Szervezeti és Működési Szabályzat
2
A Batthyány Lajos Általános Iskola és az úrhidai Géza Fejedelem Tagiskolájának SZMSZ-e Tartalom Tartalom ................................................................................................................................. 2 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ...................................................................................... 5 I.1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA .......................................... 5 I.2. AZ INTÉZMÉNY MEGHATÁROZÁSA AZ ALAPÍTÓ OKIRAT SZERINT ............. 5 I.3. AZ ISKOLAI ÉTKEZTETÉS .......................................................................................... 6 II. A BATTHYÁNY LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ............. 7 II.1. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI EGYSÉGEI, FELÉPÍTÉSE ..................................... 7 II.2. A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY VEZETÉSE ........................................................... 7 Egyéb közvetlen munkatársak: munkaközösség-vezetők ................................................. 9 III. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE.................................................................................. 9 III.1. A PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE .................................................................... 10 III.2. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ ÉS MÁS ALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE ........................................................................... 10 III.3. MUNKAKÖRI LEÍRÁS-MINTÁK ............................................................................ 11 IV. AZ INTÉZMÉNY TANULÓINAK MUNKARENDJE (A HÁZIREND) ........................ 11 V. A TANÉV HELYI RENDJE ............................................................................................... 11 V.1. A TANÍTÁSI (FOGLALKOZÁSI) ÓRÁK, ÓRAKÖZI SZÜNETEK RENDJE, IDŐTARTAMA ................................................................................................................... 12 V.2. AZ INTÉZMÉNYBEN TARTÓZKODÁS RENDJE .................................................. 12 VI. A FOGLALKOZÁSI VAGY PEDAGÓGIAI PROGRAM............................................... 13 VII. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ........................... 14 VIII. A TANÍTÁSI, KÉPZÉSI IDŐ, A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE ................................................................................. 15 IX. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK ............................. 16 X. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK ÉS A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE .................................................................................................................................................. 18 X.2. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI ÉS RENDJE ............................................................................................................................... 20 X.3. INTÉZMÉNYI TANÁCS ............................................................................................. 22 XI. A TANULÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE, A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI ............................................................................................................... 23 XII. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI, VALAMINT FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGÜK ................................................................................... 23 XII.1. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ......................................................... 23 XII.2. FEGYELMI INTÉZKEDÉSEK................................................................................. 24 XII.3. A TANULÓI HIÁNYZÁS IGAZOLÁSA ................................................................. 27 XII.4. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ....................................................... 28 XII.5. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend: ....... 29 XIII. TEENDŐK TŰZ-, ILLETVE BOMBARIADÓ ESETÉN .............................................. 30
3 XIV. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ..................................................... 31 XV: AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYSÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE ................................................................................................................................... 31 XV.1. A DOHÁNYZÁSSAL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK .......................................... 32 XVI. A TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS ÉS AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ................................................................................................................................... 32 XVI.1. A TANKÖNYVELLÁTÁS CÉLJA ÉS FELADATA ............................................. 33 XVI.2. A TANKÖNYVFELELŐS MEGBÍZÁSA .............................................................. 33 XVI.3. A TANKÖNYVTÁMOGATÁS IRÁNTI IGÉNY FELMÉRÉSE .......................... 34 XVI.4. A TANKÖNYVRENDELÉS ELKÉSZÍTÉSE ........................................................ 35 XVII. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ...................................... 35 A GÉZA FEJEDELEM TAGISKOLA ................................................................................ 37 Szervezeti és működési szabályzat bevezető része 39. Általános rendelkezések 39. Az iskola vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok 40. I. A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje. 40. Az intézmény vezetője 40. Az intézmény nevelőtestülete 40. A nevelőtestület értekezletei 40-41. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 41. A helyettesítés rendje 41. Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje 41. 1. Az iskolaközösség 41. 2. Az alkalmazotti közösség 41. 3. A szülői munkaközösség 41-42. 4. Az iskolaszék 42. 5. Az intézményi tanács 42. 6. Az osztályközösség 42. A szülői munkaközösség részére biztosított jogok 42. A nevelési és a pedagógiai programok, az SZMSZ és a házirend 43. A szülők tájékoztatásának formái 43-44. A diákönkormányzati szerv 44. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 44-45. A dolgozók feladatai 45. Külső kapcsolatok rendszere, formái, módja 46. MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK 46. A működés rendje, nyitva tartás, tanulók, szülők és idegenek intézményben való benntartózkodásának rendje 46-47. A vezetők, dolgozók benntartózkodása 48. A létesítmények és helyiségek használati rendje 48-49. A pedagógusok által használatra megkapott informatikai eszközök 49. Reklámtevékenység szabályai az iskolában 50. A TANULMÁNYI MUNKA ÉRTÉKELÉSE ELSŐSORBAN 1-4. ÉVFOLYAMON50-51.. Nyelvvizsga-bizonyítványok beszámítása, idegennyelv-órák alóli felmentés 51.
4 ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK 51. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai 51. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei 51-52. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI, RENDJE 52. A napközis és tanulószobai foglalkozások 52. Szakkörök 52. Énekkar 52. Önképzőkör 53. Az iskolai sportkör 53. A sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formai és rendje 53. Verseny 53. Fejlesztő és logopédiai foglalkozás 53. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS AZ ELLÁTÁS RENDJE 54. FEGYELMI ELJÁRÁS 54. A TANKÖNYVRENDELÉS SZABÁLYAI 55. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 55. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend 56. A tanuló és gyermekbalesetek 57. Teendők tűz- és bombariadó esetén 57. A PEDAGÓGUSOK MINŐSÉGI MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESETKIEGÉSZÍTÉS HELYI SZABÁLYOZÁSA 57. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 57. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása 57-58. A pedagógusok munkaidejének kitöltése 58. A kötelező óraszámban ellátott feladatok 58. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők 58-59. Az intézményben, illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása 59. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 59. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje 60. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje 60. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, PAPÍR ALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSE 61. A TANULÓI ALKOTÁSOK TULAJDONJOGA 61. Záró rendelkezések 62. Záradék 62. 1. sz. melléklet – Fegyelmező intézkedések 63. 2. sz. melléklet – Ügyviteli és iratkezelési szabályzat 64-65. 3. sz melléklet – munkaköri leírások 69-78. Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása 80.
5
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok: belső ellenőrzési, leltározási, selejtezési, iratkezelési, bizonylati, számviteli, pénzkezelési betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű.
I.1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) határozza meg a Batthyány Lajos Általános Iskola szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, és mindazon rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem ítél más hatáskörbe. I.2. AZ INTÉZMÉNY MEGHATÁROZÁSA AZ ALAPÍTÓ OKIRAT SZERINT A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi alapító okiratot adom ki: A köznevelési intézmény 1. Hivatalos neve: Batthyány Lajos Általános Iskola 1.1.Idegen nyelvő megnevezése:---1.2.Rövid neve(i): ----2. Feladatellátási helye(i) 8151 Szabadbattyán, Iskola. utca 7. 2.1.Székhelye: 8151 Szabadbattyán, Iskola. utca 7 2.1.1. telephelye(i):. 2.2.Tagintézmény(ek) megnevezése, címe(i)Batthyány Lajos Általános Iskola Géza Fejedelem Tagiskolája 2.2.1. ügyvitel címe: 8142 Úrhida Kossuth Lajos utca 64. 2.2.2. telephely (ei) ---
6
3. Alapító és fenntartó neve és székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest 4. Típusa: általános iskola. 5. OM azonosító: 200523 6. Alapfeladata 6.1.Köznevelési alapfeladatok: - általános iskolai nevelés-oktatás alsó tagozat felső tagozat többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása, az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. 6.2.Átvállalt alapfeladat(ok): --6.3.nevelési, oktatási feladatot ellátó feladat ellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, Szabadbattyánban: tanulólétszám: 450 tanuló Úrhidán: tanulólétszám: 120 tanuló 6.4.Iskolatípusonként az évfolyamok számát Általános iskolai 8 évfolyam 6.5.Gyakorlati képzés megszervezésére: --6.6.Iskolai könyvtár ellátásának módja: - települési könyvtár szerződéssel 6.7.Különleges pedagógiai célok megvalósítása: --I.3. AZ ISKOLAI ÉTKEZTETÉS Az intézmény saját konyhát nem működtet. Szabadbattyánban az étkeztetésre a települési önkormányzat által működtetett ÁMK kötött szerződést a Csíkvár étteremmel. Úrhidán az önkormányzat által működtetett Tündérkert Óvoda biztosítja az étkeztetést.
7
II. A BATTHYÁNY LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI
FELÉPÍTÉSE II.1. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI EGYSÉGEI, FELÉPÍTÉSE A közoktatási intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően, kimagasló színvonalon. Az intézmény az alábbi szervezeti felépítésű: II.2. A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY VEZETÉSE Az intézmény vezetője A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, életés munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, a gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. A közoktatási intézmény vezetője felel a köznevelési törvény 68. §- a alapján felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért,
8
az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörbe.
Feladata a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, a munka és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítása, kiadmányozás, utalványozás, a szülői szervezettel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákmozgalommal való együttműködés, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése
A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörében helyettesére, vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. A helyettesítés rendje Az intézményvezető akadályoztatása esetén –az azonnal döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével- teljes felelőséggel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább három hetes folyamatos távollét. Együttes akadályoztatásuk esetén a megbízott pedagógus látja el a fentieknek megfelelően a helyettesítői feladatokat. Az igazgató közvetlen munkatársai Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők, diákönkormányzatot segítő tanár. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik.
9
Az igazgatóhelyettes Megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozatlan időre szól. Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Az iskolatitkár Szakirányú képesítéssel rendelkező személyek. Beszámolási kötelezettségük és felelősségük kiterjed a munkaköri leírásuk szerinti feladatokra. Egyéb közvetlen munkatársak: munkaközösség-vezetők Az intézmény vezetősége Az intézményvezetés tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettes, a szakmai munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzat vezetője, az intézmény dolgozóinak választott érdekképviselői pl: szakszervezeti titkár és közalkalmazotti tanács elnöke. Az iskola vezetősége, mint testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az iskola vezetősége szükség szerint megbeszéléseket tart. III. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE Az SZMSZ az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló felnőtt alkalmazottainak helyi munkarendjét szabályozza. A tanulók munkarendjét az iskolai házirend tartalmazza. A közalkalmazottak munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét a köznevelési törvény 61.§-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a 66.§-a, a pedagógusok jogait és kötelességeit a törvény 62. § rögzíti. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Kollektív Szerződés, illetve a Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel.
10
III.1. A PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő-, illetve a nevelő- és oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet az igazgató és igazgatóhelyettes állapítja meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni az intézmény vezetőségének javaslatait a tanórákra elkészített tanórarend (foglalkozási rend) függvényében. A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 15 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 15 perccel annak helyén köteles megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7 óra 30 percig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására. A tanmenettől eltérő tartalmú foglalkozás megtartását a tanóra (foglalkozás) elcserélését az igazgató engedélyezheti. A pedagógus kérésére az anyanap kiadását az igazgató biztosítja. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusi jelenlét kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. III.2. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ ÉS MÁS ALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét - a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel összhangban - az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az egyes részlegvezetők (igazgatóhelyettes, gazdasági vezető) tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására.
11
III.3. MUNKAKÖRI LEÍRÁS-MINTÁK Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van. Az osztályfőnökök és a testnevelő tanár munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását. Tanár: Testnevelő: Osztályfőnök: Karbantartó: Gazdasági ügyintéző: Iskolatitkár: Takarító: Pedagógiai asszisztens: Rendszergazda:
IV. AZ INTÉZMÉNY TANULÓINAK MUNKARENDJE (A HÁZIREND) Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint az iskola belső rendjének, életének részletes szabályozását. A rendszabályok betartása kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. (A tanári ügyeleti rend megszervezése az igazgatóhelyettes feladata.) V. A TANÉV HELYI RENDJE A tanév általános rendjét miniszteri utasítás szabályozza. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten, amit a munkatervben rögzítenek. A tanévnyitó értekezleten döntenek: - a nevelő és oktató munka lényeges tartalmi változásairól (házirend, pedagógiai
12
program, stb.) - iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról, a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról, valamint programjáról - a tanórán kívüli foglalkozások formáiról - a nevelőtestület jogkörébe tartozó feladatok átruházásáról, a bizottságok létrehozásáról (eseti megbízás) - az éves munkaterv jóváhagyásáról A tanév rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A házi feladatok rendjét a Pedagógiai Program szabályozza V.1. A TANÍTÁSI (FOGLALKOZÁSI) ÓRÁK, ÓRAKÖZI SZÜNETEK RENDJE, IDŐTARTAMA Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján a pedagógus vezetésével a kijelölt termekben történik. Tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. Kivételes esetben az iskola vezetőségének egyetértésével ettől el lehet térni. A tanítási órák időtartama: 45 perc, az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik. Az óraközi szünetek időtartama: első és az ötödik szünet 10 perc, a második, harmadik, negyedik 15 perc. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! Az óraközi szünet tartama nem rövidíthető. Az óraközi szünet rendjét beosztott pedagógusok felügyelik. A tanírási órák (foglalkozások) látogatására az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. (A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, amit lehetőség szerint előre tudatni kell az osztályfőnökkel.)
V.2. AZ INTÉZMÉNYBEN TARTÓZKODÁS RENDJE Az intézmény nyitva tartása: szorgalmi időben reggel 7 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 19 óráig tart. A fenti időponttól való eltérést az intézményvezető engedélyezheti eseti kérelmek alapján.
13
Az intézmény a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva az alábbi időpontokban munkanapokon 7.30-16.00 óráig, pénteken 7.30-14.00 óráig. A tanulók tanítási idő alatt csak az osztályfőnökük vagy az igazgatóhelyettes, illetve az igazgató engedélyével hagyhatják el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában, tanári felügyelettel. A tanterem rendjéért az utolsó órát tartó nevelő a felelős! A tanítási időn kívüli foglalkozásokon való részvételt a szülő a tanuló tájékoztató füzetében történő bejegyzés útján kéri, amit az osztályfőnök hagy jóvá.
VI. A FOGLALKOZÁSI VAGY PEDAGÓGIAI PROGRAM A nevelőtestület által elfogadott foglalkozási vagy pedagógiai program képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Az iskola pedagógiai programja a Köznevelési törvény 26. § előírásai alapján készült el. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: a, az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, a nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, feladatait, eljárásait. b, az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül - az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, - az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit - az iskolai beszámoltatást, az ismeretek számonkérésének formáit és követelményeit, a tanuló tudása értékelésének és minősítésének módját c, az iskolai élet, a tehetség, képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket Betekintés a nevelési, pedagógiai programok, az SZMSZ és a házirendbe A vezető benntartózkodása alatt, az ügyeleti időpontokban (naponta 8-1515 óráig) az igazgatói irodában az iskolatitkárnál és az iskola honlapján
14
tekinthető meg. A házirend kivonata az osztálytermekben is kifüggesztésre kerül. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskolai pedagógiai program nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: az iskola nevelői szobájában, az iskola vezetőjénél, iskola honlapján. VII. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 1) A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. 2) A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az intézményvezető felelős. 3) A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosult: az igazgató igazgatóhelyettes munkaközösség-vezetők a nevelőtestületi tagok külön megbízás szerint 4) Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. 5) Az ellenőrzés módszerei: a tanórák, a tanórákon kívüli foglalkozások látogatása, az írásos dokumentumok vizsgálata, a tanulói munkák vizsgálata, beszámoltatás szóban, írásban, 6) Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg meg kell beszélni. 7) Az általánosítható tapasztalatokat –a feladatok egyidejű meghatározásával- tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 8) Továbbképzéseken, értekezleteken, részvétel esetén szóban köteles a nevelő beszámolni a rendezvény tartalmáról. Minden nevelőtestületi értekezleten és a vezető felszólítására bármikor írásban és szóban kérhet beszámolót a szaktanártól.
15
VIII. A TANÍTÁSI, KÉPZÉSI IDŐ, A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE A tanítási, képzési idő A tanítási év szorgalmi ideje minden évfolyamon az oktatási miniszter által évente a tanév rendjéről kiadott rendeletben meghatározott tanítási napból áll. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: napközis foglalkozások, szakkörök, énekkar, diák sportkör, korrepetálás, tanulmányi és sportversenyek, kulturális rendezvények, hitoktatás, zeneoktatás, logopédiai foglalkozások, fejlesztő foglalkozás. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. a, A napközis foglalkozás a tanórákra való felkészülés, a pihenés, a játék, a szabadidő hasznos, kulturált eltöltésének színtere. Működésének rendjét a napközis nevelők dolgozzák ki. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő külön nyomtatványra írt kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. A rendszeres különórai elfoglaltság miatti távollét iránti szülői kérelmeket az osztályfőnök bírálja el szem előtt tartva a gyermek iskolai előmenetelét és magatartását. b, Tanulószoba 5-6-7-8. évfolyamon. c, Szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indítunk. A szakkörbe, énekkarba való jelentkezéshez szülői hozzájárulás szükséges. A szakkörök kezdésének és befejezésének pontos idejét a szülővel közölni kell. A jelentkezés egész tanévre szól. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkör vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkörök térítésmentesek.
16
d, A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálások órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára kötelező jelleggel történnek. e, A tanulmányi és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt szaktanári felkészítést igénybe véve. f, A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanuló számára választható. Az erkölcstan oktatás helyett választott hittan foglalkozásról a szülő nyilatkozik, mely egy tanévre szól. Az intézmény együttműködik a területileg illetékes történelmi egyházakkal. A fiatalok hit- és vallásoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi. IX. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület - a köznevelési törvény 70. §-a alapján-: a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozható szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A közoktatási törvény 70. §-a részletesen ismerteti a nevelőtestület döntési és egyéb jogköreit. A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: - tanévnyitó, tanévzáró - félévi és év végi osztályozó - őszi és tavaszi nevelési értekezlet (esetenként) - a fogadóórák előtti megbeszélések Amennyiben a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja, rendkívüli nevelőtestületi értekezletet hívhat össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról.
17
A nevelőtestület döntései és határozatai az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és az intézmény állandó bizottságai. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles- a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A szakmai munkaközösségek A köznevelési törvény 71. § - a szerint: A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktatómunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Az intézmény szakmai munkaközösségei az alábbiak: - alsós munkaközösség - humán munkaközösség - reál munkaközösség A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezetők irányítják. Őket határozatlan időre az igazgató jelöli ki. A szakmai munkaközösségek tevékenysége A szakmai munkaközösségek feladatait a közoktatási intézmény pedagógiai programja és éves munkaterve irányozza elő. A nevelőtestület feladat átruházása alapján a szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységeket folytatják: - javítják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét; - fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; - végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését; - kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét; - javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására; - támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját;
18
A szakmai munkaközösség-vezető feladatai: - összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját; - összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéből; - elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit; - módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez; - irányítja a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását, a továbbképzést; - javasolja az igazgatónak a munkaközösségi tagok jutalmazását, kitüntetését, közalkalmazotti átsorolását; - képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül; - figyelemmel kíséri a munkaközösségi tagok szakmai munkáját és munkafegyelmét; - felügyeli a tantervek és tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelmény rendszernek való megfelelést;
X. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK ÉS A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 1. Az iskolaközösség Az alkalmazotti, szülői és tanulói közösségek összessége. 2. Az alkalmazotti közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló technikai, adminisztratív dolgozókból áll. 3. A szülői munkaközösség A köznevelési törvény 73. § - a rendelkezik a szülők közösségéről. Ennek alapján az iskolában a szülők jogaik érvényesítésére, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet (közösség) dönt saját működéséről, munkaprogramjáról, valamint a közösséget képviselő személyekről. Az iskolai szülői munkaközösség véleményezési jogkört gyakorol. A Knt. vonatkozó bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján a jelen SZMSZ a szülői munkaközösség részére jogokat biztosít. Véleményezési joga van a jogszabályban meghatározott esetekben.
19
4. A tanulók közösségei a, diákönkormányzat: a köznevelési törvény 48. §-a rendelkezik a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben. A diákönkormányzat és működési rendje A tanulók, a tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, a nevelőtestület hagyja jóvá. Az intézmény diákönkormányzatának a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje az intézmény Szervezeti és Működési szabályzatának mellékletét képezi. Ez a felépítési és működési rend határozza meg a diákönkormányzat döntési, egyetértési, javaslattevő és véleményezési jogkörét. A diákönkormányzatot segíti egy pedagógus. b, Az osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget hoznak létre. Az osztályközösségek diákjai a tanórákat (idegen nyelv, és csoportbontásos órák kivételével) az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságának tagjait és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegálnak az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt. c, Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Az osztályfőnököt feladatainak ellátásáért pótlék illeti meg. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: - alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve; - együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását; - koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a
20
tanítványaival foglalkozó tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel - figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére - minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti - szülői értekezletet tart - az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről - ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló precíz vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt stb.) - saját hatáskörében - indokolt esetben - évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását - elősegíti osztálya kötelező orvosi vizsgálatát - tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében - az érdekképviselettel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére - a nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít - betartja az Oktatási törvény előírásait. X.2. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI ÉS RENDJE 1. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái: értekezletek, iskolagyűlések, diáktanácskozások. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét, a kapcsolattartás rendszeres formáit a megbízott pedagógus vezetők és a választott diákképviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. 2. A szülők tájékozódási formái A szülő jogos igénye, hogy tanköteles gyermeke tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított viselkedéséről rendszeres tájékoztatást és visszajelzést kapjon. Szóbeli tájékoztatás: az iskola a tanév során előre meghatározott, az általános munkaidőn túli időpontokban szülői értekezleteket és fogadóórákat tart. Írásbeli tájékoztatás: valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló
21
tájékoztató füzetében is feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátni. Digitális napló: Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet a digitális naplóba felvezetni. A szülő az iskolától kapott hozzáféréssel tud betekinteni gyermeke elektronikus osztályozó naplójába. 3. A szülői értekezletek A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást gyermekük osztályfőnökétől. Az első osztályos tanulók szüleinek szeptember első hetében szülői értekezletet kell tartani. A tanév során osztályonként 2 szülői értekezletre kerül sor (szeptemberben és februárban). A nyolcadik osztályosok szüleinek pályaválasztási szülői értekezletet tartunk. Amennyiben az osztályfőnökök, az igazgató, vagy a szülői munkaközösség szükségesnek látja, rendkívüli szülői értekezletet hívnak össze. 4. Szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa minden hónap első hetében egy általa meghatározott állandó időpontban, a tantestület félévente egy, alkalmanként meghatározott napon, 17 órakor szülői fogadóórát tart - kivéve azokat a hónapokat, amelyekben szülői értekezlet van. Amennyiben a gondviselő a pedagógus fogadóóráján vagy fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. 5. Az intézmény külső kapcsolatai Az intézményt külső kapcsolataiban az intézményvezető képviseli. Az intézményvezető ezt a feladatát átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársainak és más személyeknek eseti vagy állandó megbízás alapján. Külső kapcsolattartás rendszere, módja: a. a fenntartóval folyamatos munkakapcsolat, b. az iskola körzetéhez tartozó óvodával, szülői értekezletek, csoport- és osztálylátogatások, iskola bemutatkozó foglalkozások, közös kulturális előadások szervezésével c. a Művelődési Házzal szakkörök, kulturális előadások, ünnepségek, könyvtárlátogatások alkalmából d. a gyermekjóléti szolgálattal havonta egy alkalommal tartott esetmegbeszéléseken a gyermekvédelmi felelősön keresztül (iskolánkban
22
az igazgatóhelyettes), ezentúl szükség szerint alkalmanként a családgondozókkal e. a „Jövőnk a falu” Alapítvány Kuratóriumával, a kuratórium elnökén keresztül f. a Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálattal g. a pedagógiai szakmai szolgálatokkal - a Nevelési Tanácsadó Intézettel BTM - es tanulóink kontroll és státusz vizsgálatával, szakemberük évente egy alkalommal látogat el iskolánkba. - a Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottsággal, ahova szükség szerint SNI – s tanulóinkat küldjük vizsgálatra. - beszédjavító Intézettel, utazó logopédusán keresztül, heti négy alkalommal - utazó gyógypedagógussal, SNI - s tanulóink ellátásában h. a Székesfehérvár környéki általános iskolák igazgatóival (munkaközösségi megbeszéléseken, félévente kétszer) i. az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval - az iskolaorvossal rendszeres szűrővizsgálatokon, védőoltásokon, státusz vizsgálatokon - iskolafogászattal félévente - iskola védőnői szolgálattal, heti két délelőttöt tölt iskolánkban - üzemorvossal szükség szerint minimum évente j. rendőrséggel, polgárőrökkel rendezvényeink biztosítása kapcsán, esetmegbeszéléseken a családgondozónál, k. a két történelmi egyházzal a hitoktatóján keresztül, heti rendszerességgel a Pályaválasztási Tanácsadóval X.3. INTÉZMÉNYI TANÁCS Az Intézményi Tanács jogállása: az Intézményi Tanács a 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVII. törvény 5. §-a alapján „a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat delegáltjaiból” álló független szervezet. Az Intézményi Tanácsok jogosítványai: A Batthyány Lajos Általános Iskola igazgatója az Intézményi Tanács előtt félévente (a tanév félévekor és végén) beszámol az iskola munkájáról, helyzetéről, terveiről. Az Intézményi Tanács dönt a) működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, b) tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá Véleménynyilvánítási jog Az Intézményi Tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.
23
Ki kell kérni az Intézményi Tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az Intézményi Tanács kezdeményezésére. XI. A TANULÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE, A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A tanulói jogviszony keletkezése A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A köznevelési törvény 49.§ - 50.§ - 51.§ - 52.§- a részletesen szabályozza az iskolai jogviszony létrejöttét. A tanulói jogviszony megszűnéséről a törvény 53. §- a rendelkezik. A gyermek, tanuló jogai és kötelességei A közoktatási intézményben nevelt vagy oktatott gyermek jogait és kötelességeit a törvény 45.§-46.§- 47.§valamint 54.§-55.§-56.§-57.§-a fogalmazza meg. A tanuló jogait és kötelességeit tehát a törvény és más magas szintű jogszabály szabályozzák. Az intézmény megteremti a feltételeit a jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, a helyi iskolai munkarenddel kapcsolatos részletes szabályokat a házirend állapítja meg.
XII. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI, VALAMINT FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGÜK XII.1. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez - az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.
24
Jutalmazza a házi tanulmányi versenyek 1-3. helyezettjét, továbbá a megyei szintű különböző versenyek 1-3. helyezettjeit, illetve az országos versenyek 110. helyezettjeit azzal, hogy a dicsőségtáblára felkerülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos jutalomban lehet részesíteni. A jutalmazás formái Iskolánkban elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók - tanulóközösségi, szaktanári, napközi-vezetői, osztályfőnöki, igazgatói és nevelőtestületi dicséret. Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanuló (kiváló) tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről a pedagógusok és az osztályközösség véleményének meghallgatása után az osztályfőnök dönt. A jutalmazás egyéb formáit a pedagógiai program szabályozza. Csoportos jutalmazási formák: jutalomkirándulás, színház vagy kiállítás látogatás stb. Az iskola nyilvánossága előtti jutalmazásra az osztályfőnök terjeszti elő a tanulót (a tanulóközösség, a szaktanárok, a napközi vezető javaslata alapján). A jutalmazást a nevelőtestület dönti el az osztályozó értekezleten. XII.2. FEGYELMI INTÉZKEDÉSEK Ha a tanuló a kötelezettségeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A köznevelési törvény 58.§-59.§ §- a szabályozza a tanulók fegyelmi és kártérítési felelősségét. Ennek alapján tanköteles korú tanulóval szembeni fegyelmi büntetés lehet: - megrovás - szigorú megrovás - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába A felelősségre vonási eljárás módjára és formájára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.
25
A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai
26
A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti
27
az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni XII.3. A TANULÓI HIÁNYZÁS IGAZOLÁSA A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi írással igazolni. A szülő tanévenként 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat. A tanuló betegsége esetén a szülő köteles a betegség kezdetekor az iskolát értesíteni. A tanuló számára az előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérheti. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba, az osztályfőnök pedig a tájékoztató füzetbe jegyezi be. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel, illetve családvédelmi szolgálattal együtt jár el. A tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást az igazgató kezdeményezi. Az igazolatlan mulasztásokról, felszólítások, feljelentések kiküldéséről a családvédelmi szolgálatot értesíteni kell. Eljárás az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatban
A 20/2012 kormányrendelet értelmében:
28
Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke tanköteles tanuló esetén harminc óra. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a) az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát, felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, f) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.
XII.4. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ ÓVÓ ELŐÍRÁSOK A tanulók által nem használható eszközök: Az iskolában ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületben szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munkák kivételével nem végezhető. A tanuló által nem használható gépek, eszközök: villamos köszörűgép, barkácsgép faesztergálásra, faipari szalagfűrész, körfűrész, kombinált gyalugép, szalagfűrészlap-hegesztő készülék, valamint jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök. Tíz évesnél idősebb tanulók által pedagógusok felügyelete és irányítása mellett használható gépek, eszközök: villamos fúrógép
29
barkácsgép a következő tartozékokkal: korong- és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong törpefeszültséggel működő forrasztópáka 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű ún. „pillanat” forrasztópáka villamos háztartási gépek (tűzhely, főzőlap, kávéfőző, kávédarálógép, robotgép, vasaló, varrógép, stb.) segédmotoros kerékpár szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló). a kerti gép, szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló) A pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép. Krónikusan beteg, valamint testi és érzékszervi fogyatékos tanuló vagy tanulók esetében az iskolaorvos véleményezésével a fenti korlátozások kiegészíthetőek. XII.5. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend: Évente egyszer egészség-, tűz- és balesetvédelmi oktatást tartunk az alkalmazottaknak is . Tanulóinknak az első nap osztályfőnöki órán tartunk tűz- és balesetvédelmi oktatást, azon kívül testnevelés, kémia, technika, környezet órákon, valamint kirándulások előtt. Félévente egyszer munkavédelmi bejárást tart az intézményvezető és a munkavédelmi felelős. A szabálytalanság megszüntetésére kijelöli az intézményvezető a felelősöket és a határidőt. Szükség esetén a fenntartót kéri a szabálytalanság megszüntetésére. A tanuló és gyermekbalesetek esetében rögzítjük a hasonló balesetek megelőzésére tett intézkedéseket, kikérjük az iskolaszék, diákönkormányzat véleményét. Nevelési értekezleteink egyik állandó témája a balesetveszély megelőzése, egészségmegőrzés. Évente legalább egyszer egészségnapot szervezünk A tanuló és gyermekbaleseteket az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. - A nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. - Ezekről a balesetekről a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyv vezető rendszer segítségével jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a
30
tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a tanulónak –gyermek és kiskorú esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az iskola irattárában kell elhelyezni. - A jegyzőkönyv felvételét azonnal (tanóra esetén legkésőbb a tanóra végeztével) az órát tartó vagy felügyeletet ellátó pedagógus köteles kezdeményezni, a történteket írásba foglalni. - Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni! - Súlyos balesetet azonnal be kell jelenteni! XIII. TEENDŐK TŰZ-, ILLETVE BOMBARIADÓ ESETÉN A riadó elrendelése három módon történhet: 1. Iskolarádión keresztül 2. Hosszantartó szaggatott csengetéssel 3. Élőszóval Amennyiben a riasztás a "két tantermes" vagy a központi épületre vonatkozik a menekülési útvonalak a következők: A két tantermes épületből a tanulók a kézilabdapályára vonulnak. A központi épület földszinti folyosójáról, ahol a gazdasági iroda van, az osztályok egymás után az alsós udvar felé lévő kijáraton hagyják el az épületet, majd az Iskola úton át jutnak el az iskola melletti parkba. Az igazgatói iroda folyosóján lévő két osztály az iroda mellett lévő bejáratnál távozik. Az emeletről az osztályok egymást követve vonulnak le, egyik osztály a szolgálati lakás felőli bejáratnál távozik, az őket követő osztály pedig a büfével szemben lévő bejáratnál hagyja el az épületet stb. A tornateremben, illetve tornaszobában lévő osztályok a tornaterem melletti bejáratot használják, és az Iskola úton át távoznak az iskola melletti parkba. Valamennyi osztályt az éppen órát tartó nevelő köteles kísérni és köteles az osztálynaplót magával vinni.
31
XIV. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA Az iskola eddigi hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az iskola hagyományos sportfelszerelése: piros dressz, fehér póló, tréningruha Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei a következők: - Október 6. - Október 23. - Mikulás ünnepély - Karácsonyi ünnepély - Március 15. - Batthyány napok rendezvénysorozat - "Mit tudunk mi" kulturális bemutató Az iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények az alábbiak: - Tantárgyi házi versenyek - Házi sportversenyek - Mikulás kaszinó - Farsang; herceg-hercegnő választás - Farsang A tanulóknak az iskolában lehetőségük van az iskola faliújságának és az iskolarádió műsorának a szerkesztésére. A gyerekekkel való közvetlen kapcsolattartás érdekében havonta egy alkalommal iskolagyűlést tartunk. Az iskola vezetősége minden olyan kezdeményezést támogat, mely az iskolához tartozás érzését erősíti.
XV: AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYSÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE Az iskola épületét címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Ünnepeken az épület lobogózása a karbantartók feladata. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért,
32
- az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energiafelhasználással kapcsolatos takarékoskodásért, - a tűz és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. Az iskola különböző helyiségeinek tanulókra vonatkozó használati rendjéről az iskolai rendszabályok intézkednek részletesen. A vagyonvédelmi okok miatt az iskola területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat. Az iskola dolgozóinak joga az iskola valamennyi helyiségének és létesítményének a rendeltetésszerű használata. Nem iskolai célra csak az igazgató engedélyével vehetők igénybe a helyiségek és létesítmények. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseinek, felszereléseinek épségéért, rendjéért a használatba vevő a használatbavétel ideje alatt anyagilag felelős. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével szabad. Az iskola helyiségeinek, létesítményeinek bérbeadása: Amennyiben az iskola rendeltetés szerinti működését nem zavarja – a KLIK-el kötött érvényes bérleti szerződés birtokában lehetséges a megadott feltételek mellett. XV.1. A DOHÁNYZÁSSAL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a kerítéssel határolt területet és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse. XVI. A TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS ÉS AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény,
33
a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15ig. Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. XVI.1. A TANKÖNYVELLÁTÁS CÉLJA ÉS FELADATA 1. Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. 2. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. 3. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. 4. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. XVI.2. A TANKÖNYVFELELŐS MEGBÍZÁSA 1. Iskolánk a tankönyvellátás feladatait a KELLO tankönyvforgalmazón keresztül látja el.
34
2. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben január 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyvértékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. XVI.3. A TANKÖNYVTÁMOGATÁS IRÁNTI IGÉNY FELMÉRÉSE 1. Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. 2. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. 3. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. 4. A tankönyvfelelős az 1. pontban meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. 5. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. 6. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás,
35
b) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; c) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. 7. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható.
XVI.4. A TANKÖNYVRENDELÉS ELKÉSZÍTÉSE 1. A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. 2. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. XVII. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Az iskolai könyvtárellátás az ÁMK Móricz Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtárral kötött megállapodás alapján történik. A könyvtár rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: 1. A használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, 2. Legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, 3. Tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, 4. Rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel
36
Záró rendelkezések Az SZMSZ-t az iskola nevelőtestülete fogadja el. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával válik érvényesséA hatályba lépés napja az SZMSZ jóváhagyásának napja. Amennyiben az SZMSZ felterjesztésére válasz nem érkezik, a hatályba lépés napja a felterjesztéstől számított 31. nap, illetve –ha felterjesztésről a képviselőtestület dönt- a felterjesztést követő 30. nap utáni első képviselő-testületi ülés napja. Záradék Az SZMSZ-t a nevelőtestület a 2013 március 25-i ülésén a nevelőtestület tagjainak 100%-os szavazatával elfogadta. Az iskolaszék, a diákönkormányzat a jogszabályban meghatározott kérdésekben az SZMSZ elfogadásakor egyetértését adta.
Ekler Zoltán igazgató
37
A GÉZA FEJEDELEM TAGISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
38 Tartalomjegyzék Cím oldalszám Szervezeti és működési szabályzat bevezető része 39. Általános rendelkezések 39. Az iskola vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok 40. I. A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje. 40. Az intézmény vezetője 40. Az intézmény nevelőtestülete 40. A nevelőtestület értekezletei 40-41. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 41. A helyettesítés rendje 41. Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje 41. 1. Az iskolaközösség 41. 2. Az alkalmazotti közösség 41. 3. A szülői munkaközösség 41-42. 4. Az iskolaszék 42. 5. Az intézményi tanács 42. 6. Az osztályközösség 42. A szülői munkaközösség részére biztosított jogok 42. A nevelési és a pedagógiai programok, az SZMSZ és a házirend 43. A szülők tájékoztatásának formái 43-44. A diákönkormányzati szerv 44. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 44-45. A dolgozók feladatai 45. Külső kapcsolatok rendszere, formái, módja 46. MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK 46. A működés rendje, nyitva tartás, tanulók, szülők és idegenek intézményben való benntartózkodásának rendje 46-47. A vezetők, dolgozók benntartózkodása 48. A létesítmények és helyiségek használati rendje 48-49. A pedagógusok által használatra megkapott informatikai eszközök 49. Reklámtevékenység szabályai az iskolában 50. A TANULMÁNYI MUNKA ÉRTÉKELÉSE ELSŐSORBAN 1-4. ÉVFOLYAMON50-51.. Nyelvvizsga-bizonyítványok beszámítása, idegennyelv-órák alóli felmentés 51. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK 51. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai 51. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei 51-52. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI, RENDJE 52. A napközis és tanulószobai foglalkozások 52. Szakkörök 52. Énekkar 52. Önképzőkör 53. Az iskolai sportkör 53. A sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formai és rendje 53. Verseny 53. Fejlesztő és logopédiai foglalkozás 53. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS AZ ELLÁTÁS RENDJE 54. FEGYELMI ELJÁRÁS 54.
39 A TANKÖNYVRENDELÉS SZABÁLYAI 55. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 55. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend 56. A tanuló és gyermekbalesetek 57. Teendők tűz- és bombariadó esetén 57. A PEDAGÓGUSOK MINŐSÉGI MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESETKIEGÉSZÍTÉS HELYI SZABÁLYOZÁSA 57. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 57. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása 57-58. A pedagógusok munkaidejének kitöltése 58. A kötelező óraszámban ellátott feladatok 58. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők 58-59. Az intézményben, illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása 59. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 59. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje 60. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje 60. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, PAPÍR ALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSE 61. A TANULÓI ALKOTÁSOK TULAJDONJOGA 61. Záró rendelkezések 62. Záradék 62. 1. sz. melléklet – Fegyelmező intézkedések 63. 2. sz. melléklet – Ügyviteli és iratkezelési szabályzat 64-65. 3. sz melléklet – munkaköri leírások 69-78. Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása 79.
40
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT BEVEZETŐ RÉSZE I. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, az iskola tanulóinak. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. II. A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén.
megtartása
a) az alkalmazottakkal szemben az igazgató, munkáltatói jogkörben eljárva – hozhat intézkedést, b) a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség, c) a szülőt vagy más az iskola dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakra, kérve annak megtartását, és ha ez nem vezet eredményre az intézményvezetőt kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el az iskola épületét.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1) Az intézmény elnevezése: Batthyány Lajos Általános Iskola Géza Fejedelem Tagiskolája Úrhida székhelye: 8142 Úrhida Kossuth Lajos utca 64. 2) Az intézmény alapító és fenntartó szerve Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
41
AZ ISKOLA VEZETÉSE, HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSA, ELLENŐRZÉS, KÜLSŐ KAPCSOLATOK I. A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje. Szervezeti felépítése: I. Vezető Igazgató II. Vezető tagintézmény-vezető
Beosztott
Beosztott
Beosztott
Az intézmény vezetője: Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét egy igazgatóhelyettes/tagintézmény-vezető közreműködésével látja el. Az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az intézményvezető felel az intézmény rendeltetésszerű működéséért, a vezetői feladatok szakszerű ellátásáért, valamint a tanulói jogviszony létesítésével és megszűnésével kapcsolatos jogosítványokat. A tagintézmény-vezető jogkörébe tartozik: a pedagógusok feletti teljes munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, továbbá a kiadmányozás, utalványozás a nevelő-oktató munka ellenőrzése a munka és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítása és ellenőrzése, a gyermekvédelmi feladatok irányítása, összehangolása, kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálat területi képviselőjével Az intézmény nevelőtestülete: a. A nevelőtestület –a köznevelési törvény 70.§-a alapján- a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathazó szerve. A nevelőtestület tagjai a nevelési-oktatási tagintézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottai, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozói. b. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület értekezletei a. A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó-, félévi- és tanévzáró értekezlet
42 félévi és év végi osztályozó értekezlet havi értekezletek, általában a fogadóórák előtt. b. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak 10%-a, valamint az intézmény igazgatója vagy helyettese szükségesnek látja. A nevelőtestület értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, kivétel a havi értekezletek, ahol az igazgató/tagintézmény-vezető rendelkezése alapján készül csak jegyzőkönyv. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A tagintézményben folyó pedagógiai munka összehangolása érdekében az iskola egészét érintő ügyekben a pedagógusok rendszeresen, a munkaterv szerint többségében havonta egy alkalommal közös nevelőtestületi értekezletet tartanak. Munkaközösségek: Tagintézményünkben 3 munkaközösség működik: alsós, felsős és napközis. A munkaközösségek együttműködése folyamatos, vezetőiken keresztül, valósul meg. Kapcsolattartás az év eleji munkaközösségi értekezleten, folyamatosan a munkaközösség vezetővel és szükség szerint összehívott munkaközösségi megbeszéléseken történik. A pedagógusok munkáját kérés esetén segíti a munkaközösség vezető illetve szükség esetén tartott eset megbeszélésékkel, vagy a vezető utasítása szerint. A helyettesítés rendje A tagintézmény-vezető akadályoztatása esetén –az azonnal döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételévelteljes felelőséggel évente a munkaköri leírásában megjelölt személy helyettesít. A tagintézmény-vezető tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább három hetes folyamatos távollét. Együttes akadályoztatásuk esetén a megbízott pedagógus látja el a fentieknek megfelelően a helyettesítői feladatokat.
AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, VALAMINT A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 1. Az iskolaközösség Az alkalmazotti, szülői és tanulói közösségek összessége. 2. Az alkalmazotti közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló technikai, adminisztratív dolgozókból áll. 3. A szülői munkaközösség a. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet 119,122,121§-ai és az Ntk. 73§-ának felhatalmazása alapján rendelkeznek a szülők közösségéről, valamint az iskolaszékről és az intézményi tanácsról. A szülők érdekeinek iskolai szintű képviseletét az SZM látja el. b. Az osztályok szülői munkaközösségeinek tevékenységét az osztályfőnök segíti. A szülői munkaközösségek véleményeiket, állásfoglalásaikat a választott SZMelnök vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez.
43 c. A szülői munkaközösség iskolaszintű képviselőjével a tagintézmény-vezető tartja a kapcsolatot. d. Az intézményvezető a szülői munkaközösség vezetőjét rendszeresen, de legalább tanévenként két alkalommal tájékoztatja az iskolában folyó nevelő és oktató munkáról, a tanulókat érintő kérdésekről. e. Az osztályfőnökök rendszeres kapcsolatot tartanak az osztályban működő szülői munkaközösség tagjaival. f. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaközösségnek az SZMSZ vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt a tagintézmény-vezető kéri meg az összehívott szülői munkaközösségi értekezleten vagy/és az elektronikus vagy írásos anyagok átadásával. 4. Az iskolaszék Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék alakul. Az iskolaszék, a szülők, a nevelőtestület, diákönkormányzat és a fenntartó egy képviselőjéből áll. Az iskolaszék részére az intézményvezető tanévenként két alkalommal, de az iskolaszék megkeresésére 15 napon belül részletes tájékoztatást ad az iskola feladatairól, működéséről, tanulói jogviszonnyal összefüggő kérdésekről. 5. Az intézményi tanács Szabadbattyáni székhellyel a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, delegáltjából álló intézményi tanács alakul. Az intézményi tanács részére az igazgató tanévente 2 alkalommal, de az intézményi tanács megkeresésére 15 napon belül részletes tájékoztatást ad az iskola feladatairól, működéséről tanulói jogviszonnyal összefüggő kérdésekről. Az iskolaszék, az intézményi tanács, a szülői munkaközösség megkeresésére a tagintézmény-vezető a szükséges információkat, tájékoztatást köteles megadni, illetőleg a működéshez szükséges feltételek megteremtéséről köteles gondoskodni. Az iskolaszékkel és az intézményi tanáccsal való együttműködés szervezése a tagintézmény-vezető feladata. 6. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, és a közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége. Az osztályközösség önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt, az tagintézmény-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. A szülői munkaközösség részére biztosított jogok: Az iskolai szülői munkaközösség véleményezési jogkört gyakorol. Véleményezési joga van a jogszabályban meghatározott esetekben.
44 A nevelési, pedagógiai programok, az SZMSZ és a házirend a vezető benntartózkodása alatt, az ügyeleti időpontokban (naponta 8-1515 óráig) az igazgatói irodában az iskolatitkárnál és a honlapunkon tekinthető meg. A házirend a HPP és az SZMSZ az iskola folyosóján is kifüggesztésre kerül. A beiratkozáskor, valamint a tanév első szülői értekezletén röviden tájékoztatást adunk a szülőknek a pedagógiai programunkról. Tanulóinkkal pedig a rájuk vonatkozó részeket az első tanítási napon ismertetjük. Pedagógiai programunkról az intézményvezető valamint az osztályfőnökök fogadóórán, szülői értekezleten vagy előre egyeztetett időpontban tájékoztatást adnak. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskolai pedagógiai program nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: az iskola nevelői szobájában, az iskola tagintézmény-vezetőjénél, diákönkormányzat vezetőjénél, iskolaszék vezetőjénél, SZM vezetőjénél. A szülők tájékoztatásának formái: a) Az iskola a tanév során szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák) rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a tanulók tájékoztató füzetében) b) A szülői értekezletek Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól, a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. Az új osztályközösségek szeptemberi szülői értekezletén az osztályfőnök bemutatja az osztályban tanító valamennyi pedagógust. Az iskola tanévenként 2 szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői munkaközösség elnöke hívhat össze a felmerülő problémák megoldására. c) A szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként 3 alkalommal tart szülői fogadóórát. A mennyiben a gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. d) Nyílt napot évente egyszer tartunk. e) Rendszeres írásbeli tájékoztatás: Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátnia, a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján (kivéve az alsó tagozat, ahol legkésőbb a hét végéig). Az osztályfőnök köteles félévente kétszer ellenőrizni a naplók és ellenőrzők bejegyzéseinek egyeztetését, és pótolni a hiányosságokat. A naplók hiányainak pótlására hívja fel a szaktanár figyelmét. Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányt az osztálynaplóban lévő füzetbe dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti egy- vagy kétórás tantárgyakból félévenként minimum 3-4, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyakból havonta legalább 1-2 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló.
45
A következő tanévben a nevelő oktató munkához szükséges kötelezően előírt taneszközökről és más felszerelésekről a szülőket minden tanév előtt (az utolsó szülői értekezleten vagy május, június hónapban) tájékoztatjuk. Ezzel egyidőben a szülőket tájékoztatjuk az iskolából kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről, felszerelésekről és arról, hogy iskolánk milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A diákönkormányzati szerv A diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve SZMSZ-ének jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az intézményvezető útján kéri meg. A Ntv. vonatkozó bekezdéseiben, valamint jogszabályban meghatározott esetekben a diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az intézményvezető gondoskodik az előterjesztés legalább 5 nappal korábban történő átadásával. Az intézményvezető a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat –a segítő tanár támogatásával- az intézményvezetőhöz fordulhat. A diákönkormányzat részére az iskola a mindenkori 8. osztályos termet biztosítja. Az iskola más helyiségének használatához előzetes engedély szükséges. Az intézményvezető a diákönkormányzat működtetetéshez is nyújt be a fenntartó felé költségvetési igényt, ha a tervezéshez szükséges információkat november első hetében a diákönkormányzatot vezető tanár leadja és az intézményvezető jóváhagyja. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 9) A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. 10) A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért a tagintézmény-vezető felelős. 11) A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosult: az igazgató tagintézmény-vezető a nevelőtestületi tagok külön megbízás szerint 12) Az igazgató és a tagintézmény-vezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. 13) Az ellenőrzés módszerei: a tanórák, a tanórákon kívüli foglalkozások látogatása, az írásos dokumentumok vizsgálata, a tanulói munkák vizsgálata, beszámoltatás szóban, írásban, 14) Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg meg kell beszélni. 15) Az általánosítható tapasztalatokat –a feladatok egyidejű meghatározásávaltantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.
46 16) A nevelőtestület tagjai félévkor és évvégén írásos formában kötelesek beszámolni a vezetőnek. Továbbképzéseken, értekezleteken, részvétel esetén szóban köteles a nevelő beszámolni a rendezvény tartalmáról. Minden nevelőtestületi értekezleten és a vezető felszólítására bármikor írásban és szóban kérhet beszámolót a szaktanártól. A dolgozók feladatait a mellékletben csatolt munkaköri leírás minták tartalmazzák. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja Az iskolát a külső kapcsolatokban általában az igazgató és a tagintézmény-vezető képviseli. Az iskola rendszeres kapcsolatot tart: l. az iskola körzetéhez tartozó óvodával, általában havonta egyszer az intézményi kerekasztal megbeszélésén; m. a gyermekjóléti szolgálattal (a körzetünket ellátó alkalmazottukon keresztül, aki hetente vagy 2 hetente a fogadóórája után iskolánkat felkeresi); n. a fenntartóval és Úrhida Polgármesteri Hivatallal és Úrhida Községi Önkormányzat Képviselő testületével elsősorban a polgármesteren keresztül o. az „Úrhidai Tanulókért és Iskoláért” alapítvány kuratóriumával. (a kuratórium elnökén keresztül, aki intézményünk dolgozója); p. az iskolaorvossal: az egészségügyi felülvizsgálatok lebonyolításának megszervezése és a vizsgálatok tapasztalatainak megbeszélése a védőnőn keresztül szükség szerint, aki havi minimum 1 alkalommal felkeresi iskolánkat; q. a Székesfehérvár környéki általános iskolák igazgatóival r. üzemorvossal szükség szerint, minimum évente; s. az iskolarendőrrel a beosztásának megfelelően, általában 2-3 havonta egyszer látogat iskolánkba t. az egyházakkal a hitoktatóján keresztül, heti rendszerességgel. u. EGYMI-vel utazó gyógypedagóguson keresztül. A Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálattal: a) a Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottsággal, ahova sajátos nevelésű igényű tanulóinkat küldjük vizsgálatra szükség esetén; b) a Nevelési Tanácsadó Intézettel, ahová évente több gyermekünket küldjük kontrollra vagy egyéb vizsgálatra. A Nevelési Tanácsadó szakembere évente egy alkalommal ellátogat iskolánkba; c) A Beszédjavító Intézettel utazó logopédusán keresztül, heti kétszer;
MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK A működés rendje, nyitva tartás, tanulók, szülők és idegenek intézményben való benntartózkodásának rendje 1) Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától 17 óráig tart nyitva. 2) Az iskola a szokásos nyitvatartási rendjétől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. 3) A reggeli ügyelet legkorábban ¼ 8 órakor kezdődik és 8 óráig tart. 4) A tanítás kezdete 8 óra. A tanítási óra 45 perces. A szünetek idejét, valamint a tanulói ügyelet rendjét a házirend határozza meg. Az ügyeletes diákok kiírása, beosztása a 7. és 8. osztályos osztályfőnökök feladatai.
47 5) A folyosókon és az udvaron 7 óra 15 perctől a tanítás kezdetéig valamint az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. A tanulóknak az osztályban (kivétel a tanórákon kívüli foglalkozásokon való részvétel) ¾ 8 előtt bemenni tilos! Jó idő esetén a reggeli gyülekező helye az udvar, rossz időben az iskola folyosója. 6) A tanítási idő végén a tanulók csoportosan távoznak az iskolából. A tanuló a tanítási idő alatt csak osztályfőnöke, távollétében az igazgató vagy helyettese írásos engedélyével hagyhatja el az iskolát. 7) A hivatalos ügyek intézése az igazgatói irodában történik 745 és 1515 óra között. 8) A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére -vagyonbiztonsági okok miatt- az alábbi módon határozzuk meg az intézmény látogatását: a. A tanórák megkezdése előtt és után a szülők és a gyermekek kísérői bejelentkezés nélkül látogathatják az iskolát. Szülők a tanórák zavartalansága miatt az udvaron várhatják, illetve eddig kísérhetik gyermekeiket. A kíséret céljából érkezők legkésőbb 750-ig tartózkodhatnak az udvaron. A tanítás végeztével a gyermekekért érkező kísérők az utolsó tanítási órát követő szünetben, illetve a napközis foglalkozások befejezését követően érkezhetnek az iskolába és legkésőbb 17 óráig tartózkodhatnak az épületben. b. Intézményünk területén csak pedagógus fegyelmezheti tanulóinkat. c. Iskolánkban idegenek csak intézményvezetői engedéllyel tartózkodhatnak. d. Ügyintézés és egyéb célból az iskolába látogató valamennyi személy hivatalos időben léphet az épületbe. (A hivatalos ügyintézés ideje hétfőtől péntekig naponta 745 órától 1515 óráig.) 9) Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az intézményvezető tanévenként határozza meg. A vezetők, dolgozók benntartózkodása A dolgozók intézményben való benntartózkodásának rendje külön intézményvezetői engedély, utasítás nélkül (kivéve tervezett rendezvényeink) Intézményvezető: 7.30 – 15.30-ig Iskolatitkár: 7.30 – 15.30-ig Takarító: 6 - 8 óra és 11 – 17 óra között. Pedagógusok 6- 17 óra között tartózkodhatnak az intézményben. Kötelezettek a tanórájuk kezdése előtt 10 perccel megérkezni. A reggeli nyitás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. A létesítmények és helyiségek használati rendje 1) Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. 2) Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért, a tűz-, és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. 3) A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit tanórák után és tanítási órák alatt egyes termeket (számítástechnikai, testnevelés) csak pedagógusi felügyelettel használhatják.
48 Tanítási idő után a tanuló csak külön engedéllyel tartózkodhat az iskolában. A szervezett foglalkozás kezdete előtt csak a napközis teremben, azaz a napközis nevelő felügyelete mellett várakozhat a tanuló. A tanítási időn kívüli rendszeres foglalkozásokon való részvételt a szülő írásban kéri. A továbbiakról a házirend rendelkezik. 4) Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak a tagintézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 5) Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell tanórák után illetve testnevelés órákon. 6) Az iskolához nem tartozó külső igénybe vevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerint időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. A pedagógusok által használatra megkapott informatikai eszközök: Pedagógusaink igényelhetnek laptopot a munkájukhoz, amit egy tanévre kapnak meg használatra. Egyéb rendkívüli körülményeken kívül a tanévzáró értekezleten a nevelőtestület javaslatára az intézményvezető dönt, hogy változtat-e az egy tanévre biztosított laptop használatra jogosultakon. A döntés alapja a laptop használat gyakorisága a tanórákon, azaz előnyben kell részesíteni azt a pedagógust, aki tanórán nagy %-ban használja a hordozható számítógépet. A fenti laptop használók kötelesek szükség esetén az intézményvezető utasítására gépüket bemutatni, esetleg néhány órára vagy napra más intézményi célra odaadni. Az igazgatói irodában egy közös használatú laptopnak kell maradnia, amit minden pedagógus előzetes engedéllyel és az iskolatitkár, tagintézmény-vezető használhat. Pendrivét igény esetén a lehetőségek figyelembevételével kollégáink rendelkezésére bocsátunk, ahol előny élvez az, aki nem rendelkezik éves, kizárólagos laptop használati jogosultsággal. Reklámtevékenység szabályai az iskolában Tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. A fenti témakörökben is csak az igazgató/tagintézmény vezető beleegyezésével lehet hirdetményt kifüggeszteni, az általa meghatározott helyre.
A TANULMÁNYI MUNKA ÉRTÉKELÉSE ELSŐSORBAN 1-4 ÉVFOLYAMON 1. évfolyamon évközben és év végén minden tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk, 2. évfolyamon év közben érdemjeggyel minősítjük, míg félévkor szövegesen és év végén érdemjeggyel értékeljük tanulóinkat. A 4. év végén és 5-8 évfolyamon a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük. Az első évfolyamon a félév és a tanév végén valamint 2. évfolyamon félévkor a tanulók munkáját értékelőlap segítségével értékeljük, amely kifejezi, hogy a tanuló Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul Egy-egy tantárgyból kiemelkedő teljesítményt nyújtó dicséretet kap.
49 1-4 évfolyamon a tanulók évközi teljesítményét és fejlődését szóban (fogadóórákon) értékeli a szülőknek az osztályfőnök, szaktanár. A felmérők eredményét a minősítésen illetve osztályzaton kívül szóban vagy írásban külön is értékeli a pedagógus, ezen kívül százalékban is kifejezi. Az alsós tanulók magatartását, szorgalmát havonta négyfokú skálával értékeljük a szülők tájékoztatására. (példás. jó, változó, rossz/hanyag). Félévkor, év végén itt is szöveges értékelést alkalmazunk. Az alsós tanulók év közbeni jutalmazására, elmarasztalására különböző jelek (piros pont, fekete pont, nyomda, matrica) adhatóak. Nyelvvizsga-bizonyítványok beszámítása, idegennyelv-órák alóli felmentés Az alapfokú és középfokú nyelvvizsgával rendelkező, valamint az iskola által tanított idegen nyelvterületről érkező, magas szintű nyelvismerettel rendelkező tanulókat az ő kérelmére a kötelező nyelvtanulás alól az intézményvezető felmentheti.
ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai: Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A megnevezett felelősökön kívül minden iskolai ünnepség, kirándulás, rendezvény szervezésében az osztályfőnöknek is segíteniük kell. (Különösen az egészségnap, a mikulás, karácsony, farsangi ünnepség, KI MIT TUD? rendezvények, gyereknap, év végi kirándulás és tanévzáró ünnepség rendezésében). A rendezvényen minden pedagógus kötelessége a rendezvény sikere érdekében a rendezvény szervezőjével egyeztetett feladatok vállalása. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: Október 23-át megelőző utolsó munkanapon az iskolában központi ünnepséget kell szervezni, melynek műsorszámait az iskola tanulói és pedagógusai adják az önkormányzat dísztermében lehetőség szerint 11 órától. Az október 6-i megemlékezést osztályszinten tartjuk meg, felelős osztályfőnök. Egészségnapot tanévente minimum 1 napon rendezünk. Mikulásünnepséget december elején szervezünk lehetőleg 11 órától az alsós tanulóknak és mikulásbált a felsős tanulóknak is. A karácsonyi ünnepségünket a téli szünet előtt utolsó tanítási napokban tartjuk meg. Az iskolában farsangkor farsangi ünnepséget szervezünk. Az ünnepség szervezésében részt vesz a szülői munkaközösség. A farsangi ünnepély színhelye az önkormányzat díszterme. Március 15-ét projektnap keretében ünnepeljük, a nemzeti ünnepet megelőző utolsó tanítási napon. Ki mit tud műsorunkon többségében az osztályok és a szakkörök adnak műsort. Anyák napi ünnepségünket osztályonként rendezzük meg az iskola osztálytermeiben. Sportnapot tanévente egyszer tartunk. A gyermeknapról egész napos játékos vetélkedővel emlékezünk meg. Természetismereti, környezetvédelmi napot tartunk tavasszal vagy ősszel a lehetőségektől függően általában akadályverseny formájában. Osztálykeretben tartjuk az alábbi megemlékezéseket a megadott osztályokban:
50 - az aradi vértanúkról 1-8 osztályban – felelős: osztályfőnökök - kommunista és egyéb diktatúrák áldozatairól 7-8. osztályban – felelős történelem tanár - holokauszt áldozatairól 8. osztályban – felelős történelem tanár - nemzeti összetartozás napjáról 8. osztályban – felelős történelem tanár Tanévnyitó és tanévzáró ünnepségünket az időjárástól függően az iskola udvarán vagy az önkormányzat dísztermében rendezzük meg. A tanévzáró ünnepségünk a ballagással egybekötött. Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: Lányok: sötét szoknya vagy hosszú nadrág, fehér blúz. Fiúk: sötét öltöny vagy hosszú nadrág, fehér ing.
A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI, RENDJE A tanórán kívüli foglalkozások: Az iskola – a tanórai foglakozások mellett- a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórákon kívüli foglalkozásokat Szervezeti formák: napközi otthon, tanulószobai foglalkozások, szakkör, énekkar, iskolai sportkör, korrepetálás, fejlesztő, logopédiai, gyógypedagógiai foglalkozás felvételi előkészítő tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, diáknap, érdeklődési kör, önképzőkör a tanulók és a szülők igényei szerint szervezhetők. A napközis és tanulószobai foglalkozások a tanórára való felkészülés, a szabadidő hasznos eltöltésének színterei. Napközi otthon létszám függően több csoportban működik lehetőleg évfolyamonként külön tanulócsoportokban. Tanulószoba kialakításánál törekszünk a minimum két tanulócsoport szervezésére. A napközis és tanulószobai ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik és 16 óráig tart és 17 óráig szülői kérésre felügyeletet tartunk. A napközis foglalkozásokról való eseti eltávozás csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján történhet, a napközis nevelő engedélyével. Szülői kérelemre egyéni elbírálás alapján az intézményvezető engedélyezheti a napközis illetve tanulószobás foglalkozások alóli felmentést. Az engedély megadása során kiemelten vesszük figyelembe: - tanuló képességének megfelelő tanulmányi előmenetelét - a tanuló magatartását Szakkörök Az intézményvezető, főként a nevelőtestület javaslata alapján szakköröket hirdet meg, de a tanulók és a szülők újak szervezését is kezdeményezhetik. A szakköri foglalkozásokra előző tanév május 20-ig a szorgalmi időszak keretén belül lehet jelentkezni. A szakköri foglalkozások legkésőbb októberben kezdődnek és május vagy a szorgalmi idő végéig tartanak. A foglalkozások időtartama általában heti 1 óra (45perc)
51 A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakköröket fel kell tüntetni az éves munkatervben és tantárgyfelosztásban, a működés feltételeit az iskolai költségvetésben biztosítani kell. Énekkar Az iskolai énekkar az iskola ének- és zenepedagógusa vezetésével hetente tart foglalkozásokat, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar a nemzeti ünnepek és egyéb rendezvények alkalmával közreműködik az ünnepi hangulat megteremtésében.
Önképzőkör Önképzőkör szervezhető legalább 10 érdeklődő esetén és az intézményvezető jóváhagyásával. Az önképzőkör bármilyen nem tanórai foglalkozásokhoz kapcsolódó ismeret elsajátítása céljából létrehozható, megfelelő szakértelemmel rendelkező nagykorú személy vezetésével. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével, a működés feltételeinek intézményi támogatásával. Az iskolai sportkör A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időben, órarendben rögzített időpontban. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglakozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. A tanulók edzettségének biztosítása céljából az iskolai sportkör házibajnokságokat szervez. A sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje: Az iskola a mindennapos testedzést a tanórai foglalkozások mellett az iskolai sportkörök működtetésével teszi lehetővé. A sportkört vezető tanár képviseli az iskolai sportkört és feladata az intézményvezetővel való kapcsolat tartása. Az intézményvezető tanórái, értekezletei, megbeszélései után azonnal vagy halaszthatatlan elfoglaltsága esetén előre egyeztetett időpontban legkésőbb 2 napon belül rendelkezésre áll. A szakkör, az énekkar, a sportkör vezetőjét az intézményvezető bízza meg. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a szakkör, az énekkar és a sportkör működéséért. A tanulmányi, szakmai kulturális verseny, sportvetélkedő, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. Az iskola tanulói (képességüktől függően) bekapcsolódnak a versenykiírásban foglaltak szerint a tanulmányi versenyekbe. A területi és országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az intézményvezető mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. Fejlesztő és logopédiai foglalkozásokon részvétel kötelező elsősorban a szakvélemények alapján. A foglalkozás vezető, illetve a pedagógusok javaslata alapján, más tanulóknak is javasolhatjuk a részvételt, de előnyt élveznek az SNI-s és BTM-es tanulók a foglalkozásokra felvételnél.
52 A korrepetáláson való részvételt a pedagógus javasolja a tanuló tájékoztató füzetébe vagy az órarendjébe való bejegyzéssel. Ha a szülő egyetért ezzel, abban az esetben a tanulónak a korrepetáláson való részvétel kötelező a tanévben. Az intézményvezető gondoskodik arról, hogy országos, a körzeti, a helyi vagy a házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók –továbbá az énekkar- eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje. Az iskola tanulói, közösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezése céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőségének, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi részvételt. A tanulók iskolán kívüli szervezet, egyesület, intézmény munkájában rendszeresen részt vehetnek. A részvételt az osztályfőnöknek be kell jelenteni.
A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS AZ ELLÁTÁS RENDJE Az iskola tanulói tanévenként egy alkalommal szervezett fogorvosi rendelésen vesznek részt a szabadbattyáni fogorvosi rendelőben. A tanulók fizikai állapotának felmérése az osztálytermekben, vagy a falu védőnői rendelőjében, a szemészeti és belgyógyászati vizsgálat a falu gyermekorvosi rendelőjében történik. Utóbbiak megvalósítása a iskolaorvossal előre egyeztetett időpontban történik.
FEGYELMI ELJÁRÁS Fegyelmi büntetések: Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A köznevelési törvény 58.§-a és az iskolák működéséről szóló kormányrendelet 53-63§-ai szabályozzák a tanulók fegyelmi és kártérítési felelősségét és eljárásrendjét. Ezek alapján fegyelmi büntetés lehet: - megrovás - szigorú megrovás - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása - áthelyezés másik tanulócsoportba vagy iskolába - eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától - kizárás az iskolából. A felelősségre vonás eljárásmódjára és formájára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. Fegyelmi egyeztető eljárás: Az iskolai szülői szervezet (közösség) és a diákönkormányzat – közös kezdeményezésükre – egyeztető eljárást biztosít a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőzően. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló (ha a kötelességszegő kiskorú, a szülő) figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a sértett (ha sértett a kiskorú, a szülő) hozzájárult. Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett (kiskorú sértett esetén a szülő), valamint a kötelességszegő (kiskorú kötelességszegő esetén a szülő) egyetért.
53 A tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő) – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Az egyeztetésen a fegyelmi jogkör gyakorlója nem vehet részt. Az egyeztető eljárást az ügyben pártatlan, független nagykorú személy vezetheti, akit mind a sértett, mind az elkövető elfogad. Ha ilyen személy nincsen, az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat mediátora felkérhető. Az iskolapolgárok elfogadják az OKSZ közvetítőjét. A fegyelmi eljárás megindítására jogkörrel rendelkező személy akkor nyilvánítja eredményesnek az egyeztető eljárást, ha a megállapodást mind a sértett, mind az elkövető aláírta és a megállapodásban rögzített jóvátétel és megbánás alkalmas arra, hogy a kötelességszegés szankcióját kiváltsa. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelemorvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett (kiskorú esetén a szülő) nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, illetve a házirendben meghatározott nagyobb közösségben nyilvánosságra lehet hozni. Az egyeztető eljáráson részt vevő közvetítő a fegyelmi eljárásban semmilyen szerepet nem tölthet be.
A TANKÖNYVRENDELÉS SZABÁLYAI A tankönyvrendelés elkészítésével megbízott alkalmazott saját hatáskörében gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, valamint a segédkönyvek megrendeléséhez kapott prospektusokat az érintett pedagógusoknak átadja és interneten szükség esetén segítséget nyújt a rendelhető könyvek megkeresésében. A pedagógusok január végéig írásban közlik az intézményvezetővel és a tankönyvrendelés elkészítésével megbízott alkalmazottal, akik ezek megfelelő összesítésével 1 héten belül aláírásra elkészíti a rendelést.
AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ ÓVÓ ELŐÍRÁSOK A tanulók által nem használható eszközök: Az iskolában ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületben szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munkák kivételével nem végezhető. A tanuló által nem használható gépek, eszközök: villamos köszörűgép, barkácsgép faesztergálásra, faipari szalagfűrész, körfűrész, kombinált gyalugép, szalagfűrészlap-hegesztő készülék, valamint jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök.
54 Tíz évesnél idősebb tanulók által pedagógusok felügyelete és irányítása mellett használható gépek, eszközök: villamos fúrógép barkácsgép a következő tartozékokkal: korong- és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong törpefeszültséggel működő forrasztópáka 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű ún. „pillanat” forrasztópáka villamos háztartási gépek (tűzhely, főzőlap, kávéfőző, kávédarálógép, robotgép, vasaló, varrógép, stb.) segédmotoros kerékpár szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló). a kerti gép, szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló) A pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép. Krónikusan beteg, valamint testi és érzékszervi fogyatékos tanuló vagy tanulók esetében az iskolaorvos véleményezésével a fenti korlátozások kiegészíthetőek. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend: Lehetőleg évente egyszer egészségvédelmi témában oktatást tartunk az alkalmazottaknak is. Tanulóinknak az első nap osztályfőnöki órán tartunk tűz- és balesetvédelmi oktatást, azon kívül testnevelés, számítástechnika, kémia, technika, környezet órákon, valamint kirándulások előtt. Testnevelés órákon a balesetveszélyesnek ítélt tárgyakat leveteti a testnevelő tanár a tanulóval. Félévente egyszer munkavédelmi bejárást tart az intézményvezető és a munkavédelmi felelős. A szabálytalanság megszüntetésére kijelöli az intézményvezető a felelősöket és a határidőt. Szükség esetén a fenntartót kéri a szabálytalanság megszüntetésére. A tanuló és gyermekbalesetek esetében rögzítjük a hasonló balesetek megelőzésére tett intézkedéseket, kikérjük az iskolaszék, diákönkormányzat véleményét. Nevelési értekezleteink egyik állandó témája a balesetveszély megelőzése, egészségmegőrzés. Évente legalább egyszer egészségnapot szervezünk A tanuló és gyermekbalesetek - A nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. - Ezekről a balesetekről a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyv vezető rendszer segítségével jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a tanulónak –gyermek és kiskorú esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az iskola irattárában kell elhelyezni. - A jegyzőkönyv felvételét azonnal (tanóra esetén legkésőbb a tanóra végeztével) az órát tartó vagy felügyeletet ellátó pedagógus köteles kezdeményezni, a történteket írásba foglalni. - Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni! - Súlyos balesetet azonnal be kell jelenteni! Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely: a. a sérült halálát (halálos az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült a balesettel összefüggésben életét vesztette). b. Valamely érzékszerv elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását
55 c. Orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást d. Súlyos csonkulást e. A beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, bénulást illetve elmezavart okozott. A gyermekbalesetek kivizsgálását a felelős vezető vezeti és közreműködik a munkavédelmi felelős is. A vizsgálatban lehetővé tesszük az iskolaszék képviselőjének részvételét. Teendők tűz- és bombariadó esetén Tűzriadó jelzése: 3 rövid csengetés, „Tűz van, tűz van” kiáltása. Bombariadó jelzése: szaggatott egy percig tartó csengetéssel, áramszünet esetén „BOMBARIADÓ” felkiáltással folyamatosan egy percig. A jelzésért az a felnőtt dolgozónk a felelős, akinek elsőként a tudomására jut a tűzeset vagy a bombának az iskolában való elhelyezése / vagy aki a tüzet észlelte. A jelzést követően –tűzriadó gyakorlata szerint- az épületet haladéktalanul el kell hagyni osztályonként. Fegyelmezetten, sorban nevelő felügyeletével a iskola udvarába kell vonulni. (Téli hónapokban kabátjuk, cipőjük és táskájuk kézbevétele után.)
A PEDAGÓGUSOK MINŐSÉGI MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESETKIEGÉSZÍTÉS helyi szabályozása A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés félévenként, elsősorban a pedagógus dolgozóknak kerül kiosztásra. A minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés szempontjai: tanórai munka (kiosztandó összeg kb. 70%-a.) kiemelkedő versenyeredmények (tanári felkészítéssel járó versenyek esetében (kiosztandó összeg kb. 10%-a) iskolai rendezvény szervezése, Az iskolai életben való részvétel a tanórán kívüli munka (a kiosztandó összeg kb .20 %-a) kiemelve: - iskolai rendezvények szervezése, - az iskolai élet feladataiból vállalás mértékét, - munkafegyelmet, - konsturktív hozzáállás az iskolai feladatokhoz, - kapcsolatkialakítás képességét ( a dolgozói kollektívával, a diákokkal, a szülőkkel), - iskolán kívüli közéleti szerep vállalását, - szakmai önfejlesztés igényét. pályázatok írása, kivitelezése esetén, eredményes pályázat esetén. (Lehetőleg a megnyert összeg 10%-a, ha nem kapta meg személyi kifizetésként!)
AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első
56 munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában szerdai napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a tanév rendje=munkaterv, vezetői ellenőrzési terv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az intézményvezető rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák megtartása b) osztályfőnöki feladatok ellátása, 2013. júniusig c) iskolai sportköri foglalkozások, d) énekkar, szakkörök vezetése, e) differenciált képességfejlesztő foglalkozások felzárkóztatás, előkészítők stb.), f) magántanuló felkészítésének segítése,
(korrepetálás,
tehetséggondozás,
A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra való felkészülés, és a tanórákon kívüli szervezett programok előkészítése b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) osztályozó vizsgák lebonyolítása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
57 j) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a környéken szervezett értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak rendben tartása, y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. z) osztályfőnöki feladatok ellátása, 2013. szeptembertől Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: a fenti „A kötelező óraszámban ellátott feladatok” szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike a naplóban, törzslapon végzendő értékelések a fenti „A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők” szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, g, p, w, c részben pontokban leírtak. Az intézményen kívül végezhető feladatok: A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők” szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, c, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére.
58 A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az intézmény vezetőjéhez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adnia az iskolatitkárnál. Rendkívüli esetben a pedagógus az intézményvezetőtől engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az intézményvezető engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni. Az intézményvezető a fentiektől való eltérést engedélyezhet. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, amiről a szülőket a tájékoztató füzetükön keresztül rendszeresen értesíti, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelőoktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat a tagintézmény-vezető készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az intézményvezető
59 határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.
AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, PAPÍR ALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSE: -
A hitelesítést elsődlegesen a kitöltött nyomtatvány intézményvezető általi aláírásával hitelesíti. Olyan nyomtatványokat, amelyeket nem az intézményvezető ír alá, abban az esetben az intézményvezető általi hitelesítés menete, hogy HNY1-től kezdődő folyamatos sorszámot kap, amit ezen nyomtatványok alján az iskolánk megnevezés előtt feltüntetünk. Egy példányát az intézményvezető saját kezűleg hitelesíti. A hitelesített példányt külön nyilvántartásban vezetjük.
Az elektronikusa úton előállított hitelesített és tárolt dokumentumaink nincsenek.
A TANULÓI ALKOTÁSOK TULAJDONJOGA: A Nkt. 46§-a értelmében a tanuló által – a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben – előállított dolog, ha elkészítéséhez az intézmény biztosította az anyagi és egyéb feltételeket, a tulajdonjog az iskolát illeti meg, eltérő megállapodás hiányában. Ha iskolánk e dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót 50%-os mértékű díjazás illeti meg.
60
Záró rendelkezések Az SZMSZ-t az iskola nevelőtestülete fogadja el. A hatályba lépés napja az SZMSZ jóváhagyásának napja.
Záradék Az SZMSZ-t a nevelőtestület a 2013. március 27-i ülésén a nevelőtestület tagjainak 100.%-os szavazatával elfogadta. Az iskolaszék, a diákönkormányzat a jogszabályban meghatározott kérdésekben az SZMSZ elfogadása előtt véleményezési jogát gyakorolta a mellékelt jegyzőkönyvek szerint.
______________________ Ekler Zoltán Igazgató
_________________________ Liedermajer Heléna tagintézmény-vezető
61
1.sz. melléklet. Fegyelmező intézkedések
Tanulói magtartás/fegyelmező intézkedés 7.50 után érkező ellenőrző hiány váltócipő hiány szünetben bentmaradó szaktanári/ügy.tanári figyelmeztetés első alkalommal 1 nap alatti igazolatlan hiányzás szaktanári/ügy.tanári figyelmeztetés második aik. 1 nap alatti igazolatlan hiányzás szaktanári/ügy.tanári figyelmeztetés harmadik aik. 1 nap alatti igazolatlan hiányzás szaktanári/ügy.tanári figyelmeztetés iskolaelhagyás verekedés 1 napot elérő igazolatlan hiányzás vagy 4. alkalommal igazolatlan hiányzás szaktanári/ügy. tanári figyelmeztetés 2 napot elérő igazolatlan hiányzás / 5. alkalommal igazolatlan hiányzás szaktanári/ügy. tanári figyelmeztetés 3 napot elérő igazolatlan hiányzás/ 6. alkalommal igazolatlan hiányzás
Alkalomszám
Ellenőrző
Fegyelmező intézkedés
Bejegyző
szaktanári figyelmeztetés szaktanári figyelmeztetés szaktanári figyelmeztetés
szaktanár osztályfőnök osztályfőnök
1
1.órát tartó 1.órát tartó 1.órát tartó Szné 8, és a 6.7. osztályban tanító
ügyeletes tanári figyelmeztetés
ügyeletes tanár
3
szaktanár
osztályfőnöki figyelmeztetés
osztályfőnök
1
osztályfőnök
osztályfőnöki figyelmeztetés
osztályfőnök
+2
szaktanár
osztályfőnöki intő
osztályfőnök
1
osztályfőnök
osztályfőnöki intő
osztályfőnök
+2
szaktanár
osztályfőnöki rovó
osztályfőnök
1
osztályfőnök
osztályfőnöki rovó
osztályfőnök
+2 1 1
szaktanár ügyeletes/szaktanár ügyeletes/szaktanár
igazgatói figyelmeztetés igazgatói figyelmeztetés igazgatói figyelmeztetés
. igazgató igazgató igazgató
1
osztályfőnök
igazgatói figyelmeztető
igazgató
+2
szaktanár
igazgatói intő
igazgató
1
osztályfőnök
igazgatói intö
igazgató
+2
szaktanár
igazgatói rovó
igazgató
1
osztályfőnök
igazgatói rovó
igazgató
3 3 3
62
2. sz. melléklet Ügyviteli és iratkezelési szabályzat A Batthyány Lajos Általános Iskola Géza Fejedelem Tagiskolája ügyvitelével és iratkezelésével kapcsolatos feladatokat az alábbiak szerint szabályozom: 1. Az intézmény ügyvitelének rendje: 1.1. Az ügyvitellel kapcsolatos fogalmak a) Az ügykör azon ügyek összessége, csoportja, mely az iskola életéhez, illetve az iskolai tevékenységben közreműködő személyhez kapcsolódik. Az ügykörbe tartozó ügyek megoldásáról az intézmény vezetője által kijelölt illetékes iskolai dolgozónak kell gondoskodni. Az iskola főbb ügykörei: - vezetési ügykör - igazgatási ügykör - nevelési, oktatási ügykör - gazdasági ügykör - személyi, dolgozói ügykör - tanulói ügykör b) Az ügyvitel az iskola hivatalos ügyeinek intézésében kifejtett tevékenység. 1.2. Az ügyvitel és az ügyiratkezelés irányítása, felügyelete Az iskolai feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezését, intézését, z ügyeket kísérő iratkezelés, valamint ezek ellenőrzését az intézmény igazgatója felügyeli irányítja az alábbiak szerint: 1.3. Az ügyvitel és az ügyiratkezelés személyi feltételei Az iskolai feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezése, intézése, az ügyeket kísérő iratkezelés, az alábbiak feladata: a) Iskolatitkár: - köteles munkáját az iratkezelésre vonatkozó jogszabályok és az iratkezelési szabályzat előírásai alapján végezni, - köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni - feladatai: - a küldemények postai átvétele - a küldemények felbontása az igazgató távollétében - az iktatás - az esetleges előiratok csatolása - az iratok mutatózása - az iratok belső továbbítása az ügyintézőkhöz, az ezzel kapcsolatos nyilvántartás vezetése - a kiadmányok tisztázása, sokszorosítása - kiadmányok továbbítása, postai feladása, kézbesítése - határidős iratok kezelése és nyilvántartása - az elintézett ügyek irataink az irattári elhelyezése - az irattár kezelése, rendezése - az irattári jegyzék készítése - közreműködés az irattári anyag selejtezésénél és levéltári átadásánál. 1.4. Az iratokkal, ügyekkel kapcsolatos feladatok:
63 a) Az igazgató a küldeményekkel kapcsolatos ügyek elintézésére az iskola dolgozói közül ügyintézőt jelöl ki, és ezt az iratokon jelzi (szignálja) b) Az ügyintéző kijelölésével egyidőben az igazgató: meghatározza az elintézés határidejét, esetlegesen utasításokat ad az elintézés módjára (pl: lássa, megbeszélni ………..- vel). c) Az igazgató által szignált iratokat az iskolatitkár köteles haladéktalanul bevezetni az iktatókönyvbe (nyilvántartókönyvbe) és eljuttatni azokat a kijelölt ügyintézőhöz. d) Az ügyintéző az ügyeket haladéktalanul, érkezési sorrendben, illetve határidejük figyelembevételével köteles elintézni. e) Az ügyintézés határideje: - a tanulókkal kapcsolatos ügyekben legkésőbb az iktatás napjától számított 30 nap, - az iskola működésével kapcsolatos ügyekben az iskola igazgatója dönt a határidőről, - amennyiben az iskola igazgatója másképp nem rendelkezik, az elintézés határideje legkésőbb az iktatás napjától számított 30 nap. f) Az ügy elintézése történhet személyesen vagy telefon útján is, az esetben a beszélgetés, elintézés időpontját, a beszélgető partner nevét, beosztását az ügyintézés eredményét az iratra rá kell írni, és azt az ügyintézőnek alá kell írnia. g) Az ügy elintézése után (legkésőbb az elintézés határidejének napjáig) az iratot –az esetleges kiadványozásra szánt kézirattal együtt- az ügyintéző köteles visszajuttatni az igazgatónak. Iktatott irat esetén az irat visszavételét az iktatókönyvbe be kell jegyezni. h) Az iskolatitkár köteles az ügyintézésre kiadott iratokat és az elintézések határidejét számon tartani, és amennyiben az ügyintézés a határidőig nem történik meg, azt az igazgatónak jelentenie kell. i) Amennyiben az ügy elintézése után az ügyirattal kapcsolatban további intézkedés várható, az ügyintézőnek újabb határidők kell kitűznie, és ezt fel kell tüntetni az iraton. Az ilyen iratot az iskolatitkárnak határidő-nyilvántartásba kell elhelyeznie, és az intézkedés megtörténtekor vagy a határidő lejártakor az ügyiratot újra kell juttatnia az ügyintézőhöz. 1.5. Felvilágosítás hivatalos ügyekben: a) Az iskola ügyeivel kapcsolatos bármilyen érdemi felvilágosítást csak az intézmény vezetője, vagy az általa kijelölt dolgozó adhat. b) Hivatalos szervek részére információkat, adatokat csak írásos megkeresés alapján lehet kiadni, rendelkezésre bocsátani. c) A személyes benyújtott iratok átvételét –kérelemre- igazolni kell, az igazolásul felhasznált másolat lebélyegzésével, aláírásával. Az irat és annak másolatának egyezőségéről igazolás előtt gondosan meg kell győződni. d) Ha az ügyet telefonon, vagy személyesen tájékoztatással lehet intézni, akkor annak lényegét, az elintézés határidejét az ügyiratra rá kell vezetni. e) Az iskolai ügyek intézésekor, illetve azokról való felvilágosítás során ügyelni kell arra, hogy a személyiségi jogok, valamit az adatvédelmi törvény rendelkezései ne sérüljenek. 1.6. Az iskolai bélyegzők: a) Az iskola hivatalos bélyegzőinek készítésére, használatára az igazgató adhat engedélyt. b) A tönkrement, elavult bélyegzőt az igazgató ellenőrzése mellett, meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni. c) A hivatalos bélyegző elvesztése esetén jegyzőkönyvet kell készíteni, és az elvesztés tényét az igazgatónak közleményben közzé kell tennie.
64 d) Az iskolai bélyegzőről nyilvántartást kell vezetni. A bélyegzők nyilvántartásának a következőket kell tartalmazni: - a bélyegző sorszámát - a bélyegző lenyomatát - a bélyegző használatára jogosult személy nevét, beosztását - a bélyegző őrzéséért felelős személy nevét - a bélyegző átvételének keltét és az átvételt igazoló aláírást - a „Megjegyzés” rovatot a változások (visszaadás, elvesztés, megsemmisítés) feltüntetésére e) A bélyegzők nyilvántartásáért az iskola igazgatója által kijelölt dolgozó a felelős. 2. Az iratkezeléssel kapcsolatos fogalmak 2.1. Az iratkezelés: - Az iskolába érkező beadványok és egyéb küldemények, vagy az itt keletkező iratok átvétele, illetékesség szerinti elosztása, iktatása, nyilvántartása, - a kiadványok és egyéb iratok tisztázása (leírása, sokszorosítása), továbbítása, postára adása, kézbesítése, - az irattárazás, irattári kezelés, megőrzés, - selejtezés és a levéltárnak való átadás. 2.2. Irat Minden írott szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és hangjegy (kotta) amely az iskola működésével kapcsolatban bármilyen anyagban, alakban és bármely eszköz felhasználásával keletkezett, kivéve a megjelentetés szándékával készült könyvjellegű kéziratokat. 2.3 Irattári anyag Az iskola és jogelődjei működése során keletkezett, az iskola irattárába tartozó iratok és az azokhoz kapcsolódó mellékletek. 2.4. Levéltári anyag Minden olyan gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, tudományos, műszaki, kulturális, oktatási, nevelési, vagy egyéb irat, melyre az ügyvitelnek már nincs szüksége. 2.5. Irattári terv Rendszerbe foglalja az intézmény által ellátott ügyköröket és a z azokhoz kapcsolódó iratokat. Az irattári terv az iratok rendszerezésének alapja. 2.6. Az iratkezelési szabályzat Az iratok biztonságos átvételét, feldolgozását, rendszerezését, nyilvántartását, irattározását, selejtezését és levéltárba történő átadását szabályozza. 3. A küldemény átvétele és felbontása 3.1. Az iskolába érkező küldemények postai átvételére jogosultak: - az igazgató - iskolatitkár 3.2. Az iskolának személyesen benyújtott iratok átvételére az iskola igazgatója és iskolatitkára jogosult. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell.
65 3.3. Amennyiben a küldemény címzéséből megállapítható, hogy az nem az iskolát illeti, felbontás nélkül kell a postára visszaküldeni. 3.4. ha az irat burkolata sérülten, vagy felbontva érkezett, a küldeményt átvevőnek rá kell írnia a „Sérülten érkezett” illetőleg „Felbontva érkezett” megjegyzést, a dátumot és alá kell írnia. 3.5. Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a diákönkormányzat, az iskolaszék, a szülői munkaközösség részére érkezett leveleket (ha a küldemény külseje alapján nem megállapítható, hogy hivatalos-e). 3.6. A névre szóló iratot, amennyiben az nem magánjellegű és hivatalos elintézést igényel, a címzettnek haladéktalanul vissza kell juttatnia az iskolának. 3.7. A küldeményt felbontó dolgozónak egyeztetnie kell a borítékon és a benne levő iraton levő iktatószámot, továbbá az iraton feltüntetett és a ténylegesen beérkezett mellékletek számát. Az eltéréseket az iratra rá kell vezetni, és erről a küldemény feladóját haladéktalanul értesíteni kell. 3.8. Amennyiben a küldeményhez pénz, illetékbélyeg,válaszbélyeg van mellékelve, ezt az iratra fel kell jegyezni. 3.9. A küldemény téves felbontása esetén a borítékot ismét le kell ragasztani. A küldeményt felbontó dolgozónak a borítékra rá kell vezetnie a téves felbontás tényét, s azt dátummal és aláírással kell ellátnia. A tévesen felbontott küldeményt haladéktalanul továbbítani kell a postára. 3.10. Ha a feladó neve és címe csak borítékról állapítható meg: továbbá ha a küldemény névtelen levél: illetve ha a feladás időpontjához jogkövetkezmény fűződik (fellebbezési, bírósági idézés, jelentkezés, pályázat, felülbírálati kérelem, törvényességi kérelem, stb.) a borítékot az irathoz csatolni kell, és ezt az iraton a mellékletek feltüntetése mellett jelezni kell. 3.11. A felbontott küldeményeket az iskolatitkár köteles haladéktalanul az igazgatóhoz továbbítani. 4. Az iktatás 4.1. Az iskola iktatási rendszere évente újrakezdő sorszámos rendszer, amelyet az iskola igazgatója által hitelesített, témák szerint csoportosított iktatókönyvekbe kell rögzíteni. 4.2. Az iktatás az iratok beérkezésének, illetve keletkezésének sorrendjében történik a beérkezés napján. 4.3. A vezető, illetve a névre szóló hivatalos küldemény címzettje köteles a hivatalos ügyiratot az iskolatitkárnak iktatás céljából bemutatni. 4.4. Iktatni kell: az iskolába érkezett és azon belül keletkezett iratokat.
66 4.5. Nem kell iktatni: meghívókat, közlönyöket, sajtóterméket, reklámcélú kiadványokat, valamint olyan iratokat, amelyekről a vonatkozó rendelkezések értelmében külön nyilvántartást kell vezetni (pl: könyvelési bizonylatokat) 4.6. Iktatáskor az iratot a jobb felső sarokban el kell látni iktatóbélyegző lenyomatával, és ki kell tölteni annak egyes rovatait. - az iskola neve - az iktatás dátuma - az iktatókönyv sorszáma (iktatószám) - a mellékletek száma - ügyintéző neve - ügyintézés határideje - irattári tételszám. Ezzel egyidőben, a fenti adatokkal megegyezően az iktatókönyvbe is be kell jegyezni. - A sorszámot és az alapirat számát (alapszám - az iktatás idejét - a beküldő nevét és ügyiratszámát - az ügy tárgyát - a mellékletek számát - az ügyintéző nevét - az elintézés módját, határidejét, az irat átvevőjének aláírását - az irattári tételszámot. Az iktatást a be és kimenő iratok magas száma miatt szakiktatónként végezzük. Az iktatószámot úgy képezzük, hogy a szakiktatás rövidítése, sorszám/év. Szakiktatók megnevezése, rövidítése, és az ehhez iktatandó iratok rövid felsorolása. jelölés V P T SZ VJ É D M BS MT GY K KV L F DI TK S B H NY
tartalom versenyek pályázatok akkreditált továbbképzések szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok vizsgajegyzőkönyvek értekezletek, továbbképzések diákönkormányzat, szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése munkatervek, jelentések, statisztikák, jegyzőkönyvek értekezletekről, tantárgyfelosztás belső szabályzatok munkavédelemmel, tűzvédelemmel, balesetvédelemmel kapcsolatos anyagok, jegyzőkönyvek gyermek- és ifjúságvédelem tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek éves költségvetés, költségvetési beszámolók, normatíva leltár, állóeszköz nyilvántartás, vagyonnyilvántartás tanuló felvétele, átvétele, egyéb tanulói ügyek diákigazolvánnyal kapcsolato ügyek tankönyv személyzeti ügyek bér- és munkaügyek határozatok nyomtatványokkal kapcsolatos ügyek, pl: rendelés
67 4.7. az iktatókönyv több éven keresztül használható. Az iktatás sorszáma azonban naptári évenként újra kezdődik. Az év utolsó napján az iktatókönyvet a felhasznált utolsó sorszámot követően aláhúzással, az utolsó iktatás sorszámának feltüntetésével, a körbélyegző lenyomatával és az igazgató aláírásával le kell zárni. 4.8. Az iktatókönyvben oldalt, iktatószámot üresen hagyni nem szabad. 4.9. Téves iktatás (vagy üresen hagyott iktatószám esetén) a téves bejegyzést érvényteleníteni kell. Érvénytelenített iktatószámot újból kiadni nem szabad. 4.10. Az iktatókönyvben a téves bejegyzéseket át kell húzni, hogy az eredeti szöveg is olvasható maradjon, és fölé kell írni a helyes adatokat. 4.11. Az iktatókönyv egy-egy sorszámára csak egy ügyet szabad iktatni. 4.12. Ha az ügyben az iskola már iktatott iratot, azt az iktatónak csatolni kell az utóbb beérkezett irathoz, és ezeket együtt az alapszámon (az első iktatási számon) kell kezelni. 4.13. Ha az ügyben több éven át keletkeznek iratok, az új évben mindig új sorszámmal kell kezdeni az iratok nyilvántartását, az előző években iktatott anyagot pedig csatolni kell az új iktatószámhoz. 4.14. Az igazgató engedélye alapján gyűjtőszámon lehet iktatni az azonos tárgykörű, az év folyamán többször előforduló ügyeket. 4.15. Ha az iratok száma egy naptári évben meghaladja a százat, évenként név- és tárgymutatót kell vezetni. A név- és tárgymutatóban az ügyeket a lényegüket kifejező egy, vagy több címszó, név, tárgy, hely, intézmény alapján kell nyilvántartani. 4.16. A kijelölt ügyintéző köteles az iktatott iratra ráírni a várható intézkedéseit, ha nem készít kiadványt. 5. Kiadványozás 5.1. A kiadványt az iskolai ügyintézés során belső vagy külső ügyfél, szervezet, intézmény stb. számára készült hivatalos irat. 5.2. Az ügyintézőnek az ügyintézés során el kell készítenie a kiadvány tervezetét. A kiadvány tervezetének tartalmi szempontból meg kell egyeznie az elkészítendő kiadvánnyal. 5.3. Az elkészült tervezetet az ügyintézőnek be kell mutatnia az igazgatónak. Hivatalos irat az iskolában csak kiadványozási joggal rendelkező vezető dolgozó engedélyével készülhet. 5.4 iskolánkban kiadványozási (és egyben aláírási) joggal az igazgató rendelkezik minden irat esetében. 5.5. Az ügyintéző által benyújtott tervezetet az igazgató a kiadványozás engedélyezése esetén „K” jelzéssel, dátummal és aláírásával látja el, valamit rendelkezik a tisztázás módjáról (gépelés, sokszorosítás)
68 5.6. A kiadványozásra engedélyezett tervezetet az iskolatitkár (gépíró stb) tisztázza. 5.7. A tisztázással kapcsolatos előírások: - Tisztázni csak „K” betűvel, dátummal és aláírással ellátott tervezetek szabad (ettől eltekinteni csak az igazgató külön utasítására lehet) - A tisztázatnak szó szerint meg kell egyeznie a tervezettel. - A tisztázatnak tartalmilag és formailag meg kell felelnie az iratkezelési szabályzat 6. pontjában megfogalmazott követelményeknek. - Leírás után a tisztázatot összeolvasás útján egyeztetni kell a tervezettel. 5.8. Tisztázás után a kiadványozó eredeti aláírásával kell ellátni az iratokat. 5.9. A kiadványozó külön engedélye alapján a kiadványozó aláírása nélkül is készülhet irat. Ilyen esetben az iraton a kiadványozó neve után „s.k.” jelzést kell tenni az iratra. „A kiadvány hiteles” záradékot rá kell írni, majd az iskolatitkárnak (gépírónak) vagy az ügyintézőnek ezt aláírásával hitelesítenie kell. 5.10. Az iratok eredeti példányát az aláírás mellett el kell látni az iskola körbélyegzőjének lenyomatával is. 5.11. Az iskola hivatalos iratainak (kiadványainak) tartalmi és formai követelményei: a) A kiadvány bal felső részén: az iskola megnevezése, címe, telefonszáma. b) A kiadvány jobb felső részén: - az ügy iktatószáma - az ügyintéző neve - az ügy tárgya - a hivatkozási szám vagy jelzés - a mellékletek darabszáma c) A kiadvány címzettje d) A kiadvány szövegrésze (határozat esetében a rendelkező rész és az indoklás is). e) Aláírás f) Az aláíró neve, hivatali beosztása. g) Eredeti ügyiraton az iskola körbélyegzőjének lenyomata h) Keltezés i) Az „s.k.” jelzés esetén a hitelesítés. 5.12. A kiadványok továbbítása: - A kiadványokhoz a borítékokat az iskolatitkár (gépíró) készíti el. - Az ajánlott küldeményeknél az előírásoknak megfelelő címzéssel együtt fel kell tüntetni a kiadvány iktatószámát is. - A kiadványok elküldésének módjára, ha az nem közönséges levélként történik az ügyintézőnek kell utasítást adnia. - A küldemények haladéktalan továbbításáért az iskolatitkár a felelős. - A küldemények továbbítása történhet postai úton vagy kézbesítéssel. 6. Az irattárazás rendje 6.1. Az elintézett iratokat az iskolatitkárnak haladéktalanul el kell helyeznie az irattárban. 6.2. az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg.
69
6.3. az irattárba csak olyan iratokat szabad elhelyezni, melynek kiadványai továbbításra kerültek a címzetthez, és határidős kezelést már nem igényelnek. Ettől eltérni csak az igazgató engedélyével lehet. 6.4. Az irattárba helyezést az iktatókönyv megfelelő rovatában fel kell tüntetni. 6.5. Az iskola három évnél nem régebbi iratait a kézi irattárban kell kezelni. A kézi irattárban az iratokat évek, ezen belül pedig az iktatószámok sorrendjében kell őrizni. A kézi irattár helye az iskola igazgatói irodája. 6.6. Három év elteltével az ügyiratokat az irattárban az irattári terv tételszámai szerint történő csoportosításban, ezen belül a sorszámok, illetve az alapszámok növekvő sorrendjében kell elhelyezni. 6.7. Az irattárban elhelyezett iratokat hivatalos használatra az ügyintézőnek legfeljebb 30 napra, az irattári kölcsönzési füzetbe bejegyezve, és elismervény ellenében lehet odaadni. 6.8. Az irattárban kezelt iratról másolat kiadását csak az iskola kiadványozási joggal felruházott vezető beosztású dolgozója engedélyezheti. 7. Az iratok selejtezése, levéltári átadása 7.1. Az irattár anyagát ötévenkén egyszer a selejtezés szempontjából felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat az irattári tételeket, amelyeknek őrzési ideje az irattári terv szerint lejárt. 7.2. Az iratselejtezés időpontját a selejtezés megkezdése előtt 30 nappal az illetékes levéltárnak írásban be kell jelenteni. A selejtezés az illetékes levéltár hozzájárulása, illetőleg a bejelentéstől számított 30 nap letelte után kezdhető meg. 7.3. Az iratselejtezés alkalmával 3 példányban selejtezései jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az alábbiakat: - Hol és mikor készült a jegyzőkönyv. - Mely évfolyam anyagát érinti a selejtezés. - Mely tételek kerültek selejtezésre, illetőleg a tételekből mely iratok lettek visszatartva. - Milyen mennyiségű (kg) irat került kiselejtezésre. - Kik végezték a kik ellenőrizték a selejtezést. 7.4. A selejtezési jegyzőkönyv két példányát meg kell küldeni a levéltárnak. A kiselejtezett iratok megsemmisítésére, értékesítésére csak a levéltárnak visszaküldött jegyzőkönyvre vezetett hozzájárulása után kerülhet sor. 7.5. A ki nem selejtezhető iratokat ötven év után az illetékes levéltárnak kell átadni. 8. Az iskola irattári terve (a jogszabályi előírás alapján)
70 3. sz. melléklet
Munkaköri leírás (tanár) Név:
Születéskori név:
Születési helye:
Születési idő:
Oktatási azonosítószáma: Munkavégzés helye: Géza Fejedelem Általános Iskola, Úrhida Beosztás (munkakör megnevezése): Heti munkaidő:
Kötelező óraszám:
Munkarend: nem műszakos.
Előírt szakképzettség: Iskolai végzettség: főiskola Szakképzettség: általános iskolai tanár Gyakorlati idő:.
Egyéb (nyelvtudás):
Függelmi felettese (beosztás megnevezése: Közvetlen felettese (beosztás megnevezése): Helyettesítés: Kit helyettesít betegség, szabadság idején: Minden pedagógust, elsősorban a tanárokat. Ki helyettesíti betegség, szabadság idején: Minden pedagógus, elsősorban a tanárok. Munkaköri feladatai: Tantárgyfelosztás szerint. A jogszabályban és a szabályzatainkban előírtak valamint a melléklet szerint. Egyéni feladatok: ……………………………. Információ szolgáltatás: Kapott információk: tagintézmény-vezetőtől, elsősorban alsós nevelőktől, osztályban tanító pedagógusoktól. Adott információk: tagintézmény-vezetőnek, elsősorban alsós nevelőknek. Ellenőrzési tevékenységek: tagintézmény-vezető által kiadott pedagógusoknál óralátogatás. Rendezvényfelelős a közösen kiosztott/vállalt feladatok végrehajtását, ellenőrzi és a naplója adminisztrációját ellenőrzi. Tanulók ellenőrzése a melléklet szerint. Külső kapcsolatok: Szülők, óvoda, gyermekjóléti szolgálat családgondozója, osztályban tanító külsős szakkörvezetők, nevelési tanácsadó, logopédus, szakértői bizottság. Felelősség: osztályának leltáráért, tanításhoz szükséges, átvett eszközökért, anyagokért. Továbbképzési kötelezettség: 7 évente 120 óra akkreditált továbbképzés. Bérezési forma: havi bér a KJT szerint.
71 Az itt nem szabályozott kérdésekben a Munkatörvénykönyve és a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló törvény az irányadó.
Munkaköri leírás (tanító) Név:
Születéskori név:
Születési helye:
Születési idő:
Oktatási azonosítószáma: Munkavégzés helye: Beosztás (munkakör megnevezése): tanító Heti munkaidő:
Kötelező óraszám:
Munkarend: nem műszakos.
Előírt szakképzettség: Iskolai végzettség: főiskola Szakképzettség: általános iskolai tanító Gyakorlati idő:
Egyéb (nyelvtudás):
Függelmi felettese (beosztás megnevezése: Közvetlen felettese (beosztás megnevezése): Helyettesítés: Kit helyettesít betegség, szabadság idején: Minden pedagógust, elsősorban a tanítókat. Ki helyettesíti betegség, szabadság idején: Minden pedagógus, elsősorban a tanítók. Munkaköri feladatai: Tantárgyfelosztás szerint. A jogszabályban és a szabályzatainkban előírtak valamint a melléklet szerint. Információ szolgáltatás: Kapott információk: tagintézmény-vezetőtől, elsősorban alsós nevelőktől, osztályban tanító pedagógusoktól. Adott információk: tagintézmény-vezetőnek, elsősorban alsós nevelőknek. Ellenőrzési tevékenységek: tagintézmény-vezető által kiadott pedagógusoknál óralátogatás. Rendezvényfelelős a közösen kiosztott/vállalt feladatok végrehajtását, ellenőrzi és a naplója adminisztrációját ellenőrzi. Tanulók ellenőrzése a melléklet szerint. Külső kapcsolatok: Szülők, óvoda, gyermekjóléti szolgálat családgondozója, osztályban tanító külsős szakkörvezetők, nevelési tanácsadó, logopédus, szakértői bizottság. Felelősség: osztályának leltáráért, tanításhoz szükséges, átvett eszközökért, anyagokért. Továbbképzési kötelezettség: 7 évente 120 óra akkreditált továbbképzés. Bérezési forma: havi bér a KJT szerint.
72 Az itt nem szabályozott kérdésekben a Munkatörvénykönyve és a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló törvény az irányadó.
Munkaköri leírás (takarító) 1. Az oktatási intézményben dolgozók általános jogai:
élhetnek a Magyar Köztársaság alkotmányában, valamint a hatályos jogszabályokban biztosított lehetőségekkel, igényelhetik feletteseiktől a zavartalan munkavégzés feltételeit, a szükséges információkat, a kitűzött célok elérése érdekében, az elérhető célok megismerése és megvalósítása érdekében, javaslatot tehet és kezdeményezhet, részt vehetnek a munkájuk értékelésével foglalkozó és személyiségi jogaikat érintő megbeszéléseken, értekezleteken, és véleményt nyilváníthatnak, felszólíthatják az iskola vezetőit intézkedésre, ha az oktatóintézmény érdekeit, vagyonát, vagy dolgozóit veszély fenyegeti.
2. Az oktató intézményben dolgozók általános kötelezettségei
kötelesek megtartani a Magyar Köztársaság alkotmányába és egyéb hatályos jogszabályba foglalt előírásokat, kötelesek betartani az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzat, és egyéb kapcsolódó szabályzatok, valamint a munkaköri leírások előírásait, végre kell hajtani az oktató intézményben megnevezett függelmi felettesek utasításait, törekedniük kell a beosztásukban feladataik végrehajtása során a színvonalas munkavégzésre, s mindent meg kell tenniük az oktató – nevelő munka eredményes végzésére, munkájuk során harmonikus, korrekt együttműködésre kell törekedni az intézmény más dolgozóival kötelesek megőrizni, illetéktelen szervnek, személynek ki nem szolgáltatni a hivatalosnak minősített titkot.
Munkájával segíti az iskola zavartalan működését napi 8 órában. Munkaidő: napi 8 óra rugalmas munkarendben Munkaterülete: Az iskola egész épülete és területe az óvoda épületében 2 tanterem, a lenti tanterem előtere, az ebédlő és az előtte lévő folyosó, az irattár, a tornaterem tanítási napokon. Naponta végzendő feladatok:
A helyiségek felsöprése, tisztítószeres vízzel történő felmosása. A helyiségek padozatát –alapos szellőztetés mellett- nedves portalanítással takarítani! Szükség esetén padok, asztalok, székek, berendezési tárgyak letörlése, (festék, ragasztó) lemosása.
73
Kézmosó csapok letörlése, szükség esetén súrolása. Szeméttartók kiürítése ( WC-ben is). WC-k (gyerek és felnőtt WC-k egyaránt) takarítása, fertőtlenítése. Minden mellékhelyiség alapos, fertőtlenítőszeres takarításáról szükség szerint, de legalább naponta egyszer gondoskodni! Naponta fertőtleníteni klór alapú fertőtlenítőszerrel a WC-ket, vizelőkagylókat, a lány WC-ben elhelyezett badellákat naponta ki kell üríteni. A tornateremben a padozat felsöprése, felmosása. A bejárati lépcsők, járdák söprése, lábtörlők kiporolása. Napközis terem takarítása a napközis foglalkozás előtt. Mosogatás a tanáriban. Az iskola nyitása, zárása és riasztása. Különös gondot fordítani az ebédlő tisztán tartására, fertőtlenítésére; más takarítóeszközt kell használni az ebédlő, és mást az egyéb helyiségekben. Hetente végzendő feladatok: Ablakok köze, ablakpárkányok és radiátorok portalanítása. Virágok locsolása, portalanítása, gondozása tanítási szünetekben. Portörlés polcokon, szekrényekben, faliképeken. WC-k heti egy alkalommal történő vízkőoldása. Cipőszekrények, tisztántartása. Padok, asztalok, székek portalanítása, lemosása. Tavasztól őszig a virágoskertek gyomtalanítása, kapálása, öntözése. (Fiatal fák öntözése.) Ebédlő előtt és a tanári WC-ben a kéztörlők mosása, tiszta kéztörlő kihelyezése. Tanáriban a konyharuhák és a törölközők kihelyezése és mosása szükség esetén. Havonta: Portalanítani kell a falakat és a mennyezetet; a csempével borított, illetve a mosható falfelületeket zsíroldószeres melegvízzel lemosni. Alkalmanként: Rendezvények után takarítás, a tantermek eredeti rendjének visszaállítása (rendezvények előtt és után nyitás és zárás és a szőnyeg ill. színpad takarítása, szőnyeg tisztántartása) Időszakonként: Ablakok, ajtók lemosása, függönyök, asztalterítők mosása, vasalása 3 havonta (évente négyszer). Az ablakokat a tanév megkezdése előtt, majd legalább negyedévenként meg kell tisztítani; le kell mosni az ablakkereteket és az ajtókat is! Hűtő kitakarítása havonta, kiolvasztása 3 havonta. Ablakok köze és radiátor lemosása min. havi egy alkalommal. Téli, tavaszi nagytakarítás. Karbantartási munkálatok segítése. El kell végezni a világítótestek és buráik tisztítását is. A takarításon kívül felelős: A tantermek biztonságos zárásáért (ajtók, ablakok) Az intézmény vagyontárgyainak védelméért, riasztásért. A tantermekben és egyéb helyiségekben tartott tanítói és tanulói eszközök sértetlenségéért tanórákon kívül. Elektromos árammal való takarékosságért.
74
Balesetmentes munkavégzésért. A talált tárgyakat egy hónapig megőrzi, s a jogos tulajdonosnak azokat visszaadja. Az őrzési idő leteltével felettese utasításai szerint jár el. Napi rendszerességgel figyeli, ellenőrzi az oktatási intézményben felmerülő karbantartási, javítási feladatokat.
Folyamatosan: Rendben kell tartani a bejáratot és az udvart is (sport és pihenőterület). Az udvari szeméttárolók rendszeres ürítéséről és tisztán tartásáról gondoskodni kell. A takarításhoz használt eszközöket minden használat után tiszta állapotban, a tisztítóés fertőtlenítőszerekkel együtt, az erre kijelölt zárható helyen kell elhelyezni. Munkájának elvégzéséért rendszeresen (fogyás mértékében) biztosítani kell részére tisztítószert, fertőtlenítőszert, felmosó- és portörlő rongyot, seprűt, partfist. Egészségének védelmében gumikesztyűt kap. Jogosult évente egy darab munkaruha megvásárlására. Fentieken kívül elvégzi azokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató vagy helyettese megbízza. Munkáját az igazgató és igazgatóhelyettes ellenőrzése mellett és útmutatása alapján végzi.
Munkaköri leírás (iskolatitkár) 3. Az oktatási intézményben dolgozók általános jogai:
élhetnek a Magyar Köztársaság alkotmányában, valamint a hatályos jogszabályokban biztosított lehetőségekkel, igényelhetik feletteseiktől a zavartalan munkavégzés feltételeit, a szükséges információkat, a kitűzött célok elérése érdekében, az elérhető célok megismerése és megvalósítása érdekében, javaslatot tehet és kezdeményezhet, részt vehetnek a munkájuk értékelésével foglalkozó és személyiségi jogaikat érintő megbeszéléseken, értekezleteken, és véleményt nyilváníthatnak, felszólíthatják az iskola vezetőit intézkedésre, ha az oktatóintézmény érdekeit, vagyonát, vagy dolgozóit veszély fenyegeti.
4. Az oktató intézményben dolgozók általános kötelezettségei
kötelesek megtartani a Magyar Köztársaság alkotmányába és egyéb hatályos jogszabályba foglalt előírásokat, kötelesek betartani az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzat, és egyéb kapcsolódó szabályzatok, valamint a munkaköri leírások előírásait, végre kell hajtani az oktató intézményben megnevezett függelmi felettesek utasításait, törekedniük kell a beosztásukban feladataik végrehajtása során a színvonalas munkavégzésre, s mindent meg kell tenniük az oktató – nevelő munka eredményes végzésére, munkájuk során harmonikus, korrekt együttműködésre kell törekedni az intézmény más dolgozóival kötelesek megőrizni, illetéktelen szervnek, személynek ki nem szolgáltatni a hivatalosnak minősített titkot.
75
Az intézmény zavartalan működése érdekében az alábbi feladatokat látja el: Végzi az iktatást, figyelemmel kíséri az ügyiratok bonyolítási rendjét és a határidő betartását, nyilvántartásba teszi az iratokat és a szükséges iratokat irattárba helyezi. Vezeti a postakönyvet, felelős a levelek továbbításáért, a bélyegekkel kapcsolatos elszámolást végzi. Részt vállal az illetmények kifizetéséből. Kimutatásokat, tájékoztatásokat készít, rendszerez. Ellátja a telefonügyeletet. Intézi a dolgozók utielszámolását (havi bérletek), igényli a szükséges összeget. Az UTI alapítvány működtetésével kapcsolatos ügyiratokat kezeli. Az iratok, körözvények eljuttatását, láttamozását számontartja, szabadság nyilvántartást vezeti. Elvégzi a jogszabályok, jogszabály értelmezések rendszerezését. Faliújság rendezettségéért felel (lejártakat leveszi, az aktualitásokat kifüggeszti). Kiállítja az igazgató útmutatása alapján a különböző igazolásokat, iskolalátogatási bizonyítványokat stb. Elvégzi az igazgató utasítása alapján a gépelést és sokszorosítást. Végzi a munkaszerződésekkel, kinevezésekkel, átsorolásokkal kapcsolatos feladatokat. Nyomtatványokat rendel és kezel. Leltározásban segít. Elkészíti a megrendeléseket. Az iratok selejtezésében aktívan részt vesz. Igényli, kezeli az ellátmányt, gondoskodik azok elszámolásáról. A hónapvégi túlóra és helyettesítési elszámolások ellenőrzésébe bekapcsolódik. Gondoskodik arról, hogy a hatáskörébe utalt dokumentumok rendezett és bármikor ellenőrizhető állapotban legyenek, és az ügyviteli rendnek megfeleljenek. Személyi anyagokat rendezi az igazgatóval. Tanulónyilvántartást vezeti. Elkészíti a TÁKISZ-hoz küldendő jelentéseket. Fentieken kívül elvégzi mindazokat a feladatokkal, amivel az igazgató és helyettese megbízza. Bélyegzők nyilvántartását vezeti.
Napközis nevelő A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri leírásban foglaltakon túlmenően az alábbi feladatokat kell ellátnia.
Megismerteti velük az önálló és rendszeres tanulást, megszervezi a tanórát. (Helyes időbeosztás, sorrend problémák tisztázása, önálló tanulás, önellenőrzés, hangos olvasás.)
Szükség esetén segítséget nyújt a felkészüléshez,
Törekszik az írásbeli házi feladatok tanulók általi maradéktalan elkészítéséről,
Az írásbeli házi feladatok mennyiségi ellenőrzése, lehetőség szerint javítása.
A szóbeli feladatokat a napközis tanulóktól kikérdezi.
76
A gyengébb tanulókat –ha lehetőség van rá- a napközis foglalkozás keretében korrepetálja.
Rendszeresen együttműködik a napközis csoportot tanító pedagógusokkal.
Ebéd után kötetlen szabadidőben biztosítja a tanulók mozgását, kikapcsolódását, rossz idő esetén a tanteremben, jó idő esetén pedig a szabad levegőn. A színvonalas szabadfoglalkozások érdekében csoportja számára kulturális, sport, játék és munkafoglalkozásokat szervez.
A fentieken kívül elvégzi azokat a feladatokat, amelyekkel az Tagintézmény-vezető megbízza.
Osztályfőnök Az osztályfőnököt az Igazgató jelöli ki. Munkáját az SZMSZ és mellékleteiben meghatározzák, valamint egyéb iránymutatások alapján végzi. Osztálya közösségének felelős vezetője. A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően az alábbiak a szakmai feladatai és hatásköre:
Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve Együttműködik, összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogathatja óráikat. Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli. Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványait oktató, nevelő tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel, pl. családsegítő intézettel, gyermekjóléti szolgálattal. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát (minimum havonta), a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a tanártársai elé terjeszti. Szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, tájékoztató füzet útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről (ellenőrzőben az érdemjegyeket rendszeresen ellenőrzi) Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló naprakész vezetése, és a kötelező tanügyi dokumentumok előírt határidőre elkészítése, SNI-s tanulók napló külívének vezetése, félévi és év végi statisztikák, továbbtanulással, gyermekjóléttel, szakértői véleményekkel kapcsolatos tennivalók, stb.).
77
Mint osztályfőnök saját hatáskörében az SZMSZ-ben felruházott jogainál fogva indokolt esetben 3 nap távollétet engedélyezhet és igazolhat osztálya tanulójának. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, kitüntetésére (a tanulók véleményét figyelembe véve.) Segíti a tanulók pályaválasztását, pályaorientációját, azok személyiségének ismeretében. Az alsós osztályfőnök feladata az osztály órarendjének elkészítése.
A tanító és szaktanár Feladatai a pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően a következők:
A házi feladatot közösen javítja a tanulókkal és értékeli.
Az első órát tartó tanár ellenőrzi az ellenőrzők és váltócipők meglétét, az utolsó órát tartó tanár pedig felelős a tanterem rendjéért.
Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat 2 héten belül kijavítja. A témazáró dolgozatok megírását a szabályzataink szerinti időben előre jelzi. A házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli. Az alsó tagozaton az írásgyakorlatokat a következő órára, de legkésőbb 1 héten belül javítja.
A fentieken kívül elvégzi azokat a feladatokat, amelyekkel az Igazgató vagy helyettese megbízza.
A munkavállalók jogai és kötelességei. 5. Az oktatási intézményben dolgozók általános jogai: élhetnek a Magyar Köztársaság alkotmányában, valamint a hatályos jogszabályokban biztosított lehetőségekkel, igényelhetik feletteseiktől a zavartalan munkavégzés feltételeit, a szükséges információkat, a kitűzött célok elérése érdekében, az elérhető célok megismerése és megvalósítása érdekében, javaslatot tehet és kezdeményezhet, részt vehetnek a munkájuk értékelésével foglalkozó és személyiségi jogaikat érintő megbeszéléseken, értekezleteken, és véleményt nyilváníthatnak, felszólíthatják az iskola vezetőit intézkedésre, ha az oktatóintézmény érdekeit, vagyonát, vagy dolgozóit veszély fenyegeti. 6. A pedagógiai feladatokat ellátó dolgozók jogai:
78 A pedagógust munkakörével összefüggésben az alábbi jogok illeti meg: Megválaszthatja a nevelési pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és a tanítás módszereit, a helyi tanterv alapján –a szakmai munkaközösség véleményének figyelembevételével – megválasztja az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket és taneszközöket, bár az oktatási intézményben vallási, világnézeti kérdésekben semlegesnek kell maradnia, joga hogy saját világnézete, értékrendje szerint végezze oktató, nevelő tevékenységét anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené a tanulót, irányítsa és értékelje a tanulók munkáját, minősítse a tanulók teljesítményét, hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, szakmai ismereteit, tudását, szervezett továbbképzés útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, szakmai egyesületek, kamarák tagjaként, vagy képviseletében részt vegyen a helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában, a munkáltató által kiállított okirat (mely közirat) alapján az állami szervek, vagy helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárak ingyenes látogatására. Ugyancsak jogosult e közirat alapján egyéb –jogszabály illetve a helyi önkormányzatok által nyújtott kedvezmények igénybevételére, évenként, az adott év első napján érvényes minimálbér 75%-ának megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe pedagógiai szakirodalom megvásárlásához. Személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét elismerjék. 7. Az oktató intézményben dolgozók általános kötelezettségei kötelesek megtartani a Magyar Köztársaság alkotmányába és egyéb hatályos jogszabályba foglalt előírásokat, kötelesek betartani az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzat, és egyéb kapcsolódó szabályzatok, valamint a munkaköri leírások előírásait, végre kell hajtani az oktató intézményben megnevezett függelmi felettesek utasításait, törekedniük kell a beosztásukban feladataik végrehajtása során a színvonalas munkavégzésre, s mindent meg kell tenniük az oktató – nevelő munka eredményes végzésére, munkájuk során harmonikus, korrekt együttműködésre kell törekedni az intézmény más dolgozóival kötelesek megőrizni, illetéktelen szervnek, személynek ki nem szolgáltatni a hivatalosnak minősített titkot. 8. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak kötelezettségei A pedagógusnak –munkakörének ellátása során- az alábbi kötelezettségeinek kell eleget tennie:
Nevelő és oktató tevékenysége során vegye figyelembe a tanuló egyéni képességét tehetségét, fejlődésének ütemét, szociális helyzetét, fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen okból hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását a tanulótársaihoz,
79
ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, tegye meg a szükséges intézkedéseket (baleset esetén aznap vegye fel a baleseti jegyzőkönyvet), működjön közre a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében (észrevételeit jelenteni köteles a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek vagy az igazgatónak!), tartsa tiszteletben a tanulók jogait emberi méltóságát, rendszeresen tájékoztassa a tanulókat és szülőket az érdemjegyekről (az ellenörző útján), az őket érintő kérdésekről, s szükség esetén a tanulók jogainak, vagy fejlődésének érdekében megteendő intézkedésekről , hét évenként legalább egy alkalommal törvényi előírások szerint továbbképzésen kell részt vennie. Ennek elmulasztás esetén a pedagógus munkaviszonya megszüntethető. Nem kell továbbképzésen részt vennie annak a pedagógusnak, aki pedagógus szakvizsgát, vagy egyéb előírt vizsgát tett a vizsgák letétele utáni 7 év során. tanulók fejlődését figyelemmel kísérje és elősegítse. a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon. nevelő-oktató tevékenységében, a tanítás során a tájékoztatást és az ismeretket tárgyilagosan és többoldalúan nyújtsa. félévkor és évvégén köteles az éves munkatervben meghatározott időpontban írásbeli beszámolóját leadni. részt vegyen az oktatási intézmény nevelési pedagógiai programjának tervezésében, értékelésében.
80
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA 1. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület a 2013. március 27-én tartott ülésén 100%-os igenlő szavazattal elfogadta. 2.Az intézmény vezetője a nevelőtestület által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzatot jóváhagyta: Kelt: …………………………………..
……………………………………….
……………………………………...
Ekler Zoltán
Liedermajer Heléna
igazgató
tagintézmény-vezető
