Magyar Máltai Szeretetszolgálat Károly Róbert Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Közgazdasági, Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola Gyöngyös
Szervezeti és Működési Szabályzat
2
Tartalomjegyzék
I. 1. 2. 3. II. 1. 2. 3. III. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. IV. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.
BEVEZETÉS............................................................................................................ 3 A szervezeti és működési szabályzat célja, tartalma ................................................. 3 Jogszabályi háttér....................................................................................................... 3 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya............................. 3 INTÉZMÉNYI ALAPADATOK............................................................................ 4 Intézményi azonosítók ............................................................................................... 4 Tevékenységi körök................................................................................................... 5 A törvényes működés alapdokumentumai................................................................. 9 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, VEZETŐI SZINTJEI .... 10 Szervezeti vázlat ...................................................................................................... 10 Szervezeti felépítés, vezetői szintek ........................................................................ 11 Az intézmény vezetői............................................................................................... 11 A gazdasági szervezet.............................................................................................. 13 Az intézmény nevelőtestülete, átruházott feladatkörök........................................... 14 Az intézményi közösségek, azok kapcsolata egymással és a vezetéssel ................. 18 Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai..................................... 21 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE .......................................................... 22 A tanév helyi rendjének meghatározása, közzététele .............................................. 22 Az intézmény nyitva tartása..................................................................................... 23 A tanítási napok rendje ............................................................................................ 23 Az intézményi felügyelet rendszabályai .................................................................. 24 Belépés és benntartózkodás rendje jogviszonyban nem állóknak ........................... 24 A vezetők intézményben való tartózkodása............................................................. 24 Az alkalmazottak munkarendje ............................................................................... 24 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje........................ 26 A pedagógiai munka belső ellenőrzése.................................................................... 27 A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és rendje.................................... 29 A tanulók felvételének rendje, tanulói jogviszony igazolása .................................. 31 Iskolai hagyományok ápolása, ünnepélyek, megemlékezések rendje ..................... 33 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje........................................... 34 A könyvtár működésének és használatának rendje.................................................. 34 Az intézmény dolgozóinak feladati a tanuló- balesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő- óvó előírások) ..................................................... 35 Felnőttoktatás........................................................................................................... 38 A tankönyvellátás rendje ......................................................................................... 38 Az iskolában folyó reklámtevékenység szabályzatai............................................... 39 A Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvánossága.............................................. 39
3
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
1.
BEVEZETÉS
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Károly Róbert Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Közgazdasági, Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola (3200 Gyöngyös, Katona j.u.4.) belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési szabályzat (továbbiakban SZMSZ) határozza meg.
1.
A szervezeti és működési szabályzat célja, tartalma
A szervezeti és működési szabályzat meghatározza a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket.
2.
Jogszabályi háttér
A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: • • • • • • •
3.
1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról; 1993. évi LXXVI. törvény A szakképzésről; 1992. évi XXII. törvény A Munka Törvénykönyvéről; 1992. évi XXXIII. törvény A közalkalmazottak jogállásáról, valamint a fenti törvények végrehajtási rendeletei különös tekintettel az 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet: A nevelési-oktatási intézmények működéséről; és az 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet; a Pedagógiai Programról; A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VII.27.) OM rendelet; A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatiról szóló 37/2001.(X.12.) OM rendelet;
A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya
A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára nézve kötelező érvényűek. A benne foglaltakat azok is kötelesek betartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik szolgáltatásait.
A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyási időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól
4
2.
INTÉZMÉNYI ALAPADATOK
1.
Intézményi azonosítók
1.1. Az intézmény neve: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Károly Róbert Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Közgazdasági, Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola rövidített neve: MMSZ Károly Róbert Szakközépiskola és Szakiskola
1.2. Az intézménycíme: 3200 Gyöngyös, Katona József út 4. 1.3. Az intézmény telephelyei: •
Sport- és Szabadidő Központ 3200 Gyöngyös, Kodály Zoltán u. 6.
•
Nyílt árusítású Élelmiszer Kiskereskedelmi Egység – Büfé 3200 Gyöngyös, Katona József u. 4.
•
Vendéglátóipari tanegység 3200 Gyöngyös, Sóház tér 3. - Jókai u. 30. 1.4. Az intézmény típusa: többcélú intézmény, összetett iskola. 1.5. Az intézmény alapításának éve: 2008. 1.6. Az alapító neve:
Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány 1033 Budapest, Miklós u. 32.
1.7. Fenntartó szerve: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány 1033 Budapest, Miklós u. 32.
1.8. Felügyeleti szerve: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány 1033 Budapest, Miklós u. 32.
5 Az intézmény bélyegzőinek felirata: Az intézmény bélyegzőinek lenyomata: a Bélyegző-nyilvántartásban található. Az intézményi körbélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak:
• •
o o o o
általános igazgatóhelyettes (1) gazdasági vezető (2) iskolatitkár (3) tanulói ügyintézést ellátó portás
Az intézményi hosszúbélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: általános igazgatóhelyettes gazdasági vezető (adószámos) iskolatitkár tanulói ügyintézést ellátó portás és adminisztrátor
• • • •
A bélyegzőhasználat joga és felelőssége a fentieké.
2.
Tevékenységi körök
2.1. Alaptevékenységek:
8531 Általános középfokú oktatás Nappali rendszerű általános középfokú oktatás, nappali munkarendben •
Szakközépiskola (9-12. évfolyam), tanulmányi idő 4 év. Szakmacsoport: kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, vendéglátásidegenforgalom és közgazdasági szakmacsoportokban
•
Szakközépiskola (9-13. évfolyam) tanulmányi idő 5 év. 9. évfolyam nappali rendszerű nyelvi előkészítő. Szakmacsoport: kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció vagy vendéglátás-idegenforgalom
•
Szakiskola (9-10. évfolyam): az általános műveltséget megalapozó évfolyamon a tanulmányi idő 2 év Szakmacsoport: kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és vendéglátásidegenforgalom
•
Középszintű érettségi vizsga előkészítése, szervezése, emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés, vizsgáztatás.
6
8532 Szakmai középfokú oktatás Nappali rendszerű, nappali munkarendben folyó szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás •
•
Előrehozott szakiskolai képzés a Kt. 27.§ (4) alapján, az alábbi szakmákban: o
Élelmiszer-és vegyi áru eladó
o
Ruházati eladó
o
Műszakicikk eladó
o
Cukrász
o
Pincér
o
Szakács
o
Borász
Szakmai elméleti képzés o
10. évfolyamra épülő szakképesítések az OKJ-ben meghatározott képzési idővel
o
Érettségire épülő középfokú képzések OKJ-ben jelzett bemeneti követelmények alapján az abban meghatározott képzési időben folyó képzés. A tanulmányi idő, az előzetes ismeretek beszámításával, Pedagógiai Program alapján rövidíthető.
•
Szakmai gyakorlati képzés o
Iskolai, gyakorlati oktatás a szakiskola és a szakközépiskola 9 - 10. évfolyamán Szakmai orientációs gyakorlati képzés min. 4 óra/hét
o
Iskolai tanműhelyben szervezett gyakorlati képzés
o
Együttműködő gazdálkodó szervezeteknél, tanulói szerződéssel végzett gyakorlati
képzés (szakmák a szakmai elméleti oktatásnál) o
Iskolarendszeren belüli szakmai vizsgára történő felkészítés, a vizsga előkészítése, szervezése
8541 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás Felsőfokú szakmai képzés főiskolai akkreditációval kereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom szakmacsoportokban, képzési idő: 2 év.
7 8559 Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás. •
Szakmai elméleti képzés szervezése esti vagy levelező oktatás munkarendjében
•
Szakmai gyakorlat szervezése előzetes ismeretek gyakorlat beszámításával
•
Szakmai vizsgáztatás
•
Felnőttképzés A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI törvény alapján folyó az iskolával kötött képzési szerződés szerinti képzés, mely a változó munkaerőpiac igényeire épít. Engedély száma: 10-0166-04
•
Érvényességi idő: 2012.05.26-tól folyamatos
Egyéb oktatás, mely nem ad hivatalosan elismert végzettséget
8560 Pedagógiai szakszolgálat: gyógytestnevelés Az oktatás folyamatát segítő, de nem oktatási szolgáltatások • • • • • •
az oktatási szaktanácsadás az oktatási tájékoztatás és pályaválasztási szaktanácsadás a pedagógiai szakszolgálat és szakmai szolgáltatás az oktatási vizsgáztatás értékelése az oktatási vizsgateszt értékelése a diákcsereprogramok szervezése
8560 Oktatáshoz kapcsolódó egyéb kiegészítő tevékenység Az oktatásban részesülő fiatalok tanulási időn kívüli szervezett foglalkoztatása, korrepetálása. Az oktató-nevelő munkában alkalmazásra kerülő módszerek kidolgozására, valamint oktatási programok tartalmának meghatározására irányuló tevékenységek 2.2. Kiegészítő tevékenységek
5610 Éttermi, mozgó vendéglátás
5629 Egyéb vendéglátás Ezen belül: Munkahelyi vendéglátás és szervezett felnőtt étkeztetés az intézmény dolgozói részére 9312 Sporttevékenység: Diáksport
8 9319 Egyéb sporttevékenység Szabadidős sportolás szervezése, sportesemények lebonyolítása 9329 Közösségi művelődési tevékenység 9101 Könyvtári, levéltári tevékenység 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Saját ingatlannal nem rendelkezik. A használatában lévő helyiségek, tornaterem, sportpályák, termek, eszközök hasznosítása bérbeadás útján történik. 7312 Hirdetés, reklám elhelyezése Az intézmény gazdasági reklámtevékenységet is folytathat, amely nem lehet ellentétes a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 122. §. (12) bekezdésével, gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvényben foglaltakkal. Az intézmény e tevékenységre szerződést köt. A reklámozásból származó bevételeit alaptevékenysége finanszírozására fordítja. Szabad kapacitásának kihasználása érdekében egyéb kiegészítő tevékenységet végez nem vállalkozói tevékenységként az alábbi területeken: • • •
4729 Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem 5610 Éttermi, mozgó vendéglátás Fogyasztási cikk kiskereskedelem
2.3. Feladatellátást biztosító vagyon Az intézmény saját ingatlannal nem rendelkezik. A feladatok ellátására az intézmény rendelkezésére – használatára – áll Gyöngyös Város Önkormányzatának tulajdonát képező: - a 1490 helyrajzi számú 2589 m2 területű kivett iskola megnevezésű ingatlan, mely természetben 3200 Gyöngyös, Katona József utca 4. sz. alatt található, - a 4443 helyrajzi számú 3802 m2 területű kivett sporttelep megnevezésű ingatlan, mely természetben 3200 Gyöngyös, Batthyány Lajos tér 4443 hrsz. alatt található, - a 2255 helyrajzi számú 2223 m2 területű kivett oktatási intézmény és üzletek megnevezésű ingatlan, mely természetben 3200 Gyöngyös, Sóház utca 3. sz. alatt található, valamint az intézményben leltár szerint nyilvántartott eszközállomány. 2.4. Vagyon feletti rendelkezési jog: Az intézmény által használt vagyonra, s a vagyon feletti rendelkezés jogára Gyöngyös Város Önkormányzatának vagyongazdálkodásáról szóló rendelete is irányadó. Az intézmény igazgatója a rendelkezésre bocsátott ingatlant nem jogosult elidegeníteni. Az igazgató a rábízott vagyon felhasználásáról évente írásban beszámolót ad a fenntartó ügyvezető igazgatójának. 2.5. Az intézmény jogállása: Az intézmény önálló jogi személy, részben önállóan gazdálkodó oktatási intézmény.
9 2.6. Gazdálkodási jogköre: Az intézmény részben önállóan gazdálkodó szerv. Az intézmény a fenntartó által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. Az intézmény fenntartási és működési költségeit az évente összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben kell előirányozni. 2.7. FELVEHETŐ MAXIMÁLIS LÉTSZÁM: Szakközépiskolai és szakiskolai oktatás, valamint szakmai elméleti és gyakorlati oktatás:
1250 fő
Iskolarendszerű felnőttoktatás:
100 fő
Felnőttképzés:
150 fő
3.
A törvényes működés alapdokumentumai
Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló, alapdokumentumok határozzák meg: • alapító okirat • pedagógiai program • jelen szervezeti és működési szabályzat és mellékletei • éves munkaterv • éves költségvetés • minőségirányítási program • kollektív szerződés • üzemi megállapodás
3.1. Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését.
3.2. A pedagógiai program A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait.
3.3. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét az igazgató készíti el a nevelőtestület javaslata alapján, véglegesítésére, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor.
3.4. A további, az intézményi működést meghatározó dokumentumok A Kollektív szerződés és a Üzemi Tanács szabályzata kétoldalú megállapodások, amelyeket a jogszabályi előírásoknak megfelelően a szerződő felek képviselői írnak alá. 3.4.1.
Éves költségvetés
Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetés irányozza elő.
10 A fenntartó szervnek kell gondoskodni az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközről. 3.4.2. Iskolai minőségirányítási program Minőségirányítási kézikönyv Eljárási utasítások
AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, VEZETŐI SZINTJEI
4.
Szervezeti vázlat Igazgató
Nevelési igazgató h. humán munkaközösség idegennyelvi mk. osztályfőnöki mk. testnevelés mk. könyvtáros SZMK DÖK tanárelnök DÖK szervezete Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Szabadidő szervező Általános igazgató h.
Természettudományi és informatikai mk. beosztott pedagógusok Gyakorlati oktatás vezető
Gazdasági-szakmai mk. Áruismereti és gyakorlati oktatók mk. gyakorlati oktatók beosztott pedagógusok, szakoktatók számítógépes rendszergazda munkavédelmi megbízott oktatástechnológus Gazdasági vezető gondnok technikai dolgozók Iskolatitkár adminisztrátor
11
5. Szervezeti felépítés, vezetői szintek Az intézmény belső szervezeti felépítésének, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. Helyettesi szinten a munkamegosztásban, az egyéni képességek, szakmai végzettség és gyakorlat az irányadók. A magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével az alábbi módon határozódtak meg a vezetői és beosztotti szintek. (ld. szervezeti vázlat)
6. Az intézmény vezetői Az igazgató Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja Az igazgató, vezetői tevékenységét közreműködésével látja el.
igazgatóhelyettesek
és
a
gazdasági
vezető
A vezető- helyettesek jogköre és felelőssége A vezető helyettesek munkájukat munkaköri leírásuk alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Feladat- és hatáskörük a munkaköri leírásban foglaltak szerint. A vezető helyettesek felelőssége kiterjed a munkaköri leírásukban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak az intézményvezetőnek. A vezető helyettesek beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére.
