SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

YBL MIKLÓS ÉPÍTŐIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2011. 1 1 4 9 B u d ap e s t , V á r n a u . 2 1 / B . | t e l e f o n : + 3 6 1 3 8 3 8 6 0 6 ; + 3 6 1 3 8 3 7 7 5 2 ; + 3 6 1 3 6 3 7 4 5 9 | f a x : + 3 6 1 3 6 3 7 4 5 9 e-mail:yblesz [email protected]

I. Bevezetés A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az YBL Miklós Építőipari Szakképző Iskola 1149 Budapest, Várna u. 21/b belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.

1. Az SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek közoktatási intézményünkben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény, vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.

2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (továbbiakban: R.) az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet További, az intézmény működését meghatározó jogszabályok: • az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy felügyeleti szerv által jóváhagyott SZMSZ-ban részletezni kell (Ámr. 292./2009. (XII.19.) (20.§ (2) bekezdés) • a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények • az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény • a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény

2 / 122

• a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, amelyet módosított a 2009. évi CXXXV. törvény • a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel • a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény • a diákigazolványról szóló 17/2005. (II.8.) Korm. rendelet • a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet • az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet • az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet • a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet • a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet • a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet • a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet • a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet • az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet, valamint az Országos képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet • a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet • az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet • a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet • 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a családi pótlék személyre szóló felhasználása során követendő eljárásról • 11/2010. (X. 6.) NEFMI rendelete • 331/2006. (XII. 23.) Korm. rend. a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről • a gazdasági kamarákról szóló, többször módosított 1999. évi CXXI. törvény, • 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelete az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendje

3. Az SZMSZ hatálya A SZMSZ hatály kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.

3 / 122

I.Intézményi alapadatok 1.

Intézményi azonosítók a) Neve: b) Székhelye: c) Telephelyei:

d) Az Intézmény létrehozásáról szóló határozat száma: e) Az Intézmény törzskönyvi azonosítója: f) Törzskönyvi bejegyzés dátuma: g) Alapító okirat száma: h) Alapító okirat kelte: i) Alapítás időpontja: j) OM azonosító: k) KSH azonosító: l) PIR azonosító: m) Adóalanyiság: n) Adószám: o) Bankszámlaszám: n) címkód:

2.

YBL Miklós Építőipari Szakképző Iskola Budapest, XIV., Várna u. 21/b Budapest, XIV., Öv u. 33. Budapest, XIV., Öv u. 31. Budapest, XIV., Öv u. 29. Budapest, XIV. Pillangó út 32. 1230/C/1992. (VIII. 14.) Főv. Kgy. határozat 490968 1980. 12. 15. 1909/2011.(VI.22.) Főv. Kgy. határozat 2011. július 29. 1992. (jogelőd: 1958.) 035456 15490964-8532-32201 490 968 az Intézmény nem ÁFA alany az Intézmény adószámmal nem rendelkezik az Intézmény bankszámlaszámmal nem rendelkezik 370703

Az intézmény tevékenységei a) Az intézmény alaptevékenységei

Az intézmény szakágazati besorolása: 853200 Szakmai középfokú oktatás A PM 2010-től hatályos szakfeladat rendje szerint:

Alap szakfeladata: 853211-1 853221-1 853231-1 854211-1

Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon Felsőfokú szakképzés

További szakfeladatai: 562913-1

Iskolai intézményi étkeztetés

853000-1

Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása

853121-1

Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam)

4 / 122

853122-1 853124-1 853131-1 853132-1

Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (912/13. évfolyam) Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam)

853134-1

Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10. évfolyam)

853135-1

Szakiskolai felnőttoktatás (9-10. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon

853212-1 853214-1

Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás

853222-1

Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon

853224-1

Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás

853232-1 853234-1 855917-1 855918-1

Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése

Az intézmény alap, illetve speciális feladatai: Sajátos nevelési igényű (látássérült, hallássérült, mozgássérült, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő) tanulók integrált oktatása.

A jóváhagyott pedagógiai, szakmai program szerint az évfolyamok száma: szakközépiskola: párhuzamos oktatás: középiskolai évfolyamokon: szakképző évfolyamokon: szakiskola: felzárkóztató oktatás: szakképző évfolyamokon:

4 (9-12) (kifutó jelleggel) 4 (9-12) a hatályos Országos Képzési Jegyzék szerint általános műveltséget megalapozó évfolyamok: 2 (9-10) 1 illetve 2 a hatályos Országos Képzési Jegyzék szerint előrehozott szakképzés a Kt. 27.§ (4) alapján a hatályos Országos Képzési Jegyzék szerint

Az intézménybe felvehető maximális gyermek, tanulólétszám: óvodai férőhely: --nappali rendszerű képzés, nappali rendszerű felnőtt oktatás férőhelye: 1100 nem nappali rendszerű felnőtt oktatás férőhelye: 300 bentlakásos intézményi férőhelye: ---

5 / 122

b) Szakmai képzés Szakmacsoport: Művészet, közművelődés, kommunikáció Építészet Közlekedés Új osztályok, szakmacsoportokon belül indítandó szakmák és létszámok meghatározásáról a fenntartó a tanév tervezésének időszakában dönt. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 67.§ (5) bekezdése és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2.§ (5) bekezdése alapján az intézmény saját tanulói mellett a szakképzési évfolyamán felkészíti a szakképzési évfolyam követelményeire a befejező és szakmai vizsgára az Építészet, Művészet, közművelődés, kommunikáció és Közlekedés szakmacsoportban a Pogány Frigyes Két Tanítási Nyelvű Építészeti, Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium és a Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola végzett tanulóit.

c) Szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alaptevékenységek

855937-2 856099-2

M.n.s. egyéb felnőttoktatás

856000-2

Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása

931204-2

Iskolai, diáksport-tevékenység és –támogatása

856091-2

Szakképzési és felnőttképzési támogatások

855941-2

Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ-s képzés

855942-2

Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés

855943-2

Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képzés

855944-2

Iskolarendszeren kívüli ISCED 5 szintű OKJ-s képzés

d) Vállalkozási tevékenysége: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.

e) Egyéb tevékenységek A KMOP-4.1.1/A-2008-0004 és TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0013 azonosító számú uniós projektek fenntartásával járó feladatok ellátása.

A költségvetési szerv feladatellátását szolgáló önkormányzati vagyon: Budapest XIV. kerület 32068/4 hrsz-ú 1683 m2 területű, valóságban Budapest XIV. kerület Várna u. 21/b. szám alatt lévő, a Fővárosi Önkormányzati tulajdonát képező korlátozottan forgalomképes felépítményes ingatlan használata. Budapest XIV. kerület 39675/9 hrsz-ú 2890 m2 területű, valóságban Budapest XIV. kerület Öv u. 29. szám alatt lévő, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonát képező korlátozottan forgalomképes ingatlan használata.

6 / 122

Budapest XIV. kerület 39674/1 hrsz-ú 2762 m2 területű, valóságban Budapest XIV. kerület Öv u. 31. szám alatt lévő, a Főváros Önkormányzat tulajdonát képező korlátozottan forgalomképes ingatlan használata. Budapest XIV. kerület 39676/1 hrsz-ú 2590 m2 területű, valóságban Budapest XIV. kerület Öv u. 33. szám alatt lévő, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonát képező korlátozottan forgalomképes ingatlan használata. Budapest XIV. kerület 32068/12 hrsz-ú 2837 m2 területű, valóságban Budapest XIV. kerület Pillangó u. 32. szám alatt lévő, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonát képező, korlátozottan forgalomképes felépítményes ingatlan közös használata a Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskolával, a Kós Károly Kollégiummal, a Gárdonyi Géza Kollégiummal és a Varga Katalin Kollégiummal. Vagyonértékű jogok, tárgyi eszközök (gépek, berendezések, felszerelések, járművek) használata leltár szerint. A közoktatási intézmény feladatellátására szolgáló vagyonnal való rendelkezési jogot a Fővárosi Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló, mindenkor érvényes önkormányzati rendeletben szabályozott módon és feltételekkel az alapító okirat 5. pontjában megnevezett gazdasági szervezet gyakorolja a közte és a közoktatási intézmény között létrejött együttműködési megállapodás figyelembe vételével. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje és foglalkoztatási jogviszonyai: Az intézmény vezetőjét (igazgatóját) Budapest Főváros Közgyűlése pályázat útján határozott időre bízza meg. A foglalkoztatottakat az intézmény vezetője (igazgatója) közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony illetve megbízási jogviszony keretében alkalmazza.

A költségvetési szerv képviseletére jogosultak: Az intézmény vezetője (igazgatója), valamint az általa megbízott intézményi dolgozó.

III. Szervezeti felépítés 1.

A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése Az iskola szervezeti felépítését és vezetési szerkezetét a mellékelt szervezeti diagram tartalmazza.

a) Vezetők, vezetőség Az iskola élén az igazgató áll, akinek jogállását a magasabb vezető beosztásellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az iskola vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Ktv. állapítja meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt - és át nem ruházható feladatokat. Az igazgató, vezetői tevékenységét az igazgatóság segítségével látja el.

7 / 122

Az igazgatóság tagjai: • • • • •

igazgató általános igazgatóhelyettes Szakképzési igazgató helyettes TISZK Koordinációs, felnőttoktatási, felnőttképzési és TISZK Oktatási Központvezető igazgatóhelyettes gyakorlati oktatásvezető

Az igazgatóság az igazgató döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő testülete. Munkáját éves munkaterv alapján végzi. Az iskola igazgatósága szükség szerinti gyakorisággal, de legalább havonta tanácskozik.

8 / 122

AZ ISKOLA SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE IGAZGATÓ

KÖNYVTÁROS

KÖNYVTÁROS ASSZISZTENS

TISZK KOORDINÁCIÓS, FELNŐTTOKTATÁSI, FELNŐTTKÉPZÉSI ÉS TISZK OKTATÁSI KÖZPONT-VEZETŐ IGAZGATÓHELYETTES

OKTATÁS TECHNIKUS

RENDSZERGAZDA

ISKOLATITKÁR + 2 fő TANÜGYI ÜGYINTÉZŐ

TISZK KOORDINÁLÓ TESTÜLET., TÁMOP, KMOP KONZULTATÍV TESTÜLET

SZAKKÉPZÉSI IGAZGATÓHELYETTES

ÁLTALÁNOS IGAZGATÓHELYETTES

GYAKORLATI OKTATÁSVEZETŐ

MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ MŰSZAKI VEZETŐ (TANMŰHELYVEZETŐ)

EU-S PROJEKTEK FENNTARTÁSÁT KOORDINÁLÓ MUNKATÁRS

MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐK

MUNKAKÖZÖSSÉGVEZETŐK

SZAKOKTATÓK TANÁROK

TANÁROK

MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐK.

TANÁROK

9 / 122

A vezetők közötti feladatmegosztás

Az iskola igazgatója Kizárólagos hatáskörébe tartozik: • az iskolával munkaviszonyban állók feletti teljes munkáltatói jog, • a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, • tanulói jogviszony létesítése és megszüntetése, • az intézmény képviselete, • a szakmai, pedagógiai, nevelési tevékenység irányítása, • a személyi és tárgyi feltételek biztosítása a költségvetés alapján, • folyamatos belső ellenőrzés, • együttműködés a szülők, a tanulók és a közalkalmazottak szervezeteivel, valamint a fenntartóval, • postabontás (a levéltitok tiszteletben tartásával), • kiadmányozás a következő ügyekben: − szakmai bizonyítványok és jegyzőkönyvek, − érettségi bizonyítványok és jegyzőkönyvek, − igazgatói levelezés, − igazgatói figyelmeztetések, intők és dicséretek, − fegyelmi határozatok, − együttműködési megállapodások, − igazgatói utasítások, − fenntartói, minisztériumi és hatósági levelezések, − oklevelek, − hirdetmények • Közvetlenül irányítja és felügyeli az oktatástechnikus, a könyvtáros, a rendszergazda, az iskolatitkár és a nemzetközi kapcsolatokért felelős munkáját. • a közvetlen irányítása alá tartozó dolgozók anyagi elismeréséért, ill. fegyelmi felelősségre vonás kezdeményezéséért. • Az Építőipari TISZK Koordináló Testületének elnökeként ellátja a rá háruló feladatokat a TISZK Együttműködési Megállapodásban foglaltak szerint. • Ellátja a munkáltatói feladatokat a TÁMOP 2.2.3 és a KMOP 4.1.1. Európai Uniós pályázatok fenntartását irányító menedzsmentek tagjainak vonatkozásában.

Az igazgató munkáját az igazgatóság tagjai segítik.

10 / 122

Általános igazgatóhelyettes: Közvetlen felettese az iskola igazgatója.

Feladatai átruházott hatáskörben: • tanügy-igazgatási teendők ellátása, • statisztikai adatszolgáltatás, • a nevelő és oktató munka közvetlen irányítása és ellenőrzése, a személyi és tárgyi feltételek előkészítése, • a nevelőtestület véleményezési, egyetértési és döntési jogkörébe tartozó előterjesztések előkészítése, • az igazgató képviselete a tanulói fegyelmi tárgyalásokon, • az osztályok szervezése, • a beiskolázás bonyolítása, szervezése, • a bizonyítványok, naplók és törzslapok ellenőrzése, záradékolása, • az iskolai minőségbiztosítási rendszer fejlesztése és működtetése, • az iskolában működő Mérés-értékelési és minőségfejlesztési csoport tevékenységének felügyelete • a pedagógusok havi teljesítmény-elszámolásának keretében a hivatalos hiányzásjelentés elkészítése, az adott időszakban történt helyettesítések valódiságának ellenőrzése. Közvetlenül irányítja: • a tanulói személyzeti csoport munkáját (gondoskodik a tanügy-igazgatási adminisztráció feltételrendszeréről és a tanügyi okiratok kezeléséről, irattározásáról), • a tantárgy és órafelosztást, órarendkészítést, tanterem beosztást, • a tanév rendjére vonatkozó igazgatói előterjesztés tervezet készítését, • a beiskolázást, osztályok szervezését, • a tanári ügyelet tevékenységét. Felelős a következőkért: • a tanügy-igazgatási teendők területén jogszabályi előírások betartásáért, • a statisztikai adatszolgáltatás helyességéért (iskolai és TISZK szinten egyaránt), • a tantárgy és órafelosztásért, tanterembeosztásért, • a tanulói személyzeti ügyekért, • a közvetlen irányítása alá tartozó dolgozók adminisztrációs munkájáért, anyagi elismeréséért, kitüntetésekre felterjesztéséért, ill. fegyelmi felelősségre vonás kezdeményezéséért, • a nevelési értekezletek előkészítéséért, • az iskola tevékenységének színvonalas propagálásáért, • a pedagógus közalkalmazottak elszámolásainak helyességéért (helyettesítés, tanórán kívüli tevékenységek). Kapcsolatot tart: • a fenntartó önkormányzattal, • szülői szervezettel (iskolai szintű), • az iskolában dolgozó orvosokkal, védőnőkkel, 11 / 122

• • • •

a KSH-val, a társiskolákkal (különös tekintettel az Építőipari TISZK-ben együttműködő iskolákra), a pedagógiai szervezetekkel, a kamarákkal, munkaügyi szervezetekkel

Szakképzési igazgatóhelyettes Közvetlen felettese az iskola igazgatója. Feladatai átruházott hatáskörben az általa felügyelt területek vonatkozásában: a szakmai elméleti képzés színvonalas oktatásáért, a bizonyítványok, naplók és törzslapok ellenőrzése, záradékolása, az osztályok szervezése, az általa felügyelt területen, együttműködve az iskolai szintű feladat ellátásával statisztikai adatszolgáltatás előkészítése, a nevelő és oktató munka közvetlen irányítása és ellenőrzése, a személyi és tárgyi feltételek szervezése, előkészítése, a záróvizsgák teljes körű szervezése, lebonyolítása együttműködve szükség szerint az Igazgató helyettesekkel, és a Gyakorlati oktatásvezetővel, a beiskolázás előkészítése, az esetleges felvételi vizsgák lebonyolítása, a pedagógusok havi teljesítmény-elszámolásához a hivatalos hiányzásjelentés elkészítése, a helyettesítések valódiságának ellenőrzése, a továbbtanulással és a tanulói felmentésekkel kapcsolatos feladatok intézése, az igazgató szükség szerinti képviselete a fegyelmi tárgyalásokon, illetve szakmai fórumokon.

Közvetlenül irányítja az általa felügyelt területek vonatkozásában: a pedagógusok, az éves munkatervben meghatározott munkaközösségek és a munkaközösségvezetők tevékenységét, a szakmai, javító-, osztályozó-, pótló és különbözeti vizsgáinak lebonyolítását, a tanulmányi és szakmai versenyeket, a beiskolázás lebonyolítását, a vendég tanulók oktatását, a szakmai vizsgák lebonyolítását a Gyakorlati Oktatásvezetővel és az Igazgató helyettesekkel történt egyeztetés szerint.

Felelős a következőkért az általa felügyelt területek vonatkozásában: a tantárgy és órafelosztás előkészítéséért a szolgáltatott statisztikai adatok helyességéért, az oktatás, képzés megfelelő színvonaláért, a szakmai, javító-, osztályozó-, pótló és különbözeti vizsgák szervezéséért, a közvetlen irányítása alá tartozó dolgozók anyagi elismeréséért, kitüntetésekre felterjesztéséért, ill. fegyelmi felelősségre vonás kezdeményezéséért, a szükséges helyettesítések megszervezéséért, tankönyvellátás előkészítéséért, (a felügyelete alá tartozó munkaközösségek tankönyvigényeinek határidőre történő begyűjtéséért és a könyvtáros felé történő továbbításért.) szakmai vizsgák lebonyolításáért az Igazgatóhelyettesekkel, és a Gyakorlati oktatásvezetővel történt egyeztetés szerint, feladatainak maradéktalan elvégzéséért

12 / 122

az iskolai alapdokumentumok ismeretéért, és az azokban foglaltak betartásáért, ill. betartatásáért (Alapító Okirat, Pedagógia Program, SZMSZ, Házirend), szándékos károkozás, vagy nem rendeltetésszerű használatból származó kár esetén anyagilag felelős az okozott kárért, az egészségi állapotának, a munkaköri kötelezettségeinek ellátását befolyásoló változásokról az iskola igazgatójához szóló haladéktalan értesítés megtételéért, a pedagógus közalkalmazottak elszámolásainak helyességéért (túlóra, helyettesítés, tanórán kívüli tevékenységek), az igazgató egyedi megbízása szerint.

Kapcsolatot tart: a társiskolákkal (különös tekintettel az Építőipari TISZK-ben együttműködő iskolákra, a pedagógiai és szakmai szervezetekkel, a képzésért felelős minisztériumokkal, szaktanárokkal, munkaközösség-vezetőkkel szükség szerint az igazgatóság többi tagjával a sikeres együttműködés érdekében,

TISZK Koordinációs, felnőttoktatási, felnőttképzési és TISZK Oktatási Központvezető igazgatóhelyettes Közvetlen felettese az iskola igazgatója

Feladatai átruházott hatáskörben az általa felügyelt területek vonatkozásában: Az Építőipari TISZK koordinálása: a budapesti Építőipari TISZK statisztikai adatszolgáltatás előkészítése, a TÁMOP-2.2.3-07/1-2F2008-0013 „A szervezetfejlesztés, pedagógusok módszertani és szakmai fejlesztése, valamint tananyagfejlesztés az Építőipari TISZK-ben a szakképzés munkaerő-piaci elvárásainak megfelelően.”, valamint a KMOP 4.1.1/A-2008-0004 „A szakképzés és felnőttképzés infrastruktúrájának fejlesztése, meglévő épület bontása, új tanműhelyi csarnok építése és a képzéshez szükséges eszközök beszerzése az Építőipari TISZK-ben, a szakképzés munkaerő-piaci elvárásainak megfelelően” projektek fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátásának koordinálása, végrehajtásuk teljes körű felügyelete, a közös szakmai programok irányítása, megszervezése, lebonyolítása, koordinálás, a TISZK társiskolái közötti kapcsolattartás, az Építőipari TISZK Koordináló Testületének elnökeként az Ybl Miklós ÉSZI igazgatója helyett az igazgatóra, mint Koordináló Testület Elnökre háruló feladatokat a TISZK Együttműködési Megállapodásban foglaltak szerint, a TISZK Koordináló Testületi üléseinek előkészítése, vezetése, az üléseken hozott határozatok a TISZK éves munkatervébe foglaltak végrehajtatása az illetékesekkel, az Építőipari TISZK nyilvánosságának biztosítása (A TISZK szolgáltatásait népszerűsítő tájékoztatók, szórólapok szerkesztése, terjesztése) a pályakövetési rendszer koordinálása, az Ybl Miklós ÉSZI felnőttképzési szolgáltatásainak népszerűsítése, a tevékenység koordinálása, teljeskörű felügyelete. A felnőttképzés, felnőttoktatás, előkészítő évfolyami képzés a pedagógusok havi teljesítmény-elszámolásához a hivatalos hiányzásjelentés elkészítése, a helyettesítések valódiságának ellenőrzése,

13 / 122

az általa felügyelt területek képzéseinek koordinált fejlesztése és szervezése, a munkavállalói kompetenciák növelését célzó programok széleskörű alkalmazása, a felnőttképzés tematikájának megfelelően az egyes tanfolyamok órarendjének összeállításában történő részvétel, az előadók megbízási szerződéseivel kapcsolatos ügyintézés, a képzés lebonyolításához a tárgyi feltételek biztosítása, a képzéshez szükséges dokumentációk ellenőrzése, a tanfolyami napló előírás szerinti kiállítása és vezetése, az előadók erre vonatkozó eligazgatása, a képzés rendszeres ellenőrzése, a fegyelmezett tanulás biztosítása gondoskodás az óra- és vizsgadíjak számláinak előkészítéséről, a felnőttoktatással kapcsolatos információk gyűjtése és kezelése, a bizonyítványok, naplók és törzslapok ellenőrzése, záradékolása, a felnőttoktatási és a felnőttképzési záróvizsgák teljes körű irányítása, felügyelete, a vizsga (beszámoló) megszervezése, feltételek biztosításának irányítása, a felnőttképzési tanfolyamszervező munkájának irányítása és felügyelete a statisztikai adatszolgáltatás előkészítése, a továbbtanulással kapcsolatos feladatok intézése. Az építőipari TISZK Oktatási, gyakorlati és vizsga Központ zavartalan működésének biztosítása: az OK területén lévő képzési és szakképzési célt szolgáló épületekben, az ilyen rendeltetésű szabadtéri tanudvaron, a szakmai alapozó és a szakmai programok szerinti képzés, szakképzés időés térbeli megszervezése, a környezeti feltételek biztosítása (különös tekintettel a szakmai gyakorlati képzésre), a gyakorlati oktatásvezetővel történő egyeztetés figyelembe vételével, az iskola Oktatási Központjában dolgozó pedagógusok (szakoktató, szaktanár) munkájának, technikai feltétele szerezésének irányítása (szakmai, pedagógiai prioritásaik meghagyása mellett) közvetlen feletteseikkel történő egyeztetés figyelembe vételével, az Oktatási Központ technikai dolgozói munkarendjének megszervezése a Gazdasági Szervezet igazgatójával egyeztetett módon, munkájuk irányítása az Oktatási Központ üzemeltetésével kapcsolatos ügyintézés és a működési rend a Gazdasági Szervezet igazgatójával egyeztetett módon, részvétel a Központ költségvetésének összeállításában és teljesítésében biztosítja a Központ területén szervezett előadások, bemutatók színvonalas megtartását a TISZK projektkoordinátor bevonásával, biztosítja a Központ területén szervezett különféle szakmai és képesítő vizsgákhoz a környezeti, tárgyi feltételeket, egyeztetve a vizsgákért felelős iskolai tagokkal, vezetőkkel, biztosítja a Központ területén a különféle szakmai versenyekre a tanulók felkészítésének optimális körülményeit, iskolai vagy TISZK szintű rendezés esetén a versenyterület előkészítését, helyettese bevonásával, egyeztetve a gyakorlati oktatásvezetővel, a műszaki vezetővel.

Közvetlenül irányítja az általa felügyelt területek vonatkozásában: az Építőipari TISZK fenntarthatóság, felnőttképzési, tananyagfejlesztés, minőségfejlesztés, marketing, esélyegyenlőség, környezettudatosság és humánerőforrás és innovációs munkacsoportokat, a felügyelete alá tartozó felnőttképzést, felnőttoktatást és előkészítő évfolyami képzést, a TISZK Koordináló Testület munkáját, a (felügyelete alá tartozó) pedagógusok, az éves munkatervben meghatározott munkaközösségek és a munkaközösség-vezetők tevékenységét, a szakmai, javító-, osztályozó-, pótló és különbözeti vizsgáinak lebonyolítását, a felügyelete alá tartozó tanulmányi versenyeit. felnőttképzési tanfolyamokra vonatkozó előzetes tanfolyami ütemterv készíttetése. A tanév végi beszámoló jelentéshez megadja a szükséges adatokat.

14 / 122

Felelős a következőkért az általa felügyelt területek vonatkozásában: az Építőipari TISZK koordinálásáért, a Koordináló Testület éves munkaterve tervezetének előkészítéséért, a TISZK Koordináló Testületének éves munkatervében foglaltak végrehajtásáért, koordináló testületi ülés megszervezéséért, vezetéséért, a szolgáltatott statisztikai adatok helyességéért, a közös szakmai programok megfelelő színvonaláért, a TISZK-es és szükség szerint iskolai rendezvények szervezéséért és színvonalas lebonyolításáért, a felügyelete alá tartozó területeken a szükséges helyettesítések megszervezéséért, TISZK szintű statisztikai adatszolgáltatás helyességéért, a közvetlen irányítása alá tartozó dolgozók anyagi elismeréséért, kitüntetésekre felterjesztéséért, ill. fegyelmi felelősségre vonás kezdeményezéséért, szakmai vizsgák lebonyolításáért az Igazgatóhelyettesek és a Gyakorlati oktatásvezetővel történt egyeztetés szerint, a feladatainak maradéktalan elvégzéséért, az iskolai alapdokumentumok ismeretéért, és az azokban foglaltak betartásáért, ill. betartatásáért (Alapító Okirat, Pedagógia Program, SZMSZ, Házirend) szándékos károkozás, vagy nem rendeltetésszerű használatból származó kár esetén anyagilag felelős az okozott kárért. az egészségi állapotának, a munkaköri kötelezettségeinek ellátását befolyásoló változásokról az iskola igazgatójához szóló haladéktalan értesítés megtételéért, a tantárgy és órafelosztás előkészítéséért a tagozaton, az oktatás, képzés megfelelő színvonaláért, az iskola tevékenységének színvonalas propagálásáért, a szakmai, javító-, osztályozó-, pótló és különbözeti vizsgák szervezéséért, a pedagógus közalkalmazottak elszámolásainak helyességéért (túlóra, helyettesítés, tanórán kívüli tevékenységek), tankönyvellátás előkészítéséért. az építőipari TISZK Oktatási Központ zavartalan működéséért a Központ területén történő gyakorlati, elméletigényes gyakorlati, elméleti foglalkozások megfelelő környezeti, tárgyi körülményeinek biztosításáért a gyakorlati oktatás vezetővel és a műszaki vezetővel együttműködve a Központ területén szervezett bemutatók, előadások, személyi, tárgyi feltételeinek biztosításáért a Gyakorlati oktatásvezetővel, Igazgatóhelyettesekkel történt egyeztetés szerint, a TISZK Oktatási Központban lévő – a KMOP 4.1.1 projekt keretében elhelyezett, beüzemelt gépek, berendezések és az épületszerkezetek állagmegóvásáért a GSZ-szel együttműködve.

Kapcsolatot tart: a társiskolákkal (különös tekintettel az Építőipari TISZK-ben együttműködő iskolákra), a pedagógiai és szakmai szervezetekkel, építőipari cégekkel, szakmai kamarákkal, a fenntartóval az általa irányított, illetve felügyelt területek vonatkozásában, TISZK-ekkel, szaktanárokkal, a szakmai munkaközösség vezetőkkel, magyarországi és határon túli építész iskolákkal, a TISZK Koordináló Testületek mellett működő munkacsoportok vezetőivel, szükség szerint az igazgatóság többi tagjával a sikeres együttműködés érdekében, az igazgató egyedi megbízása szerint.

15 / 122

Gyakorlati oktatásvezető: Közvetlen felettese az iskola igazgatója.

Feladatai átruházott hatáskörben: • a gyakorlati feladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek előkészítése, • a központi programokban meghatározott tárgyi feltételek biztosítása (tanévenként meghatározott keretösszegig), • a gyakorlati csoportok munkájának szervezése és folyamatos, teljes körű ellenőrzése (anyagszükséglet, technológia, létszám, egészség és munkavédelem, időtartam, minőség), • a munkavédelemről szóló 1993. XCIII. törvény 54. és 55.§-ban foglalt munkáltatói feladatok ellátása, figyelembe véve a 32/1994.(XI.10.) IKM rendeletét az ÉKBSZ-ről, valamint a 8/1998.(III.31.) MüM. rendeletben foglaltakat, • a különbözeti és osztályozó, a szintvizsgák és szakmai vizsgák gyakorlati részeinek szervezése, • a tanszervíz zavartalan működtetése.

Közvetlenül irányítja: • irányítja és felügyeli a megbízása szerinti szakmai képesítések területén a szakoktatók és munkaközösségeik tevékenységét, • a szakoktatók folyamatos és egyenletes leterhelésének megvalósítását, • a szakoktatók szakmai továbbképzését a humán előadóval egyeztetett módon történő szervezését.

Felelős a következőkért: • a szakmák színvonalas gyakorlati oktatásáért, az alapképzéstől a záróvizsgáig, • gyakorló anyag-és szerszámszükséglet, valamint munkaruha és védőeszköz igényfelméréséért, összeállításáért, • a szakoktatók elszámolásainak helyességéért (anyagelszámolás, leterhelés, túlóra, helyettesítés), • az egészségvédelmi és munkavédelmi előírások betarttatásának ellenőrzéséért a gyakorló helyeken, • a szakmai, a szint, különbözeti és osztályozó vizsgák magas színvonalú lebonyolításáért, • a tanulócsoportok tanmenetének és helyi tanterve szerinti megvalósításáért és a szükséges anyagokért, munkaeszközökért, technológiai dokumentációkért és a munkafolyamat ellenőrzéséért, • a tanműhely eszközeinek (gépeinek, berendezéseinek) és az egyes munkahelyeknek az előírt biztonsági berendezésekkel való ellátásáért és azok jó állapotban tartásáért, • a munkavédelmi szemlék által feltárt (a tanulók testi épségét fenyegető) veszélyek megelőzéséért a szükséges intézkedések megtételéért, • a tanszervíz által üzemeltetett gépek és egyéb berendezések, eszközök mennyiségének, minőségének évente legalább egyszer történő felülvizsgálatáért, és a fentiek nyilvántartási kartonjaival egyeztetéséért, • a tanulócsoportok folyamatos látogatásáért, ellenőrzéséért, az anyagellátásért, a szerszámok gépek, eszközök állapotáért, karbantartásáért, a technológiai fegyelem betartásáért, • hanyag kezelés esetén történő felelősségre vonásért, vagy arra az igazgatónak tett javaslatért, • az ellenőrzésről készített feljegyzésért, melynek egy példányát leadja az igazgatónak, • a tanulók anyagi és erkölcsi elismerése tekintetében javaslattételi jogainak gyakorlásáért, • a tanulócsoportok munkáinak ütemezéséért, tervezéséért,

16 / 122

• a tanszervíz által végzett munka minőségéért, szakszerűségéért, • a rendelkezésére bocsátott eszközök, anyagok kezeléséért és azok felhasználásáért, • a munkák kivitelezése során a munka- és balesetvédelmi előírások betartásáért, • a tanév végi beszámoló jelentéshez a szükséges adatok szolgáltatásáért, • a tűzvédelmi és munkavédelmi előírások betartatásáért a tanműhelyben.

gazdaságos

Kapcsolatot tart (szakterületén): • • • • • • • • •

igazgató-helyettesekkel, műszaki vezetővel, Oktatási Központ-vezetővel, a megbízókkal, a gyakorlati oktatást végzőkkel, a kamarákkal, szakmai és pedagógiai szervezetekkel, a társiskolákkal (különös tekintettel az Építőipari TISZK-ben együttműködő iskolákra). az igazgató egyedi megbízása szerint.

17 / 122

Az iskolavezetőség Az igazgató döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. Az iskolavezetőség tagjai: • az igazgatóság, • műszaki vezető (tanműhelyvezető), • a munkaközösségek vezetői, • a KAT elnöke, • a DÖK munkáját segítő pedagógus, • az iskolában működő szakszervezetek titkárai, • Mérésértékelési Csoportvezető • Minőségfejlesztési Csoportvezető • TISZK minőségirányítási vezető Az iskola működtetése szempontjából szükségessé váló időpontokban tanácskoznak, de kéthavonta legalább 1 alkalommal. Munkáját éves munkaterv alapján végzi. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az ülésre - napirendi ponttól függően meghívható, a szülői munkaközösség képviselője és a DÖK. Az operatív napi vezetési ügyekben az igazgató szükség esetén az érintett iskolavezetőségi taggal „soron kívül”, a szakterület működtetése szempontjából szükségessé váló időpontokban megbeszélést tart.

Az igazgatóság helyettesítési rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket a következők kivételével: - bérezési kérdések, - alkalmazás, - 100.000.- Ft feletti kötelezettségvállalás. Tartós távollétnek minősül a 2 héten túli folyamatos távollét. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése az igazgatóság megbízott tagjának a feladata, eseti megbízás szerinti jogkörrel.

Tartós távollét esetén:

Megjegyzés [LT1]: Papíron külön

• az általános igazgatóhelyettest (3 napon túl) a szakképzési igazgatóhelyettes • a szakképzési igazgatóhelyettest (3 napon túl) a TISZK Koordinációs, felnőttoktatási, felnőttképzési és TISZK Oktatási Központ-vezető igazgatóhelyettes (és fordítva), • a gyakorlati oktatásvezetőt (5 napon túl) a Műszaki vezető (Tanműhelyvezető)

18 / 122

Megjegyzés [LT2]:

b) Gazdasági szervezet felépítése és feladata EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Budapest Főváros Közgyűlése által 1301/2011. (V.25.) Főv.Kgy. határozattal alapított Építőipari TISZK (1087 Budapest, Mosonyi u.6.) Gazdasági Szervezete, mint önállóan működő és gazdálkodó, teljes jogkörű, költségvetési szerv (továbbiakban: GSZ), valamint a …………………………………..Iskola (…. Budapest, ……………..)önállóan működő költségvetési szerv (továbbiakban: intézmény) között a munkamegosztás és a felelősségvállalás alapján az intézmények működtetésének, a gazdálkodás megszervezésének és irányításának, a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítésének, a pénzügyi, számviteli rend betartásának tárgyában való együttműködés érdekében. A Megállapodás az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. számú törvény és a végrehajtására kiadott az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet (Ámr) alapján készült. Az Együttműködési Megállapodást az Intézmény nevében Sulyok Istvánné igazgató (továbbiakban: intézményigazgató), és a GSZ nevében Kálmán Márta igazgató (továbbiakban: GSZ igazgató) kötik. Jelen megállapodás az aláírás után a fenntartó Fővárosi Önkormányzat főjegyzőjének ellenjegyzésével válik hatályossá.

19 / 122

A Megállapodás tartalma

I. Az együttműködés általános szempontjai ....................................................................................................... 22 II. Az együttműködés területei és feladatai a gazdálkodás során .................................................................... 24 III. Működtetési és üzemeltetési feladatok rendje ............................................................................................ 34 IV. Belső pénzügyi ellenőrzés működtetése és feladata .................................................................................... 38 V. Kötelező és indokolt szabályzatok ................................................................................................................. 39

I.

Az együttműködés általános szempontjai Alapelvek

Az együttműködés Budapest Főváros Közgyűlése által alapított, két egyenrangú, önálló, speciális munkamegosztásban együttdolgozó költségvetési intézmény között jön létre. Az egyik az iskola, szakmai munkáját a közoktatással és az oktató-nevelőmunkával kapcsolatos hatályos jogszabályok alapján végzi, ennek a munkának a tárgyi, infrastrukturális, szolgáltatási hátterét és kereteit pedig a másik, a gazdasági ellátó szervezet biztosítja – az elvárások szerint – az eddigieknél racionálisabban, hatékonyabban és takarékosabban a fennálló jogi háttér figyelembevételével. I.1

A GSZ és az intézmény együttműködésének célja

A szakmai feladatok jogszabályoknak, és az iskola pedagógiai programjának megfelelő, ütemezett, jó minőségű ellátása. A szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes intézményi gazdálkodás szervezeti kereteinek és feltételeinek megteremtése, folyamatos biztosítása. Az Együttműködési Megállapodás tartalmazza az Ámr 16.§ (4) bekezdés szerint a GSZ igazgatója és az intézményigazgató közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét. I.2

Az Együttműködés keretei

a) A GSZ biztosítja az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. Rendelet (továbbiakban: Ámr.)15. §-a (2) bekezdés szerint a költségvetési szerv költségvetésének előirányzatai tekintetében a gazdálkodással, könyvvezetéssel és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat, a költségvetési szerv működtetésével, üzemeltetésével, a költségvetési szerv vagyongazdálkodása körében a beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatokat, meghatározott gazdálkodással, könyvvezetéssel, adatszolgáltatással és működtetéssel, üzemeltetéssel, vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat, figyelembe véve az oktatási-nevelési tevékenységhez kapcsolódó jogszabályokat.

b) Az együttműködés nem csorbíthatja az iskola szakmai önállóságát a törvényi megfelelőség és a pénzügyi keretek megléte esetén.

20 / 122

c) A költségvetési szerv feladatainak ellátása (végrehajtása) során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (kötelezettségvállalás) a GSZ igazgatójának és az iskola igazgatójának a Fővárosi Közgyűlés által meghatározott előirányzatok tekintetében lehet.

d) Pénzügyi ellenjegyzéssel minden kötelezettségvállalásnál a GSZ igazgatóhelyettese rendelkezik. e) A személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatok felett a GSZ igazgatója, szakmai személy juttatás és járulékai vonatkozásában az intézményigazgatók kötelezettségvállalási jogkörrel rendelkeznek.

f)

Az iskola igazgatója a szakmai létszám felett a fenntartó által jóváhagyott létszám- és bérkereten belül munkáltatói jogkörrel rendelkezik.

g) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv dologi kiadásaiból és egyéb kiemelt előirányzataiból a GSZ igazgatója intézményekre lebontott kereteket határoz meg, az iskola igazgatójának véleményét meghallgatva. E kiadási keretek meghatározása a GSZ igazgatója részéről kötelezettségvállalásnak minősül. h) A kötelezettségvállalás csak ellenjegyző aláírásával együtt érvényes. Az ellenjegyző a GSZ igazgató helyettese. I.3

Felelősségek

a) A GSZ köteles vezetni az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv teljes költségvetése vonatkozásában az előirányzat nyilvántartást, valamint a kötelezettségvállalások nyilvántartását. b) A számviteli és az egyéb pénzügyi nyilvántartásokat a GSZ vezeti, amely gondoskodik arról, hogy a GSZ és az intézmény között, valamint az intézményen belül kialakított gazdálkodási rendnek megfelelően, elkülönüljenek egymástól az intézmények és telephelyek, illetve a feladatok gazdasági eseményei. c) Az intézményigazgató felelős az intézményi keretek betartásáért és jogszerű felhasználásáért, továbbá e keretek intézményen belüli leosztásáért, a célszerű és gazdaságos intézményi gazdálkodás megvalósításáért. A kiadási keretek terhére történő teljesítések igazolása az intézményigazgató feladata.

d) A leltári nyilvántartásokat (vagyonnyilvántartást) a GSZ vezeti intézményi és ezen belül leltárkörzetenkénti bontásban. Az intézményi leltárkörzetek kijelölése az intézményigazgató feladata a GSZ igazgató írásban rögzített egyetértése mellett. A leltárkörzet felelősök megbízása az intézményigazgató feladata. e) Az intézményigazgató felelős az ingatlanok célszerű használatáért, az intézményeikben elhelyezett ingóságok, berendezések, felszerelések megőrzéséért, azok rendeltetésszerű felhasználásának biztosításáért.

21 / 122

I.4

Kapcsolattartás, információkezelés

a) A GSZ havonta adatszolgáltatást nyújt az intézmény igazgatója részére az intézményi előirányzatok teljesítéséről, valamint az intézmény felhasználási hatáskörébe átadott dologi kiadási keret, átvett pénzeszközök, célkeretek, többletbevételből képzett előirányzatok és az energia felhasználás alakulásáról. b) A GSZ igazgató köteles a fenntartó által hozott, az önállóan működő intézményeket érintő határozatokról, döntésekről az intézmények igazgatóját értesíteni és a hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtása érdekében intézkedni. c) Az iskola és a GSZ együttműködésére vonatkozó egységes álláspontok kialakítása, továbbá a személyes tájékoztatás és megbeszélések érdekében a GSZ igazgatója szükség szerint, de legalább évente köteles az intézmények igazgatóit összehívni. Indokolt esetben az intézmény igazgatója is kezdeményezhet megbeszélést a társintézmény vezetők és GSZ vezető között. d) A GSZ igazgatója az intézmények igazgatói részére az aktuális tájékoztatáson túl az adott időszakban esedékes, alább felsorolt, általa előkészített és előzetesen írásban megküldött javaslatokat terjeszt elő a szükséges felkészülési idő meghatározásával: • felújítási tervjavaslat, • beruházási tervjavaslat, • megelőző karbantartási tervjavaslat, • a költségvetési szerv költségvetési tervjavaslata, • féléves és éves beszámoló, pénzmaradvány alakulása, • egységes munkáltatói követelmények és szemlélet kialakítása a Kollektív Szerződés elkészítéséhez, valamint • az intézmények egységes szabályzatainak elkészítéséhez e) Amennyiben az önállóan működő intézmény igazgatója a GSZ igazgatójának javaslatával nem ért egyet és a megbeszélés után sincs egyetértés, úgy a GSZ igazgatója köteles javaslatával együtt az ellenvéleményt a fenntartónak megküldeni. f) A GSZ és az intézmények között az információ, ill. egyes okmányok és bizonylatok átadása, átvétele lehetőség szerint interneten, fax útján valósul meg. Mind a GSZ-nél, mind az intézményeknél biztosítani kell az elérhetőséget és a közös informatikai rendszer naprakészen tartását. A papíros alapú bizonylatok átadás-átvétele a GSZ igazgatók és az intézményigazgatók által hitelesített postakönyvvel történik.

II. Az együttműködés területei és feladatai a gazdálkodás során I.5

Az éves költségvetés tervezése

A GSZ és az Iskola - a mindenkori éves tervezési útmutató és a fenntartó által kiadott irányelvek és keretközlő, valamint határidő szerint - együttműködésben készíti el a költségvetési szerv gazdasági évre szóló költségvetését. I.6

GSZ feladatok

a) Az GSZ kiadásainak és bevételeinek tervezetét szakfeladatonként, a belső gazdálkodási rendnek megfelelő bontásban kell elkészíteni, melyhez az iskola szolgáltatja az alapadatokat. A költségvetési alapokmányt a GSZ készíti el.

22 / 122

b) A tervezés előkészítése a GSZ igazgatójának feladata. Minden évben tervezési köriratot ad ki, melyben meghatározza a következő év gazdálkodási stratégiáját, a tervezés menetét, az intézmény adatszolgáltatási kötelezettségeit. c) A GSZ segíti az önállóan működő intézmény vezetője által meghatározott szakmai feladatok pénzügyi igényeinek megállapítását, illetve feltételrendszerének meghatározását. d) A mindenkori költségvetési törvény mellékleteiben megpályázható, elszámolási kötelezettséggel felhasználható támogatások igénylése és elszámolása valamint a költségvetési törvény szerinti dokumentálása pénzügyi pályázatok esetében a GSZ feladata. A pályázati dokumentáció összeállítása az intézmény feladata. e) Az elszámolásokat a GSZ a felhasználásokat alátámasztó nyilvántartás alapján felülvizsgálja. I.7

Intézményi feladatok

a) A tervezés alapját képező intézményi okiratokat (tantárgyfelosztás, kollektív szerződés vagy munkaügyi szabályzat, stb.) a GSZ igazgatóhelyettese ellenjegyzi, és az ezekből keletkező fizetési kötelezettségek jogosságát ellenőrzi. b) A mindenkori költségvetési törvény 3. számú mellékletében meghatározott normatív állami támogatás igényléshez és elszámolásához szükséges adatszolgáltatás elkészítése az intézményigazgató feladata. c) A mindenkori költségvetési törvény 5. számú mellékletében megpályázható, elszámolási kötelezettséggel felhasználható támogatások igénylése és elszámolása valamint a költségvetési törvény szerinti dokumentálása tanügyigazgatást érintő pályázatok esetében az intézményigazgató feladata. d) A mindenkori költségvetési törvény 8. számú mellékletében meghatározott normatív, kötött felhasználású támogatások igénylése és elszámolása, valamint a költségvetési törvény szerinti dokumentálása az intézményigazgató feladata. A fenti adatszolgáltatásokból az intézmény vezetője által hitelesített másolat a GSZ számára átadásra kerül. I.8 Az ellátására fordítható és egyes kiadási keretek megállapítási és felhasználási rendje II.2.1 Költségvetési pénzeszközök a) Az intézményigazgató a szakmai feladatai megvalósításához a GSZ-hez az éves költségvetés tervezésekor általa javasolt, nevesített és elfogadott kiadásokra dologi keretet kap tárgyévenként („intézményi dologi keretet”), melyből az alábbi jogcímeken teljesíthet kiadást készpénzes módon, kivéve, ha a beszerzés költségkímélően a GSZ-n keresztül történik nagy tételben: • •

szakkiadványok (könyv, folyóirat, stb.) eseti vásárlása, gyógyszerek, vegyszerek, kötszerek, mentőláda

23 / 122

• • • • • • •

tanügy-igazgatási nyomtatványok beszerzése, reprezentációs kiadások postafiók és egyéb posta költségek, belföldi kiküldetési (utazási költség, szállásköltség és egyéb költségek) kiadások, hirdetés, reklám kiadványok egyes szakmai szolgáltatások igénybevétele, szakmai pedagógiai program (pl. tanulmányi kirándulás, ellátottak juttatásai)

b) Fentiek alapján megállapított kiadási keretet összességében kell betartani. A kiadási keretek közül a dologi kiadások az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv előirányzatainak részét képezik, a keretközlés kötelezettségvállalásnak minősül. c) E keret terhére tartós (a költségvetési éven túli) kötelezettség nem vállalható. Amennyiben a keret terhére írásbeli megrendelő kiadása szükséges, akkor az intézmény igazgatója és az általa meghatalmazott személy aláírásával tehető. Az írásbeli megrendelőt – nyilvántartásba vétel céljából – a GSZ-nek 3 napon belül meg kell küldeni. A kötelezettség vállalással terhelt tételek beszerzésére a GSZ jogosult a szállító/szolgáltató pályáztatás vagy közbeszerzés útján történő kiválasztására és kizárólagossá tételére.

d) Azokra a kiadási igényekre, melyekre kerettel az intézmény nem rendelkezik és közvetlenül a szakmai munkához kapcsolódik, eseti írásbeli kérés nyújtható be a GSZ-hez. Többlettámogatási igény esetén a GSZ a fenntartó részére továbbítja a kérést saját javaslatával együtt. II.2.2. Pályázatok lebonyolítása e) A pályázati lehetőségeket az intézményigazgató által megbízott személy kíséri figyelemmel. A megpályázni kívánt témában egyeztetést folytat le a GSZ-el. A szükséges önrész biztosításával kapcsolatban az intézményigazgató köteles nyilatkozni GSZ felé, mely előirányzata terhére kívánja igénybe venni. Amennyiben az önállóan működő intézmény igazgatója és a GSZ igazgatója nem ért egyet, és a megbeszélés után sincs egyetértés, úgy a GSZ igazgatója köteles a két álláspontot ismertető javaslatot a fenntartónak megküldeni. f)

A pályázat benyújtása az intézményigazgató és a GSZ igazgató vagy helyettese együttes aláírásával történik.

g) Eredményes pályázat esetén a GSZ köteles az elnyert összeget elkülönítetten kezelni, a rendelkezési jogokat az intézményvezető részére teljes mértékben biztosítani. Szükség esetén a GSZ a pályázati kiírásnak megfelelően elkülönített alszámlát nyit és a pályázat által előírt dokumentálásra alkalmas módon vezeti. h) Az elnyert támogatás határidőre, célja szerint történő felhasználása, elszámolása, szükség esetén szakmai beszámoló és a pályázati kiírásnak megfelelő dokumentálása az intézményigazgató felelőssége és feladata a GSZ közreműködésével. i)

I.9

A jelen megállapodás megkötése előtti pályázatok monitoring jelentése az adott határidőig az intézményigazgató felelőssége és feladata. Szakképzési hozzájárulások fogadása és felhasználása

24 / 122

Az Iskola – kapcsolati rendszerét kihasználva – kéri fel a támogatókat a fejlesztési támogatások folyósítására. A felhívásokat/értesítőket az Iskola küldi ki a támogató cégeknek. A támogatóktól beérkezett szerződéseket a GSZ továbbítja a fenntartó felé. Az iskolák szakképzési hozzájárulás felhasználására éves fejlesztési tervet készítenek a GSZ vezető részére, határidő a költségvetési terv javaslattal egyezően. Az Építőipari TISZK társiskoláinak vezetői a GSZ igazgatóval közösen (a költségvetési tervezés részeként) elkészítik a TISZK kereteiben szükséges, és az Iskolán belüli rangsorolt fejlesztési listát. A GSZ igazgatója a fenntartói jóváhagyást követően gondoskodik a fejlesztések teljes körű lebonyolításáról a jóváhagyott, továbbadott kereteken belül. Az éves elszámolást a GSZ végzi. I.10

Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés együttműködési rendje

Jelen megállapodásban foglaltak szerint a GSZ felruházza a nyilvántartási számmal és/vagy akkreditációs lajstromszámmal rendelkező Iskolát a felnőttképzés szervezésének és indításának jogával. A szakmai bizonyítványt az Iskola állítja ki, és az Iskola igazgatója írja alá.

A felnőttképzésre jelentkezőket az Iskola fogadja a saját maga által készített és alkalmazott jelentkezési lapok alapján. A képzés tervezésekor az Iskola költségvetési tervet készít, melyet megküld a GSZ vezetőjének. A tandíj és vizsgadíj összegét önköltségszámítás alapján, a GSZ által egységesített formátum szerint, az Iskola határozza meg, és erről a képzés megkezdése előtt írásban tájékoztatja a GSZ vezetőjét. A GSZ és az Iskola vezetői a képzés megkezdése előtt háromoldalú megbízási szerződést kötnek a képzésben résztvevő és közreműködő dolgozókkal. A résztvevőkkel az Iskola és a GSZ háromoldalú felnőttképzési szerződést köt, mely szerződésminta a GSZ által készített, és az Iskola által kötelezően alkalmazandó. A résztvevőnkénti tandíj és vizsgadíj összegét a számlázási listával együtt az Iskola megküldi a GSZ részére. A számlákat a befizetés helyszínén a gazdasági ügyintéző állítja ki. A résztvevői befizetések nyomon követése a GSZ feladata, amiről havi egyenleget küld az Iskola részére. A képzéssel kapcsolatos óraelszámolásokat és kimutatásokat az Iskola az iskolarendszerű képzés rendje szerint juttatja el a GSZ-hez. A képzés végén a GSZ a tényleges bevétel alapján a közvetlen költségek figyelembe vételével kimutatja az eredményt, amelynek 40%-át az Iskola számára az igazgatóhoz rendelt keretként írja jóvá. A fentiektől függetlenül az iskola köteles az akreditációs eljárásban meghatározott dokumentumokat használni, és annak megfelelően eljárni. I.11

Évközi előirányzat módosítások rendje

a) A kiemelt előirányzatok közötti módosításokat a GSZ kezdeményezi és tartja nyilván. (pl. bérből-dologiba)

25 / 122

b) A Fővárosi Önkormányzat költségvetési rendeletében szabályozottak szerint a GSZ által szervezett (Iskola által segítette) tevékenységből származó terven felüli bevételi többlet egy része. Ennek a többletnek a tényleges bevétel alapján a közvetlen, közvetett költségek figyelembe vételével számított (adózott) eredményének 40%-át a GSZ az Iskola számára az igazgatóhoz rendelt keretként, évi két alkalommal írja jóvá. c) A jóváhagyott pénzmaradvány előirányzat rendezését a GSZ végzi. I.12

Kiadások teljesítése, bevételek beszedése

I.13

Személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok

a) A személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatok terhére a következő kötelezettségvállalások lehetségesek: • kinevezés, átsorolás, kinevezés módosítás, • közalkalmazotti jogviszony megszűnése, • kollektív szerződés előírása, vagy munkaügyi szabályzat • tantárgyfelosztás, túlóra meghatározás, rendkívüli munkavégzés elrendelése, helyettesítés elrendelése, megszakítás nélküli munkarendben a teljesítések igazolása, fizetett és nem fizetett távollétek megállapítása és igazolása, • Kjt. szerinti kötelező és nem kötelező járandóságok (pl. jubileumi jutalom, jutalom, munkáltatói segély, stb.) kifizetésének elrendelése, • megbízásos jogviszony létrehozása, megszüntetése. b) Fentiek vonatkozásában az iskola alkalmazottak esetében a kötelezettségvállaló az iskolaigazgató, ellenjegyző a GSZ igazgató vagy igazgatóhelyettese. c) Fentiek vonatkozásában a GSZ alkalmazottak esetében a kötelezettségvállaló a GSZ igazgató, ellenjegyző a GSZ igazgatóhelyettese. d) Fentiek vonatkozásában az intézménynél feladatot teljesítő GSZ alkalmazottak esetében az intézményigazgató javaslatot tehet, de a kötelezettségvállaló a GSZ igazgató, ellenjegyző a GSZ igazgatóhelyettese. e) A kötelezettségvállalások dokumentumait – kivéve a kollektív szerződést, munkaügyi szabályzatot, a tantárgyfelosztást, melyek elkészítése az intézmény feladata - a GSZ készíti el, a kötelezettségvállaló kezdeményezése (döntésének közlése) alapján az 1. sz. melléklet szerinti adatok bekérésével és GSZ-hez továbbításával. I.14

Dologi kiadások

A dologi kiadások és egyéb előirányzatok terhére a kötelezettségvállaló a GSZ igazgató, ellenjegyző a GSZ igazgatóhelyettes. A dologi kiadások előirányzat terhére GSZ által vállalt kötelezettségek: az intézmények részére megállapított kiadási keretközlések, melyek mértékéig intézményi kiadás teljesítése történhet, szerződések és megrendelés visszaigazolások, jogszabályban meghatározott értékhatár alatt, belső írásbeli engedélyezés a kiadás teljesítésére.

26 / 122

I.15

Saját hatáskörben intézendő intézményi feladatok

Az alábbi feladatokat az intézmény saját hatáskörben az alábbi módon intézi: I.16

Diákétkeztetés

A diákok étkeztetésének szervezése az intézmény feladata. Az intézménybe kihelyezett pénzkezelő hely (gazdasági ügyintéző) beszedi a meghatározott térítési díjakat és a befizetéseknek megfelelően megrendeli az étkezést. I.17

Dolgozók étkeztetése

Az intézménybe kihelyezett pénzkezelő hely (gazdasági ügyintéző) beszedi a GSZ igazgató által önköltségszámítással meghatározott dolgozói étkezési térítési díjakat, és a befizetéseknek megfelelően megrendeli az étkezést. A szervezett dolgozói étkeztetés keretén belül a dolgozónak meg kell fizetnie a megrendelt étkezés teljes (Áfás) árát, illetve kaphat hozzájárulást. Ez esetben a készpénzes befizetést nettó módon (az áfás ár és a hozzájárulás különbözeteként) kell teljesíteni. Külső szolgáltatóktól rendelt étkeztetés esetén a megrendelő a GSZ. I.18

Bizonyítvány másodlat

Írásbeli kérelem alapján bizonyítvány másodlatért illetéket kell leróni az intézmény felé. I.19

Telefontérítés

A vonatkozó belső intézményi szabályozás szerint a magántelefonokért térítési díjat kell beszedni. I.20 Europass bizonyítvány kiállításáért a jogszabályban meghatározott térítési díjat kell téríttetni. I.21 A tanulók, vagy alkalmazottak részére megállapított kártérítések beszedése az intézmény feladata. I.22

Tandíj, térítési díj

Amennyiben a vonatkozó jogszabályok alapján a tanulók, hallgatók részére tandíjat, illetve térítési díjat állapít meg az intézmény, úgy azok beszedése is helyben történik. A név szerinti előírásokról a GSZ-t haladéktalanul tájékoztatni kell. I.23 Személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok és kiemelt előirányzatok gazdálkodási szabályai a) Az intézményigazgató és a GSZ igazgatója a Fővárosi Közgyűlés által meghatározott létszámkeret (tantárgyfelosztás) és személyi juttatások előirányzata terhére – a GSZ igazgatóhelyettes ellenjegyzésével - vállalhat kötelezettségeket, melynek keretében a tartós és átmeneti bérmegtakarítást is szabadon felhasználhatja. b) A létszám és személyi juttatások előirányzatával való gazdálkodáshoz szükséges nyilvántartásokat a GSZ vezeti, melynek egy példányát tárgyév elején az intézmény kapja. Az intézményvezető ezt követően figyelemmel kísérheti a változásokat.

27 / 122

c) A gazdasági év első teljesítés-kimutatását (havi pénzforgalmi jelentés) április 15-ig az első negyedévről, majd minden hónap 15-ig küldi meg a GSZ. d) Az intézményigazgató munkáltatói döntéseit közli a GSZ-szel, ahol elkészítik a döntésnek megfelelő okiratot, ami ellenjegyzéssel válik érvényessé. e) Az előírt munkaügyi nyilvántartásokat (közalkalmazotti nyilvántartás, dolgozók munkaügyi okmányainak gyűjtése, stb.) a GSZ vezeti. f)

A munkáltatói jogkör gyakorlását jelentő alábbi feladatokhoz a szükséges nyilvántartásokat az intézményi alkalmazottak esetében az intézményekben, a GSZ alkalmazottak esetében a GSZ-ben kell elkészíteni, vezetni: • • • • • • •

szabadságok engedélyezése, kiadása, jelenlétek igazolása (jelenléti ívek), munkarend és munkaidő valamint a munkavégzés idejének meghatározása, munkaköri leírás felelősséggel felruházott megbízatások kiadása (pl. leltárkörzet felelős, stb.), a hét éves továbbképzési, és az éves beiskolázási terv készítése, valamint a jogszabályok által előírt nyilvántartások vezetése, fegyelmi hatálya alatt lévő dolgozóval kapcsolatos munkaügyi feladatok,

g) GSZ alkalmazott kérésére a munkáltatói valamint a jövedelemigazolásokat a GSZ adhatja ki és csak annak kezeihez, akinek a nevére szól az igazolás, vagy az általa írásban meghatalmazott személynek. Más, illetéktelen személy kérésére ilyen igazolásokat kiadni nem lehet. h) Intézményi alkalmazott kérésére a munkáltatói valamint a keresetigazolásokat a GSZ-nek az adott intézménynél feladatot teljesítő gazdasági ügyintézőjének közreműködésével az intézmény igazgatója adhatja ki és csak annak kezeihez, akinek a nevére szól az igazolás, az általa írásban meghatalmazott személynek. . Más, illetéktelen személy kérésére ilyen igazolásokat kiadni nem lehet. i)

A dolgozók szakmai képzése, továbbképzése, beiskolázása és az ezzel kapcsolatos nyilvántartások vezetése, javaslat a dolgozó helyettesítésére, jogszabály szerinti jutalmazására, valamint a képzési költségek kifizettetése az intézményigazgató feladata. Az erre vonatkozó beiskolázási tervek szerinti kötelezettségvállalások ellenjegyzője a GSZ igazgató vagy helyettese. A képesítés megszerzését igazoló okmányt az illetékes munkáltatónak kell bemutatni, aki az okmány másolatát aláírásával ellátva megküldi a GSZ részére.

j)

A dolgozók foglalkozás-egészségügyi ellátását valamint munkavédelmi oktatását a GSZ szervezi és biztosítja.

k) A GSZ által kiadott Munkavédelmi Szabályzatban előírt védőruha ellátást a GSZ dolgozóinak a GSZ biztosítja. A munkaruha juttatást a fedezet megléte esetén az intézményi szabályzatban leírt módon lehet biztosítani. l)

Az illetményszámfejtő hellyel a kapcsolattartás (különböző jelentések megküldése az előírt határidőre, a nem rendszeres kifizetések, változó bérek bejelentése, távollét jelentés,

28 / 122

közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos ügyiratok, megszűnési, megszüntetési ügyiratok, stb.) a GSZ feladata. m) Az alábbi adatokat az intézmények az informatikai rendszerek naprakészen tartásával folyamatosan szolgáltatják a GSZ részére: • távollétek (munkavégzést nem teljesítők) bejelentése, azok igazolására szolgáló eredeti okmányok (pl. orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételéről, szabadság kiírás, fizetés nélküli szabadság engedélyezése, egyéb fizetett és nem fizetett távollétek) csatolásával. • változó bérek (túlóra, helyettesítés /az elrendelő okirat csatolásával/,stb.) n) Az intézmények adatot szolgáltatnak a tárgyhó utolsó napján a nem rendszeres kifizetésekről (pl. megbízási díj, étkezési hozzájárulás, jubileumi jutalom, stb.) és legkésőbb minden hónap 5-ig, az előző hónapra vonatkozóan a változó bérekről és távollétekről a GSZ számára. I.24 Az intézményi telephelyeken dolgozó GSZ alkalmazottakra vonatkozó különleges rendelkezések a) A GSZ igazgató az intézményben dolgozó GSZ alkalmazottaknál az intézményigazgató írásbeli javaslatát alábbiak vonatkozásában veheti figyelembe: • • • • •

a munkaidő napi beosztása javaslat a túlmunka elrendelésére javaslat a dolgozó jutalmazására javaslat a dolgozó fegyelmi felelősségre vonására javaslat a szabadság engedélyezésére

b) A GSZ igazgatója munkáltatói érdekből elrendelheti az Iskolában dolgozó GSZ alkalmazottak más irányú átcsoportosítását, amely döntéséről az Iskola igazgatójával előzetesen egyeztet. c) A GSZ az intézményigazgató részére biztosítja az intézményben dolgozók személyi anyagába való betekintés jogát. d) Az intézményben dolgozó GSZ alkalmazottak kötelesek az intézmény Igazgató vagy az általa írásban megbízott személy által kiadott utasítások szerint munkát végezni, munkaköri leírásuk alapján. I.25

A kötelező nyilvántartások vezetésének a rendje

a) A teljes pénzügyi bonyolítás valamint a számviteli feladatok szervezése és szabályozása, ezeknek a feladatoknak az elvégzése a GSZ feladata. b) A kötelezettségvállalásokkal megrendelt, a szállítók által teljesített feladatokról (termék vagy szolgáltatás) beérkezett számlákkal kapcsolatos feladatok a GSZ által kiadott operatív pénzgazdálkodási szabályozás szerint történik. c) A szállítók analitikus nyilvántartását a GSZ vezeti. d) A bevételek beszedéséről és a vevők analitikus nyilvántartásának vezetéséről is a GSZ gondoskodik. A vevő számlákat a befizetés helyén (intézményi ellátmánykezelő vagy a GSZ házipénztára) kell kiállítani és a befizető rendelkezésére bocsátani.

29 / 122

e) A GSZ vezeti az előirányzat nyilvántartást, a kötelezettségvállalások nyilvántartását, az intézménynek leadott kiadási keretek felhasználásának nyilvántartását, valamint a GSZ készíti el a likviditási tervet. f)

A GSZ feladata a főkönyvi könyvelés és az 1–4 számlaosztályokhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetése.

g) Az 1-es számlaosztályhoz kapcsolódóan az értékhatáron felüli és a belső szabályzatban iderendelt tárgyi eszközök egyedi nyilvántartását kell vezetni iskolai és azon belül leltárkörzetek szerinti bontásban. A állományba vételi és üzemeltetési bizonylatot a GSZ alkalmazottja állítja ki. A kataszteri nyilvántartásokat a GSZ vezeti. h) A kis értékű tárgyi eszközök és a készleten lévő anyagok nyilvántartását a GSZ végzi, intézményi és azon belül leltárkörzetek ill. raktárankénti bontásban. Egyéb más készletek (pl. szakiskolai áruraktár) tételes nyilvántartását az intézményben kell vezetni, és negyedévenként a zárókészletről tételes kimutatást kell küldeni a GSZ részére, a negyedévet követő hó 3-ig. Az anyagkészlet nyilvántartások a 2-es számlaosztály analitikus nyilvántartásai. i)

Az intézményen belüli, de a leltárkörzetek közötti készletmozgásokat az intézményeknek kell az erre rendszeresített nyomtatványokon kezelni és minden hónap 20-ig kell jelenteniük, amelyet a GSZ-ben vezetett vagyonnyilvántartásban a GSZ átvezet.

j)

A december 31-i fordulónapi, a mérleg alátámasztását szolgáló leltározás megszervezését, a leltározási utasítást a GSZ igazgató körlevélben írja elő.

k) A 2-es számlaosztályhoz kapcsolódó további nyilvántartásokat: • államháztartáson belülre és kívülre továbbszámlázandó szolgáltatások, ill. az ebből származó követelések, • adósok, vevők, • munkavállalókkal kapcsolatos különféle követelések • szabálytalan kifizetés miatti követelés a GSZ vezeti. l)

A 3-as számlaosztályhoz kapcsolódó nyilvántartásokat: • függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások, • MÁK forgótőke, • Illetményelőleg, • különféle értékcikkek • ellátmányok és előlegek intézményi pénzkezeléshez, ill. beszerzésre vagy kiküldetésre, a GSZ vezeti.

m) A 4-es számlaosztályhoz kapcsolódó nyilvántartásokat: • tartós tőke, • tartalék, • pénzmaradvány tervezett és tényleges felhasználása, • pályázati és más úton átvett pénzeszközök és felhasználásuk elkülönített nyilvántartása, • rövid lejáratú kötelezettségek a GSZ vezeti.

30 / 122

n) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek egy pénzforgalmi számlája van, melyhez az Ámr. 176.§ (5) és (6) pontja alapján meghatározott alcímű számlák nyithatók. o) A pénzforgalmi számla és alszámlák feletti rendelkezési jogot a GSZ szabályzatában kell rendezni. p) Adószámmal csak a GSZ rendelkezik (az iskola nem). q) Az intézményt érintő adóbevallások elkészítése és határidőre való megküldése a GSZ feladata. I.26

A készpénz biztosítás és a készpénz kezelés rendje

a) A GSZ-ben működik a házipénztár, melynek működési rendjét a Pénzkezelési Szabályzat tartalmazza. A házipénztárból történik a készpénzes kiadások teljesítése. b) Az intézmény készpénzes kiadásainak teljesítésére a GSZ ellátmányt biztosít készpénzben, melyet a Pénzkezelési szabályzatban kell rögzíteni A készpénz ellátmány kezelője az intézményi gazdasági ügyintéző. Az ellátmányból az intézmény teljesítési hatáskörébe utalt kiadási keretek terhére lehet kiadást teljesíteni. c) Az intézményi gazdasági ügyintézőnek hetente a GSZ igazgató szabályozása szerint el kell számolnia az intézményi ellátmányokról. d) A GSZ igazgató az intézmény igazgatóval egyeztetve felülvizsgálhatja az ellátmányok összegét. I.27 Együttműködés a havi és a negyedéves pénzügyi jelentések, valamint a féléves és az éves mérlegbeszámoló elkészítése során a) A havi pénzforgalmi jelentést az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervre teljes körűen a GSZ készíti el és küldi meg a fenntartó által meghatározott határidőre. b) A negyedéves időszaki jelentéseket (mérleg, időszaki költségvetési jelentés) a GSZ készíti el és küldi meg a fenntartó által meghatározott határidőre. c) A féléves és éves számviteli beszámoló előkészítése és elkészítése során is meg kell valósítani az együttműködést. A számviteli beszámolók elkészítéséért a GSZ igazgató a felelős, az előkészítést az esetenként kiadandó körlevelekben szervezi meg. Szöveges szakmai beszámolót az önállóan működő intézmények is készítenek az irányító szerv által megadott szempontok alapján. I.28

Az intézményekben dolgozó GSZ alkalmazottak feladatai

a) A névre szóló munkaköri leírás tartalmazza az ellátandó feladatokat. b) A munkaköri leírásokat a GSZ igazgató készíti el, mint munkáltató.

II.12. Vagyonmegőrzési felelősség, leltározási és selejtezési feladatok megosztása a) Az intézményi vagyon (ingatlan és ingóság, vagyonértékű jogok, szellemi termékek) megőrzésének megszervezése, a feltételek megteremtése az intézményigazgató és a GSZ igazgató közös feladata.

31 / 122

b) A vagyonnyilvántartásokat (analitikus nyilvántartások és leltárak) a GSZ vezeti leltárkörzetek szerinti bontásban c) A vagyonmegőrzés tárgyi feltételeit a GSZ igazgatója biztosítja az intézményigazgatóval egyeztetett módon. A személyi feltételek biztosítása és a vagyonmegőrzés megszervezése az intézményigazgató feladata. A leltárkörzet felelősi megbízást a leltározási szabályzat szerint kell kiadni. d) Az intézmény leltári nyilvántartásában szereplő minden vagyontárgyban bekövetkezett állagváltozást (rongálás, használhatatlanná válás, hiány, stb.) a leltárkörzet felelősök jelentik az intézményigazgatók felé. Az igazgató intézkedik a történtek kivizsgálásáról, a jegyzőkönyvezésről, az esetleges kártérítési eljárás lefolytatásáról. Az intézményigazgató haladéktalanul köteles tájékoztatni a GSZ igazgatót az eszköz(ök) állagváltozásáról, a megküldött bizonylatok alapján a GSZ igazgató gondoskodik a nyilvántartások rendezéséről. e) Évente, december 31-i fordulónappal kötelező a mérleg szerinti vagyon számbavétele, a nyilvántartások rendezése a tényleges állapotnak megfelelően. A mérleg alátámasztását szolgáló év végi leltározás megszervezésére, a GSZ igazgató évente ad ki intézkedést a Leltározási szabályzat szerint. f)

A mérlegbe nem tartozó vagyontárgyak (kis értékű immateriális javak, tárgyi eszközök) leltározásának rendjét a GSZ igazgatója szabályozza a Leltározási Szabályzatban.

g) Év közben az intézményigazgató szervezésében bármikor ún. rovancsolás (leltárfelvétel azonnali kiértékeléssel) végezhető. Ehhez a GSZ-től meg kell kérni a meghatározott időpontra naprakész leltári kimutatásokat. h) A kiadott pénzeszközök ellenőrzése céljából a GSZ igazgatójának joga van a pénzkezelő helyen esetenként rovancsolást végeztetni. i)

A feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosítására vagy selejtezésére a készletkezelők tesznek javaslatot, melyeket az intézményigazgató jóváhagyásával, a GSZ igazgató által a Selejtezési szabályzat szerinti elrendelt időpontra továbbítani kell.

III. Működtetési és üzemeltetési feladatok rendje I.29

Az épületek és ingóságok működtetése, üzemeltetése

a) Az épületek, telkek, gépek, berendezések és járművek működtetése, üzemeltetése a GSZ feladata. b) Az épületek és ingóságok fenntartásával, működésével és hasznosításával kapcsolatos minden lényeges tényről, változásról az Iskola igazgatója és a GSZ igazgató kölcsönösen tájékoztatja egymást. c) Az intézményigazgató felelőssége az ingó és ingatlan vagyon állagának megóvása, a rendeltetésszerű használat biztosítása, a dolgozók és az ellátottak kártérítési felelősségének érvényesítése. Az intézmény belső szabályzata alapján d) Az ingatlan állagának megóvása érdekében a rendeltetésszerű használata során felmerülő bármiféle rendkívüli műszaki beavatkozást igénylő problémát soron kívül jelezni kell a

32 / 122

GSZ igazgatójának, aki intézkedik a szükséges karbantartási, felújítási, vis maior feladatok teljes körű lebonyolításáról. I.30

Felújítás

a) A felújítási tervjavaslatokat a GSZ készíti el, és továbbítja a fenntartó felé az intézményigazgató igénye, illetve saját műszaki megállapításait figyelembe véve. b) A GSZ a felújítási pénzeszközökkel való önálló gazdálkodásra feljogosított jogkörrel rendelkezik, ezért felelőssége kiterjed a felújítások lebonyolítására, kivitelezésére, műszaki ellenőrzésére, szerződések megkötésére, pályáztatási eljárás lefolytatására. c) A felújítási feladatok lefolytatása a GSZ igazgató feladata és felelőssége. I.31

Karbantartás

a) A karbantartási feladatok alapvető területei: • napi, kisebb javítási, fenntartási feladatok, • nagyobb, műszaki közreműködést igénylő javítási feladatok, • tervszerű, megelőző karbantartási feladatok. b) A napi, kisebb javítási, fenntartási feladatokat az intézményekben dolgozó, a GSZ állományában lévő karbantartó munkások végzik. Indokolt esetben a munkavégzés műszaki felügyelettel történik, melyről a GSZ gondoskodik. Munkaköri leírásuk alapján. c) Az intézményi karbantartó munkások részére a GSZ a helyszínre biztosítja a szükséges szerszámokat és anyagokat. d) Védőruhát, védőfelszereléseket a GSZ biztosítja a GSZ alkalmazottak részére. e) A GSZ igazgatója gondoskodik a karbantartó munkások képzéséről, továbbképzéséről, munka és tűzvédelmi oktatásukról, valamint foglalkoztatás-egészségügyi ellátásukról.

f)

A nagyobb javítási feladatokat a GSZ szervezi. Ezeket a feladatokat részben az intézményből történő bejelentések alapján, másrészt a GSZ vezetője által megbízott helyszíni bejárása során határozza meg. A munkavégzést a GSZ felügyeli, és igazolja a munka elvégzését, szükség esetén kollaudálja a beadott számlákat. A feladatokat a GSZ a karbantartókkal vagy szolgáltatás vásárlás útján látja el.

g) Az iskolai karbantartóknak a GSZ hatáskörben elvégzett munkákról a napi szinten munknaplót kell vezetni. Az iskolai munkanaplót ellenőrzésére, valamint az elvégzendő feladatok beírására és teljesítésének igazolására a GSZ műszaki vezetője jogosult, belső szabályzat alapján. I.32

Takarítás, rovarirtás

a) A takarító dolgozók a GSZ állományába tartoznak, de az intézményekben végzik munkájukat. A takarítók munkaköri leírását a GSZ igazgató adja ki. Rovarirtásról az GSZ gondoskodok.

33 / 122

I.33

Portaszolgálat

a) A portaszolgálatokat az egyes intézményekben, a szükséges formában a GSZ biztosítja. b) A portások a GSZ állományába tartoznak, de egy-egy konkrét intézményben végzik feladataikat. Munkaköri leírásukat a GSZ igazgatója adja ki. Portaszolgálat és vagyonvédelmi feladat szolgáltatás vásárlással is elvégezhető; a szolgáltató pályáztatás útján való kiválasztása a GSZ feladata. I.34

Munkavédelmi feladatok

a) A munkavédelmi és munkabiztonsági feladatokat az intézményekben a GSZ szervezi, de a végzése és a felelősség megoszlik az intézményigazgató és a GSZ igazgatója között. A Munkavédelmi Szabályzatban leírtak betartása és betartatása az intézményigazgató felelőssége, a szabályzat aktualizálása a GSZ feladata. b) A GSZ gondoskodik az új dolgozók munkavédelmi oktatásáról, valamint az iskolai tanulók és alkalmazottak, továbbá a GSZ alkalmazottak folyamatos munkavédelmi felkészítéséről, és a védőfelszerelésekről. Munkavédelmi szabályzatban meghatározottak szerint. c) A GSZ félévente szervez munkavédelmi (és balesetvédelmi) bejárást valamennyi intézményben az intézmény igazgatóval vagy megbízottjával közösen, megállapításaikat jegyzőkönyvben rögzítik, megjelölik a hiányosságok felszámolásának módját és kijelölik a végrehajtásért felelős dolgozót. d) A GSZ-nek kell készítenie a munkavédelemmel kapcsolatos statisztikákat, a fenntartó részéről igényelt adatszolgáltatásokat, kezeli a munkabaleseti jegyzőkönyveket, jelentéseket. e) A GSZ munkavédelmi felelőse az intézményigazgatóval együtt képviseli az intézményt külső munkavédelmi ellenőrzés során. f)

A tanuló balesetekkel kapcsolatos feladatokat az intézményigazgató szervezi. I.35

Tűzvédelmi feladatok

a) A tűzvédelmi feladatokat az intézményekben a GSZ szervezi, de a végzése és a felelősség megoszlik (lásd III.1.5.pont) az intézményigazgató és a GSZ igazgató között a Tűzvédelmi Szabályzatban leírtak szerint. b) A GSZ igazgatója az intézmény igazgatóval közösen szervezi a tűzvédelmi bejárásokat, a tűzvédelmi oktatásokat valamint a tűzriadó gyakorlatokat. c) A GSZ-nek kell készítenie a tűzvédelemmel kapcsolatos statisztikákat, a fenntartó részéről igényelt adatszolgáltatásokat, jelentéseket. d) A GSZ tűzvédelmi felelőse az intézményigazgatóval együtt képviseli az intézményt külső tűzvédelmi ellenőrzés során.

34 / 122

I.36

Kockázatkezelés, rendkívüli események.

a) Az intézményi kockázatértékelés és kockázatkezelés elkészítése a GSZ és az intézményigazgató közös feladata és felelőssége. b) A rendkívüli eseményekkel kapcsolatosan a fenntartó által kiadott szabályozás határozza meg a rendkívüli esemény fogalmát, az esemény kapcsán a tennivalókat, az intézkedések megtételéért a felelős személyeket és a jelentési kötelezettséget. c) Rendkívüli esemény bekövetkezésekor az előírtakon kívül értesíteni kell a GSZ igazgatót. I.37

Energia gazdálkodási feladatok

a) Az energiagazdálkodás szervezése, kidolgozása a GSZ feladata.

a

felhasználóhelyek

racionalizálásának

b) A takarékos energiafelhasználás biztosítása és folyamatos figyelemmel kísérése az intézményigazgató feladata is. c) A felhasználási nyilvántartást, mely tartalmaz minden energiafelhasználást naturális mértékegységekben, telephelyenként és mérőóránként, a GSZ műszaki ügyintézője vezeti, aki szolgáltatja az energiafelhasználási jelentést a fenntartó felé. d) Rendkívüli túlfogyasztás esetén a GSZ a havi adatközléshez kapcsolódóan figyelemfelhívó tájékoztatást küld az intézményigazgatónak és kezdeményezi az okok feltárását. I.38

Anyag és eszközbeszerzés

a) A GSZ az anyag és eszközbiztosítások területén a hatáskörébe tartozó beszerzéseket végzi. b) Az intézmény az ellátmánya terhére a II/2.1 a) pontban meghatározottak tekintetében a GSZ által figyelemmel kísért megadott keret terhére végezhet beszerzést. c) A konkrét feladatellátásra a vonatkozó szabályzat előírásai az irányadóak. I.39

Gyermekétkeztetés

a) A tálalókonyhákat a GSZ üzemelteti, a konyhai dolgozók a GSZ alkalmazottai. Munkájukat a GSZ igazgatója által kiadott munkaköri leírás alapján végzik. b) A konyhák elkülönült leltározási egységet alkotnak intézményen belül, a leltárkörzet felelőst a konyhai dolgozók közül a GSZ igazgató bízza meg. I.40

Gépkocsik üzemeltetése, fenntartása és szállítási feladatok

a) A gépkocsik fenntartása és üzemeltetése a GSZ feladata.

35 / 122

b) A gépkocsik használatát vezényléses rendszerben a GSZ végzi. A részletes szabályokat a Gépjármű Üzemeltetési Szabályzat tartalmazza, melyet a GSZ igazgatója készít el a GSZhez tartozó intézmények alapfeladat-ellátását biztosító igények alapján. c) Gépkocsi igénybevételt előzetes bejelentés alapján a GSZ-nél kell igényelni. Az ezzel megbízott ügyintéző koordinálja a kapacitás alapján az igények kielégítését. d) A gépkocsikat a GSZ állományába tartozó gépkocsivezetők, illetve a Gépjármű Üzemeltetési Szabályzatban leírtaknak megfelelő munkatársak vezetik. e) Gépjármű használat csak a Gépjármű Üzemeltetési Szabályzatban leírtaknak megfelelően történhet. f)

Amennyiben ad hoc fontos igényt a GSZ kielégíteni nem tud, az intézmény számára meghatározott kiadási keret terhére oldható meg a feladat. I.41

Kézbesítési feladatok ellátása

a) Az intézmény postáinak fogadására az általa megjelölt postahivatalban postafiókot nyithat. b) Az intézményi iratok kézbesítése intézményi feladat, c) A költségek az intézmény dologi keretét terhelik.

IV. Belső pénzügyi ellenőrzés működtetése és feladata a) A 193/2003. (XI. 26.) számú Kormányrendeletben előírt belső ellenőrzés kialakításáról és működtetéséről a GSZ igazgató köteles gondoskodni. b) A belső ellenőrzési tevékenységet a belső ellenőrzési kézikönyv, a kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési terv szerint kell végezni. c) A gazdasági, számviteli, pénzügyi, intézményi munkaügyi, intézmény működtetési tevékenységek, folyamatok ellenőrzésének kialakítása a GSZ-nél és az iskolánál a GSZ igazgató feladata, hatásköre és felelőssége. d) Az intézményi szakmai, illetve munkáltatói tevékenységek, folyamatok ellenőrzése az intézmény igazgató feladata, hatásköre, és felelőssége.

e) A belső ellenőrzést a Belső Ellenőrzési Kézikönyvben foglaltak szerint kell megszervezni és elvégezni. f)

Az intézményigazgató és a GSZ igazgatója a saját szervezetére vonatkozóan köteles a vonatkozó jogszabály értelmében belső kontrollrendszert működtetni.

V. Kötelező és indokolt szabályzatok • • •

Gazdasági Szervezet Szervezeti és Működési Szabályzata Ügyrend Kollektív Szerződés vagy Munkaügyi Szabályzat

36 / 122

• •

Közalkalmazotti Szabályzat Számviteli Politika o Számlarend, számlatükör o Bizonylati rend o Leltározási és Leltárkészítési Szabályzat o Felesleges Vagyontárgyak Hasznosításának, Selejtezésének Szabályzata o Pénzkezelési Szabályzat o Önköltség Számítási Szabályzat o Értékelési Szabályzat • Belső Ellenőrzési Kézikönyv • Belső Kontroll Kézikönyv • Munkavédelmi Szabályzat • Tűzvédelmi Szabályzat • Kockázatértékelés és Kockázatkezelés Szabályzata • Tandíj, térítési díj Szabályzat • Iratkezelési Szabályzat • Közbeszerzési Szabályzat • Informatikai, adatvédelmi Szabályzat • Munkakör átadás-átvételi Szabályzat • Számla ellenében végzett szakmai alapfeladat ellátása A költségvetési szerv belső szabályzatban rendezi a működéséhez, gazdálkodásához kapcsolódó és pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket, így különösen • A gazdálkodással - így különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, a szakmai teljesítés igazolása, az érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket, • A beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet, • A belföldi és külföldi kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatos kérdéseket, • Az anyag- és eszközgazdálkodás számviteli politikában nem szabályozott kérdéseit, • A helyiségek és berendezések használatára vonatkozó előírásokat, • A reprezentációs kiadások felosztását, azok teljesítésének és elszámolásának szabályait, • A gépjárművek igénybevételének és használatának rendjét, • A vezetékes és rádiótelefonok használatát, • A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét. • A költségvetési szerv szervezeti egységei által ellátott feladatok munkafolyamatainak leírását, a szervezeti egység vezetőinek és alkalmazottainak feladat- és hatáskörét (munkakörét), a helyettesítés rendjét, továbbá a szervezeti egység költségvetési szerven belüli belső és azon kívüli külső kapcsolattartásának módját, szabályait - ha azokról a szervezeti és működési szabályzat vagy a költségvetési szerv más szabályzata nem rendelkezik - a szervezeti egységek ügyrendje tartalmazza. • Érdekeltségi Szabályzat A szabályzatok mindegyikének tartalmaznia kell, hogy hatálybalépésével mely intézményi szintű szabályzatok vesztik érvényüket, továbbá a megismerési nyilatkozatot.

37 / 122

A szabályzatok elkészítéséért, az intézmény igazgatójával történő egyeztetéséért és kiadásáért a GSZ igazgatója a felelős. Az intézményi Kollektív Szerződést, Munkaügyi Szabályzatot az intézményigazgató kötik, illetve készíti el, melyek pénzügyi ellenjegyzése szükséges GSZ által. Az intézményi szakmai folyamatok, az ügy- és iratkezelés szabályozása, továbbá melyeket jogszabály vagy Fenntartó intézményigazgató hatáskörébe utal az intézményigazgató feladata. A hatálybalépéshez GSZ igazgató ellenjegyzése szükséges. A jelen megállapodást elolvasás után jóváhagyólag aláírásunkkal hitelesítjük. Budapest, 2011. szeptember 01. Az önállóan működő és gazdálkodó részéről:

………………………………………… Budapest Főváros Önkormányzatának ... Gazdasági Szervezete igazgatója ... Az önállóan működő részéről:

………………………………………………… Budapest Főváros Önkormányzatának ... Iskolája igazgatója ... Jóváhagyás Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. § (5) bekezdés értelmében jelen együttműködési megállapodást a Fővárosi Közgyűlés a ……/2011. (…..) Főv. Kgy. sz. határozatával hagyta jóvá. …………………………………………….. Budapest Főváros Önkormányzata ...

38 / 122

c) Pedagógusok közösségei A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása. A nevelőtestület a Ktv-ben meghatározott jogköréből, valamint a Vhr. alapján átruházza:

− a nevelőtestület által létrehozott bizottságra (Igazgatóságra): •

•

az iskola helyiségeinek használatra való átengedésével kapcsolatos döntési hatáskörét, a pedagógusok továbbképzési támogatásának odaítéléséről és összegéről, valamint a kifizetés módjáról, ütemezéséről szóló döntési hatáskörét.

− az osztályban tanító pedagógusok közösségére: • •

a felsőbb évfolyamba lépés, a javító-, osztályozó és pótló vizsgára bocsáthatóság,

− a fegyelmi bizottságra •

a tanulói fegyelmi eljárások kérdésében meglévő döntési jogkörét a következő elvek betartásával: A döntés meghozatalakor figyelembe kell venni az érintett tanuló igazolt és igazolatlan mulasztásainak mértékét, valamint a fegyelmi vétségeit, tanulmányi eredményességét.

− munkaközösségek: Munkaközösséget legalább 3 pedagógus alakíthat.

− munkacsoportok: A több tanéven keresztül működő állandó bizottságok (Mérésértékelés csoport, Minőségfejlesztési csoport tagjait és munkaközösségek vezetőit a tanévnyitó értekezlet megerősíti. (Munkájukat éves munkaterv alapján végzi.)

Megjegyzés: Munkaköri leírás kiegészítés az osztályfőnöki teendők ellátására a tanév során Felvételi eljárás: A felvételre kerülő tanulók anyagának megismerése A felvételi beszélgetésen a szülővel és a tanulóval a körülmények tisztázása. Beiratkozás: Az idegen nyelv ellenőrzése a bizonyítványban. A házirendről tájékoztatás, és az átvétel írásos dokumentálása. A felmentések feltérképezése, és az adatlapok kitöltése. Tanév előkészítés: A tanulói ügyintézőtől kapott névsorok és adatok alapján a napló kitöltése. A tanulói ügyintézői kérdések tisztázása után a törzslapok megírása. A tankönyvekkel, egyéb szociális ügyekkel kapcsolatos információk összegyűjtése.

39 / 122

Tanévnyitó napja: A rendelkezésre álló osztályfőnöki órán a tanévkezdést megelőző (munkavédelmi és tűzvédelmi) tájékoztató megtartása, és jegyzőkönyvi dokumentálása. A felsőbb évfolyamos tanulók bizonyítványainak összegyűjtése, szakképző évfolyamon az összefüggő gyakorlat osztályzatának beírása, és a bizonyítványok leadása a tanulói ügyintézőnél. Az ellenőrzők rendezése, a hiányzással kapcsolatos táblázat bepecsételése. A beléptető kártyák kiosztása, és a hiányosságok pótlása. Órarend ismertetése. A pótbeiratkozó tanulók ügyeinek megoldása (házirend átvétel, az esetleg elmaradt befizetések pótoltatása, stb.) Osztályfőnöki órák: Havonta a házirendben meghatározottak szerint 1 of. órán a hiányzások, késések rendezése, a házirend szerinti fegyelmező intézkedések betartása. Az osztály diákönkormányzat véleményét kikérve magatartás és szorgalom jegyek megbeszélése. A hetesi és ügyeletesi feladatok ellátásáról tájékozódás. Folyamatos munkák: Tájékozódás az ellenőrzők állapotáról, és a szükséges beírások, fegyelmező intézkedések egyeztetése az osztálynaplók adataival. A törzslapok rendezése a változásoknak megfelelően (felmentések, bizonyítvány megírás után a bizonyítvány sorszámának felvezetése, a távozott tanulók záradékának beírása). Rendszeres kapcsolattartás az osztályban tanító tanárokkal. A szülői értekezletek és fogadó órák megszervezése. Közösségi rendezvények szervezése, kapcsolattartás a szabadidő szervezővel. Kapcsolattartás a gyermekvédelmi felelőssel, pszichológussal, a kollégiumi nevelőkkel. A szakképző osztályokban folyamatos kapcsolattartás a gyakorlati oktatóval és munkahellyel. A havonta kijelölt időpontban a tanulói jogviszony és egyéb ügyek rendezése a tanulói ügyintézésen. A kijelölt időpontban az osztály tanügy igazgatási ügyeinek megbeszélése az általános igazgató helyettessel. A diákönkormányzat és a szülői munkaközösség működtetése az osztályban. Az osztályterem rendjének figyelemmel kísérése. Tanulói jellemzések készítése hivatalos kérések esetén. Fegyelmi tárgyalások előkészítése és azon való részvétel. Félévzárás: 1 hónappal a félévzárás előtt a szülők értesítése az ellenőrzőn keresztül a tanulmányi helyzetről. A kiadott statisztikai lapok pontos, felelősségteljes kitöltése. A naplóban a félévkor osztályozó vizsgára kötelezett tanulók jelölése, a szülő és a tanuló értesítése a vizsga időpontjáról. Az ellenőrzőkbe a féléves eredmények beírása, azon tanulók szüleinek levélben történő értesítése, akik nincsenek jelen az ellenőrző kiosztásakor. A mulasztással kapcsolatos havi összesítések ellenőrzése. Tanévzárás A félévzárásnál leírtak. A bizonyítványok megírása (a munkatervekben megadott időpontoknak megfelelően). A tanévzáró ünnepély és osztályfőnöki óra előkészítése, bizonyítványok kiosztása.

40 / 122

A vizsgák előkészítése. A törzslapok rendezése.

Munkaköri leírás kiegészítés a munkaközösség vezetői feladatok ellátására a tanév során A vezetőt az igazgató bízza meg a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján (többször meghosszabbítható) 1. Meghatározza a munkaközösség működésének rendjét: Irányítja a munkaközösség munkáját. Elfogadtatja a munkatervet és a munkaközösség üléstervét. A munkaközösség dönt szakterületén: - a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, - a továbbképzés programjáról, - az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. 2. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosult: Az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál, a szaktárgyukkal összefüggő területen látja el. Tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatja az illetékes igazgatóhelyettest. Tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat látogathat. Írásos dokumentumokat vizsgálhat (tanulóknál is). Beszámoltathat szóban és írásban. 3. Szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő és oktató munka szervezéséhez, ellenőrzéséhez. 4. Véleményezi: - írásban a vezetési programot - tantárgyfelosztást, - órarend előkészítését, - tantermek elosztását, - taneszközök beszerzését, - a tanmeneteket, - szakterületét érintően az iskolában folyó pedagógiai munka eredményességét (javaslatot tehet annak továbbfejlesztésére), - pedagógiai programot, - taneszközök, tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztását, - felvételi követelményeket, - köztes vizsga részeit és feladatait. - az osztályozó-, javító- és különbözeti vizsgák feladatait. 5. Részt vesz a két havonként tartandó iskolavezetőségi tanácskozásokon. 6. A féléves és éves tanulmányi statisztikákból következtetéseket von le, és javaslatot állít össze a teendőkről.

41 / 122

Félévenként beszámolót készít a munkaközösség elvégzett munkájáról. 7. Segít a helyettesítések megszervezésében.

A nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: • • • • •

tanévnyitó tanévzáró félévi, év végi osztályozó értekezlet nevelési rendkívüli

d) Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak • • • •

Műszaki vezető (Tanműhelyvezető) EU-s projektek fenntartását koordináló munkatárs

Rendszergazda Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

Műszaki vezető (Tanműhelyvezető) Munkáját a gyakorlati oktatásvezető irányítja.

Közvetlenül irányítja: • a tanműhely működését, • a műszaki követelményeknek megfelelően a tanszervíz termelési tevékenységének előkészítését, szervezését, az elvégzett munkák elszámolását.

Felelős a következőkért: • a tanműhely előírásszerű, gazdaságos és biztonságos működtetéséért, • a tanműhely vagyonbiztonságáért (épületállomány, berendezések, anyagok, szerszámok, gépek), • a tűzvédelmi és munkavédelmi előírások betarttatásáért a tanműhelyben. • a műszaki követelmények megfelelő előkészítéséért és a tanszervíz termelési tevékenységének megszervezéséért, • a tanszervíz állandó üzemképes munkára kész állapotáért, a gépek, szerszámok, segédeszközök és egyéb berendezések tervszerű (külön előírások szerinti) karbantartásáért és a szükséges javítások elvégeztetéséért, • a tanszervíz számára előírt műszaki adminisztrációs és dokumentációs tevékenységéért, • a tanszervíz által végzett munka minőségéért, szakszerűségéért, • az egyes munkahelyeken az előírt biztonsági berendezésekkel való ellátásáért és azok jó állapotban tartásáért, • a tanszervíz üzemképes állapotáért, a gépek, szerszámok, segédeszközök és egyéb berendezések tervszerű (a külön előírások szerinti) karbantartásáért és a szükséges javítások elvégeztetéséért, • a tanszervíz számára előírt műszaki adminisztrációs és dokumentációs tevékenységek ellátásáért a GSZ-szel közösen • határidőre az éves termelési terv elkészítéséért,

42 / 122

• a tanév végi beszámoló jelentéshez a szükséges adatok megadásáért, • a képzés rendszeres ellenőrzéséért, a fegyelmezett tanulás biztosításáért, az igazgató észlelt hiányosságokról történő tájékoztatásáért, • a tanév végi beszámoló jelentéshez a szükséges adatok megadásáért, • az összes szerződés nyilvántartásáért.

Kapcsolatot tart: • a gyakorlati oktatásvezetővel, • GSZ műszaki vezetővel • az igazgató egyedi megbízása szerint

EU-s projektek fenntartását koordináló munkatárs Közvetlen felettese a TISZK Koordinációs, felnőttoktatási, felnőttképzési és TISZK Oktatási

Központ-vezető igazgatóhelyettes Feladata: a TÁMOP, és KMOP projekt zárását követően a fenntartáshoz szükséges tevékenységek összehangolását figyelemmel kísérni a Koordináló Értekezletek éves tervének megfelelően, összhangban a Támogatási Szerződésben vállaltakkal, az igazoló dokumentumok összegyűjtése, a dokumentáció tárolása elektronikusan és nyomtatott formában a Projekt Fenntartási Jelentések PFJ elkészítéséhez, az éves Projekt Fenntartási Jelentés PFJ mellékleteinek előkészítése: 1. a projekt számszerűsíthető eredményeinek (indikátorok) összeállítása a tagiskolák által szolgáltatott adatok alapján, 2. a horizontális – (esélyegyenlőségi és fenntarthatósági) indikátorok összeállítása a tagiskolák által szolgáltatott adatok alapján, 3. részvétel a projektek fenntartási időszakában az ellenőrzéseken, auditokon.

Felelős: a határidő betartásával az iskolákat értesíteni az adatszolgáltatási kötelezettségről, az iskoláktól kapott adatokat összesíteni, tájékoztatást adni a Koordináló Értekezleteken, az éves jelentést a Közreműködő szervezet részére a megfelelő formátumban előkészíteni a kedvezményezett képviselője jóváhagyására.

Kapcsolatot tart: az Építőipari TISZK tagiskoláinak igazgatóival, az Építőipari TISZK GSZ vezetőjével, az Építőipari TISZK-ben működő munkacsoportok vezetőivel, tagokkal.

Rendszergazda Feladata: A rendszergazdai szobában üzembe helyezett hibátlan működésének felügyelete. A szerveren működő programok meghibásodása esetén a hiba bejelentésének megtétele. Az összes munkaállomáson a Windows operációs rendszer és Office irodai programcsomag (Word, Excel, Powerpoint) hibátlan működtetése és a felhasználók betanítása.

43 / 122

Szükség szerint a meghibásodott/újonnan beszerzett számítógép munkaállomások teljes körű újratelepítése/telepítése és beüzemelése. Az iskola helyi számítógép hálózatába (LAN + WIFI) működő összes számítógép munkaállomás és notebook hibátlan hálózatos működtetése (INTERNET (CHELLO, SULINET) hozzáférés biztosítása, IP címek kiosztása, menedzselése és nyilvántartása Szükség szerint az újonnan beszerzett szoftverek telepítése Az iskola helyi számítógép hálózatában kliens-szerver architektúrán működő szoftverek hibátlan működésének felügyelete és hibaelhárítása (email: levelező kliensek (Outlook), Iktató program, Szirén program, Órarend program, régi tanuló-nyilvántartó, AUTOCAD, ARCHICAD, KING, stb.). A munkaállomásokon működő összes szoftvernek a karbantartása A NETSUPPORT teremfelügyeleti szoftver megfelelő működésének felügyelete (a hat db számítógép tanteremben külön-külön) Archiválások és mentések heti és havi elvégzése. Az iskolai E-NAPLÓ (külső adatbázis, SSL), az iskolai honlapról történő zavartalan elérésének és hozzáférésének biztosítása Az E-NAPLÓ felhasználóinak létrehozása és menedzselése Az iskolai F2 (külső adatbázis) iskola adminisztrációs rendszer zavartalan hozzáférésének biztosítása és működtetése a kijelölt számítógép munkaállomásokról Közvetlen kapcsolattartás az ENAPLÓ és F2 szoftvereket működtető és fejlesztő cégek képviselőivel az estelegesen felmerülő hibák mielőbbi elhárítása, illetve a szükséges frissítések telepítésének érdekében Postafiókok létrehozása a kollégák részére a helyi címtárban (levelező szerveren) és az email kliensek beállítása A víruspajzs felépítése minden munkaállomásra. Bármely munkaállomás hardware meghibásodása esetén a hiba bejelentésének megtétele. Karbantartási, bővítési és egyéb szerelési munkáihoz szükséges anyagainak, alkatrészeinek jegyzékét az igazgatónak kell leadnia. Ha a beszerzéshez /a szükséges anyag, alkatrész kiválasztásához/ szakirányú ismeretek szükségesek, munkaideje terhére a beszerzéssel megbízható a GSZ-szel egyeztetve. Karbantartja és ellenőrzi a számítástechnikai tanterem műszaki hálózatát a termekért felelős pedagógusok együttműködésével. A pedagógusok számára tanácsot ad az eszközök használatára, ill. ellátja őket a szükséges útmutatással, felvilágosítással, biztosítja a gyakoroltatás megteremtésének lehetőségét. Külső kivitelezők olyan jellegű munkálataikor, melyek munkaterületét érintik, köteles folyamatosan az iskola képviseletében a helyszínen tartózkodni. Ezen cégek szerződéstől eltérő tevékenységét haladéktalanul köteles jelenteni az Igazgatónak A működése alá eső területeken történő fejlesztésekre írásban tehet javaslatot az iskolavezetés felé. Szorgalmi időn kívül a nyári időszakban, a tantermekben üzembe helyezett munkaállomásokon működő software-ek ellenőrzése és karbantartása. A telefon alközpontot vezérlő számítógép és szoftver folyamatos felügyelete és rendszeres karbantartása (Az iskola igazgatója kérésére a kívánt tételek: szűrése, archiválása, listázása, nyomtatása). Számítógépes szaktudást igénylő, multimédiás kivetítés esetén szakmai segítséget nyújt az oktatástechnikus és a szaktanárok részére. Rendszeresen karbantartja az összes üzembe helyezett hálózati és helyi nyomtató, multifunkciós készülék és scanner softwere-ét. Rendszeresen karbantartja és felügyeli az összes üzembe helyezett helyi hálózati aktív eszköz működését (Routerek, AP-k) A kártyás beléptető rendszer zavartalan működésének felügyelete. Meghibásodás esetén: hiba bejelentésének megtétele a COMM-TECH TRADE KFT. felé. Munkáját közvetlen felettese az iskola igazgatója értékeli.

44 / 122

Kötelességei: A Munka Törvénykönyve szerinti mértékben és minőségben felelős - és kártérítésre kötelezhető a reá bízott anyagi eszközökért, kivéve az üzemszerű használat során fellépő meghibásodásokat. Az iskola éves munkatervében meghatározott iskolai rendezvényeken részt kell vennie és jelenléte teljes időtartama alatt példamutató magatartást tanúsítani. Munkája ellátásának akadályoztatása esetén az igazgatót haladéktalanul értesítenie kell, és segítséget kell nyújtania helyettesítése megoldásában. Személyi adataiban és egészségi állapotában történt, a munkavégzését befolyásoló változást az igazgatónak jelenteni köteles. Köteles a Házirendet betartani és betartatni. A Házirend megsértése, vétsége fegyelmi eljárás jogkövetkezményét vonja maga után. Hatásköre és jogai: Joga a nevelőtestület tagjaként részt venni az iskola nevelési értekezletein, gyakorolni a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. Önálló előterjesztésekkel élhet. Joga a szakmai ismereteit továbbképzések formájában gyarapítani, megújítani. A továbbképzések, átképzések költségéhez támogatást igényelni és elnyerni a mindenkor érvényes szabályozók szerinti mértékben az iskolától. Az iskola épületében állandó tartózkodási hely illeti meg, melynek kijelölésére alkalmazásakor kerül sor. Munkaviszonyának jellegéből, jogállásából adódóan az iskola Kollektív Szerződésében szabályozott juttatások illetik meg: étkezési térítés, munkaruha, védőruha, lakásépítési támogatás, az iskola közös célú helyiségeinek és berendezéseinek használata térítésmentesen a tanítási napokon, tanítási időben.

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Feladata: • beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartás rendellenességgel, (BTM), problémás élethelyzettel küzdő és szociálisan hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek gondjainak feltárása, • hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók nyilvántartása, • fegyelmi tárgyalásokon való részvétel, • kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal, gyámhivatallal, polgármesteri hivatalok népjóléti irodájával, osztályfőnökökkel, szülőkkel és a TISZK Koordinációs Irodával, • az intézmény és a kollégiumok közötti kapcsolattartás, • esetmegbeszéléseken való részvétel meghívás esetén, • közvetlen felettese által rábízott feladatok ellátása (felmérések, statisztikai adatok szolgáltatása.) Kötelességei: • A gyermekek személyiségében rejlő veszélyeztetettségi okok (anyagi, környezeti, magatartási, egészségügyi) feltárása. • Tanácsadás és hatáskörébe tartozó esetekben intézkedés a tanulók – családi – bántalmazása (fizikai, szexuális, értelmi) és elhanyagolás esetén. • Kollégiumban élő tanulók nyilvántartása és kapcsolattartás a nevelőtanárokkal. 45 / 122

• Gyermekvédelmi gondoskodásban (állami gondozott) részesülő tanulók nyilvántartása és az otthonnal való kapcsolattartás. • A kiegészítő családi pótlékban, rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülő és a 3 vagy több gyermekes családok támogatási kérelmének nyilvántartása, a nyomtatványok aláírása. • Az osztályfőnökkel való folyamatos konzultáció. • Nevelési tanácsadó pszichológiai szolgáltatásának igénybevétele. • A tanulási képességzavart előidéző okok megismerése, feltárása. • Az iskolában jól látható helyen közzéteszi a gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, drog-ambulanciák, lelkisegély-telefon, átmeneti otthon címét és telefonszámát. • A tanuló, a tanuló szülei, ill. nevelője emberi méltóságának és jogainak tiszteletben tartása. A tanuló és a szülő kérdéseire, javaslataira érdemi választ kell adnia. • Az iskola éves munkatervében meghatározott iskolai rendezvényeken részt kell vennie és jelenléte teljes időtartama alatt pedagógushoz méltó magatartást tanúsítani, személyes példamutatással nevelőmunkát végezni. • Munkája ellátásának akadályoztatása esetén az igazgatót vagy közvetlen felettesét haladéktalanul értesítenie kell, és segítséget kell nyújtania helyettesítése megoldásában. • Köteles a Házirendet betartani és betartatni. A Házirend megsértése, vétsége fegyelmi eljárás jogkövetkezményét vonja maga után. Hatásköre és jogai • Joga a nevelőtestület tagjaként részt venni az iskola nevelési, Pedagógiai Programjának tervezésében, értékelésében, gyakorolni a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. Önálló előterjesztésekkel élhet. A nevelőtestület megbízása – választása alapján a Közalkalmazotti Tanács tagja lehet. • Joga a kötelező továbbképzéseken túlmenően pedagógiai, szakmai ismereteit továbbképzések formájában gyarapítani, megújítani. • A tanulók fegyelmezése, jutalmazása terén gyakorolhatja az SZMSZ-ben biztosított jogait a mindenkor érvényes Házirend figyelembe vételével. • Munkájához, felkészüléshez, tanulmányaihoz használhatja az iskola könyvtárát, olvasótermét, számítástechnikai berendezéseit és egyéb technikai eszközeit előzetes igénybejelentés alapján elsősorban tanítási, nyitvatartási időben, illetve külön engedély alapján tanítási időn túl. • Szülőkkel, hivatalokkal, hatóságokkal való kapcsolattartásra levelezést folytathat, igénybe veheti az e célra rendszeresített telefonkészülékeket személyes kódszámával. • Az iskola épületében állandó tartózkodási hely illeti meg, melynek kijelölésére alkalmazásakor kerül sor. • Munkaviszonyának jellegéből, jogállásából adódóan az iskola Kollektív Szerződésében szabályozott juttatások illetik meg: étkezési térítés, munkaruha, az iskola közös célú helyiségeinek és berendezéseinek használata térítésmentesen a tanítási napokon, tanítási időben.

46 / 122

e) Egyéb munkakörök •

• • •

Könyvtáros asszisztens

Oktatás technikus Iskolatitkár Tanügyi ügyintéző

Könyvtáros asszisztens Munkáját az adott munkaterületeken tevékenykedő okleveles könyvtáros tanár irányítása mellett végzi. Feladata: • bekapcsolódik a könyvtár állománygyarapítási, feltárási, a dokumentum- és információszolgáltatási, valamint a könyvtári rendszerszervezés feladataiba. • ellátja a könyvtári tevékenység legkülönbözőbb munkaterületein a dokumentummal és szolgáltatásával kapcsolatos, meghatározott szabályok szerinti könyvtárkezelési rutinfeladatokat, adminisztratív, könyvtártechnikai feladatokat (manuális és gépi ügyiratkezelés, audiovizuális, kommunikációs és számítógépes stb. technika kezelése). • a könyvtári információs tevékenység ellátása során részben segítő, részben bizonyos munkafeladatok esetében önálló munkát lát el, melynek során tartsa tiszteletben a tanulók, iskolai dolgozók könyvtári-információs szolgáltatásokhoz való hozzáférésének jogát, tartsa tiszteletben a velük való bánásmód alapszabályait, módszereit és etikáját, alkalmazza a munkaterületre vonatkozó jogi, szakmai és helyi előírásokat.

• • • • •

• •

Az állománykezelés területén: az állománygyarapító és feldolgozás terén a hagyományos (kézi) és modern (számítógépes) adminisztráció elvégzése, nyilvántartások készítése, raktározási, állományvédelmi és -ellenőrzési feladatok és adminisztráció ellátása, anyagmozgatás végzése az állományapasztás adminisztratív teendőinek elvégzése. A dokumentum- és információszolgáltatás területén: az olvasószolgálati nyilvántartások kezelése, adminisztratív teendők ellátása, az olvasókkal/könyvtárhasználókkal kapcsolatos ügyintézés manuális és számítógépes eszközökkel való ellátása, az olvasószolgálati tevékenység során használatos technikai eszközök és berendezések működtetése. Az ügyintézés területén: levelezés, irattározás (hagyományos és számítógépes) intézése, nyilvántartások, kimutatások stb. készítése

Felelőssége: • feladatainak maradéktalan elvégzéséért • a könyvtár működését szabályozó dokumentumok maradéktalan ismeretéért és betartásáért • anyagi felelősség az okozott kárért • munkaköri kötelezettségeinek ellátását befolyásoló változásokról az iskola igazgatójának haladéktalan értesítése

47 / 122

Hatásköre és jogköre: • Joga a szakmai ismereteit továbbképzések formájában gyarapítani, megújítani. A továbbképzések, átképzések költségéhez támogatást igényelni és elnyerni a mindenkor érvényes szabályozók szerinti mértékben az iskolától. • Joga van munkájának értékelését kérni • Munkaviszonyának jellegéből, jogállásából adódóan az iskola Kollektív Szerződésében szabályozott juttatások illetik meg: étkezési térítés, munkaruha, védőruha, lakásépítési támogatás, az iskola közös célú helyiségeinek és berendezéseinek használata térítésmentesen a tanítási napokon, tanítási időben.

Oktatás technikus Munkáját az igazgató közvetlen irányításával, az iskola munkaközösség-vezetőivel szoros együttműködésben végzi.

Feladatai: o

o

o

o o o o

o

o

o

o

o

A munkaközösség-vezetők, és szaktanárok előre megadott és egyeztetett igényeinek megfelelően a rendelkezésre álló vizuális adathordozókból szemléltető anyagot ad ki a meghatározott szaktantermekbe. A színvonalas és folyamatos üzemeltetés érdekében gondoskodik a vizuális berendezések folyamatos karbantartásáról, a készülékek kisebb javítási munkálatairól, vezetékek és csatlakozások ellenőrzéséről és javításáról. Az igazgatóhelyettesek által kijelölt műsorok rögzítése a televízió adásaiból, a rögzített anyagok szerkesztése /editálási és montírozási munkák/ feliratozása, archiválása a technikai feltételek függvényében. Az iskola rendelkezésére álló vizuális adathordozók tárolása, kezelése, számítógépes nyilvántartása, a nyilvántartás folyamatos vezetése és sokszorosítása a pedagógusok részére. Az iskola által készített videó műsorok forgatási és stúdiómunkáinak műszaki segítése (kábelezés, világítás, szerkesztés, hangalájátszás stb.) Az Iskolarádió működésének műszaki felügyelete, az ott tevékenykedő tanulók munkájának technikai patronálása, szaktanácsadással ellátása. Az audiovizuális és a komplex hangosítási rendszer folyamatos karbantartási, munkálatainak (készülékek kisebb javítása, cseréje, vezetékek és csatlakozók ellenőrzése és javítása, szükség esetén készítése) elvégzése az adott technikai eszközök figyelembevételével. Az iskola eddigiekben nem említett egyéb audiovizuális eszközeinek (írásvetítők, magnetofonok, tunerek, erősítők, hangszórók, lemezjátszók, diavetítők, mozgókép vetítők stb.) karbantartása és egyszerűbb esetekben javítása az adott technikai eszközök figyelembevételével. Minden olyan javítási-szerelési munka szükségessége esetében, mely képesítését vagy a rendelkezésre álló műszer és szerszámparkot meghaladó mértéke miatt általa nem végezhető el, haladéktalanul köteles jelenteni az igazgatónak. Amennyiben az általa észlelt műszaki meghibásodás az élet és vagyonbiztonságot veszélyezteti, köteles biztosítani a veszélyeztetett terület azonnali lezárását és haladéktalanul értesíteni a műszaki igazgató-helyettest. A hiba ezt követő elhárítását csak a műszaki igazgató-helyettes közvetlen szóbeli engedélye, utasítása alapján végezheti el, de csak akkor, ha végzettsége, képesítése erre feljogosítja. Minden olyan üzemeltetési, karbantartási és javítási munkálatot, mely speciális vagy szakirányú szakmai képesítéshez kötött, ha ezzel nem rendelkezik, utasításra is köteles megtagadni és azonnal közvetlenül az iskola igazgatójának jelenteni. Karbantartási, bővítési és egyéb szerelési munkáihoz szükséges anyagainak, alkatrészeinek jegyzékét az igazgatónak kell leadnia. Ha a beszerzéshez /a szükséges anyag, alkatrész

48 / 122

o

o

o o o

o o o

kiválasztásához/ szakirányú ismeretek szükségesek, munkaideje terhére a beszerzéssel megbízható. Karbantartja és ellenőrzi a vetítővel ellátott tanterem, tantermek műszaki hálózatát a termekért felelős pedagógusok együttműködésével. A pedagógusok számára tanácsot ad az eszközök használatára, ill. ellátja őket a szükséges útmutatással, felvilágosítással, biztosítja a gyakoroltatás megteremtésének lehetőségét. Külső kivitelezők olyan jellegű munkálataikor, melyek munkaterületét érintik, köteles folyamatosan az iskola képviseletében a helyszínen tartózkodni. Ezen cégek szerződéstől eltérő tevékenységét haladéktalanul köteles jelenteni az igazgatónak. A működése alá eső területeken történő fejlesztésekre írásban tehet javaslatot az iskolavezetés felé. Az iskola pedagógusai vagy diákjai által behozott videó anyagokat kizárólag az igazgató hozzájárulásával bocsáthatja adásba. Feladata az iskola ünnepi eseményeinek hangosítása, az ezekhez kapcsolódó egyéb technikai tevékenységek ellátása, a rendelkezésre álló eszközök felhasználásával, azok technikai szintjének megfelelő minőségben. Szorgalmi időn kívül a nyári időszakban köteles a munkaterületéhez tartozó eszközök, berendezések karbantartási, javítási és állagmegóvási munkáit elvégezni. Munkaidejében - meghatározott időszakban – felügyeli a központi fénymásolót. Munkáját közvetlen felettese az iskola igazgatója értékeli.

Hatásköre és jogai o

o o

Joga a szakmai ismereteit továbbképzések formájában gyarapítani, megújítani. A továbbképzések, átképzések költségéhez támogatást igényelni és elnyerni a mindenkor érvényes szabályozók szerinti mértékben az iskolától. Az iskola épületében állandó tartózkodási hely illeti meg, melynek kijelölésére alkalmazásakor kerül sor. Munkaviszonyának jellegéből, jogállásából adódóan az iskola Kollektív Szerződésében szabályozott juttatások illetik meg: étkezési térítés, munkaruha, védőruha, lakásépítési támogatás, az iskola közös célú helyiségeinek és berendezéseinek használata térítés mentesen a tanítási napokon, tanítási időben.

Gyógypedagógus Feladata: • A sajátos nevelési igényű (SNI) és beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartás rendellenességgel (BTM), küzdő gyermekek gondjainak feltárása a szakértői bizottságok és a nevelési tanácsadók szakvéleményét figyelembe véve. • Egyéni és kiscsoportos fejlesztés, 10. évfolyamig. Felzárkóztatás mindaddig, amíg a rehabilitációs célú foglalkozás szükséges, hogy az adott tantárgyban a tanuló tartósan legalább az elégséges tudásszintet el nem éri. • Szaktanárokkal együtt javaslattétel a mentesítésekre tantárgyakból, tantárgyrészekből. • Nyilvántartás a foglalkozásokra járó tanulókról és naplóvezetés a foglalkozásokról. • Az osztályfőnökök rendszeres találkozóján esetmegbeszélések, konzultációk, továbbképzések szervezése, tartása. • Szülői értekezleten való részvétel, konfliktusok feltárása. • Szülők részére fogadóórák megtartása. • Tehetséggondozás.

49 / 122

• Előadások és módszertani foglalkozások szervezése, megtartása. • Tanár – diák kapcsolatban adódó problémák megoldásában segítségnyújtás. • Részt venni és végezni a szakterületével összefüggő elemző, értékelő, véleményező, kidolgozó munkát. • Közvetlen felettese által rábízott feladatok ellátása (felmérések, statisztikai adatok szolgáltatása.)

Kötelességei: • A tanulókat veszélyeztető körülmények feltárásában, megelőzésében és megszüntetésében való közreműködés, kapcsolattartás az osztályfőnökökkel és az iskolaorvosokkal. • Tanácsadás és hatáskörébe tartozó esetekben intézkedés. • Az osztályfőnökkel, szaktanárral való folyamatos konzultáció, jeleznie kell, ha a tanuló nem vesz részt a fejlesztő, korrepetáló foglalkozásokon, adottságaihoz képest elhanyagolja, nem teljesíti az adott tantárgyban a számlára megszabott feladatait. • Nevelési tanácsadó szolgáltatásának igénybevétele, a szükséges pszichológiai, fejlesztőpedagógiai, korrekciós megsegítéshez a 10. évfolyamig. • A tanulási képességzavart előidéző okok megismerése, feltárása. • Az iskola éves munkatervében meghatározott iskolai rendezvényeken részt kell vennie és jelenléte teljes időtartama alatt pedagógushoz méltó magatartást tanúsítani, személyes példamutatással nevelőmunkát végezni.

