Szervezeti és Működési Szabályzat

Száraznád

Szervezeti és Működési Szabályzat


2013.

Száraznád


Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ............................................................................................. 3 AZ INTÉZMÉNY FENNTARTÁSA, MŰKÖDTETÉSE ........................................................... 5 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ....................................................................... 6 ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS FEJLESZTŐ NEVELÉS – OKTATÁST VÉGZŐ ISKOLA.............................................................................. 6 AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETE .......................................................................... 7 AZ INTÉZMÉNY TESTÜLETI SZERVEI, KÖZÖSSÉGEI ................................................... 11 AZ INTÉZMÉNY TESTÜLETI SZERVEINEK, KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSA ............................................................................................................ 21 AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAI ............................................................................ 26 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE ................................................................................. 27 AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE ......................................................................................... 33 A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE .................................... 45 AZ EGÉSZSÉGET VÉDŐ, ÓVÓ SZABÁLYOK...................................................................... 48 A RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ........................ 52 A TANULÓK ÉS A NEVELÉSI – OKTATÁSI INTÉZMÉNY KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE ........................................................................................................................... 54 A TANULÓKKAL SZEMBENI FEGYELMEZŐ ÉS FEGYELMI BÜNTETŐ INTÉZKEDÉSEK ......................................................................................................................... 55 A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE.......................................................................................... 57 A TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE, MEGSZÜNTETÉSE ....................................... 60 GYERMEK-, IFJÚSÁG- ÉS CSALÁDVÉDELEM .................................................................. 62 A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ................................... 64 A KÖZALKALMAZOTTAK JUTTATÁSI RENDSZERE ..................................................... 66 EGYÉB SZABÁLYOZÁSOK ..................................................................................................... 67 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ........................................................................................................ 69 1. SZ. MELLÉKLET .................................................................................................................... 70 2. SZ. MELLÉKLET .................................................................................................................... 71 1. SZ. FÜGGELÉK ....................................................................................................................... 72 2. SZ. FÜGGELÉK ....................................................................................................................... 79

2

Száraznád


Általános rendelkezések Az SZMSZ célja A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. Az SZMSZ legalapvetőbb jogszabályi háttere 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2011. évi CLXXX VII.. törvény a szakképzésről 277/1997. (XII. 22.) Korm. Rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról,

valamint

a

továbbképzésben

részt

vevők

juttatásairól

és

kedvezményeiről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 326/2013. (VIII. 30.) Korm. Rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 3

Száraznád


44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet Az SZMSZ legitimációs eljárásrendje Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát az intézmény vezetője készíti el, s a nevelőtestülete fogadja el. Elfogadásakor véleményezési jogot gyakorol az iskolai Szülői Szervezet és Diákönkormányzat. Az SZMSZ azon rendelkezéseihez, amelyekhez a fenntartó többletkötelezettsége hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ területi hatálya: kiterjed az intézmény feladatellátását biztosító valamennyi intézményi és az intézmény által szervezett programok intézményen kívüli területére. Az SZMSZ személyi hatálya: érvényes valamennyi intézményhasználóra (alkalmazott, tanuló, szülő, bérlő). Az SZMSZ időbeli hatálya: kiterjed az intézmény valamennyi feladatellátásának és programjának idejére. Az SZMSZ kihirdetése, nyilvánosságra hozatala egy példány elhelyezése az intézmény könyvtárában, egy példány elhelyezése az igazgatói irodában, intézményi honlapon történő megjelentetés, szülői, tanulói tájékoztatás DÖK és SZMK értekezleten, szülői értekezleteken, osztályfőnöki órákon.

4

Száraznád


Az intézmény fenntartása, működtetése Az intézmény fenntartása Az intézmény fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Az iskola a Központ 200015 számú jogi személyiségű szervezeti egységeként tevékenykedik, munkáját. közvetlenül a XV. tankerület igazgatója szervezi, irányítja, ellenőrzi. Az intézmény működtetése Az intézmény működtetője a XV. kerületi Önkormányzat. A működtetést az önkormányzat elsősorban a Gazdasági és Működtetési Központ szervezetén keresztül valósítja meg. A szervezet a működtetési feladatait az intézmény tekintetében a LG 05 számú gondnokság formájában látja el, melynek feladatvégzéséhez az intézmény ad helyet iroda - és raktárhelyiség biztosításával. A gondnokságban dolgozók nem az intézmény alkalmazottai, azonban mint közvetlen intézményhasználók, az SZMSZ rendelkezései rájuk vonatkozóan is kötelező érvényűek.

5

Száraznád


Az intézmény szervezeti felépítése

XV. kerületi Önkormányzat

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Száraznád Általános iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Fejlesztő Nevelés – Oktatást Végző Iskola

Intézményvezető Intézményvezető helyettes

Intézményvezető helyettes

Munkaközösség vezetők

Pedagógusok

Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők Intézményi tanács Közalkalmazotti tanács Szülői Szervezet Diákönkormányzat

6

Száraznád


Az intézmény vezetési szerkezete 1. Vezetői beosztások intézményvezető intézményvezető – helyettes 1.1. Az intézményvezető felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásáért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amit a jogszabály nem utal más hatáskörébe, felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt. Feladatai: a. a nevelőtestület vezetése, b. a nevelő-oktató munka szervezése, irányítása és ellenőrzése, a szakmai követelmények érvényesülésének biztosítása, c. az intézményi döntési folyamatok előkészítése, végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése, d. a

ráruházott

munkáltatói

jogok

gyakorlása,

a

köznevelési

intézmény

közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratainak előkészítése, e. az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításához szükséges intézkedések kezdeményezése, f. az intézményi dokumentumok elkészítése, a pedagógiai program jóváhagyása, g. az intézmény tevékenységéről szóló tájékoztatás, adatszolgáltatás, h. az iskolai szervezetekkel (szülői szervezet, diákönkormányzat, érdekképviseleti szervek) való együttműködés, i. a nemzeti és iskolai ünnepek megszervezése, j. a gyermek-és ifjúságvédelmi munka szervezése, irányítása, ellenőrzése, k. az egészséges és biztonságos iskolai környezet megteremtése, a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységek irányítása, l. a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése, m. szakmai értekezletek összehívása tájékoztatás, szakmai vélemények, javaslatok megismerése céljából, n. a pedagógus etika normáinak betartása, betartatása. 7

Száraznád


Az intézményvezetői jogkörök gyakorlása Az intézményvezető jogait az 1/2013. (1.17.) és a 2/2013. (1.15.) KLIK utasítás szerint gyakorolja. Az intézményvezetői jogkörök gyakorlásának átruházása Az intézményvezető a jogköreinek gyakorlását átruházhatja az intézményvezető helyettesre, két intézményvezető helyettes megbízása esetén az írásos meghatalmazásban megjelölt intézményvezető helyettesre. Az intézményvezető helyettesítése Az intézményvezetőt szabadsága, betegsége alatt, hivatalos távolléte, valamint tartós távolléte esetén az intézményvezető helyettes helyettesíti. Helyettesítés során a jogkörök gyakorlása az alábbiak szerint alakul a lentebb megfogalmazott kitételekkel: a. A vezetői jogköröket teljes jogkörrel az intézményvezető helyettes gyakorolja. Az intézményvezető és helyettesének esetleges együttes távolléte esetén az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető írásos meghatalmazás alapján más személyre is átruházhatja jogköreit. A meghatalmazásban az intézményvezető pontosan megjelöli a meghatalmazott személyt, beosztását, az átruházott feladatokat és jogköröket. b. Két intézményvezető helyettes megbízása esetén a vezetői jogköröket teljes jogkörrel az írásos meghatalmazásban megjelölt intézményvezető helyettes gyakorolja. Amennyiben a felhatalmazott intézményvezető helyettes is távol van, külön meghatalmazás alapján a másik intézményvezető helyettes gyakorolhatja a jogköröket. Az alábbi esetekben a helyettesítési feladatokat, ezzel együtt a jogkörök gyakorlását az intézményvezető helyettes csak a vezető tartós távollét esetén, illetve rendkívüli, halaszhatatlan esetekben láthatja el, lehetőség szerint az intézményvezetővel történő előzetes telefonos egyeztetést követően: az intézmény működésének változtatásával (átszervezés, feladatellátás változása…) járó döntések, bármiféle kötelezettségvállalás, tanulói jogviszony létesítése, megszüntetése, alkalmazotti jogviszony létesítésére, megszüntetésére irányuló javaslat, fizetés nélküli szabadság engedélyezése.

8

Száraznád


1.2. Az intézményvezető helyettes Az

intézményvezető

helyettes

munkáját

munkaköri

leírása

alapján,

az

intézményvezető közvetlen irányításával, a vezetőtársakkal együttműködve végzi. Feladat és hatásköre az általános vezetői feladatok tekintetében azonos az intézményvezető feladat és hatáskörével, s átfogja az intézmény egész működési területét. Jogköreit az intézményvezetői jogkörök átruházására vonatkozó rendelkezések alapján gyakorolja. Beszámolási kötelezettsége érinti az intézmény egész működését; a pedagógiai munka folyamatait, a belső ellenőrzések tapasztalatait, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzését, a megtett vezetői intézkedések körét. Összehangolja a szakmai munkaközösségek munkáját. A munkakörre konkrétan meghatározott feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Az intézményvezető helyettes jogköreinek gyakorlása Az intézményvezető helyettes vezetői munkája során kiadmányozási jogkörrel rendelkezik, mely jogkör a munkakörével összefüggő szakmai tevékenységekre, ügyekre terjed ki: szülők értesítése, gyermekjóléti szolgálati,, pedagógiai szakszolgálat, pedagógiai szakmai szolgáltató, családsegítő szolgálati levelezés, szakértői bizottságokkal történő levelezés, gyakorlóhelyekkel való kapcsolattartás, saját hatáskörben tett (pl. dicséret, fegyelmezés) intézkedésekre, tanügyigazgatás körébe tartozó iratokra terjed ki az intézményvezető hatáskörébe utalt ügyek kivételével.

9

Száraznád


1.3. A munkaközösség vezető A munkaközösség vezető munkáját munkaköri leírása alapján, az intézményvezető helyettes közvetlen irányításával, a munkaközösség vezetőkkel együttműködve végzi. Feladat és hatásköre a szakmai munkaközösségek munkájára, területére terjed ki. Jogköreit az intézményvezetői jogkörök átruházására vonatkozó rendelkezések alapján gyakorolja. Beszámolási kötelezettsége érinti a szakmai munkaközösségben folytatott pedagógiai munka folyamatait, a belső ellenőrzések tapasztalatait, valamint a munkaközösséget érintő problémák jelzését, a megtett vezetői intézkedések körét. Összehangolja a szakmai munkaközösség tagjainak munkáját. A munkakörre konkrétan meghatározott feladatait a munkaköri leírás tartalmazza.

A munkaközösség vezető jogkörének gyakorlása A munkaközösség vezető munkája során kiadmányozási jogkörrel rendelkezik, mely jogkör a munkakörével összefüggő szakmai tevékenységekre, ügyekre terjed ki: szülők értesítése, gyermekjóléti szolgálati pedagógiai szakszolgálati, pedagógiai szakmai szolgáltatói, családsegítő szolgálati levelezés, saját hatáskörben tett (pl. dicséret, fegyelmezés) intézkedésekre, tanügyigazgatás körébe tartozó iratokra terjed ki az intézményvezető hatáskörébe utalt ügyek kivételével. Az intézményi bélyegzők használata a. Az intézmény körbélyegzője és a szakmai vizsgázatáshoz készített pecsét csak az intézményvezető és az aláírásra felhatalmazott személy aláírásához használható. b. Az intézmény többi bélyegzője (az intézmény hosszú bélyegzője) a pedagógusok és az iskolatitkár által is használhatók.

10

Száraznád


Az intézmény testületi szervei, közösségei A közalkalmazotti tanács 1. Összetétele a) Tagjai: alapfeladatonként (általános iskola, szakiskola, fejlesztő iskola, utazó gyógypedagógusi hálózat) 1-1 fő b) Elnöke: a közalkalmazotti tanács tagjaiból, általuk titkos szavazás útján választott képviselő c) Részvételi joggal rendelkezők: szakszervezet képviseletében 1 fő 2. Választása: A közalkalmazotti tanács tagjait az alkalmazotti közösség nyílt szavazással, egyszerű többséggel választja meg a tanévnyitó értekezleten. Megbízatásuk a 1 tanévre szól. 3. Jogköre: Dönt: a jóléti célú pénzeszközök felhasználása tekintetében. Véleményez: a gazdálkodásból származó bevételek felhasználásáról, a belső szabályzatok tervezetéről, a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetéről, az

egészségkárosodott,

megváltozott

munkaképességű

közalkalmazottak

rehabilitációjára vonatkozó elképzelésekről, a közalkalmazottak képzési tervéről, az intézmény munkarendjének kialakításáról, az éves szabadságolási tervről.

11

Száraznád


A vezetői tanács Összetétele a) Tagjai: intézményvezető intézményvezető helyettes munkaközösség vezetők b) Részvételi joggal rendelkezők: szakszervezet képviselője közalkalmazotti tanács képviselője 1.

Feladatköre: Alkalmazotti

közösség

munkájának

(a

szakmai

munkaközösségek

összehangolásával) irányítása, ellenőrzése. Pedagógiai munka szervezése, irányítása, ellenőrzése az éves munkaterv alapján. Folyamatszabályozások végrehajtása. Döntési folyamatok előkészítése, végrehajtása. Személyi és tárgyi feltételek folyamatos ellenőrzése. Fejlesztések, innovációs tevékenységek meghatározása. Alkalmazottak felvételének, munkaviszony megszüntetésének javaslata. Jutalmak, kereset kiegészítések elosztása. Beszámolók, statisztikai kimutatások, adatszolgáltatások készítése. Intézmény képviselete. Az intézményi tanács Az intézményi tanács létrehozását kezdeményezheti c)

a nevelőtestület tagjainak legalább húsz százaléka,

d)

az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője, ennek hiányában az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók legalább húsz százalékának szülei,

e)

az

iskolai

diákönkormányzat

képviselője,

iskolai

diákönkormányzat

hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka, f)

az

intézmény

fenntartásáért,

működtetésért

felelős

jogi

intézményfenntartó, g)

az intézmény székhelye szerinti történelmi egyházak képviselői,

h)

az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, 12

személy,

Száraznád i)

Szervezeti és Működési Szabályzat a települési, területi nemzetiségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén - amennyiben nem az iskola fenntartója - az országos nemzetiségi önkormányzat,

j)

szakiskolában és szakközépiskolában az illetékes területi gazdasági kamara képviselője (a továbbiakban ezen alcím vonatkozásában az a)-h) pont alattiak együtt: érdekeltek).

(2) Az intézményi tanácsot létre kell hozni, ha az érdekeltek közül legalább kettőnek a képviselői kezdeményezik a megalakítását, és részt vesznek munkájában. (3) Azonos számú képviselőt küldhet az intézményi tanácsba a)

a nevelőtestület,

b)

az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője, ennek hiányában az intézménybe járó tanulók legalább húsz százalékának szülei,

c)

az iskolai diákönkormányzat, ennek hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka,

d)

az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat,

e)

az intézmény székhelye szerinti történelmi egyház,

f)

szakiskolában és szakközépiskolában az érintett helyi gazdasági kamara.

(4) Az intézményfenntartó az intézményi tanácsba egy főt delegálhat. (5) Az iskola igazgatója, ha bármelyik érdekelt kezdeményezi az intézményi tanács létrehozását, a kezdeményezéstől számított harminc napon belül az intézményi tanács munkájában részt vevő érdekeltek által delegált, azonos számú képviselőből álló bizottságot hoz létre az intézményi tanács megalakításának előkészítéséhez. Az intézményi tanács dönt a)

működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról,

b)

tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá

c)

azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza.

Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. Az intézményben jelenleg még nem működik az Intézményi Tanács, de a szervezése folyamatban van. 13

Száraznád


A nevelőtestület A nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. a.) Tagjai: az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottja. b.) Jogköre: dönt: az intézmény dokumentumok elfogadásáról, kiegészítéseiről, módosításairól, az intézmény éves munkatervének elfogadásáról, az intézmény munkáját összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógusok megválasztásáról, az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakításáról, a középtávú továbbképzési program és éves továbbképzési terv elfogadásáról, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének, az osztályozóvizsgára bocsátás lehetőségének megállapításáról, a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás és döntés meghatározásáról. véleményez: a tantárgyfelosztásról, a pedagógusok külön megbízásának elosztásáról, intézményvezető megbízásáról, a megbízás visszavonásáról, iskolai felvételi követelmények meghatározásáról. c.) Jogkörének gyakorlása: Nevelőtestületi értekezleten, melyet évente legalább háromszor (tanév eleje, félév, tanév vége) kell megtartani. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az intézményvezető, a nevelőtestület egyharmadának, illetve az SZMK és DÖK kezdeményezésére.

14

Száraznád

Szervezeti és Működési Szabályzat Döntési jogkörrel óraadói státuszban lévő alkalmazott (Kn. tv.70§ (2) h-i. pontja kivételével) nem élhet.

A jogkörök gyakorlásának módját maga a nevelőtestület határozza meg.

d.) Különleges szakmai feladata: mérés-értékelési csoport működtetése, e.) A nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyek átruházása: A nevelőtestület a hatáskörébe tartozó ügyek előkészítésével, döntésével - a PP, SZMSZ és házirend elfogadását kivéve - megbízhatja a diákönkormányzatot, a szülői szervezetet, a szakmai munkaközösségeket. Átruházáskor pontosan meg kell jelölni az átruházott feladatok körét, a hatásköröket és határidőket, valamint a feladatok elvégzése utáni beszámolási kötelezettség módját, formáját, idejét. Az átruházás tényét, valamint az átruházott feladatok végrehajtását jegyzőkönyvezni kell. Az alkalmazotti közösség a.) Tagjai: az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó  pedagógusok  nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők b.) Jogköre: véleményez: intézményátszervezés, megszüntetés esetén, intézményi feladatváltozás esetén, intézményvezetői pályázati eljárás során a pályázó személyéről. c.) Jogkörének gyakorlása: Alkalmazotti értekezleten, melyet a fenntartói döntések meghozatala előtt, illetve az intézményvezetői pályázat eljárása során kell összehívni. A vélemények kialakításának módját maga a közösség határozza meg.

15

Száraznád


A szakmai munkaközösségek a.) Összetétele: Tagjai:

pedagógusok, akik műveltségi területenként, a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszaiként, vagy a feladatellátás típusaként hozzák létre munkaközösségüket.

Vezetője: a munkaközösség javaslata alapján az intézményvezető által megbízott pedagógus. A megbízás visszavonásig érvényes. b.) Feladata: A pedagógiai munka szakmai, módszertani segítése a tervezési, szervezési, értékelési és ellenőrzési tevékenységeken keresztül: a pedagógiai program, a továbbképzési program, a felvételi követelmények elkészítéséhez javaslattétel, az éves munkaterv meghatározása, a szaktárgyi oktatás tartalmi fejlesztése, módszertani eljárások tökéletesítése, a tantárgycsoporttal kapcsolatos pályázatok megírása, felhasználása, elszámolása, egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulók ismeretszintjének felmérése és értékelése, tervező, elemző tevékenység biztosítása, belső (javító, osztályozó…) vizsgák írásbeli és szóbeli feladat- és tételsorainak összeállítása, taneszközök, tankönyvek kiválasztása, helyi tantervek, tanmenetek kidolgozása, módosítása, a munkaközösség tagjainak szakmai megsegítése, pályakezdő fiatalok mentorálása a gyakornoki szabályzatban foglaltak szerint, a munkaközösségek közötti, illetve az egyes szervezetek közötti együttműködés megvalósítása, intézmény képviselete bemutatóórák tartásával, versenyek szervezésével, szakmai műhelyek működtetésével, ügyeleti rend kialakítása, szükség esetén a helyettes ügyeletesek beszervezése, igazolatlan hiányzások nyomon követése.

16

Száraznád


c.) munkarendje: Az egyes szakmai munkaközösségek havonta munkaközösségi értekezletet tartanak, szükség szerint az intézményvezető és/vagy helyettese jelenlétében. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. d) együttműködése: munkaközösség vezetőkön keresztül; vezetői értekezleteken, egymás közötti megbeszéléseken, munkaközösségi tagokon keresztül; óralátogatások, hospitálások során, személyes megbeszéléseken keresztül. e) külső kapcsolatrendszere: szakmai bemutató órákon keresztül, szakmai műhely működtetésével, kerületi, fővárosi szakmai munkaközösségek szakmai munkájában való részvétellel. A közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályozza. Munkavégzésüket határozatlan, vagy határozott idejű foglakoztatás keretében végzik. Feladataikat a munkakör megnevezésével a munkaköri leírásuk tartalmazza. Napi tevékenységeiket a közvetlen feletteseik utasításai szerint végzik. A közalkalmazottak létszámát a köznevelési törvényben leírtak mellett a fenntartó által engedélyezett álláshelyek száma határozza meg. A tanulók közösségei 1. Az osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó, s azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget

alkotnak.

Az

osztályközösség

tanulólétszáma

törvényben

meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a munkaközösség vezető javaslatát figyelembe véve az intézményvezető bízza meg. Az osztályfőnök jogosult – az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására – az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét, az érintett szülők értekezletét összehívni. 17

Száraznád


Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám. A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja. 2. Egyéb tanulói közösségek A tanulók egyéb foglalkozások keretében is alkothatnak közösséget. Ezen közösségek az azonos érdeklődési tartalmak, a délutáni tanulási idő megszervezése, a fejlesztési kötelezettségek, a tanulók megőrzése céljából szerveződnek. Formái lehetnek: szakkörök, fejlesztő foglalkozások, tehetséggondozó műhelyek, napközis foglalkozások, ügyeleti csoportok… Az egyes csoportok munkájának vezetését az intézményvezető által megbízott pedagógusok látják el. A csoportokat alkotó tanulók osztályfoka eltérő is lehet. A csoportok munkáját éves munkaterv, szakértői vélemények határozzák meg. A diákönkormányzat szervezete A tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját az intézmény egy pedagógusa segíti az intézményvezető megbízása alapján. a) Összetétele: A diákönkormányzat tagjait az intézményben működő osztályokból delegált 2-2 fő alkotja, kivéve az 1-3. osztályokat, a foglalkoztató és a fejlesztő nevelés-oktatás csoportjait. A diákönkormányzat vezetőjét titkos szavazás útján a tanulók választják, aki egyben képviseli az

intézményt

a fenntartói

szinten szervezett

képzéseken, rendezvényeken, diák

önkormányzati üléseken. b)

Jogköre:

Dönt: saját működéséről, hatáskörei gyakorlásáról, tájékoztatási rendszeréről, a működéshez biztosított pénzeszközök felhasználásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról.

18

Száraznád


Véleményez: az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az intézményi SZMSZ, Házirend és Adatkezelési Szabályzat elkészítéséről, kiegészítéseiről, módosításáról, A tanulói szociális juttatások elosztásáról, Az ifjúságpolitikai célokra kapott pénzeszközök felhasználásáról.

c)

Jogkörének gyakorlása: Diák önkormányzati üléseken, a diákönkormányzatot segítő pedagógus jelenlétében. A diákönkormányzat akkor határozatképes, ha a tagok több mint 50%-a képviseli magát.

d)

Ülésrendje: A diákönkormányzat évente legalább egyszer kötelezően ülésezik. Diák önkormányzati ülést kell összehívni, amennyiben a joggyakorlás azt időszerűvé teszi. Diák önkormányzati ülés hívható össze, ha a tanulók többsége bármely őket érintő kérdésben véleménynyilvánítási szándékát jelzi.

e)

A DÖK és a vezetés kapcsolatrendszere: Diákönkormányzatot segítő tanárral történő személyes megbeszélés a hivatalos feladatok elvégzését, iskolai rendezvények lebonyolítását megelőzően, illetve a feladatvégzés után. Diák önkormányzati képviselő támogatása (közvetítés az intézmény és a fenntartó között, intézményképviselet biztosítása kerületi rendezvényeken, ünnepeken). Rendkívüli megbeszélés a diákönkormányzat kezdeményezésére.

A Szülői Szervezet A szülők közössége a szülők jogainak érvényesítésére, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hoz létre. A szülői szervezet tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. a) Összetétele: A szülői szervezet tagjait az intézményben működő osztályokból delegált 2-2 fő alkotja. A szülői szervezet vezetőjét nyílt szavazással a szülői szervezet tagjai választják. 19

Száraznád


b) Jogköre: Dönt: saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. Véleményez: az intézményi SZMSZ, Házirend és Adatkezelési Szabályzat elkészítéséről, kiegészítéseiről, módosításáról, a kötelező ellátáson felüli, költségekkel járó szolgáltatások és az ezekhez kapcsolódó eszközök beszerzésének maximális díjáról. intézményátszervezés, megszüntetés, feladatváltozás esetén, intézményvezetői pályázati eljárás során a vezetői programról és a pályázó személyéről. Részt vehet: képviselője révén, a nevelőtestületi értekezleteken tanácskozási joggal az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. k) Jogkörének gyakorlása: Szülői szervezeti üléseken. A szülői szervezet akkor határozatképes, ha a tagok több mint 50%-a képviseli magát. l) Ülésrendje: A szülői szervezet évente legalább egyszer kötelezően ülésezik. Szülői szervezeti ülést kell összehívni, amennyiben a joggyakorlás azt időszerűvé teszi. Szülői szervezeti ülés hívható össze, ha a szülők többsége bármely őket, illetve a tanulókat érintő kérdésben véleménynyilvánítási szándékát jelzi. m) Az SZMK és a vezetés kapcsolatrendszere: SZMK tájékoztató (évente egyszer) keretében, SZMK vezetővel történő (telefonon, írásban, személyesen) rendszeres kapcsolattartás formájában.

20

Száraznád


Az intézmény testületi szerveinek, közösségeinek kapcsolattartása Az intézmény belső kapcsolatrendszerének színterei és formái 1. vezetői szint intézményvezető – intézményvezető helyettes intézményvezető és helyettes – munkaközösség vezetők vezető tanács értekezletei munkaközösségi értekezletek személyes megbeszélések 2. testületi szervek, közösségek szintje intézményvezető – testületi szervek, közösségek intézményvezető helyettes, munkaközösség vezető - testületi szervek, közösségek testületi szervek, közösségek egymás közötti kapcsolatai közalkalmazotti tanács ülései az intézményvezető és/ vagy az intézményvezető helyettes részvételével közalkalmazotti tanács, vezetői tanács ülései a másik szervezet képviselői részvételével nevelőtestület, alkalmazotti közösség értekezletei a testületi szervek képviselőinek részvételével diák önkormányzati ülés, szülői szervezet ülései az intézményvezető és/vagy az intézményvezető helyettes részvételével diák önkormányzati ülés, szülői szervezet ülései a munkaközösség vezetők részvételével személyes megbeszélések, írásos tájékoztatók, telefonos megbeszélések 3. közalkalmazotti szint intézményvezető – közalkalmazottak intézményvezető helyettes – közalkalmazottak munkaközösség vezetők – közalkalmazottak testületi szervek, közösségek – közalkalmazottak közalkalmazottak egymás közötti kapcsolatai: értekezleteken, üléseken való részvétel, 21

Száraznád

Szervezeti és Működési Szabályzat szakmai fórumokon való részvétel, nyílt napon, közösségi ünnepeken, rendezvényeken való részvétel, személyes megbeszélések.

A szülők tájékoztatásának rendje A szülőket az iskola egészének életéről, a pedagógiai munka folyamatairól, az elért eredményekről, a felmerülő hiányosságokról, problémákról időszakosan és/vagy folyamatosan tájékoztatni kell. A tájékoztatás formáját és ütemezését a törvényi jogszabályok, az iskola munkatervében szereplő programok, a tanulóval kapcsolatos történések, valamint az eseti rendkívüli események határozzák meg. rendszeres tájékoztatás: érdemjegyekről, hiányzások alakulásáról eseti tájékoztatás: dicséretek, fegyelmező intézkedések alakulásáról, rendkívüli időpontok, események alakulásáról  vezetők, osztályfőnökök, szaktanárok, gyermekvédelmi felelős tájékoztatásával A tájékoztatás kritériumai A tájékoztatást egyértelműen kell megfogalmazni; pontosan utalni kell a tájékoztatás céljára, világosan meg kell határozni a tájékoztatással kapcsolatos következményeket, s az elvárt intézkedéseket. A tájékoztatás során tiszteletben kell tartani a személyiségi, az emberi méltósághoz való jogokat; külön kell választania a közösségre és csak az egyénre vonatkozó információk közlésének módját, idejét. A tájékoztatás formái a.

Írásbeli tájékoztatás: üzenő füzetben, ellenőrző könyvben, bizonyítványban, hirdetőtáblán, honlapon, levelezés útján.

b.

Szóbeli tájékoztatás: csoportos tájékoztatás szülői értekezleten, egyéni tájékoztatás előzetes egyeztetés szerint.  A szülőknek az írásban közölt információkat aláírásukkal vissza kell igazolniuk.  Ellenőrző könyv hiányában, szülői aláírások sorozatos elmaradása esetén a szülőket hivatalos levél megküldésével kell tájékoztatni. 22

Száraznád


A szülői értekezletek rendje 1. Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként 3 alkalommal a munkatervben rögzített időpontban szülői értekezletet tart az osztályfőnök (csoportvezető) vezetésével.  A tanév eleji szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól, az osztályban (csoportban) oktató új pedagógus beállásáról, az intézményi szabályok esetleges változásairól, az oktatáshoz szükséges eszközök, felszerelések beszerzéséről, hiányosságairól, az igényelhető támogatásokról…  A félévi szülői értekezleten a szülők tájékoztatást kapnak a féléves munka eredményeiről, az előforduló problémákról, a második félév feladatairól.  A tanév végi szülői értekezleten a szülők tájékoztatást kapnak az éves munka eredményeiről, az előforduló problémákról, a nyári programok lehetőségeiről, a következő tanév előkészületeiről. 2. SZMK értekezleten a szülői munkaközösség tagjai általános tájékoztatást kapnak a nyár feladatairól, programjairól, az iskolakezdés tapasztalatiról, a tanév várható feladatairól, az esetleges jogszabályi változásokról, az intézmény működését érintő átszervezésekről, változásokról, az ezekhez kapcsolódó dokumentumkészítésekről, módosításokról, valamint az alapítvány tevékenységéről, gazdálkodásáról. 3. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására, a rendkívüli események, programok megtárgyalására.  A szülői értekezleteket olyan időpontban kell megszervezni, hogy a szülők a munkahelyükről ne kényszerüljenek elkéredzkedni, ugyanakkor a részvételük biztosított legyen. Az egyéni tájékoztatás rendje Az egyéni tájékoztatásra alapvetően előzetesen egyeztetett időpontban kerül sor. A tájékoztatás során a tanító pedagógustájékoztatást ad az érintett tanuló tanulmányi és magatartási előmeneteléről, szükség esetén életvezetési szokásairól. Rövid egyéni tájékoztatásra a tanuló szülőnek történő átadásakor is lehetőség van.

23

Száraznád


A közalkalmazottak tájékoztatásának rendje A közalkalmazottakat érintő tájékoztatók, információk átadására az intézményben többféle módon kerül sor: A legalapvetőbb tájékoztatási forma az éves munkaterv nyilvánosságra hozatala (dokumentum kifüggesztése a tanáriban). A munkaterven felül a dolgozók a szükséges információkról, a fontos határidőkről, feladatokról a tanáriban kifüggesztett hirdetőtábláról, kör e-mail formájában, sürgős esetben a munkaközösség vezetők azonnali tájékoztatásán keresztül értesülnek. Az utazó gyógypedagógusok a munkaközösség vezetők tájékoztatásával, sürgős esetben kör a-mail formájában jutnak információkhoz. A pedagógiai programról szóló tájékoztatás rendje A pedagógiai program tartalmáról az intézményhasználók több helyen is tájékozódhatnak: az iskolai könyvtárban és az igazgatói irodában elhelyezett dokumentum elolvasásával, az intézményi honlapon történő megjelentetés útján, szóbeli tájékoztatás (SZMK ülés, szülői értekezlet, nevelőtestületi értekezlet, diák önkormányzati ülés, egyéni egyeztetés) formájában. A testületi szervek, közösségek kapcsolattartásának célja a. Az intézmény jogszerű, hatékony működtetése. b. Az érdekképviseletek joggyakorlásának biztosítása. c. A pedagógiai folyamatok, tevékenységek összehangolása. d. Véleménynyilvánítások biztosítása. e. Eljárási folyamatok szabályszerű lebonyolítása. f. Megfelelő tájékoztatás biztosítása. g. Észrevételek, javaslatok intézményi hasznosítása (innováció). A testületi szervek, közösségek működésének, kapcsolattartásának rendje Az egyes szervezetek, közösségek működését meghatározó tényezők: jogszabályi-, belső szabályzati előírások, tanév rendje, éves munkaterv, intézményi dokumentumok, rendkívüli események, 24

Száraznád 


Az intézmény szervezeteinek, közösségeinek tevékenységét- a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével- az intézményvezető fogja össze.



A kapcsolattartások különböző formái közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést.



A különböző értekezletekről, ülésekről, illetve az ezeken készült határozatokról, nyilatkozatokról, véleményezési javaslatokról jegyzőkönyvet kell készíteni.



Az értekezletekre, ülésekre történő meghívók, valamint a döntéseket megelőző előterjesztések, tájékoztató anyagok eljuttatásáról a jogszabályi kötelezettségek tekintetében az intézményvezető felel, egyéb esetekben az értekezletet, ülést összehívó szerv, közösség vezetője.



A szervezetek, közösségek működésnek feltételeit (pl. helyiséghasználat) az intézmény vezetője térítésmentesen biztosítja.



A testületi szervek, közösségek által megfogalmazott javaslatokra, észrevételekre, indítványokra tett vezetői intézkedésekről, döntésekről az érintetteket tájékoztatni kell

25

Száraznád


Az intézmény külső kapcsolatai A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a nevelési-oktatási feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, a továbbtanulás, pályaválasztás és munkába állítás érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, szervezetekkel és cégekkel. A kapcsolattartás az intézményben fellelhető valamennyi munkakör és beosztás szintjén működik a társintézmények azonos foglalkozású és beosztású alkalmazottaival. A kapcsolattartás formái és módjai: értekezletek tartása, szakmai előadásokon, konferenciákon és konzultációkon való részvétel, esetmegbeszélések, intézménylátogatások, bemutató órák, szakmai műhelyek tartása, közös rendezvények (ünnepek, versenyek, nyílt napok…) bonyolítása, terepgyakorlatok biztosítása, közös pályázatokon való részvétel, hivatalos ügyintézés levélben, vagy telefonon. Rendszeres külső kapcsolatok  az intézmény fenntartását és működtetését biztosító szervek (KLIK, GMK),  pedagógiai szakszolgálat, pedagógiai szakmai szolgáltató  külső gyakorlóhelyek  családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat,  iskola egészségügyi szolgálat,  társintézmények,  felsőoktatási intézmények,  szakmai műhelyek, tanműhelyek,  civil szervezetek,  különböző hivatali szervek,  iskolai sportkör,  partneriskolák (diákcsere programok).

26

Száraznád


Az intézmény működési rendje Az intézmény működési rendjét meghatározó alapdokumentumok: Az intézmény működését jogszabályi előírások és intézményi szabályzatok határozzák meg. Az iskola éves működésében iránymutató: Tanév rendje, mely rendelkezik a tanév, illetve a szorgalmi idő fontosabb időpontjairól, eseményeiről. Éves munkaterv, mely meghatározza a működés lényegesebb állomásait a tanítás nélküli munkanapok, az időpontok, a felelősök konkrét megjelölésével. A tanév általános rendjéről az oktatásért felelős miniszter évenként rendelkezik, az éves munkatervet az intézmény vezetője készíti el. Az intézmény működési rendjének közzététele  A tanév rendje, valamint az éves munkaterv kiemelten a tanulókat és szülőket érintő pontjait az intézményi honlapon jelentetjük meg. Ezen túlmenően az osztályfőnökök tájékoztatást adnak a tanulóknak az első tanítási napon, illetve a szülőknek az első szülői értekezleten.  A működési rendre vonatkozó intézményi szabályozásról a tanulók és a szülők beiratkozáskor a házirend kivonatos változatának átvételével is értesülhetnek. Az intézmény nyitva tartása Az intézmény nyitva tartása az iskolai szolgáltatásokat igénybe vevők számára Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: 06.30 órától 17.00 óráig tart nyitva. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. Tanítási szünetek alatt, valamint hétvégén a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz, valamint az ügyelet ellátásához kapcsolódhat. Hivatalos ügyek intézésére tanítási napokon 7.30 – 15.30 óráig van lehetőség, Ez alól az étkezési térítési díj befizetések ideje kivétel a honlapon és ellenőrzőben meghirdetettek szerint.

27

Száraznád


Az intézmény nyitva tartása külső intézményhasználók számára Az intézmény külső használók számára 16.00 és 20.00 óra között áll rendelkezésre bérleti szerződések, vagy eseti megállapodások szerint. A bérleti szerződéseket, megállapodásokat a GMK köti az intézményvezető egyetértésével. Az intézmény nyitva tartása a gondnoki hálózat működtetéséhez A GMK a gondnoki feladatok ellátásához az intézmény működésétől eltérő nyitvatartási időt is elrendelhet. Az eltérő nyitva tartást a gondnokság vezetője és az intézmény vezetője előzetesen egyezteti.  Az épületek nyitásáért, zárásáért, ezzel az intézményi vagyonért a riasztási kóddal rendelkező személyek, a kulcskezelési szabályzatban foglaltak szerint felelnek Riasztási kóddal az intézményvezető kivételével a GMK dolgozói rendelkeznek. A kulcskezelési szabályzatot a gondnokság vezetője készíti el az intézményvezetővel történő egyeztetést követően. A tanítási órák rendje Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján, pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben történik.  A napi tanítási órák számát a jogszabály szerint kell meghatározni, mely előírja az egy nap tanítható maximális óraszámot.  A tanítási órák 45 percesek, a gyakorlati oktatás során 60 percesek. Az első tanítási óra reggel 8:00 órakor kezdődik. A (speciális) szakiskolában ettől eltérő módon is szervezhető a munkarend.  A csengetési rend a következő: 1 óra

8:00 – 8:45

2. óra

9:00 – 9:45

3. óra 10:00 – 10:45 4. óra 11:00 – 11:45 5. óra 12:00 – 12:45 6. óra 13:05 – 13:50 7. óra 14:00 – 14:45 8. óra 14:50 – 15:35

28

Száraznád


 A tanítási órák kezdetét és végét csengetés jelzi. A becsengetés előtt öt perccel a tanulóknak a foglalkozások helyszínéhez kell menniük, hogy felkészüljenek a tanórára.  A tanítási órák délelőtti és délutáni elosztásban is megszervezhetők 16.00 óráig. .Az érintett szülőket ebben az esetben beiskolázáskor tájékoztatni kell. A speciális munkarendet az év elején kiadott órarend tartalmazza.  Indokolt esetben az intézményvezető rövidített órákat rendelhet el, melyről a szülőket és tanulókat írásban tájékoztatni kell.  A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a nevelőtestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben (szülők, hospitáló gyakornokok…) a látogatásra az intézményvezető adhat engedélyt előzetes egyeztetést követően.  A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető és helyettese tehetnek.  Tanítási óráról tanuló nem jöhet ki, tanítási óráról tanuló nem küldhető ki! Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (2) bekezdése, 46. § (1) bekezdés a) pontja, valamint az 55. § (1) bekezdése rendelkezik a 16 óráig tartó iskolai foglalkozások megszervezéséről, amelyek a 2013/2014-es tanévtől kezdődően kerülnek bevezetésre. A törvény szerint a „általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak”, és „a tanuló kötelessége, hogy ezeken a foglalkozásokon részt vegyen”. A tizenhat óráig kötelezően biztosítandó egyéb iskolai foglalkozások továbbra is lehetőséget adnak a napközis foglalkozások megtartására. Ugyanakkor a törvény módot ad arra is, hogy a szülő kérelmére az iskola igazgatója saját hatásköre alapján az érintett tanuló vonatkozásában a délutáni foglalkozásokon való részvétel alól felmentést adhasson. Ez a felmentési lehetőség az iskolaotthonos osztályok tanulói esetében nem alkalmazható. A felmentést a szülőnek írásban kell kérnie. Az egyéb foglalkozások nagy része (fejlesztő foglalkozások, gyógytestnevelés, szakkörök, tehetséggondozás, tömegsport) a tanórákhoz hasonlóan 45 perces. Ezen foglalkozások a tanév elején, az egész tanévre meghatározott időpontban működnek, melyről a tanulókat és 29

Száraznád


szülőket írásban (ellenőrző és/vagy órarend) értesítjük. Az egyéb foglalkozások fennmaradó része (ügyelet, ebéd, szabadidő, napközi) a konkrétan tervezett foglalkozások időpontjához igazodik. A foglalkozások megszervezésénél figyelni kell arra:  hogy a tanulók leterhelése a törvényi előírásoknak megfeleljen,  a foglalkozásokra a tanórák figyelembe vételével, egymáshoz igazítottan kerüljön sor, hogy valamennyi tanuló szükségletének és igényének megfelelően részt tudjon azokon venni. Az óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek időtartamát a csengetési rend mutatja.  Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. A (speciális) szakiskolában az oktatás folyamán ettől eltérő is lehet a gyakorlati oktatás idején.  Az óraközi szünetekben a tanulók csak pedagógus jelenlétében tartózkodhatnak a tanteremben indokolt esetben, egyébként a folyosón, vagy udvaron ügyeletes pedagógusok felügyelete mellett.  Az első szünet „reggeli” szünet, amikor a tanulók az iskola ebédlőjében, vagy osztálytermükben tartózkodhatnak, minden esetben pedagógus jelenlétében.  A tanulók a folyosói óraközi szüneteket abban az épületben kell, hogy töltsék, ahol a tanóráik folytatódnak.  A folyosói és az udvari óraközi szünetek elrendelését az intézményvezető helyettes teszi meg az időjárás függvényében. A reggeli és esti ügyelet ellátása Ügyeletet pedagógusok és gyógypedagógiai asszisztensek biztosítanak az alábbiak szerint:  6:30 -7:30 (létszám függvényében pedagógus és/vagy gyógypedagógiai asszisztens)  7:30 – 7:45 (pedagógus és gyógypedagógiai asszisztens)  16:00 – 17:00 (létszám függvényében pedagógus és/vagy gyógypedagógiai asszisztens) A tanítás nélküli munkanapok és a tanítási szünetek ügyeleti ellátása Ügyeletet az iskola akkor biztosít, ha az igénylők száma legalább 8-10 fő. Ebben az esetben a tanulók 7:00 – 17:00 óra között tartózkodhatnak az épületben. Az érintett tanulók. felügyeletét az intézményvezető által kijelölt pedagógusok és gyógypedagógiai asszisztensek látják el. 30

Száraznád


Az intézményi felügyelet rendszabályai Az iskola az általa szervezett foglalkozások időtartamára a tanulók szakszerű felügyeletét biztosítja. Amennyiben a tanuló az épületben nem az iskola által szervezett foglalkozásokon vesz részt (egyesület, sportszervezet, zeneiskola, egyház stb.), a felügyelet biztosítása az adott foglalkozást vezető egyén vagy csoport feladata.  Tanuló az intézmény területén felügyelet nélkül nem tartózkodhat.  Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és az egyéb foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógusok felügyelnek. A (gyógy)pedagógiai asszisztensek a tanulók felügyeletében közreműködnek, önállóan azonban csak vezetői utasításra láthatnak el tanulói felügyeletet.  Az óraközi szünetekben a tanulókért az ügyeletes pedagógusok felelnek az 5. óráig. Azt követően a tanulókra az órát tartó kollégák ügyelnek.  A fejlesztő-, terápiás - és logopédiai foglalkozásokat tartó kollégák kötelesek az általános iskolai, foglalkoztató és fejlesztő csoportos tanítványaikat saját órájuk előtt és után az osztályterembe kísérni.  Az első 3 évfolyamon, valamint a foglalkoztató és fejlesztő iskolai csoportok esetében a tanulók a foglalkozásokra csak felnőtt kíséretével mehetnek.  Az épületek között közlekedni kényszerülő tanulók csak felnőtt kíséretében közlekedhetnek, kivéve az „A” és „B”” épületek közti közlekedést. A kísérésben gyermekfelügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, vagy az órát tartó pedagógus működik közre. Az intézményben való tartózkodás rendje a. Az intézmény területén engedély nélkül csak a közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban álló dolgozók és tanulók tartózkodhatnak A tanulók az intézmény által készített kártya (név, osztály, pecsét) bemutatásával léphetnek az intézménybe, illetve távozhatnak az intézményből. A tanulók az intézményt csak a tanórák, az egyéb foglalkozások és iskolai programok befejeztével hagyhatják el. Ettől eltérően a gondviselő írásos kérelme alapján az intézményvezető és helyettese engedélyével távozhatnak. A tanulók a hivatalos elfoglaltságon felül az intézményben nem tartózkodhatnak. 31

Száraznád


b. A szülők gyermekeiket iskolakezdéskor és a tanítás befejeztével a főépület aulájában adhatják, illetve vehetik át. A szülők a tanítás befejezéséiig a porta előtti váróhelyiségben várakozhatnak. A tanítás befejezése előtt távozni kívánó tanulót a tanulói portaszolgálat értesíti a szülő megérkezéséről. Az intézményvezető kivételes esetekben (mozgássérült tanuló…) engedélyt adhat a tanuló bekísérésére az osztályterembe. c. Az intézménybe érkező idegen személyeket az ügyintézés helyére a portás felkíséri. d. Tanítási szünetekben és a hétvégeken az intézménybe senki nem mehet be, kivéve az intézményvezetővel

előzetesen

egyeztetett

programok

résztvevői,

valamint

az

intézményvezető által valamely feladattal megbízott személy. A gondnokságban dolgozók a GMK által elrendelt feladatok és időszakok függvényében használhatják az intézményt. A

szoros

együttműködés

jegyében

az

iskola

hivatalos

nyitva

tartásán

túli

intézményhasználatról a gondnokság vezetője előzetesen értesíti az intézmény vezetőjét. e. Bérlés esetén a bérlők csak az intézmény bérleti szerződésében meghatározott részét használhatják. Belépésük a bérlés időpontja előtt legfeljebb fél órával lehetséges.

32

Száraznád


Az intézmény munkarendje A vezetők intézményben tartózkodásának rendje A vezetői feladatok ellátását mindaddig biztosítani kell az intézményvezető és vezető társai közül valakinek az intézményben történő jelenlétével, míg tanuló az intézményben tartózkodik. A vezetők intézményben történő tartózkodását a tanévre elkészített „munkaidő beosztás és ügyeleti rend” dokumentum tartalmazza. Reggeli, illetve délutáni ügyelet idejére, valamint a vezetők távolléte esetén vezetői feladatok ellátásával közalkalmazott is megbízható az intézmény működésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre kiterjedően. Az intézményvezető helyettesek az intézményvezető tájékoztatásával hagyhatják el az intézményt. Az alkalmazottak munkarendje a) Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét - a hatályos jogszabályok betartásával - az intézményvezető helyettes véleménye alapján az intézményvezető állapítja meg. b) A közalkalmazottak munkarendjének kialakítása során elsődleges szempont az intézmény zavartalan működése, így a munkaidők meghatározása, a szabadságok kiadása, a helyettesítések, rendkívüli műszakcserék, távolmaradások engedélyezése ennek figyelembe vételével történik. c) A közalkalmazottak munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik d) Általános szempont, hogy a közalkalmazottaknak a munkakezdésük előtt 15 perccel korában kell megjelenniük, valamint távolmaradásuk esetén az intézményvezetőt, vagy helyettesét előzetesen értesíteniük kell. A pedagógusok helyettesítési rendje A pedagógusok alapvetően a tanév elején elkészített helyettesítési rend szerint helyettesítenek. Rendkívüli helyzetben az eseti helyettesítést az intézményvezető helyettes rendeli el. A helyettesítési rendet az intézményvezető helyettes készíti el, melyet jóváhagyásra az intézményvezető elé terjeszt. 33

Száraznád


A helyettesítési rend elkészítésénél az alábbi szempontok érvényesülnek:  A helyettesítés beosztására a tantárgyfelosztás függvényében kerül sor, érvényesítve az egyenlő leterhelés elvét.  A helyettesek kijelölésénél az intézmény törekszik a szakos ellátás biztosítására.  A beosztás elkészítésekor 1. és 2. helyettes megjelölése történik, a biztos feladatellátás érdekében. Az 1. számú helyettes köteles a megjelölt időben az intézményben tartózkodni a helyettesítésre felkészülve külön felszólítás nélkül. Az alkalmazottak rendkívüli műszakcseréje, távolmaradása 1) A pedagógusok hivatalos munkaidőben a szabadság és a táppénzes igazolással történő hiányzás kivételével csak az intézményvezető, vagy helyettesének engedélyével maradhatnak távol. A távolmaradás okát indokolni, adott esetekben (vizsgálati időpont, bírósági idézés, továbbtanulás…) igazolni kell. Ezekben az esetekben az intézményvezető helyettese gondoskodik a helyettesítésről. Amennyiben a helyettesítés műszakcserével megoldható, azt az igazgatói irodában vezetett „műszakcsere naplóban” nyilván kell tartani, amelyben a műszakcserét vállaló kolléga az adott időpont előtt aláírásával vállalja a tanulókért a felelősséget. A pedagógusok egyéb esetben (családi ok) is kérhetik távolmaradásukat tanévenként 2 alkalommal, amit szintén az intézmény vezetője, vagy helyettese engedélyezhet az említett napló kitöltése után. Ilyen alkalmakkor a kolléga feladata a helyettesítést vállaló kolléga megkeresése.  Amennyiben a pedagógus engedélyt nem kért, illetve a „müszakcsere napló” kitöltése nem történt meg, s a műszakcsere alatt bármiféle probléma, baleset történik, a felelősség az órarend szerint illetékes pedagógust terheli.  A rendkívüli helyettesítésért külön díjazás nem jár.  A rendkívüli helyettesítést kérő kolléga köteles a le nem dolgozott órát a helyettesítést vállaló kollégának visszaadni. az általa megjelölt időpontban. 2) A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozók rendkívüli távollét kérelmüket az intézményvezető helyettes felé kötelesek jelezni. Távolmaradásuk arányában számukra rendkívüli munkavégzés rendelhető el, s kötelezhetők az elmaradt feladatok pótlására előzetes egyeztetést követően. A távolmaradás engedélyezésekor feltétlenül ügyelni kell a munkaköri feladatok zavartalan működésére.

34

Száraznád


A pedagógusok munkarendje 1. Az intézményben dolgozó pedagógusok heti munkaidejét a köznevelési törvény idevonatkozó paragrafusa szabályozza;  neveléssel-oktatással lekötött munkaidő tanórai, egyéb foglalkozások tartása.  kötött munkaidő (A lekötött munkaidőn felül fennmaradó idő.) a neveléssel-oktatással összefüggő előkészítő -, egyéb feladatok, tanulói felügyelet, eseti helyettesítés, A munkarendet az éves munkaterv, az órarend, a pedagógusok helyettesítési rendje, az ügyeleti rend, az egyéni megbízások és a tanári szobában kifüggesztett hirdetőtáblán meghirdetett programok, feladatok alakítják. 2. Az iskolai rendezvényeken való részvétel minden pedagógus számára kötelező a rendezvény kezdetétől a végéig az év elején meghatározott munkarendtől függetlenül. 3. A pedagógusok munkarendjének kialakításakor ügyelni kell az egyenletes leterhelésre. 4. A szorgalmi idő előtti és utáni bejárás idejét az intézmény vezetője határozza meg. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők munkarendje 1. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők munkarendjét az intézmény vezetője határozza meg az optimális, hatékony és zavartalan intézményműködés jegyében. 2. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők kötelesek a munkakezdésük előtt legalább 5 perccel előbb megjelenni, továbbá távolmaradásukat előzetesen bejelenteni az intézmény vezetőjének, vagy az intézményvezető helyettesének. Gyermekfelügyelő, gyógypedagógiai asszisztens Iskolatitkár

8.00 – 16.00

7.30 – 15.30 vagy 8.00 – 16.00 változó munkaidő

Rendszergazda A tanulók munkarendje

A tanulók napi munkarendjét az órarend, a kötelezően elrendelt és a tanulók és a szülők igényeihez igazodó egyéb foglalkozások rendje, valamint az eseti iskolai rendezvények programtervezete szabályozza.

35

Száraznád


A tanulók legkésőbb 7:45-ig érkeznek meg az iskolába, ahol az aulában, az emeleti folyosókon, illetve a melléképületek aulájában gyülekeznek az ügyeletet ellátók felügyelete mellett. 7:45 –kor a tanulók az osztálytermükbe mennek az órát tartó pedagógussal. A tanulók az óraközi szüneteket az ügyeleti utasítás szerint a folyosón, vagy az iskolaudvaron töltik a reggeli szünet kivételével. Az órarend készítése: Az órarendben a tanórák és a rendszeres egyéb foglalkozások feltüntetésére kerül sor. Az órarend készítésénél fontos hogy: a pedagógusok egyenletes leterhelésben részesüljenek, a tanulók napi óraszáma a törvényi követelményeknek megfeleljen, a tanulók épületek közti átjárása minimális legyen, az osztályok mindegyike lehetőség szerint eljusson a szaktantermekbe is. Az órarend készítését az „órarend vázlatra” építve a pedagógus(ok) végzi(k) azzal a megkötéssel, hogy óra nélküli napot nem tervezhetnek. A szaktantermekben, iskolai tanműhelyekben folyó oktatás munkarendje Igazodik a „tanórák munkarendje” fejezetben leírtakhoz. Kiemelt fontosságú a baleset és munkavédelmi előírások betartása, így a pedagógusok fokozott felügyelete. Az utazó gyógypedagógusok munkarendje Az utazó gyógypedagógiai hálózat keretében dolgozók munkarendje a feladat ellátási hely(ek) működési feltételeihez igazodik. A munkavégzés az évente elkészített beosztás szerint történik a felmerülő igények és a törvény által kötelezőn ellátandó feltételek figyelembevételével, melyet megküldünk a kerület nevelési-oktatási intézményeinek, a fenntartónak, valamint a kerületi tisztiorvosi szolgálat vezetőjének. Az iskolai gyakorlati oktatás rendje A gyakorlati oktatás színterei 1. Általános iskolában: „pályaorientáció” tantárgy keretében. 2. Szakiskolában: 10. évfolyamon „pályaorientáció és szakmai alapozás”tantárgy keretében (kifutó),

36

Száraznád


szakképző évfolyamokon gyakorlatigényes elméleti oktatás (kabinetfoglalkozások: tankerti-, tanbolti-, tanműhelyi, tankonyhai gyakorlat) és iskolai gyakorlat keretében az első évfolyamon. A gyakorlati oktatás munkarendje Az iskolai gyakorlati oktatás a helyi tantervekben meghatározott óraszámokban zajlik órarend szerint. Az oktatás hatékonysága érdekében a gyakorlati órák nagyrészt tömbösített formában valósulnak meg. A gyakorlati oktatás szervezésekor a maximális csoportlétszámra vonatkozó szabályozást érvényesíteni kell, így az oktatás leginkább csoportbontásokban valósul meg. Az iskolai tankonyhában végzett szakmai gyakorlat reggel 8.00 órakor kezdődik, s a szakképzési törvényben előírt napi óraszámban folytatódik. Az összefüggő nyári szakmai gyakorlatra közvetlenül a szorgalmi idő után kerül sor. A gyakorlati oktatás feltételrendszere A gyakorlati oktatás, képzés megkezdése előtt elengedhetetlen a szakmához igazodó munka-és balesetvédelmi oktatás. A gyakorlati oktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket (szakmai anyagok, berendezések, eszközök),

valamint

az

iskolai

tanműhelyben

oktatott

szakmában

tanulók

munkaruházatát az intézmény biztosítja a fenntartó jóvoltából. Az iskolai tankonyhában zajló képzéshez elemi követelmény a résztvevők (szakoktató, tanulók) érvényes egészségügyi kiskönyvének megléte, illetve a védő –és munkaruházat viselése. A gyakorlati oktatás során megvalósuló juttatások rendszere A szakmai anyagok felhasználása elsősorban a szakmák alapműveleteinek elsajátítását szolgálja, így vagyon értékű termékek előállítására az intézményben nem kerül sor. Ezáltal a díjazásra vonatkozó szabályok megalkotására nincs szükség. A gyakorlati oktatás „végterméke” egyrészt az iskola tárgyi berendezéseinek javításában, helyiségeinek állagmegőrzésében, szépítésében realizálódik, másrészt apróbb tárgyak elkészítésére korlátozódik. Ezek a termékek az iskolán belül ellenszolgáltatás nélkül kiosztásra kerülnek iskolai ünnepek, rendezvények alkalmával. 37

Száraznád


Az iskolai tankonyhában folytatott szakács képzés során, a tanulók által elkészített ételeket a tanulók helyben elfogyasztják „természetbeni juttatás”-ként. Az egyéb foglalkozások rendje, célja, szervezeti formái, időkeretei Az egyéb foglakozások igénybevételének feltételei Az egyéb foglalkozások egy részére (szakkör, hitoktatás, ISK foglalkozás, napközi…) önkéntes alapon, formanyomtatványon történő írásos kérelem formájában lehet jelentkezni. Gyógytestnevelésre, konduktív ellátásra, fejlesztő foglalkozásokra, logopédiai ellátásra, pszichológiai megsegítésre az iskolaorvos beutalója, valamint a szakértői bizottságok szakvéleménye alapján, egyedi esetekben a pedagógus megítélése szerint kerül sor. A foglalkozások a tanórákhoz hasonlóan órarend szerint működnek. A foglakozásokon való részvétel a tanévre vonatkozóan kötelező. A nem rendszeres iskolai rendezvényeken, programokon (kulturális programok, kirándulás, tábor, versenyek, iskolai projektek…) a tanulók az előzetes tájékoztatást követően a szülők hozzájárulásával vehetnek részt. A tanulásban lemaradt tanulók felzárkóztatása, korrepetálása a pedagógusok ajánlása alapján történik a szülővel történő egyeztetés után. A nem rendszeres foglalkozásokra a tanulókat kötelezni nem lehet. Külső (tanítási időben megvalósuló) program esetén a távolmaradó tanulónak az iskolában meg kell jelennie. Az egyéb foglalkozások rendje Az egyéb foglalkozások nagy része (fejlesztő foglalkozások, gyógytestnevelés, szakkörök, tehetséggondozás, tömegsport) a tanórákhoz hasonlóan 45 perces. A tanév elején, az egész tanévre meghatározott időpontban működnek, melyről a tanulókat és szülőket írásban (ellenőrző és/vagy órarend) értesíteni kell. Az egyéb foglalkozások fennmaradó része (ügyelet, ebéd, szabadidő, napközi) a konkrétan tervezett foglalkozások időpontjához igazodik.

38

Száraznád


A foglalkozások megszervezésénél fontos, hogy: a csoportok elsődlegesen az azonos életkor és/vagy azonos érdeklődési kör, a fejlesztési területek figyelembevételével kerüljenek kialakításra, de a csoportok indítását szabályozó jogszabályi előírások vegyes csoportok létrehozását is indokolja, a tanulók leterhelése a törvényi előírásoknak megfeleljen, a foglalkozások megszervezése a tanórák figyelembe vételével, egymáshoz igazítottan történjen, hogy valamennyi tanuló szükségletének és igényének megfelelően részt tudjon azokon venni. a foglalkozások meghatározott tematika szerint működjenek. 1. A napközi- és tanulószobai foglalkozások rendje Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközis és tanulószobai ellátását a szabadidő hasznos eltöltése, a házi feladatok elkészítése és a következő tanítási napra történő felkészülés céljából. A napközis és tanulószobai foglalkozások közvetlenül az órarendi órák után kezdődnek és délután 16 óráig tartanak. A foglalkozásról való távozás csak a szülő személyes, vagy a tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján, a tanár engedélyével történhet. A tanórák délelőtti és délutáni munkarendbe történő szervezésével a napközis foglalkozások is két műszakban szervezettek a tanórákhoz igazítva. A napköziből az ügyeletet igénylő tanulókat az ügyeletre kísérik a pedagógusok, ahol az átadott tanulók nevét beírják az ügyeleti füzetbe. A tanulók a foglalkozások végén szülői nyilatkozatok (egyedül hazajáró, vagy szülői kísérettel közlekedő tanuló) szerint hagyhatják el az intézményt. 2. A szakkörök működése A különböző szakköröket a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségeként, valamint a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A szakkörök ugyanakkor nagymértékben segítik a különböző tanulmányi és sportversenyekre való felkészítést, illetve az iskolai rendezvények programjainak, előadásainak betanulását. A sportszakkörök és tömegsport foglalkozások a mindennapos testnevelés követelményeit teremtik meg. a) A szakkörök a tanítási órák utáni időpontokban szervezhetők. b) A szakkörök időtartama a tanítási órákhoz hasonlóan 45 percesek. 39

Száraznád


c) A szakkörök időpontjáról a szülőket írásban tájékoztatni kell. Az időpontok ezen túlmenően az intézményi honlapon is megtalálhatók. 3. A könyvtár működési rendje Az iskolai könyvtár használata: Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény tanulói és alkalmazottai vehetik igénybe ingyenesen. Beiratkozás: adatlap kitöltésével Nyitva tartás: minden nap a könyvtár ajtaján kifüggesztett és a honlapon feltüntetett időpont szerint, valamint előzetes egyeztetések alapján. Az iskolai könyvtár használati lehetőségei: könyvtári tanórák szervezése, tanórán kívüli foglalkozások szervezése, könyvkölcsönzések, gyűjtemények fejlesztése, gondozása, rendelkezésre bocsátása, egyéni és csoportos helyben használat (folyóiratok, könyvek, olvasmányok biztosítása), intézményi dokumentumok tárolása, a nyilvánosságuk biztosítása, digitális tananyagok feldolgozása, filmek megnézése, könyvtári programok szervezése (pl. könyvtárhasználati verseny…), tankönyvellátás biztosítása. Az állománygyarapítás formái: vásárlás, ajándékozás, pályázati beszerzés. Az állományapasztás formái:

selejtezés, kivonás.

A könyvtár működését segítő számítógépes program: SZIKLA integrált könyvkezelő (állományba vétel, könyvtári állomány feltárása, állományellenőrzés) program. Az iskolai könyvtár használatának fontosabb szabályai: A könyvtár használata csak a könyvtáros tanár jelenlétében lehetséges, rendkívüli esetekben az intézményvezető, vagy a helyettese engedélyével. A könyvtár helyiségéből csak a könyvtáros tudtával – kölcsönzést követően – lehet könyveket, dokumentumokat, digitális anyagokat kivinni. 40

Száraznád


A könyvtárból kivitt dolgok állapotmegőrzéséért, visszajuttatásáért a kölcsönző személy felel. A könyvtár helyiségében történő használat rendjét a könyvtáros határozza meg és felügyeli. A könyvtárhasználó az ő utasításait köteles betartani.

4. Felzárkóztató foglalkozás, korrepetálás, egyéni fejlesztés, habilitáció, rehabilitáció A foglalkozások megtartására két féle módon kerül sor: tanítási időben a sávos órarend keretében biztosított időkeretben, tanórán kívüli foglalkozások során. A foglalkozások tartalmát a tanórák tematikájához kell igazítani. A foglalkozások időtartama általában 45 perc. Életkori sajátosságok, fejlettségi szint függvényében az időtartam kevesebb is lehet.

5. Hitoktatás Az intézményben a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit-és vallásoktatást szervezhetnek. A hit-és vallásoktatásokon a tanulók részvétele önkéntes. Az igényeket az iskola formanyomtatványán lehet benyújtani. Az iskola a foglalkozásokhoz termet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit-és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 6. A Multi-center működési rendje A Multi-center eszközrendszere az iskola valamennyi tanulója részére rendelkezésre áll. A Multi-center igénybevételére külön beosztás készül a tanév elején felmért igények alapján. A Multi-centerben tartott foglalkozások lehetőségei: tanórai tananyag feldolgozása, differenciált fejlesztő foglalkozások tartása, tehetséggondozó szakkörök tartása.

41

Száraznád


7. Eseti tanórán kívüli foglalkozások a. Versenyek és bajnokságok A tanulók tanulmányi-, szakmai-, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon vehetnek részt a kiemelkedő teljesítmények alapján. A versenyek intézményi, fővárosi és országos szinten szerveződnek.

A versenyekre való

felkészítést szaktanárok biztosítják. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A versenyekért felelős személyek a versenyek szervezése és lebonyolítása előtt az intézmény vezetőségével egyeztetnek. Az iskolán kívüli versenyekre a verseny kiírások szerint kerül sor. b. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a tanulók részére tanulmányi és szabadidős kirándulásokat szervez, melyeknek célja - a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban - hazánk tájainak és kulturális örökségeinek megismertetése, az osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon, napközis foglalkozások időkeretében, hétvégeken és tanítási szünetben szervezhetők.  Az osztálykirándulások tervezetét az intézmény vezetősége felé írásban le kell adni.  A kirándulások tervezetét, annak költségeit a szülőkkel egyeztetni kell. A szülők hozzájárulását igazoló nyilatkozatokat az osztályfőnökök összegyűjtik és a tanév végéig megőrzik.  A kirándulások előtt az indulás és a várható érkezés időpontját, illetve a szükséges felszereléseket a tájékoztató füzetbe be kell írni!  A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, de minimum 2 főt.  A tanítási időben szervezett tanulmányi séták, kirándulások esetében induláskor a résztvevők névsorát a portán le kell adni. c. Kulturális intézmények látogatása Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az intézményvezető engedélye szükséges. A program tervezetét, annak költségeit a szülőkkel egyeztetni kell. 42

Száraznád


 A program előtt az indulás és a várható érkezés időpontját, illetve a szükséges dolgokat (kiegészítőket) a tájékoztató füzetbe be kell írni.  A programhoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, de minimum 2 főt.  A tanítási időben szervezett programok esetében a vezető engedélye szükséges. Induláskor a résztvevők névsorát a portán le kell adni. d. Egyéb rendezvények Az egyéb jellegű rendezvények (farsang, szalagavató, ballagás, Ki-mit-tud?, szülői klub, iskolai koncert…) szervezését az intézmény a munkatervben meghatározott időpontban szervezi.  Az összejöveteleken biztosítani kell a kellő számú pedagógus részvételét.  Az iskola hivatalos idején túl szervezett rendezvényekről a szülőket teljes körűen (kezdés, befejezés, helyszín, részvételi feltételek…) tájékoztatni kell.  A szülők részvétele ezeken a rendezvényeken biztosított. Az intézményi hagyományok ápolása és az ünnepélyek rendje A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai a) Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti- és tanulóközösség minden tagjának kötelessége. b) A nemzeti ünnepek és jeles napok szervezése és megtartása a tanulók nemzeti identitástudatát, személyi és közösségi értékrendjét alakítja, fejleszti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, az együttalkotás örömét, az egymás iránti tiszteletet szolgálják. Nemzeti ünnepekről való megemlékezés A megemlékezések intézményi szinten, valamint osztályközösségekben zajlanak az éves munkatervben meghatározottak szerint. Az intézményi megemlékezést minden évben az intézményvezető által kijelölt személy és közösség szervezi, bonyolítja, míg az osztályközösségekben zajló megemlékezéseket a pedagógusok tartják egy-egy tanórához kötötten. Az ünnepélyeken a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük.

43

Száraznád


Az intézmény hagyományos rendezvényei tanévnyitó-, tanévzáró ünnepség, szalagavató, ballagás, tanulmányi- és sportversenyek, kulturális fesztivál, kihívás napja, egészségnap, gyermeknap, Pattogj a Pattogósban sportnap, Mikulás, karácsony, farsang, hagyományőrző kézműves foglalkozások, A nevelőtestülettel kapcsolatos hagyományok: o szakmai napok, bemutatók, konferenciák, o pedagógus napi-, karácsonyi vacsora, nevelőtestületi kirándulás. 

Az ünnepekről való megemlékezések, a hagyományőrző rendezvények időpontját, módját, valamint a szervezésért felelős személyek megnevezését az intézményi munkaterv tartalmazza.

44

Száraznád


A létesítmények és helyiségek használati rendje Az épület egészére vonatkozó rendszabályok Az épület főbejárata mellett címtáblát kell elhelyezni, valamint gondoskodni kell az épület lobogózásáról. Az intézmény teljes területén; az épületekben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles: a közösségi tulajdont védeni, a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, az energiával és a szükséges anyagokkal takarékosan gazdálkodni, a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. Biztonsági és vagyonvédelmi okokból: Az épület valamennyi utcára nyíló kapuját zárva kell tartani a nyitvatartási idő alatt is. A használat nélküli tantermeket, szaktantermeket, szertárakat használat után be kell zárni. A bezárt helyiségek kulcsát a portára le kell adni. A helyiségek kulcsát csak pedagógusnak adhatja ki a portás. A kiemelten védett helyiségek (vezetői irodák, gondnoksági helyiségek, iskolatitkári szoba, Multicenter, számítástechnika-, technika terem, könyvtár, testnevelés szertár, orvosi szoba, tanműhelyek) kulcsát csak a helyiségért felelős személyek számára szabad kiadni. A helyiségek végleges bezárása előtt az ott tartózkodó pedagógusok, illetve a takarító személyzet gondoskodik az ablakok bezárásáról, az elektromos berendezések kikapcsolásáról, a villanyok lekapcsolásáról. A délutános portás az épület riasztása előtt végigellenőrzi az épületet, szükség esetén bezárja az ablakokat, ajtókat, gondoskodik a villanyok lekapcsolásáról. Idegen személyek épületbe való bejutása a portás tájékoztatásával történhet. A látogatás céljának ismertetése után a portás a személyt felkíséri az ügyintézés helyére. Probléma esetén értesíti a vezetőséget. Idegen személyek csak az ügyintézés időtartamára tartózkodhatnak az épületben. Tanulók be- és kilépése az intézmény által készített kártyával történhet. 45

Száraznád


Terembérlés esetén a bérleti szerződés határozza meg az épület, vagy helyiség használati rendjét. A terembérlés a nevelő-oktató munka zavartalanságát nem akadályozhatja. Szülők az intézményben csak ügyintézés céljából, valamint a szülők számára is meghirdetett iskolai rendezvényeken tartózkodhatnak. Az iskola dolgozói, továbbá ügynökök, vagy más személyek az intézmény területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak (kivétel: az intézményvezető engedélyével tartott iskolai vásár). A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. A helyiségek és berendezésük használati rendje Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit a munkakörükhöz kacsolódó feladataik, valamint az egyéb iskolai megbízatásuk ellátásához használhatják. Ezen túlmenően az intézményhasználathoz az intézményvezető engedélye szükséges a teremhasználat idejének és céljának megjelölésével. Az SZMK, DÖK és ISK helyiséghasználata Az intézmény helyiségeit és az abban elhelyezett berendezési tárgyakat, eszközöket az említett szervezetek ingyenesen használhatják. Használat előtt az SZMK és a DÖK bejelentési kötelezettséggel tartozik. Az ISK az iskolával kötött megállapodás alapján működik, teremhasználata órarendben szabályozott. A tanulók, képzésben résztvevők helyiséghasználata A tanulók, képzésben résztvevők az iskola létesítményeit, helyiségeit és azok berendezéseit a tanítási időben, a képzés ideje alatt, valamint az iskola szervezett foglakozásain vehetik igénybe, minden esetben pedagógusok, vagy szakoktatók felügyeletével. A szaktantermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, a tanműhelyekben, az ebédlőben jól látható helyen az adott helyiségre vonatkozó használati rendet kell kifüggeszteni. A használati rendet a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá.

46

Száraznád


A berendezések és felszerelések használata Az intézmény helyiségeinek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit a tanulók csak a pedagógusok jelenlétében használhatják, különös tekintettel a tanműhelyek és szaktantermek berendezéseire, felszereléseire, az intézmény egyéb elektronikus eszközeire. A

helyiségek

berendezési

tárgyai

és

eszközei

feletti

leltárfelelősséget

az

intézményvezető által kijelölt személyek (általában az adott helyiséget leggyakrabban, vagy kizárólagosan használó személy) viselik. A berendezések és eszközök helyiségek közötti cseréjét az intézményvezető engedélyezheti, a „helyiségleltár” nyomtatványon történő „átvezetéssel”. Az intézmény területéről berendezéseket, eszközöket kivinni szigorúan tilos! Erre csak kivételes esetben van lehetőség az intézményvezető engedélyével írásos kérelem és eszközátvételi nyilatkozat alapján. A pedagógus az iskola könyvtárán keresztül használatra megkaphatja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, s használhatja a tantestületi szobában elhelyezett informatikai eszközöket. Karbantartás Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse, vagy a hibát észlelő személy köteles a gondnokság vezetőjének a tudomására hozni, aki gondoskodik a hiba elhárításáról, szükség esetén a hibaelhárítást megelőző óvó - védő intézkedésről. Súlyosabb probléma esetén az intézmény vezetőjét is értesíteni kell. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Reklámtevékenység Az intézmény valamennyi helyiségében tilos a reklámtevékenység, kivéve a tanulók egészséges életmódjával, a környezetvédelemmel, a kulturális tevékenységükkel kapcsolatos reklámok tekintetében. A tilalom alá nem eső, külső személy általi reklámtevékenységet az intézményvezető engedélyezi eseti jelleggel.

47

Száraznád


Az egészséget védő, óvó szabályok Az egészséget védő, óvó tevékenységek céljai, feladatai biztonságos környezet kialakítása, biztonságos környezet megteremtése iránti igény fejlesztése, baleset megelőzési ismeretek átadása, biztonságra törekvő magatartás fejlesztése, egymás testi épsége iránti felelősség tudatosítása. Általános szabályok A tanév első tanítási napján az osztályfőnökök, ezen túlmenően az első gyakorlati oktatási napon a szakoktatók baleset-és munkavédelmi oktatást tartanak a tanulóknak, melyet az osztálynaplóba bevezetnek. A munkavédelmi megbízott az intézmény dolgozóinak baleset – és munkavédelmi oktatást tart a tanévnyitó értekezleten, melyről jegyzőkönyv készül. A dolgozói és tanulói balesetet minden esetben jelenteni kell az iskola vezetésének, ezen kívül a munkavédelmi megbízottnak is. A gyakorlati oktatásban résztvevőket (oktató, tanuló) egyértelműen tájékoztatni kell a tanulók által nem, illetve csak felügyelettel használható gépek, eszközök listájáról. (2.sz. melléklet) A pedagógusoknak minden „baleset és sérülés gyanús” helyzetet, veszélyforrást jelezniük kell a vezetőségnek a szükséges intézkedés meghozatala érdekében. A beteg, lázas tanulót el kell különíteni. A sérülést szenvedett tanulót szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni, súlyos esetben mentőt kell hívni. Minden esetben gondoskodni kell a szülők értesítéséről. 1. A biztonságos környezet kialakítása A munkavédelmi megbízott minden tanév elején baleset megelőzési szempontú bejárást tart, melynek során felülvizsgálja a helyiségek állagát, az eszközök, berendezések műszaki állapotát. A megbízott a bejárásról jegyzőkönyvet készít. A balesetveszély elhárítását (felújítási, karbantartási, szerelési munkálatokat) az intézményben csak megfelelő szakképzettséggel rendelkező szakember végezheti.

48

Száraznád


Az intézmény vezetésének gondoskodnia kell a kötelező időszakos biztonsági felülvizsgálatok

(elektromos

berendezések,

villámvédelem,

tűzvédelem,

udvari

eszközök…) elvégzésről. Az iskola a balesetveszélyes helyzetek megszüntetéséről, illetve a biztonsági felülvizsgálatok elvégeztetéséről a gondnokságon keresztül gondoskodik. 2. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje a. A tanulók az iskolában meghatározott rendelési időben egészségügyi ellátásban, ezen belül orvosi és védőnői ellátásban részesülnek. b. Az ellátás keretében végzett vizsgálatok fontosabb eredményei, megállapításai a tanulók egészségügyi törzslapjára kerülnek bejegyzésre, melyet az iskolaorvos vezet a lapra. c. Az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: a tanulók osztályonkénti vizsgálata, a könnyített- és gyógytestnevelés besorolások elkészítése, a tanulók kötelező védőoltásokban való részesítése, színlátás és látásélesség vizsgálat, fogászati kezelés, egészségügyi alkalmassági vizsgálatok elvégzése, szükség szerint szakorvosi beutalók kiállítása, fejtetű vizsgálat, prevenciós foglakozások szervezése, bonyolítása. d. A jogszabályokban előírt kötelező vizsgálatokon kívül a tanuló nem kötelezhető vizsgálatokra. e. Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő az intézményvezető helyettessel egyezteti, akik gondoskodnak az osztályfőnökök megfelelő tájékoztatásáról, a vizsgálatok szervezett lebonyolításról. f. Az iskolaorvos, illetve a védőnők a vizsgálat eredményétől függetlenül tanulót az intézményből nem küldhetnek haza az iskola vezetősége tudta, illetve a szülő értesítése nélkül. g. Mentővel történő elszállítás, vagy szakrendelőbe történő kísérés esetén a szülőt értesíteni kell. h. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve a szakmai gyakorlaton lévő tanulók a gyakorlóhelyről minél kevesebbet hiányozzanak. 49

Száraznád


i. A jogszabályi előírásoknak megfelelően az alkalmazotti közösség minden évben munka alkalmassági vizsgálaton vesz részt. Az alkalmazottak csak a vizsgálat során kiállított „alkalmas” igazolással láthatják el munkaköri feladataikat. 3. Az egészséget védő, óvó tevékenységek a.) A mindennapos testnevelés és gyógytestnevelés rendje Intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében a jogszabályoknak megfelelően biztosítja a mindennapos testedzést, valamint gondoskodik a különböző egészségkárosodással küzdő tanulók könnyített - és gyógytestneveléséről. A mindennapos testedzés iskolai lehetőségei: testnevelés óra, tömegsport foglalkozás, ISK foglalkozás. A könnyített - és gyógytestnevelésre utaltak tornatermi, valamint az iskolaorvos javaslata alapján uszodai foglalkozásban részesülnek. Az általuk végzett feladatok körét a szakorvosi vélemény, valamint a gyógytestnevelési besorolásuk szerinti tananyag szabja meg.  A foglalkozásokat szakirányú végzettséggel rendelkező pedagógusok tartják. A foglalkozások időpontját órarend rögzíti, tartalmát a szakorvosi vélemény, helyi tanterv, valamint a foglalkozási naplóban rögzített éves munkaterv határozza meg.  Az intézmény és a Száraznád Iskolai Sportkör megállapodásban rögzíti, hogy az intézmény tanulói számára az iskola ingyenesen biztosítja a tornaterem, illetve az iskola sporteszközeinek használatát.  Testnevelés alóli felmentést csak szakorvos adhat átmeneti jelleggel, vagy teljes tanévre. Az erre jogosító orvosi igazolást az iskolaorvosnak át kell adni, valamint a testnevelő tanárnak be kell mutatni. A felmentéssel rendelkező tanulóknak - amennyiben a tanítási nap legelső, illetve legutolsó óráiban vannak a tanórák – a szülő írásos egyetértésével nem kell megjelenniük az iskolában.  Az eredményes egészségnevelés érdekében a testnevelők és gyógytestnevelők rendszeres konzultációt tartanak. b.) Az egészséges életmódra nevelés A tanulók elsősorban osztályfőnöki óra keretében, de kiegészítésként prevenciós foglalkozások

során

felvilágosító

órák,

előadások

részesei

lehetnek.

Ezeken

a

foglalkozásokon az osztályfőnökök, az iskolapszichológus, valamint meghívott szakemberek 50

Száraznád


életvezetési ismeretekkel szolgálnak, az élvezeti szerek káros hatásairól, veszélyeiről tájékoztatnak, valamint lehetőség nyílik kérdések felvetésére, személyes konzultációkra. A tanulóbalesetek jelentési, nyilvántartási kötelezettsége 1. 8 napon túl gyógyuló sérüléses baleset esetén:  a baleset körülményeit, okát ki kell vizsgálni,  az eseményről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek egy-egy példányát; meg kell küldeni a fenntartónak, át kell adni a tanulónak, illetve szülőjének, irattárba kell helyezni. 2. súlyosnak minősülő baleset (2. sz. melléklet) esetén:  a balesetről azonnal (telefonon, faxon, e-mailen, személyesen) értesíteni kell a fenntartót,  a balesetet ki kell vizsgálni a munkavédelmi megbízott bevonásával, illetve az SZMK és DÖK képviselőjének részvételi lehetőségével,  az eseményről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek egy-egy példányát; meg kell küldeni a fenntartónak, aki továbbítja az oktatásért felelős minisztériumnak. át kell adni a tanulónak, illetve szülőjének, irattárba kell helyezni. Amennyiben a baleset az utazó gyógypedagógus által tartott foglalkozáson történik, a jelentési és nyilvántartási kötelezettség a fent leírtak szerint az intézmény kötelessége.

51

Száraznád


A rendkívüli eseményekkel kapcsolatos intézkedések Rendkívüli eseménynek tekinthető minden váratlanul bekövetkező történés, amely az intézmény épületeiben, vagyontárgyaiban, illetve az ott tartózkodó személyek egészségi állapotában károsodást idézhet elő. Rendkívüli események köre: a. tűzriadó, b. bombariadó, c. természeti katasztrófa (villámcsapás, földrengés, árvíz…), d. épület váratlan, súlyos sérülése (falomlás, tetősérülés, csőtörés…), e. áram-, fűtés-, gáz és ivóvíz szolgáltatás tartós kimaradása, f. mérgezés (étel, ivóvíz…), g. közlekedési akadályok (sztrájk…), h. súlyos baleset, váratlan egészségügyi probléma, i. betörés, lopás, j. intézményen belüli agresszív magatartás, verekedés. A rendkívüli esemény bekövetkeztekor szükséges intézkedések Intézkedésre elsősorban az intézmény vezetője jogosult, távolléte esetén az intézményben tartózkodó vezetők. Az intézmény rendelkezik elsősegélynyújtó megbízottakkal, akik vészhelyzetben (baleset, egészségügyi vészhelyzet) segítik a probléma szakszerű megoldását. A tűz-és bombariadó tényét, a fenyegető természeti katasztrófa bekövetkeztének lehetőségét és esetleges tényét az épületekben működő elektromos, vagy mechanikus csengők folyamatos szaggatott hangjával kell jelezni. A jelzésre a kiürítési tervnek megfelelően a pedagógusok irányítása mellett el kell hagyni az épülete(ke)t. A kiürítés során a szekrényeket, ajtókat nyitva kell hagyni és a kijelölt gyülekezési helyeken kell várakozni. A kiürítést elrendelő, intézkedésre jogosult személynek azonnal értesítenie kell a kerületi rendőrkapitányságot, tűzoltóságot, illetve a mentőket az esemény jellegétől függően. A hatóság megérkezése után annak utasításai szerint kell eljárni, így a kiürített épületekbe is csak engedélyük után lehet bemenni. A rendkívüli eseményről feljegyzést kell készíteni és értesíteni kell a fenntartót. 52

Száraznád


Szolgáltatások kimaradásakor, az épület állagának súlyos károsodásakor, közlekedési akadályok fennállásakor az intézmény vezetője tanítási szünetet rendelhet el. Az épület egy részének sérülésekor gondoskodni kel az épületrész elkülönítéséről, elzárásáról. Mérgezések gyanúja esetén azonnal értesíteni kell az iskolaorvost, jelenléte hiányában a mentőket. A mérgezés okának kiderítéséig ki kell zárni a mérgezésre gyanús szolgáltatást, tevékenységet (étkeztetés, ivóvízellátás…). Baleset bekövetkeztekor, verekedés során történt sérülés esetén azonnal értesíteni kell az iskolaorvost, súlyosabb esetben a mentőt, szükség szerint a rendőrséget. Az eseményről jegyzőkönyvet kell készíteni. Betörés, lopás tényét a rendőrségen jelenteni kell, kivéve a házirendben szabályozott eszközök lopását. A kieső tanítási órák pótlásáról gondoskodni kell rendkívüli délutáni tanítási órák, vagy tanítási nap(ok) elrendelésével. A pótlások módjáról az intézmény vezetője dönt. A „rendkívüli eseményekkel” kapcsolatos ismeretek és intézkedések körét évente ismertetni, gyakoroltatni kell: a tanulókkal az első osztályfőnöki óra keretében, az alkalmazottakkal a tűz- és munkavédelmi oktatás során a tanévnyitó értekezleten, konkrét (kivonulási) gyakorlat elrendelésével. A gyakorlat végrehajtásáról jegyzőkönyvet kell készíteni. Az intézmény tűzriadó-, bombariadó-és vészhelyzet terve a portán, valamint az intézmény aulájában kifüggesztve megtalálható. Az intézményen kívül szervezett programokon részt vevő tanulók kísérői közül minden esetben intézkedésre jogosult megbízottat kell kijelölni. Az utazó gyógypedagógusokra vonatkozó szabályok: Az ellátási helyen történő munkavégzéskor az ellátott gyermek, tanuló biztonságáért az adott kolléga felel. Bármilyen baleset, vészhelyzet észlelésekor, illetve bekövetkeztekor az adott intézmény vezetőségét, illetve az érintett tanuló szülőjét értesíteni kell.

53

Száraznád


A tanulók és a nevelési – oktatási intézmény kártérítési felelőssége Tanulói károkozás 1. Ha a tanuló az iskolának kárt okoz, az igazgató: kivizsgálja a károkozás, illetve a tanulói felügyelet körülményeit, felméri az okozott kár nagyságát, írásban értesíti a károkozás tényéről a szülőt, gondviselőt, illetve felszólítja őket az okozott kár megtérítésére. 2. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg: gondatlan károkozáskor a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50%-át. szándékos károkozáskor a kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét. 3. A károkozás körülményeinek kivizsgálásakor: meg kell hallgatni a károkozó tanulót, illetve a károkozás szemtanúit, az elhangzottakról feljegyzést, vagy jegyzőkönyvet kell készíteni. 4. A tanulószerződéssel rendelkező tanuló kártérítési felelősséggel tartozik a gyakorlati képzést folytató szervezetnek az okozott kár értékének 50 %-ig, de legfeljebb a tanuló pénzbeli juttatásának egy havi összegéig. A nevelési – oktatási intézmény, a gyakorlati képzés szervezője kártérítési felelőssége A nevelési – oktatási intézmény, illetve a gyakorlati képzést folytató szervezet a tanulónak okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A felelősség alól csak akkor mentesül, ha a. bizonyítja, hogy a működési körön kívül eső elháríthatatlan ok miatt történt a károkozás, b. a károkozást a károsult tanuló elháríthatatlan magatartása okozta.

54

Száraznád


A tanulókkal szembeni fegyelmező és fegyelmi büntető intézkedések Fegyelmező intézkedések A tanulói kötelességeket, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegő, nem méltó magatartást tanúsító tanulókkal szemben fegyelmező intézkedés alkalmazható. A fegyelmező intézkedés fokozatai: osztályfőnöki, szaktanári figyelmeztetés, intés, megrovás, intézményvezető helyettesi figyelmeztetés, intés, megrovás, intézményvezetői figyelmeztetés, intés, megrovás A fegyelmező intézkedések regisztrálása: A fegyelmező intézkedéseket a tanulók tájékoztató füzetébe, illetve ellenőrző könyvébe kell beírni. Az intézményvezetői intézkedéseket az osztálynaplóban is jegyezni kell. Egy cselekedetért csak egyféle intézkedés adható. Fegyelmi eljárás A fegyelmező intézkedések okainak körét meghaladó mértékű, a kötelezettségeit vétkesen és súlyosan megszegő tanulóval szemben fegyelmi eljárás indítható. 1) A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, illetve annak szülőjét értesíteni kell. 2) A fegyelmi eljárás lefolytatása előtt egyeztető eljárást kell biztosítani. (részletes szabályozása az 1. sz. mellékletben) 3) Tanulószerződéssel rendelkező szakiskolai tanuló esetén a fegyelmi eljárás lefolytatásába az illetékes kamarát is be kell vonni. 4) A gyakorlati képzés során elkövetett kötelességszegésért megindított fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. 5) Nem indítható fegyelmi eljárás a kötelességszegést követő 3 hónap elteltével. 6) A fegyelmi eljárást a megindítástól számított 30 napon belül be kell fejezni. 7) A fegyelmi eljárást a nevelőtestület 3 tagjából választott bizottság folytatja le. (részletes szabályozása az 1. sz. mellékletben) 8) A fegyelmi tárgyalás a meghívottak (tanuló, szülő, kamarai képviselő…) megjelenése nélkül is lebonyolítható. 9) A fegyelmi eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

55

Száraznád


10) A fegyelmi tárgyalást határozattal kell zárni. A határozat alapján a bizottság fegyelmi büntetést szabhat ki a diákönkormányzat véleményének kikérésével 11) A fegyelmi határozat alapján az alábbi fegyelmi büntetések adhatók: megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába, eltiltás az adott tanév folytatásáról (nem tanköteles tanulók esetén), 

kizárás az iskolából (nem tanköteles tanulók esetén).

56

Száraznád


A tankönyvellátás rendje A tankönyvellátás célja: az iskolában alkalmazott tankönyvek biztosítása a tanulók számára. A tankönyvellátás feladatai: tankönyvbeszerzés, tankönyvek eljuttatása a tanulókhoz. A tankönyvek beszerzésével az iskola vezetője a könyvtárost (tankönyvfelelős) bízza meg. A beszerzésre tankönyvellátási szerződés keretében kerül sor, minek során a könyvtáros a tankönyvforgalmazótól értékesítésre veszi át a tankönyveket. A tanulók az oktatásukhoz szükséges tankönyveikhez többféle módon juthatnak: a) az iskolai könyvtárból való kölcsönzés útján, b) térítésmentesen, c) egyéb kedvezmény nyújtásával, d) térítési díj ellenében. Az ingyenes tankönyvellátásban részesülők köre  A 2013/2014- tanévtől az 1. osztályos tanuló (felmenő rendszerben a 8. évfolyamig).  a további évfolyamokon

a) a tartósan beteg, b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő, c három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban élő, d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanuló. Törvényi hivatkozás:Nkt.46§ (5) és 2011. évi XXXVII. törvény 8.§ (4) A kedvezményre való jogosultság igazolásának lehetőségei: családi pótlék folyósításáról szóló igazolás (bérjegyzék, számlakivonat, postai csekk), szakértői bizottság szakvéleménye, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről szóló határozat.

57

Száraznád


A tankönyvellátás rendje: a) felmérés készítése minden év január 10-ig arról, hogy a szülők a tankönyveket gyermekeik számára milyen formában kívánják beszerezni, b) tankönyvrendelés minden év március utolsó munkanapjáig, c) tankönyvek Könyvtárellátótól történő átvétele értékesítésre, d) tankönyvek kiosztása az első tanítási napon, e) tankönyvelszámolás. A tankönyvrendelés elkészítése: A közoktatási törvény a nevelőtestület hatáskörébe utalja az iskolában alkalmazott tankönyvek kiválasztását. A tankönyvek kiválasztásánál fontos szempont, hogy: a tankönyv tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjon a tanuló és a tantárgy szükségleteihez, az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek, a tankönyvekhez lehetőség szerint munkafüzet, feladatlap is tartozzon, a tankönyvek jól olvashatók, jól áttekinthetők, időtállóak legyenek, a tankönyvcsomagok ára igazodjon egyrészt a tankönyv támogatási normatíva összegéhez, másrészt a családok anyagi helyzetéhez. A

tankönyvcsomagok

összeállítása

az

iskolában

készített

formanyomtatványon,

osztályonként történik az osztályfőnökök által, előzetesen megbeszélve a szaktanárok és fejlesztőpedagógusok igényeit a speciális kiegészítő tankönyvek miatt. A rendelés elkészítésénél figyelembe kell venni a tartós tankönyvek állományát, ezért fontos a könyvtárossal történő egyeztetés. A tankönyvek szállítása, kiosztása A tankönyvek szállítását a tankönyvforgalmazó végzi a szerződésben meghatározott szállítási határidőkor. A szállítótól történő átvételt a tankönyvfelelős intézi. Átvétel után a tankönyvfelelős összeállítja az osztályonkénti tankönyvcsomagokat és előkészíti a tankönyvek átvételéről szóló nyilatkozatokat. Az első tanítási nap előtt az osztályfőnökök átveszik a tankönyveket a tankönyvfelelőstől. A tankönyvek kiosztására az első tanítási napon kerül sor az osztálytermekben. Azoknak a tanulóknak, akiknek fizetniük kell a tankönyvekért, a tankönyvcsomag csak akkor adható át, amikor az ellenértéket befizették.

58

Száraznád


Tankönyvelszámolás A tankönyvek elszámolását szintén a tankönyvfelelős végzi a tankönyvforgalmazó programjával. Az elszámolás folyamataként a tankönyvfelelős: névre szóló számlát állít ki (támogatott, készpénzes tankönyvek esetében egyaránt), a készpénzes befizetéseket postára adja, számlaösszesítőt készít, mellyel elszámol a tankönyvforgalmazó, valamint a fenntartó felé, statisztikai

kimutatást

kötelezettségenként,

a

készít

osztályonként,

tankönyvellátásban

támogatásonként,

részesülő

tanulók

fizetési

számáról,

az

összegekről. Tankönyvkölcsönzés Tankönyv kölcsönzésére az iskolai könyvtár állományát képező tartós tankönyvekből van lehetőség. A kölcsönzés ideje a szorgalmi időszakra (szeptember1.- június 15.) terjed ki. Az osztályozó és/vagy javítóvizsgára utalt tanulók esetében ez az időpont legkésőbb augusztus 31. .A le nem adott tankönyvek esetén a szülő írásos felszólítást kap, amennyiben azonban a tankönyvet nem szolgáltatja vissza, a könyvek kifizetésére kötelezhető. A könyv értékét a könyvtáros javaslata alapján az iskola vezetője határozza meg.

59

Száraznád


A tanulói jogviszony létesítése, megszüntetése A tanulói jogviszony létesítése, feltételei 1. Tanulói jogviszony felvétel, vagy átvétel útján keletkezik az igazgató döntése alapján. 2. Tanulói felvételre a kormányhivatal által kiírt időpontban, szakiskola esetén a felvételi eljárásban meghirdetett időpontban kerül sor. Tanuló átvételére: alapfokú oktatás esetén, a tanév során bármikor lehetőség van a szakértői bizottság kijelölése alapján, szakiskolai oktatás esetén abban az esetben van lehetőség, ha az átjárhatósági feltételek adottak, az átvétel különbözeti vizsgával megoldható, illetve az átvételre az adott tanév október 1-ig kerül sor. 3. Felvételt megelőzően az iskola felvételi vizsgát nem szervez, szakiskolához központi írásbeli vizsgát nem ír elő, csak szóbeli beszélgetést tart. 4. A tanulói felvételek alapfeltétele: az iskolaérettséget igazoló javaslat (általános iskola 1. osztálya) szükséges iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány (szakiskola) szükség szerint szakértői vélemény (szegregált oktatáshoz) egészségügyi alkalmassági igazolás (szakiskola) a tanuló felügyeleti jogával rendelkezők írásos nyilatkozata a beiratkozás tényének hozzájárulásához. 5. A tanulói átvételek alapfeltétele: félévi értesítő, vagy előző évfolyamot igazoló bizonyítvány, szükség szerint szakértői vélemény (szegregált oktatás esetén) a tanuló felügyeleti jogával rendelkezők írásos nyilatkozata a beiratkozás tényének hozzájárulásához. 6. A tanulói jogviszony a beiratkozás napjával kezdődik, mely naptól életbe lép a tanulói jog és kötelesség. 7. A felvétellel kapcsolatos előírások: A tanulói felvétellel kapcsolatos információkat (beiratkozás időpontja, ideiglenes felvételi rangsor, felvételi beszélgetések időpontja, felvétel feltételei) az intézmény bejáratánál, valamint az intézményi honlapon nyilvánosságra kell hozni.

60

Száraznád

Szervezeti és Működési Szabályzat Tanulói felvételkor a kötelező beiskolázást követően az üres férőhelyek betöltésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, azon túlmenően pedig a különleges helyzetű (tanulói jogviszonnyal rendelkező testvér, szülő munkahelyének közelsége, szülő, vagy testvér tartós betegsége, fogyatékossága) tanulókat.

A tanulói jogviszony megszűntetése és feltételei 1. A tanulói jogviszony megszűnhet: a tanulmányok befejeztével, a szülő, vagy tanuló írásos kérelmével (nem tanköteles tanuló esetében), másik intézménybe történő beiratkozással (tanköteles tanulónál befogadó nyilatkozattal), intézményvezetői döntés alapján (nem tanköteles tanuló esetében mértéket meghaladó mulasztáskor, fegyelmi határozattal, ugyanannak az évfolyamnak 2-szeri sikertelen zárásakor). 2. A megszűntetéssel kapcsolatos előírások: A tanulói jogviszony megszüntetése minden esetben csak a jogszabályok előírásai szerint lehetséges (tankötelezettség megszűnése, hiányzásokról szóló felszólítások megküldése, befogadó nyilatkozat bemutatása…). A tanulói jogviszony megszűntetéséről az iskola határozatot hoz, melyet minden esetben megküld a szülőnek, gondviselőnek életkortól függetlenül. Ez alól kivétel a tanulmányok befejeztével történő megszűnés.

61

Száraznád


Gyermek-, ifjúság- és családvédelem 326/2013. (VIII. 30.) Korm. Rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szoló jogszabály rendelkezései alapján (17. § (1) 7. ) a pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, rendelhető el.. A gyermek-és ifjúságvédelemel összefüggő feladatok: a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése, a velük kapcsolatos adatszolgáltatások, a tanulói hiányzások jelentése az osztályfőnökök jelentése alapján a jogszabályi előírások szerint, a „problémás” tanulókkal kapcsolatos jelzések megküldése, szükség esetén az ezzel kapcsolatos tárgyalásokon való részvétel, pedagógiai vélemények elkészítésében való részvétel, életvezetési tanácsadás tanulóknak és szülőknek, a

tanulókat

megillető

(életkörülmények,

jogok

családon

biztosítása

belüli

az

agresszió…)

esetleges

veszélyeztetettség

körülményeinek

feltárásával,

megoldási javaslatok kidolgozásával, végrehajtásával, közreműködés az iskola rendezvények szervezésében, bonyolításában, a feladatellátással kapcsolatos nyilvántartások vezetése, dokumentációk kezelése. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatrendszere 1) Intézményen belül: rendszeres

kapcsolattartás

az

intézmény

vezetőivel,,

kollégákkal,

iskolapszichológussal (személyes megbeszélések, esetmegbeszélések, szóbeli, írásbeli beszámolók) szükség szerinti kapcsolattartás a tanulókkal (személyes beszélgetések, közös tanulói képviselet a hivatalos szerveknél) szükség

szerinti

kapcsolattartás

a

esetmegbeszélések, adategyeztetések…) 2) Intézményen kívül:

62

szülőkkel

(életvezetési

tanácsadás,

Száraznád


hivatali szervekkel történő kapcsolattartás (telefonon, levelezés útján, személyes megbeszélések alkalmával, hivatali eljárásokon való részvétellel)

63

Száraznád


A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének legfontosabb feladata az intézményben folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának, minőségének biztosítása. A belső ellenőrzési tevékenység főbb mozzanatai: tájékozódás, feladatok, utasítások végrehajtásának ellenőrzése, eredményesség-, hatékonyságvizsgálat, problémafeltárás. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: az intézményvezető, intézményvezető helyettes, munkaközösség-vezetők, pedagógus külön megbízás szerint. Az intézményvezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrzi. Az intézményvezető helyettes ellenőrzési tevékenységét elsődlegesen a munkaköri leírásában meghatározott feladatokhoz kötötten végzi. Ellenőrzése a vezetői ellenőrzés fontos kiegészítője. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladataikat a munkaközösség tagjainak munkájával kapcsolatban látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az intézményvezető helyettest, rendkívüli eset kapcsán az intézményvezetőt. Az ellenőrzés módszerei: a tanórák, vizsgák, egyéb foglalkozások látogatása, írásos dokumentumok vizsgálata, a munkafegyelem ellenőrzése, beszámoltatás szóban, írásban. Az ellenőrzések közül a foglalkozások (óralátogatás) látogatását legalább az ellenőrzést megelőzően egy héttel előbb be kell jelenteni. Rendkívüli helyzet észlelésekor az órák bejelentés nélkül is ellenőrizhetők.

64

Száraznád


Az ellenőrzés dokumentumai: vezetői éves ellenőrzési terv a) ellenőrzés területe b) ellenőrzés rendszeressége, időpontja vezetői ellenőrzési napló a) ellenőrzés dátuma b) ellenőrzött személy és munkaköre c) ellenőrzés tárgya d) vezetői észrevételek e) vezetői intézkedés, utasítás f) vezető, ellenőrzött személy aláírása A vezetői ellenőrzési naplókat (intézményvezető helyettes, munkaközösség vezető) az intézmény vezetője legalább negyedévenként bekéri ellenőrzésre. Vezetői intézkedés dokumentumai: a) jegyzőkönyv, b) vezetői utasítás, c) írásos figyelmeztetés, d) fegyelmi határozat.  Az ellenőrzés tapasztalatait minden esetben az ellenőrzött személlyel egyénileg kell megbeszélni. A pedagógus az ellenőrzés megállapításaira észrevételt tehet.  A szakmai munkaközösség és a szülői szervezet rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti Az utóbbi esetben a tapasztalatokról és az esetleges intézkedésekről az ellenőrzést kezdeményezőket megfelelően tájékoztatni kell.  Az

egyes

szakterületeken

végzett

belső

ellenőrzés

eredményeit

a

szakmai

munkaközösségek kiértékelik és ennek eredményeként a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik.. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

65

Száraznád


A közalkalmazottak juttatási rendszere A közalkalmazottak juttatási rendszerét az 1992. évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályozza. 77. §289 (1) A közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok - ide nem értve az átirányítást - teljesítéséért a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett kereset kiegészítésben részesítheti. (2) A kereset kiegészítés feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. (3) A kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző közalkalmazottat a munkáltató jutalomban részesítheti. Naptári évenként a jutalom összege nem haladhatja meg a kifizetés esedékessége időpontjában a közalkalmazott kinevezés szerinti havi illetménye tizenkétszeresének harminc százalékát. 78. § (1) A huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár. (2) A jubileumi jutalom: a) huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi, b) harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi, c) negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg. (3)293 Ha a közalkalmazott jogviszonya a 30. § (1) bekezdés d) pontja alapján szűnik meg, részére a megszűnés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni.

66

Száraznád


Egyéb szabályozások 1. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy: intézményvezető, intézményvezető helyettesítésével megbízott személy. A vagyonnyilatkozat-tétel megtétele: az intézményvezető esetében a fenntartóhoz történő leadással, a megbízott személy esetében az intézményvezetőnek történő leadással történik. A vagyonnyilatkozat-tétel eljárásrendje: „Vagyonnyilatkozat-tételi Szabályzat”-ban rögzített. 2. Az iratkezelés szabályai Az iratkezeléssel megbízott személyek: iskolatitkár, gazdasági ügyintéző Iratkezelési tevékenységek: Küldemények átvétele:

érkeztetés, iktatás, felbontás, küldemények továbbítása az intézményvezetőhöz, küldemények továbbítása a „célállomáshoz” felcímkézett irattartóba történő elhelyezéssel.

Küldemények küldése:

iktatás, bélyegzés, fénymásolás, borítékolás, csomagolás, kézbesítés, vagy postára adás.

Irattárazás:

ügyintézési anyagok, tanügyi-, intézményi dokumentumok irattári elhelyezése, irattári anyagok selejtezése, külső személyek, szervek által kért dokumentumok előkészítése, továbbítása (A gazdasági iratok irattárazását a gazdasági ügyintéző, a munkaügyi anyagok irattárazását az intézmény vezetője, az egyéb iratok irattárazását az iskolatitkár végzi.) 67

Száraznád


Dokumentumok, formanyomtatványok rendelése Iratkezeléssel kapcsolatos nyilvántartások vezetése Az iratkezelés felügyeletét ellátó személy: az intézmény vezetője, a helyettesítésével megbízott személy. Az iratkezelés részletes szabályait az „Iratkezelési Szabályzat” tartalmazza. Az elektronikusan készített papíralapú dokumentumok kezelése Az elektronikusan elkészített dokumentumokat - kinyomtatást követően - az intézményvezető, vagy a helyettesítésével megbízott személy aláírásával és körbélyegző használatával hitelesíti. A hitelesített dokumentumok az iratkezelés szabályai szerint iktatásra, majd postázásra és/vagy kézbesítésre, illetve irattárba helyezésre kerülnek. 3. Az adatkezelés szabályai Az intézmény a jogszabályban előírtak szerint köteles nyilvántartásokat vezetni, a központi információs rendszerbe bejelentkezni és adatokat szolgáltatni. A nyilvántartások vezetésére, az információk továbbítására, valamint az adatok kezelésére vonatkozó előírásokat a köznevelési törvény 41-44. §-a szabályozza. Az adatkezelés részletes eljárásrendjét az „Adatkezelési Szabályzat” tartalmazza.  A tanulókkal foglalkozó személyeket (vezető, pedagógus, nevelő-oktató munkát segítő) titoktartási kötelezettség terheli harmadik személlyel szemben. A titoktartás nem terjed ki a nevelőtestület tagjai közti megbeszélésre, mely a tanuló fejlődésével, előmenetelével kapcsolatos.  Az alkalmazotti közösség tagjait az egymás személyes adatainak tekintetében is titoktartási kötelezettség terheli. 4. A közzétételi lista szabályai Az intézmény a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet 23.§-a alapján az előírt tájékoztatókat és adatokat az intézményi honlapon közzéteszi.

68

Száraznád


Záró rendelkezések 1. Az SZMSZ függelékeit képező szabályzatok jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírás, belső intézményi megfontolás, vagy az intézmény vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi. 2. Ezen SZMSZ elfogadásával egyidejűleg a megelőző SZMSZ hatályát veszti.

Budapest, 2013. október 15. Tonka Lászlóné mb. intézményvezető

69

Száraznád


1. sz. melléklet Az egyeztető eljárás részletes szabályai

Az egyeztető eljárás folyamata: az egyeztető eljárásban érintettek értesítése, meghívása (szülő esetében feltétlenül írásban), az összejövetel céljának, feladatának, folyamatának ismertetése, az összejövetelt kezdeményezők meghallgatása, az ügy kapcsán keletkezett, vagy az üggyel kapcsolatba hozható dokumentumok, tárgyi bizonyítékok (jegyzőkönyv, feljegyzés, tanulói dolgozat, hivatalos levél) ismertetése, bemutatása, az elhangzottakra, bemutatottakra történő észrevételek meghallgatása, az üggyel kapcsolatos döntések, vezetői intézkedések meghozatala. az eljáráson készült jegyzőkönyv megküldése a szülőnek, illetve a szülő írásos tájékoztatása a döntésekről, intézkedésekről.

A fegyelmi eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárás folyamata: a fegyelmi eljárásban érintettek értesítése, meghívása (szülő esetében feltétlenül írásban), az összejövetel céljának, feladatának, folyamatának ismertetése, az összejövetelt kezdeményezők meghallgatása, az ügy kapcsán keletkezett, vagy az üggyel kapcsolatba hozható dokumentumok, tárgyi bizonyítékok (jegyzőkönyv, feljegyzés, tanulói dolgozat, hivatalos levél) ismertetése, bemutatása, az esetleges előzetes egyeztető eljárás jegyzőkönyvének, vezetői intézkedésének ismertetése, az elhangzottakra, bemutatottakra történő észrevételek meghallgatása, az üggyel kapcsolatos nevelőtestületi határozat meghozatala, az eljáráson készült jegyzőkönyv megküldése a szülőnek, illetve a szülő írásos tájékoztatása a nevelőtestületi határozatról. 70

Száraznád


2. sz. melléklet Súlyosnak minősülő tanulóbaleset a) a sérült halála, b) valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztése vagy jelentős mértékű károsodása, c) a tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülése, egészségkárosodása, d) a tanuló súlyos csonkulása (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), e) a beszélőképesség elvesztése vagy feltűnő eltorzulása, a tanuló bénulása, vagy agyi károsodása. A tanulók által nem, vagy csak felügyelet mellett használható eszközök, gépek 1. A szakképzésben történő gyakorlati képzés során az adott szakma elsajátításához szükséges bemutatás és eszközhasználat esetét kivéve a tanuló által nem használható gép, eszköz különösen: a) a villamos köszörűgép, b) a barkácsgép faesztergálásra, c) a faipari szalagfűrész, a körfűrész, a kombinált gyalugép, d) a szalagfűrészlap-hegesztő készülék, valamint e) a jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gép, eszköz. 2. A tízévesnél idősebb tanulók által pedagógus felügyelete és irányítása mellett használható eszköz, gép: a) villamos fúrógép, b) barkácsgép

a

következő

tartozékokkal:

korong-

és

vibrációs

csiszoló,

dekopírfűrész, polírkorong, c) törpefeszültséggel működő forrasztópáka, d)

220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű úgynevezett „pillanat” forrasztópáka,

e) villamos háztartási gép, f) segédmotoros kerékpár, szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló), g) kerti gép, szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló). 71

Száraznád


1. sz. függelék

Szabálytalanságkezelési Szabályzat

72

Száraznád

Szervezeti és Működési Szabályzat Általános rész

A szabályzat jogszabályi háttere: 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról A szabálytalanság fogalma: A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat...) való eltérést jelent. A fogalomkörbe a korrigálható mulasztások, hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési- és kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. Alapesetei lehetnek: 1. a

szándékosan

okozott

szabálytalanságok

(félrevezetés,

csalás,

sikkasztás,

megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés…) 2. a

nem

szándékosan

okozott

szabálytalanságok

(figyelmetlenségből,

hanyag

magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból származó szabálytalanságok) A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan fontos, hogy: a jogszabályok előírásai szerint elkészített szabályzatok alapján működjön a szervezet, a vezető folyamatosan figyelemmel kísérje a szabályok betartását, szabálytalanság esetén hatékony intézkedésre kerüljön sor. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja: a

különböző

jogszabályokban

és

szabályzatokban

meghatározott

előírások

sérülésének, megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozása, az előírások sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállítása, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása. A szabálytalanságok kezelésének fázisai: 1. eljárási rend kialakítása, 2. szükséges intézkedések meghozatala, 3. kapcsolódó nyomon követés, 4. keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása.

73

Száraznád


A szabálytalanságok kezelésének folyamata A szabálytalanságok megelőzése A vezető felelős: 1.

a feladatellátáshoz használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért,

2.

az

alapító

okiratban

előírt

tevékenységek

jogszabályban

meghatározott

követelményeinek megfelelő ellátásáért, 3.

a szakmai hatékonyság és gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért,

4.

a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért.

A vezető beszámol a költségvetési szerv folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésének, valamint belső ellenőrzésének működtetéséről. A vezető feladata: a munkavállalók munkaköri leírásának elkészítése a munkaviszonyból származó

kötelezettségek,

a

konkrét

feladatok,

hatáskörök,

felelősségi

körök,

a

beszámoltathatóság meghatározása. A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerben Az intézmény valamely munkatársa által észlelt szabálytalanságok a) Amennyiben a szabálytalanságot a szervezeti egység valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét. b) Amennyiben a szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége estén a felügyeleti szervet kell értesítenie. c) Ha

az

a)

pontban

megfogalmazottaknak

megfelelően

értesített

személy

megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy erről értesíti a költségvetési szerv vezetőjét. d) A költségvetési szerv vezetőjének kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról.

74

Száraznád


Az intézmény vezetője által észlelt szabálytalanságok Az intézmény vezetője saját hatáskörében köteles gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. Külső ellenőrzési szerv által észlelt szabálytalanságok A külső ellenőrzési szerv a szabálytalanságra vonatkozó megállapításait ellenőrzési jelentésben rögzíti. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el. A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján az intézmény vezetőjének intézkedési tervet kell kidolgozni. A szabálytalanság észlelését követő intézkedések, eljárások megindítása 1. Az intézmény vezetője vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat, indokolt esetben külső szakértőt is felkérhet. 2. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy

a

hasonló

esetek

megelőzése

érdekében

szükséges

intézkedések

meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ. 3. Az intézmény vezetője a szükséges intézkedések meghozatalához az arra illetékes szerveket is értesíti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. A szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyomon követése Az intézmény vezetője: nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a megindított eljárások folyamatát, figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását, beazonosítja

a

feltárt

szabálytalanság

alapján

a

további

„szabálytalanság-

lehetőségeket”, (a hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást céljából.

75

Száraznád


A szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása Az intézmény vezetője: gondoskodik

a

nyilvántartásának

szabálytalanságokkal naprakész

és

kapcsolatban

pontos

vezetéséről,

keletkezett a

iratanyagok

kapcsolódó

írásos

dokumentumok iktatásáról, nyilván tartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket, figyelembe veszi a pályázati úton felhasználásra kerülő források, költségvetési előirányzatok tekintetében az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet „Szabálytalanságok kezelése” című fejezetében meghatározottakat. Jelentési kötelezettség A külső szerv által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az intézmény vezetőjének intézkedési tervet kell készítenie. Az intézkedési tervben megfogalmazott feladatok és határidők teljesítéséről, a megállapítások és az ajánlások hasznosításáról, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére irányuló javaslatokról az ellenőrzést végző szerv felé jelentést kell tenni.

76

Száraznád


A szabálytalanságok kivizsgálását követő eljárások Az intézmény saját hatáskörében alkalmazott eljárásai szabályzatok, eljárásrendek felülvizsgálata, módosítása a szabálytalanságot elkövető személy szóbeli figyelmeztetése a szabálytalanságot elkövető személy írásbeli figyelmeztetése a

szabálytalanságot

elkövető

személy

ellen

indított

fegyelmi

eljárás

Az alkalmazott eljárások dokumentálása: intézményi dokumentumok módosításával, kiegészítéseivel, vezetői ellenőrzési naplóban, jegyzőkönyv készítésével, fegyelmi határozat meghozatalával. Az alkalmazott eljárásokkal kapcsolatos elvárások Írásos eljárást csak az egyértelműen bizonyítható információk, adatok alapján lehet kezdeményezni. Az eljárásról (az eljárás tartalmáról) az érintett személyt tájékoztatni kell. A tájékoztatás tényét az eljárás alá vont személy aláírásával igazolja. Az alkalmazott eljárással kapcsolatban az érintett személy szóban és/vagy írásban észrevételt tehet. Külső szervek által indított eljárások Szabálysértési eljárás Szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet, vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. Szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése, vagy tudomása alapján indulhat meg. Kártérítési eljárás A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól az, aki bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott 77

Száraznád

Szervezeti és Működési Szabályzat helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt) megfelelő rendelkezései.

Büntetőeljárás A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvénybüntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni az ügyészségnél, vagy a nyomozati hatóságnál. Budapest, 2013. március 27.

78

Száraznád


2. sz. függelék

Könyvtári SZMSZ

79

Száraznád


I. Az iskolai könyvtár működési szabályzatának alapdokumentumai: 20/2012 EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 2/1993 MKM rendelet a munkakör betöltéséhez szükséges képesítés és egyéb Feltételekről 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 2001. évi XXXVII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter 3/1975. KM-PM számú együttes rendelete

a könyvtári

állomány ellenőrzéséről (leltározásáról)

és

az

állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról, A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter együttes irányelve a 3/1975. (VIII.17.) KM-PM számú együttes rendelettel megállapított szabályzattal kapcsolatos kérdésekről, 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet 2001. évi XXXVII. törvény alapján a tankönyvvé

nyilvánítás,

tankönyvtámogatás,

valamint

az

iskolai

tankönyvellátás rendjét -110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról Az iskola Pedagógiai Programja, helyi tantervei. II. Az iskolai könyvtárakra vonatkozó adatok: A könyvtár neve: Száraznád Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Fejlesztő Nevelés – Oktatást Végző Iskola könyvtára A könyvtár címe: 1156 Budapest Pattogós u. 6-8. A könyvtár elhelyezése: 2. em. 20 – as sz. terem Telefon/fax: 418 24 58 III. A könyvtár fenntartója: Klebelsberg

Intézményfenntartó

Központ,

fejlesztésről.

80

mely

gondoskodik

a

fenntartásról

Száraznád


IV. A könyvtár vezetése: A könyvtár munkáját az iskola igazgatója és a könyvtáros tanár irányítja. Az igazgató feladata a könyvtár költségvetési tervének összeállítása, a könyvtár fejlesztési tervének előkészítése. A könyvtáros tanár feladata a könyvtári munka éves és távlati tervezése és szervezése a könyvtár feladatainak és célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. V. Az iskolai könyvtár gazdálkodása A könyvtár önálló gazdálkodási jogkörrel nincs felruházva. Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges anyagi feltételeket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ biztosítja. VI. Az iskolai könyvtár szakmai kapcsolata Fővárosi Pedagógiai Intézet-szakmaiszolgáltató tevékenység Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum-koordinációs központ, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Kar könyvtára-szakmai, gyógypedagógiai szolgáltató tevékenység Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak-és Felnőttképzési Igazgatóság Könyvtáros tanárok Egyesülete Kerületi Szabó Ervin fiókkönyvtárak VII. Az iskolai könyvtár használata: A könyvtár jellege: zárt könyvtár Az iskola tanulói és dolgozói vehetik igénybe. A könyvtár használata ingyenes. Beiratkozás módja: adatlap kitöltése, amelyen a tanuló legfontosabb adatai (név, osztály, anyja neve, születési ideje helye, lakcíme valamint aláírása) szerepelnek. A könyvtár a személyes adatok védelméről gondoskodik. Beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására. Minden beiratkozott olvasó köteles bejelenteni, ha személyes adataiban változás következik be, illetve távozását az iskolából. Elveszítés esetén kártérítés fizetendő a mindenkori forgalmi értéknek megfelelően, vagy azonos értékű, tartalmú könyv beszolgáltatása. Tanulói jogviszony és munkaviszony megszüntetése csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után történhet. 81

Száraznád

Szervezeti és Működési Szabályzat Kölcsönzési idő 1 hét (A kikölcsönzött könyveket legkésőbb a tanév végén kötelező visszaadni) A könyvtár nyitvatartási ideje: változó Minden tanév első napján kihirdetve.

VIII. Az iskolai könyvtár feladata Az iskolai könyvtár alap- és kiegészítő feladatait a 20/2012. EMMI rendeletben megfogalmazottak szerint látja el. Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa, gyűjtőköre igazodik a műveltségi területek követelményrendszeréhez és az iskola tevékenységének egészéhez. Szolgáltatásai biztosítják: a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanári-tanulói igények teljesíthetőségét, a könyvtár pedagógiai program megvalósíthatóságát. 1. Az iskolai könyvtár alapfeladata: gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, tanórai foglalkozások tartása, az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. 2. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai: tanórán kívüli foglalkozások tartása, dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása, számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtár, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól,szolgáltatásairól, más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása,

82

Száraznád

Szervezeti és Működési Szabályzat részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, közreműködés

az

iskolai

tankönyvellátás

megszervezésében,

lebonyolításában. IX. Gyűjtemény szervezése Tükrözi: a Pedagógiai Programot, a pedagógiai folyamatunk szellemiségét, oktatásunk tantárgyi rendszerét, pedagógiai irányzatait és módszereit, a tanári és tanulói közösséget. Törekszünk arra, hogy könyvtárunk állománya pótolja a hátrányos helyzetű tanulóink olvasottsági, műveltségi szintjének hiányosságait. Törekszünk a szerzés és apasztás helyes

arányának

kialakítására;

a

gyűjtemény

információs

értékét

növelni

használhatóságát, hozzáférhetőségét minél ideálisabban megvalósítani. Állománygyarapítás: vétel, ajándékozás. Állományba vétel: A tartós megőrzésre szánt dokumentumokat állományba kell venni: Szikla

integrált

könyvtárkezelő

programmal

dolgozzuk

fel,

vagy

címleltárkönyvbe kerülnek. A gyorsan avuló kiadványokról brossura nyilvántartást kell vezetni és az elavultakat évente selejtezni kell. Időszaki kiadványokat nem veszünk nyilvántartásba. Állomány apasztása: A gyűjtemény szervezés fontos része a tervszerű dokumentum-kivonás, amelynek módjait az alábbiakban állapítjuk meg: Kiselejtezzük az elavult dokumentumokat – ez tartalmi értékelés alapján történik a szaktanárok véleményének meghallgatása alapján. Kivonjuk a fölösleges dokumentumokat, pl. ha módosul a tanterv, Természetes elhasználódás miatt vonjuk ki könyvtárunkból az esztétikai nevelés érdekében azokat a dokumentumokat, amelyek rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váltak. 83

Száraznád

Szervezeti és Működési Szabályzat Csökkenhet az állomány nagysága, ha a dokumentum megsemmisült, olvasónál maradt, ellenőrzéskor hiányzott. Ezen esetekben és egyéb apasztásnál a kivonás szabályainak előírásai szerint járunk el.

Az állomány ellenőrzése: A könyvtári állomány leltározása mennyiségi felvételt jelent. A gyűjtemény dokumentumait tételesen hasonlítjuk össze az egyedi nyilvántartással. A könyvtár revízióját az iskola igazgatója rendeli el. Az állományellenőrzés jellegét, módját, mértékét, kiterjedését, gyakoriságát a ténylegesen működő könyvtár alapján szabjuk meg az előírásoknak megfelelően. Az állományellenőrzéséhez ütemtervet készítünk, amelyet az iskola igazgatójának jóváhagyásra benyújtunk. Az állományellenőrzés lebonyolítása Az ellenőrzés két személy végzi. Az ellenőrzési módszerek típusai: számítógépes ellenőrzés, az állomány tételes összehasonlítása a SZIKLA integrált könyvtárkezelő program címleltárkönyvével. állomány tételes és a címleltárkönyv összevetése. Az ellenőrzésről jegyzőkönyv készül, amelyet az iskola igazgatójának kell benyújtani. A könyvtári állomány elhelyezése: Szabadpolcon kézikönyvtár és segédkönyvtár, tankönyvállomány elkülönítve. A könyvtári állomány feltárása: Könyvtári állományunkat számítógépes feltárással dolgozzuk fel: SZIKLA integrált könyvtárkezelő programmal. Szervezeti és működési szabályzat, melynek mellékletei: Gyűjtőköri szabályzat Könyvtárhasználati szabályzat Könyvtáros tanár munkaköri leírása A katalógus (helyi adatbázis) szerkesztési szabályzata Könyvtár ingyenes és tartóstankönyv kezelési szabályzata

84

Száraznád


Gyűjtőköri Szabályzat Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők: 1. A gyűjtés mértéke Válogatva, szakosítva. 2. A gyűjtött dokumentumok típusai, szakterületei Kézikönyvállomány: általános szaklexikonok általános szakenciklopédia kézikönyvek atlaszok tantárgy folyóiratok nem nyomtatott ismerethordozók hanglemez, videó, CD, multimédia Az iskola pedagógiai programjában kitűzött cél- és feladatrendszer megvalósítását segítő információhordozók képezik az iskolai könyvtári állomány főgyűjtőkörét. A főgyűjtőköri állomány alakításánál törekedni kell arra, hogy válogatott gyűjtéssel, de tartalmilag teljes legyen. Az állományt tervszerűen, arányosan és folyamatosan kell fejleszteni. A tananyagon kívüli művelődési, ismeretszerzési igények kielégítését szolgáló ismerethordozók képezik az iskolai könyvtár mellékgyűjtőkörét, melyet csak erős válogatással és alacsony példányszámban tudunk prezentálni. A gyűjtés mértéke lehet: Teljességre törekvő, válogatott (T) Válogatott (V) Erősen válogatott (EV) Állományrészek: 1. Gyógypedagógiai gyűjtemény A gyűjtés mértéke: T válogatott, szakosított, teljességre törekvő. Példányszám 1-5-íg terjedhet. Az oligofrénpedagógia segédkönyvei debilis és imbecilis vonatkozásban.

85

Száraznád

Szervezeti és Működési Szabályzat Az oligofrénpedagógia módszertani kiadványi, gyakorlati segédkönyvei (debilis és imbecilis). Gyermek

és

ifjúkori

személyiségzavarok

pszichológiáját

ismertető

ifjúkori

személyiségzavarok

pszichológiáját

ismertető

kiadványok. Gyermek

és

kiadványok, módszertani eljárások segédkönyvei. Gyermek és ifjúkori pszichiátria összefoglaló tanulmányai, segédkönyvei. Az oligofrénpedagógia módszertani eljárásait kivitelező tesztek, szakmai segédletek. Az

érzékszervi

fogyatékosok

pedagógiájának

és

pszichológiájának

módszertani eljárásainak segédletei. Az mozgásfogyatékosok pedagógiájának és pszichoterápiájának kiadványai, módszertani eljárások segédletei. A logopédia különböző területét ismertető kiadványok. A logopédia különböző területét fejlesztő módszertani eljárások kiadványai (tesztek, útmutatók, gyűjteményes kötetek). A fejlesztő pedagógia területét ismertető kiadványok. A különböző területek fejlesztését célzó módszertani eljárások kiadványai. Speciális tantárgymódszertani kiadványok. Szakmai folyóiratok. Oktatófilmek, kazetták, videokazetták, CD-k, videók. 2. Pedagógiai gyűjtemény: A gyűjtés mértéke V. példányszám 1, 2 A pedagógiai gyakorlat segédkönyvei. Tantárgymódszertani eljárásokat ismertető kiadványok. Szakmai folyóiratok. Oktatófilmek, kazetták, cd-k. Az iskolai neveléssel, oktatással összefüggő statisztikai, közgazdasági, helyismereti és történeti források. 3. Szakiskolai gyűjtemény Gyűjtés mértéke T, példányszám 2-3 Az oktatott szakmák közismereti kiadványai. 86

Száraznád

Szervezeti és Működési Szabályzat Az oktatott szakmák szakismereti kiadványai. Az

oktatott

szakmák

módszertani

eljárásait

kézikönyvek. Szakmai folyóiratok. Oktatófilmek, kazetták, videokazetták, CD-k. 4. Kézikönyvállomány Gyűjtés mértéke T, példányszám 1-5 terjedhet

87

ismertető

kiadványok,

Száraznád


A könyvtár ingyenes és tartóstankönyv kezelési szabályzata

Tartós tankönyv fogalma: Tartós tankönyvek azok a dokumentumok, amelyek több tanéven keresztül használható tankönyvek (kemény borítós), segédletek: kézikönyvek, szótárak, kötelező és ajánlott olvasmányok, atlaszok, szöveggyűjtemények. Az egy tanévre szóló tankönyvek, munkatankönyvek, feladatlapok nem minősülnek tartóstankönyvnek, időleges nyilvántartásba kerülnek. Ingyenes tankönyv, ingyenesség biztosítása Az ingyenes ellátás egyik feltétele a tankönyvek tartóssá tétele. az iskolától történő tartós tankönyv és más tankönyv kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevételével, tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás útján. „Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja meg, akkor a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet, vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt.” Nyilvántartás Jogszabály nem teszi kötelezővé az ingyenes tankönyvek könyvtári állományba vételét, a könyvek az iskola tulajdonába kerülhetnek. Az ingyenes tankönyvek nyilvántartására akkor van szükség, ha a igazgató döntése szerint az iskola tulajdonába kerülnek és az intézmény tankönyvtárat működtet. Ez nem kerül a könyvtár nyilvántartásába. A könyvtár állományába, leltárba csak a tanulói támogatás 25%-ának kell kerülnie. Állandó leltárba kell venni a kézikönyveket, szótárakat, atlaszokat, szakkönyveket, keménykötésű házi és ajánlott olvasmányokat, CD-ket, videókat. Brosúra (időleges) nyilvántartásba (a 3/1975-ös KM-PM rendelet alapján) kell venni a puha kötésű, kis terjedelmű tankönyveket, nyelvkönyveket, tanári segédleteket. A tankönyvek időleges nyilvántartásba vétele: bélyegző, leltári szám A tanuló köteles egész évben megóvni könyveit, amiről egy nyilatkozatot is aláír.

88

Száraznád

Szervezeti és Működési Szabályzat A könyvtáros köteles gondoskodni arról, hogy minden arra jogosult tanuló megkaphassa a számára szükséges tankönyveket. Év végén, a tankönyvbeszedéskor a tanuló köteles minden tankönyvét a könyvtár számára visszaadni, ha azonban az osztályfőnök által kijelölt könyvek több évnyi használatát jelezte a könyvtáros felé, akkor a tankönyvek a tanulóknál maradhatnak Az elhasználódott, lecserélt tankönyveket papírként kell elszállíttatni, az ezért kapott összeget a könyvtár fejlesztésére kell fordítani.

Kártérítés iskolai tulajdonú tankönyv esetén A könyvtári szabályzat szerint a kölcsönzés ideje: több évfolyamon keresztül használt tankönyvek esetén legfeljebb 6 év, egy évfolyamon használt tankönyvek esetén szeptember 1-tól június 15-ig, illetve osztályozó, pótló és/vagy javítóvizsga esetén augusztus 31. Tankönyvet csak egész évre kehet kölcsönözni, kivétel, ha a tanuló jogviszonya megszűnik az intézménynél, A tanuló köteles az adott tanévben a megadott időpontig leadni a tankönyveit, ez időpont után írásbeli felszólítás alapján a könyvek kifizetésére kötelezhető. A tankönyv hanyag kezelése, elvesztése vagy szándékos rongálása esetén anyagi kártérítéssel tartozik a szülő. A kártérítés módjáról és mértékéről, valamint a tankönyvek törléséről a jogszabály nem rendelkezik, iskolánként egyedileg kell meghatározni. egy év után 50% vagy elveszett dokumentum pótlása hosszabb kölcsönzés esetén a dokumentum elhasználódásával a rendelet számít a továbbiakban az iskola házirendje határozza meg A könyvtárhasználó (kiskorú esetén a szülő) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot nem hozza vissza az előírt határidőre, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. Nem kell megtéríteni a könyv árát a tankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenés esetén.

89

Száraznád


Az iskola tulajdonát képező tankönyvekkel kapcsolatos kártérítés rendje: A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: Első tanév végére legfeljebb 25 %-os. Második tanév végére legfeljebb 50%-os. A harmadik év végére legfeljebb 75%-os. A negyedik év végére 100%-os lehet. Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtáros tanár feladata. Vitás esetben az igazgató dönt. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, akkor a rongálódás idejére érvényes Tankönyvjegyzékben szereplő vételárnak megfelelő hányadát kell fizetnie: Első tanév végére legfeljebb 75 %-os. Második tanév végére legfeljebb 50%-os. A harmadik év végére legfeljebb 25%-os. Ha a tanuló a használati idő letelte után a tankönyveket meg kívánja vásárolni, a vételár megállapításakor ugyanúgy kell eljárni, mint a kártérítés esetén. Ha a tankönyv ára nem állapítható meg, a könyvtáros tanár becsült árat alkalmaz. Erre nézve a könyv fénymásolatának lehetséges költsége az irányadó. A tankönyv árának megállapításakor felmerülő vitás kérdésekben az igazgató dönt. A tartós tankönyvkeretből (25%) vásárolható dokumentumok köre Tartós tankönyvek (több évre vásárolt) – egyedi nyilvántartásba kerülnek, kölcsönözhetőek, elhasználódás esetén

selejtezendőek. A

kölcsönzés

időtartama több tanév is lehet, aminek nyilvántartását a könyvtáros kezeli. A dokumentumok köre: Az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok. Elektronikus adathordozón rögzített tananyag. Kis példányszámú tankönyvek. A megvásárolt könyv, tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. Az egyedi nyilvántartáson kívül külön összegző nyilvántartás is készül a dokumentumok számának és értékének kiszámításához.

90

Száraznád


A könyvtáros tanár kötelezettségei Az iskola nem egyenlő a tankönyvtárral. A tankönyvtár az ingyenes tankönyvellátás alapjául szolgáló és egyre bővülő tankönyvbázis. Az iskolában használatos tankönyvekből, segédletekből legalább 3-4 példánynak kell lennie a tankönyvtárban. Nyilvántartása és kölcsönzése a könyvtár szakmai követelményeknek megfelelően történik. Az iskolai könyvtár alapfeladata ennek a gyűjteménynek a gondozása, hozzáférhetővé tétele. Nem alapfeladata azonban a rászoruló tanulók ingyenes tankönyvekkel való teljes körű ellátása. Az iskola új szolgáltatási kötelezettsége az ingyenes tankönyvellátás, a tankönyvtár azonban nem képezi az iskolai könyvtár állományának részét. A könyvtár (könyvtáros) alapfeladatai közé tartozik a tankönyvtámogatás 25%-ának jogszerű felhasználása, a nevezett összegért beszerzett dokumentumok könyvtári kezelése, feldolgozása, szolgáltatása, kölcsönzése. Nem kötelezően előírt könyvtári feladat azonban a tankönyvellátás munkálataiban való közreműködés. kivéve, ha a munkaköri leírás tartalmazza a feladatot. Az iskolai SZMSZ tartalma a tankönyvekkel kapcsolatban jogszabályok, tankönyvellátás rendje, kedvezmények (kit milyen kedvezmény illet), a tankönyvtámogatás 25%-ának helyi felhasználási szempontjai, tankönyvkölcsönzés (igények szerint –egy tanév), a tankönyv elvesztésével és a tankönyv megrongálásával okozott kártérítés, tankönyvvásárlás.

91

Száraznád


Mintanyomtatványok Tankönyvcsomag …………. osztály ………………………..tanév Raktári szám:

Könyv címe:

Ár:

Tanulói példány db:

Tanári példány db:

A tankönyvcsomagot átvettem. A tankönyveket év végén összeszedem. ……………………………………osztályfőnök Tankönyvcsomag ………… osztály ………..tanév Raktári szám:

Könyv címe:

A tankönyvcsomag az iskola tulajdonát képezi, a tanuló a könyvtárból kölcsönzéssel kapja. A tankönyvet év végén le kell adni az osztályfőnöknek. Rongálás vagy a tankönyv elvesztése esetén a tanuló tankönyv árát megtéríteni köteles. A fentieket tudomásul veszem. Tanuló neve:

Szülő aláírása:

92

Száraznád


KÖLCSÖNZÉS Tartós tankönyv Tanév: Tanuló: Osztály: Darab

Leltári szám, raktári Cím: szám

A tankönyvcsomag az iskola tulajdonát képezi, a tanuló a könyvtárból kölcsönzéssel kapja. A tankönyvet év végén le kell adni a könyvtárosnak vagy az osztályfőnöknek. Rongálás vagy a tankönyv elvesztése esetén a tanuló tankönyv árát megtéríteni köteles. A fentieket tudomásul veszem. A mai napon a Száraznád NOK iskola könyvtárából az alábbi tankönyveket használatra átvettem: Budapest, ……...……………….

............................................................................. aláírás

93

Száraznád


A könyvtár katalógus (helyi adatbázis) szerkesztési szabályzata

A könyvtári állomány feltárása A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguscédula tartalmazza: raktári jelzetet, a bibliográfiai leírási és besorolási adatokat, ETO szakjelzeteket, tárgyszavakat. 1.1. A dokumentum leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása mindenkor az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra azonban ugyanazok a szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat szerzőségi közlés kiadás sorszáma, minősége megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve oldalszám+mellékletek: illusztráció; méret (sorozatcím, sorozatszám, ISSNszám) megjegyzések kötés: ár ISBN-szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. A besorolási adatok megválasztását szabványok rögzítik.

94

Száraznád


Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe), cím szerinti melléktétel (a mű címe, kivéve, ha semmitmondó vagy általános jelentésű szó) közreműködői melléktétel (szerkesztő, összeállító, válogató, átdolgozó) tárgyi melléktétel 1.2. Osztályozás A könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze az ETO és a tárgyszó. 1.3. Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A szépirodalmat Cutter-számokkal, a szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el. 1.4. Az iskolai könyvtár katalógusai Fizikai formáját tekintve: elektronikus Dokumentumtípusok szerint: könyv Formája szerint: betűrendes leíró Tartalma szerint: szakkatalógus tárgyszó katalógus A katalógus építése a szabványokban rögzített szabályok szerint történik (ld. Besorolási adatok). A katalógusok folyamatos gondozást igényelnek. A legfontosabb teendők: az észlelt hibák azonnali kijavítása, törölt művek cédulájának kiemelése. Iskolai könyvtárunkba az újonnan beszerzett dokumentumokat számítógépes feltárással vesszük nyilvántartásba. A könyvtári állomány számítógépes nyilvántartása: A program elnevezése: NetLib I Sz 21 Integrált könyvtári rendszerre (6.0) Jogosultságok: az állomány feldolgozását, a könyvtári adatbázis kezelését az iskolai könyvtáros végzi. 95

Szervezeti és Működési Szabályzat

Recommend Documents