SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2013

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

„SZÓ-LA-M” Alapfokú Mővészeti Iskola 6200 Kiskırös Tarnowi tér 1.

„SZÓ-LA-M” Alapfokú Mővészeti Iskola

Szervezeti és Mőködési Szabályzat

A „SZÓ-LA-M” Alapfokú Mővészeti Iskola (6200 Kiskırös, Tarnowi tér 1.) a Nemzeti Köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC törvény 25. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következı Szervezeti és Mőködési Szabályzatot hozza létre: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szabályzat célja A hatályos jogszabályok keretei között meghatározza az Iskola mőködésének szabályait. Az intézmény szervezeti felépítésének, belsı mőködésének, külsı szervekkel való kapcsolattartási rendjének megállapítása. Minden olyan szervezeti és mőködési feladat rögzítése, melyet jogszabályi felhatalmazás alapján az intézmény saját hatáskörében jogosult és köteles rendezni. Az SZMSZ az intézmény Pedagógiai Programjában rögzített cél és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. 2. Jogszabályi háttere 2.1. Törvények: 2011. évi CXC. törvény 2012. évi CXXIV. törvény

A nemzeti köznevelésrıl A 2011. évi CXC. Törvény módosításáról A közoktatásról A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételérıl A munka törvénykönyvérıl A közalkalmazottak jogállásáról A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról

1993. évi LXXIX. törvény 2012. évi CLXXXVIII. törvény

2012. évi I. törvény 1992. évi XXXIII. törvény 1996. évi XXVIII. törvény

2.2. Kormányrendeletek: 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet

A nemzeti köznevelésrıl szóló törvény végrehajtásáról A közoktatásról szóló törvény végrehajtásáról A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeirıl

20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet

335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet

2



2.3. Miniszteri rendeletek: 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet

Az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetésérıl 3/2011. (I.26.) NEFMI rendelet Az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetésérıl 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl és a köznevelési intézmények névhasználatáról A mindenkori miniszteri rendelet az aktuális tanév rendjérıl. 3. Az intézmény jogállása Az Iskola a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: KLIK) jogi személyiségő szervezeti egységeként mőködik. A vagyon feletti rendelkezés joga a kiskırösi székhely esetében a tulajdonos Kiskırös Város Önkormányzaté. A telephelyek esetében az adott telephely önkormányzata rendelkezik a vagyon felett. A tulajdoni viszonyokat mind a székhely, mind a telephelyek esetében, megállapodások, szerzıdések rögzítik. 2013. január 1-tıl a KLIK használati joggal rendelkezik. Az intézmény szakmai tekintetben önálló, szervezetével és mőködésével kapcsolatosan minden olyan ügyben önállóan dönthet, melyet jogszabály, vagy megállapodás nem utal más hatáskörébe. 4. Az intézményi mőködés alapdokumentumai A törvényes mőködést az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló –alapdokumentumok határozzák meg: 4.1. Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzıit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerő mőködését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. 4.2. A pedagógiai program Tartalmazza és meghatározza: az intézményben folyó nevelı-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. a nevelés és oktatás célját, konkrét feladatait, az intézmény helyi óratervét és tantervét. az egyes évfolyamokon a képzés anyagát, idıtartamát és a követelményeket, a magasabb évfolyamra lépés feltételeit. a számonkérések formáit, a növendékek értékelésének és minısítésének szempontjait és módját. a képességek kibontakoztatásának és fejlesztésének módjait. a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségek enyhítését segítı tevékenységeket. az iskola nevelési programját

3



A pedagógiai program nyilvános, azt bárki megtekintheti az iskola könyvtárában, a könyvtár nyitvatartási idejében.

4.3. Az éves munkaterv az intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok idıre beosztott cselekvési terve, a felelısök megjelölésével. az intézményvezetı a nevelıtestülettel egyeztetve készíti el, melynek elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. 4.4. Jelen szervezeti és mőködési szabályzat 4.5. Házirend A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége! 5. Az intézmény tevékenysége Az alapfokú mővészeti iskola zenemővészeti ágon olyan sajátos iskola, amelyben elıképzı, hangszeres elıképzı, alapfokú és továbbképzı évfolyamokon folyik az oktatás. Képzımővészeti és színmővészeti ágon csoportos formában az elıírt törvényes és tantervi kereteknek megfelelıen történik a tanítás. Az intézményben az alapfokú mővészetoktatás azzal a szándékkal jött létre, hogy lehetıséget nyújtsunk az esztétikai érzékenység, a szépre való hajlam, a harmonikus magtartás iránti igényesség és készség kialakítására, hogy diákjaink a mővészet segítségével megismerhessék az egyetemes emberi kultúra, a nemzeti hagyományok értékeit és önmagukat. Az intézmény nem „profi-képzı”, nem szakképesítést nyújtó iskola – a mővészetkedvelık és amatırök képzésére hivatott, e növendékek számára „A” tagozaton folyik az oktatás. A zenei pályára alkalmas tanítványokat „B” tagozaton részesítik szakszerő tehetséggondozásban és felkészítésben pszichikai, zenei és technikai téren egyaránt. Az iskola felnıttoktatást nem folytat. Az intézmény tanszaki munkaközösségei: Az intézményben a kiskırösi székhelyen szervezıdtek tanszaki munkaközösségek. Zongora Fúvós (fa- és rézfúvó) Összevont (vonó, pengetı, ütı, magánének) Szolfézs A telephelyeken a növendéklétszám nem tette lehetıvé tanszakok alakítását. Az ott tanító tanárok a kiskırösi székhely intézmény tanszaki munkaközösségének tagjai. 6. Az intézmény feladatai A választott szakon belül nyújtson speciális mővészeti ismereteket, és az alkotó munkával együtt járó pozitív élmények segítségével járuljon hozzá a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához.

4



Alakítsa ki a kultúra iránti nyitott magatartást, az esztétikai érzékenységet, neveljen a mővészetek befogadására, értésére mővelésére. Sajátos eszközeivel ösztönözzön a társadalmi érintkezésben és kommunikációban a toleráns magatartásra. Ismertesse meg az egyes mővészeti ágak alapvetı ismeretanyagát és technikáit. Alapozza meg a mővészi kifejezıkészségek kialakítását, bontakoztassa ki a tanulók alkotó fantáziáját, és fejlessze improvizációs készségüket. Készítse fel az átlagosnál jobb képességő növendékeket a szakirányú továbbtanulásra, illetve mővészeti önképzı körök, együttesek munkájába való bekapcsolódásra. Törekedjen a társmővészetekkel való együttmőködésre. A hangszeres, vokális zenei mőveltség megalapozása és fejlesztése. Tanulói többségének tudását olyan szintre kell fejlesztenie, hogy képesek legyenek amatır muzsikálásra kamaraegyüttesben vagy zenekarban. A zenei tanulmány során adjon rendszerezett zenei ismereteket. Tanítsa meg tanulóit a zenei írásra és olvasásra. Vezessen rá a zene logikájára, formai összefüggéseire. Ismertessen meg a fıbb zenei stílusok sajátosságaival, a zene történeti összefüggéseivel, más mővészetekkel való kapcsolataival. Ösztönözze a tanulókat életkoruknak megfelelı, zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztı mővek olvasására. Fejlessze a tanulók zenei ízlését, stílusérzékét, a zenei karakterek iránti érzékenységét. Fejlessze a növendékek zenei képességeit: hallásukat, ritmusérzéküket, érzékenységüket a dinamika és a hangszín különbségeire. Szoktassa tanulóit rendszeres, céltudatos munkára. Értékes zenei anyag tanításával, korszerő, vonzó módszerekkel alakítson ki olyan érzelmi kapcsolatot a tanulókban a muzsikálás iránt, hogy az mindennapos szükségletükké váljék. Az iskola tevékenysége irányuljon arra, hogy növendékei az életkoruknak és képességeiknek megfelelı zenei anyagot kottahően, stílusosan, a zenei összefüggéseket visszaadva, értelmesen tagolva, árnyaltan és kifejezıen szólaltassák meg. Neveljen az értékes zene szeretetére. Ösztönözze tanulóit rendszeres hangverseny- és operalátogatásra, a rádió és a televízió zenei mősorainak meghallgatására, a zenei élet eseményei iránti érdekélıdésre, értékes hangfelvételek és videó felvételek győjtésére és meghallgatására, de mindenekelıtt aktív társas muzsikálásra. Használja ki a lehetıségeket a közismereti iskolák zenei életének támogatására. Mőködjék együtt más intézményekkel a kulturális és mővelıdési feladatok ellátásában (hangversenyrendezés, ismeretterjesztés). Segítse az egyházzenei életet, tartson kapcsolatot a város ének-zene szakos tanáraival. Támogassa az amatır zenekarok és kamaraegyüttesek, a családi „együttmuzsikálás” mőködését, legyen nyitott az értékes könnyőzenére. Lehetıség szerint létesítsen cserekapcsolatot más (esetleg külföldi) zeneoktatási intézményekkel. Vegyen részt a város zenei életének szervezésében, formálásában (hangverseny, koncertszervezés.) A mővészeti munka során juttassa el a tanulót az alkotó munkához, amely hozzájárul a harmonikus, érzelmileg gazdag személyiség kialakításához.

5



7. Az intézmény képviselete Az intézményt szakmai tekintetben az igazgató teljes jogkörrel jogosult bármely ügyben képviselni. 8. Az intézmény gazdálkodása Az Iskola alaptevékenységének ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításáról a fenntartó gondoskodik a KLIK belsı szabályzatai szerint. 9. Bélyegzıhasználat és nyilvántartás Az iskola valamennyi bélyegzıjérıl nyilvántartást kell vezetni. A bélyegzık nyilvántartását az e feladatra írásban kijelölt dolgozó végzi. A bélyegzık nyilvántartásának rendjét, átadás-átvételének rendjét, a bélyegzık tárolására vonatkozó szabályokat a bélyegzık selejtezésére vonatkozó elírásokat külön szabályzat állapítja meg. Az iskolában bélyegzık kizárólag hivatalos célra, hivatalos ügyek intézésére, kötelezettségek vállalására, igazolások kiadására, beszerzések lebonyolítására, bizonyítványok kiadására használhatóak. 10. Az aláírási jogkör, pénzügyi kötelezettségvállalás és utalványozás rendje A pénzügyi kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés a KLIK szabályzata alapján történik.

II. SZERVEZETI RÉSZ 1. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény vezetıje

Nevelıtestület

Iskolatitkár

Szakmai munkaközösség-vezetık

6



2. Az intézmény vezetıje 2.1. Az igazgató feladatköre: 2.1.1.Az intézményvezetı a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelıen, a fenntartó irányítása alapján vezeti a köznevelési intézményt, felelıs az oktatás-nevelési feladatok ellátásáért. Az intézmény vezetése körében az intézményvezetı szervezi és ellenırzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését; döntésre elıkészít a köznevelési intézmény mőködésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe; elıkészíti a nevelıtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, elıkészíti a szervezeti és mőködési szabályzatot, a házirendet; kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét; gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenırzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett; tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységérıl; teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást; szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény mőködésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából; vezetıi tevékenységét a tanszakvezetık, valamint a nevelést, oktatást közvetlenül segítı közremőködésével látja el; ellátja jogszabályok által a vezetıi hatáskörébe utalt - és át nem ruházott – feladatokat; az intézmény vezetıje felelıs az intézmény szakszerő és törvényes mőködéséért, a racionális és takarékos gazdálkodásért, pedagógiai- szakmai munkáért; az igazgató döntési jogkörrel rendelkezik minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, a KLIK belsı szabályzatai, a jelen szabályzat nem utal más személy, testület hatáskörébe; közremőködik a gazdálkodással, a bérgazdálkodással, humánpolitikával, fejlesztéssel, fenntartással kapcsolatos intézményi feladatok végrehajtásában; irányítja az iskolában folyó pedagógiai tevékenységet. Gondoskodik a nevelı-oktató munka ellenırzésérıl; gondoskodik a pedagógiai programok, munkatervek, értékelések, beszámolók és egyéb dokumentumok tervezetének elkészítésérıl, a nevelıtestület elé terjesztésérıl; gondoskodik a nevelıtestületi döntések végrehajtásáról; igazgatói szakmai utasítás kiadására jogosult; elkészíti, ill. elkészítteti az intézmény szabályzatait; elıkészíti a pedagógus utánpótlás biztosítását; kivizsgálja a panaszügyeket; biztosítja az intézmény szakszerő mőködésének tárgyi és személyi feltételeit a fenntartó engedélyének alapján; dönt a tanulók felvételérıl és beosztásáról; elkészíti az intézmény valamennyi dolgozójának munkaköri leírását. Irányítja az intézmény humánpolitikai tevékenységét;

7



koordinálja az iskola dolgozóinak, elsısorban a pedagógusok folyamatos szakmai továbbképzését; jóváhagyja a tanárok tanmenetét, és a fıtárgyi naplók tervezett anyagát; meghatározza a beszámolók rendjét, összeállítja a vizsgabizottságokat. Engedélyezi a bizonyítvány másodlatok és iskolalátogatási igazolások kiadását; engedélyezi az iskola használatában lévı hangszerek kölcsönzését; gondoskodik a kárt okozó tanuló felelısségre vonásáról, a kár megtérítésérıl; folyamatosan tájékozódik az iskolában dolgozók munkájáról, ellenırzi és értékeli tevékenységüket; kapcsolatot tart a szülıi munkaközösséggel, a diákönkormányzattal; kapcsolatot tart a város és tagintézményei, települései, és a vonzáskörzete általános- és középiskoláinak vezetıivel; részt vesz a város és a tagintézmények települései kulturális-zenei életének szervezésében; a fentieken kívül végzi és ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, ill. az iskola belsı szabályzatai hatás- és feladatkörébe utalnak. 2.1.2. Az intézményvezetı a felsorolt feladatok ellátásához szükséges kiadmányozási jogot a jogszabályokban, illetve a KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjérıl szóló 2/2013. (I.15.) KLIKE utasításban foglaltak szerint gyakorolja, a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja. A fent hivatkozott utasításban az intézményvezetı számára meghatározottak szerint kiadmányozza: a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; a tankerületi igazgatóval történt elızetes egyeztetést követıen, az intézményben helyettesítés céljából, határozott idıre történı jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést; a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, utalványozás eljárásrendjérıl szóló szabályzata szerint az intézmény jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat; az intézmény napi mőködéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket; az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn; a közbensı intézkedéseket; a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylı továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. 2.1.3. Az intézményvezetı kötelezettségvállalási jogosultságát a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás rendjérıl szóló szabályzata tartalmazza, amelyet, a gazdasági elnökhelyettes által a tankerület személyi állományából, írásban kijelölt személy ellenjegyzése mellett, az alábbiak szerint gyakorol: személyi juttatások tekintetében a kiadmányozás rendjében szabályozottak szerint; pályázatok benyújtása és támogatási szerzıdések megkötése kizárólag szakmai együttmőködésre, képzésen való részvételre, valamint az 5 millió Ft támogatási összeget meg nem haladó, 100%-os támogatás intenzitású projektek esetében. 2.1.4. Az egységes hivatali mőködés – az intézményvezetık fent vázolt szakmai feladatellátásához szükséges önállóság biztosítása mellett – megköveteli a külsı és belsı kommunikációs rend kialakítását. Ennek megfelelıen az intézményvezetı

8



a szakmai feladatai ellátása során kapcsolatot tart az illetékes tankerület munkatársaival, az intézmény fenntartása, mőködtetése kérdésében a tankerület munkatársaival, az intézmény mőködtetése kérdésében az illetékes települési önkormányzat képviselıjével. 2.1.5. A médiában, illetve a nyilvánosság elıtt a KIK-et az elnök vagy az általa meghatalmazott munkatárs képviseli. A központi szerv kommunikációért felelıs szervezeti egységével történt elızetes egyeztetést követıen az intézményt érintı szakmai kérdésekben, illetve személyével kapcsolatban az intézményvezetı jogosult a médiában nyilatkozni.