• Munkája ellátásának akadályoztatása esetén az igazgatót vagy közvetlen felettesét haladéktalanul értesítenie kell, és segítséget kell nyújtania helyettesítése megoldásában. • Köteles a Házirendet betartani és betartatni. A Házirend megsértése, vétsége fegyelmi eljárás jogkövetkezményét vonja maga után. Hatásköre és jogai: • Joga a nevelőtestület tagjaként részt venni az iskola nevelési, Pedagógiai Programjának tervezésében, értékelésében, gyakorolni a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. Önálló előterjesztésekkel élhet. • Joga a kötelező továbbképzéseken túlmenően pedagógiai, szakmai ismereteit továbbképzések formájában gyarapítani, megújítani. A továbbképzések, átképzések költségéhez támogatást igényelni és elnyerni a mindenkor érvényes szabályozók szerinti mértékben az iskolától. • Munkájához, felkészüléshez, tanulmányaihoz használhatja az iskola könyvtárát, olvasótermét, számítástechnikai berendezéseit és egyéb technikai eszközeit. • Szülőkkel, hivatalokkal, hatóságokkal való kapcsolattartásra levelezést folytathat, igénybe veheti az e célra rendszeresített telefonkészülékeket személyes kódszámával. • Az iskola épületében állandó tartózkodási hely illeti meg, melynek kijelölésére alkalmazásakor kerül sor. • Munkaviszonyának jellegéből, jogállásából adódóan az iskola Kollektív Szerződésében szabályozott juttatások illetik meg: étkezési térítés, munkaruha, az iskola közös célú helyiségeinek és berendezéseinek használata térítésmentesen a tanítási napokon, tanítási időben.

50 / 122

Fejlesztő pedagógus Ugyan az a munkaköre, mint a gyógypedagógusnak

Egyéb megbízással ellátott feladatok: • • •

• •

• • • • • • • • • • • • • • • • • •

Tűz és munkavédelmi megbízott Munkavédelmi képviselő Nemzetközi kapcsolatokért felelősök

Mérésértékelési Csoport vezetője és tagjai Minőségfejlesztési Csoport vezetője és tagjai TISZK minőségirányítási vezető Kulturális programfelelős Egészségügyi kapcsolatokért felelős A TISZK szabadidő szervezővel kapcsolattartók A TISZK gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel kapcsolattartók A TISZK pszichológusával kapcsolattartók A TISZK karrierépítési munkatárssal kapcsolatot tartók TISZK munkacsoportokban dolgozók Iskolai jogász DÖK segítő pedagógus Havi teljesítményelszámolás ellenőrzésével megbízott Tanfolyam-szervezési feladatok Jogi figyelő Pályázatfigyelő Fegyelmi bizottság vezetője Kidolgozó munkák (tantervek, stb.) dokumentumokat átdolgozó team szakmai és érettségi vizsgák szervezése, lebonyolítása

Iskolatitkár Feladata: • A beérkező levelek, folyóiratok, közlönyök, aláírásra, ügyintézésre átvett iratanyagok összegyűjtése és továbbítása az igazgató részére (távolléte esetén az igazgatóhelyettesek részére), szignálás után továbbítása az érintettek részére. • Felügyeli a határidők pontos betartását és a kimenő levelek postázását, iratrendezését. • Gondoskodik arról, hogy a hatáskörébe utalt dokumentumok rendezett és bármikor ellenőrizhető állapotban legyenek és az ügyviteli rendnek megfeleljenek • Az igazgató részére leírási feladatokat lát el, és azok nyilvántartását végzi (szabályzatok módosítása, igazgatói utasítások, értesítések, hirdetmények, körlevelek, éves munkaterv és a tanév beindításához szükséges kifüggesztésre kerülő iratanyagok) • Dokumentumok szabályszerű vezetése a törvényben előírt megőrzési idő betartásával, megtervezi a tárolt iratok könnyebb kezelhetőségét. • Nem dokumentum jellegű, elavult iratok folyamatos selejtezése.

51 / 122

• Értekezletek jegyzőkönyveinek vezetése és elkészítése. • A beérkezett e-mail-ek rendszeres, naponta többszöri ellenőrzése, az iskola működését érintő üzenetek azonnali továbbítása az igazgató, illetve az illetékes részére. • Igazgatói utasítások, rendkívüli események leírása után továbbítása és nyilvántartása • Az iskolával kapcsolatban álló gyakorlati képzőhelyek megállapodásait, tanulótartási igényeit iktatja, nyilvántartja, és hitelesítés után továbbítja az ügyintézőnek. • Figyelemmel kíséri a használt nyomtatványok megrendelését és nyilvántartását. • A szakmunkás-bizonyítványok és másolatainak kiadása. Társadalombiztosítási igazgatóságok, nyugdíjfolyósító igazgatóságok és egyéni kérelmek alapján volt tanulók tanulóidő igazolásainak elkészítése, továbbítása és irattározása. • Szülők, tanulók, illetve külső szervek felé tájékoztatás adása az iskola oktatási, működési rendjéről • KIR, F2 teljeskörű felügyelete

Felelős: • kiadott szakmunkás-bizonyítványok valódiságáért • kiadott tanulóidő igazolások valódiságáért • szigorú számadású nyomtatványnak minősülő szakmunkás-bizonyítvány nyilvántartásának vezetéséért, illetve elszámolásáért • környezete tisztaságáért és esztétikusságáért • a titkársági géppark üzemszerű működtetéséért • személyi adatok védelmére vonatkozó törvény betartásáért • az iskola, és annak szervezeteinek tevékenységéről szerzett információk megtartása, melynek felhasználása nem közösségi célzatú. • Munkája során, telefonbeszélgetéskor, levelezés kezelésekor rendkívül körültekintően jár el, bizalmasan kezeli a dolgozók személyi adatait, az iskola igazgatójával folytatott beszélgetések témáit.

Hatásköre és jogai: A tanévre szóló hivatalos munkaköri kötelezettségeinek végzésével összefüggésben az alábbiakban felsoroltak: • Joga van munkájának értékelését, tevékenységének minősítését kérni közvetlen felettesétől, illetve az igazgatótól. • Joga a szakmai ismereteit továbbképzések formájában gyarapítani, megújítani. • Munkaviszonyának jellegéből, jogállásából adódóan az iskola Kollektív Szerződésében szabályozott juttatások illetik meg.

Kapcsolatot tart: • a Gazdasági Szervezet illetékes dolgozóival, • kapcsolattartó gazdasági ügyintézővel • társiskolákkal, • tanárokkal • szülőkkel • tanulókkal 52 / 122

Tanügyi ügyintéző Feladata: Általános iskolát, valamint középfokú iskolát végzett, „első- és másodszakmás” szakiskolai tanulók tanügyeivel kapcsolatos ügyintézés felvételtől a szakmai vizsgáig, illetve a tanulói jogviszony megszüntetéséig. • Beiskolázás:

•

•

• •

8. osztályos jelentkezők rangsorolása Győr felé, ezen tanulók és iskolájuk kiértesítése felvételről-elutasításról, továbbá az egyéb iskolai végzettséggel jelentkezők kiértesítése felvételről, majd a jelentkezők berendelése egészségügyi alkalmassági vizsgálatra, beiratkozásra, diákigazolvány igénylő lapok, bizonyítványok, kamarai szerződések, fényképek, ösztöndíjhoz adatlapok- számlaszerződések begyűjtése, adategyeztetés. Tanulók adatainak felvitele az F2-programba. Nyilvántartás: Beírási napló és belépés-kilépés-áthelyezés vezetése, osztályfőnökök, gyakorlati oktatásvezető értesítése, vállalkozások értesítése tanulói jogviszony megszűnéséről. F2 program aktualizálása. Osztálynévsorok megírása, változások vezetése. Tanulószerződések kezelése /lemondó – vállaló nyilatkozatok begyűjtése, átvezetése, erről osztályfőnökök, gyakorlati oktatásvezetők, munkáltatók értesítése/. Bizonyítványok tanévkezdeti begyűjtése, évközi kezelése, kezdő évfolyamoknál a beiratkozás tényének beírása. Félévi, év végi statisztika adatainak kigyűjtése az ofők jelentése alapján, a javító- és osztályozóvizsga esetén a tanulók jegyzőkönyvének megírása. Ösztöndíj megállapításához igazoló iratok készítése: félévi értesítők, év végi bizonyítványok lemásolása. Vállalkozások felé – igény szerint – félévi eredmények megküldése. Tanulókkal kapcsolatos egyéb statisztikai adatok kigyűjtése, gépre vitele.

Kapcsolattartás osztályfőnökökkel, szakoktatókkal, munkáltatókkal, kamarával. Tanulókkal kapcsolatos levelezés Gondviselők felé /pl. igazolatlan hiányzás/ betegség – hiányzás bejelentések (telefonon) továbbítása az osztályfőnökök, gyakorlati oktatásvezető felé. Gondviselők, rendőrségi, bírósági, illetve egyéb ügyekhez adatszolgáltatás. Igazolások: Iskoláztatási támogatáshoz, árvaságihoz, segélyekhez különböző kedvezményekhez, diákmunkához, stb.

Felelős: • A feladatainak maradéktalan elvégzéséért. • Az iskolai alapdokumentumok ismeretéért, és az azokban foglaltak betartásáért, ill. betartatásáért (alapító okirat, pedagógia program, SZMSZ, házirend) • Szándékos károkozás, vagy nem rendeltetésszerű használatból származó kár esetén anyagilag felelős az okozott kárért.

53 / 122

•

Felelős az egészségi állapotának, a munkaköri kötelezettségeinek ellátását befolyásoló változásokról az iskola igazgatójához szóló haladéktalan értesítés megtételéért. A személyi adatok védelmére vonatkozó törvény betartásáért, a tanulói igazolások, kitöltésének valódiságáért. A személyi adatok védelmére vonatkozó törvény betartásáért. Környezete tisztaságáért, esztétikusságáért.

• • •

Hatásköre és jogköre: A tanévre szóló hivatalos munkaköri kötelezettségeinek végzésével összefüggésben az alábbiakban felsoroltak: • Joga van munkájának értékelését, tevékenységének minősítését kérni közvetlen felettesétől, illetve az igazgatótól. • Joga a szakmai ismereteit továbbképzések formájában gyarapítani, megújítani. • Munkaviszonyának jellegéből, jogállásából adódóan az iskola Kollektív Szerződésében szabályozott juttatások illetik meg.

f) Tanulók közösségei: • • • • • • • • •

osztályközösség tanuló csoportok (pl. nyelvi, matematika, informatika, rajz, stb. csoportbontások) szakmai gyakorlati csoportok diákkörök, szakkörök, osztály diák önkormányzat (ODÖK), iskolai diák önkormányzat (IDÖK) diákközgyűlés, Iskolai Diáksport Egyesület.

g) Szülői szervezetek (közösségek): • osztályok szülői szervezetei, • iskolai szülői szervezet. A szülői szervezet részére biztosított döntési, véleményezési, egyetértési jogok: • megválaszthatja a saját tisztségviselőit és a szülők képviselőit az iskolai szülői szervezetbe, • kialakíthatja a szülői szervezet működési rendjét és munkatervét az iskolai munkatervhez igazodva, • képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogai érvényesítésében, • véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel illetve a tanulókkal kapcsolatosak, • véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben (a szülőket anyagilag is érintő ügyek, a szülői értekezletek

54 / 122

napirendjének meghatározása, az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakítása, stb.). Véleményezési jogot írásban vagy szóban lehet gyakorolni • a nevelőtestületi értekezleten, • a szülői értekezleten, • az iskolai szülői szervezet vezetőségének ülésén.

2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formái és rendje: • • • • •

nevelőtestületi értekezlet (nyitó, záró, nevelési, osztályozó, rendkívüli) munkaközösségi (éves munkaterv szerint, rendkívüli) iskolai számítógépes hálózaton (hirdetmények, tájékoztatók közzététele) iskolarádió (hirdetmények, tájékoztatók közzététele) kifüggesztett hirdetmények (hirdetmények, tájékoztatók közzététele)

a) A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskola belső szabályzatainak összefüggései, kapcsolata a közalkalmazotti tanáccsal és a szakszervezetekkel. A hatáskörökbe tartozó jogosítványok összefüggései, kapcsolatai:

Megnevezés Kollektív Szerződés Közalkalmazotti Szabályzat Munkavédelmi Szabályzat Munkaidő-beosztás, módosítás

Közalkalmazotti Tanács véleményező kötő fél véleményező véleményező

Jogellenes munkáltatói jogkörét érintő jogelleintézkedés (nem egyedi jogvita nesség esetén bíróság esetén) előtti megtámadás Szociális juttatások Jóléti pénzeszközök felhasználása Dolgozói képviselet Információkérés joga általában Egyedi ügyekben

véleményező egyetértési jog egyedi ügyben nem, közösség nevében igen - megilleti nem illeti meg 55 / 122

Szakszervezetek kötő fél ---véleményező Kollektív Szerződésben kötő fél hiányában véleményező vétójog Kollektív Szerződésben kötő fél Kollektív Szerződésben kötő fél tagjai vonatkozásában megilleti

tagjai vonatkozásában

b) A szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében. Tantárgyanként vagy műveltségi területenként az azonos feladatok ellátására egy szakmai munkaközösség hozható létre. Szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelő és oktató munka szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Létrehozható a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő feladatok, az SNI és HH tanulók integrációját szolgáló feladatok segítéséhez is. A vezető éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében. A kapcsolattartás területei: • Felügyeletet ellátó igazgató helyettesek • Közös munkaközösségi megbeszélések • PMS és a munkaközösségi vezető • Vizsgák előkészítése • Fegyelmi eljárás

c) A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái: • A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt, az igazgató útján kéri meg a nevelőtestület véleményét, egyetértését, illetve SZMSZének jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő pedagógus javaslatára, a közművelődési és ifjúságvédelmi csoport vezetőjének közreműködésével. • A Ktv. vonatkozó bekezdéseiben, valamint jogszabályban meghatározott esetekben a diákönkormányzat véleményének, egyetértésének megszerzéséről az igazgató gondoskodik az előterjesztés legalább 7 nappal korábban történő átadásával. • Az igazgató a diákönkormányzatot segítő pedagógus útján a véleményeztetésre, illetve egyetértésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. • A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli. A nevelőtestület értekezletére a diákönkormányzat által kijelölt diákképviselő is meghívható. • Az iskolai tanulók nagyobb közösségét érintő ügyekben a diákönkormányzat - a segítő pedagógus támogatásával - az igazgatóhoz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben, vagy egyéni tanulói bejelentés alapján az illetékes igazgatóhelyetteshez, a közművelődési és ifjúságvédelmi csoportvezetőhöz, ill. gyakorlati oktatásvezetőhöz fordulhat. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének az érintett tanulók 25 %-a tekintendő. • A diákönkormányzat részére az iskola egy kijelölt állandó helyiséget kellő bútorzattal biztosít. Az iskola más helyiségeinek használatához előzetes engedély szükséges. • A diákönkormányzat pénzeszközeinek felhasználása a Diákönkormányzat Pénzügyi Szabályzata szerint történik. 56 / 122

• Az iskolai DÖK képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő pedagógus látja el. A DÖK–öt megillető javaslattételi, véleményezési és egyeztetési jog gyakorlása előtt a DÖK segítő pedagógusnak ki kell kérnie az iskolai DÖK vezetőségének véleményét. • Iskolarádió (hirdetmények, megemlékezések közzétételére) A tanulók szervezett véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formája: • A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákküldött-közgyűlés. Megtartásának idejét az iskola éves munkaterve tartalmazza. A diákküldött-közgyűlés napirendjét az igazgató és a diákönkormányzatot segítő pedagógus közösen állapítja meg. A napirend nyilvánosságra hozatala a tanulói hirdetőn való kifüggesztéssel történik. • A diákküldött-közgyűlésen részt vesznek az iskolavezetőségnek az igazgató által megbízott tagjai. A diákküldött-közgyűlés levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő pedagógus. • Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a diákönkormányzat a segítő pedagógus közreműködésével a közgyűlést megelőzően írásban is eljuttathatja az iskola igazgatójához. Az írásban, illetőleg a szóban feltett kérdésre az illetékes vezető ad érdemi választ. • A rendkívüli diákküldött-közgyűlés összehívását az igazgató vagy a diákönkormányzat vezetője a javasolt napirend megjelölésével a segítő pedagógus útján kezdeményezi. Az igazgató a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik a rendkívüli diákküldött-közgyűlés összehívásáról a napirend közzétételével. Ha az igazgató a rendkívüli diákküldött-közgyűlés összehívását nem tartja szükségesnek, gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendezéséről. • A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskola munkatervéről, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója • az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább kéthavonta, • a diákküldött-közgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatja. • Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják a diákokat.

d) Az intézményi DSE, valamint kapcsolattartás formái és rendje:

az

intézmény

vezetése

közötti

• Az Iskolai Diáksport Egyesület tagja lehet az intézmény minden tanulója. • Tevékenységét, az iskolával való kapcsolatát a sportegyesület /ÉDISZ Diáksport Egyesület/ szabályzata, valamint az iskolával kötött együttműködési megállapodás szabályozza. A szakosztályokat az ÉDISZ Diáksport Egyesület működteti. Az együttműködési megállapodást tanévkezdéskor (legkésőbb szeptember 20-ig) felül kell vizsgálni és a szükséges módosításokat meg kell tenni. • A működtetett szakosztályok köre tanévenként igény szerint bővíthető, illetve érdeklődés hiányában megszüntethető.

57 / 122

e) A vezetők és az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája: • ellenőrző könyv, telefon, e-mail vagy levél útján jogosult, a szükséges esetben köteles kapcsolatot tartani a szaktanár, a szakoktató, az osztályfőnök, a tanműhelyvezető, a tanulói fegyelmi bizottság elnöke, az igazgatóság, • a fogadóóra (szaktanári, osztályfőnöki) – tanévenként legalább kétszer szervezetten -, melyen történő megjelenést mindkét fél kezdeményezheti, • a szülői értekezlet, melyet az iskola tanévenként legalább két alkalommal szervez, és ellenőrző útján értesíti a szülőt, • családlátogatás (gyermek- és ifjúságvédelmi felelős), • az osztályfőnök, az osztály szülői munkaközössége vagy az igazgatóság, kezdeményezheti rendkívüli szülői értekezlet összehívását is, • a tanév első félévében az osztályszintű szülői szervezetek vezetői és az igazgató megbeszélést tart a szülői értekezlet időpontjában, • évente legalább egyszer – illetve szükség szerint – az iskolai szülői szervezet vezetősége és az igazgató részvételével megbeszélés tartandó. • szülői észrevételek, javaslattételek szintjei: szaktanár, szakoktató, osztályfőnök, gyakorlati oktatásvezető helyettes, gyakorlati oktatásvezető, igazgató helyettes, igazgató, fenntartó)

f)

Az Építőipari TISZK keretében együttműködő iskolák közötti kapcsolattartás a Koordináló Testület éves munkatervében foglaltak szerint

3. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje a) Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei A kapcsolattartás területei: • Diákküldött Közgyűlés, • az iskolai dokumentumok (PP, SZMSZ, Házirend, stb.) megvitatásának és véleményezésének fórumai, • DSE által szervezett tanár-diák sport-programok a házirendben rögzítettek szerint. • értekezletek

b) Pedagógusok közösségei – szülői szervezetek (közösségek) A kapcsolattartás területei: • Szülői Fórum, • szülői értekezletek, • fogadó órák, • E-napló • nevelőtestületi döntések előkészítésének véleményezése, • az iskolai dokumentumok (PP, SZMSZ, Házirend, stb.) megvitatásának és véleményezésének fórumai, • fegyelmi eljárások, • iskolai rendezvények. 58 / 122

4. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató vagy az általa megbízott személyek képviselik.

a)

Építőipari TISZK Koordináló Testület

Munkáját éves munkaterv alapján végzi. Üléseit az YBL Miklós Építőipari és Szakképző Iskola igazgatója hívja össze, illetve azokat vezeti. Az ő feladata, illetve a Koordináló Testület működési rendje és feladatköre az együttműködő iskolák és a fenntartó által aláírt Együttműködési Megállapodásban szabályozottak, amely a jelen SZMSZ függeléke.

b) A TISZK Szakmai Tanácsadó Testület Munkáját a jogszabály által meghatározott keretek között végzi. Üléseit az YBL Miklós Építőipari és Szakképző Iskola igazgatója hívja össze a tanács elnöke által meghatározott időpontra. Gondoskodik a tanácsadó testület által hozott határozatok végrehajtásáról. Szakmai Tanácsadó Testület szervezeti felépítése: A testület létszáma 14 fő. A megbízás az iskola igazgatójának megkeresésére három éves időtartamra szól. A megbízás megszűnik: a kinevezés visszavonásával, a tag lemondásával, a tag halálával, és a testület feloszlásával. Tagjai: Hivatalból az ÉPÍTŐIPARI TISZK Koordináló Testületének tagjai (3 fő) Fenntartó képviselője Főv. Önkormányzat Polgármesteri Hivatal (1 fő) Munkaadói érdek-képviselet delegáltja Építőipari Munkavállalók Szakszervezete (1 fő) Munkavállalói érdek-képviselet delegáltjai – az iskolák Közalkalmazotti Tanácsainak képviselői (3 fő) Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara képviselője (1 fő) Az iskolával képzési kapcsolatban lévő gazdálkodó szervezetek, képviselői: Reneszánsz Zrt. (1 fő) Oktatás 22. Kft (1 fő) Magyar Építő Zrt. (1 fő) Global Standard Kft. (1 fő) Puskás Művek Bádogosipari Kft. (1 fő) A Szakmai Tanácsadó Testület döntési jogkörébe tartozik a) a testület elnökének és tisztségviselőinek (titkár) megválasztása, b) működési rendjének meghatározása, c) munkaprogramjának meghatározása.

59 / 122

A Szakmai Tanácsadó Testület javaslattételi jogkörrel rendelkezik a szakképzéssel kapcsolatos valamennyi képzésben. A Szakmai Tanácsadó Testület véleményt nyilváníthat, véleményét ki kell kérni: a) az iskola szakmai programjának elfogadása előtt, b) az iskola munkatervének és költségvetésének tervezetéről, e) az iskola pályakövetési tevékenységének értékeléséről, d) az iskolában oktatott szakképesítések körének meghatározása tekintetében, e) a gazdálkodó szervezetek által nyújtott szakképzési hozzájárulás felhasználásáról. A Szakmai Tanácsadó Testület működéséhez szükséges feltételeket az iskola biztosítja.

c)

Kapcsolattartás a Gyermekjóléti szolgálattal

A Gyermekvédelmi törvényben meghatározottak szerint a tanköteles tanulók esetében a hiányzás jelentése, szociális problémák kezelése, szükségessé teszi a családgondozás folyamatának megkezdését. Ezen esetekben az iskolai gyermek és ifjúságvédelmi felelősnek/szociális munkásnak jelző, informális szerepe van. A kapcsolatfelvételt kezdeményezheti az iskola, a gyermekjóléti szolgálat /gyámhivatal, ill. a kliens és családja, mely történhet levélben, telefonon, és személyesen is. Az iskola jelzési kötelezettségét a Gyvt. és a 11/2010. (X.6.) NEFMI rendelete szabályozza, mely jelzésekre a gyermekjóléti szolgálat és a jegyző írásban köteles választ adni. A nem tanköteles tanulók esetében az eljárás rendje az iskola Házirendje szerint.

d) Kapcsolattartás az iskola egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását ill. az egészségnevelést az intézményben iskolaorvos és védőnő biztosítja, a fővárosi ÁNTSZ megbízottjaként. • Az egészségügyi szolgálat által meghatározott időpontokban, folyamatosan iskolaorvos és védőnő áll a tanulók rendelkezésére. • Az iskolaorvossal, a fogászati szakellátással, a kerületi egészségellátó szolgálattal való rendszeres kapcsolattartás a közművelődési és ifjúságvédelmi csoportvezető feladata. Telefonon, e-mail-ben, faxon, személyes kapcsolattartással biztosítja a szolgáltatás zökkenőmentes lebonyolítását. • Évente megszervezzük együttműködve az iskolai egészségnapot.

e) Kapcsolattartás a társintézményekkel: Pogány Frigyes Két Tanítási Nyelvű Építészeti és Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium Schulek Frigyes Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola • koordinációs értekezleten, • TISZK munkacsoportokon keresztül, • személyes kapcsolatok: telefon, e-mail

60 / 122

f) Kapcsolattartás a Koordinációs Irodával

61 / 122

62 / 122

63 / 122

64 / 122

65 / 122

66 / 122

67 / 122

68 / 122

69 / 122

70 / 122

g) Hazai és külföldi szervezetekkel kapcsolattartás: Hazai: Gazdasági Kamarákkal, Önkormányzatokkal, Pedagógiai Szakmai szervezetekkel, Oktatási Hivatallal, Pedagógiai szakszolgálatokkal,Nevelési Tanácsadók, Szakértői Bizottságok, Minisztériumokkal, NSZFI, ÉVOSZ, IPOSZ, Építész Kamara, Foglalkozás Eü. KFT, társintézmények, Igazgatói szövetség Külföldi: szervezésével az igazgató által megbízott foglalkozik, felelősök az igazgató által megbízott személyek

• megbeszélésen való részvétel • tapasztalatcsere • rendezvényeken való részvétel h) Kapcsolattartás a Gazdasági Szervezettel Az együttműködési megállapodás szerint.

IV. Működés rendje 1. Az intézmény működési rendje Az iskola központi épülete és sportlétesítményei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6,30 órától, 20,00 óráig tartanak nyitva. Az iskola épületébe belépésre jogosultak az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók és munkaviszonyban álló közalkalmazottak beléptető kártya használatára kötelezettek. A szervezett tanfolyami képzésben résztvevők, valamint vendégként - látogatóként - a fentiekben fel nem soroltak a portaszolgálat "belépési rendje" szerint. • Az iskolát és sportlétesítményeit szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon szükség szerint nyitva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. • A vezetői ügyelet 7,15 órakor kezdődik és az órarend függvényében szükség szerint legalább 15:40-ig tart. • A tanítás kezdete 7,30 óra. A tanítási óra 45 perces, a szünetek idejét a házirend határozza meg. • Levelező tagozaton amennyiben 14,30-kor kezdődnek az órák 20,25-ig tart a tanítás. • Az osztályok utolsó 2 órája – ha a pedagógiai elvekkel nem ellentétes – engedéllyel összevonható. • A folyosókon 6,30-tól a tanítás kezdetéig, valamint az óraközi szünetek kivételével az ügyeletet az őrző-védő szolgálat látja el. • Az óraközi szünetekben (becsengetésig) tanári ügyelet működik. 71 / 122

• A tanuló a tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke, vagy szaktanára, azok távolléte esetén az ügyeletes vezető írásos engedélyével hagyhatja el az iskolát. • A tanulók ügyeinek intézése a tanulói ügyintézői irodában történik a kijelölt időpontban. • Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A tanítási szünet ügyeleti rendjét tanévenként az igazgató határozza meg. • A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az iskola működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógusok tartoznak felelősséggel az iskola rendjéért. • A tanárok benntartózkodása: A szorgalmi időben órarendi kötelezettségüknek és eseti feladataiknak ellátásához szükséges időtartamban. Az aktuális napi első órájuk kezdete előtt legalább 10 perccel kötelesek az iskolába beérkezni. • Az utolsó tanítási órát követően az érintett osztályban, ill. képzési helységben foglalkoztatás vezető személy gondoskodik arról, hogy a tanulók a tanteremben a székeket helyezzék az asztalokra, a papír hulladékot helyezzék a gyűjtőedénybe, az ablakokat zárják be, a villanyt kapcsolják le. A tanulók más szaktanterembe távozása és az utolsó óra után bezárja a tantermet. • Szükség szerint: Szorgalmi időn kívül (szünetek) minden munkanapon a titkárságon, illetve a gazdasági irodákban munka folyik, a szünetek minden szerdáján ügyeletes vezető és tanulói ügyintéző tart ügyeletet. A tanítás rendjét nappali és levelező tagozaton a Házirend részletezi.

A TISZK Oktatási Központ és az iskolai tanműhely működési rendje Szorgalmi időben a Tanműhely és az Oktatási Központ: hétfőtől-péntekig: 7,00 - 20,00 óráig tart nyitva. Gyakorlati foglalkozások kezdete a tanműhelyben: reggel 7,30 óra. A tanítási órák időtartama: 60 perces. A szünetek idejét a Tanműhely oktatási rendje c. szabályzat határozza meg. Az Oktatási Központban az elmélet és az elmélet igényes gyakorlati foglalkozások kezdési időpontja és időtartama megegyezik az iskola székhelyén érvényes Csengetési renddel. Az Oktatási Központ és a tanműhely nyitvatartási idején belül az utolsó foglalkozás befejezéséig az oktatási központ-vezetőnek, műszaki vezetőnek (tanműhelyvezető), vagy megbízottjának a tanműhely területén kell tartózkodnia.

A tanműhely épületei: „A” csarnok „B” csarnok „C” csarnok és laboratórium Kőfaragó műhely és fedett gyakorlótér Tanudvar Oktatási Központ

72 / 122

•

•

• • • • • •

• •

• • • • • • • • •

• •

A szakoktatók a tanműhelyben való oktatói munkájuk ideje alatt a gyakorlati oktatásvezető ill. a műszaki vezető szakmai irányítása alapján végzik feladatukat, a szakmai gyakorlati tanmenet betartásával. A gyakorlati oktatásvezető a hozzá tartozó tanulócsoportok várható tanműhelybe érkezéséről, ill. onnan külső munkahelyre irányításáról előzetesen informálja a műszaki vezetőt, hogy a csoportok fogadása és az oktatás zökkenőmentes lehessen. A tanműhelyben folyó képzés során a szakoktatók és a tanulók kötelesek betartani a tanműhely rendjét. A tanműhelyvezető kérésére az oktatott csoportok részt vesznek a tanműhelyben elvégzendő fenntartási tevékenységben, ha az szükséges. A tanműhelyben megszervezésre kerülő minden tanfolyam, vizsga vagy más tevékenység előkészítése a műszaki vezető feladata. Minden, tanműhelyt érintő kérdésről, eseményről tájékoztatni kell az Oktatási Központvezető igazgatóhelyettest. Jegyzőkönyvet minden esetben kötelező felvenni az eseményekről és azt az illetékes igazgatóhelyetteshez eljuttatni! Bármely szerszám, munkaruha vagy egyéb dolog eltulajdonításáról írásban kell értesítenie a szakoktatónak a tanműhelyvezetőt, aki az eset súlyosságát mérlegelve köteles intézkedni (jegyzőkönyv, rendőrség értesítése, stb.) Minden igazgatói utasítást ki kell függeszteni a tanműhelyben is. A tanulók és a szakoktatók az iskola házirendjében meghatározott 7,30 órás időpontú munkakezdést legalább 15 perccel megelőzően kötelesek a tanműhelybe érkezni, hogy a gyakorlati képzés foglalkozási rend szerinti megkezdése biztosítható legyen. Az oktatás ideje alatt a gyakorlóhelyet a tanuló csak a szakoktatója engedélyével hagyhatja el. Az oktatás megkezdésekor a szükséges szerszámokat, eszközöket, anyagokat a szakoktató adja ki a raktárból a tanulóknak. A gyakorlóhelyről szerszámot, eszközt csak a tanműhelyvezető vagy a felettese engedélyével lehet kivinni. Az oktatás befejezésekor a kiadott szerszámokat, eszközöket, anyagokat a szakoktató felügyelete mellett kell a raktárban elhelyezni. A szerszámok, eszközök rendeltetésszerű használatáért, az esetleges hibás használatból eredő károkért a használó anyagilag is felel. A szakoktató köteles a kiadott szerszámok, eszközök szakszerű használatáról a tanulókat a munka megkezdése előtt kioktatni. Az oktatás során keletkező hulladékot az erre a célra elhelyezett tárolókban kell elhelyezni. Az oktatás befejezésekor a gyakorlóhelyet kitakarítva kell a délutános, ill. a másnapi oktatás részére átadni. Az öltöző szekrényeket rendeltetésszerűen köteles használni minden tanműhelyben oktatott személy. Az ettől eltérő használatból származó anyagi károkért az iskola nem vállal felelősséget. A tanműhely portáján jelenléti ív van felfektetve, melyet minden a tanműhelyben oktató szakoktató köteles naponta szignózni munkába érkezéskor és távozáskor! A gyakorlati oktatás befejezése után 30 percen belül minden szakoktató és tanuló köteles a tanműhely területét elhagyni!

73 / 122

• •

A gyakorlóhelyi rendtől való eltérést csak az igazgató, vagy a gyakorlati oktatásvezető engedélyezheti, a tanműhelyvezető egyidejű tájékoztatásával. A portaszolgálat köteles gondoskodni arról, hogy illetéktelenek ne tartózkodjanak a tanműhely területén!

A hét órás gyakorlati foglalkozások hétfőtől péntekig: 7³º - 14³°-ig tartanak egy szünettel, melynek ideje: 9º°-9²º A tanulók a munka megkezdése előtt legalább 15 perccel kötelesek a tanműhelybe beérkezni, hogy 7³°- kor munkaruhába öltözve, munkára készen tudjanak jelentkezni a szakoktatónál gyakorlati oktatásra.

Tűzvédelmi szabályok: • • • • • • •

Kiskorú tanulóknak a tanműhely egész területén tilos a dohányzás! A szakoktatók és a nagykorú tanulók csak az arra kijelölt helyen dohányozhatnak. Nyílt láng használata, tűzveszélyes tevékenység végzése csak szakoktatói felügyelet mellett történhet. Aki tüzet észlel, az köteles azonnal jelezni műszaki vezetőnek, ill. a legközelebb tartózkodó szakoktatónak. A tűzoltók megérkezéséig az élet- és vagyonvédelem okán mindenki köteles a tőle elvárható módon a tűz oltásában és az esetleges mentésben részt venni. A dohányzást-, tűz- és nyílt láng használatát szabályozó táblákat eltakarni, eltávolítani tilos! A csarnokok ajtajának eltorlaszolása, napközbeni zárva tartása tilos!

Baleset megelőzési szabályok: • •

A munkavégzés során csak ép, rendeltetésszerűen használható szerszámokkal, gépekkel, eszközökkel szabad dolgozni, körültekintően, egymás és magunk testi épségét óvva! A tanműhelyben a tanulók és szakoktatók az iskola által biztosított munkaruhában kötelesek munkájukat illetve a gyakorlati képzést végezni! Azt a tanulót, aki nem megfelelő felszerelésben (hiányos munkaruhában, nem megfelelő munkacipőben) és nem megfelelő szerszámokkal (szerszám nélkül, ill. nem az iskola által biztosított szerszámokkal) kíván a gyakorlati képzésben részt venni, munkabiztonsági okokból a tanműhely területéről a szakoktatónak és/vagy a tanműhelyvezetőnek el kell távolítania! Addig nem állítható a tanuló újra munkába/gyakorlati foglalkozásba, ameddig a hiányosságokat nem pótolta!

• A fentiek meghibásodását, csere szükségességét a szakoktatónak haladéktalanul jelezni kell. • Az adott munka végzéséhez szükséges munkavédelmi ruházatot, eszközöket, előírásokat mindenki köteles használni, ill. betartani. • Baleset esetén azonnal jelezni kell azt a legközelebbi szakoktatónak. • Amennyiben szükséges, úgy a tanműhelyvezető és a porta segítségével orvost, mentőt kell hívni! • A szakszerű segítség megérkezéséig a körülményektől függően mindenkinek kötelessége az elsősegélynyújtás! • Az elsősegélydobozt mindig a szakoktatói öltözőben kell tartani, tartalmát szükség szerint fel kell tölteni! 74 / 122

Gyakorló munkahelyek: A gyakorló munkahelyeken a gyakorlati foglalkozások a helyi munkarend szerint folynak, az évfolyami órabeosztástól függően. A csoportok foglalkozási idejének megállapítása a tanévkezdéskor történik meg. Ettől eltérő időbeosztást indokolt esetben a gyakorlati oktatásvezető engedélyezhet. Foglalkozási idő végén a tanulók a szakoktató engedélyével távoznak a gyakorló munkahelyről. A tanulók a gyakorló idő alatt csak a felügyeletet ellátó szakoktató írásos engedélyével hagyhatják el a gyakorlóhelyet. A gyakorlati foglalkozás alatt a megbízott szakoktatónak a gyakorló munkahelyen kell tartózkodnia. A tanulói felügyeletet a gyakorlati oktatásvezető engedélyével szüneteltetheti rövid időre, amennyiben helyettesítéséről gondoskodik.

2. A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel: Az épületbe belépő szülőket, illetőleg látogatókat az általuk keresett irodához útba kell igazítani, melyről a portaszolgálatot ellátó rendészet köteles gondoskodni, a látogatókról nyilvántartást vezetni. Az iskola helyiségeit bérlők, igénybe vevők (az alapító okiratban meghatározott célú rendezvényekre: oktatás, testedzés és szakmai bemutató) a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Megjelenéskor az igénybevétel jogosultságát igazolniuk kell, távozáskor át kell adniuk a helyiség(ek)et a portaszolgálat részére. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskolai munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat.

3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái • Tanulószoba Szülői kérésre a 9-10. osztályok tanulóinak részvételével szervezhető, minimum létszám 5 fő. • Felzárkóztató foglalkozások Tantárgyanként min. 5 fő jelentkezése esetén szervezhetők. Az osztályfőnök, ill. a szaktanár szorgalmazza a felzárkóztató foglalkozás évközi igénybevételét a gyengébb eredményű (elégséges átlagteljesítményű) tanulók esetében, hosszabb hiányzást követően, valamint akkor, ha azt egyéb tanulmányi szempontok indokolják. A felnőtt korú tanuló, vagy a szülő a felzárkóztató foglalkozást évközben is kérheti. A felzárkóztató foglalkozás térítésmentes. A foglalkozások időtartama tantárgyanként heti 1-2 óra. 75 / 122

• Fejlesztő foglalkozások SNI és BMT tanulók foglalkozása a Nevelési Tanácsadó vagy Szakértői Bizottság által meghatározott óraszámban. Kötelező részt venni. Felmentés csak a fejlesztő foglalkozásokon való részvétel esetén kérhető. • Egyéni foglalkozások Igény szerint, indokolt esetben szervezhetők előzetes igazgatói engedéllyel. • Emeltszintű érettségire felkészítő foglalkozások Igény szerint szervezhetők. • ÉDISZ Diáksport Egyesület (DSE) Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások / szakkör mellett a DSE működésének támogatásával biztosítja az együttműködési megállapodásban meghatározottak nyilvánosan meghirdetett feltételekkel. Az Iskolai Diáksport Egyesület csoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelés órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapos testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az intézményi és az intézményen kívüli sportversenyekre. A tanórán kívüli sporttevékenységet (szakosztályi) a DSE vezetésével megbízott tanárok szervezik és felügyelik. Az iskola biztosítja továbbá, hogy őszi és tavaszi időszakban a sportudvar, naponta legalább 2 órás időtartamban, DSE által összeállított és nyilvánosan meghirdetett program szerint rendelkezésre álljon. • Sportkör A mindennapi testnevelés biztosítása érdekében foglalkozások szervezhetők. • Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportvetélkedő, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat a felkészülés és a verseny idejére az igazgató mentesíti a foglalkozásokon történő részvétel alól. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, a helyi vagy a házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje. • Kirándulás A tanévi, iskolai vagy munkaközösségi munkatervben, tanmenetekben foglaltak szerint szervezhető. Lehet osztálykirándulás, művészeti kirándulás, vagy sportolást szolgáló kirándulás. • Iskolán kívüli tanítási óra A tanmenetben jelzett, a képzés jellegéből fakadóan indokolt foglalkozás, amely előzetes igazgatói engedéllyel szervezhető, a tananyaghoz kapcsolódnak. (Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások, épületlátogatások, stb.) • Szabadidős foglalkozások Osztályrendezvények. • Hit- és vallásoktatás Igény szerint szervezhető. • Szakmai gyakorlat külföldön Pályázatokon nyert részvételi lehetőségek szerint.

76 / 122

• Diákkörök Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működhetnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, művészeti csoport, stb… A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév május 20. napjáig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség intézményi vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. A diákköröket nevelő, szülő, vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. A diákkör vezetést ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a diákkör működéséért. Éves munkaprogramot dolgoznak ki, melyet a diákkör háromtagú diákvezetősége hagy jóvá. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük. Az iskola tanulói is létrehozhatnak diákkört a közös tevékenységük megszervezésére. Az így létrehozott diákkör munkáját a tanulók által felkért felnőtt segíti. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, működésének helyszínét, feltételeit, a felkért vezető személyét vele egyeztetni kell. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választhatnak az intézményi diákönkormányzat vezetőségébe. A diákkörök munkáját a közművelődési és ifjúságvédelmi csoport vezetője ellenőrzi.

4. A felnőttoktatás és felnőttképzés formái A felnőttoktatás • általános műveltséget megalapozó iskolarendszerű felnőttoktatás az érettségire való felkészítés 9-12. évfolyamon a jogszabályok figyelembe vételével indítható

• szakképesítés megszerzésére felkészítő felnőttoktatás − nappali és levelező tagozatokon

Építészet szakmacsoport A szakképzési évfolyamok száma: 2. Az 1/13. évfolyamon szakmai alapképzés folyik. Az elmélet gyakorlat aránya. A tanítás a szakképesítésre kidolgozott központi program, valamint a szakmai és vizsga követelmények szerint zajlik. A levelező tagozaton a tanulók heti 2 du. járnak iskolába. A levelező tagozaton a képzés beszámoltató rendszerben folyik. Három beszámoló van. Közlekedés(építő) szakmacsoport A szakképzési évfolyamok száma: 2. Az 1/13. évfolyamon szakmai alapképzés folyik. Az elmélet gyakorlat aránya. A tanítás a szakképesítésre kidolgozott központi program, valamint a szakmai és vizsga követelmények szerint zajlik. 77 / 122

A levelező tagozaton a tanulók heti 2 alkalommal járnak iskolába. Az órarend a tanulók munkahelyi elfoglaltságához igazodik. A levelező tagozaton a képzés beszámoltató rendszerben folyik. Három beszámoló van.

A felnőttképzés A felnőttképzésről szóló hatályos rendelkezésnek megfelelően felnőttképzési tevékenység folytatása (alap és részképzés, átképzés, továbbképzés, mestervizsga, alkalmazástechnikai kurzusok). A felnőtt képzés koordinálása a TISZK Koordinációs és felnőttképzési igazgató helyettes feladata. A fenti képzések bármelyike csak jóváhagyott képzési program alapján indítható. Az elméleti és gyakorlati képzés során fokozottan figyelembe kell venni a felnőttek foglalkoztatásával együtt járó specialitásokat azzal együtt, hogy az iskola Házirendjének betartása számukra is kötelező.

5. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az iskola hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: • tanévnyitó • tanévzáró • szalagavató • ballagás • okt. 6., okt. 23., febr. 24. , márc. 15. jún, 4. Az iskolaszintű egyéb rendezvények: • diáknap („DÖK” nap.,) • Kihívás Napja • YBL Nap • Galéria kiállításai • műszaki és szakmai napok /továbbképzés/ • pedagógus klub rendezvényei (juniális, „mikulás”, karácsony, nyugdíjas találkozó) • környezetvédelmi egészségnap • Iskolai pályaválasztási napok („nyitott hét”) Az iskola a DUE diákmédia keretében iskolarádiót működtethet, és iskolaújságot adhat ki a házirendben megfogalmazottak szerint.

78 / 122

6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje (lásd iskolai éves munkatervben is) A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató vagy az átruházott hatáskörben eljáró iskolavezetőségi tag felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését a tanévenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: • az igazgató, • az igazgatóhelyettesek • a gyakorlati oktatásvezető, • a munkaközösség vezetők, esetenként munkaközösségek tagjai külön megbízás szerint, Az igazgató az iskolában folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóság tagjainak munkáját. Az iskolavezetőség tagjai ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest. Az ellenőrzés módszerei: • • • •

a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, írásos dokumentumok vizsgálata, tanulói munkák vizsgálata, beszámoltatás szóban, írásban.

Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell, mely a területet irányító vezető feladata, az igazgatónak pedig lehetősége.

79 / 122

7. A könyvtár működése a) A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai: 1. •

2.

A könyvtárhasználatra jogosultak köre: a könyvtárt csak az iskolába beiratkozott diákok, valamint az iskola pedagógusai és alkalmazottai használhatják

A használat módjai és feltételei:

• • •

a könyvtár használatának feltétele a beiratkozás a beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására, kötelessége a könyvtári rend megtartása, a könyvtári könyvet gondosan kell kezelnie, abba bejegyeznie nem szabad, óvnia kell a könyvet mindennemű rongálástól • a helyben használat és kölcsönzés csak a nyitvatartási időben lehetséges, a könyvtáros jelenlétében • csoportos könyvtárhasználat, tanóra, könyvtárhasználati foglalkozás a könyvtárostanár közreműködésével történik • a könyvtár nyitvatartási ideje a bejárati ajtón van kifüggesztve • az olvasóterembe kabátot, táskát behozni tilos, a ruhatár használata kötelező • a könyvtár helyiségeiben étkezni és dohányozni tilos • a könyvtár használóit nem illik semmi módon zavarni

3. •

A kölcsönzés szabályai: az olvasótermi állomány nem kölcsönözhető, indokolt esetben tanórára, illetve

zárástól nyitásig terjedő időre kiadható • egyidejűleg összesen 3 db dokumentum kölcsönözhető • kölcsönzési idő három hét, hosszabbítás egyszer két hét időtartamra lehetséges • a kölcsönzési idő lejárta után a könyvtár az osztályfőnök közreműködésével felszólítja a tartozó diákokat, a második felszólítás után a tartozásukat továbbra sem rendezők listáját intézkedésre az igazgatónak juttatja el • a tanév végén minden felszólítás nélkül az olvasók kötelesek a kölcsönzött dokumentumokat visszajuttatni a könyvtárba, nyári szünetre csak a könyvtáros engedélyével maradhat kint könyv • nem tartós tankönyvek, illetve audiovizuális és számítógéppel olvasható adathordozók csak tanárok részére kölcsönözhetők Tartós tankönyvek kölcsönzése a tanulói jogviszony megszűntéig szól, ennek megszűntekor a tanuló köteles a tankönyveket visszaadni, elvesztés, sérülés esetén téríteni. A hiányzó, illetve megrongált tankönyvek ellenértékét a tanuló köteles megtéríteni. A tankönyv elfogadható avulása évente 25 %-os lehet. Az avulásnak ez a mértéke alkalmazható a tartós tankönyvek megvásárlása esetén is.

80 / 122

4. Kártérítés és kizárás: •

a mindenkori könyvárusi forgalom beszerzési árát (beszerzési lehetőség híján a másolási költségeket) köteles megtéríteni az a kölcsönző, aki a könyvet elveszti, vagy megrongálja • az iskolából való kilépés feltétele a könyvtári tartozás rendezése • a térítési díjak beszedése és kezelése az iskola pénzkezelési szabályainak betartásával történik • a kölcsönzésből kizárható az a könyvtárhasználó, aki szándékosan kárt okoz iskolája könyvtárának, vagy bármi más módon méltatlanná válik arra

b) Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei: A tanuló a szándékát a könyvtárosnál írásban bejelenti. A tankönyvek megvétele egyéni elbírálás alapján történik. A tankönyv ellenértékét a pénztárnál befizeti, aki kiállítja a számlát. (Lásd 7/a. pont)

8. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás a) Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje Lásd 8/b. pont b) Iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje I. Általános rész I.1. Szabályzat hatálya Jelen szabályzat az Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola tankönyvellátásával kapcsolatos eljárási rendjét szabályozza. I.2. Jogszabályi háttér, kapcsolódó belső szabályzatok Az Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola tankönyvellátási szabályzatát a szükséges tankönyvek megrendelésével , megvásárlásával foglalkozó 2001. évi XXXVII . törvény a tankönyvpiac rendjéről 8. § , 8/A § , 8/B § , 8/C § , 8/D § és a 8/E § alapján, valamint a 23/2004. ( VIII. 27. ) OM rendelet 22. § és 23. §-a szerint készítettük Rónyai Tünde közoktatási szakértő segítségével. Tekintetbe vettük még a 2001. évi XXXVII. Törvényt módosító 2004. évi XVII. Törvényt, valamint a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás , valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004.( VIII.27. ) OM rendeletet módosító 40/2007. ( XII.22. ) OKM rendeletet, és a 7/2010. ( II.11. ) OKM rendeletet. Tartós tankönyvekkel érintőlegesen foglalkozik még az Iskolai Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata, a Könyvtár Használati Szabályzata, a könyvtár Gyűjtőköri Leírás című szabályzata.

81 / 122

I.3. Szabályzat elkészítéséért, aktualizálásáért való felelősség Az Iskolai Tankönyvellátási Szabályzat elkészítéséért, az új jogszabályok és a tapasztalatok figyelembevételével, tanévről-tanévre történő aktualizálásáért, és megvalósításáért az igazgató felelős. Az igazgató megbízása alapján az iskolai tankönyvfelelős végzi ezt a munkát. Elektronikus adatbázist hoz létre, amely alapján végzi a megrendelést, tájékoztatást, nyilvántartást. Ennek során kapcsolatot tart és koordinálja a tanárok, munkaközösség-vezetők, osztályfőnökök, tankönyvterjesztő, gazdasági vezető, tanügy-igazgatási munkatárs, diákönkormányzat, szülői munkaközösség, ifjúságvédelmi felelős munkáját. Munkájáról rendszeresen beszámol az igazgatónak, aki felelős a tankönyvellátás megszervezéséért. II. Végrehajtási rész Határidő Feladat Felelős 08.25. a tankönyvárusítás igazgató, osztályfőnökök, feltételeinek megteremtése, tankönyvfelelős az árusítás megszervezése 09.01-től tankönyvárusítás

Megjegyzés a helyiség kijelölése, az osztályok beosztása a tankönyvek átvételéhez

Tankönyvterjesztő tankönyvfelelős 09.05. pótrendelések leadása munkaközösség-vezetők, tankönyvfelelős 09.15-től a pótrendelésben érkezett tankönyvterjesztő, célszerű a könyvek átvételének tankönyvfelelős, osztályfőnök tankönyvterjesztő megszervezése boltjában árusítani 11.15. -felmérés készítése arról, gyermekvédelmi felelős, felmérés: csak abban az osztályfőnökök esetben, hogy hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet ha van kölcsönözhető kölcsönözni állomány -tájékoztatni a szülőket arról, tájékoztatás: ellenőrző hogy kik jogosultak a útján normatív kedvezmények igénybevételére. 11.30. - annak megállapítása, hogy gyermekvédelmi felelős, igazgató hány tanuló jogosult a normatív támogatásra - ennek közlése a nevelőtestülettel, az iskolai szülői szervezettel, a diákönkormányzattal 12.15. a tankönyvtámogatás nevelőtestület és tájékoztatás: ellenőrző módjának meghatározása, és osztályfőnökök útján (lehet már a erről a szülő/nagykorú tanuló jogosultsági igény értesítése felmérésekor megtenni.) 01.10. a tankönyvfelelős kiosztja a tankönyvfelelős elektronikus következő évi változatban! tankönyvrendeléshez szükséges táblázatokat a munkaközösség-vezetőknek

82 / 122

Határidő Feladat 02.01. a munkaközösség-vezetők leadják a tankönyvfelelősnek a következő évben használandó tankönyvek listáját. 02.15. a tankönyvrendelés elkészítése 02.28. a tankönyvrendelés adatainak bevitele a KIR táblázatba 02.28. a tankönyvterjesztővel való szerződés megkötése 04.10. a tanulók és a szülők tájékoztatása arról, hogy milyen tankönyvet rendeltek számukra az iskolában

Felelős munkaközösség-vezetők

tankönyvfelelős Tanügy igazgatási csoport

igazgató tankönyvfelelős és osztályfőnökök

tankönyvfelelős és 04.30. a tanulók és a szülők nyilatkozhatnak arról, hogy a osztályfőnökök rendelt tankönyveket kérik-e

05.15. a raktáron lévő tankönyvek mennyiségének ellenőrzése és bevitele a rendelési táblázatba 05.31. a szülői munkaközösség véleményének kikérése a megrendelni kívánt tankönyvekről beiratkozás felmérni az új tanulókat abból a szempontból, hogy ki kívánja megvásárolni a nekik rendelt könyvet, ki az, aki normatív támogatást igényel 06.30. a beiratkozás adatainak alapján a tankönyvrendelés módosítása folyamatos az iskolai könyvtárból kölcsönözhető tankönyvek és kötelező olvasmányok listája a sziren.com oldalról érhető el

Megjegyzés elektronikus változatban!

tankönyvfelelős

igazgató

Tanügy igazgatási csoport

tankönyvfelelős

könyvtáros

83 / 122

a terjesztő visszaigazolása után kell beírni az árat a rendelési táblázatba, majd az osztályra lebontott rendelést elkészíteni tájékoztatás: ellenőrző útján szükséges a tanulók közt segítőket keresni, az informatikus támogatására is számítani lehet

c) Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje A mindenkori jogszabályoknak megfelelően a szakmákra és osztályokra kötelezően előírt könyvek listájának igazgató által aláírt engedélye alapján, a tanulók által leadott normatíva igénylő lapok igazgató általi elbírálása után az iskolai igényjogosultak névsorát és az igényjogosultság okát feltüntető jegyzék elkészítése és eljuttatása a tankönyvfelelőshöz.

9. Intézményi védő, óvó előírások a) A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje: Az iskolában a Zuglói Egészségügyi Szolgálat által kijelölt iskolaorvos és védőnő látja el az orvosi ellátást. Az iskolaorvossal a rendszeres kapcsolattartás a közművelődési és ifjúságvédelmi csoportvezető feladata. Az iskolaorvos az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. A kötelező orvosi vizsgálatot, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. Az új tanulók felvételéhez szükséges alkalmassági vizsgálatokat az iskola orvosi rendelőjében az ifjúsági orvos végzi. A vizsgálatokhoz szükséges kartonokat az iskola állítja ki. A tanulók egészségügyi ellátását biztosítók, az általánosítható tapasztalataikról tanévenként tájékoztatják az iskolavezetést. Az egészséges környezet biztosítása érdekében tett javaslataikat az iskola lehetőségei függvényében megvalósítja. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: • fogászat: évente egy alkalommal, • belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal, • szemészet: évente egy alkalommal, • a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal, • tüdőszűrés: évente egy alkalommal, • időszakos szakmai alkalmassági vizsgálat évente, • soron kívüli szakmai alkalmassági vizsgálat. A közalkalmazottak éves munka-alkalmassági vizsgálata a GSZ ütemterv szerint történik.

84 / 122

b)

A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén:

Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladata, hogy saját és a tanulók érdekében az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket tudja, és ezeket az ismereteket a tanulóknak átadja, valamint ha észleli, hogy baleset történt, vagy a baleset veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az intézmény a munkabiztonsági, munkavédelmi feladatokat a GSZ szakmai irányítása alapján végzi. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az intézményi egészségvédelmi, munkabiztonsági szabályzatot, valamint a tűzvédelmi szabályzatot és a tűzriadó terv rendelkezéseit. (függelék) Az intézmény helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes intézményi foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle intézményi foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek (szakoktatóknak) feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: • A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán és gyakorlati foglalkozáson. Ennek során ismertetni kell: − az intézmény környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, − a baleset megelőzés általános magatartási szabályait, − a házirend balesetvédelmi előírásait, − gépek, berendezések, kéziszerszámok használatának szabályait, − anyagmozgatás-, anyagtárolás szabályait, − rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, − a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. • Kirándulások, túrák, egyéb rendezvények előtt. • Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt. • A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.

85 / 122

A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat, foglalkozásokat (testnevelés, fizika, kémia, gyakorlat) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető pedagógusok baleset megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk és a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. (függelék) Az intézmény igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény egészségvédelmi és munkabiztonsági szabályzata tartalmazza. (függelék) A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: • a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, • ha szükséges orvost kell hívnia, • a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle elvárható, biztonságos módon meg kell szüntetnie, • a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az ügyeletes vezetőnek. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az intézmény igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani A tanulóbalesetet a vonatkozó jogszabályok szerint nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolának igény esetén biztosítania kell az SZMK (szülői szervezet) és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági, munkavédelmi szabályzata tartalmazza. 86 / 122

c) A rendkívüli esemény, bombariadó, stb. esetén szükséges teendők Rendkívüli eseménynek minősül: • tűzriadó, • elemi kár, • bombariadó, vagy bármely más olyan esemény, melyet benntartózkodása esetén az igazgató, távollétében az ügyeletes vezető rendkívüli eseménynek minősít. Rendkívüli esemény az iskola épületének (kiterjesztett intézkedés esetén sportcsarnokának is) azonnali, haladéktalanul megkezdett és fegyelmezett kiürítésével jár. A kiürítési utasítás az épületben tartózkodó valamennyi személyre vonatkozik! A kiürítési utasítás elhangzása a következő módon történhet: • az iskolai csengő 30"-en át tartó szaggatott üzemeltetése, vagy/és • iskolai hangszóró-rendszeren keresztül történő bejelentés, • élőszóban az igazgató, vagy bármely bennlévő vezető útján. Az utasítás elhangzása után a kivonuló személyek azonnal összeszedik személyes tárgyaikat és kötetlenül, de fegyelmezetten hagyják el az épületet, az ajtókat (szertárak, tantermek) nyitva hagyva. Az ügyeletes vezető a III. emelettől lefelé haladva ellenőrzi az épület kiürítését. Az épület elhagyásakor a távozó személyek a hozzájuk közelebb eső kijáratot veszik igénybe, az iskola sportpályáján gyülekeznek további vezetői utasításig. Tűzveszély esetén tartalék gyülekezési hely a Mogyoródi úti nagykapu körzete, vagy más, az intézkedő hatóság által kijelölt hely. A gyülekezési helyen a pedagógusok rendfenntartói tevékenységet látnak el a hazatávozást, vagy az épületbe visszatérést engedélyező vezetői utasításig. Az épület kiürítési utasítása nem azonos a távozási engedéllyel. A gyülekezőhelyen minden közalkalmazott és diák egyaránt köteles bevárni az intézkedő vezető utasítását. A rendkívüli esemény miatt kieső tanórák pótlására a délutáni órákban kerül sor. Amennyiben ennek elháríthatatlan akadálya van, úgy az órák pótlásának rendjéről az igazgató esetileg, legkésőbb 72 órán belül dönt.

d) Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje: • Az intézmény rendelkezik „Vészhelyzeti és Katasztrófavédelmi Prevenciós Program”mal (függelék), melynek végrehajtója az „Intézményi Prevenciós Munkacsoport” (IPM). • Közveszéllyel fenyegetés esetén végrehajtandó feladatokról „Intézkedési Terv” készült. • A riasztás technikai kivitelezése és a menekülési útvonal megegyezik a „Tűzvédelmi Szabályzat” részeként a „Tűzriadó Terv”-ben foglaltakkal. 87 / 122

Az intézmény vezetője a) meghatározza a katasztrófa-, tűz- és a polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjét az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, irányítja és ellenőrzi a felkészülési és a védekezési időszakra meghatározott feladatok végrehajtását; b) kiadja az intézmény tűzvédelmi szabályzatát, annak mellékleteként tűzriadó tervét, amelyet szükség szerint, de legalább évente gyakoroltat; c) elrendelés esetén kidolgoztatja az intézmény veszélyeztetettségének megfelelő veszélyelhárítási terveket, és egyezteti az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság területi szervével; d) együttműködik a felkészülés, a védekezés, a kárfelmérés, valamint a katasztrófa következményeinek felszámolása és helyreállítása során a katasztrófavédelem területi szervezeteivel, az intézmény működési helye szerint illetékes polgármesterrel, a megyei (fővárosi), helyi védelmi bizottsággal, továbbá a minisztérium védelmi bizottságával; e) elősegíti az intézmény dolgozóinak, oktatóinak, hallgatóinak, tanulóinak, valamint, megalakítása esetén, a munkahelyi polgári védelmi szervezettnek a felkészítését, kiképzését; f) közreműködik az intézmény dolgozóinak a település polgári védelmi besorolása szerinti egyéni védőeszközökkel ellátottságát, illetve óvóhelyi védelmét szolgáló intézkedések megvalósításában a hatóság rendelkezései alapján, valamint a hatósági elrendelésen alapuló kitelepítés, kimenekítés végrehajtásában; g) elősegíti a rendelkezésre álló épületek, anyagok és eszközök felhasználását a katasztrófa elleni védekezés szükségletének megfelelően.

10. Nevelési-oktatási intézményen belül működő pedagógiai szakszolgálat Az intézményben nincs 11. Egyéb kérdések a) A kereset kiegészítés feltételei: Kollektív szerződés szerint.

b) A teljesítménypótlék összegének meghatározására vonatkozó elvek: Kollektív Szerződés szerint.

c) Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai: A művészeti jellegű – vagy bizonyos vonatkozásban azokkal csoportosítható – szakmákban az oktatási-nevelési, képzési folyamat részeként az iskolával tanulói jogviszonyban álló személyek értékelésének alapját képező, a tanulók által egyedileg, oktatói/tanári útmutatás alapján az iskolában vagy otthon készített művészeti jellegű tárgyak vagyonjogi, átruházási, díjazási kérdéseit az iskola külön szabályozza „A művészeti jellegű szakmák oktatása során létrejött műtárgy jellegű munkák felhasználási szabályzata” címmel az iskola Házirendjének mellékletében.

88 / 122

d) A munkaruha kihordási idejének, tisztántartásának szabályozása A munkaruha kihordási ideje két év. A kihordási idő letelte után a munkaruha a tanuló tulajdonába kerül. Ha a tanulói jogviszony a kihordási idő letelte előtt szűnik meg, a tanuló köteles a munkaruha értékének arányos részét megtéríteni. A munkaruha tisztántartása a tanuló kötelezettsége. A rendelkezéseknek megfelelően ösztöndíj, egyéb juttatás és étkezés biztosítása.

e) Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Az iskola költségvetési kérdésekben döntés-előkészítő jogosítvánnyal bíró igazgatósági tagjaira vonatkozik.

f) Az Építőipari TISZK hatékony működtetése a Koordináló Testület által létrehozott állandó munkacsoportokon keresztül valósul meg, melyek tevékenységüket az Együttműködési Megállapodásban megfogalmazottak figyelembe vételével elkészített éves munkatervek szerint végzik.

g) tandíj, térítési díj a jogszabály által szabályozott, az éves munkatervben aktualizált mértékű

h) Egyebek: Az elveszett, megsemmisült, névváltozás miatt vagy azonosításra alkalmatlan iskolai bizonyítványok másolatainak, az ellenőrző, a diákigazolvány, a beléptető kártya kiadási-térítési díjai a hatályos jogszabályok és a mindenkori beszerzési költségek figyelembe vételével tanévenként a Gazdasági Szervezet által kerülnek megállapításra.

89 / 122

12.

Intézményi dokumentumok nyilvánossága

Az iskola Pedagógiai Programja, Házirendjének, Intézményi Minőségirányítási Programja (IMIP) és előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A PP, az IMIP és az SZMSZ egy példánya megtalálható: • a nevelői szobában, • az iskolatitkárnál, • a könyvtárban, • az irattárban, • az iskola internetes honlapján (www.ybleszi.hu) A Házirend egy példánya megtekinthető: • az iskola portáján, • az iskola könyvtárában, • az iskola nevelői szobájában, • az iskola igazgatójánál, • az iskola igazgatóhelyetteseinél, • az osztályfőnököknél, • a diákönkormányzatot segítő tanárnál, • az iskolai szülői munkaközösség vezetőjénél, • az iskola Internetes honlapján (www.ybleszi.hu). A Házirend megismerését igazoló lapon a tanuló aláírásával bizonyítja. Az iskola szervezeti és működési szabályzatáról, pedagógiai programjáról és intézményi minőségirányítási programjáról tájékoztatást lehet kérni az iskola nyitvatartási idejében az iskola igazgatójától vagy az ügyeletes vezetőtől.

90 / 122

V. A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM ÉS A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 1. 1.1. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.3.1. 2.3.2. 2.3.3. 2.3.4. 2.3.5. 2.3.6. 2.3.7. 2.4. 2.5.

A projektek tartalma, jellemzői A projekttevékenység kapcsolódása az iskolai szervezethez TÁMOP 2.2.3 projekt KMOP 4.1.1 projekt Projekt megvalósító szervezetek működése TÁMOP 2.2.3. projekt menedzsmentje KMOP 4.1.1 projekt menedzsmentje A projektmenedzsmentek működésének általános szabályai A menedzsment működésének hatóköre A projektmenedzsment tagjainak kinevezése, megbízása és a munkaviszonnyal kapcsolatos kötelmek A vezető projektmenedzserek általános jogai és feladatai Iratkezelés és a bélyegzők használata Az iskolavezetés és a projektmenedzsmentek kapcsolata, a projektek ellenőrzése a Kedvezményezett részéről A kedvezményezett iskola által nevesített projekttámogató tevékenységek A projektmenedzsment működési helye, technikai feltételek A projekt megvalósítással kapcsolatos pénzügyi szabályozók Az iskola számviteli politikájának módosítása a projekt időtartamára

3.

94 94 94 95 95 96 96 96 96 96 97 97 98 98 99 100 100 100 100

Az Építőipari TISZK nyilvánossága 3.1. 3.2.

A projektek előrehaladásának nyilvánossága

100 101

Az YBL Miklós Építőipari Szakképző Iskola, mint intézmény nyilvánossága, kapcsolata a TISZK szervezet nyilvánosságával TISZK Együttműködési Megállapodás Módosítása

91 / 122

102

Bevezetés A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. § (5) bekezdése b) pontja, illetve az erre utaló közoktatásról szóló 1992. LXXIX törvény 67. § (5) bekezdése alapján a Fővárosi Közgyűlés 1838/2007. (IX. 29.) számú határozatával létrehozta az Építőipari TISZK nevű térségi integrált szakképző központot. A határozat értelmében együttműködési megállapodás készült 4 fővárosi szakközépiskola között a szakképzési feladatok ellátására, oly módon, hogy a szakképzési feladatokat az Építőipari TISZK súlyponti iskolájaként az YBL Miklós Építőipari Szakképző Iskola, míg a szakmacsoportos alapozás feladatait a küldő iskolaként jelzett további három szakközépiskola látja el. A fenntartó által 2008. júniusában benyújtott, a Társadalmi Megújulás Operatív Program „A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása” konstrukció keretében a „TISZK rendszer továbbfejlesztése” TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0013 kódszámú, valamint ezzel összefüggésben a Közép-magyarországi Operatív Program KMOP-4.1.1/A-2008-0004 számon azonosított „A TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés” pályázatokat a Közreműködő Szervezet támogatásra alkalmasnak ítélte. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint Támogató képviseletében eljáró ESZA Kht, mint Közreműködő, az YBL Miklós Építőipari Szakképző Iskola, mint Kedvezményezett és Budapest Főváros Önkormányzata, mint Fenntartó között létrejött két, háromoldalú Támogatási Szerződés értelmében a Kedvezményezett megvalósítja a két pályázat révén elnyert projekteket. (Projekt). A Projekt megvalósítását önálló feladatkörrel felruházott projektirányító menedzsmentek irányítják. Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának (továbbiakban SZMSZ) kiegészítése, a nevelési és oktatási intézmények működéséről szóló, többször módosított 11/1994. (VI.8) MKM rendelet 4. § (1) bekezdés r/ pontja alapján az YBL Miklós Építőipari Szakképző Iskola, mint Kedvezményezett által megvalósított projektek működési szabályait foglalja össze. Az SZMSZ hatálya érvényes az iskola egész területére (feladat-ellátási hely és telephelyeire), továbbá a Projektek operatív irányítása céljából használt (bérelt, kijelölt stb.) nem az iskola szervezeti keretéhez tartozó irodára, működési egységre, illetve a felsorolt területeken (helyszíneken) folyó tevékenységre.

1 A projektek tartalma, jellemzői A projektek a TISZK rendszer létrehozásával összefüggő humánerőforrás-fejlesztést és infrastrukturális fejlesztést célozzák. Az iskola, mint Kedvezményezett két projektet valósít meg egyszerre. A TÁMOP 2.2.3 projekt az Építőipari TISZK-ben együttműködési szerződéssel érintett 4 iskola részvételével az új OKJ bevezetésének szakmai és módszertani támogatását célzó humánerőforrás és képzési anyag, tananyag fejlesztéssel foglalkozik. A KMOP projekt a TISZK infrastrukturális fejlesztését, új, korszerű, esetenként csúcstechnológiát képviselő taneszközökkel felszerelt, akadálymentes, a fenntartható fejlődés és környezettudatos szemlélet alapelvei szerint létrehozott tanműhely (új csarnok) építését célozza.

1.1.

A projekttevékenység kapcsolódása az iskolai szervezethez

A TÁMOP 2.2.3 és a KMOP 4.1.1 egymástól függetlenül megvalósuló projektek. A programok megvalósítása 366/2009. (III.26.) Főv. Kgy. határozattal módosított Alapító Okirat 6/c pontja szerint az iskola alaptevékenységéhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységnek minősülő feladatellátással működtetett menedzsmentek által történik. A menedzsmenteket az Iskola bízza meg. A programok megvalósítása az Iskola szervezetéhez horizontálisan kapcsolódó, önállóan megvalósuló pályázati cél, mely az SZMSZ mellékletét képező Szabályzatokban rögzített módon kapcsolódik az Iskola gazdálkodási rendszeréhez. A projektek nem önálló jogi személyek, nem alanyai az ÁFA-nak, önálló adóazonosító számmal nem rendelkeznek.

92 / 122

1.2.

TÁMOP 2.2.3 projekt

Az Építőipari TISZK-ben az együttműködést az iskolák és a fenntartó által közösen alkotott – közös szakmacsoportos alapozó tantervek szerinti alapozás; – közös beiskolázási stratégia kidolgozása és egységes alkalmazása; – közös pályaorientációs és karrierépítő gyakorlat alkalmazása az alapozó oktatás után a szakképzésben való továbbtanulás érdekében. Közösségi és nyilvánossági feladatok; – szakmai humánerőforrások - pedagógusok, műszaki kiszolgálók - koordinált fejlesztése és alkalmazása az alapozó és a szakképzést folyatató iskola között áttanítással, megbízásos jogviszonyban való feladatellátással stb. – az oktatás tárgyi eszközeinek, erőforrásainak koordinált alkalmazása és megosztása az alapozó iskolák és a szakképzést folytató iskola között; – a szakképzés gyakorlóhelyeinek - elsősorban a szakképzést folytató iskola telephelyén - való csúcstechnológia alapú fejlesztése, a széleskörű hozzáférés biztosítása; – a felnőttképzés koordinált fejlesztése és szervezése, a munkavállalói kompetenciák növelését célzó programok széleskörű alkalmazása; – közös tananyag és tantervfejlesztés, elsősorban eLearning alapú oktatási anyagok létrehozása és alkalmazása; – esélyegyenlőségi és környezettudatos oktatási rendszer kidolgozása és működtetése, különös tekintettel a HH és HHH, SNI és BMT tanulókkal való foglalkozásra; A TÁMOP 2.2.3 projekt a fenti célkitűzések és feladatok megvalósítását támogató, uniós pályázati forrásból fedezett, elsősorban humánerőforrás fejlesztő szakmai tevékenység. Főbb elemei: – A 4 iskola koordinált együttműködési rendszerének kialakítása és számítástechnikai infrastruktúrával való támogatása (VIR); –

a moduláris szakképzés és az azt előkészítő szakmacsoportos alapozás tanterveinek, módszertanának, taneszközeinek fejlesztést és az alkalmazó pedagógusok szakmai felkészítését támogató tevékenység;

–

a módszerek és tapasztalatok kipróbálása kiválasztott tanulócsoportokon bevezetés és értékelés alapon, különös tekintettel a szakmai és munkavállalói kompetenciák növelésére;

–

pályaválasztási és karrierépítő, szolgáltató, közösségi funkciók fejlesztése a munkavállalói kompetenciák növelésére, különösen a hátrányos helyzetű vagy lemorzsolódás veszélyes tanulók esetében.

1.3.

KMOP 4.1.1 projekt

Az 1.1. pontban vázolt feladatok infrastrukturális támogatását segítő épületbontás, tanműhelyi csarnok építése, és a képzéshez szükséges eszközök beszerzése beruházási program, amelyet az Építőipari TISZK szakmai felkészítést végző, súlyponti iskolájának telephelyén (Budapest, Öv utca HRSZ.: 39675/9) – Kedvezményezett – valósítanak meg, az alábbi főbb célokkal: − akadálymentes szakképzési környezet; − korszerű építőipari gyakorlóhelyek; − korszerű – esetenként csúcstechnológiát képviselő - szakmai gyakorlati eszközök; − közösségi funkciók ellátására alkalmas szakképzési központ; − esélyegyenlőséget növelő infrastruktúra. A projekt során kialakított szakképzési gyakorlóbázis a fenntarthatóság szempontjai szerint a későbbiek során biztosítja a szükséges mértékű hozzáférést az Építőipari TISZK valamennyi iskolája számára.

93 / 122

2 Projekt megvalósító szervezetek működése A két projekt megvalósítását az UMFT pályázati útmutatói alapján létrehozott menedzsmentek irányítják. A menedzsment tagjai az Iskolával munkaviszonyban, vagy megbízási viszonyban állnak. Munkaviszonyukat a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) szerint, illetve megbízás esetén a Polgári Törvénykönyven alapuló szerződéses jogviszonyban határozzuk meg.

2.1. − − – –

TÁMOP 2.2.3. projekt menedzsmentje

Vezető projektmenedzser - határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkatárs. Pénzügyi projektmenedzser – határozott idejű részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott, pénzügyi, számviteli felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember; Szakmai projektmenedzser (szakmai vezető) – határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkatárs. Menedzser asszisztens – határozott idejű, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkatárs.

2.2.

KMOP 4.1.1 projekt menedzsmentje

A KMOP projekt menedzsmentjének tagjaival kapcsolatos szakmai elvárásokat az UMFT KMOP 4.1.1 Költségvetési spec. 7. sz. melléklete határozza meg, kiválasztásuknál és megbízásuknál ezt kell alkalmazni: − Vezető projektmenedzser – határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott, a hivatkozott dokumentumok szerinti feltételeknek megfelelő végzettségű és gyakorlattal rendelkező szakember; − Pénzügyi projektmenedzser – határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott, a hivatkozott dokumentumok szerinti feltételeknek megfelelő pénzügyi, számviteli felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember; − ERFA projektmenedzser – megbízási jogviszonyban foglalkoztatott, a hivatkozott dokumentumok szerinti feltételeknek megfelelő, műszaki felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember; − Menedzser asszisztens – határozott idejű, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkatárs.

2.3.

A projektmenedzsmentek működésének általános szabályai

2.3.1. A menedzsment működésének hatóköre A két projekt menedzsmentje a jelen dokumentummal szabályozott és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény (Kt.) 54. § (3) bekezdése alapján a vezető projektmenedzserekre átruházott jogként gyakorolt önálló feladatkörben végzi munkáját. Intézkedési, ügyintézési, döntési és ellenőrzési hatóköre a Bevezetésben hivatkozott háromoldalú szerződésben foglaltak szerint a projektek végrehajtásával összefüggésben az alábbiakra terjed ki: − önálló döntés a projekt megvalósítását érintő, és a projekt költségvetésében jóváhagyott, finanszírozott közbeszerzési, (vagy egyéb, közbeszerzés hatálya alá nem eső beszerzés), ajánlatkérési, szerződéskötési, lebonyolítói feladataiban; − megbízásos jogviszonyban való foglalkoztatás kérdésében; − önálló kötelezettségvállalás és ellenjegyzési jog; − önálló pénzügyi gazdálkodás, utalványozás, könyvelés és nyilvántartás a jelen SzMSz mellékleteként megfogalmazott közös számviteli politikai szabályozások keretén belül; − iratkezelés, iktatás, érkeztetés, kiadmányozás, nyilvántartás, levelezés; − önálló bélyegzők használata; − a projekt előrehaladásáról szóló beszámolók önálló elkészítése és benyújtása a fenntartó, illetve az ESZA Kht. felé, a Kedvezményezett képviselőjének (igazgató) tájékoztatásával;

94 / 122

− −

saját ügyrend, és eljárásrend kialakítása és működtetése; saját munkaidő-beosztás elkészítése, nyilvántartása, a távolléti és ügyeleti rend meghatározása és nyilvántartása. 2.3.2.A projektmenedzsment tagjainak kinevezése, megbízása és a munkaviszonnyal kapcsolatos kötelmek

A projektmenedzsmentek tagjai feladatukat nyilvános pályázat elnyerésével létrehozott közalkalmazotti vagy megbízási szerződéses jogviszonyban végzik. Kiválasztásukra a munkaviszonytól függetlenül egységesen alkalmazott (Kjt.) 20/A. § alapján lefolytatott pályázati eljárással került sor. A menedzser asszisztens esetében az alkalmazás feltétele az irodai programcsomagok fő részeinek (szövegszerkesztő, táblázatkezelő és elektronikus levelező rendszer) gyakorlott alkalmazói ismeretét bizonyító próba feladat végzés. A projektmenedzsment tagjai fizetését és járulékait a projektek költségvetése fedezi. Ugyanez biztosítja a Kollektív Szerződésben meghatározott egyéb juttatásokat. A projektmenedzsment valamennyi tagja tudomásul veszi, hogy a projekt megvalósítása során birtokába került adatok, számszerű és tartalmi információk a Ptk. 81. § (2) és (3) bekezdése szerinti üzleti titoknak minősülnek, és ezzel kapcsolatban titoktartási kötelezettséget ír alá. A menedzser asszisztensek kivételével a projektmenedzsment tagjai a vagyonnyilatkozattételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII törvény 2. § a/3 pontja szerinti foglalkoztatási körében a 3. § (1) bekezdés b/ és c/ pontjába foglaltak alapján vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek. Szerződéses munkaviszonyban való alkalmazás esetén a hivatkozott törvény 3.§ (3) bekezdés e/ pontja eb/ szerint kötelezett vagyonnyilatkozat tételére. A projektmenedzsment tagjai hozzájárulnak ahhoz, hogy a projektek megvalósításával kapcsolatos nyilvánossági információkat személyüket illetően is az Építőipari TISZK hivatalos honlapján és a Fenntartó Fővárosi Önkormányzat hivatalos portálján közzétegyék. 2.3.3.A vezető projektmenedzserek általános jogai és feladatai A hivatkozott jogszabályi felhatalmazás alapján a munkáltatói jogkör gyakorlói a vezető projektmenedzserek. (Kt.) 54. § (3). Ennek keretében a vezető projektmenedzser jogosult: − a projektmenedzsment tagjai munkaidejének beosztására, meghatározására. (E jog gyakorlásánál azonban be kell tartania a munkaidő alap védelméről szóló rendelkezéseket, továbbá a menedzsmentben szerződéses jogviszonyban foglalkoztatott munkatárs esetén a szerződésben erre vonatkozó kitételeket); − a menedzsmenti ügyvitel szervezésére, irányítására, megbeszélések, koordinációs tárgyalások, a folyamatban lévő és elvégzett feladatokra vonatkozó beszámoltatások szervezésére, a beszámolók és egyéb menedzsmenti intézkedések jóváhagyására; − a projekt megvalósításával összefüggő kötelezettségvállalásra; − megbízásos munkaviszony önálló létesítésére és megszüntetésére; − a projekt pénzügyi és egyéb dokumentumainak az Ügyrendben meghatározott jogosultsági szintű aláírására; − a projekthez rendelkezésére bocsátott bélyegzők használatára. A vezető projektmenedzser közvetlen munkatársai bevonásával elkészíti a projekt Ügyrendjét, amelyben különösen rögzíti a megvalósítók részletes feladatleírását, a hatáskörök megosztását, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ehhez kapcsolódó felelőségi szabályokat. A feladatok felosztása kizárólag a vezető projektmenedzser hatáskörébe tartozik, ebben a vonatkozásban az Iskola vezetője jogosultsággal nem rendelkezik, vagyis a szakmai és pénzügyi

95 / 122

teljesítésre vonatkozó valamennyi jogosultságot az Iskola vezetője a projekt vezetőjére ruházza át, azzal, hogy a megvalósítás során be kell tartani a számvitelről szóló 2000. évi C törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló (Ámr.) 217/1998 (XII.30.) Kormányrendelet, valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló (Áhr) 249/2000 (XII. 24.) Kormányrendelet előírásait. 2.3.4.Iratkezelés és a bélyegzők használata A projektmenedzsment önálló iratkezelést folytat. A dokumentációhoz használhat elektronikus iktatási rendszertámogatást. Az iratokat saját irattári szabályozói szerint a projekt befejezéséig kezeli és őrzi. A kedvezményezett iskola igazgatója jogosult a projekt befejezése előtt is másolatot kérni azokról a dokumentumokról, amelyek az iskola egyéb működésével is összefüggnek. A projekt előrehaladásáról szóló jelentésekről és a Fenntartó felé benyújtott tájékoztatásról az igazgató külön kérés nélkül is másolatot kap. Az iskola képviseletére jogosult a hivatkozott (Kt.) 54. § (3) bekezdés szerint hozzájárul, hogy a projektmenedzsmentek használják az iskola teljes nevével ellátott hivatalos bélyegzőjét az alábbiak szerint: − Hivatalos körbélyegző (1 darab) 1-es sorszámmal: KMOP 4.1.1 projekt. − Hivatalos körbélyegzők (1 darab) 2-es sorszámmal: TÁMOP 2.2.3 projekt A projektmenedzsment jogosult egyéb bélyegzők készíttetésére. Az egyéb bélyegzők, a projektekre utaló megkülönböztető szövegrészt tartalmazhatnak, különösen a projektek azonosítóit. A bélyegzők átadásáról és használatának engedélyezéséről átadó-átvevő lapot kell felfektetni. 2.3.5.Az iskolavezetés és a projektmenedzsmentek kapcsolata, a projektek ellenőrzése a Kedvezményezett részéről A vezető projektmenedzserek a kedvezményezett iskola igazgatójával közvetlen, napi kapcsolatot tartanak, és szükség esetén konzultálnak minden olyan kérdésben, amelyhez az iskola igazgatójának véleményét szükségesnek tartják, vagy amelyhez hivatalos és releváns adatra, információra van szükségük. A vezető projektmenedzserek a kedvezményezett iskola iskolaigazgatósági ülésein részt vehetnek, illetve külön meghívással részt vesznek; és ezen, valamint az éves munkatervben rögzített iskolavezetőségi üléseken az érintetteket a projekt előrehaladásáról tájékoztatják. Az iskola igazgatóságában vezetői (döntési) jogosultság nélküli javaslattevő és véleményezési joguk van. A kedvezményezett iskola igazgatója meghívással vesz részt a projektmenedzsmentek munkaértekezletén, és tájékoztatást ad minden olyan eseményről és feladatról, amelynek megvalósítása a projekteket is érinti. Az iskola igazgatójának javaslattevő és véleményezési joga van. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell azokat az alkalmakat, amikor a hivatalos projektelőrehaladási jelentéshez kapcsolódóan a vezető projektmenedzserek összefoglaló tájékoztatást adnak az iskolavezetőségi ülésen, koordináló testületi ülésen, illetve nevelőtestületi félév- és évértékelő értekezleten. A kedvezményezett iskola igazgatója, mint a projektek szerződésben nevesített felelős megvalósítója a projektdokumentációk alapján jogosult havonta egy alkalommal tematikus beszámoló egyeztetést kezdeményezni. Erre a vezető projektmenedzsert legalább 7 (hét) munkanappal korábban felkéri, megjelölve azokat a dokumentumokat és bizonylatokat, amelyeken az alábbi szempontok szerinti ellenőrzést végzi: 1) kötelezettség vállalási szabályok, aláírási jogosultságok alkalmazása szerződéseken; 2) bélyegzők használatának szabályossága;

96 / 122

3) a projekt megvalósítása érdekében kötött szerződések, kötelezettségvállalások tárgya és a projektben szerződéssel megvalósítandó tevékenységek vagy beszerzések azonossága, a kötelezettségvállalás relevanciája a projekthez; 4) az SzMSz jelen kiegészítéséhez tartozó pénzügyi, számvitel-politikai szabályok betartása, különös tekintettel arra, hogy elszámolásai beilleszthetők legyenek az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000 (XII.24.) Korm. rendeletben foglaltak szerint az iskola elszámolási rendszerébe; 5) a projektekben szerződéses jogviszonyban foglalkoztatottak munkaszerződéseinek munkajogi megfelelősége, a teljesítés igazolás és kifizetés módja, a járulékfizetési kötelezettség betartása; 6) az immateriális és eszközbeszerzésre irányuló specifikációk összeállításánál az iskola (oktatás, szakképzés) – projekt keretében kötött támogatási szerződést meg nem haladó, és előzetesen egyeztetett – érdekeinek figyelembevétele, betartása; 7) a közbeszerzési eljárással megvalósított immateriális javak és tárgyi eszközök átvételével, szakszerű őrzésével, nyilvántartásba-vételével, használatbavételre való átadásával kapcsolatos eljárások dokumentálása, szabályossága; 8) a KMOP 4.1.1 projekt keretében megvalósított épület beruházási és infrastrukturális fejlesztés specifikálásánál és az építkezés folyamata alatt az iskola (oktatás, szakképzés) – projekt keretében kötött támogatási szerződést meg nem haladó, és előzetesen egyeztetett – érdekeinek figyelembevétele, betartása. Az ellenőrzések elsősorban a törvényességi előírások betartására, a pályázati előírások és érdekek érvényesülésére irányulnak, támogató és érdekérvényesítő jelleggel. A kedvezményezett iskola igazgatója az ellenőrzési munkába bevonhatja az iskola gazdasági vezetőjét, illetve a jelen SzMSz kiegészítésének 2.3.6. pontjában nevesített feladatokkal megbízott munkatársait. Az ellenőrzés a fenti felsorolás 3.) pontját meghaladóan nem terjedhet ki a szerződések konkrét tartalmára, ütemezésére, a közbeszerzési eljárás lefolytatásával kapcsolatos szakmai tevékenységekre, és a pénzügyi lebonyolításukra. Ennek szervezése és irányítása a projektmenedzsmentek feladata. Az ellenőrzésről emlékeztető – szükség esetén konszenzuson alapuló, figyelemfelhívó intézkedési terv - készül, amelyet az iskola a Fenntartó felé is megküld. Véleménykülönbség esetén az ellenőrzésbe a Fenntartót be kell vonni, ezt mind a vezető projektmenedzser(ek), mind az iskola igazgatója kezdeményezheti. Az érintettek a Fenntartó döntését további vita nélkül elfogadják, a megvalósításban ez lesz a mérvadó. 2.3.6.A kedvezményezett iskola által nevesített projekttámogató tevékenységek A két projekt különböző módon tart kapcsolatot a kedvezményezett iskola, valamint a többi iskola dolgozóival, pedagógusokkal. A TÁMOP 2.2.3 projekt rögzíti a célcsoporti, megvalósító és egyéb szereplőket, akikkel a TÁMOP 2.2.3 projektmenedzsment tart kapcsolatot, szakmai feladattal való megbízásuk is ezen keresztül történik. A KMOP 4.1.1 infrastrukturális és rekonstrukciós feladatok zavartalan ellátása, a specifikációk összeállítása és a projekt teljes időtartama alatt az operatív kapcsolattartás érdekében az alábbi feladatok ellátása szükséges: − gyakorlati oktatásvezető helyettes munkatárs – műszaki építőipari fejlesztés, eszközberuházás, laboratóriumok kialakítása, berendezése és szakmai alkalmazási köre. − gondnok beosztású munkatárs - energetika, épület gépészet, közösségi terek kialakítása − rendszergazda munkatárs - informatikai eszközberuházás, hálózatok kialakítása, AV eszközök, oktatási infrastruktúra, eszközbeszerzési specifikációs adatok szolgáltatása.

97 / 122

2.3.7.A projektmenedzsment működési helye, technikai feltételek. A kedvezményezett iskola hozzájárul, hogy a projektmenedzsmentek a projekt költségére saját, bérelt irodát működtessenek és a technikai feltételeket ott alakítsák ki. A menedzsmentek közötti zavartalan kapcsolattartás, a megvalósítás függetlensége egyaránt indokolja. A projektmenedzsmentek az iskola gazdálkodási rendszerében alkalmazott szoftverekkel kompatibilis informatikai eszközrendszerrel valósítják meg a feladatot.

2.4.

A projekt megvalósítással kapcsolatos pénzügyi szabályozók

A projektek költségvetési előirányzatok részei a kedvezményezett iskola elemi költségvetésének, a felhasználások év közben tételesen lekönyvelésre kerülnek az iskola forgalmi könyvelésében, és az adatok megjelennek a költségvetési beszámoló rovataiban. Az iskola elszámolásainak és a projektek pénzügyi elszámolásainak elkülönülését az iskola a főkönyvi számlák megfelelő alábontásával és az analitikus nyilvántartási rend kialakításával biztosítja. A projektek gazdasági eseményeit rögzítő eredeti dokumentumokat, a projektek lezárásának elfogadásáig a projektmenedzsmentek kezelik és őrzik. Az Iskola a dokumentumokról jogosult hiteles másolatot kérni. A projektmenedzsmentek a pénzügyi elszámolások tekintetében egyrészt felelőséggel tartoznak az Közreműködő Szervezet felé, az általa előírt elszámolási keretek között, továbbá felelőséggel tartoznak a kedvezményezett iskola felé (249/2000 (XII.24.) Korm. rendelet szerint). Az iskola, a projektek megvalósításáért a főszámlája (költségvetési folyószámla) valamint egyéb pénzforrásai erejéig vállalt felelősségéhez szükség esetén a Fenntartó írásos utasítását vagy támogatását kéri.

2.5.

Az iskola számviteli politikájának módosítása a projekt időtartamára

A projektmenedzsmentek függetlenül attól, hogy önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek, az átadott jog szerint kapott önállóságuk alapján jogosultak önállóan kötelezettséget vállalni, és szerződést kötni. (lásd. 2.3.3. pont) A kedvezményezett iskola képviseletére jogosult vezetője a kötelezettségvállalás jogát teljes felelősséggel, a jogi személyiséggel nem rendelkező projektmenedzsmentek vezetőjére ruházza át. A projektek keretein belül az ellenjegyzés, szakmai teljesítés és megvalósíthatóság igazolása, az érvényesítés és utalványozás rendjét a projektmenedzsmentek Ügyrendjében kell szabályozni. Ezek betartásáért a vezető projektmenedzser(ek) felelős(ek). Az SZMSZ módosítása mellett az iskola egyéb pénzügyi szabályzatainak módosítása is szükséges, amelyek jelen dokumentum önálló mellékletei. Így: - a Számviteli szabályzat, - a Gazdasági Iroda Ügyrendje - a Leltározási szabályzat - a Közbeszerzési szabályzat

3 Az Építőipari TISZK nyilvánossága 3.1.

A projektek előrehaladásának nyilvánossága

A projekt előrehaladási jelentésnek megfelelő ütemben, illetve az egyes projektek Ügyrendjében vagy Projektirányítási Kézikönyvben leírtak szerint a projekt-események aktualitásának napján (legfeljebb két nap késéssel) a WEB portálon információt kell közzétenni az előrehaladásról.

98 / 122

3.2. Az YBL Miklós Építőipari Szakképző Iskola, mint intézmény nyilvánossága, kapcsolata a TISZK szervezet nyilvánosságával Az Építőipari TISZK rendezvényein valamennyi iskoláját képviseli, ennek tényét a rendezvény jellegének megfelelő formában tudatosítja. A WWW.EPÍTOIPARITISZK.HU portálhoz minden iskola kapcsolódó felületet kap, az iskolák és a projekt közötti link-rendszer a VIR specifikáció része.

A TÁMOP 2.2.3 és a KMOP 4.1.1 megvalósult projektek öt éves fenntartási időszakában az előírt feladatok elvégzését az Igazgatóhelyettes I. koordinálja. A fenntartás tapasztalatait, a szükséges intézkedéseket a TISZK Koordináló Testület éves munkaterve szerint a Testület elé terjeszti vitára, illetve jóváhagyásra. Munkáját az Ybl Miklós ÉSZI igazgatójának irányításával végzi.

99 / 122

100 / 122

101 / 122

102 / 122

103 / 122

VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Az SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ ……….. év ……….. hó …….. napján a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2011. év május hó 31. napján hatályba lépett (előző) SZMSZ.

2. Az SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ módosítására sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Budapest, 2011. év szeptember hó 29. nap

PH.

104 / 122

…………………………………… igazgató

3. Legitimációs záradék

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény diákönkormányzata 2011. év szeptember hó 28. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat egyetértési jogát jelen SZMSZ módosítása során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. ……... …………………………… diákönkormányzat vezetője

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a szülői szervezet (közösség) 2011. év szeptember hó 28. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. …………………………………… szülői szervezet képviselője

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2011. év szeptember hó 29. napján elfogadta.

…………………………………. hitelesítő nevelőtestületi tag

…………………………………… hitelesítő nevelőtestületi tag

105 / 122

(A fenntartói értesítés helye a Szervezeti és Működési Szabályzatot jóváhagyó határozatról.)

106 / 122

1. sz. melléklet

GYŰJTŐKÖRI LEÍRÁS I.

Az állomány tartalmi összetételének alapelvei: 1. A könyvtár gyűjtőköre általános és szakmai jellegű, melynek feladata az iskolai oktató-nevelőmunka megalapozása. 2. A könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. 3. A könyvtár gyűjtőkörének alakítását meghatározza az iskola szerkezete és profilja, nevelési és oktatási célja, valamint helyi tanterve és tantárgyi követelményrendszere. 4. A könyvtár gyűjtőköri szabályzata az állomány elemzésén alapul. 5. A könyvtár az Építőipari TISZK keretében működik. Ebből adódóan törekszik arra, hogy az állomány fejlesztését a többi tagiskolával összehangolja. 6. Az iskola könyvtárának feladata, hogy az állomány tegye lehetővé az általános műveltség megszerzése mellett az adott szakterület (építőipar, közlekedésépítő szakmacsoportok) ismeretanyagának elsajátítását alap-és középfokon, valamint az oktató-nevelő munka során felmerülő igények helyi kielégítését. II.

A könyvtár gyűjtőköre

1.A könyvtár fő gyűjtőköre: • • • • • •

az iskola pedagógiai programja által megjelölt célrendszernek megfelelő dokumentumok a műveltségi területek tantervei szerinti megvalósuló tanulási és tanítási segédletek tantárgyi tankönyvek, a tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó szakirodalom, szépirodalom, kézikönyvek alapvető pedagógiai szakirodalmak, tanítást segítő segédkönyvek az iskola profiljához tartozó szakirodalom, kézikönyvek és tankönyvek az oktató-nevelő munka ellátásához felhasználható nem hagyományos dokumentumok

2. A könyvtár mellék gyűjtőköre: • • • • •

a pedagógiai program által meghatározott tananyagon túli dokumentumok, segédletek (pl. szakkörök munkáját segítő, vagy a számítástechnikai érdeklődést kielégítő anyagok) kiegészítő tevékenységekhez kapcsolódó dokumentumok (pl. hobby,sport) az általános műveltséget szélesítő-mélyítő dokumentumok az egyes tudományágak köréből a tananyagban nem szereplő (nem kötelező olvasmány) alapvető szépirodalmi művek 107 / 122

III.

A gyűjtőkör részei:

1.A dokumentumok típusai szerint: a) elsősorban ún. hagyományos dokumentumok: könyvek b) periodikák: szakmai, ismeretterjesztő és pedagógiai folyóiratok c) tankönyvek, tartós tankönyvek, brosúrák d) audiovizuális dokumentumok: videokazetta, DVD e) számítógépen elérhető információhordozók: CD, CD-ROM, Internet-hozzáférés 2.A gyűjtemény szintjei: a) kézikönyvtári állomány (műveltségi területek alapdokumentumai) • általános és szaklexikonok, enciklopédiák • szótárak, fogalomgyűjtemények • kézikönyvek, összefoglalók • atlaszok, tankönyvek taratós tankönyvek, szöveggyűjtemények • ismeretterjesztő, pedagógiai és szakmai folyóiratok • művészeti albumok, szakkönyvek • építőipari szakkönyvek, tankönyvek b) ismeretközlő irodalom: • az alapvizsga, az érettségi vizsga és a szakképesítő vizsga követelményrendszerének megfelelő alap-és középszintű irodalom • a közismereti és szakmai tantárgyak szakirodalma c) szépirodalom: • a helyi tantervben szereplő kötelező és ajánlott olvasmányok • átfogó antológiák a magyar és világirodalomból • népköltészetet bemutató művek • a tananyagban nem szereplő, de a magyar és világirodalom klasszikusainak számító szerzők művei d) pedagógiai gyűjtemény • pedagógiai, pszichológiai és szociológiai valamint ezek különféle területeihez kapcsolódó alapvető szakirodalom • a pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalom és módszertani segédanyag • oktatási intézmények tájékoztatói e) könyvtári szakirodalom: • a könyvtári feldolgozó munka szabályait, szabályzatait tartalmazó segédletek • könyvtári jogszabályok, irányelvek • iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványok f) hivatali segédkönyvtár • az iskola működéséhez szükséges jogi, gazdasági művek, útmutatók g) kéziratok: • az iskola életével történetével kapcsolatos munkák 108 / 122

3. Az egyes dokumentumok példányszámai: a) a könyvtár a dokumentumokat alapvetően egy példányban szerzi be b) több példányt (maximum öt darab) szerez be a könyvtár, nyelvi szótárakból, tankönyvekből, nyelvkönyvekből c) a könyvtár az iskola profilja miatt több példány beszerzését tartja fontosnak az oktatási segédletekből d) a könyvtár az iskola tanulói létszámához viszonyítva szerez be több példányt kötelező és ajánlott olvasmányokból (maximum 10 db) és ezekhez feldolgozási segítséget nyújtó kézikönyvekből (műelemzés, tartalomismertetés) (maximum 2 db) e) tartós tankönyvek példányszámait az engedélyezett tanulói létszám és jogosultság határozza meg 4. A gyűjtő dokumentumok nyelve: a) a könyvtár alapvetően magyar nyelvű dokumentumokkal gyarapítja állományát b) idegen nyelvű dokumentumok csak az iskolában folyó nyelvoktatáshoz kapcsolódóan kerülnek beszerzésre: a nyelvórákon használt nyelvkönyvek, munkafüzetek, kapcsolódó tanári kézikönyvek és hangzó anyagok, a nyelvtanulást segítő művek c) az iskolában tanított nyelvek nagy és közép szótárai, a fontosabb nem tanított nyelvek kis és közép szótára 5. A dokumentumok megőrzésének időtartama: a) tartós megőrzésű dokumentumok: • alapkönyvek: szótárak, lexikonok, kézikönyvek, albumok • szépirodalom, tanulmánykötetek, ismeretterjesztő művek • nem nyomtatott dokumentumok: audiovizuális és számítógépen hozzáférhető adathordozók b) időleges nyilvántartású dokumentumok: • brosúrák • tankönyvek, módszertani segédanyagok • tervezési és oktatási segédletek • tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok: jogi segédletek, rendeletek, törvények, pályaválasztási és felvételi dokumentumok • szabványok • folyóiratok, szakfolyóiratok

109 / 122

6. Az állomány gondozása: A könyvtár állományát évenként felül kell vizsgálni a tantestület segítségével, és ki kell iktatni az állományból- az elveszett és megrongálódott ( javíthatatlan dokumentumokon felül )- a pedagógiai programból kikerült, vagy új kiadványok által kiváltható elavult, vagy feleslegessé vált irodalmat. 7. Az állomány ellenőrzése: A könyvtári állomány ellenőrzését rendelet szabályozza. Az ellenőrzés jellege lehet időszaki és soron kívüli. A teljes körű tételes leltározás csak a tartós megőrzésre szánt dokumentumokra terjed ki. Az időleges megőrzésre szánt dokumentumok nem leltárkötelesek. A leltár eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az iskola igazgatója jóváhagy és engedélyezi a hiányzó dokumentumok állományból történő törlését, illetve eljár a hiányok megtéríttetése céljából. 8. Záradék: A gyűjtőköri szabályzatot az iskola profiljának, pedagógiai programjának változásaihoz kapcsolódóan rendszeresen felül kell vizsgálni és ahhoz igazítani. A gyűjtőkörbe nem tartozó dokumentumok (pl. kizárólag szórakoztató irodalmi, zenei stb. alkotások, egy-egy szakma nem oktatott részterületét érintő szakirodalmi művek, tartalmilag elavult dokumentumok) még ajándékozás útján sem kerülhetnek az állományba.

110 / 122

2. sz. melléklet ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT 1. Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény előírásainak. 2. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben) pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. 3. Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő: • Papíralapú nyilvántartás, • Számítógépes (elektronikus nyilvántartás). 4. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelés jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. I. Papíralapú nyilvántartás: 1. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: a) az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják: • igazgató és igazgatóhelyettesek, • munkaügyi és személyzeti előadó • bérszámfejtő • üzemorvos b) a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják: • igazgatóhelyettesek, • gazdasági ügyintéző, • tanulói ügyintézők, • osztályfőnökök, • gyermek- és ifjúság védelmi felelős, • ifjúsági orvosok és védőnők. 2. Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a közoktatási törvény 2. sz. mellékletében engedélyezett esetekben: a) az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: • igazgató és igazgatóhelyettesek, • gazdasági ügyintéző (raktáros, pénztáros) • üzemorvos

111 / 122

b) a tanulók adatait továbbíthatja: • fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja: igazgató; • a sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes az osztályfőnök, gyógypedagógus, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős előkészítése után; • a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, tanügyi ügyintézők; • a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja: tanügyi ügyintéző; • a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes; • az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat: igazgató; igazgatóhelyettes; • a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, a gyermekés ifjúságvédelmi felelős szakmai előkészítése után: az igazgató, igazgatóhelyettes; 3. Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős. 4. a) A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni: • összesített tanulói nyilvántartás (Vezetéséért felelős: tanügyi ügyintézők), • törzskönyv (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök), • bizonyítvány (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök), • beírási napló (Vezetéséért felelős: tanulói ügyintézők), • osztálynaplók (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök, szaktanárok) • gyakorlati csoportnaplók (Vezetéséért felelős: gyakorlati oktatás vezető, szakoktatók) 112 / 122

• •

tanórán kívüli foglalkozások csoportnaplói (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, foglalkozásvezető pedagógus, szakoktató), diákigazolványok nyilvántartása (Vezetéséért felelős: iskolatitkár).

b) A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért a GSZ gazdasági ügyintézője a felelős. 5. Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az igazgató a felelős. II. Számítógépes (elektronikus nyilvántartás): Tanügyigazgatással kapcsolatos program 1. Tanulói nyilvántartó program: F2 program: felvétel, továbbítás, módosítás - jogosultság: - tanulói ügyintézők, - igazgatóhelyettesek, - igazgató, - iskolatitkár betekintési jogosultság - GST igazgató vagy helyettese - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős - műszaki vezető - gyakorlati oktatásvezető - nevelőtestületi tagok - rendszergazda 2. Beléptető rendszer: egyedi fejlesztésű program. Adatfelvétel, továbbítás, módosítási jogosultság: iskolatitkár, tanügyi ügyintéző Betekinthet: - igazgató, - általános igazgatóhelyettes, - igazgatóhelyettesek, - osztályfőnökök, - tanárok.

113 / 122

3. sz. melléklet

SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSI RENDJE BEVEZETÉS Az Államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 161 § szerint a költségvetési szerv vezetője köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárási rendjét, amely az Ámr. előírásai értelmében Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képezi. Az Áht. az Ámr. és a Pénzügyminisztérium FEUVE rendszerről kiadott módszertani útmutató szerint a szabálytalanságok kezelésére az alábbi szabályokat kell alkalmazni. Az ellenőrzés során büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság feltárása esetén alkalmazandó eljárás. A szabályzat a FEUVE ellenőrzési rendszer szabályozásának része. A szabálytalanságok kezelésének eljárási rendjét a jogszabályok változásai szerint rendszeresen, de legalább évente felül kell vizsgálni és aktualizálni.

1. A SZABÁLYZAT CÉLJA A szabálytalanságok kezelésének célja, hogy a különböző jogszabályi rendelkezésben, belső szabályzatban, vezetői utasításban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének megelőzéséhez, megakadályozásához hozzájáruljon. Azok sérülése esetén a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása a felelősség megállapítása és intézkedések a hibák megelőzésére. A megfelelő állapot helyreállításra kerüljön, a felelősség megállapítása és az intézkedések foganatosítása megtörténjen. A szabálytalanságok kezelése – az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés és az iratanyagok elkülönített nyilvántartása az intézmény vezetőjének a feladata.

2. AZ ILLETÉKESSÉG ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA - az eljárás készítéséért: az Intézmény vezetője - az eljárás alkalmazásáért: az Intézmény vezetője és a szabálytalansági felelősök - az eljárást jóváhagyásáért: az Intézmény vezetője - az eljárás alkalmazásának ellenőrzéséért: az Intézmény vezetője és a szabálytalansági felelősök

3. FOGALMAK, DEFINÍCIÓK A szabálytalanság létező szabálytól – jogszabályi rendelkezés, belső szabályzati előírás – való eltérést jelent az Államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében és az állami alapfeladat-ellátás bármely tevékenységében. 114 / 122

A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési, eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, stb.) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben, stb. előfordulhat.

4. VÉGREHAJTÁSI RÉSZ

4.1. A szabálytalanságok fajtái: -

-

-

-

Szabályozottságbeli: o az egyes területek tevékenységére vonatkozó szabályzatok hiánya, illetve azok aktualizálásának vagy testre szabásának elmaradása; Lebonyolítással kapcsolatos: o a feladatok elvégzésének elmaradása, nem előírásszerű ellátása; o az előírt határidők be nem tartása; o pénzbeli juttatásoknál a juttatás rendeletetéseként a szabályozásban rögzített céloktól való eltérés; o uniós támogatásoknál a közösségi politikák (esélyegyenlőség, környezetvédelem) figyelmen kívül hagyása; Irányítási-vezetési o az ellenőrzési nyomvonal kidolgozásának vagy a FEUVE – azon belül a kontrollfunkciók – kialakításának, aktualizálásának elmulasztása vagy nem megfelelő működtetésük; o az egymással összeférhetetlen funkciók szervezeti és funkcionális szétválasztásának elmaradása; o a beszámoltatási rendszer működtetésében jelentkező hiányosságok; Informatikai o az informatikai rendszer hiányosságai (pl. egyes modulok vagy bizonyos kontrollpontok és kontrollfunkciók hiánya, a hozzáférés nem megfelelő korlátozása), azok kihasználása; o adatbevitel, illetve adatmódosítás nyomon követhetőségének hiánya, pontatlansága; o az adatkezelésre, adatvédelemre vonatkozó szabályok megsértése; o számítástechnikai rendszerhiba miatt bekövetkező szabálytalanságok, azokon belül kiemelten a túlfizetések, hibás levonások; o késve vagy egyáltalán el nem készített szoftverek; o a programrendszer szabályozás szerinti működésének ki nem alakítása, a működtetés elmaradása vagy hiányos jellege; o az ügyviteli folyamatokat, valamint a szakmai és informatikai hibajavításokat érintő programmódosítások végrehajtásának elmaradása vagy késedelmes teljesítése;

115 / 122

-

-

-

-

-

-

Dokumentációs, nyilvántartásbeli o nem megfelelő, nem megfelelően vezetett vagy nem a kellő tartalmú (az utólagos reprodukálást lehetővé nem tevő), a nyomon követést és a vezetői ellenőrzést nem vagy nem kellően segítő, vagy nem az előírások szerint részletezett, illetve szervezetileg vagy helyileg szétszórt, ezért nehezen követhető nyilvántartás, dokumentáció Ellenőrzéssel összefüggő o a feltárt hiányosságok illetékesek felé történő továbbításának elmaradása; o kötelező ellenőrzési tevékenységek elhanyagolása o elfogultság o vonatkozó szabályok megsértése o a kockázatelemzésen alapuló mintavételezés elhagyása o ellenőrzési tervtől való engedély nélküli eltérés o belső ellenőrzési kézikönyv figyelmen kívül hagyása o függetlenség csökkenése irányába ható bármely tevékenység o intézkedések nyomon követésének (monitoringjának) elmaradása Monitoringgal összefüggő o kötelező monitoring tevékenységek elhanyagolása; o elfogultság Összeférhetetlenséggel kapcsolatos o az összeférhetetlenségi szabályok megsértése; o a szabályozás szerint kötelezően szétválasztandó munkakörök, funkciók elkülönítésének elmulasztása; Titoktartással kapcsolatos o az állam- és szolgálati titkok kezelésére vonatkozó szabályok megsértése; o a számítástechnikai rendszerrel össze nem függő adatkezelési és adatvédelemmel kapcsolatos szabálytalanságok; Tájékoztatással kapcsolatos o szabályozásban foglalt jelentéstételi, információadási kötelezettség vagy az arra előírt határidők be nem tartása; o a jelentésekben nem a valós helyzetet tükröző tények, adatok vagy mutatók szerepeltetése;

4.2. A szabálytalanság két csoportja -

A szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás) A nem szándékosan okozott szabálytalanságok (a figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból származó szabálytalanság).

4.3. A szabálytalanságok megelőzése A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan az intézmény vezetőjének felelőssége, a szabályozottság megfelelő biztosítása, hogy - az intézmény a megfelelő szabályzatok alapján működjön: 116 / 122

a szabályozottságot és a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel, szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön. Az intézmény vezetőjének felelősségét az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88 §-a és a „Szervezeti és Működési Szabályzat” írja elő. A szabálytalanságok megelőzése érdekében a legfontosabb teendő a belső kontroll rendszer kiépítése és működtetése. Ennek érdekében a belső ellenőrzésnek értékelni kell: - az irányítási és FEUVE ellenőrzési rendszert, annak működését, - az intézményen belül megvalósul-e a feladat és hatáskörök megfelelő elkülönítése, - az információs csatornák ellátják-e a vezetést megfelelő és megbízható információval, - léteznek-e irányelvek, írott eljárási rendek, jelentési rendszerek és egyéb mechanizmusok a tevékenységek nyomon követésére, - a szervezeti környezet elősegíti-e a tudatos ellenőrzést. A fentiek folyamatos értékelésével a belső ellenőrnek javaslatokat és ajánlatokat kell megfogalmazni az intézmény vezetőjének a kontroll rendszer hatékony működése érdekében. A kontroll rendszer kiépítése és folyamatos javítása az intézmény vezetőjének feladata, hogy a szervezeten belüli eljárások és szabályzatok minél hatékonyabban akadályozzák meg a szabálytalanságok bekövetkezését. -

4.4. A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerben A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésben történhet a munkavállaló és a munkáltató részéről egyaránt. - Az intézmény vezetője észleli a szabálytalanságot: az intézmény vezetőjének kell intézkedést hozni a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. - Az intézmény munkatársa észlel szabálytalanságot: köteles értesíteni a közvetlen munkahelyi vezetőjét. Az intézményvezető kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. - Külső ellenőrzés észleli a hiányosságot: A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el. A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján az intézmény vezetőjének intézkedési tervet kell kidolgozni.

4.5. A szabálytalanság észlelését követően szükséges intézkedések, eljárások megindítása Az intézmény vezetője felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Büntető vagy szabálysértési ügyekben a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. 117 / 122

-

-

-

-

Fegyelmi ügyekben az intézmény vezetője vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat is felkérhet. Az egyes eljárásokra irányadó jogszabályok főbb rendelkezései: Büntető eljárás: o A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény. 10. §. /1/. bekezdés o A büntető eljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 171. §. /2/. bekezdés Szabálysértés: o A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. §. /1/. bekezdése és a 82. §. /1/. bekezdése. Kártérítési eljárás: o A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi. IV. törvény XXIX – XXX. Fejezet. o A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései az irányadók. Elsősorban a XXIII. Fejezet (munkaviszonyból származó perek). o Kártérítési felelősség tekintetében irányadóak a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt), továbbá a Kollektív Szerződés előírásai. Fegyelmi eljárás: o Fegyelmi felelősség és eljárás tekintetében a közalkalmazotti jogállásról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt) 45 – 53 §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.

4.6. A szabálytalansággal kapcsolatos eljárás nyomon követése Az intézmény vezetőjének a feladata: - nyomon követni az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések és megindított eljárások helyzetét, - figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását. 4.7. A szabálytalansággal kapcsolatos intézkedés és eljárás nyilvántartása a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagokat elkülönített nyilvántartásban iktatni kell. (Az intézmény ügyiratainak nyilvántartására szolgáló iktatószámok és irattári jelek jegyzéke biztosítja a szabálytalanságok elkülönített nyilvántartását.) - nyilván kell tartani a megtett intézkedéseket és a határidőket. A szabálytalanságok nyilvántartására saját szerkesztésű táblázat szolgál. (1. számú melléklet) -

4.7. Jelentési és beszámolási kötelezettség A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. /XI. 26./ Korm. rend. 29. §., 29/A. §. és 31. §-a szerint az éves ellenőrzési, illetve éves összefoglaló ellenőrzési jelentésben kell beszámolni az ellenőrzések során büntető, szabálysértési, kártérítési és fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja kapcsán tett jelentések számáról és az intézkedési tervekről, az intézkedések megvalósításáról, a belső ellenőrzés által tett megállapítások, javaslatok hasznosításáról és az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról. 118 / 122

4.8. Szabálytalansági felelősök A szabálytalansági felelős, a tudomására jutott információk alapján javaslatot dolgoz ki az intézmény igazgatója részére a hasonló szabálytalanságok elkerülése érdekében. A szabálytalansági felelősök: - Igazgató - Igazgatóhelyettesek - Rendszergazda - Gyakorlati oktatásvezető - Műszaki vezető - KAT Elnök - DÖK-segítő pedagógus

5. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen eljárási rend ………év………………… hó.. ….napján lép hatályba, a tárgyra vonatkozó korábbi szabályozás hatályát veszti.

119 / 122

Függelék ssz.

Szabályzat megnevezése

1.

Alapító Okirat

2.

Pedagógiai Program

3.

Házirend

4.

IMIP (Intézményi Minőségirányítási Program)

5.

Közalkalmazotti tanács Működése

6.

Diákönkormányzat Szervezete és Működése

7.

Szülői szervezet

8.

Tanulói Fegyelmi Bizottság Működési Szabályzata

9.

Iskolai Tanszerviz ügyrendje és Működési szabályzata

10.

12.

Tanügyi nyilvántartások, alkalmazandó záradékok Nevelőtestület, valamint a szakmai munkaközösségek működésére vonatkozó általános szabályzat Intézkedési Terv, Közveszéllyel fenyegetés esetén végrehajtandó feladatokról

13.

Tornacsarnok használati rendje

14.

Iskolai felnőttképzés ügyrendje, működési szabályzata

15.

Esélyegyenlőségi terv

16.

Diákigazolványok igénylése, kiadása, nyilvántartása

17.

Vészhelyzeti és katasztrófavédelmi prev. Program

18.

Gyakornoki szabályzat

19.

Pedagógus továbbképzés

20.

TISZK Koordináló Testület munkaterve

11.

120 / 122

TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés 1. A SZMSZ célja, tartalma 2. Jogszabályi háttér 3. Az SZMSZ hatálya II. Intézményi alapadatok 1. Intézményi azonosítók 2. Az intézmény tevékenységei III. Szervezeti felépítés 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése a. Vezetők, vezetőség Az igazgatóság tagjai Az iskola szerkezeti felépítése A vezetők közötti feladatmegosztás − − −

Az iskola igazgatója Általános igazgatóhelyettes Szakképzési Igazgatóhelyettes

−

TISZK Koordinációs, felnőttoktatási, felnőttképzési és TISZK Oktatási Központ-vezető igazgatóhelyettes

− Gyakorlati oktatásvezető Az iskolavezetőség

b. c. d. e f. g. 2. a. b. c. d. e. f. 3. a. b. 4. a. b. c. d. e. f.

− Az iskolavezetőség tagjai − Az igazgatóság helyettesítési rendje Gazdasági szervezet felépítése és feladata − Együttműködési megállapodás Pedagógusok közösségei Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak Egyéb munkakörök Tanulók közösségei: Szülői szervezetek (közösségek): A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formái és rendje A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje A szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje, részvétel a pedagógusok munkájának segítésében. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái:

Az intézményi DSE, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje: A vezetők és az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája: Az építőipari TISZK keretében együttműködő iskolák közötti kapcsolattartás a Koordináló Testület éves munkatervében foglaltak szerint A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Pedagógusok közösségei-tanulók közösségei Pedagógusok közösségei-szülői szervezetek (közösségek) A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Építőipari TISZK Koordináló Testület A TISZK Szakmai Tanácsadó Testület Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal Kapcsolattartás az iskola egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval Kapcsolattartás a társintézményekkel Kapcsolattartás a Koordinációs Irodával (Együttműködési megállapodás)

121 / 122

2 2 2 3 4 4 4 7 7 7 8 9 10 10 11 12 13 16 18 18 18 19 19 39 42 47 54 54 55 55 56 56 57 58 58 58 58 58 59 59 59 60 60 60 61

g. Hazai és külföldi szervezetekkel kapcsolattartás h. Kapcsolattartás a Gazdasági Szervezettel IV. Működés rendje 1. Az intézmény működési rendje 2. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel: 3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái 4. A felnőttoktatás, felnőttképzés formái 5. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje (lásd iskolai éves munkatervben is) 7. A könyvtár működése a. A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai: b. Egyes Tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei: 8. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás a. Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje b. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje c. Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje 9. Intézményi védő, óvó előírások a. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje: b. A dolgozók feladati a tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén: c. A rendkívüli esemény, bombariadó, stb. esetén szükséges teendők d. Katasztrófa-, tűz-és polgári védelmi tevékenység, szervezeti és végrehajtási rendje: 10. A nevelési-oktatási intézményen belül működő pedagógiai szakszolgálat 11. Egyéb kérdések a. A kereset kiegészítés feltételei: b. A teljesítménypótlék összegének meghatározására vonatkozó elvek: c. Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai d. A munkaruha kihordási idejének, tisztán tartásának szabályozása e. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség f. Koordináló Testület által létrehozott állandó munkacsoportok g. Tandíj, térítési díj h. Egyebek 12. Intézményi dokumentumok nyilvánossága V. A Társadalmi Megújulás Operatív Program és a Közép-magyarországi Operatív Program megvalósításához - Tartalomjegyzék VI. Záradékok 1. Az SZMSZ hatálybalépése 2. Az SZMSZ felülvizsgálata 3. DÖK. Szülői Szervezet, Nevelőtestület egyetértő, jóváhagyó nyilatkozatai 4. A fenntartói értesítés helye a Szervezeti és Működési Szabályzatot jóváhagyó határozatról Mellékletek: 1. Gyűjtőköri Szabályzat 2. Adatkezelési Szabályzat 3. Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje Függelék Tartalomjegyzék

122 / 122

71 71 71 71 75 75 77 78 79 80 80 81 81 81 81 84 84 84 85 87 87 88 88 88 88 88 89 89 89 89 89 90 91 104 104 104 105 106 107 107 111 114 120 121