SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Kossuth u. 2. sz.

Hatályba lépés időpontja: 2013. december 01. 1

TartalomSZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

1

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK .......................................................................... 5 1. Az SZMSZ célja, hatálya................................................................................................................................... 5 3. Az intézmény működése, jogállása, irányítása .............................................................................................. 14 4. Szakmai és működési alapdokumentumok .................................................................................................... 15 5. Szervezési dokumentumok és a nyilvánosság ................................................................................................ 16

II. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETE, ÉS A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS .......................................................................................... 22 1. Az intézmény vezetési szerkezete: .................................................................................................................. 22 2. Az intézmény vezetője ..................................................................................................................................... 23 3. Igazgatóhelyettes .............................................................................................................................................. 23 4. Tagintézményvezető ........................................................................................................................................ 23 5. Vezetők helyettesítési rendje akadályoztatás esetén ..................................................................................... 24 6. A vezetők közötti kapcsolattartás ................................................................................................................... 24 7. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje .................................................................................... 24

III. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, KAPCSOLATA EGYMÁSSAL ÉS A VEZETÉSSEL .......................................................................................................... 27 1. Az intézményi alkalmazottak közössége ........................................................................................................ 27 Az intézményi alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. ........................................................................................................................................................................... 27 2. A nevelőtestület ................................................................................................................................................ 27 Döntési jogköre .................................................................................................................................................. 27 Fegyelmi bizottság ............................................................................................................................................. 27 A nevelőtestületi értekezletek rendje: ................................................................................................................ 28 Döntéshozatal .................................................................................................................................................... 28 3. Szakmai közösségek ......................................................................................................................................... 28 A pedagógusok nevelő-oktató munkájával összefüggő teendőkre való kijelölésének, megbízásának elvei...... 30 4. Munkakör átadás-átvétel módja .................................................................................................................... 30 5. Az intézményi közösségek közötti kapcsolattartás formája és rendje......................................................... 31

IV. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI ....................................................................... 33 1. A gyermekek szülei, törvényes képviselői ...................................................................................................... 33 Pedagógusok és a szülők közötti kapcsolat........................................................................................................ 33 2. A szülők közössége: SZMK ............................................................................................................................. 34 A szülői munkaközösség működése: ................................................................................................................. 34 3. Intézményi tanács ............................................................................................................................................ 35 2

4. Külső kapcsolatok............................................................................................................................................ 36

V. AZ ISKOLA MUNKARENDJE .............................................................................. 37 1. A tanév beosztása............................................................................................................................................. 37 2. A tanítási nap rendje ....................................................................................................................................... 37 3. Ügyeleti rend .................................................................................................................................................... 38 A vezetők benntartózkodása .............................................................................................................................. 38 Pedagógus ügyelet ............................................................................................................................................. 38 4. A tanulók felvétele, beíratása ......................................................................................................................... 39 5. Átiratkozás ....................................................................................................................................................... 39 6. A tanulók közösségei ....................................................................................................................................... 40 Osztályközösségek ............................................................................................................................................ 40 Diákközösségek ................................................................................................................................................. 40 Diákönkormányzat (DÖK) ................................................................................................................................ 40 7. A tanulók továbbtanulása ............................................................................................................................... 42 8. A tanulók felmentése ....................................................................................................................................... 42 9. A tanórán kívüli foglalkozások szervezési formái, rendje ........................................................................... 43 Napközi otthon .................................................................................................................................................. 43 Szakkörök .......................................................................................................................................................... 44 Szakkörvezető .................................................................................................................................................... 44 Énekkar .............................................................................................................................................................. 44 Differenciált fejlesztések ................................................................................................................................... 45 Fegyelmező intézkedések .................................................................................................................................... 47 11. A térítési díjak befizetése .............................................................................................................................. 48 12. Tankönyvellátás rendje ................................................................................................................................. 48 13. Az iskolai könyvtár ........................................................................................................................................ 49 14. A diákigazolványok kiadásának, nyilvántartásának rendje ...................................................................... 49 15. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása ......................................................................... 50 16. Tanuló és gyermekbalesetek megelőzése ..................................................................................................... 50 17. Reklám tevékenység ...................................................................................................................................... 50 18. Az iskola hagyományai.................................................................................................................................. 50 19. Nyitvatartási rend .......................................................................................................................................... 51

VI. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEI ÉS HELYISÉGEI ......................................... 52 VII. MELLÉKLETEK ................................................................................................. 55 TANÍTÓ ............................................................................................................................................................ 68 OSZTÁLYFŐNÖK ........................................................................................................................................... 71 KÖNYVTÁROS ............................................................................................................................................... 77 3. számú melléklet ................................................................................................................................................ 86 3

4. számú melléklet .............................................................................................................................................. 102 5. számú melléklet .............................................................................................................................................. 104 6. számú melléklet .............................................................................................................................................. 105 Együttműködési megállapodás az egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatóval ........................................ 105 8. számú melléklet .............................................................................................................................................. 112 9. számú melléklet .............................................................................................................................................. 115

ISKOLAI KÖNYVTÁR ............................................................................................ 121 SZMSZ.................................................................................................................... 121 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE.......................................................................................... 122

EGYETÉRTÉSI, ELFOGADÓ, JÓVÁHAGYÁSI ZÁRADÉK ................................. 134

4

I. Általános rendelkezések 1. Az SZMSZ célja, hatálya A szabályzat célja, tartalma A szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) célja, hogy meghatározza az intézmény számára a struktúra és a működés alapvető irányelveit és rendszerét. Az SZMSZ biztosítja: •

a szervezeti felépítettség kialakítását,

•

a működés közben megvalósítandó rendezettséget,

•

az alkalmazottak számára követendő magatartási szabályokat.

Az SZMSZ a pedagógiai programban rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. A szabályzat hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező szabályzatok betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és a szerződéses jogviszonyban állókra. A SZMSZ -t az intézményvezető terjeszti elő, és a nevelőtestület fogadja el, - a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményezési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó egyetértésével lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ.

2. A köznevelési intézmények SZMSZ-ére vonatkozó jogszabályi előírások

A közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát a közoktatási intézmény vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményezi. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános. Az SZMSZ létrejött az alábbi törvények, jogszabályok alapján: •

a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. (a továbbiakban: Nkt.)

•

20/2012. (VIII.31.) EMMI r. a köznevelési tv. végrehajtásáról (a továbbiakban: vhr.) 5

•

368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről

•

2001. évi XXXVII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről

•

A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései:

•

23/2004. (VIII.27.) OM rendelet

•

326/2013.(VIII.30.) Kormány rendelet

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek a szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: „25. § (1) A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. (4) A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelésioktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános. 43. § (1) A köznevelési intézmény iratkezelési szabályzatában, ha ilyen készítése nem kötelező, a köznevelési intézmény SZMSZ-ének mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és - továbbítás intézményi rendjét. 46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. (9) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létre-

6

hozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (11) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló teljesítményét. 48. § (4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, 58. § (14) A fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvető szabályait jogszabály állapítja meg. A fegyelmi eljárás lefolytatásának részletszabályairól az SZMSZ-ben kell rendelkezni. 62. § (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, 63. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy i) az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket, 69. § (1) A köznevelési intézmény vezetője d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, 70. § (2) A nevelőtestület b) az SZMSZ elfogadásáról, 7

dönt. 71. § (2) A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség – az SZMSZ-ben meghatározottak szerint – gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. 83. § (2) A fenntartó i) ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t. 85. § (1) A fenntartónak, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZ-e, házirendje, pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre. 97. § (15) A tíznél több szakmai munkaközösséggel működő nevelési-oktatási intézmény 2012. december 31-ig felülvizsgálja és módosítja az SZMSZ-ét annak érdekében, hogy megfeleljen a 71. § (1) bekezdésében foglaltaknak. (71. § (1) A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában.)”

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: „4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni a) a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, b) a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét,

8

c) a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel, d) ha a nevelési-oktatási intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel rendelkezik, a tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét, e) a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, f) az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét, g) a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendjét, h) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, i) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskolaegészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, j) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, k) a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében, l) az alapfokú művészeti iskola kivételével a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét, m) az intézményi védő, óvó előírásokat, n) bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket, o) annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, p) azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel, q) a nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályait, r) az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét, s) az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét, t) az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket, munkaköri leírás-mintákat, 9

u) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelésioktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni. (2) Az iskola, kollégium SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a) az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit, b) a felnőttoktatás formáit, c) a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása), d) az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét, e) szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formáit és rendjét, f) a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet, g) az alapfokú művészeti iskola kivételével az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét tartalmazza. (4) Az SZMSZ-ben meghatározhatók azok a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. (5) Ha iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék nem működik, az SZMSZ elfogadásakor az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség véleményét kell beszerezni. (6) A közös igazgatású köznevelési intézmény és általános művelődési központ SZMSZ-e tartalmazza a működés közös szabályait és – intézményegységenként külön-külön – az egyes intézményegységek működését meghatározó előírásokat. 53. § (1) A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. (2) A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az SZMSZben kell meghatározni. 82. § (1) Az óvoda, az iskola és a kollégium a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. 10

(2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról. (3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. (4) A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell. (5) A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. (6) Az (1)–(5) bekezdésben meghatározott kérdések SZMSZ-ben történő szabályozásánál az iskolaszéket, óvodaszéket, kollégiumi széket, vagy ha az nem működik, az iskolai, óvodai, kollégiumi szülői szervezetet, közösséget és az iskolai kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. 87. § (1) A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet d) elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány. (2) Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat. 117. § (1) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. 120. § (5) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl – g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni. 11

121. § (7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. 122. § (9) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt. 129. § (5) Az óvoda, az iskola, a kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az óvodában, az iskolában, a kollégiumban való tartózkodás során meg kell tartaniuk. 163. § (2) Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-e szabályozza működésének és igénybevételének szabályait. E rendelet határozza meg azokat az előírásokat, amelyeket minden iskolai, kollégiumi könyvtár működtetésénél meg kell tartani, továbbá amelyek figyelembevételével a könyvtár igénybevételével és használatával kapcsolatos rendelkezéseket el kell készíteni. (3) A könyvtári SZMSZ mellékletét képezi a) a gyűjtőköri szabályzat, b) a könyvtárhasználati szabályzat, c) a könyvtáros tanár, könyvtáros munkaköri leírása, d) a katalógus szerkesztési szabályzata, e) a tankönyvtári szabályzat. (6) Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét – elfogadása előtt – iskolai könyvtár szakterületen köznevelési szakértői tevékenység folytatására jogosult szakértővel kell véleményeztetni. 168. § (1) Az óvoda, iskola, kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni a nevelési-oktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatait a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások). 188. § (1) A nevelési-oktatási intézmény vezetője, beleértve a tagintézmény, az intézményegység vezetőjét is – az SZMSZ-ben foglaltak szerint – köteles gondoskodni arról, hogy ő vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői, vezetőhelyettesi feladatokat ellássák.

12

(2) Ha a nevelési-oktatási intézménynek – bármely oknál fogva – nincs vezetője vagy a vezető a feladatokat akadályoztatása okán nem tudja ellátni, a vezetési feladatok ellátását az SZMSZ-ben meghatározottak szerint kell biztosítani. 2. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez JEGYZÉK a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről Az e mellékletben előírt minimum követelmények teljesülésével a pedagógus – az óvoda, iskola SZMSZ-ében, házirendjében meghatározott – védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be az óvodai foglalkozásokra, az iskolai tanórákra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket.” A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: „8/E. § A kis példányszámú nemzetiségi, szakmai, speciális tankönyvforgalmazás keretében az iskolák részére eljuttatott tankönyveket az iskolai könyvtárban, könyvtárszobában kell elhelyezni, és könyvtári kölcsönzés útján kell a tanulókhoz eljuttatni. A tankönyv az iskolai könyvtártól megvásárolható az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feltételekkel és használati idő eltelte után. 29. § (3) Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat.” A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: „23. § (5) A tankönyvrendelés elkészítésének – e rendeletben nem szabályozott – kérdéseit az iskolai szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.”

13

3. Az intézmény működése, jogállása, irányítása 1. Az Intézmény alapadatai OM azonosító: 031513 Az intézmény neve: Mátraderecskei Általános Iskola Az intézmény székhelye: 3246. Mátraderecske, Kossuth Lajos út 2 sz. Telefon: 36/476-476; 576-005; 476-091 E-mail cím: [email protected] Az intézmény tagintézménye: Tagintézmény: Mátraderecskei Általános Iskola Mátraballai Tagiskolája Telephely: 3247. Mátraballa, Iskola út 2. Az intézmény nyilvántartásba vételének száma: K10646 ideje: 2013.08.27. Típus: alapfokú oktatási intézmény Évfolyamok száma: - Mátraderecskei Általános Iskola: 8 évfolyam - Mátraderecskei Általános Iskola Mátraballai Tagiskolája: 4 évfolyam Engedélyezett maximális gyermek (tanuló) létszám: - Mátraderecskei Általános Iskola: 200 fő - Mátraderecskei Általános Iskola Mátraballai Tagiskolája: 60 fő 2. Az intézmény jogállása Az intézmény jogállása: Az intézmény működtetője: a KLIK. Az intézmény vagyonkezelői jogkörrel rendelkezik. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Az intézmény élén a fenntartó által kinevezett igazgató áll, aki az intézmény dolgozóinak tekintetében munkáltatói joggal rendelkezik. A tagintézmény szakmai önállósággal rendelkezik. Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ címe: 1051 Budapest, Nádor utca 32. KLIK Pétervásári tankerülete, címe: 3250 Pétervására Kossuth L. út 1. Számlavezető bank: Magyar Államkincstár Számlaszám: 10035003-00330510-00000000 Adószám: 15799658-2-41

14

ÁFA alanyiság: alanyi adómentes.

3. Az intézmény tevékenysége: Az iskola közös igazgatású intézmény: amely alapfokú oktatási-nevelési feladatokat lát el. Az iskola alaptevékenysége Mátraderecskén a szakmai alapdokumentumban meghatározott 8 évfolyamos, Mátraballán a 4 évfolyamos általános iskolai nevelés-oktatás ellátása, melynek keretében a tanuló érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül a középfokú továbbtanulásra, valamint a társadalomban való helytállásra. Az iskola alaptevékenysége során gondoskodik a tanulók napközbeni ellátásáról, felügyeletéről, étkeztetéséről, a GYIV feladatok ellátásáról, a tehetséggondozásról, a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók neveléséről-oktatásáról, a tanulók szabadidős tevékenységének megszervezéséről. Az iskola ellátja továbbá mindazon feladatokat, amelyeket a közoktatási törvény és más jogszabály az intézménynek előír.

4. Az Intézmény működtetése Az intézmény fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A fenntartási költségek a KLIK intézményét és az Önkormányzat költségvetését terhelik. A költségek megoszlása az Önkormányzat és a KLIK között létrejött Vagyonkezelési szerződés szerint történik. A tagintézmények helyett a számviteli, nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatokat, a munkaügyi feladatokat, a székhely intézmény végzi.

4. Szakmai és működési alapdokumentumok

 Szakmai alapdokumentum  Pedagógiai program  Házirend  Szervezeti és működési szabályzat

15

5. Szervezési dokumentumok és a nyilvánosság 1. Intézményi munkaterv Az intézmény egy tanévre szóló helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben, az érintettek véleményének figyelembe vételével. 2. Feladat-ellátási terv A feladat ellátási terv tartalmazza: •

a konkrét feladatok, tevékenységek megnevezését,

•

a kitűzött időpontok és határidők dátumát,

•

a munkatevékenységet ellátó felelősök név szerinti felsorolását.

3. Tantárgyfelosztás A tantárgyfelosztás tanügyigazgatási dokumentum, amit a pedagógiai irányításért felelős igazgató tanévenként készít el, – a minisztérium engedélyezett nyomtatványára. A tantárgyfelosztást a nevelőtestület véleményezi, és a fenntartó fogadja el. Tartalmazza: •

évfolyamonként a tanulócsoportokat és a csoportbontásokat,

•

az óraterv alapján tartandó tantárgyakat,

•

az alkalmazott pedagógusok név szerinti feladatait: a megtartandó tanórákat, foglalkozásokat,

•

mindezek intézményi szintű összesítését.

Elkészítésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni.  kötelező óraszámok, órakedvezmények;  az osztályfőnök saját osztályában lehetőleg minden általa tanítható tantárgyat tanítson;  felmenő rendszerben folyamatosság. A tantárgyfelosztás a pedagógus munkarend alapokmánya: a feltüntetett, kötelező óraszámba beszámítható feladatok összegzésével magában foglalja az intézmény pedagógia tevékenységének időráfordítását. 4. Órarend A tantárgyfelosztás alapján a pedagógusok konkrét napi munkaidő beosztása órarend szerint történik. Heti órarend írja elő a pedagógusok és a diákok részére, hogy mikor, kinek és milyen tanítási órán (foglalkozáson) kell részt venni.

16

Az órarendet az alsó tagozatban az osztályfőnök, a felső tagozatban az igazgató által megbízott személy készíti el. Órarend készítési szempontjai: •

az egyes tanulócsoportok héten belüli egyenletes terhelése,

•

a csoportbontások végrehajthatósága,

•

a szaktantermek kihasználtsága,

•

a tanulók napi változatos tanóra összeállítása,

•

a pedagógus beoszthatósága.

5. Felügyeleti beosztás (ügyeleti rend) A pedagógusi felügyelet célja a biztonságos intézményi környezet megvalósítása. A közoktatási törvény kiemelt felelősséget hárít az intézményekre az egészségvédelem és baleset elhárítás terén. A felügyeletre beosztott pedagógus köteles a biztonsági feladatkört teljes figyelemmel ellátni, mert személyesen felelős a rábízott fiatalokért. A felügyeleti beosztás órarendhez igazodó tanügyi dokumentum, amely a tanítási idő tartamára név szerint jelöli ki ügyeletre a pedagógusokat. A beosztás azonos időtartamban minden helyszínre megnevezi az ügyeletes pedagógust, hiányzás esetén az iskola igazgatója vagy helyettese gondoskodik az ügyelet ellátásáról. A törvényesség biztosítására a fenntartó ellenőrzi az intézmény gyermek- és tanulóbaleset

megelőző tevékenységét. 6. A pedagógusok munkaidejének beosztása Az Nkt 62.§ (5)-(6) bekezdései vezetik be a két legfontosabb új fogalmat: nevelésseloktatással lekötött munkaidő és a kötött munkaidő. Kötött munkaidő: Ez a kötelező munkaidő 80%-a, vagyis heti 32 óra. Ezt az időt az intézményvezető által meghatározott feladatokkal köteles tölteni a pedagógus, vagyis tulajdonképpen ez munkaidejének azon része, amellyel el kell számolnia. A fennmaradó 20% felett teljesen szabadon rendelkezhet a pedagógus. Kötött munkaidő (32 óra) nyilvántartását az igazgatóhelyettes végzi (számítógépes kimutatás 1. számú melléklet alapján).

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17

17. § (1) A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében 1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése, 2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, 3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, 4. a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, 5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő - felügyelete, 6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, 7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, 8. eseti helyettesítés, 9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, 10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, 11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, 12. osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, 13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, 14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, 15. munkaközösség-vezetés, 16. az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, 17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, 18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, 19. hangszerkarbantartás megszervezése, 20. különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, valamint 21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el. (2) Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, b) sportkör, tömegsport foglalkozás, c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, 18

e) napközi, f) tanulószoba, g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, h) pályaválasztást segítő foglalkozás, i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, j) diákönkormányzati foglalkozás, k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás lehet. (3) A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálati intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie. (4) A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére, b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. (5) A (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4) bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra.

19

(6) Azokban a kollégiumokban, amelyekben a pedagógiai felügyelői munkakör nem került bevezetésre, a pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti harminc, gyakorló kollégiumban és fogyatékos tanulók kollégiumában heti huszonhat óra, amely teljesíthető az iskolai vagy kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő tanulók - étkezési, alvási és a heti pihenőnapon, munkaszüneti napon teljesített ügyeleti időn kívüli - folyamatos pedagógiai felügyeletének ellátásával is. Ebben az esetben a kollégiumi pedagóguslétszám meghatározásánál figyelembe kell venni a tanulók nemenként és épületenként megadott létszámát, a kollégiumi foglalkozási időn kívül nemenként és épületenként átlagosan 100, legfeljebb 120 fős tanulói csoporthoz egy pedagógussal számolva. (7) Az intézményvezető az órarend és a munkatervben meghatározott feladatok alapján az intézményben foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában munkaidő-nyilvántartást vezet, és a munkavégzést havonta igazolja. (8) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott iskola intézményvezetője az iskolai tantárgyfelosztást a területileg illetékes tankerület vezetőjével egyeztetve készíti el. 18. § A szakszervezetek tisztségviselőit, továbbá a Közalkalmazotti Tanács tagjait és elnökét megillető munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötött munkaidejének terhére kell kiadni oly módon, hogy a munkaidő-kedvezmény nyolcvan százaléka a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre, húsz százaléka a neveléssel-oktatással lekötött idő felső határa feletti kötött munkaidőre essen.

7. A dokumentumok kötelező nyilvánossága Az intézmény köteles a működési alapdokumentumokat nyilvánosságra hozni, hogy az alkalmazottak, a szülők, érdeklődők tájékozódhassanak a helyi tantervről, programokról, rendszabályokról. A dokumentáció hivatalos hozzáférési helyei: Az intézmény honlapja és az igazgatói iroda. Az igazgatói irodában a következő dokumentumokból kell tartani 1−1 hiteles példányt:

20

•

pedagógiai program,

•

SZMSZ,

•

házirend,

•

éves munkaterv,

•

belső szabályzatok;

•

pedagógus felügyeleti beosztás.

A dokumentumok hozzáférhetőségét az érdeklődők számára oly módon kell biztosítani, hogy az iratok helyben olvashatók legyenek

21

II. Az intézmény vezetési szerkezete, és a vezetők közötti feladatmegosztás 1. Az intézmény vezetési szerkezete: Fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Tankerületi Igazgató Igazgató igazgatóhelyettes

tagintézményvezető

munkaközösség vezetők, technikai dolgozók

tanítók, technikai dolgozók

Pedagógusok Pedagógusok:

Technikai dolgozók:

igazgató

1 fő

igazgatóhelyettes

1 fő

tagintézmény vezető

1 fő

munkaközösség vezető

2 fő

GYIV felelős

2 fő

Diákönkormányzat vezető

2 fő

Pályaválasztási felelős

1 fő

Munkavédelmi megbízott

3 fő

Tűzvédelmi megbízott

3 fő

iskolatitkár

1 fő

takarító

3

fő

Iskolavezetőség: igazgató, igazgatóhelyettes, tagintézmény vezető Szakmai vezetőség: Igazgató, igazgatóhelyettes, tagintézmény vezető, munkaközösség-vezetők Munkajogi és érdekvédelmi kérdésekben: Az iskolavezetőség tagja még az előbbieken kívül a szakszervezeti bizottság titkára és a közalkalmazotti tanács elnöke. Az intézmény valamennyi alkalmazottjának feladatait részletesen a munkaköri leírás tartalmazza. (Ld. 1. sz. melléklet) 22

2. Az intézmény vezetője Az intézmény élén az igazgató áll, aki vezetői munkáját az igazgatóhelyettes és a tagintézmény-vezetők közreműködésével végzi. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét, valamint feladatait a közoktatási törvény állapítja meg. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben jogkörét az előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A jogszabályok és nevelési-oktatási dokumentumok alapján – a tagintézményvezetők véleményének kikérésével – meghatározza az intézmény valamennyi dolgozójának munkaköri és megbízatási kötelezettségeit, ellenőrzi azok teljesítését. Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei:  Az intézmény dolgozói feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása, - a dolgozók kinevezése a tankerületi vezető hatáskörébe tartozik.  A kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása. Az igazgató főbb tevékenységei és felelőssége a munkaköri leírásban: Melléklet 1/a

3. Igazgatóhelyettes A nevelőtestület véleményének meghallgatásával – annak javaslatára – az igazgató bízza meg. Az igazgatóhelyettes az igazgató közvetlen munkatársa, belső munkamegosztás alapján az igazgató irányításával végzi munkáját: a szakmai, módszertani munka összehangolását az intézményi adminisztrációs munka irányítását a tagintézmények közötti információs rendszer működésének koordinálását a belső ellenőrzések lebonyolítását. Az igazgatót akadályoztatása esetén felelősséggel és teljes jogkörrel helyettesíti. Az igazgatóhelyettes főbb tevékenységei és felelőssége a munkaköri leírásban: Melléklet 1/b 4. Tagintézményvezető A nevelőtestület véleményének meghallgatásával – annak javaslatára – az igazgató bízza meg. Irányítja a tagintézményben dolgozók munkáját, de munkáltatói jogokkal nem rendelkezik. 23

Felelős a tagintézmény szakszerű és törvényes működtetéséért. A tagintézményvezető főbb tevékenységei és felelőssége a munkaköri leírásban: Melléklet 1/c

5. Vezetők helyettesítési rendje akadályoztatás esetén Az igazgató a helyettesével közösen elkészített rend szerint tartózkodik az iskolában. Ha az igazgató és helyettese egy időben vannak távol az iskolától, átmenetileg a munkaközösség vezetőket kell megbízniuk a helyettesítéssel. A tagintézményvezetőt távolléte esetén az általa kijelölt pedagógus diplomával rendelkező közalkalmazott helyettesíti. Az igazgató, az igazgatóhelyettes és a tagintézményvezetők együttesen felelősök azért, hogy intézkedéseiket összehangolják, egymás tekintélyét elvszerűen megóvják, minden lényeges ügyről, eseményről egymást kölcsönösen tájékoztassák. Az igazgatót akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes teljes felelősséggel helyettesíti. A helyettesítés - az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - általános jellegű. Az igazgató átruházza a GYIV felelősre az iskola képviseletét a gyermekvédelmi ügyekben.

6. A vezetők közötti kapcsolattartás Operatív vezetési ügyekben az igazgató, az igazgatóhelyettes, a tagintézmény vezetők napi munkakapcsolatban vannak. Az igazgató pedagógiai, szakmai ügyekben döntés előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete a szakmai tanács: Tagjai:  igazgató  igazgatóhelyettes  tagintézmény vezetők  munkaközösség vezetők Az ülések összehívása szükség szerint történik és az igazgató feladata. Az ülésre – napirendi ponttól függően – meghívható a DÖK vezetője, a KT elnöke, valamint az intézményi érdekképviselet vezetője. 7. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje

24

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: 

az igazgató



az igazgatóhelyettes.



tagintézményvezető

Az igazgató és az igazgatóhelyettes az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. A tagintézményvezető az adott tagintézményekben végzik ellenőrző tevékenységüket. Az ellenőrzési tervet a mindenkori munkatervben kell meghatározni. Az ellenőrzés kiterjed:  A pedagógiai munkára, a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére, szakmai felkészültségére  A pedagógus személyiségére, nevelési attitűdjeire, gyermekekkel való bánásmódjára  Pedagógiai-pszichológiai kulturáltságának, továbbképzéseken tanultak alkalmazására  A gyermekek megfigyelésére, a korrekt gyermekismeretre  Szülők valósághű tájékoztatására  A pedagógiai programban meghatározott fő szempontok megvalósítására Ellenőrzések célja: a célszerűség és a minőségjegyek ellenőrzése, elemzése, értékelése. A nevelőtestület tagjainál végzendő ellenőrzések ütemezésénél kiemelt figyelmet fordít a pályakezdőkre és az iskolához újonnan érkezett pedagógusokra. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése kiterjed az óvodai csoportfoglalkozásokra, a tanítási órákra, és a tanórán kívüli foglalkozásokra is. Az ellenőrzés módszerei: 

tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása



írásos dokumentumok vizsgálata



tanulói munkák vizsgálata



beszámoltatás szóban, írásban.

Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. Az ellenőrzést - ha rendkívüli esemény nem indokolja - az ellenőrzési terv alapján végezzük.

25

A félévi, illetve az év végi követelmények alapján felmérés összeállításához a munkaközösség vezetők kérhetik a tanácsadók segítségét. Az adott tanév feladatainak konkrét ellenőrzését a munkatervhez csatolt ellenőrzési terv tartalmazza.

26

III. Az intézmény közösségei, kapcsolata egymással és a vezetéssel 1. Az intézményi alkalmazottak közössége Az intézményi alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. Az intézményi közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az intézményen belüli érdekérvényesítő lehetőségeit a Munkatörvénykönyve, a Kjt. valamint az ezekhez kapcsolódó jogszabályok, a Közalkalmazotti megállapodás rögzíti. 2. A nevelőtestület A nevelőtestület nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógusa, valamint a nevelő-oktató munkát segítő felsőfokú végzettségű közalkalmazott. A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program megalkotása és egységes megvalósítása. Döntési jogköre Át nem ruházható jogkörök:  Az intézmény éves munkatervének elfogadása  Az intézmény munkáját értékelő átfogó elemzések, beszámolók elfogadása  Pedagógiai program elfogadása  SZMSZ, Házirend elfogadása  A nevelőtestület nevében eljáró pedagógus kiválasztása  A tanulók magasabb évfolyamra lépésének megállapítása, osztályozóvizsgára vagy évismétlésre bocsátása  Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetői program véleményezése  Tantárgyfelosztás elfogadása Nincs olyan jogkör, amelyet a nevelőtestület más testületre átruház. Javaslattevő jogkörét a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatban valamennyi kérdésben gyakorolja. Fegyelmi bizottság A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából fegyelmi bizottságot hoz létre. 27

Tagjai: A fegyelmi bizottság állandó tagjai: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök. Változó tagjai: az a két pedagógus, akik a tanulót a legmagasabb óraszámban tanítják. A fegyelmi bizottság állandó tagjai a tanulói fegyelmi ügyekről a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten adnak tájékoztatást. A nevelőtestületi értekezletek rendje: A nevelőtestület összehívása az igazgató feladata. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni:  a nevelőtestület egyharmadának kezdeményezésére;  az érdekvédelmi szervezet kezdeményezésére  diákönkormányzati vezető javaslatára;  ha olyan esemény történik, amely jelentősen hátráltatja a nevelő-oktató munkát. Az intézmény tanévenként az alábbi nevelőtestületi értekezleteket tartja: 

Tanévnyitó értekezlet: az intézmény éves munkatervének elfogadása;



Félévi és év végi nevelőtestületi értekezletek: a nevelő-oktató munka értékelése;



Nevelési értekezletek: intézményi működés hatékonyságának elemzése, új pedagógiai módszerek megismerése stb.



félévi és év végi osztályozó értekezletek: magatartás, szorgalom, és tantárgyi érdemjegyek megállapítása; osztályozó és javítóvizsgára való utalás esetén.

Döntéshozatal A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50%-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Személyi kérdésekben titkos szavazással dönt. Egyenlő szavazat esetén az igazgató szavazata a döntő. A döntési, véleményezési jogkörébe tartozó határozatokról jegyzőkönyv készül, melyet irattárba kell helyezni. A nevelőtestület döntése mindenki számára kötelező érvényű. A nevelőtestület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a nevelőtestület tagjainak és a tanulók személyes ügyeiben.

3. Szakmai közösségek Az azonos oktatási szinten dolgozó pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére, ellenőrzésére szakmai munkaközösséget hoznak létre. 28

Az intézmény Munkaközösségei Alsós munkaközösség: Mátraderecske-tanítók és Mátraballa-tanítók (A két iskolában az alsós pedagógusok közös munkaközösséget alkotnak.) Felsős munkaközösség: Mátraderecske-felső tagozaton oktató pedagógusok közössége. A munkaközösség feladatai: Javaslattételi és véleményezési jogkörök gyakorlásával kapcsolódnak be az intézmény munkájába; A munkaközösség a munkaprogramjának meghatározásakor figyelembe veszi az intézmény munkatervét és a nevelőtestület által átruházott feladatok ellátását. Munkaközösség-vezető feladatai: A munkaközösség-vezetői feladatok ellátásának időtartamáról a választással egyidejűleg a munkaközösség dönt. A munkaközösséget a munkaközösség-vezető képviseli az intézményvezetés felé valamint a külső fórumokon. 

Szakmai munkaterv előkésztése, összehangolása, ellenőrzése



Szaktárgyi javaslat a tantárgyfelosztás elkésztéséhez.



Pályakezdők, képesítés nélküliek patronálásának megszervezése.



Módszertani és szakmai továbbképzés irányítása, önképzés irányítása.



A szakirodalom figyelemmel kisérésének megszervezése.



A tantárgyak közötti koordináció kidolgozása, az időbeli egyeztetés, a tervezőmunka során,



Hospitálások szervezése.



Nyílt órák, házi bemutatók, viták megszervezése.



Javaslattétel a munkaközösség tagjainak jutalmazására, továbbképzésére.

Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az intézményi munka egyes feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgató döntése alapján. Amennyiben az igazgató döntése alapján jön létre a munkacsoport, úgy arról a nevelőtestületet tájékoztatni kell.

29

A pedagógusok nevelő-oktató munkájával összefüggő teendőkre való kijelölésének, megbízásának elvei A pedagógusok munkaköri kötelezettségeit, a munkavégzés szabályait a közoktatási törvény, az intézmény működéséről szóló miniszteri rendelet, a nevelési és oktatási tervek tartalmazzák. A nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok ellátásáért a 138/1992./X.8./ korm. rendelet, a 326/2013.(VIII.30.) kormányrendelete szerint jár illetménypótlék. A nevelő-oktató munkával összefüggő teendők ellátására bármely pedagógus megbízható önkéntes jelentkezés és megállapodás vagy kijelölés alapján. A megbízást az igazgató adja és vonja vissza, amelyet a nevelőtestülettől átruházott hatáskörükben - a munkaközösségek előzetesen véleményeznek. A megbízás, kijelölés általános elvei:  megfelelő szakmai, pedagógiai felkészültség az adott területen  szervezőkészség, rátermettség, megújulási készség  az önkéntesség elve és a feladat ellátási kötelezettség összeegyeztetése  az arányos terhelés figyelembevétele Főbb megbízások: 

osztályfőnöki: megbízás alapján



munkaközösség-vezetői: választás és megbízással



diákönkormányzatot segítő tanári: felkérés és megbízással



gyermekvédelmi felelősi



szakkörvezetői, karvezetői, sportkör vezetői,



szertárfelelősi



munka- és tűzvédelmi felelősi: megállapodással.

4. Munkakör átadás-átvétel módja Áthelyezés, nyugdíjazás, vagy a munkakör egyéb okból történő megváltozása (a továbbiakban: felmentés) esetén az intézményben bármely vezetői vagy anyagi felelősséggel járó más munkakört közvetlen felettes személy, illetőleg a fenntartó képviselőjének jóváhagyásával - át kell adni az új vezetőnek (felelősnek) a munkakör átadását-átvételét a felmentés napjától számított 3 napon belül el kell kezdeni, és azt 30 napon belül kell befejezni. Ha a felmentett vezető (igazgató, igazgatóhelyettes) a továbbiakban vezető munkakörének átadása nyomós és felettesei által is ismert ok miatt akadályozva van, az átadást helyettese, illetőleg a felettes által megbízott más személy hajtja végre. Ha a felmentéskor az új vezetőt még nem nevezték ki (nem bízták meg) a munkakört a helyettesnek, illetőleg az ügyek ideig-

30

lenes vezetésével megbízott más személynek kell átadni. A munkakör átadásáról, illetőleg átvételéről 3 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, egy az átadó, egy az átvevő, egy az irattár példánya. A jegyzőkönyv tartalmazza:  azokat a legfontosabb adatokat, amelyeknek ismerete az átadott munkakör ellátáshoz feltétlenül szükséges,  az átadott-átvett leltárak, nyilvántartások, anyagszámadások és egyéb dokumentációs anyagok felsorolását,  az esetleges leltári hiányokat tartalmazó mellékletek megnevezését,  az átadó, illetőleg átvevő esetleges megjegyzéseit,  az átadó, az átvevő és a jelenlévő felettes személy vagy szerv képviselőjének aláírását a jegyzőkönyv minden példányán,  az átadás-átvétel bejegyzésének időpontját. Az igazgató személyében történt változás esetén a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a folyamatban levő ügyek felsorolását, továbbá az irattár, az iskola bélyegzőjét, a munkaügyi iratok, az anyakönyvek és egyéb fontos iratok átadását-átvételét, illetőleg az azokban tapasztalt hiányosságokat is. Ha az átadás-átvétel során a felmentett által kezelt vagyontárgyakban hiány mutatkozik, az igazgatónak ezzel kapcsolatban a hatályos jogszabályok szerint kell eljárnia. A pedagógusok megbízatásának alapvető dokumentuma a tantárgyfelosztás. A tantárgyfelosztással kapcsolatos észrevételeiket a nevelők az alakuló értekezleten tehetik meg. A tantárgyfelosztás elkészítése kibővített vezetőségi ülésen történik, ahol a javaslatokat figyelembe veszik, korrigálják és megtörténik a jóváhagyás. A nevelőkkel a végleges tantárgyfelosztás kerül ismertetésre a tanévnyitó értekezleten. Az adott szakterületen fellépő hiányosságokért a megbízott egyénileg felel. 5. Az intézményi közösségek közötti kapcsolattartás formája és rendje A vezetőség és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása a megbízott pedagógusvezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás színterei:  vezetői megbeszélések  munkaértekezletek  nevelőtestületi értekezletek 31

 megbeszélések Az értekezletek időpontjait az intézmény munkaterve tartalmazza. Rendkívüli megbeszélés összehívásáról az igazgató dönt. Az intézmény vezetője az aktuális feladatokról a nevelői szobákban kihelyezett hirdetőtáblán, valamint írásban, a „Körözvény”-ben értesíti a nevelőket. Az intézmény vezetése köteles:  a vezetői megbeszélések után az irányításuk alá tartozó pedagógusokat tájékoztatni az ülés döntéseiről, határozatairól;  a nevelőtestület tagjainak kérdéseit, véleményét, javaslatait döntéshozatal előtt figyelembe venni. Tagintézmények közötti kapcsolattartás A tagintézmények között a kapcsolattartás biztosítása az igazgató, igazgatóhelyettes, tagintézményvezetők és az iskolatitkár feladata. A kapcsolattartás módszerei: személyes megbeszélés, telefonon történő egyeztetés, információszolgáltatás e-mailen illetve faxon.

32

IV. Az intézmény kapcsolatai 1. A gyermekek szülei, törvényes képviselői  A szülőt megilleti a szabad intézmény megválasztásának joga.  A szülőnek joga, hogy megismerje az intézmény pedagógiai programját, házirendjét, továbbá tájékoztatást, magyarázatot kapjon az abban foglaltakról.  Gyermek fejlődéséről, magaviseletéről tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon.  A szülőnek joga van meglátogatni az intézményt, részt venni az intézmény életében, így információt kap az itt folyó nevelésről és gyermeke óvodai tevékenységéről, magatartásáról.  Joga továbbá, hogy véleményt nyilvánítson az intézményben folyó nevelésről, kéréseire és felvetéseire érdembeli választ kapjon.  Képviselje gyermeke érdekeit.  Részt vegyen a szülői munkaközösség megválasztásában, mint választó és képviselő személy, és közreműködjön annak tevékenységében.  Személyesen vagy képviselő útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.

Pedagógusok és a szülők közötti kapcsolat Az intézmény egészének életéről, az aktuális feladatokról a szülők az alábbiak szerint tájékozódhatnak:  a szülői munkaközösség ülésein  a szülői értekezleteken  a hirdetőtábláról  alkalmanként írásban  az iskolavezetés személyes megkeresésével. A gyermekek egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: 

szülői értekezletek



fogadóórák



egyéni megbeszélések



nyílt napok



családlátogatás



írásbeli tájékoztatás ellenőrzőn keresztül vagy levélben. 33

A szülői értekezletek időpontját az éves munkaterv rögzíti. A szülők kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat egyénileg, vagy választott képviselőjük útján közölhetik az intézményvezetéssel.

2. A szülők közössége: SZMK Az intézmény vezetésében a szülők képviseletét az intézmény szülői munkaközösségének választmánya látja el. Az egy osztályba járó tanulók szülei szülői munkaközösségi tagokat választanak. Tagjai maguk közül elnököt és tisztségviselőket választanak. Az iskolai szülői munkaközösség döntési jogkörébe tartozik:  működési rendjének, munkaprogramjának megállapítása,  a képviseletében eljáró személyek megválasztása,  a szülők körében társadalmi munka szervezése. Az intézményi SZMK véleményezési jogkört gyakorol az alábbi dokumentumok elfogadása előtt:  pedagógiai program  szervezeti és működési szabályzat  házirend A szülői munkaközösség működése:  az intézményben megalakított szülői munkaközösség az általa elfogadott Szülői munkaközösség szervezeti és működési szabályzata szerint működik  azokban az ügyekben, melyekben a szülői munkaközösségnek a jogszabály és az SZMK véleményezési jogosultságot biztosít, a szülői munkaközösség véleményét az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával.  A szülői munkaközösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni  Az osztályok szülői munkaközösségének tagjaival az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot  Szabadidős programok szervezésénél a tantestület együtt működik az SZMK-val.  A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől és tanácskozási joggal részt vehet az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor. Nagyobb csoporton 10 főt értünk.  Összefogják a szülőket, a kapott információkat közvetítik, hogy az minden egyes szülőhöz eljusson. 34

 Javaslattevő jogkörrel rendelkezik az intézményvezető személyének megválasztásakor, és minden olyan esetben, ami a gyermekek nagyobb csoportját érinti  Használhatja munkája során az intézmény helyiségeit, berendezéseit, de ezzel a működés nem korlátozható.

3. Intézményi tanács Jogi háttere 

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 73. § (3)–(8) bekezdés; 94. § (1) a) pont; 97. § (27) bekezdés



A nemzeti köznevelési törvény végrehatásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 34. § (3) bekezdés



A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 3. § (1) és (8) bekezdés; 4. § (1) g) pont; 84. § (6) bekezdés, 117. § (2) a) pont; 121. §



A tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet vonatkozó jogszabályhelye

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései szerint: 

121. § (7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt.



A Tanács megbízatása határozatlan időre szól



A Tanácsba a delegálásra jogosult közösségek azonos számú tagot és a tagokkal egyező számú póttagot delegálhatnak.

 A delegálásra jogosult közösségek: nevelőtestület szülői szervezet önkormányzat tanulók

35

4. Külső kapcsolatok

Terület

Gyermek és ifjúságvédelem

Külső intézmény kapcsolattartója

Feladat

A gyermek és ifjúságvédelmi rendszer műÖnkormányzat Szociáködtetése lis Bizottsága igazgató, Szociális támogatások Önkormányzat gyám- igazgatóhelyettes, megállapítása ügyi előadója; GYIV felelősök Veszélyeztetett, hátrá- gyermekjóléti szolgányos helyzetű tanulók lat munkatársai feltérképezése, fokozottabb odafigyelés a segítés érdekében.

Egészségügyi intézmények

Rendszeres egészségügyi ellátás megszervezése, működtetése

Továbbtanulás

Pályaorientáció, pályaválasztás, a megfelelő középiskola kiválasztása

Pedagógia szolgáltató

Iskolaorvos fogorvos, védőnő

Pedagógiai szakszolgálat - Nevelési Tanácsadó: - Gyógypedagógiai Központ: Roma kisebbségi Önkormányzat

Esélyegyenlőség tosítása

Munkaegészségügyi szolgálat

Alkalmassági vizsgálat az intézmény dolgozói számára

biz-

igazgató, igazgatóhelyettes

Középiskolák pályaválasztási felelősei, me- igazgató, gyei pedagógiai inté- pályaválasztási felelős zet, munkaügyi központ

Továbbképzések, az intézet munkatársai szakmai módszertani anyagok, mérőlapok, szakkönyvtár Speciális pedagógiai szolgáltatások igénybevétele; Logopédiai ellátás Gyermekek vizsgálata Pályaválasztási tanácsadás

36

Intézményben a feladat ellátásáért felelős

a szakszolgálat munkatársai

igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösségvezetők területek felelősei igazgató, igazgatóhelyettes, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógusok

Roma kisebbségi önkormányzat elnöke


üzemorvos


V. Az iskola munkarendje 1. A tanév beosztása Iskolánkban a tanítás az érintettek által jóváhagyott Pedagógiai program és helyi tanterv alapján folyik. A szorgalmi idő szeptember 1-től és június 15-ig tart, a mindenkori tanév rendjében meghatározottak szerint. A tanévzáró ünnepélyt az utolsó tanítási napot követő egy héten belül kell megtartani, úgy, hogy az általános munkaidőn kívüli időpontban legyen. A tanévnyitó ünnepély megtartásának időpontja általában az első tanítási napot megelőző nap. A tanítási napokat és az egyes tantárgyakból megtartott órákat az osztálynaplóban sorszámozni kell. Az iskolában való tartózkodás: kötött foglalkozásokra (szakkörök, korrepetálások) a tanulók az osztálytermeket délután is igénybe vehetik, szabadidős tevékenységre csak akkor, ha tanári felügyelet biztosítva van. Az iskolai ünnepélyek, a szülői értekezletek, nyílt napok tartása idején az iskola munkarendje az igazgató döntése szerint módosul. A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 és 14 óra között. Az épületbe belépő szülőket, illetve látogatókat az irodához kell kísérni. A nyári szünetben csak a beosztásuk szerint munkát végző dolgozók tartózkodhatnak az intézményben. Az órarend ciklusra készül a tanév időtartamára. Készítésének elvei: 

a tantárgyak egyenletes elosztása



a tanulók egyenletes terhelésének figyelembevétele



a nevelők folyamatos munkavégzésének biztosítása

A tanév 5 tanítás nélküli munkanapjának felhasználását a nevelőtestület dönti el a tanévnyitó értekezleten, amit az igazgató a mindenkori munkatervben rögzít. 2. A tanítási nap rendje A tanítás ideje a munkanapok délelőttje. A tanítás reggel 8 órakor kezdődik. A tanítási órák időtartama 45 perc. Iskolába érkezés: ügyeletes nevelő: 7 óra 30 perckor, tanulók: 7 óra 30 és 7 óra 45 perc között, nevelők: órájuk megkezdése előtt 15 perccel.

37

A tanítási órákat 10 perces, egy alkalommal 20 perces szünet közbeiktatásával kell megtartani. Az óraközi szünetek pihenésre, a helyiségek szellőztetésére szolgálnak. A szüneteket a tanulók lehetőleg az udvaron töltsék el. A csengetési rendet a „Házirend” tartalmazza. A 20 perces szünet a tízórai elfogyasztására szolgál. Ilyenkor a tanulók a tanteremben fogyaszthatják el tízóraijukat. A tanítás megkezdése előtt és az óraközi szünetekben a nevelőknek és a gyerekeknek egyaránt a beosztásnak megfelelő ügyeletet kell ellátni. A tanítási óra zavartalanságának biztosítása érdekében a pedagógust illetve a tanulókat az óráról kihívni csak rendkívül indokolt esetben lehetséges. A közleményeket a szünet utáni sorakozókor kell a tanulókkal tudatni. A tanóra időtartama semmilyen körülmények között sem haladhatja meg a 45 percet. A tanítási órák közül a pedagógiai érdekek figyelembevételével az alábbi órákat lehet tömbösíteni: rajz, technika, testnevelés, fakultációs órák, szakköri foglalkozások, ezt azonban 3 nappal előbb be kell jelenteni az igazgatónak, vagy helyettesének. 3. Ügyeleti rend A vezetők benntartózkodása Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 8 óra és délután 16 óra között az intézmény igazgatójának és igazgatóhelyettesének az intézményben kell tartózkodni. Amennyiben a vezetők közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az intézményben tartózkodni, úgy az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját, elsősorban a munkaközösség-vezetőt kell megbízni. Pedagógus ügyelet Az ügyeletes pedagógus 7 óra 30 perckor fogadja a gyerekeket. 7 óra 45 perckor csenget, vagy csengettet, 8 órakor kezdődik a tanítás. A tanítás megkezdéséig és az óraközi szünetekben a gyerekek között tartózkodik (folyosón, udvaron, tanteremben) ügyel a rendre. Önállóan dönt a gyerekek tartózkodási helyéről a szünetekben: udvaron vagy épületben - az időjárástól függően. Ha az udvaron vannak, csengetéskor sorakoztat. Nagyszünetben a tanulók a tanteremben maradnak. A tanítás befejezése után az utolsó órát tartó nevelő ellenőrzi a tantermeket: ablak nyitva ne maradjon, villany ne égjen. Helyettesítés esetén, ha a helyettesített nevelő ügyeletes lenne, a helyettesítő nevelő látja el az ügyeletesi teendőket. Délutáni ügyeletet a foglalkozást vezető pedagógus látja el. 38

4. A tanulók felvétele, beíratása A tanulók beiskolázási körzetét a Kormányhivatal szabályozza. A tanulók felvételénél az oktatási törvény szerint kell eljárni. A tankötelezettségi kort elért gyerekek iskolába történő beíratását a KLIK központ döntése alapján a megadott időben az iskola bonyolítja le. Az intézmény fenntartója a mátraballai Községi Önkormányzattal társulási megállapodást kötött, amelynek értelmében iskolánk 5. osztálytól kezdve köteles a mátraballai diákokat felvenni. Más településről érkező diákok felvételéről az iskola igazgatója dönt a nevelőtestület véleményének kikérése után. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elveit a Pedagógiai Program tartalmazza. A tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként is eleget tehet. A magántanulóvá válásról – a szülő írásbeli kérelme alapján – az osztályfőnök és a nevelőtestület véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. A magántanulói státusz engedélyezésénél figyelembe kell venni, hogy a tanuló fejlődése biztosított-e ilyen keretek között, különös tekintettel a HHH tanulókra vonatkozóan. 5. Átiratkozás A tanuló a szülők elköltözése vagy egyéb méltányolható ok esetén bármikor átiratkozhat más iskolába. Az iskolából távozó tanuló szüleinek vagy gondviselőjének a távozáshoz szükséges dokumentumokat a tanuló volt osztályfőnöke adja át. A távozás helyét a szülőtől meg kell kérdezni. Az eltávozó tanuló bizonyítványát az értesítés 2. számú szelvényének megérkeztéig az iskolában vissza kell tartani. A visszaigazolás megérkezése után az átiratkozott tanuló anyakönyvét záradékolni kell, és a bizonyítványt postán kell elküldeni a felvevő iskolának, s egyidejűleg a tanulót törölni kell a nyilvántartásból. Ha intézményünk a tanköteles iskolaváltoztatásáról kiiratkozástól számított két hét elteltével nem kapja vissza a tanuló nyilvántartásba vételét igazoló értesítés 2. szelvényét, azt az igazgató a felvevő iskolánál megsürgeti. A tanulónak elbocsátásakor vissza kell adnia az iskolától használatra kapott kölcsön vett könyveket, tanszereket. A hozzánk érkező tanuló esetében, intézményünk köteles az értesítés 2. számú szelvényét (visszaigazolás) a tanuló nyilvántartásba vételét (megérkezését) követő 48 órán belül kitöltve az elbocsátó iskolának visszaküldeni. Az értesítést, illetőleg a visszaérkezett szelvényt a Nyilvántartó könyvben megőrizni és bejegyezni kell.

39

6. A tanulók közösségei Osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó, közös csoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. A közösség élén, mint pedagógusvezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök az osztályfőnöki tevékenységét az SZMSZ mellékletében található munkaköri leírás alapján végzi. (Ld. 1/f melléklet) Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja: 

diákönkormányzati vezetők

Az osztály tanulói csoportbontásban vesznek részt (ha a létszám is indokolja) azokon a tanítási órákon, ahol eredményesebb az oktatás kisebb csoportokban. (pl. idegen nyelv) Diákközösségek Az intézmény tanulói a tanulói „Házirendnek” megfelelően diákköröket hozhatnak létre. A tanulói közösségek döntési jogkört gyakorolnak saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőjük megválasztásában. Jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. Az intézmény tanulóinak tájékoztató fóruma a diákközgyűlés. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a DÖK vezetője kezdeményezi. Ezen a DÖK és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról. Diákönkormányzat (DÖK) A tanulók érdekeinek védelmére, a szabadidős tevékenységek megszervezésére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A DÖK tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi területre kiterjed. A DÖK saját hatáskörébe tartozó döntések előtt a nevelőtestület véleményét az igazgatón keresztül kéri meg. A kapcsolat formái:  személyes megbeszélés  tárgyalás, értekezlet, diákgyűlés  írásos dokumentumok átadása Az intézményvezetés:  Átadja a diákönkormányzatnak a véleményezési, egyetértési, javaslattételi jogok gyakorlásához szükséges dokumentumokat  A dokumentumokhoz kérésre tájékoztatást, felvilágosítást biztosítanak  Megjelennek a diákközgyűlésen  Döntéseik meghozatalakor figyelembe veszik a DÖK javaslatait, véleményét. 40

A diákönkormányzat 

Gondoskodik a véleményezési, egyetértési, javaslattételi joggal kapcsolatos dokumentumok áttekintéséről.



Aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, amelyeken megjelenni jogosultak.



Gondoskodnak az intézményvezetés tájékoztatásáról.

A DÖK a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt:  saját működéséről;  hatásköreinek gyakorlásáról;  egy tanításnélküli munkanap programjáról. A DÖK véleményét ki kell kérni: a tanulók nagyobb közösségét érintő döntések meghozatalánál; a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésénél; a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához. A DÖK munkáját egy pedagógus segíti, aki eljárhat a DÖK képviseletében. A DÖK szervezeti és működési szabályzatát a tanulói közösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Azokban az ügyekben, amelyekben a DÖK véleményének kikérése kötelező, illetve amelyekben egyetértési jogot gyakorol, a határidő előtt legalább 15 nappal meg kell küldeni az anyagot a diákönkormányzatnak. Jogainak megsértése esetén 15 napon belül törvényességi kérelmet nyújthat be az iskola fenntartójához. A nevelők és a tanulók közötti kapcsolat A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat egyénileg vagy választott képviselőjük útján juttatják el a nevelőtestület tagjaihoz. A tanulók rendszeres tájékoztatása A tanulók tájékoztatása az információ tartalmától függően történhet élőszóban vagy írásban. Színterei:  tanítási órák, különösen osztályfőnöki órák  diákönkormányzati ülések  iskolagyűlésen  szórólapokon  iskolai faliújságra kitett hirdetményen 41

7. A tanulók továbbtanulása Az érintett korosztályok (4., 6. és 8. osztály) továbbtanulásával kapcsolatos teendőket az iskola a következő módon végzi: 

a szülők és a tanulók tájékoztatása a továbbtanulási lehetőségekről szülői értekezleteken;



az iskolavezetés gondoskodik a pályaválasztási tájékoztató kiadványok igény szerinti beszerzéséről;



lehetőség biztosítása a tanulóknak, hogy részt vegyenek a középfokú intézmények nyílt napjainak rendezvényein;



az osztályfőnök gondoskodik az időpontról, amikor az iskolaorvos elvégzi a szükséges vizsgálatokat;



az osztályfőnök kitölti a jelentkezési lapokat és azok megfelelő időben történő továbbításáról gondoskodik;



az osztályfőnök figyelemmel kíséri és feljegyzést készít a felvételi értesítésekről;



az osztályfőnök az esetleges fellebbezések elkészítésében segítséget nyújt.

8. A tanulók felmentése Az igazgató a tanulót a szülő kérelmére mentesítheti a készségtantárgyak (rajz, ének-zene, technika, testnevelés órák) tanulása alól, amennyiben az egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi alkalomszerűen vagy időszakosan. A mentesítés azt jelenti, hogy nem kell elsajátítani az előírt követelményeket és ennek megfelelően tudásáról sem kell számot adni. A testi, érzékszervi, beszéd- és más fogyatékos tanulót, illetve a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulót szakértői és rehabilitációs bizottság vagy nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesítheti az egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése és minősítése alól. Alkalomszerű felmentést, saját hatáskörében a pedagógus is adhat, a tanulót ért rosszullét, sérülés, s egyéb akadályoztatás esetén.

42

9. A tanórán kívüli foglalkozások szervezési formái, rendje Napközi otthon Napközi otthon - a szülők kérésétől függően - minden évfolyamon működhet. Szervezése elsősorban az 1-4. évfolyamon történik. A csoportok kialakításának szempontja az évfolyamok szerinti működtetés. A napközi otthonba minden jelentkező tanulót fel kell venni, amíg a tanulók összlétszáma el nem éri a közoktatási törvényben meghatározott tanulólétszám felső határát. Ha a jelentkező tanulók száma meghaladja a törvényileg meghatározott létszám felső határát, a felvételről bizottság dönt. A bizottság tagjai: 

az iskola igazgatója



a gyermekvédelmi felelős nevelő,



az érintett tanuló osztályfőnöke



a napközis nevelő.

A napköziből kizárható az a tanuló, aki magatartásával zavarja a többi tanuló munkáját, aki nem tud a közösséghez alkalmazkodni, aki képtelen nevelőjének utasításait betartani. A téli és a tavaszi szünetben, valamint a tanítás nélküli munkanapokon, amennyiben a szülők kérik a napközis ellátást, a napközis csoportok összevonhatók. A napközi otthon a szorgalmi időszak alatt működik. A napközis ellátás 11óra 45 perctől 16 óra 15 percig tart. A napközi rendjét külön otthonrend szabályozza, amelyet a napközis munkaközösség készít el és az igazgató hagy jóvá. A napközi otthoni étkeztetésre a szülők az önkormányzat által megállapított térítési díjat fizetnek. Térítési díj fizetésére kötelezett az a szülő, akinek gyermeke:  a napköziben háromszor étkezik,  csak ebédet igényel. A térítési díj fizetése alól felmentést kap az a szülő, akinek gyermekének a törvény ingyenes étkezést biztosít. Az önkormányzat által meghatározott térítési díj csökkenthető a szociálpolitikai támogatásból. Az egyénre szabott, differenciált szoc.pol. támogatással csökkentett térítési díj megállapítása a GYIV felelősök feladata, az osztályfőnökök véleményének figyelembevételével. A térítési díj befizetése minden hónap 10-ig az étkezési napok számát figyelembe véve történik az élelmezésvezetőnél. Az igénybe nem vett, de előre kifizetett étkezési díjat az iskola túlfizetésként a következő hónapra elszámolja. Ha ez nem lehetséges, akkor visszafizeti.

43

Aki a megadott időpontig a térítési díját nem fizeti ki, 11-től nem veheti igénybe az étkezést, (természetesen a délutáni napközis foglalkozásokon részt vehet) amíg tartozását nem rendezte. Szakkörök A szakkörök számát és fajtáját a helyi körülmények és lehetőségek mérlegelésével az igények felmérése után évenként kell meghatározni. A szakkörök szervezéséről az igazgató dönt a nevelőtestülettel, a szülői munkaközösség, és diákönkormányzat javaslata alapján, a KLIK jóváhagyásával. A szakkörök személyi és dologi kiadásáról az iskolának költségvetésében kell gondoskodnia. A csoportok létszáma átlagosan 15 fő. Az egyes szakköröknek az átlagosnál kisebb vagy nagyobb létszámmal való működéséről, továbbá a tanévközben bekövetkezett létszámcsökkenés miatti megszüntetéséről az igazgató dönt. A szakkörök legfeljebb heti 2 órában működhetnek. A felvétel az egész iskolai évre szól, a tanuló szakkörbe való felvételéről a szülőt tájékoztatni kell. A szakkör munkatervét a szakkörvezető a tagok bevonásával készíti el. A munkatervet az igazgató hagyja jóvá. Szakkörvezető A foglalkozásokat munkanaplóban vezeti. A tanulók szakkörbe való jelentkezése önkéntes, de jelentkezés után a tanév tartamára kötelezően vesznek részt. A versenyeken való sikeres szereplés, bemutatókon látott munkája és az egész évi tevékenysége alapján a szakkörvezető és a diákönkormányzat javaslata alapján jutalomban részesül a tanuló. Énekkar Az énekkar a szorgalmi időszak alatt heti rendszerességgel működik. A tanulók önkéntesen jelentkeznek, kiválasztásukról, felvételükről a karvezető dönt. Az énekkar feladata közé tartozik, hogy az iskolai ünnepélyeket szereplésükkel ünnepélyesebbé tegyék.

44

Differenciált fejlesztések 1) Korrepetálás A korrepetálások célja a tanulási nehézséggel küzdő, a szociális hátránnyal rendelkező tanulók felzárkóztatása. 2) A minél nagyobb hatékonyság elérése érdekében a korrepetálási órákon lehetőleg 5 főnél több tanuló ne vegyen részt. Tanév elején helyzetfelmérés után korrepetálási tervet kell készíteni. A korrepetálások adminisztrációs munkája az osztálynaplóban kerül rögzítésre. 3) Részképesség hiányában szenvedő tanulók fejlesztése a Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság javaslata alapján történik. 4) Tehetségfejlesztés Szakkörök Felvételi előkészítő: matematika, valamint magyar nyelv és irodalom tantárgyakból elsősorban 8. osztályban, a középiskolákba készülő tanulóknak emeltszintű tananyag oktatásának biztosítása, a szakiskolákban tovább tanulni kívánó tanulóknak pedig az alapszint begyakoroltatása.

45

10. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályai 1. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, – a vétség elkövetésétől számított három hónapon belül – fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben részesíthető. 2. A fegyelmi eljárást a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, illetve a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezései alapján kell lefolytatni. 3. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, valamint ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő tanuló szülője, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülője is egyetért. 4. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért, az azzal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az iskola igazgatója a felelős. 5. Az egyeztető eljárást levezető nagykorú személyre az iskola igazgatója tesz javaslatot az érdekelt feleknek. 6. Ha a tanuló a kötelességeit megszegi a nevelőtestület joga dönteni arról, hogy indít-e a tanuló ellen fegyelmi eljárást. 7. A fegyelmi eljárás lefolytatásáért – a nevelőtestület döntése alapján – az iskola igazgatója a felelős. 8. A nevelőtestület a fegyelmi eljárás lefolytatására háromtagú fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság feladata a kötelezettségszegés kivizsgálása, a fegyelmi büntetés meghozatalának előkészítése, a fegyelmi tárgyalás lefolytatása, a fegyelmi büntetés kiszabása.

46

9. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a jogszabályokban, illetve az iskola szervezeti és működési szabályzatában vagy a házirendjében meghatározott kötelezettségét vétkesen és súlyosan megszegje. A kötelességszegést a fegyelmi tárgyalás során bizonyítani kell. 10. A tanulónak fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése a tanulói jogviszonyból ered. Így fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése az iskola területén, az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedés alatt vagy az iskolán kívüli – az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – rendezvényen történt. 11. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan szegje meg. 

Vétkesség alatt a tanuló szándékosságát, illetve gondatlanságát kell érteni. Gondatlan kötelességszegés esetén meg kell vizsgálni a gondatlanság mértékét is.



A fegyelmi büntetés kiszabásánál – tanuló életkorát és értelmi fejlettségét figyelembe véve – vizsgálni kell, hogy a kötelességszegés mennyire volt súlyos.

12. A tanulói fegyelmi ügyekben – a fegyelmi eljárásban és a döntéshozatalban – az a pedagógus, aki a kötelezettségszegésben bármilyen módon érintett, nem vehet részt. Őt a fegyelmi bizottság vagy a nevelőtestület csak tanúként hallgathatja meg.

Fegyelmező intézkedések A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - vétség súlyára tekintettel - el lehet érni. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható:  szaktanári figyelmeztetés,  napközis nevelői figyelmeztetés,  osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, vagy megrovás,  igazgatói figyelmeztetés, intés, vagy megrovás,  nevelőtestületi figyelmeztetés, intés, vagy megrovás. :

47

 Szaktanári: a tantárgy követelményeinek nem teljesítése, felszereléshiány, házi feladat többszöri hiánya, valamint az órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt.  Osztályfőnöki: a tanítás előtt vagy az óraközi szünetben történt fegyelmezetlenség miatt; a tanuló halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségszegése és a házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt. Az osztályfőnök írásbeli intést, a szóbeli figyelmeztetés után adhat, kivéve, ha a cselekmény súlya az azonnali intés alkalmazását teszi szükségessé. Az igazgatói írásbeli intést - a körülmények mérlegelésével - az osztályfőnök kezdeményezi. Súlyos kötelezettségszegés esetén a tanuló ellen az igazgató fegyelmi eljárást indít. A tanulók fegyelmi ügyeiben a fegyelmi bizottság dönt. Fegyelmi bizottság tagjai: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök. A jogerős fegyelmi határozatot a tanulóval ismertetni kell. Abban az esetben, ha a tanuló súlyos vétséget követ el (pl. társai testi épségét szándékosan veszélyezteti), nem szükséges betartani a büntetési fokozatokat. 11. A térítési díjak befizetése Az intézményben térítési díjat kell fizetni: 

étkezést igénybevevő tanulóknak.

A térítési díj nagyságát minden évben a helyi önkormányzat határozza meg az éves költségvetésében. A térítési díjak megállapításánál szociális kedvezmények adhatók. Ennek keretösszegét szintén az éves költségvetés határozza meg. A térítési díj befizetése minden hónap 10-ig utólagosan, az étkezési napok számát figyelembe véve történik az élelmezésvezetőnől.

12. Tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatóhelyettese a felelős. Az iskola az éves munkatervében rögzíti a tankönyvfelelős nevét, aki az adott tanévben elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. Alsó tagozatban az osztályfőnökök, a felső tagozatban a szaktanárok választják ki az oktatás során felhasznált tankönyveket. A pedagógusok a megadott határidőig közlik a tankönyvfelelőssel a kiválasztott tankönyvek, taneszközök címét, kiadóját, a következő évre rendelendő mennyiséget. A tankönyv kiválasztás elveit a pedagógiai program tartalmazza. 48

A tankönyvfelelős feladatai: 

a pedagógusokat tájékoztatja a lehetőségekről, a választékról;



a pedagógusok által szolgáltatott adatok alapján a megrendelést elvégzi;



az év közben bekövetkezett változások alapján korrekciót hajt végre;



tartja a kapcsolatot a kiadókkal;



gondoskodik a tankönyvek árának beszedéséről;



gondoskodik az ingyenes tankönyv ellátásra jogosult tanulók felméréséről;



átveszi a tankönyveket a kiadóktól, szállítóktól;



kiosztja a tankönyveket a gyerekek körében;



gondoskodik a számlák kiegyenlítéséről;



elszámol a szülők felé.

A tankönyvrendelést a 23/2004. (VIII. 27.) OM számú rendelet alapján kell lebonyolítani. 13. Az iskolai könyvtár A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 163.§ (1) értelmében az iskolai könyvtár az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgálatainak elérését és mindezek használatát, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló egység. (2) Az iskolai könyvtár SZMSZ-e szabályozza működésének és igénybevételének szabályait. 14. A diákigazolványok kiadásának, nyilvántartásának rendje A kormány 30/1999. (II. 15.) számú rendelete alapján az Oktatási Miniszter 15/1999. (III. 24.) számú rendelete szabályozza az igénylőlapok rendelésének, kitöltésének, beküldésének módját, valamint a térítési költséget. Az igénylőlapok megrendeléséről, átvételéről, visszaigazolásról, nyilvántartásról, az összesített igénylés visszaküldéséről a rendeletben meghatározott időkeret szerint az iskolatitkár gondoskodik. Az osztályfőnökök felelősek az igénylőlapok helyes kitöltéséért, a fénykép, a térítési díj öszszegyűjtéséért és annak határidőre történő leadásáért.

49

15. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója megállapodást köt a helyi egészségügyi intézmény vezetőjével, valamint a községben működő fogorvossal. A megállapodásnak biztosítani kell: a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók orvosi vizsgálatát a tanulóknak a védőnő által végzett higiéniai-tisztasági szűrővizsgálatát Az együttműködési megállapodást az egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatóval a 7. számú melléklet tartalmazza. 16. Tanuló és gyermekbalesetek megelőzése A pedagógus kötelessége, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, azok elsajátításáról meggyőződjön. A tanuló és gyermekbalesetek megelőzését, ezzel összefüggő feladatok ellátását a 8 sz. melléklet tartalmazza. 17. Reklám tevékenység Az intézményben tilos a reklám tevékenység, kivéve, ha a reklám a gyerekeknek, a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, kulturális vagy sport tevékenységgel függ össze. 18. Az iskola hagyományai Az iskolai ünnepélyek tartalmukban és külsőségükben a tanulók nevelését, az iskola hagyományainak ápolását szolgálják. Az ünnepek felelőseinek kijelölése és a lebonyolítás formájának meghatározása az éves munkatervben történik. A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul: ennek megfelelően az intézményben ünnepi viseletünk a fehér blúz, illetve ing, és a sötét szoknya, illetve nadrág. Az intézmény hagyományos ünnepi rendezvényei:  nemzeti ünnepek, megemlékezések, (október 6., 23.; március 15.)  tanévnyitó ünnepély, elsősök fogadása  Mikulás  karácsonyi ünnepség  farsangi karnevál  gyermeknap  pedagógusnap 50

 tanévzáró, ballagás (8. osztályosokat búcsúztatják a 7.-es tanulók) Az intézményi szabadidős rendezvények szervezését, lebonyolítását a DÖK végzi a nevelőtestülettel és az SZMK-val közösen. 19. Nyitvatartási rend  Iskola nyitvatartási rendje szorgalmi időszakban munkanapokon: reggel 7 30 órától este 17 óráig tart nyitva.  Szombati napokon az iskola nyitva tartása a szervezett programokhoz igazodik, ekkor az iskola igazgatójával vagy helyettesével egyeztetni szükséges.  Az épületben a nyitvatartási időn kívül csak előzetes engedély alapján lehet tartózkodni.  A technikai dolgozók munkanapokon a munkaköri leírásban meghatározott időben tartózkodnak az intézményben, mindenkor biztosítva, hogy az épületek nyitvatartási időben nyitva legyenek.  Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint van nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az intézményben.  A nyári szünet ügyeleti rendjét az igazgató határozza meg, melyet tanévzáró értekezleten közöl a nevelőtestülettel. A nyári ügyeleti rendet a bejáratnál el kell helyezni a szülők tájékoztatására.

20. Elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt iratok kezelése 1. Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus iratokat ki kell nyomtatni. A kinyomtatott iratot hitelesíteni kell. (Az elektronikus irat: az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat.) 2. Az intézményben keletkező kinyomtatott elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója, végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. 3. Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese vagy iskolatitkára végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. 4. Az intézménybe érkező elektronikus irat esetén megnyitás, felhasználás előtt el kell 51

végezni a vírusellenőrzést és vírusirtást. 5. Az elektronikus iratokat elektronikus formában alá kell írni. Az elektronikus aláírásra az intézmény igazgatója jogosult. (Elektronikusan aláírt irat: az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben meghatározott, fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus irat.) 6. Az elektronikus iratokat az iskola igazgatóiban és az iskolatitkári helyiségben működő számítógépen elektronikus úton meg kell őrizni. A számítógépen őrzött elektronikus iratokról hetente biztonsági mentést kell készíteni. 7. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok selejtezése és megsemmisítése az általános szabályok szerint történik.

8. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok kezelésért az intézményi rendszergazda segítségével az iskolatitkár a felelős.

VI. Az intézmény létesítményei és helyiségei Használati rend Az intézmény létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Az intézmény rendjének és tisztaságának megtartása minden tanulóra, alkalmazottra és az esetenkénti külső használóra vonatkozó kötelezettség. Az intézmény területén okozott kárt a károkozónak meg kell téríteni. Az iskolákban a tanulók által szándékosan okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. Az igazgatóhelyettes és a munkaközösségvezetők feladata a kár felmérése és a kártérítés részleteinek a szülővel, gondviselővel történő tisztázása az érvényben lévő szabályok szerint. Az osztálytermeket, a csoportszobákat a foglalkozások, a tanítási órák, a délutáni foglalkozások után, az óvoda, az iskola épületét este legkésőbb 19 órakor zárni kell. Zárás előtt gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról. Ennek felelőse az épületet záró személy. A zárás rendezvények alkalmával történhet később is. 52

Az osztály- és a foglalkoztatási termek dekorálásáról az az osztályfőnök és a szaktanárok gondoskodnak. A kabátokat, váltócipőket a gyerekek számára kijelölt helyen kell tartani. Az iskolai számítástechnikai teremben, valamint a szertárakban csak pedagógus illetve szaktanári felügyelet mellett tartózkodhatnak a tanulók. A termek biztonságos zárása a szaktanárok feladata. A technikai műhely használatát és rendjét a tanulók előtt kihirdetett és a teremben kifüggesztett külön szabályzat állapítja meg. A sportcsarnokban a tanulók csak a pedagógus jelenlétében tartózkodhatnak. A tanulók az öltözőbe a foglalkozások előtt 10 perccel korábban érkezhetnek. A tornaterembe csak tiszta tornacipővel lehet belépni. Mindezek vonatkoznak az edzésekre és a sportfoglalkozásokra is. Az iskolaudvaron testnevelési órát, szabadidős foglalkozást lehet tartani. Jó időben a tanítás előtt a gyülekezés az udvaron történhet és a szüneteket az udvaron lehet tölteni. Az udvar tisztaságának megóvása minden tanuló kötelessége. A tanári szoba a pedagógusoknak a tanítási órákra, foglalkozásokra való felkészülésének helye, valamint itt kerülnek tárolásra az osztálydokumentumok is. A tanári szobában tanuló és az iskolához nem tartozó külső személy csak pedagógus jelenlétében tartózkodhat. Az intézményhez nem tartozó külső igénybevevők a helyiségek átengedéséről létrejött megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. Az iskolákban a tantermek és egyéb helyiségek takarítás utáni zárásáért a takarítók a felelősek. A reggeli nyitás a takarítók feladata.

A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel: Nem kell az intézményben való tartózkodáshoz engedélyt kérni: 

szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre, fogadóórákra érkezőknek



a meghívottaknak az intézmény rendezvényeire érkezéskor.

53

Az intézménybe érkező külső személyeknek be kell jelentkeznie, közölve jövetele célját, illetve azt, hogy kit keresnek. A vendéget a fogadó felnőttnek, vagy az iskolatitkárnak el kell kísérni a keresett személyhez. A fenntartó képviselőit, a szak- és szakmai szolgáltatóktól érkezőket és más hivatalos személyeket az igazgató illetve a tagintézményvezetők fogadják. A tanórák, és egyéb foglalkozások látogatására külső személynek az igazgató adhat engedélyt.

54

VII. Mellékletek 1. számú melléklet: Munkaköri leírások Kötött (32 órás) munkaidő nyilvántartása 2. számú melléklet: Gyermek és ifjúságvédelmi szabályzat 3. számú melléklet: Munkavédelmi szabályzat 4. számú melléklet

Bombariadó terv

5. számú melléklet: Az iskola kötelező feladatának átadása 6. számú melléklet:

Együttműködési megállapodás az egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatóval

7. számú melléklet:

A tanuló és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatokról

8. számú melléklet: Leltározási szabályzat 9. számú melléklet: Adatkezelési szabályzat

55

1. sz. melléklet

Munkaköri leírások 1/a

Igazgató

1/b

Igazgatóhelyettes

1/c

Tagintézmény-vezető

1/d

Pedagógus

1/e

Tanító

1/f

Szaktanár

1/g

Munkaközösség vezető

1/h

Osztályfőnök

1/i

Gyógypedagógus

1/j

Fejlesztő pedagógus

1/k

Napközis nevelő

1/l

GYIV felelős

1/m

Könyvtáros

1/n

Munka- és tűzvédelmi felelős

1/o

Iskolatitkár

1/p

Takarító

Kötött (32 órás) munkaidő nyilvántartása

57

1/a melléklet INTÉZMÉNYVEZETŐ, IGAZGATÓ Az intézmény élén az igazgató áll, aki vezetői munkáját az igazgatóhelyettes és a tagintézmény-vezetők közreműködésével végzi. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét, valamint feladatait a közoktatási törvény állapítja meg. Az igazgató ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt - és át nem ruházott - feladatokat. Kizárólagos jogkörébe tartozik:  az intézmény dolgozói feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása, - a dolgozók kinevezése a tankerületi vezető hatásköre  a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása. Feladat és hatásköre: Az igazgató a társult intézmény egyszemélyi felelős vezetője, aki a nevelőtestület élén állva, vele szorosan együttműködve látja el a vezetési feladatokat. Arra törekszik, hogy az intézményi közösség fokozódó öntevékenységgel vállaljon részt a feladatok megoldásából, az intézményi élet demokratikus szervezéséből, a vezetés gondjaiból.  Képviseli az intézményt az állami szervek, a társadalmi szervezetek, magánszemélyek előtt, ápolja az intézmény külső kapcsolatait.  A pedagógia elveinek megfelelően irányítja a nevelő-oktató munkát, gondoskodik a nevelői-oktatói tevékenység személyi, tárgyi feltételeiről és szervezeti kereteiről.  Az igazgató tervezi, szervezi, ellenőrzi és értékeli a nevelő-oktató munkát, a tagintézményekben a tagintézmény-vezetőkkel egyeztetve.  Elkészíti a tantárgyfelosztást, kijelöli a különböző felelősöket, az osztályfőnököket, megbízza a pedagógus munkaközösségek vezetőit  Előzetes terv szerint ellenőrzi az alapdokumentumok felhasználását, a nevelőtestületi határozatok végrehajtását, látogatja a tanítási órákat és az iskola által szervezett tanórán kívüli foglalkozásokat, ezekről feljegyzéseket készít, tapasztalatit megbeszéli az érdekelt pedagógusokkal, ellenőrzi a felelősök munkáját, útmutatást ad a munka további folytatatásához.  Gondoskodik a saját, valamint a pedagógusok tervszerű, folyamatos pedagógiai és szakmai továbbképzéséről, a nevelői munkaközösségek megalakításáról s működéséről, a kez59

deményező, újító, korszerű törekvések kibontakoztatásáról, a felettes szervek által engedélyezett kísérletek eredményes végzéséről. A nevelési szempontból fokozott törődést igénylő tanulók segítését, illetőleg a valamely területen jó képességgel rendelkezők megfelelő foglalkoztatását / a tehetséggondozást / szolgáló eljárások kialakításáról, gyakorlatáról.  Törekszik az intézmény dolgozóinak alapos megismerésére, fejlődésük elősegítésére és elismerésére, a nevelőtestületben az egymást segítő emberi kapcsolatok megerősítésére, bensőséges tanár-diák viszony kialakítására.  Az iskolákban irányítja és figyelemmel kíséri a tanulói közösségek életét, fejlődését, a tanulóknak a szorgalmi időben szervezett nevelési célú - külön jogszabályban szabályozott - foglalkozását, elősegíti a szabadidejük kulturált eltöltését.  Intézkedik az intézmény munkatervében nem rögzített feladatok megoldásáról / a tanév közben érkező felsőbb utasítások végrehajtása, rendkívüli teendők felelőseinek kijelölése, megbeszélések összehívása, orvosi vizsgálatok rendjének kialakítása stb. /  Dönt az intézményi dolgozók főálláson kívüli foglalkozatásának kérdésében.  Szervezi és ellenőrzi az intézményi dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos nyilvántartásokat: A kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző dolgozókat az igazgató - a helyettes, az iskolai szakszervezet, a Közalkalmazotti Tanács és a munkaközösség-vezetők meghallgatásával - kitüntetésre felterjesztheti. Törekedjék arra, hogy az elismerés, jutalmazás előkészítésében a nevelőtestület minél szélesebb körben vegyen részt.  Az intézményvezetője gondoskodik a munkafegyelem és a törvényesség megtartásáról, a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegő dolgozó fegyelemi felelősségre vonásáról.  Felelősök útján gondoskodik a munkavédelmi, a tűzvédelmi és balesetvédelmi előírások megtartásáról. Első fokon dönt a tanulók ügyeiben, ezek közé tartozik:  felvétel és beosztás a tanulócsoportokba,  az átiratkozás engedélyezése, a tanköteles felmentése az iskolába járás alól,  eltiltás az iskolába járás alól,  eltiltás az iskola látogatásától,  az osztályozó vizsga és vizsgahalasztás engedélyezése,  felmentés egyes tantárgyak gyakorlati része alól,  kizárás napköziből,

60

 bizonyítvány másolat, iskolalátogatási igazolás kiállításának engedélyezése,  a kárt okozó tanulók felelősségre vonása, a kár megtérítése.  irányítja és ellenőrzi az iskola ügyviteli munkáját: 

a pedagógusok és az iskolatitkár adminisztrációs tevékenységét,



a naplók, leltárak, nyilvántartások és elszámolások vezetését,



a folyóiratok, nyomtatványok megrendelését,



a baleseti jegyzőkönyvek elkészítését,



az iskolai dokumentáció elkészítését,



az iratselejtezést.

Az igazgató, mint munkáltató- a szakszervezettel és a Közalkalmazotti Tanáccsal együttműködve végzi illetőleg az igazgatóhelyettes útján végezteti mindazokat a feladatokat, melyeket a MT-e és végrehajtási jogszabályai továbbá az egyéb munkaügyi jogszabályok a hatáskörébe utalnak.

61

1/b melléklet IGAZGATÓHELYETTES Az igazgatóhelyettes az igazgató közvetlen munkatársa, segíti az intézmény vezetőjét a nevelő-oktató munka irányításában, ellenőrzésében, az igazgatót akadályoztatása esetén felelősséggel és teljes jogkörrel helyettesíti. Feladat és hatásköre  Az igazgatóval egyeztetett ellenőrzési terv alapján látogatja a tanítási órákat, a napközis foglalkozásokat, a tanórán kívüli foglalkozásokat. A látogatások után elemzéseket készít.  Szakmai segítséget ad a pályakezdő nevelőnek.  Gondoskodik a távollévők helyettesítéséről, naprakészen vezeti a helyettesítési naplót, és a 32 órára vonatkozó munkaidő-nyilvántartást.  Részt vesz a munkaterv, a statisztikai lapok, jelentések összeállításában.  Irányítja, ellenőrzi az intézmény ügyviteli munkáját: pedagógiai adminisztrációs munkát, a naplók, szakköri füzetek vezetését, nyomtatványok megrendelését.  Megszervezi az első osztályosok beiratkozását.  Elkészíti az intézmény dolgozóinak szabadságolási tervét.  Tanulók és szülők részére igazolásokat ad ki.  Megszervezi a javító és osztályozóvizsgákat, ellenőrzi ennek dokumentációját.  Intézkedik a tanulók fegyelmi ügyeinek kérdésében.  Megszervezi a tanulók egészségügyi vizsgálatait.  Javaslatot tesz jutalmazásra, kitüntetésre.  Technikai dolgozók feletti ellenőrzési jogkört gyakorol.  Napi kapcsolatot tart fenn a tagintézmény-vezetőkkel a zökkenőmentes oktató-nevelő munka biztosítása érdekében.

62

1/c melléklet TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐ Feladata: -

a tagintézmény szakszerű és törvényes működtetése

-

a tagintézmény pedagógiai munkájának irányítása

-

a tagintézmény rendezvényeinek szervezése, lebonyolítása

-

a helyi tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében prevenciós tevékenységet végez

-

az intézményben dolgozó pedagógusok útján gondoskodik a szülők folyamatos szóbeli és írásbeli tájékoztatásáról

-

javaslattevő jogkörrel bír a nevelőtanárok erkölcsi és anyagi elismerésére

-

elkészíti a pedagógusok tantárgyfelosztását

-

elkészíti a tagintézmény feladat-ellátási tervét

-

részt vesz az intézmény alapdokumentumainak aktualizálásában

-

a szakmai munkához szükséges eszközök beszerzésére javaslatot tesz az igazgatónak

-

közreműködik a félévi és az év végi értékelésnél

-

részt vesz a pályázatok elkészítésében

-

ellenőrzi a dolgozók munka- és foglalkozási rendjét, a pedagógusi munkavégzés adminisztrációját

-

cél- és tematikus ellenőrzést végez a tagintézményi ellenőrzési terv alapján

-

rendszeres és egyeztető munkakapcsolatot tart az intézmény gazdasági vezetőjével

-

rendszeresen adatokat szolgáltat a társult intézményi statisztikák elkészítéséhez

Különleges felelőssége: -

irányítja az intézményben dolgozók munkáját, de munkáltatói jogokkal nem rendelkezik

-

közreműködik a dolgozók minősítésének elkészítésében, elkészíti a tagintézmény házirendjét, működési és munkarendjét, és felel ennek betartásáért

-

ügykezelési szabályzat szerint végzi az ügyviteli munkát

-

az SZMSZ alapján szervezi a tagintézmény szakmai ellenőrzését

-

részt vesz mindazon fórumon, ahol dönteni kell a tagintézményeket érintő lényeges kérdésekben

63

-

a társult intézmény igazgatójával egyeztetve lehetővé teszi a dolgozók továbbképzését, továbbtanulását

-

ellenőrzi, értékeli a környezeti kultúrát, az épület rendjét, tisztaságát

-

a munka-, baleset-, és tűzvédelmi szabályzat betartásáért felel, részt vesz a munkahelyi szemlén, bejáráson

-

látogatja a csoportfoglalkozásokat, ezeket szakmailag elemzi, értékeli, tapasztalatairól feljegyzést készít

-

a tagintézmények minden fontos történéséről, eseményéről tájékoztatja az intézmény vezetőjét vagy helyettesét

-

a személyiségi jogokat érintő (tanári, szülői, gyermeki), illetve titkosnak minősített információkat megőrzi, a mindenkor hatályos jogszabályok szellemében jár el

64

1/d melléklet PEDAGÓGUS 1. A pedagógus feladatai általában: a.) A pedagógus felelősséggel és önállóan a tanulók nevelése érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelességeinek tartalmát és kereteit a Közoktatási törvény és a pedagógiai szaktárgyi útmutatók, módszertani levelek, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai, továbbá az igazgató, illetőleg a felettes szerveknek az igazgató útján adott útmutatásai alkotják. Nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi. b.) A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerint nevelő-oktató munkából az egyes munkaköröknek (tanító, tanár, napközis nevelő) megfelelően minden nevelőre kötelezően vonatkozik. c.) Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. Alkotó módon részt vállal:         

a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, a közös vállalások teljesítéséből, az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből, az iskola hagyományainak ápolásából, tanulók folyamatos felzárkóztatásából, a tehetséggondozást szolgáló feladatokból, pályaválasztási feladatokból, a gyermekvédelmi tevékenységből, a tanulók egésznapos foglalkoztatásának tervezéséből, szervezéséből, irányításából,  a diákönkormányzat kialakításából,  az iskolai élet demokratizálásának fejlesztéséből. d.) Tanítási (foglalkozási) órán minőségi munkát végez (felkészülés, szervezés, ellenőrzés, értékelés). e.) Önképzés, továbbképzés, munkaközösségi munkában való aktív részvétel. f.) A nevelő-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken való részvétel. g.) Egyes adminisztratív és szervezési feladatok elvégzése, melyeket az intézmény nevelő-oktató munkája tesz szükségessé, illetve az érvényben lévő jogszabályok előírnak. h.) Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. A tanmenetet a igazgató által meghatározott időpontban a munkaközösségvezető véleményével, az igazgatónak jóváhagyásra bemutatja. Ha az alapdokumentumok nem változnak, a bevált tanmenetet – folyamatos kiegészítéssel

65

– több éven át használhatja. Saját tanmenettel minden pedagógusnak rendelkeznie kell, melyet ellenőrzéskor kérésre be kell mutatni. i.) Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 10 napon belül kijavítja. A felmérő dolgozatok megírását előre jelzi. A házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli. Az alsó tagozaton az írásgyakorlatokat a következő órára javítja. j.) Részt vesz az iskola szülői értekezletein, fogadóórát tart. k.) Az intézmény egészére kötelezően háruló feladatok közül egyes teendőket, az intézményen belüli szakértelmen és az egyenlő teherviselés elvein alapuló munkamegosztás szerint – egy-egy pedagógus lát el Ezek a pedagógiai többletmunkák a következők elehetnek:  vezetők esetében a hatáskörükbe rendelt terület közvetlen pedagógiai, szakmai irányítása és ellenőrzése  egyes, óraszámmal is kifejezhető feladatok (pl. korrepetálás, helyettesítés, énekkar vezetése, szakkörök, tanulmányi kirándulás, tanulókíséret, tábori ügyelet, stb.)  osztályfőnöki munka  versenyekre való felkészítés  szertárakért a felelősség vállalása (fejlesztés, rendezés, selejtezés)  könyvtári munka  munkavédelmi és tűzvédelmi munka h) Minden pedagógus ügyeletes nevelői feladatokat lát el. 2. A pedagógus kötelességei A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben az alábbi kötelességei vannak: a.) A tanulók fejlődését figyelemmel kísérje és elősegítse. b.) A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. c.) A szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon. d.) Nevelő-oktató tevékenységében, a tanítás során a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan nyújtsa. e.) A gyermekek, tanulók, emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben. 3. A pedagógus jogai A pedagógust munkakörével összefüggésben az alábbi jogok illetik meg: a.) A pedagógiai program alapján a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválaszthatja.

66

b.) A szakmai munkaközösség véleményének meghallgatásával megválaszthatja az alkalmazott taneszközöket, tankönyveket és tanulmányi segédleteket. c.) Irányítja és értékeli a tanulók munkáját. d.) Minősíti a tanulók tudását. e.) Hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez. f.) A nevelőtestület tagjaként részt vegyen az iskola pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. g.) Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában. h.) Szakmai egyesületek, kamarák tagjaként, vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában. i.) Személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét elismerjék.

67

1/e melléklet TANÍTÓ A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri leírásban foglaltakon túlmenően a következő feladatokat kell ellátnia, illetve hatáskörrel rendelkezik: 1. Az osztály órarendjét elkészíti. 2. Az osztálynaplót pontosan, naprakészen vezeti. 3. A tanuló személyiségének fejlődését figyelemmel kíséri, a gyermek jogait tiszteletben tartja. 4. Távolmaradása esetén időben, előre értesíti az igazgatót vagy az igazgatóhelyettest és gondoskodik, arról, hogy a tanmenet, a tankönyv a helyettesítő nevelő rendelkezésére álljon. 5. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére (a tanulók, kollégák véleményét figyelembe véve). 6. Az oktatói nevelői tevékenység során: 7. az általa tanított tantárgyra tematikus, éves tanmenetet készít, az új tankönyvek alapján, az előírt szakmai követelményeket figyelembe véve 8. a tanítási órákra felkészül, az írásbeliség a kezdő nevelőknél kötelező 9. a taneszközöket a munkaközösség vezetőtől beszerzi, egy tanévre átveszi, majd tanév végén azokkal elszámol 10. az általa átvett eszközöket megőrzi, hiány esetén anyagi felelősséggel tartozik 11. a tanulók számára a témazáró dolgozatot előre jelzi 12. a tanulók füzetét számonkérés alkalmával láttamozza és jelzi az esetleges hiányokat 13. félévenként minden füzetet ellenőriz (helyesírás javítás minden tantárgyból kötelező) 14. a házi feladatot közösen javítja a tanulókkal és értékeli 15. Ügyeletet, helyettesítést vállal és megbízott feladatát ellátja. 16. Személyi adataiban történt változást (név, lakcím, szabadság idején a tartózkodási helyét) az igazgatónak azonnal jelenti. 17. Az iskolai rendezvényeken a részvétel kötelező. 18. A tanítási időn kívül – a tanév programjának megfelelően – szakmai tanácskozáson, értekezleten részt vesz. 19. Oktató-nevelő tevékenysége során ellátja a tehetséggondozás, korrepetálás és képességfejlesztés feladatát, tevékenységét. 20. A nevelés-oktatás biztonságos és balesetmentes körülményeit megteremti.

68

1/f melléklet SZAKTANÁR Feladatai a pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően a következők: 1. Az általa tanított tantárgyakra tematikus, éves tanmenetet készít, az új tankönyvek alapján, illetve a követelményeket figyelembe véve. 2. A tanítási órákra felkészül, az írásbeliség a kezdő nevelőknél kötelező. 3. A taneszközöket a munkaközösségvezetőtől beszerzi, egy tanévre átveszi, majd tanév végén elszámol azokkal. 4. Az általa átvett eszközöket megőrzi, hiány esetén anyagi felelősséggel tartozik. 5. A tanulók számára a témazáró dolgozatot előre jelzi. 6. A tanulók füzetét számonkérés alkalmával láttamozza és jelzi az esetleges hiányokat. Félévente minden füzetet ellenőriz (helyesírás javítás minden tárgyból kötelező). 7. A házi feladatot közösen javítja a tanulókkal és értékeli. 8. Ügyeletet, helyettesítést vállal és megbízott feladatát ellátja. 9. Személyi adataiban történt változást (név, lakcím, szabadság idején a tartózkodási helyét) az igazgatónak azonnal jelenti. 10. Távolmaradása esetén időben, előre értesíti az igazgatót és gondoskodik, arról, hogy a tanmenet, a tankönyv a helyettesítő nevelő rendelkezésére álljon. 11. Az iskolai rendezvényeken a részvétel kötelező. 12. A tanítási időn kívül a tanév programjának megfelelően szakmai tanácskozáson, értekezleteken részt vesz. 13. A nevelői házirend betartása kötelező, vétség esetén fegyelmi eljárás kezdeményezhető. 14. Oktató-nevelő tevékenysége során ellátja a tehetséggondozás, tehetség-kiválasztás feladatát, tevékenységét. 15. A nevelés –oktatás biztonságos és balesetmentes körülményeit megteremti.

69

1/g melléklet MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ 1. Szakmai munkaterv előkésztése, összehangolása, ellenőrzése. 2. Képviseli a munkaközösséget szakmai megbeszéléseken, értekezleteken. 3. Pályakezdők, képesítés nélküliek patronálásának megszervezése. 4. Módszertani és szakmai továbbképzés irányítása, önképzés irányítása. 5. A szakirodalom figyelemmel kisérése 6. Hospitálások szervezése. 7. Nyílt órák, házi bemutatók, viták megszervezése. 8. Javaslattétel a munkaközösség tagjainak jutalmazására, továbbképzésére.

70

1/h melléklet OSZTÁLYFŐNÖK Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki az osztályfőnöki munkaközösség javaslata alapján. Osztálya közösségének felelős vezetője. A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően pedig az alábbiak a szakmai feladatai és hatásköre: 1. Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve. Segíti a munkaközösség kialakulását. 2. Együttműködik, összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli. 3. Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványait oktató, nevelő tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pl. GYIV stb.). 4. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. 5. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a tanártársai elé terjeszti. 6. Szülői értekezletet tart, amelyen beszámol az osztály neveltségi és tanulmányi helyzetéről, ismerteti a soron következő feladatokat. 7. Szükség esetén családot látogat, tájékoztató füzet útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. 8. Ellenőrzi, hogy a szülők tudomásul vették-e az ellenőrző könyvbe beírt értesítéseket, nevelői észrevételeket. 9. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló naprakész vezetése, félévi és év végi statisztikák, továbbtanulással, gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tennivalók, stb.). 10. Mint osztályfőnök saját hatáskörében az SZMSZ-ben felruházott jogainál fogva indokolt esetben 3 nap távollétet engedélyezhet és igazolhat osztálya tanulójának. 11. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. 12. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére (a tanulók, kollégák véleményét figyelembe véve). 13. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét. 14. A nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít. 15. Segíti a tanulók pályaválasztását, pályaorientációját, azok személyiségének ismeretében. 16. Ügyel a reá bízott tanulókra, valamint az oktató-nevelő munka biztonságos működésére.

71

1/i melléklet GYÓGYPEDAGÓGUS A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri leírásban foglaltakon túlmenően a következő feladatokat kell ellátnia, illetve hatáskörrel rendelkezik: 1. Az osztály órarendjét elkészíti. 2. Az osztálynaplót pontosan, naprakészen vezeti. 3. A tanuló személyiségének fejlődését figyelemmel kíséri, segíti, a gyermek jogait tiszteletben tartja. 4. Távolmaradása esetén időben, előre értesíti az igazgatót vagy az igazgatóhelyettest és gondoskodik, arról, hogy a tanmenet, a tankönyv a helyettesítő nevelő rendelkezésére álljon. 5. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére (a tanulók, kollégák véleményét figyelembe véve). 6. Az oktatói nevelői tevékenység során: 7. az általa tanított tantárgyra tematikus, éves tanmenetet készít, az új tankönyvek alapján, az előírt szakmai követelményeket figyelembe véve 8. a tanítási órákra felkészül, az írásbeliség a kezdő nevelőknél kötelező 9. a taneszközöket a munkaközösség vezetőtől beszerzi, egy tanévre átveszi, majd tanév végén azokkal elszámol 10. az általa átvett eszközöket megőrzi, hiány esetén anyagi felelősséggel tartozik 11. a tanulók számára a témazáró dolgozatot előre jelzi 12. a tanulók füzetét számonkérés alkalmával láttamozza és jelzi az esetleges hiányokat 13. félévenként minden füzetet ellenőriz (helyesírás javítás minden tantárgyból kötelező) 14. a házi feladatot közösen javítja a tanulókkal és értékeli 15. Ügyeletet, helyettesítést vállal és megbízott feladatát ellátja. 16. Személyi adataiban történt változást (név, lakcím, szabadság idején a tartózkodási helyét) az igazgatónak azonnal jelenti. 17. Az iskolai rendezvényeken a részvétel kötelező. 18. A tanítási időn kívül – a tanév programjának megfelelően – szakmai tanácskozáson, értekezleten részt vesz. 19. Oktató-nevelő tevékenysége során ellátja a tehetséggondozás, korrepetálás és képességfejlesztés feladatát, tevékenységét. 20. A nevelés-oktatás biztonságos és balesetmentes körülményeit megteremti. 21. A nevelői házirend betartása kötelező, vétség estén fegyelmi eljárás kezdeményezhető. 22. Vizsgálatkérés, kontrollvizsgálatok nyomon követése. 23. Kontrollvizsgálatok nyomon követése, a kérelmek megírása az osztálytanító pedagógiai véleményét figyelembe véve. A kontrollvizsgálati kérelmek továbbítása a Heves Megyei Gyógypedagógiai Módszertani Központ felé, illetve vizsgálati időpont kérése.

1/j melléklet 72

FEJLESZTŐPEDAGÓGUS Feladatai a pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően a következők: 1. Az adott tanévben a Heves Megyei Gyógypedagógiai Módszertani Központ szakértői véleménye alapján a sajátos nevelési igényű tanulók adatainak nyilvántartásba vétele 2. A speciális részképesség zavarok figyelembe vételével a tanulók csoportjainak kialakítása 3. A forgalmi napló folyamatos vezetése, adatainak frissítése az aktuális naptári év figyelembevételével 4. A tanulók egyéni fejlesztési naplóinak folyamatos vezetése 5. Az egyéni fejlesztési tervek évenkénti elkészítése, illetve folyamatos aktualizálása a tanulók fejlettségi szintjéhez igazodva, a szakértői vélemények által javasolt fejlesztési területekhez alkalmazkodva 6. A tanuló osztályfőnökével, illetve a szaktanárokkal való folyamatos konzultálás a fejlesztés hatékonyságáról, az esetleges módosításokról 7. Kontrollvizsgálatok időpontjainak nyomon követése, a kérelmek megírása az osztálytanító pedagógiai véleményét figyelembe véve 8. A kontrollvizsgálati kérelmek továbbítása a Heves Megyei Gyógypedagógiai Módszertani Központ felé, illetve vizsgálati időpont egyeztetése 9. Tájékoztatás a szülők felé tanévenként legalább három alkalommal 10. Lehetőség biztosítása a szülőknek a személyes tanácsadásra, illetve a szakértői vizsgálatot végző szakemberrel való konzultálásra (a kontrollvizsgálatok, és az iskolai szülői értekezletek alkalmával) 11. A tanév első hónapjában a belső vizsgálatok elvégzése, a tanulási képességek szintjének felmérése, a tanulók személyiségének megismerése óralátogatások alkalmával (1. osztály – osztályszinten, a továbbiakban csak a már fejlesztésbe bevont tanulóknál) 12. A tanulók szülői hátterének megismerése, a szülők lehetőség szerinti bevonása a gyermek fejlesztésébe, együttműködés kialakítása 13. Fél éves hatásvizsgálatok elvégzése, az eredmények tükrében az esetleges fejlesztési irányok módosítása 14. Év végi fejlődési eredmények rögzítése az egyéni fejlesztési naplóban, a következő tanév haladási irányainak meghatározása 15. Kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadó munkatársaival, szükség esetén szakmai szolgáltatásuk igénybevétele (pl. pszichológus, családgondozó, logopédus)

73

1/k melléklet NAPKÖZIS NEVELŐ A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri leírásban foglaltakon túlmenően az alábbi feladatokat kell ellátnia: 1) A napközis tanulók rendszeres, hatékony foglalkoztatása érdekében heti foglalkoztatási tervet készít. 2) A foglalkozási terv keretében biztosítja a napközis tanulók részére a másnapi felkészülést:     

megismerteti velük az önálló és módszeres tanulást szükség esetén segítséget nyújt a felkészülésben gondoskodik az írásbeli házi feladatok tanulók általi elkészítéséről rendszeresen ellenőrzi az elkészített házi feladatokat a szóbeli feladatokat a napközis tanulóktól kikérdezi, szükség esetén gyakoroltatja  rendszeresen együttműködik a napközis csoportot tanító pedagógusokkal 3) A tanítási órák végeztével a felügyeletére bízott napközis tanulók csoportját ebédelteti, melynek során gondoskodik a kulturált étkezési viselkedésről, a személyi higiénia szabályainak megtartásáról. 4) Ebéd után kötetlen szabadidőben biztosítja a tanulók mozgását, kikapcsolódását, rossz idő esetén a tanteremben, jó idő esetén pedig a szabad levegőn. 5) A színvonalas szabadfoglalkozások érdekében csoportja számára kulturális, sport, játék és munkafoglalkozásokat szervez. 6) Kötelezően részt vesz a iskolai rendezvényeken. 7) Tanítási időn kívül – a tanév programjának megfelelően – szakmai tanácskozáson, értekezleten vesz részt. 8) A nevelés-oktatás biztonságos és balesetmentes körülményeit megteremti.

74

1/l melléklet GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELELŐS Segíti és összehangolja az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységét. A székhelyen és a tagintézményekben is működik külön-külön gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.

1. Főbb feladataik: Rendszeresen figyelemmel kísérik a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi változásokat és ezekre felhívják az igazgató és a pedagógusok figyelmét. Minden tanév elején elkészítik az intézményi munkaterv részeként az iskola gyermekvédelmi munkatervét. Gyermekvédelmi munkájukat önképzéssel és a szakirodalom tanulmányozásával folyamatosan fejlesztik. Az osztályfőnökök jelzései alapján nyilvántartják a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő, a védelembe vett, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekeket. Minden tanév elején írásban tájékoztatja a szülőket és a tanulókat saját tevékenységéről, feladatairól és arról, hogy milyen jellegű problémákkal mikor és hol kereshetik fel. Tájékoztatja a szülőket és a gyerekeket, tanulókat arról, hogy problémáikkal az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel. Az iskolákban a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszik a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát. Az iskolákban a tanulók részére egészségvédő, mentálhigiéniás és szenvedélybetegség megelőző programokat szervez. Figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatokat és lehetőség szerint részt vesz a pályázatokon. 2. Különleges feladatai, jogköre: A veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal kapcsolatos feladatai a következőkre terjednek ki:       

az ilyen jellegű problémákkal küzdő tanulók feltárására, nyilvántartására családlátogatásaikra, a tanulók családi környezetének megismerésére tanulmányi eredményük, magatartásuk és mulasztásaik figyelemmel kísérésére anyagi problémák esetén gyermekvédelmi támogatás vagy természetbeni juttatás megállapítását kezdeményezheti a polgármesteri hivatalnál a gyermekvédelemmel foglalkozó szolgálat, hatóság részére e tanulókról az osztályfőnökkel közösen környezettanulmányt készít figyelemmel kíséri és segíti pályaválasztásukat, továbbtanulásukat szükség esetén védő-óvó intézkedéseket javasol, és közreműködik ezek megvalósításában

75

     

az osztályfőnökök javaslatai alapján kezdeményezi a rászoruló tanulók számára pénzbeli támogatás vagy természetbeni juttatás megállapítását a polgármesteri hivatal felkérése alapján személyesen is részt vesz a támogatások elosztásában, a családokhoz történő eljuttatásában munkája ellátásával kapcsolatban betekinthet az iskola összes tanulókkal kapcsolatos iratába, nyilvántartásába gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén haladéktalanul értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, és ennek felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken a tudomására jutott bizalmas információkat megőrzi, a tanulókkal kapcsolatban bárminemű információt csak a munkaköri leírásában rögzített körben szolgáltathat ki a bizalmas szülői közléseket a pedagógiailag szükséges mértékben tárja a pedagógusok elé

3. Ellenőrzés, értékelés Munkájáról minden félév végén írásban összefoglalót készít, és ezt ismeretei a nevelőtestülettel. Az igazgató megbízása alapján beszámol az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységéről. Az igazgató kérésére értékeli az osztályfőnökök gyermekvédelmi munkáját. 4. Kapcsolatai Munkáját az igazgató utasításai alapján végzi. A gyermekvédelemmel kapcsolatos intézkedéseiről rendszeresen tájékoztatja az igazgatót. Rendszeres munkakapcsolatban kell állnia nyilvántartott tanulók osztályfőnökeivel. Rendszeres kapcsolatban áll az iskolán kívüli gyermekvédelmi intézményekkel, hatóságokkal, így különösen a gyermekjóléti szolgálattal. 5. Munkakörülmények Feladatainak ellátásához előzetes egyeztetés után igénybe veheti az iskolatitkár segítségét (iratok összekészítése, gépelés, sokszorosítás, postázás stb.). Munkájához használhatja az iskola iroda helyiségében található számítógépet, az intézmény telefonját.

76

1/m melléklet KÖNYVTÁROS A könyvtáros által ellátandó feladatokat valamint az iskolai könyvtár működését "Az iskolai könyvtár működése" tartalmazza. A könyvtáros feladata, hogy az iskola oktató-nevelő munkáját a gyűjtőköri szabályzatban meghatározott információhordozók gyűjtésével, feldolgozásával és szolgáltatásával segítse. Munkáját az Igazgató irányításával, ellenőrzésével és támogatásával végzi. Fokozottan ügyel a pedagógusok szakirodalommal történő ellátására. Szakmai feladatai 1. Állománygyarapítás - felelős az évi költségvetés tervszerű és folyamatos felhasználásáért - a megjelenő kiadványokról tájékozódik - szükség esetén egyedi beszerzéseket is végez - a beszerzéseknél konzultál a munkaközösségek vezetőivel (tagjaival), figyelembe veszi az iskola vezetőségének javaslatait. 2. Állományba vétel - a beszerzett dokumentumokat a könyvtárba érkezés után azonnal a könyvtári szabályzatban meghatározott módon nyilvántartásba veszi. - a nyilvántartásokat naprakész állapotban tartja - rendszeresen (évenként) állománygyarapítást végez. A felesleges, elhasználódott, tartalmilag elavult műveket a rendeleti előírásoknak megfelelően törli az állományból. 3. Állományvédelem - a könyvtáros tanár felelős a könyvtár rendeltetésszerű használatáért. - állományellenőrzés: rendeleti előírás szerint, az Igazgató utasítására előkészíti a leltározást, (raktári rend, raktári katalógus ellenőrzése, leltározási ütemterv elkészítése), valamint rész vesz a leltározás lebonyolításában. - pontosan vezeti a kölcsönzési nyilvántartást. - a rábízott könyvtári állományért anyagi felelősséggel is tartozik. 4. Szolgáltatások - kölcsönzés: a működési szabályzatban meghatározott módon - könyvtárbemutató foglalkozásokat, könyvtárhasználati ismereteket nyújtó órákat vezet, előkészíti a könyvtári szakórákat rendszeresen tájékoztatást ad a könyvtár új szerzeményeiről.

77

- az iskolai munkatervben meghatározott feladatokat - nevelési értekezlet, évfordulós események, tanulmányi verseny, vetélkedő, stb. - ajánlójegyzék összeállításával segíti. Egyéb feladatok 1. A könyvtáros kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, a munkaközösség vezetőkkel, a szaktanárokkal. 2. Szakmai kapcsolatot tart a helyi (közművelődési) könyvtárral. 3. Nyitvatartási feladatok során ellátja a - kölcsönzés, - tájékoztatás - könyvtárbemutató foglalkozások - raktári rendezés teendőit. 4. Belső munkálatok során elvégzendő feladatai: - állománygyarapítás (leltárkönyvek vezetése) - katalógusszerkesztés, - bibliográfia készítése, - felkészülés a foglalkozásokra, - egyéni továbbképzés 5. Külső tevékenységei: - tájékozódás a könyvpiacon, - egyéni beszerzések, - továbbképzés, - tapasztalatcsere.

78

1/n melléklet Munkavédelmi és tűzvédelmi felelős Az intézményi védő, óvó előírásokat a következő szabályzatok tartalmazzák Munkavédelmi Szabályzat Lásd 3. számú melléklet Tűzvédelmi Szabályzat

Lásd 4. számú melléklet

Bombariadó

Lásd 5. számú melléklet.

A munkavédelmi felelős segíti az iskola vezetését a munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos tennivalók - tervezésében, - szervezésében, - lebonyolításában, - ellenőrzésében. Feladatai: 1) Segítséget nyújt - az iskolavezetésen belüli munkamegosztásnak megfelelően - a munkaés tűzvédelemmel megbízott igazgatóhelyettesnek a középtávú és az éves tennivalók tervezésében. 2) Közreműködik a munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos iskolai dokumentumok tervezetének elkészítésében, azok szükség szerinti átdolgozásában (IMSZ, tűzvédelmi szabályzat, tűzriadó terv, munkavédelmi fejlesztési terv, intézkedési terv. stb). 3) Figyelemmel kíséri a vonatkozó jogszabályokat, rendelkezéseket és azok megtartását. 4) Gondoskodik a munkavédelmi szemlék lebonyolításáról, jegyzőkönyvvezetéséről. Figyelemmel kíséri a tapasztalt hiányosságok felszámolását, megszüntetését. 5) Az iskolai dolgozók részére megszervezi a szükséges munkavédelmi oktatást, elvégzi annak dokumentálását. 6) Nyilvántartást vezet a munkavédelmi vizsgára kötelezettekről. Gondoskodik a munkavédelmi vizsgáztatás tervezéséről. lebonyolításáról és dokumentálásáról. 7) Előkészíti és lebonyolítja a tűzriadó gyakorlatokat. 8) Ellenőrzi a tanulói baleset-oktatást, annak dokumentálását. 9) Bekapcsolódik a munkahelyi balesetek kivizsgálásában. 10)Közreműködik a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartások, adminisztráció pontos, naprakész vezetésében, a baleseti jelentések elkészítésében, továbbításában. 11)Figyelemmel kíséri a dolgozók munka- és védőruhával való ellátását. Javaslatot tesz a munka- és védőruha szabályzat kiegészítésére, módosítására.

79

12)Új berendezés, felszerelés beállításánál ellenőrzi a munka- és tűzvédelmi előírások érvényesülését. Az esetleges problémát azonnal jelzi az illetékes igazgatóhelyettesnek. (Nagyobb horderejű ügyekben az igazgatót is tájékoztatja). 13)Az iskolai költségvetés (részköltségvetés) készítésénél javaslatot tesz a munka és tűzvédelemmel összefüggő felújítások, karbantartások, beszerzések költségvetésbe való beállítására. /A beszerzési keret felhasználásnál a munka- és tűzvédelem biztosítását szolgáló igényeknek elsőbbséget kell biztosítani.) Jogköre: a) Döntési joga van: - a munkavédelmi oktatás módjának, formájának, időpontjának meghatározásában. (A vonatkozó jogszabályokat és a felettes szervek rendelkezéseit betartva.) - A munkavédelmi szemlék és a tűzriadó gyakorlatok ütemezésében, lebonyolításában. b) Javaslattételi joga van: - a munka és tűzvédelmi dokumentumok összeállításával, kiegészítésével, módosításával kapcsolatban. - Az intézményi költségvetés (részköltségvetés) készítésében, a költségvetési összegek felhasználásában- A munka- és védőruházattal kapcsolatos kérdésekben - A munka- és tűzvédelmi szabályokat megszegők, balesetet okozók felelősségre vonásával összefüggő ügyekben. - Jutalmazási és kitüntetési kérdésekben. 1.

Ellenőrzési jogköre kiterjed: - A munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos minden területre. - Tervszerű, folyamatos ellenőrzéseivel a tanulói és a dolgozó balesetek megelőzését segíti elő. - Önálló ellenőrzési jogkörrel is rendelkezik. - Tevékenysége során kapcsolatot tart a munkavédelemmel megbízott igazgatóhelyettessel.

Tevékenységéről szükségéről szükség szerint, de legalább negyedévenként beszámol az igazgatónak.

80

1/o melléklet ISKOLATITKÁR 1. Fogadja és rendszerezi a naponta érkező postai küldeményeket 2. Bonyolítja a kimenő postai küldeményeket 3. Hivatalos levelezést folytat, vezeti az iktatást 4. Vezeti a postai feladókönyvet 5. Telefonbeszélgetéseket folytat információkat szerez be és továbbít 6. Pedagógiai és adminisztrációs írásos anyagot sokszorosít 7. Szakszerűen vezeti és tárolja az irattári anyagot 8. Közreműködik az iskolabútor, a tanszerek és irodaszerek megrendelésében, azokat szám szerint és minőségileg ellenőrzi, átveszi 9. Feladata a diákigazolvánnyal, a tanulói biztosítással, a pedagógus- és a vasúti igazolványokkal kapcsolatos teendők lebonyolítása 10. Fogadja a vendégeket 11. A nem dokumentum jellegű, elavult iratok folyamatos selejtezése 12. Iratrendezés 13. A dokumentumok szabályszerű vezetése a törvényben előírt megőrzési idő betartásával 14. Megtervezi a tárolt iratok könnyebb kezelhetőségét 15. Számítógépen tartja nyilván a dolgozók legfontosabb adatait 16. Munkája során telefonbeszélgetéskor, levelezés kezelésekor rendkívül körültekintően jár el. 17. Személyi, pénzügyi adatokat csak igazgatói engedéllyel adhat ki. 18. Bizalmasan kezeli a dolgozók személyi adatait, az intézmény vezetőjével folytatott beszélgetések témáit 19. Kezeli a diákokról, pedagógusokról, technikai és adminisztratív dolgozókról szóló nyilvántartást 20. Feljegyzéseket vezet a pedagógusok, a többi dolgozó adatváltozásairól 21. Ellenőrzi a megvásárolt és beszállított berendezéseket, egyezteti a számlával 22. Intézkedik az aktuális garanciális szervizelés és karbantartás elvégzéséről 23. Vezeti az étkezők nyilvántartását, gondoskodik. Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, köteles azt jelenteni az igazgatóhelyettesnek. Az igazgatóhelyettes engedélye nélkül munkaidőben az iskolából nem távozhat el.

81

1/p melléklet TAKARÍTÓ Napi rendszerességgel végzett munka: 7 órától 9 óráig:   

Az iskola épületének kinyitása, ellenőrzés (nem volt-e idegen az épületben) virágok locsolása, portalanítása, gondozása lépcsők, járdák söprése, lábtörlők kiporolása (bejárati ajtóknál, az iskola épülete előtt)

13 órától 19 óráig          

a helyiségek felsöprése, tisztítószeres vízzel történő felmosása tantermi padokból szemét kiszedése padok, asztalok, székek letörlése, portalanítása szükség esetén (festék, ragasztó) lemosása táblák lemosása ablakpárkányok portalanítása portörlés szükség szerint folyamatosan: polcokon, szekrényeken, faliképeken szeméttárolók kiürítése (WC-ben is) mellékhelyiségek, WC-k (felnőtt és gyermek WC-k egyaránt) takarítása, fertőtlenítése az iskola udvarának és környékének takarítása nevelői felseprése, felmosása

19 órakor az iskola bezárása, ellenőrzés: ne maradjon nyitva ablak, ne égjen villany a helyiségekben. Hetenkénti beosztással: Minden nap egy tanterem alaposabb takarítása  tantermek padjainak mosószeres vízzel történő lemosása  a tantermek póktalanítása  fejlesztőszoba szőnyegének porszívózása  rendezvények után takarítás, a tantermek eredeti rendjének visszaállítása Tanítási szünnapokon, szünetekben:   

az épület ablakainak, ajtóinak tisztítása, lemosása függönyök mosása, vasalása radiátorok lemosása

Szükség szerint az évszaknak megfelelően     

hóseprés udvartakarítás lomtalanítás karbantartási munkálatok utáni takarítás nyári nagytakarítás

Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, köteles azt jelenteni az igazgatóhelyettesnek. Az igazgatóhelyettes engedélye nélkül munkaidőben az iskolából nem távozhat el.

82

Kötött (32 órás) munkaidő nyilvántartása Munkidőnyilvántartás: 2013. 47. hét (november18-22.) A hét

Sorszám

Név

Hétfő Nevelésseloktatással lekötött munkaidő Végzett (Nkt. 62.§ (6), Óraszám tevékenység 22-26 óra

1.

Barczi József

25

2.

Cseh Lilla

24

3.

Csehné Bódi Csilla

23

4. 5.

Fónad Ottó Forgó Emese

26 6

6.

Horváthné Balázs Márta

25

7. 8.

Kis Lászlóné Kissné Fónad Anna

9 23

9.

Kovács Jánosné

7

10.

Pádár Szabolcsné

26

Pintérné Ládi Zsuzsanna

24

adminisztr.

Prógli Boglárka Forgó Zsolt Szedlák Edina

26

adminisztr.

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

adminisztr.

gyermekfel. adminisztr. gyermekfel.

Kedd

Végzett tevékenység


Óraszám

2 buszkiséret 0 adminisztr. ebéd 1 adminisztr. 1+2 adminisztr.

adminisztr. ebéd adminisztr. adminisztr. ebéd gyerekfel. adminisztr.

Szerda

1 gyeremekfel. 1+6 adminisztr. 2 adminisztr.

1+1+5

adminisztr.

0

adminisztr.

1

adminisztr. ebéd 1 adminisztr.

2+1

Csütörtök


Óraszám

adminisztr.

1

ebéd

1

1+1 adminisztr. gyermekfel. 0 adminisztr. 2

gyerekfelügy. ebéd adminisztr.

2 1+2

2

0

adminisztr.

7 adminisztr. 2 adminisztr.

4 2

adminisztr.

gyerekfel. 7 adminisztr. ebéd 2 adminisztr.

1+5

Péntek


Óraszám

Kötött munkaidő (Nkt. 62. § (5) bekezdés, 32 óra) Óraszám

2

adminisztr.

2

32

1+1

adminisztr.

2

32

0 adminisztr.

2

30

0

0

32 8

1 gyeremekfel. ebéd 6 adminisztr. adminisztr.

2

31

1+6 1

40 30

ebéd adminisztr.

1+6 adminisztr.

6

40

2

32

1+1

32

0

32

1+1

1 adminisztr.

2

adminisztr.

0 adminisztr. ebéd 2 adminisztr.

1+1 adminisztr.

2

adminisztr.

1

Fónad Éva

83

2. számú melléklet Gyermek és ifjúságvédelmi szabályzat A Mátraderecskei Általános Iskola pedagógusai közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

Minden pedagógus kötelezettsége, hogy:  részt vegyen a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában  a gyermek, tanulófejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében  segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, a hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkóztatását  nagy figyelmet fordítson a szenvedélybetegségek megelőzésére. Mind a székhely intézményben, mind a tagintézményben működnek gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök: Az iskolában a tanulókat és szüleiket, óvodában a szülőket tanév kezdetekor írásban – iskolában ellenőrző útján - tájékoztatni kell a gyermek és ifjúságvédelmi felelősök személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel.

A gyermek és ifjúságvédelmi felelősök teendői:  Segítik az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját  Az osztályokat felkeresve tájékoztatják a tanulókat arról, hogy milyen problémával és milyen időpontban fordulhatnak hozzájuk, az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.  A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - veszélyeztető okok feltárása érdekében a gyermekjóléti szolgálat családsegítőjével családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét.  Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot 84

 A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken  A gyermekek anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi kedvezmény megállapítását kezdeményezi a tanuló lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására.

Az iskola feladata, hogy  részt vegyen a tanulók napközbeni ellátásának megszervezésében  közre kell működniük a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és feltárásában  mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a beiratkozott tanulók egészséges és biztonságos fejlődése megvalósuljon.  Meg kell ismerni azokat az okokat, amelyek az iskolából való kimaradásra, távolmaradásra vezettek és a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a szülők eleget tegyenek a törvényben meghatározott kötelezettségüknek - rendszeresen járassák a tanköteles korú tanulót iskolába. Már az első igazolatlan mulasztás után értesíteni kell a tanuló szülőjét. Ha az értesítés nem vezetett eredményre és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve kell megkeresni a tanuló szülőjét.  A feladatokat elsősorban pedagógiai eszközökkel kell megvalósítani, abban az esetben, ha ezek nem vezettek eredményre, a gyermekjóléti szolgálattól kell segítséget kérni.  Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzé kell tenni a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát.  Továbbra is feladata az iskolának, hogy segítse a tanulók és a szülők pályaválasztását a középiskolai, szakiskolai tanulmányok megválasztását, megkezdését.

Kovács Jánosné intézményvezető

85

3. számú melléklet

Munkavédelmi szabályzat Vonatkozó törvény: 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről.

I. Fejezet

1. Munkavédelmi szabályzat (továbbiakban MVDSZ) hatálya Területi hatály A szabályzat területi hatálya kiterjed a Mátraderecskei Általános Iskola minden munkahelyére és a tulajdonát képző gépekre, berendezésekre, munkaeszközökre.

Személyi hatály A szabályzat rendelkezései kiterjednek a Mátraderecskei Általános Iskola  valamennyi dolgozójára  azokra a dolgozókra kik hivatásszerű foglalkozásukból eredően vagy alkalmilag az intézményben munkát végeznek, vagy egyéb tevékenységet folytatnak,  tanulói jogviszonyra.  egyéb munkaviszony alapján foglalkoztatott személyekre A nem szabályozott kérdésekben a jogszabályok előírásai az irányadóak. Az MVSZ-ben foglaltak be nem tartása a törvény keretei között munkajogi következményeket és kártérítési eljárást vonhat maga után. Az MVDSZ előírásait módosítani vagy hatályon kívül helyezni csak az iskola vezetője jogosult a közalkalmazotti tanácsa, vagy más érdekképviseleti szerv egyetértésével. A módosítást az alkalmazottak között bárki kezdeményezheti.

86

II. Fejezet

l. A munkavédelmi ügyrend Az intézmény vezetőjének feladatai  Az intézmény vezetője a saját hatáskörében teljes körűen felelős az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításáért.  Indokolt esetben illetve szükség esetén a jelen szabályzat előírásainak figyelembevételével saját hatáskörében szabályozhatja az intézmény sajátosságaiból adódó munkavédelmi feladatokat.  Köteles gondoskodni arról, hogy: - a dolgozók az előírt orvosi vizsgálatokon megjelenjenek, - a dolgozók az előirt munkaköröknek megfelelő munkavédelmi oktatáson részt vegyenek, - amennyiben szükséges az arra kötelezett dolgozók az előirt munkavédelmi továbbképzésen részt vegyenek.  Köteles rendszeresen munkavédelmi ellenőrzést tartani, az ellenőrzés tényét és az ott észrevételezett hiányosságokat írásban bizonylatolni.  Felelős az irányítása alatt álló intézményben a munkavédelmet érintő tevékenységért az ott dolgozók munkavédelmi jellegű feladatainak ellátásáért.  Köteles gondoskodni a jogszabályokban, szabványokban és a szabályzatokban előirt munkavédelmi rendelkezések végrehajtásáról, azok ellenőrzéséről és folyamatos megtartásáról.  A munkavédelmi előírások be nem tartása esetén gyakorolja a jogszabályok által hatáskörébe utalt munkajogi eljárásokat (fegyelmi jogkör).

Munkavédelmi felelős feladatai

 A biztonsági megbízott az igazgató irányításával dolgozik. Munkavédelmi kérdésekben az igazgató tanácsadója, képviselője. Feladatát az érdekképviseleti szerv munkavédelmi felügyelőjével szorosan együttműködve végzi.  Összeállítja a szemlék idejét, résztvevőket értesíti, a szemléről jegyzőkönyvet vezet.  Időszakonként utóellenőrzéseket vagy soron kívüli ellenőrzéseket tart.  Ellenőrzi, hogy a védőfelszereléseket, védőruhákat a dolgozók használják-e. 87

 A dolgozók munkavédelmi oktatását az előírásoknak az IMSZ-nek előírásai alapján előkészíti, az oktatási jegyzőkönyvet elkészíti.  A tanév elején oktatásban részesíti az intézmény összes dolgozóját. Szükséges tantárgyaknál a tanulók oktatását ellenőrzi. A tanulók alkalmankénti oktatását ellenőrzi.  Üzemi belesetek esetén rendkívüli oktatást tart.  Évközben alkalmazott dolgozót munkába állás előtt oktatásba részesíti.  Nyilvántartja a vizsgára kötelezetteket, s a vizsgát megszervezi.  Üzemi, tanulói baleseteket nyilvántartja, kivizsgálja, jegyzőkönyvet vesz fel, s azt bejegyzi az üzemi baleseti, illetve a tanulói baleseti naplóba.  Negyedévenként az igazgatóhelyettessel baleseti statisztikai jelentést készít, s megküldi a fenntartóhoz, a tanulókról, évenként, január 5-ig készít jelentést.  Az üzemi balesetet szenvedett dolgozó kártérítéssel kapcsolatos igényét véleményezi, a kártérítés kifizetését kezdeményezi.  Havonta szóban, évente egyszer írásban köteles tájékoztatni munkájáról az intézmény vezetőjét.  Irányítja, szervezi a dolgozók előzetes és időszakos orvosi vizsgálatát: tüdőszűrés évente.  Minden év december 15-ig az intézmény következő évi intézkedési tervének elkészítésében részt vesz.  Minden év október 15-ig köteles a fűtési szezonra történő felkészülést ellenőrizni.

88

III. Fejezet Az alkalmazás munkavédelmi feltételei Az előzetes és időszakos orvosi vizsgálat rendje A munkaköri alkalmasság elbírálása céljából a munkaviszony létesítése, a munkakör, a munkahely megválasztása előtt előzetes, a munkaviszony fennállása alatt pedig időszakos alkalmassági orvosi vizsgálatot kell végezni. Az előzetes alkalmassági orvosi vizsgálat A munkaviszony létesítése, továbbá a munkakör megváltoztatása előtt orvosi vizsgálatra kell küldeni minden konyhai dolgozót. Az új belépőt vagy új munkakörben dolgozókat az intézmény vezetőjének vagy a munkaviszony létesítésével megbízott vezető beosztású dolgozónak kell alkalmassági vizsgálatra küldeni. Az orvosi alkalmassági vizsgálatra küldött dolgozót formanyomtatvánnyal kell ellátni, mely formanyomtatványon közölni kell a munkahelyre, munkakörre és a munkavégzésre vonatkozó, az alkalmasság elbírálhatóságához szükséges adatokat. Előzetes munkaalkalmassági vizsgálat nélkül a dolgozót munkába állítani tilos.

IV. Fejezet A munkavédelmi oktatások és továbbképzések rendje A munkavédelmi oktatások rendje munkába álláskor A munkába lépés előtt előzetes, a munkaviszony alatt pedig minden dolgozót és alkalmazottat ismétlődő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. Az oktatási kötelezettség kiterjed a nyugdíjasokra a tanulókra, a másodállásban vagy a mellékfoglalkozásban illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzőkre is. Kiterjed továbbá az oktatási kötelezettség a társadalmi munkát végzőkre és a közmunkát végző dolgozókra is. A tanulókat munkavédelmi oktatásban kell részesíteni minden tanév megkezdésekor, gyakorlati és testnevelési foglalkozás, tanulmányi kirándulás, sportfoglalkozás és társadalmi munkavégzés megkezdése előtt. Az iskola tanulóinak a munkavédelmi oktatását az éves tanterv keretében kell beiktatni. Az alkalmazottak és a fizikai munkakörben foglalkoztatott dolgozók munkavédelmi oktatását a munkavédelmi felelős tartja meg és adminisztrálja. 89

A munkavédelmi oktatás elméleti és gyakorlati oktatásából áll. Az oktatáson ismertetni kell:  az egészséges és biztonságos munkavégzés szabályait,  a munkavédelmi szabályzat előírásait,  foglalkozási baleset alkalmával követendő eljárás és magatartás szabályait  a munkakörhöz szükséges személyi és kollektív védőfelszerelés jelentőségét és használatának szükségességét a munkaterülten a munkavégzéshez szükséges gépek, berendezések, szerszámok, eszközök használatát ezek kezelésének és karbantartásának módját és rendjét.  a balesetveszélyes munkaműveletek elvégzésének megfelelő módját

Ismétlődő munkavédelmi oktatások rendje:  Az alkalmazottakat, a fizikai dolgozókat évente ismétlődő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. Az ismétlődő munkavédelmi oktatást csoportosan (intézményenként) kell megtartani. Az oktatás megtartása és adminisztrálása a munkavédelmi felelős feladata.  Az oktatáson foglalkozni kell - ha volt munkabaleset, ennek ismertetésével, a megelőzés lehetőségeivel, a szükségessé vált műszaki intézkedések elemzésével - az elmúlt időszak munkavédelmi helyzetével, a szükséges intézkedések megtételével, és az elvégzendő feladatok ismertetésével - egyéb munkavédelmet is érintő hatósági intézkedések kapcsán felmerült feladatok elemzésével és ebből adódó feladatok végrehajtásával. - Leggyakrabban előforduló veszélyforrások és veszélyhelyzetek ismertetésével

90

Rendkívüli oktatás rendje Rendkívüli oktatást kell tartani: - munkahely vagy munkakörülmény megváltozásakor valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeinek változásakor, - munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor - új technológia bevezetésekor, - rendkívüli esemény bekövetkezésekor - azonnali bejelentési kötelezettség alá tartozó munkabaleset esetén.  A rendkívüli oktatást a fenntartó vezetője rendeli el. Az oktatás megtartása és az adminisztráció elvégzése a munkavédelmi felelős feladata.

A munkavédelmi továbbképzés rendje

 A vezető beosztású alkalmazottak továbbá a jogszabály által meghatározott munkakörökben foglalkoztatott dolgozók évente - a jogszabályi meghatározások szerint munkavédelmi továbbképzésen vesznek részt.  Azon vezető beosztású dolgozók, akiknek irányítása alatt fokozottan veszélynek minősülő tevékenységet végeznek, kötelesek munkavédelmi továbbképzésen részt venni. A továbbképzés módjáról a törvényességi felügyeletet ellátó főhatóság vagy az intézmény vezetője által előírtak szerint külön kell intézkedni.  A munkavédelmi továbbképzéssel kapcsolatos adminisztrációs feladat a munkavédelmi felelős feladata.

V. Fejezet Egyéni védőfelszerelések, tisztálkodási eszközök, szerek és bőrvédő készítmények juttatásának rendje Az egyéni védőfelszerelések juttatásának rendje  Az intézmény védőöltözettel és egyéni védőeszközökkel köteles ellátni a dolgozóit, ha a munkakörében, illetve munkahelyén egészséget vagy testi épségét károsító hatás lép fel, illetőleg léphet fel, vagy az egyéni védőfelszerelés biztosítását közegészségügyi érdek indokolja. Az intézmény az egyéni védőfelszerelés helyett pénzbeni megváltást nem adhat.

91

 A védőfelszerelés az intézmény tulajdona. Az egyéni védőfelszerelés személyhez kötött, kihordási ideje nincs. Elhasználódás esetén az intézmény vezetője köteles cseréről gondoskodni.  A védőfelszerelések munkakör szerinti csoportosítását és fajtáit az intézmény kollektív Szerződése tartalmazza.  A munkát az előirt védőfelszerelés nélkül megkezdeni, illetve végeztetni tilos. A védőfelszerelés munka közbeni használata kötelező.  A védőfelszerelést a dolgozó köteles rendeltetésszerűen használni, számára megállapított módon megőrizni, jó állapotban tartásáról gondoskodni, meghibásodást, elhasználódást azonnal jelenteni. A meghibásodott vagy elhasználódott védőfelszerelést az intézmény vezetőjének jelenteni, a lecserélést kérni kell.  Mulasztást követ el az a vezető vagy felettes, aki a szükséges vagy előirt, védőfelszerelés használatát nem követeli meg, nem ellenőrzi vagy ellenőrizteti.

Tisztálkodási szerek, eszközök és bőrvédő készítmények juttatásának rendje  A hatóság által jóváhagyott ipari tisztálkodási szerek megrendelése, beszerzése és folyamatos biztosítása az intézmény vezetője által megbízott személy feladata.  A tisztálkodási eszközre, tisztítószerekre és bőrvédő készítményekre jogosult munkaköröket a Kollektív Szerződés tartalmazza. A tisztálkodási anyagokat és eszközöket havonta kell a dolgozóknak természetbeni juttatásként kiadni.  Étkezőben, pihenőkben és illemhelyeken meleg vizes kézmosási lehetőséget, kézmosószert és kéztörlési lehetőséget kell biztosítani. Az illemhelyekre WC papírt kell biztosítani.

92

VI. Fejezet A munkavégzésre vonatkozó rendelkezések 1. Az általános magatartási szabályok

 A munkahelyen csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban szabad megjelenni. Betegen vagy olyan sérüléssel, amely az adott munkakörülmények között elfertőződhet vagy kellően nem gyógyulhat, továbbá alkoholtól befolyásoltan munkára senki sem jelentkezet, illetve munkába állítani nem szabad.

 Fokozottan veszélyes vagy nagyfokú koncentrálást, jól működő reflexet igénylő munkakörökben dolgozók jól kipihent alkoholos állapottól és gyógyszerek utóhatásától mentesen állhatnak munkába.

 A vezetőmunkakörben alkalmazottak kötelessége, hogy az irányításuk alá tartozó dolgozók és tanulók biztonsága és egészségvédelme érdekében szükséges intézkedéseket megtegyék és a munkavédelmi jogszabályban előirt, rendelkezések megtartását ellenőrizzék.

 Ha az intézmény dolgozója balesetet előidéző vagy testi épség sérelmével járó veszélyt észlel, kötelessége megszüntetni, vagy a megszüntetése érdekében intézkedni. Amenynyiben az elhárításban való részvétel képzettségét és intézkedési jogkörét meghaladja, úgy az veszélyt közvetlen felettesének, vagy az intézmény vezetőjének jelenteni kell.

 Közvetlen balesetveszély esetén a munkát irányító vezetőnek a munkavégzést le kell állítania az intézmény vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett. A veszélyhelyzet megszüntetése után a munka folytatására engedélyt a munkát leállító szerv, vagy az intézmény elsőszámú vezetője adhat.

 A dolgozó munkahelyén csak olyan tevékenységgel bízható meg, amelyhez a szükséges szakmai képesítéssel, kellő gyakorlattal és munkavédelmi ismeretekkel rendelkezik és a munkavégzésre egészégileg alkalmas.

 A dolgozó a munkahelyen köteles a rendet és a fegyelmet megtartani. A biztonságos munkavégzést akadályozó rendzavarás, ittasság esetén a dolgozóval szemben a jogszabályok szerint kell eljárni. A rendelkezések megszegőivel szemben fegyelmi eljárást kell kezdeményezni. Az ittas állapotban levő dolgozót a munkavégzéstől el kell tiltani. A súlyosabb vagy ismétlődő esetekben a legsúlyosabb munkajogi előírást kell alkalmazni.

93

 Az intézmény munkaterületein, ahol az adottságok más dolgozóra vagy tanulóra veszéllyel járnak, a munkaterületre a helyiségbe való belépést, illetve az ott tartózkodást meg kell tiltani. A tilalmat megfelelő táblával, jól látható módon elhelyezve jelölni kell. A tilalmat előíró rendelkezések betartásáért a közvetlen vezető a felelős.

 Minden olyan munkahelyen, ahol egészségre veszélyes anyagokat tárolnak, veszélyes anyagok keletkeznek a tevékenység során, az étkezést a pihenést és a dohányzást lehetőleg külön helyiségben biztosítani kell.

 Az új munkafolyamat, új technológia bevezetése esetén, vagy új gép üzembeállítása alkalmával a munkaterület vezetője gondoskodni köteles arról, hogy az érintett dolgozók a munkavégzés szabályait megismerjék és a munkavégzés során gyakorlatban is tudják alkalmazni. A munkafolyamat legfontosabb feltételeit a kezelési és használati utasításban kell előírni. Kiemelten kell kezelni az új munkafolyamatban előfordulható balesetveszélyes műveleteket és ezek egyes fázisaiban előforduló balesetveszélyeket.

 A fokozott veszélyforrást jelentő munkahelyeken az illetékes vezetőnek gondoskodnia kell a megelőzés műszaki feltételeiről, a munkahely rendszeres ellenőrzéséről és arról, hogy a munkavégzésben az előírások szerint vehessenek részt a dolgozók.

 A biztonságos munkavégzésre képes állapotot, ezek közül is kiemelten az alkoholos befolyásoltságot, a személyi védőeszközök és védőfelszerelések meglétét, a sérülés és gyógyszermentes állapotot naponta köteles a munkát irányító vezető ellenőrizni. A tapasztalt vagy tudomására jutott rendellenesség felszámolására intézkedni köteles.

2. A villamosberendezések használatának munkavédelmi előírásai

 A villamos energia ellátását biztosító feltételek megteremtése és a szükséges fejlesztések biztosítása az intézmény vezetőjének a feladata.

 A szabványoknak vagy az előírásoknak nem megfelelő vagy meghibásodott villamos berendezést, gépet és szerelvényt használni vagy üzemben tartani nem szabad.

 Minden villamos üzemzavart, rendellenességet vagy meghibásodást haladéktalanul jelenteni kell a közvetlen vezetőnek és a szakszerű felülvizsgálatig, illetve a hiba kijavításáig a villamosberendezést üzemeltetni vagy bekapcsolni tilos.

 Üzembehelyezés előtt az üzemeltetőnek a villamosberendezést szakképzett személlyel felül kell vizsgálnia. Csak felülvizsgált elektromos berendezés helyezhető üzembe. 94

 Törött, repedt, csorbult dugaljzatot és csatlakozót, kapcsolót, vagyis hibás szerelvényt és készüléket nem szabad használni. Az elektromos szerelvényeket és készülékeket a munka megkezdése előtt ellenőrizni kell, hiba észlelése esetén a szükséges intézkedést meg kell tenni. Nedves kézzel elektromos készüléket és szerelvényeit megérinteni tilos.

 Olyan feszültség alatt lévő elektromos készüléket, szerelvényt vagy kapcsolószekrényt, amelynek burkolatát vagy szigetelését eltávolították, őrizetlenül hagyni nem szabad. A kijavításáig el kell zárni, illetve az érintett területet le kell zárni.

 Minden villamosgépet és berendezést a munka befejezése, illetve a használat után feszültségmentesíteni kell. Kivételt képeznek azon berendezések, melyek felügyeletet nem igényelnek.

3. A munkahelyek megvilágítására vonatkozó előírások

 Minden munkahelyen és oktatóhelyiségben gondoskodni kell a helyiség megfelelő megvilágításáról - természetes, mesterséges - a vonatkozó szabvány előírása szerint.

 A megvilágítás tervezése és kivitelezése alkalmával törekedni kell a káprázatmentesség megvalósítására és látást nem zavaró (meleg fény) világítás kialakítására.

4. A fűtésre és a szellőztetésre vonatkozó előírások

 Minden munkahelyen és oktatóteremben a helyiség rendeltetésének és a vonatkozó szabványoknak megfelelő légállapotot kell biztosítani.

 Azokban a helyiségekben, ahol a levegőnek a mérgező, vagy robbanásveszélyes gázokkal való keveredése a veszélyes koncentráció mértéket elérheti. Ahol porszennyeződés, vagy páraképződés keletkezik, ott megfelelő szellőztető berendezést kell beszerezni.

 A fűtő-, hűtő- és szellőző berendezéseket olyan állapotban kell tartani, hogy a légellenállást folyamatosan és megfelelően biztosítani lehessen. Az éves karbantartást úgy kell ütemezni, hogy az ez irányú feladatokat az idény megkezdése előtt el lehessen végezni, illetve a szükséges vizsgálatok után az idényre a berendezések üzemképes állapotban legyenek.

95

5. A létesítmények helyiségeire vonatkozó előírások

 A helyiségek, közlekedők és fogadóterek padozatát kellő szilárdságú, könnyen javítható, jól tisztítható és csúszásmentes burkolattal kell kialakítani. A helyiségek munkaterületein és a közlekedő utak padozatában botlást okozó tárgyak nem lehetnek.

 A mechanikus, savas, vagy lúgos sérüléseknek kitett, továbbá a víz, vagy más kiömlő anyag miatt csúszóssá vált padozat megfelelő állapotban tartásáról, illetve az eredeti állapot visszaállításáról gondoskodni kell.

 A munkaterületeken, raktárakban a túlzsúfoltságot kerülni kell és biztosítani kell, hogy közlekedésre alkalmas utak álljanak rendelkezésre. A villanykapcsolókat és elosztódobozokat, a közműveket záró és nyitó szerelvényeit eltorlaszolni nem szabad, azok mindig megközelíthetően, szabadon maradjanak.

 A létesítményekben a lépcsőt és pihenőket mindig szabadon kell tartani. Eltorlaszolni, vagy raktározás céljára használni még ideiglenesen sem szabad. A lépcső csúszásmentességéről gondoskodni kell.

6. A közlekedés és szállítás előírásai

 Gépjárművet csak 18. életévét betöltött, orvosi vizsgálaton erre alkalmasnak minősített, az előirt vizsgán megfelelt és ennek megfelelő igazolvánnyal rendelkező dolgozó vezethet. 7. A fokozottan veszélyes munkaterületek és gépek

 Fokozottan veszélyes munkahelynek minősülő munkahelyeken egyedül munkát végezni, illetve végeztetni nem szabad. A munkahely vagy a munkafolyamat veszélyessége miatt előfordulhat olyan helyzet, hogy a dolgozó egyedül nem tudja a veszélyhelyzetet elhárítani, vagy ha baleset éri segítségre szorul.

 A létesítmények területén veszélye munkahelyek és gépek a következőek: - karbantartó helyek, - villamos kapcsolóterek, 220 V-nál nagyobb feszültséggel működő erősáramú berendezések, - gázmérő helyiségek, - fizikai és kémiai szakterem - tűzveszélyes anyagtárolók. 96

8. A próbaüzem, az üzemi próba és műszeres vizsgálatok előírásai

 A próbaüzemet megkezdeni csak a következő eljárások sikeres befejezése után szabad: - előzetes műszaki vizsgálat, ezt követően: - mechanikai próba - üzemi próba.

 az előzetes műszaki vizsgálat során a hatósági és munkavédelmi vizsgálatok feladata megállapítani, hogy a vizsgált berendezés, gép vagy eszköz a munkavédelmi és egészségvédelmi, valamint a vonatkozó hatósági előírásoknak megfelel-e.

 Az előzetes műszaki vizsgálathoz az érintésvédelmi mérési jegyzőkönyvet, a mechanikai próba jegyzőkönyveit, a gép, berendezés káros termelési tényezőinek a gyártó által megadott értékeit tartalmazó bizonylatot, szabványossági vizsgálatok jegyzőkönyveit, valamit a szükséges hatósági engedélyeket be kell szerezni. Az előzetes műszaki vizsgálatokról jegyzőkönyvet kell felvenni, s ha a műszaki, munkavédelmi és hatósági vizsgálatok a berendezést első indításra alkalmasnak találták, el kell végezni a mechanikai próbát, ami a gyártó vagy szállító vállalat feladata.

 A sikeres mechanikai próbán megfelelt berendezésekkel meg kell kezdeni az üzeni próbát. Az üzeni próbához már az intézmény dolgozóit kell kirendelni, hogy a próbaüzem megkezdéséig a berendezések kezelését a munkavégzés biztonságos fogásait elsajátítsák, illetve az esetleges veszélyhelyzeteket megismerjék.

 A próbaüzemeltetés feltételei általában azonosan a végleges üzemeltetés feltételeivel. Mivel a próbaüzemeltetés célja az, hogy a termelőeszközök vagy a termelési folyamatok hibáira fény derüljön, ezért a következő feltételek mellett szabad csak engedélyezni: - a létesítmények, termelőeszközök, gépek és berendezések műszaki és biztonsági állapota megfelelő, - a megfelelő munkahelyi körülmények, a szükséges védőfelszerelések, egyéni védőeszközök megléte - az előirt technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasítások megléte - a középtávú és rövidtávú karbantartási terv megléte. - az üzemeltetéshez szükséges nemben, korban szakképzettségben megfelelő létszámú kiszolgáló és kezelő személy jelenléte, - a megfelelő irányító és ellenőrző személyek jelenléte, - a próbaüzemeltetésben részt vevők részletes technológiai és munkavédelmi oktatása. 97

 A termelőeszközt próbaüzemnek csak akkor szabad alávetni, ha a munkahely kielégíti a munkavédelmi követelményeket és a szükséges biztonsági berendezések, mérő- és jelzőberendezések üzem- és működőképesek, illetőleg a műszaki mentés eszközei rendelkezésre állnak. A próbaüzem sikeres befejezéséről a lezáró jegyzőkönyvet csak akkor szabad kiállítani, ha a feltárt összes veszélyes munkavédelmi hiányosságot, hibát már megszüntették.

9. Az idegenvállalat által végzett munkák előírásai

 Az intézmény területén külső vállalkozó által végzett tevékenység esetén szerződésbe kell rögzíteni: - ki a felelős a dolgozók oktatásáért - ki biztosítja a szükséges védőeszközöket, - ki irányítja a helyszíni munkavégzést, - ki ellenőrzi a munkát és az előírások betartását, - kinek a feladata a biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani, vitás esetben kinek a hatáskörébe tartozik a döntés.

 Az intézmény területén munkát végző idegen vállalat dolgozóinak is be kell tartaniuk az MVSZ rájuk vonatkozó részében előírtakat.

 Az intézmény részéről az idegen vállalat megbízottja mellé ellenőrzést végző személyt kell kijelölni. A kijelölt személy feladata, hogy az idegen vállalat dolgozóinak munkavégzését rendszeresen ellenőrizze és a biztonsági előírások betartását megkövetelje. A további feladat meghatározásokat és a felelőseket szerződésben kell rögzíteni.

10. Az intézményen kívüli munkavégzés előírása

 A vezetéssel megbízott személynek kell gondoskodnia a biztonságos, balesetmentes munkavégzés feltételeiről, a munkavédelmi oktatásról és a munkavégzéshez szükséges védőeszközökről és védőfelszerelésekről.

 Az intézmény dolgozóinak az intézmény területén kívüli munkavégzését az intézmény vezetője rendelheti el írásban. A más gazdálkodó szervezet területén végzett munkánál a munkavégzés feltételét szerződésben kell rögzíteni. A szerződésnek tartalmaznia kell legalább: - a munkavégzés irányítását, az ellenőrzések rendjét, 98

- az oktatásokat és az elsősegélynyújtást. - a védőeszközök, egyéni védőfelszerelések biztosítását, - a munkaterület átadásával - átvételével kapcsolatos feladatokat.

11. Az elsősegélynyújtás előírásai

 Az intézmény vezetőjének elsősegélynyújtó helyet kell kijelölni a létesítményekben. Az elsősegélynyújtó helyet szabványban meghatározott táblával kell jelölni.

 Az elsősegélynyújtó hely felszerelését jól látható, könnyen elérhető, lehetőleg központi fekvésű helyen, pormentesen és elsősegélynyújtásra alkalmasan kell készenlétben tartani.

 Az elsősegélynyújtó eszközök, felszerelések és mentődobozok megőrzése és kezelésez az elsősegélynyújtó feladata. E célra az intézmény vezetője, az intézmény jellegéből és veszélyességéből adódóan megfelelő végzettségű elsősegélynyújtót köteles kijelölni. Az elsősegélynyújtás főbb szabályait munkavédelmi oktatáson ismertetni kell.

VII. Fejezet A munkavédelmi eljárások rendje l. Az építmények használatba vételének, a gépek berendezések üzembe helyezésének előírásai  Új vagy felújított épületben a munkavégzés, illetőleg az oktatás csak az egészséges és biztonságos működési feltételekről történt meggyőződése után kezdhető meg.

 Nem kell üzembe helyezési eljárást lefolytatni, illetve engedélyt kiadni: - a kereskedelembe beszerezhető, nem helyhez kötött gépre, berendezésre (amennyiben az előirt technológiai dokumentáció, gyári minőségtanúsítás rendelkezésre áll) - kísérleti, bemutatási célra készült, ideiglenes jellegű berendezésekre, de ezeknél feltétel a vonatkozó munkavédelmi előírások megfelelősége - a gyengeáramú, valamint a 2 kW alatti teljesítményű villamos berendezésekre.

 Az épület használatba vételi, a gépi berendezés üzembe helyezése engedélyét az intézmény vezetője adja meg. Az engedély kiadását műszaki átadás-átvételi eljárás előzi meg, melyet a beruházó vagy megrendelő kezdeményez, illetve szervez.

 Az épület használatba vételi eljárására az alábbi személyeket kell meghívni: - intézmény vezetőjét, - a létesítményt használó szervezet vezetőjét, 99

- az OMMF területileg illetékes felügyeletét. - az érintett szakhatóságokat (Tűzoltóság, ANTSZ), - a tervező, beruházó és kivitelező képviselőjét.

 Az érintetteket a használatba vételi eljárást megelőzően 15 nappal előbb kell értesíteni. A szakhatóságok megjelenése nem kötelező, észrevételeiket 8 napon belül írásban is megadhatják.

 A használatba vételi eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv 1-1 példányát az illetékeseknek kérésükre át kell adni.

 A gép, berendezés üzembe helyezési eljárásra meg kell hívni: - az intézmény vezetőjét, - a gépet üzemeltető egység vezetőjét, - a karbantartás vezetőjét. Az üzembe helyezési eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni és az illetékeseknek megküldeni.

 Az üzembe helyezési engedélyt ideiglenesen (legfeljebb 6 hónapra), illetőleg végleges jelleggel kell kiadni. Ez az engedély nem azonos és nem helyettesíthető a szakhatóság által kiadott engedéllyel. Az okiratot a következő felújításig, vagy a gép, berendezés selejtezéséig mellékleteivel együtt meg kell őrizni.

 A használatba vételi és üzembe helyezési eljáráson a munkavédelmi felelősnek nem szükséges jelen lennie. Az eljárásról felvett jegyzőkönyvben nem nyilatkozhat. A szakvéleményét külön nyilatkozatban köteles megtenni, amelyben javasolhatja az üzembe helyezést, illetve a használatba vételt. Ha az építmény vagy gép, berendezés elégíti ki az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, úgy nem javasolhatja az engedély kiadását.

2. A technológiai dokumentációk

 Gépet, berendezést csak megfelelő technológia és műszaki dokumentáció birtokában szabad üzemeltetni. A technológiai és műszaki dokumentáció meglétének biztosítása az intézmény vezetőjének feladata.

 A technológiai dokumentációnak ki kell elégítenie az MSZ 14399-es szabvány formai, tartalmi és alaki követelményeit. A műszaki dokumentációknak meg kell felelniük az MSZ-KDST 1978-as szabvány előírásainak. 100

 Az üzemeltetés feltétele a gyártó, forgalmazó által készített dokumentáció, amely tartalmazza a gép műszaki adatait, kezelési és karbantartási utasítását és a gyártó minőségtanúsítását.

 A gépkönyvet, üzemeltetési dokumentációt az üzemeltető szervezeti vezetőjének kell átadni és ellenőrzés során kérésre be kell mutatni.

 A régi gépeknél az üzemeltetéshez szükséges műszaki dokumentációt el kell készíteni. Ez az intézmény vezetőjének a feladata.

101


Bombariadó terv Bombariadó esetén értesítendők névsora és elérhetőségük: 1. Munkaidőben a.) Rendőrség: - Körzeti megbízott Mátraderecske

telefon: 36/ 476-228

b.) Polgári vezetők: - Polgármester: Forgó Gábor

telefon: 36/ 476-240

- Jegyző: Dr. Jakab Dorottya

telefon: 36/ 476-125

Az értesítést végzi az intézmény vezetője.

2. Munkaidőn kívül a.) Rendőrség: - Körzeti megbízott

telefon: 36/ 476-228

b.) Polgári vezetők - az intézmény igazgatója: Kovács Jánosné Mátraderecske, Baross G. út 21. telefon: 36/ 476-408 - az intézmény igazgatóhelyettese: Kis Lászlóné Mátraderecske, Ady út 10. Telefon: 476-312 Az értesítést végzi: a bombariadót vevő személy Általános iskola, Mátraballa: Tagintézményvezető: Forgó Zsolt Mátraballa, Kossuth út 13. Tel: 36/475-302

Az intézmény ajtókulcsainak fellelhetősége: 1. a régi iskola épület (Kossuth út 2. sz. alatt): Kovács Jánosné Mátraderecske, Baross G. út 21. telefon: 36/ 476-408 2. az új iskola épület (Nagy L. út 85. sz. alatt) : Kis Lászlóné Mátraderecske, Ady út 10. Telefon: 476-312 4.Általános iskola, Mátraballa: Tagintézményvezető: Forgó Zsolt Mátraballa, Kossuth út 13. Tel: 36/475-302

Riasztás 1, Munkaidőben történő bombariadó esetén, amennyiben az épületben személyek tartózkodnak, az intézményvezető, vagy annak megbízottja 60 másodpercen keresztül elektromos 102

jelző csengő szakaszos (rövid) üzemeltetésével riaszt, miközben gondoskodik küldönc útján az élő riasztásról is. 2, Az épületben tartózkodók közül minden személy részére kötelező az érintett épület haladéktalan elhagyása a menekülési utak betartásával. Az óvodákban csoportonként, az iskolában a tanulók tanulócsoportonként, rendezetten, az éppen foglalkozást vezető pedagógus vezetésével a részükre kijelölt menekülési útvonalon hagyják el az intézmény területét. 3, A kiürítés ideje alatt az intézmény vezetője vagy közvetlen megbízottja telefonon értesíti az értesítendő személyeket, hivatalokat. Gondoskodik olyan telefon - rádiótelefon összeköttetésről, hogy a kiürítés után is kommunikációs lehetőséggel, kapcsolattal bírjon a rendőrség, tűzszerészek, mentők, tűzoltók területileg illetékes bázisával. E telefon a helyi polgármesteri hivatal telefontja: 36/ 476-123

Kiürítési tervek, menekülési útvonalak A riasztás után a pedagógusok csoportjukat, osztályukat a legközelebb eső kijáraton a szabadba vezetik, és ott gyülekeztetik. A nevelők kötelesek meggyőződni arról, hogy valamennyi gyermek elhagyta az iskola épületét. A levonulás rendje a Mátraderecske, Kossuth úti épületben: Az épület elhagyása az 1. 2. 3. számú tanteremből, valamint a számítógépes teremből a 2. sz. kijáraton történik a következő sorrendben: - 2. számú tanterem tanulói - 1. számú tanterem tanulói - 3. számú tanterem tanulói Ezzel egyidejűleg a 4. és 5. sz. tanteremből az l. sz. kijáraton hagyják el az épületet a tanulók. A többi (tag)intézményben egy kijárat található, a gyermek csoportok vész esetén azon távoznak. Biztosítsuk az épület gyors elhagyását, kerüljük az anarchiát! Vigyázzunk egymás testi épségére!

Kovács Jánosné iskolaigazgató

103


Az iskola kötelező feladatának átadása M egá llapo dá s (iskolai sportkör feladatainak átvállalására) Mely létrejött egyrészről a Mátraderecskei Általános Iskolai Diáksportkör (3246 Mátraderecske, Kossuth Lajos út 2. képviseli: Fónad Ottó elnök), mint feladatot átvállaló – a továbbiakban : DSK másrészről a Mátraderecske _ Mátraballa Óvoda és Általános Iskolai (3246 Mátraderecske, Kossuth Lajos út 2. képviseli: Barcziné Horváth Márta igazgató, később Kovács Jánosné), mint feladatot átadó – a továbbiakban : Iskola, között az alábbi helyen időben és feltételek mellett a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételek megteremtése érdekében: 1. Iskola köteles megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket, valamint köteles biztosítani az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. 2. DSK az 1. pontban körülírt feladatot e megállapodás aláírásával határozatlan időre átvállalja. 3. A DSK az önkormányzat által biztosított támogatásból fedezi a mindennapos testnevelés biztosításához szükséges költségeket. 4. Iskola térítés nélkül bocsátja a DSK rendelkezésére az iskolabuszt a sportversenyekre történő utazáshoz. A megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. évi törvény rendelkezései irányadóak. Szerződő felek jelen megállapodást – mint akaratukkal mindenben megegyezőt – közös elolvasás és értelmezés után jóváhagyólag írták alá. Mátraderecske, 2008. január 23. Fónad Ottó DSE

Barcziné Horváth Márta igazgató

Mátraderecske, 2012. november 14. Fónad Ottó DSE 104

Kovács Jánosné igazgató


Együttműködési megállapodás az egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatóval Az Országgyűlés 1997. XII. 15-i ülésnapján elfogadta az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényt. Néhány rendelkezése közvetlenül érinti a közoktatási intézményekben folyó munkát. A közoktatási törvény 10. §(1) meghatározza a tanulónak azt a jogát, hogy egészséges környezetben neveljék. A közoktatási törvény 41. § (5) meghatározza az iskola felelősségét és feladatait. Az iskola orvosával történt személyes egyeztetés alapján az előírásoknak megfelelően rendszeresen végzi azokat a feladatokat, amelyeket az iskola-egészségügyi kézikönyvben megfogalmaztak. A 26/1997.(IX.3.) NM rendelethez: A nevelési-oktatási intézmény orvosa által ellátandó iskola-egészségügyi feladatok: 1, A gyermekek, tanulók egészségi állapotának szűrése, követése a.) Az iskolai tanulók időszakos vizsgálata meghatározott évfolyamoknál. A hetenkénti vizsgálatokra vonatkozó szakmai előírásokat az erről szóló módszertani irányelv tartalmazza (minimális követelmény: általános iskola 1, 3, 5, 7, 8. osztálya, valamint a védőoltások előtt). b.) A krónikus beteg, valamint a testi, szellemi, érzékszervi fogyatékos tanulók háziorvossal egyeztetett fokozott ellenőrzése, kiemelt gondozása szakrendelések, gondozóintézetek igénybevételével. Ezen gyermekek egészségesek között történő integrált oktatása esetén orvosi vélemény adása c.) A testi, érzékszervi, értelmi és beszédfogyatékosságot megállapító szakértői bizottság elé utalás esetén a bizottság részére a tanulói egészségi állapotára vonatkozó adatok közlése d.) Üdülés, táborozás előtti orvosi vizsgálatok elvégzése. e.) Az átfogó gyermekfogászati program szervezésében való közreműködés és végrehajtásának ellenőrzése. 105

2, Alkalmassági vizsgálatok elvégzése Pályaalkalmassági vizsgálatok elvégzése, pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatainak elvégzése (az OMÜI Ifjúsági Egészségvédelmi Intézetének irányelvei alapján). 3, Közegészségügyi és járványügyi feladatok a.) Az iskolai életkorhoz kötött és kampányoltások elvégzése b.) A járványügyi előírások betartásának ellenőrzése, fertőző megbetegedések esetén járványügyi intézkedések elrendelése, a megtett intézkedésekről az ÁNTSZ illetékes intézetének értesítése. c.) A nevelési-oktatási intézményben folyó étkeztetés ellenőrzése. d.) Közegészségügyi-járványügyi hiányosságok észlelésekor javaslattétel a hibák megszüntetésére, valamint az ÁNTSZ illetékes intézetének értesítése 3, Elsősegélynyújtás Az iskolában bekövetkező balesetek, sérülések, akut megbetegedések elsődleges ellátása, majd a tanuló háziorvoshoz, házi gyermekorvoshoz, illetve egyéb intézménybe irányítása 4, Részvétel a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében a.) Részvétel az iskolai egészséges életmódra nevelésben, a Nemzeti Alaptanterv végrehajtásában. b.) Egészségügyi információk közlése a szülőkkel és a pedagógusokkal. 5, Környezet-egészségügyi feladatok a.) Az intézményi környezet - tantermek, gyakorlati helyiségek, tornaterem, egyéb kiszolgáló helyiségek - ellenőrzése, a hiányosságok észlelése, intézkedések megtétele. b.) A tanulók gyakorlati oktatásával kapcsolatos munkaügyi körülmények figyelemmel kisérése. A vizsgálatokat és szűréseket az orvosi rendelőben, vagy a tanácsadóban végzi az orvos, előzetes egyeztetés alapján. Iskolánk orvosa: Dr. Domoszlai Éva Mátraderecske, Baross Gábor út 13. telefon: 476-000.

Az iskola-egészségügyi tevékenység keretében a védőnő által önállóan ellátandó feladatok: 1, Alapszűrések elvégzése a vonatkozó módszertani irányelv szerint - testi fejlődés (súly, hossz, mellkörfogat), 106

- pszichomotoros, mentális, szociális fejlődés, - érzékszervek működése (látásélesség, színlátás, hallás) - BCG-heg ellenőrzése, - Mozgásszervek szűrése (lúdtalp, gerincelváltozások), - golyvaszűrés, - vérnyomásmérés. 2, A gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi, fejlődésük ellenőrzése, regisztrálása 3, Elsősegélynyújtás 4, Az orvosi vizsgálatok előkészítése 5, A védőoltásokkal kapcsolatos szervezései, előkészítési feladatok elvégzése 6, A krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése. 7, Részvétel az egészségtan oktatásában elsősorban az alábbi témákban: - az egészséggel kapcsolatos alapismeretek (személyi higiéné, egészséges életmód, betegápolás, elsősegélynyújtás), - családtervezés, fogamzásgátlás - szülői szerep, csecsemőgondozás - szenvedélybetegségek megelőzése. 8, Testnevelés, gyógytestnevelés, technikai órák, iskolai helyiségek és környezet, az étkeztetés higiénés ellenőrzésében való részvétel. 9, Kapcsolattartás a szülőkkel (szülői értekezlet, családlátogatás). 10, Pályaválasztás segítése 11, Az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése (egészségügyi törzslapok, ambuláns napló, védőoltások szakorvosi beutalások, veszélyeztetettek nyilvántartása stb.) 12, Rendszeres kapcsolattartás az óvónőkkel, tanárokkal, osztályfőnökökkel, iskolavezetéssel. A védőnő feladatait a tanácsadóban, valamint az óvoda csoportszobáiban és az iskola osztálytermeiben (alkalmankénti Tisztasági vizsgálat) látja el. A védőnőnek az érintett tanulók adatait az iskolatitkár szolgáltatja. Iskolánk védőnője: Nováki Győzőné Mátraderecske, Baross G. út 13. telefon: 576-041.

107

Az iskolafogászati tevékenységet ellátó fogorvos feladatai: 1, A körzetéhez tartozó gyermekeket - egyénileg és csoportosan - fogászati gondozásban részesíti, a preventív és terápiás ellátást a szükségleteknek megfelelően végzi. 2, Tervezi és szervezi a csoportos és egyéni kezelések rendjét. 3, Évente két alkalommal a rendelőben elvégzi a tanulók csoportos fogászati vizsgálatát és kezelését. A további kezelésre szorulókat visszarendeli. Szakellátásra (pl.: fogszabályzó kezelésre) irányítja a rászorultakat. 4, Az intézmény vezetőivel rendszeres kapcsolatot tart. 5, Az iskolafogászati névsorokat és az aktuális tájékoztató nyomtatványokat a tanév elején eljuttatja az oktatási intézménybe. 6, Kiemelt gondozásban részesíti a fogyatékos és más módon veszélyeztetett gyermekeket. Ellátásukat a háziorvossal, iskolaorvossal egyeztetett módon végzi. 7, Egészségügyi felvilágosító és nevelő tevékenységet folytat, részt vesz a nevelés-oktatási intézményben folyó egészséges életmódra nevelésben, az egészségtan oktatásában. 8, Szervezi és irányítja a komplex fogászati megelőző programot.

A mátraderecskei általános iskola tanulóinak fogorvosa : Dr. Mátraderecske, Kossuth út 13/a Mátraballai tanulók fogorvosa: Dr. Aradvári Mária, Recsk, Táncsics út 9.

......................................... Dr. Domoszlai Éva iskolaorvos ..................................................... Nováki Győzőné védőnő

108

................................................................ Kovács Jánosné iskolaigazgató


A tanuló és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatokról A gyermekekkel és a tanulókkal az egészségük és a testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint a szükség szerint életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. A pedagógusok kötelezettsége, hogy a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, azok elsajátításáról meggyőződjön, továbbá, ha észleli, hogy a gyermek illetve tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, megtegye a szükséges intézkedéseket.

A balesetek leggyakoribb okai:  figyelmetlenség (személyek és tárgyak ütközése)  fegyelmezetlenség (lépcsőkorláton csúszkálás, verekedés)  erőt, képességet meghaladó tevékenység (tornai gyakorlat közben)  ismeretek hiánya (kísérletezés)  rögzítetlen vagy rosszul rögzített tárgyak (tábla, kézilabdakapu, polc)  hibás politechnikai eszközök (nem megfelelő elektromos szigetelés, sérült szerszám nyele)  alkalmatlan testnevelési eszközök (hibás svédszekrény, ugródeszka)  éles szegélyű, kiálló helyes tárgyak (táskaakasztó)  csúszós padló, sérült lépcső  forró tárgy vagy forró víz okozta sérülés (fűtőtest, zuhanyzó)  légszennyezés okozta baleset vagy egészségkárosodás (kémiai kísérlet) A balesetek megelőzése érdekében az intézmény épületeinek és berendezéseinek ellenőrzése céljából fél évente munkavédelmi szemlét kell tartani.

109

A munkavédelmi szemlén részt vevők:  iskolavezetők  munkaközösség vezetők  munkavédelmi felelős

A munkavédelmi szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni a hiányosságok megszüntetéséért felelős megnevezésével és a határidő megjelölésével. Minden közalkalmazott kötelessége az észlelt hiányosság azonnali jelentése, a megfelelő intézkedés megtétele.  Abban az esetben, ha az iskolában a gyermekeket, tanulókat baleset éri, az e célra központilag előállított és forgalomba hozott nyomtatványon nyilvántartást kell készíteni.  A három napon túl gyógyuló sérülést okozott balesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni és a központilag meghatározott nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni.  A baleseti jegyzőkönyv egy-egy példányát a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, továbbá át kell adni a tanulónak, illetőleg a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az intézmény őrzi meg.  Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.  A súlyos balesetet a nevelési-oktatási intézménynek - telefonon vagy személyesen azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a fenntartónak. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely:  a sérült halálát,  valamely érzékszerv elvesztését illetve jelentős mértékű károsodását,  orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást,  súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek)  beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást illetve elmezavart okozott.

110

A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni, hogy a szülői szervezet, az iskolaszék és az iskola diákönkormányzat képviselője részt vegyen a tanuló és gyermekbalesetek kivizsgálásában. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.

A tanuló által nem vagy csak felügyelet mellett használható eszközök, gépek: 1, Az iskolában keményforrasztás, ív- és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületben szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető. 2, A tanulók által nem használható gépek, eszközök: - villamos köszörűgép, - barkácsgép faesztergálásra, - faipari szalagfűrész, körfűrész, kombinált gyalugép, - szalagfűrészlap - hegesztőkészülék, - valamint a jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek eszközök. 3, A tíz évesnél idősebb tanulók által pedagógus felügyelete mellett használható eszközök, gépek: - villamos fúrógép, - barkácsgép a következő tartozékokkal: korong és vibrációs csiszoló dekopirfűrész, polírkorong, - törpefeszültséggel működő forrasztópáka, - 220 V feszültséggel működő kettős szigetelésű ún. „Pillanat" forrasztópáka, - villamos háztartási gépek (tűzhely, főzőlap, kávéfőző, vasaló, varrógép stb) segédmotoros kerékpár szerelési gyakorlathoz, - kerti gépek szerelési gyakorlathoz. 4, Pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép.

Kovács Jánosné iskolaigazgató

111


Leltározási szabályzat A számviteli törvény (1991.XVVIII.Tv.) 42. §. Előírása szerint a könyvek év végi zárásához leltárt kell összeállítani, amely tételesen ellenőrizhető módon tartalmazza a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket és forrásokat mennyiségben és értékben. Az intézmény leltárkészítési kötelezettségét és az azzal kapcsolatos feladatokat az alábbi igazgatói utasítással szabályozom az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékleteként:

1. A leltározás fogalma, célja, leltárkészítési kötelezettség 1.1. a leltározás fogalma A leltározás az intézmény kezelésében lévő, vagy használatába adott illetve tulajdonát képező befektetett – és forgóeszközök, valamint azok forrásainak, továbbá a birtokában lévő idegen eszközök valóságban meglévő állományának, mennyiségének megállapítása, a különbözet megállapítása, s azok elszámolása. 1.2. A leltározás célja A leltározás célja egyrészt az intézmény vagyonának védelme, a készleteinek, vagyonának felmérése, az anyagi felelősök elszámoltatása, másrészt a mérleg valódiságának alátámasztása. 1.3. a leltározási kötelezettség A leltározási kötelezettség kiterjed: az épületekre, építményekre, gépekre, beruházási és felszerelési tárgyakra, készletekre. Nem vonatkozik a leltározási kötelezettség a számlakeretbe foglalt készletek közül azokra – az anyagokra, amelyeket beszerzéskor, - a munkahelyen lévő felhasználatlan azon anyagokra, melyeket kiadáskor, - a fogyóeszközökre, amelyeket teljes értékben a kiadáskor költségként elszámoltak, és mennyiségi nyilvántartási kötelezettség alá nem tartoznak.

2. A leltározási ütemterv és a leltározás előkészítése 2.1. A leltározás megkezdése előtt leltározási ütemtervet kell készíteni. A leltározási ütemtervnek tartalmaznia kell a leltár felvételéve és értékelésével, valamint ellenőrzésével kapcsolatos összes munkafolyamat megkezdésének és befejezésének időpontját, a leltáro112

zási színhelyeket, felelős személyek megnevezését. 2.2. a leltározási bizottság három tagból áll: - a bizottság vezetője – a bizottság tagja – a leltározandó egység leltárfelelőse 2.3. Leltározás előtti feladatok – a készletek rendezése – azonos készletek egy helyre csoportosítása – nyilvántartáshoz szükséges nyomtatványok biztosítása – selejtes eszközök kiselejtezése – idegen tulajdont képező eszközök elkülönítése

3. A leltározás módja 3.1. a közvetlen mennyiségi felvétel megszámlálással, vagy mérés útján történik. Mennyiségi felvétellel kell létrehozni: - a raktári készleteket – a házipénztár készletét – az összes állóeszközt – a munkahelyen lévő fogyóeszközöket – a követeléseket és tartozásokat – a munkavállalók tartozását és követelését, a kétéves és behajthatatlan követeléseket – a pénzintézetekkel, az állami költségvetéssel, a társadalombiztosítással, adóhatóságokkal szemben fennálló követeléseket, illetve tartozásokat, valamint a házipénztár pénzkészletét, esetleges egyéb értékeket, vagyontárgyakat. 3.2. A közvetlen felvétel, vagy egyeztetés A könyvelési, statisztikai nyilvántartások belső egyeztetése és ellenőrzése utján készül. Az egyeztetés a főkönyvi számláknak az analitikus nyilvántartásokkal való összehasonlítását jelenti. 3.3. Rovancsolás Nyilvántartások alapján a tárgyi eszközök megszámlálása. Minden második évben rovancsot végzünk.

113

4. A leltárakkal szemben támasztott követelmények 4.1. A leltár teljessége Az intézmény valamennyi eszközét és forrását tartalmazza. 4.2. A leltár valódisága a leltárnak a valódiságot kell tükröznie. 4.3. A leltár világosságának követelménye A leltárnak áttekinthetően, leltározási helyenként és ezen belül fajta és típus, méret és minőség szerinti készletezéssel kell tartalmaznia az eszközöket. Egy helyen tárolt és összecserélhető tételeket összevonni csak vonatkozó jogszabály előírásai szerint szabad.

5. A leltározást szervezők, irányítók és bonyolítók feladatai, felelőssége 5.2. a leltározási bizottság tagjai: A leltározás vezetője: a KLIK képviselője, az iskola igazgatója – Kovács Jánosné, a leltározás ellenőre: az iskola igazgatóhelyettese – Kis Lászlóné a leltározás felelőse: Csehné Bódi Csilla – Kissné Fónad Anna. a leltározás tagja: iskolatitkár - Forgó Sándorné 6. A leltározás ideje: minden páros évben (2004, 2006…) december 1. és 31. között.

114

9. számú melléklet Adatkezelési szabályzat 1. A szabályzat célja Az adatvédelmi törvény célja annak biztosítása, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse. A szabályzat biztosítja az adatvédelem és adatbiztonság intézményi kialakítását és működtetését. Rendelkezései kiterjednek: •

a közalkalmazotti nyilvántartásra,

•

a személyi iratok teljes adatkezelési folyamatára,

•

az adatszolgáltatás, az adattovábbítás teljesítési rendjére,

•

biztonsági követelmények és feladatok összefoglalására.

2. Személyes adatok kezelése, nyilvánosságra hozatala Személyes adat akkor kezelhető: ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény, - és annak felhatalmazása alapján - a helyi önkormányzat elrendeli. Az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell. Erre a tényre az érintett figyelmét fel kell hívni. A személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait az adatkezeléshez fűződő más érdekek, ideértve a közérdekű adatok nyilvánosságát is, nem sérthetik. Törvény közérdekből az adatok körének kifejezett megjelölésével elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása, különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges.

3. A személyügyi adatok igazolása, megalapozása A közalkalmazotti nyilvántartást csak teljes körű adatkezelési jogkörrel rendelkező személyügyi munkatárs vezetheti, akit az adatnyilvántartás és a tárolás minden szakaszában terhel az adatvédelmi kötelezettség. A személyügyi alkalmazott személyi iratra adatot, megállapítást csak akkor tehet, ha azt a következők alapozzák meg: •

eredeti közokirat, vagy közjegyző által hitelesített másolat,

115

•

a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata,

•

a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése,

•

bíróság vagy más hatóság döntése,

•

jogszabályi rendelkezés alapján tehet.

A személyügyi dolgozó köteles kezdeményezni vezetőjénél, ha megítélése szerint a valóságnak nem megfelelő adatot észlel.

4. A személyi irat fogalma és fajtái Személyi irat minden - bármilyen anyagon és eszköz felhasználásával keletkezett - adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A közalkalmazott személyi iratfajtái: •

a személyére vonatkozó iratok (személyzeti iratok),

•

a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő iratok,

•

egyéb jogviszonyokkal kapcsolatos iratok,

•

a közalkalmazott kérelmére kiállított, vagy önként átadott iratok.

5. Az intézményben nyilvántartott és kezelt személyes adatok 1 .A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköre I. SZEMÉLYES ADATOK

116

•

neve (leánykori neve),

•

születési helye, ideje,

•

anyja neve,

•

lakóhelye (lakáscím, tartózkodási hely, telefonszám),

•

állampolgársága,

•

családi állapota,

•

gyermekeinek születési ideje (eltartottak száma, kezdete).

II. KÉPESÍTÉSEK •

legmagasabb iskolai végzettsége (több esetén valamennyi),

•

szakképzettsége (bizonyítványok, diplomák, oklevelek),

•

iskolarendszeren kívül szerzett szakképesítései,

•

meghatározott munkakörre jogosító okiratok adatai,

•

tudományos fokozata,

•

idegennyelv-ismerete.

III. MUNKAVISZONYOK •

korábbi munkaviszonyok időtartama,

•

a munkahelyek megnevezése,

•

beosztások, besorolások,

•

a megszűnés módja.

IV. A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY ADATAI •

a közalkalmazotti jogviszony kezdete,

•

erkölcsi bizonyítvány száma, kelte,

•

szakvizsga adatai,

•

a jubileumi jutalom és a végkielégítés kiszámítása alapjául szolgáló időtartamok,

•

esküokmány száma, kelte.

V. AZ INTÉZMÉNYI MUNKA JELLEMZŐI •

az alkalmazó intézmény neve, székhelye, statisztikai számjele,

•

az intézményi közalkalmazotti jogviszony kezdete,

•

közalkalmazott besorolása, besorolási időpontja,

•

vezetői megbízás, FEOR – szám,

•

a címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai,

•

a minősítések időpontja,

•

hatályos fegyelmi büntetése.

117

SZEMÉLYI JUTTATÁSOK ADATAI

VI.

VII. A MUNKÁBÓL VALÓ TÁVOLLÉT ADATAI •

jogcíme,

•

időtartama.

VIII. A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE •

időpont,

•

mód,

•

a végkielégítési adatok.

2. A közalkalmazott további, különleges adatai •

munkavégzés ideje, túlmunka ideje,

•

munkabér, illetmény, a terhelő tartozás és annak jogosultja,

•

szabadság, kiadott szabadság,

•

alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei,

•

az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei,

•

alkalmazott munkáltató felé való tartozásai, azok jogcímei,

•

a többi adat az érintett hozzájárulásával.

3. A közalkalmazott tájékozódási joga A közalkalmazott tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről. A közalkalmazott kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt, feldolgozott adatairól, az adatkezelés:

118

•

céljáról, jogalapjáról, időtartamáról,

•

az adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről),

•

az adatkezeléssel összefüggő tevékenységről,

•

arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat.

6. A személyi iratok iktatása, nyilvántartása Az intézmény személyzeti iratanyagainak kezelése és tárolása csak fokozott biztonságú helyiségekben és feltételek megvalósulása mellett történhet. A személyi iratokból másolati példányt az iktató kézi irattárába nem kell elhelyezni. A személyzeti iratok tárolása a közalkalmazotti munkaviszony fennállása alatt elkülönítetten, a személyügyi iratok között történik. A névre szóló személyi iratgyűjtőben tartott, és a folyamatos elhelyezéssel bővülő iratállomány biztonságos tárolása (személyzeti irattározás) a személyzeti vezető hivatali helyiségben történik.

7 A személyi anyag irattározása, őrzése A közszolgálati jogviszony megszűnése után a közalkalmazott személyi iratait - az irattári tervnek megfelelően – az intézményi irattárban kell elhelyezni. A személyi anyagot a jogviszony megszűnésétől számított 50 évig meg kell őrizni. Tárolásáról és levéltárba helyezéséről az ügyviteli és iratkezelési szabályzat rendelkezik.

8. A személyi iratokba történő betekintés szabályai Más közalkalmazott személyi irataiba csak az alábbi beosztású személyek jogosultak betekinteni: •

az intézményvezető,

•

a közalkalmazott felettese,

•

a minősítést végző vezető,

•

a törvényességi ellenőrzést végző személy,

•

a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy,

•

munkaügyi per kapcsán a bíróság,

•

feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok,

•

a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,

•

a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó munkatársak feladatkörükön belül.

119

9. A gyermekek adatai  neve, születési helye, ideje, állampolgársága  lakcíme, telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma  a szülő neve, címe, telefonszáma  a gyermek óvodai felvételével kapcsolatos adatok  sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó adatok  gyermekbalesetre vonatkozó adatok  a többi adat az érintett hozzájárulásával

Az adatok továbbíthatók: Fenntartó, Bíróság, Rendőrség, Ügyészség, Államigazgatási szerv, Nemzetbiztonsági Szolgálat részére.

10. Az adatok statisztikai célú felhasználása A felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

11. Egyebek  Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt.  Önkéntes adatszolgáltatás esetén a szülőt tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező.  Adatok kezelésére és adattovábbításra az intézmény vezetője jogosult. Akadályoztatása, tartós távolléte esetén az intézmény vezetője a meghatalmazás keretei között más alkalmazottat jelöl ki e feladatok elvégzésére.

120

Iskolai könyvtár SZMSZ

Mátraderecskei Általános Iskola

121

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 163.§ (1) értelmében az iskolai könyvtár az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgálatainak elérését és mindezek használatát, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló egység. (2) Az iskolai könyvtár SZMSZ-e szabályozza működésének és igénybevételének szabályait.

1. Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik.

2.

Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása.

3.

Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz.

4.

Az iskolai könyvtár vezetője, a könyvtáros tanár vagy tanító rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal: Községi Könyvtár Mátraderecske Községi Könyvtár Recsk

5.

Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros tanár vagy tanító a felelős, akinek munkáját a könyvtáros asszisztens segíti. A könyvtáros tanár vagy tanító és a könyvtáros asszisztens feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza.

122

6.

Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik.

7. Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata: a) Kézikönyvtári állomány: Gyűjtendőek a műveltségi területek alapdokumentumai az életkori sajátosságok figyelembe vételével: általános és szaklexikonok, általános és szakenciklopédiák, szótárak, fogalomgyűjtemények, kézikönyvek, összefoglalók, adattárak, atlaszok, térképek, tankönyvek. b) Ismeretközlő irodalom: Gyűjtendőek a helyi tantervnek megfelelő ismeretterjesztő és szakkönyvek, a tantárgyakhoz meghatározott házi és ajánlott olvasmányok, a tanulói munkáltatáshoz használható dokumentumok. c) Szépirodalom: Gyűjtendőek a tantárgyak tantervi és értékelési követelményeinek megfelelő kiadványok, a tantervben meghatározott antológiák, házi és ajánlott olvasmányok, életművek, népköltészeti alkotások. d) Pedagógiai gyűjtemény: Válogatva gyűjtendőek a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumai:  Pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák.  Fogalomgyűjtemények, szótárak.  Pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalók.  A pedagógiai programban megfogalmazott nevelési és oktatási célok megvalósításához szükséges szakirodalom.  A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalma.  A tantárgyak módszertani segédkönyvei, segédletei.  A tanításon kívüli foglalkozásokhoz kapcsolódó szakirodalom.  Az iskolával kapcsolatos jogi, statisztikai szabálygyűjtemények. 123

 Oktatási intézmények tájékoztatói.  Általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok.  Az iskola történetéről, névadójáról szóló dokumentumok. e) Könyvtári szakirodalom (segédkönyvtári anyag): Válogatva gyűjtendőek a következők:  A könyvtári munka módszertani segédletei, összefoglaló munkák.  Könyvtári jogszabályok, irányelvek.  Az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványok, folyóiratok. f) A könyvtár gyűjtőköre dokumentum típusok szerint:  Könyvek, térképek, atlaszok, időszaki kiadványok, folyóiratok, közlönyök, évkönyvek, audiovizuális dokumentumok, hangkazetták, videofilmek, diafilmek, CD, DVD.

8.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai.

9.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:  tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,  tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása,  könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,  könyvtári dokumentumok kölcsönzése,  számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása,  tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése.

10.

A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a

124

könyvtáros tanár vagy tanító tudomására kell hoznia.

11.

Az iskolai könyvtár tanítási napokon … órától … óráig tart nyitva. Ezen belül a könyvtári dokumentumok … órától … óráig kölcsönözhetőek.

12.

A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár vagy tanító közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral vagy tanítóval egyeztetniük kell.

13.

Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 2 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 2 alkalommal meghosszabbítható.

14.

Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők:  kézikönyvek,  számítógépes szoftverek,  muzeális értékű dokumentumok,  stb.

15.

A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár vagy tanító javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.

16. A könyvtáros-tanár munkaköri feladata  Éves munkatervet, tanévvégi beszámolót, könyvtári statisztikát készít.  Tájékoztatást ad a nevelőtestületnek a tanulók könyvtárhasználatáról. 125

 Figyelemmel kíséri és végzi a könyvtári célokra jóváhagyott összegek tervszerű, gazdaságos felhasználását.  Vezeti a könyvtár ügyviteli dokumentumait.  Részt vesz szakmai értekezleteken, továbbképzéseken.  Végzi a könyvtári állomány folyamatos, tervszerű gyarapítását. A megrendelésekről, a beszerzési összegek felhasználásáról nyilvántartást vezet.  Elvégzi a dokumentumok állományba vételét, naprakészen vezeti az egyedi és összesített állomány-nyilvántartásokat.  Folyamatosan építi a könyvtár katalógusait, a feltárást az osztályozás és a dokumentum-leírás szabályainak megfelelően végzi.  Folyamatosan kivonja a könyvtár állományából az elhasználódott, elavult dokumentumokat.  Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról.  Előkészíti és lebonyolítja az időszakos vagy soron kívüli leltározást, s elvégzi annak adminisztratív teendőit.  Lehetővé teszi és segíti az állomány egyéni és csoportos helyben használatát, végzi a kölcsönzést.  Tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról, irodalomkutatást, témafigyelést végez, bibliográfiákat készít.  Vezeti a kölcsönzési nyilvántartásokat. Figyelemmel kíséri a kikölcsönzött dokumentumok visszaszolgáltatását.  Megtartja a tantervekben rögzített alapozó jellegű könyvtárhasználati órákat  Biztosítja a szaktanároknak és tanulóknak az ismeretszerzés folyamatában a könyvtár teljes eszköztárát, a tájékoztató apparátusát és szolgáltatásait.  Felkészíti a tanulókat a könyvtárhasználati versenyekre. 17. A katalógus szerkesztési szabályzata  Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása.  Az adatokat rögzítő katalóguscédula tartalmazza: 126

- raktári jelzetet, - bibliográfiai és besorolási adatokat, - ETO szakjelzeteket, - tárgyszavakat.  A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: - főcím, párhuzamos cím, alcím, egyéb címadat, - szerzőségi közlés, - kiadás sorszáma, minősége, - megjelenési hely, kiadó neve, megjelenés éve, - oldalszám, mellékletek, illusztráció, méret, - sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám, - megjegyzések, - kötés, ár, - ISBN szám.  Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat kell rögzíteni: - a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe), - cím szerinti melléktétel, - közreműködői melléktétel, - tárgyi melléktétel. 18. Az ingyenes és a tartós tankönyvek kezelésének szabályai

 Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket szeptembertől júniusig egy tanévre kapják meg használatra. 

A könyvtáros köteles gondoskodni arról, hogy minden arra jogosult tanuló megkaphassa a számára szükséges tankönyveket.

 A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni.  Az iskolai könyvtár külön nyilvántartást az ingyenes tankönyv biztosításához szükséges tankönyvekről.  A könyvtáros tanár feladatai az ingyenes tankönyvek használatával 127

kapcsolatosan: -

az ingyenes tankönyvek nyilvántartása,

-

szeptemberben az iskolai gyermekvédelmi felelőssel közösen az ingyenes tankönyvek kiosztása a tanulóknak,

-

tanév elején a napközis csoportok tankönyvekkel való ellátása.

-

júniusban az ingyenes tankönyvek összeszedése,

-

tankönyvrendelésnél egyeztet a rendelést összeállító pedagógussal a szükséges ingyenes tankönyvek számáról,

-

128

intézi az ingyenes tankönyvekkel kapcsolatos selejtezési feladatokat.

Mátraderecske – Mátraballa Általános Iskola

SZMSZ Kiegészítés A kiegészítés szükségessége A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága által meghirdetett TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0191 azonosító számú a „Referencia intézményi munkára való felkészülés Mátraderecskén” című pályázatot a Közreműködő Szervezet támogatásra alkalmasnak minősítette. A projekt megvalósításának határideje: 2013. 04.30. Ez időpont mérvadó az alapdokumentumok, így az SZMSZ kiegészítésére vonatkozóan is. Referencia Intézményi munka Az intézmény közösségei, kapcsolata egymással és a vezetéssel A Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működő szakmai közösségek továbbra is ellátják feladatukat, de tevékenységi körük kibővül a referencia feladatok ellátásával is. Referencia munka irányítási szintje Az Intézményi Fejlesztő Tevékenység irányítója: az iskola igazgatója Az Intézményi Fejlesztő Tevékenység munkacsoportjai: A referencia – intézményi szerepre való felkészüléshez szükséges fejlesztéseket irányító team Referencia – intézményként való működés belső szabályaival foglalkozó team Belső – nevelőtestületi, munkaközösségi – szakmai műhelymunka irányítása Eljárásrendek, szakmai dokumentumok kidolgozása a „Jó gyakorlat” átadására és e folyamat minőségbiztosítása Feladatok és hatáskörök

129

Intézményi Fejlesztő Tevékenység irányítója: az iskola igazgatója Szervezi, irányítja, koordinálja, ellenőrzi és értékeli a referencia intézményi munkát: A „jó gyakorlatok” átadásának menedzselése A különböző területeken dolgozó munkacsoportok tevékenységének összehangolása, munkájuk irányítása, ellenőrzése A horizontális, iskolák közötti kapcsolattartás, tapasztalatcserék irányítása Hospitálások, bemutató órák megszervezése Stratégiai terv, összeállítása Éves munkaterv elkészítése Referencia munka megjelenítése az alapdokumentumokban Intézményi önértékelési rendszer irányítása Felsőoktatási gyakorlóhelyi feladatellátás feltételeinek való megfelelés kialakításának irányítása Mentorpedagógusi feladatokra való felkészülés irányítása Dokumentáció ellenőrzése, rendszerezése A referencia – intézményi szerepre való felkészüléshez szükséges fejlesztéseket irányító team Feladata: A helyzetelemzés tükrében a fejlesztési feladatok körvonalazása Infrastrukturális feltételek, humán-erőforrási kondíciók, tárgyi feltételek fejlesztése Jó gyakorlatok fejlesztése Hospitálási rendszer erőforrási feltételeinek biztosítása, látogatók fogadása Referencia – intézményként való működés belső szabályaival foglalkozó team Feladata: Belső szabályok kidolgozása Partner intézményi kör feltérképezése Kommunikációs terv készítése, megvalósítása Eljárásrendek kialakítása: -

hálózati tanulás-intézményközi, horizontális tanulás megszervezése (térség, régió, ország)

-

szolgáltatói működési rend kialakítása

Belső – nevelőtestületi, munkaközösségi – szakmai műhelymunka irányítását végző team Feladata: Szervezetfejlesztés Taneszközök, rendszerek fejlesztése 130

hagyományos taneszközök

-

elektronikus, digitális taneszközök

Intézmény kapcsolatrendszerének fejlesztése Eljárásrendek, szakmai dokumentumok kidolgozása a „Jó gyakorlat” átadására és e folyamat minőségbiztosítása Feladat: Az intézmény szakmai dokumentumainak módosítása: - IMIP - PP - SZMSZ - Tanterv A referencia intézményi szolgáltatások minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása, működtetése A referencia intézményi portfólió összeállítása

131

Mátraderecskei Általános Iskola

SZMSZ Kiegészítés A kiegészítés szükségessége A Mátraderecskei Általános Iskola az esélyegyenlőségi alapú fejlesztéseinek támogatására a TÁMOP-3.3.8.B-12-2012-0099 azonosító számú pályázati nyertessége. A projekt megvalósításának határideje: 2013. 07. 01 – 2015. 08. 30. A fenntarthatósága: 5 év. Ez időpont mérvadó az alapdokumentumok, így az SZMSZ kiegészítésére vonatkozóan is. A Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működő szakmai közösségek továbbra is ellátják feladatukat, de tevékenységi körük kibővül a pályázati feladatok ellátásával is. Irányítási szint Az Intézményi munka irányítója: az iskola igazgatója és igazgató helyettese Munkáját a KLIK Pétervásári Tankerületének irányításával végzi. Feladatok és hatáskörök Az intézményvezető a helyettes segítségével: 

Szervezi, irányítja, koordinálja, ellenőrzi és értékeli az intézményi munkát:



A mentortanárok tevékenységének irányítása, ellenőrzése



A horizontális, iskolák közötti kapcsolattartás, tapasztalatcserék irányítása



Éves munkaterv elkészítése



Pályázati feladatok, megjelenítése az alapdokumentumokban - PP - SZMSZ - Házirend

132



Dokumentáció ellenőrzése, rendszerezése



Belső – nevelőtestületi, munkaközösségi – szakmai műhelymunka irányítása



A pályázatban támogatott eszközök, beszerzése



Továbbképzések koordinálása



Többletmunkák meghatározása



Időközi beszámolók készítése

Pályázati munka feladatait ellátók csoportja Munkájukat az intézmény igazgatójának és helyettesének irányításával végzik. Feladataik: 

A pályázatba bevont tanulók mentorálása, tanulási megsegítése, fejlesztése



Kapcsolattartás a tanulók családjával



Belső – nevelőtestületi, munkaközösségi – szakmai műhelymunkában való részvétel: pályaválasztást segítő tevékenység, átmenetek kezelése, szabadidő hasznos eltöltése intézményen kívüli partneri kapcsolatok erősítése, modell értékű programok továbbfejlesztése roma tanulók családjának bevonása



Továbbképzéseken való részvétel



Többletmunkákban való részvétel



Dokumentációk elkészítése

133

EGYETÉRTÉSI, ELFOGADÓ, JÓVÁHAGYÁSI ZÁRADÉK Egyetértés A közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXIX. törvény 64.§(3) bekezdése értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy a Mátraderecskei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának a tanulókra vonatkozó tartalmával egyetértünk.

A diákönkormányzat nevében: ……………………………………… Diák-önkormányzat elnöke Mátraderecske, 2013. 11. 20.

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy a Mátraderecskei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának tartalmával egyetértünk.

……………………………………… Intézményi tanács elnöke Mátraderecske, 2013. 11. 20.

A közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXIX. törvény 61.§(3) bekezdés b) pontja értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy a Mátraderecskei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának szülőkre vonatkozó tartalmával egyetértünk.

A szülői munkaközösség nevében: ……………………………………… Szülői munkaközösség elnöke Mátraderecske, 2013. 11. 20.

134

Elfogadó határozat A közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXIX. törvény 64.§(3) bekezdése értelmében a SZMSZ módosításához a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség egyetértését beszereztük, a törvényben biztosított jogunknál fogva a Mátraderecskei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát elfogadjuk.

A nevelőtestület nevében:

……………………………………… Nevelőtestület képviseletében Mátraderecske, 2013. 11. 21.

Jóváhagyás A fenntartó nevében:

……………………………………… KLIK Pétervására, 2013.

135

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents