SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Arany János Általános Iskola és Reményi Ede Alapfokú Művészeti Iskola

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2013.

2

TARTALOM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI ........................................................................................................................................... 1 I.

AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI...................................................................................... 9 1.1A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya ...................................... 9 1.1.1 A Szervezeti Működési Szabályzat célja ..................................................................................................... 9 1.1.2 A Szervezeti és Működési Szabályzat törvényi háttere:..................................................................... 9 1.1.3 A szabályzat hatálya, egyetértési és véleményezési jog ................................................................. 10 1.1.4 Az SZMSZ közzététele, megtekintése ........................................................................................................ 10 1.2 Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja ..................................................................... 11 1.2.1 Az intézmény jellemző adatai ....................................................................................................................... 11 1.2.2 Az intézmény jogállása ..................................................................................................................................... 12 1.2.3 Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje .......................................................................... 12 1.2.4. Az intézményi bélyegzők használata ....................................................................................................... 14 1.3Az intézmény adatkezelési szabályzata ............................................................................................................ 15 1.3.1 Intézményünkben folyó adatkezelés ........................................................................................................ 15 1.3.2 Adatfelvétel, nyilvántartás ............................................................................................................................. 15 1.3.3

Az adatok továbbítása .................................................................................................................................. 16

1.3.4 Az adatok nyilvántartása ................................................................................................................................ 17 1.4 Az intézmény feladatai, jogosultságai és politikai hitvallása ................................................................ 18 1.4.1 Az intézmény oktatási feladatai, alaptevékenysége.......................................................................... 18 1.4.2

Az intézmény jogosultságai ....................................................................................................................... 19

1.4.3 Az intézmény politikamentessége ............................................................................................................. 19 II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE ......................................................... 20 2.1 Az intézmény vezetője .............................................................................................................................................. 20 2.1.1Az intézmény vezetője ....................................................................................................................................... 20 2.1.2Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend .......................... 20 2.1.3Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök ............................................................... 21 2.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre .......................................... 41

3

2.3 A szervezeti egységek ............................................................................................................................................... 41 2.3.1 Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei ...................................................................... 41 2.3.2 Az intézmény vezetése ..................................................................................................................................... 42 2.4 A pedagógiai munka ellenőrzése ......................................................................................................................... 43 2.5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok ....................................................... 44 2.5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai ...................................... 44 2.5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje ......................................... 46 2.6 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje .............. 50 2.7 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére .......................................................... 50 III.

AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE ............................................................................................. 51

3.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása ............................................................................. 51 3.2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása .................................................................................... 52 3.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése ............................................................................................... 52 3.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások ............................................................................. 55 3.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ........................................................ 56 3.5 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama .............................................................................. 57 3.6 Az osztályozó vizsga rendje ................................................................................................................................... 57 3.7 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje ........................................................... 58 3.8 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje................................................ 58 3.9 Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok ........... 59 3.10 A dohányzással kapcsolatos előírások .......................................................................................................... 60 3.11 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok .................................................................... 60 3.12 A mindennapos testnevelés szervezése........................................................................................................ 61 3.13 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások .................................................................................................. 62 IV.AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI............................ 63 4.1 Az intézmény nevelőtestülete ............................................................................................................................... 63 4.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei ..................................................................................... 64 4.2.1 Állandó értekezletek: ........................................................................................................................................ 64 4.2.2 Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet ...................................................................................................... 64 4.2.3 Osztályértekezlet ................................................................................................................................................ 64

4

4.2.4 Döntés- és határozathozatal .......................................................................................................................... 64 4.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei ................................................................................................. 65 4.4

A szakmai munkaközösségek tevékenysége ......................................................................................... 65

4.4.1A szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak: ......................................................................... 66 4.4.2 A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai ....................................................................... 66 4.5

A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai ............................................. 67

V.AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE ....................... 69 5.1 Az iskolaközösség........................................................................................................................................................ 69 5.2 A munkavállalói közösség ....................................................................................................................................... 70 5.3 A szülői munkaközösség .......................................................................................................................................... 70 5.4 A diákönkormányzat ................................................................................................................................................. 70 5.5 5.5.1

A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje ............................................................................ 72 Az osztályközösségek és tanulócsoportok ................................................................................... 72

5.5.2 Az iskolagyűlés ..................................................................................................................................................... 73 5.5.3 A tanulók, a tanuló közösségek érdekeinek képviselete ................................................................ 73 5.5.4 A tanulók tájékoztatása ................................................................................................................................... 74 5.5.5 Tanulói jogok és kötelességek gyakorlása ............................................................................................. 74 5.5.6 A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás ................................................. 74 5.5.7 Megkülönböztetés tilalma .............................................................................................................................. 75 5.6 A szülői közösséggel való kapcsolattartás rendje ..................................................................................... 75 5.6.1

A szülői szervezet jogai .......................................................................................................................... 75

5.6.2 Vezetői kapcsolat a Szülői Szervezettel, a Szülői Választmányi testülettel .......................... 77 5.6.3

A szülők szóbeli tájékoztatási rendje .................................................................................................. 77

5.6.4 A szülők írásbeli tájékoztatási rendje ..................................................................................................... 78 5.6.5 A diákok tájékoztatási rendje ....................................................................................................................... 79 5.7

Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere .................................................................................... 80

5.7.1 A külső kapcsolatok célja, formája és módja ........................................................................................ 80 5.7.2 Rendszeres külső kapcsolatok ..................................................................................................................... 80 VI. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ................................... 83 6.1 A tanulói hiányzás igazolása .................................................................................................................................. 83

5

6.1.1 Igazolt hiányzás, igazolt késés: .................................................................................................................... 84 6.1.2 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények ................................ 84 6.1.3 A tanulói késések kezelési rendje ............................................................................................................... 85 6.2 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése ...................................................................................................... 85 6.2.1 tanköteles tanuló esetében: ........................................................................................................................... 85 6.3 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás ............................................................................................. 86 6.4 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ........................................... 86 6.5 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ................................................. 87 VII. könyvtári szmsz ............................................................................................................................... 89 1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei ................................................................................. 89 2. Könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai ......................................................................................... 90 3. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok................................................. 90 4. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok .......................................................................................... 91 1. sz. melléklet a könyvtár SzMSz-éhez............................................................................................. 93 a Könyvtár gyűjtőköri szabályzata ............................................................................................................................. 93 2. sz. melléklet a könyvtár SzMSz-éhez............................................................................................. 97 A Könyvtár Könyvtárhasználati szabályzata ....................................................................................................... 97 I. Általános rendelkezések ......................................................................................................................................... 97 II. A könyvtár nyitva tartása...................................................................................................................................... 97 III. A könyvtár szolgáltatásai .................................................................................................................................... 98 IV. Beiratkozás ................................................................................................................................................................. 99 V. Olvasójegy ..................................................................................................................................................................... 99 VI. Kölcsönzés ................................................................................................................................................................... 99 VII. A könyvtárközi kölcsönzés szabályai ....................................................................................................... 101 VIII. Térítési és használati díjak ........................................................................................................................... 101 IX. Elveszett, megrongált dokumentumok térítési díja ............................................................................ 102 X. Internethasználat ................................................................................................................................................... 102 XI. Egyéb szabályok .................................................................................................................................................... 103 3. sz. melléklet a könyvtár SzMSz-éhez........................................................................................... 103 Katalógusszerkesztési szabályzat ............................................................................................................................ 103

6

1. A könyvtári állomány feltárása ....................................................................................................................... 103 4. sz. melléklet a könyvtár SzMSz-éhez........................................................................................... 105 Tankönyvtári szabályzat .............................................................................................................................................. 105 I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről ............................................ 105 II. Az ingyenes tankönyvek csoportjai .............................................................................................................. 106 III. A kölcsönzés módja, szabályai ....................................................................................................................... 106 IV. A nyilvántartás formája .................................................................................................................................... 107 V. Az ingyenes tankönyvek elhelyezése és a tankönyvellátás felelősei.......................................... 107 VI. Egyéb kiegészítések............................................................................................................................................ 108 5. sz. melléklet a könyvtár SzMSz-éhez........................................................................................... 108 Könyvtáros munkaköri leírása .................................................................................................................................. 108 VIII. A Verpelét ÁMK adatkezelési szabályzata – az intézményi SZMSZ kötelező melléklete ................................................................................................................................................................... 110 I. ÁLTALÁNOS FOGALMAK .................................................................................................................. 113 1. Iratkezelési szabályzat ............................................................................................................................................. 113 2. Iratkezelés....................................................................................................................................................................... 113 3. Irat....................................................................................................................................................................................... 113 4. Irattári anyag ................................................................................................................................................................. 113 5. Irattári terv ..................................................................................................................................................................... 114 6. Értelmező rendelkezések ........................................................................................................................................ 114 7. Az iratkezelés felügyelete az intézményben ................................................................................................. 116 II. AZ IRAT ÉS ÜGYKEZELÉSI FELADATOK...................................................................................... 117 III. A KÜLDEMÉNYEK (BEADVÁNYOK) ÁTVÉTELE ÉS IKTATÁSA ............................................. 119 Az irattári tételek kialakítása ................................................................................................................................ 119 2. A küldemények átvétele ...................................................................................................................................... 119 3. A küldemények felbontása................................................................................................................................. 120 4. Az iktatás ..................................................................................................................................................................... 120 5. Az iktatókönyv ......................................................................................................................................................... 122 6. Szignálás ...................................................................................................................................................................... 122 7. Iktatásra nem kerülő iratfajták ....................................................................................................................... 122

7

IV. AZ ÜGYINTÉZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ IRATKEZELÉS ................................................................... 123 1. Az ügyintézés sorrendje és módja ...................................................................................................................... 123 2. A kiadott iratok aláírása .......................................................................................................................................... 123 V. A KIADVÁNYOK (KÜLDEMÉNYEK) TOVÁBBÍTÁSA CÍMZETTEKHEZ .................................. 124 1. A kiadványok (küldemények) továbbítása a címzettekhez .................................................................. 124 2. Az elküldés módja ....................................................................................................................................................... 124 3. Az iratok kézbesítése................................................................................................................................................. 124 VI. IRATTÁRI FELADATOK.................................................................................................................. 125 1. Az irat irattárba helyezése ..................................................................................................................................... 125 2. A kézi irattár kezelése ............................................................................................................................................... 125 3. Másolatok (másodlatok) kiadása ........................................................................................................................ 125 4. Az irattári anyag selejtezése .................................................................................................................................. 126 5. Az iratselejtezési jegyzőkönyv ............................................................................................................................. 126 6. Megszűnés esetén ....................................................................................................................................................... 127 7. Levéltárba adás ............................................................................................................................................................ 127 8. Hozzáférés az iratokhoz, az iratok védelme .................................................................................................. 127 VII. NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNY IRATTÁRI TERVE .......................................................... 128 Vezetési, igazgatási és személyi ügyek.................................................................................................................. 128 Nevelési-oktatási ügyek ................................................................................................................................................ 129 Gazdasági ügyek................................................................................................................................................................ 130 VIII. EGYES TANÜGYI OKMÁNYOK VEZETÉSE, AZ ISKOLAI ZÁRADÉKOK ÉS A KÖTELEZŐ NYOMTATVÁNYOK ............................................................................................................................... 131 Naplók .................................................................................................................................................................................... 131 Anyakönyvi lap törzslap ............................................................................................................................................... 132 Bizonyítvány ....................................................................................................................................................................... 134 Tantárgyfelosztás és az órarend .............................................................................................................................. 134 Jegyzőkönyv ........................................................................................................................................................................ 135 Az iskolák által alkalmazott záradékok ................................................................................................................ 135 Az iskola által kötelezően használt nyomtatványok ...................................................................................... 135 IX. EGYÉB IRATKEZELÉSI F ELADATOK .......................................................................................... 136

8

1.Felvilágosítás adása ügyfeleknek ......................................................................................................................... 136 2. Az intézményi bélyegzők nyilvántartása ........................................................................................................ 136 3. A szabályok betartása ............................................................................................................................................... 136 X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .................................................................................................................. 137 11. Záró rendelkezések ....................................................................................................................... 137

9

I.

AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

1.1A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ) CÉLJA, JOGI ALAPJA ÉS HATÁLYA

1.1.1 A SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA

A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. . Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §ában foglalt felhatalmazás alapján történik. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai és művelődési programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza.

1.1.2 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT TÖRVÉNYI HÁTTERE:

Törvények 2011. évi CXC. törvény

Nemzeti köznevelésről (továbbiakban Nkt.)

2011. évi CXII. törvény

Az információszabadságról

1999. évi XLII. törvény

a nemdohányzók védelméről

2001. évi XXXVII. törvény

a tankönyvpiac rendjéről

Rendeletek 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet

A Nkt. végrehajtásáról (továbbiakban vhr.)

10

368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet

Az államháztartási tv. végrehajtásáról a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről iskola-egészségügyi ellátásról

1.1.3 A SZABÁLYZAT HATÁLYA, EGYETÉRTÉSI ÉS VÉLEMÉNYEZÉSI JOG

AZ SZMSZ ÉS A MELLÉKLETÉT KÉPEZŐ EGYÉB SZABÁLYZATOK (VEZETŐI UTASÍTÁSOK) BETARTÁSA KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ AZ INTÉZMÉNY MINDEN KÖZALKALMAZOTTJÁRA ÉS AZ INTÉZMÉNNYEL SZERZŐDÉSES JOGVISZONYBAN ÁLLÓKRA.

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület (Nkt. 25.§) fogadja el, - a diákönkormányzat véleményezési jogának figyelembe vételével. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybe léptetéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető hitelesítésének (aláírásának) időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. 1.1.4 AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA

A Verpelét Általános Művelődési Központ Szervezeti és Működési Szabályzata 4 db papírlapú és 2db CD formátumú nyomtatott példányban készült. Elhelyezése: Papíralapú példányok: 1db Irattár, 1 db Gazdasági Iroda, 1 db szakmai igazgatóhelyettes, 1 db Intézményvezetői iroda. CD formátumú példányok: 1 db irattár, 1 db Intézményvezetői iroda. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a művelődési központ honlapján (verpeletamk.lapunk.hu) a Közérdekű adatok menüpont alatt nyilvánosságra

11

kell hozni. A nyilvánosságra hozatal felelőse az igazgató, határideje az elfogadást követően 30 nap. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Az igazgató és a helyettesek mindenkor kötelesek tájékoztatást adni a szülők vagy tanulók kérésére az intézmény pedagógiai programjáról. Az SZMSZ mellett, az iskola honlapján (www. verpeletamk.hu) megtalálható a Házirend és a Pedagógiai Program is. A Házirend egy rövidített példányát minden beíratkozó tanulónak átadunk, illetve, ha változás történik a Házirendet illetően, arról tájékoztatjuk a szülőket, tanulókat. Minden tanév végén az intézmény vezetője tájékoztatást ad a szülőknek a következő tanévben szükséges taneszközökről, felszerlésről, valamint elmondja, hogy a szülőket hogyan tudja segíteni az intézmény a költségeket illetően.

1.2 AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐI, JOGÁLLÁSA ÉS GAZDÁLKODÁSI MÓDJA

1.2.1 AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐ ADATAI

AZ INTÉZMÉNY NEVE: VERPELÉT ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT Székhelye:

3351 VERPELÉT, Ifjúság út 34.

Törzsszáma:

793137

OM-azonosítója:

031528

Alapítás éve:

2013.

Telefon:

(36) 559-000

Fax:

(36) 559-094

Email: Web: Működési területe:

[email protected] http://www.verpeletamk.lapunk.hu Az Arany János Általános Iskola és Reményi Ede Alapfokú Művészeti Iskola Verpelét és Tarnaszentmária közigazgatási területe, a működési körzet keretei között

12

kötelező felvételt biztosító általános iskola. Szabad kapacitása terhére bejáró tanulókat is fogad. Típus:

Iskolája 8 évfolyamos általános iskola és alapfokú művészeti iskola.

Kéttannyelvű oktatás:

Évfolyamonként egy osztály magyar-angol két tanítási nyelvű oktatásban részesül.

1.2.2 AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA

Az ÁMK nem önálló jogi személy közszolgáltató költségvetési szerv (közintézmény).

Az intézmény alapító és fenntartó szerve:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest, Szalay út 10-14.

Az intézmény működtetője: Verpelét Nagyközség Önkormányzat Verpelét, Kossuth út 73.

1.2.3 AZ INTÉZMÉNY ALAPFELADATAI, FELADAT-ELLÁTÁSI RENDJE

Az intézmény gazdálkodása: Az intézmény a fenntartó (KLIK) által biztosított pénzeszköz alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. Az intézmény önállóan nem gazdálkodhat. Alapfeladataink:

13

Tanköteles általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése-oktatása nyolc évfolyamon, valamint alapfokú zeneművészeti oktatás biztosítása hat alapfokú és négy továbbképző évfolyamon. Kiemelt figyelmet igénylő tanulók integrált nevelése-oktatása. Magyar-angol két tanítási nyelvű nevelés-oktatás nyolc évfolyamon. Egyéb foglalkozások szervezése tanulói-szülői igények figyelembe vételével.

A foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: A foglalkoztatottak jogviszonya: - közalkalmazotti jogviszony, melyre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény rendelkezései az irányadók, - munkajogviszonyra a 2011. évi új Munka Törvénykönyvének rendelkezései az irányadók - egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezései irányadók. Rendelkezési jogosultságok: Az intézmény fenntartási költségei a fenntartót terhelik. (KLIK) Az intézmény működési költségei a működtetőt terhelik. (Verpelét Nagyközség Önkormányzat) A fenntartó szervnek gondoskodnia kell a pedagógiai és művelődési programban megfogalmazott, az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről. Az intézmény tartalmi működését a pedagógiai és művelődési program határozza meg, amely a kerettantervhez kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait.

Kötelezettségvállalás és dokumentálása: Az intézményünk részéről a beszerzéssel, beruházással, karbantartással kapcsolatos vállalkozási, szállítási szerződésben összeghatártól függetlenül csak a működtető képviselője vállalhat kötelezettséget. Beruházásokkal, fejlesztésekkel, karbantartásokkal kapcsolatban a kivitelezés során felmerülő pótmunkákkal kapcsolatosan összeghatártól függetlenül csak a működtető képviselője vállalhat kötelezettséget.

14

Az intézmény szakmai munkáját érintő irodaszerekkel, továbbá a szakkönyvek, CD-k megrendelésével kapcsolatban a KLIK Egri tankerületi igazgatója vállalhat kötelezettséget. Az intézményvezető helyett – akadályoztatása esetén – kötelezettségvállalási jogkör gyakorlója a gazdasági vezető, aki haladéktalanul köteles tájékoztatni az intézmény vezetőjét az általa vállalat kötelezettségekről. Ez idő alatt a gazdasági vezető ellenjegyzési jogkörrel nem rendelkezik. Az utalványozás rendjére vonatkozó szabályok azonosak a kötelezettségvállalás rendjére vonatkozó szabályokkal. Az intézményvezető akadályoztatása esetén utalványozási jogkörrel az oktatási és nevelési igazgatóhelyettes rendelkezik. Az ellenjegyzési jogkört a kifizetés jogcímétől és összeghatártól függetlenül a gazdaságvezető gyakorolja. Kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységet közeli hozzátartozója vagy maga javára látná el. Az intézmény által ellátandó vállalkozási tevékenység és mértéke: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

1.2.4. AZ INTÉZMÉNYI BÉLYEGZŐK HASZNÁLATA

1. A kör- és hosszúbélyegző használatára jogosultak: intézményvezető intézményegység vezetők iskolatitkár könyvtáros 2. Az intézményvezető távollétében: intézményegység vezetők 3. Az intézményvezető külön engedélyével: osztályfőnökök DÖK segítő tanára

15

1.3AZ INTÉZMÉNY ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

1.3.1 INTÉZMÉNYÜNKBEN FOLYÓ ADATKEZELÉS

Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletnek.

a.) Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes.

b.) Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő: papír alapú nyilvántartás, számítógépes (elektronikus) nyilvántartás.

c.)

Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős, adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit megbízhatja.

d.) Az adatkezelési jogkör gyakorlása az „Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat”-ban foglaltak szerint (lásd: 1. számú melléklet)

1.3.2 ADATFELVÉTEL, NYILVÁNTARTÁS

Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban

16

szereplő feladatokkal kapcsolatosan: az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják:

-

igazgatóhelyettesek,

-

iskolatitkár,

a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják: -

igazgatóhelyettes

-

iskolatitkár,

-

osztályfőnökök,

-

zeneiskola tanárai

1.3.3 AZ ADATOK TOVÁBBÍTÁSA

Az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri kötelezettségükben szereplő feladatokkal kapcsolatosan: -

igazgatóhelyettesek,

-

gazdasági ügyintéző,

-

iskolatitkár,

A tanulók adatait továbbíthatja: -

fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja: igazgató;

-

a sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettesek, osztályfőnökök,

-

a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, iskolaváltás esetén az új iskolának továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettesek, osztályfőnökök;

-

a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot

17

továbbíthatja: igazgató, iskolatitkár; -

a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettesek, osztályfőnökök, iskolatitkár;

-

az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat: igazgató, iskolatitkár;

-

a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermekés ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettesek, osztályfőnökök,

1.3.4 AZ ADATOK NYILVÁNTARTÁSA

Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős.

A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni: összesített tanulói nyilvántartás (vezetéséért felelős: iskolatitkár), törzslap (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök), bizonyítvány (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök), beírási napló (vezetéséért felelős: iskolatitkár), osztálynaplók (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök), napközis és tanulószobai csoportnaplók (vezetéséért igazgatóhelyettes, napközis nevelők, tanulószoba vezető),

felelős:

diákigazolványok nyilvántartása (vezetéséért felelős: iskolatitkár).

Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az igazgató a felelős.

18

1.4 AZ INTÉZMÉNY FELADATAI, JOGOSULTSÁGAI ÉS POLITIKAI HITVALL ÁSA

1.4.1 AZ INTÉZMÉNY OKTATÁSI FELADATAI, ALAPTEVÉKENYSÉGE Az iskolában az általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás folyik. Az intézmény nevelési-oktatási tevékenységét a Köznevelési Törvény előírásai, az intézményi pedagógiai program és helyi tanterv alapján végzi.

Az intézmény alaptevékenységét az alábbi szakfeladatok keretében látja el: Általános Iskola 852011 évfolyam)

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4.

852012

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)

852013

Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskola nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)

852021 8.évfolyam) 852022 85202

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5Sajátos nevelési igényű általános iskola tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8.évfolyam) Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)

852031

Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban

855911

Általános iskolai napközi otthoni nevelés

855912

Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése

855913

Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi otthoni nevelése

855914

Általános iskolai tanulószobai nevelés

855915

Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése

19

855916 nevelése

Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók általános iskolai tanulószobai

856099

Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

931204

Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

Az általánostól eltérő program sajátosságainak megnevezése: Magyar-angol két tanítási nyelvű oktatás.

Könyvtár 910121

Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

910122

Könyvtári állomány feltárása, megőrzése és védelme

910123

Könyvtári szolgáltatások

Az intézmény kisegítő, vállalkozási tevékenységet nem végezhet. Működési köre: Verpelét és Tarnaszentmária Önkormányzatok működési területe.

1.4.2 AZ INTÉZMÉNY JOGOSULTSÁGAI

Alapfokú oktatásban szerzett általános iskolai tanév végi és másodlati bizonyítványok kiállítása. Magyar-angol kétnyelvű bizonyítvány kiállítása. Zeneiskolai bizonyítvány kiállítása. 8. osztályos általános iskolai végzettség tanúsítása.

1.4.3 AZ INTÉZMÉNY POLITIKAMENTESSÉGE Párt, politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet a nevelésioktatási intézményben. A gyermek, tanuló felügyeleti idejében párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.

20

II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZ ETI FELÉPÍTÉSE ÉS VE ZETÉSE

2.1 AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE

2.1.1AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, életés munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai szakmai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, a gazdaságvezetőre átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettes minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásában szereplő ügyekben, az osztályfőnök és a zenetanárok az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. 2.1.2AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉN ÉRVÉNYES HELYETTESÍTÉSI REND Távollétében az intézményvezetőt helyettesíti az igazgatóhelyettes. Az igazgatóhelyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesre vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettes felhatalmazását.

21

2.1.3AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ ÁLTAL ÁTADOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat:

 az oktatási igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát,  a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát,

 az

igazgatóhelyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát,

 az iskolatitkár számára az alkalmazottak megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát.

szabadságolási

rendjének

2.1.4 MUNKAKÖRI LEÍRÁS-MINTÁK

PEDAGÓGUS MUNKAKÖRI LEÍRÁS 1. Dolgozó neve: 3. Munkakör megnevezése: 4. Munkakör kiterjed: 5. Munkaidő tartama: 6. Ügyeleti szolgálatra való behívhatóság: 7. Helyettesíteni tartozik tartós távollét esetén: 8. Helyettesítését tartós távollét esetén ki oldja meg: 9. Közvetlen felettese: 10. Közvetlen beosztottja:

-

III. Jogok, kötelezettségek és feladatok: Jogai: A pedagógusnak joga, hogy: -

a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza;

22

-

-

-

a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének figyelembevételével döntsön az általa alkalmazott tankönyvekről, tanulmányi segédletekről és taneszközökről; az iskola világnézeti és vallási semlegességének megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, illetve nevelő és oktató munkáját anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a tanulókat; irányítsa és értékelje a tanulók munkáját; minősítse a tanulók teljesítményét; hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez; a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat; szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában; szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában; személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék; hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vegyen részt.

Feladatai, kötelezettségei: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy: -

-

-

-

a nevelő és oktató tevékenység keretében az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse; a nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz; a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye; közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében; a gyermekek, tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa; a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek; a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon.

A pedagógus kötelessége továbbá, hogy: -

nyomon kövesse a munkakörével kapcsolatos pályázati felhívásokat, segítse ezek elkészítését; ismerje a Verpelét ÁMK szervezeti és működési szabályzatát, és munkáját az abban foglaltakkal összhangban lássa el; az iskolai rendezvényeken külön felkérés nélkül aktívan részt vegyen, és a rábízott feladatokat ellássa:  az iskola éves munkarendjében meghirdetett azon eseményeken, amelyek oktatási időben zajlanak és azokon pedagógusok részvétele szükséges,

23

 

az osztályfőnökök, a munkaközösség-vezetők és az iskolai vezetők által meghirdetett szakmai megbeszéléseken, értekezleteken, szülői fórumokon (pl. rendkívüli szülői értekezleten), szülői értekezleteken

A pedagógus egy adott osztály és szaktárgy tanítására, osztályfőnöki és munkacsoportvezetői feladatok ellátására a megbízást az iskola igazgatójától egy adott tanévre kapja. A faladatokat pedagógia képzettségének megfelelően köteles gondosan ellátni. A szaktárgy tanításával kapcsolatos feladatai a tanórai tanulásszervezés mellett a következők: -

-

a tananyag tervezett időbeli struktúráját bemutató tanmenet készítése az adott tanévre (ezt legalább havi bontásban, elektronikus formában az iskola hálózatának megfelelő helyén kell elhelyezni); a szaktárgy pozitív attitűdjének kialakítása; szaktárgyi versenyekre való felkészítés, a versenyek lebonyolításában való közreműködés, közművelődési tevékenység szervezése; a vizsgarendszer – angol nyelvi vizsgák- működtetése; a tanulók informálása a szakterület eredményeiről és az információs forrásokról; a szülők folyamatos tájékoztatása a tanuló tanulmányi előmeneteléről; az igazgató kérésére tájékoztatás készítése az osztályban végzett munkájáról; az osztályfőnök és más szaktanár tájékoztatása a tanórákon felmerülő olyan problémákról, amelynek megoldásában segítséget igényel.

A tanítási órákat köteles a csengetési rend által meghatározott keretek betartásával szervezni. Az első tanítási órája előtt legalább 10 perccel az iskolában kell tartózkodnia. Az adott osztályban utolsó órát tartó pedagógusnak külön figyelnie kell arra, hogy az óra végén a tanterem takarításra alkalmas legyen (jelenti ez a felszerelés elpakolását, a székek felrakását, nagyobb szemét összegyűjtését, stb.). A szaktárgyi tanulásirányítás mellett kötelessége a kulturált, illemtudó viselkedésre szoktatás, az iskolai környezet tisztaságának megőrzése és védelme, az óraközi szünetekben szakszerű ügyelet ellátása. IV. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy az ÁMK igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik; kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani; köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért.

24

V. Hatályba lép:

Verpelét,

Jóváhagyom

………………….

………………….

ÁMKigazgató

igazgató-helyettes

VI. A munkaköri leírásba szereplőket megismertem, a benne foglaltakat magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem.

Verpelét, …………………. aláírás

PEDAGÓGUS MUNKAKÖRI LEÍRÁS

1. Dolgozó neve: 3. Munkakör megnevezése: 4. Munkakör kiterjed: 5. Munkaidő tartama: 6. Ügyeleti szolgálatra való behívhatóság: 7. Helyettesíteni tartozik tartós távollét esetén: 8. Helyettesítését tartós távollét esetén ki oldja meg: 9. Közvetlen felettese:

25

10. Közvetlen beosztottja:

-

III. Jogok, kötelezettségek és feladatok:

Jogai: A pedagógusnak joga, hogy: -

-

-

a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza; a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének figyelembevételével döntsön az általa alkalmazott tankönyvekről, tanulmányi segédletekről és taneszközökről; az iskola világnézeti és vallási semlegességének megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, illetve nevelő és oktató munkáját anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a tanulókat; irányítsa és értékelje a tanulók munkáját; minősítse a tanulók teljesítményét; hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez; a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat; szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában; szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában; személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék; hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vegyen részt.

Feladatai, kötelezettségei: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy: -

-

-

a nevelő és oktató tevékenység keretében az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse; a nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz; a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye; közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében; a gyermekek, tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa;

26

-

-

a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa; a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek; a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon.

A pedagógus kötelessége továbbá, hogy: -

nyomon kövesse a munkakörével kapcsolatos pályázati felhívásokat, segítse ezek elkészítését; ismerje a Verpelét ÁMK szervezeti és működési szabályzatát, és munkáját az abban foglaltakkal összhangban lássa el; az iskolai rendezvényeken külön felkérés nélkül aktívan részt vegyen, és a rábízott feladatokat ellássa:  az iskola éves munkarendjében meghirdetett azon eseményeken, amelyek oktatási időben zajlanak és azokon pedagógusok részvétele szükséges,  az osztályfőnökök, a munkaközösség-vezetők és az iskolai vezetők által meghirdetett szakmai megbeszéléseken, értekezleteken, szülői fórumokon (pl. rendkívüli szülői értekezleten),  szülői értekezleteken

A pedagógus egy adott osztály és szaktárgy tanítására, osztályfőnöki és munkacsoportvezetői feladatok ellátására a megbízást az iskola igazgatójától egy adott tanévre kapja. A faladatokat pedagógia képzettségének megfelelően köteles gondosan ellátni. A szaktárgy tanításával kapcsolatos feladatai a tanórai tanulásszervezés mellett a következők: -

-

a tananyag tervezett időbeli struktúráját bemutató tanmenet készítése az adott tanévre (ezt legalább havi bontásban, elektronikus formában az iskola hálózatának megfelelő helyén kell elhelyezni); a szaktárgy pozitív attitűdjének kialakítása; szaktárgyi versenyekre való felkészítés, a versenyek lebonyolításában való közreműködés, közművelődési tevékenység szervezése; a vizsgarendszer – angol nyelvi vizsgák- működtetése; a tanulók informálása a szakterület eredményeiről és az információs forrásokról; a szülők folyamatos tájékoztatása a tanuló tanulmányi előmeneteléről; az igazgató kérésére tájékoztatás készítése az osztályban végzett munkájáról; az osztályfőnök és más szaktanár tájékoztatása a tanórákon felmerülő olyan problémákról, amelynek megoldásában segítséget igényel.

A tanítási órákat köteles a csengetési rend által meghatározott keretek betartásával szervezni. Az első tanítási órája előtt legalább 10 perccel az iskolában kell tartózkodnia. Az adott osztályban utolsó órát tartó pedagógusnak külön figyelnie kell arra, hogy az óra végén a tanterem takarításra alkalmas legyen (jelenti ez a felszerelés elpakolását, a székek felrakását, nagyobb szemét összegyűjtését, stb.). A szaktárgyi tanulásirányítás mellett kötelessége a kulturált, illemtudó viselkedésre szoktatás, az iskolai környezet tisztaságának megőrzése és védelme, az óraközi szünetekben szakszerű ügyelet ellátása.

27

IV. Általános rendelkezések:

A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy az ÁMK igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik; kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani; köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért.

V. Hatályba lép:

Verpelét,

Jóváhagyom

………………….

………………….

ÁMKigazgató

igazgató-helyettes


Verpelét, ………………….

28

Zeneiskolai tanár munkaköri leírása I. Intézmény: II. Személyi és szervezeti rendelkezések: 1. Dolgozó neve: 2. Munkahelye: 3. Munkakörének megnevezése: 4. Munkaköre kiterjed: 5. Munkaidő tartama: 6. Ügyeleti szolgálatra való behívhatósága: 7. Helyettesíteni tartozik tartós távollét esetén 8. Helyettesítését tartós távollét esetén ki oldja meg 9. Közvetlen felettese: 10. Közvetlen beosztottja:

-

III. Jogok, kötelezettségek és feladatok: Jogai: A pedagógusnak joga, hogy: - a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza; - a helyi tanterv alapján döntsön az általa alkalmazott tankönyvekről, tanulmányi segédletekről és taneszközökről; - az iskola világnézeti és vallási semlegességének megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, illetve nevelő és oktató munkáját anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a tanulókat; - irányítsa és értékelje a tanulók munkáját; - minősítse a tanulók teljesítményét; - hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez; - a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat; - szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában; - szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában; - személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék; - hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vegyen részt. Feladatai, kötelezettségei: Felelős vezetője az adott tanszaknak, valamint tagja az intézmény nevelőtestületének. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy: - a nevelő és oktató tevékenység keretében a zenei ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse; - a nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz;

29

-

-

-

a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye; közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében; a gyermekek, tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa; a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek; a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon.

Félévenként elkészíti a növendékeire vonatkozó, féléves tananyagot, feladatot a pedagógiai program figyelembevételével.  Félévenként vizsga keretében számoltatja be tanítványait az elért eredményről.  Figyelemmel kíséri növendékei tanulmányi előmenetelét.  Hangszeres versenyekre is felkészíti és elkíséri növendékeit.  Tájékoztatófüzet útján tájékoztatja a szülőket a tanuló munkájáról, a gyakorlandó feladatokról és az esetleges hiányzásokról.  Ellátja a tanszakkal kapcsolatos ügyviteli feladatokat (összesítő, órarend elkészítése, csoportnapló vezetése, anyakönyvek kiállítása stb.) A zenepedagógus kötelessége továbbá, hogy: - nyomon kövesse a munkakörével kapcsolatos pályázati felhívásokat, segítse ezek elkészítését; - ismerje a Verpelét ÁMK szervezeti és működési szabályzatát, és munkáját az abban foglaltakkal összhangban lássa el; - az iskolai rendezvényeken külön felkérés nélkül aktívan részt vegyen, és a rábízott feladatokat ellássa:  az iskola éves munkarendjében meghirdetett azon eseményeken, amelyek oktatási időben zajlanak és azokon pedagógusok részvétele szükséges,  az osztályfőnökök, a munkaközösség-vezetők és az iskolai vezetők által meghirdetett szakmai megbeszéléseken, értekezleteken, szülői fórumokon (pl. rendkívüli szülői értekezleten),  szülői értekezleteken -

A szaktárgy tanításával kapcsolatos feladatai a tanórai tanulásszervezés mellett a következők: a tananyag tervezett időbeli struktúráját bemutató tanmenet készítése az adott tanévre a szaktárgy pozitív attitűdjének kialakítása; versenyekre való felkészítés, a versenyek lebonyolításában való közreműködés, közművelődési tevékenység szervezése; a vizsgarendszer – félévi és év végi vizsgák - működtetése; a szülők folyamatos tájékoztatása a tanuló tanulmányi előmeneteléről; az osztályfőnök és más szaktanár tájékoztatása a tanórákon felmerülő olyan problémákról, amelynek megoldásában segítséget igényel.

A tanítási órákat köteles a csengetési rend által meghatározott keretek betartásával szervezni. Az első tanítási órája előtt legalább 10 perccel az iskolában kell tartózkodnia. Az adott osztályban utolsó órát tartó pedagógusnak külön figyelnie kell arra, hogy az óra végén a tanterem takarításra alkalmas legyen (jelenti ez a felszerelés elpakolását, a székek felrakását, nagyobb szemét összegyűjtését, stb.). A szaktárgyi tanulásirányítás mellett kötelessége a kulturált, illemtudó viselkedésre szoktatás, az iskolai környezet tisztaságának megőrzése és védelme, az óraközi szünetekben szakszerű ügyelet ellátása. IV. Általános rendelkezések:

30

A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy az ÁMK igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik; kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani; köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. V. Hatályba lép: Verpelét, Jóváhagyom: …………………. ÁMKigazgató

…………………. intézményegység-vezető


…………………. aláírás

OSZTÁLYFŐNÖK MUNKAKÖRI LEÍRÁSA I. Intézmény

II. Személyi és szervezeti rendelkezések:

1. Dolgozó neve: 3. Munkakörének megnevezése: 4. Munkaköre kiterjed: 5. Munkaidő tartama: 7. Helyettesíteni tartozik tartós távollét esetén:

31

8. Helyettesítését tartós távollét esetén ki oldja meg: 9. Közvetlen felettese: 10. Közvetlen beosztottja:

-


Jogai: -

Megítélheti a tanulók magatartását és szorgalmát az osztályban tanító pedagógusok véleményének meghallgatása után. Javaslatot tehet az iskolai jutalmak odaítélésére. Véleményezheti az osztályban tanító pedagógusok kiválasztását. Felkérhet pedagógust az osztályfőnök-helyettesi teendők ellátására. Elbírálhatja a tanulók vétségeit a házirend alapján. Szervezheti, koordinálhatja és irányíthatja az osztályban folyó pedagógiai és nevelőmunkát.

Feladatai: -

-

-

A tanulók fejlődését figyelemmel kíséri és elősegíti. A szülőket és tanulókat - az őket érintő kérdésekről - tájékoztatja, a szülőket figyelmezteti, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. A tanulók hiányzásait nyomon követi, a mulasztási naplót vezeti, illetve havonként összesíti. A tanulók tanulmányi eredményeit figyelemmel kíséri. Az osztályban tanító tanárok munkáját segíti és óralátogatásai során figyelemmel kíséri. A haladási naplót havonként ellenőrzi; a naplóvezetésben található hiányosságok esetén felhívja az osztályban tanító tanárok, illetve szükség esetén az iskolavezetés figyelmét. Az osztályozási naplót és a tájékoztató füzetet (ellenőrzőt) havonként egybeveti, a hiányokat pótolja. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és év vége előtt legalább egy hónappal értesíti. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát (tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Évente legalább egyszer kiránduláson részt vesz, a kirándulás megszervezését a tanulók és szüleik igényeinek figyelembe vételével irányítja. Évenként részt vesz legalább egy, az iskola épületében tartandó osztály-összejövetelen. A szülők vagy az osztályban tanító pedagógusok vagy diákok 50%-ának kérésére soron kívül – a szülők és diákok képviselőinek bevonásával – osztályértekezlet összehívását kezdeményezi. Félévenként az osztály előmeneteléről statisztikai adatokat szolgáltat. Félévente egyszer – az éves munkatervben meghatározott időpontban – szülői értekezletet tart. Eleget tesz a vonatkozó szabályokban előírt adminisztratív kötelességeknek. Jelentés kötelezettsége van a Gyermekjóléti Szolgálat felé (GYIV-munka)

32



V. Hatályba lép:

Verpelét,

Jóváhagyom

………………….

………………….

ÁMK igazgató

igazgató-helyettes

VI. A munkaköri leírásba szereplőket megismertem, a benne foglaltakat magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem. Verpelét,


33

MUNKAKÖZÖSSÉG -VEZETŐ I. Intézmény: II. Személyi és szervezeti rendelkezések:

1. Dolgozó neve: 3. Munkakörének megnevezése: 4. Munkaköre kiterjed: 8. Helyettesítését tartós távollét esetén ki oldja meg: 9. Közvetlen felettese: 10. Közvetlen beosztottja:


Jogai: -

A munkacsoport tagjaival történő megbeszélés alapján javaslatot tesz, majd véleményezi a tantárgyfelosztást. Véleményezi a pedagógusok külön megbízásainak elosztását. Mint a belső ellenőrzésre jogosultak egyike, javaslatot tehet a pedagógusok jutalmazásának szempontjaira, illetve a kialakított szempontrendszer alapján a munkacsoport tagjainak értékelésére.

Feladatai: -

-

Segítséget kell nyújtania a vezetőség és a szaktárgyat tanító pedagógusok számára az adott munkacsoport szakmai és általános pedagógiai munkájának szervezésében, a felmerülő problémák megoldásában, a szakmai munka koordinálásában. Képviseli a munkacsoportot szakmai megbeszéléseken, értekezleteken és az ott elhangzottakról tájékoztatja a munkacsoport tagjait. Segíti és ellenőrzi a pedagógusok szakmai munkáját, különös tekintettel az új kollegákra. Összeállítja - és a munkacsoport elé terjeszti elfogadásra - a munkacsoport éves munkaprogramját, valamint a munkacsoport tevékenységéről szóló beszámolót, értékelést. Folyamatosan segítséget nyújt a munkacsoport tagjainak a tanmenetek elkészítéséhez, ellenőrzi azokat. Szervezi a szakmai bemutatók, előadások látogatását, segítséget nyújt az iskolán belüli bemutató tanításokhoz. Az igazgatóhelyettessel együtt ellenőrzi a tanítás-tanulás folyamatának eredményességét. Szervezi a tanulók szaktárgyi versenyét, regisztrálja az elért eredményeket. Figyelemmel kíséri a szakterületére vonatkozó pályázatokat, és tájékoztatja a munkacsoport tagjait, nyomon követi a pályázás menetét.

34



V. Hatályba lép:

Verpelét,

Jóváhagyom

………………….

………………….

ÁMK igazgató

igazgató-helyettes


Verpelét,


35

DIÁKÖNKORMÁNYZATOT SEGÍTŐ TANÁR I. Intézmény: II. Személyi és szervezeti rendelkezések: 1. Dolgozó neve: 2. Munkakörének megnevezése: 3. Munkaköre kiterjed: 4. Helyettesíteni tartozik tartós távollét esetén: 5. Helyettesítését tartós távollét esetén ki oldja meg: 6. Közvetlen felettese: 7. Közvetlen beosztottja:

III. Jogai, kötelezettségei és feladatai: Feladatai: -

-

Részt vesz a diákönkormányzat ülésein. Szervezi és segíti a diákönkormányzat és az iskolavezetés, illetve a diákönkormányzat és a nevelőtestület közötti kapcsolattartást: gondoskodik az információk kölcsönös közvetítéséről, segíti a diákönkormányzat képviselőinek felkészülését az értekezletekre, fórumokra. Figyelemmel kíséri a diákönkormányzat munkájával kapcsolatos jogszabályokat. Közreműködik a diákönkormányzat és az iskola munkatervének összehangolásában. Segíti a diákönkormányzat rendezvényeinek szervezését és lebonyolítását.

IV. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy a gimnázium igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik; kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani; köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. V. Hatályba lép:

36

Verpelét,

Jóváhagyom

………………….

………………….

ÁMK igazgató

igazgató-helyettes


Verpelét,

ISKOLATITKÁR MUNKAKÖRI LEÍRÁSA I. Intézmény: II. Személyi és szervezeti rendelkezések:

1. Dolgozó neve: 2. Munkahelye: 3. Munkakörének megnevezése: 4. Munkaköre kiterjed: 5. Helyettesíteni tartozik tartós távollét esetén: 6. Helyettesítését tartós távollét esetén ki oldja meg: 7. Közvetlen felettese:


Feladatai:

37

-

-

-

Az átvett kulcsokért fegyelmi felelősséggel tartozik, azokat harmadik személynek ideiglenesen sem adhatja ki. A riasztó kódját titkosan kezeli, arról információt senkinek nem ad köteles betartani az iratok kezelésével kapcsolatosan az Iratkezelési szabályzatban, meghatározottakat, közvetlen kapcsolatot tart a tanulókkal, intézi ügyeiket, gépeli a hivatali iratokat, vezeti a tanulói nyilvántartásokat, végzi a kötelező adatszolgáltatásokat a személyiségi jogok védelmével, teljesíti az utalványozott kifizetéseket, valamint vezeti a pénzügyekkel kapcsolatos nyilvántartásokat és elszámolásokat; az ellátmányba kapott pénzt önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli. Ez a szabály nem csak a készpénzre, hanem az egyéb értékekre és letétekre is vonatkozik, amennyiben azt hivatalosan helyezték oda; részvétel a költségvetés, beszámoló jelentések készítésében; az adatvédelem figyelembe vételével elkészíti, vezeti a dolgozói nyilvántartásokat munkaviszony létesítés vagy megszűnés esetén elkészíti és a megfelelő helyre továbbítja az iratokat, a béremeléseket előkészíti, egyezteti, az átsorolásokat legépeli - pl. a MÁK felé -; ezeket nyilvántartja. feladata továbbá a bérgazdálkodással kapcsolatban, hogy: megfelelő jelentést készítsen a hiányzásokról, szabadságokról, kapcsolatot tartson a munkavállalókkal (ügyintézés, reklamálás esetén.), intézze az évi SZJA-elszámolással kapcsolatos munkáltatói feladatokat, vezeti a szabadság-nyilvántartást, adatszolgáltatást, kezeli a számlákat, azokat továbbítja az illetékesek felé intézi az ÁMK postáit, azokat megfelelően iktatja, kezeli tisztító, egyéb anyagokat rendel és kiadja azokat a takarítóknak a telefonüzeneteket - szóban vagy írásban -átadja, részt vesz az év végi iskolai leltározásnál (a leltározási szabályzatban meghatározottak szerint) az analitikus könyvelés alapján leltárívek összeállítása, (leltározási szabályzat), részvétel a leltározásban; kiadja, elszámolja az étkezési utalványokat érvényesíti, nyilvántartja, bevonja a pedagógus igazolványokat, részt vesz az iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában. a jegyzőkönyveket vezeti és azokat hivatalos formában elkészíti

Jogai: -

jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre, jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételre.


38

A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy az ÁMK igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik; kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani; köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. V. Hatályba lép:

Verpelét,

Jóváhagyom:

…………………. ÁMK igazgató

I. A munkaköri leírásba szereplőket megismertem, a benne foglaltakat magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem.


39

PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA I. Intézmény:

II. Személyi és szervezeti rendelkezések:

1. Dolgozó neve: 3. Munkakörének megnevezése: 4. Munkaköre kiterjed: 5. Munkaidő tartama: 7. Helyettesíteni tartozik tartós távollét esetén: 8. Helyettesítését tartós távollét esetén ki oldja meg: 9. Közvetlen felettese: 10. Közvetlen beosztottja:

III. Jogok, kötelezettségek és feladatok: Feladatai, tevékenységei: - Gondozási feladatokat lát el. - Kisiskolások öltözködésénél, étkeztetésénél segédkezik. - Tanórák közötti szünetekben szellőztet az osztálytermekben, kiviszi levegőzni a gyerekeket az udvarra, játszik velük. - A napköziben segíti a tanulást, korrepetál. (hangosan olvastat, verset tanít, ellenőrzi a leckéket, korrepetálja az arra rászorulókat) - Előkészíti a tanórákhoz szükséges oktatási eszközöket, rendet tart a szertárban. - Közreműködik egyes tanórák, pl. testnevelés lebonyolításában. - Ellátja a pedagógus által megjelölt adminisztratív feladatokat. - Nevelési probléma vagy betegség esetén elkíséri a tanulót a tanácsadóba, orvosi rendelőbe. - Tartós hiányzás esetén felkeresi a tanulókat, veszélyeztetett gyerekeket. - Részt vesz iskolai ünnepélyek előkészítésében, a diákokkal közösen feldíszíti az osztálytermet, alsó tagozatosok termeiben olvasó, pihenő és játszósarkokat alakít ki. Faliújságot rendez. Kirándulásokat, szabadidős kulturális és sportprogramokat szervez és bonyolít le.


40


V. Hatályba lép:

Verpelét,

Jóváhagyom

………………….

………………….

ÁMK igazgató

igazgató-helyettes


Verpelét,


41

2.2 AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ KÖZVETLEN MUNKATÁRSAINAK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettesek, az iskolatitkár Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozatlan időre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény igazgatójával egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. Az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. 2.3 A SZERVEZETI EGYSÉGEK

2.3.1 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI EGYSÉGEI ÉS VEZETŐI SZINTJEI

Az intézmény szervezeti felépítését a következő szervezeti diagram tartalmazza:

42

Nevelőtestület Intézményvezető Iskolatitkár

Szülői munkaközösség Diákönkormányzat

Gazdasági helyettes

Nevelési helyettes

Közalkalmazotti Tanács Alsós munkacsoport

Pedagógiai Asszisztens

Felsős munkacsoport

Gyermekfelügyelő

2.3.2 AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE

Az intézmény vezetőjének munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének, az intézményi tanácsnak a tagjai. Az Intézményi Tanács tagjai: - az igazgató, - az igazgatóhelyettesek, -a gazdaságvezető (iskolatitkár) -Közalkalmazotti Tanács vezetője - a szakmai munkaközösségek vezetői (munkaközösség vezetők)

43

Az Intézményi Tanács mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az intézmény vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.

2.4 A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSE

Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató és a nevelési helyettes feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit:  az igazgatóhelyettesek (gazdasági és nevelési helyettes)  iskolatitkár  a munkaközösség-vezetők,  az osztályfőnökök,  a pedagógusok. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösségvezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az

44

igazgató külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem.

Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:

- tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők), - tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, - a naplók folyamatos ellenőrzése, - az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, - az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán,

- a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.

2.5. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK

2.5.1 A TÖRVÉNYES MŰKÖDÉS ALAPDOKUMENTUMAI ÉS EGYÉB DOKUMENTUMAI

Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).

2.5.1.1 AZ ALAPÍTÓ OKIRAT

45

Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja.

2.5.1.2 A PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az intézmény pedagógia programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az intézmény pedagógiai programja meghatározza:  Az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat.  Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket.  Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét.  Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.  a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,  a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,  a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,  a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,  a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.

46

A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat.

A pedagógiai programot az intézmény dolgozói testülete fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az intézmény pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban.

2.5.1.3 AZ ÉVES MUNKATERV

Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az iskola éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni.

2.5.2 A TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS ÉS AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE

Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük:  a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,  a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény,  a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről.

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell

47

meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg.

2.5.2.1 A TANKÖNYVELLÁTÁS CÉLJA ÉS FELADATA

Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé.

2.5.2.2. A TANKÖNYVFELELŐS MEGBÍZÁSA

Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt a fenntartó jóváhagyásával és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazótól értékesítésre átveszi. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való

48

közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem.

2.5.2.3 A TANKÖNYVTÁMOGATÁS IRÁNTI IGÉNY FELMÉRÉSE

Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás,

49

b) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; c) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel.

2.5.2.4 A TANKÖNYVTÁMOGATÁS MÓDJÁNAK MEGHATÁROZÁSA

A 2.5.2.3. pontban meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. Az intézmény igazgatója minden év december 15-ig meghatározza tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót.

a

2.5.2.5 A TANKÖNYVRENDELÉS ELKÉSZÍTÉSE

A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét a 5.2.2.2 pontban szereplő megállapodás szabályozza. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek

50

2.6 AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.

2.7 TEENDŐK BOMBARIADÓ ÉS EGYÉB RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ESETÉRE

A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe.

A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség

51

nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni.

Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a gazdasági iroda dolgozóinak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a kézilabdapálya. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

III. AZ INTÉZMÉNY MUNKARE NDJE

3.1 AZ INTÉZMÉNY VEZETŐI MUNKARENDJÉNEK SZABÁLYOZÁSA

Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy

52

helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől péntekig 7.30 és 16.00 óra – zeneoktatási napokon a zeneórák befejezéséig - között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.

3.2 A PEDAGÓGUSOK MUNKAIDEJÉNEK HOSSZA, BEOSZTÁSA

Az intézmény pedagógusai – a június hónap kivételével – heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. A pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaidejével a munkáltató rendelkezik. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók.

3.2.1 A PEDAGÓGUSOK MUNKAIDEJÉNEK KITÖLTÉSE

A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. A pedagógus kötelessége, hogy az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatát maradéktalanul teljesítse.

53

3.2.1.1 A KÖTELEZŐ ÓRASZÁMBAN ELLÁTOTT FELADATOK AZ ALÁBBIAK

a) a tanítási órák megtartása b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, d) iskolai sportköri foglalkozások, e) énekkar, szakkörök vezetése, f) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), g) magántanuló felkészítésének segítése, A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi.

3.2.1.2 A MUNKAIDŐ TÖBBI RÉSZÉBEN ELLÁTOTT FELADATOK KÜLÖNÖSEN A KÖVETKEZŐK

a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) osztályozó vizsgák lebonyolítása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

54

k) kulturális, és sportprogramok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

3.2.1.3 AZ INTÉZMÉNYBEN ILLETVE AZON KÍVÜL VÉGEZHETŐ PEDAGÓGIAI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA

A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: - a 6.2.1.1 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike - a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak.

Az intézményen kívül végezhető feladatok: - a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak.

Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.

55

3.3 PEDAGÓGUSOK MUNKA RENDJÉVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK

 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére.

 A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az iskolatitkárnál.

 Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi.

 A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani.

 A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy

56

kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után.

 A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.

 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje

A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidőnyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható.

3.4 AZ INTÉZMÉNY NEM PEDAGÓGUS MUNKAVÁLLALÓINAK MUNKARENDJE

Az intézményben a pedagógusok munkáját közvetlenül segítő munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató és a

57

gazdaságvezető közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasítása alapján történik.

3.5 A TANÍTÁSI ÓRÁK, ÓRA KÖZI SZÜNETEK RENDJE, IDŐTARTAMA

 Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők.  A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb általában 13.30 óráig be kell fejezni.  A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják.  Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. 3.6 AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGA RENDJE

A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: b)

az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól

b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, d) átvételnél az iskola igazgatója előírja,

58

3.7 AZ INTÉZMÉNY NYITVA TARTÁSA, AZ ISKOLÁBAN TARTÓZKODÁS RENDJE

Az iskola szorgalmi időben reggel 6.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább 18.00 óráig van nyitva. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva munkanapokon 7.30 – 15.30-ig. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – a működtető önkormányzat ad engedélyt. A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben.

3.8 AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE

 Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót és az Európai Unió zászlaját. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős: - a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, - a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energiafelhasználással való takarékoskodásért, - a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.

 A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb.

59

használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező.  Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.  Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata.  A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja.

3.9 ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az intézményi hagyományok ápolása, ezek fejlesztése, valamint az intézmény jó hírének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek, megemlékezések megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát és hazaszeretetét mélyíti. Az egyéb helyi hagyományok ápolása a közösségi élet formálását szolgálják. A felelős közös cselekvés a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre neveli. Állandó jelleggel az iskola épületét Magyarország lobogójával fel kell díszíteni. A hagyományápolással kapcsolatos feladatokat, időpontokat, felelőseiket az éves munkaterv tartalmazza. A nevelőtestület döntése alapján községi szintű ünnepélyt tartunk az alábbi nemzeti ünnepeken:  az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója  az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója Intézményi szinten tartott megemlékezések:  Az aradi vértanúk emléke (október 6.)  Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.) Osztálykeretek között tartott ünnepségek:  Mikulás ünnepély  Anyák napi ünnepély Az intézmény hagyományos rendezvényei  Tanévnyitó ünnepély  Zenei Világnap megünneplése (október 1.)  Karácsonyi műsor  Magyar Kultúra Napja

60

      

Farsang „Arany-nap” – elsősök diákká avatása Költészet Napja Gyermeknap Madarak és fák napja Egészségnap Ballagás, tanévzáró ünnepély

A hagyományápolás további formái: Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező, az alkalomhoz illő és gondozott öltözékben. Az iskolai ünnepélyeken az ünnepi öltözet lányoknak a következő:  Iskolai nyakkendő  Fehér blúz  Fekete vagy sötét szoknya vagy nadrág Az iskolai ünnepélyeken az ünnepi öltözet fiúknak a következő:  Iskolai nyakkendő  Sötét nadrág  Fehér ing

3.10 A DOHÁNYZÁSSAL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK Az intézményben a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse.

3.11 A TANULÓBALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK

61

A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell az osztálynaplóban történő beírással.

Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják.

Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni.

A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését a gazdasági helyettes és az igazgató végzi. 3.12 A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS SZERVEZÉSE

Az első és 5. évfolyamok számára a 2012-13-as tanévtől heti öt óra szerepel testnevelésből az órarendben, majd évente felmenő rendszerben biztosítjuk a tanulók számára a heti öt testnevelés órát. A többi diákunk számára a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből heti három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk: - a tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban biztosított heti 2-2 óra foglalkozáson történő részvétellel, a választható sportágakat az intézmény igazgatója a tanév indítását megelőzően május 20-ig nyilvánosságra hozza

62

- a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával

3.13 A TANÍTÁSI ÓRÁN KÍVÜLI EGYÉB FOGLALKOZÁSOK

Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni.

Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni.

A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi nevelők és az igazgatóhelyettes felelősek.

A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja.

Az iskola énekkara sajátos diákkörként működik, vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Elsősorban az egyén közös éneklésének igényét hivatott kielégíteni, de az iskolai, községi kulturális rendezvények színesítését is szolgálja. A kóruspróba meghatározott időben – a rendkívüli eseteket leszámítva, heti egy alkalommal tarthatók.

63

A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit igazgatói utasításban kell szabályozni.

IV.AZ INTÉZMÉNY NEVELŐT ESTÜLETE ÉS SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI

4.1 AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE

A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. A nevelőtestület tagja a nevelésioktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelőtestület tagjainak kötelessége, hogy az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatát maradéktalanul teljesítse. A pedagógus rendelkezik.

neveléssel-oktatással

lekötött

munkaidejével

a

munkáltató

A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. Az informatikát tanító pedagógusok munkájuk támogatására egy-egy laptopot kapnak az iskolában történő használatra. Az intézményvezető döntése szerint az informatikát kiemelkedő szinten hasznosító további pedagógusok is kaphatnak laptopot. Ezeket a számítógépeket az iskolában kell tartani és használni, egyedi esetben – írásos munkáltatói engedéllyel – a laptopokat a pedagógusok otthonukban is használhatják. Nem szükséges engedély a tanári laptopok és más informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai programban szereplő rendezvényen, eseményen, kulturális műsorban történő használatakor.

64

4.2 A NEVELŐTESTÜLET ÉRTEKEZLETEI, OSZTÁLYÉRTEKEZLETEI

4.2.1 ÁLLANDÓ ÉRTEKEZLETEK: A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: - tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, - félévi és év végi osztályozó konferencia, - tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal), -nevelési értekezlet - rendkívüli értekezletek (szükség szerint). 4.2.2 RENDKÍVÜLI NEVELŐTESTÜLETI ÉRTEKEZLET hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. a nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá.

4.2.3 OSZTÁLYÉRTEKEZLET A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. 4.2.4 DÖNTÉS- ÉS HATÁROZATHOZATAL A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

65

Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést.

4.3 A NEVELŐTESTÜLET SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI

A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. Az intézményben két munkaközösség működik: alsós nevelői és felsős nevelői munkaközösség. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról.

4.4 A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK TEVÉKENYSÉGE

66

4.4.1A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK FELADATAI AZ ALÁBBIAK: 

Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.



Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja.



A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.



Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.



Szervezik a pedagógusok továbbképzését.



Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát.



Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására.



Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek.



Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.

4.4.2 A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐ JOGAI ÉS FELADATAI o

Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.

o

Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.

o

Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól.

o

Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.

67

o

Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat.

o

Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül.

o

Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót tevékenységéről a nevelőtestület számára.

o

Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie.

o

Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező.

készít

a

munkaközösség

4.5 A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS SZEMPONTJAI

A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés szempontrendszerét egyebekben a munkaközösségek aktív közreműködésével készítette el az iskola igazgatója. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése során lényeges szempont legyen, hogy az intézmény rendelkezésére álló keretet differenciáltan – a következőkben ismertetett szempontok szerint – minden év júniusában osztja szét az iskola igazgatója. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítést – a pedagógusnap alkalmából – azok a pedagógusok kapják, akik leginkább megfelelnek az alábbiaknak: -Tanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz: 

sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja,



órai munkáját magas színvonalon végzi,



eredményesen készíti föl diákjait a tanulmányi versenyekre



szükség esetén részt vesz a felzárkóztató tevékenységben,



aktívan részt vesz a munkaközösség szakmai munkájában,



rendszeresen részt vesz a háziversenyek szervezésében és lebonyolításában,

68



kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket,

-Bekapcsolódik a szakmai munka folyamatos megújításába, azaz: részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és bevezetésében, részt vesz a helyi tantervek előkészítésében, csiszolásában és bevezetésében, részt vesz a szakmai szervezetek és a helyi szakmai munkaközösség innovációs célú munkájában. -Folyamatosan részt vesz a széleskörű tehetségfejlesztésben és tehetséggondozásban, a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztésében, illetve a többlettanítással kapcsolatos feladatait eredményesen végzi: hatékonyan bekapcsolódik a versenyek szervezésébe és lebonyolításába, befektetett tevékenységét széleskörű eredményei visszaigazolják, folyamatos verseny-előkészítő tevékenységet folytat.

-Osztályfőnöki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz: következetes osztályfőnöki munkát végez, követelményeit igényesen fogalmazza meg, és konzekvensen megköveteli, eredményes konfliktus-kezelő stratégiát alakít ki, jó színvonalú közösség-alkotó tevékenységet folytat, adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben elvégzi, e tevékenység megítélésekor kiemelt szempont az osztályfőnöki tevékenységét befejező kollégák munkájának értékelése.

-Széles körű tanórán kívüli tevékenységet végez, azaz: rendszeresen részt vállal az iskolai rendezvények előkészítésében és szervezésében, azokon rendszeresen megjelenik, érdeklődési területének megfelelően részt vállal a diákok szabadidős programjainak szervezésében, részt vesz az iskola arculatának formálásában,

69

tanítványainak kirándulást, sportrendezvényeket, tárlatlátogatást, stb. szervez.

A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés összegéből legföljebb 15%-ban részesedhetnek az iskola nem pedagógus, a pedagógus munkát közvetlenül segítő dolgozói. Az évi teljes összeg 45-60%-át a pedagógusok között egyenlő mértékben kell felosztani, maradékát a kiemelkedő munkát végző pedagógusok kapják differenciált mértékben a fentebb ismertetett szempontrendszer alapján. Egy esztendőre kizárhatja az iskola igazgatója a kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítésben részesülők köréből azt a pedagógust: akivel szemben jogerős fegyelmi határozat van érvényben, akinek tevékenysége során mutatkozó hiányosságait – munkájának nem megfelelő végzése következtében – feljegyzésben rögzítette az intézmény igazgatója, ha osztályzatadási kötelezettségét a naplóellenőrzések során egynél több alkalommal – számottevő mértékben – írásban kifogásolja az iskola vezetősége.

A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése kizárólag a fenti szempontok alapján történhet, így nem lehet szempont, pl.: az illető pedagógus fizetési besorolása, illetménypótlékban való részesülése (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, stb.), állami, önkormányzati, iskolai kitüntetésben, elismerésben, jutalomban való részesülése.

V.AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE

5.1 AZ ISKOLAKÖZÖSSÉG

70

Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, az alapítvány elnökének és kuratóriumi tagjainak, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége.

5.2 A MUNKAVÁLLALÓI KÖZÖSSÉG Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: - szakmai munkaközösségek, - szülői munkaközösség, - diákönkormányzat, - osztályközösségek.

5.3 A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SzM). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői), a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása.

5.4 A DIÁKÖNKORMÁNYZAT A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelésioktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata

71

tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – jelen szabályzat 5.8 fejezetében írottak szerint – szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: a Házirend elfogadásakor és módosításakor, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor,

A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: saját működésére és hatásköre gyakorlására egy tanítás nélküli munkanap programjára tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére vezetőinek megbízására

A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni

72

 az intézmény az intézmény elfogadásakor és módosításakor,

Szervezeti

és

Működési

Szabályzatának

 tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  a házirend elfogadása előtt

A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. 5.5 A TANULÓI KÖZÖSSÉG ÉS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE

5.5.1

AZ OSZTÁLYKÖZÖSSÉGEK ÉS TANULÓCSOPORTOK

Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógusvezetőként az osztályfőnök áll.

Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettesek javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri kötelezettségük alapján végzik. Az osztályfőnök jogosult – az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására – az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni.

Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (nyelvi órák). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja.

73

5.5.2 AZ ISKOLAGYŰLÉS

Az iskola tanulóközösségének az iskolagyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A iskolagyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait.

Az iskolagyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell iskolagyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy – a diákönkormányzat döntése alapján – a diákok küldöttei, vagy valamennyi az intézményben tanuló diák vesz részt.

Az iskolagyűlésen a DÖK vezetője beszámol az előző iskolagyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. Az iskolagyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását.

A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli iskolagyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi.

5.5.3 A TANULÓK, A TANULÓ KÖZÖSSÉGEK ÉRDEKEINEK KÉPVISELETE

Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait, az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztviselői érvényesítik. Működését és feladatait lásd az 5.4 pontban.

Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét, a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata szerint alakítja.

74

5.5.4 A TANULÓK TÁJÉKOZTATÁSA

A tanulókat tájékoztatni kell az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról.

a.)

Az igazgató: az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a iskolagyűlésen

b.)

A diákönkormányzatot patronáló tanár: rendszeresen a diákönkormányzat vezetőségi ülésein, valamint a diákönkormányzat hirdetőtábláján keresztül

c.)

Az osztályfőnökök: az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat

5.5.5 TANULÓI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK GYAKORLÁSA

A Házirendben foglaltak szerint.

5.5.6 A DIÁKÖNKORMÁNYZAT ÉS AZ INTÉZMÉNY KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS

A diákönkormányzat munkáját nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a DÖK képviseletében. A szervezeti egység vezetőjének jogkörét és felelősségét a munkaköri kötelezettsége tartalmazza.

A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával.

Az iskolai diákönkormányzat megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi, valamint a szülői szervezet értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. Az osztály diákbizottságának képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában.

A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét előzetes egyeztetés után, a Házirend szabályozása szerint.

75

5.5.7 MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA

Iskolánk az 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról, a 2003. évi LXI. tv-el módosított szövege alapján a következő módon jár el: a gyermekek nevelését és oktatását a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek közötti türelmesség alapján szervezzük, tiszteletben tartjuk a tanulók, szülők, alkalmazottak lelkiismereti és vallásszabadságát, a tanulókat, szülőket és alkalmazottakat nem késztetjük lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződésük megvallására, megtagadására, a tanulókat, szülőket, alkalmazottakat nem érheti hátrány világnézeti, lelkiismereti, politikai meggyőződése miatt.

5.6 A SZÜLŐI KÖZÖSSÉGGEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE

5.6.1

A SZÜLŐI SZERVEZET JOGAI

A szülői szervezet véleményezési, javaslattételi és egyetértési jogait gyakorolja: 8/2000. (V.24.) OM rendelet 3. §-a 3. bekezdésében meghatározott jogkörök alapján. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői szervezet vezetősége. A vezetőség munkájában az osztályok szülői szervezetének elnökei vesznek részt. Ők választják meg a szülői szervezet iskolai vezetőségét.

Véleményezési és egyetértési jog illeti meg: a Házirend elfogadásában az SZMSZ elfogadásában az iskolai pedagógiai program elfogadásában

76

az éves munkaterv és a tanév rendjének elfogadásában hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásában tankönyv támogatás rendjének meghatározásában Döntési jogkörei: megválasztja saját tisztségviselőit, kialakítja saját működési rendjét, az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egyeztetni kell a szülő szervezettel a következő témakörökben: az iskola működési rendje, nyitva tartása a benntartózkodás rendje (tanulók, vezetők) a vezetők és a szülői szervezet kapcsolattartásának formái, a külső partnerekkel való kapcsolattartás formái a mulasztásokra vonatkozó rendelkezések, a térítési díjra vonatkozó rendelkezések, az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje, védő, óvó előírások, bombariadó esetén az intézkedést, a napközibe történő felvétel elvei, a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei.

A gyermek, illetve kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul. A nyilatkozat beszerzése történhet az ellenőrző könyv aláírásával is.

77

5.6.2 VEZETŐI KAPCSOLAT A SZÜLŐI SZERVEZETTEL, A SZÜLŐI VÁLASZTMÁNYI TESTÜLETTEL

Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart.

A szülői szervezet intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezet vezetője juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A szülői szervezetet az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait.

Az iskolai szülői szervezet vezetősége akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50 %-a jelen van. A szülői szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként legalább egyszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői szervezet tevékenységéről. Működésüket saját szervezeti és működési szabályzatban határozták meg.

5.6.3 A SZÜLŐK SZÓBELI TÁJÉKOZTATÁSI RENDJE

Az intézmény – a közoktatási törvénynek megfelelően – a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja lehet a szülői értekezleteken és a nyílt napokon, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon, családlátogatásokon történik.

A szülői értekezletek rendje Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként két, a munkatervben rögzített időpontú szülői értekezletet tart az osztályfőnök (napközis csoportvezető) vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő új pedagógusokat is. A februári szülői értekezleten értékeljük a féléves munkát, ismertetjük a második félév feladatait.

78

Nyílt napok rendje Az intézmény évente kétszer nyílt napokat tart, amikor a szülők, illetve a meghívott vendégek (leendő első osztályosok szülei) részt vehetnek a tanítási órákon, foglalkozásokon. A nyílt napok időpontját az intézmény adott tanévre szóló munkaterve rögzíti. A nyílt napok időpontjáról írásban kell tájékoztatni a szülőket: a diákok üzenő füzetében az intézmény honlapján hirdetményben az óvodákat meghívó levélben, illetve plakátokon értesítjük

A szülői fogadóórák rendje Az intézmény pedagógusai igény esetén a szülői szervezet kérésére a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban hívja be fogadó órára. Ha a gondviselő találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal.

5.6.4 A SZÜLŐK ÍRÁSBELI TÁJÉKOZTATÁSI RENDJE

Intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is.

A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján.

Az osztályfőnök negyedévenként ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben a hiányzó érdemjegyeket.

79

Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni.

Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanuló előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról: a/ a kiemelkedő, tanulmányi- és sportversenyen elért eredményről; b/ a tantárgyi minimum nem teljesítéséről; c/ a súlyos fegyelmezetlenségről.

A szöveges értékelés és minősítés rendszere az 1-4. évfolyamon a Pedagógiai Programban meghatározottak szerint történik.

5.6.5 A DIÁKOK TÁJÉKOZTATÁSI RENDJE

A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot adunk. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. Az igazgató és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is.

80

5.7 AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE

5.7.1 A KÜLSŐ KAPCSOLATOK CÉLJA, FORMÁJA ÉS MÓDJA

Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében óvodások beiskolázása és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel, támogatókkal.

A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival meghívás vagy egyéb értesítés alapján.

A kapcsolattartás formái és módjai: közös értekezletek tartása szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása intézményi rendezvények látogatása hivatalos ügyintézés közös ünnepélyek rendezése

5.7.2 RENDSZERES KÜLSŐ KAPCSOLATOK

Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti az intézményt a közös fenntartásban működő intézményekhez és szervezetekhez.

Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Az intézmény a következő szervezetekkel, társintézményekkel áll kapcsolatban: a fenntartóval

81

KLIK Egri Tankerülete 3300 Eger, Bem tábornok utca 3. a működtetővel: a helyi önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal Verpelét Nagyközség Önkormányzata 3351 Verpelét, Kossuth út 73. megyei pedagógiai intézettel Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézménye 3300 Eger, Szarvas tér 1. helyi Gyöngyszem óvodával 3351 Verpelét, Petőfi út a szakszolgálatokkal Nevelési Tanácsadó Intézet 3300 Eger, Cifrakapu út Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 3351 Verpelét Kossuth út Egészségmegőrző Központ 3351 Verpelét

Magyar Államkincstár Heves Megyei Területi Igazgatósága MÁK 3300 Eger kulturális intézményekkel Forrás Gyermek- és Szabadidő Központ 3300 Eger helyi média egyházak Katolikus Plébánia 3351 Verpelét, Szabadság tér

82

sportlétesítmények Sportuszoda 3300 Eger egészségügyi szolgáltatók Védőnői szolgálat Iskolaorvos Üzemorvos Iskolafogászat alapítványok Verpelét Diákjaiért Alapítvány 3351 Verpelét, Kossuth út 73. Manga Alapítvány 3351 Verpelét, Ifjúság út 34. egyéb szervezetek Tanulóétkeztetést biztosító Gyermekétkeztetés Tankönyvterjesztő (KELLO) Rendőrkapitányság, Verpelét

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.

5.7.2.1 AZ IGAZGATÓ ÉS AZ ISKOLAORVOS KAPCSOLATÁNAK RENDSZERE

Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Eger városi tiszti főorvosa irányítja és ellenőrzi, akinek munkáltatója Eger Város Polgármestere. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát az igazgatóhelyettes végzi.

83

Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában.

5.7.2.2 AZ ISKOLAI VÉDŐNŐ FELADATAI

A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével. Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja. Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.).

Szakszolgálat,

VI. A TANULÓK ÜGYEINEK K EZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

6.1 A TANULÓI HIÁNYZÁS IGAZOLÁSA

A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban.

A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni.

84

6.1.1 IGAZOLT HIÁNYZÁS, IGAZOLT KÉSÉS: A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben: a) a szülő (nagykorú diák esetén a tanuló) előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. b) orvosi igazolással igazolja távolmaradását, c) a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni. Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha: - bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt, - rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.).

6.1.2 VERSENYEN, NYÍLT NAPON RÉSZT VEVŐ TANULÓKAT MEGILLETŐ KEDVEZMÉNYEK

Megyei versenyek döntője előtt – a verseny napjain kívül – két, országos versenyek előtt három tanítási napot fordíthat felkészülésre, ha a szaktanár és az igazgató ezt indokoltnak látja. Az igénybevétel módját és idejét szaktanár határozza meg. A szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt a felkészítésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint a verseny időtartamáról.

Iskolai vagy városi versenyen résztvevő tanuló két órával (120 perc), megyei versenyen résztvevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és az érintett szaktanárokat a versenyzők nevéről, és a hiányzás pontos idejéről.

Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban – a szaktanár javaslatának meghallgatása után – az igazgató dönt. A döntést követően a szaktanár és az osztályfőnök az előzőekben leírt módon jár el.

85

Az előző szakaszokban szabályozott esetekben az osztályfőnök – a hiányzást iskolaérdekből történő távollétnek minősíti a naplóban, és a tanítási napokról, órákról való távolmaradást minden esetben figyelembe veszi a hiányzások havi összesítésénél.

6.1.3 A TANULÓI KÉSÉSEK KEZELÉSI RENDJE

A késők listáját rögzítő iratok (ügyeletes füzet) bejegyzései szerint az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az igazgatóhelyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

6.2 TÁJÉKOZTATÁS, A SZÜLŐ BEHÍVÁSA, ÉRTESÍTÉSE

A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik. 6.2.1 TANKÖTELES TANULÓ ESETÉBEN: o

első igazolatlan óra után: a szülő értesítése

o

tizedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése a tizedik igazolatlan óra után: a lakóhely szerint illetékes Kormányhivatal értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)

o a harmincadik igazolatlan óra után: feljelentés küldése a Megyei Kormányhivatalnak o

az ötvendik igazolatlan óra után: a Kormányhivatal értesítése

86

Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. o 6.3 A TANULÓ ÁLTAL ELKÉSZÍTETT DOLOGÉRT JÁRÓ DÍJAZÁS

A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította.

Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

6.4 A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATOTT FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.

87

 A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.  A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.  A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.  A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.  A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.  A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.  A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.  A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de  A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 6.5 A FEGYELMI ELJÁRÁST MEGELŐZŐ EGYEZTETŐ ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI

A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és

88

a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről

a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon

89

az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

VII. KÖNYVTÁRI SZMSZ

1. A KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSÉNEK CÉLJA, A MŰKÖDÉS FELTÉTELEI

Az iskola könyvtára a községi könyvtár feladatai mellett az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza.

90

2. KÖNYVTÁRUNK ALAPFELADATAI ÉS KIEGÉSZÍTŐ FELADATAI

a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése.

3. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS MEGSZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK

Tankönyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Ennek végrehajtására a könyvtáros a következő feladatokat látja el:  előkészíti az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos végrehajtását előkészítő felmérést végez, és lebonyolítja azt 

iskolai

feladatok

közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében,

 folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását,  követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását, 

követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét,

 az éves tankönyvrendeléskor beszerzi azokat az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket,

91

 a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására.

Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak.

Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján. 4. A KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása  az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni  a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni  az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni

A könyvtár szolgáltatásai a következők  szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban),  tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése, 

információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével,

 lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata, 

tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról.



más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása



könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása

92



tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról

A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja

A könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza.

A szolgáltatások igénybevételének feltételei

A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes. A nyomtatásért és a fénymásolásért a mindenkor érvényes árjegyzék szerinti díjat kell megfizetni.

A könyvtárhasználat szabályai

A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik.

A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje

A könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, a könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak.

93

A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata

A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni. A könyvtárban elhelyezett gépek forgalmazását ellenőrizzük.

1. SZ. MELLÉKLET A KÖNYVTÁR SZMSZ -ÉHEZ

A KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA

1. A Petőfi Sándor Könyvtár általános gyűjtőkörű, nyilvános települési és iskolai könyvtár. Az állomány alakítását, a gyűjtőkört alapvetően meghatározza a könyvtár kettős funkciója, mely szerint a község felé közművelődési feladatokat kell ellátnia a felnőtt és gyermek olvasók részére, valamint iskolai könyvtárként is kell működnie, úgy, hogy egyik funkciója se károsodjon.

Gyűjteményét úgy alakítja ki, hogy a különböző részlegek arányosan fejlődjenek, az állomány segíteni tudja az oktatás különböző szintjein tanulókat, az életen át tartó tanulást, a gyermekek olvasóvá nevelését, a fizikailag hátrányos helyzetűek ellátását, a közéletben való részvételhez szükséges állampolgári tudnivalók és jogi szabályozás megismerését, a szabadidő hasznos eltöltését, a könyvtárkép társadalmi megítélésének javítását, tegye lehetővé az információhoz való hozzáférést mindenki számára.

A gyűjtőkör kialakításánál a következő szempontokat vettük figyelembe:

Társadalmi környezet:

94

Az elmúlt 20 évben, az ország más településeihez hasonlóan, községünk is jelentős átalakuláson ment keresztül. Sorra szűntek meg a munkahelyek, amik addig megélhetést nyújtottak az itt lakók számára. A termőföld döntő része mezőgazdasági őstermelők birtokába került, de több középbirtok is kialakult. Megnőtt a vállalkozások száma, elsősorban a szőlőtermesztés és a borászat, valamint a kereskedelem és a vendéglátás területén, ám ezek csak kevés embert tudnak foglalkoztatni. Az országos adatokhoz képest nagy a munkanélküliek aránya, a lakosság kb. 14%-a. Túlnyomó részük alacsony iskolázottságú, szakképzetlen, halmozottan hátrányos helyzetű. Jelenleg a legnagyobb foglalkoztató, az intézményein keresztül, a Polgármesteri Hivatal, ha pedig munkanélküliek közhasznúként való foglalkoztatását is ideszámítjuk, akkor még nagyobb a szerepe.

Oktatás A községben egy általános iskola, óvoda valamint családi napközi működik. A 9-10 évfolyam számára indított képzés jelenleg szünetel. Sok gyerek az Egerben dolgozó szülővel jár be, nemcsak a középiskolákba, hanem az általános iskolákba is. Az egri és gyöngyösi felsőoktatási intézménybe járó hallgató a tanulmányaihoz a mi könyvtárunkban is keres irodalmat. A könyvtár állományával szeretné minél nagyobb mértékben kiszolgálni (a lehetőséghez mérten) ezen intézményekben tanulók szakirodalom igényét, a preferáltabb szakokon szükséges egy-egy alapmű megvásárlásával. A két tanítási nyelvű és a zeneiskolai oktatás szintén meghatározza a gyűjtés körét.

Hagyományok A községben élő hagyományok szintén nem hagyhatók figyelmen kívül a gyűjtőkör kialakításakor. Figyelembe kell venni továbbá, hogy a településen a roma kisebbség is meghatározó tényező. A gyűjtemény minden ismeretágra kiterjed, figyelembe veszi a valós és potenciális felhasználók igényeit. A szépirodalomra vonatkozóan válogatva gyűjtjük a klasszikus és a kortárs magyar irodalom képviselőinek műveit, a világirodalom klasszikusait, a modern világirodalom haladó, értékes műveit 1-1 példányszámban, könyv formájában. A könnyebb műfajú, népszerű irodalomnak is teret adunk, megfelelő szelektálással.

95

A szakirodalmi állományba gyűjtjük: A gyerekek körében érdeklődésre számító, új információkat tartalmazó ismeretterjesztő műveket, a tudomány minden területéről. A felnőttek részére a filozófia, a pszichológia, logika, etika, esztétika, vallás, jog gazdaság átfogó műveit; a nevelés területén a pedagógusok oktató munkáját, a tanulást és a továbbtanulást segítő, valamint a gyógypedagógiai és a gyermeknevelési műveket; a magyarság szellemi és tárgyi értékeit bemutató néprajzi műveket; a természettudományok területén, annak minden ágában, korszerű ismereteket nyújtó, átfogó, népszerű munkákat; az alkalmazott tudományok területén az érdeklődésre számot tartó, keresett kiadványokat; a művészetek területén az átfogó művészettörténeti műveket, a művészeti stílusokról és nevesebb művészekről megjelent dokumentumokat; a fotó, a film, a színház, a sport területén a népszerű, ismeretközlő kiadványokat; a nyelv és az irodalom területén a helyesírásra, nyelvhelyességre vonatkozó műveket, nyelvoktató kiadványokat, szótárakat, irodalomkritikákat, műelemzéseket, írói életrajzokat; földrajzi vonatkozásban természetföldrajzi leírásokat, útikönyveket, térképeket; történelmi művekből a magyar és egyetemes történelmet ismertető, egy-egy korszakot átfogó, történelmi eseményeket bemutató kiadványokat, kronológiákat.

A kézikönyvtári állományt olyan referensz könyvekkel bővítjük, amelyek a könyvtárhasználóinak megfelelő tájékoztatást tesznek lehetővé. Ezek: általános-, és szaklexikonok, enciklopédiák, nyelvi és tematikus szótárak, minden tudományág alapvető kézikönyvei, összefoglaló művek, alapvető művészeti albumok, az oktatást és a tanulást segítő, műelemzéseket tartalmazó dokumentumok, ünnepi rendezvények (iskolai, községi) összeállítását segítő kiadványok, a magyar irodalom jeles költőinek kötetei.

96

A segédkönyvtár számára válogatva gyűjtjük a könyvtári szakmai munkával kapcsolatos kiadványokat, módszertani útmutatókat, a könyvtáros kézikönyveket. Itt helyezzük el a könyvtártörténet, művelődéstörténet, olvasáskutatás és egyéb, a könyvtárral rokon területekről megjelenő kiadványokat is. A folyóiratokból a kettős funkciónak megfelelően napilapokat, hetilapokat, természettudományos folyóiratokat, gyermek- és ifjúsági lapokat, a pedagógiai munkát, a könyvtáros szakmát segítő módszertani lapokat vásároljuk meg. Megfelelő elhelyezéssel, hozzáférhetőséggel helyben használatukat biztosítja / az intézmény-egységekben is /. CD-ROM-okból, DVD-ből a tanítást, a tanulást, az önművelődést elősegítő, a nyelvi oktatást és a kreativitást fejlesztő kiadványokat szerezzük be. Az iskolai funkció miatt a Verpelét Általános Művelődési Központ Alapító okirat Szakfeladati rendjében meghatározott pedagógiai tevékenységnek megfelelően alakítjuk az állományt. A tanári segédkönyvtárba kerülnek, külön állományrészként a tankönyvek és a tanítást segítő módszertani anyagok, tartós tankönyvek. Az általános és középiskolai kötelező olvasmányok esetében folyamatosan kell végezni a példányszám-kiegészítést úgy, hogy egy műből egyidejűleg legalább 5-10 példány legyen jelen az állományban. A nyomtatott dokumentumokon túl, a hangos könyvekre is igény van. Helyet kell kapnia a kétnyelvű kiadványoknak is, mert azok a nyelvtanuláshoz is segítséget nyújtanak.

Helyismereti gyűjtemény: a helytörténeti kutatás támogatására a könyvtár helyismereti gyűjtemény részt alakít ki és fejleszti tovább. Gyűjti és megőrzi a községgel kapcsolatos dokumentumokat, valamint Verpeléttel szoros kapcsolatban levő (itt született és/vagy munkásságával a községhez kötődő) személy szellemi alkotásait, illetve a róla szóló irodalmat 1 példányban. A gyűjtésnek földrajzi, nyelvi és időbeli korlátja nincs. Állományalakítás Az állomány vásárlás és ajándék példány útján gyarapszik. A dokumentumokat különböző forrásokból szerezzük be, annak függvényében, hogy a szűkös költségvetési gyarapítási keretet, hogy tudjuk a legnagyobb kedvezménnyel kihasználni. Az állomány összetétele formai szempontból: Könyvek, Folyóiratok, Videók, CD-ROM-ok, DVD-k.

97

A megrongálódott könyveket javítjuk, vagy selejtezzük. A tartalmilag elavult és az elveszett könyveket évközben az állományból, selejtezés után, töröljük.

2. SZ. MELLÉKLET A KÖNYVTÁR SZMSZ -ÉHEZ

A KÖNYVTÁR KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZATA

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A Petőfi Sándor Könyvtár (a továbbiakban: Könyvtár) általános gyűjtőkörű, nyilvános települési és iskolai könyvtár. 2. Könyvtár szolgáltatásait minden magyar és külföldi állampolgár igénybe veheti, a dokumentumokat azonban kizárólag a beiratkozott használók kölcsönözhetnek. 3. A Könyvtár munkatársa a könyvtárhasználat szabályait beiratkozáskor az olvasók rendelkezésére bocsátja. 4. A Könyvtár jelen szabályzata a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről többször módosított 1997. évi CXL. törvény, valamint Verpelét Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete által kiadott Alapító Okirat rendelkezéseit figyelembe véve készült.

II. A KÖNYVTÁR NYITVA TARTÁSA

A Petőfi Sándor Könyvtár szolgáltatásai a könyvtár nyitvatartási idejében vehetők igénybe.

A könyvtár nyitvatartási ideje: Kedd: 12:00-20:00

98

Szerda: 12:00-20:00 Csütörtök: 10:00-18:00 Péntek: 12:00-20:00

III. A KÖNYVTÁR SZOLGÁLTATÁSAI

A Könyvtár a következő (eddig térítésmentes) szolgáltatásokat nyújtja:

dokumentumok helyben használata, dokumentumok kölcsönzése, dokumentumok könyvtárközi kölcsönzése, általános tájékoztatás személyesen, telefonon vagy interneten, irodalomkutatás, gyermekkönyvtári foglalkozások, előjegyzés, számítógép-használat fénymásolás nyomtatás szkennelés internet-használat internet-használói tanfolyam TV, videó és DVD nézés könyvtár által szervezett rendezvények, egyéb programok.

99

IV. BEIRATKOZÁS

1. Az intézmény olvasóinak, használóinak (a továbbiakban együtt: használó) a beiratkozáskor a következő személyes adatokat kell közölniük, illetve igazolniuk a személyi igazolvány, lakcím kártya vagy útlevél felmutatásával: a használó személy neve, a használó személy édesanyjának neve, a használó személy születési helye és ideje, a használó személy lakcíme, a használó személy személyi igazolványának vagy útlevelének száma. 2. A használó köteles az adataiban bekövetkezett változásokat – a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül – bejelenteni. 3. A beiratkozás a tárgyév december 31-éig érvényes. Az általános és középiskolai tanulók beiratkozásához kezességet vállaló személy, törvényes képviselő (gondviselő) aláírása és jótállási nyilatkozata szükséges. 4. A Könyvtár a részére rendelkezésre bocsátott adatok jogszabály szerinti kezeléséért felelősséget vállal. 5. A könyvtári beiratkozás díjtalan.

V. OLVASÓJEGY

1. A beiratkozott használó olvasójegyet kap, amelyet köteles megőrizni és könyvtárhasználat alkalmával felmutatni 2. Az elveszített olvasójegy pótlása első alkalommal ingyenes, a továbbiakban 100 Ft pótdíjat számítunk fel.

VI. KÖLCSÖNZÉS

1.

A kölcsönzés kizárólag saját jogon, érvényes olvasójeggyel rendelkező használó részére lehetséges.

100

2. 3.

Kölcsönözni a kijelölt állományrészekből lehet. A kézikönyvtári dokumentumok, indokolt esetben, legfeljebb 1 hétre kölcsönözhetők. Az egy alkalommal kölcsönözhető dokumentumok száma: Könyv:

1 hónap, felnőtteknek 8 db gyerekeknek 3 db

CD, DVD, videó: 3 nap, 1 db

A pedagógus kérésére a könyvtár letétet ad a tantermekbe, napközis csoportokba. A letéti anyagot szeptembertől vehetik át. A letéti anyagot az év során a szükségletnek megfelelően cserélhetik. A letéti anyagot legkésőbb az utolsó tanítási napon le kell adni a könyvtárnak. A letéti anyagért az átvevő tanár vállal felelősséget. Egy-egy tanítási órára kölcsönözhetőek a kézikönyvek, folyóiratok - mindig a tanítási óra időtartamára és a tanár nevére.

4.

A könyvtár állományában fellelhető, de más által kölcsönzés alatt lévő könyvekre az olvasó előjegyzést kérhet. Az előjegyzett dokumentum beérkezéséről a könyvtár az olvasó kérésének megfelelően e-mailben, sms-ben értesítést küld. A kért művet 5 napig tartjuk fenn számára.

5.

A Könyvtár az állományába tartozó dokumentumokról - amennyiben ez szerzői jogokat nem sért, s dokumentumban rongálódást nem okoz - a könyvtárhasználó részére másolatot készít.

6.

A dokumentumok kölcsönzésének határideje – amennyiben a kért műre nincs előjegyzés – legfeljebb két alkalommal, személyesen, telefonon illetve emailben meghosszabbítható.

7.

A későket telefonon, e-mailben, vagy postai úton (Visszakérőlap) szólítjuk fel. Az általános iskolai tanulókat az osztályfőnökök útján figyelmeztetjük a késésre. A dokumentumokat késve visszahozó személyek késedelmi díjat fizetnek.

8.

A Könyvtár dokumentumait késve visszahozó használó az önkormányzati rendeletben megállapított mértékű késedelmi díjat köteles fizetni. Az a használó, akit a Könyvtár képviselője postai úton szólított fel a dokumentumok visszahozatalára - a késedelmi díj mellett – a mindenkori postai költséget is tartozik a Könyvtár részére megfizetni.

101

9.

A késedelmi díj, valamint az igazolt postai költség kifizetéséig a használó nem kölcsönözhet újabb dokumentumot, helyben azonban igénybe veheti a Könyvtár alapszolgáltatásait.

VII. A KÖNYVTÁRKÖZI KÖLCSÖNZÉS SZABÁLYAI

1. Az állományunkból hiányzó dokumentumokat könyvtárközi kölcsönzés útján igyekszünk olvasóink rendelkezésére bocsátani. 2. A könyvtárközi kölcsönzés postaköltsége, a küldő könyvtár kölcsönzési illetve másolási díja az igénylőt terheli. 3. A szolgáltatás megrendelését az olvasónak aláírásával kell igazolnia, melyben az utólagos díjfizetési kötelezettségvállalás mellett az olvasónak nyilatkozatot kell tennie, hogy elfogadja a dokumentum használatára vonatkozóan a küldő könyvtár rendelkezéseit.

VIII. TÉRÍTÉSI ÉS HASZNÁLATI DÍJAK

1. A beiratkozott használó ingyenesen kölcsönözheti a könyvtár dokumentumait. 2. A kölcsönző a dokumentumokban okozott kárt köteles a könyvtár részére – a károkozás ténye megállapításától számított 15 napon belül - megtéríteni. 3. A Könyvtárban a reprográfiai és az informatikai szolgáltatások, valamint az előjegyzés térítésmentes. 4. Az e-Magyarország pont szolgáltatásaiért sem kell térítési díjat fizetni. 5. A könyvtárközi kölcsönzés keretében igényelt dokumentumok eredetiben vagy másolatban történő szolgáltatása térítéshez kötött, árát a dokumentumot küldő könyvtár határozza meg, illetve a mindenkori postai szállítás díját kell megtérítenie a használónak. 6. Azon használó tagsága, aki a kölcsönzött dokumentumokat nem szolgáltatja vissza, illetve az elveszett, megrongált dokumentumokat nem pótolja vagy árát nem téríti meg,

102

IX. ELVESZETT, MEGRONGÁLT DOKUMENTUMOK TÉRÍTÉSI DÍJA

1. A használót az általa kölcsönzött dokumentumok elvesztése vagy megrongálódása esetén alábbi kártérítési felelősség és kötelezettség terheli: A használó köteles az elveszett vagy megrongált dokumentumot azonos kiadású példánnyal pótolni, ha az nem szerezhető be, helyettesíthető a mű másik kiadásával. A használó köteles – ha az elveszett vagy megrongált dokumentum könyvkereskedelmi forgalomban már nem szerezhető be – a dokumentum másolatban történő megszerzéséről gondoskodni, vagy megtérítheti a könyv értékét is. Az elveszett könyv értékének megállapításakor nem a könyv leltárkönyvben szereplő beszerzési árát kell figyelembe venni, hanem a mindenkori könyvkereskedelmi forgalomi árát kell figyelembe venni. 2. A könyvet rongáló és a könyvtári szabályokat megszegő olvasótól a könyvtár a könyvtárhasználati jogot köteles megvonni!

X. INTERNETHASZNÁLAT

Az eMagyarország Pont és a könyvtár számítógépei elsősorban a könyvtári adatbázisban való keresésre, információszerzésre, dolgozatok, kiselőadások elkészítésére, álláskeresésre, eÜgyintézésre szolgálnak. 1. A számítógépeket térítésmentesen bárki igénybe veheti, maximum 30 percre, a könyvtártagok 60 percre. Ezen időn felül, minden megkezdett félóra 100 Ft +Áfa. 2. 10 éven aluliak csak írásos szülői engedéllyel ülhetnek le a gépekhez. 3. A számítógép és internet használatra előjegyzést lehet kérni. A bejelentkezők és azok, akik tanuláshoz, munkához kívánják az Internetet használni, elsőbbséget élveznek. 4. A közerkölcsbe, büntetőjogba ütköző oldalak látogatása, tartalmuk letöltése tilos! 5. Tilos a számítógép beállításait megváltoztatni, bármilyen nemű hibát elhárítani! 6. A számítógépek mellett enni, inni, hangoskodni, a könyvtárhasználókat zavarni szintén tilos!

103

XI. EGYÉB SZABÁLYOK

1. A szabályzat a Könyvtár és a könyvtárban működő e-Magyarország pont, NAVA pont használatára egyaránt vonatkozik. 2. Rendezvények vagy ünnepségek miatt a Könyvtár nyitva tartása változhat, amiről a használókat időben értesíteni kell. 3. A könyvtár őrzi és hozzáférhetővé teszi a Képviselő-testületi jegyzőkönyveket. 4. A könyvtárhasználóktól és a beiratkozott olvasóktól kérjük és elvárjuk a könyvtári dokumentumállomány és berendezések, eszközök védelmét, az elmélyült munkát biztosító csendet, a mobiltelefon-használat mellőzését. 5. A könyvtár használói kezdeményezhetik a fenntartónál a Használati szabályzat módosítását.

3. SZ. MELLÉKLET A KÖNYVTÁR SZMSZ-ÉHEZ

KATALÓGUSSZERKESZTÉSI SZABÁLYZAT 1. A KÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNY FELTÁRÁSA A könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza: 

raktári jelzet



bibliográfiai és besorolási adatokat

1.1 A DOKUMENTUMLEÍRÁS SZABÁLYAI

A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok).

104

A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében a könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok a szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: o

főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat

o

szerzőségi közlés

o

kiadás sorszáma, minősége

o

megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve

o

oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret - sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám

o

megjegyzések

o

kötés: ár

o

ISBN szám

A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. A könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: 

a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe)



cím szerinti melléktétel

1.2 RAKTÁRI JELZETEK

A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. 1.3 A KÖNYVTÁR KATALÓGUSA

A tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján)

105

- tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) Dokumentumtípusok szerint: -

könyv

-

CD ésDVD

Formája szerint: - digitális nyilvántartás a CORVINA könyvtári program segítségével

4. SZ. MELLÉKLET A KÖNYVTÁR SZMSZ -ÉHEZ TANKÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT I. JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK AZ INGYENES TANKÖNYVI ELLÁTÁS RENDJÉRŐL a 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről. Módosítása: a 2004. évi XVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi XXXVII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról, az adott évre vonatkozó költségvetési törvény, mely a normatív költségvetési támogatásokat meghatározza, az 1159/2002. (IX. 26.) Kormányhatározat az ingyenes tankönyvellátás meghatározott körben történő bevezetéséről, a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről és módosítása: 6/2005. (III. 17.) OM rendelet, valamint a 10/2006. (III. 27.) OM rendelet, 2006. évi CXXI. Törvény a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításról. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosítása. , 19. §.: A tankönyvpiac rendjéről szóló módosított-2001. évi XXXVII. törvény 8. §. (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell – az iskolától történő tankönyvkölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyv biztosítása, illetőleg tankönyv megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján – nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki a. tartósan beteg, b. testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, c. pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar(,

106

d. három vagy több gyermekes családban él, e. nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult f. rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (normatív kedvezmények). A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőknél, gyermekotthonokban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. Az iskola igazgatója felel a normatív kedvezmények biztosításáért. A 8. §. (8) bekezdése helyébe a következő lép: „(8) Ha az iskola a tankönyvet, szótárt, szöveggyűjteményt, atlaszt tankönyvkölcsönzés útján adja a normatív kedvezményre jogosult birtokába, a használat jogát a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, ill. az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv, szótár, szöveggyűjtemény, atlasz elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A kölcsönzött tankönyv, szótár, szöveggyűjtemény, atlasz a tanuló részére értékesíthető. A tankönyvkölcsönzéssel, tankönyvértékesítéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdéseket az iskola házirendjében kell meghatározni.” (3) A 8. §. (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott fenntartói támogatásból elsősorban a normatív kedvezményeket kell biztosítani. A fennmaradó összegből támogathatók a normatív kedvezményre nem jogosult tanulók, továbbá a tanulói munkatankönyv, munkafüzet megvásárlásához támogatás nyújtható. A normatív hozzájárulásból az iskolai könyvtár, könyvtárszoba részére a normatív kedvezmények biztosításához szükséges tankönyv, a fennmaradó összegből ajánlott és kötelező olvasmány, digitális tananyag, oktatási program szerezhető be.”

II. AZ INGYENES TANKÖNYVEK CSOPORTJAI 1. csoport: A 4 évig használt tankönyvek: történelmi atlasz; földrajzi atlasz; szótár, kötelező olvasmány. 2. csoport: A meghatározott tanévre szóló tankönyvek (1, 2 esetleg 3 évig használatos tankönyvek). 3. csoport: Munkafüzetek, munkatankönyvek, kitöltendő írásbeli feladatlapok.

III. A KÖLCSÖNZÉS MÓDJA, SZABÁLYAI

107

Igazgatói döntés alapján az ingyenes könyvek közül a tankönyvek az iskola tulajdonába kerülnek, ezért a tanulók ezeket a tanév végén kötelesek visszaadni az intézménynek. A munkatankönyvekre, munkafüzetekre és a feladatlapokra ez a kötelezettség nem vonatkozik. A tankönyv, szótár, szöveggyűjtemény, atlasz elvesztéséből, megrongálásából származó kárt a szülő köteles megtéríteni. A kártérítés mértékéről a Tankönyvtári Szabályzat 6. pontja rendelkezik. Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók ellátása az így létrehozott állományból is biztosítható. Amennyiben a szülő nem ért egyet azzal, hogy gyermeke használt tankönyvet kapjon, akkor az új könyveket ki kell fizetnie. A tankönyv, szótár, szöveggyűjtemény, atlasz a tanuló számára értékesíthető.

IV. A NYILVÁNTARTÁS FORMÁJA Az ingyenes tankönyvek közül a szótárak, atlaszok, kötelező olvasmányok a könyvtár egyedi nyilvántartásába kerülnek. Az iskolai könyvtári állományba került dokumentumok csak könyvtári bélyegzés és nyilvántartásba vétel után kölcsönözhetők. Az ingyenes tankönyvek 2. csoportja összesített vagy időleges (legfeljebb 3 évre) nyilvántartásba kerül. A nyilvántartás tanévenként évfolyamok szerint történik, melyben szerepel a tankönyv rövid címleírása, raktári száma, darabszáma, darabonkénti és összesített értéke. Az ingyenes tankönyvek 3. csoportjába tartozó munkafüzetek, munkatankönyvek nem kerülnek nyilvántartásba. A tanuló az átvétel tényét, a visszaadás és a kártérítési felelősség tudomásul vételét az osztálynapló Jegyzet részében aláírt nyilatkozat aláírásával igazolja. A szülő is nyilatkozik a tankönyv átvételéről, és az osztálynapló Jegyzet részében aláírt nyilatkozat aláírásával jelzi, hogy tudomásul vette, miszerint a súlyosan megrongálódott vagy hiányzó tankönyvek árát köteles megtéríteni az iskola számára. Az ingyenes tankönyvek 1. csoportjába tartozó könyveket a könyvtári SZMSZ-ben meghatározott eljárás során kell selejtezni. A 2. csoportba tartozó időleges nyilvántartású tankönyvek kivonásáról törlési ügyiratot kell készíteni, amely rögzíti az állományból kivont a tankönyvek adatait, példányszámát, összértékét. Ezeknek a dokumentumoknak a törlése a könyvtár vezetőjének hatáskörébe tartozik, nem kell engedélyt kérni a kivezetésre. A brosúraleltárba vett dokumentumok 3 év után törölhetők a minden indoklás nélkül.

V. AZ INGYENES TANKÖNYVEK ELHELYEZÉSE ÉS A TANKÖNYVELLÁTÁS FELELŐSEI A tankönyvek tárolása a régi könyvtári helyiségben történik, mert itt rendelkezésre állnak a beépített polcok. A tankönyvek a könnyebb tájékozódás érdekében évfolyamonként, azon belül tantárgyanként csoportosítva kerülnek elhelyezésre.

108

A naponta használatos tankönyvek, atlaszok, szöveggyűjtemények, feladatgyűjtemények, szótárak a tanári szobában kerülnek elhelyezésre. A tanári szobában elhelyezett tankönyvekért, szótárakért, atlaszokért, szöveg-és feladatgyűjteményekért a szaktanárok felelősek. A letéti helyiségekben elhelyezett dokumentumokért a kijelölt szaktanár a felelős. A tanulók tankönyvvel való ellátása a tanév első hetében történik. A tankönyvek visszavételére a tanév utolsó két hetében kerül sor. A tankönyvek kiadása és visszavétele az ingyenes tankönyvekről készített nyilvántartás (Tankönyvtári Szabályzat 4. pont) alapján történik. A tankönyvfelelős és a könyvtáros felelős az ingyenes tankönyvellátás lebonyolításáért. A tankönyvek visszavételében segítséget nyújtanak a szaktanárok és az osztályfőnökök is.

VI. EGYÉB KIEGÉSZÍTÉSEK Az ingyenes tankönyvre jogosultak számára a normatív kedvezmény biztosításáért az iskola igazgatója felelős. A tankönyvek, szótárak, szöveggyűjtemények, atlaszok kölcsönzésének lebonyolítása a tankönyvfelelős és a könyvtáros feladata. Az elveszített, megrongálódott tankönyveket, szótárakat, atlaszokat, szöveggyűjteményeket a tanulóknak meg kell téríteni. A térítés mértéke új tankönyv esetében a beszerzési ár teljes összege, használt tankönyv esetében a beszerzési ár évenként 25 %-kal csökkent értéke. A kártérítési kötelezettség alól a tantestület döntése alapján nem mentesülhet a tanuló.

5. SZ. MELLÉKLET A KÖ NYVTÁR SZMSZ-ÉHEZ

KÖNYVTÁROS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA A könyvtáros feladata, hogy az Iskola oktató-nevelő munkáját a gyűjtőköri szabályzatban meghatározott információhordozók gyűjtésével, feldolgozásával és szolgáltatásával segítse. Munkáját az intézményvezető irányításával, ellenőrzésével és támogatásával végzi. Fokozottan ügyel a pedagógusok szakirodalmi ellátására. a.)

Szakmai feladatai Állománygondozás Állománygyarapítás -

felelős az évi felhasználásáért.

költségvetés

tervszerű

és

folyamatos

109

-

a megjelenő kiadványokról tájékozódik

-

szükség esetén egyedi beszerzéseket is végez

-

beszerzéseknél figyelembe veszi a szakmai közösségek javaslatait

Állományba vétel -

a beszerzett dokumentumokat a könyvtárba érkezés után azonnal a könyvtári szabályzatban meghatározott módon nyilvántartásba veszi

-

a nyilvántartásokat naprakész állapotban tartja

-

rendszeresen (évenként) állománygyarapítást végez

-

a felesleges, elhasználódott, tartalmilag elavult műveket a rendeleti előírásoknak megfelelően törli az állományból

Állományvédelem -

a könyvtáros felelős a könyvtár rendeltetésszerű használatáért,- állományellenőrzési rendeleti előírás szerint előkészíti a leltározást, részt vesz annak lebonyolításában

-

pontosan vezeti a kölcsönzési nyilvántartást

-

a rábízott könyvtári állományért anyagi felelősséggel is tartozik

Szolgáltatások -

Kölcsönzés: a működési szabályzatban meghatározott módon

-

Könyvtárbemutató foglalkozásokat, könyvtárhasználati ismeretket nyújtó órákat vezet, előkészíti a könyvtári szakórákat

-

rendszeresen tájékoztatást ad a könyvtár új szerzeményeiről a faliújságon, valamint az ÁMK honlapján

-

az intézményi munkatervben meghatározott feladatokat nevelési értekezlet, évfordulós események, vetélkedők stb.ajánlójegyzék összeállításával segíti

b.) Egyéb feladatok A könyvtáros kapcsolatot szaktanárokkal.

tart

Nyitvatartási feladatok során ellátjaa kölcsönzés

az

osztályfőnökökkel,

a

munkaközösség

vezetőkkel,

110

tájékoztatás könyvtárbemutató foglalkozások raktári rendezés ügyviteli teendőit Belső munkálatok során elvégzi az alábbi feladatokat: állománygyarapítás (leltárkönyvek vezetése) katalógusszerkesztés bibliográfiai leírás készítése irodalomkutatás felkészülés a foglalkozásokra egyéni továbbképzés Külső tevékenységei: tájékozódás a könyvpiacon egyéni beszerzések továbbképzés tapasztalatcsere

VIII. A VERPELÉT ÁMK ADATK EZELÉSI SZABÁLYZATA – az intézményi SZMSZ kötelező melléklete

TARTALOMJEGYZÉK

I. ÁLTALÁNOS FOGALMAK 1. Iratkezelési szabályok 2. Iratkezelés 3. Irat 4. Irattári anyag 5. Irattári terv

111

6. Értelmező rendelkezések 7. Az iratkezelés felügyelete az intézményben II. AZ IRAT ÉS ÜGYKEZELÉSI FELADATOK III. A KÜLDEMÉNYEK (BEADVÁNYOK) ÁTVÉTELE ÉS IKTATÁSA 1. Az irattári tételek kialakítása 2. A küldemények átvétele 3. A küldemények felbontása 4. Az iktatás 5. Szignálás 6. Iktatásra nem kerülő iratfajták 7. Az iktatókönyv IV. AZ ÜGYINTÉZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ IRATKEZELÉS 1. Ügyintézés sorrendje és módja 2. A kiadott iratok aláírása V. A KIADVÁNYOK (KÜLDEMÉNYEK) TOVÁBBÍTÁSA A CÍMZETTEKHEZ 1. A kiadványok (küldemények) továbbítása a címzettekhez 2. Elküldés módja 3. Az iratok kézbesítése VI. IRATTÁRI FELADATOK 1. Az irat irattárba helyezése 2. A kézi irattár kezelése 3. Másolatok (másodlatok) kiadása 4. Az irattári anyag selejtezése 5. Az iratselejtezési jegyzőkönyv 6. Megszűnés esetén 7. Levéltárba adás 8. Hozzáférés az iratokhoz, az iratok védelme VII. NEVELÉSIOKTATÁSI INTÉZMÉNY IRATTÁRI TERVE VIII. EGYES TANÜGYI OKMÁNYOK VEZETÉSE, AZ ISKOLAI ZÁRADÉKOK ÉS A KÖTELEZŐ NYOMTATVÁNYOK

112

Naplók Anyakönyvi lap törzslap Helyettesítési napló és túlóralap, helyettesítési órák dokumentálása Tanuló kimaradásának vezetése Bizonyítvány Az iskola által kötelezően használt nyomtatványok IX. EGYÉB IRATKEZELÉSI FELADATOK 1. Felvilágosítás adása ügyfeleknek 2. Az intézményi körbélyegzők nyilvántartása X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

113

Az intézmény iratkezelésével kapcsolatos feladatokat az 1995. évi LXVI. törvény, a 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet és a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet alapján az alábbi igazgatói utasítással szabályozom.

I. ÁLTALÁNOS FOGALMAK

1. IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Az iratkezelési szabályzat az iratok, a bármely technikai eljárással készült képes hangfelvételek, valamint a gépi adatfeldolgozás során keletkezett adathordozók biztonságos őrzésének módját, rendszerezését, nyilvántartását, segédletekkel ellátását, irattározását, selejtezését és levéltárba történő átadását szabályozza.

2. IRATKEZELÉS Az iratkezelés fogalmi köréhez tartozik az intézménybe érkező beadványok és egyéb küldemények, vagy ott keletkező iratok átvétele, illetékesség szerinti elosztása, iktatása, nyilvántartása, segédletekkel ellátása, az intézményen belüli irányítása, az ügyintézés során készült kiadványok és azzal kapcsolatos egyéb küldemények postára adása, kézbesítése, valamint az elintézett iratok irattári kezelése, megőrzése, selejtezése és levéltárnak való átadása.

3. IRAT Irat minden írott szöveg, számadatsor, térkép, (tervrajz), amely bármilyen anyagon, alakban és bármely eszköz felhasználásával keletkezett, kivéve a megjelentetés szándékával készült könyvjellegű kéziratokat. Iratnak minősülnek a gépi adatfeldolgozás útján rögzített adatok is.

4. IRATTÁRI ANYAG Irattári anyagnak kell tekinteni az intézmény, a tagintézmény és jogelődei működése során keletkezett iratokat, valamint az iratokhoz kapcsolódó mellékleteket, amelyekre még ügyviteli szempontból szükség van.

114

5. IRATTÁRI TERV Az iratok rendszerezésének alapja az irattári terv, amely rendszerbe foglalja az ellátott ügyköröket és az iratokat ezeknek megfelelően tagolja. Az ellátott ügykörök (ügycsoportok) tagolása az irattári tervben sorszámmal jelölt tételek (tárgyi csoportok) szerint történik. Az irattári tételt úgy kell kialakítani és meghatározni, hogy ahhoz tartozó iratok egyfelől azon tárgykörűek legyenek, másfelől a tételhez tartozó iratok a selejtezés, illetve a levéltárnak történő átadása határideje szempontjából egységes kategóriát alkossanak. Valamennyi tételnél jelölni kell a selejtezési határidőt, illetve tételek iratai nem selejtezhetők, ügyviteli érdekből meddig kell azokat megőrizni, valamint azt is, hogy nem selejtezhető tételeket mikor kell a levéltárnak átadni. Az irattári tervbe fel kell venni olyan iratféleségeket is, amelyek nem kerülnek az általános szabályok szerint iktatásra, illetve amelyeket nem helyeznek irattárba, hanem attól elkülönítve kezelnek (pl. illetményszámfejtéssel, gazdálkodási műveletek könyvelésével kapcsolatos kartonok stb.) Az irattári tervben az ilyen iratok őrzési helyét fel kell tüntetni. Ezekre az iratokra az irattári terv megfelelő tételszámát legkésőbb akkor kell feljegyezni, amikor az irat a végleges őrzési helyére kerül. Az irattári tételek számát az ügyvitel igényeinek megfelelően, illetve az iratforgalom nagyságától függően növelni, vagy csökkenteni lehet. Az egyes nagyobb ügyfélforgalmú tételeket szükség szerinti szempontok (név, hely, intézmény stb.) alapján altételekre lehet bontani. Az intézmény ügykörében vagy szervezetében bekövetkező jelentős változás esetén, annak megfelelően az irattári tervet a következő év elején módosítani kell.

Irattári ügykörök: A: vezetési és személyi ügyek B: nevelési és oktatási ügyek C: gazdasági ügyek

6. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 1. Átmeneti irattár: a közfeladatot ellátó szerv által az iktatóhelyhez kapcsolódóan kialakított olyan irattár, amelyben az irattári anyag meghatározott időtartamú átmeneti, selejtezés vagy köz-ponti irattárba adás előtti őrzése történik; 2. Átadás: irat, ügyirat vagy irategyüttes kezelési jogosultságának dokumentált átruházása; 3. Beadvány: valamely szervtől vagy személytől érkező papíralapú vagy elektronikus irat; 4. Csatolás: iratok, ügyiratok átmeneti jellegű összekapcsolása; 5. Elektronikusan aláírt irat: az elektronikus aláírásról szóló 2001. Évi xxxv. Törvényben meghatározott, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalt irat;

115

6. Elektronikus tájékoztatás: olyan kiadmánynak nem minősülő elektronikus dokumentum, amely az iktatási számról, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, az ügy ügyintézőjéről és az ügyintéző hivatali elérhetőségéről értesíti az ügyfelet; 7. Elektronikus visszaigazolás: olyan kiadmánynak nem minősülő elektronikus dokumentum, amely az elektronikus úton érkezett irat átvételéről és az érkeztetés sorszámáról értesíti annak küldőjét; 8. előadói ív: az üggyel, a szignálással, a kiadmányozással, az ügyintézéssel és az iratkezeléssel kapcsolatos információkat hordozó, az ügyirat elválaszthatatlan részét képező, illetve azzal közös adatbázisban kezelt iratkezelési segédeszköz; 9. Expediálás: az irat kézbesítésének előkészítése, a küldemény címzettjének (címzettjeinek), adathordozójának, fajtájának, a kézbesítés módjának és időpontjának meghatározása; 10. Érkeztetés: az érkezett küldemény küldőjének, érkeztetőjének, belső címzettjének, az érkeztetés dátumának, elektronikus úton érkezett küldemény sorszámának, a küldemény adathordozójának, fajtájának és érkezési módjának nyilvántartásba vétele az iktatókönyvben vagy külön érkeztető könyvben; 11. Gépi adathordozó: külön jogszabályban meghatározott, az ügyfél-hivatal, illetve a hivatalügyfél kommunikációra felhasználható, valamint az elektronikus adat tárolására alkalmas eszköz; 12. Iktatás: az irat nyilvántartásba vétele, iktatószámmal történő ellátása az érkeztetést vagy a keletkezést követően az iktatókönyvben, az iraton és az előadói íven; 13. Iktatókönyv: olyan nem selejtezhető, hitelesített iratkezelési segédeszköz, amelyben az iratok iktatása történik; 14. Iktatószám: olyan egyedi azonosító, amellyel a közfeladatot ellátó szerv látja el az iktatandó iratot; 15. Iratkölcsönzés: az irat visszahozatali kötelezettség melletti kiadása az irattárból; 16. Irattári tétel: az iratképző szerv vagy személy ügykörének és szervezetének megfelelően kialakított legkisebb - egyéni irattári őrzési idővel rendelkező - irattári egység, amelybe több egyedi ügy iratai tartozhatnak; 17. Irattári tételszám: az iratnak az irattári tervben meghatározott tárgyi csoportba és iratfajtába sorolását, selejtezhetőség szerinti csoportosítását meghatározó kód; 18. Irattárba helyezés: az ügyirat irattári tételszámmal történő ellátása és irattárban történő dokumentált elhelyezése, illetve kezelési jogának átadása az irattárnak az ügyintézés befejezését követő vagy annak felfüggesztése alatti átmeneti időre; 19. Kezelési feljegyzések: az ügyirat vagy az egyes irat kezelésével kapcsolatos, ügykezelőnek szóló vezetői vagy ügyintézői utasítások; 20. Kézbesítés: a küldeménynek kézbesítő szervezet, személy, adatátviteli eszköz útján történő eljuttatása a címzetthez; 21. Központi irattár: a közfeladatot ellátó szerv több szervezeti egysége irattári anyagának selejtezés vagy levéltárba adás előtti őrzésére szolgáló irattár;

116

22. Küldemény: az irat vagy tárgy, amelyet kézbesítés céljából burkolatán vagy a hozzá tartozó listán címzéssel láttak el; 23. Küldemény bontása: az érkezett küldemény biztonsági ellenőrzése, felnyitása, olvashatóvá tétele; 24. Levéltárba adás: a lejárt helyben őrzési idejű, maradandó értékű iratok teljes és lezárt évfolyamainak átadása az illetékes közlevéltárnak; 25. Másodlat: az eredeti irat egyik hiteles példánya, amelyet az első példánnyal azonos módon hitelesítettek; 26. Másolat: az eredeti iratról szöveg-azonos és alakhű formában, utólag készült egyszerű (nem hitelesített) vagy hiteles (hitelesítési záradékkal ellátott) irat; 27. Megsemmisítés: a kiselejtezett irat végleges, a benne foglalt információ helyreállításának lehetőségét kizáró módon történő hozzáférhetetlenné tétele, törlése; 28. Mellékelt irat: az iratnak nem szerves része, tartozéka, attól - mint kísérő irattól elválasztható; 29. Melléklet: valamely irat szerves tartozéka, annak kiegészítő része, amely elválaszthatatlan attól; 30. Naplózás: az elektronikus iratkezelési rendszerben, a kezelt adatállományokban bekövetkezett események meghatározott körének regisztrálása; 31. selejtezés: a lejárt megőrzési határidejű iratok kiemelése az irattári anyagból és megsemmisítésre történő előkészítése; 32. Szerelés: ugyanahhoz az ügyirathoz tartozó ügyiratdarabok (elő- és utóiratok) végleges jellegű összekapcsolása, amelyet az iktatókönyvben és az iratokon egyaránt jelölni kell; 33. Szignálás: az ügyben eljárni illetékes szervezeti egység és/vagy ügyintéző személy kijelölése, az elintézési határidő és a feladat meghatározása; 34. Továbbítás: az ügyintézés során az irat eljuttatása az egyik ügyintézési ponttól a másikhoz, amely elektronikusan tárolt irat esetén megvalósulhat az irathoz való hozzáférés lehetőségének biztosításával is; 35. Ügyintéző: az ügy intézésére kijelölt személy, az ügy előadója, aki az ügyet döntésre előkészíti; 36. Ügyirat: egy ügyben keletkezett valamennyi irat; 37. ügykör: a szerv vagy személy feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek meghatározott csoportja.

7. AZ IRATKEZELÉS FELÜGYELETE AZ INTÉZMÉNYBEN

Az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtásáért, a szervezeti, működési és ügyrendi szabályok, az alkalmazott informatikai eszközök és eljárások, valamint az irattári tervek és

117

iratkezelési előírások folyamatos összhangjáért, az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakításáért és működtetéséért, továbbá az iratkezeléshez szükséges egyéb tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosításáért, felügyeletéért az intézmény vezetője felelős.

A verpelét ámk iratkezelését úgy kell megszervezni, hogy az intézéményhez érkezett, ott keletkező, illetve onnan továbbított irat:

a) azonosítható, fellelési helye, útja követhető, ellenőrizhető és visszakereshető legyen; b) tartalma csak az arra jogosult számára legyen megismerhető; c) kezeléséért fennálló személyi felelősség egyértelműen megállapítható legyen; d) szakszerű kezeléséhez, nyilvántartásához, kézbesítéséhez, védelméhez megfelelő feltételek biztosítva legyenek; e) a beérkezett iratok megváltoztathatatlansága biztosítva legyen; f) a rendszeres selejtezés elvégzésével az irattári iratanyag felesleges felhalmozódása megelőzhető, a maradandó értékű iratok megőrzése biztosított legyen; g) az ügyintézéshez, a döntések előkészítéséhez, az iskola rendeltetésszerű működéséhez megfelelő támogatást biztosítson.

Az intézmény vezetője gondoskodik:

a) az iratkezelési szabályzat végrehajtásának rendszeres ellenőrzéséről, intézkedik a szabálytalanságok megszüntetéséről, szükség esetén kezdeményezi a szabályzat módosítását; b) az iratkezelési segédeszközök (iktatókönyv, név- és tárgymutató, kézbesítőkönyv, iratminták és formanyomtatványok, számítástechnikai programok, adathordozók stb.) Biztosításáról; c) a hivatalos és személyes elektronikus postafiókok szabályozott működéséről; d) egyéb jogszabályokban meghatározott iratkezelést érintő feladatokról. Az iratokat és az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, valamint a megsemmisülés és sérülés ellen.

II. AZ IRAT ÉS ÜGYKEZELÉSI FELADATOK

118

Az intézményben az iratkezeléssel kapcsolatos feladatokat az oda beosztott adminisztratív dolgozó (iskolatitkár) végzi.

A munka irányítása és ellenőrzése az intézmény vezetőjének a feladata.

Az iskolatitkár az intézménybe érkező küldeményekkel kapcsolatban az alábbi feladatokat látja el: · a küldemények átvétele, · a küldemények felbontása, · az iktatása, · az irodában iktatott iratok belső továbbítása és az ezzel kapcsolatos nyilvántartás vezetése, · az irodában iktatott iratokhoz kapcsolódó mellékletek csomagolása, · a kiadványok továbbítása, postai feladás, · a továbbítandó küldemények bérmentesítésére szolgáló ellátmány kezelése, · a határidős iratok kezelése és nyilvántartása, · az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése, · az irattár kezelése, rendezése, · az irattári jegyzékek készítése, · közreműködés az irattári anyag selejtezésénél és levéltári átadásánál.

Az irattár őrzi és kezeli a három évnél régebbi irattári anyagot, lebonyolítja az iratok selejtezését és levéltárba adását, valamint gyűjti, rendszerezi az intézményi munkával kapcsolatos dokumentációs anyagot

119

III. A KÜLDEMÉNYEK ( BEADVÁNYOK) ÁTVÉTELE ÉS IKTATÁSA

AZ IRATTÁRI TÉTELEK KIALAKÍTÁSA

Az ügyiratokat és a nem iktatással nyilvántartott egyéb irategyütteseket tárgyi alapon kell tételekbe sorolni. Az irattári tétel egy vagy több tárgykör (ügykör) irataiból is kialakítható, annak figyelembevételével, hogy: a) egy irattári tételbe csak azonos értékű, levéltári megőrzést igénylő vagy meghatározott időtartam eltelte után selejtezhető iratok sorolhatók be; b) az egyes irattári tételek megfelelő alapul szolgálnak az éves ügyiratforgalmi és hatósági statisztikai adatszolgáltatáshoz; Az egyes irattári tételekhez kapcsolódóan meghatározza, hogy melyek azok az irattári tételek, amelyek iratai nem selejtezhetők, és melyek azok, amelyek iratait meghatározott idő eltelte után ki lehet selejtezni. A nem selejtezhető irattári tételek esetében megjelöljük azt is, hogy melyek azok, amelyek iratait meghatározott idő eltelte után levéltárba adunk, és melyek azok, amelyek megőrzéséről az iratképző - határidő megjelölése nélkül - helyben köteles gondoskodni. A nem selejtezhető és levéltárba adandó irattári tételek, továbbá a selejtezhető irattári tételek esetében meg kell jelölni az irattári őrzés időtartamát. Az intézmény feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek intézésének áttekinthetősége érdekében az azonos ügyre - egy adott tárgyra - vonatkozó iratokat egy irategységként, ügyiratként kezeli. Az ügyiratokat, valamint az iskola irattári anyagába tartozó egyéb más iratokat - még irattárba helyezésük előtt - az irattári tervben meghatározott irattári tételekbe, a tárgyi alapon, indokolt esetben iratfajta alapján kialakított irattári egységekbe kell besorolni.

2. A KÜLDEMÉNYEK ÁTVÉTELE

Az iskolatitkár átveszi a postai úton érkező iratokat, valamint az ügyfelek által közvetlenül benyújtott beadványokat, kérelmeket. A nyilvántartott küldemények (ajánlott, expressz ajánlott, csomag és távirat) átvételét a posta szabályainak megfelelően végzik. Az intézményhez ajánlottan vagy kézbesítés útján érkezett küldeményeket a kézbesítőkönyvvel kell átvenni. Ha a küldemény címzéséből megállapítható, hogy nem az intézményt illeti, felbontatlanul kell az illetékes szervhez továbbítani.

A küldemény átvételére jogosult: a) a címzett vagy az általa megbízott személy;

120

b) a szerv vezetője vagy az általa megbízott személy; c) az iratkezelést felügyelő vezető vagy az általa megbízott személy; d) a postai meghatalmazással rendelkező személy. Az elektronikus úton érkezett irat átvételének és érkezésének időpontja folyamatos, irattározása papír alapon történik, legkésőbb az érkezését követő munkanapon belül. A gyors elintézést igénylő („azonnal”, „sürgős” jelzésű) küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, illetőleg azt a szignálásra jogosultnak soron kívül be kell mutatni, az elektronikus iratot részére továbbítani kell.

3. A KÜLDEMÉNYEK FELBONTÁSA

Az intézményhez továbbított küldeményeket az iskolatitkár bonthatja fel. Felbontja az olyan küldeményeket is, amelyeken az intézmény neve címzés előtt, vagy után, névre szóló címzés is szerepel, ha a küldemény hivatalos szervtől, iktatószámmal ellátva érkezik, tehát a boríték külzete alapján hivatalos küldeményt tartalmaz. Ha névre szóló levelek címzettjei az átvett küldeményről megállapítják, hogy annak tartalma nem magánjellegű kötelesek azt iktatás céljából még az átvétel napján az iratkezelőnek átadni. Ha a küldeményből az intézkedésre jogosult szerv nem állapítható meg, az iratot értesítés kíséretében vissza kell küldeni a feladónak. Az irodai dolgozónak a küldemény felbontásakor egyeztetnie kell a borítékon és a benne lévő iraton (iratokon) lévő iktatószámot (számokat), továbbá az iraton feltüntetett és ténylegesen beérkezett mellékletek számát. Ugyancsak fel kell tüntetni azt is, ha a küldemény sérült borítékban érkezett, vagy azon a felbontás jelei állapíthatók meg. Ha a feladó neve és címe csak a borítékról állapítható meg, továbbá ha a küldemény névtelen levél, végül, ha a feladás időpontjához feltehetően jogkövetkezmény fűződik (pl. fellebbezés, bírósági idézés, jelentkezés, pályázat stb.) a borítékot az irathoz kell csatolni. Amennyiben az irat benyújtásának időpontjához jogkövetkezmény fűződik vagy fűződhet, gondoskodni kell, hogy annak időpontja harmadik fél által megállapítható legyen. Minden beérkezett küldeményt érkeztetni kell. A nem iktatandó iratokat az iratkezelési szabályzatban határozzuk meg. Az elektronikus iratot gépi adathordozón (hajlékony lemez, CD ROM stb.) átvenni vagy elküldeni csak papíralapú kísérőlappal lehet. Az adathordozót és a kísérőlapot, mint iratot és mellékelt iratot kell kezelni.

4. AZ IKTATÁS

Az iktatókönyv tartalmazza:

121

a) iktatószám; b) iktatás időpontja; c) küldemény érkezésének időpontja, módja, érkeztető száma; d) küldemény elküldésének időpontja, módja; e) küldő megnevezése, azonosító adatai; f) érkezett irat iktatószáma (idegen szám); g) mellékletek száma; típusa h) szervezeti egység megnevezése; i) irat tárgya; j) kezelési feljegyzések; az ügyintéző megnevezése k) ügyintézés határideje, és végrehajtásának időpontja; elő és utóiratok iktatószáma l) irattári tételszám; m) irattárba helyezés időpontja. Az iratot el kell látni iktatószámmal és az irat egyéb azonosító adataival. Az iktatószám kötelezően tartalmazza a főszám-alszám/év – egy adategyüttesként kezelendő – adatokat, melyben az év az adott év négy számjegye. Az ugyanazon ügyben, ugyanabban az évben keletkezett iratokat egy főszámon tartjuk nyilván. Egy iktatókönyvön belül a főszámokat folyamatos sorszámos rendszerben kell kiadni. Az ügyirathoz tartozó iratokat az iktatási főszám alatt folyamatosan kiadott alszámokon tartjuk nyilván. Az ügyirat tárgya, illetőleg az ügyfél neve és azonosító adatai alapján név-és tárgymutató könyvet vezetünk. A gyorsabb keresés érdekében az iratokhoz a tárgy jellemzői alapján tárgyszavakat rendelünk. Az iktatókönyvet az év első napján megnyitjuk, hitelesítjük, utolsó munkanapján, az utolsó irat iktatása után lezárjuk. Az iktatásra felhasznált utolsó számot követő aláhúzással lezárjuk, majd azt a keltezést követően aláírással, továbbá a körbélyegző lenyomatával hitelesítjük. Az iratkezelőnek az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon be kell iktatni. Soron kívül kell iktatni a határidős iratokat, expresz küldeményeket, a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó „sürgős” jelzésű iratokat. Az intézmény iktatási rendszere évente újrakezdődő sorszámos rendszer, melyet iktatókönyvbe kell rögzíteni. Az iktatás a hivatali okból szükséges soron kívüli iktatásoktól eltekintve az iratok

122

beérkezése sorrendjében történik. Iktatáskor az iratot el kell látni a következő iktatószámmal. Iktatni csak irat alapján szabad. Iktatószámot irat nélkül (élőszó vagy telefonon történő kérésre) kiadni nem szabad.

5. AZ IKTATÓKÖNYV

Az iktatás első iktatószámától megszakítás nélkül folyamatosan halad. A dátumot naponta csak az elsőnek iktatott iratnál kell feltüntetni. Az irat tárgyát úgy kell megjelölni, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki. Az iktatókönyvben iktatószámot üresen hagyni nem szabad, a tévedésből bejegyzés nélkül hagyott iktatószámot át kell húzni és meg kell jelölni az áthúzás okát. Az így megsemmisített számon újabb iratot iktatni nem szabad. A téves bejegyzéseket semmiféle technikai eszközzel megszüntetni, vagy más módon eltüntetni (pl. kiradírozni, kivakarni, leragasztani) nem szabad. A tévesen bejegyzett adatokat vékony vonallal át kell húzni úgy, hogy az eredeti (téves) bejegyzés is olvasható maradjon, és e fölé kell a helyes adatot íri. Az iktatókönyvet a naptári év végén (az utolsó iktatás alatt) keltezéssel és névaláírással le kell zárni.

6. SZIGNÁLÁS

Az iskolatitkár az érkezett iratot köteles a vezetőjének vagy a vezető megbízottjának átadni, aki kijelöli az ügyintézést végző személyt (szignálás). Azt az iratot, amelynek iktatott előzménye van, vagy ha az ügy, ügycsoport feldolgozására illetékes már korábban ki volt jelölve, közvetlenül az illetékeshez lehet továbbítani. Az irat szignálására jogosult meghatározza az elintézéssel kapcsolatos esetleges külön utasításait (feladatok, határidő, sürgősségi fok stb.). Az intézmény vezetője elrendelheti az irat bemutatás előtti iktatását.

7. IKTATÁSRA NEM KERÜLŐ IRATFAJTÁK

Nem kell iktatni az olyan iratokat, amelyekről a vonatkozó rendelkezések értelmében külön nyilvántartást kell vezetni (pl. személyzeti nyilvántartások, gazdasági jellegű nyilvántartások, könyvelési bizonylatok stb.), valamint a jogkövetkezménnyel nem járó tömeges értesítéseket,

123

könyveket, tananyagokat, reklámanyagokat, tájékoztatókat, meghívókat, prospektusokat, közlönyöket, sajtótermékeket, szaklapokat, folyóiratokat. Téves iktatás esetén a kézi iktatókönyvben a bejegyzést áthúzással kell érvényteleníteni oly módon, hogy az érvénytelenítés ténye – az eredeti bejegyzés olvashatósága mellett – kétségtelen legyen.

IV. AZ ÜGYINTÉZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ IRATKEZELÉS

1. AZ ÜGYINTÉZÉS SORRENDJE ÉS MÓDJA

Az ügyintéző az ügyeket érkezési sorrendben és sürgősségük figyelembevételével köteles elintézni. Továbbítani csak tisztázott iratokat lehet. A tisztázat bal felső részén kell feltüntetni az intézmény nevét, címét, irányítószámát, az irat iktatószámát, évszámát, alatta a címzettet. A tisztázat jobb felső részén kell még feltüntetni az irat tárgyát, az esetleges hivatkozási számot, vagy ügyintézőt. Az esetleges mellékletek számát a dátum előtt a szöveg végén kell megadni.

2. A KIADOTT IRATOK ALÁÍRÁSA

Az elkészített iratokat eredeti aláírással vagy hitelesített másolatként lehet elküldeni. Ha az eredeti aláírásra van szükség, a szöveg végén, a keltezés alatt, a levélpapír jobb oldalán az aláíró nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. Ha az iratot nem eredeti aláírással kell elküldeni, a keltezés alatt, a levélpapír jobb oldalán az aláíró neve mellett "s. k." toldattal, valamint alatta a hivata1i beosztását kell szerepeltetni. A hitelesítést végző irodai dolgozó a záradékot az igazgató aláírásával és körbélyegzővel hitelesíti.

124

V. A KIADVÁNYOK (KÜL DEMÉNYEK) TOVÁBBÍTÁSA CÍMZETTEKHEZ 1. A KIADVÁNYOK (KÜLDEMÉNYEK) TOVÁBBÍTÁSA A CÍMZETTEKHEZ

A küldeményeket közönséges, elsőbbségi, ajánlott, tértivevényes, ajánlott-tértivevényes levélként és csomagban (illetve táviraton vagy telefaxon) lehet elküldeni, továbbítani. (Szükség esetén e-mailben.) Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a szervezeti és működési szabályzatban, ügyrendben meghatározott, kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá (az iskolaigazgatója, vagy általa megbízott kiadmányozási joggal felruházott helyettes). Külső szervhez vagy személyekhez kiadmányt csak hitelesen lehet továbbítani. Az irat akkor hiteles kiadmány , ha a: a) kiadmányozó saját kezűleg aláírja, vagy a kiadmányozó neve mellett az „s.k.” jelzés szerepel, b) kiadmányozó, illetve a felhatalmazott személy aláírása mellett az iskola hivatalos bélyegzőlenyomata szerepel.

2. AZ ELKÜLDÉS MÓDJA

Az elküldés módjára, ha az nem közönséges levélként történik az ügyintéző köteles az iraton utasítást adni. Ajánlott levélben csak fontos, vagy nehezen pótolható iratokat (okmányokat, bizonyítványokat stb.) szabad küldeni. Ha az irat átvételének időpontjáról az intézménynek tudomást kell szereznie, az iratot tértivevénnyel kell elküldeni. Gépírással írt szöveget tartalmazó iratot nyomtatványként postán feladni nem szabad.

3. AZ IRATOK KÉZBESÍTÉSE

Kézbesítéssel (hivatalsegéd) csak sürgős, kivételes esetekben szabad küldeményeket továbbítani. Ekkor a küldeményeket hivatalosan át kell vetetni a címzettel.

125

VI. IRATTÁRI FELADATOK

1. AZ IRAT IRATTÁRBA HELYEZÉSE

Az iratot az elküldés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon irattárba kell tenni. Csak olyan iratot szabad az irattárba elhelyezni, amelynek kiadványai továbbításra kerültek a címzetthez és határidős kezelést már nem igényel. Ezek hiányában is irattárba kell tenni az olyan iratot, amelynek érdemi intézkedés nélküli irattárba helyezését rendelték el. Az ügyintézőnek legkésőbb az ügy befejezésével egyidejűleg meg kell határoznia az irattári tételszámot, és azt az mind az iraton, mind az iktatókönyvben is fel kell tüntetni. Irattárba helyezés előtt az irodai dolgozó köteles az iratot átvizsgálni, hogy nincsen benne idegen irat, továbbá, hogy minden kezelési utasításnak eleget tettek-e. Az irattárba helyezést az iktatókönyv megfelelő rovatában aláírással, a hónap és nap feltüntetésével kell feljegyezni. Az irattárba adást és az irattári anyag kezelését dokumentáltan, visszakereshetően kell végezni.

2. A KÉZI IRATTÁR KEZELÉSE

Az intézmény három évnél nem régebbi iratait a kézi irattárban kell kezelni és őrizni. A kézi irattárban az iratokat évek ezeken belül pedig az iktatószámok sorrendjében, jól zárható szekrényben kell elhelyezni. A kézi irattár kezelése, folyamatos rendezése az ezzel megbízott irodai dolgozó feladata.

3. MÁSOLATOK (MÁSODLATOK) KIADÁSA

Az irattárban kezelt iratról (kiadványról) másolat kiadását az ügyben kiadványozási joggal felruházott illetékes ügyintéző és felettesei engedélyezheti. A másolat kiadásának engedélyezését az iratra köteles rávezetni. A másolatot "A másolat hiteles" záradékkal, keltezéssel és névaláírásával az iroda illetékes dolgozója hitelesíti az igazgató aláírásával és a

126

körbélyegzővel. Az intézmény által kiállított bizonyítványról (oklevélről) csak másodlatot lehet kiadni akkor, ha az eredeti okmányt a tulajdonosa elvesztette, vagy az megsemmisült.

4. AZ IRATTÁRI ANYAG SELEJTEZÉSE

Az irattári anyagnak azt a részét, amely nem maradandó értékű és amelyre az ügyvitelben már nincs szükség, a vonatkozó jogszabályok szerint ki kell selejtezni. A selejtezés az irattári terv alapján történik. Ennek megfelelően az irattár anyagot ötévenként legalább egyszer a selejtezés szempontjából felül kell vizsgálni és ki kell választani azokat az irattári tételeket, amelyeknek őrzési ideje az irattári terv szerint lejárt, tehát kiselejtezhetők. A megőrzési időt az utolsó érdemi intézkedés lezárását követő év első napjától kell számítani. A selejtezéssel járó szervezési és ellenőrzési feladatok ellátására selejtezési bizottságot kell létrehozni. A selejtezés lebonyolításáért a gazdasági dolgozó, vagy az általa megbízott dolgozó a felelős. Az ügyiratok selejtezését az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető által kijelölt legalább 3 tagú selejtezési bizottság javaslata alapján lehet elvégezni az irattári tervben rögzített őrzési idő leteltével. Az iratselejtezésről a selejtezési bizottság tagjai által aláírt, és a szerv körbélyegzőjének lenyomatával ellátott selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet iktatás után az illetékes levél-tárhoz kell továbbítani, a selejtezés engedélyezése végett. A levéltár az iratok megsemmisítését a szükséges ellenőrzés után a selejtezési jegyzőkönyv visszaküldött példányára írt záradékkal engedélyezi. A megsemmisítésről a szerv figyelembevételével gondoskodik.

vezetője

az

adatvédelmi

és

biztonsági

előírások

5. AZ IRATSELEJTEZÉSI JEGYZŐKÖNYV

Az iratselejtezés alkalmával három példányban selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell, hogy mikor készült, mely évfolyam iratanyagát érinti, mely tételek kerültek (felsorolva) selejtezésre, illetve a tételekből mely iratokat tartottak esetleg vissza, milyen mennyiségű (m) iratot selejteztek ki, a selejtezést kik végezték és kik ellenőrizték. A selejtezés tényét az irattári jegyzéken fel kell tüntetni. Az intézménynél keletkezett, nem iktatott iratokat az irattári tervben megállapított őrzési idő után, szabályos selejtezési eljárással az iratok egyenkénti elbírálásával kell selejtezni.

127

6. MEGSZŰNÉS ESETÉN A z 1995. évi LXVI. törvény 9/A §-ban foglaltak szerint kell eljárni:

9/A. §25 (1) Közfeladatot ellátó szerv megszüntetése vagy feladatkörének megváltoztatása esetén a rendelkező szerv köteles intézkedni az érintett szerv irattári anyagának további elhelyezéséről, biztonságos megőrzéséről, kezeléséről és használhatóságáról. (2) Ha a megszűnő szerv más szervbe olvad be, iratait a feladatait átvevő szerv irattárában kell elhelyezni. (3) Ha a megszűnő szerv feladatköre több szerv között oszlik meg, vagy valamely szerv egyes feladatait egy másik szerv veszi át, az irattári anyagot csak irattári tételenként szabad megosztani. Az egyes ügyiratokra vonatkozó igényt másolat készítésével vagy kölcsönzéssel kell teljesíteni. Az irattári anyag irattári tételenkénti megosztását az illetékes közlevéltár egyetértésével kell elvégezni. (4) Ha a közfeladatot ellátó szerv jogutód nélkül szűnik meg, irattári anyagának maradandó értékű részét az illetékes közlevéltárban kell elhelyezni. Az irattári anyag többi részének meghatározott ideig történő további őrzéséhez, kezeléséhez, illetőleg selejtezéséhez szükséges költségek biztosításáról a megszüntetésről intézkedő szerv gondoskodik. a.) Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutódlással szűnik meg, az el nem intézett, folyamatban lévő ügyek iratait, továbbá az irattárat a jogutód veszi át. Az el nem intézett, folyamatban lévő ügyeket a jogutód iktatókönyvébe be kell vezetni. Az irattár átvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. b.) Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül szűnik meg, a nevelési-oktatási intézmény vezetője a fenntartó intézkedésének megfelelően gondoskodik az a.) pontban felsorolt feladatok ellátásáról. A jogutód nélkül megszűnő intézmény irattárában elhelyezett iratainak jegyzékét – az iratok elhelyezésével kapcsolatos intézkedésről szóló tájékoztatást – nevelési-oktatási intézmény vezetője megküldi az illetékes levéltárnak.

7. LEVÉLTÁRBA ADÁS

A levéltár számára átadandó ügyiratokat az ügyviteli segédletekkel együtt nem fertőzött állapotban, levéltári őrzésre alkalmas savmentes dobozokban az átadó költségére az irattári terv szerint, átadás-átvételi jegyzőkönyv kíséretében, annak mellékletét képező átadási egység szerinti (doboz, csomag stb.) tételjegyzékkel együtt, teljes, lezárt évfolyamokban kell átadni. A visszatartott ügyiratokról külön jegyzéket kell készíteni. Az átadási jegyzéket és a visszatartott iratokról készített jegyzéket elektronikus formában is át kell adni az illetékes közlevéltárnak.

8. HOZZÁFÉRÉS AZ IRATOKHOZ, AZ IRATOK VÉDELME

128

Az iratokkal és az azok kezeléséhez alkalmazott gépi adathordozókkal kapcsolatban minden esetben rendelkezni kell a szükséges védelmi intézkedésekről, beleértve a vírusvédelmet és a kéretlen elektronikus üzenetek elleni védekezést is. Biztosítani kell az illetéktelen hozzáférés megakadályozását mind a papíralapú, mind a gépi adathordozó esetében. Az alkalmazottak csak azokhoz az - akár papíralapú, akár gépi adathordozón tárolt - iratokhoz, illetőleg adatokhoz férhetnek hozzá, amelyekre munkakörük ellátásához szükségük van, vagy amelyre az illetékes vezető felhatalmazást ad. A hozzáférési jogosultságot folyamatosan naprakészen kell tartani. Az iratokhoz a kiadmányozó döntése alapján az alábbi kezelési utasítások alkalmazhatók: a) „saját kezű felbontásra!”, b) „nem másolható!”, c) „kivonat nem készíthető!”, d) „elolvasás után visszaküldendő!”, e) „Zárt borítékban tárolandó!” (a kezelésére vonatkozó utasítások megjelölésével.),

VII. NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNY IRATTÁRI T ERVE

Irattári

Őrzési idő

tételszám

Ügyköri megnevezés

(év)

_________________________________________________________________________

VEZETÉSI, IGAZGATÁSI ÉS SZEMÉLYI ÜGYEK

l. Intézménylétesítés, átszervezés,fejlesztés

nem selejtezhető

2. Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek

nem selejtezhető

3. Személyzeti, bér- és munkaügy

50

4. Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, baleseti jegyzőkönyv 5. Fenntartói irányítás

10

10

129

6. Szakmai ellenőrzés

10

7. Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek 8. Belső szabályzatok

10 10

9. Polgári védelem

10

10. Munkatervek, jelentések, statisztikák

5

1l. Panaszügyek

5

12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

NEVELÉSI-OKTATÁSI ÜGYEK

20. Nevelési-oktatási kísérletek, újítások

10

21. Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók

nem selejtezhető

22. Felvétel, átvétel

20

23. Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek 24. Naplók

5 5

24. Diákönkormányzat szervezése, működése 25. Pedagógiai szakszolgáltatás

5 5

26. Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése

5

27. Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások

5

28. Vizsgajegyzőkönyvek

5

29. Tantárgyfelosztás

5

30. Gyermek- és ifjúságvédelem

3

31. Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai

1

130

32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39.

GAZDASÁGI ÜGYEK

40. Ingatlan nyilvántartás, kezelés, fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek határidő nélküli 41.Leltár, tárgyi és állóeszköznyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezések 42. Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok 43. A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50.

10 5

5

131

VIII. EGYES TANÜGYI OKMÁNYOK VEZETÉSE, AZ ISKOLAI ZÁRADÉKOK ÉS A KÖTELEZŐ NYOMTATVÁNYOK

NAPLÓK

Beírási napló

Az általános iskolában a "Tü. 36.r.sz." BEÍRÁSI NAPLÓT kell használni

A beírási napló kitöltésénél az alábbiak szerint kell eljárni:

Az első osztályba felvett tanulókat a beiratkozás alkalmával névsor szerint kell beírni az iskola "beírási napló"-jába. A beírási sorszámot hivatkozásoknál, valamint más naplókban, ügyiratokon törni kell a beírás évszámával, hogy az azonos beírási sorszámok zavart ne okozzanak. Az iskolából kimaradt vagy kizárt tanulót a beírási naplóból törölni kell. A kimaradás okát és idejét a megjegyzés rovatban fel kell tüntetni. Az osztályismétlésre utasított tanuló nevét (a 4. sz. záradékkal) törölni kell az eredeti beírási naplóból és egyidejűleg az új osztálynak megfelelő naplóba kell átvezetni. Az iskola mindenkori tanulólétszámát az iskola valamennyi évfolyamáról kiállított beírási naplók összesített létszáma adja. Az iskola mindenkori tanulólétszámát naprakészen az utolsó éves beírási napló külívén kell a nyomtatvány útmutatójában megállapított módon vezetni. A foglalkozási napló általában két részből áll:

-

A haladási rész a tanítási anyagot, az óra sorszámát, a hiányzókat tartalmazza. o Pontos vezetése a foglalkozást tartó pedagógus feladata. Az osztályozó rész a tanulók adatait, az írásbeli, szóbeli és gyakorlati teljesítményüket értékelő érdemjegyeket, az esetleges dicséreteket, jutalmakat, büntetéseket, valamint a félévi és az év végi osztályzatokat tartalmazza. o Az órák és érdemjegyek naprakész beírása a foglalkozást tartó pedagógus feladata. A naplók vezetéséért és rendben tartásáért az osztályfőnök a felelős. Hatáskörébe tartozik: a mulasztások igazolása és összesítése; a jutalmazások, fegyelmi büntetések; a tanulók iskolai munkájával, életével összefüggő egyéb események záradékai.

132

Az osztálynaplók külső borítójára a következőket kell felírni, illetve bélyegezni:

a) iskola hosszú bélyegzője b) tanév c) osztály d) napló megnevezése (törzs, csoport) e) osztályfőnök neve

A naplók belső vezetése az osztálynaplóban lévő utasítás, illetve értelemszerű kitöltés alapján történik. A naplók hátulján lévő statisztikai összesítőket értelemszerűen és folyamatosan vezetni kell.

ANYAKÖNYVI LAP TÖRZSLAP

Az iskolai tanulmányok alatti törzslap "Az iskola a tanulókról a felvételt követő harminc napon belül nyilvántartási lapot (a továbbiakban: törzslap) állit ki.” A törzslap csak a közoktatási törvény 2. számú mellékletében meghatározott adatokat tartalmazhatja. Az iskolában a törzslapon fel kell tüntetni a teljes tanulmányi időre kiterjedően a tanuló év végi osztályzatait, továbbá a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat. A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján póttörzslapot kell kiállítani. A póttörzslapot az a/ b/ pontban foglaltak szerint kell kiállítani. A törzslapok szigorú számadású nyomtatványoknak minősülnek.

A törzslapon javítani csak a következő módon szabad:

· A hibás szöveget egyszeri áthúzással kell érvényteleníteni úgy, hogy az eredeti szöveg olvasható maradjon. · Az érvénytelenített szó vagy szöveg közvetlen közelében, a legalkalmasabb helyre kell a helyes szót vagy szöveget beírni. Ha a helyesbítés, javítás igazolására itt nem lenne elég hely, csillaggal vagy indexszámmal kell a bejegyzett szöveget és az igazoló záradékot ellátni.

133

· A záradékot a javítást végző osztályfőnök és az igazgató írja alá, és az iskola körbélyegzőjével hitelesíti · A törzslapon ráírással, radírozással, kaparással, vegyszerrel, a hibás szöveg lefestésével, vagy ragaszásával javítani tilos. A törzslap üresen maradt, felesleges rovatait az utolsó tanév lezárásakor az üresen maradt tartaléklapokat is át kell húzni. Az igazgató illetve a tagintézmény vezetője a törzslapot tanévenként ellenőrzi, aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesítve lezárja. A törzslapot az iskolatípus tanévei folyamán előreláthatólag szükségessé váló tartalék belívekkel együtt össze kell fűzni, és az utolsó tanév befejezése után be kell köttetni. Az anyakönyvi lapokat az intézményben őrzik, nem selejtezhetőek.

Helyettesítési napló Helyettesítési órák dokumentálása

1. A kötelező óraszámon túlmenően ún. tartós helyettesítésből és túlórából tevődik/het/ össze a kötelező óraszám feletti óra. A tartós helyettesítésben ellátott órát a kötelező órákhoz hasonlóan kell a naplóba beírni. A túlóraként kezelt órákat a naplóban piros "T" betűvel jelöli. A menet közben felmerülő helyettesítéseket a korábban alkalmazott módon (piros "H" betűvel) kell a naplóba jelölni. Ezt egyidejűleg a helyettesítési naplóba is be kell írni! 2. A naplóba a helyettesítést értelemszerűen kell beírni.

Tanuló kimaradásának vezetése

A tanuló a jogszabályokban előírt feltételek mellett történő kizárásával, törlésével a tanulói jogviszony megszüntetésének dátumát és a tanulói jogviszony megszűnésének okát a napló megjegyzési rovatába kell beírni. Pontosan, ugyanennek a dátumnak és záradéknak kell szerepelni a "Beírási napló"-ban, a tanuló (törzs) "Anyakönyvi lap"ján. Ezért a bejegyzés megtétele előtt az osztályfőnök a titkárságon egyeztesse a tényállást. A bejegyzést mindig azon a napon kell megtenni, amikor a törlés, kizárás, stb. érvénybe lép. Az iskolai tanulólétszámot az év bármely napján a Beírási napló, Anyakönyvi lap, Osztálynapló alapján egyértelműen lehessen megállapítani.

134

BIZONYÍTVÁNY

-

-

-

A közoktatásban a tanuló által elvégzett évfolyamokról kiállított év végi bizonyítványokat egy bizonyítványkönyvbe kell vezetni, függetlenül attól, hogy a tanuló hányszor változtatott iskolát, iskolatípust. Az egyes évfolyamokról a bizonyítványt a törzslap alapján kell kiállítani. A tanuló által elvégezett évfolyamokról év végi bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványban fel kell tüntetni az OM azonosítót. Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap (póttörzslap) alapján másodlat állítható ki. A másodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni. Törzslap (póttörzslap) hiányában az iskolában meglévő nyilvántartások alapján – kérelemre – pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot, mikor végezte el. A bizonyítvány-nyomtatványok kezelése

- Az iskola az üres bizonyítvány-nyomtatványokat köteles zárt helyen elhelyezni oly módon, hogy ahhoz csak az igazgató vagy az általa megbízott személy férjen hozzá. A bizonyítványok szigorú számadású nyomtatványoknak minősülnek. - Az iskola az elrontott és nem helyesbíthető, illetve a kicserélt bizonyítványról jegyzőkönyvet készít, és a bizonyítványt megsemmisíti. - Az iskola nyilvántartást vezet: a.) az üres bizonyítvány-nyomtatványokról, b.) a kiállított és kiadott bizonyítvány-nyomtatványokról, c.) az elrontott és megsemmisített bizonyítványokról.

TANTÁRGYFELOSZTÁS ÉS AZ ÓRAREND

Az iskolai pedagógiai munka tervezéséhez, a pedagógusok kötelező óraszámának (foglalkozási idejének), a kötelező óraszámba beszámítható feladatainak, munkáinak meghatározásához tantárgyfelosztást kell készíteni. A tantárgyfelosztást az iskola igazgatója – a nevelőtestület véleményének kikérésével – írja alá, majd a fenntartó hagyja jóvá. A tantárgyfelosztás alapján készített órarend tartalmazza a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét.

135

JEGYZŐKÖNYV

Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), illetőleg, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja, s elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a hozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá, hitelesíti.

AZ ISKOLÁK ÁLTAL ALKALMAZOTT ZÁRADÉKOK

A 11/1994. (VI.08.) MKM. rendelet 4/II. sz. melléklete szerint alkalmazható záradékok.

AZ ISKOLA ÁLTAL KÖTELEZŐEN HASZNÁLT NYOMTATVÁNYOK

A 11/1994. (VI.08.) MKM. rendelet 4/I. sz. melléklete szerint használható nyomtatványok.

136

IX. EGYÉB IRATKEZELÉSI F ELADATOK

1.FELVILÁGOSÍTÁS ADÁSA ÜGYFELEKNEK

Az intézmény iskolatitkára a beadványok átvételén felül az ügyfeleknek kizárólag a beadvány iktatószámáról, ügyintézőjéről, elintézésének időpontjáról, valamint arról adhat felvilágosítást, hogy az intézkedést hova továbbították. Az ügy érdeméről nem adhat felvilágosítást, iratot betekintésre vagy lemásolás céljából nem adhat ki. Az intézményben elintézés alatt álló, vagy már elintézett ügyről érdemi felvilágosítást csak az illetékes ügyintéző vagy intézményvezető adhat. Felvilágosítást csak az ügyben érdekelt személynek lehet adni, és csak olyan mértékben, hogy azáltal ne juthasson jogtalan előnyhöz.

2. AZ INTÉZMÉNYI BÉLYEGZŐK NYILVÁNTARTÁSA

Az intézményvezető engedélye alapján készített bélyegzőkről az azzal megbízott irodai dolgozó bélyegző-nyilvántartást vezet. A nyilvántartólapon a bélyegző lenyomata alatt fel kell tüntetni: · a bélyegzőt használó szervezeti egység nevét, · a bélyegző használatára jogosultak nevét, aláírását, · a bélyegző kiadásának dátumát, · a bélyegzőért felelős dolgozó nevét, aláírását.

3. A SZABÁLYOK BETARTÁSA

A szabályok következetes megtartásáért el kell érni, hogy az iratkezelés megbízhatóan segítse az ügyintézést, az intézményi feladatok szakszerű, gyors megoldását, a végzett munka ellenőrzését, és biztosítsa a történeti értékű dokumentumok megmaradását.

137

X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Jelen szabályzat folyamatos karbantartása (a vonatkozó jogszabályok okozta változások átvezetése) az tanügy-igazgatási igazgatóhelyettes kötelessége. 2. Jelen Iratkezelési Szabályzat az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi, és 2012. év január hó 0l. napjával lép hatályba. 3. A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára. 4. Jelen szabályzatot érvénybe lépése előtt a Heves Megyei Levéltár szakmailag megvizsgálta. Jóváhagyását aláírásával igazolta.

11. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11.1 Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja a diákönkormányzat véleményének kikérésével.

Verpelét, 2013. április 30. ………………………… igazgató

138

Nyilatkozat

Az Arany János Általános Iskola és Reményi Ede Alapfokú Művészeti Iskola Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A diákönkormányzat a tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét szabályozó SzMSz-rendelkezésekhez egyetértését adja.

Verpelét, 2013. április 25. ……………………………… a diákönkormányzat vezető

Nyilatkozat Az Arany János Általános Iskola és Reményi Ede Alapfokú Művészeti Iskola szülői szervezetének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Szülői Munkaközösség Szervezete a tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét szabályozó SzMSz-rendelkezésekhez egyetértését adja.

Verpelét, 2013. április 25. ……………………………… SZMK vezető

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents