1.sz. melléklet
Szervezeti és Működési Szabályzat
1. sz. melléklet Az elszámolás szabályai
2011. december 10.-i módosításokkal egységes szerkezetben
1.sz. melléklet Tartalomjegyzék 1. A számlarend 1.1. A számviteli politika 1.2. A számlatükör 1.3. A főkönyvi számlák tartalma 2. A számviteli zárlat 3. Az éves beszámoló 4. A számviteli bizonylatok rendje .4.1. A bizonylatok fajtái 4.2. A bizonylatok tartalma 5. A leltározás szabályai 5.1. A leltárfelvételi ív 5.2. A leltározás menete 6. A selejtezés szabályai 7. Költségelszámolások 7.1. Szövetségi tulajdonú gépkocsi költségelszámolása 7.2. Saját gépkocsi szövetségi célú használatának elszámolása 7.3. Rendezvények költségelszámolása 8. Elszámolás a külföldi adományokkal 9. A tagdíjak elszámolása 10. Pályázatok elszámolása 11. A házipénztár kezelésének szabályai 11.1 A pénzkezelés személyi feltételei 11.2. A maximális napi zárókészlet 11.3. Készpénz bevételezése és kiadása 11.4. Az időszaki pénztárjelentés 11.5. Elszámolás a kiadott előlegekkel 11.6. A pénztár ellenőrzése
1. A számlarend
2
1.sz. melléklet A számviteli törvény és a 224/2000. (XII.19.) Korm. rendelet írja elő azokat a számviteli szabályokat, melyek betartásával valós tájékoztatás adható a Magyar Kolping Szövetség vagyonának alakulásáról és pénzügyi helyzetéről. Az MKSZ könyvvezetési kötelezettségének - saját elhatározása alapján - a kettős könyvvitel rendszerében tesz eleget. Ennek megfelelően egyszerűsített éves beszámolót készít. Az MKSZ könyvvezetése során elkülönítve mutatja ki az alaptevékenysége érdekében felmerült, valamint vállalkozási tevékenységével kapcsolatos bevételeket és kiadásokat. 1.1. A számviteli politika A számviteli törvény előírásának megfelelően ebben a szakaszban összefoglalva szerepel az MKSZ számviteli politikája. Egyes meghatározások, szabályok más szakaszokban is megtalálhatók. A beszámoló Az MKSZ társadalmi szervezet a 224/2000. (XII.19.) Korm. rendelet 7. § (4) pontja értelmében közhasznú egyszerűsített éves beszámolót készít. A közhasznú egyszerűsített éves beszámoló egyszerűsített mérlegből közhasznú eredményeredménylevezetésből, valamint tájékoztató adatokból áll a fenti rendelet 1. sz. és 3. sz. melléklete szerinti bontásban. Könyvviteli rendszer Az MKSZ kettős könyvvitelt vezet a 1.2. (számlatükör) szakaszban szereplő számlák használatával. Az éves beszámoló elkészítésének időpontja A mérleg készités időpontja (könyviteli zárlat) február 28, a mérleg készités forduló napja december 31. Ezen határidő után ismertté vált, előző évhez tartozó gazdasági események már a tárgyévhez könyvelendők. Minden évben március 31-ig készül el az előző év beszámolója. A beszámolót az Ügyvivő testület hagyja jóvá és beterjeszti a Közgyűlésre. A bizonylatok rendje A 4. szakasz tartalmazza. A leltározás rendje Az immateriális javak, a tárgyi eszközök és anyagok leltározási szabályait az 5. szakasza tartalmazza. A selejtezés rendje A vagyontárgyak selejtezési szabályait a 6. szakasz írja le. A pénzkezelés rendje
3
1.sz. melléklet A házipénztár kezelésének szabályai a 11. szakaszban, a bankszámlák feletti rendelkezés szabályai az SZMSZ 6.3. szakaszban találhatók. Eszközök értékelése beszerzéskor Immateriális javak, tárgyi eszközök, illetve egyéb eszközök (készletre vásárolt eszközök) beszerzésekor a beszerzési költség (beszerzési ár) az alábbiakból tevődik össze: • engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételár, • szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési költség, • bizományosi díj, • a beszerzéskor fizetett fogyasztási adó, • vám, vámpótlék, vámkezelési díj, egyéb a vámhatóság által kiszabott díjak, • a beszerzéshez kapcsolódó illeték, • a le nem vonható ÁFA, • jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak, • egyéb hatósági díjak, • a beszerzéshez igénybe vett hitel, kölcsön bankgarancia díja, kezelési költsége, folyósítási jutaléka, rendelkezésre tartási jutaléka, a szerződés közjegyzői hitelesítésének díja, • az üzembe helyezésig, a beszállításig felmerült kamat, • a beszerzéshez közvetlenül kapcsolódó biztosítási díj, • a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatához szükséges tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési árban érvényesített értéke. Nem része a beszerzési költségnek a levonható, előzetesen felszámított ÁFA. A beszerzési költséget a gazdasági esemény megtörténtekor kell számításba venni számlázott (kivetett) összegben. Amennyiben az üzembe helyezéskor (készletre vételkor) a számla (határozat) nem érkezett meg, akkor az adott tétel értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, jogszabály) alapján kell kiszámítani. Az így meghatározott beszerzési költséget a végleges bizonylatok kézhezvételekor kell módosítani. Az eszközök besorolása Immateriális javak közé az MKSZ-ben a vagyoni értékű jogok (bérleti jog, márkanév,) és a szellemi termékek (szoftverek) tartoznak. Tárgyi eszközök a telkek, épületek, építmények, járművek, gépek, bútorok, számítástechnikai eszközök, irodagépek, hírközlési eszközök, biztonságtechnikai eszközök, az egy évnél hosszabb idő alatt elhasználódó irodai felszerelések, valamint vendéglátó-ipari felszerelések és sporteszközök. Nem tekintendő tárgyi eszköznek az egy éven belül elhasználódó bármilyen eszköz. Javítási, karbantartási költség A használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi; A nyilvántartási érték nem növelendő vele. Felújítási költség
4
1.sz. melléklet Az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli; a tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától; A tárgyi eszköz nyilvántartási értékét növeli! Beruházás, bővítés, átalakítás költsége A tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hiteligénybevételt, a biztosítást is); beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt; Épület esetén a beépített terület bővítése, a helyiség(ek) eredeti rendeltetésének megváltoztatása, az épületgépészeti berendezések korszerűbbre cserélése, más eszközöknél a funkciók bővítése, a műszaki jellemzők javítása értendő ide. A nyilvántartási értéket növeli. Értékcsökkenés Az MKSZ az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenését az elhasználódási idő figyelembe vételével a nyilvántartás napjától kezdve a nullára történő leírás, illetve az állományból való kivezetés napjáig lineárisan számítja. Az alkalmazott éves leírási kulcsok - figyelembe véve az MKSZ tevékenységét eszközcsoportonként az alábbi: Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Számítástechnikai eszközök 100 eFt alatt Számítástechnikai eszközök 100 eFt-tól 200 eFt-ig Számítástechnikai eszközök 200 eFt felett Járművek, sporteszközök Gépek, irodatechnikai eszközök Bútorok, felszerelései tárgyak Épületek hosszú élettartamú szerkezetből
5
20% 30% 100% 50% 33% 20% 10% 7% 2%
1.sz. melléklet Épületek hosszú élettartamú szerkezetből bérbeadás vagy szálláshely szolgáltatás esetén Épületek közepes élettartamú szerkezetből
5% 3%
Az értkcsökkenés alapja a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték. A marádványérték meghatározása az eszköz aktiválásakor egyedileg történik A 100.000,- Ft egyedi érték alatti eszközök beszerzési költsége azonnali értékcsökkenésként elszámolható. Terven felüli értékcsökkenést az MKSZ csak a még nem nullára leírt eszköz selejtezésekor alkalmaz. Ilyenkor a terven felüli értékcsökkenés összege az eszköz selejtezés napjára számított nyilvántartási értéke. Az eszközöket egyedileg kell nyilvántartani és értékelni, kivéve az azonos típusú, ugyanakkor beszerzett, azonos körülmények között használt eszközöket - ezek csoportosan is nyilvántarthatók és értékelhetők. A készletek értékelése A december 31-én meglévő raktári készletet átlagos áron kell számításba venni. A készletet mennyiségben és értékben is tételesen kell kimutatni. Az értékelés átlagos beszerzési áron történik. A követelések értékelése A be nem fizetett szövetségi tagsági hozzájárulást december 31-i fordulónappal analitikusan ki kell mutatni, de az Ügyvivő testület ellenkező értelmű döntéséig követelésként nem kell nyilvántartani. A vállalkozási tevékenységből származó, december 31-én fennálló követeléseket minősíteni kell. A kétes követelések után értékvesztést kell elszámolni a várható megtérülés mértékéig. A kötelezettségek értékelése A hosszú (egy éven túli) és rövid (egy éven belüli) lejáratú kötelezettségeket a szerződések, illetve számlák és hatósági határozatok alapján kell értékelni. 1.2. A számlatükör Számlaszám 11 113 1131 1133 1139 114 1141 1143 1149 12
A számla megnevezése 1. számlaosztály. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK IMMATERIÁLIS JAVAK VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK Bérleti jog, használatba vételi jog Márkanév Vagyoni értékű jogok értékcsökkenése SZELLEMI TERMÉKEK Szellemi termékek Szoftver termékek Szellemi termékek értékcsökkenése INGATLANOK
6
1.sz. melléklet 121 122 123 126 127 128 129 13 131 132 133 134 135 139 1391 1392 1393 1394 1395 14 143 145 149 1495 15 151 152 17 171 172 177 179
Földterület Telkek, telkesítés Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok Ingatlanok értékhelyesbítése Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése MŰSZAKI BERENDEZÉSEK, GÉPEK Tevékenységet szolgáló berendezések Járművek Számítástechnikai eszközök Irodai berendezések Bérelt eszközökön végzett beruházás MŰSZAKI BERENDEZÉSEK ÉRTÉKCSÖKKENÉSE Tevékenységet szolgáló berendezések értékcsökkenése Járművek értékcsökkenése Számítástechnikai eszközök értékcsökkenése Irodai berendezések értékcsökkenése Bérelt eszközökön végzett beruházás értékcsökkenése EGYÉB BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK Képzőművészeti alkotások Kisértékű tárgyi eszközök EGYÉB BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, ÉRTÉKCSÖKKENÉS Kisértékű tárgyi eszközök értékcsökkenése BERUHÁZÁSOK Beruházások - eszközök Támogatásból épülő beruházások TULAJDONI RÉSZESEDÉST JELENTŐ PÉNZÜGYI BEFEKTETÉSEK Részesedés többségi részesedédű vállalkozásban Részesedés egyéb vállakozásban Részesedések értékhelyesbítése Részesedések értékvesztése 2. számlaosztály. KÉSZLETEK
26 211
KERESKEDELMI ÁRUK Könyvek, kiadványok beszerzési áron 3. számlaosztály. KÖVETELÉSEK, PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
31 311 312 315 34 341 35 351 352 353 359 36 361 364
KÖVETELÉSEK ÁRUSZÁLLÍTÁSBÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSBÓL Belföldi követelések Belföldi kétes követelések Követelések értékvesztése MUNKAVÁLLALÓKKAL KAPCSOLATOS KÖVETELÉSEK Elszámolásrara adott előlegek ADOTT ELŐLEGEK Immateriális javakra adott előlegek Beruházásokra adott előlegek Készletekre adott előlegek HEFOP támogatás EGYÉB KÖVETELÉSEK Munkavállalókkal szembeni egyéb követelések PÁKA követelés határozat alapján
7
1.sz. melléklet 369 38 381 3811 3812 382 3821 384 3841 3842 3843 3844 386 3861 387 389 39 391 392
Különféle egyéb követelések PÉNZESZKÖZÖK Pénztár Pénztár – Székház Pénztár – Erdei ház Valutapénztár Valutapénztár-számla Bankszámlák (Ft) OTP-HUF-1 OTP-HUF-2 OTP-HUF-3 OTP – HUF 4 Deviza betétszámlák OTP – EUR bankszámla Kompenzálási bank Átvezetési számlák AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 4. számlaosztály. FORRÁSOK
41 411 412 413 417 419 44 441 442 443 45 453 454 4541 455 46 461 462 464 466 467 468 469 4694 4695 4696 47 471 473 4731 4732 4733 4734
SAJÁT TŐKE Induló tőke Tőkeváltozás Eredménytartalék Értékelési tartalék Tárgyévi eredmény HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK KW Augsburg kölcsön MKM Alapítvány kölcsön MKCSÜA kölcsön KÖTELEZETTSÉGEK ÁRUSZÁLLÍTÁSBÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSBÓL Vevőktől kapott előlegek Szállítók Belföldi szállítók KOSZISZ – MKSZ elszámolási számla EGYÉB RÖVIDLEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK I. Társasági adó elszámolása Személyi jövedelemadó elszámolása Önként feltárt adó Előzetesen felszámított ÁFA Fizetendő ÁFA ÁFA elszámolási számla Helyi adók elszámolási számla Idegenforgalmi adó elszámolási számla Helyi iparűzési adó elszámolási számla Gépjárműadó elszámolási számla EGYÉB RÖVIDLEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK II. Jövedelem elszámolási számla Társadalombiztosítási kötelezettség Nyugdíjbiztosítási Alap Egészségbiztosítási és Munkaerőpiaci járulék Alap Munkáltatói táppénz hozzájárulás Egyszerűsített foglalkoztatás közterhe
8
1.sz. melléklet 4735 47351 47352 47353 47354 47355 47356 47357 4736 47361 47362 47363 47364 476 4761 4762 477 48 481 482 483 484 485 49 491 492 493
Magánnyugdíjpénztárak AXA Magánnyugdíjpénztár OTP Magánnyugdíjpénztár Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár AEGON Magánnyugdíjpénztár Allianz Magánnyugdíjpénztár Simenzió Magánnyugdíjpénztár ING Magánnyugdíjpénztár Magánnyugdíjpénztárak késedelmi pótlék AEGON Mnypt. késedelmi pótlék ING Mnypt. késedelmi pótlék OTP Mnypt. késedelmi pótlék Dimenzió Mnypt. késedelmi pótlék Munkavállalókkal szembeni kötelezettségek Munkabér kifizetések Utalások - munkabérek Adó folyószámlák rendezési számla PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek és ráfordítások passzív időbeli elhatárolása NCA passzív időbeli elhatárolása IKW passzív időbeli elhatárolása Mike Valéria posta elszámolás ÉVI MÉRLEGSZÁMLÁK Nyitóméreg számla Zárómérleg számla Adózott eredmény elszámolási számla 5. számlaosztály. KÖLTSÉGNEMEK
51 511 512 513 5131 5132 5133 514 5141 5142 515 516 519 5191 5192 52 521 522 523 5231 5232 524 525 526 527
ANYAGKÖLTSÉG Irodaszer, nyomtatvány Takarítószerek Közműdíjak - Székház Áramdíj - Székház Gázdíj - Székház Víz- és csatornadíj – Székház Közműdíjak – Erdei ház Áramdíj – Erdei ház Gázdíj – Erdei ház Üzemanyag – Erdei ház Rendezvények anyagköltsége Egyéb anyagköltség Egyéb anyagköltség – Székház Egyéb anyagköltség – Erdei ház SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGE Telefonköltség Postaköltség Karbantartási költségek Karbantartási költségek – Székház Karbantartási költségek – Erdei ház Bérleti díjak Távfelügyelet díja Programszervezések költsége Utazási költségek
9
1.sz. melléklet 528 529 5291 5292 53 531 532 533 54 541 55 551 56 561 562 563 564 57 571 572
Szemétszállítás díja Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások – Székház Egyéb szolgáltatások – Erdei ház EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGE Hatósági díjak, illetékek Bankköltségek Biztosítási díjak BÉRKÖLTSÉG Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Rendezvények reprezentációs költség BÉRJÁRULÉKOK Nyugdíjbiztosítási járulék Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék Munkáltatói táppénz hozzájárulás Egyszerűsített foglalkoztatás közterhe ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS Terv szerinti értékcsökkenés Kisértékű eszközök értékcsökkenés 8. számlaosztály. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK
81 814 86 861 862 863 864 865 866 867 868 87 872 876 877 88 881 882 883 884 889 89 891
ELÁBÉ Kiadványok ELÁBÉ EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök nyilvántartás szerinti értéke Terven felüli értékcsökkenés Késedelmi kamat Bírság, kötbér, kártérítés Kolping Családok támogatása Nemzetközi tagdíjak Céltámogatások Önkormányzatokkal elszámolt adók, illetékek PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI Fizetendő kamatok Deviza- és valutakészletek árfolyamvesztesége Kerekítési különbözetek RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK Társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értéke Térítés nélkül átadott vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értéke Szokásos mértéket meghaladó eredményt csökkentő tételek Előző évekkel kapcsolatos adófizetési kötelezettség Egyéb rendkívüli ráfordítások NYERESÉGET TERHELŐ ADÓK Társasági adó 9. számlaosztály. ÉRTÉKESÍTÉS ÁRBEVÉTELE ÉS BEVÉTELEK
91 911 912 913 919
BELFÖLDI ÉRTÉKESÍTÉS ÁRBEVÉTELE Szállás szolgáltatás Bérleti díj Kiadványok értékesítése Egyéb bevétel
10
1.sz. melléklet 92 921 922 923 924 925 929 96 961 963 967 9671 9672 9673 969 97 974 976 977 98 982 984
CÉL SZERINTI TEVÉKENYSÉG BEVÉTELE Szövetségi tagdíj Támogatások, adományok Kolping újság támogatása Céltámogatás - rendezvények Céltámogatás - SZJA 1% felajánlások Egyéb, cél szerinti bevételek EGYÉB BEVÉTELEK Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele Egyéb eredményt növelő bevételek Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatások Költségvetéstől kapott támogatás, juttatás Önkormányzattól kapott támogatás, juttatás Elkülönített alapoktól kapott támogatás, juttatás Különféle egyéb bevételek PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI Kamatbevétel pénzintézettől Deviza- és valutakészletek árfolyamnyeresége Kerekítési különbözetek RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK Társaságba bevitt vagyontárgyak szerződés szerinti értéke Előző évekkel kapcsolatos adó-visszatérítések
1.3. A főkönyvi számlák tartalma A főkönyvi számlákra a számlatükör számai alapján történik hivatkozás. Csak azon számlák magyarázata szerepel, melyek nevéből nem derül ki egyértelműen tartalmuk. 1. számlaosztály. Befektetett eszközök
113 Vagyoni értékű jog Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni jogok kivételével, a nem tulajdonból származó jogok. Ellenértéke előre, összegszerűen meghatározott. Fajtái: bérleti jog, koncessziós jog, játékjog, márkanév (védjegy), használat, licence (a software licencek is), egyéb. Bekerülési értéke: beszerzési ár, sajátos bekerülési értékek. 1139 Vagyoni értékű jogok értékcsökkenése Az értékcsökkenési leírás mértéke: a beszerzési árat az MKSZ döntése szerint lehet leírni, egyedi minősítés szerint. Általában alkalmazott lineáris éves leírási kulcs: 20 %. 114 Szellemi termékek Szoftverek beszerzési költsége könyvelendő ide. A szerzői jogvédelemben részesülő javakat is erre a számlára kell könyvelni. Ezen számlához „szellemi termékek nyilvántartása és értékcsökkenése” analitikus nyilvántartás kapcsolódik. A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza: • a szellemi termék neve (címe), • a szellemi termék előállítójának neve, • az állományba vétel dátuma,
11
1.sz. melléklet • • • •
beszerzési érték, az évi értékcsökkenés, az előző nettó érték (a bruttó érték és a halmozott értékcsökkenés különbsége), az új nettó érték (az előző nettó érték és az évi értékcsökkenés különbsége),
Megsemmisülés, selejtezés, értékesítés, ill. térítés nélküli (ingyenes) átadás esetén a szellemi terméket a nyilvántartásból törölni kell, a főkönyvi számláról pedig ki kell vezetni. 1149 Szellemi termékek értékcsökkenése Az MKSZ a szellemi termékeket lineárisi kulcsa évi 30%. A 1149 számlán a használatbavétel napjától számított halmozott értékcsökkenés szerepel. Értékcsökkenést a 0-ra leírásig, ill. a megsemmisülés, a selejtezés, az étékesítés (átadás) napjáig kell elszámolni időarányosan. A megsemmisült, selejtezett, értékesített (átadott) szellemi termék halmozott értékcsökkenését a bruttó értékkel együtt kell kivezetni. 122 Földterület 122 Telkek Az MKSZ tulajdonában lévő földterületekről és telkekről analitikus nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza a földterület, telek azonosító adatait és bruttó értékét. A földterület, telek bruttó és nettó értéke megegyezik. Értékcsökkenés nem számolható el. 123 Épületek Az MKSZ tulajdonában lévő épületekről analitikus nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza: • az épület azonosító adatait, • a használatbavétel dátumát, • bruttó érékét, • az évi értékcsökkenést, • az előző nettó értéket (a bruttó érték és a halmozott értékcsökkenés különbsége), • az új nettó értéket (az előző nettó érték és az évi értékcsökkenés különbsége), Megsemmisülés, selejtezés, értékesítés, ill. térítés nélküli átadás esetén az épületet a nyilvántartásból törölni kell, a főkönyvi számláról pedig ki kell vezetni. 129 Épületek értékcsökkenése Az épületek éves leírási kulcsa: 2% hosszú élettartamú szerkezetek esetén, 5% hosszú élettartamú szerkezeteknél bérbeadás, vagy szállásszolgáltatás nyújtása esetén 3% közepes élettartamú szerkezetek esetén, Az épületszerkezetek leírását az 1996. évi LXXXVIII. törvény 2. sz. melléklete tartalmazza. Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések az épülettel együtt amortizálódnak. A 129 számlán a használatbavétel napjától számított halmozott értékcsökkenés szerepel.
12
1.sz. melléklet Értékcsökkenést a 0-ra leírásig, ill. a megsemmisülés, a selejtezés, az értékesítés (átadás) napjáig kell elszámolni időarányosan. A megsemmisült, selejtezett, értékesített (átadott) épület halmozott értékcsökkenését a bruttó értékkel együtt kell kivezetni. 131 Gépek berendezések 142 Járművek 143 Irodai berendezések A tárgyi eszköz beszerzési értéke könyvelendő ide. A főkönyvi számlákhoz analitikus nyilvántartás kapcsolódik, mely a következő adatokat tartalmazza eszközönként: • leltári szám, • az eszköz neve, • azonosító adatai (pl. típusszám, gyártási szám, stb.), • az eszköz előállítójának neve, • az előállítás éve, • az állományba vétel (aktiválás) dátuma, • beszerzési érték, • az évi értékcsökkenés, • az előző nettó érték (a bruttó érték és a halmozott értékcsökkenés különbsége), • az új nettó érték (az előző nettó érték és az évi értékcsökkenés különbsége), Megsemmisülés, selejtezés, értékesítés, ill. térítés nélküli (ingyenes) átadás esetén a tárgyi eszközt a nyilvántartásból törölni kell, a főkönyvi számláról pedig ki kell vezetni. 139 Műszaki berendezések, gépek értékcsökkenése 149 Egyéb berendezések, felszerelések, járművek értékcsökkenése Éves leírási kulcsok: 7% bútorok, felszerelési tárgyak esetén, 10% gépek, irodatechnikai eszközök esetén, 20% járművek, sporteszközök esetén, 33% számítástechnikai eszközök esetén, ha a bekerülési érték 200 eFt feletti 50% számítástechnikai eszközök esetén, ha a bekerülési 100 eFt és 200 eFt közötti 100% számítástechnikai eszközök esetén, ha a bekerülési 100 eFt alatti A 139 és 149 számlán a használatbavétel (aktiválás) napjától számított halmozott értékcsökkenés szerepel. Értékcsökkenést a 0-ra leírásig, ill. a megsemmisülés, a selejtezés, az értékesítés (átadás) napjáig kell elszámolni időarányosan. A megsemmisült, selejtezett, értékesített (átadott) eszköz halmozott értékcsökkenését a bruttó értékkel együtt kell kivezetni. 151 Befejezetlen beruházások A még használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközhöz kapcsolódó minden beszerzési költséget ide könyvelünk, tárgyi eszközönként elkülönítve. Beruházásnak minősül a tárgyi eszköz bővítése, átalakítása, rendeltetésének megváltoztatása is. 152 Támogatásból épülő beruházások A céltámogatásokból megvalósuló még használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközhöz kapcsolódó minden beszerzési költséget ide könyvelünk, tárgyi
13
1.sz. melléklet eszközönként elkülönítve. Beruházásnak minősül a tárgyi eszköz bővítése, átalakítása, rendeltetésének megváltoztatása is. 171 Részesedés többségi részesedésű vállalkozásban Akkor kell a részesedés összegét kimutatni ezen a számlán, ha az MKSZ tulajdoni részesedésének aránya az adott gazdasági társaságnál meghaladja a jegyzett tőke 50%-át, vagy az MKSZ a gazdasági társaság irányításában, ellenőrzésében meghatározó befolyást gyakorol. Részesedésként kell kimutatni a gazdasági társaság jegyzett tőkéjében (törzstőkéjében, részvénytőkéjében, alapítói vagyonában) való pénzügyileg, vagy apporttal teljesített részesedést. A vásárlással, vagy tőkeemeléssel szerzett részesedést is itt kell kimutatni. 172 Részesedés egyéb részesedésű vállalkozásban Azokat a részesedéseket kell erre a számlára könyvelni, melyeknél az MKSZ részesedése az adott gazdasági társaságnál nem haladja meg a jegyzett tőke 25%-át, és az MKSZ nem gyakorol meghatározó befolyást a gazdasági társaság irányításában. 179 Részesedések értékvesztése Ha a gazdasági társaság piaci megítélése a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül alacsonyabb, mint a könyvekben kimutatott alapításkori, ill. korábbi értékvesztéssel csökkentett értéke, akkor az értékvesztés összege erre a számlára könyvelendő. 2. számlaosztály. Készletek 261 Könyvek beszerzési áron Az MKSZ a saját kiadásban megjelentetett, vagy más kiadóktól vásárolt könyveket kiadványokat bekerülési (beszerzési) áron közvetlenül elszámolja a 814-es fökönyvi számlára (ELÁBÉ). Minden év december 31-i fordulónappal leltárfelvételt készít anyagkészletéről, melyet tételenként értékel. Az értékelés tényleges beszerzési áron történik. A letár értéke a 261 számlán állományba veendő, míg ugyanezzel az érékkel az ELÁBÉ csökkentendő. A nyitó árukészlet értéke ELÁBÉ-ként elszámolandó. Ha a fentiek szerint megállapított árukészlet magasabb a piaci értéknél, akkor a különbséget értékvesztés címén az ELÁBÉ-nál el kell számolni. A készletértéket a mérlegkészítéskor ismert piaci értékre kell módosítani. 3. számlaosztály. Követelések, pénzügyi eszközök és aktív időbeli elhatárolások 311 Belföldi követelések Szolgáltatásból, anyag- vagy eszközeladásból származó, a vevő által elismert (kimenő) számla szerinti követelések könyvelendők ide ÁFA értékkel együtt. A Magyar Kolping szövetség kibocsátott számláiról analitikus nyilvántartást vezet, mely tartalmazza: • a számla számát, • a teljesítés dátumát, • a fizetés módját és határidejét,
14
1.sz. melléklet • • • • A A
a vevő nevét és címét, a szolgáltatás (áru) megnevezését, mennyiségét, egységárát, összegét, az ÁFA kulcsát és összegét, az SZJ számot, számla tartalma az általános forgalmi adó törvény szerinti. számlák zárt rendszerben számozott, szigorú számadású nyomtatványok!
341 Munkavállalókkal szembeni követelések Erre a számlára könyvelendő a munkabér előleg, az anyagi felelősség érvényesítése címén előírt összeg (pl. leltárhiány, pénzhiány, kártérítés), törvényi előírás alapján a munkáltató által a munkavállaló felé közvetített külső követelés. A munkavállalóknak elszámolásra kiadott (pl. beszerzések, üzemanyag előleg, útielőleg) összegeket is itt kell kimutatni. A kiadott előlegekről analitikus nyilvántartást kell vezetni, az alábbi adatokkal: • az előleg felvételének dátuma, • a felvevő munkavállaló neve, • az előleg összege, • az előleg jogcíme, • az elszámolás határideje, • a ténylegesen felhasznált összeg, • a felhasználás jogcíme, • a visszafizetett összeg. 35 Adott előlegek A beszerzési (beruházási) szerződés alapján kifizetett előleg könyvelendő ezekre a számlákra. A szerződés nem teljesülése miatti előleg visszafizetési követelést értékvesztés keretében kell figyelembe venni. 36 Egyéb követelések Mindazon követelések mutatandók ki itt, melyekre a számlacsoporton belül más kijelölt számla nincs. A számla egyenlege a pénzügyileg még nem rendezett egyéb követelések összegét mutatja. 3811 Pénztár – Székház 3812 Pénztár – Erdei ház A házipénztár forint készpénzállománya és az abban bekövetkező változások mutatandók ki ezen a számlán. A könyvelés az időszakos pénztárjelentés, valamint a bevételi és kiadási pénztárbizonylatok alapján történik. Ide könyvelendő a pénztárellenőrzés alkalmával megállapított pénztárhiány jegyzőkönyv szerinti összege. A számla egyenlegének - figyelembe véve a pénztárnapló forgalmát - mindenkor meg kell egyeznie a tényleges pénzkészlettel. 382 Valutapénztár A házipénztár valuta készpénzállománya és az abban bekövetkező változások mutatandók itt ki valutanemenként és forintban is. A bevételi és kiadási pénztárbizonylatok, valamint az időszakos pénztárjelentés valutában vezetendő, valutanemenként elkülönítve. A főkönyvi számlához forint árfolyamot kimutató analitikus nyilvántartás kapcsolódik. A vásárolt valutát az eladó bank által az ügyletre megadott forint árfolyamon kell
15
1.sz. melléklet könyvelni. Saját deviza számláról történő valuta kivétel esetén a lebonyolító bank napi eladási vételi árfolyam átlagán kell a forint értéket meghatározni. 384 Bankszámlák Az MKSZ ezeken a számlákon mutatja ki a számlavezető bankokkal szembeni pénzkövetelés állományát és azok változásait. A számlákra csak a bank által megküldött terhelési-jóváírási értesítés, ill. bankszámlakivonat alapján szabad könyvelni. A bankoknak fizetendő pénzforgalmi jutalékot (kezelési költséget) a bankköltségek számlán kell elszámolni. A kapott kamatok a pénzügyi műveletek bevételei számlán számolandók el. 386 Deviza betétszámlák A főkönyvi számlákat devizában és forintban is kell vezetni. A forint értéket jóváírás, vagy terhelés napján a számlavezető bank középárfolyamán kell meghatározni. 389 Átvezetési számlák Technikai jellegű számla. A bankszámlák és a pénztárszámlák, ill. a bankszámlák egymás közötti forgalmában azt a bankszámlát helyettesíti, amelyről a bankértesítés még nem érkezett meg. Az átvezetési számlára csak pénztárbizonylatok és bankbizonylatok alapján szabad könyvelni. 39 Aktív időbeli elhatárolások A számla célja, hogy a több évet érintő gazdasági események eredményre gyakorolt hatása az érintett évek között arányosan oszoljon meg. A mérleg fordulónapja előtt felmerült olyan pénzkiadások könyvelendők ide, melyek költségként csak a fordulónap utáni időszakra számolhatók el (pl. fizetett bérleti díj a mérleg fordulónapját követő időszakra eső része). Olyan bevételek is ide könyvelendők, melyek - szerződés szerint - a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el (pl. tárgyévre járó, de - szerződés szerint - a tárgyévet követően esedékes bérleti díj).
4. számlaosztály. Források 411 Induló tőke A magyar Kolping szövetség megalakulásakor meglévő (a tagok, támogatók által összeadott) tőkéje. 412 Tőkeváltozás Olyan gazdasági műveletek hatását kell itt kimutatni, melyek az induló tőke növekedését, vagy csökkenését eredményezik. Az (adózott) vállalkozási eredmény, és az MKSZ alaptevékenysége szerinti eredmény erre a számlára könyvelendő. 419 Tárgyévi eredmény
16
1.sz. melléklet A 493 számlán meghatározott adózott eredményt kell erre a számlára könyvelni. A tárgyévet követő nyitás után az adózott eredmény átvezetendő a 412 tőkeváltozás számlára. 44 Hosszú lejáratú kötelezettségek Az egy éven túli kötelezettségek mutatandók ki ezen a számlán. Ilyen kötelezettség pl. a szerződés szerint egy évnél hosszabb időre felvett hitel, kölcsön. A részletekben visszafizetendő kölcsön a mérleg fordulónapot követő évben visszafizetendő részlete a mérlegben a rövid lejáratú kötelezettségek közé állítandó be. 4541 Belföldi szállítók Áruszállításból, szolgáltatásból származó a szállítóval szembeni kötelezettségeket kell ide könyvelni (ÁFÁ-val együtt). Csak az elismert kötelezettségek könyvelhetők erre a számlára. A főkönyvi számlához analitikus nyilvántartás kapcsolódik a következő adatokkal: • a szállító neve, címe, • a számla száma, • a számla végösszege, • az ÁFA kulcs, • a kiállítás, a teljesítés és a fizetési határidő dátuma, • a fizetés módja, • a kiegyenlítés dátuma. 461 Társasági adó elszámolása A számla évközben a jogszabály előírásai szerint fizetendő adóelőleg kimutatására szolgál. Év végén e számlára könyvelendő az éves adófizetési kötelezettség adóbevallás szerinti összege. 462 Személyi jövedelemadó elszámolása A számla a személyi jövedelemadó köteles jövedelmekből levont jövedelemadó (és előlege) elszámolására szolgál. A számlához a bérelszámoló számítógépes program által készített analitikus nyilvántartások kapcsolódnak.
466 Előzetesen felszámított ÁFA A beszerzéseket (áru, szolgáltatás) terhelő forgalmi adót kell ezeken a számlákon kimutatni adókulcsonként elkülönítve. A 4541 számlánál leírt analitikus nyilvántartás kapcsolódik ehhez a számlacsoporthoz is. Az import beszerzésnél a vámhatóság által kivetett ÁFA a megfizetését követő naptól tekinthető előzetesen felszámított ÁFÁ-nak. 467 Fizetendő ÁFA Erre a számlacsoportra az MKSZ által felszámított, illetve a vámhatóság által kivetett ÁFA könyvelendő adókulcsonként elkülönítve. A saját vállalkozásban végzett beruházás fizetendő ÁFÁ-ja is ide könyvelendő. A számlacsoporthoz adóalaponkénti analitikus nyilvántartás kapcsolódik. Az analitikus nyilvántartás az APEH ÁFA bevallás megkívánt adatai szerint épül fel.
17
1.sz. melléklet 468 ÁFA elszámolási számla A 466-467 számla összevont egyenlegét havonta meg kell állapítani és az egyenleget az adózás rendjéről szóló törvény szerint rendezni kell a költségvetéssel. Az összevont egyenleg és a pénzügyi rendezés könyvelendő a 468 számlára. 469 Helyi adók elszámolási számla A Magyar Kolping Szövetségnek társasági adó köteles vállalkozási tevékenysége után helyi adót kell fizetnie. Erre a számlára az önkormányzatok számára fizetendő kivetett, bevallott adókat kell könyvelni. 471 Jövedelem elszámolási számla A munkabérek és a személyi jellegű kifizetések, valamint ezen kifizetésekből levont, a munkavállalók más szervezetekkel (személyekkel) szemben fennálló kötelezettségei elszámolására szolgál ez a számla. A számlán az állományba tartozó és az állományba nem tartozó munkavállalók naptári évre elszámolt, kifizetett összes jövedelmének meg kell jelennie. A számlához a bérelszámoló számítógépes program szolgáltat analitikus nyilvántartást. 473 Társadalombiztosítási kötelezettség A számla a társadalombiztosítással kapcsolatos elszámolások nyilvántartására szolgál. A számlához a bérelszámoló számítógépes program adja az analitikus nyilvántartást. 476 Munkavállalókkal szembeni kötelezettségek A bérszámfejtés eredményeként a készpénzben illetve átutalással fizetendő nettó munkabérek nyilvántartására szolgáló számlák. A számlákhoz a bérelszámoló számítógépes program szolgáltat analitikus nyilvántartást. 48 Passzív időbeli elhatárolások Passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni a mérleg fordulónapja előtt befolyt olyan pénzbevételt, mely a fordulónap utáni időszak árbevételét képezi (pl. előre fizetett bérleti díj). Ide könyvelendő a mérleg fordulónapja előtt elszámolt olyan költség, amely csak a fordulónap után lesz pénzkiadás. 491 Nyitómérleg számla A számla a főkönyvi számlák megnyitására szolgál. A számlán a nyitó tételeket az éves mérleggel összegszerűen egyezően, de ellentétes oldalon kell könyvelni. 492 Zárómérleg számla A főkönyvi számlák lezárására szolgál. A számlán a tételeket az éves mérleggel összegszerűen egyezően, de ellentétes oldalon kell könyvelni. 493 Adózott eredmény elszámolása Az adózás előtti eredmény kimutatására és az adózott eredmény elszámolására szolgál. A költség számlák (51, 52, 55, 56), a ráfordítás számlák (86, 87, 88), és a bevétel számlák (91, 92, 96, 97, 98) egyenlegeit kell átvezetni ide. A 891 számlán elszámolt társasági adót is át kell vezetni erre a számlára. Az adózott eredmény
18
1.sz. melléklet átvezetendő a 419 számlára. A 493 számlának az évi zárlatot követően egyenlege nem lehet. 5. számlaosztály. Költségnemek 51 Anyagköltség A számla az év közben felmerült anyagköltséget tartalmazza beszerzési étéken. Az anyagkészlet év végi fordulónapon megállapított értékvesztését is ide kell könyvelni. 52 Igénybevett anyagjellegű szolgáltatások Postai költség, telefonköltség, energia költség, közműdíjak, belföldi utazási és szállásköltség, külföldi utazási és szállásköltség, tárgyi eszközök karbantartási, javítási költsége és egyéb anyagjellegű szolgáltatások könyvelendők ide. 531 Hatósági díjak, illetékek A hatósági díjak számla a hatóságok részére jogszabály alapján befizetett díjak, engedélyezési díjak, valamint olyan illeték címén befizetett, vagy illeték bélyeggel lerótt illetékfizetési kötelezettség kimutatására szolgál, amelyek összegét nem az önkormányzat, vagy az állami költségvetés, a VPOP részére kell befizetni adók módjára. Ide tartozik a perköltség is. 532 Bankköltségek Pénzintézet által nyújtott szolgáltatások ellenértéke könyvelendő erre a számlára. A kifizetett kamat nem tartozik ide. 533 Biztosítási díjak Biztosítóintézettel kötött biztosítási szerződések alapján fizetendő biztosítási díjak könyvelendők ide. 54 Bérköltség Az állományba tartozó és az állományon kívüli munkavállalók munkadíja, bére, bérpótléka, jutalma könyvelendő erre a számlára. Ide könyvelendő: • a felmondási időre fizetett átlagkereset, • a határozott idejű munkaszerződés esetén a felmondástól a határozott idő végig fizetett átlagkereset, • a munkakörrel össze nem függő munkavégzésért járó külön munkabér, • külső előadók díja, • esetenkénti megbízási díjak, • tanulók, egyetemi hallgatók bére, • alkalmi munkavállalók bére. A számlához kapcsolódó analitikus nyilvántartást a bérelszámoló számítógépes program adja. 55 Személyi jellegű egyéb kifizetések Olyan személyi jellegű kifizetések könyvelendők erre a számlacsoportra, melyek nem minősülnek bérköltségnek, és akinek fizetik az nem önálló vállalkozó (nem kötelezett számla kiállítására). Ide könyvelendők az alábbiak: • betegszabadság idejére a munkavállaló által fizetett díjazás,
19
1.sz. melléklet • • • • • • • • • •
végkielégítés, albérleti hozzájárulás, szállásköltség térítés, munkaruha költség, munkavállalóknak (jogszabály alapján) fizetett rezsitérítés, üdülési, étkezési hozzájárulás, napidíj, utazási költségtérítések szerzői díjak, választott tisztségviselők tiszteletdíja, reprezentációs költségek.
A számlához kapcsolódó analitikus nyilvántartást a bérelszámoló számítógépes program adja. 56 Bérjárulékok A munkáltató által fizetendő társadalombiztosítási (nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási) járulékot kell ide könyvelni. Az analitikus nyilvántartást a bérelszámoló számítógépes program szolgáltatja. 571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás A Magyar Kolping Szövetség évi értékcsökkenést számol el immateriális javai és tárgyi eszközei után a 1139, 1149, 129, 139 és 149 számláknál leírt mértékben. 8. számlaosztály. Ráfordítások 814 Kiadványok ELÁBÉ A kiadványok beszerzéskori értéke könyvelendő erre a számlára. 861 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök nyilvántartás szerinti értéke Az értékesítés napjáig értékcsökkenés számítandó, majd ez után a bruttó érték és az értékesítés napjáíg elszámolt értékcsökkenés összege könyvelendő erre a számlára. 862. Terven felüli értékcsökkenés A terven felüli értékcsökkenési leírás összege a könyv szerinti nettó érték és a piaci érték különbözete. Az eszközök átértékelése, megrongálódása esetén jelentkező értékvesztést kell ide könyvelni. Csak az állományban maradó eszközök után kell értékcsökkenést elszámolni, a megsemmisült, kiselejtezett eszközök nettó nyilvántartási értéke a ráfordítások között számolandó el. 863 Késedelmi kamat 864 Bírság, kötbér, kártérítés Ide könyvelendők a szokásos mértétkű hitelezési veszteségek, a szokásos mértékű káreseményekkel kapcsolatos költségek, a szokásos mértékű bírságok, késedelmi kamatok, kártérítések. A selejtezett immateriális javak és tárgyi eszközök nyilvántartás szerinti értéke is erre a számlára könyvelendő. 865 Kolping Családok támogatása
20
1.sz. melléklet Az MKSZ részéről a Kolping Család egyesületek részére nyújtott támogatások keönyvelendők erre a számlára. 866 Nemzetközi tagdíjak Az MKSZ zagja a Nemzetközi Kolping Szövetségnek és az Európai Kolping Szövetségnek. Az éves tagdíjakat kell ezekre a számlákra könyvelni. 867 Céltámogatások Adott célra átadott pénzügyi támogatások. 868 Önkormányzatokkal elszámolt adók, illetékek A helyi önkormányzat(ok) rendelete alapján az építményadó, a telekadó, a kommunális adó, az idegenforgalmi adó és a helyi iparűzési adó könyvelendő erre a számlára. Az MKSZ csak akkor fizet helyi adót, ha társasági adót is fizet. 872 Fizetendő kamatok Hitelek, kölcsönök után fizetett kamatok könyvelendők erre a számlára. 876 Deviza- és valutakészletek árfolyamvesztesége Árfolyamveszteség a forint felértékeléséből keletkezik. Ezen a számlán indokolt kimutatni a valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő devizakészlet évközi változásaiból, valamint a devizaszámlán lévő deviza átváltásából, a valuta- és devizakészlet év végi értékeléséből származó árfolyamveszteség összegét. Devizának devizára történő átváltásakor sem árfolyamveszteség, sem árfolyamnyereség nem keletkezik. 877 Kerekítési különbözetek Az adó folyószámlák 1000 Ft-ra kerekítésekor adódó, ráfordításként elszámolandó különbözetek kerülnek könyvelésre erre a számlára.
881 Társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értéke Az MKSZ-nek mint alapítónak, tulajdonosnak gazdasági társaságba apportként bevitt vagyontárgyainak nyilvántartási értékét kell ide könyvelni. A gazdasági társaság jegyzett tőkéjének emelésére apportált vagyontárgyak nyilvántartási értéke is ebbe a csoportba értendő. 882 Térítés nélkül átadott vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értéke A térítés nélkül (ingyenesen) átadott immateriális javak és tárgyi eszközök ÁFÁ-val megnövelt nyilvántartási értéke könyvelendő erre a számlára. 883 Szokásos mértéket meghaladó eredményt csökkentő tételek Erre a számlára könyvelendő az előző évek kiadásainak mértékét meghaladó, eseti: • hitelezési veszteség, • káreseményekkel kapcsolatos költség, • bírságok, késedelmi kamatok, kártérítés.
21
1.sz. melléklet 884 Előző évekkel kapcsolatos adófizetési kötelezettség Az előző évekkel kapcsolatos az önellenőrzés, ill. az adóellenőrzés megállapítása alapján fizetendő társasági adó összegét kell erre a számlára könyvelni. Nem ide tartozik az adóellenőrzés által kivetett adóbírság, késedelmi pótlék, mulasztási bírság. 889 Egyéb rendkívüli ráfordítások A többi számlán nem nevesített rendkívüli ráfordítások számolandók el ezen a számlán. 891 Társasági adó A vállalkozási tevékenységből származó eredményt terhelő társasági adó számolandó el ezen a számlán. 9. számlaosztály. Bevételek 91 Belföldi értékesítés árbevétele A különböző tevékenységből származó bevételek (pl. bérleti díj, szálláskiadás, kiadványok értékesítése). 92 Cél szerinti tevékenység árbevétele A szövetségi tagsági hozzájárulások, a külföldi támogatások, a belföldi támogatások, a Kolping újság támogatása, rendezvények céltámogatásai és egyéb az alaptevékenységgel összefüggő bevételek könyvelendők ide. 961 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele A számlázott eladási ár ÁFA nélkül könyvelendő ide. 963 Egyéb eredményt növelő bevételek A káreseményekkel kapcsolatos bevételek, a kapott bírság, késedelmi kamat, kártérítés és a különféle egyéb bevételek könyvelendők erre a számlára. 967 Visszafizetési kötelezettég nélkül kapott juttatások A különböző állami, önkormányzati, elkülönített állami alapoktól pályázat útján elnyert támogatási összegek kerülnek könyveleésre ezekre a számlákra. 974 Kamatbevétel pénzintézettől A forintban, vagy devizában bankban elhelyezett bankbetétek (folyószámla is) után kapott kamat könyvelendő erre a számlára. Itt mutatandó ki a tárgyévre esedékes, de a mérleg fordulónapjáig meg nem kapott kamat is. 976 Deviza- és valutakészletek árfolyamnyeresége A devizaszámlán tartott deviza évközi forint átváltásaiból származó árfolyamnyereség könyvelendő ide. Év végén a devizaszámlán lévő deviza összeget a számlavezető bank középárfolyamán kell értékelni. 977 Kerekítési különbözetek
22
1.sz. melléklet Az adó folyószámlák 1000 Ft-ra kerekítésekor adódó, bevételként elszámolandó különbözetek kerülnek könyvelésre erre a számlára. 982 Társaságba bevitt vagyontárgyak szerződés szerinti értéke Az apportként bevitt vagyontárgy szerződés szerinti értéke könyvelendő erre a számlára. A nyilvántartási érték a 882 számlán számolandó el. 984 Előző évekkel kapcsolatos adó-visszatérítések Adóhatósági határozat alapján az előző évekkel kapcsolatos társasági adóvisszatérítést kell elszámolni ezen a számlán. 2. A számviteli zárlat A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a pénzmozgással egyidejűleg, illetve a banki értesítés megérkezésekor kell könyvelni. Az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a műveletek, események megtörténte után a tárgyhót követő 15-ig kell könyvelni (havi könyvelés). A Magyar Kolping Szövetség könyvviteli zárlatot és főkönyvi kivonatot a tárgyévet követő év március 31-ig készít a tárgyévre vonatkozóan, a december 31-i fordulónapot figyelembe véve. Az országos gazdasági vezető, az Ügyvivő testület tájékoztatása érdekében, év közben is készít főkönyvi kivonatot, ill. kimutatást a költségvetés időarányos teljesüléséről. 3. Az éves beszámoló A Számviteli Törvény és az egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságáról szóló kormány rendelet előírásai alapján az MKSZ közhasznú egyszerűsített éves beszámolót készít, amely egyszerűsített mérlegből közhasznú eredményeredménylevezetésből, valamint tájékoztató adatokból áll. A mérleg tagolása Eszközök A) Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök
Források D) Saját tőke I. Induló tőke II. Tőkeváltozás III. Lekötött tartalék IV. Értékelési tartalék V. Tárgyévi eredm. közh. tev. VI. Tárgyévi eredm. vállalk. tev. E) Céltartalékok F) Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lej. kötelezetségek III. Rövid lej. kötelezettségek G) Passzív időbeli
B) Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C) Aktív időbeli elhatárolások elhatárolások Az eredmény-kimutatás tagolása A. Összes közhasznú tevékenység bevétele
23
1.sz. melléklet 1. Közhasznú célú működésre kapott támogatás a) alapítótól b) központi költségvetésből c) helyi önkormányzattól d) egyéb 2. Pályázati úton elnyert támogatás 3. Közhasznú tevékenységből származó bevétel 4. Tagdíjból származó bevétel 5. Egyéb bevétel B. Vállalkozási tevékenység bevétele C. Összes bevétel (A+B) D. Közhasznú tevékenység ráfordításai Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások E. Vállalkozási tevékenység ráfordításai Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások F. Összes ráfordítás (D+E) G. Adózás előtti vállalkozási eredmény (B–E) H. Adófizetési kötelezettség I. Tárgyévi vállalkozási eredmény (G–H) J. Tárgyévi közhasznú eredmény (A–D)
Tájékoztató adatok A. Személyi jellegű ráfordítások 1. Bérköltség ebből: – megbízási díjak – tiszteletdíjak 2. Személyi jellegű egyéb kifizetések 3. Bérjárulékok B. A szervezet által nyújtott támogatások Mivel a Magyar Kolping Szövetség nem nyereségérdekelt szervezet, a vállalkozási tevékenységből származó (adózott) eredmény átcsoportosítandó az alaptevékenység szerinti eredményhez. Az alaptevékenység éves eredménye teljes egészében tőkeváltozást eredményez. A vállalkozási tevékenység eredménye a társasági adóról szóló törvény feltételei szerint lehet adóköteles, vagy adómentes. 4. A számviteli bizonylatok rendje Könyvelni csak bizonylat alapján szabad. 4.1. A bizonylatok fajtái
24
1.sz. melléklet Külső bizonylatok: • beérkező számla, egyszerűsített számla, • banki értesítések, bankszámla kivonatok, • államigazgatási határozatok, • önkormányzati határozatok, • bírósági ítélet, végzés, • külső szerződések, • adományozó levelek, • tárolási nyilatkozatok, • kimenő számla. Belső bizonylatok: • bevételi, kiadási pénztárbizonylat, időszaki pénztárjelentés, • bérfizetési jegyzék, • munkaidő nyilvántartás, • leltárfelvételi lap, • munkaszerződések, • belső szerződések, • belföldi, külföldi kiküldetési rendelvény, • útnyilvántartás, • adományozó levelek, A kimenő számla, a bevételi és kiadási pénztárbizonylat, az időszaki pénztárjelentés szigorú számadású nyomtatvány. Ezeket az országos gazdasági vezető biztonságosan tárolja és kiadásukról nyilvántartást vezet. A rontott példányokkal is el kell számolni. 4.2. A bizonylatok tartalma A bejövő és kimenő számlák (az egyszerűsített számlák is) az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásának felelnek meg. A bankszámla kivonatok, ill. banki értesítések számítógéppel kitöltött szabványos nyomtatványok. A munkaidő nyilvántartás tartalmazza a munkavállaló nevét, az évet és hónapot, naponként a munka kezdésének és befejezésének időpontját perc pontossággal, valamint a munkavállaló aláírását naponként. Általánosan egy bizonylat akkor felel meg a tartalmi követelményeknek, ha legalább az alábbi adatokat tartalmazza: • sorszám, • a kiállító(k) neve címe, • a gazdasági esemény helye, dátuma, • a gazdasági esemény tartalma, • az érintett összeg, vagy az érintett vagyontárgy megnevezése, • jogosult aláírás(ok), (bélyegzőlenyomat). 5. A leltározás szabályai A leltározás az anyagokra, a tárgyi eszközökre és az immateriális javak közül a vásárolt szoftverekre terjed ki. Az anyagokat évente, a tárgyi eszközöket és vásárolt szoftvereket kétévente kell leltározni. 5.1. A leltárfelvételi ív A leltárfelvételi ív belső nyomtatvány, melyet az országos gazdasági vezető készít el, tárol és ad ki.
25
1.sz. melléklet A • • • • • • •
leltárfelvételi ív tartalma: az ív sorszáma, az eszköz (anyag) megnevezése, azonosító adatai, mennyiségi egysége, mennyisége, a fellelés helye, a leltárfelvétel dátuma, a leltározók aláírása.
5.2. A leltározás menete A leltározásért az Országos Gazdasági Vezető felelős. A leltározást végzik - az Országos Gazdasági Vezető, egy ÜT tag, és egy leltárfelelősséggel terhelt személy. A leltározás megkezdésének és befejezésének időpontját az Országos Gazdasági Vezető határozza meg, figyelembe véve a mérleg fordulónapját. Kolping Család Egyesülethez kihelyezett eszközök leltározásába be kell vonni az Egyesület (megválasztott) Világi Elnökét is. 6. A selejtezés szabályai Selejtezni azokat a vagyontárgyakat kell, amelyek megsemmisültek, megrongálódtak és eredeti céljukra már nem használhatók. A 0-ra leírt, de bruttó értékben nyilvántartott vagyontárgyakat, valamint a kis értékű, beszerzéskor amortizált eszközöket is selejtezni kell megsemmisülésük, végleges megrongálódásuk esetén. A • • • • •
selejtezésről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely az alábbiakat tartalmazza: a selejtezés helye, a selejtezés napja, a selejtezett vagyontárgy megnevezése, azonosító adatai, bruttó érték, nettó (nyilvántartási) érték, a selejtezett vagyontárgy további sorsa (megsemmisítés, értékesítés hulladékként, stb.), • a selejtező bizottság jelenlévő tagjainak aláírása. A selejtezést a selejtező bizottság végzi, melynek tagjai az Országos Gazdasági Vezető, két megbízott ÜT tag és a vagyontárgy leltárfelelősségével megbízott személy. A bizottság működőképes, ha legalább három tagja jelen van. A selejtezés előkészítéséért az országos gazdasági vezető a felelős. 7. Költségelszámolások 7.1. Szövetségi tulajdonú gépkocsi költségelszámolása Az üzemanyag költség az MKSZ részére kiállított számla és az útnyilvántartás alapján számolható el. Az útnyilvántartás tartalma megegyezik az SZJA törvényben leírtakkal. Az egyéb költségek (szerviz, biztosítás, parkolás stb) számla alapján számolandók el. 7.2. Saját gépkocsi szövetségi célú használatának elszámolása Az elszámolás a „Belföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolás” nyomtatványon történik.
26
1.sz. melléklet Számla nélkül számolható el a NAV által közölt üzemanyagáron a fenti normával számított üzemanyag mennyiség. Külföldi kiküldetés esetén az elszámolás szintén a fentiek szerint történik, azzal az eltéréssel, hogy a „Külföldi kiküldetés elszámoló lapját” használjuk és a külföldi üzemanyag vásárlások számla (jegyzék) alapján számolandók el. 7.3. Rendezvények költségelszámolása A rendezvényre kiadott költség előleg tételesen, az MKSZ részére kiállított számlákkal (egyszerűsített számlákkal) számolandó el. A rendezvény bevételével külön kell elszámolni, feltüntetve a bevétel jogcímét. Rendezvénnyel kapcsolatos (alkalmi) munkabért csak az országos gazdasági vezető számolhat el. Az elszámolás határideje: a rendezvény befejezését követő 15 napon belül. 8. Elszámolás külföldi adományokkal Ha az adományozó elszámolást kér, akkor azt az általa megadott szabályok szerint kell elkészíteni. Ugyancsak az általa kért bizonylatok másolatát kell számára átadni. 9. A tagsági hozzájárulás elszámolása A Magyar Kolping Szövetség tagjai a Kolping család egyesületek. Az egyesületek tagsági hozzájárulást fizetnek. A hozzájárulás mértékét a közgyűlés állapítja meg. Az egyes Kolping család egyesületek taglétszámukkal arányos hozzájárulást fizetnek. Az évi tagsági hozzájárulást két részletben kell befizetni: június 30-ig, ill. december 31ig. A költségvetés tagsági hozzájárulás bevételének tervezése és a hozzájárulási kötelezettség ellenőrzése céljából a Magyar Kolping Szövetség Kolping család egyesületenként tagnyilvántartást vezet. A tagnyilvántartás vezetéséért a titkár a felelős. 10. Pályázatok elszámolása A pályázat keretében kapott támogatással való elszámolás módját a pályázati szerződés tartalmazza. Továbbképzési támogatás esetén - a pályázati szerződésben rögzített határidőn belül - számlamásolatokkal ellátott kimutatással kell elszámolni a támogatás összegéről. Eszköz vásárlására kapott támogatás összegével - a szerződött határidőn belül összesítő jegyzékkel és számlamásolatokkal kell elszámolni. Ha megállapodás szerint a beszerzett eszköz(ök) az MKSZ tulajdonában maradnak, úgy elszámolni az MKSZ számára kiállított eredeti számlákkal kell. Ilyenkor szerződésben kell rögzíteni az eszköz(ök) használati feltételeit. Szerződésben kell rögzíteni, hogy az ingatlan felújításra kapott támogatás felhasználását a Kolping család egyesület saját könyvelésében számolja-e el, vagy az elszámolás az MKSZ-nél történik. Első esetben - az elszámolási határidő betartásával - az egyesület számlamásolatokkal ellátott jegyzékkel számol el. A második esetben átadja az MKSZ részére kiállított eredeti számlákat. A támogatási szerződésben meghatározott összeget túllépni nem lehet. Indokolt túllépési igény esetén előzetesen módosítani kell a szerződést. A pénz-maradványt az MKSZ házipénztárába be kell fizetni. 11 A házipénztár kezelésének szabályai
27
1.sz. melléklet A forintpénztár és a valutapénztár kezelési szabályait együtt írjuk le. A készpénzt és az aktuális pénztárbizonylatokat páncélkazettában kell tartani. A páncélkazetta egyik kulcsa a pénztárosnál van, másik kulcsát lezárt, a zárszalagon a pénztáros által aláírt borítékban az országos gazdasági vezető páncélszekrényben tartja. Ehhez a páncélszekrényhez csak az országos gazdasági vezetőnek lehet kulcsa. A pénzkészletért és a készpénz elszámolásért a pénztáros teljes körűen felelős. A pénztár átadásakor, átvételekor zárlatot kell készíteni, melyet az átadó, az átvevő és a pénztárellenőr ír alá. A másodkulcs használatakor az országos gazdasági vezető a pénztárellenőrrel együtt zárlatot készít, melynek eredményét és a másodkulcs használatának indokolását jegyzőkönyvbe foglalják. A pénztáros pénztárzárlattal veszi vissza a pénztár kezelését, melyet az országos gazdasági vezető, a pénztáros és a pénztárellenőr ír alá. A házipénztárban csak az MKSZ tulajdonában lévő készpénz és csekk lehet. A pénzkészletnek a bármikor lezárt pénztárnaplóval egyezni kell. Az országos gazdasági vezető engedélyével értékpapírok, bélyegek is tárolhatók a pénztárban. 11.1. A pénzkezelés személyi feltételei A házipénztár kezelését büntetlen előéletű - erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező munkavállaló végezheti. A pénztárellenőri feladatot - az országos gazdasági vezető megbízása alapján - az MKSZ bármely büntetlen előéletű munkavállalója elvégezheti alapmunkakörének ellátásán felül. 11.2. A maximális napi zárókészlet Forintpénztárban: Székházban 250.000.- Ft, Kolping erdei Házban 400.000.- Ft /jövő évben újra tárgyalandó, módosítandó a forgalomnak megfelelően./ Valutapénztárban: Székház 100.000.- Ft értékű valuta. A napi forgalom ennél nagyobb lehet, de a munkaidő végén több pénz nem maradhat a pénztárban kivéve Banki-, Postai szünnap alkalmával. Ilyen esetben a legközelebbi nyitvatartási napon kell befizetni! A fenti záró készletet meghaladó összeget bankszámlára be kell fizetni a Bank vagy a Posta nyitva tartásának megfelelően! 11.3. Készpénz bevételezése és kiadása A • • • • • • •
bevételi, vagy kiadási pénztárbizonylat az alábbi adatokat tartalmazza: a bizonylat sorszáma, a kiállítás dátuma, az MKSZ bélyegzőlenyomata, az átvevő (befizető) neve, a kiállítás jogcíme, a pénzmozgás összege, a számfejtő, az utalványozó és az átvevő (befizető) aláírása.
11.4. Az időszaki pénztárjelentés A bevételi és kiadási pénztárbizonylatokról és a pénzkészletről valutanemenként külön-külön időszaki pénztárjelentést kell készíteni. Az időszaki pénztárjelentés tartalmazza: • az induló pénzkészlet összegét, • az időszaki bevételeket és kiadásokat időrendi sorrendben, • a bevételek és kiadások időszaki egyenlegét, • a készpénzleltárt bankjegyenkénti és pénzérménkénti bontásban,
28
1.sz. melléklet • az esetleges pénzhiányt, többletet, • a pénztáros aláírását, • a pénztárellenőr aláírását. Az időszaki pénztárjelentés első példányát, a hozzá tartozó bevételi, kiadási pénztárbizonylatokkal, valamint az egyéb kapcsolódó (jogcím) bizonylatokkal együtt a pénztáros borítékba helyezi és átadja az országos gazdasági vezetőnek. A borítékra rá kell írni a valutanemet, az időszak kezdő és záró napját, valamint a jelentés év elejétől számított sorszámát. Pénztárjelentést a forint pénztárról 15 naponként kell készíteni, a valutapénztárról az utolsó pénzmozgást követő 15 napon belül. 11.5. Elszámolás a kiadott előlegekkel Az elszámolásra kiadott összegekről a pénztáros külön analitikus nyilvántartást vezet a 341 főkönyvi számlánál leírt tartalommal. A pénzfelvevőnek a kiadáskor megállapított határidőn belül el kell számolnia az előleggel. A határidő elmulasztása esetén az elszámolásra fel kell szólítani a kötelezettet. 11.6. A pénztár ellenőrzése A házipénztár (valutapénztár is) ellenőrzésére az MKSZ valamelyik munkavállalójának az országos gazdasági vezető írásbeli megbízást ad. A pénztárellenőr ellenőrzi az időszaki pénztárjelentés valódiságát, melyet aláírásával igazol. Ellenőrzi a pénztár átadásokat is. A felügyelő bizottság bármikor végezhet pénztárellenőrzést az országos gazdasági vezető, a pénztárellenőr és a pénztáros jelenlétében. Laczhegyi László világi elnök
29
