SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Budapesti Vendéglátóipari és Humán SZC

SEMMELWEIS IGNÁC SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA

Hatályba lépés: 2015. szeptember 1.

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK

2-4.

I.

BEVEZETÉS

5-6.

1. 2. 3.

Az SZMSZ célja, tartalma Jogszabályi háttere Az SZMSZ hatálya

5. 5-6. 6.

II.

TAGINTÉZMÉNYI ALAPADATOK

6-7.

III. 1. 1. 1. 1. 2. 1. 3. 2. 2. 1. 2. 2. 2. 3. 2. 4. 2. 5. 2. 6. 2. 6. 1. 2. 6. 2. 2. 6. 3. 2. 6. 4. 2. 6. 5. 2. 6. 6. 2. 6. 7. 3. 3. 1. 3. 2.

A TAGINTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE A szervezeti egységek megnevezése, engedélyezett létszáma, feladata A tagintézmény szervezeti ágrajza Az iskola szervezeti egységei és engedélyezett létszáma Az iskola vezetési szerkezete

7. 7. 7. 7-8.

A vezetői munka rendje A vezetők közötti feladat- és hatáskörmegosztás A helyettesítés rendje és az ehhez kapcsolódó felelősségi szabályok A kiadmányozás szabályai A tagintézmény képviseletének szabályai A vezetők közötti kapcsolattartás rendje, formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének céljai, feladatai Az ellenőrzés általános elvei Az ellenőrzés ütemezése Az ellenőrzés területei Az ellenőrzés formái, módszerei A belső ellenőrzésre jogosult vezetők közötti feladatmegosztás Az ellenőrzés tapasztalatainak felhasználása

8-19. 8-11. 11-12. 12. 13. 13. 13-19. 13-14. 14. 14-15. 15. 15-17. 17-19.

A pedagógusok közösségei A nevelőtestület feladat-és jogköre A nevelőtestület tagjaiból szervezett közösségek Benne: Szakmai munkaközösségek

19-22. 19-20. 20-22. 20-22.

19.

4.

A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak

22.

5.

Egyéb alkalmazottak

23.

6.

A tanulók közösségei

23-24.

7.

A szülői szervezetek

24-25.

8.

Az iskolaszék

IV.

25.

A HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1.

A tagintézmény-vezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök

2.

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, valamint a feladatok ellátásával megbízottak beszámoltatására vonatkozó rendelkezések

3.

A szülői szervezet véleményezési joga

V.

A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE

1.

A belső kapcsolattartás rendje

27-41.

A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formái A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje

27-36. 27-31.

1.1. 1. 1. 1.

25. 25-26. 26.

2

1. 1. 2.

1. 1. 3. 1. 1. 4. 1. 1. 5. 1. 2. 1. 2. 1. 1. 2. 2. 1. 2. 3. 1. 2. 4. 1. 2. 5. 2. 2. 1. 2. 2. 2. 3.

VI. 1. 1. 1. 1. 2. 1. 3. 1. 4. 1. 5. 2. 3. 3. 1. 3. 2.

A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint a vezetők közötti kapcsolattartás rendje, formái Benne: A diákönkormányzathoz szükséges feltételek biztosítása A tagintézményi sportkör, valamint a tagintézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje A vezetők és az iskolai szülői közösség közötti kapcsolattartás rendje, formái A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás formái

31-33.

A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A pedagógusok és a tanulói közösségek közötti kapcsolattartás rendje, formái A pedagógusok közösségei és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás rendje, formái Az iskolaszék és az egyéb tagintézményi közösségek kapcsolattartásának rendje A szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolattartás rendje A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje

35-41. 35-36.

A külső kapcsolatok rendszere, formái és módjai Általános szabályok A kapcsolattartás formái, módja A külső kapcsolatok rendszere Benne: gyermekjóléti szolgálatokkal Iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval

41-48. 41. 41-42. 42-48. 44. 45.

A tagintézmény működési rendje A tanítási év rendje A tanulók fogadásának rendje, nyitva tartás Az iskola munkarendje A vezetők tagintézményben való tartózkodásának rendje A tagintézmény alkalmazottainak munkavégzésével kapcsolatos szabályok A belépés és a bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási tagintézménnyel Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei A tantárgyfelosztásban rögzített egyéb foglalkozások A tantárgyfelosztásban nem rögzített, időszakos egyéb foglalkozások A felnőttoktatás formái

5.

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

5. 1. 5. 2. 5. 3. 5. 4.

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az ünnepélyek, megemlékezések formái Iskolai rendezvények Az iskolai hagyományok ápolásának formái

6. 6. 1. 6. 2.

A tagintézményi dokumentumok nyilvánossága A tagintézményi dokumentumok közzétételének módja, megtekinthetősége A tagintézményi dokumentumokkal kapcsolatos további tájékoztatás biztosításának rendje

7. 7. 1. 7. 2. 7. 3.

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulók iskola-egészségügyi ellátása A pedagógusok feladata a tanulók egészségügyi felügyeletében Az iskolában dolgozó alkalmazottak egészségügyi ellátása

8. 1. 8. 2.

33. 34-35. 35.

37-38. 38. 38-40. 40-41.

A MŰKÖDÉS RENDJE

4.

8.

33.

A tagintézményi védő, óvó előírások, a dolgozók feladatai a tanulóbalesetek megelőzésében és baleset esetén A tanulóbalesetek megelőzésének feladatai A tagintézményi működés biztonságos feltételeinek megteremtése

48-64. 48-49. 49. 49-50. 50-51. 51-53. 53-54. 54-57. 54-55. 55-57. 57. 57-59. 57-58. 58-59. 59. 59. 60. 60. 60. 61-62. 61. 61-62. 62. 62-65. 62. 62-63. 3

8. 3.

A dolgozók és a tanulók munka-, baleset- és tűzvédelmi oktatása

VII.

ELJÁRÁSRENDEK

1. 1. 1. 1. 2.

A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend Az elsősegélynyújtás rendje A tanulókat ért baleset esetén szükséges intézkedések rendje

64. 64. 64-65.

2. 2. 1. 2. 2. 2. 3.

A rendkívüli esemény esetén szükséges teendők A bombariadó esetén szükséges teendők Az egyéb rendkívüli események bekövetkeztekor szükséges teendők A katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje

65-67. 65. 65-66.

3. 3. 1. 3. 2. 3. 3.

A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás szabályai A fegyelmi eljárás szabályai A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás szabályai A fegyelmi tárgyalás szabályai

67-70. 67-68. 68-69.

4. 4. 1. 4. 2. 4. 3.

Az elektronikusan előállított dokumentumok kezelésének rendje A tagintézményben elektronikusan előállított dokumentumok fajtái Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

70-71. 70. 70-71.

63-64.

66-67.

69-70.

71.

5.

A vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai

6.

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

72.

7.

A pedagógus számára használatba adott informatikai eszközök

72.

8.

A nevelési-oktatási tagintézményben folytatható reklámtevékenység szabályai

72.

9.

Az állami nyelvvizsga-bizonyítványnak az iskolai tanulmányokba való beszámítása

73.

10.

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának rendje

11.

A kereset-kiegészítés feltételei és megállapítása

12.

A tanulók munkaruhájára vonatkozó rendelkezések

VIII. IX.

MUNKAKÖRILEÍRÁS-MINTÁK ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

71-72.

73-74. 74. 74. 75-92. 92-93.

MELLÉKLETEK 1. sz.

Iratkezelési szabályzat

2. sz.

Az iskolai könyvtár Szervezeti és működési szabályzata

4

I.

BEVEZETÉS A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Budapesti Vendéglátóipari és Humán SZC

SEMMELWEIS IGNÁC SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA 1194 Budapest, Csengő utca 1. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) határozza meg. (Nkt. 25. § (1) bek.)

1.

Az SZMSZ célja, tartalma Az SZMSZ célja, hogy a törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a tagintézményben. Az SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, a fenntartó szabályzataival vagy egyéb tagintézményi alapdokumentumokkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.

2.

Jogszabályi háttér Az SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok:        

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.) a 20/2012. (VIII. 30.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási tagintézmények működéséről és a köznevelési tagintézmények névhasználatáról (továbbiakban: R.) 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési tagintézményekben történő végrehajtásáról a 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról (Ntt.) a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé és a pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól

További, a tagintézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok:             

a költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.) 2007. évi CLII. törvény egyes vagyontételi kötelezettségekről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MÜM rendelettel 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (kimenő rendszerben) 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (felmenő rendszerben) 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről 5

      

       

3.

14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervek kiadásáról 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehatásáról 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről Az oktatási miniszter 10/2003. (IV. 28.) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról (kimenő rendszerben) 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól 16/2004. (V. 18.) OM – GyISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről

Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ hatálya kiterjed a tagintézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek a tagintézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ előírásai érvényesek a tagintézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint a tagintézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.

II.

TAGTAGINTÉZMÉNYI ALAPADATOK

1.

Megnevezései 1. 1. Hivatalos neve:

2.

Feladatellátási helye: 2. 1. Székhelye: 2. 2. Helyrajzi száma: 2. 3. Hasznos alapterület:

Budapesti Vendéglátóipari és Humán SZC Semmelweis Ignác Szakképző Iskolája Budapest, XIX., Csengő u. 1. 166906/72 5992 m2

3. 4.

Alapító és fenntartó neve: Típusa:

Nemzetgazdasági Minisztérium tagintézmény (a Budapesti Vendéglátóipari és Humán Szakképzési Centrum tagintézménye)

5.

OM azonosító (BVHSZC): Telephelyi kód:

203078 009

6.

Köznevelési és egyéb alapfeladata:

a BVHSZC alapító okirata szerint

szakközépiskolai nevelés-oktatás: 6. 1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6. 2. felnőttoktatás – nappali, esti 6. 3. évfolyamok: négy, öt 6. 4. sajátos nevelésű tanulók integrált nevelése, oktatása (egyéb pszichés zavarral küzdők) 6. 5. nyelvi előkészítő 6. 6. érettségire felkészítő négy évfolyam

6

6. 7.

6. 8.

6. 9. 6. 10.

ágazat: Egészségügy, Szociális, Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport: Egészségügy, Szociális szolgáltatások, Környezetvédelemvízgazdálkodás iskola maximális létszáma: 800 fő feladatellátási hely iskolai maximális nappali létszáma: 650 fő feladatellátási hely iskolai maximális felnőttoktatás nem nappali létszáma: 150 iskolai tanműhely: iskolai tanműhely maximális létszáma: 91 iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel

III.

A TAGINTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

1.

A szervezeti egységek (tagintézményi közösségek) megnevezése, engedélyezett létszáma, feladata

1.1.

A tagintézmény szervezeti ágrajza: tagintézményvezető

NOKS-alkalmazottak

rendszergazda

szakmai tagintézményvezető -helyettes

gyakorlatioktatás -vezető

nevelési tagintézményvezető -helyettes

munkaközösségvezetők

iskolatitkárok

egyéb alkalmazottak

technikai alkalmazottak

gazdasági ügyintéző

munkaközösségek

könyvtárostanár

NEVELŐTESTÜLET

szülői közösség

1. 2.

diákönkormányzat

Az iskola szervezeti egységei és engedélyezett létszáma: -

-

(jelen SZMSZ elfogadásakor)

iskolavezetőség (4 fő, illetve a mindenkori fenntartói döntés alapján) nevelőtestület pedagógusok (az éves tantárgyfelosztás alapján) szakmai munkaközösségek (hét) a nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak (4 álláshely, illetve a mindenkori fenntartói döntés alapján) a tanulók közösségei (650 fő nappali tagozat, 150 fő felnőttoktatás).

Az engedélyezett szakmai létszám az éves tantárgyfelosztás függvényében tanévenként változhat. 1. 3.

Az iskola vezetési szerkezete: Az iskolavezetés tagjai (vezetők): -

tagintézmény-vezető, szakmai tagintézményvezető-helyettes, nevelési tagintézményvezető-helyettes, gyakorlatioktatás-vezető.

7

A döntés-előkészítő testület (iskolavezetőség) tagjai a vezetőkön kívül: -

a közalkalmazotti tanács elnöke és tagjai, a diákönkormányzatot segítő tanár, a szakmai munkaközösségek vezetői.

2.

A vezetők munkarendje

2. 1.

A vezetők közötti feladat- és hatáskörmegosztás

-

A tagintézmény-vezető jogállását a magasabb vezető, a tagintézményvezető-helyettesekét és a gyakorlatioktatás-vezetőét pedig a vezető közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. A vezetők feladat- és hatáskörét részletesen a munkaköri leírások szabályozzák, amelyek szerint az alábbi feladat- és hatáskör-megosztás érvényesül a vezetők között:

-

2. 1. 1. A tagintézmény-vezető feladat- és jogkörét alapvetően a nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, valamint a fenntartó által meghatározott munkaköri leírás és a fenntartó által kiadott szabályzatok, rendelkezések szabályozzák. 2. 1. 2. A tagintézmény-vezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök A tagintézmény-vezető egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett átruházza A)

a szakmai tagintézményvezető-helyettesre

-

-

az egészségügyi és a szociális ágazati képzés megszervezését, szakmai irányítását és felügyeletét, a szakmai, a természettudományi és a testnevelés tantárgyakat tanító pedagógusok közvetlen irányítását, a tagintézmény-vezetői jogkört a szakképzésben részt vevő tanulók tekintetében a tanulói jogviszony megszűnésének kivételével, a nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek felügyeletét, a szakképzéshez tartozó tanügyigazgatási és adatszolgáltatási feladatok ellátását, az iskola-egészségügyi szolgálat munkájának segítését, ellenőrzését,

B)

a nevelési tagintézményvezető-helyettesre

-

a magyar és a történelem szakos pedagógusok, illetve a könyvtárostanár közvetlen irányítását, a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység koordinálását, az osztályfőnökök nevelési és adminisztrációs munkájának koordinálását és ellenőrzését, az SNI és a BTM tanulókkal kapcsolatos feladatokat, a tanulók fegyelmi vétségeivel kapcsolatos ügyek, eljárások intézését, a tankönyvellátás és –támogatás feladatainak koordinálását, a nemzeti és iskolai ünnepek méltó megrendezésének koordinálását,

C)

a gyakorlatioktatás-vezetőre

-

az egészségügyi és a szociális ágazatban az évközi és az összefüggő szakmai gyakorlatok megszervezését, a tanulók egészségügyi alkalmassági vizsgálatának megszervezését, a közösségi szolgálat koordinálását,

D)

a természettudományi-környezetvédelmi munkaközösség vezetőjére

-

a környezetvédelem-vízgazdálkodás ágazati képzés megszervezését, szakmai irányítását és felügyeletét a gyakorlatioktatás-vezető közreműködésével.

-

2. 1. 3. Az iskola operatív irányításával kapcsolatos feladatmegosztás A)

Tervezés – döntés-előkészítés

a)

A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, illetve az iskolai szabályzatok, programok elkészítése és módosítása a tagintézmény-vezető feladata, aki e munkája során rendszeresen konzultál a vezetőkkel, az elkészült tervezeteket, mielőtt a nevelőtestület elé terjesztené, egyezteti az iskolavezetőség tagjaival. 8

b)

A tagintézmény-vezető a speciális szakértelmet kívánó döntések előkészítésével, illetve az iskolai dokumentumok egyes részeinek kidolgozásával megbízhatja az adott területért felelős, kompetens vezetőt, aki e munkáját a tagintézmény-vezető irányítása és folyamatos egyeztetés mellett végzi.

c)

Az egészségfejlesztési programok megvalósításának ütemezése a szakmai tagintézményvezető-helyettes, a környezetnevelési programoké a természettudományikörnyezetvédelmi munkaközösség vezetőjének feladata.

d)

A szakmai fejlesztési tervjavaslatok készítésében közreműködnek az ágazati képzésért felelős vezetők, akik javaslatot tesznek a szakmai szertárak, a demonstrációs termek és a laboratóriumok tervszerű fejlesztésére.

e)

A nevelő-oktató munka személyi feltételeinek biztosítása – a BVHSZC vezetőivel előzetesen egyeztetve – a tagintézmény-vezető felelőssége, a létszámtervezést, a pályáztatást, illetve a pályázók meghallgatását és kiválasztását az iskolavezetés tagjai közösen végzik. A külső előadók esetleges alkalmazására az ágazati képzésért felelős vezetők tesznek javaslatot.

f)

Az éves iskolai terveket (munka-, ellenőrzési, beiskolázási stb.) az iskolavezetőség és a munkaközösség-vezetők javaslatai alapján a tagintézmény-vezető állítja össze.

g)

Az éves tantárgyfelosztás megtervezésekor a vezetők a következő feladatmegosztás szerint segítik a tagintézmény-vezető munkáját: egészségügyi és szociális szakmai tantárgyak – szakmai tagintézményvezetőhelyettes, természettudományi tantárgyak és környezetvédelmi szakmai tantárgyak – a természettudományi-környezetvédelmi munkaközösség vezetője.

h)

Az évközi és az összefüggő szakmai gyakorlatokat az egészségügyi és szociális ágazatban a gyakorlatioktatás-vezető, a környezetvédelem-vízgazdálkodás ágazatban a munkaközösségvezető tervezi meg és készíti elő a gyakorlatioktatás-vezető közreműködésével.

i)

A tanítási órák helyettesítési rendjét a nappali tagozaton a tagintézmény-vezető, a szakképzésben a szakmai tagintézményvezető-helyettes dolgozza ki.

j)

Az órarendet és a terembeosztást a tagintézmény-vezető állítja össze.

B)

Szervezés

a)

A vezetők a napi szervezési, tanügyigazgatási és adminisztrációs feladatokat (levelezés, helyettesítések kiírása stb.) az ügyeleti beosztás, illetve a helyettesítési rend szerint látják el az SZMSZ-ben, illetve a munkaköri leírásukban meghatározott hatáskörrel.

b)

Az oktatómunka megszervezése a következő feladatmegosztás szerint történik: a tizedikes tanulók tantárgyválasztása során a tanulók és a szülők tájékoztatása – tagintézmény-vezető, a jelentkezések megszervezése, a nyilatkozatok dokumentálása és összesítése – nevelési tagintézményvezető-helyettes, a szakképző évfolyamok óráinak megszervezése, ütemezése, a helyettesítés biztosítása – szakmai tagintézményvezető-helyettes, az évközi és az összefüggő szakmai gyakorlatok megszervezése, ütemezése, a beosztások elkészítése egészségügyi és szociális ágazat – gyakorlatioktatás-vezető, környezetvédelem-vízgazdálkodás ágazat – munkaközösség-vezető a gyakorlatioktatás-vezető közreműködésével, a bemutatóórákat és az óralátogatásokat a területért felelős vezető szervezi meg és ütemezi munkaközösség-vezetőkkel együttműködve.

c)

A záróvizsgák előkészítéséért és törvényes lebonyolításáért a tagintézmény-vezető a felelős, munkáját az alábbi területeken segítik a vezetők: az érettségi vizsga megfelelő körülményeinek (segédeszközök stb.) biztosítása nevelési tagintézményvezető-helyettes, szakmai vizsga – szakmai tagintézményvezető-helyettes, szakmai gyakorlati vizsga – gyakorlatioktatás-vezető.

9

d)

e)

Az évközi vizsgák megszervezése és lebonyolítása az alábbi feladatmegosztás szerint történik: javítóvizsga: ütemezés, ügyelet, terembeosztás, vizsgabizottságok – tagintézményvezető, feladatlapok előkészítése, vizsgadokumentáció – nevelési tagintézményvezetőhelyettes, osztályozó vizsga: a fenti rend szerint, különbözeti vizsga (ütemezés, a tanuló, illetve a szülő értesítése, ügyelet, vizsgabizottságok, dokumentáció) – a tantárgyért felelős vezető, kisvizsgák – munkaközösség-vezetők a tantárgyért felelős vezető irányítása mellett. A mérések megszervezése és lebonyolítása az alábbi feladatmegosztás szerint történik: országos kompetenciamérés – nevelési tagintézményvezető-helyettes, iskolai egységes, évfolyamszintű mérések – munkaközösség-vezetők a tantárgyért felelős vezető irányítása mellett.

f)

A versenyek megszervezése és lebonyolítása az alábbi feladatmegosztás szerint történik: külső és az iskolai tanulmányi versenyek – a munkaközösség-vezetők a tantárgyért felelős vezető irányítása mellett, sportversenyek – a testnevelés munkaközösség vezetője a szakmai igazgatóhelyettes irányítása mellett, kulturális és egyéb vetélkedők – az érintett munkaközösség-vezetők a nevelési tagintézményvezető-helyettes irányítása mellett, a versenyeredmények nyilvántartása, illetve a jutalmazások előkészítése a nevelési tagintézményvezető-helyettes feladata.

g)

Az iskola szabadidős programjainak koordinálása, illetve a diákönkormányzat tevékenységének segítése a nevelési tagintézményvezető-helyettes feladata.

h)

Az iskola pályázati tevékenységét – a fenntartóval történt egyeztetést követően - a vezetők a következő feladatmegosztás szerint végzik: a nevelő-oktatómunka fejlesztését segítő pályázatok – munkaközösség-vezetők a tagintézmény-vezető irányítása mellett, az egészségneveléssel kapcsolatos pályázatok – szakmai tagintézményvezetőhelyettes, a környezetneveléssel kapcsolatos pályázatok – a természettudományikörnyezetvédelmi munkaközösség vezetője a szakmai igazgatóhelyettes irányítása mellett, kulturális pályázatok – a munkaközösség-vezetők a nevelési tagintézményvezetőhelyettes irányítása mellett, sportpályázatok – testnevelés munkaközösség vezetője a szakmai tagintézményvezető-helyettes irányítása mellett, tanulói ösztöndíjpályázatok – nevelési tagintézményvezető-helyettes.

i)

A vezetők a beiskolázási tevékenységet – a tagintézmény-vezető irányítása mellett – a következő feladatmegosztás szerint végzik: a felvételi eljárás lebonyolítása – tagintézmény-vezető, a beiskolázási rendezvények megszervezése – szakmai tagintézményvezető-helyettes, az ágazati képzés bemutatása – szakmai tagintézményvezető-helyettes, gyakorlatioktatás-vezető és a természettudományi-környezetvédelmi munkaközösség vezetője.

j)

Az iskolai rendezvények előkészítését, megszervezését és lebonyolítását a vezetők az alábbi feladatmegosztás szerint irányítják és ellenőrzik: iskolai ünnepélyek, megemlékezések – nevelési tagintézményvezető-helyettes, szalagavató bál, ballagás – szakmai tagintézményvezető-helyettes a diákönkormányzat által szervezett programok – a vezetők az éves munkatervben meghatározottak szerint, a mindennapos testneveléssel kapcsolatos programok – szakmai tagintézményvezetőhelyettes, az egészségneveléssel kapcsolatos programok – szakmai tagintézményvezetőhelyettes és a gyakorlatioktatás-vezető az éves munkatervben meghatározottak szerint, 10

-

a környezetneveléssel kapcsolatos programok – a természettudományikörnyezetvédelmi munkaközösség vezetője, kirándulások, túrák, táborok – nevelési tagintézményvezető-helyettes.

k)

A tanulók egészségügyi ellátásával, illetve a munka- és balesetvédelmével kapcsolatos feladatokat – a tagintézmény-vezető felelőssége mellett – az SZMSZ VI. 7. fejezetében meghatározott munkamegosztás szerint végzik a vezetők.

l)

A tanulók szociális juttatásaival kapcsolatos ügyek koordinálása a tagintézmény-vezető feladata a nevelési tagintézményvezető-helyettes közreműködésével.

C)

Kapcsolattartás A vezetők és az iskola szervezeti egységei közötti, illetve a külső szervekkel való kapcsolattartás az SZMSZ V. fejezetében meghatározott feladatmegosztás szerint történik.

D)

Ellenőrzés – értékelés

a)

A vezetők a pedagógiai munka belső ellenőrzését az SZMSZ III. 2. 6. fejezetében meghatározott feladat- és hatáskör-megosztás szerint végzik.

b)

Az iskola pedagógiai munkájának értékelését, illetve a jelentések, beszámolók és a statisztikai kimutatások elkészítését a következő feladatmegosztás szerint végzik a vezetők: éves beszámoló – tagintézmény-vezető, a pedagógiai munka általános értékelése a félévi és az év végi nevelőtestületi értekezleten – tagintézmény-vezető, a szakmai képzés helyzetének értékelése a félévi és az év végi nevelőtestületi értekezleten – az ágazati képzésért felelős vezető, a félévi és év végi tantárgyi statisztikai kimutatások elkészítése – nevelési tagintézményvezető-helyettes, a jelenléti fegyelemmel és a magatartással kapcsolatos statisztikai kimutatások, jelentések elkészítése – nevelési tagintézményvezető-helyettes, a szakmai képzésre vonatkozó kimutatások, jelentések elkészítése – az ágazati képzésért felelős vezető.

2. 2.

A helyettesítés rendje és az ehhez kapcsolódó felelősségi szabályok

a)

A tagintézmény-vezető akadályoztatása esetén a feladatait a szakmai tagintézményvezetőhelyettes látja el, az ő akadályoztatása esetén a nevelési tagintézményvezető-helyettes, illetve a gyakorlatioktatás-vezető. Az egész iskolavezetés akadályoztatása esetén a helyettesítést a munkaközösség-vezetők látják el az alábbi sorrendben: a társadalomtudományi munkaközösség vezetője, a természettudományi-környezetvédelmi munkaközösség vezetője, a magyar munkaközösség vezetője.

b)

A helyettesítő vezető, illetve pedagógus felelőssége, intézkedési jogköre a tagintézmény működésével és a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

c)

A tagintézmény-vezető hosszabb távolléte esetén a tagintézmény-vezető feladatokat megbízás alapján kell elláttatni. Ha a tagintézmény-vezető a szükséges intézkedéseket nem tudta megtenni, a vezetői feladatokat az SZMSZ-ben fentebb meghatározott rendben kell ellátni.

d)

A vezetőket akadályoztatásuk esetén a munkaköri, illetve az ügyeletes vezetői feladataik ellátásában az alábbi rend szerint helyettesítik: a szakmai tagintézményvezető-helyettest a gyakorlatioktatás-vezető, annak akadályoztatása esetén a tagintézmény-vezető vagy a nevelési tagintézményvezetőhelyettes, távollétükben a fenti rend szerint, a nevelési tagintézményvezető-helyettest a szakmai tagintézményvezető-helyettes, annak akadályoztatása esetén a gyakorlatioktatás-vezető, a gyakorlatioktatás-vezetőt a szakmai tagintézményvezető-helyettes, annak akadályoztatása esetén a tagintézmény-vezető, távollétükben a fenti rend szerint.

11

2. 3.

A kiadmányozás szabályai

2. 3. 1. A kiadmányozás, illetve az aláírásra való jogosultság rendje: a)

A tagintézmény-vezető kiadmányozási jogát a BVHSZC kiadmányozási és helyettesítési rendjéről utasításban foglaltak szerint gyakorolja, az iskola képviseletében általában minden kiadmányt (hivatalos iratot) a tagintézmény-vezető ír alá, a fokozott biztonságú elektronikus aláírásra kizárólag a tagintézmény-vezető jogosult.

b)

A tagintézmény-vezető kiadmányozási, aláírási jogosultságáról a kötelezettségvállalásnál a BVHSZC kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló szabályzata rendelkezik.

c)

A tagintézmény-vezető hosszabb távolléte esetén a tagintézmény-vezetői feladatokat megbízás alapján kell elláttatni, így a megbízott vezető a tagintézmény-vezető teljes kiadmányozási, aláírási jogkörét gyakorolja.

d)

A tagintézmény-vezető tartós távollétében – ha a kiadmányozás vagy az ügy elintézése nem tűr halasztást – a szakmai tagintézményvezető-helyettes gyakorolja a tagintézmény-vezető kiadmányozási jogkörét, ha lehetőség van rá, az ügy vagy az irat tartalmának a tagintézményvezetővel való előzetes egyeztetése és engedélye alapján.

e)

Ha a tagintézmény-vezető tartós távollétében a szakmai tagintézményvezető-helyettes is tartósan távol van, a nevelési tagintézményvezető-helyettes gyakorolja a kiadmányozási, aláírási jogkört a d) pontban meghatározottak szerint.

f)

A fent előírtakon túlmenően a kiadmányozás, aláírás jogkörét a tagintézmény-vezető az alábbiak szerint ruházza át: a szakmai szervezetekkel való levelezés, jelentések, beszámolók szakmai ügyekben – hatáskör szerinti tagintézményvezető-helyettes, az évközi vizsgák jegyzőkönyvei – hatáskör szerinti tagintézményvezető-helyettes, jelentkezések a tanulmányi versenyekre – hatáskör szerinti tagintézményvezetőhelyettes, szakmai elemzések, beszámolók, jelentések – munkaközösség-vezetők, iskolalátogatási igazolás – osztályfőnök (távollétében az osztályfőnök-helyettes), munkavállalási engedély nyári diákmunkához – osztályfőnök, pedagógiai vélemény a tanulókról – osztályfőnök. A d-f) pont szerint átruházott hatáskör tovább nem delegálható.

g)

2. 3. 2. A kiadmányozás módja: a)

Külső szervhez vagy személyhez kiadmányt (hivatalos iratot) csak hitelesen lehet továbbítani. Akkor hiteles a kiadmány, ha a kiadmányozó saját kezűleg aláírta, feltüntette a beosztását, az aláírás mellett szerepel a tagintézmény hivatalos bélyegzőlenyomata, az iratot iktatószámmal látták el.

b)

Ha a tagintézmény-vezető tartós távollétében a tagintézményvezető-helyettesek végzik a kiadmányozást, a saját kezű aláírásuk mellett fel kell tüntetniük, hogy a tagintézmény-vezető nevében vagy megbízásából történt a kiadmányozás.

c)

Nem minősül hivatalos iratnak, ezért tilos a tagintézmény fejléces papírjára írni, illetve a tagintézmény bélyegzőlenyomatával ellátni a pedagógusok szülőknek szóló leveleit, tájékoztatását stb., a tanulók szabadidős programjainak szervezéséhez kapcsolódó leveleket, megrendeléseket stb., egy tanulócsoport vagy osztály nevében intézett olyan levelezést, megrendelést stb., amely a szülők számára fizetési kötelezettséggel jár.

d)

A kiadmányozás, iratkezelés részletes szabályait az SZMSZ mellékletét képező Iratkezelési szabályzat tartalmazza.

12

2. 4.

A tagintézmény képviseletének szabályai

a)

A tagintézményt hivatalosan általában a tagintézmény-vezető képviseli, az iskolavezetés tagjai, illetve az egyes pedagógiai területekért felelős pedagógusok az SZMSZ 4. fejezetében meghatározott feladatmegosztás szerint látják el ez irányú tevékenységüket.

b)

A tagintézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra tagintézmény-vezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult.

c)

A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. A tájékoztatás vagy nyilatkozat megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a tagintézmény jó hírnevére és érdekeire.

d)

Nem adható tájékoztatás vagy nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala a tagintézmény tevékenységében zavart, a tagintézménynek anyagi vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.

2. 5.

A vezetők közötti kapcsolattartás rendje és formái

a)

Az iskolavezetés tagjai közvetlen kapcsolatban állnak egymással, munkájukat – az iskolai munkatervvel összhangban – a tagintézmény-vezető koordinálja.

b)

A vezetők munkájuk összehangolása érdekében minden hétfőn, a tanév elején rögzített időpontban operatív megbeszélést tartanak, amelyen beszámolnak egymásnak az előző héten végzett munkáról, illetve egyeztetik és ütemezik a következő hét feladatait.

c)

A tagintézmény-vezető rendkívüli vezetői megbeszélést hív össze: az iskola működését befolyásoló, váratlan esemény bekövetkeztekor a gyors intézkedés érdekében, az előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő ügyekben konzultációs céllal, a sürgős tájékoztatást vagy beszámoltatást igénylő kérdések megbeszélése végett.

d)

Az iskolavezetés az iskolai dokumentumok, szabályzatok, programok kidolgozásakor és módosításakor, illetve a különböző tervek készítésekor rendszeresen tart konzultációs megbeszélést, amelyre meghívja az érintett szervezeti egységek vezetőjét, illetve tagjait.

e)

A vezetők az éves munkatervben ütemezett témák szerint havonta kibővített iskolavezetőségi értekezleteket tartanak, amely döntés-előkészítő, illetve beszámolási-beszámoltatási feladatokat lát el.

f)

A vezetők a hatáskörükön kívül eső, tudomásukra jutott iskolai ügyekről – különösen, ha azok intézkedést igényelnek – lehetőleg azonnal tájékoztatják az illetékes vezetőt, az egész iskolát vagy a tanulói jogviszonyt érintő ügyekről, illetve a munkáltatói jogkörbe tartozó kérdésekről a tagintézmény-vezetőt.

2. 6.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

a

2. 6. 1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja, feladatai -

A belső ellenőrzés célja, hogy biztosítsa a pedagógiai munka minőségét, növelje a nevelő-oktató munka eredményességét és hatékonyságát, nyújtson segítséget a tanítási-tanulási folyamat optimalizálásában, segítse elő az iskola hatékony működését, garantálja a jogszabályi előírások, a törvényesség betartását, segítse elő a minősítési eljárásban részt vevő pedagógusok eredményességét. Feladata, hogy az iskolavezetés kapjon minél átfogóbb és árnyaltabb képet az iskolában folyó pedagógiai munkáról, a folyamatos visszajelzések révén segítse a pedagógiai munka színvonalának növelését, nyújtson segítséget az esetleges hiányosságok feltárásában, ismétlődésük kiküszöbölésében, a problémák, illetve azok okainak, körülményeinek diagnosztizálása révén segítse elő a pedagógiai munka eredményességét növelő eljárások kidolgozását, alkalmazását,

13

-

biztosítsa a helyi tantervekben meghatározott, egységes követelmény- és értékelési rendszer érvényesítését, segítse elő a Pedagógiai programban meghatározott fejlesztési célok megvalósulását, segítse a korszerű pedagógiai eljárások és módszertani kultúra elsajátítását és alkalmazását, az eredményeknek az elérendő célokkal való összehasonlítása és az összefüggések elemzése révén adjon megbízható képet arról, hogy reális-e a célrendszer, illetve segítse a minél hatékonyabb beavatkozást, esetleg a célok korrekcióját.

2. 6. 2. Az ellenőrzés általános elvei a)

Az ellenőrzésnek tervszerűen és hatékonyan kell átfognia az iskola pedagógiai munkájának egészét, szervesen illeszkedve annak folyamatába.

b)

Az ellenőrzés során törekedni kell arra, hogy a tanév során az iskolavezetés lehetőleg minden osztály, illetve minden pedagógus munkájáról sokoldalú és árnyalt információkat szerezzen, illetve folyamatos visszajelzéseket adjon.

b)

Az ellenőrzés adott tanévre vonatkozó kiemelt szempontjait, módszereit és ütemezését – az éves munkaterv, illetve a Pedagógiai program hangsúlyos feladatainak és fejlesztési irányainak függvényében – a tanév elején ki kell dolgozni, és a nevelőtestület számára nyilvánossá kell tenni. Az ellenőrzési tervet a tagintézmény-vezető dolgozza ki a munkaközösség-vezetők javaslatai alapján.

c)

Az ellenőrzés tapasztalatait minden esetben értékelni kell, az érintett pedagógussal egyénileg meg kell beszélni, illetve szükség esetén a munkaközösség tagjaival konzultációt kell tartani. Az értékelés általában szóban történik, de indokolt esetben feljegyzés is készíthető, amelyet az érintett pedagógusnak is át kell adni, aki észrevételét rávezetheti a feljegyzésre.

d)

Az értékelés alapvető követelményei: objektivitás – a személyes érzelmek, illetve a pedagógiai munkával össze nem függő körülmények kizárása, tényszerűség – a konkrét helyzet vizsgálata, az általánosító és a minősítő megállapítások kerülése, megbízhatóság – sokoldalú információkra való alapozás, következetesség – a normákhoz és a kijelölt szempontokhoz való igazodás, szakmai kompetencia – az ellenőrzést az ellenőrzött területhez leginkább értő vezető végezze, komplex megközelítés – az összefüggések elemzése az okok és a következmények feltárásával, folyamatba ágyazottság – a kiindulópont és a konkrét helyzet összehasonlítása, az eredmények és az elérendő cél együttes vizsgálata, kiegyensúlyozottság, arányosság – a fontossági sorrend szem előtt tartása, a lényeges kérdések kiemelése, segítő, javító szándék – a korrekció lehetőségeinek és a fejlődés irányainak megfogalmazása.

2. 6. 3. Az ellenőrzés ütemezése a)

Minden tanév elején szeptember 15-éig ellenőrzési terv készül, amelynek összeállítása – a munkaközösség-vezetőkkel való előzetes egyeztetés után – a tagintézmény-vezető feladata. Az ellenőrzési terv – az iskolai munkatervvel összhangban – tartalmazza az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszereit, kiemelt szempontjait és ütemezését. Az ellenőrzési tervet a nevelőtestülettel ismertetni kell.

b)

Indokolt esetben rendkívüli ellenőrzést kérhetnek a tagintézmény-vezetőtől a szakmai munkaközösségek, a szülői közösség, illetve saját órájának látogatását a pedagógus.

c)

Az óralátogatások célcsoportját vagy célterületét a havi ütemterv tartalmazza, az érintett pedagógusokkal az iskolavezetőség legalább egy héttel korábban egyezteti a pontos időpontot. Probléma esetén az iskolavezetőség ettől eltérően is látogathat foglalkozásokat, de az óralátogatást legkésőbb az előző nap be kell jelentenie.

14

d)

A tanórán kívüli foglalkozások látogatottságának, a folyosóügyelet és a helyettesítések ellátásának ellenőrzése szúrópróbaszerűen is történhet, a pedagógusok adminisztrációs munkáját rendszeresen ellenőrzi az iskolavezetés.

e)

A munkaközösség-vezetők és az osztályfőnökök a hatáskörükhöz tartozó ellenőrző tevékenységüket saját munkaterveikben ütemezik, az óralátogatások időpontját előzetesen egyeztetniük kell az érintett kollégákkal.

2. 6. 4. Az ellenőrzés területei -

a pedagógusok szakmai munkájának minősége, hatékonysága, eredményessége, az egyes tanulócsoportok vagy évfolyamok kompetenciáinak és tárgyi tudásának mérése, neveltségi helyzetének feltárása és a problémák diagnosztizálása, az egyes tantárgyak tanulmányi helyzete, az iskolai és a munkaközösségi munkatervben meghatározott feladatok végrehajtása, a tanórán kívüli foglalkozások megtartása, illetve a tanulók általi látogatottsága, tanmenetek, foglalkozási tervek helyi tantervnek való megfelelése, a záróvizsgákra és a tanulmányi versenyekre való felkészítés, a pályázatok megvalósulása, a nevelő-oktató tevékenység írásbeli dokumentációja, adminisztrációs munka, a munkarend betartása (munkába érkezés, órakezdés- és befejezés), a folyosóügyelet és a helyettesítések teljesítése, a tantermek rendje, a taneszközök állapota.

2. 6. 5. Az ellenőrzés formái, módszerei A)

A tanítási órák látogatása

a)

A vezetők általában a hatáskörükbe tartozó tanárok, illetve gyakornokok óráját látogatják, a bemutató órákon lehetőség szerint minden vezető részt vesz. Ha a vezető nem szakos pedagógus, az óralátogatást lehetőleg úgy kell megszerveznie, hogy az órára az érintett munkaközösség-vezető is elkísérhesse.

b)

Az óraelemzések szempontjai (az ellenőrzés céljának megfelelően változhatnak): az egységes követelményrendszer megvalósulása, a tantervi követelmények teljesítése, az óra felépítése, illetve annak tudatossága, tervezettsége, a tanár irányító szerepe, a tanulók aktivizálása, a tanulói önállóság, öntevékenység érvényesülése, a fegyelmezett munka biztosítása, az alkalmazott módszertani eljárások, azok hatékonysága, korszerűsége, az oktatási segéd- és taneszközök használata, szemléltetés, az értékelés lehetőségeinek kihasználása, az értékelés összhangja a Pedagógiai Programban előírtakkal, a kreativitás, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, a differenciálás elvének érvényesülése a célokban, a követelményekben, a tananyagtartalomban, a módszerekben és a képességfejlesztésben, a készségfejlesztés hatékonysága, a tanulók otthoni munkájának előkészítése, a házi feladatok kijelölése, az óra hatékonysága, eredményessége.

B)

Az egyéb foglalkozások látogatása Az elemzés szempontjai a tanítási órákon leírtakon kívül: a tanulók egyéni szükségleteinek és képességeinek figyelembe vétele, a foglalkozás céljának való megfelelés (felzárkóztatás, készségfejlesztés, tehetséggondozás), hatékonyság – a tanulók részvételi aránya.

C)

Az évközi vizsgák látogatása

a)

Az évközi vizsgákat (osztályozó, különbözeti, javító) és az érettségi tárgyakból szervezett „kisvizsgákat” a munkaközösség-vezetők és az iskolavezetés tagjai a köztük lévő munkamegosztás szerint látogatják, lehetőség szerint olyan időtartamban, hogy minél 15

objektívebb képet szerezhessenek a tanulók felkészültségéről. A munkaközösség-vezető a vizsgán tapasztaltakról beszámol a felelős vezetőnek. b)

Az elemzés szempontjai: a törvényesség betartása, a vizsga megszervezésének körülményei, az egységes követelményrendszer megvalósulása, a tantervi követelmények teljesülése, a tételsor összeállítása, a tanulók felkészültsége, a pedagógus kérdezési technikája.

D)

Beszámoltatás

a)

A pedagógiai munka belső ellenőrzése megvalósulhat közvetett formában is, a pedagógusok, az osztályfőnökök és a munkaközösség-vezetők beszámoltatásával. A beszámoltatás ütemezését az iskolai munkaterv és az ellenőrzési terv tartalmazza, de probléma esetén az iskolavezetés más alkalommal is beszámoltathatja az érintett pedagógust az időpont előzetes egyeztetésével. Az iskolavezetőségi értekezleten számolnak be a munkatervben ütemezett módon: a vezetők a hatáskörükbe tartozó feladatok előkészítéséről, illetve elvégzéséről, a munkaközösség-vezetők a munkaközösségük munkájáról a megadott szempontok alapján, a feladatcsoportok vezetője vagy egy feladattal megbízott pedagógus a munka előkészítéséről, illetve elvégzéséről, az osztályfőnökök az új osztályok beilleszkedéséről, helyzetéről, a végzős osztályok osztályfőnökei a záróvizsgákra való felkészülés helyzetéről, a nevelési tagintézményvezető-helyettes a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységéről, a feladatfelelősök az adott időszak szabadidős tevékenységéről, a diákönkormányzatot segítő tanár a diákönkormányzat által szervezett programok előkészítéséről, illetve megvalósulásukról, a könyvtárostanár a könyvtár helyzetéről, látogatottságáról és a könyvtárismereti órák tapasztalatairól. A nevelőtestületi értekezleten – az iskolavezetés tagjain kívül – részletes beszámolót tartanak a félév, illetve a tanév során végzett pedagógiai munkáról és annak eredményeiről: a munkaközösség-vezetők, a diákönkormányzatot segítő tanár, a könyvtárostanár, védőnő. A nevelőtestület érintett tagjaitól – az adott terület jellegétől függően – szóbeli vagy írásbeli beszámolót kérhet az iskolavezetés a következő esetekben: a tagintézmény-vezetői beszámolók, jelentések elkészítéséhez egy részterületre vonatkozóan, komplex vizsgálat esetén a mérések és a háttértényezős kérdőívek eredményeinek összesítéséről, értékeléséről, adott szempontú elemzéséről, a külső vagy iskolai tantárgyi mérések eredményeinek értékeléséről, elemzéséről, a munkaközösségi értekezleten elhangzott értékelésekről, javaslatokról, problémákról, illetve az előzetesen kiadott szempontokkal kapcsolatban kialakított véleményről, a szülői értekezleteken elhangzott javaslatokról, problémákról, illetve az iskola működését érintő kérdésekben a szülők által kialakított véleményről, az iskola tanulóinak nagyobb csoportját vagy az iskola működését érintő kérdésekben a diákönkormányzat által megfogalmazott véleményről.

b)

c)

d)

E)

A pedagógiai munka belső ellenőrzése a tanulók munkáján, illetve eredményein keresztül

a)

A pedagógiai munka belső ellenőrzése megvalósulhat a tanulói teljesítmények adott szempontú vagy átfogó vizsgálatával, elemzésével, összehasonlításával, értékelésével. Ennek formái: az országos kompetenciamérések eredményeinek összehasonlító elemzése, a témazáró dolgozatok eredményeinek elemzése, 16

b)

c)

d)

az osztály- vagy évfolyamszintű belső mérések elemzése, a félévi és az év végi tanulmányi eredmények statisztikai szempontú elemzése, komplex vizsgálat feladatlapok, illetve háttértényezős kérdőívek segítségével. A mérés-vizsgálat az alábbi területekre terjedhet ki: kulcskompetenciák, egy műveltségi terület, egy adott tantárgy, neveltségi szint, szociokulturális háttér. A mérés-vizsgálat szempontja szerint lehet: fejlődésorientált – a jelenlegi állapotnak egy korábbihoz való viszonyítása, normaorientált – az iskolai teljesítményeknek az országos standardokkal való összehasonlítása, kritériumorientált – a tanulók teljesítményének a pedagógiai programban meghatározott célokhoz, követelményekhez való viszonyítása. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének közvetett módja a tanulók munkáinak (dolgozatainak, házi feladatainak) ellenőrzése. Az ellenőrzést – munkaköri feladatként – általában a munkaközösség-vezető végzi, de probléma esetén az iskolavezetés bekérheti az érintett pedagógustól a tanulók dolgozatait.

F)

Az adminisztrációs munka ellenőrzése

a)

A pedagógusok munkaköri leírásukban meghatározott adminisztrációs munkájának ellenőrzése a vezetők közötti feladatmegosztás alapján, az SZMSZ III. 2.6.6. fejezetében leírtak, illetve az ellenőrzési terv ütemezése szerint folyik. Az ellenőrzés során tapasztaltak értékelése az ellenőrzött területtől függően történhet: szóban, az érintett pedagógussal való megbeszélés formájában, elektronikus körlevélben, általánosan jellemző hiányosságok vagy hibák esetén a nevelőtestületi értekezleten, rendkívüli esetben feljegyzés formájában. A pedagógus a vezetők által észlelt hiányosságokat köteles lehetőleg még aznap pótolni, illetve a hibákat kijavítani, és ennek tényét a vezetőnek jelenteni.

b)

c)

2. 6. 6. A belső ellenőrzésre jogosult vezetők közötti feladatmegosztás a)

b)

c)

A pedagógiai munka ellenőrzésének teljes körű megszervezéséért, folyamatos és hatékony működéséért, valamint az ellenőrzés tapasztalatainak hasznosításáért a tagintézmény-vezető a felelős. Az ügyeleti beosztás szerinti vezető ellenőrzi az iskola napi munkatevékenységét, a pontos munkavégzést, a tanári ügyelet, gondoskodik róla és ellenőrzi, hogy a tanórai és az egyéb foglalkozások az SZMSZ-ben, illetve az iskolai Házirendben rögzített szabályok szerint folyjanak. A vezetők ellenőrző tevékenysége a munkaköri leírásban rögzített területre vonatkozik. A tagintézmény-vezető közvetlenül vagy beszámoltatás útján ellenőrzi a munkájukat, de a súlyos mulasztást kötelesek azonnal jelenteni.

A)

A tagintézmény-vezető ellenőrzési területei

-

folyamatosan ellenőrzi az alapdokumentumok (törvények, rendeletek, szabályzatok) betartását, végrehajtását, rendszeres beszámoltatással ellenőrzi a vezetők munkáját, folyamatában ellenőrzi a vállalt feladatok, megbízatások teljesítését, az iskolai munkaterv szerint beszámoltatja a szakmai munkaközösségeket, illetve a feladatcsoportokat a végzett munkáról, folyamatában ellenőrzi a gyakornokok mentorálását, látogatja a pedagógusok óráit, évente többször szúrópróbaszerűen ellenőrzi az iskolai szabályzatok betartását, negyedévente beszámoltatja nevelési tagintézményvezető-helyettest a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységről, folyamatában ellenőrzi a tanulói balesetek megelőzését célzó tevékenység végrehajtását, havonta ellenőrzi a haladási naplók vezetését (az órák és a helyettesítések beírása),

-

17

-

-

folyamatában ellenőrzi a titkárság és a gazdasági ügyintéző adminisztrációs munkáját, évente többször ellenőrzi a tanügyi-igazgatási és az adminisztrációs feladatok végrehajtását (az osztályfőnökök adminisztrációs munkája, az elektronikus osztálynaplók, a törzslapok, a bizonyítványok kitöltése, vezetése), a munkaközösség-vezetők jóváhagyása után ellenőrzi a tanmeneteket és az osztályfőnöki foglalkozási terveket, folyamatában ellenőrzi a tankönyvrendelés és –ellátás megszervezését, lebonyolítását, az összesítés elkészülte után ellenőrzi a kedvezményes tankönyv-ellátásra való jogosultság megállapítását, beszámoltatja az egyes tanulói közösségeket helyzetükről, problémáikról.

B)

A szakmai tagintézményvezető-helyettes ellenőrzési területei

-

az egészségügyi és szociális szakmai, valamint a testnevelésórák és egyéb foglalkozások látogatása, a munka- és balesetvédelmi rendelkezések megtartása, az iskola munkarendjének és a házirend előírásainak betartása az ügyeleti rend szerint, a külső egészségügyi szakmai tanulmányi versenyekre való felkészítés, az iskolai egészségügyi szakmai tanulmányi versenyek megszervezése, lebonyolítása, az egészségügyi-szociális területtel és az egészségvédelemmel kapcsolatos pályázatok, az egészségügyi és szociális szakmai tantárgyak vizsgatételei, az iskola sporttevékenysége, a mindennapos testedzés megvalósulása, a NETFIT-mérés lebonyolítása és dokumentálása, a testnevelés alóli felmentések intézése, dokumentálása, a tanulók iskola-egészségügyi ellátásának végrehajtása, a jegyek és a bukások számának alakulását a szakmai tantárgyakból.

C)

A nevelési tagintézményvezető-helyettes ellenőrzési területei

-

a közismereti órák, illetve az egyéb foglalkozások látogatása, az iskola munkarendjének és a házirend előírásainak betartása az ügyeleti rend szerint, a tanári folyosóügyelet rendszeres ellenőrzése, az osztályozó, a különbözeti és a javítóvizsgák előkészítése, lebonyolítása, a vizsgák dokumentációja, a Házirend és az SZMSZ a tanulókkal és a szülőkkel kapcsolatos szabályainak megtartása, az osztályfőnökök tájékoztatással és kapcsolattartással összefüggő feladatainak végrehajtása: a szülői értekezletek és az általános fogadóórák előkészítése, megszervezése, a kilencedikesek szöveges értékelésének elkészítése, a szülők és a tanulók tájékoztatása, a mulasztásokkal és a tanulmányi eredményekkel kapcsolatos értesítések elküldése, illetve a naplóban való regisztrálása, a mentesítések záradékainak bevezetése a tanügyi dokumentumokba, rendszeresen ellenőrzi a tanulók igazolatlan mulasztásainak alakulását, félévente legalább egyszer ellenőrzi a jegyek és a bukások számának alakulását a közismereti tantárgyakból, az iskolai tanulmányi versenyek előkészítése, lebonyolítása a hatáskörébe tartozó területeken, szúrópróbaszerűen ellenőrzi az iskolai könyvtár rendjét, illetve a kölcsönzés – kiemelten a tankönyvkölcsönzés – dokumentálását.

-

-

D)

A gyakorlatioktatás-vezető ellenőrzési területei

-

az évközi szakmai gyakorlati órák, illetve az összefüggő szakmai gyakorlat színhelyeinek látogatása, a demonstrációs termek rendjének betartása, a felszerelésének előírások szerinti használata, az osztályfőnökök közösségi szolgálattal kapcsolatos adminisztrációs munkája, a tanulók évközi és összefüggő szakmai gyakorlatokról való mulasztásai, illetve azok pótlása, a jegyek és a bukások számának alakulása a szakmai gyakorlati tantárgyakból, a szakmai gyakorlatokon a munkavédelmi és egészségügyi rendelkezések megtartása, a szakmai gyakorlatok teljesítéséhez kapcsolódó adminisztráció (tanulói munkanaplók, jelenléti ívek, munkavédelmi aláíróívek).

-

18

E)

A munkaközösség-vezetők ellenőrzési területei

-

a tanítási órák és az egyéb (tanórán kívüli foglalkozások) látogatása, a munkaközösséghez tartozó gyakornokok mentorálásának nyomon követése, a munkaközösségi munkatervben elfogadott hospitálási terv megvalósulása, az egységes követelményrendszer érvényesülése, a tantervi követelmények és a tanmenetekben rögzített ütemezés betartása, a kompetenciafejlesztés megvalósulása, tanmenetek, foglalkozási tervek, vizsgatételek megfelelése a helyi tantervnek, az évfolyamszintű mérések és az évközi vizsgák feladatlapjai, az érettségi vizsgára való felkészítés, a dolgozatok megíratása, értékelése a Pedagógiai programban meghatározottak szerint, az osztályzatok és a bukások számának alakulása, az iskolai tanulmányi versenyek előkészítése, lebonyolítása, a külső tanulmányi versenyekre való felkészítő munka, a hatáskörükbe tartozó szaktantermek és szertár rendje, az eszközök rendeltetésszerű használata.

2. 6. 7. Az ellenőrzés tapasztalatainak felhasználása a)

b)

c)

d)

e)

Az ellenőrzés általános tapasztalatai felhasználhatók: a nevelőtestületei értekezleteken, az iskolavezetőségi értekezleten, munkaközösségi megbeszéléseken, évfolyamszintű megbeszéléseken, a beszámolók, elemzések, jelentések készítésénél, a munkaközösségek, illetve pedagógusok és a gyakornokok munkájának értékelésénél. A vezetők a hetenkénti megbeszélésen beszámolnak egymásnak az ellenőrzésük során szerzett tapasztalataikról, a leglényegesebb kérdésekről az iskolavezetőségi értekezleten az iskolavezetőség tagjait is tájékoztatják, illetve probléma esetén konzultációt tartanak az érintett munkaközösség tagjaival. Az általános tapasztalatokat – különösen komplex vizsgálat esetén – a nevelőtestületi értekezleteken kell összegezni az eredmények, a pozitívumok, illetve az észlelt problémákból, hiányosságokból adódó feladatok és fejlesztési irányok, célok megfogalmazásával. A munkaközösség-vezetők az óralátogatások szakmai kérdéseit részletesen elemzik a munkaközösségi értekezleteken, az általános tapasztalatokról az iskolavezetőségi és a nevelőtestületi értekezleten számolnak be, illetve a tagintézmény-vezető kérésére írásos beszámolót, elemzést készítenek. Az egyes pedagógusoknál az ellenőrzés tapasztalatai felhasználhatók a szakmai-pedagógia (tanfelügyeleti) ellenőrzéskor a nevelőtestületi kérdőívnél és a vezetővel készített interjúnál, a minősítési eljárás során a szakmai életút értékelésénél, a határozatlan idejű kinevezésről való javaslattételnél a fenntartónak, részmunkaidős tanárnál a további foglalkoztatásról való döntésnél.

3.

A pedagógusok közösségei

3. 1.

A nevelőtestület A nevelőtestület feladat- és jogköre

a)

b) c)

A nevelőtestület nevelési és oktatási kérdésekben az iskola legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Az iskolában egységes nevelőtestület működik, amelynek tagjai: a tagintézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja (az óraadók jogszabályban korlátozott szavazati joggal), a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak felsőfokú végzettséggel rendelkező tagjai. A nevelőtestület döntési és egyéb jogkörét az Nkt. 70. §-a, a R. 117. §-a szabályozza. A nevelőtestület a jog- és feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, de döntési jogkörét nem ruházza át a következő dokumentumok elfogadásakor, illetve módosításakor: 19

-

d) e)

f) 3. 2.

pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend, iskolai éves munkaterv, továbbképzési program, a tagintézmény munkáját értékelő, összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók, a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása, a szakmai vélemény kialakítása a tagintézmény-vezetői pályázathoz készített vezetési programról, az ötévenkénti intézményellenőrzés során a tagintézmény-vezető által a tagintézményről és saját munkájáról készített önértékelések jóváhagyása, az öt évre szóló intézkedési terv jóváhagyása, amelyet a tagintézmény-vezető az intézményellenőrzés összegző szakértői dokumentumok alapján készített, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, kivéve az egyéni érdeksérelemre való hivatkozással benyújtott tanulói felülbírálati kérelmet kivizsgáló 3 tagú bizottságba a pedagógus delegálását. A nevelőtestület a döntési jogköréből nem ruház át ügyeket az iskolaszékre. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet a tagintézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A tagintézmény-vezető köteles kikérni a nevelőtestület véleményét tagintézményvezető-helyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. A nevelőtestület a jogszabályban meghatározott véleményezési jogkörét a többi kérdésben a szakmai munkaközösség-vezetőkből álló bizottságra ruházza át a IV. 2. fejezetben foglaltak szerint. A nevelőtestület a jogosítványait általában a nevelőtestületi értekezleten, illetve a IV. 2. fejezetben meghatározottak szerint gyakorolja. A nevelőtestület tagjaiból szervezett közösségek

3. 2. 1. Szakmai munkaközösségek A)

A szakmai munkaközösségek jogköre, feladatai:

a)

Az Nkt. 71. §-a alapján az iskola pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre, amelyek részt vesznek a tagintézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, valamint a pedagógusok minősítési eljárásában. A pedagógusok szakjuknak megfelelően több szakmai munkaközösségnek is tagjai lehetnek. Az iskolában működő szakmai munkaközösségek: magyar, idegen nyelvi, társadalomtudományi, matematika-fizika-informatika, egészségügyi-szociális, természettudományi – környezetvédelmi, testnevelés és sport. A szakmai munkaközösségek döntenek működési rendjükről, éves munkaprogramjukról és a nevelőtestület által az SZMSZ IV. 2.2. pontban rájuk ruházott kérdésekről, egyéb véleményezési jogkörüket részletesen a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 118. §-a szabályozza. A szakmai munkaközösségek működésének célja: a tagintézményben folyó pedagógiai munka összehangolása, minőségének biztosítása, hatékonyságának és eredményességének növelése, az egységes követelményrendszer érvényesítése a pedagógiai programban megfogalmazott alapelvek, értékek, célok és értékelési eljárások alapján. A szakmai munkaközösségek feladatai: a nevelő-oktató munka tervezése, szervezése, szakmai értékelése, a szakmai munka belső ellenőrzése, a helyi és a központi mérési-értékelési munkában való részvétel, a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok támogatása, a szaktárgyi oktatás tartalmi és módszertani fejlesztése, az iskolai pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok belső továbbképzésének, bemutató óráinak szervezése,

b) c)

d)

e)

f)

20

-

g)

h)

az éves beiskolázási terv kidolgozásában való közreműködés, a záró- és egyéb vizsgák írásbeli és szóbeli feladat- és tételsorainak összeállítása, a vizsgabizottságok munkájában való részvétel, az iskola szabadidős programjainak megszervezésében és lebonyolításában való közreműködés, a nevelési program kidolgozásában való részvétel, a helyi tantervek összeállítása, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és egyéb segédletek kiválasztásában való közreműködés, a pedagógiai kísérletekbe való bekapcsolódás. A szakmai munkaközösségek kiemelt feladata, hogy támogassák a pályakezdő és a gyesről visszatérő pedagógusok szakmai fejlődését, mindenekelőtt a gyakornokok mentorálását. A segítségnyújtás a következő formában történik: a hospitálások megszervezése az azonos és más szakos pedagógusok óráin, a gyakornok óráinak látogatása és részletes megbeszélése, konzultáció, tanácsadás - a szakmai tapasztalatok, módszerek átadása, segítségnyújtás a problémák megoldásában, a munkaközösség közös óravázlat- és feladatlap-bankjának használata, a pedagógus által összeállított tanmenetek, óravázlatok és feladatlapok áttekintése, értékelése, esetleges korrigálása. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezetők irányítják, akiknek megbízása előtt a tagintézmény-vezető köteles kikérni az érintett munkaközösség véleményét.

B)

A szakmai munkaközösség-vezető feladatai:

a)

Szakmai-módszertani segítségnyújtás: szakmai-módszertani tanácsaival, illetve a szakirodalom és a továbbképzések figyelemmel kísérése révén segíti a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, segíti a munkaközösséghez tartozó, különösen a pályakezdő vagy a gyesről visszatérő pedagógusok munkáját, karbantartja a munkaközösség közös feladatbankját, illetve gondoskodik a folyamatos bővítéséről. Tervezés: szeptember 5-éig összeállítja a munkaközösség éves munkatervét, szeptember 15-éig véleményezi és jóváhagyásra benyújtja a tanmeneteket, a foglalkozási és a fejlesztési terveket, a munkaközösség tagjaival közösen kidolgozza a következő tanév tankönyv- és taneszköz-igényét, megszervezi azok felhasználását, közreműködik az új pedagógusok pályáztatási eljárásában, koordinálja a helyi tanterv kidolgozásának, illetve felülvizsgálatának munkálatait (a szakmai helyi tanterveknél a hatáskör szerinti tagintézményvezető-helyettes irányításával). Szervezés: előkészíti és lebonyolítja a munkaközösségi értekezleteket, megszervezi az iskolai tantárgyi méréseket, részt vesz a központi mérések megszervezésében, lebonyolításában, értékelésében. Belső ellenőrzés: részt vesz a tagintézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, melynek keretében ellenőrzi és értékeli a munkaközösség tagjainak szakmai munkáját, ellenőrzi a tanmenetek helyi tantervnek való megfelelését, felügyeli a tantervek, tanmenetek szerinti haladást, a követelményrendszer betartását, ellenőrzi, hogy az évközi vizsgák írásbeli feladatlapjai és szóbeli tételei megfelelnek-e a helyi tanterv követelményeinek, ellenőrzi az évközi vizsgák szakszerű és törvényes lebonyolítását, javaslatot tesz a munkaközösség tagjainak jutalmazására, kitüntetésére. Beszámolás: összefoglaló elemzéseket, beszámolókat készít a nevelőtestület és az iskolavezetés számára a munkaközösség tevékenységéről, a tanulmányi és a mérési eredményekről, illetve egyéb szakmai kérdésekről.

b)

c)

d)

e)

21

f)

A szakmai munkaközösség képviselete: képviseli a szakmai munkaközösséget az iskolai és a külső fórumokon, részt vesz a munkaközösség-vezetőkből álló bizottság és az iskolavezetőség munkájában, részt vesz a tantárgyi szakmai megbeszéléséken, és az ott elhangzottakról tájékoztatja a munkaközösség tagjait.

C)

A szakmai munkaközösségek működésének rendje:

a)

A szakmai munkaközösségek a tanév előkészítésekor meghatározzák működési rendjüket, és összeállítják éves munkatervüket, amelyet szeptember 5-éig benyújtanak a tagintézményvezetőnek, aki ezek figyelembe vételével állítja össze az iskola éves munkatervét. A szakmai munkaközösségek tagjai folyamatos munkakapcsolatban állnak egymással, rendszeresen konzultálnak szakmai és módszertani kérdésekben. A szakmai munkaközösségek a pedagógiai munka tervezése, szervezése és értékelése céljából tanévenként legalább öt alkalommal tartanak értekezletet a következők szerint: augusztus utolsó hete – a tanév előkészítése, a munkaközösségi munkaterv összeállítása, a tanulmányi versenyek és a tanórán kívüli foglalkozások megtervezése, január utolsó hete – a félévi munka értékelése, a tankönyvjegyzék megjelenésekor – a tankönyvrendelés előkészítése, május utolsó hete – a tantárgyfelosztás és a pedagógusok továbbképzési tervezetének véleményezése június utolsó hete – az éves szakmai munka értékelése. A szakmai munkaközösségek a fentieken kívül értekezletet tartanak a helyi tantervek készítésekor vagy módosításakor (több alkalommal), olyan kérdések megtárgyalásakor, amelyekben a nevelőtestület véleményezési jogkörét az SZMSZ IV. 2.2. fejezetében szabályozott módon a szakmai munkaközösségekre ruházta át. A munkaközösségi értekezletet munkaközösség-vezető hívja össze az iskolai munkatervben meghatározott időszakban, illetve egyéb szakmai kérdések vagy problémák megtárgyalása céljából a munkaközösség tagjaival való előzetes egyeztetés alapján. A szakmai munkaközösségek az éves munkatervükben – a pedagógiai program, illetve az előző tanév tapasztalatai és eredményei alapján – meghatározzák a tanév kiemelt fejlesztési céljait, illetve a következő feladatok ütemezését, témáját és felelőseit: a gyakornokok és a gyesről visszatérők szakmai segítése, a szakmai munka belső ellenőrzése, egységes tantárgyi és kompetenciamérések, egyéb foglalkozások, belső továbbképzések és a bemutató órák, iskolai tanulmányi versenyek, tanulói pályázatok, projektek, a külső tanulmányi versenyeken való részvétel, a tantárgyhoz kapcsolódó szabadidős programok.

b) c)

d)

e)

f)

3. 2. 2. Feladatcsoportok a)

b)

A csoportok egy meghatározott, aktuális feladat vagy projekt megvalósítására szerveződnek a nevelőtestület tagjaiból. Megbízásukat – a nevelőtestülettel való egyeztetés után – a tagintézmény-vezető adja a feladat elvégzésének időtartamára. Irányításukért az a vezető felel, akinek munkaköréhez az adott feladat tartozik. A feladatcsoportok saját munkatervük – vagy pályázat esetén a pályázati program – és az általuk kialakított feladatmegosztás szerint végzik munkájukat, amelyről rendszeresen be kell számolniuk az irányításukért felelős vezetőnek, illetve a feladat befejezésekor a nevelőtestületnek.

3. 2. 3. Bizottságok Megalakulásuk és működésük rendjét az SZMSZ IV. 2. fejezete szabályozza.

4.

A nevelő – oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak -

iskolatitkár (2 fő), könyvtárostanár (1 fő) rendszergazda (1 fő). 22

A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak munkájukat a tagintézmény-vezető közvetlen irányítása mellett saját munkaköri leírásuk, illetve a rájuk közvetlenül vonatkozó iskolai szabályzatok szerint végzik. A feladataikat tartalmazó munkaköri leírásokat az SZMSZ VIII. fejezete tartalmazza.

5.

Egyéb alkalmazottak -

gazdasági ügyintéző (1 fő) gondnok (1 fő) portás (1 fő 40 órás, 1 fő 35 órás) karbantartó (1 fő) kertész (1 fő) takarító (5 fő 40 órás, 1 fő 20 órás)

A gazdasági ügyintéző és a gondnok munkáját a tagintézmény-vezető, a technikai alkalmazottak a gondnok közvetlen irányítása mellett saját munkaköri leírásuk, illetve a rájuk közvetlenül vonatkozó iskolai szabályzatok szerint végzik. A feladataikat tartalmazó munkaköri leírásokat az SZMSZ VIII. fejezete tartalmazza.

6.

A tanulók közösségei

6. 1.

Tanulói közösségek az oktatásszervezés alapján

a)

A tanulók közösségei a tagintézmény szakmai alapdokumentumban szereplő feladatellátása szerint következő szervezeti egységekre tagolódnak, illetve szerepelnek a tanügy-igazgatási nyilvántartásokban:

b)

A)

Nappali munkarendű oktatás szakközépiskolai osztályok - egészségügyi (9-12. évfolyam) - környezetvédelem-vízgazdálkodás (9-12. évfolyam) - szociális szolgáltatások (9-12. évfolyam) - nyelvi előkészítő (9-13. évfolyam) – kimenő rendszerben - középiskola (11-12. évfolyam) a felnőttoktatás keretében szakképző évfolyamok.

B)

Esti munkarendű felnőttoktatás szakközépiskolai felnőttoktatás (9 – 12. évfolyam) szakképző évfolyamok.

c)

A tanulói közösségek alapvető szervezeti egységei az osztályok, a kötelező tanítási órák megszervezése általában osztálykeretben történik, a gyakorlati órák a jogszabályban meghatározott létszámkeretek szerinti csoportokban folynak. Az iskola a mindenkori tantárgyfelosztás függvényében és a jogszabályi előírások alapján a tanítási órákat csoportbontásban is megszervezheti a következő módon: általában egy osztályon belül (homogén vagy differenciált csoportok), évfolyamszinten képességek szerinti differenciálással.

6. 2.

Tanulói közösségek a diákönkormányzat szervezeti egységei alapján

A)

A diákönkormányzat működése

a)

A tanulók törvényben meghatározott jogainak képviseletét és az iskolai döntéshozatalban való részvételét – jogszabályban meghatározott módon – a diákönkormányzat gyakorolja, amelynek tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat vezető szerve az iskolai diákbizottság (IDB), amelynek tagjait a diákközgyűlésen az osztályok képviselői választják meg. Az IDB-be minden tanuló jelölhető és megválasztható. Az IDB vagy az IDB-tag esetleges visszahívásáról a diákközgyűlés dönt. A tanulók a diákönkormányzat munkájába való bekapcsolódásra és közösségi életük szervezésére osztály-diákbizottságot (ODB) hoznak létre, amelynek tagjait a tanév elején maguk választják, illetve visszahívásukról is maguk döntenek. A diákönkormányzat – ezen belül az IDB és az ODB – működéséről saját szervezeti és működési szabályzata rendelkezik, amelyet a diákközgyűlésen a tanulók képviselői fogadnak el, és a nevelőtestület hagy jóvá.

b)

c)

d)

23

e)

A diákönkormányzat munkáját az e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat véleményét kikérve a tagintézményvezető bíz meg.

B)

A diákönkormányzat véleményezési joga

a)

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a jogszabályban meghatározott következő döntések meghozatalakor: a házirend elfogadása előtt, az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, az adatkezelési szabályzat elfogadása előtt, az iskolai munkaterv, ezen belül a tanév helyi rendjének elfogadása előtt, az egyéb foglalkozások formáinak meghatározásához, a válaszható tantárgyak meghatározásakor, az első tanítási óra kezdetének meghatározásakor, ha az nem nyolc órakor kezdődik, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, a könyvtár és a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, a fakultatív hit- és vallásoktatás helyének és idejének meghatározásakor. Az SZMSZ a jogszabályban előírtakon kívül egyéb kérdésekben nem ruházza fel a diákönkormányzatot véleményezési joggal, de saját kezdeményezésére véleményt nyilváníthat és javaslattal élhet a tagintézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat jogainak gyakorlásával kapcsolatos eljárásokat az iskolai házirend szabályozza.

b)

c)

7.

A szülői szervezetek

7. 1.

A szülői közösség működése

a)

A tagintézményben e szabályzat elfogadásakor nem működik iskolaszék, ezért az iskolaszék jogszabályban biztosított jogait jelenleg az iskola szülői közössége gyakorolja. A tagintézményben jelen SZMSZ elfogadásakor egy szülői közösség működik. A szülői közösség működési rendjéről, tagjainak és elnökének megválasztásáról, illetve a megbízatások visszavonásáról a szülői közösség szervezeti és működési szabályzata rendelkezik. A szülői közösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a tagintézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

b) c)

d)

7. 2.

A szülői közösség jogai:

A)

Döntési joga van saját működési rendjének, munkatervének elfogadásakor, illetve tisztségviselőinek és az Nkt.ban meghatározott szervezetekbe delegált képviselő megválasztásakor.

B)

Véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet

a) b)

a nevelési-oktatási tagintézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A tagintézmény-vezető köteles a szülői közösség véleményét kikérni a pedagógiai program, a házirend, az adatkezelési szabályzat és jogszabályban meghatározott kérdésekben az iskolai SZMSZ elfogadása előtt, az első tanítási óra kezdetének meghatározásakor, ha az nem nyolc órakor kezdődik, az iskolai munkaterv, ezen belül a tanév rendjének elfogadása előtt, az egyéb foglalkozások formáinak meghatározásához, a választható tantárgyak meghatározásakor, a tankönyvellátás módjának és a nem alanyi jogon járó támogatás mértékének megállapításakor, 24

c)

8.

a fakultatív hit- és vallásoktatás helyének és idejének meghatározásakor, minden olyan kérdésben, amelyben a szülőkre fizetési kötelezettség hárul. Az SZMSZ a jogszabályban előírtakon kívül egyéb kérdésekben nem ruházza fel a szülői közösséget véleményezési joggal, de saját kezdeményezésére véleményt nyilváníthat és javaslattal élhet a tagintézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Az iskolaszék A tagintézményben jelen SZMSZ elfogadásakor nem működik iskolaszék. Amennyiben megalakul az iskolaszék, a jogszabályban számára biztosított, de e szabályzatban a szülői közösségnél rögzített jogok értelemszerűen az iskolaszéket illetik meg.

IV.

A HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1.

A tagintézmény-vezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök A tagintézmény-vezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörökről az SZMSZ III. 2.1. és 2.2. fejezete rendelkezik.

2.

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, valamint a feladatok ellátásával megbízottak beszámoltatására vonatkozó rendelkezések

2. 1.

A nevelőtestület döntési jogköréből átruházza

a)

az érintett osztályban tanító pedagógusokból és az iskolavezetés tagjaiból álló bizottságra -

-

b)

a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítását, annak a tanulónak az osztályozó vizsgára bocsátását, akinek mulasztása meghaladja a jogszabályban meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, az osztályzat módosítását az Nkt. 54. § (6) alapján, ha a pedagógus által adott év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér az év közben adott érdemjegyek átlagától. A bizottság a fenti esetekben az osztályozó konferencián dönt, erről jegyzőkönyvet készít, és az általa hozott határozatról a félévi és a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten beszámol a nevelőtestületnek.

Eseti fegyelmi bizottságra -

a fegyelmi tárgyalás lebonyolítását, valamint ennek során a fegyelmi határozat meghozatalát jogszabályban, illetve az SZMSZ VII. 3. fejezetében foglaltak szerint. A nevelőtestület a vélelmezett fegyelmi vétség elkövetése után 3 munkanapon belül dönt a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi bizottság felállításáról. A fegyelmi bizottság állandó tagjai: a diákönkormányzatot segítő tanár, az iskolavezetés tagjai. A fegyelmi bizottság változó tagjai: a tanulót tanító tanárok. A fegyelmi bizottság elnöke a fegyelmi eljárás határozatának meghozatalát követő 7 munkanapon belül beszámol a nevelőtestületnek.

c)

A szakmai munkaközösség-vezetőkből, az iskolavezetés tagjaiból, a könyvtárostanárból és a tankönyvfelelősből álló bizottságra -

a tankönyvrendelés véglegesítését és a könyvtári tartós könyvek kiválasztását. A munkaközösség-vezetők előzetesen tájékoztatják munkaközösségük tagjait a tankönyvjegyzéken szereplő tankönyvekről, és egyeztetik a tankönyvválasztást.

d)

A DÖK-tanárból és az iskolavezetés tagjaiból álló diákjóléti bizottságra -

a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatási kedvezmények, illetve a szociális támogatás és ösztöndíj megállapítását.

25

A bizottság előzetesen kikéri a diákönkormányzat, a szülői közösség és az osztályfőnökök véleményét, és döntését – a támogatott tanulók nevét és a támogatás mértékét tartalmazó jegyzék formájában – október 1-jéig közzéteszi a tanári szobában. e)

A nevelőtestület két, illetve a szülői közösség egy tagjából álló bizottságra -

az egyéni érdeksérelemre való hivatkozással benyújtott tanulói felülbírálati kérelem kivizsgálását. A bizottság tagjai: a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi feladatokkal megbízott nevelési tagintézményvezető-helyettes, a tagintézmény-vezető, az érintett tanuló(k) osztályának szülői közösségi képviselője (összeférhetetlenség esetén a szülői közösség elnöke). A bizottság a felülbírálati kérelem benyújtását követő 15 napon belül megtartott ülésen kivizsgálja az ügyet, és – amennyiben további vizsgálat nem szükséges döntést hoz, amelyről 7 munkanapon belül beszámol a nevelőtestületnek.

f)

A tagintézmény-vezetőre -

a tanulmányok alatti vizsga halasztásának engedélyezését. A tagintézmény-vezető a vizsgahalasztás engedélyezése előtt kikéri a tanuló osztályfőnökének és az érintett szaktanárának véleményét, és döntéséről 7 munkanapon belül tájékoztatja a nevelőtestületet.

g)

A tagintézmény-vezetőre -

az iskolába egyénenként felvett tanulók osztályba vagy csoportba sorolását. A tagintézmény-vezető döntése előtt kikéri az érintett osztályfőnökök véleményét, és döntéséről 7 munkanapon belül tájékoztatja a nevelőtestületet.

h)

A kilencedikes osztályfőnökökre -

az új kilencedikes tanulók osztályba vagy csoportba sorolását. Az osztályfőnökök döntésük előtt kikérik a szakmai munkaközösségek véleményét, és az osztálynévsort, illetve a csoportbeosztást átadják a nevelőtestület érintett tagjainak.

2. 2.

A nevelőtestület véleményezési jogköréből átruházza a szakmai munkaközösség-vezetőkből álló bizottságra -

a szakmai célú pénzeszközök felhasználására vonatkozó tervjavaslat összeállítását a BVHSZC számára, a BVHSZC által összeállított éves fejlesztési és beruházási terv véleményezését, az iskolai felvételi követelmények meghatározását, a tantárgyfelosztás elfogadása előtti véleményezést, a tankönyvrendelés véglegesítését, az egyes pedagógusok külön feladattal való megbízását. A munkaközösség-vezetők előzetesen kikérik munkaközösségük tagjainak véleményét, a tervezetről egy héten belül tájékoztatják őket, véleményeltérés esetén a tagintézmény-vezetőnél a tervezet módosítását kezdeményezik.

3.

A szülői szervezet véleményezési joga

a)

A tagintézményben e szabályzat elfogadásakor nem működik iskolaszék, ezért az iskolaszék jogszabályban biztosított jogait jelenleg az iskola szülői közössége gyakorolja. Az SZMSZ a jogszabályban előírtakon kívül egyéb kérdésekben nem ruházza fel a szülői közösséget véleményezési joggal, de saját kezdeményezésére véleményt nyilváníthat és javaslattal élhet a tagintézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

b)

26

V.

A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE

1.

A belső kapcsolattartás rendje

1. 1.

A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formái

1. 1. 1. A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje A)

A kapcsolattartás rendje A vezetők az alkalmazotti közösségekkel a következő rend szerint tartanak kapcsolatot:

a)

Közalkalmazottak közössége A közalkalmazottak közössége nevében az Mt. és a Kjt. által meghatározott jogokat a közalkalmazotti tanács (KAT) gyakorolja, ezért a tagintézmény-vezető rendszeres kapcsolatot tart és egyeztető megbeszélést folytat a közalkalmazotti tanács elnökével és tagjaival. A KAT elnöke és tagjai az iskolavezetőség tagjaként részt vesznek az iskolavezetőségi megbeszéléseken. A tagintézmény-vezető köteles kikérni a közalkalmazotti tanács véleményét a jogszabályokban meghatározott kérdésekben.

b)

Nevelőtestület A vezetők a nevelőtestület tagjaival a munkaköri leírásukban meghatározott területeken közvetlen munkakapcsolatban állnak, a hivatalos kapcsolattartás fórumainak megszervezése a tagintézmény-vezető feladata és felelőssége. A nevelőtestület jogszabályban biztosított jogait szervezett keretek között az SZMSZ III. 3. és a IV. 2. fejezetében szabályozott módon és formában gyakorolja.

c)

Szakmai munkaközösségek A vezetők – ha az ügy nem igényel közvetlen, személyes intézkedést, illetve megbeszélést – a hatáskörükbe tartozó szakmai munkaközösségekkel a munkaközösség-vezetők közvetítésével tartják a kapcsolatot, akikkel rendszeresen konzultálnak szakmai, illetve az iskolát érintő egyéb kérdésekben. A hatáskör szerinti felelős vezető a szakmai, a tagintézmény-vezető az iskolát érintő lényeges kérdésekről tájékoztatja a munkaközösség-vezetőket, akik az információkat kötelesek továbbítani a munkaközösségük tagjainak. A munkaközösség-vezetők az SZMSZ III. 2.1. fejezetében meghatározottak szerint részt vesznek az iskolavezetőségi megbeszéléseken.

d)

Feladatcsoportok Az aktuális feladatok, projektek megvalósítására szerveződött csoportokkal a vezetők a munkaköri leírásukban meghatározott hatáskör szerint tartják a kapcsolatot. A feladatcsoportok tagjai meghívottként részt vesznek az adott témával foglalkozó iskolavezetőségi értekezleten, amelyen beszámolnak a végzett munkáról.

e)

Állandó vagy eseti bizottságok A nevelőtestület feladatköréből átruházott jogokat gyakorló bizottságokkal a vezetők a munkaköri leírásukban meghatározott hatáskör szerint tartják a kapcsolatot, az ülések, konzultációk megszervezéséért, dokumentálásáért is ők a felelnek. Azokban az ügyekben, amelyekben a véleményezés jogát a nevelőtestület a munkaközösség-vezetőkből álló bizottságra ruházta át, a bizottsággal a tagintézményvezető tartja a kapcsolatot.

f)

Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak A tanügyi adminisztrációs alkalmazottakkal való kapcsolattartás általában a tagintézmény-vezető feladata, az iskolavezetés más tagjai a munkaköri leírásukban meghatározott területeken tartják a kapcsolatot a titkársággal.

g)

Technikai alkalmazottak A technikai alkalmazottakkal saját munkaköri leírása szerint a gondnok tart rendszeres kapcsolatot a tagintézmény-vezető irányítása mellett és a vele való előzetes egyeztetés alapján.

27

h)

Közalkalmazotti tanács A közalkalmazotti tanáccsal a tagintézmény-vezető tartja a kapcsolatot, és ennek keretében köteles minden olyan kérdésben ülés összehívását kezdeményezni, amelyben az Mt. előírásai szerint a közalkalmazotti tanácsot tájékoztatnia kell, illetve amelyben a tanácsot együttdöntési vagy véleményezési jog illeti meg.

j)

Iskolai szakszervezet Az iskolában jelen SZMSZ elfogadásakor nem működik helyi szakszervezet.

B)

A kapcsolattartás formái

a)

Alkalmazotti értekezletet A tagintézmény-vezető hívja össze:

-

a nyári szünet utáni első munkanapon a tanév legfontosabb feladatainak ismertetése, illetve az új kollégák bemutatása céljából (alakuló értekezlet), az iskola valamennyi közalkalmazottját érintő döntések meghozatala, illetve az iskola működésével kapcsolatos kérdések megvitatása céljából, az Mt. vagy a Kjt. jelentősebb módosulása esetén tájékoztatási céllal. A közalkalmazotti tanács elnöke szervezi meg az összehívását:

-

a közalkalmazotti tanács vagy valamely tagjának választásával vagy visszahívásával kapcsolatban az Mt.-ben szabályozott szavazások lebonyolítására, ha a tagok döntése alapján szükséges értekezletet tartani azoknak a kérdéseknek a megtárgyalására, amelyekben az Mt. előírásai szerint a közalkalmazotti tanácsot együttdöntési és véleményezési jog illeti meg.

b)

Nevelőtestületi értekezlet

-

A vezetők és a pedagógusok kapcsolattartásának legfőbb szervezett fóruma a nevelőtestületi értekezlet, amelynek összehívásáról a tagintézmény-vezető köteles gondoskodni a nevelőtestület jogszabályban meghatározott jogainak gyakorlása, az iskolában folyó nevelőoktató munka összehangolása, illetve az iskola egészét érintő ügyek megtárgyalása érdekében. Az értekezlet munkarendjét és a döntéshozatal módját – az aktuális téma függvényében – a nevelőtestület határozza meg a tagintézmény-vezető javaslata alapján.

-

A nevelőtestületi értekezlet formái: -

-

-

-

A tanévnyitó értekezlet feladata a tanév feladatainak, fejlesztési irányainak és céljainak megbeszélése, illetve az éves munkaterv és a tanév helyi rendjének megvitatása, elfogadása. A félévi értekezlet feladata lehet az első félév pedagógiai munkájának és az iskolai munkatervben meghatározott feladatok időarányos megvalósulásának átfogó értékelése, de épülhet valamely nevelési vagy fejlesztési cél vagy a pedagógiai munka előre meghatározott szempontok szerinti elemzésére is. A tanévzáró értekezlet feladata a tanév nevelő-oktató munkájának és az iskolai munkatervben meghatározott feladatok, fejlesztési célok megvalósulásának teljes körű értékelése, amelyben hangsúlyos szerepet kapnak a fenntartó és a BVHSZC által kijelölt szempontok. A döntéshozó értekezlet feladata a jogszabályi előírások alapján a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben az egyeztetés és a döntéshozatal, az iskolai dokumentumok, szabályzatok megvitatása és elfogadása, illetve az iskola működését, stratégiai céljait érintő döntések meghozatala. Azokban a jogszabályban meghatározott ügyekben, amelyekben a szülői közösség és a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a képviselőjüket az értekezletre meg kell hívni, és az előterjesztést legalább 15 nappal korábban meg kell küldeni részükre.

28

c)

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet

-

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet hív össze a tagintézmény-vezető, ha olyan előre nem látható vagy tervezhető körülmény, ügy merül fel, amely a jogszabályi előírások alapján nevelőtestületi döntést igényel, vagy a nevelőtestülettel való konzultációt tesz szükségessé, összehívását a nevelőtestület egyharmada, az iskolai szülői közösség vagy a diákönkormányzat kezdeményezi.

d)

Nevelési értekezlet

-

Nevelési értekezletet évente legalább egy alkalommal kell tartani olyan időszerű vagy fontos pedagógiai témában, amely elősegíti a pedagógiai programban meghatározott nevelési és fejlesztési célok megvalósulását és a nevelőmunka eredményességét. A nevelési értekezletek témájáról – a szakmai munkaközösségek véleményének előzetes kikérésével – a tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt. A nevelési értekezletet – az adott téma függvényében – épülhet a témában kompetens pedagógus vagy külső előadó vitaindító előadására, az adott nevelési kérdéskörben végzett mérés vagy komplex vizsgálat elemzésére, kis csoportokban megszervezett ötletbörzére és az azt követő közös megbeszélésre.

-

e)

Munkaértekezlet

-

Az éves munkatervben meghatározott időpontban munkaértekezletet kell tartani a tanév kiemelkedő feladatait, illetve a nagyobb szervezőmunkát igénylő rendezvényeket megelőzően (például záróvizsgák, Semmelweis-hét stb.). Előre nem látható vagy tervezhető körülmények felmerülése esetén a tagintézmény-vezető rendkívüli munkaértekezletet hívhat össze, illetve összehívását kezdeményezheti valamely feladat vagy projekt felelőse.

-

f)

Osztályozó konferencia

-

Az osztályozó konferencián a nevelőtestület által átruházott jogokat az érintett osztályban tanító pedagógusokból és az iskolavezetés tagjaiból álló bizottság gyakorolja az SZMSZ IV. 2. fejezetében szabályozott módon.

g)

Iskolavezetőségi értekezlet

-

Az iskolavezetőségi értekezlet a vezetőség és az iskola szervezeti egységeinek képviselői közötti kapcsolattartás legfőbb fóruma, amelynek feladata: a döntések előkészítése, konzultáció az iskola működését, életét érintő fontos kérdésekről, a különböző rendezvények, programok előkészítése, az egyes területekért felelős vezetők, a szakmai munkaközösségek és a feladatcsoportok beszámoltatása.

-

Az általában havonta megtartott iskolavezetőségi értekezletek témáit, ütemezését és a témák előkészítéséért felelős vezetők, illetve a meghívottak nevét az iskolai munkaterv tartalmazza, és a tagintézmény-vezető a témákat aktualizálva a havi ütemtervben is közzéteszi.

-

A tagintézmény-vezető rendkívüli iskolavezetőségi értekezletet hívhat össze, ha olyan előre nem látható és tervezhető körülmény merül fel, amellyel kapcsolatban szükségesnek tartja a konzultációt.

-

Az értekezleten állandó résztvevők az iskolavezetőség tagjai, és a tárgyalt témától függően az értekezlet adott részére meghívást kapnak a nevelőtestület, a diákönkormányzat, illetve a szülői közösség képviselői, akiket az értekezlet előtt legalább 15 nappal értesíteni kell az időpontról és a tárgyalt témáról.

-

Az iskolavezetőségi értekezlet előtt a témafelelősök, illetve az alkalmazotti közösségek képviselői kikérik az érintett alkalmazottak véleményét, és az értekezleten tárgyalt lényeges kérdésekről tájékoztatják őket.

h)

Munkaközösségi értekezlet

-

A munkaközösségi értekezletek megszervezésére vonatkozó szabályokat az SZMSZ III. 3.2.1. fejezete tartalmazza. 29

-

A kölcsönös tájékoztatás érdekében a vezetők kérhetik, hogy a hatáskörükbe tartozó munkaközösségek értekezletein vagy azok egy részén jelen lehessenek, illetve, hogy a munkaközösség-vezető szóban vagy írásban számoljon be az értekezleten tárgyalt lényeges kérdésekről.

-

A hatáskör szerinti felelős vezető vagy a tagintézmény-vezető munkaközösségi értekezleten való részvételét a munkaközösség is kezdeményezheti.

i)

Megbeszélések, konzultációk

-

A vezetők munkaköri leírásukban meghatározott feladata, hogy az SZMSZ-ben fentebb megnevezett alkalmazotti közösségekkel, illetve képviselőikkel rendszeresen tartsanak megbeszéléseket az iskola működését és pedagógiai munkáját érintő kérdésekben, illetve a kölcsönös tájékoztatás céljából.

-

Az egész iskolát érintő döntések előkészítésekor, az iskolai dokumentumok módosításakor, illetve a jogszabályban meghatározott egyéb kérdésekben az egyeztető konzultációk megszervezéséért és lebonyolításáért a tagintézmény-vezető a felelős.

-

Az osztályfőnökökkel való rendszeres kapcsolattartás – ennek keretében a megbeszélések megszervezése – a nevelési tagintézményvezető-helyettes feladata, a tagintézmény-vezető felelősségi körébe tartozó – különösen a tanulói jogviszonyt, a tíz óránál magasabb igazolatlan mulasztást érintő – ügyekben az osztályfőnököknek a tagintézmény-vezetőt is tájékoztatniuk kell.

-

A vezetők és az osztályfőnökök kérhetik, hogy az egyes tanulói csoportokat érintő kérdések, problémák megvitatása, illetve a kölcsönös tájékoztatás céljából évfolyam- vagy osztályszintű megbeszéléseket tartsanak az érintett pedagógusok részvételével.

j)

Írásbeli kapcsolattartás

-

A munkavégzés rendjének és a feladatok zökkenőmentes ütemezésének, végrehajtásának érdekében az iskolavezetés kötelessége, hogy írásban is rendszeresen és kellő időben tájékoztassa a nevelőtestületet.

-

A nevelőtestület tagjai kötelesek a tanári szobában elhelyezett írásos tájékoztatókat áttanulmányozni, a táblára írt vagy a kör-e-mailben elküldött információkat legalább a munkanap elején és végén elolvasni.

-

Az írásbeli kapcsolattartás formái: -

tábla (helyettesítések, vizsgabeosztások, napi információk, határidők stb.), hirdetőtábla (ütemterv, folyosóügyelet, órarend, terembeosztás stb.), a tanári szobában elhelyezett információs anyagok, dokumentumok, e-mail, amelyen keresztül a vezetők továbbítják a belső utasításokat, tájékoztatókat, az iskolába érkezett információs anyagokat, a program- és továbbképzési ajánlatokat stb., elektronikus napló (adminisztrációs utasítások, útmutatók stb.), az iskola honlapja.

-

A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó iskolai dokumentumok készítésekor vagy módosításakor – az elfogadásuk előtt legalább 15 nappal korábban – a tagintézmény-vezető köteles a tervezetet e-mailben elküldeni a nevelőtestület tagjainak, akiknek azt a döntéshozó értekezletig át kell tanulmányozniuk.

-

A pedagógiai munka lényeges kérdéseiben a tagintézmény-vezető írásbeli tájékoztatót vagy beszámolót kérhet a munkaközösség-vezetőktől és az egyes feladatok elvégzéséért felelős pedagógusoktól, illetve írásban kérheti ki véleményüket.

-

A nevelőtestületi és a nevelési értekezletek előkészítésekor, illetve az intézményellenőrzés keretében végzett intézményi önértékelés kapcsán a vezetők kérdőívek segítségével mérhetik fel a nevelőtestület véleményét.

C)

Az értekezletek, megbeszélések dokumentálása

a)

A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a tagintézmény-vezető és a jegyzőkönyv-vezető ír alá, illetve két, mindvégig jelen lévő pedagógus hitelesít.

30

b)

Az osztályozó konferenciákon hozott határozatokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet minden jelen lévő pedagógusnak alá kell írnia.

c)

A munka-, illetve a nevelési értekezletekről – a fentebb leírt módon – abban az esetben kell jegyzőkönyvet felvenni, ha azon nevelőtestületi döntés vagy határozat született.

d)

Az iskolavezetőségi értekezletekről és az egyéb hivatalos megbeszélésekről – a tárgyalt kérdés fontosságának függvényében – feljegyzés vagy emlékeztető készülhet.

e)

Minden esetben feljegyzést kell készíteni a munkaügyi kérdésekkel, illetve az alkalmazottak juttatásaival, munkakörülményeivel kapcsolatos megbeszélésekről. A feljegyzést az érintett alkalmazott – illetve az alkalmazotti közösség képviselője – aláírás előtt észrevétellel láthatja el.

f)

Az iskolavezetés kérheti, hogy feljegyzés készüljön a munkaközösségi értekezleteken tárgyalt fontos témákról, illetve azokról a kérdésekről, amelyekben az iskolavezetés a munkaközösség véleményét, szakmai állásfoglalását igényelte. Minden esetben feljegyzést kell készíteni arról az értekezletről, amelyen munkaközösség a tankönyvrendelést véleményezi. A feljegyzésnek tartalmaznia kell a tankönyvek jegyzékét, valamint a munkaközösség tagjainak jóváhagyó nyilatkozatát – vagy ellenvéleményét – és aláírását.

D)

A kapcsolattartás egyéb követelményei

a)

Az információáramlás biztosítása érdekében törekedni kell arra, hogy a vezetők és az alkalmazotti közösségek között minél közvetlenebb és több irányú legyen a kommunikáció, ezért a kapcsolattartás szervezett formái mellett a napi munkakapcsolatnak is nagy szerepet kell kapnia személyes beszélgetések, informális konzultációk formájában.

b)

Az értekezletek és az alkalmazotti közösségek megbeszélései nem zavarhatják meg az iskola munkarendjét, ezért tanítás után kell megszervezni őket, a nevelőtestületi és nevelési értekezleteket lehetőség szerint a tanév rendjében meghatározott tanítás nélküli munkanapok terhére. Ha az értekezlet miatt a délutáni egyéb foglalkozást a pedagógus nem tudja megtartani, a foglakozás pótlásáról gondoskodnia kell.

c)

Az évi rendes értekezletek időpontját az iskolai munkaterv, illetve a tanév helyi rendje tartalmazza, ettől csak indokolt esetben, előre nem tervezhető körülmények felmerülése miatt lehet eltérni. A rendkívüli értekezlet időpontját – kivéve, ha az ügy sürgős nevelőtestületi döntést igényel – legalább egy héttel korábban be kell jelenteni.

d)

Az ütemtervben nem szereplő megbeszélések időpontját előzetesen egyeztetni kell az alkalmazottal, illetve alkalmazotti közösséggel.

e)

Az értekezleteken és a hivatalos megbeszéléseken minden, illetve minden érintett pedagógusnak jelen kell lennie, ez alól felmentést – rendkívül indokolt esetben – a tagintézmény-vezető adhat. A távol lévő pedagógusnak utólag tájékozódnia kell az értekezleten elhangzottakról.

1. 1. 2. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint a vezetők közötti kapcsolattartás rendje, formái A)

A kapcsolattartás rendje

a)

A diákönkormányzattal, illetve vezető szervének, az iskolai diákbizottságnak (IDB) tagjaival a munkájukat segítő pedagógus tart közvetlen kapcsolatot, és az iskolavezetőség tagjaként – a munkaköri leírásában meghatározottak szerint – a tagintézményi vezetők és a diákönkormányzat között is kapcsolatfenntartó szerepet tölt be.

b)

Az osztály-diákbizottságok (ODB) tagjai és az iskolavezetés között az osztályfőnök tartja a közvetlen kapcsolatot.

c)

A tagintézmény-vezető a diákönkormányzatnak, illetve az IDB-nek legalább 15 nappal korábban köteles írásban tájékoztatást adni minden olyan ügyről, kérdésről, amelyben a diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg,

31

-

a jogszabályban meghatározott tárgyalásokra a meghívót vagy az előterjesztést elküldeni.

d)

A tagintézmény-vezető köteles a diákönkormányzatnak az általa megfogalmazott kérdésekre, javaslatokra, problémákra a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ adni.

e)

A tagintézmény-vezető a diákönkormányzat számára érkezett postai küldeményeket felbontatlanul továbbítja az érintett diákvezetőkhöz, akik kötelesek a tagintézmény-vezetőt tájékoztatni, illetve az iratot az iratkezelőnek átadni, ha a küldemény az iskolavezetés részéről intézkedést igényel.

f)

A diákönkormányzat jogainak megsértése esetén egyeztető megbeszélést kezdeményez a tagintézmény-vezetővel, és ha az nem vezet eredményre, 15 napon belül törvényességi kérelmet nyújthat be a fenntartóhoz.

B)

A kapcsolattartás formái

a)

Diákközgyűlés A diákönkormányzat jogszabályban meghatározott döntési jogát a diákközgyűlésen gyakorolja, amelynek eljárásrendjéről saját szervezeti és működési szabályzata rendelkezik. A diákönkormányzat legfőbb döntéshozó, érdekegyeztető, tájékoztató és tájékozódó fóruma az éves rendes diákközgyűlés, amelyen az osztályok képviselői az iskola életét érintő ügyekben kérdést intézhetnek az iskolavezetéshez, illetve elmondhatják problémáikat, javaslataikat. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását – az egész tanulói közösséget érintő, fontos kérdések megtárgyalására – az IDB vagy az iskola vezetője kezdeményezheti. Az IDB rendkívüli diákközgyűlés összehívását kezdeményezheti a tanulók nagyobb csoportját érintő érdek- vagy jogsérelem esetén is.

b)

IDB-gyűlés Az IDB rendes – általában havonta tartott – üléseinek ütemezését a diákönkormányzat éves munkaterve tartalmazza, a rendkívüli IDB-gyűlés összehívásáról a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata rendelkezik. A diákönkormányzat ülésein részt vesz a diákönkormányzatot segítő pedagógus, aki az iskolavezetőség tagjaként a diákönkormányzat és az iskolavezetés között kapcsolatfenntartó szerepet tölt be. Az IDB a megbeszélésekre szükség esetén az iskola vezetőjét – vagy a hatáskörükbe tartozó ügyekben a tagintézményvezető-helyetteseket – is meghívhatja, illetve az iskolavezetés tagjai kérhetik, hogy a diákönkormányzat tájékoztatása vagy véleményének kikérése céljából a megbeszélésen vagy annak egy részén jelen lehessenek. A tagintézmény-vezető az iskola életét érintő fontos ügyek megtárgyalása vagy a diákvezetők tájékoztatása, véleményének kikérése céljából kezdeményezheti a rendkívüli IDB-gyűlés összehívását.

c)

Iskolavezetőségi megbeszélés Az iskolai munkatervben meghatározott időpontban – tanévenként legalább két alkalommal – az iskolavezetőség és az IDB közös megbeszélést tart, amelyen egyeztetik, megvitatják a tanulókat érintő kérdéseket, a tervezett intézkedéseket, illetve az IDB-tagok tájékoztatást kérhetnek és javaslatot tehetnek a tanulókat érintő bármely kérdésben. Az iskolavezetőségi üléseknek azokra a részeire, amelyeken a tanulók egy bizonyos csoportjára vonatkozó kérdéseket tárgyalnak meg, meghívást kapnak az illetékes IDBvezetők, illetve az érintett osztályok ODB-felelősei. Az IDB-titkár kérésére engedélyezni kell, hogy részt vehessen az iskolavezetőségi megbeszéléseknek azon a részén, amelyen a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdéseket tárgyalnak meg.

d)

ODB-gyűlés Az ODB az osztályközösséget ért jogsérelem esetén érdekegyeztető megbeszélés összehívását kezdeményezheti, amelyen kérheti az érintett felek és az iskolavezetőség, illetve az IDB képviselőjének megjelenését. 32

-

Az iskolavezetőség tagjai az osztályban felmerült esetleges problémák vagy az osztályt érintő ügyek megtárgyalására megbeszélést tarthatnak az ODB-vel, ilyen ülés összehívását az osztályban tanító tanárok is kezdeményezhetik.

e)

Igazgatói fogadóóra A tagintézmény-vezető hetente egy alkalommal fogadóórát tart, amelyen az IDB vagy az ODB képviselői a tanulókat érintő bármely ügyben tájékoztatást kérhetnek, illetve javaslatot tehetnek. Az IDB vagy az ODB képviselői előzetes időpont-egyeztetés után – rendkívüli esetben azonnal – személyes meghallgatást kérhetnek az iskola vezetőjétől.

f)

Helyettesi fogadóóra A tagintézményvezető-helyettesek és a gyakorlatioktatás-vezető hetente egy alkalommal fogadóórát tartanak, amelyen az IDB vagy az ODB tagjai minden olyan tanulókat érintő kérdésben tájékoztatást kérhetnek, illetve javaslatot tehetnek, amely az illető tagintézményvezető-helyettes hatáskörébe tartozik. Az IDB vagy az ODB képviselői előzetes időpont-egyeztetés után – rendkívüli esetben azonnal – a vezetőktől a hatáskörükbe tartozó ügyekben személyes meghallgatást kérhetnek.

g)

Diákmédia (iskolarádió, iskolaújság) A diákmédia működéséről az iskolai házirend rendelkezik. Az iskolavezetés tagjai a tanulók tájékoztatása, illetve a diákönkormányzattal való kapcsolattartás céljából a diákmédiát is igénybe veszik. A diákmédia működésének irányítása és a szerkesztőségek tagjaival való közvetlen kapcsolattartás a nevelési tagintézményvezető-helyettes feladata.

C)

A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása

a)

A diákönkormányzat – ha ezzel az iskola működését nem zavarja – térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, köztük – tanári felügyelet mellett – az informatikatermeket és a könyvtárt. Az iskola – a mindenkori teremellátás függvényében – a diákönkormányzat, illetve az általa működtetett iskolarádió és iskolaújság szerkesztősége számára külön helyiséget biztosít, amelynek rendjéért az IDB felel.

b)

A diákönkormányzat vezetői – az iskolavezetőség valamely tagjának engedélyével – a működésükkel kapcsolatos ügyeik intézéséhez alkalmanként használhatják a titkársági telefont, telefaxot és nyomtatót.

1. 1. 3. Az iskolai sportkör, valamint a tagintézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje a)

A sportáganként szerveződő sportcsoportok a tanév elején sportfelelőst választanak, akinek feladata a testnevelő tanárokkal, az IDB-vel, illetve az IDB sportfelelősével és az iskolavezetőséggel való kapcsolattartás.

b)

Az iskolai sportkörök megszervezését és működését a munkaközösség-vezető irányítja és koordinálja, valamint közvetlen kapcsolatot tart az iskolavezetés és a sportfelelősök között.

c)

Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai programját – amely az iskolai munkaterv mellékletét képezi – a munkaközösség-vezető május 31-ig egyezteti a szakmai tagintézményvezető-helyettessel, aki a javaslatot a tanévnyitó értekezleten elfogadásra a nevelőtestület elé terjeszti.

d)

A munkaközösség-vezető rendszeresen tájékoztatja az iskolavezetést az iskolai sportkörök munkájáról, valamint a NETFIT-mérés eredményeiről, és a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten részletes beszámolót tart.

e)

Az iskolai sportkörök diákfelelősei évente egy alkalommal iskolavezetőségi ülésen számolnak be tevékenységükről, és meghívást kapnak minden olyan iskolavezetőségi megbeszélésre, amelynek témája a diáksportkör működése, támogatása, tevékenységének értékelése, illetve tárgyi feltételeinek fejlesztése.

33

1. 1. 4. A vezetők és az iskolai szülői közösség közötti kapcsolattartás rendje, formái A)

A kapcsolattartás rendje

a)

A szülői közösséggel – az iskolát és az egész tanulói közösséget érintő ügyekben, illetve a jogszabályban meghatározott esetekben – a tagintézmény-vezető tartja a kapcsolatot. Ennek keretében köteles évente két alkalommal részletesen beszámolni az iskola működéséről, az iskolában folyó nevelő-oktató munka eredményeiről, illetve a tanulók nagyobb csoportját érintő valamennyi kérdésről, kérdéseikre és javaslataikra 15 napon belül írásban érdemi választ adni, azokat az iskolai dokumentumokat, amelyek elfogadásakor a szülői közösségnek véleményezési joga van, 15 nappal az elfogadás előtt elküldeni számukra, az iskolavezetőségi értekezletekre, illetve az iskolavezetőség és a szülői közösség közötti megbeszélésekre a meghívót 15 nappal korábban megküldeni.

b)

A tagintézmény-vezető a szülői közösség kérésére – előzetes időpont-egyeztetés alapján – a szülői közösség képviselőivel rendkívüli megbeszélést tart, illetve annak összehívását maga is kezdeményezheti.

c)

A tagintézmény-vezető az iskola egy osztályának tanulói közösségét érintő fontos kérdések megtárgyalása céljából kérheti, hogy az osztály szülői értekezletén, illetve annak egy részén részt vehessen, illetve az osztályfőnök közreműködésével rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze.

d)

Az iskola bármely osztályának szülői közössége kérheti, hogy az osztály szülői értekezletén a tagintézmény-vezető vagy az iskolavezetőség valamely tagja jelen legyen, és számukra tájékoztatást adjon, vagy válaszoljon kérdéseikre.

e)

Az iskola térítésmentesen biztosít helyiséget a szülői közösség működéséhez.

f)

A szülői közösség számára érkezett iratokat bontatlanul el kell juttatni az érintettekhez. Amennyiben az irat hivatalos elintézést igényel, a szülői közösségnek az iratot a felbontást követően haladéktalanul vissza kell juttatnia az iratkezelőhöz.

B)

A kapcsolattartás formái

a)

Szülői közösségi ülés A szülői közösség jogszabályban rögzített jogait a szülők, illetve a tagintézményvezető által összehívott üléseken gyakorolja – általában az alábbiak szerint: tanévkezdés – szeptember eleje, félévzárás – február eleje, a záróvizsgák előkészítése – április vége, tanévzárás – május vége. A megbeszélések pontos időpontjáról és tematikájáról – amelyet a szülői közösség elnökével való előzetes egyeztetés alapján az éves munkaterv határoz meg – a tagintézmény-vezető a tanév elején írásban értesíti a szülői közösség tagjait. A megbeszéléseken a tagintézmény-vezetőn kívül részt vesz a nevelési tagintézményvezető-helyettes, illetve alkalmanként a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus.

b)

Rendkívüli szülői közösségi ülés A tanulókat érintő, előre nem tervezhető ügyekben a tagintézmény-vezető, illetve a szülők képviselői – a fenti üléseken kívül – rendkívüli egyeztető megbeszélést hívhatnak össze.

c)

Iskolavezetőségi értekezlet A tagintézmény-vezető köteles meghívni a szülői közösség képviselőjét minden olyan vezetőségi értekezletre, amelyen a tárgyalt kérdésekben a szülői közösségnek véleményezési joga van. A szülői közösség képviselője meghívást kap, és tanácskozási joggal részt vehet a vezetőségi értekezleteken, kivéve a munkáltatói kérdések és az egyes tanulók ügyeinek megtárgyalását.

34

d)

Igazgatói fogadóóra A tagintézmény-vezető hetente egy alkalommal fogadóórát tart, amelyen a szülői közösség képviselői és a szülők a tanulókat érintő bármely ügyben tájékoztatást kérhetnek, illetve javaslatot tehetnek. A szülői közösség képviselői, illetve a szülők előzetes időpont-egyeztetés után – rendkívüli esetben azonnal – személyes meghallgatást kérhetnek az iskola vezetőjétől.

e)

Helyettesi fogadóóra A tagintézményvezető-helyettesek és a gyakorlatioktatás-vezető hetente egy alkalommal fogadóórát tartanak, amelyen a szülői közösség képviselői és a szülők minden olyan tanulókat érintő kérdésben tájékoztatást kérhetnek, illetve javaslatot tehetnek, amely az illető tagintézményvezető-helyettes hatáskörébe tartozik. A szülői közösség képviselői, illetve a szülők előzetes időpont-egyeztetés után – rendkívüli esetben azonnal – a vezetőktől a hatáskörükbe tartozó ügyekben személyes meghallgatást kérhetnek.

f)

Hivatalos levél vagy küldemény a fentebb leírt határidők betartásával és küldemény irattári dokumentálásával.

g)

Elektronikus kapcsolat Telefonon történő kapcsolat esetén – az ügy fontosságának függvényében – a hívás időpontjáról és tartalmáról feljegyzést kell készíteni, és azt az irattárban iktatni kell. E-mailben történő kapcsolatfelvétel esetén a levelet ki kell nyomtatni, és az irattárban kell elhelyezni.

1. 1. 5. A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás formái A tagintézményben jelen SZMSZ elfogadásakor nem működik iskolaszék.

1. 2.

A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

1. 2. 1

A pedagógusok és a tanulói közösségek közötti kapcsolattartás rendje, formái

A)

A kapcsolattartás rendje

a)

A tanuló számára biztosítani kell, hogy minden, a jogai gyakorlásával és az őt érintő iskolai kérdésekkel kapcsolatos információhoz hozzájuthasson, ennek érdekében törekedni kell arra, hogy a nevelőtestület és a tanulói közösségek között a kapcsolattartás folyamatos legyen, és minél közvetlenebb formában valósuljon meg. A megfelelő tájékoztatás biztosításáért – az osztályfőnökök, illetve a diákönkormányzatot segítő tanár közvetlen közreműködésével – a tagintézmény-vezető felel.

b)

A tanuló jogszabályban biztosított jogait személyesen, illetve a diákönkormányzat – az ODB, illetve az IDB – közvetítésével gyakorolhatja, ennek módjait, eljárásrendjét részletesen az iskolai házirend tartalmazza.

c)

A nevelőtestület és az osztályok között az osztályfőnökök, illetve a szaktanárok tartják a közvetlen kapcsolatot, az osztályközösséget hivatalos formában – a házirendben szabályozott módon – az ODB képviseli. A kapcsolattartás operatív irányításáért, koordinálásáért a szakmai tagintézményvezető-helyettes felel.

d)

A nevelőtestület és a diákönkormányzat közötti kapcsolattartás – ennek keretében a tanulókat közvetlenül érintő kérdésekben való kölcsönös tájékoztatás – a DÖK-tanár feladata, amelyet a munkaköri leírásában meghatározottak szerint lát el. Ha diákönkormányzat jogai gyakorlása érdekében a kapcsolat felvételét kezdeményezi a nevelőtestülettel, a nevelőtestületnek lehetővé kell tennie a képviselőik közötti megbeszélést.

e)

A szakmai munkaközösségek és a tanulói közösségek (osztályok, csoportok) közötti közvetlen kapcsolattartás, ennek keretében az egyes tantárgyakkal kapcsolatos kölcsönös tájékoztatás – a munkaközösség-vezető felelőssége mellett – a szaktanár munkaköri feladata. A szaktanár a tanév elején köteles tájékoztatni a tanulókat a tantárgyi követelményekről, az értékelés szempontjairól, a számonkérés módjairól, a kisvizsgák és az egységes mérések tervezett időpontjáról, a tanulmányi versenyekről, illetve a munkaközösségi munkatervnek, beszámolóknak a tanulókat közvetlenül érintő egyéb kérdéseiről.

35

f)

A tankönyvrendelés elkészítésekor a szakmai munkaközösségek és a diákönkormányzat közötti kapcsolattartás – a nevelési tagintézményvezető-helyettes felelőssége mellett – a munkaközösség-vezetők feladata, a tankönyvtámogatás megállapításakor a nevelőtestület, illetve a megbízásából megalakult diákjóléti bizottság és a diákönkormányzat között a DÖKtanár tartja a kapcsolatot.

g)

A tanulói közösségeknek az általuk megfogalmazott kérdésekre, problémákra a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ kell kapniuk.

B)

A kapcsolattartás formái

a)

Közvetlen, személyes kapcsolattartás: A kapcsolattartás napi iskolai ügyekben a 2. és a 4. szünetben, illetve tájékoztatási céllal a tanítási – elsősorban az osztályfőnöki – órákon valósul meg. Előzetes időpont-egyeztetés alapján bármely tanulói közösség kérheti a nevelőtestület képviselőivel való megbeszélést. A tanulók, illetve a tanulói közösségek jogszabályban meghatározott jogaik érvényesítésére a házirendben szabályozott módon kezdeményezhetik a nevelőtestület valamely tagjával vagy képviselőivel az egyeztető megbeszélés lefolytatását.

b)

Szervezett keretek közt: tanári fogadóóra hetente, a tanév elején a pedagógus által meghatározott, állandó időpontban IDB-gyűlés az IDB-gyűlésen a nevelőtestületet általában a DÖK-tanár képviseli a nevelőtestület a tanulókat érintő valamely kérdésben illetékes tagja előzetesen kérheti, hogy az IDB-gyűlés egy részén részt vehessen, illetve a DÖK is kezdeményezheti a nevelőtestület képviselőjének részvételét diákközgyűlés a diákközgyűlésen minden pedagógus részt vehet, az osztályfőnökök és a munkaközösség-vezetők részvétele ajánlott a diákküldöttek kérdést intézhetnek a nevelőtestület képviselőihez iskolagyűlés az óraközi szünetekben rövid megbeszélés céljából indokolt esetben a tagintézmény-vezető hívja össze, illetve összehívását a nevelőtestület is kezdeményezheti nevelőtestületi értekezlet a nevelőtestület értekezleteire meghívhatja a diákönkormányzat képviselőjét, illetve az IDB tagjait, és meg kell hívnia minden olyan esetben, amikor olyan kérdéseket tárgyal, amelyekben a diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg, a diákönkormányzat kezdeményezésére összehívott nevelőtestületi értekezletre meg kell hívni az IDB-titkárt.

c)

Közvetett kapcsolattartás iskolai hirdetőtáblák a tanulók, illetve a diákönkormányzat képviselői a házirendben szabályozott módon tehetnek közzé hirdetményeket a tantárgyakkal kapcsolatos információk közzétételéről a munkaközösségvezetők gondoskodnak, egyéb közérdekű hirdetmények közzétételéről az iskolavezetőség tagjai a köztük lévő feladatmegosztás szerint az iskolai hirdetőtáblák gondozása a DÖK-tanár feladata diákmédia a nevelőtestület bármely tagja kérheti az iskolarádió és az iskolaújság szerkesztőségét a közérdekű információk közzétételére az iskola honlapja a nevelőtestület és a tanulói közösségek által kért hirdetmények, információk közzétételéről a honlapot gondozó pedagógus gondoskodik, aki indokolt esetben előzetesen egyeztet a tagintézmény-vezetővel az iskolai könyvtárban közzétett jogszabályok, iskolai szabályzatok. 36

1. 2. 2. A pedagógusok közösségei és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje, formái A)

A kapcsolattartás rendje

a)

A pedagógus kötelessége, hogy a szülőkkel rendszeresen tartsa a kapcsolatot, és ennek keretében – a szülők jogszabályban biztosított jogainak megfelelően – tájékoztatási, válaszadási és segítségnyújtási kötelezettségének eleget tegyen. Az osztályfőnökök rendszeres kapcsolatot tartanak az osztályukban működő szülői közösség tagjaival, munkájukat a szakmai tagintézményvezető-helyettes koordinálja. A szülői értekezletek és az általános fogadóórák időpontját – amelyet a szülői közösséggel való előzetes egyeztetés alapján az éves munkaterv határoz meg –, illetve a tanári fogadóórák idejét az osztályfőnök a tanév elején beíratja az ellenőrzőbe, és meggyőződik róla, hogy a szülők aláírták-e az értesítést. A pedagógusnak a szülőkkel való kapcsolattartás során be kell tartania a jogszabályban meghatározott titoktartási kötelezettséget.

b) c)

d) B)

A kapcsolattartás formái

a)

Nevelőtestületi értekezlet A szülői közösség képviselője meghívást kap, és tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleteken, kivéve, ha azon munkáltatói kérdéseket vagy egyes tanulók ügyeit tárgyalják. A tagintézmény-vezető köteles meghívni a szülői közösség képviselőjét minden olyan nevelőtestületi értekezletre, amelyen a tárgyalt kérdésekben a szülői közösségnek véleményezési joga van.

b)

Szülői értekezlet Általában évente két, a végzős évfolyamon három alkalommal (szeptember, február, április) szervezi meg az iskola az iskolai munkatervben rögzített napokon. A szülői értekezleten a szülői közösség képviselője beszámol a szülői közösségi ülésen elhangzottakról, illetve kikéri a szülők állásfoglalását azokban a kérdésekben, amelyekben a szülői közösséget egyetértési vagy véleményezési jog illeti meg.

c)

Rendkívüli szülői értekezlet Az osztályfőnök – a tagintézmény-vezető előzetes engedélyével – rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze előre nem tervezhető ügyek vagy problémák megbeszélése, illetve a szülők tájékoztatása céljából. A rendkívüli szülői értekezlet összehívását a szülői közösség is kezdeményezheti osztályszintű problémák esetén vagy tájékozódási céllal.

d)

Évfolyamszintű szülői értekezlet Az évfolyamszintű szülői értekezletet – lehetőség szerint az osztályok szülői értekezletének napján – a tagintézmény-vezető hívhatja össze a szülők tájékoztatása céljából.

e)

Általános fogadóóra Az évente két alkalommal (november, április) megtartott általános fogadóórán a szülők tájékoztatást kérhetnek gyermekük tanulmányi előmeneteléről és magatartásáról, illetve kérdéseket intézhetnek a pedagógushoz a tantárgyát érintő ügyekben. Az általános fogadóórán az iskola valamennyi pedagógusának jelen kell lennie. A pedagógus az ellenőrző útján vagy telefonon külön is kérheti a szülő megjelenését. Az iskolának a fogadóórát olyan körülmények között kell megszerveznie, amely lehetővé teszi a szülő és a pedagógus közötti bizalmas beszélgetést.

f)

Tanári fogadóóra Az iskola minden pedagógusa egyéni fogadóórát tart a tanév elején általa meghatározott, állandó időpontban. Előzetes bejelentkezés és időpont-egyeztetés alapján a szülők a fogadóórán kívül is kérhetik a pedagógussal való személyes találkozást.

g)

Szülői nyílt hét A nyílt héten – amelynek idejét az iskolai munkaterv határozza meg – a szülők óralátogatásokon, illetve fórumokon, előadásokon vehetnek részt. 37

-

-

A tanítás menetének zavartalansága érdekében az óralátogatásokra szervezett formában kerül sor, ezért – ha a szülő az ellenőrzőben nem jelezte részvételi szándékát – a pedagógus az óralátogatást megtagadhatja. A szülők előzetes bejelentkezés alapján a nyílt héten kívül is látogathatják a tanítási órákat. Ha a szülő egy nappal korábban előzetesen kérte, hogy részt vehessen az iskolai foglalkozáson, a pedagógus a hozzájárulást nem tagadhatja meg.

1. 2. 3. Az iskolaszék és az egyéb tagintézményi közösségek kapcsolattartásának rendje A tagintézményben jelen SZMSZ elfogadásakor nem működik iskolaszék. 1. 2. 4. A szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolattartás rendje A)

Általános szabályok

a)

d)

A pedagógusoknak és a pedagógiai munkát segítő alkalmazottaknak a szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolattartás során be kell tartaniuk a jogszabályban meghatározott titoktartási kötelezettséget. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közötti, a tanuló iskolai előmenetelével és magatartásával összefüggő megbeszéléseire. A tanuló tanulmányi teljesítményével kapcsolatos adatok – az emberi méltóság tiszteletben tartásával – az osztályon belül nyilvánosságra hozhatók, de nem továbbíthatók illetéktelen személyhez, és – a pozitív példákat kivéve – a szülői értekezleten is tartózkodni kell a tanulók iskolai előmenetelének, magatartásának egyéni értékelésétől, minősítésétől. A tanuló környezetéről, iskolán kívüli cselekedetiről – rossz hírét keltően – a nyilvánosságot – tájékoztatni nem szabad. A tanulók tájékoztatásának rendjét részletesen az iskolai házirend tartalmazza.

B)

A kapcsolattartás formái és rendje

a)

Személyes kapcsolattartás

b)

c)

b)

-

A pedagógusok a szülőkkel szervezett keretek között az SZMSZ V. 1. 2. 2. fejezetében foglaltak szerint tartják a kapcsolatot.

-

A szülők a pedagógusokkal való előzetes időpont-egyeztetés alapján személyesen kérhetnek tájékoztatást gyermekük iskolai előmeneteléről, illetve a pedagógusok is személyes beszélgetésre hívhatják be a szülőket az iskolába.

-

A tanulókat személyes beszélgetés céljából csak rendkívül indokolt esetben és a szaktanár hozzájárulásával lehet a tanítási óráról elkérni. Az iskolapszichológusnak az egyéni foglalkozások időpontját – a krízishelyzeteket kivéve - előzetesen egyeztetnie kell az osztályfőnökkel és a szaktanárral, és a beosztást úgy kell elkészítenie, hogy az érintett tanulók a tananyagban való lemaradásukat önállóan is pótolni tudják.

Írásbeli tájékoztatás -

A pedagógus hivatalosan elsősorban az ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőket gyermekük tanulmányi előmenetelével, magatartásával és az iskolai ügyekkel kapcsolatban.

-

Ha a szülő írásban nyilatkozik arról, hogy az „e-Ellenőrzőkönyv”-et rendszeresen figyelemmel kíséri, az osztályfőnöknek nem kell havonta ellenőriznie, hogy a tanuló beírta-e a jegyeket az ellenőrzőjébe.

-

A fegyelmező intézkedést, a dicséretet, illetve a gyenge tanulmányi eredményről és a mulasztásokról szóló értesítést az ellenőrzőn kívül az osztálynaplóba is be kell jegyezni.

-

A kilencedik évfolyamon évente két alkalommal (december, április) – a többi évfolyamon ajánlottan – az osztályfőnök szöveges értékelés formájában tájékoztatja a szülőket gyermekük tanulmányi előmenetelével és magatartásával kapcsolatban.

-

A tanulói jogviszonyt és a mulasztásokat érintő ügyekben – a jogszabályi előírások szerint – az iskola hivatalos értesítést küld a szülőknek. A hivatalos értesítést a tagintézmény-vezető írja alá, és az osztályfőnök az osztálynaplóban a megfelelő záradék beírásával dokumentálja. 38

c)

d)

e)

Telefonon történő kapcsolattartás -

A pedagógus a saját telefonszámát egyéni döntése alapján adja meg a szülőknek és a tanulóknak, a tagintézmény a magántelefonszámokról tájékoztatást nem ad.

-

A szülők telefonszáma az Nkt. 41. § (4) bekezdése szerint a tagintézményben nyilvántartható, ezért azt az elektronikus naplóba is be kell jegyezni, hogy a pedagógusok telefonon is fel tudják venni a kapcsolatot a szülőkkel.

-

Ha a pedagógus telefonon veszi fel a kapcsolatot a szülővel vagy a tanulóval – az ügy fontosságának függvényében – a beszélgetés időpontját és tárgyát az osztálynaplóba is be kell jegyeznie.

Elektronikus napló -

A tanuló az elektronikus naplóban a rá vonatkozó bejegyzéseket az „eEllenőrzőkönyv”-ben megtekintheti, és folyamatosan nyomon követheti.

-

A tanuló az "e-Ellenőrzőkönyv"-ben felhasználónévvel és jelszóval azonosítja magát. A felhasználónév a tanuló oktatási azonosítója, a jelszót az első belépéshez az iskola biztosítja, amelyet az osztályfőnök ad át a tanuló számára. Az osztályfőnök felhívja a figyelmet arra, hogy a kapott jelszót adatvédelmi szempontból célszerű megváltoztatni.

-

Az elektronikus napló „e-Ellenőrzőkönyv” felületén a szülők folyamatosan figyelemmel kísérhetik a gyermekük tanulmányi előmenetelével, magatartásával és mulasztásaival kapcsolatos bejegyzéseket, illetve a pedagógusok a fentiekkel összefüggésben szöveges üzenetet is küldhetnek a szülők számára. Az „eEllenőrzőkönyv” felületén a szülők kizárólag a saját gyermekükre vonatkozó bejegyzéseket tekinthetik meg, ezek tartalmát harmadik fél nem ismerheti meg.

-

Az osztályfőnök az első szülői értekezleten tájékoztatja a szülőket az „eEllenőrzőkönyv”-höz való hozzáférés módjáról, illetve, hogy a saját belépési jelszavukat csak a tanulók ismerik, így azt tőlük lehet elkérni. Az osztályfőnök felhívja a szülők figyelmét, hogy a tanuló a jelszavát bármikor megváltoztathatja, ezért – ha nem tudnak belépni az ellenőrzőjébe – tőle kérhetnek felvilágosítást az új jelszóról.

Elektronikus levelezés -

A tagintézmény fontos elektronikus kommunikációs csatornája az elektronikus levelezés, melyet az iskola belső szerverén kialakított levelezőrendszer szolgál ki. Az iskola a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak számára egyedi elektronikus levelezési címet biztosít, amely kizárólag munkavégzés céljára használható, privát célú levelezés e rendszeren nem végezhető.

-

A szülőknek és a tanulóknak címzett elektronikus levél kizárólag a tagintézmény által biztosított levelezési címről küldhető, a privát használatú elektronikus levelezési címről küldött elektronikus üzenet nem minősül hivatalos megkeresésnek.

-

A szülőknek és a tanulóknak küldött elektronikus körleveleknél minden címzettet "titkos másolat"-ként kell megjelölni. Elsődleges címzettként kizárólag a saját e-mail cím adható meg, illetve az elsődleges címzett mező üresen is hagyható. A titkos másolatot tartalmazó elektronikus levél törzsében – az elérhetőség megjelenése nélkül – pontosan meg kell adni azoknak a személyeknek a státuszát, akik az adott elektronikus levélről másolatot kapnak.

-

Ha az ügy fontossága megkívánja, a szülőknek vagy a tanulóknak elektronikusan elküldött vagy a tőlük kapott levél tartalmáról a tagintézmény-vezetőt tájékoztatni kell, aki dönt arról, hogy a levelet ki kell-e nyomtatni, és az irattárban el kell-e helyezni.

-

A szülők és a tanulók elektronikus levelezési címét az Nkt. nem nevezi meg az iskolában nyilvántartható adatok között, ezért ha az érintettek a címüket megadják, egyidejűleg írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy a pedagógusok – a fent szabályozott módon – használhatják azt az iskolai elektronikus kommunikáció során.

39

-

f)

Ha a pedagógus elektronikus körlevélben küld tájékoztatást a szülőknek vagy a tanulóknak, az információt más formában azokhoz is el kell juttatnia, akiknek nincs elektronikus elérhetőségük, vagy annak használatához nem járultak hozzá.

Internetes közösségi oldalak -

A pedagógusok egyéni döntés alapján – az etikai elvárások betartásával – internetes közösségi oldalakon is kapcsolatba léphetnek a tanulókkal és a szülőkkel. Az internetes közösségi oldalak nem képezik az iskola hivatalos elektronikus kapcsolattartási csatornáját, az ezen a felületen megosztott tartalmak nem minősülnek hivatalos értesítésnek.

-

Az internetes közösségi oldalakon az iskola működésével, napi életével kapcsolatos információk kizárólag abban az esetben jeleníthetők meg, ha azok nem sértik sem a tanulók, sem a szülők, sem a tagintézmény dolgozóinak személyiségi jogait. Olyan információ, amely az iskolát, illetve annak bármely tanulóját vagy alkalmazottját negatív színben tünteti fel, a közösségi oldalaknak sem a publikus, sem a zárt csoport felületén nem jeleníthető meg.

-

A közösségi oldal felületén a tanuló tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról vagy egyéb őt érintő információról a tagintézmény egyetlen alkalmazottja sem adhat tájékoztatást.

-

A közösségi oldalak privát üzenetküldési funkciójának használatára a tagintézmény elektronikus levelezésére vonatkozó szabályai érvényesek.

1. 2. 5. A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje a)

A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai munkájának összehangolása érdekében folyamatosan együttműködnek és rendszeres munkakapcsolatban állnak egymással. A kapcsolattartás hivatalos formáit az SZMSZ III. 3.1.2. fejezete szabályozza.

b)

A szakmai munkaközösségeknek különösen a következő területeken kell együttműködniük: a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztése – az egyes tantárgyak lehetőségeinek feltárásával és a feladatok, módszerek egyeztetésével, a módszertani kultúra fejlesztése – közös belső továbbképzések és bemutatóórák szervezésével, a gyakornokok, a pályakezdő és a gyesről visszatérő pedagógusok munkájának segítése, szabadidős programok szervezése – a szakmai tagintézményvezető-helyettes és a DÖK-tanár koordinálásával, az egészségfejlesztési és környezetnevelési programok megvalósítása – a területért felelős vezető irányításával, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység – a nevelési tagintézményvezető-helyettes irányításával, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását és integrációját segítő tevékenység – a nevelési tagintézményvezető-helyettes koordinálásával, az SNI és a BTM tanulók fejlesztésének összehangolása, az iskola pályázatainak kidolgozása, illetve megvalósítása, beiskolázási tevékenység – a szakmai tagintézményvezető-helyettes irányításával.

c)

A szakmai munkaközösségek vezetői az éves munkatervük elfogadása előtt egyeztetik egymással a tanév kiemelt általános fejlesztési céljait, különös tekintettel a kulcskompetenciák fejlesztésére, az egységes mérések és a kisvizsgák ütemezését, a tanulmányi versenyek témáit és ütemezését, az iskolai pályázatok és projektek témáit, témafelelőseit, a megemlékezések formáit és felelőseit.

d)

A szakmai munkaközösségek együttműködnek a digitális tananyag- és feladatbank bővítése céljából a honlapot gondozó pedagógussal,

40

-

az iskola szabadidős programjainak összehangolása és színesítése érdekében a DÖKtanárral, a hátrányos helyzetű tanulók közös segítésének érdekében a nevelési tagintézményvezető-helyettessel.

e)

A szakmai munkaközösségek – mindenekelőtt az egészségügyi és a szociális – szoros kapcsolatban állnak a BVHSZC tagintézményeinek szakmai munkaközösségeivel. Az együttműködés különösen a következő területekre terjed ki: tananyagfejlesztés, a beiskolázási és marketingtevékenység összehangolása, a tanulók pályaválasztásának orientálása, segítése, a végzett tanulók továbbhaladásának nyomon követése, a munkaerőforrások hatékony felhasználása.

f)

Az iskola szakmai munkaközösségei részt vesznek a Pedagógiai Oktatási Központ által szervezett munkaközösségi megbeszéléseken és továbbképzéseken, illetve a különböző oktatási szervek és szakmai szervezetek fórumain, és az ott elhangzottakról a munkaközösségvezetők tájékoztatják egymást.

2.

A külső kapcsolatok rendszere, formái és módjai

2. 1.

Általános szabályok

a)

A tagintézményt a külső kapcsolatokban hivatalosan általában a tagintézmény-vezető képviseli, az iskolavezetés tagjai, illetve az egyes pedagógiai területekért felelős tanárok a munkaköri leírásukban rögzített feladatmegosztás szerint látják el ez irányú tevékenységüket.

b)

A különböző külső szervekkel kapcsolatot tartó vezető, illetve pedagógus a kapcsolat felvételéről és tartalmáról köteles beszámolni a tagintézmény-vezetőnek, a tervezett intézkedésre előzetesen engedélyt kell kérnie.

c)

A tagintézmény-vezető az irányító és a fenntartó szervekkel, illetve a BVHSZC-vel való kapcsolatok tekintetében tájékoztatja az iskolavezetőséget, egyéb külső kapcsolatok terén az érintett alkalmazottat, illetve alkalmazotti közösséget, az egész iskolát érintő, lényeges vagy nevelőtestületi döntést igénylő ügyekben pedig a nevelőtestületnek tartozik beszámolási kötelezettséggel.

d)

A külső szervekkel való – pénzügyi kihatással nem járó – együttműködési vagy egyéb megállapodásokat a munkaköri leírásokban rögzített feladatmegosztás szerinti felelős vezető készíti elő, és a tervezetet jóváhagyásra, illetve aláírásra benyújtja a tagintézmény-vezetőnek.

e)

A külső szervekkel való kapcsolattartás dokumentálásáról részletesen az SZMSZ mellékletét képező Iratkezelési szabályzat rendelkezik, a gazdálkodással összefüggő területeken pedig a fenntartó szabályzatai szerint kell eljárni.

2. 2.

A kapcsolattartás formái, módjai

a)

Személyes megbeszélés A külső szervekkel való személyes megbeszélést általában a tagintézmény-vezető kezdeményezheti, a vezetők – a hatáskörükbe tartozó ügyekben – a tagintézményvezetővel való előzetes egyeztetés után. Ha a külső szerv kezdeményezi a személyes megbeszélést, a vezetők erről kölcsönösen tájékoztatják egymást, és egyeztetik, hogy az iskolát a megbeszélésen ki képviseli. A megbeszélésekről – a téma fontosságának, illetve jellegének függvényében – feljegyzést vagy emlékeztetőt kell készíteni, illetve jegyzőkönyvet kell felvenni.

b)

Konferenciákon, fórumokon, továbbképzéseken stb. való részvétel A különböző fórumokon részt vevő vezető vagy pedagógus - a téma jellegétől és fontosságától függően – tájékoztatási és beszámolási kötelezettségének a következő módon tehet eleget: beszámol az iskolavezetőségnek, a legközelebbi vagy a tagintézmény-vezető által összehívott rendkívüli értekezleten tájékoztatja a nevelőtestületet, 41

-

rövid összefoglalót tesz közzé a tanári szobában, beszámol az érintett alkalmazotti közösségnek. A különböző fórumokon részt vevő vezető vagy pedagógus felhatalmazást kaphat, hogy képviselje a nevelőtestület, illetve valamelyik alkalmazotti közösség álláspontját, illetve kérdéseket fogalmazzon meg a nevükben, e felhatalmazás híján az iskola hivatalos képviseletére kizárólag a tagintézmény-vezető jogosult.

c)

Levelezés A bejövő és a kimenő hivatalos leveleket, küldeményeket – az Iratkezelési szabályzatban meghatározottak szerint – dokumentálni kell. A beérkezett hivatalos küldeményeket a titkárság átadja a tagintézmény-vezetőnek, a tagintézmény-vezető távollétében a helyettesítő vezetőnek, aki – kivéve a névre szóló leveleket – az irat elolvasása és láttamozása után intézkedik a további teendőkről. Az iktatott iratok fénymásolatát a titkárság eljuttatja az intézkedésre jogosult vagy kijelölt vezetőhöz, illetve pedagógushoz. A névre szóló leveleket felbontatlanul kell továbbítani a címzetthez, aki – ha az irat hivatalos intézkedést igényel – köteles azt haladéktalanul visszajuttatni az iratkezelőhöz, és a küldemény tartalmáról tájékoztatni az illetékes vezetőt. A BVHSZC és a tagintézmény közötti gazdasági-pénzügyi tárgyú levelezést a tagintézmény-vezető vagy a gazdasági ügyintéző bonyolítja – a tagintézményvezetővel való előzetes egyeztetés alapján – a BVHSZC szabályzataiban meghatározottak szerint. A tagintézményi levelezésről részletesen az SZMSZ III. 2.3. fejezete és az Iratkezelési szabályzat rendelkezik.

d)

Telefonos kapcsolat A telefonon bonyolított lényeges ügyekről, intézkedésekről írásos feljegyzést kell készíteni, és azt az irattárban is dokumentálni kell.

e)

Elektronikus kapcsolat A kapcsolat megvalósulhat e-mailben, illetve számítógépes programokon, rendszereken – Adafor, KIR stb. – keresztül az SZMSZ VII. 4. fejezetében foglaltak szerint. Az iskolatitkár feladata, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje az iskola levelező programját, és a beérkező hivatalos levelekre felhívja a tagintézmény-vezető figyelmét. Gazdasági-pénzügyi vagy munkaügyi kérdésekben a BVHSZC és a tagintézmény közötti elektronikus kapcsolattartás a gazdasági ügyintéző feladata a fenntartó szabályzataiban meghatározottak szerint és a tagintézmény-vezetővel való előzetes egyeztetés alapján. A levelekben címzettként meg kell jelölnie a tagintézmény-vezetőt is. Az elektronikus úton kimenő és érkező hivatalos leveleket a hivatalos iratokkal egyezően, az Iratkezelési szabályzatban meghatározattak szerint dokumentálni kell.

2. 3.

A külső kapcsolatok rendszere

2. 3. 1. Kapcsolattartás a köznevelés és a szakképzés ágazati irányító szerveivel a) b)

A kapcsolattartás közvetlenül, illetve – az Oktatási Hivatal hatósági jogosítványaihoz tartozó ügyekben – közvetetten valósul meg, a kapcsolattartó általában a tagintézmény-vezető. A kapcsolattartás során az iskola vezetői között a következő feladatmegosztás érvényesül: adatszolgáltatás – tagintézmény-vezető, vizsgaszervezés, vizsgadokumentáció – tagintézmény-vezető, beiskolázás, felvételi eljárás – tagintézmény-vezető, tankönyvrendelés – tagintézmény-vezető, hatósági és intézményellenőrzés – tagintézmény-vezető, országos mérések, vizsgálatok – nevelési tagintézményvezető-helyettes, tanulmányi versenyek – hatáskör szerinti tagintézményvezető-helyettes, pedagógus- és diákigazolvány – tagintézmény-vezető, pályázatok, monitoring – tagintézmény-vezető, a tanköteles tanulók igazolatlan mulasztása – tagintézmény-vezető, a pedagógusok minősítési eljárása – tagintézmény-vezető. 42

c)

A jogszabályban meghatározott adatszolgáltatás megvalósításáért és az adatok hitelességéért a tagintézmény-vezető a felelős, a feladat elvégzésében a vezetők a munkakörükhöz tartozó területeken működnek közre.

d)

Az iskolavezetőség tagjai, illetve az iskolatitkárok folyamatosan figyelemmel kísérik a minisztériumok, illetve az Oktatási Hivatal honlapját, illetve az Adafor és a KIR-rendszert, és az ott közölt – vagy a körlevelekben érkező – információkról kölcsönösen tájékoztatják egymást, illetve eljuttatják azokat az érintett szakmai munkaközösségekhez.

2. 3. 2. Kapcsolattartás a fenntartóval a)

A fenntartóval a tagintézmény-vezető tartja a kapcsolatot. A kapcsolattartás általában a BVHSZC vezetőinek közvetítésével valósul meg.

b)

A tagintézmény-vezető részt vesz a fenntartó által szervezett értekezleteken, konferenciákon, továbbképzéseken, és az ott elhangzottakról tájékoztatja az iskolavezetést, illetve az egész iskolát érintő kérdésekben a nevelőtestületet.

2. 3. 3. Kapcsolattartás a BVHSZC szervezeteivel a)

A tagintézmény-vezető rendszeres kapcsolatot tart a BVHSZC vezetőivel és szervezeteivel. A kapcsolattartás nemcsak a jelentési, adatszolgáltatási és beszámolási kötelezettség teljesítésére korlátozódik, hanem a jogkörébe tartozó fontosabb intézkedések és döntések meghozatala előtt egyeztet a fenntartó képviselőjével.

b)

Munka- és pénzügyi kérdésekben a BVHSZC munkatársaival a gazdasági ügyintéző, műszaki-karbantartási ügyekben a gondnok tart közvetlen kapcsolatot. Saját hatáskörben nem intézkedhetnek, munkájuk során folyamatosan egyeztetniük kell a tagintézmény-vezetővel.

2. 3. 4. Kapcsolattartás a BVHSZC iskoláival a)

b)

Az iskola a BVHSZC-hez tartozó tagintézményekkel a következő területeken működik együtt: a szakmai helyi tantervek összehangolása, közös tananyagfejlesztés, a szakmai tanulmányok beszámíthatóságának kidolgozása, a szakmai tárgyak mérési-értékelési rendszerének összehangolása, közös beiskolázási, pályaorientációs, pályaválasztási és PR-tevékenység, a tagintézmények tantárgyfelosztásának egyeztetése, összehangolt munkaerő-gazdálkodási rendszer működtetése, közös továbbképzések, illetve bemutatóórák szervezése, a tárgyi, technikai, infrastrukturális eszközök hatékony kihasználása, közös pályázatok kidolgozása, megvalósítása és a fenntarthatóság biztosítása, tanulmányi versenyek, közös sport- vagy kulturális rendezvények, közösségi programok szervezése. A kapcsolattartás formái: személyes kapcsolattartás (telefon, e-mail), az igazgatók megbeszélései, a szakmai vezetők megbeszélései, közös rendezvények.

2. 3. 5. Kapcsolattartás a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel a)

Az iskola szoros kapcsolatot tart a szakmai gyakorlati képzésben közreműködő tagintézményekkel, vállatokkal. A szakmai gyakorlati képzés feladatainak ellátására a szakképzési törvényben meghatározottak szerint együttműködési megállapodást kötnek, amelyet a gyakorlatioktatás-vezető készít elő a fenntartó utasításai szerint.

b)

A gyakorlatioktatás-vezető gondoskodik a külső szakmai gyakorlatok előkészítéséről és megszervezéséről, ennek keretében egyezteti a gyakorlati képzést folytató szerv illetékes vezetőivel a gyakorlati képzés szakmai követelményeit, a csoportok és a tanulók számát, valamint a gyakorlatok időbeosztását.

c)

A gyakorlatioktatás-vezető – az együttműködési megállapodásban rögzítetteken túl – rendszeres kapcsolatot tart a gyakorlati képzést biztosító intézmények, vállalatok illetékes 43

vezetőivel és a gyakorlati oktatásban részt vevő munkatársakkal, a munkaköri leírásában meghatározottak szerint látogatja a gyakorlati képzés helyszíneit, szükség esetén pedagógiai tanácsokat adnak, illetve – lehetőség szerint – évente legalább egy alkalommal hivatalos megbeszélést szervez, amelynek keretében közösen elemzik a gyakorlati képzés eredményeit, az együttműködésből adódó problémákat és a megoldási lehetőségeket. 2. 3. 6. Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálatokkal a)

A gyermekjóléti szolgálatokkal való hivatalos kapcsolatfelvétel – a tagintézmény-vezetővel való előzetes egyeztetés alapján – a nevelési tagintézményvezető-helyettes feladata, aki a feltárt problémákról és a tervezett intézkedésekről, illetve azok eredményéről tájékoztatja a tagintézmény-vezetőt és a tanuló osztályfőnökét.

b)

A folyamatban lévő ügyekben az érintett tanuló osztályfőnöke tart a rendszeres kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálat munkatársával.

c)

Ha a nevelési tagintézményvezető-helyettessel vagy a tanuló osztályfőnökével elsődlegesen a gyermekjóléti szolgálat veszi fel a kapcsolatot, a megbeszélésről tájékoztatniuk kell a tagintézmény-vezetőt.

d)

A tagintézmény-vezető köteles felvenni a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal, ha gyermekbántalmazás vélelme merül fel.

e)

Ha a tanköteles tanuló a szülő értesítése ellenére továbbra is igazolatlanul mulaszt, az iskola a jogszabályban meghatározottak szerint köteles értesíteni a gyermekjóléti szolgálatot.

f)

A tagintézmény-vezető a gyermekjóléti szolgálat segítségét kérheti, ha a tanulót veszélyeztető okokat az iskola pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, a tanulóközösség védelme érdekében ez indokoltnak ítéli meg.

g)

A gyermekjóléti szolgálat kérésére a pedagógiai jellemzést az érintett tanuló osztályfőnöke készíti el a nevelési tagintézményvezető-helyettes közreműködésével. A jellemzést elküldés előtt be kell mutatni a tagintézmény-vezetőnek.

h)

A gyermekjóléti szolgálattal történt kapcsolatfelvételről, illetve gyermekvédelmi ügyekről a nevelési tagintézményvezető-helyettes tanulónkénti nyilvántartást vezet, és az irányító szervek, illetve a nevelőtestület számára összesítéseket, statisztikai kimutatásokat készít a vonatkozó jogszabályi és adatvédelmi előírások betartásával.

i) -

A kapcsolattartás formái: hivatalos levelezés, értesítések a küldött és az érkezett leveleket egy iktatószámon kell iktatni, hogy az intézkedések folyamata jól nyomon követhető legyen, ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztásainak száma eléri a 10 órát, értesítéshez csatolni kell az e-naplóból kinyomtatott mulasztási összesítést és az iskola által összeállított intézkedési tervet, a levelezésről az iskolatitkár nyilvántartást vezet telefonos kapcsolat az osztálynaplóba, illetve az iskolatitkár által vezetett nyilvántartásba a dátumot be kell jegyezni, és ha az ügy további intézkedést igényel, a beszélgetés tárgyáról hivatalos feljegyzést kell készíteni, személyes megbeszélés az eset függvényében a tanuló és a szülő részvételével, esetmegbeszélés a gyermekjóléti szolgálat kérésére a nevelési tagintézményvezető-helyettes, illetve a tanuló osztályfőnöke részvételével, közös családlátogatás valamelyik fél kérésére a szülővel előzetesen egyeztetett időpontban.

-

-

-

2. 3. 7. Kapcsolattartás a tanuló tartózkodási helye szerinti illetékes gyámhivatallal a)

Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztásainak száma eléri az 50 órát, a tagintézményvezető hivatalos értesítést küld a tanuló tartózkodási helye szerinti illetékes gyámhivatalnak, az értesítéshez csatolva az e-naplóból kinyomtatott mulasztási összesítést. 44

b)

A gyámhivatalnak, illetve a korábban a szabálysértési hatóságnak és a gyermekjóléti szolgálatnak küldött értesítéseket egy számon kell iktatni, hogy az intézkedések folyamata jól nyomon követhető legyen.

c)

Amennyiben a gyámhivatal a mulasztásokkal kapcsolatos eljárás keretében lefolytatott tárgyalásra idézést küld, az iskolát a nevelési tagintézményvezető-helyettes vagy az osztályfőnök képviseli.

d)

Az iskola a mulasztásokkal kapcsolatos intézkedéseiről és azok hatásáról az iskolatitkár tanulónkénti nyilvántartást vezet, és az irányító szervek, illetve a nevelőtestület számára összesítéseket, statisztikai kimutatásokat készít a vonatkozó jogszabályi és adatvédelmi előírások betartásával.

2. 3. 8. Kapcsolattartás az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval a)

Az iskola-egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatókkal a szakmai tagintézményvezetőhelyettes tart közvetlen és rendszeres kapcsolatot, aki ennek keretében a tanév elején az iskolaorvossal és a védőnővel megbeszéli az iskola-egészségügyi ellátás feladatait, a szűrővizsgálatok ütemezését, illetve a tanulók számára tartandó egészségnevelési foglalkozások témáit és beosztását, valamint évente legalább egy alkalommal kikéri a véleményüket, hogy az iskolai büfé és áruautomata árukínálata megfelel-e az egészséges táplálkozás követelményeinek, az iskolafogászati ellátást biztosító intézménnyel egyezteti a tanévenkénti két fogászati ellátás ütemezését, rendszeresen ellenőrzi és nyomon követi a szolgáltató munkatervében meghatározott feladatok végrehajtását.

b)

A tanulók egészségügyi alkalmassági vizsgálatának előkészítésekor és lebonyolításakor a szolgáltatóval a gyakorlatioktatás-vezető tartja a kapcsolatot.

b)

Az egyes tanulók vonatkozásában az iskolaorvossal és a védőnővel az osztályfőnök tartja a kapcsolatot, veszélyeztetett tanuló esetén a nevelési tagintézményvezető-helyettes közreműködésével.

c)

A tanulók testneveléssel kapcsolatos szűrővizsgálatait a testnevelő tanárok is nyomon követik, illetve rendszeresen konzultálnak az iskolaorvossal és a védőnővel.

d)

Az iskolaorvos és a védőnő egészségfejlesztési és környezetnevelési kérdésekben szakértőként segíti a pedagógusok munkáját, és javaslatokat tesz az optimális környezet-egészségügyi feltételek biztosítására. A tagintézmény-vezető ennek keretében kikéri az iskolaorvos és a védőnő véleményét az iskolai egészségfejlesztési programok tervezésekor, évente legalább egy alkalommal azzal kapcsolatban, hogy a büfé és az áruautomata kínálata megfelel-e az egészséges táplálkozásra vonatkozó követelményeknek.

e)

Az iskolaorvos és a védőnő szeptember 10-éig elkészíti éves munkatervét, amelyet benyújt a tagintézmény-vezetőnek, a tanulók egészségügyi állapotával kapcsolatos tapasztalatairól pedig évente tájékoztatja az iskolavezetést.

f)

Az iskolaorvos és a védőnő a munkáját a vonatkozó jogszabályok és az SZMSZ 7. 1. fejezetében, valamint az iskola egészségnevelési programjában meghatározottak szerint végzi az éves munkaterve alapján.

g)

A tagintézmény alkalmazottai számára a foglalkozás-egészségügyi ellátást a BVHSZC biztosítja, a szervezésben és az alkalmazottak tájékoztatásában a szakmai tagintézményvezetőhelyettes segítséget nyújt.

2. 3. 9. Kapcsolattartás a Pedagógiai Oktatási Központtal a)

A Pedagógiai Oktatási Központtal elsősorban a tagintézmény-vezető tartja a kapcsolatot, ennek keretében a pedagógiai módszerek megismerése és fejlesztése érdekében a szaktanácsadók közreműködését kérheti kihelyezett továbbképzések, konzultációk vagy óralátogatások formájában.

45

b)

A mérési-értékelési feladatok, vizsgálatok, illetve a tanulmányi versenyek megszervezése és zavartalan lebonyolítása érdekében a POK-kal a hatáskör szerint illetékes vezető tartja a kapcsolatot.

c)

Az iskolavezetés folyamatosan figyelemmel kíséri a POK által szervezett továbbképzési programok kiírásait, és ezekről tájékoztatja az érintett szakmai munkaközösségeket. A továbbképzésekre való jelentkezések megszervezése érdekében a POK-kal a vezetők a munkaköri leírásukban meghatározottak szerint tartják a kapcsolatot.

d)

Az egyes tantárgyak vonatkozásában a POK illetékes szaktanácsadóival a munkaközösségvezetők tartják a kapcsolatot, akik ennek keretében részt vesznek a munkaközösségi megbeszéléseken és szakmai konferenciákon, folyamatosan figyelemmel kísérik a különböző formában beérkező információkat, személyes tájékoztatást vagy segítséget kérnek.

e)

A POK-kal – a fentieken kívül – az iskola a következő feladatmegosztás szerint tartja a kapcsolatot: gyermek- és ifjúságvédelem - nevelési tagintézményvezető-helyettes beiskolázás - tagintézmény-vezető, pályaválasztási tanácsadás - osztályfőnökök.

2. 3. 10. Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal a)

A nevelő-oktató munka segítése, valamint az egyes tanulóknál felmerülő tanulási, magatartási vagy beilleszkedési problémák feltárása és megoldása érdekében az iskola kapcsolatot tart a pedagógiai szakszolgálatokkal, így – a köztük lévő feladatmegosztás szerint – a szakértői és rehabilitációs bizottságokkal, illetve a nevelési tanácsadókkal.

b)

Ha az iskola a tanulónál észlelt tanulási, beilleszkedési stb. nehézségek miatt szakértői vizsgálat elvégeztetését tartja szükségesnek, kiskorú tanuló esetében a szakszolgálat megkeresése előtt előzetesen a szülő hozzájárulását kell kérnie.

c)

A szakszolgálat hivatalos megkeresése minden esetben a tagintézmény-vezető hatásköre, aki a kapcsolatfelvétel előkészítését – a probléma jellegétől függően – a következő munkamegosztás szerint végezteti el: tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézség – osztályfőnök, illetve szaktanár, a gyógytestnevelést szervező iskola – szakmai tagintézményvezetőhelyettes, logopédiai problémák – magyartanárok, pszichés, idegrendszeri probléma – iskolaorvos, védőnő, pályaválasztás – osztályfőnök.

d)

A szakszolgálat által készített szakértői vélemény, illetve javaslat alapján – a jogszabályi előírások szerint – a tagintézmény-vezető a további intézkedésekről (felmentés, mentesítés, egyéni vagy fejlesztő foglalkozás stb.) határozatot hoz, amelynek egy példányát az osztályfőnökhöz és a szülőhöz is eljuttatja. A határozatban a tagintézmény-vezető a hozott intézkedés érvényességéről is rendelkezik, amelynek lejárta előtt a tanulónak a kontrollvizsgálaton kell részt vennie.

e)

Ha a szakértői vélemény a tanuló számára fejlesztő foglalkozást javasol, ennek megszervezéséről – az erre biztosított időkeret terhére - a tagintézmény-vezető a tantárgyfelosztásban gondoskodik. Amennyiben az iskola a sajátos nevelési igényű tanulóval való speciális foglalkozást nem tudja megoldani, a tagintézmény-vezető a pedagógiai szakszolgálat közreműködését kéri.

f)

Az osztályfőnökök az első szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket a pedagógiai szakszolgálatok tevékenységéről, és a szülő kérésére segítséget nyújtanak a szakszolgálatokkal való kapcsolat felvételében.

2. 3. 11. Kapcsolattartás a közösségi szolgálat teljesítésében közreműködő intézményekkel a)

Ha az iskola a tanulók ötven órás közösségi szolgálatának teljesítésébe külső szervezetet von be, a kapcsolattartás a következő rend szerint történik: kapcsolatfelvétel – gyakorlatioktatás-vezető, az együttműködési megállapodás előkészítése – gyakorlatioktatás-vezető, 46

-

b) c)

az együttműködési megállapodás megkötése a tanulók felkészítése

– tagintézmény-vezető, – gyakorlatioktatás-vezető, a kijelölt mentor közreműködésével, rendszeres kapcsolattartás, koordinálás – gyakorlatioktatás-vezető, a tanulók szükség szerinti kísérése – osztályfőnök, pedagógusok, a dokumentáció kezelése – osztályfőnök. A közösségi szolgálat megszervezésekor a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 133. §-ban foglaltak szerint kell eljárni. A közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelésének előírásait az iskola iratkezelési szabályzata rögzíti.

2. 3. 12. Kapcsolattartás az oktatásügyi közvetítői szolgálattal a)

b)

c)

Az iskola – a fenntartó egyetértésével – az oktatásügyi közvetítői szolgálat segítségét kérheti a következő tanulói ügyekben: ha a tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, ha a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, fegyelmi eljárás során. A szolgálattal való hivatalos kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás a tagintézmény-vezető feladata, a folyamatban lévő tanulói ügyeknél elsősorban a nevelési tagintézményvezetőhelyettes tart rendszeres kapcsolatot a kijelölt közvetítővel. Az oktatásügyi közvetítői szolgálat igénybe vétele esetén a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet62. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

2. 3. 13. Kapcsolattartás más iskolákkal a)

Az iskola a kerületi középiskolákkal a következő területeken tart kapcsolatot: vendégtanulói jogviszony létesítése, közös sport- vagy kulturális rendezvények szervezése.

b)

Az iskola a beiskolázás eredményessége, illetve a szakmai célok megvalósulása érdekében az általános iskolákkal a következő formában tart kapcsolatot: részvétel a beiskolázási szülőértekezleteken és a pályaválasztási fórumokon, az általános iskolák tájékoztatása a 9-10. évfolyamos tanulók év végi tanulmányi eredményeiről, egészség- és környezetnevelési előadások, foglalkozások szervezése, csecsemőgondozási és környezetvédelmi verseny szervezése, tájékoztatók, bemutatkozó anyagok küldése az iskoláról.

c)

Az iskolákkal való kapcsolat megvalósulhat közvetlenül, illetve a kerületi kulturális és sportintézmények közvetítésével. A kapcsolattartás a következő rend szerint történik: az iskolák igazgatóival - tagintézmény-vezető, a pályaválasztási felelősökkel - szakmai tagintézményvezető-helyettes, tanulmányi versenyek - munkaközösség-vezetők, szakmai versenyek - szakmai vezetők, kulturális rendezvények - DÖK-tanár, tagintézményvezető-helyettes, sportversenyek - munkaközösség-vezető.

d)

Az iskola külföldi iskolákkal is kapcsolatot tart a következő formában: szakmai programok összehangolása, cseréje, közös projektek kidolgozása különböző pályázatok keretében (Comenius), diák- és tanárcsere, külföldi utazások során intézménylátogatás, diáklevezés. A kapcsolattartók az adott projekt megvalósítására létrejött feladatcsoport tagjai, akik az illetékes vezető irányításával és az idegen nyelvi tanárok segítségével végzik munkájukat.

2. 3. 14. Kapcsolattartás a kollégiumokkal a)

Az iskola a kollégiumban lakó tanulók megfelelő ellátása érdekében a nevelési tagintézményvezető-helyettes irányításával rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a kollégiumok vezetőivel, illetve az egyes tanulók esetében a nevelőtanárokkal.

47

b)

Az iskola a tanév elején írásban tájékoztatja a kollégium vezetőjét a tanév helyi rendjéről, a tanítás nélküli munkanapokról, az iskolai rendezvényekről, programokról, hét nappal korábban a rendkívüli tanítási napról, és az egységes nevelési elvek kialakítása érdekében elküldi az iskola házirendjét.

c)

Az iskola köteles értesíteni a kollégiumot a kollégista tanuló igazolatlan mulasztásairól, és a kollégium kérésére a félév, illetve a tanév végén írásban tájékoztatja a kollégium vezetőjét a tanulók tanulmányi eredményeiről, magatartásáról és mulasztásairól.

d)

Az egyes tanulókat érintő ügyekben a kollégiumi nevelőtanárral az osztályfőnök tart közvetlen kapcsolatot, ennek keretében kölcsönösen tájékoztatják egymást a tanuló tanulmányi előmenetelével és magatartásával kapcsolatos kérdésekről.

2. 3. 15. Kapcsolattartás a kulturális és a sportintézményekkel a)

b)

Az iskola a nevelési programban meghatározott célok megvalósítása és a szabadidős tevékenységek sokszínűsége érdekében a fővárosi, illetve a kerületi kulturális és sportintézményekkel a következő formában működik együtt: részvétel a rendezvényeken, versenyeken, bajnokságokon, közös programok, rendezvények szervezése, színház- és múzeumlátogatás. A kapcsolattartás a következő rend szerint valósul meg: ismeretterjesztő társulatok - munkaközösség-vezetők, sportfelügyelőségek, sportszövetségek - munkaközösség-vezető, kulturális tagintézmények, színházak, múzeumok stb. - munkaközösség-vezetők, kerületi Vöröskereszt - szakmai int.vezető-helyettes, Fővárosi Természetjáró Szövetség - ODK-tanár.

VI.

A MŰKÖDÉS RENDJE

1.

A tagintézmény működési rendje

1. 1.

A tanítási év rendje

a)

A tanév szeptember 1-jétől augusztus 31-éig tart, a tanítási év első és utolsó napját miniszteri rendelet írja elő.

b)

A tanítási év rendjét – a vonatkozó miniszteri rendelet alapján – az iskolai tanév helyi rendje, illetve az iskolai munkaterv határozza meg, amelyet – a diákönkormányzat és a szülői közösség véleményének meghallgatásával – a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten fogad el. A tanév rendjének fontosabb eseményeit az osztályfőnökök beíratják az ellenőrzőbe, illetve az első szülői értekezleten ismertetik a szülőkkel.

c)

Az évközi szünetek időpontja általában igazodik a miniszteri rendeletben meghatározottakhoz, de a nevelőtestület a szülői közösség kezdeményezésére és a fenntartó egyetértésével ettől eltérően is megállapíthatja.

d)

A rendeletben meghatározott tanítás nélküli munkanapok közül egy nap felhasználásáról a diákönkormányzat dönt, egy napot hagyományosan a félévi nevelőtestületi értekezlet megtartására fordít az iskola, a fennmaradó napokat pedig az írásbeli érettségi vizsga, illetve a tanév aktuális rendezvényeinek lebonyolítására. A tanítás nélküli munkanapok időpontját és programját a tanév helyi rendjében kell meghatározni.

e)

Az iskola a tanév helyi rendjében meghatározott munkarendtől akkor térhet el, ha valamely előre nem látható, elháríthatatlan ok miatt elmaradt tanítási napot pótolni kell. Erről a szülőket, a tanulókat, a kollégiumokat, illetve a fenntartót – legalább két héttel a pótlásra kijelölt nap előtt – tájékoztatni kell.

f)

A tanítási év (szorgalmi idő) előkészítése az augusztus 21-31. közötti időszakban történik. Ekkor kell megszervezni a javítóvizsgákat, a vizsgát halasztó és az új tanulók számára az osztályozó- és a különbözeti vizsgákat, az összefüggő szakmai gyakorlatok pótlását, illetve a tankönyvellátást, -árusítást.

g)

Az iskola az osztályozó vizsgákat a következő időszakokban szervezi meg: az első félév végét megelőző két hét, 48

-

a tanév végét megelőző két hét, a tanítási év kezdetét megelőző hét.

h)

Osztályozó és különbözeti vizsga a tanév közben kivételesen más időszakban is szervezhető, amelyet a tagintézmény-vezető az érintett tanuló számára a vizsga elrendeléséről hozott határozatban jelöl ki a vizsgát megelőző három hónapon belül.

1. 2.

A tanulók fogadásának rendje, nyitva tartás

a)

Az iskola heti 5 napos munkarendben működik, hétvégén, illetve a kormányrendeletben meghatározott ünnep- és pihenőnapokon zárva tart. Az iskola a pihenőnapokat – a fenntartó jóváhagyásával - pedagógiailag indokolt esetben az országostól eltérő időpontban állapíthatja meg a tanév helyi rendjében, erről szeptember elején tájékoztatni kell a szülőket, a tanulókat és a kollégiumokat.

b)

Az iskola a tanítási év munkanapjain – kivéve a tanév rendjében meghatározott iskolai rendezvényeket – a tanulók számára 6.30 órától 16.30 óráig tart nyitva, a felnőttoktatás tanítási napjain (kedden és csütörtökön) 21.00 óráig. A tanulók számára az ennél további benntartózkodást a tagintézmény-vezető csak különösen indokolt esetben engedélyezi, kizárólag a pedagógus által szervezett foglalkozás vagy rendezvény céljából.

c)

Az iskolai foglalkozások, programok után tanuló csak tanári felügyelet mellett tartózkodhat az iskolában, illetve az iskola területén.

d)

A tanítási szünetekben a tanulók számára foglalkozás vagy program csak előzetes tagintézmény-vezetői engedéllyel szervezhető az iskolában.

e)

A nyári szünetben az iskola a tanulók ügyeinek intézésére szerdánként 9.00 órától 13.00 óráig ügyeletet tart. A többi évközi szünet munkanapjain előzetes bejelentkezés és időpontegyeztetés alapján történik az ügyintézés.

1. 3.

Az iskola munkarendje

1. 3. 1. A nappali rendszerű oktatás munkarendje a)

A tanítás a tantárgyfelosztásra épülő heti órarend szerint folyik a terembeosztásban kijelölt tantermekben.

b)

A tantárgyfelosztást, illetve az órarendet úgy kell megtervezni, hogy a tanulók kötelező és választható tanórai foglalkozásainak száma nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott napi, illetve heti óraszámot.

c)

A nevelő-oktató munka zavartalansága és a tanulók felügyeletének biztosítása érdekében az órarendtől való eltérésre, óracserére, illetve a tanórák átszervezésére – legkésőbb a megelőző napon történő előzetes egyeztetés alapján – a hatáskör szerinti felelős vezető adhat engedélyt, az adott napon – rendkívül indokolt esetben – az ügyeletes vezető. Az engedélyezett óracseréről a tagintézmény-vezetőt is tájékoztatni kell. Az órarend módosítását rögzíteni kell az elektronikus naplóban.

d)

Tanítási óra – ha pótlását a pedagógus megszervezte – csak rendkívül indokolt esetben, a tagintézmény-vezető engedélyével maradhat el, kivéve azokat az első és utolsó órákat, illetve óracseréket, amikor a hiányzó pedagógus szakszerű helyettesítését nem lehet megszervezni. Az óra elmaradását rögzíteni kell az elektronikus naplóban.

e)

Ha a hiányzó pedagógus szakszerű helyettesítése nem megoldható, az osztály rendjéről ügyeletes tanár gondoskodik.

f)

Iskolán kívül akkor szervezhető foglalkozás, ha a tanulók felügyelete a külső helyszínen, valamint oda- és visszajutásuk közben biztosított. Ha a külső helyszínen szervezett foglalkozás akadályozza más tanítási óra megtartását, gondoskodni kell a pótlásáról. Az iskolán kívül szervezett foglalkozásról a szülőt előzetesen tájékoztatni kell.

g)

Az iskolai foglalkozások általában 8 05-kor kezdődnek, és a délutáni egyéb foglalkozások befejezéséig tartanak. A szülői szervezet és a diákönkormányzat hozzájárulásával 7 15-kor is kezdődhet tanítási óra, illetve egyéb foglalkozás.

49

h)

A tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások időtartama 45 perc. Az összefüggő szakmai gyakorlatot folyamatosan, 60 perces órákkal kell megszervezni – 15 perces szünet közbeiktatásával -, illetve igazodva a külső szervező intézmény munkarendjéhez.

i)

A dupla tanítási órákat az óraközi szünet elhagyásával összevonni csak a tanulók hozzájárulásával és a területért felelős tagintézményvezető-helyettes engedélyével, pedagógiailag indokolt esetben lehet, de a pedagógusnak gondoskodnia kell arról, hogy a tanulók ne zavarják meg a többi osztály óráját.

j)

A tanítási óra zavartalansága érdekében a tanárt vagy a tanulót az óráról kihívni, az órát körözvény vagy egyéb intézkedés kihirdetésével vagy más módon zavarni nem szabad. Ez alól rendkívüli esetben az iskolavezetőség kivételt tehet.

k)

A tanítási órák közötti szünetek változó időtartamúak, négy szünet 15 perces. A szünet a tanuló és a tanár számára is pihenőidő, ezért időtartama nem rövidíthető le. A szünetek rendjéért az ügyeletes tanárok a felelősek.

l)

A tanítás az alábbi csengetési rend szerint folyik: 0. óra 7.15 – 8.00 1. óra 8.05 – 8.50 2. óra 9.00 – 9.45 3. óra 10.00 – 10.45 4. óra 11.00 – 11.45 5. óra 12.00 – 12.45 6. óra 13.00 – 13.45 7. óra 13.55 – 14.40 8. óra 14.50 – 15.35

1. 3. 2. Az esti munkarendű felnőttoktatás munkarendje a)

Az iskola az esti munkarendű oktatásban kedden és csütörtökön szervezi meg a tanítást a tanév elején kidolgozott órarend és terembeosztás szerint. Amennyiben az adott évfolyamra előírt óraszám a kijelölt napokon nem teljesíthető, az iskola kivételesen más napon is szervezhet tanítást.

b)

Ha az előre nem látható ok miatt elmaradt tanítási nap pótlására az iskola más napot jelöl ki, erről a tanulókat legalább két héttel korábban tájékoztatni kell.

c)

Az iskola a tanév elején írásban tájékoztatja a tanulókat az adott osztály számára szervezett tanítási napokról, a tanítási órák számáról és az órabeosztásról.

d)

A tanítási órák közötti szünetek 5 percesek.

e)

Az esti munkarendű felnőttoktatás tanítási órái az alábbi csengetési rend szerint folynak: 1. óra 14.00 - 14.45 2. óra 14.50 - 15.35 3. óra 15.40 - 16.25 4. óra 16.30 - 17.15 5. óra 17.20 - 18.05 6. óra 18.10 - 18.55 7. óra 19.00 - 19.45 8. óra 19.50 - 20.35

1. 4.

A vezetők tagintézményben való tartózkodásának rendje

a)

Az iskolavezetés a tanév elején – illetve az órarend változásakor – megállapodik az ügyeleti beosztásban, melyet a tanári szobában írásos formában közzétesz.

b)

700 órától 1630 óráig – illetve iskolai programok esetén ameddig tanuló tartózkodik az épületben - valamelyik vezetőnek, a felnőttoktatási napokon (általában kedd és csütörtök) 20 40 óráig az egyik szakmai vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia.

c)

Az iskolában folyó nevelés-oktatás zavartalanságáért, folyamatosságáért, a tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások pontos megkezdéséért és befejezéséért, illetve a tanulók felügyeletének biztosításáért a mindenkori ügyeletes vezető a felelős. Az ügyeletes vezető

50

feladata a hiányzó pedagógus helyettesítésének megszervezése és a folyosóügyelet ellenőrzése. d)

A nyári szünetben a tanulók ügyeinek intézésére a tagintézmény-vezető, illetve az iskolavezetés valamely tagja – az előzetes szabadságolási terv alapján – szerdánként 900-1300 óra között ügyeletet tart.

1. 5.

A tagintézmény alkalmazottainak munkarendje, a munkavégzés szabályai

1. 5. 1. A pedagógusok munkaideje a)

A teljes munkaidőben foglalkoztatott pedagógus teljes (rendes) munkaideje napi nyolc, heti negyven óra, amelyből heti harminckét óra kötött munkaidő, amelynek keretében az éves tantárgyfelosztásban meghatározott heti 22-26 tanítási órát és egyéb foglalkozást tart. A részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógusok és az óraadókat munkaidejét a kinevezésben, illetve a megbízási szerződésben kell meghatározni.

b)

A pedagógus számára a 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet 17. § (1) bekezdése szerint a kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részében a következő feladatok végrehajtását rendelheti el a munkáltató: foglalkozások, tanítási órák előkészítése, a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, a tagintézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, a tanulók nevelési-oktatási tagintézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók – tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, eseti helyettesítés, a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, a tagintézményi dokumentumok készítése, vezetése, a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, az osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, munkaközösség-vezetés, az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési -tagintézmény telephelyei közötti utazás, a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyébfoglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása.

c)

A pedagógus a tanév helyi rendjében meghatározott tanítás nélküli munkanapokon a munkaköri leírásában szereplő pedagógiai feladatokat végez (pl. értekezlet, iskolai program).

d)

A pedagógus munkaköri feladata – így a munkaidejébe beletartozik – a folyosóügyelet ellátása és a hiányzó pedagógus helyettesítése.

e)

Hivatalos távollétnek számít, ha a pedagógus a tagintézmény-vezető által elrendelt vagy az éves beiskolázási tervben szereplő képzésen, továbbképzésen vesz részt, olyan szakmai fórumon vagy tanulmányúton vesz részt, amelyre a tagintézményvezető delegálta, az iskolán kívül szervezett tanulmányi versenyre kíséri a tanulókat, az iskolában vagy más intézményben vizsgáztatási feladatokat lát el.

1. 5. 2. A pedagógusok munkaidejének beosztása a)

A pedagógusok által a tanítási évben ellátandó heti tanítási órák és egyéb foglalkozások számát a tantárgyfelosztás tartalmazza, amelynek közzététele egyben a teljesítés elrendelését 51

is jelenti. A tantárgyfelosztás a személyi feltételek változása esetén a tanítási év közben módosulhat. b)

A pedagógusok tanítási órákra vonatkozó munkaidő-beosztását a mindenkori tantárgyfelosztás alapján összeállított órarend, illetve az azon megjelölt helyettesítési rend tartalmazza, amelynek készítésekor – a tanulók érdekeit és a pedagógiai szempontokat elsődlegesnek tartva – lehetőség szerint törekedni kell arra, hogy a pedagógus tanítási órái az öt munkanapon arányosan osztódjanak meg.

c)

A tagintézmény-vezető az adott hónapot megelőzően hetekre lebontva, írásban rendeli el, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a kötött munkaidő terhére kell elvégeznie. Az elrendelés alapján tagintézményen kívül is végezhető feladatok: a tanulók felügyelete az iskolán kívüli programokon, rendezvényeken, orvosi vizsgálatokon, közösségi szolgálaton, tanulók kísérése tanulmányi versenyekre, továbbképzéseken, konferenciákon stb. való részvétel.

d)

A felelős vezető a hiányzó pedagógus csoportjának felügyeletét általában a helyettesítési rend szerint szervezi meg, de ettől több hiányzó esetén eltérhet. A szakszerű helyettesítésről, illetve a tanítási időn kívül eső felügyeletről legkésőbb a megelőző napon tájékoztatni kell az érintett pedagógust, de ha ez a váratlan távollét miatt nem lehetséges, a pedagógus a helyettesítés alóli mentesítését csak abban az esetben kérheti, ha az adott órában nem helyettes, és az óra megtartása egyéni vagy családi körülményei miatt nehézségekbe ütközik. A felelős vezető a pedagógus kérését megtagadhatja, ha a tanulók felügyeletét más módon nem lehet biztosítani.

e)

A pedagógusok az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások időpontját az érintett tanulói csoporttal való előzetes egyeztetés alapján maguk határozzák meg, figyelembe véve a tanulók érdekeit és a jogszabályban meghatározott napi megengedett óraszámát.

f)

A tanítás nélküli munkanapok munkaidő-beosztását a tanév helyi rendje, illetve részletesen a havi ütemterv tartalmazza.

g)

A pedagógus napi munkaideje alkalmanként a nyolc órát meghaladhatja, ha a tanév helyi rendjében meghatározott munkaköri feladat elvégzése délutáni vagy esti időpontra esik (értekezlet, fogadóóra, bál stb.)

h)

A pedagógus – a kötött munkaidőn túl – a tagintézményen kívül is végezhető munkaköri feladatainak beosztását maga határozza meg a feladatok elvégzésére a havi ütemtervben – illetve dolgozatjavításkor a házirendben – kijelölt határidők betartásával.

i)

A tanítási éven kívül eső munkanapokon a pedagógusok iskolában letöltendő kötött munkaideje harminckét óra. Az otthon is elvégezhető feladatokra távolmaradási engedélyt lehet kérni a tagintézmény-vezetőtől.

j)

A pedagógusnak a tagintézmény-vezető engedélyével – a közalkalmazotti tanács véleményének meghallgatásával – az órarendben egy nap szabaddá tehető, ha a pedagógus másoddiplomás képzésben vagy pedagógus szakvizsgára felkészítő továbbképzésen vesz részt, tudományos kutatómunkát folytat, vagy tankönyvet ír, további jogviszony keretében más munkáltatónál olyan munkát végez, amely a rendes munkaidejére esik, feltéve, ha ez nem jelent akadályt a tagintézmény működésében, illetve nem hárít aránytalan terhet a többi pedagógusra vagy a tanulókra. A szakértői vagy szaktanácsadói feladatokkal megbízott mesterpedagógusnak heti egy szabadnapot kell biztosítani.

i)

1. 5. 3. A pedagógiai munkát közvetlenül segítő és az egyéb alkalmazottak munkarendje a)

Az iskolatitkárok, a rendszergazda, a gazdasági ügyintéző és a gondnok egyenletes munkaidő-beosztás szerint végzik munkájukat, a munkaidejük 8.00 órától 16.00 óráig tart. A tagintézmény-vezető alkalmilag ettől eltérő munkarendet határozhat meg, ha az éves munkatervben szereplő feladatok elvégzése ezt szükségessé teszi.

b)

Az iskolai könyvtárostanár munkaidő-beosztását az iskolai könyvtár SZMSZ-e, illetve a munkaköri leírása tartalmazza.

52

c)

A technikai dolgozók munkarendjét a munkaköri leírásuk tartalmazza. Az iskolai szünetekben a tagintézmény-vezető ettől eltérő munkaidő-beosztást rendelhet el.

1. 5. 4. A munkavégzés szabályai a)

A pedagógus a tanítási napokon a napi órarend szerinti első órája, illetve a kijelölt helyettesítési óra kezdete előtt 15 perccel köteles az iskolában, illetve a tanítás nélküli munkanapokon a szervezett program helyén megjelenni. A tanítási órát a csengetés jelére pontosan kell elkezdenie és befejeznie.

c)

A közalkalmazott a munkából való távolmaradását, annak okát és várható időtartamát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott nap reggelén 7.30-ig köteles bejelenteni az ügyeletes vezetőnek (a technikai alkalmazottak a gondnoknak), illetve a betegség utáni munkába állás időpontját legkésőbb az előző nap délelőttjén közölni.

d)

Ha a pedagógus távolléte előreláthatóan meghaladja az egy hetet, köteles tájékoztatni a hatáskör szerinti tagintézményvezető-helyettest vagy a munkaközösség-vezetőt, hogy az egyes osztályokban hol tart a tananyagban.

e)

Az alkalmazottak a munkavégzésük során kötelesek betartani a jogszabályok és az iskolai szabályzatok rájuk vonatkozó előírásait.

1. 5. 5. A munkavégzés dokumentálása a)

A pedagógusok és a könyvtárostanár a kötött munkaidő (32 óra) terhére a tagintézményben vagy – igazgatói elrendelés alapján – a tagintézményen kívül végzett feladataikat az elektronikus naplóba való naponkénti, pontos beírással dokumentálják, jelenléti ívet nem kell vezetniük.

b)

Az iskolavezetőség tagjai a vonatkozó jogszabályok szerint kötetlen munkaidőben végzik munkájukat, ezért – a tanítási órák és egyéb foglalkozások beírásán kívül – munkaidőnyilvántartást nem kell vezetniük.

c)

A többi alkalmazott a munkavégzését a mindenkori szabvány szerinti, naponta vezetett jelenléti íven dokumentálja.

2.

A belépés és a bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel

a)

Az iskolával jogviszonyban nem álló látogató adatait be kell jegyezni a portások által vezetett nyilvántartási füzetbe. A füzetnek tartalmaznia kell az érkezés időpontját, a látogató nevét, lakcímét, valamint a keresett alkalmazott nevét. A portás a látogatót felkíséri a tanári szoba előtti helyiségbe, és szól az érintett alkalmazottnak, ha ő nem érhető el, az ügyeletes vezetőnek vagy az iskolatitkárnak. A portások által értesített alkalmazott figyelemmel kíséri a látogató benntartózkodását, a távozásáról meg kell győződnie. A portásnak a nyilvántartási füzetbe az épület elhagyásának időpontját is fel kell tüntetnie.

b)

Az iskolában külső személy – és ez alól a szülők sem kivételek – a tanulókat nem keresheti meg közvetlenül, hanem csak az osztályfőnök vagy az ügyeletes vezető közvetítésével. Ha a látogató valamelyik tanulót keresi, a portásoknak a fenti rend szerint kell eljárniuk.

c)

A tagintézménnyel jogviszonyban nem álló külső személy vagy szülő a tanórai és az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon, illetve az iskolai programokon csak az iskolavezetőség előzetes engedélyével vehet részt. Az engedélyt kapott látogatók, szülők vagy külső résztvevők nevét a vezetők előzetesen leadják a portán.

d)

Azoknak a személyeknek a nevét, akik a tagintézménnyel folyamatos, rendszeres munkakapcsolatban állnak, vagy közreműködnek az iskolai foglalkozások, programok lebonyolításában, csak az első alkalommal kell a nyilvántartási füzetbe bevezetni, illetve felkísérni őket a keresett alkalmazotthoz vagy irodába.

e)

Az iskolában végzett, a portások által ismert régi diákokat – ha ügyintézés vagy a tanárokkal való találkozás céljából keresik fel az iskolát – nem kell felkísérni a tanári szoba elé, de nevüket és a keresett alkalmazott nevét a nyilvántartási füzetbe be kell vezetni. Az iskolai foglalkozásokon, programokon a végzett diákok is csak az iskolavezetőség előzetes engedélyével vehetnek részt. A végzett diákok – alkalmanként – a szünetben a portán 53

találkozhatnak az iskola tanulóival, de a folyosóra nem mehetnek fel, és ha a látogatásuk rendszeressé válik, a portásoknak értesíteniük kell a tagintézmény-vezetőt. f)

A tagintézmény-vezető megtilthatja azoknak a tanulóknak az iskolába való belépését, akiknek tanulói jogviszonya súlyos fegyelmi vétség miatt szűnt meg. A tagintézmény-vezető ez irányú intézkedéséről a portásokat írásban tájékoztatja. Ha az érintett tanuló hivatalos ügyintézés céljából keresi fel az iskolát, a portásnak fel kell kísérnie őt a titkárságra.

3.

Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei

3. 1.

A tantárgyfelosztásban rögzített egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások

3. 1. 1. A szervezés időkeretei, rendje a)

Az egyéb foglakozásokat – amelyek a tantárgyfelosztásban rögzített, rendszeres, nem tanórai csoportfoglalkozások – az Nkt. 6. számú mellékletében meghatározott órakeret terhére szervezzük meg a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése szerint a fenntartó jóváhagyásával.

b)

Az egyéb foglalkozások formáira a szakmai munkaközösségek vezetői tesznek javaslatot a tantárgyi szintfelmérések eredményei és a tanulói jelentkezések alapján, a diákönkormányzat és a szülői közösség véleményének meghallgatásával, a pedagógusok arányos tehermegosztását is figyelembe véve.

c)

A foglalkozások általában szeptember második hetében indulnak, és a tanítási év végéig tartanak heti egy vagy kéthetenkénti két órás időtartamban. A foglalkozások különösen indokolt esetben – például versenyekre való felkészítés – időszakosan, tagintézmény-vezetői engedéllyel tömbösítve is megtarthatók.

d)

Az egyéb foglalkozásokat az iskolai órarendbe nem építjük be, a foglalkozások időpontjában a pedagógus állapodik meg az érintett tanulócsoporttal, de a szervezés során lehetőség szerint egyeztetniük kell egymással a szaktanároknak, hogy a tanulók – ha igénylik, vagy szükségük van rá – több délutáni foglalkozáson is részt vehessenek.

e)

Az egyéb foglalkozások általában a tanítás után, a csoport órarendjéhez igazodva kezdődnek, de indokolt esetben a 0. órában is tartható foglalkozás.

f)

Az egyéb foglakozások idejét, témáját és a résztvevő tanulók nevét, illetve mulasztásait is az elektronikus naplóban kell vezetni.

g)

Az egyéb foglalkozásokra való jelentkezés és felvétel rendjét, illetve a foglalkozásokon való részvétel szabályait az iskolai házirend tartalmazza.

3. 1. 2. A tantárgyfelosztásban rögzített egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái a)

b) -

-

Az egyéb foglalkozásokat jellegük, illetve a pedagógiai célok alapján a következő szervezeti keretek között lehet megszervezni: egy osztály tanulóiból szervezett csoport, az egy évfolyamon tanulókból szervezett csoport, iskolai szinten szervezett csoport. A foglalkozások szervezeti formái: Egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás Célja a tantárgyi követelmények elsajátításához nélkülözhetetlen alapkészségek differenciált fejlesztése. A foglalkozásra a szaktanár az év eleji szintfelmérés vagy – a BTM és az SNI tanulók esetében – a szakértői vélemény alapján jelöli ki a tanulókat, és erről a szülőket ellenőrző útján értesíti. A csoportok összetétele a felzárkóztatásra szorulók függvényében tanév közben változhat. Ha a tantárgyfelosztás időkerete megengedi, a BTM és az SNI tanulók számára egyéni fejlesztő foglalkozás is szervezhető, amelynek tematikáját egyéni fejlesztési tervben kell meghatározni a szakértői javaslatok alapján. Egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás Célja a tehetséggondozás, különösen a hátrányos helyzetű tanulók tehetségének kibontakoztatása. 54

-

-

-

-

-

3. 2.

Szakkör Célja a tehetséggondozás, a törzsanyagon túli vagy a tananyagban nem szereplő ismeretek elsajátíttatása és a tanulmányi versenyekre való felkészítés. A foglalkozás időszakosan – a fővárosi vagy az országos tanulmányi versenyekre való felkészítés céljából – igazgatói engedéllyel tömbösítve is megszervezhető. Sportkör Célja a mindennapos testmozgás biztosítása és az egészséges életmódra nevelés. Érdeklődési kör A diákönkormányzat javaslata alapján speciális ismeretek elsajátítására vagy művészeti, kulturális tevékenységek gyakorlására szerveződik a házirendben meghatározottak szerint. Hagyományos iskolai formái: - színjátszó kör - múzeumjárók köre - természetjáró diákok köre - diákújságírók köre. Diákönkormányzati foglalkozás A foglalkozást a DÖK-tanár tartja a diákvezetők munkájának koordinálása és segítése céljából. A foglalkozások egy-egy nagyszabású iskolai program előtt – igazgatói engedéllyel – tömbösítve is megszervezhetők. Közösségi szolgálat A köznevelési törvény 6. § (4) bekezdése, illetve a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 133. §-a szerint szervezzük meg. A dokumentálásának előírásait az iskola Iratkezelési szabályzata tartalmazza. Tanulószoba a szülői igények előzetes felmérése alapján abban az esetben indítjuk, ha legalább nyolc tanuló részvételére lehet számítani a foglalkozásokat tanítás után szervezzük meg napi 2 órás időkeretben a tanulószobát vezető pedagógus segíti és ellenőrzi az írásbeli házi feladat elkészítését, igény esetén kikérdezi a szóbeli leckét, illetve a saját szakjának megfelelően korrepetálja a tanulókat. A tantárgyfelosztásban nem rögzített, időszakos egyéb foglalkozások

3. 2. 1. A szervezés rendje, időkeretei a)

b)

c) d)

e) f)

Az egyéb foglalkozások jogszabályban szereplő, de heti rendszerességgel előre nem tervezhető formáinak (versenyek, rendezvények stb.) megszervezéséről a pedagógiai programban meghatározottak alapján – a diákönkormányzat, illetve a szülői közösség véleményének és javaslatainak kikérésével – a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten dönt, és azt az éves munkatervben rögzíti. Az időszakos egyéb foglalkozásokat a tantárgyfelosztásban nem rögzítjük, ezeket a foglalkozásokat a pedagógusok a tanítással le nem kötött munkaidő (32 óra) terhére szervezik meg és bonyolítják le az iskola éves munkaterve, illetve a tagintézmény-vezető havi elrendelése alapján. Az iskolai munkatervben nem szereplő, időszakos egyéb foglalkozás csak tagintézményvezetői engedéllyel szervezhető. Az időszakos egyéb foglalkozásokat a tanítási napokon kell megszervezni, kivéve azokat a diákönkormányzat által szervezett programokat, amelyeket előzetesen a tagintézményvezetővel egyeztettek. A foglalkozásokat legkésőbb 1800 óráig be kell fejezni, az ennél később befejeződő rendezvényhez csak az iskola vezetője adhat engedélyt. Iskolai rendezvények, programok csak pedagógus felügyelete mellett tarthatók.

3. 2. 2. A foglalkozások célja, szervezeti formái A)

Versenyek, pályázatok

a)

Célja: -

tehetséggondozás, a tananyagon kívüli vagy speciális ismeretek elsajátíttatása a tanulókkal, 55

-

a szociális kompetenciák fejlesztése (csapatversenyek, csoportos projektmunkák) a versenyszellem, a pozitív énkép és egyéb személyes tulajdonságok fejlesztése.

b)

Az iskolai tanulmányi versenyek, kulturális vetélkedők, sportbajnokságok időpontjáról és megszervezésének formájáról a szakmai munkaközösségek és a diákönkormányzat javaslatai, illetve a tanév rendjéről szóló rendelet alapján a tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt, és azt az éves munkatervben rögzíti.

c)

Az iskolai pályázatok témájáról a diákönkormányzat és a szakmai munkaközösségek javaslatai alapján a nevelőtestület dönt.

d)

A versenyeket, a vetélkedőket és a pályázatokat a diákönkormányzat a Semmelweis-napon hirdeti meg, valamint az iskolaújságban, az iskolarádióban, a honlapon és plakátokon is nyilvánosságra hozza. A versenyekről a szülői közösséget a tagintézmény-vezető, illetve az osztályfőnökök tájékoztatják.

e)

Az iskolai versenyek, vetélkedők forgatókönyvének összeállításáról, megszervezéséről és lebonyolításáról – saját munkatervük alapján és a diákönkormányzat bevonásával – a szakmai munkaközösségek gondoskodnak a hatáskör szerinti felelős vezető irányítása mellett.

f)

Az iskolán kívüli versenyekre benevezett tanulók felkészítését a szakmai munkaközösségek által javasolt pedagógusok segítik. A felkészítésre – ha ezt az éves órakeret és tantárgyfelosztás lehetővé teszi – a tagintézmény-vezető egyéb (tanórán kívüli) foglalkozást biztosít.

g)

Ha a tanulót az iskolán kívüli versenyen való indulásra a nevelőtestület, illetve a szaktanár ajánlja, a nevezési díj befizetését kérelmezni lehet az iskolai alapítványtól.

h)

A versenyeken elért eredményeket az iskola tanuló- és pedagógusközössége előtt nyilvánosságra kell hozni. A jutalmazás elveit és formáit az iskolai házirend szabályozza, a jutalmazás megszervezéséről a diákönkormányzatot segítő tanár gondoskodik.

i)

A versenyek formái: Iskolán kívüli versenyek OKTV, SZÉTV komplex szakmai tanulmányi versenyek a BVHSZC iskoláinak közös versenyei a különböző szervek által meghirdetett tanulmányi versenyek tudományos diákkonferenciák Szép magyar beszéd Kitaibel Pál Országos Biológia Verseny vöröskeresztes, elsősegélynyújtó versenyek csecsemőgondozási verseny sportversenyek. Hagyományos iskolai versenyek szaktárgyi tanulmányi versenyek (egyéni vagy csapat) az aktuális évfordulókhoz kötődő versenyek, vetélkedők iskolai pályázatok szavalóverseny helyesírási – nyelvhelyességi verseny kommunikációs vetélkedő idegen nyelvi fordítóversenyek (több fordulós) játékos idegen nyelvi vetélkedők matematika-fizika feladatmegoldó verseny (több fordulós) logikai vetélkedő sportversenyek, házi bajnokságok.

B)

Kulturális és sportrendezvények

a)

A rendezvények célja: a kultúra és az egészséges életmód iránti igény felkeltése, kialakítása a tanulókban, a tanulók érdeklődési körének és ismereteinek bővítése, a szociális kompetenciák fejlesztése, a csoporthoz tartozás érzésének kialakítása, „együttes élmény”. 56

b)

c)

d)

e) f) g)

h)

A kulturális és sportrendezvények az iskola pedagógiai programjának megfelelően iskolai, illetve osztálykeretben szerveződnek a nevelőtestület, a diákönkormányzat és a szülői közösség javaslatai alapján. Az egész tanulóközösséget érintő kulturális és sportrendezvények időpontját és formáit az iskolai munkaterv rögzíti, amely a következő programok alapján készül: a szakmai munkaközösségek éves munkatervei, a diákönkormányzat éves akcióprogramja, a sportkör szakmai programja, az ODK éves túraterve. Az osztályfőnökök az osztály közös kulturális és sporttevékenységét az éves nevelési tervükben határozzák meg, amelynek összeállításához előzetesen kikérik a tanulók, illetve a szülői közösség véleményét, javaslatait. A tanulók az iskolában szervezett kulturális és sportrendezvényeket, szabadidős programokat térítésmentesen és önkéntes jelentkezés alapján vehetik igénybe. A pedagógus munkaköri feladatainak része az iskola kulturális és sportéletének, szabadidős programjainak szervezése, illetve a programokon a tanulók felügyeletének ellátása. Az iskolán kívül szervezett kulturális programokon önkéntes jelentkezés alapján vehetnek részt a tanulók. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók számára a programok költségeihez alapítványi támogatást lehet kérelmezni. A rendezvények formái: Iskolai rendezvények, programok előadások, foglalkozások kulturális és sportprogramok Iskolán kívüli rendezvények, programok színházlátogatás múzeumlátogatás koncert túra, kirándulás.

4.

A felnőttoktatás formái

a)

A tagintézményben iskolarendszerű felnőttoktatás a fenntartó mindenkori engedélye alapján folyhat esti és nappali munkarendben. Az adott tanév osztályait az iskola a fenntartó engedélye alapján szervezi meg. A felnőttoktatásba való felvétel feltételeit az iskola pedagógiai programja tartalmazza, az előzetes tanulmányok beszámításáról, ha azt jogszabály nem határozza meg – az érintett szakmai munkaközösségek véleményét kikérve – a tagintézmény-vezető dönt. Az iskolának a tanuló tanórákon való részvételét és távolmaradását az osztálynaplóban dokumentálnia kell, és a mulasztások tekintetében a jogszabályi rendelkezések szerint kell eljárnia. A felnőttoktatásban részt vevő tanulóra az iskolai házirend előírásai is vonatkoznak.

b) c)

d)

e)

5.

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

5. 1.

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje

a)

Az ünnepélyek, megemlékezések és a különböző rendezvények időpontját a tanév helyi rendje és az éves munkaterv tartalmazza. Az időpontok alkalmazkodnak a tanév rendjéről szóló rendeletben, illetve a munka- és ünnepnapokat kijelölő kormányrendeletben meghatározottakhoz.

b)

Az ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények formájáról, módjáról – figyelembe véve az iskolai hagyományokat – a szakmai munkaközösségek, illetve a diákönkormányzat javaslatai, véleménye alapján a tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt.

c)

Az ünnepélyek, megemlékezések műsorának összeállításáról, megszervezéséről és lebonyolításáról – saját munkatervük alapján és a diákönkormányzat bevonásával – a szakmai munkaközösségek gondoskodnak, munkájukat a nevelési tagintézményvezető-helyettes koordinálja.

57

d)

Az egyéb iskolai rendezvények programjának összeállításáról, megszervezéséről és lebonyolításáról – az osztályok vállalásai alapján – a megbízott pedagógus vagy a DÖK-tanár segítségével a diákönkormányzat gondoskodik, munkájukat a hatáskör szerinti felelős vezető koordinálja.

e)

Az ünnepélyeket és a rendezvényeket a tanítási időn kívül kell megszervezni, kivéve azokat a megemlékezéseket, amelyeket a nevelőtestület döntése értelmében az osztályfőnöki órán vagy valamely szakórán tartanak meg.

f)

Az iskolai ünnepélyeken és az iskolai szintű ünnepi rendezvényeken minden pedagógusnak és tanulónak jelen kell lennie. Az egyéb iskolai rendezvényeken a pedagógusok az ügyeleti beosztás szerint vesznek részt, a tanulók a házirendben szabályozott módon.

g)

A jogszabályi rendelkezések értelmében évente egy tanítás nélküli munkanap – iskolanap – programjára a diákönkormányzat tesz javaslatot, ezt a nevelőtestület beépíti az éves munkatervébe.

h)

A diákönkormányzat által kért, az éves munkatervben nem szereplő egyéb iskolai szintű rendezvények megtartását – a nevelőtestület hozzájárulásával – akkor engedélyezi a tagintézmény-vezető, ha a tanári és portaügyelet – a fenntartó jóváhagyásával – biztosítható. Ezeken a rendezvényeken csak az iskola tanulói, dolgozói és a műsorszolgáltatók vehetnek részt, illetve előzetes tagintézmény-vezetői engedéllyel az iskola végzett diákjai.

i)

Az éves munkatervben nem szereplő, osztálykeretben szervezett iskolai programok megtartására előzetesen engedélyt kell kérni a tagintézmény-vezetőitől.

j)

A régi diákok osztálytalálkozójának iskolai megszervezését a tagintézmény-vezető csak az iskola nyitvatartási idejében és abban az esetben engedélyezi, ha az nem zavarja az iskola napi működését.

k)

Az iskolai ünnepélyeken a megjelenés a diákok részéről sötét szoknya, illetve nadrág és fehér blúz, illetve ing, a pedagógusok részéről a megfelelő ünnepi öltözék, az iskolai rendezvényeken mindenki számára az alkalomhoz illő öltözet.

5. 2.

Az ünnepélyek, megemlékezések formái

5. 2. 1. Nemzeti ünnepek, megemlékezések -

A nemzeti ünnepekről, történelmi eseményekről méltó módon, az iskolai munkatervben meghatározott, tanévenként különböző formában emlékezünk meg. A központi faliújságra minden esetben a történelmi eseményre emlékező tablót készítünk. A nevezetes évfordulók évében az eseményhez kapcsolódó történelmi vetélkedőt szervezünk.

a)

Nemzeti ünnepek: március 15., október 23. iskolai ünnepély emlékműsorral, iskolai vetélkedő a történelmi eseményhez kapcsolódó feladatokkal, helytörténeti séta a történelmi emlékhelyekhez kapcsolódó feladatokkal, egy nevezetes emlékhely felkeresése, emlékműsor.

b)

Megemlékezések: az aradi vértanúk emléknapja (október 6.) a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja (február 25.) a holokauszt áldozatainak emléknapja (április 16.) a Nemzeti összetartozás emléknapja (június 4.) A megemlékezés formái: emlékműsor történelem- vagy osztályfőnöki órán, múzeumlátogatás, emlékhelyek meglátogatása, emlékműsor az eseményhez kapcsolódó feladatlap kitöltése, filmvetítés feladatokkal, tablókészítő verseny.

5. 2. 2. Iskolai ünnepélyek -

tanévnyitó ünnepély (első tanítási nap 7.30) karácsonyi ünnepség (a decemberi utolsó tanítási nap) 58

5. 3.

ballagás (a végzős évfolyam utolsó tanítási napján) tanévzáró ünnepély (a tanév rendjében meghatározott napon június 20-a után)

Iskolai rendezvények -

Semmelweis-napok (ideje, időtartama a tanév rendjétől és feladataitól függ) gólyabál a gólyák vetélkedőjével egybekötve (a Semmelweis-hét zárása) szalagavató bál (lehetőség szerint novemberben) Mikulás-nap farsangi bál (februárban) Valentin-nap iskolanap (programok a diákönkormányzat döntése alapján) a színjátszó kör, az énekkar és egyéb művészeti körök bemutatkozása nyílt hét az általános iskolások számára (októberben) nyílt hét a szülők számára (novemberben) diákközgyűlés (általában áprilisban) előadások, fórumok. az új tanulók fogadása – ismerkedési délután (május végén) az elsősök bemutatkozása műsor keretében (a Semmelweis-hét keretében) osztálykarácsony klubdélután.

5. 4.

Az iskolai hagyományok ápolásának formái

a)

Az iskola névadójához kapcsolódó hagyományok: -

-

-

b)

Az iskola eredményeihez kapcsolódó hagyományok: -

c)

"Büszkeségeink" tabló a Semmelweis-emlékérmes tanulók fényképét elhelyezzük az iskola aulájában elhelyezett tablón Iskolai évkönyv az iskola alapításának minden ötödik évfordulóján megjelentetjük.

Az iskola dolgozóinak életéhez kapcsolódó hagyományok: -

d)

Semmelweis-nap ünnepi megemlékezés és koszorúzás szeptember végén az iskola udvarán elhelyezett mellszobor körül (a szobor alkotója Farkas Ádám, 1973) Semmelweis-pályázat (első meghirdetés éve: 1969) jeligés, díjazott pályázat, amelynek témái kapcsolódnak az egészség-, illetve a környezetvédelemhez (beadási határidő március 1.) Semmelweis-emlékérem (a plakett készítője Kis Nagy András éremművész, alapítva: 1969) odaítéléséről a 4 éves kiemelkedő tanulmányi és közösségi munka alapján – a diákönkormányzat javaslatát figyelembe véve – a nevelőtestület dönt átadás: a ballagási ünnepélyen

Mikulás-napi ünnepség az iskolai dolgozók kisgyermekei, unokái számára, amelyre a nyugdíjba vonult kollégákat is meghívjuk, dolgozói karácsony, a nyugdíjba vonuló kollégák ünnepélyes búcsúztatása, pedagógusnapi ünnepély (a diákönkormányzat szervezésében), a jubiláló kollégák nevelőtestület előtti köszöntése, közös kirándulás szervezése.

Az iskola hagyományait és munkáját bemutató tájékoztató anyag: -

az iskola honlapja nyomtatott ismertető anyagok videofilmek, fotók iskolai évkönyv.

59

6.

A tagintézményi dokumentumok nyilvánossága

6. 1.

A tagintézményi dokumentumok közzétételének módja, megtekinthetősége

a)

Az iskola nevelő-oktató munkáját, illetve működését meghatározó legfontosabb belső dokumentumok: pedagógiai program, házirend, szervezeti és működési szabályzat. Ezek az iskolai dokumentumok az intézménnyel jogviszonyban álló alkalmazottak és tanulók, illetve az iskola iránt érdeklődők számára nyilvánosak.

b)

Az iskolai dokumentumokat az iskola alkalmazottai, tanulói és a szülők a könyvtárban nyitvatartási időben szabadon megtekinthetik, a szülők, illetve az iskola iránt érdeklődők előzetes bejelentkezés alapján.

c)

Az iskolai dokumentumok olvashatók az iskola honlapján, erre az érdekeltek figyelmét az osztályfőnöki órán, a szülői értekezleten, illetve a beiskolázási tájékoztatókon fel kell hívni.

d)

Az iskolai dokumentumok egy-egy példánya a tanári szobában is el van helyezve.

e)

Az iskolával jogviszonyba lépő új alkalmazottaknak a tagintézmény-vezető az iskolai dokumentumokat elektronikus úton továbbítja, és aláírásukkal igazoltatja, hogy azok tartalmát megismerték.

f)

Az iskolai házirendet minden alkalmazott és tanuló kézhez kapja, az új tanulók a beiratkozáskor, az új dolgozók az első munkanapon. Érdemi változás esetén minden érintettnek újra át kell adni a módosított házirendet.

g)

Az iskolai dokumentumokról az osztályfőnökök a beiratkozást követő első szülői értekezleten, illetve a dokumentumok érdemi változásakor részletesen tájékoztatják a szülőket, osztályfőnöki órákon a tanulókat.

6. 2.

A tagintézményi dokumentumokkal kapcsolatos további tájékoztatás biztosításának rendje

a)

A tanulók, a tanulók szülei és az iskola iránt érdeklődők előzetes időpont-egyeztetés alapján az iskolavezetőség egyik tagjától részletes tájékoztatást kapnak az iskolai dokumentumokról, illetve a belső szabályozást érintő kérdésekről. Ha az érdeklődés a helyi tantervre vonatkozik, a munkaközösség-vezető, ha a gyermekvédelemmel kapcsolatos kérdésekre, a nevelési tagintézményvezető-helyettes, ha a diákjogokra, a diákönkormányzat munkáját segítő tanár ad tájékoztatást.

b)

Az iskola alkalmazottai az iskolai dokumentumokkal, illetve a tagintézménnyel kapcsolatos bármely kérdésben további tájékoztatást kérhetnek, mind egyénileg, mind valamely alkalmazotti közösség nevében. A tájékoztatatást a tagintézmény-vezető adja személyes formában vagy az alkalmazotti közösség számára csoportosan legkésőbb a megkereséstől számított két héten belül. Ha a nevelőtestület egyharmada kér további tájékoztatást, nevelőtestületi értekezletet kell összehívni.

c)

Az iskolai dokumentumok készítésekor, illetve módosításakor a tagintézmény-vezető a javasolt tervezetet az elfogadás előtt legalább 15 nappal korábban megismerteti a jogszabályban meghatározott döntési, véleményezési jogot gyakorlók körével az alábbiak szerint: a tagintézmény-vezető a tervezetet elektronikus úton eljuttatja a nevelőtestület tagjainak, illetve az SZMSZ-t a közalkalmazotti tanács választott képviselőinek, a tagintézmény-vezető nevelőtestületi értekezleten ismerteti a tervezetet, a tervezetet a tagintézmény-vezető eljuttatja az iskolai diákbizottság tagjaihoz, illetve az osztályfőnökökhöz, akik megismertetik a tanulókkal, a tervezetről a diákönkormányzatot segítő tanár az IDB-ülésen tájékoztatja az osztályok képviselőit, a tervezetet a tagintézmény-vezető eljuttatja a szülői közösség képviselőihez, és a szülői közösségi megbeszélésen tájékoztatja a szülőket.

60

7.

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

7. 1.

A tanulók iskola-egészségügyi ellátása

a)

Az iskola az iskola-egészségügyi ellátás keretében gondoskodik a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletéről és ellátásáról, ennek során évente legalább egyszer a fogászati, szemészeti, belgyógyászati, tüdőszűrő és a fizikai állapotot felmérő vizsgálatok, az életkorhoz kötött védőoltások, illetve a testneveléssel kapcsolatos szűrővizsgálatok megszervezéséről.

b)

Az iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét az iskolaorvos és a védőnő látja el, akik a kerületi egészségügyi intézettel állnak jogviszonyban, és az iskolában végzett munkájukat a szakmai tagintézményvezető-helyettes segíti.

c)

A rendelési időpontokat az iskolában jól látható helyen és a honlapon is közzé kell tenni, illetve az osztályfőnököknek a tanév elején erről tájékoztatni kell a tanulókat és a szülőket.

d)

Az iskola-egészségügyi ellátás keretében megszervezett vizsgálatokról az iskola a tanév elején írásban köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a kiskorú tanuló szüleit, és beleegyező nyilatkozatukat kell kérni. A vizsgálatok időpontjáról a tanulót, illetve a tanuló szüleit legalább egy héttel a vizsgálat előtt ellenőrző útján értesíteni kell.

e)

A tanulót a vizsgálaton való részvételre kötelezni nem lehet, a vizsgálatok vagy azok egy részének elvégzését a tanuló, illetve a kiskorú tanuló gondviselője visszautasíthatja.

f)

Amennyiben a tanuló vagy a szülő nem járul hozzá a vizsgálatokon való részvételhez, és az iskolaorvos úgy ítéli meg, hogy a tanuló védelme érdekében szükséges a vizsgálatok lefolytatása, az iskolának a gyermekjóléti szolgálathoz kell fordulnia.

g)

A vizsgálatok során biztosítani kell a tanuló jogszabályban előírt jogainak védelmét, emberi méltóságát tiszteletben kell tartani, kérésére a vizsgálatokat társaitól elkülönítve kell lefolytatni. Az iskolai egészségügyi vizsgálatok során a tanulótól mintákat venni nem lehet.

h)

Ha az iskolaorvos vagy a pedagógus megítélése szerint a tanuló feltételezett betegsége a többi tanuló egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, a tanulót a többiektől el kell különíteni, és azonnal értesítenie kell a szülőt. Amennyiben a szülő, illetve a nagykorú és cselekvőképes tanuló a szükséges orvosi vizsgálatokat nem végezteti el, az iskolának az illetékes egészségügyi hatósághoz kell fordulnia.

i)

Az iskola-egészségügyi vizsgálatokat tanítási időben kell megszervezni, és a vizsgálatok alatt biztosítani kell a tanulók felügyeletét. Az iskolaorvosi vizsgálatokra egy-egy tanulócsoport tanévenként 10 tanítási óráról vonható el, míg a fogászati prevenció céljára 5 tanítási óra biztosítható.

j)

Az iskolaorvos szükség esetén a tanulókat szakorvoshoz irányítja, illetve az osztályfőnök segítségével felveszi a kapcsolatot a szülőkkel.

7. 2.

A pedagógusok feladata a tanulók egészségügyi felügyeletében

a)

Az osztályfőnökök – a szülőkkel, a védőnővel és a pszichológussal együttműködve - fokozott figyelemmel kísérik az egészségileg veszélyeztetett vagy tartósan beteg tanulókat, és – a személyiségi jogok tiszteletben tartásával – a tanuló állapotáról az őt tanító pedagógusokat is tájékoztatják.

b)

Ha a tanuló az iskolában betegséget vagy rosszullétet jelez, a pedagógusnak ezt minden esetben komolyan kell vennie, és a tanulót a védőnőhöz – vagy annak távolléte esetén – az iskola egészségügyi szakoktatóihoz kell irányítani, kísérni vagy egy osztálytárssal elkísértetni.

c)

Betegségre utaló tünetek esetén, vagy ha nem észlelhető betegség, de a tanuló kéri, fel kell venni a kapcsolatot a szülővel, és a további intézkedéseket egyeztetni kell vele. Ha a tanuló nincs olyan állapotban, hogy biztonságosan tudjon egyedül közlekedni, felnőtt hozzátartozó felügyelete nélkül a szülő kifejezett kérése ellenére sem engedjük haza az iskolából. Súlyosabb rosszullét esetén – az iskolavezetőség értesítése mellett – mentőt kell hívni.

d)

Az intézkedő alkalmazottnak a megtett intézkedéseket be kell jegyeznie a tanári szobában kifüggesztett nyilvántartásba.

61

e)

Az egészségügyi kockázatok elkerülése végett az iskolában – beleértve az orvosi szobát is – nem tartunk gyógyszert, a védőnő és a pedagógusok a tanulóknak gyógyszert nem adhatnak, illetve az egészségügyi szakoktatók és a védőnő sem végezhetnek olyan orvosi engedélyhez kötött vagy csak orvos felügyelete mellett elvégezhető beavatkozást, amelyre a képesítésük alapján egészségügyi tagintézményben egyébként jogosultak lennének.

f)

Ha a tanulót baleset éri, a VII. 1.1. fejezetben leírtak szerint kell eljárni.

7. 3.

Az iskolai alkalmazottak egészségügyi ellátása Az alkalmazottak számára a foglalkozás-egészségügyi ellátást a BVHSZC biztosítja és szervezi meg, az alkalmazottak tájékoztatásában a szakmai tagintézményvezető-helyettes nyújt segítséget.

8.

Tagintézményi védő, óvó előírások, a dolgozók feladatai a tanulóbalesetek megelőzésében és baleset esetén

8. 1.

A tanulóbalesetek megelőzésének feladatai

a)

A munka- és balesetvédelmi, illetve a munkabiztonsági feladatokat a tagintézményben a BVHSZC szervezi, de a végrehajtása és a felelősség megoszlik a tagintézmény és a BVHSZC hatáskör szerinti vezetője között.

b)

A tanulóbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések meghozatala, illetve a vonatkozó jogszabályokban és az iskolai szabályzatokban meghatározott feladatok végrehajtásának ellenőrzése elsősorban a tagintézmény-vezető felelőssége, aki a BVHSZC által megbízott munkavédelmi felelős közreműködésével végzi ez irányú munkáját.

8. 2.

A működés biztonságos feltételeinek megteremtése

a)

A tanulóbalesetek megelőzésének elsődleges feladata a nevelő-oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtése, amelyért a tagintézmény és a BVHSZC vezetője együttesen felelős. Felelnek azért, hogy a tagintézmény működése minden szempontból megfeleljen az építésügyi, közegészségügyi, tűz-, egészség-, munka- és balesetvédelmi, valamint a közoktatással kapcsolatos jogszabályokban előírt biztonsági követelményeknek.

b)

A BVHSZC évente szervez munka- és balesetvédelmi bejárást a tagintézmény-vezetővel közösen, rendszeresen megvizsgálja, ellenőrizi és értékeli az iskola működési feltételeinek biztonságát és az erre vonatkozó jogszabályok betartását. A feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére a munkavédelmi felelős intézkedési tervet készít, és az abban foglaltak végrehajtását ellenőrzi.

c)

A BVHSZC munkavédelmi felelőse és a tagintézmény vezetője közösen gondoskodik az évenkénti tűzriadó-gyakorlat megszervezéséről.

d)

Az iskolában dolgozó minden alkalmazott köteles a munka- és balesetvédelmi szabályokat betartani, és ügyelni a rá bízott tanulók testi épségére, egészségére, a rendre, a tisztaságra, a munkahelyén a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni, és így munkát végezni, csak olyan munkát végezni, amelyre kioktatták, és amely a munkakörébe tartozik.

e)

Az iskola helyiségeinek rendeltetésszerű és biztonságos használatára vonatkozó szabályok: Az iskolában és területén tilos dohányozni és alkoholt fogyasztani! Meg kell szervezni és szigorúan ellenőrizni kell a tanári folyosóügyeletet! A tornatermekben, a demonstrációs termekben, a szaktantermekben és a környezetvédelmi laborokban foglalkozás csak pedagógus felügyelete mellett tartható. Ezeket a termeket, valamint a tanulói öltözőket és a szertárakat a pedagógus a távozásakor köteles bezárni. A tanulói öltözőben a tanítási óra alatt nem tartózkodhat tanuló.

f)

Az oktatási eszközökre vonatkozó szabályok: Az oktatási eszközöket a munkakezdés előtt a pedagógusnak meg kell vizsgálni, és csak akkor szabad használni, ha az eszköz kifogástalan állapotban van, az életet és a testi épséget nem veszélyezteti. 62

-

-

Az üzemképtelen, a hibás és a leselejtezett eszközök elkülönített tárolását biztosítani kell. A házi készítésű, illetve a házilag átalakított és MEEI bizonylattal nem rendelkező elektromos berendezések a tagintézményben nem használhatók. A vegyszerhasználat – kivéve a tanulói kísérleteket –, illetve a -beszerzés, a vegyszerek esetleges megsemmisítése és a méregszekrény kezelése kizárólag a kémiatanárok feladata. A méregnaplóban a bevételezést és a helyi felhasználást is vezetni kell. Vegyszerek átöntését tilos egyedül végezni! A tűzveszélyes folyadékokat a vonatkozó jogszabály alapján összeállított Munkavédelmi Szabályzatban előírtak szerint kell tárolni, kezelni.

g)

A tagintézmény minden helyiségben jól látható helyen ki kell függeszteni az épület kiürítésére vonatkozó levonulási rendet, illetve a szaktantermekben azoknak az eszközöknek, gépeknek a jegyzékét, amelyet a jogszabályi rendelkezések szerint a tanulók nem, vagy csak felügyelet mellett használhatnak.

h)

Az elsősegélynyújtás eredményessége és gyorsasága végett az áramütéses baleset esetén alkalmazandó elsősegélynyújtás módját ábrázoló táblát ki kell függeszteni az elektromos főkapcsoló szekrénye mellett. Elsősegélynyújtó dobozokat kell elhelyezni a portán, a szakmai tagintézményvezető-helyettes irodájában, a tornaterem szertárában, az orvosi szobában.

i)

j)

A balesetveszély észlelésekor érvényes szabályok: Az oktatás közben észlelt, balesetveszélyt jelentő rendellenességet a pedagógus köteles azonnal megszüntetni, illetőleg a tanítást felfüggesztve a tagintézmény vezetőjétől intézkedést kérni. Ha az intézkedésre nincs azonnal szükség, a veszélyforrásra a BVHSZC munkavédelmi felelősének vagy műszaki vezetőjének figyelmét fel kell felhívni. A tanuló a balesetveszélyről a felügyeletét ellátó pedagógust vagy az ügyeletes tanárt köteles értesíteni.

k)

A munka-, tűz- és balesetvédelmi szabályok betartása az alábbi személyekre vonatkozik: az iskola minden alkalmazottja és tanulója, a tagintézményben munkát végző minden dolgozó, az iskolai rendezvényeken közreműködő és részt vevő külső személyek, az iskolába látogató személyek.

l)

A külső helyszínen szervezett iskolai programokon, rendezvényeken részt vevő pedagógus és tanuló köteles az iskolára vonatkozó munka- és balesetvédelmi előírásokat is betartani.

8. 3.

A dolgozók és a tanulók munka-, baleset- és tűzvédelmi oktatása

a)

A tanulói balesetek megelőzésének elsőrangú feladata, hogy a tagintézményben dolgozók megismerjék a munka-, baleset- és tűzvédelmi előírásokat, ezért a Munkavédelmi Szabályzat alapján – a munkavédelmi felelős koordinálásával és vezetésével – gondoskodik róla, hogy oktatásban részesüljön minden dolgozó a tanév kezdetekor, az új dolgozók a munkába állást megelőzően, a hat hónapot meghaladó távollét után visszatérő dolgozók.

b)

A munkavédelmi oktatás keretében – a rá vonatkozó speciális előírásokon kívül - a dolgozónak meg kell ismernie a biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos munka-, baleset- és tűzvédelmi előírásokat, a munkavégzéssel járó, a helyi körülményekből adódó veszélyeket, ártalmakat és azok elhárításának módját, az alkalmazott eszközök, anyagok, illetve a védőfelszerelések helyes használatát, a baleset bekövetkezésekor szükséges intézkedések rendjét és az elsősegélynyújtás módját, a rendkívüli helyzetekben tanúsítandó magatartást. 63

c)

Minden pedagógus törvényben előírt kötelessége, hogy a rá bízott tanulók számára az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön, ezért a pedagógusok a BVHSZC munkavédelmi felelőse által összeállított oktatási anyagból oktatást tartanak a tanulók számára a következő formában és alkalmakkor: az osztályfőnökök a tanév első tanítási napján általános baleset-, tűz- és munkavédelmi oktatást tartanak, valamint ismertetik a házirend tanulókra vonatkozó védő, óvó előírásait, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, illetve a tiltott és az elvárható magatartást, az első testnevelésórán balesetvédelmi oktatást kell tartani, a tantárgy jellegéből adódó speciális baleset-, tűz- és munkavédelmi oktatást kell tartani az első kémia-, fizika- és informatika órán, illetve az iskolai gyakorlatok és a sportfoglalkozások megkezdése előtt, alkalmanként balesetvédelmi oktatást kell tartani a tanulók fegyelmezetlenségéből adódó esetleges balesetek esetén, az iskola által szervezett kirándulások, túrák, táborok előtt a kísérő pedagógus köteles a tanulók figyelmét felhívni a közlekedési és más baleseti veszélyforrásokra.

d)

Az oktatás napján hiányzó tanulókat pótoktatásban kell részesíteni.

e)

Az oktatás tényét igazoló jegyzőkönyvet a tanulókkal alá kell íratni, és az osztálynaplóba is be kell jegyezni.

f)

A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanulóbalesetet követően fel kell tárni a kiváltó okokat, és a tanulókkal osztályfőnöki órán meg kell beszélni a hasonló esetek megelőzése érdekében.

VII.

ELJÁRÁSRENDEK

1.

A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend

1. 1.

Az elsősegélynyújtás rendje

a)

Tanulóbaleset esetén a sérült közelében lévő alkalmazott köteles elsősegélyt nyújtani. Komolyabb sérülés esetén elsősegélynyújtásra kiképzett dolgozót kell segítségül hívni.

b)

Súlyos, orvosi ellátást igénylő esetekben azonnal értesíteni kell a mentőket. Áramütéses, mérgezéses vagy feltehetően belső sérüléssel járó balesetet követően a sérültet - annak esetleges tiltakozását figyelmen kívül hagyva - mindenképpen meg kell vizsgáltatni orvossal.

c)

A balesetek esetén az elsősegélynyújtást úgy kell elvégezni, hogy a helyszín a baleset kivizsgálásának megkezdéséig lehetőleg változatlan maradjon.

d)

Az elsősegélynyújtás tényét az erre a célra rendszeresített, az elsősegélynyújtó dobozban elhelyezett nyilvántartásban a sérült adatainak és a felhasznált anyagoknak a megnevezésével rögzíteni kell.

1. 2.

A tanulókat ért baleset esetén szükséges intézkedések rendje

a)

Ha a tanulót baleset éri, az elsősegélynyújtást követően értesíteni kell a tagintézmény-vezetőt, aki megteszi a szükséges intézkedéseket.

b)

A sérülés súlyosságától függetlenül az iskolának értesítenie kell a tanuló szüleit, illetve a balesetet az iskolai baleseti nyilvántartásba be kell vezetni.

c)

A súlyos tanulóbalesetet a tagintézmény-vezető köteles azonnal bejelenteni a tagintézmény fenntartójának.

d)

A nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozó balesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni, ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. A vizsgálatot – amelyen lehetővé kell tenni a szülői közösség és a diákönkormányzat részvételét – a BVHSZC munkavédelmi felelőse végzi, és a KIR jegyzőkönyvvezető rendszerében rögzíti, vagy ha erre valamely rendkívüli ok miatt nincs lehetőség, jegyzőkönyvet köteles felvenni. A jegyzőkönyvet – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, át kell adni a tanulónak vagy a kiskorú tanuló szüleinek, illetve egy példányát az irattárban kell elhelyezni. Ha a sérült

64

állapota miatt az adatszolgáltatást az előírt határidőig nem lehet teljesíteni, akkor ezt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. f)

Ha a tanulót az iskolába jövet vagy az oktatás befejeztével hazafelé menet éri baleset, illetve az iskola által külső helyszínen szervezett rendezvényen, a tanulói balesettel kapcsolatos iskolai eljárást kell alkalmazni.

2.

A rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

a)

A tagintézmény és a BVHSZC vezetőjének közös munkaköri kötelessége a rendkívüli események megelőzéséről való gondoskodás, a veszélyforrások ellenőrzése, elhárítása, illetve folyamatos felülvizsgáltatása, melyet az éves felülvizsgálati terv tartalmaz.

b)

A rendkívüli eseményekkel kapcsolatosan a fenntartó által kiadott szabályozás határozza meg a rendkívüli esemény fogalmát, a tennivalókat, az intézkedésért felelős személyeket és a jelentési kötelezettséget. A rendkívüli esemény bekövetkezésekor az előírtakon kívül értesíteni kell a BVHSZC vezetőjét is.

2. 1.

A bombariadó esetén szükséges teendők

a)

A bombariasztást azonnal jelenteni kell a tagintézmény-vezetőnek vagy az ügyeletes vezetőnek. Intézkedést a tagintézmény-vezető vagy akadályoztatása esetén a helyettes vezető hozhat.

b)

A tagintézmény-vezető a bombafenyegetés jelentése után azonnal értesíti a XIX. kerületi Rendőrkapitányságot, majd utasítást ad az épület kiürítésére.

c)

Az épület kiürítése a tűzriadóterv szerint történik az órát tartó tanárok irányításával. A kiürítési távolság legalább 200 méter. A tagintézmény-vezető bejáratokhoz ügyeleteseket állít, akik semmiféle indokkal nem engedélyezhetik az épületbe való visszatérést.

d)

Az épület kiürítésének időtartamáról, illetve rossz időjárás esetén a tanulók hazaengedéséről az intézkedést végző hatóság információinak figyelembevételével a tagintézmény-vezető vagy – távollétében – az ügyeletes vezető dönt.

e)

Az épület átvizsgálása után – a körülmények függvényében – a tanítási idő meghosszabbításával folytatni kell a tanítást. Ha a pótlás aznap nem lehetséges, vagy két óránál tovább tartott a vizsgálat, a szombati napon kell az elmaradt tanítási órákat megtartani.

f)

Ha a bombafenyegetés számítógépen érkezik, a rendőrség intézkedéséig számítógépen semmiféle műveletet nem szabad végezni.

g)

Ha az iskolában gyanús csomagot találnak, vagy gyanús küldemény érkezik, a fenti eljárásrendet kell alkalmazni.

h)

A bombariadóról, illetve a hozott intézkedésekről a tagintézmény-vezető a szóbeli bejelentést követően írásban értesíti a fenntartót.

2. 2.

Az egyéb rendkívüli események bekövetkeztekor szükséges teendők

a)

A rendkívüli eseményt észlelő iskolai dolgozó köteles azonnal jelentést tenni a tagintézményvezetőnek vagy a helyettesítési rend szerinti vezetőnek, aki megteszi a szükséges intézkedéseket.

b)

A rendkívüli események bekövetkeztekor a tagintézmény-vezető azonnal értesíti az illetékes szerveket (mentők, rendőrség, tűzoltóság, ÁNTSZ stb.), utána köteles a fenntartónak, illetve a BVHSZC vezetőjének telefonon bejelenteni az eseményt. Ha a rendkívüli esemény az érettségi vizsgát megzavarja, az előbbi felsorolt szerveken kívül a kormányhivatalt is értesíteni kell. A tanulót, dolgozót ért súlyos baleset vagy baleseti halál esetén a fentieken kívül azonnal értesíteni kell a fenntartót.

c)

Az egészséget, az életet veszélyeztető események, balesetek bekövetkeztekor a tagintézményvezető gondoskodik a tanulók és az iskola közalkalmazottainak biztonságba helyezéséről, az esetleges sérültek elsősegélyben részesítéséről, valamint ellátásukról az illetékes egészségügyi szakszolgálatok segítségével.

d)

Tüzet okozó események bekövetkeztekor a Tűzvédelmi Szabályzat szerint kell eljárni.

65

e)

Az időjáráshoz kapcsolódó eseményeknél legfontosabb feladat a tanulók biztonságos hazajuttatása, szükség esetén a tanítási idő megrövidítésével is.

f)

A rendkívüli események és az értesítendő szervek: A) Tüzet okozó események tűz, tűzvész, villámbecsapódás, robbantásveszély, robbantás, ipari, vegyi katasztrófák, nukleáris baleset. Értesítendő: rendőrség, tűzoltóság B) Az időjáráshoz kapcsolódó események árvíz, belvíz, rendkívüli időjárási viszonyok (hófúvás, köd, vihar stb.), a levegő jelentős szennyezettsége. Értesítendő: ÁNTSZ C) Természeti katasztrófák földrengés, talajmozgás, földcsuszamlás Értesítendő: tűzoltóság D) A szolgáltatások nagyfokú kimaradása, nem rendeltetésszerű működése téli időszakban a fűtési rendszer teljes leállása, jelentős áramkimaradás, az ivóvíz- vagy gázszolgáltatás 2 órát meghaladó kimaradása, az ivóvíz vagy a talaj szennyezettsége, a közlekedés, szállítás leállása. Értesítendő: szolgáltató szervek, ÁNTSZ, BVHSZC E) Egészségkárosodást okozó események fertőzés, mérgezés, járvány. Értesítendő: mentők, ÁNTSZ F) Az épület megsérülése az épület falainak repedése, dőlése, a tetőszerkezet jelentős sérülése. Értesítendő: rendőrség, tűzoltóság G) Bűncselekmények lopás, rablás, a számítógépes adatok lopása, élet elleni bűncselekmény, súlyos kimenetelű verekedés. Értesítendő: rendőrség, fenntartó. A tagintézmény-vezető köteles a rendkívüli eseményt követő munkanapon részletes írásbeli jelentést adni a fenntartónak és a BVHSZC vezetőjének az eseményről, a hozott intézkedésekről, majd a vizsgálat befejezése után annak eredményéről.

g)

h)

A rendkívüli eseményekről nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza a rendkívüli esemény fajtáját, idejét, az intézkedő vezető nevét és a vizsgálat eredményét. A rendkívüli események elhárítási, mentési és kárfelszámolási munkálataiban résztvevő belső és külső szervek, illetve személyek adatait nyilván kell tartani.

2. 3.

A katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje

a)

A tagintézmény és a BVHSZC vezetője közösen felelős a 44/2007. (XII. 29.) OKM rendeletben meghatározott feladatok és a fenntartó által kiadott intézkedések végrehajtásáért, az iskola katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenységének megszervezéséért, illetve a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésért.

b)

Az iskola katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenységét a BVHSZC szervezi meg a tagintézmény-vezető közreműködésével.

c)

A tagintézmény-vezető gondoskodik róla, hogy a tagintézmény pedagógusai a jogszabályban meghatározott, a BVHSZC által megszervezett katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi továbbképzésen részt vegyenek. 66

d)

A tanulók katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felkészítésének oktatási anyagát a BVHSZC tűzvédelmi felelőse készíti el, és a szakmai tagintézményvezető-helyettes segítségével megszervezi az oktatást.

e)

A tanulók oktatása a következő formában történik: minden tanév első tanítási napján az osztályfőnökök általános katasztrófa, tűz- és polgári védelmi oktatást tartanak, a tantárgy jellegéből adódó speciális oktatást kell tartani az első kémia-, fizika- és informatika órán, illetve az iskolai gyakorlatok megkezdése előtt.

f)

Az oktatás napján hiányzó tanulókat pótoktatásban kell részesíteni. Az oktatás tényét igazoló jegyzőkönyvet a tanulókkal alá kell íratni, és az osztálynaplóba is be kell jegyezni.

g)

A tagintézmény-vezető a BVHSZC tűzvédelmi felelősének közreműködésével gondoskodik a tűzvédelmi előírások érvényre juttatásáról, az ezzel kapcsolatos feladatokat részletesen a Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza.

h)

A tűzvédelmi felelős évente egy alkalommal – a tagintézmény-vezetővel előzetesen egyeztetett időpontban – a Tűzriadóterv szerint megszervezi az épület kiürítésének gyakoroltatását. Az épület kiürítése a termekben kifüggesztett Levonulási rend szerint történik az osztályban órát tartó tanárok irányításával.

3.

A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás szabályai A fegyelmi eljárás alapvető szabályait a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58. § (3)-(14) bekezdése és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-61. §-a írja elő.

3. 1.

A fegyelmi eljárás szabályai

a)

A nevelőtestület – a tagintézmény-vezető előterjesztésére – a vélelmezett fegyelmi vétség elkövetése vagy a tudomására jutás után 3 munkanapon belül dönt a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi bizottság felállításáról.

b)

A nevelőtestület – jelen SZMSZ szerint – a döntési jogköréből a tagjaiból álló fegyelmi bizottságra ruházza át a fegyelmi eljárás, illetve a fegyelmi tárgyalás lebonyolítását, valamint ennek során a fegyelmi határozat meghozatalát. A fegyelmi bizottság állandó tagjai: a diákönkormányzatot segítő tanár, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi feladatokkal megbízott pedagógus, az iskolavezetés tagjai. A fegyelmi bizottság változó tagjai: a tanulót tanító tanárok. A fegyelmi bizottságnak nem lehet tagja a tanuló közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett.

c)

A fegyelmi bizottság az elnökét a saját tagjai közül választja meg a fegyelmi eljárás megindításáról szóló nevelőtestületi döntés meghozatalakor. Az elnök feladatai: a fegyelmi eljárás teljes körű ügyintézése a határidők betartásával, a fegyelmi eljárás jogszabályban meghatározott dokumentumainak elkészítése, elkészíttetése, a fegyelmi bizottság üléseinek levezetése.

d)

A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén a gyakorlati képzés folytatóját, tanulószerződés esetén a területileg illetékes gazdasági kamarát értesíteni kell. Az értesítésben a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő – figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, illetve – ha a tanuló ellen harmadszor indul fegyelmi eljárás – az értesítésben szerepeltetni kell, hogy a nevelőtestület az egyeztető eljárást nem engedélyezi.

e)

Ha egyeztető eljárás lefolytatására nem kerül sor, vagy ha azon az érintett felek között nem született megállapodás, a fegyelmi bizottság elnöke, állandó tagjai és az osztályfőnök meghallgatják a tanulót, illetve – ha a kötelességszegés személy ellen irányult – a sérelmet elszenvedő felet. A meghallgatás során biztosítani kell, hogy a tanuló az álláspontját és a 67

védekezését előadhassa. A meghallgatáson az elhangzottak lényegét feljegyzésben kell rögzíteni, amelyet a tanuló és a fegyelmi bizottság jelen lévő tagjai írnak alá. f)

Ha a tanuló a terhére rótt kötelességszegést elismeri, a fegyelmi bizottság elnöke három munkanapon belül összehívja a fegyelmi bizottságot, amely a 10. 3. fejezet c-d) pontjában foglaltak szerint fegyelmi határozatot hoz.

g)

Ha a tanuló a meghallgatáskor vitatja a kötelességszegést, illetve ha a tényállás tisztázása és/vagy a fegyelmi vétség súlyossága indokolja, fegyelmi tárgyalást kell tartani a 10. 3. fejezetben meghatározottak szerint.

h)

A kiskorú tanuló szülője vagy törvényes képviselője – a fegyelmi határozat meghozatalát kivéve – a fegyelmi eljárás bármely szakaszában részt vehet.

i)

A fegyelmi eljárás során a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni, erről a fegyelmi bizottság elnöke gondoskodik.

j)

A fegyelmi eljárást a megindításától számított harminc napon belül be kell fejezni.

k)

A fegyelmi bizottság elnöke a fegyelmi határozat meghozatalát követő 7 munkanapon belül a döntéséről beszámol a nevelőtestületnek.

3. 2.

A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás szabályai

a)

A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, hogy ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél között megállapodás jöjjön létre a sérelem orvoslása érdekében.

b)

A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítéshez a fegyelmi bizottság elnöke mellékeli az egyeztető eljárásra vonatkozó kérelem formanyomtatványát, amelyet az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül vissza kell juttatni hozzá.

c)

Az elnök az értesítéssel egyidejűleg a sérelmet elszenvedő félnek – kiskorú tanuló esetén a szülőnek – elküldi azt a formanyomtatványt, amelyen nyilatkozhat arról, hogy hozzájárul-e az egyeztető eljárás lefolytatásához.

d)

Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal mind a sérelmet elszenvedő fél – kiskorú tanuló esetén a szülő –, mind a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő – egyetért.

e)

Az egyeztető eljárást a kérelem megérkezését követően minél előbb, de legkésőbb tizenöt napon belül le kell folytatni. Az időpontról a fegyelmi bizottság elnöke állapodik meg az érintettekkel.

f)

Az egyeztető eljárás befejezéséig a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása.

g)

Az egyeztető eljárás lebonyolításával a tagintézmény-vezető az iskola két, az ügyben nem érintett pedagógusát bízza meg, akiknek személyéről előzetesen értesíti a sértett és a sérelmet elszenvedett tanulót – kiskorú tanuló esetén a szülőt –, akiknek jogukban áll az eljárást levezetők személyét visszautasítani.

h)

Az egyeztető eljárás lefolytatására a tagintézmény-vezető olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan megbeszélés feltételei.

i)

Az egyeztető eljáráson a bizottság tagjai mindkét fél meghallgatásával feldolgozzák és értékelik a kötelességszegéshez vezető eseményeket, megpróbálják egymáshoz közelíteni az álláspontokat, és közvetítenek a felek között, hogy megállapodás jöjjön létre a sérelem orvoslására.

j)

Az egyeztető eljárás során a jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha ahhoz egyik fél sem ragaszkodik.

k)

Ha az egyeztető eljáráson a felek közös kezdeményezésére megállapodás születik, ennek tényét írásba kell foglalni. A megállapodás – amelyet minden résztvevőnek alá kell írnia – a következőket tartalmazza: 68

-

a kötelességszegés elemzése, értékelése, a sérelem orvoslásának módja, a fegyelmi eljárás felfüggesztésének időtartama (legfeljebb három hónap), nyilatkozat arról, hogy az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályában meg lehet-e vitatni, illetve nyilvánosságra lehet-e hozni, s ha igen, a tanulók mely körében.

l)

Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél – kiskorú tanuló esetén a szülő – nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.

m)

A fegyelmi eljárást folytatni kell az alábbi feltételek bármelyikének megléte esetén: az egyeztető eljárás lefolytatására vonatkozó kérelem az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül nem érkezik meg, az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, a sérelmet elszenvedő fél – kiskorú tanuló esetén a szülő – az egyeztető eljárás lefolytatásához nem járul hozzá, az egyeztető eljárás során tizenöt napon belül nem született megállapodás, a megállapodásban kikötött felfüggesztési idő alatt a sérelmet elszenvedő fél – kiskorú tanuló esetén a szülő – a fegyelmi eljárás folytatását írásban kéri.

3. 3.

A fegyelmi tárgyalás szabályai

a)

A fegyelmi tárgyalásra a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén a gyakorlati képzés folytatóját, tanulószerződés esetén a területileg illetékes gazdasági kamarát meg kell hívni. A fegyelmi tárgyalásról szóló értesítést úgy kell kiküldeni, hogy azt az érintettek a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapják.

b)

A fegyelmi tárgyalás vizsgálati, bizonyítási részében a következő személyek lehetnek jelen: a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, a tanuló szülei és törvényes képviselője, a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyvvezető, a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek (a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig).

c)

A fegyelmi határozat meghozatalára a fegyelmi bizottság tagjai jogosultak. A fegyelmi határozat meghozatalakor rajtuk kívül csak a jegyzőkönyvvezető lehet jelen.

d)

A fegyelmi határozatra – a bizottság tagjainak véleményét előzetesen kikérve – az elnök tesz javaslatot. A fegyelmi bizottság a határozatát nyílt szavazással, kétharmados többséggel hozza meg. Ha a szavazáskor nincs meg a kétharmados többség, a bizottság újra megtárgyalja a tanuló ellen és a mellette szóló érveket, majd az elnök új szavazást rendel el. A tárgyalást addig kell folytatni, míg a bizottság nem hoz kétharmados döntést.

e)

A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor az elnök ismerteti a határozat rendelkező részét és rövid indokolását, illetve tájékoztatja a tanulót a jogorvoslati lehetőségről. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi bizottság legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja.

f)

A fegyelmi határozatot az elnök és a fegyelmi bizottság egy előre kijelölt, a fegyelmi tárgyaláson mindvégig jelen lévő tagja írja alá.

g)

A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőnek, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és az eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott.

h)

A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyv készül – az általános előírásokon kívül – a következő szabályok szerint: szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a bizottság elnöke szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő vagy a törvényes képviselő kéri,

69

-

a jegyzőkönyvet a tárgyalást követő 5 munkanapon belül el kell készíteni, és a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, ha a kötelességszegő tanuló, a szülő vagy törvényes képviselő kéri, a jegyzőkönyvet – a fegyelmi határozat meghozatalát rögzítő rész kivételével – el kell juttatni számára.

i)

A fegyelmi bizottság tagjait és a jegyzőkönyvvezetőt a fegyelmi tárgyaláson elhangzottakkal kapcsolatban – kivéve a nevelőtestület tájékoztatását – titoktartási kötelezettség terheli, de az ügy általános tanulságait – nevelési, pedagógiai célból – megbeszélhetik az iskola tanulóival.

4.

Az elektronikusan előállított dokumentumok kezelésének rendje

4. 1.

A tagintézményben elektronikusan előállított dokumentumok fajtái

a)

A tagintézményben a következő internetalapú informatikai rendszereket, illetve asztali alkalmazásokat használjuk a tanügy-igazgatási feladatok ellátása során: Közoktatási Információs Rendszer (KIR) - a 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően, a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszere, Tagintézményi Adminisztrációs Rendszer (IAR), Adatforgalmi Információs Rendszer (ADAFOR) – asztali kommunikációs alkalmazás, elektronikus napló – a TÁMOP-projekt keretében bevezetve, ASC Órarend – órarend-generáló asztali alkalmazás. A fenti informatikai rendszerek, illetve asztali alkalmazások hozzáférési jogosultsági szintjeinek kiosztási rendjéről a tagintézmény Adatkezelési szabályzata rendelkezik.

b)

A jogszabályban foglaltak szerint elektronikus okiratnak kell tekinteni az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított és tárolt dokumentumokat. Ezek a következők: a tagintézményre vonatkozó adatok, az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések, a pedagógusok minősítési eljárásának dokumentumai, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az érettségi vizsga dokumentumai, a felvételi eljárással kapcsolatos dokumentumok (KIFIR), a diákigazolvány-rendelés dokumentumai, a tankönyvrendelés dokumentumai.

c)

A tagintézményben a következő egyéb tanügy-igazgatási dokumentumokat kezeljük és állítjuk elő az oktatásért felelős miniszter által jóvá nem hagyott informatikai rendszerrel: osztály- és csoportnaplók, tantárgyfelosztás, órarend.

4. 2.

Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje

a)

A KIR rendszerében előállított elektronikus okiratokat a BVHSZC erre vonatkozó szabályozása alapján kell hitelesíteni.

b)

A KIR rendszerében előállított minden elektronikus okiratot ki kell nyomtatni, és a tagintézmény-vezető aláírásával, valamint a tagintézmény pecsétjével hitelesítve az irattárban kell elhelyezni.

c)

A más informatikai rendszerrel előállított egyéb tanügy-igazgatási dokumentumok közül – az alább ismertetett rend szerint – ki kell nyomtatni, és a tagintézmény-vezető aláírásával, valamint a tagintézmény pecsétjével hitelesítve az irattárban kell elhelyezni a következőket: osztály- és csoportnaplók – a tanítási év végén a tagintézmény-vezető által elvégzett globális ellenőrzés után, a pedagógusok munkaidő-nyilvántartó lapja – havonta a tagintézmény-vezető által elvégzett ellenőrzés után, a tanulók mulasztási összesítője – a hivatalos szervnek küldött értesítés mellékleteként, az egyes tanulókra vonatkozó lap az osztályozó naplóban – a tanuló iskolaváltása esetén, 70

-

tantárgyfelosztás – a fenntartó jóváhagyása után, órarend – a tanév elején és az órarend módosításakor.

4. 3.

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

a)

Az elektronikus úton előállított dokumentumokat az adott szoftver útmutatója szerint adathordozóra menteni és archiválni kell.

b)

A KIR rendszerében előállított elektronikus okiratokat a KIR rendszerében, illetve az iskola belső üzemeltetésű szerverén egy e célra létrehozott közös hozzáférésű mappában tároljuk. A közös hozzáférésű mappához kizárólag a tagintézmény-vezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és a tagintézményvezető-helyettesek) kaphatnak hozzáférési jogosultságot az Adatkezelési szabályzatban, illetve a BVHSZC szabályzatában meghatározottak szerint.

c)

Az elektronikus napló szoftverét és annak adatbázisát az iskola külön e célra használatos hálózati kiszolgálóján tároljuk, az adatbázismentés 48 óránként automatikusan történik, és a szolgáltató is hetente készít biztonsági mentést a saját szerverén. Az elektronikus napló szoftverét az adatbiztonság folytonosságának fenntartása érdekében, az egyes szoftververziók megjelenését követően a hálózati kiszolgálón rendszeresen frissíteni kell.

d)

Az elektronikus úton előállított dokumentumokról optikai adathordozón (CD/DVD) vagy külön erre a célra használt külső merevlemezre biztonsági másolatot kell készíteni két példányban.

e)

Az optikai adathordozóhoz vagy a külön erre a célra használt külső merevlemezhez kísérőlapot kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a dokumentum iktatószámát, tárgyát, a fájl nevét, a mentés időpontját és az ügyintéző nevét. Optikai adathordozó esetén az iktatószámot és a fájl nevét az adathordozó nem olvasható felületére, illetve a tokjára maradandó módon rá kell vezetni. Külső merevlemez esetén kizárólag az előbbiekben ismertetett kísérőlapot alkalmazzuk, melyen első alkalommal feltüntetjük a merevlemez egyedi azonosítóját. Az adott merevlemezhez kiállított kísérőlapot mindenkor a merevlemezzel együtt, annak lezárt tokjában tároljuk. Mind az optikai adathordozó, mind a külső merevlemez esetén az adott eszköz egyik példányát a tagintézmény-vezetői páncélszekrényben, a másik példányát az irattárban – az iratoktól elkülönítve tárolt dobozban – kell elhelyezni.

f)

Az elektronikusan előállított dokumentumokat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben meghatározott ideig nem szabad a kliens számítógép, illetve a hálózati kiszolgáló háttértárjáról letörölni, illetve a mentést tartalmazó adathordozót nem szabad leselejtezni. A megőrzési időt a tagintézmény Iratkezelési szabályzatának irattári tervében is rögzíteni kell.

g)

Ha a tagintézmény elektronikusan előállított dokumentumokat tároló kliens számítógépét vagy hálózati kiszolgálóját lecserélik, azokat az elektronikusan előállított dokumentumokat, amelyeknek a megőrzési ideje még nem járt le, át kell menteni az új eszközre.

h)

Ha a mentést tartalmazó adathordozók szavatossági ideje rövidebb a dokumentumok megőrzési idejénél, a dokumentumokat a szavatossági idő lejárta előtt át kell másolni másik adathordozóra.

i)

A leselejtezett vagy használatban levő, de lejárt szavatossági idejű, elektronikus dokumentumokat tartalmazó háttértárat működtető hálózati kiszolgáló vagy kliens számítógép elektronikus dokumentumokat tartalmazó háttértárjának korábbi tartalmát az új eszközre való adatmentést követően vissza nem állítható módon törölni kell.

j)

A meghibásodott, elektronikus dokumentumokat tartalmazó háttértárakat kizárólag úgy lehet elektronikus hulladékot kezelő harmadik félnek átadni, ha annak tartalma sem teljesen, sem részlegesen nem állítható vissza.

5.

A vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai

a)

Az iskola szerzi meg a tulajdonjogot minden olyan birtokába került alkotás, dolog felett, amelyet a tanuló az iskolai foglakozások keretében állított elő, és az elkészítéshez szükséges anyagi és egyéb feltételeket az iskola biztosította.

71

b)

Az otthon, a szülő költségére előállított dolgok csak akkor kerülnek az iskola birtokába, ha a tanuló átengedi a tulajdonjogot, ellenkező esetben a tanulói jogviszony megszűnésekor – kérelmére – az iskola köteles visszaadni számára.

c)

Ha az iskola a tulajdonába került dolgok, alkotások értékesítésével bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg, amelynek mértékéről a tagintézmény-vezető és a tanuló állapodik meg – kiskorú tanuló esetén a szülő egyetértésével – az alábbiak szerint: a megállapodás alapja a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő, az iskola a bevételből levonja az általa ráfordított költségeket, csoportos munka esetén a fenti módon kiszámított díjat az iskola megosztja a részt vevő tanulók között, figyelembe véve az egyes tanulók teljesítményét.

d)

Az értékesítést követően a tagintézmény-vezető tájékoztatja a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban ajánlatot tesz a tanuló és a tagintézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás összegét is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Ha a felek nem értenek egyet a díjazás mértékében, akkor további egyeztetést kell lefolytatni. Megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

6.

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség A tagintézmény alkalmazottainak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről a BVHSZC Vagyonnyilatkozat-tételi szabályzata rendelkezik.

7.

A pedagógus számára használatba adott informatikai eszközök

a)

A pedagógusok a következő informatikai eszközöket kapják használatba: az elektronikus napló használatához hordozható számítógép – tartós használatba, projektor – egy tanítási órára kölcsönzéssel, digitális tananyaghordozók – könyvtári kölcsönzéssel.

b)

A hordozható számítógép átvételét a rendszergazda által vezetett leltári nyilvántartásban alá kell írni, ettől kezdve a pedagógus az átvett eszközért teljes leltári, anyagi felelősséggel tartozik.

c)

Projektort a rendszergazdától lehet kikölcsönözni arra a tanítási órára, amelyen a pedagógus használni kívánja.

d)

A digitális tananyaghordozókat a könyvtári kölcsönzés szabályai szerint lehet kikölcsönözni.

e)

A pedagógus az átvett informatikai eszközt köteles rendeltetésszerűen használni és megőrizni. Ha az eszköz a gondatlan kezelés miatt megrongálódott vagy elveszett, a pedagógus jogszabályban meghatározott kártérítési felelősséggel tartozik.

8.

A nevelési-oktatási tagintézményben folyó reklámtevékenység szabályai

a)

Az iskolában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha az a környezetvédelemmel, az egészséges életmóddal, illetve tudományos és kulturális tevékenységgel függ össze.

b)

A jogszabályban tiltott jelképeket és a politikai pártok felhívásait az iskola egész területén tilos kihelyezni.

c)

A tanulóknak és az iskola alkalmazottainak a nem az iskolai élettel kapcsolatos hirdetmények, plakátok kifüggesztésére előzetesen engedélyt kell kérniük az iskolavezetőség valamely tagjától.

d)

A tantermekben a hirdetmények, plakátok elhelyezésére – a jogszabályi előírások betartásával – az osztályfőnök adhat engedélyt.

e)

Az iskolában külső személy plakátot, hirdetményt csak a tagintézmény-vezető tudtával és engedélyével helyezhet el, ezért a portai alkalmazottnak az illető személyt fel kell kísérnie az igazgatói irodába, vagy az átvett plakátot továbbítania kell a tagintézmény-vezetőnek.

72

9.

Az állami nyelvvizsga-bizonyítványnak az iskolai tanulmányokba való beszámítása, illetve ez alapján a nyelvórák alóli felmentésre vonatkozó szabályok

a)

A tanuló számára az iskolai tanulmányokba kizárólag azt a legalább középfokú, „C” típusú állami nyelvvizsga-bizonyítványt lehet beszámítani, amelyet a tanuló előrehozott emelt szintű érettségi vizsgán szerzett. Ebben az esetben a tanuló az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén az idegen nyelvet nem köteles tanulni.

c)

Ha a tanuló olyan idegen nyelvből szerzett állami nyelvvizsga-bizonyítványt, amely az iskola helyi tantervében nem szerepel, a fenti eljárásrendet csak abban az esetben érvényesítheti, ha átvétellel került az iskolába, és a középiskolai bizonyítványában szereplő osztályzatokkal igazolni tudja, hogy az adott nyelv tantárgyi követelményeit teljesítette.

e)

Az idegennyelvórák alóli felmentést a tanulónak, illetve a kiskorú tanuló szüleinek iskola vezetőjétől írásban kell kérelmeznie az emelt szintű érettségi vizsga törzslapkivonatának bemutatásával.

10.

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának rendje

a)

Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért a tagintézmény-vezető a felelős.

b)

Az osztályfőnökök gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységét a nevelési tagintézményvezetőhelyettes irányítja és koordinálja.

c)

A tanulókat és a szülőket az iskola gyermekvédelmi munkájáról az alábbiak szerint kell tájékoztatni: A tanév első napján az osztályfőnök beíratja az ellenőrzőbe a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi feladatokkal megbízott nevelési tagintézményvezető-helyettes nevét és fogadóóráit, illetve az első szülői értekezleten a szülőket is tájékoztatja. A tanév elején a nevelési tagintézményvezető-helyettes felkeresi az osztályokat, és tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények címét és telefonszámát.

d)

A tanév elején az osztályfőnök – a jogszabályban előírt titoktartási kötelezettség, illetve a személyes adatvédelmi előírások betartásával – felméri a veszélyeztetett, a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, és a felmérés eredményéről tájékoztatja a nevelési tagintézményvezető-helyettest, aki megteszi a szükséges intézkedéseket. Ezek a következők lehetnek: A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén – a szülő hozzájárulásával – kezdeményezi, hogy az iskola vezetője indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében. Az arra rászoruló tanulók számára kezdeményezi az iskolai, alapítványi, önkormányzati, illetve pályázatban kiírt szociális vagy étkezési támogatások, ösztöndíjak megállapítását, segítséget nyújt az igénylések benyújtásánál, illetve elkészíti a véleményezést, javaslatot. A jogszabályban meghatározott eljárás szerint kezdeményezi a veszélyeztetett tanuló kollégiumi elhelyezését. Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb, pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy a tagintézmény-vezető értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, sürgős és rendkívüli esetben azonnali intézkedést kér a tagintézmény-vezetőtől. A pedagógusok, a szülők vagy a tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét, szükség esetén az osztályfőnök és a védőnő közreműködését kérve.

73

e)

A nevelési tagintézményvezető-helyettes figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel, illetve a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók támogatásával kapcsolatos pályázati kiírásokat, ezekről tájékoztatja az érintetteket, illetve közreműködik a pályázatok megírásában és megvalósításában.

f)

Az iskola, illetve az iskolai alapítvány – a házirendben előírt elbírálási rend szerint – szociális támogatásban részesítheti az arra rászoruló tanulókat.

g)

A tanulók egészségvédelme érdekében iskola drogellenes előadásokat, programokat szervez, és az érintett tanulóknak segítséget ad, hogy a megfelelő szakellátásban részesülhessenek.

h)

A gyermek- és ifjúságvédelem fontos feladata, hogy a tanulók tanulmányi kötelezettségüknek eleget tegyenek, ezért az iskola vezetője a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén – amennyiben a szülő értesítése eredménytelen maradt – a jogszabályi előírások alapján a gyermekjóléti szolgálat, illetve az illetékes gyámhivatal segítségét veszi igénybe. A nevelési tagintézményvezető-helyettes figyelemmel kíséri a hivatalos eljárásba került tanulók előmenetelét, az intézkedések hatását, és részt vesz az esetkezelésben.

i)

Ha a kiskorú tanuló szülője az iskolával nem tartja a kapcsolatot, az osztályfőnök kötelessége, hogy megpróbáljon közvetlen kapcsolatba lépni vele. Amennyiben a kapcsolatfelvétel eredménytelen marad, az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségét kéri.

j)

Az iskola a nevelési tagintézményvezető-helyettes közreműködésével kapcsolatot tart és együttműködik a következő szervekkel: az iskolaorvossal, védőnővel, a gyermekjóléti szolgálatokkal, a veszélyeztetett tanulók lakóhelye szerinti önkormányzatok jegyzőivel, a nevelési tanácsadókkal, a gyámügyi hivatallal és a családsegítő központokkal, az egészségügyi szakszolgálatokkal, a pártfogói felügyelettel, a rendőrségi ifjúságvédelmi felelősökkel, a kollégiumi nevelőkkel, a TEGYESZ-szel.

k)

A nevelési tagintézményvezető-helyettes a gyermekvédelmi ügyekről a jogszabályban előírt adatvédelmi előírások betartásával tanulónkénti nyilvántartást vezet, és ezekről statisztikai adatokat szolgáltat a tagintézmény-vezetőnek.

11.

A kereset-kiegészítés feltételei, megállapítása A Kjt. 77. §-a szerinti kereset-kiegészítés megállapításáról a BVHSZC rendelkezik.

12.

A tanulók munkaruhájára vonatkozó rendelkezések

a)

A nappali munkarendű ágazati szakképzésben részt vevő tanulók számára az iskola munkaruhát biztosít, amelynek kihordási ideje a 9-12. évfolyamon négy, a szakképző évfolyamokon két év.

b)

A munkaruha tisztántartásáról a tanuló gondoskodik, és köteles azt a lehető legnagyobb körültekintéssel kezelni és használni.

c)

Ha a tanuló munkaruhája elveszett, vagy használhatatlanná vált, a pótlásáról ő maga gondoskodik.

d)

Ha a tanuló a munkaruhát a kihordási idő letelte előtt kinövi, az iskola új munkaruhát biztosít számára, de ebben az esetben le kell adnia a régi munkaruháját. Ha az iskola a régi munkaruhát annak állapota miatt nem tudja visszavenni, a tanuló csak abban az esetben kaphat új munkaruhát, ha a régi munkaruha részarányos árát megtéríti.

e)

A kihordási idő letelte után a munkaruha a tanuló tulajdonába kerül.

f)

Ha a tanulói jogviszony a munkaruha kihordási ideje előtt szűnik meg, és az iskola a munkaruhát annak állapota miatt nem tudja visszavenni, a tanulónak meg kell térítenie a munkaruha részarányos árát.

74

VIII.

MUNKAKÖRILEÍRÁS-MINTÁK

SZAKTANÁR Munkaidő:

heti 40 óra, amely a következőket foglalja magában (a 326/2013. (VIII. 30. Korm. rendelet 17. §) - heti 32 óra kötött munkaidő, amely alatt köteles a tagintézményben tartózkodni, kivéve, ha az igazgató által elrendelt tagintézményen kívüli feladatot lát el, - a fennmaradó munkaidőben a nevelő-oktató munkával összefüggő, otthon is elvégezhető feladatok ellátása.

Közvetlen felettese:

……………………………………………….

Kötelességei: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62. § (1) bekezdésében foglaltak, - az Mt. közalkalmazottakra vonatkozó kötelezettségeinek és a Kjt. előírásainak betartása, - az iskolai szabályzatok pedagógusokra vonatkozó előírásainak betartása, - a tanulók, a szülők és a munkatársak emberi méltóságának, jogainak tiszteletben tartása, a hivatali titok megőrzése. Nevelési-oktatási feladatok: -

-

-

-

a helyi tantervben előírt tananyagot átadja a tanulóknak, az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetíti, oktatómunkáját a tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végzi, a tanítási órákra és az egyéb foglalkozásokra kellő alapossággal felkészül, illetve előkészül, nevelő-oktató munkáját az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott elvek, illetve a helyi tantervben rögzített követelmények és mérési-értékelési szempontok alapján végzi, nevelő-oktató munkája során gondoskodik a tanuló személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, figyelembe véve a tanuló egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, a különleges bánásmódot igénylő tanulókkal szükség szerint egyénileg foglalkozik, a hátrányos helyzetű tanuló felzárkózását elősegíti, nevelő-oktató munkája során előmozdítja a tanuló erkölcsi fejlődését; a közösségi együttműködés szabályainak betartatására, egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre neveli őket, elősegíti tanítványai pályaorientációját, a szakmai életútra való felkészítését, a tanuló testi-lelki egészségét fejleszti és óvja, a pedagógiai programban meghatározottak szerint rendszeresen és sokoldalúan értékeli a tanulók munkáját, ellenőrzi a tanulók házi feladatait, értékeli az írásbeli munkáit, a dolgozatokat 10 munkanapon belül kijavítja és kiosztja, határidőre összeállítja a tanulmányok alatti vizsgák írásbeli és szóbeli feladatait, érettségi tantárgy esetén a szóbeli tételeket, megbízás alapján részt vesz a különböző vizsgák vizsgabizottságainak munkájában, a munka-, a baleset- és a tűzvédelemi előírásokat betartja, illetve a tanulókkal betartatja.

Részvétel a nevelőtestület munkájában: -

-

pontosan és aktívan részt vesz a nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken, az osztályozó konferenciákon és a félévenkénti fogadóórákon, a munkaközösségi és az iskolai munkatervben a számára kiosztott vagy a vállalt feladatokat a legjobb tudása szerint és határidőre elvégzi, szorosan együttműködik a szakmai munkaközösség tagjaival, közreműködik a beszámolók, statisztikák elkészítésében, az évközi vizsgák, a tantárgyi mérések, illetve a tanulmányi versenyek előkészítésében és lebonyolításában, a tankönyvek és a segédeszközök kiválasztásában, a bemutató órák megszervezésében, ellátja a napi kiírás szerinti szakszerű helyettesítéseket és órai ügyeleteket, a tanítás előtt és a tanítási órák közötti szünetekben ellátja a beosztás szerinti tanári ügyeletet, a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, központi méréseken felügyelő tanári feladatokat lát el,

75

-

részt vesz a szertárak, szaktantermek, taneszközök stb. állagának megóvásában, közreműködik a leltározásban, óvja az iskola tisztaságát és rendjét, a tanítás nélküli munkanapokon munkáját az iskolai munkatervben előírt program alapján végzi, részt vesz a pedagógiai programban, illetve az iskolai munkatervben szereplő ünnepségeken, rendezvényeken, közreműködik azok megszervezésében és a lebonyolításában, a kiírt beosztás szerint szabadidős programokra és a kötelező orvosi vizsgálatokra kíséri a tanulókat, közreműködik a beiskolázással kapcsolatos munkában, részt vesz a felvételi vizsgákon, ha szakos tanár, közreműködik a központi írásbeli dolgozatok kijavításában, elvégzi azokat a nevelő-oktató munkával összefüggő, a tagintézmény-vezető vagy a tagintézményvezető-helyettesek által elrendelt egyéb feladatokat, amelyek pedagógus szakértelmet igényelnek.

Tájékoztatási kötelezettségek: -

-

a munkából való távolmaradását, annak okát és várható időtartamát aznap reggel 7.45-ig, de legkésőbb negyedórával a munkakezdés előtt bejelenti a tagintézményvezető-helyettesnek, a rendkívüli helyzetről (balesetveszély, károkozás stb.) haladéktalanul értesíti az iskolavezetőséget, a tanulókkal kapcsolatban felmerülő tanulmányi vagy magatartási problémákról tájékoztatja az iskolavezetőséget és az illetékes pedagógiai munkát segítő pedagógust, a szülőt és az osztályfőnököt rendszeresen tájékoztatja a tanuló teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, a tanítási órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon való részvételéről, részt vesz az általános fogadóórákon, a szülőket előzetes bejelentkezés alapján egyéni fogadóórán fogadja, a szülők és a tanulók javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, a tanév elején tájékoztatja a tanulókat a tantárgyi követelményekről, a dolgozatok kiosztásakor az értékelés szempontjairól, a tanév elején tájékoztatja a tanulókat a szaktárgyával kapcsolatos munka- és balesetvédelmi előírásokról, az aktuális, közérdekű információkat rendszeresen átadja a honlap szerkesztőjének.

Adminisztrációs feladatok:

-

A Pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi adminisztratív feladatát maradéktalanul és határidőre teljesíti, így különösen az elektronikus naplóba beírja az órákat, és dokumentálja a késő és a hiányzó tanulókat, a szóbeli számonkéréskor vagy a dolgozatok kiosztásakor lehetőség szerint azonnal beírja az érdemjegyeket, az e-naplóba és az ellenőrzőbe beírja a tanulók szöveges értékeléseit (dicséret, fegyelmező intézkedések), osztályozó konferencia napján 12.00 óráig beírja a félévi vagy az év végi osztályzatokat, elkészíti a tantárgyával kapcsolatos statisztikai kimutatásokat, a dolgozatokat a tanév végéig megőrzi.

Kötelességei, feladatai az önképzés, tájékozódás terén: -

szakmai ismereteit folyamatosan frissíti, tanítási módszereit fejleszti, ennek érdekében részt vesz a szakmai továbbképzéseken, konferenciákon, bemutató órákon, a hétévenkénti továbbképzési kötelezettségét a jogszabályban meghatározottak szerint teljesíti, határidőre megszerzi a jogszabályban meghatározott kötelező minősítéseket, tájékozott a nevelő-oktató munkát leginkább meghatározó jogszabályi előírásokat illetően, pontosan ismeri a legfontosabb iskolai dokumentumok rá és a tanulókra vonatkozó előírásait (pedagógiai program, ezen belül a szaktárgyára vonatkozó helyi tanterv, SZMSZ, házirend), ismeri a munka-, baleset- és tűzvédelmi előírásokat, illetve a baleset, tűzriadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkeztekor alkalmazandó eljárásrendet, folyamatosan nyomon követi a hirdetőtábla kiírásait, a havi ütemtervet és az iskolai körleveleket, a körlevélben számára elküldött vagy az iskolai honlapon közzétett információkat elolvassa.

76

KÖNYVTÁROSTANÁR Munkaidő: -

heti 40 óra (rendes munkaidő), ezen belül heti 32 óra kötött munkaidő, amely a következőket foglalja magában: heti 26 óra – nyitva tartás, könyvtári órák, heti 4 óra – a könyvtár zárva tartása mellett - a munkahelyen végzett könyvtári munka és iskolai kapcsolattartás, heti 2 óra – a munkahelyen kívül végzett felkészülés, könyvtári kapcsolatépítés, állománygyarapítás, továbbá a pedagógus-munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátása.

Közvetlen felettese: -

nevelési tagintézményvezető-helyettes

A könyvtárostanár a nevelőtestület tagja, ezért köteles betartani a jogszabályok és az iskolai szabályzatok pedagógusokra vonatkozó előírásait. Anyagi és fegyelmi felelősséggel tartozik a könyvtári állományért, a rendeltetésszerű működtetéséért, a vagyonvédelemi előírások betartásáért, a könyvtárral kapcsolatos adatszolgáltatás pontosságáért és a kitűzött határidőre való teljesítéséért.

Feladatai: A könyvtár vezetésével, ügyvitelével összefüggő feladatok - elkészíti a könyvtár éves munkatervét, a tanév végi beszámolót és a könyvtári statisztikákat, - vezeti a kölcsönzési nyilvántartásokat, - figyelemmel kíséri az előjegyzéseket és a kikölcsönzött dokumentumok visszaszolgáltatását, a határidő elmulasztása esetén felszólítja a felhasználót, - a tanév végén írásban tájékoztatja az osztályfőnököket a tanulók tankönyv- és könyvtartozásáról, - részt vesz a támogatott tankönyvre jogosult tanulók tankönyvellátásának biztosításában, ennek keretében - naprakész, pontos nyilvántartást vezet a tankönyvállományról, - a tankönyvállományról a kitűzött határidőig leadja a kimutatást a tankönyvfelelősnek, - névre szóló nyilvántartást vezet a tanulók által kikölcsönzött tankönyvekről, - gondoskodik róla, hogy a tanulók a tanév végén a jogszabályban meghatározottak szerint visszaszolgáltassák a tankönyveket a könyvtárnak, - a kijelölt határidőig összegyűjti a tankönyvtámogatási igénylőlapokat és igazolásokat, a benyújtáskor és a tankönyvosztás előtt ellenőrzi a támogatásra való jogosultságot, elkészíti az osztályonkénti összesítést, és átadja a tankönyvfelelősnek, - a kijelölt napokon kiosztja a tankönyveket a támogatásra jogosult tanulóknak, - az igazgató előzetes engedélyével intézi a dokumentumok megrendelését, illetve vásárlását, a megrendelőket és a számlákat haladéktalanul leadja a gazdasági ügyintézőnek, - a megrendelésekről, a beszerzési összegek felhasználásáról nyilvántartást vezet, - gondoskodik róla, hogy az érettségi vizsgán a szükséges segédkönyvek rendelkezésre álljanak. Állományalakítás, -feltárás, állományvédelem - állományelemzést végez, jelentéseket készít a könyvtár állományában bekövetkezett változásokról, és ez alapján javaslatokat ad a könyvtár – a gyűjtőköri szabályzatnak és az iskola pedagógiai programjának megfelelő – tervszerű fejlesztéséhez, - a mindenkori költségvetés függvényében végzi az állomány tervszerű gyarapítását, - figyelemmel kíséri a könyvtárhoz kapcsolódó pályázati kiírásokat, összeállítja pályázatokat és azok szakmai és pénzügyi beszámolóját, - a kitűzött határidőre és pontosan elkészíti a KIR statisztikai adatszolgáltatásához a könyvtári állománnyal kapcsolatos statisztikai kimutatásokat, - folyamatosan vonja ki az állományból az elhasználódott, elavult és fölösleges dokumentumokat, - előkészíti és lebonyolítja az időszakos vagy soron kívüli leltározást, s elvégzi annak adminisztratív teendőit, - gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról, - a könyvtárban biztosítja az iskola munka-, baleset- és tűzvédelmi szabályzatában rögzített előírások betartását, feljegyzést készít, ha a vagyonvédelmi előírások betartását bárki akadályozza. 77

Olvasószolgálat, tájékoztatás, kapcsolatok - ismernie kell a felhasználók oktatással kapcsolatos igényeit, a lehetőségek szerint biztosítania kell a különböző forráseszközök megfelelő választékát az oktatáshoz és a szabadidős tevékenységekhez, - biztosítja az állomány egyéni és csoportos helyben használatát, a könyvtári SZMSZ-ben foglaltak szerint végzi a kölcsönzést és a dokumentumok visszavételét, - segítséget és információt nyújt a dokumentumok közötti eligazodásban, a katalógus használatában, biztosítja az állomány bibliográfiai adatainak hozzáférhetőségét, - biztosítja a pedagógusoknak és a tanulóknak a könyvtár teljes eszköztárát, tájékoztató apparátusát és különböző szolgáltatásait, - nyitvatartási időben lehetővé teszi a tanulók számára a számítógépek használatát, segítséget nyújt az interneten való információkeresésben, - igény szerint ajánló bibliográfiákat készít a tanulmányi versenyek, ünnepélyek összeállításához, - segíti az egyéni és csoportos kutatómunkát, - a könyvtárban nem található, igényelt dokumentumokat könyvtárközi kölcsönzés keretében beszerzi, - részt vesz a szakmai értekezleteken, továbbképzéseken, szakmai ismereteit önképzés útján is gyarapítja. Könyvtár-pedagógiai tevékenység - könyvtárpedagógiai tevékenységét a pedagógiai programban meghatározott nevelési alapelvek, értékek és célok alapján végzi, - pedagógusi-emberi attitűdjével, a tanulókkal való kommunikáció módjával is elősegíti, hogy szívesen látogassák a könyvtárt, és megszeressék az olvasást, - a tanulókat az értékes szépirodalom olvasása felé orientálja, - felelős a kerettanterv könyvtárhasználati követelményrendszerének megvalósításáért: az éves munkatervében ütemezi, megszervezi és megtartja a könyvtárhasználati órákat, - segítséget nyújt a könyvtárhasználatra épülő szakórák, foglalkozások előkészítéséhez, - az informatikából érettségizőknek segítséget nyújt a könyvtárhasználati ismeretek elsajátításához, - közreműködik a tanulók tanulmányi és kulturális versenyekre való felkészítésében, - segítséget nyújt a tanári és tanulói pályázatok elkészítéséhez, - közreműködik az iskolai ünnepélyek, versenyek előkészítésében, - gondozza az iskolai hagyományokat (dokumentumgyűjtemény bővítése stb.). A fentieken túlmenően elvégzi azokat a nevelő-oktató munkával összefüggő, az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek által elrendelt egyéb feladatokat, amelyek könyvtárosi szakértelmet igényelnek. Munkavégzése során, illetve a munkából való távolmaradása esetén köteles betartani az Mt.-nek a közalkalmazottakra vonatkozó kötelezettségeit, a Kjt., a tagintézményi SZMSZ, valamint a Munkavédelmi és a Tűzvédelmi szabályzat előírásait.

RENDSZERGAZDA Munkaidő: Munkaidő-beosztás: Közvetlen felettese:

heti 40 óra 8.00 – 16.00 tagintézmény-vezető

FELADATAI: -

-

Folyamatosan felügyeli és karbantartja a tanügy-igazgatási, az oktatói, az adminisztrációs és a gazdasági munka során használt informatikai eszközöket, és gondoskodik a biztonságos működésükről. Gondoskodik a szervergépek biztonságos működéséről és a szerverszoba megfelelő hőmérsékletéről. Gondoskodik az internet- és a helyi hálózat zavartalan működéséről, a külső okból eredő hálózati hiba esetén felveszi a kapcsolatot a szolgáltatókkal. Gondoskodik a vírusvédelemről, ennek érdekében rendszeresen ellenőrzi a számítógépeket, és elvégzi a szükséges frissítéseket. Telepíti és szükség szerint frissíti az oktatás és az iskolai adminisztráció során használt szoftvereket. 78

-

-

-

-

-

Felelősséggel tartozik az általa telepített szoftverek legalitásáért, felügyeli, hogy a tagintézményben illegális szoftvereket ne alkalmazzanak. Az informatikatanárokkal együttműködve javaslatot tesz a számítógéppark és szoftverállomány tervszerű fejlesztésére. Rendszeresen ellenőrzi, hogy az informatikatermek és az informatikai eszközök állapota megfelele a munka-, baleset- és tűzvédelmi előírásoknak, az esetleges hibákat elhárítja, vagy gondoskodik azok kijavításáról. Kapcsolatot tart különböző számítástechnikai és szolgáltató cégekkel a javítás, fejlesztés stb. céljából. Közreműködik az iskolai szoftver- és hardverállomány leltári nyilvántartásának vezetésében, a leltározásban, illetve az informatikai eszközállománnyal kapcsolatos adatszolgáltatásban. Rendszeresen ellenőrzi, hogy az informatikai eszközök a leltári nyilvántartásban szereplő helyiségben vannak-e. Az iskola alkalmazottai számára használatba adott informatikai eszközökről nyilvántartást vezet. Az informatikatanárok iránymutatása szerint a tanévkezdés első hetében előkészíti a tanulói számítógépeket, elkészíti a diákok felhasználói fiókjait. Ellátja az elektronikus napló működtetésével kapcsolatos feladatokat (adatbevitel, karbantartás, ellenőrzés, az esetleges hibák kijavítása, archiválás, kapcsolattartás a szolgáltatóval). Az informatika írásbeli érettségi vizsga előtt ellenőrzi a számítógépek és a feladatok megoldásához szükséges szoftverek működését, elvégzi a szükséges telepítéseket és frissítéseket, telepíti a vizsgához szükséges forrásdokumentumokat, informatikai szempontból biztosítja a vizsga törvényes lebonyolítását, a vizsga ideje alatt az esetleges hibák elhárítása céljából készenlétben van. Az informatika szóbeli vizsga előtt gondoskodik róla, hogy a szükséges számú számítógép a vizsgateremben rendelkezésre álljon, és a számítógépeken a vizsgafeladatok elvégezhetőek legyenek. Kérésükre segítséget nyújt az irodai alkalmazottaknak a számítógépes programok használatában. Felkészíti az újonnan belépő pedagógusokat és osztályfőnököket az e-napló használatára, és folyamatosan segítséget nyújt az esetlegesen fellépő problémák megoldásában. A szükséges informatikai és hangtechnikai háttér biztosításával közreműködik az iskolai rendezvények, programok előkészítésében, lebonyolításában. Kapcsolatot tart és együttműködik az iskola informatikatanáraival, az iskolavezetőséggel és az irodai alkalmazottakkal. Végrehajtja mindazokat a munkaköri leírásban nem szereplő, aktuálisan felmerülő rendszergazdai feladatokat, amelyekre a tagintézmény-vezető utasítja. Munkája során köteles betartani a jogszabályokban és a tagintézmény Adatkezelési szabályzatában a hivatali titoktartásra és az adatvédelemre vonatkozó előírásait, a munkavégzése során tudomására jutott információkat harmadik fél számára nem szolgáltatja ki. Munkavégzése során, illetve a munkából való távolmaradása esetén köteles betartani az Mt.-nek a közalkalmazottakra vonatkozó kötelezettségeit, a Kjt., a tagintézményi SZMSZ, valamint a Munkavédelmi és a Tűzvédelmi szabályzat előírásait.

ISKOLATITKÁR I. Munkaidő: Munkaidő-beosztás: Közvetlen felettese:

heti 40 óra 8.00 – 16.00 tagintézmény-vezető

FELADATAI: Tanügyigazgatás: - az osztálynévsorok és a tanulói létszámadatok naprakész vezetése, nyilvántartása - a tanulói jogviszonyügyek és adatok naprakész vezetése és folyamatos karbantartása a KIR-ben - a pedagógusok be-, illetve kijelentése a KIR-ben, az oktatási igazolványok intézése - közreműködés a fenntartói elektronikus tanügy-igazgatási rendszer naprakész vezetésében - közreműködés a tantárgyfelosztás és a normatíva-igénylések elkészítésében - közreműködés a tagintézményi statisztikai adatszolgáltatás elkészítésében - közreműködés a beiratkozó és a kilépő tanulók ügyeinek, iratainak intézésében - a diákigazolványokkal kapcsolatos ügyintézés, a nyilvántartások naprakész vezetése - közreműködés a felvételi eljárással kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátásában 79

-

tanulói igazolások kiadása az osztályfőnök távollétében a bizonyítványmásodlatok elkészítése, ügyintézése

Iratkezelés: - közreműködés a beérkező és a kimenő iratok, levelek iktatása, az iktatókönyv vezetése - közreműködés a napi levelezés és postázás intézésében - felelős az irattár rendben tartásáért, az iratselejtezés végrehajtásért, illetve az iratselejtezési jegyzőkönyvek elkészítéséért Ügyintézés: - a telefonhívások és faxküldemények fogadása, illetve továbbítása az érintetteknek - internetes ügyintézés - levelek és egyéb iskolai dokumentumok gépelése, előkészítése postázásra - iratmásolás - valamint az iskolai ügyvitelben felmerülő egyéb feladatok ellátása. A közalkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli, és munkája során kötelessége betartani az Iratkezelési szabályzat előírásait.

ISKOLATITKÁR II. Munkaidő: Munkaidő-beosztás: Közvetlen felettese:

heti 40 óra 7.30 – 15.30 tagintézmény-vezető

FELADATAI: Tanügyigazgatás: - a tanulói nyilvántartás naprakész vezetése, folyamatos egyeztetése a másik iskolatitkárral - a tanulói és az alkalmazotti adatok bevitele, folyamatos karbantartása a fenntartói elektronikus tanügy-igazgatási rendszerben - a kilépő nagykorú tanulók jelentése az OEP-nek - a tanulói mulasztásokkal kapcsolatos hivatalos levelezés intézése és naprakész nyilvántartása - közreműködés a beiratkozó és a kilépő tanulók ügyeinek, iratainak intézésében - közreműködés a diákigazolványokkal kapcsolatos ügyintézésben - közreműködés a felvételi eljárással kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátásában - a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos értesítések, igazolások intézése a hivatalos szervek felé - tanulói igazolások kiadása az osztályfőnök távollétében - a régi tanulók által kért óraigazolások elkészítése, ügyintézése Iratkezelés: - a beérkező és a kimenő iratok, levelek iktatása, az iktatókönyv vezetése - a napi levelezés és postázás intézése, átadása a kézbesítőnek - közreműködés az iratselejtezésben és az irattár rendezésében, rendben tartásában Ügyintézés: - a telefonhívások és faxküldemények fogadása, illetve továbbítása az érintetteknek - internetes ügyintézés - levelek és más iskolai dokumentumok gépelése - iratmásolás - valamint az iskolai ügyvitelben felmerülő egyéb feladatok ellátása. A közalkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli, és munkája során kötelessége betartani az Iratkezelési szabályzat előírásait.

GONDNOK Munkaidő: Munkaidő-beosztás: Közvetlen felettese: Hatáskör:

heti 40 óra 8.00–16.00 óra (amitől az aktuális feladatok függvényében a tagintézmény-vezetővel való egyeztetés alapján el lehet térni) tagintézmény-vezető az üzemeltetés, fenntartás, működtetés feltételeinek biztosítása

FELADATAI: -

Biztosítja az üzemeltetéshez, működtetéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. 80

-

-

-

Szervezi, irányítja, ellenőrzi a technikai dolgozók munkáját, koordinálja szabadságolásukat. Folyamatosan figyeli, ellenőrzi a tagintézményben felmerülő karbantartási, javítási feladatokat, a karbantartási napló segítségével a hibák kijavításáról fontossági és sürgősségi sorrendben gondoskodik. A tagintézmény-vezetővel egyeztetve gondoskodik az üzemeltetéshez szükséges anyagok, eszközök igényléséről és a bizonylatokon történő kiadásáról a dolgozók részére. Az anyagokról és kiadásukról nyilvántartást vezet. Ellenőrzi az ésszerű felhasználást. Megszervezi a nyári nagytakarítási, karbantartási, javítási feladatok ellátását. A felújítási munkák során a kivitelezőkkel tartja a kapcsolatot, ellenőrzi a munka szakszerűségét. Ellenőrzi a tagintézmény részére kiállított szolgáltatási számlákat, az esetleges eltéréseket jelzi a tagintézmény-vezetőnek. Vezeti az energiafelhasználási nyilvántartást mérőóránként. Ellenőrzi rendet, a tisztaságot, valamint a vagyonvédelmi és takarékossági intézkedések, illetve a munkavédelmi rendszabályok betartását. Az érintés-, villám-, tűz- és munkavédelem, illetve a szabványossági ellenőrzés során a mérést végzőket kíséri, és segítséget nyújt nekik. Közreműködik a selejtezés előkészítésében és a leltározási ütemtervben foglaltak szerint az éves leltározásban. Ellátja a kazánfűtői feladatokat, gondoskodik a kazánok biztonságos működéséről. A fent meghatározottakon kívül köteles mindazon feladatokat ellátni, amelyeket képzettsége, képességei lehetővé tesznek, és amelyekre a tagintézmény-vezető megbízást ad.

Felelősség: - Felelősségre vonható a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem megsértéséért, a rendelkezésére bocsátott munkaeszközök nem rendeltetésszerű használatáért. - A hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik. - Kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani. - Köteles a tagintézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. - Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért.

KARBANTARTÓ Munkakör: Munkaidő: Munkaidő-beosztás: Közvetlen felettese:

karbantartó heti 40 óra 8.00–16.00 óra (az iskolai szünetekben a tagintézmény-vezető ettől eltérő időbeosztást rendelhet el) gondnok

Követelmény:

udvarias fellépés, kulturált megjelenés

FELADATAI: -

A tagintézményben felmerülő karbantartási, javítási feladatokat fontossági és sürgősségi sorrendben elvégzi. A karbantartási naplót pontosan, folyamatosan vezeti. A gondnok utasítása szerint közreműködik az energia-felhasználási nyilvántartás vezetésében. Figyelemmel kíséri a kazánok biztonságos működését, szükség esetén közreműködik a kazánfűtői feladatok ellátásában. Iskolai rendezvények előkészítésében segítséget nyújt. Közreműködik a selejtezés lebonyolításában. A környezetét rendben tartja. Köteles a tagintézmény-vezető vagy az általa megbízott személy által kiadott utasítások szerint munkát végezni, amennyiben a kiadott feladatot a munkaköri leírása tartalmazza. A fent meghatározottakon kívül köteles mindazon feladatokat ellátni, amelyeket képzettsége, képességei lehetővé tesznek, és amelyekre felettesei megbízást adnak. Ha munkája során bármilyen rendellenességet vagy meghibásodást észlel, köteles a gondnoknak jelezni.

Felelősség: - Felelősségre vonható a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem megsértéséért, a rendelkezésére bocsátott munkaeszközök nem rendeltetésszerű használatáért. - A hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik. 81

-

Kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani. Köteles a tagintézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért.

KERTÉSZ Munkakör: Munkaidő: Munkaidő-beosztás: Közvetlen felettese:

egyéb kisegítő (FEOR szám 9119) heti 40 óra 6.00–14.00 óra (az iskolai szünetekben a tagintézmény-vezető ettől eltérő időbeosztást rendelhet el) gondnok

FELADATAI: - a kert, udvar gondozása, tisztán tartása; - a járdák napi (szükség szerint kétszeri) söprése, a téli időszakban a járdák hómentesítése, a csúszásveszély megszüntetése; - fűnyírás, locsolás, a bokrok, fák metszése, virágok ültetése, gondozása; - a kukák ki- és visszahordása a szemétszállítási napokon; a kukák és környezetük tisztán tartása; - segédkezés az iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, - A fent meghatározottakon kívül köteles mindazon feladatokat ellátni, amelyeket képzettsége, képességei lehetővé tesznek, és amelyekre felettesei megbízást adnak. - Ha munkája során bármilyen rendellenességet vagy meghibásodást észlel, köteles a gondnoknak jelezni. Felelősség: - Felelősségre vonható a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem megsértéséért, a rendelkezésére bocsátott munkaeszközök nem rendeltetésszerű használatáért. - A hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik. - Kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani. - Köteles a tagintézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. - Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért.

TAKARÍTÓ Munkakör: Munkaidő:

Közvetlen felettese:

tagintézményi takarító és kisegítő (FEOR szám 9112) heti 40 óra, illetve részmunkaidős közalkalmazottnál a kinevezés szerint 11.30–19.30 óra (az iskolai szünetekben, illetve a részmunkaidős közalkalmazottnál a tagintézmény-vezető ettől eltérő időbeosztást rendelhet el) gondnok

Követelmény:

udvarias fellépés, kulturált megjelenés

Munkaidő-beosztás:

FELADATAI: Takarítási feladatok ellátása a gondnok által meghatározott munkaterületen. Napi feladatok: - a szemét összegyűjtése, kukába lehordása; a táblák, bútorok, falak, ablakpárkányok letörlése; porszívózás, söprés, felmosás; a mosdók, WC-k állapotának többszöri ellenőrzése, kisúrolása; a virágok szükség szerinti locsolása, portalanítása; takarítás alatt a helyiségek szellőztetése; - este, zárás előtt az ablakok és ajtók bezárása, a vízcsapok, villanyok elzárása és ellenőrzése. Heti feladatok: - az ajtók, bútorok, radiátorok, ablakpárkányok, csempe lemosása;a képek, villanykapcsolók, konnektorok tisztára törlése; a mellékhelyiségekben vízkőmentesítés; szükség szerint az alsó ablakok megtisztítása. Iskolai szünetekben: - a bútorok bútortisztítóval történő áttisztítása; a parketták padlóvédővel történő átkenése;a székek, ülőgarnitúrák porszívózása;a székek, asztalok farészeinek tisztítása bútortisztítóval; a fénycsőarmatúrák, lámpaburák megtisztítása; az évközi szünetekben az ablakok tisztítása a létra nélkül elérhető magasságig; a függönyök, sötétítők leszedése és mosás után visszarakása. - Ha a takarítás során bármilyen meghibásodást észlel, köteles a gondnoknak jelezni. 82

-

A gondnoktól átvett takarítószerekkel, eszközökkel köteles takarékosan, beosztóan bánni, plusz eszközöket és szereket csak rendkívüli esetben kérhet.

A fent meghatározottakon kívül köteles mindazon feladatokat ellátni, amelyeket képzettsége, képességei lehetővé tesznek, és amelyekre felettesei megbízást adnak. Felelősség: - Felelősségre vonható a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem megsértéséért, a rendelkezésére bocsátott munkaeszközök nem rendeltetésszerű használatáért. - A hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik. - Kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani. - Köteles a tagintézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. - Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért.

PORTÁS Munkakör: Munkaidő: Munkaidő-beosztás:

Közvetlen felettese:

portás (FEOR szám 9231) heti 40 óra, illetve részmunkaidős közalkalmazott esetén heti 35 óra 6.00–14.00/13.00-21.00 óra, illetve a részmunkaidős közalkalmazottnál 6.00-13.00/14.00-21.00 váltott műszakban (az iskolai szünetekben a tagintézmény-vezető ettől eltérő időbeosztást rendelhet el) gondnok

Követelmény:

udvarias fellépés, kulturált megjelenés

FELADATAI: - Az épület őrzése, az illetéktelen belépés megakadályozása. - A tagintézmény beléptetési rendjének betartása és betartatása az SZMSZ szerint. - Az épület bejárása, ellenőrzése zárás előtt(ajtók, ablakok, villany, vízcsap, stb.), a riasztó berendezés bekapcsolása. - Kezeli az épület helyiségeinek kulcsait, a pótkulcsot rendkívüli esetben csak az adott helyiségbe belépésre feljogosított alkalmazottnak adhatja át, és gondoskodik a kulcs visszaszolgáltatásáról. - Kezeli a telefonközpontot, a bejövő hívásokat a dolgozókhoz kapcsolja, illetve üzenetet feljegyez. - Figyelemmel kíséri a tűz- és vagyonvédelmi berendezések működését, ha rendellenességet észlel, értesíti a gondnokot. - Munkaideje alatt szolgálati helyét nem hagyhatja el, ha ez rövid időre szükségessé válik, gondoskodik a helyettesítéséről vagy a bejárati ajtó és a portahelyiség bezárásáról. - Köteles a tagintézmény-vezető vagy a gondnok által kiadott utasítások szerint munkát végezni, amennyiben a kiadott feladatot a munkaköri leírása tartalmazza. - Ha munkája során bármilyen rendellenességet vagy meghibásodást észlel, köteles a gondnoknak jelezni. Felelősség: - Felelősségre vonható a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem megsértéséért, a rendelkezésére bocsátott munkaeszközök nem rendeltetésszerű használatáért. - A hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik. - Kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani. - Köteles a tagintézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. - Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért.

MUNKAKÖRILEÍRÁS-KIEGÉSZÍTÉSEK A MEGBÍZÁSOKRA SZAKMAI TAGINTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTES Munkaidő:

heti 40 óra (ebből a jogszabályban előírt óraszámban - heti 4 óra - nevelőoktató munkát végez)

Az egészségügyi és a szociális ágazati oktatás vezetője, akinek felelősségi körébe tartozik, hogy  az egészségügyi és a szociális szolgáltatások ágazati oktatás a kerettantervben és a vizsgakövetelményekben előírt tananyagtartalom szerint folyjék,  a szakmai oktatás minden tanévben zökkenőmentesen induljon, ezért – a tagintézmény-vezetővel közösen – a tanév végén gondoskodik a személyi feltételek biztosításáról és a tantárgyfelosztás elkészítéséről, 83



az egészségügyi alapismeretek érettségi vizsga szóbeli tételei szakszerűen, az előírásoknak megfelelően legyenek összeállítva,  a hatáskörébe tartozó pedagógusok tartós hiányzása esetén gondoskodjon az óráik helyettesítéséről,  az egyéb foglalkozások, az évközi vizsgák és mérések, illetve a tanulmányi versenyek megszervezése, illetve megszervezésének koordinálása az egészségügyi munkaközösség vonatkozásában,  az egészségnevelési program – ennek részeként a mindennapos testnevelés – az éves munkaterv szerint megvalósuljon,  az egészségneveléssel kapcsolatos osztályfőnöki órákat megszervezzék az osztályfőnökök,  a tanulók minden tanév elején munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesüljenek,  a tanulók és a dolgozók iskola-egészségügyi ellátása az előírásoknak megfelelően megvalósuljon,  az iskolavezetőségnek naprakész információi legyenek az egészségügyi és a szociális szakmai oktatás helyzetéről, ezért munkájáról folyamatosan beszámol az iskolavezetőségnek, az elkészített tervezeteket jóváhagyásra benyújtja a tagintézmény-vezetőnek, az intézkedések és a döntések előtt egyeztet vele. A tagintézmény-vezető tartós (egy munkanapot meghaladó) távolléte, illetve a tagintézmény-vezető esetenkénti megbízása alapján – az SZMSZ-ben meghatározottak szerint – gyakorolja a teljes tagintézmény-vezetői jogkört, kivéve a munkáltatói és tanulói jogviszonnyal kapcsolatos jogokat. Hatáskörébe tartoznak:  az egészségügyi munkaközösség tagjai és a testnevelő tanárok. Feladatai: Tervezés:  az iskolavezetőség tagjaként részt vesz a döntések előkészítésében,  közreműködik az egészségügyi és szociális szakmai oktatás személyi feltételeinek megteremtésében,  segíti a szertárak és a könyvtár anyagának, eszközeinek tervszerű fejlesztését,  közreműködik a pedagógusok továbbképzési, illetve éves beiskolázási tervének összeállításában, figyelemmel kíséri a szakmai továbbképzések kiírásait,  javaslataival segít az iskola éves munkatervének összeállításában, illetve az iskolai szabályzatok, programok, útmutatók kidolgozásában,  júniusig elkészíti az egészségügyi és szociális ágazati oktatás következő tanévi tantárgyfelosztásának tervezetét, javaslatot tesz a tanórán kívüli foglalkozások indítására,  segíti a gyakorlati oktatásvezetőt a szakmai gyakorlatok megtervezésében,  összeállítja az egészségügyi munkaközösség éves munkatervét, ennek részeként a szakmai tanulmányi versenyek és az egészségnevelési programok ütemezését,  figyelemmel kíséri az egészségügyi szakmai képzéssel és az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pályázati kiírásokat, elkészíti, illetve elkészítteti a pályázatokat,  közreműködik a beiskolázási tevékenység megtervezésében. Szervezés:  napi szervezési feladatokat lát el a felelősségi köre, illetve a vezetők ügyeleti beosztása szerint,  megszervezi az egészségügyi és a szociális szolgáltatások szakmai oktatást, gondoskodik a feltételek biztosításáról,  a hatáskörébe tartozó pedagógusok tartós hiányzása esetén gondoskodik az óráik helyettesítéséről,  közreműködik az egészségügyi versenyek megszervezésében és lebonyolításában, a külső versenyeknél gondoskodik a továbbjutók nevezésének elküldéséről, megszervezi a felkészítő munkát,  a hatáskörébe tartozó munkaközösségekben gondoskodik a házi bemutató órák tartásáról, a kölcsönös óralátogatások megszervezéséről, a külső bemutató órákon és továbbképzéseken való részvételről,  segít az osztályfőnököknek a tanulók egészségfejlesztésével kapcsolatos szabadidős programok, intézménylátogatások stb. előkészítésében, megszervezésében, segíti az ezekkel összefüggő osztályfőnöki órák megszervezését, szakszerű megtartását,  megszervezi és figyelemmel kíséri a dolgozók egészségügyi, illetve a tanulók fogászati vizsgálatát, 84

   

segít a védőnőnek a tanulók szűrővizsgálatának megszervezésében, megszervezi a beiskolázási munkát (a pályaválasztási szülői értekezleteken, börzéken stb. való részvétel, nyílt napok, nyílt órák, egészségnevelési foglalkozások az általános iskolákban), segíti a szakirányú továbbtanulásra való jelentkezéseket, ennek érdekében intézménylátogatásokat szervez, koordinálja a szalagavató bál és a ballagás előkészítésének, megszervezésének és lebonyolításának munkálatait.

Ellenőrzés – értékelés:  ellenőrző tevékenységét az iskola éves ellenőrzési terve alapján végzi, az ellenőrzések nyilvántartását folyamatosan vezeti, és rendszeres időközönként leadja iktatásra,  a vezetői ügyeleti beosztás szerint ellenőrzi az iskola napi munkatevékenységét, a pontos munkavégzést, a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások megtartását, a folyosóügyeletet,  irányítja, segíti és ellenőrzi a szakoktatók és a testnevelők tevékenységét, rendszeresen látogatja az óráikat és a tanórán kívüli foglalkozásaikat, tapasztalatairól tájékoztatja az iskolavezetőséget,  tervszerűen vizsgálja a szakmai oktatás eredményeit,  félévenként legalább kétszer ellenőrzi a tanulók szakmai órákról való mulasztásait,  félévente legalább egyszer ellenőrzi a jegyek és a bukások számának alakulását a szakmai tantárgyakból,  ellenőrzi és segíti az egészségügyi tanulmányi versenyekre való felkészítést,  felügyeli a sportkörök működését és a sportversenyek megszervezését,  ellenőrzi a területéhez tartozó munkavédelmi és egészségügyi rendelkezések megtartását,  ellenőrzi, hogy a tanulók fizikai állapotának felmérése a kijelölt időszakban rendben zajlik-e,  elkészíti az egészségügyi munkaközösség félévi és éves munkájáról szóló beszámolót,  a védőnővel egyezteti a testnevelés alóli felmentéseket, a könnyített és a gyógytestnevelésre utalt tanulók számát, és ellenőrzi, hogy a gyógytestnevelésre utalt tanulók részt vesznek-e a foglalkozásokon,  figyelemmel kíséri az egészségfejlesztéssel és a sporttal kapcsolatos projektek, programok, pályázatok megvalósulását, segít a beszámolók összeállításában. Kapcsolattartás:  rendszeres kapcsolatot tart az egészségügyi iskolák szakmai vezetőivel,  a szakmai oktatás és az iskola egészségnevelési tevékenységével összefüggésben kapcsolatot tart a szakmai szervekkel, tagintézményekkel (GYEMSZI, NSZFH, Vöröskereszt stb.),  részt vesz az egészségügyi és a szociális szakképzéssel kapcsolatos tanácskozásokon, ezekről az iskolavezetőséget tájékoztatja, a szakoktatóknak részletesen beszámol az elhangzottakról,  állandó kapcsolatot tart az iskolaorvossal és a védőnővel. Aláírási joga kiterjed:  iskolalátogatási igazolás, a tanulói jogviszony igazolása,  a tanulókra vonatkozó levelezés a hatáskörébe tartozó ügyekben,  a külső szervekkel való levelezés a hatáskörébe tartozó ügyekben a tagintézmény-vezetővel való egyeztetés után.

NEVELÉSI TAGINTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTES -

Munkaidő: heti 40 óra (ebből a jogszabályban előírt óraszámban - heti 4 óra - nevelő-oktató munkát végez)

Az iskola nevelési, illetve gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységének felelős vezetője. Hatáskörébe tartoznak:   

a magyar és a történelem munkaközösség pedagógusai, az osztályfőnökök (az igazgatóval közösen), a könyvtárostanár.

Feladatai: Nevelési feladatok:  az igazgatóval közösen koordinálja az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységét,

85



 

személyesen foglalkozik a házirendet megsértő és/vagy azokkal az igazolatlanul mulasztó tanulókkal, akiknél a szülő értesítése nem vezetett eredményre, súlyosabb esetben felveszi az érintett tanulók szüleivel a kapcsolatot, a tanulók közötti konfliktus esetén segít a konfliktusok tisztázásában és békés rendezésben, megszervezi és lebonyolítja a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást és a fegyelmi eljárást, elkészíti az eljárások dokumentációját (értesítések, jegyzőkönyv stb.).

Tervezés:  az iskolavezetőség tagjaként részt vesz a döntések előkészítésében,  javaslataival segít az iskola éves munkatervének összeállításában, illetve az iskolai szabályzatok, programok, útmutatók kidolgozásában,  koordinálja a tankönyvrendelés tervezését, összeállítását,  a tanév elején elkészíti az osztályok szekrénybeosztását, kidolgozza a pedagógusok folyosóügyeleti rendjét,  segíti a könyvtár tervszerű fejlesztését,  figyelemmel kíséri a kulturális pályázati kiírásokat, elkészíti vagy elkészítteti a pályázatokat. Szervezés:  napi szervezési feladatokat lát el a felelősségi köre, illetve a vezetők ügyeleti beosztása szerint,  koordinálja az osztályfőnökök tájékoztatással és kapcsolattartással összefüggő feladatait: o a szülői értekezletek és az általános fogadóórák előkészítése, megszervezése, o a kilencedikesek szöveges értékelésének elkészítése, o a szülők és a tanulók tájékoztatása, o a mulasztásokkal és a tanulmányi eredményekkel kapcsolatos értesítések elküldése,  segít az osztályfőnököknek a szabadidős programok előkészítésében, megszervezésében,  a hatáskörébe tartozó munkaközösségekben gondoskodik a házi bemutató órák tartásáról, a kölcsönös óralátogatások megszervezéséről,  koordinálja a nemzeti ünnepek megünneplésének megszervezését, lebonyolítását,  közreműködik az iskolai tanulmányi és kulturális versenyek megszervezésében és lebonyolításában,  a külső kulturális versenyeknél gondoskodik a nevezésének elküldéséről és a tanulók felkészítésének megszervezéséről,  felügyeli a javító- és az osztályozó vizsgák előkészítését és lebonyolítását (feladatlapok, szóbeli tételek, jegyzőkönyvek),  közreműködik az országos kompetenciamérés előkészítésében és lebonyolításában,  közreműködik az iskola beiskolázási munkájában. Tanügyigazgatás:  ellátja az SNI és a BTM tanulókkal kapcsolatos feladatokat: o a mentesítési határozatok elkészítése és továbbítása az igazgatónak, o a nyilvántartás vezetése, aktualizálása és a pedagógusok tájékoztatása, o a felülvizsgálati időpontok nyomon követése, a beutalók elkészítésének koordinálása,  ellátja a tankönyvrendeléssel, a tankönyvtámogatással és a tankönyvosztással összefüggő feladatokat. Ellenőrzés – értékelés:  ellenőrző tevékenységét az iskola éves ellenőrzési terve alapján végzi, az ellenőrzések nyilvántartását folyamatosan vezeti, és rendszeres időközönként leadja iktatásra,  a vezetői ügyeleti beosztás szerint ellenőrzi az iskola napi munkatevékenységét, a pontos munkavégzést, a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások megtartását, a folyosóügyeletet,  segíti és ellenőrzi a hatáskörébe tartozó pedagógusok munkáját, látogatja az óráikat, értékeli és elemzi az érintett tantárgyak eredményeit, tapasztalatairól tájékoztatja az iskolavezetőséget,  ellenőrzi az osztályfőnökök tájékoztatással és kapcsolattartással összefüggő feladatainak végrehajtását: o a szülői értekezletek és az általános fogadóórák előkészítése, megszervezése, o a kilencedikesek szöveges értékelésének elkészítése, o a szülők és a tanulók tájékoztatása, o a mulasztásokkal és a tanulmányi eredményekkel kapcsolatos értesítések elküldése, illetve a naplóban való regisztrálása, o a mentesítések záradékainak bevezetése a tanügyi dokumentumokba, 86

  

rendszeresen ellenőrzi a tanulók igazolatlan mulasztásainak alakulását, félévente legalább egyszer ellenőrzi a jegyek és a bukások számának alakulását a közismereti tantárgyakból, segít a nevelőtestületi értekezletek előkészítésében, közreműködik a hatáskörébe tartozó tantárgyak helyzetének értékelésében.

Kapcsolattartás:  gyermekvédelmi kérdésekben (hátrányos helyzet, mulasztások stb.) kapcsolatot tart a gyermekjóléti tagintézményekkel,  a BTM és az SNI tanulók ügyében szükség esetén felveszi a kapcsolatot a pedagógiai szakszolgálatokkal, június 15-éig értesíti az illetékes tagintézményeket a következő tanévben esedékes felülvizsgálatokról,  rendszeres kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, a DÖK-tanárral, az iskolapszichológussal, a védőnővel és a bűnmegelőzési tanácsadóval. Aláírási joga kiterjed:   

iskolalátogatási igazolás, a tanulói jogviszony igazolása, a tanulókra vonatkozó levelezés a hatáskörébe tartozó ügyekben, a külső szervekkel való levelezés a hatáskörébe tartozó ügyekben a tagintézmény-vezetővel való egyeztetés után.

GYAKORLATIOKTATÁS-VEZETŐ -

Munkaidő: heti 40 óra (ebből a jogszabályban előírt óraszámban - heti 4 óra - nevelő-oktató munkát végez)

Az egészségügyi és a szociális szolgáltatások gyakorlati oktatás vezetője, akinek felelősségi körébe tartozik, hogy        

az egészségügyi és a szociális szolgáltatások ágazatban az évközi és az összefüggő szakmai gyakorlat megfelelően legyen előkészítve, a gyakorlati oktatás a szakmai kerettantervben és a vizsgakövetelményekben előírt tananyagtartalom szerint folyjék, a gyakorlóhelyeket tájékoztassa a szakmai kerettantervi és vizsgakövetelményekről, a tanulók egészségügyi alkalmassági vizsgálata időben megtörténjen, a gyakorlóhelyekkel és a közösségi szolgálat teljesítésében közreműködő tagintézményekkel kötendő együttműködési megállapodásokat az előírásoknak megfelelően és időben elkészítse, az osztályfőnököket, a szülőket és a tanulókat pontosan tájékoztassa a szakmai gyakorlatokról és a közösségi szolgálatról, a demonstrációs-termi felszerelések megfelelő állapotban legyenek, tervezetten folyjék az eszközfejlesztés, és minden tanév végén megtörténjen a leltárellenőrzés, illetve a selejtezés, az iskolavezetőségnek naprakész információi legyenek az egészségügyi és a szociális szolgáltatások gyakorlati oktatás helyzetéről, ezért munkájáról folyamatosan beszámol az iskolavezetőségnek, az elkészített tervezeteket jóváhagyásra benyújtja a tagintézmény-vezetőnek, az intézkedések és a döntések előtt egyeztet vele.

A szakmai tagintézményvezető-helyettes tartós (egy munkanapot meghaladó) távolléte esetén ellátja annak feladatait. Feladatai: Tervezés:  az iskolavezetőség tagjaként részt vesz a döntések előkészítésében,  a szakmai igazgatóhelyettessel közösen megtervezi a szakmai gyakorlatok helyszíneit,  a védőnővel közösen megtervezi és ütemezi az egészségügyi alkalmassági vizsgálat lebonyolítását,  segíti a szertárak és a könyvtár szakmai anyagának, eszközeinek tervszerű fejlesztését,  előkészíti a tanulói munkaruhák megrendelését,  javaslataival segít az egészségügyi munkaközösség és az iskola éves munkatervének összeállításában, illetve a területéhez tartozó információs anyagok kidolgozásában.

87

Szervezés:  napi szervezési feladatokat lát el a felelősségi köre, illetve a vezetők ügyeleti beosztása szerint,  az egészségügyi és a szociális szolgáltatások ágazatban megszervezi és koordinálja az évközi és az összefüggő szakmai gyakorlatokat (együttműködési megállapodások megkötése, tanulók beosztása stb.), a mulasztó tanulóknál megszervezi a gyakorlatok pótlását,  megszervezi a tanulói munkaruhák méretvételét és próbáját,  a védőnővel közösen megszervezi a tanulók egészségügyi alkalmassági vizsgálatát,  közreműködik o az egészségügyi versenyek megszervezésében és lebonyolításában, o az intézménylátogatások megszervezésében, o a beiskolázási tevékenységben, o az általános iskolai egészségnevelési foglalkozások megtartásában,  koordinálja az osztályfőnökök tájékoztatással és kapcsolattartással összefüggő feladatait a következő területeken az évközi és összefüggő szakmai gyakorlat, illetve a közösségi szolgálat vonatkozásában,  koordinálja a közösségi szolgálat teljesítését (együttműködési megállapodások megkötése, beosztás, kísérő tanárok, a félévi és év végi statisztikák elkészítése). Ellenőrzés – értékelés:  ellenőrző tevékenységét az iskola éves ellenőrzési terve alapján végzi, az ellenőrzések nyilvántartását folyamatosan vezeti, és rendszeres időközönként leadja iktatásra,  a vezetői ügyeleti beosztás szerint ellenőrzi az iskola napi munkatevékenységét, a pontos munkavégzést és a folyosóügyeletet,  látogatja az évközi szakmai gyakorlati órákat, illetve az összefüggő szakmai gyakorlat színhelyeit,  ellenőrzi a demonstrációs termek rendjét, felszerelését, előírások szerinti használatát,  a hatáskörébe tartozó területeken ellenőrzi az osztályfőnökök tájékoztatással összefüggő feladatainak végrehajtását,  félévente ellenőrzi az osztályfőnökök a közösségi szolgálattal kapcsolatos adminisztrációs munkáját,  félévenként legalább kétszer ellenőrzi a tanulók évközi szakmai gyakorlatokról való mulasztásait, illetve nyomon követi az összefüggő szakmai gyakorlatról való mulasztásokat,  félévente legalább egyszer ellenőrzi a jegyek és a bukások számának alakulását a szakmai gyakorlati tantárgyakból,  ellenőrzi a területéhez tartozó munkavédelmi és egészségügyi rendelkezések megtartását,  ellenőrzi a szakmai gyakorlatok teljesítéséhez kapcsolódó adminisztrációt (tanulói munkanaplók, jelenléti ívek, munkavédelmi aláíróívek),  a nevelőtestületi értekezletekre beszámolót készít a szakmai gyakorlatokról és a közösségi szolgálatról. Kapcsolattartás:  kapcsolatot tart az egészségügyi iskolák gyakorlati oktatásvezetőivel,  rendszeres kapcsolatot tart a gyakorlóhelyek illetve a tanulókat közösségi szolgálatra fogadó tagintézmények illetékes vezetőivel, munkatársaival,  részt vesz az egészségügyi és a szociális szakképzéssel kapcsolatos tanácskozásokon, ezekről az iskolavezetőséget tájékoztatja, a szakoktatóknak részletesen beszámol az elhangzottakról. Aláírási joga kiterjed:  iskolalátogatási igazolás,  a tanulókra vonatkozó levelezés a hatáskörébe tartozó ügyekben,  a külső szervekkel való levelezés a hatáskörébe tartozó ügyekben a tagintézmény-vezetővel való egyeztetés után.

MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐ A ………………………………………..………………… munkaközösség felelős vezetője, feladatait jogszabályban meghatározott mértékű illetménypótlék mellett végzi. A megbízás időtartama: …. szeptember 1. – …. augusztus 31.

88

Közvetlen felettese:

…………………………………………

A szaktanárokra vonatkozó munkaköri feladatokon túlmentően a munkaközösség-vezető további feladatai: Tervezési, szervezési, irányítási feladatok: - a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján a kitűzött határidőig összeállítja a munkaközösség éves munkatervét, - előkészíti és megszervezi a munkaközösségi megbeszéléseket, - koordinálja a munkaközösség szakmai munkáját és a munkaközösségi munkatervben meghatározott feladatok végrehajtását, - figyelemmel kíséri és segíti a munkaközösség tagjainak szakmai munkáját, különös tekintettel a pályakezdőkre és a gyakornokokra, - látogatja a munkaközösség tagjainak óráit, a tapasztalatairól beszámol a tagintézmény-vezetőnek és a hatáskör szerinti felelős vezetőnek, az esetleges problémákat velük, illetve az érintett szaktanárral egyeztetve megpróbálják megoldani, - megszervezi a belső továbbképzéseket és bemutató órákat, ösztönzi a kollégákat, hogy látogassák egymás óráit, - megszervezi az év eleji szintfelmérések, az egységes évfolyammérések és a próbaérettségik lebonyolítását, gondoskodik róla, hogy a munkaközösség tagjai az eredményekről elkészítsék a statisztikákat, - gondoskodik róla, hogy a tanulmányok alatti vizsgák írásbeli feladatlapjait és szóbeli tételeit a kitűzött határidőre összeállítsák a szaktanárok, és az iskola honlapján nyilvánosságra hozzák, - koordinálja a tanulmányok alatti vizsgák munkaközösségéhez tartozó vizsgabizottságainak munkáját - koordinálja a munkaközösség által meghirdetett tanulmányi versenyek, pályázatok, programok megszervezését és lebonyolítását, a versenyeredményeket átadja a szakmai tagintézményvezetőhelyettesnek - ösztönzi, hogy a munkaközösség tagjai megosszák egymással az órákra készített anyagaikat (óravázlat, prezentáció, feladatlapok stb.), illetve hogy a munkaközösségnek legyen közös, folyamatosan bővített feladatbankja. Részvétel az iskolavezetőség munkájában: - részt vesz az éves munkatervben meghatározott iskolavezetőségi értekezleteken, - a nevelőtestületi értekezleteken elemzi és értékeli a munkaközösség munkáját, az írásbeli beszámolót a kitűzött határidőig leadja, - közreműködik a tagintézmény munkájának értékelésében, az összefoglaló elemzések, beszámolók összeállításában, - figyelemmel kíséri a munkaközösség tagjainak továbbképzését, javaslataival közreműködik továbbképzési program és az éves beiskolázási terv összeállításában, - a munkaközösség véleményének kikérésével javaslatot tesz a taneszközök és a könyvtári állomány fejlesztésére, - képviseli a tagintézményt és a munkaközösséget a szakmai fórumokon, ezekről beszámol a munkaközösség tagjainak és az iskolavezetőségnek, - kapcsolatot tart a szakértőkkel, szaktanácsadókkal, - jogszabályváltozás esetén – a tagintézmény-vezető megbízása szerint – kidolgozza a helyi tantervet, vagy ellenőrzi annak megfelelését a kerettantervi előírásokkal, - javaslatot tesz a munkaközösség tagjainak jutalmazására, kitüntetésére, a kiemelt munkáért járó kereset-kiegészítés megállapítására. Ellenőrzés: - ellenőrzi, hogy a tanmeneteket a helyi tantervnek megfelelően állították-e össze a szaktanárok, - felügyeli a tanmenetek szerinti haladást, a kerettantervben, illetve a helyi tantervben meghatározott követelmények betartását, - figyelemmel kíséri a tanulók teljesítményének értékelésében a helyi tantervben meghatározott egységes követelményrendszer megvalósulását, - ellenőrzi, hogy a záróvizsgák szóbeli tételei megfelelnek-e a jogszabályban előírt vizsgakövetelményeknek, - ellenőrzi, hogy a tanulmányok alatti vizsgák írásbeli feladatlapjai és szóbeli tételei megfelelnek-e a helyi tantervben foglaltaknak és a szakmai követelményeknek. 89

OSZTÁLYFŐNÖK Osztálya közösségének felelős vezetője, feladatait jogszabályban meghatározott mértékű illetménypótlék és órakedvezmény mellett végzi. A megbízás időtartama: Közvetlen felettese:

…. szeptember 1. – …. augusztus 31. szakmai tagintézményvezető-helyettes

A szaktanárokra vonatkozó munkaköri feladatokon túlmentően az osztályfőnök további feladatai: Pedagógiai feladatok: - nevelő munkáját tervszerűen, tudatosan, a pedagógiai programban meghatározott nevelési alapelvek, értékek és célok alapján végzi, ennek érdekében a tanév elején helyzetelemzésen alapuló nevelési tervet készít, - az osztályfőnöki órákat a pedagógiai programban meghatározott nevelési célok alapján, az osztály életkori sajátosságainak, illetve speciális helyzetének megfelelően összeállított tematika alapján tartja, - segíti az osztályközösség kialakulását, kohéziójának erősítését, szellemiségének a pozitív értékek irányába való formálását, a tanulók egymással való együttműködését, - egyénileg is foglalkozik a tanulókkal, igyekszik megismerni személyiségüket, körülményeiket, egyénre szabott nevelési tevékenységével elősegíti személyiségfejlődésüket, probléma esetén a szülőkkel és a szakemberekkel együttműködve segít megoldást találni, - kiemelt figyelmet fordít a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulók segítésére, támogatására, ennek érdekében szorosan együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, kezdeményezi a jogszabálynak megfelelő hivatalos intézkedést, illetve javaslatot tesz a szociális támogatásra, - segítséget nyújt a tanulóknak a pályaválasztásban és a továbbtanulásban, illetve hogy ezzel kapcsolatban megfelelő információkhoz jussanak, - szorosan együttműködik az osztályában tanító pedagógusokkal, összehangolja és segíti munkájukat, látogatja óráikat, észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett kollégákkal megbeszéli, - javaslatot tesz a tanulók magatartásának, szorgalmának minősítésére, jutalmazására, felelősségre vonására, - a tanulók tehetséggondozása, illetve felzárkóztatása érdekében közreműködik a tanórán kívüli foglalkozások szervezésében, figyelemmel kíséri a tanulók foglalkozásokon való részvételét. Szervezési feladatok: - szervezi az osztálya szabadidős tevékenységét, mozgósítja őket a tanulmányi versenyekre és az iskolai programokra, ezeken kísérő vagy felügyelő tanári feladatokat lát el, - lehetőség és igény szerint osztályprogramokat szervez (kirándulás, múzeumlátogatás stb.), - a tanév elején megszervezi a diákönkormányzati képviselők (ODB) megválasztását, gondoskodik róla, hogy rendszeresen részt vegyenek az IDB-üléseken és az egyéb szervezett iskolai fórumokon, - elősegíti, hogy az osztálya részt vegyen az iskolai programokon, és bekapcsolódjon az iskolai diákönkormányzat tevékenységébe, - megszervezi a szülői közösség működését, gondoskodik róla, hogy a szülői közösség ülésein részt vegyen az osztály szülői képviselője, és az ott elhangzottakról beszámoljon a szülőknek. Tájékozódási kötelezettség: - folyamatosan figyelemmel kíséri az osztálya és a tanulók tanulmányi előmenetelét, órai magatartását, szorgalmát, a mulasztásokat legalább hetente ellenőrzi, - a kollégáktól és a tanulóktól rendszeresen tájékozódik az osztályában történt eseményekről, - szoros kapcsolatot tart és együttműködik az osztályában tanító pedagógusokkal, a védőnővel és az iskolapszichológussal, rendszeresen érdeklődik tőlük osztálya tanulóiról, - a havi ütemtervet és az iskolavezetéstől kapott tájékoztató anyagokat áttanulmányozza, hogy naprakész információi legyenek az osztályát érintő kérdésekről és iskolai programokról. Tájékoztatási kötelezettség: - az osztályát rendszeresen tájékoztatja az őket érintő, illetve az iskola életével kapcsolatos kérdésekről, feladatokról, programokról stb., a tanulmányaikkal összefüggő tájékoztató anyagokat ismerteti velük, - az első tanítási napon megtartja és dokumentálja a tanulók a munka-, baleset- és tűzvédelmi oktatását, 90

-

-

-

-

-

-

a házirendet minden tanulóhoz eljuttatja, és az első tanítási napon ismerteti a legfontosabb előírásokat, az SZMSZ-ben meghatározott módon rendszeresen tájékoztatja a szülőket gyermekük tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról, mulasztásairól, illetve kilencedikes tanuló esetén az iskolai munkatervben meghatározott határidőig elkészíti a szöveges értékelést, az ellenőrző útján időben értesíti a szülőket, ha a tanuló teljesítménye gyenge valamelyik tantárgyból, igazolatlan mulasztás esetén felveszi a kapcsolatot a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógussal, hogy a jogszabályban foglalt értesítési kötelezettségének eleget tegyen az iskola, a tanuló rosszulléte vagy egészségügyi probléma esetén tájékoztatja a szakmai tagintézményvezető-helyettest vagy a védőnőt, és telefonon értesíti a szülőt, pszichés probléma esetén javasolja az iskolapszichológus segítségének igénybe vételét, az osztályában tanító pedagógusokat tájékoztatja a különleges gondozást igénylő (SNI, BTM, HH, HHH), illetve tartós betegséggel küzdő tanulókról, gondoskodik róla, hogy az osztályában tanító pedagógusok rendszeresen konzultáljanak egymással, az iskolai munkatervben meghatározott időben szülői értekezletet tart, probléma esetén – a tagintézmény-vezetővel való előzetes egyeztetés után – rendkívüli szülői értekezletet hív össze, gondoskodik róla, hogy a szülők a házirend előírásait megismerjék, és a tanulmányokkal vagy az iskolai élettel kapcsolatos információk eljussanak hozzájuk, kollégista tanuló esetén tájékoztatja a kollégiumot a tanítás nélküli munkanapokról, illetve a tanuló mulasztásait és jogviszonyát érintő kérdésekről, az iskolai munkatervben meghatározott módon beszámol az osztálya tanulmányi és magatartási helyzetéről, az osztályában történt rendkívüli eseményről vagy súlyos fegyelmi vétségről haladéktalanul tájékoztatja az iskolavezetőség valamely tagját, tanulási kudarc vagy súlyos magatartási problémák esetén kezdeményezi a tagintézményvezetőnél a pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolatfelvételt, és elkészíti az osztályfőnöki véleményt, a hivatalos szerv megkeresésére haladéktalanul elkészíti az érintett tanulóról a pedagógiai véleményt.

Adminisztrációs feladatok: Az előírt határidőre és pontosan elvégzi az osztályával kapcsolatos tanügy-igazgatási és egyéb adminisztrációs feladatokat: - a tanév elején a személyigazolványok alapján ellenőrzi a tanulók adatait (a lakcímek helyességét rendszeresen), a változásokat bevezeti a tanügyi dokumentumokba, és jelenti a titkárságnak, - a tanügyi dokumentumokban a tanulói adatokat a személyigazolványokkal megegyezően állítja ki, és a változásokat azonnal bevezeti, - ügyel arra, hogy a tanügyi dokumentumok bejegyzései, dátumai egyezzenek egymással és a titkárság által vezetett tanügyi dokumentumokkal, - félévkor és a tanév végén bevezeti az osztályzatokat és a mulasztásokat a tanügyi dokumentumokba, és beírja a megfelelő záradékokat, - pontosan nyilvántartja a hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett, a különleges gondozást igénylő, a nem magyar állampolgárságú, a menzás, a kollégista és az ingyenes tankönyvre jogosult tanulókat, a kapcsolódó igazolásokat begyűjti, és a felelősnek átadja, - elkészíti az év eleji statisztikai felmérést, a félévi és az év végi statisztikákat, illetve az osztályösszesítő statisztikai adatlapot a KIR statisztikai adatszolgáltatásához, - a határozatokat a megfelelő záradékkal haladéktalanul dokumentálja a tanügyi dokumentumokban, - kiosztja, beszedi, és szükség esetén dokumentálja a különböző tanulói jelentkezési lapokat, nyilatkozatokat, igazolásokat, - az ellenőrzőket havonta áttekinti, és felhívja a tanuló vagy a szaktanár figyelmét a hiányok pótlására.

A DIÁKÖNKORMÁNYZAT MUNKÁJÁT SEGÍTŐ TANÁR A megbízás időtartama: Közvetlen felettese:

….. szeptember 1. – …. augusztus 31. szakmai tagintézményvezető-helyettes 91

Feladatai: - irányítja, koordinálja, ellenőrzi az iskolai diákönkormányzat tevékenységét, - kapcsolatot tart és együttműködik az IDB-vel és az osztály-diákbizottságok vezetőivel, - az IDB-vel közösen elkészíti a diákönkormányzat éves programját, és szeptember 15-éig a nevelőtestület elé terjeszti, - megszervezi az IDB havonkénti üléseit, irányítja a megbeszélést, - segíti és koordinálja a diákönkormányzat által kiírt vagy vállalt programok, rendezvények stb. megszervezését és lebonyolítását, - segít a tanulmányi versenyek és vetélkedők előkészítésében, megszervezésében és lebonyolításában, kimutatást vezet az eredményekről, és megszervezi a tanulók jutalmazását, - a tagintézmény-vezetővel közösen felelős a diákközgyűlés megszervezéséért, megtartásáért, illetve a diákközgyűlésen hozott határozatok megvalósításáért, - segít az IDB-vezetőknek az éves beszámoló elkészítésében és az IDB- vezetőségválasztás előkészítésében, - az iskolarádió és az iskolaújság szerkesztőségét tájékoztatja a DÖK-kel kapcsolatos információkról, - figyelemmel kíséri a diákönkormányzattal kapcsolatos pályázati kiírásokat, közreműködik a pályázatok megírásában, - gondoskodik a pályázatban megfogalmazottak megvalósulásáról, illetve az előírt pénzügyi elszámolások és pályázati beszámolók elkészítéséről, - kapcsolatot tart és együttműködik az osztályfőnökökkel és a munkaközösség-vezetőkkel, - a nevelőtestület elé terjeszt minden olyan problémát, kérést, amely a diákönkormányzat hozzá eljuttatott, - munkájáról és a diákönkormányzat tevékenységéről rendszeresen beszámol az iskolavezetésnek és évente két alkalommal a nevelőtestületnek.

IX.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1.

Az SZMSZ hatálybalépése A Szervezeti és Működési Szabályzat 2015. év. szeptember hó 1. napján lép hatályba, és visszavonásig érvényes. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg az előző, 2015. év január hó 5. napján jóváhagyott SZMSZ hatályát veszti.

2.

Az SZMSZ felülvizsgálata Az SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, a tagintézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, az iskolaszék, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola vezetőjéhez kell beterjeszteni. Az SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Budapest, 2015. év augusztus hó 31. nap

PH.

…………………………………. Hamar Mária tagintézmény-vezető

92

A Szervezeti és Működési Szabályzat módosításait a tagintézmény diákönkormányzata a 2015. év augusztus hó 31. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat a véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. …………………………………. Keleti Szandra Szabina a diákönkormányzat vezetője A Szervezeti és Működési Szabályzat módosításait a szülői szervezet a 2015. év augusztus hó 31. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet a véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. …………………………………. Kálócfainé Bokor Veronika a szülői szervezet elnöke Aláírásommal tanúsítom, hogy a közalkalmazotti tanács a véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. …………………………………. Rausch Péter a közalkalmazotti tanács elnöke A Szervezeti és Működési Szabályzatot a tagintézmény nevelőtestülete a 2015. augusztus hó 31. napján megtartott ülésén elfogadta.

…………………………………. hitelesítő nevelőtestületi tag

…………………………………. hitelesítő nevelőtestületi tag

MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: 2. számú melléklet:

Iratkezelési szabályzat Az iskolai könyvtár Szervezeti és működési szabályzata

93