6.1. A vezetők közötti feladatmegosztás
Az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozik: • • • • •
a pedagógusok feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása a nevelő-oktató munkát segítők alkalmazása, fegyelmi felelősségre vonásuk, munkaviszonyuk megszüntetése az intézmény egészére vonatkozó kötelezettségvállalás, utalványozás a kiadmányozás a gazdálkodó szervekkel hosszabb távot érintő együttműködési megállapodások megkötése
12 Hatásköréből átruházza: •
az általános igazgatóhelyettesre o o o o o
•
a nevelési igazgatóhelyettesre o o o o o o o o o
•
nevelési ügyekben, pályaválasztási értekezleteken az intézmény képviseletét DÖK és Szülők közösségeivel való közvetlen kapcsolattartást, a munkaközösségek ellenőrzését, a nagy rendezvények felügyelete (pl. okt. 23., március 15., tanévnyitó, szalagavató,ballagás); könyvtáros, szabadidő szervező, DÖK patronáló, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájának közvetlen irányítását, ellenőrzését, kollégiummal kapcsolattartást az ISO minőségirányítási területét; minőségirányítási vezetőként e területen minden pedagógus és pedagógiai munkát segítő elöljárója érettségi vizsgák előkészítését, lebonyolításának szervezését
a gazdasági vezetőre o o
•
adminisztratív munka irányítását, ellenőrzését; tantárgyfelosztás, órarend, túlóra, helyettesítések; munkaközösségek irányítását, ellenőrzését; tanügyigazgatási feladatok, dokumentumok kezelése felvételi, átvételi és javító vizsgák szervezése;
a gazdasági szervezet közvetlen irányítását, munkájának megszervezését, a gazdasági szervezeten belül a helyettesítés rendjének kialakítását,
gyakorlatioktatás-vezetőre o o o o
az iskola képviseletét gyakorlati képzés területén a tanulók gyakorlati munkahelyeit biztosító együttműködési megállapodások megkötését áruismereti és gyakorlati munkaközösség illetve a gazdasági-szakmai munkaközösség irányítását, ellenőrzését, a munka- és balesetvédelemmel kapcsolatos feladatok irányítását, ellenőrzését.
6.2. A vezetők közötti kapcsolattartás és helyettesítés rendje Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos. Az intézmény vezetői a feladatoktól függő gyakorisággal, de hetente általában egy alkalommal, megbeszélést tartanak. A vezetők helyettesítési rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő, kizárólagos hatáskörbe, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti, aki az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Gazdasági és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését a gazdasági vezető látja el. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén helyettesítés eseti megbízás alapján. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes folyamatos távollét. Nyári szünet időtartama alatt az ügyelet ellátását végző vezető az igazgatót helyettesíti, a kizárólagos hatáskörbe tartozó jogosítványok kivételével.
13 Az igazgatóhelyetteseket tartós távolléte esetén vezetőtársai helyettesítik, az igazgatóval egyeztetett munkamegosztás alapján.
6.3. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai.
Az intézmény vezetőségének tagjai: az igazgató az igazgatóhelyettesek gyakorlati oktatásvezető a szakmai munkaközösségek vezetői a gazdasági vezető témától függően o az Üzemi Tanács vezetője o szakszervezet választott képviselője o SZMK képviselője o a diákönkormányzat vezetője
• • • • • •
Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak munkaköri leírásuknak és/vagy egyéb belső szabályozásnak megfelelően. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösségek választmányával, a diákönkormányzat diákképviselőivel.
7.
A gazdasági szervezet
Az önállóan gazdálkodó oktatási intézmény, egyetlen gazdasági szervezettel rendelkezik. E szervezetnek kell megoldania a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedő feladatokat.
7.1. A gazdasági vezető Feladatai különösen: • • • • •
közvetlen irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet, kapcsolatot tart, adatot szolgáltat a Károly Róbert Kft. Könyvelő Irodájának munkatársaival a szakmai szervezeti egységek gazdasági munkájához iránymutatást ad, ellenőrzi azt, gazdasági intézkedéseket hoz, felelős a 2.8.1. pontban részletezett feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért. A gazdasági vezető felelőssége nem érinti az intézmény vezetőjének és az egyes ügyekért felelős dolgozók felelősségét.
14 A gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt – a megfelelő iskolai végzettséggel, illetve képesítéssel rendelkező – személy ellenjegyzése nélkül az intézményt terhelő, gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő, és ilyen intézkedés nem tehető.
7.2. Gazdasági-pénzügyi dolgozók • • •
gazdasági vezető gondnok iskolatitkár
7.3. A kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása Az intézmény nevében aláírásra az intézmény igazgatója jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá. Távollétében vagy akadályoztatása esetén az azonnali vagy sürgős intézkedéseket tartalmazó iratokat helyette az igazgatóhelyettesek írják alá, a helyettesítési rend szerint. Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi kötelezettséget vállaló iratokban az aláírás érvényességéhez két jogosult személy aláírása szükséges. Az ellenjegyző a gazdasági vezető.
8.
Az intézmény nevelőtestülete, átruházott feladatkörök
8.1. Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület - az iskola pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottai, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozói, valamint a gazdasági vezető. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben az oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, a közoktatási törvény 57. §-ában meghatározott kérdésekben döntési, egyébként véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.
8.2. A nevelőtestület értekezletei, döntései, határozatai 8.2.1.
A nevelőtestület értekezletei •
• •
A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: o tanévnyitó-, tanévzáró értekezlet o félévi és év végi osztályozó értekezlet o nevelési értekezlet évente minimum egyszer rendkívüli értekezletek munkamegbeszélések havi rendszerességgel, kiírás szerint. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak 50 %-a, valamint az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. Időpontját az esedékesség előtt minimum 2 nappal kell az érintettek tudomására hozni. A nevelőtestületi értekezleten a pedagógusok és pedagógiai munkát közvetlenül segítők részvétele kötelező. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az
15 osztályközösségek problémáinak megoldását mikro-értekezleti formában végezheti. A mikro-értekezleten csak az adott osztályban tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Mikro-értekezlet szükség szerint- az osztályfőnök megítélése alapján – bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megoldására. Időpontját a javaslat után az igazgató hagyja jóvá. Ekkor válik kötelezővé a tanító tanárok részvétele. 8.2.2.
A nevelőtestület döntései, határozatai
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX tv. 57. § (1) szerint: „A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik o a nevelési, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása; o a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; o a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; o a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; o a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; o a házirend, az intézményi minőségirányítási program elfogadása; o a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; o a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; o az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; o jogszabályban meghatározott más ügyek. • A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. • A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete dönt o a nevelési program, illetve a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról;” A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályokban meghatározottak kivételével –nyílt szavazással és szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. •
8.2.3.
A nevelőtestület által átruházott feladatkörök, beszámolás rendje
A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben annak megbízásból eljár. 8.2.4.
Az intézmény nevelőtestülete állandó bizottságot hoz létre Fegyelmi Bizottság néven.
Feladata: A tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata, fegyelmi tárgyalás szervezése, lefolytatása. Jogosult fegyelmi ügyekben döntést hozni. •
Tagjai: o A bizottság vezetőjét és két állandó tagját a testület választja és tanévenként megerősíti. o A bizottság állandó tagja továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.
16 •
A bizottság tagjai esetenként változóan: Osztályfőnök gyakorlati oktató szakoktató (vállalati)
o o o o
DÖK képviselője
A bizottság vezetője a féléves és éves értékelő értekezleteken tájékoztatja a nevelőtestület egészét a hozott döntésekről, a fegyelmi helyzetről. 8.2.5. •
•
•
.A nevelőtestület szakmai munkaközösségei
A közoktatási törvény 58. §-a értelmében szervezhetők: a munkaközösség segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Szakmai munkaközösségnek legalább 4 „aktív” tagja kell legyen. „Aktív” tag aki az adott tanítási évben legalább a kötelező óraszám ¼-nek megfelelő heti óraszámban tanít, tanórán kívüli oktató tevékenységet végez. Munkaközösségek tagjai a pedagógus munkát közvetlenül segítők: oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazottak közül az osztályfőnöki munkaközösség tagjai, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő szervező, könyvtáros, DÖK patronáló. Az informatika munkaközösség tagja a számítástechnikai rendszergazda. Humán munkaközösség tagja – könyvtáros, szabadidő szervező. A szakmai munkaközösség a nevelőtestület által átruházott jogkörei: A szakmai munkaközösség tagjai munkaközösség-vezetőt választanak évenként, a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására. 8.2.6.
A szakmai munkaközösségek tevékenysége
A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai: • • • • • • • • • • • •
javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét szervezik a pedagógusok helyi továbbképzését, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát összeállítják az intézmény számára a felvételi és az érettségi vizsgák írásbeli és szóbeli feladat- és tételsor javaslatait, ezeket értékelik az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget kialakítják, működtetik a munkaközösség belső minőségbiztosítási rendszerét felügyelik a rendelkezésükre álló szemléltető eszköz állomány állapotát, felújításra, selejtezésre javaslatot tesznek, részt vesznek a selejtezési bizottság munkájában biztosítják szakmai szertáruk rendjét, a vagyon megőrzést.
17
8.2.7.
• • • • • • • • • •
működteti a minőségbiztosítás rendszerét részt vesz az intézmény pedagógiai programjának készítésében, összeállítja a munkaközösség éves programját, munkatervét irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a korszerű szemléltető eszközök, szakirodalom felhasználását elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, átsorolására ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez az igazgató felé képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az iskolán kívül összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére
állásfoglalása, javaslata, vélemény-nyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. 8.2.8.
• • • • • • •
A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai:
.Az iskola szakmai munkaközösségei
osztályfőnöki munkaközösség humán tárgyak munkaközössége idegen nyelvi munkaközösség természettudományos és informatikai munkaközösség testnevelés gazdasági-szakmai munkaközösség áruismereti és gyakorlati oktatók munkaközössége
A munkaközösségek választott vezetőinek neve az adott tanév nyitó-tantestületi értekezletén kerül felolvasásra. Megbízásuk alapja a neveket tartalmazó igazgatói utasítás, mely tartalmazza a tanévre szóló pótlék összegét. Megbízásuk teljes tanévre szól, szeptember 1–től – augusztus 31-ig. Évközben a közösség által visszahívhatóak. Új munkaközösség alakítására az iskolavezetés tehet javaslatot, hozhat határozatot. Kötelezettségvállaló igazgató, ellenjegyző, gazdasági vezető. A szakmai munkaközösségek megbeszélésein a területért felelős vezető részt vesz. Közvetíti az iskolavezetés véleményét, elvárásait. Tanácsokat ad, feladatokat jelöl ki. A munkaközösségek vezetői féléves és éves értékelő beszámolót készítenek. Munkájukról a nevelőtestületi értekezleteken tájékoztatják a feladatkör átruházóit. A munkaközösségek munkáját – előzetes terv szerint – az iskolavezetés évente legalább egyszer, vezetői értekezleten tárgyalja.
18
9.
Az intézményi közösségek, azok kapcsolata egymással és a vezetéssel
9.1. Az iskolaközösség, alkalmazotti közösség
Az alkalmazotti, a szülői és a tanulói közösségek összessége.
9.2. Az alkalmazotti közösség
Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél alkalmazotti jogviszonyban álló technikai, adminisztratív dolgozókból áll. Az igazgató hívja össze minden olyan esetben ha jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalása esetén.
9.3. A szülői közösség és kapcsolattartás rendje
• • •
•
•
Az iskolában a szülők a törvényben meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében munkaközösségeket hoznak létre. A szülői munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről (szülői választmány) megválasztja tisztségviselőit. Az osztályok szülői munkaközösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A szülői munkaközösségek véleményeiket, állásfoglalásaikat, javaslataikat a választott SZMK- elnök vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez. Az intézmény szülői választmányát az iskola nevelési igazgatóhelyettese tanévenként legalább 2 alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Az iskolai szülői választmány elnöke közvetlenül a nevelési igazgatóhelyettessel tart kapcsolatot. A szülői szervezet választmányának tagjai meghívást kapnak az iskola jelentősebb eseményeire. Ünnepségek, megemlékezések, versenyek.
3.4.1. A szülői szervezet véleményezési és egyetértési jogai
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 59. §-ának előírása szerinti jogok illetik meg a szülői szervezetet.
9.4. A diákönkormányzat és a vezetés kapcsolata
A diákönkormányzat működésére vonatkozó előírásokat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 62-64. §-ai tartalmazzák. Az intézmény diákönkormányzata a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat alapján dolgozik. Az iskolavezetés segíti a Diákönkormányzat szabályos működését.
19 A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár megbízásával támogatja. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, és fordulhat az iskola vezetőségéhez. Az iskolavezetés biztosítja a diákközgyűlés megszervezésének személyi- és tárgyi feltételeit. A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. Az igazgató érdemi választ ad a tanulók nagyobb csoportjának felvetéseire. A két közgyűlés közötti időtartam alatt az iskolai diákbizottság szóban vagy írásban, kéréssel vagy javaslattal fordulhat az iskolavezetés felé. A diákönkormányzat a tanulókat a faliújságon, iskolarádión keresztül is tájékoztatja. Az iskola helyiségeit berendezéseit a közösségi célra, az SZMSZ használati rendszabályai szerint veheti igénybe.
9.5. Az osztályközösség, osztályfőnök feladata és hatásköre
Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök
Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg a képzési idő tartamára: • • •
szakközépiskola esetén 9-12. évfolyamig szakiskola esetén 9-10. évfolyamra, szakképző évfolyamokra – OKJ-ben meghatározott képzési időre. Amennyiben
lehetséges érvényesíteni kell a folyamatosságot. Az osztályfőnökök órakedvezményben (1 óra/hét) és pótlékban részesülnek. Évfolyamonként, évfolyamfelelős kerül megbízásra, aki emelt összegű pótlékra jogosult. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro értekezletének összehívására. Az osztályfőnökök megbízásának rendje Az osztályfőnökök nevei a tanévi nyitó tantestületi értekezleten felolvasásra kerülnek. Igazgatói utasítás tartalmazza a tanévre vonatkozóan az osztályfőnöki tevékenységgel megbízott pedagógusok neveit, pótlékuk összegét. A végzős évfolyamok osztályfőnökeinek megbízása az adott tanév július 30-ig tart, míg a felmenő évfolyamoknál a nyári szünet alatt is folyamatos. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre • • • •
alaposan ismernie kell tanítványait az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogatja óráikat
20 •
• • • •
• • • • • •
aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó nevelő tanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti mikro-és szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló precíz vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt) saját hatáskörében – indokolt esetben – évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását gondoskodik osztálya kötelező orvosi vizsgálatáról tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít
9.6. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje
Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott pedagógus vezetők, a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az iskola éves munkarendje tartalmazza, a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja.
9.7. A szülők tájékoztatásának formái
A közoktatási törvény 13. és 14. §-ának megfelelően az iskola a tanév során: • •
szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák) rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a tanulók ellenőrzőjén keresztül illetve levélben)
Szóbeli tájékoztatás •
a szülői értekezletek Az osztályok szülői közösség számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól az őszi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. Az első évesek szeptemberi szülői értekezletén az osztályfőnök bemutatja az osztályban tanító valamennyi pedagógust. Az iskola tanévenként 2 szülői értekezletet tart. Rendkívüli
21 szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői munkaközösség elnöke hívhat össze – a felmerülő problémák megoldására. A szülői fogadóórák
•
Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként min. 2 alkalommal szülői fogadóórát tart. Amennyiben a gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. Rendszeres írásbeli tájékoztatás Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló ellenőrző füzetében feltüntetni. Az ellenőrző füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátnia, (a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján.) Amennyiben a tanuló ellenőrzője hiányzik, a hiányt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti egy- vagy kétórás tantárgyakból félévenként minimum 3, a heti három vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyakból havonta legalább 1 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló.
Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai
10.
Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: • • • • • • • • • •
a fenntartóval, a helyi önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal, helyi oktatási intézmények vezetőségével, kollégiumok vezetőivel, a helyi nevelési tanácsadóval, helyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, iskola egészségügy, a megyei pedagógiai intézettel, megyei középfokú közoktatási intézmények vezetőivel. A munkakapcsolat irányításáért az igazgató a megszervezéséért az igazgató vagy helyettesei felelősek
10.1. Gyakorlati oktatás
Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a gyakorlati oktatásban részt vevő szervezetekkel, gazdálkodókkal, velük együttműködési megállapodásokat köt. Együttműködési megállapodás szólhat a gyakorlati képzésben megvalósuló munkamegosztásra vagy a fejlesztési támogatás átadására. Képzési együttműködések tanulószerződések nyilvántartása a gyakorlatioktatás-vezető feladata.
megkötésének
elősegítése,
22 Fejlesztési támogatásra vonatkozó szerződést elsősorban az igazgató, akadályoztatása esetén a gyakorlatioktatás-vezető írhat alá. Ezek iktatása, nyilvántartása az iskolatitkár feladata. A fejlesztési támogatások felhasználásáról az iskola vezetése dönt. Felhasználás nyilvántartása a gazdasági szervezet feladata. A gyakorlati oktatásban résztvevő vállalkozásokban folyó oktató-nevelő munka ellenőrzése elsősorban a gyakorlati oktatás vezetőjének feladata. Ennek megvalósítására 7 óra/hét ellenőrzésre fordítandó a számára előírt kötelező órából. A szakoktatók munkahely látogatása külön megbízás, célfeladat alapján díjazható. 10.2. Egészségi állapotmegőrzés A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaorvosokkal és védőnőkkel, ennek segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. Az iskolaorvos az iskolán belül kialakított rendelőben dolgozik, a fogorvos pedig a Batthyányi téri rendelőben. Kapcsolattartás felelőse: • a rendszeres szűrővizsgálatok megtartása ügyében általános helyettes • felvilágosító egészségnevelő területen a nevelési igazgatóhelyettes
10.3. Veszélyeztetettség A tanulók veszélyezettségének megelőzése, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért a nevelési igazgatóhelyettes a felelős.
3.
AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE
1.
A tanév helyi rendjének meghatározása, közzététele
A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig. A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételév A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: • • • • • •
a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, az intézményi rendezvények és ünnepségek megtartásának módját és időpontját, a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, a vizsgák (felvétel-, osztályozó-, javító-, különbözeti-, helyi-, alap-, érettségi-) rendjét, a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját – a miniszteri rendelet keretein belül, a bemutató órák és foglalkozások rendjét, munkaközösségi bontásban
23 • a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét • felvételi eljárás helyi rendjét, • tantárgyválasztással kapcsolatos feladatrendet. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A házirendet az intézmény bejáratánál, illetve minden tanteremben ki kell függeszteni. A tanév helyi rendjének az adott hónapra vonatkozó előírásait pontosítva, az iskolavezetési értekezletet követően tanári körözvényben is meg kell jelentetni.
2.
Az intézmény nyitva tartása
Az intézmény nyitásának és zárásának megszervezése a gondnok feladata. Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: 7 órától – 18 óráig tart nyitva. Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon: 7:45 órától 17 óráig tart. (Vezetői ügyelet) A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt – eseti kérelmek alapján. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani! Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva.
3.
A tanítási napok rendje
3.1. A tanítási órák rendje Az oktatatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A napi tanítási idő általában 7,45-től - 14,00-ig tart. A kötelezően választott tanórákat 15 óráig be kell fejezni. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák időtartama: 45 perc. Szakképző évfolyamokon a tanítás délutáni munkarend szerint is folyhat. Szakképző évfolyamokon – a gyakorlati foglalkozások 60 percesek és folyamatosan is tarthatók. (Szakképzésről szóló törvény) A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezető helyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza.
3.2. Az óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek időtartama: 10 illetve 15 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető. A dupla órák az igazgatóhelyettes engedélyével – az óraközi szünet eltolásával – tarthatók, de pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig. Minden szünet ideje alatt – a tanulók egészsége érdekében – a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére!
24
4.
Az intézményi felügyelet rendszabályai
Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok látják el. Az intézmény évente tanári ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a közismereti- nevelési igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Tanulói ügyeleti rendszer segíti az ügyeletes pedagógusok munkáját, melynek szabályai a házirendben találhatók. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti és utáni alábbi időszakokra: reggel 7,30 órától – 16,30 óráig, az ügyeletes pedagógus felügyel a tanulókra. Tanítási időn túl, szervezetten, tanórán kívüli foglalkozásokon, szabadidős tevékenységeken a foglalkozást tartó felelős dolgozó felügyeletével és az ügyeletes tanár tudtával tartózkodhatnak a tanulók az iskola épületeiben.
5.
Belépés és benntartózkodás rendje jogviszonyban nem állóknak
Az iskolában portaszolgálat és tanulói ügyelet működik az intézmény hivatalos munkaideje alatt. Alkalmazotti-, tanulói-, és egyéb jogviszonyban nem állók belépésének rendje: A portaszolgálatot ellátó érdeklődik a tervezett belépés céljáról. Telefonon felveszi a kapcsolatot az érintett dolgozóval. Amennyiben ő a látogatót fogadni tudja, úgy a tanulói ügyelet a megbeszélt helyre kíséri az idegent és az iskola felnőtt dolgozójának felügyeletére hagyja. A tanulók ügyeleti naplóban rögzítik a belépő idegenek nevét, a be- és kilépés időpontját, a látogatás rövid célját.
6.
A vezetők intézményben való tartózkodása
Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője vagy vezető helyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az intézményvezető jelöli ki az ügyeleti feladatot ellátó személyt.
7.
Az alkalmazottak munkarendje
Az intézmény zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg. Az alkalmazottak munkaköri leírásait a vezető helyettesek készítik el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Minden alkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. A vezető helyettesek tesznek javaslatot – a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és az alkalmazottak szabadságának kiadására.
25 7.1. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelőoktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv a zavartalan feladatellátás és a pedagógusok egyenletes terhelése. Nevelő-oktató munkával összefüggő feladatnak kell tekinteni – a pedagógus munkakörbe tartozik • foglalkozásra, tanórára való felkészülés • tanulók munkájának értékelése, elemzése • az iskola kulturális és sportéletének szervezésével összefüggő feladatokban való részvétel • ügyeleti feladatok ellátása • írásbeli vizsgák felügyelete, vizsgák előkészítésében való részvétel • értekezleteken való részvétel • iskolai ünnepségeken, megemlékezéseken való részvétel • diákönkormányzat munkájának segítése • szülőkkel, gyakorlati munkahelyekkel kapcsolattartás • szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, azokon való részvétel (igény szerint) • adminisztratív tevékenység • továbbképzéseken való részvétel • szertár, kiskönyvtár gondozás, leltározásban való közreműködés • továbbá szakoktatók esetében a szakmunkástanulók üzemi gyakorlatának ellenőrzése, gyakorlati oktatási helyek látogatása • az oktatási kabinet berendezéseinek, felszereléseinek javíttatása A pedagógusok napi munkarendjét az órarend, a felügyeleti rend szabályozza, melyet az igazgató hagy jóvá. A helyettesítési rendet az általános helyettes állapítja meg. Akadályoztatása esetén, váratlan esetekben az ügyeletes vezető helyettes engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdés előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobáiban kell tartani. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt negyed órával jelezni kell az intézmény vezető helyettesének. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja, - a vezető helyettesek és a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét. Túlórákról kimutatást készít az általános igazgatóhelyettes, melyet az igazgató hagy jóvá. Egyéb megbízásokról és a szakkörök, korrepetálások rendjéről a nevelési igazgatóhelyettes készít összesítést.
26 7.2. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje
Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 5 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell a gazdasági vezetőt. Konkrét munkaidő beosztásukat a Kollektív Szerződés tartalmazza. A gazdasági dolgozók munkarendjét, a távollévők helyettesítését a gazdasági vezető, a technikai területen dolgozó alkalmazottak esetén a gondnok állapítja meg a törvények figyelembe vételével, az intézményvezető jóváhagyásával.
8.
Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje
8.1. Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épület lobogózása a gondnok feladata.
Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: • • • •
a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.
A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában, vagy az ügyeletes tanár tudtával az arra kijelölt helyen várakozhat. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. A tantermek zárása a gondnok és a takarító személyzet feladata.
8.2. Az iskola helyiségeit, épületét az igazgatóság döntés alapján térítésmentesen használhatják az alábbi csoportok: • Városi Nyugdíjas Klub (havonta egy alkalommal) • Pedagógus Nyugdíjasok Klubja • A diákönkormányzat
8.3. A közoktatási törvény 39 § /4/ bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet.
27
8.4. Sport- és Szabadidőközpont munkarendje Nyitvatartás Szorgalmi időben reggel 6 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 22 óráig. Tanítási szünetekben a gondnok által összeállított és az igazgató által jóváhagyott ügyeleti rend szerint. A Sporttelep szombaton és vasárnap is nyitva tartható felügyelet mellett. A létesítményben tartózkodók kötelesek annak házirendjét betartani.
8.5. Gyakorlati oktatás munkarendjének jellegzetességei • • • •
A foglalkozások reggel 7 órától délután 18 óráig tarthatók. A centralizált foglalkozási órák 60 percesek. Termelő szakmák esetén az órák között nem kell szünetet tartani. (szakács, cukrász) Értékesítő szakmák esetén legalább 2 óránként szünetet kell tartani. A szünet időtartama nem lehet kevesebb 15 percnél. (kereskedők, felszolgálók)
8.6. Az intézmények helyiségeinek bérbeadási rendje Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) – az érintett közösségek véleményének kikérésével – az igazgató dönt. Bérleti díj nagyságára a gazdasági igazgatóhelyettes tesz javaslatot, igazgató hagyja jóvá.
9.
A pedagógiai munka belső ellenőrzése ELLENŐRZÉSI TERV
Ellenőrzött terület
Felelős
Cél
Módszer
Időszak
Osztálynaplók osztályzatok, mulasztás, késés, ügyelet
Ig. helyettesek Osztályfőnökök
Adminisztráció, tartalmi, formális, követelmények
Naplók átvizsgálása, betekintéses ellenőrzés
Havonta negyedévenként, illetve folyamatosan
Munka-tűz- és balesetvédelem Tanmenetek
Iskolavezetés
Jegyzőkönyvek, aláírások megléte, működési feltételek biztosítása
Betekintéses ellenőrzés
Szeptember
Dologi gazdálkodás, beiskolázási előkészületek
Igazgató Ig. helyettesek
Eszközök, felszerelések biztosítása, marketing
Számlák, PV tájékoztatók
Október
28
Negyedévi értékelés továbbtanulási előkészületek
Igazgató Ig. helyettesek
Adminisztráció, felvételi tájékoztató
Naplók, ellenőrzők átvizsgálása
Ig. helyettesek Mk. vezetők szaktanárok
Tanórán kívüli foglalkozások biztosítása
Szakköri, korrepetálási naplók ellenőrzése
December ill. havonta
Tanmenet szerinti haladás, értékelés, osztályozás Félévi értékelés
Igazgató Ig. helyettesek Mk. veztők
Nevelés-oktatás hatékonyságának és a továbbtanulás lehetőségének biztosítása
Óralátogatás, beszámoltatás, eredményvizsgálatok, felmérések
Havonta ill. folyamatosan Január
Ellenőrzött terület
Felelős
Cél
Módszer
Időszak
Munkaerő gazdálkodás Tankönyvrendelés előkészítése, egyeztetése a munkaközösségekkel
Vezetőség
Hatékony működés, tárgyi feltételek megteremtése
Betekintés ellenőrzés
Február
Emelt szintű készítésre való jelentkezések előkészítése, lebonyolítása
Ig. helyettesek 11 – 12-es osztályfőnökök
Érettségivel kapcsolatos dokumentumok vizsgálata
Érettségi vizsga, érettségi tételigénylés
Március
Igazgató Ig. helyettesek 11 – 12-es osztályfőnökök
Adminisztráció Ballagás programjának összeállítása, ellenőrzése érettségi vizsga, szakmai vizsga megszervezése
Naplók, ellenőrzők, érettségi dokumentumok vizsgálata
Április
Igazgató Ig. helyettesek
Dokumentumok Ped. program vizsgálata céljainak (pedagógiai, megvalósítása, gazdálkodási, nevelés – oktatás tanügyigazgatási hatékonysága ellenőrzés
Május
Szakkörök, korrepetálások, emelt szintű érettségi felkészítés
Háromnegyedévi értékelés, -ballagás -érettségi vizsgák -szakmai vizsgák előkészítése Tanmenet szerinti haladás Osztályozás, értékelés, osztályozó vizsgák előkészítése
November
29
10.
A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és rendje
10.1. A tanórán kívüli foglalkozások szervezése, nyilvántartása
Az iskola- a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a tanulók közössége, a nevelőtestület tagjai, a szülői munkaközösség, továbbá iskolán kívüli szervezetek kezdeményezhetik. A szükséges egyeztetések után a nevelési igazgatóhelyettes terjeszti az iskolavezetés elé a tanórán kívüli foglalkozások éves tervezetét. Az iskolavezetés dönt - az oktatási törvény és a helyi önkormányzat vonatkozó rendelkezései alapján – arról mely foglalkozások ingyenesen igénybe vehetők s milyen térítési – illetve tandíj fizetendő a többi foglalkozáson. A tanulók a tanórán kívüli foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek, de ha felvételt nyernek a foglalkozásra, megjelenésük kötelező. A foglalkozások helyét és időtartamát a nevelési igazgatóhelyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt.
10.2. Tanórán kívüli foglalkozások formái • Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség vezetők javaslata alapján indít az iskola. • A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. • A tanulók öntevékeny diákköröket (önképzőköröket stb.) hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, működtetését a diákok végzik. • A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik a intézményvezető engedélyével. • A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. A korrepetálás differenciált foglalkoztatással, egyes tanulókra vagy az egész osztályra kötelező jelleggel a szaktanárok javaslatára történhet. • A tanulmányi, szakmai és sportversenyek. Tanulóink intézményi, települési és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést az illetékes igazgatóhelyettes irányítja. • Az iskola könyvtára minden tanítási napon nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. Használati rendjéről a Könyvtár Működési Szabályzata intézkedik. • A tanulmányi kirándulások: Hazánk tájainak, kulturális örökségének megismerése, az osztályközösségek formálódására szolgálnak. A tanulmányi kirándulások az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni, a diákképviselőkkel az osztály szülői közösségével kell egyeztetni a szervezést és a pontos célkitűzéseket. A kirándulások az iskola éves munkatervében foglaltak alapján vagy tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők egy iskolanap felhasználásával.
30 A kirándulás költségeit úgy kell megállapítani, hogy az a szülőket a legkisebb mértékben terhelje. A kirándulás várható költségeiről a szülőt az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségének vállalásáról. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább egy főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni a nevelési igazgatóhelyettesnek, aki azt jóváhagyja és az összesítésben rögzíti. Indulás előtt a pontos útvonalterv és a részvevők nevei leadandók az iskola titkárnál. o A külföldi utazásokra vonatkozó közös szabályok: Tanítási idő alatt, szorgalmi időben egyéni és csoportos utazáshoz, - amelynek célja továbbképzésen, kulturális, sport és tudományos rendezvényen való részvétel – az igazgató engedélye szükséges. A tanulók csoportos utazása esetén az engedély megadásához szükséges kérelmet az utazó csoport vezetője az utazás előtt két hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. • Múzeum, színház, mozi, tárlat stb. látogatások, sportrendezvények. Tanítási időn kívül bármikor szervezhetők. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. • Az iskola tanulói közösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni a nevelési igazgatóhelyettesnek, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi részvételt. Ezek a rendezvények a tanórai és tanórán kívüli tevékenységeket nem zavarhatják, s nem akadályozhatják a tanórára való felkészülést.
10.3. A mindennapi testedzés lehetőségei, formái
Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti kettő tanórai testnevelés órán és DSE-tel kötött szerződés alapján szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és a sportórák keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. A DSE-tel kötött megállapodás tartalmazza, hogy milyen sportcsoportok (szakosztályok) működését várja el az iskola és milyen heti óraszámokban maximálja az edzések és sportórák finanszírozását. A DSE-hez pénzeszköz-átadás (átutalás vagy készpénzfelvétel formájában) általában évente két alkalommal történik. Előleg, majd elszámolás a ténylegesen megtartott és nyilvántartott órák alapján. A DSE számlát állít ki. A gyógytestnevelés órák számát a törvényi lehetőségeknek megfelelően – létszám – a testnevelési munkaközösség vezetőjének javaslata alapján az iskolavezetés hagyja jóvá, tantárgyfelosztásban rögzíti. Ezek beszámíthatók a kötelező órákba.
31
11.
A tanulók felvételének rendje, tanulói jogviszony igazolása
11.1. A tanulók felvételének rendje, felvételi bonyolítása, beiratkozás
A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel, vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. (A közoktatási törvény 65-68. §-ai figyelembe vételével) A felvétel tanulmányi feltételei, a felvételi vizsga • Az iskola a felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban köteles nyilvánosságra hozni. • Az iskola nyílt napokat szervez az érdeklődő tanulók részletes tájékoztatására. Az iskola képviselője lehetőség szerint részt vesz az általános iskolák által szervezett pályaválasztási szülői értekezleteken. A pályaorientációs munka minden pedagógus feladata. • Az iskola osztályba sorolás céljából vizsgát szervezhet. A vizsga írásbeli és
szóbeli részből állhat. A követelményeit a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetése fogadja el.
11.2. Felvétel egyéb feltételei a szakképző évfolyamokra
Szakképzésre az a tanuló vehető fel, aki • a szakképesítésre előírt előképzettségi feltételeknek és az iskola által
megállapított felvételi követelményeknek megfelel általános illetve speciális egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeknek megfelel • a gyakorlati képzéshez szükséges gyakorlóhely az iskolában vagy gazdálkodó szervezetnél a teljes képzési időre rendelkezésre áll. • javító érettségi vizsgára utasított tanuló – megkezdheti tanulmányait az érettségit követő képzésben, de a javító érettségit követően, csak akkor folytathatja, ha sikeresen megfelelt. • az
11.3. A beiratkozás
A tanulónak vagy törvényes képviselőjének az iskola által meghatározott napon és időben kell beiratkoznia. A jelentkezőnek be kell mutatnia: • az alapfokú iskolai végzettséget igazoló bizonyítványt • személyi igazolványt • a szakképesítéshez előírt előképzettséget igazoló okmányt.
32 A felvett tanuló osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösségek és az általános igazgatóhelyettes javaslatainak figyelembevételével – az igazgató dönt.
11.4. Tanulói jogviszony megszüntetése
Tanulói jogviszony megszűnhet: • szülő kérésére – tanköteles tanuló esetén - más iskolába átlépéssel, • iskola kezdeményezésére, fegyelmi eljárást követően, • tanköteles koron túl, az igazolatlan mulasztások törvényben meghatározott
mértékén túl.
A jogviszony megszüntetését írásba kell foglalni. Dokumentumai lehetnek: kérelem, fegyelmi határozat, határozat. Az írásos dokumentumok alapján az iskola általános igazgatóhelyettese törli a tanulót az iskola létszámából. Felügyeli, hogy minden tanügyi dokumentumon átvezessék a változást.
11.5. Tanulói jogviszony igazolása
Tanulói jogviszony igazolása a tanügyi dokumentumok alapján az iskola feladata. Kérelemre az iskola általános igazgatóhelyettese, vagy az általa hitelesített dokumentum alapján a kijelölt adminisztrátor végzi. A kiadott igazolásokról nyilvántartást kell vezetni.
11.6. A tanulók mulasztásával kapcsolatos iskolai feladatok
A tanulók mulasztásait az órát tartó tanár rögzíti az osztálynaplóban. Az osztályfőnök nyilvántartja, összesíti és végzi az igazolással kapcsolatos teendőket. A gyakorlatról való hiányzást a szakoktató és a gazdálkodó szervezet is köteles nyilvántartani.
Az osztályfőnöknek vagy szakoktatónak ajánlott levélben kell értesíteni a szülőt, ha a tanuló 3 napon keresztül nem jelenik meg oktatáson és hiányzása okáról információ nincs.
Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztásáról értesíteni kell a tanuló lakhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét.
33
12.
Iskolai hagyományok ápolása, ünnepélyek, megemlékezések rendje
A hagyományok ápolása nevelési szempontból fontos feladat. Pozitív példát mutatnak, egymás segítését, az összetartás tudatát, az alkotás, a munka szeretetét erősítik. Iskolánk hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, továbbá iskolánk jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége.
12.1. Hagyományaink • • • • •
tanévnyitó ünnepély ballagás március 15. október 23. szalagavató
Megemlékezések: • • • • •
Október 6. Április 11 – szavalóverseny A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja A Holokauszt áldozatainak emléknapja Nemzeti Összefogás Napja
A diákéletet, az iskolához tartozás tudatát erősítő programok: • • • •
Gólyatábor Gólyaavató Iskolai farsang Alapítványi bál
Iskolatörténet feldolgozása A most élő hagyományok változnak, újak keletkeznek. A nevelőtestület és a diákmozgalom segítsék elő a haladó hagyományok ápolását, újak keletkezését. Az iskolai ünnepségek, megemlékezések előkészítése, lebonyolítása minden pedagógus feladata. Azokon a részvétel kötelező. Hosszabb távú, egész iskolát érintő megmozdulások szervezése, célfeladatként jelölhető, vagy jutalmazható.
34
13.
A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje
Az iskola egészségügyi felügyeletét és orvosi ellátását a következő rendszerben biztosítjuk. Az iskola dolgozóinak és tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét heti négy alkalommal orvos és védőnő látja el. Az ellátás céljára egy elkülönített és felszerelt orvosi szoba áll rendelkezésre. Rendelési ideje: A rendelő ajtaján kifüggesztett rend szerint A védőnő naponta, a rendelő ajtaján kifüggesztett rend szerint fogadja tanulóinkat. A rendszeres orvosi ügyelet mellett évi egy alkalommal a tanulók fogászati vizsgálaton és általános egészségügyi szűrővizsgálaton vesznek részt. A tanulók és dolgozók testi épségét veszélyeztető rendkívüli esemény esetén a Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározottak szerint kell eljárni. A teendők ellátása során a tanulók és dolgozók testi épségének védelme minden felnőtt elsődleges kötelessége.
14.
A könyvtár működésének és használatának rendje
14.1. A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai 14.1.1. Az iskolai könyvtár alapfeladatai: • gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és • • • • • • • •
rendelkezésre bocsátása; tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról; tanórai foglalkozások tartása; egyes személyek (tanuló, pedagógus, egyéb iskolai alkalmazott) vagy csoportok hozzásegítése a számukra szükséges könyvekhez, folyóiratokhoz, elektronikus adatbázishoz, helyben olvasás céljából; könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését.
14.1.2. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai: • • • •
tanórán kívüli foglalkozások tartása; dokumentumok másolása a kézikönyvtárból; számítógépes informatikai szolgáltatások nyújtása; tájékoztatás az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól.
35 14.2. Az iskolai könyvtár működése Az iskolai könyvtár gyűjteményét – a költségvetési támogatás függvényében – a tanulók és a pedagógusok igényeinek megfelelően kell fejleszteni. Az iskola részére a központi költségvetésből juttatott összegből a tankönyvtámogatás 25%-át tartós tankönyv, továbbá a tanulók által alkalmazott segédkönyvek vásárlására kell fordítani. A közoktatási intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. A könyvtár használói az iskola pedagógusai és tanulói. A könyvtárban a tanév bármely időszakában lehet könyvet kölcsönözni, az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtár nyitva tartásának időpontjában, az adatváltozást követő három munkanapon be kell jelenteni. A könyvtári szolgáltatásokat az iskola pedagógusai és tanulói ingyenesen vehetik igénybe. A könyvtárhasználat szabályait a könyvtárban ki kell függeszteni. Közzé kell tenni azon tartós könyveknek, továbbá segédkönyveknek a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A nyitva tartás: A Könyvtár ajtaján kifüggesztett rend szerint.
15.
Az intézmény dolgozóinak feladati a tanuló- balesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő- óvó előírások)
Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.
15.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan:
• Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkabiztonsági
szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit.
• A NAT és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni
kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.
• A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti
beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.
• Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az
egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:
36 A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: • az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, • a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa,
stb) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, • a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban,
Tanulmányi kirándulások, túrák előtt, Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, Rendkívüli események után, A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét • A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű
•
•
• •
feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A szakoktatók a tanév első gyakorlati foglalkozásán balesetvédelmi oktatásban részesítik a tanulókat. Ennek megtörténtét a foglalkozási naplóba rögzítik. A tanultak elsajátítását számon kérik. A szakoktatók minden új munkafolyamat megkezdése előtt, felhívják a figyelmet a balesetvédelmi előírásokra. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit a munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza.
15.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén
• A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés,
vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:
• a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, vagy értesíteni kell a védőnőt,
elsősegélynyújtó tanárt - ha szükséges orvost kell hívnia,
• a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell
szüntetnie,
37 • minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola
igazgatójának.
E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. • A balesetet szenvedett tanuló elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel
csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget
• Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki
kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.
• A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok
alapján:
• A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani, • A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell
vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.
• A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos
baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.
• Az iskola igény esetén biztosítja az iskolai diákönkormányzat képviselőjének
részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.
15.3. Teendők rendkívüli esemény alkalmával
Tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb. esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. 15.3.1. A tűzriadó tervben meg kell határozni: • a rendkívüli esemény jelzésének módjait, • a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét,
38 • a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit (kiürítés,
mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek – rendőrség, tűzoltóság – értesítése, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése),
• az iskola helyszínrajzát, • az építmények szintenkénti alaprajzát (a menekülési útvonalakkal, a vízszerzési
helyekkel, a helyiségeket és a veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, közművezetékek központi elzáróival.)
15.4. Bombariadó esetén
Bombariadó esetén az iskola kiürítését az igazgató vagy az ügyeletes vezető a tűzriadó tervben meghatározott rend szerint rendelheti el. Ezzel egy időben értesíti a rendőrség adott osztályát, a fenntartót.
16.
Felnőttoktatás
Iskolánkban nappali rendszerű felnőttoktatás nincs.
17.
A tankönyvellátás rendje
17.1. Az iskolai tankönyvellátás Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. Megbízza a tankönyvek beszerzésének lebonyolítására a személyeket.
17.2. A tankönyvrendelés A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő munkatársakkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: • • • •
a felelős dolgozók feladatait, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét.
A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján a szakmai munkaközösségek választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket.
39
18.
Az iskolában folyó reklámtevékenység szabályzatai
Iskolánkban általában „tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze” (Ld. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 122.§ (12) bekezdése.) Az intézményben hirdetés, reklámfelirat csak az iskola igazgatójának előzetes engedélyével rakható ki. Az engedély nélküli hirdetéseket el kell távolítani. Külső szervekkel reklámok elhelyezésére szerződést köt az intézmény. A reklám elhelyezése a reklámozó költségtérítése ellenében történhet meg. A reklám térítési díját a gazdasági vezető javaslata alapján az iskola igazgatója állapítja meg.
19.
A Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvánossága
A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot iskolánk honlapján hozzuk nyilvánosságra.