2.2. Az igazgató felelıs A hatályos jogszabályok, fenntartói szabályzatok, utasítások, intézményi szabályzatok, az önkormányzati rendeletek utasításainak betartásáért és betartatásáért. A feladat- és hatáskörébe utaltak végrehajtásáért. Az Alapító Okiratában meghatározott feladatok ellátásáért. A saját hatáskörében kiadott utasításokért, intézkedésekért és azok végrehajtásáért. Az intézmény feladatai ellátásához a használatába adott vagyon rendeltetésszerő mőködtetéséért. A tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséért, a gazdálkodási lehetıségek és kötelezettségek összhangjáért. 2.3. Az igazgató át nem ruházható hatáskörei Dönt az intézmény mőködésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe, Egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében az intézmény fenntartója és mőködtetıje felé. 2.4. Az igazgató feladat- és hatáskörébıl leadott feladat- és hatáskörök Tanügyi dokumentumok aktualizálása, változások bejegyzése. Tanügyi dokumentumok rendelése, nyilvántartása. Hangszerkölcsönzés nyilvántartása, bonyolítása. Programok lebonyolításának elıkészítése, szervezése. Pénzügyi kimutatások, táblázatok készítése. Munkáltatói jogkör gyakorlása. Az Iskola technikai dolgozóinak foglalkoztatására vonatkozó kérdésekben történı döntési jogkör. 3. Az intézmény vezetısége Tagjai: igazgató, igazgató-helyettes, a szakmai munkaközösségek vezetıi. Tevékenysége: Az iskola vezetısége az iskolai élet egészére kiterjedı konzultatív, véleményezı és javaslattevı joggal rendelkezik.

9



Az iskola vezetısége rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésrıl írásban emlékeztetı készülhet. Az iskolavezetıség megbeszéléseit az igazgató készíti elı és vezeti. Az iskola vezetıségének tagjai ellenırzési feladatokat is ellátnak.(lásd munkaköri leírásuk). Tapasztalataikról beszámolási kötelezettségük van közvetlen vezetıjük, kiemelkedı jelentıségő üggyel kapcsolatban az intézményvezetı felé. Az intézmény vezetısége megbízott tagjai révén együttmőködik az intézmény más közösségeinek képviselıivel, így a szülıi közösségek választmányával, a diákönkormányzat diákképviselıivel. 4. Helyettesítés 4.1. Az igazgató helyettesítésére vonatkozó elıírások Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylı, kizárólagos hatáskörébe, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelısséggel az igazgató-helyettes helyettesíti. Feladatköre a napi munka folyamatosságának biztosítása, kapcsolattartás a KLIK Kiskırösi Tankerületének vezetıjével. A helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történı ellátására a munkaköri leírásban felhatalmazást kapott. A helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belsı szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezetı jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. Az igazgató és az igazgató-helyettes egyidejő, akadályoztatása esetén a helyettesítést a fúvós tanszaki munkaközösség vezetıje látja el. Az igazgató tartós távolléte (30 napon belül) esetén az igazgató-helyettes gyakorolja az igazgató kizárólagos jogkörébe fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minısül a legalább egyhetes, folyamatos távollét. Amennyiben az igazgató távolléte a két hetet meghaladja, a kötelezı óráit a fúvós tanszaki munkaközösség-vezetı látja el. Harminc napon túli vezetıi akadályoztatás esetén a fenntartó jelöli ki az intézmény teljes jogú vezetıjét. 4.2. A helyettesítés rendje A vezetı megnevezése (beosztása), akit helyettesíteni kell Igazgató Szolfézs tanszaki munkaközösség vezetıje Igazgató + Igazgató-helyettes Munkaközösség-vezetı

A helyettesítı megnevezése Igazgató-helyettes Igazgató-helyettes Fúvós tanszak munkaközösség-vezetıje Szakos tanár

10



5. Intézményi közösségek 5.1. Közösségi szintek 5.1.1. Alkalmazotti közösség: Nevelıtestület o iskolai, szakmai munkaközösségek Nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége - Az alkalmazotti közösség az intézmény nevelıtestületébıl és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. A teljes alkalmazotti közösséget az igazgató hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály elıírja, vagy az intézmény egész mőködését érintı kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteirıl jegyzıkönyvet kell vezetni. - A nevelıtestület és az intézmény szakmai munkaközösségeit a pedagógus munkakörrel rendelkezı közalkalmazottak alkotják. Tevékenységükkel és kapcsolattartásuk módjával az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. - Az intézmény nem pedagógus képesítéső közalkalmazottainak közösségét, kapcsolattartásukat az igazgató-helyettes fogja össze. A közalkalmazottak munkaköri leírásuk szerint közvetlen kapcsolatot tartanak az intézmény dolgozóival. 5.1.2. Szülıi közösségek: Szülıi közösség o Szülıi választmány - A szülık meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében közösségeket hozhatnak létre. A szülıi közösség dönt saját szervezeti és mőködési rendjérıl, képviseletérıl (Szülıi választmány stb.). Az Iskola Szervezeti és Mőködési Szabályzata a szülıi közösségek számára, a törvényben biztosított jogkörön túlmenıen nem állapít meg jogköröket. 5.1.3. A tanulók (gyermekek) közösségei: Tanszakok Kötelezı és kötelezıen választható tantárgyak (pl. szolfézs, kamarazene, zenekar, kórus) csoportjai Diákönkormányzat A gyermekközösségek (csoportok) szülıi közösségével a kapcsolatot közvetlenül tartja a gyermekközösségért felelıs pedagógus, aki az intézmény pedagógiai programjába illeszkedı szülıi kezdeményezéseket segíti. A szülıi közösségek véleményét, javaslatait a szülıi közösség vezetıi juttatják el az intézmény vezetıségéhez. 5.2. Az intézményi közösségek jogai Az egyes közösségeket, illetve azok képviselıit jogszabályokban meghatározott esetekben részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját az iskolai programokon. Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségét, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsoltban álló szülıt, munkáltatót. Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget: Az elhangzott véleményt a döntés elıkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie

11



kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezıvel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért. A döntési joggal rendelkezı személy vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelısséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút (50% + 1) többség alapján dönt. A testület határozatképes, ha 2/3 része jelen van. 6. A nevelıtestület A nevelıtestület az iskola pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelıtestület döntését, javaslatát általában a tanszakok elızetes állásfoglalása alapján alakítja ki. A nevelıtestület tagja az Iskola valamennyi pedagógus-munkakört betöltı munkavállalója. A nevelıtestület a nevelési- oktatási kérdésekben, az iskola mőködésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Köznevelési Törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményezı és javaslattevı jogkörrel rendelkezik. 6.1. A nevelıtestület döntési jogkörébe tartozik: a Pedagógiai Program elfogadása, az SZMSZ elfogadása, a Házirend elfogadása, az iskola éves munkatervének elkészítése, az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelıtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a Diákönkormányzat mőködésének jóváhagyása, saját feladatainak és jogainak részleges átruházása, továbbá minden olyan ügy, melyet jogszabály a hatáskörébe utal. A nevelıtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. 6.2. Ki kell kérni a véleményét:

a tantárgyfelosztás elfogadása elıtt, az igazgatóhelyettes megbízása, illetve megbízásának visszavonása elıtt, az iskolai pedagógiai pályázatok kiírásában, díjazásában, a pedagógusok továbbképzésében való részvételének tervezésében, a továbbképzés erkölcsi és anyagi elismerésében, külön jogszabályban meghatározott ügyekben, az igazgatói pályázathoz készített vezetési programmal összefüggı szakmai vélemény kialakítása,

12



Az igazgató döntése alapján kihelyezett nevelıtestületi ülés is összehívható az egyes tagintézményekben. 6.3. A tanárok feladatai: Az iskola célkitőzéseinek és feladatainak megvalósítása, az iskolában folyó oktatás és nevelés eredményessége a tantestülettıl, mint az iskola legfelsıbb közösségi szervétıl függ. A tanár köteles óráit pontosan és felkészülten megtartani és a tanítási anyagot a szükséges gyakorlással kellı idıben, elıkészíteni. Tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékeli, valamint számukra a számszerő osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad elırehaladásuk mértékérıl, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendı feladatokról. Felkészíti növendékeit a tanév bemutató hangversenyeire, fellépéseire és a továbbtanulásra is. Tanítási napokon (órája elıtt) és minden olyan alkalommal, amikor a tanulók az iskolában, vagy egyéb helyeken gyülekeznek (hangverseny, ünnepély, stb.) a munka elkezdése elıtt olyan idıpontban kell érkeznie, - de legalább 10 perccel elıbb -, hogy a munkaidı, illetve a programok kezdetekor már munkára kész állapotban a munkahelyén tartózkodjék. Tanítási idı alatt – ha növendéke hiányzik is – munkahelyét, illetve az iskola épületét nem hagyhatja el, csak igazgatói engedéllyel. A hiányzó növendék idejét a többi növendék tanítására lehet fordítani. Iskolai munkájában, külsı megjelenésében is szolgája az egységes nevelési célokat. Ezért öltözködésében legyen szerény, egyszerő és példamutató. Minden nevelı köteles munkája végzése közben a szükséges fegyelmet tanúsítani. Hivatali titkot senkivel sem közölhet. Köteles olyan magatartást tanúsítani, mely nem okoz az iskolát használók körében zavart. Az iskolán belül a tanár csak az iskola növendékeit oktathatja, kivéve olyan közmővelıdési feladatok ellátását, amelyek a város kulturális életének fejlıdését szolgálják. Az iskola növendékét külön díjazásért sem az iskolában, sem az iskolán kívül tanítani nem szabad. Sem a tanulóktól, sem azok hozzátartozóitól értékesebb ajándékot, vagy kölcsönt elfogadni nem szabad. A tanár, amennyiben napi munkáját a megszabott idıben betegség, vagy bármely más ok miatt nem tudja ellátni, köteles igazgatójának vagy munkaközösség-vezetıjének azt idıben, de legkésıbb a tanítási idı kezdete elıtt 1 órával bejelenteni és egyben közölni, hogy elıreláthatóan mennyi ideig nem tudja feladatát ellátni. Az iskola nevelıinek minden tanév elején be kell jelenteni az iskola igazgatóságának a fizetéssel járó iskolán kívüli tevékenységét. Az iskolán kívüli tevékenység (mellékfoglalkozása) miatt a nevelı tanítási órát nem mulaszthat, órarendjén önkényesen nem változtathat. Amennyiben a mellékfoglalkozás az iskolai elfoglaltság rovására megy, az engedélyt vissza lehet vonni. A nevelı köteles vezetni növendékei összes adminisztrációját (anyakönyvet, tanulmányi értesítıt, tájékoztató füzetet, összesítıt, tanári naplót, stb.) Köteles megbízása esetén a helyettesítést a legjobb tudása szerint ellátni. Személyileg felelıs a tanév elején megırzésre és használatra átadott tanterem berendezéséért, épségéért, rendjéért. Rendellenesség esetén azonnal jelentést tartozik tenni az iskola igazgatóságának.

13



Csoportos foglalkozás esetén az általános iskolai korú tanulókat az óra végén sorba állítja és a kijárati ajtóig kíséri ıket. Egyéni oktatásnál az órájára várakozó tanulótól megkövetelheti, hogy ı is hallgassa a hangszernél szereplı tanulóit. Tanuló a tanár felügyelete nélkül a teremben nem tartózkodhat. A csoportos foglalkozásokon a tanár az elsı belépı és az utolsó távozó a terembıl. Az egyéni foglalkozások esetében is ügyelni kell a munkavédelmi és tőzvédelmi elıírásokban foglaltakra és a Házirendre. A tantestület minden tagja köteles ügyelni arra, hogy az iskola tanulói megtartsák az iskola Házirendjének elıírásait. Az intézményen kívüli szervezett programok idején a pedagógus kötelessége a tanuló és gyermekbalesetek megelızésével kapcsolatos ellenırzési feladatok ellátása. Kötelessége minden nevelınek (különösen a kezdıknek) a tanár társainál való hospitálás. Ez lehet szervezett vagy egyéni. Az új rendeletekrıl és utasításokról a gazdasági irodában kifüggesztett közlemények útján kell tájékozódni. Ezért azok megjelenési idıpontjának figyelemmel kisérése mindenki számára kötelezı. A nevelık munkájukat az érvényben lévı tantervek és utasítások figyelembe vételével, az elıírt módszertani útmutatók, a vezetıi tanács, a munkaközösségi tanácskozások, a tantestületi értekezletek határozatai, valamint az elfogadott éves munkaterv és a szakmai tanácsadók segítségével végzik. Az iskola elıtt álló nevelési célkitőzések sikeres megvalósítása minden tanártól megköveteli, hogy a rábízott tantárgyak tanítását a mővészet pedagógia alapelveinek legteljesebb érvényesítésével végezze. Tehát a mővészeti iskolai tanulók oktatása és nevelése eredményezze az elıírt ismeretek és készségek tartós elsajátítását, esztétikai érzékük finomulását, akaratuk és jellemük megszilárdulását a munka megszerettetését. A tanárok felelıssége kiterjed a kötelezı óraszámon felüli munkák lelkiismeretes teljesítésére is. Az ifjúság erkölcsi nevelése az egész tantestület feladata. Az iskolai tanár tanítási óráit lehetıség szerint a hét munkanapjaira egyenletesen kell elosztani. A fennálló tanterem hiány, az órabeosztási nehézségek miatt azonban kivételesen engedélyezhetı a tanítási órák négy, illetve három napra való elosztása is. Túlmunkát végezni csak az iskola vezetıjének, vagy megbízottjának és a hatályos rendelkezések alapján szabad. Az e nélkül végzett túlmunkáért díjazás nem jár. A nevelı érdeklıdési körének megfelelıen az igazgatóság hozzájárulásával vezethet az iskolában (vagy azon kívül) kamarazenei vagy társas-zenei csoportot, zenebarátok körét, énekkart vagy zenekart stb. A rendszeres kapcsolattartás érdekében célszerő, ha a nevelı olyan elérhetıséget ad meg növendékei hozzátartozói számára, amelyen szükség esetén az érintettek rendelkezésére állhat. Személyesen kötelessége minden iskolai tanárnak hangszeres, illetve elméleti, gyakorlati tudását állandóan fejleszteni. Ezért tartson szoros kapcsolatot a szakmai tanácsadóval, az illetékes zenemővészeti, képzıés iparmővészeti, szakközépiskolával, fıiskolával. Vegyen részt olyan együttesekben, csoportokban, ahol mővészi felkészültsége állandóan fejlıdik. 6.4. A tanárok jogai: Az Iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges kommunikációs és informatikai eszközöket. Az Iskola anyagi helyzetétıl függıen biztosítja dolgozói számára:

14


-


a számítógép használatot, az internet hozzáférést, fénymásolási lehetıséget (kizárólag oktatás céljából történı sokszorosításra használva), telefon használatot (kizárólag oktatással, a tanítás szervezésével kapcsolatos híváskezdeményezésre használva)

6.5. A nevelıtestület feladatkörébe tartozó feladatok átruházására vonatkozó rendelkezés: A nevelıtestület a feladatkörébe tartozó ügyek elıkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott idıre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlóját a nevelıtestület tájékoztatni köteles azokról az ügyekrıl, amelyekben a nevelıtestület megbízásából eljár. A nevelıtestület egy-egy munkaközösség tanulmányi munkájának értékelését, az adott közösség problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át. Jelen feladatkör ellátása kapcsán az adott munkaközösség vezetıje hívhat össze szükség esetén az igazgató tudtával úgynevezett nevelıi mikro értekezletet. A nevelıi mikro értekezleten csak az adott közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusok vesznek részt kötelezı jelleggel. A nevelıtestület felé való beszámolási kötelezettség az adott munkaközösségért felelıs pedagógusra hárul a nevelıtestületi értekezletek idıpontjában. A nevelıtestület a köznevelési törvényben meghatározott jogkörébıl a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: a pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztása, az egyes munkaközösségeket irányító vezetı beosztású közalkalmazottak munkájának véleményezése, a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzéséhez, átképzéséhez, tanulmányi szerzıdéskötéséhez javaslattétel, helyi szakmai, módszertani programok összeállítása. A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából a nevelıtestület fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság - állandó tagjai: az intézmény igazgatója, tanszaki munkaközösség-vezetık - változó tagjai: a tanuló fıtárgy tanára 6.6. Az átruházott feladatok ellátásával megbízottak beszámoltatási rendje: A szakmai munkaközösség az éves munkájáról szóló beszámoló során ad számot a nevelıtestületnek az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. A fegyelmi bizottság állandó tagjai a tanulói fegyelmi ügyekrıl a tanévzáró nevelıtestületi értekezleten adnak számot.

15



7. Szakmai munkaközösségek (tanszakok) A nevelı-oktató munka javítása, a tanárok mővészi tevékenységének és önképzésének fejlesztése, a módszertani eljárások tökéletesítése és az egységes követelményrendszer kialakítása érdekében szakmai (tanszaki) munkaközösségeket lehet alakítani. A szakmai (tanszaki) munkaközösségeket az azonos szakos vagy a közös rendszerbe sorolható (pl. fúvós, vonós hangszerek, képzımővészeti) tantárgyak oktatását ellátó tanárok részvételével lehet létrehozni, amennyiben a tanárok száma legalább 5 fı. Olyan tárgyak esetében, amelyeket csak egy-egy tanár tanít, összevont szakmai munkaközösség alakítható. A szakmai (tanszaki) munkaközösségek létrehozásáról és besorolásáról az igazgató jogosult dönteni. A szakmai (tanszaki) munkaközösségeket szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adnak az iskolában folyó szakmai munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenırzéséhez. A munkaközösségek feladatait az iskola munkaterve tartalmazza. A munkaközösségek részt vállalnak a tanárok továbbképzésében, új oktatási módszerek bevezetésében, tanulmányi versenyek, évközi, tanév végi beszámolók, meghallgatások elıkészítésében, lebonyolításában, más feladatok közös megoldásában. A szakmai munkaközösség dönt: az éves munkaprogramjáról, az iskolai versenyek programjáról. Véleményezi szakterületén: az Intézmény Pedagógiai Programját, a mővészeti ág helyi tantervét, taneszközök, tanulmányi segédletek kiválasztását, felvételi követelmények meghatározását, az egyes vizsgák részeinek és feladatainak meghatározását. A szakmai munkaközösségek munkáját a tanszaki munkaközösség-vezetık irányítják, akiket a munkaközösségek tagjai választanak, és az igazgató bízza meg ıket 5 éves határozott idıtartamra. A tanszaki munkaközösség-vezetıket pótlék és órakedvezmény illeti meg (a hatályos jogszabályok alapján). A tanszaki munkaközösség-vezetı félévkor és tanév végén beszámol az általa vezetett közösség munkájáról. Számon tartja és értékeli a nevelık munkáját, eredményeit. Szervezi az évközi és tanév végi beszámolókat. A tanszaki munkaközösség-vezetık feladatai: az iskolai munkaterv alapján összeállítja a munkaközösség éves programját, véleményezi és jóváhagyás céljából, az igazgatóhoz beterjeszti a munkaközösség szakmai elképzeléseit, segítséget és útmutatást ad a kezdı tanároknak, látogatja a munkaközösséghez tartozó tanárok óráit, valamint az iskola által szervezet hangversenyeket, kiállításokat. javaslatot tesz a tanulók beosztására és a "B" tagozatba való besorolásukra, figyelemmel kíséri a "B" tagozaton tanulók elımenetelét, zenemővészeti szakközépiskolai, képzı- iparmővészeti, szakközépiskolai tanulmányokra való elıkészítését, szakértıvel való megbeszélés alapján kölcsönös óralátogatásokat, bemutató tanításokat szervez, módszertani megbeszéléseket tart, véleményt nyilvánít a munkaközösség tagjainak munkáját és jutalmazását illetıen,

16



képviseli a munkaközösséget a szakmai megbeszéléseken, értekezleteken, javaslatot készít az adott tanszak eszközfejlesztésére (hangszerek, kották, könyvek, folyóiratok stb. beszerzésére), figyelemmel kíséri az új kiadványok (zenemővek) megjelenését. 8. A szülıi szervezet (munkaközösség) Az intézménynél egy szülıi szervezet (munkaközösség) hozható létre. A szülıi munkaközösségbe tanáronként egy, (az adott tanár növendéklétszámától függıen) maximum kettı szülı delegálható. Megbízatásuk határozatlan idıtartamra, de legkésıbb a gyermek iskolai tanulmányainak befejezéséig szól. A munkaközösség tagja az lehet, akinek gyermeke az iskola tanulója. A szülıi szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülıi szervezetnek az SZMSZ vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülıi közösség képviselıjét a nevelıtestületi értekezlet – véleményezéssel érintett – napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni és részére tanácskozási jogot kell biztosítani. A szülıi szervezet a tanulók nagyobb csoportját érintı ügyben tájékoztatást kérhet szóban, írásban az intézmény igazgatójától. Az írásos megkeresésre az ügy jellégétıl függıen mielıbb, de legkésıbb 30 napon belül választ kell adni. A tájékoztatás –megállapodás szerint - történhet szóban is, amelyrıl emlékeztetıt kell készíteni. A tagintézmények szülıi közösségével a tagintézményben tanító tanárokon keresztül az intézményvezetı tartja a kapcsolatot havi rendszerességgel. A szülıi közösség az intézmény munkatervének megfelelıen közremőködhet a növendék és a tanári hangversenyek, növendéki elıadások rendezésében. Errıl az igazgatóhelyettessel, illetve a tagintézmény tanáraival állapodnak meg. Döntési jog illeti meg:

SzMSz-e elfogadásáról, módosításáról; munkaterve elfogadásáról, a munkaterv teljesítésének értékelésérıl; tisztségviselıi (elnök, elnökhelyettes, vezetıségi tagok) megválasztásáról; ülései napirendje szerinti határozatok felıl;

Döntését szótöbbséggel hozza meg. Véleményezési jog illeti meg:

az Iskola SZMSZ-ének, házirendjének elfogadása, módosítása során; az Iskola adatkezelési szabályzatának elkészítése, módosítása során. a szülıket anyagilag is érintı ügyekben, (pl. hangverseny látogatás, utazások) az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában.

17



9. Diákönkormányzat A diákönkormányzat az Iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítı szervezete. Tevékenysége során törekszik a tanulmányi munka fejlesztésére, színvonalas kulturális programok megvalósítására. Az Iskola nevelési-oktatási célkitőzéseinek megvalósítását az életkori sajátosságok figyelembevételével, sajátos eszközökkel, a tanulói aktivitás és öntevékenység fejlesztésével segíti. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A diákönkormányzat saját szervezeti és mőködési szabályzata szerint mőködik, melyet saját maga készít el és a nevelıtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatát az intézmény belsı mőködésének szabályai között kell ırizni. A diákönkormányzat struktúrája: Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és mőködési szabályzatában meghatározottak szerint választott diák önkormányzati vezetı áll. A diákönkormányzat vezetıje beszámolási kötelezettséggel tartozik a végzett munkáról az iskolavezetésnek és a nevelıtestületnek. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítı tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves idıtartamra. A diákönkormányzat mőködése: A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott idıben – diákközgyőlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetıje kezdeményezi. A diákközgyőlés napirendi pontjait a közgyőlés megrendezése elıtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A mőködéséhez szükséges tárgyi feltételeket az intézmény vezetıje biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után –– szabadon használhatja. A mőködéshez szükséges anyagi feltételek biztosítása az Iskola mindenkori anyagi helyzetétıl függ. Diáktanács jogai: A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény mőködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása elıtt, az Iskola adatkezelési szabályzatának elkészítése, módosítása során, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása elıtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a Házirend elfogadása elıtt. a tanulók nagyobb közösségét (szolfézs csoportot, kamara-együtteseket, zenekarokat) érintı kérdések tárgyalásakor; tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor; a szabadidıs, tanórán kívüli programok meghatározásakor, szervezésekor, lebonyolításakor. A vélemények írásos vagy jegyzıkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelıs. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés elıtt kötelezı kikérni a diákönkormányzat véleményét.

18



A diákönkormányzat által kiírt pályázatok gyıztesei tárgyjutalmat kapnak. 10. Kapcsolattartás 10.1. A szervezeti egységek és a vezetık közötti kapcsolattartás rendje Az iskola különbözı közösségeinek tevékenységét az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás formái: értekezletek, megbeszélések, elektronikus levelezés. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét idıpontjait a munkaterv tartalmazza. A belsı kapcsolattartás általános szabálya, hogy különbözı döntési fórumokra, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselıt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzıkönyvben kell rögzíteni. A szakmai munkaközösségek vezetıi a vezetıi értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek mőködésérıl: a kiemelkedı teljesítményekrıl, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. A vezetıség félévenként beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelıtestületnek. A vezetıség a munkatervben rögzített vezetıi értekezleteket tart, melyrıl írásban emlékeztetı feljegyzés készül. Rendkívüli vezetıi értekezletet az intézményvezetı az általános munkaidın belül bármikor összehívhat. 10.2. A szülıi közösség és vezetık közötti a kapcsolattartás rendje A szülıi közösséget az igazgató - az éves munkatervben rögzített idıpontokban –, de tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Konkrét együttmőködésben a szülıi választmány elnöke közvetlenül az intézményvezetıvel tart kapcsolatot. Az együttmőködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli az intézményvezetıt, valamint a szülıi szervezet vezetıjét. Az intézményvezetı feladata: a szülıi szervezet számára jogszabályban, illetve más belsı intézményi dokumentumban meghatározott jogköreinek gyakorlásához szükséges, az intézményvezetı számára rendelkezésre álló, vagy általa elkészítendı dokumentum rendelkezésre bocsátása, illetve tájékoztatás megadása, a szülıi szervezet mőködésének segítése (jogi segítségnyújtás, szervezési feladatok), a szülıi szervezet mőködéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása (helyiség, eszközök). A szülıi szervezet vezetıjének feladata: a hatáskörébe utalt jogköreit – amennyiben van elıírt határidı – a rendelkezésre álló idın belül gyakorolja, megadja a döntéseivel, hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek. A kapcsolattartás formái: szóbeli személyes megbeszélés, szervezési tevékenység a szülıi szervezet vezetıjével, munkatervek egymás részére történı megküldése,

19



értekezletek, ülések, írásbeli tájékoztatók a nevelıtestület, illetve a szülıi szervezet jogkörébe tartozó ügyekrıl egymás írásbeli tájékoztatása a jogkör-gyakorlásokhoz, azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelıtestület, illetve a szülıi szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok), a szülıi szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, a szülıi szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történı átadása. 10.3. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselı, valamint az intézményi vezetık közötti kapcsolattartás formája és rendje A kapcsolattartás formái: személyes megbeszélés, tárgyalás, értekezlet, győlés, diákközgyőlés, írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása. Az intézményi vezetık a kapcsolattartás során: átadják a diák-önkormányzati szervnek, illetve képviselıjének a diákönkormányzat jogai gyakorlásához szükséges dokumentumokat; a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják; megjelennek a diákközgyőlésen, válaszolnak a nekik az intézmény mőködésével kapcsolatban feltett kérdésekre; a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény mőködtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során. A diákönkormányzat, illetve diákképviselık a kapcsolattartás során: gondoskodnak a jogaik gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintésérıl, és az érintett jog gyakorlásáról; aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, ha az, az intézmény mőködésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint; gondoskodnak az intézményvezetık megfelelı tájékoztatásáról (írásbeli meghívó) a diákönkormányzat győléseire, illetve egyéb programjairól. Az intézményi vezetık és diákönkormányzat közötti kapcsolattartásban közremőködik a diákönkormányzatot segítı pedagógus. 10.4. A tagintézményekkel való kapcsolattartás rendje Az intézménynek a tagintézménnyel folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania. A napi kapcsolattartásnál az intézményvezetınek és a tagintézmény tanárainak is kezdeményeznie kell a kapcsolatfelvételt. Az intézményvezetı a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni azt, hogy: az egyes vezetıi döntéseinél, illetve vezetıi jogkörében eljárva a tagintézményt illetve annak dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti, az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszerveznie, irányítania, hogy a tagintézmény is megfelelı súlyt kapjon. A tagintézmény tanárai kötelesek minden intézményvezetıi jogkörrel kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt idıben jelezni az intézményvezetı felé.

20



Az intézmény igazgatója az ellenırzési terv alapján – szükség szerint azon túl is – látogatja telephelyet, valamint személyesen és telefonon kapcsolatot tartanak az ott dolgozó pedagógusokkal. A kapcsolattartás formái: személyes megbeszélés, tájékoztatás, telefonos egyeztetés, jelzés, írásos tájékoztatás, értekezlet, a tagintézmény (telephely) ellenırzése, stb. Az értekezletek közötti idıszakban felmerülı és a tagintézményekben folyó munka irányításához szükséges szakmai és egyéb információkról az igazgató közvetlen tájékoztatást ad a tagintézmény tanárainak. A tagintézmény tanárai gondoskodnak arról, hogy a tanulókat érintı tájékoztatások idıben jussanak el az érintettekhez. 10.5. Külsı kapcsolatok rendszere, formája, módja Az intézmény külsı kapcsolatainak rendszere: Az iskolát a külsı szakmai kapcsolatokban az igazgató képviseli. A tanszakvezetık a vezetıi feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot külsı szervekkel. Intézményünk a feladatok elvégzése, a továbbtanulás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és társaságokkal. Országos hatáskörő és illetékességő, valamint a megyei pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények vezetıivel az igazgató tart kapcsolatot, de munkatársi szinten kapcsolat van az igazgatóhelyettesek, tanszakvezetık és a pedagógusok között is. A vezetık, valamint az oktató- nevelımunka különbözı szakterületeinek képviselıi rendszeres személyes kapcsolatot tartanak fenn a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival. Az Iskola tagja a Magyar Zeneiskolák és Mővészeti Iskolák Szakszervezetének. (MZMSZ) Kapcsolattartás módjai: közös értekezletek, szakmai elıadásokon és megbeszéléseken való részvétel, módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, közös ünnepélyek rendezése, intézményi rendezvények látogatása. 10.6. Értekezletek Az igazgató által – a tanév rendjére vonatkozó jogszabály figyelembevételével – meghatározott idıpontban kell a 10.6 pontban felsorolt értekezleteket összehívni és megtartani. Az értekezletek összehívásáról az igazgató köteles gondoskodni. Az értekezletekrıl - kivéve a nevelési értekezletet - jegyzıkönyvet kell készíteni. A jegyzıkönyvbe a nevelı testület tagjai, valamint a jogszabály által erre feljogosított ellenırzést végzı személyek jogosultak betekinteni. A jegyzıkönyvet az intézményvezetı által kijelölt tanár vezeti. A jegyzıkönyv tartalmazza az értekezlet tárgyát, idejét, helyét, a nevelıtestület tagjain kívül megjelent személyek nevét, szolgálati beosztását, a hiányzó tanárok nevét, távolmaradásuk okát, az értekezlet lefolyását, a meghozott határozatokat, a szavazás esetén a szavazatok megoszlását. A nevelési értekezleten csak a határozatokat kell írásba foglalni, és a munkatervhez csatolni. A jegyzıkönyvet az igazgató, a jegyzıkönyv vezetıje és a jegyzıkönyv hitelesítésére felkért két tanár írja alá.

21



A jegyzıkönyvet, az értekezletet követı 8 napon belül kell elkészíteni, hozzácsatolva az esetleges különvéleményt. A fenntartó által megadott határidın belül fel kell terjeszteni a fenntartó szervhez, illetıleg annak útján a döntésre jogosult szervhez, azoknak az értekezleteknek a jegyzıkönyvét, amelyeknek tárgyában felettes szervnek kell döntenie, továbbá a fenntartó és szakmai irányító szervhez a tanévzáró értekezlet jegyzıkönyvét az igazgatói elemzéssel, amely egyben az Iskola tanévvégi jelentése is. A jegyzıkönyv másolatát az irattárban kell elhelyezni. A jegyzıkönyvbe a nevelıtestület tagjai valamint a Mővészeti Iskola munkájának ellenırzésével megbízott szervek képviselıi betekinthetnek. Az értekezletrıl hiányzó tanárok a jegyzıkönyvet utólag tanulmányozhatják. A tagintézményekben kihelyezett értekezletek (tanévnyitó, félévzáró, tanévzáró, nevelıtestületi, egyéb) tarthatók, melyrıl az igazgató dönt. Az értekezleten a nevelıtestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól alapos indok esetén az igazgató adhat felmentést. Értekezletet csak tanítási idın kívül lehet tartani. Az értekezleten résztvevıket a titoktartási kötelezettségükre figyelmeztetni kell. Az értekezletek típusai: Tanévnyitó értekezlet Az igazgató ismerteti az új tanév fıbb feladatait, és a nevelıtestület elé terjeszti a munkatervre vonatkozó javaslatát A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv elfogadásáról. Félévzáró értekezlet Az igazgató, a szakmai munkaközösségek vezetıi elemzik az elsı félév munkáját, és tájékoztatást nyújtanak a következı félév feladatairól. Tanévzáró értekezlet Az igazgató - a tanszakvezetık véleményének figyelembevételével - elemzi, értékeli a tanév nevelı-oktató munkáját, a munkatervi feladatok végrehajtását. Nevelıtestületi értekezlet Az igazgató nevelıtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal korábban történı közlésével intézkedik. A nevelıtestületi értekezlet összehívásának nevelıtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. (rendkívüli ülés) Nevelıtestületi értekezlet összehívását a szülıi munkaközösség is kezdeményezheti. A kezdeményezés elfogadásáról a nevelıtestület dönt. Az értekezletet tanítási idın kívül a kezdeményezéstıl számított nyolc napon belül össze kell hívni. A nevelıtestületi értekezleten a nevelıtestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól alapos indok esetén az igazgató adhat felmentést. Az értekezleten résztvevıknek titoktartási kötelezettségük van. Az alkalmazotti értekezletet az igazgató hívja össze és vezeti, kivéve, ha a fenntartó az intézményvezetıi megbízáshoz kér véleményt. Ilyenkor a választási bizottság elnöke és a fenntartó készíti elı az értekezletet. Rendkívüli értekezlet Az igazgató rendkívüli értekezletet hívhat össze, ha fontos ok azt szükségessé teszi. Rendkívüli értekezletet köteles összehívni, ha azt a nevelıtestület tagjainak legalább 1/3-a vagy a közalkalmazotti tanács kéri.

22



III. MŐKÖDÉSI RÉSZ 1. Az intézmény mőködési rendje 1.1. A tanév rendje A tanév szeptember 1-jétıl a következı év augusztus 31-ig tart. A tanév általános rendjérıl az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelıtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. A tanév helyi rendjének elfogadása tantestületi értekezleten történik. Tantestületi értekezlet dönt az új tanév feladatairól, (amennyiben szükséges) a pedagógiai program és a házirend módosításairól, valamint az éves munkaterv jóváhagyásáról. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi elıírásokat az intézmény pedagógusai az elsı tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az elsı szülıi értekezleten pedig a szülıkkel. A tanév helyi rendjében meghatározzuk: - az intézményi szintő rendezvények módját és idıpontját, - a tantestületi értekezletek témáit és idıpontjait, - a tanítási szünetek idıpontját - a miniszter által meghatározott kereten belül. 1.2. Az iskola nyitva tartása 1.2.1. Szorgalmi idıre vonatkozó rendelkezések: A székhelyen lévı intézmény hétfıtıl péntekig de. 8.00 órától este 20.00 óráig tart nyitva. Portaszolgálat 16.00-20.00 óráig mőködik. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtıl való eltérésre az igazgató adhat engedélyt. Az iskolában folyó oktatás – szükség esetén este 20.00 óráig – szombati napra is kiterjedhet. A reggeli nyitva tartás kezdetétıl a vezetı beérkezéséig az iskolatitkár jár el. Az iskolatitkár jogosult az intézmény mőködési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. Minden bekövetkezett eseményrıl haladéktalanul tájékoztatnia kell az intézményvezetıt. A vezetı távozásától az iskola zárásáig az intézmény rendjéért az igazgató-helyettes, vagy az igazgató által kijelölt szakmai munkaközösség-vezetı vagy pedagógus tartozik felelısséggel. A hivatalos ügyek intézésére 8.00-12.00 óra között van lehetısége az alkalmazottaknak. Órarend szerinti tanítási idıben iskolával kapcsolatos hivatalos ügyeket nem intézhet a pedagógus. Tanítási idıben az igazgatónak - lehetıség szerint - az iskola épületében kell tartózkodnia. Ameddig tanuló tartózkodik az iskolában, legalább egy fı tanárnak az iskola épületében kell tartózkodnia. A fentiek megszervezése az igazgató feladata. Az épületbe belépı szülık, illetıleg látogatók fogadása a délelıtti órákban az intézményvezetı feladata, 13.00-16.00 óráig az iskolatitkár, 16.00-20.00 óráig a portás kíséri ıket az általuk kért személyhez. 1.2.2. Tanítási szünetekre vonatkozó elıírások: Munkanapokon 8.00-12.00 óráig tart nyitva a hivatali ügyek intézése miatt. Errıl az igazgató köteles az érintetteket és az érdekelteket tájékoztatni.

23



Az épület helyiségeit csak indokolt esetben (versenyre történı gyakorlás, vendég mővészek koncertje) az igazgató engedélyével lehet használni. 1.2.3. A tagintézményekben a helyi szokásokhoz igazodva folyik a tanítás, a helyi iskola nyitva tartása és zárása a mérvadó. 1.3. A tanítási órák rendje A tanulók óráit úgy kell beosztani, hogy azok ne ütközzenek az általános vagy középiskolájuk tanítási óráival, illetıleg munkaidejével. A fıtárgyi órák beosztásánál ügyelni kell arra, hogy a távolabb lakó tanulók óráit - ha lehetséges - a kötelezı tárgyi órákhoz kapcsolják. Az órákat szünet közbeiktatásával kell megtartani. Kivételes esetben - a körülményektıl, igényektıl függıen - az igazgató ettıl eltérıen is rendelkezhet. Magasabb évfolyamokban a csoportos órákat összevontan is meg lehet tartani. A megtartott hangszeres órákat a fıtárgyi naplóban dátum szerint, a kötelezı tantárgyi órákat az említett tantárgyi naplókban sorszám és dátum szerint kell feltüntetni. A tanár köteles a tanuló órán való megjelenését az ellenırzıben regisztrálni. A tanítási órák zavartalansága érdekében a tanárt és tanulót az óráról kihívni vagy a tanítási órát más módon zavarni nem szabad. 1.4. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló és gyermekbalesetek megelızésében, illetve baleset esetén (intézményi védı óvó elıírások) Az iskola minden dolgozójának alapvetı feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megırzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló és gyermekbaleset megelızésével kapcsolatosan: Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, valamint a tőzvédelmi utasítás és a tőzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelık a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelızési szabályokat a tanulókkal betartatni. A szaktanároknak az órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó elıírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat. Az szaktanároknak feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelızését szolgáló szabályokkal a következı esetekben: - A tanév megkezdésekor az elsı fıtárgyi vagy csoportos órán, melynek során ismertetni kell: • az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, • a Házirend balesetvédelmi elıírásait, • a rendkívüli esemény (baleset, tőzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendıket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, • a tanulók kötelességeit a balesetek megelızésével kapcsolatban. o a tanulmányi kirándulások, túrák elıtt,

24



o közhasznú munkavégzés megkezdése elıtt, o rendkívüli események után, - A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelıknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegő feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program elıtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelezı viselkedés szabályaira. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismertetés idıpontját a fıtárgy-naplóba be kell jegyezni. A nevelınek visszakérdezéssel meg kell gyızıdnie arról, hogy a tanulók elsajátították e a szükséges ismereteket. 1.5. A gyermekbalesetekkel kapcsolatos intézményi feladatok a magasabb jogszabályok elıírásai alapján Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenırzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenırzi. A tanulók felügyeletét ellátó nevelınek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tenni a következı intézkedéseket: a sérült tanulót elsısegélyben kell részesíteni, ha szükséges orvost kell hívnia; a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tıle telhetı módon meg kell szüntetnie; minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévı többi nevelınek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsısegélynyújtásban részesítı dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhetı a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelızése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A balesetekrıl az elıírt nyomtatványon jegyzıkönyvet kell felvenni. A jegyzıkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a gyermeknek (kiskorú gyermek esetén a szülınek). A jegyzıkönyv egy példányát az intézmény ırzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezı személyt kell bevonni. Az intézményben igény esetén biztosítania kell a szülıi szervezet és az intézményi diákönkormányzat képviselıjének részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában. 1.6. Dohányzás, kábítószer- és alkoholfogyasztás, szerencsejáték tiltása, büntetése Az intézmény épületében és kerítéssel határolt belsı területén tilos a dohányzás, szeszes ital, drog és egyéb ártalmas szerek behozatala és fogyasztása. A tilalom minden intézményi rendezvényre és mindenkire vonatkozik, aki az intézmény kapuján belép, legyen az pedagógus, dolgozó, szülı vagy vendég. A tilalomra a bejárati ajtóra függesztett tábla is figyelmeztet. A dohányzási tilalmat minden tanév elsı szülıi értekezletén el kell mondani a szülınek.

25



Az intézmény helyiségeinek bérbeadásáról szóló szerzıdében is szerepeltetni kell a dohányzás tilalmára vonatkozó rendelkezést. Nagykorú tanulók és a pedagógusok csak a kerítés 5 méteres körzetén kívül dohányozhatnak. Fegyelmi vétséget követnek el azok a felnıttek is, akik a nem dohányzók védelmében hozott 1999. évi XLII. Sz. törvény elıírásait megszegik. A tiltott helyen történı dohányzás esetén a tanuló fegyelmi büntetése: elsı esetben igazgatói írásbeli intés, ismétlıdés esetén a tantestületi dönt akár a tanuló eltávolításáról is. Az iskolában tilos minden anyagi ellenszolgáltatás fejében szervezett vagy engedélyhez kötött szerencse, és hazárdjáték szervezése, lebonyolítása és az abban való részvétel. 1.7. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolással kapcsolatos feladatok A Mővészeti Iskolában ünnepélyt kell tartani a tanév megnyitásakor és zárásakor. Március 15-én, október 23-án a tanulók iskolájuk ünnepségein vesznek részt. A mővészeti iskolai ünnepélyek és megemlékezések tartalmukban és külsıségükben szolgálják az iskola hagyományainak kialakítását és ápolását. Az ünnepélyeken a nevelıtestület és a tanulók megjelenése kötelezı. Meg kell hívni a tanulók szüleit, társadalmi szervezetek képviselıit, szülıi munkaközösséget. Az ünnepélyeket és megemlékezéseket a nevelıtestületnek a munkatervben megjelölt tagjai készítik elı és rendezik. A hagyományápolás célja: Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bıvítése valamint az intézmény jó hírnevének megırzése az alkalmazotti és a tanuló közösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitását fejleszti. Az intézmény mind belsı mind a város hagyományainak megünneplésében részt vesz. Az intézmény hagyományos rendezvényei: Október 1: A zene világnapja November-december: Tanszaki hangversenyek Január: Újévi koncert Január 22: A Magyar Kultúra Napja Április-május: Tanszaki hangversenyek 1.8. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendık szabályai Rendkívüli eseményen kell érteni minden olyan eseményt, amelynek bekövetkeztét elıre nem lehet látni. Rendkívüli esemény (tőz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetén intézkedést a székhelyen mőködı iskolában az igazgató hozhat. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Halasztást nem tőrı esetekben a közvetlen veszély elhárítása érdekében az azt észlelı közalkalmazott köteles minden tıle telhetıt megtenni, amelyrıl beszámol az intézmény igazgatójának. A tőzriadó tervben meg kell határozni: a rendkívüli esemény jelzésének módjait, a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét,

26



a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek- rendırség, tőzoltóság-értesítése, fogadásuk elıkészítése, biztonsági berendezések kezelése,) az iskola helyszínrajzát, az építmények szintenkénti alaprajzát (a menekülési útvonalakat, a vízszerzési helyekkel és a veszélyességi övezeteket a tőzveszélyességi osztály feltüntetésével, közmővezetékek központi elzáróival.) Bombariadó alkalmával az intézmény épületének kiürítése a tőzriadó terv szerint történik. Fıbb eljárások bombariadó esetén: Az épület teljes kiürítését el kell végezni. A ruházatot, táskákat, hangszerét, mindenki vigye magával. Az ajtókat, ablakokat hagyjuk nyitva. A riasztás ne egyszerre, hanem termenként történjen. Igazítsuk el a tanulókat, hogy a kivonulás alatt semmihez ne nyúljanak. Alapelv: a bomba már akárhol ott lehet, a legcsekélyebb mozdításra robbanhat. Az épület kiürítésének idıtartamáról, a tanulók elhelyezésérıl, az intézkedést végzı hatóság információja szerint az igazgató vagy az intézkedéssel megbízott személy azonnal dönt. Az intézmény tanulóinak elhelyezése a szomszédos mővelıdési házban történik az intézményekkel kötött megállapodás alapján. Az iskolában történt baleset esetén a balesetet szenvedett tanuló szüleit is haladéktalanul értesíteni kell. A baleset körülményeit az igazgató saját hatáskörében is köteles kivizsgálni. A bombariadóról, a hozott intézkedésekrıl az igazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. 2. Az intézmény munkarendje 2.1. Az intézményben tartózkodásra vonatkozó rendelkezések Az alkalmazottak helyiséghasználata: A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási idıben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelı-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási idın túlmenıen igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetıtıl szóban/írásban kell kérvényeznie a használat céljának és idıpontjának megjelölésével. A tanítási ideje alatt a tanár az iskola épületét csak igazgatói engedéllyel hagyhatja el. Az intézmény valamennyi dolgozója jelenléti ívet köteles vezetni. A tanulók helyiséghasználata: A tanulók az intézmények létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idı után tanuló csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. Idegen személy az intézmény területén csak ellenırzés mellett tartózkodhat. 2.1.1. A vezetık benntartózkodása Az Intézmény mőködésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy a vezetıi feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetık nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje a következı:

27



Az Intézmény székhelyén nyitvatartási idın belül 9.00-17.00 óra között az igazgatónak az Iskolában kell tartózkodnia. A vezetı helyettesítése a II. 4.1. alatti rendelkezés szerint történik. A munkaközösség-vezetık órarendjük szerint tartózkodnak az intézményben. A vezetı távozása utáni felügyeletre a III.1.2. pontban leírtak vonatkoznak. 2.1.2. Belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával Külsı látogatók az iskolában folyó nevelı-oktató munkát nem zavarhatják. A szülık gyermekeiket a tanítás kezdete elıtt az órarend szerinti tanteremig kísérhetik. A tanítási órák után a gyermekeket ugyanígy lehet megvárni. A kiskırösi gazdasági iroda 8.00-16.00 óra között fogadja az iskolával jogviszonyban nem álló, külsı személyeket ügyintézés céljából. A székhely intézménybe érkezı külsı személyek 8.00-16.00 óra között a gazdasági irodában vagy az igazgatónál, 16.00 óra után a portán jelzik jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek. A tagintézményeknél iskolába érkezı külsı személyeknek az irodában, portán jelezniük kell jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek. A fenntartó képviselıit, illetve más hivatalos személyeket elsısorban az igazgató fogadja abban az esetben is, ha a tárgyalást vagy közös munkát, a vezetıi feladatmegosztás szerint más vezetıvel kell elvégezni. A tanórák látogatására – azok zavartalanságának figyelembe vételévelt - külsı személyek részére az igazgató ad engedélyt. Az óralátogatást a tanítási óra közben megkezdeni vagy a tanítási óra vége elıtt befejezni, a tanítás menetét zavarni nem szabad. Az igazgató engedélye szükséges minden olyan esetben, amikor az épületet és annak eszközeit nem a nevelıtestület vagy a jogviszonnyal rendelkezı tanulók használják. Az igazgató által engedélyezett rendezvények közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. Az engedély tartalmazza a benntartózkodás szabályait, a vagyonvédelemre vonatkozó elírások megtartásával kapcsolatos kötelezettséget. 3. A pedagógusok nevelı-oktató munkájával kapcsolatos rendelkezések 3.1. A pedagógusok nevelı-oktató munkájának általános szempontjai és irányelvei Az iskolában az oktató-nevelı munkát az iskola Pedagógiai Programjában és a Helyi tantervben meghatározott szempontok alapján kell megtervezni. A tervezés egy tanévre történik. A zenei, mővészeti nevelés az általános nevelésnek fontos része, azonban figyelembe kell venni, hogy a mővészeti iskolai növendékek legnagyobb része nem lesz hivatásos mővész, hanem a jó nevelı munka alapján a zenét, mővészeteket szeretı, értı egyén. Az iskolai munka során elsısorban meg kell kedveltetni a zenét, a mővészeteket. A társmővészetek területén szintén az elsıdleges feladata az intézménynek az amatırképzés. Követelmény, hogy a tanár alaposan ismerje növendékei személyiségét, képességét, tehetségét, és ennek megfelelıen állítsa fel a követelményeket. Ezért az oktatás módszerét a kívánalmaknak megfelelıen tanulónként kell megválasztani. Törekedni kell arra, hogy olyan feladatokat kapjanak a tanulók, amelyek fejlesztik mővészi ízlésüket. A szaktanároknak különös gonddal kell foglalkozni a mővészeti pályára készülı tanulókkal. Ezért rendszeres kapcsolatot kell tartani a szakmai munkaközösség-vezetıkkel, az illetékes

28



mővészeti szakközépiskola tanszakával, hogy megismerje az ott folyó munkát és felvételi követelményeket. Az utolsó éves, mővészeti pályára, illetve továbbtanulásra jelentkezı tanulók felvételi vizsgájához meg kell adni minden segítséget. A fıtárgy tanára igyekezzen figyelemmel kísérni növendékei szolfézs, kamarazenei zeneirodalmi fejlıdését és iskolai (közismereti) elımenetelét. A tanár óráit köteles pontosan és felkészülten megtartani, a tanítási anyagot a szükséges gyakorlással, kellı idıben elıkészíteni. Az iskolában a tanár csak az iskola növendékeit oktathatja. Ez alól az igazgató jogosult felmentést adni. A tanár akadályoztatását a lehetı legrövidebb idın belül köteles jelezni az igazgatónak, annak el nem érése esetén az igazgató-helyettesnek. A tagintézmények esetén betegség vagy más akadályoztatás miatt a tanár köteles a saját tanítási helyét majd pedig az intézményvezetıt értesíteni. A tanárok a tanításuk idıpontjában, a növendéklétszámuk alakulásában történı változásokat kötelesek a legrövidebb idın belül az iskola vezetésének bejelenteni. A tanár adminisztrációs kötelezettségeinek köteles eleget tenni (anyakönyv, beírási napló, összesítı, tanulmányi értesítı, tájékoztató füzet, napló, bizonyítvány, nyilatkozatok kitöltetése a tanulók szüleivel). Felel a használatában lévı tanterem berendezési tárgyaiért. A tanár az igazgató elızetes engedélyével jogosult olyan kamarazenei, vagy társas zenei, énekkari, vagy zenekari próbát szervezni az iskola épületében, amelynek közremőködıi nem állnak az iskolával jogviszonyban. A tanulókat érintı, rájuk vonatkozó információkat a tanuló tájékoztató füzetébe be kell írni. A visszajelzést, aláírást a tanár köteles ellenırizni. A szóbeli tájékoztatás csak a kötelezı órák idején kívül megengedett, nem zavarhatja a növendékek fıtárgy vagy kötelezı tárgyi óráit. A tanár mind elméleti, mind hangszeres ismereteit köteles fejleszteni, továbbképzéseken a törvényben elírt módon részt venni. Az iskola ennek megfelelıen elkészíti a továbbképzési és beiskolázási tervét. 3.2. A pedagógusok munkarendjével kapcsolatos elıírások A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan mőködésének biztosítását kell elsıdlegesen figyelembe venni. Pedagógusok helyettesítése: Amennyiben a munkából való távolmaradás okát és idıtartamát elıre tudja a tanár, az elmaradó óráit saját maga pótolja. Két hét idıtartamot meg nem haladó betegszabadság esetén a távolmaradást nem kell pótolni. A két hetet meghaladó betegség esetén az órák pótlásának megszervezésérıl az igazgató gondoskodik. A pedagógusok számára – a kötelezı óraszámon felüli – a nevelı–oktató munkával összefüggı rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezetı adja. 3.3. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelezı órákból, valamint a nevelı, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelı foglalkozással összefüggı feladatok ellátásához szükséges idıbıl áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a kötelezı óraszámban ellátott feladatokra,

29



a munkaidı többi részében ellátott feladatokra. 3.3.1. A kötelezı óraszámban ellátott feladatok az alábbiak: • a tanítási órák megtartása • a munkaközösség-vezetıi feladatok ellátása, • osztályfınöki feladatok ellátása, • differenciált képességfejlesztı foglalkozások megtartása • térítési és/vagy tandíj fizetéséért igénybe vehetı meghallgatás, hangverseny és vizsga megszervezése, lebonyolítása. A pedagógusok kötelezı órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó elıkészítı és befejezı tevékenység idıtartama is. Elıkészítı és befejezı tevékenységnek számít a tanítási óra elıkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb. Ezért a kötelezı óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidıt óránként 60 perc idıtartammal kell számításba venni. 3.3.2. A munkaidı többi részében ellátott feladatok különösen a következık: a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) javító és osztályozó vizsgák lebonyolítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet tanulmányi versenyeken, k) iskolai kulturális programok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfınöki, munkaközösség-vezetıi, diákönkormányzatot segítı feladatok) ellátása, n) szakmai kapcsolattartás a szülıkkel, hozzátartozókkal, o) részvétel nevelıtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegő munkavégzés, v) részvétel az intézmény belsı szakmai ellenırzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közremőködés, x) a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása. 3.3.3. Az intézményben illetve azon kívül végezhetı pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidı tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: 3.3.1. szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike; 3.3.2. szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, pontokban leírtak. Az intézményen kívül végezhetı feladatok: 3.3.2. szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, pontokban leírtak.

30



Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhetı feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétıl hatályba lépı meghatározott kötött munkaidıre vonatkozó elıírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt. 3.4. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelezı és nem kötelezı órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelı-oktató munkával összefüggı további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek idıpontja és idıtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhetı feladatok idıtartamának és idıpontjának meghatározása a nevelı-oktató munkával összefüggı egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidı-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhetı feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek idıtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidı-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetıje a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidı nyilvántartását, amikor a teljes munkaidı fentiek szerinti dokumentálása vélhetıen nem biztosítható. 3.5. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének rendje A mővészeti nevelı-oktató munka belsı ellenırzése a tanítási órákon kívül kiterjed a nem kötelezı (választható) tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A pedagógiai munka ellenırzése a szakmai munkaközösség által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik. A pedagógiai munka belsı ellenırzéseinek ütemtervét az igazgató hagyja jóvá. Az ellenırzési tervben nem szereplı eseti ellenırzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Rendkívüli ellenırzést kezdeményezhetnek az igazgatónál a szakmai munkaközösségvezetık, illetve a szülıi szervezet. A rendkívüli ellenırzés elrendelésére az igazgató jogosult. A nevelı-oktató munka belsı ellenırzésére jogosultak: az igazgató, a szakmai munkaközösség-vezetık a saját munkaközösségeiken belül. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenırizheti. Közvetlenül ellenırzi az iskolatitkár munkáját. Az ellenırzés eszközei: beszámoltatás óralátogatás 3.6. Az iskolai nevelı-oktató munka belsı ellenırzésének folyamata Az ellenırzés célja a tényleges helyzet összevetése azzal, aminek lennie kellene a célokból és a tervekbıl kiindulva. A belsı ellenırzési rendszer átfogja az iskolai nevelı-oktató munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenırzés során felmerült hibák feltárása idıben megtörténjen, a hozzájuk vezetı okok feltárásra kerüljenek, másrészt fokozódjon a munka hatékonysága.

31



A folyamatos belsı ellenırzés megszervezéséért, hatékony mőködtetéséért az iskola igazgatója a felelıs. Az igazgató ellenırzési feladatokkal láthat el bármely iskolai alkalmazottat. A belsı ellenırzésekkor az igazgató közvetlen munkatársai a munkaközösség-vezetık. Az iskola minden dolgozója felelıs a saját területén végzett tevékenységéért. A belsı ellenırzési tevékenység feladata: biztosítson megfelelı mennyiségő és minıségő információt a nevelési-oktatási intézmény vezetése számára az iskolában folyó munka tartalmi kérdéseirıl és annak színvonaláról; jelezze az igazgató számára a pedagógiai, gazdasági és jogi követelményektıl való eltérést, tárja fel a szabálytalanságok, hiányosságok és mulasztások okait; segítse a vezetıt a megalapozott irányítási, szervezési döntések meghozatalában; biztosítsa az intézmény törvényes mőködését – a jogszabályokon kívül megfelelve az egyéb belsı szabályzatokban foglalt elírásoknak, követelményeknek is. Az ellenırzési típusok Tárgya szerint: - az adott tevékenység egészére irányuló, átfogó ellenırzés; - az adott részfeladatokat, problémákat vizsgáló célellenırzés; - több helyszínt vagy személyt érintı, de azonos témára irányuló téma-ellenırzés; - egy már korábban lefolytatott ellenırzés intézkedéseinek végrehajtását, azok eredményességét vizsgáló utóellenırzés. Tartalma szerint: - pedagógiai ellenırzés - gazdálkodási ellenırzés - ügyviteli ellenırzés - törvényességi ellenırzés - munkajogi ellenırzés - tanügy-igazgatási ellenırzés Idıpont szerint: - a végrehajtást megelızı elızetes ellenırzés, - a munka végzésével párhuzamosan történı egyidejő ellenırzés, - a munkát követı összegzı vagy utólagos ellenırzés. Megszervezése szerint: - munkafolyamatba épített ellenırzés (ha egy vagy több hibás munkafázis miatt nem folytatható a tevékenység), - munkafolyamatot követı ellenırzés. Gyakorisága szerint: - folyamatos, - idıszaki, - eseti. Iránya, kiterjesztése szerint: - teljes körő, - szúrópróba-szerő. A vezetık ellenırzı tevékenysége: Igazgatói ellenırzés Az intézmény vezetıjének, mint a belsı ellenırzés irányítójának az ellenırzési joga kiterjed: az intézmény pedagógus munkakörben és a nevelı-oktató munkát közvetlenül segítı munkakörben (iskolatitkár) foglalkoztatottak munkavégzésére, valamint a teljes mőködésre.

32



Az iskola belsı ellenırzésekor az igazgatónak az alábbi szempontokat kell figyelembe vennie: - hogyan teljesíti az iskola nevelési-oktatási feladatait; - a nevelıtestület követi-e a Pedagógiai Programban rögzített elveket; - a tantervi követelményeknek megfelelıen és hatékonyan folyik-e az oktatás; - Házirend, SZMSZ, Munkaköri leírásokban foglaltak és az egyéb belsı szabályzatok betartásának ellenırzése; - tulajdon védelme; - hatékony gazdálkodás; - munkaidı pontos betartása; - pályakezdı és új kollégák munkájának figyelemmel kísérése. • Az ellenırzés típusai: - pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási feladatok ellenırzése; - idıszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenırzések; - tanórai, tanórán kívüli foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói produktumok, mérések. • Az ellenırzés formái: - óralátogatás, foglalkozások ellenırzése; - beszámoltatás; - eredményvizsgálatok, felmérések (koncertek, bemutatók); - helyszíni ellenırzések. • Az ellenırzés színterei: - tanórához és pedagógiai tevékenységhez kapcsolódóan: o óralátogatás o dokumentumok ellenırzése o taneszköz, tankönyv kiválasztása és felhasználása o rendezvények, ünnepségek o könyvtár o verseny - iskolán kívüli tevékenységek és kapcsolatok: o intézmények (középiskolák, általános iskolák, óvodák, mővelıdési ház, színház, múzeum, könyvtár) o fogadó órák o tanulmányi kirándulások - minıségfejlesztés: o értékelés o mérések, vizsgálatok o partneri elégedettségmérés o belsı szabályozók betartásának ellenırzése o tantárgyi, neveltségi szintfelmérés, attitődvizsgálat − pedagógiai attitődök, módszerek, eljárások: o szociális érzékenység o empátia o bánásmód − egyéb: o továbbtanulás o házirend

33



o tanítás nélküli munkanapok felhasználása o továbbképzésen való részvétel ellenırzése A tanóra ellenırzése - A hatékony, tantervi követelmények szerinti oktatás ellenırzése az óralátogatásokon, növendék hangversenyeken és a vizsgákon szerzett tapasztalatokon keresztül történik. Az elvárt szint a Pedagógiai Programban rögzített követelményrendszer. - Óralátogatáson részt vehet az intézmény vezetése, szaktanárok, valamint az, akinek ezt az igazgató engedélyezte. - Az óralátogatás idıpontját legalább egy héttel a tervezett óralátogatás elıtt közölni kell az érintett szaktanárral. Tájékoztatni kell az ellenırzés céljáról és szempontjairól. Amennyiben az ellenırzés eredményességét veszélyezteti, lehet elıre nem közölt ellenırzést is végezni. - A tanév folyamán tervezett óralátogatásokat a munkatervben kell rögzíteni. Az osztályzatok megállapítása kizárólag a tanár feladata és joga. • Szempontok az óralátogatásokhoz: - észreveszik-e a tanárok a kiemelkedı tehetségő növendéket és teremtenek-e számukra a megfelelı tehetségfejlesztéshez lehetıséget; - hogyan foglalkoznak a lemaradókkal, gyenge képességekkel. A tanórákon a tanár módot teremt-e a felzárkóztatásukra, van-e ezzel kapcsolatban koncepciója; - a tanár felismeri-e a tanulók képességeit, különbözı adottságaikat, melyekre alapozva segíti ıket a magasabb teljesítmény elérésében; - a pedagógus magatartásának, a tanulók tevékenységének figyelése; - az óra célja és tartalma, az órán alkalmazott módszerek, az óra felépítése és szervezése, a nevelı munkája, egyénisége, karaktere, a tanóra eredményei és az ebbıl adódó következtetések. • Mindezek összefüggésében vizsgálni kell: - a tantervi követelmények teljesítésének szintje mit mutat; - a tananyag terjedelme és jellege összhangban volt-e a tanulók életkori sajátosságaival; - a tananyag alkalmas volt-e a jártasságok és készségek kialakítására és a képességek fejlesztésére; - a tanulók elsajátították-e a szükséges készségeket, ismereteket; - mi volt a jelentısége a tanórának a tantervi témakör feldolgozása szempontjából; - megfelelı volt-e az óra tartalma szakmai szempontból; - hogyan alkalmazta a tanár a korszerő pedagógiai technikákat; - helyesen határozta-e meg az óra oktató-nevelı célját, elérte-e a kitőzött célt; - milyen volt az óra céljának tudatosítása; - érvényesült-e a tanár vezet szerepe; - hogyan segítette a tanóra a tanuló személyiségének fejlesztését; - milyen volt a bemutatás és a szemléltetés; - hogyan tagolta a nevelı az új anyagot, hogyan szervezte meg a tanulók órai munkáját; - milyen a magatartása, hogyan reagál a tanórán elıforduló jelenségekre; - csoportos oktatás esetén milyen a frontális, csoportos és az egyéni tanulás szerepe, aránya, - van-e kialakult munkarend, ez célszerő-e vagy csak formális;

34


-

-


milyen volt az óra technikai szervezése, a tanár idıbeosztása; ki tudták-e használni a tanóra minden percét munkára, nem végzett-e felesleges munkát a pedagógus, milyenek az érzelmi megnyilvánulások az órán; általában milyen volt a gyakorlás, érvényesült-e a fokozatosság, a változatosság, a tanulók egyéni képességeihez való igazodás elve; hogyan történt az audiovizuális eszközök és rendszerek, ismerethordozók felhasználása, megfelelı volt-e didaktikai szerepük, célszerő volt-e felhasználásuk, mindez együttesen segítette-e a tanulókban a szilárd készségek kialakulását; a nevelı meggyızıdött-e a tanítási-tanulási folyamat eredményességérıl; milyen formája volt az ellenırzésnek; az ellenırzésbıl kapott információkat hogyan hasznosította a tanár; vannak-e kialakult normái az értékelésre, helyesek-e ezek; bevonja-e a tanulókat az értékelésbe, gondol-e arra, hogy ennek során helyes szemléletet alakítson ki a követelményekrıl és ezeket elfogadtassa tanítványaival; indokolja-e az érdemjegyet; értékelése csak osztályzásból áll-e vagy ennél gazdagabb, bıvebb; ki tudta-e a tanórát használni a munkára; megfelelı volt-e a tanuló motiválása; hogyan korrigálja a tanulók hibáit.

• A tanórai értékelés esetén figyelembe veendı szempontok a tanulókkal kapcsolatban: - neveltség, - a gyerekek hozott tudása, - képességeik, - családi környezetük, - az iskola lehetıségei és felszereltsége. • Eredmények, következtetések: - a tanóra pozitívumai, negatívumai, - továbbfejlesztés lehetıségei, - tapasztalt hibák (változtatás módja, lehetısége). Az ellenırzés tapasztalatit a pedagógussal ismertetni kell, amellyel kapcsolatban a pedagógus észrevételt tehet. Az általánosítható tapasztalatok nevelési értekezleten összegezni és értékelni kell. Tanügy-igazgatási ellenırzés • Tanügy-igazgatási ellenırzés körébe tartozik: - Órarend megléte és betartása; o elkészíti: egyéni foglalkozásnál szaktanár, csoportos foglalkozásnál igazgató; o ellenırzi: igazgató, fenntartó - Statisztika szakszerő elkészítése; o elıkészíti: szaktanárok, o elkészíti: igazgató, fenntartó - Munkarend kialakítása; o készíti: szaktanárok, igazgató o betartását ellenırzi: tanszakvezetık, igazgató - Beiratkozás; o végzi: szaktanárok, gazdasági ügyintézık

35


-

-

-

-


o ellenırzi: igazgató Vizsgák és növendékhangversenyek megszervezése; o végzi: tanszakvezetık, o ellenırzi: igazgató Bizonyítványokkal kapcsolatos feladatok; o végzi: szaktanárok, gazdasági ügyintézık, igazgató o ellenırzi: igazgató Bizonyítvány nyilvántartás; o végzik: igazgató, o ellenırzi: fenntartó Munkaköri leírások megléte; o felelıs: igazgató Házirend betartása; o ellenırzi: igazgató Belsı szabályzatok felülvizsgálata, aktualizálása; o végzi: igazgató o ellenırzi: fenntartó

• Nyomtatványok ellenırzése: - Beírási napló; o vezeti: gazdasági ügyintézı o ellenırzi: igazgató - Tájékoztató füzet; o vezetik: szaktanárok o ellenırzik: tanszakvezetık, igazgató - Egyéni foglalkozási napló; o vezetik: szaktanárok o ellenırzi: tanszakvezetık, igazgató - Csoportos foglalkozási napló; o vezetik: szaktanárok o ellenırzi: tanszakvezetı, igazgató - Tantárgyfelosztás; o készíti: igazgató o ellenırzi: fenntartó - Összesítı kimutatás a térítési díj és tandíj befizetésérıl; o készíti: gazdasági ügyintézı o ellenırzi: igazgató, fenntartó - Eszköz- és hangszerkölcsönzési kötelezvény; o vezetik: tanárok o ellenırzi: igazgató - Eszköz- és hangszernyilvántartó lap; o vezeti: a feladattal megbízott tanár o ellenırzi: igazgató - Javítóvizsga-jegyzıkönyv o vezetik: tanszakvezetık o ellenırzi: igazgató - Jegyzıkönyv a vizsgához; o vezetik: tanárok o ellenırzi: igazgató - Osztályozóív a vizsgához;

36


-

-

-


o vezetik: tanárok o ellenırzi: igazgató Osztályozóvizsga-jegyzıkönyv; o vezetik: tanárok o ellenırzi: igazgató Jegyzıkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekrıl; o vezeti: igazgató Nyilvántartás a tanuló- és gyermekbalesetekrıl; o vezeti: igazgató Bizonyítványkönyv (alapfokú mővészetoktatási intézmény mővészeti ágai – zenemővészet, képzımővészet, színmővészet – szerint); o vezetik: szaktanárok o ellenırzi: igazgató Törzslap külív, belív (alapfokú mővészetoktatási intézmény mővészeti ágai – zenemővészet, képzımővészet, színmővészet – szerint); o vezetik: tanárok o ellenırzi: igazgató

A tanügy-igazgatási ellenırzés naplók esetében havonta történik. A naplók kitöltésének tartalmi ellenırzése a szakmai munkaközösség-vezetık feladata. A túlórák elszámolását az igazgató végzi az érvényben lévı jogszabályok alapján. Statisztika elkészítése október 15-ig. Anyakönyvek és a beírási napló ellenırzése tanév elején (szeptember 30-ig), félévkor (január 31-ig) és tanév végén. A beiratkozásra a fenntartó által meghatározott idıben kerül sor. A beiratkozás során az Iratkozási lapok kitöltéséért a szaktanárok a felelısek. A bizonyítványokat tanév elején kell beszedni, felelısek a szaktanárok, ellenırzik a tanszakvezetık. Tanév végén a bizonyítványok helyes kitöltéséért felelısek a szaktanárok, ellenırzi az igazgató. Bárminemő adatszolgáltatásért a szaktanárok a felelısek. Munkaköri leírások elkészítése az igazgató feladata, folyamatosan ellenırzi aktualitásukat és szükség szerint változtat ezeken. A Házirend és az SZMSZ elkészítése az igazgató feladata, a nevelıtestület fogadja el, meglétéért és jogszerőségéért az igazgató felel. Az igazgató, ill. a nevelıtestület szükség szerint kezdeményezheti a változtatásokat. A munkáltató ellenırzési feladatai • Munkáltatói feladatok körébe tartozik: - A kinevezési okmányok jogszerségének ellenırzése, ezen belül a besorolások, átsorolások, kinevezés módosítások, munkaviszony megszüntetése, jubileumi jutalmazásokkal kapcsolatos tevékenységek, - Munkaidı pontos betartatása, - Munkarend kialakítása és betartatása. A feladat az igazgató hatásköre. Az ellenırzés folyamatos. A pályakezdık és új kollégák segítése az igazgatóhelyettes, és a munkaközösség-vezetı feladata. Ellenırzi az igazgató. Gazdálkodással kapcsolatos ellenırzési feladatok • Gazdálkodással kapcsolatos feladatok körébe tartozik:

37


-

-

-

-

-

-

-


Költségvetés-tervezet elkészítése; o készítik: gazdasági ügyintézı, igazgató o ellenırzi: fenntartó Érvényes költségvetés szerinti gazdálkodás; o végzi: igazgató o ellenırzi: fenntartó Térítési- és tandíjak összegének megállapítása; o végzi: igazgató o ellenırzi: fenntartó Szakleltárak vezetése; o végzi: gazdasági ügyintézı o ellenırzi: fenntartó Túlóra- és helyettesítés-elszámolás készítése; o végzi: gazdasági ügyintézı o ellenırzi: igazgató Szabadság- és távolmaradás-jelentés készítése; o végzi: gazdasági ügyintézı o ellenırzi: igazgató Beszerzések; o végzi: gazdasági ügyintézı, igazgató o ellenırzi: igazgató

Egyéb ellenırzési feladatok • Egyéb ellenırzéssel kapcsolatos feladatok: - munka-, tőz- és vagyonvédelem; - rendszeres üzemorvosi ellátás megszervezése és biztosítása; - tanuló- és gyermekbalesetek megelızése; - tantermek, illemhelyek, folyosók, udvar tisztasága; - továbbtanulás. Tőz-, munka- és vagyonvédelmi oktatáson a dolgozók tanév elején vesznek részt, ezt aláírásukkal igazolják. Felelıs az igazgató. Az üzemorvosi ellátás megszervezése és biztosítása az igazgató feladata. Tanuló-és gyermekbalesetek megelızéséért a teljes alkalmazotti közösség felel. A szaktanároknak a tanév elején tájékoztatniuk kell a növendékeket a Házirendben foglaltakról. Az alkalmazottaknak a tanév folyamán figyelemmel kell kísérniük az iskola épületének és eszközeinek állapotát. Amennyiben olyan változást észlelnek, amely lehetıséget teremt balesetek elfordulására, azt azonnal kötelesek jelenteni az igazgatónak, aki ennek elhárításáról azonnal kötelesek intézkedni. Az alkalmazottak munkahelyen tartózkodásuk közben kötelesek folyamatosan figyelemmel kísérni az iskolában tartózkodó növendékek magatartását és tevékenységét, szükség esetén, a baleset elkerülése érdekében, kellı gondossággal és pedagógiai szakértelemmel eljárni. Az épület tisztán tartásáért a takarítónık felelısek. Munkájukat az igazgató folyamatosan ellenırzi. Az iskola épületének tisztaságára az alkalmazottaknak és a növendékeknek egyaránt ügyelniük és figyelniük kell. A nem megfelelı tisztaságot jelenteniük kell az igazgatónak. A továbbtanulási szándék felmerülésekor a tanárok értesítik az igazgatót, aki a szükséges szervezési feladatokat ellátja. A növendék kellı haladásáról az érintett szaktanároknak folyamatosan kell tájékoztatniuk igazgatót.

38



A folyamatba épített ellenırzés tapasztalatairól a tanszakvezetık a rendszeresített vezetıi megbeszélésen szóban adnak tájékoztatást. Az ellenırzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amelyre az érintett pedagógus észrevételt tehet. Az egyes szakterületeken végzett belsı ellenırzés eredményeit a szakmai munkaközösségek értékelik, melynek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét az intézmény vezetıje kezdeményezi. A belsı ellenırzés általánosítható tapasztalatait – a feladatok egyidejő meghatározásával – nevelıtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 4. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Szervezeti formák: Intézményünkben tanulmányi kirándulásnak minısülnek az egyes csoportok kölcsönös látogatásai, cserehangversenyei, a zenei versenyeken való részvétel, zenei intézmények hangversenyeinek, kiállításainak szervezett látogatásai. • Ezeknek a programoknak a megvalósításában az intézmény pénzügyi helyzetétıl függıen tud támogatást nyújtani. • E programok alkalmával annyi kísérıtanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább egy fıt. Önként jelentkezı szülık kísérıül bevonhatók, de a tanári kíséretet nem helyettesítik. • Ha a tanuló szereplésére is sor kerül, biztosítani kell a szaktanárok részvételét. Tanulmányi szakmai versenyek: • Meghatározása az adott tanév munkatervében történik. (mikor, melyik versenyeken, ki szándékozik részt venni) Tanítási napon szervezett tanulmányi versenyek esetében a tanulók részvételéhez az általános iskola, gimnázium, szakiskola igazgatójának hozzájárulása szükséges. Vitás esetben a szakmai irányító szerv dönt (tanítási órák védelme). Az igazgató gondoskodik arról, hogy a szakmai versenyeken gyıztes, illetve helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész intézményközösség megismerje. A tanulmányi kirándulások, szakmai versenyek, táborozások tanulókra és tanárokra vonatkozó költségeit elızetes költségvetés benyújtása után a KLIK bírálja el, indokolt esetben engedélyezi. 5. A tanulóközösség mőködésének szabályozása 5.1. A tanulók fı feladatai, kötelességei, jogai A tanuló kötelessége, hogy megtartsa az iskolai SZMSZ-ben foglaltakat. A tanulók fı feladatainak, kötelességeinek és jogainak szabályozása az Intézmény Házirendjében található, amely a tanulók meghallgatásával történt. 5.2. A tanulók részvétele és szerepe a Diák-önkormányzatban A Diák-önkormányzat mőködése, tevékenységi köre meghatározott. Tanuló joga: választó és választható legyen a diákképviseletbe, a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, A Köznevelési Törvényben meghatározottak szerint kérje az ıt ért sérelem orvoslását. 39



5.3. A tanulók véleménynyilvánításának rendje Az intézmény valamennyi tanulójának jogában áll véleményét megfelelı módon elmondani a saját és az intézmény életét érintı ügyekben tanárainak, és az intézmény vezetıjének mások jelenléte nélkül.

5.4. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formája A pedagógus a tanuló tudásának szóbeli számonkérésekor köteles az érdemjegyet azonnal ismertetni. Írásbeli számonkérés esetében a következı tanítási órán kell a javított, érdemjeggyel ellátott dolgozatot a tanuló számára átadni. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntetı és jutalmazó intézkedésekrıl. Minden diákot megilleti a jog, hogy a személyét érintı kérdésekrıl, döntésekrıl tájékoztatást kapjon szaktanárától, igazgatójától. A tanulók rendszeres tájékoztatását az intézményi hirdetıtábla szolgálja, melyre ki kell tenni minden olyan nevelıtestületi döntést, amely a diákközösséget érinti. 5.5. A tanulók jutalmazásának elvei és formái A tanulói közösségek vagy az egyes tanulók által elért kimagasló eredményeket az Iskola jutalmazza. Tanulóink, közösségeink jutalmazása legyen mindig megalapozott, és találjon elismerésre tanulóink, közösségeink körében. Az Intézmény jutalmazza azt a tanulót, aki területi, országos versenyen, pályázaton helyezést ér el, az Intézményt a város kulturális rendezvényein rendszeresen képviseli, bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megırzéséhez és növeléséhez. A jutalmazás formái: Szaktanári dicséret: Tanév végén a kötelezı tárgyat tanító tanár javaslata alapján a tanuló egész évi kiemelkedı szorgalmáért, órai munkájáért szaktanári dicséretet kaphat Igazgatói dicséret: • A tanév folyamán rendezett tanszaki meghallgatáson nyújtott kimagasló teljesítményéért, • Területi, országos versenyen, pályázaton elért helyezésért, • A város kulturális rendezvényein történı rendszeres fellépésért A dicséretet be kell vezetni a tanuló tájékoztató füzetébe, a fıtárgyi, kötelezı tárgy naplóba, az anyakönyvbe és a bizonyítványba is. A szülı írásbeli értesítésének módja a dicséret tájékoztató füzetbe, illetve a bizonyítványba történı bejegyzése. Jutalmazás: • Területi, országos versenyen, pályázaton elért helyezésért, • A város kulturális rendezvényein történı rendszeres fellépésért Kitüntetés: Csak azok a tanulók részesülhetnek ebben, akiket a diákönkormányzat és pedagógus közösség egyhangúlag javasol. Kitüntetés formái: • Az év tanulója díj, • „Szolfézs tudós” díj.

40



A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet, melyrıl a nevelıtestület dönt. 5.6. A fegyelmezı intézkedések formái és alkalmazásának elvei A tanulók munkafegyelmének kialakítása a szaktanárok feladata helyes szokásrend megteremtésével és azok következetes betartatásával, a tanulási módszerek megtanításával, a tanulók megfelelı terhelésének biztosításával. Azt a tanulót, aki ennek ellenére a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit, a házirendet szándékosan vagy gondatlanul megszegi, vagyis az iskolai közösség normáit sértı magatartást tanúsít, - fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal - fegyelmezı intézkedésben kell részesíteni. A fegyelmezı intézkedés nevelési eszköz, alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyát. Testi fenyítést alkalmazni tilos! A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplı felhatalmazás alapján egyeztetı eljárás elızheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez vezetı események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedı közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztetı eljárás célja a kötelességét megszegı tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztetı eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: Az intézmény vezetıje a fegyelmi eljárás megindítását megelızıen személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetérıl, valamint a fegyelmi eljárást megelızı egyeztetı eljárás lehetıségérıl. A fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülıt a fegyelmi eljárást megelızı egyeztetı eljárás lehetıségérıl, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztetı eljárásban történı megállapodás határidejét. Az egyeztetı eljárás kezdeményezése az intézményvezetı kötelezettsége. A harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelızı egyeztetı eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben errıl a tanulót és a szülıt nem kell értesíteni. Az egyeztetı eljárás idıpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tőzi ki, az egyeztetı eljárás idıpontjáról és helyszínérıl, az egyeztetı eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyérıl elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket. Az egyeztetı eljárás lefolytatására az intézmény vezetıje olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei. Az intézmény vezetıje az egyeztetı eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti. Az egyeztetı eljárás vezetıjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülıjének egyetértése szükséges. A feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza. Az egyeztetı személy az egyeztetı eljárás elıtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedı féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése.

41



Ha az egyeztetı eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedı fél azzal egyetért, az intézmény vezetıje a fegyelmi eljárást a szükséges idıre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti. Az egyeztetést vezetınek és az intézmény vezetıjének arra kell törekednie, hogy az egyeztetı eljárás – lehetıség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon. Az egyeztetı eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezetı pedagógus írnak alá. Az egyeztetı eljárás idıszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanulót illetıen kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelı mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhetı legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása. Az egyeztetı eljárás során jegyzıkönyv vezetésétıl el lehet tekinteni, ha a jegyzıkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. A sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 53.§ - 58. §-a tartalmazza. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályai iskolánkban: A fegyelmi eljárást az igazgató kezdeményezi és bonyolítja le. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követı 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésrıl szóló információ megszerzését követı 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülıt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényérıl, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimenetelérıl. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelıtestület bízza meg, a nevelıtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzıkönyvezni kell. A nevelıtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzıkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tőzı nevelıtestületi értekezletet megelızıen legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelıtestülettel. A jegyzıkönyv ismertetését követı kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövetı tanuló, szülıje (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzıkönyv vezetıje, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges idıtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzıkönyv készül, amelyet a tárgyalást követı három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülıjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzıkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.

42



A fegyelmi tárgyalást követıen az elsıfokú határozat meghozatalát célzó nevelıtestületi értekezlet idıpontját minél korábbi idıpontra kell kitőzni. A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, mely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. A tanulóval szemben a következı fegyelmezı intézkedés hozható: Szaktanári szóbeli figyelmeztetés: • A tantárgy követelményeinek nem teljesítése miatt, • Felszerelés hiánya miatt, • Házi feladat többszöri hiánya miatt, • Órákon elıforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt. Szaktanári írásbeli figyelmeztetés: • Szaktanári szóbeli figyelmeztetést követıen adható, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali alkalmazását teszi szükségessé. Igazgatói figyelmeztetés: • Ha a tanuló a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit megszegi, elsı fokon az igazgató írásban figyelmezteti, másodfokon igazgatói intésben részesíti. Amennyiben a tanulói jogviszony iskolából történı kizárás, illetve másik iskolába történı áthelyezés fegyelmi büntetéssel szőnik meg, az Iskolát nem terheli térítési- és/vagy tandíj visszafizetési kötelezettség. A fellebbezésre vonatkozó rendelkezések a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 59. §-ában találhatók. 5.7. A tanulók szorgalmának értékelése A tanulók szorgalmának értékelésére vonatkozó elvek, eljárások leírása az Intézmény Pedagógiai Programjában találhatók. 5.8. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések A tanuló elızetes engedély nélkül csak indokolt esetben (betegség, iskolai elfoglaltság, közlekedési nehézségek, stb.) maradhat távol a fıtárgyi és kötelezı tárgyi órákról, foglalkozásokról. Az iskolának dokumentálni kell a tanuló tanórai foglalkozásokon való jelenlétét, távolmaradását, távolmaradás indokát, továbbá a távolmaradás igazolását. Az órarend szerinti foglalkozásról való távolmaradást a következı foglalkozáson való megjelenéskor igazolni kell. Igazolást a szülı, az orvos, a tankötelezettséget teljesítı iskola pedagógusa adhat. A mulasztásokat és azok igazolását az ellenırzı könyvbe is be kell jegyezni. Kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása esetén a szülıt, hozzátartozókat írásban (Tájékoztató füzet) értesíteni kell. Ha az igazolatlan mulasztások ismétlıdnek, akkor az iskolavezetés és a tanár, akinél a mulasztások történnek, ajánlott levélben értesíti a növendék szüleit, hozzátartozóit és figyelmezteti ıket a mulasztások következményeire. A tanuló igazolt és igazolatlan óráinak számát a fıtárgyi és a kötelezıtárgyi naplóban vezetett mulasztások alapján félévenként összesíteni kell. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a tanítási órák 1/3-át, egy adott tárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt értékelhetı, a tanítási év végén nem minısíthetı,

43



kivéve, ha a nevelıtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az elsı félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minısíthetı, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Megszőnik a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, aki igazolatlanul tíz tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülıt legalább kettı alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. 6. Az intézmény helyiséghasználatának rendje 6.1. A berendezések használata Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelései eszközeit nem lehet elvinni abból a terembıl, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben (hangversenyek, iskolai rendezvények) a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a teremben tanító tanár, vagy a portás tudtával történhet. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata (oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések stb.) csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérı alkalmazottnak a tárgy átvételérıl és az anyagi felelısségrıl elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az igazgató aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidıt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a gazdasági irodába kell leadni és iktatni, másik példánya az irodában marad. A berendezés visszaszolgáltatásakor meg kell semmisítenie az irodába leadott példányt. 6.2. A hangszerhasználatok alapelvei A székhely és tagintézmények a saját hangszereikkel jogosultak rendelkezni, azzal, hogy egyes tagintézmények közötti hangszer kölcsönzésére indokolt írásbeli kérelem alapján igazgató adhat engedélyt. A tanárok a saját használatukra kölcsönzött iskolai hangszerekért teljes anyagi felelısséggel tartoznak. A növendékek hangszerkölcsönzésének szabályait a Házirend tartalmazza. A hangszerkölcsönzés idıpontja a tanévkezdéskor kerül meghatározásra. A hangversenyteremben lévı zongorákat növendékek csak tanári felügyelet mellett használhatják. 6.3. A könyvtárhasználat alapelvei Az iskolai könyvtár használati rendjét a könyvtár mőködési szabályzata állapítja meg. A székhely, és a tagintézmények a saját könyvtári állományukkal jogosultak rendelkezni. A könyvtár szolgáltatásait az iskola tanárai és diákjai jogosultak igénybe venni. Nyitva tartás az Intézmény székhelyén: a könyvtáros tanár óraszámához és órarendjéhez igazodva tanév elején kerül meghatározásra.

44



6.4. Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadási rendje A KLIK-et ingyenes ingatlan használati jog illeti meg. E jogának fennállása alatt a mőködtetı önkormányzat bérbe csak abban az esetben adhatja, ha a bérbeadás a köznevelési feladat ellátását nem veszélyezteti. A bérbeadás a köznevelési feladatellátást akkor nem veszélyezteti, ha nem gátolja a pedagógiai programban, az SZMSZ-ben vagy a házirendben meghatározott feladatok végrehajtását. Amennyiben a helyiségek nevelı-oktató munkán kívüli használatára az iskolát közvetlenül használókon kívüli személyek részérıl igény jelentkezik, ezt a tényt az igazgató közli a mőködtetı önkormányzattal. A további intézkedések meghozatala a mőködtetı önkormányzat hatásköre. Az iskola helyiségeit használó külsı igénybe vevı csak a megállapodás szerinti idıben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben. 6.5. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai Az intézményben engedély nélküli reklámtevékenységet folytatni nem lehet. Minden ezzel kapcsolatos igényt az intézmény igazgatójával kell egyeztetni. A reklámtevékenység az intézményben csak a 2008. évi XLVIII. törvényben foglaltaknak megfelelıen történhet. Politikai párt az intézmény területén nem helyezhet el semmilyen szóró nyomtatványt. Bármilyen termék árusítása csak az intézményvezetı engedélyével történhet, de a tevékenységnek a tanítási órák rendjét nem lehet akadályozni. 6.6. Az épület biztonságára vonatkozó rendelkezések Az iskolában biztonsági berendezés mőködik, melynek kezelésére csak az intézményvezetı által felhatalmazottak jogosultak. A székhelyen az épülethez bejárati-ajtó kulcsot kizárólag az igazgató tudtával és engedélyezésével kaphat az iskola dolgozója, melyrıl a gazdasági ügyintézı külön füzetben nyilvántartást vezet. Az épülethez tartozó bármilyen kulcs másoltatása csak az intézményvezetı engedélyével történhet. Gazdasági irodához kulcsot az igazgató, az igazgató-helyettes, az iskolatitkár, a gazdasági ügyintézı és a földszinti helyiségeket takarító nı kap. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. A termek ajtaját tanítás után a szaktanárnak vagy a portásnak be kell zárni. A portás az épület minden termét jogosult nyitni-zárni, az ehhez szükséges kulcsok rendelkezésére állnak. Az intézménybıl utolsóként távozó portásnak a riasztót be kell kapcsolnia, majd a bejárati ajtót (alsó- és felsı zárját), illetve a kaput zárnia kell. Hétvégén, tanítási szünetekben, illetve munkaszüneti napon az intézmény biztonságos nyitásáról és zárásáról az igazgató, annak akadályoztatás esetén az általa kijelölt személy gondoskodik. Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelıen az állagmegóvás szem elıtt tartásával kell használni. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelıs: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megırzéséért, a tőz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskolai SZMSZ-ben, és a Házirendben megfogalmazott elıírások betartásáért.

45



6.7. A tanulókra vonatkozó anyagi kártérítési felelısség szabályai Ha a tanuló az intézménynek kárt okoz, az igazgató megvizsgálja a károkozás körülményeit, felméri az okozott kár nagyságát, és lehetıség szerint megállapítja a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálat eredményérıl a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülıjét haladéktalanul tájékoztatja. A tájékoztatással egyidejőleg a szülıt felszólítja az okozott kár megtérítésére. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg: - gondatlan károkozásnál a kötelezı legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének 50%-át. - szándékos károkozás esetén a kötelezı legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öt havi összegét. A kártérítés elmaradása esetén a hatályos jogszabályoknak megfelelıen az iskola pert indíthat! A tanuló bizonyítványát tartozás fejében visszatartani nem szabad. 7. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések 7.1. A tájékoztatás, megismertetés rendje Azokban az ügyekben, amelyekben a szülıi szervezetnek a szervezeti és mőködési szabályzat vagy jogszabály véleményezési jogkört biztosít, a szülıi szervezet képviselıjét meg kell hívni, és a nevelıtestületi értekezleten, az érintett napirendi pont tárgyalásánál véleményt fogalmazhat meg. 7.2. A hozzáférhetı elhelyezés biztosítása, helye, rendje Az intézmény pedagógiai programját, szervezeti és mőködési szabályzatát, minıségirányítási programját, valamint házirendjét - az igazgató által hitelesített 3-3 másolati példányban – az iskolai könyvtárban kell elhelyezni úgy, hogy azokat a szülık és a tanulók a könyvtár nyitvatartási idejében szabadon megtekinthessék. Dokumentumok egy-egy példánya rendelkezésre áll az igazgató irodájában. A házirend egy példányát az intézménybe történı beiratkozáskor a szülınek át kell adni. 7.3. Tájékoztatás kérésének és erre a tájékoztatás adásának a rendje Az intézménybe beiratkozottak szülei az intézményvezetıtıl kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumok tartalmáról. Szülıi kérésre az idıpont egyeztetésével az igazgató fogadja a szülıket, illetve más érdeklıdıket.

46



8. Közalkalmazotti juttatások 8.1. Munkaruha juttatás: A munkaruhára való jogosultság akkor kezdıdik, ha a közalkalmazott – munkaruhára jogosító munkakörbe kerül. Feltéve, ha nem próbaidıre alkalmazzák, illetve ha az elızıre juttatott munkaruha kihordási ideje lejárt. A juttatási idı elteltével a munkaruha a dolgozó tulajdonába kerül át. Munkaruhára jogosult munkakörök: - tanárok; kihordási idı: 2 év - technikai dolgozók (csúszásmentes cipı, köpeny) kihordási idı: 1 év 8.2. Étkezési hozzájárulás: A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által kiadott rendeletek alapján. 8.3. Védıszemüveg: Azok a közalkalmazottak, akik napi 4 órát meghaladva számítógéppel dolgoznak, szemüveg vásárlás esetén hozzájárulásra jogosultak. A mindenkori jóváhagyott intézményi költségvetés alapján a hozzájárulás mértéke maximum 20.000.- Ft. 9. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 9.1. A díjfizetésrıl általában Az alapfokú mővészetoktatási intézmények sajátossága, hogy szolgáltatásaikat térítési díj vagy/és tandíj fizetése ellenében lehet igénybe venni. Az így igénybe vett heti tanórai foglalkozások összes idıtartama nem haladhatja meg a háromszáz percet. Ha a tanuló több mővészeti ág képzésében vesz részt, a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülınek írásban kell nyilatkoznia arról, hogy melyik mővészeti ágon vesz részt mővészeti képzésben térítési díjfizetési kötelezettség mellett. Az intézmény vezetıje köteles a szülıtıl a nyilatkozatot beszerezni. (1. számú melléklet) A heti hat órát meghaladó foglalkozásokért a tanulónak tandíjat kell fizetni. 9.2. Térítési díj ellenében igénybe vehetı szolgáltatások Heti hat tanórai foglalkozás (háromszáz perc) a fıtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, évenkénti egy meghallgatás (vizsga, mővészeti alapvizsga, mővészeti záróvizsga) és egy mővészeti elıadás (hangverseny). Egy alkalommal – tanulmányi eredmények, feladatok nem teljesítése miatt – az évfolyam megismétlése egy mővészeti képzésben való részvétel esetén. Az iskola létesítményeinek, felszereléseinek igénybevétele, használata e szolgáltatások körében.

47



9.3. Tandíjért igénybe vehetı szolgáltatások Az alapfokú mővészetoktatásban a heti hat tanórát, illetve a tanuló heti foglalkozásai összes idıtartamának 300 percet meghaladó része. A 22. életév elérésétıl minden tanórai foglalkozás. 9.4. A térítési- és tandíj alapja és mértéke 18 éven aluli tanulók esetében: Tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 5-20 %-a. 18 éven felüli, de 22 éven aluli tanulók esetében: Tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 15-40 %-a. A térítési díj és tandíj mértéke a tanulmányi eredménytıl függıen differenciálódik. Tanulmányi átlageredmény megállapításánál a fıtárgy és a kötelezı tárgyak érdemjegyeinek átlagát kell figyelembe venni. A tanulmányi átlageredmény kiszámítását egy tizedes jegy pontosságig kell kiszámítani. A fı- és kötelezıtárgyak szorgalmi érdemjegyét nem kell az átlagszámításnál figyelembe venni. Az intézménnyel elıször jogviszonyt létesítı tanulók térítési díjának és tandíjának összege megegyezik az 5,00-4,51 átlagnak megfelelı összeggel. A díjtétel megállapítása a tanév végi tanulmányi átlag alapján történik, és egész tanévre szól. 9.5. A térítési és tandíj befizetésének és visszafizetésének rendje A térítési és tandíj befizetése a tanulói jogviszonnyal rendelkezı növendékek részére elıre meghirdetett idıpontban történik. Új növendékek térítési és tandíjfizetési kötelezettségüknek az adott tanév kezdetekor tehetnek eleget. A térítési- és tandíjat egy összegben kell befizetni. A térítési- és/vagy tandíj visszafizetésére indokolt esetben (pl. lakhelyváltoztatás, hirtelen megromló szociális helyzet) szeptember 30-ig van lehetıség, a befizetı írásbeli kérelmére. Amennyiben a tanulói jogviszony iskolából történı kizárás, illetve másik iskolába történı áthelyezés fegyelmi büntetéssel szőnik meg, az Iskolát térítési- és/vagy tandíj visszafizetési kötelezettség nem terheli. 9.6. Térítési díj, illetve tandíj befizetési kedvezmények Térítési díj fizetésmentességre csak a hátrányos, a halmozottan hátrányos helyzető és a sajátos nevelési igényő gyermek jogosult. Hátrányos helyzető gyermek, tanuló az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyzı megállapította. Halmozottan hátrányos helyzető az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. Sajátos nevelési igényő gyermek a BKMÖ Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság által kiadott határozat alapján élhet térítési díjfizetési kedvezménnyel. Hátrányos helyzető tanulóktól térítési díj nem szedhetı.

48



Amennyiben a hátrányos helyzető tanuló két vagy több mővészeti ágon kíván tanulmányokat folytatni, térítési díj fizetésmentességet csak egy mővészeti ág esetében kaphat, a többi után tandíjat kell fizetnie. 10. Tartalmi összefoglaló Jelen Szervezeti és Mőködési Szabályzat a Kiskırös Város Önkormányzata (6200 Kiskırös, Petıfi tér 1.) mint fenntartó részérıl 2012. május 22-én jóváhagyott SZMSZ hatályos jogszabályok szerinti áldolgozása. 10.1. A köznevelési törvény SzMSz-re vonatkozó szabályai Nkt.63. § (1) i) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges - az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti - informatikai eszközöket. 10.2. 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. elıírásai az SzMSz-re Jelen SZMSZ tartalmazza: az Iskolánkban a tanulóval szemben lefolytatásra kerülı fegyelmi eljárás részletes szabályait, az intézményvezetı feladat- és hatáskörébıl leadott feladat- és hatásköröket, munkaköri leírás-mintákat, az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, idıkereteit, a Diákönkormányzat véleménynyilvánítási, javaslattételi területeit, a helyettesítés rendjét 10.3. 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésrıl szóló törvény végrehajtásáról Jelen SZMSZ. III. 9. pontjában kerültek szabályozásra a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések. 11. Hatástanulmány Jelen SZMSZ-ben végrehajtott változtatások a jelenleg hatályos dokumentumhoz képest nem járnak fenntartói többlet költséggel. IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Az SZMSZ elfogadása Jelen Szervezeti és Mőködési Szabályzatot az Intézmény vezetıje készíti el és elıterjesztése alapján a nevelıtestület fogadja el. Elfogadása elıtt a nevelıtestület számára 7 nap állt rendelkezésre a dokumentumtervezet megismerésére.

49



Az elfogadása elıtt a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt a Diákönkormányzat és a Szülıi Munkaközösség. A véleményük kialakításához a dokumentumtervezet kézhezvételétıl számítva 7 nap állt rendelkezésre. 2. Az SZMSZ módosítása Módosítására jogszabályi elıírás, fenntartói és/vagy mőködtetıi rendelkezés vagy a nevelıtestület kétharmadának írásbeli kérelme esetén kerül sor. 3. Az SZMSZ hatálya 3.1. Idıbeli hatálya A szervezeti és mőködési szabályzat az intézményvezetı jóváhagyását követıen 2013. szeptember 1. napján lép hatályba. Ezzel egy idıben az ezt megelızı Szervezeti és Mőködési Szabályzat érvényét veszti. A Szabályzat hatálya határozatlan idıtartamra szól, visszavonásig érvényes. Tervezett felülvizsgálat: 2 évenként 3.2. Személyi hatálya Az SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi személyre, a tanulókra, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit. A szabályzatban leírtakat a közalkalmazottak és a tanulók kötelesek betartani, munkavégzésük során a szabályzat leírása szerint kötelesek eljárni. Az SZMSZ elıírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külsı helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. Jelen Szervezeti és Mőködési Szabályzatban foglalt rendelkezések megszegése, be nem tartása esetén a KLIK helyi tankerületének igazgatója az alkalmazottak esetében munkáltatói jogkörében intézkedhet, a tanulóval szemben fegyelmezı intézkedést, illetve eljárást indíthat. A szabályzat rendelkezéseit a szükséges mértékig közölni kell az intézményi feladatok végzésében, nem közalkalmazotti státuszban résztvevıkkel (külsı partnerek, megbízási jogviszonyban állókkal) az iskola tanulóival és a tanulók szüleivel. A Szabályzat egy-egy példányát kapják: Fenntartó Igazgató Nevelıtestület Szülıi szervezet (munkaközösség) A Szabályzat egy példányát a gazdasági irodán bárki által hozzáférhetı módon kell elhelyezni. V. MELLÉKLETEK 1. Iratkozási lap 2. Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat. Kiskırös, 2013. március 11.

Soltiné Samu Zsuzsanna igazgató 50

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents