogatásra. (6) A hasznosító vállalkozás létesít okirata nem írhat el pótbefizetési kötelezettséget a résztvev költségvetési szerv terhére. (7) A költségvetési szerv a hasznosító vállalkozásban fennálló tagsági viszonyát, illetve részesedését csak az azt megtestesít vagyoni jogok értékének könyvvizsgáló általi megállapítását követ en, és legalább a megállapított értéken történ visszterhes átruházással szüntetheti meg vagy csökkentheti. (8) A költségvetési szerv évente jelentést készít felügyeleti szerve részére arról, hogy az általa alapított, vagy részvételével m köd hasznosító vállalkozásokban hogyan valósultak meg a hasznosítási célok. (9) A (4) és (6) bekezdés értelemszer en irányadó a költségvetési szerv által létrehozott, vagy részesedésével m köd hasznosító vállalkozás általi további gazdálkodó szervezet alapítása, illetve gazdálkodó szervezetben történ részesedés szerzése esetén is, továbbá mindazon esetekben, amikor a hasznosító vállalkozás közvetett részesedésével m köd gazdálkodó szervezet alapít gazdálkodó szervezetet vagy szerez gazdálkodó szervezetben részesedést. (10) Hasznosító vállalkozás az (1) bekezdés szerinti szellemi alkotást nem apportálhatja. Kti. 20. § (1) Költségvetési és nonprofit kutatóhelyek részére szellemi alkotásaik hasznosítása céljából hasznosító vállalkozás létrehozásához, illetve ilyenben tagsági jogviszony létesítéséhez vagy részesedés szerzéséhez pályázati úton közfinanszírozású támogatás nyújtható. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatásra pályázhat az a kutató, illetve egyetemi, f iskolai oktatói munkakörben foglalkoztatott személy (e bekezdés alkalmazásában: kutató) is, aki a költségvetési kutatóhelyen létrejött szellemi alkotásnak a költségvetési kutatóhellyel együttesen jogosultja, és szellemi alkotás hasznosítása céljából az együttesen jogosultak önállóan vagy bármely kívülálló harmadik személlyel gazdasági társaságot alapítanak, illetve gazdasági társaságban - a 19. §-ban foglaltak figyelembevételével - tagsági jogviszonyt létesítenek
10
vagy részesedést szereznek. A támogatásra irányuló pályázat befogadásának feltétele a költségvetési kutatóhely és a kutató között a szellemi alkotáshoz f z d jogokra és a hasznosításból származó jövedelmek megosztására vonatkozó érvényes szerz dés megléte. Kti. 21. § A költségvetési kutatóhely közalkalmazotti jogállású munkatársa a hasznosító vállalkozásnak – a munkáltató el zetes írásbeli hozzájárulásával - tagja vagy vezet tisztségvisel je lehet, illetve azzal munkavégzésre irányuló további jogviszonyt létesíthet.
A jogok megsértése 7. § (1) Ha az oktató, kutató és alkotó a szellemi alkotás vonatkozásában a bejelentési és felajánlási kötelezettségének nem tesz eleget, az Egyetem követelheti a szellemi alkotáshoz f z d jogainak érvényesítését. (2) Amennyiben az oktató, kutató és alkotó a Szabályzatban rögzített eljárás során az Egyetem nevében eljáró bármely szerv vagy személy döntését sérelmesnek tartja, megfelel en indokolt kérelemben kérheti a rektortól annak felülvizsgálatát. E döntések körében kivételt képeznek azok, amelyeket az Egyetem nevében eljárva a szellemi alkotás értékesítésének menedzselését végz küls vállalkozás polgári jogi szerz dés értelmében hoz meg. (3) A szellemi alkotásokkal kapcsolatban az Egyetem, illetve az alkotók között felmerül jogviták eldöntése a bíróságok hatáskörébe tartozik.
A szellemi alkotások egyes fajtáira vonatkozó külön szabályozások 8. § (1) Újítás a) A Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni olyan új m szaki, illetve szervezési megoldásokra is, amelyet az Egyetem tevékenységi körében az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló személyek és szerz társaik dolgoztak ki, de az alkotás színvonala nem éri az önálló oltalmi formában oltalmazható szellemi alkotásét. b) A Egyetemmel szemben újítói jogokat legkés bb a hasznosítás megkezdését l vagy az újítás átadásától számított hat hónap elteltéig, újítási javaslat benyújtásával lehet érvényesíteni. c) A közalkalmazotti jogviszonyból, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból folyó kötelezettség tárgykörében kidolgozott újítást az Egyetem hasznosíthatja, illetve másnak hasznosításra átadhatja. A munkaköri kötelesség tárgykörén kívül kidolgozott újítást az Egyetem hasznosíthatja, másnak azonban nem adhatja át hasznosításra.
11
d) Az Egyetem bejelentés átvételét l számított 90 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy az újítással kapcsolatos jogaival élni kíván-e. e) Az Egyetemnek az újítással kapcsolatos jogai – amennyiben az Egyetem nem nyilatkozik – az újítóra szállnak át. f) Az újítót az újítás hasznosítása, illetve átadása esetén - az újító és az Egyetem eltér megállapodása hiányában – az 5. § szerinti díj illeti meg. (2) Know-how a) A törvény (Ptk.) védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekr l külön jogszabály nem rendelkezik, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még nem váltak közkinccsé. b) A fenti bekezdés rendelkezéseit figyelembe véve a know-how jogi oltalmán a vagyoni értékkel rendelkez , gazdasági, m szaki és szervezési jelleg , a gyakorlatban felhasználható és még közkinccsé nem vált ismereteket és tapasztalatokat tekintjük. c) Az Egyetem közalkalmazottja az általa kidolgozott know-how- t a hasznosítás lehet ségének felmerülésekor köteles bejelenteni az Egyetem rektorának. d) Az el terjesztés leírásának, mellékleteinek olyannak kell lennie, hogy abból a know-how jelleg szakember által megállapítható legyen, és meg kell jelölni azt a területet is, amelyen a know how hasznosítható. e) Az el terjesztést az Egyetemi Találmányi Testület 30 (indokolt esetben 6O)napon belül megvizsgálja, és annak színvonalát, hasznosítási lehet ségeit mérlegelve javaslatot tesz a rektornak az elfogadásra, illetve az elutasításra. f) Elfogadás esetén gondoskodik a titokban tartásról. g) Az elfogadás, illetve a lemondás tárgyában a döntés a rektor jogkörébe tartozik. h) A rektori döntésr l az el terjeszt t 8 napon belül a nyilvántartást végz Pályázati és Kutatásfejlesztési Iroda értesíti. i) Az Iroda munkatársait hivatali titoktartás kötelezi. j) Az elfogadott know-how kidolgozóját díjazás illeti meg, melynek mértékében a felek szabadon állapodnak meg. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 9. § (1)
A jelen Szabályzat – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2005. július 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követ en keletkezett találmányokra, illetve egyéb szellemi alkotásokra kell alkalmazni.
(2)
A jelen Szabályzat 5. § (10) és (11) bekezdése 2006. január 1. napján lép hatályba.
(3)
A munkaköri leírásokat – azok soron következ felülvizsgálatakor – a jelen Szabályzatban foglaltakra tekintettel ki kell egészíteni. 12
Jelen szabályzatot az Egyetemi Tanács 110/2005. (05.06.22.) sz. határozatával jóváhagyta és ezzel egyidej leg az IIT 84/2000. sz. határozatával elfogadott szabályzat hatályát veszti. Sopron, 2005. június 23.
Prof. dr. Faragó Sándor rektor
13
